www.ifk-egyesulet.hu
BUDAPEST MMXVII
„Ingatlanfejlesztés anno” sorozat 2017 – A Váci úti irodafolyosó
Írták az ELTINGA elemzői: Horváth Áron, Madurovicz-Tancsics Tünde, Sápi Zoltán
Lektorálta: dr. Hajnal István
Nyelvi lektor: Havadi Krisztina
Tervezte: Vargha Balázs (Stalker Studio)
Köszönet: Arató György, Baross Pál, Parádi Krisztina, Seres Judit
A kötet az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület „Ingatlanfejlesztés anno” című sorozata keretében kerül kiadásra
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
A címlapon: A Vision Towers.
2
Forrás: Futureal
Nyomás: Conint-Print Kft.
© 2017 Horváth Áron, Madurovicz-Tancsics Tünde, Sápi Zoltán
Tartalom
4
Előszó
7
Bevezető
9
Váci úti iparterület
11
Pest-Buda határán
15
Szocialista városrendezés
21
Első hullám: Funkcióváltás
23
Sokrétű kihívás
26
Stabil alapok
29
A Duna Plazától a WestEndig
35
Második hullám: Lüktető ütőér
37
Rekordok születnek
43
Kivívni a városrész rangját
44
Ingatlanboom és válság
47
Harmadik hullám: Megfelelni a legmagasabb elvárásoknak
49
Lokációk versenye
50
Globális munkahelyek a Váci sugárúton
53
Korszerű, korszerűbb, legkorszerűbb
89
Epilógus: A Váci sugárút jövője
63
Az IFK tagjainak Váci úti fejlesztései
64
Hivatkozások
68
Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület rövid bemutatása
70
Köszönetnyilvánítás
Tisztelt Olvasó!
Az V. Ingatlanfejlesztés Napja tiszteletére, a Váci úti irodasugárút kialakulásának története kerül bemutatásra. A 2013-ban útjára indított „Ingatlanfejlesztés anno” kiskönyv sorozatunk ezzel, a Lánchíd történetéről szóló első kötet, majd a Budapesti Központi Vásárcsarnok létesítését bemutató második kötet, és a Budapesti bérházépítését-aranykorát összefoglaló harmadik kötet, majd a Szabadság tér kialakulását bemutató tavalyi kiadvány után megérkezett a magyar irodapiac legjelentősebb helyszínére. Témaválasztásunkkal szeretnénk emléket állítani a professzionális hazai ingatlanfejlesztés talán legjelentősebb teljesítményének, amely mára a fővárosi bériroda területek több mint egyharmadán (egymillió négyzetméter) közel 150 ezer ember számára biztosítja a modern irodai munkafeltételeket. A Duna és az ország első vasútvonala (Budapest-Vác) közötti terület, elhelyezkedésénél A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
és egyéb adottságainál fogva, kezdetben az iparosítás és az ehhez
4
kapcsolódó gyártelepítések helyszíne volt. Ennél fogva rendkívül érdekes és tanulságos, ahogy a szerzők bemutatják a mai állapot kialakulásának folyamatát, a változás és változtatás okait, gondosan ügyelve a fejlődési ciklusok elhatárolására is. A könyvet olvasva beigazolódik, hogy a gazdasági és városfejlesztési ciklusok, politikai rendszerváltás, építészeti trendek ingatlanfejlesztésre gyakorolt hatása jóval szembetűnőbb egy jól lehatárolható területet vizsgálva.
Az egyes projektek bemutatása pedig tovább árnyalja az összetett képet, rámutatva az adott ingatlanfejlesztői koncepciók jelentőségére és a többi projektre gyakorolt hatására is. A fenti gondolatokkal ajánlom olvasóink figyelmébe e jeles kiadványt, bízva abban, hogy érdekes és értékes témával gazdagítjuk a magyar ingatlanfejlesztés történetét bemutató sorozatunkat. 2017. november 20.
dr. Takács Ernő elnök Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
6
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Bevezető
A
Váci úti irodafolyosó egymillió négyzetméternél is nagyobb irodaterülete százezernyi embernek adott munkahelyet 2016-ban. A világ és a régió legjelentősebb vállalatai közül
itt kínál munkahelyet dolgozóinak például a KPMG, az Erste, az Unilever, a GE, az OTP, csak a legnagyobbakat említve. Ez a történeti
városközponttól távolabb eső irodaövezet az utóbbi negyedszázadban alakult ki Budapesten, átformálva a város szerkezetét. Pedig a környék sorsa a rendszerváltáskor igencsak kétséges volt: a Váci út környezete a nagy ipari jelenlét mementójaként akár Budapest óriás-rozsdaövezetévé is alakulhatott volna. Ám hála a körülmények kedvező együttállásának és az eltökélt szereplőknek a fejlődés pozitív irányt vett. Az elmúlt 25 év ingatlanfejlesztései rengeteg hazai és nemzetközi építészeti és ingatlanos díjat nyerve bizonyították, hogy egy új, európai léptékű üzleti negyed alakult ki. Ezt a városrészt már joggal hívhatjuk Váci irodasugárútnak. Kiadványunkban az övezet negyedszázados fejlődését mutatjuk be. Történeti áttekintésünk a rendszerváltáskor, a Váci úti ipari negyedtől indul. Ezt követően három időszakot mutatunk be. A kiadvány második részében az átalakulás kezdeteivel foglalkozunk, a kilencvenes évekhez kötődően. A harmadik részben az ezredforduló utáni korszakról adunk áttekintést, amelyben a Váci út visszavonhatatlanul Váci út, Dózsa György út – Dráva utca kereszteződése (1976) Fotó: Fortepan / adományozó: Urbán Tamás
kivívta megbecsült helyét Budapesten. Végül a negyedik részben a válság utáni újjáéledésről és változásokról írunk. A történet természetesen itt nem ér véget, ezért zárjuk 2017-es tanulmányunkat a Váci sugárút előtt álló kihívások bemutatásával.
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Az Újpesti rakpart a Margit híd felől nézve (1895) Forrás: Fortepan / Budapest Főváros Levéltára. Levéltári jelzet: HU.BFL. XV.19.d.1.07.059
8
Vác i úti iparterület
Pest-Buda határán
A
középkorban a Váci út egyike volt a Pestről kivezető négy országútnak. Beépülése a XVIII. században kezdődött: az akkori külvárosok (Lipótváros, Terézváros) már
túlterjeszkedtek a korábbi városfalon, a kor döntéshozói pedig különböző szabályokkal befolyásolták a spontán fejlődést. Az ilyen intézkedések közé tartozott a járványok megakadályozására
1771-ben épített vonalárokrendszer, amelyen csak az országutak mentén lehetett átjárni. Az árokrendszer egybeesett a vámhatárral. A vonalárok kiindulóhelyén, a mai Ferdinánd híd és Lehel tér környékén a XVIII. század második felében vámházat építettek. Az országút külső részeit ekkoriban kertek, erdők, legelők szegélyezték, míg a mai Vizafogó területén téglavető árkok láthatók a korabeli térképeken. 1846-ban, az ipari forradalom küszöbén megnyitották az ország Mikoviny Sámuel 1737-es térképe a három különálló városról. Forrás: Wikimedia Commons
első vasútvonalát Budapest és Vác között. A vasúti létesítmények a Váci út mentén a pesti indóháztól (mai Nyugati pályaudvar) a vámházig húzódtak. Ekkorra az ipari tevékenységek egyre inkább kiszorultak a főváros belső részeiről, az első üzemek
Az első pesti Indóház 1846-ban. Forrás: Pesti Indóház (budapestcity.org)
a XIX. század második felében jelentek meg a Váci út közvetlen környezetében.1 A kiegyezést követően gyáralapítási láz söpört végig az országon, és a Váci út Budapest 1873-as egyesítése idején már gyáripari központnak számított. A Fővárosi Közmunkák Tanácsa ideiglenes utasításokkal próbálta befolyásolni a gyártelepítések helyét, mígnem 1893-ban megalkotta a főváros építésügyi szabályzatát. Ebben Budapestet négy övezetre osztották fel: egy belső és egy külső zártsorú, egy nyaralóterületnek nevezett szabadon álló, valamint egy vegyes beépítési övezetre. Az utóbbiban jelölték ki az ipartelepítésre alkalmas területeket, amelyeken hamarosan meg is jelentek a gyárak. A századforduló idején négy ipari területen figyelhető meg nagyobb koncentrálódás: Óbuda-Újlak, Lipótváros-Angyalföld, Ferencváros és Kőbánya. 2 A Váci út sugárútszerűen épült ki a pesti indóháztól A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Újpestig, a Pesti Közúti Vaspálya Társaság (PKVT) pedig lóvasutat
12
nyitott meg a mai Kálvin tértől Újpest-Városkapuig. A lóvasút „hosszú – kertek és elszórt házak, szántóföldek szegélyezte – útján a pályaudvartól Újpestig csak a Nagy Lőportorony utca (ma Lehel út) kiágazásánál lévő kis sörcsarnoknál állt meg.” 3 A vonal fontosságát jól tükrözi, hogy a PKVT vonalai közül elsőként villamosították 1897-ben. A gyárak számára döntő fontosságú volt az ipart kiszolgáló körvasút megépülése is. A nagy vontatóvá-
A pályaudvar 1920 körül (balra tőle az egykori Westend). Forrás: Nyugati pályaudvar (budapestcity.org)
gány- és iparvágányhálózattal rendelkező Lipótvárosi (Vizafogó) pályaudvarra fűződtek fel előbb a lipótvárosi malmok, majd a Váci út menti gyárak, mivel az lényegében az összes vállalattal közvetlen összeköttetést biztosított. 4 Az itt letelepedő gyárakat a kedvező telekárak mellett az egyre több itt élő munkás, környékbeli potenciális dolgozó is vonzotta. Terézváros ebben az időszakban az egyik leggyorsabban gyarapodó kerületnek számított. Néhány bérház, például a ma is álló Hétház és Tizenháromház az Ingatlanfejlesztés Anno 2015-ös kötetében bemutatott bérházépítési aranykorban épült meg. 5 1914-ben a főváros új építésügyi szabályzata Budapest területét már nyolc övezetre osztotta, melyek közül a hetediket gyárak és ipari üzemek letelepülésére szánták. A gépipari üzemek száma Budapesten a XX. század első évtizedében megduplázódott, a Nyugati pályaudvartól az Újpesti vasúti hídig tartó Váci úti ipari övezetben kialakult a gépipari-gépgyári vállalatok fémjelezte településszerkezet. A korszak nevesebb vállalatai közé tartozott a Váci út 66. szám alatti Vulkán Gépgyár, ahol kétszázötven szerszámgép gyártása több mint kétezer kivitelben folyt, egyebek mellett itt készültek az Erzsébet híd vasszerkezetének és láncszemeinek megmunkálására szolgáló gépek is. Az I. világháború alatt közel kétezren dolgoztak az üzemben. Eisele József kazán- és ércárugyárának
Újpesti-öböl, Ganz és Tsa. Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. Fotó: Fortepan / adományozó: Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, Történeti Fényképek Gyűjteménye, Ganz Gyűjtemény
(Váci út 152.) színvonalát jól mutatja, hogy Berlinbe, Svájcba, sőt Dél-Amerikába is jutott az itt gyártott kiváló kazánokból. A Láng Gépgyár (Váci út 152–158.) 1900-ban a párizsi világkiállítás Grand Prix-jét és aranyérmét is elnyerte gőzgépfejlesztésével. Az egyik legkorszerűbb hazai gépgyárban, a Danubius Hajógyárban (Váci út 178–204.) 1896-ban majd kétezren dolgoztak, személyszállító hajókat, gőzösöket és hadihajók hajógépeit is gyártották itt.6 A vállalatok között szoros együttműködés alakult ki, amely a félkész termékek beszállítását és közösen végzett gyártótevékenységet is jelentett. Az első világháború és a gazdasági világválság
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
azonban megfékezte a fejlődést, ezt követően már csak néhány
14
új gyár alapítására került sor.7
Szocialista városrendezés
Váci út 184., Magyar Hajó és Darugyár (1967). Fotó: Fortepan / adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
A
második világháború és az azt követő gazdasági változások, államosítások meghagyták a Váci út gyári jellegét, miközben a népesség növekedett, és a közlekedési infrastruktúra
változott. Az államosított Láng Gépgyárat a szocialista nagyipar
egyik büszkeségévé alakították. Itt gyártották a budapesti autóbuszok dízelmotorjait, és gőzturbinákat, konzervgyári berendezéseket exportáltak a KGST-tagországokba. A nyolcvanas években gyártott atomenergetikai gépek a hazai gépipar egyik csúcsát jelentették. A Csavarárugyár (Váci út 168.) kétezer fős nagyvállalata mintegy nyolcezerféle csavart állított elő. A Ganz-Danubius (Magyar) Hajóés Darugyár (Váci út 178–204.) a nyolcvanas években még Európa legnagyobb úszódarugyártó vállalata volt 8 . A gyárak melletti lakóövezet is bővült. A hatvanas évektől kezdődően lakótelepek épültek, és a Váci út és Népfürdő utca közötti foghíjak többsége is beépült. A környéken lakó munkások számára tömegközlekedéssel jól megközelíthetők voltak a gyárak. A Váci út nagykockakő borítású úttestének közepén zárt pályás villamossín húzódott, amelyen több járat is közlekedett, sőt még a gyárak vasúti kiszolgálására
16
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Váci út – Fáy utca sarok (1976, mai helyén a Vizafogói Tours-i Szent Márton templom). Fotó: Fortepan / adományozó: Urbán Tamás
is használták. Az úton a villamosról való le- és felszállások miatt erős volt a keresztirányú gyalogosforgalom, a gyárak közelében jelentős nehézgépjármű-forgalom zajlott, és a villamossal párhuzamos útvonalú, zsúfolt buszjáratok szintén lassították a közlekedést. Az úttest és az alatta húzódó közműhálózat az igénybevételtől egyre rosszabb állapotba került, ezért a hetvenes években a főváros a teljes felújítás, valamint metróvonal kis mélységű vezetése mellett döntött.9 A Váci utat szinte teljesen átépítették az észak–déli metróvonallal kapcsolatos beruházás során. 1981 végén a Deák tér és Lehel tér (akkoriban Élmunkás tér) közötti, míg 1984 novemberében a Lehel tér és Árpád híd közötti szakaszt adták át. 1982 májusában a Váci útnak az Újpesti vasúti hídtól befelé eső szakaszán, majd 1985 május Váci út, az épülő SZOT irodaház (ma Nyugdíjfolyósító) a Róbert Károly körút felől nézve (1971). Fotó: Fortepan / adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
végén az azt követő szakaszon is teljesen megszűnt a villamosközlekedés, és jelentős tereprendezésre került sor.10 A Népszabadság így számolt be a metró átadásáról: „Az 1981-ben kezdődött nagyberuházás megvalósítása során 35 méteresre szélesítették az Árpád hidat, kiépítették a híd két végén az új budai és pesti felül- és aluljárórendszert […], továbbépült a metró az Élmunkás tér és az Árpád híd közötti 1,8 kilométeres szakaszon, új pályát építettek a Bécsi
A korabeli sajtó beszámolója a közlekedési fejlesztésekről. Forrás: Népszabadság, 1983.05.15 (Balogh P. László felvételei)
Váci út, villamos megálló a Forgách utcánál (1976). Fotó: Fortepan / adományozó: Urbán Tamás
út és a Lehel utca között az 1-es gyorsvillamosnak, az igényeknek megfelelően kétszer négy forgalmi sávra szélesítették a Róbert Károly körutat.” 11 A metró utolsó, Újpest-Központ állomásig tartó szakaszán 1990 decemberében indult meg a forgalom. Ekkorra alakultak ki a mai állapotok: középen elbontották a villamospályát, így A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
kétszer három sávban haladhat a forgalom. Emellett a szervizutakat
18
is rendbe tették, hogy a főpálya forgalmát a parkolók és a helyi feltáró forgalom ne zavarhassa.12 A fejlesztés következtében az utazási idő a korábbihoz képest a felére csökkent a Nyugati pályaudvar és az Újpesti vasúti híd között. A rendszerváltásra a Váci út már a főváros infrastruktúrával legjobban ellátott zónái közé tartozott. Három részre bomlott: északi szakasza nagy kapacitású gyárak (Láng, Elzett) és telepek
Váci út, metrómegálló a Forgách utcánál (2017). Fotó: Stiller Ákos
között haladt, középső része az Árpád hídtól befelé tömbszerűen beépített lakónegyedeket kötötte össze, míg a Lehel tértől a Nyugati pályaudvarig tartó déli szakasza belvárosi jellegű volt, üzletekkel és hivatalokkal tarkítva.13 Ferkai András építészettörténész a „poros” és „heterogenitása ellenére egyöntetűen külvárosias” 14 jelzőkkel illeti a kilencvenes évek elejének Váci útját. Ezzel összhangban berzenkedett a Váci úti korzózástól egy korabeli újság szerzője is: „Lehet itt menni, haladni, igyekezni, sietni, vonulni, rohanni, szedni a lábunkat, lehet ballagni, cammogni, totyogni. Egyet nem lehet: kényelmesen, csak úgy, a magunk kedvére elnézelődve, eltűnődve végigsétálni a Nyugati pályaudvartól a Megyeri Csárdáig.” 15 Innen indul a modern Váci út története, amelyet három részben mutatunk be, a kilencvenes évektől kezdve.
2000
1
1 Duna Plaza Offices 2 Rendőrpalota 3 CityZen Irodaház 4 River Estates 5 Generali HQ Irodaház 6 West End Business Center
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
7 WestEnd Offices
20
7
2 3
4
5 6
2000. ÉVI ORTOFOTÓ. FORRÁS: FÖMI
Első hullám: Funkcióváltás
22
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Sokrétű kihívás
A
nyolcvanas évek második felében az ipari-gazdasági válság és a teljes gazdasági átrendeződés vetett véget a hagyományos gyáripari jellegű Váci útnak.16 Az itt dolgozók létszáma
már korábban elkezdett csökkenni, és a válság felgyorsította a tenden-
ciát: a hetvenes évek közepétől tizenöt év alatt felére apadt az itteni munkáslétszám.17 A korábbi gyárak közül sok tönkrement18: 1990 és 1995 között hatvanöt ipari vállalat szűnt meg a Váci út környékén. Egyes területeket az új tulajdonosok a privatizációt követően próbáltak talpra állítani, változó sikerrel. Szemléletes példája ennek az egykori Újpesti Bőrgyár, ahol a kusza épületegyüttes 40 százaléka kisebb-nagyobb vállalkozók tulajdonába került, 60 százalékát pedig a Kereskedelmi és Hitel Bank vásárolta meg, hogy maga is bérbe adja. A bank működtette saját részét, különféle szolgáltatásokat nyújtott a vállalkozóknak. Egy négyzetmétert 1100 forintért lehetett bérelni az ingatlanban, miközben az 1990-es bruttó havi átlagkereset az országban 13 000 forintot tett ki. A piaci működtetésre vonatkozó kísérleteket pozitív színben tüntette fel a sajtó: „A költségvetés azonban mindenképpen jól jár, hiszen a bőrgyárra csak ráfizetése volt, ha viszont beindulnak a kisvállalkozások, bőséges adóbevételre számíthat a semmire se jó öreg gyártelepről.” 19 Akadtak olyan vállalatok is, amelyek épületeiket átalakították, és irodaként kívánták bérbe adni. Ilyen volt a Perion Akkumulátorgyár20 azóta már elbontott Váci út 137–139. szám alatti épülete, valamint a Ganz Danubius Hajó- és Darugyár egykori központi irodaépülete (Váci út 184.) is. Ezek az úttörő ingatlanpiaci próbálkozások még csak jelezték a körVáci út, kilátás a SZOT irodaház (ma Nyugdíjfolyósító) tetejéről észak felé (1976). Fotó: Fortepan / adományozó: Urbán Tamás
nyék piacképességét. Magyarországon a rendszerváltás nyitotta meg a kaput a NyugatEurópában a hetvenes években kezdődött ipariterület-átalakulásnak. A zsúfoltsággal küzdő belváros elkezdett benyomulni azokra a területekre, amelyek még nincsenek messze a központtól, és tömeg-
Váci út, Petneh ázy utca, Teve utca, Róbert Károly körút által határolt terület részletes rendezési terve (1992). Forrás: Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkor mányzat Főépí tészi Iroda
közlekedéssel gyorsan elérhetőek 21, így a funkcióváltás a Váci úton haladt a leggyorsabban. Erre alapozva az Angyalföldi Önkormányzat, bízva a környék felértékelődésében, a részletes rendezési terveket (RRT) úgy dolgoztatta ki, hogy támogassák az új irodaházak épülését. A Váci út, Dózsa György út, Angyalföldi út, Csángó utca határolta tömbökre készített RRT koncepciója részint a Fővárosi Vízműveknek a Váci út – Dózsa György út sarkán korábban felépült székházához, részint az azóta már elbontott Volga szálló magas és középmagas épületeihez viszonyított: „folytatásában középmagas épületek, A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
szálloda és irodaházak sorát tervezi a Váci út mentén, a mellék-
24
utcák jó állapotú, többszintes lakóépületeinek megtartásával.” 22 Az 1992-es, Váci út, Petneházy utca, Teve utca, Róbert Károly körút által határolt terület részletes rendezési tervén már szerepelnek az öt évvel később megépült Rendőrpalota tervezett beépítési vonalai. A szabályozás és a piaci folyamatok később együtt teremtették meg a teljes átalakulás lehetőségét, hiszen a jóváhagyott beépítések között szerepel több, végül meg nem épült irodaház is.
Váci út 168/b, a Csavargyár óratornya (1975). Fotó: Fortepan / adományozó: Angyalföldi Helytörténeti Gyűjtemény
Stabil alapok
Nemzetközi Kereskedelmi Központ (ma V110 irodaház). Forrás: Népszabadság 1994.02.01, Rédei Ferenc felvétele
A River Estates, Budapest akkori legnagyobb irodaháza. Forrás: Népszabadság 1997.11.24, Teknős Miklós felvétele
A
piacgazdaság beköszöntével, a nyugati nyitást követően új gazdasági szereplők jelentek meg Magyarországon, és a külföldi cégek minőségi (bér)irodaterületekben
kívánták elhelyezni központjaikat. Ezt érzékelve néhány magánbefektető hamar felismerte a Váci út felértékelődésében rejlő lehetőségeket, és igyekezett telkeket vásárolni, továbbá részt venni az állami vállalatok privatizációjában. Az egyik első ingatlanfejlesztés a Váci út 110. szám alatti telekhez 23 kapcsoló-
dott. A tulajdonos 1987-ben jutott hozzá, és építési engedéllyel, valamint tervezéssel kínálta hasznosításra a területet. A projektet
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
végül a Pénzintézeti Központ vásárolta meg, és 1992-ben fel
26
is épült itt az ITC 4. épülete (ma V110 irodaház). 24 E korszak mementója a funkciót váltott egykori Csavargyár is, melynek felújított épületeiben bevásárló- és irodaközpontot nyitottak Rénóudvar néven. A Váci út 37. szám alatt épült fel a Duna Office Center (ma: CityZen Irodaház), amelyet 1994. január 1-jén vehettek birtokba a bérlők, többek között az ÖMV, a Porsche Bank és a Pannon GSM. 25
Egykori Csavargyár bejárata, ma Rénóudvar (2017). Fotó: Stiller Ákos
A budapesti piacon először 20-30 ezer, majd a kilencvenes évek közepére 50-60 ezer négyzetméternyi új irodaterület jelent meg évente, 1998-ban pedig az átadott irodaterületek mértéke elérte a 100 ezer négyzetmétert. Az építkezések először a belvárosra koncentráltak, ám az egyre több alkalmazottat foglalkoztató, dinamikusan fejlődő cégeknek egyre nagyobb irodai területekre volt szüksége. Olyan irodalehetőségeket kerestek ezért, amelyek kisebb költséggel járnak, de még jól megközelíthetők, illetve a további terjeszkedésre is lehetőséget nyújtanak. 26 A Váci úton 1990 és 1994 között öt irodaház készült el, 1994-től 2000-ig azonban további tizenöt komplexumot adtak át. Csak a legnagyobbakat említve: 1994-ben adták át a Dévai Center Irodaházat, 1996-ban a Balance Buildinget, 1998-ban a River Estates Irodaházat, 1999-ben pedig a Generali HQ Irodaházat. A River Estates első négy bérlője kiválóan példázza a nagy cégek választását: a Procter & Gamble, Arthur Andersen és a Matáv is ebbe az épületbe költözött 27. Ugyanekkor nem csak a vállalatok kerestek maguknak irodai környezetet. A rendőrség irodistáit 1997-ben fogadta be a Finta József tervei alapján készült Teve utcai rendőrpalota, amely megépülésekor a legmodernebb irodaháznak számított Budapesten. Az irodaházak többsége azonban elsősorban a magyarországi piacra betörő multinacionális cégek funkcionális igényeit elégítette ki, hiszen gyorsan kellett helyet találni az új munkahelyekA Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
nek. Az újonnan megépített épületeket joggal illette kritikával
28
az Építészfórum szakértője: „Budapesten a számok tükrében igen jelentős új irodai szintterület létesült, a mennyiség azonban nem csapott át minőségbe: az elmúlt tíz év alatt felépült házak döntő többségének nincs köze az architektúrához. […] sorolhatnám a hol vakolt, hol üveg, hol pedig gránitba öltöztetett unalom és ötlettelenség vasbeton dobozait.” 28 A Váci úti ingatlanfejlesztés első közismert sikereit többfunkciós épületek hozták el.
A Duna Plazától a WestEndig
Az
egyre szaporodó irodaházak mellett a kilencvenes évek Váci útját a széles közönség számára a kiskereskedelmi funkciókról ismert bevásárlóközpontok jelentették.
A Duna Plaza a Pólus Centert egy hónappal megelőzve lett
1996-ban az első nagy, nyugati típusú bevásárlóközpont Magyarországon. A beruházó a Transelektro külkereskedelmi vállalat volt, amelyet a privatizáció során az ott dolgozó vezetők és alkalmazottak vásároltak meg az államtól. A cég saját gépsorainak vidékre költöztetése után ingatlanfejlesztésbe is fogott; elsőként az 1993-ban megvásárolt, kihasználatlan Ganz Kazángyár helyét kívánták hasznosítani. A tervezőiroda vezetőjének visszaemlékezése szerint a Transelektro indiai beruházásainak felelőse kereste fel, hogy a Váci úti telek hasznosításával kapcsolatban gondolkozzanak. Az első tanulmánytervektől fokozatosan jutottak el egy bevásárlóközpont megvalósításának ötletéig, amelyre aztán az igazgatóság is rábólintott. 29 Az óriási beruházáshoz izraeli befektetőcég társult. A korabeli sajtó lelkesen fogadta az építkezés hírét: „Budapest ismét tesz egy lépést a világvárosok felé: olyan modern bevásárlóés szabadidőközpont épül a Váci út mellett, amilyenre Londonban, Párizsban és Bécsben is csak mutatóba akad egy-egy példa, Kelet-Közép-Európában pedig legfeljebb csak hallottak ilyesmiről.” 30
A megvalósítás forradalmi munka volt. Az akkor megjelenő szoft-
verek tették lehetővé a nagyobb épületrészek terveinek gyors igazítását a folyamatosan módosuló igényekhez.31 Ezenkívül a projektet a hatóságok is segítették rugalmasságukkal, ugyanis a hivatalos szervek a hazai gyakorlatban először folytattak le úgy eljárásokat és engedélyeztetéseket, hogy a tervezők nem tudták pontosan megmondani az üzletek és szórakoztatóegységek megoszlását.
Duna Plaza napjainkban. Fotó: Stiller Ákos
Az alapkőletétel 1994 májusában történt, és a tervezett másfél éves építési időhöz képest egyéves csúszással adták át az épületet. Összterülete időközben 84 ezer négyzetméterre módosult, vagyis négyszer nagyobb volt az akkori legfontosabb bevásárlóközpontnak számító Budai Skáláénál. Ennek a területnek majdnem felét foglalta el a bevásárlóközpont, és 12 ezer négyzetmétert szenteltek az irodaház funkciónak. Nyitáskor a száznál több bérelhető üzlethe-
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
lyiség kilencven százalékát kiadták; a főbb bérlők közül a Balaton
30
Bútorgyárat, az Interoptikot és a Vasedényt nevesíti a korabeli újságcikk, amely az elkészült biliárd- és játékteremre, a tízpályás kuglizóra, a kínai étteremre és a műjégpályára hívta még fel az olvasók figyelmét.32 A legnagyobb területet a ruházati cikkeket árusító boltok foglalták el, őket a háztartásigép- és szórakoztatóelektronika-kereskedelem követte.33 A Duna Plaza az I. Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj pályázaton az 1997-es év legjobb épületeként II. díjat nyert
Az épülő Duna Plaza. Forrás: Már 20 éve plázázunk (fovarosi.blog.hu, 2016.10.14)
Az épülő WestEnd City Center. Forrás: TriGranit
a Ferencvárosi tömbrehabilitáció mögött, és a számok ugyancsak a befektetőket igazolták, hiszen a nyitást követő évek erősebb hétvégéin 100-120 ezer látogatót is fogadott.34 A Váci úti folyosó másik végén, az 1999-ben átadott WestEnd City Center felépülése majdnem egy évtizedig húzódott. A Nyugati pályaudvar melletti Westend Udvar és a Ferdinánd híd közötti terület hasznosítására már 1991 januárjában pályázatot írt ki a MÁV, amikor még a területen a vasúttársaság raktárai, bútorai tornyosultak a Westend Udvar butiksora és büféi mellett. 1991 áprilisában a zsűri már ki is választott egy francia vállalatot, amely magára vállalta a terület szanálásának, az üzletek átépítésének minden költségét. 35 Az építkezés azonban végül csak 1998-ban vette kezdetét, és akkor már nem a franciák voltak a terület tulajdonosai, hanem a TriGranit.36 A Finta József vezette építészcsapat 1998 májusában jutott hozzá az engedélyekhez, és augusztusban kezdődhetett el a kivitelezés, amely Finta szavaival élve „horrorisztikus tempóban folyt”.37 Tizenhárom hónap alatt épült fel a bevásárlóközpont, öt hónappal előrehozott határidőre, alkalmanként 4-5 ezer ember párhuzamos munkája mellett.38 Az óriási építményen 210 cég összesen 18 ezer dolgozója 39 tevékenykedett már a szerkezetépítési fázisban, akik munkáját tizenöt toronydaru segítette. Grandiozitásból már ízelítőt adtak a bokrétaünnepségen is: több ezer meghívott vett részt a parádén, amelyen ökörpecsenyét is kínáltak.40 A WestEnd mindmáig Budapest egyik leglátoga-
32
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Lehel Csarnok napjainkban. Fotó: Stiller Ákos
tottabb épülete, amely a TriGranit eladása után is Demján Sándor tulajdonában maradt. Az irodákon kívül működik benne egy Hilton szálloda, valamint 330 üzlet, illetve vendéglátó egység. A két privát fejlesztés között egy emblematikus kereskedelmi középület is született a Váci úton: a Lehel Csarnok 44 ezer négyzetméteren 2001 végétől várja a vásárlókat. A „Kofahajó” épülete megosztó kritikákat kapott, azonban a szakma díjakkal ismerte el: a FIABCI (Nemzetközi Ingatlanszövetség) 2004-es Nemzetközi Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázatán különdíjban részesült, miután egy évvel korábban a Magyar Ingatlanfejlesztési Nívódíj Pályázaton a Magyar Ingatlanszövetség különdíját nyerte el. A teljes metamorfózishoz még sok munkára volt szükség, a jól sikerült emblematikus épületek csak a fejlődés alapjait teremtették meg. A Magyar Építőművészet című folyóirat Váci út 45. alatti üzletről szóló korabeli beszámolója érzékeltette, hogy az átalakulás még korántsem ért véget: „A munka pontos leképzése a mai átmeneti állapotnak: elöl, az utca felől a Yamoto Hungária és a Nissan reprezentatív bemutatóterme hatalmas Yamaha motorkerékpárokkal és milliókba A West End City Center napjainkban. Forrás: TriGranit
kerülő luxusautókkal, hátul a szerelőcsarnokokban pedig továbbra is Robur és Barkas teherautók álldogálnak javításra várva.” 41
2010 12 22
17 8 11
8 Váci 188 Irodaház
16 Europe Tower
9 Thirteen Globe
17 BSR Center
10 BC 140
18 Váci 33 Irodaház
11 Danubius Házak
19 Gateway Office Park
12 OTP HQ Babér
20 Átrium Park
13 BC 30
21 Capital Square
14 Center Point I-II
22 GTC Metro
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
15 Duna Tower
34
9 14
18
20
21
10
13
19 16
15
2010. ÉVI ORTOFOTÓ. FORRÁS: FÖMI
Második hullám: Lüktető ütőér
36
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Rekordok születnek
A
Váci út visszafordíthatatlan átalakulása az ezredforduló után zajlott le. Ezekben az években nyerte el új arculatát a sugárút számos új épülettel, toronnyal. Vezető vállalatok központ-
jai költöztek ide, és a legjobb helyszínekért versenyeztek a cégek.
Aktívak voltak a nemzetközi hátterű ingatlanfejlesztők, ugyanakkor nemzetközi szintű teljesítményeket produkáltak a magyar vállalatok is. Ez a korszak sok tekintetben a „legek” ideje volt: egyre nagyobb, magasabb, egyedibb, korábban elképzelhetetlen üvegpaloták nőttek ki a földből. A teljesség igénye nélkül lehet csak felidézni a korszak Duna Tower. Fotó: Stiller Ákos
kiváló ingatlanfejlesztési teljesítményeit.
Center Point. Fotó: Stiller Ákos
A legnagyobb területű épület – Center Point A Center Point irodaház és kert együttes az egykori Magyar Acélöntő és Csőgyár helyén épült két ütemben a Váci út 81. alatt 42, Budapest legnagyobb irodaépületeként. A komplexumot 2006-ban adta át a GTC Hungary, és összesen 41 ezer négyzetméter bérbe adható területtel rendelkezett, azaz jóval nagyobb volt
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
a városközpontban uralkodó 32 ezres Bank Centernél. A díjnyertes
38
Zoboki-Demeter és Társai Építésziroda által megálmodott épületet sikeresen adták bérbe jelentős nemzetközi ügyfeleknek; legelső a 16 ezernyi négyzetmétert bérlő ExxonMobil volt, de olyan vezető világcégek is szerepeltek a bérlők között, mint a Nalco, a Raiffeisen, a Honeywell, az Allianz Bank és a Kudo.43
Europe Tower. Fotó: Stiller Ákos
Az Erste és Duna Tower látványterve. Forrás: Fazakas Építésziroda
A legmagasabb tornyok – Europe és Duna Tower Kétségkívül az egyik leglátványosabb budapesti ingatlanfejlesztés az Árpád híd pesti hídfőjénél 2005-ben és 2006-ban épült két torony. A Europe Tower a tulajdonos és főbérlő miatt Erstetoronyként vált ismertté. Pontosan vele szemben álló ikertestvére valamivel magasabb: a hatvanméteres Duna Towerben a SKYRUN futóverseny résztvevőinek a mélygarázsból indulva 18 emeletet és 402 lépcsőfokot kell leküzdeniük.44 Bár megvalósításuk idején csalódás volt, hogy a magasabbra tervezett tornyok helyett a szabályozás csak „törpetornyok” építésére adott lehetőséget, a 2002-ben megváltozott szabályok miatt Budapesten azóta sem épülhetett a két háznál magasabb épület.45 Nem meglepő azonban, hogy az angyalföldi önkormányzat a szabályozás enyhítését kezdeményezők oldalán áll.
Az OTP Babér utcai székháza. Fotó: Stiller Ákos
A legüvegesebb székház – OTP Babér utca A 2000-es évek üvegfelhasználással kapcsolatos lelkesedését jól mutatja az alábbi idézet: „Az üvegépítészet határai ma korlátlannak tűnnek; bármi megvalósítható üvegből, födémek, gerendák, pillérek vagy éppen lépcsők.” 46 Ezen a vonalon a legmesszebb az OTP Babér utcai székháza jutott, az építészek pedig nem győzték kiemelni a csillogó megoldásokat: „az épületben üvegtető, pontmegfogásos üveghomlokzat és üveg előtető készült. Az üveghomlokzat a nagy
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
méretek és a függesztett acélszerkezet miatt érdemel figyelmet.” 47
40
Az OTP döntése a 2003-as Váci útra való költözésről már magától értetődő volt a pénzügyi szektor erős jelenléte mellett. „A Váci út mentén építkezni egyébként manapság már egyet jelent azzal, hogy az adott intézmény beköltözik a főváros frekventált üzleti negyedébe. A pazar székház (…) Angyalföldön már nem „lefokozás”, hanem előkelő helyen való megjelenés.” 48 Írta az ingatlanos szaksajtó a választásról.
Gateway Office Park. Forrás: CPI Hungary
A legkülönlegesebb homlokzat – Gateway Office Park Az Árpád híd pesti lábánál fekvő terület 2003-ban került a belga Ablon csoporthoz (ma már CPI Hungary), amely tisztán bérirodaház kialakításáról döntött. Az első emelet, az összekötött épületrészeknek köszönhetően, 5100 négyzetméteres alapterületével Budapest legnagyobb egybefüggő irodaszintje.49 „Mivel a 200 méter hosszú beépítés hatalmas, egybefüggő térfalként nyomasztó lett volna, (…) a három H-alakú torony a földszinti, összefüggő tetőkerttel fedett „lepényből” nő ki, az első emeleten egy-egy nyaktaggal összekötve.” 50 Ez a hullámzás adja az épület jellegzetes ritmikus homlokzatát. Az építészeti kritikák egyértelműen lelkesedtek a végeredményt illetően: „egyet kijelenthetünk: a XIII. kerület Árpád hídi kapujában valami új és szokatlan született. (…) A lyuksémás, kőburkolatos tömör homlokzatok a panelházakat idézik, az üveghomlokzatok az irodaházak világát tükrözik.” 51 Az irodakomplexum három tornyából kettőre, illetve a harmadik egyes területeire 2008-ban a Magyar Posta írt alá bérleti szerződést.52
Átrium Park. Forrás: WING
A legnyitottabb udvar – Átrium Park A magyar tulajdonú WING (akkor Wallis Ingatlan) 2006-ban kezdte el építeni az Átrium Parkot, amely 2009-ben készült el. Ez az irodaház arculatával úttörőnek számított a többi irodaépülethez képest, mert míg a javában tomboló építési láz idején inkább csak „sötétített
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
üvegfalas, műkő lábazatos” komplexumok létesültek, az Átrium Park
42
mellőzte „a kötelező irodaházas jelleget”. A kritikusok szerint „A különleges irodaprojekt fő építészeti attrakciója a hatalmas, kifeszített üvegfal, amely felfogja a Váci úti forgalom zaját, de ugyanakkor biztosítja a parkosított belső terület kilátását is.” 53 Az épület udvarának kinyitása a Váci út felé pedig azt a XXI. századi igényt is kielégítette, hogy az irodaházak zárt világa szervesebben kapcsolódjon a közterekhez. A Váci úton ugyanis nem csak a munkahelyek fejlődtek.
Kivívni a városrész rangját
E
gy igazi városrész többfunkciós. Bár a Váci útról elsőként mindenkinek az irodák jutnak eszébe, ez kevés lett volna ahhoz, hogy ma önálló városrészként emlegessük a területet. A piaci folyamatoknak kaput
nyitott a XIII. kerületi önkormányzat stratégiája. Az önkormányzat ügyintézéssel és szabályozással egyaránt támogatta a cégek idetelepülését, és a kerületi építési szabályokban is figyelembe vették az ipari környezetből irodai környezetté alakulást. Mindemellett a kerület
szanálásokkal igyekezett elősegíteni a dinamikus fejlődést, a megújulásból kimaradt területek felzárkóztatásához is hozzájárulva a műszakilag már elavult épületek elbontásával. A 2008-as Integrált Városfejlesztési Stratégiában pedig már egy „kompakt” város kialakítását tűzték ki célul, amely „egy hatékonyan működő, a rendelkezésére álló területet a lehető legintenzívebben kihasználó városmodell.” 54 A szándékot jól jelezte, hogy az önkormányzat 2007-ben ötletpályázatot hirdetett a Váci út mentén egy új főtérre.55 A tervek akkor nem valósultak meg, de Agora Budapest néven a HB Reavis nemrég elindította a beruházást, amely a közösségi funkciókra nagy hangsúlyt fektető új városközpontot ígér. A többfunkciós városfejlődés nagyobb léptékben is jellemezte a Váci utat: a munkahelyek épülése összekapcsolódott a lakó-, valamint a kereskedelmi funkciók bővülésével is. Budapest egyik legjelentősebb lakásprojektje, a Duna-parti Marina Part 2005-től épült, és ezernél jóval több lakást értékesítettek a korábban beépítetlen területen. A Váci úti irodasugárút környékén 2000 és 2010 között mintegy 15 ezer új építésű lakást adtak át56. Olyan fantázianevek véstek emléket a lakásvásárlók fejébe, mint a Kleopátra Ház (2003-ban adták át 446 lakással), Cézár Ház (2002, 316), Római Kert (2005, 380), Dagály Sétány (2008–2010, 471), Duna Terasz (2009, 358), Centrál Park II. (2006–2008, 433), Origo Ház (2005, 513) vagy éppen Viza Apartmanház (2005–2009, 370). A Váci út környéke Budapest egyik kiemelkedő
A Marina Part lakóépületei (Autóker fejlesztés). Forrás: Autóker Holding Zrt.
lakóövezetévé lépett elő, ahová szívesen költöztek családosok, fiatalok is. Az új építéseken túl több régebbi lakótömb is előnyére alakult át. A Gateway irodaházak építészkritikája még közvetlen előnyt is kiemelt a megjelenésük kapcsán: „Épületegyüttesünk lezárja ezt a beépítést, és – bár nem ez volt a fő célja – zajvédő falként védi a lakótelepet jelentős sikerrel, amit az utólagos zajmérések is igazoltak.” 57 A magasabb jövedelmű új lakók a kiskereskedelmet is idevonzották: a házak aljában boltok kaptak helyet, számos étterem és kávézó is létesült az igények kiszolgálására. A nagyobb élelmiszerláncok is meglátták a lehetőséget. A SPAR-oknak, Lidlöknek, Aldiknak, Pennyknek, illetve a kisebb alapterületű Tescóknak köszönhetően már nem csak kis sarki boltokban vásárolhatnak be az ott élők. A Tesco pedig a Váci útra költöztette egyik nagyáruházát is, mintegy elismerve ezzel az önálló városrészt.
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Ingatlanboom és válság
44
A
2000-es évek első évtizedében a világ ingatlanpiaca szárnyalt. A hitelbőség időszakában az új épületekkel együtt az ingatlanárak is emelkedtek. Magyarországon a kedvező
nemzetközi környezet mellett az ország 2004-es európai uniós
csatlakozása és a költségvetés költekezése is fűtötte a gazdaságot. Az ingatlanpiac fellendülése során az irodafejlesztések ugyancsak tömegével valósultak meg. Budapesten 2005-ben még csak vala-
mivel több mint 70 ezer négyzetméternyi új irodaterületet adtak át, 2006-ban már közel 200 ezret. A belváros mellett a fejlesztések egyik legfontosabb helyszíne volt a Váci út. A Colliers mérései szerint a Váci úti irodaházak üresedése stabilan a budapesti irodaállomány üresedési rátája alatt maradt 58 . Egyes vélemények szerint 2008-ban már annyira népszerűvé vált, hogy a „Váci úti irodafolyosó gyakorlatilag megtelt”.59 A felfutásnak a 2007 nyarán kirobbant válság vetett véget, amely éppen a jelzálog-hitelezés területéről indult. A túl optimista hitelezési gyakorlat a bankok számára behajthatatlan követeléseket eredményezett, amely az egész gazdaság számára forráshiányt okozott. A magasra értékelt ingatlanok árának drasztikus zuhanása egyszersmind globális ingatlanpiaci válsághoz vezetett. Az épülő budapesti irodákban 2009 elején mindössze a területek 15 százalékára született előbérleti szerződés 60 . A fejlesztők közül, aki még tudta, az leállította, vagy elhalasztotta tervezett beruházását, ugyanakkor többen kerültek kényszerpályára félkész épületekkel, amelyek esetében már A Váci út 190. számú telekre 2007-08-ban tervezett irodaház. Forrás: Ikonikus épületek Budapesten, amelyek sohasem épültek fel (realista.hu, 2016.04.14)
csak az előremenekülés alternatívája maradt. Ennek következtében 2009–2010-ben még több mint 450 ezer négyzetméternyi irodát adták át Budapesten. A piac azonban nem tudta felszívni ezt a mennyiséget, a kiadó irodaterületek aránya az állományon belül a korábbi 12 százalékos szintről 25-re emelkedett 61, a bérleti díjak pedig drasztikusan csökkentek. A válságot a Váci út sem kerülhette el. A fejlődés megállt, irodaházak és lakóházak is alig épültek a válság éveiben. A Váci út jövője is bizonytalanná vált.
2016 23 25
23 Madarász Irodapark 24 Green House 25 Váci Greens 26 Váci Corner 27 Vision Towers 28 Nordic Light
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
29 V17
46
24 27
26
29
28
2016. ÉVI ORTOFOTÓ. FORRÁS: FÖMI
Harmadik hullám: Meg felelni a legmagasabb elvárásoknak
Milyen egy álomiroda? Az álomiroda szempontjainak fontossági sorrendje 1. Az irodaház elhelyezkedése 2. Zöld környezet, pakolási lehetőség 3. Az irodaház fenntartható megoldásai 4. Az irodaház által kínált extra szolgáltatások 5. Az irodaház meglévő lakóinak névsora A HB Reavis Magyarország a Szeretlek Magyarország online portállal együttműködve – több mint 1100 fő megkérdezésével – végzett kutatást az X (35-50 évesek) és Y (20-35 év közötti) generáció tag jai körében, hogy átfogó képet kapjon a számukra ideális irodai környezetről.
71%
Az Y generáció férfi tag jainak több mint 80 százaléka találta kulcsfontosságúnak a kreatív irodai dizájn és a munka közbeni kikapcsolódási lehetőségeket.
80%
30% A parkolási lehetőség kialakítása kiemelt jelentőségű: a válaszadók több mint 71 százaléka jelezte, hogy ez a szempont rendkívül fontos számára, különösen igaz ez az X generáció tag jaira.
Közel 30 százalék véli úgy, hogy rendkívül fontos számára, hogy az irodaépület környezetbarát legyen és fenntartható megoldásokat használjon. A nők kétharmada szerint az irodaépület fenntartható megoldása kulcsfontosságúak.
a HB Reavis 2015-ös, a Szeretlek Magyarország online portállal közösen végzett kutatása szerint.
Lokációk versenye
A
válság utáni megújuláshoz a Váci útnak új kihívásoknak kellett megfelelnie. A városközpontok újjáéledése világszerte uralkodó irányzattá vált az új évezred első évtizedének
végére. A globális trend Budapest esetén is érvényes volt. A Buda-
pest Szíve program keretében az autós forgalom nagy részét elterelték a Belvárosból, így sokkal inkább gyalogos- és kerékpárosbarát lett.62 A központ köztereinek újjáéledésével párhuzamosan a fehérgalléros munkahelyek piacán, az irodák elhelyezkedésében is változás formálódott. A HB Reavis felmérése jól mutatta az igények változását, hogy a válaszadók közül az X-generáció tagjaihoz képest az Y-generációba tartozók számára sokkal fontosabb volt, hogy az irodaház környékén éttermek és kávézók kapjanak helyet.63 Természetesen a munkáltatók is reagáltak a munkavállalók igényeire. A nemzetközi piacra dolgozó, gyorsan növő internetes vállalkozások (startupokból lett sikeres cégek) a nyolcvanas, kilencvenes években született munkavállalóiknak, a digitális bennszülött Y-generációsoknak városi kényelmet és nyüzsgést kínálva belvárosi helyszíneket kerestek: a Ustream, a Prezi és a LogMeIn is a belváros mellett döntött növekedése során. A fejlesztők Váci út iránti lelkesedésének csökkenését mutatta a válságban, hogy 2009-ben a már fejlesztés alatt álló projekteknek csak hatoda volt a Váci sugárúton és környékén, a teljes állományban képviselt egynegyed részarányhoz képest.64 A válság után azonban a befektetők keveset akartak kockáztatni, és igyekeztek biztonságos helyszínt választani beruházásaikhoz. A Futureal Development vezérA HB Reavis és a Szeretlek Magyarország közös, 2015-ös felmérése az ideális irodai környezetről. Forrás: HB Reavis
igazgatójának korabeli levezetése jól példázta ezt a gondolkodást: „20 ezer négyzetméter már egy viszonylag nagy ház, úgyhogy biztosan nem tenném a Nagykörúton belülre, de a külső körúton kívülre sem, és mindenképpen szeretnék mellé metrót.” 65 A biztonságosnak ítélt fejlesztői helyszín azonban önmagában kevés lett ahhoz, hogy
a környék újra a legfőbb irodafejlesztési területté váljon. A legújabb épületeket – válaszul a munkavállalói igényekre – nagyobb közösségi terekkel, több közösségi funkcióval adták át. A belső terek kialakítása során kiemelt hangsúlyt kaptak a bérlői igények. Az is a Váci úti fejlesztések malmára hajtotta a vizet, hogy a legkorszerűbb energetikai követelményeknek könnyebb volt megfelelni új építéssel, mint belvárosi épület felújításával. A kihívásokra adott világszínvonalú válaszoknak köszönhetően a válság után a Váci sugárút legújabb sikerkorszaka következett.
Globális munkahelyek a Váci sugárúton
A
Váci sugárúton számos világszinten elismert vállalat találta meg magyarországi központjának ideális helyszínét. A válság utáni években mindenekelőtt a globális szol-
gáltatórészlegek (Shared Service Center – SSC) mutattak komoly érdeklődést a költséghatékony és magas színvonalú irodaterületek iránt. Míg a kilencvenes években egyszerű ügyleti tevékenységeket
szerveztek ki ide a cégek, később egyre összetettebb, magasabb hozzáadott értékű feladatok is megjelentek. A Nemzeti Befektetési Ügynökség adatai szerint az ágazat a válság után a második helyen pozicionálhatja magát a munkahelyteremtésben.66 A Váci A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
úti irodafolyosó pedig az SSC-piac egyik legfontosabb helyszíne
50
lett, itt talált otthonra a GE, az MSCI, a Kinetic Concepts, a Celanese Corporation és az Avis Budget is. A GE Global Operations alelnöke így magyarázta, hogy Budapesten építették ki a vállalat egyik nagy központját: „Több tényező is szólt amellett, hogy Európán belül Magyarországra esett a választásunk: egyrészt van már itt úgymond történelmünk, hiszen az összes iparágunk jelen van az országban, és több mint 13 500 alkalmazottunk van, másrészt pedig az ország-
A Váci Greens A épülete. Forrás: Atenor
ban magasan képzett munkaerő áll rendelkezésre, amit bizonyít, hogy számos másik cég is itt működteti szolgáltatóközpontjait.” 67 A GE szolgáltatóközpontjának otthona a belga Atenor fejlesztésében megépült Váci Greens lett, amelynek 2013-ban adták át az első, közel 16 ezer négyzetméteres épületét. Hasonlóképpen globális vállalati igényekre szabottan valósult meg a korábbi Volga szálló helyén felépített 24 ezer négyzetméteres Vision Towers, amelybe a KPMG költözött. Ráadásul ebben az esetben a koncepció kialakításához forradalmi előkészületekre volt szükség a Volga szálló bontása során. A projektvezető így fogalmazott az eltüntetett Volga szálló kapcsán: „Egy ilyen típusú épület bontására ugye nincs hazai referencia. Kisebb panelépületet ugyan bontottak már, de ekkorát még nem.” 68 Az épületet hazai fejlesztő, a Futureal valósította meg. Az építészkritikák alapján az épület elhelyezése megteremtette a lehetőséget arra, hogy az irodaház környéke is vonzóvá válhasson a magasan
A Volga szálló bontása. Forrás: Futureal
képzett munkaerő számára: „A tervezőknek a kitüntetett helyszínhez illő egyedi telepítéssel sikerült kihozniuk a területből a maximumot, ami a valóságosnál jóval kisebbnek tűnő beépítés formájában
A Vision Towers. Forrás: Futureal
testesül meg, a kialakított teresedés pedig egy újabb friss, kortárs találkozási ponttal gazdagította a városszövetet.69 Az épülettel szervesebben összekapcsolódó közterület pedig valóban népszerűvé vált a munkavállalók körében. A korszakban nemcsak a külső terek elrendezése került előtérbe, hanem a belső terek bérlőre szabott kialakítása is. A Green House-ban bérlő MSCI például a munkahely legapróbb részleteinek kialakításába is bevonta a dolgozókat. „Demokratikus módon az alkalmazottak előzetesen egy kérdőívben mondhatták el igényeiket, javaslataikat, ötleteiket. […] A kollégák előre megtekinthették
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
a szőnyeg, a tapéta és a faburkolat anyagmintáit, előre kipróbál-
52
hatták az új bútorokat.” 70 A svédországi központú Skanska számára talán ez a bérlőorientált szemlélet hozta meg a sikert akkor, amikor a piacon szinte még nem is látszottak a fordulat jelei. Ráadásul a Green House nem built-to-suit rendszerben épült, vagyis nem előre leszerződött nagy bérlők számára alakították ki, hanem spekulatív jelleggel. A fejlesztő stratégiája bevált: egy év alatt teljesen megtöltötték az épületet olyan jelentős vállalatokkal, mint az ABB, az Avis
A GE irodája a Váci Greens A épületében. Forrás: Atenor
Budget, illetve az MSCI. Értékesítés szempontjából is mérföldkőnek számít az épület: hosszú csend után magyar intézményi befektető, a Diófa Alapkezelő vásárolta meg egy általa kezelt befektetési alap számára. A Green House a korszak másik fontos elvárásának számító környezettudatosság kritériumainak is maximálisan eleget tett.
Korszerű, korszerűbb, legkorszerűbb
Az
új irodaépítési korszakot már nemcsak a külső és belső terekkel kapcsolatos elvárások jellemezték. Európai Uniós cselekvési terv szorgalmazta az épületek energia-
hatékonyságának javítását. Az ingatlanos szakmában pedig központi
kérdéssé váltak a környezeti szempontok. Jól mutatja ezt a Magyar Környezettudatos Építés Egyesületének (HuGBC) 2009-es alapítása, és a két legelterjedtebb nemzetközi minősítő rendszer az angol BREEAM és az amerikai LEED hazai szereplése. „A BREEAM minősítés fő témakörei a menedzsment, egészség és közérzet, energia, közlekedés, vízhasználat, anyaghasználat, hulladék, területhasználat
54
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
és ökológia, valamint szennyezés. A LEED rendszer öt fő fenntarthatósági kategóriája a fenntartható területhasználat, vízhasználat, energiafelhasználás és légkör, nyers- és építőanyag-használat és a beltéri környezeti minőség.” 71 A tanúsítások előbb népszerűvé, aztán nélkülözhetetlenné váltak. Fejlesztéskor tanúsított irodaházak a Váci úton, 2016-ig. Forrás: Magyar Környezet tudatos Építés Egyesülete
Fejlesztő
Átadás
Bérbe Minősítés adható terület 2 (ezer m )
Átrium Park
WING
2009
31
BREEAM nagyon jó (épület és üzemeltetés szintű)
Blue Cube
S IMMO
2002
9,5
BREEAM nagyon jó (épület és üzemeltetés szintű)
Capital Square
Hochtief
2009
31,7
LEED Gold (meglévő épületek minősítése)
Center Point
GTC Hungary
2006
41
LEED Gold (meglévő épületek minősítése)
CityZen Irodaház
Maculan Holding
1994
12,6
BREEAM nagyon jó (épület szintű)
Green House
Skanska
2012
17,8
LEED Platinum
GTC White House
GTC Hungary
2018
21,3
LEED Gold
Madarász Irodapark
Proform Zrt.
2010
34
BREEAM nagyon jó (épület szintű) és BREEAM jó (üzemeltetés szintű)
Nordic Light
Skanska
2016
26,2
LEED Gold
River Estates
Mahler Kft.
1997
20,2
BREEAM nagyon jó (épület szintű)
Váci 33
IG Immobilien
2007
17,8
LEED Silver (meglévő épületek minősítése)
Váci Corner
HB Reavis
2014
22,4
BREEAM kiváló
Váci Greens A-C Atenor
2013–17
69,2
BREEAM kiváló (tervezés)
V17
WING
2016
12,4
BREEAM nagyon jó
Vision Towers
Futureal
2014
23,5
BREEAM kiváló (dél) BREEAM nagyon jó (észak)
Minthogy a Váci úti épületek korszerű megoldásainak pusztán a felsorolása több tíz oldalt megtöltene, példákkal érzékeltetjük, mire Green Housebelső Forrás: Skanska
a legbüszkébbek a fejlesztők. A Green House-t a LEED-minősítés platinafokozatához olyan megoldások segítették, mint például
A Nordic Light Forrás: Skanska
Méhhotel a Green House tetőteraszán Fotó: Papp Géza, fovarosi.blog.hu
az, hogy „A ház tetején 23 napkollektortábla sorakozik, ez a bérlői konyha, mosdó blokkokat látja el. A melegvíz-felhasználást a napkollektorokból nyert energia támogatja. A víztakarékosságot a szürkevíz hasznosítása és a csapadékvíz gyűjtése segíti elő, ehhez egy hetven köbméteres tároló áll rendelkezésre. A talajba került résfalak „aktiválása” szabadon, nem kompresszorosan segíti a klimatizálást.72” A környezetbarát szempontoknak való megfelelésre már a tervezés során hangsúlyt kell fordítani. A Váci Greens egyes szintjeit úgy tervezték, hogy napközben minden egyes munkaállomáshoz elegendő természetes fény jusson. Továbbá „Szintén a környezettudatosságot erősíti, hogy ahol lehetséges volt, ott újrahasznosítható anyagokat
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
használtak az építés során.” 73
56
A korszerű műszaki megoldások nem mellékesen pénzügyi előnyt is eredményeznek az üzemeltetés során. A Skanska által fejlesztett Nordic Light bemutatkozása büszkén állítja, hogy „energiahatékonysági és automatizálási megoldásoknak köszönhetően a hagyományos épületekhez képest átlagosan 30 százalékkal kevesebb villamos energiát használ fel évente, az eső- és szennyvizet kezelő intelligens rendszerek pedig éves szinten akár 75 százalékkal csökkentik
A Skanska irodája a Nordic Lightban Forrás: Skanska
a létesítményben az ivóvíz-felhasználást.” 74 A hatékony üzemeltetést az egyre intelligensebb központi rendszerek támogatják: „Az épületben olyan fejlett épületirányítási rendszer (BMS) került kiépítésre, amely figyeli és vezérli az összes épület kimenő energiamennyiségét, illetve biztosítja minden elektromos és mechanikai rendszer optimális működését.” A tanúsítások mögötti részletek érzékeltetik, hogy a Váci út irodafejlesztői ebben a korszakban képesek voltak megfelelni a világ legfontosabb elvárásainak. A kedvező tömegközlekedési elérhetőség a hármas metrónak köszönhetően adottság, de a százával kínált biciklitárolók, a hozzájuk tartozó öltözők-zuhanyzók is alapfelszereltséggé váltak. Miután az irodaterület ötöde 2010 után épült, és a tervezett negyvenszázalékos bővüléssel tovább növekszik a korszerű területek aránya, a Váci sugárút környezettudatossági szempontok szerint is Budapest egyik kiemelt övezetévé vált.
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Az épülő Promenade Gardens Forrás: Horizon Development
58
Epilógus: A Vác i sugárút jövője
A CityZen irodaház. Fotó: Stiller Ákos
A
Váci út első modern irodaházai a kilencvenes években épültek. Az elmúlt negyedszázadban avultak a szerkezetek, ráadásul az irodaházakkal szemben támasztott elvárások
is változtak. Ezért a tulajdonosok az irodaházak gépészeti rendszereinek cseréje esetén kihasználják az alkalmat, és sort kerítenek az épületek ráncfelvarrására is. Érzékletes példája ennek a Duna
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
Tower felújítása, amelyről így számol be a GTC Hungary kereskedelmi
60
igazgatója: „a felmerülő bérlői igényeket szem előtt tartva határozta el a GTC, hogy megkezdi a lobby teljes körű renoválását és az épület műszaki felújítását. A földszintet, a közösségi tereket, a teraszt és a kertet hozzuk fel a ma elvárt színvonalra.” 75 A CityZen felújítása során megcélzott BREEAM-tanúsítvány pedig azt példázza, hogy a tulajdonosok szerint, ha versenyben akarnak maradni az új irodákkal, az energetikai megújítás is elengedhetetlen.
Az épülő Promenade Gardens. Forrás: Horizon Development
Az épülő korszerű irodaházaknak, mint a Promenade Gardens és az Agora Budapest azonban nem csupán a korszerűség és a belső terek jelentenek kihívást. A dolgozók közterületekkel, zöldfelületekkel kapcsolatos elvárásait eddig általában házon belül – udvarral, tetőkertekkel, aulával – elégítették ki a fejlesztések. A Váci sugárút jövője szempontjából döntő kérdés lehet, hogy sikerül-e erősebb szövetté formálódniuk az épületeknek, sikerül-e összekapcsolni a közterületeket és a munkahelyet, sikerül-e egy multifunkcionális városi teret alkotni. Baross Pál, a hazai ingatlanpiac utóbbi negyedszázadának aktív alakítója így fogalmazott e feladat kapcsán: „a Váci út jövője szempontjából hasznosabb lenne, ha a beruházók közös koncepción gondolkodnának az eseti megoldások helyett. Ugyan az elmúlt időben a Váci úttal párhuzamos utcákban zöldterületi sétányok
Az Agora Budapest központi terének látványterve. Forrás: HB Reavis
kezdtek kialakulni, ez nem oldja meg a Váci út problémáját. Hosszú távon a lakóintenzitást kellene növelni, illetve a melléksávokban lévő parkolók megszüntetésével egy rendezettebb utcakép megvalósulását elérni. A közös koncepció a beruházások megtérülésére is pozitív hatással lehetne, valamint egy változatosabb kiskereskedelmi kínálat megteremtését tenné lehetővé, ami a bérlőkre és a szomszédos
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
lakóterületekre is pozitív hatással lenne. A sugárút már idejét múlt
62
urbanisztikai kontextus a terület befektetési dinamizmusának fenntartására, helyette a boulevard közterületileg igényesebb, csillapítottabb és több funkciójú víziójának kellene megalapoznia a Váci út jövőbeli arculatát.” 76 Ily módon a Váci sugárút első huszonöt éve után az ingatlanfejlesztőkre újabb kihívások várnak – de már az utóbbi negyedszázad teljesítménye is kitörölhetetlen nyomot hagyott Budapest arculatán.
Az Ingatlan fejlesztői Kerekasztal Egyesület tagjainak Váci úti fejlesztései
Az újonnan átadott irodaterület volumene a Váci úti irodafolyosón és Budapesten. Forrás: BIEF, BRF, CBRE, Portfolio
Név
Cím
Fejlesztő
Advance Tower Agora HUB Átrium Park BC 30 BC 91 BC 140 Balance Building Balance Loft Danubius Házak Gateway Office Park Green House Nordic Light OTP HQ Babér Promenade Gardens
Váci út 41-43. Göncz Árpád Városközpont Váci út 45. Váci út 30. Váci út 91. Váci út 140. Váci út 99. Váci út 99. Váci út 141-143, Babér utca 1-5. Dunavirág utca 2-6. Kassák Lajos utca 19-25. Váci út 96-98. Babér utca 9. Váci út 80.
Skylight City
Róbert Károly körút 54-58.
V17 Váci Corner Váci Greens A Váci Greens B Váci Greens C Váci Greens D Vision Towers West End Business Center WestEnd Offices, Tower A, B, C
Váci út 17. Váci út 144-150. Váci út 117-119. Bence utca 1. Bence utca 3. Váci út 121-127. Angyalföldi út 6. Váci út 20-26. Váci út 1-3.
Futureal HB Reavis WING CPI Hungary CPI Hungary CPI Hungary CPI Hungary CPI Hungary WING CPI Hungary Skanska Skanska OTP Horizon Development Metropolitan Építő Kft. / WING WING HB Reavis Atenor Atenor Atenor Atenor Futureal Skanska TriGranit
Átadás (átépítés) éve 2018 2019 2008 2006 (2017) 2002 2003 1996 (2016) 1921 (2017) 2006 2008 (2018) 2012 2016 2003 2017 2006 (2017) 2016 2014 2013 2016 2015 2018 2014 1999 1999
Hivatkozások
1
Szalma Mária (1998): A Váci út változó arcai. In: Bogyó László (szerk.): Hatvan éves a XIII. kerület: helytörténeti írások. Bp., XIII. ker. Helytört. Klub, 5–19. p.
2
Bencze Géza (2006): Váci út, a magyar gépipar főutcája, Bp., 152. p.
3 Bencze (2006), 17. p. 4 Bencze (2006) 5 Hétház, Tizenháromház (egykor.hu, 2014.08.14) 6 1911-ben a Danubius Hajógyár beolvadt a Ganz-féle Villamossági Részvénytársaságba, az így létrejött vállalat pedig a Ganz és Társa-Danubius Villamossági-, Gép-, Waggon- és Hajógyár Rt. nevet vette fel. Forrás: Bencze (2006)
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
7
64
Bencze (2006)
8 Bencze (2006) 9 Farkas László (1989): A metró közlekedésformáló szerepe Budapest egyik nagy forgalmú sugárútján, a Váci úton. In: Városi közlekedés, 29. évf. 1. sz., 25–28. p. 10 A Váci úti és újpesti villamosközlekedés I. (hampage.hu) 11 Felavatták Budapest új közlekedési létesítményeit. In: Népszabadság, 1984. 11.06. 12 Farkas (1989) 13 Farkas (1989)
14 Ferkai András (1992): Külvárosi áramvonal. In: Magyar építőművészet, 83. évf. 2/3. sz, 50–51. p. 15 Karácsondi Miklós (1990): Egy kis séta – Gyárról gyárra a Váci úton. In: Új fórum, 2. évf. 3. sz., 23–28. p. 16 Bencze (2006) 17 Karácsondi (1990), 23 p. 18 Kiss Éva (1999): Térszerkezeti és funkcionális változások Budapest ipari területein 1989 után. In: Tér és társadalom, 13. évf. 4. szám, 119–134. p. 19 Karácsondi (1990), 24 p. 20 Kiss (1999) 21 Kiss (1999) 22 Budapest XIII. kerület Váci út – Csángó utca sarok beépítése. In: Műszaki tervezés, 32. évf. 6. sz. (1992), 24. p. 23 Ezen a telken bontása előtt a korábban említett Hétházhoz tartozó Ehrlich-ház állt. Forrás: Hétház, Tizenháromház (egykor.hu, 2014.08.14) 24 Kálmán Ernő (1992): Nemzetközi Kereskedelmi Központ – ITC IV., Budapest XIII. Váci út 110. In: Magyar építőművészet, 83. évf. 6. sz., 16-19. p. 25 Bordi János (1994): A Duna Office Center. In: Magyar építőipar, 44. évf. 9/10. sz., 289–291. p. 26 Soóki-Tóth Gábor: Pillanatkép a fővárosi irodapiacról (hol az építészet?) (Építészfórum, 2002.08.13) 27 Megnyílt a River Estates a Váci úton, In: Népszabadság, 1997.11.24 28 Soóki-Tóth Gábor: Pillanatkép a fővárosi irodapiacról (hol az építészet?) (Építészfórum, 2002.08.13) 29 Soproni Szabó Attila (1998): XXI. századi épületek Magyarországon: Duna Plaza, az első. In: Házépítés, 2. évf. 1. sz., 6–9. p. 30 Szentai József (1994): Duna Plaza a Váci úton: bevásárló- és szórakoztatóközpont. In: Új Magyarország, 4. évf. 210. sz., 7. p. 31 Soproni Szabó (1998), 8. p. 32 Elkészült a Duna Plaza. In: Ipari szemle, 16. évf. 5. sz. (1996), 29. p. 33 Berényi József (1998): A Duna Plaza helye a magyar kereskedelemben. In: Ipari Szemle, 18. évf. 1. sz., 30. p.
34 Soproni Szabó (1998) 35 The (West)end: Torkos Masiniszta esete a franciákkal. In: A Világ, 2. évf. 19. sz. (1991), 36–37 p. 36 A TriGranit két fő tulajdonosa ekkoriban a Demján Sándorhoz köthető Pólus Gránit Rt. és a magyar származású Peter Munk vezette kanadai TrizecHahn csoport. Forrás: Szabó Gábor (1998): West end story : fővárosi óriásberuházás. In: hvg 20. évf. 4. sz., 83-84 p. 37 Bálint Péter (1999): Az Arcadom Építőipari Rt. szerepe és tevékenysége a WestEnd City Center építésében. In: Magyar építőipar, 11–12. sz., 333–339. p. 38 Bojár Iván András (1999): Roppant, döngő léptek: átadták a WestEnd City Centert, következik a ... In: Népszabadság, 57. évf. 265. sz., 29. p. 39 Nyugati vagy West End? In: Ingatlan és Befektetés, II. évfolyam 14. szám 40 Nyugati vagy West End? In: Ingatlan és Befektetés, II. évfolyam 14. szám 41 Ferkai (1992), 50. p. 42 Élhető terek, belső szigetek – a Center Point irodaház kertegyüttese (Építészfórum, 2010.06.04) 43 Befejeződött a Center Point Irodaház – Következő projekt a SPIRÁL (epulettar. hu, 2006.06.14) 44 Skyrun Duna Tower (mozgasvilag.hu, 2017.02.25) 45 Szalai Anna: Félhold az ikertornyok árnyékában (NOL archívum, 2004.12.13) 46 Ongrádi Melinda: Nálunk is hódít a transzparens építészet (hg.hu, 2010.07.03) 47 Ongrádi Melinda: Nálunk is hódít a transzparens építészet (hg.hu, 2010.07.03) 48 Titokzatos bankpaloták, szemérmes vezetők. In: Ingatlan és Befektetés, VII. évfolyam 11. szám, 14. p.
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
49 Kapu, mely lezár és összeköt – Gateway Irodaházak (Építészfórum, 2011.10.04)
66
50 Kapu, mely lezár és összeköt – Gateway Irodaházak (Építészfórum, 2011.10.04) 51 Kapu, mely lezár és összeköt – Gateway Irodaházak (Építészfórum, 2011.10.04) 52 Ablon irodaházba költözik a Posta (Portfolio, 2007.07.31) 53 www.atriumpark.hu 54 2033 – Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepció, Budapest, 2013, 130 p. 55 Mit kezdjünk a Váci úttal? In: Ingatlan és Befektetés, X. évfolyam 22. szám
56 2033 – Budapest XIII. kerület Hosszú Távú Fejlesztési Koncepció, Budapest, 2013, 130 p. 57 Kapu, mely lezár és összeköt – Gateway Irodaházak (Építészfórum, 2011.10.04) 58 Colliers Magyarország: Váci úti irodafolyosó – A nyerő recepten ne változtass! (2008. második negyedév) 59 Irodavilág: folyosó után félgyűrű, In: Ingatlan és Befektetés, XI. évfolyam 5. szám 60 Csalóka meglepetés, vagy vihar előtti csend? – Késlekedik a piac (Portfolio, 2009.04.30) 61 A Budapesti Ingatlan Tanácsadók Egyeztető Fórumának adatai. 62 BKK- Budapest Szíve Program 63 Milyen az álomiroda? (Portfolio, 2015.06.25) 64 Brutálisan nagy számok Budapesten (Portfolio, 2009.08.17) 65 Akár ingyen is árulhatnák az irodákat (Portfolio, 2013.07.02) 66 Kezdetét vette a magyarországi SSC szektor legátfogóbb felmérése (hipa.hu, 2017.06.08) 67 Dzindzisz Sztefan: Hatalmas bővítés előtt az amerikai multi Magyarországon (napi.hu, 2015.02.13) 68 Ditróy Gergely: Az első igazi panelbontás és tanulságai (interjú) (Portfolio, 2012.04.06) 69 Garai Péter: A kifordított logika dinamikája – Vision Towers irodaház (Építészfórum, 2015.05.08) 70 Ezt látni kell! Az MSCI amerikai bisztrója a Green House irodaházban (blog.iroda.hu, 2014.06.19) 71 Beleznay Éva: A fenntartható építés – közhely vagy valóság? Breeam és Leed (Építészfórum, 2011.02.23) 72 Zöld irodaház méhkaptárral: megnéztük a Green House-t (fovarosi.blog.hu, 2013.11.22) 73 www.vacigreens.hu 74 Svéd külső, francia belső (octogon.hu, 2016.12.13) 75 A White House kivitelezése elkezdődött, a Duna Tower megújul: lendületben a GTC (irodakereso.info, 2016.07.12) 76 Továbbra is sztár a Váci úti irodafolyosó (irodaterkep.hu, 2017.03.09)
Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület rövid bemutatása
Az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület munkájával arra törekszik 2009 óta, hogy a magyarországi ingatlanfejlesztéseket világos szabályrendszer alapján, a funkcionalitás szempontjainak szem előtt tartásával, esztétikusan és gazdaságosan lehessen megvalósítani a tulajdonosok, a felhasználók és az épített környezet használói érdekében. Ezt a célt az IFK elsődlegesen az alábbi programok megvalósításán keresztül kívánja elérni: — világos, átlátható és kiszámítható településfejlesztési, építéshatósági szabályrendszer elérése; — a tagvállalatok társadalmi felelősségvállalási tevékenységének kiterjesztése, az épített környezethez kapcsolódó társadalmi értékek fokozott védelme; — szakmai kapcsolatok kiépítése és ápolása itthon és nemzetközi szinten egyaránt, az ingatlanpiaci szereplők között, az ingatlanpiac A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
és a gazdaság egyéb ágainak szervezetei között;
68
— az ingatlanfejlesztés szakmai színvonalának emelése; — közös fellépés a hatóságok által szervezett nyílt, az épített környezettel kapcsolatos tanácskozásokon; — az ingatlanfejlesztéssel kapcsolatos oktatási programok támogatása. Elérhetőségünk: www.ifk-egyesulet.hu | email:
[email protected]
®
Köszönetnyilvánítás
Köszönjük szépen az Ingatlanfejlesztői Kerekasztal Egyesület
A Vá c i ú t i i r o d a f o lyo s ó
támogató tagjainak a támogatásukat!
70
www.ifk-egyesulet.hu
BUDAPEST MMXVII