Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
Beszámoló a Magyar Tudományos Akadémia 2012. évi költségvetéséről és vagyoni helyzetéről
Budapest, 2013
-1-
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
Tartalomjegyzék BEVEZETŐ ................................................................................................................................................ - 3 ÖSSZEFOGLALÓ MEGÁLLAPÍTÁSOK ................................................................................................ - 4 AZ AKADÉMIA FEJEZET ÖSSZESÍTETT KÖLTSÉGVETÉSI ADATAI ................. - 12 -
I. 1. 1.1. 1.2. 1.3. 1.3.1. 1.3.2. 2. 2.1. 2.2. 3. 3.1. 3.2. 4. 5. 5.1. 5.2. 6. II.
KÖLTSÉGVETÉSI TÁMOGATÁS .............................................................................................. - 13 A 2012. évi költségvetési támogatás levezetése ...................................................................... - 13 A támogatás felhasználási jogcímei ...................................................................................... - 16 A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai........................................................... - 18 Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői ................ - 18 A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai ..................... - 19 BEVÉTELEK......................................................................................................................... - 21 Bevételi struktúra ................................................................................................................. - 21 A pályázati bevételek alakulása ............................................................................................ - 23 KIADÁSOK .......................................................................................................................... - 24 Kiadási struktúra ................................................................................................................. - 24 Intézményi kiadások ............................................................................................................. - 24 FEJEZETI FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSA, VERSENYPÁLYÁZATOK .............................................. - 25 MARADVÁNYOK ................................................................................................................. - 30 Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása ......................................................... - 30 A fejezeti maradvány alakulása ............................................................................................ - 30 LÉTSZÁMOK ........................................................................................................................ - 31 A VAGYONI HELYZET ALAKULÁSA......................................................................... - 36 -
1. 1.1. 2. 2.1. 2.2. 2.2.1. 2.2.2. 2.3. 3. 3.1. 3.2. 4.
AZ AKADÉMIAI INTÉZMÉNYEK MŰKÖDÉSI KÖLTSÉGVETÉSE ....................... - 45 -
III. 1. 1.1. 1.1.1. 1.1.2. 1.2. 1.3. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.
A 2012. ÉVI VAGYONI HELYZET RÉSZLETES BEMUTATÁSA ..................................................... - 39 Vagyonkezelő Szervezet ........................................................................................................ - 39 AZ EGYES VAGYONELEMEK ÖSSZETÉTELÉNEK ÉS ÁLLOMÁNYÁNAK VÁLTOZÁSA .................... - 40 Az immateriális javak értékének alakulása ............................................................................ - 40 Az ingatlanok értékének alakulása ........................................................................................ - 41 Változások az ingatlanállományban ...................................................................................... - 41 Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével .............. - 41 Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása ....................................................................... - 41 A GAZDASÁGI TÁRSASÁGOKBAN LÉVŐ RÉSZESEDÉSEK ALAKULÁSA ...................................... - 42 Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2012. évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése ...................................................... - 42 Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban ....................... - 43 A FORGÓESZKÖZÖK ÁLLOMÁNYÁNAK ALAKULÁSA ............................................................... - 43 -
KUTATÓKÖZPONTOK ÉS KUTATÓINTÉZETEK ......................................................................... - 45 A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai ................................................. - 49 Bevételi struktúra ................................................................................................................. - 49 Kiadási struktúra ................................................................................................................. - 49 Létszámhelyzet ..................................................................................................................... - 50 A maradványok alakulása .................................................................................................... - 51 TÁMOGATOTT KUTATÓCSOPORTOK IRODÁJA ....................................................................... - 52 AZ MTA KÖNYVTÁRA ........................................................................................................ - 58 MTA TITKÁRSÁGA.............................................................................................................. - 61 SZÉCHENYI IRODALMI ÉS MŰVÉSZETI AKADÉMIA TITKÁRSÁGA ............................................ - 65 MTA TERÜLETI AKADÉMIAI BIZOTTSÁGOK TITKÁRSÁGA..................................................... - 66 MTA LÉTESÍTMÉNYGAZDÁLKODÁSI KÖZPONT ..................................................................... - 67 MTA JÓLÉTI INTÉZMÉNYEK ................................................................................................. - 69 OTKA IRODA ..................................................................................................................... - 71 -
IV.
A FEJEZETI KEZELÉSŰ ELŐIRÁNYZATOK ALAKULÁSA ................................... - 75 -
V.
MELLÉKLETEK ............................................................................................................. - 78 -
-2-
Bevezető A Magyar Tudományos Akadémiáról szóló 1994. évi XL. tv. 9.§ (2) f) pontja szerint az Akadémia Közgyűlésének kizárólagos, át nem ruházható hatásköre az MTA előző évről szóló költségvetési beszámolójának jóváhagyása. A beszámoló tartalmazza a) a szakmai tevékenységről és b) az előző évi költségvetés végrehajtásáról, a gazdálkodásról szóló összefoglalót. Jelen összeállítás tartalmazza az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és a központi feladatok finanszírozását szolgáló fejezeti kezelésű előirányzatok 2012. évi költségvetésének felhasználásáról készített összefoglaló beszámolót, beleértve a kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési szervek tevékenységéről szóló beszámolót is. A 2012. évről szóló beszámoló a szerkezetében megújult intézményhálózathoz igazodva – a korábbinál tágabb összefüggésrendszerben – nyújt áttekintést a fejezetről. A 2012. évről szóló költségvetési beszámoló az első olyan jelentés, amely tükrözi a szerkezetében megújult – 15 kutatóközpontot és kutatóintézetet tartalmazó – kutatóhálózat tevékenységét, és bemutatja a jelentősen átalakított 9, kutatóintézeti körbe nem tartozó költségvetési intézmény gazdálkodását. Jelen beszámoló egyúttal az új fejezeti/intézményi beszámolási struktúra bázisa is. A következő évek gazdálkodási teljesítményét ehhez az évhez lehet majd hasonlítani, a most kialakított intézményhálózathoz készíthetők el a különböző – szakmai és pénzügyi teljesítményt bemutató – idősorok, adathalmazok. Mindez lehetőséget teremt néhány formai és tartalmi újítás bevezetéséhez, melynek fő elemei az alábbiak:
Ahol lehetséges és célszerű, a tevékenység három évre (2010–2012) vonatkozó adatai szerepelnek (a 2010-es és 2011-es évet illetően a jogelőd intézmények összehasonlítható módon képzett adatainak felhasználásával).
Az éves „fejezeti” beszámoló első ízben egészül ki hazai és nemzetközi pénzügyi adatokkal annak érdekében, hogy az MTA fejezet tevékenysége mellett szélesebb (hazai és nemzetközi) ágazati összefüggések is láthatóvá váljanak.
A korábbi, kizárólag államháztartási/számviteli jellegű magyarázatok mellett (és helyett) több, a szakmai tevékenységet és eredményeket bemutató szövegrész került a beszámolóba, segítendő a költségvetési adatok, folyamatok értelmezését.
A pénzügyi táblázatok egységesítésével és egyszerűsítésével a korábbinál több és informatívabb ábra és diagram magyarázza a költségvetési adatokat.
-3-
Összefoglaló megállapítások A 2012. évi költségvetés fő adatai 2012 a Magyar Tudományos Akadémia köztestülete és az MTA fejezet intézményei számára költségvetési gazdálkodási szempontból eredményes év volt. A fejezet 2012. évi költségvetése biztosította az Akadémia és intézményei számára a szakmai feladatellátáshoz szükséges pénzügyi fedezetet. Az eredményességet a 2011. évi közgyűlésen meghirdetett, az intézményhálózat megújítását célzó elnöki program alapozta meg, amelyet a 2011. évi decemberi rendkívüli közgyűlés nagy többséggel támogatott, majd a Kormány és az Országgyűlés az új programok elindítását és az intézethálózat fejlesztését szolgáló forrásokkal megerősített. A 2011-ben megkezdett megújítási program 7, 7 milliárd Ft többlettámogatással folytatódhatott, ami lehetővé tette, hogy a beszámolókban 2012-re mint a fejlesztések évére is tekinthessünk. A 7, 7 milliárd Ft többlettel az MTA költségvetési támogatása 20%-kal nőtt. Ez lehetővé tette a humán- és a kutatási infrastruktúra egyidejű fejlesztését. Ezzel párhuzamosan megtörtént a forráselosztás rendszerének megújítása is, a fejezeti támogatások felosztása döntően pályázati úton, a kiválóság teljesítményelve alapján történt mind a beruházási, felújítási, mind a kutatási programok (Lendület program, támogatott kutatócsoportok) esetében. A Akadémia 2012. évi költségvetésének adatelemzése során a következő főbb megállapítások tehetőek:
Az MTA fejezet 2012. évi jóváhagyott költségvetési támogatása 43 477,0 millió Ft volt, ebből a költségvetési szervek (intézmények) támogatása 34 363,5 millió Ft, a fejezeti kezelésű támogatás 9 113,5 millió Ft.
A saját bevétel összege a fejezetben 2012-ben 33 413,6 millió Ft-ot tett ki. Ez az összeg 49,2%-kal magasabb, mint 2011-ben volt. A növekedés egyrészt a nagyobb pályázati bevételeknek, másrészt a Kutatási és Technológiai Innovációs Alaptól az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására átvett 3,5 milliárd Ft-nak és a Wigner-CERN projekt 8,5 milliárd Ft-os támogatásának tulajdonítható.
A fejezet kiadása 2012-ben 62 819,6 millió Ft volt, ami az előző évinél 18,2%-kal magasabb. A 2012. évi intézményi maradvány összege 18 829,5 millió Ft-ot, a fejezeti 2 200,0 millió Ft-ot tett ki.
A költségvetési támogatás kétharmada (65,7%) közvetlen akadémiai kutatási célokat szolgált (kutatóintézetek, támogatott kutatócsoportok, fiatal kutatók támogatása, Lendület program stb.). Az országos kutatás- és tudóstámogatás (tiszteletdíjak, nemzetközi kapcsolatok, határon túli magyar tudósok támogatása stb.) céljára a támogatás 24,3%-a került felhasználásra, az igazgatási, jóléti feladatokra felhasznált összeg aránya 7,2% volt.
Az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai – nem MTAkutatóintézetben megvalósuló – tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált.
-4-
A fejezet intézményeiben foglalkoztatottak átlaglétszáma 2012-ben 5 236 fő volt, ez 43 fővel kevesebb, mint 2011-ben. A kutatók (beleértve a támogatott kutatócsoportok kutatóit is) száma 2 748 fő, ez 46 fővel több a 2011. évinél.
2012-ben a fejezeti kezelésű előirányzatok összege – beleértve az OTKA-t is – 9 113,5 millió Ft volt, ami a teljes támogatás 21%-a. Kiemelendő: o Az OTKA 7 686,0 millió Ft összegű támogatása 41%-kal, 2 250,0 millió Ft-tal haladja meg a 2011. évi összeget. o A 2 000,0 millió Ft infrastrukturális fejlesztési támogatás évtizedes „szünet” után lehetővé tette a kutatási feltételek érdemi javítását. o A kutatóhálózat megújításának 1 458,0 millió Ft összegű támogatása az intézményhálózat jelentős átalakításának finanszírozását szolgálta.
Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult.
Az Elektronikus Információszolgáltatás Nemzeti Programját (EISZ) 2012-től az MTA működteti. A program finanszírozására év közben kaptunk 1 426,0 millió Ft-ot.
A megújítás részeként 2012-től szinte a teljes akadémiai intézményhálózat egységes, korszerű pénzügyi-gazdálkodási ügyviteli rendszert vezetett be.
A „klasszikus” fejezeti programokon felül az MTA két kormányzati szinten is kiemelt fejlesztést folytatott: o 9,5 milliárd Ft-ból valósul meg az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete (befejezés 2013 őszén), amely az egyetlen hazai főhivatású közfinanszírozású kutatóhálózat rendszerváltás óta legnagyobb beruházása; o a Wigner-CERN Adatközpont felépítése (az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont nemzetközi versenyben nyerte el a 8,5 milliárd Ft-os fejlesztés lehetőségét, átadás 2013 júniusában).
-5-
A gazdálkodást meghatározó főbb közfeladatok és átalakítások az MTA fejezetben
A Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózatának megújítása Az MTA intézményhálózata (a kutatóintézetek és a nem kutatóintézeti körbe tartozó szervezetek) az utóbbi két évtizedben gyakorlatilag változatlan szervezeti keretek között működött. Az intézményhálózatot a szétaprózottság, ennek következtében a rossz költséghatékonyság és a nehézkes (fajlagosan nagy adminisztratív teherrel működő) feladatellátás jellemezte. Az időközben szigorodó költségvetési környezet (csökkenő működési támogatás, befagyasztott – az igazgatási területen csökkenő – létszám és költségvetés) nyilvánvalóvá tette, hogy változatlan formában sem a kutatóhálózat, sem az intézményrendszer többi eleme nem tartható fenn. E felismerés nyomán és a megújítási program intézményi kereteinek kialakítását megalapozó, a döntést előkészítő egyeztetéseket követően a 2011. decemberi közgyűlés csaknem háromnegyedes támogatásával kezdődött el az intézményrendszer teljes átalakítása. A megújítás Magyarország egyetlen főhivatású kutatóintézet-hálózata versenyképességének javítását, a kutatói eredményességre és kiválóságra alapozott felfedező és célzott kutatással foglalkozó kutatóhálózat kialakítását, a teljes akadémiai intézményrendszer erőforrásainak (személyi, infrastrukturális, pénzügyi) hatékony felhasználását, a szervezeti és szerkezeti szétaprózottság megszüntetését célozta. A 40 önálló költségvetési szervből (38 kutatóintézetből és 2 kutatóközpontból) álló, többségében 50 főnél kisebb kutatói létszámmal működő kutatóintézet-hálózat csak szakmai töredezettség mellett és jelentős többletköltséggel volt üzemeltethető. Az irányítói tapasztalatok és számos értékelő tanulmány nyomán nyilvánvalóvá vált, hogy az akadémiai kutatóintézet-hálózat korábbi szerkezetében eljutott teljesítőképessége határáig, és a jelen versenyképességi követelményeinek nem tud megfelelni. A megújítási program első szakaszában (2011. évi előkészítéssel és 2012. évi végrehajtással) a kutatási műhelyek autonómiáját megőrző, a tudományos kiválóságra alapozott, hatékonyabban működő intézményhálózatot hoztunk létre. 2012. január 1-től 10 (integrált) kutatóközpont és 5 kutatóintézet kezdhette meg működését. Az új kutatóközpontok gazdasági, adminisztratív és üzemeltetési feladatait a korábbinál kisebb költséggel és kisebb létszámmal is el lehet látni. A 15 megújult kutatóközpontban 2012-től 143 fővel alacsonyabb az adminisztratív vagy üzemeltetési feladatokat végző munkatársak létszáma. A létszámcsökkentéssel egyidejűleg általánosan csökkent az intézményi vezetői szintek száma is. Mindez éves szinten mintegy 500 millió Ft összegű megtakarítást eredményezett oly módon, hogy nem volt szükség a kutatói létszám és kapacitás csökkentésére.
-6-
Az MTA kutatóintézet-hálózatát (és létszámait) az alábbi ábra szemlélteti.
A szervezeti integrációt követően lehetővé vált a méretgazdaságossági előnyök kihasználása, megkezdődött a működés hatékonyságát is elősegítő versenyképes kutatási környezet kialakítása. Az infrastruktúra-fejlesztéssel lendületet vett a fizikai kapacitások korszerűsítése. A szervezetileg átalakuló/megújuló kutatóközpontok szakmai létszáma már biztosítja azt a kritikus tömeget, ami a nemzetközi pályázati térben is versenyképessé teszi az MTA intézményeit (erősödő konzorciumalkotó képesség, javuló pályázati eredményesség). Az intézmények (kutatócsoportok) versenyképességét növelő fontos eszköz a kutatásfinanszírozás rendszerének megújítása, a fejezeti források bázisalapú „szétterítése” helyett egyéni kiválóságra alapozott versenypályázat útján történő differenciált szétosztása.
Az Akadémia nem kutatóintézeti körbe tartozó intézményeinek megújítása Ebben az intézményi körben is elodázhatatlanná vált a kisméretű, önálló költségvetési szervként működő szervezetek átalakítása, a működés hatékonyságának javítására. Olyan intézményi és szervezeti struktúra kialakítása volt a cél, amely illeszkedik a megújuló kutatóintézet-hálózathoz. Az átalakítás csökkentette az adminisztratív működési költségeket, és lehetővé tette, hogy – a kutatóintézetekben zajló hasonló költségcsökkentéssel együtt – a fejezet kigazdálkodja a 2011. évben érvényesített, a fejezetek költségvetésébe „beépülő” elvonást. (2011-ben 1 391,4 millió Ft összegű egyensúlyi tartalékot képeztünk, amit a Kormány év végén elvont.)
-7-
További cél volt annak az évek óta tartó folyamatnak a megállítása, hogy az igazgatási egységek és a tág értelemben vett „háttérintézményi kör” (a vagyon- és létesítménygazdálkodás, köztestületi feladatszervezés, adatbázis-kezelés és minden egyéb, szolgáltató tevékenységet folytató szervezet) a fejezet költségvetési forrásainak egyre növekvő hányadát használja fel. A hatékonyság javításával felszabaduló vagy fel nem használt források kutatási alapfeladatokra vagy más szakmai feladatra fordíthatók. Intézkedések:
az MTA Titkárságának átszervezése (az új kutatóhálózathoz illeszkedő szervezeti struktúra, szervezeti egységek összevonása, a létszám és elhelyezés racionalizálása);
a Kutatásszervezési Intézet (KSZI) önálló költségvetési szervként történő megszüntetése, közfeladatait jogutódként az MTA Titkársága és az MTA Könyvtára vette át;
a Területi Akadémiai Bizottságok Titkárságának összevonása;
a Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) feladatkörének bővítése, üzemeltetési feladatok centralizálása, átvétele;
az MTA Üdülési Központ létrehozása, a korábban önálló egységek integrálása.
A fentiekben összefoglalt átalakítás eredményeként a Titkárság és a „háttérintézmények” 2012-től 85 fővel kisebb létszámmal és éves szinten mintegy 170 millió Ft-os megtakarítással működnek. A megújítás előzőekben bemutatott intézkedéseit az alábbi táblázat foglalja össze.
Intézménycsoportok
Az intézmények száma 2011
2012
MTA Titkársága
1
1
A KSZI átszervezése
1
Területi akadémiai bizottságok
Létszám 2011 (fő)
Létszámcsökkentés fő
%
m Ft
176
10
5,7
30
–
30
15
50,0
60
5
1
61
18
29,5
25
Üdülők integrálása
5
1
91
25
27,5
20
Egyéb intézmények (5%)
6
6
293
17
5,8
35
Összesen
18
9
651
85
13,1
170
Az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program Az Akadémia kezdeményezésére az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program finanszírozásával és működtetésével kapcsolatos feladatokról szóló 1079/2012. (III. 28.) Kormányhatározat a programot mint közfeladatot az Akadémia irányítása alá helyezte, és költségvetési támogatását (1 426,0 millió Ft-ot) a Magyar Tudományos Akadémia fejezetében biztosította. A 2001-ben indult EISZ Nemzeti Program a felsőoktatási intézmények, az MTA-kutatóintézetek, könyvtárak, valamint nonprofit kutatóhelyek (kórházak, minisztériumi háttérintézmények, szakhatóságok stb.) tudományos adatbázisokkal való kiszolgálására jött létre. A programban 34 -8-
felsőoktatási intézmény, 47 nonprofit kutatóintézet (múzeum, könyvtár, kórház) és az MTA intézményei vesznek részt. A program működési modelljét 2012-től egyszerűsítettük. Az MTA Könyvtárában EISZ Titkárság alakult a szakmai feladatok ellátására. A titkárság munkáját a programban részt vevő intézmények delegáltjaiból létrejött – szakmai tanácsadó testületként működő – EISZ Bizottság segíti. 2012-ben – az „átállás évében” – a korábbi programkoordinátor Educatio Kft. is támogatta a feladatok végrehajtását. Az EISZ-hez szükséges adatbázisok beszerzésében közreműködött az MTA Titkárság Gazdasági Igazgatósága is, 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg, nettó 1 517,8 millió Ft összértékben. Az MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete 2013 őszére készül el az akadémiai kutatóhálózat legnagyobb ingatlanfejlesztése, az MTA Természettudományi Kutatóközpont – világszínvonalú kutatási lehetőségeket kínáló – új épülete. A kormányzati támogatással megvalósuló, 9,5 milliárd Ft összegű beruházás eredményeként akadémiai kutatási, felsőoktatási és innovációs célokat egyaránt szolgáló tudományos központ jön létre. Az épületben kémiai és biológiai laboratóriumok, műszeres vizsgálatokra alkalmas helyiségek és az elmélyült kutatómunkát lehetővé tévő dolgozószobák kapnak helyet. Az épület gazdaságos üzemeltetését – fűtését, hűtését, világítását – központi légkondicionálás, alapos külső szigetelés, automatikus ablakredőnyök és korszerű, automatikus tűzvédelmi és épületirányítási rendszer fogja biztosítani. Az épület két mélyszintjén parkolók és gépészeti helyiségek, raktárak lesznek. A korszerű, energiatakarékos megoldásoknak köszönhetően az MTA Természettudományi Kutatóközpont üzemeltetési költsége éves szinten mintegy 200 millió Ft-tal csökken.
A CERN@WIGNER projekt Az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpontban jön létre a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata. A genfi székhelyű Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) által finanszírozott, 40 milliárd forint értékű eszközberuházás egyedülálló információtechnológiai és tudományos előnyökkel jár Magyarország számára. A világszínvonalú adatközpont a CERN@Wigner projekt keretében valósul meg, miután a kutatóközpont – a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium támogatásával – a CERN nemzetközi tenderén 30 pályázó közül elnyerte a megbízást. A Közép-Európa legnagyobb infokommunikációs beruházásának hazai részéhez szükséges 8,5 milliárd Ft-ot a Kormány biztosította.
A Domus program bővítése, a vendégház átvétele A magyar tudományosság integrációját, a kutatói mobilitást, a magyar anyanyelven folyó kutatások ösztönzését szolgáló Domus Hungarica Scientiarum et Artium 1997 óta az oktatási tárca és
-9-
az MTA együttműködésében közös programként működött. 2012-től a Domus székház (Budapest XIV. kerület, Abonyi út 10. szám alatti ingatlan) akadémiai tulajdonba került, az ösztöndíjprogram pedig akadémiai közfeladat lett, ami lehetővé teszi a program hatékonyabb szervezését. A székház helyet biztosít a határon túli tudományos műhelyek (Sapientia, Bolyai Alapítvány, KMEI) részére is. A Domus program egyik elemeként a vendégházban biztosítjuk az ösztöndíjasok, akadémiai köztestületi tagok, akadémiai, illetve belföldi és határon túli felsőoktatási intézmények alkalmazottainak elszállásolását. Az előző év végén megkezdődött a rossz műszaki állagban átvett épület teljes körű felújításának előkészítése, a tervek szerint 2013-ban a munkálatok lezajlanak, emellett sor kerül az épület bútorzatának és felszerelési tárgyainak megújítására is.
A fejezeti gazdálkodási feladatok modernizálása, egységes pénzügyi-ügyviteli rendszer Az intézményhálózat megújításának részeként korszerű pénzügyi, gazdasági, ügyviteli rendszer bevezetése is cél volt. A fejlesztéssel megvalósuló rendszernek meg kellett felelnie mind a jogszabályi előírásoknak, mind az MTA-intézményhálózat sajátosságainak, hogy hatékonyan támogassa a gazdasági szervezetek munkáját. Tekintettel a pénzügyi-gazdálkodási program elterjedtségére és az ezt használó intézmények kedvező tapasztalataira a költségvetési szervek számára elérhető, auditált integrált rendszerek közül a CT-EcoSTAT program bevezetésére került sor. A rendszer keretében megvalósítható a pénzügyi és áfa-nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés, a tárgyieszköz-könyvelés, a kötelezettségvállalás-, rendelés-, szerződés-nyilvántartás, a projektnyilvántartás, az anyagnyilvántartás, a kis értékű tárgyi eszközök nyilvántartása, a leltárnyilvántartás, a kiküldetés-nyilvántartás. A fejezeti szintű egységesítés 2012. évi lépései:
6 intézmény már korábban a CT-EcoSTAT rendszert használta;
2012-től 3 kutatóközpont (MTA ATK, MTA ATOMKI, MTA ÖK) bevezette, az MTA TTK, valamint az MTA WFK a központ egészére kiterjesztette a használatát;
2012-től az MTA Titkársága – teljes körűen – bevezette a CT-EcoSTAT-ot;
2013. január 1-től további 9 intézménynél esedékes az átállás.
A fenti ütemezés alapján 2013-tól csaknem a teljes fejezetben egységesen történik a pénzügyi számviteli feladatok végrehajtása.
Felkészülés a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer bevezetésére 2013. január 1-től az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 44. §-a alapján az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek többségénél, míg 2014. január 1-től valamennyi költségvetési szervnél kötelező a Központosított Illetmény-számfejtési Rendszer (KIR) alkalmazása.
- 10 -
Az MTA fejezet csatlakozására 2013. január 1-től kerül sor (az MTA Üdülési Központja már 2012. január 1-től a KIR-t használta), így a 2012. évi feladat a bevezetés előkészítése volt. Az MTA fejezeténél a havi illetményszámfejtés keretében csaknem 12 000 jogosult részére történik számfejtés (5500 fő munkavállaló és kb. 6000 fő tiszteletdíjas, ösztöndíjas, megbízási díjas).
- 11 -
I.
Az Akadémia fejezet összesített költségvetési adatai
Kiadás Költségvetési támogatás Bevétel Előző évi maradvány
2010. év (tény) 60 995,3 35 474,8 21 687,1 10 684,0
2011. év (tény) 53 151,5 34 743,1 22 392,0 6 371,3
2012. év (tény) 62 819,6 41 171,5 33 413,6* 9 346,0
millió Ft-ban Index % (2012/2011)
118,2 118,5 149,2 146,7
Ebből egyszeri tétel az MTA Wigner-CERN fejlesztés 8 500,0 millió Ft-os és az MTA TTK beruházás 3 500,0 millió Ft-os tárgyévi támogatása. *
Az összesített költségvetési adatok a tárgyév tényadatait mutatják be. Ezek szerint 2012-ben fejezeti szinten 41 171,5 millió Ft költségvetési támogatást használtunk fel. A fejezet intézményeinél 33 413,6 millió Ft – államháztartási értelemben vett – bevétel keletkezett. Ebből két jelentős (az Országgyűlés által elfogadott költségvetésben még nem szereplő) egyszeri tétel az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont CERN-nel közös beruházásának 8 500 millió Ft-os támogatása és az MTA Természettudományi Kutatóközpont folytatódó beruházásának 3 500 millió Ft összegű támogatása. Az „előző évi maradvány” sor azt mutatja, mekkora az előző évi költségvetés „el nem költött” része, amit a tárgyév első felében kell felhasználni. A költségvetési támogatás és a bevétel 2012ben fel nem használt része alkotja a tárgyévi maradványt, amit a következő év költségvetésében mutatunk be (a táblázatban ezért nem teljesül „automatikusan” a kiadás = támogatás +bevétel egyenlet).
1. sz. ábra: A költségvetési támogatás és a bevétel alakulása az MTA fejezetben (2009–2012)
- 12 -
1.
Költségvetési támogatás
1.1.
A 2012. évi költségvetési támogatás levezetése
Az MTA fejezet (az Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek [kutatóközpontok, kutatóintézetek, egyéb intézmények], támogatott kutatóhelyek, valamint a fejezeti kezelésű előirányzatok) 2012. évre elfogadott költségvetési támogatása 43 477,0 millió Ft volt, amelyből az OTKA-programok támogatása 7 686,0 millió Ft-ot tett ki. Az Országgyűlés által jóváhagyott „fejezeti támogatási főösszeg” az előző évihez képest a következő forrásokkal egészült ki. millió Ft-ban
2011. évi eredeti támogatási előirányzat Változások: ● Államháztartási egyensúly megőrzése miatti elvonás ● Infrastruktúra-fejlesztés ● Új akadémiai kutatócsoport létrehozása egyetemeken ● Lendület program (III.) kiegészítő támogatása ● Tagdíjtámogatás átvétele az Emberi Erőforrások Minisztériumától ● OTKA-programok fejlesztése ● Kutatóhálózat megújításának támogatása
37 167,9 –1 391,4 +2 000,0 + 600,0 +1 400,0 +0,5 +2 250,0 +1 450,0
2012. évi költségvetési támogatás összesen:
43 477,0
A támogatásból 34 363,5 millió Ft-ot (a teljes keret 79%-át) már a költségvetés elfogadásakor az intézményeknél / intézményi címekre terveztünk (jellemzően működési és felújítási támogatásként). A fennmaradó 21%-ot „fejezeti szinten” határoztuk meg (fejezeti kezelésű előirányzatok és az OTKA-programok forrásaként). E források felosztása év közben versenypályázatok útján történt. 2011-hez képest jelentősen változott a fejezet „címrendje”, azaz az MTA fejezet költségvetési törvényben megjelenő támogatásának részletezése. A változás részben kényszer, azaz előírás miatt történt (a Nemzetgazdasági Minisztérium aktuális évre vonatkozó tervezési követelményei szerint érdemben csökkenteni kellett a fejezeti kezelésű előirányzatok számát), részben az MTA intézményhálózatának átalakítása indokolta (kutatóintézeti címek integrálása, támogatások összevonása).
- 13 -
A címrend változását az alábbiakban szemléltetjük: Az MTA fejezet költségvetési címrendjének változása 2011. év I. MTA Titkársága I/1. MTA Titkárság Igazgatása I/2. MTA Doktori Tanács Titkársága és Bolyaiösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. MTA Köztestületi feladatok II. MTA Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia III. MTA Könyvtára IV. MTA Matematikai és természettudományi kutatóintézetek V. MTA Élettudományi kutatóintézetek VI. MTA Társadalomtudományi kutatóintézetek VII. MTA Területi akadémiai központok VIII. MTA Akadémiai létesítmények fenntartása és üzemeltetése IX. MTA Kutatásszervezési feladatok X. MTA Támogatott Kutatóhelyek XI. MTA Jóléti intézmények XII. OTKA Iroda XIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok XIII/2. Ágazati célelőirányzatok XIII/2/1. Tudós társaságok támogatása XIII/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás XIII/2/2/1. Magyar Tudomány XIII/2/2/2. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása XIII/2/2/3. Központi kiadványok támogatása XIII/2/3. Fiatal kutatók pályázatos támogatása XIII/2/4. MTA Sajátos nemzetközi kapcsolatok XIII/2/5. Nemzetközi tagdíjak XIII/2/6. Lendület program XIII/2/7. Közel-keleti kutatások támogatása XIII/2/8. Nagy Imre Emlékház és Nagy Imre Társaság működtetésének alapítványi támogatása XIII/2/9. Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány támogatása XIII/2/10. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása XIII/2/11. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása XIII/2/13. Szakmai feladatok teljesítése XIII/2/14. Intézményekhez le nem bontott bevétel XIII/2/15. Infrastrukturális fejlesztés a kutatóhálózatban XIII/3. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok XIII/3/1. Kutatási témapályázatok XIII/5. Központi kezelésű felújítások XIII/6. Gazdasági és Szociális Tanács működtetése XIII/7. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása XIII/8. MTA Q2 program XIII/10. Fejezeti általános tartalék
- 14 -
2012. év I. MTA Titkársága I/1. MTA Igazgatása I/2. Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak I/3. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátási díjak I/4. Köztestületi feladatok I/5. Területi akadémiai bizottságok titkársága I/6. Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia I/8. Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak II. MTA Könyvtára III. Kutatóközpontok, kutatóintézetek III/1. MTA Kutatóintézetek III/2. Lendület program III/3. Infrastruktúra-fejlesztés III/4. Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása III/5. Fiatal kutatók pályázatos támogatása III/6. Kutatóhálózat megújításához kapcsolódó támogatás IV. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/1. MTA Támogatott Kutatóhelyek IV/2. Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása az egyetemeken V. MTA Létesítménygazdálkodási Központ VI. MTA Jóléti intézmények VII. OTKA Iroda VIII. Fejezeti kezelésű előirányzatok VIII/1. Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása (tudományos társaságok, Nagy Imre Alapítvány, Bolyai Műhely Alapítvány) VIII/2. Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása VIII/3. Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása VIII/4. Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok VIII/5. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása
A 2011. májusi közgyűlés által elfogadott „2012. évi költségvetési irányelvek” fejlesztési igényeit és ezek megvalósulását a 2012. évi költségvetésben az alábbi táblázat mutatja be: millió Ft-ban
Fejlesztési jogcímek
Támogatási igény
OGY támogatás
2 000,0
2 000,0
1. Kutatási infrastruktúra fejlesztése 2. A kutatóhálózat fejlesztése: 2.1 Az akadémiai kutatócsoporti új támogatási időszakhoz (2012–2016) kiegészítő támogatás 2.2 Alapellátási támogatási rendszer bevezetése 2.3 Kutatói illetményemelés (5%) 2.4 Kutatói kötelező besorolások rendezése 2.5 Kutatóhálózat átalakításának támogatása 3. A Lendület program folytatása 4. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 5%-os emelése 5. Az OTKA-programok fejlesztése
1 800,0
2 250,0
Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen:
6 900,0
7 700,0
500,0 900,0 480,0 360,0 800,0
600,0
1 450,0 1 400,0
60,0
A fenti táblázat azt mutatja, hogy a költségvetési egyeztetések során teljes körűen megvalósultak az irányelvekben foglaltak. A fejezet költségvetési támogatásának egy része természetszerűleg nem az MTA fejezetben kerül felhasználásra. Ennek oka, hogy az MTA több olyan programot működtet, illetve finanszíroz, amely a szűken vett fejezeti határokon átnyúlóan a teljes magyar tudományos közösséget szolgálja. (Ilyen fejezeti keret az OTKA, valamint a Lendület program és a támogatott kutatócsoportok rendszere.) Hasonlóan az MTA intézményrendszere is részesül más fejezetek forrásaiból (pl. a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap, vagy a Domus Vendégház átvétele, amelyek esetében – a feladattal együtt – az MTA kapott más fejezettől támogatást). A költségvetési gazdálkodási szabályok következetlenségéből adódik, hogy az éves beszámoló mindezt két lépésben mutatja be. Az alábbi levezetés az MTA fejezet 2012. évi költségvetési támogatásának alakulását szemlélteti, beleértve az évközi változásokat is: Jogcímek millió Ft-ban ● Fejezetek közötti támogatásátcsoportosítás keretében
○ OTKA-témapályázatokból átadás ○ Egyéb feladatokra átadás (idős akadémikusok támogatása, könyv- és folyóirat-támogatás)
–4 113,0 –12,8
○ Egyéb feladatokra átvétel ● EISZ Nemzeti Program támogatása
+3,5 +1 426,0
● A 2012. évi adókompenzáció támogatása
+374,6 +16,2 –2 305,5
● A Prémiumévek program kiadásainak támogatása
Változás összesen
- 15 -
Ezen intézkedések sajátossága, hogy összkormányzati szinten is „könyvelték őket” (jellemzően kormányhatározattal). A fenti átcsoportosításokon túl további programokra is igaz, hogy nem csak akadémiai intézményekben valósulnak meg. A már nevesített OTKA-pályázatokkal együtt e programokról az alábbi táblázat ad összefoglalást. adatok millió Ft-ban
Támogatási összeg 3 858,9 2 282,4 898,1 7 039,4
MTA-támogatások fejezeten kívüli felhasználása OTKA-pályázatok (egyetemek, főiskolák) Támogatott kutatócsoportok (egyetemek) Lendület-kutatócsoportok támogatása (egyetemek) Összesen
Összességében elmondható, hogy az MTA fejezet 2012-ben 7,0 milliárd Ft-tal támogatta a hazai – nem MTA-kutatóintézetekben megvalósuló – tudományos kutatásokat, amivel a hazai egyetemi kutatások jelentős finanszírozójává vált. 1.2.
A támogatás felhasználási jogcímei
A 2012-ben az Akadémia részére – az OTKA-programok és Iroda költségvetése nélkül – biztosított működési és felújítási célú költségvetési támogatás felhasználásának alakulását a következő mutatószámokkal lehet jellemezni: Felhasználás iránya Közvetlen akadémiai kutatási célokra ebből: felújítási és kutatási támogatások Országos kutatás- és tudóstámogatásra Igazgatási, jóléti feladatokra Fejezeti kezelésű előirányzatok maradványa* Összesen *
2010. év (%) 67,9 23,0 8,6 0,5 100,0
2011. év (%) 65,9 24,5 8,6 1,0 100,0
2012. év (%) 65,7 9,1 24,3 7,2 2,8 100,0
2012-ben a maradvány tartalmazza a fejezeti egyensúly-biztosítási tartalékot (1 091,5 millió Ft), amit vissza kell fizetnünk a központi költségvetés részére.
2. ábra: A költségvetési támogatás felhasználásának alakulása (%)
- 16 -
Közvetlen akadémiai kutatási célokra felhasznált költségvetési támogatás (65,7%) Ebbe a körbe tartozik: • a kutatóintézetek működési célú támogatása, • a támogatott kutatócsoportok támogatása, • a fiatal kutatók pályázati támogatása, • az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok önrészének kiegészítő forrása, • a Lendület program, • a felújítási és infrastruktúra-támogatások.
Országos kutatás- és tudóstámogatás (24,3%) Ebbe a körbe tartoznak: • az akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások, • a tudományos társaságok támogatása, • a doktori tiszteletdíj és a Bolyai-ösztöndíj, • az MTA Könyvtára, • a nemzetközi kapcsolatok, • a területi akadémiai bizottságok, • a Nagy Imre Emlékház működtetésének alapítványi támogatása, • a határon túli magyar tudósok támogatása, • a Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása, • a Bolyai Műhely Alapítvány támogatása, • a könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, • a központi kiadványok támogatása Akadémián kívüli nem költségvetési szerveknek, • a Magyar Tudomány folyóirat támogatása.
Igazgatási, kutatásszervezési, egyéb kutatást kiegészítő, kisegítő és jóléti feladatok (7,2%) Ebbe a körbe a következő feladatok sorolhatók: • szolgáltató – kutatást kiszolgáló – szervezetek, • jóléti intézmények, • MTA Titkársága működtetése, • Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia működtetésének támogatása.
Fejezeti maradvány (2,8%).
- 17 -
1.3.
A kutatás-fejlesztés (K+F) hazai és nemzetközi adatai
1.3.1. Magyarország és néhány környező ország K+F finanszírozási és létszámjellemzői A hazai K+F ráfordítás GDP-hez viszonyított aránya 2008 óta lassú növekedést mutat, és alakulása kedvezőbb, mint a velünk összehasonlítható környező országokban (Csehország kivételével). A GDP-hez viszonyított hazai K+F ráfordítási arány (1,21%) jelentősen elmarad ugyan az EU-27 átlagosan 2% körüli ráfordítási arányától, de jóval magasabb a román, a szlovák vagy a lengyel aránynál (0,5–0,8%), és csak Csehország ér el jobb eredményt e tekintetben.
(Adatforrás: Eurostat)
3. ábra: Teljes K+F ráfordítás a GDP százalékában (2006–2011) A K+F források szerkezete Magyarországon kedvezően alakul: növekszik a piaci és a külföldi források aránya is.
(Adatforrás: Eurostat)
4. ábra: A hazai K+F források szerkezete (2006–2011) - 18 -
Az ország egy lakosra jutó K+F ráfordítása 2011-ben lakosonként 120,6 € volt; ezzel Csehország mögött a második legjobbak vagyunk a térségben. Az EU-27 vonatkozó adata 500 €/fő körül alakult. A K+F ráfordításon belül kiemelt jelentőségű a beruházások mértéke. 2011-ben Magyarországon a K+F beruházások összege nem érte el a 130 millió eurót, miközben Csehországban közel 500 millió eurót tett ki. A kutatók (FTE) összes foglalkoztatotton belüli aránya Magyarország esetében 2007 óta egyenletesen növekszik (2007: 0,4%; 2011: 0,6%), ugyanakkor az EU-átlagokhoz képest még mindig jelentős az elmaradás.
(Adatforrás: Eurostat)
5. ábra: A kutatók (FTE) aránya az összes foglalkoztatott százalékában (2006–2011) 1.3.2. A Visegrádi Együttműködés országainak legfontosabb akadémiai makroadatai Sok hasonlóság van a visegrádi országok (V4) tudományos akadémiái között. Ez elsősorban a nemzeti K+F rendszerben elfoglalt helyükből és méretükből következik, mivel – ellentétben például Észtországgal – ezek az országok kisebb-nagyobb átalakításokkal, de megőrizték tudományos akadémiájuk függetlenségét és kutatóhálózatát. A V4-ek közül a Cseh Tudományos Akadémia (CSTA) létszám- és ráfordításarányai a legmagasabbak az országos K+F adatokhoz viszonyítva, holott a rendszerváltást követően a négy akadémia közül éppen a CSTA mérete csökkent a legnagyobb mértékben. (Ez főként a társadalomtudományi kutatóhelyek megszűnése vagy profiljuk megváltoztatása, illetve a kutatói állomány cseréje és/vagy csökkentése miatt következett be.) Számított kutatói létszámok (FTE) tekintetében a Cseh Tudományos Akadémia képviseli a legnagyobb súlyt az országos K+F rendszerben (17,0%). Az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia részesedése csökkent (2008: 15,0%; 2011: 12,7%).
- 19 -
6. ábra: A tudományos akadémiák kutatói állománya az országos kutatói létszámhoz viszonyítva (2008–2011; FTE, %)
7. ábra: A tudományos akadémiák K+F ráfordításainak aránya az összes K+F ráfordítás összegéből (2008–2011, %)
A Cseh Tudományos Akadémia K+F ráfordítása csökkent ugyan az országoshoz viszonyítva az elmúlt években, de még így is listavezető maradt (13,64%). Az MTA adata 2011-ben szintén csökkenést mutat (a 2012. évi országos K+F adat még nem érhető el). Nagy eltéréseket mutat a K+F beruházás mint a kutatás-fejlesztési ráfordítás egyik fontos eleme. A Cseh Tudományos Akadémián valósult meg az összes csehországi K+F beruházás 17,82%-a, ezzel e tekintetben is a CSTA vezeti a sort. Magyarország harmadik helye a 6,80%-os arányból adódik. (Szlovákia adata hiányzik.)
8. ábra: A tudományos akadémiák K+F beruházásainak aránya az összes K+F beruházás összegéből (2008–2011, %)
9. ábra: A tudományos akadémiák egy kutatójára (FTE) jutó ráfordítás (2008–2011, €)
A fajlagos ráfordítási adatok (egy kutatóra jutó K+F ráfordítás) is a CSTA esetében a legmagasabbak (73 749 €), ami közel kétszerese az MTA adatának (39 350 €). (Szlovákia adata itt is hiányzik.) A fajlagos beruházási adatok (egy kutatóra jutó K+F beruházás) tekintetében a Magyar Tudományos Akadémia lemaradása igen jelentős, mindössze 2 986 euró volt a 2011. évi Eurostat adatok szerint. Ugyanakkor a Lengyel Tudományos Akadémia vonatkozó adata 17 651 euró, a Cseh Tudományos Akadémiáé 15 860 euró. A 2008–2011 közötti időszakban – a rendelkezésre álló adatok szerint – a V4 akadémiák létszámban és ráfordításban kifejezett súlya inkább csökkent, mintsem növekedett a nemzeti K+F rendszereken belül. Az általuk vállalt közfeladatoktól és a felsőoktatásban zajló folyamatok alakulásától függ, hogy a jelenlegi arányok stabilizálódnak-e.
- 20 -
2.
Bevételek
2.1.
Bevételi struktúra Bevételi jogcímek
2012. évi (terv)
Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek Intézményi bevételek összesen Fejezeti bevételek Mindösszesen
2012. évi (tény)
adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%)
7 141,8
8 951,1
125,3
–
150,5
–
3 654,5
3 878,7
106,1
3 209,8
20 115,8*
626,7
14 006,1
33 096,1
236,3
–
317,5
–
14 006,1
33 413,6
238,6
Itt jelenik meg egyszeri – csak a 2012. évben felmerülő – bevételként az MTA Wigner-CERN 8 500,0 millió Ft-os támogatása, valamint az MTA TTK épületberuházás 3 500,0 millió Ft-os utolsó támogatási részlete és az előző évek maradványfelhasználása 3 418,8 millió Ft értékben. *
Az intézményi saját bevételek 136,3%-kal meghaladták a tervezett mértéket, aminek okai:
Az intézményi bevételek jelentős mértékben alultervezettek voltak, mert a 2012-es korai tervezés (2011. május) miatt kizárólag az akkor ismert bevételi tételeket tartalmazta.
Az intézetek sikeres szerepelése miatt évközben több európai uniós, valamint hazai pályázati bevétel folyt be.
A pályázatok terhére történő kifizetések az előző időszaki teljesítésekhez képest felgyorsultak.
Továbbá a bevételi adatok tartalmazzák a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból az MTA Wigner Fizikai Kutatóközponthoz a Wigner-CERN projektre érkezett 8 500 millió Ft-ot, valamint az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított 3 500 millió Ft-ot. Ezek a bevételek eseti jellegűek, ebben az évben egyszeri bevételként jelentkeztek. Ezzel együtt is megállapítható, hogy az intézmények a 2012. évben is jelentős volumenű saját bevétellel járultak hozzá szakmai feladataik teljesítéséhez. A bevételek jogcímenkénti összetételét és az ezekhez kapcsolódó mutatószámokat a 2. számú melléklet részletezi.
- 21 -
Bevételi jogcímek Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek
2010. év
2011. év
2012.
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2011. évhez év viszonyítva (%)
8 517,2
8 902,3
8 951,1
100,5
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek
89,4
869,2
150,5
17,3
Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek
4 193,9
4 528,7
3 878,7
85,6
Államháztartáson belülről származó bevételek
8 274,0
7 793,8
20 115,8
258,1
21 074,5
22 094,0
33 096,1
149,8
557,6
227,7
317,5
139,5
22 321,7
33 413,6
149,7
Intézményi bevételek összesen Fejezeti bevételek Mindösszesen
21 632,1
10. ábra: Az MTA irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek saját bevételei (2011–2012, millió Ft)
- 22 -
2.2.
A pályázati bevételek alakulása
2012-ben 4,1%-kal több pályázaton dolgoztak a kutatóközpontok és kutatóintézetek, mint 2011ben. Kiemelkedően megnövekedett az egyéb hazai forrásból támogatott projektek száma, de szignifikánsan emelkedett az elnyert OTKA-pályázatok száma is. Szintén több európai uniós és egyéb külföldi pályázati forrásból támogatott pályázaton dolgoztak, mint az előző évben. Visszaesett a hazai kutatás-fejlesztést támogató pályázatok száma, ami tükrözi a hazai pályázati támogatás visszaszorulását. A pályázati támogatás aránya jelentősen módosult 2011-hez képest. Az OTKA-ból származó pályázati bevételek 25%-kal emelkedtek, jól mutatva a rendelkezésre álló forrás megnövelését. Bár az egyéb hazai pályázatokon jelentős sikereket értek el a kutatóintézetek (főként a matematikai és természettudományi, valamint a humán és társadalomtudományi területen), a támogatás 2012-ben még nem realizálódott. Ugyanígy nem tükrözik vissza a realizálódott bevételek az emelkedő európai uniós pályázati eredményeket. A pályázatok számának csökkenésével egyenes arányban csökkent a Kutatási és Technológiai Innovációs Alapból származó pályázati támogatás. Kivételt képez az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházására biztosított 3,5 milliárd Ft-os támogatás és az MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont 2012-ben elért páratlan pályázati eredménye: 8,5 milliárd Ft támogatást nyertek el nagybiztonságú adatközpont létrehozásának támogatására az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) Nagy Hadronütköztetője (LHC) számításigényeinek segítése céljából. A projekt keretében Európában először valósul meg üzemszerűen működő, redundáns, nagy távolságú, 100 Gb/sec sávszélességű hálózati összeköttetés, amely közvetlenül kapcsolja össze a CERN LHC genfi gyorsítóberendezését a budapesti Wigner Adatközponttal. Ez az optikai hálózat önmagában a teljes hazai internetforgalommal összemérhető adatmennyiséget továbbít majd.
11. ábra: Az MTA-kutatóközpontok és -kutatóintézetek pályázati bevételei (2011–2012, millió Ft)
- 23 -
3.
Kiadások
3.1.
Kiadási struktúra Kiadási jogcímek
2012. évi (terv)
2012. évi (tény)
Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Pénzeszközátadások, kölcsönök Intézményi kiadások összesen Fejezeti kiadások Mindösszesen
26 816,5 6 837,8 10 181,2 4 376,2 157,9 48 369,6 9 113,5 57 483,1
24 673,2 6 637,5 14 913,1 12 632,4 705,4 59 561,6 3 197,2 62 758,8*
* Az
3.2.
adatok millió Ft-ban A tényleges a tervezetthez viszonyítva (%)
92,0 97,1 146,5 288,7 446,7 123,1 35,1 109,2
alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány (60,8 millió Ft) nélkül.
Intézményi kiadások
Az intézmények tényleges pénzforgalmi – alaptevékenységre felhasznált, vállalkozási maradvány nélküli – kiadásai 62 758,8 millió Ft-ot tettek ki, melyek közül a legjellemzőbb – összehasonlítható – kiadási jogcímek a következők voltak. Kiadási jogcímek Személyi juttatások Munkaadókat terhelő járulékok Dologi kiadások Beruházási, felújítási kiadások Összes pénzforgalmi kiadás
2010. év
2011. év
2012. év
25 769,3 6 756,5 14 742,6 8 054,9 56 137,6
25 453,7 6 629,6 13 140,3 4 349,5 51 168,5
24 673,2 6 637,5 14 913,1 12 632,4 58 856,2
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
96,9 100,1 113,5 290,4 115,0
12. ábra: A kiadási jogcímek alakulása az Akadémia intézményeiben (2010– 2012, millió Ft)
- 24 -
4.
Fejezeti források felhasználása, versenypályázatok
A 2012. évi költségvetési törvényben biztosított 7 700,0 millió Ft többlettámogatás felhasználása, pontosabban a forrásallokáció (vagyis a különböző programok támogatásának eljuttatása az intézményekhez) döntően versenypályázatokon keresztül, a kiválóság alapján történt. Az intézményhálózat megújításához illeszkedően a fejezeti támogatások „szétosztásánál” szakítottunk a báziselvvel. Megszűnt az a gyakorlat, hogy a különböző programok forrásainak elosztása a korábbi évek „hagyományán”, az intézményi „bázisadatokon” vagy egyéb „statikus” paraméteren alapul. 2012-ben az MTA kutatóintézetei nemcsak az OTKA vagy a Kutatási és Technológiai Innovációs Alap támogatását, hanem a fejezet saját forrásait is kizárólag nyílt pályázattal, versenyben nyerhették el. Mindez a szóban forgó támogatások erősen differenciált elosztását jelentette, kedvező helyzetbe hozva az innovatív, invenciózus kutatókat, kutatócsoportokat, intézményeket. Minderre úgy került sor, hogy fejezeti szinten a forráselosztás igazgatási, adminisztratív költségei nem növekedtek. A 2012-re meghatározott fejlesztési célok – a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat fejlesztése, a Lendület program bővítése, az OTKA-programok fejlesztése – többlettámogatását az alábbi táblázat összegzi: adatok millió Ft-ban
Fejlesztési jogcímek
Többlettámogatás összege
1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése
2 529,4
2. A kutatóhálózat fejlesztése
1 176,0
3. A Lendület program bővítése
1 345,5
4. Új támogatott kutatócsoportok
600,0
MTA fejlesztése összesen: (1+2+3)
5 650,9
5. OTKA-programok fejlesztése
2 250,0
Akadémia fejezet fejlesztése mindösszesen
7 900,9
Amint látható, a beszámoló „tényadatai” esetenként eltérnek az egy évvel korábban „irányelvi szinten rögzített” javaslatoktól. Ennek fő oka, hogy az egyes jogcímeknél/feladatoknál a tárgyévi felhasználás során ésszerű változtatásokat eszközöltünk (pl. a kutatási infrastruktúra fejlesztésére kapott 2 000,0 millió Ft-on túl további fejezeti forrásokat sikerült koncentrálni, a Lendület program bővítésének végösszegét a zsűri döntése határozta meg, stb.). A pályázati rendszerben elosztott támogatások részletes bemutatása 1. A kutatási infrastruktúra fejlesztése Két fordulóban (2012 tavasza, 2012 ősze) és két kategóriában (általános, azaz alapvető infrastruktúra és kiemelkedő kutatási infrastruktúra) került sor pályázatra. A beérkezett igények összege (két forduló, két kategória) 5,9 milliárd Ft-ot tett ki, vagyis közel háromszorosa volt a rendelkezésre álló forrásnak. Értékelésük után összesen 2 529,4 millió Ft infrastruktúra-fejlesztési támogatás került átcsoportosításra, amelyből 2 458,6 millió Ft-ot a kutatóközpontok és kutatóintézetek részére biztosítottunk. Mindezt részletesen a 17. számú melléklet mutatja be. - 25 -
2. A kutatóhálózat megújítása A kutatóhálózat megújításának célja az új szerkezetű kutatóintézet-hálózat számára a tartalmi szervezeti megújulást támogató programok finanszírozása volt. Kiemelt cél volt a szervezetépítés, a szervezeti megújulás, a PI intézeti modell támogatása, a kutatási eredményességet ösztönző fejlesztések, az integrált kutatóközpontok stabil működését elősegítő intézkedések támogatása. Összesen mintegy 1,9 milliárd Ft egyszeri és 3,7 milliárd Ft beépülő támogatásra érkezett igény, ami átlagosan 30%-os „nyerési” arányt tett lehetővé. A szintén kétfordulós pályázat második szakaszában külön jogcímként megjelent a fiatalabb kutatói generáció mobilitásának elősegítése, melyre összesen 200 millió Ft-ot fordítottunk. A támogatás részletes adatait a 19. számú melléklet mutatja be. 3. Támogatott kutatócsoportok egyetemeken és közgyűjteményekben Az Akadémia által meghirdetett pályázat útján 2012-ben 600 millió Ft-ot fordítottunk új akadémiai kutatócsoportok létrehozására. Az új pályázati felhívásra 75 igény érkezett. Minden egyes pályázatot 3 bíráló értékelt, majd az előterjesztő által felkért 17 tagú zsűri 21 pályázatot javasolt támogatásra, 8-at a matematikai és természettudományi, 8-at az élettudományi és 5-öt a humán és társadalomtudományi területen. A döntéssel a 2011. évi pályázat 53 kutatócsoportja mellett 21 új kutatócsoport alakulhatott a 2012–2017 közötti időszakra. Jelenleg tehát 74 egyetemeken és közgyűjteményekben működő akadémiai kutatócsoport dolgozik. Az új forrás azt is lehetővé tette, hogy a 2012. január 1. és 2016. december 31., valamint a 2012. július 1. és 2017. június 30. között működő kutatócsoportok (53+21 csoport) az előző ciklusokhoz képest fajlagosan jóval nagyobb összegből gazdálkodjanak. 4. Lendület program A 2009 januárjában indult Lendület kiválósági program 2012–2017 közötti pályázati felhívására 132 db pályázat érkezett, amely jelentősen meghaladta a korábbi évek jelentkezőinek számát. A zsűri javaslatára az MTA elnöke 37 új kutatócsoport indulásáról döntött. Mindezzel együtt összesen 65 Lendület-kutatócsoport kezdhette meg, illetve folytathatta működését 2012-ben. Az átlagos éves támogatási összeg kutatócsoportonként a 2009-es 48 millió forintról 2012-re 33,8 millió forintra csökkent (ebben szakterületi arányváltozások is közrejátszottak). A legtöbb kutatócsoport – szám szerint 17 – az orvosi tudományok területén jöhetett létre, de jelentős számú a fizika területén működő csoport is. Az MTA kutatóhálózatán belül a Természettudományi Kutatóközpontban található a legtöbb (9) Lendület-kutatócsoport, az intézetek között pedig a Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet vezet 5 kutatócsoporttal. Az egyetemek között az ELTE az első (7 kutatócsoport). 2012-ben Lendület programra összesen 2 432,2 millió Ft-ot fordítottunk, ebből 1 534,2 millió Ft az MTA kutatóhálózatában, 898,0 millió Ft az egyetemeken hasznosult ( 18. számú melléklet). 2012 folyamán az Akadémia lehetőséget kívánt biztosítani néhány, a világ legjobbjai közé tartozó külföldi kutató 3–12 hónap időtartamú magyarországi meghívására, ennek megvalósítására mintegy 100 millió Ft értékben belső pályázatot hirdetett. A felhívásra 16 tudós jelentkezett, közülük hatan nyertek el támogatást 3–12 hónap időtartamú magyarországi tartózkodásra és tudományos munkára összesen 70 millió Ft értékben. 5. Az OTKA-programok Az OTKA-programok 2012. évi költségvetési támogatása 7,686 milliárd Ft-ot tett ki, ami 41%-kal magasabb a 2011. évi támogatásnál (5,436 milliárd Ft). 2001 óta ez a legmagasabb összeg, amivel - 26 -
az OTKA gazdálkodhatott. Az OTKA Bizottság által 2012-re meghirdetett 2012/1 pályázati fordulóra 1551 pályázat érkezett. Ez a 2011-es évhez képest másfélszeres emelkedést jelent mind a darabszámot, mind az igényeket illetően. A pályázók által a teljes kutatási időszakra kért támogatási összeg mintegy 36,3 milliárd Ft, közel ötszöröse a rendelkezésre álló forrásnak. A költségvetési többlettámogatás terhére a 2012/1-es ciklusban 339 db pályázat került támogatásra, szemben a 2011/1 pályázat keretében támogatott 305 db pályázattal. Különösen látványos (1,7szeres) a növekedés a 2010/1-es pályázati ciklus 196 db támogatott pályázatához viszonyítva. A többlettámogatás fontosságát leginkább az mutatja, hogy az átlagos nyerési arány a többlettámogatás nélkül a 2011/1-es forduló esetén kb. 14%, a 2012/1-es fordulóban mindössze kb. 7,9% lett volna. Ezzel szemben a 2011/1-es fordulóban a tényleges átlagos támogatás 32,8%, míg a 2012/1-es fordulóban 21,86%-os volt. Az MTA kutatóhálózatában a 2011. évben 108 új pályázat támogatásáról döntöttek mintegy 2 747 millió Ft összegben. A 2012-ben 113 új pályázat számára ítéltek meg támogatást, amelynek összege 2 607 millió Ft-ot tett ki. Becslések szerint e többlettámogatás nélkül 2011-ben csupán 46 db pályázatot (kb. 1 172 millió Ft értékben), míg 2012-ben 42 db pályázatot (981 millió Ft értékben) támogathattak volna. Felújítási támogatás A különböző létesítmények állagának megóvását és/vagy tényleges megújítását szolgáló támogatás összege 2012-ben közel duplájára nőtt 2011-hez képest, így 1 109,3 millió Ft-ot tett ki. A felhasználási célok között tovább erősödött a kutatóhálózat támogatása. A felújítási támogatás intézményi kör szerinti megoszlását az alábbi táblázat mutatja be. adatok millió Ft-ban
Intézmények Kutatóhálózat Jóléti intézmények MTA LGK (székház, Nádor u., Budaörsi út) Területi akadémiai bizottságok létesítményei MTA Könyvtára Összesen:
2010. év m Ft (%) 441,5 61% 86,9 12% 113,6 16% 37,0 5% 47,5 6% 726,4 100%
2011. év 2012. év m Ft (%) m Ft (%) 405,7 68% 769,4 69% 47,0 8% 29,1 3% 102,9 17% 186,8 17% 18,9 3% 82,1 7% 25,0 4% 41,9 4% 599,5 100% 1 109,3 100%
13–14. ábra: A felújítási támogatások felhasználása intézményi kör szerint (millió Ft, illetve százalék; 2010–2012) - 27 -
Az MTA kutatóhálózatában elosztott pályázati támogatások A kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat szervezeti fejlesztése és a Lendület program kibővítése jelentős forrásokat biztosított 2012-ben az MTA kutatóközpontjai és kutatóintézetei számára. Az MTA kutatóhálózatának pályázati támogatását az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban Költségvetési támogatás
Infrastruktúra fejlesztése
Lendület (2012, forráselőrehozással együtt)
Felújítási pályázat
1 225,8
172,5
137,3
651,3
305,0
1 748,2
MTA CSFK
Intézmény
Kutatóhálózat megújítása
Összesen (2012)
2012-es előirányzat terhére
2013-as előirányzat terhére
29,5
115,9
48,9
455,1
39,1
16,8
92,7
75,9
453,6
108,9
54,6
0,0
170,8
148,1
334,3
638,0
165,2
94,0
23,8
47,7
100,7
330,6
MTA EK
807,5
49,9
0,0
72,0
74,2
76,9
196,1
MTA KOKI
546,1
266,4
268,2
32,0
27,9
57,9
594,4
MTA KRTK
618,7
103,3
47,7
3,9
75,5
28,5
230,4
MTA NYTI
323,7
73,5
21,6
0,0
23,6
35,8
118,8
MTA ÖK
551,3
199,2
43,3
5,1
59,3
58,4
306,9
MTA RAMKI
340,4
21,0
79,1
0,0
22,2
59,0
122,3
1 079,3
296,2
110,5
24,8
76,0
61,1
507,4
MTA SZTAKI
835,7
30,0
42,4
0,0
83,4
43,4
155,8
MTA TK
610,0
55,3
29,0
32,0
91,7
55,7
208,0
MTA TTK
1 990,7
331,2
442,9
0,0
75,7
75,1
849,8
MTA WFK
1 410,5
281,1
136,9
18,6
108,3
113,5
544,9
Összesen:
13 377,0
2 458,7
1 546,5
258,4
1 144,9
1 039,0
5 408,5
MTA ATK MTA ATOMKI MTA BTK
MTA SZBK
- 28 -
A pályázatok révén elnyert támogatások egymáshoz viszonyított arányát és nagyságát mutatja az alábbi ábra.
15. ábra: A pályázati támogatások típusainak megoszlása az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012, millió Ft) A források oldaláról az intézmények többsége számára az infrastruktúra-fejlesztési pályázat biztosította a legtöbb új lehetőséget. Különösen magas volt ennek aránya az MTA Atommagkutató Intézetben, az MTA Ökológiai Kutatóközpontban és az MTA Nyelvtudományi Intézetben. Ez többek között az érintett intézmények európai uniós pályázati sikerességével és az adott projektek infrastrukturális igényeivel függ össze. A Lendület program arányaiban az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetben hozott kiemelkedő sikert anyagi értelemben is: összes pályázati forrásuk 64,7%-a köszönhető a nyertes kutatók teljesítményének. A kutatóhálózat egésze az infrastruktúra-fejlesztés kapcsán élvezett kiemelkedő támogatást 2012-ben.
- 29 -
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
5.
Maradványok
5.1.
Az intézmények előirányzat-maradványának alakulása
Az akadémiai intézmények alaptevékenységével összefüggő maradványa a következőképpen alakult: Tárgyévi maradvány:
18 814,1 millió Ft
Előző évek fel nem használt maradványai:
15,4 millió Ft
Összesen:
18 829,5 millió Ft
Ebből: Kötelezettségvállalással nem terhelt maradvány:
32,4 millió Ft
Kötelezettségvállalással terhelt maradvány:
18 797,1 millió Ft
Ebből: Intézményi bevételekből származó maradvány:
9 923,9 millió Ft
Fejezeti többlettámogatásokból származó maradvány:
8 873,2 millió Ft
2010. év
2011. év
2012. év
adatok millió Ft-ban A 2011. év adata a 2010. évhez viszonyítva (%)
Intézményi maradványok
4 812,6
7 486,7
18 814,1
251,3
Fejezeti maradványok
1 254,0
2 702,6
2 200,0
81,4
A 2012. évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a Wigner-CERN beruházás maradványa (4,4 milliárd Ft). A 2012. évi alaptevékenységi maradvány intézménycsoportonkénti összetételét a 8. számú melléklet tartalmazza. 5.2.
A fejezeti maradvány alakulása
Az Akadémia központi feladatainak 2012. évi maradványa 2 200,0 millió Ft volt. Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás támogatása: 120,6 millió Ft Fiatal kutatók pályázatos támogatása: 14,3 millió Ft Nemzetközi kapcsolatok támogatása: 21,1 millió Ft A Lendület program támogatása: 9,9 millió Ft Határon túli tudósok és tudományos szervezetek támogatása: 15,3 millió Ft Szakmai feladatok teljesítése: 107,3 millió Ft Felújítás támogatása: 7,6 millió Ft Fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék: 1 091,5 millió Ft OTKA-programok: 812,4 millió Ft - 30 -
6. Létszámok A 2011-ben megfogalmazott irányelveknek megfelelően eltérő mértékben változott a kutatói és a nem kutatói létszám; az intézményhálózat megújítása elsősorban a nem kutatói létszámot csökkentette.
16. ábra: Az Akadémia kutatóközpontjainak és kutatóintézeteinek összlétszám-alakulása (2010–2012) Átlagosan 10-20%-kal csökkent a nem kutatói állomány, de van olyan intézmény, ahol 2010-hez képest akár 40-50%-os csökkenés is realizálódott. Ezzel is összefügg, hogy az Akadémia kutatóhálózatában éves szinten a rendszeres személyi juttatások összege kismértékben ugyan, de csökkent. A nem rendszeres juttatások összege valamelyest nőtt 2011-hez képest.
17. ábra: Rendszeres és nem rendszeres személyi juttatások (2010–2012, millió Ft)
- 31 -
Az új struktúrában az MTA TTK vezeti a létszámrangsort (686 fővel), a létszámában legkisebb kutatóintézet a RAMKI 99 fős átlaglétszámmal.
A 2010. és 2011. évi adatok a jogelőd intézmények adatainak aggregálásával készültek.
18. ábra: Kutatói átlaglétszám és a nem kutatók létszáma az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2010–2012)
- 32 -
Az MTA 2 285 kutatójának egyharmada nő (34,0%). Kutatóközponti (intézeti) szinten azonban a megoszlás nagyon változatos képet mutat. Az alábbi ábrából az egyes intézményeket, illetve részben az egyes szakterületeket is jellemző megoszlásról kapunk képet. A közvélekedést megerősítve a RAMKI-ban (6%), illetve a SZTAKI-ban dolgozik (9%) a legkevesebb női kutató. (Megjegyzés: az ábrán az intézményi sorrend alapja a kutatói létszám, a fiatal kutatók ebben nem szerepelnek.) Férfi (%) 79
91
Nő (%)
63 60
37 40
MTA TTKMTA TTK MTA BTKMTA BTK 21 MTA WFKMTA WFK 43 MTA ATKMTA ATK 41 MTA SZBKMTA SZBK 42 MTA TKMTA TK 9 MTA SZTAKIMTA SZTAKI 30 MTA CSFKMTA CSFK 35 MTA KRTKMTA KRTK 45 MTA ÖKMTA ÖK 13 MTA ATOMKIMTA ATOMKI 54 MTA NYTIMTA NYTI 37 MTA EKMTA EK 43 MTA KOKIMTA KOKI 6 MTA RAMKIMTA RAMKI
57 59 58 70
65
87 63 94
55 46 57
19. ábra: Nemek szerinti megoszlás az Akadémia kutatóközpontjaiban és kutatóintézeteiben (2012) Kedvező fejlemény, hogy a korábbi évekkel ellentétben, erősödőben van az MTA kutatóhálózatán belül a fiatal középgeneráció. 2011 és 2012 között nem csupán az arányuk nőtt, hanem az abszolút számuk is (az alábbi ábra a kutatói létszámokat a fiatal kutatói létszám nélkül mutatja). A korfa kedvező alakulása nem független attól, hogy a Lendület programban sikeresen pályázók jelentős része a 35–45 éves generációból kerül ki. A 2011 évtől bevezetett „professor emeritus cím bevezetésének hatása már 2012-ben megmutatkozott a 70 év feletti kutatói létszám csökkenésében.
2011 (fő) 52 299
2012 (fő) 70 év felett 61 - 70 év
443
51 - 60 év
437
41 - 50 év
644
18 262 433 461 678
30 - 40 év 214
30 év alatt
252
20. ábra: Az Akadémia kutatóinak kor szerinti megoszlása abszolút számokban (2011–2012)
- 33 -
A funkcionális területet érintő, 2011 szeptemberében elrendelt 5%-os létszámcsökkentéssel és a kutatóprofesszor emeritus cím adományozásának lehetőségével – a 2013. évi kormányzati intézkedések előtt – stabilizáltuk a közalkalmazotti létszámot. 2011 Kutatószeptemberében professzor elrendelt emeritusok 5%-os száma 2012. létszámcsökkentés december 31-én MTA Agrártudományi Kutatóközpont
24
9
9
8
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
25
7
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
10
4
MTA Energiatudományi Kutatóközpont
14
7
8
3
10
5
MTA Atommagkutató Intézet
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet
6
MTA Ökológiai Kutatóközpont
10
1
4
4
147
2
20
5
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
7
2
MTA Természettudományi Kutatóközpont
32
3
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
18
6
211
66
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
Összesen
- 34 -
A határozott idejű foglalkoztatottak számának alakulása Az MTA kutatóintézeti hálózatában dolgozók közel 40%-a szerződéses állományban van. Az egyes intézmények közötti különbségek mögött nagy súllyal szerepelnek a tudományterületi jellegzetességek, de befolyásolják vezetési koncepciók is. A határozott idejű foglalkoztatottak között sok a fiatal. A szerződéses állomány a SZTAKI-ban a legnagyobb (59%), de jóval az átlag felett van az SZBK-ban (54%) és az MTA TTK-ban is (50%). 2012. december 31-i zárólétszám
Zárólétszámból: határozott idejű foglalkoztatottak száma
MTA Agrártudományi Kutatóközpont
441
119
MTA Atommagkutató Intézet
197
67
MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont
363
118
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
206
67
MTA Energiatudományi Kutatóközpont
261
82
MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet
181
83
MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont
227
72
MTA Nyelvtudományi Intézet
116
32
MTA Ökológiai Kutatóközpont
205
86
99
29
MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
280
164
MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont
419
228
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont
171
55
MTA Természettudományi Kutatóközpont
725
360
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont
383
128
4 274
1 690
MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
Összesen
- 35 -
II.
A vagyoni helyzet alakulása
Az akadémiai intézményhálózat átfogó szervezeti megújítása az akadémiai vagyonra vonatkozó szabályozások felülvizsgálatát is szükségessé tette. A Vagyongazdálkodási irányelvek módosítását az intézményhálózat megújításával összefüggésben kialakult új vagyongazdálkodási célkitűzéseknek megfelelően a 2012. évi közgyűlés jóváhagyta. Az új irányelvek alapján egyszerűsödik az eddigi bürokratikus szabályozás, és a döntéshozatal eljárásrendje világosan elkülönül az operatív feladatok végrehajtási mechanizmusától. Az irányelvekben kiemelt helyen szerepelnek a szellemi tulajdonnal való gazdálkodást érintő iránymutatások. A közgyűlés által elfogadott irányelvek alapján az Akadémia elnöke közzétette az átdolgozott és a döntéshozó testületek által jóváhagyott Vagyongazdálkodási és vagyonhasznosítási szabályzatot, amelyben a vagyonnal való gazdálkodás részletes szabályait rögzítették. A szabályzat rendelkezéseivel összhangban megújult a szabályzat mellékletét képező Ingatlanhasználati szerződés és az Ingóvagyon-használati szerződés is. A szellemitulajdon-védelmi és -kezelési szabályzat elkészítését az Akadémia 183. közgyűlése írta elő 2012 májusában. A cél az volt, hogy az Akadémia az új szabályzattal olyan központi szellemitulajdon-politikát hozzon létre, amely mintaszabályzatként egységesíti és modernizálja a megújult akadémiai kutatóintézet-hálózat szellemi tulajdonnal kapcsolatos szabályozási megoldásait. 2012-ben a szükséges egyeztetéseket követően mind az Akadémia Vagyonkezelő Testülete, mind az Elnökség támogatta a javaslat elfogadását. A 2013-as év feladata lesz az intézményi szellemitulajdon-kezelési szabályzatok aktualizálása az új akadémiai szabályzat iránymutatása alapján. A szabályzat összhangot teremt az intézményi és az egyéni érdek, a publikációs kényszer és az eredmények hasznosítása, a felfedező és célzott kutatások között. Az intézményhálózat megújításának programjával párhuzamosan került sor az Akadémia tulajdonában lévő gazdasági társaságok működésének közgazdasági és jogi szempontrendszerű – ideértve a gazdálkodást, a tevékenység értékelését és az összeférhetetlenségi szabályok érvényesülését – felülvizsgálatára. A közgazdasági átvilágítás során csoportképző vizsgálati ismérv volt az egyes társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói. A vizsgálat eredményét a következő ábra szemlélteti:
- 36 -
21. ábra: Az Akadémia tulajdonosi részesedésével működő gazdasági társaságoknak az Akadémia alaptevékenységéhez való illeszkedése, valamint a vállalkozások jövedelmezőségi-megtérülési mutatói
- 37 -
A közgazdasági ismérvek szerint csoportokba sorolt vállalkozásokhoz eltérő tulajdonosi irányítási attitűd került megfogalmazásra. Az alacsony megtérülésű, „profil idegen” üzletrészek értékesítésre kerülnek, illetve ezeknél a társaságoknál az Akadémia végelszámolást kezdeményez 2013 során. A tulajdonosi irányítás, a felelősség egyértelműsítése érdekében az Akadémia több vállalkozás esetében is magához vonja a tulajdonosi felügyeletet, megszüntetve azt a kettős állapotot, hogy egyes vállalkozások esetében tulajdonosként az Akadémia szerepelt a cégbírósági nyilvántartásban, viszont a tulajdonosi képviseletet kutatóintézeti vezető látta el. Természetesen a változás nem érinti a kft.-k és a kutatóintézetek közötti indokolt szakmai kapcsolatokat. Az évek során többször módosult a jogszabályi környezet a közalkalmazottak gazdasági társasági szerepvállalási lehetőségei tekintetében, így számos esetben előfordul, hogy az alapításkor kiadott közalkalmazotti részvételi engedély nem felel meg a jelenlegi jogszabályok előírásainak. A jogi felülvizsgálat célja az volt, hogy kiszűrje a magánszemély tulajdonosok, vezető tisztségviselők, felügyelő bizottsági tagok közalkalmazotti jogviszonyukkal való összeférhetetlenségét. Az összeférhetetlenségi vizsgálat eredménye alapján az Akadémia elnöke felhívást intézett az érintett intézmények vezetőihez, akik intézkednek a közalkalmazotti jogviszonnyal összeférhetetlen helyzet megszüntetéséről.
- 38 -
1.
A 2012. évi vagyoni helyzet részletes bemutatása
Az MTAtv. 23. §-a értelmében az Akadémia vagyonába tartozik az állami vagyonról szóló törvény alapján az Akadémiának átadott vagyon. Idetartoznak az ingatlanok, az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a pénz, a befektetések és a részesedések is. Az akadémiai vagyon 2012. évi alakulását, összehasonlítva a 2011. évivel, a 20. számú melléklet mutatja be. A mellékletben szereplő idősoros adatok szerint a teljes vagyon-állomány, döntően a forgóeszköz-állomány során kimutatottak jelentős bővülése miatt, mintegy 30 százalékkal növekedett. Forgóeszközként számoljuk el ugyanis mind az Akadémia folyamatban lévő két nagyberuházásához (MTA Természettudományi Kutatóközpont új épülete és a Wigner-Cern projekt), mind a kutatási infrastruktúra fejlesztése, a kutatóhálózat szervezeti fejlesztése és a Lendület program kibővítését célzó pályázatokhoz kapcsolódó – még fel nem használt – pénzeszköz-átadásokat. Ha ezen tételektől megtisztítjuk az adatsorokat, kitűnik, hogy sem a hagyományos vagyonelemek tekintetében, sem a vagyonelemek értékében a 2011. évihez képest jelentős változás nem történt. A vagyon 2012. évi összetételét az alábbi diagram szemlélteti:
22. ábra: Az Akadémia vagyonának összetétele (%) és bruttó értéke (millió forint) 2012. december 31-én Az akadémiai vagyonba beletartoznak az intézményhálózat kezelésében lévő vagyonelemek, valamint a Vagyonkezelő Szervezet által kezelt részesedések és pénzeszközök. 1.1.
Vagyonkezelő Szervezet
Az Akadémia vagyonával kapcsolatos végrehajtási jogkört, valamint elszámolási és nyilvántartási feladatokat ellátó Vagyonkezelő Szervezet 2012. évi gazdálkodási eseményei a következők voltak:
Az Akadémia 33 akadémikus, illetve akadémiai dolgozó felajánlásával az MTA Művészeti Gyűjtemény részére megvásárolta a Waldstein Jánost ábrázoló Amerling-képet.
- 39 -
Az AKAMECH 2011 Kft. végelszámolása befejeződött, a vagyonrész (15,2 millió Ft) befizetése az Akadémia részére megtörtént.
Az Akadémia értékesített két balatonfüredi apartmant, vételárukat (9,5 millió Ft) – az MTA elnöke engedélyével – az MTA Agrártudományi Kutatóközpont használhatta fel klímakamrák felújítására.
A Martonseed Zrt. megkezdte a kölcsön törlesztését, melyből a 2012. évben 50 millió Ft folyt be.
Az MTA Ökológiai Kutatóközpont részére nyújtott kölcsön 115,5 millió Ft.
A korábbi időszak döntései alapján nyilvántartott kölcsöneink értéke az alábbiak szerint alakult: Martonseed Zrt. részére nyújtott akadémiai kölcsön: Nanochem Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Archeosztráda Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Anxiofit Kft. részére nyújtott tagi kölcsön: Energiatudományi Kutatóközpont részére nyújtott kölcsön: Üdülési Központ részére nyújtott kölcsön:
176,0 millió Ft 24,0 millió Ft 38,1 millió Ft 16,0 millió Ft 100,0 millió Ft 13,4 millió Ft
A Szervezet által kezelt pénzeszközök a következők: Zemplén Géza-díj, Jakab Irénhagyaték, Martonseed Zrt. értékesítési bevétele, Közinforg Alapítvány törzstőkéje, Kálló esperes úti ingatlan értékesítési bevétele, Takács Imre-díj, Arany János Közalapítványtól átvett tőke, Simonyi Károly-díj, Wigner Jenő-díj, MOL-díj, Oláh György-díj, Pungor Ernő-díj, Erdős Pál Matematikai Díj, Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Díj, Bader művészettörténeti ösztöndíj, Mohar Lászlóné hagyatéka (Környezetvédelmi Tudományos Díj).
Az átmenetileg szabad pénzeszközök lekötéséből 42,3 millió Ft kamatbevétel.
A Martonseed Zrt., valamint az Archeosztráda Kft. általi kamattörlesztések összege összesen 7,6 millió Ft-ot tett ki.
A Martonseed Zrt. által fizetett földhaszonbérleti díj bevétele 24,4 millió Ft volt.
A záró taggyűlések összesen 125,2 millió Ft osztalékot hagytak jóvá az Akadémia részére, melynek átutalása megtörtént a Vagyonkezelő Szervezet részére.
2.
Az egyes vagyonelemek összetételének és állományának változása
2.1.
Az immateriális javak értékének alakulása
Az immateriális javakkal való gazdálkodás (kivéve a gazdasági társaság alapítását) az intézmények hatáskörében történik. A szellemi termékek esetében megtörtént az egységes eljárási rend kidolgozása, 2013. március 1jén hatályba lépett a Magyar Tudományos Akadémia Szellemitulajdon-kezelési szabályzata. 2013 tavaszán megkezdődhet az intézményi szabályzatoknak a központi szabályzatban meghatározott irányelvek szerinti kidolgozása.
- 40 -
2.2.
Az ingatlanok értékének alakulása
2.2.1. Változások az ingatlanállományban Ingatlantulajdon-szerzés a Magyar Államtól való ingyenes átruházással:
Budapest XIV. kerület, Abonyi u. 10. szám alatti (32717/2 hrsz.) kivett „irodaház és kollégium” megnevezésű Domus Vendégház 1/1 tulajdoni hányada. Tulajdonszerzés ideje: 2012. január 31. Ingatlanértékesítés:
Balatonfüred, Kosztolányi Dezső u. 10. földszint 4. szám alatti (3928/X/4 hrsz.) kivett „üdülőegység” megnevezésű, 29 m2 alapterületű társasüdülő-apartman 1/1 tulajdoni hányada. Értékesítés ideje: 2012. február 24. Értékesítési ár: 4,75 millió Ft
Balatonfüred, Kosztolányi Dezső u. 10. földszint 6. szám alatti (3928/X/6 hrsz.) kivett „üdülőegység” megnevezésű, 29 m2 alapterületű társasüdülő-apartman 1/1 tulajdoni hányada. Értékesítés ideje: 2012. február 24. Értékesítési ár: 4,75 millió Ft.
2.2.2. Az ingatlanok összesített értékének változása a felújítások és beruházások értékével A 2012. évben az intézmények részére felújítási feladatokra összesen 1 109,3 millió Ft támogatás és bevétel került átadásra, amely teljes körűen építési és műszerfelújítást finanszírozott az alábbi ütemezésben:
éves felújítási keretből épület- és műszerfelújításokra 662,9 millió Ft,
évközben meghirdetett kutatóhelyi infrastruktúra-fejlesztéssel összekapcsolódó épület- és műszerfelújításokra 258,3 millió Ft,
2013. évről előrehozott 2012. évi kötelezettségvállalással terhelt épület- és műszerfelújításokra 188,1 millió Ft.
Az ingatlanállomány könyv szerinti értékének részletezését a 22. számú melléklet tartalmazza. 2.3.
Az egyéb tárgyi eszközök értékének alakulása
Az egyéb tárgyi eszközökkel való gazdálkodás az intézmények hatáskörében történik. Az Akadémiai Alapszabály. rendelkezése szerint az 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszközök értékesítéséhez az Akadémia elnökének engedélye szükséges. A 2012. évben 50 millió Ft egyedi bruttó érték feletti tárgyi eszköz értékesítésére az Akadémia intézményeiben nem került sor.
- 41 -
Az Akadémia gép-műszer állományának intézményenkénti alakulását a 21. számú melléklet mutatja be. A gép-műszer állomány használhatósági szintjének tudományterületenkénti alakulását az alábbi diagram szemlélteti:
23. ábra: A gép-műszer állomány használhatósági szintjének alakulása az Akadémia kutatóhálózatában (2009–2012) A teljesen leírt (0 értéken számon tartott), de még használatban lévő gép-műszer állomány eredeti (bekerülési) értéke a tudományterületeken 2012. évben összesen 15 381,7 millió Ft volt, mely a teljes állomány 51,1%-át tette ki. Az előző évhez viszonyítva 3,8%-kal csökkent a teljesen leírt gép-műszer állomány. Ez a csökkenés azt jelenti, hogy a teljesen leírt gép-műszer állomány előző években tapasztalt növekedési tendenciája megfordult.
3.
A gazdasági társaságokban lévő részesedések alakulása
Az intézmények kezdeményezésére és eszközeikkel alakult társaságok részesedésével való gazdálkodást akadémiai döntések alapján többnyire a kutatóközpontok és kutatóintézetek végzik. A közvetlen akadémiai részvétellel működő társaságok részesedésével többségében az Akadémia Vagyonkezelő Szervezete gazdálkodik, de egyes esetekben a tulajdonosi képviselet feladatát kutatóintézet látja el. Az utóbbi csoportnál 2013-ban változás lesz, mert az MTA SZBK kivételével a többi társaság esetében a tulajdonosi képviseletet – és az üzletrészek után járó osztalékot – az Akadémia magához vonta. A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott egyes részesedések utáni osztalékbevétel is eseti döntéssel a kutatóközpontot, illetve kutatóintézetet illetheti meg. 3.1.
Az Akadémia közvetlen tulajdonosi részvételével működő gazdasági társaságok 2012. évi helyzetének alakulása, üzletrészek vétele és értékesítése
A Vagyonkezelő Szervezetnél nyilvántartott, közvetlen akadémiai kezelésű társaságoktól realizált osztalékbevétel 125,2 millió Ft, amely az előző évi teljesítés 64%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a kezelt részesedések állományához viszonyítva 25,4%-os volt. Kiemelkedően eredményesen gazdálkodik az Akadémiai Kiadó Zrt., bár a realizált osztalék mintegy 89 millió Ft az előző évi 124 millió Ft-tal szemben. A zrt. 2012. évi éves beszámolója alapján 2013-ban a 2011. évihez hasonló osztalékbevétel várható. Eredményesen gazdálkodott az Izotóp Intézet Kft., ahol a 2012. évi megemelkedett radioaktív jódkibocsátás miatt az Akadémia - 42 -
elnöke rendkívüli taggyűlést kezdeményezett, és az ülésen elfogadott határozatokra figyelemmel meghozta a szükséges szervezeti és személyi döntéseket. A kft. jelentős, 100 millió Ft-os nagyságrendű beruházásokat hajtott végre, melyek még 2013-ban is folytatódnak, és csökkentik a környezetterhelést, javítják a termelés biztonságát. A korábbi évek eredményes gazdálkodása a 2011. évi 50 millió Ft után 2012-ben 10 millió Ft osztalékelvonást tett lehetővé az Akadimpex Kft.-től. A Mindentudás Egyeteme Nonprofit Kft. 2011-ben megvalósította a nagy sikerű Mindentudás Egyeteme 2.0 médiasorozatot. A pénzügyi elszámolások lezárása után az Akadémia kezdeményezte a kft. végelszámolását, amely folyamat hamarosan lezárul. 3.2.
Az Akadémia által alapított költségvetési szervek részvétele vállalkozásokban
Az intézmények osztalékbevétel címén 13,5 millió Ft-ot realizáltak, amely az előző évi osztalékbevétel 66%-a. Az elért osztalékbevétel aránya a részesedések állományához viszonyítva 30%-os. Az Izotóp Intézet Kft. esetében a teljes tulajdonosi irányítás és az osztalék 2012-ben az Akadémiához került, így 2011-ben még kapott az Energiatudományi Kutatóközpont 8,751 millió Ft átengedett osztalékbevételt, de 2012-ben ezen a jogcímen már nem volt bevétele a kutatóközpontnak. A részesedések állományának alakulását a 23. számú melléklet mutatja be. Az AKAMECH 2011 Kft. végelszámolásának lezárultával az üzletrész értéke a táblázat 2012. évi oszlopában az MTA SZTAKI üzletrészei között már nem szerepel. A Biopolisz Kft.-nél a tulajdonosok 2012 második felében törzstőke-leszállítást hajtottak végre, 41 millió Ft-ról 16,4 millió Ft-ra. Az MTA SZBK tulajdonosi részarány így nem változott, az üzletrész értéke viszont 1,5 millió Ft-tal csökkent. A tőkekivonás ellenértékét a tulajdonosok pénzben elvonták a vállalkozástól, azaz a 1,5 millió Ft befolyt az MTA SZBK számlájára. A pályázatokhoz kapcsolódó fenntartási kötelezettségek lejárta után várhatóan a kft. végelszámolásra kerül.
4.
A forgóeszközök állományának alakulása
Az akadémiai intézmények eszközállományának egy részét a forgóeszközök alkotják. 2012. évben jelentős mértékben, 33,3 milliárd Ft-ra emelkedett a forgóeszközök állománya. Ez a 2011. évi 14,5 milliárd Ft-hoz viszonyítva 129,6 %-os növekedést jelent, és lényegében csak a már korábban jelzett, még fel nem használt pénzeszköz-átadásokhoz köthető. Az akadémiai vagyon alakulását a volumen-változáson túlmenően a belső összetétel alapján számított jellemző mutatók alapján megállapítható, hogy: A beszámolási időszakban a forgóeszközök lekötöttsége – azaz a készletek és a forgóeszközök aránya – 3,5%-ról 1,5%-ra csökkent az előző időszakhoz viszonyítva. Ezzel egyidejűleg magas, 98 %-os a szabad forgóeszközök mutatója, ami azt jelenti, hogy szinte a teljes forgóeszköz állomány – szükség esetén – rövid időn belül mobilizálható. A tőke-feszültségi mutató - azaz a kötelezettségek és a saját forrás (saját tőke és tartalékok) aránya – 36,9%-ról 54,3%-ra emelkedett az előző évhez viszonyítva. A kötelezettségek volumene ugyan 99,5%-kal növekedett, azonban a saját tőke 7,6%-os és a tartalékok 115,8%-os növekedése ezt ellensúlyozta. A vagyon összetételén belül tehát az idegen források aránya jelentősen csökkent az elmúlt évhez képest.
- 43 -
Az intézmények likviditási helyzetét a likviditási ráta jellemzi, amely szerint a rövid lejáratú kötelezettségeket 2011. évben 1,2-szeresen, míg 2012. évben 1,3-szorosan lehetett forgóeszközökből finanszírozni. A mobilizálható forgóeszközökből az intézmények teljes kötelezettség állománya is finanszírozható. Az akadémiai intézmények likviditási helyzete az előző évhez viszonyítva némileg javult.
- 44 -
III. Az akadémiai intézmények működési költségvetése 1.
Kutatóközpontok és kutatóintézetek
Az alábbiakban az új kutatóintézet-hálózatot mutatjuk be. Az MTA kutatóközpontjai, kutatóintézetei 2012-től MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA ATK MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA BTK
MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA CSFK MTA Energiatudományi Kutatóközpont MTA EK MTA Közgazdaság- és Regionális Kutatóközpont MTA KRTK MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA ÖK MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA TK MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA TTK
Tudományi
Az új kutatóközpontokat alkotó intézetek teljes és rövidített nevükkel Állatorvos-tudományi Intézet (ÁOKI) Mezőgazdasági Intézet (MGKI) Növényvédelmi Intézet (NÖVKI) Talajtani és Agrokémiai Intézet (TAKI) Filozófiai Intézet (FILKI) Irodalomtudományi Intézet (ITI) Művészettörténeti Intézet (MKI) Néprajztudományi Intézet (NKI) Régészeti Intézet (RI) Történettudományi Intézet (TTI) Zenetudományi Intézet (ZTI) Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet (CSKI) Földrajztudományi Intézet (FKI) Geodéziai és Geofizikai Intézet (GGKI) Földtani és Geokémiai Intézet (GKI) Atomenergia-kutató Intézet (AEKI) Izotópkutató Intézet (IKI) Közgazdaság-tudományi Intézet (KTI) Regionális Kutatások Intézete (RKK) Világgazdasági Intézet (VKI) Balatoni Limnológiai Intézet (BLKI) Duna-kutató Intézet (DKI) Ökológiai és Botanikai Intézet (ÖBKI) Kisebbségkutató Intézet (ENKI) Jogtudományi Intézet (JTI) Politikatudományi Intézet (PTI) Szociológiai Intézet (SZKI) Enzimológiai Intézet (EI) Anyag- és Környezetkémiai Intézet (AKI) Szintetikus Kémiai Intézet (SZKI) Molekuláris Farmakológiai Intézet (MFI) Műszaki Fizikai és Anyagtudományi Intézet (MFA) Kognitív Idegtudományi és Pszichológiai Intézet (PKI) Részecske- és Magfizikai Intézet (RMKI) Szilárdtest-fizikai és Optikai Intézet (SZFKI)
MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Wigner FK MTA Atommagkutató Intézet (ATOMKI) MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet (KOKI) MTA Nyelvtudományi Intézet (NYTI) MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet (RAMKI) MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet (SZTAKI) MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont (SZBK) Biofizikai Intézet (BFI) Biokémiai Intézet (BKI) Genetikai Intézet (GI) Növénybiológiai Intézet (NBI)
- 45 -
A megújítási folyamat főbb jellemzői Az akadémiai költségvetési szervek átalakításával a költségvetési szervek közfeladatainak ellátása nem sérült: a jogutód költségvetési szervek a közfeladatokat teljes, általános jogutódként látják el. A megújítás önmagában a foglalkoztatási jogviszonyokat sem érintette. A 2012. január 1-től szerkezetében megújult kutatóközpontok szervezetét (így engedélyezett létszámát, vezetői szintjeit, szervezeti egységeit stb.) a központok új szervezeti és működési szabályzata határozta meg. Az új kutatóközpontok funkcionális (gazdasági, adminisztratív, üzemeltetési) feladatai összesen 143 fővel kisebb személyi állománnyal (ezzel egyidejűleg a vezetői szintek csökkentésével) láthatók el, ami mintegy félmilliárd Ft-os megtakarítást eredményezett. Mindeközben a kutatási kapacitás (kutatói létszám) nem csökkent. A funkcionális (gazdasági és műszaki-ellátó) területen történt létszámcsökkentést mutatja be az alábbi táblázat. adatok fő-ben
Működtetési kategóriák Gazdasági funkciók Műszaki-ellátó funkciók Összesen
Korábbi létszám 274 228 502
Új létszám
Létszámcsökkentés
176 183 359
98 45 143
Az új kutatóközpontok és kutatóintézetek alapfeladatai MTA Agrártudományi Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenységének célja, hogy alapkutatásokat, alkalmazott kutatásokat és fejlesztéseket végezzen az agrártudományok területén, valamint a társadalom számára hasznos és nélkülözhetetlen tudományos ismereteket közvetítsen. MTA Atommagkutató Intézet Az intézet alaptevékenysége a természet törvényeire irányuló mikrofizikai kutatás. Ezzel hozzájárul a világban folyó tudományos kutatások eredményeihez és a hazai tudományos kultúra fenntartásához. Tevékenységében az alapkutatás mellett az alkalmazásoknak is fontos szerep jut. Az eredmények közvetlenül hasznosulnak a környezetkutatásban, a földtudományban, a régészetben és a gyógyászatban. MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont A kutatóközpont a filozófia, az irodalomtudomány, a művészettörténet, a néprajz, a régészet, a történettudomány és a zenetudomány területén alap- és alkalmazott kutatásokat művelő és koordináló, közfeladatokat ellátó önálló jogi személy, amely a történelem, a művelődés, a művészetek és a társadalmi-kulturális örökség – az Európai Unióban nemzeti hatáskörbe utalt – kutatását a vizsgált témák magyarországi és magyar nemzeti vonatkozásainak nemzetközi összefüggésekbe helyezésével végzi. Intézeteinek hazai és nemzetközi kapcsolatrendszerére alapozva elősegíti a magyar és magyarországi bölcsészettudományi kutatások sokoldalú jelenlétét a hazai és nemzetközi tudományos életben. MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont csillagászati és földtudományi (földrajzi, földtani, geokémiai, geodéziai és geofizikai) felfedező kutatásokat folytat, és felhasználásra készíti elő eredményeiket. Alapkutatási - 46 -
tevékenységeinek sorában megalapozó elméleti vizsgálatokat, obszervatóriumi, terepi és laboratóriumi méréseket végez, feldolgozza és közzéteszi a mérési adatokat, új módszerek kialakítására törekszik. Működteti a Nemzeti Szeizmológiai Hálózatot, valamint obszervatóriumokat tart fenn. MTA Energiatudományi Kutatóközpont A kutatóközpont nemzetközi színvonalú tudományos kutatásokat végez a magyar nukleáris biztonsági ismeretek folyamatos elmélyítése érdekében, a meghosszabbított üzemidejű paksi blokkok és az új magyarországi atomerőműblokkok biztonságáról, az üzemanyagciklus zárásáról, az új atomerőmű-generáció kifejlesztéséről, az ionizáló sugárzások (neutron, γ- és elektronsugárzás) és az anyag kölcsönhatásáról, valamint az izotóp- és nukleáris kémia, a sugárhatás-kémia, a sugárvédelem és a nukleáris biztonság, a reakciókinetika, a heterogén katalízis és az ún. „megújuló” energiaforrások területén. MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet Az intézet tevékenységének középpontjában az idegtudományi alapkutatások állnak, így az idegingerület-átvitel, a tanulás és emlékezés, a viselkedés, az öregedéssel összefüggő és epilepsziás agyi károsodás, valamint a hormonkiválasztás központi és környéki idegrendszeri szabályozásának kutatása. A kutatócsoportok multidiszciplináris megközelítési módot alkalmaznak, a hagyományos, megalapozott és bevált módszereket (anatómiai, elektrofiziológiai, neurokémiai és farmakológiai metodológia) ötvözik a legújabb eljárásokkal. MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti és empirikus kutatásokat végez a közgazdaság-tudományokban, a világgazdasági és regionális kutatásokban, valamint mindezek más társadalomtudományokkal határos területein. Feladata a piacgazdaság, különösen a magyar gazdaság, a nemzetközi gazdasági-politikai környezeti feltételek és a térbeli folyamatokat meghatározó tényezők tudományos elemzése. MTA Ökológiai Kutatóközpont A kutatóközpont a szárazföldi és vízi életközösségek összetételét, szerkezetét, működését és változásait vizsgálja az élőhelyek, a biodiverzitás és a vízminőség védelmével, továbbá nemzetközi egyezményekkel kapcsolatos kutatásokat végez, a tájhasználat, a vízhasználat, a tájrendezés, a vízkormányzás és minden stratégiai környezeti tervezés vagy beavatkozás tudományos megalapozását és hatáselemzését végzi, valamint a táji-regionális léptékű, hosszú távú folyamatok ökológiai hátterét vizsgálja. MTA Nyelvtudományi Intézet Alapfeladata tudományos kutatásokat folytatása a magyar nyelvészet, az általános és alkalmazott nyelvészet, az uráli nyelvészet és a fonetika területén, a magyar irodalmi és köznyelv nagyszótárának elkészítése, archív anyagainak gondozása. Tudományos megközelítésben vizsgálja a magyar nyelv különböző változatait és az országon belül és kívül beszélt kisebbségi nyelveket, valamint az európai integráción belüli nyelvpolitikai kérdéseket. Kiegészítő feladatként nyelvi korpuszok és adatbázisok létrehozásával, számítógépes alkalmazások nyelvészeti alapjainak megalkotásával, valamint közönségszolgálati tevékenységgel, szakértői vélemények készítésével is foglalkozik. Mindezek mellett az intézetben működtetett MTA-ELTE Elméleti Nyelvészet Tanszék révén részt vesz a felsőoktatásban is.
- 47 -
MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont A kutatóközpont elméleti, empirikus és összehasonlító kutatásokat folytat a jogtudomány, a kisebbségkutatás, a politikatudomány és a szociológia területén. A kutatóközpont alapkutatásokat, alkalmazott és összehasonlító kutatásokat is végez. MTA Természettudományi Kutatóközpont A multidiszciplináris természettudományi kutatások központja az enzimológia, a szintetikus kémia, a molekuláris farmakológia, az anyag- és környezetkémia, a műszaki fizika és az anyagtudomány, valamint a kognitív idegtudományok és a pszichológia területén tevékenykedik. MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet Az intézet kutatási feladatai a következők: alapkutatás a matematikai struktúrák témájában, matematikai analízis és alkalmazásai, alap- és alkalmazott kutatás a sztochasztika témájában, diszkrét matematikai témában, valamint bioinformatikai területeken. Az intézet kutatási, illetve speciális feladata az Országos Matematikai Szakkönyvtár fejlesztése. MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet Az intézet tevékenységének fő jellemzője az informatikai, irányítástechnikai, alkalmazott matematikai alap- és alkalmazott kutatás széles körű művelése és az itt megszerzett speciális ismeretek hasznosítása a kutatás-fejlesztés, rendszertervezés és rendszerintegrálás, tanácsadás, oktatás, szoftverfejlesztés területén. Kiemelt kutatási területek: automatizált irányítási rendszerek, CNN – Analogikai Celluláris új elvű számítógép, GRID számítóhálózatok, elosztott számítási architektúrák, mérnöki és menedzsmentintelligencia, nagy sebességű hálózatok és biztonsági kérdéseik, képfelismerés és képfeldolgozás, világháló-informatika, matematikai informatika. MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont A kutatóközpont tevékenysége a modern biológia minden területére kiterjed. A biofizika területén alapvető feladat a biológiai rendszerek és folyamatok fizikai megközelítéssel való értelmezése és a biológiai anyagok vizsgálata különös tekintettel fizikai tulajdonságaikra. A biokémia területén alapvető feladat a biológiai folyamatok molekuláris részleteinek felderítése biokémiai, molekuláris, valamint szintetikus és evolúciós rendszerbiológiai megközelítéssel. A genetika területén célkitűzés az öröklődés molekuláris mechanizmusainak vizsgálata különféle modellszervezetekben. A növénybiológia területének célkitűzése a fényérzékelést, a fényenergia hasznosítását, a fejlődést és a stresszválaszokat meghatározó gének és molekuláris mechanizmusok azonosítása és magas színvonalú vizsgálata növényekben, algákban és cianobaktériumokban. A központ intézeteiben elsősorban alapkutatás folyik, de a tudományos eredmények gyakorlati alkalmazása is fontos szempont. MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont A kutatóközpont felfedező jellegű kísérleti és elméleti fizikai kutatásokat végez hazai bázisú, illetve külföldi székhelyű kutatóberendezésekkel a részecskefizika, a magfizika, az általános relativitáselmélet és gravitáció, a fúziós plazmafizika, az űrfizika, a nukleáris anyagtudomány, a szilárdtest-fizika, a statisztikus fizika, az atomfizika, az optika és az anyagtudomány területén számos esetben nemzetközi együttműködésben.
- 48 -
1.1.
A kutatóközpontok és kutatóintézetek fő gazdálkodási adatai adatok millió Ft-ban
2010. év
2012. év
Teljesítés*
Teljesítés*
38 102,5 42 498,2 4 402
36 433,8 42 883,0
Kiadások Bevételek Átlaglétszám *
2011. év Eredeti előirányzat (terv) 26 466,8 26 466,8 4 002
4 268
Módosított előirányzat
Teljesítés*
61 147,7 61 147,7 4 477
42 882,0 59 072,7 4 168
alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány nélkül
1.1.1. Bevételi struktúra Bevétel fajtája Működési, szolgáltatási bevétel, kamatbevételek, kölcsönök, áfa-bevételek
2010. év
2011. év
2012. év
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
6 952,4
7 908,7
7 505,0
94,9
81,5
867,9
149,8
17,3
3 934,1
4 311,4
3 842,4
89,1
Felhalmozási és tőkejellegű bevételek Államháztartáson kívülről, külföldről származó bevételek Államháztartáson belülről származó bevételek Összesen
6 200,4
7 242,0
19 354,6
267,2
17 168,4
20 330,0
30 851,8
151,8
Költségvetési támogatás
20 261,0
18 632,3
22 741,0
122,1
Maradványok igénybevétele
5 068,7 42 498,1
3 991,0 42 953,3
5 479,9
137,3
59 072,7
137,5
Együtt 1.1.2. Kiadási struktúra Kiadások fajtája
2010. év
2011. év
2012. év
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
16 223,7
16 184,2
15 562,3
96,2
Munkaadókat terhelő járulékok
4 273,4
4 209,5
4 189,6
99,5
Dologi kiadások
11 00,6
10 957,2
10 726,1
97,9
Beruházási és felújítási kiadások
6 102,6
3 676,5
11 865,0
322,7
Pénzeszközátadások, kölcsönök
498,3 38 102,6
1 406,4 36 433,8
539,0 42 882,0
38,3 117,7
54,8
70,3
60,7
86,4
38 157,4
36 504,1
42 942,7
117,6
Személyi juttatások
Együtt Alaptevékenységre felhasznált vállalkozási maradvány Mindösszesen
- 49 -
1.2.
Létszámhelyzet* adatok főben A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
2010. év
2011. év
2012. év
Engedélyezett létszám
4 612
4 444
4 477
100,7
Záró létszám
4 136
4 384
4 274
97,5
Teljes átlaglétszám
4 402
4 268
4 168
97,7
3 972
3 862
3 696
95,7
384
389
379
97,4
46
17
93
547,1
2 340
2 324
2 285
98,3
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak Részmunkaidőben foglalkoztatottak Állományba nem tartozók Az átlaglétszámból kutatói létszám
782
ebből: nő Fokozat szerinti megoszlás
Akadémikusok
MTA doktora címmel rendelkezők Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők
Fokozattal nem rendelkezők
72
66
50
75,8
378
362
315
87,0
1 178
1 214
1 271
104,7
712
682
649
95,2
Korcsoport szerinti megoszlás (fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül)
*
30 év alattiak
230
214
252
117,8
31–40 év közöttiek
662
644
678
105,3
41–50 év közöttiek
413
437
461
105,5
51–60 év közöttiek
460
443
433
97,7
61–70 év közöttiek
312
299
262
87,6
71 év felettiek
47
52
18
34,6
A létszámadatokhoz alkalmazott definíciók:
Az engedélyezett létszám a 2012. december 31-i állapotnak megfelelő, az irányító szerv által engedélyezett létszámkeret. Az átlaglétszám a havi átlagos létszámadatok egyszerű számtani átlaga, vagyis éves átlagszámítás esetén 12-vel kell elosztani a havi átlagos létszámadatok összegét. A záró létszám a költségvetési év utolsó napján, tehát 2012. december 31-én ténylegesen betöltött létszám.
- 50 -
1.3.
A maradványok alakulása
2010. év Költségvetési maradvány Vállalkozási maradvány
2011. év
2012. év
adatok millió Ft-ban A 2011. év adata a 2010. évhez viszonyítva (%)
3 865,3
6 299,9
16 032,3
254,5
643,0
232,8
160,1
68,8
A kutatóközpontok és kutatóintézetek közül négy végzett ténylegesen vállalkozási tevékenységet: az MTA Atommagkutató Intézet, az MTA Természettudományi Kutatóközpont, az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet és az MTA Ökológiai Kutatóközpont. A 2012. évi vállalkozási maradvány (160,1 millió Ft) legjelentősebb része az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetnél (11,0%) és az MTA Természettudományi Kutatóközpontnál (66,2%) keletkezett. A 2012. évi maradványból jelentős tételt jelent a MTA TTK épületberuházás (4,2 milliárd Ft), valamint a Wigner-CERN beruházás maradványa (4,4 milliárd Ft).
- 51 -
2.
Támogatott Kutatócsoportok Irodája
Az Akadémia kutatóhálózatába tartoznak az MTAtv 17. § (1) bekezdésében foglaltak szerint a támogatott kutatócsoportok. A támogatott kutatócsoportok adminisztrációs, gazdálkodási feladatait a Támogatott Kutatócsoportok Irodája (TKI) intézi. A kutatócsoportok száma, összetétele A Támogatott Kutatócsoportok Irodájának munkájában jelentős változásokat hozott a 2012. év. A 2007–2011 közötti periódusban működő 79 támogatott kutatócsoport közül 2012. január 1-jén 42 folytatta tevékenységét, és 11 új csoport alakult. 2012. július 1-jén újabb 21 kutatócsoport alakult meg. Ennek megfelelően 2012 közepétől a hálózatban összesen 74 támogatott kutatócsoport működik az alábbi tudományterületi megoszlásban: 31 matematika és természettudomány, 24 élettudomány, 19 humán- és társadalomtudomány. Az egyetemeken létrehozott Lendület-kutatócsoportok száma 2012 folyamán az újabb pályázati fordulót követően 9-ről 26-ra emelkedett. E csoportok munkájának adminisztratív támogatását és munkaügyi, pénzügyi, számviteli, ügyviteli feladatait szintén a TKI látja el. A kutatócsoporti hálózat tudományterületi megoszlását mutatja be az alábbi táblázat.
Támogatott kutatócsoportok száma Kutatócsoportok ebből: matematika, természettudomány élettudomány társadalomtudomány
megoszlása
74 31 24 19
42% 32% 26%
Egyetemi Lendületcsoportok megszáma oszlása 26 12 12 2
46% 46% 8%
Összesen száma
megoszlása
100 43 36 21
43% 36% 21%
Fontos feladatot jelentett a további támogatásban nem részesülő kutatócsoportok hivatalos megszüntetése. A megszűnt és az MTA infrastrukturális utótámogatású kutatócsoport státuszt elnyerő csoportok befogadó intézményei számára lehetőség nyílt a kutatócsoport eszközeinek bérbevételére (21 csoport élt ezzel a lehetőséggel). Azon csoportok esetében, amelyek nem éltek ezzel a lehetőséggel, a befogadó intézmény könyv szerinti értéken megvásárolhatta az új ciklusban támogatást nem kapó kutatócsoportok eszközeit.
- 52 -
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
A támogatott kutatócsoportok megoszlása Matematikai és természettudományok Befogadó intézmény
támogatott kutatócsoportok száma
Lendületkutatócsoportok száma
létszáma
Élettudományok támogatott kutatócsoportok száma
Lendületkutatócsoportok száma
Társadalomtudományok
létszáma
támogatott kutatócsoportok száma
Lendületkutatócsoportok száma
Összesen
létszáma
támogatott kutatócsoportok száma
Lendületkutatócsoportok száma
létszáma
Egyetemek: Budapesti Corvinus Egyetem
Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem* Kaposvári Egyetem Miskolci Egyetem Pécsi Tudományegyetem Semmelweis Egyetem Szent István Egyetem Szegedi Tudományegyetem** Pannon Egyetem Pázmány Péter Katolikus Egyetem
1
3
0
1
3
9
3
52
9
3
52
3
1
23
5
4
28
3
4
11
5
55
8
5
54
5
2
23
6
28
19
7
105
0 0 1 5 0 2 1
4 18 26 63 7 85 13
1
2 2 6 1
18 9
2 1
41 7
4
2 6 1 4
1 5
8 63 7 24
2
9
3 1
20 6
1 2 6 6 1 13 2
16
3
1
16
0
0
20
5
1
0
91
74
26
5 16 488
3
1
Közgyűjtemények: Magyar Természettudományi Múzeum Országos Széchenyi Könyvtár
8
12 1
Iroda
Összesen
31
12
212
24
12
Tartalmazza a Magyar Természettudományi Múzeummal közös kutatócsoportot. ** Tartalmazza a Magyar Országos Levéltárral közös kutatócsoportot. *
- 53 -
169
19
2
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
Létszámhelyzet adatok főben A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
2010. év
2011. év
2012. év
Engedélyezett létszám
433
436
517
118,6
Teljes átlaglétszám
433
436
517
118,6
Teljes munkaidőben foglalkoztatottak
367
367
458
124,8
Részmunkaidőben foglalkoztatottak
66
69
59
85,5
Az átlaglétszámból kutatói létszám
370
373
462
123,9
197
ebből: nő Fokozat szerinti megoszlás
Akadémikusok
MTA doktora címmel rendelkezők Kandidátusok és PhD-/DLAfokozattal rendelkezők
Fokozattal nem rendelkezők
8
8
8
100,0
19
19
66
347,4
231
234
238
101,7
112
112
150
133,9
57
62
71
114,5
Korcsoport szerinti megoszlás (a fiatal kutatói keret terhére foglalkoztatottak létszáma nélkül)
30 év alattiak
31–40 év közöttiek
180
190
221
116,3
41–50 év közöttiek
58
58
88
151,7
51–60 év közöttiek
22
22
33
150,0
61–70 év közöttiek
12
12
16
133,3
71 év felettiek
4
4
4
100,0
A 2012. évi létszám – az előző évhez viszonyított – jelentős emelkedése, valamint belső struktúrájának változása egyrészt az év eleji – ötéves periódus lejárta miatti – ciklusváltásból, másrészt a többletforrások által keletkezett lehetőségekből (2012. második félévétől 21 új támogatott kutatócsoport, valamint 17 Lendület-kutatócsoport indulhatott a TKI keretein belül) adódott.
- 54 -
Lendület program A program elindításakor 5, 2010-ben 7 kutatóintézeti Lendület-kutatócsoport indult; a 2011. évi pályázatnak pedig 7 kutatóintézeti és – első ízben – 9 egyetemi nyertese is lett. A 2012. évi pályázati kiírásra 132-en nyújtottak be pályázatot. 3-3 független és anonim bírálat ismeretében a pályázatokat az MTA elnöke által felkért zsűri rangsorolta. A döntés eredményeként 2012. július 1-jétől újabb 37 kutatócsoport létesülhetett (kutatóintézetekben 20, egyetemeken 17). 2012 második felétől az MTA-kutatóhálózatnak immár összesen 65 Lendület-kutatócsoportja van: 39 kutatóközpontokban és kutatóintézetekben, 26 egyetemeken. Az évenkénti szakmai és pénzügyi beszámolókat 2012-ben is szakértők véleményezték. A szakmai beszámolók értékelése alapján az előterjesztő valamennyi kutatócsoportot további támogatásra érdemesnek tartotta. A 2009. évi öt Lendület-nyertes közül három kutatócsoport 2013. évi támogatási összege – a hároméves kutatómunkáról készített átfogó bírálatok, javaslatok alapján – beépült az intézmények (MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, MTA Szegedi Biológiai Központ, MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet) költségvetésébe. A megújuló akadémiai intézményhálózat idei hatékony gazdálkodásának köszönhetően lehetőség nyílt rá, hogy a 2012/2013-as támogatási időszak forrásai bővüljenek a kutatási program teljes futamidejére tervezett támogatások belső átcsoportosításával. A kutatócsoport-vezetők által kért idei póttámogatás összességében nem növeli a kutatócsoport által elnyert – 5 évre szóló – támogatási összeget, az előrehozás összegével csökkennek a következő évekre tervezett támogatások. A forrás-előrehozás lehetőségére a 2012. szeptember 28-i határidőig 12 kutatócsoporttól érkezett be igény, összesen mintegy 144 millió Ft értékben. Lendület programra fordított támogatás 2012. évi összegét az alábbi táblázat mutatja be.
Kutatócsoportok száma (db)
Pályázat
Támogatási összeg (ezer Ft)
2009. évi pályázatok
IV. évi támogatás
5
139 350
2010. évi pályázatok
III. évi támogatás
7
348 480
2011. évi pályázatok
II. évi támogatás
16
611 295
2012. évi pályázatok
I. évi támogatás
37
1 333 104
65
2 432 229
Összesen
Az egyetemi Lendület-csoportok csak 2011-től indultak, így érthető, hogy 2012-ben a pályázati összeg több mint 60%-át MTA-kutatók nyerték el. Az így keletkezett többletforrás egyre jelentősebb arányt képvisel egyes intézetek bevételeiben.
- 55 -
A Lendület program intézmények szerinti támogatását az alábbi táblázat szemlélteti. adatok millió Ft-ban
Intézmény
2009
MTA Agrártudományi Kutatóközpont MTA Atommagkutató Intézet MTA Bölcsészettudományi Kutatóközpont MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézet MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont MTA Nyelvtudományi Intézet MTA Ökológiai Kutatóközpont MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet MTA Szegedi Biológiai Kutatóközpont MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont MTA Természettudományi Kutatóközpont MTA Wigner Fizikai Kutatóközpont MTA Intézmények összesen Egyetemek összesen Mindösszesen:
2010
51,1 19,9 47,2 37,2
45,8 107,6 35,0
38,9
60,0
45,7 132,7 40,7 26,9 56,7 64,0
30,1
79,9
83,0
60,0
150,0 45,0 523,3
213,5 213,5
221,7 64,6 807,1 282,8 523,3 1 089,9
24. ábra: A támogatott Lendület-nyertesek száma és az évenként megítélt támogatási összeg, 2009–2012
- 56 -
2011
2012 137,3 29,1 54,6 94,0 268,2 45,3 21,6 43,3 79,1 42,4 110,5 29,0 442,9 136,9 1 546,5 898,1 2 432,2
25. ábra: Lendület-kutatócsoportok intézményenként (2012)
- 57 -
26. ábra: Egy kutatóra jutó Lendület-támogatás (millió Ft, 2012)
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
3. Az MTA Könyvtára 3.1.
Az éves működés jogi-szervezeti keretei
A Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára mint történeti szempontból is országos jelentőségű nyomtatott, kéziratos, levéltári és egyéb információhordozókon található anyagot gondozó nemzeti intézmény a tudományos ismeretek terjesztésének és a tudományos munka előmozdításának feladatát látja el. 2012 januárjától két új országos közfeladat került az intézményhez, az Elektronikus Információszolgáltatás (EISZ) Nemzeti Program működtetése és a Magyar Tudományos Művek Tára projekt gondozása. 2013. január 1-jétől a könyvtár elnevezése megváltozott. Az új név: MTA Könyvtár és Információs Központ (MTA KIK). Az intézmény működését az MTAtv. 19. § (3) bekezdése és a kapcsolódó Alapszabály szabályozza. A szakmai feladatokat a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló, többször módosított 1997. évi CXL. törvény írja elő. 3.2.
Szakmai tevékenység
A könyvtár állománya a korábbi évek gyakorlata szerint vásárlás, ajándék és csere útján gyarapodott, de egyre több folyóirat érhető el elektronikus módon, licencszerződés alapján. Ajándékozás révén jelentős mértékben nőtt a különgyűjtemények állománya. A nemzetközi csere jelentős része e-csere formájában zajlik. Az állományvédelem és -megőrzés érdekében 2012-ben a könyvtár NKA pályázati forrásból finanszírozta a különgyűjtemények restaurálását, kötését, savtalanítását stb. Ugyancsak az állomány megőrzését és védelmét szolgálja a digitalizálási tevékenység egy része. Az MTA Könyvtárának 2009-ben kialakított repozitóriuma, a REAL összesen 4155 teljes szövegű dokumentumot tartalmaz: 3684 tétel az OTKA-jelentések és publikációk száma, 465 db doktori dolgozat és 6 db EoD könyv található a rendszerben. Míg az olvasók száma évről évre csökken, addig az interneten való hozzáférés óriási ütemben nő: 2012ben több mint 1,1 millió alkalommal látogatták meg a könyvtár honlapját és digitális gyűjteményeit együttvéve. Ez a szám hozzávetőlegesen 300 000 látogatással több, mint az előző évben. A levéltári iratállomány növekedése 69,24 ifm volt. Az év végére az iratállomány mennyisége elérte a 3365,29 ifm-t. A Magyar Tudományos Művek Tárát működtető szervezeti egység mint osztály 2012. január 1-től került be az MTAK szervezetébe. Jogelődje az MTA KSZI, MTMT Koordinációs Iroda. A két legnagyobb adatszolgáltatási feladat 2012-ben az MTA doktora cím megszerzése iránti pályázatok eljárásrendjéhez illeszkedő adatszolgáltatás, továbbá az akadémiai tagválasztáshoz kapcsolódó bibliográfiai adatok ellenőrzése volt. További adatszolgáltatások a felmerülő igényekre: egyéni oktatói/kutatói karrierpályázatok (egyetemi tanári pályázat, habilitáció, eseti igények); az MTA kutatóhálózat tudományos teljesítményének értékelése; az MTMT tagintézmények Intézményfejlesztési Terve; intézményi akkreditáció; egyes felsőoktatási intézményeken belüli egységek, szerzők tudományos teljesítményének összehasonlítása; - 58 -
egyedi kérések (Oktatási Hivatal – felsőoktatási intézményekről; EMMI – UNESCOjelentés; Közigazgatási és Igazságügyi Hivatal – Nemzeti Kiválóság Program); a tagintézmények belső jelentései. 2012-ben került sor az Új Széchenyi Terv keretében elnyert TÁMOP Pályázat támogatói szerződésének aláírására (TÁMOP 4.2.5.A-11/1-2012-0001 – Magyar Tudományos Művek Tára [MTMT] publikációs adatbázis-szolgáltatások országos kiterjesztése). A projekt 2012. július 1-jén indult, és 2014. június 30-ig tart. Az MTMT tagintézmények száma: 18 alapító intézmény és 16 társult intézmény. Az adatbázisban 2012 végén a szerzői közlemények száma mintegy 1 millió, az idéző közleményeké kb. 3 millió volt. A felhasználók száma folyamatosan növekszik. A Kutatásszervezési Intézetből a könyvtárba kerültek a tudományelemzéssel foglalkozó kutatók. A Tudománypolitikai és Tudományelemzési Osztály (TTO) feladata tudománymetriai kutatások, módszertani fejlesztések; különböző (országos, regionális, intézményi) publikációs adatok sok szempontú feldolgozása, elemzése, valamint bibliometriai szolgáltatások nyújtása. A 2012. évben a TTO időarányosan teljesítette a 2011-ben indult EU FP7 SISOB projektben („An Observatorium for Science in Society based in Social Models”) vállalt feladatokat, és bekapcsolódott az MTMT TÁMOP-projektbe. EISZ Nemzeti Program: Megvalósult az a cél, hogy a tudományos és kutatói munka támogatása érdekében az adatbázisok elérése biztosítva legyen. A 2011-ben végzett és 2012 második negyedévében pontosított igényfelmérések alapján 14 közbeszerzési eljárás keretében 19 adatbázis beszerzése valósult meg. Adatbázis neve
Adatbázis típusa
Előfizetés időtartama
MathSciNet Reaxys ACM Digital Library Akadémiai Folyóiratok Akadémiai Szótárak
matematika kémia-vegyészet
17 hónap 12 hónap
18,6 20,8
Szolgáltatást igénylő intézmények száma 12 3
számítástechnika
12 hónap
12,2
8
interdiszciplináris szótárak
12 hónap
43,6
35 26
17 hónap
16,4
10
12 hónap
62,4
12
interdiszciplináris
12 hónap
76,1
89
interdiszciplináris interdiszciplináris interdiszciplináris mezőgazdaság táplálkozástudomány állatorvos-tudomány irodalom-nyelvészet képzőművészet zenetudomány interdiszciplináris közgazdaságtan
12 hónap 12 hónap 12 hónap
126,9 829,6 222,9
15 hónap
31,2
24 hónap
23,8
12 hónap 18 hónap
28,1 4,9 1 517,5
37 50 40 8 5 3 5 6 6 24 12
Science Magazine Nature EBSCOHost Minerva Web of Science Science Direct SpringerLink CABI FSTA Zoological Records MLA-LRC Grove Art Grove Music JSTOR EconLit ÖSSZESEN:
alkalmazott tudományok természettudományok
- 59 -
Szerződéses ár (millió Ft)
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
Az MTA KIK a fentieken túl további adatbázisok elérését is biztosította 2012-ben, melyek nem az EISZ keretében kerültek beszerzésre (Essential Science Indicators; Journal Citation Reports; Scopus; SciFinder; Art & Architecture Complete; All-Society Periodicals Package (ASPP); Literature Online (LION); The Philosopher’s Index; Project MUSE; Scriptum szótárcsomag; World Biographical Information System (WBIS) Online.
3.3.
A szakmai tevékenység összefoglaló adatai A tárgyévben beszerzett állomány
Könyvtári állomány 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Tárgyév december 3l-i állomány
Könyv és bekötött, tékázott folyóirat (kötet, téka) 8 001 Kartográfiai dokumentum (db) 0 Nyomtatott zenei dokumentum (db) 0 Hangdokumentum (db, tekercs) 0 Képdokumentum (db, tekercs) 1 Elektronikus (digitális) dokumentum (db) 71 Egyéb dokumentum (db) 17 544 Összesen (1–7.): 25 616 Érték (ezer Ft) 104 657 Állománygyarapításra fordított összeg a KIFIZETETT SZÁMLÁK alapján (ezer Ft)
1 550 267 1 141 0 72 72 32 592 1 011 739 503 2 324 586 76 567
Kurrens folyóiratok 1. 2. 3.
Nyomtatott Digitális
formában
A címek (féleségek) száma összesen A példányok száma összesen A címek (féleségek) száma összesen
1 931 1 953 18 266
Könyvtárhasználat 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18.
Regisztrált használó A Regisztrált használóból újonnan regisztrált Aktív használó Személyes (helybeni) használat összesen Az Összes személyes használatból internethasználat Használatok (alkalom) telefon, fax, e-mail Használat Távhasználat OPAC, honlap Kölcsönzött dokumentum (db) Közvetlenül (helyben) használt dokumentum (db) Beérkezett kérés Eredetiben Adott dokumentum (db) Nyomtatott formában Másolatban Elektronikus formában Könyvtárközi kölcsönzés Küldött kérés Eredetiben Kapott dokumentum Nyomtatott formában (db) Másolatban Elektronikus formában A referensz kérdések száma Használó (fő)
- 60 -
5 183 683 3 551 56 662 45 000 7 375 1 159 620 98 946 137 938 1 840 825 8 934 886 709 10 103 4 524
4.
MTA Titkársága
Az MTA Titkársága az MTAtv. 19. §-ában foglaltak szerint az Akadémia köztestületi feladatait szervező, az Akadémia kutatóhálózatának és más intézményeinek igazgatási, gazdálkodási, pénzügyi, vagyonkezelési és ellenőrzési feladatait ellátó – a pénzügyi-gazdálkodási terület tekintetében a fejezetet irányító szervi feladatokat ellátó – köztestületi költségvetési szerv. 2012-ben az MTA Titkársága szervezetében az intézményhálózat megújulásához igazodva változásokra volt szükség ahhoz, hogy a működés az akadémiai célok gyakorlati megvalósításának folyamatában a célszerűséget, a hatékonyságot és az eredményességet szolgálja:
A Nemzetközi Kapcsolatok Főosztálya az Elnöki és Testületi Titkárság szervezeti egységeként Nemzetközi Kapcsolatok Titkársága néven működik tovább.
A Költségvetési és Pénzügyi Főosztályon belül két osztály (Nemzetközi Pénzügyek Osztálya, Gazdasági Osztály) összevonására került sor.
Szakmai indokok alapján több feladat átrendeződése történt meg a szervezeti egységek között.
A változások eredményeként módosult az MTA Titkársága Szervezeti és Működési Szabályzata. Gazdálkodási szempontból több területen fordulópont volt a 2012-es év:
Bevezetésre került a CT-EcoSTAT pénzügyi-gazdálkodási integrált rendszer, melynek célja egyrészt hosszú távon a folyamatok gyorsabb, hatékonyabb kezelése, másrészt a fejezeti szintű egységesítésben való részvétel lehetőségének megteremtése.
2012. január 1-től megállapodás alapján az MTA Titkársága látja el a Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága részére a pénzügyi-számviteli tevékenységek adminisztratív feladatait.
2012. második félévében új beléptető rendszer, valamint ezzel összhangban (az egységes kártyahasználat nyomán), a nyomtatókonszolidáció keretében – a takarékossági szempontokat figyelembe véve – új ügyvitel-technikai rendszer (nyomtatás, másolás, szkennelés) kiépítése történt meg. A multifunkcionális eszközök 2012 szeptemberétől működnek üzemszerűen a székházban, a Nádor utcai irodaházban és a kutatóházban (az LGK működési területén).
Az MTA Titkársága költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze.
Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2012. év 2011. évhez (tény) viszonyítva (%)
2010. év (tény)
2011. év (tény)
2012. év (terv)
1 545,8 1 652,0
1 535,3 1 589,8
1 099,1 1 099,1
1 437,1 1 474,5
93,6 92,7
115,0 166,1 1 370,9 169
82,7 117,5 1 389,6 163
25,2
54,0 50,8 1 369,7 149
65,3 43,2 98,6 91,4
- 61 -
1 073,9
Doktori tiszteletdíjak és Bolyai-ösztöndíjak A doktori címmel rendelkezők részére a tiszteletdíj folyósítása a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. A Bolyai János Kutatási Ösztöndíj kifizetése a 316/2001. (XII. 28.) Kormányrendelettel módosított 156/1997. (IX. 19.) Kormányrendelet, a Bolyai János Kutatási Ösztöndíj Szabályzata és a tárgyévi költségvetésről szóló törvény alapján történik. Akadémikusi tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások A Magyarországon élő hazai akadémikusok tudományos teljesítményét és köztestületi munkáját az Akadémia havi tiszteletdíj folyósításával is elismeri. A tiszteletdíj a hazai akadémikust élete végéig megilleti, elhalálozása esetén annak meghatározott hányadát hozzátartozói ellátásként (özvegyi és árvaellátásként) kell folyósítani. Az akadémikusi és hozzátartozói ellátások pénzügyi fedezetét az Akadémia költségvetési fejezetében elkülönítetten kell megállapítani (MTAtv. 6. §). A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások mértékét a többször módosított 4/1995. (I. 20.) Kormányrendelet állapítja meg. A tiszteletdíjak és hozzátartozói ellátások folyósításával kapcsolatos (szakmai, pénzügyi) feladatokat az MTA Titkársága látja el.
Kandidátus
Bolyai Kutatási Ösztöndíj
Rendes tagok
Levelező tagok
Külső tagok
Özvegyi ellátások
Árvaellátások
90 000 Ft/hó
3 000 Ft/hó
124 500 Ft/hó
455 000 Ft/hó
353 900 Ft/hó
60 200 Ft/hó
az akadémikusi tiszteletdíj 25%-a
az özvegyi ellátás 50%-a
2 646 2 644 2 662 2 648
8 6 4 2
548 520 527 517
263 295 288 274
76 67 66 64
25 27 27 26
28 23 28 25
MTA doktora Tiszteletdíj mértéke a 2012. évben Záró létszám: 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év
- 62 -
adatok főben 2 2 2 2
26. ábra: Doktori és akadémikusi tiszteletdíjak, hozzátartozói ellátások és Bolyai-ösztöndíjak jogosultjainak és támogatásának aránya (2012) MTA köztestületi feladatok Az MTA Titkárságán belül külön költségvetési alcímen kell a köztestület működésével kapcsolatos feladatok szakmai és pénzügyi végrehajtását szerepeltetni. Ezek közül a legfontosabbak: a köztestületi bizottsági rendszer működésével járó feladatok, a közgyűlések megszervezése, a Határon Túli Magyarok Titkárságának – Kapcsolatok Program – teljes körű szakmai és pénzügyi megszervezése, ellátása; különböző kiadványok megjelentetési feladatai; kegyeleti kiadások és tudóssegélyek kifizetése; különböző díjak számfejtése, kifizetése (Akadémiai Aranyérem, Akadémiai Díjak, Akadémiai Ifjúsági Díj, Akadémiai Újságírói Díj, Pedagógus Pályadíj). A köztestületi feladatok adminisztrációját mind igazgatási, mind pénzügyi oldalról az MTA Titkársága állományába tartozó munkatársak látják el.
- 63 -
Az MTA köztestületi feladataival kapcsolatos kiadások alakulása: adatok millió Ft-ban
Az MTA köztestületi feladataival kapcsolatos kiadások alakulása Pályadíjak, célfeladatok Kegyeleti kiadások, tudóssegély Pedagógus kutatók díjazása Akadémiai Aranyérem Bizottsági üléseken való részvétel költségtérítése Megbízási díjak szakmai feladatok ellátásáért Akadémikus tisztségviselők tiszteletdíja A Magyar Tudomány és az Akadémiai Értesítő előfizetési díja Reprezentáció (pl. közgyűlési kiadások, köztestületi rendezvények) Egyéb pénzeszközátadások (pl. Erdélyi Múzeum Egyesület) Egyéb dologi kiadások (hirdetés, pénzügyi szolgáltatási díj, kommunikációs kiadások stb.) Átcsoportosított összegek más akadémiai költségvetési intézménynek köztestületi feladatokra Arany János-díj Összesen
- 64 -
2011. év
2012. év
A 2012. évi adat a 2011. évhez viszonyítva (%)
13,9 12,4 1,7 4,3 0,2 11,2 16,4
14,1 11,1 1,7 6,9 – 16,8 16,0
101% 90% 100% 160% – 150% 98%
4,7
5,2
111%
11,7
7,1
61%
2,1
–
–
42,0
35,5
85%
13,3 1,0 134,9
– 1,9 116,3
– 185% 86%
5.
A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia Titkársága
Az Akadémia Alapszabályában foglaltak szerint az Akadémia támogatja az Akadémiával társult, külön alapszabállyal rendelkező önálló szervezetet, a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiát (SZIMA), amelynek adminisztratív feladatait annak titkársága látja el. A SZIMA-t az Akadémia Közgyűlése az 1992. évben alapította. A SZIMA feladataihoz kapcsolódó gazdálkodási, pénzügyi feladatokat 2010. január 1-jétől kezdődően az MTA Titkársága látja el. A SZIMA-nak jelenleg 80 fő rendes tagja és 10 fő tiszteleti tagja van. A SZIMA főbb szakmai feladatai voltak a 2012. évben: nemzetközi konferencia rendezése az épített örökség védelméről nyilvános rendezvények o a nemzetközi örökségvédelmi konferencia anyagából készült könyv bemutatója, o emlékhangverseny Gyöngyössy Zoltán tiszteletére, o Széchenyi István-emlékest, o filmvetítés, o ünnepi est rendezése, o tárlatvezetés és beszélgetés Nádas Péter születésnapja alkalmából székfoglaló előadások könyvkiadás (Húsz év A Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia története, Kosáry Domokos: A chilloni fogoly) adatok millió Ft-ban
2010. év (tény) Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
2011. év (tény)
2012. év (terv)
2012. év (tény)
A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
16,5 18,5
17,8 18,1
14,5 14,5
13,3 16,1
74,7 89,0
0,9 3,0 14,6 2
2,1 2,1 13,9 2
2,4
2,0 0,2 13,9 2
95,2 9,5 100,0 100,0
- 65 -
12,1
6.
MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága
Az Akadémia a köztestület regionális működésének szervezése érdekében területi bizottságokat hozott létre Szegeden, Pécsett, Veszprémben, Debrecenben, Miskolcon és Kolozsváron. A területi bizottságok a régió szellemi közéletének biztosítanak fórumot, fontos szerepet vállalnak a térség tudományos bázisainak megerősítésében, a tudomány iránt érdeklődők, annak művelésével foglalkozó szakemberek aktivizálásában. A területi bizottságok hivatali szervezete az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága, amely a bizottságok szakmai munkájának lebonyolítását, koordinálását, szakmai és pénzügyi feladatainak ellátását végzi. Ennek keretében az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága koordinálja a bizottságok programjait, konferenciáit; információkat szolgáltat a bizottságok régióihoz tartozó kutatók számára az Akadémia köztestületi tevékenységével kapcsolatban; elvégzi a bizottságok adminisztrációs feladatait; üzemelteti a bizottságok székházait, ezzel összefüggésben szálláshely-szolgáltatásokat is ellát; a bizottságok szak- és munkabizottságai részére biztosítja a rendezvényekhez szükséges termeket, valamint értékesíti a termek szabad kapacitását. 2012-ben a területi bizottságok szak- és munkabizottságai összesen hozzávetőleg ezer tudományos rendezvényt szerveztek. 2012. évben kiemelt hangsúly kapott:
az egyetemekkel való intenzív kapcsolattartáson keresztül a régiók tudományos tevékenységének előmozdítása és támogatása;
a fiatalok bevonása a tudományos kutatásba;
a Lendület-kutatócsoportok és a Bolyai-ösztöndíjasok munkájának figyelemmel kísérése.
Az MTA Területi Akadémiai Bizottságok Titkársága költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze. adatok millió Ft-ban
2010. év (tény) Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám *
2011. év (tény)
2012. év (terv)
2012. év (tény)
A 2012. év adata a 2011. évhez viszonyítva (%)
340,8 375,4
288,1 290,6
248,3 248,3
211,8 292,7
73,5 100,7
95,0 22,4 258,0 61
76,0 34,6 180,0 51
95,0
57,0 2,5 233,2* 45
75,0 7,2 129,6 88,2
Ebből 81 millió Ft egyszeri tétel (tetőszerkezet felújítása, Pécs, Miskolc).
- 66 -
153,3
7.
MTA Létesítménygazdálkodási Központ
A fővárosi székhelyű akadémiai költségvetési szervek nagy részét, illetve a székházat üzemeltető MTA Létesítménygazdálkodási Központ (LGK) önállóan működő és gazdálkodó köztestületi költségvetési szerv. Az MTA LGK szakmai tevékenységének bemutatása Feladatai alaptevékenysége körében: az MTA központi, továbbá az akadémiai költségvetési szervek használati körén kívül eső ingatlanai létesítménygazdálkodási feladatainak ellátása; építésberuházási és felújítási lebonyolítási és műszaki ellenőrzési tevékenység; közbeszerzési tenderek lebonyolítása – eseti kijelölés alapján; a székházi és irodaházi rendezvények szervezése, a velük kapcsolatos feladatok ellátása; az MTA tagjai és az arra jogosultak személygépkocsival történő hivatalos célú személyszállítása és a gépjárműállomány teljes körű üzemeltetése. A 2012. év során az LGK feladatai a következőkkel bővültek ki: vári épületegyüttes üzemeltetése, vári rendezvények szervezése, MTA Vári Vendégház működtetése, Domus Vendégház működtetése MTA Könyvtára épületének üzemeltetése, Király utcai könyvkötészet üzemeltetése, Lukács Archívum üzemeltetése, törökbálinti DEPO üzemeltetése, ezen épületek felújítási munkáinak bonyolítása. 2012. évi főbb felújítási és javítási feladatok MTA Székház (1051 Budapest, Széchenyi tér 9.) főpárkány és főpárkány feletti balusztersor kő- és bádogos munkáinak javítása; a székházépület műszaki állapotfelmérése és funkcionális működésének kidolgozása; a vagyonvédelmi rendszer felújítása, a videokamerás megfigyelő rendszer cseréje IP kamerákkal, távelérést biztosító rögzítővel; a hűtőtornyok felújítása; MTA Irodaház (1051 Budapest, Nádor utca 7.) a vagyonvédelmi rendszer felújítása; MTA Kutatóház (1112 Budapest, Budaörsi út 45.) az informatikai gerinchálózat cseréje; erősáramú villamos felújítási munkák: a lépcsőház-világítás, vészvilágítás és térvilágítás korszerűsítése; MTA Vári épületegyüttes az MTA BTK Régészeti Intézete (Budapest, Úri u. 49.) I/a jelű utcai szárnya II. emeletének részleges belső felújítása és a II. emeletre vezető lift felújítása a hozzá tartozó építőmesteri munkákkal – közbeszerzési eljárás és kivitelezés; lábazatfelújítás és lábazatszigetelés (1014 Budapest, Országház u. 28–32. épületek);
- 67 -
MTA Domus Vendégház (1146 Budapest, Abonyi u. 10.) a kazánház teljes felújítása; a homlokzat felújítása és a pincétől a 3. szintig történő komplett szakipari felújítás; A Rendezvényszolgálat működése, feladatai 2012. januártól december végéig az MTA Székház termeiben 607, az MTA Könyvtárának konferenciatermében 10, összesen 617 rendezvény került lebonyolításra a Rendezvényszolgálat szervezésében. Ez a szám mintegy 40-nel kevesebb az előző évinél, amikor főleg az EU-s rendezvények miatt, illetve azok vonzataként volt magas a rendezvények száma. A rendezvényekből származó 2012. évi bevétel bruttó 49,7 millió Ft-ot tett ki, ami – a magyar EU-elnökség hatására kiugró bevételt jelentő – 2011. évhez képest 44%-os csökkenést jelent, valamint a nehezebb gazdasági körülmények okozta egyre fogyatkozó külső fizetőképes megrendelő miatt a 2010. évi bevételtől is 10%-kal elmarad. A Tudós kávézó tevékenységi köre, feladatai A Tudós kávézó a tudományos testületi munka eseményeihez kapcsolódó, meghatározott körre vonatkozóan folyamatos vendéglátási szolgáltatások színvonalas ellátását szolgálja. A kávézó koncentrált reprezentációs tevékenységet lát el. A Tudós kávézóban a 2012. évben összesen 157 rendezvényt tartottak (ideértve a különböző értekezleteket is). A Gépkocsiszolgálat feladatai
az alábbi személyek hivatalos célú utazási (szállítási) igényeinek kielégítése: o az MTA hazai, külső és tiszteleti tagjai, o a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia tagjai, o az MTA Titkárság köztisztviselői, munkavállalói, o az MTA LGK, az MTA Könyvtára és a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémia munkatársai, o az MTA hivatalos vendégei; a Gépkocsiszolgálathoz rendelt gépjárművek teljes körű üzemeltetése és javíttatása.
Év végén sor került a Gépkocsiszolgálat által üzemeltetett gépjárműpark megújításának előkészületeire. Ennek keretében a 14 db-os flotta 8 éves vagy annál idősebb gépjárműveit (összesen 6 db) 2013-ban lecseréltük. A leváltott autók futásteljesítménye 250 ezer km körüli vagy azt meghaladó volt, ezért üzemeltetésük, fenntartásuk gazdaságosan nem volt megoldható. Az MTA LGK költségvetési adatait az alábbi táblázat foglalja össze:
Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2012. év 2011. évhez (tény) viszonyítva (%)
2010. év (tény)
2011. év (tény)
2012. év (terv)
1 021,0 1 206,8
1 208,1 1 463,9
1 269,7 1 269,7
1 815,3 2 415,5
150,3 165,0
317,8 154,5 734,5 97
503,6 186,3 774,0 92
405,2
1 095,4 255,8 1 064,3 124
217,5 137,3 137,5 134,8
- 68 -
864,5
8.
MTA Jóléti intézmények
Az Akadémia jóléti intézményei az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde, valamint az MTA Üdülési Központ.
Akadémiai Óvoda és Bölcsőde
Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde az akadémiai dolgozók 18 hónapostól 3 éves korú, illetve 3–7 éves korú gyermekeinek gondozását, nevelését, valamint iskolára való felkészítését biztosítja. Az óvoda férőhelyeinek kihasználtsága 2012-ben átlagosan 105,3%-os, a bölcsődei kihasználtság 96,9%-os volt. Az Akadémiai Óvoda és Bölcsőde költségvetési adatait foglalja össze az alábbi táblázat.
Akadémiai Óvoda és Bölcsőde
2010. év (tény)
Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
122,3 131,6
126,4 137,3
116,9 116,9
115,6 125,4
91,5 91,3
34,9 9,4 87,3 23
32,5 9,4 95,4 23
34,9
35,3 10,9 79,2 25
108,6 116,0 83,0 108,7
2011. év (tény)
2012. év (terv)
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2012. év 2011. évhez (tény) viszonyítva (%)
82,0
MTA Üdülési Központ
Az MTA Üdülési Központ alaptevékenységként az akadémikusoknak és hozzátartozóiknak, továbbá az akadémiai intézmények munkatársainak üdültetését látja el. Az MTA Üdülési Központ biztosítja továbbá az épületek fenntartását és üzemeltetését, konferenciákat, tudományos és kulturális rendezvényeket szervez, illetve külső étkeztetést és vendéglátást bonyolít. Az üdülők kihasználtsága a következőképpen alakult: Intézmény
Szobák száma
Férőhelyek száma
Kiadható férőhelyek száma
Értékesített vendégéjszakák száma 2011. év 2012. év
Kihasználtság
2011. év 2012. év
Mátrafüred Mátraháza Erdőtarcsa Balatonalmádi Balatonvilágos Siófok
53 32 14 20 25 30
136 61 27 40 65 84
49 640 22 265 9 855 6 000 9 750 12 600
12 978 1 904 2 398 2 100 2 787 2 524
6 873 2 407 976 1 430 2 711 1 596
26% 9% 24% 35% 29% 20%
14% 11% 10% 24% 28% 13%
Összesen:
174
413
110 110
24 691
15 993
22%
15%
Kihasználtság tekintetében 2012-ben is a korábbi évek tendenciája érvényesült, szezonalitástól és földrajzi elhelyezkedéstől függetlenül az üdülők átlagos kihasználtsága elmaradt a turisztikai - 69 -
szakma átlagától. Az elmaradás oka a gazdasági válság miatti keresletcsökkenés mellett az, hogy az – államháztartási jogszabályokban előírt – önköltségalapú árképzés nem versenyképes a piaci környezetben. Ugyanakkor a keresletcsökkenésből adódó bevételcsökkenést sikerült ellensúlyozni az üdülők integrálásával megvalósított szigorú központosított költséggazdálkodással, amelynek hatására az Üdülési Központ a működési kiadások terén jelentős megtakarítást ért el. Az MTA Üdülési Központ költségvetési adatai összefoglalva:
Intézmény Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
2010. év (tény)
2011. év (tény)
2012. év (terv)
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2012. év 2011. évhez (tény) viszonyítva (%)
558,4 577,4
435,7 449,6
417,8 417,8
375,5 398,8
86,2 88,7
266,8 28,4 282,2 81
242,5 19,1 188,0 80
266,8
214,7 5,3 178,9 57
88,5 27,7 95,2 71,2
151,0
Az év során megtörtént az üdülők integrációjakor felszínre került mulasztások, hiányosságok felszámolása, elvégzésre kerültek az ezzel kapcsolatos szervezetépítési feladatok. Az MTA Üdülési Központhoz tartozó üdülőkben 2012-ig sem egységes pénzügyi-számviteli rendszert, sem a vendégforgalom nyilvántartását szolgáló szállodai ügyviteli szoftvert nem alkalmaztak (a programok futtatására alkalmas informatikai háttérrel sem rendelkeztek), a vendégforgalommal kapcsolatos teljes nyilvántartás, adatfeldolgozás, adatszolgáltatás manuálisan történt. 2012-ben a HostWare winFro vendégnyilvántartó és számlázó ügyviteli program bevezetésével egységesítésre kerültek az üdülők férőhelyeinek értékesítésével, nyilvántartásával és számlázásával kapcsolatos feladatok, kimutatások, az intézményenkénti bevétel feladása és a számlázás. Az OTP-vel kötött kártyaelfogadói szerződés alapján valamennyi üdülőben lehetővé vált a bankkártyás fizetés és az OTP, K&H és MKB bankokkal kötött SZÉP Kártya elfogadói szerződések alapján a SZÉP Kártyával való fizetés is. Továbbá 2013-tól bevezetésre kerül az Ecostat pénzügyi-számviteli rendszer, valamint az online foglalási rendszer is.
- 70 -
9.
OTKA Iroda
Az Akadémia fejezet költségvetése külön előirányzatban tartalmazza az OTKA (Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok) Iroda költségvetését [MTAtv. 20. § (3)]. Az iroda önállóan működő és gazdálkodó költségvetési szerv. Alapfeladataként ellátja az OTKApályázatokkal kapcsolatos adminisztrációs, szervezési és finanszírozási feladatokat. 2012-ben folytatódott a pályázatok, a kutatási jelentések (szakmai és pénzügyi) internetes adatbázison keresztül történő beadását, hazai és külföldi szakértőkkel történő értékelését biztosító elektronikus pályázati rendszer (EPR) továbbfejlesztése. A Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH) és az OTKA között 2007-től érvényben lévő együttműködési megállapodás 2011. december 31-ével megszűnt, az OTKA kezelésében lévő pályázati és projektdossziék 2012. január 12-én átkerültek az Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által kijelölt MAG Zrt.-hez. A határidő után az OTKA Irodába beérkezett további dokumentumokat az iroda folyamatosan továbbította a MAG Zrt. részére ügyintézésre. A megállapodás értelmében a korábbi együttműködési időszakban az OTKA Iroda intézte a pályázatok érkeztetését, bíráltatását, rangsorolását, előszűrését, a kutatási szerződések előkészítését, a projektek megvalósításának nyomon követését, valamint a szakmai és pénzügyi beszámolók ellenőrzését. A támogatások szerződés szerinti finanszírozását és a pénzügyi utalások teljesítését az NKTH látta el. Az átadást követően ezt a feladatot az NFÜ és a MAG Zrt. látja el. Az OTKA Iroda költségvetési adatai összefoglalva: 2010. év (tény) Kiadások Bevételek ebből: saját bevételek előző évi maradvány költségvetési támogatás Átlaglétszám
2011. év (tény)
683,4 725,1
593,9 642,9
231,2 14,5 479,4 47
165,0 41,7 436,2 43
2012. év (terv) 363,8 363,8
363,8
adatok millió Ft-ban A 2012. év adata a 2012. év 2011. évhez (tény) viszonyítva (%)
414,9 474,8
69,9 73,8
19,7 49,0 406,1 43
11,9 117,5 93,1 100,0
OTKA támogatása Az OTKA 2012. évi költségvetési támogatása 7 686 millió Ft volt, amely 41%-kal magasabb mind a 2011., mind a 2010. évi támogatáshoz képest (5 436 millió Ft). A bevételek és kiadások alakulását a 2010–2012 időszakban az alábbi táblázat foglalja össze.
- 71 -
adatok millió Ft-ban
OTKA támogatása Nyitó egyenleg Költségvetési támogatás Többletbevétel Bevételek EURYI projektek Összesen Mindösszesen
Kiadások
Pályázatok EURYI projektek Norvég projektek KTIA-MB08 projektek OTKA Iroda Összesen
Záró egyenleg Mindösszesen
2010. év 832,6 5 436,0 67,0 96,2 5 599,2 6 431,8
2011. év 517,0 5 436,0 79,1 39,4 5 554,5 6 071,5
2012. év 781,0 7 686,0 149,8 0,0 7 835,8 8 616,8
5 634,6 96,2 47,1 73,3 63,6 5 914,8 517,0 6 431,8
5 109,5 39,4 33,0 30,1 78,5 5 290,5 781,0 6 071,5
7 718,2 0,0 0,0 0,0 57,0 7 775,2 841,6 8 616,8
Kiemelkedő jelentőségű programok és feladatok Az OTKA Bizottság által támogatott, 2012-ben érvényben lévő többéves kutatási és ifjúsági, valamint nagy összegű kutatási szerződések száma 1 615 volt, amelyek közül 2012-ben 466 új kutatási szerződés indult. Az OTKA Bizottság 2011. december 7-én döntött a 2011/1-es pályázati ciklusban benyújtott kutatási és nagy összegű (kutatási és ifjúsági) pályázatok támogatásáról. Ennek értelmében a 2011/1-es pályázati fordulóból 211 db kutatási pályázat és 30 db nagy összegű pályázat támogatásáról döntött. A 2012. februári határidővel a 2012–2016 időszakra meghirdetett kutatási, posztdoktori és nagy összegű (kutatási és ifjúsági) pályázatok (2012/1 forduló) pályázati felhívására 1551 pályázat érkezett be. Az OTKA Bizottság a beérkezett 353 posztdoktori pályázat közül 103 támogatásáról döntött. A beérkezett kutatási pályázatok száma 1049 db volt, amelyek közül 208 db pályázat támogatásáról döntött. A nagy összegű (kutatási és ifjúsági) pályázatok száma 149 db volt, melyek közül 28 db pályázatot támogatott az OTKA Bizottság. Az OTKA Bizottság a Norvég Finanszírozási Mechanizmusok (EGT/NFM) és az OTKA közös támogatásában nemzetközileg elismert fiatal kutatók pályájának elősegítésére 2008-ban meghirdetett Norvég pályázati felhívás keretében 33 kutatási téma támogatásáról döntött. Az OTKA Bizottság a sikeresen teljesített Norvég-projektek egyéves meghosszabbítására kiegészítő pályázatot írt ki mintegy 80 millió Ft összegben, amelynek keretében 9 kutató folytathatta kutatását a 2011–2012 közötti időszakban. Az NKTH és az OTKA által közösen meghirdetett, a gazdaságban hasznosuló, innovációt megalapozó célzott alapkutatási A08/4 pályázatra a 2010. májusi határidőre 109 kutatási és 35 nagy összegű pályázat érkezett be. A pályázatok értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte, és az NKTH-OTKA Vegyes Bizottság támogatási rangsorjavaslatát 2010. november 16-án átküldte az NKTH-nak végső döntéshozatalra. Az NKTH döntése nem születhetett meg, mert a 2010. júniusban megjelent 1132/2010. (VI. 18.) Kormányhatározat hatására az NKTH minden kifizetést, szerződéskötést leállított. Az 1003/2010. (I. 19.) Kormányhatározat értelmében 2010. április 1-től a döntéshozatal is felfüggesztésre került. 2011-től a KTIA kezelését az NFÜ - 72 -
vette át. A Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács (NKITT) 2012. évi döntése értelmében az A08/4 pályázatok támogatásban részesülhettek volna a KTIA forrás 2012. évi kerete terhére, 1 milliárd forint erejéig. Azonban a 1132/2011. (V. 2.) Kormányhatározatra való hivatkozással az NFÜ a pályázatok forráshiány miatti elutasításáról döntött 2012. október 8án. A MAG Zrt. ennek megfelelően az elutasításról értesítette a pályázókat. A 2010. májusi határidőre beérkezett 25 db MB08/3 mobilitás pályázat értékelését és rangsorolását az OTKA Bizottság elvégezte, és az NKTH-OTKA Mobilitás Bizottság rangsorjavaslatát 2010 szeptemberében átküldte az NKTH-nak. A 18 pályázat támogatásáról 2011. június 15-én hozta meg döntését a jogutód NFÜ. A szerződéseket csökkentett összeggel kötötték meg tekintettel az EU COFUND megállapodás 2013. április 20-i lejártára. A késedelmes döntés miatt 3 pályázó visszamondta a megítélt támogatást. Az NIH (az NKTH jogutódja) kezdeményezte a COFUND szerződés határidejének 2014. december 31-ig történő meghosszabbítását. Erre az EU Bizottság engedélyt adott, hozzájárulva ezáltal ahhoz is, hogy a projektek az eredetileg megítélt támogatást kaphassák meg. Az OTKA Bizottság folyamatosan meghirdet nemzetközi pályázatokat is. Ezekről az összefoglaló táblázat részletes számszerű adatokat tartalmaz. Több pályázat esetében az OTKA társfinanszírozóként szerepel. 2012-ben kerültek kiírásra, illetve néhány esetben döntésre az alábbi pályázatok: FWF-OTKA Lead Agency; AKA-OTKA; European Young Investigator (EURYI) Awards Program; ERA Chemistry pályázat. Az OTKA kutatási eredmények közlésére, valamint az OTKA kutatási eredmények tudományos ismeretterjesztésére 2012-ben két határidővel meghirdetett pályázatra beérkezett 46 pályázat közül az OTKA Publikációs Bizottsága javaslata alapján az OTKA Bizottság 35 pályázat támogatásáról döntött. Az OTKA-pályázatok főbb jellemzőit az alábbi táblázat foglalja össze. Kért OTKA Pályázat Pályázat Pályázat Támoga- Támogatás Forduló összeg Bizottság típusa megnevezése (db) tott (db) (m Ft) (m Ft) döntése K K PD PD NK NK NF NF NN NN NN PUB PUB
kutatási pályázat kutatási pályázat posztdoktori posztdoktori nagy összegű kutatási nagy összegű kutatási nagy összegű ifjúsági nagy összegű ifjúsági nemzetközi együttm. nemzetközi együttm. nemzetközi együttm. publikációs pályázat publikációs pályázat
Projekt kezdete (év)
2011/1 2012/1 2011/1 2012/1
666 1 049 273 353
11 868 22 292 3 554 4 939
211 208 64 103
4 150 4 431 845 1 456
2012 2012 2012 2012/2013 2011 2011/2012 2012 2012/2013
2011/1
76
4 672
23
1 578
2012
2012/1
102
6 463
21
1 348
2012 2012/2013
2011/1
20
1 012
7
355
2012
2012/1
47
2 558
7
385
2012 2012/2013
2011/2
13
401
8
138
2012
2012
2012/1
18
519
5
165
2012
2012
2012/2
29
825
9
320
2012 2012/2013
2012/1
27
49
20
33
2012
2012
2012/2
19
33
15
25
2012
2013
- 73 -
2012
2012
OTKA rész- és zárójelentések A 2011-ben lezárult, 2012-ben értékelt zárójelentések száma: 402. A szakmai értékelés alapján az értékeltek 63,6%-a kiválóan megfelelt, 27,5%-a jól megfelelt, 7,3%-a megfelelt minősítést kapott. Az értékeltek 1,7%-a nem a vállalt eredményeket hozta. A zárójelentések 72%-át tudományos ismeretterjesztésre alkalmasnak, 39%-át a gazdaságban hasznosíthatónak minősítette az illetékes szakmai zsűri. A 2012-ben benyújtott 376 zárójelentés értékelése, valamint a 667 részjelentés szakmai és pénzügyi ellenőrzése folyamatban van. A 2011-ben és 2012-ben benyújtott zárójelentések keretében megjelent publikációk:
Jelentés típusa
2011. évi zárójelentés 2012. évi zárójelentés Összesen:
Beérkezett folyóirat(db) cikk
343 350 693
4 019 4 120 8 139
Megjelent publikáció (db) könyv
179 183 362
- 74 -
könyvfejezet
771 710 1 481
konferencia absztrakt kiadvány
977 812 1 789
765 1 043 1 808
egyéb
670 1 725 2 395
Bejelentett szabadalom (db)
9 15 24
IV. A fejezeti kezelésű előirányzatok alakulása A 2012. évi költségvetésről szóló törvényben jóváhagyott fejezeti kezelésű előirányzatok felhasználását az alábbiakban mutatjuk be. Ez az összeállítás számviteli gazdálkodási szempontból mutatja be a szóban forgó előirányzatok felhasználását, jelezve az évközi változásokat (2012-ben ez az MTA TTK-beruházásnál, az infrastruktúra-fejlesztési és a kutatóhálózat megújítását célzó támogatásnál jelent érdemi változást). adatok ezer Ft-ban
Fejezeti kezelésű előirányzatok Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása Tudós társaságok Nagy Imre Alapítvány Bolyai Műhely Alapítvány Könyv- és folyóirat-kiadás támogatása Magyar Nyelv Nagyszótára Magyar Tudomány folyóirat Központi kiadványok támogatása Tudományos könyv- és folyóirat-kiadás Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása Műhelytámogatás Rendezvények támogatása Szülőföld ösztöndíjprogram A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása OTKA-programok Fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak Fiatal kutatók pályázatos támogatása Lendület program Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatás Infrastruktúra-fejlesztés Felújítások támogatása Infrastruktúra támogatása Kutatóhálózat megújításának támogatása Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása Az MTA TTK beruházása Összesen
Eredeti keret
Módosított keret
Felhasználás
Maradvány
11. sz. melléklet
80 900
80 900
80 900
22 300 45 500 13 100
22 300 45 500 13 100
22 300 45 500 13 100
198 500
178 500
60 929
15 000
15 000
15 000
20 100 30 000 133 400
20 100 10 000 133 400
19 100 1 500 25 329
1 000 8 500 108 071
46 600
46 322
32 872
13 450
22 300 3 600 20 700
22 022 3 600 20 700
22 022 3 600 7 250
10 000
9 900
9 900
7 686 000 1 091 500
7 686 000 1 091 500
6 873 610
337 400
337 399
337 399
898 300
832 387
832 387
2 489 900
2 444 629
2 444 629
476 900
476 900
476 900
2 723 800
3 622 005
3 622 005
723 800
1 092 636
1 092 636
2 000 000
2 529 369
2 529 369
1 458 000
1 176 031
1 176 031
600 000
600 000
600 000
18 097 800
6 918 750 25 501 223
6 918 750 23 466 312
- 75 -
Részletes felhasználás
117 571
13. sz. melléklet
14. sz. melléklet
812 390 1 091 500 10. sz. melléklet 12. sz. melléklet 18. sz. melléklet 15. sz. melléklet 16. sz. melléklet 17. sz. melléklet 19. sz. melléklet
2 034 911
Társadalmi szervezetek és alapítványok támogatása
A tudományos társaságok támogatására a 2012. évben 22,3 millió Ft került kiosztásra, míg a Nagy Imre Alapítvány támogatására 45,5 millió Ft-ot, a Bolyai Műhely Alapítvány támogatására 13,1 millió Ft-ot utaltunk át. A Nagy Imre Alapítvány látja el a Nagy Imre Emlékház működtetését, a Nagy Imre-kéziratok gyűjtését, a gyűjtemény kezelését és további gyarapítását, az ’56-os forradalom és szabadságharc eseményeinek feldolgozását. Az alapítvány hagyományos állami rendezvényeken kívül részt vett minden, az ’56-os forradalommal és szabadságharccal kapcsolatos megemlékezésen, ünnepségen. Támogatást nyújtott a Nagy Imre Társaságnak, amely segíti az egyes tagszervezetek különböző rendezvényeinek, hagyományőrző kirándulásainak és kiadványának támogatását. A Bolyai Műhely Közhasznú Alapítvány fő törekvése a középiskolákban és a felsőoktatásban valamilyen területen kiváló eredményt nyújtó diákok számára három éven át havi rendszerességgel önképző-tehetséggondozó program biztosítása.
Könyv- és folyóirat-kiadás támogatása
A könyv- és folyóirat-kiadás támogatására a 2012. évben 198,5 millió Ft állt rendelkezésre, amely tartalmazza a Magyar Tudomány folyóirat 20,1 millió Ft-os és a Magyar Nyelv Nagyszótára 15 millió Ft-os támogatását. A támogatás további részét a Könyv- és Folyóirat-kiadó Bizottság döntése, valamint az MTA elnökének egyedi döntése alapján osztották ki.
Határon túli magyar tudósok és tudományos szervezetek támogatása
A határon túliak támogatására a 2012. évben 46,2 millió Ft-ot biztosítottunk. Ebből műhelytámogatásra 18,5 millió Ft-ot, rendezvénytámogatásra 3,6 millió Ft-ot, könyvkiadásra 0,2 millió Ft-ot, a Szülőföld ösztöndíjprogramra 23,9 millió Ft-ot fordítottunk.
A Kolozsvári Akadémiai Bizottság támogatása
A Kolozsvári Területi Bizottság támogatására a 2012. évben 9,9 millió Ft-ot utaltunk át.
Fejezeti egyensúly-biztosítási tartalék
Az államháztartás egyensúlyi helyzetének megalapozását szolgáló 1 091,5 millió Ft-os tartalék évközben nem került elvonásra, ezt mint intézményt meg nem illető támogatást kell bemutatni és a központi költségvetés részére visszafizetni.
Az MTA Természettudományi Kutatóközpont épületberuházása
Az MTA TTK épületberuházásának finanszírozására 3 418,8 millió Ft állt még rendelkezésre a 2009. évben az Innovációs Alapból átutalt támogatásból, melyhez 2012 decemberében újabb 3 500 millió Ft érkezett az alaptól. Mivel a beruházás a végső szakaszába érkezett, a teljes összeget átutaltuk a Természettudományi Kutatóközpont részére.
- 76 -
Nemzetközi kapcsolatok és nemzetközi tagdíjak
A nemzetközi kapcsolatok kerete tartalmazta az akadémiai egyezményes ki- és beutazásoknak, a tudományos osztályok utazásainak és a központi utazásoknak a támogatását. Külön 20 millió Ftos keret szolgált a konferenciaszervezések támogatására, mely pályázati úton került kiosztásra. A nemzetközi tagdíjak kerete tartalmazta az Akadémia bizonyos nemzetközi szervezetekben való részvételének finanszírozását.
Lendület program
A támogatási összeg az Akadémia elnökének döntése alapján új kutatóintézeti kutatócsoport létrehozásának a támogatására szolgál, amely tartalmazhatja egy tudományos munkatárs illetményét és annak járulékait, a kutatás dologi és rezsikiadásait és a kutatáshoz szükséges tárgyi eszközök beszerzésének a fedezetét. Az Akadémia öt évre nyújt támogatást, amelynek minimális összege évi 30, maximális összege évi 60 millió Ft lehet.
Fiatal kutatók pályázatos támogatása
A keret a hároméves fiatal kutatói pályázatok finanszírozására szolgál. Külön 5 millió Ft-os keret szolgált az Ifjúsági Nemzetközi Konferencia Pályázat támogatására, melynek során fiatal kutatók nemzetközi konferenciákon való részvételének kiadásait támogatjuk.
Európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatása
A kutatóintézeti pályázatok támogatására megtervezett 476,9 millió Ft-os keret teljes egészében felhasználásra került.
Infrastruktúra-fejlesztés
A kereten eredetileg 2 000 millió Ft tervezet szerepelt, mely év végére egyéb fejezeti források átcsoportosításával 3 622,0 millió Ft-ra emelkedett, amit infrastrukturális fejlesztésekre (2 529,4 millió Ft), és felújítási feladatokra (1 092,6 millió Ft) fordítottunk.
Kutatóhálózat megújításának támogatása
A kereten eredetileg 1 458 millió Ft tervezet szerepelt, melyből 1 176 millió Ft kétfordulós pályázat keretében (a kutatóhálózat megújítására, valamint a főigazgatói intézkedési tervekre) ítéltünk oda.
Új akadémiai kutatócsoportok létrehozása
A kereten eredetileg 600 millió Ft tervezet szerepelt, mely pályázati úton teljes egészében felhasználásra került.
- 77 -
V. Mellékletek 1. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek és fejezeti kezelésű előirányzatok kiemelt költségvetési adatai
2. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek bevételei
3. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása kutatóközpontok és kutatóintézetek pénzügyi forrásai
4. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek 2012. évi költségvetési adatainak alakulása
5. számú melléklet:
A költségvetési támogatás intézményenkénti alakulása a 2012. évben
6. számú melléklet:
A tényleges kutatói átlaglétszám összetétele 2012. december 31-én
7. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervekben foglalkoztatottak korösszetétele
8. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek 2012. évi maradványainak alakulása
9. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása kutatóintézetek vállalkozási tevékenységének alakulása
alá
alá
tartozó
tartozó
10. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia nemzetközi tagdíjainak alakulása
11. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia által támogatott tudományos társaságok és alapítványok 2012. évi támogatásának alakulása
12. számú melléklet:
A fiatal kutatói pályázatok 2012. évi támogatása
13. számú melléklet:
A tudományos könyv- és folyóirat-kiadási támogatás felhasználása
14. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia által nyújtott határon túli támogatások 2012. évi alakulása
15. számú melléklet:
Kimutatás az európai uniós és hazai kutatóintézeti pályázatok támogatásáról a 2012. évben
16. számú melléklet:
Kimutatás a 2012. évi felújítási feladatokról
17. számú melléklet:
Az infrastruktúra-fejlesztés 2012. évi támogatása
18. számú melléklet:
A Lendület program alakulása a 2012. évben
19. számú melléklet:
A kutatóhálózat megújításának támogatása a 2012. évben
20. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia vagyonának alakulása
21. számú melléklet:
A Magyar Tudományos Akadémia irányítása alá tartozó köztestületi költségvetési szervek gép-műszer állománya 2012. december 31-én
22. számú melléklet:
Az ingatlanok állományának könyv szerinti értéke 2012. december 31én
23. számú melléklet:
A részesedések állományának könyv szerinti értéke és a részesedések utáni osztalékbevételek alakulása
- 78 -
Közgyűlés
2013. május 7. 9.00, Díszterem 2. napirendi pont, 1. számú melléklet
Fogalommagyarázat Intézet:
akadémiai kutatóintézet és kutatóközpont
Intézmény:
minden akadémiai köztestületi költségvetési szerv, ha az adott megállapítást egységesen kell alkalmazni
Előirányzat: keret, amely a kiadásoknál felső határt, bevételeknél a teljesítendő tervet jelenti Előirányzat-maradvány: a kincstári körbe tartozó költségvetési szerveknél, a fejezeti kezelésű előirányzatoknál, valamint az alapoknál az alaptevékenység módosított kiadási és bevételi előirányzatainak és azok teljesítésének különbözete Vállalkozási maradvány: a kincstári körbe tartozó költségvetési szervek esetében a vállalkozási tevékenység módosított kiadási és bevételi előirányzatainak és azok teljesítésének különbözete Elkülönített vállalkozási maradvány:
a vállalkozási maradványnak az a része, amelyet a költségvetési szerv a tárgyévet követő évben az alaptevékenysége ellátására tervez felhasználni
Tárgyi eszközök korszerűségi (használhatósági) szintje: Tárgyi eszközök nettó (nyilvántartási) értéke × 100 Tárgyi eszköz bekerülési (bruttó) értéke Ez a mutató arra ad választ, hogy a tárgyi eszközök valós értéke (nettó értéke) hány százaléka a bekerülési (bruttó értéknek), azaz ezen eszközök az eredeti vagy felújított állapotukhoz képest mennyire használhatók. Mérlegelemzési mutatók: • Tőkefeszültségi mutató: az idegen és a saját forrás egymáshoz viszonyított arányán keresztül a két forrásfőcsoport megoszlására világít rá • Likviditási mutató: A likviditási mutatók a fizetőképesség megítélésére alkalmasak. A mutatószámok információt nyújtanak arról, hogy a mobil forgóeszközök a rövid lejáratú kötelezettségeknek milyen arányát képesek fedezni. Ezek alapján következtetések vonhatók le a költségvetési szerv likviditási helyzetéről. A mutatók időbeli alakulásának figyelemmel kísérése a fizetőképesség változásának kedvező vagy kedvezőtlen tendenciáit jelzi. • Forgóeszközök lekötöttségi mutatója: a mutatószám értéke kifejezi azon forgóeszközök arányát, amelyek nem vonhatók be azonnal a költségvetési feladatok finanszírozásába. A V4 országok akadémiáinak összehasonlításához (6–9. ábra) felhasznált adatforrások: http://www.czso.cz/csu/2012edicniplan.nsf/engp/960112 http://www.stat.gov.pl/cps/rde/xbcr/gus/SY_statistical_yearbook_of_Poland_2012.pdf http://portal.statistics.sk/showdoc.do?docid=6079 http://www.ksh.hu
- 79 -
