Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat. 0kksa09. Készítette: Nevelőtestület 2015

Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat

Hatályos: 2015. június 19-től

Csoda-Bogár Ház Óvoda Budapest Bethlen u. 6. 1184

k 20 Készítette: Nevelőtestület

2015.

9

a0

ks

Szervezeti és Működési Szabályzat



1. Általános rendelkezések 1.1 A szervezeti és működési szabályzat jogszabályi alapja, célja, feladata A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. §-ban foglalt felhatalmazás alapján történik. Az SZMSZ nyilvános (Nkt. 25. § (4) bek.)

k 20

Célja, hogy meghatározza a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézmény jogszerű és zavartalan működésének biztosítása, a gyermeki jogok érvényesülése, a szülők, gyermekek és az intézmény dolgozói közötti kapcsolat erősítése, az intézményi működés demokratikus rendjének garantálása. Feladata, hogy meghatározza a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a Pedagógiai programban megfogalmazott célok eredményes megvalósulását, a feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1.2 A szervezeti és működési szabályzat elfogadása, jóváhagyása, megtekintése (Köznevelési törvény 25.§. (4) bekezdése)

ks

A köznevelési intézmény SZMSZ-ét nevelési-oktatási intézményben a nevelőtestület a Szülői közösség véleményének kikérésével fogadja el. Az SZMSZ azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. Az SZMSZ nyilvános.

a0

Az SZMSZ egy hitelesített példányát a gyermekek szülei, a munkavállalók és más érdeklődők megtekinthetik az óvoda többi dokumentumával (Házirend, Pedagógiai program) együtt az irodában, továbbá az intézmény honlapján. Tartalmáról és előírásairól előre megbeszélt időben az óvodavezető vagy helyettese ad szóbeli tájékoztatást munkaidőben. 1.3 A szervezeti és működési szabályzat személyi és időbeli hatálya

9

Az SZMSZ időbeli hatálya: A szervezeti és működési szabályzat az intézményvezető jóváhagyásával lép hatályba a kihirdetés napján, és határozatlan időre szól. Rendelkezéseit a kihirdetés napját követő nevelési év első napjától kell alkalmazni. Ezzel egy időben hatályát veszti a III/2014/98számon a fenntartó által jóváhagyott SZMSZ. Módosítására akkor kerül sor, ha a fenti jogszabályokban a szervezet és működés tekintetében változás áll be, illetve, ha a szülők vagy a nevelőtestület minősített többséggel erre javaslatot tesz. A módosítás alkalmával az eljárási rendet az Nkt. 25. § (4) bekezdése határozza meg.

2



k 20

Az SZMSZ személyi hatálya: A Szervezeti és működési szabályzat és a mellékletét képező szabályzat, óvodavezetői utasítások betartása az intézmény valamennyi munkavállalójára nézve kötelező érvényű, valamint vonatkozik az intézménnyel jogviszonyban nem álló, de az intézmény területén munkát végzőkre, ill. azokra, akik részt vesznek az óvoda feladatainak megvalósításában és ahol érintettek, a szülőkre. Az SZMSZ területi hatálya kiterjed:  Az óvoda területére  Az óvoda által szervezett - a nevelési program végrehajtásához kapcsolódó - óvodán kívüli programokra. Az intézmény képviselete szerinti alkalmaira, külső kapcsolati alkalmaira. 1.4. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai

9

a0

ks

 2011. évi CXC törvény a nemzeti köznevelésről  2012. évi CXXIV. törvény a nemzeti köznevelésről szóló törvény módosításáról  20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról  229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról  2011. évi CXCV. törvény az államháztartásról (Áht.)  368/2011. (XII. 31.) Kormányrendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról (Ámr.)  2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről (Mt)  2012. évi II. törvény a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartási rendszerről  2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól  62/2011. (XII. 29.) BM rendelet a katasztrófák elleni védekezés egyes szabályairól  1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról  1993. évi XCIII. törvény A munkavédelemről  335/2005. (XII. 29.) Kormányrendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről  1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről  296/1997. (IX.3.) NM rendelet az iskolaügyi ellátásról  44/2007. OKM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól

3



1.5. Az intézmény általános jellemzői Ellátandó alaptevékenységek A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 5. § (1) bekezdés a) pontja és a 8. § (1)-(2) bekezdése alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény – az Nkt. 45. §-ának (2) bekezdésében meghatározottak szerint. Az óvodai nevelés a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. Az alapító okirat szerinti sajátos nevelési igényű gyermekek felvételét is vállaljuk.

k 20 Az óvoda

OM azonosítója: Neve: Székhelye:

201645

Csoda-Bogár Ház Óvoda 1184 Budapest, Bethlen Gábor u. 6.

Az óvoda alapító és fenntartó szerve:

Két Kéz Segítő Alapítvány 1191 Budapest, Kosárfonó u. 4. 8/29.

ks

Az alapító okirat

Kelte: 2011. május. 02. Módosítva: 2014. május 30.

Az óvoda jogállása

a0

Az intézmény önálló jogi személy, a munkáltatói jogokat a Két Kéz Segítő Alapítvány vezetője gyakorolja. Gazdálkodási jogköre és az előirányzatok feletti rendelkezési jogosultság szempontja szerinti besorolása: Az intézmény gazdálkodását a fenntartó végzi.

9

Az intézmény alapfeladatai: 8510 Iskolai előkészítő oktatás 85101 Óvodai nevelés 85101-2 Sajátos nevelési igényű gyermekek nevelése 5629-12 Óvodai intézményi étkeztetés Ellátandó alapfeladat: 85101-1 Óvodai nevelés, ellátás

4



85101-2 A többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése a következők szerint:  Sajátos nevelési igényű gyermekek: értelmi (enyhe vagy nem osztályozható) vagy beszédfogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő gyermekek integrált óvodai nevelése.

k 20

Az óvodai nevelőmunka magyar nyelven folyik. Nemzetiségtől függetlenül fogadunk gyermekeket. A törvényi elvárásoknak megfelelően szülői igény szerint hitoktatási lehetőség. Az óvodai beiratkozás intézményünkben egész évben folyamatos. A gyermekeket 2,5 éves kortól várjuk, szobatisztaságtól függetlenül. Az intézmény kiegészítő tevékenysége:

Az alaptevékenységet nem veszélyeztetve kiegészítő, alaptevékenységbe nem tartozó feladatok ellátására vállalkozhat (pl. nyári táboroztatás, rendezvény-szervezése, szabadidős és sport programok lebonyolítása, versenyek szervezése, kiadványszerkesztés, állapotfelmérés, nevelési tanácsadás, stb.)

2. Az intézmény szervezeti felépítése

ks a0

Vezetői beosztással rendelkezik: Óvodavezető Alárendelt munkakörök teljes munkaidős foglalkoztatás: Óvodapedagógus 2 fő Pszichológus 1 fő Gyógypedagógus 2 fő Gyógypedagógiai asszisztens 3 fő Dajka 1 fő

Szervezeti ágrajz Óvodavezető

Dajkák

Gyógypedagógusok

Asszisztensek

Pszichológus

9

Óvodapedagógusok

5



2.1 Az intézmény vezetője 2.1.1 Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási) rendje Az intézmény vezetőjét a hatályos jogszabályok figyelembe vétele mellett pályáztatás nélkül a munkáltató nevezi ki. A megbízás határozatlan időre szól. 2.1.2. Az intézmény vezetőjének feladatai, jogköre

k 20

A köznevelési intézmény vezetője – a Köznevelési törvény előírásai szerint – felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe, valamint mely hatásköröket a Fenntartói rendelkezés szerint a Fenntartó a hatáskörébe utalt. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében a Fenntartóval történő egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a gyermekbalesetek megelőzéséért, a gyermekek egészségügyi szűrésének megszervezéséért.

ks

A nevelési intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, természeti csapás vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, illetve helyrehozhatatlan kárral járna. Intézkedéséhez be kell szerezni a fenntartó egyetértését, illetve, ha ez nem lehetséges, a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Írásbeli beszámolási kötelezettsége van nevelési évente a fenntartó felé. Jogkörét esetenként, vagy az ügyet meghatározott körében helyetteseire, vagy az intézmény más munkavállalójára átruházhatja.

a0

2.1.3. Az óvodavezető fenntartói döntés értelmében engedélyezési, döntési, ellenőrzési aláírási joggal rendelkezik az alábbiak tekintetében:

Ellenőrzési jog:  jelenléti ívek vezetésének ellenőrzése  az alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzése

9

Engedélyezési, döntési jog:  a munkaidőben történő eltávozására vonatkozó engedély  a dolgozók éves szabadságkeretén belül szabadságok igénybevételének engedélyezése  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó döntések  kapcsolattartás hivatalos szervekkel  gyermekek óvodai felvétele, óvodai jogviszony megszüntetése  az óvoda alapdokumentumainak, szabályzatainak felülvizsgálata, módosítása

6



 az intézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzése  dokumentációk naprakész vezetése  a napi takarítás ellenőrzése, elrendelése

k 20

Aláírási jog:  az óvodát érintő, a gyermekkel kapcsolatos megkeresésekre, panaszokra adott válaszlevelek  Szakértői Bizottságok részére kiállított pedagógiai vélemény  Óvodalátogatási igazolások  az óvoda nevében szülők számára kiadott körlevelek, tájékoztató levelek  az egyes gyermekekkel kapcsolatos eljárásban érintett szervek megkeresése  a rendszeres statisztikai jelentések, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratok  a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatások  dolgozói szabadságok engedélyezése

Munkáltatói jog:  munkaidő beosztás elkészítése  éves szabadság nyilvántartás vezetése  dolgozók személyi anyagának kezelése  KIR nyilvántartás vezetése

ks

2.2. Az óvodavezető-helyettes megbízása, feladatai, jogköre

2.2.1. Megbízása A helyettest a nevelőtestület véleményezési jogkörének megtartásával, a fenntartó véleményének kikérése után a vezető bízza meg. Helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre alkalmazott pedagógusa kaphat, a megbízás határozatlan időre szól.

a0

2.2.2. Feladata A vezetői tevékenységét az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzi, felelősen segíti a vezetőt, tevékenységéről rendszeresen beszámol. Az óvodavezető kizárólagos hatáskörébe utaltak kivételével az óvodavezető közvetlen munkatársaként részt vesz az óvoda irányításában. A helyettes feladat- és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területekre kiterjed, amelyet munkaköri leírása tartalmaz. Személyileg felel a vezető által rá bízott feladatokért.

9

2.2.3. Jogköre Képviseleti joga:  képviseleti jogkörét a vezető betegsége, tartós távolléte, vagy más akadályoztatása esetén, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik  a helyettesítési rend szerint és az óvodavezető megbízása, és munkakörében meghatározottak alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt.

7



Kiadmányozás joga:  a vezető betegsége, tartós távolléte vagy más akadályoztatása esetén, kivéve, ha a fenntartó másként rendelkezik A kiadmányozási jog az ügyben történő érdemi döntésre ad felhatalmazást. Az óvodavezető kiadmányozási jogát átruházhatja, az átruházott kiadmányozási jogot visszavonhatja. Az átruházott jogkör tovább nem ruházható.

k 20

2.2.4. Az óvodavezető feladataiból, hatásköréből átruházza a vezető helyettesre:  az egyeztetési kötelezettséget (az alkalmazottak foglalkoztatására, az élet-, és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében)  munkaterv előkészítését  év végi beszámolók előkészítését  a nemzeti és óvodai ünnepek megszervezését  a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések végrehajtásának ellenőrzését  ellenőrzés-értékelés rendszerének működéséért  a felelősök-megbízottak (munka-és tűzvédelmi tevékenység megbízottja, gyermekvédelmi megbízott) feladatainak irányítását, szervezését, ellenőrzését

2.2.5. Az óvodavezető hiányzása esetén fenntartói döntés értelmében a szakmai vezető (óvodavezető helyettes) engedélyezési, döntési, ellenőrzési, aláírási joggal rendelkezik az alábbiak tekintetében:

ks

Engedélyezési, döntési jog:  a munkaidőben történő eltávozására vonatkozó engedély  az intézmény napi működéséhez kapcsolódó döntések  az intézmény szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó döntések

a0

Ellenőrzési jog:  az alkalmazottak munkavégzésének ellenőrzése  jelenléti ívek vezetésének ellenőrzése  az intézményben folyó pedagógiai munka ellenőrzése  dokumentációk naprakész vezetése  a napi takarítás ellenőrzése, elrendelése

9

Aláírási jog:  az óvodát érintő, a gyermekkel kapcsolatos megkeresésekre, panaszokra adott válaszlevelek  Szakértői Bizottságok részére kiállított pedagógiai vélemény  Óvodalátogatási igazolások  az óvoda nevében szülők számára kiadott körlevelek, tájékoztató levelek  a rendszeres statisztikai jelentések, érdemi döntést nem igénylő továbbítandó iratok  a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatások

8



2.1.4. A helyettesítés rendje  Az óvodavezető akadályoztatása esetén helyettesítését megbízottja látja el teljes felelősséggel. Kivételt képeznek ez alól azok az ügyek, amelyek azonnali döntést nem igényelnek, illetve azok, amelyek a vezető kizárólagos hatáskörébe tartoznak.  Az óvodavezető tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes körű, kivéve, ha a fenntartó másként intézkedik. Tartós távollétnek a 2 hét, illetve ennél hosszabb időtartam minősül.

k 20

2.1.5. Az intézményvezető, a szakmai vezető hiányzása esetén érvényes helyettesítési rend Együttes hiányzásukkor az azonnali döntést igénylő kérdésekben a vezető által írásban felkért pedagógus jogosult ellátni és intézkedni. 3. Az óvoda működésének szabályai, működés rendje

3.1. A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetők benntartózkodása

ks

A nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart. Az óvoda hétfőtől péntekig tartó ötnapos munkarenddel, egész éven át folyamatosan működik. Üzemeltetése a fenntartó által engedélyezett nyári zárva tartás alatt ügyeleti rendben működik. A nyitva tartási idő 7.00 órától 18.00 óráig tart, időtartama napi 11 óra. Az ügyelet 7.00 órától 8.00 óráig, délután 16.00 órától 18.00 óráig tart. A dolgozók a munkakezdésük előtt 10 perccel kötelesek az intézménybe megérkezni, hogy átöltözve, felkészülve fogadják a gyermekeket.

a0

Nyári és téli zárás Nyári zárás: a fenntartó rendelkezése szerint augusztus hónapban tart zárva, ilyenkor történik az óvoda szükség szerinti felújítása, karbantartása, valamint a nagytakarítás. A pontos időpontot a vezető éves munkaterve tartalmazza, melyről a szülők már szeptember hónapban tájékoztatást kapnak. Ennek időtartama legfeljebb 2 hét.

Téli zárás: a fenntartó rendelkezése szerint az óvoda a két ünnep között zárva tart, a pontos időpontot a vezető éves munkaterve tartalmazza, melyről a szülők már szeptember hónapban tájékoztatást kapnak.

9

Nevelés nélküli nap Az óvoda a 20/2012.(VIII.31.) EMMI r.3§ (5) bek. értelmében egy nevelési évben 5 nevelés nélküli munkanapot vehet igénybe. A nevelésnélküli munkanapok számát, az igénybevétel időpontját és tartalmát az óvodai éves munkatervben a nevelési év rendjénél határozzuk meg. Ezen időpontokról a szülőt hét nappal korábban tájékoztatjuk.

9



Technikai szünet Az intézmény vezetője meghatározott feltételek esetén – járvány, természeti csapás – a fenntartó jóváhagyását követően rendkívüli szünetet rendelhet el. Az ünnepekhez kapcsolódó munka és pihenőnapok a törvényi rendelkezések alapján kerülnek meghatározásra. Az óvodavezető teljes munkaidőben látja el feladatát. A benntartózkodásán kívüli időben a szakmai vezető (óvodavezető-helyettes), a fenntartó képviselője, vagy az óvodavezető által megbízott helyettesítő kereshető fel az óvodát érintő kérdésekben.

k 20

3.2. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok

ks

Az intézmény törvényes működését az alábbi – a hatályos jogszabályokkal összhangban álló – alapdokumentumok határozzák meg:  alapító okirat  szervezeti és működési szabályzat  pedagógiai program  házirend Az intézmény tervezhető és elszámoltatható működésének részenként funkcionálnak az alábbi dokumentumok:  a nevelési év munkaterve, éves értékelése  egyéb belső szabályzatok

3.3. Az óvoda munkarendje

a0

Az intézmény minden alkalmazottja köteles a munkahelyén munkakezdés előtt munkára képes állapotban 10 perccel korábban megjelenni, munkáját pontosan megkezdeni és pontosan befejezni, valamint munkavégzés céljából, munkára képes állapotban – a munkáltató rendelkezésére állni. Köteles jelenteni munkából való rendkívüli távolmaradását és annak okát lehetőleg előző nap váltótársának (óvodapedagógus, dajka), de legkésőbb az adott munkanapon 7 óráig az intézményvezetőnek, akadályoztatása esetén helyettesének, hogy a helyettesítésről intézkedhessenek. Az alkalmazott munkaidő beosztását az óvoda vezetőjének előzetes engedélyével, a csere lebonyolítási módjának megjelölésével cserélheti csak el.

3.3.1. Az óvodavezető munkarendjének szabályozása

9

Az óvoda alkalmazottai munkaidőben csak különlegesen sürgős esetben, vezetői engedéllyel hagyhatják el az intézményt. A táppénzes papírokat legkésőbb a táppénz utolsó napját követő 3. munkanapon le kell adni.

Az intézmény vezetője munkanapokon 7.30-16.00-ig, pénteki napokon 7.30-13.30-ig tartózkodik az óvodában. Kötelező óraszámát (heti 12 óra) a 3. sz. csoportban hétfőtől csütörtökig 11-13.30-ig, pénteki napokon 11-13 óráig tölti. Kötelező óráinak időpontját a

10



csoportban dolgozó Gyakornok óvodapedagógusok munkaidejének figyelembe vételével állapította meg a fenntartó. Egyebekben munkáját az óvoda szükségleteinek és aktuális feladatainak megfelelő időben és időtartamban látja el. 3.3. 2. A pedagógusok munkaidejének hossza, beosztása

k 20

Az intézmény pedagógusai heti 40 órás munkaidőkeretben végzik munkájukat. A heti munkaidőkeret első napja (ellenkező írásos hirdetmény hiányában) mindenkor a hét első munkanapja, utolsó napja a hét utolsó munkanapja. Az ötnél kevesebb munkanapot tartalmazó hetek heti munkaideje a munkanapok számával arányosan számítandó ki. A munkáltató a munkaidőre vonatkozó előírásait a munkaterv határozza meg. Szükség esetén elő lehet írni a napi munkaidő-beosztást egy pedagógus esetén, vagy pedagógusok meghatározott csoportja esetén is. A munkaidő-beosztás kihirdetésére ebben az esetben is a fentiek az irányadók.

ks

A pedagógusok munkaidejének kitöltése A pedagógusok teljes munkaideje a kötelező órákból, valamint a nevelő, illetve oktató munkával vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll. A pedagógus-munkakörben dolgozók munkaideje tehát két részre oszlik: a) a kötelező óraszámban ellátott feladatokra, b) a munkaidő többi részében ellátott feladatokra. A kötelező óraszámban ellátott feladatok az alábbiak A pedagógusok kötelező órában ellátandó munkaidejébe beleszámít minden, a gyerekekkel végzett napi tevékenység.

9

a0

A munkaidő többi részében ellátott feladatok különösen a következők  az óvodai tevékenységekre való felkészülés  adminisztráció  szülők tájékoztatása gyermekük egyéni fejlődéséről  értekezletek  óvoda rendezvény szervezése  óvodai rendezvényeken való részvétel  családlátogatás  intézményi dokumentáció készítése  intézményi feladatok ellátása

A pedagógusok munkarendjét és helyettesítési rendjét az óvodavezető határozza meg. A konkrét napi munkabeosztások összeállításánál az intézmény feladatellátásának, zavartalan működésének biztosítását kell elsődlegesen figyelembe venni. A pedagógusok a fenti alapelv betartása mellett javaslatokat tehetnek egyéb szempontok, kérések figyelembe vételére.

11



A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – a nevelőmunkával összefüggő rendszeres vagy esetenkénti feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. A pedagógusok munkaidejének nyilvántartási rendje A hatályos jogszabályok alapján a pedagógusok munkaideje az intézmény által elrendelt kötelező és nem kötelező órákból, elrendelt egyéb foglalkozásokból, valamint a nevelőmunkával összefüggő további feladatokból áll.

k 20

A foglalkozások konkrét idejét a csoport napló és a munkaterv tartalmazza. Az intézményen kívül végezhető feladatok időtartamának és időpontjának meghatározása a nevelőmunkával összefüggő egyéb feladatok ellátásához elismert heti munkaidő-átalány felhasználásával történik. Ennek figyelembe vételével a nem kizárólag az intézményben elvégezhető feladatok ellátásakor a pedagógus munkaidejének felhasználásáról maga dönt. 3.3.3. Az intézményben alkalmazott pedagógiai munkát segítők munkarendje Az intézményben a pedagógiai munkát segítők munkarendjét a jogszabályok betartásával az intézmény zavartalan működése érdekében az óvoda vezetője állapítja meg. Munkaköri leírásukat az óvodavezető véleményének kikérése mellett a munkáltató készíti el. A napi munkaidő megváltoztatása az óvodavezető utasításával történik. Munkájukat a munkaköri leírásban foglaltak szerint végzik.

ks

3.4. Munkaköri leírás-minták

Intézményünkben minden munkavállalónak névre szóló, feladataihoz szabott munkaköri leírása van, amelyet az alkalmazást követően megkap, átvételét aláírásával igazolja. Az intézmény alkalmazásában álló dolgozók munkaköri leírását a 9. számú melléklet tartalmazza: Óvodavezető munkaköri leírás-mintája Óvodapedagógus munkaköri leírás-mintája Pszichológus munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógus munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő szakember munkaköri leírás-mintája Dajka munkaköri leírás-mintája

3.5. Az óvodai élet megszervezése:

a0

      

9

A gyermekekkel óvodapedagógus foglalkozik 7.00 órától 18.00 óráig. Kivételt képeznek a fakultatív foglalkozások: logopédia, részképességek fejlesztése. A gyermekekkel a saját csoportjukban foglalkozunk. Csoportösszevonást alkalmazunk az ügyeleti időben 7-8 óráig, valamint 16-18 óráig, a délutáni alvás utáni időben, valamint külön díjazás esetén a nevelés nélküli munkanapokon, nyári időszakban, valamint az iskolai őszi és tavaszi szünetek idejére, amikor a szülők igénylik és a gyermeklétszám jelentősen lecsökken.

12



A gyermekcsoportok szervezése vegyes csoportokban történik. A gyermekek csoportba való beosztásánál figyelembe vesszük a gyermek állapotát, a szülő kérését, az adott csoport létszámát. A gyermekek óvodai felvétele, átvétele jelentkezés alapján a nevelési év folyamán folyamatosan történik. A beiratkozáshoz szükséges okmányok: a gyermek születési anyakönyvi kivonata a gyermek oltási könyve a gyermek lakcímkártyája óvodai felvételi kérelem kérdőív kitöltése a gyermek TAJ kártyája

k 20

     

ks

A sajátos nevelési igényű gyermekek esetében a lakhely szerinti illetékes Szakértői és Rehabilitációs Bizottság véleménye és javaslata szükséges. Az óvodavezető feladata dönteni a gyermek felvételéről, és a gyermekek csoportba helyezéséről az óvodapedagógusok, gyógypedagógus, pszichológus és a szülők kérései alapján. Minden gyermek számára biztosítanunk kell az alapvető alkotmányos jogait. A gyermekek addig vehetnek részt az intézmény óvodai ellátásban, amíg nem veszélyeztetik a többi gyermek alkotmányos jogait, beleértve az alapvető művelődéshez való jogot is. A gyermek óvodából való kimaradása a szülői bejelentés után az e célra rendszeresített nyomtatványok kitöltésével történik. A felvételi és mulasztási naplóban az óvodavezető jegyezheti be a gyermek kimaradásának időpontját, a szülői bejelentés iktatószámát. Az óvodai nevelőmunka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjára épített helyi nevelési program alapján történik. 3.6. A pedagógiai munka belső ellenőrzése

a0

9

Az Nkt. 62.§(1) m) bekezdése értelmében a közoktatási intézményben dolgozó pedagógus köteles az SZMSZ-ben valamint a munkaköri leírásában előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatát maradéktalanul teljesíteni. Adminisztratív feladatok közé tartozik a csoportnapló, egyéni fejlesztési napló, felvételi és mulasztási napló, saját jelenlétét igazoló jelenléti ív, helyettesítéssel kapcsolatos dokumentáció vezetése. A belső ellenőrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai és adminisztratív tevékenység hatékonyságának mérése. Az ellenőrzések szúrópróbaszerűen, beszámolók készítése által és ellenőrzési terv alapján történhet. Az ellenőrzési tervet az óvodavezető vagy a fenntartó vezetője készíti el. Az ellenőrzési tervet az óvoda éves munkaterve tartalmazza, melyrészletesen kitér az ellenőrzés területeire, módszereire és ütemezésére. Az ellenőrzés kiterjed az óvodai dokumentumokra, a csoportban folyó nevelő munkára, az óvodában folyó fejlesztő munkára és a technikai dolgozók munkájára is. Rendkívüli esetekben soron kívüli ellenőrzést kezdeményezhet az intézmény vezetése, a szülői szervezet és a fenntartó.

13



k 20

Az óvodában dolgozó pedagógusok munkáját évente legalább egy alkalommal értékeli az óvodavezető vagy a fenntartó. A nevelési évzáró értekezletén értékelni kell a pedagógiai munka belső ellenőrzésének eredményeit, illetőleg az ellenőrzés általánosítható tapasztalatait, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. Az ellenőrzés tapasztalatait az érintett dolgozóval ismertetni kell, aki arra írásban észrevételt tehet. Folyamatos ellenőrzési területek:  óvodai tevékenységek szakmai ellenőrzése  óvodai dokumentáció folyamatos ellenőrzése  az igazolt és igazolatlan hiányzások ellenőrzése  a munkaidő kezdésének és befejezésének ellenőrzése  tisztasági ellenőrzés

3.7. A pedagógus adminisztratív munkája

Az óvodai nevelés tervezését, valamint a gyermekek megismerését, és fejlesztését, fejlődésük nyomon követését különböző kötelező dokumentumok, valamint az óvodapedagógusok által készített feljegyzések, dokumentumok szolgálják.

a0

ks

A pedagógusok, óvodavezető által használt kötelező dokumentumok:  Felvételi és előjegyzési napló  Felvételi és mulasztási napló  Óvodai csoportnapló  Óvodai törzskönyv  Befogadó nyilatkozat  Értesítés óvodaváltásról  A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény  Egyéni fejlődési napló, fejlesztési terv  Állandó lakhely szerint illetékes jegyző értesítése (óvodaköteles gyermek)  Állandó lakhely szerint illetékes Járási Hivatal (tanköteles gyermek)

9

Gyógypedagógusaink, valamint a pszichológus által használt dokumentumok:  Forgalmi napló  Munkanapló  Egyéni fejlesztési terv  Negyed éves munkaterv  Fejlődést nyomon követő mérőlapok  Tü. nyomtatványok

Fejlesztési céljaink megvalósításához szükséges a fejlesztési folyamat ellenőrzése az óvodába kerüléstől az óvoda elhagyásáig. A kiinduló állapot, a fejlesztendő területek meghatározását illetően maximálisan támaszkodunk a szakértői bizottsági szakvéleményekre.

14



Óvodapedagógusaink, gyógypedagógusaink, a pszichológus kolléga a gyermek megismerése után, a bizottsági szakvélemények figyelembe vételével elkészítik a gyermekre szabott egyéni fejlesztési tervet. A gyermekek fejlesztése csoportos és egyéni foglalkoztatás formájában történik A pedagógus feladatai:  Az intézményi dokumentumok (Pedagógiai Program, SZMSZ, Házirend, Éves munkaterv) alapján történő munkavégzés  A dokumentumok előírásszerű kitöltése, naprakész vezetése

k 20 3. 8. A vezetők közötti feladatmegosztás

3.8.1. Az óvodavezető Az intézmény élén az óvodavezető áll, akit a fenntartó kuratóriumának elnöke segít az óvoda vezetésével összefüggő feladatai ellátásában. Az óvodavezető részmunkaidős alkalmazása miatt feladat-, felelősségi- és jogkörét átruházhatja a fenntartó kuratóriumának elnöke valamint megbízott helyettese részére.

ks

Felelősségi köre kiterjed:  az intézmény szakszerű és törvényes működéséért  a takarékos gazdálkodásért  a pedagógiai munkáért  a gyermekvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért  a nevelőmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért  a gyermekbalesetek megelőzéséért  a pedagógusok továbbképzésének megszervezéséért  az óvoda ellenőrzési, minőségirányítási rendszerének működéséért

a0

Az óvodavezető feladatai:  a nevelőtestületi értekezlet és az alkalmazotti közösségek értekezletének előkészítése, vezetése  a döntések (állásfoglalások) végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése  a nevelőmunka irányítása és ellenőrzése  az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben való döntés, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe  a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt – és át nem ruházott – feladatok ellátása

9

3.8.2 Az óvoda fenntartó szerve a Két Kéz Segítő Alapítvány Az alapítvány feladata  a rendelkezésre álló költségvetés alapján az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása  a kötelezettségvállalási, munkáltatói és kiadmányozási jogkör gyakorlása  a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség betartása az alkalmazottak foglalkoztatására, élet-és munkakörülményeire vonatkozó kérdésekben

15



 az intézmény külső szervek előtti teljes képviselete azon lehetőség figyelembevételével, hogy a képviseletre meghatározott ügyekben eseti vagy állandó megbízást adhat

4. A szervezeti egységek közötti kapcsolattartás rendje

k 20

Az óvodán belül alkalmazotti közösség, nevelőtestület, szakmai munkaközösséget különböztetünk meg, melyek a jogszabályoknak, szakmai dokumentumoknak megfelelően az intézményen belül elkülönült feladatuk alapján részleges önállósággal, illetve sajátos feladatokkal rendelkezik. Az alkalmazotti közösség, ezen belül:  a nevelőtestület tagjai (óvodapedagógusok, gyógypedagógusok, pszichológus, gyógypedagógiai asszisztensek)  a szakmai munkaközösség(ek),  a nevelőmunkát közvetlenül segítő dajkák Szülői közösség:  Szülői szervezet

ks

Az intézmény közösségeinek tevékenységét az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartás rendszeres formái: a különböző megbeszélések, értekezletek, fogadó órák, munkaközösségi ülések, nyílt napok. A kapcsolattartás formáit és időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A kapcsolattartás helyszínét az óvoda biztosítja. 4.1. Alkalmazotti közösségek

a0

Az alkalmazotti közösségnek az óvodában foglalkoztatott valamennyi alkalmazott tagja. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben – testületi jogkör esetén a testület egyszerű többség (50%+1fő) alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha kétharmad része jelen van. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Kis intézmény lévén a nevelőtestület és a dajkák közötti kapcsolattartás mindennapokban valósul meg. Az alkalmazotti értekezletet szükség szerint, de félévente egy alkalommal össze kell hívni.

9

Jogai: részvételi, véleményezési, és javaslattevő

A nevelőtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintő ügyekben az évente egy alkalommal összehívott, valamennyi alkalmazott részvételével tartott alkalmazotti értekezleten valósul meg.

16



Az egyes tervezési időszakok feladatait a csoport óvónője rendszeresen megbeszéli a csoporthoz beosztott dajkával. 4.2. Az intézmény nevelőtestülete A nevelőtestület működésére vonatkozó általános szabályok

k 20

A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a Közoktatási Törvény. 56-57. §-ai határozzák meg. A feladatkörébe tartozó ügyek átruházását és a beszámoltatás rendjét a Nkt. 70.§ (2)f tartalmazza. A nevelőtestület – a köznevelési törvény 70. § alapján – a nevelési–oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő munkavállalója, valamint a nevelő munkát közvetlenül segítő egyéb felsőfokú végzettségű dolgozója. A pedagógus alapvető feladata a rábízott gyermekek, az Óvodai nevelés országos alapprogramja és az óvoda Pedagógiai programja szerinti nevelése.

4.3.

ks

A nevelési intézmény nevelőtestülete a nevelési kérdésekben a nevelési intézmény működésével kapcsolatos ügyekben a köznevelési törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestületi rendelkezések

értekezlet

előkészítésével

és

lefolytatásával

kapcsolatos

a0

A nevelőtestület a nevelési év folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tarthat. A nevelőtestület értekezleteit az óvoda munkatervében meghatározott napirenddel és időponttal az óvoda vezetője hívja össze. Az óvodavezető a rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásáról a napirend három nappal előbb történő kihirdetésével intézkedik. A rendkívüli nevelőtestületi értekezlet összehívásának nevelőtestületi kezdeményezéséhez a pedagógusok egyharmadának aláírása, valamint az ok megjelölése szükséges. Az értekezletet foglalkozási időn kívül, a kezdeményezéstől számított nyolc napon belül össze kell hívni. A pedagógusok a nevelési értekezletre felkészülten érkeznek, az értekezleti munkában aktívan vesznek részt. Javaslatokat, észrevételeket fogalmaznak meg a nevelőmunkát, az óvoda működését érintő kérdésekben.

    

nevelési program az SZMSZ a házirend a munkaterv az óvodai munkára vonatkozó átfogó elemzés

9

A nevelőtestületi értekezletet az óvodavezető, valamint a vezető-helyettes készíti elő. A nevelőtestület írásos előterjesztés alapján tárgyalja a

17



 a beszámoló elfogadásával kapcsolatos napirendi pontokat. Az óvodavezető az előterjesztés írásos anyagát a nevelőtestületi értekezlet előtt legalább nyolc nappal átadja. A tanév során a nevelőtestület az alábbi állandó értekezleteket tartja: - alakuló-tanévnyitó, tanévzáró értekezlet, - félévi nevelési értekezlet, - rendkívüli értekezletek (szükség szerint)

k 20

Rendkívüli nevelőtestületi értekezlet hívható össze az intézmény lényeges problémáinak (fontos nevelési kérdések, különleges nevelési helyzetek megítélése, az óvodai életet átalakító, megváltoztató rendeletek és utasítások értelmezése céljából, ha azt a nevelőtestület tagjainak legalább 50%-a, vagy az intézmény vezetője szükségesnek látja. A nevelőtestület döntést igénylő értekezletein jegyzőkönyv készül az elhangzottakról. A nevelőtestület döntéseit és határozatait – a jogszabályban meghatározzak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza, A szavazatok egyenlősége esetén az óvodavezető szavazata dönt. A döntések és határozatok az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek.

a0

ks

Augusztus végén alakuló tanévnyitó értekezletre, júniusban az óvodavezető által kijelölt napon tanévzáró értekezletre kerül sor. Az értekezletet az óvodavezető vagy a szakmai vezető vezeti. Ha a nevelőtestület döntési, véleményezési, illetve javaslattevő jogát az óvoda valamennyi dolgozóját érintő kérdésekben gyakorolja, akkor alkalmazotti értekezletet kell összehívni. A nevelőtestületi értekezletre – tanácskozási joggal – meg kell hívni a tárgy szerinti egyetértési joggal rendelkező közösség képviselőit is. A nevelőtestületi értekezleten a tantestület minden tagjának részt kell vennie. Ez alól – indokolt esetben – az óvodavezető adhat felmentést. 4.4. A nevelőtestület szakmai munkaközösségei

A köznevelési törvény 71.§ szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az óvoda pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség részt vehet az óvoda pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, ellenőrzésében.

A szakmai munkaközösségek tevékenysége

9

A szakmai munkaközösség tagjai kétévente, de szükség esetén más időpontokban is javaslatot tesznek munkaközösség-vezetőjük személyére. A munkaközösség-vezető megbízása legfeljebb öt éves határozott időtartamra az óvodavezető jogköre.

A nevelőtestület feladatainak átruházása alapján – a pedagógiai programmal és az éves munkatervvel összhangban – a szakmai munkaközösségek feladatai az alábbiak:

18



k 20

 Javítják, koordinálják az intézményben folyó nevelő munka szakmai színvonalát, minőségét.  Együttműködnek egymással az óvodai nevelő munka színvonalának javítása, a gyorsabb információáramlás biztosítása érdekében úgy, hogy a munkaközösség-vezetők rendszeresen konzultálnak egymással és az intézmény vezetőjével. Az intézmény vezetője a munkaközösség-vezetőket legalább évi gyakorisággal beszámoltatja.  A munkaközösség a nevelési évre szóló munkaterv alapján részt vehet az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében, a pedagógusok értékelési rendszerének működtetésével kapcsolatos feladatok ellátásában.  Tervezik, szervezik a pedagógusok továbbképzését.  Támogatják a pályakezdő pedagógusok munkáját, fejlesztik a munkatársi közösséget.  Figyelemmel kísérik az intézményvezető kijelölése alapján a gyakornokok munkáját támogató szakmai vezetők munkáját, segítik a gyakornokok beilleszkedését.

9

a0

ks

A szakmai munkaközösség-vezető jogai és feladatai  A munkaközösség tevékenységének szervezése, irányítása, koordinálása, eredményeik rögzítése  Az információáramlás biztosítása a vezetés és a pedagógusok között  Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és aktuális feladatai alapján a munkaközösség éves munkatervét.  Irányítja a munkaközösség tevékenységét, a munkaközösség szakmai és pedagógiai munkáját.  Az óvodavezető által kijelölt időpontban munkaközösség-vezető társai jelenlétében beszámol a munkaközösségben folyó munka eredményeiről, gondjairól és tapasztalatairól.  Módszertani megbeszéléseket tart, segíti a szakirodalom használatát.  Tájékozódik a munkaközösségi tagok szakmai munkájáról, munkafegyeleméről, intézkedést kezdeményez az óvoda vezetőnél; a munkaközösség minden tagjánál tevékenységet látogathat.  Az óvodavezető megbízására látogatásokat végezhet, tapasztalatairól beszámol az intézmény vezetőjének.  Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolót készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára.  Állásfoglalása, javaslata, véleménynyilvánítása előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait; kellő időt kell biztosítani számára a munkaközösségen belüli egyeztetésre, mert a közösség álláspontját a többségi vélemény alapján kell képviselnie.  Ha a munkaközösség véleményét kéri az óvodavezető, akkor a munkaközösség-vezető köteles tájékozódni a munkaközösség tagjainak véleményéről.  A munkaközösség-vezető évi gyakorisággal, írásban beszámol az intézmény vezetőjének a munkaközösség tevékenységéről

19



5. Képviselet, döntéshozás

k 20

5.1. Képviselet Az intézményt harmadik személy előtt egyenrangúan képviseli az óvodavezető, az óvodavezető helyettese, valamint a fenntartó képviseletében a kuratórium elnöke. A mindenkori kinevezett vezető, illetve annak távolléte esetén az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend az irányadó. Az intézmény vezetője képviseli az intézményt. Az intézmény vezetőjét helyettesíthetik a munkamegosztás rendje szerint a vezető helyettes, valamint a vezető által írásban meghatalmazott közalkalmazott. Aláírási joga az intézményvezetőnek van, távollétében a megbízott helyetteseknek. Az intézményvezető jogosítványait, amelyek alapján az intézmény képviselőjeként járhat el: a fenntartó által kiadott „Fenntartói rendelkezés engedélyezési, ellenőrzési, aláírási, valamint egyes munkáltatói jog átruházásáról”

ks

Az óvodában az alapfeladatokat a nevelőtestület felhatalmazása vagy fenntartói utasítás alapján az intézményvezető vagy helyettese látja el. Lehetőség van jogszerű hatáskör átruházásra, melyet a fenntartó utasítása vagy a nevelőtestület döntése határoz meg. A döntéshozó és képviseleti feladat és hatáskör kizárólag teljes munkaidős foglalkoztatással rendelkező munkavállalóra ruházható át, és kizárólag adott feladat vagy képviselet ellátására terjed ki. Az átruházott jogokat a fenntartó vagy a nevelőtestület döntése vonhatja vissza egyhangú döntés alapján. A feladat és hatáskör átruházás beszámolási és tájékoztatási kötelezettséggel jár, ez írásbeli értesítés formájában 2 munkanapon belül történik. Nem ruházható át költségvetési, pénzügyi döntés, beszámolók készítése, munkavállalók kinevezése. Az átruházott jogkörben hozott döntések fellebbezhetők, a fellebbezést az eredeti jogkörrel rendelkező személy részére 10 munkanapon belül írásban kell eljuttatni.

a0

5. 2. Döntés

Az intézmény legfontosabb döntéshozó fóruma a nevelőtestület. Az intézmény dokumentumait a nevelőtestület fogadja el, és az óvodavezető hagyja jóvá. A nevelőtestület jogállását, döntési, véleményezési és javaslattételi jogkörét a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 24. § pontjai határozzák meg.

9

Az intézmény döntési mechanizmusában szereplő jogkörök: Javaslattételi és véleményezési jog illeti meg a szülői szervezetet. Egyetértési jog illeti meg a fenntartót.

20



6. A pedagógus hitvalláshoz méltó magatartás

k 20

A pedagógusnak tanulmányai, munkája során kötelessége önmagát fejleszteni az alábbi területeken:  a választott szakterület(ek) tudományos igényű ismeretében és az adott tudományág önálló művelésének készségében  az emberről, kiemelten a fejlődésben levő gyermekekről szóló tudás bővítésében  a pedagógushivatás gyakorlásához szükséges szakmai ismeretek, jártasságok és készségek gyarapításában  az értelmiségi embertől megkívánt általános műveltség: a kultúra, a tudományok és a gyakorlati élet területén Arra törekszik, hogy pozitív érzelmeket közvetítő, elfogadó, elsősorban a gyermek testi, szellemi, erkölcsi növekedését előmozdító, önmegvalósítását szem előtt tartó, azt segítő nevelő legyen. Állandó önképzéssel gyarapítja, fejleszti a hivatása gyakorlásához szükséges tudását illetve képességeit. Vezetői megbízást akkor fogad el, ha megszerezte az adott beosztás megkívánta gyakorlatot és szakismereteket, illetőleg ha vállalja ezek szervezett képzés formájában történő elsajátítását.

ks

A nevelőmunka eredményessé tétele érdekében törekszik a saját személyiségének, képességeinek fejlesztésére, kiemelten a következő értékek tekintetében: emberszeretet, optimizmus, lelkiismeretesség, igazságérzet, megbocsátani tudás, nyíltság, türelem, empátia, önzetlenség, a másság elfogadása, áldozatkészség, önismeret, önkontroll és felelősségvállalás. Fejleszti továbbá az együttműködési készségét, mivel a gyermekeket nem egyetlen pedagógus részéről, hanem a nevelők közösségétől érik nevelő hatások.

a0

9

A pedagógus  a gyermek egyéniségét és emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg  törekvéseinek, céljainak elérése érdekében sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz  eljárásait a gyermekek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja  semminemű olyan tevékenységet nem fejt ki vagy nem kezdeményez, amely káros hatással lehet a gyermekek testi vagy lelki épségére  döntéseit a gyermekek érdekeit szem előtt tartva hozza meg  minden egyes gyermekkel törődik, fejleszti, diszkriminációt nem alkalmaz  érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket, eljárásokat  törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok megelőzésére, illetőleg feloldására

21



 Fejleszti a vezetői készségeit, így a döntésképességét, kreativitását, határozottságát, rugalmasságát, tudatosságát, szervezőkészségét, konfliktuskezelő, kommunikációs és problémamegoldó képességét. A pedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése, a fejlődés iránti fogékonyság és a pedagógushivatás iránti elkötelezettség dominál. A pedagógustól elvárható, hogy csak akkor tekintse magát a pályára alkalmasnak, ha képes és kész a felsorolt személyiség- és magatartásformák fejlesztésére, továbbá birtokában van a szükséges szakmai ismereteknek, tudásnak.

k 20

7. Kiadmányozás rendje

Iratkezelésre jogosult személyek: óvodavezető, fenntartó elnöke. Az iratkezelési jog átruházható.

Kiadmányozás szabályai: Hivatalos iratokon minden esetben szerepel az iratkezelésre jogosult személy aláírása az óvoda körbélyegzője mellett.

ks

Minden iratnak tartalmaznia kell:  az intézmény nevét  az intézmény székhelyét  az iktatószámot  az ügyintéző megnevezését  az ügyintézés helyét és idejét  az irat aláírójának nevét és beosztását  az intézmény körbélyegzőjének lenyomatát

Az intézményben elektronikus hitelesítés nem történik. Minden dokumentum nyomtatás, aláírás és körbélyegzővel ellátás után válik hitelessé.

a0

8. A vezetők és az óvodai szülői szervezet közötti kapcsolat formái

9

A szülők képviseletét a szülői szervezet látja el. Kis létszámú közösség lévén a szülői szervezet tagja minden szülő, képviseletükre egymás közül elnököt választanak. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjével az óvodavezető, tagjaival az óvodapedagógus tart kapcsolatot. Az óvodai szintű szülői szervezet vezetőjét meg kell hívni a nevelőtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály vagy az óvoda szervezeti és működési szabályzata a szülői szervezet részére véleményezési, egyeztetési, és tanácskozási joga van. A meghívás és a napirendi pont írásos anyagának átadása az értekezlet előtt legalább nyolc nappal korábban történik. A meghívás a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetője a szülői szervezet vezetőjét időszakonként tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról és a gyermekeket érintő kérdésekről.

22



ks

k 20

Az EMMI r. 119.§ (2) bek. értelmében a szülőket: Döntési jog illeti meg:  saját működési rendjének, munkatervének elfogadásáról  tisztségviselők megválasztásában  a nevelőmunkát segítő programok szervezésére beszedhető legmagasabb összegről Véleményt nyilváníthat:  az intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben  a gyermeki jogok érvényesülését illetően  a pedagógiai munka eredményességét érintő megállapítások tekintetében,  a nevelés-oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor  a gyermekek csoportját érintő bármely kérdésben a nevelőtestület és fenntartó felé. Kötelező véleményt kérni:  az óvodai munkatervben foglalt nevelési év rendjének megállapításával kapcsolatban  PP, SzMSz, Házirend elfogadásakor, és módosításakor  megállapodás megkötésekor  fakultatív hit- és vallásoktatással kapcsolatos feladat ellátásról Javaslattevő jogkörrel rendelkezik:  az óvoda működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben különös tekintettel az intézmény egészét vagy a gyermekek nagyobb csoportját érintő kérdésekben  a gyermekbalesetek kivizsgálásában való részvételkor  az intézmény szabályozó dokumentumainak nyilvánosságáról, az abban foglaltak tájékoztatásával kapcsolatban.

9. A külső kapcsolatok rendszere, formája és módja

a0

Az intézmény a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és szociális ellátása, valamint a beiskolázás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel, szervezetekkel.

9

Az óvodavezető kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. A gyermekek fejlesztésének, iskolai alkalmasságának elbírálásában szükség szerint közreműködő nevelési tanácsadóval az óvodavezető állapodik meg az együttműködés formáiban. Az óvoda gyermekvédelmi felelőse szükség esetén folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, nyilvántartást vezet a veszélyeztetett és hátrányos helyzetű gyermekekről, melyről az óvodavezetőnek rendszeresen beszámol. A kapcsolattartást vezetői szinten az óvodavezető gondozza. A nagycsoportos gyermekek fejlettségének mérését és egyéni fejlesztését pszichológus, gyógypedagógus végzi. A gyermekek beszédfejlesztését, beszédjavítását logopédus végzi. A dolgozók évente egy alkalommal kötelező orvosi vizsgálaton vesznek részt. Az óvodát a szakmai szervezetekben az óvodavezető képviseli.

23



Az egyházak képviselőivel az óvodavezető tart kapcsolatot. A szülői igények felmérése és a hitoktatás megszervezése az egyházi jogi személy feladata.

k 20

9.1. Az óvoda és a szülők közötti kapcsolattartás formái A szülők, és az óvodapedagógusok közötti nevelési feladatok összehangolására, a kapcsolattartás alábbi formái szerint nyílik lehetőség:  napi kapcsolattartás  a napi tevékenységben való részvétel  nyilvános ünnepeink  családlátogatás  szülői értekezletek  fogadóórák  honlapon-, hirdetőtáblán keresztül  szülői képviselete nevelési értekezleteinken, baleset kivizsgálásában  gyermekvédelmi intézkedésen való részvétel  rendezvények szervezése

ks

Szülői értekezletek A csoportok szülői értekezletét az óvodapedagógusok tartják. Az óvoda nevelési évenként legalább három szülői értekezletet tart. Ezen túl a felmerülő problémák megoldása céljából az óvodavezető rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze. Összevont szülői értekezletet az óvodavezető hívhat össze.

a0

Pedagógusi fogadóórák Az óvoda valamennyi pedagógusa szükség szerint, a szülői igényeket figyelembe véve, előre egyeztetett időpontban fogadóórát tart, illetve negyed- és félévente a törvényi előírásoknak megfelelően tájékoztatja a szülőt gyermeke egyéni fejlődéséről. Amennyiben a szülő, gondviselő a fogadóórán kívüli időpontokban kíván konzultálni gyermeke óvodapedagógusával, akkor erre előzetes egyeztetés során lehetőséget biztosítunk. Kapcsolattartó: vezető, pedagógusok A kapcsolat formája: személyesen, esetlegesen írásban Gyakorisága: meghatározott időpontokon túl aktuálisan

9

9.2. Kormányhivatal járási hivatalai Kapcsolattartás tartalma: Az intézmény vezetője minden év augusztus 15-éig megküldi a megyei kormányhivatalnak az intézményben alkalmazott pedagógusok névsorát és azonosító számát. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés megszervezésének és lebonyolításának általános szabályai szerint a kormányhivatal kérésére – a tervezett ellenőrzési időpontja előtt tizenöt nappal – az intézmény vezetője elektronikus formában rendelkezésre bocsátja a pedagógusok munkarendjét. Kapcsolattartó: vezető A kapcsolat formája: írásban Gyakorisága: meghatározott időpontokon túl aktuálisan

24



k 20

9.3. Fenntartó Kapcsolattartás tartalma:  az intézmény működésével, működtetésével összefüggő feladatok ellátására  az intézmény alapdokumentumainak előterjesztésére, jóváhagyására (amennyiben a fenntartóra nézve azok többletfinanszírozással járnak  az intézmény értékelésének nyilvánosságra hozására A kapcsolattartás formái:  szóbeli tájékoztatás  beszámolók jelentések  egyeztető tárgyaláson, értekezleten való részvétel  a fenntartó rendelkezéseinek átvétele, végrehajtása  speciális információ szolgáltatás az intézmény működéséhez, gazdálkodásához, szakmai munkájához kapcsolódóan statisztikai adatszolgáltatás  az intézmény működésének és tartalmi munkájának értékelése Kapcsolattartó: vezető Gyakoriság: éves munkaterv és szükség szerint 9.4. Pedagógiai szakszolgálat A sajátos nevelési igény illetve fogyatékosság tényét kizárólag a szakértői és rehabilitációs bizottságok állapíthatják meg, komplex - orvosi, pedagógiai, gyógypedagógiai, pszichológiai vizsgálat alapján.

ks

a0

Feladata:  a fogyatékosság szűrése, vizsgálata alapján javaslatot tenni a gyermek, tanuló különleges gondozás keretében történő ellátására, az ellátás módjára, formájára és helyére, az ellátáshoz kapcsolódó pedagógiai szakszolgálatra,  vizsgálni a különleges gondozás ellátásához szükséges feltételek meglétét. A kapcsolattartás tartalma:  tanulási képességet vizsgáló szakértői tevékenység  nevelési tanácsadás A kapcsolattartás formái:  konzultáció  információ átadás formájában  szakvélemények Kapcsolattartó: vezető Gyakoriság: szükség szerint

9

9.5. Országos Beszédvizsgáló/szakértői bizottságok A kapcsolattartás tartalma:  iskolára vagy a logopédiai csoportba való alkalmasság/tartozás vizsgálata, a N.T. ill. szakértői bizottság által megjelölt időpontban A kapcsolattartás formája:  a gyermek fejlettségével, személyiségével, magatartásával összefüggő szakvélemény kérése

25



 konzultáció  az iskolai alkalmasság, felkészültség megállapítása Kapcsolattartó: vezető, pedagógusok

k 20

9.6. KLIK illetékes tankerületei A kapcsolattartás tartalma:  Általános iskolai beiratkozás lebonyolításában való közreműködés  felhívás közzé tétele  adatszolgáltatás A kapcsolattartás formája:  írásos formában Kapcsolattartó: vezető, pedagógusok

a0

ks

9.7. Egészségügyi szolgáltató, Gyermekorvos, Védőnői szolgálat A kapcsolattartás célja: a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtése, a rendszeres egészségügyi vizsgálatok megszervezése, valamint a helyi egészségfejlesztő program megvalósítása az óvoda-egészségügyi szolgálat közreműködésével. A kapcsolat tartalma: gyermekek esetében:  törzslapok bekérése, folyamatos vezetése  kötelező védőoltások meglétének ellenőrzése  fokozott gondozásra szoruló gyermekek felmérése, új veszélyeztetettek nyilvántartásba vétele  problémás családok megbeszélése a gyermekvédelmi megbízottal  igény szerint előadás/tájékoztatás tartása (egészséges táplálkozás, személyi higiéné, allergiás megbetegedések, baleset-megelőzés/elsősegélynyújtás  járvány esetén kötelező orvosi vizsgálat alkalmazottak esetében:  munkába állás előtti orvosi vizsgálat megszervezése  az alkalmazottak alkalmassági vizsgálatát végző szolgáltatásra Kapcsolattartó: vezető, gyermekvédelmi megbízott Gyakoriság: munkaterv alapján, illetve aktuálisan

9

9.8. Gyermekjóléti, Családsegítő Szolgálat, Gyámhivatal Az óvoda vezetője, gyermekvédelmi felelőse folyamatos kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal. A kapcsolattartás kiterjed a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatot ellátó más személyekkel, intézményekkel, hatóságokkal. A kapcsolattartás tartalma: tájékoztatásnyújtás, környezettanulmány felvételekor, esetleges egyeztető tárgyalás, adatok egyeztetése, nyilvántartása. A kapcsolattartás formája:  értesítés  esetmegbeszélés  konzultálás

26



 előadásra, rendezvényre meghívás Kapcsolattartó: gyermekvédelmi felelős, aki az intézményvezetőnek beszámol.

k 20

9. 9. Köznevelési intézmények (óvodák, iskolák) Az együttműködés célja: a gyermekek zavartalan intézményváltásának elősegítése. Kapcsolattartás tartalma:  intézményváltáskor tájékoztatás, szükség szerint tájékoztatás kérése  szükség szerint dokumentumok átadása Kapcsolattartás formája: szóbeli, írásos Kapcsolattartó: vezető, óvodapedagógusok

a0

ks

8. 10. Szakmai szolgáltató Az együttműködés célja: pedagógusok munkájának segítése. Kapcsolattartás tartalma:  igény szerint szakmai segítség kérése  pedagógiai tájékoztatás  pedagógiai értékelés  pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése  PSZ munkatársak meghívása szakmai napjainkra Kapcsolattartás formája: szóbeli, írásos Kapcsolattartó: vezető, szakmai munkaközösség-vezető 9.11. Egyház Az óvodás gyermekek részére a történelmi egyházak által nyújtott hittan, szülői igény szerint, szakképzett hitoktatóval szervezhető, akit az egyház és szülők bíznak meg. Az óvoda biztosítja a vallási neveléshez szükséges helyet és az eszközöket. A hit és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához be kell szerezni a szülői szervezet írásos véleményét. Szülői írásos igénye alapján lehetővé tesszük a fakultatív hit-és vallásoktatást. A hit és vallásoktatás ideje a hitoktató és a fenntartó megegyezése alapján a hét munkanapján, délutáni órákban történik Kapcsolattartás tartalma: hitoktatás Kapcsolattartás formája: munkaterv alapján, melyet a hitoktató készít el Kapcsolattartó: fenntartó, vezető A hitoktatás megszervezéséért a hitoktató a felelős, a hitoktatás ideje alatt a hitoktató vállal teljes felelősséget a gyermekekért. 10. Az ünnepek, megemlékezések rendje, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatok

9

A hagyományok, ünnepek, ápolása kiemelkedően fontos a gyermekek sokoldalú személyiségfejlesztését, szolgáló nevelési feladatok között. Megalapozzák környezetükhöz való pozitív viszonyulást, a néphagyomány ápolását. Ünnepeink szervezésekor mindig tiszteletben tartjuk a családok vallási, világnézeti meggyőződését.

27



Az ünnepek, megemlékezések rendjét, a hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat az intézmény helyi nevelési programja tartalmazza. Az ünnepélyek, megemlékezések rendjét, időpontját, a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. Óvodánkban kialakított ünnepek, hagyományok: Mikulás, Karácsony, Farsang, Húsvét, Anyák napja, Gyermeknap, Évzáró – ballagás.

k 20

A csoporton belül közös ünneplés történik a gyermekek születésnapja alkalmából. Az ünnepeken, megemlékezéseken az óvoda dolgozói részt vesznek. Tanulmányi kirándulások, séták, múzeum-és színházlátogatások szervezése a munkaterv szerint történik. A hagyományápolás az intézmény valamennyi dolgozójának, kiemelten a pedagógusok feladata. Aktív szerepvállalásuk szükséges a gyermekek felkészítésében, a dekoráció elkészítésében, valamint a rendezvény zavartalan, méltó megszervezésében. A hagyományápolás eszközei:  ünnepségek, rendezvények, A hagyományápolás érvényesülhet az intézmény:  jelkép használatával  gyermekek, felnőttek ünnepi viseletével  az intézmény belső dekorációjával

ks

11. A rendszeres egészségügyi felügyelet és ellátás rendje

11.1. Az óvodába járó gyermekek egészségügyi ellátása

a0

Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodát látogató orvos és védőnő látja el. Az ellátás kiterjed:  az évenkénti szűrővizsgálatokra  az iskolaalkalmassággal kapcsolatos orvosi teendőkre  a gyermek általános egészségügyi vizsgálatára, illetve egészségügyi ellenőrzésére  a fertőző betegségek következtében szükséges orvosi intézkedésre Az óvodavezető biztosítja az egészségügyi (orvosi, védőnői) munka feltételeit, gondoskodik a szükséges óvónői felügyeletről és szükség szerint a gyermekek vizsgálatokra történő előkészítéséről.

9

A betegségre gyanús, lázas gyermeket nem szabad bevenni az óvodába. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni és le kell fektetni, szükség esetén azonnal orvoshoz kell vinni. Gondoskodni kell a szülők mielőbbi értesítéséről.

28



11.2. Az óvodában dolgozó alkalmazottak orvosi alkalmassági vizsgálata Az óvodában dolgozó alkalmazottak orvosi vizsgálatát az Dr. Cseke Csaba Foglalkozásegészségügyi szakorvos látja el. Az ellátás kiterjed:  az előzetes munkaköri alkalmassági vizsgálatra  a soron kívüli munkaköri alkalmassági vizsgálatra  időszakos munkaköri alkalmassági vizsgálatra  a foglalkoztató egészségi feltételeinek biztosítására, illetve ennek vizsgálatára  az óvodai környezet tisztaságának vizsgálatára

k 20

12. Intézményi védő, óvó előírások

ks

A 20/2011.(VIII.31.) EMMI rendelet XVIII. fejezete szabályozza a gyermekbalesetekkel összefüggő feladatokat. A gyermekbalesetek megelőzése érdekében ellátandó feladatok: A pedagógus kötelessége, hogy a gyermek testi-lelki egészségének fejlesztése és megóvása érdekében tegyen meg minden lehetséges erőfeszítést, felvilágosítással, a munka és balesetvédelmi előírások betartatásával, a veszélyhelyzetek elhárításával, a szülő és szükség esetén más szakemberek bevonásával. A nevelési időben szervezett óvodán kívüli programokkal kapcsolatos szabályok illetve a szülői igények alapján szerveződő önköltséges szolgáltatásokon való részvétel szabályai megegyeznek a fent említett szabályozással.

9

a0

Az óvodai alkalmazottak munkavégzésével kapcsolatos szabályok: A gyerekek rendszeres egészségügyi felügyelete ingyenes, évenként legalább egyszer fogászati, szemészeti, és általános szűrővizsgálaton vesz részt.  A védőnő szükség esetén az óvodába járó gyermekek rendelkezésére áll. Rendszeresen tisztasági szűrést végez.  Az intézmény gondoskodik a rábízott gyermekek felügyeletéről, a nevelés egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséről, a gyermekbaleseteket előidéző okok feltárásáról és megszüntetéséről. A beteg gyermek az óvodát nem látogathatja.  Az óvodában dolgozók gyógyszert nem adhatnak be a gyermekeknek! Gyógyszert szülő nem adhat át gyermeke gyógykezelésére, csak abban az esetben, ha a gyermek állandó gyógyszerszedést igényel (asztma, cukorbetegség, allergia, stb.), és erről tájékoztatni kell az óvodavezetőt és a gyermek óvónőjét.  Gyógyszerkészítményeket vagy az egészségre káros egyéb eszközöket, szereket az öltöző szekrényekben hagyni TILOS!  Ha a gyermek az óvodában betegszik meg, a szülőket azonnal értesítjük. Ilyen esetben, elengedhetetlen a beteg gyermek sürgős elszállítása az óvodából, a többi gyermek egészségvédelme érdekében, illetve csak orvosi igazolással jöhet újra óvodába.  Fertőző megbetegedést azonnal jelentsék az óvodavezetőnek, illetve az óvodapedagógusnak.  Baleset esetén azonnal értesítjük a szülőt. Amennyiben azonnali ellátást igényel a gyermek, a szülővel telefonon történt megbeszélés alapján orvoshoz visszük.

29



ks

k 20

 A szülő írásbeli nyilatkozat ellenében saját orvosához viheti a gyermeket ellátásra.  Baleset esetén jegyzőkönyvet készítünk, melyet a jogszabályban előírt szerveknek továbbítunk.  Rendkívüli esemény esetén az óvodavezetőt azonnal tájékoztatni kell. Amennyiben nem érhető el, az SZMSZ-ben meghatározott helyettesítési rend alapján az arra kijelölt személy az illetékes.  A gyermekvédelemről szóló törvény a gyermek védelméről és gyámügyi igazgatásról szól. A törvény a gyermek védelmére irányuló lehetőségeket foglalja magába. Pl. pénzbeli juttatás, személyes gondoskodás keretébe tartozó alapellátások, szakellátások valamint hatósági intézkedések.  A gyermekvédelmi törvény a megelőzés fontosságát hangsúlyozza, a pedagógusok és a szakemberek számára. A gyermekvédelemmel kapcsolatban a pedagógus kötelessége, hogy tiszteletben tartsa a gyermek személyiségét, a család világnézeti és vallási elgondolásait és értékrendjét.  Intézményünkben a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat a Gyermekvédelmi felelős. Szervezi, irányítja, és személyes részvétellel elősegíti e szempontok érvényesülését, a védőnővel, az óvodavezetővel és az intézmény nevelőtestületével együttműködve. Szükség esetén a gyerekek érdekében intézkedéseket kezdeményez.  Az óvodai bejáráshoz, a jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásához, teljesítéséhez nem szükséges dolgok bevitelét korlátozzuk, amennyiben az egészségre káros, balesetveszélyes.  Az óvoda épületében, játszóudvarán, valamint az intézmény bejárata előtt 5 méteres körzetben TILOS a DOHÁNYZÁS! Az intézmény munkavállalói, az intézményben tartózkodó vendégek számára a dohányzás tilos. A nemdohányzók védelméről szóló törvény 4.§ (8) szakaszában meghatározott, az intézményi dohányzás szabályainak végrehajtásáért felelős személy az intézmény vezetője.

9

a0

A gyermekbalesetek megelőzésével kapcsolatos feladatok  A gyermekek számára minden tanév első napján az óvoda pedagógusok tűz- és balesetvédelemi tájékoztatót tartanak, amelynek során – a gyermekek koruknak és fejlettségüknek megfelelő szinten – felhívják a figyelmüket a veszélyforrások kiküszöbölésére. A tájékoztató során szólni kell az óvoda közvetlen környékének közlekedési rendjéről, annak veszélyeiről is. A tájékoztató megtörténtét és tartalmát dokumentálni kell, mely a csoportnaplókban rögzítésre kerül.  Külön balesetvédelmi, munkavédelmi tájékoztatót kell tartani a gyerekek számára minden olyan esetben, amikor a megszokottól eltérő körülmények között végeznek valamely tevékenységet (pl. kirándulás, színház látogatás, stb.). A tájékoztatást a foglalkozást vezető pedagógus köteles elvégezni  A gyermekbalesetek bejelentése a pedagógusok számára kötelező. Az a pedagógus, aki nem jelenti a történt balesetet, mulasztást követ el. A balesetek nyilvántartását és dokumentálását a KIR rendszerben az óvodavezető végzi.  A pedagógusok és egyéb munkavállalók számára minden tanév elején tűz-, baleset-, munkavédelmi tájékoztatót tart az intézmény munkavédelmi felelőse. A munkavédelmi felelős megbízása az intézmény vezetőjének feladata. A tájékoztató tényét és tartalmát

30



dokumentálni kell. Az oktatáson való részvételt az munkavállalók aláírásukkal igazolják. A gyermekek biztonságos és egészséges környezetben történő nevelése érdekében a szükséges feltételrendszer vizsgálata, a feltételek javítása állandó feladat.

k 20

Minden óvodapedagógus közoktatási törvényben meghatározott feladatát képezi az, hogy a rábízott gyermekek részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, és ezek elsajátításáról meggyőződjék, továbbá, ha észleli, hogy a gyermek balesetet szenved, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Ha a veszélyt a dajka / asszisztens észleli, akkor kötelessége értesíteni az óvodapedagógust.

a0

ks

Ezért  minden nevelési év kezdetén, valamint kirándulások előtt és egyéb esetekben szükség szerint minden óvodai csoportban – a gyermek életkorának megfelelően – ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és az elvárható magatartásformát.  Az óvoda csak megfelelőségi jellel ellátott játékokat vásárolhat. A játékot használó óvodapedagógus köteles a játékon feltüntetett, vagy ahhoz mellékelt figyelmeztetést, feliratot és használati utasítást gondosan áttanulmányozni és a játékszert aszerint alkalmazni.  Pedagógus által készített játékok és pedagógiai eszközök a foglalkozásokra abban az esetben vihetők be, ha azok teljes mértékben biztonságosan használhatók.  Ha a gyermeket baleset éri, a vele foglalkozó óvodapedagógus a gyermeket elsősegélyben részesíti, szükség esetén orvoshoz viszi. A balesetről az óvodavezetőt és a szülőket értesíti, ebben a sorrendben. A gyermekbalesettel kapcsolatos nyilvántartási és jelentési kötelezettség teljesítését az óvodavezető ellenőrzi.  Az óvodán kívül szervezett programok idején (séta, múzeum látogatás, stb.) a csoportban dolgozó óvodapedagógusok és a dajka kíséri a gyermekeket.  Kirándulások alkalmával a nagyobb biztonság érdekében a gyermekcsoportot a csoport óvodapedagógusai, a dajka és felkért szülők, fejlesztők kísérik. 13. Rendkívüli esemény, bombariadó esetén szükséges teendők

9

Az óvoda működésében rendkívüli eseménynek kell minősíteni minden olyan előre nem látható eseményt, amely a nevelőmunka szokásos menetét akadályozza, illetve az óvoda gyermekeinek és dolgozóinak biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti. Rendkívüli eseménynek minősül különösen:  a tűz  a robbantással történő fenyegetés  a betörés  a természeti katasztrófa (pl.: villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz, stb.),

31



A legfontosabb teendő a gyermekek mielőbbi biztonságba helyezése a veszélyeztetett területtől a lehető legmesszebb. A veszélyhelyzet okozta pánikot tudatos, egyértelmű és határozott intézkedésekkel kell minimálisra csökkenteni.

k 20

Az óvoda minden alkalmazottja köteles az általa észlelt rendkívüli eseményt közvetlen felettesének jelenteni. Az óvodavezető dönt a szükséges intézkedésekről és a fenntartó értesítéséről. Akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben szabályozott helyettesítési rend szerint kell eljárni. A vezetőnek, illetve az intézkedésre jogosult felelősnek a veszélyeztetett épület kiürítésével egyidejűleg – felelős dolgozók kijelölésével – gondoskodnia kell az alábbi feladatokról:  a kiürítési tervben szereplő kijáratok kinyitásáról  a közművezetékek elzárásáról  a vízszerzési helyek szabaddá tételéről  az elsősegélynyújtás megszervezéséről  a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek értesítése

ks

Értesítéskor érthetően el kell mondani:  az eseményt  óvoda pontos nevét, helyét  bejelentés vételének pontos idejét  kiket és miket veszélyeztet  jelentő saját nevét  jelentésre igénybevett telefon számát  megkérdezni ki vette a hívást

Gondoskodni kell a rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szervek (rendőrség, tűzoltóság, tűzszerészek stb.) fogadásáról.

9

a0

Az épületbe érkező rendvédelmi, katasztrófaelhárító szerv vezetőjét az óvoda vezetőjének vagy az általa kijelölt dolgozónak tájékoztatnia kell az alábbiakról:  a rendkívüli esemény kezdete óta lezajlott eseményekről  az épület jellemzőiről, helyszínrajzáról  az épületben található veszélyes anyagokról (mérgekről)  a közmű vezetékek helyéről  az épületben tartózkodó személyek létszámáról, életkoráról  az épület kiürítéséről. A rendvédelmi, illetve katasztrófaelhárító szerv vezetőjének utasításait az intézmény minden dolgozója köteles betartani. 13.1. Tűz esetén  Az épület kiürítése a tűzriadó terv szerint történik.  Tűz esetén a tüzet elsőként észlelő munkatárs a bejárati ajtó mellett elhelyezett áram főkapcsolót 0 állásba fordítja, mellyel az épületben az áramellátást megszünteti. Ezzel

32



a zöld színű menekülési útvonal táblák világítani kezdenek, azok útmutatása alapján kell távozni az épületből.  Tűz esetén az óvoda teljes területét el kell hagyni, beleértve az udvart is.  Az épület kiürítésének időtartamáról, a gyermekek elhelyezéséről az intézkedést vezető hatóság információja alapján az óvodavezető, akadályoztatása esetén az intézkedéssel megbízott személy dönt.

k 20

A tűzriadó terv elkészítéséért és a dolgozókkal történő megismertetéséért, valamint évenkénti felülvizsgálatáért az óvoda vezetője a felelős. Az épületek kiürítését a tűzriadó tervben szereplő kiürítési terv alapján évente legalább egy alkalommal gyakorolni kell. A gyakorlat megszervezéséért a tűzvédelmi felelős és a vezető felel. Rendkívüli helyzetben az intézményben tartózkodó felnőtteknek kötelessége a gyermekek mentése, biztonságos körülmények közé helyezése. 13.2. Bombariadó esetén:  az óvoda dolgozói és óvodásai biztonságának megőrzésére kell törekedni  a veszélyhelyzetet, a stresszt és a pánikot tudatos, egyértelmű, határozott intézkedésekkel a minimálisra kell csökkenteni  a bomba tényétől való értesülés esetén a vezetőt, az önkormányzatot, valamint a tűzvédelmi felelőst azonnal értesíteni kell

ks

Az értesítésnek tartalmaznia kell:  hol látták, illetve találták a bombát  addig milyen intézkedés történt  az épület kiürítése, a gyermekek biztonságba helyezése az óvoda tűzriadó tervében megfogalmazottak alapján történik

9

a0

További teendők:  A rendkívüli esemény észlelése után a vezető – ennek hiányában a veszélyt észlelő utasítására az épületben tartózkodó személyeket értesíteni (riasztani) kell, valamint haladéktalanul hozzá kell látni a veszélyeztetett épület kiürítéséhez.  A veszélyeztetett épületet a benntartózkodó gyermekcsoportnak a tűzriadó terv mellékleteiben található „kiürítési terv” alapján kell elhagyniuk.  A gyermekcsoportoknak a veszélyeztetett épületből való kivezetéséért és a kijelölt területen történő gyülekezésért, valamint a várakozás alatti felügyeletért a gyermekek óvodapedagógusa és a dajka a felelős. 13.3. Betörés esetén:  Az óvoda nyitása előtt történt idegen behatolás esetén – a rendőrségi intézkedés idejétől, nagyságától függően – aznap gyermekeket nem fogadunk.  Napközben történ idegen behatolás esetén a gyermekeket az intézmény azon részébe visszük, ami nem érintett a bűncselekményben.  Ügyelünk arra, hogy a rendőrségi eljárás érzelmileg ne legyen hatással a gyermekekre.

33



 A cselekményt a vezető jelenti, majd a rendőrségi nyomozásnál az intézményt képviseli, majd értesíti a fenntartót.

k 20

13.4. Csőtörés, üvegkár esetén:  Amennyiben a vízvezeték, vagy a fűtés vezeték törése olyan szervezési igényt támaszt, gondoskodunk arról, hogy a gyermekek az adott területről a legrövidebb időn belül az épület más részébe kerüljenek.  Az észlelőnek kötelessége értesíteni az óvoda vezetőjét, aki az intézmény fenntartóját tájékoztatja az eseményről.  Az üvegezés (ablak, ajtó) megrongálódása, törése közvetlen sérüléssel járt, a szükséges védő-óvóintézkedést, vagy elsősegély nyújtását haladéktalanul el kell végezni.  Az esetleges baleset súlyossága alapján kell eldönteni, hogy azonnali értesítés szükséges-e (szülő, mentő, fenntartó) 13.5. Az intézménybe érkező gyanúsnak látszó csomag, levél, küldemény érkezése esetén:  A küldemény felbontás nélkül, azonnal értesítendő a Rendőrség központi ügyelete: 107, 112 vagy Fővárosi Polgári Igazgatóság: 324 1405.

ks

14. Az intézmény biztonságos működését garantáló szabályok

14.1. Az intézmény nyitása, zárása

a0

A bejárati ajtó mágneszárral nyitható, csengetéssel lehet bejutni az épületbe. Csengetéskor a dajka feladata az ajtónyitás, és a belső bejárati ajtónál megvárja az újonnan érkezetteket. Az óvodában a szülők csak a gyermek kísérésének erejéig tartózkodhatnak, további benntartózkodás kizárólag a vezető előzetes engedélyével lehetséges. Az óvodakulcsok használatának szabályait az SZMSZ 7.sz. melléklete (Kulcskezelési szabályzat) rögzíti. Az épület riasztóberendezéssel rendelkezik, belépés után az ott tartózkodók kötelesek 14.2. Az óvoda épületének és helyiségeinek használata

Az intézmény dolgozói kötelesek:  a közös tulajdont védeni  a berendezéseket rendeltetésszerűen használni  az óvoda rendjét és tisztaságát megőrizni  az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni

9

Az óvoda helyiségeit és berendezéseit mindenki köteles rendeltetésszerű módon használni, legjobb tudása szerint megóvni.

34



 tűz és balesetvédelmi előírások szerint eljárni  a munka és egészségvédelmi szabályokat betartani

k 20

A munkaviszonyban álló dolgozókra vonatkozó felvételi szabályok:  az óvodában csak három hónapnál nem régebbi erkölcsi bizonyítvánnyal nyerhet felvételt  csak érvényes egészségügyi kiskönyvvel rendelkező munkavállaló dolgozhat  a dolgozók az intézmény helyiségeit nyitva tartási időben akkor és oly módon használják, hogy az ne veszélyeztesse a nevelő tevékenységet és az intézmény egyéb feladatainak ellátását 14.3. A berendezések használati rendje az alkalmazottakra vonatkozóan  Az óvoda vezetője, vezető-helyettese, balesetvédelmi/munkavédelmi felelőse felelősek az óvoda helyiségeinek balesetmentes használhatóságáért  a fenntartó felelős az óvoda használati tárgyainak, eszközeinek karbantartásáért  Az eszközök meghibásodását az óvodavezető köteles haladéktalanul jelenteni a fenntartónak  óvoda felszereltségében és a berendezési tárgyaiban okozott kárt a károkozónak a fenntartó felé meg kell téríteni

ks

14.4. A vezetői iroda, a számítógép használatának szabályai

A vezetői irodában lévő számítógépeket a vezetővel való egyeztetést követően – munkájukkal összefüggésben – minden alkalmazott használhatja. A vezetői irodát, az irodában lévő szekrényeket a vezető távollétében zárni szükséges. Az irodában lévő szekrényekben tárolt iratokba csak az óvodavezető, valamint a vezető-helyettes, együttes távollétük esetén a helyettesítéssel megbízott szükség szerint tekinthet be.

a0

14.5. Az épületbe való belépés és benntartózkodás rendje

A dolgozók munkarend szerint tartózkodhatnak az intézményben,- ettől eltérő esetben írásos kérelem alapján külön engedély és felügyelet nélkül tartózkodhatnak

9

Szülők, családtagok a gyermekek óvodába hozatalát és elvitelét valamint a szülők által használtható helyiségek felsorolását a Házirend szabályozza, ettől eltérően szóbeli megállapodás alapján külön engedéllyel és felügyelet mellett tartózkodhatnak

Belépés és benntartózkodás azok részére, akik nem állnak jogviszonyban az óvodával A gyermekeket kísérő szülők (szülői nyilatkozatban megjelölt személyek) kivételével az óvodával jogviszonyban nem álló személyek az óvodavezetőnek, - távollétében megbízottjának – jelentik be, hogy milyen ügyben jelentek meg az óvodában. Az ajtó zárását követően a csengetésre ajtót nyitó dajka, óvónő a belépőt a fenti személyhez kíséri. A

35



fenntartói, szakértői, szaktanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetővel történt egyeztetés szerint zajlik. Az óvodai csoportok, foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezető engedélyezheti. 14.6. Titoktartási kötelezettség

k 20

Az intézmény minden alkalmazottja köteles a hivatali titkot megtartani, nem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatokat, amely a munkaköre betöltésével összefüggésben jutott tudomására, és amelynek közlése a munkáltatóra vagy más személyre hátrányos következménnyel járhat. Amennyiben adott esetben jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettség nem áll fenn, nem adható felvilágosítás azokban a kérdésekben, melyek hivatali titoknak minősülnek, és amely nyilvánosságra kerülése az óvoda érdekeit sértené. A hivatali titok megsértése fegyelmi vétségnek minősül. Az óvoda valamennyi dolgozója köteles a tudomására jutott hivatali titkot megőrizni.

ks

Óvodánkban hivatali titoknak minősülnek a következők  amit a jogszabály annak minősít  a dolgozó személyes adatvédelmével, bérezésével kapcsolatos adatok  a gyermekek és a szülők személyiségi jogaihoz fűződő adatok (Nkt. 42. § (1) bek.)  minősít A hivatali titoknak minősülő tények nem évülnek el, azok a munkavállaló számára folyamatos kötelezettséget ró. 14.7. Az intézmény felelőssége a dolgozók által az intézmény területére bevitt tárgyakban, értékekben keletkezett kárért

9

a0

Az alkalmazott az intézmény területére behozott személyi tulajdonát képező dolgokat az öltözőben, számára kijelölt zárható szekrényében illetve a csoportszobában zárt szekrényben köteles elhelyezni. Az intézmény csak akkor vállal felelősséget az itt elhelyezett tárgyakért, ha az alkalmazott a személyes dolgait szabály szerint elzárta, és a kár a bezárt szekrény erőszakos feltörésével függ össze, továbbá bizonyítani tudja, hogy az eltűnt tárgyakat a szekrényében elhelyezte. A szokásosnál nagyobb értéket képviselő, illetőleg a munkába járáshoz nem szükséges tárgyakat a szekrényben nem szabad elhelyezni, mert elvesztésükért az intézmény nem vállal felelősséget. Abban az esetben, ha a dolgozó valamely okból kénytelen nagyobb értéket magával hozni, azt köteles a felettesének bejelenteni. Személygépkocsival az intézmény előtt lévő úttesten lehet parkolni, a gépkocsiban keletkezett esetlegesen kárért az intézmény anyagi felelősséget nem vállal.

36



14.8. Intézményi, valamint magán mobil telefonhasználat A dolgozó a mobil telefonját a gyermekekkel való foglalkozás teljes idejében, néma állapotban tarthatja magánál. Az intézményi telefon magáncélra nem használható. A pedagógus a gyermekek között munkaidejében mobiltelefonját magáncélú beszélgetésre csak nagyon indokolt esetben használhatja. Mobiltelefonon internetezni, közösségi oldalakat látogatni munkaidőben szigorúan tilos! Az internet munkaidőben történő használata csak a munkával összefüggésben engedélyezett. 14.9. Az óvoda működése során keletkező ügyirat kezelése

k 20

Az ügyiratok kezelésének módját az SZMSZ 8. sz. mellékleték képező Iratkezelési szabályzat tartalmazza.

14.10. Fénymásolás szabályai

Az intézményben csak a szakmai munkával összefüggő anyagok fénymásolása engedélyezett. Magáncéllal történő fénymásolásra az intézményvezető engedélyével kerülhet sor. 15. A nevelési intézményben folyó reklámtevékenység rendje

ks

Az óvoda profiljával, tevékenységével, működésével kapcsolatos, illetve azzal összefüggő reklámszövegek, anyagok kerülhetnek ki az óvoda reklámtáblájára az óvodavezető engedélyével. Az óvoda speciális jellege miatt annak területén fénykép, videofelvétel készülhet. A szülő az óvodába beiratkozáskor hozzájárul, hogy gyermekét fotózzák, mozgóképen rögzítsék, azonban a felvételek felhasználását külön nyilatkozatban megtagadhatja. 16. Nyilatkozat tömegtájékoztató szervek felé

a0

A televízió, a rádió, az írott sajtó képviselőinek adott mindennemű felvilágosítás nyilatkozatnak minősül. Felvilágosítás adás, nyilatkozattétel esetén betartandó előírások:

9

 az óvodát érintő kérdésekben a tájékoztatásra, illetve a nyilatkozat adásra az a fenntartó, valamint az óvodavezető jogosult  a tájékoztatáshoz, nyilatkozat adásához a fenntartó engedélye szükséges  a nyilatkozatot adó a tömegtájékoztató eszközök munkatársainak udvarias, konkrét, hiteles válaszokat adjon  a közölt adatok szakszerűségéért, pontosságáért, a tények objektív ismertetéséért a nyilatkozó felel  a nyilatkozatok megtételekor minden esetben tekintettel kell lenni a hivatali titoktartásra vonatkozó szabályokra, valamint az óvoda jó hírnevére és érdekeire  nem adható nyilatkozat olyan üggyel, ténnyel és körülménnyel kapcsolatban, amelynek idő előtti nyilvánosságra hozatala az óvoda tevékenységében zavart, anyagi, vagy erkölcsi kárt okozna, továbbá olyan kérdésekről, amelyeknél a döntés nem a nyilatkozattevő hatáskörébe tartozik  a médiának adott nyilatkozattevőnek joga van arra, hogy a vele készített riport anyagát a közlés előtt megismerje

37



 kérheti az újságírót, riportert, hogy az anyagnak azt a részét és szövegkörnyezetét, amely az ő szavait tartalmazza, közlés előtt vele egyeztesse. Az óvodában történő felvételek készítése csak a fenntartóval való egyeztetés és jóváhagyása alapján történhet, ezek honlapon való megjelenítése kizárólag a fenntartó, valamint a szülői írásos beleegyező nyilatkozatával lehetséges. 17. A dohányzókra vonatkozó szabályok, munkaközi szünet igénybevétele

k 20

Az intézmény teljes területén valamint a bejárattól számított 5 méteres távolságon belül tilos a dohányzás. Minden teljes munkaidős dolgozó számára kötelezően előírt a munkaközi szünet, melynek mértéke 20 perc. Az intézményben dolgozók ezt a szünetet a csoportban letöltött munkaórák után egyben vehetik ki. 18. Az intézményi dokumentumok nyilvánossága

Az intézmény alapvető dokumentumai az alábbiak:  Alapító okirat  Pedagógiai program  Szervezeti és működési szabályzat  Házirend

ks

A fenti dokumentumok nyilvánosak. Az óvoda nevelési programját, szervezeti és működési szabályzatát betekintésre elkérhetik a szülők. A szülők az óvodavezetőtől vagy helyettesétől kérhetnek bővebb szóbeli tájékoztatást a dokumentumokról. A dokumentumok megtalálhatók az óvodavezetői irodában, valamint megtekinthetők az óvoda honlapján.(www.csodabogar.eu) Az óvoda házirendje a hirdetőtáblán kerül kifüggesztésre. A beiratkozás alkalmával a szülő a házirend írásos formáját kézhez kapja, melyet aláírásával elismer.

a0

19. Záró rendelkezések

9

A szervezeti és működési szabályzatot az óvoda nevelőtestülete fogadja el, amely az óvodavezető jóváhagyásával válik érvényessé. A szülői közösséget véleményezési, a fenntartót egyetértési jog illeti meg. A hatályba lépett szervezeti és működési szabályzatot meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelőtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával és meghatározott körben használják helyiségeit. A szervezeti és működési szabályzatban foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelező, megszegése esetén a fenntartó munkáltatói jogkörében intézkedhet. Jelen szabályzat módosítására a mindenkori törvényi változások figyelembe vételével kerül sor.

38



20. Mellékletek

9

a0

ks

k 20

1. számú melléklet: Adatkezelési szabályzat 2. számú melléklet: A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata 3. számú melléklet: Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje, Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje 4. számú melléklet: Munkavédelmi szabályzat 5. számú melléklet: Tűz- és Balesetvédelmi Szabályzat 6. számú melléklet: Bélyegző használati szabályzat 7. számú melléklet: Kulcskezelési szabályzat 8. számú melléklet: Iratkezelési szabályzat 9. számú melléklet: Munkaköri leírásminták

39



1. számú melléklet

ADATKEZELÉSI SZABÁLYZAT 1. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉS

a0

ks

k 20

A Csoda-Bogár Ház Óvoda adatkezelési és adatvédelmi rendszere a hatályos jogszabályokon alapul, melynek alapelvei a következők:  Az intézményben nyilvántartott és kezelt személyes adatok dokumentálásáért, hozzáférhetőségéért, jogszerű továbbításáért, kérelemre történő kiszolgáltatásáért az óvodavezető felelős.  Az adatokat csak törvényesen szabad megszerezni, feldolgozni, felhasználni.  Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelesség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen.  Az adatoknak pontosaknak és időszerűeknek kell lenniük.  Adatok tárolási módjának olyannak kell lennie, amely az adatalany azonosítását csak a tárolás céljához szükséges ideig teszi lehetővé  Nem lehet gépi úton feldolgozni a jogi eredetre, a politikai véleményre, a vallásos vagy más meggyőződésre, valamint az egészségre, a szexuális életre vonatkozó személyes adatokat.  Megfelelő biztonsági intézkedéseket kell tenni az automatizált adatállomány véletlen vagy jogtalan megsemmisítése, vagy jogtalan hozzáférés megakadályozására.  Az adatalany szerezzen tudomást személyes adatainak állományáról, annak céljairól, az adatkezelő személyéről.  Az adatalany kapjon lehetőséget az adatok helyesbítésére.  Az adatalany jogorvoslattal élhessen adatvédelmi jogsérelme esetén.  Az óvoda vezetője gondoskodik az adatok biztonságáról, megteszi azokat a technikai és szervezési intézkedéseket, amelyek a törvény érvényre juttatásához szükséges. 2. A SZABÁLYZAT ALAPJÁT KÉPEZŐ JOGSZABÁLYOK

9

1. Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 2. 20/2012 (VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ... 3. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 4. 229/2012. (VIII.28.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról 5. 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről 6. 1995. évi LXVI. törvény A közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről

40



7. 2011. évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól 8. 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 9. 1992. évi XXXIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról 10. Az óvoda SZMSZ-e

k 20

A szabályzat célja: Az adatok kezelésére vonatkozó alapvető intézményi szabályok meghatározása annak érdekében, hogy az érintettek magánszféráját az adatkezelők tiszteletben tartsák. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról. E törvény alkalmazása során:

9

a0

ks

 érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy közvetlenül vagy közvetve - azonosítható természetes személy;  személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat - különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret -, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés  különleges adat: a) a faji eredetre, a nemzetiséghez tartozásra, a politikai véleményre vagy pártállásra, a vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, az érdekképviseleti szervezeti tagságra, a szexuális életre vonatkozó személyes adat  adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;  adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;  adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;  nyilvánosságra hozatal: az adat bárki számára történő hozzáférhetővé tétele;

41



3. AZ ALMAZOTTAKRA VONATKOZÓ ADATKEZELÉS Az Nkt. 41. § (1) alapján óvodánk köteles a jogszabályban előírt nyilvántartásokat vezetni, a köznevelés információs rendszerébe bejelentkezni, valamint az Országos statisztikai adatgyűjtési program keretében előírt adatokat szolgáltatni.

k 20

Nyilvántartja:  a pedagógus oktatási azonosító számát,  a jogviszonya időtartamát és  a heti munkaidejének mértékét.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatköre       

a0



ks

        

neve (leánykori neve) születési helye, ideje anyja neve TAJ száma, adóazonosító jele lakóhelye, tartózkodási hely, telefonszáma legmagasabb iskolai végzettsége (több végzettség esetén valamennyi) szakképzettsége(i) iskolarendszeren kívüli oktatás keretében szerzett szakképesítése(i), valamint meghatározott munkakör betöltésére jogosító okiratok adatai a korábbi jogviszonyban töltött időtartamok megnevezése, a munkahely megnevezése, a megszűnés módja, időpontja az alkalmazotti jogviszony kezdete a bűnügyi nyilvántartó szerv által kiállított hatósági bizonyítvány száma, kelte az alkalmazottat foglalkoztató szerv neve, székhelye, statisztikai számjele e szervnél a jogviszony kezdete az alkalmazott munkából való távollétének jogcíme és időtartama az alkalmazotti jogviszony megszűnésének, valamint a végleges és a határozott idejű áthelyezés időpontja, módja, a végkielégítés adatai az alkalmazott munkavégzésére irányuló egyéb jogviszonyával összefüggő adatai

A felsorolt adatokat az óvodavezető kezeli.

9

Az alkalmazott a saját adatainak közlése tekintetében tartozik felelősséggel. A magasabb vezető beosztású vezető tekintetében az alkalmazotti adatkezelést a munkáltatói jogokat gyakorló fenntartó szerv látja el. Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatköréből a munkából való rendes szabadság miatti távollét időtartamának nyilvántartását az óvodavezető vezeti.

42



A személyi iratokat tartalmuknak megfelelően csoportosítva, keletkezésük sorrendjében, az e célra személyenként kialakított iratgyűjtőben kell őrizni. Az elhelyezett iratokról tartalomjegyzéket kell készíteni, amely tartalmazza az iktatószámot és az ügyirat keletkezésének időpontját is. A személyi anyagnak egy betekintési lapot is kell tartalmaznia, amelyen jelölni kell a személyi anyagba történő betekintés tényét, jogosultjának személyét, jogszabályi alapját és időpontját, a megismerni kívánt adatok körét, a betekintő aláírását. A betekintési lapot a személyi anyag részeként kell kezelni.

k 20

Az alkalmazotti jogviszony megszűnése esetén a tartalomjegyzéket és a betekintési lapot le kell zárni, és a személyi anyagot irattárazni kell. Az alkalmazotti jogviszony megszűnése után az alkalmazott személyi iratait az irattárazási tervnek megfelelően a központi irattárban kell elhelyezni. A személyi anyagot – kivéve azt, amelyet áthelyezés esetén átadtak – az alkalmazotti jogviszony megszűnésétől számított ötven évig kell megőrizni. Az alkalmazott személyi anyagába, egyéb személyi irataiba, illetve az alapnyilvántartásba a Kjt. 83/D §-ban felsorolt személyek a „Betekintési lap” kitöltését követően jogosultak betekinteni:

a0

ks

 az alkalmazott felettese,  a minősítést végző vezető,  feladatkörének keretei között a törvényességi ellenőrzést végző vagy törvényességi felügyeletet gyakorló szerv,  munkaügyi, polgári jogi, közigazgatási per kapcsán a bíróság,  az alkalmazott ellen indult büntetőeljárásban a nyomozó hatóság, az ügyész és a bíróság,  a személyzeti, munkaügyi és illetmény-számfejtési feladatokat ellátó szerv e feladattal megbízott munkatársa feladatkörén belül,  az adóhatóság, a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv és az egészségbiztosítási szerv, az üzemi baleseteket kivizsgáló szerv és a munkavédelmi szerv.

Az alkalmazotti alapnyilvántartás adatai közül a munkáltató megnevezése, az alkalmazott neve, továbbá a besorolására vonatkozó adat közérdekű, ezeket az adatokat az alkalmazott előzetes tudta és beleegyezése nélkül nyilvánosságra lehet hozni. Az irattárba helyezése előtt az iratgyűjtő tartalomjegyzékén fel kell tüntetni az irattárazás tényét, időpontját és az iratkezelő aláírását.

9

Az intézményben keletkezett személyi iratok kezelése jelen szabályzat, valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról iratkezelési előírásai alapján történik. Az iratokat elzárva az intézmény irodai szekrényében kell őrizni az illetéktelen hozzáférés és a megsemmisülés (tűz, víz) megakadályozása érdekében.

43



4. AZ ADATKEZELÉS MÓDJA, SZABÁLYAI, TOVÁBBÍTÁSA 4.1. A GYERMEKEK NYILVÁNTARTHATÓ ÉS KEZELHETŐ ADATAI Az óvoda az Nkt. 41. § (4) bekezdése alapján az alábbiakat tartja nyilván:

k 20

A gyermek neve, születési helye és ideje, neme, állampolgársága, lakóhelyének, tartózkodási helyének címe, társadalombiztosítási azonosító jele, nem magyar állampolgár esetén a Magyarország területén való tartózkodás jogcíme és a tartózkodásra jogosító okirat megnevezése, száma.          

szülője, törvényes képviselője neve, lakóhelye, tartózkodási helye, telefonszáma a gyermek óvodai fejlődésével kapcsolatos adatok a gyermek óvodai jogviszonyával kapcsolatos adatok felvételivel kapcsolatos adatok az a köznevelési alapfeladat, amelyre a jogviszony irányul, jogviszony szünetelésével, megszűnésével kapcsolatos adatok, a gyermek, mulasztásával kapcsolatos adatok, kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok, a gyermekbalesetre vonatkozó adatok, a gyermek, oktatási azonosító száma.

ks

4.2. A GYERMEKEK JOGOSULTAK:

ADATAINAK

KEZELÉSÉRE

TOVÁBBÍTÁSÁRA

4.3. AZ ADATOK TOVÁBBÍTÁSA

9

A gyermek adatai közül

a0

Az óvodavezető, feladatköre vagy megbízása szerint az óvodapedagógus, a gyermekvédelmi felelős. Az óvodavezető kezeli a gyermekbalesetekre vonatkozó adatokat, s továbbítja a jegyzőkönyvet a jogszabályban meghatározottak szerint. Az óvodapedagógusok vezetik és nyilván tartják a gyermek személyes adatait, sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére, hátrányos helyzetére, tartós betegségére, óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségére vonatkozó adatait és előkészítik adattovábbításra a vezetőnek.

 a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője neve, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, jogviszonya kezdete, szünetelésének ideje, megszűnése, mulasztásainak száma a tartózkodásának megállapítása céljából, a jogviszonya fennállásával, a

44



k 20

tankötelezettség teljesítésével összefüggésben a fenntartó, bíróság, rendőrség, ügyészség, települési önkormányzat jegyzője, közigazgatási szerv, nemzetbiztonsági szolgálat részére,  óvodai, iskolai felvételével, átvételével kapcsolatos adatai az érintett óvodához, iskolához,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, társadalombiztosítási azonosító jele, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, az óvodai, iskolai egészségügyi dokumentáció, a tanuló- és gyermekbalesetre vonatkozó adatok az egészségi állapotának megállapítása céljából az egészségügyi, iskola-egészségügyi feladatot ellátó intézménynek,  a neve, születési helye és ideje, lakóhelye, tartózkodási helye, szülője, törvényes képviselője neve, szülője, törvényes képviselője lakóhelye, tartózkodási helye és telefonszáma, a gyermek, tanuló mulasztásával kapcsolatos adatok, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekre vonatkozó adatok a veszélyeztetettségének feltárása, megszüntetése céljából a családvédelemmel foglalkozó intézménynek, szervezetnek, gyermek- és ifjúságvédelemmel foglalkozó szervezetnek, intézménynek,

A gyermek,

ks

 sajátos nevelési igényére, beilleszkedési zavarára, tanulási nehézségére, magatartási rendellenességére vonatkozó adatai a pedagógiai szakszolgálat intézményei és a nevelési-oktatási intézmények egymás között,  óvodai fejlődésével, valamint az iskolába lépéshez szükséges fejlettségével kapcsolatos adatai a szülőnek, a pedagógiai szakszolgálat intézményeinek, az iskolának továbbítható.

a0

Az óvoda nyilvántartja azokat az adatokat, amelyek a jogszabályokban biztosított kedvezményekre való igényjogosultság elbírálásához és igazolásához szükségesek. E célból azok az adatok kezelhetők, amelyekből megállapítható a jogosult személye és a kedvezményre való jogosultsága. Az adattovábbítás az óvodavezető aláírásával, írásos megkeresésre postai úton ajánlott küldeményként, kézbesítés esetén átadókönyvvel történhet. E-mailen történt megkeresés esetén elektronikus formában a megfelelő adatvédelem biztosításával. Intézményen belül papír alapon zárt borítékban.

9

5. TITOKTARTÁSI KÖTELEZETTSÉG

A pedagógust, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat, továbbá azt, aki közreműködik a gyermek felügyeletének az ellátásában, hivatásánál fogva harmadik személyekkel szemben titoktartási kötelezettség terheli a gyermekkel és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a gyermekkel szülővel való kapcsolattartás során szerzett tudomást. E kötelezettség a foglalkoztatási jogviszony

45



megszűnése után is határidő nélkül fennmarad. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki a nevelőtestület tagjainak egymás közti a gyermek fejlődésével összefüggő megbeszélésre. A gyermek szülőjével minden, a gyermekével összefüggő adat közölhető, kivéve, ha az adat közlése súlyosan sértené a gyermek testi, értelmi vagy erkölcsi fejlődését.

k 20

A pedagógus, a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazott az óvodavezető útján köteles az illetékes gyermekjóléti szolgálatot haladéktalanul értesíteni, ha megítélése szerint a gyermek – más vagy saját magatartása miatt – súlyos veszélyhelyzetbe kerülhet vagy került. Ebben a helyzetben az adattovábbításhoz az érintett, valamint az adattal kapcsolatosan egyébként rendelkezésre jogosult beleegyezése nem szükséges. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha alóla a szülővel történő közlés tekintetében a szülő írásban felmentést adott. A titoktartási kötelezettség nem terjed ki azokra az adatokra, amelyek a köznevelési törvény alapján kezelhetők és továbbíthatók. A titoktartási kötelezettség kiterjed azokra is, akik részt vesznek a nevelőtestület ülésén.

ks

Az intézmény az alkalmazottak személyes adatait csak a foglalkoztatással, juttatások, kedvezmények, kötelezettségek megállapításával és teljesítésével, állampolgári jogok és kötelezettségek teljesítésével kapcsolatosan, nemzetbiztonsági okokból, a köznevelési törvényben meghatározott nyilvántartások kezelése céljából, a célnak megfelelő mértékben, célhoz kötötten kezelhetik.

a0

Adattovábbításra az intézmény vezetője és a meghatalmazás keretei között az általa megbízott vezető vagy más alkalmazott jogosult. Az adatkezelés és továbbítás intézményi rendjét az iratkezelési szabályzat rögzíti. Önkéntes adatszolgáltatás esetén a szülőt tájékoztatni kell arról, hogy az adatszolgáltatásban való részvétel nem kötelező. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók. 6. ADATKEZELÉSI TÁJÉKOZTATÓ, ADATVÉDELMI NYILATKOZAT

Infotv. 20. § (1) bek. alapján az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés hozzájáruláson alapul vagy kötelező.

9

A megfelelő tájékoztatás eljárásrendje

1. Az érintettel az adatkezelés megkezdése előtt közölni kell, hogy az adatkezelés a hozzájárulásán alapul-e vagy kötelező. 2. Egyértelműen és részletesen tájékoztatni kell az adatai kezelésével kapcsolatos minden tényről, így különösen az adatkezelés céljáról és jogalapjáról, az adatkezelésre és az

46



adatfeldolgozásra jogosult személyéről, az adatkezelés időtartamáról, illetve arról, hogy kik ismerhetik meg az adatokat. 3. A tájékoztatásnak ki kell terjednie az érintett adatkezeléssel kapcsolatos jogaira és jogorvoslati lehetőségeire is. Az adatkezelés jogalapja Főszabály szerinti két jogalap létezik:

k 20

 az érintett hozzájárulása illetve  a jogszabályi felhatalmazás.

A meglévő két jogalap mellett a törvény – uniós harmonizációs kötelezettségnek eleget téve – garanciális szabályok mellett lehetőséget biztosít arra, hogy az adatkezelő törvényi felhatalmazás és érintett hozzájárulásának hiányában is kezeljen személyes adatokat.

Személyes adat akkor kezelhető, ha ahhoz az érintett – önkéntesen, megfelelő tájékoztatást követően, határozottan, félreérthetetlenül – hozzájárul. A hozzájárulás írásban adható meg. Különleges adat kezelése esetén kizárólag írásban lehet az adatkezeléshez hozzájárulni. Ha nem részletes tájékoztatáson alapul a hozzájárulás, akkor az adatkezelés jogellenes.

ks

Törvény illetve önkormányzati rendelet közérdekből elrendelheti az adatok kezelését (kötelező adatkezelés). Ilyenkor akár az érintett kívánsága ellenére is kezelhetők a személyes adatai. Az adatkezelés feltételeit a jogszabály határozza meg. Ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő a felvett adatokat

a0

 a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából, vagy  az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

9

Az érintett kérelmére, kezdeményezésére indult bírósági vagy hatósági eljárásban az eljárás lefolytatásához szükséges személyes adatok tekintetében, az érintett kérelmére indult más ügyben az általa megadott személyes adatok tekintetében az érintett hozzájárulását vélelmezni kell. Az önkéntes adatszolgáltatásra vonatkozó szülői és alkalmazotti engedélyt az elévülési idő végéig nyilván kell tartani. A szabályzatban felsorolt adatok statisztikai célra felhasználhatók és statisztikai felhasználás céljára személyazonosításra alkalmatlan módon átadhatók.

47



7. ADATVÉDELEM Az adatokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott elektronikus adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről, beleértve a vírusvédelmet és archiválást. Biztosítani kell az illetéktelen hozzáférés megakadályozását mind a papíralapú, mind az elektronikus adathordozó esetében. Az ezzel kapcsolatos védekezés, az óvodavezető és az óvodapedagógus feladata és felelőssége, a munkaköri leírásban szereplő ügykörével megegyezően.

k 20

8. A KÖZOKTATÁS INFORMÁCIÓS RENDSZERE (KIR)

a0

ks

A közoktatás információs rendszere – központi nyilvántartás keretében – a nemzetgazdasági szintű tervezéshez szükséges fenntartói, intézményi, foglalkoztatási gyermek adatokat tartalmazza. A közoktatás információs rendszeréből személyes adat csak az érdekelt kérése, illetve hozzájárulása esetén, illetve az érdekelt egyidejű értesítése mellett meghatározott esetben adható ki. A KIR keretében folyó adatkezelés tekintetében az adatkezelő a hivatal. A közoktatás információs rendszerébe – kormányrendeletben meghatározottak szerint – kötelesek adatot szolgáltatni azok az intézményfenntartók, illetve azok az intézmények, amelyek közreműködnek a köznevelési törvényben meghatározott feladatok végrehajtásában. Annak, akit első alkalommal alkalmaznak pedagógus-munkakörben, illetve nevelő- és oktatómunkát közvetlenül segítő alkalmazotti munkakörben, az adatkezelő a hivatal azonosító számot ad ki. A közoktatás információs rendszere tartalmazza azoknak a nyilvántartását, akik azonosító számmal rendelkeznek. A nyilvántartás tartalmazza az érintett nevét, születési adatait, az azonosító számot, a végzettségre és szakképzettségre vonatkozó adatokat, a munkahely címét és típusát, valamint OM-azonosítóját. A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére. Az információs rendszerben adatot az érintett foglalkoztatásának megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintett ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az óvoda vezetője a KIR-ben az oktatási azonosító számmal kapcsolatosan nyilvántartott adatok változását a változást követő öt napon belül köteles bejelenteni a fenntartónak, bevezetni a KIR rendszerébe.

9

A Közoktatási Információs Központ annak, aki első alkalommal létesít jogviszonyt, azonosító számot ad ki.  A közoktatás információs rendszere tartalmazza a gyermekek nyilvántartását.  A nyilvántartás tartalmazza a gyermek nevét, születési helyét és idejét azonosító számát, anyja nevét, lakóhelyét, tartózkodási helyét, állampolgárságát, valamint az érintett nevelési intézmény adatait.

48



 A nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak a jogviszonyhoz kapcsolódó juttatás jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésre hivatott részére. A nyilvántartásban adatot a jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított öt évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba.

ks

k 20

A KIR nyilvántartás a gyermek  nevét,  nemét,  születési helyét és idejét,  társadalombiztosítási azonosító jelét,  oktatási azonosító számát,  anyja nevét,  lakóhelyét, tartózkodási helyét,  állampolgárságát,  sajátos nevelési igénye, beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézsége tényét,  jogviszonya keletkezésének, megszűnésének jogcímét és idejét,  nevelési-oktatási intézményének nevét, címét, OM azonosítóját,  jogviszonyát megalapozó köznevelési alapfeladatot  nevelésének, oktatásának helyét tartalmazza.

a0

A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át. A tanulói nyilvántartásban adatot a tanulói jogviszony megszűnésére vonatkozó bejelentéstől számított harminc évig lehet kezelni, kivéve, ha ez alatt az idő alatt az érintettet ismét bejelentik a nyilvántartásba. Az alkalmazotti nyilvántartás tartalmazza az alkalmazott

9

   

nevét, anyja nevét, születési helyét és idejét, oktatási azonosító számát, pedagógusigazolványa számát, végzettségére és szakképzettségére vonatkozó adatokat: felsőoktatási intézmény nevét, a diploma számát, a végzettséget, szakképzettséget, a végzettség, szakképzettség, a pedagógus-szakvizsga, PhD megszerzésének idejét,  munkaköre megnevezését,

49


       


munkáltatója nevét, címét, valamint OM azonosítóját, munkavégzésének helyét, jogviszonya kezdetének idejét, megszűnésének jogcímét és idejét, vezetői beosztását, besorolását, jogviszonya, munkaviszonya időtartamát, munkaidejének mértékét, tartós távollétének időtartamát.

k 20

Az alkalmazotti nyilvántartásból személyes adat – az érintetten kívül – csak az egyes, a foglalkoztatáshoz kapcsolódó juttatások jogszerű igénybevételének megállapítása céljából továbbítható, a szolgáltatást nyújtó vagy az igénybevétel jogosságának ellenőrzésére hivatott részére, továbbá az adatok pontosságának, teljességének, időszerűségének biztosítása, valamint a pedagógusigazolvány igénylésével kapcsolatos eljárás keretében azonosítás céljából a személyi adat- és lakcímnyilvántartó szerv részére.

ks

A KIR adatkezelője a KIR-ben nyilvántartott személyek természetes személyazonosító adatait és lakcímét azonosítás céljából elektronikus úton megküldi a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szervének. A sikeres azonosítást követően a személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve kapcsolati kódot képez, amelyet azonosítás céljából megküld a KIR adatkezelőjének. A személyi adat- és lakcímnyilvántartás központi szerve az azonosított természetes személy természetes személyazonosító adatainak és lakcímének a személyi adat- és lakcímnyilvántartásban bekövetkezett változásáról a kapcsolati kódon értesíti a KIR adatkezelőjét. A KIR adatkezelője a jelen bekezdés szerint tudomására jutott adatváltozást a KIR-ben a köznevelési intézmény egyidejű értesítésével hivatalból vezeti át.

9. A PEDAGÓGUSIGAZOLVÁNY

a0

A társadalombiztosítási azonosító jel bejegyzésére irányuló kérelem esetén a társadalombiztosítási azonosító jel hitelességét a KIR adatkezelője az országos egészségbiztosítási szerv nyilvántartásával elektronikus úton megfelelteti. Eltérés esetén a személyi- és lakcím adatok helyességére vonatkozó rendelkezéseket alkalmazza.

9

A munkáltató a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak részére - kérelemre pedagógusigazolványt ad ki.  A pedagógusigazolványt a Közoktatási Információs Iroda készítteti el és a munkáltató útján küldi meg a jogosult részére. A pedagógusigazolvány a közoktatás információs rendszerében található adatokat tartalmazhatja.  A pedagógusigazolvány tartalmazza továbbá az igazolvány számát, a jogosult fényképét és aláírását.  A pedagógusigazolványt jogszabályban meghatározottak szerint kell igényelni. Az igényléshez szükséges adatok a pedagógusigazolvány elkészítéséhez továbbíthatók.  A pedagógusigazolvány elkészítője az adatokat az igazolvány érvényességének megszűnését követő öt évig kezelheti. Az adatkezelés kizárólagosan a

50



pedagógusigazolvány elkészítését, az adatok tárolását és a Közoktatási Információs Irodával történő egyeztetését foglalja magában. 10. AZ ALKALMAZOTTAK JOGAI ÉS KÖTELESSÉGEI

k 20

Az alkalmazott saját anyagába, az alapnyilvántartásba, illetve a személyes adatait tartalmazó egyéb nyilvántartásokba, személyi iratokba korlátozás nélkül betekinthet, azokról másolatot vagy kivonatot kérhet, illetve kérheti adatai helyesbítését, kijavítását. Tájékoztatást kérhet személyi irataiba való betekintésről, adatszolgáltatásról, személyi anyagának más szervhez való továbbításáról. Az alkalmazott az általa szolgáltatott adatai helyesbítését és javítását a nyilvántartás vezetőjétől, egyéb esetekben az óvodavezetőtől írásban kérheti. Az alkalmazott felelős azért, hogy az általa a munkáltató részére átadott, bejelentett adatok hitelesek, pontosak, teljesek és aktuálisak legyenek. Az alkalmazott az adataiban bekövetkező változásról 8 napon belül köteles írásban tájékoztatni az óvoda vezetőjét, aki 8 napon belül köteles intézkedne az adatok aktualizálásáról. 11. A SZABÁLYZAT HATÁLYA

12. ILLETÉKESSÉG

a0

ks

A Szabályzat hatálya kiterjed az óvodavezetőre, minden alkalmazottjára, továbbá az intézmény gyermekeire, e Szabályzat szerint kell ellátni az alkalmazotti alapnyilvántartást, valamint az alkalmazott személyi iratainak és adatainak kezelését. A gyermekek adatainak nyilvántartását, továbbítását, kezelését is e Szabályzat szerint kell végezni. E Szabályzatot megfelelően kell alkalmazni az alkalmazotti jogviszony megszűnése után, illetve e jogviszony létesítésére irányuló előzetes eljárásokra. A gyermekek adataival kapcsolatos titoktartási kötelezettség független a közalkalmazotti jogviszony fennállásától, annak megszűnése után határidő nélkül fennmarad.

9

 Az óvoda vezetője:  biztosítja a szabályozás jogszerűségét és folyamatos fejlesztését  biztosítja a szabályozás megismerhetőségét  ellenőrzi a szabályozás előírásainak betartását, bevezeti a szükséges korrekciókat  eljár a szabályozás megsértéséből eredő- helyben kezelhető - panaszok esetén  Alkalmazottak  betartják a szabályozás munkaterületükkel összefüggő rendelkezéseit  kezdeményezik az eltérések megszüntetését és a szabályozás, szabálykövetés fejlesztését

51



13. JOGSÉRELEM ESETÉN AZ ELJÁRÁS RENDJE A személyhez fűződő jogok a törvény védelme alatt állnak, sérelmük esetén a jogsérelmet szenvedett személy az esetleges jogsértések esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hatósághoz – és a bírósághoz – lehet fordulni. Az adatvédelem és az információszabadság terén a NAIH jár el.

ks

k 20

A jogérvényesítés formái:  Tiltakozás személyes adat kezelése ellen Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen, ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén. A tiltakozást írásban kell benyújtani az óvodavezetőhöz. Az óvodavezető a tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja.  Bírósági jogérvényesítés Ha az óvoda adatkezelésében az érintett a jogainak megsértését vélelmezi, az adatkezelő óvoda ellen, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz és a bírósághoz fordulhat. A bíróság az ügyben soron kívül jár el. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért. Az adatkezelő mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. 14. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

a0

A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. Jelen szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik.

9

Az Adatkezelési Szabályzat a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 1. számú melléklete. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy az Adatkezelési Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven igazolják. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták.

52



2. sz. melléklet

A közérdekű adatok megismerésére irányuló kérelmek intézésének szabályzata A közérdekű adat megismerésének szabályai Általános rendelkezések

k 20

A szabályzat célja: 1. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény III. Fejezetében foglalt rendelkezések, továbbá a 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról 13. § 2 h) pontja, és a 229/2012. (VIII.28.) Korm. rend, 30. § (6) bekezdésében megfogalmazott előírások figyelembevételével elősegítse a közérdekű adatok megismeréséhez való alkotmányos jog érvényesülését azáltal, hogy meghatározza az igény esetén követendő eljárás pontos menetét, az ügyintézésben résztvevő személyeket, továbbá az adatot megismerni kívánó személy, illetve az adatot szolgáltató óvoda eljárási jogait, illetve kötelezettségeit. 2. A Szabályzat rendelkezéseit a Csoda-Bogár Ház Óvoda kezelésében lévő adatok megismerésére irányuló igények esetében kell alkalmazni.

ks

Az eljárás megindulása és az azonnal megválaszolható kérdések

a0

4.1. Az eljárás a közérdekű adatmegismerésére irányuló igényre indul. Igényt nyújthat be bármely természetes személy, jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet (a továbbiakban: igénylő) függetlenül attól, hogy az igényben foglalt adatokat saját felhasználásra, vagy más személy, szervezet részére történő továbbítás céljából igényli. Az igény személyesen szóban, írásban (levélben, telefaxon, e-mailben, stb.), valamint az 4.10. pontban meghatározott esetben telefonon is előterjeszthető. 4.2. Amennyiben az igénylő másolatok készítésére is igényt tart, úgy igényét személyesen, postai úton, vagy e-mailben terjesztheti elő. 4.3. Az igénylő igényét az eljárás teljes tartalma alatt bármikor visszavonhatja, az óvoda azonban jogosult a már keletkezett költségeinek megtérítését igényelni. 4.4. Az írásban benyújtott igényben – az 4.10. pontban meghatározott esetek kivételével – feltüntetésre kerül: az igénylő neve és levelezési címe;

•

napközbeni elérhetősége (telefonszám vagy e-mail cím);

•

az igényelt adatok pontos meghatározása;

•

nyilatkozat arról, hogy az adatokat személyes bemutatás során kívánja megismerni, vagy másolatok készítését igényli;

•

másolatok igénylése esetében az átvétel módja (személyesen vagy postai úton), továbbá aláírt kötelezettségvállalás az ezzel kapcsolatos költségek megfizetéséről.

9

•

53



Az igény vizsgálata

a0

ks

k 20

4.5. A személyesen megjelent igénylő igényét az erre a célra rendszeresített formanyomtatvány kitöltésével az óvodatitkár irodáján nyújthatja be. A formanyomtatvány mintáját a Szabályzat melléklete tartalmazza. 4.6. Az óvodavezető ellenőrzi, hogy az igénylő a formanyomtatványt az igény teljesíthetősége szempontjából megfelelően töltötte ki, szükség szerint a kitöltéshez segítséget nyújt. 4.7. Az óvodavezető a formanyomtatványon szereplő igényt tartalmi szempontból nem vizsgálja, azonban a közzétett adatokra irányuló igény esetében az igénylőt a közzétett adat pontos fellelhetőségéről tájékoztatja. Amennyiben az igénylő igényét ennek ellenére fenntartja, a továbbiakban az általános szabályok szerint kell eljárni. 4.8. Az írásban előterjesztett igényeket az óvodavezetőnek kell megküldeni. Amennyiben az igénylő az írásban előterjesztett igényét nem az óvodavezetőnek küldte meg, a címzettként megjelölt személy haladéktalanul, de legkésőbb a beérkezést követő munkanap 10 óráig továbbítja az igénylést az óvodavezetőnek. 4.9. A más szervezetek által továbbított igények esetében a fenti szabályok szerint kell eljárni, amennyiben azok az óvoda kezelésében lévő adatok megismerésére vonatkoznak. 4.10. Abban az esetben, ha az igénylő igényét az igényelt adatokkal rendelkező óvodában szóban (személyesen, telefonon), illetve e-mailen terjeszti elő, az intézmény – amennyiben minden kétséget kizáróan megállapítható, hogy az igényelt adat olyan közérdekű adatnak minősül, amelynek nyilvánosságát jogszabály nem korlátozza, és az igénylő sem emel a 7.3. pontban meghatározott tartamú intézkedés mellőzésével teljesített adatközlés ellen kifogást – az igényelt adatokat szóban, illetve e-mailen is közölheti. Az óvoda, az igényt és annak elintézési módját is tartalmazó ügyiratot az adatszolgáltatási nyilvántartás vezetése céljából megküldi a fenntartó részére. 4.11. Amennyiben az előző bekezdésben meghatározott módon előterjesztett igény nem válaszolható meg azonnal, az igényt – az igénylő egyidejű tájékoztatásával – haladéktalanul továbbítani kell a fenntartónak. Az óvoda az igény teljesítése során a továbbiakban az általános szabályok szerint jár el.

5.1. Az óvodavezető a beérkezett igényeket haladéktalanul megvizsgálja abból a szempontból, hogy •

a 4.4. pontban meghatározott adatokat tartalmazza-e;

•

a megismerni kívánt adatok köre pontosan meghatározható;

9

• az adatok az óvoda kezelésében vannak. 5.2. Amennyiben az igény nem tartalmazza az igény teljesítéséhez, illetve a döntéshez szükséges adatokat – ideértve azt az esetet is, ha az igénylő a megismerni kívánt adatot nem tudja pontosan megjelölni – az óvodavezető haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az igénylővel és – a tőle elvárható módon és mértékben – segítséget nyújt a formailag megfelelő igény benyújtása, illetve a megismerni kívánt adatok körének konkrét meghatározása érdekében. 5.3. Amennyiben az óvodavezető által az előző bekezdés alapján nyújtott segítség eredményesnek bizonyult, az igénylőt fel kell kérni, hogy az egyeztetés eredményeként kiegészített igényét ismételten nyújtsa be.

54



k 20

5.4. Ha az igény benyújtásakor, vagy az eljárás bármely későbbi szakaszában az állapítható meg, hogy az igényben szereplő adatok, vagy azok egy része nem az óvoda kezelésében vannak, az igény vagy annak egy részét az óvodavezető haladéktalanul megküldi az illetékes szervhez, az igénylő egyidejű értesítése mellett. Abban az esetben, ha az illetékes szerv nem állapítható meg, az igénylőt az igény teljesíthetetlenségéről kell értesíteni. 5.5. Ha az igény teljesítéséhez – az óvoda kezelésében lévő adatok alapulvételével – új adat előállítása szükséges (pl. az ügyfél által meghatározott típusú dokumentumok bizonyos adatainak kigyűjtése, statisztikák elkészítése), a vezető az érintett szakterületek bevonásával megvizsgálja az igény teljesíthetőségét, továbbá a felmerülő költségekről az óvoda az igény teljesítésének egyéb feltételeivel együtt az ügyfelet tájékoztatja. Az új adat előállításának költsége 100Ft/lap, amennyiben postaköltség merül fel, megfizetése a kérelmezőt terheli. Az igénylő a végösszeget, az iratok kézhezvétele előtt köteles befizetni a Két Kéz Segítő Alapítvány számlaszámára. Amennyiben az igénylő a díj- és egyéb feltételeket elfogadja, a további eljárásra (ideértve az adatok kiszolgáltatásának határidejét, módját, az ellenszolgáltatás mértékét) a vezető és az igénylő megállapodása irányadó. Az igény intézése

• •

ks

6.1. A formai és tartalmi szempontból megfelelő igény benyújtása után a vezető haladéktalanul megállapítja, hogy az igényben foglalt adatok megtalálhatóak-e, ha nem, ezt követően intézkedik ezek beszerzéséről. 6.2. Amennyiben azonban az óvoda a rendelkezésre álló adatok alapján kétséget kizáróan megállapítja, hogy az igény teljesítése céljából egyéb dokumentumok beszerzése is szükséges, ezek megküldésére az érintett intézményt, hivatalt soron kívül felhívja. 6.3. A dokumentumok beérkezését követően az óvoda haladéktalanul megállapítja, hogy mely dokumentumok tartalmazzák az igénylő által igényelt adatokat;

9

a0

azok olyan közérdekű adatnak minősülnek-e, amelyek nyilvánosságra hozatala a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról alapján nem korlátozott. 6.4. Amennyiben az óvoda azt állapítja meg, hogy az igénylő által igényelt adatok nem hozhatóak nyilvánosságra, ennek tényéről, okairól, továbbá az Infotv. 31.§ (1) pontjában meghatározott jogorvoslati lehetőségről az ügyfelet postai úton írásban, továbbá – amennyiben az igénylő elektronikus levelezési címét közölte – e-mailen is értesíti. A kiadmányt az óvoda vezetője adja ki. 6.7. Ha az igénylő igénye csupán részben teljesíthető, az értesítésben a fentieken kívül fel kell tüntetni a nyilvánosságra nem hozható adatok pontos megnevezését, a megtagadás indokait, továbbá azon adatokat, amelyekre nézve az eljárást az óvoda tovább folytatja. 6.8. Az elutasító intézkedés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az Infotv. 30.§ (3) bekezdésében foglalt határidőre.

55



Az adatok előkészítése átadásra

k 20

7.1. Az igény teljesíthetősége esetén az óvoda a nyilvánosságra hozható adatokat, illetve az ezekről készített másolatokat [papíralapú vagy elektronikus adathordozóra rögzített (floppy, CD)] bemutatásra, illetve megküldésre előkészíti. 7.2. Amennyiben a dokumentumok törvény által védett adatokat is tartalmaznak, azok fel nem ismerhetőségéről az óvoda a dokumentumok szétválasztásával, amennyiben ez nem lehetséges, kitakarással, illetve törléssel gondoskodik. Ebben az esetben a személyesen, az adatok közvetlen megismerése céljából megjelenő igénylőnek is csak az anonimizált másolat mutatható be, ennek költségeit azonban az igénylőre hárítani nem lehet. 7.3. Az óvoda a dokumentumok átadásáról írásbeli döntést hoz, amelyet az óvoda vezetője ír alá. A kiadmány tartalmazza az Infotv. 22.§-ban meghatározott jogorvoslati lehetőségről szóló tájékoztatást is. A döntés meghozatalakor minden esetben figyelemmel kell lenni az Infotv. 30.§ (3) bekezdésében foglalt határidő megtartására. Az adatok átadása

9

a0

ks

8.1. Ha az igénylő az adatokat személyesen, közvetlenül kívánja megismerni, az óvoda a 7.3. pontban meghatározott döntést követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az igénylővel megfelelő időpont egyeztetése céljából. Ennek során szükséges az igénylő figyelmét arra is felhívni, hogy amennyiben a megbeszélt helyen és időben nem jelenik meg, az óvoda – az igénylő egy hónapon belül előterjesztett igénye alapján – új időpontot állapít meg. 8.2. Amennyiben az igénylő az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelent meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, igényét visszavontnak kell tekinteni. Erre az igénylő figyelmét az első mulasztás után fel kell hívni. 8.3. A megbeszélt időpontban személyesen megjelenő igénylőnek az óvoda képviselője átadja a dokumentumok rendelkezésre bocsátásáról hozott intézkedést, valamint felkéri, hogy az ügyiraton aláírásával ismerje el, hogy az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumok átadásra kerültek. A nyilatkozat elmaradása esetén a dokumentumok tanulmányozását az igénylő nem kezdheti meg. 8.4. Az adatok tanulmányozására – az erre a célra kijelölt helyiségben – megfelelő időt kell biztosítani. A bemutatott dokumentumok tanulmányozása során az óvoda képviselője köteles végig jelen lenni, továbbá az igénylő kérdéseire válaszolni és az adatok biztonságára, illetve változatlanságára felügyelni. 8.5. Az igénylő jogosult a bemutatásra került iratokról jegyzeteket készíteni, továbbá másolatok készítésére irányuló igényét, illetve a másolatok átvételének választott módját (személyesen, postai úton) az óvoda jelen lévő képviselőjének jelezheti. Az óvoda képviselője az igénylő nyilatkozatot az ügyiraton rögzíti, és azt az igénylővel aláíratatja. 8.6. Amennyiben akár az igényben, akár az eljárás során az igénylő másolatok készítését igényelte, az óvoda az elkészített másolatokat az ügyfél választása szerint •

a személyesen megjelenő ügyfélnek az előre megállapított időpontban átadja;

•

postai úton, utánvétellel megküldi.

56



k 20

8.7. Amennyiben az igénylő a másolatokat személyesen kívánja átvenni, az óvoda a 7.3. pont szerinti döntés meghozatalát követően haladéktalanul felveszi a kapcsolatot az ügyféllel megfelelő időpont egyeztetése céljából, egyidejűleg közli a megállapított költségtérítés összegét. 8.8. A megbeszélt helyen és időben személyesen megjelenő igénylőnek az adatok átadása csak akkor végezhető el, ha az igénylő bizonyítja, hogy az előzőek szerint megállapított és közölt költségtérítést megfizette. 8.9. Az igény teljesítéséről hozott intézkedés átadásával, valamint a másolatok átadásának elismerésével kapcsolatos eljárási szabályokra az előzőekben megállapított rendelkezések irányadók. 8.10. Amennyiben az igénylő, az előre egyeztetett helyen és időben egymást követő három alkalommal nem jelenik meg, illetve az elmulasztott időpontot követő egy hónapon belül nem kezdeményezi új időpont megállapítását, úgy az elkészített másolatokat részére postai úton kell megküldeni. 8.11. Postai úton történő teljesítés esetében az igény teljesítéséről kiadott intézkedést a másolatokkal együtt utánvétellel kell az igénylőnek megküldeni, a visszaérkezett igazoló szelvényt pedig az ügyirathoz csatolni.

Az eljárás lezárását követő intézkedések

ks

9. Az igényben foglalt adatok átadását, vagy az igény elutasítását, teljesíthetetlenségét megállapító, valamint az igénylő igényének visszavonása miatt az eljárást megszüntető intézkedés kiadását követően az ügyirat az óvoda iratkezelésére vonatkozó általános szabályok szerint irattározásra, a más szervezeti egységek által megküldött dokumentumok visszaküldésre kerülnek. Az iratra rá kell vezeti, "Közérdekből nyilvános adat" feljegyzést. Eljárás a nem nyilvános adatokra vonatkozó megismerési igények esetében

9

a0

10.1. Az Infotv. 27. § (1) bekezdése alapján nem nyilvános adat megismerésére irányuló igényt az általános szabályok szerint lehet benyújtani. Az igényben elő kell adni a megismerni kívánt adatok körének pontos meghatározását, a kérelem előterjesztésének indokait, továbbá nyilatkozni kell az esetlegesen igényelt másolatok számáról. 10.2. Az óvoda az igény beérkezését követően az igényelt adatokat tartalmazó dokumentumokat magához kéri, szükség szerint a fenntartóval és az érintett szakterületekkel konzultál, majd javaslatot tesz az igény teljesíthetőségéről hozott döntésre. 10.3. A döntést a fenntartó kiadmányozza, az igénylő értesítéséről az óvoda gondoskodik. 10.4. Az adatok megismerését engedélyező intézkedésben a másolatok készítésére irányuló igény teljesítéséről, illetve megtagadásáról is dönteni kell. Másolatok készítése esetében a keletkezett költségek mértékét is meg kell határozni. (100Ft/oldal) 10.5. Amennyiben az igény teljesíthetőségéről születik döntés, az óvoda az intézkedés fenntartói kiadmányozását követően felveszi az igénylővel a kapcsolatot megfelelő időpont egyeztetése céljából.

57



10.6. Az adatok átadásának megkezdése előtt az igénylő figyelmét fel kell hívni arra, hogy a megismerési engedély kizárólag az ő részére szól, a megismert adatokat mással nem közölheti, illetve azokat semmilyen módon nem hozhatja nyilvánosságra. 10.7. Az eljárás befejezését követő intézkedésekre a 9. pont rendelkezései irányadóak. Az adatszolgáltatási nyilvántartás

k 20

11.1. Az óvoda a beérkezett igényekről, az igények elintézésének módjáról, elutasító döntés esetében annak indokáról nyilvántartást vezet. 11.2. Az óvoda a nyilvántartásból teljesíti a közérdekű adatok kezelésével kapcsolatos az Infotv. 37. § (1) (2) bekezdésében, továbbá a 229/2012. (VIII.28. ) Korm. rendelet 23. § (1) bekezdésében előírt kötelező statisztikai adatszolgáltatást. Bírósági jogérvényesítés

Ha az igénylő nem kapja meg a kért adatokat, továbbá ha túlzónak tartja a meghatározott költségtérítés összegét, és azt még nem fizette be, bírósághoz fordulhat. A bizonyítási teher az adatkezelőn van. A pert az adatkezelőre és az igénylőre vonatkozó határidők lejártát követő 30 napon belül lehet megindítani a közfeladatot ellátó szerv ellen. Az illetékes Bíróság soron kívül jár el.

ks

ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

A közérdekű adatok megismerésének szabályzata a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 2. számú melléklete.

a0

A szabályzat elfogadását követően lép hatályba és a fentiekre vonatkozó jogszabályok módosulásáig érvényes. A szabályzat elfogadásánál és módosításánál a szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. A szabályzat közzététele, a dokumentálás módja és a hozzáférő elhelyezés biztosítása az intézményben kialakult szokásrend szerint történik. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű.

9

Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták.

58



3. sz. melléklet

Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

k 20

1. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni.

ks

A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: - el kell látni az óvodavezető eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével - az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást „elektronikus nyomtatvány” - az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát - az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni. A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az igazgató felel, valamint a hitelesítésről az igazgatónak kell gondoskodnia. 2. Elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumok kezelési rendje

a0

Az oktatási ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII.28.) Kormányrendelet előírásainak megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére.

9

Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát:  az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása,  az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések,  a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések  az október 1-jei pedagógus és tanulói lista.

59



Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az óvodavezető aláírásával hitelesített formában kell tárolni. 3. Záró rendelkezések Jelen Szabályzat a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 3. számú melléklete.

k 20

A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják.

A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták.

9

a0

ks 60



4. sz. melléklet

Munkavédelmi leírás

k 20

Az óvoda, mint szervezet minden tagja köteles betartani a munkavédelmi- és balesetvédelmi előírásokat. A dolgozók a legjobb tudásuknak megfelelően látják el feladatukat a teljes munkaidő alatt, s mindent megtesznek a gyermekek és saját maguk megfelelő biztonságáért. Az óvodában a munkavállaló köteles a munkahelyén a biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban megjelenni, az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzésre vonatkozó szabályok megtartásával végezni a munkáját. A dolgozó a munkavégzéshez szükséges (testi épséget nem veszélyeztető, ill. az illemnek megfelelő) ruházatot visel. A munkáltató munkaruhát nem ír elő, kizárólag azt, hogy a munkavállaló köteles utcai ruháját tiszta, benti munkára alkalmas ruházatra cserélni. Ezáltal munkaruháját maga biztosítja, valamint biztonságos, tiszta lábbelijéről maga gondoskodik. Elengedhetetlen a tiszta, ápolt megjelenés. A munkavállaló az Egészségügyi kiskönyvével, Erkölcsi bizonyítványával illetve a végzettségének megfelelő bizonyítványával igazolja, hogy munkára alkalmas. A munkavállaló a munkaterületén ügyel a rendre, fokozottan figyel a tisztaságra és a fegyelemre.

ks

Az óvodában található munkaeszközök, elektromos kisgépek biztonsági előírásait betartja a dolgozó, azok helyes, biztonságos állapotáról tájékozódik, rendeltetésszerűen, a munkáltató utasításai szerint használja. Javítást, hibaelhárítást kizárólag szakember, ill. hozzá értő ember végezhet. A karbantartási feladatokat a fenntartó látja el. Ha a dolgozó bármilyen balesetveszélyes eszközt vagy helyzetet észlel, azt haladéktalanul az óvodavezetőnek, vagy a fenntartónak köteles jelezni. Sürgős esetben az óvodapedagógust értesíti a balesetveszélyesnek ítélt helyzetben.

a0

Bármilyen, a gyermek testi-lelki épségét veszélyeztető esemény (pl. tűz, robbanás, csőtörés,...) esetén a munkavállaló elsődleges feladata a gyermek mentése. A megfelelő eljárásrendi szabályokat az óvoda SZMSZ-e tartalmazza, melyet a dolgozók munkába állásukkor megismertek, magukra nézve kötelezőnek ismernek el. A gyermek az óvoda egész területén felnőtt felügyelete nélkül nem tartózkodhat. Ha a szülő a gyermekét átvette az óvodapedagógustól, a továbbiakban teljes felelősséggel felel annak testi épségéért, valamint az általa okozott károkért.

9

Az óvodán kívüli szervezett séták, kirándulások, programok csak akkor kivitelezhetők, ha ahhoz a szülő hozzájárult, ezt aláírásával igazolja. A kísérőkről a gyermekcsoport életkorának, sajátosságainak megfelelően gondoskodni kell. A gyermekcsoportoknak képességüknek, életkoruknak megfelelően ismertetjük egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, veszélyforrásokat és magatartásformákat,amit a gyermekeknek is be kell tartaniuk. Az esetleges sérülésekről, annak függvényében orvosi ellátásukról gondoskodunk, a szülőt azonnal értesítjük.

61



A pedagógus a különböző tevékenységek során megtanítja a gyermeket a helyes eszközhasználatra, illetve önmaga és társai védelmére (pl. olló használata). Dohányzás, ill. alkohol fogyasztása az óvoda egész területén, valamint a bejárat 5 méteres környezetében TILOS!

9

a0

ks

k 20 62



5. sz. melléklet

Tűzvédelmi szabályzat Bevezetés A szabályzat célja, hogy megállapítsa a tűzvédelemre vonatkozó helyi szabályokat, valamint biztosítsa azok érvényre jutását.

ks

k 20

A Tűzvédelmi Szabályzatot alkalmazni szükséges:  az intézmény teljes tevékenységi körére,  az épület, szabadtér használatára,  a veszélyhelyzetek megelőzésére, ellátására,  rendkívüli események (pl. földmozgás, robbanás, gázömlés, vízbetörés),  természeti eredetű események  és egyéb okok (pl. épület, építmény berendezésben keletkező károk, vagy ezáltal keletkező tüzek, robbanások bejelentése, oltása),  valamint az eseményeket követő eljárásokra (pl. tűzvizsgálat, biztosítási ügyek intézése, intézkedések megtétele hasonló tűzesetek kialakulásának megelőzésére, a szervezett tevékenység feltételeinek megteremtésére),  az adott létesítmény és a környezetükben lévő más építmények, valamint a bennük lévő vagyontárgyak megmentése érdekében. A szabályzat jogszabályi háttere

1996. évi XXXI. törvény a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról 30/1996. (XII. 6.) BM-rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről 28/2011. (IX. 6.) BM-rendelet az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról A szabályzat területi, személyi és időbeli hatálya, módosítása

a0

9

A szabályzat területi hatálya kiterjed az intézmény használatában álló épületre (1184 Budapest, Bethlen u. 6.) és szabadterekre. Személyi hatálya kiterjed az intézmény valamennyi foglalkoztatottjára, munkavégzésre irányuló munkaviszonyban, vagy egyéb munkajogviszonyban álló személyre, az intézménnyel óvodás jogviszonyban álló gyermekekre, az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevőkre, más szervezet dolgozójára, amennyiben az intézmény létesítményeiben, területén megbízás, vállalkozás vagy egyéb szerződés alapján munkát vagy azzal összefüggő tevékenységet végez, valamint a munkavégzés hatókörében tartózkodókra is (járókelő, látogató, vendég). Jelen szabályzat 2014. augusztus 1-től visszavonásig érvényes. Egyidejűleg az eddig érvényben lévő Tűzvédelmi Szabályzat hatályát veszti. A szabályzatot a vonatkozó jogszabályok változása esetén felül kell vizsgálni, és módosítani szükséges. Az intézmény tűzvédelmi szervezete és a szervezeti tagok tűzvédelmi feladatai Az intézmény tűzvédelmi szervezete

63



Az intézmény tűzvédelmi tevékenységének közvetlen irányítását és ellenőrzését Budapest Főváros Önkormányzata Főpolgármesteri Hivatal Védelmi és Gazdasági Ügyosztálya és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság látja el. A Fővárosi Tűzoltóparancsnokság XIX. Kerületi Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (1191 Budapest, Üllői út 235., Telefon: +36-1-459-2319) az elsőfokú tűzvédelmi hatóság, felügyeletet és ellenőrzést gyakorol. A tűzvédelemre vonatkozó jogszabályokban, szabványokban, technológiai utasításokban előírt rendelkezések érvényesítéséről: az intézmény vezetője, az intézményvezető helyettese, az intézmény pedagógusai.

k 20

Az intézményvezető tűzvédelmi feladatai

9

a0

ks

Az intézményvezető felelős a létesítmény tűzvédelméért, továbbá a tűzvédelmi rendeletek, utasítások végrehajtásáért. A feladatok eredményes ellátása érdekében:  írásban kinevezi a létesítmény tűzvédelmi felelősét és megfelelő intézkedési lehetőséget biztosít részére a feladatok elvégzésére,  félévente beszámoltatja a tűzvédelmi felelőst a végzett tűzvédelmi munkáról és a létesítmény tűzvédelmi helyzetéről,  gondoskodik a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, határozatok végrehajtásáról, a végrehajtás feltételeinek biztosításáról és a végrehajtás ellenőrzéséről,  gondoskodik arról, hogy a fenntartó felé közvetítse a tűzvédelmi követelmények megvalósításához szükséges beruházási és felújítási költség fedezet igényléséről, figyelemmel kíséri annak rendeltetésszerű felhasználását (pl.: tűzoltó készülékek ellenőrzése, beszerzése, szabványossági felülvizsgálatok elvégeztetése),  elősegíti a tűzvédelmi propagandamunkát (pl. lehetővé teszi tűzvédelmi oktatófilmek bemutatását, gondoskodik propagandaanyagok beszerzéséről) és biztosítja, hogy munkaértekezleteken a tűzvédelmi kérdésekkel is foglalkozzanak,  kapcsolatot tart a Budapest Főváros XVIII. kerületi Önkormányzat tűzvédelmi főelőadójával,  alkalmazotti értekezleteken évente legalább egyszer értékeli a tűzvédelmi helyzetet,  minden munkavállalótól elvárja a tűzvédelmet, a mulasztókat adott esetben felelősségre vonja,  a vezetése alatt álló létesítmény tűzveszélyességi osztályának megfelelő időben biztosítja annak tűzvédelmi ellenőrzését.  elkészíti és kiadja az intézmény használatában lévő épületekre és szabadterekre vonatkozó tűzvédelmi utasításokat, tűzveszélyességi osztályba sorolást és a tűzoltó készülékek, és tűzcsapok elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajzot.  Jelzi a fenntartó felé, hogy az intézményi létesítmények tűzvédelmi helyzetére kiható változást azonnal bejelenti a tűzvédelmi hatóságnak.  A tűzvédelmi hatóság szemléjén, vagy ellenőrzésén részt vesz, vagy akadályoztatása esetén intézkedésre jogosult megbízottjával magát képviselteti, őt a szemlére kirendeli.  A tűzvédelmi hatóság felszólítására szakértő kijelöléséről gondoskodik.  Az intézmény vezetője minden tűzesetet haladéktalanul jelent a területileg illetékes tűzvédelmi hatóságnak és a helyszínt a tűz keletkezésével kapcsolatban biztosítja a

64







k 20

tűzvizsgálat számára. A tűzvédelmi hatóság kívánságának megfelelően a hatóság tudomására ad minden olyan adatot, körülményt, mely a tűz keletkezésével összefüggésben van, vagy lehet. Gondoskodik a tűzvédelmi felvilágosításról, valamint a tűz elleni védekezés tudatosításához szükséges feltételek biztosításáról. Ennek érdekében minden dolgozót felvételkor és utána folyamatosan, évente egyszer ismétlődő oktatásban részesít. A tűzvédelmet érintő ügyekben az intézményvezető a tűzvédelmi felelőst meghallgatja, és az intézkedésbe bevonja. A hiányosságok megszüntetése céljából a tűzvédelmi felelős útján intézkedik. Hatáskörét meghaladó intézkedések esetén a fenntartónak jelentést tesz, a hiányosságok megszüntetésére javaslatát előterjeszti. Az éves munkatervben meghatározza a tűzvédelmi feladatokat. Évente egyszer tűzriadó-gyakorlatot tart, melynek eredménye írásban rögzítésre kerül.

 

A tűzvédelmi felelős feladatai

ks

Az intézmény tűzvédelmi felelősét az intézményvezető nevezi ki, aki külön megbízás alapján látja el feladatát. A tűzvédelmi felelős az intézmény által használt épületek és szabadterek területén a megelőző tűzvédelem felelős irányítója, aki köteles a tűzvédelmet figyelemmel kísérni, a létesítményt félévenként ellenőrizni, arról jegyzőkönyvet készíteni. Az ellenőrzés vizsgálja: - a tűzvédelmi utasításban foglalt feladatok végrehajtását, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezések végrehajtását, - a tűzesetekkel, a tűzkár statisztikával kapcsolatos feladatokat, - propagandamunka végzését.

9

a0

 Az intézményvezető megbízásából képviseli az intézményt a felügyeleti szervek által tartott szemléken és ellenőrzéseken. Az ellenőrzéseknél feltárt hiányosságokat azonnal közli a létesítmény vezetőjével a szükséges intézkedések megtétele érdekében.  Jogosult az vezető megbízásából intézkedéseket tenni a felmerült tűzvédelmi hiányosságok megszüntetésére, felelős a területén szükséges intézkedések megtételéért és végrehajtásáért.  Gondoskodik a megelőző tűzvédelmi rendelkezések, utasítások végrehajtásáról, azok ellenőrzéséről, a mulasztásokról, hiányosságokról jelentést tesz a vezetőnek.  Közreműködik a tűzvédelmi költségvetési, felújítási, karbantartási, beruházási tervének előkészítésében, gondoskodik a biztosított összeg felhasználásáról és ellenőrzi a felhasználás megtörtént.  Javaslatot tesz a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket be nem tartó dolgozók felelősségre vonására.  Végzi a tűzvédelmi propagandamunkával, a dolgozók oktatásával kapcsolatos feladatokat. Évente egyszer tűzvédelmi oktatást tart az intézmény dolgozói részére, illetőleg az új dolgozókat munkába állításkor tűzvédelmi oktatásban részesíti. A tűzvédelmi oktatásról jegyzőkönyvet készít.

65



ks

k 20

 Gondoskodik arról, hogy a felügyelete alá tartozó intézet alkalmazottai és az intézményi szolgáltatásokat igénybe vevők a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket megismerjék és megtartsák.  Közreműködik a tűzvédelmi utasítás elkészítésében. Előkészíti a tűzriadó tervet, tűzvédelmi utasításokat, menekülési útvonal terveket.  Évenként a vezetővel történt egyeztetés alapján legalább egyszer tűzriadó-próbát tart, megszervezi a tűzoltásban, a vagyon és életmentésben való részvételt. A tűzriadó próbáról jegyzőkönyvet készít.  Megőrzi a tűzvédelemmel kapcsolatos ügyiratokat és szükség esetén az ellenőrző szervek rendelkezésére bocsátja.  Engedélyezi az alkalomszerű tűzveszélyes munkafolyamatok elvégzését (pl. hegesztés).  Intézkedik, hogy tűz keletkezését okozó szabálytalanságok ne legyenek, illetve ne gátolják az oltást, vagy ne akadályozzák a menekülést.  Ellenőrzi a rendet, a közlekedési utak szabadon hagyását.  Gondoskodik a féléves – az intézményvezetővel és/vagy vezető helyettessel közösen tartott - intézményi tűzvédelmi szemle megszervezéséről, annak jegyzőkönyvezéséről.  A fenntartóval egyeztetve gondoskodik róla, hogy az intézmény épületeiben a megfelelő számú és az ott keletkezett tűz oltására alkalmas tűzoltó készülék kerüljön szakszerűen elhelyezésre.  Gondoskodik azok mindenkori szabadon hagyásáról. A készülékekről nyilvántartást vezet és a fenntartóval megszervezni a szükséges időszakos ellenőrzések végrehajtását.  Jelzi a fenntartónak a fali tűzcsapok, egyéb oltóvízforrások, villámhárító rendszerek időszakos felülvizsgálatát, és az elektromos rendszerek tűzvédelmi szabványossági felülvizsgálatát.  Évente elkészíti beszámolójelentését.

a0

A fenntartó tűzvédelmi feladatai

9

A fenntartó - a személyes felelősség megtartása mellett gondoskodik:  a villamos berendezések időszakos felülvizsgálatáról, karbantartásáról, javításáról, üzemeltetéséről és az észlelt hibák felszámolásáról,  az érintésvédelemmel kapcsolatos előírások megtartásáról (az MSZ 10900, az MSZ 274 és az MSZ 2364 szabványok előírásainak figyelembevételével),  a tüzelő- és fűtőberendezések felülvizsgálatáról, karbantartásáról, javításáról, üzemeltetéséről és az észlelt hibák felszámolásáról,  a tűzvédelmi felszerelések, készülékek biztosításáról, karbantartásáról,  a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatok ellátásáról,  az intézményvezetővel egyeztetve a tűzvédelmi helyzetre kiható mindennemű változás hatóság felé történő bejelentéséről,  az intézmény területén történő építés, átépítés, felújítás stb. folyamán a tűzvédelmi előírások érvényesítéséről és magatartást.

66



Tűz esetén mindenki kötelessége azt haladéktalanul jelenteni, hozzáfogni az életmentéshez és tűzoltáshoz, illetve a jelenlévő vezető utasításai szerint eljárni. Tűz észlelése esetén az észlelő hangjelzéssel értesíti a többi dolgozót a tűzeset tényéről, majd lekapcsolja az áram főkapcsolót, és értesíti a hatóságot a tűzről. A többi dolgozó eközben megkezdi a gyermekek kimentését az intézmény teljes területéről. Az észlelő elkezdi az oltást, melyben a gyermekek mentésében nélkülözhető dolgozók segítik.

k 20

Az alkalmazottak, az általuk felismert, vagy tudomásukra jutott tűzvédelmi hiányosságokat, szabálytalanságokat kötelesek az intézmény vezetőjének, tűzvédelmi felelősének jelenteni. A szakalkalmazottak a gyermekekkel folytatott bármilyen foglalkozás keretében kötelesek a tűzvédelmi előírások szigorú betartására ügyelni, az esetleges veszélyforrásra őket kioktatni. Az óvodai egységben a gyermekek tűzriadó-gyakorlaton vesznek részt. Általános tűzvédelmi előírások

ks

Tűzveszélyességi osztályba sorolás A tűzvédelmi rendelkezések megállapítása és alkalmazása céljából az anyagokat, a technológiát, a tevékenységet, továbbá a veszélyességi övezeteket, a helyiségeket, a szabadtereket, a tűzszakaszokat, az épületeket, az építményeket és a létesítményeket tűzveszélyességi osztályba kell sorolni. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzat kiadásáról szóló 9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet előírása alapján a Csoda-Bogár Ház Óvoda, a felmérés adatai alapján a „Mérsékelten tűzveszélyes - D jelzésű” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A használatra vonatkozó általános tűzvédelmi szabályok A teljes intézményre vonatkozó szabályok

9

a0

Az intézményt csak használati engedéllyel, az engedélyben megállapított rendeltetésnek megfelelően, a megelőző tűzvédelmi szabályok szerint szabad használni. Eltérő használati igény felmerülése esetén, a használat megváltoztatása előtt az új tűzvédelmi osztályba sorolást el kell végezni és a tűzvédelmi előírásokat érvényesíteni kell. A fővonalú távbeszélő készülékek mellett a tűzoltóság hívószámát – 105 / 112 - jól láthatóan fel kell tüntetni. Az intézmény helyiségeiben ki kell függeszteni az intézmény kiürítési rendjét a menekülési útvonal meghatározásával. A létesítményben csak az ott folytatott tevékenységhez szükséges anyagot szabad tartani. A helyiségekben az "A"-"C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagból csak a zavartalan üzemeltetéshez szükséges mennyiséget szabad tárolni. A tevékenység során keletkezett hulladékot a helyiségekből folyamatosan el kell távolítani. A tűzveszélyes folyadékkal, növényi olajjal, zsírral szennyezett éghető hulladékot jól záró fedővel ellátott, nem éghető edényben kell gyűjteni. Az így összegyűjtött hulladékot meg kell semmisíteni, vagy erre a célra kijelölt helyen kell tárolni. A helyiségeket és berendezéseket állandóan tisztán kell tartani. Az intézményben a tevékenység befejezése után ellenőrizni kell a munkahelyeket. Az ellenőrzéssel megbízott személyek kötelesek megszüntetni minden olyan szabálytalanságot,

67



amely tűzet okozhat. Gondoskodniuk kell az épület teljes áramtalanításáról és az ablakok becsukásáról.

k 20

Közlekedési utak Az intézményben a közlekedési utakat állandóan szabadon kell tartani. Kapubejáratot, kapualjat, folyosót, lépcsőt, belső közlekedési utakat, kijáratot teljes szélességében állandóan szabadon kell hagyni. Anyagok tárolása a felsorolt helyeken tilos. A 15 m-nél nem szélesebb raktárban, helyiségben a kijáratokhoz vezető közlekedési út legkisebb szélessége 1,4 m, a 10 m-nél szélesebb helyiségben pedig legalább 1 m legyen. A helyiségek közötti ajtókat általában csukva kell tartani. Üzemelés alatt azon helyiségek ajtóit, melyben emberek tartózkodnak lezárni nem szabad. Szabadon kell hagyni a villamos kapcsolókhoz, tűzoltó készülékekhez, gázelzárókhoz vezető utakat. A vészkijáratokat a szabványnak megfelelő irányjelző felirattal kell ellátni. Ezeket a helyeket szürkülettől a munka befejezéséig meg kell világítani. Az intézmény udvarán gépkocsival megállni és ott parkolni tilos.

a0

ks

Raktározás, tárolás Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó és különböző halmazállapotú anyagok együtt vagy más tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagokkal nem tárolhatók, feltéve, hogy jogszabály vagy szabvány másként nem rendelkezik. Az "A" és "B" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot, illetőleg szabvány szerinti I. és II. veszélyességi fokozatba tartozó tűzveszélyes folyadékot csak szabványos vagy a tűzvédelmi hatóság által engedélyezett csomagolásban, edényben szabad tárolni és szállítani, amelynek csomagolóanyagát vagy edényzetét "Tűz- és robbanásveszélyes", "Tűzveszélyes" felirattal látják el. A "C" és "E" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok nemenként csoportosítva együtt is tárolhatók, kivéve azokat az anyagokat, amelyeknek egymásra való vegyi hatása tüzet vagy robbanást idézhet elő. Öngyulladásra hajlamos anyagot egyéb éghető anyaggal együtt tárolni nem szabad. Az ilyen anyag hőmérsékletét rendszeresen ellenőrizni kell és a veszélyes hőfokra való felmelegedést meg kell előzni. Állványos raktározás esetén - a raktározási magasságtól függetlenül - a főközlekedési út legalább 1,20 m, a közlekedési út pedig legalább 80 cm. Éghető anyag, raktárban legfeljebb 10 m magasságig tárolható. A főközlekedési út szélessége 5 m tárolási magasságig 2 méter, ezen felül 3 méter.

9

Tűzveszélyes folyadék, sav, lúg tárolása Tűzveszélyes folyadékot, savat, lúgot csak erre a célra kijelölt helyen szabad tárolni. Tűzveszélyes folyadékot savval, lúggal együtt tárolni tilos. Szertárakban és olyan munkahelyeken, ahol tűzveszélyes folyadék használata szükséges, abból csak legszükségesebb mennyiséget szabad tárolni. Az üres tűzveszélyes folyadékos edényeket is csak ledugaszolva, nyílásukkal felfelé szabad tárolni a töltött edényekre vonatkozó előírások betartása mellett.

68



9

a0

ks

k 20

Minden tűzveszélyes folyadékot tartalmazó edényben feltűnő módon jelölni kell az edényben lévő folyadék minőségét és a "Tűzveszélyes" feliratot. Alkalomszerűen éghető folyadékot használni csak úgy szabad, ha a helyiség jó szellőztetéséről gondoskodtak és minden gyújtóforrást megszüntettek. Takarítási célra éghető folyadékot - a kereskedelmi forgalomban kapható engedélyezett takarítószereken kívül - használni nem szabad. Szállítás, vontatás Az "A" - "C" tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagot a szabvány előírásainak megfelelően kell szállítani. Tűzveszélyes folyadékot csak szabványos edényben, tartályban szabad szállítani. Tüzelő és fűtőberendezések Az épület fűtése központi fűtés. Más jellegű fűtés (pl. elektromos hősugárzó) használata nem engedélyezett. A konyhákba telepített indukciós lap használata során meg kell tartani a kezelési utasításban foglaltakat. Villamos berendezések Az intézmény területén az elektromos vezetékeket, szerelvényeket és berendezéseket az MSZ HD 60364 szabvány előírásai szerint - a helyiségek tűzveszélyességi osztályba történő besorolásának megfelelően - kell létesíteni, illetve karbantartani. A villamos berendezéseket csak a rendeltetésüknek és méretezésüknek megfelelően szabad terhelni. A villamos berendezés és éghető anyag között legalább 1 méter távolságot kell tartani, hogy a berendezés üzemszerűen, vagy meghibásodás folytán bekövetkező túlmelegedése, vagy villamos ív ne okozzon tüzet. Az erőátviteli kapcsolók ki- és bekapcsolt állását felirattal kell jelölni. Az elektromos berendezéseket állandóan jó karban és tisztán kell tartani. Az elektromos berendezések karbantartását csak szakképzett személy végezheti. A biztosító- és kapcsolótáblák szekrényeit állandóan tisztán, bezárt állapotban kell tartani. Használaton kívüli villamos berendezést feszültségmentesíteni kell. Ha fenntartására szükség nincs, le kell szerelni. A munkavégzéshez használt elektromos audiovizuális eszközök üzemeltetéséért a szakalkalmazott felel, azt csak ő kezelheti. Hibás készüléket nem üzemeltethet. A villamos berendezéseket, amennyiben ettől eltérően egyéb jogszabály vagy szabvány nem rendelkezik legalább 9 évenként villamosmérnökkel, technikussal vagy az Országos Villamosenergia Felügyelet által kiadott tájékoztatási anyagból vizsgát tett szakképzett személlyel felül kell vizsgáltatni. A vizsgálat eredményeit jegyzőkönyvbe kell foglalni. A feltárt hibák kijavíttatását és a vizsgálatok megtartásáról a tűzvédelmi megbízott köteles gondoskodni. Világítóberendezések, világítóeszközök Az intézmény épületeiben kizárólag villamos világító berendezések használhatók. A világítóberendezéseket úgy kell elhelyezni és használni, hogy azok ne okozhassanak tűzet. Használat után a világítást le kell kapcsolni. A világítóberendezéseket rendszeresen meg kell tisztítani a szennyeződéstől. Védőbúra nélküli világítótest alá éghető anyagot nem szabad elhelyezni.

69



Lámpatestekre éghető anyagú dekorációt elhelyezni nem szabad.

k 20

Dohányzás és nyílt láng használata Az intézmény egész területén tilos a dohányzás. Éghető dohányneműt és gyufát tilos olyan helyen eldobni, ahol az tüzet okozhat. Nyílt láng használata tilos minden olyan helyiségben, ahol a nyílt láng használatával járó munka tűzveszélyt jelenthet. Nyílt lánggal járó munkát a tűzvédelmi szabályokra kioktatott személy és csak kifogástalan állapotban lévő berendezéssel, munkaeszközzel végezhet. Nyílt láng használatával járó állandó jellegű munka csak a tűzvédelmi megbízott írásbeli engedélyével végezhető. Az engedélyt a munka felelős vezetője igényli. Tűzveszélyes környezetben végzett, nyílt lánggal járó munkához a tűzvédelmi megbízott köteles felügyeletet szervezni és tűzoltó-felszerelést készenlétben tartani. A munka befejezése után a munkát végző a helyszint és annak környékét köteles átvizsgálni és a munka befejezését, jelenteni az engedélyt adónak. Szabadban tüzelőberendezést használni és tűzet gyújtani csak a tűzvédelmi megbízott engedélyével szabad. A tüzelőberendezés szabadon való elhelyezésénél, valamint a tűzgyújtásnál nem éghető tetőhéjzatú épülettől legalább 8 méter, éghető tetőhéjzatú épülettől vagy faépülettől legalább 15 méter távolságot kell megtartani. A szabadban használt tüzelőberendezést és tűzet nem szabad őrizetlenül hagyni. Eloltását nedvesen kell végezni.

ks

Tűzoltó készülékek, tűzcsapok „D” tűzveszélyességi osztályba sorolt építményekben és szabadtereken - az alapterület 2

Tűzvédelmi oktatás

9

a0

minden megkezdett 600 m -e után, de legalább szintenként 1–1 db tűzoltásra alkalmas – a vonatkozó jogszabályokban és nemzeti szabványokban foglalt követelményeket kielégítő – tűzoltó készüléket kell jól láthatóan, könnyen hozzáférhetően, a veszélyeztetett hely közelében elhelyezni. Az intézmény területén a „Tűzoltó készülékek, tűzcsapok és gázcsapok elhelyezkedése az épületben” mellékletben felsorolt helyeken kell kézi tűzoltó készüléket elhelyezni és készenlétben tartani. A készülékeket helyükről eltávolítani és rendeltetéstől eltérő célra használni nem szabad. A tűzoltó készülékek ellenőrzését, karbantartását és javítását az MSZ 1040 (1-5) és MSZ EN 3 szabvány előírásainak megfelelően szakvállalattal kell végeztetni. A tűzcsapokat és tartozékokat az MSZ EN 15606:2009 szabvány előírásai szerint kell karbantartani. A tűzoltó készülékek fölé el kell helyezni a tűzoltó készülék piktogramot, közelébe pedig a használati útmutatót. Üzemképtelen készülékeket soron kívül ellenőriztetni szükséges. Üzemképtelennek minősül az a készülék, amelyről az ellenőrző jegy hiányzik vagy szerelvényei hibásak. A tűzoltó készülékek azonos oltóhatású egyéb tűzoltóeszközökkel helyettesíthetők.

Az intézmény dolgozóinak tűzvédelmi oktatását a tűzvédelmi felelős szervezi meg és ellenőrzi.

70



a0

ks

k 20

Általános tűzvédelmi oktatásban kötelesek részt venni: - az újonnan felvett dolgozók (munka felvétele előtt), - azon hallgatók, akik az intézményben gyakorlat céljából egy hónapnál tovább tartózkodnak, - idegen vállalatok dolgozói, akik építkezési, szerelési vagy egyéb munkák elvégzése céljából az intézményben tartózkodnak és itt tartózkodásuk előre láthatólag egy hónapnál hosszabb lesz. A tűzvédelmi oktatás tárgyát kell képeznie a következő ismereteknek: - a munkahely és munkafolyamat tűzvédelmi jellemzői, tűzveszélyessége, - a megelőző tűzvédelmi rendelkezések és használati előírások, - a tűzriadó tervek rendelkezései, - a tűz jelzése és a tűz esetén követendő magatartás, - a tűzoltóeszközök, készülékek, felszerelések helye, használata, - menekülési útvonalak, vészkijáratok használata, - a tűzveszélyes anyagok tárolása, - helyiségek áramtalanítása, - a tűzvédelmi szabályok megszegésének következményei. Az intézmény dolgozói legalább évente egyszer ismétlődő tűzvédelmi oktatásban részesülnek. Az ismétlődő oktatás tárgya: - a felhasznált anyagok, keletkező hulladékok és berendezések tűzveszélyessége, - raktározásra, tárolásra kerülő anyagok tárolásával kapcsolatos tűzvédelmi rendelkezések, - a munkafolyamat során keletkezett tüzek okai, a megelőzés szabályai, - az alkalmazott gépek, berendezések üzemzavarai, mint tűzkeletkezési okok, - a munkahely tisztántartása és rendje, - a tűz jelzése és a tűz esetén követendő magatartás, - az adott tűzvédelmi berendezések kezelése, használata. Az éves oktatásról hiányzókat pótlólag oktatásban kell részesíteni. A dolgozók tűzvédelmi oktatásáról jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyben fel kell tüntetni az oktatás időpontját és az oktatott anyagot. A tűzvédelmi oktatás megtörténtét az erre a célra rendszeresített nyomtatványon a dolgozóval alá kell íratni, az egységes nyilvántartás érdekében. A nyomtatvány aláírásával a dolgozó nyilatkozik arra vonatkozólag, hogy munkába lépése alkalmával jelen szabályzatban meghatározott tűzvédelmi kérdésekről oktatásban részesült. Kötelezi magát, hogy az oktatás alapját képező rendelkezéseket megtartja. Tűzvédelmi ellenőrzés

9

Az intézmény helyiségeiben a tevékenység befejezte után ellenőrizni kell a tüzek, nyílt lángok eloltását, a közlekedési utak szabadon hagyását, a takarítást, az anyagok előírás szerinti tárolását, az áramtalanítást, a helyiségek ajtóinak - ablakainak lezárását stb. Az ellenőrzést az ott dolgozó szakalkalmazott, záráskor köteles naponta, folyamatosan elvégezni. Az intézmény megelőző tűzvédelmi helyzetének folyamatos javítása érdekében, a létesítményben félévenként tűzvédelmi ellenőrzést kell tartani. Az ellenőrzést az intézmény vezetője, vezető helyettese és tűzvédelmi megbízottja végzi. Az ellenőrzés kiterjed a tűzvédelmi utasításokban, rendeletekben, szabványokban foglalt előírások betartására,

71



végrehajtására, különös tekintettel a használati szabályokra. Az ellenőrzésen tapasztalt hiányosságok megszüntetését, határidő megjelölésével, írásbeli felhívás küldésével kell előírni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység engedélyezésének rendje

k 20

Alkalomszerűnek tekintjük azt a tűzveszélyes tevékenységet, melyet nem az arra kialakított helyszínen végeznek. Ennek következtében fokozottan veszélyezteti a környezetét. A tevékenység végzésének szabályait, feltételeit előzetesen meg kell határozni, és azt – a jogi, kártérítési felelősség miatt – írásban kell rögzíteni. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység végzését a külső, megbízott cég vezetője vagy a tevékenység (belső munkatárs) felelőse kérelmezi az intézmény tűzvédelmi megbízottjánál. A szabályok, feltételek megállapítása az intézményvezető feladata. Az engedélyt a tűzvédelmi megbízott adja ki, egyeztetve az intézmény vezetőjével. Ha a végzett tevékenység tűzvédelmi szakvizsgához kötött, akkor az érvényes tűzvédelmi szakvizsgát is be kell mutatni a tűzvédelmi megbízottnak. A munkát végző személyek az intézményi tűzvédelmi megbízottjának engedélye és feltételei alapján kötelesek eljárni a munkafolyamat során.

9

a0

ks

Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység tűzvédelmi előírásai Tűzveszélyes tevékenységet tilos végezni olyan helyen, ahol az tüzet, vagy robbanást okozhat mindaddig, amíg a tűz- vagy robbanásveszélyt el nem hárították. Alkalomszerű tűzveszélyes tevékenység csak az intézmény írásbeli engedélye alapján végezhető. Tűzvédelmi ellenőrzés esetén az engedélyt fel kell mutatni. Hegesztést csak szabványos és kifogástalan állapotban levő hegesztő-berendezéssel szabad megkezdeni és végezni. Szivárgó tömlővel, bizonytalanul csatlakozó szerelvényekkel dolgozni nem szabad. Ív- és lánghegesztést csak hegesztői képesítéssel és tűzvédelmi szakvizsgával rendelkező személy végezhet. A helyiség födém- és faláttöréseit, továbbá több szinten áthaladó csővezetékek nyílásait tűzgátló anyaggal és hézagmentesen le kell zárni. Éghető anyagú padozattal burkolt helyiségben a padozatot az éghető hulladéktól fel kell takarítani és locsolni. Éghető anyagot a munkavégzés 5 m-es körzetéből el kell távolítani, ha az nem lehetséges, vizes ponyvával történő letakarással kell védeni a szikraszóródás ellen. A szikraszóródás megakadályozás céljából, tűzbiztos anyagból (vaslemez) védőfalat kell létesíteni. Tilos az oxigénpalackot zsíros, olajos kézzel, ronggyal kezelni, valamint a palackok szerelvényezéskor dohányozni és nyílt lángot használni. Gázpalackot feldőlés ellen rögzíteni kell. A tűzveszélyes tevékenységhez az engedélyező az esetleg keletkező tűz oltására alkalmas tűzoltó felszerelést, készüléket köteles biztosítani. Forrasztásnál biztosítani kell, hogy a páka a hőátadással, hősugárzással ne legyen gyújtóforrás. Izzó pákát vagy felhevült pákát, továbbá elektromos pákát felügyelet nélkül hagyni, éghető anyagra rátenni nem szabad és csak a teljes lehűlés után lehet a tároló helyre tenni.

72



k 20

A szabadban tüzet gyújtani, tüzelőberendezést használni csak úgy szabad, hogy az környezetére tűz- vagy robbanásveszélyt ne jelentsen. A szabadban a tüzet és az üzemeltetett tüzelőberendezést őrizetlenül hagyni nem szabad, veszély esetén – vagy ha arra nincs szükség – a tüzet azonnal el kell oltani. A tüzelés, a tüzelőberendezés használatának színhelyén olyan eszközöket, illetőleg felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel az esetleges tűz terjedése megakadályozható, vagy a tűz eloltható. Tűzveszélyes tevékenység befejezése után a munkát végző, a helyszínt és annak környezetét köteles átvizsgálni, és minden olyan körülményt megszüntetni, ami tüzet okozhat. A munka befejezését az engedélyt kiadó felé jelezni kell. Az intézmény adatai

a0

ks

Az épületben nincs tömegtartózkodásra szolgáló helység, így az épület nem tömegtartózkodásra szolgáló építmény,s nem minősül nagy forgalmú épületnek. A 9/2008. (II.22.) ÖTM számú rendelettel kiadott Országos Tűzvédelmi Szabályzat (a továbbiakban: OTSZ) 5. rész II. fejezet 2. pontja alapján a 184,63 nm alapterületű óvoda „D” tűzveszélyességi osztályba tartozik. A tűzállósági fokozata: II.,a rendeltetés,tűzveszélyességi osztályba sorolás és az épület szintszáma alapján megfelelő. Tűzoltási felvonulási területet kialakítani nem kell, az érintett épület vezető közúttal határos, udvarába behajtón keresztül lehet bejutni. A telek a közúthoz egy ki-és behajtó úttal csatlakozik. A legközelebbi hivatásos tűzoltóság a Kispesti Tűzőrség, melynek távolsága kb.3,4 km. Az épületben fali tűzcsaphálózat létesítése nem indokolt, beépített tűzjelző- és tűzoltó berendezés az nem létesült. A szükséges oltóvíz 100 méteren belüli közterületi tűzcsapokról biztosítható. A helyiségekben vonatkozó előírásokban meghatározott menekülési útirány jelzőrendszer került felszerelésre, mely 1 órás utóvilágítást biztosító (egyedi akkumulátoros) lámpatestekből épül fel. A kijárati ajtót, valamint a menekülési útvonalakat, világító biztonsági jelzésekkel jelöltük oly módon, hogy az épület bármely pontján minden esetben legalább egy menekülési útvonaljelző biztonsági jel látható legyen. A kiürítés általános feltételei teljesülnek. A kiürítést közvetlenül a szabadba számoljuk a 1,45 méter széles, a kiürítés irányába nyíló ajtón át, az épület – kijárattól - legtávolabbi pontjától (22.8 méter). A menekülési útirányok megtalálhatóak az intézmény minden helyiségében. Dolgozók feladata veszély esetén

9

Veszély esetén határozottan, a dolgozók tudásának legjavával kell megkezdeni a mentést. Az intézmény dolgozóinak elsődleges feladata a gyermekek, személyek mentése, egészségének megóvása. Aki észleli a veszélyt, annak mielőbb értesítenie kell az óvoda többi dolgozóját (pl. hangos kiabálás), valamint a bejárati ajtónál lévő áram főkapcsolót 0 állásba kell fordítani. Ezáltal az épületben az áramellátás megszűnik, a zöld menekülési útvonalat jelző táblák

73



világítanak, azt követve haladéktalanul meg kell kezdeni a mentést. A személyeket az óvoda teljes területéről el kell távolítani, azaz a gyermekeket az utcára kell vinni. Az óvodapedagógusok feladata a higgadt mentés biztosítása, a gyermekek megnyugtatása, rövid, egyszerű utasítások alkalmazásával, állandó létszám felügyelettel.

k 20

Veszély esetén követendő eljárás: Észlelés  Főkapcsoló lekapcsolása  Értesíteni a dolgozókat  Mentés megkezdése  Észlelő értesíti a szakhatóságot, fenntartót (105 Tűzoltóság, 112 Segélyhívószám) Telefonálás szabályai: Óvoda neve, székhelye Észlelő neve, beosztása Veszélyeztetettek száma, korosztálya Tűz lehetséges oka (pl. elektromos zárlat, konyhában belobbant valami, gyertya-dekoráció ég…) Tűzvédelmi iratok

Tűzvédelmi szabálysértés

9

a0

ks

A tűzvédelemmel kapcsolatos iratokat a külön irattartóban kell elhelyezni, amelyben más iratokat tartani nem szabad. A tűzvédelmi iratokat a tűzvédelmi megbízott szolgálati helyén kell tartani, és azokat kérésre be kell mutatni az ellenőrzést végző személynek. A tűzvédelmi iratok okmányként kezelendők, jegyzőkönyvi átadás-átvétel tárgyát képezik. Gondos kezelésükért, megőrzésükért az azokat átvevő személy felel. A „Tűzvédelmi irattartónak” tartalmaznia kell:  az intézmény Tűzvédelmi Szabályzatát,  a tűzriadó terveket, tűzvédelmi utasításokat  a tűzveszélyességi osztályba sorolást  a helyszínrajzot,  a tűzoltó készülékek, tűzcsapok elhelyezkedését ábrázoló helyszínrajzot  a tűzriadó gyakoroltatásáról szóló jegyzőkönyveket  a dolgozók tűzvédelmi oktatásáról szóló jegyzőkönyveket  a tűzvédelmi szemléről, ellenőrzésekről szóló jegyzőkönyveket,  a villámvédelmi felülvizsgálatról szóló jegyzőkönyvet,  a villamos berendezések (9/2008. (II.22.) ÖTM rendelet) időszakos tűzvédelmi felülvizsgálatáról és helyreállításáról szóló jegyzőkönyvet vagy tanúsítványt,  a tűzvédelmi feladatok ellátásával megbízott dolgozók megbízóleveleit  egyéb tűzvédelmi iratokat, dokumentációkat.

Tűzvédelmi szabálysértést követ el és pénzbírsággal sújtható az, aki a megelőző tűzvédelmi rendelkezéseket, vagy a jogszabályban, szabályzatban foglalt tűzvédelmi előírásokat megszegi, a kötelező tűzvédelmi oktatásban való részvételt megtagadja, az oktatáson nem vesz részt, vagy a tűzvédelmi eszközöket nem a rendeltetési célra használja, megrongálja, vagy hamis tűzjelzést kezdeményez.

74



Záró rendelkezések

k 20

Az intézmény valamennyi szervezeti egysége és foglalkoztatottja köteles tevékenységét jelen Tűzvédelmi Szabályzatban leírtaknak megfelelően végezni, előírásait a jövőben figyelembe venni. Az egyes munkahelyekre vonatkozó speciális, részletes tűzvédelmi tudnivalókat az adott munkahelyre vonatkozó ugyancsak kötelező érvényű Tűzriadó Tervek és Tűzvédelmi utasítások tartalmazzák. A Szabályzat az intézmény honlapján kerül közzétételre, de egy-egy nyomtatott példánya az intézmény székhelyének az irodájában és a 1184 Budapest, Bethlen utca 6. szám alatti telephelyén megtalálható.

Jelen Szabályzat a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 5. számú melléklete. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják.

ks

A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták. A helyiségek tűzveszélyességi osztályba sorolása

Helyiség területe (nm) 15 17 27 16 6 19 25 8 9 4 4 9 2 13 6 180 0 165 15

Tűzveszélyességi osztály D D D D D D D D D E D E E D D D

9

a0

Helyiség megnevezése Csoportszoba 1. Csoportszoba 2. Csoportszoba 3. Csoportszoba 4. Iroda Öltözőfolyosó Tornaszoba Közlekedőfolyosó Étkező Konyha Felnőtt öltöző Gyermekmosdó Felnőtt mosdó Fogadó tér Fejlesztő szoba Összesen „C” Tűzveszélyességi osztály „D” Tűzveszélyességi osztály „E” Tűzveszélyességi osztály

75



6. sz. melléklet BÉLYEGZŐHASZNÁLATI SZABÁLYZAT

I. Általános rendelkezések 1. A szabályzat hatálya

k 20

Jelen szabályzat hatálya kiterjed az intézmény minden alkalmazottjára. 2. A bélyegzők használatára jogosultak köre

A bélyegző használatára a jelen utasításban meghatározott használók kizárólag az utasításban meghatározott feltételek mellett jogosultak. Az óvoda hivatalos bélyegzőinek használatára jogosultak:  óvodavezető  az óvodavezető távollétében a szakmai vezető 3. A bélyegzők használata

ks

A bélyegző használója, őrzője a használatért felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni arról, hogy illetéktelen személy a bélyegzőhöz ne férhessen hozzá. Az óvoda hivatalos működésével összefüggésben keletkező iratokon a bélyegző csak aláírással együtt használható. 4. Az intézményben használható hivatalos bélyegzők felsorolása

a) b)

körbélyegző hosszúbélyegző 4.1 Körbélyegző

a0

Az intézményben az alábbi bélyegzők használata engedélyezett:

Az intézmény az alábbi típusú körbélyegző használható jelen utasítás keretei között. Hivatalos körbélyegző:

9

A hivatalos körbélyegző szigorú számadású bélyegző, amelyet csak hivatalos levelezésben, kiadmányokon, másolatok hitelesítésekor lehet használni. 4.2 Hosszúbélyegző

Az intézmény az alábbi típusú hosszúbélyegző használható jelen utasítás keretei között.

76



II. A bélyegzők igénylésével, nyilvántartásával, pótlásával és selejtezésével kapcsolatos eljárás 1. A bélyegzők igénylése, megrendelése, nyilvántartásba vétele Az intézmény által használt bélyegzők beszerzéséről szükség esetén a Fenntartó jóváhagyása után az intézményvezető intézkedik. A bélyegzőkről az intézményvezető nyilvántartást vezet.

k 20 A nyilvántartásnak tartalmaznia kell:         

a bélyegző lenyomata a bélyegző példányszáma az átvevő neve, címe, munkaköre átvétel időpontja bélyegző-használat időbeli korlátozása, az átvevő aláírása (a szabályok tudomásul vétele), az átadó aláírása, a visszaadás időpontja, a bélyegzőt visszaadó és a bélyegzőt visszavevő aláírása.

Bélyegző használatára jogosultak nyilvántartásba nem vett bélyegzőt nem használhatnak.

ks

2. A bélyegzők cseréje és pótlása

Bélyegző cseréjére akkor kerülhet sor, ha az elhasználódás, megrongálódás, a használó nevének megváltoztatása, vagy egyéb ok miatt tovább nem használható. Bélyegző pótlására akkor kerülhet sor, ha az elveszett, eltulajdonították. A bélyegző elvesztéséről vagy eltulajdonításáról haladéktalanul értesíteni kell a Fenntartót, bűncselekmény gyanúja esetén rendőrségi feljelentést kell kezdeményezni.

a0

A Fenntartó gondoskodik az előző bekezdésben foglaltak esetén a letiltásról szóló közlemény közzétételéről. Az elveszett vagy eltulajdonított bélyegzőt pótolni kell. Amennyiben a megrendelt bélyegző legyártása után az elveszett bélyegző megkerül, azt selejtezni kell. 3.A bélyegzők selejtezése

9

A megrongálódott bélyegzőket selejtezni kell. A selejtezés tényét, időpontját és okát a nyilvántartólapon fel kell tüntetni. A selejtezést a Fenntartó kezdeményezésére az intézményvezető végzi el.

A selejtezett bélyegzőt három fő jelenlétében úgy kell megsemmisíteni, hogy ismételt használatra ne legyen alkalmas.

77



A megsemmisítés időpontjáról, módjáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a bélyegző nyilvántartó lapjához kell csatolni. A megsemmisített bélyegzőket külön kell nyilvántartani.

III. A bélyegzőhasználók jogai és kötelességei 1. A bélyegzőhasználók jogai

k 20

A bélyegzőket a jelen szabályzatban felhatalmazott személyek kezelhetik, használhatják. A bélyegzőhasználatra feljogosított személy joga, hogy  az adott bélyegzőt rendeltetésszerűen használja  javaslatot tegyen az általa használt bélyegzők cseréjére  javaslatot tegyen adott bélyegzőből további példányok készítésére, ha úgy látja, hogy a feladatellátáshoz ez szükséges.

2. A bélyegzőhasználók kötelességei

ks

A bélyegzőhasználatra feljogosított személyek a bélyegző átvételét a bélyegző nyilvántartásban aláírásukkal igazolják. A bélyegző átvevői:  az általuk használt bélyegzőkből maguk nem készíttethetnek további példányokat  a bélyegzőt harmadik személy számára nem adhatja át, A bélyegző használói kötelesek  a bélyegző megőrzéséről gondoskodni  a bélyegzőt a kijelölt tároló helyen tartani  a bélyegző elvesztésének, megrongálódásának, illetve jogi vagy célszerűségi alkalmatlanságának tényét haladéktalanul jelenteni. 3. Felelősségi szabályok

IV. Záró rendelkezések

a0

A bélyegzőhasználat szabályainak betartásáért minden bélyegzőhasználó felelősséggel tartozik. A szabályok megsértőivel szemben értelemszerűen a fegyelmi felelősség szabályait kell alkalmazni.

Szabályzat a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 6. számú melléklete.

9

A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű.Bélyegző használati Szabályzatot a nevelőtestület véleményének kikérése után, az óvoda vezetője hagyja jóvá. Jelen szabályzat módosítására a mindenkori törvényi változások figyelembe vételével, valamint a bélyegző változásakor kerül sor. Jelen szabályzat hatályba lépését követően, az intézményvezetőnek a tovább használható bélyegzőkről pontos nyilvántartást kell készíteni, és a nyilvántartás pontosságát folyamatosan ellenőrizni kell.

78



7. sz. melléklet KULCSKEZELÉSI SZABÁLYZAT Az intézmény – központi előírások hiányában – a tulajdon védelme, valamint a felelősségi körök könnyű elhatárolhatósága érdekében, saját hatáskörében a következők szerint határozza meg a kulcsok kezelésével kapcsolatos feladatokat. 1. A szabályzat célja, hatálya, nyilvánossága

k 20

A szabályzat célja:  a kulcsok tárolási, kiadási- és visszavételi rendjének szabályozása,  a kulcsokkal kapcsolatos felelősségi körök meghatározása, A szabályzat személyi hatálya kiterjed az intézmény:  vezetőjére,  foglalkoztatottjaira. A szabályzat nyilvánossága:  A szabályzat tartalmazza az intézmény kulcsaira vonatkozó rendelkezéseket.  A szabályzatot valamennyi érintett személlyel ismertetni kell.

A szabályzat foglalkoztatottakkal való ismertetése az intézményvezető feladata.

ks

2. Az intézmény fő és egyéb bejáratai kulcsainak kezelése

Az intézmény bejáratainak kulcsait az intézmény nyitásáért és bezárásáért felelős személyek őrzik. Az intézmény kulcsaival a Fenntartó is rendelkezik. 3. A kulcsok kezelésére vonatkozó szabályok

a0

Az épület szorgalmi időben munkanapokon 6:00 – 18:00 között tart nyitva. Ez idő alatt egy óvodakulcs a „kis” irodában kerül elhelyezésre, hogy az óvodába érkező személyeket nehézség nélkül be tudják engedni a dolgozók. Az óvodavezető felel a „Kulcs átvétel nyilvántartás” pontos vezetéséért. A nyilvántartás segítségével nyomon lehet követni, hogy az alkalmazottak közük ki rendelkezik óvodakulccsal. 4. A kulcsszükséglet felmérése, beszerzése

A kulcsszükséglet felmérését az intézményvezető legalább félévente elvégzi a feladatellátás és a zavartalan működés biztosítása érdekében. A kulcsok beszerzése a Fenntartóval történt egyeztetés után az utasítására történhet.

Feladata:  a nyilvántartást naprakészen vezesse.

9

5. A kulcs – nyilvántartás A kulcs – nyilvántartást az intézményvezető vezeti.

A kulcs – nyilvántartást sorszámozott oldalú füzetben kell vezetni.

79



A kulcs – nyilvántartás kötelező tartalmi elemei: a kulcs példányszáma, melyik helyiség zárához tartozó kulcs, az átvevő neve, munkaköre, az átvétel időpontja, a visszaadás időpontja, a visszaadó aláírása, az átvevő aláírása. 6. Egyéb szabályok

k 20

A kulcsokat különösen indokolt esetben a tárolási helyükről el lehet vinni. Különösen indokolt eset például a tűz keletkezése, ahol a gyors intézkedés életet és vagyont menthet. A kulcsok tárolási helyre történő visszaviteléről a különleges helyzetet követő napon gondoskodni kell. A jogviszony megszűnésekor a kilépő dolgozónak a nála lévő kulcsot vissza kell szolgáltatnia. Amennyiben kóddal rendelkezik annak törléséről a gondnok gondoskodik. Az intézményvezető évente legalább egy alkalommal ellenőrzi a kulcsok használati rendjét, a jelenfoglaltak betartását. 7. Felelősségi szabályok

A kulcshasználat szabályainak betartásáért minden kulcshasználó felelősséggel tartozik.

ks

A szabályok megsértőivel szemben értelemszerűen a fegyelmi felelősség szabályait kell alkalmazni. 8. Záró rendelkezések

Szabályzat a Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzatának 7. számú melléklete. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű.

a0

A Kulcskezelési Szabályzatot az alkalmazotti közösség véleményének kikérése után, az óvoda vezetője hagyja jóvá. A szabályzat az elfogadása napján lép hatályba, s rendelkezéseit a szabályzat hatályon kívül helyezéséig kell alkalmazni. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza.

9 80



8. sz. melléklet

Iratkezelési szabályzat 1. Bevezető

k 20

Az iratkezelés rendjét az intézmény a közokiratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény rendelkezései, valamint a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeiről szóló 335/2005. (XII. 29.) Korm. rendelet előírásai figyelembevételével a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról rendeletben foglaltakra is tekintettel szabályozza. 2. Az óvoda dokumentumainak nyilvánossága

ks

Az óvoda pedagógiai programjának legalább egy példányát oly módon köteles elhelyezni, hogy azt a szülők szabadon megtekinthessék. Az óvoda vezetősége vagy az általa kijelölt pedagógus köteles a szülők részére tájékoztatást adni a pedagógiai programról. Az SZMSZ-t, a házirendet és a pedagógiai programot az intézmény honlapján nyilvánosságra kell hozni. A házirend egy példányát az óvodába történő beiratkozáskor a szülőnek át kell adni, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt tájékoztatni kell. A fenti kérdések SZMSZ-ben történő szabályozásánál az óvodai szülői szervezetet véleményezési jog illeti meg. 3. A gyermekkel kapcsolatos döntések meghozatalára vonatkozó eljárási

szabályok

9

a0

Az intézmény köteles a gyermek szülőjét írásban értesíteni gyermeke óvodai felvételével, az óvodai, jogviszony megszűnésével, a gyermek, fejlődésével, kapcsolatos döntéséről, az intézmény működésének rendjéről, továbbá minden olyan intézkedésről, amelyre vonatkozóan jogszabály az értesítést előírja. A gyermek, szülőjének írásbeli nyilatkozatát be kell szerezni a) minden olyan óvodai döntéshez, amelyből a gyermek szülőjére fizetési kötelezettség hárul, c) minden olyan kérdésről, amelyre vonatkozóan jogszabály a nyilatkozat beszerzését előírja. Az óvodai felvételről hozott döntést írásba kell foglalni. Az óvoda írásban értesíti a szülőt, ha a gyermeket törölte a nyilvántartásából. Az intézmény a döntését határozatba foglalja, ha a jelentkezést, a kérelmet részben vagy egészben elutasítja, vagy kérelem hiányában hoz a gyermekre hátrányos döntést, vagy a szülő kéri a döntés határozatba foglalását. A jogorvoslati eljárásban a gyermeket a szülője képviseli. A nevelési-oktatási intézmény döntése jogerős, ha az Nkt.-ben meghatározott határidőn belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárást megindító kérelem benyújtásáról lemondtak.

81



4. Az iratkezelés és az ügyintézés szabályai

k 20

A nevelési-oktatási intézménybe érkezett vagy az intézményen belül keletkezett iratok kezelésének rendjét az iratkezelési szabályzatban, ha a nevelési-oktatási intézmény ennek készítésére nem kötelezett, adatkezelési szabályzatban kell meghatározni. A nevelési-oktatási intézménybe érkezett és az intézményben keletkezett iratokat iktatni kell. A személyesen benyújtott iratok átvételét igazolni kell. A jogszabályban meghatározottakon túl felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat a szülői szervezet részére érkezett leveleket, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. Ha az ügy jellege megengedi, az ügyiratban foglaltak telefonon, elektronikus levélben vagy a jelenlévő érdekelt személyes tájékoztatásával is elintézhetők. Telefonon vagy személyes tájékoztatás keretében történő ügyintézés esetén az iratra rá kell vezetni a tájékoztatás lényegét, az elintézés határidejét és az ügyintéző aláírását. A nevelési-oktatási intézmény által kiadmányozott iratnak tartalmaznia kell: az intézmény  nevét  székhelyét  az iktatószámot  az ügyintézés helyét és idejét  az irat aláírójának nevét, beosztását  a nevelési-oktatási intézmény körbélyegzőjének lenyomatát

ks

Az intézmény által hozott határozatot meg kell indokolni. A határozatnak a rendelkező részben és az (1) bekezdésben foglaltakon kívül tartalmaznia kell  a döntés alapjául szolgáló jogszabály megjelölését  amennyiben a döntés mérlegelés alapján történt, az erre történő utalást  a mérlegelésnél figyelembe vett szempontokat és  az eljárást megindító kérelem benyújtására történő figyelmeztetést.

a0

Jegyzőkönyv Jegyzőkönyvet kell készíteni, ha jogszabály előírja, továbbá ha a köznevelési intézmény nevelőtestülete, szakmai munkaközössége a nevelési-oktatási intézmény működésére, a gyermekekre, a nevelőmunkára vonatkozó kérdésben határoz (dönt, véleményez, javaslatot tesz), továbbá akkor, ha a jegyzőkönyv készítését rendkívüli esemény indokolja és elkészítését az intézmény vezetője elrendelte.

9

A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell:  elkészítésének helyét, idejét  a jelenlévők felsorolását,  az ügy megjelölését,  az ügyre vonatkozó lényeges megállapításokat, így különösen az elhangzott nyilatkozatokat, a meghozott döntéseket,  a jegyzőkönyv készítőjének az aláírását. A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyv készítője, továbbá az eljárás során végig jelen lévő alkalmazott írja alá. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen.

82



Az elintézett iratokat irattárba kell helyezni. Az irattári őrzés idejét az 1. mellékletként kiadott irattári terv határozza meg. Az irattári őrzés idejét az irat végleges irattárba helyezésének évétől kell számítani. Az iratok selejtezését az intézmény vezetője rendeli el és ellenőrzi. A tervezett iratselejtezést annak tervezett időpontját legalább harminc nappal megelőzően be kell jelenteni az illetékes levéltárnak. 5. A kötelezően használt nyomtatványok

ks

k 20

Az intézmény által használt nyomtatvány lehet a) nyomdai úton előállított, lapjaiban sorszámozott, szétválaszthatatlanul összefűzött papíralapú nyomtatvány, b) nyomdai úton előállított papíralapú nyomtatvány, c) elektronikus okirat, d) elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint hitelesített papíralapú nyomtatvány. Az elektronikus okirat az oktatásért felelős miniszter által jóváhagyott rendszer alkalmazásával elektronikus úton előállított, az intézmény SZMSZ-ében meghatározott rend szerint elektronikusan tárolt irat. Az óvoda által használt nyomtatvány  felvételi előjegyzési napló  felvételi és mulasztási napló  óvodai csoportnapló  óvodai törzskönyv  tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemény (óvodai szakvélemény)  gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció

9

a0

A felvételi előjegyzési napló A felvételi előjegyzési napló vezetése: az óvodavezető feladata Az óvodai felvételi előjegyzési napló az óvodába jelentkezett gyermekek nyilvántartására szolgál. A felvételi előjegyzési naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a napló megnyitásának és lezárásának időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát is. A napló nevelési év végén történő lezárásakor fel kell tüntetni a felvételre jelentkező, a felvett és a fellebbezés eredményeként felvett gyermekek számát. A felvételi előjegyzési napló gyermekenként tartalmazza  a jelentkezés sorszámát, időpontját  a gyermek nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja (gondviselője) nevét,  a kijelölt óvoda megnevezését  annak az óvodának a megnevezését, ahová a gyermek jelentkezését még benyújtották  annak tényét, hogy a gyermek a jelentkezés időpontjában részesül-e bölcsődei vagy óvodai ellátásban  a szülő felvétellel, ellátással kapcsolatos igényeit  a felvételi elbírálásánál figyelembe vehető egyéb szempontokat  az óvodavezető javaslatát  a felvétellel kapcsolatos döntést, annak időpontját  a felvétellel kapcsolatos fellebbezés időpontját és iktatószámát

83





a felvétel időpontját.

k 20

A felvételi és mulasztási napló A felvételi és mulasztási napló vezetése: az óvodapedagógus feladata A felvételi és mulasztási napló az óvodába felvett gyermekek nyilvántartására és mulasztásaik vezetésére szolgál. A felvételi és mulasztási naplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját, címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését. A felvételi és mulasztási napló tartalmazza:  a gyermek naplóbeli sorszámát, oktatási azonosító számát, nevét, születési helyét és idejét, állampolgárságát, nem magyar állampolgár esetén a tartózkodás jogcímét, a jogszerű tartózkodást megalapozó okirat számát,lakóhelyének, tartózkodási helyének címét, anyja születéskori nevét, apja vagy törvényes képviselője nevét  a felvétel időpontját  az igazolt és igazolatlan hiányzások havi és éves összesítését  a szülők napközbeni telefonszámát  a megjegyzés rovatot Amennyiben az óvoda sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését is ellátja, a megjegyzés rovatban fel kell tüntetni a szakvéleményt kiállító szakértői bizottság nevét, címét, a szakvélemény kiállításának időpontját és számát, valamint az elvégzett felülvizsgálatok, továbbá a következő kötelező felülvizsgálat időpontját, valamint a gyermek OM azonosítóját. A gyermeket akkor lehet a felvételi és mulasztási naplóból törölni, ha az óvodai elhelyezése megszűnt.

ks

9

a0

Az óvodai csoportnapló Az óvodai csoportnapló vezetése az óvodapedagógus feladata Az óvodai csoportnapló az óvoda pedagógiai programja alapján a nevelőmunka tervezésének dokumentálására szolgál. Az óvodai csoportnaplóban fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét, a nevelési évet, a csoport megnevezését, a csoport óvodapedagógusait, a megnyitás és lezárás helyét és időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú dokumentum esetén az óvodai körbélyegzők lenyomatát, a pedagógiai program nevét. Az óvodai csoportnapló tartalmazza  a gyermekek nevét és óvodai jelét  a fiúk és lányok számának összesített adatait, ezen belül megadva a három év alatti, a három–négyéves, a négy–ötéves, az öt–hatéves a hat–hétéves gyermekek számát, a sajátos nevelési igényű gyermekek számát  a nevelési évben tankötelessé váló gyermekek nevét  a napirendet, a napirend szerinti tevékenységek időtartamát és a tevékenységeket  a hetente ismétlődő közös tevékenységeket tartalmazó heti-rendet napi bontásban  nevelési éven belüli időszakonként: o a nevelési feladatokat o a szervezési feladatokat o a tervezett programokat és azok időpontjait o a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magában foglaló tevékenységek, foglalkozások keretében az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységi formák tartalmi elemeit, o az értékeléseket

84



o a hivatalos látogatásokat, a látogatás célját, időpontját, a látogató nevét és beosztását, a látogatás szempontrendszerét, az eredményt o feljegyzést a csoport életéről.

a0

ks

k 20

Az óvodai törzskönyv Az óvodai törzskönyv vezetése: az óvodavezető feladata Az óvodai törzskönyv az óvodára vonatkozó legfontosabb adatok vezetésére szolgál. Az óvodai törzskönyv tartalmazza  a törzskönyvi bejegyzések hitelesítésének időpontját, az óvodavezető aláírását, papíralapú nyomtatvány esetén az óvoda körbélyegzőjének lenyomatát,  az óvoda nevét és címét,  nevelési évenként az óvoda általános adatait (önkormányzati, nem önkormányzati jelleg, nevel-e sajátos nevelési igényű és nemzetiségi gyermekeket, gyakorló intézményként működik-e, a gyermekek október 1-jei létszámát, az összes férőhely és a szükséges férőhelyek számát, gyermekcsoportjainak számát, az óvodapedagógusok számát, a bérgazdálkodó, a munkáltató és gondnokság megnevezését,  az óvoda nyitvatartási idejét (év, heti időszak, napi időszak és időtartam),  a gyermeklétszámot nevelési évenként összesítve, továbbá az október 1-jei és május 31-i állapot szerint, a korosztályonkénti bontást, a sajátos nevelési igényű és a hátrányos, továbbá a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát, a gyermekcsoportok október 1-jei számát,  nevelési évenként az étkezésben részesülő és nem részesülő gyermekek számát,  az engedélyezett és betöltött összes álláshely évenkénti számát,  az óvoda telkeinek adatait nevelési évenként (összes terület, tulajdonos, a kert, a beépített terület és az udvar területe),  az óvoda épületeinek adatai (építés éve, használat jogcíme, fűtési módja, légtere, alapterülete, a WC-k száma, a szolgálati lakások száma, a felújítások adatai),  kimutatást az óvoda helyiségeiről (alapterület, férőhely, minőség, használat, a gyermekcsoportok közvetlen ellátását szolgáló helyiségek, egyéb helyiségek),  az óvoda könyvtárának adatait (állományát, állományának gyarapodását, csökkenését) nevelési évenként,  az óvodapedagógusok és egyéb alkalmazottak adatai közül a nevet, születési helyet és időt, a végzettséget, szakképzettséget, a beosztást, a szolgálati idő kezdetét, a munkába lépés és kilépés időpontját. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen Az óvodai szakvélemény kiállítása: az óvodapedagógusok véleményének kikérésével az óvodavezető feladata

9

Az óvodai szakvélemény az óvodának a gyermek iskolaérettségére vonatkozó állásfoglalására szolgáló három példányból álló nyomtatvány. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvéleményen fel kell tüntetni az óvoda nevét, OM azonosítóját és címét. A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény tartalmazza  a gyermek nevét, születési helyét és idejét, lakóhelyének, tartózkodási helyének címét  az állásfoglalást arra vonatkozóan, hogy az intézmény o a gyermeknek az általános iskola első évfolyamára való felvételét o a gyermek további óvodai nevelését o a gyermek iskolaérettségének megállapítása céljából a szakértői bizottság vizsgálatát javasolja

85



 a szakvélemény kiállításának helyét és idejét, az óvodavezető aláírását  a szülőnek a szakvélemény megismerését igazoló aláírását A tankötelezettség megállapításához szükséges óvodai szakvélemény egy példánya az óvodában marad, egy példányát át kell adni a szülőnek. Amennyiben az óvodavezető a gyermek további óvodai nevelésére tesz javaslatot, akkor az egyik példányt meg kell küldeni a gyermek lakóhelye szerint illetékes települési önkormányzat jegyzőjének. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció Az gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció vezetése az óvodapedagógus feladata

k 20

ks

A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció a gyermek fejlődéséről folyamatosan vezetett olyan dokumentum, amely tartalmazza a gyermek fejlettségi szintjét, fejlődésének ütemét, a differenciált nevelés irányát. A gyermek fejlődését nyomon követő dokumentáció tartalmazza  a gyermek anamnézisét,  a gyermek fejlődésének mutatóit (érzelmi-szociális, értelmi, beszéd-, mozgásfejlődés), valamint az óvoda pedagógiai programjában meghatározott tevékenységekkel kapcsolatos egyéb megfigyeléseket,  a gyermek fejlődését segítő megállapításokat, intézkedéseket, az elért eredményt,  amennyiben a gyermeket szakértői bizottság vizsgálta, a vizsgálat megállapításait, a fejlesztést végző pedagógus fejlődést szolgáló intézkedésre tett javaslatait,  a szakértői bizottság felülvizsgálatának megállapításait,  a szülő tájékoztatásáról szóló feljegyzéseket. 6. A tanügyi nyilvántartások vezetése

a0

Az óvodapedagógus csak a nevelőmunkával összefüggő feladatokhoz nélkülözhetetlen ügyviteli tevékenységet köteles elvégezni. A hibás bejegyzéseket a tanügyi nyilvántartásokban áthúzással kell érvényteleníteni, olyan módon, hogy az olvasható maradjon, és a hibás bejegyzést helyesbíteni kell. A javítást aláírással, keltezéssel és papíralapú nyomtatvány esetén az intézmény körbélyegzőjének lenyomatával kell hitelesíteni. 7. Az intézmény irattári terve

Őrzési idő (év)

nem selejtezhető nem selejtezhető 50 10 10 20 10 10 5

9

Vezetési, igazgatási és személyi ügyek 1. Intézménylétesítés, - átszervezés, - fejlesztés 2. Iktatókönyvek, iratselejtezési jegyzőkönyvek 3. Személyzeti, bér- és munkaügy 4. Munkavédelem, tűzvédelem, balesetvédelem, 5. Fenntartói irányítás 6. Szakmai ellenőrzés 7. Megállapodások, bírósági, államigazgatási ügyek 8. Belső szabályzatok 9. Munkatervek, jelentések, Statisztikák 10. Panaszügyek Nevelési ügyek

5

86


11. 12. 13. 14. 15. 16.. 17.


10 20 5 5 5 5

Szakértői bizottság szakértői véleménye Ingatlan-nyilvántartás, - kezelés, - fenntartás, épülettervrajzok, helyszínrajzok, használatbavételi engedélyek

20 határidő nélküli

k 20

Nevelési kísérletek, újítások Felvétel, átvétel Naplók Pedagógiai Szakszolgálat Szülői munkaközösség működése Szaktanácsadói, szakértői vélemények, javaslatok és ajánlások Gyermekvédelem

3

8. Értelmezések

Érkeztetés:

9

a0

ks

Az érkezett küldemény, azonosítóval történő ellátása és adatainak nyilvántartásba vétele. Feladatkör: Azoknak a feladatoknak az összessége, amelyet a szerv vagy személy végez az ügyintézési folyamat során. Hatáskör: Az ügyintézés feladatkörének pontos körülhatárolása, azoknak az ügyeknek az összessége, amelyekben a szerv jogosult intézkedni. Iktatás: Az irat iktatószámmal történő nyilvántartásba vétele az érkeztetést vagy a keltezést követően. Iktatókönyv: Olyan nem selejtezhető, hitelesített iratkezelési segédeszköz, amelyben az iratok iktatása történik. Iktatószám: Olyan egyedi azonosító, amellyel a szerv látja el az iktatandó iratot. Irat: Minden olyan szöveg, számsor, amely a szerv működésével, tevékenységével kapcsolatban keletkezett. Iratkezelés: Az irat készítését, nyilvántartását, rendszerezését, megőrzését, selejtezését együttesen magába foglaló tevékenység. Küldemény: Az irat, kivéve a reklám és sajtótermék, amelyet kézbesítés céljából címzéssel láttak el. Másolat: Valamely eredeti iratról, keletkezése után készített példány, amely lehet egyszerű és hitelesített záradékkal ellátott is. Melléklet: Valamely irat szerves része, tartozéka, attól elválaszthatatlan része. Selejtezés: Az iratoknak az irattári tervben szereplő őrzési idő lejártát követően történő megsemmisítésének előkészítése. Ügyintézés: Valamely szerv vagy személy tevékenységével kapcsolatban keletkező ügyek ellátása, eközben felmerülő munkamozzanatok sora. Ügyintéző: Az ügyek érdemi intézését végző személy, előadó, aki az ügyet döntésre előkészíti. Ügykezelő: Az iratkezelési feladatokat végző személy. Ügykör: A szerv vagy személy hatásköre. Ügyvitel: Az ügyintézés összessége a szolgáltatások teljesítését foglalja magába.

87



9. Az iratkezelés felügyelete Az iratkezelés az intézményvezető feladata, felelős azért, hogy a biztonságos iratkezelés személyi, dologi feltételei és eszközei rendelkezésre álljanak. 10. Iktatókönyv

k 20

Kézi iktatás céljára hitelesített, oldalszámozott iktatókönyvet kell használni. Az iktatószám minden évben az 1. sorszámmal kezdődik és perjelzéssel az évszámot is meg kell jelölni. Az iktatókönyvön belül az iktatószámokat folyamatos, zárt, emelkedő sorszámos rendszerben kell kiadni és nyilvántartani. Az iktatókönyvet az év utolsó munkanapján az utolsó irat iktatása után le kell zárni. Az iratkezelés rendszerét csak a naptári év kezdetén lehet megváltoztatni. 11. Küldemények átvétele, felbontása, érkeztetése, iktatása és továbbítása

A beérkezett, illetve a keletkezett iratokat iktatással kell nyilvántartani. Az iktatás iktatókönyvbe történő bevezetéssel, naptári évenként újra kezdődő sorszámos rendszerben történik. A beérkezett iratokon és az iktatókönyvben fel kell tüntetni az érkezés napját, az iktatószámot, az irat mellékleteinek számát.

ks

Az irathoz az iktatást követően csatolni kell az irat előzményeit. Az iratokat minden esetben úgy kell iktatni, hogy azt előadója, tárgya, irat száma vagy más azonosítója szerint visszakereshető legyen. Valamennyi beérkezett küldeményt, kivéve azokat, amelyek névre szóló, illetve magánküldemények, a feladattal megbízott személy bonthatja fel, és látja el érkeztető bélyegzővel, vonatkozik ez az intézményektől érkező és külső postai küldeményekre is. Faxon, e-mail-en érkezett irat esetén gondoskodni kell egy időtálló másolat készítéséről. Másolatban érkezett irat esetén, a másolatot eredeti iratként kell kezelni. Mindkét esetben az iratkezeléséről az általános rendelkezések az irányadók.

a0

A nem papír alapú elektronikus adathordozón érkezett vagy küldött iratokat csak papíralapú kísérőlappal lehet küldeni vagy átvenni. Kezelése a papír alapúakkal megegyező, de az iktatókönyvbe be kell jegyezni az irat jellegét és tárolási helyét.

9

A küldeményen fel kell tüntetni:  a címzés adatait,  az irat tárgyát,  fájlnevét, típusát. Ha a felbontás alkalmával kiderül, hogy a küldemény pénzt, vagy egyéb értéket tartalmaz, a küldemény értékét fel kell tüntetni az iraton és átvételi elismervény ellenében át kell adni a pénzkezeléssel megbízott dolgozónak. Az átvételi elismervényt az irathoz kell csatolni. A küldemény borítékját az irathoz kell csatolni amennyiben:  az ügyirat, vagy számla benyújtásának időpontjához jogkövetkezmény fűződik  a beküldő nevét, címét csak a borítékról lehet megállapítani  a küldemény hiányosan vagy sérülten érkezett.

88



k 20

Az iratokat úgy kell iktatni, hogy abból kiderüljön:  a beérkezés ideje,  az iktatószám,  az iktatás időpontja,  adathordozó típusa,  a küldő adatai,  a címzett adatai,  az ügyintéző neve,  az irat tárgya,  kezelési feljegyzések,  az irat holléte.

ks

Nem kell iktatni:  tájékoztatót,  reklámcélú küldeményt,  közlönyöket, folyóiratokat, sajtóterméket,  visszaérkezett tértivevényt,  nyugtát, számlát, számlakivonatot. Soron kívül kell iktatni és továbbítani a sürgős jelzéssel ellátott vagy határidős iratokat. Az iratokat úgy kell kézbesíteni, hogy annak megtörténte, továbbá az irat átvételének a napja megállapítható legyen. Nem kell az irattárba helyezni azokat az iratokat, amelyről az ügyintéző külön nyilvántartást vezet, illetve személyiségi jogokat sértene, vagy munkabérrel kapcsolatos adatokat tartalmaz. Ebben az esetben is el kell látni iktatószámmal és az iktatókönyvben, fel kell jegyezni az ügyintéző nevét, ahol az irat fellelhető.

A Küldemények átvétele Az iratkezelési szabályzat határozza meg a beérkezett irat, levél, távirat, fax, csomag átvételére való jogosultságot és az átvétellel kapcsolatos teendőket. Az átvétellel kapcsolatos teendők a küldemény érkezésének módja szerinti bontásban is meghatározható.

a0

Átvételi jogosultság A küldemény átvételére jogosult:  a címzett vagy a feladatkörrel írásban megbízott személy.

9

A küldemény ellenőrzése átvételkor A küldeményt átvevő személy köteles ellenőrizni:  a címzés alapján az átvételi jogosultságot  az iratot tartalmazó boríték sértetlenségét Felbontás nélkül kell a címzetthez továbbítani a névre szóló iratokat, továbbá azokat az iratokat, amelyek felbontásának jogát a vezető fenntartotta magának. A névre szóló iratot, amennyiben az hivatalos elintézést igényel, felbontást követően haladéktalanul vissza kell juttatni az iratkezelőhöz.

Az átvétel igazolása Az átvevő az okmányon az átvétel dátumának feltüntetésével az átvételt elismeri. Ha az ügyfél az iratot személyesen vagy kézbesítő útján nyújtja be az átvételt iktató, vagy postakönyvben igazolni kell.

89



Sérült küldemény kezelése Sérült küldemény átvétele esetén, az átvételi okmányon jelölni kell, és soron kívül ellenőrizni kell a küldemény tartalmának meglétét. A hiányzó iratról azonnal értesíteni kell a küldemény feladóját. Ha az irat burkolata sérült vagy felbontottan érkezett, az adatkezelő rávezeti a "sérülten érkezett", illetőleg a "felbontva érkezett" megjegyzést, az érkezés keltét, és aláírásával igazolja azt. A megállapíthatóan hiányzó iratról vagy mellékletről a feladót értesíteni kell.

k 20

Határidős küldemény A gyors elintézést igénylő, azonnali vagy sürgős jelzésű küldeményt azonnal továbbítani kell a címzetthez, illetve azt szignálásra jogosultnak soron kívül be kell mutatni.

Téves címzés Téves címzés, vagy helytelen kézbesítés esetén a küldeményt azonnal továbbítani kell a címzettnek, ha ez nem lehetséges vissza kell postázni a feladónak. Ha ez nem állapítható meg, iktatni, irattározni és meghatározott idő után selejtezni kell.

Tévesen átvett küldemény A felbontó a felbontás tényét a dátum megjelölésével köteles rögzíteni, majd gondoskodnia kell a küldemény címzetthez való eljuttatásáról.

ks

Elektronikus küldemény Kezelése megegyezik a normál küldeményekkel, azzal a különbséggel, hogy a beérkezett küldeményt kinyomtatás után iktatni kell, kimenő küldemény esetén a megérkezés tényét igazoló dokumentumot is mellé kell csatolni.

Küldemények szétosztása Az iratokat úgy kell átadni az óvodavezetőnek, hogy a posta átvevőjének és átadójának a személye és az átadás, átvétel időpontja postakönyvben megállapítható legyen.

12. Záró rendelkezések

a0

Iratkölcsönzés Az irattárból kiadott iratról másolatot kell készíteni és a kiadó, átvevő aláírásával annak tényét és idejét igazolni kell. Az irat visszahelyezéséig ennek a feljegyzésnek az eredeti irat helyén fellelhetőnek kell lenni.

9

Jelen Szabályzat az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának 8. sz. melléklete. A szabályzatban foglaltak megismerése és betartása, illetve betartatása az adatnyilvántartásban és – kezelésben közreműködő intézményi alkalmazottakra kötelező érvényű. Az intézménynél gondoskodni kell arról, hogy a Szabályzatban foglalt előírásokat az érintett munkatársak megismerjék, annak tényét a szabályzathoz csatolt íven aláírásukkal igazolják. A Szabályzatot az alkalmazotti testület tagjai megismerték, elfogadták, ezt aláírásukkal igazolták. Az aláírásokat a melléklet tartalmazza. A hatályba lépés dátuma: 2015

90



9. számú melléklet

Munkaköri leírásminták

     

9

a0

ks

k 20

Óvodavezető munkaköri leírás-mintája Óvodapedagógus munkaköri leírás-mintája Pszichológus munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógus munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírás-mintája Gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő szakember munkaköri leírásmintája  Dajka munkaköri leírás-mintája

91



Óvodavezető munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név

k 20

Jogkör gyakorlója

MUNKAVÁLLALÓ Név

Született

Anyja neve

Heti munkaidő

Kötelező órák száma

ks

Munkavégzés helye

Az óvodavezető közvetlen felettese a munkáltatói jogkör gyakorlója.

9

a0

Az óvodavezető feladatai:  Az óvodavezető önállóan képviseli az intézményt, teljes aláírási jogkörrel rendelkezik.  Az intézmény egyéni felelősségű irányítása, a szakszerű és törvényes működés, a helyi oktatáspolitikai igényeknek megfelelő, színvonalas pedagógiai munka az ésszerű és takarékos gazdálkodás biztosítása.  Felelősséggel tartozik a fenntartónak és a nevelőtestületnek a Köznevelési törvényben, a hatályos rendeletekben és az óvodai szabályzatokban számára meghatározott feladatok ellátásáért, valamint intézmény más felelős tagjai által vezetett munkaterületek felügyeletéért.  Alapvető feladata az intézmény pedagógiai irányítása, de munkakörében foglalkoznia kell személyzeti-munkáltatói, gazdálkodási és adminisztratív (tanügy-igazgatási, hivatali) feladatokkal is.  Az óvodavezető egyéni felelősségének érintetlenül hagyása mellett felelős a szervezeti felépítésben meghatározott területek munkájáért.  Utasítási és rendelkezési joga kiterjed az óvodai nevelés, tanügyigazgatás, óvodai jogviszony kérdésében az óvoda dolgozóira.  Munkája tervszerű végzése érdekében munkaterületére éves munkaprogramot és ellenőrzési tervet készít, amit jóváhagyásra beterjeszt a fenntartónak.

92



 Munkaterületéről havonta szóbeli tájékoztatót ad a fenntartó részére, félévenként írásos beszámolót készít a fenntartó által megadott szempontok alapján. Rendkívüli eseményről azonnal tájékoztató jelentést ad.  Szervezi az óvodai nevelés feladatainak megvalósítását, az óvodai beíratást, a gyermekek felvételét, áthelyezését. Gondoskodik a gyermekek év közbeni, kimaradásának, áthelyezésének ügyintézéséről.

k 20

A pedagógiai irányítás feladatait a Köznevelési törvény határozza meg: az intézményi nevelő-oktatómunka irányítása és ellenőrzése, az intézményi szakmai feladatok irányítása és ellenőrzése. Az intézményvezető a központi előírásoknak, és a helyi társadalom igényeinek figyelembevételével, a nevelőtestülettel együtt részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában, gondoskodik annak megvalósításáról, az eredményesség és hatékonyság tervszerű és rendszeres ellenőrzéséről. Felelősségi körében gondoskodik a nevelő-oktatómunka tárgyi, személyi és szervezeti feltételeiről, a demokratikus óvodai légkör kialakításáról. Az intézményvezető tervezi, szervezi, ellenőrzi, elemzi és értékeli a nevelő-oktató munkát, de vannak feladatai a végrehajtás területén is.

9

a0

ks

Így:  Részt vesz az intézmény pedagógiai-nevelési programjának kialakításában.  Jóváhagyja az intézményben dolgozó óvodapedagógusok tervező munkáját, a foglalkozási terveket.  Elkészíti, elkészítteti az óvoda dokumentumait: Házirend, Szervezeti és Működési Szabályzat, Munka- és Tűzvédelmi szabályzat, stb.  Szorgalmazza a nevelési szempontból fokozott törődést igénylő (hátrányos helyzetű, veszélyeztetett és a tehetséges) gyermekek megfelelő foglalkoztatását szolgáló eljárásokat.  Irányítja és figyelemmel kíséri a intézményben a gyermeki közösségek életét, fejlődését.  Biztosítja az intézmény, gyermeki és felnőtt közösségeinek demokratikus jogait.  Részt vállal az intézmény nevelőtestületi értekezletei szervezésében, segíti a nevelőtestületi döntések megfelelő előkészítését, az intézményen belüli információáramlást.  Biztosítja, hogy valamennyi nevelő, szakalkalmazott megismerje a legfontosabb központi és intézményi dokumentumokat, ellenőrzi ezek előírásainak, szellemének érvényesülését, a nevelőtestületi határozatok végrehajtását.  Támogatja az óvodapedagógusok, szakalkalmazottak tervszerű és folyamatos önképzését, elősegíti az újító és korszerű törekvések kibontakozását.  Ellenőrzi a felelősök munkáját.  Az óvodai foglalkozások rendszeres látogatásával, a nevelők egyetértésével végzett, tőlük bekért felmérések és beszámolók, valamint folyamatos megfigyelései útján ellenőrzi a nevelő-oktató munka színvonalának és eredményességének alakulását.

93



k 20

 Az elemzések és tapasztalatok alapján félévkor és a tanév végén rendszeresen, a munkatervben meghatározott alkalmakkor külön is értékeli a intézményben folyó nevelőmunkát.  A kiemelkedő, illetve tartósan jó munkát végző dolgozók esetében, az intézmény belső szabályzataiban rögzített egyeztetési kötelezettségek betartásával, javaslatot tehet jegyzőkönyvi dicséretben, pénzjutalomban, béremelésben részesítésére, kitüntetés felterjesztésre.  Gondoskodik a munkafegyelem és a törvényesség megtartásáról, kezdeményezheti a munkaviszonyát vétkesen megszegő dolgozó törvényes felelősségre vonását.  Javaslatot tesz, az intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítására.

ks

További feladatok:  Szervezi az intézmény ügyviteli munkáját a mindenkori érvényes jogszabályok szerint.  Folyamatosan figyelemmel kíséri a központi és helyi oktatáspolitikai intézkedéseket, ezekről naprakészen tájékozott és intézkedik a tanév közben érkezett rendeletek tantestületben való megismertetéséről és végrehajtásáról.  A hivatalos ügyintézési határidőn belül válaszol a hozzá érkezett gyermekeket érintő kérésekre.  A gazdasági év elejére adatokat szolgáltat az intézmény költségvetésének elkészítéséhez.  Folyamatosan gondoskodik az intézmény takarékos gazdálkodásáról. Az óvodavezető kapcsolatot tart:

Az óvodavezető döntési hatáskörébe tartozik: A felnőtt dolgozókra vonatkozóan:  az óvodapedagógusok, szakalkalmazottak munkabeosztása  intézményben, fegyelmi eljárás kezdeményezése,  rendkívüli, esetenkénti feladatok, megbízások kiadása.

9

a0

az intézményen belül:  a nevelőtestülettel,  a szülői közösséggel,  a szakmai felelősökkel, az intézményen kívül:  a szülőkkel, (szülői értekezletek, egyéni fogadóórák formájában),  az intézmény érdekében létrehozott alapítvány kuratóriumával,  a térségben működő más közoktatási és közművelődési intézményekkel,  a gyermekvédelmi, családvédelmi szolgálatokkal  a iskolákkal (a tanulók beiskolázásának érdekében),  óvodát támogató helyi társadalmi szervezetekkel, kamarákkal, az iskolaorvossal.

94



A gyermekekre vonatkozóan:  az intézménybe felvett gyermekek csoportokba való beosztása. A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a fenntartó a feladatkörébe utal. Általános magatartási követelmények

ks

k 20

 Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

a0

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért. Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal.

9

Tevékenységét ellenőrizheti: fenntartó, külső szakértő

95



ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 2015. ……….-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. Budapest, 2015. …………………….

k 20

…………………………………………… munkáltató

ks

NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem. Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használom.

Budapest, 2015……………….

a0 ……….………………………………………. munkavállaló

9 96



Óvodapedagógus munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név Joggyakorló

k 20 MUNKAVÁLLALÓ Név

Született

Anyja neve

Heti munkaidő


ks

Munkavégzés helye

Az óvodapedagógus közvetlen felettese az óvodavezető.

a0

Munkaköri feladatait, az óvodai nevelőmunka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó alapdokumentumok, és az óvoda munkaterve alapján felelősséggel végzi. Köteles megtartani a pedagógus etikai követelményeit, a munkafegyelem, és a közösségi együttműködés normáit. Felelős a rábízott gyermekek testi és lelki egészségért, épségért, a gyermek személyiségfejlődésére károsan ható büntető eljárásokat nem alkalmazhat. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel összefüggő értesüléseit, hivatali titokként köteles megőrizni. Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző.

9

Az óvodapedagógus feladatai:  Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.  Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján végzi önállóan és felelősséggel.

97



 A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg.  Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.  Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.  Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.  Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében!

k 20

9

a0

ks

Alaptevékenysége:  Az óvoda teljes nyitva tartása alatt óvodapedagógus foglalkozik a gyerekekkel. Munkaidejét és kötelező óraszámát a mindenkor érvényben lévő jogszabály alapján határozza meg az óvoda vezetője.  Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről. Az ismereteket sokoldalúan és tárgyilagosan közvetítse. A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés).  Minden óvónőnek hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.  Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű nevelőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.  Folyamatosan ellenőrzi, méri, értékeli a gyermekek teljesítményét, fejlődését, és erről a személyiséglapon feljegyzést készít.  A csoportszobában és a közös helyiségekben teremtsen tiszta, rendezett, esztétikus környezetet.  A külső világ tevékeny megismeréséhez gondoskodjon biztonságos, külső helyszínekről, kíséretről.  A minőségfejlesztésben aktívan vegyen részt.  Megfelelő felkészültséggel, felkérésre, vállaljon és végezzen a munkaközösségben feladatokat.  Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó nevelőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről. Családlátogatást végez, melyről feljegyzést készít. Közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a gyermeke fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében.

98



a0

ks

k 20

 A nevelés folyamatosságának biztosítása érdekében kapcsolatot tart az iskolai nevelőkkel. Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.  Támogatja az orvos, a védőnő, a gyermekjóléti szolgálat munkáját.  Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, csoportját nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek egészségügyi állapotáról, magatartásáról, viselkedéséről, értelmi képességeinek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja. Együttesen gondoskodnak a kulturált étkezés, a nyugodt pihenés és gondozás feltételeinek biztosításáról.  A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.  Naprakészen vezeti a csoportmunkához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat (mulasztási napló, csoportnapló, személyiséglapok).  Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált nevelése, a gyermekközösségek alapítása, fejlesztése. Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, tehetségét, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát. Biztosítsa a gyermekek részére az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket. Feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a preventív nevelőmunka.  Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.  Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni.  Munkaidőben csak a legszükségesebb esetben használjon telefont, magánügyeit gyorsan, a nevelőmunka zavarása nélkül intézze el.

9

Az óvodára háruló feladatokból az óvónő köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint:  Helyettesítés  Szülői értekezlet tartása  Előadás, beszámoló, gyakorlati bemutató tartása  Jegyzőkönyvvezetés  Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is

99


    


Pályázatírásban való részvétel, adatszolgáltatás Leltározás, selejtezés előkészítése Felkérés alapján vállalhat munkavédelmi és tűzvédelmi megbízatást Gyermek- és ifjúságvédelmi feladatokat vállalhat, mint gyermekvédelmi felelős Az óvoda kulcsaiért felelősséget vállal, a rábízott kulcsok elvesztése esetén azokat saját költségen pótolja

A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal.

k 20 Egyéb feladatok, megbízások  Tűz-, baleset- és munkavédelmi felelős

a0

ks

Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

9

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért. Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS!

100



Tevékenységét ellenőrizheti: óvodavezető, fenntartó, külső szakértő


ks

k 20

…………………………………………… munkáltató


a0

Budapest, 2015……………….

……….………………………………………. munkavállaló

9 101



Pszichológus munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név Joggyakorló


Született

Anyja neve

Heti munkaidő


ks

Munkavégzés helye

A pszichológus közvetlen felettese az óvodavezető.

a0

Munkaköri feladatait, az óvodai nevelőmunka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó alapdokumentumok, és az óvoda munkaterve alapján felelősséggel végzi. Köteles megtartani a pszichológus etikai követelményeit, a munkafegyelem, és a közösségi együttműködés normáit. Felelős a rábízott gyermekek testi és lelki egészségért, épségért, a gyermek személyiségfejlődésére károsan ható büntető eljárásokat nem alkalmazhat. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel összefüggő értesüléseit, hivatali titokként köteles megőrizni.

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző.

9

Kötött munkaidejében (heti: 22 óra – 10 óra) ellátandó feladatok: (Nkt.62 § (11a) bekezdése alapján)

Az óvodapszichológus neveléssel-oktatással lekötött munkaideje heti huszonkettő óra. A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval, tanácsadással, fejlesztéssel (a továbbiakban:

102



k 20

közvetlen pszichológiai foglalkozás) kapcsolatos, továbbá a gyermekekkel, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatokat. Heti tíz órában a közvetlen pszichológiai foglalkozások szervezésével, előkészítésével kapcsolatos feladatokat látja el, részt vesz a pedagógiai szakszolgálat óvodapszichológus koordinátora által szervezett szakmai feladatokban, szükség esetén előkészíti a gyermek szakellátásba történő irányítását, a munkaidő fennmaradó részében pedig a munkaköréhez szükséges információk feldolgozásával, az óvodai dokumentáció elkészítésével kapcsolatos feladatokat, továbbá a szakmai fejlődéséhez szükséges tevékenységeket végez. A közvetlen pszichológiai foglalkozás heti előírt időkerete indokolt esetben a nevelési, tanítási év alatt az egyes hetek között átcsoportosítható. A pszichológus feladatai:

A nevelési-oktatási intézményben alkalmazott óvodapszichológus ellátja a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 132. §-ban meghatározott feladatokat, amelyek elsődleges célja a gyermek, a tanuló személyiségfejlesztése, lelki egészségvédelme, továbbá a nevelő-oktató munka hatékonyságának segítése.

ks

Főbb felelősségek és tevékenységek  Szaktudásával az óvoda nevelő-oktató munkáját segítse, hatékonyságát növelje.  A nevelés-oktatás folyamatának regisztrálása és hatásainak vizsgálata pszichológiai szempontból és eszközökkel.  Szűrés, egyéni és csoportos fejlesztés  Feltáró és fejlesztő célzatú egyéni és csoportos foglalkozások  Konzultáció konkrét nevelési problémák megoldása, lehetőségek kiaknázása szempontjából.  Pszichológiai ismeretek kifejtése, átadása

9

a0

Feladatkör részletesen  Szakmai szempontok alapján ismereteket szerez az intézmény gyermekcsoportjairól, az egyes gyermekekről, szülőkről, nevelőtestületről, méréseket végez, közvetlen módon befolyásolja az óvoda gyermekeinek életét, fejlesztő eljárásokat honosít meg, illetve dolgoz ki.  Szűrés és irányítás, különös tekintettel a beiskolázás és az átmenetek kritikus szakaszaira.  Szakszerű pszichológiai szűrővizsgálat, az SNI diagnózissal, szakvéleménnyel rendelkező gyermekek, óvodai integrációjának segítése.  A diagnózis felállításához információ gyűjtése az egyes gyermekekről, amely tesztek, megfigyelés, interjú, illetve kérdőív segítségével történhet. Az elemzés során kiemeli a gyerek erősségeit is, valamint javaslatot tesz a fejlesztésre, a probléma megoldására  Személyesen, a konkrét gyermek konkrét szükségleteinek, belülről motivált érdeklődésének s természetes aktivitásának értőn figyelése, egész személyiségének elfogadása és indirekt irányítása.  Feltáró és fejlesztő célzatú egyéni és csoportos foglalkozások megtartása.

103



ks

k 20

 Munkatársi együttműködés, szükség és igény szerint a nevelési helyzet- és esetmegoldások folyamatos egyeztetése.  Szakmai kapcsolattartás a Pedagógiai Szakszolgálattal és a Szakértői Bizottsággal.  Konkrét nevelési problémák megoldásakor esettanulmány készítése az érintett pedagógusokkal.  Egyéni és csoportos tanácsadás szülők, pedagógusok számára.  Személyiségfejlesztő tréningek, önismereti csoportok vezetése az alkalmazottak részére.  A feltáró és fejlesztő célzatú foglalkozások szervezése a pedagógusok körében, az igényeknek megfelelően.  Konzultáció konkrét nevelési problémák megoldása, váratlan nehéz élethelyzetek eseteinek megoldási lehetőségeinek kiaknázása céljából.  Egyedi nevelési esetek, illetve a nevelőközösség általános helyzetének megbeszélése a pedagógusokkal és az óvodavezetéssel.  Konzultatív kapcsolat kialakítása a szülőkkel.  Igény esetén szakterületéről továbbképzés szervezése pedagógustársainak, ismeretterjesztés biztosítása a szülők (munkaközössége) számára.  Módszereinek, eljárásainak megválasztásában a szakmai autonómia érvényesítése. Napi munkájában rendszeresen együttműködik a csoportban dolgozó pedagógusokkal és az óvodavezetéssel. Részt vesz a nevelőtestületi, alkalmazotti értekezleteken. Az intézmény gyermekei és dolgozói érdekében kiegyensúlyozott kapcsolatra törekszik: a társintézményekkel, a szülőkkel ápolja a hagyományosan kialakult kapcsolatainkat.  Segíti a pszichológiai ismereteknek a köznevelési intézményen belüli elsajátítását.

9

a0

Általános elvárások:  Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.  Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Az óvodára háruló feladatokból a pszichológus köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint:  Helyettesítés

104



   

Szülői értekezleten való részvétel Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása Jegyzőkönyvvezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is  Pályázatírásban való részvétel, adatszolgáltatás  Leltározás, selejtezés előkészítése  Az óvoda kulcsaiért felelősséget vállal, a rábízott kulcsok elvesztése esetén azokat saját költségen pótolja

k 20

A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal. Egyéb feladatok, megbízások  Szakmai vezető

a0

ks

Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

9

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.  Pszichológusok Szakmai Etikai Kódexének előírásainak megszegéséért. Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal.

105



Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS! Tevékenységét ellenőrizheti: óvodavezető, fenntartó, külső szakértő ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 2015. ……….-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja. Budapest, 2015. …………………….

ks

k 20

…………………………………………… munkáltató

NYILATKOZAT A munkaköri leírásban megfogalmazottakat magamra nézve kötelezőnek tekintem, annak egy példányát átvettem.

Budapest, 2015……………….

a0

Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használom.

……….………………………………………. munkavállaló

9 106



Gyógypedagógus munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név

k 20

Jogkör gyakorlója

MUNKAVÁLLALÓ Név

Született

Anyja neve

Heti munkaidő

ks

Kötött munkaidő

Munkavégzés helye

A gyógypedagógus közvetlen felettese az óvodavezető.

a0

Munkaköri feladatait, az óvodai nevelőmunka tartalmát és szervezeti kereteit meghatározó alapdokumentumok, és az óvoda munkaterve alapján felelősséggel végzi. Köteles megtartani a pedagógus etikai követelményeit, a munkafegyelem, és a közösségi együttműködés normáit. Felelős a rábízott gyermekek testi és lelki egészségért, épségért, a gyermek személyiségfejlődésére károsan ható büntető eljárásokat nem alkalmazhat. Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel összefüggő értesüléseit, hivatali titokként köteles megőrizni.

A gyógypedagógus feladatai:

9

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző.

 Feladata a rábízott gyerekek nevelése és fejlesztése, a legjobb tudásának megfelelően, minden területre kiterjedően.

107



k 20

 Feladatait a közoktatási törvényben meghatározottak szerint, az országos és helyi nevelési program alapján önállóan és felelősséggel végzi  A nevelőtestület tagjaként gyakorolja azokat a jogokat és kötelezettségeket, melyet a vonatkozó jogszabályok határoznak meg.  Alkotó módon együttműködik a nevelőmunka fejlesztése, a nevelőtestületi egység kialakítása érdekében.  Feladata az együttműködés változatos és célszerű formájának kialakítása.  Köteles megtartani a pedagógusetika követelményeit, valamint a munkafegyelem és közösségi együttműködés normáit.  Életszemléletében törekedjen a pozitív beállítottságra, működjön együtt a jó munkahelyi légkör megteremtésében! Alaptevékenysége:

ks

 A neveléssel-oktatással lekötött munkaidőben végzi a gyermekek egyéni vagy csoportos szűrésével, vizsgálatával, konzultációval tanácsadással kapcsolatos feladatokat.  A gyermekekkel, pedagógusokkal és szülőkkel való hatékony együttműködés kialakítását célzó feladatok.  Specifikus módszerek, terápiák, technikák szakszerű megválasztása, alkalmazása.  Biztosítja a sérült kisgyermek harmonikus személyiségfejlődését, alakítja a befogadó közösség attitűdjeit  Segítséget nyújt az óvodapedagógusoknak a sérült gyermek integrált neveléséhez Heti munkaideje: 40 óra Kötött munkaideje heti: 21 óra Általános feladatai:

9

a0

 Felelős a rábízott gyermekek szellemi és testi fejlődéséért, nevelőtevékenysége keretében gondoskodjon a gyermekek testi épségének megóvásáról, erkölcsi védelméről, személyiségének fejlődéséről.  A humanista pedagógia elveivel ellentétes büntetési eljárásokat nem alkalmazhat (például: testi fenyítés, megfélemlítés, csoporttól való eltávolítás, alvásra, vagy étel elfogyasztására való kényszerítés).  Minden pedagógus hivatásából eredő kötelessége, hogy fejlessze szakmai és általános műveltségét, tökéletesítse pedagógiai munkáját. Ennek érdekében használja fel az önképzésben és a szervezett továbbképzésben biztosított lehetőségeket.  Az érvényben lévő alapdokumentum előírásai és ajánlásai szerint megfelelően felkészül a tervszerű fejlesztőmunkára. Alkalmazza a gyermekek tevékenységéhez szükséges szemléltető eszközöket, segédanyagokat. Ellátja a szakmai munkával kapcsolatos ügyviteli teendőket.  Részt vesz a gyermekek értékelésében, egyéni fejlődési napló vezetésében  A csoportszobában és a közös helyiségekben részt vesz a tiszta, rendezett esztétikus környezetet megteremtésében

108



a0

ks

k 20

 Kapcsolatot tart a szülőkkel, pedagógiai és egészségügyi felvilágosító tevékenységével hozzájárul az óvodai és a családi nevelés egységének kialakításához. A gyermekek és a szülők emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartja. Részt vesz az óvoda szülői értekezletein, megszervezi és vezeti azt, a szükségleteknek megfelelően fogadóórát és nyílt napot tart. A szülőket folyamatosan érdemben tájékoztatja az óvodában folyó fejlesztőmunkáról, a kisgyermek fejlődéséről.  Az iskolaérettség megállapításához szakvéleményt készít.  Felelős a rábízott gyerekek testi épségéért, a gyermekeket nem hagyhatja felügyelet nélkül. A gyermekek fejlődéséről a szülőt érdemben rendszeresen tájékoztatja.  A gyermek életkorának, fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatja a közösségi együttműködés magatartási szabályait, törekszik azok betartására.  Naprakészen vezeti a munkájához kapcsolódó adminisztrációs feladatokat  Alapvető feladata a rábízott gyermek egyéni differenciált fejlesztése  Vegye figyelembe a gyermek egyéni képességeit, fejlődési ütemét, szociokulturális helyzetét, átlagtól eltérő másságát.  Köteles a balesetveszélyt elhárítani, megelőzni, a szükséges intézkedéseket ennek érdekében megtenni.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjen meg, hogy munkaidejének kezdetekor munkavégzésre rendelkezésre álljon. Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak.  A pedagógiai munkával, az óvoda ügyvitelével és működésével kapcsolatos – kötelező óraszámon kívüli – rendszeres, vagy esetenkénti teendőket a vezető útmutatása szerint végzi.  Óvja az óvoda berendezési és felszerelési tárgyait. A csoportszobában elhelyezett leltári tárgyakért és az általa használt eszközökért leltári felelősséggel tartozik. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  Az óvoda működésével, a nevelőtestület tagjaival és munkájával, a gyermekek egészségügyi és családi körülményeivel kapcsolatos hivatali titkot köteles megőrizni. Az óvodára háruló feladatokból a gyógypedagógus köteles az alábbi részfeladatokat ellátni a vezető útmutatása szerint:     

9

Helyettesítés Szülői értekezleten való részvétel Előadás, beszámoló, korreferátum, gyakorlati bemutató tartása Jegyzőkönyvvezetés Az óvodai munkatervben szereplő rendezvények, szabadidős tevékenységek megszervezése a heti 40 órás munkaidőn felül is  Pályázatírásban való részvétel, adatszolgáltatás  Leltározás, selejtezés előkészítése  Az óvoda kulcsaiért felelősséget vállal, a rábízott kulcsok elvesztése esetén azokat saját költségen pótolja

109



k 20

A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal. Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

ks

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

a0

Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS!

Tevékenységét ellenőrizheti: óvodavezető, fenntartó, külső szakértő

9 110




k 20

…………………………………………… munkáltató

ks


Budapest, 2015……………….

a0 ……….………………………………………. munkavállaló

9 111



Gyógypedagógiai asszisztens munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név Jogkör gyakorlója


Született

Anyja neve

Heti kötelező munkaideje

ks

Munkavégzés helye

Közvetlen felettese az óvodapedagógus, gyógypedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben a vezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi.

a0

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket az óvodapedagógusok útmutatása alapján tájékoztatja.

9

Főbb felelősségek és tevékenységek  A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről az óvodapedagógusok, gyógypedagógusok iránymutatása szerint  A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segít a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvodapedagógus, gyógypedagógus mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében Részt vesz:  a gyermekek felügyeletének biztosításában,

112



k 20

 a párhuzamosan végezhető tevékenységek megszervezésében és lebonyolításában, a gyermekek felügyeletének biztosításában,  a lassabban haladó, egyéni segítséget igénylő gyermekek megsegítésébe,  a másság elfogadtatásában (személyes példaadás),  a gyerekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében,  a tevékenységszervezés feltételeinek zökkenőmentes feltételeinek biztosításában,  az óvodai ünnepségek, hagyományok megszervezésében, lebonyolításában,  figyelemmel kíséri a csoportra, gyerekekre vonatkozó terveket, azok megvalósítását felelősségteljesen segíti.

Feladatkör részletesen

9

a0

ks

Az óvodapedagógus irányítása alapján segíti a csoportban folyó nevelőmunkát:  Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális megsegítéséről.  A tevékenységek megszervezésében az óvónő irányításával segíti a csoportban folyó munkát, az eszközöket előkészíti, elrakja, segít a csoportszoba átrendezésében, a gyermekek eszközeinek előkészítésében, szükség szerint a gyermekeknek egyéni segítséget nyújt.  Segíti a gyerekek befogadásának zökkenőmentéssé tételét.  Aktívan részt vesz a gyermekek gondozási teendőinek ellátásában, így: o az étkeztetésnél, o az öltözködésnél, o a tisztálkodásban, o a levegőztetés előkészítésében és lebonyolításában  Sétánál, óvodán kívüli foglalkozásoknál, kirándulásoknál segíti a gyermekek utcai közlekedését, a programokon való kulturált részvételt.  A délután folyamán – a pedagógus útmutatása szerint – segít a szervezett tevékenységek előkészítésében, levezetésében. Esetenként önállóan megtervezi és levezeti a játékot.  Csendes pihenő alatt és szabadidejében szemléltető eszközöket készít, azokat karbantartja, előkészíti a következő napokra.  Segít a gyermekek hazabocsátásánál.  Az óvodapedagógus, gyógypedagógus útmutatása alapján önállóan egyéni vagy kiscsoportos fejlesztést végez.  A megtanult fejlesztő terápiák egyes elemeit a pedagógus útmutatása szerint a gyermekekkel gyakorolja.  Szükség szerint közreműködik a gyermekek orvosi vizsgálatánál, vizsgálatra vagy hazakíséri a gyermeket, ha erre utasítást kap.  Kisebb baleset esetén elsősegélyt nyújt, de erről mindenképpen értesíti a beosztott pedagógust vagy vezetőt.  Ismeri az intézmény alapdokumentumait.

113



 Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.  A dajka délelőttös munkarendje esetén délután elvégzi a napi takarítási feladatokat. A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal. Egyéb feladatok, megbízások  Gyógypedagógiai asszisztensek munkaközösségének vezetője  Étkezés felelős

k 20

a0

ks

Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására. Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:

 munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

9

Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS!

114



Tevékenységét ellenőrizheti: - óvodavezető - óvodapedagógus - gyógypedagógus - fenntartó - külső szakértő.

k 20

ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 2015. ……….-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

Budapest, 2015. ……………

…………………………………………… munkáltató

ks


Budapest, 2015. ……….

a0

Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használom.

……….………………………………………. munkavállaló

9 115



Gyógypedagógiai asszisztens, mozgásfejlesztő szakember munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név

k 20

Jogkör gyakorlója

MUNKAVÁLLALÓ Név

Született

ks

Anyja neve Heti kötelező munkaideje Óvodai munkavégzés helye

Közvetlen felettese az óvodavezető. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben végzi.

a0

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket az óvodapedagógusok útmutatása alapján tájékoztatja.

9

Főbb felelősségek és tevékenységek  A gondjára bízott gyermekek testi épségéért teljes körű felelősséggel tartozik. Foglalkozásai alatt köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális segítéséről.  Egyénileg Craniosacralis terápia foglalkozást tart a gyermekeknek, melynek célja a kötőszövetes határok, lemezek ellazítása, az ízületi feszültségek korrekciója, az izom relaxáció, az agyi-gerincvelői folyadék áramlásának normalizálása, az idegi funkciók harmonizálása, a koponyán belüli keringés javítása.  Gyermekjóga foglalkozásokat vezet. Részt vesz:  foglalkozásai alatt a gyermekek felügyeletének biztosításában  a másság elfogadtatásában (személyes példaadás),

116



 a gyerekek biztonságos körülményeinek megteremtésében, a balesetek elkerülésének kivédésében,  a tevékenységszervezés feltételeinek zökkenőmentes feltételeinek biztosításában,

k 20

Feladatkör részletesen  Köteles gondoskodni a gyermekek testi szükségleteinek ellátásáról, a gyermekek foglalkoztatásáról, fejlődésük optimális megsegítéséről.  Ismeri az intézmény alapdokumentumait.  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok figyelembe vételével végzi.  Egyénileg Craniosacralis terápia foglalkozást tart a gyermekeknek  Gyermekjóga foglalkozásokat vezet.

a0

ks

Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok gyermekekkel kapcsolatos útmutatása szerint végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve  munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:

9

 munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért. Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS!

117



Tevékenységét ellenőrizheti: - óvodavezető - fenntartó - külső szakértő.

Előzetes egyeztetés után a fenntartó másik munkavégzési helyre irányíthatja.

k 20

ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 2015. ……….-től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

Budapest, 2015. ……………

…………………………………………… munkáltató

ks


a0

Kijelentem, hogy az általam végzett munkáért és a kezelt értékekért anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom. A munkám során használt tárgyakat, eszközöket rendeltetésüknek megfelelően használom. Budapest, 2015. ……….

……….………………………………………. munkavállaló

9 118



Dajka munkaköri leírása MUNKÁLTATÓ Név Jogkör gyakorlója


Született

Anyja neve Heti kötelező munkaideje

Munkavégzés helye

ks

Közvetlen felettese az óvodapedagógus. Munkáját az óvodavezető által meghatározott munkarendben az óvodavezető irányítása és ellenőrzése alapján, csoportmunkáját a csoportvezető óvodapedagógus irányítása alapján végzi.

a0

Gyermekszerető viselkedésével, személyi gondozottságával, kommunikációs és beszédmintájával hasson az óvodás gyermekek fejlődésére! Tisztelje a gyermeket, a szülőt, kapcsolataira a tapintat, az elfogadás legyen a jellemző. A tudomásra jutott pedagógiai információkat titokként kezelje. Nevelési kérdésekben az érdeklődő szülőket tapintatosan az óvodapedagógushoz irányítsa.

9

A dajka általános feladatai a gyermekcsoportokban:  A csoportvezető óvónő által meghatározott napirend szerint segítik a gyermekek gondozásában, öltöztetésében, a tisztálkodási teendők ellátásában. Az óvónő mellett a nevelési terveknek megfelelően tevékenyen részt vesz a gyermekcsoportok életében.  Az étkezések kulturált lebonyolításában aktívan közreműködik, az ételeket az óvónőkkel együtt kiosztja, az edényeket étkezések után leszedi, a mosogatóba viszi és gondoskodik tisztításukról.  A nyugodt pihenés feltételeinek megteremtéséhez lerakja az ágyakat, ágyneműket, a gyermekek jelének figyelembevételével.  A terem szellőztetéséről gondoskodik lefekvés előtt.  A játék- és egyéb tevékenységhez szükséges eszközök előkészítésében közreműködik, az óvónő útmutatásait követve. 119



ks

k 20

 A gyermekek érkezésekor és távozásakor szükség szerint segít az öltözőben.  Türelmes, kedves hangnemmel segíti a nevelőmunkát, a gyermekek szokásrendjének alakulását.  Az óvodai nevelés eredményességéhez munkájával nyújtson minőségi szolgáltatást.  Hiányzás esetén díjazás ellenében köteles helyettesíteni.  Az óvodában, olyan időpontban jelenjék meg, hogy munkaidejének kezdetekor a munkavégzésre rendelkezésre álljon.  Ha munkáját betegség, vagy egyéb ok miatt nem kezdheti meg, távolmaradását jelezze vezetőjének, kollégájának, hogy helyettesítéséről időben gondoskodhassanak. Munkaidő alatt csak a házban lévő vezető engedélyével hagyhatja el az óvodát.  Tevékenyen vegyen részt a minőségfejlesztés megvalósításában.  Alkotói módon működjön együtt az óvónőkkel és munkatársaival.  Járuljon hozzá az óvoda jó munkahelyi légkörének kialakításához.  Az óvodai ünnepélyeken, hagyományokban aktívan közreműködik, a szervezési feladatokban a vezető és az óvónő útmutatásai szerint részt vesz.  Séták, kirándulások alkalmával az óvodapedagógusokat segítve kíséri a gyermekcsoportot, felügyelve a biztonságos közlekedésre a baleseti veszélyforrásokat figyeli, azokat haladéktalanul jelenti az óvodavezetőnek.  A környezet esztétikai rendjének megteremtésében aktívan közreműködik.  A rábízott növények, állatok napi gondozásban részt vesz.  A napközben megbetegedett gyermekeket felügyeli, ápolja, amíg a szülő érte nem jön.

9

a0

A dajka egyéb feladatai:  Gondoskodik az ételek tálalásáról, az ételhordó edények tisztításáról.  Az ételekből ételmintákat gyűjt, melyeket 72 órán át megőriz.  A konyhát rendben és tisztán tartja.  Az óvoda helyiségeit a munkamegosztás rendjében tisztán tartja.  Hetente végez fertőtlenítő takarítást a termekben, öltözőkben, mosdókban.  A portalanítást mindennap elvégzi.  A játékeszközöket tisztán tartja, a szükséges fertőtlenítéseket igény szerint elvégzi.  A tisztítószereket elkülönítve a gyermekektől, biztonságos helyen tárolja.  A gyermekcsoport textíliáit mossa, vasalja, javítja a megbeszélt munkamegosztás szerint.  Az ablakokat, ajtókat, bútorokat lemossa, tisztítja.  Gondozza az óvoda udvarát, a homokozók környékét felsöpri, nyáron locsolja a poros udvarrészeket reggeli és délutáni időszakban.  A nyári takarítási szünetben elvégzi az éves nagytakarítást. A dajka napi feladatai:  porszívózás az egész épületben  felmosás az egész épületben  portalanít  gyermekmosdó, gyermek WC., felnőtt mosdó, WC. fertőtlenítő takarítása  szemétkosarak ürítése

120


   


konyha rendjének, tisztaságának biztosítása tálakó kocsi tisztaságának biztosítása mosogatógép tisztán tartása utcafront, udvar tisztán tartása

A fentieken kívül elvégez minden olyan feladatot, amit a vezető a feladatkörébe utal.

ks

k 20

Egyéb rendelkezések:  Az óvoda tárgyait és eszközeit felelősséggel használja és óvja, a biztonságtechnikai és tűzvédelmi előírásokat mindenkor betartja. A munkaviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik.  A munkabeosztás alapján – az óvoda elhagyásakor – ellenőrzi az ajtók, ablakok bezárását.  A munkatársi értekezleten részt vesz.  A csoport textíliáival, evőeszközeivel, edényeivel a leltár szerint elszámol, vezeti a csoport törésnaplóját.  Tervezi és vezeti a felhasznált tisztító- és mosószer mennyiségét az óvoda vezetőjével.  Munkakörülményeinek javításához szükséges tárgyi feltételek fejlesztéséhez a költségvetés tervezésénél javaslatot tehet.  A gyerekekről pedagógiai információt, az óvoda belső életéről, gazdasági helyzetéről felvilágosítást nem adhat.  Szükség esetén elvégzi azokat a munkakörébe tartozó feladatokat is, amellyel az óvoda vezetője időnként megbízza.

a0

Felelőssége kiterjed teljes munkakörére és tevékenységére, felelősségre vonható:  munkaköri feladatainak határidőre történő elmulasztásáért, vagy hiányos elvégzéséért  a vezetői utasítások igénytől eltérő végrehajtásáért  a jogszabályok, a munkahelyi fegyelem és bizalmi jelleg, a munkatársak és a gyermekek jogainak megsértéséért  a munkaeszközök, berendezési tárgyak előírástól eltérő használatáért, elrontásáért  a vagyonbiztonság, a rábízott leltári tárgyak és a higiénia veszélyeztetéséért.

9

Általános magatartási követelmények  Munkáját minden esetben az óvodai alapdokumentumok alapján és a pedagógusok útmutatása szerint végzi.  A gyermekek, a szülők, valamint a munkatársak emberi méltóságát és jogait maradéktalanul tiszteletben tartja, javaslataikra, kérdéseikre érdemi választ ad.  Munkatársaival együttműködik.  A munkakörének ellátásához szükséges bizalomnak megfelelő és az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsít: - a jóhiszeműség és a tisztesség elvének megfelelően, - a munkavállaló érdekeit a méltányos mérlegelés alapján figyelembe véve

121



 munkaidején kívül sem tanúsít olyan magatartást, amely közvetlenül és ténylegesen alkalmas munkáltatója jó hírnevének, jogos gazdasági érdekének vagy a munkaviszony céljának veszélyeztetésére,  véleménynyilvánításhoz való jogát a munkáltató jó hírnevét, jogos szervezeti érdekeit súlyosan sértő vagy veszélyeztető módon nem gyakorolhatja,  köteles a munkája során tudomására jutott hivatali titkot megőrizni, ezen túlmenően sem közölhet illetéktelen személlyel olyan adatot, amely munkaköre betöltésével összefüggésben jutott a tudomására.

k 20

Betartja a tűz-, munka- és balesetvédelmi előírásokat. Takarékosan gazdálkodik a rábízott anyagokkal. Munkaidőben saját telefont használni csak nagyon indokolt esetben lehet. Internetezni, közösségi oldalakat látogatni TILOS! Tevékenységét ellenőrizheti: óvodavezető, fenntartó, külső szakértő.

ZÁRADÉK Ezen munkaköri leírás 2015. ………. -től lép életbe. A munkaköri leírás módosításának jogát a körülményekhez igazodva a munkáltató fenntartja.

ks

Budapest, 2015. ……………

…………………………………………… munkáltató

a0


9

Budapest, 2015. ……….

……….………………………………………. munkavállaló

122

Csoda-Bogár Ház Óvoda Szervezeti és Működési Szabályzat. 0kksa09. Készítette: Nevelőtestület 2015

Recommend Documents