Dunaharaszti Város Önkormányzata

Dunaharaszti Város Önkormányzata TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV, HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT

Alátámasztó javaslat 2016. szeptember 12.

Dunaharaszti TSZT, HÉSZ

Alátámasztó javaslat

Tartalomjegyzék Bevezető – előzmények, jogszabályi háttér ......................................................................................... 3 A településszerkezeti terv felépítése, tartalmi követelmények .......................................................... 4 A szerkezeti tervlap tartalma ............................................................................................................ 5 A helyi építési szabályzat felépítése, tartalmi követelmények ............................................................ 8 A helyi építési szabályzat mellékletei............................................................................................... 11 A szabályozási terv tartalma ............................................................................................................ 11 1. Településrendezési javaslatok ................................................................................................. 14 1.1. Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer ....................................................... 17 1.2. A változással érintett területek összefoglalója ......................................................................... 31 2. Tájrendezési javaslatok ........................................................................................................... 66 2.1. Tájhasználat, tájszerkezet javaslata ......................................................................................... 66 2.2. Természetvédelmi javaslatok .................................................................................................. 67 2.3. Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok ................................................................................... 68 2.4. Biológiai aktivitásérték változása ............................................................................................. 68 3. Zöldfelületi rendszer fejlesztése .............................................................................................. 70 3.1. Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai ............................................................... 70 3.2. Zöldfelületi ellátottság alakulása ............................................................................................. 71 3.3. Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok ...................................... 72 4. Közlekedési javaslatok............................................................................................................. 73 4.1. Közúti hálózati kapcsolatok ..................................................................................................... 73 4.2. Főbb közlekedési csomópontok .............................................................................................. 73 4.3. Belső úthálózat ....................................................................................................................... 74 4.4. Közösségi közlekedés .............................................................................................................. 75 4.5. Kerékpáros közlekedés ............................................................................................................ 76 4.6. Főbb gyalogos közlekedés ....................................................................................................... 77 4.7. Gépjármű elhelyezés, parkolás ................................................................................................ 77 5. Közművesítési javaslatok ......................................................................................................... 78 5.1. Víziközművek .......................................................................................................................... 78 5.2. Energiaellátás ......................................................................................................................... 81 5.3. Hírközlés ................................................................................................................................. 83 5.4. Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók ................................................................................................................................... 84 6. Környezeti hatások és feltételek .............................................................................................. 85 7. Szabályozási koncepció ........................................................................................................... 87 7.1. Övezeti besorolást érintő változások ....................................................................................... 89 7.2. Szabályozási tervi elemeket érintő változások ......................................................................... 97 7.3. Övezeti jelek változása .......................................................................................................... 102 8. A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat összhangjának bemutatása ............... 104 9. OTÉK‐tól való eltérés ............................................................................................................. 107

– 2 –



BEVEZETŐ – ELŐZMÉNYEK, JOGSZABÁLYI HÁTTÉR Dunaharaszti hatályos településrendezési eszközei Az Étv. 6. § (1) bekezdés szerint "a települési önkormányzat az épített környezet, a település tervszerű alakítása és védelme érdekében e törvény és végrehajtási rendeleteinek keretei között településfejlesztési és településrendezési feladatokat lát el". Az Étv. 9/B. § (2) bekezdés alapján a településrendezés eszközei a településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat. Dunaharaszti területére a többször módosított 9/2007. (I. 29.) Ök. számú határozattal elfogadott Dunaharaszti településszerkezeti terve (a továbbiakban: TSZT) és a Dunaharaszti Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási Tervéről szóló 2/2004. (I. 27.) számú önkormányzati rendelet (továbbiakban: HÉSZ) van hatályban. A Helyi Építési Szabályzat 1. számú melléklete a Dunaharaszti belterületére vonatkozó Belterületi Szabályozási Terv című M=1:2000 léptékű tervlap, a 2. számú melléklete a Dunaharaszti külterületére vonatkozó Külterületi Szabályozási Terv című M=1:10000 léptékű tervlap.

A településrendezést érintő legfontosabb jogszabályok A településfejlesztés és településrendezés jogszabályi háttere jelentősen megváltozott az utóbbi években. A településrendezést érintő legfontosabb jogszabályok: az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.), a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Trk.) és a 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről (a továbbiakban: OTÉK).

Az új településrendezési eszközök egyeztetése és elfogadása A Trk. 45. §‐a szerint lehetőség van a hatályban lévő településrendezési eszközök 2015. december 31‐ ig történő módosítására az OTÉK 2012. augusztus 6‐án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának alkalmazásával, azonban az így elfogadott településrendezési eszközök is csak 2018. december 31‐ig alkalmazhatók. A jelen tervezési feladat egyik legfontosabb célja éppen az új jogszabályi előírásoknak való megfelelés biztosítása. Ennek megfelelően Dunaharaszti új településrendezési eszközei a hatályos OTÉK előírások szerint, a Trk. VI. fejezetének eljárási szabályai szerint készülnek. A Trk. VI. fejezete alapján Dunaharaszti új településrendezési eszközeinek egyeztetése a Trk. 36. §‐a szerinti teljes eljárás szabályainak megfelelően történik.

A készülő településrendezési eszközök területi hatálya A Trk. 9. § (3) bekezdés szerint a településszerkezeti tervet a település teljes közigazgatási területére kell elkészíteni. A Trk. 11. § (2) bekezdése szerint "egy adott területre csak egy helyi építési szabályzat állapítható meg". Dunaharaszti teljes közigazgatási területére egységes településszerkezeti terv és egy helyi építési szabályzat készül.

A megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat A Trk 9. § (4) bekezdés szerint "a településszerkezeti tervhez – az (5) és a (6) bekezdésben foglaltakra is figyelemmel – el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálatot és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot". A Trk. 11. § (4) bekezdés szerint "a helyi építési szabályzathoz el kell készíteni az 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat építés helyi rendjének megállapításához szükséges részét és a 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslatot, a 16. § (4)‐(6) bekezdésben foglaltak figyelembe vételével". Az Trk. 11. § (5) bekezdés szerint "a településszerkezeti tervhez készített 1. melléklet szerinti megalapozó vizsgálat és 3. melléklet szerinti alátámasztó javaslat szükség szerint aktualizálva, kiegészítve felhasználható a (4) bekezdés szerinti munkarészekhez".

– 3 –



A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egy ütemben, egymással összehangolva készült, ezért a megalapozó vizsgálat és az alátámasztó javaslat közösen, mindkét településrendezési eszközre tekintettel került kidolgozásra.

A településszerkezeti terv felépítése, tartalmi követelmények A településszerkezeti terv tartalmi követelményei A Trk. 9. § (1) bekezdés meghatározása szerint "a hosszútávra szóló településszerkezeti tervet az önkormányzat a megállapításáról szóló döntés mellékleteként fogadja el". A Trk. 9. § (7) bekezdés alapján "a településszerkezeti terv részletes követelményeit a Trk. 4. melléklete tartalmazza". Ez utóbbi szerint a településszerkezeti terv részei: szerkezeti tervlap, a szerkezeti terv leírása, változások (beavatkozások és ütemezések), a település területi mérlege, a területrendezési tervvel való összhang igazolása, a biológiai aktivtásérték számítási eredménye. A Trk. 9. § (8) bekezdés szerint a területi mérleg számítása során a területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületeket a területfelhasználási egységek területébe kell számítani, és a "vonalas szimbólummal jelzett távlati közlekedési nyomvonal területét nem kell a számításnál figyelmbe venni". A Trk. 10. § (1) bekezdés szerint a szerkezeti tervlap 1:10000‐es vagy annál nagyobb méretarányban "meghatározza a település szerkezetét és területfelhasználását, továbbá rögzíti a településre vonatkozó védelemmel és korlátozással érintett területeket". A Trk. 10. § (2) és (3) bekezdése alapján a szerkezeti tervlapon bizonyos területek ütemezéssel is ábrázolhatóak és külön tervlapok is alkalmazhatóak a tartalmak megjelenítésére.

A szerkezeti terv leírása A Trk. 4. melléklete szerint a szerkezeti terv leírásának fejezetei: területfelhasználás, tájrendezés és természetvédelem, zöldfelületi rendszer, örökségvédelem, közlekedés, közműellátás, környezetvédelem, védőterületek és védősávok, korlátozások.

Változások A hatályos településszerkezeti terv és jelen terv jogszabályi környezet megváltozásából fakadó eltéréseinek bemutatása, illetve a hatályos településszerkezeti terv elemeit érintő tervi beavatkozások, változtatások ismertetése a területfelhasználás, a tájrendezés és természetvédelem, a zöldfelületi rendszer, az örökségvédelem, a közlekedés, a közműellátás és a környezetvédelem területén.

A település területi mérlege Dunaharaszti közigazgatási területe megoszlásának bemutatása a beépítésre szánt és nem szánt területek, valamint a területfelhasználási kategóriák szerint a Trk. 9. § (8) bekezdésre tekintettel.

– 4 –



A területrendezési tervvel való összhang igazolása Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (OTRT) és a Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (BATrT) által rögzített országos és térségi területfelhasználási kategóriák, országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és egyedi építmények, országos és térségi övezetek Dunaharasztit érintő elemeivel való összhang, az ezekre vonatkozó előírásoknak való megfelelés igazolása.

A biológiai aktivtásérték számítási eredménye Az Étv. 2. § 31. pontja alapján „Biológiai aktivitásérték: egy adott területen a jellemző növényzetnek a település ökológiai állapotára és az emberek egészségi állapotára kifejtett hatását mutató érték.” A számítás szabályait a területek biológiai aktivtásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet rögzíti. Ennek megfelelően készül Dunaharaszti településszerkezeti tervéhez a fejezet.

A szerkezeti tervlap tartalma A szerkezeti tervlap tartalmi követelményei a Trk. 4. melléklet 1. pontja alapján:  A beépítésre szánt és a beépítésre nem szánt területek, valamint az azokon belüli területfelhasználási egységek: a már kialakult beépített és nem beépített területek; a változással érintett területek; a különleges intézkedést igénylő területek; jelentős, szerkezetet meghatározó zöldfelületi elemek; meglévő és tervezett, szerkezetet meghatározó infrastruktúra elemek; a település központja, illetve központjainak rendszere.  Művi értékvédelemi, örökségvédelmi elemek.  Táji‐ és természetvédelmi elemek.  A táj, az épített és a természeti környezet, valamint a környezeti elemek védelmével kapcsolatos korlátozások területi lehatárolása (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket).  Védőterületek, védősávok (megjelenítve a más jogszabállyal érvényesülő elemeket).  A veszélyeztetett, illetve veszélyeztető tényezőjű területek (különös tekintettel a veszélyeztető környezeti és természeti tényezőkre).  A védelemre vagy korlátozásra javasolt területek, objektumok.  A település veszélyeztető hatások alapján készített kockázatértékelése, katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei. A szerkezeti tervlap jelmagyarázata a Trk. 6. melléklet 1. pontja alapján készül, amelyek közül a Dunaharasztit illetően releváns jelek alkalmazandóak. A következőkben a szerkezeti tervlap jelmagyarázatát mutatjuk be.

– 5 –



– 6 –



– 7 –



A helyi építési szabályzat felépítése, tartalmi követelmények A helyi építési szabályzat tartalmi követelményei A Trk. 11. § (3) bekezdés alapján "a helyi építési szabályzat melléklete a szabályozási terv". A Trk. 11. § (7) bekezdés szerint "a helyi építési szabályzat részletes tartalmi követelményeit – figyelemmel a 13. § (3) bekezdésben foglaltakra is – az 5. melléklet tartalmazza". Ennek megfelelően a helyi építési szabályzat rendeletből – vagyis rendelet formájában megfogalmazott általános, részletes övezeti és egyes településrészekre vonatkozó kiegészítő előírásokból –, továbbá a rendelet mellékleteiből – vagyis szabályozási tervből, egyéb mellékletekből és egyéb függelékekből – áll. A Trk. 13. § (1) bekezdés alapján "a szabályozási terv a településszerkezeti tervvel összhangban készül, az állami ingatlan‐nyilvántartási alaptérkép felhasználásával, a szabályozási tartalomnak megfelelő méretarányban". A Trk. 13. § (2) bekezdés szerint "a szabályozási terv kötelező, más jogszabály által elrendelt, javasolt és tájékoztató elemeket tartalmaz". A Trk. 13. § (3) bekezdés rögzíti, hogy "a szabályozási terv tartalmazza legalább a) az építési övezetek és övezetek lehatárolását és jelét, továbbá b) a más jogszabály által elrendelt védelemmel és korlátozással érintett területeket". A Trk. 14. § szerint "a településrendezési eszközöket a 6. melléklet szerinti jelmagyarázat alkalmazásával kell elkészíteni, amelynek elemei tovább bővíthetők". A Trk. 5. melléklet 1. pontja meghatározza a rendelet főszövegének tartalmi követelményeit: „1.1. ÁLTALÁNOS ELŐÍRÁSOK 1.1.1. Általános előírások 1.1.2. Közterület alakításra vonatkozó előírások 1.1.3. Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások 1.1.4. A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 1.1.5. Környezetvédelmi előírások 1.1.6. Veszélyeztetett területekre vonatkozó előírások 1.1.7. Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások (tilalmak, telekalakítás, településrendezési kötelezések, közterület‐alakítás) 1.1.8. Közművek előírásai 1.1.9. Építés általános szabályai 1.1.10. Katasztrófavédelmi osztályba sorolás alapján meghatározott elégséges védelmi szint követelményei 1.2. RÉSZLETES ÖVEZETI ELŐÍRÁSOK 1.2.1. Beépítésre szánt építési övezetek előírásai 1.2.2. Beépítésre nem szánt övezetek előírásai 1.3. EGYES TELEPÜLÉSRÉSZEK KIEGÉSZÍTŐ ELŐÍRÁSAI” Ennek megfelelően a HÉSZ struktúrája az alábbiak szerinti: Első rész – Általános rendelkezések I. Fejezet – Általános előírások 1. A rendelet területi hatálya 2. Értelmező rendelkezések II. Fejezet – Az épített környezet és a településkép alakítására vonatkozó előírások 3. Tájékoztató és hirdetőeszközök 4. Közterületi zöldfelületekre vonatkozó előírások III. Fejezet – A táj és a természeti környezet védelmére vonatkozó előírások 5. A táj és a természeti környezet védelme 6. A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése IV. Fejezet – Egyes sajátos jogintézményekkel kapcsolatos előírások

– 8 –



7. Telekalakítás V. Fejezet. – Közművek előírásai 8. Általános előírások 9. Víziközművek előírásai 10. Energiaközművek előírásai 11. Elektronikus hírközlés létesítményeinek elhelyezése VI. Fejezet – A közlekedésre és a járművek parkoló, tároló helyeire vonatkozó előírások 12. Magánutakra vonatkozó előírások 13. Vízi közlekedésre vonatkozó előírások 14. A gépjárművek tárolásának mennyiségére vonatkozó előírások 15. A gépjárművek tárolásának elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások 16. Kerékpárok tárolására vonatkozó előírások 17. Távlati úthálózat fejlesztésre vonatkozó előírások VII. Fejezet – Építés általános szabályai 17. A beépítési módokra vonatkozó előírások 18. Melléképítmények elhelyezése 19. Egyéb, beépítésre vonatkozó előírások 20. Lakókocsi, üdülősátor, egyéb sátor és konténer elhelyezésére vonatkozó előírások VIII. Fejezet – Az egyes építményfajták elhelyezésének szabályai 21. Üzemanyagtöltő állomások elhelyezésének általános szabályai 22. Állattartó építmények elhelyezésének feltételei 23. Sajátos építményfajták elhelyezésének szabályai 24. Kerítésekre vonatkozó előírások Második rész – Beépítésre szánt területek részletes építési övezeti előírásai IX. Fejezet – Lakóterületek általános előírásai 25. Lakóterületek általános előírásai X. Fejezet – Kisvárosias lakóterületek 26. Szabadon álló beépítésű kisvárosias lakóterületek (Lk/1, Lk/2, Lk/3, Lk/4, Lk/5) előírásai XI. Fejezet – Kertvárosias lakóterületek 27. Kertvárosias lakóterületek általános előírásai 28. Oldalhatáron álló beépítésű kertvárosias lakóterületek (Lke/1, Lke/2, Lke/3) előírásai 29. Szabadon álló beépítésű kertvárosias lakóterületek (Lke/4, Lke/5, Lke/6, Lke/7, Lke/8) előírásai 30. Zártsorú beépítésű kertvárosias lakóterület (Lke/9) előírásai XII. Fejezet – Településközpont területek 32. Településközpont területek általános előírásai 33. Szabadonálló beépítésű településközpont területek (Vt/1, Vt/2, Vt/A) előírásai 34. Zártsorú beépítésű településközpont területek (Vt/3, Vt/4, Vt/5) előírásai XIII. Fejezet – Intézmény területek 35. Intézmény területek (Vi/1, Vi/2, Vi/3, Vi/A) előírásai XIV. Fejezet – Gazdasági területek általános előírásai 36. Gazdasági területek általános előírásai XV. Fejezet – Kereskedelmi, szolgáltató területek 37. Kereskedelmi, szolgáltató területek (Gksz/1, Gksz/2, Gksz/3, Gksz/4, Gksz/5, Gksz/6) előírásai XVI. Fejezet – Ipari területek 38. Ipari terület (Gip) előírásai XVII. Fejezet – Üdülőházas területek 39. Üdülőházas területek (Üü) előírásai XVIII. Fejezet – Hétvégiházas területek

– 9 –



40. Hétvégiházas területek (Üh/1, Üh/2) előírásai XIX. Fejezet – Különleges beépítésre szánt területek 41. Különleges beépítésre szánt területek általános előírásai 42. Nagykiterjedésű sportolási célú területek (K‐Sp/1, K‐Sp/2) előírásai 43. Egyéb nagykiterjedésű sportolási célú terület (K‐Sp/3) előírásai 44. Nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (K‐B) előírásai 45. Hulladékkezelő, ‐lerakó területe (K‐Hull) előírásai 46. Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület (K‐Közl) előírásai 47. Temető terület (K‐T) előírásai 48. Sporthorgászat céljára szolgáló terület (K‐Ho) előírásai Harmadik rész – Beépítésre nem szánt területek részletes övezeti előírásai XX. Fejezet – Közlekedési területek 49. Közlekedési területek általános előírásai 50. Országos közutak területének (KÖu‐1) előírásai 51. Helyi közutak területének (KÖu‐2) előírásai 52. Kötöttpályás közlekedési terület (KÖk) előírásai XXI. Fejezet – Zöldterületek 53. Zöldterületek általános előírásai 54. Közkert (Zkk) előírásai 55. Közpark (Zkp) előírásai XXII. Fejezet – Erdőterületek 56. Erdőterületek általános előírásai 57. Védelmi erdőterület (Ev/1) előírásai 58. Védelmi erdőterület (Ev/2) előírásai 59. Gazdasági erdőterület (Eg) előírásai 60. Közjóléti erdőterület (Ek) előírásai 61. Természetközeli állapotú terület (Ett) előírásai XXIII. Fejezet – Mezőgazdasági területek 62. Mezőgazdasági területek általános előírásai 63. Általános mezőgazdasági terület ‐ korlátozott szántó (Má/Sz1) előírásai 64. Általános mezőgazdasági terület ‐ szántó (Má/Sz2) előírásai 65. Általános mezőgazdasági terület ‐ rét (Má/R) előírásai 66. Általános mezőgazdasági terület ‐ nádas (Má/N) előírásai XXIV. Fejezet – Vízgazdálkodási területek 67. Általános rendelkezések 68. Folyóvizek medre és parti sávja (Vf) 69. Állóvizek medre és parti sávja (Vá) 70. Közcélú csatornák medre és parti sávja (Vcs) XXV. Fejezet – Különleges beépítésre nem szánt területek 71. Temető terület (Kb‐T) előírásai 72. Burkolt vagy fásított köztér, sétány (Kb‐Kt) előírásai 73. Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület (Kb‐Ze) előírásai Negyedik rész – Záró rendelkezések 74. Hatálybalépés 75. Hatályon kívül helyező rendelkezések

– 10 –



A helyi építési szabályzat mellékletei A Trk. 5. melléklete 2. pontja meghatározza a rendelet mellékleteinek tartalmi követelményeit: „2.1. SZABÁLYOZÁSI TERV 2.1.1. Beépítésre szánt építési övezetek 2.1.2. Beépítésre nem szánt övezetek 2.1.3. Kötelező szabályozási elemek 2.1.4. Más jogszabály által elrendelt szabályozási elemek 2.1.4.1. Művi értékvédelemi elemek, örökségvédelmi elemek 2.1.4.2. Táj‐ és természetvédelmi elemek 2.1.4.3. Védőterületek, védősávok 2.1.4.4. Korlátozások 2.1.5. Javasolt szabályozási elemek 2.1.6. Tájékoztató elemek 2.2. EGYÉB MELLÉKLETEK 2.2.1. Elővásárlási joggal érintett területek 2.2.2. Egyes sajátos jogintézmények (tilalmak, településrendezési kötelezések, telekcsoport újraosztással érintett terület) 2.3. EGYÉB FÜGGELÉKEK 2.3.1. Védelmi‐korlátozás jegyzékek 2.2.2. Mintakeresztszelvények” A 61/2009. (XII. 14.) IRM rendelet előírásai alapján táblázatokat a rendelet mellékleteiben kell feltüntetni. Ennek megfelelően – az eddigi gyakorlattól eltérően – az egyes építési övezetek és övezetek szabályozási határértékeit tartalmazó táblázatok a részletes övezeti előírások helyett a mellékletben kapnak helyet. Függelék helyett a szükséges jegyzékeket és mintakeresztszelvényeket az alátámasztó munkarészben javasolt szerepeltetni. Fentiek alapján a HÉSZ mellékletei a következők: 1. melléklet – Építési övezetek és övezetek szabályozási határértékei 2. melléklet – Közutak hálózati szerepe 3. melléklet – Szabályozási terv Az 1. mellékletben szereplő táblázatok felépítése a következő: 1. Kisvárosias lakóterületek (Lk) Építési övezet

Kialakítható legkisebb telek terület

jele

m2

Kialakítható legkisebb telek szélesség

Kialakítható legkisebb telek mélység

Beépítési mód

Beépítés megengedett legnagyobb mértéke

Terepszint alatti beépítés legnagyobb mértéke

Szintterületi mutató megengedett legnagyobb mértéke

%

%

m2/m2

Zöldfelület legkisebb mértéke %

Legkisebb épület magasság

Legnagyobb épület magasság

m

Lk/1

A szabályozási terv tartalma A szabályozási tervlap jelmagyarázata a Trk. 6. melléklet 2. pontja alapján készül, amelyek közül a Dunaharasztit illetően releváns jelek kerülnek alkalmazásra. A következőkben a szabályozási tervlap jelmagyarázatát mutatjuk be.

– 11 –

m



– 12 –



– 13 –



1.

TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLATOK

Az újonnan készülő településszerkezeti terv több részletében eltér a jelenleg hatályos településszerkezeti tervtől. Az eltérések egy része a megváltozott jogszabályi környezetből következik, más változtatásokra a megalapozó munkarész és a terv felülvizsgálata alapján kerül sor.

Jogszabályi változásokból következő módosítások A jogszabályi környezet településszerkezeti tervet érintő változásainak egyik csoportja a területfelhasználási kategóriák megnevezését és jelölését érinti. Ennek megfelelően átvezetésre kerülnek a településszerkezeti tervben a Trk. és az OTÉK kategóriái. A Vegyes területeken belül a Településközpont vegyes (Vt) mellett Intézményi (Vi) területfelhasználás kerül megkülönböztetésre, amely megfeleltethető a korábbi Központi vegyes területfelhasználásnak. Pontosítjuk a beépítésre szánt különleges területfelhasználások megnevezéseit és jelölését is. A Dunaharasztin alkalmazott kategóriák: nagykiterjedésű sportolási célú terület (K‐Sp), nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (K‐B) – KNy helyett, hulladékkezelő, ‐lerakó területe (K‐Hull), közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület (K‐Közl) – Kj helyett, temető területe (K‐T) és a sporthorgászat céljára szolgáló terület (K‐Ho). A vízgazdálkodási területek kategórákra bontva szerepelnek a hatályos szerkezeti tervlapon, így ezt a bontást a továbbiakban is fenntartjuk: Vf jellel a folyóvizek, Vá jellel az állóizek és Vcs jellel a közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja szerepel. Az erdőterületeket a Trk. 6. melléklet 1. pont szerinti jelmagyarázat három kategóriába bontja, Dunaharaszti szerkezeti tervlapján ennek megfelelően a továbbiakban megkülönböztetjük a védelmi (Ev), gazdasági (Eg) és közjóléti (Ek) erdőket, valamint a speciális Ett jelű kategóriát (lásd alább). A zöldterületeket illetően a Trk. jelmagyarázata szintén megkülönböztet két kategóriát, azonban ezek között elsősorban méretbeli a különbség, így a szerkezeti tervlapon nem indokolt a megkülönböztetésük, továbbra is egységes Z jelű zöldterület területfelhasználás kerül alkalmazásra. Az OTÉK 30/B. § (2) e), h) pontja tartalmaz a hatályos településrendezési eszközökben nem alkalmazott új területfelhasználási kategóriákat, a különleges beépítésre nem szánt területeken belüli temető területet, illetve burkolt vagy fásított közteret, sétányt. A hatályos településszerkezeti tervben a zöldterületek között szerepel a Fásított közterület (Z‐F) területfelhasználás és a lezárt izraelita temető jelenleg Kegyeleti park (Z‐KEGY) területfelhasználásba sorolt területe. A jogszabályi változásoknak megfelelően az előbbi Kb‐Kt jelű, az utóbbi Kb‐T jelű területfelhasználási egységbe kerül átsorolásra. Az OTÉK 30/B. § (2) i) pontja alapján új, helyi sajátosságot hordozó területfelhasználási kategória is kijelölhető. A hatályos településszerkezeti tervben szereplő Egyéb zöldterület (Z‐EZ) szintén a zöldterületek kategóriájába tartozik. Mivel ez a terület közhasználatra nem szánt zöldfelületeket foglal magába, külön területfelhasználási egységként kerül jelölésre, különleges beépítésre nem szánt területeken belüli egyéb zöldfelületként (Kb‐Ze). A hatályos településszerkezeti terv alkalmazza az Ett természeti terület területfelhasználási kategóriát az erdőterületeken belül. Dunaharaszti jelentős értékét jelentik a meglévő, megőrzött természeti területek, azonban ezek nem erdők. A Trk. és az OTÉK megkülönbözteti a Tk jelű természetközeli terület területfelhasználást, célszerű lenne ennek használata a településszerkezeti tervben. Azonban ez a változtatás (a terv jelölése szerinti) erdőterület átsorolásával járna, amely a BATrT 6. § (2) bekezdés előírásai (amely szerint az erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága összességében nem csökkenhet) miatt nem lehetséges. Az OTÉK 1. számú mellékletében, a fogalommeghatározások között a korábbi szintterület sűrűség helyett új fogalom, a beépítési sűrűség került bevezetésre. A jelentős különbség, hogy az utóbbi esetén a településszerkezetet nem meghatározó közterületek területét is be kell számítani a területfelhasználások területébe. Korábban: „91. Szintterület‐sűrűség: a beépítésre szánt terület egyes területfelhasználási egységein elhelyezhető épületek összes szintterületének és a területfelhasználási egység területének viszonyszáma.” Jelenleg: „13. Beépítési sűrűség: a területfelhasználási egységek területén elhelyezhető épületek valamennyi építményszintjének összesített bruttó alapterülete és a

– 14 –



területfelhasználási egységeknek a köztük lévő, településszerkezetet nem meghatározó közterületek területével növelt területének viszonyszáma.” A településszerkezeti tervben meghatározásra kerülnek a beépítésre szánt területfelhasználási egységekre a beépítési sűrűség értékek. A helyi építési szabályzatban nem alkalmazható ez a mutató, mert az területfelhasználási egységekre vonatkozik, és beleszámítanak a közterületek is, míg a szabályzat övezeti előírásai telkekre vonatkoznak. Így a helyi építési szabályzatban továbbra is a szintterületi mutatót alkalmazzuk. Az OTÉK 6. § (4) bekezdés alapján a beépítésre szánt területfelhasználási egységekre vonatkozóan – a beépítési sűrűség értékén túl – meghatározásra kerül a közüzemi közművesítettség mértéke. A Trk. 9. § (8) bekezdés és az OTÉK fogalommeghatározása alapján a területfelhasználási egységek területét a településszerkezetet nem meghatározó, területfelhasználási kategóriába önállóan nem sorolt közterületek (gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak) területével növelt területtel kell számítani. Ennek megfelelően a szerkezeti tervlapon a gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem jelennek meg önálló elemként. A változás a következőképpen jelenik meg a szerkezeti tervlapon:

hatályos szerkezeti tervlap részlet tervezett szerkezeti tervlap részlet

Fentieken túl a szerkezeti tervlapon alkalmazott jelöléseknek meg kell felelniük a Trk. 6. melléklet 1. pontjában meghatározott jelmagyarázatnak, az eltérő jelölések javításra, pontosításra kerülnek, a hiányzó jeleket ábrázoljuk. Javításra kerül a műemlék, helyi védelemre javasolt érték, országos jelentőségű természetvédelmi terület, helyi jelentőségű természetvédelmi terület, helyi jelentőségű védett természeti érték jele. Pótlásra kerül a Natura 2000 terület, országos ökológiai hálózat, tájképvédelmi terület, nagyvízi meder területe, csatornázandó terület, ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület, bányatelek jelölése, valamint ábrázolásra kerülnek a közlekedésre, közművekre vonatkozó rajzi elemek.

Új tervi elemek Dunaharaszti egyik legfontosabb értéke a Ráckevei (Soroksári)–Duna. Ennek az értéknek a felismeréséből fakad a Duna‐part megközelíthetőségének és végigjárhatóságának igénye. A végigjárható vízpart erősíti a parton helyett kapott funkciókat és a vízhez kötődő tevékenységeket, ezáltal erősíti a város élhetőségét és a Dunához kötődő identitást. Európai és országos cél a Duna mentén kijelölt EuroVelo 6 kerékpáros útvonal kialakítása, amely célszerűen a Ráckevei (Soroksári)– Duna partjához minél közelebb vezetne. Jelenleg se gyalog, se kerékpárral nem járható végig a Duna‐ part, a Fő út és a HÉV vonal többszöri keresztezésével lehet megkerülni az akadályokat. Azonban a keresztezések elkerülése és a végigjárhatóság a néhány helyen szükséges kisebb‐nagyobb

– 15 –



beavatkozásokkal biztosítható Dunaharaszti területén. Ennek megfelelően rögzítésre kerülnek a város távlati térszerkezetét meghatározó településszerkezeti tervben ezek az elhatározások, és a Duna‐ parton végigvezető gyalogos útvonalat, valamint a Duna‐part közelében vezető kerékpáros útvonalat a szerkezeti tervlapon kijelöljük. A Paradicsomsziget és a Hókony között (a Duna–Tisza‐csatorna fölött) a parton gyalogos híd, kissé beljebb kerékpáros híd, valamint a Sportsziget és a HÉV járműtelep mögötti parti részek között (a holtág fölött) gyalogos híd létesítendő. A gépjárműforgalom ezeken a helyeken nem kívánatos, kizárását műszaki megoldásokkal lehet biztosítani. A HÉV töltése szintén akadályt jelent, a jelenlegi töltésen átvezető keresztezés a kerékpáros forgalomnak megfelelő, azonban a HÉV Duna‐ág fölötti hídjának pillére megkerülhető a Duna‐ág felőli oldalon egy, a természetvédelmi szempontoknak megfelelő kialakítású gyalogos átjáróval. A Duna‐part értékeinek felismeréséből fakad az az igény is, hogy a parton helyett kapott funkciók kihasználják az elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. Ezért a Duna‐parton található telephelyek helyét vegyes, intézményi funkcióknak kell elfoglalni. A HÉV járműtelep mögötti, Sportsziget melletti parti sávon, a DPMV telephely helyén már korábban kijelölésre került központi vegyes területfelhasználás, ennek fenntartása indokolt – az új terminológia szerint intézményi vegyes kategóriában. Az M0 déli oldalán, a lakóterületekbe ékelődő, jelenleg Gksz besorolású telephely aktuális besorolása nem változik, azonban távlati besorolásként intézményi vegyes területfelhasználás kerül jelölésre. Mindkét esetben szükséges a fejlesztési lehetőségek feltételéül a közérdeket szolgáló területbiztosításokról gondoskodni és a parti sáv hozzáférhetőségét, a gyalogos‐kerékpáros átjárhatóságot biztosítani. Mindkét esetben a településszerkezeti terven jelöljük az átjárhatóság biztosításának szükségességét, a már kijelölt intézményi területen a szabályozási terven is kiszabályozásra kerül a parti közlekedés számára szükséges hely. A Paradicsomsziget feltárását biztosító út a Duna–Tisza‐csatorna földrészletén helyezkedik el, azonban jelentősége miatt szabályozással kialakítjuk a közterületet a szabályozási terven annak érdekében, hogy a megközelítés rendezett legyen. Ugyanitt kijelölésre kerül a tervezett Duna‐parti és a Duna–Tisza‐csatorna menti kerékpáros útvonalak összekötése. Konkrét igényeknek megfelelő kisebb változtatás a Sportszigeten két telek hétvégiházas üdülőterületből üdülőházas üdülőterületbe sorolása. Mivel a megváltozott előírásoknak megfelelően a gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem jelennek meg önállóan a településszerkezeti terven, ezért nem jelent területfelhasználási változást a Sportszigeten, a 6460 hrsz.‐ú közterületből, a 6451 és 6452 hrsz.‐ú telkek között tervezett hétvégiházas terület kijelölése. Ugyancsak konkrét igényt kiszolgáló változtatás a Somogyváry Gyula utca és a Kós Károly utca mellett egy telek (hrsz. 7760) településközpont vegyes területből kisvárosias lakóterületbe sorolása, ugyanis a korábban alközpont számára kijelölt településközpont vegyes területfelhasználási egység területe túlzottan nagy méretűnek bizonyult, erre a célra kisebb terület is elegendő. Felülvizsgálatra került a településközpont kiterjedése. A Dózsa György út mentén, a földszinten központi funkcióknak helyet adó épületekhez igazodva, a város fejlesztési elképzeléseivel összhangban indokolt kiterjeszteni a településközpont vegyes területet a kertvárosias lakóterület rovására a Baktay Ervin tértől a vasútvonalig. Ezzel ellentétben, a Templom utca mentén kijelölt településközpont terület kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra, mivel itt továbbra is a lakófunkció dominál a jellemzően oldalhatáron álló beépítésű ingatlanokon, és nem várható a zártsorú beépítésű, központi funkcióknak helyet adó területté való átalakulása. A HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt, alacsony intenzitással beépült lakóterület intézményi területbe kerül át, mivel itt a lakófunkció hosszú távon való megtartása nem kívánatos, a terület átalakulása lenne célszerű. Addig a jelenlegi lakóépületek megtarthatóak maradnak. Az Északi Iparterületen korábban kijelölt ipari terület kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területbe kerül átsorolásra a terület általánosabb hasznosíthatósága érdekében az igényekhez igazodva. Ipari terület a Déli Iparterületen marad tartalékként, ahol ennek megfelelő hasznosítással kezdett a terület beépülni. A DMTK sportpályája a Mindszenty József utca – Arany János utca – Sport köz által határolt területen hosszabb távon is megtartásra tervezett, ezért a korábbiakban kertvárosias lakóterületbe és zöldterületbe sorolt terület különleges sportterület kijelölést kap.

– 16 –



Az Újhegyi dűlő területén áthaladó gázvezeték védőtávolságán belül korábban kijelölt zöldterület kertvárosias lakóterületbe kerül átsorolásra a terület fenntarthatósága és hasznosíthatósága érdekében azzal, hogy a védőtávolságon belüli területsáv a szabályozási terven telek be nem építhető része jelölést kap. Dunaharaszti jelentős előrelépést tett a közhasználatú zöldterületek, a közösségi célt szolgáló szabadtéri funkciók, játszóterek, sportpályák létesítése terén. Ezek az önkormányzati tulajdonú területeken megvalósult fejlesztések eddig még nem jelentek meg a területfelhasználás szintjén. Az új játszóterek, sportterületek beépítésre nem szánt zöldterület kategóriába kerülnek átsorolásra, így a Temető utca – Móricz Zsigmond utca kereszteződésénél és a Szent István utca – Kölcsey Ferenc utca kereszteződésénél megvalósult fejlesztések esetében. Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek közel 10%‐a nem erdőterületbe sorolt, több erdőtag mezőgazdasági térségben található. Az erdők eltelepítése telepítési engedély alapján, csereerdősítés keretében évekkel ezelőtt megtörtént, így a valós helyzet településrendezési lekövetése és a jogszabályi előírások teljesülése érdekében a mezőgazdasági térségben lévő erdőtagokat erdőterületbe soroljuk. Az Újhegyi dűlő Budapesttel szomszédos területén kijelölt erdőterület mezőgazdasági területbe kerül besorolásra a hasznosítási céloknak megfelelően. Az Universum üdülőközpont területén az új hasznosítási elképzelésnek megfelelően BATrT szerint magas zöldfelültei arányú települési térség területére eső különleges beépítésre szánt sportterület egy része hétvégiházas üdülőterületbe kerül átsorolásra, valamint a csatlakozó területen, a BATrT szerint városias települési térségbe eső hétvégiházas üdülőterület megszűnik, és a kertvárosias lakóterület és az ahhoz tartozó zöldterület átstrukturálásra kerül.

1.1.

Javasolt településszerkezet, területfelhasználási rendszer

Dunaharaszti településszerkezetét meghatározzák a észak‐déli irányú tranzit útvonalak: az 51. sz. főút, az 510. sz. út, a Budapest‐Kelebia vasútvonal és a H6 jelű HÉV vonal, valamint a kelet‐nyugati irányban keresztező M0 gyorsforgalmi út és az Alsónémedivel való összeköttetést biztosító 5201. sz. út. További meghatározó elem a várost nyugatról határoló Ráckevei (Soroksári)–Duna, amelytől kelet felé egyfajta övezetességet mutat a településszerkezet, hiszen a Duna közelében futó főút mellett alakult ki a település magja, és a folyótól távolodva, féloldalasan fejlődött. A vasút kiépülése megváltoztatta a város szerkezetét, a vasúti megközelítés vonzó hatással, a vasúti pálya akadály szereppel bír. A Fő út és a vasútvonal közötti területet töltötték meg a lakóterületek, majd a Némedi út mentén nyúlt át a település a vasúton túlra. Az 51. sz. főút megépülése újabb lökést adott a város fejlődésének, ipari, logisztikai telephelyek létesültek az új út mellett, amely le is határolja keleti irányban a belterületet. Délen a Duna‐Tisza csatorna képez határt a beépítéseknek. Északon az M0 vonalán túlterjedt a város, és összenőtt Budapesttel. A város szerkezete jellemző zónákra bomlik a használatokat, funkciókat illetően. A Ráckevei (Soroksári)–Duna és a Fő út, HÉV vonal között az üdülőké, sporté, rekreációé a főszerep, illetve a kiszélesedő déli részeken mezőgazdasági területek találhatóak. Az M0‐tól délre és északra a folyóparti sáv átalakuláson megy keresztül és az ideiglenes üdülők helyét a lakófunkció veszi át, a kijelölt területfelhasználás ennek megfelelő. A Duna‐part végigjárhatóságának biztosítása, a parttól idegen telephelyek funkcióváltása, a Paradicsomsziget megközelítésének biztosítása és a Sportszigeten tervezett üdülőterületek érdekében módosul a településszerkezeti terv. Az 51. sz. főút mentén (Északi és Déli Iparterületek) a gazdasági funkciók dominálnak. A további beépítések számára bőven adnak tartalékot a gyengébb minőségű mezőgazdasági területek helyén már kijelölt, kiváló megközelítési lehetőségekkel rendelkező gazdasági területek. További folyamatos benépesülésükkel összefüggő ipari‐logisztikai zóna alakul majd ki. Északon az ipari terület helyett kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése érinti a településszerkezeti tervet. A Fő út és az Iparterületek között terül el a túlnyomórészt családiházas beépítésű lakóterület, amelyet intézményi funkciók, lakótelep, kisebb gazdasági területek foltjai szakítanak meg. A már beépült lakóterületek határán, korábbi mezőgazdasági területek helyén (Óvárostól északra és délre,

– 17 –



Ligetvárostól északra és keletre, Kertváros észak‐keleti részén) jelentős méretű új kertvárosias lakóterületek vannak kijelölve, amelyek a városhoz szervesen csatlakoznak, szerkezetileg kialakultak, és részben már beépültek. A temetőtől délre (Kertváros) és az M0‐tól északra (Újhegyi dűlő), a korábbi kiskertes mezőgazdasági területek helyén nagy területen került sor kertvárosias lakóterületek kijelölésére a korábbiakban. Ezeken a területeken a kijelölt közterületek és közműhálózatok kialakítása után lehetséges a beépítés. Összességében ezek a még beépítetlen, de már lakóterület területfelhasználásban szereplő területek jelentős területi tartalékot jelentenek a város számára. Új kijelölés igénye itt nem merült fel. Szintén szerepel már a településszerkezeti tervben a lakóterületek ellátását szolgáló intézmények számára a helybiztosítás a Kertváros észak‐keleti és a Ligetváros keleti részén vegyes területfelhasználás kijelölésével. A pihenés, rekreáció lakóhelyhez közeli ellátását szolgálják a már kijelölt, még kialakítandó zöldterületek az Újhegyi dűlőben és a Kertváros észak‐keleti részén. Jelen tervben módosításra kerül a településszerkezeti terv a településközpont kiterjedésének felülvizsgálata, a DMTK sportpálya besorolása és a közelmúltban kialakított sportpályák, játszóterek megjelenítése érdekében. Az 51. sz főút vonalán túl a kiskertekkel kísért bányatavak zónája (Tavak városrész), valamint mezőgazdasági területek és erdők mozaikos tája található. A tájat illetően itt várhatóak a legnagyobb változások. A korábban kijelölt új bányaterület művelésbe vonása a működő bánya 70%‐ának rekultivációja után kezdhető meg. A rekultivált bányatavak horgászati és sportcélú hasznosítása tervezett. Ezek is már megjelennek a területfelhasználási rendszerben. A kiskertes területek folyamatosan üdülőterületté alakulnak át, aminek szintén megfelel a kijelölt területfelhasználás. A tavak térségében korábban kijelölésre került új erdőterületek telepítésével összefüggő kiránduló erdő jöhet létre ebben a térségben. Jelen tervben az erdőállomány szerinti erdőket erdőterületbe soroljuk, és az Universum üdülőközpont területén a korábban kijelölt, még beépítetlen kertvárosias lakóterület átstrukturálásra kerül, új hétvégiházas üdülőterületek kerülnek kijelölésre a sportterület rovására.

– 18 –



1.1.1 Beépítésre szánt területek Kisvárosias lakóterület – Lk A kisvárosias lakóterület területfelhasználási egység a többlakásos, jellemzően két‐három szintes, esetleg tetőtérbeépítéses, társasház jellegű beépítéseket foglalja magába. Dunaharaszti területén ez a típus a jellemzően kertvárosias lakóterületekből álló szövetben elszórtan jelenik meg. A lakótól eltérő funkció legfeljebb a földszinteken alakítható ki. Kialakult kisvárosias lakóterület a Kinizsi utca melletti lakótelep. Korábban kijelölésre került és részben beépült, de további fejlesztési tartalékkal rendelkezik a Kinizsi lakótelep mellett, a Baktay Ervin utca túloldalán, a piac szomszédságában elhelyezkedő terület, a Paál László utca és Csontváry utca közötti, vasútvonal melletti tömb, a Némedi út és Golgota utca találkozásánál lévő terület, valamint a Somogyvári Gyula utca, Baradlay János utca, Haraszthy Ferenc utca és Kós Károly utca által határolt négy tömb alkotta egység. Ezeken a helyeken – a vasút melletti terület kivételével – már épültek házak, azonban további beépíthető telkek, illetve üres, megosztható területek állnak rendelkezésre. Új kisvárosias lakóterület kijelölése tervezett a Somogyváry Gyula utca – Kós Károly utca által határolt, még beépítetlen 7760 hrsz‐ú telken, a korábbi településközponti terület helyén a megváltozott igényeknek megfelelően.

Kertvárosias lakóterület – Lke Ebbe a területfelhasználási egységbe tartozik Dunaharaszti lakóterületeinek túlnyomó többsége. Jellemzője a laza beépítés, a nagy kertek, és a földszintes, egyemeletes, tetőtérbeépítéses épületek. Egy telken egy‐négy, bizonyos esetekben legfeljebb hat lakás alakítható ki. Elsősorban lakóépületek elhelyezésére szolgál. A régebbi városrészekben az oldalhatáron álló beépítés jellemző, az újabb területeken a szabadonálló beépítés az elterjedt. Zártsorú beépítési forma csak néhány helyen tervezett. A város belső lakóterületei mindenütt összefüggően kialakultnak tekinthetőek. A Dózsa György út mentén a központi funkciók kiterjedéséhez igazodóan kertvárosias lakóterület helyett településközponti terület kijelölése indokolt a Baktay Ervin tértől a vasúti területig. A korábban kijelölt új kertvárosias lakóterület a DMTK sportpályája helyén nem valósult meg, és itt a sportfunkció hosszabb távon való fenntartása célszerű, ezért lakóterület és zöldterület helyett különleges sportterületbe tervezett átsorolni a területet. A HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt területet lakóterület helyett intézményi területbe célszerű besorolni, ahol távlatban a lakófunkció megszűnése a cél. A lakóterületek szélein mindenütt jelentős tartalékok állnak rendelkezésre beépíthető telkek formájában a korábbi kijelöléseknek köszönhetően: az Óvárostól délre a Lilaakác köz mentén, az Óvárostól északra az M0 és a vasút által közrezárt területen, a Ligetvárostól északra a Határ út mentén, a Némedi úttól délre, a gazdasági területekhez kapcsolódó sávban és a Paál László utca mellett, a temető utáni területen. További jelentős számú beépíthető telek áll rendelkezésre a hagyományos belterülettől távolabb, az Újhegyi dűlő Budapesthez közeli területén. Az Újhegyi dűlő M0‐hoz közelebbi területe és a Kertváros temetőtől délre eső területe – a korábbi zártkertek zónája – további nagy tartalékot jelent a közterületek és közművek kialakítása és a telekalakítások után.

– 19 –



Új kertvárosias lakóterület kijelölése tervezett a Templom utca két oldalán a településközponti terület helyén, ugyanis ezen a területen a kialakult állapot és a környező beépítés is ezt indokolja. Az Újhegyi dűlő területén keresztül haladó gázvezeték védőtávolsága a korábbiakban zöldterületi besorolást kapott, itt a használati és fenntartási szempontok miatt célszerűbb a területsávot a kertvárosias lakóterületbe sorolni azzal, hogy a szabályozás során a védőtávolságon belüli sávot be nem építhető területként szükséges feltüntetni. Az 51. sz. főúttól keletre, a Némedi úttól délre, az Universum üdülőközpont területén hétvégiházas üdülőterület helyett kertvárosias lakóterület kijelölése, valamint a lakóterülethez kapcsolódó zöldterület áthelyezése tervezett.

Településközpont terület – Vt A településközpont terület elsősorban lakó és olyan települési szintű egyéb rendeltetést szolgáló épület elhelyezésére szolgál, amely nincs zavaró hatással a lakó rendeltetésre. Elsősorban a hagyományos településközpont tartozik ebbe a kategóriába, amely a város lakóinak sokoldalú kiszolgálását biztosítja. Kialakult településközpont terület a hagyományos városközpont a Fő út nyugati oldalán a Nádor utcától a Sportszigetre vezető lejáróig, a Fő út keleti oldalán a Fő út 164‐től (a Hunyadi János Általános Iskola vonalától) a Mindszenty József utcáig. Kisebb kialakult településközponti területek találhatóak a Dózsa György út mellett, a Hősök tere és a Baktay Ervin tér szomszédságában. A Fő úttól hátranyúlóan, a Temető utca mentén korábban kijelölt településközponti terület kertvárosias lakóterületbe sorolása tervezett, ugyanis itt a kialakult állapot és a környező beépítések is ehhez illeszkednek, nem indokolt a településközponti besorolás. A Dózsa György út mentén azonban indokolt kiterjeszteni a településközponti területet a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig, mert a központi funkciók itt már megjelentek és ennek további támogatása indokolt. Korábban kijelölésre került, még nem kialakult településközponti terület van a Somogyvári Gyula utca és Haraszthy Ferenc utca között, az Egry József utca illetve a Baradlay János utca mellett, a Horgásztavak térségében, ahol a nagyarányú új lakásépítésekhez kapcsolódó új, komplex szolgáltatásokat nyújtó, intézményeket befogadó központ kialakulása tervezett. Ez a Somogyvári Gyula utca és a Kós Károly utca melletti terület kisvárosias lakóterületbe sorolásával csökkenne. Új településközpont terület kijelölése tervezett a Dózsa György út két oldalán a Baktay Ervin tértől a vasúti területig a kertvárosias lakóterület helyett.

– 20 –



Intézményterület – Vi Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak a lakóterületek között megjelenő, a lakosság ellátását szolgáló nagyobb intézmények. A korábbi központi vegyes területfelhasználási kategória megfelelője. Ezeken a területeken lakás nem létesíthető a tulajdonos, használó számára szolgáló lakások kivételével. Az épületek két‐három szintesek és szabadonálló beépítésűek. Jellemző kialakult intézményterületnek tekinthető a piac, az iskolák, az óvodák és az egyházi intézmények területe. További, szintén kialakult területek az intézményitől eltérő – iroda, kereskedelmi, szolgáltató – rendeltetést töltenek be: a Baktay Ervin tér környezetében lévő területek, a vasútállomás melletti terület, az Iparterületek szomszédságában a Némedi út mellett lévő terület és a Fűzfa utca melletti terület. Fejlesztési tartalékot jelentenek azok a már korábban kijelölt intézményterületek, amelyek még a korábbi, gazdasági felhasználás nyomait viselik, és még nem alakultak át: a temetővel szemben a Paál László utca melletti terület és a Duna‐parton a HÉV járműtelep mögötti volt DPMV telephely. Távlatban intézményterület tervezett a Duna utca melletti Duna‐parti területen az M0‐tól délre, a volt hajógyár területén. Jelenleg új intézményterület kijelölése tervezett a HÉV vágányai és járműtelepe által elzárt lakóterület helyén.

Kereskedelmi, szolgáltató terület – Gksz A kereskedelmi, szolgáltató terület a környezetre jelentős hatást nem gyakorló gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. Az ebbe a területfelhasználási egységbe sorolt területek jó része már kialakult, ugyanakkor további jelentős tartalékok is rendelkezésre állnak. A telkek beépítése és az épületek megjelenése a funkcióhoz igazodva változatos képet mutat. Kialakult terület van a lakóterületek között a Soroksári út és a Duna utca között a Duna köz mellett, az M0‐tól délre a Dr. Pósta Sándor utcában, a Dr. Pósta Sándor utca és a Szondi György utca között a vasút mellett, a Dózsa György úttól délre a vasút mellett, a Temető utcában a Földvári utca kereszteződésénél, a Fő út, Duna–Tisza‐csatorna, Király utca által határolt tömbben, a Kőrisfa utcában. Ezek a kisebb területű, nem zavaró hatású gazdasági területek hosszabb távon is megtarthatóak. Szintén meglévő a Duna utca melletti Duna‐parti terület az M0‐tól délre, a volt hajógyár területe, itt hosszabb távon a terület funkcióváltása kívánatos. Fejlesztési tartalékkal rendelkezik az 510. sz. út mellett, a Duna–Tisza‐csatorna és a taksonyi közigazgatási határ közötti területen korábban kijelölt terület. További jelentős tartalékok vannak az 51. sz főút mentén kialakított iparterületi zónában. Az Északi Iparterületek jelentős részben kialakultak. A Déli Iparterületek nagyrészt beépítetlenek, nagy területek állnak rendelkezésre. Az Északi Iparterületen új kereskedelmi, szolgáltató terület kijelölése tervezett a korábban iparinak jelölt terület helyén, amely így általánosabb célokat szolgáló tartalékterületté válik.

– 21 –



Ipari terület – Gip A területfelhasználási egység területén olyan gazdasági célú ipari építmények helyezhetőek el, amelyek más területfelhasználási egység területén nem helyezhetőek el, zavaró hatásúak. Megjelenésükre jellemzőek a szabadonálló, csarnokjellegű épületek. Dunaharasztin a Déli Iparterületen, az 51. sz. főútól keletre került sor ipari terület kijelölésére, amely rendelkezik fejlesztési tartalékkal, csak részben beépített. Az Északi Iparterületen korábban kijelölt ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe kerül átsorolásra, és általánosabb célú tartalékterületként szolgálhat. Új ipari terület kijelölése nem tervezett.

Üdülőházas terület – Üü A területfelhasználási egység a több üdülőegységet magába foglaló üdülőépületek, üdülőtábor, kemping elhelyezésére szolgál, de a területen vendéglátó épület, sportépítmény, kiskereskedelmi épület is elhelyezhető. Üdülőházas területek a Sportszigeten vannak kijelölve, amelyek közül kialakultnak tekinthető a sziget déli végében lévő evezős telep és a sziget északi végében lévő terület. A kikötőtől északra, a Duna‐parton lévő üdülőházas terület jelenleg hétvégiházas beépítésű. Új üdülőházas terület kijelölése tervezett a Kikötő sétány déli végén, az evezős teleppel szemben a beépítetlen 6458 és 6459 hrsz‐ú telkeken.

Hétvégiházas terület – Üh Elsősorban Dunaharaszti klasszikus üdülőterületei tartoznak ebbe a kategóriába a Duna‐parton. A hétvégiházas területen az üdülőépületenként egy üdülőegység jellemző. A változatos megjelenésű, gyakran könnyűszerkezetes épületek sok esetben kis telkeken, alacsony beépítési magassággal épültek. Ide tartoznak a már kialakult üdülők a Ráckevei zónában, a (Soroksári)–Duna menti Paradicsomszigeten, a Hókony területén, a Sportszigeten és a HÉV járműtelep mögötti parti sávban. A Tavak területén, az átalakulóban lévő kiskertek helyén szintén hétvégiházas terület került korábban kijelölésre. Itt még további hétvégiházas üdülők kialakítására alkalmas beépítetlen területek állnak rendelkezésre. Új hétvégiházas terület kijelölése tervezett az Universum üdülőközpont területén a korábbi különleges beépítésre szánt sportterület egy részén, a tó három oldalán.

– 22 –



Nagykiterjedésű sportolási célú terület – K‐Sp Ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a város területén lévő és újonnan kijelölt nagy kiterjedésű sportterületek. Az 51‐es úttól keletre, volt kavicsbánya területén vízi sportközpont alakult ki (jetski, vízisí, strand), amely egy részén jelen tervben hétvégiházas üdülőterület kialakítása tervezett. Ettől a területtől keletre jelenleg még kavicsbánya működik (Dunaharaszti II. Kavicsbánya). A termelés megszüntetése után a rehabilitálandó terület szintén sportolási célra alakítható ki. A főváros közelsége miatt minőségi kínálat esetén a belföldi turizmus fejlődése várható. Újonnan nagykiterjedésű sportolási célú területbe célszerű besorolni a DMTK sportpályáját a jelenlegi használatnak megfelelően a korábban kijelölt kertvárosias lakóterület és zöldterület helyett.

Nyersanyagkitermelés (bánya) területe – K‐B A korábbi Kny jelölésű területének megfelelő kategória. Kavicsbányaként hasznosítható terület céljaira szolgál. A közigazgatási terület dél‐keleti határában, a Répaföldek dűlőben tervezett bányaterület feltétellel igénybevehető fejlesztési terület. A bányahasznosítás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a működő bánya területének 70%‐ án a rekultiváció már befejeződött, a pormentesített szállító utak megépítésre kerültek és a Duna–Tisza‐ csatorna mentén legalább 50 m‐es sávban előfásított véderdősáv létesítése megtörtént. Új nyersanyagkitermelés (bánya) terület kijelölése nem tervezett.

Hulladékkezelő,‐ lerakó területe – K‐Hull Folyékony hulladék elhelyezésére, kezelésére szolgáló terület a város szennyvíztisztító telepe, amely az 51. számú főút és Duna‐Tisza‐csatorna keresztezésénél épült meg. További területigénnyel nem kell számolni, mivel a telep alkalmas a város távlatban várható szennyvizeinek tisztítására is. Komposztáló telep működik a szennyvíztisztítóval szomszédos telken, ahol vállalkozásban a térségben keletkező szerves trágyát, valamint a szennyvíztisztító telep víztelenített iszapját hasznosítják. Új hulladékkezelő, ‐lerakó terület kijelölése nem tervezett.

– 23 –



Közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület – K‐Közl A korábbi Kj jelű területfelhasználásnak megfelelő kategória. A Fő út mellett, Dunaharaszti külső megállóhely szomszédságában kialakított HÉV járműtelep tartozik ide. Új kijelölés nem tervezett.

Temető terület – K‐T A Temető utcában jelenleg is működő temető és a keleti irányban hozzá csatlakozó tervezett temetőbővítési terület tartozik ebbe a területfelhasználási egységbe. A temetők, temetőrészek a város zöldfelületi rendszerének is részét képezik. A kijelölt bővítési terület elegendő tartalékkal bír, további területkijelölés nem tervezett.

Sporthorgászat céljára szolgáló terület – K‐Ho A sporthorgászat céljára szolgáló területbe a kizárólag horgásztóként hasznosított vízgazdálkodási területbe tartozó tavakhoz, illetve azok partjaihoz közvetlenül kapcsolódó területek tartoznak, amelyek a tavakkal szoros egységet képeznek. A településszerkezeti tervben három rekultivált kavicsbányató mellett kerültek kijelölésre korábban ezek a területek: a Némedi út térségében lévő egy‐egy volt kavicsbányató és a Temető utca mentén lévő horgásztavak mellett. A területen kizárólag a sporthorgászattal összefüggő építmények helyezhetők el. Új kijelölés nem tervezett.

– 24 –



1.1.2 Beépítésre nem szánt területek Közúti közlekedési terület – KÖu Közúti közlekedési terület hálózza be a város egészét, amelyek jelentősen meghatározzák a településszerkezetet. A közúti közlekedési területet a közúthálózati hierarchia magasabb szintű elemei (II. rendű főútvonalak, gyűjtő utak), valamint a felszíni parkolók, üzemi létesítmények (üzemanyagtöltő állomások) alkotják. A főútvonalak és a gyűjtőutak adnak helyet az autóbusz közlekedés legfontosabb útvonalainak, a kerékpáros közlekedés meghatározó elemeinek és a gyalogos közlekedés egy részének.

Kötöttpályás közlekedési terület – KÖk Kötöttpályás közlekedési területek tagolják a város területét. E műszaki infrastruktúra nyomvonalai és területei – üzemeltetési sajátosságuk folytán – markáns elválasztó hatást fejtenek ki a városszerkezetben. Ezen belül helyezkednek el a vasúti közlekedés vonala a személyszállítást szolgáló állomással és megállóhellyel, továbbá ide sorolható a gyorsvasúti vonal (HÉV) szakasza.

Zöldterület – Z Ebbe a területfelhasználási kategóriába tartoznak a közterületi zöldfelületek, amelyek a város zöldfelületi rendszerének az alapját képezik. A klimatikus viszonyok megőrzését, javítását, az ökológiai rendszerek védelmét, a pihenést és testedzést szolgálják. Ide tartoznak a közparkok és a közkertek. Legfontosabbak a Hősök tere, a Baktay Ervin tér és a Tulipán tér parkjai, a Sportsziget zöldfelületei és a Temető utca menti kegyeleti park. A korábbiakban új, nagykiterjedésű közparkterület lett kijelölve a Paál László utca mentén, a Horgásztavak térségében, a tervezett településközponti területnél és az Universum üdülőcentrum melletti lakóterületnél, nagyobb kiterjedésű az Őrtorony utcánál. További távlati cél az új lakóterületeken kisebb közparkok, közkertek létesítése. Újonnan zöldterületbe átsorolásra tervezett a Temető utca – Móricz Zsigmond utca kereszteződésénél lévő megépült sportpályák területe és a Szent István utca – Kölcsey Ferenc utca kereszteződésénél lévő megvalósult játszótér területe. A DMTK sportpályáját hosszabb távon is megtartani célszerű, ezért az ennek helyén kijelölt kertvárosias lakóterületet és zöldterületet különleges sportterületbe javasolt átsorolni. A korábbiakban a zöldterületek között szereplő, de nem közfunkciót betöltő területek átsorolása tervezett különleges beépítésre nem szánt kategóriába, illetve az Újhegyi dűlő területén a gázvezeték védőtávolságán belül lévő terület esetében a használat és fenntartás érdekében kertvárosias lakóterületbe, amelyet a szabályozási terven be nem építhetőként szükséges megjelölni. Az Universum üdülőközpontnál a már kijelölt, de kiépítetlen zöldterület pozícióját javasolt módosítani.

– 25 –



Védelmi erdőterület – Ev Dunaharaszti erdőterületeinek jelentős részét védelmi erdők teszik ki. Ezek egyrészt védelmi, elválasztó funkciót töltenek be (pl. M0 autóút, illetve az 51‐es számú főút mentén, Budapest közigazgatási határa mellett, vagy Taksony közelében lévő talajvédelmi erdők), másrészt a védett területen (országos jelentőségű védett természeti területen) találhatók. Általában jelentősebb közhasználatú funkcióval nem, vagy kevésbé rendelkeznek. Az erdőterületek kijelölése az Országos Erdőállomány Adattár szerinti besorolásnak megfelelően történt.

Gazdasági erdőterület – Eg Dunaharaszti erdőterületeinek legnagyobb része gazdasági erdőterület. Ezeknél a gazdasági haszonvétel (faanyag‐, szaporítóanyag‐termelés stb.) a meghatározó. Az erdőterületek az Országos Erdőállomány Adattár szerinti besorolásnak megfelelően kerültek kijelölésre.

Közjóléti erdőterület – Ek Ebbe a területfelhasználási egységbe a rekreációs, turisztikai funkciójú erdőterületek tartoznak. Az 51‐es számú főúttól keletre található rekreációs területekhez (Különleges, nagykiterjedésű sportolási célú terület) kapcsolódnak egybefüggő közjóléti erdőterületek, ezenkívül a Sport‐szigeten található erdő tölt be hasonló funkciót.

Természetközeli állapotú terület – Ett Ebbe a területfelhasználási kategóriába kerültek besorolásra a természetközeli állapotú, spontán kialakult, elsősorban gyepszinten fedett területek. Ide tartoznak a vízfolyások, csatornák mentén kialakult nádasok, üde rétek, mocsaras, turjános területek, hókonyok. Ebbe a területfelhasználási egységbe tartoznak ezen belül az országos jelentőségű védett természeti területek: a Ráckevei (Soroksári)–Duna hókonyai (úszólápjai) és a Dunaharaszti turjános az Alsónémedi‐csatorna mentén, az Alsónémedi‐ csatorna mentén lévő helyi védelemre tervezett nádasok, illetve a volt öntözőgödrök térsége és a keleti határban fekvő, lefolyástalan Nagy‐mocsár területe. Ezeken a területeken a meglévő, kialakult állapot megőrzése, a vizes élőhelyek fennmaradása a cél. Új kijelölés nem tervezett.

– 26 –



Általános mezőgazdasági terület – Má A mezőgazdasági területek alapvetően a növénytermesztés és állattenyésztés céljaira szolgáló területek. Ide tartoznak az intenzíven hasznosított szántók, a rét‐legelő területek és a tervezett birtokközpontok területei. A szántóterületek hasznosítása az 51. sz. főút két oldalán eltérően tervezett. A mezőgazdasági területek az alapvető hasznosítás jellege alapján a szabályozás során tovább tagolódnak, és a szabályozásban kerül lehatárolásra a birtokközpontok helye is. Új szántó és rét‐legelő területek kijelölése nem tervezett.

Folyóvizek medre és parti sávja – Vf Ebbe a területfelhasználási egységbe a Ráckevei (Soroskári)–Duna medre és partja, valamint a hullámtere tartozik. Új kijelölés nem tervezett.

Állóvizek medre és parti sávja – Vá A korábbi kavicsbányászat következtében kialakult tavak egy része ebbe a területfelhasználási egységbe sorolt. A vízfelületek utóhasznosítás szempontjából fürdőtóként és horgásztóként funkcionálnak, különleges – sporthorgászat céljára szolgáló – területek kapcsolódnak hozzájuk. Új kijelölés nem tervezett.

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja – Vcs Ebbe a területfelhasználási egységbe Dunaharaszti második legjelentősebb vízfolyása, a Duna‐Tisza csatorna, a Nagy‐Némedi mocsár térségében található vízfolyások és az Alsónémedi‐csatorna tartozik. Új kijelölés nem tervezett.

Temető terület – Kb‐T Újonnan bevezetésre kerülő területfelhasználási egység. A korábban a zöldterületek között szereplő Árpád utcai lezárt izraelita temető tartozik ide, ahol a kegyeleti szempontok figyelembe vételével különleges park alakítható ki. Területén építés hosszú távon sem lehetséges és nem is szükséges.

– 27 –



Burkolt vagy fásított köztér, sétány – Kb‐Kt Újonnan bevezetésre kerülő területfelhasználási egység. Ide tartoznak a fásított zöldfelületekkel kísért, jellemzően gyalogos és kerékpáros közlekedésre szánt, zöldfelület domináns közterületek: a Duna parti sétányok, a Mandula utca melletti sáv. Ezeken a területeken cél a zöldfelületi jelleg fenntartása.

Kondicionáló célú, jelentős zöldfelületű terület – Kb‐Ze Újonnan bevezetésre kerülő területfelhasználási egység. A közhasználatra nem szánt, közlekedési területek által közrefogott kondicionáló zöldfelületek tartoznak ide, amelyek környezeti okokból funkcionális zöldfelületként fenntartandók.

1.1.3 Szerkezet meghatározó nyomvonalas és tagoló elemek Közlekedés Dunaharaszti közlekedési hálózatát az országos közúthálózat települési átkelési szakaszai, valamint a HÉV és nagyvasúti vonalak szakaszai határozzák meg az alábbiak szerint:  M0 körgyűrű déli szektora 2x3 sávval,  51. sz. főút települést elkerülő szakasza,  510. sz. főút városközponton átmenő szakasza,  5201. sz. összekötő út városközponton átmenő szakasza,  150. számú Budapest‐Kelebia vasútvonal,  Budapest‐Ráckeve helyi érdekű vasút.

Közművek Dunaharaszti területén több közművezeték is áthalad, melyek az előírt védőtávolságaik miatt építési korlátozásokat jelentenek:  Csepeli erőmű – Soroksár távvezeték (M0 főközlekedési út mentén),  Százhalombatta–Soroksár távvezeték (51. sz. út mentén),  Dunaújváros–Soroksár távvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 400 mm‐es gázkörvezeték Vecsés–Kereszthegy között (M0 főközlekedési úttól északra),  DN 600 mm‐es Ercsi–Vecsés között üzemelő nagynyomású gázvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 400 mm‐es Barátság I. gázvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 600 mm‐es Barátság II. kőolajvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 150 mm‐es kerozin termékvezeték DUFI (Dunai Finomító Százhalombatta) – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között (Dunaharaszti délkeleti területén),  Duna–Tisza‐csatorna,  Alsónémedi‐csatorna.

– 28 –



1.1.4 Védelmi és korlátozó elemek Táj‐ és természetvédelem A közigazgatási területen több értékes természeti terület található, amelyek különböző védettség alatt állnak. A Natura 2000 hálózathoz tartozó, HUDI20042 kóddal jelölt terület a Ráckevei (Soroksári)–Dunát és mellékágait, a Sport‐szigetet, valamint a Haraszti‐sziget és Taksony‐sziget területét fedi le. A Ráckevei (Soroksári)–Duna főágtól történt lefűződése folyamán hókonyok, láprétek alakultak ki, amelyek természetes vegetációja kiemelten védett növényfajokat rejt magában, ezenkívül átvonuló és költő madárfajok élőhelye. A Natura 2000 területekre a 14/2010. (V.11.) KvVM rendelet előírásai vonatkoznak. Ezek értelmében a területén csak olyan területfelhasználási kategória, illetve infrastrukturális szerkezeti elem jelölhető ki, amely (jelentős közérdek kivételével) nem veszélyezteti, vagy nem sérti a terület fenntartási céljainak elérését. Az országos jelentőségű természetvédelmi területek ("ex lege" láp) és országos jelentőségű védett természeti értékek ("ex lege" forrás) a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény erejénél fogva állnak védelem alatt. Dunaharasztiban a Ráckevei (Soroksári)Duna hókonyai és a Dunaharaszti turjános ex lege lápként nyilvántartott terület. Az Alsó‐Duna utcában, valamint az Eötvös utca, Jókai Mór utca között tömbben találhatók ex lege védett források. Az országos ökológiai hálózat magterülete és ökológiai folyosó területe megtalálható a településen. Az OTrT előírásai szerint országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan területfelhasználási kategória jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. A területre vonatkozó szabályokat az OTrT és a BATrT együttesen tartalmazza. Ennek értelmében – néhány kivételtől eltekintve – beépítésre szánt terület nem jelölhető ki az ökológiai hálózat területén. Az OTrT tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet határoz meg a település Ráckevei (Soroksári)Duna menti területein, a Duna‐Tisza‐csatorna északi szakaszán, illetve a közigazgatási határ déli részén. Az övezet a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területeket fed le, ahol a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bíró elemek találhatók. A tájképvédelmi övezet lehatárolása a Duna‐Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetetten pontosításra került a településszerkezeti tervben. A tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében az építési övezetek és övezetek előírásai a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedését szolgálják. A településen jelenleg védelem alatt nem álló, de védelemre érdemes értékek is vannak. Ezeken a területeken elsősorban a meglévő természetes állapot megőrzése a cél, így a szerkezeti tervben beépítésre nem szánt területfelhasználási egységbe kerültek besorolásra (Ett). Védelmüket helyi rendeletben javasolt biztosítani. Helyi védelemre javasolt az Alsónémedi‐csatorna mentén kialakult nádasos, üde rétes területsáv, természeti és kultúrtörténeti jelentősége miatt két egykori öntözőgödör, valamint a Kálvária‐domb területe. Dunaharasztiban öt bányatelek található (Dunaharaszti II., III., IV. és V. bánya), ahol kavics és homokbányászatot folytatnak. A II. számú és a IV. számú bányák közötti térségben ásványi nyersanyag tekintetében megkutatott terület helyezkedik el. A területekre a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény előírásai vonatkoznak.

Közlekedés A tervlapon feltüntetett védelmi elemek egyrészt védik a közlekedési infrastruktúrát, tehát biztosítják zavartalan működését, másrészt a közlekedésből fakadó káros hatások figyelembe vételével korlátozzák a környezetet. Tehát határokat szabnak a szomszédos területek használatának, hogy azok ne akadályozzák majd a közlekedési infrastruktúra megfelelő működtetését. Dunaharaszti területét két részre osztó vasútvonal tekintetében országos érvényű jogszabály határoz meg a környezet használatát korlátozó vasúti védőtávolságot. Eszerint az országos törzshálózat vasúti – 29 –



pályái szélső vágányától számított 50 m távolságon belül építmény csak a vasút üzemeltetői és közlekedési szakhatósági hozzájárulás szerint helyezhető el a vasúti közlekedésből fakadó elektromos és rövidhullámú zavarás, por, rezgés és zajterhelésre figyelemmel. A város észak‐nyugati területét érinti a HÉV vonala, amelyre nem vonatkozik a fenti országos érvényű jogszabály, azonban a vasúti vonatforgalomhoz hasonlóan ennek a működése szintén eredményez káros por‐, rezgés‐ és zajterhelést. Ennek megfelelően a gyorsvasúti vonal védőtávolsága – mint helyi jogszabályként meghatározott korlátozás – biztosíthatja a környezet megfelelő használatát. A HÉV szakaszain zajló vonatforgalom miatt a velük szomszédos területek beépítése esetén általánosan 12 m‐es védőtávolság előírása indokolt, melyen belül csak kezelői hozzájárulással helyezhető el építmény. A város teljes területét érintik olyan külterületi (lakott területen kívüli forgalomszabályozással rendelkező) útvonalak, amelyekre vonatkozóan országos érvényű jogszabály határoz meg a környezetének használatát korlátozó közúti védőtávolságot. Külterületen a közút tengelyétől számított ötven‐ötven méteren, autóút és főútvonal esetén száz‐száz méteren belül építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, rendeltetésének megváltoztatásához, nyomvonal jellegű építmény elhelyezéséhez, bővítéséhez, a közút kezelőjének hozzájárulása szükséges. A közutakon folyó forgalom nagyságából adódó érdemi zavarás: légszennyezés, por‐, rezgés‐ és zajterhelés csak autóút és főútvonal esetében jelentkezik, ezen közlekedési elemek esetében a védőtávolságon belül épületek vagy egyéb létesítmények elhelyezésének a korlátozása indokolt.

Közművek A felszíni vizek esetében a vízilétesítményekkel kapcsolatos vízgazdálkodási szakfeladatok ellátására, a meder megközelítésére használt parti sáv szélességét, valamint a parti sávban végezhető tevékenységet a 83/2014. (III. 14.) Korm. rendelet szabályozza. A Coca‐Cola Magyarország Kft. három saját célra fúrt kúttal rendelkezik. A termelő kutak vízminőség‐ védelmi területein végezhető tevékenységekről a 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet rendelkezik. A három termelőkút vízbázis védőidomjai és védőterületei a KTVF: 192‐3/2010 sz. határozattal (Vksz: 7.1/A/348, 7.1/d/138), valamint ennek a KTVF: 13096‐1/2012 sz. határozattal történő javításával kijelölésre kerültek. A település területén több, jelentős biztonsági övezettel rendelkező 120 kV‐os távvezeték található, melyek a következők:  Csepeli erőmű – Soroksár távvezeték (M0 főközlekedési út mentén),  Százhalombatta–Soroksár távvezeték (51 sz. út mentén),  Dunaújváros–Soroksár távvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén). A távvezetékek biztonsági övezetének mértéke és a biztonsági övezetben tiltott tevékenységekre vonatkozó előírásokat a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet tartalmazza. Dunaharaszti területén több jelentős gázvezeték, kőolajvezeték és termékvezeték halad keresztül, melyek a következők:  DN 400 mm –es gázkörvezeték Vecsés–Kereszthegy között (M0 főközlekedési úttól északra),  DN 600 mm‐es Ercsi–Vecsés között üzemelő nagynyomású gázvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 400 mm‐es Barátság I. gázvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 600 mm‐es Barátság II. kőolajvezeték (Dunaharaszti délkeleti területén),  DN 150 mm‐es kerozin termékvezeték DUFI (Dunai Finomító Százhalombatta) – Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér között (Dunaharaszti délkeleti területén). A vezetékek környezetének védelme, zavartalan üzemeltetése, ellenőrzése, karbantartása, javítása és üzemzavar‐elhárítás biztosítására biztonsági övezetet kell megállapítani, melyet a bányakapitányság határozatban rögzít. A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII.19.) Korm. rendelet tartalmazza többek között a biztonsági övezetben tiltott tevékenységeket. A szénhidrogén szállítóvezetékek biztonsági követelményeiről és a Szénhidrogén Szállítóvezetékek Biztonsági Szabályzata közzétételéről a 79/2005. (X.11.) GKM rendelet rendelkezik.

– 30 –



1.2.

A változással érintett területek összefoglalója

1.2.1 A településszerkezeti változások bemutatása 1. Sportszigeten üdülőterületek átsorolása Dunaharaszti területén a Ráckevei (Soroksári)–Duna melletti területeken jellemző az üdülőterületek jelenléte. A Sportszigeten a hétvégiházas területek mellett üdülőházas területek is megjelennek. Itt tervezett két beépítetlen telken (hrsz. 6458, 6459) a korábbi hétvégiházas területfelhasználás besorolás helyett üdülőházas besorolás kijelölése. A hétvégiházas besorolású teleksorban lévő közterületi nyúlvány (hrsz. 6460 része) helyén a szomszédos telkekkel egyező hétvégiházas területfelhasználás kijelölése tervezett, azonban ez nem jelent területfelhasználási változást, ugyanis az új jogszabályi előírásoknak megfelelően a gyűjtőútnál alacsonyabb rendű utak nem jelennek meg önálló elemként a településszerkezeti terven.

érintett telek

terület (m2)

jelenlegi használat

hatályos TSZT

tervezett TSZT

6458

359

beépítetlen terület

Üh

Üü

6459

360


Üh

Üü

6460 része

474

közterületi zöldfelület

KÖu

Üh

– 31 –



2. Somogyváry Gyula utcánál településközpont terület átsorolása kisvárosias lakóterületbe Dunaharaszti belterületének délkeleti részén, a Bezerédi lakóterülethez kapcsolódóan településközponti terület került korábban kijelölésre a nagyarányú új lakásépítésekhez kapcsolódó új, komplex szolgáltatásokat nyújtó, intézményeket befogadó központ kialakulása érdekében. A kijelölt terület túlzottan nagy méretű, ezért az igényeknek megfelelően tervezett egy, még beépítetlen telken (hrsz. 7760), a Somogyváry Gyula utca és a Kós Károly utca mellett, a korábbi településközpont területfelhasználás besorolás helyett kisvárosias lakóterület besorolás kijelölése.

érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

7760

17943


Vt

Lk

– 32 –



3. Településközpont terület felülvizsgálata Dunaharaszti településközpontja hagyományosan a Fő utca mentén és a Fő utcára merőlegesen, a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin térig alakult ki. Azonban megfigyelhető a központi funkciók terjeszkedése a Dózsa György út mentén a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig. Ennek támogatása érdekében az itt korábban kijelölt kertvárosias lakóterület helyett településközpont terület kijelölése indokolt. Korábban a településközpont terület kijelölése kiterjedt a Templom utca két oldalára is, azonban ez a terület hosszabb távon is elsősorban lakófunkciót fog szolgálni, és az itt jellemző oldalhatáron álló beépítés átalakulása sem várható a közeljövőben, ezért itt kertvárosias lakóterület kijelölése célszerű.

Dózsa György út érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

3524

536

lakóház

Lke

Vt

3523

486

lakóház

Lke

Vt

3519

571

rendőrség, védőnői szolg. Lke

Vt

3518

595

lakóház

Lke

Vt

3515

499

lakóház

Lke

Vt

3514

523

lakóház

Lke

Vt

3511

862

szolgáltatás

Lke

Vt

3505

1678

lakóház

Lke

Vt

3504

1105

vendéglátás

Lke

Vt

475

810

lakóház

Lke

Vt

476

867

lakóház

Lke

Vt

483

509

szolgáltatás

Lke

Vt

484

395

lakóház

Lke

Vt

485

1043

szolgáltatás

Lke

Vt

486

847

kereskedelem

Lke

Vt

487

1258

lakóház

Lke

Vt

488

412

lakóház

Lke

Vt

489

370

lakóház

Lke

Vt

– 33 –



542

481

lakóház

Lke

Vt

543

462

lakóház

Lke

Vt

544

935

szolgáltatás

Lke

Vt

745

kereskedelem

Lke

Vt

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

6

537

lakóház

Vt

Lke

7

358

lakóház

Vt

Lke

8

1093

lakóház

Vt

Lke

9

902

lakóház

Vt

Lke

10

725

lakóház

Vt

Lke

11

751

lakóház

Vt

Lke

12

561

lakóház

Vt

Lke

13

458

lakóház

Vt

Lke

15

547

lakóház

Vt

Lke

16

861

lakóház

Vt

Lke

17

804

lakóház

Vt

Lke

18

772

lakóház

Vt

Lke

19

781

lakóház

Vt

Lke

20

781

lakóház

Vt

Lke

21

324

lakóház

Vt

Lke

22

1081

lakóház

Vt

Lke

terület (m2)

hatályos TSZT

tervezett TSZT

11336

Vt

Lke

15989

Lke

Vt

545 Templom utca érintett telek

Összesen

– 34 –



4. HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása A HÉV vágányai és járműtelepe, valamint a volt DPMV telephely közötti elzárt területen kialakult néhány házból álló lakóterület (5233 hrsz‐ú telek) elhelyezkedése rendkívül kedvezőtlen. A terület funkcióváltása kívánatos. A szomszédos korábbi telephely intézményi területbe került besorolásra, ezért célszerű ezt a területrészt is intézményi területfelhasználási egységként kijelölni.

érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

5233

4208

lakóházak

Lke

Vi

– 35 –



5. Gázvezeték melletti zöldsáv lakóterületbe, erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása A Dunaharaszti északi szélén keresztülhaladó gázkörvezeték védőtávolságán belüli terület a korábbiakban zöldterületbe került besorolásra, azonban ebben a zónában közterület kialakítása és fenntartása nem indokolt. A védőtávolságon belüli területsáv használatának korlátozása szabályozási eszközökkel is biztosítható, ezért az itt lévő telkek a szomszédos lakóterülethez hasonlóan kertvárosias lakóterületbe kerülnek. A szabályozási terven „telek be nem építhető része” jelöléssel szükséges biztosítani a gázvezeték védelmét és hozzáférhetőségét. A település szélén, a gázvezeték és a közigazgatási határ között korábban erdőterület került kijelölésre. Az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő erdőterület helyett mezőgazdasági terület kerül kijelölésre, és cserébe mezőgazdasági területen erdőterület kerül kijelölésre az Országos Erdőállomány Adattárnak megfelelően. Utóbbi a többi erdőterületi besorolással együtt alább kerül ismertetésre.

érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

4915

560

telephely udvara

Z

Vi

4916

280

telephely udvara

Z

Vi

4917

421

telephely udvara

Z

Vi

8039

436

Z

Lke

8040

425

beépítetlen terület beépítetlen terület

Z

Lke

8058

908


Z

Lke

8059

393


Z

Lke

8073

231


Z

Lke

8074

572


Z

Lke

8085

432


Z

Lke

8086

371


Z

Lke

– 36 –



8103

402


Z

Lke

8104

401


Z

Lke

8113

401


Z

Lke

8114

402


Z

Lke

8134

262


Z

Lke

8135

673


Z

Lke

8141

466


Z

Lke

8142

466


Z

Lke

8160

858


Z

Lke

8161/2 része

495

szántó

Z

Lke

03/333 része

932


Z

Má

03/334 része

64


Z

Má

03/331 része

134

szántó

Z

Má

03/326 része

688

szántó

Z

Má

03/327 része

174

szántó

Z

Má

03/333 része

204


E

03/334 része

1670


E

Má Má

03/331 része

428

szántó

E

Má

03/326 része

1959

szántó

E

Má

03/327 része

476

szántó

E

Má

03/41

354

út

E

Má

03/336

2155


E

Má

terület (m2)

hatályos TSZT

tervezett TSZT

1261

Z

Vi

8594

Z

Lke

1992

Z

Má

7246

E

Má

Összesen

– 37 –



6. Sportpálya különleges sportterületbe sorolása A DMTK sportpályája a Mindszenty József utca – Arany János utca – Sport köz által határolt területen található. A terület karbantartott, felújított és sportcélú használata folyamatos. Ugyanitt található a DMTK elnökségének irodaépülete is. A korábbiakban a terület kertvárosias lakóterületbe és zöldterületbe került besorolásra, azonban a pálya hosszabb távon is megtartásra tervezett, ezért különleges sportterület kijelölést kap.

érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

4156 része

4452

sportpálya

Z

K‐Sp

4156 része

12224

sportpálya

Lke

K‐Sp

4156 része

2490

sportpálya

KÖu

K‐Sp

4156 összesen

19166

sportpálya

Lke, Z, KÖu

K‐Sp

– 38 –



7. Ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolása Az Északi Iparterületek és a Déli Iparterületek területén is kijelölésre került korábban Gip jelű ipari területfelhasználási egység. Míg a déli területen ennek megfelelő betelepülés és hasznosítás kezdődött meg, és még további tartalékterületek állnak rendelkezésre, addig az északi területeken a kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek számára rendelkezésre álló hely fogytán van, az ipari terület pedig nem került hasznosításra. Ezért az északi ipari területet kereskedelmi, szolgáltató területfelhasználási egységbe célszerű sorolni a könnyebb hasznosíthatóság érdekében, az igényekkel összhangban.

érintett telek

terület (m2)


hatályos TSZT

tervezett TSZT

7605/1

10635

szolgáltatás

Gip

Gksz

6842/1

69742

szántó

Gip

Gksz

6843

3572

út

Gip

Gksz

6844

565

út

Gip

Gksz

6845

127863

szántó

Gip

Gksz

8642 része

6031

szántó

Gip

Gksz

8643 része

19252

szántó

Gip

Gksz

8644 része

5513

szántó

Gip

Gksz

8645 része

3137

szántó

Gip

Gksz

8646 része

3125

szántó

Gip

Gksz

8647 része

7785

szántó

Gip

Gksz

8648 része

8504

szántó

Gip

Gksz

8649 része

7642

szántó

Gip

Gksz

8650 része

6302

szántó

Gip

Gksz

– 39 –



8651

13723

szántó

Gip

Gksz

8652

3571

szántó

Gip

Gksz

8653

3651

szántó

Gip

Gksz

8654

7779

szántó

Gip

Gksz

8655 része

29340

szántó

Gip

Gksz

8656 része

8405

szántó

Gip

Gksz

8657

11336

erdő

Gip

Gksz

8658

1279

út

Gip

Gksz

054/54 része

814

szántó

Gip

Gksz

054/5 része

1510

erdő

Gip

Gksz

összesen

361076

Gip

Gksz

– 40 –



8. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása Dunaharasztiban több közösségi célt szolgáló szabadtéri funkció valósult meg az utóbbi időben: játszóterek, sportpályák. Ezek az önkormányzati tulajdonú területeken megvalósult fejlesztések eddig még nem jelentek meg a területfelhasználás szintjén, lakóterület és vegyes terület területfelhasználásba sorolt területen vannak. Mivel a város lakóit szolgáló, városi tulajdonban lévő területek zöldterületi funkciója hosszú távon megtartásra tervezett, ezért az új játszóterek, sportterületek beépítésre nem szánt zöldterület kategóriába sorolása indokolt. A Temető utca – Móricz Zsigmond utca kereszteződésénél megvalósult sportterület hatályos terv szerinti Vk kategóriából zöldterületbe, a Szent István utca – Kölcsey utca kereszteződésénél megvalósult játszótér fejlesztés Lke besorolásból zöldterületbe kerül. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos TSZT tervezett TSZT 571/5 1850/1

4247 608

extrém sport park

Vk

Z

játszótér

Lke

Z

– 41 –



9. Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása Dunaharaszti területén az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek közel 10%‐a jelenleg nem erdőterületbe sorolt. Az OTrT 7. § (1) bekezdése szerint „Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településszerkezeti terv legalább 95%‐ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.” A településen lévő Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok eltelepítése évekkel ezelőtt megtörtént, így a valós helyzet településrendezési lekövetése és a fenti előírás teljesülése érdekében a mezőgazdasági térségben lévő erdőtagokat erdőterületbe soroljuk. érintett telek jelenlegi használat hatályos TSZT tervezett TSZT terület (m2) 0164/2 része

14645

erdő

Má

Ev

0201/55

30000

erdő

Má

Eg

0201/56 része

22563

erdő

Má

Eg

0203/16 része

12575

szántó

Má

Eg

03/169

12016

erdő

Má

Eg

054/51

3295

erdő

Má

Ev

054/52

3310

erdő

Má

Ev

054/66 része

2323

erdő

Má

Eg

054/67 része

2139

erdő

Má

Eg

054/68 része

1454

erdő

Má

Eg

054/69 része

1574

erdő

Má

Eg

054/70 része

1891

erdő

Má

Eg

054/71 része

3193

erdő

Má

Eg

056/4 része

1662

rét

Má

Eg

069 része

5064

erdő

Má

Ev

073/29

7322

erdő

Má

Ev

10. Távlati területfelhasználás jelölése Dunaharaszti távlati területhasználati céljai érdekében a településszerkezeti tervben bevezetésre kerül a távlati területfelhasználás jelölése azokon a területeken, ahol a jelenlegi területhasználattól eltérő területhasználat kijelölése a települési érdek, azonban a területfelhasználási besorolás megváltoztatásához jelenleg még nem állnak fenn a feltételek. Ezzel a jelöléssel azonban a város már kifejezi szándékát a területhasználat távlati rendje iránt. Távlati intézményi terület kerül kijelölésre az MO gyorsforgalmi úttól délre, a Duna‐part és a Duna utca között lévő gazdasági terület helyén. A Duna‐part értékeinek felismeréséből fakad az az igény, hogy a parton helyett kapott funkciók kihasználják az elhelyezkedés nyújtotta előnyöket. Ezért a Duna‐parton található alulhasznosított telephely helyét távlatban vegyes, intézményi funkciók foglalhatják el, és ezzel párhuzamosan a part gyalogos végigjárhatósága is biztosítható. Távlati területfelhasználás a Duna‐parton: érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos TSZT tervezett TSZT 5150/2

24671

üzemi terület

– 42 –

Gksz

Gksz (Vi)



11. Duna‐part végigjárhatóságának biztosítása A Duna‐part végigjárhatóságának érdekében a településszerkezeti terven kijelölésre kerül a Duna‐partot kísérő gyalogos útvonal és az Alsó‐Dunamente kerékpárút (6‐ os jelű Euro Velo) bal parti ága nyomvonala. A gyalogos‐ kerékpáros közlekedés feltételeit elsősorban meglévő közterületeken biztosítja a terv, azonban néhány esetben jelenlegi magánterületeken is szükséges a helybiztosítás. Nagyobb műszaki beavatkozásra három helyen van szükség: a Hév sétány és a Sportsziget között, valamint a Hókony és a Paradicsomsziget között kishidat kell építeni, a Sportsziget és a Hókony között a HÉV hídjának pillérét kell a Duna‐ág fölött megkerülni egy műtárggyal. Északról dél felé a következő gyalogos útvonal kijelölése javasolt: Alsó‐Duna utca (hrsz. 5120, 5147/28) – M0 alatti átjáró (hrsz. 4983, 5150/1) – 5050/2 hrsz‐ú telek – Duna sétány (hrsz. 5208) – 5236 hrsz‐ú telek – kis híd a holtágon (hrsz 0259) –Sportsziget partja, Evezős utca (hrsz. 6307, 6460) – átjáró a HÉV hídja alatt (hrsz. 0266) – Hókony sor (hrsz. 6506) – kishíd a Duna–Tisza‐csatornán (hrsz. 0234/1) – Vadvirág utca, Csárda sor, Csatorna sor (hrsz 6606, 6558) – Ponty utca (hrsz. 6346) – Gyöngyvirág utca (hrsz. 6608) – Búzavirág sor (hrsz. 6347) – Taksonyra vezető parti út (hrsz. 0229/126). Északról dél felé a következő kerékpáros útvonal kijelölése javasolt az Alsó‐Dunamente kerékpárút (6‐os jelű Euro Velo) bal parti ága számára: Alsó‐Duna utca (hrsz. 5120, 5147/28) – M0 alatti átjáró (hrsz. 4983, 5150/1) – Duna utca (hrsz. 5155/2, 5206, 5230)– 5236 hrsz‐ú telek – Hév sétány (hrsz. 5237/15) – Csónak utca (hrsz. 5238, 6460) – Sziget utca (hrsz. 5243) – átjáró a HÉV töltésén (hrsz. 0248) – Hókony melletti út (hrsz. 0241, 0237)– kishíd a Duna–Tisza‐csatornán (hrsz. 0234/1)– Ponty köz (hrsz. 6345/2) – Búzavirág sor (hrsz. 6347) – Taksonyra vezető parti út (hrsz. 0229/126).

– 43 –



12. Universum üdülőközpont területén módosítások Az Universum üdülőközpont BATrT szerint Magas zöldfelületi arányú települési térségbe eső területe a korábbiakban különleges beépítésre szánt sportterületbe, Városias települési térségbe eső területe kertvárosias lakóterületbe, zöldterületbe és hétvégiházas üdülőterületbe került besorolásba. A fejlesztői szándéknak megfelelően a területegység középső részét elfoglaló bányató körül hétvégiházas üdülőterületek kerülnek kijelölésre a sportterület helyett. További változtatás, hogy a korábban kijelölt hétvégiházas üdülőterület megszűnne, és átadná a helyét a korábbi helyéről ide kerülő zöldterületnek, valamint kertvárosias lakóterületnek. A korábban kijelölt, de még nem kialakított zöldterület helyén ugyancsak kertvárosias lakóterület kapna helyet. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos TSZT tervezett TSZT 9001, 9002 része, 9003 része, 9069 249001 sport K‐Sp K‐Sp része, 9070, 9071 része 9002 része, 9069 75775 üdülés, strand, horgászat K‐Sp Üh része, 9071 része 9003 része, 9004‐ 9010, 9011 része, 9012‐9014, 9016‐ 62525 használaton kívül Lke Lke 9029, 9031‐9068, 9072 9011 része, 9015 2435 használaton kívül Z Lke 9030 része

5849

használaton kívül

Üh

Lke

9030 része

7049


Üh

Z

összesen

402634

– 44 –



1.2.2 A településszerkezeti változások területrendezési tervekkel való összefüggéseinek bemutatása A hatályos településszerkezeti tervhez képest területfelhasználási változással járó változtatás az alábbiak szerint tervezett: 1. Sportszigeten üdülőterületek átsorolása, 2. Somogyváry Gyula utcánál településközpont terület átsorolása kisvárosias lakóterületbe, 3. Településközpont terület felülvizsgálata, 4. HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása, 5. Gázvezeték melletti zöldsáv lakóterületbe, erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása, 6. Sportpálya különleges sportterületbe sorolása, 7. Ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolása, 8. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása, 9. Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása, 12. Universum üdülőközpont területén módosítások. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény (a továbbiakban: OTrT) 31/B. § határozza meg a kiemelt térségi terveknek az OTrT‐vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél alkalmazandó átmeneti rendelkezéseket. A Dunaharasztit érintő Budapesti Agglomeráció Területrendezési Tervéről szóló 2005. évi LXIV. törvény (a továbbiakban BATrT) OTrT‐vel való összhangba hozatalára még nem került sor, ezért az OTrT 31/B. § rendelkezéseit kell figyelembe venni.

Országos és térségi területfelhasználási kategóriák Az OTrT szerint az Ország Szerkezeti Tervén ábrázolt országos területfelhasználási kategóriák közül Dunaharaszti mezőgazdasági térségbe és 1000 ha feletti települési térségbe van besorolva, illetve vízgazdálkodási térség került még feltüntetésre. Az OTrT területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait a megyei és kiemelt térségi területrendezési tervek készítése során kell érvényesíteni. OTrT „6. § (3) Az országos területfelhasználási kategóriákra vonatkozó szabályoknak a kiemelt térség vagy a megye területére vetítve, a kiemelt térségi és megyei területfelhasználási szabályoknak a település közigazgatási területére vetítve kell teljesülniük.” Az OTrT 31/B. § c) pontja szerint a BATrT térségi területfelhasználási kategóriáin belül a BATrT térségi területfelhasználási kategóriákra vonatkozó előírásait kell alkalmazni a vízgazdálkodási térség kivételével, amelyre az OTrT 6. § (2) e) pontja az irányadó: OTrT „6. § (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni”. A BATrT 1/3. számú melléklete Dunaharaszti közigazgatási területét térségi területfelhasználási kategóriákba sorolja. A település közigazgatási területére vonatkozóan Dunaharaszti településszerkezeti tervének a kiemelt térségi területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (összhang igazolásra) területrendezési hatósági eljárás került lefolytatásra. A Pest Megyei Kormányhivatal Építésügyi, Hatósági, Oktatási és Törvényességi Felügyeleti Főosztály Építésügyi Osztálya (a továbbiakban PMKH) PE/AF/16‐1/2016 ügyiratszámú határozatában adta meg az összhang igazolását, miszerint  a TSZT szerint KÖk területfelhasználási egységbe sorolt Budapest–Kelebia vasútvonal és HÉV vonal területe (hrsz. 011/1, 011/2, 0248) a BATrT szerinti városias települési térség kategóriába sorolandó (4,25 ha),  a TSZT szerint KÖu területfelhasználási egységbe sorolt M0 és 51. sz. főút területe (hrsz. 6991/1, 05/5, 04/3, 05/6, 04/4, 03/244, 03/242, 03/240, 03/215, 03/47, 03/222, 03/228, 03/223, 03/224, 03/201, 6946/1,6988, 011/1, 013/33, 012/2, 0170/6, 0173/18, 0168/16, 0181/56, 0181/55, 0181/54, 0181/53, 0181/72, 0178/39, 0178/40, 0137/50, 0137/49, 0203/3) a BATrT szerinti városias települési térség kategóriába sorolandó (17,91 ha),

– 45 –



 a TSZT szerint Vf területfelhasználási egységbe sorolt Duna–Tisza‐csatorna területe (hrsz. 0234/1, 0202) a BATrT szerinti vízgazdálkodási térség kategóriába sorolandó (54,15 ha),  a TSZT szerint Ett, erdőterület – természeti terület területfelhasználási egységbe sorolt területek (hrsz. 0260, 0229/111, 0247, 0265, 0245, 0264/2, 0236, 0246, 0221/10, 0242/13, 0242/12, 0242/11, 0242/10, 0242/9, 0242/8, 0242/7, 0242/5, 0242/4, 0242/3, 0242/2, 0240/1, 054/7, 056/11, 056/13, 056/18, 0135/3, 0135/5, 0135/4, 0135/1, 0131/4, 0133/14, 0133/12, 0133/7, 0133/6, 0133/5, 0133/4, 0133/3, 0133/2, 0201/3, 0201/54) a BATrT szerinti erdőgazdálkodási térség kategóriába sorolandók (78,61 ha). A fentiek alapján Dunaharaszti a következő területfelhasználási kategóriákba van besorolva: területfelhasználási kategóriák BATrT szerint PMKH határozat szerint városias települési térség 1243,60 ha (42,64%) 1265,76 ha (43,40%) magas zöldfelületi arányú települési 243,63 ha (8,35%) 243,63 ha (8,35%) térség erdőgazdálkodási térség 306,39 ha (10,50%) 385,00 ha (12,63%) mezőgazdasági térség 966,67 ha (33,14%) 811,76 ha (27,82%) különleges rendeltetésű térség 110,54 ha (3,79%) 110,54 ha (3,79%) építmények által igénybe vett térség 13,38 ha (0,46%) 13,38 ha (0,46%) vízgazdálkodási térség 32,45 ha (1,11%) 86,60 ha (2,97%) A változtatások közül az 1., 2., 3., 4., 5., 6., 7., 8. és 12. jelű módosítások a városias települési térséget, a 9. jelű erdők átsorolása az erdőgazdálkodási és a mezőgazdasági térséget, a 12. jelű módosítás a magas zöldfelületi arányú települési térséget érinti.

– 46 –



Városias települési térség: BATrT „5. § (2) Városias települési térségben és a hagyományosan vidéki települési térségben új lakóterület, vegyes terület, gazdasági terület, illetve üdülőterület abban az esetben jelölhető ki, ha a) a tervezett területfelhasználás jól illeszthető a település meglevő szerkezetéhez, b) táj‐ és természetvédelmi, környezetvédelmi, erdővédelmi, valamint kulturális örökségvédelmi és árvízvédelmi szempontok alapján nem sért társadalmi érdeket, és c) a tervezett funkció ellátásához szükséges műszaki infrastruktúra kapacitás azt lehetővé teszi vagy a terület igénybevételével párhuzamosan kiépül.” Az 1. jelű tervezett üdülőterületek közvetlenül kapcsolódnak a meglévő üdülőterületekhez, beépítésre szánt területek között helyezkednek el. A 2. jelű kisvárosias lakóterület közvetlenül csatlakozik a tervezett kisvárosias lakóterületekhez, illeszkedik a tervezett településszerkezethez. A 3. jelű módosítás során kijelölt kertvárosias lakóterület és településközponti terület a település meglévő szerkezetébe illeszkedik, a település kialakult városszövetének megfelel. A 4. jelű intézményterület kijelölés intézményterülethez kapcsolódik.

– 47 –



Az 5. jelű változtatás során kijelölt területfelhasználások szintén közvetlenül kapcsolódnak a szomszédos azonos területfelhasználási egységekhez. A 6. jelű kijelöléssel kapcsolatban nem tartalmaz megkötést a BATrT. A 7. jelű módosítás a gazdasági területek kategóriáján belüli módosítást jelent, és a környező területfelhasználási egységekhez illeszkedik. A 8. jelű elhatározással kapcsolatban nem tartalmaz megkötést a BATrT. A 12. jelű változtatás során a hétvégiházas üdülőterület helyén kijelölt kertvárosias lakóterület közvetlenül kapcsolódik a szomszédos azonos területfelhasználási egységhez, a zöldterület és kertvárosias lakóterület elhelyezkedésének módosítása nem befolyásolja a városias települési térség kijelölést. A városias települési térségen belüli területfelhasználási változások megfelelnek a BATrT előírásainak. Magas zöldfelületi arányú települési térség: BATrT „5. § (8) A magas zöldfelületi arányú települési térségnek a) legfeljebb 30%‐án beépítésre szánt üdülőterület, illetve ‐ a beépítésre szánt különleges terület területfelhasználási egység köréből ‐ oktatási, egészségügyi és sport célú terület, b) legalább 70%‐án beépítésre nem szánt terület alakítható ki.” A magas zöldfelületi arányú települési térség területét a 12. jelű változás érinti. Itt 7,58 ha területen különleges beépítésre nem szánt sportterület helyett hétvégiházas üdülőterület kerül kijelölésre, ami összhangban van a BATrT által a magas zöldfelületi arányú települési térségben kialakítható területfelhasználási egységek körével. A beépítésre szánt területfelhasználási egységek mértéke a magas zöldfelületi arányú települési térség 30%‐át meghaladja, azonban a jelenlegi területfelhasználási egységek a BATrTMód. hatályba lépése előtt kerültek kijelölésre. BATrT „22. § (3) Az olyan beépítésre szánt területet, amelyet az elfogadott településrendezési eszköz a BATrTMód. hatálybalépése előtt már beépítésre szánt területnek nyilvánított, továbbra is ilyen területnek kell tekinteni, kivéve ha ez a terület az OTrT 2. mellékletét képező Országos Szerkezeti Terv és az OTrT 1/1‐11. melléklete által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok vagy egyedi építmények, vagy e törvény 2. számú (térképi) mellékletében meghatározott Szerkezeti Terv szerinti térségi műszaki infrastruktúra‐hálózatok vagy egyedi építmények területére esik.” Fentieknek megfelelően a magas zöldfelületi települési térség területe a következő területfelhasználási egységekbe kerül besorolásra: BATrT által lehatárolt magas zöldfelületi arányú települési térség 243,63 ha magas zöldfelületi arányú települési térségen belül kijelölt területfelhasználási egységek zöldterület 7,32 ha közlekedési terület 3,86 ha vízgazdálkodási terület 43,89 ha 19,03 ha erdőterület  természeti területek 148,85 ha különleges területek  nagykiterjedésű sportolási célú terület 12,17 ha különleges területek  sporthorgászat hétvégiházas üdülőterület 7,58 ha

A magas zöldfelületi arányú települési térségbe eső beépítésre szánt területek aránya 69,2%, amely nagyobb, mint a BATrT 5. § (8) szerinti arány, azonban a BATrT 22. § (3) szerint ezeket a korábban beépítésre szánt területnek nyilvánított területeket továbbra is ilyen területnek kell tekinteni. Az érintett területekkel kapcsolatban az Állami Főépítész 2008. július 08‐án kiadott hatósági bizonyítványában is megállapítást nyert, hogy ebben az esetben külön területrendezési hatósági eljárásra nincs szükség. A BATrT 22. § (3) alapján az érintett Ksp, Kho és Üh területeken is fennáll a TSZT és a BATrT összhangja.

– 48 –



– 49 –



Erdőgazdálkodási térség: OTrT „6. § (2) a) az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolni” BATrT „6. § (1) Az erdőgazdálkodási térséget legalább 85%‐ában erdőterület területfelhasználási egységbe, illetve természetközeli terület (ezen belül kizárólag karsztbokorerdő) területfelhasználási egységbe kell sorolni. A védelmi elsődleges rendeltetésű erdőterületként és a természetközeli területként besorolt területfelhasználási egységek kiterjedése nem csökkenhet. (2) Az egyes településeken lévő, erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága ‐ a település közigazgatási területére vetítve ‐ összességében nem csökkenhet.” A 9. jelű változtatás során erdőterületek kerülnek kijelölésre mezőgazdasági terület helyett az Országos Erdőállomány Adattárnak megfelelően, ennek eredményeképpen az erdőterületek közigazgatási területre vetített nagysága nő. Hatályos TSZT szerinti erdőterület Tervezett TSZT szerinti erdőterület

299,84 ha 318,84 ha

A korábbi településszerkezeti terv nem különböztette meg az erdőterületeket elsődleges rendeltetés szerint, az új tervben megkülönböztetésre kerül a védelmi, gazdasági és közjóléti erdőterület. BATrT által lehatárolt erdőgazdálkodási térség erdőgazdálkodási térségen belül kijelölt területfelhasználási egységek védelmi erdőterület gazdasági erdőterület közjóléti erdőterület erdőterület  természeti terület kötöttpályás közlekedési terület közúti közlekedési terület

385,00 ha 107,34 ha 140,97 ha 49,73 ha 78,61 ha 2,52 ha 5,82 ha

Az erdőgazdálkodási térség 99,5 %‐ban erdőterület területfelhasználási egységbe kerül besorolásra. Mezőgazdasági térség: OTrT „6. § (2) b) a mezőgazdasági térséget legalább 85%‐ban mezőgazdasági terület, beépítésre szánt különleges honvédelmi terület, beépítésre nem szánt különleges honvédelmi terület vagy természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni, a térségben nagyvárosias lakóterület és vegyes terület területfelhasználási egység nem jelölhető ki” BATrT „7. § (1) A mezőgazdasági térség legalább 90%‐át mezőgazdasági terület, illetve természetközeli terület területfelhasználási egységbe kell sorolni. A mezőgazdasági térség legfeljebb 10%‐án bármely települési területfelhasználási egység kialakítható.” A település közigazgatási területének hatályos BATrT szerinti mezőgazdasági térségbe tartozó részén a TSZT mezőgazdasági területen kívül közlekedési területet, vízgazdálkodási területet, erdőterületet és erdőterület  Természeti területet (Ett) jelöl. A mezőgazdasági térségbe eső, nem mezőgazdasági és természetközeli terület területfelhasználási egységbe sorolt területek aránya így 18,85% lenne. BATrT által lehatárolt mezőgazdasági térség (BATrTMód. szerinti állapot) mezőgazdasági térségen belül kijelölt területfelhasználási egységek mezőgazdasági terület kötöttpályás közlekedési terület közúti közlekedési terület vízgazdálkodási terület erdőterület erdőterület  természeti terület

– 50 –

966,67 ha 784,49 ha 4,25 ha 28,78 ha 54,15 ha 16,40 ha 78,61 ha



– 51 –



A BATrT korábban hatályos szabályai szerint a mezőgazdasági térség legalább 75%‐át kellett mezőgazdasági területbe sorolni, így ennek a lazább előírásnak megfelelt a TSZT. Azonban a jelenleg hatályos szabályok csak kisebb eltérést tesznek lehetővé, miközben Dunaharaszti településszerkezeti tervét illetően alapvető változások nem történtek, így szükség volt területrendezési hatósági eljárás lefolytatására Dunaharaszti településszerkezeti tervének a kiemelt térségi területrendezési tervvel való összhangjának megállapítására (összhang igazolása). Az összhang igazolás alapján mezőgazdasági térségből a TSZT szerinti KÖk (4,25 ha) és KÖu (17,91 ha) területek városias települési térségbe, a Duna–Tisza‐csatorna területe (54,15 ha) vízgazdálkodási térségbe került besorolásra. A fentiek szerint megállapított mezőgazdasági térség területe: 811,76 ha. A 9. jelű változtatás során a mezőgazdasági térségben 12,5 ha erdőterület kerül újonnan kijelölésre mezőgazdasági terület helyett az Országos Erdőállomány Adattárnak megfelelően. BATrT által lehatárolt mezőgazdasági térség (PMKH összhang igazolása alapján módosítva) mezőgazdasági térségen belül kijelölt területfelhasználási egységek mezőgazdasági terület erdőterület (meglévő) erdőterület (újonnan kijelölt) közúti közlekedési terület

811,76 ha 785,46 ha 3,90 ha 12,50 ha 9,90 ha

A BATrT által lehatárolt és a PMKH összhang igazolása alapján módosított mezőgazdasági térség területén belül a nem mezőgazdasági és természetközeli terület területfelhasználási egységbe sorolt területek aránya 0,7%.

– 52 –



– 53 –



Különleges rendeltetésű térség: BATrT „8. § (1) A különleges rendeltetésű térség teljes területén a településrendezési eszköz készítése során beépítésre nem szánt különleges vagy más beépítésre nem szánt területfelhasználási egység jelölhető ki.” Újonnan beépítésre szánt területfelhasználási egység kijelölésére a különleges rendeltetésű egység területén nem kerül sor. A település területén lévő különleges rendeletetésű térségbe tartozó terület a BATrTMód. hatályba lépése előtt került beépítésre szánt különleges nyersanyagkitermelés (bánya) területe területfelhasználási egységbe, amely a korábbi jelölés szerint KNy, a tervezett jelölés szerint K‐B jelű. A BATrT 22. § (3) szerint ezeket a korábban beépítésre szánt területnek nyilvánított területeket továbbra is ilyen területnek kell tekinteni. Építmények által igénybe vett térség: OTrT „6. § (2) f) az építmények által igénybe vett térséget az adott építmény jellege szerinti települési területfelhasználási egységbe kell sorolni.” A BATrT az építmények által igénybe vett térséggel kapcsolatban előírást nem tartalmaz. Új kijelölés a térség területén nem tervezett. A terület különleges beépítésre szánt hulladékkezelő,‐ lerakó területe területfelhasználási egységbe van sorolva a korábbi Kh jel helyett újonnan K‐Hull jelöléssel. Vízgazdálkodási térség: OTrT „6. § (2) e) a vízgazdálkodási térséget legalább 85%‐ban vízgazdálkodási terület vagy természetközeli területfelhasználási egységbe kell sorolni” Új kijelölés a térség területén nem tervezett. A térség területét a PMKH összhang igazolása alapján a Duna–Tisza‐csatorna területével (54,15 ha) növelve vesszük számításba. BATrT által lehatárolt vízgazdálkodási térség (PMKH összhang igazolása alapján módosítva) vízgazdálkodási térségen belül kijelölt területfelhasználási egységek vízgazdálkodási terület

86,60 ha 86,60 ha

A BATrT által lehatárolt és a PMKH összhang igazolása alapján módosított vízgazdálkodási térség 100 %‐ban vízgazdálkodási terület területfelhasználási egységbe sorolt.

Országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és egyedi építmények Az OTrT 31/B. § a) pontja szerint a BATrT‐nek az OTrT‐vel való összhangba hozataláig a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál az OTrT által kijelölt országos jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatokat az OTrT 1/1‐11. melléklete, 9. § (7) bekezdése, valamint 10. §‐a előírásainak alkalmazásával kell kijelölni. OTrT „9. § (7) Az országos és térségi jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok nyomvonalának meghatározásánál biztosítani kell a szomszédos megyék és települések határán a folyamatos kapcsolódás lehetőségét.” OTrT „10. § (1) Az 1/5‐1/7. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra‐hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (2) Az 1/1‐1/4. mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra‐hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét ‐ térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 10 km‐es körzetét ‐

– 54 –



érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (3) Az 1/8‐10. számú mellékletekben szereplő országos műszaki infrastruktúra‐hálózatok elemeit és az egyedi építményeket az ott felsorolt, a térbeli rend szempontjából meghatározó települések közigazgatási területét ‐ térség esetén a megjelölt település közigazgatási területét vagy annak 25 km‐ es körzetét ‐ érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani. (4) Az 1/11. melléklet 1. pontjában szereplő Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló vízkár‐elhárítási célú szükségtározókat az ott felsorolt települések közigazgatási területét ‐ térség esetén a megjelölt települések közigazgatási területét vagy annak 25 km‐es körzetét ‐ érintve, az országos szerkezeti terv figyelembevételével, az engedélyezési eljárás során felmerülő ágazati szempontok és követelmények miatt szükséges korrekciókkal kell megvalósítani.” Az Ország Szerkezeti Tervén ábrázolt és az OTRT 1/1.‐1/11. mellékleteiben nevesített országos jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és egyedi építmények közül Dunaharasztit az alábbiak érintik:  Az országos közúthálózat gyorsforgalmi és főúti elemei (1/1. melléklet) listájában a gyorsforgalmi utak (1.) közül az M0 és a főúthálózat elemei (2.1.) között felsorolt 51. sz. főút.  Az országos törzshálózati vasúti pályák (1/4. melléklet) listájában a Budapest – Kelebia – (Szerbia) vonal.  Az országos kerékpárút‐törzshálózat elemei (1/6. melléklet) listájában az Alsó‐Dunamente kerékpárút (6‐os jelű Euro Velo) balparti ága.  Az országos szénhidrogén‐szállító vezetékek (1/10. melléklet) listájában a földgázszállító vezetékek közül a Taksony – Budapest (XXI. kerület) vezeték, a kőolajszállító vezetékek közül a Barátság I. és Barátság II. vezetékek, a termékvezetékek közül a Százhalombatta – Vecsés és a Tiszaújváros – Százhalombatta vezetékek.  Az országos jelentőségű vízi létesítmények (1/11. melléklet) listájában az országos jelentőségű csatornák között szereplő Duna–Tisza‐csatorna. Fentieknek megfelelően a Dunaharasztit érintő országos jelentőségű műszaki infrastruktúra‐hálózatok és egyedi építmények az OTrT‐nek megfelelően ábrázolásra kerülnek a településszerkezeti terven. Az Alsó‐Dunamente kerékpárút (6‐os jelű Euro Velo) bal parti ága kivételével valamennyi elem megvalósult, azokat érintő változás nem tervezett. Ennek megfelelően valós térbeli helyzetüknek megfelelően kerülnek ábrázolásra. Az Alsó‐Dunamente kerékpárút (6‐os jelű Euro Velo) bal parti ága nyomvonala meghatározásra kerül a településszerkezeti terven az országos szerkezeti tervnek megfelelően, biztosítva a szomszédos települések határán a kapcsolódás lehetőségét.

Országos és térségi övezetek OTrT „31/B. § e) azokat az országos övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban az MTv. (az egyes törvények területrendezéssel összefüggő módosításáról szóló 2013. évi CCXXIX. törvény) megszüntetett, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni, f) azokra az országos övezetekre, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv alkalmaz, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.‐vel megállapított övezeti előírásait kell alkalmazni, g) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban az MTv. megszüntetett, az i) pontban foglaltak kivételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál nem kell alkalmazni,

– 55 –



h) azokat a kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv megállapít, azonban a rá vonatkozó előírásokat az MTv. módosította, a j) pontban foglaltak figyelembevételével a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.‐vel megállapított övezeti előírásaival kell alkalmazni, … k) a BATrT.‐ban megállapított kiemelt térségi övezetek vonatkozásában, ha e törvénynek az MTv.‐vel megállapított kiemelt övezeti előírásaitól eltérő előírást tartalmaznak, a BATrT. kiemelt térségi övezeti előírásait kell alkalmazni, l) azon új országos, kiemelt térségi és megyei övezeteket, amelyeket az MTv. állapított meg, azonban a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben még nem kerültek alkalmazásra, a településrendezési eszközök készítésénél, módosításánál e törvénynek az MTv.‐vel megállapított 12/A. § (1) bekezdése és övezeti előírásai szerint kell lehatárolni és alkalmazni.” OTrT „12/A. § (1) A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési eszközök készítése során a 12. § (1) és (2) bekezdésében felsorolt térségi övezetek által érintett területeket az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatos állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről szóló kormányrendelet szerint, az abban meghatározott államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni. OTrT „12/A. § (4) A településrendezési eszközök készítésénél a hatályos kiemelt térségi és megyei területrendezési terv térségi övezeteinek lehatárolásához képest a térségi övezetek területének a település közigazgatási területére eső része legfeljebb ±5%‐kal változhat.” Fentiek alapján meghatározandók azok Dunaharasztit érintő országos és térségi övezetek, amelyeket az OTrT alkalmaz. Ezek közül  azokat, amelyeket a BATrT nem alkalmaz, az OTrT mellékletei és az államigazgatási szervek előzetes adatszolgáltatása figyelembevételével kell lehatárolni és alkalmazni,  azokat, amelyeket a BATrT alkalmaz, de az OTrT‐től eltérő előírást nem rendel hozzá, a BATrT mellékletei szerint kell lehatárolni, és az OTrT előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni,  azokat, amelyeket a BATrT alkalmaz, és az OTrT‐től eltérő előírást rendel hozzá, a BATrT mellékletei szerint kell lehatárolni, és a BATrT előírásainak figyelembevételével kell alkalmazni.

– 56 –



BATrT alkalmazza?

Dunaharasztit vonatkozó érinti? szabályozás

országos ökológiai hálózat

NEM

IGEN

OTrT 13. § OTrT 3/1. melléklet

kiváló termőhelyi adottságú szántóterület

IGEN

NEM

‐

jó termőhelyi adottságú szántóterület

NEM

IGEN

kiváló termőhelyi adottságú erdőterület

IGEN

IGEN

tájképvédelmi szempontból kiemelten NEM kezelendő terület

IGEN

világörökségi és világörökségi várományos IGEN terület

IGEN

országos vízminőség‐védelmi terület

NEM

IGEN

nagyvízi meder és a Vásárhelyi‐terv továbbfejlesztése keretében megvalósuló IGEN vízkár‐elhárítási célú szükségtározók területe

NEM

‐

kiemelt fontosságú honvédelmi terület

NEM

‐

OTrT által megállapított övezetek Országos övezetek

IGEN

OTrT 13/B. § OTrT 3/3. melléklet OTrT 14. § BATrT 3/5. melléklet OTrT 14/A. § OTrT 3/5. melléklet OTrT 14/B. § BATrT 3/11. melléklet OTrT 15. § OTrT 3/7. melléklet

Kiemelt térségi és megyei övezetek

OTrT 17. §, BATrT 16. § BATrT 3/1. melléklet OTrT 18. § BATrT 3/2. melléklet

magterület

IGEN

IGEN

ökológiai folyosó

IGEN

IGEN

pufferterület

IGEN

NEM

‐

erdőtelepítésre javasolt terület

IGEN

NEM

‐

ásványi nyersanyagvagyon‐terület

IGEN

IGEN

OTrT 19/B. § BATrT melléklet

rendszeresen belvízjárta terület

IGEN

NEM

‐

földtani veszélyforrás területe

IGEN

NEM

‐

honvédelmi terület

IGEN

NEM

‐

– 57 –

3/15.



Országos ökológiai hálózat övezete: OTrT „13. § (1) Az országos ökológiai hálózat övezetben csak olyan kiemelt térségi és megyei területfelhasználási kategória, illetve olyan övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat természetes és természetközeli élőhelyeit és azok kapcsolatait nem veszélyezteti. (2) Az övezetben bányászati tevékenységet folytatni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával lehet. (3) Az országos ökológiai hálózat övezetét a kiemelt térségi és a megyei területrendezési tervekben magterület, ökológiai folyosó, valamint pufferterület övezetbe kell sorolni.” Az övezet területe az OTrT 12/A. § (4) bekezdés alapján 5%‐on belüli mértékben módosul. Az 5236 hrsz‐ú telek esetében szükséges a módosítás, amely a Ráckevei (Soroksári)–Duna mellett fekszik. Az országos ökológiai hálózat határa a Duna‐ágat követi, azonban az 5236 hrsz‐ú telek déli végénél a telekre egy kis területen benyúlik.

A módosítás révén az OTrT által lehatárolt 345,3 ha helyett a településszerkezeti terven 92 m2‐rel kisebb terület kerül ábrázolásra, amely 99,99%‐os arány. Jó termőhelyi adottságú szántóterület övezete: OTrT „13/B. § A településrendezési eszközökben a jó termőhelyi adottságú szántóterület övezetét a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység kijelölésénél figyelembe kell venni.” Az övezetet érintő változtatás nem tervezett. Az övezetbe tartozó terület mezőgazdasági terület területfelhasználási egységbe van sorolva a településszerkezeti terven. Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete: OTrT „14. § (1) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.

– 58 –



(2) Az övezetben külszíni bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.” Az övezetet a tervezett változtatások nem érintik, új kijelölésre nem kerül sor. Az övezetben új beépítésre szánt terület nem került kijelölésre.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete: OTrT „14/A. § (1) A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezete területét a kiemelt térségi és megyei területrendezési terv és annak alapján a településszerkezeti terv pontosítja. (2) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a kiemelt térség és a megye területrendezési tervének megalapozó munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg helyi jellemzőit, valamint a település teljes közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a természeti adottságokhoz igazodó hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit. (3) Az övezet (1) bekezdés szerint pontosított lehatárolása által érintett területre a tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében a helyi építési szabályzatban meg kell határozni a területhasználatra és az építmények tájba illeszkedésére vonatkozó szabályokat. (4) A helyi építési szabályzat az építmények tájba illeszkedésének bemutatására látványterv készítését írhatja elő és a készítésre vonatkozó követelményeket határozhat meg. (5) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni. (6) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell elhelyezni.”

– 59 –



A tájképvédelmi övezet lehatárolása a településszerkezeti tervben pontosításra került. A Duna‐Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett új lehatárolás a Ráckevei (Soroksári)–Duna menti terület esetében a Soroksári út – Fő út menti beépítést tekintette határnak, a Duna–Tisza‐csatorna menti területeknél a jelenlegi gazdasági terület kikerült, az összefüggő erdőterület pedig teljes egészében belekerült a módosított tájképvédelmi övezetbe.

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területének jelentős részén a természetes és természetközeli állapotú területek megőrzését biztosító területfelhasználási egységek és övezetek (Erdőterület  Természeti területek (Ett), Védelmi erdő (Ev); Vízgazdálkodási terület  Folyóvizek medre és parti sávja (Vf)), egyéb beépítésre nem szánt területek (Általános mezőgazdasági terület (Má); Zöldterület (Z)) kerülnek kijelölésre. Az övezet területét kisebb részben beépítésre szánt területek érintik. Új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. A tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében az építési övezetek és övezetek esetében olyan paraméterek kerültek meghatározásra, amelyek az építmények tájba illeszkedését szolgálják. Világörökségi és világörökségi várományos terület övezete: OTrT „14/B. § (1) A világörökségi és világörökségi várományos terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos területen: a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal, b) új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek területe nem bővíthető,

– 60 –



c) a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatokat, erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.” Az OTrT‐vel ellentétben a BATrT övezeti lehatárolása alapján Dunaharasztit nem érinti ez az övezet. Dunaharaszti településszerkezeti tervén ábrázolásra kerülnek az ismert régészeti lelőhelyek. Országos vízminőség‐védelmi terület övezete: OTrT „15. § (1) Az országos vízminőség‐védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell. (2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani. (3) Az övezetben bányászati tevékenységet a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet folytatni.” A Közép‐Duna‐völgyi Vízügyi Főigazgatóság adatszolgáltatása alapján a vízminőség‐védelmi terület a teljes közigazgatási területet érinti. Tápanyagérzékeny vízgyűjtőterület a Ráckevei (Soroksári) – Duna vízgyűjtőterülete. Fontos a vízgyűjtő vízminősége, mivel a területén található vízfolyás tápanyagérzékeny. Fürdővizek vízgyűjtőterülete fedi le a közigazgatási terület jelentős részét. A Duna‐Tisza‐csatorna vízgyűjtőjébe tartoznak az Universum kemping vízfelületei, illetve a Kék horgásztó és strand. A Gyáli 1‐ 2‐főcsatorna és Szilas‐csatorna vízgyűjtője csak keleten, kis részben érinti a közigazgatási határt. Vízműkutak védőterülete szintén érinti Dunaharaszti területét a Taksonyban található vízműkút révén.

A helyi építési szabályzatban meghatározásra kerülnek a vízvédelemmel érintett területekre vonatkozó szabályok. – 61 –



Magterület övezete és Ökológiai folyosó övezete: OTrT „17. § (1) Az övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek a magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el. (6) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” OTrT „18. § (1) Az ökológiai folyosó övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha: a) a települési területet az ökológiai folyosó vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, és b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdésben szereplő kivételek együttes fennállása esetén, a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. (4) Az övezetben a közlekedési és energetikai infrastruktúra‐hálózatok elemeinek nyomvonala, az erőművek és kiserőművek az ökológiai folyosó és az érintkező magterület természetes élőhelyeinek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhető el. (5) Az övezetben új külszíni művelésű bányatelek nem létesíthető, meglévő külszíni művelésű bányatelek nem bővíthető.” BATrT „16. § (1) A magterület övezetben beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha a) a települési területet a magterület vagy a magterület és az ökológiai folyosó körülzárja, vagy b) a magterület övezetében történelmi sportterületek találhatók, és c) a kijelölést más jogszabály nem tiltja. (2) Az (1) bekezdés a) és c) pontjában vagy b) és c) pontjában szereplő kivételek együttes fennállása esetén a beépítésre szánt terület területrendezési hatósági eljárás alapján jelölhető ki. Az eljárás során vizsgálni kell, hogy biztosított‐e a magterület, a magterület és az ökológiai folyosó természetes és természetközeli élőhelyeinek fennmaradása, valamint az ökológiai kapcsolatok zavartalan működése. Az (1) bekezdés b) és c) pontjában szereplő feltételek együttes fennállása esetén történő kijelölés csak a történelmi sportterületeken belül történhet.”

– 62 –



Magterület és ökológiai folyosó övezetében újonnan beépítésre szánt terület kijelölése nem tervezett.

– 63 –



Ásványi nyersanyagvagyon‐terület övezete: OTrT „19/B. § (1) Az ásványi nyersanyagvagyon‐terület övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni. (2) Az (1) bekezdés szerint kijelölt területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését nem lehetetleníti el.”

Az ásványi nyersanyagvagyon‐terület a településszerkezeti tervben lehatárolásra kerül. K‐B jelű Különleges nyersanyagkitermelés (bánya) terület területfelhasználásba kerül besorolásra a terület.

Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterület OTrT „7. § (1) Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településszerkezeti terv legalább 95%‐ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.” A Településszerkezeti terv az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területén belül összesen 243,24 ha területet sorol erdőterület területfelhasználási egységbe. Ez 95%‐ os arány.

– 64 –



1.2.3 A változások hatályos településfejlesztési koncepcióval való összhangjának bemutatása (a településrendezési javaslatok összhangja a koncepcióban megfogalmazott jövőképpel és célokkal) Dunaharaszti településfejlesztési koncepciója a TSZT‐vel és HÉSZ‐szel összhangban, közös megalapozó munkarésszel készült, és 2016. márciusában került elfogadásra. A koncepcióban megfogalmazott átfogó célok a következők:  kvalifikált munkaerőre építő dinamikus gazdaság és magas foglalkoztatottság,  kompakt város – fejlett kisvárosi környezet, komplex városi szolgáltatások,  egészséges város,  értékes táji környezet megőrzése, regionális turisztikai vonzerő. Az átfogó célokkal és a koncepcióban megfogalmazott részcélokkal összhangban vannak az új településrendezési elhatározások. A Duna‐part végigjárhatóságának biztosítása és a Paradicsomsziget megközelítésének biztosítása egyszerre szolgálja az élet minőségi szintjének emelését, a környezeti állapot javítását, a térség üdülési‐ idegenforgalmi hagyományainak erősítését és a népesség helyben tartását, növekedését. A Sportszigeten üdülőterületek kijelölése ugyancsak erősíti az üdülési‐idegenforgalmi hagyományokat. A Somogyváry Gyula utcánál kisvárosias lakóterület kijelölése településközpont terület helyett a valós igényekhez igazodik, a helyi alközpont mérete a kialakult tapasztalatoknak megfelelően kerül csökkentésre egy reálisabb méretre, így a kompakt város elvével összhangban van. Ugyancsak a kompakt város elvét követve, a differenciált központhálózat érdekében kerül felülvizsgálatra a településközponti terület kiterjedése. A gázkörvezeték védősávjának a lakóterületekhez kapcsolása a zöldfelületek fenntartását szolgálja. A sportpálya megtartása, és ennek érdekében a megfelelő területfelhasználás kijelölése a kompakt város, komplex városi szolgáltatások és az egészséges város céljait egyaránt szolgálja. Ipari helyett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület kijelölése a várható beruházási szándékoknak megfelelő helybiztosításon keresztül a dinamikus gazdaság, magas foglalkoztatás átfogó célját és a magas hozzáadott értékű tevékenységek letelepedését támogatja. A megvalósult sportpályák, játszóterek zöldterületbe sorolása részben technikai jellegű módosítás, ugyanakkor kifejezi a település szándékát a zöldfelületek növekedése, a város élhetőségének javítása mellett. Az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása a jogszabályi megfelelőségen túl hozzájárul a táji, természeti környezet megóvásához, az egészséges város céljaihoz. A távlati területfelhasználások jelölése hosszabb távon szolgálhatja a város céljait: a gazdasági helyett intézményi területfelhasználás a Duna‐part elhelyezkedésének megfelelőbb kihasználását és ezen keresztül a környezeti állapot javítását szolgálja.

– 65 –



2.

TÁJRENDEZÉSI JAVASLATOK

2.1.

Tájhasználat, tájszerkezet javaslata

A településrendezési tervben ábrázolt tájszerkezet a meglévő természeti, táji értékek megőrzését szem előtt tartva az előnyös táji adottságok kihasználását, a rekreációs zöldfelületek megtartását, a belterületi közcélú zöldfelületek rendszerének fejlesztését mutatja. Dunaharaszti külterületének táji szerkezetét az eredetileg vízfolyásokkal szabdalt homokdombsorokon kialakult mezőgazdasági művelés határozta meg. A kavicsvagyon kitermelésének megkezdésével a tájszerkezet jelentős átalakuláson ment és megy jelenleg is keresztül, hatására bekövetkező változások a legjelentősebbek, hiszen nagymértékben megváltozik a tájkép. A közigazgatási terület déli részén távlatban kialakításra javasolt új kavicsbánya, amely feltételekhez kötött fejlesztési terület. A bányahasznosítás csak abban az esetben kezdhető meg, ha a működő bánya területének 70%‐án a rekultiváció már befejeződött. A terület távlati utóhasznosításaként üdülő‐ és/vagy rekreációs terület jöhet számításba. Jelentős tájhasználati változást jelent az 51. sz. út mentén kijelölt gazdasági térség folyamatos fejlődése, a gazdasági területen belül újabb telephelyek megjelenése, folyamatos terjeszkedése, illetve a bányatavak utóhasznosításaként tervezett nagykiterjedésű, elsősorban vízi sportolásra szolgáló területek a külterület középső sávjában. Ez utóbbi agglomerációs viszonylatban is vonzó területté, komplex szolgáltatást nyújtó vízi sportközponttá válhat, kihasználva a tavak üdülési – idegenforgalmi potenciálját. A városnak a gazdasági terület‐kínálat mellett a másik jelentős erőforrása éppen a különleges igényeket is kielégítő szabad területi fejlesztések rendezett megvalósulásában rejlik. A tavak utóhasznosításának elengedhetetlen feltétele a felhagyott bányaterület teljes rekultivációja, amely magában foglalja a megfelelő part kialakítását, növényzet telepítését, tereprendezést. A tavak hasznosítása szempontjából különösen fontos a meder kiképzése. Az új partvonal meghatározása során nemcsak a balesetveszély elhárítását célzó partrendezés, hanem a tervezett funkciónak megfelelő hajlásszögű rézsű kialakítása is szükséges feltétel. Így válhat a korábban bányászattal érintett terület a turizmust és idegenforgalmat szolgáló, magas rekreációs értékkel bíró üdülési térséggé. Dunaharaszti nem tartozik a jelentősen erdősült települések közé, ezért a meglévő erdőterületek megtartására törekedtünk, összefüggő erdőterületek csökkentését nem javasoltuk. Szerkezetileg a legfontosabb és legnagyobb erdőterület‐fejlesztési térség a kavicsbánya tavak térségében tervezett. Az itt kialakuló sport‐, üdülőközpont szerves részét képezheti az ide tervezett kirándulóerdő. Távlatban javasolt Budapest közigazgatási határa mentén új erdőtelepítési térség kijelölése. Ez a terület a településen felmerő fejlesztések esetén csere‐erdőtelepítési térségként jöhet számításba. Az így kialakuló összefüggő erdősáv a két település elválasztásában és az ökológiai viszonyok javításában játszik a későbbiekben fontos szerepet. Az egyes erdőfoltok telepítése előtt termőhelyfeltáró vizsgálattal szükséges a terület alkalmasságát megvizsgálni. A területrendezési tervek előírásainak való megfeleltetés miatt a településen található üzemtervezett erdőterületeket szinte teljes egészében erdő területfelhasználási egységbe kellene sorolni, az OTrT 7. § (1) bekezdésnek megfelelően („Az Országos Erdőállomány Adattár szerint erdőterületnek minősülő területet a településszerkezeti terv legalább 95%‐ban csak erdőterület területfelhasználási egységbe sorolhatja.”). Dunaharaszti területén az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek közel 10%‐a nem erdőterületbe sorolt (gazdasági, vízgazdálkodási és mezőgazdasági területfelhasználási egységbe tartozik), több erdőtag mezőgazdasági térségben található. Az erdők eltelepítése évekkel ezelőtt megtörtént, így a valós helyzet településrendezési lekövetése és a fenti előírás teljesülése érdekében a mezőgazdasági térségben lévő erdőtagokat erdőterületbe soroljuk. Ezek a területek az Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőterületek, amelyek csereerdősítés keretében telepítési engedélyt kaptak, ezért erdőként való szerepeltetésük indokolt. A Paradicsom‐ és a Taksony‐szigeten lévő, jó minőségű szántók megmaradnak. Ugyancsak érintetlenül maradnak a Duna‐Tisza‐csatornától a taksonyi határig terjedő szántók és az északkeleti határrészben lévő Magas‐földek dűlői szántóterületek. A mocsaras‐nádasos területeken, csatornák és vízfolyások

– 66 –



melletti sávokban kialakult természetközeli állapotú vízparti sávokban továbbra is az élőhely zavartalanságát biztosító területfelhasználás tervezett. A mezőgazdasági területeken a meglévő dűlőutak, táblahatárok mentén tájfásítás módszereivel kialakított mezővédő erdősávok, fasorok telepítését javasoljuk. E zöld sávok kialakításával a tájkép változatosabbá válik, a szegélyhatás‐effektus mértéke növekszik, a fasori és cserjesávok ökológiai folyosót képezve, zöldhálózati összekötő szerepet is betöltenek (élőhelyek a vadon élő állatok számára). A mezővédő erdősávok ezen kívül a mezőgazdasági művelésű területek defláció elleni védelmét is biztosítják. A belterületen is várhatók a tájkaraktert meghatározó változások, a jelenleg még nem hasznosított, de kijelölt lakóterületek benépesülésének hatására.

2.2.

Természetvédelmi javaslatok

A településen a vizes élőhelynek számító területek érdemesek a védelemre. Ezek egy része a vízfolyások mentén, más részük a lefolyástalan, mélyfekvésű területeken alakult ki. Kiemelt jelentőségű a Ráckevei (Soroksári)Duna menti terület, ahol a nádasokkal, üde rétekkel fedett területek és az úszólápok (hókonyok) országos viszonylatban is figyelemre méltóak, mivel úszóláp‐maradványos terület nagyon kevés helyen fordul elő, megmaradásuk országos érdek. A természetes vagy természetközeli állapot megőrzésének térségében található üdülőterületek, Duna‐parti rekreációs területek fejlesztése az országos jelentőségű védett természeti területek védelmével összehangoltan történhet. A településszerkezeti terv javaslatának fontos eleme a Duna‐part végigjárhatósága. A tervezett gyalogút kizárólag a meglévő természeti értékek figyelembe vételével vezethető. Ennek érdekében ahol jelenleg nem húzódik a végigjárhatóságra alkalmas útfelület, a szomszédos területhasználat rovására kerül kialakításra az új gyalog‐ és/vagy kerékpárút. Az Alsónémedi‐patak mentén lévő, ex lege lápterületként nyilvántartott Dunaharaszti turjános védelme a szomszédos gazdasági területek miatt kiemelt fontosságú. Több természetközeli állapotú terület található a Duna‐ Tisza‐csatorna mentén és a Nagy‐mocsár térségében. Az értékes, vizes élőhelynek számító területrészek fennmaradását e terv is támogatja. Védett és védelemre javasolt táji, természeti értékek Helyi védelemre javasolt az Alsónémedi‐csatorna mentén kialakult nádasos, üde rétes területsáv az országos jelentőségű védett természeti területtel, a Dunaharaszti turjánossal összekapcsolódva. Védelemre tervezett, természeti és kultúrtörténeti jelentősége és a vizes élőhely miatt is két volt öntözőgödör és a Kálvária‐domb területe is. A védett és a természetközeli állapotú területeken (Ett) távlatban az OTÉK‐ban szereplő Tk jelű (természetközeli terület) területfelhasználás használata lenne célszerű. Azonban ez a változtatás (a

– 67 –



településszerkezeti tervben jelölt) erdőterület átsorolásával járna, amely a BATrT 6. § (2) bekezdés előírásai (amely szerint az erdőterületként besorolt területfelhasználási egységek nagysága összességében nem csökkenhet) miatt nem lehetséges. Addig a jelenlegi, szintén a természeti területek megőrzését biztosító területfelhasználást alkalmazzuk.

2.3.

Tájvédelmi és tájképvédelmi javaslatok

Az Országos Területrendezési Terv tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezetet határoz meg a település Ráckevei (Soroksári)Duna menti területein, a DunaTisza‐csatorna északi szakaszán, illetve a közigazgatási határ déli részén. Az övezet a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása, változása következtében kialakult olyan területeket fed le, ahol a táj látványa szempontjából sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bíró elemek találhatók. A tájképvédelmi övezet lehatárolása a léptéknek megfelelően nem területfelhasználási egységhez illeszkedő, ezért a településszerkezeti tervben pontosítása szükséges. A Duna‐Ipoly Nemzeti Park Igazgatósággal egyeztetett új lehatárolás a Ráckevei (Soroksári)Duna menti terület esetében a Soroksári út menti beépítést tekintette határnak, a DunaTisza‐csatorna menti területeknél a jelenlegi gazdasági terület kikerült, az összefüggő erdőterület pedig teljes egészében belekerült a módosított tájképvédelmi övezetbe.

Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület

A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő övezet területének jelentős részén a természetes és természetközeli állapotú területek megőrzését biztosító területfelhasználási egységek és övezetek (Erdőterület  Természeti területek (Ett), Védelmi erdő (Ev); Vízgazdálkodási terület  Folyóvizek medre és parti sávja (Vf)), egyéb beépítésre nem szánt területek (Általános mezőgazdasági terület (Má); Zöldterület (Z)) kerülnek kijelölésre. A tájképi egység és a hagyományos tájhasználat fennmaradása érdekében az építési övezetek és övezetek esetében olyan paraméterek kerültek meghatározásra, amelyek az építmények tájba illeszkedését szolgálják.

2.4.

Biológiai aktivitásérték változása

A településen a biológiai aktivitásérték szinten tartása törvényben és miniszteri rendeletben meghatározott követelmény. A településszerkezeti terv módosítása során fontos szempont annak figyelembe vétele, hogy újonnan beépítésre szánt területek kijelölésével egyidejűleg a település közigazgatási területének biológiai aktivitás értéke az átminősítés előtti aktivitás értékhez képest ne csökkenjen (Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló törvény 8. § (2) b) pontja szerint). A számítást külön jogszabályban meghatározottak szerint kell végezni.

– 68 –



A településszerkezeti tervben 2,33 ha‐ral növekszik a beépítésre szánt területek nagysága. A fentiek teljesítése érdekében ezzel párhuzamosan új beépítésre nem szánt területek, valamint a hatályos tervben szereplőnél magasabb értékmutatójú, azaz magasabb biológiai aktivitással rendelkező területfelhasználási egységek kerültek pótlásként meghatározásra. A részletes biológiai aktivitásérték számítás, az új beépítésre szánt területek térképi megjelenítésével a Jóváhagyandó munkarész 5. A biológiai aktivitásérték számítási eredménye című fejezetben szerepel. A számítás a területek biológiai aktivitásértékének számításáról szóló 9/2007. (IV. 3.) ÖTM rendelet alapján történik, az abban szereplő biológiai aktivitás értéket kifejező értékmutató alkalmazásával.

– 69 –



3.

ZÖLDFELÜLETI RENDSZER FEJLESZTÉSE

3.1.

Zöldfelületi rendszer elemeinek fejlesztési javaslatai

A zöldfelületi rendszer a település sajátos felépítésű, biológiai folyamatokkal és ökológiai törvényszerűségekkel jellemezhető alrendszere. A növényzettel borított zöldfelületeken túl biológiailag aktívnak számítanak a vízfelületek is. A településszerkezetet átszövő, tagoló városi szabadterek rendszere foglalja magába a területi és lineáris zöldfelületi elemeket. Ez a hálózat különböző jellegű és funkciójú, változatos zöldfelületi elemekből épül fel. A zöldfelületi elemek tipologizálhatók kiterjedésük, eltérő ökológiai jellemzőik és rekreációs használatuk alapján. Dunaharaszti közterületi zöldfelületei a közparkok, a közkertek, a kegyeleti parkok, a Duna‐part mentén húzódó sétányok és az egyéb, nem funkcionális célú pl. a közlekedési területek által közrefogott zöldfelületek, amelyek a város zöldhálózatának alapját képezik. A zöldfelületi rendszer fejlesztésére a meglévő zöldfelületek védelmével, tervezett új zöldfelületek létrehozásával és ezek összekapcsolására szánt vonalas zöldfelületi elemek létesítésével van mód a városban. Az utóbbi évek közcélú zöldfelület‐fejlesztéseinek lendületét megtartva a településszerkezeti terv által kijelölt zöldterületeken lehetőség adódik újabb közkertek, közparkok kialakítására, a jelenleg még hasznosítatlan lakóterületek beépülésének üteméhez igazodva. Új, nagyobb kiterjedésű közpark tervezett az Árok utca mentén a Horgásztavak térségében a tervezett településközponti vegyes területhez kapcsolódva. A komplex parkban összvárosi szabadterületi igények kielégítésére szolgáló funkciók is elhelyezhetők (pl. sportpálya, szabadtéri színpad). A zöldfelület szervesen kapcsolódik az itt található egykori bányatavakhoz, amely különleges értéket kölcsönöz a tervezett parknak. Kisebb közpark illetve közkert területek kialakítását javasolja a terv több helyen is az új lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódva, törekedve arra, hogy minden újonnan beépülő tömbtől gyaloglási távolságban elérhető legyen közhasználatú zöldfelület, ahol a közösségi rekreáció napi szinten szabadterületen biztosított. Ilyen közcélú zöldfelület alakítható ki az Újhegyi dűlőben az Őrtorony utca mentén, illetve a közigazgatási terület határához közeli tervezett erdőfoltban, valamint az Universum kemping melletti új lakóterülethez kapcsolódóan. A településszerkezeti terv javaslatának fontos eleme a Duna part végigjárhatósága. A parti sétány a különböző zöldfelületi rendszerelemeket összeköti egymással, különleges rekreációs teret jelent, ahol a zöldfelületi elemeken kívül az ember – víz kapcsolat is meghatározó. A végigjárhatóságot biztosító sétány a meglévő természeti értékek maximális figyelembe vételével alakítható ki (ahol jelenleg nem húzódik a végigjárhatóságra alkalmas útfelület, a szomszédos területhasználat rovására kerül kialakításra az új gyalog‐ és/vagy kerékpárút). Természetközelibb szakaszokon tanösvény létesítése javasolt. A Hősök tere melletti lezárt izraelita temető kegyeleti parkként való kialakítása javasolt. A jelenlegi elhanyagolt területen a síremlékek megtartásával, a növényzet fenntartásával értékes zöldfelületi elemmel gazdagodik a város. A temető jelenleg Kegyeleti park (Z‐KEGY) területfelhasználásba sorolt. Ehelyett a hatályos településrendezési eszközökben nem alkalmazott új területfelhasználási kategória, a különleges beépítésre nem szánt területeken belüli temető terület (Kb‐T) alkalmazása ajánlott. A település működő temetője hosszú távra tartalékterületekkel rendelkezik, így nem szorul további bővítésre. Parti sétányként kialakított közpark‐sávot jelöl ki a terv a Sportsziget parti sávjában és a Ráckevei (Soroksári)Duna partján a Sportszigettel szemben elhelyezkedő partszakaszon. A sétányok esetében, amelyek jelenleg Zöldterületbe soroltak, az új tervben különleges beépítésre nem szánt területeken belüli burkolt vagy fásított köztér, sétány területfelhasználási egységbe sorolandó (Kb‐Kt). Ugyanezt a területfelhasználási kategóriát kapja a korábban Fásított közterületként (Z‐F) szereplő Mandula utca melletti zöldsáv is. A helyi építési szabályzatban szereplő Egyéb zöldterület (Z‐EZ) szintén a zöldterületek kategóriájába tartozik jelenleg. Mivel ezek a területek nem funkcionális célú pl. a közlekedési területek által közrefogott, közhasználatra nem szánt zöldfelületeket foglalnak magukba, javasolt az övezet külön – 70 –



területfelhasználási egységként való jelölése, különleges beépítésre nem szánt területeken belüli egyéb zöldfelületként (Kb‐Ze). A zöldfelület‐rendezési javaslat a tervezett lakóterületeken és az egyéb új beépítésű belterületi részeken az utcák legalább egyoldali fásítását is tartalmazza. A település hangulatának, karakterének megőrzése érdekében célszerű az új utcák szélességét úgy meghatározni, hogy a meglévő utcákhoz hasonlóan szélesebb zöldsávok helyet kaphassanak. Közterületi fásításokhoz kis vagy közepes lombkoronát nevelő, illetve nagyobb díszértéket képviselő színes lombú díszfák javasoltak. A jó levegőminőség, az egyébként szennyezésre érzékenyebb fajok telepítésére is lehetőséget nyújt.

3.2.

Zöldfelületi ellátottság alakulása

Az elmúlt időszakban létesített új közkertek, ‐parkok, játszó‐ és sportkerteknek köszönhetően kedvezően alakul a zöldfelületi ellátottság. A területarányosan elhelyezkedő közcélú zöldfelületek megfelelően biztosítják a lakosság jelentős részének közösségi rekreációját. A következő ábrán a meglévő és tervezett lakótömbök közcélú zöldfelületektől való távolsága látható. Az ábra tartalmazza az új közparkokat és közkerteket is.

Meglévő és tervezett lakótömbök zöldfelületi ellátottsága

A zöldterületek távolsága alapján a lakóterületek nagy része továbbra is jól ellátottnak mondható. Az új lakóterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan zöldfelületi fejlesztések is tervezettek. A javaslatban szereplő, közösségi rekreációt biztosító új közcélú zöldfelületek a következők:  komplex közpark az Árok utca mentén a Horgásztavak térségében,  Újhegyi dűlőben az Őrtorony utca melletti közpark,  Újhegyi dűlőben közigazgatási terület határához közeli tervezett erdőfolt,  az Universum kemping melletti új lakóterülethez kapcsolódó közkert,  Duna‐parti sétány.

– 71 –



Jelenleg más besorolású, de közcélú zöldfelületként használt új zöldterületek:  Móricz Zsigmond utcai extrém sportkert (jelenleg központi vegyes terület),  Szent István úti játszókert (jelenleg lakóterület).

3.3.

Zöldfelületek ökológiai szerepének erősítésére vonatkozó javaslatok

A terv több olyan elemet tartalmaz, amely a zöldfelületek a település ökológiai viszonyaira előnyös hatást gyakorló szerepét hivatott betölteni. A település, néhány területrésztől eltekintve (51. sz. főút menti gazdasági terület), jelenleg is kedvező helyzetben van a zöldfelületi borítottság tekintetében. A nagykiterjedésű, beépítetlen külterületi mező‐és erdőgazdasági területek, illetve természetközeli állapotú területek, valamint a magasabb zöldfelületi arányú kertvárosias területek összességében magas zöldfelületi intenzitást biztosítanak a városnak. A kevésbé zöldfelület‐gazdag térségekben a biológiailag aktív felület növelése kívánatos. Az újonnan beépülésre kerülő kertvárosias lakóterületek utcáinak fásításával, zöldsávok kialakításával a zöldfelületi értékek növelhetők. Az 51. sz. főút menti gazdasági terület lakóterületek felé eső sávjában zöldfelületként kialakítandó telekrészek tartandók fenn, ahol intenzív fásítással egyrészt a gazdasági funkcióból fakadó kedvezőtlen környezeti hatások csökkenthetők (zaj‐, légszennyezés csökkentése, vizuális takarás), másrészt a biológiailag inaktív felületek mikroklimatikus viszonyokat kedvezőtlenül befolyásoló tulajdonságai kompenzálhatók. A mezőgazdasági területeken tájfásítást, mezővédő erdősávok, fasorok telepítését javasoltuk a meglévő dűlőutak, táblahatárok mentén, amelyek növelik a szegélyhatás‐effektus mértékét, változatosabbá teszik a tájképet. A fasorok és cserjesávok ökológiai folyosót képeznek, zöldhálózati összekötő szerepet töltve be. A mezővédő erdősávok ezen kívül a mezőgazdasági művelésű területek defláció elleni védelmét is biztosítják. A településen alkalmazott területfelhasználási kategóriák biztosítják az itt található ökológiai, természeti és zöldfelületi értékek fennmaradását. Jelentős területek soroltak Erdőterület ‐ Természeti területbe (Ett). Budapest közigazgatási határa mentén távlatban erdőtelepítési térség kijelölése javasolt. A hosszútávon kialakuló összefüggő erdősáv a két település elválasztásában és az ökológiai viszonyok javításában (településklíma, ökológiai kapcsolatok, új, változatos élőhelyek létrehozása) játszik majd kiemelkedő szerepet.

– 72 –



4.

KÖZLEKEDÉSI JAVASLATOK

4.1.

Közúti hálózati kapcsolatok

A Budapesttel meghatározó közlekedési kapcsolatban álló Dunaharaszti főúthálózata nyomvonalát tekintve kialakult. Az M0 gyűrű déli szektorának bővítése befejeződött. A bővítésből adódó kapacitástöbblet azonban már a megépítést követően kimerülőben van, amelyre a körgyűrű hiányzó észak‐nyugati szakaszának megépítése kis mértékben megoldást jelentene. Az M0 gyűrűhöz kapcsolódó 51. számú főút Dunaharasztit elkerülő nyomvonala rendkívül kedvező, mivel tehermentesíti a város belső területeit az átmenő forgalom egy részétől, azonban teljesítőképessége határán mozog, ezért kapacitásbővítése szükséges. A bővítés az út szelvényezés szerinti bal oldalának szélesítésével érhető el, mellyel a főút 2x2 sávossá válna legalább a Dunaharaszti és Taksony közötti szakaszon. A Kormány 1222/2011. (VI. 29.) számú, a gyorsforgalmi‐ és főúthálózat hosszú távú fejlesztési programjáról és nagytávú tervéről szóló határozata is említi a sávbővítést Kiskunlacházáig meghosszabbítva. A bővítésből következő területi igényeket a hatályos településrendezési terv biztosítja. Általánosan a folyópálya szakaszok számára 40 m, a csomóponti szakaszok számára 48 m szabályozási szélesség biztosítását javasoljuk, ezen szélességek egy‐ illetve kétoldali szervizút esetén további 9 m‐rel illetve 18 m‐rel növekednek. A Dunaharasztin áthaladó 510. számú főút magas forgalomterhelését a megkezdett rehabilitációs típusú átépítés folytatásaként tovább kell csökkenteni az 51. sz. főút kapacitásnövelő fejlesztésével összhangban. Az 5201. számú országos összekötőút szerepét tekintve továbbra is a szomszédos települések kelet‐ nyugati összekötéséről gondoskodik. Az összekötő út kapacitása megfelelő, jelentős fejlesztése nem várható. A korábbi tervekkel ellentétben a hiányzó Szigetszentmiklós felé vezető tervezett gyűjtőút nyomvonalának megtartása már nem indokolt a közeli M0 Duna híd és a Taksonyi átkelő megléte miatt. A főként Dunaharaszti és Szigetszentmiklós összeköttetését jelentő Soroksári Duna híd és gyűjtőút építése gazdasági szempontból jelentéktelen előnyökkel járna. A hálózati kapcsolatok javításaként Dunaharaszti közigazgatási határától északra tervezett egy II. rendű főút, amely az 510. sz. főutat kötné össze az M0 autóút BILK csomópontjával. Az út építése Soroksár közlekedésfejlesztési koncepciójában ugyan szerepel, a nyomvonalról tanulmányterv is készült, de a főváros településszerkezeti terve nem tartalmazza.

4.2.

Főbb közlekedési csomópontok

A várost meghatározó szerepű úthálózati elemekkel (51‐510. sz. főutak, 5201. számú országos összekötő út) való csomóponti kapcsolatok száma, azok hálózatban betöltött szerepéből adódóan jelentősen korlátozott. A város keleti részén húzódó 51. sz. főút elérhetősége hálózati szempontból kedvezőtlen, valamint a város cél‐ és eredő forgalmának jelentős része északra, Budapest felé irányul, a belső forgalom az 51. sz. főút Némedi úti, valamint a Fő út – Soroksári út vonalának a belső úthálózattal alkotott csomópontjaira összpontosul. Ennek hatására a csomópontokban, valamint a csatlakozó úthálózati elemeken a reggeli és délutáni csúcsidőszakban fellépő kapacitáshiány miatt a forgalom lefolyása kedvezőtlen. Az 510. sz. főút csomópontjainak további fejlesztésére, az átbocsátó‐ képesség jelentős növelésére a szűk közterületek és a helyi adottságok miatt nincs lehetőség. Az útvonalon nem is célszerű kapacitásnövelő beavatkozást tenni, mivel a város célja az átmenő forgalom csökkentése, a forgalom elkerülő útra terelésével. A város belső úthálózatának bővítésével keletkező keresztirányú kapcsolatok tehermentesítenék a Fő út – Soroksári úti és Némedi úti csomópontokat. Az 51. sz. főút – Némedi út jelzőlámpás csomópontja az 51. sz. főút forgalmi terhelése miatt túltelített. A főút bővítésének jegyében a csomópont áteresztő képességét is javítani kellene újabb kanyarodó sávok kialakításával. A meglévő szabályozás már biztosítja a főútvonal távlati bővítését.

– 73 –



MÁV és HÉV keresztezések: A Ráckevei HÉV vonal két szintbeni közúti‐vasúti keresztezéssel rendelkezik, amely a jövőben is megtartásra kerülne. A Budapest‐Kelebia vasútvonal Dunaharasztin átmenő szakaszának jelenlegi öt szintbeni közúti‐vasúti keresztezése megszűnik. A távlati vágányfelújítássorán a Szondi György utcánál, a Némedi útnál és a Temető utcánál létesülő új közúti aluljárók biztosítják majd a gépjármű átközlekedést.

4.3.

Belső úthálózat

A város belső úthálózatának elemeit az országos közúthálózat települési átkelési szakaszai, a forgalmi szerepet betöltő gyűjtőutak és döntő részben a lakó‐kiszolgálóutak, valamint kerékpárutak és gyalogutak alkotják.

Főút hálózat Dunaharaszti belső úthálózatát az országos közúthálózat települési átkelési szakaszai határozzák meg. A főúthálózaton jelentkező forgalom nagyságát a főváros közelsége és az ország pillanatnyi gazdasági helyzete determinálja. A Fő út – Soroksári út, és a Dózsa Gy. út – Némedi út, valamint az 51. sz. főút útvonalaira vonatkozó fejlesztési javaslatokat a fenti javaslatok tartalmazzák.

Gyűjtőút hálózat A város belső úthálózati rendszerének vázát alkotó, a TSZT által definiált gyűjtőúthálózat még nem alakult ki teljesen. A hiányzó gyűjtőút‐hálózati kapcsolatok fejlesztésére főként az 51. és az 510. sz. főutak között, illetve a területfelhasználási igényeknek megfelelően kell kialakítani, kelet‐nyugati és észak‐déli irányban az alábbiak szerint:  A Temető utca – Paál László utca hiányzó vonalának és csomóponti kapcsolatainak kiépítése szükséges, nyugati részen közvetlen Fő úti csomóponti kapcsolat kiépítésével, tömbáttöréssel és az élelmiszer áruház csomópontjának kismértékű átépítésével, keleti irányban a Paál László utca kiépítésével, valamint az 51. sz. főút csomópontjának fejlesztésével.  A Határ út és a Szondi György – Dr. Posta Sándor utcapár fejlesztése a Határ út Táncsics utca és vasútvonal közötti szakaszának, és az ennek szerves folytatását jelentő Szondi György utca – Dr. Posta Sándor utca egyirányú utcapárként kiépítésével.  Az észak‐déli irányú úthálózati kapcsolatok fejlesztésére javasoljuk a Táncsics Mihály utca összekötését a Gábor Áron utcával, így a lakóterületek forgalma megoszlana a Némedi úti és a Gábor Áron utcai főút csomópontok között.  Az M0 autóúttól északra található Újhegyi‐dűlő lakóterület fejlesztések kiszolgálására, valamint a Szondi György utca – Dr. Posta Sándor utca gyűjtőút‐hálózati szerepének kiszolgálására továbbra is javasoljuk a HÉV vonal keleti oldalán lévő Károlyi Mihály út gyűjtőúttá fejlesztését szélesítéssel.  A Kertváros területén a Haraszti szőlőknél, illetve a Haraszty Ferenc utcai lakóterületek feltárására a Munkácsy Mihály utca és a Jedlik Ányos utca kiépítését javasoljuk továbbra is. Az új gyűjtőutak szabályozási szélessége 16‐20 m, az úthálózat 2x1 forgalmi sávos keresztmetszete a távlati forgalmi igények számára is megfelelő kapacitást biztosít.

Lakó‐kiszolgáló úthálózat Dunaharaszti kisvárosias jellegéből adódóan az úthálózat legnagyobb részét a lakó és kiszolgáló utak hálózata alkotja. Új lakóterületek kialakításánál általánosan a fasorok elhelyezését is biztosító 14 m, gazdasági területek kialakításánál 16 m szabályozási szélességű közterület kialakítást javasoljuk. Üdülő területeken, illetve ahol az egyik oldalon beépítésre nem szánt terület található, ott a szabályozási szélesség 8 méterig csökkenthető.

– 74 –



A kialakult lakó és kiszolgáló utak szélességének szabályozásánál a kapcsolódó közterületek szélességét, a jelenlegi telekstruktúrát, a beépítési kötöttségeket és a terepviszonyokat vettük figyelembe. A burkolat nélküli lakóutcákat szilárd burkolattal kell ellátni a gyalogjárda hálózat kiépítésével együtt.

Forgalomcsillapított területek A lakóterületek átmenő forgalmának további csökkentése, a járművek sebességének mérséklése, valamint közlekedésbiztonság növelése szempontjából a forgalomcsillapított övezetek kialakításának folytatása javasolt. Korlátozott sebességű övezetek létrehozásának szabályozási, területbiztosítási vonzata nincsen. A kialakítást a vonatkozó 19/1994. (V. 31.) KHVM rendeletben foglaltak határozzák meg. Abban az esetben jelölhetők ki, ha teljesítik az alábbi követelményeket:  a zónát határoló utaknak le kell vezetniük a terület átmenő forgalmát,  az övezetnek jól felismerhető terület‐felhasználási egységet kell alkotnia,  az úthálózat szerkezetének, területhasználatának, övezeti besorolásának, az utak keresztmetszetének, valamint az övezet területén a gyalogos, illetve kerékpáros forgalom nagyságának a teljes úthálózatra indokolttá kell tennie a csökkentett sebességű haladás előírását.

4.4.

Közösségi közlekedés

Vasúti közlekedés A Budapest – Kelebia vasútvonal nemzetközi és elővárosi fejlesztése révén a második vágány kiépítése várható, amelynek területbiztosítását Dunaharaszti szabályozási terve 2007 óta tartalmazza a MÁVTI Kft. fejlesztési tervének (Tsz: 11058) megfelelően. A fejlesztési terv figyelembe vételével új megvalósítási tanulmány és engedélyezési terv készül, amely véleményezési szakaszban van. A terv alapján a második vágány továbbra is a meglévő vágány jobb oldalára kerülne. (Lásd Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ 2015. 05. 29‐i Emlékeztetője.) A második vágány építés és a meglévő vágány felújítása következtében a vonal engedélyezett sebessége növekedne, az utazási idő csökkenne. A fejlesztéssel új különszintű közúti‐vasúti aluljárók létesülnének a Szondi utca – Határ út és a Temető utca – Paál László utca vonalában, a Némedi úti aluljáró kiszélesítésre kerülne. A vonal műszaki fejlesztése jelentős szolgáltatási színvonal emelkedést eredményezve, vonzóbbá teheti a vasúti közlekedést. Dunaharaszti vasútállomásnál és Dunaharaszti alsó megállónál megfelelő számú P+R és B+R parkoló kialakítása javasolható. A korábbi tervekkel ellentétben a távlati nagysebességű vasúti közlekedésre vonatkozó fejlesztések nem fogják érinteni Dunaharasztit, a Budapest‐Belgrád/Bukarest NSV nyomvonal az OTrT‐ben rögzítettek szerint a Liszt Ferenc Nemzetközi repülőteret követően Cegléd‐Szeged útirányon haladna. A vasútvonal felújítása az Egyes közlekedésfejlesztési projektekkel összefüggő közigazgatási hatósági ügyek nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánításáról és az eljáró hatóságok kijelöléséről szóló 345/2012. (XII. 6.) számú kormányrendelet szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházásnak számít.

HÉV A HÉV nyomvonala Dunaharaszti közigazgatási területén véglegesen kialakultnak tekinthető, Budapest és Tököl között kétvágányú, amely Dunaharaszti külső állomás és a Ráckevei Duna hídon való átkelési szakasz (800 m) között egy vágányra szűkül. Az átkelési szakasz a távlati tervek szerint továbbra is egyvágányú marad. A Dunaharaszti külső állomáshoz kapcsolódó járműtelepre távlatban is szükség van. Budapest Településszerkezeti Tervében szerepel a Szentendrei, a Soroksári és a Csepeli HÉV vonalak összekötése, valamint a belváros alatt metró jellegű átvezetése. Az így kialakuló Észak‐déli regionális gyorsvasút Dunaharaszti számára kedvezőbb fővárosi közlekedési kapcsolatokat nyújt majd távlatban.

– 75 –



Volán Busz A Volán által üzemeltetett helyközi autóbusz járatok útiránya kialakult, érdemi hálózatfejlesztés vagy járat sűrítés nem várható. A tervezett HÉV és MÁV fejlesztések révén várható némi utas szám csökkenés. Az autóbuszöblök és utasvárók megfelelő színvonalú kiépítése javasolt.

Helyi autóbusz közlekedés A jelenlegi helyi közösségi közlekedést biztosító autóbusz viszonylatok útvonalát ki kell bővíteni a jelenleg beépített, de ellátatlan területek felé, valamint a beépítésre szánt területek irányába azok beépítésének ütemében. A város jelenleg nem rendelkezik az autóbuszok számára megfelelő minőségű járműteleppel, ezért továbbra is javasolt az 5201. sz. összekötőút déli oldalán, az 51. sz. főút csomópontja melletti jelenleg beépítetlen terület járműtelepként való használata. A vonalhálózat bővítésén kívül javasoljuk a meglévő megállóhelyek műszaki színvonalának emelését is utasperonok, buszöblök és utasváró építmények létesítésével.

Víziközlekedés A Soroksári Dunán rendszeres menetrendszerű hajóforgalom bevezetése nem várható a jövőben, ezért a jelenlegi kikötési lehetőség fejlesztése nem szükséges. A sport és rekreáció jegyében azonban biztosítani kell kisebb csónak kikötőt a Sportszigetnél.

4.5.

Kerékpáros közlekedés

A település közigazgatási területének nyugati határán van az OTrT által kijelölt nemzetközi és országos kerékpárút törzshálózat egyik tervezett nyomvonala, amely az EuroVelo 6 Duna menti folyosó része. A BATrT javaslata szerint az észak‐déli kerékpáros kapcsolat mellett a kelet‐nyugati kerékpárút hálózat eleme biztosítja a térségi kapcsolatokat. A nemzetközi és országos tervek figyelembe vételével javasoljuk az EuroVelo 6 nyomvonal Dunaharaszti szakaszának kialakítását. A nyomvonal budapesti szakaszára a KKK (Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ) megbízásából megvalósíthatósági tanulmány készült, amely szerint a tervezett nyomvonal Dunaharasztit a Horgász part utcán keresztül éri el. A tervezett szakasz az utca kiépítendő burkolatán vezetne kijelölt kerékpáros nyomvonalként. Dunaharaszti határától az Alsó‐Duna utca – Duna utca nyomvonalán haladna szintén kijelölt kerékpáros nyomvonalként, majd visszatérve a Ráckevei (Soroksári)–Duna mellé a HÉV járműtelepe mögötti kiszabályozott területen haladna. A part menti területet követően a Hév sétány kisforgalmú útján folytatódna az útvonal. A HÉV vonalát a Sziget utcai meglévő átjárón keresztezné, majd a Ráckevei (Soroksári)–Duna melletti értékes természeti terület (Hókony) és a mezőgazdasági terület határán vezetne. A Duna‐Tisza‐csatornát tervezett kerékpáros hídon keresztezné, majd a Búzavirág soron keresztül érné el Dunaharaszti közigazgatási határát. A településen belüli kerékpáros kapcsolatok kiszolgálására továbbra is javasolható Soroksári út – Fő út vonalon önálló kerékpárút kialakítása. A nyomvonal az EuroVelo Dunaharaszti szakaszához északon az M0 híd mellett (a hídon átkelő meglévő kerékpárúthoz is csatlakozva), középen a Sziget utcánál és délen a Duna – Tisza csatorna mellett, a Búzavirág soron keresztül csatlakozna. A térségi kerékpáros kapcsolatok kiszolgálására továbbra is javasoljuk a Dózsa György út – Némedi út vonal megvalósítását, az Andrássy Gyula utcában meglévő kerékpárút felhasználásával. A Duna – Tisza csatorna partján a turizmust szolgáló kerékpárút építését javasoljuk, amely az EuroVelo 6‐tal is kapcsolatot teremtene. Dunaharaszti kedvező domborzati viszonyaiból adódóan mindenhol számítani kell kerékpáros célforgalomra, ezért a közintézményeknél és nagyobb forgalmat vonzó létesítményeknél kerékpártárolók kialakítása célszerű. A kerékpáros úthálózat egyes elemeit az adott közterületi szakasz, közúti keresztmetszet, forgalom‐technikai rendszer és a forgalom adta lehetőségek figyelembe vételével kell megtervezni és kialakítani.

– 76 –



4.6.

Főbb gyalogos közlekedés

Az újonnan kialakítandó lakó és városközponti területeken a gyalogos közlekedés számára kétoldali gyalogos járdák, míg gazdasági területek esetén egyoldali gyalogos járda kiépítését javasoljuk. A már beépített településrészek elmaradt gyalogjárda építését tovább kell folytatni, a meglévő elavult műszaki állapotú hálózatot pedig a mai kor igényeinek megfelelően fel kell újítani. A kis forgalmú lakóutcákon és üdülő területeken elfogadható a gépjárművek és a gyalogosok közös felületen történő közlekedése. A Budapest – Kelebia vasútvonal felújítása következtében távlatban megszűnnek a szintbeni gyalogos keresztezési lehetőségek a forgalombiztonság javításának jegyében. Az átjárási lehetőségek pótlására önálló gyalogos aluljárók kialakítását javasoljuk a Magyar utcánál, amely a Magyar és Lehmann utcák összekötésén kívül Dunaharaszti alsó vasúti megállóhely peronkapcsolatát is biztosítja, valamint a Rákóczi utcánál. A tervezett közúti aluljárók kialakításánál a gyalogos átvezetést is biztosítani kell. A Némedi úti közúti aluljáró kiszélesítésével különálló gyalogos‐kerékpáros aluljáró kialakítását javasoljuk. A vasútvonal mindkét oldalán az aluljárókra történő rávezetés érdekében a gyalogos közlekedést biztosító gyalogúthálózatot javasolt kialakítani. A Ráckevei (Soroksári)–Duna mentén gyalogos sétányt javasolt létrehozni a HÉV járműtelepe mögötti kiszabályozott sávban és a Sportszigeten, amelyeket önálló gyalogos híddal javasolt összekötni. Szintén gyalogos hidat javasolt létesíteni a Duna – Tisza csatorna fölött a Hókony és a Paradicsomsziget Ráckevei (Soroksári)–Duna melletti gyalogos útvonalainak összekötésére.

4.7.

Gépjármű elhelyezés, parkolás

Dunaharaszti egészére egységes szempontrendszer alapján kell a parkolás szabályozását elvégezni. Az újonnan beépítésre kerülő vagy meglévő építmények bővítése, átalakítása, funkciójuk módosítása esetén a rendeltetésszerű használathoz szükséges személygépjármű várakozóhelyeket továbbra is az országosan meghatározott normák betartásával kell biztosítani. A kerékpár forgalom számára minden beépítés esetén javasolt telken belül a rendeltetésszerű használathoz szükséges, illetve az intézményekhez kapcsolódóan további közterületi kerékpártárolókat létesíteni, mivel a terepadottságok és a közterületi adottságok egyaránt kedveznek ennek a közlekedési módnak. A kereskedelmi funkciójú beépítéssel rendelkező telkeken, ahol a telken belüli rakodóhely kialakítása nem biztosítható, közterületi koncentrált rakodóhelyek kialakítása javasolt. A Fő utca rehabilitációjának folytatásaként tovább bővíthető a közúttal párhuzamos parkolósávok kialakítása. A Sportszigeti és Paradicsomszigeti üdülőterületen a parkolás telken belül csak részben biztosított, mivel több esetben a jármű nem fér el a már beépített, igen kis méretű ingatlanon. Az üdülő terület peremén közterületi parkoló kialakítását továbbra is javasoljuk. Dunaharaszti agglomerációs helyzetéből fakadó ingázó forgalmának közösségi közlekedést használó része számára a megkezdett fejlesztések folytatásaként a HÉV és vasút megállói környezetében megfelelő mennyiségű P+R parkoló kiépítése szükséges a meglévő területek felhasználásával, vagy új területek vásárlásával.

– 77 –



5.

KÖZMŰVESÍTÉSI JAVASLATOK

A településszerkezetet érintő változások közül a Sportszigeten történő üdülőterületek átsorolása generál kismértékű közműigény változást. Ezen a változáson kívül jelen településszerkezeti tervben új beépítésre szánt terület kijelölésére nem kerül sor. Azonban Dunaharaszti területén számos fejlesztési tartalékkal rendelkező lakó és gazdasági terület található, ahol a teljes közművesítettség még nincs biztosítva.

5.1.

Víziközművek

5.1.1 Vízellátás Dunaharaszti vízellátása kiépített, a KSH 2013‐as adatai alapján minden lakás rendelkezik ivóvíz bekötéssel. A Hókony és a HÉV sétány területén, ahol üdülőházak találhatóak, azonban még nincs kiépítve a vezetékes ivóvízhálózat. Ezeken a területeken fúrt kutakból biztosítják a vízellátást. Az oltóvízigényt az ivóvízhálózat biztosítja, a kb. 339 db földalatti és földfeletti kialakítású tűzcsappal. A tűzcsapok elhelyezkedése megfelelő. A településen 37 db közkifolyó található, aminek létjogosultsága annak tükrében, hogy a vízellátás kiépített, megkérdőjelezhető, és felülvizsgálatot igényel. Azonban a parkok, játszóterek környezetében a közkifolyók megtartása, vagy szükség esetén létesítése javasolt. Az övezeti besorolást érintő változások közül ivóvízigény növekményt okoz a  Sportszigeten üdülőterületek átsorolása  a településközpont terület felülvizsgálata, ezen belül is a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig a kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezetbe sorolása okán  a HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása Ezen felül a vízigények növekedésével kell számolni a fejlesztési tartalékkal rendelkező lakó és gazdasági területeken. A többi övezeti besorolást érintő változás nem okoz ivóvíz igény növekményt, sőt, egyes esetekben a terület átalakulása után a vízigények csökkenése várható. Az ivóvízigény becsült növekménye és a becsült tűzivízigény a következő: Vízigény növekménye Szükséges oltóvíz intenzitás Terület elnevezése [m3/d] [l/s] Sportszigeten üdülőterületek 1,5 900 átsorolása Településközpont terület 146,6 900 ‐ 1800 felülvizsgálata (Lke‐O/2  Vt/3) HÉV melletti terület intézményi 3,2 2400 területbe sorolása A Sportszigeten átsorolásra kerülő ingatlanok, ingatlan részek vízigény növekménye a meglévő hálózatról biztosítható. A Dózsa György úton a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig az övezeti átsorolás révén nő a beépítés megengedett legnagyobb mértéke, ezáltal a terület átalakulása során az ivóvízigények növekedésével lehet számolni. A megnövekedett vízigényeket az utcában lévő DN100 és DN150 mm‐es vezetékek ki tudják szolgálni. A HÉV melletti, 5233 hrsz.‐ú telek az adatszolgáltatás alapján nem rendelkezik ivóvíz ellátással. A terület vízellátását a Duna utcában lévő DN100 mm‐es vezetékről javasolt megoldani. Az Újhegyi dűlő M0‐hoz közelebbi területén a jelenleg még beépítetlen terület vízellátását a főváros felől érkező DN400 mm‐es főnyomócsőről javasolt megoldani. Az építendő terület súlyvonalában a beépítés ütemének megfelelően, a kiszabályozott közterületen épülhet meg az elosztó hálózat kétoldali betáplálást biztosítva az egyes utcákban.

– 78 –



A Kertváros temetőtől délre eső területének vízellátását a Levendula utcában és a Zsálya utcában lévő DN200 mm‐es gerincvezetékről javasolt megoldani. Az építendő terület súlyvonalában a beépítés ütemének megfelelően, a kiszabályozott közterületen épülhet meg az elosztó hálózat kétoldali betáplálást biztosítva az egyes utcákban. A Tavak területén az Universum üdülőközpont vízellátásának biztosításához javasolt a Ganz Ábrahám utca és a Napsugár utcában meglévő DN150 mm‐es vezeték között körvezetékes hálózatot létrehozni. Az ingatlanok ellátására kiépítendő hálózatot javasolt a tavat megkerülve kiépíteni, szintén körvezetéket létrehozva. Az ivóvízellátó hálózat kialakításakor a kétoldalú betáplálást biztosító rendszer előnye, hogy nem alakul ki pangó víz a hálózatban, illetve az üzembiztonsága nagyobb. Az Északi Iparterületen fellépő nyomásproblémák miatt javasoljuk a terület kétirányú betáplálásának megteremtését, melynek egyik lehetséges megoldása a Jedlik Ányos utcai DN200 mm‐es gerincvezeték tovább építése a vasútvonal és az M0 sz. út alatti átvezetéssel a Lovas utca irányába. Az Északi Iparterület déli területén a még beépítetlen telkek vízellátásának, valamint a kétoldali betáplálás biztosítása érdekében az Irinyi János és Gábor Áron utcákban lévő ivóvízvezetékek összekötése javasolt. A Déli Iparterület vízellátására a Lehman kapitány utcán kiépült DN200 mm‐es gerincvezeték szolgál. Az iparterületen a fejlesztések során az elosztóvezeték kiépítésére lesz szükség. A Paradicsomsziget és HÉV sétány területén nincs kiépített ivóvíz hálózat. A Paradicsomsziget ellátására javasoljuk egy, a Fő úton haladó és a Hókonyban kiépített vízvezeték összekapcsolásával kialakított hálózat megépítését. Ezáltal a Hókony területén is kétoldalú vízbetáplálás jönne létre. A HÉV sétány vízellátását a Csónak utca – Erzsébet utca nyomvonalon haladó DN300 mm‐es főnyomócsőről javasoljuk megoldani. Dunaharaszti jelenleg is ellátott területeinek környezetében fejlesztési tartalékkal rendelkező területek ivóvízellátása a meglévő elosztóhálózat továbbfejlesztésével megoldható. A vezetékek javasolt nyomvonalát a „Közműjavaslat – Ivóvízellátás” c. tervlapon tüntettük fel.

5.1.2 Csatornázás Dunaharaszti szennyvízhálózata kiépített, valamint szennyvíztisztító teleppel rendelkezik. A Ráckevei (Soroksári)–Duna vízgazdálkodásának, vízminőségének javítása, szennyezőanyagok kivezetése a parti sávból projekt (RSD projekt) keretében a Paradicsomszigeten, a Hókonyban és a HÉV sétányon is kiépült a csatornahálózat, azonban annak átadása és a lakosság rákötése még nem történt meg. A vízi közmű‐szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. rendelet, és az azt módosító 458/2013. (XII.2.) Korm. rendelet alapján a víziközmű‐szolgáltatónak át kellett vennie üzemeltetésre a meglévő és üzemelő háztartási szennyvíz beemelőket. A szolgáltató célszerűnek tartaná a tömbben lévő átemelők átépítését közterületre. Az övezeti besorolást érintő változások közül szennyvízmennyiség növekedését okoz:  a Sportszigeten üdülőterületek átsorolása  a településközpont terület felülvizsgálata, ezen belül is a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig a kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezetbe sorolása okán  a HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása Ezen felül a szennyvízmennyiség növekedésével kell számolni a fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó és gazdasági területeken. A többi övezeti besorolást érintő változás nem okoz szennyvízmennyiség növekményt, sőt, egyes esetekben a terület átalakulása után a keletkező szennyvizek mennyiségének csökkenése várható. A szennyvízmennyiség becsült növekménye a következő: Terület elnevezése Szennyvízmennyiség növekménye [m3/d] Sportszigeten üdülőterületek átsorolása 1,4 Településközpont terület felülvizsgálata (Lke‐O/2  131,9 Vt/3) HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása 2,8

– 79 –



A Sportszigeten átsorolásra kerülő ingatlanok, ingatlan részeken keletkező többlet szennyvízmennyiséget a kiépített hálózat nagy valószínűséggel el tudja vezetni. A Dózsa György úton a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig az övezeti átsorolás révén nő a beépítés megengedett legnagyobb mértéke, ezáltal a terület átalakulása során a keletkező szennyvíz mennyiségének növekedésével lehet számolni. A megnövekedett szennyvízmennyiséget az utcában lévő csatorna nagy valószínűséggel fogadni tudja. A HÉV melletti, 5233 hrsz.‐ú telek az adatszolgáltatás alapján nem rendelkezik szennyvízcsatornával. A területen keletkező szennyvizeket északi irányba a Duna utcában lévő átemelő irányába javasolt elvezetni. Az Újhegyi dűlő M0‐hoz közelebbi területén a jelenleg még beépítetlen terület szennyvízét a Római utcában húzódó nyomóvezetékbe javasoljuk bevezetni. A csatorna a beépítés ütemének megfelelően, a kiszabályozott közterületen épülhet meg. A Kertváros temetőtől délre eső területén keletkező szennyvízmennyiségeket a terület déli és keleti oldalán kiépített nyomóvezetékek tudják fogadni. A csatorna a beépítés ütemének megfelelően, a kiszabályozott közterületen épülhet meg. A Tavak területén, az Universum üdülőközpont szennyvizeinek befogadójául a terület északi oldalán kiépített csatorna szolgálhat. A megnövekedett szennyvízmennyiség miatt a meglévő átemelő és nyomóvezeték kapacitása valószínűleg nem lesz megfelelő, azok átépítésére lehet szükség. A domborzati adottságok miatt a fejlesztési területeken a gravitációs hálózat fejlesztésén túl szennyvíz nyomócsövek, szennyvíz beemelők és átemelők építése válhat szükségessé. Meglévő hálózathoz, illetve átemelőhöz történő csatlakozás előtt felül kell vizsgálni a csatorna vagy átemelő kapacitását, és szükség esetén bővíteni kell azt. Dunaharaszti területén nem javasoljuk a csatorna‐közműpótló műtárgyak létesítésének és használatának engedélyezését. A vezetékek javasolt nyomvonalát a „Közműjavaslat – Szennyvízcsatornázás” c. tervlapon tüntettük fel.

5.1.3 Csapadékvíz‐elvezetés Dunaharaszti területén túlnyomó részt nyílt szikkasztó árkok találhatóak. Az utcákban az árkok kialakítása, felújítása folyamatosan zajlik az útpálya építésekkel párhuzamosan. Problémát jelent, hogy az ingatlanokról lefolyó csapadékvizet bevezetik az elválasztott rendszerű szennyvízcsatornába, amik nem arra a megnövekedett vízhozamra lettek méretezve. Az ilyen illegális rákötések feltárása folyamatban van, majd az érintett ingatlan tulajdonosát fel kell szólítani a rákötés megszüntetésére. Az A/3 belvízcsatorna vízgyűjtő területén létesített új lakó‐ és iparterületekkel a burkolt felületek aránya megnőtt, így a csatorna kapacitáshiányossá vált. A belvízcsatorna tervezett rekonstrukciója során nem csak az új beépítések miatt megnövekedett csapadékvíz mennyiséget kell figyelembe venni, hanem azt is, hogy az illegális csapadékvíz bevezetések lecsatlakozása a szennyvízhálózatról többlet csapadékvíz megjelenését fogja okozni az elvezető árkokban, csatornákban. Ez a település egyéb területein is problémákat okozhat. A Sportszigeten az üdülőterületek átsorolása, valamint a sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása a lefolyó csapadékvíz mennyiséget nem befolyásolja jelentősen. Ezeken felül az elvezetendő csapadékvíz mennyiségének növekedésével kell számolni a fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó és gazdasági területeken, valamint a következő övezeti besorolást érintő területeken:  a településközpont terület felülvizsgálata, ezen belül is a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig a kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezetbe sorolása okán  a HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása  a sportpálya különleges sportterületbe sorolása. A többi övezeti besorolást érintő változás nem okoz növekményt az elvezetendő csapadékvíz mennyiségében, sőt, egyes esetekben a terület átalakulása után a területről lefolyó csapadékvizek mennyiségének csökkenése várható.

– 80 –



A csapadékvíz becsült növekménye egy éves gyakoriságú 15 perces csapadékeseménnyel (101 l/s,ha intenzitás), valamint a legkedvezőtlenebb, teljes mértékű beépítéssel (burkolt felületek lefolyási tényezője 0,9, burkolatlan felületé 0,3) számolva a következő: Átlagos lefolyási tényező Csapadékvíz növekménye Terület elnevezése [‐] [l/s] Településközpont terület 0,78 29,1 felülvizsgálata (Lke‐O/2  Vt/3) HÉV melletti terület intézményi 0,72 5,1 területbe sorolása Sportpálya különleges sportterületbe 0,66 10,8 sorolása A fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó és gazdasági területeken törekedni kell a többlet csapadékvizek helyben tartására. Az ingatlanokról lefolyó csapadékvizet javasoljuk a telken belül elhelyezni, felhasználni vagy elszikkasztani. A gazdasági területeken a területről lefolyó csapadékvíz olajfogón keresztül az árkokban, csapadékvíz csatornába vezethető. Lakóterületen javasoljuk az út mentén szikkasztó árkok kialakítását. A területről lefolyó többlet csapadékvizek csapadékvíz elvezető hálózatba történő bevezetése esetén igazolni kell, hogy a hálózat kapacitása megfelelő, képes fogadni és elvezetni a többlet csapadékvizeket.

5.2.

Energiaellátás

5.2.1 Villamosenergia‐ellátás Dunaharaszti villamosenergia‐ellátása kiépített. A város északi részén építési korlátozásként van jelen a MAVIR Zrt. üzemeltetésében lévő Csepel–Soroksár I‐II. 120 kV megnevezésű átviteli hálózat távvezetéke (15‐23. oszlopközök) és annak a nyomvonal tengelyétől mérten 23 méter széles védőtávolsága. Ugyancsak építési korlátozásként vannak jelen az ELMŰ Hálózati Kft. 120 kV‐os nagyfeszültségű elosztóhálózati távvezetékei:  Százhalombatta – Soroksár 120 kV,  Dunaújváros – Soroksár 120 kV. Biztonsági övezetük a villamosművek, valamint a termelői, magán‐ és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről szóló 2/2013. (I.22.) NGM rendelete alapján a vezeték mindkét oldalán a szélső, nyugalomban lévő áramvezetőktől vízszintesen és nyomvonalukra merőlegesen mért 13 méter távolságokra lévő függőleges síkokig terjed. Az ELMŰ Hálózati Kft. tájékoztatása szerint helybiztosítási igénnyel járó fejlesztés a következő években nem tervezett. A város területén elhelyezett transzformátorok a jelenlegi fogyasztói igényeket megfelelően kielégítik. A transzformátorokból kiinduló kisfeszültségű és közvilágítási hálózat a területen vegyes képet mutat, megtalálhatóak a légvezetékesé és földkábeles elosztóhálózati elemek is. A hálózatbővítéseket javasolt földkábeles kialakítással létesíteni. A tervezett településrendezés, a kiszabályozásra kerülő utak szélesítésénél, esetlegesen a csökkentésénél figyelembe kell venni az érvényben levő szabvány szerinti közműelhelyezést és a biztonsági övezet távolsága miatti változásokat. Ha ezek a változások a meglévő közép‐ vagy a kisfeszültségű hálózatok kiváltását, közterületre helyezését vonják maguk után, akkor azok kiváltásának, átépítésének teljes beruházási költsége a kezdeményezőt, a beruházót vagy az Önkormányzatot terheli. Közüzemi hálózat elhelyezése csak közterületen vagy a közforgalom számára a nap 24 órájában megnyitott magánúton vezeték jog, illetve szolgalmi jog bejegyzése mellett lehetséges.

– 81 –



Tervezett úthálózatoknál figyelembe kell venni a 2/2013. (I. 22.) NGM rendelet „A villamosművek, valamint a termelői, magán‐ és közvetlen vezetékek biztonsági övezetéről” előírásait, a keresztezésekre vonatkozó szabványossági feltételeket (MSZ151‐1, és ‐8), az erősáramú kábelek szabványossági feltételeinek biztosítását (MSZ 13207) és a meglévő kisfeszültségű hálózatot (MSZ 1), Továbbá a létesítésnél a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamos energiáról rendelkezéseit, és a közmű elrendezésekről szóló MSZ 7487 előírásait. Új transzformátor állomás megépítésekor annak elhelyezéséhez vagy a Beruházónak vagy az Önkormányzatnak helyet kell biztosítania – szükség esetén a köztük lévő megállapodás alapján. Az új transzformátor állomást, illetve elosztószekrényt az ELMŰ Hálózati Kft. csak föld feletti vagy épületben elhelyezett kivitelben veszi át, javasolt az épületben elhelyezett kivitel alkalmazása. Az övezeti besorolást érintő változások közül villamosenergia‐igény növekményt okoz a  Sportszigeten üdülőterületek átsorolása,  a településközpont terület felülvizsgálata, ezen belül is a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig a kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezetbe sorolása okán,  a HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása. A villamos energia becsült növekménye a következő. Terület elnevezése Villamosenergia‐igény növekmény [kW] Sportszigeten üdülőterületek átsorolása 56 Településközpont terület felülvizsgálata (Lke‐O/2  620 Vt/3) HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása 200 Valamennyi energiaigény a középfeszültségű hálózat fejlesztésével kielégíthető. A Tavak területén az Universum üdülőközpont esetében a meglévő légvezetékes, 20 kV‐os hálózat közterülten történő földkábeles továbbépítésével, a terhelési súlypontokba elhelyezett 20/0,4 kV‐os transzformátorokkal a fogyasztói igények kielégíthetőek. A kis‐ és közvilágítási hálózatot szintén földkábeles kialakítással javasolt megvalósítani. Ezen felül a villamosenergia‐igény növekedésével kell számolni a fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó és gazdasági területeken. A többi övezeti besorolást érintő változás nem okoz villamosenergia‐ igény növekményt, egyes esetekben a terület átalakulása után az igények csökkenése várható.

5.2.2 Gázellátás Dunaharaszti gázellátását a Bp. XXIII. kerületben az Ócsai út és az M0‐ás csomópont mellett lévő Soroksár gázátadó állomás végzi. A gázvezetékek kiépítettsége teljes körűnek mondható. Az övezeti besorolást érintő változások közül földgázigény növekményt okoz a  Sportszigeten üdülőterületek átsorolása,  a településközpont terület felülvizsgálata, ezen belül is a Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig a kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezetbe sorolása okán,  a HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása. A gázigény becsült növekménye a következő: Terület elnevezése Gázigény növekménye [gnm3/ó] Sportszigeten üdülőterületek átsorolása 10 Településközpont terület felülvizsgálata (Lke‐O/2  380 Vt/3) HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása 20

– 82 –



A Sportszigeten található üdülőterületek, a 6460 hrsz.‐ú ingatlan kivételével leágazóvezetékkel ellátottak, a gázellátás szerződéskötés és díjfizetés után biztosítható. Az Universum üdülőközpont ellátásának biztosításához a Némedi úti nagyközépnyomású gázvezetéket lehet figyelembe venni, amelyet fel kell bővíteni és a Napsugár utcán új nagyközépnyomású hálózatot kell létesíteni. A településközponti terület esetében a gázigény a meglévő középnyomású hálózatról biztosítható. A HÉV melletti terület ellátása a Duna utcában meglévő középnyomású elosztóvezeték továbbépítésével biztosítható. Ezen felül a gázigény növekedésével kell számolni a fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó és gazdasági területeken.

5.3.

Hírközlés

5.3.1 Vezetékes elektronikus hírközlés A vezetékes elektronikus hírközlési hálózat számottevő része légvezetékként létesült. A Százhalombatta – Soroksár 120 kV távvezetékének nyomvonalán az ELMŰ hírközlési hálózata üzemel. A Magyar Telekom Nyrt. jelenleg a településen vezetékes elektronikus hírközlési hálózattal nem rendelkezik. A PR‐TELECOM Zrt. a településen internet, kábel TV (analóg és digitális), valamint telefon szolgáltatásokat nyújt. Az adattovábbítást elsősorban a kisfeszültségű hálózat oszlopain és földkábeles hálózaton keresztül oldja meg. Új beruházás jelenleg nem tervezett, igény esetén a fejlesztésnek akadálya nincs. A településszerkezetet érintő változások környezetében megtalálható az Invitel Távközlési Zrt. hálózata. A későbbiek során a beépítés ütemének megfelelően hálózatfejlesztés szükséges az alábbi fejlesztési tartalékokkal rendelkező lakó‐ és gazdasági területeken:  Újhegyi dűlő M0‐hoz közelebbi területén,  Kertváros temetőtől délre eső területén,  Tavak területén, a Némedi úttól délre, a gazdasági területekhez kapcsolódó sávban lévő lakóterületen,  Északi és a Déli Iparterületen.

5.3.2 Vezeték nélküli elektronikus hírközlés Az Antenna Hungária Zrt. (AH Zrt.) tájékoztatása szerint a településen bejegyzett magassági korlátozásuk nincs, antennatornyot, átjátszó állomást nem üzemeltetnek. Az AH Zrt. alépítmény hálózattal nem rendelkezik, és távlati tervei között sem szerepel ilyen jellegű hálózatfejlesztés. A B2B szolgáltatásait mikrohullámú berendezései segítségével biztosítják, a piaci igényeknek megfelelően. A Vodafone Magyarország Zrt. a településen az alábbi hat bázisállomással biztosítja a lefedettséget. Cím

EOVx

EOVy

külterület

654620

224465

Piactér

653469

222764

Irinyi J. u. 7.

655973

222593

belterület

652321

221864

belterület

655355

222829

Fő út

652656

223260

– 83 –



A Telenor adatszolgáltatása alapján az alábbi bázisállomások biztosítják hálózatuk lefedettségét. Név Őrtorony Industrial Némedi City Dél Dunaharaszti

Kód PE‐0757 PE‐0069 PE‐0718 PE‐0298 PE‐0154 PE‐0018

Jelleg torony ‐ idegen torony ‐ standard torony ‐ idegen torony ‐ idegen torony ‐ idegen torony ‐ standard

Magasság(m) 40 41 30 33 50 38

Cím

EOVx 653 740 017/39 hrsz. 655 318 655 322 Piac tér, 571/3 hrsz. 653 480 1266/10 hrsz. (Vásárhelyi Pál u. 20) 652 320 090/1 hrsz. 652 195

EOVy 225 156 224 352 222 822 222 760 221 860 224 715

Egy bázisállomáson jellemzően több mobilszolgáltató is üzemeltet szektorsugárzókat, a megfelelő lefedettség elérése érdekében. A szolgáltatók tájékoztatása szerint új telephely létesítése a közeljövőben nem tervezett.

5.4.

Megújuló energiaforrások alkalmazása, környezettudatos energiagazdálkodás, egyedi közműpótlók

A megújuló energiaforrások alkalmazásában a napelem villamosenergia‐termelésre, a napkollektorok használati melegvíz előállítására történő hasznosítására nyújt lehetőséget. A napelemek, napkollektorok elhelyezését javasolt településkép bejelentési eljáráshoz kötni, amivel kiküszöbölhető a városkép konfliktus kialakulása, másrészt mérhetővé és kimutathatóvá teszi a megújuló energiaforrások hasznosításának ezen formájának a településen betöltött szerepének súlyát.

– 84 –



6.

KÖRNYEZETI HATÁSOK ÉS FELTÉTELEK

Dunaharasztiban a legjelentősebb környezeti konfliktus az átmenő forgalomból adódó zajterhelés. A település elhelyezkedése (fővárosi közelség, autóút, vasúti fővonal, főutak jelenléte) predesztinálja a forgalomból adódó magas zajkibocsátást. A zajterelés káros hatásinak kiküszöbölésére több módszer kínálkozik. Az egyik leghatékonyabb megoldás az aktív zajvédelem, a zajkibocsátás csökkentése, amikor egyrészt forgalmi eszközökkel, másrészt műszaki eszközökkel, útjavítással (a zajterhelésben nagy szerepet játszó gördülési zaj csökkentésével) javítjuk a környezeti feltételeket. A másik megoldás a passzív védelem, amikor terjedési útjába helyezett akadályokkal (zajárnyékoló fal, fokozott hanggátlású nyílászárók beépítése) történik a zajszint csökkentése. A város 2015–2020 közötti időszakra készült Környezetvédelmi Programjában a következő javaslatok szerepelnek a zajterhelés csökkentésre (a település zajtérképét felülvizsgáló és intézkedési tervet készítő Vibrocomp Kft. tanulmánya alapján):  M0 autóút mentén az északi oldalon a zajárnyékoló fal megmagasítása a lakóterületek mentén és a Ráckevei (Soroksári)Duna feletti szakaszon (a déli oldalon ez a beavatkozás megtörtént az út sávbővítésével párhuzamosan).  Az egyéni és közösségi közlekedés, illetve a távolsági, településkörnyéki és települési közlekedési eszközök közötti hatékony eszközváltási rendszer kialakítása.  Útburkolat felújítása a Soroksári úton, a Fő úton és a Némedi úton az üzemeltetővel együttműködésben.  Alternatív közlekedési módok kihasználhatóságának elősegítése. Tömegközlekedés fejlesztése a változó igényeknek megfelelően (intermodális kapcsolatok megteremtése, új viszonylatok kialakítása). Indokolt méretű járatsűrűség növeléssel a személygépkocsik kényszerű használatának csökkenése érhető el.  Passzív védelem az épületek lakószobáinak fokozott hanggátlású nyílászárókkal való ellátása országos pályázati források keresésével, ill. a lakosság hőszigetelési programjának összehangolásával.  Vasúti zajszint csökkentésében a jelenleg kidolgozás alatt álló vasúti, elővárosi közlekedésfejlesztés is jelentős zajcsökkentést eredményezhet. A 150. sz. vasútvonal mentén, a vasútmegújításhoz kapcsolódó beruházás részeként megépülő zajárnyékoló falakkal a konfliktus megszűntethető a zajterhelésnek leginkább kitett lakóterületeken. A terv a korábbi tervhez képest jelentős területfelhasználásbeli változást nem irányoz elő. Ugyanakkor a település egyes, környezetminőséget befolyásoló területhasználat tekintetében területi tartalékokkal rendelkezik. Az 51. sz. főút mentén kijelölt gazdasági területen belül folyamatosan fejlődés tapasztalható, amelynek hatására távlatban a gazdasági tevékenységből és a megnövekedő forgalomból származó káros‐anyagkibocsátás, légszennyezés és zajterhelés azonban a jelenlegihez képest növekedni fog. A gazdasági terület hatályos településszerkezeti tervben történt kijelölése a lakóterületek elhelyezkedésének figyelembe vételével történt. A főút mellett sávosan, egy tömbben található terület megközelítése, funkcionális terhelő hatásai így kevésbé zavarják a település lakott térségeit. A gazdasági területen lakófunkciót nem zavaró tevékenység folytatható. A szomszédos lakóterületek védelme érdekében telek zöldfelületként fenntartandó terület került jelölésre a tervben, ahol intenzív növénytelepítéssel, fásítással a környezeti hatások csökkenthetők, kompenzálhatók. A Ráckevei (Soroksári)Duna a település számára kiemelkedő ökológiai, rekreációs és idegenforgalmi potenciált jelent. A Duna‐ág vízminősége jelenleg nem teljesen kielégítő, amely a rekreációs hasznosítást korlátozza. A Víz Keretirányelv célkitűzése, hogy az európai vizek 2015‐re jó állapotot érjenek el. Az RSD jó állapotának megvalósulásához széleskörű revitalizációs beruházás tervezett, mely részben megvalósítás alatt áll. A projekt célja, hogy az RSD vízminősége 2015 végére érje el a veszélyes anyagok vonatkozásában megállapított, külön jogszabály szerinti környezetminőségi határértékeket,

– 85 –



továbbá a tápanyagokra és egyéb kiemelt anyagokra szabályozásra kerülő környezetminőségi határértékeket. A projekt az alábbi feladatokat tűzte ki:  felhalmozódott, kiülepedett iszap mederből történő eltávolítása;  vízminőséget közvetlenül veszélyeztető part menti üdülőterületek kommunális szennyvízelvezetésének megoldása;  RSD ökológiai monitoring rendszerének kialakítása;  RSD folyamatos vízáramlásának biztosítása;  Dél‐pesti Szennyvíztisztító Telepről elfolyó tisztított szennyvíz Nagy‐Dunába történő átvezetésének megoldása;  RSD‐n található felépítményes víziállásokból származó szennyező források feltárása és kiküszöbölése. Az „RSD Projekt” előkészítése keretében a következő részfeladatok kerültek elvégzésre:  meder és iszapfelmérések;  iszapminőségi vizsgálatok;  az élővilág felmérése;  a térség szennyezőforrásainak felmérése;  döntéselőkészítő tanulmányok a Dél‐pesti SZVT tisztított szennyvizeinek átvezetésre, valamint a szennyezőanyagok RSD‐től való távoltartására vonatkozóan;  a tervezett revitalizáció első lépéseként a környező üdülő‐ és lakóterületek csatornázása megoldódik, így csökken a szennyvízbevezetés. A felhagyott kavicsbányatavak esetében a feltöltődés, mint természetes folyamat során a vízszint folyamatosan csökken, a szervetlen és szerves anyagok leülepednek, szukcesszió következik be. A tavak állapotának változatlan fenntartása folyamatos kezelést igényel. A talajvíztavak öntisztulása főleg a tófelület nagyságától, a vízmélységtől, illetve ezekkel összefüggésben a víztömegtől függ. Vízminősége a talajon keresztül szennyeződhet, ezért a fürdésre gyakran használt tavak minősége rendszeresen ellenőrzésre szorul.

– 86 –



7.

SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓ

A HÉSZ tartalmi elemeit meghatározó, megváltozott OTÉK előírások, fogalmak A jogszabályi környezet helyi építési szabályzatot és szabályozási tervet érintő változásainak egyik csoportja az övezetek és építési övezetek megnevezését és jelölését érinti. Ennek megfelelően átvezetésre kerülnek a helyi építési szabályzatban a Trk. és az OTÉK kategóriái. A Vegyes területeken belül a Településközpont vegyes (Vt) mellett Intézményi (Vi) építési övezet kerül megkülönböztetésre, amely megfeleltethető a korábbi Központi vegyes építési övezetnek. Pontosítjuk a beépítésre szánt különleges építési övezetek megnevezéseit és jelölését is. A Dunaharasztit érintő kategóriák: nagykiterjedésű sportolási célú terület (K‐Sp), nyersanyag kitermelés (bánya) céljára szolgáló terület (K‐B) – KNy helyett, hulladékkezelő, ‐lerakó területe (K‐Hull), közlekedéshez kapcsolódó épület elhelyezésére szolgáló terület (K‐Közl) – Kj helyett, temető területe (K‐T) és a sporthorgászat céljára szolgáló terület (K‐Ho). A zöldterületek között szereplő Z‐F, Z‐KEGY és Z‐EZ övezetek helyett a különleges beépítésre nem szánt burkolt vagy fásított köztér, sétány kategóriának megfelelő fásított köztér (Kb‐Kt), a temető (Kb‐T) és az egyéb zöldfelület (Kb‐Ze) övezet kerül alkalmazásra. A változások másik csoportja a fogalommeghatározásokat érinti. Az OTÉK 1. számú melléklete, a fogalommeghatározások között megváltozott a szintterület fogalma. Korábban: „90. Szintterület: az építményszint (vakolt, burkolt) épületszerkezetei által elfoglalt területtel növelt alapterülete (bruttó építményszint terület), amelybe nem kell beszámítani a földszinti fedetlen terasz alapterületét.” Jelenleg: „110. Szintterület: az összes építményszint bruttó alapterülete.” Ugyanakkor ezt az előírást kiegészíti az OTÉK 7. § (6) bekezdése: „A szintterület számítása során a bruttó alapterületbe nem kell beszámítani az erkély, a függőfolyosó, a tornác, a fedetlen terasz és udvar, a közterülethez csatlakozó árkád bruttó alapterületét.” A fogalmat érintő változás nem jelent olyan mértékű módosítást, hogy a hatályos szabályzatban a szintterületre vonatkozó korlátozások változtatása indokolt lenne, a szintterületi mutatók megengedett legnagyobb értékére vonatkozó előírások a továbbiakban is használhatóak. Mivel a szintterületi mutató sem a Trk.‐ban, sem az OTÉK‐ban nem definiált, a helyi építési szabályzatban definiáljuk a korábbi gyakorlatnak megfelelően. Megváltoztak a magassági korlátozásokra vonatkozó fogalmak. Az építménymagasság helyett új fogalom, a beépítési magasság került bevezetésre, amely az épületmagasság, homlokzatmagasság és párkánymagasság gyűjtőfogalma. Korábban: „26. Építménymagasság („H”): az építmény valamennyi, a telek beépítettsége meghatározásánál figyelembe veendő építmény kontúrvonalára állított függőleges felületre vetített homlokzati vetületi‐felület összegének (F) valamennyi, e vetületi‐felület vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték. Az építménymagasság megállapítása során: a) az egyes homlokzati vetületi‐felületeket az adott felületi síknak és a legfelső teljes építményszint záró szerkezetének felső síkjának metszésvonala vagy érintővonala és a síknak a rendezett tereppel való metszésvonala közötti magassággal kell megállapítani, legfeljebb 6,0 m magasságú két oromfal kivételével, amelyek nem az építmény hosszoldalán állnak, b) az egyes homlokzatfelületekhez hozzá kell számítani – a kémény, a tetőszerelvények, a 0,5 m2‐t meg nem haladó felületű padlásvilágító ablak és az 1,0 m2‐t meg nem haladó felületű reklámhordozók kivételével – mindazoknak az építményrészeknek (attikafal, torony, kupola, tető, tetőrész vagy egyéb építményrész) a felületét, amelyek az a) pont szerinti metszésvonalra vagy érintővonalra az építmény irányában emelkedő 45° alatt vont sík fölé emelkednek, ezen építményrészeknek az illető homlokzat felületi síkjára ugyancsak 45° alatt vont – az előzővel párhuzamos – síkkal történő vetítéssel meghatározott magasságával, c) a négy oldalról körülhatárolt légakna, légudvar, belső udvar homlokzatfelületeit, valamint a loggiák belső oldalfelületeit és azok vízszintesen mért hosszait figyelmen kívül kell hagyni, d) az egy telken álló több épület magasságát külön‐külön kell figyelembe venni. Az épület egy homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani.” Jelenleg: „12a. Beépítési magasság: az épületmagasság, a homlokzatmagasság és a párkánymagasság gyűjtőfogalma.” „33. Épületmagasság („Ém”): az épület valamennyi, külső és belső, sík vagy kiterített – 87 –



íves homlokzati felülete összegének (F) valamennyi, e felületek vízszintesen mért hosszának összegével (L) való osztásából (F/L) eredő érték.” „52. Homlokzatmagasság (Hm): az épület homlokzatának magasságát a hozzá tartozó F/L érték alapján kell megállapítani, melynek számítása során figyelmen kívül kell hagyni a) a kémények, szellőzőkürtők, tetőszerelvények magasságát, b) a vizsgált homlokzatfelülettől 12,00 m‐nél távolabbi (hátrább álló) építményrészeket, c) a vizsgált homlokzatfelület vízszintes összhosszának egyharmadát meg nem haladó összhosszúságú és legfeljebb 3,00 m magasságú ca) tetőfelépítmény, építményrész, attika, álló tetőablak, cb) a terepbevágás mögötti homlokzatrész magasságát, továbbá d) a magastető és oromfalainak 6,00 m‐t meg nem haladó magasságú részét. A gömb, félgömb, donga vagy sátortető alakú építmények („tetőépítmények”) homlokzatmagasságát, ha az a 12,00 m magasságot nem haladja meg, a vetületmagasság felében, ha a 12,00 m magasságot meghaladja, a vetületmagasság 6,00 m‐rel csökkentett értékében kell meghatározni.” „98. Párkánymagasság: az épület homlokzati síkja és a rendezett terepszint metszésvonala, valamint magastetős épület esetében az épület homlokzati síkja és a tetősík metszésvonala, lapostetős épület esetében a homlokzati falsík és a legfelső zárófödém felső síkjának metszésvonala közötti függőlegesen mért távolság.” Az OTÉK 7. § (3a) bekezdése szerint „A helyi építési szabályzatban egységesen kell meghatározni a megengedett beépítési magasságot: a) az épületmagasság, b) a homlokzatmagasság vagy c) a párkánymagasság alkalmazásával.” Ez azt jelenti, hogy a helyi építési szabályzatban a három fogalom közül az egyik alkalmazható. Dunaharasztiban az épületmagasság használata kerül bevezetésre, ugyanis az alapvetően szabadonálló vagy oldalhatáron álló, kertvárosias jellegű beépítés esetén a település karakterét ez határozza meg legjobban. Az épületmagasság számításának részleteit az OTÉK 7. § (5) bekezdése fejti ki. A megváltozott fogalomnak megfelelően a korábban használt építménymagasság értékeket felülvizsgáljuk, a maximális épületmagasságok jellemzően 0,5‐1,0 m‐rel nagyobbak lesznek, mint a korábbi legnagyobb építménymagasságok. Az OTÉK 7. § (4) bekezdés alapján „A helyi építési szabályzat a helyi sajátosságok megőrzése vagy kialakítása érdekében további előírásokat, különösen az épület legmagasabb pontjának magasságát, az építészeti karakter jellemzőit meghatározó rendelkezést írhat elő.” Az OTÉK fogalommeghatározása szerint: „32. Épület legmagasabb pontja: az épületnek a terepcsatlakozáshoz, lejtős terepen a lejtőoldali alacsonyabb terepcsatlakozáshoz, valamely magas ponthoz, vagy valamely síkhoz viszonyított, helyi építési szabályzat által megállapított legfelső pontja. Ennek meghatározásánál a tető azon díszítő elemei, amelyek huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget nem tartalmaznak ‐ kupola, saroktorony ‐ valamint a tetőfelépítmények és az épület tetőzetén elhelyezett antenna, kémény és szellőző valamint tartozékaik figyelmen kívül hagyandók.” Dunaharaszti egyes építési övezetei esetében meghatározásra kerül az épület legmagasabb pontja. Megváltozott a telekre előírt legkisebb zöldfelület számítása. Az OTÉK 5. számú melléklete szerint növekedett a tetőkertek beszámíthatósága és beszámíthatóvá váltak a vízfelületek. Valamint meghatározásra került a zöldterületek legkisebb zöldfelületi aránya is (közkert esetében 60%, közpark esetében 70%) az OTÉK 27. § (5) bekezdésében. Dunaharaszti esetében ezek a változások nem igényelnek beavatkozást, az eddigi legkisebb zöldfelületi arányokra vonatkozó előírások megtarthatóak.

Új tervi elemek A hatályos helyi építési szabályzat felülvizsgálata egyrészt a megváltozott jogszabályi környezet miatt szükséges az előzőekben ismertetett okokból. Fentieken túl vannak olyan helyi építési előírások, szabályozási tervi elemek, amelyek változtatása a megalapozó munkarész és a hatályos terv felülvizsgálata alapján szükséges. A településszerkezeti tervi változtatások a város távlati térszerkezetének meghatározását célozzák, azonban a szabályozási terven is át kell vezetni a szabályozási vonzattal bíró változtatásokat:

– 88 –



A HÉV járműtelep mögötti, Sportsziget melletti parti sávon, a DPMV telephely helyén kijelölt Vi/1 építési övezet önkormányzati tulajdonú telkéből a Duna‐parton gyalogos és kerékpáros forgalom számára is elégséges szélességű közlekedési sáv, közterület kerül kialakításra, szabályozásra. A szabályozási terven tervezett elemként jelölünk egy kerékpáros hidat a Duna–Tisza‐csatorna fölött, valamint két gyalogos hidat a holtág és Duna–Tisza‐csatorna fölött a part végigjárhatósága érdekében. Kijelölésre kerül a partot kísérő gyalogos és kerékpáros útvonal. A Paradicsomsziget megközelítését biztosító út közforgalom számára való megtartását, a közlekedési kapcsolatot szabályozási szinten biztosítjuk az út területének kiszabályozásával. A Sportszigeten néhány telek üdülőterületi átsorolására kerül sor. A Somogyváry utca mellett felülvizsgálatra kerül a korábban kijelölt Vt építési övezet kiterjedése, és helyett Lke építési övezet kerül alkalmazásra. A HÉV melletti területen található nehezen megközelíthető területen a jelenlegi lakófunkció megtarthatósága mellett a távlati célok érdekében Vi jelű építési övezet kerül kijelölésre. Felülvizsgálatra kerül a zártsorúan beépíteni tervezett településközponti terület kijelölése: a Templom utca melletti terület lakóterületbe kerül át, a Dózsa György út melletti területre kiterjesztésre kerül a településközponti besorolás. Az északi területeket keresztülszelő gázvezeték melletti terület önálló zöldterületből Vi és Lke építési övezetekbe, valamint Má övezetbe kerül a csatlakozó területeknek megfelelően azzal, hogy telek be nem építhető része jelölést kap. A DMTK sportpályája hosszú távon is megtartásra tervezett, ezért a területet a korábbi kijelöléssel ellentétben K‐Sp építési övezetbe indokolt sorolni. Az északi iparterületen található Gip jelű helyett Gksz jelű építési övezet kerül kijelölésre. Az újonnan megvalósult játszóterek és sportpályák számára beépítésre nem szánt övezet kerül kijelölésre a jelenlegi beépítésre szánt övezetek helyett, hiszen ezek hosszú távú megtartása tervezett. A településszerkezeti tervben kijelölt, Országos Erdőállomány Adattár szerinti erdőket erdőövezetbe soroljuk a szabályozási terven is. Egységesítésre kerül az övezeti jelek rendszere, ugyanis a hatályos szabályzat többszöri módosítása következtében heterogén jelölési rendszer alakult ki. Az új jelölés az övezeti paraméterekhez igazodó sorrendben, egységes formában kerül kialakításra. Fentieken túl általánosan felülvizsgálatra kerülnek a szabályozási terven szereplő szabályozási vonalak, egyebek között az időközben bekövetkezett telekhatár változásokra, pontosított műszaki tervekre is tekintettel. Ugyancsak felülvizsgálatra és kiegészítésre kerülnek az építési helyek kijelölései a megváltozott, pontosított előírásokkal összhangban az építési lehetőségek biztosítása érdekében.

7.1.

Övezeti besorolást érintő változások

1. Sportszigeten üdülőterületek átsorolása Két beépítetlen telken a korábbi hétvégiházas terület, Üh/DP (az új jelöléssel Üh/1) jelű építési övezet helyett üdülőházas terület, Üü jelű építési övezet kerül kijelölésre. A hétvégiházas terület besorolású teleksorban lévő közterületi nyúlvány helyén a szomszédos telkekkel egyező hétvégiházas terület, Üh/1 jelű építési övezet kerül kijelölésre. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 6458 359 beépítetlen terület Üh/DP (Üh/1) Üü 6459 360 beépítetlen terület Üh/DP (Üh/1) Üü 6460 része 474 közterületi zöldfelület KÖu Üh/1

– 89 –



2. Somogyváry Gyula utcánál településközpont terület átsorolása kisvárosias lakóterületbe A Somogyváry Gyula utca és a Kós Károly utca mellett (hrsz. 7760), a korábbi településközpont terület, Vt‐SZ/A (az új jelöléssel Vt/A) jelű építési övezet helyett kisvárosias lakóterület, Lk/1 jelű építési övezet kerül kijelölésre. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 7760

17943


Vt‐SZ/A (Vt/A)

Lk/1

3. Településközpont terület felülvizsgálata A Dózsa György út mentén, a Baktay Ervin tértől a vasútállomásig kertvárosias lakóterület, Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezet helyett településközpont terület, Vt/3 jelű építési övezet kerül kijelölésre. A Templom utca mentén településközpont terület, Vt‐Z (az új jelöléssel Vt/3) jelű építési övezet helyett kertvárosias lakóterület, Lke/2 jelű építési övezet kerül kijelölésre. Dózsa György út érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 3524

536

lakóház lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2) Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3 Vt/3

3523

486

3519

571

rendőrség, védőnői sz.

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3518

595

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3515

499

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3514

523

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3511

862

szolgáltatás

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3505

1678

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

3504

1105

vendéglátás

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

475

810

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

476

867

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

483

509

szolgáltatás

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

484

395

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

485

1043

szolgáltatás

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

486

847

kereskedelem

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

487

1258

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

488

412

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

489

370

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

542

481

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

543

462

lakóház

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

544

935

szolgáltatás

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

545

745

kereskedelem

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

– 90 –



Templom utca érintett telek

terület (m2)


6

537

lakóház

hatályos övezet Vt‐Z (Vt/3)

7

358

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2 Lke/2

8

1093

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

9

902

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

10

725

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

11

751

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

12

561

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

13

458

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

15

547

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

16

861

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

17

804

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

18

772

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

19

781

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

20

781

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

21

324

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

22

1081

lakóház

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

terület (m2)

hatályos övezet

tervezett övezet

11336

Vt‐Z (Vt/3)

Lke/2

15989

Lke‐O/2 (Lke/2)

Vt/3

Összesen

– 91 –

tervezett övezet



4. HÉV melletti terület intézményi területbe sorolása A HÉV vágányai és járműtelepe, valamint a volt DPMV telephely közötti elzárt terület (hrsz. 5233) kertvárosias lakóterület, Lke‐SZ/1 (az új jelöléssel Lke/8) jelű építési övezet helyett intézményi terület, Vi/1 jelű építési övezetbe kerül átsorolásra. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 5233

4208

lakóházak

Lke‐SZ/1 (Lke/8) Vi/1

5. Gázvezeték melletti zöldsáv lakóterületbe, erdőterület mezőgazdasági területbe sorolása A Dunaharaszti északi szélén keresztülhaladó gázkörvezeték védőtávolságán belüli terület zöldterület, Z‐EZ (az új jelöléssel Kb‐Z) jelű övezet helyett a szomszédos területekhez hasonlóan intézményi terület, Vi/2 jelű építési övezetbe, kertvárosias lakóterület, Lke/3, Lke/6 és Lke/9 jelű építési övezetekbe, valamint mezőgazdasági terület, Má/Sz1 jelű övezetbe kerül átsorolásra. A szabályozási terven „telek be nem építhető része” jelöléssel szükséges biztosítani a gázvezeték védelmét és hozzáférhetőségét. A település szélén, a gázvezeték és a közigazgatási határ közötti erdőterület, E‐v/2 (az új jelöléssel Ev/2) jelű övezet helyett mezőgazdasági terület, Má/Sz1 jelű övezet kerül kijelölésre. Cserébe mezőgazdasági területen erdőterület kerül kijelölésre a 9. számú módosításban részletezett módon. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 4915

560

telephely udvara

Vi/2

telephely udvara

Z‐EZ (Kb‐Ze) Z‐EZ (Kb‐Ze)

4916

280

4917

421

telephely udvara

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Vi/2

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

Vi/2

8039

436

8040

425

beépítetlen terület beépítetlen terület

8058

908


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8059

393


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

8073

231


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

8074

572


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8085

432


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8086

371


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

8103

402


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

8104

401


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8113

401


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8114

402


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

8134

262


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/3

8135

673


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8141

466


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8142

466


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/3

8160

858


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

8161/2 része

495

szántó

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/3

03/333 része

932


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Má/Sz1

03/334 része

64


Z‐EZ (Kb‐Ze)

Má/Sz1

– 92 –



03/331 része

134

szántó

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Má/Sz1

03/326 része

688

szántó

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Má/Sz1

03/327 része

174

szántó

Z‐EZ (Kb‐Ze)

03/333 része

204


03/334 része

1670


E‐v/2 (Ev/2) E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1 Má/Sz1

03/331 része

428

szántó

E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

03/326 része

1959

szántó

E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

03/327 része

476

szántó

E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

03/41

354

út

E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

03/336

2155


E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

terület (m2)

tervezett övezet

1261

hatályos övezet Z‐EZ (Kb‐Ze)

Vi/2

1223

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/3

2660

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/6

4711

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Lke/9

1992

Z‐EZ (Kb‐Ze)

Má/Sz1

7246

E‐v/2 (Ev/2)

Má/Sz1

Összesen

Má/Sz1

6. Sportpálya különleges sportterületbe sorolása A Mindszenty József utca – Arany János utca – Sport köz által határolt terület kertvárosias lakóterület, Lke‐Z/1 (az új jelöléssel Lke/9) és Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezetből és zöldterület, Z‐KK (az új jelöléssel Zkk) jelű övezetből, valamint közlekedési terület, KÖu jelű övezetből különleges sportterület, K‐Sp/4 jelű építési övezetbe kerül átsorolásra. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet

4156 része

4452

sportpálya

Z‐KK (Zkk)

K‐Sp/4

4156 része

8926

sportpálya

Lke‐Z/1 (Lke/9)

K‐Sp/4

4156 része

3298

sportpálya

Lke‐O/2 (Lke/2)

K‐Sp/4

4156 része

2490

sportpálya

KÖu

K‐Sp/4

4156 összesen

19166

sportpálya

Lke, Z, KÖu

K‐Sp/4

– 93 –



7. Ipari terület kereskedelmi, szolgáltató területbe sorolása Az Északi Iparterületek területén ipari terület, Gip jelű építési övezet helyett kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület, Gksz/5 jelű építési övezet kerül kijelölésre. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet

7605/1

10635

szolgáltatás

Gip

6842/1

69742

szántó

Gip

Gksz/5 Gksz/5

6843

3572

út

Gip

Gksz/5

6844

565

út

Gip

Gksz/5

6845

127863

szántó

Gip

Gksz/5

8642 része

6031

szántó

Gip

Gksz/5

8643 része

19252

szántó

Gip

Gksz/5

8644 része

5513

szántó

Gip

Gksz/5

8645 része

3137

szántó

Gip

Gksz/5

8646 része

3125

szántó

Gip

Gksz/5

8647 része

7785

szántó

Gip

Gksz/5

8648 része

8504

szántó

Gip

Gksz/5

8649 része

7642

szántó

Gip

Gksz/5

8650 része

6302

szántó

Gip

Gksz/5

8651

13723

szántó

Gip

Gksz/5

8652

3571

szántó

Gip

Gksz/5

8653

3651

szántó

Gip

Gksz/5

8654

7779

szántó

Gip

Gksz/5

8655 része

29340

szántó

Gip

Gksz/5

8656 része

8405

szántó

Gip

Gksz/5

8657

11336

erdő

Gip

Gksz/5

8658

1279

út

Gip

Gksz/5

054/54 része

814

szántó

Gip

Gksz/5

054/5 része

1510

erdő

Gip

Gksz/5

összesen

361076

Gip

Gksz/5

– 94 –



8. Sportpályák, játszóterek beépítésre nem szánt területbe sorolása A Temető utca – Móricz Zsigmond utca kereszteződésénél megvalósult sportterület hatályos terv szerinti Vk‐SZ (az új jelöléssel Vi/1) jelű építési övezetből közkert (Zkk) övezetbe, a Szent István utca – Kölcsey Ferenc utcánál megvalósult játszótér fejlesztés Lke‐O/2 (az új jelöléssel Lke/2) jelű építési övezetből közkert (Zkk) övezetbe kerül átsorolásra. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 571/5 4247 extrém sport park Vk‐SZ (Vi/1) Zkk 1850/1 608 játszótér Lke‐O/2 (Lke/2) Zkk

9. Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok erdőterületbe sorolása A településen lévő Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdőtagok eltelepítése évekkel ezelőtt megtörtént, így a valós helyzet településrendezési lekövetése és a fenti előírás teljesülése érdekében a mezőgazdasági térségben lévő erdőtagokat erdőterületbe soroljuk. érintett telek jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet terület (m2) 0164/2 része erdő Má‐r Ev 14645 0201/55 erdő Má‐sz/2 Eg 30000 0201/56 része erdő Má‐sz/2 Eg 22563 0203/16 része szántó Má‐sz/1 Eg 12575 03/169 erdő Má‐sz/1 Eg 12016 054/51 erdő Má‐sz/2 Ev 3295 054/52 erdő Má‐sz/2 Ev 3310 054/66 része erdő Má‐sz/2 Eg 2323 054/67 része erdő Má‐sz/2 Eg 2139 054/68 része erdő Má‐sz/2 Eg 1454 054/69 része erdő Má‐sz/2 Eg 1574 054/70 része erdő Má‐sz/2 Eg 1891 054/71 része erdő Má‐sz/2 Eg 3193 056/4 része rét Má‐n Eg 1662 069 része erdő Má‐sz/2 Ev 5064 073/29 erdő Má‐sz/2 Ev 7322

– 95 –



12. Universum üdülőközpont területén módosítások Az Universum üdülőközpont középső részét elfoglaló bányató körül Üh/3 jelű hétvégiházas üdülőterület kerülnek kijelölésre sportterület helyett. A korábban kijelölt Üh/2 jelű hétvégiházas üdülőterület helyén Zkk jelű zöldterület és Lke/4 jelű kertvárosias lakóterület kerül kijelölésre. A korábban kijelölt, de még nem kialakított Zkk jelű zöldterület helyén ugyancsak Lke/4 jelű kertvárosias lakóterület kap helyet. érintett telek terület (m2) jelenlegi használat hatályos övezet tervezett övezet 9001, 9002 része, 9003 része, 9069 249001 sport K‐Sp K‐Sp része, 9070, 9071 része 9002 része, 9069 üdülés, strand, 75775 K‐Sp Üh része, 9071 része horgászat 9003 része, 9004‐ 9010, 9011 része, 9012‐9014, 9016‐ 62525 használaton kívül Lke Lke 9029, 9031‐9068, 9072 9011 része, 9015 2435 használaton kívül Z Lke 9030 része

5849


Üh

Lke

9030 része

7049


Üh

Z

összesen

402634

– 96 –



7.2.

Szabályozási tervi elemeket érintő változások

A hatályos terv elfogadása óta eltelt időszakban több észrevétel született a szabályozási terv módosítására vonatkozóan, főként az Önkormányzat részéről. Az alábbiakban a szabályozási tervi elemeket érintő változások kerülnek bemutatásra a felmerült problémák tematikus bontásában. Új közterület létrehozása 1. Búzavirág sor — hrsz.: 0234/1 Változtatás oka: Jelenleg a Paradicsomsziget kiszolgálására kialakított Búzavirág sor a Duna‐Tisza csatorna telkén található. Mivel az utca üzemeltetéséről az önkormányzat gondoskodik, így célszerű az állami tulajdonú utca kiszabályozása. Javaslat: A burkolat geodéziai felméréséből származó, csatorna felöli burkolatszélétől 0,5 m‐re felvenni a szabályozási vonalat. Az utca szabályozási szélessége követi a meglévő burkolat vonalvezetését, 11,0‐ 29,0 m közötti. Új közterületi szabályozás 1. Sportsziget‐Teniszpályák — hrsz.: 6305, 6306, 6307 Változtatás oka: A jelenlegi közterületet szabályozása az önkormányzati igényeknek megfelelően gyalogos sétány céljára. Javaslat: a 6307 hrsz‐ú közterület szélesítése a 6306 hrsz‐ú teniszpályák és a 6305 hrsz‐ú terület rovására. 2. Fő út‐Király utca sarok — hrsz.: 1259, 1260, 1326 Változtatás oka: A rendezetlen közterületi szélesség felszámolása. Javaslat: A kialakult kerítésvonal geodéziai felmérése alapján történő szabályozás, amellyel a Király utca érintett szakaszának szabályozási szélessége a legkeskenyebb részen is 12,0 m marad. 3. M0‐ás autóút alatti kiszolgáló út szabályozása — hrsz.: 4725/3, 4733/4 Változtatás oka: A kialakult burkolat szabályozásának rendezése. Javaslat: A kialakult burkolat geodéziai felmérése alapján történő szabályozás, amellyel az utca szabályozási szélessége 16,0 m. 4. Vásárhelyi Pál köz — hrsz.: 1273/13, 1273/12, 1273/113, 1273/4, 1273/11, 1273/8, 1273/7, 1273/6 1273/5, 1273/61 Változtatás oka: A kialakult közterületi szélesség rendezése. Javaslat: A geodéziai felmérés alapján történő szabályozás, amellyel a lakóutca szabályozási szélessége a legkeskenyebb részen is 5,7 m marad. 5. Somogyváry utca — hrsz.: 0140/1, 7042/2 Változtatás oka: Önkormányzati szándék. Javaslat: A közterület szélessége kis mértékben növekszik. Meglévő szabályozás növelése 1. Fő út menti sáv az 510. sz főút szelvényezése szerinti jobb oldalon a csatorna után — hrsz.: 0221/11, 0221/12, 0221/13, 0221/9, 0221/15, 0221/16, 0221/17, 0221/18, 0221/19, 8501 Változtatás oka: Önkormányzati szándék. Javaslat: A közterület jelenlegi szabályozási szélessége kis mértékben növekszik. Meglévő szabályozás csökkentése 1. Sziget utca — hrsz.: 0242/13 Változtatás oka: Önkormányzati szándék, természetközeli terület csökkentésének megakadályozása. Javaslat: A természetközeli állapotú terület övezetbe tartozó 0242/13 hrsz‐ú területből eredetileg kiszabályozott 8,0 m széles terület 6,0 m szélességűre csökkentése, mivel az útról csak egy ingatlan kiszolgálása bonyolódik. 2. Kerkai Jenő park — hrsz.: 0242/13

– 97 –



Változtatás oka: Önkormányzati szándék, természetközeli terület csökkentésének megakadályozása. Javaslat: A természetközeli állapotú terület övezetbe tartozó 0242/13 hrsz‐ú területből eredetileg kiszabályozott 8,0 m széles terület 6,0 m szélességűre csökkentése, mivel az útról csak négy ingatlan kiszolgálása bonyolódik. 3. Fő út – Nyárfás utca sarok — hrsz.: 8509/2, 8510 Változtatás oka: Önkormányzati szándék, mellyel a Nyárfás utca tervezett szabályozása módosul. Javaslat: A meglévő árok, út és közművek vonalát követő szabályozási vonal kialakítása geodézia alapján. A Nyárfás utca szabályozási szélessége Dunaharaszti közigazgatási határán belül 6,5 m szélessége csökken, de mivel az utca másik oldala Taksonyhoz tartozik, ezért a közterület szélessége nem csökken jelentősen. 4. Pitypang utca — hrsz.: 6225, 6224, 6220, 6219/2, 6218/2, 6216/14, 6215, 6214, 6229, 6244/1, 6244/2, 6243, 6241/3, 6240, 6239, 6237/2, 6235, 6234, 6232, 6231, 6230 Változtatás oka: Önkormányzati szándék a közterület rendezésére geodézia alapján. Javaslat: Az utca északnyugati részének jelenlegi szabályozási vonalai északabbra tolódnak úgy, hogy a közterület szélessége 11,0 m‐ről 10,0 m‐re csökken. 5. Fecskefű utca — hrsz.: 0171/1, 0170/1, 6290/2, 6290/1, 6289/2, 6289/1, 6288, 6287/3, 6287/2, 6149, 6148/3, 6148/2, 6146, 6145, 6144, 6031, 6036 Változtatás oka: A közterület szabályozás megtörtént az elmúlt időszakban, de nem a szabályozási tervben szereplő 16,0 m széles szabályozás szerint. Javaslat: A meglévő szabályozás levétele, mellyel a közterület szélessége 12,0‐14,0 m között változik. 6. Kaszala Károly utca — hrsz.: 1429/2, 6007/2, 6006/2 Változtatás oka: A kialakult állapothoz illő közterület szabályozása. Javaslat: A meglévő szabályozás kismértékű csökkentése a meglévő kerítésvonalat és közterületi szélesség figyelembe vételével. A közterület minimális 10,0 m szélessége nem változik. 7. Jedlik Ányos utca — hrsz.: 7751, 7752, 7753, 7754, 091 Változtatás oka: Az utca menti telekstruktúra változásából adódóan a jelenlegi szabályozás csökkenthető önkormányzati szándék szerint. Javaslat: A csatorna északi oldalán található karbantartó út szabályozási szélessége 8,0 m‐ről 6,0 m‐re csökken, de a szervizút szabályozása nem változik. 8. 51. sz. főút menti fejlesztési terület — hrsz.: 092/55, 092/56, 092/57, 092/58, 092/59, 092/60, 092/77, 092/62, 092/63, 092/64, 092/65, 092/66, 092/67, 092/68, 092/69, 092/70, 092/71, 092/72, 092/73, 092/74, 092/75 Változtatás oka: Az út menti fejlesztési terület telekstruktúra változásából adódóan a jelenlegi szabályozás csökkenthető önkormányzati szándék szerint. Javaslat: Az új telekstruktúrát követő szabályozás kialakítása, mellyel a szervizút szabályozása nem csökken jelentős mértékben (átlagban 1,0 m‐es csökkentés). 9. 51. sz. főút – Paál László utca csatlakozása— hrsz.: 0178/33, 0178/34, 0178/35, 0178/36, 0178/37, 0145/1 Változtatás oka: Önkormányzati szándék. Javaslat: A javasolt szabályozás csökkenti a Paál László utca szélességét 18,0 m‐re, amely azonban a közterület használhatóságát még nem befolyásolja. 10. Déli iparterület – Napsugár utca— hrsz.: 092/43, 0137/53, 0136/2, 0100/3 Változtatás oka: Önkormányzati szándék. Javaslat: A jelenlegi 16,0 m széles szabályozás csökkentése 12,0 m‐re a Napsugár utca déli szakaszán. A csökkentett szabályozási szélesség a Napsugár utca jelenlegi és távlati használhatóságát az út kategóriájának kiszolgálóút besorolása miatt nem befolyásolja. 11. Északi iparterület – Raktár utca— hrsz.: 7601, 7600/1, 014/37 Változtatás oka: A Puskás Tivadar utca és az 51. sz. főút szervizútjának csomópontjában található, további útcsatlakozás lehetősége miatt kialakított jelenlegi szabályozás érvényét vesztette. Javaslat: A szabályozási vonal útcsatlakozásra eső szakaszának törlése. 12. Erdőszél utca— hrsz.: 0111/1, 0108, 0105/1, 0110

– 98 –



Változtatás oka: A bányatavak területén található Erdőszél utca szabályozási szélességének csökkentése Önkormányzati szándék szerint. Javaslat: A meglévő 10,0 m széles szabályozás 8,0 m‐re csökken a szomszédos gazdasági erdőterület javára. A 8,0 m széles szabályozás elfogadható az utca útkategóriájának és a szomszédos telkek egyoldali kiszolgálásának figyelembe vételével. 13. Erdőszél utca és Árnyas utca közötti közterület szabályozás— hrsz.: 0109/2, 0109/8, 0109/10, 0109/70, 0109/18, 0109/20, 0109/19, 0109/22, 0109/24, 0109/26, 0109/25, 0109/28, 0109/30, 0109/33, 0109/35, 0109/37, 0109/40, 0109/41, 0109/45, 0109/48, 0109/60, 0109/61, 0109/71 Változtatás oka: A jelenlegi 12,0 m szabályozási szélesség csökkentése Önkormányzati szándék szerint. Javaslat: A meglévő 12,0 m széles szabályozás 10,0 m‐re csökken a szomszédos telkek javára. A 10,0 m széles szabályozás elfogadható az utca útkategóriájának és a szomszédos telkek kétoldali kiszolgálásának figyelembe vételével. Közterület szabályozás megszüntetése 1. Szondi utca — hrsz.: 4719, 4718,4717, 4716,4714/2, 4714/1, 4713, 4710, 4709, 4706, 4705/1, 4704/1, 4702/1, 4701/1, 4700/1, 4698, 4697/1, 4696/1, 4695/1, 4693/1, 5607/2, 5605, 5604, 4692 Változtatás oka: Önkormányzati szándék a kialakult állapot megtartása. Javaslat: A szabályozási vonalak levételével a gyűjtőút besorolás megtartásával egyirányú utcává válna a vele párhuzamos Posta utcával párban. 2. Bányák — hrsz.: 0107, 0102, 0106, 0105/1, 0101/81 ,0101/80 Változtatás oka: Nincs szükség a szabályozás megtartására. Javaslat: A szabályozási vonalak levétele. 3. Bányák — hrsz.: 0115/68, 0115/8 Változtatás oka: Nincs szükség a közterület korrekciójára. Javaslat: A szabályozás megszűntetése, meglévő közterület megtartása. Korrekció 1. Sport sziget — hrsz.: 5238, 6303, 6302, 6301/4, 6460 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 2. Szekér utca‐Római utca sarok — hrsz.: 03/335, 03/334, 03/332, 8161/2, 8185/2, 03/333, 8161/1, 8184, 8185/1 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 3. Millennium utca — hrsz.: 4893, 4750, 4633, 4719, 4720, 4721, 4722, 4723, 4812/4, 4813, 4814, 4890, 4891 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 4. Római utca déli oldala — hrsz.: 4852/1, 4852/2, 4852/3, 4817/47, 4817/46, 4817/45, 4781 Változtatás oka: A kialakult állapothoz és a meglévő közterület szélességhez igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: A geodéziai felmérés alapján módosított, a közterület szélességéhez igazodó szabályozás. 5. Őrtorony utca— hrsz.: 4812/4, 4812/1, 4811, 4810/1, 4809/1, 4808, 4807, 4806, 4805, 4804, 4803, 4802, 4801, 4800, 4798, 4797, 4796, 4793/4, 4793/1, 4792, 4791, 4790, 4789, 4788, 4787, 4786, 4785, 4784, 4783, 4782, 4781, 4779, 4778, 4776, 4775, 4774, 4773, 4772, 4771, 4770, 4769/2, 4769/1, 4768, 4767, 4766, 4765, 4763 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 6. Dr. Posta Sándor utca— hrsz.: 4723, 4715, 4714/3, 4712, 4711, 4708, 4707, 4705/2, 4704/3, 4704/2, 4699, 4697/2, 5601, 5603/3, 5604, 5606, 5607/1, 4736/8, 4736/5, 4736/4, 4736/1, 4735/4, 4734/11, 4734/9, 4733/4 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása.

– 99 –



Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 7. Homoktövis utca— hrsz.: 0162/2, 6232, 6233, 6236, 6237/3, 6239, 6277, 6278, 6279/2, 6280, 6281, 6282, 6286/2, 6290/2, 6290/3 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás, a minimum 10 m széles közterület kialakításának figyelembe vételével. 8. Király köz— hrsz.: zártkert Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 9. Levendula utca— hrsz.: 6200/2, 6200/4, 6205, 6206/5, 6211/1, 6211/2, 6212/3, 6213, 6073, 6071, 6147/1, 6216/17, 6216/16, 6216/15, 1392/2, 1391/1, 1390, 1387, 1386/1, 1384 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 10. Lehman kapitány utca— hrsz.: 6107, 6104, 6100, 6090, 6088/3, 6087, 6086/2, 6085/2, 6085/1, 6082/2, 6081, 6080, 6079, 6078, 6077, 6076, 6074, 6073, 6072/2, 6072/3, 6070/1, 1394/1, 1393/1, 1392/1, 1391/2, 1389/2, 1389/1, 1386/4, 1385, 1383/2, 1381/1, 1381/2, 1412/1, 1411, 1410/2, 1409/1, 1409/2, 1408/1, 1406/1, 1405, 1404/1, 1403/1, 1402, 1401/2, 1400/1, 1398/3, 1397, 6067, 1395, 6065, 6064/3, 6064/1, 6063, 6062/2, 6062/1, 6061, 6060, 6059, 6058, 6105/1 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 11. Kaszala‐Zágoni utca közötti szabályozás fordulója— hrsz.: 6012, 6014, 6015, 6016/1, 6016/2, 6017/3, 6019, 6020, 6021, 6022, 6023 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 12. Zágoni utca— hrsz.: 6036, 6035, 6034, 6033, 6032, 6031, 6030, 6029, 6028, 6027, 6026, 6025, 6024, 6023, 6022, 6021, 6020, 6019, 6017/3, 6016/2, 6015, 6014, 6012, 6011, 6010, 6008/3, 6004/3, 1435/4, 1434/3, 1433/3, 1431/4, 1430/4, 1429/3, 1428/6, 1426/3, 1424, 1423, 1422, 1416/1, 1448, 1446, 1445, 1444, 1443, 1442, 1441, 1439, 0146/1, 0146/7, 0146/4 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 13. Táncsics utca folytatása— hrsz.: 040/4, 040/6 Változtatás oka: Önkormányzati szándék az eltérő szabályozás. Javaslat: Önkormányzati javaslatként módosított szabályozás. 14. Rónai György utca— hrsz.: 2673, 2694/2, 2695, 2697/1, 2698/1, 2699/1, 2701, 2700/1, 2702, 2704/1, 2705/1, 2706/1, 2708/11, 2708/10, 2708/6, 2708/8, 2716/1, 2717/1 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, geodéziai felmérés alapján módosított szabályozás. 15. Mechwart utca— hrsz.: 8622, 8623, 8621, 8619/5, 8619/4, 8619/3 Változtatás oka: A kialakult állapothoz igazodó szabályozás létrehozása. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, a meglévő parkolóhoz igazodó szabályozás. 16. Új bányákhoz vezető út— hrsz.: 0187/204, 0187/26, 0187/27, 0186/8, 0186/9, 0186/10, 0186/11, 0186/12, 0186/13, 0187/80‐0187/51 Változtatás oka: A kiszabályozott út 18 m‐es szabályozási szélessége szükségtelen a szomszédos területek kihasználatlanságából adódóan. Javaslat: Önkormányzati javaslatként, a kiszabályozott út 12 m szabályozási szélességre módosul a meglévő közterületi szélesség figyelembe vételével. 17. Déli iparterület— hrsz.: 8608/1, 8639, 0184/12, 8610, 0186/14, 0186/3, 0186/21 Változtatás oka: A fejlesztési terület kialakításával nincs szükség a kiszabályozott útra. Javaslat: Önkormányzati javaslatként törölt szabályozás. 18. Irínyi János utca— hrsz.: 6848, 6847, 6846, 6845, 6857, 6858, 6856, 054/102, 054/103, 7176 Változtatás oka: Önkormányzati szándékként módosuló szabályozás.

– 100 –



Javaslat: Önkormányzati javaslatként módosított szabályozás. 19. Árnyas utca kikötése a Némedi útra— hrsz.: 0111/12, 0112, 0111/32, 0111/17, 0111/16, 0111/2, 0111/6, 0111/9, 073/41 Változtatás oka: Önkormányzati szándékként módosuló szabályozás. Javaslat: A Némedi útcsatlakozás megtartásával, a meglévő közterület szélesítésével módosított szabályozás kialakítása. 20. Levél utca alatt — hrsz.: 0120/21, 0120/20, 0120/16 Változtatás oka: A jelenlegi szabályozás a bányató medrén keresztül halad. Javaslat: A tavon átmenő szabályozás törlése, a tó felső részén a szabályozás módosítása. 21. Levél utca alatt— hrsz.: 0115/68, 0115/72, 0115/71, 0115/70, 0115/67, 0120/16, 0120/22, 0120/21 Változtatás oka: A jelenlegi szabályozás szükségtelen. Javaslat: A jelenlegi szabályozás törlése, illetve módosítása.

– 101 –



7.3.

Övezeti jelek változása

A hatályos szabályzatban kialakított övezeti rendszer felülvizsgálatra kerül. A többszöri módosítás során változásokon átesett, kiegészült övezeti jelek egységesítésre kerülnek, ahol a területfelhasználási kategóriák nevének változása indokolja, ott annak megfelelő módosítások is átvezetésre kerülnek. Az övezeti paraméterek csak a legszükségesebb esetekben kerülnek felülvizsgálatra. Elsősorban a magassági korlátozás megváltozott metodikájához igazodva a megengedett épületmagasság értékek kerülnek módosításra. Az övezeti jelek javasolt rendszerét a következő táblázatban mutatjuk be az övezetek, építési övezetek legfontosabb paramétereivel együtt. régi övezeti jel

új övezeti jel

min. telek terület

beép. mód

max. beépí‐ tettség

max. szintte‐ rület

min. zöldfe‐ lület

max. épület mag.

SZ SZ SZ SZ O O O SZ SZ SZ SZ SZ Z SZ SZ Z Z Z SZ SZ O Z SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

30 30 40 40 30 30 30 25 30 30 30 30 30 40 40 50 45 50 40 40 40 40 40 35 40 40 40 45 40 45 20 20 20

1,0 1,0 1,5 1,7 0,5 0,6 0,6 0,45 0,6 0,6 0,6 0,75 0,75 1,7 2,0 1,6 1,4 1,6 2,0 1,0 0,6 0,6 1,0 0,6 0,8 0,8 1,2 1,2 1,0 1,2 0,3 0,2 0,25

35 35 30 30 50 50 50 50 50 50 50 50 50 30 30 20 25 25 30 30 30 30 30 30 20 20 20 20 20 25 60 60 60

8,0 8,0 8,0 11,0 5,5 6,0 6,0 6,0 7,0 6,0 7,5 7,5 7,0 12,5 11,0 8,0 8,0 8,0 11,0 8,0 6,5 6,5 9,5 6,5 7,5 7,5 12,0 16,0 7,5 16,0 4,5 5,0 6,0

beépítésre szánt területek építési övezetei Lk‐SZ/3 Lk‐SZ/2 Lk‐SZ/4 Lk‐SZ/1, Lk‐SZ Lke‐O/DP Lke‐O/2 Lke‐O/1 Lke‐SZ/3 Lke‐SZ/K Lke‐SZ/2 Lke‐SZ/4 Lke‐SZ/1 Lke‐Z/1 Vt‐Sz/1 Vt‐Sz/2 Vt‐Z Vt‐Z/1 Vt‐Z/2 Vt‐SZ/A Vk‐SZ Vk‐O Vk‐Z, Vk‐K Vk‐SZ/A Gksz‐KL Gksz‐KV Gksz‐3 Gksz‐2 Gksz‐1 Gksz‐4 Gip Üh/DP Üh/KE

Lk/1 Lk/2 Lk/3 Lk/4 Lke/1 Lke/2 Lke/3 Lke/4 Lke/5 Lke/6 Lke/7 Lke/8 Lke/9 Vt/1 Vt/2 Vt/3 Vt/4 Vt/5 Vt/A Vi/1 Vi/2 Vi/3 Vi/A Gksz/1 Gksz/2 Gksz/3 Gksz/4 Gksz/5 Gksz/6 Gip Üh/1 Üh/2 Üh/3

600 1000 1000 2000 400 600 800 800 600 800 1600 2000 300 1000 2000 600 800 800 2000 2000 600 600 4000 1000 1000 2000 4000 6000 9000 5000 300 800 800

– 102 –



Üü Ksp‐1 Ksp‐2 Ksp‐3 Kny Kh‐1, Kh‐2 Kj Kho Kt

Üü K‐Sp/1 K‐Sp/2 K‐Sp/3 K‐Sp/4 K‐B K‐Hull K‐Közl K‐Ho K‐T

5000 40000 15000 25000 10000 50000 4000 5000 10000 10000

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ

30 20 20 30 10 10 40 40 10 10

1,0 0,4 0,4 0,8 0,1 0,1 0,8 0,8 0,1 0,1

40 40 40 40 40 40 40 40 50 40

7,5 7,5 7,5 10,0 6,5 8,0 10,0 8,0 4,5 5,0

‐ ‐ ‐ SZ SZ SZ SZ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ SZ SZ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

0 0 2 2 2 0,5 0,5 0 0 0 0 0 3 3 0 0 0 0 0 0

‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

‐ ‐ ‐ 60 70 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ 50 80 70

‐ ‐ 6,0 4,0 4,0 4,5 4,5 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ 4,5 4,5 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

beépítésre nem szánt területek övezetei KÖu‐1 KÖu‐2 KÖk Z‐KK Z‐KP E‐g E‐e Ett E‐v/1 E‐v/2 Má‐n Má‐r Má‐sz/1 Má‐sz/2 Vía Vík Víf Z‐F Z‐KEGY Z‐EZ

KÖu‐1 KÖu‐2 KÖk Zkk Zkp Eg Ek Ett Ev/1 Ev/2 Má/N Má/R Má/Sz1 Má/Sz2 Vá Vcs Vf Kb‐Kt Kb‐T Kb‐Ze

‐ ‐ ‐ 1000 5000 100000 100000 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ 20000 20000 ‐ ‐ ‐ ‐ ‐ ‐

– 103 –



8.

A TELEPÜLÉSSZERKEZETI TERV ÉS A HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT ÖSSZHANGJÁNAK BEMUTATÁSA

A településszerkezeti terv és a helyi építési szabályzat egy ütemben, közös megalapozó és alátámasztó munkarészekkel készül. A hatályos tervek megváltozott jogszabályi környezetnek való megfelelését biztosító átdolgozása, valamint az új településrendezési elhatározásoknak megfelelő módosítások átvezetése párhuzamosan, a két terveszközre egyaránt figyelemmel történik. Az együttes tervezés és a közös térinformatikai háttér biztosítja a két településrendezési eszköz közötti összhangot. A területfelhasználási egységek területén a településszerkezeti tervben meghatározott beépítési sűrűség értékek alapján elhelyezhető szintterület mértékét az építési övezetekben meghatározott szintterületi mutató értékek alapján kialakítható szintterületi mértékkel összevetve látható, hogy a helyi építési szabályzat előírásai megfelelnek a településszerkezeti terv előírásainak. A következő táblázat a település teljes területére vetítve mutatja be a településszerkezeti terv illetve a helyi építési szabályzat biztosította lehetőségeket. területfelhasználási egységek összesen beépítési lehetséges sor‐ jel terület (m2) sűrűség beépítés szám (m2/m2) (m2)

1.

Lke

6.605.871

0,6

3.963.523

2.

Lk

199.952

1,5

299.928

4.

Vt

236.761

2,0

473.522

5.

Vi

226342

1,5

339.513

6.

Gksz

3.048.399

1,5

4.572.599

jel Lke/1 Lke/2 Lke/3 Lke/4 Lke/5 Lke/6 Lke/7 Lke/8 Lke/9  Lk/1 Lk/2 Lk/3 Lk/4  Vt/1 Vt/2 Vt/3 Vt/4 Vt/5 Vt/A  Vi/1 Vi/2 Vi/3 Vi/A  Gksz/1 Gksz/2 Gksz/3

– 104 –

építési övezet szintterületi lehetséges terület (m2) mutató beépítés (m2) 2 2 (m /m ) 24.411 0,5 12.206 2.422.571 0,6 1.453.543 2.738.960 0,6 1.643.376 69.901 0,45 31.455 55.034 0,6 33.020 302.944 0,6 181.766 34.921 0,6 20.953 15.466 0,75 11.600 40.055 0,75 30.041 3.417.960 5.704.264 44.082 1,0 44.082 24.880 1,0 24.880 6.162 1,5 9.243 87.722 1,7 149.127 227.332 162.845 9.652 1,7 16.408 27.787 2,0 55.574 131.217 1,6 209.947 29.498 1,4 41.297 6.290 1,6 10.064 16.504 2,0 33.008 366.299 220.948 157.202 1,0 157.202 15.229 0,6 9.137 8.332 0,6 4.999 30.161 1,0 30.161 201.500 210.924 112.323 0,6 67.394 129.769 0,8 103.815 417.261 0,8 333.809



7.

Gip

196.949

1,2

236.339

8.

Üü

21.722

1,0

21.722

9.

Üh

471.731

0,2

94.346

10.

K‐Sp

1.527.289

0,8

1.221.831

11.

K‐B

1.106.474

0,1

110.647

12.

K‐Hull

134.423

0,8

107.538

13.

K‐Közl

16.302

0,8

13.042

14.

K‐T

102.392

0,1

10.239

15.

K‐Ho

123.700

0,1

12.370

Gksz/4 Gksz/5 Gksz/6  Gip  Üü  Üh/1 Üh/2 Üh/3  K‐Sp/1 K‐Sp/2 K‐Sp/3 K‐Sp/4  K‐B  K‐Hull  K‐Közl  K‐T  K‐Ho 

A fentiekből is látható, hogy a legtöbb építési övezetben meghatározott szintterületi mutató érték kisebb, mint az adott területfelhasználási egységben meghatározott beépítési sűrűség érték. Azokat a területfelhasználási egységeket, amelyekben előfordul olyan építési övezet, ahol a szintterületi mutató értéke magasabb, mint az érintett területfelhasználási egységben megengedett beépítési sűrűség értéke a következő táblázat mutatja be.

– 105 –

1.162.707 1.028.827 56.723 2.907.611 185.795 185.795 20.075 20.075 100.456 211.820 72.157 384.433 994.360 400.723 64.896 17.938 1.477.917 1.087.432 1.087.432 119.921 119.921 16.302 16.302 97.238 97.238 118.078 118.078

1,2 1,2 1,0 1,2 1,0 0,3 0,2 0,25 0,4 0,4 0,8 0,1 0,1 0,8 0,8 0,1 0,1

1.395.248 1.234.592 56.723 3.191.582 222.954 222.954 20.075 20.075 30.137 42.364 18.039 90.540 397.744 160.289 51.917 1.794 611.744 108.743 108.743 95.937 95.937 13.042 13.042 9.724 9.724 11.808 11.808



sor‐ szám

területfelhasználási egység beépítési lehetséges jel terület (m2) sűrűség beépítés 2 2 (m /m ) (m2)

1.

Lke

123.523

0,6

2.

Lke

385.346

0,6

3.

Lke

294.293

0,6

4.

Lk

29.882

1,5

5.

Lk

67.447

1,5

6.

Lk

9.004

1,5

7.

Üh*

107.051

0,25*

8.

Üh

18.071

0,2

9.

Üh*

17.894

0,25*

10.

Üh

7.353

0,2

11.

Üh

26.604

0,2

12.

Üh

49.107

0,2

építési övezet szintterületi lehetséges jel terület (m2) mutató 2 beépítés (m ) (m2/m2) Lke/3 40.057 0,6 24.034 Lke/6 51.312 0,6 30.787 74.114 Lke/8 15.466 0,75 11.600 66.421 106.835  Lke/2 120.535 0,6 72.321 Lke/3 113.579 0,6 68.147 Lke/5 32.919 0,6 19.751 231.208 Lke/6 51.695 0,6 31.017 Lke/9 4.307 0,75 3.230 194.466 323.035  Lke/2 109.524 0,6 65.714 Lke/3 54.883 0,6 32.930 45.693 0,6 27.416 176.576 Lke/6 Lke/9 35.748 0,75 26.811 152.871 245.848  Lk/4 22.628 1,7 38.468 44.823 38.468 22.628  Lk/4 56.936 1,7 96.791 101.170 96.791 56.936  Lk/4 8.158 1,7 13.869 13.506 13.869 8.158  Üh/1 73.432 0,3 22.030 26.763 22.030 73.432  Üh/1 10.667 0,3 3.200 3.614 3.200 10.667  Üh/1 13.689 0,3 4.107 4.474 4.107 13.689  Üh/1 2.669 0,3 801 1.471 801 2.669  Üh/3 20.902 0,25 5.226 5.321 magánút 5.016 0,00 0 5.226 25.918  Üh/3 35.075 0,25 8.769 11.165 0,00 0 9.821 magánút 8.769 46.240 

* … számú OTÉK‐tól való eltérési engedély alapján Fentiek alapján látható, hogy a helyi építési szabályzatban meghatározott paraméterek által biztosított építési lehetőségek megfelelnek a településszerkezeti terv beépítési sűrűségi értékeinek.

– 106 –



9.

OTÉK‐TÓL VALÓ ELTÉRÉS

Az OTÉK 111. § (2) bekezdése szerint az OTÉK II.–III. fejezeteiben meghatározott követelményeknél megengedőbb követelményeket a településrendezési eszköz akkor állapíthat meg, ha  azt különleges településrendezési okok vagy a kialakult helyzet indokolja, továbbá  közérdeket nem sért, valamint  a 31. § (1) bekezdésében foglalt követelmények teljesülnek, amely szerint az építményeket csak úgy szabad elhelyezni, hogy azok együttesen feleljenek meg a településrendezési, településképi, illeszkedési, a környezet‐, a táj‐ és természet‐ és a műemlékvédelmi, továbbá a rendeltetési, az egészség‐, a tűz‐, a köz‐ és más biztonsági, az akadálymentességi követelményeknek, valamint a geológiai, éghajlati, illetőleg a terep, a talaj és a talajvíz fizikai, kémiai, hidrológiai adottságainak, illetőleg azokat ne befolyásolják károsan. Dunaharaszti esetében egy esetben indokolt eltérni az OTÉK‐ban meghatározottaktól:  a hétvégiházas üdülőterületek egy részén. Hétvégiházas üdülőterületek a Ráckevei (Soroksári)–Duna mellett Az OTÉK 2. számú melléklete szerint a területfelhasználási egységekre meghatározandó megengedett legnagyobb beépítési sűrűség (m2/m2) a hétvégiházas üdülőterület területfelhasználási egységek esetében 0,2. A megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értékének való megfelelés a helyi építési szabályzatban az egyes építési övezetekben előírt szintterületi mutató értékének megfelelő megválasztásával lehetséges. Dunaharaszti Ráckevei (Soroksári)–Duna melletti területein hétvégiházas beépítés alakult ki, a kialakított telkek nagy része beépített. A kialakult állapotra a földszintes, tetőtér beépítéses házak jellemzőek, és a beépült telkeken a beépítés mértéke átlagosan ~18%. Így a vízparti üdülőterület képét meghatározó kialakult beépítésre a 0,30‐as szintterületi mutató jellemző. Előfordulnak ennél nagyobb mértékű beépítések is, de nem cél a nagyobb sűrűség támogatása. A 0,30‐as szintterületi mutató alapján számítva két területfelhasználási egység területén 0,20‐0,25 közötti beépítési sűrűség érték adódik, ezért az OTÉK‐ban megengedett 0,2 beépítési sűrűség értéktől való eltérés szükséges. Fentiek alapján az érintett két Üh területfelhasználási egységre 0,25 m2/m2 megengedett legnagyobb beépítési sűrűség értéket szükséges meghatározni. jel Üh* Üh*

területfelhasználási egység terület beépítési lehetséges (m2) sűrűség (m2/m2) beépítés (m2) 107.051 0,25 26.763 17.894 0,25 4.474

jel Üh/1 Üh/1

építési övezet terület szintterületi lehetséges (m2) mutató (m2/m2) beépítés (m2) 73.432 0,3 22.030 13.689 0,3 4.107

Az OTÉK‐tól való eltérést a kialakult helyzet indokolja, az közérdeket nem sért és teljesülnek a 31. § (1) bekezdésben foglalt követelmények.

– 107 –

Dunaharaszti Város Önkormányzata

Recommend Documents