Borsod-Abaúj-Zemplén Közgyűlés
Megyei
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
Végleges változat
2014. szeptember
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
1
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS ...........................................................................................................................................................3 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE ......................................................5 1.1 A környezeti értékelés tematikája, a program és a környezeti értékelés kapcsolódása.............................5 1.1.1. Az elfogadott tematika ........................................................................................................................6 1.2. A program Véleményezése, nyilvánosság ..................................................................................................7 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források ............................................................................................7 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE ............................................................................................................12 2.1. A megyei területfejlesztési program céljainak, tartalmának összefoglaló ismertetése ...........................12 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal .................................................13 3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA ..............................................14 3.1. A program intézkedéseinek összevetése a megyei területfejlesztési koncepció céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal, a Nemzeti Vízstratégiával;.........................................................14 3.1.1 Illeszkedés a megyei területfejlesztési koncepció céljaival ................................................................14 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal .....................................................................14 3.1.3. Illeszkedés a Nemzeti Vízstratégiával ................................................................................................15 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban .....................................................................................................................................................17 3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) .........................................19 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre....................................................................................................................................................21 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai ...........24 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése .................................33 4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE ..........................................................................................35 5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA..................................................................................................................................................36 6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA .........................................................................................43 7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ ...............................................................................................................................57
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
2
BEVEZETÉS Jelen dokumentum a stratégiai környezeti értékelést, valamint a területi hatásvizsgálatot tartalmazza. A környezeti értékelés az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005 (I.11.) kormányrendelet alapján, a területi hatásvizsgálat a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet alapján készült el. A két hatásvizsgálat célszerűen egy dokumentumként készült el. A környezeti értékelés, valamint a területi hatásvizsgálat szerinti környezeti szempontú elemzés a dokumentum 1-4 fejezetében található, a területi hatásvizsgálat szerinti társadalmi és gazdasági szempontú elemzés a dokumentum 5-6. fejezetében található. A környezeti értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Programja. A területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény módosításával 2012. január 1-vel a megyei önkormányzatok hatáskörébe került a területfejlesztés megyei szintű tervezése, koordinálása. A 2012. év második felében e tervdokumentumok kidolgozásával kezdték meg a felkészülést a 2014-2020 közötti Európai Uniós költségvetésifejlesztési ciklusra. Az 1996. évi XXI. törvény a területfejlesztésről és a területrendezésről 5. § n) pontja értelmében a területfejlesztési program a területfejlesztési koncepció alapján kidolgozott középtávú cselekvési terv, mely a 218/2009. (X.6.) Korm. rendelet 3. melléklete alapján magában foglalja a stratégiai programot és az operatív programot is. Jogszabályi összhang, előzmények A környezeti értékelés tárgyát képező dokumentum a területi tervek tartalmi követelményeire vonatkozó jogszabályokkal összhangban, a módosításra vonatkozó sajátos előírások figyelembevételével kerül kidolgozásra. A 218/2009. Korm. rendelet 9. § (1) bekezdésében meghatározott és a 9. mellékletében részletes tartalmi elemekkel szabályozott területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat 1-4. fejezete a 2/2005. Korm. rendelet alapján kidolgozott környezeti vizsgálat (a továbbiakban: SKV). A környezeti értékelés fejezetei az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. Korm. rendelet előírásainak megfelelően a 4. sz. mellékletében meghatározott tartalmi követelményeknek megfelelően készült, tekintettel arra, hogy a 218/2009. Korm. rendelet 9. § (2) bekezdése lehetővé teszi ezt: „ 9. § (2) Az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló kormányrendelet alapján elkészített környezeti értékelés a 9. mellékletben foglaltak szerint készítendő területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat környezeti szempontú elemzésnek minősül.” A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 43. § (4) bekezdés b) pontjában foglaltak alapján: „Környezeti értékelés nélkül terv, illetve program nem terjeszthető elő.” A döntéshozó csak a programra vonatkozó környezeti értékeléssel együtt fogadhatja el a megyei területfejlesztési programot. A területfejlesztési programok tartalmi követelményeiről szóló 218/2009.(X.6.) kormányrendelet előírásai, valamint a tervezést koordináló Nemzetgazdasági Minisztérium és újonnan létrejött háttérintézménye, a Nemzetgazdasági Tervezési Hivatal útmutatójának elvárásai alapján, külső szakértők – a VitalPro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. – közreműködésével készül el a területfejlesztési program. A megyei közgyűlés december közepén jóváhagyta a megye területfejlesztési koncepcióját. A koncepcióhoz elkészült környezetitársadalmi-gazdasági hatásvizsgálat is a koncepció elfogadása előtt. A területfejlesztési koncepcióban kialakított 6 db stratégiai cél közül került kiválasztásra a területfejlesztési programban a 8 db prioritás, melyek kibontva, részletesebben tartalmazzák azokat. A stratégiai programban a 8 db prioritás 10 db intézkedésre került kibontásra. A környezeti értékeléshez tulajdonképpen a prioritásokat és az intézkedéseket tudtuk megvizsgálni, melyek között átfedések vannak.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
3
Érintett terület A középtávú, 2020-ig terjedő időszakra vonatkozó megyei területfejlesztési program fő rendeltetése, hogy meghatározza Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020 közötti időszakban az országos operatív programokhoz kapcsolódó fejlesztési programokat. A stratégiai program prioritásai, intézkedései a már elfogadott koncepció stratégiai célrendszerét pontosítja és a megye meglévő és meghatározó trendjeinek és erőforrásainak ésszerű hasznosítására és az elkövetkező időszakra prognosztizált kihívások megválaszolására irányul, a kapcsolódó tervezési környezet (EU-s irányelvek és stratégiák, OFTK, készülő ágazati dokumentumok) már meglévő elképzeléseivel, elhatározásaival összhangban. A program teljes mértékben a megye hosszú távú területfejlesztési koncepciójára épül, azon keresztül pedig a területfelhasználás fenntartható rendjét meghatározó Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Területrendezési Tervvel összhangban készült, az abban meghatározott térszervezési rendszert egészíti ki, pontosítja, összhangban a 2030-as elérendő jövőképpel, és a 2020-ig megvalósítandó stratégiai célok rendszerével. Megállapítható, hogy a környezeti szempontok és prioritások integrált módon kerültek megjelenítésre az egyes intézkedésekben. A TFK és OP harmóniája alapján megállapítható, hogy a környezeti hatások a koncepció környezeti értékelésében megállapított mértéktől nem térnek el jelentősen.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
4
1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1 A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS TEMATIKÁJA, A PROGRAM ÉS A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KAPCSOLÓDÁSA A decemberben véleményezésre megküldött előzetes környezeti értékelési tematikát a beérkezett visszajelzések alapján nem szükséges módosítani. Sor-
Véleményező szerv
Vélemény összefoglalása
szám
1.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve
2.
Aggteleki Nemzeti Park
A megküldött dokumentáció alapján megállapítja, hogy az elkészítendő környezeti értékelés részletezettsége megfelelő, a javasolt tematikát közegészségügyi szempontból elfogadja.
A tematikát általánosságban elfogadhatónak tartja. Egyetért abban, hogy a koncepció megvalósulásának környezeti hatása jelen állapotban csak nagyon absztrakt módon vizsgálható. Megkeresésből nem derül ki, hogy a jelenlegi állapotokhoz képest milyen jellegű és mértékű változások várhatók, ezért konkrét észrevételeket sem tud tenni. A tematika nem tartalmaz a jelenlegi állapotok bemutatására vonatkozó fejezetet. Szükségesnek tartja azonban, hogy a környezeti értékelés készítése során, legalább azokban az esetekben, amikor a jelenlegi állapotokat a koncepció hatására jelentősebb változások érik, adják meg a jelenlegi állapot leírását is (lásd a 2/2005. K.r. 4. melléklet 3.4 pontját).
3.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal Állami Főépítészi Iroda
4.
Bükki Nemzeti Park
A tematikával egyetért, kiegészítését nem tartja szükségesnek.
A tematika kiegészítését javasolja a 2/2005. (I.11.) Korm. rendelet 4. sz. mellékletének 3.4.1, 3.4.2, 3.4.3. és 4. pontjával. Az országhatárokon átterjedő hatások vizsgálatánál javasolja figyelembe venni, hogy a Domaházi Hangony-patak völgye és a Sajó-völgy megnevezésű Natura 2000-es kiemelt jelentőségű természetmegőrzési területek a magyar-szlovák határ mentén közvetlenül határosak a Cerová Vrchovina-Porimavie szlovákiai Natura 2000-es különleges madárvédelmi területtel, valamint a természetmegőrzési területtel. A határ két oldalán húzódó, ugyanazon elvek alapján lehatárolt európai közösségi jelentőségű Natura 2000-es területek, valamint a nemzeti ökológiai hálózat jelentős természetvédelmi szerepet töltenek be.
5.
Miskolci Bányakapitányság
6.
Észak-magyarországi Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség
Tájékoztatásul közli, hogy földtani és ásványvagyon védelemre kiterjedő jelentős környezeti hatás jelenleg nem határozható meg, így az értékelés készítésének szakaszában hatáskörébe tartozó szakkérdésben érintettség nem áll fenn. Részletesen leírja a SKV eljárások menetét. Tájékoztat, hogy az eljárást nem csak a Korm. rendelet, hanem az SKV-ról szóló 2003-ban elfogadott jegyzőkönyv kihirdetéséről szóló 132/2010. (IV.21.) Korm. rendelet is szabályozza. A jegyzőkönyv alkalmazását segítő online elérhető, Resource Manual to Support Application …c. jegyzőkönyv 2012. évben került kiadásra, mely segédletet ad a környezeti értékelés készítéséhez. Javasolják az ebben foglaltakat is figyelembe venni az értékelés készítésekor. Javasolják az értékelést külön dokumentációban elkészíteni és annak fejezeteiben hivatkozni a terv-véleményezési változatára, vagy mellékletként csatolni a tervet. Az elkészült Vízgyűjtőgazdálkodási Terv első felülvizsgálati szakaszában tart. A terv
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
5
jóváhagyott változatát és a felülvizsgálat tapasztalatait, eredményeit alkalmazni kell a környezeti értékeléshez. A megye területén számos lehatárolt vízbázis védelmi védőterület és védőidom található, ezek érintettsége esetén a 123/1997. (VII.18.) K.r. területhasználati korlátozásaira tekintettel kell lennie a területfejlesztésnek. A megye területének egy része vízfolyások nagyvízi medrében található, az érintett területeken a területhasználatokhoz a 21/2006. (I.31.) K.r. előírásait be kell tartani. A térséget érintő tisztázandó kérdés a bányászat (kedvezőtlen környezeti hatásainak) kezelése. Ezen hatások a megyében elsősorban a jelentős, hasznosítás nélküli felszín alatti víztermeléssel járó külszíni szénbányászat révén jelentkeznek, a legjelentősebb, a bükkábrányi külfejtés esetében több mint 10 km2 nagyságrendű területen okozva vízszintcsökkenést. A hasznosítás nélküli vízemelés és az ebből származó vízszintcsökkenés mélyművelésű bányászat esetében is problémaként jelentkezhet! Amennyiben a bányászat a fejlesztési koncepcióval összeegyeztethető, mindenképpen a kitermelt bányavizek visszatartását és/vagy hasznosítását kell szorgalmazni.
1.1.1. AZ ELFOGADOTT TEMATIKA Bevezetés 1. A KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉS KIDOLGOZÁSI FOLYAMATÁNAK ISMERTETÉSE 1.1. A tematika ismertetése 1.2. A területfejlesztési program véleményezése, nyilvánosság 1.3. Környezeti értékeléshez felhasznált források 2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A megyei területfejlesztési program prioritásainak, tartalmának összefoglaló ismertetése 2.2. A program összefüggése más releváns tervekkel, illetve programokkal 2.2.1. EURÓPA 2020 STRATÉGIA 2.2.2. TERÜLETI AGENDA 2020 2.2.3. OFTK TERÜLETI- ÉS TEMATIKUS CÉLOK 2.2.4. NEMZETI VIDÉKSTRATÉGIA 2.2.5. NEMZETI FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉSI STRATÉGIA 2.2.6. NEMZETI ENERGIASTRATÉGIA 2030 2.2.7. VÍZGAZDÁLKODÁS ÉS VÍZKÁRELHÁRÍTÁS CÉLKITŰZÉSEI 2.2.8. NEMZETI ÉGHAJLATVÁLTOZÁSI STRATÉGIA 2008-2025 (NÉS) 3. A TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A fejlesztési program prioritásainak összevetése az Országos és Megyei Területrendezési Terv céljaival, a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.1.1. Illeszkedés az Országos és Megyei területrendezési terv céljaival 3.1.2. Illeszkedés a Nemzeti Környezetvédelmi Programmal 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
6
3.3. A környezeti állapot várható (negatív/pozitív) változásai a fejlesztési programban megfogalmazott prioritások megvalósulásának hiányában (trend forgatókönyv) 3.4. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre 3.5. A fejlesztési program prioritásainak várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásai 3.6. A fejlesztési programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásainak értékelése 4. A FEJLESZTÉSI PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE 5. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ
1.2. A PROGRAM VÉLEMÉNYEZÉSE, NYILVÁNOSSÁG A megyei önkormányzat a javaslattevő fázisban kidolgozott területfejlesztési programot és a környezeti értékelést a jogszabályi előírásoknak megfelelően egyidejűleg véleményezteti és közzéteszi. A környezeti értékelés a megye honlapján minden érdekelt és érdeklődő számára hozzáférhető, melyről figyelemfelhívó levelek kerülnek kiküldésre az érintettek számára.
1.3. KÖRNYEZETI ÉRTÉKELÉSHEZ FELHASZNÁLT FORRÁSOK A környezeti értékelés elsődleges forrása Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területfejlesztési Koncepciója, Területrendezési Terve, a Nemzeti Környezetvédelmi Program, továbbá ágazati tervek és jogszabályok. A megye esetében kiemelt jelentőséggel bír a készülő Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció, a Terület és Településfejlesztési Operatív Program, valamint az Európa 2020 Stratégia és a Területi Agenda 2020 célkitűzései is. A környezeti értékelés szempontjából fontos továbbá az Országos Területfejlesztési Koncepcióban és a megyei területfejlesztési programban megfogalmazott, környezetvédelemmel összefüggő alprogramok és intézkedések, valamint a megyei területrendezési terv összhangjának értékelése is. A környezeti értékelés meghatározó alapdokumentuma a 2009-2014 közötti időszakra készült Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló 96/2009. (XII.9.) OGY határozat. Bár a következő programozási ciklus legnagyobb hányadára, a 2015-tel kezdődő időszaktól a IV. Nemzeti Környezetvédelmi Program előírásai lesznek mérvadóak, e dokumentum azonban még nem került jóváhagyásra.
A környezetállapot és a környezetpolitikai célok értékeléséhez az alábbi dokumentumok kerültek figyelembevételre: – Országos Területrendezési Terv (OTrT); – Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció (OFTK); – Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP-III); – Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia 2008-2025 (NÉS) – Európa 2020 Stratégia (2010) – Területi Agenda 2020 – Borsod-Abaúj-Zemplén megye Területrendezési Terve (2009) – Nemzeti Vidékstratégia (2012) – Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia (2013)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
7
– EU Víz Keretirányelv (2000) – Nemzeti Vízstratégia tervezete (2013) – Nemzeti Energia Stratégia 2030 – Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-Gazdálkodási Terv – 2007/60/EK Irányelv az árvízkockázatok értékeléséről és kezeléséről – Semmelweis Terv – Az egészségügy megmentésére (2011) – Európai Területi Együttműködés Programjai, készül A környezeti értékelés elkészítéséhez fontos ismerni a területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok követelményeit, mert ezek a jogszabályok behatárolják a program tartalmát. Ezektől, a vonatkozó jogszabályoktól függ a területfejlesztési program környezetvédelmi tartalma és tartalmi mélysége, ettől eltérni nem lehet.
A környezeti értékelés elkészítésénél felhasznált területfejlesztéshez kapcsolódó jogszabályok:
A területfejlesztésről és a területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény
Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény
A területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009. (X.6.) Kormányrendelet A kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek, valamint a településrendezési tervek készítése során az országos, a kiemelt térségi és a megyei övezetek területi érintettségével kapcsolatosan állásfoglalásra kötelezett államigazgatási szervek köréről és az eljárás részletes szabályairól szóló 282/2009. (XII.11.) kormányrendelet
A környezeti értékelés szempontjából meghatározó, a környezet védelmével összefüggő fontosabb jogszabályok:
A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény
A természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény
Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény
A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény
A termőföldről szóló 1994. évi LV. törvény
A termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény
A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény
A bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény
-
A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII.23.) Korm. rendelet
Az európai közösségi jelentőségű természetvédelmi rendeltetésű területekről szóló 275/2004. (X.8.) Korm. rendelet
A vízbázisok, távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízlétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII.18.) Korm. rendelet
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
8
A nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkenésével kapcsolatos eljárásról szóló 21/2006. (I.31.) Korm. rendelet
A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
A felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet, melyet módosított a 7/2005. (III.1.) KvVM rendelet
A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII.21.) Korm. rendelet
A vízgyűjtő-gazdálkodás egyes szabályairól szóló 221/2004. (VII.21.) Korm. rendelet alapján kidolgozott vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, az 1127/2010. (V.21.) Kormány határozat mellékletei (vizeink.hu)
A vizek hasznosítását, védelmét és kártételeinek elhárítását szolgáló tevékenységekre és létesítményekre vonatkozó általános szabályokról szóló 147/2010. (IV.29.) Korm. rendelet
A vizek mezőgazdasági eredetű nitrátszennyezéssel szembeni védelméről szóló 27/2006. (II.7.) Korm. rendelet
Az országos területrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet
-
Egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005. (l .11 .) Korm. rendelet
-
Víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény
-
a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet
-
a kizárólagos állami tulajdonban lévő víziközmű vagyon használatba adásáról szóló 201/1997. (XI. 19.) Korm. rendelet
-
az állami tulajdonú víziközmű igénybevételével összefüggő locsolási kedvezményről szóló 8/2000. (X. 18.) KöViM rendelet
-
a víziközművek vagyonértékelésének szabályairól és a víziközmű-szolgáltatók által közérdekből közzéteendő adatokról szóló 24/2013. (V. 29.) NFM rendelet
A Megyei Területfejlesztési Koncepció Helyzetértékelés munkarésze a tartalmi követelményeknek megfelelően tartalmazza a környezeti állapotra vonatkozó elemzést is. Ennek egy a hatásvizsgálatban releváns összefoglalóját mutatjuk be. Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők A megye területén az üzemi eredetű légszennyezés a Sajó völgyében az Ózd-Kazincbarcika-Miskolc-Tiszaújváros tengely mentén koncentrálódik. A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló rendelet a Sajó völgyét 8-as sorszámmal külön légszennyezettségi zónába sorolta, ahol a porszennyezés mértéke a határértéket meghaladja. A megye többi térségében a levegőszennyezés meghatározóan közlekedési eredetű. A legszennyezettebb értékeket jellemzően a forgalmas közlekedési csomópontok adatai mutatják. BAZ megyében különösen a nagy közúti forgalmat lebonyolító főútvonalak (3-as, 26-os, 35-ös, 37-es és 38-as) települési szakaszai okoznak légszennyezési problémákat. Miskolc közlekedési eredetű légszennyezésének csökkentésében jelentős eredményt hozott az átadott M30-as autópálya, illetve a 26-os út várost elkerülő szakasza. Az elmúlt években a 37-es főúton és 38-as főúton, azon belül is a Tokaji hídon keresztül jelentősen megnövekedett az észak-déli irányú nemzetközi tranzitforgalom, amelynek településen kívüli elvezetését egy új híd és elkerülő út megépítésével tervezik megoldani 39-es főútként, melynek nyomvonala a területrendezési tervben is szerepel.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
9
Közlekedési eredetű térségi zajterhelés a főutak települési szakaszai mentén érzékelhető. A zajterhelés a gyorsforgalmi úthálózat megyei szakaszainak, illetve a főutak elkerülő szakaszainak kiépítésével csökkenthető. Térségi jelentőségű zajterhelést okozhat a mezőkövesdi repülőtér tervezett újraindítása. A zajterhelés vonatkozásában elmondható, hogy a zajkibocsátási határértékeket a legtöbb megyei termelőüzem betartja. A legtöbb zajproblémát az okozza, hogy egyes üzemek – a korábbi nem megfontolt településfejlesztések miatt – lakóterületekkel határosak, továbbá már meglévő ipari létesítmények közelében is előfordult új lakóövezetek kijelölése. A tájrehabilitációt igénylő területek a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek, roncsolt területek, amelyek országos jelentőségű összefüggő övezete Miskolc-Kazincbarcika-Edelény-Rudabánya térségében, illetve Ózd környezetében és Bükkábrány térségében jelent máig megoldatlan rekultivációs feladatokat. A területrendezési terv adatai alapján vízerózió a megye területének majd háromnegyedét veszélyezteteti, különösen a hegyvidéki és változatos domborzati adottságú északi és nyugati területeket. A megye alacsonyabban fekvő déli és délkeleti területeit inkább a belvíz (főként a Tisza közelében fekvő területek) és a szélerózió veszélyezteti. A feltárt szennyeződések ellenére a megyében jelentős ivóvíz-minőségi problémák nincsenek. A felszíni és a felszín alatti vizek, valamint a talaj minőségét jelentősen befolyásolja a települések vízellátási és csatornázottsági szintje és az ebből számítható közműolló nyitottsága. A megye közműollója a fejlesztések eredményeként folyamatosan záródik, amelynek 2010 évi százalékpontos értéke 21,8% volt, ami enyhén jobb a 22,5%-os országos adatnál. Az elmúlt 50 év nehézipari termelése és az intenzív mezőgazdasági tevékenységek egyaránt jelentősen elszennyezték egyes települések és ipari központok talaját, felszíni és felszín alatti vizeit. Különösen terhelt ipari eredetű szennyeződésekkel a Sajó-völgye, de szinte minden korábbi iparterületen találhatóak nehézfémekkel, olajjal, vegyi anyagokkal szennyezett talajok. A kibocsátott légszennyező anyagok (kén- és nitrogén-oxidok) Sajóbábony, Kazincbarcika és a Borsodi Hőerőmű környékén talajsavanyodást idéztek elő, ahol extrém mértékben lecsökkent a talajok pH-ja. Az alacsony pH következtében felborultak a talajok természetes biológiai és kémiai körfolyamatai és leromlott a termőképességük. A nehézfém-szennyeződések kohászati, vegyipari technológiákból származnak, de jelentős mennyiséget bocsátanak ki a hőerőművek Tiszaújvárosnál. A Sajóba kerülő nehézfém-szennyezések jelentős része a fenéküledékbe került, ahonnan az áradások mobilizálják. Nagyobb kiöntések alkalmával a fémszennyeződések szétterülnek az ártereken. Mivel a Sajó árterét sok helyen szántóföldként vagy legelőként hasznosítják, a felhalmozódó nehézfémek kockázatot jelentenek az agrárgazdálkodás számára (higany-, kadmium-, arzén- és ólom-koncentráció) Sajólád, Ónod, Sajóörös és Kesznyéten térségében. Higany- és ólom-feldúsulás észlelhető Sajószentpéter és Kazincbarcika térségében. Jelentős nehézfém-koncentrációk mérhetőek a kazincbarcikai ipari üzemek és létesítményeik tágabb térségében (Hg, Cd, Pb, As). Kimutathatóan magasabb a talajok nehézfém-tartalma Sajókeresztúr térségében, amit valószínűleg a BÉM Borsodi Érc, Ásvány- és Nyersanyag Feldolgozó Mű Zrt. telephelye okozott. Szennyezett területek találhatóak Rudabánya környékén, az egykori ércelőkészítő mű és a vasércbánya térségében. Jelentős diffúz szennyezőforrás a bánya meddőhányója és az ércelőkészítő nyíltszíni salakhányója. A szennyezett területek egy részét az elmúlt két évtizedben kármentesítették, azonban jelentős részük továbbra is szennyezett területként van regisztrálva. Ismert jelentősebb szennyezett területek: mezőgazdasági telephelyek, trágyatelepek, hígtrágyatelepek, szeméttelepek. A megye területén kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi terület érinti a Bükk hegységet és az Aggteleki karsztot, ahol nyílt karsztok találhatók. A megye kijelölt érzékeny felszíni vízgyűjtő-területei: Lázbércivíztározó vízgyűjtő-területe; Bódva és a Hernád vízgyűjtő területe; Tisza-tóval közvetlenül érintkező települések igazgatási területe. Gyógyvíz minősítéssel rendelkező kút Bogácson, Mezőkövesden és Tiszaújvárosban található. Ásványvízzé minősített kút van Bogácson, Göncön, Miskolcon, Mezőcsáton, Sárospatakon és Tiszaújvárosban. A megyében ivóvíz-minőségű talajvíz csak a Ronyva kavicsteraszán található. A talaj és rétegvizek szinte mindenütt tisztításra Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
10
szorulnak. A talajvízkészleteknél főként a vas-, mangán-, nitrát-, ammónium- és bakteriális szennyezettség, vízkeménység jelent problémát. Ennek okozói elsősorban a kommunális és mezőgazdasági szennyező források. A karsztvíz-készlet természetes tisztaságú, azonban lokálisan jelentkeznek szennyezési problémák (legutóbb Miskolcon volt ilyen probléma). Nitrát problémával néhány talajvízre települt vízműnél kell számolni, Encs és Szikszó térségében. Magas rétegeredetű ammóniatartalom miatt vízminőségi probléma jelentkezik Vatta, Csincse és Szakáld településeken. A fürdésre használt tavak minősége általában megfelelő és tűrhető kategóriába tartozik (Miskolc, Mályi, Kistokaj, Nyékládháza környéki bányatavak, Arlói-tó). A tavak környezetének fokozott beépülése, a szennyvíztisztítás hiánya egyre inkább hozzájárulnak a fürdőhelyek elszennyeződéséhez. A Sajó és a Hernád bakteriális szennyezettsége a nyári időszakban a fürdőzők miatt jelentősen megnövekszik.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
11
2. VIZSGÁLT VÁLTOZATOK RÖVID ISMERTETÉSE 2.1. A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLJAINAK, TARTALMÁNAK ÖSSZEFOGLALÓ ISMERTETÉSE A Megyei Területfejlesztési Koncepció (továbbiakban TFK) alapján 2013 decemberében elindult a megyei területfejlesztési stratégiai és operatív program (továbbiakban SP és OP) kidolgozása. A megyei területfejlesztési program középtávra, a 2014-2020 közötti időszakra készül. A stratégiai és operatív programból álló terv 7 évre foglalja keretbe, rendszerbe a megyében megvalósítandó fejlesztési igényeket, lehetőségeket. A támogatási forrásokat tekintve egyidejűleg tervez az uniós ágazati forrásokra és a TOP megyei kereteire (megyei programokra: 13,32 mrd Ft; kistérségi 14,6 mrd Ft), továbbá az egyéb nemzetközi forrásokra és a hazai forrásokra is. A tervezés során az ágazati OP-k 4.0. változatait és a TOP 4.0 verzióját vették figyelembe. Az egyes intézkedések keretében javasolt beavatkozás-típusok indikatív jellegűek, véglegesítésükre csak az országos operatív programok brüsszeli jóváhagyása, illetve a rendelkezésre álló forráskeretek véglegesítése után kerülhet sor. STRATÉGIAI PROGRAM A stratégiai program és az operatív program közötti alapvető különbség, hogy az előbbi (SP) a célrendszer felől közelít. A célrendszerhez hozzárendezi a megvalósítás tervezéskor ismert eszközrendszerét (finanszírozás, intézményrendszer, beavatkozás típusok), lehetőségeit, határait figyelembe véve. A stratégiai program – ennek megfelelően, a koncepcióhoz hasonlóan – ún. teljes tervezés, vagyis a cél-prioritás-intézkedés struktúrához rendeli hozzá a megvalósítás lehetséges eszközeit: a beavatkozás-típusokat, nagy vonalakban a felelősségi köröket és az indikatív forrásokat. Hangsúlyozottan indikatív jelleggel, mivel a megyei programozásnak ebben az időszakában még nyitottak azok a magasabb szinten eldöntésre kerülő peremfeltételek-forráskeretek, melyek alapján a végleges döntések meghozhatók. A fejlesztési program alapstruktúrája a következő: 1. PRIORITÁS 1.1. Alprogram
11.1. Intézkedés (ez már az operatív részprogramhoz tartozik)
I. szint: 8 db prioritás II. szint: prioritásonként 3-6 alprogram III. szint: Operatív részprogram keretében: a prioritásokhoz kapcsolódó Intézkedések és tevékenységek OPERATÍV PROGRAM Az operatív programozás két részből áll. Az első részben a stratégiai programozás tovább pontosítása történik, az időközben remélhetően jóváhagyásra kerülő országos operatív programokkal összhangban. A második részben fordított logikát alkalmazunk: mivel a tervezett fejlesztések megvalósíthatóságának legfontosabb feltételei a felelősségi körök azonosítása és a finanszírozhatóság, ezért az operatív programozás alapjául ezek a tényezők szolgálnak. Az országos tervezés során kerül lehatárolásra, hogy milyen beavatkozás típusokat (azaz programokat, projekteket) mely operatív program forrásaiból lehet támogatni. Ennek alapján az operatív programozás keretében megyénként ún. részdokumentumok készülnek, melyeket maguk a megyék állítanak össze. A 2030-ra meghatározott célállapot 9 db intézkedéssel, 2020-ig teljesítendő tevékenységek megvalósításán keresztül érhető el. A közgyűlés által továbbtervezésre javasolt tematikus prioritások és alprogramok és a megvalósításukat szolgáló intézkedések a következők:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
12
2.2. A PROGRAM ÖSSZEFÜGGÉSE MÁS RELEVÁNS TERVEKKEL, ILLETVE PROGRAMOKKAL A megyei területfejlesztési program illeszkedési vizsgálata más releváns programok és tervek célkitűzéseivel a dokumentumban, a Programhoz készült „Külső koherencia vizsgálat” részben már feltárásra került. Ott az egyes célok kapcsolódásainak grafikus ábrázolása is megtörtént. A környezeti értékelés szempontjából releváns szempontokat és elvárásokat megjelenítő összes dokumentum bemutatásra került, ezért ismétlése nem indokolt.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
13
3. A PROGRAMBAN FOGLALTAK KÖRNYEZETI HATÁSAINAK, KÖVETKEZMÉNYEINEK FELTÁRÁSA 3.1. A PROGRAM INTÉZKEDÉSEINEK ÖSSZEVETÉSE A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL, A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL, A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL; Tekintettel arra, hogy a megyei területfejlesztési program az elfogadott Koncepcióval összhangban került kidolgozásra, annak céljaira épül és annak kiegészítését is jelenti, ezért a soron következő fejezetek az ismétlések elkerülése érdekében úgy kerültek kidolgozásra, hogy a korábban elkészült megyei területfejlesztési koncepció környezeti értékelését felhasználva elsősorban a kiegészítésekre koncentrálnak a leírások és a magyarázatok. 3.1.1 ILLESZKEDÉS A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ CÉLJAIVAL A TFK stratégiai céljaival való összevetés: Stratégiai célok
Prioritások
1. Gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése
1. Kutatás-fejlesztés és innováció 2. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás
2. A helyi társadalom munkaerőpiaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása
3. Társadalom alkalmazkodó képességének javítása
3. A munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása
4. Közlekedés, a munkaerőpiaci központok elérhetőségének javítása
4. Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása
6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek 7. Turizmus
5. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
5. Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
6. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
A programozási fázisban szűkítésre nem volt szükség a koncepcióhoz képest, azonban már most fel kell arra készülni, hogy a forrásoldal és a projekt-előkészítési kapacitás fog korlátot állítani a fejlesztési elképzelések megvalósításának. A megyei területfejlesztési koncepció fent felsorolt stratégiai céljaival összhangban készült el a megyei területfejlesztési program. Ezért kijelenthetjük, hogy mindegyik céllal erős kapcsolatban vannak a program tematikus prioritásai.
3.1.2. ILLESZKEDÉS A NEMZETI KÖRNYEZETVÉDELMI PROGRAMMAL A megyei programhoz hasonlóan még az új Nemzeti Környezetvédelmi Program (továbbiakban NKP) sem került elfogadásra a 2014-2020 közötti programozási ciklusra, azonban a jelenleg érvényben lévő NKP III. időtávlata
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
14
legalább részben (a 2014-es évet tekintve) átfed a koncepció stratégiai céljaival, így annak relevanciája jóval magasabb szintűnek tekinthető, mint a 2008 óta érdemben nem frissített megyei programé. Megjegyzendő továbbá, hogy a környezetvédelem általános szempontrendszere várhatóan az új nemzeti programban sem fog alapjaiban megváltozni, így a 2009-2014 közötti időszakra készített NKP III. céljai várhatóan jelentős mértékű azonosságot mutatnak a készülő új NKP-val. A Nemzeti Környezetvédelmi Program három átfogó célterületet határoz meg: I. A fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése; II. Természeti erőforrásaink és értékeink megőrzése (a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása; környezetszennyezés megelőzése; terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat); III. A települési élet-és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése (magas színvonalú környezeti infrastruktúra; a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége, a szélsőséges természeti folyamatok és természeti katasztrófák kárainak csökkentése); Az átfogó célterületeket a tematikus akcióprogramok bontják ki nagyobb részletezettséggel, ezek felsorolásszerűen a következők: Környezettudatos szemlélet és gondolkodásmód erősítése; Éghajlatváltozás; Környezet és Egészség; Települési környezetminőség; A biológiai sokféleség megőrzése, Természet- és tájvédelem; Fenntartható terület- és földhasználat; Vizeink védelme és fenntartható használata; Hulladékgazdálkodás; Környezetbiztonság. Megállapítható, hogy a tervezés integrált szemléletmódjának köszönhetően a környezetvédelem e kérdéskörei a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei területfejlesztési programban nem ágazati szempontú logika szerint kerültek megjelenítésre, hanem integráltan. A Nemzeti Környezetvédelmi Programban is megjelenített szempontok minden érintett prioritásban, intézkedésben és beavatkozásban súlyuknak és relevanciájuknak megfelelően kerültek beépítésre. Az egyes tematikus prioritások és intézkedések (elsősorban a 8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása) a környezetállapot megőrzését, fejlesztését szolgáló intézkedések között mindenhol nagyon magas szintű kapcsolat tárható fel. E fejezetben a környezeti szempontok megjelenítésének vizsgálatakor ugyanis a Nemzet Környezetvédelmi Program – mint a leginkább elfogadottnak tekinthető, a környezetvédelem komplex szempontrendszerét megtestesítő dokumentum – célrendszeréből kerültek levezetésre a kritériumok. 3.1.3. ILLESZKEDÉS A NEMZETI VÍZSTRATÉGIÁVAL 2013 márciusában került közzétételre a Vidékfejlesztési Minisztérium Vízügyért Felelős Helyettes Államtitkárságának gondozásában elkészített Nemzeti Vízstratégia tervezete a vízgazdálkodásról, öntözésről és aszálykezelésről. Az alcíme szerint a „jövő vízügyi, öntözésfejlesztési és aszály kezelési politikáját megalapozó, a fenntarthatóságot biztosító” dokumentum, négy szakterületet különít el: a Vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás, a Területi vízgazdálkodás (öntözési feltételek javítása és aszálykezelés fókuszpontokkal), a Települési vízgazdálkodás és a vízkárelhárítás. E négy szakterület közül a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás szakterülete az országos szintnek megfelelő, általánosabb érvényű célokat fogalmaz meg. Amint a vonatkozó fejezet is rögzíti, az intézkedések megfogalmazását vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ezért a vízgyűjtő-gazdálkodás - vízkészlet gazdálkodás Borsod-Abaúj-Zemplén megye Programjának intézkedései a Tisza Részvízgyűjtő Vízgyűjtő-gazdálkodási Tervét tekintettük irányadónak, az annak célrendszerével alkotott koherenciát a koncepció értékelésénél ismertettük. A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA TERVEZETT CÉLKITŰZÉSEI
Megyei intézkedések
Vízgyűjtő-gazdálkodás - Víz Keretirányelv (VKI) - vízkészlet gazdálkodás
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
15
Megyei intézkedések
A NEMZETI VÍZSTRATÉGIA TERVEZETT CÉLKITŰZÉSEI Vízgyűjtő szinten szükséges elvégezni, ld. 2.2.8. fejezet. Területi vízgazdálkodás, öntözési feltételek javítása, aszálykezelés
1. Az öntözés fejlesztése
2. A klímaváltozás hatásainak mérséklése – aszálykezelés
Megyei járás-fejlesztési program Járások fenntartható környezeti, társadalmi és gazdasági fejlődését támogató infrastruktúra fejlesztése
3. Síkvidéki vízrendezés
4. Dombvidéki vízrendezés Települések vízgazdálkodása 1. Ivóvízellátás Megyei járás-fejlesztési program 2. Szennyvízelvezetés és -tisztítás
Járások fenntartható környezeti, társadalmi és gazdasági fejlődését támogató infrastruktúra fejlesztése
3. Csapadékvíz-elvezetés biztosítása
4. Árvizek elleni védekezés
Vízkárelhárítás 1. Árvízkockázatok csökkentése
Megyei járás-fejlesztési program
2. Árvizek káros következményeinek csökkentése
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
16
3.2. KÖRNYEZETVÉDELMI CÉLOK ÉS SZEMPONTOK MEGJELENÉSE, ÖSSZEFÜGGÉSEI A MEGYEI TERÜLETFEJLESZTÉSI PROGRAMBAN Általánosan megállapítható, hogy a környezetvédelem naprakész szempontrendszerének megjelenítésében élen jár az adott időszakra vonatkozó Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP), szakmai szempontból történő széleskörű elfogadottsága mellett azt az országgyűlés határozattal is ratifikálja. A környezetvédelmi célok megjelenítésének teljesülését ezért a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program esetében a NKP célrendszeréből levezetett, magas megbízhatóságú és elfogadottnak tekinthető szempontrendszerben célszerű megvizsgálni. Tekintettel arra, hogy a Megyei Környezetvédelmi program 1999-ben készült, és aktualizálása még nem történt meg, annak figyelembe vételét nem tartjuk indokoltnak. Amint az a következő táblázatban is megjelenítésre került, a tervezett prioritások és intézkedések a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program kilenc akcióterületét tekintve, mindegyik esetében jelentős mértékben hozzájárulnak a megye környezet állapotának javításához.
B-A-Z Megyei Fejlesztési Program
NKP tematikus akcióprogramjai
Prioritások, alprogramok, intézkedések
Környezet-tudatos szemlélet és gondolkodás-mód erősítése, (környezeti nevelés, oktatás, szemléletformálás, környezettudatos termelés és fenntartható fogyasztás, turizmus környezeti hatásainak felmérése, tudatosítása
Éghajlat-változás (Az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, felkészülés az éghajlatváltozás hatásaira, ózonkárosító anyagok kibocsátásának csökkentése)
Környezet és egészség (Beltéri levegő minőség, biológiai allergének, vízminőség és egészség, élelmiszerbiztonság, klíma és egészség, környezetegészségügyi információs rendszer
III. Kutatás-fejlesztés és innováció IV. Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram: Tokaj-Hegyalja-Zemplén, AbaújCserehát, Taktaköz: Helyi termékek előállítása: elsődlegesen mezőgazdasági, erdészeti alapanyagok (élelmiszer, faipari termékek) feldolgozása, gyártása V.4. Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúrafejlesztések V.7. Kulturális programok VIII. Prioritás: Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása IX. Prioritás Turizmus 5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program VII. Prioritás: Energetika. Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése VII.1. Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása VII.2. Távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése VII.3. Megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése Intézkedés: Megyei energia program V.6. Egészségfejlesztési és prevenciós programok VI.1. Főutak korszerűsítése, bővítése (1-3 számjegyű utak) VI.2. Mellékutak felújítása, korszerűsítése, bővítése (4-5 számjegyű utak) VI.3. Vasúti fejlesztések VI.4. Önkormányzati utak felújítása, korszerűsítése és építése VI.5. Kerékpárutak építése külterületen, települések között VI.6. Közösségi közlekedést javító beruházások, települési gyalogos, kerékpáros, multimodális kapcsolatok fejlesztése, egyéb közlekedésbiztonsági fejlesztések VI.7. Egyéb, a térség fejlődését szolgáló közlekedési szempontú fejlesztések: kikötők fejlesztése a Tiszán, logisztikai központok közlekedésének fejlesztése X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
17
B-A-Z Megyei Fejlesztési Program
NKP tematikus akcióprogramjai
Prioritások, alprogramok, intézkedések
Települési környezet-minőség (településfejlesztés, -rendezés és környezetvédelem, levegőminőség javítása, zajterhelés csökkentése, közlekedés és környezet, közszolgáltatások és a környezetvédelem) Biológiai sokféleség megőrzése, természet- és tájvédelem (A természeti és táji értékek védelme, természetvédelmi őrzés, kezelés, fenntartás, károsodott területek helyreállítása, káros hatások csökkentése )
X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése X.7. A levegő- és zajszennyezettség csökkentése VI. Prioritás: Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása X. Prioritás: Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása 5. Intézkedés: Megyei járás-fejlesztési program X.5. Természeti, táji és kulturális örökség értékek megóvása X.6. Tájrehabilitáció 3. Intézkedés: Természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása
Fenntartható terület és földhasználat (Ásványkincsekkel való fenntartható gazdálkodás, talajok védelme és fenntartható használata, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlat, erdőgazdálkodás környezeti hatásai)
VIII.2. Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása XI. Prioritás: Bányászati projektek XI.1. Szénbányászat
Vizeink védelme és fenntartható használata (Vizeink „jó állapotának” elérése: vízgyűjtő-gazdálkodási tervezés, stratégiai vízkészletek mennyiségi és minőségi védelme, vízkármegelőzés és elhárítás, kiemelt fontosságú, érzékeny víztestek állapotának javítása
X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.3. Szennyvízkezelés X.4. Ivóvízrendszerek korszerűsítése
Hulladék- gazdálkodás (megelőzés, hasznosítás, ártalmatlanítás)
X.2. Hulladékgazdálkodás (kármentesítés)
Környezet-biztonság (kármegelőzés és kárelhárítás, környezeti kármentesítés, kémiai és sugárbiztonság)
X.1. Ár- és belvízvédelmi beavatkozások X.2. Hulladékgazdálkodás
A megyei fejlesztési program formai és terjedelmi lehetőségeihez mérten, a legtöbb esetben integrálta a környezetállapot megőrzésének és fejlesztésének igényét, ami többek között a környezeti értékelés és a tervezés párhuzamos kidolgozásának köszönhető. A környezet-biztonság akcióprogramhoz kapcsolódóan a X.2. alprogramnál a kármentesítést elsősorban a hulladéklerakók vonatkozásában taglalja, miközben a megyében jelentős kiterjedésű környezeti kármentesítéssel érintett barnamezős területek, bányaterületek találhatók. Ezért környezet-egészségügyi szempontból javasoljuk kiegészíteni a fejlesztési program prioritásait olyan intézkedésekkel, amelyek elősegítik a talajszennyezési vizsgálatok elvégzését (talajmonitoring is) ezeken a veszélyeztetett területeken.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
18
3.3. A KÖRNYEZETI ÁLLAPOT VÁRHATÓ (NEGATÍV/POZITÍV) VÁLTOZÁSAI A FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN MEGFOGALMAZOTT PRIORITÁSOK MEGVALÓSULÁSÁNAK HIÁNYÁBAN (TREND FORGATÓKÖNYV) A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény rögzíti, hogy az 1996. évi XXI. Tv. 23. §(1) bekezdése alapján készülő megyei területfejlesztési koncepciók, fejlesztési programok vizsgálati elemzésének magában kell foglalnia egy munkarészt, mely segítségével megállapítható, hogy a tervezett előírások, intézkedések mennyiben befolyásolják, iIIetőleg javíthatják a környezet állapotát (44. § (1) a.) pontja); ezzel kapcsolatban az értékelés az NKP-val való koherenciát vizsgálja az előző, 3.2. fejezetben, mivel a Program nem tartalmaz ilyen munkarészt és koherencia vizsgálatot. A törvény ugyanitt úgy rendelkezik, hogy a vizsgálati elemzésnek ki kell terjednie arra is, hogy „b) a tervezett intézkedések elmaradása esetén milyen kár érheti a környezetet, illetőleg a lakosságot”. Ennek részletes kifejtését szolgálja e fejezet. A várostérségek versenyképességének mérséklődésével a vállalkozások versenyképessége javításának és a foglalkoztatás ösztönzésének elmaradásával munkahelyek szűnnek meg és a munkanélküliség növekedésével a hátrányos helyzetű lakossági csoportok száma nő, társadalmi integrációjuk előmozdítása pedig veszélybe kerül, ezzel párhuzamosan a leszakadó városrészek és rozsdaterületek rehabilitációja is megtorpan, valamint a vidéki térségek értékeinek és örökségének megőrzése is háttérbe szorul. A funkcióbővítő város rehabilitációk folytatásának hiányában a lakókörnyezet élhetőségében és környezeti állapotában nem várható pozitív előjelű változás, a lakóterületek leromlása folytatódik, elmaradnak az energia-megtakarítást is célzó felújítások. A közterületek fenntartása és gondozása egyre nagyobb gond, növekszik az allergén gyomnövény-borítottság. A fejlesztési program prioritásai teljesülésének hiányában várhatóan lelassul a vidéki és városi életminőség magasabb szintre emelése, megtorpan a város és vidék harmonikus fejlődésének új színtereket adó fejlesztések és együttműködések megvalósítása. A közszolgáltatások térségi szinten történő szervezésének, a munkamegosztásnak elmaradásával beszűkül a szolgáltatások köre és romlik azok színvonala is. Az emelkedő árakat a lakosság egyre szélesebb köre nem képes megfizetni, így életkörülményeik romlanak, amely kedvezőtlenül hat egészségi állapotukra is. A lakossági szolgáltatások kínálatának fejlődése nélkül a hétköznapi szükségletek biztosításához fokozódó utazási kényszer társul majd. A közlekedési infrastruktúra fejlesztésének elmaradásával ugyanakkor fokozódik a közlekedésből eredő környezeti terhelés. A térségi szinten összekapcsolódó ökológiai szolgáltatások fejlesztése nem valósul meg, a vidéki települések további terjeszkedése folytatódik, így a megye vonzó környezeti adottságai e térségekben veszélybe kerülnek. A fenntartható, együttműködő várostérséggé válás hiányában, elmaradhatnak az integrált vízgazdálkodással kialakítható, a környezetállapot fejlesztését indukáló beavatkozások, a vízvisszatartás, a természetvédelem, a fenntartható rekreáció- és mezőgazdaság tématerületein. Az új nemzetközi térszerkezeti erővonalakhoz való alkalmazkodás hiányában, a kölcsönös előnyöket eredményező kooperáció nélkül, a megye számára továbbra is kiaknázatlanok maradnak a határmentiségből származtatható előnyök, fejlesztési lehetőségek. A hálózati elemek és logisztikai rendszerek összekapcsolása nélkül a közlekedési infrastruktúra hálózat fejlesztése nélkül jelentős, a közúti forgalom volumenének növekedésével párhuzamosan jelentkező környezeti terhelés következik be. A rendkívüli táji adottságokban és történeti értékekben rejlő lehetőségek fenntartható hasznosítása nélkül forráshiányossá válhatnak a térségben fellelhető egyedülálló kulturális örökségeket fenntartó szervezetek és intézmények. A térség jó intermodális adottságai kihasználásának hiányában nem valósul meg a közúti közlekedés és szállítmányozás során megtett távolságok csökkentése, ezáltal a környezeti elemek és rendszerek indokolatlan pluszterhelése is fennmarad. A megye összehangolatlan gazdaságfejlesztése következtében az előállított termékkel nem arányos környezeti terhelést hozó ipari funkciók jelenhetnek meg az e szempontból érzékeny területeken is. Elmaradhat a szolgáltató szektor részarányának helyszínfüggő növelése, a kis szállítási igényű, diverzifikált, kreatív, távmunkára épülő foglalkoztatási formák hiányában pedig érzékeny területeken fennmaradhatnak, vagy megjelenhetnek jelentős környezeti terhelésekkel járó gazdálkodási formák. A tájfenntartási, kertészeti, erdészeti, Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
19
lakossági és turisztikai szolgáltató tevékenységek háttérbe szorulásával veszélybe kerül a térség környezeti szempontból kívánatos arculatának kialakítása. Arra alkalmas gazdálkodási rendszerek hiányában veszélybe kerülhet az ipari, bányászati és települési múlt emlékeinek fenntartása és a természeti értékek védelme. Elmarad a tájrehabilitációs program megvalósítása, így nem kerül sor a tájsebek, rozsdaterületek rehabilitációjára, újrahasznosításuk megalapozására, meghiúsulhatnak az árvízvédelem és a belvízvédelem összehangolt fejlesztését szolgáló beavatkozások, jelentős járulékos költségterheket okozva. Megtorpan a megyében a megújuló energia részarányának és a biomassza-termelés növekedésének üteme. Elmaradhat a majorok újrahasznosítását lehetővé tévő, olcsó, zöld energiát biztosítani képes helyi kiserőművek kialakításának megvalósítása. A helyi, növénytermesztésre és állattenyésztésre épülő élelmiszeriparban elmarad a biotermék-paletta kialakítása, továbbra sem biztosítható az ökológiai és talajvédelmi szempontból megfelelőbb eszközök és technológiák alkalmazására való áttérés megtérülése, ezért a környezeti elemeket és rendszereket jobban terhelő termesztési formák megmaradása prognosztizálható. Nem történnek jelentős előrelépések a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás területén, így továbbra is kiemelt környezeti kockázatokkal jár a belvíz- és aszályproblémák gyakoriságának növekedése. A globális vízhiány eszkalálódása ellenére nem teljesül a természeti erőforrások takarékosabb használatának kívánalma. Elmaradhat az integrált vízgazdálkodási rendszerek kialakítása, így meghiúsulhat a meglévő víztározó hálózati kapacitások fenntartható továbbfejlesztése is. A táj teljesítőképességének növelése és a klímaváltozásra való felkészülés veszélybe kerül, fokozódhat a termőréteg-vesztés mértéke, megmarad a termőterületek kiszolgáltatottsága a szélsőséges időjárási jelenségekkel szemben. Elmarad a környezetkímélő művelési formák alkalmazása, a vízfolyások, állóvizek mentén az ökológiai folyosók, vizes élőhelyek komplex rendszerének kialakítása. Várhatóan nem alakulnak ki a tájhasznosítás megfelelő formáinak szervezeti hátterét biztosító szervezetek. Nem teljesülnek a komplex tájgazdálkodás megerősödéséhez szükséges feltételek, így például, nem kerül kialakításra a fenntartható gazdálkodáshoz szükséges birtokstruktúra. Veszélybe kerül a biológiai diverzitás és a táji adottságoknak megfelelő, például a termőtalaj-vesztést mérsékelni képes, diverzifikált művelési struktúra. Várhatóan nem kerülnek létrehozásra a táj fenntartásában kulcsszereppel bíró agrárgazdasági központok, így továbbra sem nyílik lehetőség a mérsékelt terheléssel járó hasznosítási formákhoz kapcsolódó felhalmozott elméleti tudásanyag teljes körű gyakorlati alkalmazására. Valószínűsíthető, hogy elmarad az erdők és fás biotópok létesítésével elérhető eróziócsökkentés, a mezoklimatikus mutatók kedvező irányú befolyásolása, a mezőgazdasági területek termésátlagának vegyi anyagokat nélkülöző javítása, és a térségben élők életminőségét befolyásoló ökológiai szolgáltatások fejlesztése. Veszélybe kerül a meglévő barnamezők, a külterületi majorok helyi megújuló energiaparkokká történő átformálása, valamint a dombvidékekről elvezetendő többletvizek fenntartható vízgazdálkodási rendszerben történő hasznosítása. Várhatóan nem kerülnek kialakításra a térségben élők egészségi állapotára rendkívül kedvező hatást gyakorolni képes programok, melyek a szabadidős, gondozási, gyógyító és wellness tevékenységeket és szolgáltatásokat szervezhetnék megfelelő keretbe. A környezeti állapotra átfogó módon kedvező hatást gyakorolni képes húzóágazatok, (a zöldipar, a megújuló energetika, valamint a helyi adottságokhoz alkalmazkodó agrár- és élelmiszeripar) minőségi fejlődése és megerősödése megtorpan! Nem folytatódik a zöld energetikai profil súlyának növekedése, elmarad a kapcsolódó háttéripari és a szolgáltatótevékenységek fejlesztése, a megújuló energiához- és az energiahatékony berendezésekhez kötődő tervező, gyártó, szolgáltató tevékenységek bővülése. A speciális szaktudással rendelkező építőipari szakemberek képzésének elmaradása esetén a megye jelentős műemlékállománya hosszú távon veszélyeztetetté válhat. A nem fenntartható módon tervezett turisztikai fejlesztések, az aktív idegenforgalmi szolgáltatások túlsúlyba kerülése a „szelíd” formákkal szemben a természeti erőforrások megújulási sebességét meghaladó tájhasználatokhoz vezethet, kedvezőtlenül befolyásolva ez által a helyi ökológiai sokféleséget. Ugyanakkor a helyi gazdasági potenciálok hosszú távon is fenntartható hasznosítási formáinak kialakítása hiányában fokozódik a megye kitettsége a világgazdasági folyamatokkal szemben. Az alacsony szintű
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
20
bevétel kevesebb, a közszolgáltatásokra fordítható forrást eredményezhet, így csökkenhet többek között az egészségmegőrzésre, környezeti nevelésre a környezettudatosság fejlesztésére, valamint a környezeti elemek és rendszerek védelmére fordítható anyagi keret mértéke. A hosszú távú, integrált területfejlesztési programok megalkotásának hiányában elmarad a mélyszegénység és a szegregáció által sújtott térségtípusok környezetminőségének, lakhatási feltételeinek komplex javítása. Elmarad a leértékelődött, elszigetelődött települési zárványok és a szegregálódó települések, településrészek környezeti és társadalmi problémáinak integrált kezelése, így az itt élők további, fokozódó környezeti állapotromlással kénytelenek szembenézni. A szabad munkaerő-kapacitások egy részének valódi értékteremtő, település-rehabilitációs és energiahatékonysági programokban és örökségmegújítási programokban történő felhasználása nélkül a társadalmi feszültségek tovább fokozódnak, miáltal a környezet állapotában elérhető kedvező változások elmaradásával is számolni kell. Az intézményi reformok, az oktatás, a helyi gazdaság, valamint az egészséges életmód népszerűsítését szolgáló korszerűsítések, fejlesztések várhatóan nem kerülnek végrehajtásra. Az oktatás korszerűsítése, piaci igényekhez igazításának elmaradása rontja a gazdaság versenyképességét, a gazdasági visszaesés nehezíti az önkormányzatok közcélú beruházásainak megvalósítását, amelyek a vízellátás, csatornázás, hulladékgazdálkodás, közterületek fenntartása területén okoznak problémákat. Megfelelő átfogó eszközrendszer hiányában elmarad a megyei lakosság egészségi állapotának jelentős javulása. Elmaradnak a művelésből kivett, környezeti kockázatot hordozó, és kedvezőtlen tájképi hatást okozó korábbi ipari és bányaterületek, valamint majorságok rendezését, szolgáló jelentős beavatkozások. Így nehezen kerülhető el további zöldmezős területek művelésből történő kivonása, megvalósíthatatlan lesz a természetközeli állapot visszaállítása, vagy más, társadalmilag hasznos használatok megvalósítása. Veszélybe kerülnek az egyes, települési szinteken megfogalmazott, sokszínű újrahasznosítási elképzelések is, így a hulladékgazdálkodás fejlesztését, megújuló energetikai központok létrehozását és a rekreációs-turisztikai hasznosítással egybekötött ipari örökségmegőrzést szolgáló helyszínfüggő rehabilitációk. A program hiányában kérdésessé válik a tájképi érzékenység, a felszíni vizek és a felszín alatti vízbázis-védelme, illetve a világörökségi értékek megőrzése által jelentett kihívások egységes keretben történő hatékony kezelése.
3.4. A PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETLEN HATÁSAI AZ EGYES KÖRNYEZETI ELEMEKRE ÉS RENDSZEREKRE Ez a fejezet Borsod-Abaúj-Zemplén megye területfejlesztési programjának környezeti elemekre és rendszerekre gyakorolt hatását elemzi összefoglaló táblázatos formában. Az egyeztetett tematika szerint a hatásvizsgálat értékeli: – a talajra – a vízre – a levegőre – az élővilágra, biodiverzitásra – a tájra (tájképre) – az épített környezetre – a kulturális örökség épített elemeire – az emberi egészségre gyakorolt hatásokat a program prioritásain keresztül. A táblázat tartalmazza a hatások erősségét, a leírás magyarázatot ad a hatás jellegére, következményére. A hatások pontozása a következőképpen történik: 0-
nincs hatás, vagy nehezen értelmezhető
1-
bizonytalan hatás, vagy ebben a léptékben nem meghatározható, nehezen igazolható
2-
közepes-gyenge áttételes hatás, közvetett kapcsolat a környezeti elem, rendszer és a vizsgált övezet között
3- erős közvetlen hatás, jelentősen befolyásolja a környezeti elem állapotát.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
21
2
3
4
Kutatás-fejlesztés-innováció
Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás
Társadalom alkalmazkodó képességének javítása
Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
1
1
0
2
1
0
1
1
1
0
2
1
1
0
2
1
1
0
3
3
2
1
3
Kulturális örökség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág Biodiverzitás
Levegő
Víz 1
1
2
1
1
Emberi egészség
1
Talaj
A megyei területfejlesztési program prioritásai
Magyarázat
3
Innováció orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer, tudásbázis fejlesztés. Fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítése. Az innovációhoz kapcsolódó prioritások és intézkedések közvetlenül a települési környezetet és az emberi jólétet befolyásolják pozitívan. Közvetetten pozitív hatása van a többi környezeti elemre is, mivel a fejlesztések a fenntarthatósági elvek alapján történnek. Negatív hatása nincs egyik elemre sem.
3
Termék- és technológiafejlesztés, munkahely-teremtés, befektetés ösztönzés. Preferált ágazat a nehézipar és hulladékgazdálkodás. Ezeknek azonban zaj és levegőszennyezése lehet, ezért a környezetkímélő technológia ösztönzése nagyon fontos. Az életminőség fejlesztése az elsődleges célja a prioritásoknak és az intézkedéseknek. Ugyanakkor a természeti környezet megóvása, a természeti erőforrásokkal való jó gazdálkodás is ide tartozik. A barnamezős területek felújítása, megújítása, a foglalkoztatás bővítése pozitívan hozzájárul az életminőség javításához és a termőföld védelméhez is.
3
hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztése, nők munkába járásának ösztönzése, idősek, fogyatékkal élők ellátása, közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúrafejlesztések, egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, egészségfejlesztés és prevenció, kulturális programok, Elsősorban a humán területen ér el pozitív hatást. De a jólét megteremtése, az oktatás és környezeti nevelés nagyban befolyásolja a környezetvédelemért való felelősségvállalást és az emberi szennyezések könnyebben elkerülhetők lesznek.
3
A közlekedésben történő fejlesztések (közösségi közlekedés, vasút, kerékpár) az utazás lerövidülése, az elérhetőségek javítása a fenntarthatósághoz járul hozzá. Új összekötő utak, elkerülő utak építése a települések környezeti állapotát pozitívan befolyásolják. Azonban figyelembe kell venni a védett területeket is az ilyen jellegű fejlesztéseknél.
22
6
7
8
Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek
Turizmus
Energetika, az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése
Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
3
1
2
3
1
2
3
2
1
3
3
2
2
2
3
3
2
3
2
1
2
2
3
Kulturális örökség
Épített környezet
Táj, tájkép
Élővilág Biodiverzitás
Levegő
Víz 2
1
3
1
3
Emberi egészség
5
Talaj
A megyei területfejlesztési program prioritásai
Magyarázat
2
környezetkímélő mezőgazdasági termelés, természeti értékeket fenntartó termelés, agrárturizmus. A vidék újjáélesztése, a foglalkoztatás növelése és a falvakban élők megtartása és jólétének megteremtése, az adottságok kihasználása mind pozitív hatású a környezetre. A fenntartható mezőgazdasági termelés (biogazdálkodás, integrált gazdálkodás, állattenyésztés, hagyományos tájhasználat) fontos eleme a programnak. A gyepterületek fenntartásának támogatása fontos lenne természetvédelmi szempontból.
2
A természeti értékek megóvása és a kulturális örökségek fenntartható fejlesztései mind pozitívan befolyásolják a megye környezetének állapotát (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése). Az integrált szemléletű fejlesztések és az adottságok használata elsődleges szempont. Sok pozitívum várható a természeti és épített környezetben az intézkedések megvalósulásával.
2
Épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása, energiafüggőség csökkentése, klímavédelem. A megújuló energia hasznosítása, a fenntartható fejlesztés egyik alapköve. Sok pozitív hatása van a prioritásnak a megye környezetére. A fűtés geotermikus energiával való kiváltása nagyban hozzájárul a levegő védelméhez, mivel a tüzelőanyag felhasználás lecsökken, az erdők védelmére is közvetetten pozitív hatással van.
3
Az összes környezeti elem védelmére vonatkozó program szerepel a prioritásban. Ez a prioritás tartalmaz minden olyan intézkedést, mely a megye problémás területeinek környezeti állapotát nagyban javítja. A barnamezős területek megújítása és állapotfelmérése is kiemelt prioritás kell legyen, valamint a bányaterületek körültekintő megnyitása, és a szénbányászat környezetkímélő újraindítása.
23
3.5. A FEJLESZTÉSI PROGRAM PRIORITÁSAINAK VÁRHATÓ KÖZVETETT ÉS KÖZVETLEN NEGATÍV KÖRNYEZETI HATÁSAI A fejlesztési program stratégiai részprogramja (egyeztetési változat) Borsod-Abaúj-Zemplén megyére a 20142020 közötti időszakra 8 prioritást határoz meg.
1. 2. 3. 4. 5.
Kutatás-fejlesztés és innováció, Vállalkozások versenyképesség javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram, A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása, Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása, Energetika – Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése, 6. Mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek, 7. Turizmus 8. Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása A kutatás-fejlesztés és innováció prioritásának célját a program a következők szerint határozza meg: „A prioritás célja, hogy ösztönözze a gazdaságban hasznosuló alkalmazott kutatási és kísérleti fejlesztési tevékenységeket, amelyek a vállalkozások, a felsőfokú intézmények, a kutatóintézetek, és a hídképző intézmények közötti együttműködéseken alapulnak. Ehhez teremtődjenek meg a modern és korszerű technológiák telepítésének műszaki és környezeti feltételei, a hálózatosodás lehetőségei, továbbá az innovációs folyamatok eredményeként létrejövő termékek, technológiák, módszerek, és eljárások piacra vitelének feltételrendszerei.”
A prioritáson belül meghatározott alprogramok az innováció orientált vállalati fejlesztés, tudástranszfer, tudásbázis fejlesztés. Ezeknek az alprogramoknak a megvalósítása, környezetvédelmi szempontból kiemelten a tudásbázis fejlesztése, lehetőséget ad a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program harmadik stratégiai céljához való kapcsolódáshoz, amely a fenntartható életmód, termelés és fogyasztás elősegítését tűzte ki célul: „A fenntartható életmód, fogyasztás és termelés együttesen biztosítja a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválását, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntarthatóbb, organikus termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”
Az egyeztetés alatt álló 2014-2020-re szóló Nemzeti Környezetvédelmi Program 3. stratégiai célkitűzése „az erőforrás-takarékosság és a – hatékonyság javítása, a gazdaság zöldítése”: „Cél a természeti erőforrásokkal való takarékos gazdálkodás kialakítása, a környezetszennyezés megelőzésére, a terhelhetőség/megújuló képesség figyelembevételére épülő fenntartható használat megvalósítása. Kiemelt Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
24
figyelmet kell fordítani a társadalmi-gazdasági fejlődés és a környezetterhelés szétválására, azaz, hogy a lakosság növekvő jólléte csökkenő környezetterhelés mellett legyen biztosítható. A fogyasztói magatartás megváltozása, a környezeti szempontból fenntartható termékek és szolgáltatások felé történő elmozdulás keresleti oldalról erősíti meg a termelői folyamatok „fenntarthatósága” iránti igényt. A fenntartható termelés forrástakarékos (beleértve az anyag-, a víz-, a terület-, a termőföld- és energiahasználatot, az újrahasználhatóság és a tartósság tervezését, az anyagciklusok körfolyamattá zárását); csökkenti a környezetre gyakorolt káros hatásokat (kibocsátások és hulladékok minimalizálása, a megújuló erőforrások fenntartható mértékű használata); növeli a termékek és szolgáltatások értékét a fogyasztók számára.”
A kutatás-fejlesztés prioritás az NKP idézett céljának megvalósulását is szolgálhatja, így ezen programnak és az azon belül meghatározott alprogramoknak negatív környezeti hatásai nem várhatók.
A vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül kiemelten fontosnak tartja a program
a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztését, a munkahely-teremtést, nagyvállalatok foglalkoztatás-bővítő beruházásait, hálózati együttműködéseket egyes ágazatokban, üzleti infrastruktúra fejlesztését, befektetés-ösztönzést, induló vállalkozások támogatását, vállalkozások képzését, információs támogatását.
A program öt fejlesztési térséget határoz meg és az egyes fejlesztési térségek társadalmi, gazdasági hagyományai és adottságaik, továbbá a természeti adottságaik alapján térségenként ad javaslatot a fejlesztésre preferált ágazatokra.
Ezen prioritás negatív környezeti hatása lehet, ha az új beruházások további termőföldek igénybe-vételével valósulnak meg. Ezért fontos a már meglévő ipari parkok, iparterületek és a településrendezési tervekben gazdaságfejlesztésre már kijelölt területek infrastruktúra fejlesztése azért, hogy a befektetők számára ezen már művelésből kivont területek váljanak vonzóvá befektetés céljára. Fontos továbbá a felhagyott (barnamezős) iparterületek újrahasznosításához a településrendezési és infrastrukturális feltételek biztosítása. A preferált ágazatok között – meghatározóan a Borsodi tengely térségében – olyan ipari ágazatok is találhatók (gépipar, vegyipar, fémfeldolgozás, energiatermelés, hulladékgazdálkodás), amelyeknek technológiai eredetű zaj- és levegőszennyezése, a szállításból eredő környezetszennyezése így negatív környezeti hatása lehet. Az ebből eredő környezetvédelmi konfliktusok úgy kerülhetők el, ha a várostestbe, lakóterületek közé ékelődő vállalkozások fejlesztése olyan környezetkímélő technológiákkal történik, ami a szomszédos környezetterhelésre érzékeny terület-felhasználásokra kedvezőtlen hatással nem lehet. Új iparterületek kijelölése helyett a program a működő ipari parkok, iparterületek minőségének fejlesztését, infrastrukturális fejlesztésük támogatását tartja fontosnak. A piaci központokban megvalósuló koncentrált gazdaság-fejlesztés környezetvédelmi szempontból sokkal kevesebb negatív hatással jár. Logisztikai központok kialakítását a program Miskolc, Mezőkövesd, Tiszaújváros, Sátoraljaújhely, Tornyosnémeti térségében tervezi. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
25
Ezek a beruházások a közvetlen térségükben a jelentős áruszállítás miatt közlekedési eredetű zajterhelést és levegőszennyezést okozhatnak. Ezért a konkrét logisztikai fejlesztési területeket úgy célszerű kialakítani, hogy az áruszállítás környezetterhelésre érzékeny területhasználatokat ne érintsen. A vidékies térségekben a program a helyi mezőgazdasági termékek előállítását, feldolgozását és közvetlenül a helyi- és városi piacokon történő értékesítést tartja fontosnak. A mezőgazdasági termelés, termény feldolgozás, közvetlen helyi értékesítés környezetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos, hiszen ezzel biztosítható a vidéki lakosság foglalkoztatása, helyben maradása és egyben a táj természeti adottságokhoz igazodó fenntartása is.
A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása prioritás címe nem fedi le teljes körűen az abban megvalósítandó programok teljes körét:
hátrányos helyzetűek komplex társadalomfejlesztési programja, nők munkába járásának ösztönzése, idősek, fogyatékkal élők ellátása, közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések, egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, egészségfejlesztési és prevenciós programok, kulturális programok,
Ez a prioritás környezetvédelmi szempontból csak pozitív változásokat eredményezhet, a prioritás kapcsolódik a III. Nemzeti Környezetvédelmi Program első átfogó célterületéhez: „a települési élet- és környezetminőség javítása, a környezetbiztonság erősítése”. „Cél az emberhez méltó, kiegyensúlyozott, egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek teljesülése, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja, valamint a környezetbiztonság javítása.”
Az egyeztetés alatt álló új Nemzeti Környezetvédelmi Program ezt a stratégiai célt a következőképpen fogalmazza meg: „az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítása.” „Cél a jó életminőség és az egészséges élet közvetlen környezeti feltételeinek biztosítása. Ezek közé tartozik a környezet-egészségügyi feltételek javítása, a magas színvonalú környezeti infrastruktúra, valamint a település, a lakóhely épített és természeti elemeinek megfelelő aránya, minősége és összhangja.”
Tágabb értelemben tehát a prioritás keretében meghatározott fejlesztési programok teljes mértékben összhangban vannak az NKP ismertetett fejlesztési céljával. Így a programok megvalósulása nemcsak „a társadalom alkalmazkodó-képességének javítását”, hanem „az életminőség és az emberi egészség környezeti feltételeinek javítását” is szolgálja. A prioritás keretében megvalósuló programok általában közvetett módon lesznek kedvező hatással a környezetvédelemre. A szegregált területek (települések, településrészek) komplex rehabilitációja azonban a rendezett lakókörnyezet kialakításával közvetlenül is kedvező hatással lesz a települési környezetre. A „gettósodott” települések településrészek lakásainak felújítása, komfortosítása, infrastruktúra fejlesztések, a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
26
közterületek rendezése, közösségi funkciók kialakítása, közintézmények rehabilitációja, a szociális ellátás javítása az élhető települési környezet kialakítását és ezzel közvetlenül a környezetminőség javítását is szolgálja.
A közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása A prioritásnak és az azon belüli fejlesztési programoknak a megvalósítása környezetvédelmi szempontból meghatározóan kedvező hatásokat eredményez. A közösségi közlekedési rendszerek fejlesztése, a megye vasúti közlekedésének minőségi fejlesztése, a gyorsforgalmi út és főút hálózat fejlesztése, új mellékúti kapcsolatok kialakítása, a mellékút hálózat korszerűsítése, a kerékpáros infrastruktúra hálózat fejlesztése, Szlovákia irányába a települések közvetlen közúti megközelítésének kialakítása, továbbá Miskolc belső közlekedési rendszerének fejlesztése az érintett települések környezetminősége javítását is szolgálja. A vasúti közlekedés minőségi fejlesztése, ezen belül a Budapest-Miskolc-Nyíregyháza fővonal korszerűsítése, a megyén belüli elővárosi jellegű vasúti közlekedés fejlesztése a Tiszaújváros-Miskolc-SajószentpéterKazincbarcika-Ózd ipari tengelyen, Miskolc-Szikszó-Encs és Miskolc-Szerencs vonalon a közúti közlekedés környezetkímélő alternatívájává teszi a vasutat, ezzel csökkentve a közúti közlekedés zaj- és levegőszennyezését.
Az M30 gyorsforgalmi út továbbépítése Encs-Tornyosnémeti-Szlovákia irányába (Kassáig történő megépítése) Miskolc és Kassa közötti gazdasági, kulturális és kutatási-oktatási kapcsolatok széleskörű fejlesztési lehetősége mellett az érintett települések elkerülésével a települési környezet minőségi javulását is eredményezi. A tervezett új főúti kapcsolatok és a meglévő főutakon tervezett település elkerülések ugyancsak csökkentik a települések közlekedési eredetű zaj-, rezgésterhelését és levegőszennyezését. Az új nyomvonalak kijelölése azonban minden esetben termőföld igénybevételével jár, így a konkrét nyomvonal tervezése során lehetőség szerint a nyomvonalakat az átlagosnál kedvezőtlenebb minőségű termőföldeken célszerű vezetni. Fontos továbbá, hogy ezek a nyomvonalak a települési területek mellett a védett természeti területeket és Natura 2000 területeket is kerüljék el, biztosítva ezzel a természeti értékek védelmét. A mellékút hálózat felújítása, korszerűsítése a közösségi autóbusz közlekedés menetidejének betarthatóságával, az utazási komfort javulásával és a közlekedésbiztonság üzemeltetési feltételek javulásával növelni fogja a közösségi közlekedés népszerűségét és ezzel ugyancsak csökken a közlekedési eredetű környezetszennyezés. Új mellékutak kialakítása, a szlovák és magyar települések közvetlen közúti kapcsolatának megteremtése ugyancsak kedvező környezetvédelmi szempontból is. Új mellékutak nyomvonalának meghatározásánál javasolt figyelembe venni a már meglévő bekötő út és külterületi dűlőút szakaszokat, ezzel is csökkentve a termőföld igénybevételének nagyságát. A rugalmasan működő integrált (helyi és helyközi) közösségi közlekedési megoldások alkalmazásával, a kistelepülések és a munkaerő-piaci központok között az elérhetőségek javításával az egyéni gépkocsi igénybevétele csökkenthető.
A kerékpáros infrastruktúra fejlesztése a településen belüli és települések közötti környezetkímélő munkahelyi forgalmat, az országos és térségi kerékpárút hálózat kialakítása a környezetkímélő turista forgalmat erősítheti.
Az energetika – az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritáson belül a következő programok szerepelnek:
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
27
épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása, távfűtőművek korszerűsítése, fejlesztése, megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése, bányászati projektek.
Az épületek (köz- és lakóépületek) energiatakarékos felújításával és megújuló energia alkalmazásával összefüggésben a program a következőket hangsúlyozza: „Az energiafüggőség csökkentésére és a klímavédelemre irányuló célok megvalósítását, valamint a gazdasági válságból történő kilábalást számottevően hátráltatja az alacsony energiahatékonyság, amely a legkisebb költséggel és a legnagyobb társadalmi, éghajlatvédelmi haszonnal az épületek energiatakarékos, fenntartható felújítása és energiatakarékos új otthonok terén javítható.”
A program megvalósulása azonban nemcsak társadalmi, de gazdasági szempontból, továbbá nemcsak klímavédelmi, de komplex környezetvédelmi szempontból is előnyökkel jár. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése programon belül a program ugyancsak kihangsúlyozza a megújuló energiaforrások alkalmazását és a hálózati veszteségek csökkentésére irányuló korszerűsítését. Mindkét program hozzájárul a megye és a megyei települések környezetminőségének javításához, a CO 2 kibocsátás csökkenéséhez, így ezen programoknak negatív környezeti hatása nem várható. A biomassza fűtési célú hasznosításával összefüggésben a program energiaerdő ültetvények létrehozását javasolja, az erdősültség növelése érdekében. Az erdősültség növelésére ezek az ültetvények nem alkalmasak. Fontos továbbá, hogy védett természeti területekre, Natura 2000 területekre és az ökológiai hálózat magterületeire lehetőség szerint ne ültessenek ilyen ültetvényeket, mivel a többnyire monokultúrás, rendszeresen csonkolt faállományok nem egyeztethetők össze a védett természeti területek, Natura 2000 területek természetes és természetközeli élőhelyeinek védelmével, az ökológiai hálózat biológiai sokféleségének megőrzésével és természetközeli élőhely fejlesztéssel.
A megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése keretében a program: a geotermikus energia hasznosításának támogatását, a biogáz hasznosítás és biometán alkalmazásának támogatását, a napenergia hasznosításának támogatását, hulladékok energetikai hasznosítását emeli ki.
A megújuló energiatermelő kiserőművek létesítése a levegőszennyezés mérséklése, a klímavédelem szempontjából rendkívül fontos. Természetvédelmi, ökológiai, tájképvédelmi szempontból azonban fokozott figyelmet kell fordítani az erőművek telepítésére. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az Országos Területrendezési Tervről szóló törvény a magterület és az ökológiai folyosó területére vonatkozó szabályai között szerepel, hogy erőművek és kiserőművek a természetes élőhelyek fennmaradását biztosító módon, az azok közötti ökológiai kapcsolatok működését nem akadályozó műszaki megoldások alkalmazásával helyezhetők el.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
28
Ugyancsak fontos szabálya az OTrT-nek, hogy világörökségi és világörökség-várományos területen erőműveket és kiserőműveket a kulturális és természeti örökségi értékek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni. Figyelmet kell fordítani továbbá arra, hogy a megye tájképi szempontból meghatározóan értékes, turisztikai szempontból fontos célterületein is érvényesüljön a történeti hagyományokon alapuló tájhasználat és tájképi egység védelmének követelménye.
A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritáson belül a program hangsúlyozza a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések szükségességét. Fontos azonban hangsúlyozni: a környezetkímélő mezőgazdasági termelés, a természeti értékeket fenntartó termelés, az agrárturizmus támogatásának és ezzel együtt a több funkciós mezőgazdaság, tájgazdálkodás fejlesztésének szükségességét is.
A prioritáson belül a program a termőhelyi adottságokhoz az agrártörténeti hagyományokhoz és a táji adottságokhoz igazodva határozza meg a fejlesztésre javasolt mezőgazdasági tevékenységeket:
integrált zöldség- és gyümölcstermesztés, együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása, zöldség és gyümölcstermesztést szolgáló hőenergia hasznosítás támogatása, öntözéses rendszerek kiépítését biztosító vízgazdálkodási beruházásokhoz való kapcsolódás, a szőlőtermelés és borászat, állattenyésztés kapacitásának bővítése, állattartó telepek modernizálása, korszerű technológiák alkalmazásával, ártéri tájgazdálkodás fejlesztése, környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése, erdőgazdálkodás kiterjesztése, mezőgazdasági termékek energetikai célú hasznosításának támogatása.
Az állattenyésztéshez és a hagyományos tájhasználat fenntartásához kapcsolódóan hiányzik a programból a gyepterületek (rétek, legelők) fenntartásának támogatása, ami természetvédelmi szempontból is meghatározóan fontos lenne.
A mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása fejlesztési cél keretében a program hangsúlyozza a helyi sajátosságokkal bíró termékek minőségének és mennyiségének a fejlesztését, a helyi termékek térségi szintű és turistáknak történő értékesítését. Kiemeli a program, hogy a helyi termék előállításban prioritást élvez a táji adottságoknak leginkább megfelelő termékek helyben történő feldolgozása, az erőforrás-hatékony gazdálkodás, így az energia-hatékony termelési rendszerek fejlesztése. A mezőgazdasági termeléssel összefüggő fejlesztéseknek környezetvédelmi szempontból negatív hatása nem várható.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
29
A környezetkímélő, energia-hatékony, a termőhelyi adottságokhoz, táji hagyományokhoz igazodó mezőgazdasági termelés fejlesztése, a helyi termékfeldolgozás fejlesztése környezetvédelmi, táj- és természetvédelmi szempontból egyaránt pozitív hatásokkal járhat.
A turizmus prioritásán belül a program a turisztikai vonzerő fejlesztését, a turisztikai szolgáltatások fejlesztését, a turisztikai együttműködések szervezését emeli ki. Hangsúlyozza, hogy az elérni kívánt célok megvalósítása során törekedni kell a helyi értékeken és erőforrásokon alapuló fejlesztések megvalósítására, ami azt is jelenti, hogy a turizmus differenciáltan fejleszthető az egyes eltérő adottságú, értékű tájak, területek érzékenységének figyelembe vételével. Ez az eltérő érzékenységre alapozott fejlesztési elv kifejezésre kerül a preferált turisztikai tevékenységek ismertetése során. (egészségturizmus, örökség- és kulturális turizmus, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, turisztikai kerékpárút-vonalak fejlesztése, lovas turizmus)
Amennyiben a turisztikai célú fejlesztések a programban is hangsúlyozottan integráltan a természeti értékekkel fenntartható módon történnek (zöldterület fejlesztés, biodiverzitás növelése, zöld infrastruktúra) az egyes területek védettségi szintjének, táji, természetvédelmi és ökológiai érzékenységének, teherbíró képességének figyelembe vételével, akkor a fejlesztések környezeti hatása nem lehet negatív.
A környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás közvetlenül a megye környezetminőségének javítását szolgálja. Ezen prioritáson belül a következő környezetvédelmi fejlesztési programok szerepelnek:
ár- és belvízvédelem, hulladékgazdálkodás, szennyvízkezelés, ivóvízrendszerek korszerűsítése, természeti, táji- és kulturális örökség értékek megóvása, tájrehabilitáció, a levegő- és zajszennyezettség csökkentése, bányászati projektek.
Az ár- és belvízvédelem programja lényegében komplex vízgazdálkodási fejlesztést foglal magába. Az ár- és belvízvédelmi célú fejlesztések mellett az állóvizekkel, a karsztvizekkel, belvíz- és csapadékvíz tározók létesítésével, a hullámterek ökológiai célú fejlesztésével, az ártéri tájgazdálkodással, mezőgazdasági öntözéssel összefüggő fejlesztéseket is magában foglal ez a program.
A hulladékgazdálkodás programja a már működő térségi hulladéklerakókkal, hulladékgazdálkodási rendszerekkel összefüggésben a keletkező hulladék mennyiségének csökkentését, a szelektív hulladékgyűjtést, az újrahasznosítást, a komposztálást, a hulladék energetikai hasznosítását tűzi ki fejlesztési célként.
Felhívja a figyelmet a nehézipar és a mezőgazdaság által szennyezett területek felmérésének és kármentesítésének fontosságára.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
30
A szennyvízkezelés fejlesztésének programja a Nemzeti Települési Szennyvízelvezetési és –tisztítási Megvalósítási Programmal érintett települések szennyvízcsatorna beruházásának megvalósítását, a rákötések növelését, a szennyvíztisztító telepek rekonstrukcióját, a tisztítás hatásfokának növelését, a szennyvíziszap környezetkímélő kezelését és fenntartását tűzi ki fejlesztési célul.
Az ivóvízrendszerek korszerűsítése fejlesztési program célul tűzi ki a megye egész területén a jó minőségű vezetékes ivóvízellátás biztosítását, az elöregedő hálózatok rekonstrukcióját, az ivóvízbázisok védelmét, a felszíni és felszín alatti vizek védelmét.
A természeti, táji és kulturális örökség értékeinek megóvása program fejlesztési célja: „a természeti táji és kulturális értékek fenntartható és integrált módon történő megőrzése, védelme és hasznosítása, a vidéki térségek ökológiai-társadalmi-gazdasági funkciójának fenntartása”. A program keretében kiemelt hangsúlyt kap a természeti értékek védelme, a biológiai sokféleség megőrzése, a helyi védelem alá vont területek számának növelése, a vizek, vizes élőhelyek védelme, a vízfolyások ökológiai állapotának javítása, a barlangok megóvása. Kiemelendő komplex környezetvédelmi cél az „örökség értékek megóvása és hasznosítása” is, amelyen belül a program a következő fejlesztési tevékenységeket tartalmazza:
kis települések kulturális örökségi értékeinek megóvása, a magas minőségű környezeti állapot fenntartása; kétbeltelkes szerkezetű települések megóvása; az „északkeleti Kárpát-medence fatemplomai” világörökség várományos területre vonatkozó fejlesztési elképzelések megvalósítása; a hagyományos természetközeli tájhasználat és tájgazdálkodáshoz kapcsolódó épített örökség és táji környezet fenntartása; települések közösségi tereinek, zöldfelületeinek megőrzése, városok zöldfelületi rendszerének fejlesztése
A tájrehabilitáció fejlesztési programja
a bányászat és az ipar által létrehozott tájsebek roncsolt területek rekultivációját, az erózió elleni védelmet, a folyók, kiemelten a Tisza mentén a hagyományos ártéri tájgazdálkodás rekonstrukcióját, a természeti adottságoknak megfelelő mezőgazdasági tájhasználatot, a vizes élőhelyek ökológiai tájrehabilitációját tartja kiemelten fontos fejlesztési célnak.
A levegő- és zajszennyezettség csökkentésének prioritása szoros összefüggésben van a közlekedés fejlesztésének programjával, illetve a megújuló energia alkalmazásával. A program fejlesztési tevékenységi céljai:
a lakossági légszennyező-anyag kibocsátás csökkentése a közlekedési eredetű emissziók csökkentése ipari kibocsátások csökkentése
A bányászati projekteket a program a megye ásványkincsekben való gazdagságával és azzal indokolja, hogy a történelme szorosan kapcsolódik a bányászathoz és az ahhoz kapcsolódó iparágakhoz.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
31
A szénbányászattal összefüggésben a program a Bükkábrányi lignitbánya fejlesztését, további lignit kutatásokat (pl. Edelény térségében) barnaszén bányák megnyitását (Farkaslyuk-tanbánya, Dubicsány és Tardona mélyművelésű bányák) egyéb nemesfém és egyedi kőzetek bányászatát irányozza elő. A szén felhasználását részben a lakosság és közületek széntüzelésre való átállásával, részben erőmű létesítésével javasolja megoldani.
Ez a program a megye környezetminősége szempontjából negatív hatású, mivel növeli az érintett térségek levegőszennyezettségét. A program ezért kihangsúlyozza, hogy ennek a projektnek a megvalósítása csak 21. századi technológiával valósítható meg. A projekt keretében a program a nemesfém (Rudabánya) és egyedi kőzetek (Pálháza) bányászatát, továbbá új kavics és homokbányák nyitását is nevesíti. A kavics és homokbányákkal összefüggésben a program hangsúlyozza, hogy törekedni kell a közlekedési eredetű terhelések csökkentésére, a felszín alatti víz minőségi és mennyiségi védelmére, a bányászati hulladékok környezetkímélő kezelésére és elhelyezésére.
Fontosnak tartja továbbá a program a bányászati tevékenység korlátozását a kiemelt turisztikai térségekben, különösen világörökségi területen. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell, hogy az OTrT világörökségi és világörökség-várományos területen, magterületen és ökológiai folyosó területén nem ad lehetőséget meglévő külszíni bányatelek bővítésére, és új külszíni bányatelek kialakítására.
Összességében megállapítható, hogy a környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritás mindegyik fejlesztési programja és a programokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, tevékenységek a megye környezetminőségének védelmét, illetve javítását szolgálják, így ezen prioritásnak negatív környezeti hatása nem várható.
Ez a prioritás összhangban van a Nemzeti Környezetvédelmi Program mindhárom stratégiai céljával, meghatározóan a „természeti értékek és erőforrások védelme, fenntartható használat” stratégiai céllal. Ezen stratégiai cél a stratégiai jelentőségű természeti erőforrások, természeti értékek, ökoszisztémák védelmét, az életközösségek működőképességének megőrzését, a biológiai sokféleség csökkenésnek megállítását tűzte ki célul.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
32
3.6. A FEJLESZTÉSI PROGRAMBAN FOGLALTAK ORSZÁGHATÁRON ÁTNYÚLÓ HATÁSAINAK ÉRTÉKELÉSE Ez a fejezet annak bemutatására szolgál, hogy a program nem tartalmaz olyan, a tervhierarchia magasabb szintű terveiben nem szereplő, vagyis kizárólag a megye döntése alapján bekerülő fejlesztési elemet, mely a szomszédos ország környezeti állapotát negatívan befolyásolná. Mivel Borsod-Abaúj-Zemplén megye Szlovákiával határos, így a fejlesztési programban meghatározott prioritások és az azokon belül meghatározott fejlesztési programok hatással lehetnek meghatározóan Szlovákia közvetlen határ menti térségeire is.
A fejlesztési koncepció a gazdasági versenyképesség javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése stratégiai célon belül a technológiai park, high-tech zóna létrehozása alcél keretében a Miskolci Egyetem és a Kassai Egyetem, illetve a Debreceni Egyetem közti kutatás-fejlesztési és képzési együttműködések intenzitásának növelését hangsúlyozza. Az egyetemek közötti kutatási és oktatási célú együttműködés ösztönzése Szlovákia és Magyarország ezen belül a megye szempontjából egyaránt hasznosnak mondható. A fejlesztési program kutatás-fejlesztés és innováció prioritásán belül a tudásbázis fejlesztése program nevesíti a határon átnyúló együttműködés lehetőségét: „A magyar – szlovák – román - ukrán határ menti K+F+I együttműködések szervezése és közös projekttel támogatása, melyek vállalati- és egyetemi együttműködéseken alapulnak.”
A vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése prioritáson belül nevesített gazdaságfejlesztési térségek iparfejlesztése nem közelíti meg a szlovák határt, így a határon túli térségekre a megye gazdaságfejlesztése kedvezőtlen környezeti hatásokkal nem jár. A logisztikai bázisok fejlesztésére kijelölt városok közül Sátoraljaújhely és Tornyosnémeti közvetlenül a szlovák határ mentén található. A logisztikai beruházásokat ezért úgy kell kialakítani, hogy a szlovák oldali településeket az áruszállítás környezetterhelő hatásai ne érintsék. Az egyéb gazdaságfejlesztést támogató tevékenységek keretében a fejlesztési koncepció és a fejlesztési program is hangsúlyozza a szlovák-magyar gazdasági együttműködés fejlesztésének fontosságát, ezen belül különös tekintettel a vállalatközi, a kutatásra, fejlesztésre és az innováció keletkezését és terjedését elősegítő kapcsolatokra.
A fejlesztési koncepció a helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodó képességének javítása stratégiai célon belül ugyancsak hangsúlyozza a határ menti társadalmi kapcsolatok fontosságát. „A határon átnyúló társadalmi és kulturális kapcsolatok erősítése, a nemzeti hagyományok ápolása, a határ két oldalán élők közötti kölcsönös megértés elősegítése érdekében.” A fejlesztési program ehhez a stratégiai célhoz kapcsolódó prioritása – a társadalom alkalmazkodó képességének javítása – ugyancsak nevesíti a határ menti térség társadalmi-kulturális kapcsolatainak erősítését, „a határon átnyúló kulturális programok„ hangsúlyozásával, de a prioritáson belül meghatározott más programok is jó példával szolgálhatnak Szlovákia hasonló problémákkal küzdő határ menti települései számára is.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
33
A határ menti települések - közlekedési fejlesztési prioritásában szereplő - közvetlen közlekedési kapcsolatainak megteremtésére irányuló fejlesztési cél ugyancsak szolgálja a társadalmi, kulturális és gazdasági kapcsolatok erősítését. A közlekedés, a munkaerő piaci központok elérhetőségének javítása prioritáson belül Szlovákiára hatással lévő közlekedés fejlesztési javaslatok a következők: Miskolc és Kassa közötti közúti elérhetőség javítása, amely nagyban hozzájárul az érintett gyorsforgalmi út (M30) menti települések környezeti terhelésének csökkentéséhez. Hozzájárulhat továbbá Miskolc és Kassa gazdasági, kulturális, oktatási, kutatási kapcsolatainak bővítéséhez és az ilyen irányú együttműködésekhez. Új térségi jelentőségű közúti közlekedési kapcsolatok (mellékutak) kialakítása Szlovákia irányába, a határ menti településeket legrövidebben összekötő közutak megnyitása, illetve szükség szerint megépítése. A program a következő közvetlen határmenti közúti kapcsolatok fontosságát emeli ki: Domaháza – Gömörpéterfalva Bánréve – Lénártfalva Aggtelek – Gömörhosszúfalu Krasznokvajda – Perecse – Jánok Hidasnémeti – Perény Lácacséke – Perbenyik Ezek a települések közötti közvetlen közúti kapcsolatok lényegesen lerövidítik a közvetlen szomszédos, de a határ által elválasztott települések megközelíthetőségét. Ez a határ mindkét oldalán a közúti eredetű levegőszennyezés és zajterhelés mérséklésével jár. A tervezett összekötő utak összhangban vannak a Borsod-Abaúj-Zemplén megye - határos szlovákiai megyékkel egyeztetett – területrendezési tervével.
Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzése prioritás a határon túli területeket nem érinti, azokra környezetvédelmi szempontból a prioritásban szereplő fejlesztési programok hatással nem lesznek. A mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritás keretében meghatározott programok a szlovák határmenti térségekre környezetvédelmi szempontból hatással nem lesznek. A turizmus fejlesztésének prioritása keretében meghatározott programok és fejlesztési célok Szlovákia környezetminőségére káros hatással nem lesznek. Fontos azonban a közös világörökségi területünk az Aggteleki és a Gömöri karszt összehangolt természetkímélő ökoturisztikai fejlesztésének hangsúlyozása. A környezeti állapot és a környezetbiztonság javítása prioritás meghatározóan a megye környezetminőségének javítását szolgáló fejlesztési célokat tartalmaz. A megye környezetminőségének javítása közvetve kedvező hatással lesz a határon túli térségek környezetminőségére is. A prioritáson belül fontos program a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvása, a természeti erőforrások fenntartható hasznosítása. Az Aggteleki karszt és a Gömöri karszt, továbbá a Tokaj-Hegyaljai borvidék értékőrző összehangolt fejlesztése a két ország közös érdeke.
Összefoglalóan megállapítható, hogy a programban megfogalmazott prioritásoknak és azon belüli programoknak, fejlesztési céloknak az országhatáron átnyúló kedvezőtlen környezeti hatásai nem lesznek. A több prioritásban is hangsúlyosan szerepeltetett oktatást, kutatást, gazdaságfejlesztést, közlekedés fejlesztést és közvetlen települési együttműködést szolgáló fejlesztési javaslatok mindkét ország és a határ két oldalán lévő megyék és települések közös érdekeit szolgálják.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
34
4. A PROGRAM HATÁSA AZ ÁLTALA BEFOLYÁSOLT TERVEKRE A megye stratégiai és operatív programja közvetlenül hatást gyakorol a megye kistérségeinek (járásainak) és településeinek területfejlesztési projektjeire, az egyes térségek fejlesztési lehetőségeire, közvetetten az országos területi és ágazati fejlesztési projektekre, valamint a megyei ágazati fejlesztéseire. A megyei területfejlesztési program céljait – a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozásfejlesztések, a vidékfejlesztés, a turizmus fejlesztése, az energiafejlesztés, a fenntartható környezet, a települések környezetének fejlesztése – érvényesíteni fogják a megyei területrendezési terv készítése (módosítása) során és a megye településeinek településfejlesztési koncepciói, integrált településfejlesztési stratégiái és rendezési tervei készítése alkalmával. Az operatív programhoz készített intézkedések, és járási programok a konkrétabb feladatokkal segítik a különböző ágazati koncepciók készítését. A program egyes műveleteire vonatkozóan településenként begyűjtött fejlesztési projektek is alakították a program elemeit, a visszacsatolások folyamatosan történtek. A program és a környezeti értékelés párhuzamos készítése garantálja, hogy minden olyan javasolt intézkedés beépül a programba, ami a program következtében esetlegesen fellépő, környezetre káros hatások elkerülése, mérséklése vagy ellentételezése érdekében lehetséges.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
35
5. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM STRATÉGIAI ÉS OPERATÍV RÉSZPROGRAMJÁNAK TÁRSADALMI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA BEVEZETÉS Jelen értékelés tárgya Borsod-Abaúj-Zemplén megye fejlesztési programja, a stratégiai és operatív részprogram egyeztetési anyaga. Borsod-Abaúj-Zemplén megye 2014-2020-as uniós költségvetési ciklusra kidolgozott stratégiai és operatív részprogramja a 218/2009-es (X.6.) kormányrendeletben meghatározott tematika alapján készült. A stratégiai program célja, hogy középtávon kijelölje azokat a fejlesztési célokat és tevékenységeket, melyek Borsod-Abaúj-Zemplén megyében megvalósulhatnak. Ennek érdekében a stratégiai program igazodik a finanszírozási feltételekhez, melyek keretét a jövőben is várhatóan az EU által társfinanszírozott operatív programok adják. A stratégiai program támaszkodik a megye elfogadott fejlesztési koncepciójára és hangsúlyosan törekedik a megye környezeti, gazdasági és társadalmi folyamatainak integrált kezelésére. Felhasználja továbbá a 2014-20-ra készülő operatív programok partnerségi egyeztetési változatát, valamint figyelembe veszi továbbá, számos egyéb szakmai, főként országos szintű stratégia tartalmi irányultságát, pl. Nemzeti Közlekedési Stratégia, Nemzeti Energetikai Stratégia, Nemzeti Vidékfejlesztési Stratéga, Nemzeti Turisztikai Stratégia, Regionális Innovációs Szakosodási Stratégia, Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia. A program készítői hangsúlyozzák, hogy a megyei stratégia és operatív program megvalósítási kereteit meghatározza a finanszírozási forrásokhoz kapcsolódó intézményrendszer, amely jelenleg még nem ismert, és ezen belül a megyei önkormányzatok konkrét feladatai sem tisztázódtak egyértelműen. A Vital Pro Vezetési Tanácsadó és Szolgáltató Kft. által készített stratégiai és operatív részprogram egyeztetési változatának környezeti-gazdasági- társadalmi hatásvizsgálatát a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Önkormányzat megbízása alapján a Város-Teampannon Kft. készíti. A jóváhagyott környezeti értékelési tematika alapján készített környezeti hatásértékelés – amely jelen hatásvizsgálat törzsanyagát képezi - bemutatja a hatásvizsgálat kidolgozásának folyamatát, valamint a hatásvizsgálat tárgyát képező stratégiai és operatív program tartalmát és célkitűzéseit. Kitér a célok és részcélok konzisztencia vizsgálatára, az esetleges ellentmondások feltárására. Kimerítően taglalja a stratégiai programban megfogalmazott stratégiai célok megvalósulásától várható pozitív, illetve negatív környezeti hatásokat, továbbá a meg nem valósulás esetén bekövetkező közvetett vagy közvetlen konfliktushelyzeteket. Borsod-Abaúj-Zemplén megye környezeti, társadalmi és gazdasági állapotának ismertetése meghaladja e hatásvizsgálat kereteit. Ezt a feladatot a fejlesztési koncepció készítését megelőzve, a 2012 novemberében elkészült helyzetértékelés kimerítően elvégezte. Tömören fogalmazva, a megye társadalmi állapotát súlyosan negatív folyamatok jellemzik. A megye társadalmi folyamatai az elmúlt évtizedben alapvetően negatív tendenciát mutatnak, így például: -
a lakónépesség országos átlagot meghaladó csökkenése
-
születések számának folyamatos csökkenése, így a 0-18 éves korosztály létszámának drámai csökkenése a 2000-es években és idősödő társadalom
-
növekvő tendenciájú és az országban a legnagyobb mértékű a megyéből az elvándorlás,
-
országos átlagnál alacsonyabb a várható élettartam
-
alacsony foglalkoztatottság, a munkanélküliségi ráta 2010-re 7,8 % ponttal meghaladta az országos rátát
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
36
A megye társadalma egy negatív spirálban van, hiszen az országos viszonylatban is alacsonyabb jövedelmek (az egy főre jutó SZJA Alap 90 %-a volt az országos átlagnak 2010-ben), illetve a kevés munkalehetőség elvándorlásra készteti a lakosok egy részét, különösen a fiatalabb korosztályt és a képzettebb lakosokat. Ezzel párhuzamosan a vállalkozások bővülését, vagy letelepedését korlátozza a jól képezett munkaerő hiánya. A stratégiai részprogramban megnevezett 8 prioritás közül közvetlen társadalmi hatás a 3. számú, „A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” című prioritás alprogramjaitól várható. Természetesen közvetett (és jelentős) társadalmi vonatkozású hatásai a többi – elsődlegesen gazdasági, illetve környezeti irányultságú – prioritáshoz tartozó alprogramoknak és intézkedéseknek is lesznek. A 2014-2020-ra készülő megyei fejlesztési program alapvető célja, hogy a következő hét esztendőben rendelkezésre álló finanszírozási források felhasználását oly módon tervezze meg, hogy azok a lehető leghatékonyabban hasznosuljanak, a szinergikus hatások maximálisan érvényesüljenek. Végső soron minden egyes beavatkozástól, illetve a fejlesztési program összességétől elvárható, hogy a megye népességének életminőségét pozitív irányba mozdítsa elő. A gazdasági és a környezeti típusú beavatkozások mozgatórugója a megye társadalmát alkotó városi és vidéki népesség jólétének javítása, ugyanúgy, mint a kulturális, oktatási, egészségügyi és szociális irányultságú intézkedéseknek.
1. A MEGYEI FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALM FELZÁRKÓZÁST ELŐSEGÍTŐ JAVASLATAI ÉS INTÉZKEDÉSEI A koncepció készítését megelőző helyzetfeltárás során sokoldalú elemzésre kerültek a megyére vonatkozó társadalmi és gazdasági adatok. Ezek alapján kirajzolódtak a megyére jellemző területi egyenlőtlenségek, illetve a kezelést igénylő konfliktusok. A meglévő adottságokból kiindulva, a helyi erősségeket és gyengeségeket, előnyöket és hátrányokat figyelembe véve igyekszik a stratégiai és operatív részprogram differenciált stratégiai, területi és horizontális célokat kitűzni. A célok megvalósítását nyolc prioritás mentén, a prioritásokhoz rendelt alprogramok révén kívánja elérni. A hatásvizsgálat tárgyát képező munkaanyag (Stratégiai részprogram és Operatív részprogram - egyeztetési változat) áttekinthetősége sokat javult a koncepcióhoz képest. A stratégiai programban lefektetett prioritások indoklása és a prioritásokhoz rendelt alprogramok felépítése jól áttekinthető, rendszerezett. Az operatív program azonban csak a területi és településfejlesztési operatív programból (TOP) finanszírozható intézkedésekre fókuszál. Ennek megfelelően a gazdaságfejlesztéshez és a járástérségi infrastruktúrafejlesztéshez kapcsolódó prioritásokhoz rendelt intézkedések kerülnek bemutatásra ebben a dokumentumban. A stratégiai részprogram 3. „A társadalom alkalmazkodó-képességének javítása” címet viselő prioritásának indoklása helyesen mutat rá a leglényegesebb és legsúlyosabb szociális problémákra: nagyon magas arányú tartós munkanélküliség; alacsony iskolai végzettség; szegénység; etnikai szegregáció. A megye 15 kistérsége (járása) közül 10 tartozik az ország 33 leghátrányosabb helyzetű kistérsége közé. „A munkanélküliek egyik jellemzője, hogy körükben magas az alacsony végzettségűek aránya, akik legfeljebb csak 8 év általános iskolai végzettséggel rendelkeznek. A munkanélküliség nemcsak egyszerű foglalkoztatási probléma, hanem további társadalmi problémák gyökere is. Jellemzően már a munkanélküliségből következő szociális hátrányok öröklődnek, hiszen sok esetben a tartós munkanélküliek gyerekeik sem szereznek szakmát, a szakmai végzettség megszerzése előtt abbahagyják a tanulást, ami megnehezíti munkába állásukat és ők is nagy valószínűséggel a munkanélküliek táborát gyarapítják. … A legnagyobb arányban romák által hagyományosan lakott térségek: pl. Cserehát, Abaúj- Hegyköz, Taktaköz, Heves- Borsodi dombság, Hevesi- sík DNY-i része, Kelet-Cserehát, az országon belül a leghátrányosabb helyzetű térségeknek számítanak. A tendenciák alapján számítani lehet növekvő etnikai szegregációra, mind regionális, mind települési szinten (etnikailag gettósodott települések összeolvadása „gettósodó tájakká”).” Félő, hogy a probléma mérete és összetettsége folytán a stratégiai programban figyelembe vehető források – erre a prioritásra a megye részéről alapvetően TOP források biztosíthatók – mennyisége messze elmarad a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
37
helyzet jól érzékelhető javításához szükséges nagyságrendtől. Hangsúlyozni kell ugyanakkor, hogy a halmozott hátrányok enyhítése, a társadalmi kirekesztettség és leszakadás mértékének csökkentése, nem csak pénz kérdése. A hosszú távú és komplex felzárkóztató programoknak, valamint a társadalmi érzékenység növelésének (tolerancia, empátia, kommunikáció) legalább akkora jelentősége van. A TOP forrásokon túl EFOP források vehetők még igénybe pl. a területi leszakadási folyamatok megállítása, a mélyszegénységben élők és romák felzárkóztatása, a szegregált élethelyzetek felszámolásának segítése; a területi hátrányok felszámolását szolgáló komplex programok emberi erőforrást célzó beruházásai érdekében. A tárgyalt prioritás alprogramjai a következő problémák kezelésére irányulnak:
Hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja
Nők munkába állásának ösztönzése
Idősek, fogyatékkal élők ellátása
Közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések
Egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése
Egészségfejlesztési és prevenciós programok
kulturális programok
A stratégiai részprogram hatásvizsgálata során megállapítható, hogy a tervezők figyelembe vették a koncepcióval kapcsolatosan megfogalmazott javaslatot, miszerint Borsod-Abaúj-Zemplén megye esetében megengedhetetlen a társadalmi problémák, a súlyos szociális feszültségek elhanyagolása, vagy háttérbe szorítása, a gazdasági és környezeti kérdésekkel szemben. Nem lehet ugyanis fenntartható gazdasági fejlődést és környezeti állapotot megvalósítani az elszegényedés, a romló életminőség fokozódása mellett. A prioritáshoz rendelt alprogramok közül ugyanakkor hiányzik a legdrámaibb folyamatok enyhítésére, kezelésére vonatkozó intézkedéscsomag. Legsúlyosabb problémának a fent idézett öröklött társadalmi kirekesztődést (tartós munkanélküliség, alacsony iskolai végzettség, egészségtelen lakhatási körülmények, mélyszegénység), és a növekvő etnikai szegregációt, a „gettósodó tájak” kialakulását tartjuk. Itt kell felhívni a figyelmet arra, hogy a TOP 4. prioritás („szegénység és szegregáció által sújtott, leromlott városrészek rehabilitációja”) és a TOP 6. prioritás („megyei és helyi emberi erőforrás fejlesztések, társadalmi befogadás és foglalkoztatás ösztönzés”) nem kerülhet egymással ellentmondásba. A leromlott városrészek rehabilitációja pl. nem oldható meg a lakók lecserélésével, hanem a fizikai környezet megújításának és az ott élők társadalmi felemelkedésének együttesen kell megvalósulnia. A megye felelősségi körébe tartozó beavatkozás lehetne pl. egy szociális mentorhálózat kialakítása, valamint a hivatali ügyintézők, szociális és egészségügyi dolgozók, hatósági és közüzemi dolgozók, rendőrök és pedagógusok társadalmi érzékenységének növelése tréningek szervezésével, és egyéb ösztönzők kialakításával. A prioritáson belül kidolgozott első számú alprogram, a hátrányos helyzetűek komplex társadalom fejlesztési programja szerteágazó célok megvalósítására irányul: az elsődleges munkaerőpiacra bejutni nem tudó hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztathatóságának javítása közfoglalkoztatás és képzési programok révén; hátrányos helyzetűek társadalmi befogadásának javításai mentális és egészségfejlesztés révén; hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű diákok oktatás színvonalának javítása; korai gyermek nevelés minőségének javítása; hátrányos helyzetű csoportok lakhatási körülményeinek javítása; munkanélküliek elhelyezkedésének ösztönzése. Javasolható, hogy az alprogram keretében megvalósítandó tevékenységek összehangolása és ezáltal a kívánt pozitív hatás elérése érdekében, a megye szakmai koordinátort bízzon meg.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
38
A nők munkába állásának ösztönzésére szolgáló alprogram a bölcsődék, családi napközik és az óvodai ellátás fejlesztését kívánja támogatni. Nemcsak a mennyiségi igények, de az ellátáshoz való hozzáférés (területi megoszlás!) és a szolgáltatások minőségének fejlesztése is fontos cél. Az alprogram pozitív társadalmi hatása akkor tud érvényesülni, ha a kisgyermekes anyák számára vállalható munkahelyek (egy műszakos beosztás, rugalmas munkaidő, stb.) száma is növekedni fog a megyében. Az idősek, fogyatékkal élők ellátása a demográfiai változások következtében egyre növekvő és egyre összetettebb feladatotokat ró az ellátó rendszerre, illetve megköveteli az ellátó rendszer átalakítását és fejlesztését. Az alprogram megfelelően kapcsolja össze a szociális ellátás fejlesztését szolgáló infrastrukturális, szervezeti és humán erőforrás típusú intézkedéseket. Ezen a területen is akkor érhető el kellő mértékű pozitív társadalmi változás, ha az anyagi ráfordítások (épületek, berendezések, tárgyi eszközök) mellett a szektorban dolgozó szakemberek folyamatos továbbképzése, mennyiségi és minőségi humán erőforrás fejlesztése is megvalósul. A közoktatás, szakképzési programok és infrastruktúra-fejlesztések indokoltsága a társadalmi problémák kezelésében vitathatatlan. Helyesen fogalmazza meg a program, hogy kiemelt szakterületi kérdés a leszakadó rétegekre jellemző lemorzsolódás megakadályozása, illetve a már lemorzsolódottak oktatási rendszerbe való visszavezetése, az egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése. A szakképzés terén pedig alapvető cél a foglalkoztatás bővítése, amihez a szakképző intézmények és a termelő szervezetek közvetlen együttműködése szükséges. A közoktatás területén és a szakoktatás területén is előremutató intézkedéseket fogalmaz meg a stratégiai részprogram, de mivel az operatív program ezzel a területtel nem foglalkozik, a tényleges hatások nehezen becsülhetők. Az egészségügyi létesítmények szakmai fejlesztése, valamint az egészségfejlesztési és prevenciós programok egymást kiegészítő részterületei a népesség egészségi állapotának javítását célzó stratégiai programnak. A lakosság rossz egészségi állapotának hátterében egyfelől az egészségügyi szolgáltatások igénybevételi lehetőségének területi különbségei, másfelől az egészségtudatosság hiányosságai állnak. A kulturális programok elnevezésű alprogram közvetlen célja a kulturális identitás erősödése, a térségi imázs váltás ösztönzése, valamint a helyi közösségi együttműködések ösztönzése, a kreatív közösségi tanulás és az egyénre szabott tanulás, a kulturális intézmények bázisán megvalósuló nem formális és informális tanulás, valamint az alapkompetenciák fejlesztéséhez szükséges, az egész életen át tartó tanulás formáinak elterjesztése. A helyi társadalmak (közösségek) megújulása és fejlődése segítő programok révén, különösen a súlyos társadalmi problémákkal küzdő kistelepüléseken és lakótelepi környezetben járul hozzá a társadalmi problémák enyhítéséhez,” a formális oktatásba és a munkaerőpiacra történő be- és visszailleszkedéshez. Természetesen a stratégiai program egyéb prioritásaiban megjelenő egyes alprogramok és intézkedések is közvetlenül, vagy közvetve társadalmi jellegű hatásokat eredményeznek megvalósulásuk esetén: pl. minden, a foglalkoztatás bővítésére; a tartós munkanélküliek munkába állásának támogatására; magasan képzett szakemberek megtartására és bevonzására; kompetenciák fejlesztésére. Hasonlóképpen a közlekedési rendszer fejlesztése is alapvetően társadalmi és gazdasági célokat hordoz: pl. az elmaradott régiók felzárkóztatása és a szegénységgel sújtott települések helyzetének javítása érdekében elengedhetetlen a településeket összekötő mellékutak korszerűsítése, karbantartása, fejlesztése; meglévő alacsonyabb rendű útszakaszok korszerűsítése a biztonságosabb közlekedés érdekében, különös tekintettel a foglalkoztatás, illetve a turisztikai vonzerők elérhetőségének és a közösségi közlekedés elősegítésére. Az egészségvédelem érdekét szolgálják a ivóvízrendszerek és a szennyvízkezelés korszerűsítésére irányuló intézkedések, de a környezet- és energiatudatos szemléletformálás, a higiénés és egészségügyi felvilágosító, népszerűsítő programok is.
2. A FEJLESZTÉSI PROGRAM TÁRSADALMI ÉRTÉKELÉS SZEMPONTJÁBÓL RELEVÁNS ÖSSZEFÜGGÉSEI A program kiemelten hangsúlyos iránya szerint a megye gazdaság fejlődését elsősorban a magasabb hozzáadott érték és a kutatás-fejlesztés- innováció teljesítménye mozdítja előre. A természeti erőforrások Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
39
hasznosítása fenntartható módon történik, az energia-felhasználás több mint felét megújuló energiaforrások biztosítják. A szegény, döntően romák lakta települések alacsonyan képzett és alig foglalkoztatott népességének „felzárkóztatását” aktív szociálpolitikai intézkedések és a foglalkoztatáshoz, oktatáshoz és kulturális tevékenységekhez kapcsolódó támogatások segítik. A megye perifériáin bőségesen rendelkezésre álló munkaerő elsősorban feldolgozóipari vállalkozások számára jelent vonzerőt. A megye természeti és kulturális értékei növekvő számú igényes látogatót vonzanak. A települések szolgáltatásai bővülnek, a településképek egyre rendezettebbé válnak. A megye leveti a kedvezőtlen hatású nehézipari – bányászati örökséghez kötődő képét és azt egy dinamikusan fejlődő, jövőorientált ipari térség imázsa váltja fel. Az átfogó fejlesztési célok a megye versenyképességének a megyék átlaga fölötti javulását kívánják elősegíteni 2020-ig. Társadalmi szempontból a foglalkoztatás bővítése és a társadalom alkalmazkodóképességének javítása a legkiemelkedőbb. A stratégiai célok közül - a várhatóan pozitív társadalmi hatások szempontjából – leghangsúlyosabb a 1. A gazdaság versenyképességének javítása, munkahelyteremtés és innovációs tevékenységek ösztönzése 2. A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása 3. A munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása. A koncepcióban megfogalmazott területi célok a stratégiai részprogramban nem kerültek exponálásra. A prioritásokon belül inkább esetlegesen kerültek megemlítésre a területi fókuszok, pl. IV.1 és IV.4. és IV.6. (ld. Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogram). Területi szinten, az un. foglalkoztatási központokra (gazdasági agglomerációkra) fókuszál a koncepció (területi kiegyensúlyozás helyett, inkább a növekedésre képes központok fejlődését támogatja), míg gazdasági téren a foglalkoztatás bővítését és a teljesítőképesség javítását, az innovációs teljesítmény növekedését kívánja biztosítani. A horizontális célok közül társadalmi vonatkozások tekintetében a „hátrányos helyzetű társadalmi csoportok bevonása (nemek közti esélyegyenlőség, hátrányos helyzetűek és megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása) a fejlesztésekbe” elnevezésű célt kell kiemelni. Adott esetben jelentős hangulat és tudatformáló társadalmi szerepe lehet a „az adott térségben vagy ágazatban tevékenykedő társadalmi partnerek tervezésbe történő bevonását” szorgalmazó horizontális célnak is. Direkt társadalmi vonatkozással bír a hátrányos helyzetű csoportok bevonása a fejlesztésekbe, továbbá a korszerű információs és kommunikációs technológiák eljuttatása e társadalmi csoportokhoz. A stratégiai célok és a prioritások közötti kapcsolatot a stratégiai részprogram XII. fejezete ábrázolja. A megye területfejlesztési elvei alapvetően nem különböznek az Európai Unió és az országos területpolitika elveitől, de a megye sajátosságainak megfelelően a koncepció igyekszik kiegészíteni azokat. A döntési és végrehajtási mechanizmusokat meghatározó alapelveken – szubszidiaritás, addicionalitás, partnerség – túl, az esélyegyenlőség, valamint a globális kitettség csökkentése, az alkalmazkodóképesség és a változásra való nyitottság növelése elvének van közvetett és közvetlen hatása a megye társadalmi és gazdasági fejlődésére. Az esélyegyenlőség fokozottabb és ellenőrizhetőbb módon való érvényesítése az oktatásban, az egészségügyi és egyéb közszolgáltatásokban, valamint a munkaerőpiacon, a fennálló társadalmi konfliktusok enyhítését, a társadalmi együttműködés hatékonyságát kívánja előmozdítani. Az alkalmazkodóképesség és a változásra való nyitottság növelése egyfelől az egyének (munkavállalók), másfelől a gazdaság versenyképességét fokozza a technológiai innováció révén. A társadalmi és szervezeti innováció kibontakozásával a helyi közösségek erősödnek, a társadalmi részvételre épülő kezdeményezések kapnak teret.
3. A FEJLESZTÉSI PROGRAM CÉLRENDSZERÉNEK MEGVALÓSÍTÁSA, ILLETVE MEG NEM VALÓSULÁSA ESETÉN VÁRHATÓ TÁRSADALMI HATÁSOK: 2.1. A népesség területi elhelyezkedésére Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
40
A jövőképben 2030-ra a lakónépesség fogyásának megállásával számolt a megyei koncepció. Ez azonban a népesség előreszámítások szerint sajnos nem fog bekövetkezni. A demográfiai törvényszerűségek szerint a szülőképes korosztályok csökkenése következtében a születésszám radikális emelkedése nélkül erre nincs esély. A népességfogyást egyedül az erősen pozitív vándorlási egyenleg mérsékelhetné, de jelentős külföldi betelepedéssel nem számolt a koncepció, a stratégiában a befektetés ösztönzés, a külföldi vállalatok betelepedésének támogatása kapcsán jelenik meg a külföldi szakemberek és családtagjaik letelepedésének támogatása. A népesség területi elhelyezkedésében a fejlesztési program távlatában, 2020-ig, jelentős változás nem következik be. A foglalkoztatási központok sikeres gazdasági megerősödésével a munkahelyek számának gyarapodása várható és az elérhetőség javulása következtében a napi ingázások mennyisége fog megnövekedni. A társadalmi mobilitás (nem a lakóhely változtatás) terén, az esélyegyenlőséget biztosító oktatási programok támogatása eredményezhet pozitív változást a hátrányos helyzetű, köztük roma fiatalok közép- és felsőfokú oktatásba való jelentős arányú bekerülésének biztosításával. 2.2. A foglalkoztatásra A foglalkoztatási mutatók javulása, a munkanélküliség mértékének csökkenése a. „vállalkozások versenyképesség javítása és a foglalkoztatás ösztönzése”; a „Közlekedés, a munkaerő-piaci központok elérhetőségének javítása”; valamint a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” elnevezésű prioritások megvalósításától várható. Ugyanakkor a piaci kihívásokra rugalmasan reagáló szak-, felnőtt- és felsőfokú képzési rendszer fejlesztése, valamint a munkahelyek elérhetőségének tényleges javulása nélkül az urbanizált térségektől távol élők foglalkoztatási esélyei nem fognak javulni. Hasonlóan negatív következménye lesz, ha a „Turizmus” prioritás keretében a világörökségi területek és egyéb turisztikai potenciálok hasznosításának fejlesztése nem eredményez további helyi foglalkoztatási lehetőségeket, illetve ha, a „mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek” prioritás keretében, a dombvidéki (Cserehát, Bodrog mente, Encs, Edelény,) valamint a Tisza menti térségekben nem sikerül az integrált zöldség- és gyümölcstermesztési rendszerek felépítése, vagy a hagyományos ártéri tájgazdálkodáshoz kapcsolódó adottságok hasznosítása. 2.3. A szabadidő eltöltésre, a rekreáció területi feltételeire A megye területén a szabadidő eltöltése és a rekreáció területi feltételei elsősorban az erdők, a hegyes-dombos tájak, a folyóvizek, a gyógy- és termálvizek, valamint a védett természeti területek hasznosításával és megóvásával függ össze. A fejlesztési koncepció és stratégiai program alapján a turizmus, az idegenforgalom fejlődése és a megyei lakosság szabadidős lehetőségei szorosan összefüggnek. A megye rendkívül gazdag védett természeti és kulturális értékekben, melyekben jelentős fejlesztési kapacitás rejlik. Ezeket foglalja össze a 4. „Az egyedi természeti és kulturális erőforrások fenntartható hasznosítása” c. stratégiai cél. Ha nem sikerül a kitűzött részcélok megvalósítása, az nemcsak a foglalkoztatás szintjének általános javulását veszélyezteti, de jelentős bevételkiesést okoz, valamint a helyben élők egészségtudatos életmódra való nevelésének, mozgáshoz és szabadidős tevékenységeket biztosító infrastruktúrához való hozzájutásának lehetőségét is gátolja. 2.4. A népesség életminőségére és egészségi állapotára, szociális helyzetére A népesség életminőségének, egészségi állapotának és szociális helyzetének javítása a 2. „A helyi társadalom munkaerő-piaci igényekhez történő alkalmazkodóképességének javítása” elnevezésű stratégiai célban fogalmazódik meg. A népesség életminőségére társadalmi szinten legnagyobb hatást az iskolázottság, a képzett általános szintjének emelkedése gyakorol. Ezen belül a piacképes szaktudásnak, az idegen nyelvismeretnek és az élethosszig tartó tanulásnak van legnagyobb szerepe. Ha nem sikerül a leszakadó társadalmi csoportok foglalkoztatási és oktatási hátrányainak jelentős mértékű csökkentése, a munkaerő-piaci és oktatási esélyegyenlőség javítása, a társadalmi feszültségek eszkalálódni fognak, a munkaerőpiacon hiányozni fognak a korszerű technológiai elvárásoknak megfelelő munkavállalók, kevesen és keveset fognak adózni a munkajövedelmek után, növekedni fognak a társadalomra háruló szociális és egészségügyi kiadások.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
41
A lakosság egészségi állapotának javulása nem várható csupán a felvilágosító programoktól. A lakhatási feltételek javítása, a gyermekkori alultápláltság megszüntetése, az egészséges táplálkozás elterjedéséhez szükséges életszínvonal emelkedés, a prevenció, a mindenki számára elérhető szűrések és egészségügyi alapellátás biztosítása – mind-mind szükséges feltételei az általános egészségi állapotban elérhető javulásnak. Az egyre idősödő társadalomban a szociális ellátási kapacitások bővítése, és újszerű megoldások alkalmazása válik szükségessé. A deprivált társadalmi közösségek körében (egyes lakótelepek, kistelepülések) közösségszervezők bevonása indokolt a koncepció szerint. A közösségszervező önmagában keveset tud elérni, de a helyi lakosság bevonásával kidolgozott és megvalósított, integrált oktatási – családsegítési – foglalkoztatási - lakókörnyezet fejlesztési program ciklusokon átívelő támogatásával tartós javulást lehet elérni. 2.5. A társadalom biztonságérzetére, veszélyeztetettségére A társadalom biztonságérzetére a környezet minőségét (egészségügyi ártalmak csökkentése, ár- és belvíz károk elleni védelem, hosszú távú energiabiztonság) elsődlegesen szem előtt tartó 6. „Környezeti állapot és környezetbiztonság”, valamint az 5. „ Az energia megújuló forrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának, valamint az energiahatékonyságnak az ösztönzése” című stratégiai célok vannak hatással. A koncepcióban és a stratégiában megfogalmazott és lefektetett célok és prioritások hosszú távon szolgálják az életminőség javítását. Ezt egészesíti ki a horizontális célok között szereplő elvárás a fenntartható környezet- és tájhasználatra, valamint a barnamezős területek hasznosítására vonatkozóan. A társadalmi deprivációval, a mélyszegénység generációs átöröklésével összefüggő megélhetési bűnözés negatív hatásait a társadalom biztonságérzetére a megye legelmaradottabb térségeiben, nem lehet és nem is szabad rendészeti, bűnüldözési kérdésként kezelni. A stratégiai program társadalmi alkalmazkodó-képesség javítására vonatkozó intézkedéseinek következetes és folytatólagos végrehajtásától várható pozitív hatás bekövetkezése. 2.6. A népességmegtartó képességre A tényleges foglalkoztatás növekedéstől, a munkahelyek és szolgáltatások elérhetőségének javulásától várható a népességmegtartó képesség lassú, enyhe javulása. 2.7. Az esélyegyenlőségre, esélyteremtésre, társadalmi felzárkózásra 2.8. A helyi kultúra fejlődésére
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
42
6. A KONCEPCIÓ GAZDASÁGI SZEMPONTÚ HATÁSVIZSGÁLATA 6.1 A javaslatok hatása a természeti erőforrásokra Mint ahogy a megyei területfejlesztési koncepcióból megismerhettük, a megye jövőképének része a megye természeti erőforrásainak fenntartható módon történő magasabb szintű hasznosítása 2010-hez képest. A természeti erőforrásokra közvetlenül a következő prioritások hatnak: Energetika, Mezőgazdasági termékek feldolgozása, helyi termékek előállítása, Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása, Bányászati projektek prioritása. Az energetikai javaslatok elsősorban a megújuló energiaforrások minél nagyobb arányú használatára teszik a hangsúlyt a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében. A prioritáson belül a megújuló energiatermelő kiserőművek és rendszerek fejlesztése (biogáz termelés, geotermikus energia, napenergia, hulladékok energetikai, vízenergia hasznosítása), távfűtőművek korszerűsítése (energetikai korszerűsítés), épületek energiatakarékos felújítása és megújuló energia alkalmazása szerepel a programban. Önmagában az épületek energiatakarékos felújítása, valamint a megújuló energiaforrások kiegészítőként történő hasznosítása jelentősen csökkenti az energiafogyasztást, és ezen keresztül az energiatermelésre használt nem megújuló természeti erőforrások felhasználását. Jelentősen csökkenhet a nem megújuló energiaforrások felhasználása, amennyiben a távfűtőművek energetikai korszerűsítése, valamint megújuló alapra helyezett új termelőegységek létesítése megtörténik. A program javaslata szerint a biomassza alapú energiatermelést a kedvezőtlen termőhelyi adottságú területek beerdősítése oldaná meg. Amennyiben ez valóban így valósul meg, úgy az tulajdonképpen nem lesz negatív hatással a már kialakult erdőterületekre (de ehhez szükséges az erdőtelepítés valamilyen szintű támogatása). A geotermikus energia felhasználása során ugyanakkor fokozottan ügyelni kell a felszín alatti vizek jó minőségi és mennyiségi állapotának fenntartására, hiszen annak megújulása lassúbb lehet, mint a felhasználás intenzitása (pl. visszasajtolással). A bányászati projekteken belül a program elsősorban a szénkitermelésre, és energetikai célú felhasználására helyezi a hangsúlyt. Erre irányuló vizsgálatok szerint jelentős szénkészlettel rendelkezik az ország és ezen belül a megye. Amennyiben a szénalapú energiatermelő projektek beindulnak, úgy az hatással lesz a természeti erőforrás csökkenésére. Ez nagyban függ attól, hogy a tisztaszén technológiája (CCS) mikor válik piacéretté, hiszen a szén-dioxid kibocsátás csökkentése érdekében meg kell oldani az energiatermelés során keletkező szén-dioxid leválasztását és elhelyezését, ami a jelenlegi viszonyok között igen költségigényes lenne. Itt fontos beidézni a Nemzeti Energiastratégia 2030 vonatkozó megjegyzését, mely szerint a szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, ezért szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát. A mezőgazdasági termelésének versenyképességénél elsősorban a talajra, a talaj védelmére kell gondolni. Bár a természeti erőforrások fenntarthatóságára kevés utalást tartalmaz a program, ugyanakkor néhány a talaj védelmét, termőképességének fenntartását szolgálja (termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása, Tokaji és Bükkaljai borvidéki szőlőterületek kedvező termőhelyi adottságainak megőrzése, környezetkímélő növénytermesztési technológiák fejlesztése). Környezeti állapot és környezetbiztonság javítása prioritáson belül szereplő szennyvízkezelési program az ivóvízkészlet (és általában a felszíni és felszín alatti vizek) védelmét, valamint a talaj védelmét, a természeti, táji és kulturális örökségi értékek megóvásával kapcsolatos javaslatok közvetetten az erdőterületek védelmét szolgálja. Így a javaslatok a víz és erdőterületek fenntartható használatát segítik elő. 6.2 A javaslatok hatása az ipar és kereskedelem térbeli szerkezetére Borsod-Abaúj-Zemplén ipari és kereskedelmi tengelyei elsősorban az M3-as, M30/30-as főút (Kassa-Miskolc), a 26-os sz. főút (Miskolc-Kazincbarcika (Ózd)) és a 37. sz. főút (Szerencs-Tokaj-Sátoraljaújhely) mentén alakultak ki. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
43
A stratégiai program – a koncepcióhoz hasonlóan – meghatározza a fejlesztési területeket, melyek a következők: Borsodi tengely (központban Miskolccal), Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ, TokajHegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát, Taktaköz. A program esetében is megállapítható, hogy a javaslatok legnagyobb része – az adottságokra alapozva – a kialakult szerkezetet erősítik, csupán néhány javaslat lehet hatással a térbeli szerkezet változására. A kialakult szerkezet erősítésére, fejlesztésére ható tevékenységek a következők:
A program a mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése, munkahelyteremtése prioritásán belül a preferált ágazatokat rögzíti. (pl. Borsodi-tengely: gépipar, vegyipar, mechatronika, energiatermelés, vízgazdálkodás, Mezőkövesd-Tiszaújváros logisztikai központ: gépipar, vegyipar, mechatronika stb.)
Nagyvállalatok foglalkoztatás bővítő beruházásai a hagyományokkal rendelkező feldolgozó ipari ágazatokban; A stratégia szerint a nagyvállalatok erős húzóhatást tudnak gyakorolni a kkv-kra. Amennyiben a nagyvállalatoktól függnek a kkv-k (azaz azok beszállítói), úgy lehetőség szerint attól nem távol telepednek meg tovább erősítve az adott térség már kialakult ipari, kereskedelmi térbeli szerkezetét.
Az innováció orientált vállalati fejlesztés, valamint a tudástranszferhez kötődő innovációs szolgáltatások, megyei tudásközpontok fejlesztése (közvetett hatás);
Áttételesen ugyan, de a közlekedési hálózat fejlesztésére vonatkozó prioritások is a kialakult szerkezetet erősítik, hiszen ha megfelelő a közlekedési kapcsolat, közúti elérhetőség, akkor az általában a beruházást/befektetést is vonzza. A főutak korszerűsítése, bővítése a bevezetőben röviden bemutatott hálózaton történne, mely egyben erősíti a megye meglévő szerkezetét. (Ugyanez mondható el a Miskolc központú vasúti vonalak fejlesztéséről is.)
Az operatív programban ez a Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése, vagy az innováció vezérelt gazdaságfejlesztés BAZ megyében intézkedésnek felel meg. Ki kell emelni, hogy a megye központjának iparát és kereskedelmét, és ezen keresztül a megye gazdaságát jelentősen erősíti a Technológiai Park, high-tech zóna létrehozása (K+F+I tevékenységhez szükséges Technológiai Park létesítésének támogatása). A kereskedelem és ipar térbeli szerkezetének módosítására ható javaslatok: Leginkább az elmaradott térségekre vonatkozó javaslatok esetén értelmezhető ilyen jellegű hatás, melyek elsősorban a kereskedelem megerősítésére hatnak. Ezek pl. mezőgazdasági termékek, helyi termékek feldolgozása (faipar, élelmiszeripar), kertgazdálkodás további ösztönzése, s áttételesen az országos mellékúthálózat fejlesztése, valamint az innovációs tevékenységek fejlesztése (mezőgazdasági kutatóbázisok kialakítása). Az operatív programban ez a foglalkoztatás bővítése, valamint a megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése intézkedéshez kapcsolódik. 1. ábra: Az ipari parkok és térségi logisztikai központok javasolt rendszere a megyei területrendezési terv határozata alapján
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
44
6.3 A javaslatok hatása a mezőgazdaságra Kiemelendő stratégiai célnak tekintendő az a törekvés, hogy a mezőgazdasági tevékenységek során a térségi hagyományokhoz, meglévő munkakultúrához, és a termőhelyi adottságokhoz igazodó fejlesztések preferálása szükséges. Borsod-Abaúj-Zemplén megye az adottságait tekintve jelentős potenciállal rendelkezik a gyümölcstermesztés (Cserehát, Abaúj térsége), a zöldségtermesztés (különösen az intenzívebb, geotermikus energia adottságával rendelkező mezőgazdasági térségek), valamint az állattenyésztés területén (pl. különösen a Borsodi-mezőség dél-keleti része, és a megye kedvezőtlen termőhelyi adottságú északi térségei), valamint kiemelten kezelendő a megye területén lévő a szőlő és borkultúra (világörökségi területként nyilvántartott Tokaj-Hegyalja, és a Bükkalja). A mezőgazdasági termelés versenyképességére jótékonyan hatnak a programban szereplő tevékenységek, különösen az olyan műszaki beavatkozások, melyek egy terület termőhelyi adottságit javítják. Így például az öntözőrendszerek kiépítéséhez, valamint a geotermális energia felhasználásához szükséges infrastruktúra kiépítésének támogatása. A versenyképesség erősítése érdekében nagyon fontos hangsúlyozni a kedvező termőhelyi adottságok fenntartását, de ez minden esetben alapvető követelmény, a „jó mezőgazdasági gyakorlat” a gazdák érdeke is. A mezőgazdasági tevékenységek versenyképességét javítják az újítások (termékfejlesztés), az együttműködések, értékesítési láncok kialakításának támogatása, valamint a kkv-k marketingjének fejlesztése. Főként a hátrányos helyzetű térségekben kiemelkedő szerepe van a szaktanácsadási programok támogatásának, és a megfelelő szakképzésnek, továbbképzésnek. A program fejlesztési területenként határozta meg a preferált ágazatokat, melyek sorrendként is értelmezhetők. A program nemcsak a termelési feltételek erősítését célozza meg, hanem a mezőgazdasági termékek feldolgozását, a helyi termékek előállítását is. Ez a foglalkoztatás mellett egy-egy térség brand-jének alapjait is megteremtheti, mely későbbiekben jótékonyan hathat vissza a térség fejlődésére. A javasolt tevékenységek közül kiemelendő a mezőgazdasági kutató bázisok megalapítása, mely kutatásaival hozzájárulhat az adott Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
45
térség megfelelő termékszerkezetének meghatározásához, illetve eredményeivel folyamatosan elősegítheti a legjobb minőségű, legkevésbé költségigényű termékek előállítását. E kutatóbázisoknak viszont nemcsak kutatással, hanem egyfajta termelőket összefogó/segítő/tanácsadó bázisként is működnie kellene. A hagyományos ártéri tájgazdálkodás (ártéri halgazdálkodás, ártéri erdőgazdálkodás, gyümölcstermesztés, gyepgazdálkodás) támogatása szintén a program egyik kiemelt célja, mely hozzájárul a megye adottságaiban rejlő lehetőségek minél szélesebb körű kihasználását, és elősegíti az elmaradott térségek fejlődését (Taktaköz, Bodrogköz). Sajnálatos, hogy a fejlesztési koncepcióval ellentétben a vadgazdálkodás és a helyi vadfeldolgozás teljesen kimaradt a támogatandó célok közül, pedig az adottságok jelen vannak (kiterjedt erdőségek, vadállomány), s főként az elmaradott térségek több lábon állását segítheti elő. Összességében elmondható, hogy a stratégiai programban szereplő javaslatok a mezőgazdasági termelés szerkezetének helyi adottságokhoz történő igazítása felé hatnak, az ágazat több szempontú fejlesztését teszi lehetővé. A mezőgazdaság versenyképességére az operatív program intézkedései közül az 1. Borsod-Abaúj-Zemplén megye gazdasági teljesítményének és foglalkoztatásának bővítése a kiemelt térségek legversenyképesebb ágazataiban, valamint a 8. Foglalkoztatás bővítése a vidéki kistérségekben intézkedései hatnak. Az előbbi intézkedés a vállalkozások megtelepedését, az utóbbi pedig a mezőgazdasági termelés és feldolgozás infrastrukturális feltételeit teremtik meg. Együttesen a mezőgazdasági termelés versenyképességét, a stratégiai programban meghatározott tevékenységek/mezőgazdasági ágazatok fejlesztését teszi lehetővé. 6.4 A javaslatok hatása az erdőgazdálkodásra Borsod-Abaúj-Zemplén megye Magyarország egyik „legerdősebb vidéke”: a megye területének több mint 30%-án erdő helyezkedik el, ennek megfelelően az erdőgazdálkodásnak, mint hagyományos gazdasági ágnak kiemelt szerepe van az érintett térségekben. Az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény szerint a fenntartható erdőgazdálkodás feladata következő: 2. § (1) A fenntartható erdőgazdálkodás során a fenntartható használat követelményeinek megfelelve az erdei haszonvételek gyakorlása során törekedni kell az olyan módszerek alkalmazására, amelyek biztosítják, hogy az erdő megőrizze biológiai sokféleségét, természetességét vagy természetszerűségét, termőképességét, felújuló képességét, életképességét, továbbá megfeleljen a társadalmi igényekkel összhangban levő védelmi, közjóléti és gazdasági követelményeknek, betöltse természet- és környezetvédelmi, közjóléti (egészségügyiszociális, turisztikai, valamint oktatási és kutatási) célokat szolgáló szerepét és az erdővagyonnal való gazdálkodás lehetőségei a jövő nemzedékei számára is fennmaradjanak. (2) A fenntartható erdőgazdálkodás során a legfontosabb közérdekű feladat az erdők változatosságának megőrzése, az erdők fenntartása, felújítása és a védelmi, valamint közjóléti szolgáltatások biztosítása, melyek elvégzését az állam megfelelő eszközökkel biztosítja. Mivel a megye erdősültsége jelentős, ezért célszerűen erősíteni kell az ezzel foglalkozó társaságok működését, feladatuk színvonalas ellátása érdekében, illetve elő kell segíteni az erdőből, mint természeti erőforrásból élő vállalkozások megtelepedését. Ez különösen fontos, mivel többszörösen hátrányos helyzetű térségeket érintenek az erdőterületek, melyek problémáit csak komplex intézkedésekkel lehet megoldani. Az erdő javaira szerveződő vállalkozások beindulását, meglévők fejlődését, megerősödését a Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése alprogramon belül szereplő „mikro- és KKV-k termék és technológia fejlesztése és munkahelyteremtése” segíti elő. Mint hagyományosan preferált ágazat – a térség adottságainak megfelelően – a Tokaj-Hegyalja – Zemplén, Abaúj-Cserhát térségénél jelenik meg az erdészeti alapanyagok, faipari termékek feldolgozásának és gyártásának támogatása. Az ezzel foglalkozó vállalkozások megtelepedésére jótékonyan hat – a jelentős munkanélküliséggel sújtott településeken – a fejlesztési célú adókedvezmények és foglalkoztatási ösztönzők, valamint munkahely-teremtési támogatások nyújtása.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
46
Az operatív program intézkedései közül a 8. foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés kötődik a konkrét erdőgazdálkodási tevékenységekhez támogatásához. Az intézkedés kitér az erdőgazdálkodás infrastrukturális és eszközigényének korszerűsítésére, ahol a program mezőgazdasági tevékenységet végző szervezetek mellett – helyesen – az erdészeti társaságokat is kedvezményezettként nevezi meg. Célszerű lenne a kedvezményezettek körét annyiban pontosítani, hogy azt ki kellene terjeszteni a faipari, valamint a vadfeldolgozó vállalkozásokra is. Az erdőgazdálkodásnak az előírások szerint további feladata az erdő közjóléti szerepének erősítése, melyet közvetetten biztosíthat az operatív programban szereplő 4. a természeti és kulturális örökségértékek turisztikai célú fenntartható hasznosítása, ahol a turisztikai szolgáltatások fejlesztésével kapcsolatban szintén megjelennek az erdészeti gazdasági társaságok, mint kedvezményezettek. Az intenzivitása és a termelési cél miatt nem feltétlenül tekinthető erdőgazdálkodásnak, de az energetikai programcél szerinti javasolt erdősítés közvetetten hatással lehet az erdőgazdálkodással összefüggő tevékenységekre. A távfűtőművek korszerűsítése és fejlesztése a program szerint például a megújuló energiaforrások (biomassza) felhasználásának bevezetésével történhet. A biomassza energia előállítása érdekében erdősítést javasol a program, melynek energiaellátással összefüggő hatásán túl, a helyi gazdaságra (munkahelyteremtés, hozzáadott érték növekedése) is hatással van. A részcél összhangban van a megyei területrendezési tervben meghatározott erdőtelepítésre alkalmas terület övezetével is, ahol konkrét lehatárolással szerepelnek területek. E területek többsége a hátrányos helyzetű térségekben található. Ez hozzájárulhat e térségek foglalkoztatottságának és ezen keresztül a térség gazdaságának fejlődéséhez.
2. ábra: a BAZ megyei területrendezési terv Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete (piros) és Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete (zöld)
6.5 A javaslatok hatása az idegenforgalomra
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
47
A programban külön prioritás és intézkedés foglalkozik a turizmussal. Ennek főbb részei a turisztikai vonzerő és szolgáltatás fejlesztése, valamint a turisztikai szolgáltatások és együttműködések szervezése. A természeti és kulturális adottságok terén és turisztikai attrakciók tekintetében is kiemelkedően gazdag megye turisztikai teljesítménye messze elmarad a potenciálokban rejlő lehetőségektől. A program kitűzött célja, hogy a fejlesztések illeszkedjenek az országos jelentőségű, az aktív, a vallási és a zarándok turizmusra építő hálózati elemekre. Ez a szemléletmód hatékonyan segíti a térség lehetőségeinek minél jobb kihasználását. A megye turisztikai adottságai térségenként eltérő, ezért a program fejlesztési területenként célzottan határozza meg a támogatandó turisztikai fejlesztéseket. Ez lehetővé teszi, hogy az adott térség adottságai minél jobban kihasználásra kerüljenek, ugyanakkor csökkenti a felesleges párhuzamosságokat. A turisztikai támogatások eredményességének fokozása érdekében célszerű figyelembe venni a Borsod-Abaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozat által meghatározott turisztikai központok javasolt térbeli szerkezetének tervlapját is. A fejlesztések nagyobb hatékonysága érdekében fontos kiemelni a turisztikai desztinációk integrált fejlesztését, a kulturális örökségen és természeti értéken alapuló vonzerők és szolgáltatások együttes és összehangolt, térségi alapú fejlesztését és szervezését. Ez különösen a világörökségi területek (Tokaj-Hegyalja, Aggtelek) esetén követendő elv. A program „turisztikai termékenként” is meghatározza azokat a szükséges szakmai és földrajzi szempontokat (egészségturizmus, örökség- és kulturális, aktív és ökoturizmus, gasztronómiai és borturizmus, lovasturizmus), melyeket a megye egészének turisztikai fejlesztése során célszerű figyelembe venni. Ennek egyik alapja turisztikai együttműködések megszervezése. A turizmusra vonatkozó fejlesztési javaslat integrált szemléletmódot tükröz. Ez a szemlélet a megye turizmusának minél hatékonyabb fejlesztését segíti elő, és idegenforgalmának versenyképességét erősíti. 3. ábra: BAZ megyei területrendezési terv határozatának „turisztikai központok” című tervlapja
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
48
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
49
6.6 A javaslatok hatása a vízgazdálkodásra A vízgazdálkodás feladata összetett: a felszín alatti és felszíni vizekkel, a kapcsolódó létesítményekkel és tevékenységekkel, a vizek hasznosításával, valamint a vízkárokkal foglalkozik. A gazdaság tekintetében elsősorban a vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek támogatásának vizsgálatára javasolt helyezni a hangsúlyt. A vízzel való gazdálkodás térségi szinten elsősorban a mezőgazdasági termelésre van jelentős hatással. A jövőben egyre nagyobb problémát okoznak a szélsőséges időjárás okozta vízhiányos (aszályos) és árvizes időszakok rendszertelen és gyakoribb megjelenése, melynek ellensúlyozása, mérséklése kiemelt nemzeti/globális szintű feladat. 1
A vízkárelhárítással összefüggő tevékenységek a stratégiai programban a VIII. Mezőgazdasági termelés és a IX. Környezetállapot és környezetbiztonság javításával kapcsolatosan jelenik meg. A stratégiai és intézkedési program számos – egymásra épülő – tevékenységet határoz meg a vízkárelhárítás teljes körű kezelésével kapcsolatban. Így kiemeli a Hernád és Sajó településeket veszélyeztető folyószakaszainak rendezését, az árvízvédelmi előrejelző rendszerek, védelmi szervezetek, fejlesztését, árvízi szükségtározók kiépítését, meglévők rekonstrukcióját, körtöltések építését, nagyvízi mederrendezési tervek készítését. Fontos javaslat az öntözőrendszerek kiépítése, mely a mezőgazdasági termelés versenyképességét jelentősen növeli. A tájgazdálkodási rendszerek fejlesztését teheti lehetővé az árvíztározók építéséhez kapcsolódó vízpótlási kiépítésének (Cigándi, Inérháti árvíztározók környezete) javaslata, az ártéri tájgazdálkodás javaslata, mely utóbbi a Tisza és Bodrog mente hátrányos helyzetű térségeinek megélhetését segítheti elő. A javaslatok együttes megvalósítása a csapadék szélsőséges időbeli eloszlását egyensúlyozhatja ki, mely a mezőgazdasági termelés versenyképességének alapjait teremti meg. A tározók építésével kapcsolatban megjegyzendő, hogy ahol lehet, s nem zavarja az elsődleges funkciót, ott a tározók többcélú hasznosítását javasolt elsősorban támogatni, hiszen annak a településnek többlethasznot hozhat hosszabb távon (turizmus). Az operatív programban a foglalkoztatás bővítése a vidéki térségekben intézkedés alatt, mint a mezőgazdasági termelés versenyképességének javítása jelennek meg a vízkárelhárítással kapcsolatos, támogatandó tevékenységek (pl. öntözőrendszer kiépítése, valamint új tározók építéséhez kapcsolódó vízgazdálkodási rendszerek fejlesztése. 6.7 Javaslatok hatása a térség versenyképességére Általában megállapítható, hogy minden prioritás és intézkedés a megye egészének versenyképességét erősíti. Ezt különösen a kutatás-fejlesztés és innováció, a vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, valamint a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek prioritások keretein belül meghatározott tevékenységek javítják, de eltérő mértékben a további prioritások is ezt a célt szolgálják. Ugyanez állapítható meg az operatív program intézkedéseiről, azzal a különbséggel, hogy a támogatás ráfordítási költségei, arányai jelentősen befolyásolják a versenyképességre tett hatás mértékét. Érdekesebb a helyzet, ha a javaslatok egyes térségek versenyképességére tett hatását vizsgáljuk. A megye azon részei, ahol kedvezőbb az infrastrukturális ellátottság, valamint az ipar és kereskedelem működését szolgáló alapvető tényezők már eleve rendelkezésre állnak (függetlenül azok elavultságától, fejlettségi szintjétől) ott nagyobb a valószínűsége annak, hogy a programban meghatározott tevékenységek erősítik az adott térség versenyképességét. Ez főleg a megye központjára és térségére, valamint a jelentősebb főutak, gyorsforgalmi utak mentén elhelyezkedő térségekre igaz. Amennyiben olyannyira elmaradott egy térség, hogy a gazdaság alapjai erősen hiányosak (gyenge úthálózat, nagy távolságok, vállalkozói hajlam teljes hiánya, tőkehiány stb.), 1
Vízkár = a vizek többletéből vagy hiányából származó kár
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
50
ott csak nagy energia befektetéssel, és rengeteg munkával lehet eredményt elérni. Ezeknek a területeknek a versenyképessége várhatóan csak kisebb mértékben fog növekedni. A nagyobb hatékonyság érdekében e területekre komplex programot szükséges kidolgozni a következő időszakban. 6.8 Javaslatok hatása a foglalkoztatásra A javaslatok foglalkoztatásra tett hatása hasonlóképpen határozható meg, mint a versenyképesség esetén. Általánosságban megállapítható, hogy a programban szereplő javaslatok mindegyike – ám eltérő mértékben – a megye foglalkoztatottsági szintjének javítására hatnak. Ezek közül különösen a Vállalkozások versenyképességének javítása és foglalkoztatás ösztönzése, a mezőgazdasági termelés és feldolgozás, helyi termékek, valamint a Turizmus prioritás keretein belül meghatározott tevékenységek hatnak kedvezően a megye foglalkoztatottságára. A Kutatás-fejlesztés és innováció, valamint a Társadalom alkalmazkodóképességének javítása prioritások egyes tevékenységeinek inkább közvetett a hatása a foglalkoztatásra. Az előbbi esetben a kutatás és fejlesztési tevékenység eredményeinek helyben történő alkalmazása emelheti a foglalkoztatottak számát, az utóbbi esetben – elsősorban a szakoktatás színvonalának emelése – a szakképzet munkaerő arányának növekedése vonzhatja a befektetőket. A programban szereplő további prioritások – néhány alprogramot kivéve – kisebb-nagyobb mértékben ugyan, de kedvező hatással vannak a foglalkoztatásra. 6.9 A javaslatok hatása a műszaki infrastruktúra-hálózatra Műszaki infrastruktúra-hálózat alatt térségi szinten elsősorban a közlekedési hálózat (közúti, vasúti, kerékpáros, vízi, légi) elemeit, közműlétesítményeket (energia, ivóvíz stb.), valamint a vízgazdálkodás létesítményeit értjük. A helyzetelemzés megállapítja, hogy erősen leromlott állapotú a mellékúthálózat, a közösségi közlekedés nehézkes az aprófalvas térségben, illetve nem épültek ki a kombinált közlekedés feltételei, kevéssé hatékony a napi ingázást szolgáló belső vasúti közlekedési rendszer. Az aprófalvas térséggel kapcsolatban (Cserehát) az előbbieken túlmenően az is megállapítható, hogy a regionális kapcsolatok hiányosak. A gazdaság fejlesztése érdekében a legfontosabb a nagytérségi közlekedési kapcsolatok erősítése, fejlesztése, valamint a munkaerő-piaci központok elérhetősége (közút/vasút). A Nemzeti Közlekedési Stratégiára hivatkozva a terv most már megkülönbözteti azokat a várható fejlesztéseket, melyeket az NKS tartalmaz, s azokat, melyeket a megyei területrendezési terv ugyan meghatároz, de a fejlesztés csak 2020 utánra tehető. Az NKS által tartalmazott három fő közlekedési tengelyen tervezett fejlesztés jelentősen javítja az azon fekvő munka-erőpiaci központok elérhetőségét. A legjelentősebb pozitív hatása a 3. sz. főút 2x2 sávossá fejlesztése jelenti (M30 folytatása), mely lerövidíti Kassa és Miskolc közötti elérhetőséget, és javítja a közúti kapcsolat mellett fekvő járásközpontok elérhetőségét (Szikszó, Encs, közvetetten Gönc), ezzel jótékonyan hatva a gazdasági kapcsolatokra. Ugyancsak jelentős javulás várható a 37. sz. főút Gesztely és Mád közötti szakaszának 2x2 sávosítását, és a további szakasz rekonstrukcióját követően, mert így a Tokaj-Hegyalja történelmi borvidék településeinek elérhetősége is javul. Ez a fejlesztés Tokaj, Sátoraljaújhely, Sárospatak (s közvetetten a Bodrogköz) térségének gazdasági viszonyaira jótékonyan hat. A 26. sz. főút települési elkerülő szakaszainak megépítése a települési környezet és életminőség javítása mellett jelentősen meggyorsítja Miskolc elérhetőségét a megye keleti részeiről. A fejlesztések elmaradása a megye gazdaságának versenyképességének javulását veszélyeztethetik. Fontos ugyanakkor kiemelni, hogy az elmaradott térségek elérhetőségét csak részben oldja meg ez a fejlesztés. A stratégiai program külön foglalkozik a mellékutak felújításával, korszerűsítésével, bővítésével. Kiemeli, hogy az elmaradott régiók felzárkóztatása érdekében elengedhetetlen az országos mellékutak felújítása, karbantartása, fejlesztése. Itt elsősorban a Cserehát emelendő ki, mint nagy kiterjedésű, súlyos gazdasági, társadalmi problémákkal küzdő térség. A térség településhálózata, természeti adottságai (kiterjedt természetvédelmi területek) nem teszik gazdaságossá a közlekedéshálózat sűrűsítését, a zsákjelleg felszámolását (erre nem is tesz javaslatot a terv), ugyanakkor a jelentősebb közúthálózati elemek korszerűsítése, fejlesztése, egyes esetekben a kapcsolati hiányok felszámolása hozzájárulhat a térség további lecsúszásának megállításához. A program kiemeli a Krasznokvajda-Büttös-Szemere-Garadna kapcsolatot, ahol a
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
51
hiányzó Büttös-Szemere szakasz kiépítésére van szükség. (Az Észak-Csereháti településeknek majdnem 10 kmrel csökken a megépülő M30-as gyorsforgalmi út elérhetőségét!) A megyei területrendezési terv meghatározta a térségi jelentőségű mellékutak hálózatát, melyek a főutak közötti területek fő feltárását biztosítják. Ezeknek az utaknak a korszerűsítése különösen fontos a települések elérhetőségének javításában, emellett a helyi termékek piacra juttatását, a gazdasági vállalkozások megtelepedését, a járásközpontok elérhetőségét, a turizmus fejlődését is elősegítheti. A térségi jelentőségű mellékutak hangsúlyosabb támogatása azért megfontolandó, mert a megyében több, mint 2100 km hosszú országos mellékút hálózat található, miközben az operatív programban mindössze 100 km-re, a mellékúthálózat kevesebb, mint 5%-ának korszerűsítésére terveznek forrást elkülöníteni. A térségi jelentőségű mellékutak felújításának nagy valószínűséggel nagyobb a gazdasági hozadéka. Hangsúlyozzuk, hogy a térségi jelentőségű mellékúthálózat korszerűsítése önmagában nem oldja meg a hátrányos helyzetű térségek problémáját (ehhez további szinergikus hatású fejlesztést is kapcsolni kell, mint ahogy a programban ez meg is jelenik), de a fejlesztések elmaradása jelentősen hozzájárul e térségek további zsugorodásához.
4. ábra: Borsod-Abaúj-Zemplén területrendezési terv alapján
megye
távlati
közlekedési
közúthálózat
a
hatályos
megyei
A munkaerő-piaci központok elérhetősége mellett figyelemmel kell lenni a humán szolgáltatások elérésére, az ügyintézés elősegítésére is, ezért a járásközpontok elérhetőségének javítását is fontos kiemelni. A műszaki infrastruktúra-hálózatok rendszerét kiegészíti és javítja a kerékpárút-hálózat fejlesztése. A kerékpárút-hálózat a (rövid távolságú) tömegközlekedés alternatívájaként is felfogható, de – főleg a természeti és építészeti értékekben gazdag területeken, valamint a világörökségi területeken – turisztikai szerepet is betölthet. A program a hivatásforgalmú és a turisztikai funkciójú kerékpárút hálózat fejlesztését külön kezeli, de jelentősen elősegítheti a kerékpárút-hálózat fejlődését.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
52
A közúthálózat fejlesztését egészíti ki az önkormányzati utak fejlesztése és korszerűsítése. A program a menetrendszerinti buszjáratainak útvonalait, valamint az ipari parkok területeit emeli ki, melyeknek fejlesztése valóban elősegíti a munkaerő eljutását, ugyanakkor bizonyos térségekben a turisztikai helyszínek, attrakciók jobb elérhetőségét is javasolt elősegíteni. A műszaki infrastruktúra hálózatokra önmagában kevés hatással van, de a hálózatok működésének összehangolását jelentősen javítja az intermodális csomópontok és vasútállomások fejlesztése. A vasúti fejlesztési javaslatok hozzájárulhatnak Miskolc elérhetőségének javításához. A pályaudvarok fejlesztését külön tevékenységként sorolja fel a program. A pályaudvarok, vasútállomások fejlesztése – különösen a kiemelt turisztikai helyszínek közelében – alapvető fontosságú, hiszen a települések, városok „második kapujaként” is tekinthetők. Többször tapasztalható, hogy nemcsak a pályaudvarok, hanem azok környéke is leromlott, nem illeszkednek szervesen a településképhez. A fejlesztéseket úgy célszerű végrehajtani, hogy az a vasútállomás közvetlen környékének fejlesztésével, a településkép javításával is együtt járjon. Nemcsak a vasútállomások fejlesztéséhez kapcsolódik a multimodális kapcsolatok fejlesztése. Ezeken a pontokon a tömegközlekedők más járművön folytatják tovább az utazásukat. A multimodális csomópontok fejlesztése, színvonalának emelése, gördülékennyé teszi az átszállást. A fejlesztéseket lehetőség szerint minden nagyobb jelentőségű vasútállomásra, vasútállomással rendelkező járásközpontra, valamint buszpályaudvarra célszerű kiterjeszteni. A vízgazdálkodással és energiaellátással összefüggő műszaki infrastruktúrával kapcsolatos hatásokat a megfelelő fejezetben tárgyaljuk. 6.10 A tervezet hatása az energiaellátásra Az energiaellátás fejlesztésére vonatkozó elképzelések párhuzamosan két prioritásban jelennek meg. Az egyik prioritás a megújuló energiaforrások arányának növelésére, a másik prioritás a szénbányászatra alapoz. Az Európai célkitűzésekkel összhangban a program az energia megújuló energiaforrásokból történő előállításának és helyi felhasználásának ösztönzését, valamint az energiahatékonyság növelését irányozza elő. Az alprogramok mindegyike a szén-dioxid kibocsátás csökkentését segítik elő, melyek lelassítják a globális éghajlat-változást. A megújuló energiaforrások esetében a program a megye „helyben lévő” természeti adottságaira alapoz: köztük különösen a biomasszára (a mezőgazdasági melléktermékek, erdősítés), és a geotermikus energiára (termálvizek) alapoz, de fontosnak tartja a vízenergia, valamint a szélenergia hasznosítását is. Az energiaellátó rendszerek struktúrájának változását, valamint a megújuló forrásból származó energia helyben történő felhasználását eredményezheti az 1 falu – 1 MW program. Ez tulajdonképpen a „központosított” energiatermelés felől egy decentralizált és szigetszerű energiatermelési rendszer felé történő elmozdulást eredményezhet, amely amellett, hogy olcsóbbá teheti az energiát, a közösségek energiakereskedelembe történő bekapcsolódását is lehetővé teszi. Ugyanakkor ez csak úgy oldható meg, ha a jelenleg rendkívül rugalmatlan magyar villamos-energia rendszer miatt a megújuló energiatermelés betáplálása érdekében energiatárolók épülnek. Ebből következően az energiahálózat műszaki infrastruktúra-hálózatának jelentős változására lehet számítani. Az energiaellátás struktúrájának változását „több irányból” biztosítja a program a minél eredményesebb hatás érdekében. A szén-dioxid kibocsátásának csökkentése a megújuló energia minél szélesebb körű alkalmazásával lehetséges: a program javaslata megújuló energiatermelő kiserőművek építése, épületek energiahatékonyságának növelése, meglévő erőművek, távfűtőművek korszerűsítése szintén jelentősen módosíthatja a jelenlegi műszaki infrastruktúra-hálózatot. A javaslat csak szemléletformálással lehet hatékony, hiszen a lakosság energiafelhasználását is meg kell változtatni.
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
53
A fenti célok szorosan összefüggnek a levegőminőség javításával – szállópor koncentráció csökkentése –, melynek érdekében mind az iparban, mind a lakosságnál előnyben kell részesíteni a tüzelőanyag-váltást. A program az energiaellátás fejlesztését nemcsak a megújuló energiaforrások felhasználásának támogatására, hanem a megyében található jelentős szénvagyonra is alapozza. A program konkrét bányanyitásokat, 1-4 MW-os kiserőművek, és a 100-200 MW-os széntüzelésű villamos-energiatermelő erőművek létesítését javasolja. A program megfogalmazza, hogy a lakosság és a közületek széntüzelésre történő átállásához biztosítani kell a modern, környezetbarát lakossági és intézményi kazánok hazai gyártását. A szénenergia használatára vonatkozó gazdasági hatáselemzés előtt érdemes felidézni a Nemzeti Energiastratégia vonatkozó fejezetének (6.2.4 Szénkészletek hasznosítása) főbb megállapításait.
„Hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a szénfelhasználás természetesen csak korszerű, magas hatásfokú nagyerőművekben történhet. A szén-alapú villamosenergia-termelés a jelenlegi magas CO2intenzitása miatt azonban várhatóan elveszti versenyképességét.”
„A szénvagyon a jövő egyik biztonsági tartalékának tekinthető, szükséges megőrizni a kapcsolódó szakmakultúrát.”
„A szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra (jelenleg a lignitre) alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni a meglevő infrastruktúrát.”
„A jelenlegi viszonyok között azonban CCS technológiával kiegészített erőmű létesítése csak jelentős támogatással lenne megvalósítható, mivel a leválasztási technológiák még nem piacérettek és magas a beruházási költségük. (…) A piacérettség elérése Európában csak a 2025-30 körül várható, ekkor a klímapolitika irányok figyelembe vételével célszerű lehet valamennyi fosszilis energiahordozót használó erőmű működtetéséhez alkalmazását feltételül szabni.”
2
(Ehhez kapcsolódik az 5.4 technológiai fejlődés fejezetének megállapítása: „Jelenleg azonban az egységnyi kibocsátás csökkentésre jutó költség tekintetében a CCS technológia a legdrágábbak egyike, jelentősen meghaladja a megújuló energiaforrások azonos fajlagos költségét, valamint a leválasztott CO2 vegyipari alapanyag is egyben, aminek hasznosítása előnyösebb is lehet a földalatti tárolásnál.”
„(…) az adottságok kihasználása és a potenciál jövőbeni kiaknázása végett célszerű tovább vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát. E tevékenységek folytatása egy esetleges demonstrációs projekt megvalósításához is elengedhetetlenek.”
Az Energiastratégia alapján összességében megállapítható, hogy a technológiai fejlődéssel a jövőben továbbra is létjogosultsága van a szénerőműveknek, de a globális éghajlatváltozás megállítása érdekében folyamatosan csökkenteni kell az üvegházhatású gázok kibocsátás. A szén alapú energiatermelés jelentős szén-dioxid kibocsátással jár, ennek csökkentése, a keletkező üvegházhatású gázok leválasztása és elhelyezése jelenleg igen költséges technológiával biztosítható (CSS) más energiatermelési rendszerekhez képest, és számos környezetvédelmi, földtani, technológiai kérdést vet fel. Ugyanakkor – az Energiastratégiával összhangban – a szakmakultúra fenntartása érdekében – a gazdaságosan kitermelhető szénvagyonra alapozva – továbbra is célszerű üzemeltetni a szénkitermelést és a környezetvédelmi és gazdasági szempontoknak megfelelően fejleszteni az infrastruktúrát, illetve biztosítani kell a humáninfrastruktúra képesítését. Azaz a megyének a következő időszakban fel kell készülnie az új 2
CCS = Carbon Capture and Storage (Szén-dioxid leválasztása és tárolása)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
54
technológiára alapozott energiatermelés feltételeinek biztosítására. Ennek számottevő foglalkoztatási vonzata is lehet. Ugyanakkor kérdéses, hogy a Nemzeti Energiastratégia 2030 dokumentum által megfogalmazottakkal mennyire van összhangban a következő támogatási időszakban a szénbányászatra épülő villamos-energiatermelő erőmű indítása (5. Borsod-Abaúj-Zemplén megyei energiaprogram intézkedése). Ennek érdekében az Energiastratégiát idézve „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát.” Ez akár konkrét K+F+I projekt is lehet!
6.11 Összefoglalás A stratégiai és operatív program javaslatait, intézkedéseit megvizsgálva összességében megállapítható, hogy azok javítják a megye versenyképességét, emelik a lakosság foglalkoztatottságának szintjét, valamint jótékony hatással vannak a különböző gazdasági ágak fejlődésére. Ennek egyik motorja várhatóan a Miskolcon tervezett Technológiai Park lesz, amely a jövőben K+F+I tevékenységek helyszíne lesz. A program a mezőgazdaság fejlesztését a térségi hagyományokra, a meglévő munkakultúrára, és a termőhelyi adottságokra alapozza, melyhez széleskörű, vállalkozásokat és infrastruktúra fejlesztését, kiépítését támogató intézkedéseket határoz meg. A javaslatok, intézkedések összességében hozzájárulnak a mezőgazdaság versenyképességének javításához. Emellett célszerű támogatni a vadgazdálkodást és a vadfeldolgozást is, hiszen a megye adottságai (magas erdősültségi arány) erre jó alapot szolgáltatnak, és elősegíthetik a hátrányos helyzetű térségek több lábon állását. A vízgazdálkodáshoz kapcsolódó fejlesztések nagy mértékben hozzájárulhat a megye mezőgazdaságának versenyképességéhez az év víztöbbletes és vízhiányos időszakainak kiegyensúlyozásával. A műszaki infrastruktúrát érintő tervezett beavatkozások összességében javítják az elérhetőséget, ugyanakkor az országos mellékúthálózat esetén a területrendezési tervben kijelölt térségi jelentőségű mellékutak fejlesztésére célszerű a hangsúlyt fektetni, mivel azok a főutak és gyorsforgalmi utak között 3 elhelyezkedő térségek fő feltáró útjai, s korszerűsítésüknek várhatóan nagyobb a hozadéka. Az energetikai javaslatok többsége a megújuló energia használatára teszik a hangsúlyt, és segíti az energiaellátás szerkezetének fokozatos átalakulását (egyensúly feltételeinek megteremtése az országos és regionális, valamint helyi szintű energiaellátás között). Emellett a megyének a jövőben célszerű felkészülnie a tisztaszén alapú technológia befogadására a bányászati szakmakultúra fenntartására irányuló tevékenységek támogatásával. Ebben a támogatási ciklusban a szénalapú villamos-energiatermelő erőművek építése az intenzív szén-dioxid kibocsátás, és a tisztaszén technológia drágasága miatt még nem időszerű (a technológia a Nemzeti Energiastratégia szerint várhatóan 2025/2030-ra válik piacéretté). De még ebben az időszakban „célszerű vizsgálni és részleteiben kidolgozni a földtani, technológiai, környezetvédelmi és jogi feltételeket, különös tekintettel a felelősségi körökre, megőrizni a geológiai kutatások eredményeit, adatbázisait és 4 biztosítani a földalatti tárolóképesség, mint nemzeti kincs feletti ellenőrzés jogát” . Bár hazánk jelentős szénvagyonnal rendelkezik, a kitermelés során szem előtt kell tartani, hogy a jövő egyik biztonsági tartalékának is tekintendő. Bár területi stratégiai célok nem kerültek meghatározásra sem a stratégiai sem az operatív programban, de néhány prioritás (pl. mezőgazdaság, turizmus, vállalkozások versenyképességének javítása) fejlesztési területenként tartalmazza a preferált fejlesztési javaslatokat. Ez elősegíti az eltérő adottságú és helyzetű
3
A térségi mellékút több település megközelítését teszi lehetővé, több embert, gazdasági szereplőt érint.
4
Nemzeti Energiastratégia 2030
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
55
térségek hatékonyabbnak tekinthető integrált fejlesztését (pl. világörökségi területek, elmaradott térségek, Borsodi tengely). A többszörösen hátrányos helyzetű térségek hatékonyabban fejleszthetők, amennyiben integrált területfejlesztési program készül területére. Különösen igaz ez a nagy kiterjedésű Cserehát aprófalvas térségére, mely rendkívül változatos táji- és természeti adottsággal rendelkezik. A területen – a kedvezőtlen termőhelyi adottságok ellenére – hagyományai vannak a mezőgazdasági termelésnek, jelentős erdőterülettel rendelkezik, ebből következően jelentős turisztikai és vadgazdálkodási potenciállal rendelkezik. A program a térség fejlesztésére vonatkozó javaslatai nem integráltan, hanem külön a szakágakhoz kapcsolódóan (mezőgazdaság, turisztika) jelennek meg, eltérő hangsúllyal. A térség további lecsúszása csak integrált programra alapozott, célzott támogatással akadályozható meg. Ezért célszerű ezekre a térségekre – a BorsodAbaúj-Zemplén megye területrendezési irányelvekről, ajánlásokról és intézkedésekről szóló 37/2009. (IV. 30.) önkormányzati határozattal összhangban – egy olyan integrált területfejlesztési koncepció és program kidolgozását támogatni, mely javaslatot tesz a helyben élők életminőségének javítására, a foglalkoztatottsági szint emelésére, a természeti adottságokhoz igazodó racionális tájhasználatra, a természetvédelmi területek természetkímélő gazdálkodására, táji, természeti, kulturális örökség megőrzésére, a helyi agrár, erdészeti, vadgazdálkodási termék feldolgozás lehetőségének feltárására, a turisztikai potenciál kihasználására, valamint az ezekre települő vállalkozások támogatására. A program kidolgozását célszerű közösségi tervezés keretein belül végezni, mert a tapasztalatok szerint már ez a módszer is aktivizálja a helyben élőket. 5. ábra: A BAZ MTrT határozata a komplex tájgazdálkodást igénylő térségekről (sötétzölddel a dombvidéki, élénk zölddel a pusztai, kékkel a történelmi ártéri tájgazdálkodás térsége)
Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
56
7. KÖZÉRTHETŐ ÖSSZEFOGLALÓ Borsod-Abaúj-Zemplén Megye Fejlesztési Program Javaslattételi szakasz dokumentációja 2014. júniusában készült el, a területfejlesztési koncepció, a területfejlesztési program és a területrendezési terv tartalmi követelményeiről, valamint illeszkedésük, kidolgozásuk, egyeztetésük, elfogadásuk és közzétételük részletes szabályairól szóló 218/2009.(X.6.) Korm. rendelettel összhangban. A program első kötete tartalmazza a Korm. rendelet 1. melléklete szerint a megye társadalmi, gazdasági, környezeti helyzetének részletes elemzését, a második kötet pedig a fejlesztési program munkaanyagát. A program előzetes egyeztetése a jogszabályi követelményeknek megfelelően 2014. február és május között történt meg. A vélemények és módosítási javaslatok figyelembe vételével a koncepció 2014. júniusában átdolgozásra került. Az átdolgozott program következetesen figyelembe vette a környezetvédelmi vonatkozású fejlesztési javaslatokat, illetve a kidolgozott fejlesztési célokhoz kapcsolódó környezetvédelmi célzatú kiegészítési, módosítási javaslatokat. A koncepció környezeti hatásainak értékelése az egyes tervek, illetve programok környezeti vizsgálatáról szóló 2/2005.(I.11.) Korm. rendelet figyelembe vételével került kidolgozásra. A tematika a Korm. rendelet szerinti általános tartalmi követelményekkel összhangban épül fel. A Nemzeti Környezetvédelmi Program a környezeti problémák felszámolása és az értékek megőrzése érdekében meghatározza a legfontosabb célkitűzéseket, melyek különböző mértékben kapcsolódnak a megyei területfejlesztési programhoz. A környezeti értékelés –táblázatos formában - bemutatja, hogy a Nemzeti Környezetvédelmi Program tematikus akcióprogramjai milyen területfejlesztési tervi relevanciával bírnak. A program hiányosságai közé tartozik a barnamezős területek kármentesítésére, és a bányászattal összefüggő vízkitermelés hasznosítására vonatkozó intézkedések és tevékenységek, valamint a megyében fontos (Cserehát, Borsodi Mezőség) tájfenntartó gazdálkodás sem kerül hangsúlyozásra a programban. A környezeti értékelés 3.2 – 3.6 fejezetei részletesen értékelik a tartalmi követelményeknek megfelelő szempontok szerint a program környezetvédelmi összefüggéseit: 3.2. Környezetvédelmi célok és szempontok megjelenése, összefüggései a megyei területfejlesztési programban; 3.3. A környezeti állapot várható (negatív / pozitív) változásai a programban megfogalmazott prioritások elérésének hiányában; 3.4. A program prioritásainak várható közvetlen hatásai az egyes környezeti elemekre és rendszerekre; 3.5. A programban javasolt prioritások várható közvetett és közvetlen negatív környezeti hatásainak feltárása A fejezetenként különböző szempontok alapján készült értékelés azt igazolja, hogy a program prioritásainak elmaradása meghatározóan kedvezőtlen hatással lehet a megye környezetminőségére. A program prioritásainak megvalósulása ezzel szemben kiemelten pozitív hatású lesz társadalmi, gazdasági és környezeti szempontból egyaránt. A fejezetekben kiemelt negatív hatások (pl. szénbányászat fejlesztése, nehézipar fejlesztése) a részletes programozások, a részletes tervezések során a környezetvédelmi követelmények fokozott érvényesítésével mérsékelhetők. A környezeti értékelés vizsgálta a programban foglaltak országhatáron átnyúló hatásait is. Az értékelés alapján megállapítható, hogy környezetvédelmi szempontból a stratégiai célok a szomszédos Szlovákiát – meghatározóan határmenti térségeit – kedvezőtlenül nem érintik. A társadalmi, gazdasági kooperációra vonatkozó fejlesztési javaslatok viszont mindkét ország számára meghatározóan fontosak és hasznosak lehetnek. Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Fejlesztési Program Környezeti értékelése
57