Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei TERÜLETI VÁLASZTÁSI BIZOTTSÁG
3525 MISKOLC, Városház tér 1. Telefon: (46) 323-011*, (46) 517-700*, (46) 517-633 Telefax: (46) 352-525
II-1099-2/2010.
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság 86/2010. (X. 7.) határozata
A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény (a továbbiakban: Ve.) 105/A. § (3) bekezdés f) pontjában foglalt hatáskörében eljárva K.Gy. által Boldogkőváralja Helyi Választási Bizottságának 48/2010. (X.05.) HVB határozata ellen benyújtott fellebbezés elbírálása tárgyában meghozta a következő határozatot: A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területi Választási Bizottság Boldogkőváralja Helyi Választási Bizottságának 48/2010. (X.05.) HVB határozatát helyben hagyja. Ezen határozat ellen annak meghozatalától számított két napon belül a Borsod-AbaújZemplén Megyei Területi Választási Bizottságnál benyújtandó, de a Borsod-AbaújZemplén Megyei Bírósághoz címzett bírósági felülvizsgálat iránti kérelemmel lehet élni. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb 2010. október 9-én (szombaton) 16.00 óráig megérkezzen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell a kérelem jogalapjának (jogszabálysértés) megjelölését, a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét, a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező. A jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók. A bírósági eljárás nem tárgyi illetékmentes. Az illeték mértéke 7.500,- Ft. Indokolás I.
K.Gy. 2010. október 7-én a Ve. 79. § (1) bekezdése alapján fellebbezést nyújtott be Boldogkőváralja Helyi Választási Bizottság 48/2010. (X.05.) HVB határozata ellen.
2
Álláspontja szerint a HVB megsértette a Ve. 3. § e) pontját és ezért hivatkozik a Ve. 79. § (2) bekezdésének a) pontjára a fellebbezés benyújtása során. A fellebbezés a következőket tartalmazza: Boldogkőváralja egy szavazókörös település, ezért az SZSZB megegyezik a HVB-vel. A bizottság a személyazonosítás és a lakcím megállapítás után engedte szavazni azokat a választópolgárokat, akiknek szerintük nem volt érvényes a személyigazolványuk. A HVB a kifogás tárgyalásakor nem győződött meg arról, hogy a szóban forgó személyeknek nincs-e másik érvényes személyigazolványa is. Ezek a személyek rendelkeztek választójoggal, csak utólag derült ki, hogy nincs érvényes személyi okmányuk. A Ve. 66. § (2) bekezdése kimondja „A szavazatszámláló bizottság a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.” A 66. § (4) bekezdés a) pontja rögzíti, hogy a szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni. Fellebbező álláspontja szerint, a személyazonosság megállapítására a lejárt igazolvány is alkalmas, az megfelelően igazolja a személyt. Tekintettel arra, hogy a településnek csak 780 választópolgára van, így mindenki ismer mindenkit. Véleménye szerint két tanú is igazolhatja valakinek a személyazonosságát. Álláspontja szerint semmilyen utasítás vagy rendelet nem írhatja felül az 1997. évi C. törvényt, amely a „megfelelően” szót használja és nem az érvényest. A fellebbező szerint a régi személyi igazolványoknál előfordul, hogy nehezen olvashatók, és előfordulhat, hogy az SZSZB elnézi az érvényességi dátumot, így olyan szavaz akinek nincs érvényes okmánya. Ilyen alapon így mind a 3200 önkormányzatnál meg lehetne ismételtetni véleménye szerint a választást. A Helyi Választási Bizottság 2010, október 5. napján tartott ülésén a kifogást benyújtó Z.F. – aki második lett a polgármester választáson – a HVB döntés hozatalánál is ott volt, ezáltal nagymértékben nyomást gyakorolt a HVB-re, ahol önkormányzati és intézményi dolgozók vannak többségben. A tanúk szerint „kvázi” Z.F. vezette a HVB ülését és mondta, hogy miként döntsenek. Ezáltal meg lett sértve a Ve. 3. § c) pontjában leírt pártatlanság elve, melyet bizonyít 3 HVB tag, nevezetesen J.I., G.Ö., J.E. tanúnyilatkozata. A Helyi Választási Bizottság úgy határozott, hogy olyan súlyos törvénysértés történt, ami érdemben befolyásolta a szavazást, a választási eredményt megsemmisítő döntését a HVB mérlegeléssel hozta meg, melyet Kóczián Gyula a Ve. 79. § (2) bekezdés b) pontja alapján megfellebbez. A 3 szavazat 0,47 %, mivel a szavazás titkos, így nem tudható, kire szavazott a három fő és ezért nem befolyásolja az eredményt. Megítélése szerint a HVBnek nem kellett volna a választási eredményt megsemmisíteni, mert nem történt törvénysértés, ha valaki ebben az esetben jogszabályt sértett, az maga a HVB. A fellebbező kéri a Területi Választási Bizottságot, hogy a Ve. 81. § (4) bekezdés a) pontja alapján a Helyi Választási Bizottság döntését változtassa meg.
3
II. A Területi Választási Bizottság a következőket állapította meg: ***** A Ve. 66. § (2) bekezdése szerint a szavazatszámláló bizottság - a személyazonosság és a lakcím megállapítására alkalmas igazolvány alapján - megállapítja a szavazni kívánó személyazonosságát és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben. A Ve. 66. § (4) bekezdés a) pontja kimondja, hogy szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni. A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény 29. § (1) bekezdése szerint: „A személyazonosító igazolvány a polgár írásbeli nyilatkozata, valamint az anyakönyv és a személyiadat- és lakcímnyilvántartás - nem magyar állampolgár esetén ezeken túlmenően a polgár útlevele és a magyarországi tartózkodásának jogcímét igazoló közokirat - alapján kiállított olyan hatósági igazolvány, mely a polgár személyazonosságát és az e törvényben meghatározott adatait közhitelűen igazolja.” Ugyanezen § (4) bekezdése rögzíti, hogy: „A polgár személyazonosságát - a személyazonosító igazolványon túl - az érvényes útlevél vagy a kártyaformátumú vezetői engedély igazolja. A személyazonosítás céljából - jogszabályban meghatározott kivételekkel - a polgár nem kötelezhető más okmány bemutatására.” A Ve. 14. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a választópolgárokat a névjegyzékbe vételükről értesítő megküldésével kell tájékoztatni. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek, valamint a kisebbségi önkormányzati képviselők választásán történő végrehajtásáról szóló 5/2010. (VII.16.) KIM rendelet mellékletének 2. mintája tartalmazza az értesítő szövegét. Az értesítő hátoldalán szerepel többek között, hogy „Szavazni csak személyesen, a következő érvényes igazolványok bemutatásával lehet: A választópolgárnak az SZSZB előtt személyazonosságát és lakcímét kell igazolnia. - a lakcímet tartalmazó személyazonosító igazolvány vagy - személyazonosító igazolvány vagy - lakcímigazolvány ÉS - útlevél vagy - 2001. január 1-jét követően a magyar hatóság által kiállított vezetői engedély” A fenti jogszabályi rendelkezések alapján a szavazáshoz a felsorolt érvényes okiratok megléte szükséges. Nem tekinthető megfelelőnek a lejárt érvényességi idejű igazolvány. A Területi Választási Bizottság által – a 2010. október 3-án Boldogkőváralján lezajlott helyi önkormányzati képviselő- és polgármesterrel választással kapcsolatban – már
4
lefolytatott jogorvoslati eljárás alapján a TVB-nek hivatalos tudomása van arról, hogy feltehetően több személy – de legalább három választópolgár – érvényes személyazonosító igazolvány nélkül szavazott. Ketten nyilatkoztak arra vonatkozóan is, hogy más, a választás során felhasználható egyéb okmánnyal „útlevél, jogosítvány, igazolás” nem rendelkeztek. Ha a választópolgár a szavazáshoz szükséges dokumentumok valamelyikét pl. otthon felejtette, vagy személyazonosításra alkalmas okmányának érvényességi ideje lejárt, de a hiányosságokat pótolni tudja, újból felkereshette volna a szavazóhelyiséget. A fellebbezés ezen hivatkozása tehát megalapozatlan, nem szolgálhat alapul a határozat megváltoztatására. ***** A Ve. 6. § (1) bekezdése alapján a választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok - törvényben megállapított kivétellel - nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat. A Ve. 29. § (1) bekezdése értelmében „A választási bizottság testületként működik, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Szavazni igennel vagy nemmel lehet.” A Ve. 29/A. § (3) bekezdése alapján választási bizottság a kérelmező részére - kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. A Ve. 29/C. § (1) bekezdése rögzíti, hogy a határozatot - ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll - a meghozatala napján rövid úton kell közölni a kérelmezővel, valamint azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A hivatkozott rendelkezések alapján Z.F. jelen lehetett a helyi választási bizottság ülésén, kifogását szóban is ismertethette, a bizottság határozatát átvehette. A választási bizottság ülésén a kérelmezői jelenlét nem minősül a döntéshozatal befolyásolásának, a bizottság testületként hozza meg a tagok többségének azonos tartalmú szavazatával a döntését. A fellebbezéshez csatolt tanúnyilatkozatok a TVB álláspontja szerint nem alkalmasak annak megállapítására, hogy Z.F. nyomást gyakorolt volna a testületre és döntésüket ez befolyásolta. A fellebbezés ezen hivatkozása tehát megalapozatlan, nem szolgálhat alapul a határozat megváltoztatására.
5
***** A Ve. 105/A. § (2) bekezdés f) pontja értelmében a helyi választási bizottság megsemmisíti a polgármester-, illetőleg a képviselő-választás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta. A törvénysértés megállapítása tekintetében nincs különbségtétel abban, hogy azt a választási szerv vagy más követi el. A bizottság hivatalból is észlelheti és megállapíthatja a saját jogsértését. A TVB álláspontja szerint 3 szavazat érdemben befolyásolhat választást, de ennek mértékét nem a fellebbezés szerinti összlétszámhoz arányosítottan kell megítélni. A fellebbezés ezen hivatkozása tehát megalapozatlan, nem szolgálhat alapul a határozat megváltoztatására. III. A Területi Választási Bizottság hangsúlyozza, hogy döntése meghozatalánál csak a fellebbezésben felhozott indokokat vizsgálta és értékelte, és kizárólag ezek tükrében alakította ki álláspontját, és miután a fellebbezésben megjelölt törvénysértéseket nem állapította meg, ezek alapján nem látta indokoltnak más döntés meghozatalát. A Területi Választási Bizottság határozata a Ve. fentiekben már megjelölt rendelkezésein, továbbá a Ve. 79. §-án, 80. § (1), (2), (4), (5) bekezdésein, 81. § (4) bekezdés a) pontján, az 1992. évi LXVI. törvény 29. §-án, az 5/2010. (VII.16.) KIM rendelet mellékletének 2. mintáján, a jogorvoslatról való tájékoztatás a Ve. 82. §-án, 83. (1), (2), (4) és (5) bekezdésén, 84. § (1) bekezdésén, és a 2/2010. (III. 23.) Közigazgatási jogegységi határozatban foglaltakon alapul.
Miskolc, 2010. október 7.
Dr. Putnoki-Nagy Pál TVB elnök
