Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről

Közgyűlés

2015. május 5. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont 1. sz. melléklet

Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2014. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről

Budapest, 2015

-1-

Tartalomjegyzék BEVEZETŐ .................................................................................................................................................... - 3 ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ............................................................................................... - 3 I.

AZ AKADÉMIA FEJEZET ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI ADATAI ....... - 8 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 1.5. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 5. 6.

II.

KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS ................................................................................................ - 9 A 2014. évi költségvetési támogatás levezetése ................................................................................... - 9 Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata ............................................................................................. - 12 A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei .............................................................................. - 13 Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői ............................ - 15 Létszámok ................................................................................................................................... - 17 BEVÉTELEK ............................................................................................................................ - 19 Bevételi struktúra ........................................................................................................................ - 19 A pályázati bevételek alakulása ...................................................................................................... - 21 KIADÁSOK ............................................................................................................................... - 22 Kiadási struktúra ........................................................................................................................ - 22 Intézményi kiadások ..................................................................................................................... - 22 FEJEZETI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, VERSENYPÁLYÁZATOK ......................................... - 24 MARADVÁNYOK ..................................................................................................................... - 33 LÉTSZÁMOK............................................................................................................................ - 33 A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA ..................................................................... - 37 -

1. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.3. 3. 3.1. 3.2. III.

AZ AKADÉMIAI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE ............ - 50 -

1. 1.1. 1.2. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A 2014. ÉVI VAGYONI HELYZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA ................................................. - 40 AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA ........... - 42 Az immateriális javak értékének alakulása ..................................................................................... - 42 Az ingatlanok értékének alakulása ................................................................................................. - 42 Változások az ingatlanállományban ............................................................................................... - 42 Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása .................................................................................. - 46 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA .................................... - 47 Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2014. évi helyzetének alakulása.................................................................................................................................... - 49 Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban .................................... - 49 -

KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓINTÉZETEK ................................................................... - 50 A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai ............................................................ - 58 Létszámhelyzet* ........................................................................................................................... - 59 TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA ................................................................... - 60 AZ MTA KÖNYVTÁR ÉS INFORMÁCIÓS KÖZPONT............................................................. - 65 MTA TITKÁRSÁG .................................................................................................................. - 69 A SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA .................................. - 71 MTA TERÜLETI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGA .............................................. - 72 MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT ................................................................ - 73 MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK ................................................................................................ - 74 OTKA IRODA ......................................................................................................................... - 76 -

IV.

A FEJEZETI KEZELÉSŰ TÁMOGATÁSOK ALAKULÁSA ............................... - 79 -

V.

MELLÉKLETEK LISTÁJA ............................................................................................. - 83 -

-2-

Bevezető A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. tv. 9.§ (2) bekezdés f) pontja szerint az Akadémia Közgyűlésének kizárólagos, át nem ruházható hatásköre a Magyar Tudományos Akadémia (a továbbiakban: MTA) előző évről szóló költségvetési beszámolójának jóváhagyása. A beszámoló tartalmazza a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról és a gazdálkodásról szóló összefoglalót. Jelen összeállítás magában foglalja az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok 2014. évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek tevékenységéről szóló beszámolót is.

Összefoglaló megállapítások A 2014. évi költségvetés fő adatai A 2014. év a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési, gazdálkodási szempontból kiegyensúlyozott gazdálkodást hozó, eredményes év volt. A fejezet 2014. évi költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátás forrásait. Az Akadémia 2014. évi költségvetési adatainak elemzése alapján a következő főbb megállapítások tehetők: 

Az MTA fejezet 2014. évi jóváhagyott költségvetési támogatása 49 085,5 millió Ft volt (13,8%-kal magasabb az előző évinél), ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása 27 549,9 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás összege 21 535,6 millió Ft volt. Kiemelendő: o az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása, o az 1 742,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás, o a Lendület program 3 388,7 millió Ft összegű támogatása, o a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének 3 600 millió Ft összegű támogatása.



2014-ben 14 118,0 millió Ft saját bevételt terveztünk, így a fejezet tervezett összkiadása a költségvetési törvény szerint 63 203,5 millió Ft-ot tett ki.



A 2014. évi tényleges felhasználási adatok alapján a fejezet kiadása 65 999,8 millió Ft volt, ami több mint 2 milliárd Ft-tal haladta meg a tervezettet. A fejezet saját bevétele 2014-ben 25 520, 9 millió Ft-ot tett ki, amely 10,5%-kal magasabb az előző évinél. -3-



A költségvetési támogatás közel háromnegyede (74,8%) közvetlen kutatási célokat szolgált. (2013-ban ez az érték 71,5% volt.) Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára kifizetett támogatás aránya 18,6%-ot tett ki, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2 %-ról 6,6% -ra csökkent.



Az MTA fejezet 2014-ben 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai – nem MTAkutatóintézetben megvalósuló – tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. (2013-ban 7,5 milliárd Ft-ot fordított a fejezet erre a célra.)



A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2014-ben 5 255 fő volt, ez gyakorlatilag megegyezik a 2013. évi adattal. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma 3 082 fő, ez 11 fővel több a 2013. évinél.

A 2014. évi vagyongazdálkodás összefoglaló jellemzése Az Akadémia vagyonával (ingatlan, ingó, társasági részesedések) való 2014. évi gazdálkodás a két évvel korábban – az akadémiai intézményi integrációval párhuzamosan – a teljes szabályozási környezet új alapokra történő helyezésével megindított folyamat kiteljesedéseként értékelhető. A feleslegessé váló, jelentős felújításra szoruló és ezért gazdaságtalanul üzemeltethető ingatlanok értékesítése felgyorsult, az Akadémia érdekeit nem szolgáló, előnytelen ingatlanhasználati megállapodásokat megszüntettük. Az Akadémia gazdasági társaságokban való részesedések közgazdasági felülvizsgálatát immár folyamatba építve érdemi tisztulást értünk el a vállalati portfólióban, amely részeként egyrészt az Akadémia alapfeladatától távoli tevékenységű, másrészről a nem kielégítő jövedelmezőségű, sokszor ráfizetéses cégektől váltunk meg. Közép távon a korábban jellemzősen spin-off cégekként létrehozott, mára – küldetésüket teljesítve – azonban az Akadémia érdekeit nem szolgáló társaságok további radikális csökkentésére törekszünk. Az elmúlt évek kiteljesedett célzott pályázati lehetőségei eredményeként – a belső összetétel arányainak változatlansága mellett – mind az ingatlan-, mind az ingóvagyon változását továbbra is az értéknövekedés, azaz a korszerűsödés folyamata jellemzi.

-4-

A gazdálkodást meghatározó főbb programok, projektek az MTA fejezetben

MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza A Kormány 8 milliárd Ft-os támogatásával, 2014-ben megkezdődött az MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kutatóházának építése. A Nemzeti Színház, a Művészetek Palotája, a Millenniumi Városközpont és a lágymányosi egyetemi campus közelében épülő kutatóház annak a 2010-ben elindított, átfogó akadémiai programnak a keretében készül el, amelynek eredményeként kutatóintézeti célokra nem alkalmas, drágán fenntartható, a városban szétszórtan elhelyezkedő ingatlanok helyett, a versenyképességet biztosító, korszerű, hatékonyan üzemeltethető, a tudományterületek együttműködését tudatosabban erősítő, 21. századi színvonalú kutatóközpontokban folytathatják munkájukat a kutatók. Az infrastruktúra-fejlesztési program első jelentős beruházása a 2013 őszén felavatott, a lágymányosi egyetemi campuson megtalálható Természettudományi Kutatóközpont felépítése volt. A jelenlegi beruházással felépülő épületben az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont, valamint az MTA Közgazdasági és Regionális Tudományi Kutatóközpont kap helyet. Az épület tervezésénél és kivitelezésénél az energiatakarékos, a világszínvonalú kutatási lehetőségeket biztosító MTA Természettudományi Kutatóközpontjában már bevált megoldásokat alkalmazzák. Az MTA az épület kivitelezéséhez 2014. április 1-jén kapta meg a hatóságoktól a jogerős építési engedélyt, majd az év folyamán lefolytatta a kiviteli tervek készítéséhez, továbbá az épület szerkezetépítésének kivitelezéséhez szükséges közbeszerzési eljárásokat. Év közepén elkészültek az épület kiviteli tervei, majd a pályázaton nyertes kivitelező szeptember hónapban megkezdte az épület szerkezetének építését. Az épület szerkezete a tervek szerint 2015 júniusában fog elkészülni. A kutatóközpont az elkészült tervek alapján a IX. kerületben a Vaskapu utca 41. és a Tóth Kálmán utca 4. szám alatt található területen három tömbből – egy nyolc-, egy hat és egy négyemeletes épületből – fog állni. A nyolcemeletes bölcsészettudományi tömbben a régészet, az irodalom, a néprajz, a művészettörténet, történelem és a filozófia művelői kapnak helyet. A négyemeletes társadalomtudományi tömbben a politikai és jogtudományi, a szociológiai, kisebbségkutatási, valamint a közgazdaságtani szakterületek kutatói dolgoznak majd. A hatemeletes épülettömb helyet ad a könyvtárnak, szeminárium termeknek és az archívumoknak is. A könyvtári szinteken számtalan kötet elérhető lesz szabadpolcos rendszerben és a pinceszinten elhelyezkedő tömör raktárban. A 2014 szeptemberében megkezdett munkák nyomán tervek szerint a kulcsrakész épület 2016. II. negyedében fog elkészülni.

Kiválósági központok A felsőoktatás és az akadémiai kutatóintézet-hálózat együttműködésének új terepe a közös kiválósági központok kialakítása. A kiválósági központok célja a kormányzat felsőoktatási és kutatási innovációs politikájának támogatása, a felsőoktatás és az akadémiai intézményhálózatok együttműködésével (részben) új kutatási innovációs centrumok kialakítása, melyek képesek külföldről is kutatókat hazánkba vonzani. -5-

Akadémiai kutatóközpontok (MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont, MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont, MTA Természettudományi Kutatóközpont) egyetemi partnerekkel 2014ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indítottak a precíziós gyógyászat biológiai alapjai, az extrém anyagok, energiák és technológiák, valamint a MEDinPROT fehérjetudományi kiválósági együttműködés témakörében. Ezekhez a kutatásokhoz az Akadémia mindösszesen 330 millió Ft támogatást biztosított. Az első éves beszámolók szerint az eredmények ígéretesek, így indokolt a program kiterjesztése.

Szakmódszertani pályázat A Magyar Tudományos Akadémia 2014-ben először hirdetett nyílt jellegű pályázatot a szakmódszertan tudományos megalapozását és megújítását segítő, alapvetően új vagy a hazai módszertani hagyományokra építő, interdiszciplináris kutatások 12 hónapon át történő támogatására. A pályázati támogatási időszak alatt a nyertes pályázók kidolgozzák a szakmai fejlesztés koncepcióját, feltárják a személyi és tárgyi feltételeket, felmérik a szükséges feladatokat, valamint elkészítik az újonnan kidolgozott, illetve tovább fejlesztendő szakmódszertani program hatástanulmányát. A felhívásra 88 pályázat érkezett: 71 pályázat felsőoktatási intézményből és 17 pályázat MTA kutatóközpontból, illetve kutatóintézetből. A benyújtott pályázatok témájuk szerint igen változatosak voltak: a fizikától a matematikán, a természettudományokon át a magyar nyelv és irodalom, az idegennyelv-oktatás, az ének-zenei és művészeti oktatás, valamint a hátrányos helyzetűek oktatása, a pedagógia, a pszichológia és az egészségnevelés témájáig sokféle szakterületet képviseltek. A pályázatokat a Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottságának tagjaiból álló zsűri 2014. december 9-i ülésén bírálta el. A zsűri a beérkezett pályázatokat általában magas színvonalúnak ítélte. Nagyra értékelte a munkatervek szakmai megalapozottságát és kidolgozottságát, és javaslatát a 2015. évre rendelkezésre álló 50 millió forintos támogatási keret figyelembe vételével hozta meg.

Folytatódó ingatlan-korszerűsítések Az akadémiai intézményrendszer racionalizálásával együtt elindult ingatlan-korszerűsítési folyamat következő elemeként megkezdődött az MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (MTA SZBK) épületének rekonstrukciója. Az MTA SZBK 2014. évben a beruházás első szakaszának lezárásához 500 millió Ft akadémiai támogatásban részesült. A rekonstrukció első üteme során megvalósul a fő laborépület fűtésének teljes rekonstrukciója, illetve az épület hőszigetelése. Az új fűtési rendszer alkalmas lesz az épület szabályozott fűtésére-hűtésére. Az átalakítás során az elektromos hálózat modernizálása is megtörténik és új villám védelmi rendszer kerül felszerelésre.

-6-

Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont 2014. évben 650 millió forint központi akadémiai támogatást nyert a csillebérci telephelyén lévő főépületének felújítására. Ez egy átfogó rekonstrukció első üteme, melynek során az épületben lévő szolgálati lakások felszámolásra kerülnek, az épület belső átalakításával és a további ingatlanfejlesztéssel (egy új modern kutatóépület építésével) megoldhatóvá válhat a Földrajztudományi Intézet, valamint a Földtani és Geokémiai Intézet elhelyezése.

Nemzeti Agykutatási Program (NAP) A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) célja a hazai agykutatás meglévő egyetemi és MTA kutatóintézményi bázisának megerősítése, ennek érdekében kiemelkedő laboratóriumok, klinikai kutatóműhelyek és vállalkozások K+F együttműködési feltételeinek megteremtése, új innovációs eredmények elérése, és a hazai egészségipar nemzetközi versenyképességének növelése. A 2017. december 31-ig 12 milliárd Ft összegű támogatással megvalósuló program az agykutatás infrastruktúrájának fejlesztését, és az infrastruktúra kihasználtságának és eredményességének optimalizálását valósítja meg. A támogatás felhasználása konzorciális keretek között történik. A konzorcium vezetője az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet. A konzorcium tajga még az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, a Debreceni Egyetem, a Pécsi Tudományegyetem, a Semmelweis Egyetem, a Szegedi Tudományegyetem, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem, az Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, és a Richter Gedeon Nyrt. A NAP két alprogramból áll. A 6,4 milliárd forinttal gazdálkodó "A" alprogram stratégiai célja a már nemzetközi élvonalba tartozó kutatóhelyek megerősítése új kutatási témák, technológiák bevezetésével, az akadémiai-ipari kapcsolatok fejlesztésével. Az 5,6 milliárd Ft összköltségű „B" alprogram célkitűzése az „agyelszívás” visszafordítása és kiegyensúlyozása külföldön dolgozó kutatók meghívásával és alkalmazásával. Az "A" alprogramba 58 kutatási téma került, a „B” alprogram keretében pedig összesen 32 kutatócsoport elindításáról született döntés, amelyek 2015 elején kezdték meg működésüket.

Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) program. Az MTA 2012-ben vette át a program irányítását. A programot 2014-ben a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap finanszírozta 1 426 millió Ft-tal, ehhez adódtak hozzá a felhasználók befizetései. A feladat koordinátora az MTA Könyvtár és Információs Központ.

-7-

I.

Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai

Az Akadémia fejezet – költségvetési törvényekben jóváhagyott – 2012-2014. évi előirányzatai az alábbiak: millió Ft-ban

Kiadás Költségvetési támogatás Bevétel

2012. év (eredeti) 57 483,1 43 477,0 14 006,1

2013. év (eredeti) 59 109,5 43 127,5 15 982,0

2014. év (eredeti) 63 203,5 49 085,5 14 118,0

Index % (2014/2013)

106,9 113,8 88,3

Az Országgyűlés által évente jóváhagyott költségvetési keretek felhasználása év közben rendre módosul, a fejezet költségvetési tényadatait az alábbi táblázat részletezi: millió Ft-ban

Kiadás** Költségvetési támogatás Bevétel ** Előző évi maradványok igénybevétele

2012. év (tény) 62 819,6 41 171,5 33 413,6*

2013. év (tény) 71 313,8 39 532,9 23 086,5

2014. év (tény) 65 999,8 45 776,4 25 520,9

9 346,0

21 060,1

14 747,2

Index % (2014/2013)

92,4 115,8 110,5 70,0

*

Ebből egyszeri tétel volt a CERN@Wigner projekt 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os támogatása. ** 2014-ben tartalmazza a költségvetési és finanszírozási műveleteket.

Az összesített költségvetési adatok szerint a fejezet kiadása 2014-ben 65 999,8 millió Ft volt. Az Akadémia 2014-ben fejezeti szinten 45 776,4 millió Ft költségvetési támogatást használt fel. A fejezet intézményeinél 25 520,9 millió Ft – államháztartási értelemben vett – bevétel keletkezett, ami több mint 10 %-kal magasabb az előző évi bevételi adatnál. Az „előző évi maradványok igénybevétele” sor azt mutatja, mekkora az előző évek költségvetés „el nem költött” részéből mennyit használtak fel a tárgyév során a feladataikra. A fenti két táblázat összehasonlításából az is látható, hogy kiadási oldalon a fejezet „teljesítménye” rendre meghaladja a tervezettet (2014-ben több mint 2 milliárd Ft-tal), a bevételek pedig túlteljesülnek (2014-ben 11 milliárd Ft-tal), továbbá minden évben jelentős összegű maradvány keletkezik többek között azért is, mert az intézményrendszer a tárgyévi támogatást nem tudja év végéig teljes körűen felhasználni.

-8-

1.

Költségvetési támogatás

1.1.

A 2014. évi költségvetési támogatás levezetése

Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok) 2014. évre elfogadott költségvetési támogatása 49 085,5 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott „fejezeti támogatási főösszeg” az előző évihez képest az alábbiak szerint módosult: millió Ft-ban

2013. évi eredeti támogatási előirányzat 43 127,5 Változások: ● Pedagógus életpálya-modell támogatása +8,0 ● Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének támogatása +3 600,0 ● Posztdoktori ösztöndíjak pótlólagos támogatása + 600,0 ● Lendület program pótlólagos támogatása + 400,0 ● Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok pótlólagos támogatása + 600,0 ● Kiválósági központok támogatása + 300,0 ● Fűtőelem-csere támogatása + 450,0 2014. évi költségvetési támogatás összesen: 49 085,5 A 2014. évi költségvetési támogatás a 2013. évihez képest közel 14 %-kal emelkedett, ehhez az is hozzájárult, hogy a költségvetési egyeztetések során a Közgyűlés által elfogadott 2014. évi költségvetési irányelvekben megfogalmazott fejlesztési igények támogatást kaptak. A 2014. évi költségvetési irányelvekben szereplő támogatási igényt és ezek megvalósulását a 2014. évi költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: adatok millió Ft-ban

Támogatási OGY igény Támogatás

Fejlesztési jogcímek 1. Kiválósági programok a. Posztdoktori támogatási rendszer bevezetése/kiterjesztése b. A Lendület program bővítése 2. Európai uniós és a Horizont 2020 pályázatok önrészének támogatása 3. Kiválósági központok létrehozása és fejlesztése

600,0

600,0

400,0

400,0

600,0

600,0

1 300,0

300,0

4. Az OTKA programok támogatásának növelése

700,0

5. Infrastrukturális fejlesztések

300,0

Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen:

-9-

3 900,0

1 900,0

A 2014. évi költségvetési támogatásból 27 549,9 millió Ft-ot (a teljes keret 56,1%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményi támogatásként terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 43,9% „fejezeti szinten” került meghatározásra, fejezeti kezelésű támogatásként és az OTKA-programok forrásaként. E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt. 2013-hoz képest jelentős mértékben változott a fejezet címrendje, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változások lényege: a fejezeti kezelésű előirányzatok között újként jelent meg a Posztdoktori pályázatok támogatása, valamint Kiválósági központok támogatása, illetve a nem kutatóintézetek körébe tartozó támogatásokat koncentráltuk az MTA egyéb intézmények címbe.

- 10 -

Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása 2013. év

2014. év

I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. Köztestületi feladatok I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak II. MTA Könyvtára III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek III/1. MTA Kutatóintézetek III/2. Lendület program III/3. Infrastruktúra fejlesztés III/4. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ VI. MTA Jóléti intézmények VII. OTKA Iroda VIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VIII/5. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VIII/13. Szakmai feladatok teljesítése VIII/15. Központi kezelésű felújítások

I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. Köztestületi feladatok II. MTA Könyvtár és Információs Központ III. MTA kutatóközpontok, kutatóintézetek IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek V. MTA egyéb intézmények V/1. MTA Létesítménygazdálkodási Központ V/2 MTA Jóléti intézmények V/3. Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága V/4. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia VI. OTKA Iroda VII. Fejezeti kezelésű előirányzatok VII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása VII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatás VII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VII/5. Tudományos könyv- és folyóiratkiadás támogatása VII/6. Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása VII/7. Infrastruktúra fejlesztés VII/8. Lendület program VII/9. Fiatal kutatók pályázatos támogatása VII/10. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak VII/11. Posztdoktori pályázatok támogatása VII/12. Szakmai feladatok teljesítése VII/13. Kiválósági központok támogatása VII/14. Központi kezelésű felújítások VII/15. MTA Bölcsészet és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozása

- 11 -

A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Ehhez hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (2014-ben ez 19,2 millió Ft-ot jelentett). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet 2014. évi költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek

millió Ft-ban

● Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében

○ OTKA-témapályázatokból átadás

–3 905,1

○ Egyéb feladatokra átadás (kiválósági központ támogatása)

–65,0

○ Egyéb feladatokra más fejezetektől átvétel ● Lendület Program kiegészítő támogatása

+19,2 +400,0

● Pedagógus szociális ágazati pótlék támogatása

+1,0 +230,0 +10,8 –3 309,1

● A 2014. évi adókompenzáció támogatása ● A Prémiumévek program kiadásainak támogatása

Változás összesen

A fentiek alapján 2014-ben az MTA fejezetben felhasznált költségvetési támogatás összege 45 776,4 millió Ft-ot tett ki.

1.2.

Az MTA és a felsőoktatás kapcsolata

A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. adatok millió Ft-ban

MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) Összesen

2012. év 3 858,9 2 282,4 898,1 7 039,4

2013. év 3 683,9 2 712,8 1 065,8 7 462,5

2014. év 3 582,4 2 822,5 1 482,6 7 887,5

Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2014-ben mintegy 7,9 milliárd Ft-tal támogatta a hazai – nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló – tudományos kutatásokat, amivel továbbra is a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozója.

- 12 -

1.ábra: Az MTA felsőoktatáson keresztül nyújtott támogatása (2012–2014)

1.3.

A költségvetési támogatás felhasználási jogcímei

A 2014-ben az Akadémia részére – az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül – biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya Közvetlenül kutatási célokra ebből: felújítási és kutatási támogatások Országos kutatás- és tudóstámogatásra Igazgatási, jóléti feladatokra Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa Összesen

2012. év (%) 65,7 9,1 24,3 7,2 2,8 100,0

2013. év (%) 71,5 7,8 21,1 7,2 0,2 100,0

2014. év (%) 74,8 8,0 18,6 6,6 0,0 100,0

Mivel a fejezeti többlettámogatások alapvetően kutatási feladatok finanszírozását szolgálták, tovább javult a közvetlen kutatási célokra felhasznált támogatás aránya úgy, hogy az igazgatási kiadások részaránya csökkent.

- 13 -

2.ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának megoszlása (2014) 

Közvetlen kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (74,8%) Ebbe a körbe tartozik: • a kutatóintézetek működési célú támogatása, • a támogatott kutatócsoportok támogatása, • a fiatal kutatók pályázati támogatása, • az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, • a Lendület program, • a felújítás, beruházás és infrastruktúra-fejlesztési támogatások.



Országos kutatás- és tudóstámogatás (18,6%) Ebbe a körbe tartozik: • az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, • a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, • az MTA Könyvtár és Információs Központ, • a nemzetközi kapcsolatok, • a területi akadémiai bizottságok, • a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, • a határon túli magyar tudósok támogatása, • a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, • a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, • a tudományos társaságok támogatása, • a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, • a Magyar Tudomány folyóirat támogatása.



Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (6,6%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: • szolgáltató – kutatást kiszolgáló – szervezetek, • jóléti intézmények, • az MTA Titkárság működtetése, • a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működésének támogatása. - 14 -

1.4.

Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői

A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,41%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,4-0,9%), és csak Csehország ér el jobb eredményt e tekintetben. (A 3. ábrán szintén feltüntetett Szlovénia és Ausztria e tekintetben más kategóriát képeznek, pusztán földrajzi közelségük miatt kerültek feltüntetésre az ábrán.)

(Adatforrás: Eurostat)

3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában (2006–2013)

A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: jelentősen növekszik a piaci és a külföldi források mennyisége; arányait tekintve a külföldi források részesedése növekszik, a vállalati forrásoké stagnál, az állami források részaránya gyengén csökken.

- 15 -

(Adatforrás: KSH)

4. ábra: A hazai K+F források szerkezete (2006–2013) Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-es 120,6 € értékről 2012-re 126,6 €-ra, 2013ra 142,8 €-ra nőtt; ezzel Csehország mögött a második legjobb eredményt mutatja Magyarország a közép-európai térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 540 €/fő körül alakult 2013-ben. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,44%; 2013: 0,64%), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás.

(Adatforrás: Eurostat)

5. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában (2006–2013) - 16 -

1.5.

Létszámok

A kutatás-fejlesztés jelentőségét mutatja a kutatás-fejlesztés területén foglalkoztatottak évről évre kissé emelkedő száma is: 2013-ben 37 800-an dolgoztak kutatóként, 24%-kal többen, mint 2004-ben. A kutatók száma mellett a K+F területen dolgozók teljes létszáma is növekedett, de csekélyebb mértékben (17%-kal 2004-hez képest).

(Adatforrás: KSH)

6. ábra: A kutatói létszám alakulása Magyarországon (2007–2013)

(Adatforrás: KSH)

7. ábra: A K+F létszám alakulása Magyarországon (2007–2013) A kutatás-fejlesztéssel foglalkozók számához hasonlóan fokozatosan növekszik a kutatóhelyek száma is. 2013-ben a vállalkozási területen található a legtöbb kutatóhely (1712), számuk 2006hoz képest 67%-kal nőtt. A kutatói létszám e szektorban az elmúlt években szintén jelentősen emelkedett, 2006-hoz képest 110%-kal.

- 17 -

(Adatforrás: KSH)

8. ábra: A kutató-fejlesztő helyek száma Magyarországon (2006–2013)

(Adatforrás: KSH)

9. ábra: A kutató-fejlesztő helyek kutatóinak tényleges létszáma Magyarországon (2006–2013)

- 18 -

2.

Bevételek

2.1.

Bevételi struktúra 2014. év (terv)

Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek

2014. év (tény)

adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%)

7 105,6

9 411,0

132,4

-

40,5

-

3 623,0

3 589,4

99,1

3 389,4

9 870,5

291,2

Finanszírozási (értékpapír) bevételek

1 300,0

Intézményi bevételek összesen

14 118,0

Fejezeti bevételek Mindösszesen

14 118,0

24 211,4

171,5

1 309,5*

–

25 520,9

180,8

*

Itt jelenik meg egyszeri – csak a 2014. évben felmerülő – bevételként az OTKA Programok maradványaként befolyt 958 millió Ft támogatás.

Az intézményi saját bevételek 71,5%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai: 

Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2014-es költségvetés korai tervezése miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazták.



Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be.



Az uniós társfinanszírozású, valamint egyéb hazai pályázatok időszaki kifizetései az előző évekhez képest felgyorsultak.

Mindez szükségessé teszi a bevételtervezés fejezeti szintű felülvizsgálatát. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a 2014. évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez.

A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi.

- 19 -

adatok millió Ft-ban

Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek

2013. év

2014. év

8 951,1

10 785,0

9 411,0

87,3

150,5

153,0

40,5

26,5

3 878,7

4 185,8

3 589,2

85,7

20 115,8

5 697,6

9 870,5

173,2

Finanszírozási (értékpapír) bevételek Intézményi bevételek összesen Fejezeti bevételek Mindösszesen

Index % (2014/2013)

2012. év

1 300,0 33 096,1

20 821,4

24 211,4

116,3

317,5

2 265,0

1 309,5

57,8

33 413,6

23 086,4

25 520,9

110,5

10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei (2012–2014, millió Ft)

- 20 -

2.2.

A pályázati bevételek alakulása

Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek 2014 folyamán kevésbé eredményesen szerepeltek az alapkutatási, kutatás-fejlesztési és innovációs pályázatok többségében, mint egy évvel korábban. Az intézeti kutatók által művelt OTKA-pályázatok száma 22%-kal csökkent, ez az eredmény gyakorlatilag a 2012. évi szintet jelenti. A támogatási összeg visszaesése ennél kisebb mértékű: 9%. 2014-ben különösen a matematikai és természettudományi területen csökkent az OTKÁ-tól származó bevétel. Örvendetes változás, hogy az egyéb hazai pályázatok (ÚSZT, Széll Kálmán Terv, NKA stb.) száma másfélszeresére emelkedett (58%-kal), és a bevétel is hasonló arányban nőtt (43%-kal). Az európai uniós pályázatok száma 2014-ben a teljes kutatóintézet-hálózat tekintetében 15%kal emelkedtek, a támogatási összeg azonban szinte azonos maradt. Az egyéb külföldi források támogatott pályázatok száma harmadával csökkent, a bevétel azonban csak 5%-kal esett vissza.

11. ábra: Az akadémiai kutatóközpontok és kutatóintézetek pályázati bevételei (2012-2014, millió Ft)

- 21 -

3.

Kiadások

3.1.

Kiadási struktúra Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Pénzeszközátadások, kölcsönök Finanszírozási(értékpapír) kiadások Intézményi kiadások összesen Fejezeti kiadások Mindösszesen

2014. év (terv)

2014. év (tény)

24 155,8 6 359,8 9 730,5 1 276,2 145,6

27 281,1 7 454,5 17 593,0 7 219,1 1 344,8 1 300,0 62 192,5 3 807,3 65 999,8

41 667,9 21 535,6 63 203,5

adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%)

112,9 117,2 180,8 565,7 923,6 149,3 17,7 104,4

A ténylegesen felmerülő kiadások a tervezetthez képest emelkedtek, melynek oka a kutatócsoportok számának bővülése, valamint a fejezeti fejlesztési támogatások növekedése. Az intézményi kiadások növekedésének technikai oka az, hogy az MTA fejezet költségvetésében a költségvetési törvény jóváhagyásakor még fejezeti kezelésű előirányzatként szereplő tételek egy része a felhasználás során intézményi kiadássá válik. Ennek megfelelően a táblázatban szereplő fejezeti kiadások csökkentek. Az összesített kiadás két közgazdasági ok miatt is nőtt. Egyrészt – ahogy azt az előzőekben bemutattuk – a fejezet saját bevételei jelentősen meghaladták a tervezettet, és ezt az intézményrendszer a kiadásainak finanszírozására fordította, másrészt az előző évi – kötelezettségvállalással terhelt – maradványok felhasználása is megtörtént (ezt az I/5. fejezetben mutatjuk be). 3.2.

Intézményi kiadások

Az intézmények tényleges pénzforgalmi – alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli – kiadásai 59 547,7 millió Ft-ot tettek ki, a pénzeszközátadások, kölcsönök és a finanszírozási kiadások nélkül számítva. Ezek közül a legjellemzőbb – összehasonlítható – kiadási jogcímek a következők voltak: adatok millió Ft-ban

Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Összesen:

2012. év

2013. év

2014. év

24 673,2 6 637,5 14 913,1 12 632,4 58 856,2

25 668,6 6 680,6 17 507,6 17 418,8 67 275,6

27 281,1 7 454,5 17 593,0 7 219,1 59 547,7

- 22 -

Index % (2014/2013)

106,3 111,6 100,5 41,4 88,5

A beruházási kiadások 2014. évi csökkenését az okozta, hogy 2013-ban ezen kiadások között szerepelt az MTA TTK épületberuházás és a CERN@Wigner projekt – mindösszesen 12 milliárd Ft-os – fejlesztési kiadása, 2014. évben pedig ilyen nagy nagyságrendű kifizetés nem történt. A dologi kiadások az előző évihez képest azonos szinten maradtak, amellyel biztosítani lehetett a feladatok megvalósítását. A személyi kiadások növekedése a kutatócsoportok számának emelkedésével, a posztdoktori és vendégkutatói pályázatokkal, valamint a kiválósági központok alakulásával függ össze.

12. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben (2012–2014, millió Ft)

- 23 -

4.

Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok

A 2014. évi költségvetési törvényben biztosított főbb fejezeti támogatások felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, kiváló eredményeket elérő kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. Infrastruktúra-fejlesztési pályázatok Az akadémiai kutatóintézet-hálózatban 2012-ig több mint egy évtizeden át nem történt jelentős kutatási infrastruktúra-fejlesztés. 2014-ben az MTA két alkalommal írt ki kutatási infrastruktúra-fejlesztési pályázatot. A januári és őszi pályázati fordulók alapján a támogatás az alábbiak szerint alakult: adatok ezer Ft-ban

Intézmények

2012.

MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Könyvtár és Információs Központ MTA Létesítménygazdálkodási Központ MTA Üdülési Központ MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága MTA Titkárság Összesen - 24 -

172 450 305 000 108 888 165 170 49 942 266 392 103 284 73 524 199 166 21 000 30 000 296 200 55 300 315 241 281 100 32 200 14 000 41 000

2013.

2014.

66 112 196 300 121 443 134 300 120 500 191 294 5 200 11 700 176 440 10 000 56 000 314 800 1 900 163 008 196 300

135 528 207 811 222 491 163 300 72 058 165 920 34 310 31 679 116 508 26 268 26 200 227 107 26 878 652 799 94 000

22 500 25 000 4 000

36 860

10 000 2 529 857

6 600 1 823 397

2 249 717

2. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását, illetve tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2014-ben a 2013. évi szintet meghaladva, 1 309,2 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között továbbra is a legnagyobb arányú a kutatóhálózat támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. adatok millió Ft-ban

Intézmények

2012. év 769,4

69%

29,1

3%

75,7

6,4%

59,2

4,5%

186,8

17%

278,1

23,7%

226,3

17,3%

Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága

82,1

7%

34,7

3,0%

10,0

0,8%

MTA Könyvtár és Információs Központ

41,9

4%

48,4

4,1%

2,5

0,2%

Jóléti intézmények MTA LGK (Székház, Nádor u., Budaörsi út)

Összesen:

1 109,3

%

2014. év

M Ft 737,7

Kutatóhálózat

M Ft

2013. év % 62,8%

M Ft 1 011,2

% 77,2%

100% 1 174,6 100,0% 1 309,2 100,0%

13–14. ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; 2012–2014)

3. Lendület-kutatócsoport pályázatok A program 2009. évi elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult, ami 2011-ben 7 kutatóintézeti és 9 egyetemi csoporttal bővült. 2012-ben 20 kutatóintézeti és 17 egyetemi, valamint 2013-ban 8 kutatóintézeti és 6 egyetemi nyertes kezdhette meg kutatásait. A 2014. évi pályázat alapján újabb 18 kutatócsoport jött létre (kutatóintézetekben 10, egyetemeken 8). Időközben a 2009. évi 5 Lendület-nyertes közül három kutatócsoport 2013. évi támogatása beépült az intézmények (MTA Természettudományi Kutatóközpont, MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet) költségvetésébe, kettő pedig 2014 nyaráig működött önálló csoportként, támogatásuk 2015-től épült be a befogadó intézmények költségvetésébe. 2014 végén a Lendület program keretében összesen 92 Lendületkutatócsoport dolgozott: 52 kutatóközpontokban és önálló kutatóintézetekben, 40 pedig az egyetemeken. - 25 -

A Lendület programban 2014-ben felhasznált 3 561,2 millió Ft támogatásból 2 078,6 millió Ft az MTA intézményeiben, 1 482,6 millió Ft az egyetemeken hasznosul.

* Három Lendület-csoport véglegesítése miatt 2013. december 31-én 76 csoport működött **Két újabb Lendület-csoport véglegesítése miatt 2014. december 31-én 92 csoport működött.

15. ábra:A Lendület program évenkénti támogatási összege és a csoportok száma (2009–2014) A Lendület programra fordított támogatás 2014. évi összegét az alábbi táblázat mutatja be. Kutatócsoportok száma (db)

Pályázat

Támogatási összeg (ezer Ft)

2009. évi pályázatok

V. évi támogatás

2

10 360

2010. évi pályázatok

IV. évi támogatás

7

286 764

2011. évi pályázatok

III. évi támogatás

16

481 240

2012. évi pályázatok

II. évi támogatás

37

1 268 112

2013. évi pályázatok

I. évi támogatás

14

643 860

2014. évi pályázatok

I. évi támogatás

18

870 825

Összesen

94*

3 561 161

* Jelenleg a működő kutatócsoportok száma 92, a 2009-ben indult 5 kutatócsoport – 2013-tól, illetve 2015-től – véglegesítést nyert a kutatóhelyén.

- 26 -

A Lendület program 2014. évi intézmények szerinti támogatását az alábbi táblázat szemlélteti. Intézmény / (kutatócsoportok száma) MTA Agrártudományi Kutatóközpont (3) MTA Atommagkutató Intézet (1) MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont (2) MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont (4) MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (6) MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (2) MTA Nyelvtudományi Intézet (1) MTA Ökológiai Kutatóközpont (1) MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (3) MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (1) MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (5) MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont (3) MTA Természettudományi Kutatóközpont (14) MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont (8) Az MTA kutatóintézmények összesen(54)* Egyetemek összesen (40)

Támogatás (M Ft)

114,3 25,0 73,6 121,5 236,8 86,7 22,3 42,4 108,6 42,0 214,4 101,2 630,2 259,6 2 078,6 1 482,6 3 561,2

Mindösszesen:

*Két Lendület-kutatócsoport véglegesítése miatt, tárgyév végéig 52 csoport működött.

16. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként (2011–2014; az adott év december 31-én működő csoportok száma) - 27 -

Az MTA kutatóhálózatában legtöbb Lendület-kutatócsoporttal az MTA Természettudományi Kutatóközpont rendelkezik, a 2014-ben alakult 2 új csoporttal együtt az év végén az intézményben összesen 13 kutatócsoport működött. Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban a 2014. év végén 8 Lendület-kutatócsoport tevékenykedett, és szintén jelentős számú kutatócsoporttal rendelkezik az MTA KOKI és az MTA SZBK. Az egyetemi Lendület-csoportok többsége a hat kutatóegyetemen (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) működik, a nem kutatóegyetemi rangú intézmények mindössze 3 kutatócsoporttal rendelkeznek a 40 egyetemi Lendület-csoport közül.

17. ábra: Egy Lendület-kutatócsoportra jutó támogatás (millió Ft, 2012–2014) A kutatócsoportonkénti átlagos támogatás 2014-ben 22,3 és 45,0millió Ft között alakult, ami az előző évekhez képes a különbségek mérséklődését jelzi. A legmagasabb csoportonkénti átlagos támogatási összeggel 2014-ben az MTA TTK rendelkezett.

- 28 -

4. Európai uniós és egyéb külföldi és hazai kutatóintézeti pályázatok kiegészítő támogatása 2014-ben két ütemben (májusban és októberben) volt lehetőség pályázati kiegészítő támogatások igénylésére. A két forduló alapján a kutatóközpontok és - intézetek összesen 966,5 millió Ft támogatásban részesültek, az MTA Könyvtár és Információs Központ részére biztosított forrással együtt az Akadémia e célra mindösszesen 976,5 millió Ft összegű támogatást biztosított. A támogatást elsősorban az Európai Unió által kiírt, a jelentősebb egyéb külföldi pályázatokra, illetve az Új Széchenyi Terv keretében elnyert pályázatok kiegészítő forrásaként lehetett felhasználni. Az első ütem támogatásának elosztásakor az önrésszel rendelkező FP7-es keretprogram pályázatai kaptak prioritást, míg a második ütemben a H2020 program 2014-ben megjelenő pályázati kiírásaira történő felkészülés elősegítése volt a cél. 5. Vendégkutatói pályázat Az akadémiai kutatóhálózat megújítási programjának részeként a nemzetközileg kiemelkedő külföldi vendégkutatók magyarországi meghívására is nyílt lehetőség. A hazai kutatóhelyek és kutatócsoportok munkájában való részvételre szóló pályázatra a nemzetközileg legelismertebb kutatók köréből 2014-ben 28-an jelentkeztek. A független bírálók és a zsűri véleménye alapján az Akadémia elnöke kilenc kutató meghívását hagyta jóvá összesen 108,1 millió Ft keretösszegű támogatással. A kiválasztott nemzetközi hírű vendégkutatók 3–10 hónapot töltenek Magyarországon, bekapcsolódva az MTA kutatóközpontjainak és kutatócsoportjainak tudományos tevékenységébe. 6. MTA Posztdoktori Kutatói Program Az Akadémia 2013-ban a kutatóintézet-hálózat megújítási programjának újabb elemeként a teljes kutatói pályaív kiépülését támogató és a kutatócsoportok versenyképességét erősítő posztdoktori álláshelyekre először hirdetett pályázatot. A 2014. évre közzétett pályázati felhívásra 119 érvényes pályázat érkezett. Az MTA elnöke által létrehozott bírálóbizottság tagjai a 24 hónapon át adható havi bruttó 300 ezer Ft kutatási támogatásra benyújtott pályázatok közül 83-t találtak támogatásra érdemesnek. A posztdoktori támogatások 2014-ben a következőképpen alakultak:

Pályázat

Posztdoktorok száma

Támogatási összeg (ezer Ft)

2013. évi pályázatok (12 hónapra)

62

218 269

2014. évi pályázatok (4 hónapra)

83

119 684

145

337 953

Összesen

- 29 -

Az MTA kutatóhálózatának intézményei számára juttatott főbb 2014. évi tételeket az alábbi táblázat foglalja össze: adatok millió Ft-ban 1 kutatóra jutó átlagos pályázati támogatás

EU-s és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

Mobilitás, konferenciaszervezés és kiváló külföldi kutatók

114,3

43,3

11,3

7,1

321,1

1,3

207,8

25,0

33,2

25,0

16,1

307,1

3,4

1581,1

222,5

73,6

22,8

14,3

36,1

369,3

1,3

MTA CSFK

745,5

163,3

17,9

121,5

120,6

16,9

13,3

453,5

3,8

MTA EK

1283,3

72,1

64,4

0,0

33,9

0,0

5,2

175,6

2,2

MTA KOKI

576,7

165,9

265,0

236,8

132,2

8,3

8,2

816,4

9,4

MTA KRTK

655,5

34,3

1,3

86,7

35,5

2,7

8,4

168,9

1,4

MTA NYTI

359,0

31,7

22,3

49,2

23,4

9,7

136,3

1,4

MTA ÖK

610,1

116,5

5,0

42,4

17,6

3,9

7,3

192,7

1,9

MTA RAMKI

455,5

26,3

15,2

108,6

0,0

2,2

9,1

161,4

1,8

MTA SZTAKI

842,1

26,2

44,1

42,0

42,7

0,5

155,5

1,2

MTA SZBK

1150,5

227,1

500,0

214,4

54,2

9,4

20,4

1 025,5

5,5

MTA TK

670,2

26,9

101,2

33,8

0,9

2,9

165,7

1,0

MTA TTK

2065,8

652,8

630,2

134,0

3,8

23,9

1 458,5

3,4

MTA WFK

1493,0

94,0

259,6

213,5

8,9

18,2

594,2

2,8

14 441,1

2 202,9

2 078,6

966,5

131,5

185,9

6 501,7

2,7

Infrastruktúra fejlesztése

Felújítási támogatás

1250,6

135,5

9,6

MTA ATOMKI

702,2

MTA BTK

Intézmény

MTA ATK

Összesen:

Költségvetési támogatás

13,8

936,3

Lendület program támogatása

- 30 -

Posztdoktori támogatás

Összesen (2014)

A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra.

18. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft) - 31 -

A pályázatok révén elnyert, kutatószámra vetített támogatások egymáshoz viszonyított arányát és mértékét mutatja az alábbi ábra.

19. ábra: Az egy kutatóra jutó pályázati támogatások megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014, millió Ft/kutató)

- 32 -

5.

Maradványok

Az intézmények költségvetési maradványának alakulása Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradvány a következőképpen alakult: Maradvány összesen: 13 753,3millió Ft Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: - millió Ft Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: 13 753,3 millió Ft Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány: 5 601,2 millió Ft Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány: 8 152,1 millió Ft adatok millió Ft-ban

Intézményi maradványok Fejezeti maradványok

2012. év

2013. év

2014. év

Index % (2014/2013)

18 814,1 2 200,0

9 963,8 2 249,4

13 753,3 3 699,9

138,0 164,5

Mind az intézmények maradványa nőtt az előző évhez képest, mind pedig a fejezeti többlettámogatásokból származó maradványok nagysága és részaránya is emelkedő tendenciát mutat. A 2012. évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a CERN@Wigner projekt maradványa (4,4 milliárd Ft), míg a 2013. évi maradványban szerepel a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítésének 1,3 milliárd Ft-os maradványa. 2014-ben a maradványok ismét jelentős összegűek, melynek oka, hogy a kutatásra, valamint az infrastruktúra fejlesztésére nyújtott támogatások felhasználása lelassult. A 2014. évi alaptevékenységi maradvány intézményenkénti összetételét a 8. számú melléklet tartalmazza. A fejezeti maradvány alakulása Az Akadémia központi feladatainak 2014. évi maradványa az alábbiak szerint alakult: Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: Fiatal kutatók pályázatos támogatása: Infrastruktúra fejlesztés támogatása: Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak támogatása: EU-s ás hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása: Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: Szakmai feladatok teljesítése: (OTKA-val együttesen) Felújítás támogatása: Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítése: Összesen Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány: Kötelezettségvállalással terhelt maradvány: - 33 -

147,0 millió Ft 12,9 millió Ft 9,9 millió Ft 106,2 millió Ft 10,6 millió Ft 11,8 millió Ft 970,8 millió Ft 40,3 millió Ft 2 390,4 millió Ft 3 699,9 millió Ft 150,4 millió Ft 3 549,5 millió Ft

6.

Létszámok

A kutatóhálózat megújítása során megfogalmazott elveknek megfelelően eltérő mértékben változott a kutatói és a nem kutatói létszám; a megújítással elsősorban a nem kutatói létszám csökkent.

20. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám-alakulása (2012–2014) Intézményenként vizsgálva a létszámadatokat megállapítható, hogy az új kutatóhálózati struktúrában az MTA TTK létszámában a legnagyobb (654 fővel), az MTA RAMKI pedig a legkisebb létszámú kutatóintézet 115 fős átlaglétszámmal.

- 34 -

21. ábra: A kutatói átlaglétszám és a nem kutatók létszáma az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012–2014) Az MTA 2 422 kutatójának egyharmada nő (36,3%), kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az alábbi ábrából az egyes intézményeket, illetve részben az egyes szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve a RAMKI-ban (7%), illetve a SZTAKI-ban dolgozik (10%) a legkevesebb női kutató.

- 35 -

22. ábra: Nemek szerinti megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2014) Kedvező fejlemény, hogy a korábbi évekkel ellentétben továbbra is erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgeneráció. A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban a sikeresen pályázók jelentős része a 35–45 éves. A professor emeritus cím 2011. évtől való bevezetésének hatása már 2012-ben megmutatkozott a 70 év feletti kutatói létszám csökkenésében.

23. ábra: A kutatók kor szerinti megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és -intézeteiben (2014)

- 36 -

II.

A vagyoni helyzet alakulása

Három évvel ezelőtt megkezdődött az Akadémia vagyongazdálkodási tevékenységének újrahangolása. A cél elsősorban az akadémiai intézményrendszer szervezeti megújulásához alkalmazkodni képes, a korábbiakhoz viszonyítva aktívabb vagyongazdálkodási eszközök rendszerszerű alkalmazását lehetővé tévő szabályozási környezet létrehozása volt. A megújulás első lépcsőjeként 2012-ben a Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. törvény (a továbbiakban MTAtv.) adta lehetőségeken belül megtörtént valamennyi, az akadémiai vagyongazdálkodást érintő szabályozás felülvizsgálata és szükség szerinti módosítása, ezen belül a Vagyonkezelő Testület támogatásával az Elnökség teljesen új Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatot (a továbbiakban: Szabályzat), valamint 2013. év első negyedévében Szellemitulajdon-kezelési szabályzatot fogadott el. Az akadémiai vagyonnal való aktívabb gazdálkodásban rejlő potenciál jobb kiaknázásával nyerhető forrásbővüléssel tovább javulhatnak az élvonalba tartozó kutatások finanszírozási lehetőségei. Az akadémiai ingatlanportfólió azon elemeinél, amelyek nem használhatóak kutatási célokra, ugyanakkor bérbeadásukkal a jelenlegi ingatlanpiacon jelentősebb felújítások, korszerűsítések nélkül reménytelen megfelelő hozamot elérni, a felelős vagyonhasznosítás egyedüli, reális módja – a hatályos Szabályzatban rögzítettek szerint – az ingatlanértékesítés. A 2014-es év, az azt megelőző évhez hasonlóan intenzív volt az Akadémia ingatlangazdálkodással összefüggő feladatainak ellátása terén. Az akadémiai intézményhálózat megújításával összefüggésben történt intézeti költözések során az üressé váló ingatlanok további hasznosítása vált szükségessé. Ezen ingatlanok egy része, - tekintettel arra, hogy nem akadémiai tulajdonú ingatlanok - a hatályos szerződésekből való sikeres kilépések következtében végleg kikerültek az Akadémia használatából. További ingatlanok akadémiai hasznosíthatóságuk hiánya miatt értékesítésre kerültek. Az Akadémia az ingatlanpiacon évek óta húzódó ingatlan válság hatása alatt 2014. évben is kedvezően értékesített ingatlanokat, mely két nagy értékű, de az Akadémia által nem használt ingatlan eladásában koncentrálódott. Az intézményhálózat megújításának programjával párhuzamosan került először sor az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésének közgazdasági felülvizsgálatára. A közgazdasági átvilágítás során csoportképző vizsgálati ismérv volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. Az első vizsgálat (2011-2012. év) eredményét az 24. ábra szemlélteti. A 2014-ben történt értékelés eredményét a 25. ábra tartalmazza. Az ábrákat összehasonlítva szembetűnő a portfólió tisztulása: 2012 végén még 8 jelentős veszteséggel működő társaságot tüntettünk fel az ábrában. Ez a szám – elsősorban a 2012-ben született tulajdonosi intézkedések végrehajtásának köszönhetően, az időközben végrehajtott beolvadással (Nanochem Kft.), megkezdett végelszámolással (Archeosztráda Kft., Akaprint Kft., Tactologic Kft., és a felszámolás alá került Icono-Pharma Kft.) – 3-ra csökkent.

- 37 -

24. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségimegtérülési mutatói 2011-2012. - 38 -

25. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségimegtérülési mutatói 2012-2013. - 39 -

1.

A 2014. évi vagyoni helyzet részletes bemutatása

Az MTAtv. 23. §-a értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Idetartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénzeszközök, a befektetések és a részesedések is. Az akadémiai vagyon 2014. évi alakulását, összehasonlítva a 2013. évivel, a 20. számú melléklet mutatja be. A mellékletben látható, hogy 2014. évben a vagyon összetétele nem változott, míg a vagyonelemek értéke közel 10 százalékkal növekedett a 2013. évihez képest. Az egyes vagyonelemek arányának a 2013. évihez viszonyított változását a teljes vagyonon belül az alábbi diagrampár szemlélteti:

2014. év

2013. év 16,5%

4,0%

18,9%

0,3%

4,0%

0,3%

37,3%

41,1%

38,1% 39,0%

Immateriális javak (4.523,4 millió Ft)

Immateriális javak (5.101,9 millió Ft)

Ingatlanok (46.374,9 millió Ft)

Ingatlanok (47.041,9 millió Ft)

Egyéb tárgyi eszközök (42.946,5 millió Ft)

Egyéb tárgyi eszközök (49.764,4 millió Ft)

Részesedések (382,0 millió Ft)

Részesedések (323,9 millió Ft)

Likvid eszközök (18.591,8 millió Ft)

Likvid eszközök (23.831,1 millió Ft)

Mindösszesen: 126.063,3

Mindösszesen: 112.818,6 MFt

26. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) 2013. december 31-én és 2014. december 31-én Az akadémiai vagyon részét képezik az intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint a Vagyonkezelő Szervezet által kezelt részesedések és pénzeszközök is.

- 40 -

Vagyonkezelő Szervezet Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört, valamint elszámolási és nyilvántartási feladatokat ellátó Vagyonkezelő Szervezet 2014. évi gazdálkodási eseményei a következők voltak: 

Az Akadémia a néhai Köpeczi Béla hagyatékából megalapítandó Erdély Öröksége Alapítvány induló alaptőkéjeként 10 millió Ft-ot utalt át. Az ingó hagyaték ebben az évben csak részben került értékesítésre, melyből 5,9 millió Ft folyt be.



Az Akadémia az MTA Természettudományi telekárának törlesztésére 111,7 millió Ft-ot fizetett ki.



Az Akadémia 22,9 millió Ft-ot fizetett ki az ingatlanokkal és értékesítésükkel kapcsolatban (értékbecslésre, hirdetésekre, árverési biztosra, közjegyzőre).



Az Akadémia akadémiai intézmények részére 240 millió Ft visszatérítendő támogatást nyújtott.



Az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont csillebérci telephelye rekonstrukciós munkáinak I. ütemére 650 millió Ft került átutalásra.



A Szervezet által kezelt pénzeszközök a következők: Zemplén Géza-díj, Jakab Irénhagyaték, Martonseed Zrt., illetve a Szentháromság utcai ingatlan értékesítési bevétele, Közinforg Alapítvány törzstőkéje, a Kálló esperes úti ingatlan értékesítési bevétele, Takács Imre-díj, az Arany János Közalapítványtól átvett tőke, Simonyi Károly-díj, Wigner Jenő-díj, MOL-díj, Oláh György-díj, Pungor Ernő-díj, Erdős Pál Matematikai Díj, Szádeczky-Kardoss Elemér-díj, Polányi Mihály-díj, Ernst Jenő-díj, Králik Lajos-díj, Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj, Bader művészettörténeti ösztöndíj, Mohar Lászlóné hagyatéka (Környezetvédelmi Tudományos Díj).



Az év elején az értékesítésre került a Szentháromság utcai ingatlanból 1.820 millió Ft bevétel folyt be.



A Fúziótech Kft., illetve az Archeosztráda Kft-beli részesedés értékesítésre került, melyből összesen 6,9 millió Ft bevétel származott.



Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből 7 millió Ft kamatbevétel keletkezett.



A gazdasági társaságoknak nyújtott tagi kölcsönök utáni kamattörlesztések összege összesen 3,5 millió Ft-ot tett ki.



A Martonseed Zrt. által fizetett földhaszonbérleti díj bevétele 24,4 millió Ft volt.



Az akadémiai tulajdonú gazdasági társaságok záró taggyűlései összesen 160,8 millió Ft osztalékot hagytak jóvá az Akadémia részére, melynek átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Szervezet részére.

- 41 -

Kutatóközpont

lágymányosi

2.

Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása

2.1.

Az immateriális javak értékének alakulása

Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik. A szellemi termékek esetében elkészült az egységes eljárásrend és 2013. március 1-jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata. A központi szabályzatban meghatározott irányelvek alapján megtörtént az intézményi szabályzatok kidolgozása. 2.2.

Az ingatlanok értékének alakulása

2.2.1. Változások az ingatlanállományban A 2014-es év, az azt megelőző évhez hasonlóan intenzív volt az Akadémia ingatlangazdálkodással összefüggő feladatainak ellátása terén. Az akadémiai intézményhálózat megújításával összefüggésben történt intézeti költözések során az üressé váló ingatlanok további hasznosítása vált szükségessé. Ezen ingatlanok egy része, - tekintettel arra, hogy nem akadémiai tulajdonú ingatlanok - a hatályos szerződésekből való sikeres kilépések következtében végleg kikerültek az Akadémia használatából. További ingatlanok akadémiai hasznosíthatóságuk hiánya miatt értékesítésre kerültek. Az Akadémia az ingatlanpiacon évek óta húzódó ingatlan válság hatása alatt 2014. évben is kedvezően értékesített ingatlanokat, mely két nagy értékű, de az Akadémia által nem használt ingatlan eladásában koncentrálódott. Ingatlantulajdon-szerzés 2014. évben az MTA nem vásárolt, illetve nem vett tulajdonba ingatlant.

Ingatlanértékesítések 

Budapest II., Ferenchegyi lépcső 2. (Pusztaszeri út 59-67.) szám alatti volt Kémiai Kutatóintézet telephelyének értékesítése

Az értékesítés tárgya: Budapest II. kerület, Ferenchegyi lépcső 2. szám alatti (15399/2 hrsz.) 25330 m2 alapterületű telken elhelyezkedő összesen 18960 m2 hasznos alapterületű középületek 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: 2014. december 3. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2015. január 20. Az ingatlan birtokának átadása: 2015. február 6. - 42 -

Értékesítési ár: 2 700 millió Ft Az ingatlanon 7 db különálló épület helyezkedik el, melyek korábban az MTA Kémiai Kutatóközpont, majd az MTA Természettudományi Kutatóközpont használatában voltak, de az új Természettudományi Kutatóház átadását és az akadémiai intézetek kiköltözését követően üresen állt. A teljes telephely 2014. évben az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, aki állagmegóvást és őrzést látott el az ingatlanon. Az értékbecslő az ingatlan valós piaci értékét 2 160 millió forintban határozta meg. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és 2 700 millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésben szereplő értékhez képest 25 %-kal magasabb áron történő értékesítés gazdálkodási szempontból sikeres volt, különösen, hogy az értékesített ingatlan hasznosítása nagyon behatárolt és az ingatlanpiacon kevés a mozgás. 

Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti egykori Andrássy Palota épületének értékesítése

Az értékesítés tárgya: Budapest VI. kerület, Andrássy út 62. szám alatti (28765 hrsz.) 720 m 2 alapterületű telken elhelyezkedő 2762 m2 hasznos alapterületű középület 1/1 tulajdoni hányada. Az árveréssel történő értékesítés időpontja: 2014. december 4. Az adásvételi szerződés megkötésének időpontja: 2014. december 19. Az ingatlan birtokának átadása: 2015. február 9. Értékesítési ár: 700 millió Ft Az egykori Andrássy Palota alápincézett, földszint+háromemeletes neoreneszánsz stílusban épült, egyedileg védett műemléki besorolású épület. Az ingatlan – mint akadémiai célokra nem hasznosított épület - korábban az MTA Létesítménygazdálkodási Központ fenntartásába került, egyéb célú hasznosítása tartós bérleti szerződéssel volt biztosított. Az ingatlan üzemeltetését határozott időre egy külsős cég látta el, az épület legfőbb bérlője a Török Kulturális Intézet volt. Az ingatlanra két értékbecslés készült, az egyik 549 millió forintban, a másik 575 millió forintban határozta meg annak forgalmi értékét. Az ingatlan árverés útján került értékesítésre, és 700 millió Ft áron kelt el. Az értékbecslésekben szereplő alacsonyabb értékhez képest 27 %-kal, a magasabb értékhez képes 21 %-kal nagyobb áron történt az ingatlan értékesítése. A 2010. és 2014. évek között lezajlott ingatlanértékesítésekből befolyt, illetve ingatlan vásárlásra kiadott összegeket a következő diagram szemlélteti:

- 43 -

27. ábra: Ingatlanvásárlások és értékesítések értéke (2010–2014, millió Ft)

Egyéb ingatlanügyek végleges lezárása 

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Duna-kutató Intézet elhelyezése céljából bérelt volt iskolaépület visszaadása Újpest Önkormányzata részére

A korábbi elképzelések és tervek szerint az MTA ÖK Duna-kutató Intézet egy újpesti ingatlanban kapott volna helyet. Ennek érdekében 2010. április 14-én a Magyar Tudományos Akadémia és Budapest Főváros IV. kerület Újpest Önkormányzata között bérleti szerződés jött létre a Budapest IV. kerület Attila u. 8-10. szám alatti (70351/1 hrsz.) ingatlanon lévő műemléki épület bérbeadására vonatkozóan, 50 éves időtartamra. Ugyanakkor az épület Duna-kutatás céljára történő teljes felújításának költségigénye elérhette volna a 800 millió Ft-ot is. Az épület állaga erősen leromlott, homlokzata balesetveszélyessé vált, műemléki jellegéből adódóan minden felújításának engedélyeztetése körülményes lett volna. A költséghatékonyságot és az MTA ÖK Duna-kutató Intézet személyi állományát, területi igényét is figyelembe véve az a konszenzusos döntés született, hogy az intézet az eddigi 4, szétszórtan elhelyezkedő telephelyéről, az MTA TTK költözése miatt megüresedő, Budapest XI., Karolina út 29. szám alatti akadémiai tulajdonú épületbe költözik. Az Akadémia ennek megfelelően haladéktalanul kezdeményezte a bérleti szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetését. Az ingatlan bérleti szerződés megszüntetés aláírásának a napja: 2014. március 28. Ingatlan birtokának átadása Újpest Önkormányzata részére: 2014. március 31. - 44 -



Az MTA Ökológiai Kutatóközpont visszaadása az ELTE részére

gödi

Duna-kutató

épületének

Az ingatlan-nyilvántartás szerint a Magyar Állam tulajdonában és az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (továbbiakban: ELTE) kezelésében van a 2131 Göd, Jávorka u. 14. (367 hrsz.) szám alatti 55.679 m2 területű oktatási és kutatási funkciójú természetvédelmi terület (Huzella-kert). A természetvédelmi terület közepén helyezkedik el a 270 m2 hasznos alapterületű földszintes egykori Duna-kutató Állomás épülete. Az állami tulajdonú épület akadémiai használatára – a kutatók Karolina útra történő költözése miatt – már nem volt szükség, így megkezdődhetett az épület visszaadásával kapcsolatos előkészítő munka. Az épület átadás-átvételével kapcsolatos ELTE-vel kötött megállapodás aláírása és az épület birtokbaadása megtörtént. Ingatlan birtokának átadása az ELTE részére: 2015. január 26. 

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet által igénybe vett épületrész visszaadása az Önkormányzat részére

Az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületének átadását követően megkezdődött az érintett akadémiai kutatóintézetek átköltözése. A Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet egyike volt az első beköltözőknek. Az intézet által ez ideig használt és megüresedő épületrész a Budapest VI. kerület RipplRónai utca 22. (Szondi utca 83-85.) szám alatti 28296 helyrajzi számú saroktelken lévő épülettömbben található. A 2009. évben az Akadémia és Budapest Főváros Önkormányzata megállapodást kötött az épület Akadémia által használt területrészére vonatkozó és az Akadémiát illető használat jogának ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyeztetéséről, és az ingatlan térítésmentes használatáról. A megállapodás szerint a tárgyi ingatlan nem akadémiai szerv részére történő bérbeadása, továbbhasznosítása a szerződésben foglaltak szerint nem lehetséges. Mivel más akadémiai költségvetési szerv beköltözése nem merült fel, az Akadémia kezdeményezte az ingatlan visszaadását az önkormányzatnak. Ingatlan birtokának átadása a Fővárosi Önkormányzat részére: 2015. február 20. Az ingatlanállomány könyv szerinti értékének részletezését a 22. számú melléklet tartalmazza.

- 45 -

2.3.

Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása

Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémia Alapszabályának rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A 2014. évben 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére az Akadémia intézményeiben nem került sor. Az Akadémia gép-műszerállományának intézményenkénti alakulását a 21. számú melléklet mutatja be, a gép-műszerállomány használhatósági szintjének tudományterületenkénti alakulását pedig az alábbi diagram szemlélteti:

28. ábra: A gép-műszerállomány használhatósági szintjének alakulása az Akadémia kutatóhálózatában (2012–2014) A tudományterületeken a teljesen leírt (nulla értéken számon tartott), de még használatban lévő gép-műszerállomány eredeti (bekerülési) értéke 2014. évben összesen 16 404,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 39,2 %-át tette ki.

- 46 -

3.

A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása

A részesedések állományának alakulását a 23. számú melléklet mutatja be. A 2012-ben megkezdett reorganizációs, racionalizálási, hatékonyság növelési program folytatódott 2014ben is. Az akadémiai (rész)tulajdonban lévő gazdasági társaságok száma 3 társasággal csökkent. A súlyosan eladósodott, likviditási zavarokkal küzdő TECHNOORG LINDA Tudományos Műszaki Fejlesztő Kft.-ben lévő 2.750 ezer Ft névértékű, 14,1 %-os tulajdoni arányt biztosító üzletrészét értékesítette az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont. A vételár 24 millió Ft volt. Szintén értékesítésre került a veszteségesen működő Fúziótech Műszaki Szolgáltató Kft.-ben lévő, 26 %-os tulajdoni arányt biztosító üzletrész. Az üzletrész közvetlen akadémiai tulajdonban volt, az értékesítés az üzletrészre eső eszközértéken történt, így a 260 ezer Ft névértékű üzletrész eladási ára 1.951 ezer Ft volt. Az év során befejeződött az MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpontja és az Akadémia közös tulajdonlású vállalkozásának, az Archeosztráda Kutató, Szolgáltató és Kereskedelmi Kft.-nek a végelszámolása, melynek végén közel 6,5 millió Ft pénzeszköz maradványt kapott az Akadémia. 2014 során megkezdődött a TactoLogic Műszaki kutató-fejlesztő Kft. végelszámolása, ami várhatóan 2015-ben fog lezárulni. Szintén 2014-ben indult az Akaprint Nyomdaipari Kft. végelszámolása, ami gyakorlatilag 2014-ben le is zárult. 2015 januárjában a NAV befejezte az ilyenkor szokásos, végső vizsgálatát és megállapítást nem tett. Amennyiben ezt jelzi a cégbíróságnak, úgy a törlési eljárás befejeződhet, és az Akadémia hozzájut a kft. 16,5 millió Ft pénzeszköz maradványához. Az év során új társaság alapítására nem került sor. Üzletrészvásárlás egy esetben történt, az MTA ATOMKI a meglévő 24 %-os üzletrésze mellé névértéken további 24 %-os tulajdoni hányadot vásárolt a PHARMATOM HUNGÁRIA Kft.-ben. Az üzletrész vásárlás az MTA ATOMKI-val közös pályázat sikeres megvalósítását szolgálta, mivel kivásárlásra került a projekt megakadását okozó tulajdonostárs, aki nem teljesítette a pályázati önrész szolgáltatási kötelezettségét. A hiányzó önrészt a tulajdonosváltozást követően az MTA ATOMKI és a Richter Nyrt. tulajdonostárs együttesen bocsátotta a kft. rendelkezésére. A reorganizált társaságok hatékonyabb működését szemlélteti az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással, azaz 25% + 1 szavazati aránnyal, illetve annál nagyobb akadémiai tulajdonosi jogosítvánnyal rendelkező társaságok 2014. évi várható eredményéről készített alábbi diagram. A működő, végelszámolás alatt nem álló társaságok száma 21 db-ról 18 db-ra csökkent, a 18 db cég várható adózás előtti eredménye a - korábbi éveknél lényegesen eredményesebb - 2013. évi, 21 cégtől származó adózás előtti eredményt várhatóan 18 %kal haladja meg.

- 47 -

29. ábra: Az érdemi akadémiai tulajdonosi irányítással (25%+1 szavazat felett) működő gazdasági társaságok számának és nyereségének alakulása (2013-2014)

Az elmúlt 3 év racionalizálási folyamatának eredményét szemlélteti a következő grafikon, amelyben 2012., 2013., 2014. években a részesedésekbe fektetett akadémiai vagyon alakulását és az aktuális évek osztalék bevételei alakulását mutatjuk be. A befektetett összeg csökkent, 2012-höz képest a 2014. év végi részesedési állomány közel 40 %-kal kisebb, míg az osztalék bevétel 34 %-kal lett nagyobb.

600 537 500

millió Ft

400

382 324

300 200

187

181

139 100 0

2012.

2013. Részesedés

2014. Osztalék

30. ábra: Akadémiai részesedések és a kapott osztalék alakulása 2012-2014, millió Ft)

- 48 -

3.1.

Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2014. évi helyzetének alakulása

Kiemelkedően eredményesen gazdálkodik az Akadémiai Kiadó Zrt., a realizált osztalék az előző évi 115 millió Ft-tal szemben közel 130 millió Ft-ra nőtt. Az Izotóp Intézet Kft. több 100 millió Ft-os beruházást hajtott végre 2013-2014-ben, melyek elsődleges célja a környezetterhelés csökkentése volt, de emellett az új eszközök, eljárások javítják a termelés korszerűségét, biztonságát is. Az Izotóp Intézet Kft.-től az Akadémiának - hasonlóan az előző évhez - közel 20 millió Ft osztalékbevétele származott. A Bázismag Vetőmagszaporító, Termeltető és Forgalmazó Kft.-nél alkalmazott új osztalékpolitikának megfelelően a 2014. évi osztalék több mint a duplája az előző évinek. A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott, közvetlen akadémiai kezelésű társaságoktól realizált osztalékbevétel 161 millió Ft, amely közelíti az előző évi 163 M Ft-ot, attól csak 1 %kal marad el. Az elért osztalékbevétel a kezelt részesedések állományához viszonyítva 2013ban 48 % volt, míg 2014-ben a kevesebb részesedés miatt ez az arány javult 57 %-ra. 3.2. Az Akadémia vállalkozásokban

által

alapított

költségvetési

szervek

részvétele

Az intézmények osztalékbevétel címén 25,7 millió Ft-ot realizáltak, ami az előző évi osztalékbevétel közel 140%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva közel 65 %-os az előző évi 45%-kal szemben.

- 49 -

III. Az akadémiai intézmények működési költségvetése 1.

Kutatóközpontok és kutatóintézetek

Az alábbi táblázat a kutatóintézet-hálózatot mutatja be. Az MTA kutatóközpontjai, önálló kutatóintézetei

Székhely

MTA Agrártudományi Kutatóközpont

Martonvásár

MTA Atommagkutató Intézet

Debrecen

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet

Sopron

Budapest Budapest Pécs

MTA Nyelvtudományi Intézet

Budapest

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont

MTA Természettudományi Kutatóközpont

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

Állatorvos-tudományi Intézet Mezőgazdasági Intézet Növényvédelmi Intézet Talajtani és Agrokémiai Intézet Filozófiai Intézet Irodalomtudományi Intézet Művészettörténeti Intézet Néprajztudományi Intézet Régészeti Intézet Történettudományi Intézet Zenetudományi Intézet Földrajztudományi Intézet Földtani és Geokémiai Intézet Geodéziai és Geofizikai Intézet Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet Atomenergia-kutató Intézet Energia- és Környezetbiztonsági Intézet

Budapest

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont

MTA Ökológiai Kutatóközpont

A kutatóközpontokat alkotó intézetek

Közgazdaság-tudományi Intézet Regionális Kutatások Intézete Világgazdasági Intézet Balatoni Limnológiai Intézet Duna-kutató Intézet Ökológiai és Botanikai Intézet

Tihany Budapest Budapest

Biofizikai Intézet Biokémiai Intézet Genetikai Intézet Növénybiológiai Intézet Jogtudományi Intézet Kisebbségkutató Intézet Politikatudományi Intézet Szociológiai Intézet Anyag- és Környezetkémiai Intézet Enzimológiai Intézet Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet Molekuláris Farmakológiai Intézet Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet Szintetikus Kémiai Intézet Részecske- és Magfizikai Intézet Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet

Szeged

Budapest

Budapest

Budapest

- 50 -

A kutatóközpontok és az önálló kutatóintézetek feladatai és költségvetési adatai

MTA Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 3 905,2 4 371,1 4 505,6 5 064,0 1 918,7 301,6 2 285,3 428

2 447,3 597,8 2 018,9 453

2014. év (terv) 2 536,7 2 536,7

2014. év (tény) 4 081,9 4 517,5

Index % (2014/2013)

1 286,1

1 789,5 696,1 2031,9 455

73,1 116,4 100,6 100,4

1 250,6 448

93,4 89,2

MTA Atommagkutató Intézet Az intézet alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 1 845,6 1 748,3 2 042,2 2 093,7 663,0 104,6 1 274,6 197

628,7 195,6 1 269,4 192

2014. év (terv) 1 254,1 1 254,1

2014. év (tény) 1 778,6 2 130,5

Index % (2014/2013)

551,9

573,1 412,1 1 145,3 190

91,2 210,7 90,2 99,0

702,2 180

101,7 101,8

MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajztudomány, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség – az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt – kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti - 51 -

vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elősegíti a bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 2 240,7 2 304,7 2 623,5 2 873,0 179,7 304,5 2 139,3 374

196,3 382,8 2 293,9 387

2014. év (terv) 1 788,5 1 788,5

2014. év (tény) 2 499,7 3 110,5

Index % (2014/2013)

207,4

193,7 568,3 2 348,5 390

98,7 148,5 102,3 100,8

1 581,1 400

108,5 108,3

MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedező kutatásokat folytat, és felhasználásra készíti elő eredményeiket. Alapkutatási tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Működteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 1 298,2 1 479,9 1 544,1 1 938,7 161,4 249,6 1 133,1 206

392,8 245,8 1 300,1 194

2014. év (terv) 993,9 993,9

2014. év (tény) 2 970,3 3 997,6

Index % (2014/2013)

248,4

2 127,7 458,9 1 411,0 198

541,7 186,7 108,5 102,1

745,5 211

200,7 206,2

MTA Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. megújuló energiaforrások területén. - 52 -

adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 2 754,4 2 997,1 2 893,0 3 236,9 1 507,9 238,2 1 146,9 261

2014. év (terv) 3 106,6 3 106,6

2014. év (tény) 3 810,0 3 843,9

Index % (2014/2013)

1 823,3

2 072,8 241,7 1 529,4 223

111,9 174,4 122,8 100,0

1 852,6 138,6 1 245,7 223

1 283,3 258

127,1 118,8

MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az intézet tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 2 661,0 2 269,6 3 598,3 3 501,5 1 302,3 809,3 1 486,7 181

2014. év (terv) 1 215,1 1 215,1

2014. év (tény) 2 760,1 4 184,2

Index % (2014/2013)

638,4

1 358,7 1 231,8 1 593,7 170

111,3 131,4 111,2 94,4

1 131,0 937,3 1 433,2 180

576,7 169

117,2 116,6

MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése.

- 53 -

adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 1 562,6 1 433,8 1 837,3 1 717,1 496,9 336,7 1 003,7 187

493,6 274,8 948,7 187

2014. év (terv) 1 112,2 1 112,2

2014. év (tény) 1 489,4 1 620,6

Index % (2014/2013)

456,7

383,8 283,2 953,6 175

77,8 103,1 100,58 93,6

655,5 203

103,9 94,4

MTA Nyelvtudományi Intézet Az intézet alapfeladata tudományos kutatások folytatása a magyar nyelvészet, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, a magyar irodalom és köznyelv nagyszótárának elkészítése, archív anyagainak gondozása. Tudományos megközelítésben vizsgálja a magyar nyelv különböző változatait és az országon belül és kívül beszélt kisebbségi nyelveket, valamint az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket. Kiegészítő feladatként nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozásával, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotásával, valamint közönségszolgálati tevékenységgel és szakértői vélemények készítésével is foglalkozik. Mindezek mellett az intézetben működtetett MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék révén részt vesz a felsőoktatásban is. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 656,1 742,4 795,6 858,0 74,9 153,1 567,6 117

115,2 139,4 603,4 126

2014. év (terv) 434,7 434,7

2014. év (tény) 863,6 1 032,3

Index % (2014/2013)

75,7

308,2 115,6 608,5 132

267,5 82,9 100,8 104,8

359,0 114

116,3 120,3

MTA Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, működését és változásait vizsgálja az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat folytat. A tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás - 54 -

tudományos megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 1 684,0 1 618,3 2 094,3 1 823,1 849,5 260,4 984,4 202

354,9 410,4 1 057,8 218

2014. év (terv) 979,0 979,0

2014. év (tény) 1 476,7 1 561,0

Index % (2014/2013)

368,9 610,1

365,8 204,8 990,4 219

103,1 49,9 93,6 100,5

183

91,3 85,6

MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Az intézet kutatási feladatai a következők: alapkutatás a matematikai struktúrák témájában, matematikai analízis és alkalmazásai, alap- és alkalmazott kutatás a sztochasztika, a diszkrét matematika, valamint a bioinformatika területein. Az intézet kutatási, illetve speciális feladata az Országos Matematikai Szakkönyvtár fejlesztése. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 866,4 959,4 964,1 1 090,5 271,4 79,2 613,5 99

249,7 97,7 743,1 98

2014. év (terv) 630,2 630,2

2014. év (tény) 1 130,1 1 175,2

Index % (2014/2013)

174,7

332,4 131,1 711,7 115

133,1 134,2 95,8 117,3

455,5 98

117,8 107,8

MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Az intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítástechnikai, alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése, és az itt megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, a rendszertervezés és a rendszerintegrálás, a tanácsadás, az oktatás és a szoftverfejlesztés területén. Kiemelt kutatási területek: automatizált irányítási rendszerek, CNN – Analogikai Celluláris új elvű számítógép, GRID számítóhálózatok, elosztott számítási architektúrák, mérnöki és menedzsmentintelligencia, nagy sebességű hálózatok és biztonsági kérdéseik, képfelismerés és képfeldolgozás, világhálóinformatika, matematikai informatika.

- 55 -

adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 3 263,0 2 890,3 3 360,2 2 937,3 2 213,7 33,3 1 113,2 280

1 727,3 79,6 1 130,4 268

2014. év (terv) 2 759,1 2 759,1

2014. év (tény) 2 616,9 5 291,6

Index % (2014/2013)

1 917,0

2 036,8 2 175,0 1 079,8 226

117,9 2732,4 95,5 84,3

842,1 264

90,5 180,1

MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A biofizika területén alapvető feladat a biológiai rendszerek és folyamatok fizikai megközelítéssel való értelmezése és a biológiai anyagok vizsgálata különös tekintettel fizikai tulajdonságaikra. A biokémia területén alapvető feladat a biológiai folyamatok molekuláris részleteinek felderítése biokémiai, molekuláris, valamint szintetikus és evolúciós rendszerbiológiai megközelítéssel. A genetika területén célkitűzés az öröklődés molekuláris mechanizmusainak vizsgálata különféle modellszervezetekben. A növénybiológia területének célkitűzése a fényérzékelést, a fényenergia hasznosítását, a fejlődést és a stresszválaszokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása és magas színvonalú vizsgálata növényekben, algákban és cianobaktériumokban. A központ intézeteiben elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 3 504,2 3 937,4 4 284,3 4 467,1 1 360,6 817,9 2 105,8 403

1 424,4 779,0 2 263,7 411

2014. év (terv) 2 526,7 2 526,7

2014. év (tény) 3 352,1 4 730,0

Index % (2014/2013)

1 376,2

1 324,4 548,6 2 857,0 402

93,0 70,4 126,2 97,8

1 150,5 395

85,1 105,9

MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez.

- 56 -

adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 1 075,9 1 007,4 1 230,6 1 209,4 132,6 150,8 947,2 172

104,2 154,8 950,4 178

2014. év (terv) 848,8 848,8

2014. év (tény) 993,1 1 313,8

Index % (2014/2013)

178,7

101,1 202,0 1 010,7 185

97,0 130,5 106,3 103,9

670,2 157

98,6 108,6

MTA Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, a műszaki fizika és az anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 7 546,6 12 127,8 14 182,7 13 341,1 9 386,7 1 277,7 3 518,3 686

3 221,2 6 517,2 3 602,7 647

2014. év (terv) 3 703,5 3 703,5

2014. év (tény) 7 222,7 8 005,5

Index % (2014/2013)

1 637,7

2 387,6 1 319,2 4 298,7 654

74,1 20,2 119,3 101,1

2 065,8 602

59,6 60,0

MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A kutatóközpont felfedező jellegű kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyű kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az űrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttműködésben. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év 2013. év (tény) (tény) 8 018,1 9 450,8 13 116,9 10 248,1 10 393,1 302,4 2 421,4 375

2 670,2 5 099,0 2 478,9 352 - 57 -

2014. év (terv) 3 411,2 3 411,2

2014. év (tény) 4 248,0 5 247,9

Index % (2014/2013)

1 918,2

2 028,1 802,2 2 417,6 356

75,9 15,7 97,5 101,1

1 493,0 341

44,9 51,2

1.1.

A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai adatok millió Ft-ban

2012. év

2013. év *

Teljesítés

Kiadások Bevételek Átlaglétszám *

2014. év *

Teljesítés

42 882,0 59 072,7 4 168

Eredeti előirányzat (terv)

Módosított előirányzat

Teljesítés*

27 300,3 27 300,3 4 023

54 765,3 54 765,3 4 441

41 293,2 51 762,0 4 090

49 338,3 56 399,5 4 114

alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélkül

Bevételi struktúra adatok millió Ft-ban

Bevétel fajtája Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfabevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek

2012. év

2013. év

2014. év

Index % (2014/2013)

7 505,0

8 852,3

7 071,0

79,9

149,8

145,3

39,2

27,0

3 842,4

4 079,3

5 612,2

137,6

19 354,6

3 932,5

3 361,3

85,5

Finanszírozási (értékpapír) bevétel Összesen

1 300,0 30 851,8

17 009,4

17 383,7

102,2

Költségvetési támogatás

22 741,0

23 340,5

24 987,7

107,1

Maradványok igénybevétele

5 479,9

16 049,6

9 390,6

58,4

59 072,7

56 399,5

51 762,0

91,8

Együtt

Kiadási struktúra adatok millió Ft-ban

Kiadások fajtája Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási és felújítási kiadások Pénzeszközátadások, kölcsönök Finanszírozási (értékpapír) kiadás Együtt Alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány Mindösszesen

2012. év

2013. év

15 562,3 4 189,6 10 726,1 11 865,0 539,0

16 080,7 4 154,8 12 497,2 16 161,6 444,0

42 882,0

49 338,3

60,7

77,5

42 942,7

49 415,8

- 58 -

2014. év

Index % (2014/2013)

17 028,9 4 664,6 11 760,7 5 631,0 908,0 1 300,0 41 293,2

105,9 112,3 94,1 34,8 204,5

41 293,2

83,6

81,1

A ténylegesen felmerülő kiadások az előző évihez képest csökkentek, aminek oka az egyszeri jellegű beruházási és felújítási kiadások mérséklődése. 1.2.

Létszámhelyzet* adatok főben

2013. év

4 477 4 274 4 168 2 285 782

4 373 4 442 4 114 2 424 864

4 441 4 160 4 090 2 422 879

101,6 93,7 99,4 99,9 101,7

50

50

43

86,0

315

306

286

93,5

1 271

1 314

1 375

104,5

649

754

718

95,2

Engedélyezett létszám Záró létszám Teljes átlaglétszám Az átlaglétszámból kutatói létszám ebből: nő Fokozat szerinti megoszlás  Akadémikusok  MTA doktora címmel rendelkezők  Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők  Fokozattal nem rendelkezők

2014. év

Index % (2014/2013)

2012. év

Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 252 288 280 97,2  30 év alattiak 678 784 779 99,4  31–40 év közöttiek 461 529 529 100,0  41–50 év közöttiek 433 425 380 89,4  51–60 év közöttiek 262 216 217 100,5  61–70 év közöttiek 18 6 3 50,0  71 év felettiek *

A létszámadatokhoz alkalmazott definíciók:

Az engedélyezett létszám a 2013. december 31-i állapotnak megfelelő, az irányító szerv által engedélyezett létszámkeret. Az átlaglétszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. A záró létszám a költségvetési év utolsó napján, tehát 2013. december 31-én ténylegesen betöltött létszám.

- 59 -

2.

Támogatott Kutatócsoportok Irodája

Az MTAtv. 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak a támogatott kutatócsoportok, amelyek adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) látja el. A 2014-ben indult Nemzeti Agykutatási Program (NAP) végrehajtásában a TKI konzorciumi tagként vesz részt, feladata a megalakuló NAP-kutatócsoportok munkájának szervezése. A Konzorcium tagjai: MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (konzorciumvezető), az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája, Debreceni Egyetem, Pécsi Tudományegyetem, Semmelweis Egyetem, Szegedi Tudományegyetem, Pázmány Péter Katolikus Egyetem, Országos Klinikai Idegtudományi Intézet, Richter Gedeon Nyrt. A kutatócsoportok száma, összetétele A 2007–2011 közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül 2012. január 1jén 42 folytatta tevékenységét és 11 új csoport alakult. 2013. július 1-jén újabb 15 kutatócsoport kezdte meg működését: 5 a matematikai és természettudományok, 6 az élettudományok és 4 a humán- és társadalomtudományok területén. Ennek megfelelően 2014-ben a hálózatban összesen 89 támogatott kutatócsoport működött a következő tudományterületi megoszlásban: 36 matematikai és természettudományok, 30 élettudományok, 23 humán- és társadalomtudományok területén. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2014 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 32-ről 40-re emelkedett. E csoportok munkájának adminisztratív támogatását, munkaügyi, pénzügyi, számviteli és ügyviteli feladatait szintén a TKI látja el. A kutatócsoport-hálózat tudományterületi megoszlását mutatja be az alábbi táblázat. Támogatott kutatócsoportok

száma Kutatócsoportok ebből: matematikai- és természettudományok élettudományok humán- és társadalomtudományok

megoszlása

89 36 30 23

- 60 -

Egyetemi Lendületcsoportok megszáma oszlása

40 40% 34% 26%

18 18 4

Összesen

száma

megoszlása

129 45% 45% 4%

54 48 27

42% 37% 21%

A Támogatott Kutatócsoportok Irodája költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 2 716,0 4 048,8

2013. év (tény) 3 783,1 5 546,8

129,2 513,5 3 406,1 517

169,4 1 332,8 4 043,6 565

2014. év (terv) 2 706,6 2 706,6 15,0 2 691,6 551

2014. év (tény) 4 960,9 7 808,8 1 386,5 1 754,7 4 667,6 612

Index % (2014/2013)

131,1 140,8 818,5 131,7 115,4 108,3

A támogatott kutatócsoportok és egyetemi Lendület-kutatócsoportok regionális megoszlása

31. ábra:Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata és az egyetemi Lendületkutatócsoportok száma (2014) A térképen a 2014-ben az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok hálózatának és a Lendület-kutatócsoportok számának területi megoszlása látható. Az intézményekhez történő hozzárendelés az egyetemek székhelye alapján történt. A térkép egyértelműen mutatja, hogy mind a támogatott kutatócsoportok, mind az egyetemi Lendület-csoportok a kutatóegyetemeken (BME, DE, ELTE, PTE, SE, SZTE) összpontosulnak. Regionálisan a Közép-Magyarországi régió jelentős előnye állapítható meg; a régió egyetemein 46 (az OSZK-ban működő kutatócsoporttal együtt 47) támogatott kutatócsoport és 26 Lendületcsoport működik. A többi régióban az egyetemi kutatócsoportok a régió egy-egy - 61 -

egyeteméhez, illetve a Dél-Dunántúl régió esetében két felsőoktatási intézményhez kötődnek (Pécsi Tudományegyetem, Kaposvári Egyetem). A Nyugat-Dunántúl régióban sem Lendület-kutatócsoport, sem támogatott kutatócsoport nem működik, az ÉszakMagyarország régióban ez utóbbiból kettő található, de a Lendület-csoportok itt is hiányoznak.

32. ábra:Az MTA támogatott kutatócsoport-hálózata és az egyetemi Lendületkutatócsoportok tudományterületi megoszlása (2014) A térkép a 2014-ben az egyetemeken működő támogatott kutatócsoportok és a Lendületkutatócsoportok együttes tudományterületi megoszlását mutatja. A körök nagysága az egyetemeken 2014-ben működő kutatócsoportok számától függ. A kisebb intézmények kutatócsoportjai jellemzően homogén tudományterületi megoszlást mutatnak (KE, ME, PPKE, SZIE). Kivételt képez a Pannon Egyetem, ahol mindhárom nagy tudományterületen működnek támogatott kutatócsoportok, illetve Lendület-csoport. Tudományterületileg többé-kevésbé homogén két nagy fővárosi felsőoktatási intézmény, a Semmelweis Egyetem és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem. Előbbi esetében az élettudományok, utóbbi esetében a matematikai és természettudományok terén működnek támogatott kutatócsoportok. A leginkább heterogén képet az ELTE és a nagy vidéki kutatóegyetemek (DE, PTE, SZTE) mutatják, amelyek több, eltérő tudományterülethez tartozó karral rendelkeznek. Az ELTE és a Szegedi Tudományegyetem esetében a matematikai és természettudományok terén működik a támogatott kutatócsoportok és Lendület-csoportok többsége (relatív többsége), míg a Debreceni Egyetemen és a Pécsi Tudományegyetemen az élettudományi kutatócsoportok vannak (relatív) többségben. - 62 -

A támogatott kutatócsoportok megoszlása Matematikai- és természettudományok Befogadó intézmény

Egyetemek: Budapesti Corvinus Egyetem Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem* Eötvös Loránd Tudományegyetem Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem** Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem Közgyűjtemények: Magyar Természettudományi Múzeum (az ELTÉ-vel közös) Országos Széchényi Könyvtár Iroda Összesen

támogatott kutatócsoportok száma

Lendületkutatócsoportok száma

Élettudományok

létszáma

támogatott kutatócsoportok száma

Lendületkutatócsoportok száma

Társadalomtudományok

létszáma

támogatott kutatócsoportok száma

Lendületkutatócsoportok száma

létszáma

1

3

Összesen támogatott kutatócsoportok száma

Lendületkutatócsoportok száma

létszáma

0

1

3

9

6

58

9

6

58

3

1

23

6

5

33

6

1

12

15

7

68

11

7

76

5

1

23

8

1

36

24

9

135

1 2 3

7 1

18 11

3 1

50 7

4

3 8 2 4 1

1 9 2

12 73 10 28 2

2

9

5 1

23 6

1 2 8 8 2 16 3

16

3

3

8

1

18

251

1

16

1 9

12

20 1

36

5 1

4 18 32 73 10 101 15

30

18

*

A Debreceni Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem közös kutatócsoportját is tartalmazza. ** Tartalmazza a Hadtörténeti Intézet és Múzeummal közös kutatócsoportot.

- 63 -

197

23

4

5

1

110

89

40

5 20 578

Létszámhelyzet adatok főben

Engedélyezett létszám Teljes átlaglétszám Az átlaglétszámból kutatói létszám ebből: nő Fokozat szerinti megoszlás  Akadémikusok  MTA doktora címmel rendelkezők  Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők  Fokozattal nem rendelkezők

Index % (2014/2013)

2012. év

2013. év

2014. év

517 517 462 197

565 565 506 220

578 612 517 236

102,3 108,3 102,2 107,3

8

8

9

112,5

66

29

110

379,3

238

251

262

104,3

150

218

136

62,4

Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül) 71 85 65 76,5  30 év alattiak 221 250 229 91,6  31–40 év közöttiek 88 116 157 135,3  41–50 év közöttiek 33 35 53 151,4  51–60 év közöttiek 16 8 10 125,0  61–70 év közöttiek 4 0 0  71 év felettiek

- 64 -

3. Az MTA Könyvtár és Információs Központ Az éves működés jogi-szervezeti keretei Az MTA Könyvtár és Információs Központ – mint országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó nemzeti közgyűjtemény – a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el. Az intézmény működését az MTAtv. 19. § (3) bekezdése és a kapcsolódó Alapszabály szabályozza. A szakmai feladatokat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997. évi CXL. törvény írja elő. Szakmai tevékenység A könyvtár állománya a korábbi évek gyakorlata szerint vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodott, de egyre több folyóirat érhető el elektronikus úton, nem vásárlás, hanem licencszerződés alapján. A beszerzett nyomtatott dokumentumok mellett egyre több elektronikus tartalom kerül be a könyvtár állományába. A nemzetközi csere jelentős része „ecsere” formájában folytatódik. Az állomány megőrzését és védelmét szolgálja a digitalizálási tevékenység is. A szakmai tevékenység összefoglaló adatai A tárgyévben beszerzett állomány

Könyvtári állomány 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

Könyv és bekötött, tékázott folyóirat (kötet, téka) Kartográfiai dokumentum (db) Nyomtatott zenei dokumentum (db) Hangdokumentum (db, tekercs) Képdokumentum (db, tekercs) Elektronikus (digitális) dokumentum (db) Egyéb dokumentum (db) Összesen (1–7.): Érték (ezer Ft)

10.

Állománygyarapításra fordított összeg (ezer Ft)

10 647 0 0 0 0 25 19 812 30 484 125 096

Tárgyév december 31-i állomány 1 569 215 1 141 72 33 319 700 885 816 127 2 421 459 99 640

Kurrens folyóiratok 1. 2. 3.

Nyomtatott Digitális

formában

A címek (féleségek) száma összesen A példányok száma összesen A címek (féleségek) száma összesen

1 919 1 982 19 639

Könyvtárhasználat 1. 2. 3.

Használó (fő)

Regisztrált használó A Regisztrált használóból újonnan regisztrált Aktív használó

- 65 -

6 637 1 480 4 804

4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.

Személyes (helybeni) használat összesen Az Összes személyes használatból internethasználat Használatok (alkalom) telefon, fax, e-mail Használat Távhasználat OPAC, honlap Kölcsönzött dokumentum (db) Közvetlenül (helyben) használt dokumentum (db) Beérkezett kérés Eredetiben Adott dokumentum Nyomtatott formában (db) Másolatban Elektronikus formában Könyvtárközi kölcsönzés Küldött kérés Eredetiben Kapott dokumentum Nyomtatott formában (db) Másolatban Elektronikus formában A referensz kérdések száma

48 370 19 262 5 434 943 970 163 898 33 984 14 980 542 0 918 925 808 9 51 3 500

Az MTA KIK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 752,7 917,0

2013. év (tény) 952,3 1 201,9

2014. év (terv) 787,1 787,1

2014. év (tény) 1 010,7 1 141,8

235,6 30,5 650,9 104

318,1 164,3 719,5 104

230,7

276,8 249,6 615,4 104

556,4 107

Index % (2014/2013)

106,1 95,0 87,0 151,9 85,5 100,0

EISZ Nemzeti Program Az MTA kiemelt közfeladatának tekinti a tudományos kutatások eredményeihez való széles körű szakmai hozzáférés biztosítását. A kutatásban és a felsőoktatásban világszerte megfigyelhető az elektronikus tartalmakra történő átállás, melynek hazai eszköze az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ)Nemzeti Program. 2014-ben két új adatbázissal (Cambridge University Press - CUP és a Lippincott Williams and Wilkins LWW Journals) bővült az EISZ adatbázisok köre.

- 66 -

Az EISZ program összefoglaló adatai A 2014. évben beszerzett, a tárgyévre vonatkozó adatbázisok listája: millió Ft

Adatbázis

ACM Digital Library Akadémiai Kiadó Folyóiratai Akadémiai Kiadó Szótárai Cambridge University Press EBSCOhost (5 adatbáziscsomag) GroveArt GroveMusic JCR+ESI (2014) Lippincott Williams and Wilkins MathSciNet MLA/LRC Nature Reaxys Science Direct Science Magazine SciFinder Scopus Springerlink (50%) Web of Science SCOAP3 ÖSSZESEN

Kifizetett nettó díj

EISZ központi rész

Intézményi önrész

20,5 11,5 37,0 16,5 108,0 4,6 4,5 29,8 57,3 11,3 12,0 96,0 35,7 1 265,0 12,8 44,8 143,1 131,0 145,7 6,7

6,9 10,0 27,8 4,1 89,4 1,2 1,1 14,9 0,0 2,8 3,0 17,8 12,3 930,0 3,2 11,2 90,2 65,5 109,3 3,4

13,6 1,5 9,3 12,4 18,6 3,5 3,4 14,9 57,3 8,5 9,0 78,2 23,4 335,0 9,6 33,6 52,9 65,5 36,4 3,4

2 193,8

1 404,0

789,8

56,1 131

42,1 131

14,0 0

2015- re áthúzódó kifizetések JSTOR 2014-2015 Springerlink (50%)

- 67 -

Magyar Tudományos Művek Tára (MTMT) A Magyar Tudományos Művek Tára az MTA által kezdeményezett, az MTA, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Magyar Rektori Konferencia, az OTKA és az Országos Doktori Tanács által létrehozott, folyamatosan fejlesztett nemzeti bibliográfiai adatbázis, amelynek célja a hazai tudományos közösség által jegyzett tudományos publikációk, valamint a hozzájuk kapcsolódó idézetek nyilvántartása és nyilvánossá tétele. Az MTMT 2009-ben 18 alapító intézmény részvételével jött létre, majd 2014. év végéig 37 társintézmény csatlakozásával tagintézményeinek száma 55-re nőtt. Az adatbázisban 2014 végén a szerzői közlemények száma mintegy 1,5 millió, az idéző közleményeké kb. 4,3 millió volt. Az MTMT programot 2014-ban részben európai uniós (TÁMOP) projekt, részben a tagintézmények befizetései, valamint az MTA fejezet és az MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK) finanszírozta. A program 2014. évi költségei: millió Ft 2014. évi működési költségek (MTA KIK) Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Összesen 2014. évi licencdíjak, előfizetési költségek Adatbázis-előfizetés THOMSON REUTERS Összesen 2014. évi tagintézményi költségek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Összesen

41,3 11,4 38,7 91,4 79,4 79,4 1,5 0,4 1,9

MTMT mindösszesen

172,7

- 68 -

4.

MTA Titkárság

Az MTA Titkárság az MTAtv. 19. §-ában foglaltak szerint az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait – a pénzügyi-gazdálkodási terület tekintetében a fejezetet irányító szervi feladatokat ellátó – köztestületi költségvetési szerv. Az MTA Titkárság költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 1 437,1 1 474,5

2013. év (tény) 1 198,5 1 295,8

54,0 50,8 1 369,7 149

38,7 44,3 1 212,8 147

2014. év (terv) 1 118,9 1 118,9 18,1 1 110,8 176

2014. év (tény) 1 782,3 1 922,7 325,5 97,3 1 499,9 147

Index % (2014/2013)

148,7 148,4 841,1 219,6 123,7 100,0

Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak A doktori címmel rendelkezők részére a tiszteletdíj folyósítása a Magyar Tudományos Akadémia hazai tagjai és a Magyar Tudományos Akadémia Doktora címmel rendelkező személyek tiszteletdíjáról, illetve az akadémikus elhalálozása esetén megállapítható hozzátartozói ellátásokról szóló, többször módosított 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a posztdoktorként való foglalkoztatásról és a Bolyai János Kutatási Ösztöndíjról szóló, 316/2001. (XII. 28.) Kormányrendelettel módosított 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Doktori tiszteletdíjakra és Bolyai –ösztöndíjakra 2014. évben 4.666,5 millió Ft-ot fordított az Akadémia. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások mértékét a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet állapítja meg. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósításával kapcsolatos (szakmai, pénzügyi) feladatokat az MTA Titkárság látja el. Az Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátásokkal összefüggő kiadás 2014. évben 2.512,1 millió Ft-ot tett ki. - 69 -

Rendes tagok Tiszteletdíj mértéke a 2014. évben Záró létszám: 2012. év 2013. év 2014. év

455 000 Ft/hó

274 298 290

Akadémikusok Bolyai MTA Kandidátus Kutatási Levelező Külső Özvegyi Árvaellátások doktora Ösztöndíj tagok tagok ellátások az 353 900 60 200 akadémikusi az özvegyi 90 000 124 500 3 000 Ft/hó Ft/hó Ft/hó tiszteletdíj ellátás 50%-a Ft/hó Ft/hó 25%-a

64 59 59

26 29 29

25 26 28

2 1 1

2 648 2 647 2667

2 0 0

adatok főben 517 523 537

35. ábra: Doktori és akadémikusi tiszteletdíjak, hozzátartozói ellátások és Bolyai-ösztöndíjak jogosultjainak és támogatásának aránya (2012– 2014) MTA köztestületi feladatok 2014-ben az MTA fejezetben külön költségvetési alcímen szerepelt a köztestület működésével kapcsolatos feladatok szakmai és pénzügyi végrehajtása. Ezek közül a legfontosabbak: a köztestületi bizottsági rendszer működésével járó feladatok, a közgyűlések megszervezése, a Határon Túli Magyarok Titkárságának – Kapcsolatok Program – teljes körű szakmai és pénzügyi megszervezése, ellátása; különböző kiadványok megjelentetési feladatai; kegyeleti kiadások; különböző díjak számfejtése, kifizetése (Akadémiai Aranyérem, Akadémiai Díjak, Akadémiai Ifjúsági Díj, Akadémiai Újságírói Díj, Pedagógus Kutatói Pályadíj). A köztestületi feladatok adminisztrációját mind igazgatási, mind pénzügyi oldalról az MTA Titkárság állományába tartozó munkatársak látják el. Az MTA köztestületi feladataival kapcsolatos kiadásai 2013-ban 101,6 millió Ft-ot, 2014-ben 100,5 millió Ft-ot tettek ki. - 70 -

5.

A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága

A Magyar Tudományos Akadémia Közgyűlése 1992 májusában alapította meg a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA) az MTA önálló, társult intézményeként. Szervezeti szabályzata és tagfelvételi rendje követi az MTA-ét, jelenleg öt szakmai osztálya van (Irodalmi, Képző- és Iparművészeti, Zenei Alkotóművészeti, Mozgókép- és Színházművészeti, valamint Építőművészeti Osztály). A zárt keretszámmal szabályozott tagfelvétel mindig kiemelkedő szakmai életművet ismer el, a tagság nem jár tiszteletdíjjal. A szervezetnek 2014-ben 112 rendes tagja és 15 tiszteleti tagja volt. A SZIMA adminisztratív feladatait annak titkársága látja el, az ezekhez kapcsolódó gazdálkodási, pénzügyi feladatokat 2010. január 1-jétől az MTA Titkárság végzi. A SZIMA az eltelt két évtizedben nominálisan azonos költségvetésből gazdálkodik. 2014-ben teljes bevételük 13,7 millió Ft-ot tett ki, amiből 12,4 millió Ft volt a költségvetési támogatás, és 350 ezer Ft az egyszeri rendezvényhez kötött támogatás. 2014-ben 10 székfoglaló előadásra, köztük 2 nagykoncertre, valamint 3 nagy, hagyományos rendezvényre került sor, illetve a tisztújító közgyűlésre. A szakmai munkáról 2014. elejétől heti hírlevél készül. A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága költségvetési adatai összefoglalva: adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 13,3 16,1 2,0 0,2 13,9 2

2013. év (tény) 16,3 17,5 0,7 2,8 14,0 2

- 71 -

2014. év (terv) 13,6 13,6

2014. év (tény) 12,4 13,7

Index % (2014/2013)

76,1 78,3

1,5 12,1 2

1,3 12,4 2

46,4 88,6 100,0

6.

MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága

Az Akadémia a köztestület regionális működésének szervezése érdekében területi bizottságokat hozott létre Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Miskolcon és Kolozsváron. A területi bizottságok a régió szellemi közéletének biztosítanak fórumot, fontos szerepet vállalnak a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában. A területi bizottságok hivatali szervezete az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága, amely a bizottságok szakmai munkájának lebonyolítását, koordinálását, szakmai és pénzügyi feladatainak ellátását végzi. Ennek keretében az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága  koordinálja a bizottságok programjait, konferenciáit;  információkat szolgáltat a bizottságok régióihoz tartozó kutatók számára az Akadémia köztestületi tevékenységével kapcsolatban;  elvégzi a bizottságok adminisztrációs feladatait;  üzemelteti a bizottságok székházait, ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellát;  a bizottságok szak- és munkabizottságai részére biztosítja a rendezvényekhez szükséges termeket, valamint értékesíti a termek szabad kapacitását. A 2014 év a területi bizottságoknál a tisztújítás éve volt. A területi bizottságok szak- és munkabizottságai az év során több mint ezer tudományos rendezvényt szerveztek. 2014. évben kiemelt hangsúly kapott: 

a MAB és az Észak-magyarországi Irodalmi Kör szervezésében Nagy Ferenc tudománytörténész, a Magyar Tudóslexikon főszerkesztője Nemzeti Himnuszunk szövegéről és zenéjéről tartott előadást;



a „Pannon Tudományos Nap” elnevezésű konferencia, mely a PAB és a VEAB közös szervezésében valósult meg, főként a fiatal kutatók kaptak lehetőséget a kutatási eredményeik bemutatására;

Az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám *

2012. év (tény)

2013. év (tény)

2014. év (terv)

211,8 292,7

300,5 322,4

234,9 234,9

217,4 255,5

72,3 79,2

57,0 2,5 233,2* 45

50,1 80,9 191,4 46

84,7

58,2 21,9 175,4 45

116,2 27,1 91,6 97,8

150,2 46

Ebből 81 millió Ft egyszeri tétel (tetőszerkezet felújítása Pécsett és Miskolcon).

- 72 -

2014. év (tény)

Index % (2014/2013)

7.

MTA Létesítménygazdálkodási Központ

Az MTA Létesítménygazdálkodási Központ (MTA LGK) az MTAtv.-ben és az Akadémia Alapszabályában foglaltak alapján az akadémiai ingatlanvagyon kezelésével és üzemeltetésével kapcsolatos szolgáltatási tevékenységet végez közfeladatként. Alaptevékenysége az MTA központi, továbbá az akadémiai költségvetési szervek használati körén kívül eső ingatlanai létesítménygazdálkodási feladatainak ellátása, valamint a munkahely és a munkavégzés szükségleteihez kapcsolódó belső szolgáltatások menedzselése, ezen belül különösen:  az ingatlanok tartós vagy átmeneti létesítménygazdálkodási feladatainak ellátása;  az akadémiai ingatlanok bérbeadása, hasznosítása;  építésberuházási, felújítási, lebonyolítási és műszaki ellenőrzési tevékenység;  a székházi, irodaházi és vári rendezvények szervezése, az azokkal kapcsolatos feladatok ellátása;  az MTA tagjainak és az arra jogosultaknak szolgálati személygépkocsival történő hivatalos célú személyszállítása, a gépjármű-állomány teljes körű üzemeltetése;  az MTA Titkársága részére szolgáltatások biztosítása (írószerek, belépőkártyák kiadása, központi nyomtatórendszer működtetése, mobiltelefonokkal kapcsolatos ügyintézés);  az MTA intézményeinek bevonásával az MTA egészére vonatkozó közbeszerzések bonyolítása a villamosenergia-és földgázbeszerzés vonatkozásában. Az MTA LGK által üzemeltett épületek:  Székház  Etele irodaház  Nádor irodaház  Teréz irodaház  Könyvtár épület  Domus vendégház  Vár épületegyüttes  Vár vendégház  Kutatóház  DEPO raktár

   

Bártfai épület Andrássy irodaház lakások egyéb ingatlanok

Az MTA LGK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. A bevételi tényadatok kiugrását a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza építésének irányítását végző projektiroda MTA LGK-ba – az MTA Titkárságától – történő évközi áthelyezésével összefüggésben végrehajtott, elsősorban az építési beruházás szerkezetépítését célzó, összesen 2 285 millió forintos forrásbővülése okozza. adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 1 815,3 2 415,5

2013. év (tény) 1 928,5 2 370,5

2014. év (terv) 1 299,5 1 299,5

2014. év (tény) 2 087,0 4 547,4

1 095,4 255,8 1 064,3 124

712,3 600,2 1 058,0 123

586,0

2 015,3 443,9 2 088,2 122

- 73 -

713,5 132

Index % (2014/2013)

108,2 191,8 282,9 74,0 197,4 99,2

8.

MTA jóléti intézmények

Az Akadémia jóléti intézményei az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde, valamint az MTA Üdülési Központ. 

Akadémiai Óvoda és Bölcsőde

Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde az akadémiai dolgozók 18 hónapostól 3 éves korú, illetve 3–7 éves korú gyermekeinek gondozását, nevelését, valamint iskolára való felkészítését biztosítja. Az óvoda férőhelyeinek kihasználtsága 2014-ben átlagosan 108,2%-os, a bölcsődei kihasználtság 105,9%-os volt. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde költségvetési adatait foglalja össze az alábbi táblázat. adatok millió Ft-ban

Akadémiai Óvoda és Bölcsőde

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám 

2012. év (tény) 115,6 125,4 35,3 10,9 79,2 25

2013. év (tény) 134,8 140,8

2014. év (terv) 116,0 116,0

41,4 9,8 89,6 26

34,9

2014. év (tény) 143,1 175,3 43,0 6,1 126,2 26

81,1 25

Index % (2014/2013)

106,2 124,5 103,9 62,2 140,8 100,0

MTA Üdülési Központ

Az MTA Üdülési Központ alaptevékenységként az akadémikusoknak és hozzátartozóiknak, továbbá az akadémiai intézmények munkatársainak üdültetését látja el. Az MTA Üdülési Központ biztosítja továbbá az épületek fenntartását és üzemeltetését, konferenciákat, tudományos és kulturális rendezvényeket szervez, illetve külső étkeztetést és vendéglátást bonyolít. Az üdülők kihasználtsága 2014-ben a következőképpen alakult: Szobák száma

Férőhelyek száma

Mátrafüred Mátraháza Erdőtarcsa Balatonalmádi Balatonvilágos Siófok

53 32 14 20 25 30

136 61 26 40 65 84

49 640 22 265 9 490 6 120 9 945 12 852

Balatonfüred*

5

10

1 530

Intézmény

Kiadható férőhelyek száma

Értékesített vendégéjszakák száma 2012

2014

7 666 2 819 1 147 1 612 2 927 1 963

7 385 2 460 762 1 635 2 726 1 676

682

726

Összesen: 179 422 111 842 15 993 18 786 *Az apartmanok 2013-ban kerültek az MTA Üdülési Központhoz.

17 370

- 74 -

6 873 2 407 976 1 430 2 711 1 596

2013

Kihasználtság 2012 14% 11% 10% 24% 28% 13% 14%

2013

2014

15% 13% 12% 26% 29% 15%

15% 11% 8% 27% 27% 13%

43%

47%

17%

16%

A 2014. évben 5.923 vendég 17.370 vendégéjszakát töltött. Az igényjogosultak és hozzátartozóik által igénybevett vendégéjszakák száma 10.549 (61%), külsős vendégek által igénybevett vendégéjszakák száma 6.298 (36%), az MTA által fenntartott köztestületi költségvetési szervek által képzéseik, rendezvényeik megtartására igénybe vett vendégéjszakák száma 523 (3 %). A 2014. évi adatok alapján az egy vendégéjszakára jutó átlagos bevétel 9.500 Ft, az egy vendégéjszakára jutó átlagos költség 20.061 Ft, az egy igényjogosult vendégéjszakára jutó átlagos támogatás összege 13.821 Ft. Az üdülők integrációja során megvalósított központosított gazdálkodással, illetve a szigorú költséggazdálkodás hatására a működési kiadások terén jelentős megtakarítást sikerült elérni. Az MTA Üdülési Központ költségvetési adatai összefoglalva: adatok millió Ft-ban

Intézmény Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 375,5 398,8 214,7 5,3 178,9 57

2013. év (tény) 377,5 417,4 181,6 22,7 213,1 63

- 75 -

2014. év (terv) 407,8 407,8 266,8 141,0 66

2014. év (tény) 348,5 374,5 165,0 40,5 169,0 65

Index % (2014/2013)

92,3 89,7 90,8 178,4 79,3 103,2

9.

OTKA Iroda

Az Akadémia fejezet 2014. évi költségvetése külön előirányzatként tartalmazta az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) Iroda költségvetését. Az Iroda önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv volt, amely alapfeladataként látta el az OTKA-pályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs, szervezési és finanszírozási feladatokat. Az Országgyűlés 2014. december 31-ével jogutóddal megszüntette az OTKA Irodát és hatályon kívül helyezte az OTKA-törvényt. Az új törvényi szabályozás szerint az OTKA programjait, a futó pályázatok ügyintézését és az új pályázati felhívás kezelését a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal vette át Az OTKA Iroda 2014. évben elvégzett főbb feladatai számadatokkal: 

1196 db OTKA kutatási, posztdoktori pályázat lebonyolítása,



nemzetközi együttműködésben végzett kutatási pályázatra benyújtott 79 db (NN) pályázat, és 20 új szerződés ügyintézése,



nemzetközi együttműködési megállapodás alapján az FWF-OTKA felhívás keretében 11 db (ANN), az ARRS-OTKA felhívás keretében pedig 7 db (SNN) pályázat bíráltatása,



publikációs pályázatra benyújtott 44 pályázat és 36 új szerződés ügyintézése,



részvétel az ERA-Chemistry nemzetközi pályázatok értékelésének 2014. évi lebonyolításában.



Az OTKA Iroda 2014-ban 302 új kutatási szerződést kötött, a korábbi évekről áthúzódott szerződések száma 1 260 volt, amellyel együtt a folyamatban lévő, az Iroda által kezelt szerződések száma 1 562 db.



A 2013-ban beküldött 318 zárójelentés és a 2014-ben beküldött 1 043 részjelentés szakmai értékelését és pénzügyi ellenőrzését végezte el az Iroda 2014-ben. A 2014-ban beküldött zárójelentések száma 305 db volt.

Az OTKA Iroda költségvetési adatai összefoglalva: adatok millió Ft-ban

Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám

2012. év (tény) 414,9 474,8

2013. év (tény) 500,3 537,6

19,7 49,0 406,1 43

112,8 59,9 364,9 40

- 76 -

2014. év (terv) 363,8 363,8

2014. év (tény) 478,3 490,0

363,8 43

88,0 37,3 364,7 40

Index % (2014/2013)

95,6 91,1 78,0 62,2 99,9 100,0

Az OTKA-programok támogatása Az OTKA Programok 2014. évi költségvetési támogatása 7,686 milliárd Ft volt, amely azonos a 2013. évi támogatással. adatok millió Ft-ban

36. ábra: Az OTKA-programok támogatási összege (2001–2014)

Kiemelkedő jelentőségű programok és feladatok Az OTKA Bizottság által támogatott, 2014-ben érvényben lévő támogatási szerződések száma 1 562 volt, amelyek közül 2014-ben 302 új kutatási szerződés indult. A 2014. februári határidővel a 2014-2018. időszakra meghirdetett kutatási és posztdoktori pályázatok (2014/1 forduló) pályázati felhívására 1 196 pályázat érkezett be. A pályázatok értékelése 2014. júliusig megtörtént. Az OTKA Bizottság a beérkezett 308 posztdoktori pályázat közül 67 támogatásáról döntött, amelyek többsége 2014 szeptemberétől kezdhette meg kutatását. A beérkezett kutatási pályázatok száma 888 db volt, amelyek közül 188 db pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság által két pályázati fordulóban meghirdetett, nemzetközi együttműködésben végzett kutatások támogatására folyamatosan benyújtható pályázatra 2014-ben összesen 79 db pályázat érkezett be, melyek közül 27 db támogatásáról döntött az OTKA Bizottság 2014-ben. Az FWF-OTKA Lead Agency megállapodás keretében meghirdetett pályázati felhívásra az OTKA-hoz 11 pályázatot nyújtottak be, melyek közül az FWF egyetértésével 4 pályázat támogatásáról döntött az OTKA Bizottság. Az ERA-Chemistry EU által támogatott, több ország részvételével meghirdetett pályázat keretében, amelynek értékelésében az OTKA is részt vett, 2014-ban 3 új kutatási projekt kapott támogatást a 2015-2017. időszakra vonatkozóan. Az ERA-NET PathoGenoMics pályázat folytatására létrejött Infect-ERA konzorciumban az MTA-val közösen szintén részt vesz az OTKA. - 77 -

Az M-ERA-NET és az ERA-NET Concert-Japan pályázat keretében 2014-ban 3-3 magyar pályázat részesült támogatásban. Az OTKA kutatási eredmények közlésére, valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2014-ben két határidővel meghirdetett publikációs pályázatra beérkezett 44 pályázat közül, az OTKA Publikációs Bizottsága javaslata alapján, az OTKA Bizottság 36 pályázat támogatásáról döntött. Az OTKA-pályázatok főbb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. Pályázat megnevezése

Forduló

kutatási pályázat posztdoktori nemzetközi együttműködés nemzetközi együttműködés nemzetközi együttműködés nemzetközi együttműködés nemzetközi együttműködés publikációs pályázat publikációs pályázat

Pályázat (db)

2014/1 2014/1 2014/1 2014/2 2014/1 2014/2 2014/2 2014/1 2014/2

888 308 33 46 6 5 7 19 25

Igényelt Támogatott támogatás pályázatok (M Ft) (db) 21 236 188 4 315 67 913 12 1 448 15 187 4 125 0 209 3 25 15 37 21

Támogatás mértéke (M Ft) 4 773 909 344 541 128 0 95 23 29

A 2013-ban benyújtott zárójelentések száma: 318. A szakmai értékelés alapján az értékeltek 72,3%-a kiválóan megfelelt, 22,4%-a jól megfelelt, 4,3%-a megfelelt minősítést kapott. Az értékeltek 0,7 %-a nem a vállalt eredményeket hozták kutatásaik során. A zárójelentések 78,9%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 50,5%-át pedig gazdaságban hasznosíthatónak minősítette az illetékes szakmai zsűri. A 2014-ben benyújtott 305 zárójelentés értékelése most van folyamatban. 2014-ben 1043 részjelentés került benyújtásra, amelyeknek szakmai és pénzügyi ellenőrzése folyamatban van. A 2013-ben és 2014-ban benyújtott zárójelentések keretében megjelent publikációk: Megjelent publikáció (db) BeérkeJelentés típusa

2013. évi zárójelentés 2014. évi zárójelentés Összesen:

zett (db)

318 305 623

folyóirat könyv -cikk

4211 3569 7780

211 207 418

- 78 -

könyvfejezet

780 689 1469

konferencia absztrakt egyéb kiadvány

808 668 1476

1197 1021 668 905 1865 1926

Bejelentett szabadalom (db)

12 2 14

IV. A fejezeti kezelésű támogatások alakulása A 2014. évi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű támogatások felhasználását az alábbi táblázat számviteli-gazdálkodási szempontból mutatja be, jelezve az évközi változásokat. adatok ezer Ft-ban Fejezeti kezelésű támogatások Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása Tudós társaságok Nagy Imre Alapítvány Bolyai Műhely Alapítvány Könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Magyar Tudomány folyóirat Központi kiadványok támogatása Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása Műhelytámogatás Rendezvények támogatása Szülőföld ösztöndíjprogram

Eredeti keret

Módosított keret

Felhasználás

Kötelezettségvállalással terhelt maradvány

80 900

80 900

80 900

22 300

22 300

22 300

45 500

45 500

45 500

13 100

13 100

13 100

198 500

196 118

63 214

20 100

24 100

24 100

45 000

29 820

4 340

25 480

133 400

142 198

34 774

107 424

46 600

46 000

34 200

11 800

18 900

18 900

18 900

3 500

3 500

3 500

23 600

23 600

11800

132 904

11 800

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság 10 000 10 000 10 000 támogatása 600 000 635 354 626 417 8 937 Szakmai feladatok teljesítése Szakmai feladatok teljesítése (OTKA 958 191 Programok) 723 800 1 309 243 1 309 243 Központi kezelésű felújítások Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi 337 900 337 900 290 613 47 287 tagdíjak 898 300 898 316 898 316 Fiatal kutatók pályázatos támogatása 3 388 700 3 561 161 3 561 161 Lendület program Európai uniós és hazai kutatóintézeti 1 076 900 976 450 976 450 pályázatok támogatás 1 742 000 2 249 717 2 249 717 Infrastruktúra-fejlesztés 846 000 446 053 446 053 Posztdoktori pályázatok támogatása 300 000 330 000 330 000 Kiválósági központok támogatása MTA Bölcsészet- és Társadalom- 3 600 000 3 600 000 1 209 616 2 390 384 tudományok Kutatóháza létesítése 13 849 600 14 677 212 12 085 900 3 549 503* Összesen * Nem tartalmazza a kötelezettségvállalással nem terhelt maradványokat.

- 79 -



Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása

A tudományos társaságok támogatására a 2014. évben 22,3 millió Ft került kiosztásra, míg a Nagy Imre Alapítvány támogatására 45,5 millió Ft-ot és a Bolyai Műhely Alapítvány támogatására 13,1 millió Ft-ot biztosított az Akadémia. (Részletesen lásd a 11. számú mellékletet) A Nagy Imre Alapítvány látja el a Nagy Imre Emlékház működtetését, a Nagy Imrekéziratok gyűjtését, a gyűjtemény kezelését és további gyarapítását, az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeinek feldolgozását. Az alapítvány hagyományos állami rendezvényeken kívül részt vett minden, az ’56-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezésen, ünnepségen. Támogatást nyújtott a Nagy Imre Társaságnak, amely segíti az egyes tagszervezetek különböző rendezvényeinek, hagyományőrző kirándulásainak és kiadványának támogatását. A Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány fő törekvése a középiskolákban és a felsőoktatásban valamilyen területen kiváló teljesítményt nyújtó diákok számára három éven át havi rendszerességgel önképző-tehetséggondozó program biztosítása. 

Könyv- és folyóirat-kiadás támogatása

A tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatására a 2014. évben 198,5 millió Ft állt rendelkezésre, ami tartalmazza a Magyar Tudomány folyóirat 20,1 millió Ft-os támogatását is. A támogatás további részét a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság döntése, valamint az MTA elnökének egyedi döntése alapján használhatták fel a támogatottak. (Részletesen lásd a 13. számú mellékletet) 

Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása

Az Akadémia a határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatására 2014ben 46,0 millió Ft-ot biztosított. Ebből műhelytámogatásra 18,9 millió Ft-ot, rendezvénytámogatásra 3,5 millió Ft-ot, a Szülőföld ösztöndíjprogramra 23,6 millió Ft-ot fordított. (Részletesen lásd a 14. számú mellékletet) 

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása

A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatására 2014-ben 10 millió Ft-ot fordított az MTA. 

Szakmai feladatok teljesítése

Az Akadémia a Szakmai feladatok teljesítése fejezeti kezelésű előirányzat terhére biztosította az egyéb kisebb szakmai feladatok mellett az Open Access kiadások támogatását (26,7 millió Ft), a szakmódszertani pályázatok támogatását (25,0 millió Ft).

- 80 -



Központi kezelésű felújítások

Felújítások támogatására eredetileg 723,8 millió Ft állt rendelkezésre, azonban ez az összeg év végére további források átcsoportosításával megemelkedett, így összesen 1 309,2 millió Ft került kiosztásra. (Részletesen lásd a I/4. fejezet 2. pontját, és a 16. számú mellékletet) 

MTA Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létesítése

A Kormány összesen 8,0 milliárd Ft-tal támogatja a Bölcsészet- és Társadalomtudományok Kutatóháza létrehozását. A 2014. évi költségvetés 2,4 milliárd Ft-ot tartalmazott erre a feladatra. A jelenleg kutatóintézeti célokra nem alkalmas, egymástól távol elhelyezkedő ingatlanokban működő kutatóintézeti létesítmények helyett az MTA Bölcsészetés Társadalomtudományok Kutatóháza a humántudományok kiválósági centrumaként nemzetközileg is versenyképes kutatási környezetet biztosít majd a kutatók és a kutatási programok számára. A fenntarthatóság és a versenyképesség szempontjai szerint működő kutatóhely a nemzeti szempontból fontos, az emberiség legnagyobb kihívásainak megértését szolgáló és megoldásában közreműködő, bölcsészeti és társadalomtudományi kutatások számára létesül. 

Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak

A nemzetközi kapcsolatok kerete az akadémiai egyezményes ki- és beutazásoknak, a tudományos osztályok utazásainak és a központi utazásoknak a 87,4 millió Ft összegű támogatását tartalmazta. Külön 20 millió Ft-os keret szolgált a konferenciaszervezések fedezetére, valamint egy 72 millió Ft-os keret a mobilitási utaztatások támogatására, amelyből pályázati úton lehetett támogatáshoz jutni. A nemzetközi tagdíjak keretéből az Akadémia a nemzetközi szervezetekben való részvételt 76,6 millió Ft összegben finanszírozta. A részletes kifizetéseket a 10. számú melléklet tartalmazza. 

Lendület program

A támogatási összeg az Akadémia elnökének döntése alapján új kutatóintézeti kutatócsoport létrehozásának a támogatására szolgál, amely tartalmazhatja egy tudományos munkatárs illetményét és annak járulékait, a kutatás dologi és rezsikiadásait és a kutatáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésének a fedezetét. A támogatás futamideje öt év, amelynek összege évi minimum 30, maximum 60 millió Ft lehet. A 2014. évre eredetileg rendelkezésre álló 3 388,7 millió Ft év közben 400 millió Ft-tal kiegészült. A kutatócsoportok támogatására közvetlenül 3 561,2 millió Ft került felhasználására. (Részletesen lásd a I/4. fejezet 3. pontját)

- 81 -



Fiatal kutatók támogatása

A keret a hároméves fiatal kutatói pályázatok finanszírozására szolgál, melyre az MTA 882,2 millió Ft-ot fizetett ki. A részletes kifizetéseket a 12. számú melléklet tartalmazza. Külön 7,5 millió Ft-os keret szolgált az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat támogatására. Az elnyerhető összeg az akadémiai kutatóhálózat fiatal kutatóinak nemzetközi konferenciákon való részvételének kiadásait támogatja. 

Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása

Az MTA a kutatóintézeti pályázatokat 2014-ben 976,5 millió Ft-tal támogatta az eredeti célnak megfelelően. (Részletesen lásd a I/4. fejezet 4. pontját, és a 15. számú mellékletet) 

Infrastruktúra-fejlesztés

A költségvetésben eredeti előirányzatként 1 742 millió Ft szerepelt infrastruktúra-fejlesztésre. Az összeg év végére egyéb fejezeti források átcsoportosításával 2 249,7 millió Ft-ra emelkedett, amelyet az Akadémia kutatási és informatikai infrastrukturális fejlesztésekre fordított. (Részletesen lásd a I/4. fejezet 1. pontját, és a 17. számú mellékletet) 

Posztdoktori ösztöndíjak támogatása

A keret a kétéves posztdoktori ösztöndíj pályázatok finanszírozására szolgál, melyre az MTA 338,0 millió Ft-ot fizetett ki. A részletes kifizetéseket a 19. számú melléklet tartalmazza. A keret terhére került kifizetésre a vendégkutatói pályázatok támogatása 108,1 millió Ft értékben. 

Kiválósági központok támogatása

Akadémiai kutatóközpontok egyetemi partnerekkel 2014-ben koncentrált, 3 éves kutatási programokat indítottak. Ezen kutatásokat az Akadémia 330 millió Ft-tal támogatta az alábbiak szerint: MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Támogatott Kutatócsoportok Irodája MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont

A precíziós gyógyászat biológiai alapjai MEDinPROT Fehérjetudományi Kiválósági Együttműködési Program Extrém anyagok, energiák és technológiák

- 82 -

130 millió Ft 150 millió Ft 50 millió Ft

V. Mellékletek listája 1. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt költségvetési adatai

2. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek bevételei

3. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó kutatóközpontok és kutatóintézetek pénzügyi forrásai

4. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek 2014. évi költségvetési tényadatainak alakulása

5. számú melléklet:

A költségvetési támogatás intézményenkénti alakulása a 2014. évben

6. számú melléklet:

A tényleges kutatói átlaglétszám összetétele 2014. december 31-én

7. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervekben foglalkoztatottak korösszetétele

8. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek 2014. évi maradványainak alakulása

9. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek vállalkozási tevékenységébe tartozó 2014. évi feladatok részletezése

10. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi tagdíjainak alakulása

11. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott tudományos társaságok és alapítványok 2014. évi támogatásának alakulása

12. számú melléklet:

A fiatal kutatói pályázatok 2014. évi támogatása

13. számú melléklet:

A tudományos könyv- és folyóirat-kiadási támogatás felhasználása osztályonként

14. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott határon túli támogatások 2014. évi alakulása

15. számú melléklet:

Kimutatás az Európai Uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatásáról a 2014. évben

16. számú melléklet:

Kimutatás a 2014. évi felújítási feladatokról

17. számú melléklet:

Az infrastruktúrafejlesztés 2014. évi támogatása

18. számú melléklet:

A Lendület program alakulása a 2014. évben - 83 -

19. számú melléklet:

A posztdoktori ösztöndíj pályázatok 2014. évi támogatása

20. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia vagyonának alakulása

21. számú melléklet:

A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek gép-műszerállománya 2014. december 31-én

22. számú melléklet:

Az ingatlanok állományának könyv szerinti értéke 2014. december 31-én

23. számú melléklet:

A részesedések állományának könyv szerinti értéke és a részesedések utáni osztalékbevételek alakulása

- 84 -

Fogalommagyarázat Intézmény: minden akadémiai köztestületi költségvetési szerv, ha az adott megállapítást egységesen kell alkalmazni Előirányzat: keret, amely a kiadásoknál felső határt, bevételeknél a teljesítendő tervet jelenti Maradvány: a költségvetési év során a bevételek és kiadások különbözete, amely az alaptevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a költségvetési maradvány, a vállalkozási tevékenység bevételei és kiadásai tekintetében a vállalkozási maradvány Tárgyi eszközök korszerűségi (használhatósági) szintje: Tárgyi eszközök nettó (nyilvántartási) értéke × 100 Tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke Ez a mutató azt fejezi ki, hogy a tárgyi eszközök valós értéke (nettó értéke) hány százaléka a bekerülési (bruttó értéknek), azaz ezen eszközök az eredeti vagy felújított állapotukhoz képest mennyire használhatók.

- 85 -