SZÖVETTAN I. HÁMSZÖVETEK 1. Védő ill. fedőhám Szorosan záródó sejtek. Az alsóbb szöveteket védi. Erek nincsenek benne.
a) egyrétegű laphám Az anyagok szabad áramlását biztosítja léghólyagocskák fala hajszálerek fala
Bowman-tok Henle kacs
b) egyrétegű köbhám
vese kanyarulatos csatornái mirigyek kivezető csöve
petefészek felszíne szemlencse elülső felszíne
gerincesek bélcsatornája (mikrobolyhos) gerinctelenek bőre
trachea (csillós) epehólyag
c) egyrétegű hengerhám
d) többrétegű el nem szarusodó laphám A legvastagabb, legellenállóbb. A felszíni sejtek laposak, az alsók hengeresek. szájüreg orrüreg alsó része nyelőcső ivarutak hangszalag alacsonyabbrendű gerincesek bőre nyelv
e) elszarusodó többrétegű laphám magasabbrendű gerincesek bőre
f) többrétegű hengerhám
A felszínen henger alakú, alul alacsonyabb sejtek. kétéltűek nyelvén kötőhártya orrüreg felső részén
2. Felszívóhám
A sejtek felülete megnövekedett. vékonybél – mikrobolyhok
3. Mirigyhám Feladata: • •
kóros anyagok eltávolítása → excretum szükséges anyagok termelése → secretum
Szerkezet szerint: egysejtű: kehelysejt: légcsőben nyálkát mirigysejt: gyomorban pepszint és sósavat
többsejtű: egyszerű csöves méh nyálkahártyája bélfal egyszerű bogyós kétéltűek bőrmirigyei egyszerűbb faggyúmirigyek egyszerű csöves-bogyós pylorus mirigyek összetett csöves prosztata
Váladékürítés szerint:
here máj összetett bogyós tejmirigy száj mirigyei összetett csöves-bogyós tüdő nyelőcső garat pancreas
A. EXOKRIN Végkamrájuk és kivezetőcsövük van. Általában a hám alatti kötőszövetbe ágyazottak. Váladékukat a test külső vagy belső felszínére ürítik.
B. ENDOKRIN Végkamrájuk és kivezetőcsövük nincs. Váladékukat a vérbe, vagy nyirokba ürítik. o mellékvese o pajzsmirigy o agyalapi mirigy
4. Érzékhám Érzékhámsejtek és támasztósejtek alkotják. A felvett ingerületet idegsejteknek adják tovább. • gerincteleneknél a bőrben gyakoriak • gerinceseknél érzékszervekbe tömörültek
II KÖTŐSZÖVETEK
Sejtek és sejtközötti állomány alkotja. Funkciói: hézagok kitöltése szervek táplálása mechanikai védelem víz, só, zsír raktározása az elpusztult szervek helyének kitöltése
1.Laza rostos kötőszövet
Kitölti a szervek közötti hézagokat, alápárnázza a bőrt, a szemlencse kivételével minden szervünk felépítésében részt vesz.
Kötőszöveti rostok: A. kollagén rostok Enyvadó rostok fehérjejellegű anyagból. A rostok húzással szemben ellenállóak, nem nyújthatóak és rugalmatlanok.
B. elasztikus rostok Rugalmas rostok fehérje és szénhidrátjellegű anyagból. Szálai ha elszakadnak felcsavarodnak. Húzással szemben ellenállóak, nagy a nyújthatóságuk.
B. retikuláris rostok Rácsképző rostok fehérjéből, szénhidrátból és lipidekből. Változó vastagságú, elágazó rostok.
Kötőszöveti sejtek: A. nyiroksejtek Apró, gömb alakú, gömbölyű magvú sejtek. Szerepük az idegen anyagok felismerése, ellenanyagtermelés, és az információ közvetítése az immunrendszer felé.
B. makrofágok Eukarióta sejtek bekebelezésére képesek. Gyulladáskor visszanyerik mozgásképességüket és fagocitálják a kórokozókat.
C. mikrofágok Baktérium méretű sejtekig képes bekebelezni.
D. hízósejtek Sejttestük szabálytalan. Szemcséket tartalmaznak, melyek exocitózissal ürülnek. Termelt anyagaik: o heparin: véralvadásgátló o hisztamin: allergiás reakciókért felelős o szerotonin: a véredényekre fejti ki a hatását
E. fibrocyták Feladatuk a rostok létrehozása.
F. chromatofórák Melanint tartalmaznak. Egyes helyeken pigmenetes kötőszövetet hoznak létre: végbélnyílás körül, az emlőbimbóban és a szemhéj bőrében. Az alacsonyabbrendűek bőrében sok, változatos alakú pigmentsejt van, melyek ha összehúzódnak, a bőr világosabb színű lesz.
2. Érett kocsonyás kötőszövet A köldökzsinórban és a fogpulpában fordul elő.
3. Retikuláris kötőszövet A retikulin rostok a retikulum-sejtek nyúlványaiból jönnek létre és finomabb-durvább kötegekké egyesülnek. Sejtképző szervek alapvázát adja: nyirokszervek, vérképzőszervek.
4. Tömött rostos kötőszövet Ahol a szövet egyirányú húzásnak vannak kitéve, a rostok egy irányba rendeződnek, párhuzamosan helyezkednek el.
a) KOLLAGÉN ROSTOS TÖMÖTT KÖTŐSZÖVET ÍNSZÖVET Ínsejtek (tendocyták) és kollagén nyalábok alkotják. Az ínsejtek szárnyasak, sejttestük elvékonyodva terjed be a rostok közé. A rostok és sejtek ínnyalábokat alkotnak, melyek kevés eret és ideget tartalmaznak. SZALAGOK
b) ELASZTIKUS ROSTOS KÖTŐSZÖVET Elasztikus rostjai párhuzamos lefutásúak. Ott fordul elő, ahol az elmozdulás utáni nyugalmi helyzet visszaállítása izommunka nélkül kell hogy történjen.
III. CHORDOID SZÖVET ZSÍRSZÖVET Zsírsejteket és rácsrostokat tartalmaz, a retikuláris kötőszövetből alakul ki, és vissza is alakulhat azzá. A szövet nyomással szembeni ellenállása nagy. a) barna zsírszövet Fiatal zsírszövet, sejtjeiben apró zsírcseppek találhatók. Téli álmot alvó állatok szövete, mely bomlás közben hővé alakul. Embernél a lapocka táján található. b) fehér zsírszövet A sejtekben egy nagy zsírcsepp található, mely a magot oldalra nyomja. Színe sárgás a benne található lipochromnak köszönhetően. A labilis zsírszövet éhezéskor eltűnik (szétszórva a kötőszövetben, vénák falában). A stabil zsírszövet hosszabb éhezés során is megmarad (vese körül, fartájékon, tenyéren, arcon).
IV. PORCSZÖVET Nyomási szilárdságát nem a sejtek, hanem a sejtközötti állomány adja. A sejtek csoportosan helyezkednek el. Az alapállományban rostok foglalnak helyet.
a) HYALINPORC (üvegporc) Az alapállomány a kollagén rostokat teljesen elfedi, így azok nem látszanak. A porcsejtek gömbölyűek, egy vagy két sejtmaggal rendelkeznek. A sejtcsoportokat világos sejtudvar veszi körül. Előfordulás: • porcos halak váza • gégeporc • bordaporc • izületi porc • orrporc A porcban általában erek nincsenek, de a maradandó porcokban (trachea, borda, gége) véredényeket is találunk. A porcok anyagcseréje és gyúgyulása tehát igen lassú.
b) RUGALMAS PORC A csoportokat alkotó sejtek száma egy, kettő, ritkán több. A sejtek kerekebbek, duzzadtabbak. Az alapállományban rugalmas rostok alkotnak hálózatokat. Előfordulása: • fülkagyló • kannaporc • epiglottis (gégefedő porc)
c) KOLLAGÉN ROSTOS PORC
Ínszerű szerkezetű, egymással párhuzamos rostokból áll. A rostok között az alapállományba bezárva, elszórtan egyes vagy kettes sejtcsoportok találhatók. Előfordulás: • csigolyák közötti porckorongokban
V. CSONTSZÖVET Funkciói: belső váz passzív mozgásszerv érzékeny szervek védőburka (agy, gerincvelő) helyet biztosít a vérképző szerveknek A gerincesek legkeményebb szövete ( kiv. a zománc). Ellenáll a nyomásnak, húzásnak, hajlításnak. Szervetlen állománya: Ca3(PO4)2, CaCO3, Mg3(PO4)2, CaF2, CaCl2 Szerves anyagok (35%): osteokollagén, glikoprotein jellegű kötőanyag.
Sejtes alkotóelemek: a) OSTEOBLASTOK (csontképző sejtek): Fiatal csontszövet felszínén egyetlen rétegben. Ellaposodott, nyúlványos csontképző sejtek.
b) OSTEOCYTÁK (igazi csontsejtek): Szilvamag alakú, nyúlványos sejtek a csontállomány üregeiben. A sejtek felszínéről minden irányba hosszú nyúlványok erednek, melyek egymással érintkezésben vannak.
c) OSTEOCLASTOK (csontfalósejtek): Ott fordulnak elő, ahol csontfelszívódás folyik. Egyetlen sejt képes leépíteni 100 osteoblast által szintetizált anyagmennyiséget.
A CSONTÁLLOMÁNY FELÉPÍTÉSE: 1. Tömör csontállomány (substantia compacta): A csontok felszínén helyezkedik el.
2. Szivacsos állomány (substantia spongiosa): Előfordulás: a csontok belső része lapos csontok csigolyatestek kéz- és lábtőcsontok A csont tulajdonképpen csontszövetből álló gerendák szövedéke, melyet csontvelő tölt ki. A lemezrendszereket vékony (1µm) csontcsatornák járják át. A csatornák elágaznak, egymásba olvadnak, így helyenként üregeket alkotnak. Az üregeket a csontsejtek teste, a csatornákat a nyúlványaik töltik ki. A csont hossztengelyével párhuzamosan futó Havers-csatornák (200µm) ereket tartalmaznak. A csatornákat 10-25 hengeres csontlemez veszi körül. A csontok keresztmetszetén látszanak a Havers-csatornákat vízszintesen összekötő Volkmann féle csatornák. A csatornák a csontsejtek táplálásáról gondoskodnak. A bennük található erek a csonthártyából indulnak és a legbelső sejtréteg csatornácskáihoz vezetnek.
VI. IZOMSZÖVET AZ IZOMSEJT FELÉPÍTÉSE:
A mikrofilamentumok: 2-10 nm vastagságú, globuláris fehérjék sorokba rendeződéséből létrejött egységei a sejt mozgatórendszerének.
MIOZIN (vastag filamentum):
150 nm hosszúságú, globuláris és fibrilláris részből álló fehérje. Nagy affinitással Mg2+ionokat és ATP molekulákat köt, ez utóbbit bontani is tudja. A miozin globuláris (nehéz meromiozin) feji része a filamentumból oldalirányban kiáll.
AKTIN (vékony filamentum): A helikális aktin két szálú, és kisebb globuláris aktinalegységekből épül fel. Megfelelő körülmények között a miozinhoz tud kötődni.
A MIOFIBRILLÁRIS RENDSZER: Mikroszkóp alatt kivehető, hogy a filamentumok az izomsejtekben egymáshoz viszonyítva meghatározott helyzetben találhatók: Rajz:
Megkülönböztetünk: A csíkot (anizotróp=kettősen fénytörő): I csíkot (izotróp=egyszeresen fénytörő): Z csíkot: H csíkot: Két Z csík között találjuk a filamentumok egységét a sarcomert.
A MIOFIBRILLÁRIS MOZGÁS: A filamentumok nem kontrahálódnak, hanem összecsúsznak, tehát az összehúzódó izomsejtekben a Z csíkok egymáshoz közelebb kerülnek. Eredeti állapotában a miozinhoz kapcsolódó Mg2+ gátolja a filamentumok összecsúszását, de Ca2+ jelenlétében a Mg2+ leválik, és megszűnik a gátló hatás. Ekkor a miozin ATP-t bont, ami elég energiát biztosít a fehérjefonalak összekapcsolódásához. Az elcsúszási mechanizmusban nem vesz részt az egész miozin molekula, csak a feji része. Ez, amikor érintkezésbe kerül az aktinnal, megcsuklik (a nehéz meromiozin nyak területén), és egymás felé csúsztatja az aktin molekulákat → az aktin becsúszik a H csík területére. Az elcsúszás után a két filamentum szétválik, és újabb ATP segítségével arrébb kapcsolódik.
I. SIMA IZOMSZÖVET Felépítése: Alapegysége az izomsejt. Hosszúra nyúlt orsó alakú sejtek pálcika alakú sejtmaggal ami gyakran középen található. Sejtorganellumokban szegény. A filamentumok hálózatokat hoznak létre. A sejtek állhatnak egyesével is (pl. a kötőszövetben elszórva), de jellemzőbb a párhuzamos elrendeződés, réteges lefutás. Mivel a filamentumok nem rendezettek, a simaizom nem mutat harántcsíkoltságot.
Működése: Lassú összehúzódásra képes, melyet akaratunkkal nem tudunk irányítani. Működése tartós, lassan fárad. Előfordulás: • az ember zsigeri szerveinek • húgyhólyag falában: • epehólyag • nyelőcső alsó része • húgycső fala • belek • puhatestűek • vér- és nyirokerek
II. HARÁNCSÍKOLT IZOM
Felépítés: Alapegysége az izomrost. A myoblastok osztódásával jönnek létre, melyek osztódás után nem hoznak létre új sejthártyát, így az izomrost egyetlen sarcolemmával körülvett, több száz vagy ezer ovális sejtmagot tartalmazó sejt. A sejtmagok a sarcolemma alatt, oldalra nyomulva helyezkednek el. Vastagsága 10-50µm, hosszúsága 1-2 mm-től 20-40 cm-ig terjed. Minden izomrosthoz idegsejtek viszik az ingerületet. Több izomrost kötőszövetes hártyával van körülvéve, és elsődleges izomnyalábot alkot. Az izomrostok legfeltűnőbb tulajdonsága a harántcsíkoltság. Szabályosan ismétlődő világos és sötét csíkok láthatók a mikroszkópos képen. Működése: Gyors, erőteljes összehúzódásra képes, de gyorsan is fárad, nem kitartó. Akaratunkkal kontroll alatt tartható. Előfordulás: • gerincesek vázizma • ízeltlábúak mozgatóizma
III SZÍVIZOMSZÖVET
Felépítése: Alapegysége a szívizomsejt. A sejtek sokféle alakúak, a sejtmag középen foglal helyet. A sejtmag mellett a mikrofibrillumok rendezett szerkezetűek, harántcsíkoltságot mutatnak. A sejtek elágaznak, egymással kapcsolatot alakítanak ki, közöttük lépcsőzetes Ebert-féle vonalak láthatók a mikroszkóp alatt. A sejtek nagy mennyiségű mitokondriumot tartalmaznak. Az elágazó sejtek mellett felismerhető a laza rostos kötőszövet és a kapillárisok hálózata. Működése: Gyors, erőteljes összehúzódásra képes, miközben egy üreg térfogatát csökkenti egy egész életen át. Előfordulása: A szívben.
VIII. IDEGSZÖVET Két legfontosabb alkotórészét a neuronok és gliasejtek jelentik. Ezeken kívűl a szövetben feltünően nagy mennyiségű véredényt találunk.
1. NEURON I. A neuron anatómiai egység. Egymagvú, megszakítás nélküli sejthártyával körülhatárolt celluláris egység. A legszorosabb sejtilleszkedés is minimum 2 nm-es. II. A neuron fejlődési egység.
Egyetlen neuroblastból fejlődik ki. A neuron nyúlványai még embrionális korban kialakítják kapcsolatukat más sejtekkel, és később ezek a nyúlványok „kinyúlnak” a felnőtt szervezet méreteinek megfelelően. III. A neuron funkcionális egység. A neuron bármely részén kialakuló ingerületi hullám végigterjed az egész neuronon. Ez más szóval a mindent vagy semmit törvény, vagyis az ingerület terjedésében nincsenek mennyiségi fokozatok. IV. A neuron thropicus egység. Ha a magot eltávolítjuk, a neuron néhány napon belül elhal. V. A neuron patológiai egység. Kóros behatások után egyes neuronok károsodhatnak, el is halhatnak, de a környező neuronok sértetlenek maradnak.
Felépítése: sejttest sejtmag dendrit dendritfa axon gliasejt → velőshüvely Ranvier befűződés idegrost szinapszis praeszinaptikus membrán szinaptikus rés postszinaptikus membrán Típusai: • unipoláris – csapok, pálcikák • pseudounipoláris – érző dúcsejtek • bipoláris – a retina közbülső sejtjei • multipoláris – vegetatív idegrendszer • • • • • • • • •
SZINAPSZISOK
1. Kémiai szinapszis Az internbeuronális szinapszisok többsége. A szinaptikus rés 20-30 nm. A praeszinaptikus membrán előtt szinaptikus vezikulák figyelhetők meg neurotranszmitterekkel: noradrenalin, acetilkolin, GABA. Az ingerületátvivő anyagok exocitózissal ürülnek.
2. Elektromos szinapszis Az ingerület késlekedés nélkül terjed tovább, ionok átugrásával. A szinaptikus rés kisebb, kb. 2 nm.
2. GLIASZÖVET Az idegsejtek támasztószövete, mely részt vesz a sejtek táplálásában is. A sejtek ellaposodnak és feltekerednek az axonra. Ahol a sejt véget ér, a velőshüvely megszakad, ott képződik a Ranvier-féle befűződés. Ezek kezdetben 250 µm-re vannak egymástól, de távolságuk a fejlődés során akár 2 mm-re is megnőhet.
