Budapest, július

MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI ESZKÖZEINEK MÓDOSÍTÁSA – VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az E.S.T.M. Kft területére vonatkozóan

Véleményezési tervdokumentáció A 314/2012. (XI.8.) K.rend. szerinti Egyszerűsített eljáráshoz

Budapest, 2017. július VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS

1


MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK MÓDOSÍTÁSA Az E.S.T.M. Kft területére vonatkozóan

Véleményezési tervdokumentáció A 314/2012. (XI.8.) K.rend. szerinti Egyszerűsített eljáráshoz

Generál tervező:

V Á R O S É S H Á Z BT. 1146. Budapest Abonyi utca 8.. Telefon/ Fax: 06-1-340-2382 [email protected] Ügyvezető: Bárdosi György

Vezető településrendező tervező: Bárdosi Andrea TT1 01-4073/06

Településrendezés:

Bárdosi Andrea Bárdosi György Szepessy Fruzsina

Város és Ház Bt. Város és Ház Bt. Város és Ház Bt.

Lázár Tibor TK/1 01-5041 Nagy Szabolcs

Környezetterv Kft.

Tájrendezés, zöldfelületek, környezetvédelem: Közlekedés, közmű:

K1d1 13-11270 Munkatárs:

Tahi-Tóth Orsolya

Város és Ház Bt.

Megbízó: Monostorapáti Község Önkormányzata Takács Péter polgármester Főépítész: Hornyák Attila Budapest, 2017. július

VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS

2

MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG TELEPÜLÉSRENDEZÉSI TERVÉNEK MÓDOSÍTÁSA – VÉLEMÉNYEZÉSI TERVDOKUMENTÁCIÓ

3

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS I. ELŐKÉSZÍTÉS-VIZSGÁLATOK 1.1. Tervi előzmények vizsgálata, értékelése 1.2. Fejlesztési igények, beépítési, változtatási szándékok 1.3. Településrendezési vizsgálatok II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Szabályozási terv módosítása Helyi Építési Szabályzat (HÉSZ) kiegészítés (rendelettervezet) III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1. Településrendezési javaslat 3. 2. A területrendezési tervek és a településszerkezeti terv összhangjának igazolása 3.3. Tájrendezési javaslat 3.4. Környezetalakítási javaslat 3.5. Közlekedési és közmű vizsgálat és javaslat 3.6. Hírközlési javaslat 3.7. Örökségvédelem 3.8. Tervezői nyilatkozat MELLÉKLETEK Képviselő-testületi határozatok

BEVEZETÉS Monostorapáti Településszerkezeti tervét a 11/2006. (III. 2.) Ökt. határozattal, a Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét a 6/2006. (III.15.).sz. Önk. rendelettel hagyta jóvá a település képviselő-testülete. Módosításra került sor a tavalyi évben, amikor is lakóterületi fejlesztésekkel kapcsolatban módosultak a településrendezési eszközök. A hatályos Helyi Építési Szabályzat módosítását az E.S.T.M. Kft kérelmére a Képviselő-testület 44/2017. (V.17.) sz. határozatával támogatta, majd két kisebb HÉSZ előírás módosítást is kezdeményezte a 48/2017. (V.31.) sz. határozatával. A módosítás indoka és célja: Monostorapátiban a területfejlesztés két irányban fejlődik: - egyrészről természetes igényként felmerül a lakóterületfejlesztési kínálat biztosítása; (ld. a korábbi rendezési tervi módosítás) - másrészről természetes igény a helyben megtelepedett gazdasági szereplők fejlesztésének támogatása, így értelemszerűen a település legnagyobb munkáltatójának, az osztrák STRABAG csoporthoz tartozó E.S.T.M. cég fejlesztésének támogatása. A fentiek értelmében a település a korábbi településrendezési tervi módosítás során első ütemben új lakóterületfejlesztési teületeket jelölt ki, jelen módosítás során pedig szeretné biztosítani az E.S.T.M. Kft. fejlesztési igényeinek megfelelő jogszabályi környezetet, amely várhatóan mintegy 50-60 új munkavállalási lehetőséget biztosít.



4

A módosítás hatása: A módosítás révén a cég 50-60 új munkahelyet teremthet, a település állandó lakosainak száma is növekedhet, illetve a már településszerkezeti tervben kijelölt ipari terület hatékony kihasználtsága, azaz a jelenleginél gazdaságosabb területhasználata jobban érvényesíthető. A módosítás a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI.8.) Korm. Rendelet szerinti „egyszerűsített eljárás” szabályai szerint kerül véleményezésre a Korm. rendelet 45.§ Átmeneti rendelkezéseinek megfelelően az OTÉK 2012. augusztus 6-án hatályos településrendezési tartalmi követelményeinek és jelmagyarázatának figyelembevételével

A tervezési terület elhelyezkedése (OpenstreetMap)



5

I. ELŐKÉSZÍTÉS-VIZSGÁLATOK 1.1 TERVI ELŐZMÉNYEK VIZSGÁLATA, ÉRTÉKELÉSE 1.1.1. Hatályos településrendezési eszközök Monostorapáti község Önkormányzatának képviselő-testülete 11/2006. (III.2.) Ökt. Határozattal fogadta el a Településszerkezeti tervet, melyet az Architop Építész Iroda Kft. készített el (tervező Papp Zoltán, Vas Szabolcs). A Helyi Építési Szabályzatát és Szabályozási Tervét a 6/2006. (III.15.).sz. Önk. rendelettel hagyta jóvá a település képviselő-testülete. A fenti rendeletet módosított – elsősorban a lakóterületi fejlesztések érdekében – a 8/2016. (XI.29.) sz Önk rendelet.

A hatályos Településszerkezeti és Szabályozási tervi részlete A módosítással érintett terület a hatályos településrendezési eszközökben beépítésre szánt Egyéb ipari terület (Gip). A hatályos terv a településen két ilyen területet jelöl, a település belterületétől keletre fekvő felhagyott major és az E.S.T.M Kft ipari telephely területét jelöli ki ipari területként, A Gip építési övezetre vonatkozóan a HÉSZ a következő előírásokat tartalmazza: „Ipari terület (Egyéb terület) 13.§. (1) (2) (3)

(4)

(5)

Az egyéb ipari terület építési övezeteiben elsősorban az ipar, az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás építményei helyezhetők el. Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: a.) egyéb ipari terület – egyéb ipar /GIP/ b.) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/ Épületek az alábbiak szerint kialakított építési helyen belül helyezhetők el: a.) előkert mértéke minimum 5,0 méter, b.) oldalkert mértéke nem lehet kisebb az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 5,0 méternél, c.) a hátsókert mértéke nem lehet kisebb sem az OTÉK szerint meghatározott legkisebb távolságnál, sem 10,0 méternél. A GIP. jelű építési övezetben elhelyezhető: b) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, c) egyéb irodaépületek, d) üzemanyagtöltő. A GIP. jelű építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


(6) (7)

6

tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát. A GIPT. jelű építési övezetében az energiaszolgáltatás és a településgazdálkodás, településüzemeltetés területei, így a település területén található vízmű területek helyezhetők el. Az egyéb ipari terület építési övezeteiben az alábbi telekalakítási és beépítési előírásokat kell alkalmazni: GIP, GIPT. jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

K - szabadon álló min. 3000 m2 min. 20 m a telek homlokvonalán K – 40 % K – 40 % K – 2,0 m K – 7,5 m 20 %

(8)

Az egyéb ipari terület építési övezeteiben a megengedett legnagyobb építménymagasságnál egyedi építési engedélyezési eljárás keretében magasabb is engedélyezhető, ha azt az alkalmazott technológia indokolttá teszi. (9) A GIPT. jelű építési övezetében az elhelyezendő funkció technológiai igénye ismeretében az (7) pontban rögzített legkisebb kialakítható telekméretnél kisebb is engedélyezhető. (10) Környezetszennyező hulladékok és melléktermékek ártalommentes elszállításáról és tárolásáról az üzemeltetőnek folyamatosan gondoskodni kell. (11) Az ökológiai hálózattal érintett – jelen rendelet elfogadásakor - 025/1. hrsz-ú terület a jelenlegi tevékenységgel fenntartható, de tovább nem fejleszthető. (12) A tájképvédelemmel érintett, kialakult gazdasági területen tájba illeszkedő beépítést kell biztosítani.” Általánosan a Gip területre is tartalmaz előírásokat a HÉSZ 11. §-ának előírásai is, melyek az alábbiak: „Gazdasági terület 11.§. (1) (2)

(3) (4) (5)

(6)

(7)

A gazdasági terület elsősorban a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgál. A gazdasági terület lehet a.) kereskedelmi szolgáltató terület b.) ipari terület: 1. egyéb terület. A gazdasági területeken csak olyan létesítmények üzemeltethetők, amelyek a kiemelten védett kategória levegőtisztaság-védelmi előírásait teljesítik, továbbá nem okoznak a vonatkozó jogszabályban az üdülőterületekre előírt határértékeknél nagyobb zaj-, illetve rezgésterhelést. A gazdasági terület építési övezeteiben található kialakult telkek beépíthetők, amennyiben területük eléri az 1000 m2t. A beépíthető telek minimális szélessége a homlokvonalon 20 m. Az épületek csak magastetővel létesíthetők. A 8 méternél nagyobb fesztávú csarnokszerkezetek kivételével a tető hajlásszöge 20°-45º között lehet, tetőhéjazatként cserépfedést, vagy sötét tónusú kiselemes hatású fedést kell alkalmazni. A nagyfesztávú csarnokszerkezetek alacsonyabb hajlásszögű tetővel is építhetők. A telkek utcai telekhatárán csak maximum 50 cm magasságú tömör (beton, kő, tégla) lábazatos, 1,50 – 2,20 méter magasságú, áttört utcai kerítések létesíthetők. A kerítést javasolt növénytelepítéssel kísérni. Útcsatlakozásoknál azonban a szabadlátást akadályozó létesítményeket elhelyezni, valamint 1,20 m-nél magasabb növényzetet ültetni tilos. A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét 16/18 cm törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni, a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki.”



7

1.1.2. Területrendezési tervek Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. Törvény (OTrT) Szerkezeti Tervén Monostorapáti igazgatási területe települési térségben (piktogram) mezőgazdasági és erdőgazdálkodási térségben fekszik Az országos infrastruktúra hálózatok közül a települést a rajta átszelő 7301 országos út nyomvonala érinti. Áthalad a településen nagyjából a 7301-es úttal párhuzamosan az országos kerékpárút-törzshálózat eleme. Az Ország Szerkezeti terve

A települést a következő országos övezetek érintik:

A fenti övezetek közül az országos ökológiai hálózat övezete lefedi szinte a teljes külterületet és a belterület déli részét, kis részben érinti a Gip övezetet is. A kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete érinti, illetve fedi le a település egyes területeit, de a módosítással érintett területre nem fed rá. A tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület teljes mértékben lefedi a település területét.



8

A település a világörökségi és világörökség várományos területtel érintett. Az Országos vízminőség-védelmi terület lefedi a teljes közigazgatási területet. A Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításáról szóló 2000. évi CXII. Törvény Monostorapátira vonatkozó övezetei nem egyeznek meg a hatályos terven jelölt övezetekkel, ugyanis a hatályos terv a Balaton törvény 2008-ban történt módosítása előtt készült. A Balaton Szerkezeti terve

A térségi szerkezeti terven a településen átmenő országos út főúttá fejlesztendő mellékútként szerepel, de feltünteti a terv a tervezett elkerülő utat is. A főút mentén halad az országos kerékpáros törzshálózat is. A módosítások a települési térségen belül helyezkednek el.



9

Az Ö-1 magterület a déli részen határolja a módosítandó területet, az Ö-3 pufferterület érinti a módosítás területét. A T-1 övezet nem érinti a módosítás területét.

A történeti települési terület övezete nem érinti a települést. A település világörökségi és a világörökség-várományos terület.



10

A települést lefedi az A-1 jelű Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete, azonban a VMKH Bányászati osztályának egy korábbi előzetes tájékoztatás alapján nem érintett bányászati szakkérdésekben.

A felszíni szennyezésre fokozottan érzékeny területek övezete nem érinti a módosítás területét.



A fentiek közül a vízeróziónak kitett terület övezete nem érinti a módosítandó területet.

Az F-1 Felszíni vízminőség-védelmi terület övezete nem érinti a módosítás területét.


11


A módosítandó terület U-2 gazdasági terület övezetébe tartozik.

A C-1 Szőlőtermőhelyi kataszteri terület nem érinti a módosítandó területet.


12


1.1.3. Fotódokumentáció

A telephely bejárata

Gyártócsarnok és a mögötte lévő beépítetlen terület (tervezett csarnok helye)

A jelenlegi gyártócsarnok és környezete


13


14

1.2. FEJLESZTÉSI IGÉNYEK, BEÉPÍTÉSI, VÁLTOZTATÁSI SZÁNDÉKOK Monostorapátiban az E.S.T.M. Kft. meghatározó gazdasági szereplő, nem csak jelentős foglalkoztató, hanem jelentős iparűzési adót is fizető cég. Az üzem alumínium ablak és homlokzatelem gyártással foglakozik, az elemek előre gyártott darabokból kerülnek összeszerelésre. Monostorapátiban a legnagyobb munkaerőt foglalkoztató cég, jelenleg 90 fő dolgozik itt. A cég fejlesztési szándéka egy 1 milliárd Ft-os beruházás keretében a gyártókapacitás növelése, melyhez egy mintegy 3000 m2-es új gyártócsarnok építése szükséges. A korszerű termékelőállítás – jellemzően nagyméretű üvegfelületű homlokzatpanelek gyártása érdekében - a technológia megköveteli az új csarnok jelenlegi helyi építési szabályzatban foglalt maximális építménymagasságának növelését ill. a HÉSZ egyéb előírásainak módosítását.

Helyszínrajz

A tervezett bővítés homlokzati terve



15

A tervek szerint a meglévő 7,70 m homlokzatmagasságú gyártócsarnokot és az új csarnokot egy alacsonyabb épületrész kötné össze, melyben irodák és szociális helyiségek elhelyezése tervezett. Az új csarnok szükséges magassága 9,5 m lenne. A későbbiekben a műszakilag elavult épületek bontása, átalakítása is tervezett. A szükséges fejlesztés a versenyképesség fenntartása érdekében történik, ugyanis a technológia időközben a kész elemek gyártása irányában fejlődött, de ahhoz, hogy a jelenlegi üzem ennek a fejlődésnek megfeleljen, a cég a telephely bővítése mellett döntött. Ennek keretében új, csaknem 3000 m2-en új gyártósorral, szociális helyiségekkel és raktárral bővülne. Az új csarnoknak meg kell felelni a mai és jövőbeli követelményeknek is, ezért szükséges a nagyobb belmagasságú csarnok építése. A fejlesztés lényeges - mintegy 50-60 fő foglalkoztatás bővítést jelent, egyben hozzájárul a település gazdaságfejlesztéséhez is. A gyártócsarnok bővítése gyakorlatilag semmilyen környezeti konfliktust nem okoz, a bővítés a jelenleg is Ipari-gazdasági besorolású területen belül történik. A Helyi Építési Szabályzat 2016-ban történt módosításakor vetődött fel két másik módosítási igény, mely akkor már nem kerülhetett bele a módosítás folyamatába. Az egyik ilyen módosítás az általános mezőgazdasági területet érinti, ahol a HÉSZ szerint 1 ha-nál kisebb telek nem alakítható ki, ugyanakkor a Balaton törvény 8. § a következőket írja elő: „8. § (1) A kiemelt üdülőkörzet településeinek beépítésre nem szánt területein 3000 m2-nél kisebb telket - közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési terület, valamint közhasználatú zöldterület, védőerdő, illetve a közlekedési, közműelhelyezési és hírközlési területek kialakítása után visszamaradó mezőgazdasági és erdőterület települési területfelhasználási egység kivételével - kialakítani nem szabad.” Az önkormányzat szeretné a hatályos HÉSZ 21.§ (5) és (9) bekezdés szerinti 1 ha területet 3000m2-re módosítani. Másik módosítási igény a mezőgazdasági területen kerítés építés tilalmának feloldása. A jelenlegi előírás törléséről döntött az önkormányzat. A 21.§ (3) bekezdése így szól: „(2) Mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti. Állattartás céljára szolgáló terület esetében alapján elsődlegesen villanypásztor, továbbá karámszerű lehatárolás. kialakítható. „ 1.3. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI VIZSGÁLATOK Monostorapáti község a 77. sz. főút mentén Tapolcától 10, Veszprémtől 40 km távolságban helyezkedik el. Ez az alapvető közlekedési tengely jó közlekedési kapcsolatokat biztosít a településnek. Az E.S.T.M Kft telephelye a 77-es főút mentén, a belterület keleti végén található. A telephely a topográfiai térképen is szerepel, mely már akkor is fémszerkezetekkel foglalkozó telephelyként tünteti fel (korábbi TSZ major) . A telephely mögött folyik az Eger-víz. Egy régi malom is található az Eger-víz mentén.

Topográfiai térkép A korábbi, ma már műszakilag elavult egyszerű üzemi épületek ma is nagyjából azon a helyen állnak, csak a telephely hátsó részén épület meg 2003-2004-ben a mai gyártó csarnok. VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


16

A telephely ma a 0140/6 hrsz-ú telken terül el, de a szomszédos 0140/4 hrsz-ú telek is az egyéb ipari terület Gip építési övezetében fekszik, ugyanabban a tulajdonosi körben.

Helyszínrajz 2016 A két telek egyesítése tervezett, mely folyamatban van. A változási vázrajzot záradékolták április végén és a határozatot is kiadta 20107 június 26-i dátummal a Veszprém megyei Kormányhivatal Tapolcai Járási Hivatal Földhivatali Osztálya, az átvezetés még nem történt meg, a jogerőre emelkedés a napokban várható.

A két telek adatai a változási vázrajzon A telekegyesítés alkalmával a 0140/4 hrsz esetében a 77. sz főút szabályozási szélessége is lejegyzésre kerül magánútként. VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


17

Hatályos Szabályozási terv A telephely kedvező helyzetű, hiszen a település szélén fekszik, lakóterülettel közvetlenül nem határos, mivel a lakóterület felé, a 0139 hrsz-ú patak határolja, de az üzem zajkibocsátása amúgy sem jelentős, így a lakóterületet nem zavarja az itt végzett tevékenység. Az eredeti 2006-os rendezési terv, a főút másik oldalán ipari tartalékterületet jelölt ki az üzem fejlesztése számára, mely azonban felhasználásra nem került, az üzem fejlesztése saját területen megoldható, ezért a tavalyi évben az önkormányzat a tartalékterület besorolását falusias lakóterületre változtatta a településrendezési eszközök módosítása során. A hatályos terven a telephely hrsz-a is a korábbi 0140/1 hrsz-ú és az épületállomány is már elavult tartalmú, a 2004-ben épült csarnokot sem tartalmazza. Az egyesítésre kerülő telephely keleti részére kissé ráfed a Balaton törvény korábban hatályos T-1 Tájképvédelmi területe. A területtől délre, de a telephellyel nem határosan a készítéskor hatályos V-1 védett terület övezete terül el, mely a Nemzeti Park területe illetve egyben Natura 2000 (Fekete-hegy) terület is.



Légifotó (Google) az E.S.T.M. telephelye

Természetvédelmi Információs Rendszer részlete


18


19

II. JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK

MONOSTORAPÁTI KÖZSÉG ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁNAK (HÉSZ) MÓDOSÍTÁSA Monostorapáti község Önkormányzat Képviselő-testületének ../2017. (……) Ör.sz számú rendelete Monostorapáti község Helyi Építési Szabályzatáról (HÉSZ) szóló 6/2006.(III.15.) Ör. számú rendeletének módosításáról Monostorapáti község Önkormányzatának Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 62. § (6) bekezdés 6. pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában, a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 1. pontjában és az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva, a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről szóló 314/2012. (XI. 8.) Korm. rendelet 38.§ (2) bekezdésében biztosított jogkörében eljáró ……….. (államigazgatási szervek) és partnerek véleményének kikérésével valamint a partnerségi egyeztetés szabályainak megfelelően a következőket rendeli el: 1. § (1) Monostorapáti község Helyi Építési Szabályzatáról szóló 6/2006. (III.15.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Rendelet.) 3. mellékletét képező R-3 jelű Szabályozási terv az e rendelet 1. mellékletén a „szabályozott terület határa” által jelölt részterületre vonatkozó normatartalma helyébe e rendelet 1. melléklete szerinti normatartalom lép. 2. § A Rendelet 5. § (4) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(4) A település közigazgatási területén – a települési és tájkarakter védelme érdekében - 2500 m2-nél nagyobb összes szintterületű, csarnok jellegű épületek építése csak a Gip* építési övezetben nem lehetséges.” 3. § A Rendelet 11. § (7) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: (7) A telkek be nem épített, illetve gazdasági céllal nem hasznosított részét minimális zöldfelületét 16/18 cm törzs körméretű fákkal fásítva, parkosítva kell kialakítani, illetve fenntartani, a telekhatárok mentén legalább egy fasort kell telepíteni. A fákat a használatbavételi engedély kérelmezéséig el kell ültetni. a használatbavételi engedély csak ennek megléte esetén adható ki. 4. § (1) A Rendelet 13. § (2) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ (2) Az egyéb ipari terület az alábbi építési övezetekre tagozódik: a.) egyéb ipari terület – egyéb ipar /GIP, GIP*/ b.) egyéb ipari terület – településgazdálkodás /GIPT/” (2) A Rendelet 13. § (4) és (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezések lépnek: „(4) A GIP és GIP* jelű építési övezetben elhelyezhető: a) mindenfajta, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) egyéb irodaépületek, c) üzemanyagtöltő. (5) A GIP és GIP* építési övezetben nem helyezhetők el jelentős zavaró hatást gyakorló, a mindenkori környezetvédelmi határértékeknél nagyobb mértékben környezetszennyező, bűzös, fertőző vagy robbanóanyaggal kapcsolatos termelő, tároló létesítmény, továbbá olyan létesítmény, amelynek rendeltetési használatból eredő sajátos hatásai korlátozzák a szomszédos telkek övezeti előírásoknak megfelelő beépítését, használatát.”



20

(3) A Rendelet 13. § (7) bekezdés kiegészül egy új táblázattal: GIP* jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

szabadon álló min. 3000 m2 min. 20 m a telek homlokvonalán 40 % 40 % 9,5 m 20 %

5. § (1) A Rendelet 21. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 3000 m2-nél 1 ha-nál kisebb földrészlet - út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével - nem alakítható ki.” (2) A Rendelet 21. § (9) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(9) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben telekosztással 3000 m2-nél 1 ha-nál kisebb földterület földrészlet nem alakítható ki.” 6. §. (1) Ez a rendelet a kihirdetéstől számított 15. napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet rendelkezéseit a hatályba lépést követően indított ügyekben kell alkalmazni. (3) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a Rendelet a) 5.§ (7) bekezdés. b) 21.§ (3) bekezdés.

Kihirdetés napja: Takács Péter polgármester

Takács Lászlóné jegyző



21

1. melléklet a ../2017 (..) önkormányzati rendelethez

Az R-3 jelű Szabályozási terv módosítása

, GIP*

Szabályozott terület határa



22

III. ALÁTÁMASZTÓ MUNKARÉSZEK 3.1. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI JAVASLAT Monostorapátiban az elmúlt 10-15 év során igazán jelentős gazdaságfejlesztési beruházást – néhány kisebb vállalkozást kivéve – kizárólag az osztrák tulajdonú STRABAG leánycégeként működő cég hajtott végre. A mintegy 90 munkavállalót foglalkoztató cég legutóbb a 2000-es évek végén hajtott végre jelentős fejlesztést, a bővülő kapacitásigény illetve a technológia változása szükségszerűvé teszi egy új gyártócsarnok létesítését. A 46/2004. (VIII.5) Ökt határozattal elfogadott Településfejlesztési koncepció alapelvként rögzíti a következőket: „A gazdasági élet fejlesztése terén a meglévő vállalkozások működését, illetve a kijelölt gazdasági területek betelepülését kell biztosítani, illetve elősegíteni.” Az önkormányzat a 44/2017. (V.17.) Ökt. sz. határozatában támogatta a településrendezési terv módosítását. A jelen fejlesztési cél érdekében a településszerkezeti terv módosítása nem indokolt, mivel a telephely már Egyéb ipari területben fekszik, a fejlesztés a módosítást nem igényli. A korábbi Balaton törvény szerinti övezetek ugyan érintik a telephely délkeleti részét, de ezek felülvizsgálatát csak a teljes közigazgatási területre lehet elvégezni. A jelenlegi fejlesztés a korábbi Balaton törvényi övezetekkel nem érintett területrészen történik.

A hatályos szerkezeti terv kivonata A vizsgálatokban említettek szerint a jelenlegi Gip építési övezet két telke egyesítésre kerül, így az összevont építési telket a szabályozási terven érinti a Balaton törvény 2006-ban hatályos T-1 Tájképvédelmi terület térségi övezete. A jelenleg hatályos T-1 Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület nem érinti a telket, azonban az OTrT a teljes közigazgatási területet Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület övezetébe sorolja.



23

A vonatkozó szabályok szerint a településrendezési eszközök felülvizsgálatának keretében kell meghatározni a tájjeleg megőrzendő elemeit. A készülő Balaton törvényi felülvizsgálat pontosíthatja az övezet határát, ez alapján kell majd a településrendezési eszközök felülvizsgálatában is meghatározni a pontos határt. Az üzemi telephely vélhetően nem fog beletartozni az így pontosított övezet területébe. A szabályok jelenleg nem tiltják a jelenlegi fejlesztést, hiszen egy meglévő, kialakult üzemi telephelyről van szó, melyen már egy csarnok is található. A Balaton törvény csarnokra vonatkozó szabályai a gyorsforgalmi utak és a Balaton közötti területen tiltják a csarnok elhelyezését, ezen a területen nem. A területet érinti az OTrT szerinti országos ökológiai hálózat pufferterülete, mely lefedi a település déli részét és az üzem nagy részét is, illetve a terület határán halad pontatlanul a magterület határa. A települést érintő országos övezetek pontos lehatárolását a 2016-os módosítás alkalmával a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóságtól megkapta az önkormányzat, ez alapján javasoltjuk a két határt pontosítani a szabályozási terven. Javaslatunk szerint a pufferterület nem érintené a telephely területét, a pufferterületre vonatkozó Balaton törvényi előírás ráadásul tiltja a csarnok elhelyezését. A 25.§ h) pontja a következőket mondja: „h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;” Az érintett jelen terület már a pufferterület kijelölése előtt is telephely volt, a meglévő csarnok pedig 2003-ban épült, és a legjelentősebb adófizetője és foglalkoztatója a településnek, így a fejlesztést az önkormányzat nyilvánvalóan minden eszközzel támogatja. Elsődleges cél tehát az üzem fejleszthetőségének biztosítása. Ehhez a pufferterület övezetéből a telephely területét ki kell vonni. A pontosítás leírását a 3.3. fejezet tartalmazza. A javaslat szerinti pufferterület és magterület határát a szabályozási terv érintett részletén feltüntetjük. A szabályozási terv módosítása tehát az ökológiai hálózat feltüntetése miatt illetve az elavult alaptérkép (épületek feltüntetése, módosult hrsz) és az érintett ökológiai hálózat határának pontosítása miatt.

A hatályos és a módosított szabályozási terv kivonata Az övezet Gip* övezetre változik, mivel ebben az övezetben a szükséges csarnok magassága miatt 7,5 m-ről 9,5 m-re nő az építménymagasság értéke. Gip övezet ugyanis van a település másik szélén is. Más paraméter tulajdonképpen nem változik, de mivel új táblázat kerül beillesztésre, ezért a „K” jelöléseket töröltük. Az övezeti paraméterek a következők: GIP* jelű építési övezet Beépítési mód Kialakítható telek területe Kialakítható telek szélessége Megengedett legnagyobb beépítettség Megengedett legnagyobb terepszint alatti beépítettség Megengedett legkisebb építménymagasság Megengedett legnagyobb építménymagasság Megengedett legkisebb zöldfelület

szabadon álló min. 3000 m2 min. 20 m a telek homlokvonalán 40 % 40 % 9,5 m 20 %



24

A magasabb csarnok elhelyezésének indoka, a kész elemek mozgatása és raktározása, ugyanis a jelenlegi csarnokban az alacsony belmagasság miatt a daruzás nem lehetséges, a gyártandó szerkezeteket daru nélkül nem lehet mozgatni, autóra tenni. A HÉSZ-ben csak a csarnok elhelyezés tilalma és az építménymagasság elemére történik meg a fejlesztés érdekében ill,. kis pontosítás történik a gazdasági területek zöldfelületére vonatkozó előírás tekintetében, a jogszerűtlen mondatrészek törlésre kerülnek. Egyéb módosítások Az önkormányzat az üzem kérelme mellett a HÉSZ-ben szeretne két módosítást, melyekről a 48/2017. (V.31.) sz. határozatával döntött. Egyrészt általános mezőgazdasági területen kérik a kerítés általános tiltását, másrészt a legkisebb kialakítható telekméret általános mezőgazdasági területen 1 ha-ban van a hatályos HÉSZ-ben meghatározva, de a Balaton törvényen csak 3000 m2 a minimális telekméret. Ezt ugyan tartalmazza a HÉSZ, ugyanakkor általános mezőgazdasági területen szigorítja 1 ha-ra. A javasolt módosítások: A Rendelet 21. § (3) bekezdés hatálytalanításra kerül. (3) Mezőgazdasági területen kerítés nem építhető. A már meglévő kerítések bontását az elsőfokú építési hatóság elrendelheti. Mezőgazdasági területen állattartás céljára szolgáló terület esetében villanypásztor, továbbá karámszerű lehatárolás. kialakítható. A Rendelet 21. § (5) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(5) Általános mezőgazdasági területen telekosztással 3000 m2-nél 1 ha-nál kisebb földrészlet - út, illetve közműlétesítmény elhelyezésére szolgáló földrészlet kivételével - nem alakítható ki.” A Rendelet 21. § (9) bekezdés helyébe az alábbi rendelkezés lép: „(9) Az Má0 jelű általános mezőgazdasági övezetben telekosztással 3000 m2-nél 1 ha-nál kisebb földterület földrészlet nem alakítható ki.”

3.3. TÁJRENDEZÉSI JAVASLAT Monostorapáti község területén a módosítással érintett területen védett vagy védelemre érdemes természeti értékek nem találhatók, így természetvédelmi oltalom alatt nem állnak. A település délnyugati része a Balaton felvidéki Nemzeti Park területén található, ennek határa az Eger-víz mentén helyezkedik el, így a módosítással érintett telephellyel nem határos. Natura 2000 terület részben a nemzeti park területén van, így a tervezett telephelyen belüli fejlesztés a Natura 2000 területre hatással nem lesz. Az ökológia hálózat magterülete a telephely határán halad, azt kismértékben a telekhatárokhoz pontosítvja ábrázolja a szabályozási terv. A pufferterület a Balaton-felvidéki Nemzeti Park Igazgatóság adatszolgáltatása szerint ráfed a település főútjától délre eső beépített területekre, így a telephely területére is. A lakóterületeken ez korlátozást nem okoz, azonban a fém nyílászáró-szerkezetekkel foglalkozó üzem területén korlátozás a csarnok elhelyezésének tilalma. A Balaton törvény 25.§ h) pontja ugyanis a pufferterületre vonatkozóan következőket mondja: „h) csarnok jellegű épület, reklámcélú hirdető építmény elhelyezése nem engedélyezhető;” A telephelyen 2003-ban épült egy 7,7 m homlokzatmagasságú csarnok, a mostani fejlesztéshez egy kissé magasabb, 9,5 m magas, 2880 m2 alapterületű csarnok elhelyezése szükséges a meglévő szomszédságában. A 9,5 m-es magasságot a kész elemek mozgathatósága és rakodása indokolja. A terv a pufferterület határát pontosítani javasolja úgy, hogy a telephely nem tartozna a pufferterület övezetébe. A pufferterület övezete a település területén a megkapott adatszolgáltatás szerint összesen 126,82 ha. A pontosítás során 122,32 ha-ra csökken, mely 3,54 %-os csökkenést jelent.



25

A pufferterület övezetének pontosítása A magterület övezete a település területén a megkapott adatszolgáltatás szerint összesen 2056,88 ha. A telekhatárra igazítás után a teljes terület 2257,05 ha-ra nő, mely 1,1 %-os növekedést jelent.

Hatályos és módosított magterület a módosítás területére nézve (saját szerkesztés)

Az ökológiai hálózatok teljes eredeti és pontosított területe az alábbi ábrákon látható:



A településen kijelölt és lehatárolt pufferterület övezete


26


27

A településen kijelölt és lehatárolt magrterület övezete A Balaton törvény vonatkozó tervlapjait a 1.1.2. fejezet (10-14. oldal) mutatja be. Meg kell jegyeznünk, hogy a 2006-ban készült hatályos Településrendezési terveken jelölt Balaton törvényi övezetek nem egyeznek a hatályos Balaton törvényi lehatárolásokkal, ugyanis a Balaton törvény 2008-ban módosult. A Balaton törvénynek megfelelő lehatárolások a felülvizsgálatnál aktualizálhatók. Az OTrT és a Balaton törvény tájképvédelmi területei nincsenek összhangban egymással. A települést az OTrT szerinti Tájképvédelmi szempontból kiemelten kezelendő terület teljesen lefedi, azonban a Balaton törvényi térségi jelentőségű VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


28

tájképvédelmi terület csak foltokban fedi a település egyes részét, a módosítást azonban nem érinti. Az OTrT szerinti övezet a Balaton törvény felülvizsgálata során kerül pontosításra. A módosítandó területen a fentiektől függetlenül az épületek tájba illesztéséről gondoskodni kell. Az iparterület tájba illesztésére vonatkozóan a Helyi Építési Szabályzat előírja, hogy a telekhatárok mentén legalább 1 fasort kell eltelepíteni ill. a telkek be nem épített ill. gazdasági céllal nem hasznosított részét parkosítva kell kialakítani ill. fenntartani. Az új csarnok 9,5 m-es magassága mellett a fasor kifejlett állapotában 10-15 m-es magasságú, így az egész telephely ill. a csarnokok takarása biztosított lesz. A telephelyen több gondozott fásított zöldfelület található, a főút felől fasort alakítottak ki nemrég, melynek során 75 db fát ültettek el. A telephely a Balaton törvény szerinti U-2 gazdasági övezetben fekszik. Az U-2 övezetre vonatkozó Balaton törvényi előírások nem tiltják az övezetben csarnok kialakítását, így ez kissé ellentmond a pufferterületi lefedettségnek. Összességében a módosítás az OTrT és a Balaton törvény előírásaival nem ellentétes. 3.4. KÖRNYEZETALAKÍTÁSI JAVASLAT Jelen módosítás során a területfelhasználás nem változik, így a településszerkezeti terv nem módosul. A módosítás a hatályos terv szerint egyéb ipari területbe sorolt meglévő telephelyen belül történik, melyen az építménymagasság emelése történik 7,5 m-ről 9,5 m-re ill. további csarnoképítés lehetőségét kívánja a terv biztosítani. A település keleti szélén elhelyezkedő meglévő üzemben alumínium ablak- és homlokzatelem gyártással foglalkoznak. A fejlesztést a technológia kismértékű változása indokolta, kész elemeket gyártanak, de ezek mozgatásához szükséges a meglévő csarnok mellett egy nagyobb belmagasságú csarnok. A meglévő üzem a környezetére zavaró hatással nincs, az önkormányzattól kapott információk szerint a lakóterületekről lakossági panasz nem érkezett az üzem működésével kapcsolatban. A tervezett fejlesztés a jelenlegi előírásokhoz képest, illetve azzal összefüggő területhasználathoz viszonyítva a szomszédos területekre vonatkozóan semmilyen (zaj,- rezgés, légszennyezés) további terhelést nem jelent. A telephely a szükséges közművekkel rendelkezik, a szennyvízelvezetés a közcsatornán történik. Annak ellenére, hogy a tervezett új üzemcsarnok és az új technológia a település területére vonatkozóan várhatóan környezetterheléssel nem jár, fontosnak tartjuk az azon környezetvédelmi szempontból meghatározó jogszabályok ismertetését, amelyek az üzemek megvalósításakor ill. az üzemeltetés során be kell tartani.

A föld védelme A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény (a továbbiakban Kvt.) 14.§.(1) bekezdése szerint „a föld védelme kiterjed a föld felszínére és a felszín alatti rétegeire, a talajra, a kőzetekre és az ásványokra, ezek természetes és átmeneti formáira és folyamataira.” A föld védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: − − − −

2007. évi CXXIX. törvény a termőföld védelméről, 2009. évi XXXVII. törvény az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról, 153/2009.(XI.13.) FVM rendelet az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény végrehajtásáról, 2003 évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről

A vizek védelme A Kvt. 18.§.(1) bekezdése szerint „a vizek védelme kiterjed a felszíni és felszín alatti vizekre, azok készleteire, minőségére (beleértve a hőmérsékleti viszonyaikat is) és mennyiségére, a felszíni vizek medrére és partjára, a víztartó képződményekre és azok fedőrétegeire, valamint a vízzel kapcsolatosan – jogszabályban vagy hatósági határozatban – kijelölt megkülönböztetett védelem alatt álló (védett) területekre.” A vizek védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: − − −

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről, 123/1997.(VII.18.) Korm. rendelet a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről, VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


− − − − − − − − − − −

29

220/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól, 219/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről, 221/2004.(VII.21.) Korm. rendelet a vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól, 240/2000.(XII.23.) Korm. rendelet a települési szennyvíztisztítás szempontjából érzékeny felszíni vizek és vízgyűjtőterületük kijelöléséről, 27/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról, 28/2004.(XII.25.) KvVM rendelet a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól, 6/2009.(IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendelet a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről, 147/2010.(IV.29.) Korm. rendelet a vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról, 201/2001.(X.25.) Korm. rendelet az ivóvíz minőségi követelményeiről és az ellenőrzés rendjéről, 27/2006.(II.7.) Korm. rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről, 59/2008.(IV.29.) FVM rendelet a vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméhez szükséges cselekvési program részletes szabályairól …,

A levegő védelme A Kvt. 22.§.(2) bekezdése szerint „a levegőt védeni kell minden olyan mesterséges hatástól, amely azt, vagy közvetítésével más környezeti elemet sugárzó, folyékony, légnemű, szilárd anyaggal minőségét veszélyeztető, vagy egészséget károsító módon terheli.” A levegő védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: − − −

306/2010.(XII.23.) Korm. rendelet a levegő védelméről, 4/2002.(X.7.) KvVM rendelet a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről, 4/2011.(I.14.) VM rendelet a levegőterhelési szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről,

Zaj- és rezgés elleni védelem A Kvt. 31.§.(1) bekezdése szerint „a környezeti zaj és rezgés elleni védelem kiterjed mindazon mesterségesen keltett energia-kibocsátásokra, amelyek kellemetlen, zavaró, veszélyeztető vagy károsító hang-, illetve rezgésterhelést okoznak.” A zaj- és rezgés elleni védelem szempontjából meghatározó jogszabályok: − −

284/2007.(X.29.) Korm. rendelet a környezeti zaj- és rezgés elleni védelem egyes szabályairól, 27/2008.(XII.3.) KvVM – EüM együttes rendelet a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról,

Hulladékgazdálkodás A Kvt.30.§.(1) bekezdése szerint „a hulladékok környezetre gyakorolt hatásai elleni védelem kiterjed mindazon anyagokra, termékekre – ideértve azok csomagoló- és burkolóanyagait is -, amelyeket tulajdonosa eredeti rendeltetésének megfelelően nem tud, vagy nem kíván felhasználni, illetve, amely azok használata során keletkezik.” A hulladékokra – hulladékgazdálkodásra – vonatkozó meghatározó jogszabályok: − − − − − − −

2012. évi CLXXXV. törvény a hulladékról, 98/2001.(VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről, 20/2006.(IV.5.) KvVM rendelet a hulladéklerakással, valamint a hulladéklerakóval kapcsolatos egyes szabályokról és feltételekről, 45/2004.(VII.26.) BM-KvVM együttes rendelet az építési és bontási hulladék kezelésének részletes szabályairól, 5/2002.(X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól, 23/2003.(XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről, 72/2013.(VIII.27.) VM rendelet a hulladékjegyzékről.



30

Az élővilág védelme A Kvt. 23.§.(1) bekezdése szerint „az élővilág védelme – az ökológiai rendszer természetes folyamatainak, arányainak megtartása és működőképességének biztosítása figyelembevételével – valamennyi élő szervezetre, azok életközösségeire és élőhelyeire terjed ki.” Az élővilág védelmével összefüggő meghatározó jogszabályok: − − − − −

1996. évi LIII. törvény a természet védelméről, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 275/2004.(X.8.) Korm. rendelet az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről, 269/2007.(X.18.) Korm. rendelet a NATURA 2000 gyepterületek fenntartásának földhasználati szabályairól, 346/2008.(XII.30.) Korm. rendelet a fás szárú növények védelméről.

Az épített környezet védelme A Kvt 24.§-a szerint „az épített környezet védelme kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre”. Az épített környezet védelme szempontjából meghatározó jogszabályok: − − − − − −

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről, a 2016. évi LXXIV. törvény a településkép védelméről, 2003. évi XXVI. törvény az Országos Területrendezési Tervről 253/1997.(XII.20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről, 314/2012.(XI.8.) Korm. rendelet a településfejlesztési koncepcióról, az integrált településfejlesztési stratégiáról és a településrendezési eszközökről, valamint egyes településrendezési sajátos jogintézményekről, 9/2007.(IV.3.) ÖTM rendelet a területek biológiai aktivitás értékének számításáról.

3.5. KÖZLEKEDÉSFEJLESZTÉSI JAVASLAT A telephely a 77. sz. főút mentén a település belterületétől keletre helyezkedik el. A tervezett fejlesztés (új csarnok építés) miatt a közlekedési kapcsolatok nem változnak, a mai tehergépjármű forgalom (4-5 tgk/nap) sem nő számottevően, várhatóan a 10 tgk/nap alatt marad. A telephely útcsatlakozása megfelelő, beavatkozás nem szükséges. Személygépkocsi parkolás a telken belül megoldott, a kerítés visszahúzásával közterületi jellegű parkolót is kialakítottak. 3.6. KÖZMŰVESÍTÉSI ÉS HÍRKÖZLÉSI JAVASLAT A gyártócsarnok bővítése a jelenleg is Egyéb ipari terület besorolású telephelyen belül történik, a közművek jellemzően a jelenlegi kapacitáson belül kezelhetők vagy kismértékű kapacitás növelés szükséges. A tervezett telephelyen belüli fejlesztéshez hírközlési hálózatbővítés várhatóan nem szükséges. Jelen tervmódosítás a hírközlési lehetőségeket semmilyen vonatkozásban nem változtatja meg. 3.7. ÖRÖKSÉGVÉDELEM A Forster Központ egy korábbi 2016. május 13-i előzetes véleményéhez csatolt adatszolgáltatása alapján megállapítható, hogy a módosítással érintett tervezési terület műemlékvédelmi ill. régészeti szempontból nem érintett terület. 3.8. TERVEZŐI NYILATKOZAT Monostorapáti Helyi Építési Szabályzatának módosítása az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (Étv.) alapján az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (OTÉK) előírásainak megfelelően készült. A tervmódosítás összhangban van a módosított Balaton Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési tervének elfogadásáról és a Balatoni Területrendezési Szabályzat megállapításról szóló 2000. évi CXII. Törvénnyel és egyéb vonatkozó törvényekkel és Kormányrendeletekkel. Budapest, 2017 július 5.

Bárdosi Andrea Vezető településrendező tervez, TT/1 01-4073 VÁROS ÉS HÁZ BT – 2017. JÚLIUS


MELLÉKLETEK


31



32



33

Budapest, július

Recommend Documents