Beregszász a században

Csatáry György Beregszász a 18-19. században B e r e g s z á s z történetét vizsgálva m e g j e g y z e n d ő , hogy múltjának legteljesebb összefoglalása m é g m i n d i g a Lehoczky Tivadar által 1 8 8 l - l 8 8 2 - b e n megjelent Beregvármegye monographiája) A szovjet é r á b a n c s u p á n az Ukrán SZSZK városainak és falvainak története című g y ű j t e m é n y b e n - amit először u k r á n nyelven 1969-ben, majd orosz nyelven 1982-ben adtak k i - jelent meg a város rövid története. A z utóbbi évek várostörténeti kutatásairól el kell m o n ­ dani, hogy B e r e g s z á s z múltjával l e g i n k á b b C s a n á d i György, volt újságszerkesztő (Beregi Hír­ lap) foglalkozik, akinek kötete jelent meg Régi beregszásziak^ és Sorsfordító évek sodrásá­ ban^ c í m m e l . A z első munka életrajzokon alapszik, csupán annyira tartalmaz a városra vonat­ k o z ó adatokat, amennyire az adott életutak b e m u t a t á s á h o z szükség volt, a m á s i k s z e m e l v é ­ nyeket tartalmaz B e r e g s z á s z történetéről. 1

M i az alábbiakban arra vállalkoztunk, hogy a r e n d e l k e z é s ü n k r e álló adatok alapján vázol­ j u k , m i l y e n ö r ö k s z e r z ő d é s e k m e g k ö t é s e ellen tiltakozott B e r e g s z á s z v á r o s t a n á c s a , és hogy az e g y e s ü l e t e k és az ispotály példáján bemutassuk, milyen társadalmi élet folyt B e r e g s z á s z b a n , Bereg v á r m e g y e székhelyén a 19. s z á z a d első felében. B e r e g s z á s z b a n az 1786. évi összeírás szerint 72 római katolikus, 30 g ö r ö g katolikus és 218 r e f o r m á t u s házaspár élt. A n é p s z á m l á l á s i adatok alapján pedig 422 római katolikus, 169 g ö ­ r ö g katolikus és 1098 református lakosa volt a városnak. A z 1803. évi összeírás szerint Bereg­ s z á s z b a n 375 ház volt. Nyolc kivételével m i n d fából vagy v á l y o g b ó l készült. E k k o r a telepü­ lés h a t á r a 7681 holdnyi n ö v é n y t e r m e s z t é s r e kiválóan alkalmas földterületből állt. A városnak kb. 150 gönczi h o r d ó kiváló m i n ő s é g ű bora termett, s z ő l ő m ű v e l é s s e l a l a k o s s á g nemes és nemtelen tagjai egyaránt foglalkoztak. A z ebből s z á r m a z ó j ö v e d e l m e t a k ö v e t k e z ő k é p p osz­ tották el: a református pap 4 forintot, a katolikus lelkész 2, az orosz (görög) pap 1, a reformá.tus tanító 2, a bíró 2, a j e g y z ő 2 h o r d ó bort kapott. Ezen kívül k ö z s z ü k s é g r e öt hordót utaltak ki. 5

1726-ban Beregszászt, mint a m u n k á c s i uradalom tartozékát, gróf S c h ö n b o r n Lothar Fe­ rencnek a d o m á n y o z t á k . Ez a tény teljes e g é s z é b e n m e g h a t á r o z t a a város fejlődését. A Schönbornok g e n e r á c i ó k o n keresztül befolyásuk alatt tartották a várost. Akaratuknak k ü l ö n b ö z ő j o ­ gi e s z k ö z ö k k e l próbáltak érvényt szerezni. A M á r i a Terézia idején rögzített úrbéri kötelezettségek a század v é g é n n é m i k é p p oldódtak, és B e r e g s z á s z a rajta kívüli n é g y uradalmi k ö z s é g g e l ( M u n k á c s , Vári, Bereg és Beregújfalu) folyamatosan perelte a M u n k á c s - S z e n t m i k l ó s i Dominiumot a korábbi állapot megváltoztatá­ sa é r d e k é b e n . Ezeket a f o l y a m o d v á n y o k a t a Helytartótanácshoz is eljuttatták, innen várták a jogorvoslatot i s . A Helytartótanács által B e r e g s z á s z város panaszai ü g y é b e n kirendelt első 6

LEHOCZKY, 3. köt. 88-150. С Е М Е Н Ю К , 1982. 121-134. 3 CSAN ÁDI, 2001. CSAN ÁDI, 2004. LEHOCZKY, 1999. 46. 6 K A L , F. 721. op. 4. od. zb. 8. A beregszászi városi tanács folyamodványa a királyhoz a város ősi előjogainak iga­ zolásáról. 1791. június 1-18.; Uo. op. 4. od. zb. 12. Beregszász városa és Schönborn gróf között létrejött szerző­ déstervezet az úrbéri és örökváltsági szerződés tárgyában. (18. sz. 2. fele.) 1

2

4

5

bizottság 1791. december 3 0 - á n kezdett el m ű k ö d n i . Feladata abban állt, hogy világosan ál­ lást foglaljon Beregszász k é r e l m é r ő l és az úrbérrendezési okiratokban foglalt kötelezettségek­ ről. A székváros jogainak ü g y e a v á r m e g y e i k ö z g y ű l é s e k e n is szerepelt, ahol ide v o n a t k o z ó h a t á r o z a t o k a t is hoztak, t o v á b b á az 1792. április 27-én tartott k ö z g y ű l é s e n is a tanácskozás tárgyát k é p e z t e . A H e l y t a r t ó t a n á c s n a k 1794. november 25-i rendeletei elutasították a folyamo­ d ó B e r e g s z á s z város a b ű n v á d i ü g y e k b e n b í r á s k o d á s és pallosjog m e g e r ő s í t é s e , a kegyúri j o g átruházására és királyi v á r o s s á e m e l é s é r e irányuló kérelmeit. Ugyanakkor a megyei törvény­ széket utasították, hogy járjon k ö z b e a viták eldöntése é r d e k é b e n és a t o v á b b i a k b a n a „kidol­ gozandó bánásmód iránti örökös szerződésre nézve" az új m e g á l l a p o d á s t készítse el. 1

1794. november 25-én - a H e l y t a r t ó t a n á c s rendeletére v á l a s z u l - B e r e g s z á s z k ö z ö n s é g e 1795. m á r c i u s 17-én a 169. s z á m alatt hozott határozatánál fogva az úrbéri szabályozás ügyét illetően egy új küldöttséget nevezett k i . Ennek e r e d m é n y e k é n t 1799. szeptember 2 2 - é n újra­ fogalmazták az úrbéri szerződést. A kinevezett küldöttség v é l e m é n y é t a megyei törvényszék 1799. november 24-én hozott határozatával, t o v á b b á a H e l y t a r t ó t a n á c s n a k 1803. április 26-án kelt rendeletével csekély változtatással ugyan, de h e l y b e n h a g y t á k . A z új s z e r z ő d é s akadály­ talanul életbe is lép, ha nem zavarta volna az említett négy Bereg megyei k ö z s é g k ü l ö n állás­ pontját bizonyos k é r d é s e k b e n . A z öt település között áthidalhatatlan nézetellentétek fogalma­ z ó d t a k meg, amelyek t o v á b b á is a felek k ö l c s ö n ö s vitáinak t á r g y á v á váltak. B e r e g s z á s z város ismételten a javaslatok változtatása végett a küldöttséghez előterjesztést adott be. Erre a Hely­ tartótanács ellenészrevételeket fogalmazott meg, így a küldöttségi tárgyalások is t o v á b b foly­ tak mindaddig, m í g az új rendezési javaslatok ellen t á m a s z t o t t i g é n y e k a Helytartótanács 1810. október 2-án kiadott rendelete alapján el nem enyésztek. E z u t á n új szerződések, új fel­ t é t e l e k j ö t t e k létre. 8

9

A megye által kinevezett küldöttség m u n k á j á t így újból megkezdhette. 1812-ben Bereg­ szász részéről a számos f o l y a m o d v á n y n a k k ö s z ö n h e t ő e n i s m é t megújították mindazon észre­ vételeket, amelyek szerint a pontokba szedett igényeket m e g v á l t o z t a t n i és átalakítani kérte, mire az uradalom is beadta észrevételeit minderre v o n a t k o z ó a n . A z említett bizottságok m ű ­ k ö d é s e , a felterjesztések m e g v i t a t á s a m é g sokáig panaszok sorát szülte. A hosszas ügyvitel visszaélésekre adott lehetőséget, ami ellen szintén tiltakozott a v á r o s . 1 0

A peres ü g y tárgyilagos folytatásához t ö b b adatra volt s z ü k s é g , amit csak sokára tudtak be­ szerezni. Elengedhetetlen lett a városi telkek s z á m á n a k és m i n ő s é g é n e k m e g h a t á r o z á s a céljá­ ból a hiteles összeírás és a m é r n ö k i felvétel. A megyei k ü l d ö t t s é g m u n k á l k o d á s á r ó l szóló

7

8

9

1 0

KÁL, F. 10. op. 1. od. zb. 1350. A Magyar Királyi Helytartótanács iratai a Schönborn uradalom, illetve Bereg­ szász, Munkács, Vári és más falvak jobbágyai közötti úrbéri viszonyok rendezéséről. 1784-1794.; Uo. F. 10. op. 1. od. zb. 1745. Beregszász város kérelme a Schönbornok által elkövetett jogsérelmek miatt. 1792.; Uo. F. 10. op. 1. od. zb. 1746. A Magyar Királyi Helytartótanács iratai Beregszász kiváltságainak helyreállításáról. 1792. A té­ ma érintve: LEHOCZKY, 1999. 108. KÁL, F. 10. op. 1, od. zb. 1806. Dokumentumok Beregszász, Munkács, Vári és más települések kiváltságainak helyreállításáról. 1794-1834.; Uo. op. 1. od. zb. 1828.; Dokumentumok Bereg megye megbízottainak kiküldésé­ ről a Munkács-szentmiklósi uradalomba, a beregszászi lakosok panaszainak kivizsgálása ügyében. 1794.; F. 10. op. 1. od. zb. 1858. Szerződéstervezet a Schönbom uradalom és Beregszász között. 1796. KÁL, F. 10. op. 1. od. zb. 1956. Szerződéstervezet (a csatolt dokumentumokkal) a Schönborn uradalom és Bereg­ szász között. 1799.; Uo. op. 1. od. zb. 1975. a Schönborn uradalom és Beregszász közötti peres ügyek dokumen­ tumai. 1799. Uo. 1806. Dokumentumok Beregszász, Munkács, Vári és más települések kiváltságainak helyreállításáról. 1794—1834.; Uo. op. 1. od. zb. 1149. Beregszászi lakosok panaszai a Schönborn uradalom ellen a törvénytelen t i ­ zedkivetések ellen. 1775-1812.; Egyes dokumentumok felhasználva: LEHOCZKY, 1999.

végjelentést j e g y z ő k ö n y v b e foglalták, a megyei t ö r v é n y s z é k pedig 1814. május 9. hozott ha­ tározatával az ügyet e g y e n k é n t bíróilag iktatta, és a felsőbb e l h a t á r o z á s végett a Helytartóta­ nács elé terjesztette. A küldöttségi és t ö r v é n y s z é k i tárgyalások alatt álló úrbéri r e n d e z é s feltételeinek megterem­ tése az öt k ö z s é g g e l kapcsolatban a király ajánlatainak m e g f e l e l ő e n látszott m e g o l d ó d n i . A Helytartótanács által 1816. november 5-én kiadott rendeletnél fogva az öt k ö z s é g „jövendő bánásmódjai" iránti úrbéri ö r ö k ö s szerződések feltételeit fektették le. A z újonnan m e g á l l a p í ­ tott ö r ö k s z e r z ő d é s a k ö v e t k e z ő 22 pontból állt: „1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22.

Minden polgár fizessen telekadóul 50 dénárt. Fizessen terménytizedet és szőlőkilencedet. Sertéstizenötödöt. A város Szentmihálytól Szentgyörgyig gyakorolja a bormérést. Élvezze a heti és országos vásár jogait. Egyéb minden úri jog az uradalomé legyen. A községi legelő ne korlátoztassék. A bírság 1/3-át az uraság, 2/3-át a város szedje. A városban szabad adásvevés legyen. Esetleg az uraságnak elővételi joga legyen. A városi közönség szilvából, törkölyből szeszt égethessen. A város bírót és tanácsot szabadon választhasson. A tanács polgári pereket végezhessen, nemesek és bűntettesek ügyeitől azonban tartózkodjék. A Luka, Sajgó és Bugyetin erdőket magánjogon bírhassa. Pál- és Paphegytől addig, míg a Nagyligetből való eredetüket beigazolják, a birtokosok szőlő kilencedet adjanak. A hegybírók önállóan működjenek. Idegeneknek a birtokbavételt a város megtagadhatja. Az uraság a városiakat nem büntetheti. Jövevényeknek belső telket a bíró és tanács azontúl is kijelölhet. Ezekre is azután az új szerződés kötelező legyen. A városi számadásokat a község vizsgálja meg s az uraság felülbírálja. Más újításokat ezentúl se a város, se az uraság ne tehessen. " u

A szerződés pontosítása é v t i z e d e k e n keresztül folyt. A z uradalomhoz tartozó öt település (Beregszász, M u n k á c s , V á r i , Bereg és Beregújfalu) a szerződés pontjait évekig nem hagyta j ó ­ vá. A p e r e s k e d é s b e n és e g y e z k e d é s e k b e n telt é v e k után, 1822. december 13-án az uradalom 14 pontban új szerződést ajánlott. Ennek alapjául vette a s z á z a d h ű b é r i viszonyait, k ö v e t e l v é n a következőket: tizedelésen felül telekadóul 1 forint 20 krajcárt h á z a n k é n t ; kilencedet sertés, kecske, j u h és b á r á n y o k után; csirkét, libát, konyhatartásul és r o b o t v á l s á g u l 800 forintot. Er­ ről a város hallani sem akart. M a j d azt javasolta, hogy mivel minden h á z után telekadót szed­ tek, ez az ö s s z e g 333 ház után 283 forint 3 krajcárt tesz, az úri s z o l g á l m á n y o k pedig 117 fo­ rint 24 krajcárt, nevezetesen h á r o m e z e r k ö b ö l g a b o n á n a k a m a g t á r b a való beszállítása

1 1

KÁL, F. 10. op. 1. od. zb. 1149. Beregszászi lakosok panaszai a Schönborn uradalom ellen a törvénytelen tized­ kivetések ellen. 1775-1812.; Lásd Lehoczky Tivadar: Beregszász város községének földesúri és alattvalói viszo­ nya, és annak úrbéri rendezése c. írását. In: LEHOCZKY, 1999. 104.

50 forintot, annak többszöri forgatása 120 n a p s z á m után 20 forintot; h u s z o n k é t uradalmi kály­ h á n a k m á z o l á s a 4 forint 24 krajcárt, h u s z o n ö t szekérnyi j é g h o r d á s 25 forintot, v e t ő m a g kiszál­ lítása és bevetése 8 forintot, termett rozs é s b ú z a betakarítása 6 forintot, az e k k é p p e n össze­ sen 400 forint 27 krajcár értéket váltsa meg a v á r o s , m i által örökre sok kellemetlenségtől megszabadulna. A továbbiakban annak ellenére, hogy ebben a s z e r z ő d é s b e n a feltételek eny­ h ü l t e k , a k ö z s é g e k továbbra is ellenálltak. A város az uradalom, a b i z o t t s á g o k és a törvény­ s z é k által fogalmazott szerződést elfogadni t o v á b b r a sem látta célszerűnek, m i v e l m a g á t j o b ­ b á g y k ö z s é g ü l s e m m i k é p p sem akarta elfogadni. 1823-ban Beregszász és M u n k á c s együttesen fordult panasszal a királyhoz, s z ó v á t é v e az uradalom ö n k é n y e s tetteit, aminek hatására ismét h o s s z a n t a r t ó p e r e s k e d é s következett. A z 1832. é v b e n az uradalom királyi biztos kiküldéséért folyamodott, amelynek alapján a megyei m e g h a g y á s k ö v e t k e z t é b e n b á r ó P e r é n y i Zsigmond, majd K o m l ó s y Lajos és Füzesséry G á b o r e l n ö k s é g e alatt küldöttségek rendeltettek k i B e r e g s z á s z b a . A k ü l d ö t t e k azonban nem igyekeztek m u n k á j u k végzésével. A H e l y t a r t ó t a n á c s n a k 1832. évi j ú n i u s 9-én kelt rendeleté­ b ő l kiderült, hogy m u n k á l k o d á s u k a t m é g el sem kezdték. í g y az ö s s z e k u s z á l ó d o t t p e r e s k e d é s e g é s z e n 1848-ig folytatódott. A z 1848. évi I X . t ö r v é n y c i k k által az ú r b é r és az azt pótló szer­ z ő d é s e k alapján addig gyakorlatban volt szolgálatok, d é z s m a és p é n z b e l i fizetések m e g s z ű n ­ tek. A z uradalomhoz tartozó öt t e l e p ü l é s e z u t á n az eddig felhalmozódott a d ó z á s o k a t és tarto­ z á s o k a t kezdte teljesíteni. E t ö r v é n y c i k k szerint a földesurakat elvesztett telkeikért a földteh e r m e n t e s í t é s i alapból az I - V . osztályzat szerint 300, 350 és 400 forintnyi összeggel k á r p ó ­ tolták. 12

A vásárokról 1816. november 5-én a Helytartótanács rendeletben fogalmazta meg, hogy csak a szombaton megtartott vásárokat ismeri el t ö r v é n y e s n e k . Ennek ellenére Bikkesi K á r o l y alispán utasítása alapján szerdán is tartottak vásárokat. M i v e l itt a szerdai és vasárnapi v á s á r vált h a g y o m á ­ n y o s s á , ezért a v á r o s e két napi vásárjogért folyamodott egyenesen az u r a l k o d ó h o z , amit 1818. j ú n i u s 5-én I . Ferenc királytól meg is kapott. Ez ellen azonban az uradalom tiltakozott, az ez ü g y b e n k i b o n t a k o z ó hosszú p e r e s k e d é s e r e d m é n y e k é n t csak 1824. február 2 0 - á n született d ö n t ő határozat, melynek é r t e l m é b e n a v á s á r o k idejét - szintén az egyik régi gyakorlat szerint - szerdára tették át. A z uradalom a boltok után is szedett földesúri illetéket. A m a g á n b o l t o k és áruhelyek szabad építését erélyesen akadályozta, í g y 1822. j ú l i u s 23-án Cseh Sándor uradalmi számtartó 60 j o b ­ b á g y segítségével leromboltatta a helybéli c s i z m a d i á k által e n g e d é l y nélkül felállított kereskedést. 13

A z 1824. február 20-án kelt királyi szabadalom alapján a város j o g o t nyert április 6-án, m á ­ jus 7-én, j ú n i u s 13-án, augusztus 2 4 - é n , november 2-án és december 10-én, illetőleg virágva­ s á r n a p előtt, Gergely, Antal, Bertalan, Mindszent és Luca hetében m i n d i g s z e r d á n és csütör­ t ö k ö n országos vásárokat tartani. A k é s ő b b i e k b e n ezek a j o g o k t o v á b b b ő v ü l t e k . É r d e k e s tény, hogy a b e r e g s z á s z i a k és beneiek k ö t ö t t e k egy olyan e g y e z m é n y t , hogy a k é t település lakosai m i n d a benei, m i n d a beregszászi v á m o n díj nélkül járhassanak, a k e r e s k e d ő k , ha teherrel

1 2

1 3

KÁL, F. 721. op. 4. od. zb. 111. Dokumentumok a Beregszászi Városi Tanács és a Schönborn domínium közötti földtulajdonvitákról, pénzügyi igényekről és kocsmáltatásról, 1842-1847.; Uo. op. 4. od. zb. 120. A munkácsi úri­ szék ítélete Beregszász és Schönborn gróf közötti úrbérrendezési ügyekben. 1843. V I I . 3. Lásd Lehoczky Tivadar: A kereskedés Beregszászon című írását. In: LEHOCZKY, 1999. 84-85.

é r k e z n e k meg, akkor fizessenek ugyan, de ha gyalog vagy lovon mennek, nem; t o v á b b á a la­ kosokat pecsétes i g a z o l v á n n y a l lássák el. A városi ispotályról A város j ó l é t é n e k é s szervezettségének egyik mutatója az egészségügyi i n t é z m é n y j ó t é k o n y t á m o g a t á s a , ami ebben az időszakban a beregszászi ispotály működtetését jelentette. T e r m é ­ szetesen mint a v á r o s b a n minden, az ispotály is a S c h ö n b o r n o k v é d n ö k s é g é v e l és anyagi tá­ m o g a t á s á v a l m ű k ö d h e t e t t . Történetében ugyan voltak é v e k , amikor a g y ó g y i n t é z e t a k i n c s t á r k e z e l é s é b e ment át, ekkor általában a kezelés s z í n v o n a l a hanyatlott, mivel azt idegen b é r l ő k ­ re bízták. A bérleti h a s z n á l a t o k alatt az ispotály s z í n v o n a l a v a l ó b a n süllyedni kezdett, és a be­ folyt j ö v e d e l e m rendszerint elkallódott. 1790 után az uradalom ellenőrizte az ispotály ü g y e i t , és arra a k ö v e t k e z t e t é s r e jutott, hogy „ az előbbi evekben a parochusok kezelése alatt az ispo­ tály vagyona mostohán gondoztatott, s éveken át nem adtak be számadást. " Gondnokok hiá­ n y á b a n a p l é b á n o s o k maguk vitték az intézet ügyeit. E s z o m o r ú állapotot az uradalom 1811. j ú n i u s h ó 2 0 - á n tárta fel a p ü s p ö k h ö z terjesztett iratában, k é r v é n annak erélyes közbejárását. Ennek folytán a Helytartótanács 1814. j a n u á r 14-én az 1778-1797. é v e k között elkészült s z á m a d á s o k a t b e k ü l d t e a grófi i g a z g a t ó s á g h o z , azzal a megjegyzéssel, hogy ezen iratok sze­ rint a töke 4105 forint 51 krajcár, s hogy az 1798-1813-ig terjedő h i á n y z ó s z á m a d á s o k a t a g r ó f állíttassa össze, a t o v á b b i a k b a n pedig vizsgáltassa meg, é s ezentúl minden é v b e n a költ­ ségvetést terjesztesse fel. A s z á m a d á s o k b ó l kiderült, hogy az 1789-ben elhunyt Jandrisics Já­ nos p l é b á n o s után szintén 409 forint 49 krajcárnyi h i á n y mutatkozott; ennek k ö v e t k e z t é b e n ö c c s e Jandrisics J á n o s ottani b o d n á r mester és volt k u r á t o r - k i mint ilyen, n é g y évről s z á m ­ adást szintén nem tett - 1815. május 9-én Verzár Gergely szentszéki ü l n ö k s kiküldött b í r ó , D ö b r e n t e i Imre uradalmi tiszt és óvári S z ő k e J ó z s e f e s k ü d t előtt kötelezvényt állított k i ma­ gától aziránt, hogy a h i á n y t egy é v alatt ő fogja az i s p o t á l y n a k m e g f i z e t n i . 14

1809. augusztus 2 2 - é n Kocsis G y ö r g y m u n k á c s i lakos ö z v e g y e nyújtott be kérvényt g r ó f S c h ö n b o r n Ferenc F ü l ö p h ö z , melyben kéri, hogy mint 80 é v e s m u n k a k é p t e l e n aggot, k i nyolc évig dolgozott férjével a téglavetőn, v e g y é k be a b e r e g s z á s z i ispotályba. A z t a választ kapta, hogy ü r e s e d é s esetén be fog vétetni. A z uradalmi i g a z g a t ó s á g t á m o g a t v a az ispotályt, 1810. augusztus 27-én k ü l ö n szabályzatot dolgozott k i a gondnok részére: A 18 p o n t b ó l álló r e n d e l k e z é s szerint a gondnok a bevett k o l ­ dusok felett éber felügyeletet gyakoroljon, vigyázzon, hogy rendesen járjanak templomba, ott i m á d k o z z a n a k , és hogy a h á z helyiségeit tisztán tartsák. E z e n k í v ü l a feladatai k ö z é tartozott, hogy éjjelre az ajtót bezárja, az újvárosi telkesektől a bért és cenzust pontosan behajtsa; a Sze­ gi malmot gondoztassa és ú g y v i g y á z z o n rá, „ mint a szeme fényére ", hogy a m o l n á r az ispo­ t á l y n a k j á r ó részt h í v e n adja k i , s a p l é b á n o s is a maga felét beszedje és n y u g t á z z a ; a szőlő ter­ m é s é t kellően értékesítse, s vegye s z á m a d á s b a a tőke kamatait is. A malom j ö v e d e l m é b ő l m i n ­ den h ó n a p b a n két v é k a lisztet őröltessen a koldusok s z á m á r a , a többit pedig adja el a provisor tudtával adja el, s a p é n z b ő l fát és fehér ruhát vegyen az ispotálybeliek részére. É v e n k é n t a s z á m a d á s t adja be az uradalmi igazgatósághoz, és nélküle a v á r o s egy koldust se vegyen fel. A m a l o m körüli j a v í t á s o k r ó l tegyen előleges jelentést j ó v á h a g y á s végett. Fizetéseként m e g á l ­ lapítottak é v e n k é n t száz forintot oly m e g e g y e z é s s e l , hogy az a szaporodó j ö v e d e l e m h e z k é ­ pest emelkedni fog.

1 4

Lásd Lehoczky Tivadar: A beregszászi ispotály című írását. In: LEHOCZKY, 1999. 81-82.

A z 1816-os egyházlátogatási j e g y z ő k ö n y v b e n az ispotályról megemlítették, hogy javait a reformátusok azelőtt elfoglalták és sokáig bírták, s j ö v e d e l m e i b ő l saját tanítóikat és papjaikat díjazták. A j e g y z ő k ö n y v b ő l megtudjuk, hogy egykor az egyik Szegi malom és az Újváros fe­ le tartozott a parochushoz, 1816-ban pedig az e g é s z Ú j v á r o s és a fél malom. E k k o r a lelkész a m a l o m j ö v e d e l e m felét tehermentesen h a s z n á l t a , de fenntartásához nem j á r u l t h o z z á , így ezek a terhek is az ispotályt terhelik. T o v á b b á azt olvashatjuk, hogy a lelkész illetéktelenül fu­ rakodott be ezen birtokba, aki k ü l ö n b e n 18 teleknek földesura és h a s z o n é l v e z ő j e volt. A fel­ j e g y z é s b ő l k i d e r ü l , hogy a lelkész saját maga é s nem az ispotály boldogulását kereste. A z ü g y ­ b ő l p e r e s k e d é s kezdődött. Ennek folytán az 1821. é v b e n gróf S c h ö n b o r n Ferenc F ü l ö p h o s s z ú előterjesztést írt a n á d o r h o z é s a H e l y t a r t ó t a n á c s h o z , részletezve a viszálykodást, amely k ö z ­ te mint k e g y ú r é s a beregszászi parochus, n é v szerint Illrcha J á n o s közt az ispotály k e z e l é s é ­ ből adódott. Procopius G y ö r g y ü g y n ö k k ö z b e n j á r á s á r a a Helytartótanács o k t ó b e r 4 - é n az ö s s z e s iratot áttette Bereg v á r m e g y é h e z , amelynek a j o g h a t ó s á g a alá az ispotály ü g y e i is tar­ toztak. V é g ü l az ispotályt t o v á b b r a is a lelkész kezelte, és hogy a j ö v e d e l m é t szaporítsa, 1841-ben Ekker Ferenc parochus az i s p o t á l y h á z b a n egy boltot rendezett be, melyet azonban az uradalom földesúri j o g á n á l fogva sokáig nem akart e n g e d é l y e z n i . A z engedélyeztetés csak 1848 után r e n d e z ő d ö t t . A z e g é s z s é g ü g y fejlődéséhez k a p c s o l ó d i k a gyógyszerellátás is, amelynek első m e g n y i l v á ­ nulásai é p p ebben a korban m u t a t h a t ó k k i B e r e g s z á s z b a n . Itt 1813-ban szervezik meg az első gyógyszertárat. Ez L i p ó c z y G y ö r g y n e v é h e z fűződik, aki egy M á r a m a r o s s z i g e t e n m e g v á s á r o l t g y ó g y s z e r t á r a t hozott teljes felszereléssel B e r e g s z á s z b a . B á r ugyan h á r o m é v u t á n ő is tönk­ re ment, és el kellett adnia a patikát, de ettől függetlenül a g y ó g y s z e r t á r megmaradt a város­ ban. 1816-ban Tajnel Teofil kapott e n g e d é l y t új g y ó g y s z e r t á r felállítására. A v á r m e g y e a g y ó g y s z e r t á r a t telek kiutalásával és az erre megtervezett épület felépítésével t á m o g a t t a . Tajnel 1841-ben eladta a gyógyszertárat R o y k ó S á m u e l tiszaújlaki g y ó g y s z e r é s z n e k , aki fiókintéz­ m é n y k é n t m ű k ö d t e t t e 1847. április l - i g . E z u t á n a gyógyszerárusítást Buzáth Simon és Kaje­ tan testvérek v e t t é k meg. A z 183l-es kolerajárvány idején 1831. j ú n i u s 2 - á n B e r e g s z á s z b a n megalakult az ún. „vész bizottmány", amelynek tagja volt többek k ö z ö t t L ó n y a i János első alispán, D e r c s é n y i János királyi t a n á c s o s , Bornemissza János, Freyseysen D á n i e l uradalmi tisztfőnökök, D ö b r e n t e y Imre uradalmi e l ő a d ó és táblabíró, valamint k ü l ö n b ö z ő tisztséget viselő e g y h á z i s z e m é l y e k . 15

Egyesületek A v á r o s b a n 1848 előtt alakult meg az ú n . Beregmegyei O l v a s ó Egyesület. A z egyesület ber­ keiben 1841. m á r c i u s 5-én alakult meg a Bereg megyei K a s z i n ó az 1835-től m á s o d a l i s p á n i tisztet betöltő E ö t v ö s T a m á s indítványára. A z első j e g y z ő k ö n y v a Kaszinót m é g n e v é n neve­ zi, a k é s ő b b i e k b e n Beregi o l v a s ó E g y e s ü l e t k é n t említi. Első helye az Oroszlán szálló emeleti s a r o k s z o b á j á b a n és a mellette lévő h e l y i s é g b e n volt. A z alapszabályban a „casino egyesület" célját a k ö v e t k e z ő k é p p e n határozták meg: „A Casino díszesebb társalkodásra szánt egyesület s tagja csak az lehet, ki nemes magaviseletéről ismeretes, ha illendő ruházatban jelenik meg s a többi tagokkal egyformán minden rendszabálynak magát aláveti." A nemesi s z á r m a z á s nem volt feltétele a taggá válásnak. A k a s z i n ó fő célja az olvasás, ami ekkor a m ű v e l ő d é s t j e ­ lentette, ezzel egyidejűleg a müveit v i s e l k e d é s terjesztését is szolgálta. A z a l a p s z a b á l y b a n benne volt, hogy p l . kutyával és feltett kalappal a kaszinó helyiségeibe b e l é p n i tilos. A z 1 5

LEHOCZKY, 1881-1882. 2. köt. 168-170.

igazgatósági tagok a k ö v e t k e z ő s z e m é l y e k voltak: Polchy G á s p á r városi t a n á c s n o k (alelnök) Hajdú Ferenc, Ilosvay M e n y h é r t volt főszolgabíró és K o m l ó s y Károly, a megye főjegyzője. J e g y z ő : Szintay János, megyei tiszti főügyész, p é n z t á r n o k : Tajnel Teofil g y ó g y s z e r é s z . Rend­ fenntartó S z t a n k ó Antal. A z első k ö z g y ű l é s e n k i m o n d t á k , hogy a tagoknak e g y m á s t ö n ö z n i ü k kell, aki m á s k é n t szó­ lította meg társait, az 2 e z ü s t forint bírságot fizetett. A z 1846. é v i közgyűlési j e g y z ő k ö n y v b e n „pangásféle állapotról" írnak. K é s ő b b azonban i s m é t m e g é l é n k ü l t az élet a kaszinóban. T á n c v i g a l m a k r ó l és kártyajátékokról, a k ö n y v t á r m ű ­ k ö d é s é r ő l is b e s z á m o l n a k a j e g y z ő k ö n y v e k . A tagok s z á m a 80-90 fő volt, de m i n t az egyik j e g y z ő k ö n y v b e n olvashatjuk, eléggé el nem ítélhető m ó d o n a tagdíjakat rendesen nem fizet­ ték, így az egyesület bajba került, nem tudott hírlapokra előfizetni. Ekkor t o m b o l á t rendeztek, a bevételből kifizették az a d ó s s á g o t és újra m e g r e n d e l t é k a hírlapokat. 1841-ben lovakról és m á s g a z d a s á g i kérdésekről szóló k ö n y v e k e t vásároltak, majd m e g v e t t é k a „Közhasznú isme­ retek tárát" és a Szemere Bertalan „ Utazás külföldön " c í m ű m ü v é t . A z 1850-es é v e k b e n Kos­ suth, S z é c h e n y i , Kölcsey, Szigligeti, Shakespeare m ű v e i t és Nagy Ignác „Színműtárát" is beszerezték. 16

17

A várostörténet részleteinek felkutatása alapos levéltári m u n k á t igényel, melyhez Bereg­ szászban e g y e l ő r e nincsenek meg a korszerű feltételek.

Felhasznált források KAL F. 10. F. 721.

Kárpátaljai Állami Levéltár Bereg vármegye főispánjának iratai Beregszász város főbírájának (polgármesterének) iratai Felhasznált irodalom

BENDA, 2003.

Dr. Benda Mária: Egyesületi és társadalmi élet Bereg megyében. Beregszász, 2003. CSANÁDI, 2001. Csanádi György: Régi beregszásziak. Beregszász, 2001. CSANÁDI, 2004. Csanádi György: Sorfordító évek sodrásában (Fejezetek Beregvidék törté­ nelmi múltjából). Ungvár, 2004. СЕМЕНЮК, 1982. История городов и сел Украинской ССР. Закарпатская область, ред: Се­ менюк Н. Н. Киев, 1982. LEHOCZKY, 1881­1882. Lehoczky Tivadar: Beregvármegye monographiája. 1­3. köt. Ungvár, 1881­1882. LEHOCZKY, 1907. Lehoczky Tivadar: Munkács város új monográfiája. Munkács, 1907. LEHOCZKY, 1999. Lehoczky Tivadar: Adalékok Beregszász történetéhez. Szerk. Kobály József. Ungvár, 1999.

16 Uo. 122­124.; BENDA, 2003. 19. CSANÁDI, 2004. 40. 1 7