Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK azonosító:

Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK azonosító: 091022  Cím: 3300 Eger, Szalapart u. 81.  Telefon / fax: 36 / 411-933, 36 / 427-432  E-mail: kapu@szalaparti-eger. sulinet. hu

HÁZIREND

2015. június 24.

„Az iskola dolga, hogy megtaníttassa velünk, hogyan kell tanulni, hogy felkeltse a tudás iránti étvágyunkat, hogy megtanítson bennünket a jól végzett munka örömére és az alkotás izgalmára, hogy megtanítson szeretni, amit csinálunk, és hogy segítsen megtalálni azt, amit szeretünk csinálni.” Szent-Györgyi Albert

Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium

KLIK azonosító: 091022

„A házirend célja, hogy kulcsot adjon a tanulói jogok gyakorlásához, és a kötelezettségek teljesítéséhez. A fegyelem és a rend az iskolában nem önmagáértvalóan fontos. Minden, ami az iskolában történik, a gyermek boldogságát: adottságainak kibontakoztatását, a siker örömét, a tudás megszerzését, az alkotást, a közösséghez tartozás élményeit

kell,szolgálja. Egy jó házirend az iskolai élet záraihoz, zárványaihoz, zárlataihoz nyújthat megoldási kulcsokat.” /Békéssámsoni Általános Iskola Házirendje/



TARTALOMJEGYZÉK Bevezetés .......................................................................................................................................... 1 1.

Az intézményi felvételi eljárás rendje, jogviszony létesítése, megszűnése .................................. 3

1.1.

Az Óvodai felvétel szabályai, eljárási rendje .................................................................................... 3

1.2.

A Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskolai jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje 3

1.3.

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába való felvétel külön rendje ............................................. 4

1.4.

A gyermek, tanuló sajátos, különleges helyzetének figyelembe vétele a felvétel során ................... 4

1.5.

A gyermekek osztályba, csoportba sorolása ..................................................................................... 5

1.6.

Jogviszony megszűnése .................................................................................................................... 5

2.

Véleménynyilvánítás rendje, formái intézményünkben .............................................................. 6

2.1.

Együttműködés a szülőkkel, a véleménynyilvánítás formái ............................................................. 6

2.2.

Együttműködés a diákönkormányzattal, a véleménynyilvánítás formái ........................................... 6

2.3.

A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formája .......................... 7

3.

Jogok és kötelességek, valamint a gyakorlásukhoz kapcsolódó szabályok ................................ 8

3.1.

Az óvodások és tanulók jogai ........................................................................................................... 8

3.2.

Az óvodások és tanulók kötelességei ...............................................................................................10

3.3.

A szülő jogai és kötelességei ...........................................................................................................11

4.

Az óvodás és a tanuló távolmaradásának, mulasztásainak igazolására vonatkozó rendelkezések, a hiányzással kapcsolatos teendők ......................................................................13

5.

A tanuló tevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével és az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos szabályok .................................................................................................15

6.

Munkarend, ügyeleti és felelősi rend ............................................................................................16

6.1.

Az óvoda, az iskolák és kollégium munkarendje, ügyeleti rendje ...................................................16

6.2.

Tanulói ügyeleti, felelősi rend .........................................................................................................19

6.2.1.

Az ügyeletes tanuló feladatai ...........................................................................................................20

6.2.2.

A hetesek, naposok feladatai ...........................................................................................................20

7.

Oktatásszervezés helyi szabályai ..................................................................................................21

7.1.

Egyéb, nem kötelező tanórai, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök) szervezése ......................21

7.2.

Egyéb foglalkozások alóli felmentés ...............................................................................................21

8.

A tankönyvtámogatás elve, rendje, az ingyenes tankönyvben keletkezett kár megtérítésének kötelezettsége .......................................................................................................22

9.

Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok..............24

10.

Az intézményi helyiségek és egyéb területek használati rendje .................................................25

11.

Pedagógiai jellegű és a környezetet óvó szabályok .....................................................................28

12.

Egészségügyi szabályok- egészségvédelmi védő-óvó előírások ...................................................29

13. 14.

Baleset – megelőzési tevékenység Fontosabb balesetvédelmi szabályok (védő-óvó előírások) ........................................................31 Egyéb kötelezően előírt szabályok ................................................................................................32

15.

Egészség és munkavédelmi eszközök ...........................................................................................33



16.

A tanulók jutalmazásának elvei és formái ...................................................................................34

17.

A tanulók fegyelmezésének, büntetésének elvei és formái Agresszió megelőzéséről és kezeléséről megállapítások ..............................................................36

18.

A tanulókra vonatkozó anyagi kártérítési felelősség szabályai ..................................................39

19.

A térítési díj befizetése ...................................................................................................................39

20.

Vagyoni jogok átruházásakor a tanulót megillető díjazás megállapításának szabályai ..........39

Záró rendelkezések ......................................................................................................................................40 Jegyzőkönyv, jelenléti ív ..............................................................................................................................41

Nyilatkozatok ...............................................................................................................................................44 Az Intézményi Tanács véleményezése ..........................................................................................44 Diákönkormányzat véleményezése ...............................................................................................45 Szülői munkaközösség véleményezése ..........................................................................................45 Záradék.........................................................................................................................................................46



Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK azonosító: 091022  Cím: 3300 Eger, Szalapart u. 81.  Telefon / fax: 36 / 411-933, 36 / 427-432  E-mail: kapu@szalaparti-eger. sulinet. hu

H Á Z I R E N D Bevezetés: Jelen házirend az intézmény vezetőjének előterjesztése nyomán az Intézményi Tanács, a Szülői munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményének kikérése után, a nevelőtestület elfogadó határozatával született meg 2015.június 24. napján Egerben. Legfontosabb tartalmi kérdéseit, a tanulók kötelességeit, jogait, kedvezményeit, a kollégiumi életüket a következő törvények figyelembe vételével szabályozzuk: a2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a 2012.évi CXXIV.törvénya nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény módosításáról, a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI –rendelet és módosításai, a 2012. évi LXXI. törvény a szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény módosításáról, a tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény, az Óvodai nevelés országos alapprogramja, a Kollégiumi nevelés országos alapprogramja, az emberi erőforrások miniszterének 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelete a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról. A házirend alkalmazkodik minden olyan szabályzathoz, amely az intézményi szabályzatok közül kapcsolódik a tanulók életéhez. Szabályozási köre: A házirend az intézmény belső életét szabályozza. Előírásai minden olyan esetre (a belépéstől a jogszerű távozásig, valamint az intézményen kívüli rendezvények idejére) vonatkoznak térben és időben, amikor a gyermek vagy tanuló az intézmény felügyelete alatt áll. A házirend célja, hogya működés törvényes kereteit biztosítsa az intézmény Pedagógiai Programjában foglaltak megvalósítása érdekében. Célja továbbá, hogy megalkotásával és közzétételével tartalmában törekedjen az óvoda, iskola, kollégiumés a család közös nevelési elveinek kialakítására. Védje az intézményben és környékén lévő természeti és épített értékeket.

1



Intézményi jogszabály, szabályai –mint a törvény felhatalmazásán alapuló iskolai belső jogi normák-kötelezőek az intézménnyel jogviszonyban álló minden személyre, tanulóra, pedagógusra és más alkalmazottra egyaránt. A házirend megsértése esetén számonkérésnek, fegyelmi eljárás lefolytatásának van helye, melynek részletes szabályait a jogszabályok tartalmazzák. Nyilvánosság, a tájékoztatás rendje: A házirend nyilvános dokumentum, egy példányát az újonnan beiratkozó tanulók szülei megkapják, egy példánya a szülőket tájékoztató faliújságra kerül, egy példány pedig a tanári szobában megtekinthető. A Házirend módosításakor a bekövetkező változásokra minden szülő figyelmét fel kell hívni! A Házirend az intézmény honlapján (www.szalaparti-eger.sulinet.hu) nyilvánosságra hozandó. A tanulókat az osztályfőnök feladata megismertetni a Házirend tartalmával. A Pedagógiai Programról, a Szervezeti és Működési Szabályzatról, és a Házirendről munkaidőben az ügyeletes vezetőktől lehet tájékoztatást kérni.

2


1.


Az intézményi felvétel eljárási rendje, jogviszony létesítése, megszűnése

A beiratkozáshoz szükséges feltételek: a szakértői bizottság jogerős szakvéleménye alapján intézményünk kijelölése. Formai feltétel még: a gyermek életkora és gondviselőjének aláírásos nyilatkozata, miszerint a gyermeket, tanulót a számára kijelölt intézménybe íratja. Ebben az értelemben intézményünk bemenet-szabályozott. 1.1

Az Óvodai felvétel szabályai, eljárási rendje

Az a gyermek kerülhet a sajátos nevelési igényű óvodába, aki rendelkezik a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményével, és megfelel a következő minimumkövetelményeknek a 8 hét próbaidő végére: mozgás terén:

hely- és helyzetváltoztató alapmozgásokra képes, sima talajon önállóan jár gondozás terén: öltöztetésnél: együttműködő étkezésnél:kanállal képes enni, pohárból kevés folyadékot inni kommunikáció terén: figyel a beszélőre, minimális kontaktus kialakítható vele szociális fejlettség terén: csoportban nevelhető, önmagára és társaira nem jelent veszélyt Az előjegyzésbe vétel szabályai: A szülő személyes megjelenéssel, szóban értesíti az óvodavezetőt, hogy igényt tart gyermeke óvodai elhelyezésére, erről írásos nyilatkozatot ad, majd a gyermek adatait rögzítik az előjegyzési, beiratkozási naplóban. Szervezett óvodai beíratást évente szervezünk. Intézményünkben folyamatosan is van lehetőség az előjegyzésbe vételre, ill.beiratkozásra, de kérjük a szülőket, hogy törekedjenek a kiírt időpontban előjegyzésbe vétetni, ill. beíratni gyermeküket. A szoktatási idő alatt végzett pedagógiai vizsgálat alapján történik a csoportba valóvégleges felvétel. Ha a követelményeknek a gyermek nem felel meg, újbóli szakértőivizsgálatot kezdeményez az intézmény. 1.2 A Fejlesztő Nevelést-Oktatást Végző Iskola-i jogviszony keletkezésének szabályai, eljárási rendje Fejlesztő nevelés-oktatásban a tankötelezettség teljesítését szeptemberben az a gyermek kezdheti meg, aki a 6. életévét az év december 31-ig betölti. A tanuló heti 20 órában gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelés-oktatási intézményben egyéni, vagy csoportos formában köteles teljesíteni tankötelezettségét. Ettől való eltérést szülő csak orvosi, gyógypedagógiai javaslatra kérhet. A fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő tanuló tanulói jogviszonya a tanuló tankötelezettségének végéig tart, de szülői kérésre és a Szakértői Bizottság javaslatára a tanuló 23. életévéig meghosszabbítható, aminek a feltétele a szülői kérelem, illetve az intézmény vezetőjének hozzájárulása. Ha a gyermek, tanuló egészségi állapotának olyan mérvű romlását tapasztaljuk, hogy az egészségügyi ellátó személyzet állandó jelenlétét igényli szociális intézményi keretek közt, akkor ellátása intézményünkben nem biztosítható, kontrollvizsgálattal áthelyezésre javasoljuk. Ha a tanuló - a szakértői bizottság szakértői véleményében foglaltak szerint - iskolába járással nem tud részt venni a fejlesztő nevelés-oktatásban, a tankötelezettségét a fejlesztő

3



nevelés-oktatást nyújtó iskola által szervezett egyéni fejlesztés keretében teljesíti. Az egyéni fejlesztés megszervezhető a) otthoni ellátás keretében, b) abban az intézményben, amely a gyermek ápolását, gondozását ellátja.

1.3

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskolába való felvétel külön rendje

A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola9-10., előkészítő évfolyamára a felvétel aszakértői bizottság jogerős szakvéleménye alapján, valamint az általános iskola 8. évfolyama elvégzését tanúsító bizonyítvánnyal történik a szülő kérelmére. Azok a tanulók, akik, intézményünkben fejezték be általános iskolai tanulmányaikat, automatikusan, a szülő írásbeli kérelme alapján, a pedagógiai programban meghatározott feltételek szerint folytathatják tanulmányaikat a készségfejlesztő speciális szakiskola 9. évfolyamán. A készségfejlesztő speciális szakiskola 11. évfolyamára a 10. évfolyam elvégzése után a saját tanulóink automatikusan jutnak tovább, a szülő írásbeli kérelme (jelentkezése) szerint. Készségfejlesztő Speciális Szakiskola 11-12., szakképző évfolyamain folyó képzésben azok a tanulók vehetnek részt, akik a szakértői bizottság jogerős szakvéleményében foglaltak szerintközépsúlyosan értelmi fogyatékosak,autisták,intézményünkbe utaltak és a 16. életévüket betöltötték. Előfeltétel még, hogy elvégezzék a helyi tanterv szerint oktató készségfejlesztő speciális szakiskola előkészítő, 9.-10. osztályát és a képzéssel kapcsolatos egészségügyi kizáró tényező nem áll fenn. 1.4 A gyermek, tanuló sajátos, különleges helyzetének figyelembe vétele a felvétel során Ha az intézmény a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmet is tud teljesíteni, köteles először a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók kérelmét teljesíteni. Ha az iskola – az előírt sorrend szerint – az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozó jelentkezők között sorsolás útján dönt. „A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges, sajátos helyzete indokolja. Különleges helyzetű az a tanuló, akinek: o szülője, testvére tartósan beteg, vagy fogyatékkal élő, vagy o a testvére az adott intézmény tanulója, vagy o munkáltatói igazolás alapján szülőjének munkahelye az iskola körzetében található, vagy o az iskola a lakóhelyétől, ennek hiányában tartózkodási helyétől egy kilométeren belül található.

4



Sajátos helyzetű a gyermek, tanuló, ha:  az intézménnyel jogviszonyban áll és tanulmányait a szülőnek, gondviselőnek az intézmény igazgatójához benyújtott kérelem szerint – az intézményben kívánja folytatni  testvére tanulói jogviszonyban áll az intézménnyel  tartósan beteg sajátos nevelési igényű  a testvére is sajátos nevelési igényű, tartósan beteg  a gyermek élethelyzetének javítása, biztosítása érdekében kell a felvételt, átvételt megoldani. A sajátos helyzet meghatározása során olyan tulajdonságok, helyzetek, állapotok megnevezésére kerül sor, amelyeket más jogszabály nem szabályozott, de élethelyzetekben előfordulnak, és döntően befolyásolhatják egy gyermek, tanuló tankötelezettségének akadálytalan teljesítését.A felsorolt sorrendnek megfelelően kell a gyermeket, tanulót felvenni. A felvételi, átvételi eljárás során a különleges, sajátos helyzet megállapításának szabályait is figyelembe véve az intézmény vezetője dönt arról, mely tanulókat veszi fel sorsolás nélkül, amennyiben az iskola a kötelező felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is tud teljesíteni, de az összes jelentkezőt helyhiány miatt nem tudja felvenni. A felvételi, átvételi eljárás során a sajátos helyzet figyelembe vételét a gyermek szülőjének vagy gondviselőjének kell írásban kérnie. A kérelmet az iskola igazgatójánál kell benyújtani. A kérelemben fel kell tüntetni a különleges, sajátos helyzetet megalapozó körülményt. Az eljárás során a döntést mindig az intézmény igazgatója hozza meg a felvételről, átvételről. Az intézményi férőhelynél több felvételi, átvételi kérelem esetén az iskola igazgatója előnyben részesíti a különleges helyzetű tanulót és azt a sajátos helyzetű tanulót, aki a megfogalmazott feltételek közül legalább kettőnek megfelel. Azonos számú feltétel együttes teljesülése esetén az intézmény igazgatója a jelentkezők közül sorsolással dönt. .5 A gyermekek osztályba, csoportba sorolása A szakértői bizottság szakvéleménye alapján történik óvodásaink, tanulóink csoportba sorolása. Amennyiben a szorgalmi időszak folyamán felmerül a gyanú, hogy a gyermek fejlődése szempontjából nem az optimális csoportba, osztályba került, az osztályfőnök az igazgató által megbízott vezetővel egyeztetve kéri a gyermek rendkívüli kontroll vizsgálatát a szakértői bizottság vezetőjétől, majd a javaslatnak megfelelően jár el.

1.6

Jogviszony megszűnése

Az óvodai elhelyezés, a tanulói jogviszony és a kollégiumi tagsági viszony megszűnésére aköznevelési törvény, illetve a szakképzési törvény megfelelő paragrafusai az irányadóak.

5


2.

Véleménynyilvánítás rendje, formái intézményünkben

2.1

Együttműködés a szülőkkel, a véleménynyilvánítás formái


A köznevelés intézményeiben, mindenki nevelésben-oktatásban részesülhet: Az óvoda, iskola,a kollégium feladata ellátásának keretei között felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a gyermek-és tanulói közösség kialakulásáért és fejlesztéséért. Ennek érdekében: a. a gyermek, a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel, b. a gyermekközösség, a tanulóközösség kialakítása, fejlesztése során a szülők közösségével együttműködve végzi nevelő-oktató munkáját. Biztosítani kell, hogy a szülők minden információt megkapjanak, ami az intézményi élettel összefügg. A tanulók és szülők rendszeres tájékoztatását hirdetőtáblák szolgálják, melyre minden olyan eredményt és nevelőtestületi döntést kiteszünk, amely érinti a tanulókat és a szülőket. A tanításnélküli munkanapok, szünetek időpontjairól és a gyerekek különböző rendezvényeken való részvételéről minden szülőt külön levélben értesítünk. Az intézmény által biztosított lehetőségek vélemény kifejtésre és javaslattételre, tájékoztatásra: Az osztályfőnökök, kollégiumi nevelők, szaktanárok, óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, igazgató, az intézményegység-vezetők, munkaközösség vezetők felkeresése személyesen, telefonon vagy e-mailben. A szülői munkaközösség megbeszélései. Fogadóórákon, szülői értekezleteken, nyílt napokon történő tájékozódás, véleménynyilvánítás. Írásban, üzenő füzeten keresztül történő véleménykifejtés. A nevelési programban meghatározott módon a szülői igények, elvárások kérdőíves felmérése során.

2.2

Együttműködés a Diákönkormányzattal, a véleménynyilvánítás formái A Diákönkormányzat véleményének kikérésével az első tanítási órát reggel 8 óra előtt legfeljebb 45 perccel korábban meg lehet kezdeni. Dönt egy tanítás nélküli munkanap kiadásáról. Törvény által biztosított véleményezési, egyetértési jogkör

6


2.3


A tanulók véleménynyilvánításának, rendszeres tájékoztatásának rendje, formája

A tanulók nagyobb közösségei véleménynyilvánítási jog gyakorlása szempontjából: az intézmény súlyosan, halmozottan fogyatékos tanulói az intézmény integráltan oktatott autista tanulói az intézmény középsúlyosan értelmifogyatékos tanulói az intézményenyhén értelmi fogyatékos tanulói az intézmény tanulói az intézmény óvodás gyermekei az intézmény fejlesztő nevelés-oktatásban részt vevő tanulói az intézmény általános iskolás tanulói az intézmény 1-4. évfolyamos tanulói az intézmény 5-8. évfolyamos tanulói az intézmény készségfejlesztő speciális szakiskolás tanulói az intézmény 9-10. évfolyamos tanulói az intézmény 11-12. évfolyamos tanulói az intézmény szakképzésben részt vevő tanulói az iskolai osztályok, csoportok kollégista gyermekek, tanulók délutáni foglalkozások csoportjai napközis gyerekek szabadidős tevékenységek, nem kötelező foglalkozások csoportjai Az óvodás gyermekek életkora még nem teszi lehetővé, hogy véleményüket képviseljék, így ezt az óvodapedagógusok és a szülők teszik meg helyettük. Az óvodapedagógusok feladata a gyermekeket segíteni jogaik gyakorlásában, a közösségi élet szabályainak megismerésében és betartásában. Az intézmény valamennyi gyermekének, tanulójának jogában áll a saját és az intézmény életét érintő véleményét megfelelő módon elmondani pedagógusainak, kollégiumi nevelőjének, osztályfőnökének, az iskola vezetőinek egyénileg vagy valamely közösség előtt. Az intézményben, intézményegységenként nyílt napot kell tartani, melyen kötetlen formában bárki elmondhatja véleményét, és kérdést intézhet bármelyik jelenlévőhöz. A tanulók gondjaikkal, problémáikkal bármikor fordulhatnak a felügyeletüket ellátó felnőtthöz, osztályfőnökhöz, kollégiumi nevelőhöz, szaktanárhoz, gyógypedagógushoz, a gyermekvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógushoz. Az iskola igazgatója, valamint az intézményegységek vezetői és a kollégiumvezető tanítási napokon, óraközi szünetekben fogadják a tanulókat. Az osztályfőnökök, óvodapedagógusok, kollégiumi nevelők feladata a tanulókat segíteni jogaik gyakorlásában, kötelességeik megismerésében és betartásában.

7


3.


Jogok és kötelességek,valamint a gyakorlásukhoz kapcsolódószabályok

Tekintve, hogy az ellátottak fogyatékos, adott esetben súlyosan-halmozottan fogyatékos személyek, ezért érdekképviseletüket, érdekvédelmüket és érdekegyeztetésüket a munkatársi közösség és a szülői közösség közösen gyakorolja. Képviseletüket indokolt esetben a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásával megbízott pedagógusok látják el.

3.1 Az óvodások és tanulók jogai A gyermekek, tanulók jogviszonyon alapuló jogaikat a beíratás napjától a tanulmányok befejezéséig, illetve a tanulói jogviszony megszűnéséig gyakorolhatják. Minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltétel szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. A gyermek, illetve tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. Sérelem esetén segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, kollégiumi nevelőjéhez, az igazgatóhelyettesekhez illetve az intézmény igazgatójához, valamint a gyermek-és ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógushoz. Az óvodás gyermek joga: Életkora még nem teszi lehetővé, hogy jogaikat teljes mértékben képviseljék, így jogaik egy részét szüleik és az óvodapedagógusok érvényesítik. Az óvodás gyermeknek joga van: – beiratkozás napjától (az intézmény vezetőjével egyeztetve) szülőjével ellátogatni az óvodába, megismerkedni leendő óvónőjével, esetleg csoporttársaival. – Állandó óvodapedagógiai felügyelethez. Minden tanuló joga: Képességeinek, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesülni. Igénybe veheti a diákotthon által szervezett kötelező és választható foglalkozásokat. Állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban részesülni, habilitációs és szakszolgálati foglalkozásokon részt venni. A választható tantárgyak, foglalkozások, szakkörök közül érdeklődésüknek, képességeiknek megfelelően és a szülők igényeit is figyelembe véve, lehetőség szerint választani. Tantárgyválasztással kapcsolatos előírások: Az igazgató minden évben, a munkatervben meghatározott időpontban közzéteszi a választható tantárgyak, egyéb foglalkozások listáját, amelyből a tanuló szülője választhat. A választással és a kapcsolódó követelményekkel kapcsolatos szabályozás a törvényi előírásoknak megfelelően történik. Bejáróként szülői kérésre napközi ellátásban részesülni.

8



Az intézmény létesítményeit (könyvtár, számítógépterem, sport-, szabadidőlétesítmények) felnőtt kíséretében látogatni, a rendelkezésre álló eszközöket igénybe venni. Az intézmény berendezési és felszerelési tárgyait felnőtt irányításával rendeltetésszerűen használni. A környezetvédő csapat munkájában részt venni. A közművelődési intézmények programjait szervezett keretek között látogatni. Tanulmányi kiránduláson, sport-, játék-, kulturális vetélkedőn, tanulmányi versenyen részt venni. Munkájával az intézmény otthonossá tételéhez, dekorációjához hozzájárulni. Minden tevékenységet tiszta, rendezett, biztonságos környezetben végezni. Megfelelő időtartamban, egészséges, nyugodt környezetben pihenni. Rendszeres egészségügyi felügyeletben és ellátásban részesülni, ápolónői segítséget szükség szerint a nap bármely részében igénybe venni. Tájékoztatást kapni saját személyét és tanulmányait érintő kérdésekről folyamatos értékelések során. Eredményeiről félévkor üzenő füzetben, tanév végén bizonyítványban értesülni a szülővel együtt. Levelezéshez való jogát tiszteletben kell tartani. Névre szóló, intézménybe vagy a kollégiumba érkező küldeményeit a levéltitok megsértése nélkül veheti át, de a Házirendet sértő dolgokról, tartalomról köteles beszámolni a gyermek. Fakultatív hit- és vallásoktatásban részt venni a szülő igénye alapján. Az erkölcstanóra vagy az e helyett választható, az egyházi jogi személy által szervezett hit-és erkölcstanóra a kötelező tanórai foglalkozások része. A tanév során lehetővé tesszük, hogy a gyermek, illetőleg a tanuló az egyházi jogi személy által szervezett hit- és erkölcstanoktatásban vegyen részt, a szülő igénye alapján. A beiratkozáskor, vagy a tanév elején felmérjük a szülői igényeket, és átadjuk az illetékes egyház képviselőinek. Az egyházi jogi személy a hit- és erkölcstanoktatást az óvodában a szülők, az iskolában és a tanulók, és a szülők igénye szerint szervezheti, illeszkedve a tanítási órák rendjéhez. A hit- és vallásoktatás /hittan/a szülők igénye alapján az intézmény által tartott foglalkozásoktól elkülönítve, az intézmény életrendjét és foglalkozásait nem zavarva szervezhető. Az intézmény a hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladatok ellátása során együttműködik az érdekelt egyházi jogi személlyel. A Diákönkormányzat /DÖK/ munkájában részt venni. A tanulók közös tevékenységük megszervezésére, valamint az iskolai és kollégiumi érdekképviselet ellátására Diákönkormányzatot hozhatnak létre, működéséről szabályzat rendelkezik, melyet a nevelőtestület véleményez. A Diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. Dönt tanévenként egy tanítás nélküli munkanap felhasználásáról. Véleményezi a reggel 8 óra előtti tanítási órakezdést. Az iskola a Diákönkormányzat működéséhez az alábbi feltételeket biztosítja: helyiség, agyagi támogatás iskolai szintű programokhoz, az önkormányzat munkáját segítő pedagógus foglalkoztatása. Az intézményi diákmédia által megmutatkozni. Az iskolai tájékoztatás eszközei az iskolarádió és a hirdetőtáblák, faliújságok. Az iskolarádióban lehetőség van a csoportoknak műsort készíteni.

9



Az iskolarádió műsorának szervezését és programját a csoportvezető kollégiumi nevelőtanár és aDÖK-t segítő pedagógus felügyeli. Az iskolarádió technikai működtetője a rendszergazda. Évente két alkalommal a DÖK iskolai diáklapot jelentethet meg, amelyben a hagyományokhoz kapcsolódóan a tanulók rajzait, írásait közölhetik. A diáklapban, illetve a DÖK faliújságon a tanulók véleményt nyilváníthatnak az őket érintő kérdésekben, és hírt adhatunk a kiemelkedő tanulói eredményekről. A tanulók munkáinak bemutatására osztályonként faliújság felületek állnak rendelkezésre. Az évente két alkalommal meghirdetett dekorációs verseny termékei is itt kerülnek kiállításra. Tankötelezettségét magántanulóként teljesíteni. Ha a sajátos nevelési igényű tanuló az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján tanulmányait magántanulóként folytatja, iskolai neveléséről és oktatásáról - felkészítéséről az intézmény gondoskodik. Ha a tanuló tanulmányi kötelezettségének a szülő kérése alapján magántanulóként tesz eleget, felkészítéséről a szülő gondoskodik, illetőleg a tanuló egyénileg készül fel a félévkor és tanév végén kötelezően teendő osztályozóvizsgára, amelyről írásbeli értesítést küldünk. Tantárgyi, tanévi, részleges, vagy teljes felmentést kapni. Tantárgyi, tanévi részleges vagy teljes felmentést a szakértői bizottság szakvéleménye alapján - a gyakorlati képzés kivételével- az igazgató adhat. A felmentés az értékelésre és az osztályozásra vonatkozik, nem ment fel az órák látogatása és az órai munka alól. A Készségfejlesztő Speciális Szakiskola tanulóját a szakképzési évfolyamokon folyó gyakorlati képzés keretében az érdekvédelem és a munkavédelem tekintetében megilletik mindazok a jogok, amelyeket szakképzési törvény és a munkavállalók részéremegfogalmazott törvényekvagy rendelkezések biztosítanak. E rendelkezések alkalmazásában munkavállalón a tanulót, munkáltatón a gyakorlati képzés szervezőjét, munkaviszonyon a tanulói jogviszonyt kell érteni.

3.2. Az óvodások és tanulók kötelességei Mivel az óvodás gyermek, fejlesztő nevelés-oktatásban résztvevő tanuló képességei nem teszik lehetővé a kötelességek önálló belátását, teljesítését, a szülők, a gyógypedagógusok, óvodapedagógusok feladata ezt segíteni. Minden gyermek és tanuló kötelessége: A tanítás kezdetére jelenjen meg az intézményben, hétvégi hazautazások után is időben érkezzen vissza. Rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással képességeinek megfelelően tegyen eleget tanulmányi kötelezettségének. Tanítási órákon legjobb tudása szerint végezze feladatát. Képességei szerint vegyen részt az iskolarádió-műsor és az ünnepségek színvonalának emelésében. A kapott megbízásokat igyekezzen maradéktalanul ellátni. Alkalmanként felnőtt megbízása és felügyelete mellett vegyen részt környezete és az általa használt eszközök rendben tartásában.

10



A gyermekeket életkoruknak, egyéni fejlettségüknek és érdeklődésüknek figyelembevételével vonjuk be környezetük és az általuk használt eszközök rendben tartásába. Kizárólag olyan a Pedagógiai Programban is szereplő tevékenységek végzését várjuk el és engedélyezzük, amelyre a gyermekek már képesek és elvégzésük nem jelent számukra megterhelést és veszélyt. Tartsa be az intézmény területének, helyiségeinek, felszerelési tárgyainak és eszközeinek használati rendjét. Vigyázzon társai testi épségére, és személyes segédeszközeire. Az intézmény által szervezett és iskolán kívüli rendezvényeken, versenyeken való intézményi szintű részvétel esetén a házirend előírásai szerint viselkedjen. Becsülje meg,óvja az intézmény épületét, a helyiségek berendezési tárgyait, a különböző eszközöket. Védje az intézményben és környékén lévő természeti és épített értékeket. A szándékosan okozott kárt a szülők által térítse meg, az érvényes rendelkezések szerinti mértékben. A baleset- és tűzvédelmi szabályokat tartsa be. Ha saját vagy társai testi épségét veszélyeztető állapotot, tevékenységet észlel, azt jelentse a felügyeletét ellátó felnőttnek. 3.3

A szülő jogai és kötelességei

A szülő joga,hogy – Megismerje a nevelési-oktatási intézményünknevelési, illetve pedagógiaiprogramját,házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról. – Gyermeke fejlődéséről, magaviseletéről, tanulmányi előmeneteléről rendszeresenrészletes és érdemi tájékoztatást, neveléséhez tanácsokat, segítséget kapjon. – Írásbeli javaslatát a nevelési-oktatási intézmény vezetője, a nevelőtestület, a pedagógus megvizsgálja és arra a megkereséstől számított tizenöt napon belül érdemiválaszt kapjon. – A nevelési-oktatási intézmény által meghatározott feltételek mellet kérje, hogy gyermeke a nem kötelező foglalkozásokat igénybe vehesse, illetve ilyen foglalkozás megszervezését kezdeményezze. – A nevelési-oktatási intézmény vezetője vagy a pedagógus hozzájárulásával részt vegyen a foglalkozásokon. – Részt vegyen a szülői képviselők megválasztásában, mint választó, és mint megválasztható személy. – Kezdeményezze szülői szervezet (közösség) létrehozását és közreműködjön annak tevékenységében. – Személyesen vagy képviselői útján-jogszabályban meghatározottak szerint- részt vegyen az érdekeit érintő döntések meghozatalában, az oktatási jogok biztosához forduljon. – Az egész intézményt, vagy gyermeke osztályát érintő rendezvényeken, iskolai ünnepségeken részt vegyen, gyermeke szereplését megtekinthesse. A szülő kötelessége – Gondoskodni gyermeke testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlődéséhez szükséges feltételekről.

11


– – – – – – –

– – – –


Biztosítani gyermekeóvodai nevelésben való részvételét, továbbá tankötelezettségénekteljesítését. A havi térítési díj befizetése oly módon, hogy a tárgyhavi díj előre fizetendő. A gyermek, tanuló hiányzásának bejelentése telefonon az iskolatitkárnál. A gyermek, tanuló iskolába-iskolából való hazautazását biztosítani. A gyermek, tanuló részére tiszta hétköznapi és ünnepi ruházatot biztosítani. Figyelemmel kísérni gyermeke fejlődését, tanulmányi előmenetelét, gondoskodni arról, hogy gyermeke teljesítse kötelességeit és megadjon ehhez minden tőle elvárható segítséget. Rendszeresen kapcsolatot tartani a gyermekével foglalkozó pedagógusokkal, és az intézményben dolgozó más szakemberekkel, és részükre a szükséges tájékoztatást megadni:  betegség esetén a hiányzásról  orvosi vizsgálatokról, annak eredményeiről  a rendszeresen gyógyszert szedő, illetve epilepsziás gyermekek esetén a teendőkről  a gyermeket érintő rendkívüli eseményekről. Szakértői Bizottság kontrollvizsgálatára gyermekét elvinni. Szakértői kontroll vizsgálatok és orvosi vizsgálatok eredményeiről a szakembereket tájékoztatni. Elősegíteni gyermekének közösségbe történő beilleszkedését, az óvoda, az iskola, a kollégium rendjének, a közösségi élet szabályainak elsajátítását. Megtenni a szükséges intézkedéseket gyermeke jogainak érvényesítése érdekében. Tiszteletben tartani az óvoda, az iskola, kollégium vezetői, pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságát és jogait.

12


4.


Az óvodás és a tanuló távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések, a hiányzással kapcsolatos teendők Ha a pedagógus, ápolónő megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről és az ápolónőa lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. A beteg gyermeket a szülőnek haza kell vinnie. Ha a kollégiumban lakó tanuló hazautazása nem oldható meg, az egészséges tanulóktól el kell különíteni. A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelési-oktatási intézményt. Azt, hogy a gyermek, tanuló egészséges, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásra kérjük feltüntetni, hogy mettől-meddig hiányzott igazoltan a gyermek. Az igazolást az újbóli megérkezéskor reggel kell az egészségügyi szolgálatnak vagy osztályfőnöknek eljuttatni. Tartós betegség esetén kéthetente kérjük az igazolások megküldését az iskola részére. Teendők óvodás gyermekek hiányzása esetén A Köznevelési törvényértelmében három éves kortól a gyermek óvodakötelezett. Az óvodába járás alól az intézmény igazgatója, az óvodavezetője csak indokolt esetben adhat felmentést. Ha a gyermekóvodáztatási támogatásban részesül, naponta legalább 6 órát kell az óvodában tartózkodnia. A hiányzások szülői igazolásánakindokoltságát az óvoda vezetője mérlegeli, és ennek függvényében igazolja (vagy nem igazolja) a hiányzást. Amennyiben a gyermek iskolai életmódra felkészítő foglalkozásról egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetője írásban hívja fel a szülő figyelmét a következményekre. Tanköteles, de a szakértői bizottság határozata alapján a további óvodai fejlesztésre javasolt gyermekek esetében, ha az óvoda értesítése eredménytelen marad, és a gyermek ismételten igazolatlanul hiányzik, az óvoda a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a gyermek szülőjét. Teendők a tanulók hiányzása esetén A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását igazolni, az időtartamra vonatkozó szülői vagy a kezelőorvos által adott igazolás eredeti példányával. Váratlan esemény miatt bekövetkezett hiányzásról személyesen, telefonon, írásos üzenet formájában, a hiányzás első napján kell értesíteni az intézményt (Telefonon történő értesítésnél az iskolatitkárt kérje a szülő telefonhoz!),s az újbóli megjelenés után, de legkésőbb 8 napon belül igazolni kell azt.(a 8 napon belüli igazolás eljuttatása az iskolához az ennél tovább tartó betegségre, hiányzásra is vonatkozik). A hiányzásokról szóló szülői igazolások valódiságát az osztályfőnök mérlegeli, és ennek függvényében igazolja (vagy nem igazolja) a hiányzást. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet, tanévenként (összesen 3 napra) ami igazoltnak számít.Az engedély megadásáról az

13



osztályfőnök dönt. Ezen túl indokolt esetben az igazgató engedélyezhet távolmaradást. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásánakmennyiségét és azok okait. Ha a tanuló a tanórai foglalkozások kezdetére nem érkezik meg, késik, amit igazolnia kell. A késések ideje összeadódik, és 45 percenként 1 tanítási óra hiányzásnak számít. Ha a tanuló a hiányzását nem igazolja, igazolatlan mulasztásnak számít. Igazolatlan mulasztás esetén a 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 51.§. szerint köteles eljárni az osztályfőnök, valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős.Amennyiben a tanuló (a hétvégi hazautazás után) a hét első tanítási napján nem érkezik vissza, és nem jelezte a hiányzás okát, felszólítást küldünk a szülőnek. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, az iskola a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve újbólmegkeresi a tanuló szülőjét,illetve a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően jelezzük az igazolatlan hiányzást az illetékes hivatalok és hatóságok felé is. A fejlesztő nevelés-oktatásban részesülő,tankötelezettségét teljesítő tanulók hiányzásának igazolására az orvosi igazolás mellett, a szülő írásbeli igazolását is elfogadjuk, amennyiben a hiányzás oka a tanuló alap-állapotából adódó, olyan egészségügyi probléma, amely nem igényel orvosi ellátást, de nem teszi lehetővé a gyerek utaztatását! Ebben az esetben az intézmény vezetőivel egyeztetni szükséges!

14


5.


A tanulótevékenységének, munkájának pedagógiai értékelésével és az osztályozó vizsgákkal kapcsolatos szabályok

A tanuló értékeléseit, osztályzatait évközi teljesítménye és érdemjegyei vagy az osztályozó vizsgán, pótló- és javítóvizsgánnyújtott teljesítménye alapján állapítjuk meg. A szülőket fogadóórákon, üzenőfüzeten, telefonon, blogon, e-mailen keresztül folyamatosan tájékoztatjuk gyermeke teljesítményéről, eredményeiről. Nyílt tanítási órákon személyes tapasztalatokat is szerezhetnek gyermekük nevelési – oktatási munkánk révén elért fejlődéséről. Félévkor írásbeli szöveges értékelést, illetve osztályzatokat, félévi bizonyítványt kapnak, Pedagógiai Programunk, Helyi tanterveink szerint. Pedagógiai Programunk Helyi Tantervei évfolyamonként és tantárgyanként tartalmazzák a továbbhaladással kapcsolatos követelményeket, így osztályozó vizsgánál is ezek az irányadóak. Tanulmányok alatti vizsgák, és osztályozó vizsgák szabályozása a Pedagógiai Programban illetve a tanév munkatervében történik. A vizsgák és osztályozó vizsgák időpontjai a tanév munkatervében meghatározott időpontok. Amennyiben a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzathoz osztályozó vizsgát kell tennie, akkor a szülőt írásban értesítjük a vizsgán való részvétel szükségességéről, és időpontjáról. Az osztályozóvizsga háromfős bizottság előtt zajlik, és jegyzőkönyvben kerül rögzítésre. Tanulmányok alatti vizsgák:     

Osztályozó Különbözeti Pótló Javítóvizsga Szakiskolában a beszámoltató vizsga

Osztályozó vizsgát a tanulónak félévi és év végi osztályzata megállapítása érdekében a következő esetekben kell tenni:    

Ha az osztályozóvizsga letételét a mulasztások jogszabályban meghatározott számához vagy mértékéhez és ehhez kapcsolódóan nevelőtestületi engedélyhez köti Ha felmentették a tanórai foglalkozásokon történő részvétel alól / magántanulók / Ha a tanuló igazgatói engedéllyel jogosult arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményeit egy tanévben vagy a tantárgy tanítására meghatározott időnél rövidebb idő alatt sajátítsa el. Ha a tanuló saját (szülő) kérelmére az osztályzat megállapítása érdekében független vizsgabizottság előtt teszi le az osztályozóvizsgát

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja.

15


6.


Munkarend, ügyeleti és felelősi rend

6.1 Az Óvoda, az Iskolák és a Kollégium munkarendje,ügyeleti rendje Óvoda: Az óvoda munkarendjében az általános iskola évközi rendjéhez igazodik. A szorgalmi idő szeptember 1.- június 15-ig tart, így óvodánk nyáron zárva van. Nevelési évenként 5 nevelés nélküli munkanapot tartunk. Ezeken a napokon az óvoda nem üzemel. A szülőket erről időben értesítjük. Munkarend változása miatt az óvoda nyitvatartási rendje változhat, ilyen esetben legalább 1 héttel előbb tájékoztatjuk a szülőket. A gyermekek érkezése és távozása: Reggel ügyeletet biztosítunk 700 – 755 óráig - szülői igények felmérése alapján - azon gyermekek részére, akiknek szülei munkahelyi elfoglaltságuk miatt ezt igénylik. A gyerekeket reggel lehetőségük szerint 8 óráig, de legkésőbb¾ 9 – 9-ig szíveskedjenek behozni és a délutáni pihenő után hazavinni. A kollégiumban lakó gyermekek hétfőn (ill. a hét első tanítási napján) reggel a fent jelölt időpontban érkezzenek, pénteken pedig lehetőség szerint du. 1700-ig kerüljenek hazaadásra. A mennyiben ettől eltérő időpontban érkeznek, vagy távoznak, az lehetőleg a napirend és az iskolában folyó tanítás zavarása nélkül történjen. A gyermekek beérkezésének időpontjától való eseti eltérést az óvoda vezetőjének, a rendszeres eltérést az intézmény igazgatójának kell jelezni. Gyermek az óvodába egyedül nem érkezhet. A gyermekeket érkezésükkor a portáig kell kísérni és a beosztott gyermekfelügyelőknek, gyógypedagógiai asszisztensnek, átadni, ellenkező esetben felelősséget vállalni nem tudunk. A gyermeket az óvodából csak a szülő (gondviselő) vagy az általa írásbeli Nyilatkozatban megnevezett személy viheti el. Váratlan esetben kérjük telefonon jelezni a változást. Az óvoda napirendje 8. 00 – 8. 30

Játék

8. 30 – 9. 30

Kötelező foglalkozások, illetve játék

9. 30 – 9. 40

Tisztálkodás

9. 40 – 10. 00

Tízórai

10. 00 – 11. 00

Kötelező foglalkozások (egyéni, mikrocsoportos, csoportos formában) Levegőzés, játék a szabadban

11. 00 – 12. 00

16



12. 00 – 12. 15

WC, kézmosás

12. 15 – 12. 45

Ebéd

12. 45 – 13. 00

WC, kézmosás, fogmosás, ágyazás

13. 00 – 14. 30

Mese, alvás, pihenés

14. 30 – 14. 45

Öltözés, WC

14. 45 – 15. 30

Foglalkozások

15. 30 – 15. 45

Uzsonna

15. 45- 17. 00

Szabad vagy irányított játék

Iskola: A tanév hosszát, az évközi szüneteket jogszabály határozza meg és az iskola helyi tanévi rendje egészíti ki. Az iskolában a tanítás hétfői napokon reggel 850-kor, pénteken 745-kor, más napokon 755órakor kezdődik. Hétfői napokon az iskolába érkezés legkésőbbi időpontja 845.. A tanítás órarendben jóváhagyott, tanulócsoportonként változó időpontban fejeződik be. A szülők gyermekeiket a délelőtti kötelező tanítási órák befejezése után vihetik haza. A tanulók átadása, átvétele az intézmény portájánál történik. A gyermekeket a portáig, illetve onnan ügyeletes tanuló, vagy a nevelő kíséri. A tanítási órák, és szünetek rendjét csengőszó jelzi az alábbiak szerint:

1. óra 2. óra 3. óra 4. óra 5. óra 6. óra 7. óra 8. óra 9. óra 10.óra

HÉTFŐ 850-935 955-1040 1100-1145 1150-1235 1245-1330 1400 - 1445

KEDD 755-840 850-935 955-1040 1100-1145 1150-1235 1245-1330 1400 - 1445 1445– 1530 1540-1625 1625-1710

SZERDA 755-840 850-935 955-1040 1100-1145 1150-1235 1245-1330 1400 - 1445 1445 - 1530 1530-1615 1615-1700

Enyhén értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában:

CSÜTÖRTÖK 755-840 850-935 955-1040 1100-1145 1150-1235 1245-1330

PÉNTEK 745-830 835-920 930-1015 1025-1110 1115-1200

Tízórai 935 Nagyszünet 1040

17



Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában (F/1-F/4): Tízórai 935 Nagyszünet 1040 Középsúlyosan értelmi fogyatékos tanulók általános iskolájában és a készségfejlesztő speciális szakiskolában (F/5-F/8 + Szakiskola 9-12): Tízórai 1040 Nagyszünet 935 Pénteki napokon a tízórai, és a nagyszünet minden területen azonos időben van. Tízórai 920-930 Nagyszünet 1015-1025

1. szünet 2. szünet 3. szünet 4. szünet 5. szünet 6. szünet

hétfő ----------935 - 955 1040 - 1100 1145 - 1150 1235 - 1245 1330 - 1400

Szünetek kedd, szerda, csütörtök 840 - 850 935 - 955 1040 - 1100 1145 - 1150 1235 - 1245 1330 - 1400

péntek 830 - 835 920 - 930 1015 - 1025 1110 - 1115

A tanulók felügyeletét tanítási napokon 700 740-ig az ügyeletes gyermekfelügyelő, ill. dajkalátja el. A reggeli tanári ügyelet 740-kor (hétfőnként 840-kor, péntekenként 730 - kor) kezdődik,és a gyermekfelügyelő is ott marad 750-ig(hétfőnként 850-ig, péntekente 740ig) a zsibongóban. Az első órát tanító nevelő a tanulócsoportot 750-kor (hétfőnként 845-kor, péntekente 740-kor) veszi át az ügyeletes tanártól a zsibongóban vagy az alsó szakasz esetén a tanterem előtt. Óraközi szünetekben a tanulók felügyeletét területenként2 tanár végzi, és gyermekfelügyelők, illetve gyógypedagógiai asszisztensek segítik. A tízórai osztását gyermekfelügyelő végzi. A tanulók a nagyszünetben az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén, a folyosón vagy az osztályban maradnak felnőtt felügyeletével. A 20 perces szünetre a tanulókat, az órát tartó tanár az udvarig kíséri, szünet után a következő órát tartó tanár az udvari bejáratnál várja, és az osztályba kíséri. A kabát- és cipőváltásra a tanárok felügyelnek. Tanítás végén az utolsó órát tartó tanár a csoportot a tanteremben átadja a kollégiumi nevelőnek. A tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások, valamint a kollégiumi foglalkozások között- a tanulók részére szünetet kell tartani. Tanuló az épületet tanítási idő alatt csak az intézmény valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el. A kollégium munkarendje, fő étkezések A kollégium általános munkarendjét a Pedagógiai Program tartalmazza. Napirend szerinti fő tevékenységek:

18



600 Ébresztő Reggeli torna, tisztálkodás, öltözködés, hálórend kialakítása Reggeli Játék, vagy beszélgetés a kollégiumban, vagy kötetlen levegőzés az udvaron A gyermekek átadása a gyógypedagógusoknak, szaktanároknak Óvodai foglalkozások, tanítási órák, iskolai munka, tízórai az iskolában Tanulócsoportok átvétele a délelőtt tanító pedagógusoktól Ebéd Levegőzés, szabad levegőn tartózkodással, kötetlen, vagy szervezett foglalkozás Kötelező kollégiumi foglalkozások, az éves munkaterv csoportprogramjának konkrét rendje szerint A foglalkozások között: Uzsonna Szünet-lehetőség szerint szabad levegőn A csoportok átadása a gyermek és ifjúsági felügyelőknek 1700Vacsora Tisztálkodás Tv nézés, játék, esti kulturális jellegű irányított foglalkozás vagy beszélgetés egyéniigények szerint 2000 Villanyoltás vagy nagyobb gyerekeknek TV nézés fő műsoridőben A tanulók a szünetben az udvaron tartózkodnak, rossz idő esetén a zsibongóban, folyosón vagy az osztályban maradnak felnőtt felügyeletével. Az udvaron, folyosón, osztályban kulturáltan viselkedjenek, egymás testi épségére ügyeljenek! Tanuló az épületet a kollégiumi foglalkozások alatt csak az intézmény valamely vezetőjének engedélyével hagyhatja el. A nevelőtanár a munkaterv szerinti tanulmányi sétára, kulturális programokra, egyéb külső programra a kollégium vezetőjével történő egyeztetés szerint viheti ki az épületből a tanulókat, melyet a portán elhelyezett füzetben írásban kell jelenteni. A hétvégére hazautazó gyerekeket hétfőn reggel 845-ig kérjük visszahozni az intézménybe. Az indokolt esetben vasárnap délután visszaérkező gyerekeket 14 órától fogadjuk. 17 órától, illetve 1730-tól a csoportokat a kollégiumi nevelő tanároktól, gyermek- és ifjúsági felügyelők az aulában veszik át, más csoportbeosztásban (fiúk, lányok), ekkortól ők irányítják a tanulók esti tevékenységeit.

6.2

Tanulói ügyeleti, felelősi rend

A portaszolgálat mellett tanulói ügyelet működik. Az ügyeletes tanulók előzetes beosztás szerint végzik feladatukat. Csak olyan tanuló kerülhet beosztásra, akinek magatartása példamutató és tanulmányi eredménye megfelelő, valamint képes bepótolni a tanórákon tanultakat,továbbáügyeletesi feladatait felügyelet mellett pontosan el is tudja látni. Az ügyeletet ellátó tanulók kijelölése és beosztása az intézményegység-vezetők pedagógus feladata.

19



6.2.1 Az ügyeletes tanuló feladatai

–

Az ügyeletes a kijelölt helyen tartózkodjon, feladatát irányítással, gondosan végezze. Helyét az ügyeletes nevelő vagy a portás utasítására hagyhatja el. Az ügyeletes szolgálati ideje 750-től 1730-ig tart. Hazautazási napokon 900-tól 1500 –igtöbb ügyeletes látja el az ügyeleti feladatokat. Ha az intézménybe vendég érkezik, udvariasan köszöntse, és a portaszolgálat utasítását megvárva kísérje el a megfelelő helyre. Foglalkozásról az ügyeletes tanuló sem felnőttet, sem tanulót nem hívhat ki. A tanuló udvariasan, de határozottan figyelmeztesse társait a házirend betartására. Váratlan vagy szokatlan esetet azonnal jelentse az ügyeletes nevelőnek vagy bármely felnőtt dolgozónak (kártétel, baleset, szökés, stb.). Az intézményből való eltávozáskor a távozandó tanuló kartonjával a nevelőtől a tanulót kérje el – a távozási kartonjának felmutatásával – kísérje a portán lévő szülőhöz vagy a szülő által megbízott személyhez, majd a portára adja vissza a kartont.

6.2.2 A hetesek, naposok feladatai A hetesek, naposok feladatainak ellátásában a tanulók felügyeletét ellátó felnőttek következetes irányítással, betartatással, számonkéréssel kötelesek segíteni! A tanteremben biztosítva legyen a munka zavartalan megkezdése (tábla tisztántartása, szellőztetés, szivacs kimosása és egyéb osztályfőnökök által megbeszélt feladatok ellátása). Órák előtt jelentést tegyen, és a hiányzók neveit diktálja be az osztályfőnöknek. Segítse az órák, foglalkozások előkészületeit. Gondoskodjon a terem tisztaságáról, az órák, foglalkozások végén. Gondoskodjon az öltöző rendjéről. Bármely, az osztályban történő szokatlan vagy tiltott eseményt azonnal jelentsen az osztályfőnöknek, kollégiumi nevelőnek vagy bármely felnőttnek. Az utolsó óra után, foglalkozás után a tanterem rendjéről gondoskodjon (szemét felszedése, ablakok zárása, otthagyott felszerelések osztályfőnöknek, kollégiumi nevelőnek történő bejelentése, stb.).

20



7. Oktatás szervezés helyi szabályai 7.1. Egyéb, nem kötelező tanórai, tanórán kívüli foglalkozások (szakkörök) szervezése A délutáni időszakban, a tanév elején elfogadott tantárgyfelosztás és órarend szerinttartjuk. A választható foglalkozásokról az adott tanév elején történik döntés, és tájékoztatás.Ekkor kell eldönteni, hogy képességei, és igénye szerint melyiket választja a tanuló és a szülő. Amennyiben a választást módosítani szeretné, az adott tanév szeptember végéig teheti meg. 7.2. Egyéb foglalkozások alóli felmentés Az Nkt. 46.§ (1) bekezdése a tanuló kötelezettségévé is tesz, hogy részt vegyen a kötelező és a választott, továbbá általános iskolában a tizenhat óráig tartó egyéb foglalkozásokon. Indokolt esetben a szülő írásbeli kérelme alapján az igazgató adhat felmentést a kötelező részvétel alól. Az igazgató minden tanuló esetén egyedileg mérlegeli a felmentés megadását vagy az erre irányuló kérelem elutasítását. A mérlegelés során mindig a tanuló érdekeit szükséges figyelembe venni.

21



8. A tankönyvtámogatás elve, rendje; az ingyenes tankönyvben keletkezett kár megtérítésének kötelezettsége Intézményünk minden tanulója részére – sajátos nevelési igényű tanulók – a tankönyvellátás ingyenes. A tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. Törvény, és a 17/2014. (III. 12.) EMMI rendelet szerint, mely a tankönyvvé, pedagógus-kézikönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjét határozza meg, intézményünkben a tankönyvvel való ellátást a következők szerint biztosítjuk. „(4) Az iskolai tankönyvrendelésnek biztosítania kell, hogy - az iskolától történő tankönyvkölcsönzés, napköziben, tanulószobában elhelyezett tankönyvek igénybevétele, használt tankönyvek biztosítása, illetőleg tankönyvek megvásárlásához nyújtott pénzbeli támogatás útján - a nappali rendszerű iskolai oktatásban részt vevő minden olyan tanuló részére, aki a) tartósan beteg, b)a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd, c) három- vagy többgyermekes családban él, d) nagykorú és saját jogán iskoláztatási támogatásra jogosult, vagy e) rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül a tankönyvek ingyenesen álljanak rendelkezésre (a továbbiakban: normatív kedvezmény). A gyermekvédelmi gondoskodásban részesülő - nevelőszülőnél, gyermekotthonban vagy más bentlakásos intézményben nevelkedő - ideiglenes hatállyal elhelyezett, átmeneti vagy tartós nevelésbe vett tanuló után nem vehető igénybe kedvezmény.” Az igényjogosult tanulók mindegyike számára biztosítjuk az ingyenes tankönyvellátást. Térítésmentesen kell biztosítani minden fajta kiadványt (tankönyveket, munkafüzeteket, gyakorló lapokat, atlaszokat, feladatgyűjteményeket, stb.) az iskolába járó, illetve újonnan beiratkozó minden arra jogosult tanulónak. A tankönyvtámogatás céljára jutó teljes összegnek legalább 25 %-át az iskolai könyvtár fejlesztésére kell fordítani (főként tartós tankönyv, de lehet kötelező olvasmány, digitális tananyag, kis példányszámú tankönyv, stb.). A tankönyvrendelést az intézmény könyvtárosa, mint az igazgató által megbízott tankönyvfelelős készíti el, a munkaközösségek véleményének kikérésével, és az igazgatóval egyeztetve. A munkaközösség vezetők és az intézményegység vezetők ellenőrzik a tankönyvigények felmérését tanulócsoportonként. A tankönyvrendelés a szülői munkaközösség és a diákönkormányzat véleményének kikérésével készül. Az igazgató tájékoztatja a szülőket a megrendelt tankönyvek köréről, lehetővé teszi, hogy a tankönyvrendelést a szülői munkaközösség véleményezze. Az igazgató elektronikus formában megküldi a tankönyvrendelési adatokat a fenntartónak, és beszerzi a fenntartó írásos egyetértő nyilatkozatát.” 22



Az ingyenesen szolgáltatotttartós könyveket az iskola igazgatójának elrendelése után a könyvtár állományába veszi, elkülönítetten kezeli, és kölcsönzéssel (Minden tanév elején az osztályfőnök veszi át a könyvtárostól és tanév végén szintén az osztályfőnök szolgáltatja vissza.) az érintett tanulók rendelkezésére bocsátja. A tartósként nem használható munkafüzetekre, feladatlapokra nem vonatkozik ez a rendelkezés. A tanulók és a pedagógusok a tanév során szükséges köteteket, a szükséges pedagógus kézikönyveket a könyvtár nyitvatartási ideje alatt, a pedagógusok által meghatározott időpontban kölcsönözhetik ki a könyvtárból.

Az ingyenes tankönyvben keletkezett kár megtérítésének kötelezettsége Amennyiben az ingyenes tankönyvben a tanulók szándékos károkozása miatt kár keletkezik, akkor a kár kivizsgálása pontos, körültekintő módon történik. Fel kell mérni az okozott kár nagyságát, és lehetőség szerint a károkozó és a felügyeletét ellátó személyét megállapítani. A vizsgálatról jegyzőkönyvet kell készíteni. A szülőket írásban, egyértelműen tájékoztatni kell a károkozásról, az eljárás rendjéről. A tájékoztatással egyidejűleg a szülőt haladéktalanul fel kell szólítani az Nkt. 59. §(1)-(2) bekezdésben meghatározottak, és az SZMSZ Tankönyvtári szabályzatában foglaltak szerint a kár megtérítésére. Az elhagyott, megrongált könyvet a könyvtár állományából le kell selejtezni. A lefolytatott eljárás dokumentációját az intézmény irattárában megőrizni szükséges.

23



9. Ünnepélyek, megemlékezések rendje, a hagyományápolással kapcsolatos feladatok A hagyományápolás tartalmi vonatkozásai: Az intézmény hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése, öregbítése az intézményközösség minden tagjának joga és kötelessége. Mindenkor az éves munkatervek tartalmazzák ezek rendjét. Az iskola tanulóinak kötelező ünnepi viselete: lányok: sötét szoknya, vagy nadrág, fehér blúz fiúk: sötét nadrág, fehér ing

24



10. Az intézményi helyiségek és egyéb területek használati rendje Az intézmény létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. A tantermekben és minden szaktanteremben órarendi beosztás szerint folyó oktatás ideje alatt, csak az órarendi órát tartó nevelő és csoportja tartózkodhat. Az intézmény minden dolgozója és tanulója felelős a közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért az intézmény rendjének, tisztaságának megőrzéséért az energiafelhasználással való takarékoskodásért a tűz- és balesetvédelem, valamint munkavédelmi szabályok betartásáért, a védő – óvó előírások betartásáért (az előírásokat a Munkavédelmi szabályzat tartalmazza) Az óvodások és tanulók az intézmény létesítményeit, helyiségeit és a hozzá tartozó területeket csak pedagógusi vagy az oktató – nevelőmunkát segítő alkalmazott felügyeletével használhatják. Az óvoda helyiségeinek használati rendje A szülő az intézmény területére a beszoktatást és a nyílt napokat kivéve csak az igazgató engedélyével, előzetes egyeztetés után mehet be. A higiéniai előírások betartása miatt kérjük a csoportszobában tartózkodó szülőket, hogy papucsot vagy váltócipőt hozzanak magukkal. A hazamenő gyermekek szüleit kérjük, hogy a portán várják meg gyermekeiket, a beosztott ügyeletes, vagy a nevelője kíséri ki őket. Az iskolai helyiségek használata Iskolai tantermekben délelőtt tanítás, délután kollégiumi foglalkozások folynak. A tantermek az iskolai csoportnak megfelelően kialakítottak és rendeltetésük szerint használhatók. Az iskola tantermeiben a foglalkozásokon kívül a tízórait, uzsonnát is fogyasztják a tanulók. A munkatermek igénybe vehetők életvitel órák, munkafoglalkozások, szakmai gyakorlati foglalkozások, szakkörök megtartására. Fejlesztő foglalkozások tartására a tantermeken és a fejlesztő szobákon túl, minden nappali szoba használható. Gyermek, tanuló csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat a helyiségekben. A helyiségek kulcsaia portán vagy az intézményegység vezetők irodájában találhatóak, és csak felnőttnek adható át. Meghatározott helyiség használata szülői fórumok, szülőklub foglalkozások megtartására előzetes egyeztetés alapján engedélyezett. Szülők az intézmény épületében (egyéb meghirdetett program kivételével) csak a gyermekük átadásának és átvételének idejéig, vagy hivatalos ügyek intézése alatt tartózkodhatnak.

25



Tornaterem, mozgástermek, mozgásfejlesztő szoba használati rendje: Tornaterem és tornaszobák testnevelés órákra, gyógytestnevelésre, sportjellegű szakkörökre, tornatermi játékokra, sportversenyekre, iskolai és kollégiumi rendezvényekre vehetők igénybe. A tornateremben csak tornacipőben vagy váltócipőben jelenjen meg a tanuló. A foglalkozásokon a balesetvédelmi előírásokat tartsa be, saját és társai testi épségére vigyázva végezze a gyakorlatokat. A könyvtár használati rendje: A könyvtárban a kölcsönzés a könyvtáros által megjelölt időben történhet. A kikölcsönzött könyvért a tanuló felelős, azt csak az intézményben olvashatja. A kölcsönzési idő lejárata előtt a könyveket juttassa vissza a könyvtárba. Informatikai termek használati rendje: Az informatikai termekben informatikai foglalkozás és képességfejlesztés folyik. A termekben csak tanári felügyelet mellett tartózkodhat tanuló, és csak a pedagógus által meghatározott feladatokat hajthatja végre, a pedagógus felügyelete mellett! Kiemelt figyelemmel kell kísérni az internet használatot! Az informatikai termek használatára vonatkozó időpontokat, az arra rendszeresített füzetbe köteles írni, annak használója. A fejlesztő szobák használati rendje: A fejlesztő szobákban egyéni fejlesztések folynak, a tanév elején kialakított beosztás szerint. A szobák kulcsai azintézményegység vezetői irodában, ill. a portán találhatóak. Logopédiai termek használati rendje: A logopédiai termeket a logopédiai foglalkozásoknak megfelelően, rendeltetésszerűen használjuk. Ruhatár, öltöző használati rendje: A gyermekruhatár a tanulók utcai öltözékének és váltócipőjének elhelyezését szolgálja. A tanulócsoportok a számukra kijelölt szekrényrészt használják. A gyermekruhatár ajtaját kulcsra zárva kell tartani. Kulccsal minden nevelő rendelkezik. Udvar, gazdasági udvar, kert használati rendje: Az iskolai udvaron testnevelési órát, szakköri-szabadidős foglalkozást lehet tartani. Kedvező időjárási viszonyok esetén a nagyszüneteket az udvaron kell tölteni. Az udvar tisztaságának megóvása minden tanuló kötelessége. A gazdasági udvaron és a tankertben gyerekek, tanulók csak pedagógusi, szakoktatói vagy anevelő- oktatómunkát segítő alkalmazott felügyeletével tartózkodhatnak. A hátsó kijárati, és az udvari ajtókat kulcsra zárva kell tartani, és csak felnőtt viheti el a portáról a kulcsokat!

26



Az ebédlő használati rendje: A kijelölt étkezési időkben csak csoportosan, felnőtt irányításával tartózkodhatnak a csoportok az ebédlőben Az ebédlőt a Pedagógiai Program céljainak megvalósítását szolgáló intézményi rendezvények, versenyek, kulturális programok lebonyolítására is használjuk az intézmény vezetőségének döntése alapján, mert aula hiányában ez az egyetlen olyan helyiség, amely a teljes intézményi közösség biztonságos befogadására alkalmas.

A kollégium és egyéb területek használati rendje A kollégium létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. A kollégiumi helyiségek használata: A délelőtti órák, és a délutáni foglalkozások alatt tanuló a kollégiumba csak felnőtt felügyelete mellett mehet fel. A betegszoba használati rendje: Az ápolónők a mindenkori beosztás szerint, munkaköri leírásuk alapján látják el feladatukat. Tanuló a betegszobán csak felnőtt jelenlétében tartózkodhat. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi a gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és a lehető legrövidebb időn belül az ápolónőhöz kíséri. Az ápolónő szakszerűen, körültekintően gondoskodik a gyermekről és szükség esetén, minél előbb értesíti a szülőket gyermekük állapotáról, és kéri a beteg gyermek hazavitelét. A fertőző betegeket külön szobában elkülönítve kell kezelni. A gyermekeket betegségük után gyógyszerrel csak akkor tudjuk fogadni, ha háziorvosa igazolja, hogy gyógyszerszedés alatt közösségbe mehet. A gyermekek állapotával kapcsolatos gyógyszerezés az étkezéseket követően a betegszobán történik. A hálószobák használati rendje: A hálószobák éjszakai pihenés célját szolgálják. A szükségtelen nappali benntartózkodást kerülni kell. Az egyes tanuló a számára kijelölt berendezési tárgyakat használja (például: ágy, szekrény).

27



11. Pedagógiai jellegű és a környezetet óvó szabályok Nevelőivel, tanáraival tisztelettudóan viselkedjen. Társaival és a felnőttekkel szemben legyen udvarias, segítőkész. Ügyeljen önmaga és környezete tisztaságára, ne szemeteljen. Külön beosztás szerint a csoportok felnőtt irányításával rendszeresen vegyenek részt az intézmény területén a szemét összegyűjtésében. A tanuló vigyázzon az intézmény épületére, a helyiségek rendjére, tisztaságára, a berendezési tárgyakra. A falakat óvja meg, ne firkálja össze! A dekoráció épségét őrizze meg, óvja környezete otthonos jellegét, esztétikus szépségét! A család és az intézmény közös nevelési elveinek kialakítása Az intézménybe járó gyermekeket arra neveljük, hogy tanulják meg tisztelni a felnőtteket, szeressék és fogadják el társaik egyéniségét, másságát is. Kérjük, óvja és becsültesse meg gyermekével az intézmény tulajdonát képező eszközöket, tárgyakat, játékokat, ügyeljenek a tisztaságra és cselekvően támogassák az intézmény nevelési feladatainak ellátásában. A gyermekek konfliktusaikat ne durvasággal, erőszakkal oldják meg. A szülők is ezeket az alapelveket erősítsék gyermekeikben. Ne tegyenek a gyermek előtt indulatos, negatív megjegyzést mások gyermekére, annak származására, az intézményre, az ott dolgozó felnőttekre. Ne biztassák gyermeküket verekedésre, még akkor sem, ha az előző nap az Ő gyermeküket érte esetleg sérelem.

28



12. Egészségügyi szabályok-egészségvédelmi védő-óvó előírások Az intézményben csak egészséges gyermek tartózkodhat! Beteg, lázas, gyógyszert szedő gyermek a többi gyermek egészségének megóvása érdekében az intézményt nem látogathatja. Fertőző betegséget a szülő köteles a legrövidebb időn belül bejelenteni. Kérjük, ha gyermekük valamilyen krónikus, visszatérő betegségéről tudnak, a tüneteket és a sürgős teendőket feltétlenül beszéljék meg az intézmény dolgozóival (pl.lázgörcs, allergia, krup, epilepszia). Gyermekeknek gyógyszert az intézményben csak szakorvosi javaslatra, az orvos által előírt szükséges időpontban és dózisban adunk, kivéve a sürgős lázcsillapítást. Amennyiben ez szükséges, kérjük az orvosi javaslat bemutatását. Gyógyszert csak eredeti csomagolásban, névvel és adagolási útmutatóval, az egyéni adagolási javaslattal ellátva veszünk át a szülőtől. Fejtetvesség kezeléséről az intézménybe lépéskor a szülők tájékoztatást kapnak. Megelőzésképpen az intézmény ápolónője hetente végez szűrővizsgálatot. Szűrővizsgálatok: Az iskoláskorú gyermekek két évenkénti szűrővizsgálata kötelező. A részvételről a szülő köteles gondoskodni. Intézménybe kerüléskor az iskola egészségügyi szolgálat a védőoltás dokumentáció alapján ellenőrzi, hogy a gyermek az életkorának megfelelő védőoltásokat megkapta-e. Ezért az oltási könyvet beiratkozáskor vagy tanévkezdéskor kérjük, hogy a szülő az iskola egészségügyi szolgálatnak mutassa be. Az iskola egészségügyi szolgálat a szülőt előre értesíti az oltásokról. A szülőnek joga van a szűrővizsgálatokon, oltásokon részt venni. Fogorvosi szűrővizsgálatokról az intézmény a fogorvossal egyeztetve gondoskodik. A tanuló további fogorvosi ellátásáról a szülő gondoskodik, az iskolai fogorvos jelzése alapján. Egészségvédelmi védő-óvó előírások A pedagógusok, és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő munkatársak kötelessége a biztonságos környezet megteremtése és megőrzése, állandó, figyelmes jelenléttel a gyermekek valamennyi tevékenységének figyelemmel kísérése. A gyerek, tanuló az időjárásnak megfelelően öltözve, tisztán, ápoltan jelenjen meg az iskolában. Ruhája tisztaságát védje, haját, körmét rendszeresen ápolja. Óvja társai és önmaga egészségét! Épületen belül váltócipőt hordjon! A legfontosabb higiéniai előírásokat tartsa be, WC használata után, étkezés előtt mosson kezet! Kabát, cipő, váltócipő elhelyezése az erre kijelölt külön helyiségben, rendezetten történjen, felnőtt felügyelete mellett. Az udvaron, folyosón, osztályban kulturáltan viselkedjenek, egymás testi épségére ügyeljenek A nemdohányzók védelméről szóló 1999. évi XLII. törvény alapján az intézmény alkalmazottai, az intézményi szolgáltatásban részesülő gyermekek és szüleik,

29



valamint látogatók és vendégek az intézmény területén nem dohányozhatnak! A szabály megszegése egészségvédelmi bírság kiszabásával jár! Az intézmény területén történő dohányzás esetén a dohányzó tanulókkal, és intézményi dolgozókkal szemben az igazgató fegyelmi eljárást kezdeményezhet. Tilos az intézmény területén és annak környékén szeszesitalt és bármely bódulatot okozó, személyiséget megzavaró szert fogyasztani, terjeszteni! Tilos az intézmény területén bármely intézményhasználó számára alkohol, kábító-és bódítószer által befolyásolt állapotban megjelenni.

30



13. Baleset - megelőzési tevékenység Fontosabb balesetvédelmi szabályok (védő – óvó előírások) Biztosítani kell a gyermekek, tanulók állandó felügyeletét, védelmét, figyelemmel a baleset-megelőzés szempontjaira. Olyan környezetet kell teremteni, amely alkalmas a balesetbiztonsággal kapcsolatos szokások, magatartási formák kialakítására. A gyógypedagógusok, pedagógusok folyamatos feladata séták, kirándulások, udvari játék, egyéb tevékenységek során a gyermekek figyelmének felhívása a veszélyekre. Feladatuk mindazon viselkedési és magatartási szokások megtanítása, amelyek elkerülhetővé teszik a sérüléseket és baleseteket. Kiemelten, az Nkt.-ben meghatározott tanulói kötelezettségek a biztonságos intézményi környezet kialakítása, fenntartása érdekében: o A tanuló kötelezettsége, hogy az életkorához és fejlettségéhez, továbbá iskolai és kollégiumi elfoglaltságához igazodva pedagógus felügyelete, szükség esetén irányítása mellett közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. o A tanuló kötelessége, hogy óvja a saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket. o A tanuló kötelezettsége az is, hogy haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola, kollégium alkalmazottait vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet vagy balesetet észlelt. A megelőzés érdekében: Tanév elején történjen meg a tanulók balesetvédelmi oktatása az osztályfőnökök és szaktanárok által, amelynek során – koruknak és fejlettségüknek megfelelő szintenfelhívjuk a tanulók figyelmét a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell a naplóban. A gyerekek, tanulók által használt helyiségekben minden konnektort kötelező vakdugóval ellátva tartani a használat kezdetéig. A vakdugót csak felnőtt távolíthatja el, a balesetek elkerülése érdekében. Elektromos eszközöket a tanulók csak felnőtt jelenlétében használhatnak. Balesetveszélyes eszközök használata során a tanulók figyelmét fel kell hívni a veszélyforrásra! A gyermek, tanuló a balesetvédelmi szabályokat tartsa be! Önmaga és társai testi épségét óvja úgy, hogy kerülje a csúszkálást, összeütközést, futkározást a termekben, folyosókon. Kisebb társaira és azokra különösen figyeljen oda, akik mozgásukban korlátozottak.Figyeljenek oda és segítsék akerekesszékkel közlekedőket és gyógyászati segédeszközt használókat; Az udvaron a játszótéri játékokra, a kerítés épségére vigyázzon, a kerítésen kívülre semmit ne dobáljon! Az utcán a szabályoknak megfelelően (figyelmesen, körültekintően) közlekedjen, önmaga és mások épségére vigyázzon. Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó, veszélyes tárgyakat az iskolába ne hozzon, iskolán kívüli szervezett programokra ne vigyen! Tűzriadó, bombariadó és más veszélyhelyzetek esetén, amelyet hangjelzés jelez, a nevelők irányításával fegyelmezetten menjen társaival együtt a kijelölt útvonalon, meghatározott rendben az udvarra.

31



14. Egyéb kötelezően előírt szabályok Óvodás gyerekek számára Otthonról hozott tárgyak – A gyermek elhozhatja az intézménybe kedvenc tárgyait, játékait. Érkezéskor az intézményi dolgozónak meg kell mutatnia azokat, és engedélyt kell kérni a velük való játszásra. Amennyiben az intézmény dolgozója úgy gondolja, hogy a tárgy nagyon értékes, vagy a közös játék során tönkre mehet, visszaküldheti a szülővel vagy a csoportban külön helyen biztonságba helyezheti. Ha a gyermek onnan mégis elviszi játszani, úgy az intézmény dolgozójának joga van kitiltani az otthoni játékokat acsoportból. – Engedéllyel sem hozhat az intézménybe a gyermek pénzt, ékszert, nyakláncot, gyűrűt, karkötőt, stb.egyéb balesetveszélyes tárgyakat,amellyel saját és társai testi épségét kockáztatja. Az intézménybe hozott, vagy ott hagyott tárgyakért szándékos károkozás esetén sem felel az intézmény. Tanulók számára: Gyerekek, tanulók által behozott dolgokkal kapcsolatos előírások: – –

– –

–

–

A tanulói jogviszonyból, kollégiumi tagsági viszonyból származó kötelezettségek teljesítéséhez, jogok gyakorlásához nem szükséges dolgok behozatala esetén az intézmény nem tartozik felelősséggel még szándékos károkozás esetén sem. A szülői felelősségvállalás mellett behozott mobiltelefont, vagy más nagyobb értékű dolgot, pénzt az osztályfőnöknek megérkezés után azonnal le kell adni, és az hazautazáskor vehető át. Tilos az intézménybe behozni saját és mások testi épségére veszélyes eszközöket (piercingbicska, kés, horgászhorog, öngyújtó…),egyéb egészségre káros szereket pl.alkohol, drog, cigaretta, energia ital. Ékszer, nagyobb mennyiségű pénz, mobiltelefon, egyéb szórakoztató eszköz, értékesebb tárgy az iskolába nem hozható. Az intézmény nem vállal felelősséget, ha a gyermek mégis behozza, a szülő kell, hogy vállalja a felelősséget érte (anyagi kárt és balesetet okozhat). Más gyermek, tanuló személyes segédeszközeihez, szemüvegéhez gyermek, tanuló nem nyúlhat, annak használatában nem segédkezhet, csak a felügyeletüket ellátó felnőtt engedélye, és felelősségvállalása mellett. A tanulók tulajdonát, képező tárgyakat cserélgetni, eladni tilos! Az intézmény és társaik tulajdonát képező tárgyakat, eszközöket kivinni tilos! Hazautazás, szülői kapcsolattartás: Tanuló az intézményt engedély nélkül nem hagyhatja el. Engedély nélküli távozás esetén a tanulók felügyeletéért felelős felnőtt az ügyeletes vezető azonnali értesítése mellett köteles jelenteni az esetet a rendőrségnek, és a szülőt értesíteni. A részletes eljárási rendet a munkaterv tartalmazza. Az intézményből a hazautazás minden hétvégén, a kötelező tanítási órák után biztosított és indokolt is olyan tényszerű oknál fogva, hogy az intézmény

32



nyitvatartási rendje szerint hétvégén csak szükség szerint biztosít felügyeletet. Ez vonatkozik az ünnepekre és a tanítási szünetekre is. Az egyedül hazajáró tanulók csak szülői írásbeli engedéllyel mehetnek haza. Nem mehet haza a kollégiumból egyedül (szülői engedély esetén sem) nem megfelelő időjárási viszonyok (hófúvás stb.) esetén, vagy túl késői időpontban. Ha a szülő nem tud a gyermekért jönni, írásban jeleznie kell, hogy kinek adhatjuk át gyermekét hazautazás céljából. A szülők telefonon gyermeküket csak rendkívül indokolt esetben kereshetik. Időpontja reggel 700- 745-ig, este 1830-1930-ig. Nem tudjuk biztosítani a telefonhoz hívást,mert a kollégiumi nevelők és a gyermekfelügyelők nem hagyhatják felügyelet nélkül csoportjukat. Ha fontos közölnivalójuk van, munkaidőbenaz intézmény vezetőit keressék.

15. Egészség- és munkavédelmi eszközök Az óvodába, az iskolába, a kollégiumba –ha van szabvány- csak ennek megfelelő eszközök és felszerelések vihetők be. A pedagógus az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatában, Házirendjében meghatározott védő, óvó előírások figyelembe vételével viheti be a foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket.

33



16. A tanulók jutalmazásának elvei és formái A gyermekek értékelésének rendje az óvodában: Az értékelés kiterjed a gyermek viselkedésére, szokásaira, társas kapcsolataira, testi, értelmi képességeinek, készségeinek fejlődésére. A napi munkánk során a pozitív értékelés eszközeivel élünk – dicséret, simogatás, kedves gesztus, stb. Ha a gyermek viselkedése indokolja, saját és társai nyugalma, fejlődése érdekében elkerülhetetlen az elmarasztalás. Tilosa gyermekek megszégyenítése, kiközösítése, kigúnyolása, eltávolítása, szükségleteik megvonása, testi bántalmazás.

csoportból

való

Az egyes gyermekek értékelése kizárólag a szüleikre tartozik, ezért nem lehet közös szülői fórumok témája. Tankötelezetté váláskor minden gyermek szülőjével elbeszélgetnek az óvónők az iskolára való felkészültségről. A gyermekek testi fejlettségét az orvossal együttműködve állapítják meg az óvónők. A tanulók értékelése 1.Nevelő-oktató munkánk a pozitívumokra épül, amely a tanulók fejlesztésének alapja. Irányt mutat az önálló erkölcsi ítélettel még nem rendelkező gyermekek számára. Az elismerés fajtái: helyeslés dicséret (szóbeli és írásbeli) szaktanári egy-egy teljesítményért osztályfőnöki igazgatói jutalmazás (az osztály előtti, valamint az iskola előtti havonta történő értékelés során jó magatartásért és szorgalomért, tanulmányi eredményért, kulturális- és sportteljesítmények elismeréséért) egyéni díjak csoportos díjak vándordíjak az iskola faliújságján a kiemelkedő eredmények feltüntetése kiemelkedő jutalmazás a tanévzáró alkalmából intézményi szinten Egyéni jutalmazás alapja: példamutató magatartás, jó tanulmányi eredmény, szorgalom, kiemelkedő szakköri munka, a közösség javára végzett hasznos munka, kiemelkedő kulturális és sporttevékenység. Csoportos jutalmazás alapja: a közösség javára végzett hasznos munka, kiemelkedő kulturális és sporttevékenység, a környezet szépítéséért és megőrzéséért végzett kiemelkedő munka, versenyeken elért jó eredmény. Jutalmazás formái: Az intézményben elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók:

34



szaktanári osztályfőnöki intézményegység vezetői kollégiumvezetői igazgatói nevelőtestületi Igazgatói dicséretben kell részesíteni azt a tanulót, aki az iskolán kívül rendezett tanulmányi versenyen, sportvetélkedőn, kulturális versenyen, művészeti versenyen elsőhatodik helyezést ért el. Igazgatói dicsérő oklevelet kap az, aki az év végén jeles vagy kitűnő eredményt ért el. Az igazgatói dicsérethez, dicsérő oklevélhez és emlékoklevélhez könyv vagy más tárgyjutalom kapcsolódhat. Az egész évben kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel jutalmazhatók. A csoportos jutalmazás formái: Kirándulás, táborozás, színház- és mozilátogatás. Egyéni jutalmak odaítéléséről – a pedagógusok és az osztályközösség javaslatának meghallgatása után – az osztályfőnök dönt. Csoportok, osztályok jutalmazásáról a munkaközösség-vezetők javaslatai alapján az intézmény vezetősége dönt. A jutalmazás alkalmai: minden aktuális alkalom és a tanévzáró ünnepély. A kiemelkedő eredményeket az intézmény faliújságján és iskolai gyűléseken is kihirdetjük, és a közösség előtt elismerjük, jutalmazzuk.

35



17. A tanulók fegyelmezésének, büntetésének elvei és formái Agresszió megelőzéséről és kezeléséről tett megállapítások Az iskolai és a kollégiumi élet valamennyi területén meg kell előznünk az agresszív megnyilvánulások megjelenésének minden formáját. Nem engedhető meg sem szóban, sem jelben, sem fizikai erőszakban a durvaság. Valamennyi pedagógusnak, gyermekfelügyelőnek, valamint az intézmény minden dolgozójának feladata, hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy megelőzze az agresszív viselkedést. Meg nem engedhető viselkedésformák – Trágár kifejezések használata szóban, jelben, gesztusban. – Egymás csúfolása, szándékos irritálása. – Verekedés. – Durva játék. – Agresszivitást mutató filmek, rajzfilmek, számítógépes játékok iskolai használata. – Kényszerítés („csicskáztatás”, megfélemlítés). Feladatok az agresszív megnyilvánulások megelőzése érdekében A megelőzés érdekében TILOS a gyermekeket egyedül hagyni! – A gyermek életkorának és képességeinek megfelelő foglalkoztatása. – Alapértékek, normarendszer megteremtése, határok betartása, betartatása. – Világos és egyértelmű szabályok következetes betartatása (lásd Házirend). – Szociális tanulás, frusztráció kezelése. – Fokozott figyelem a gyermek viselkedésének minden változására. – Meghallgatni a gyermeket, valós időt szánni rá. A szabályszegés kezelése és lehetséges következményei Az agresszív megnyilvánulások elsődleges kezelése, azonnali megakadályozása, annak a felnőttnek a feladata, aki ezt észleli. A kritikus helyzetet ott és akkor higgadtan, erőszakmentesen tisztázni kell. Az okokat fel kell tárni, és az agressziót meg kell szüntetni. El kell érni, hogy a „szemlélődő” társakat minél rövidebb idő alatt elkülönítsük. Az eset súlyosságától függően, és a konfliktus mélységének ismeretében, szükség szerint a rendezésbe bevonható olyan személy is, aki az adott szituációban nem volt jelen (osztályfőnök, nevelőtanár, intézményegység-vezetők, igazgató, gyermekvédelmi felelős, szülő). Ha a tanuló a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos kötelességeit,a házirendet szándékosan, vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben vagy fegyelmi büntetésben részesül. A fegyelmező intézkedések célja, hogy a gyermek beilleszkedjen az adott közösségbe, hogy átélje a közösség tiltakozását és belássa hibáját. A büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát figyelembe kell venni. A szankciók első és legfontosabb szintje a pedagógia módszereinek felhasználásával történő fegyelmezés, követheti azt bizonyos jutalmak megvonása. A fegyelmező intézkedések nem megtorló jellegűek, hanem további fegyelemsértések megelőzésére szolgálnak, és arányban kell lenniük a vétkesség súlyával. Az intézkedések meghozatalánál alapvető pedagógiai szempontként az egységesség, a következetesség és a fokozatosság érvényesüljön. 36



Alkalmazásuknál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben, a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések hozhatók: Szaktanár által: szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés írásbeli intő Osztályfőnök által: szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés írásbeli intő Igazgató által: szóbeli figyelmeztetés írásbeli figyelmeztetés írásbeli intő Nevelő testület által: írásbeli figyelmeztetés írásbeli intő Jegyzőkönyv készítése az elkövetett szabálytalanságról. A szóbeli figyelmeztetés fokozatai: a gyermekekkel négyszemközt tanulócsoport előtt tanulók nagyobb közösségei előtt Az írásbeli figyelmeztetések és intők a naplóba kerülnek bejegyzésre, és ezzel egy időben üzenő füzetben értesítjük a szülőt is, és kezdeményezzük a közös beszélgetést a további problémák megelőzése érdekében. Kirívó esetekben az újbóli előfordulás megelőzése érdekében beszélgetés kezdeményezünk az iskolába kijelölt iskolarendőr és a házirendet súlyosan megsértő tanuló között, amelyről a szülőt értesítjük. A nevelőtestületi figyelmeztetésre és intésre az érintett tanulót tanító pedagógusok munkaközössége jogosult. Egy fegyelmező fokozatból (kivéve a nevelőtestületi intőt) maximum kettőt kaphat a tanuló. A nevelőtestületi intőt fegyelmi büntetés követi. A fegyelmi büntetés lehet: megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni és a tanulót azonnal legalább osztályfőnöki megrovásban kell büntetésként részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: a dohányzás, az egészségre ártalmas szerek (szeszesital, drog) behozatala és fogyasztása vagy másoknak átadása veszélyes tárgyak behozatala 37



engedély nélküli távozás az intézmény vagy mások vagyontárgyainak szándékos megrongálása, eltulajdonítása az intézményben üzleti tevékenység folytatása közösségromboló viselkedés ártalom az intézmény jó hírnevének lelki, vagy fizikai erőszak, mások megalázása agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása, fenyegetése az intézmény pedagógusai, alkalmazottai emberi méltóságának megsértése, durva ellenszegülés, tiszteletlenség mindazon cselekmények, amelyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben a magasabb jogszabályokban előírtak szerint fegyelmi eljárás indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról az iskola igazgatója, vagy a nevelőtestület dönt. A tanulóval szemben megindított fegyelmi eljárás alkalmával az SZMSZ-ben megfogalmazottak szerint egyeztető eljárás lefolytatására van lehetőség, amelynek célja a kötelességszegéshez vezető események feldolgozása, az érintettek közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében.

38


18.


A tanulókra vonatkozóanyagi kártérítési felelősség szabályai

A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A köznevelési törvény 59.§.-a és a Ptk. szerint kell eljárni. A kártérítés pontos mértékét az iskola igazgatója határozza meg.

19.

A térítési díj befizetése

Az étkezési térítési díjakat minden hónap 15. napjáig, a szülői tájékoztató falon szereplő időpontokban, az étkeztetést biztosító által megbízott munkatársnál kell befizetni.

20. Vagyoni jogok átruházásakor megállapításának szabályai

a

tanulót

megillető

díjazás

A tanulói tevékenységek: Közreműködés saját környezetük rendben tartására Szakiskolai tanulói tevékenységek a szakmai gyakorlati oktatás során az iskolában és az iskolán kívül A tanulói tevékenységért díjazás megállapításának szabályozására– köznevelési törvény 46.§ (9) bekezdésére vonatkozóan: „A (9) bekezdésben meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. ” – nem történt intézkedés. Az intézmény és a tanuló közötti eltérő rendelkezés hiányában az intézmény szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan dolog felett, amelyet a tanuló állított elő.

39



Záró rendelkezések A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 1. A Házirend tervezetét az intézmény igazgatója készíti el a vezetőség, a pedagógusok, a tanulók, és a szülők javaslatainak figyelembe vételével. 2. A Házirend elfogadása előtt az igazgató beszerzi az Intézményi Tanács, a Diákönkormányzat, valamint a Szülői Szervezet véleményét a tervezettel kapcsolatban. 3. A Házirendet a nevelőtestület fogadja el nevelőtestületi értekezletén. 4. A Házirend a kihirdetését követően lép hatályba és visszavonásig érvényes. Időbeli hatálya: az évenkénti rendszeres vizsgálatig, vagy magasabb rendű jogszabályban meghatározott időpontig terjed. 5. Az érvényben lévő Házirend módosítását bármely nevelő, szülő vagy tanulójavaslatára, ha azzal egyetért, kezdeményezheti az iskola igazgatója, a nevelőtestület, a Diákönkormányzat iskolai vezetősége vagy a szülői munkaközösség vezetősége.

40



41



42



43



44



45



46

Egri Szalaparti EGYMI és Kollégium KLIK azonosító:

Recommend Documents