BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

BUDAPESTI MŰSZAKI ÉS GAZDASÁGTUDOMÁNYI EGYETEM VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR

MAB INTÉZMÉNYAKKREDITÁCIÓ 2013-2014 KARI ÖNÉRTÉKELÉS

Budapest, 2014. január 17. Elfogadta a Villamosmérnöki és Informatikai Kar Tanácsa 2014. január 21.-én

1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ............................................................................................................................................. 4 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE ..................................................................................................... 4 1.1 KÜLDETÉS, HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP .................................................................................... 4 1.1.1 Történeti háttér ............................................................................................................................ 4 1.1.2 Küldetésnyilatkozat ..................................................................................................................... 6 1.2 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK ............................................................................................ 8 1.2.1 Ismertség és elismertség .............................................................................................................. 8 1.2.2 Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések ........................................................................ 9 1.2.3 Az előző akkreditációs jelentés megállapításai – Válaszintézkedések ..........................................12 1.3 A KAR SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ÉS STRATÉGIÁJA .......................................................................16 1.3.1 Szervezeti felépítés .....................................................................................................................16 1.3.2 Belső és külső kapcsolatok .........................................................................................................17 1.4 C-SWOT ANALÍZIS ..........................................................................................................................19 1.5 AZ AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS ...................................................22 2. A VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI.........................24 2.1 OKTATÁS .........................................................................................................................................25 2.1.1 Programok összeállításának technikája .......................................................................................33 2.2 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI ..........................................................34 2.3 GAZDÁLKODÁS ................................................................................................................................36 3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK ..................................................................................39 3.1 STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA ................................................................39 3.1.1 Kari minőségpolitika ..................................................................................................................39 3.1.2 Kari stratégia ..............................................................................................................................39 3.1.3 Kari minőségfejlesztési programok .............................................................................................40 3.1.4 Kari minőségmenedzsment szervezet ..........................................................................................40 3.1.5 Hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe .............................................................40 3.2 KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE, RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉS ............................40 3.2.1 A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája és technikája .....................................................................................................................40 3.2.2 Az oktatás eredményessége, a programok eredményességének követése, értékelése, az intézmény/Kar ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése ..............................42 3.2.3 A Kar által nyújtott tudás felhasználóinak véleménye a szervezetről és teljesítményéről..............47 3.2.4 Hallgatói elégedettség mérése .....................................................................................................50 3.2.5 Az oktatási folyamatok megítélése, a képzési programokkal kapcsolatos vélemények .................51 3.3 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE ...............................................................................53 3.3.1 Tanulmányi és vizsgaszabályzatok..............................................................................................53

2

3.3.2 Tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmű megfogalmazása, e követelmények érvényesülése ...............................................................................54 3.3.3 Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések .................................................................54 3.4 AZ OKTATÓI MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA ...............................................................................................55 3.4.1 Az intézmény/Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése.....................55 3.4.2 Az oktatási tevékenység értékelése .............................................................................................55 3.4.3 Az Intézményi/Kari doktori iskolák ............................................................................................59 3.5 TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK. .........................................59 3.5.1 Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás .......................................................................................59 3.5.2 Hallgatói támogató szolgálatok ...................................................................................................60 3.6 BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER .....................................................................................................62 3.6.1 TDK-s és egyéb eredmények ......................................................................................................62 3.6.2 A Kar K+F+I eredményessége ....................................................................................................62 3.6.3 Doktori iskolák működési eredményei ........................................................................................63 3.6.4 Információ és tudásmenedzselés .................................................................................................65 3.6.5 Az Intézmény/Kar gazdálkodásának eredményei.........................................................................66 3.7 NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA. ....................................................................66 3.7.1 Nyomtatott írásos anyagok .........................................................................................................67 3.7.2 Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége ........................................................................67 3.7.3 Belső és külső sajtó és médiaközlemények ..................................................................................68 3.7.4 A hallgatók és leendő hallgatók tájékoztatásának rendszere ........................................................68 F Ü G G E L É K.......................................................................................................................................70

3

BEVEZETÉS Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának akkreditációja legutóbb 2008-ban történt, amely a MAB támogató határozatával végződött. Az újabb akkreditáció szempontrendszerének megfelelően az önértékelés a következő főbb pontokra és gondolatokra épült: • oktatási munka és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások elemzése; • kutatási eredményességünk vizsgálata; • gazdasági folyamataink bemutatása. Célunk, hogy a fenti keretrendszerben foglalt „fejlődésünkről”, őszintén és önkritikusan adjunk számot, amelyekből fakadó konklúziók a BME VIK jövőbeli működését és fejlődésének irányát is meghatározzák. Az akkreditációs anyag összeállítása a dékán koordinációjával történt a kar dékánhelyetteseinek a közreműködésével. Az adatgyűjtésbe és az önértékelés véleményezésébe a kar bizottságai, valamint a Tanszékvezetői Értekezlet kapcsolódtak be. Így az önértékelés valóban a kar jelentős részének a bevonásával készült, és ilyen értelemben a közölt adatok és konklúziók is a kar domináns részének/felelős vezetőinek és bizottságainak a véleményét reprezentálják. A dokumentum felépítése a következő: • az első fejezet tartalmazza a Kar működésének leírását, alapdokumentumok, szervezeti struktúra és működés szempontjából a C-SWOT analízissel egyetemben, valamint az ebből levont – a Kar jövőjére vonatkozó – konklúziókat; • a második fejezet foglalkozik a Kar eredményeivel, az oktatás, kutatás, innováció és nemzetköziesedés tekintetében, illetve a kari gazdálkodás folyamatait illetően; • a harmadik fejezet a minőségbiztosításra fókuszál, bemutatván azokat a folyamatokat, amelyek az oktatás színvonalának javítását, képzési programok indítását, teljesítményértékeléseket, az eredményesség visszacsatolásainak módszereit tartalmazzák. 1. A KAR ÁLTALÁNOS HELYZETKÉPE

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) nagy múlttal rendelkező, országosan és nemzetközileg is elismert felsőoktatási intézmény, országunk legnagyobb műszaki képzőhelye. A BME nyolc kara közül a VIK a legnagyobb kar mind oktatói és hallgatói létszám, mind gazdálkodás tekintetében. A VIK küldetésének középpontjában a minőség áll, ötvözve a kiválóság iránti történelmi elkötelezettséget és az új technológiák kutatásában és alkalmazásában való élenjáróságot.

1.1 KÜLDETÉS, HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP

1.1.1 Történeti háttér A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara 2014-ben ünnepli alapításának 65. évfordulóját. A BME VIK 1949-ben alakult meg Villamosmérnöki Kar néven a Gépészmérnöki Kar elektrotechnikai tagozatából az Elnöki Tanács 1949/15. sz. törvényerejű rendelete értelmében. Az oktatás a 3. évfolyammal kezdődött, a másod-és harmadéves hallgatókat a Gépészmérnöki

4

Kartól vették át. Ennek megfelelően az első villamosmérnöki oklevelet Magyarországon 1950-ben adták ki. A kar első dékánja Liska József professzor volt. A képzés erős-és gyengeáramú, majd hiradástechnikai, műszer- és irányítástechnikai, valamint elektronikai technológia szakon folytatódott. Felismervén a kor megnövekedett igényét az elektronikai áramkörök, kommunikációs technológiák és a kezdődő számítástechnika és számítástudomány iránt, a karon létrejött a Híradástechnikai Elektronikus Intézet, amely a többi tanszékkel együtt folytatta a munkáját, valamint a Mikrohullámú Hírközlés Tanszék szolgálta ki a rádiós analóg és digitális hírközlési rendszerekhez kapcsolódó feladatokat. A jelenlegi tanszéki struktúra 2002-ben alakult ki, a következő tanszékekkel: • • • • • • • • • •

Automatizálási és Alkalmazott Informatikai Tanszék Elektronikai Technológia Tanszék Elektronikus Eszközök Tanszéke Hálózati Rendszerek és Szolgáltatások Tanszék Irányítástechnika és Informatika Tanszék Méréstechnika és Információs Rendszerek Tanszék Számítástudományi és Információelméleti Tanszék Szélessávú Hírközlés és Villamosságtan Tanszék Távközlési és Médiainformatikai Tanszék Villamos Energetika Tanszék

A tanszékek nevei, egyrészt a történelmi szakterületeket, másrészt az informatikai technológiákhoz való alkalmazkodást tükrözik. A tanszékek kompetenciái és tevékenységei valóban lefedik a villamosmérnöki- és informatikai tudományok és technológiák valamennyi főbb területét. A tanszékek konkrétabb kompetenciaterületeit a www.vik.bme.hu weboldalon lehet megtalálni. A képzési programokat illetően 1986-ban indult meg a képzés műszaki informatika szakon, melynek jelentős fejlődése magával hozta a kar nevének megváltozását. 1992-től a kar Villamosmérnöki és Informatikai Kar néven folytatja tevékenységét. 1995-ben indult az orvosbiológiai mérnökképzés két másik egyetem közreműködésével, mely egyedülálló az országban. A szak neve jelenleg egészségügyi mérnök mester szak. A többciklusú képzés bevezetésére 2005-ben tért át a kar. 2010-től gazdaságinformatikus mesterképzés is folyik. A Karon két doktori iskola működik, egy a villamosmérnöki tudományok és egy az informatikai tudományok területén. Mindkét doktori iskola megszerezte a 2014. december 31-ig szóló MAB akkreditációt. A Kar jelenleg a következő képzéseket nyújtja: Alapképzések: • •

Villamosmérnöki Mérnökinformatikus

Mesterképzések: • • • •

Villamosmérnöki Mérnökinformatikus Egészségügyi mérnök Gazdaságinformatikus

5

Doktori képzések: • •

Villamosmérnöki Doktori Iskola Informatikai Doktori Iskola

Kutatás és innováció szempontjából a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara a hazai villamosmérnöki és informatikai kutatás és fejlesztés egyik legjelentősebb bázisa, ahova a világ vezető infokommunikációs vállalatai több laboratóriumot is telepítettek: • • • • •

Ericsson High Speed Networking Laboratory Nokia Laboratory Bosch Laboratory NSN Mobile SW Fejlesztő Laboratórium Morgan Stanley Laboratory

Összefoglalva, a 2014-ben alapításának 65. évfordulóját ünneplő Villamosmérnöki és Informatikai Kar jelenleg a Műegyetem legnagyobb kara, több mint 5000 hallgató oktatását mintegy 300 oktató végzi. A Kar minden mutatójában szakterületén az ország első számú képzőhelyének számít. A Kar 2011-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton arany fokozatú elismerésben részesült.

1.1.2 Küldetésnyilatkozat

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar célja, hogy európai szinten beágyazott, elit képzést valósítson meg, a magyar és nemzetközi felsőoktatás élvonalához tartozó kutatást végezzen, szakterületén az innováció vezető hazai (és lehetőleg európai) felsőoktatási intézménye legyen. Ennek megfelelően a Kar küldetése főbb tevékenységeinek és célkitűzéseinek megfelelően bonthatók ki, amelyek az oktatáshoz, kutatáshoz, innovációhoz és fejlesztéshez, valamint a működéshez és az egész egyetem iránti elkötelezettségéhez kapcsolódnak.

Oktatás: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy magas színvonalon, korszerű, hasznosítható ismereteket adjon át hallgatóinak a villamosmérnöki és informatikai területen, a többciklusú felsőoktatási képzési szinteken (BSc/MSc/PhD). Ezért a Kar azonos prioritással kezeli az alapképzést az arra épülő MSc és doktori képzésekkel. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kiemelt fontosságú feladatai közé tartozik a tudásanyag átadásán kívül a hallgatók készségeinek fejlesztése, és ennek érdekében nem csak tantervi keretek között támogatja az önálló szakmai munkát, hanem segíti az öntevékenyen létrejött hallgatói szakmai körök tevékenységét is. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar fontosnak tartja a hallgatók általános „hallgatói létének” javítását, a kollégiumi és azon kívüli hallgatói szervezetek segítését, a sport- és egyéb közösségi tevékenységek támogatását.

6

Kutatás: Kutatás szempontjából a Villamosmérnöki és Informatikai Kar küldetése, hogy a birtokolt kompetenciái területén kiemelkedő kutató centrum legyen. Ennek érdekében szoros kapcsolatot tart fent bel- és külföldi elismert kutatási műhelyekkel. Ugyanakkor tanszékeitől és munkatársaitól elvárja, hogy a tudománymetria által mérhető paraméterekben (publikációk, összegzett impaktfaktor… stb.) a nemzetközi szinthez hasonló (vagy azt közelítő) mutatókkal rendelkezzen és ebben rendszeres fejlődést tanúsítsanak. Ennek ellenőrzése a tanszékvezető feladata, amely rendszeres teljesítményértékelésben nyilvánul meg.

Innováció: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar alapvető fontosságúnak tartja az innovációs és technológia transzfer folyamatok szervezését és működését, az Egyetem szerepét a tudomány és műszaki fejlesztés, valamint az alkalmazói ipari és szolgáltatási szektorok közötti híd megteremtésében. Ennek érdekében szorosan együttműködik a Magyar Tudományos Akadémiával, annak kutató intézeteivel, a társegyetemekkel és a nagy ipari vállalatokkal, valamint a kis- és középvállalkozói szektorral, azok államigazgatási irányító, és egyéb képviseleti szerveivel.

A KOA szimbiózisa: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar arra törekszik, hogy a kutatás-oktatás-alkalmazás egységének a szemléletét tanítsa és valósítsa meg, amely a valódi mérnöki munkának a célkitűzése.

Gazdálkodás és működés: A Villamosmérnöki és Informatikai Kar olyan gazdálkodási rendszert működtet, amely küldetésének megvalósítását növekvő, korszerűsödő szellemi és anyagi bázis megteremtésével segíti. Infrastruktúráját hatékonyan működteti, erőforrásaival takarékosan gazdálkodik. Humán erőforrás stratégiájában alapvető a tehetséges fiatal szakemberek megtartása. Professzorai, mint tudományos és szakmai műhelyek vezetői, a Kar céljainak megvalósítói, iskolateremtő személyiségük a Kar sikerességének záloga. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar a TQM elvek alkalmazásával kívánja elérni a munkaerőpiac által eddig kiválónak ítélt diplomája minőségének megtartását, az alap és alkalmazott kutatások, alkotó tevékenységek eredményes, magas színvonalú végzését. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar, mint a BME legnagyobb kara, felelősséget érez a BME teljes egészének sikeres működéséért, ezért súlyának és lehetőségeinek, valamint szakmai képességeinek megfelelően hangsúlyos részt vállal a BME fejlődési folyamatainak kialakításában, oktatási, kutatási, gazdasági, technológiatranszfer, infrastrukturális és szervezeti elemeinek fejlesztésében.

7

1.2 MINŐSÉGFEJLESZTÉSI INTÉZKEDÉSEK

A BME VIK elkötelezett a történelmi hagyományai által diktált kiválóság és a modern technológiákhoz adaptálódott magas szintű oktatás, kutatás, fejlesztés és innováció iránt.. Ebben a Kar teljes közösségével (oktatók, kutatók, diákok) együtt vesz részt az ipari partnerek megelégedésére. Ez egyúttal azon célkitűzés megvalósítását is jelenti, hogy a Kar a villamosmérnöki, egészségügyi mérnöki, mérnök (műszaki) informatikai és gazdaságinformatikai területen mintaadó és meghatározó szerepre törekszik. Ez azt jelenti, hogy a minőség bármely elemét vetjük össze a hasonló képzést folytató intézményekkel, a karnak minden esetben törekedni kell arra, hogy hagyományainak megfelelően a mezőny élén helyezkedjen el. 1.2.1 Ismertség és elismertség

A BME VIK-re bejutott hallgatók átlagpontszáma kiemelkedik az országos átlagból, a diploma presztízse a rendszeresen megjelenő HVG, Heti Válasz és Népszabadság felsőoktatási rangsorok és kiadványok alapján a legmagasabbak közé tartozik az országban. A Gazdaság-és Vállalkozáselemző Intézet 2005 óta rendszeresen készített presztízsrangsoraiban a munkaadók véleménye alapján a Karunkon végzett informatikusok az első, a műszaki képzés tekintetében Karunk villamosmérnökei a második helyen állnak az országban. Az alábbi ábra az informatikai képzés minőségének a felmérésére készült (Diplomás pályakezdők a versenyszektorban 2011, MKIK Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet, Budapest, 2012 január)

Másik példaként a Heti Válasz 2013. évi rangsorából idézünk, amely az informatikus képzésben a Kar kiemelkedő szerepét mutatja:

8

A villamosmérnöki képzésben ugyanez a felmérés a következő eredményt mutatja:

Bár a rangsorok kétségtelenül tartalmaznak önkényes elemeket, idézésükkel azonban a Kar tevékenységének elismertségét kívántuk bemutatni. 1.2.2 Minőségpolitika, minőségfejlesztési intézkedések

A Kar partnerei körében (hallgatók, egyetemi dolgozók, a kikerülő hallgatók leendő alkalmazói, stb.) méri az elégedettséget, és mindent megtesz az igények minél teljesebb kielégítésének érdekében. A Kar megvalósítja a BME SZFMR-jében szereplő TQM irányelveit és a megfogalmazott elvárásainak való megfelelést, hatékony módszert alakít ki az adatokon alapuló önértékelés rendszeres végzésére és minőségfejlesztési rendszer működtetésére. A képzések indítása, lefolytatása és követése jól szabályozott és az előírásoknak megfelelően működik. Rendszeres időközökben visszacsatolás és ellenőrzés működik. A hallgatóinkat foglalkoztató munkáltatók visszajelzései alapján az oktatás színvonala, szervezettsége országosan a legjobbak között van. A doktori iskolák munkájának értékelésében, minőségének megőrzésében és fejlesztésében az iskolák tanácsai és a Kari Doktori Tanácsok látják el a fő feladatokat. A doktori iskolák működése jó, talán a PhD fokozatot szerzett hallgatók számát lehetne – a követelményszint fenntartása mellett - emelni.

9

A Karon a hallgatói teljesítmények értékelése jól kialakult gyakorlattal működik. A tantárgyak követelményrendszerének felülvizsgálatára és azok módosítására minden szemesztert megelőzően van lehetőség. Az új képzések kapcsán a követelményrendszereket is folyamatosan újra kell/kellett gondolni. Az alapdiplomás képzés tapasztalatai alapján felmerült javítások jelentős részben megtörténtek. A felfutó rendszerben lévő mesterképzés követelményeinek kidolgozása folyamatos. A tantárgyi követelmények, adatlapok nyilvánosak, betartásukat a Hallgatói Képviselet bevonásával ellenőrzi a Kar. Az oktatói minőség szempontjából fontos, hogy a Karon a fokozattal rendelkezők aránya kiemelkedő. A publikációk magas száma – ezen belül az idegen nyelvű publikációk emelkedő tendenciája – a tudástőke felhalmozás eredményességét jelzi, amely közvetlenül és közvetve egyaránt megjelenik az oktatás színvonalának emelkedésében is. A nemzetközi hivatkozások magas száma a Kar oktatóinak elismertségét mutatja. A Kar munkatársainak tudományos-közéleti tevékenysége jelentős. A Kar humánpolitikai céljai között kiemelt helyen szerepel az oktatói korfa fiatalítása, amely a hosszú távú kiegyensúlyozott működés alapfeltétele. Ebből kifolyólag a Karon az utóbbi hónapokban jelentős számú fiatal docens habilitált. A Karon a női oktatók és hallgatók száma alulreprezentált, ezen szeretnénk a jövőben változtatni. A Kar azt is fontosnak találja, hogy az oktatási tevékenységben (gyakorlatok, szemináriumok és laborok tartása) szintén résztvevő doktoranduszok és demonstrátorok pedagógiai képzésben is részesüljenek. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar ingatlan állománya a viszonylag fiatal I épület, a 2010-ben átadott Q épület és a 2013-ban felújított V1 épület, valamint eszközei kevés kivétellel megfelelőek a színvonalas oktató-kutató munka lebonyolításához. Az oktatás-kutatás eszköz állománya átlagosnak, egyes területen kiválónak minősíthető. tanulását és sportolását segítő szolgáltatások jók.

A hallgatók

A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar figyelmet fordít a munkatársak, a hallgatók és a nyilvánosság tájékoztatására. Ez a kari és az egyetemi sajtótermékeken, valamint a honlapokon keresztül történik. A kar vezetői minden megkeresés esetén készséggel állnak a sajtó rendelkezésére. Tovább kell azonban szélesíteni a nyilvánosság tájékoztatását, amely a kari és tanszéki honlapok folyamatos frissítését igényli. A kari minőségbiztosítási rendszer működtetésének függetlenített, legfelsőbb szervezete a 2009 januárjában megalapított Minőségbiztosítási Bizottság. Feladata elsősorban a kari minőségpolitika fejlesztése, a kapcsolódó kérdésekben a kari döntéshozatal támogatása. A Kar az oktatásszervezési feladatok koordinálására Oktatási Bizottságot működtet, amelynek tevékenységi köre az OB ügyrendje alapján a következő: • • • • •

Az oktatást (magyar és idegen nyelvű alap-, mester-, PhD és továbbképzés) és a hallgatókat közvetlenül érintő koncepcionális és fejlesztési ügyek Az oktatás minőségbiztosításának elvi és módszertani kérdései A Kari Tanácsi előterjesztések véleményezése Együttműködés a Kari Szakbizottságokkal (továbbiakban: Szakbizottságok), a Kari Tanulmányi Bizottsággal (KTB) és a Kari jegyzetbizottsággal Egyeztetési fórumot biztosítani az OB, a Szakbizottságok és a KTB számára a KT ülései előtt úgy, hogy a kialakuló előterjesztéseket a KT ülés előtt egy héttel összehívott Tanszékvezetői Értekezlet is tárgyalhassa

10

A kari szakbizottságok elsődlegesen a megfelelő képzési program szakmai felügyeletét végzik, azaz a tantárgyak közötti átfedéseket vizsgálják, meghatározzák azok oktatásának módját (előadás és gyakorlatok aránya, stb.). Rendszeresen értékelik a tantárgyról kapott jelentéseket, és ellenőrzik a bevezetett módosításokat. A tanszékvezetők irányítják közvetlenül a tárgyfelelősök munkáját. A visszacsatolások értékelésével elrendelik és ellenőrzik a szükséges intézkedéseket, beszámolnak azoknak eredményéről a kar dékánjának.

11

1.2.3 Az előző akkreditációs jelentés megállapításai – Válaszintézkedések A 2009. évi intézményi akkreditáció során a kar egyértelmű „A” minősítést kapott. Az elmúlt években megtett lépések a megfogalmazott javaslatokhoz jól illeszkednek. Az alábbiakban először a „Működési és minőségfejlesztési javaslatok” összegyetemi részében javasoltak mentén megtett kari intézkedéseket, majd ezt követően a kari speciális javaslatokra tett lépéseinket foglaljuk össze. Egyetemi szintű javaslatok: „A hagyományosan jó magyar mérnökképzésre hagyatkozva, az elkövetkezendő idők megkövetelik a mostanra kialakult a tömegoktatásból adódó igen magas hallgatói/oktatói arány lényeges csökkentését”. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar nem tudott jelentős lépést tenni a hivatalosan számított hallgató/oktató arány javítására. Ugyanakkor jelentős lépéseket tettünk a tényleges arány javítására, melyek az alábbiak: a./ jelentős mértékben vontuk be társkaraink szaktudását és kapacitását az oktatásba. Ezzel egyidejűleg csökkentettük oktatóink más felsőoktatási intézményben lévő terhelését. A tudásközpontokban dolgozó munkatársaink intenzívebben kapcsolódtak be az oktatásba, elsősorban az egyéni hallgatói munkák irányításába. b./ növeltük ipari partnereink munkatársainak bevonását az oktatásba (diplomatervezés irányítása, laborgyakorlatok). A magas oktatási terhelés gyakran ellenhat a nemzetközi projektek elnyeréséhez szükséges minőségi kutatómunka végzésének. Ezért megfontolandó az oktatási portfólió (azaz az oktatott szakirányok) számának csökkentése, az oktatási teher csökkentése érdekében. Ezért a Villamosmérnöki és Informatikai Kar képzésében igyekszünk a szakok és szakirányok számát korlátozni. A képzés teljes vertikumában két szakon (villamosmérnök és mérnök-informatikus) oktatunk mindösszesen, és ezen kívül csak MSc szinten működtetünk két további „rétegképzést” (gazdasági informatikus és egészségügyi mérnök). A kar nemzetközi projektekben történő szerepvállalása kiemelkedő, bár el kell mondani, hogy a nemzetközi projektjeinkben konzorciumvezetői szerepünk növelésére továbbiakban is törekednünk kell.

„A TDK munka lehetőségeire, irányítottságára szintén nagy figyelmet célszerű fordítani a mesterképzés és a doktori képzés színvonalának emelése érdekében.” A Bologna rendszer bevezetése átmenetileg csökkentette a TDK aktivitást. Jelentős erőfeszítéssel sikerült a kedvezőtlen trendet megfordítani, és jelenleg újra növekvő TDK aktivitást tudtunk gerjeszteni. „A végzettekkel való beszélgetés aláhúzta ismételten, hogy az erős, színvonalas alapozás rendkívül fontos, az oktatás folyamán nagyobb figyelmet kell fordítani az elmélet gyakorlati felhasználásának bemutatására, szaktárgyaknál az élethez közeli feladatok tárgyalására, a hosszabb idejű szakmai gyakorlatokra, a csoportban végzett feladatok nagyobb számbeli kiírására. Fontosnak vélték az idegen nyelvű tantárgyak felvételének lehetőségét, a nyelvi tantárgyhoz kredit hozzárendelését, belső nyelvvizsga előírását, mint az előrehaladási korlát bevezetését.”

12

A Villamosmérnöki és Informatikai Karon a gazdálkodási kényszerek hatásait is kiküszöbölve sikerült fokozni az első évfolyamokon a kiscsoportos gyakorlati oktatás mértékét, és ezzel tovább javítani a Kar oktatásában a korábban is sok elismerést hozó elméleti tudás átadását. A tudás alkalmazásához vezető úton tovább erősítettük az önálló laboratóriumi gyakorlatok szerepét, bővítettük az elméleti alapozáshoz kötődő demonstrációs laboratóriumok számát. Létrejött az un. BME Demola innovációs platform (http://budapest.demola.net/), ahol a hallgatók valós ipari problémák megoldásán, interdiszciplináris csoportokba szervezetten, angol nyelven kommunikálva végeznek szakmai tevékenységet. Minden hallgatónknak lehetősége van tanulmányai során 3 tantárgy idegen nyelven történő hallgatására. „A karok látogatása egyértelművé tette, hogy az egyetem alulfinanszírozott, az oktatásra fordított idő nem a világ élvonalában lévő egyetemeken kialakultaknak felel meg.” A Villamosmérnöki és Informatikai Karon ezt a hatást sajnos csak részben sikerült különböző eszközökkel csökkenteni. Erre főleg az alapképzés alsóbb évfolyamaiban bevezetett tankörrendszer és kiscsoportos gyakorlatok növelésével törekedtünk. Ugyanakkor szeretnénk idézni ezen a helyen a „Működési és minőségfejlesztési javaslatok” karra vonatkozó részéből az alábbi mondatot: „Ugyanakkor meg kell állapítani, hogy a minőségi képzést a Kar nem a normatív finanszírozásból, hanem saját bevételeivel finanszírozza. Külön elismerés illeti ezért vezetőit és munkatársait.” Meg szeretnénk jegyezni, hogy a fentiekben leírtak együttes hatásaként (nemzetközi projektek súlyának növekedése, hallgatók bevonása ezekbe, és más, ipari projektekbe, valamint a saját bevételek visszaforgatása az oktatásba, és a saját bevételen foglalkoztatott munkatársaink oktatási tevékenysége) a helyzet az elmúlt években nem romlott! És ez a bázisfinanszírozás csökkenését figyelembe véve jelentős eredményünk. „Az elkövetkezők egyik legfontosabb feladata a megfelelő szintű szakembergárda jelenlétének hosszú távú biztosítása, a fiatalítás továbbvitele.” A Villamosmérnöki és Informatikai Karon elmondhatjuk, hogy jelenleg még nincs szakemberhiány, és a fiatalításban is jó eredményeink vannak. Hangsúlyozzuk, hogy az eljövendő években intézkedések sorozatát látjuk indokoltnak a viszonylag kedvező jelenlegi helyzet fenntartására. A doktori képzés iránti érdeklődés megcsappanása intő jel ezzel kapcsolatban, hiszen ez a képzés az egyetemi utánpótlás egyik legfontosabb forrása. Karra vonatkozó javaslatok: A Kar szervezetének egyik specialitása a tudásközpontok működtetése. „A tudásközpontok átfogó, alapkutatás-közeli egyetemi-ipari együttműködések megvalósítására alkalmasak speciális területeken. Ezeken túlmenően jelentősek a tanszékek közvetlen ipari kapcsolatai is, amelyek nem jelennek meg tudásközpontokban. A közvetlen tanszéki-ipari kapcsolatok gyakran mélyebbek és jobban alkalmazás-orientáltak, mint a tudásközpontok kapcsolatai.” A tudásközpontok feladatát pontosítottuk, és elsősorban a több szervezet kompetenciáját együttesen igénylő kutatási tevékenységekben látjuk további szerepüket. Kialakult a tudásközpontok egy speciális típusa – a kutatást támogató tevékenységek tanszékeken átívelő kompetenciáját birtokló szervezetek, mint a Technológia és Tudástranszfer Iroda vagy a Hallgatói Innovációs Központ. „A hallgatókért (pl. szakirányra való jelentkezéskor) a karon belül verseny van a tanszékek között. Ez örvendetes dolog. Azonban a tanszékek szakterületük és a tantervben elfoglalt helyük szempontjából nincsenek azonos helyzetben.”

13

„III.1. Szervezeti- és működési javaslatok – A kar vizsgálja meg a szakirányra jelentkezés rendszerét.” A Kar 2014 szeptemberétől induló új tanterve ad választ erre a kérdésre. A képzés felépítésénél figyelembe vettük a fenti megállapítást, annál is inkább, mert ez összecseng az erőforrás gazdálkodás által megkívánt szempontokkal is. „Ugyanakkor a karról hiányzik egy teljes generáció (kb. 35-45 év között), az erőltetett nyugdíjazással pedig a legtapasztaltabb korosztálytól válnak meg.” A Karon az elmúlt időszakban jelentősen javult a korfa, docenseink több mint fele 45 év alatt van. A 2012 végén hozott kormányzati intézkedések ugyan előre nem látható módon megfosztották a kart 10 tapasztalt minősített oktatónktól, de szerencsére ez nem okozott jelentősebb fennakadást az oktatás szervezésében. Ugyanakkor a karon megindult a fiatal docensek habilitációs folyamata. „A karon léteznek formális munkaköri leírások, ezek azonban a követelmények megfogalmazásához nem mindig elegendőek.” „III.1. Szervezeti- és működési javaslatok – HR eszközök alkalmazása a hatékony személyi fejlesztésekhez” A munkakörök pontosításában, a munkaköri leírások aktualizálásában jelentősen sikerült előre lépnünk. Ezt segítette az is, hogy az un. kutatóegyetemi programunkban a VIK munkatársainak többsége részt vett, és ott a megfelelő munkaköri leírások megléte alapvető követelmény volt. Több belső képzési programot indítottunk, ezek részben fiatal oktatóink pedagógia képzését, részben pedig a szervezeti viselkedési kultúra javítását célozták és célozzák. „Gondot jelenthet az, hogy a legtehetségesebb hallgatók anyagi érdekeik figyelembevételével nem az oktatói/kutatói pályát választják, ezáltal nehezebb az oktató/kutató utánpótlás.” A karon kiemelt figyelmet biztosítunk a doktoranduszok életkörülményeire. Kari ösztöndíjakkal segítjük azokat, akik nem részesülnek állami ösztöndíjban. Ezzel együtt, mivel a doktori képzésre jelentkezők száma csökken, további intézkedéseket tervezünk (ipari PhD program, doktoranduszi minimálbér bevezetése). „Negatív jelenségként értékelhető a nappali tagozatos doktoranduszok munkavállalása, amit azonban a TVSZ lehetővé tesz számukra.” „III.1. Szervezeti- és működési javaslatok – A doktori iskolák vizsgálják meg az ösztöndíjas hallgatóik körében a munkavállalás mértékét és hozzák meg a szükséges intézkedéseket.” Úgy látjuk, ez a folyamat nem fordítható vissza. Emiatt olyan megoldást keresünk, ahol a munka és a doktori tevékenység azonos, illetve egymást kiegészítő területen folyhat. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ennek lehetőségét látja az Ipari PhD programban, illetve doktoranduszaink projektekben történő foglalkoztatásában. A cél az, hogy a munka kutatómunka legyen, amelynek témája a doktori kutatások számára is stimuláló és megfelelő minőségű. Külön megvizsgálandó a nappali tagozatos hallgatók teljesvagy részmunkaidős munkavállalása, erre azonban jelenleg még nincsenek statisztikai adataink. „A kar nagyszámú nemzetközi publikációban számol be tudományos eredményeiről. A nemzetközi folyóiratokban közölt publikációk száma ezen belül viszonylag alacsony. A tanszékek publikálási teljesítménye jelentősen eltérő.” „III.1. Szervezeti- és működési javaslatok – Kari szintű publikációs stratégia kidolgozása.”

14

A Kar publikációs tevékenységében, pontosabban annak követhetőségében jelentős eredményt hozott, hogy a BME Publikációs adatbázisában a kari munkatársakhoz köthető feltöltöttség mértéke közel 100% lett. A kutatóegyetemi program hozzájárult a publikációs tevékenység élénküléséhez, és ezen belül a szakkönyvek és monográfiák száma emelkedett örvendetesen. A tanszékeink létszámarányban vizsgált publikációs tevékenysége a kiegyenlítődés irányában mozdult el. „III.1. Szervezeti- és működési javaslatok – A kar minőségbiztosítási rendszerének működését jelentős mértékben segítené, ha vezetése a tanszékvezetőkkel közösen évente 2-3 minőségfejlesztési programot határozna meg.” A karon a vonatkozó programjainkat a tanszékvezetői értekezlet döntései alapján indítjuk. Az elmúlt időszak programjai a teljesség igénye nélkül: •

Tankör- és felzárkóztató képzés szervezése (oktatás minősége)

•

Jelenlét ellenőrző rendszer bevezetése (oktatás minősége)

•

Alapozó tárgyak kari átvilágítása és fejlesztése (oktatás minősége)

•

Szülői fórumok rendszere (oktatás minősége)

•

Kari pályázati adminisztrációs támogató rendszer (kutatás minősége)

•

Technológia transzfer támogató rendszer (kutatás minősége)

•

Habilitációs és doktori szabályzat korszerűsítés (kutatás minősége)

•

Docensi előléptetés rendszere (HR fejlesztés)

•

Habilitációs program (HR fejlesztés)

„III.1. Szervezeti- és működési javaslatok - Az oktatók hallgatói véleményezésének folyamatát, eredményeinek visszacsatolását fejleszteni szükséges.” A Villamosmérnöki és Informatikai Karon az egyetemen általános Neptunon keresztül történő elektronikus OHV mellett egy időre bevezettük a félévközi papíralapú oktatói véleményezést, aminek kiértékelését, és az eredmények alapján tervezett intézkedéseket az oktató és tanszékvezetője közösen határozza meg, és azokat a hallgatókkal is megbeszélik. A rendszer folyamatos működtetése jelentős erőforrásokat köt le, ezért az eddig papír alapon működő kari rendszer elektronizálását tervezzük. A Kar mérlegelte a hazai felsőoktatás több intézményében már működő Evasys rendszer bevezetésének lehetőségét. „III.2. Minőségbiztosítási javaslatok - A nyilvánosság tájékoztatásának további szélesítése szükséges.” A Villamosmérnöki és Informatikai Kar ilyen irányú tevékenysége örvendetesen javult. A kar honlapja (www.vik.bme.hu) megújult, és itt adunk helyet a legfrissebb információknak. Növeltük sajtómegjelenéseink számát, és sok rendezvénynek adunk helyet, ahol a Kar tevékenységéről is tájékoztatást nyújtunk. A kar képviseli magát számos fontos kormányzati szintű bizottságban (Parlament innovációs eseti albizottság, Innovációs tanácsadó testület, stb.). Ugyanakkor fontos, hogy az információk ne csak vertikális (szolgálati) úton terjedjenek, hanem oktatói/dolgozói vitafórumokra is sor kerüljön ami az információk „rövidre zárásának” egy sokkal hatékonyabb módja. Az utóbbi két évben a VIK két ilyen alkalmat tartott.

15

1.3 A KAR SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA ÉS STRATÉGIÁJA A Kar szervezeti felépítése, vezetési rendszere illeszkedik az Egyetemen belül kialakított rendhez. Az Egyetem Szervezeti Felépítés és Működési Rend dokumentumában foglaltakat a Kar vezetése érvényre juttatja szervezetfejlesztési intézkedések végrehajtása során. 1.3.1 Szervezeti felépítés A Kar működésének garanciája a tíz tanszék kooperációja, gazdasági prosperálása és szakmai minősége. A tanszékek az oktatás és kutatás alapvető letéteményesei, a Kar legfontosabb feladata az ő működésük kiszolgálása. Ebből következik, hogy tovább kell erősíteni azt a gyakorlatot, miszerint a Kar működésének legfőbb irányítója, életének „parlamentje” a Kari Tanács, és az operatív működtetője a tanszékvezetői értekezlet. Fontos a kari bizottságok szerepe – ezeknek mind döntéselőkészítési, mind pedig működtetési feladatokat el kell látni. Ez a szervezési modell az elmúlt években jól bevált, azonban javítani kell a KT és a Tanszékvezetői Értekezlet tagjainak tájékoztatását. A kari vezetés elsődleges szerepe a KT és a Tanszékvezetői Értekezlet munkájának irányítása, és a határozatok végrehajtása/hajtatása. A kar vezetésében eddig is a kooperatív szemlélet volt meghatározó, ez tovább erősítendő. Mivel az eljövendő időszak fő kihívásai a gazdálkodási egyensúlyt veszélyeztetik, erősíteni kell a vállalati szemléletű, folyamatelvű megközelítést, de figyelembe kell venni az egyetem specifikus sajátosságait is, ami megkülönbözteti a Kart a versenyszféra működésétől. Gondos egyensúlyt kell teremteni a minőség megőrzése és a működés racionalizálása között. A kar életében a dékánból és három dékánhelyettesből álló struktúra 8 éve bevált, és a továbbiakban is így célszerű működni, a jelen problémáinak megfelelően jelentős dékáni befolyással a gazdálkodási kérdésekre, és megnövekedett általános dékánhelyettesi hatáskörrel a nemzetközi, tudományos, és oktatás-kutatás stratégiai kérdésekkel kapcsolatban. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar szervezeti felépítését az alábbi ábrán foglaltuk össze:

16

A Villamosmérnöki és Informatikai Kar testületeinek kapcsolódását az alábbi ábra szemlélteti:

A kari legfőbb döntéshozó szerv a Kari Tanács. Döntései KT határozatokban fogalmazódnak meg, melyek három lépcsőben készülnek: • • •

döntéselőkészítési folyamat megindítása, határidők, felelősök kijelölése, döntés az elkészült anyag alapján, a végrehajtásról szóló beszámoló elfogadása

Az ügy jellegétől függően a lépcsők száma változhat. Közös azonban az, hogy minden KT határozat előterjesztés alapján születik, mely előterjesztést az előterjesztő által kiválasztott fórumok előzetesen véleményeznek. A tanszékvezetői értekezlet azonban – rendkívüli esetektől eltekintve – minden előterjesztésről előzetesen véleményt alkot. Operatív ügyek eldöntése a dékán hatásköre. 1.3.2 Belső és külső kapcsolatok A dékán és a kari vezetés a kari szervezetekkel a rendszeres kari tanácsokon, a véleményező, állandó és ad hoc bizottságokon keresztül tartja a kapcsolatot. Külső kapcsolataiban meghatározó az operatív értekezlet, a rektori tanács és a szenátus munkájában történő aktív részvétel. A kommunikáció legfőbb eszköze a kari honlap, mely a bizottságok számára is biztosít munkafelületet. Fontos kommunikációs felület a kari lap, az Impulzus, és igyekszünk a sajtó képviselőivel is rendszeres jó kapcsolatot ápolni. A belső kapcsolati rendszer újszerű eleme a hallgatói szervezetekkel való kapcsolat egy minőségileg új szintje. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar kezdeményezése a Kari Tanács által akkreditált hallgatói szervezetek létrehozása. Ilyen akkreditációs elismerést azok a hallgatói szervezetek kaphatnak, amelyek jelentősen járulnak hozzá a tevékenységükkel a kar oktatási tevékenységének javításához. Az akkreditációs folyamatot a kar által létrehozott ad hoc szakértői testület végzi, a jóváhagyás a kari tanács döntésének függvénye. A kar külső kapcsolataiban meghatározó volt a tudásközpontok, mint kari határokon átnyúló, kompetencia alapon szerveződő intézmények szerepe. A BME VIK számos ilyen központot hozott létre a kutatóegyetemi pályázatok menedzselésére.

17

A karon majdnem minden oktatási programnak (Bsc/Msc/PhD) létezik angol nyelvű verziója (ld. 2.1), ahol az adott fokozat megszerzéséhez az összes tárgy angolul hallgatható. Ez a képzési forma tandíjköteles, ezért elsősorban a külföldi egyetemek hallgatói választják. Minden magyar nyelvű képzésre beiratkozott hallgatónak joga van legalább 3 tárgyat angolul hallgatni az alapképzés tanulmányai során. Közös diplomás programokra lehetőség van mind az alap, mind a PhD programokban (École-de-Mines, Paris, Kyungbook National University, South Korea, Aalborg University, Denmark). Az általános EU ERASMUS csereprogramon kívül, részképzésre vonatkozó megállapodásunk van a University of New Hamphshire, illetve Florida Institute of Technology-val. Szeretnénk kiemelni a BME, a skóciai Heriott Watt University és a norvégiai Vestfold University által Erasmus Mundus támogatással indított, közös diplomával záruló Smart System Integration című nemzetközi MSc program létrehozását Karunkon, amelynek magyarországi programvezetője az Elektronikus Eszközök Tanszéke munkatársa. A Karlsruhei Egyetem és a BME általános együttműködésének keretében 1992 óta az első féléves hallgatóknak lehetőségük van részt venni a Karunkon működő párhuzamos német nyelvű képzésben, amennyiben rendelkeznek legalább középfokú német nyelvvizsgával. A képzés keretein belül az első négy szemeszter tárgyait német nyelven hallgatják. Ezt követően egy félévet a Karlsruhei Műszaki Egyetemen töltenek, sokan diplomamunkájukat is ott készítik A képzés végén, a diploma mellé a német fél által aláírt betétlapot kapnak.

18

1.4 C-SWOT ANALÍZIS

Nemzetköziesedés

Szervezeti írányítás és gazdálkodás

Korlátok

• az állami költségvetési támogatás • a kutatási projektek egy része nem támogathatja közvetlenül az oktatást

Erősségek

Gyengeségek

• jól felépített kari irányítási • rendszer • a költségvetésben meghatározó hányadot képvisel a kar saját bevétele

• jól felkészült nyelveket beszélő oktatatók • eredményes nemzetközi kutatási együttműködések

Lehetőségek

Veszélyek

a karon egyes tanszékek • az egyetem új • a felsőoktatás további kompetenciája között irányítási rendszere költségvetési átfedések alakultak ki, segítse és erősítse a elvonásai, valamint a amelyek a kedvező stabilitást, a saját bevételek versenyhatás mellett, kiszámíthatóságot és a csökkenése az oktatás érdekütközéseket is hosszabbtávú és a kutatás előidéznek. tervezést színvonalának csökkenését • fiatalok bevonása a kar eredményezhetik (pl. szervezési-vezetési akadémikus oktatók feladatainak ellátásába kényszernyugdíjaztatás a) • az oktatók további (nemcsak oktatási jellegű) terhelésének növelése az oktatás minőségét veszélyezteti

• gyenge a hallgatói mobilitás (magyar és külföldi hallgatók tekintetében is)

• a külföldi • külföldi kutatóhelyek (diplomatervezési elszívó hatása, saját stb…) lehetőségek jobb MSc és PhD képzésünk kihasználása merítési bázisának csökkenése

19

Oktatás Kutatás

• a képzés presztízsében • kedvezőtlen országosan legjobb demográfiai hatások helyen szerepel a kar • a hallgatók középiskolából • hagyományokra épülő, hozott ismereteinek mégis korszerű oktatás csökkenése (fizika, matematika)

• a hazai és nemzetközi kutatási források korlátosak • a finanszírozási szabályok bonyolultsága • a pályázati forrásokhoz való nehézkes hozzáférés

• az oktatás jelenlegi finanszírozása nem a minőségi oktatásra ösztönöz • a nagy létszámú alapképzésnél nehéz megvalósítani a gyenge előképzettségű hallgatók felzárkóztatását és ugyanakkor kiemelt figyelmet fordítani a jó képességű hallgatókra

• jó felkészültségű • az elszámolás kutatóhelyek bürokratizmusa • aktív publikációs • nagyobb projektek szervezési nehézségei tevékenység • jól működő doktori iskola • aktív szakmai közéleti tevékenység

• nemzetközi elismertség javítása • a mesterképzési szakokra jelentkezők létszámának növelése • az ipari együttműködések oktatást segítő lehetőségeinek erősítése

• az oktatók oktatási terhelésének növelése az oktatás minőségének romlásához vezethet • az oktatókra háruló adminisztrációs terhek növelése az oktatási anyag korszerűsítésére fordított időt csökkenti

• több kar és tanszék bevonásával megvalósuló nagy projektekkel javítható a projektek hatékonysága

• a pályázatokkal kapcsolatos bürokrácia, a kifizetések bonyolultsága csökkenti a pályázati aktivitást („nem éri meg”)

20

Humán erőforrás Infrastruktura

• a szakmailag jól képzett és oktatásra is alkalmas személyek – a fizetési viszonyok miatt - nehezen alkalmazhatók fő vagy részfoglalkoztatású oktatóként

• nagyszámú minősített oktató-kutató • a doktori iskola legkiválóbb PhD ösztöndíjasai képezhetik a kar oktatóinak utánpótlását

• a közbeszerzésből • jó színvonalú oktatásiadódó adminisztratív kutatási bázis és pénzügyi • egyes laboratóriumok nehézségek korszerűsítése megtörtént • új épület elkészülése

• az utánpótlás betanulási ideje meglehetősen hosszú • nehéz ipari gyakorlattal rendelkező alkalmas fiatalokat az oktatói pályára vezetni

• hazai és nemzetközi • kiváló fiatalok elszívó hatás alkalmazása saját bevételből • a nagy adminisztratív terhek elkedvetlenítik • a nemzetközi kapcsolatok erősítése a a fiatal oktatókat, fiatal oktatók szakmai mivel nem jut kellő idő fejlődése érdekében a szakmai fejlődésre

• a felújított épületállomány szintentartása költségigényes

• a saját bevételek • a költségvetési növelése lehetővé teszi támogatásból a bérek a tanszéki és járulékok szűkösen fejlesztéseket fedezhetők, ezért az infrastruktúra fejlesztése csak saját bevételekből fedezhető • a saját bevételek fejlesztésre, működtetésre történő fordítása csökkenti a személyi kifizetéseket, ami a fiatal oktatók további elvándorlását eredményezi, melynek hatása beláthatatlan

21

1.5 AZ AKKREDITÁCIÓS KÖVETELMÉNYEKNEK VALÓ MEGFELELÉS A nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 108. § 13.a) pontja meghatározza az egyetemi kar fogalmát és a minősítés számszerű követelményeit. Ennek a megfelelően a Villamosmérnöki és Informatikai Kar a következő mutatószámokkal jellemezhető: a) egyetemi kar az a szervezeti egység, amelyen aa) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók létszáma eléri a 40 főt. A Karon 2013. októberében 214 fő a teljes munkaidőben, oktatói munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak létszáma, így e feltételnek a Kar megfelel. ab) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók legalább fele rendelkezik tudományos fokozattal; a tudományos fokozattal rendelkező oktatók rendszeres kutató tevékenységet folytatnak. A Karon teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók száma: 289 fő, ebből tudományos fokozattal rendelkezik: 162 fő. A tudományos fokozattal rendelkező oktatók és kutatók aránya 56 %, ami magasabb a törvényben előírt 50%-os értéknél. Az oktatók és kutatók évről évre növekvő publikációs tevékenységét a 3.4.2 szakasz ismerteti. Mindezek alapján a Kar e feltételnek megfelel. ac) az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma nem haladja meg a 35 főt A teljes idejű nappali képzésben részt vevő aktív hallgatók száma: 5310 fő, míg teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatók száma: 150 fő. Ezek alapján az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott, tudományos fokozattal rendelkező oktatóra jutó teljes idejű nappali képzésben részt vevő hallgatók száma 35,4 fő. Az egyetemi rangsorokban ezen mutató kiemelkedő szerepe miatt fontos megjegyezni, hogy ez az előírás egy olyan többkarú, a karok között jelentős átoktatással bíró egyetem esetén, mint a BME, nem kezelhető csupán két létszám hányadosaként. A Villamosmérnöki és Informatikai Kar a többi karhoz hasonlóan egyes, a Karhoz tartozó képzési programokban szereplő tárgyak oktatását más karoktól rendeli meg. A természettudományos alaptárgyakat (matematika és fizika) a Természettudományi Kartól, a gazdasági és humánismereti tárgyakat a Gazdaság- és Társadalomtudományi Kartól, az Anyagtudomány tárgyat a Gépészmérnöki Kartól. Teljesen ésszerűtlen és gazdálkodás szempontjából irracionális vállalkozás lenne, ha a Kar ezen ismeretek oktatására saját szervezetén belül hozna létre kapacitást és saját oktatókat alkalmazna, még akkor is, ha ezzel jobb mutatót is produkálna, ami például a rangsorok szempontjából előnyös lehetne. Amennyiben megvizsgáljuk, hogy egyes képzésekben – a kreditek arányában – milyen mértékű más karok beoktatása aránya, akkor a következő számokat kapjuk: Villamosmérnöki alapszak: 44 kredit a 210-ből, azaz 20,95 %, Mérnök informatikus alapszak: 32 kredit a 210-ből, azaz 15,23%, Villamosmérnöki mesterszak: 26 kredit a 120-ból, azaz 21,66%, Mérnök informatikus mesterszak 23 kredit a 120-ból, azaz 19,16%.

22

Kari átlagban (létszámarányosan) a beoktatás mértéke 18,23%. Ezt figyelembe véve korrigálhatjuk a hallgatói létszámot 5310-ről annak 81,77%-ára, azaz 4342 főre, mivel a többi a beoktató karokhoz tartozik. Ezt viszonyítva a 150 fős tudományos fokozattal rendelkező oktatói létszámhoz, a törvényben előírt arányszám 28,95 főre adódik, ami jelentősen kedvezőbb, mint a hivatalosan számított 35,4 fő. Természetesen a Villamosmérnöki és Informatikai Kar oktatói is végeznek beoktatást más karok képzési programjaiba, így azzal korrigálva, és figyelembe véve azt, hogy a kari tudásközpontokban dolgozó 5 fő minősített munkatársunk is részt vesz az oktatásban, az egy minősített főállású oktatókutatóra jutó hallgatói létszám 30,10 főre adódik.

ad) a teljes munkaidőben foglalkoztatott oktatók és kutatók közül legalább három az egyetem doktori iskolájának a törzstagja Az Országos Doktori Tanács honlapján elérhető ellenőrzött adatok szerint a Karon működő Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola törzstagjainak száma 10 fő, akik közül 6 fő a Kar oktatója, 4 fő a Kar emeritus professzora. Az Informatikai Tudományok Doktori Iskola törzstagjainak száma 9 fő, akik közül 6 fő a Kar oktatója, 3 fő a Kar emeritus professzora. A Kar e feltételnek megfelel. A törzstagok kivétel nélkül az MTA doktora címmel rendelkeznek, közülük 3 fő az MTA tagja is egyben.

23

2. A VILLAMOSMÉRNÖKI ÉS INFORMATIKAI KAR KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

Az eredmények ismertetését néhány általános összehasonlító adattal kezdjük a képzésekről. Az alapképzésben a képzési területek közül a műszaki terület 19,6 %, az informatikai pedig 8,2%-ot képvisel. Az ezekre a képzési területekre országosan összesen felvettek 31,7 %-a (műszaki), illetve 15,4%-a (informatika) a BME-n kezdi meg tanulmányait. (A BME-n belül az informatika képzési területen csak a VIK oktat, de a műszaki területen több karunkon folyik oktatás). A fenti arányok a 2013-ban nappali alapképzésre felvettek száma alapján számítottak. A műszaki mesterképzés az országos összes mesterképzési helyek 18,7%-át kapta, és ezen műszaki helyek 41,7%-a a BME-re kerül. Ugyanez az arány az informatikai képzési területen 8%, illetve 24,3%. Az informatikai képzési terület három megalapított szakából a BME alapképzésben csak mérnök informatikusokat képez, mester szinten pedig túlnyomó többségében mérnök informatikus mestereket vesz fel a gazdaságinformatikusok mellett. A 2013. évi felvételi adatok szakjainkra vonatkozó adatai a következők: mérnök informatikus felvételi pontszámunk 370 (Társintézményeinknél, ahol többeknél a felvett létszám jóval alacsonyabb, mint karunkon, ezek az adatok: PE 352, PPKE 312, OE 310, DE 262, ME 250)1 villamosmérnöki felvételi pontszámunk 365 (PE 274, ME 251, PTE 246, SZE 242, OE 240) Végül a BME VIK súlyát az egyetemen belül szintén a 2013. évi alapképzéses felvételi adatokra épülő ábrával illusztráljuk (az ábra értékelésénél a villamosmérnöki és mérnök informatikus oszlopok együttese reprezentálná a VIK BME-n belüli oktatási súlyát):

1

PE – Pannon Egyetem, PPKE – Pázmány Péter Katolikus Egyetem, OE – Óbuda Egyetem, DE – Debreceni Egyetem, ME – Miskolci Egyetem)

24

Talán a fenti adatok illusztrálják azt, hogy nem túlzás annak kijelentése, miszerint a BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara képzési és kutatási területein megkerülhetetlen, meghatározó tényezője felsőoktatási rendszerünknek.

2.1 OKTATÁS

Alapelvek: A Kar oktatási minőségének fejlesztése, de legalábbis védelme a mennyiség-minőség célok egyidejű figyelembe vételére épít. A BME Villamosmérnöki és Informatikai Kara erőforrásainak hatékony felhasználása, és az oktatott tananyagok időállóságát biztosítandó konzervatív szakpolitikát folytat. A Kar ellenállt a szakok száma gyarapítására irányuló kísértésnek, mert meggyőződésünk, hogy a pillanatnyi divat és gazdasági helyzet által is befolyásolt változások túl gyors követése olyan, részleteiben drámai gyorsasággal fejlődő területen, mint az informatika és az ehhez sok területen nagyon közel álló villamosmérnökség, új szakok indításának szintjén elhibázott stratégia, mert többségbe kerülhetnek a rövid távon elavuló tudáselemek a tartós alapozó ismeretek rovására. Fontos eredménynek tartjuk tehát, hogy a nálunk jóval kisebb karok szakjainak számához képest kimondottan kevés alapszakot indítunk.

A kevés szak indítása nagy létszámú szakokat eredményez. Ennek tükrében biztosítani tudjuk, hogy minden negatív hatás ellenére tudjuk tartani (legalábbis felvételi pontszám tekintetében) a hozzánk felvett hallgatók minőségét. Ez csak azért lehetséges, mert intenzív munkával és speciális programokkal gondoskodunk a csökkenő érettségiző létszám és a külföldi képzések elszívó hatása kiküszöbölésére. Ezek a programjaink az alábbiak: •

• • •

• •

Középiskolák látogatási programja (2008-2013 között több, mint 100 középiskola több, mint 9000 diákjával kerültek oktatóink és mentoraink ezen látogatások során közvetlen kapcsolatba) Nyitott laborok programja (2008-2013 között ezen alkalmakkal több, mint 100 középiskola 3500 diákja kereshette fel a Kar laborjait) Az egyetemi Nyílt Nap aktív kihasználása (2008-2013 között 5000-nél több diák kereste fel karunkat) Középiskolák és középiskolai oktatók részére kiírt pályázatok a Pro Progresssio alapítvány támogatásával és bonyolításában (2008-2013 között 70 középiskola és 50 tanár kapott elismerést) Népszerű tájékoztató anyagok készítése (a kari Impulzus folyóirat különszámai évi 3-5000 példányban) A diákok érdeklődését megragadó, a Karra utaló kis ajándékok terjesztése

Ezek a programok rendkívül sikeresek – eredményeire Karunk rendkívül büszke.

25

A bekerülő elsőéves hallgatók beilleszkedését segítő programjaink:

• •

• •

Tankör rendszer (kritériumtárgyként szervezett, a beilleszkedést segítő, képzett oktatók által vezetett foglalkozás) Indító szülői értekezlet rendszere (az első szemeszter előtt az elsőéves hallgatók szülei számára szervezett tájékoztató előadás, ami a család szerepének tudatosítását szolgálja a felsőoktatás sikere céljából) Előadások látogatásának ellenőrzése RFID alapú személyi kártyarendszer (hallgatói igazolvány) segítségével Lemorzsolódás folyamatos monitorozása, az oktatási módszerek fejlesztése a motivációs színt fenntartására (gyakorlatok, laborok számának szinten tartása, esetenként növelése – a nehéz finanszírozási helyzet ellenére)

Megjegyzendő, hogy a hét féléves alapképzés miatt logisztikailag nehéz lebonyolítani a decemberi és januári időszakban a záróvizsgákat és a mesterképzésre történő felvételit.

A tehetségek gondozásának, a soft skill fejlesztésnek a programjai: •

• •

• • • •

A TDK tevékenység népszerűsítésének, a hasznosítható eredmények különös elismerésének programja (TDK díjak számának növelése, külön díjak az üzletileg is sikeres dolgozatok elismerésére) Ötletversenyek a Pro Progressio alapítvány támogatásával (befektetők bevonásával zsűrizett pályamunkák legjobbjainak fejlesztési, cégalapítási támogatás) Demola nemzetközi hálózat BME csomópont működtetése (kreditekkel elismert, vállalatok által inicializált, csapatmunkában megvalósuló kutatás-fejlesztés, aminek bevétele a hallgatókat illeti) Hallgatói részvétel az egyetem kutatási tevékenységében (hallgatói munkaszerződések) Intenzív felkészítés az MSc tanulmányokra, és ezzel adekvát a minőséget garantáló felvételi rendszer Tantárgyak egy részének idegen nyelven történő hallgatási lehetősége Erőteljes támogatás külföldi félév áthallgatáshoz

Oktatásunk minőségének elismerését jelenti, hogy hallgatóinkat a szakterületünkön végzettek között kiemelkedően első helyen értékelik kiválóság szempontjából a piaci szereplők.

26

A BME VIK képzési programja: No Szakok a VIK-en

Képzési forma

Tagozat

Finanszirozási forma

Képz. idő

∑ kredit

1. Mérnök informatikus

alap (BSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

7 félév

210

2. Villamosmérnöki

alap (BSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

7 félév

210

3. Mérnök informatikus

mester (MSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

4 félév

120

4. Villamosmérnöki

mester (MSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

4 félév

120

5. Egészségügyi mérnöki

mester (MSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

4 félév

120

6. Gazdaság informatikus

mester (MSc)

nappali

áll.fin.és költs.tér.

4 félév

120

7. Software engineering (angol ny.)

alap (BSc)

nappali

költs.tér.

7 félév

210

8. Electrical engineering (angol ny.)

alap (BSc)

nappali

költs.tér.

7 félév

210

9. Software engineering (angol ny.)

mester (MSc)

nappali

költs.tér.

4 félév

120

10. Electrical engineering (angol ny.)

mester (MSc)

nappali

költs.tér.

4 félév

120

11. Egészségügyi mérnöki

másod diplomás nappali

áll.fin. és költs.tér.

6 félév

180

12. Villamosmérnöki tudományok

doktori iskola

nappali

áll.fin.és költs.tér.

6 félév

180

13. Informatikai tudományok

doktori iskola

nappali

áll.fin.és költs.tér.

6 félév

180

14. Kutató-fejlesztő

szakir. továbbk.

levelező

költs. tér.

3 félév

90

Meghatározó hallgatói tömeget oktató szakok a VIK-en: 1, 2, 3, 4, 12, 13. A képzési programok bevezetésének kronológiája a következő: • • • • • •

mérnök informatikus BSc szak, 7 szemeszter, 2005 villamosmérnöki BSc szak, 7 szemeszter, 2005 mérnök informatikus MSc szak, 4 szemeszter, 2008 villamosmérnöki MSc szak, 4 szemeszter, 2008 egészségügyi mérnöki MSc szak, 4 szemeszter, 2009 gazdasági informatikus MSc szak 4 szemeszter 2010

A képet az átoktatások teszik teljessé. A BME VIK az alábbi karok képzéseibe oktat át: a) BME Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar, b) BME Természettudományi Kar, c) BME Gépészmérnöki Kar, d) BME Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar, e) Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar. Másrészről, a BME VIK szakjaiba is beoktatnak a fentebb említett karok.

27

A jelentkező hallgatók száma az általános felsőoktatás iránti érdeklődés csökkenési mértékénél kisebb mértékben csökkent. Ennek, valamint a felvételi pontszámaink alakulásának trendjeit az alábbiakban ismertetjük.

Felvételi jelentkezések, létszámok és pontszámok 2008. szeptembertől (K – keresztféléves indítás). Forrás: www.felvi.hu

28

29

A felvett hallgatók számának felső korlátja nem a kar kapacitása, hanem a hallgatói minőség, bár szerencsésnek mondhatjuk magunkat a tekintetben, hogy a két szám nincs távol egymástól. A felvett hallgatók száma így kisebb mértékben változott csupán a 2009-2013 között. A kari minőség egy fontos ismérveként szokás (néha ezen mutató jelentőségét túlértékelve) a felvételi pontszám minimum értékét hangsúlyozni. A VIK vonatkozásában nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, hogy a kar szerepe unikális a szakterületén folyó képzésekben, így tevékenységében egyszerre kell, hogy megjelenjen a jó minőségű „tömegoktatás” és az elitképzés. Az alábbiakban egy elvi jelentőséggel nem bíró, de talán érdekes, erre vonatkozó elemzést közlünk: Mi lenne a ponthatár, ha „csak” 100, 200, 300,… hallgatót vennénk fel (ANA BSc) ? (A körülbelüli ponthatárok a felvételi eljárás során rendelkezésre álló lépcsős diagramokból szűrhetők le kb. ±2 pont pontossággal) Példaként a becslés alapjául szolgáló diagramok közül kettő:

Függőleges tengely: elért pontszám Vízszintes tengely: jelentkező hallgatók sorszáma csökkenő felvételi pontszám szerint rendezve Narancs szín: államilag támogatott képzésre jelentkezők Piros szín: költségtérítéses képzésre jelentkezők

30

Függőleges tengely: elért pontszám Vízszintes tengely: jelentkező hallgatók sorszáma csökkenő felvételi pontszám szerint rendezve Narancs szín: államilag támogatott képzésre jelentkezők Piros szín: költségtérítéses képzésre jelentkezők

(Vigyázat: 2010-11-ben 480 pont a maximális pontszám, 2012-13-ban már 500 !)

mérnök informatikus

2013

2012

2011

2010

ha 100 főt veszünk fel

458

455

445

444

ha 200 főt veszünk fel

438

436

421

428

ha 300 főt veszünk fel

419

418

406

412

ha 400 főt veszünk fel

398

402

395

397

ha 500 főt veszünk fel

373

387

380

384

villamosmérnöki

2013

2012

2011

2010

ha 100 főt veszünk fel

444

452

446

442

ha 200 főt veszünk fel

420

434

422

421

ha 300 főt veszünk fel

398

409

400

403

ha 400 főt veszünk fel

376

388

381

385

31

A 2013-as év felvételi adatai az egy-egy szakon képzést indítók összehasonlításával: Forrás: www.felvi.hu mérnök informatikus [pont]

[%]

[%]

32

villamosmérnöki [pont]

[%]

[%]

Mindezen elemzések igazolják azt, hogy a BME VIK hallgatói kiválóság szempontjából tartani tudja azt a színvonalat, ami az oktatás minőségének védelmében okvetlenül szükséges.

2.1.1 Programok összeállításának technikája A VIK az alábbi bizottságok és testületek működtetésével állítja össze új oktatási programjait: a. b. c. d. e. f. g. h.

Mérnökinformatikus-képzés Szakbizottsága, Villamosmérnök-képzés Szakbizottsága, Egészségügyimérnök-képzés Szakbizottsága, Gazdaságinformatikus-képzés Szakbizottsága Kari Oktatási Bizottság, Tanszékvezetői Értekezlet, a VIK-en 10 tanszék működik, Kari Tanács Eseti szakértői bizottságok

33

A kari oktatásfejlesztési stratégiát a Tanszékvezetői Értekezlet határozza meg. Az oktatási terveket a szakbizottságok dolgozzák ki. A szakbizottságok munkáját az Oktatási Bizottság koordinálja, amely egyúttal kidolgozza a VIK oktatásszervezési feladatainak megoldását is. E tervezeteket a Tanszékvezetői Értekezlet is véleményezi, és végül a Kari Tanács hagyja jóvá. A Kari Hallgatói Képviselet minden fórumon jelen van, és kiveszi a részét a munkából. Az egyes fórumok a Kari Tanács által jóváhagyott ügyrend és munkaterv szerint működnek. A testületi üléseken túlmenően bizottsági levelezési listákon is folyik a munka. Az egyes bizottságok munkacsoportokat szerveznek a konkrét feladatok megoldására. A munka dokumentálása az egyes bizottságok elektronikus munkafelületén történik, amely jelszóval védett. Az egész folyamatot a Kar oktatási dékánhelyettese irányítja, a Kar dékánjának felügyeletével.

2.2 A KUTATÁS-FEJLESZTÉS KULCSFONTOSSÁGÚ EREDMÉNYEI

A Kar a K+F tevékenységben egyformán fontosnak tartja az alkalmazott ipari, és a jellemzően pályázatok révén finanszírozott kutatási tevékenységet. A Kar kutatás-fejlesztési tevékenységének két színtere van: a tanszékek és a tudásközpontok. A tanszékeken a tanszék profiljának megfelelő, tudományos kutató és fejlesztő munka folyik. A nagyobb volumenű, interdiszciplinaritást is igénylő projektek kiszolgálása érdekében a kar tudásközpontokat hozott létre, amelyek azt a megfelelő méretű „kompetencia- felhőt” tudják biztosítani, amely a sikeres projekt kivitelezéshez szükséges. A kompetencia alapú szervezési képesség megléte indokolta azt, hogy Karunk látta el a 2009-2012 időszakban a Műegyetem kutatási kapacitásának, technológia transzfer képességeinek, és tehetséggondozási rendszereinek fejlesztését szolgáló, TÁMOP pályázatok keretében zajló, mindösszesen 4,5 Mrd forint értékű programjainak teljes szervezését, bonyolítását, és jelentős részben szakmai megvalósítását is. Ezen programok keretében alakult ki a Műegyetem kutatóegyetemi programja, kerültek meghatározásra stratégiai kutatási területei (ezek egyikének vezetője is a VIK), jött létre az egyetem technológia- és tudástranszfer szervezete és támogató infrastruktúrája, és fejlődött az egyetem tehetséggondozási rendszere. Egy olyan különleges elemre is szeretnénk rámutatni, amely az európai műszaki egyetemek általános fejlődési irányával megegyezik, de itthon még nem terjedt el jelentősebb mértékben. A BME 2008-ban létrehozta 100%-os tulajdonában álló VIKING Kutató-fejlesztő Zártkörű Részvénytársaságát. A társaság megalapítása további rugalmas lehetőséget jelent a Kar K+F tevékenységének bővítésében. Ezek közül említünk meg párat: •

•

•

A BME VIKING jogosult a kar oktatóinak-dolgozóinak szellemi termékei hasznosítására, az alkotókkal közös spin-off vállalkozások alapítására, és nagy örömünkre ez jelentősen javított a szellemi termék hasznosítás mértékén (5 társaság alakult) A BME VIKING jogosult más intézményekkel való megállapodás keretében fióktelepek megnyitására, szorosabbá fűzve ezzel a BME és társegyetemek közötti kapcsolatokat (Future ICT koordinációs központ a Szegedi Tudományegyetemen, Future Internet koordinációs központ a Debreceni Egyetemen) A BME VIKING jogosult Living Lab konstrukciójú vállalkozások alapítására (BME HUMÁN Nonprofit Kft. az Egyetemi rendelő üzemeltetésére és kutatási tevékenységek folytatására)

34

A Karon működő Műegyetemi Technológia és Tudástranszfer Iroda sok más szolgáltatás mellett tőkebefektetések szervezésével is segíti a szellemi termékek hasznosítását. Inkubált spin-off vállalkozásai sikeresek, tevékenységével díjak sorozatát nyerte és nyeri el, melyek közül példaként felsorolunk néhányat: • • • • • • • • • • • • • • •

European Innovact Campus Award innovation competition, 2 finalist, 1st prize (2011. Reims). ”The young entrepreneur of the future 2011.” winner (2011. Budapest) ICPIC Innovation Academy – first prize (2011. Genf). IEEE Presidents’ Challenge: Save the world! Outstanding Student Humanitarian Prize (2011.) Intel Challenge Europe 2011. – 1 finalist, (2011. Sopot) „Spin-off Planéta” Business Plan Tournament – winner (2011. Bp.) Omnicompete 2011. (Global Security Challenge) European and Middle-East Final (2011. TelAviv) Among the 21 Hungarian High-Tech Solutions – Hungarian Innovation TechShow (2011. Bp.) Academic Enterprise Awards (ACES and EIT) category <30 winner (2012. Brussels) Kairos 50, Kairos Global Summit (2012. New York – NYSE) LISAvienna MedTech – Best of Biotech, golden heart trophy winner (2012. Wien) EIB Social Innovation Tournament winner (2012. Luxemburg) „The Start-up of the Month” – NGM (2013. Bp.) Global Webit StartUp Challenge Audience Award – Top 10 (among 834) Leadership Award (2013. Bp.)

Fontos új elem a K+F tevékenységben a Kar részvétele az ELTE-vel közösen működtetett ICT Labs KIC Budapest Node-ban. Ez a tapasztalat nem megalapozatlan reményeket indokol a H2020-ban növekvő szerepű újonnan induló KIC-ekben történő részvételre. A kar megkezdte a nemzetközi kutatóintézeti hálózatokkal való intézményes együttműködést. 2013 őszén szándéknyilatkozatot írt alá két németországi Fraunhofer Intézettel un. Project Centerek létrehozására a Karon. A korábbi sikeres tapasztalatok az Ericsson céggel közösen üzemeltetett Highspeed Network Lab tevékenységében megindítottuk egyéb multinacionális cégekkel a stratégiai együttműködés kialakítását. Ennek fontos eleme a más helyen már tárgyalt ipari PhD program indítása is. A Kar K+F tevékenységének tudományos eredményei mellett fontosnak tartjuk: Saját bevétel (EFt)

2012. tény 2013. terv

Építőmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 690 980 Gépészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 979 945 Építészmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 671 714 Vegyészmérnöki és Biomérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 855 170 Villamosmérnöki és Informatikai Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 3 316 391 Közlekedésmérnöki és Járműmérnöki Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 031 800 Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 1 726 572 Természettudományi Kar (hallgatói pótdíj nélkül) 594 965 Igazságügyi Műszaki Szakértői Bizottság 11 184 Doktori Tanács és Habilitációs Bizottság 0 Egyetemi központi pályázatok 1 624 396 Kari alrendszer saját bevétele összesen 11 503 117

823 290 727 088 365 510 780 361 2 465 096 678 395 1 405 317 316 974 10 000 0 756 985 8 329 016

pénzügyi adatok bemutatását is

2013. terv kari tanács 2013.06.30 2013.09.30 után 853 290 360 816 605 056 727 088 437 804 699 301 383 744 247 659 353 647 780 361 371 108 569 838 2 465 096 1 176 800 1 761 783 531 849 519 777 643 423 1 405 317 839 408 1 125 851 356 200 156 898 290 396 10 000 6 322 8 060 0 0 0 756 985 567 095 628 829 8 269 930 4 683 689 6 686 184

2013. várható 757 895 836 078 460 495 791 281 2 943 634 798 646 1 317 267 497 223 10 000 0 780 190 9 192 708

2014. terv 706 000 727 785 444 000 790 500 2 863 184 622 273 1 117 122 541 649 10 000 0 69 665 7 892 179

(forrás: BME kontrolling jelentés 2013)

35

A VIK közel 3Mrd forintos 2013 évi K+F bevétele közel 30%-a a BME teljes bevételének. Ez az összeg természetesen nem tartalmazza a BME VIKING ZRt. és leányvállalatai által realizált bevételeket. A Villamosmérnök és Informatikai Kar a legkonzervatívabb üzleti terveiben is gyakorlatilag szinten maradó K+F teljesítménnyel számol, de a reálisabb szám 20% körüli növekedést prognosztizál.

2.3 GAZDÁLKODÁS A VIK gazdálkodása mind a költségvetési támogatás felosztása, mind a saját bevételek kezelése területén illeszkedik az egyetemi gazdálkodási szabályokhoz, az ezekben a szabályokban megjelenő alapelvek kari szintű maximális megjelenítésére és érvényesítésére törekvés mellett. A költségvetési támogatás karon belüli felhasználása és szervezeti egységek közötti felosztása lényegében az egyetemi algoritmus alkalmazásával történik. Egyetlen eltérés, hogy a hallgató x kredit alapú finanszírozás, amely egy teljes képzésre, kari szinten még értelmezhető, tanszékekre vetítve jelentősen túltámogatja a nagy létszámú alaptárgyakat és alulfinanszírozza a kis létszámú számolási és laborgyakorlatokat. Ezért a Kar a felosztáshoz tantárgycsoportonként meghatározott súlyfaktorokat alkalmaz a kiegyensúlyozott, oktatói terhelés arányos támogatás érdekében. A Kar alkalmazotti létszáma az elmúlt öt évben lényegében nem változott, az oktatói-kutató létszám kis mértében csökkent, miközben a minősített oktatói létszám esetében sikerült mintegy 23 %-os növekedést elérni.

Év

Alkalmazotti létszám

Oktatói-kutatói létszám

Minősített oktatói létszám

Minősített oktatóikutatói létszám

2009 2010 2011 2012 2013

454 448 432 444 463

259 262 254 290 311

121 122 134 155 149

131 134 143 165 163

Belső költségvetési háttéradatok, egyetemi költségvetési szabályzat szerint meghatározva (január)

A hallgatói létszámok elsősorban az ötéves/BSc/MSc (kétszintű) képzés átállás miatti változást mutatják. Biztató, hogy az oktatás minőségét javító intézkedéseknek (tankör rendszer bevezetése, matematika-fizika felzárkóztató tárgyak meghirdetése, jegyzetellátás javítása stb.) köszönhetően 2011től már kismértékű létszámnövekedést is tapasztalhatunk.

Év 2008 2009 2010 2011 2012 2013

Állami doktorandusz

Állami hallgatók száma

Normatívával súlyozott állami hallgató száma

74 72 71 73 77 68

4 561 4 472 4 465 4 230 4 323 4 462

3 621 3 404 3 342 3 271 3 285 3 465

Belső költségvetési háttéradatok, egyetemi költségvetési szabályzat szerint meghatározva

36

A kari gazdálkodás fontos eleme volt az egyetemi programhoz illeszkedően a kari ingatlanfejlesztési program végrehajtása, ami a korszerű, illetve felújított I, V1 és Q épületbeli területek belépésével, az egyetemi terület szorzók következtében, csökkenő területek mellett is létesítményköltségek növekedését okozta.

Év

Költségvetési bevétel

Létesítmény költségek

Tanterem költségek

Támogatás egyetemen belüli aránya

Támogatás értéke az általános költségek levonása után

2008

3 749 760 860

877 157 106

134 035 538

24,62%

1 717 596 146

2009

3 813 997 942

1 127 775 468

142 106 629

22,68%

1 633 150 789

2010

3 550 097 567

1 129 961 434

157 354 298

22,49%

1 619 505 554

2011

3 362 469 217

1 050 257 784

152 091 010

21,55%

1 551 309 954

2012

3 271 492 379

1 039 502 834

125 843 534

21,55%

1 573 249 823

886 066 648

136 759 917

21,66%

1 386 422 171

2013 2 762 142 187 (minden összeg forintban)

Összességében megállapítható, hogy a Kar az elmúlt években csökkenő költségvetési támogatás mellett az egyetemen belüli oktatói, oktatási és költségvetési részarányát megtartva, illetve javítva gazdálkodott. A kari ingatlanfejlesztések a korábbi egyeztetéseknek, egyetemi és kari határozatoknak megfelelően, az ezekben rögzített ütemezésben kerültek végrehajtásra. A főbb fázisok a következők voltak: 1. Beköltözés a Q épületbe. Ennek feltétele volt a Dékáni Hivatal, illetve a Q-ba költöző két tanszék (AUT és EET) részére a hivatali, oktatói szobák, laborok illetve tantermek kialakítása. Ezzel párhuzamosan megkezdődött a V2 épület kiürítése, az I épületben helyet kapott a SZIT, így a V2-ben csak két tanszék, az ETT és az SZHVT maradt. A K épületben és az St. épületben található laborok is kiköltöztek, a területeket az egyetemnek visszaadtuk. Az alaplaborok beköltöztek a Q-ba, az I-ben felszabaduló alaplabor területeket a tanszékek a karnak visszaadták, vagy más (elsősorban oktatási) célra hasznosították. 2. V1 épület felújítása, kiköltözés a V2-ből. Ehhez korábban részletes projekt terv készült. A nagy átalakítást két kisebb projekt, a külső nyílászárók cseréje és a teraszok felújítása (elsősorban a rendszeres beázás miatt) előzte meg. Az ezt követő nagyobb felújítás végül három fázisban valósult meg. Első ütemben elkészült a C szárny teljes átalakítása, ezzel majdnem párhuzamosan, második ütemként a földszinten és a galérián a projekt labor és tudásközpont területek kialakítása is megtörtént. Ezek a területek 2011 év végén, decemberben kapták meg a használatba vételi engedélyt. 2012 január végéig a V2-ből teljesen átköltöztek az ETT laborjai, illetve a tudásközpontok (beleértve a kutató egyetem menedzsmentet is), és elfoglalták irodáikat. Az SZHVT új antenna mérőszobájának építészeti része is befejeződött. A harmadik ütemhez, az oktatói szárny felújításához, szinte teljesen ki kellett üríteni az oktatói szárnyat, a VET és az SZHVT munkatársai átmenetileg a V2-ben kaptak irodákat. Az oktatói szárny 2012 novemberében lett kész, decemberben kapott használatba vételi engedélyt, a tanszékek beköltözése január közepére megtörtént. A V2 épületet kiürítve a Kar 2013. január 21-én az egyetemnek visszaadta.

37

3. E épület, nagyelőadók felújítása. 2012 év közben merült fel, hogy az E épületi három nagy előadó felújításához az egyetem és a HÖK adna 15-15 MFt támogatást, ha a további költségeket a termekben foglalási prioritással rendelkező két kar a GTK és a VIK vállalná. Ősszel elkészültek a felújítás tervei, a szorgalmi időszak végével megkezdődött a kivitelezés, az új termekben az oktatás a 2013 tavaszi félévvel meg is kezdődött. Felújított építészet (új padló, javított, festett falak, burkolatok és ajtók), új bútorok, táblák, audio- és videotechnika az átalakítás eredménye. A Kar saját árbevételeinek alakulása évek szerinti bontásban a következő táblázatban látható. Év

Saját árbevétel

Költségvetési támogatás

2008

4 602 651 041

1 717 596 146

2009

3 490 277 718

1 633 150 789

2010

2 871 867 510

1 619 505 554

2011

4 077 027 552

1 551 309 954

2012

3 286 614 426

1 573 249 823

2013

2 918 064 000

1 386 422 171

A saját árbevételek szerkezete néhány fontosabb bevétel típus feltüntetésével:

Év

Kari pályázati bevételek (központi egyetemi pályázatok nélkül)

Oktatási, képzési bevétel (angol nyelvű képzésből származó bevétellel együtt)

Vállalkozási jellegű tevékenység bevételei (innovációs kutatási bevételek nélkül)

Innovációs kutatási bevételek

Szakképzési támogatás bevételei

Összesen

2011

1 999 231 103

504 624 321*

821 724 934

392 720 000

358 727 194

4 077 027 552

2012

1 925 538 763

362 283 888

708 297 775

252 053 000

38 441 000

3 286 614 426

2013 1 595 164 000 378 900 000 (összegek forintban), *hallgatói pótdíjakkal

926 000 000

18 000 000

0

2 918 064 000

A két táblázatból jól látható, hogy a Kar érzékeny a gazdasági környezet, az ipari partnerek gazdálkodásának alakulására. Az első táblázat 2009-2010-es jelentős bevétel csökkenése a 2008 év végén kezdődő ipari válság következménye. A második táblázat mutatja, hogy a gazdasági szabályok változása miatt 2012-2013-ra megszűntek az innovációs kutatási és a szakképzési támogatási bevételek. A Közép-Magyarországi Régió pályázati támogathatóságának csökkenése is érezhető a pályázati bevételek alakulásában. Ezekre a változásokra elsősorban a vállalkozási bevételek, illetve a hazai és uniós pályázati aktivitás növelésével tudunk és szándékozunk reagálni.

38

3. MINŐSÉGBIZTOSÍTÁSI ELVEK ÉS MÓDSZEREK

3.1 STRATÉGIA ÉS ELJÁRÁSOK A MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSÁRA

3.1.1 Kari minőségpolitika

A kar minőségpolitikájának célja a villamosmérnöki, mérnök (műszaki) informatikai, orvos biológiai mérnöki és gazdasági informatika területén magas színvonalú, oktatási, kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenység folytatása. Ez azt jelenti, hogy a minőség bármely elemét vetjük össze a hasonló képzést folytató intézményekkel, a Kar minden esetben a mezőny élén szeretne maradni.

3.1.2 Kari stratégia

A kari stratégia hosszú távon a minőséget szolgáló valamennyi terület állandó és összehangolt fejlesztésére alapul. Ez magában foglalja az oktatás személyi feltételeit (oktatók kiválasztása, oktatói minőség biztosítása, ld. 3.4.), az oktatás tárgyi és infrastrukturális feltételeit (épületek, laborok, oktatástechnikai és labor eszközök, ld. 3.5.) valamint az oktatás szervezeti kereteit. A kari stratégia nyilvánvalóan az intézményi stratégiára épül, azzal szerves egységet alkotva. Vannak ugyanis olyan elemek, amelyeket nem érdemes/célszerű kari léptékben fejleszteni. Az egyetem egészét szolgáló fejlesztések költségtakarékosságuk mellett hozzájárulnak az egyetem egységének erősítéséhez is. A Kar minőségfejlesztési stratégiája támogatására külön bizottságot (MBB – Minőségbiztosítási Bizottság) is működtet, egyúttal az oktatás minőségét a Kar Oktatási Bizottsága (OB) is folyamatosan monitorozza, amely a Kari Tanács véleményező bizottságaként minden minőségi javaslatot megtárgyal. A tudományos stratégia és minőség biztosítása, valamint az ezt szolgáló javaslatok kidolgozása a Kar Tudományos Bizottságának a feladata. A Gazdasági Bizottság folyamatosan figyelemmel kíséri a Kar gazdasági folyamatait, valamint a minőség emelésére (hatékonyabb adminisztráció, kifizetések hatékonysága és az egyetemi könyvelési rendszerrel történő összehangolás) vonatkozó Kari Tanácsi előterjesztéseket véleményezi. Az alap-, illetve mesterképzések tananyagának alakítását és felügyeletét a Kar villamosmérnöki-, mérnökinformatikai-, egészségügyi mérnöki-, illetve gazdaságinformatikai szakbizottságai végzik. Ezen szervezeti felépítés szerint a Kar minőségbiztosításába minden tanszék és szinte minden oktató bekapcsolódik és ezt felelősségének érzi.

39

3.1.3 Kari minőségfejlesztési programok

A Karon különösen nagy a jelentősége a környezeti feltételek folyamatos értékelésének, a tudatos stratégiai célkitűzések kidolgozásának és megvalósításának, a képzés minősége folyamatos önértékelésének, a szükséges tanulságok levonásának és az állandó fejlesztésnek. 3.1.4 Kari minőségmenedzsment szervezet

A Kar minőségirányításának megvalósítására külön bizottságot hozott létre. A Minőségbiztosítási Bizottság a Kar oktatási, kutatási és fejlesztési tevékenységéhez kapcsolódóan részt vesz a módszerek kidolgozásában, együttműködik a Kar szervezeti egységeinek vezetőivel. Iskolatevékenységet lát el a minőségbiztosítás elvi és módszertani kérdéseinek alkalmazásában. Részt vesz a stratégiai célkitűzések kidolgozásában, és ezek megvalósítási lehetőségeinek kimunkálásában. Segíti a Kar külső kapcsolatrendszerének fejlesztését.

3.1.5 Hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe

A hallgatók bevonása a minőségmenedzsment rendszerbe jelentős előnyökkel jár. A hallgatóság erősen érdekelt a minőségi oktatás megvalósításában, ezt az érdekeltségét fel is ismeri. A Kari Hallgatói Képviselet oktatásfejlesztéshez való hagyományosan konstruktív hozzáállása valószínűleg ennek eredménye. A hallgatóság igen fontos információs forrás (OHV,), a hallgatói vélemények megfelelő kezelése és szoros visszacsatolása folyamatos javulást eredményez az oktatási folyamatban. A hallgatóság jelentős arányú képviselete a Kari Tanácsban és ennek bizottságaiban, albizottságaiban (Tanulmányi Bizottság: 50%, Oktatási Bizottság: 33%) egyértelműen tanúsítja a hallgatóság részvételét a minőségbiztosításban. Különösen fontos, hogy ez a képviselet nem csak adminisztratív, hanem érdemi munkát jelent. Emiatt döntött a VIK Kari Tanácsa úgy, hogy a Felsőoktatási Törvényben meghatározott minimális mértéknél nagyobb mértékben, 33%-ban vonja be a hallgatókat a Kari Tanács munkájába.

3.2 KÉPZÉSI PROGRAMOK INDÍTÁSA, KÖVETÉSE, RENDSZERES BELSŐ ÉRTÉKELÉS

3.2.1 A képzési és kimeneti követelményekben megfogalmazott kompetenciák fejlesztésének általános metodikája és technikája Az új képzési programok összeállításának kiindulópontja a KKK (Az alap- és mesterképzési szakok képzési és kimeneti követelményei, OKM, http://www.okm.gov.hu/ Oktatás / Felsőoktatás / A képzési rendszer). A VIK fenti szakokhoz illeszkedő kompetenciája rendelkezésre áll a Karon, a kompetenciák folyamatos fejlesztésének legfőbb motorja a tanszékek szakmai adaptációja az új technológiákhoz és a minőség megőrzése.

40

A Kar tanszékeinek kapcsolatrendszerét három fő tényező motiválja: • • •

az adott szakmai profilban való tevékenység önállósága és a gyors adaptációra való képesség, az együttműködés, és a szolidaritás.

A gyors adaptációs képesség azért nagy jelentőségű, mert • • •

a VIK a minőség és mennyiség (évente kb. 1000 új elsős hallgató az utóbbi öt évben) együttes mércéje szerint kell, hogy folyamatosan alakítsa működését a VIK tématerületein rendkívül gyors a műszaki fejlődés, a VIK tématerületein több tucat éve folyamatosan nagyobb a munkaerő-piaci igény, mint amit a végzős mérnökök számával ki lehet elégíteni.

A tanszékek közötti munkamegosztás és együttműködés az alábbi területekre terjed ki: • az oktatott tantárgyak kompetencia köre, • az oktatott hallgatók minősége és mennyisége, • a kutatási, fejlesztési és szakértői kompetenciák köre, és ezek minősége és teljesítménye, • hazai és nemzetközi ipari kapcsolatok, • hazai és nemzetközi pályázatok, • hazai és nemzetközi tudományos kapcsolatrendszer, • hatékonyság. Az együttműködést elsősorban a Kar már bemutatott fórumai és vezetői irányítják..

Az egyetemi világban jelentős az oktatók kutatási és oktatási szabadsága. Ez a szabadság azonban magában hordozza azt a veszélyt is, hogy az oktatók idővel megragadhatnak egy témakörben és egy metodikai rendszerben. Ezt a veszélyt a tanszék egészséges önszervezési folyamatai és önállósága kerülik el, amelyben nagy a tanszékvezető irányítói felelőssége. A VIK-re a különösen erős ipari kapcsolatok jellemzők a kutatás, a fejlesztés és a fiatal mérnökutánpótlás területén. Ennek eredményeképpen a VIK-en a következő tudásközpontok működnek: • • • • • • • • • • • • • • •

Közigazgatási Informatikai Központ, http://ik.bme.hu/ Egyesült Innovációs és Tudásközpont, http://eit.bme.hu/, mely integrálja az alábbiakat: Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (EMT), http://emt.bme.hu/ Egyetemközi Távközlési és Informatikai Központ (ETIK), http://www.etik.hu/ Integrált Energetikai Tudásközpont Intelligens és beágyazott rendszerek Tudásközpont Közlekedés, Jármű és Logisztika Tudásközpont Mobil Innovációs Központ (MIK), http://www.mik.bme.hu/ Információtechnológiai Innovációs és Tudásközpont (IT2), http://www.it2.bme.hu/ Hallgatói Innovációs Központ , http://hik.bme.hu/ Morgan Stanley-BME Pénzügyi Innovációs Tudásközpont http://www.pik.bme.hu/ Műegyetemi Technológia- és Tudástranszfer Iroda, http://tti.bme.hu/ Műegyetemi Tudományos Műhelyek és Tehetséggondozás Projektiroda , http://tehetseg.bme.hu/ Anyagtudományi és Nanotechnológiai Tudásközpont Virtuális Valóság Laboratórium

41

A tanszékek a tudásközpontokkal együtt átfogó és alapkutatás-közeli egyetemi-ipari együttműködések megvalósítására alkalmasak. Egy részük ezen kívül fontos egyetemi és kari integráló szerepet tölt be a stratégiai kutatási területeken folyó kutatások szervezésében is. (Ennek alátámasztására megemlítjük, hogy a Kar az egyetem számára nyújtott szolgáltatásként látta el ezen központjain keresztül három nagy TÁMOP projekt menedzsmentjét és szakmai vezetését is). Ezeken túlmenően jelentős és tartós tanszéki-ipari kapcsolatok is működnek a Karon. A tanszékiipari kapcsolatokra minden esetben hivatkoznak a VIK tanszéki honlapok: http://portal.bme.hu/C3/VIK/default.aspx A fenti ipari kapcsolatrendszerben domináns szerepet játszanak a globális nemzetközi cégek hazai leányvállalatai. A globális nemzetközi cégek egymással is globális méretekben versenyeznek. Másrészről, egy globális cég leányvállalatai a cégen belül is gyakran nemzetközi szinten versenyeznek egymással. E verseny során az ár-érték arányok hatása is érvényesül. Az ipari leányvállalatok pedig az egyetemi kutatócsoportokra támaszkodnak versenyzésük során. Végeredményben erős és nemzetközi hátterű ipari visszahatás éri a Kar tanszékeit. Ez az erős ipari visszahatás egyszerűen nem teszi lehetővé, hogy a VIK jelentős oktató-kutató csoportjai esetleg megragadjanak egy korábbi témán és lemaradjanak a nemzetközi műszaki haladástól és színvonaltól. Ez a visszahatás szükségszerűen megjelenik az oktatás-fejlesztésben is, hiszen az ipari partnereknek olyan friss diplomás mérnökökre van szükségük, akik korszerű képzést kapnak. A VIK erre a sajátságaira építve dolgozta ki az ipari laborok intézményes rendszerének programját, valamint a hallgatók képességeinek fejlesztésében úttörő szerepet betöltő új Demola program intézményi rendszerét (www.budapest.demola.net).

3.2.2 Az oktatás eredményessége, a programok eredményességének követése, értékelése, az intézmény/Kar ez irányú folyamatainak módszeres megtervezése és menedzselése

3.2.2.1 Az oktatás eredményessége a változó társadalmi trendek hatására – pozitív és negatív jelek

Természetesen a Kar stratégiai célkitűzéseit, adott társadalmi beágyazottságban és ezek változó hatásai közepette kell megvalósítani. Ezen hatások ellentmondásosan nyilvánulnak meg a teljes felsőoktatási szféra felé. A Karunkat érintő legsúlyosabb változás a középiskolai tudásháttér jelentős elbizonytalanodása, amely folyományaként a következő hátrányokkal kell szembenéznünk: •

•

Egyetemi autonómia híján nem írhatjuk elő a felvételi kritériumokat, ami alapján a különböző középiskolák minősége közötti eltérések nem kompenzálhatók. Az absztrakciós képesség fejlesztésének hiánya miatt az első féléves tárgyak abszolválása sok hallgatónak nehézséget okoz. Így már érthető az a több helyről hallott vélemény, hogy a BSc képzés színvonala határozottan csökkent a hagyományos egyetemi első évekhez képest, és elsősorban a természettudományos megalapozottsággal van baj. A BME VIK-en hallgatói tömegek vesztik el tanulási kedvüket az első félév során. A jelentkezők nincsenek tisztában a rájuk váró követelményekkel Oktatói oldal szerepe: a „magas követelmények” és a „hozzáadott érték” viszonya.

42

Ennek ellenére a Kar szempontjából megnyugtató, hogy a fenti hatásokat részlegesen ki tudja egyenlíteni, azaz: •

•

a legjobb hallgatóink továbbra is eredményes és értékes munkát végeznek, a legjobbak színvonala az MSc után minden bizonnyal el fogja érni a korábban megszokott egyetemi szintet. A legjobb hallgatóink nem is örülnének a követelmények csökkenésének. A doktori képzés és minősítés erős volt és erős lesz, így a végső kimenet minősége biztosított.

3.2.2.2 A Hallgatói Képviselet szerepe az oktatás minőségének alakulásában A VIK hallgatói szervezetei (szakkollégium, öntevékeny körök) számos módon segítik a hallgatók beilleszkedését – a mentor rendszer példamutatóan működik a karon. A kar, az oktatók és a hallgatói szervezetek együttműködésében működik a karon az újra bevezetett tankör rendszer, aminek keretében minden hallgató gólya egy 35 fős „csapathoz”, azaz tankörhöz sorolva kezdi meg egyetemi pályafutását, amit egy tankör-felelős oktató és egy mentor segít. A tankörök un. tanköri foglalkozáson is részt vesznek (heti két óra időtartamban, 4 szemeszteren keresztül), aminek keretében a hallgatók tanszék látogatások keretében ismerkednek a kar és a BME egészével.

3.2.2.3 Az intézmény/Kar oktatás, kutatás és egyéb folyamatainak szabályozása A Kar vezetése az alábbi eszközök szabályozásával menedzseli az oktatás és kutatás minőségét: • a motiválás, • az együttműködés, • és a szolidaritás. A szabályozást a Kar az organogramban megadott fórumai és vezetői gyakorolják. A szabályozás alapelveit az alábbiakban foglaljuk össze a motiválás, kutatás és az oktatás tekintetében. A kutatás irányultságát alapvetően a tanszékek ipari kapcsolatai határozzák meg. E tekintetben szabadabb a verseny a tanszékek között. A kutatás döntő jelentőségű a minőségi vezető-oktató utánpótlás szempontjából. A PhD fokozat országosan is követelmény az egyetemi docensi kinevezéshez. A BMEVIK doktori iskoláiban évente mintegy 30 fő szerez PhD fokozatot a PhD képzés keretében: https://www.vik.bme.hu/doktorandusz/45.html https://www.vik.bme.hu/doktorandusz/91.html Ez a doktori képzési létszám kedvezően befolyásolja a Kar oktatóinak (és ezen belül a docenseinek) korfáját, amely a BME karainak összehasonlításában is kiugrón fejlődik a fiatalabbak tartományában és hosszabb távon is a minőségi vezető oktató gárda biztosításának legfőbb eszköze. A tanszékek oktatási irányultságát a tanszékek törekvése és a Kar erős szabályozása együttesen határozzák meg. A szabályozás ezen elemét elsősorban a Tanszékvezetői Értekezlet gyakorolja. A BSc-MSc képzés bevezetése során rendszeresen kellett ilyen kérdésekkel szembenézni. Jelenleg folyik a többciklusú képzés tapasztalatainak értékelésére épülően a 2014. szeptemberétől induló új tanterv

43

kidolgozása. Ennek keretében a Kar további lépéseket határozott el az oktatás szabályozásának teljesebb megvalósítására: • •

•

•

a tanszékek és a Kar kompetencia térképeinek kidolgozása, ebben a tanszékek közötti átfedések jobb feltárása, az eddig bevezetett választható tantárgyak átvilágítása, továbbá az új választható tantárgyak felkínálásának további szabályozása az oktatási minőség és hatékonyság megőrzésének érdekében, a Kar oktatásfinanszírozási és oktatási rendszerének összehangolása, hiszen a tanszékek közötti oktatás-alapú elszámolási rendszer részletei hosszabb ideje nem változtak, miközben a gazdálkodás és az oktatás külön-külön jelentősen megváltozott. előre rögzített „keretek” az oktatható tárgyak számának, a szakirányok számának csökkentésére, az egyéni ambíciók ésszerű keretek közé szorítására

3.2.2.4 Működést meghatározó dokumentációs rendszer (szabályzatok, rendeletek) A kari oktatást, kutatást, gazdálkodást és a humánpolitikát a Kari Tanács (KT) határozatai szabályozzák: https://www.vik.bme.hu/tanszekeknek/ > A Kari Tanács határozatai (Ez a hyperlink csak a BME belső hálózatából érhető el.) A KT határozatait a már bemutatott kari testületek készítik elő. A működést meghatározó dokumentációs rendszer (szabályzatok, rendeletek) elemei (ld. továbbá a 3.3.1. pontban) tematikusan rendszerezve is hozzáférhetőek az Egyetem és a Kar honlapjain: http://www.oktig.bme.hu/, https://www.vik.bme.hu/szabalyzatok/ . A kar 2010-től bevezette a szakdolgozatok és diplomatervek elektronikus kezelését és archiválását biztosító Diplomaterv Portál rendszert (http://diplomaterv.vik.bme.hu/). A rendszer – bejelentkezést követően – oktatóink és hallgatóink számára korlátlan, külső látogatók számára korlátozott hozzáférést biztosít a Karon keletkezett mérnöki munkák áttekintéséhez. Néhány adat a Portál eddigi történetéből: • Összesen 4.165 téma, amiből már 2.681 védett, azaz publikusan kereshető. • Összesen 11.815 feltöltött fájl. o Kb. 18.5 GB adatmennyiség. o A dolgozatok és a mellékletek összesen 242.287 oldalt tartalmaznak. • Összesen 88.782 változási napló bejegyzés. • Összesen 3.215 adatlap. Forgalmi statisztikák: • 233.370 látogatás • 1.389.102 oldalletöltés • A legforgalmasabb nap 2011.12.09. volt, aznap 13.566 oldalletöltést számláltunk. • A látogatók átlagosan 3:46 (perc:másodperc) időt töltenek a portálon, és átlagosan 5.95 oldalt néznek meg egy látogatás alkalmával. Részletes leírás a rendszer működéséről: https://www.vik.bme.hu/files/00005962.pdf

44

3.2.2.5 Kreditrendszer elemzése és működése A kreditrendszert 1993-ban vezette be a Kar, az akkori országos irányelvek szerint. A kreditrendszer jelentős hallgatói szabadságot eredményezett. E hallgatói szabadság szabályozására világszerte többféle módszert vezettek be. A kreditrendszer szülőhazájában, az Egyesült Királyságban hagyományosan tanulmányvezető tanárt, u.n. tutor-t rendelnek minden hallgatóhoz. Egy tutorhoz több hallgató is tartozhat. A tutor főbb feladatai: • • • •

biztosítja a hallgató kötődését az egyetemhez, folyamatosan monitorozza a hallgató tanulmányi teljesítményét, konzultálással segíti a hallgatót a tanulmányai során, a hallgató csak a tutor belegyezésével vehet fel tantárgyakat.

A kreditrendszer az USA-ban teljesedett ki. A hallgatói szabadságot az alábbi tényezők tartják keretek között: • • •

hallgatói tanácsadó iroda, a tanulmányok költsége, a hallgatói öntudatosság, amelynek fejlesztésére nagy hangsúlyt fektetnek az USA-ban.

A BME VIK-en az alábbi eszközök tartják az egyensúlyt a hallgatói szabadsággal: • •

tanulmányi szabályzatok előírásai, lásd 3.3.1. pont, a szak előtanulmányi rendje.

A fenti szabályozó rendszer oly annyira összetett, hogy még az értelmiségi szülők sem tudják elegendő pontossággal követni gyerekük tanulmányainak állását. Pedig a hallgatók tanulmányai finanszírozásában egyre fontosabb szerep jut a szülőknek is. A hallgatók pedig gyakran rájátszanak minderre: húzzák tanulmányaik idejét, mert addig is sok időt tölthetnek szórakozással, miközben a szülők eltartják őket. Mindennek hatására a képzés ideje feleslegesen meghosszabbodik. Ennek próbál gátat vetni az Nftv vonatkozó szigorító intézkedés csokra. A VIK vezetése 2008 közepén elemezte a fenti problémákat, és úgy döntött, hogy - elsőként a BME karai közül - visszaállítja a tankör-rendszert. Ennek keretében heti egyszer kétórás tanköri foglalkozást tartanak a hallgatóknak az első négy félévben, többnyire fiatal tankörvezető oktatók. Ez a módszer a tutor rendszert imitálja, nagyobb évfolyamlétszámok mellett. A módszer részleteit a Kar Oktatási Bizottsága dolgozta ki, az oktatási dékánhelyettes irányításával.

3.2.2.6 Elitképzés, tehetséggondozás Intézményesített elitképzés és tehetséggondozás a karon bevezetve nincs, de a folyamatban lévő tantervreform keretében tervezzük bevezetni. A működésbe beépített érdekviszonyok azonban automatikusan hatékony elitképzést és tehetséggondozást eredményeznek. A tanszékek elemi érdeke ugyanis foglalkozni a tehetséges hallgatókkal a meglévő kereteken belül (önálló labor, TDK, szakmai gyakorlat, szakdolgozat, diplomatervezés, PhD téma), mert ezzel a kutatási témákban előrehaladnak, másrészt saját oktatói-kutatói utánpótlásuk forrását is megtalálják. A BME VIK TDK adatai azt mutatják, hogy a kari TDK előadások száma az évek során nagyjából

45

állandó. Másrészről, az OTDK releváns szekcióiban a BME VIK folyamatosan meggyőző helyezési eredményeket ér el. Az alábbi táblázatban látszik, hogy az egyes karok eltérő rendszerben delegálják hallgatóikat az OTDK rendezvényeire. A VIK csak a kari TDK első helyezettjeit nevezi, így például az alábbi, a XXXI. OTDK eredményességi táblázata mutatja, hogy a VIK 36 nevezett dolgozatából 34 valamilyen helyezést ért el. Ez kiugróan magas eredményességi ráta.

dolgozat szerző dolgozat szerző # 48 56 # 15 15 1 6 8 1 2 2 BME 2 8 9 BME 2 2 2 12. 16. ÉŐK KSK 3 8 11 3 3 3 Különdíj 0 0 Különdíj 0 0 PSA 0 0 PSA 0 0 # 64 123 # 46 49 1 2 4 1 10 10 BME 2 5 6 BME 2 6 8 13. 17. ÉSZK TTK 3 11 18 3 4 4 Különdíj 3 3 Különdíj 9 10 PSA 0 0 PSA 1 2 # 76 95 # 50 50 1 14 18 1 9 9 BME 2 10 13 BME 2 6 6 14. 18. GÉK VBK 3 12 16 3 10 10 Különdíj 0 0 Különdíj 4 4 PSA 0 1 PSA 1 1 # 41 45 # 36 39 1 5 5 1 13 14 BME 2 8 8 BME 2 11 13 15. 19. GTK VIK 3 4 4 3 3 3 Különdíj 8 11 Különdíj 7 8 PSA 0 1 PSA 0 0 (Ugyanakkor el kell gondolkoznunk, hogy az új finanszírozási kormányrendelet tükrében célszerű-e ezt az eljárást fenntartani? )

3.2.2.7 A támogatás, segítés módszerei, technikái, résztvevői, feltételei. Esélyegyenlőség Kari szinten a hátrányos helyzetű hallgatók segítése az egyetemi Esélyegyenlőségi Bizottság közreműködésével valósul meg. Ez a Bizottság vizsgálja meg a hallgatók körülményeit és a szükséges intézkedésekről értesíti az oktatási dékánhelyettest, az érintett hallgató által felvett tantárgyak tárgyfelelőseit, valamint a hallgatót. A Bizottság által kiadott igazolással helyzetének megfelelő speciális gondoskodást kap a hallgató (egyéni konzultációk, a szokásostól eltérő, személyre szabott számonkérési módszerek és körülmények.)

46

3.2.2.8 A kutatás és fejlesztés eredményeinek megjelenítése az oktatásban A Kar által oktatott szakterületek fejlődése olyan gyors, hogy a tárgyak tartalmi megújítása, naprakészen tartása folyamatos feladat. Ennek fontos feltétele egyrészt a szakirodalom állandó figyelése, másrészt az oktatott témakörök kutatásában való aktív részvétel. A kutatás egyben a doktorandusz képzés szükséges feltétele is. Kutatási háttér nélkül tehát megfelelő színvonalon sem témát kiírni, sem pedig oktatni nem lehet. A tudományos minősítési rendszer átalakulásával viszont megnőtt a szervezett PhD képzésben részesülők létszáma, tehát az eddigieknél nagyobb erőfeszítéseket kell tenni olyan doktori témák kiírására, amelyek korszerű kutatási irányok művelésén keresztül adnak esélyt a fokozat megszerzésre. A jelenlegi oktatási keretek kedvezőek az oktatás és a kutatás kapcsolatára nézve. Az önálló laboratórium, diplomatervezés és a posztgraduális képzés mind kitűnő alkalom a hallgatók kutatásba való bevonására, de fontos feltétele ennek, hogy a tanszékeknek legyen kellő számú támogatott kutatási témája. A „témavezető – beosztott kutatók, doktoranduszok – diplomázó hallgatók – önálló laboros hallgatók” személyi láncolat lehetővé teszi a kutatás hatékony folytatását, automatikusan garantálva az eredmények oktatásba való bekerülését, egyben a hallgatók egy részének az oktatásba való bevonásával az oktatás hatékonyságát is növeli. Végezetül, a Kar tanszékeinek félévente van lehetőségük új tantárgyat felkínálni kari akkreditálásra, a választható tantárgyak keretében. Ezt a folyamatot időről-időre megvizsgálja a Kar, és szükség esetén továbbfejleszti a felkínálás szabályait. Az így karbantartott szabályzás dokumentumai naprakészen megtalálhatók a Kar honlapján: https://www.vik.bme.hu/tanszekeknek/ .

3.2.2.9 A felnőttképzés rendszerének működése A VIK nem folytat számottevő mértékű felnőttképzést. A kutató-fejlesztő szakirányú továbbképzés (levelező, költségtérítéses) lenne idesorolható. Ennek létszáma az elmúlt években mindössze néhány fő volt.

3.2.3 A Kar által nyújtott tudás felhasználóinak véleménye a szervezetről és teljesítményéről

A HVG Diploma-különszámok alapján készített rangsorokat a „BME önértékeléses akkreditációja” dokumentum 1. fejezetében mutattuk be, a VIK szakjain oktató más intézményekkel való összehasonlításban.

47

A BME-VIK legfontosabb tájékoztató eszköze a Kar honlapja: https://www.vik.bme.hu/ (magyarul) http://portal.bme.hu/langs/en/VIK.aspx (angolul) A Kar tudományos kiadványa (angolul): Periodica Polytechnica Trans on. Electrical Engineering, http://www.pp.bme.hu/ee/index.html

A Kar kapcsolatainak irányítása: • •

tudományos és nemzetközi, valamint általános dékánhelyettes, Kari Tudományos Bizottság,

A Kar tudományos irányítói és kormányzati szintű szerepvállalását illusztráljuk az alábbiakkal: •

•

A Kar képviseli a BME-t az NGM Innovációs Tanácsadó Testületében, a Parlament Innovációs Eseti Albizottságban, a KMR Smart Specialization H2020 program kidolgozásában 8 MTA tag tarozik a karhoz főállású vagy emeritus minőségben.

A nemzetközi pályázatokon történő eredményeinket az alábbi diagramokon szemléltetjük:

Elnyert EU pályázatok a 7. Keretprogramban (KP)

48

Ezen belül a BME részvétele:

A BME projektjeinek megoszlása:

A 83 db BME nyertes pályázatból 37 db VIK-es.

49

Értékelés: A BMEVIK eredményességének okait a következőkben látjuk: • A VIK elsősorban iparorientált nemzetközi tudományos fórumokon publikálja tudományos eredményeit. A VIK szakmai területei gyorsan fejlődnek, ezért az ilyen fórumok jelentősége nagy. Az ipari cégek felfigyeltek a nemzetközi fórumokon a VIK eredményeire, és meghívták/meghívják a VIK tanszékeit az alakuló nemzetközi projekt-konzorciumokba. • A VIK jelentős ipari tudományos kapcsolatokat épített ki a nagy nemzetközi ipari cégek hazai leányvállalataival. Ezek az ipari cégek meghívták/meghívják a VIK tanszékeit az alakuló nemzetközi projekt-konzorciumokba. • A 7.KP hozadéka nem éri el a 6.KP hozadékát. A 6.KP idején előnyben részesültek azok a nemzetközi konzorciumok, amelyek pl. magyar résztvevőket is magukba foglaltak, mert Magyarország akkor újonnan csatlakozó EU tagállamnak számított.

3.2.4 Hallgatói elégedettség mérése

A BME VIK hallgatóinak elégedettséget országos összehasonlításban mutatjuk be, hallgatói felmérések alapján. Az adatok forrása: www.felvi.hu .

A hallgatók véleménye az általuk látogatott intézményben folyó oktatás színvonaláról

0

2

4

A hallgatók véleménye arról, hogy az adott szakot (is) oktató más intézményekhez képest milyennek ítélik a diplomájuk értékét Magyarországon (1-5-ig terjedő skálán)

6 5

(PPKE-ITK)

4,5 4 3,5

(BME-VIK)

3 2,5

(SZTE-TTK)

2 1,5

(ME-GÉK)

1 0,5

(PE-MIK)

0 (BME-VIK)

(DE-IK)

(PE-MIK)

(BMF-KVK)

(ME-GÉK)

(PTE-PMMK) (SZE-MTK)

(DE-TTK)

forrás: www.felvi.hu

50

A hallgatók véleménye az általuk látogatott intézményben folyó kutatásokba való bekapcsolódás lehetőségéről (2007)

A hallgatók véleménye a diákok szakmai konferenciákon való részvételéről (1-5-ig terjedő skálán)

0

0

5

2

4

6

Pázmány Péter Katolikus Egyetem Információs Technológiai

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kar (PPKE-ITK)

Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME-VIK)

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME-VIK)

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (PE-MIK)

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (PE-MIK)

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar (MEGÉK) Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar

Szegedi Tudományegyetem Természettudományi Kar

(ME-GÉK)

(SZTE-TTK)

Debreceni Egyetem Informatikai Kar (DE-IK)

forrás: www.felvi.hu

forrás: www.felvi.hu

A fenti összehasonlításokban és mutatókban a BME-VIK meggyőző képet mutat. A továbbiakban e kép megőrzése a cél. 3.2.5 Az oktatási folyamatok megítélése, a képzési programokkal kapcsolatos vélemények Ebben a fejezetben azokat a visszacsatolásokat ismertetjük, amelyek képzési programjaink minőségével kapcsolatosak. 3.2.5.1 Felvett hallgatókkal kapcsolatos felmérések OKTV helyezettek száma: Az adott intézménybe, alapképzésre és egységes, osztatlan képzésre azon felvett hallgatók száma (ANÁ, ONÁ), akik országos középiskolai tanulmányi versenyen kiemelkedő - felvételi többletpontot eredményező - helyezést értek el. Az adatok forrása: www.felvi.hu . OKTV helyezettek száma - 2007 ill. 2008

0

5

10

15

20

Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kar (BME-VIK)(vill.szak)

Miskolci Egyetem Gépészmérnöki és Informatikai Kar (ME-GÉK)

Széchenyi István Egyetem Műszaki Tudományi Kar (SZE-MTK)

2007 Budapesti Műszaki Főiskola Kandó Kálmán Villamosmérnöki Főiskolai Kar (BMF-KVK)

2008 Debreceni Egyetem Természettudományi Kar (DE-TTK)

Pannon Egyetem Műszaki Informatikai Kar (PE-MIK)

Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály Műszaki Kar (PTE-PMMK)

Értékelés: a BME-VIK-re jönnek a kiemelkedően tehetséges hallgatók, mert számukra jó tehetséggondozási lehetőséget nyújt a Kar.

51

Helyzetkép középiskolai fizika felkészültségről: a. Előírt érettségi vizsgatárgyak mostanáig és a közeljövőben is: • A mérnök informatikus (és a programtervező informatikus) BSc szakokon egyaránt: - matematika kötelező, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek. • A villamosmérnöki (és sok más műszaki) BSc szakon egyaránt: - matematika kötelező, és - biológia vagy fizika vagy informatika vagy kémia vagy elektronikai alapismeretek, vagy informatikai alapismeretek vagy más megnevezett műszaki alapismeretek. b. A hallgatói bemenetet illetően jelentős különbség mutatkozik a középiskolai fizika képzettséget illetően a két BSc szakra belépő hallgatók között. Fizikából érettségizett hallgatók aránya átlagosan • •

a villamosmérnöki BSc szakon: 65% a mérnök informatikus BSc szakon:

22%.

c. A középiskolai fizika oktatás színvonala folyamatosan csökken, miközben a VIK nem követelheti meg az érettségit a fizika tantárgyból. A fizika érettségi hiányában pedig az is előfordulhat, hogy a középiskolai diák nem kap fizika oktatást tanulmányainak utolsó két évében. Ezek a körülmények nehéz helyzetbe hozzák a mérnökképzést, és azt forszírozzák, hogy időről-időre tekintsük át a fizika oktatását a Karon. A már említett, 2014. szeptemberétől induló tantervben erre különösen nagy súlyt fektetünk. 3.2.5.2 Hallgatói visszacsatolások rendszere Intézményesített elemek: • a VIK-HK tanszéki összekötői, részlegesen működik, • HK képviselet a Kar összes testületében, igen jól működik, • Oktatás hallgatói véleményezése (OHV), kiértékelési problémákkal terhelten működik. Az OHV karra átlagolt eredményeit a http://www.sc.bme.hu/index.php?pMenu=3&pText=3_0 címen, (BME IP címről férhető hozzá) lehet megtekinteni. Az eredmények összességében jó képet mutatnak. A hallgatók a „választásukkal” csatolnak vissza véleményt az alábbi esetekben: • •

szak-, szakirány- és ágazat-választás, választás az alábbi tantárgy-kategóriákból: - kötelezően választható szakmai tartárgyak, - kötelezően választható gazdasági- és humán tartárgyak, - szabadon választható tantárgyak, • önálló laboratórium, TDK, szakdolgozat, diplomaterv és PhD témaválasztás.

A hallgatók valamennyi esetben jelentős túlkínálatból választhatnak. A tanszékek és az oktatók érzékenyen reagálnak a fenti hallgatói választásokra: változtatnak oktatási módszereiken és témáikon, ha nem sikeresek a felkínálásokban.

52

3.2.5.3 A végzett hallgatók véleménye Az BME képzéseinek megítélése: Összehasonlítások a BME karai között, a 2011-ig végzettek véleménye alapján: http://www.sc.bme.hu/index.php?pMenu=10&pText=10_0 http://www.dik.bme.hu/index.php?pMenu=10&pText=10_0

3.2.5.4 Munkaadók válaszai a képzés eredményességéről

A VIK a képzési területein a munkaadók által kiemelten a legjobb képzőhelyként szerepel. „A műszaki es informatikai képzések közül az első három helyen a BME karait találjuk. A BME Gépészmérnöki Kar és BME Villamosmérnöki és Informatikai Kar közel azonos mértékben elismert.” http://www.gvi.hu/data/papers/diploma_munkaeropiac_2008_tanulmany_081204_.pdf

3.3 A HALLGATÓI TELJESÍTMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE A hallgatói teljesítmények értékelésének számos, egymással összefüggő és független vonatkozása van. A legfontosabb, hogy a diploma kiadása adott teljesítményhez kötődik. További, szintén nem mellékes célok: a hallgató teljesítménye közvetve az oktatás, illetve az oktató teljesítményét is méri, a hallgató visszajelzést kap arról, hogy a további tanulmányaihoz szükséges alapokat elsajátította-e, a tanulmányok során elért eredmények adják a támogatások elosztásának alapját is, közvetlen anyagi érdekeltséget teremtve a tanulással kapcsolatban. Az előbbiekből következik, hogy a hallgatói teljesítmények megfelelő értékelése alapvető az egész oktatási rendszer szempontjából.

3.3.1 Tanulmányi és vizsgaszabályzatok A tanulmányok hátterét rögzítő dokumentumok, szabályzatok: • • • • • • • •

BME Felvételi Szabályzat A BME Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (BME TVSZ) A Felsőfokú Szakképzés Tanulmányi és Vizsgaszabályzata (FSZTVSZ) Hallgatói Átvételi szabályzat Doktori Szabályzat A BME Tudományos Diákkör Szabályzata Mesterszabályzat Képzési Kódex

A BME egységes Tanulmányi és Vizsgaszabályzata igen pontosan rendelkezik a hallgatói teljesítmények értékelése során alkalmazható eljárásokról, a hallgatók, oktatók, tanszékek és hivatalok feladatairól.

53

A számonkérések, többek között a Kar hallgatói létszámából adódóan is, jelentős részben írásban zajlanak. Félévközi számonkérések lehetnek zárthelyik, otthoni feladatok, és laboratóriumi gyakorlatok. A Karon a leggyakoribb számonkérési forma ezek közül a zárthelyi. Félévközi számonkéréses tárgyak esetében az érdemjegy ezen számonkérések eredményei alapján kerül megállapításra, pontos módját a tantárgyi adatlap szabályozza. Vizsgával záruló tárgyak esetén az aláírás feltétele a számonkérések teljesítése. Abból a célból azonban, hogy motiválják a diákokat az év közbeni tanulásra, egyes tárgyaknál a végső jegybe is beleszámít a számonkérések eredménye.

3.3.2 Tantárgyi követelmények nyilvánossága és a számonkérés követelményeinek egyértelmű megfogalmazása, e követelmények érvényesülése

A tantárgyi követelmények nyilvánossága a Karon messzemenően érvényesül: a futó tantárgyak adatlapjai a követelményeket tartalmazzák, hálózaton szabadon hozzáférhetőek. Az adatlapokat a szakbizottságok ellenőrzik, többek között a követelmények egyértelműségének szempontjából is. A követelmények érvényesülését tekintve külön erre a célra szolgáló ellenőrző mechanizmus nincs, a hallgató-oktató viszonyrendszerben a követelmények érvényesülése illetve érvényesítése (a szabályzat bonyolultságától eltekintve) rendszerint nem okoz nehézséget. A követelmények érvényesülését, teljesítését a Hallgatói Képviselet folyamatosan nyomon követi. A tantárgyi adatlapok nem mindig teljesen naprakészek, mert a szakbizottságok fokozottan az új tárgyak adatlapjait ellenőrzik. A félévközi számonkérések követelményeit az adatlap általában nem rögzíti (hány %-tól lehet átmenni stb.), ezek az első előadáson hangzanak el, illetve szerepelnek a tárgy honlapokon. A BSc képzés szakdolgozat témáival, illetve a dolgozat formai követelményeivel kapcsolatban általános probléma, hogy még nem alakult ki, hogy mit kell elvárni, milyen követelményeknek kell megfelelni egy BSc-s diploma esetén.

3.3.3 Összefoglaló megállapítások, fejlesztési elképzelések

A Kar oktatási tevékenységében a hallgatói teljesítmények értékelésének rendszere hosszú fejlődés eredménye. Ennek megfelelően a fejlesztést célzó átalakításokkal óvatosan kell lépni, a hirtelen bevezetett, nagymértékű változtatások következménnyel járhatnak. Érthető hallgatói törekvés kényszeríti ki a követelmények minden részletre kiterjedő megállapítását, de ennek hátránya a rendszer megmerevedése is lehet. A minőség folyamatos tartásához célszerű lenne a tantárgyi adatlapok és az aktuális kurzuson ténylegesen történtek rendszeresebb összevetése, abból a célból, hogy az adatlapok tartalma és a „valóság” minél jobban fedje egymást.

54

3.4 AZ OKTATÓI MINŐSÉG BIZTOSÍTÁSA 3.4.1 Az intézmény/Kar emberi erőforrásainak tervezése, irányítása és továbbfejlesztése A karon az előírt, kitöltött munkaköri leírások minőségükben, ellenőrizhetőségben jelentősen javultak. Ennek egyik kiváltója az uniós pályázati rendszerhez kötődő szigorúan működő elszámolási rendszer. Az oktatói-kutatói munkát a dékán a tanszékvezető jelenlétében kétévenként értékeli. Ilyenkor kerül sor a következő kétéves időszak feladatainak írásba foglalására is. Nehéz helyzetet okoz, hogy szakembereinket belföldön és külföldön egyaránt keresik és csábítják. Megoldást az új programjaink jelenthetnek (Ipari PhD, ipari szakemberek meghívása, a PhD elismertségének fokozása a versenyszférában – ez utóbbi kérdésben örömteli a 2013 elején bevezetett adótörvény változás) A kutatóegyetemi program, a BME horizontálisan szervezett kiemelt kutatási területeinek megfogalmazása (www.kutatas.bme.hu) jelentős előrelépést jelentett. Nehéz objektív teljesítményértékelést alkotni. (a publikációs adatbázis kivétel lesz, de még nem teljes (lásd lejjebb). Az értékelésben így meghatározó a tanszéki közösségek belső értékrendje, és a tanszékvezető kiemelt szerepe.

3.4.2 Az oktatási tevékenység értékelése Az oktatás felügyeleti rendszere megfelelően működik. Minden szakot a szabályzattal összhangban az illetékes szakbizottság felügyeli. A szak átfogó felülvizsgálata nincs előírva hanem ezt a szakbizottsági elnökök szorgalmazzák. A minőségbiztosítási rendszernek időről-időre vizsgálatokat, értékeléseket, akcióterveket kell generálnia. Jelentős szerepet kaptak a tanszékek periodikus (belső) látogatási rendszerének működtetése. Ugyanakkor az egyéni munkatervek és teljesítések jelenlegi formális értékelésén javítani kell.

A létszám elemzése bonyolult kérdés. Az automatikus mérőszámok (hallgató/oktatói arány, a kurzusok és órák száma, tanszéki terhelések) ellenőrzése fontos, de önmagában félrevezető lehet (ld. 1. fejezet) A kari kurzusok száma riasztóan nagy, de az új tanterv ebben jelentős javulást jelent. A Kar minősítési rendszere (PhD képzés, benyújtott doktori értekezések száma és minősége) országos és nemzetközi szinthez viszonyítva is magas. A PhD képzés kihozatala (kb. a PhD hallgatók negyede véd meg értekezést) viszont alacsony, ennek elemzése és intézkedések előkészítése folyamatos tevékenységet igényel.

55

A Kar oktatói, tudományos munkatársai oktatnak, de rájuk hárul tanszéki szinten az oktatás szervezése, és gyakran az oktatás feltételeinek megteremtése, és az ehhez szükséges anyagiak pályázatokon, KK munkán keresztüli előteremtése. Ezért minden olyan statisztika, amely a megtartott órák számával méri az oktatók terhelését a Kar oktatói tekintetében félrevezető.

A BME és a Kar egyik fő problémája: a kutatás és az oktatás megfelelő kapcsolata. Mérnöki területen nincs hatékony oktatás ezzel párhuzamos kutatás nélkül. Ráadásul a Kar rá is szorul a saját bevételekre, ezért a kutatásban teljesítménykényszer is van. Elkészítendő lesz viszont a kutatás olyan felmérése, hogy ez hogyan oszlik meg a kutatási munka és bevétel tekintetében a tanszékek között. A kari becslés szerint kari átlagban ez megfelelő arány. Jelentős előrelépés volt azonban az elmúlt időszakban a BME publikációs adatbázis kari feltöltése (ld. táblázat).

56

A Kar tanszékeinek áttekintő publikációs táblázata, melyet az akkreditációs jelentéshez készítettünk elő, 2014. január 8.-án a következőképpen áll:

Tanszé k

Sze mélye k Könyv Könyv száma fejeze t

Folyóiratcikk le kt

AUT ETT EET HIT IIT MIT SZIT SZVT TMIT VET VIK Össze sen

63 21 32 64 56 61 20 52 80 42 491

7 2 17 15 26 6 7 5 13 29 127

26 9 50 93 69 38 16 32 155 21 509

294 201 251 499 307 338 271 230 542 330 3263

ne m le kt 47 28 44 71 93 47 11 10 101 41 493

Konfe re ncia cikk

tud. össz.

tov. tud.

Tankönyv, je gyze t ill. Függe tlen fe je ze t Egyé b We be n idé zők kv fej

1090 412 521 1016 1000 897 104 554 1351 637 7582

1527 673 915 1758 1551 1387 429 883 2242 1100 12465

116 60 119 172 232 184 37 125 225 164 1434

22 7 15 7 38 12 16 9 6 19 151

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

74 47 81 151 242 129 23 95 158 195 1195

503 281 515 751 737 916 190 349 786 304 5332

1794 1289 2560 6374 3988 5517 2930 764 4317 817 30350

Személyek: a tanszékhez rendelt kollégák teljes létszáma. Ebben a szűrésben "tanszéki"-nek tekintettünk minden a tanszékhez kapcsolódó aktív dolgozót (oktató, kutató, emeritusz, ösztöndíjas doktorjelölt, doktorandusz, nappali szakmérnök-hallgató), és kihagytuk a szűrésből a nem aktív volt munkatársakat és hallgatókat (részfoglalkozású, nyugdíjasként dolgozó, külső munkatárs, nyugdíjba ment, kilépett, elhunyt, volt doktorandusz, passzív vagy levelező doktorandusz, hallgató). Könyv: a szerzőként jegyzett "valódi" könyvek: szakkönyv, monográfia, lexikon, kézikönyv Könyvfejezet: szakkönyv, monográfia, lexikon, kézikönyv, szerkesztett könyv fejezete illetve szaktanulmány szerzőként Folyóiratcikk: szakcikk, összefoglaló cikk, rövid közlemény, levél, esszé: lektorált/nem lektorált Konferenciacikk: konferenciakiadványban vagy folyóiratban vagy könyvfejezetként, legalább 4 oldal

57

tud. össz: az eddigi tudományos közlemények összesen tov. tud: további (eddig nem felsorolt) tudományos művek Tankönyv, jegyzet Egyéb: minden eddig nem felsorolt mű Weben: a weben teljes szöveggel megjelentetett művek Független idézők: az idéző és idézett publikáció-párok között nincsen közös szerző

58

A szakmai-közéleti tevékenység több komponensből tevődik össze: o

részvétel konferenciákon (ezt a konferenciacikkek jól illusztrálják),

o

részvétel (tisztségviselés) nemzetközi szervezetekben,

o

részvétel (tisztségviselés) hazai szakmai szervezetekben,

o

részvétel a hazai közéletben.

Ezek a tanszéki adatok alapján jól elemezhetők, és a felmérések alapján azt mondhatjuk, hogy oktatóink/kutatóink átlagosan fejenként 1-2 ilyen szereplést vállalnak. Ugyanakkor a fenti paraméterek mellett egy alkalmazott kutatással foglalkozó egyetemen más faktorok is informatívak lehetnek, például a megbízások jelentős része alkalmazott kutatás/fejlesztés. Ezek alapján úgy értékeljük, hogy sikert értünk el a technológia és tudástranszfer szervezetünk fejlesztésében, ugyanis a vizsgálati időszakban ugrásszerűen megnőtt a szabadalmak száma (14 benyújtott szabadalom), 6 „spin-off” vállalkozást hoztunk létre. A kar az oktatást tartalmi és módszertani kérdésekben egyaránt folyamatosan fejleszti. A legfontosabb eredményeink: •

saját jegyzetkiadó (VIKING ZRt.) és jegyzetírás finanszírozási program

•

oktatók pedagógiai továbbképzése

•

tankörvezetők felkészítő programjai

•

elektronikus tananyag fejlesztési programok

•

új, a mai kor igényeihez jobban illeszkedő oktatási program kidolgozása

Az 1. fejezetben ismertetett félévközi OHV és visszacsatolás továbbfejlesztése kiemelt célunk. 3.4.3 Az Intézményi/Kari doktori iskolák A Karon két doktori iskola működik: o

Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola

o

Informatikai Tudományok Doktori Iskola

Ezek munkájában valamennyi tanszék részt vesz. Az iskolák az egyetemi szabályzatoknak megfelelően, és a MAB által akkreditálva működnek, 2013 végén zárult a legutóbbi sikeres akkreditáció). Fő célunk a doktoranduszi lét népszerűsítése, és a feltételek kedvezőbbé tétele, pl. a doktoranduszi minimálbér bevezetésével. 3.5 TANULÁSTÁMOGATÁS, ESZKÖZÖK ÉS HALLGATÓI SZOLGÁLTATÁSOK. 3.5.1 Ingatlanállomány, ingatlangazdálkodás A Kar sikeres ingatlanfejlesztési programja eredményeként a kar három, XXI. századi igényeket kielégítő modern, illetve magas színvonalon felújított épületben helyezkedik el (V1, I és Q épületek) Egy tanszékre átlagosan 2100 nm jut, amelynek általában a fele oktatási célokra is használt tanszéki laboratórium, illetve oktatási helyiség (összesen kb. 11 000 nm). Az épületek felújítása mellett kiemelkedő minőségű unikális értéket és színvonalat jelentő laborok is létrejöttek, illetve megújultak (EMC mérőszoba, Elektronikai Technológia Labor, Félvezető labor, DEMOLA labor, Nagyfeszültségű labor, Villamos gépek labor, stb.) Kiemelendő, hogy a Kar ebben a felújítási programban közel 1Mrd forint saját bevételes forrást (!) vett igénybe.

59

3.5.2 Hallgatói támogató szolgálatok 3.5.2.1 A hallgatói tanácsadás szerkezete, tartalma és működése A kar hallgatói számára a Kari Hallgatói Képviselet (HK) számtalan lehetőséget nyújt tanácsadásra több területen. A régi/új tanköri rendszer bevezetése, ennek közösségépítő hatása elősegíti a tanácsadó rendszer hatékonyabb működését is. Az első és legkönnyebben hozzáférhető lehetőség a kérdés vagy probléma felvetése a megfelelő email címen. Jelenleg négy ilyen címmel rendelkezik a HK, négy különböző területhez: tanulmányokkal kapcsolatos ([email protected]); szociális támogatással, kollégiumi férőhellyel kapcsolatos ([email protected]); hirdetésekkel és információkkal kapcsolatos ([email protected]); általános, illetve egyéb ([email protected]) problémák, kérdések. Amennyiben levélben nem megoldható a probléma, fel lehet keresni a területekkel foglalkozó Hallgatói Képviselőket a honlapon és a hírlevelekben megtalálható ügyeleti időpontokban. Külön kiemelendő, hogy általános jogsegély szolgáltatást is biztosít a HK a hallgatók számára, amely szintén elérhető e-mail-en keresztül ([email protected]), illetve ügyeleti időpontban személyesen is lehet konzultálni egy ügyvéddel, aki az országos törvények és jogszabályok ismerete mellett az egyetemi szabályzatokat is pontosan ismeri. A karon nem közvetlenül a HK részeként, de a HK felügyelete alatt tevékenykedik egy hallgató, aki az esélyegyenlőségi mentor tisztségét tölti be – ő segít a rászoruló, fogyatékkal élő hallgatók ügyeit intézni.

A fentieken kívül az Egyetemen számos kérdéskörben tanácsot tud adni a Támpont Iroda.

3.5.2.2 Könyvtári szolgáltatás A hallgatók a Kar, illetve az egyes tanszékek könyvtárait vehetik igénybe. Ezek a könyvtárak részei az egyetem könyvtárhálózatának, az itt található könyvek szerepelnek az interneten mindenki számára hozzáférhető OPAC katalógusban is. Ezek közül az I épület földszintjén található Lágymányosi könyvtár a legnagyobb könyvállománnyal rendelkező és a legnépszerűbb.. A Kar hallgatói ezen kívül igénybe vehetik az egyetem Központi könyvtárának szolgáltatásait, köztük a Tankönyvolvasóét és a Műszaki és Természettudományi Olvasóét, valamint az egyetemi hálózaton belülről elérhetnek számtalan elektronikus folyóiratot is. 3.5.2.3 Idegen nyelvi képzés biztosítása

A karon majdnem minden oktatási programnak (Bsc/Msc/PhD) létezik angol nyelvű verziója (ld. 2.1), ahol az adott fokozat megszerzéséhez az összes tárgy angolul hallgatható. Minden magyar nyelvű képzésre beiratkozott hallgatónak joga van legalább 3 tárgyat angolul hallgatni az alapképzés tanulmányai során. Közös diplomás programokra lehetőség van mind az alap, mind a PhD programokban (École-de-Mines, Paris, Kyungbook National University, South Korea, Aalborg University, Denmark). Ezenkívül részképzésre vonatkozó megállapodásunk van a University of New Hamphshire, illetve Florida Institute of Technology-val.

60

Egyetemünk része a nemzetközi ERASMUS programnak, ennek megfelelően a kar azon hallgatói, akik megfelelnek az ösztöndíjprogram követelményeinek, pályázhatnak az ERASMUS ösztöndíjra, és részt vehetnek az egyetemmel (karral) szerződésben álló intézmények képzéseinek valamelyikében, vagy végezhetnek szakmai gyakorlatot külföldön. A program keretében elnyerhetnek továbbá meghatározott összegű anyagi támogatást, amely gyakorlatilag hozzájárulás a külföldi tanulmányi időszak többletköltségeihez. A Karlsruhei Egyetem és a BME általános együttműködésének keretében 1992 óta az első féléves hallgatóknak lehetőségük van részt venni a karunkon működő párhuzamos német nyelvű képzésben, amennyiben rendelkeznek legalább középfokú német nyelvvizsgával. A képzés keretein belül az első négy szemeszter tárgyait német nyelven hallgatják. Ezt követően egy félévet a Karlsruhei Műszaki Egyetemen töltenek, sokan diplomamunkájukat is ott készítik A képzés végén, a diploma mellé a német fél által aláírt betétlapot kapnak. PhD hallgatóink közül is többen pályáznak karlsruhei kutató munkára fél, illetve egy évre. Az itthoni jelentős német nagyvállalatok rendkívül elégedettek a német képzésben végzett hallgatóinkkal és minden évben pótlólagos támogatást nyújtanak a karlsruhei félév magas ösztöndíjának folyamatos biztosításához. A nemzetközi együttműködés területén a Paris Süd Egyetem és az Irányítástechnika és Informatika Tanszék együttműködése keretében negyedik éve fogadunk francia hallgatókat 4 hónapos projekt laboratóriumra. A sikeres együttműködés keretében 2013-ban már a mi hallgatóink is lehetőséget kaptak a francia partnernél végzendő projekt laboratóriumra.

3.5.2.4 Sportolási, rekreációs, egészségmegőrző lehetőségek A VIK-en a sportélet sok más közéleti területhez hasonlóan leginkább a Schönherz Kollégiumban összpontosul. A kollégiumban működik a Schönherz Diák Sport Kör, ami rendszeres sportrendezvényeivel próbálja sportolásra bírni a tanulásban megfáradt hallgatókat. Ilyen rendezvények a Jegesnap, a foci és egyéb bajnokságok. Hozzáférhető a kollégiumban szintén a hallgatók által működtetett kondicionáló terem is, melynek szolgáltatásait nem csak kollégiumi vagy kari hanem sokszor más karok hallgatói is szívesen veszik igénybe. A kollégiumban működő öntevékeny körökön keresztül lehetőség van még az asztalitenisz, a túrázás, a hegymászás, vagy akár a szörfözés kipróbálására is. A hallgatói sport számára kiemelkedő infrastruktúrát biztosít a BME 2012ben átadott új sportközpontja.

3.5.2.5 Öntevékeny közművelődési lehetőségek biztosítása A hallgatói kari közművelődési lehetőségek elsősorban a kollégiumban koncentrálódnak. A Muzsika Mívelő Mérnökök klubja és a Silentio kórus tárt karokkal várja a zenére vágyó hallgatókat. Az MMMK tulajdonában található több hangszer, melyeket a klubtagok kölcsönözhetnek és használhatnak. A kollégium első emeletén található stúdió süketszobájában úgy próbálhat a klub kötelékébe tartozó fél tucat zenekar, hogy senki nyugalmát nem háborítják. Szintén hetente tudják a hallgatók a 20 éves múltra visszatekintő Táncklub keretein belül kiélni a társastánc iránti vágyukat. Ugyanitt tánctanulásra is van lehetőség.

61

3.5.2.6 Hallgatói szolgáltatások biztosítása Kollégiumi elhelyezésben részesülhetnek azok az alapképzésben, mesterképzésben, kiegészítő alapképzésben, doktori képzésben részt vevő és ösztöndíjas külföldi hallgatók, akik a megadott határidőig a kiírásnak megfelelő elektronikusan kitöltött kollégiumi felvételi pályázatot adtak le. A pályázat során a hallgatók tanulmányi eredményeit, közösségi munkáját és szociális helyzetét vesszük figyelembe. Karunk hallgatói között nagyságrendileg 1300 kollégiumi férőhelyet oszthatunk szét félévenként a PPP keretében felújított Kármán Tódor Kollégiumban és a Schönherz Zoltán Kollégiumban illetve az Egyetem vagyonkezelésében álló Nagytétényi úti kollégiumban és a Vásárhelyi Pál Kollégiumban. A kollégistáknak az adott kollégiumban működő öntevékeny körök szolgáltatásai mellett lehetőségük van igénybe venni az adott kollégiumban működő szélessávú Internet szolgáltatást, edzőtermet és a PPP keretében felújított kollégiumokban értékmegőrzőket is. A kar hallgatói a kari könyvtárban elérhető kiadványok mellett részben a hallgatók, részben a karon oktató előadók és gyakorlatvezetők által kidolgozott elektronikus jegyzetet érhetnek el igen nagy számban. A tanszéki oldalak mellett nagyon népszerű a hallgatók által üzemeltetett és karbantartott Villanykari Információs Rendszer és VIK wiki. A használt tankönyvek és jegyzetek cseréjének legfőbb információs csatornáját még mindig az évfolyamok tanulmányi elektronikus levelező listái jelentik. A Kar a jegyzetek folyamatos frissítése érdekében külön keretet biztosít a jegyzetírás támogatására.

3.6 BELSŐ INFORMÁCIÓS RENDSZER 3.6.1 TDK-s és egyéb eredmények 2013-ban a kar két oktatója nyerte el a Pro Scientia Aranyérmet, és 3 „Mestertanár Aranyérmes” kitüntetettje van. A beadott és díjazott TDK dolgozatokról korábbi részben szerepel kimutatás.

3.6.2 A Kar K+F+I eredményessége A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Kara kiterjedt és eredményes kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységet végez. Tudományos tevékenység szempontjából a függelékben megtalálható táblázatokban szereplő egyetemekkel van karunknak élő kapcsolata, tanszéki lebontásban is megadott adatokkal. Az OTKA, az EU és a költségvetésen kívüli pályázatok számát az alábbi táblázat mutatja: 2009

2010

2011

2012

OTKA

12

2

5

6

EU

22

39

34

30

KK

99

95

125

140

Innovációs tevékenységünk az önállóan gazdálkodó, költségvetési támogatásban nem részesülő tudásközpontokban valósul meg.

62

3.6.3 Doktori iskolák működési eredményei

A karon két doktori iskola működik:

• •

Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola és Informatikai Tudományok Doktori Iskola.

Az egyes doktori iskolákba évente átlagban 35 hallgató nyer felvételt, akik a doktori iskola tanterve alapján haladnak a fokozatszerzés felé. Az egyes doktori iskolákra jutó Állami Ösztöndíjak száma körülbelül 12 évente, amelyet a jövőben a Kar saját ösztöndíjakkal is kiegészít.

A

konkrét

beiratkozási

és

fokozatszerzési

adatokról

az

alábbi

táblázat

ad

számot:

Informatikai Tudományok Doktori Iskola: statisztikai adatok

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

a doktori iskolába az adott évben felvételt nyert hallgatók

0

41

39

62

60

46

53

46

30

32

18

21

22

a korábban a DIbe felvett hallgatók közül ebben az évben abszolutóriumot szerzettek

0

0

0

0

27

33

28

37

25

22

30

25

17

a korábban a DIbe felvett hallgatók közül ebben az évben fokozatot szerzettek (EDT döntés)

0

0

0

0

0

4

5

3

15

16

21

12

8

összes megítélt fokozat az adott évben (EDT döntés)

0

7

9

6

7

18

17

3

16

17

21

14

8

ebből egyéni felkészülő

0

1

4

6

1

1

2

0

1

0

0

0

0

a felvettek (1. sor) közül nem nappali tagozatos doktoranduszok

0

2

3

8

10

7

6

0

1

1

2

1

0

63

Villamosmérnöki Tudományok Doktori Iskola: statisztikai adatok

2000

2001

2002

2003

2004

2005

2006

2007

2008

2009

2010

2011

2012

a doktori iskolába az adott évben felvételt nyert hallgatók

0

30

34

28

48

39

26

29

27

29

18

16

29

a korábban a DIbe felvett hallgatók közül ebben az évben abszolutóriumot szerzettek

0

0

0

0

21

23

19

29

22

13

16

19

22

a korábban a DIbe felvett hallgatók közül ebben az évben fokozatot szerzettek (EDT döntés)

0

0

0

0

0

1

1

2

11

18

19

13

10

összes megítélt fokozat az adott évben (EDT döntés)

0

10

14

11

11

17

14

5

13

19

20

13

11

ebből egyéni felkészülő

0

2

2

4

4

4

3

0

1

0

1

0

1

a felvettek (1. sor) közül nem nappali tagozatos doktoranduszok

0

4

6

4

9

4

2

0

2

1

3

3

3

64

3.6.4 Információ és tudásmenedzselés Ezen a területen a kar az elmúlt években az egyes részegységeknél megtalálható tudás, szakértelem és technológiák integrálását szorgalmazta. Az integrációjának segítése a következő módokon valósult meg: •

szervezeti sokrétűség;

•

információ- és tudásáramlást biztosító fórumok;

•

információs technológiai feltételek biztosítása.

Szervezeti sokrétűség A tanszéki struktúra mellett, először összegyetemi szinten, majd átszervezést követően karokhoz integrálva megjelentek a tudásközpontok, olyan szinergiákat képviselve, amelyek integráló hatásúak. Ugyanakkor kari szinten is létrejött néhány átfogó kutatólaboratóriumi struktúra (HSN Lab, Nokia Lab, …etc.), amelyek tanszékeken átívelő szakértelmek alkalmazására biztosítanak lehetőséget.

Információ- és tudásáramlást biztosító fórumok A Kar rengeteg kutató szemináriumot rendez, amely adott szakterületekre „összeadott” tudást kezdeményez. A doktori iskolákból fakadóan egyes tématerületek és tudományos ismeretek minősítése tanszékek feletti szinten jelenik meg. A Kar által fontos eseménynek tekintett TDK konferenciák is stimulálják az információ- és tudásáramlást. A Kar gondozásában lévő Periodica Polytechnica folyóirat, mint a kari tudást és tudományos eredményeket disszeminálja. A tudásközpontok konferenciái, valamint a sok egyéb belső workshop, mind a tudásáramlást biztosítja. Ugyanakkor ezen tudásáramlást és integrációt segítő folyamatok szervezésében és ezek egységesebb formában való megjelenés biztosításában még van fejlődni valónk.

Az információs technológiai feltételek biztosítása A tudásmendzsment számára számos technikai háttér áll rendelkezésre: •

videokonferencia lehetőség;

•

internetes konferenciák SW platformjai;

•

kari információ disszeminálásra szolgáló portálok.

65

3.6.5 Az Intézmény/Kar gazdálkodásának eredményei A BME Villamosmérnöki és Informatikai Karán a 457 fő alkalmazotti létszám mellett, amelyből 289 fő oktató, illetve kutató, ebből 162 fő minősített oktató, évente mintegy 5000 államilag finanszírozott hallgató képzését látja el. Az alkalmazotti létszám, valamint az állami hallgatók után a képzési forma normatívájával súlyozva a Kar az egyetem költségvetési támogatásából évente mintegy 2700 millió Fttal részesedik. Ez az összeg a költségek (általános, létesítmény, tanterem stb.) levonása után az alkalmazotti bér, valamint az egyéb kari költségek (pl. dékáni hivatal, kari tantermek, kari hallgatói támogatások stb.) fedezetén túl pénzügyi tartalékok képzését is lehetővé teszi. Ezeket a tartalékokat a Kar 2009-ben és 2010-ben elsősorban az egyetemi ingatlangazdálkodási tervekhez illeszkedő kari projektek (Q épület, költözés, V1 épület felújítás) részbeni finanszírozására használta fel.

Ezen felül a Kar külső (vállalkozási, innovációs, szakképzési és pályázati) árbevételekkel is rendelkezik, évente kb. 3000 millió Ft értékben. Az egyetemen belül a Kar az egyetem oktatásának 27%-át adja, 23 % oktatói-kutatói létszám és 22,5 % minősített oktatói létszám mellett. Összefoglalva, a kar gazdálkodása évek óta kiegyensúlyozott és stabil. Ennek a gazdasági helyzetnek a fenntartása illetve javítása (elsősorban hatékonyabb tanterem és létszámgazdálkodás mellett) a kari vezetés szándéka a következő években.

3.7 NYILVÁNOSSÁG, A KÖZVÉLEMÉNY TÁJÉKOZTATÁSA Az elmúlt években készült, az egyetemi stratégiát, illetve fejlesztési terveket előkészítő anyagok mindegyike hangsúlyozza az összehangolt, tervszerű kommunikációs tevékenység szükségességét. Mindez hozzájárul ahhoz, hogy a BME megőrizze súlyát a hazai és a nemzetközi oktatási – kutatási térben. Az egyetem előtt álló kihívások, a felsőoktatásban kialakult versenyhelyzet, a gazdasági szféra igényeinek mind erőteljesebb hatása a képzés tartalmára, a finanszírozás változása, stb. felértékeli a kommunikációs tevékenységet, ezért az egyetem valamennyi szervezeti egységének a maga tevékenységi területén folytatni kell a „saját felhasználóival” való kommunikációt. A fentieknek megfelelően a Kar kommunikációs tevékenységének célcsoportjai: • • • • •

Leendő hallgatók (nyílt napok, középiskolások és szülők személyes tájékoztatója, fórumai, oktatási kiállítások) Graduális és posztgraduális képzésben résztvevő hallgatók, ezen belül kollégiumi közösségek és szakkollégiumok (honlapok, rendezvények, konferenciák, nyári táborok) Volt hallgatók (alumni szervezetek kialakítása) Szakmai felhasználók irányába történő kommunikáció (rendezvények, workshopok, konzultációk) Társkarok, szakmai szervezetek, egyesületek, sajtó irányába történő kommunikáció

66

3.7.1 Nyomtatott írásos anyagok

A Kar oktatási-kutatási tevékenységét bemutató önálló és rendszeres kiadvány, az eddigi egyetemi gyakorlatnak megfelelően, eddig nem készült, a Karról szóló tájékoztatók az egyetem központi tájékoztató kiadványainak – Oktatási Bulletin angolul, magyarul, Képzési Tájékoztató, K+F tevékenység a BME-n, Felvételi Kalauz, kutatóegyetemi programhoz kapcsolódó kiadványok - egyegy fejezetét képezték. A Kar történetét, jeles egyéniségeit bemutató összefoglaló kiadvány 2010-ben készült el. A kar tanszékeinek szinte mindegyike rendelkezik a tevékenységét bemutató tájékoztató brosúrával, szórólappal. Minden tanszék rendelkezik külön tájékoztatóval a hallgatók szakirányválasztásának megkönnyítésére. A kar öt éve készít rendszeres tájékoztató kiadványt középiskolások részére. http://felvi.vik.bme.hu/ A BME minden kara hallgatói önkormányzata rendelkezik saját lappal, a VIK hallgatói esetében ez az Impulzus c. lap.

3.7.2 Honlapok tartalma, szolgáltatásai, naprakészsége A BME VIK honlapja https://www.vik.bme.hu rendkívül jól struktúrált, áttekinthető és naprakész, eleget tesz mind a belső, a kar polgárait érintő, mind a külső, a kar tevékenysége iránt érdeklődő látogatók tájékoztatásának. (belső és külső nyilvánosság). Megfelelő részletességgel tartalmazza mindazokat az információkat, melyek •

a hallgatók tájékoztatását szolgálják a rájuk vonatkozó oktatási és oktatásszervezési folyamatra vonatkozóan (órarend, számonkérés, jegyzetek, stb.),

•

a kar oktatóinak, kutatóinak, szervezeti egységeinek tájékoztatását szolgálják a kari tanács, annak különböző bizottságai – tudományos, oktatási, gazdasági, az egyes szakokhoz kapcsolódó vagy ad hoc – munkáját illetően,

•

fontosak a kar tevékenysége iránt érdeklődőknek.

A kar és tanszékei honlapjai rendszeresen frissülnek, a kar 2013-ban indította el saját Facebook oldalát. https://www.facebook.com/BMEVIK A kar valamennyi tanszéke saját honlappal rendelkezik, a honlapok szerkezete egységes az alapinformációk vonatkozásában – tanszék munkatársai, oktatási tevékenység, kutatási tevékenység, kompetenciák, publikációk, jelentősebb események, konferenciák. A karon működő hallgatói szakmai szervezetek – Simonyi Szakkollégium, Energetikai Szakkollégium-, hallgatói lap – Impulzus-, Schönherz Kollégium rendelkezik saját honlappal. A kar honlapjainak tartalma, szolgáltatási színvonala meghaladja az egyetemi átlagot, ami egyenesen következik a kar profiljából.

67

3.7.3 Belső és külső sajtó és médiaközlemények A kar és tanszékei által szervezett tudományos konferenciákról, workshopokról, a tanszékeken született tudományos eredményekről rendszeresen jelennek meg tudósítások, közlemények, tájékoztatók mind a BME belső, mind az országos – általános és szakmai – sajtóban, nyomtatott és elektronikus formában. http://prezi.com/c_ytdvimkcjt/bme-villamosmernoki-es-informatikai-kar2013/?utm_campaign=share&utm_medium=copy A BME honlapon feldolgozott hírek közel fele a VIK közleményei alapján születik meg. A kari honlap informatív ugyan a működés és szakmai profil szempontjából, azonban továbbfejlesztendő, azon célkitűzés mentén, hogy az átlag oktató minden információhoz könnyen – hosszabb keresés nélkül hozzáférhessen. A kar oktatói – köszönhetően a jó sajtókapcsolatoknak – rendszeres szereplői, szakértői különböző tudományos és tájékoztató műsoroknak.

3.7.4 A hallgatók és leendő hallgatók tájékoztatásának rendszere A hallgatókat és leendő hallgatókat számos fórumon, rendezvényen, nyomtatott és elektronikus formában tájékoztatja a Kar az új képzési programokról, a felvételi követelményekről, elvárásokról. A kar 5 éve komplex középiskolai programot folytat, melynek hangsúlyos elemét képezi a leendő lány hallgatók megszólítása.

Kiadványok • Felsőoktatási felvételi tájékoztató c. kiadvány, • Középiskolásoknak szóló kari kiadvány Impulzus néven • Szakirányválasztást segítő különkiadvány • Bulletin-BME kiadványok az idegen-nyelvű képzésekről. Honlapok • • • • •

www.felvi.vik.bme.hu http://portal.bme.hu/ https://www.vik.bme.hu/ http://vik-hk.bme.hu/ VIK tanszéki honlapok: http://portal.bme.hu/C3/VIK/default.aspx

Rendezvények • • • • • • •

Nyitott laborok délutánja https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/586/ Nyílt nap a középiskolásoknak: https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/583/ Kari bemutató szakirányt választó BSc-s hallgatóknak: https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/574/ Tanszéki laborbemutatók szakirányt választó BSc-s hallgatóknak: https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/574/Tájékoztató előadások tartása a VIK MSc-s képzéseiről más felsőoktatási intézményekben, pl. az ÓE-n, Nyílt nap a PhD képzésre jelentkező hallgatóknak:

68

• • •

https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/578/ Középiskolai tájékoztató előadások rendszere Szülői fórumok, https://www.vik.bme.hu/aktualis/archivum/557/

A jövőben élesedő verseny várható a leendő hallgatókért, több irányban is: • a BSc képzésre jelentkező középiskolások, • a MSc képzésre jelentkező hallgatók, • az idegen nyelvű képzésekre jelentkező hallgatók körében. A Kar alapvető stratégiai kérdésnek tekinti, hogy erősítse a kapcsolatok felvételét a fenti irányokban.

69

FÜGGELÉK

70

B ME - VIK Év Szint 2009 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MSc) Részismeret szakirányú továbbképzés Vendéghallgató 2009 Összesen 2010 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MSc) Részismeret szakirányú továbbképzés Vendéghallgató 2010 Összesen 2011 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MSc) Részismeret szakirányú továbbképzés Vendéghallgató 2011 Összesen 2012 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MSc) szakirányú továbbképzés Vendéghallgató 2012 Összesen 2013 alapképzés (BA/BSc) doktori képzés (PhD/DLA) egyetemi képzés mesterképzés (MA/MSc) Nemzetközi program képzése szakirányú továbbképzés Vendéghallgató 2013 Összesen 2009-2013 Ös s ze s e n

1/a táblázat - Hallgatói lé ts zámadatok Hallgatók lé tszáma Te lje s ide jű ké pzé s be n Ré s zide jű ké pzé s be n Fe ls őbb é vf. Fe ls őbb Mind Els ő é vfolyam Első Els ő é vfolyam Els ő Fe ls őbb é vf. Fe lsőbb Mind ös s z. ös s z. Öss ze s e n Aktív Pas s zív ös s z. Aktív Pas s zív ös s z. ös s z. Aktív Pas s zív ös s z. Aktív Pas s zív 3595 1097 52 1149 2361 85 2446 3595 202 2 2 6 5 11 13 56 1 57 103 29 132 189 1404 1313 91 1404 1404 334 124 8 132 192 10 202 334 2 2 2 2 5 1 1 4 4 5 7 6 6 1 1 7 5549 3 3 10 5 15 18 1283 61 1344 3971 216 4187 5531 3832 1059 42 1101 2631 100 2731 3832 153 5 5 5 2 7 12 29 2 31 103 7 110 141 812 737 75 812 812 708 161 14 175 503 30 533 708 1 1 1 1 5 1 1 4 4 5 15 13 13 1 1 2 15 5526 6 6 9 2 11 17 1262 58 1320 3976 213 4189 5509 4020 1083 60 1143 2751 126 2877 4020 130 4 4 9 9 13 18 18 92 7 99 117 465 405 60 465 465 957 190 17 207 694 56 750 957 1 1 1 1 3 2 2 1 1 3 9 6 6 1 2 3 9 5585 6 6 9 1 10 16 1297 77 1374 3944 251 4195 5569 4092 1145 60 1205 2795 92 2887 4092 121 1 1 8 2 10 11 21 21 76 13 89 110 230 191 39 230 230 1106 177 13 190 849 67 916 1106 3 2 2 1 1 3 6 4 4 2 2 6 5558 3 3 9 2 11 14 1347 73 1420 3913 211 4124 5544 4263 1047 54 1101 2969 193 3162 4263 114 2 2 8 1 9 11 16 2 18 78 7 85 103 92 78 14 92 92 1144 172 17 189 882 73 955 1144 62 62 62 62 4 4 4 4 6 3 3 3 3 6 5685 2 2 12 1 13 15 1300 73 1373 4010 287 4297 5670 20 20 49 11 60 80 6489 342 6831 19814 1178 20992 27823 27903

71

1/b táblázat - Záróvizsgát tett hallgatók száma BME - VIK Képzési forma Év Szint Részidejű Teljesidejű Összesen 291 2009 alapképzés (BA/BSc) 291 644 egyetemi képzés 644 2 mesterképzés (MA/MSc) 2 1 szakirányú továbbképzés 1 938 2009 Összesen 1 937 360 2010 alapképzés (BA/BSc) 360 1 doktori képzés (PhD/DLA) 1 431 egyetemi képzés 431 11 mesterképzés (MA/MSc) 11 803 2010 Összesen 803 508 2011 alapképzés (BA/BSc) 508 247 egyetemi képzés 247 182 mesterképzés (MA/MSc) 182 937 2011 Összesen 937 582 2012 alapképzés (BA/BSc) 582 108 egyetemi képzés 108 293 mesterképzés (MA/MSc) 293 983 2012 Összesen 983 578 2013 alapképzés (BA/BSc) 578 62 egyetemi képzés 62 368 mesterképzés (MA/MSc) 368 1008 2013 Összesen 1008 1 4668 4669 2009-2013 Összesen

72

1/c táblázat - Oklevelet szerze tt hallgatók száma BME - VIK Képzési forma Év Szint Részidejű Teljesidejű Összesen 290 2009 alapképzés (BA/BSc) 290 655 egyetemi képzés 655 4 mesterképzés (MA/MSc) 4 949 2009 Összesen 949 356 2010 alapképzés (BA/BSc) 356 1 doktori képzés (PhD/DLA) 1 425 egyetemi képzés 425 9 mesterképzés (MA/MSc) 9 791 2010 Összesen 791 510 2011 alapképzés (BA/BSc) 510 254 egyetemi képzés 254 182 mesterképzés (MA/MSc) 182 946 2011 Összesen 946 572 2012 alapképzés (BA/BSc) 572 111 egyetemi képzés 111 290 mesterképzés (MA/MSc) 290 973 2012 Összesen 973 572 2013 alapképzés (BA/BSc) 572 64 egyetemi képzés 64 366 mesterképzés (MA/MSc) 366 1 szakirányú továbbképzés 1 1003 2013 Összesen 1 1002 2009-2013 Összesen 1 4661 4662

73

2/a. sz. táblázat (2009. január) MUNKAKÖR

FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

AE összesen

egyetemi tanár 3 1 26

1

31 1 4

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

3 66

21

1 70

43 64

tanársegéd

kutató

nyelvtanár, testnevelőtan.

egyéb

2 46 46

34 34

összesen

3 1 26 3 90

104 106

228 351 1 4 1 6 28

1 5 8

7

2

1 11

5

13

7 15

8 10

11 23

14 14

40 80

36

83

79

56

57

120

431

MTA rend. tag AE2 MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott CSc „kizárólagossági PhD nyilatkozatot” a DLA FOI-nek nem minősített V összesen MINDÖSSZESEN

74

2/b. sz. táblázat (2010. január) MUNKAKÖR

FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

AE összesen

egyetemi tanár 3 2 24

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

1

1 16 54

21

1

30

71

31 52

51 52

3

1 7 6

kutató

nyelvtanár, testnevelőtan.

egyéb

2 10 1 37 50

1 103 104

3

14

33

85

53

3 2 27 16 88 1 222 359

4 9 11

2 5 1 1

összesen

8 8

14 21

25 25

48 72

60

71

129

431

MTA rend. tag AE2 MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott CSc „kizárólagossági PhD nyilatkozatot” a DLA FOI-nek nem minősített V összesen MINDÖSSZESEN

75

2/c. sz. táblázat (2011. január) MUNKAKÖR

FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

AE összesen

egyetemi tanár 4 1 24

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

2 13 59

39

3

29 1

74

30 69

51 54

4

2 6 9

2

5

17

9 11

4 4

34

91

80

58

kutató

3 7 1 44 55

nyelvtanár, testnevelőtan.

egyéb

összesen

4 1 29 13 108 1 125 281 1 6 6 11 13 37

MTA rend. tag AE2 MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott CSc „kizárólagossági PhD nyilatkozatot” a DLA FOI-nek nem minősített V összesen MINDÖSSZESEN

55

318

76

2/d. sz. táblázat (2012. január) MUNKAKÖR

FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

AE összesen

egyetemi tanár 3 1 25

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

kutató

nyelvtanár, testnevelőtan.

egyéb

1 11 84

2 28

2

10

1

29 1

96

27 55

55 57

41 53

77 78

4

2 6 5

3

5

13

2 5

34

109

60

összesen

3 1 28 11 125 200 368 1

1 4

1

6 7 13

4 4

13 18

37 38

56 83

61

71

116

451

MTA rend. tag AE2 MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott CSc „kizárólagossági PhD nyilatkozatot” a DLA FOI-nek nem minősített V összesen MINDÖSSZESEN

77

2/e. sz. táblázat (2013. január) MUNKAKÖR

FOI hez tartozás AT Teljes munkaidős, munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

minősítettség MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

AT összesen AE1 Részmunkaidőben munkaviszony, ill. közalkalmazotti jogviszony

MTA rend. tag MTA lev. tag MTA doktora CSc PhD DLA nem minősített

1

AE összesen

egyetemi tanár 2 1 23

egyetemi docens

főiskolai tanár

főiskolai docens

adjunktus

tanársegéd

kutató

nyelvtanár, testnevelőtan.

egyéb

2 10 82

32

2

9

2

26 1

92

18 50

55 57

68 79

52 54

4

2 6 5

2

5

1 14

3 5

31

106

55

összesen

23 1 25 10 127 193 358 1

1 2

1

6 7 10

1 1

18 21

17 18

40 64

58

100

72

422

MTA rend. tag AE2 MTA lev. tag Egyéb, MTA doktora megbízási szerződéssel CSc foglalkoztatott, PhD prof. emer. stb DLA nem minősített 2 AE összesen MTA rend. tag V MTA lev. tag „Vendégoktató”, aki MTA doktora nem adott CSc „kizárólagossági PhD nyilatkozatot” a DLA FOI-nek nem minősített V összesen MINDÖSSZESEN

78

A Villamosmérnök és Informatikai Kar 2011-ben a Felsőoktatási Minőségi Díj pályázaton arany fokozatú elismerésben részesült. A benyújtott pályázat a https://www.vik.bme.hu/files/00006767.pdf oldalon található.

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK VIK

VIK TANSZÉKEK Sorrend

Intézmény (az együttműködésben résztvevő munkatársak száma)

Tanszékek →

AU ET T T

EE T

IIT

1.

Technische Universität München

8

10

10

2.

RWTH Aachen

10

2

4

3.

Politecnico di Milano

9

4.

INSA de Lyon

5.

Royal Institute of Technology, Stockholm

6.

Imperial College London

1

7.

Università degli studi di Roma la Sapienza

2

8.

Ecole Nat. Des Ponts et Chaussées, Paris

9.

INSA de Rennes

10.

Otto-vonGuerickeUniversität Magdeburg

11.

University of Sevilla

SZ T HI SZI MI VE HV MI T T T T T T

10

2

8

2

7

9

4

8

6 9

8 6

8

9

8

9

1

7

4

1

4

2

10

10

8

8

9

6

7

5

6

4

3

3

1

1

3

tanszéki átlag

7

5

79

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK (folyt.)

VIK tanszéki

VIK TANSZÉKEK Sorrend

Intézmény (az együttműködésben résztvevő munkatársak száma)

Tanszékek →

12.

Waseda University, Japan

13.

Istanbul Technical University

14.

University of Arizona

15.

National University of Singapore

17.

Tallinn Technical University

18.

Norwegian University of Science and Technology

19.

Florida Institute of Technology

20.

Nanyang Technological University, Singapore

AU T

ET T

EE T

IIT

1

HIT

SZI T

SZ HV T

MI T

6

TM IT

5

6

2

8

4

7

5

6

6

4

6

3

5

VE T

3

3

7

átlag

9

1

1

4

5

5

6

8

8

Ecole Nat.

21.

Supérieure des Mines de Paris

80

ÁLTALÁNOS EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁSOK (folyt.)

VIK VIK TANSZÉKEK Sorrend

tanszéki

Intézmény (az együttműködésben résztvevő munkatársak száma)

átlag Tanszékek →

AU T

ET T

EE T

IIT

HIT

SZI T

SZ HV T

6

22.

Hokkaido University

5

23.

Indian Institute of Technology, Mumbai

7

24.

University of Virginia

27.

Osaka University

31.

Zhejiang University, P.R.C.

32.

Seoul National University

33.

Shizuoka University

35.

La Trobe University

MI T

TM IT

6

7

7

7

3

4

5

5

5

2

2

4

VE T

4

3

6

4

81

A kutatói kapcsolatok (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben minimum fél évig kutattak) :

Európa Rheinische Friedrich-Wilhelms Universitat, Bonn, Germany Friedrich-Alexander Universität Erlangen-Nürnberg, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria ; Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France Laboratoire de Recherche en Informatique, CNRS-- Universite Paris-Sud, Orsay, France Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL), Switzerland Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, The Netherlands University of Ghent, SMACS research group, Belgium Katholieke Universiteit Leuven, Dept. of Mathematics, Belgium Katholieke Universiteit Leuven, ESAT-SISTA, Belgium Swedish Institute of Computer Science, Kista, Sweden Create-Net International Research Center, Trento, Italy University of Trento, Italy CNUCE – Consiglio Nazionale delle Ricerche, Pisa, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain; Universidade do Algarve, Faro, Portugal Dept. Engineering, University of Hull, UK, Stirling University, UK University College Dublin, Ireland University College Cork, Ireland

Észak- Amerika Simon Fraser University, Burnaby, Canada; Arizona State University, Tempe, USA University of North Carolina at Chapel Hill, NC, USA University of Waterloo, Canada

82

Ázsia University of Ibaraki, Hitachi, Japan The Hong Kong Polytechnic University, Hong Kong SAR Tokyo Institute of Techn., Tokyo, Japan Gifu Research Institute of Manufacturing Information Technology, Information System Department, Gifu, Japan Chinese University of Hong Kong, Dept. Mechanical and Automation Engineering, Hong Kong,

Ausztrália University of New South Wales (Sydney) Murdoch University (Perth) Australian National University (Canberra)

Vendégoktatás (ahol a Doktori Iskola oktatói az elmúlt 10 évben oktattak) Európa Rheinische Friedrich-Wilhelms Universitat, Bonn, Germany FAU Erlangen-Nürnberg, RWTH Aachen, TU Chemnitz, Germany Technical University of Duisburg, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria Johannes Kepler Universität (Linz), Austria Institut National Polytechnique de Grenoble, France Laboratoire Paris VI, Université Pierre et Marie Curie, France Katholieke Universiteit Leuven, Dept. of Mathematics, Belgium Norwegian University of Science and Technology, Trondheim, Norway University of Helsinki, Finnland Helsinki University of Economics, Finnland University of Trento, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain ; University of Alcala de Henares (Madrid), Spain

83

Universidade do Algarve, Faro, Portugália University of Hull, UK Kassai Műszaki Egyetem, Szlovákia University of Ostrava, Czech Republik Warsaw University of Control Theory, Poland

Észak -Amerika Arizona State University, Tempe, USA Louisiana State University, U.S.A Columbia University (New York, NY,USA)

Ázsia Tokyo Metropolitan University, Japan University of Tokyo, Japan Tokyo Institute of Technology, Japan Chuo University, Tokyo, Japan Osaka Institute of Technology, Japan Shizuoka University, Hamamatsu, Japan Tokyo Institute of Techn., Tokyo, Japan Research Institute of Manufacturing Information Technology, Gifu Prefecture, Japan The Hong Kong Polytechnic University, Hong Kong SAR Chinese University of Hong Kong Dept. of Computer Science, National Chiao Tung University, Hsinchu, Taiwan, R.O.C Kyungbook National University, South Korea;

Ausztrália University of New South Wales, Sydney, Australia. Murdoch University (Perth) Australian National University (Canberra) Auckland University of Technology (New Zealand)

84

Pályázati kapcsolatok (a karral ill. a tanszékekkel a Doktori Iskola témaköréhez tartozó közös pályázatokban résztvevő intézmények) Európa Technische Universität Darmstadt, Germany Vienna University of Technology, Institute of Computer Graphics and Algorithms, Austria Technical University of Vienna, Institut für Technische Informatik, Austria Technische Universität Hamburg-Harburg Universität Ulm, Germany University of Dortmund, Germany Fraunhofer-Institute für Experimentelles Software, Germany Cooperation&Management (Institute of Telematics) at the Universität Karlsruhe Institute of Communication Networks at the Technische Universität München Institute of Communication Networks and Computer Engineering at the Universität Stuttgart Université Pierre et Marie Curie – Paris 6, France University of Rennes, France Institut Eurécom, France Université de Toulouse III, France École Nationale Supérieure des Télécommunications de Bretagne (ENST Bretagne, Brest) , France École Nationale Supérieure des Télécommunications (ENST Paris), France Laboratoire Lorrain de Recherche en Informatique et ses Applications (LORIA) at the University Henri Poincaré, Nancy, France Swiss Federal Institute of Technology, Lausanne Signal Processing Institute, Ecole Polytechnique Fédérale de Lausanne (EPFL), Switzerland Katholieke Universiteit Leuven, ESAT-SISTA, Belgium Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium Eindhoven University of Technology (TU/e), Faculty of Technology Management; the Netherlands Centre for Telematics and Information Technology at the University of Twente, the Netherlands Productive Programming Methods AS, Norwegian University of Science and Technology (NTNU), Norwegian University of Science and Technology, Trondheim, Norway

85

Department of Information Technology at the Tampere University of Technology, Finnland Aalborg University, Denmark Vytautas Magnus University, Lithuania Universita di Pisa, Italy Università degli studi di Firenze, Italy University of Torino, Italy Università degli Studi di Roma "La Sapienza”, Italy University of Easter Piemonte, Italy University of Girona, Department of Applied Mathematics and Informatics, Spain ; Departamento de Ingeniería Telemática at the Universidad Carlos III de Madrid Department of Telematics Engineering at the Universitat Politecnica de Catalunya ETSI de Telecommunicacion at the Technical University of Madrid NeTS Research Group at the Universitat Pompeu Fabra Undação da Faculdade de Ciencias da Universidade de Lisboa, Portugal School of Mathematical & Computer Sciences Heriot-Watt University, Edinburgh, Scotland, UK; School of Mathematical and Computational Sciences, University of St. Andrews, Scotland, UK; University of Newcastle upon Tyne, UK School of Electronics and Computer Science, University of Southampton, Southampton, UK, City University, UK Stirling University, UK Loughborough University, UK Lancaster University, UK Department of Electronic & Electrical Engineering at the University College London, UK University of Sussex, UK Faculty of Technical Sciences, University of Maribor, Slovenia., Department of Parallel Algorithms, Institute for Parallel Processing, Bulgarian Academy of Sciences, Bulgaria; University of Algarve (Faro, Portugalia)

86

Department of Theoretical Computer Science Institute of Computer Science (Academy of Sciences of the Czech Republic) Technical University of Košice (Slovakia) St. Petersburg State University of Telecommunications

Észak- Amerika University of Manitoba, Canada; Northwestern University, Chicago, USA University of New Hampshire, Durham, USA

Ázsia Korean Electronics and Technology Institute, South Korea; University of Tokyo, Japan

Ausztrália University of New South Wales (Sydney, Australia) Murdoch University (Perth, Australia) Australian National University (Canberra, Australia)

Cserekapcsolatok (intézmények, ahonnan Doktori Iskolánk vendégoktatói, PhD bírálói érkeztek, ill. ahol PhD hallgatóink vendégdiákok voltak) Európa University of Erlangen-Nuremberg, Germany University of Dortmund, Germany University of Darmstad, Germany University of Trier, Germany Ecole des Mines de Paris, Centre Automatique et Systemes, France Institut National Polytechnique de Grenoble, France Université de Rennes 1, Brest, France

87

École des Mines de Nantes, France University of Ghent, SMACS research group, Belgium Vrije Universiteit Brussel, Dienst ELEC, Belgium Eindhoven University of Technology (TU/e), Faculty of Technology Management, the Netherlands Uppsala University, Dept of Computer Systems, Sweden TU of Denmark, Center for Information and Communication Technologies, Denmark Aalborg University, Denmark Royal Institute of Technology, Sweden Lund University, Lund, Sweden, Università degli studi di Firenze, Italy University of Torino, Italy University of Easter Piemonte, , Italy University of Catania, Italy Technical University of Torino, Italy Universidade do Algarve, Faro, Portugal University of Coimbra, Portugal Dublin Institute for Advanced Studies, Dublin, Ireland, National and Kapodistrian University of Athens Department of Informatics and Telecommunications, Greece Department of Parallel Algorithms, Institute for Parallel Processing, Bulgarian Academy of Sciences, Bulgaria; Faculty of Technical Sciences, University of Maribor, Slovenia.,

Észak- Amerika University of New Hampshire, USA Computer Science Department, NC State University, Raleigh, NC, USA Institute for Software Integrated Systems, Vanderbilt University, Nashville, USA Queen's University, Kingston, Canada

88

Ázsia Shizuoka University, Hamamatsu, Japan

Ausztrália University of New South Wales (Sydney, Australia) Murdoch University (Perth, Australia)

89