EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK

EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSI PROGRAMOK

• Egészségfejlesztési programok alapjai – Egészségfejlesztési programok lényege – Egészségfejlesztési programok elméleti háttere

• Egészségfejlesztési programok tervezése – Szükségletek felmérése – Célok és prioritások megfogalmazása – Logikai modellek használata

• Egészségfejlesztési programok kivitelezése • Egészségfejlesztési programok értékelése

Egészségfejlesztési programok alapjai

Szociális-ökológiai modell Beavatkozási pontok

Politika: helyi, állami és kormányzati stratégiák és törvények, amelyek szabályozzák és elősegítik az egészséggel kapcsolatos intézkedéseket és gyakorlatokat a prevenciós, illetve klinikai medicina szintjén Közösségi faktorok: formális és informális szociális háló és normák egyének, csoportok és szervezetek között Szervezeti faktorok: szabályok, szabályozások, irányelvek, információs struktúra, amelyek elősegítik az ajánlott viselkedést. Egyének közti szint: egyének közötti kapcsolatok és elsődleges csoportok, mint család, barátok, kortársak, szociális identitás és szerep meghatározás

Egyéni szint: egyéni tulajdonságok, amelyek a viselkedést befolyásolják (tudás, attitűdök, hiedelmek, személyiségjegyek)

Mit tekintünk népegészségügyi/egészségfejlesztési programnak? • Tervezett, szervezett és felépített tevékenységek és események, amelyek idővel hozzásegítik a személyeket az informált döntéshozáshoz. • Elősegíti a politikai, környezeti, szabályozásbeli, szervezeti és törvényhozásbeli változást kormányzati és szervezeti szinten. • Az egészségfejlesztésben alkalmazható különböző színtereken élő egyéneknél, a betegség természetes lefolyásának bármelyik stádiumában.

Mit tekintünk népegészségügyi/egészségfejlesztési programnak? • A népegészségügyi programokat középpontjában a célpopuláció (olyan emberek összessége, akiknek bizonyos tulajdonságai, jellemzői megegyeznek) áll. • A programokat a célpopuláció számára tervezik, kivitelezik és értékelik. • A siker alapja, hogy információt gyűjtsünk a célpopulációnk egészségi állapotáról, szükségleteiről és kívánságairól. • Annak érdekében, hogy a lehető legjobb eredményt érjük el, együtt kell működni a színterekkel, pl. az iskolákkal, munkahelyekkel, egészségügyi szolgáltatókkal és közösséggel, ahol az illetők élnek vagy dolgoznak.

Egészségfejlesztési interakciók

Egészségfejlesztés vs. Egészségnevelés • Az egészségfejlesztés két tevékenységi szintet foglal magába: 1. 2.

Egészségnevelés és Mindazon környezeti tevékenységek, amelyek támogatják az egészséges élet feltételeit.

• Egészségfejlesztés definícója: “Az egészségfejlesztés az a folyamat, amely módot ad az embereknek, közösségeknek egészségük fokozott kézbentartására és tökéletesítésére. ” (Ottawai Charta, World Health Organization, 1986).

• Egészségnevelés – Elősegíti az információszerzést, attitűdök megváltoztatását, új képességek és viselkedési mintázatok megismerését és alkalmazását, amelyek segítségével megváltoztatják egészségüket. – Az nevelési stratégiát egyéni és csoportos oktatás, illetve interaktív elektronikus média formájában kerül tolmácsolásra. – A tömegkommunikációs stratégiák társadalmi célú felhívásokat, internet alapú szemináriumokat, markering stratégiákat, és egyéb kommunikációs lehetőségeket (sms, blog) foglalnak magukban.

Egészségfejlesztési programok legfontosabb elemei

Egészségfejlesztés színterei • Iskolák: bölcsőde, óvoda, gimnáziumok, szakközépiskolák, egyetemek, főiskolák és egyéb oktatásii helyszínek.

• Munkahely: anyagilag is megéri a munkavállalók egészégének a támogatása (dohányzás, fizikai inaktivitás, rossz táplálkozási szokások rontják az egészséget és csökkentik a termelékenységet).

• Egészségügyi szolgáltatók: kórházak, járóbeteg-ellátó intézmények, rehabilitációs központok, krónikus osztályok stb.

• Közösségek: lakóhely vagy olyan helyek, ahol az emberek valamilyen oknál fogva összegyűlnek.

Az egészségfejlesztés hátterében álló elméletek Miért fontosak az elméleti alapok? • Iránymutatást ad a kutatási stratégiákban • Alakítja és irányítja az intervenció irányát • Megmagyarázza az eredményeket Elmélet, kutatás és gyakorlat egymással összefüggő folyamatok

Az egészségfejlsztés legfontosabb tudományos háttere: • Oktatás, szociológia, pszichológia, antropológia és népegészségtan

Az egészségfejlesztés hátterében álló elméletek Mi az elmélet? “…a set of interrelated concepts, definitions, and propositions that present a systematic view of events or situations by specifying relations among variables, in order to explain and predict the events or situations.” (Kerlinger, 1986.)

• Az elméletek segítségével bizonyos eseményeket vagy helyzeteket szisztematikus módon értelmezhetünk. • Fogalmak, definíciók és javaslatok készlete, amelyek megmagyaráznak vagy előre jeleznek eseményeket vagy helyzeteket egyes változók közötti kapcsolatok bemutatásával. • Általánosak, számos helyzet esetében alkalmazhatóak. • Elvont dolgok, nincs specifikus tartalmak vagy témájuk.

Az egészségfejlesztés hátterében álló elméletek Hogyan segítenek az elméletek a programtervezésben? • Egy térképet képeznek arra, hogy a problémákat beazonosítására, megfelelő intervenciók tervezésére és azok sikerességének értékelésére. • Segítik az egészségmagatartás változásait feltárni. • A programtervezők számára segítséget adnak a célpopuláció, a változás előmozdítására alkalmas módszerek és a célkitűzések azonosításában. • Irányítják azoknak az okoknak a feltárását, hogy egyes viselkedéseket miért végeznek és miért nem végeznek az emberek. • Kihangsúlyozzák, hogy mit szükséges a programtervezőknek ismerniük, mielőtt kidolgoznak egy népegészségügyi programot. • Javaslatokat adnak arra, hogyan tervezzék meg a program stratégiáit úgy, hogy azok elérjék a célpopulációt és hatékonyak is legyenek. • Az elméletek segítenek abban, hogy milyen indikátorokat szükséges monitorozni és mérni a program értékelése során.

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai A befolyásolás lehetőségének három szintje (az ökológiai modell alapján)

POPULÁCIÓ EGYÉNEK KÖZÖTTI EGYÉNI

Kommunikáció elmélete Innovációs modellek diffúziója Közösség mobilizációja

Társas kognitív modell Szociális háló és társas támogatás modellje Egészséghiedelem-modell Tervezett viselkedés modellje Szándékos cselekvés modellje Transzteoretikus modell

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai • Középpontjában az egyén egészségének ártó veszélyek, azok elkerülésével elért eredmények, illetve a döntéshozás folyamatát befolyásoló elemek észlelése áll. • A hiedelmek szerepét hangsúlyozza az egészségmagatartás bejóslásában. • Hiedelmek: – – – –

Az egészség veszélyeztetettségének észlelt komolysága. A betegséggel kapcsolatos észlelt veszélyeztetettség. A betegséget megelőző cselekvésből származó észlelt nyereség. A cselekvéssel szembeni akadályok, a cselekvéssel együtt járó költségek.

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai Az egyén motivációja és készenléte arra, hogy idővel változtasson a problémás viselkedésén.

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai

Az egyének viselkedéssel, észlelt normákkal kapcsolatos attitűdje, valamint hiedelmeik ezek megváltoztatásának nehézségeiről

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai (Bandura, 1986) Az emberi viselkedés az egyéni faktorok és környezet faktorok közötti interakció eredménye Az egyén interakcióiból és megfigyeléseiből tanul Az emberi viselkedés az alábbi három faktor sajátságos interakciójának következménye: 1.

Egyéni faktorok: Az ember elvárásai, hiedelmei, önészlelése, céljai és szándékai formálják és irányítják a viselkedését.

2.

Környezeti faktorok: az elvárások, hiedelmek és kognitív kompetenciák a környezeten belüli társas hatások és fizikális struktúrák alapján alakulnak ki és módosulnak.

3.

Viselkedési faktorok: Az emberi viselkedés hatással lesz a közvetlen környezetre, amely aztán ismét csak hatással lesz a viselkedése.

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai Szociális tényezők, amelyek befolyásolják az egészséget és viselkedést. Társas támogatás definíciója: a fizikai és emocionális biztonság, amely a családból, munkatársaktól és barátoktól származik. (House, 1981). A társas támogatás általában öt alcsoportra osztható:

Az egészségfejlesztés elméleti alapjai

Elméletek alkalmazása többszintű intervenciók esetében

Egészségfejlesztési programok tervezése

1. Szükségletek felmérése 2. Célok és célkitűzések meghatározása 3. Logikai modell

Szükségletek felmérése Annak megértése, hogyan lehet javítani egy adott területen élő egyének csoportjának az egészségét.

Aktuális egészségi állapotukkal kapcsolatos információk

Ideális egészségi állapotukkal kapcsolatos információk

Mit mérjünk?

Szükségletek felmérése – Mit mérjünk? Egészséggel kapcsolatos indikátorok

Szükségletek felmérésének menete 1. A felmérés célterületeinek meghatározása – Dolgozzunk együtt az információt szolgáltatókkal és az érdekeltekkel, hogy meghatározzuk a célokat – Kérdezzük meg, hogy kik fognak részt venni és milyen döntések meghozatalára fogják használni a kapott eredményeket. – Kritikusan és figyelmesen mérjük fel az eredményes döntéshozáshoz szükséges információkat.

2. Adatgyűjtés – Csak a szükséges adatokat gyűjtsük – Kulturálisan elfogadott adatgyűjtési stratégiákat alkalmazzunk, amelyek a célpopuláció igényeire vannak szabva.

3. Adatelemzés 4. Eredmények közlése

Szükségletek felmérése – Adatgyűjtés Elsődleges adatok • Új, eredeti adatok, előzőleg nem álltak rendelkezésre. • Közvetlenül az adott területen lévő egyénektől származik – – – –

Kérdőívek, interjúk, fokuszcsoportok, Közvetlen megfigyelések

• Drága és időigényes

Másodlagos adatok • Egyéb célok miatt gyűjtött, már meglévő adatok. • Nem közvetlenül azon egyénektől/populációtól származik, amelyet vizsgálunk. – vitális indikátorok, – népszámlálási adatok, – peer-reviewed folyóiratok.

• Egyes adatok hiányosak lehetnek, • elavultak lehetnek, • elképzelhető, hogy rosszul vannak összegyűjtve.

Adat: kvalitatív és kvantitatív

Szükségletek felmérése - Adatelemzés • Leginkább deskriptív • Megbeszélés és döntéshozatal a program prioritásairól • Adatok csoportosítása – Halálozások és rokkantságok típusai – Magatartásbeli rizikótényezők, – Nem magatartásbeli rizikótényezők (szociális, fizikai és környezeti faktorok)

Factors to consider in establishing program priorities at a site. • • • • • • • • • • • • • • • •

How large is the discrepancy between the incidence of the health problem locally and the incidence at state or national levels? How many individuals are affected by the health problem? Which problem has the greatest impact on disability or mortality? What are the leading perceived health problems of the stakeholder What will be the consequences if the health problem is not corrected? Would not correcting the problem cause other health - related problems? Would other health - related problems be reduced if this health problem were reduced? What is the potential impact on others at the site if the health problem is reduced? How difficult would it be to correct the health problem? Which problems are already being addressed by other groups and organizations? How many resources would be required to solve the health – related problem? How effective are available interventions in preventing or reducing the health-related problem? Do you have the expertise to resolve the health - related problem? What are the barriers (obstacles) to correcting the health - related problem? Will the stakeholders want and accept the proposed solution to the health-related problem? Do current laws permit the proposed health - related program activities to be conducted?

Prioritások meghatározásának egyszerű módja Számozott súlyozás Megvalósíthatósági faktorok Jelentőség és megvalósíthatóság

Jelentőséggel kapcsolatos faktorok Az érintett emberek száma, mortalitási ráta, és a népességre gyakorolt potenciális hatás.

Mennyire lesz nehéz kijavítani a problémát, rendelkezésre álló források, rendelkezésre álló intervenciók hatékonysága, megoldások elfogadhatósága a színtereken

Szükségletek felmérése – Zárójelentés és elterjesztés Tartalma: • • • • • • • • •

Összefoglaló, Köszönetnyilvánítás, Tartalomjegyzék, Közösség demográfiája Adatgyűjtés módszere, Fő eredmények, Meghatározott prioritások, Referenciák, Függelék.

Terjesztés • Riport nyomtatása, • Különleges riportok vagy brosúrák készítése különleges személyek csoportjának (támogatók, programrésztvevők), • Honlapokon történő közzététel, • Emberek értesítése email, találkozások, tanácskozó testületi és munkatársi találkozások, újságok, rádió és televízió által

Célok és célkitűzések A célok… Általánosabb megfogalmazás, a várt hosszú távú eredményeket tartalmazzák.

A célkitűzések… Várható specifikus változások a célpopulációban a program hatására.

Célok és célkitűzése

CÉLOK • Meghatározza a program irányát és szándékát • Alapot biztosít a célkitűzéseknek és tevékenységeknek • Megmutatja, hogy mi fontos az egészségfejlesztési programban és mi lenne a program végeredménye. • Magában foglalja a célpopulációt • Olyan alapszavakkal dolgozik, mint csökkent, megszüntet vagy növel. • „Az Amerikai Tüdő Szövetség célja, hogy csökkentse a dohányosok számát azáltal, hogy segítséget nyújt dohányzó embereknek a leszokásban.”

Célok és célkitűzése CÉLKITŰZÉSEK • Adott lépések, amelyek szükségesek a cél eléréséhez. • specifikus
Egy célkitűzés az alábbiakra ad választ: – ki, – mit, – mikor, – hol – Mennyi, hány, milyen gyakran • Mérhető

A célkitűzések típusai • Folyamati (adminisztratív) célkitűzések: a program adminisztrációjában azonosítják a szükséges változásokat vagy feladatokat (pl. munkaerő alkalmazása, szakmai fejlődés biztosítása a program résztvevőinek, további támogatás felkutatása). Ezeket a célkitűzéseket értékelni lehet a program megvalósításának előrehaladása során – „Az év végére főiskolai hallgatók számára a dohányzás leszokás támogató programok 33 intézményből 15 intézményben megkezdődtek a megyében.”

• Tevékenységi (magatartásbeli) célkitűzések: a célpopuláció bekövetkező változások meghatározása (ismeretek, attitűd, készségek, magatartás). – „A program végére a résztvevők 50%-a fokozni fogja a fizikai aktivitását legalább naponta 30 percre és hetente 3 alkalomra.”

•

kimeneteli célkitűzés: az egészségfejlesztési program hosszú távú teljesítményének azonosítására. – „Az új HIV esetek 25%-kal csökkenek 2015-re a18-25 éves latin nők körében.”

4 W’s rule: Who or what: Ki vagy mi körében fog változás történni? What or how: Milyen és mennyi változás várható? Where: Hol fog a változás bekövetkezni? When: Mikor fog a változás bekövetkezni? A célkitűzésnek specifikusnak kell lennie: Mi fog változni (rizikófaktorok, attitűdök); Kinél (pl. hetedikeseknél) Mennyivel (a kortárs dohányzás elfogadása 10%-kal fog csökkenni; Mikor (pl. a program végére vagy hat hónapos követési idő végén), Hol (egy adott megyében/településen).

Központban az áll, hogy várhatóan „milyen mértékű” változást fogunk elérni. A célkitűzéseknek számszerűsíteni kellene a várt változást. A célkitűzések egy referenciapontot jelent, ahonnan a bekövetkezett változás pontosan mérhető. A célkitűzéseknek megvalósíthatónak kell lennie a rendelkezésre álló idő és források tükrében. A célkitűzések akkor a leghasznosabbak, ha a problémakört pontosan meghatározza és a programszerű lépéseket specifikus időkorlátok között lehet kivitelezni. A célkitűzéseknek tartalmaznia kell egy időkeretet, ami jelöli, hogy mikor kell mérni az adott célkitűzést, vagy mikorra kell azt teljesíteni.

Példa SMART célkitűzésre

Nem SMART célkitűzés: A fiatalok 90%-a részt fog venni az asszertív kommunikációval foglalkozó órán. SMART célkitűzés: Az év végére a körzeti egészségnevelők a diákok 90%-ának tartottak órát az asszertív kommunikációs készségekről a középiskolai HIV prevenciós foglalkozások során.

Intervenciókkal kapcsolatos döntések • A leghatékonyabb döntések kulturálisan elfogadhatók és elméletileg megalapozottak. • Az intervenció olyan módszerek és technikák vagy folyamatok összessége, amelyekkel változás érhető el a viselkedésben vagy környezetben. • Az intervenció kiválasztása megmagyarázza, hogy miként akarjuk elérni az eredményeket. • Párosítsuk az intervenciót a célpopulációnk szükségleteihez.

Intervenciókkal kapcsolatos döntések Egészségfejlesztési anyagok kiválasztása Meglévő anyagok

Adaptálható?

Igen

Nem

Elfogadható?

A módszer lehetővé teszi, hogy elérjük célkitűzéseket? Közvetítik a szánt elméleti módszert és gyakorlati stratégiákat? A módszer alkalmazhatók a célpopuláción? A módszer vizuálisan szépek és vonzóak, másrészt kulturálisan megfelelőek? A közvetített információk összhangban állnak a program célkitűzéseivel?

Nem

Igen

Pilot tanulmány a célcsoportból származó kisebb csoporton

Intervenciókkal kapcsolatos döntések Bizonyítékon alapuló intervenciók használata • Olyan intervenciókat kínáljunk, amelyek elfogadottak és bizonyítottan eredményesek a klinikai gyakorlatban • PubMed adatbázis ( http://www.pubmed.gov ) • National Registry of Evidence-Based Programs and Practices (NREPP) ( http://www.nrepp.samhsa.gov ) • Research-Tested Intervention Programs (RTIPs) ( http://rtips.cancer.gov/rtips/index.do ) • Exchange on Drug Demand Reduction Action (EDDRA) ( http://www.emcdda.europa.eu/themes/best-practice/examples

Logikai modell használata

Mit tekintünk logikai modellnek? • Egy tervezett program hátterében álló logika vizuális megjelenítése. • Megmutatja az összefüggéseket a program • forrásai (inputs), • kimenetele (outputs), • és a várt változások (outcomes). között • Egyszerű grafikai illusztrációt nyújt a tevékenység és várt eredmény között • Elemei ábrázolják a kapcsolatot a tervezett munka és várt eredmény között.

1. Erőforrás: humán, anyagi, szervezeti és közösségi források, amelyek rendelkezésre állnak az adott munkához. Olykor inputnak hívják. 2. Program tevékenyég: a program hogyan használja a forrásokat. A tevékenység azon folyamatokat, eseményeket, technológiákat és akciókat foglalja magában, amelyek szándékolt elemei a program megvalósításának. Ezek az intervenciók segítik a várt változás és eredmények elérését.

3. Teljesítmény: A tevékenységek közvetlen eredménye. 4. Kimenetel: a pontos változás a résztvevők viselkedésében, tudásában, képességében, státuszában és működési szintjében. A rövid távú kimenetelek 1-3 év alatt érhetők el, míg a hosszú távú kimenetelek kialakulásához akár 4-6 év is szükséges lehet. 5. Hatás: várt vagy nem várt változás a szervezetben, közösségben rendszerben általában 7-10 évvel a program után.

Miért használjunk logikai modellt? • Mert képszerűek, szisztematikus gondolkodást és tervezést igényelnek a program jobb leírásához. • További célokat lehet beleilleszteni vagy más változtatásokat végezni a tervezés során. • Jobb programtervezést és egy rendszert biztosít a stratégiai monitorozás, kezelés és jelentési folyamatok során. • A logikai modell által könnyebben megoszthatjuk a program céljait, módszertanát, tevékenységeit másokkal. • Segítséget nyújt a programtervezésben, menedzselésben és értékelésben.

Miért használjunk logikai modellt? 1. A program tervezésben a logikai modell egy olyan tervezési eszköz, amely segítségével kifejleszthetjük a stratégiákat vagy javítsunk azon képességünkön, hogy megmagyarázzuk és ábrázoljuk a programunk koncepcióját az érdekelteknek és a támogatóknak. 2. A program megvalósításában a logikai modell a középpontját képzi a célzott irányítási tervnek, amely segít meghatározni és gyűjteni azon adatokat, amelyek a program monitorozására és javítására használhatóak. 3. A program értékelésében és stratégiai jelentés készítésében a logikai modell bemutatja a programmal kapcsolatos információkat és a program előrehaladását az érdekeltek számára.

1. Program tervezési minta Soroljunk fel általánosan sikeres vagy legjobb stratégiákat, amelyek már eredményesen segítettek egy hasonló közösségen.

Írjuk le a feltevéseket, amely indokolják a választott stratégiánkat (e.g., elvek, hiedelmek, ötletek).

Írjuk le azon problémákat, amiket meg akarunk oldani a programunkkal. Azon faktorok listája, amelyek befolyásolni fogják a várt változást (pl. rizikóés védőfaktorok, meglévő politika)

Határozzuk meg a közösségünk szükségleteit és lehetőségeit a program megoldására vonatkozóan.

Határozzuk meg a várt eredményeket, jövőképünket azáltal, hogy leírjuk mit akarunk elérni rövid és hosszú távon, amennyiben elnyerjük a támogatást.

Program tervezési minta - Példa

2. Program kivitelezése Szisztematikus logikai modell

1–3 év

4–6 év

7–10 év

Logikai modell a fiatalok dohányhasználatának elkezdésének megelőzésére

Gantt táblázat egy oktatási tevékenységről

Gantt tábla = idővonal (Henry Gantt, gépészmérnök) • • • •

•

Mely tevékenységeket kell először végezni? Melyek a határidők egy adott tevékenységhez? Mennyi idő kell az egyes tevékenységekhez? Lesznek-e ünnepek, szabadságok vagy egyéb periódusok, amikor várható kevésbé lesz eredményes az adott munka? Mikorra kell elkészíteni az értékelés vagy haladási jelentést?

3. Program értékelése • A programértékelés az egészségfejlesztési programmal kapcsolatos információk szisztematikus gyűjtése, hogy megválaszolhassunk bizonyos kérdéseket és meghozassunk bizonyos programmal kapcsolatos döntéseket. • Az alábbi programértékelés típusok léteznek: – Formatív értékelés, – Folyamat értékelés, – Hatásossággal kapcsolatos értékelés,

• Az értékelés nem egy egyszer kiállított bizonyítvány, hanem inkább egy olyan folyamat, amelyet az egészségfejlesztési program a működésébe és irányításába beépül.

3. Program értékelése • Formatív értékelés: Információk és anyagok gyűjtése a program tervezésekor és fejlesztésekor. Fel lehet használni arra, hogy értelmezzük a szükségletek felmérése során gyűjtött adatokat a tervezési folyamat során. • Folyamat értékelése: adatok gyűjtése a program bevezetésekor. Segít azonosítani azon elemeket, amelyek sikeressé tették az adott programot, vagy azon elemeket, amelyeken javítani kell, hogy jobb eredményeket érjünk el. • Hatásosság értékelés: egy program azonnali hatását méri és, hogy ez mennyire járul hozzá a végső eredmény megvalósulásához. • Kimenetel értékelése: Az emberek viselkedési változását méri a programon való részvétel alatt és után. Képes mérni a rövid távú változásokat (órák vagy napok után), közép távú változásokat (1-6 hónap), hosszú távú változásokat (6 hónap-néhány év). A program célkitűzései olyan mérföldkövek, amelyek a végső célhoz vezető utat jelzik, amely akár évekig tarthat.

http://www.uwex.edu/ces/pdande/evaluation/evallogicmodel.html

http://www.uwex.edu/ces/pdande/evaluation/evallogicmodel.html

Hivatkozások • Carl I. Fertman, Diane D. Allensworth, (editors) (2010.).Health promotion programs: from theory to practice. ISBN: 978-0-470-24155-4, Jossey-Bass. • USDHHS NIH National Cancer Institute (2005.): Theory at a glance: A guide for health promotion practice. • W.K. Kellogg Foundation (2004.): Using Logic Models to Bring Together Planning, Evaluation, and Action: Logic Model Development Guide. • CDC (2009.): Wrtining SMART objectives. Evaluation briefs. http://www.cdc.gov/healthyyouth/evaluation/pdf/brief3b.pdf • Csák R, Nádas E, Nyírády A, Tisza A (2012.): Eszköztár prevenciós programok tervezéséhez és értékeléséhez (PERK – Prevention and Evaluation Resources Kit). Nemzeti Drog Fókuszpont.