Egy bronz és más semmi ! Beszámoló a XX. Nemzetközi Fakitermelő Versenyről
A motorfűrészes erdei munkások XX. nemzetközi versenyét Románia rendezte a Brassó melletti Poiana-ban, 1994. szeptember 12-17. között. 1. Előzmények A világ különböző országaiban sokféle fakitermelő és favágó versenyt, ill. showt rendeztek és rendeznek ma is. Az öt versenyszámból álló, mára világversenynek keresztelt motorfűrészes versenyek elindítója azonban Magyarország volt, 1970-ben. Eddig az alábbi országok rendeztek Nemzetközi Fakitermelő Versenyt: I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. IX. X.
1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1980
Magyarország Jugoszlávia Magyarország Románia Norvégia Szovjetúnió Bulgária Finnország Csehszlovákia Norvégia
XI. XII. XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. XIX. XX.
1981 1982 1983 1984 1986 1987 1989 1991 1993 1994
Lengyelország Magyarország Finnország Svédország Csehszlovákia Norvégia Dánia Szovjetúnió Svájc Románia
Megjegyzés: 1970-ben, a magyarországi versenyt követően, Jugoszláviában is rendeztek egy második versengést.
Országonként három versenyző, egy technikai vezető és egy csapatvezető vehet részt a versenyen. A verseny teljes időtartama alatt az ötfős delegációk szállásáról, étkezéséről, utaztatásáról és kulturális programjáról a vendéglátó ország gondoskodik. A versenyre történő felkészülés, az egyenruházat és a kiutazás költségeit a résztvevő országok fedezik. A versenyzők motorfűrészeit (amelyek normál, gyári gépek), szerszámait és védőfelszereléseit maguk a versenyzők vagy a csapat támogatói (motorfűrészgyártók) biztosítják. 1994-ben a Magyar Fakitermelő Válogatott összetétele a következő volt: Kollár István (ErdőSzöv vállalkozó, Solt), Kozák András (vállalkozó, Hajdúdorog), Roznik László (vállalkozó, Isaszeg), Kontra László technikai vezető (szakoktató, Erdészeti Szakközépiskola Mátrafüred) és Gólya János csapatvezető (kutató, ERTI Sopron). A csapat felkészülésének (háromszor egyhetes edzés Sopronban), ruházkodásának és kiutazásának költségeit a Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány fedezte. A versenyzők motorfűrészeit, eszközeit és védőfelszerelését a Husqvarna cég biztosította. A Husqvarna cég, a felkészülés elősegítése érdekében anyagi támogatást is nyújtott az alapítványnak.
2
2. A résztvevő országok Ausztria, Belgium, Belorusszia, Csehország, Dánia, Finnország, Hollandia, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Oroszország, Románia (I. és II. csapat), Svédország, Svájc és Szlovákia. 3. A rendezvény programja Szeptember 12. (hétfő) A csapatok érkezése, technikai értekezlet, a versenyszámok bemutatása. Szeptember 13. (kedd) Megnyitó ünnepség. Kirándulás Brassóba (orgonahangverseny a fekete templomban, városnézés, ünnepi vacsora román folklórműsorral). Szeptember 14. (szerda) Döntés versenyszám lebonyolítása. Tervezték a gallyazás végrehajtását is, de a döntés sötétedésig való elhúzódása miatt, másnapra halasztották. Szeptember 15. (csütörtök) Gallyazás lebonyolítása. Kirándulás, Bran (Törcsvár) várához, amely Drakula grófról ismeretes, majd a Sinaia-ban lévő Peles kastélyhoz. Ezt követően birkasütéses vacsora egy hegyi réten, román folklórműsorral. Szeptember 16. (péntek) A szerelés, kombinált darabolás és lánckímélő darabolás versenyszámok lebonyolítása. Eredményhirdetés. Záróbankett román folklórműsorral. Szeptember 17. (szombat) A csapatok hazautazása. Megjegyzés: A kiadott programok legtöbbször másfél órás késéssel kezdődtek, illetve elhúzódtak. A „körítés” sokszor fontosabbá vált a szervezők számára, mint a verseny. A román népzenét a felsoroltakon kívül, az utazások során is folyamatosan és jól hallhatóan élvezhettük.
4.
Eredmények
Csapatverseny: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11.
Ausztria Svédország Németország Románia I. Finnország Norvégia Csehország Magyarország Szlovákia Románia II. Liechtenstein
4945 4918 4911 4889 4872 4826 4818 4815 4717 4649 4645
pont pont pont pont pont pont pont pont 97.4 % pont pont pont
12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.
Nagy-Britannia Lengyelország Svájc Dánia Hollandia Lettország Oroszország Belgium Litvánia Olaszország Belorusszia
4593 4518 4439 4386 4128 4089 4000 3445 3161 2974 2396
pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont pont
3
Egyéni összetett verseny: 1. 2. 3. ...
Babata, Vasile Rask, Bengt Lehikoinen, Alpo
Románia I. Svédország Finnország
1762 pont 1760 pont 1724 pont
...........
5.
Kollár István
Magyarország
1683 pont
95,5 %
30.
Roznik László
Magyarország
1576 pont
89,4 %
34.
Kozák András
Magyarország
1556 pont
88,3 %
Megjegyzés: A magyar versenyzők pontszámát követő %-érték a versenyző helyzetét mutatja az első helyezett pontszámának százalékában.
Döntés: 1. 2. 3. 4. ...
34.
Babata, Vasile Rask, Bengt Roznik László Kollár István
Románia I. Svédország Magyarország Magyarország
652 639 625 624
pont pont pont pont
95,9 % 95,7 %
Kozák András
Magyarország
541 pont
83,0 %
Lehikoinen, Alpo Strandell, Lars Elliot, Richard Gabrielsson, Kenneth Bartak, Hubert
Finnország Svédország Nagy-Britannia Svédország Csehország
414 414 410 410 410
...........
Gallyazás: 1. 2. 3-5. ...
pont pont pont pont pont
...........
7.
Kollár István
Magyarország
405 pont
97,8 %
27.
Roznik László
Magyarország
388 pont
93,7 %
31.
Kozák András
Magyarország
382 pont
92,3 %
Kjaer, Ole Peramaki, Jukka Belt, B van der Ranner, Hans
Dánia Finnország Hollandia Ausztria
95 94 93 93
Szerelés: 1. 2. 3-4. ...
pont pont pont pont
...........
27.
Roznik László
Magyarország
83 pont
87,4 %
32.
Kozák András
Magyarország
81 pont
85,3 %
48.
Kollár István
Magyarország
74 pont
77,9 %
4
Kombinált darabolás: 1. 2. 3. ...
Babata, Vasile Gabrielsson, Kenneth Strandell, Lars
Románia Svédország Svédország
176 pont 173 pont 168 pont
...........
30.
Roznik László
Magyarország
137 pont
77,8 %
35.
Kollár István
Magyarország
131 pont
74,4 %
43.
Kozák András
Magyarország
110 pont
62,5 %
Svédország Szlovákia Dánia
468 pont 467 pont 464 pont
Lánckímélő darabolás: 1. 2. 3. ...
Rask, Bengt Juritka, Stefan Jörgensen, Arne ...........
21.
Kollár István
Magyarország
449 pont
95,9 %
35.
Kozák András
Magyarország
442 pont
94,4 %
57.
Roznik László
Magyarország
343 pont
73,3 %
Megjegyzés: A lánckímélő darabolásnál elérhető max. pontszám: 300 pont. Ezért érthetetlen, és lehetetlenné teszi az eredmények korábbi versenyekhez viszonyított értékelését, hogy (egy dán, egy svájci és egy holland versenyző kivételével) mindenkinél 200 ponttal megnövelték a pontszámokat. A miértről senkit nem tájékoztattak.
5. Értékelés A legfontosabb tapasztalat (mint évek óta mindig), hogy a verseny egyre inkább sportjellegűvé válik, az eredmények egyre szorosabbak. Ezt mutatja, hogy 97,4 %-os csapateredmény csak a 8. helyhez volt elegendő, hogy gallyazásnál 92.3 %-kal csak a 31. helyet, lánckímélő darabolásnál pedig 94,4 %-kal csak a 35. helyet lehetett elérni. A magyar csapat -hosszú évek óta - ismét régi hírnevéhez méltón kezdte a szereplést. A döntést követően az első helyen álltunk. Ugyanez volt a helyzet a gallyazást követő, majd pedig a szerelést követő összesítésben is. A kombinált darabolás után visszacsúsztunk a negyedik helyre, majd a lánckímélő darabolás után a nyolcadikra. Így aztán ismét „magyarázni kell a bizonyítványt”. Az okok egyike, hogy amíg versenyzőink az első három versenyszámban - a csapatvezetés utasításának megfelelően - a jó csapateredmény érdekében fegyelmezetten dolgoztak, az utolsó versenyszámnál egyikük fölösleges kockázatot vállalva, „elvitte” a csapateredményt. A másik, sajnos nehéz szívvel, de mindenképpen megemlítendő ok, a rendező ország által biztosított bemérő emberek „nem teljes pártatlansága”. Nem lenne tisztességes ennek felemlítése, ha csak minket érintett volna a dolog, azért hivatkozunk rá, mert nagyon sok csapat panaszkodott a verseny során, és azt követően hasonló „apróságokra”. A bemérő csoport (román információk szerint) a verseny megkezdésekor ismerkedett meg a mérési módszerekkel és eszközökkel. A döntésnél egyik versenyzőnk esetében a fahibákat is
5
bemérték a törési léc méretébe, másik versenyzőnknél pedig védőfelszerelés (sisak, arcvédő, fültok, kesztyű, vágásbetét, védőlábbeli) hiányát jegyzőkönyvezték, jóllehet versenyzőnk teljes védőfelszerelésben versenyzett. Ezeket azonban - óvásunkat követően - a nemzetközi zsüri korrigálta. Ugyancsak a döntésnél, az utolsó versenyzők (köztük a győztes román versenyző is) szürkületben illetve sötétedéskor kerültek sorra. Az utolsó méréseket traktorfényszóró fényénél végezték. Viszonylag egyszerű, így csaknem „félremérhetetlen” volt a gallyazás és a szerelés versenyszám. Nem mondható el ez a darabolásoknál, ahol a darabolóvágás hossztengelyre való merőlegességének négy, ill. három mérési adatát sokszor csak a román bemérők „bemondása” alapján jegyzőkönyvezték a nemzetközi bírók. Így fordulhatott elő, hogy a darabolóvágás szemben lévő oldalainál 0°10' ill. 3°10' szögeltérést mértek a 90°-tól. Ez fizikailag nagyon nehezen képzelhető el, tekintettel arra, hogy a vezetőlemez egyenes. Ide tartozik az is, hogy míg egyik versenyzőnket - a lánckímélő darabolásnál helytelenül kiékelt rönk elmozdulása miatt - ők utasították a versenyszám megismétlésére, másik versenyzőnknél, ugyanilyen rönkelmozdulás után nem engedélyezték az ismétlést. Ez a versenyzőnk az elmozduló rönknél belekarcolt a padlóba, így több mint 100 pontot veszített. Óvásunkat, többszöri újratárgyalás után - tragikomikus érvelések előhozatalával - a nemzetközi zsüri, az eredményhirdetés előtti utolsó pillanatban elutasította. Végül egy „apró” formai hibáról: A Nemzetközi Fakitermelő Verseny számára Magyarország évekkel ezelőtt egy kék-fehér-kék versenyzászlót adományozott. Miután a verseny színhelyén a zászlók tömkelege lengedezett, de ez a hivatalos versenyzászló sehol nem látszott, megkérdeztük az elmúlt versenyt rendező svájciakat, magukkal hozták-e a zászlót. Az igenlő válasz után, tolmácsunk segítségével, a rendezőknél érdeklődtünk a zászlóról. Ezt követően előhozták a zászlót, és - mint egy száradó ruhadarabot - kiterítették a versenypálya körüli kerítésre. Versenyzőink egyéni értékelésénél a következők mondhatók el: Kollár István: A csapat legmegbízhatóbb, legjobb versenyzője volt, amint azt egyéni összetettben elért 5. helyezése is mutatja. Döntési pontossága 16 cm volt, tuskójának méretei, a törési lépcső egyik oldalának kivételével (ahol 1,8 mm-rel alacsonyabbra sikeredett az optimálisnál) tökéletesek voltak. Gallyazása a csapatból a legjobban sikerült, itt elért 405 pontjával az élmezőnyben végzett. Szerelésben a tőle elvárható közepes eredményt hozta. A szerelést követően, összetettben az 5. helyen állt. Kombinált darabolásnál ugyancsak átlagosat teljesített, annak ellenére, hogy az egyik rönkjénél 2°45'-et mértek be szögeltérésre, valamint (nem kellően bemelegített motorfűrésze miatt) járó lánc melletti lépéshibát is megállapítottak nála. Ez az első rönkhöz lépése közben, 1-2 cm-es láncelmozdulás miatt történt. Lánckímélő darabolásnál fegyelmezett, biztonsági versenyzéssel 95,9 %-os eredményt ért el. Ő volt az a versenyző, aki végig a csapat érdekét tartotta szem előtt, és semmit nem kockáztatva, tavalyi svájci eredményeinél többet teljesítve, nagyon jó átlageredményt produkált. Egy három Kollárból álló csapat magasan megnyerte volna a versenyt. Kozák András: Szinte minden versenyszámban a mezőny közepén helyezkedett el. Döntési pontossága 79 cm-rel a nemzetközi mezőnyben szerénynek mondható. Nála fordult elő a helytelen lécmérés, t.i. a lécét nem a hajkfenékvonaltól a döntőfűrészvágás fenékvonaláig mérték, hanem az egyik oldalon hozzámértek egy le nem tört göcsöt is, másik oldalon pedig egy mélyebben kiszakadó
6
részt nem mértek be a lécébe. Óvásunkra azonban újramérték a lécméreteket. Sajnos az egyik oldalon így is keskenyebb volt 0,5 mm-el az optimális méretnél. Pontokat vesztett még a túl alacsony (50°10'-es) hajkszögével is. Gallyazási ideje a tavalyi 45 sec-ról 34 sec-ra csökkent, egy csonkot azonban (éppúgy, mint tavaly), most is bemértek nála. Szerelése átlagos volt. Kombinált darabolása jól sikerült, de az oldalsó 5 cm-es csík fölé vágásával (a saját oldalán) fölöslegesen fosztotta meg magát és a csapatot 50 ponttól. Lánckímélő darabolását a rönk elmozdulása miatt megismételtették, de így is jó biztonsági vágásokkal hozta az átlagos eredményt. Sajnos nála is olyan szögeket mértek (0°10' és 3°10'), amik csak görbe vezetőlemezzel lennének vághatók. Ilyen lemezen azonban nem menne el a lánc. Tekintettel arra, hogy fiatal emberként neki ez a verseny már a második lehetősége volt, a csapatvezetés elvárásai szerint többet kellett volna hoznia. Fejlődése azonban túlságosan kevés. Roznik László: Régóta a Magyar Fakitermelő Válogatott „ásza”, az 1972-77 között szerepelt Varga István mögött a mindenkori második legnagyobb éremgyűjtő, így az ő szerepléseiben szinte mindig „minden lehetőség” benne van. Döntése jól sikerült. A döntővágáshoz ugyan kétszer kellett beszúrnia, majd a fája egy kicsit visszaült, ezért ékelnie kellett, így 2 másodperccel túllépte a normaidőt, ezzel azonban csak 2 pontot vesztett. Pontossága 13 cm volt, a léce pedig egyik oldalon 1,7 mm-rel keskenyebb az optimumnál. Ezzel együtt sokáig a második helyen állt (Kollár I. pedig a harmadikon), mígnem a sötétedés beálltával az élre ugrott román versenyző a harmadik helyre szorította. Így döntésben Roznik L. bronzérmet szerzett. Gallyazása kissé lassú (36,1 sec), de megbízható volt. Szerelése magyar viszonylatban jó volt. A szerelés után még az összetett 6. helyen állt. A kombinált darabolást átlagosan teljesítette. Ebben azonban már benne volt a csapatunkra „jól figyelő” bemérők szögmérési és lépcsőmérési „lazasága” is. Lánckímélő darabolásánál a második rönk elmozdult, amit egy román bemérő lábbal próbált megtartani, és itt következett az ominózus „padlózás”. Óvásunk ellenére azonban ő nem kapott újabb lehetőséget az elmozdulás miatt újabb darabolásra, sőt a zsürielnök azt bizonygatta, hogy a padlózás nem az elmozduló rönknél következett be. Ezt azonban a versenyszám brit és dán bírói cáfolták. A román zsürielnök ekkor arra hivatkozott, hogy nekünk már két óvásunkat elfogadták, a harmadikat már nem fogadhatják el!!! Végül a zsüri indoklás nélkül elutasította az óvást. Az óvástól függetlenül képességeihez mérten gyengének mondható a szereplése, és kritizálható (az objektív hátráltató körülmények ellenére) a lánckímélő darabolásnál mutatott kockáztató hajlama, amely a csapatérdek ellen hatott. Az utóbbi három nemzetközi versenyen a lánckímélő darabolása mindig tragikusan sikerült, és ez fegyelmezetlenségre vall. Egyértelműen dicsérendő azonban a döntésben szerzett bronzérme. 6. Következtetések A Nemzetközi Fakitermelő Versenyre minden ország legjobb tudása és lehetőségei szerint készül. Fontos lenne ezért nagyobb figyelmet fordítani az azonos versenyzési feltételek biztosítására, mert egy-egy slendrián mérés ill. előkészítési hiányosság (rönkelmozdulás) a versenyzők és a csapatok eredményét is nagyban befolyásolhatja. Nem szerencsés, ha egy verseny úgy zárul, hogy a résztvevők többsége (jogos vagy képzelt hibákat felemlegetve), zúgolódással távozik a helyszínről. Az utóbbi időben egyre inkább „titokzatossá” vált az eredmények bemérése. Sem a csapatvezető sem a versenyző nem nézheti, hogy milyen méreteket írnak be a jegyzőkönyvbe.
7
Ugyanakkor a méréseket nem a nemzetközi bírók, hanem a rendező ország bemérői végzik. Ez abban az esetben is lehetőséget ad a gyanakvásra, ha tökéletesen korrekt a mérés. Különösen így van ez, amikor elfogultság is feltételezhető. A rengeteg óvás megelőzhető lenne, ha a szakmát jól ismerő nemzetközi bírók (akiket a csapatok technikai vezetői közül sorsolnak) végeznék a méréseket, és azok nyilvánosak lennének. Jelenleg egyedül az időt ellenőrizheti a versenypályán kívülről a szakvezető, a többi esetben csak a rendezők által biztosított tolmács információira hagyatkozhat az esetleges óvás megtételekor. Itt említendő meg, hogy hosszú idő óta először, rendkívül készséges, jóakaratú tolmács jutott a magyar csapatnak Mosolygó József úr személyében. A nemzetközi szervező bizottság (zsüri) egyre kevésbé áll a helyzet magaslatán. Az óvások kezelését sokszor nem szakmai megalapozottsággal végzik, és szerepük mindinkább protokolláris jellegűvé válik. Ugyanakkor magukhoz vonnak olyan döntéseket, amelyeket célszerűbb lenne a résztvevő országok csapatvezetőinek szavazataival meghozni. Így pl. éles vita alakult ki arról, hogy ezentúl évente, vagy kétévente legyenek-e versenyek. Úgy gondoljuk, ez tipikusan olyan téma, ami a résztvevő országok anyagi teherbíróképességének függvénye. A technikai értekezleten azonban, ahol több ország is a szavazást javasolta, úgy intézték el a dolgot, hogy szavazás helyett minden országtól írásbeli javaslatot kértek, majd a kérdést elnapolták. Ugyanakkor a verseny utolsó napján kiosztott szórólapokból és baráti információkból tudták meg a csapatvezetők, hogy a következő versenyt 1995. június 28-július 2. között Finnország rendezi, Savonlinna-ban, az utána következőt pedig 1996. május 8-12. között Németország, Oberhof-ban. A magyar csapatnak egyenlőre komoly anyagi gondjai vannak, így a további résztvétel a Fakitermelési Munkakultúra Alapítványhoz érkező támogatások függvénye. Várjuk tehát a támogatók szíves adományait. A Fakitermelési Munkakultúra Alapítvány címe: 9400 SOPRON Roth Gy. u. 3. Tel/Fax: 99/320-010.
Összeállította: Gólya János csapatvezető