Miskolci Egyetem Bölcsészettudományi Kar
Egy vidéki női lap és munkatársai az 1880-as években Szerző: Bacsó Vivien Témavezető: Dr. Gyulai Éva egyetemi docens
Miskolc, 2014.
Tartalom 1. Bevezetés ................................................................................................................................. 3 2. A Hölgyvilág korának politika- és társadalomtörténete .......................................................... 5 2.1. Politikai előzmények Magyarországon ............................................................................. 5 2.2. Az 1884-es országgyűlési választások menete, és ennek közvetlen és közvetett hatása Váncza lapindítására ............................................................................................................... 5 2.3. A miskolci társadalom Váncza idejében ........................................................................... 7 3. A Hölgyvilág előzményei ...................................................................................................... 10 3.1. Európai női lapok ........................................................................................................... 10 3.2. Magyar előzmények ........................................................................................................ 12 4. A kiadó és főszerkesztő: ifj. Váncza Mihály ......................................................................... 17 5. A Hölgyvilág szépirodalmi hetilap ........................................................................................ 20 5.1. Az újság szerkezeti felépítése .......................................................................................... 22 5.2. Háztartási Lapok ............................................................................................................ 28 5.3. Divatcsarnok................................................................................................................... 30 5.4. A hetilap munkatársai..................................................................................................... 32 6. Összefoglaló – A lap jelentősége a sajtótörténetben ............................................................. 35 7. Felhasznált irodalom ............................................................................................................. 37 9. A rural women’s journal and colleagues in the 1880s .......................................................... 39
2
1. Bevezetés Bár a polgárosodás sajtójában megjelentek a kifejezetten nőknek szóló heti-, vagy havilapok, még is ritka, hogy egy vidéki nagyváros, - jelen esetben Miskolc – külön lapot indítson nőknek, Hölgyvilág címen. A lap célközönsége a rohamosan kapitalizálódó Miskolc női társadalma, elsősorban a városi elit hölgyközönsége volt. Az újság cikkei és rovatai, nem kevésbé hirdetései mögött felsejlik a „Gründerzeit” vidéki női társadalma, nem csak a polgárosult elité, hanem az alsóbb társadalmi rétegeké is. A Hölgyvilág érdekessége abban rejlik, hogy Miskolc környékén a korban először nyert nagyobb teret egy nőkkel foglalkozó, nőkhöz íródott és női munkatársakkal rendelkező lap. Ifj. Váncza Mihály vállalkozása már Miskolc határán is túllépett, nem úgy, mint helyi elődje a Miskolci Társalgó. Az újság elsősorban a korban divatos irodalmi lapnak minősül, viszont tüzetesebben megvizsgálva felsejlik a korabeli polgári irodalmi ízlésen túl, a rohamosan kapitalizálódó vidék női társadalmának problémái. Úgy gondolom, hogy ez a szépirodalmi hetilap megérdemli a további kutatást. Igaz, hogy az újság csupán három hónapon keresztül jelent meg, 1884. március 30 és június 22. között, és mindössze tizenhárom száma látott napvilágot, azonban nem elhanyagolható a jelentősége, ha az ember mélyebbre hatóan szeretné tanulmányozni a 19. század végi Miskolc társasági életét és szokásait. A női lapok kialakulásával és életével sajtótörténeti kutatóink nem sokat foglalkoztak. Pedig akár mint a szépirodalmi lapok egyik mellékága, akár mint a szaklapok egy csoportja megérdemelné a külön kutatómunkát. Dolgozatom céljául tűztem ki, hogy a polgárosodás korszakának (1880-as évek) Miskolcára és környékére jellemző szellemi és irodalmi életet kibontva, megvizsgálva az újság számaiból választ találjak a nőket érintő kérdésekre, és a hölgyek társadalmi, társasági helyzetére a borsodi közegben. A lap munkatársainak szerepét és azok műveit tanulmányozva pedig célom, hogy feltérképezzem, hogy 1884-ben milyen lehetett Miskolcon a társasági élet. A kutatómunkát az Országos Széchenyi Könyvtárban kezdtem, ahol a Mikrofilmtárban fellelhető másolatok beszerzésével sikerült megalapoznom a tudományos munkálatokat, bár azt hozzá kell tennem, hogy a kutatásomat megkönnyítette volna, ha a miskolci illetékességű 3
lap Miskolcon is fellelhető lett volna. Kevés hazai kutató foglalkozik a sajtótörténettel, így kevés a szakirodalom a témában, ennek ellenére igyekeztem felderíteni a legjobban használható munkákat, amelyeknek köszönhetően sokat tanultam a korról, a nőkről és magáról a sajtótörténetről. Fontos kutatni még azt is, hogy a lapba író, országosan ismert írók, újságírók, entellektüelek az országos és vidéki sajtó mely orgánumaiban volt még érdekeltek. Azt gondolom, hogy ennek kifejtése további kutatómunkák indítására ösztönözhet minden, a téma iránt fogékony történészt. Bár az irodalmi művek elemzése nem tárgya a dolgozatomnak, de a szerzőket mindenképpen el lehet helyezni a kor irodalmi és intellektuális közegében, sőt a közélet szférájában is.
4
2. A Hölgyvilág korának politika- és társadalomtörténete
2.1. Politikai előzmények Magyarországon Ahhoz, hogy a folyóiratot értően tudjam tanulmányozni, elengedhetetlen volt magával a korszak politikájával és ideológiájával is megismerkednem. A dolgozatomnak nem célja a politikatörténet tanulmányozása, de röviden mindenképp ecsetelnem kell az időszak történeti hátterét. A Hölgyvilág 1884-ben jelent meg, amikor Magyarország már túl volt egy szabadságharcon, egy véres megtorláson, majd egy kiegyezésen is, amelynek során államszövetségre lépett a Habsburg Birodalommal. Létrejött az Osztrák-Magyar Monarchia, amely 1867 és 1918 között létezett, mint dualista állam, pontosabban államszövetség, a korszakot ezért a Dualizmus korszakának szokás nevezni. A monarchia két része a Magyar Királyság és az Osztrák Császárság volt, melyeket a közös uralkodó, a közös külügy és hadügy kapcsolt össze egymással. Az Osztrák-Magyar Monarchia az osztrák uralkodóház és a magyar uralkodói körök közötti, Ferenc József által 1867. július 28-án szentesített törvényben rögzített kiegyezés következtében jött létre. Az uralkodó 1867. február 17-én Andrássy Gyula grófot nevezte ki magyar miniszterelnökké, ezzel a tettel egy alkotmányos korszak vette kezdetét Magyarország történelmében. Az új kormány a parlamentnek volt felelős. Az, hogy Ferenc József a korábbi Habsburgellenes grófot tette meg miniszterelnökké előrevetítette az idők nagymértékű változását. „A kiegyezéssel ugyanis egy rendszerváltást kellett kiteljesítni. A korábbi rendi államot polgári álammá kellett formálni.”1
2.2. Az 1884-es országgyűlési választások menete, és ennek közvetlen és közvetett hatása Váncza lapindítására A dualizmus korában a választásokat először az 1848. évi V., majd az 1874. évi XXXIII. törvénycikk szabályozta, az utóbbi szigorította a vagyoni cenzust, megerősítette a szavazás teljesen nyílt voltát, valamint bevezette a képviselőállítás azonnali lehetőségét, és az
1
KOZÁRI (SZERK.), 2009. 8.
5
országgyűlés létszámát 413 főben határozta meg. A magyar országgyűlés hivatalosan 1865. december 11-e óta ülésezik folyamatosan mind a mai napig. 1884. júniusi választások eredményei a következőképpen alakultak: Szervezet
Mandátumok száma
Mandátumok aránya
Parlament szerepe
Szabadelvű Párt
234
56,52%
kormánypárt
Mérsékelt Ellenzék
64
15,45%
ellenzék
Függetlenségi és
75
18,12%
ellenzék
17
4,12%
ellenzék
Nemzetiségek
15
3,63%
-
Párton kívüliek
8
1,94%
-
413
100,00%
-
Negyvennyolcas Párt Országos Antiszemita Párt
Összesen
Az 1884-ben induló Hölgyvilágot, Zimonyi Zoltán a korabeli választások idejére szabott lehetőségként értelmezte. Emiatt sem szabad kihagynom az év politikai eseményeinek rövid tárgyalását. Az 1881-ben megválasztott országgyűlés mandátuma 1884-ben lejárt. Az év májusától megkezdődtek a heves előkészületek a választásokra, amit június 13. és 22. között tartottak. „Minden választás üzletet ígért a nyomdáknak, az egyes képviselő-jelöltek, pártok a kampány idejére „megvették” a lapokat…”2 A korban a nyomdák előszeretettel reklámozták magukat, így ajánlotta magát ifj. Váncza Mihály is a pártelnökök figyelmébe a választások ideje alatt. Zimonyi szerint – és saját véleményem szerint is – Váncza arra számíthatott, hogy a választásokat kihasználva üzletileg megalapozza saját vállalkozását, aminek eredményeképp a továbbiakban is biztosítani tudja majd a megélhetését, valamint szakmai önállóságát. A Miskolcz és Vidéke elnevezésű újsága már 1884. február 16-tól (a 21. számától kezdve) politikai, társadalmi és közgazdasági lap alcímmel jelent meg; márciustól kezdve pedig már szabadelvű programmal jött ki Váncza főutcai nyomdájából. A lap és ezzel együtt ifj. Váncza Mihály is fokozatosan váltott a politikamentességből és a semlegességből kormánypártiba.
2
ZIMONYI, 1987. 21.
6
„A szabadelvű párt képviselő-jelöltje Miskolcon Vadnai Károly3 író, szerkesztő lett, Váncza vállalkozásának az anyagi hátterét alighanem az ő személye, illetve a szabadelvű párt választási kasszája háza táján is keresnünk kell; kísérteties az egybecsengés Vadnai egyik korábbi lapjának, a Hölgyfutárnak (1865-1864) és Váncza Hölgyvilágának a címe között is, nem lehet kétséges, hogy honnan kapta az ösztönzést.”4 „A fővárosban kezdődik már a saison, mikor a fővárosi embert legjobban érdekli a – vidék. A forró fülledt levegő önsulyként nehezedik az emberre; a por rekegté fojtja a torkot, a napfény a fehér falakról visszaverődve vakítja a szemet s oly bágyadtan támolygunk a megpuhult aszfalton, mintha csak a kórházból kerültünk volna ki mindannyian. Feltűnt a jegeskávé és a fagylalt évadja s a mindennapi kenyérnél is nélkülözhetetlenebbé vált a hűsítő. De a hűsítőre még más okból is agy szükség volna mindenütt, - a hol tudniillik csak választások folynak, mert nem egy helyen kezd már némelyek fejébe szállni a – forróság. Eddig az volt a panasz, hogy a választók iránt kevés érdeklődés mutatkozik az országban. Az idén nem lehet az ellen panasza. Minden párt erősebb akcziót kezd – a maga eszközeivel…”5 Ezt olvashatjuk a lap 11. számában az egyik budapesti illetőségű munkatárs levelében, aki ebben a május 29-ei írásában a választási szezont összeveti a fürdő szezonnal. Az előbbi inkább a férfiakat hozza lázba, az utóbbi iránt pedig inkább a hölgyek rajonganak. Az jól érzékelhető, hogy a kampány minden területet érintett, mindennemű sajtó fontosnak tartotta, hogy valamilyen formában írjon a pártok versengéséről. Az akkor pártok igyekezek a lehető legtöbb helyen és a legkülönfélébb módszerekkel felszerelkezve midig ott lenni az emberek tudatalattijában. Miskolc a korban jellemzően ellenzéki beállítottságú volt, ez a hagyomány tört meg az 1880-as évek közepén az ifjú Váncza közreműködésével. A szerkesztő szabadelvűsége azonban nagyjából abban merült ki, hogy a Miskolcz és Vidéke oldalain beszámolt Vadnai Károly választási gyűléseinek az eseményeiről és közölte a kortes beszédeket.
2.3. A miskolci társadalom Váncza idejében A dualizmus kora, a „Gründerzeit”, a modernizáció korszakának beköszöntését jelenti országszerte, így Miskolcon is. A vizsgált korszakban a magyar társadalomra az ún. „torlódó” 3
Vadnai (Vadnay) Károly (1832-1902) író, újságíró, az egykori Fővárosi Lapok és a Hölgyfutár szerkesztője; a Magyar Tudományos Akadémia, a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság tagja. 4 ZIMONYI, 1987. 22. 5 HÖLGYVILÁG, 1884, 11. 91.
7
társadalmi modell volt a jellemző. Ez azt jelenti, hogy egymás mellett léteztek a régi, feudális eredetű, és az új, polgári rétegek. „Magyarországon az 1848-as forradalom a feudális jogviszonyok lebontásával, a polgári állam politikai-jogi kereteinek a megalkotásával a polgári tulajdon kialakulását is lehetővé tette, megteremtette a lehetőséget a tőkés gazdaság fellendülésének.”6 A teljes átalakulást azonban akadályozta a befejezetlen forradalom, és az ezt követő önkényuralom időszaka. A kiegyezés, azonban – az alkotmányosság visszaállításával - megteremtette a feltételeit a polgári törvényhozásnak. A polgári jogegyenlőség elérésével pedig az addigi politikai jogokat nélkülöző rétegek előtt nyílott meg a felemelkedés lehetősége. Kialakult egy újfajta társadalmi elit, amelynek tagjai a döntési jogkör birtokosaként hatalommal rendelkeztek a gazdaság, a politika és a kultúra külön szektorai fölött. Számomra kiváltképpen a kulturális elit helyzete a meghatározó, amikor a lapot forgatók társadalmi helyzetét igyekszem feltárni. A kulturális elit különleges helyzete és társadalmi fölénye a szellemi és tudományos tevékenységének a hatásában mutatkozik meg leginkább. A korban a polgárosodás számos jele megmutatkozott – ezért is nevezhetjük a polgárosodás korszakának. Megnövekedett az ipari munkás réteg száma, tekintélyes urbanizáció vette kezdetét, valamint egyre tekintélyesebb gazdasági és politikai jelentőségre tett szert az ipari, pénzügyi és kereskedő nagypolgárság. Növekedett az értelmiségiek száma, főként a műszaki területen. A növekvő számú munkásság pedig még a századfordulón sem tette ki az össznépesség egyötödét (18%).7 Magyarországon a kapitalizmus kifejlődése és a polgárosodás határozta meg a dualizmus korának népesedési viszonyait. „A kiegyezést követő négy évtizedben Magyarország lakossága 13,6 millióról 18,3 millióra nőtt.”8 A városi lakosság növekedése a dualizmusban háromszorosan felülmúlta az addigi országos átlagot. A városok (belvárosok) városias külsőt öltöttek, sok városunk mai arculata a századforduló környékén alakult ki. Olyan maradványok is jellemezték Magyarország társadalmát, melyek idegenek voltak a kor modern Európájában. A társadalom még mindig tekintélyelvű volt, amiben a törvény előtti megkülönböztetés megszűnt ugyan, de továbbra is rendies volt az emberek egymás közötti érintkezése. A többség elzárkózott az alacsonyabb rangúnak tekintettektől: nem csak nem 6
TÓVÁRI, 1997. 5. GYÁNI – KÖVÉR, 2003. 8 KÉRI, 2008. 58. 7
8
házasodtak velük, de kerülte az érintkezést is, vagyis más üzleteket, egyesületeket, iskolákat és szórakozóhelyeket látogatott. A származás még a vagyonnál is fontosabb volt a kor embere számára. Ez a módi majd csak a második világháborút követő időszakban fog szinte teljesen eltűnni. „Az 1860-1880-as évektől számíthatjuk a ma ismert városkép kialakulásának kezdetét, a modern városfejlődés megindulását. 1859-ben Miskolc bekapcsolódott a vasúti forgalomba, 1868-ban felépült a diósgyőri vasgyár, 1897-től indult el a villamosforgalom – az országban másodikként. Felépült a Városháza, a Megyeháza, elkészült a Tiszai és a Gömöri pályaudvar, létrejött a Népkert, ahol Erzsébet királyné szobrot kapott. Megszületett a városi fürdő, és megtörtént az előtte lévő rész térrendezése, ahol Kossuth Lajos, Magyarország kormányzóelnöke (1849. Április 14. – augusztus 11.) első egész alakos köztéri szobrát emelték fel. Megnyitotta kapuit a borsod-Miskolci Múzeum- Miskolc szállodákkal és számos lakóházzal gazdagodott. Kihasználva a Bükk hegység természet adta lehetőségeit, Miskolc környékét, Hámort, Lillafüredet, Tapolcát, népszerű üdülőközponttá fejlesztették.”9 A miskolci helyi elit köreibe egyaránt beletartoznak a városi képviselőtestület, illetve a törvényhatósági bizottság tagjai is. Miskolc város vezetőségében kezdettől fogva magas arányt képviselt az értelmiségi réteg. Ez a csoport azonban érdekeltebb volt az gazdasági életben, mint a művelődés területén. Két személyt azonban Tóvári Judit is kiemel a miskolci értelmiségi színtérről: 10 Bódogh Albert 11 orvost, és ifj. Váncza Mihályt. Mindkettőjüket ambiciózus vezéregyéniségként jellemzi. Az 1870-es években Bódogh vezette a „szellem harcosainak” találkozóit, majd az 1880-as évektől kezdve Váncza vette át ezt a feladatot tőle. Az ezt követő találkozókat már szerkesztőségében, a Sötétkapunál tartották.
9
Miskolc a XIX. században. http://www.miskolc.hu/miskolc-xix-szazadban (Letöltés: 2014.02.13.) TÓVÁRI 1997. 105-106 11 Bódogh Albert (1829-1886) orvosdoktor, közegészségi felügyelő, Borsod megye főorvosa, több éven át pedig a „szellem harcosai” értelmiségi kör vezetője. 10
9
3. A Hölgyvilág előzményei Az újkori nők történetének tanulmányozásakor véleményem szerint rendkívül szükséges az irodalmi művek mellett a korabeli sajtótermékek tanulmányozása. Az újságok és folyóiratok jól bemutatják azt a kort, amelyben megalkották őket. A női sajtótermékek két csoportját lehet vizsgálni a 19. századi nőtörténet tanulmányozásakor. Kéri Katalin, Hölgyek napernyővel című munkájában a következő felosztásban vizsgálta a lapokat. Az egyik csoportba sorolta azokat a lapokat, amelyek az 1860-as évektől egyre nagyobb példányszámban kerültek kiadásra. Ezek a lapok nőkről nőknek szóltak, gyakran a szerkesztői és íróik is hölgyek volta. Ezeknek a sajtótermékeknek csak kis része volt hosszú életű, nagy részük rövid időn belül megszűnt, vagy beolvadt más, nagyobb lapokba. A másik csoportba sorolta a változatos színvonalú, helyi vagy országos terjesztésre szánt lapokat, amik ugyan nem kifejezetten női lapok voltak, de tartalmuk szoros összefüggésben állt a szerkesztők, lapkiadók nőképével.12
3.1. Európai női lapok Az európai sajtó történetében a 17. század derekától kezdve bukkantak fel női lapok. A korai újságok közül való a spanyol Francisca de Aculodi által szerkesztett Noticias Principales y Verdaderas (legfontosabb és Igaz Hírek), vagy például az 1693-ban kiadott angol származású ladies mercury (Hölgyek Hírmondója). Ekkoriban a lapok még kis példányszámmal keltek el. Ezért is volt meghatározó az eladás szempontjából az 1725-ben Lipcsében megjelenő német lap Gottsched Die Vernünftigen Tadlerinnen (Értelmes Kritikus Nők) címmel, mivel bből 2000 példányszámot adtak el. Angliában Elisabeth haywood lapja, a Female Spectator (Női Szemlélő) számított igen jelentős lapnak, amelyben esszéket és románcokat olvashattak havi jelleggel 1774 és 1746 között a hölgyek.13 A korai kezdemények folytatásaként a 18. század közepétől kezdett el tágabb körökben kibontakozni olyan lapok kiadása, amiket kifejezetten nők számára alkottak. Ez a fejlődő tendencia azzal magyarázható, hogy a felvilágosodás korában fokozódott a női nem egyenjogúsítására való igény. Európa szerte egyre nagyobb figyelmet szenteltek a lányok taníttatására, képzésére. Ennek következtében az olvasó nők aránya is ugrásszerűen megnövekedett. Lassan 12 13
KÉRI, 2008. 27. KÉRI, 2008. 22.
10
a munkásnők számára is elérhetővé és érdekessé váltak a magazinok, hiszem az őket érintő témákat is tartalmazták. Az újságokban szó volt divatról (főként képekben), receptekről, háztartási praktikákról és tanácsokról, illetve gyermeknevelési problémákról és azok megoldásairól. 14 Európában a 19. század női lapjainak kiadását nagymértékben befolyásolta, hogy az embereknek egyre több szabadideje lett. Egy-egy női magazin megjelenése egy-egy társaság vagy szervezet létrejöttéhez volt köthető. Azokban az országokban, ahol felerősödtek a nőemancipációs mozgalmak, radikális csoportok jöttek létre, amelyek felszólaltak a nők egyenjogúsága mellett sajtótermékeikben. Az 1800-as években, főként a francia hölgyeknek szánt lapokban, már szó esett a főbb gazdasági, politikai kérdésekről, és olyan problémákról, amik a kor asszonyait sújtották. A század közepén megjelenő újságokat férfiak írták, az újságírás ebben az időben még szinte teljes mértékben férfiszakmának minősült. „Az 1848-as forradalmi események több országban arra ösztönözték a hölgyeket, hogy külön lapokat alapítsanak, melyek hasábjain kifejezhetik saját követeléseiket. Franciaországban ekkor jött létre a La Voix des Femmes (Nők Hangja) és a L’Opinion des Femmes (Nők Véleménye), Lipcsében pedig ekkor született meg Louise Otto Frauenzeitung (Nők Lapja) című újsága. Több lapot üldözött a rendőrség bátor hangja, a nők jogainak határozott követelése miatt.”15 Az 1860-as évek hozott a lapkiadások terén új fordulatot. Genfben Marie GoeggPouchoulin 10 esztendőn át szerkesztette a la Solidarité (Szolidaritás) című lapját, ami a nőmozgalmi aktivisták első nemzetközi újsága volt. Itáliában 1868-ban Anna Maria Mozzoni a la Donna (A Nő) című kozmopolita lapot jelentette meg. Az 1880-as évekre a sajtótermékek száma jelentősen megnövekedett Európa-szerte, ezzel együtt hazánkban is. Sokszorosára nőtt mind a lapok, mind az eladott példányok száma. A sajtó kezdett valódi tömegsajtóvá válni. Európa nagyobb városaiban megjelentek az újságosbódék, ahol valamennyi társadalmi réteg megtalálhatta a számára érdekes sajtótermékeket. 16 „A nőmozgalom erősödésének, a nők társadalmi, gazdasági, kulturális színtereken való előrenyomulásának eredményeként a századvégen már egyre több napi- és hetilap közölt nők14
KÉRI (szerk.), 1997. KÉRI (szerk.), 1997. 16 KÉRI (szerk.), 1997. 15
11
ről és nőknek szóló hírt, cikket. Ez azt is jelentette, hogy egyre több nő vált rendszeres újságolvasóvá, sőt előfizetővé.”17 Annak ellenére, hogy az olvasás mindenütt bevezetésre került, és ezzel arányosan nőtt az írni-olvasni tudók száma, a korban még így is inkább az elit nőtagjai alkották e lapok fő olvasóközönségét.
3.2. Magyar előzmények Nőknek szóló folyóiratok Magyarországon már a 18. század végén is léteztek, de ezek a lapok viszonylag rövid életűnek bizonyultak. Ezektől a még igencsak korainak tekinthető kezdeményezésektől eltekintve, hazánkban csak a 19. század második felétől fogva figyelhető meg a nőknek szóló újságok és magazinok kiadásának fellendülése. A magyarországi lapkiadás a reformkorban vett először nagyobb lendületet, a forradalom és a szabadságharc után azonban lényegesen visszaesett a magyar nyelven megjelenő újságok száma. A dualizmus kezdetétől fogva viszont gomba módra szaporodtak a napi-, heti- és havilapok. Az időszaki sajtó is szükségesnek látta, hogy – akár politikai, vagy akár üzleti érdektől vezérelve, de kielégítse a nők kulturális igényeit és megteremtse a kifejezetten nők számára készített sajtóorgánumot, amit gyűjtőnéven, nő lapnak nevezhetünk. „Női lap elnevezésen tehát azokat az időszakos sajtótermékeket értjük, amelyek a nők különleges társadalmi, gazdasági és alkati helyzetéből folyó szükségleteket és igényeket kívánnak kielégíteni.”18 Magyarországon az első magyar nyelvű időszaki sajtótermék a nők számára az irodalomtörténeti szempontból is nagy jelentőségű Uránia volt. 1794-ben jelent meg az első kötet Kármán József19 és Pajor Gáspár20 szerkesztésében és kiadásában. Kármán a főrendű asszonyok körében találta meg elsősorban a közönségét, hiszen műveltségben és anyagiakban csak ők jöhettek számításba a 18. század derekán. A korban ezt követő lap, Laura címmel jelent meg, de ez a kezdeményezés nem számottevő, nem jelentett fejlődést, mivel csak két száma jelent meg és a tartalma is igen kezdetleges volt. A lapot Révkomáromban adta ki Gödörházi Gödör József 21 1824-ben, a „palléro-
17
KÉRI, 2008. 32. NAGYDIÓSI (szerk.), 1958. 193. 19 Kármán József (1769-1795) író, szerkesztő ügyvéd. 20 Pajor Gáspár (1766 v. 1767-1840) író, szerkesztő, orvos. 21 Gödör József (gödörházi) (1795-1858) bölcseleti doktor, lelkész-esperes és szász-weimári nagyhercegi tanácsos, író és szerkesztő. 18
12
zottabb magyar Famíliák számára”.22 A szerző olyan időszakos lapot akart kiadni, „mellyek által a nemzeti kultúra a Szép nem között is virágozhatik.”23 Ezután évtizedek következtek magyarországi női lapok megjelenése nélkül. Hiányukat részben az almanachok pótolták, amelyek akkor Európa szerte divatosak voltak. Bennük próbálták az év legjobb irodalmi alkotásait a jó módú nőközönség elé tárni. Ebben az időszakban azonban már kialakulóban volt Magyarországon egy olyan női olvasói réteg, amelyre a továbbiakban építeni lehetett lapkiadáskor. A reformkor divatlapjai, amelyek inkább irodalmi folyóiratok voltak, már az ő igényeiket próbálták kielégíteni, de ezek még nem nevezhetőek teljes értékű női lapoknak. „A Der Spiegel volt közöttük az első, amely 1828 és 1852 között jelent meg, és rendszeresen közölt divatkép-mellékleteket is”24 Az idő múlásával megjelent az első magyar nyelvű divatlap, a Regélő-Honművész, ami 1833-ban indult útnak Mátray Gábor25 kiadásában és szerkesztésében, amit 1841-ig forgathattak olvasók. Előfizetőinek csaknem egyharmada nő volt (kb. 700-ból 200 fő).
1. ábra: Regélő Pesti Divatlap
1842-ben Garay János26 vette át kiadóként a lapot, és a cím Regélő Pesti Divatlapra változott. 1844-től Erdélyi János27 neve szerepelt a címoldalon. Erdélyi az év közepén nyugat-európai utazásra indult és átadta a lapot volt sógorának, Vahot Imrének28, aki Pesti Divatlapként folytatta, majd 1848-ban Divatlap cím alatt jelentette meg. „Az induláskor a nemzeties irányú mű22
NAGYDIÓSI (szerk.), 1957. 194. NAGYDIÓSI (szerk.), 1957. 194. 24 KÉRI, 2008. 27. 25 Mátray Gábor (született: Rothkrepf) (1797-1875) zenetörténész, zeneszerző, újságíró, a Magyar Tudományos Akadémia tagja. 26 Garay János (1812-1853) költő, író, újságíró. 27 Erdélyi János (1814-1868) ügyvéd, akadémiai tanár, az MTA rendes tagja, a Kisfaludy Társaság titkára, költő. 28 Vachottfalvi Vahot Imre (Született: Vachott) (1820-1868) ügyvéd, színműíró, szerkesztő. 23
13
velődést szolgáló, a kor szellemével lépést tartó, az irodalmi, a művészeti és társas élet eseményeiről, jelenségeiről tudósító és vitatkozó divatlap, pletykalap irányba mozdult el, amikor 1844-ben, Vahot Imre szerkesztése alatt hangot váltott: az üzleti eredményesség érdekében ki is szolgálta a divatot, a polemizáló hangvétel, a szellemeskedés és erőltetett magyarkodás irányába torzult. Vahot érdeme viszont, hogy Petőfi Sándort vette maga mellé irodalmi segéd szerkesztőjének. 1845 áprilisáig itt jelentek meg első közlésben Petőfi versei.”29 Ebben az időszakban, amikor a híres költő a lap segédszerkesztője volt, a Pesti Divatlapnak háromezer előfizetője volt, akik között számos hölgy előfizető lehetett, hiszen a női olvasók körében Petőfi nagyon kedvelt volt. A Divatlap 1848-ban szűnt meg, utódja később a Pesti Divatlap lett. Szintén az 1840-es évek terméke volt a Frankenburg Adolf 30 kiadásában megjelent Magyar Életképek (1843), amely 1844-től Életképek címen élt tovább. Az újság az első évben szépirodalmi antológiaként jelent meg havonta egyszer, szabadalmaztatása után már hetilapként árulták az újságárusok. A lap egyik célkitűzése volt a nők magyarosítása, emellett 1847től divatképeket és társasági híreket közölt. Ebben az évben Jókai Mór vette át a szerkesztését és innentől kezdve még nagyobb hangsúlyt fektetett a női témákra. Elindította az ún. „hölgysalon” című rovatot, ahová Szendrey Júlia31 is gyakran publikált.32 Magyarországon 1849-től jelent meg az első kimondottan nőknek készült lap, a Hölgyfutár, amely az irodalmárok szerint egy középszerű irodalmi lap volt. 1850-ben összesen 430 előfizetője volt, de ez a szám 1854-re 1800-ra emelkedett. Jellemző a kor állapotaira, hogy a Nagy Ignác33 által szerkesztett újság előfizetési feltételei iránt külföldről érdeklődtek, de például számos magyar városban (pl. Győrben) azt sem tudták, hogy létezik-e ténylegesen. Ez a lap elsősorban a közép és a kisnemesség, kisebb részben pedig a polgárság asszonyainak, olyan magyar nyelvű újsága volt, amely fő céljának tekintette a szórakoztatást. Divatképeket, kottákat, szabás- és kézimunkaíveket, verseket és elbeszéléseket közölt.34 „Népszerűségének
29
DOBOSNÉ (szerk.), 2007. Frankenburg Adolf (1811-1884) humanista és emlékíró, a Magyar Tudományos Akadémia levelező, a Kisfaludy Társaság rendes és a Petőfi Társaság tiszteletbeli tagja. 31 Szendrey Júlia (1828-1868) költő, író, előbb Petőfi Sándor, majd Horvát Árpád történész felesége. 32 KÉRI, 2008. 28. 33 Nagy Ignác (1810-1854) író, szerkesztő, műfordító, a Kisfaludy társaság tagja és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 34 DOBOSNÉ (szerk.), 2007. 30
14
emelkedését jelzi, hogy a női szerzők (Kánya Emília, Kempelen Róza, Bulyovszki Lilla és mások) műveit is közlő lap 1856-ban már 1800 előfizetővel rendelkezett.”35
2. ábra: Hölgyfutár
A Hölgyfutár „vetélytársaként” 1857-ben indult a Nővilág című lap 3500 előfizetővel, amelynek főszerkesztője Vajda János volt. Az újság a kortársak szemében afféle nőknek szóló vasárnapi újság volt, amely a női nemet közvetlenebbül érintő problémákkal is foglalkozott. „Kiadója, Heckenast36 olcsó Divatlapnak szánta, de szerkesztőjének köszönhetően annál több, tartalmasabb lett. A lap hasábjain olyan híres szerzők, tudósok tollából közöltek írásokat, mint például Vámbéri Ármin, Prévost-Paradol.”37 Az újság fő munkatársai közé tartozott két hölgy is: Jósika Júlia ás Heckenast-Bajza Lenke. A Nővilág olyan hagyományokat indított el a nőknek szóló újságírás történetében, amelyek aztán később, a dualizmus évtizedeiben is tovább éltek műs lapok szerkesztésében. Egyrészt tudósított a külföldi divat újdonságairól, különös tekintettel a francia divatra, másrészt világhírű színésznők és énekesnők fellépéseit követte nyomon; harmadrészt pedig nagy hangsúlyt fektetett az idegen tájak. Valamint az elmúlt történeti korok híres nőinek bemutatására. Az újság számos cikket külföldi lapokból ollózott össze, kissé átalakítva az eredeti sorokat, ez a módszer azonban a korszak újságírásában nem volt szokatlan, sőt a legtöbb újság így működött. Sikeres üzleti vállalkozásnak indult 1879-ben a Képes Családi Lapok című folyóirat. Az egyetlen volt laptársai körében, ami hosszú távon át fenn tudott maradni. A lap tartalmát főként szépirodalmi alkotások, aktuális események, ismeretterjesztő írások, háztartási, orvosi és divattanácsok alkották. Szépirodalmi részében másod-harmadvonalú írók publikáltak, csupán elvétve bukkant fel egy-egy nagyobb név. „Sikerének titka két dologban rejlett. A lap 35
KÉRI, 2008. 29. Heckenast Gusztáv (1811-1878) nyomdász, könyvkiadó, könyvkereskedő. 37 KÉRI, 2008. 29. 36
15
hangsúlyt fektetett az aktualitásra – fontos szerephez jutottal a képek rövid magyarázatokkal, ami tökéletesen megfelelt az előfizetők szellemi színvonalának, nemkülönben az, hogy a hetilapok közül elsőként mozdult rá – mintegy a későbbi bulvárlapok előfutáraként – a közönség rémhír, erőszakos történetek és bűnügyek iránti fokozódó éhségére.”38 A Nemzeti Nőnevelés 1879-es elindulásával egy olyan folyamat vette kezdetét, amelynek következtében ugrásszerűen megszaporodtak a nőkkel foglalkozó írások. „1880-tól bontakozott ki a nemzeti Nőnevelés című, színvonalat folyóirat működése, mely a dualizmus korában talán a legkiválóbb nőkről és nőknek szóló folyóirat volt. Kifejezetten a nők, a leányok neveléséhez kívánt segítséget nyújtani, egyrészt nevelési, oktatási tárgyú cikkeivel, másrészt tudományos témájú tanulmányokkal.”39 A Hölgyvilág hetilap tehát ezért is fontos mérföldkő megyénk sajtótörténetében, mert ez az első kimondottan nőknek íródott lap miskolci székhellyel.
38 39
DOBOSNÉ (szerk.), 2007. KÉRI, 2008. 32.
16
4. A kiadó és főszerkesztő: ifj. Váncza Mihály
3. ábra: Miskolc látképe 1840-ben
Ifj. Váncza Mihály 1859. november 14-én született Miskolcon, jómódú, művelt, református családban. A gimnáziumot szülőhelyén, majd felsőbb tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Gimnáziumi tanulóként az önképzőkör pályázatán valamennyi díjat elnyerte. Irodalmi ambíciója mellé természettudományos (matematikai és csillagászati) érdeklődés is társult. 1877-ben egy évig vezette a budapesti magyar királyi központi meteorológiai intézet miskolci észlelési állomását, mely távozásakor újra megszűnt. Az ő nevéhez fűződik az első intézményes miskolci időjárás megfigyelés. Mint meteorológia iránt érdeklődő fiatalember, tudományos levelezésben állt egy bécsi egyetemi tanárral, és a bécsi csillagvizsgáló intézet igazgatójával. Váncza azonban édesapja határozott akaratának megfelelően először a jogi egyetemet végezte el 1877. és 1881. között. Csak később, már családos emberként tért vissza a csillagászathoz, és ekkor négy évig tanulta a budapesti egyetemen a fizika és a matematika mellett.40 Fiatalabb korában írói-zsurnalisztikai tevékenység jellemezte, társadalmi és úti rajzokat, színműveket és regényeket írt. Egyetemi hallgatóként dolgozott (1878-1881) a Budapest (1880-1883), Debrecen, Miskolcz, Arad és Vidéke (1881), Kecskemét, Képes Családi lapok (1880-1882), Borsodmegyei Lapok (1881-1883), Borsod, Regélő Themis (Eger, 1881-1882), Abaújvár (1881-1884), Mátravidék (Eger, 1880-1881) stb. hírlapokba. Tanulmányai után, 40
ZIMONYI, 1987.
17
1881-től Miskolcon gyakornokoskodott. Az első függetlenségi helyi lapnak, az 1876-1883 között megjelent Miskolcz nevű lapnak, 1882-től lett a szerkesztője.41 1881-ben az Egyetértés című budapesti politikai napilapnak volt a tudósítója, ugyan abban az évben, amikor a király miskolci hadgyakorlatokon megjelent. Két fontos táviratot tett közzé az Egyetértésben, melyeket a királyi papírkosárban talált. „A miskolci főhadiszállásra Ferenc Józsefnek küldött két távirat feladója nem kisebb személy volt, mint maga az orosz cár, illetve Haymerle, osztrák-magyar közös külügyminiszter.”42 E sürgönyök annak idején egész Európa figyelmét magukra vonták, az Egyetértés alapján a világlapok is átvettek és kommentálták, viszont a közzététel miatt ifj. Váncza Mihály háromnapi államfogházat szenvedett. Ifj. Váncza Mihály színes egyéniség, „fürge szellem, fő kapcsolatépítő, élénk fantáziájú, sokoldalú fiatalember volt, mindent, amibe belefogott, törekvően, felcsavart igénnyel végzett.”43 Érdeklődött az új, a különleges iránt, a későbbiekben sci-fit44 is írt (Körutazás a világűrben, 1890, Föld alatt és Föld felett, 1983.). Ponyvaregénnyel is próbálkozott, Rendőrkém címmel, valamint vers-prózával és fordításokkal is foglalkozott. A korabeli világnyelveket, a németet, a franciát, az angolt valamint az olaszt ismerte és használta. Magánkönyvtárában összegyűjtötte korának színvonalas természettudományi, nyelvészeti, államtudományi, szépirodalmi és bölcseleti alkotásait. Ő is vezette – ahogy már fentebb is említettem – a szellem harcosainak találkozóit az 1880-as években, egészen Miskolcról való távozásáig. A művészetek – festészet és irodalom – iránti érzékenyég generációkon át öröklődött a Váncza családban. Az idősebb Váncza (Vándza) festőművész volt, akivel fia kétszer is körbeutazta KözépEurópa tájait, és aki már egyetemistaként is tizenkét vidéki lapnak volt a munkatársa szerte az országban.45 ifj. Váncza Mihály sajtóvállalkozásának alapköve a Miskolcz és Vidéke című politikai napilap volt, ami egy éven keresztül jelent meg, ezen kívül további vállalkozásai tulajdonképpen fellelhetetlenek. Ezek számottevő előfizető, és érdeklődés hiányában csak pár számot él-
41
ZIMONYI, 1987. ZIMONYI, 1987. 20. 43 ZIMONYI, 1987. 19. 44 A sci-fi az angol „science fiction” kifejezés rövidítése. Tudományos-fantasztikus mű, ami művészeti, irodalmi stb. alkotás, mely legtöbbször valódi vagy képzeletbeli tudományoknak a társadalomra, vagy egyénekre gyakorolt hatását mutatja be. Ezeknek az alkotásoknak a közös jellemzője, hogy zömében egy lehetséges jövőben játszódó képzeletbeli történetet jelenítenek meg. 45 TÓVÁRI, 1997. 106. 42
18
tek meg. A jómódú ügyvéd és apja is fontos tagja volt a város önkormányzatának. Az 1884. évi országgyűlési választásokat is igyekezett támogatni lapjaiban. A sajtótörténet a Miskolcz és Vidékét tekinti az első egyértelműen politikai kötődésű és kötelezettséget vállaló miskolci újságnak. 1884 októberében – pár hónappal a Hölgyvilág megszakadása után – feleségül vette bankos Margit írónőt, Bankos Károly kunszentmiklósi járásbíró lányát. Bankos Károly „azon kevesek közé tartozott, kiket Petőfi munkájának megjelenése alkalmával, a magának csak sekély számban kitöltött példányokból egygyel-egygyel megszokott ajándékozni. Nőtlen korában Petőfi többször meglátogatta kunszentmiklósi lakásán. Később, midőn megnősült. Egyegy pár napra nejét is lehozta. Olykor jó kedvében kedvenczebb költeményeit elszavalta. Nem egyszer volt tanúja rögtönözve, könnyedén szerzett kisebb költeményeinek, igy a többek közt a: Szól a kakas innen onnan viradóra kezdetűnek is.”46 Ilyen légkörben, Petőfi környezetében nem csoda, ha Váncza felesége magával hozta az irodalom szeretetét „Miskolc társadalmának rideg légkörébe.”47 Feleségével azonban nem tudták ezt a ridegséget kellő módon feloldani, így 1885-ben elhagyták a várost. A sikertelen sajtóvállalkozások után sokféle foglalkozást űzve az ország számos településén megfordult. Az 1890-es évek elején a mezőtúri református gimnázium helyettes tanára volt; az 1900-as évek elején a magyar királyi állami felsőbb leányiskolának volt a tanára. Neje, Bankos Margit 1895. május 16-án elhunyt, később Kajdácsi Margittal kötött házasságot. Váncza 1918. április 30-án délután 2 órakor hunyt el, ütőér elmeszesedésben.
46 47
SZINNYEI (szerk.), 1981. TÓVÁRI, 1997. 106.
19
5. A Hölgyvilág szépirodalmi hetilap
4. ábra: Hölgyvilág
„Soha nem közöltek az újságok annyi cikket, rövidebb-hosszabb hírt a nőkről, mint az 1880-as évektől kezdődő évtizedekben. Ez a folyamat már a hatvanas évektől elindult, és a sajtótermékek sokasodásának következtében a századvégre jelentősen előrehaladt.”48 Ebből a tényből kiindulva nem véletlen tehát, hogy Váncza Mihály úgy döntött a hölgyeknek szenteli újabb lapkísérletét. A Hölgyvilág egy félbehagyott, szépirodalmi lapkíséretként maradt az utókorra. Persze kezdetben nem torzónak szánta szerkesztője és kiadója ifj. Váncza Mihály, aki saját nyomdájában nyomtatta a lapszámokat. Könyv-nyomda intézetet alapított főutcai házuk („főutcza 53. Szám, Váncza ház”49) udvarán szedőtermet építetett, ami korszerűen volt berendezve és világos szobái voltak, ugyan is oldalfala és tetőzete üvegből készült. A modernizmus jegyében robbanómotoros gyorssajtót vásárolt a minél mesteribb munkavégzés érdekében: „E modern technikával egyszerre próbál népújságot, Miskolcon elsőként politikai napilapot, többféle
48 49
KÉRI, 2008. 36. HÖLGYVILÁG, 1884.
20
szak-jellegű közlönyt és végül szórakoztató, hölgyolvasóknak szánt irodalmi hetilapot indítani.”50 A Miskolcz és Vidéke 1884. március 15-ei, 34. számában harangozta be a Hölgyvilágot, amiben Váncza megjegyezte, hogy olcsóságánál fogva a hasonló német női lapokat igyekszik kiszorítani a piacról. Ilyen német vállalkozás volt például a lipcsei Bazar című divatlap, ami hat nyelven, negyedmillió példányban jelent meg. Magyarországon is ez volt a legelterjedtebb divatlap. Szabó Richárd (1820-1873), a negyvenes évektől kezdve, ennek magyar kiadásaként indította el 1866. január 1-jén a Magyar Bazárt. A havonta kétszer megjelenő lap fő része, az illusztrációk és a szabásminták voltak, amik megegyeztek a némettel. Egy év alatt mintegy háromszáz szabásívet, és ezer különféle rajzot közölt.51 Az április 1-jén megjelent Miskolcz és Vidékében Váncza már bejelenthette: „Hölgyvilág czím alatt ifj. Váncza Mihály szerkesztésében és kiadásában új lap indult meg.” 52 Zimonyi úgy fogalmaz, hogy a Hölgyvilág egy ifjú írójelölt ambíciójára épült üzleti vállalkozás volt, amelynek íve összefüggött a választásokkal, aminek tényét az is bizonyítja, hogy az utolsó száma a választások utolsó napján jelent meg, június 22-én.53 Küllemét tekintve a Hölgyvilág Országos Széchenyi Könyvtárban őrzött mikrofilmjeiből látható, érzékelhető, hogy igényes belső szerkesztésű lapról van szó. Az újság tipográfiával, díszes rajzokkal volt ellátva. A korabeli árakhoz viszonyítva pedig olcsó sajtóorgánumnak számított (egy évre 4 Ft, fél évre 2 Ft, negyed évre 1 Ft), tehát nem csak a módosabb hölgyek és urak tudtak előfizetni a lapra. Váncza lapja a gazdagabb, polgárosult réteg támogatását rendre élvezte. A Hölgyvilágban, a Szerkesztő postája című rovatban gyakran felütik a fejüket szerkesztői köszönetek, amikben anyagi támogatásokat és hozzájárulásokat említ a szerkesztő, de kérések is előfordulnak további támogatás kéréséről: „G. J. urnak Debreczen. Kérjük jövőre is szíves támogatásodat. Üdv!”54 Váncza a tartalommal kapcsolatos elképzeléseit, illetve szerkesztői célkitűzéseit a már említett, A társadalom bogarai című írásában is kifejtette: „Ma mondhatjuk, már fénykorát éli a sajtó- és hírlapirodalom, mert ma a hány féle az ember, annyi féle a lap; mindenkinek szük50
ZIMONYI, 1987. 17. SZABOLCSI (szerk.), 1979. 52 ZIMONYI, 1978. 25. 53 ZIMONYI, 1978. 54 HÖLGYVILÁG, 1884. 3. 16. 51
21
sége lévén újságra, hogy annak olvasásával szélesítse tudáskörét. Míg a munkás néplapot betűz, a politikus politikai lapok vezér és iránycikkeivel bíbelődik, a szakemberek a szaklapok kritikáit fontolgatják, addig a nők a hölgylapok mellett sorakoznak. Szóval ma már mindenki olvas lapot.”55 Ez a megfogalmazás sokkal optimistább, mint ahogyan azt a körülmények indokolták volna. Miskolcon ugyanis a megjelenő lapok száma, és azok példányszáma nem azt mutatja, hogy a korban az olvasók tényleg kapkodtak volna a sajtótermékekért, így túlzás azt állítani, hogy mindenki olvasott volna valamilyen sajtóorgánumot, de az újságírók és lapkiadók ennek megvalósításán fáradoztak.
5.1. Az újság szerkezeti felépítése „Előfizetési felhívás a Hölgyvilág czímű szépirodalmi hetilapra, mely díszes kiadásban, jeles tartalommal minden vasárnap egy egész ívnyi terjedelemben jelenik meg.”56 Ezzel a felhívással, illetve beharangozóval ismerteti újdonsült lapját Váncza Mihály. Az újságot, ahogy már említettem, széles körben kívánta terjeszteni, nem akart leragadni Miskolcon és környékén, hanem a fővárosba és azon túl is el szerette volna adni lapját. Az 1880-as évek Magyarországán, főként egy vidéki réteglap esetében ez nem is működhetett volna másként. Szükség volt az országos ismertségre és az ebből fakadó szélesebb felvásárlói körökre. Az újság hirdetéseiben és különböző rovataiban (pl. gyász, esküvő stb.) is megmutatkozik, hogy az ország szinte mindegyik szegletéből volt megrendelője a lapnak. Ezekből a rovatokból nem csupán arra következtethetünk, hogy az ország melyik részeiből érdeklődtek az újság iránt, hanem arra is, hogy milyen rétegbeli, milyen foglalkozású emberek forgatták. Ezek szerint voltak: színésznők, kereskedők és leányaik, orvosok feleségei illetve lányai, ügyvédek hozzátartozói, úrhölgyek, úriemberek és a körülöttük megforduló társaság, de módosabb polgáraszszonyok, háziasszonyok, feleségek és anyák is előfizetői lehettek a Hölgyvilágnak. A hetilap szombatonként, illetve vasárnaponként jelent meg, hölgyeknek, polgárasszonyoknak szánt réteglapként, valamint családi magazinként. Közölt szépirodalmi írásokat, társasági pletykákat, rejtvényeket, szórakoztató történeteket, recepteket, hasznos apróságokat és tanácsokat, társalgási tudnivalókat, zsebkendő-üzenetek jelrendszerét s ehhez hasonlóakat is.
55 56
DOBROSSY (szerk.), 2003. 955. HÖLGYVILÁG, 1884.
22
A hölgyolvasóknak szánta a mellékleteket is, amik havonta jelentek meg, a Háztartási Lapokat és a Divatcsarnokot. Az újság, mint a korban a legtöbb lap, az irodalmi élethez főként, mint üzleti vállalkozásként kapcsolódott, ezzel magyarázható az, hogy teljességgel hiányoznak a kritikák és értékelések belőle, viszont szívesen közölt ismeretterjesztő, értekező prózákat. Így harangozta be a szerző az irodalmi arculatot: „A szépirodalmi részben lesznek költemények, beszélek, rajzok, csevegések. Lesz állandó irodalmi és művészeti rovatunk, hozunk rövid helyi, fővárosi és vidéki híreket válogatott tartalommal.”57 Az irodalmi éle a lapnak leginkább a szórakoztató és könnyed írások, valamint aforizmák összegyűjtéséből állt. Példaként emelnék ki egy elbeszélést, aminek bevezető fejezetével az első számban (1884. március 30.) találkozhattak az olvasók. Ez egy folytatásos beszély, aminek a címe Mondego. Írója Bornemissza Árpád58, aki kifejezetten a Hölgyvilágnak írta a történetét. Rajta kívül volt még néhány olyan író és költő, akik kimondottan Váncza kérésére írtak, de ők szinte mind a másodvonalból kerültek ki. A nevesebb művészek alkotásait csupán átvette a lap, és úgy adta ki azokat. A Mondego története egy szerencsejátékozás közben meggazdagodott, művelt fiatalemberről szól, aki miután meggazdagodott a „zöld asztalnál”, vagyonát nem rejtegette a bukott mágnások elől, hanem szívesen megosztotta bárkivel, aki csak kérte. Ám cserébe soha nem várt semmit: „Monego nem azon emberek közé tartozott, kik viszontszolgálatra számítanak.”59 Sőt, odáig ment óriási adakozó kedvében, hogy a végén pompás párizsi lakásának berendezését is el kellett adnia. Ekképpen kért kölcsön Don Emilio Mondego-tól egy nápolyi férfi: -
„Oly korán kedves Senor, mily szerencsés véletlennek köszönhetem a látogatást?
-
Bocsánat, inkább későn, a Hotel de Ville órája most ütötte a kilenczet, midőn Elmire szalonjait elhagyva önhöz siettem. Egész ékkel játszottam és mindenemet elvesztettem.
57
HÖLGYVILÁG, 1884. Bornemissza Árpád (1848-1885) huszárhadnagy. Beszélt németül, franciául, csehül, lengyelül és szlovákul; szenvedélyes karikaturista volt; előszeretettel írt szépirodalmi lapokba humorisztikus tárcacikkeket és beszélyeket, valamint történeti dolgozatokat. 59 HÖLGYVILÁG, 1884. 1. 2. 58
23
Legalább nem hazudik – gondolá Mondego, azután fennhangon – képzelem, mily lelki küzdelmébe kerülhetett ez önnek, nekem idegennek ezt így nyíltan bevallani.”60 A fanyar humor a történet egészén át érezhető, ami Bornemissza sajátos stílusát jeleníti meg. Mondego alakja a kor férfi eszményképét tárja elénk: megnyerő küllem, udvarias, ám kissé szurkálódó jellem. A kor hölgyeinek álma. Egy hibája van, függősége a szerencsejáték. Amíg nem nyert milliókat, nem volt népszerű, csupán a pénze tette azzá a társaságban és a nők körében is. A férfi tragikuma főként ebben rejlik. Bornemissza Árpád, úgy gondolom, hogy Mondego karakterébe és a férfi életútjába sűrítette korának társadalomkritikáját, ami könnyedségével és szórakoztató stílusával megállja a helyét a lapban. Minden bizonnyal népszerű olvasmánynak számított a Hölgyvilág olvasóinak körében. Nem szeretnék leragadni az első szembe jövő történetnél és annak elemzésénél, ugyanis az újság irodalmi felhozatal még tartogat ígéretes műveket. A hetilapban helyet kapott a klasszikus és élő, a magyar és világirodalom egyaránt. Az írások hangvétele „nemesen szórakoztató”, a klasszikus alkotóktól az elmés aforizmákig szerepeltetik az újságban a szerkesztők. Van egy külön rovata a hölgyvilágnak, amiben olyan cikksorozatot jelentettek meg lapról lapra, amiben jeles férfiak és nők biográfiáját tárták az olvasók elé. „E czikksorozat szellemes olvasmányul fog szolgálni hölgyeinknek.”61 Főként élettörténeti adatokat közöltek, de előfordult az is, hogy a cikkeket kiszínezték érdekes apróságokkal. Az első szakaszát a cikkeknek Franciaország nagyjainak szentelték. Úgy tervezték, hogy a francia irodalom, tudomány és művészetek kiemelkedő jelentőséggel bíró alakjait veszik majd sorra és mutatják be az olvasóközönségnek. A sorozat Victor Hugo-val vette kezdetét, majd őt követték volna például Jules Verne, Georges Clemenceau, Emile Zola stb. A lap az irodalmi rovatok mellett nagy gondot fordított a társas élet alakítására, valamint az olvasók általános tájékoztatására. A társalgás élénkítése végezz, közölt jeles mondásokat és szórakoztató, megtörtént eseményeket. Például az első számban a szerkesztő Jókai Mórtól idézett ilyesfajta mondásokat: „A diadalmaskodó asszony kevély lelke nem éri be a boldogsággal, az a más boldogtalanságát is akarja élvezni.”, vagy „A nagy ember erkölcsi bu-
60 61
HÖLGYVILÁG, 1884. 1. 2. HÖLGYVILÁG, 1884. 1. 7.
24
kása egy sír, a melyben napról-napra mélyebben süllyed a halott, reménye nélkül a feltámadásnak a világ megvetése.”62 Közölt még a lapban szerző nélküli elmés gondolatokat is, amiket véleményem szerint a hölgyek előszeretettel gyűjtöttek ki naplóikba, emlékkönyveikbe. Ilyen írások voltak például a Gondolatok elnevezésű rovatban: „A tudomány gyökere keserű, de annál édesebb a gyümölcse.”63, vagy „Nincs a földön öröm, melyet bánat fellege ne borítana.”64 Az olvasók háztartási praktikákat, recepteket, irodalmi alkotásokat cseréltek egymás között. A társalgás folyamatosan bontakozott ki a Hölgyvilág hasábjain, a „szalonban”; - ahogyan az olvasók hívták – egyre többen és többen kértek ide bebocsáttatást. A már emlegetett Szerkesztő postája rovatban, a főszerkesztő válaszolt az előfizetők kérdéseire, panaszaira és észrevételeire. Megköszönte a beküldött cikkeket, beszélyeket, vagy esetleg elutasította azokat. Ilyen esetekben Váncza nem volt elnéző, kemény odamondott, nem tűrte a selejt megjelenését a Hölgyvilág hasábjain. Igyekezett odafigyelni a minőségre, és ennek megfelelően jelentetett meg bárminemű anyagot a lapban. A korabeli közönség szerette a rejtvényeket, talányokat, de nem csak megfejteni azokat, hanem saját maguk akarták elkészítni őket. Divat volt, és népszerű társasági elfoglaltság a rejtvényfejtés, és az ehhez kapcsolódó talányos, gondolkodásra ösztönző elfoglaltságok űzése. Az újságban sokan érdeklődtek egy-egy fejtörő elkészítésének a módjáról, és ebben a lap munkatársai és a többi olvasó segítségére bizton számíthattak. A rejtvények között, fajtájukat tekintve voltak szótalányok, betűrejtvények, négyszögtalányok, találós kérdések és versek, valamint számrejtvények. A talányok megfejtését mindig a következő lapszámban adta meg a szerkesztő. A helyes megfejtők között pedig ajándékokat sorsoltak ki. Például az egyik szerencsés megfejtő Váncza Mihály, A Társadalom bogarai című művét nyerte meg, de lehetett még negyedéves előfizetést, egy doboz díszes levélpapírt és elegáns névjegyeket is nyerni. Szótalányra álljon itt két érdekes és elgondolkodtató példa: „Mi a sír a földi szenvedésnek? Az vagyok a tenger gyermekének! Fordítsd vissza betüimet: 62
HÖLGYVILÁG, 1884. 1. 7. HÖLGYVILÁG, 1884. 3. 24. 64 HÖLGYVILÁG, 1884. 3. 24. 63
25
Nélkülem nincs úgy életed! Első betüm, ha elveszed, Napjaidat – bennem leled…”65 A megfejtés: Rév, vér, év. „Mi az amit becsülnek kevesen? Disziti legnagyobb császár kezét; Készítve, hogy sebesitsen heveseé; Sokat tűr tőlt a mező s a rét. Vért nem ont, s százat sebesít, Senkitől sem rabol, s gazdagit, Legközelebb rokona a kard, Használata kívánja a kart. A nagy birodalmakat alapitá, Épité a legnagyobb városokat; A véres háborut soh se indítá; Ki benne bizik, élvez nyugalmat. Forditsd meg ha kitaláltad E három kis betűből állót, Ez által ugyanazt kaptad, A mit nyujtott az egész szó.”66 Megfejtés: Eke. A rejtvényhez sorolnám az újságban oly sokat emlegetett zsebkendő-jelrendszert is. Régebben férfi-nő kapcsolatokban ismeretes volt a legyező- vagy zsebkendő-nyelv használata. A legyezővel vagy a zsebkendővel végzett műveleteknek pontos jelentésük volt, amelyekkel a hölgy a gardedám jelenlétében is kifejezhette az úr felé a véleményét: készséget vagy elutasítást, esetleg vágyát. 65 66
HÖLGYVILÁG, 1884. HÖLGYVILÁG, 1884. 10.
26
Minden megjelent újság végén hirdetések kaptak helyet, ahol főként helyi árusok hirdették vállalkozásukat. „A Hölgyvilág szépirodalmi hetilap és a Miskolcz és Vidéke politikai lap részére felvesz hirdetéseket a legolcsóbb árakon.”67 Mivel az újság nem csak Miskolcon, illetve a megyében rendelkezett előfizetői körrel, így a hirdetők biztosak lehettek abban, hogy a meghirdetett üzletük és portékáik az ország szinte minden területén megjelenik majd. Ennek köszönhetően a miskolci árusok előszeretettel éltek a lehetőséggel, hogy Váncza lapjaiban reklámozzák vállalkozásukat. Az újság hirdetői közé tartozott például Friedman Gyula, aki divatáru üzletét reklámozta a Hölgyvilágban, de az újságban (ezzel együtt a Miskolcz és Vidékében is) hirdetett még Kohn Fülöp női ruhakészítő és Spiegel Jakab is, aki mindennemű cipőkészletét ilyen módon reklámozta:”A nagyérdemű helybeli és vidéki közönségnek van szerencsém dúsan felszerelt raktáromat női, úri, gyermek- és fiú-czipőkben becses figyelmökbe ajánlani. Számos látogatásért esd Spiegel Jakab.”68 A hirdetésekből látszik, hogy a korabeli Miskolc gazdasági életében fontos szerepük volt, illetve szép számmal voltak jelen a ruházati- és divatkereskedők. „Nagy számban jutottak be textil-, ruházati- és divatkereskedők a legtöbb adót fizetők közé. Számuk majdnem elérte a borkereskedők számát, vagyoni helyzetük viszont messze elmaradt mögöttük.”69 Maga a felelős szerkesztő is hirdetett lapjaiban, többek között nyomdáját reklámozta, a következő sorokkal: „Ifj. Váncza Mihály könyvnyomda-intézete könyv- és hirlapkiadóhivatala elfogad minden európai nyelvre bármily nagyságú könyvnyomdai munkákat a legdiszesebb kiállításban a legjutányosabb árak mellett.”70
67
HÖLGYVILÁG, 1884. HÖLGYVILÁG, 1884. 69 TÓVÁRI, 1997. 51. 70 HÖLGYVILÁG, 1884. 68
27
5.2. Háztartási Lapok
5. ábra: Háztartási Lapok
„… havonként Háztartási Lapok czím alatt külön melléklettel szolgálunk, mely a konyha és háztartás köréből fog hozni jeles közleményeket. Azonkívül tartalmazni fog érdekes adatokat a szoba- és virágkertészeti stb. teendőkből.”71 Tehát a melléklet foglalkozik kertészettel, azon belül szobanövények gondozásával, konyhaművészettel, barkácsolással és lakberendezéssel. Már a század elejétől kezdve megfigyelhető, hogy a női lapokat a szerkesztők és újságírók igyekeztek hasznos, házkörüli praktikákkal és tanácsokkal színesíteni. A korabeli hölgyek érdeklődési körére jellemző a háziaszszonyi feladatkörre való fókuszálás, de a divat egyre szélesebb körben való követésével és a női jogok kiszélesedésével egyre másra kerülnek előtérbe az újabb, esetenként addig férfiasnak tekintett kedvtelések és elfoglaltságok, amik a lapok tartalmát is nagyon meghatározzák. A mellékletben tudományos, élettani cikkekkel is találkozhatunk, mint például a helyes táplálkozás fontosságát bemutató írással, amelyben a minőségi és egészséges alapanyagok használatára hívja fel a figyelmet a cikk szerzője. A század végére megfigyelhető, hogy egyre nagyobb teret nyer mind az elit, mind a középosztály életében a sportolás és az egészséges életmód. Hallhatóvá válnak az egészséges és a mértékkel evés mellett érvelő hangok, elutasítja a régről beidegződött főúri nagy étkezéseket, habzsolásokat. „Szakácskönyveink azonban semmi tájékoztatást sem nyújtanak az egyes élelmi czikkek tápértékéről, nincsenek figyelemmel az emberi szerkezet napi fogyasztási igényeire. Ennélfogva többnyire oly alakban adják az izom vérképző, s oly nagymértékben a melegségképző anyagokat, hogy a bevett tápczikkeknek csak kevés részét használhatják fel az emésztő szervek saját szükségleteik kielégítésére, - míg viszont túltömetnek fűszerekkel ás olyan anyagokkal, melyek az emésztő
71
HÖLGYVILÁG, 1884.
28
szerveknek csak terhére válnak. Vagyis sok drága, értékes anyagot halmoznak egybe, a helyett, hogy ezekből csak annyit adnának, a mennyi szükséges.”72 Váncza Mihály menyasszonya, Bankos Margit is írt cikket a mellékletbe, A konyhában címmel, amiben különleges fogások elkészítésének a módját írta le, többek között az, hogy miként készíthetnek a háziasszonyok kiváló pácot bárányhoz. Saját élményeiből merít, amikor összeállítja az írást; leír egy olyan receptet is, amit egy hajókirándulás alkalmával tanult el egy francia séftől. A háztartásban is óriási teret nyert a francia divat utánzása, követése. A francia konyha fogásai minden étkezést különlegessé tudtak varázsolni, a fogadások elengedhetetlen ékeit alkották az ilyen étkek. Hónapokra lebontva étrend ötleteket is közöl a melléklet. Reggeli a szabadban elnevezéssel, július és augusztus hónapra ezeket az ételeket ajánlják: hideg borleves, pisztráng aszpikban, „borjúkotelette á la bellevue”73, pástétom és desszert gyanánt fagylalt. A mellékletben érdekes praktikákról, étrendekről olvashattak a hölgyek és urak. Igen urak, mivel a Háztartási Lapokban akár ők is megtalálhatták a kedvükre való olvasmányokat. Ilyen téma lehetett például a Kályha léghuzama című cikk, amit K. Beniczky Irma írt, ami, mint a címe is sejteti a kályhák működéséről szólt. A lap hangnemében a konyhát hívogató és csábító helyként festi le, és arra buzdítja a hölgyeket, hogy saját maguk is bátran főzzenek férjüknek és családjuknak. Értelemszerűen itt az elit hölgytagjaira gondol a cikk írója. „A férfiak ép oly gyönyörködve szemlélik a hölgyet a konyhán egyszerű csinos házias ruhában, fehér kötényben, felgyűrt újakkal gyakorlott ügyességgel forgatva kis kezeikben a habverőt, a kavaró főzőkanalat vagy a fánkmetszőt stb. – mint díszes toiletteben a zongorabillentyűin trillázva… Egy szellemes grófnő azt a megjegyzést tevé, hogy a férfiak szivéhez legkönnyebben a gyomron keresztül lehet jutni… Rajta hát hölgyeim, kössük fel a konyhakötényünket, gyakoroljuk kissé magunkat a konyhán.” Ezekkel a sorokkal buzdította társnőit Bankos Margit az otthoni sütésre, főzésre. A 19. század végére tulajdonképpen már nem lealacsonyító dolog az, ha a jómódú nők sürgölődnek a konyhában, néha munka nélkül hagyva szakácsaikat és cselédjeiket, sőt egészen vonzó tulajdonsággá vált
72 73
HÖLGYVILÁG, 1884. A kotelette francia szó, ami felszeletelt oldalas részeit jelenti. Disznó- borjú vagy juhhús, melyeket sózás után többnyire liszt-, tojás- és zsemlemorzsába mártva, vagy sózva forró zsírban, gyorsan sütnek ki.
29
a háziasság. A polgárosodás korszakában, a nők egyenjogúságáért folytatott harcok kezdetén talán nem is meglepő ez a kialakuló „trend”.
5.3. Divatcsarnok
6. ábra: Divatcsarnok
„A főlaphoz havonként Divatcsarnok czím alatt rendes divatlapot mellékelünk, melynek összeállításánál mindig tekintettel leszünk a minták czélszerűségére és az előállítás olcsóságára. Kerülni és mellőzni fogjuk ennélfogva az üres czifraságot és divathajhászást.”74 A Divatcsarnok első számában megtudhatjuk, hogy a kor férfiúi miként is gondolkodtak a divatról. Szigethy József75, a Divatról című cikk írója, első kirohanásként így szólítja meg a divatot: „Oh! Az az átkozott divat!”76 Ebből a cikk eleji felkiáltásból arra következtethetnénk, hogy a szerző a divatot a háta közepére se kívánja, azonban a folytatásban ezt megcáfolja. Ambivalens érzéseit foglalja össze a cikkben a stílussal kapcsolatban. A megfelelő ruházkodás elrejtheti a test hibáit, de ugyanakkor kiemelheti annak előnyös részeit. Szigethy szerint az egyhangúság unalmas: „Kérem alásan, lehet az a ruha, kalap, sat. Bármily szép, elragadhat bennünket bármennyire is, a varázsereje mégis megtörik, ha egy életen keresztül ugyanolyan marad. Az egyhanguság untat bennünket. Az egyhangu toilette látása kifárasztja szemeinket. A szép csak addig szép, a míg uj: a szépség fegyvere a változás és ezt a divat idézi elő.”77 Magyarország számára a diktátor Párizs és Bécs volt. A divatipar kívülről és felülről szervezte az öltözködés átalakulását. A századfordulóig az arisztokrácia és a nagypolgárság
74
HÖLGYVILÁG, 1884. Szigethy József (1822-1902) színműíró, színész, a Kisfaludy Társaság tagja és a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja. 76 HÖLGYVILÁG, 1884. 77 HÖLGYVILÁG, 1884. 75
30
egyértelműen külföldön vásárolta ruhatárát.”78 A divat már a 19. században is gyakran változott, csak a módosabb emberek tehették meg, hogy olyan sűrűn változtassák ruhatárukat, illetve egészítsék ki megfelelően divatos darabokkal. A 19. század második felében már erősen függött a divatkövetés a társadalmi hovatartozástól. A divatos öltözködés tehát sikk volt, amely nem csupán szabályokból tevődött össze, hanem fontos volt a ruhák anyagi minősége, valamint a darabok jó szabása. Mindenekelőtt pedig a legfontosabb a divatkövetés naprakészsége. A városi elit így gondolkodott a divatról: „És most nem bánom, ha te, magasztos fogalom, emberi szeszély, te kecses divat, mindennap változol is. Mert én rajongok érted. Szerintem téged oktondiság volt az istenek lajstromába föl nem venni. Azt hiszem, hogy így gondolkodnak mindazok, akik tudják mi az a chic!”79 Az átalakulás igazából nem a ruházkodás általános megváltoztatását, hanem az ünneplő viselet szigorúbb elkülönülését jelentette. A 19. Század végi értelmiség szépen lassan felfedezte maga számára a magyar népviseletet. 80 A mellékletben szó esik még az éppen aktuális tavaszi, nyári divatról; különféle cikkek jelennek meg a témában, amelyek személyes véleményekkel vannak megtűzdelve. Váncza Mihály húga, Emília írása is bekerült a lapba. A Hölgyeknek című levelében arra hívja fel a figyelmet, hogy mindenki az adottságainak megfelelően válasszon magának ruhadarabokat és kiegészítőket, hogy ne váljon nevetségessé. A Hölgyvilág lapjain sok hölgy kért tanácsot divattal kapcsolatos kérdésekben. Az egyik számban „Kósza Jutka” ekképpen kéri ki nőtársai tanácsát: „Egy majálisba készülök, de nem tudom, hogy milyen ruhát készíttessek, azért kérem kedves olvasótársnőim szíves véleményét. Tájékoztatásul egy kis személyleírás: karcsú, magas vagyok, hajam éj sötét, arczom halovány, szemeim nagy kékek, orrom pisze s szájam egy kissé nagy, nem vagyok szép, sőt a „csinostól” is nagyon távol vagyok; ezért igen bajos eltalálnom, hogy milyen ruhát viseljek ami jól állna?”81 A májusi Divatcsarnokban a fürdők kerültek előtérbe, a „fürdő-saison”-ról írt Bankos Margit egy hosszabb értekezést, amiből megtudhatjuk, hogy a század végén mely helyek voltak a felkapottabbak belföldön, de leginkább külföldön. Tehát nem csak a ruházkodással foglalkozott a melléklet, hanem egyéb divatjelenségekkel is, minél sokrétűbb tematikai felhoza78
GYÁNI-KÖVÉR, 2003. 135. HÖLGYVILÁG, 1884. 80 F. DÓZSA, 1989. 81 HÖLGYVILÁG, 1884. 8. 56. 79
31
talra törekedett a főszerkesztő az összeállításánál. A fürdőzés olyan elfoglaltság volt a kor hölgyei számára, amivel kimutathatták rangjukat és stílusosságukat. „A fürdőkre egyáltalán igen sok nő csak azért megy, hogy a fürdői bálok és kirándulások „jelen volt”-jai között az ő neve is szerepelhessen és a férjnek azért kell az egész télen át az íróasztal mellett görnyednie, hogy a nő e nagy gyönyörűséget néhány száz forinttal megvásárolhassa.”82
5.4. A hetilap munkatársai A Hölgyvilág című lap munkatársai egyben a Miskolcz és Vidéke alkotói is, ami mellett alapítják meg a miskolci női újságot. Az újság munkatársai az 1880-évek polgári újságírásának és értelmiségi társadalmának jellegzetes és népszerű képviselői voltak. Olyan nevek fordultak meg a lap szerkesztésében résztvevők között, mint Ábrányi Emil83, Csengey Gusztáv84, Reviczky Gyula85, Vay Sándor (született: Vay Sarolta grófnő)86 és még sorolhatnám az értelmiségi munkatársakat, akik többségét a Kéziratok című budapesti folyóirat szerkesztőségéből „kölcsönzött” Váncza Mihály. Ifj. Váncza Mihály újságával azt a látszatot kívánta kelteni, hogy az önálló, eredeti szerkesztésű folyóirat, aminek olvasói köre (rejtvénymegfejtők és a szerkesztő üzenetek alapján) az egész országra kiterjed- Budapesten élő, hivatásos írókat foglalkoztató lapnak tüntette fel magát: azonban „központi sajtóellátótól táplált kiadói vállalkozás volt, az irodalmi élethez közvetlenül alig fűzte valami, leszámítva természetesen a helybeli tollforgatókat.” 87 A fővárosban gróf Kreith Béla és Balázs Sándor Kéziratok címmel a vidéki nagyobb lapok szerkesztőségeinek biztosítottak sokszorosított kőnyomatokat, amelyet Károlyi György, Dorottya utcai papírkereskedése adott ki. A Kéziratok alapján megannyi vidéki lap közölt cikkeket és verseket. A szerzőkkel maguk a Kéziratok szerkesztői álltak kapcsolatban. Tehát a jól hangzó munkatársak névsora valójában a Kéziratok munkatársait fedik valójában, vagyis Kreith és Balázs íróit. A felsorolt nagyságok közül, egyedül Reviczky Gyula szerepet ténylegesen a lapban, Ábrányi és Mikszáth például csak átvétel nyomán. A szerzők
82
HÖLGYVILÁG, 1884. 11. 91. Ábrányi Emi (1851-1920) költő, műfordító, újságíró, id. Ábrányi Kornél zeneszerző fia, és id. Ábrányi Emil író unokaöccse. 84 Csengey Gusztáv (1842-1925) evangélikus teológus, tanár, költő. 85 Reviczky Gyula (1855-1889) magyar költő, író. 86 Vay Sándor gróf, született Vay Sarolta grófnő (1859-1918) író, újságíró, Vay Péter nővére. 87 ZIMONYI, 1987. 25. 83
32
nagy része a kor másod-harmadágú írói és költői voltak, a szépirodalmi anyag színvonalát leginkább a három folytatásokban megjelent mű érzékelteti leginkább: Bornemissza Árpád Mondego című egzotikus-romantikus kalandregénye, Ries Hermint Tévedés vígjátéka és Jules Claretie: Victor Hugo életéről és munkásságáról szóló műve, ifj. Váncza Mihály fordításában. A lap irodalmi felhozatalának nagy részét Reviczky Gyula versei, Vachott Sándorné érdekes visszaemlékezése, valamint Ábrányi, Jókai, Schiller, Eötvös, Moliére ás Shakespeare alkotások, aforizmák tették ki, továbbá a már említett Victor Hugo és Sardou életrajzi sorozat. Ezeken kívül Moore, Burns, Byron és Turgenyev fordítások. A lap hátterében lévő vállalkozást Váncza nem szándékozta nyilvánosságra hozni, természetesen – sőt inkább magát az önállóságot kívánta hangsúlyozni. Egy véletlen esetből adódóan – plágium ügy – azonban fény derült a komoly háttérmunkára. A Hölgyvilág 1-6 számában megjelent folytatásokban közölt Tévedések vígjátéka című beszélyt, először gróf Zichy Károlynak tulajdonították, utána viszont szabadkozva kijavították Ries Hermint nevére. Ehhez a névváltoztatáshoz tartozó szerkesztői jegyzet tisztázta a Hölgyvilág vétlenségét az üggyel kapcsolatban. Ezzel az esettel foglalkozott a Miskolcz és Vidéke is, 1884. Április 8-ai, 44. száma is. Mindkettőben azt hangsúlyozta a felelős szerkesztő, hogy az inkrimitált írást a Hölgyvilág a Kéziratok című lapból emelte át, és az ő tévedésükből fakad a szerző hibás megnevezése a történet első része végén. A második rész végén nyílt levélben tisztázza magát Váncza. A teljes érthetőség végett álljon itt a levél másolata:
7. ábra: Váncza nyílt levele
33
A lapban felfedezhetjük Váncza helyi irodalomszervezői szándékát. A Miskolcz és Vidéke 44. Számában pályázatot hirdet elbeszélésre (beszélyre) és tárára (tárcza). Munkálkodásra és az irodalmi életbe való bekapcsolódásra ösztönözte a miskolci és környékbeli művészlelkeket, de önmagát és családját sem kímélte, ha az irodalmi élet felvirágoztatásáról volt szó. A vállalkozást főként így a családiasság jellemezte a legjobban, családi vállalkozásnak is tekinthetjük. Ő maga és testvére, Váncza Emma főként fordításokat készített a lapba, menyasszonya, Bankos Margit pedig verseit, és cikkeit jelentette meg a lapban. Az olvasókat is folyamatosan bátorította alkotások beküldésére. A lapot egyfajta szalonnak képzeltél a hölgyek és urak, ahol egymással társaloghattak levelezés útján. Szépen lassan kialakult egy állandó alkotói kör a Hölgyvilág szalonjában, ahol a Kérdések vagy a Feleletek rovatba írták elmés kis szövegeiket ötletes álnevek mögé bújva. Úgy gondolom, hogy az újság munkatársaihoz őket is hozzá kell venni, ugyanis tevékenységükkel, írásaikkal nagymértékben hozzájárultak az újság tartalmi részének színesítéséhez és játékosabbá tételéhez.
34
6. Összefoglaló – A lap jelentősége a sajtótörténetben „Azt kérdi nagysád, hogy melyik szépirodalmi lapot ajánljam önnek? Én jó lélekkel merem ajánlani e kedves hölgyvilágot” ez az egyetlen legolcsóbb szépirodalmi lap, mely méltán megérdemli a pártolást; hiszem is hogy nagysád megismeri ennek kedves tartalmát, nem fogja elhagyni többé, e lap leend a legkedvesebb szellemi barátja.”88 Az Országos Széchenyi Könyvtárban fellelt Hölgyvilág számai, és ennek a lapnak a jelentősége a kutatás után is úgy gondolom, hogy nem elhanyagolható, sőt nagy jelentősége van, ha az ember a polgárosodás korszakának nőtörténetéről, társadalmáról, irodalomtörténetéről és sajtótörténetéről akar többet megtudni. Az újság minden egyes száma tartogatott számomra érdekességeket és meglepetéseket. Rendkívül szórakoztató olvasmány volt, örülök, hogy lehetőségem nyílott a tanulmányozására. Az újság szerkezeti felépítésében és tartalmi összetevőiben sok hasonlóságot mutat a mai női magazinokkal. Sok hasonlóságot véltem felfedezni a 19. és a 21. századi nők gondolkodásában is. Őket és a mai kor nőit is meghatározta a divat, a társasági élet pezsgése, a szórakozási lehetőségek sokasága, a kalandos és érzelmes történetek iránti fogékonyság, a művészet és az irodalom szeretete, és a háztartási praktikák iránti érdeklődés. A vizsgált lap főszerkesztőjének, ifj. Váncza Mihálynak a törekvése arra, hogy létrehozzon egy önálló szépirodalmi újságot, amit főként a hölgyolvasók figyelmébe ajánlott, számomra egy nagyon szimpatikus kísérlet. Rokonszenvesnek találom azt, hogy egyéni írói ambícióit szülővárosa közönségének is meg akartra mutatni, illetve annak javára kamatoztatni szerette volna. Ahogyan Zimonyi Zoltán is ír az ifjú entellektüelről: „… tudta, hogy írói súlyát csak az növeli, ha köré minél rangosabb lapot szervez, s a környezetét is maga után vonja.”89 A fiatal, ambiciózus szerkesztő neve és vállalkozás a miskolci valamint az ország sajtótörténetében csupán egy „villanás”, de ez jól érzékelteti, hogy Váncza az éppen adódó lehetőségeket ragadta meg, és igyekezett azokból – a rövid időhöz mérten is – a lehető legtöbbet kihozni, és úgy gondolom, hogy ez a szándéka sikerült is. A lehetőségeit kitűnően használta ki, élt a választási kortézia által nyújtott segítő jobbal, lapja érdekében az sem zavarta, ha tel88 89
HÖLGYVILÁG, 1884. 8. 65. ZIMONYI, 1987. 26.
35
jes politikai arculatot kellett váltania egy olyan környezetben, ahol a többség az ellenkező pártot képviselte. A kor Miskolca sajnos még nem volt felkészülve egy ilyen sajtóorgánumra, így nem sok esélye volt a lapnak a továbbélésre. Ifj. Váncza Mihály és nyomdája, azonban – ha rövid időre is – olyat alkotott, amit előtte a környéken még senki más.
36
7. Felhasznált irodalom 1. DOBOSNÉ Brezovszky Anikó: „A szépről a szépekhez” Női lapok a 19-20. században. http://www.sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/noi_lapok/szoveg.html (2014.04.17.) 2. IFJ. VÁNCZA Mihály (szerk.): Hölgyvilág: szépirodalmi hetilap. 1. évf. 1. sz. (1884. 03. 30.) – 1. évf. 13. sz. (1884. 06. 22.). Miskolc, ifj. VÁNCZA MIHÁLY NYOMDÁJA, 1884. 3. F. DÓZSA Katalin: Letűnt idők, eltűnt divatok. Budapest, GONDOLAT KIADÓ, 1989. 4. GYÁNI Gábor – KÖVÉR György (szerk.): Magyarország társadalomtörténete. A reformkortól a második világháborúig. Budapest, OSIRIS KIADÓ, 2003. 5. KÉRI Katalin: Hölgyek napernyővel. Nők a dualizmus kori Magyarországon 18671914. Budapest, PRO PANNONIA ALAPÍTVÁNY, 2008. 6. KÉRI Katalin (szerk.): Női lapok a 18-19. század Európájában. In: Világtörténet. 1997., 74-78. 7. KOZÁRI Mónika (szerk.): Magyarország története 16. A dualizmus kora 1867-1914. Budapest, KOSSUTH KIADÓ, 2009. 8. Miskolc a XIX. században. http://www.miskolc.hu/miskolc-xix-szazadban (2014.04.17.) 9. Miskolc története IV/2. 1848-tól 1918-ig. In: Dobrossy István (et al.): Miskolc története 6 kötetben. Miskolc, 2003. 10. Nagydiósi Gézáné: Magyarországi női lapok a XIX. század végéig. In: Az OSZK Évkönyve, 1957. Budapest, OSZK, 1958. 193-227. 37
11. SZABOLCSI Miklós (szerk.): A magyar sajtó története 1705-1892. II/2. http://mek.oszk. hu/ 04700/04727/html/391.html (2014.04.17.) 12. SZINNYEI József (szerk.): Magyar írók élete és munkái I-XIV. Veszprém, 1981. 13. TÓVÁRI Judit: Az elit Miskolc város társadalmában 1872-1917. Nyíregyháza, STÚDIUM KIADÓ, 1997. 14. ZIMONYI ZOLTÁN: Irodalmi lapok, lapkísérletek Miskolcon, 1880-1956: Miskolci Társalgó, Hölgyvilág, Legyező, Miskolci Szemle, Termés, Új utakon, Kohó (Széphalom). Miskolc, VÁR KVT., 1987.
38
9. A rural women’s journal and colleagues in the 1880s Altough the era of joining of the middle class int the press new weekly and monthly releases appear especially for women, it is still rare for a large city, in this case: Miskolc to launch a separate journal of Women World Ladies („Hölgyvilág”) title. The editor – jr. Mihály Váncza – and staff are the creators of the one contemporary political newspaper of Miskolc („Miskolcz és Vidéke”). In paralel of this journal they found the print for females – even for a short timeframe. The staff members of this newspaper represent the civic journalism of the intellectual society of the 1880s; and the audience is bulit up by female societies, especially the urban elite lady readers of the rapidly capitalizing ones of Miskolc. Later on the lower social sphere can be found in the articles and especially in the ads which brings back behind the rural women’s societies of „Gründerzeit”. „Hölgyvilág” journal was released for three months in print in 1884, but despite it was promising at the beginning, it has not lived up to its expectations. Between 30th March and 22nd June of 1884 thirteen issues were released. As site releases monthly two different journals had been launched as an attachment namely „Háztartási Lapok” (Domestic News) and „Divatcsarnok” (Style Gallery). The press is an institution the childhood mentality and taste simultaneously reveals and take shapes. Using this idea I’ve decided to analyze, evaluate the releases and collect the aspects that built up the interests and problems of the ladies of that time in Miskolc – even sometimes by today’s standards might seem silly or girlish – (for example, misunderstandings because of incorrect usage of handkerchief language). The area of interests, the interesting curiosities and practices can be collected perfectly by reading through the issues. However, as Zoltan Zimonyi also say the mental sphere of Miskolc is not really fragmented and detailed than in the literary itself. I am trying to refit and assemble these fragments to shape a whole in my thesis.
39
