Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium (9090 Pannonhalma, Várkerület 1.) OM száma: 030697
Pedagógiai Programja
2009.
LEGITIMÁCIÓS LAP 1. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium szülői nevében és képviseletében Hunyady István szülő az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, 2009. március 16. ……………….. szülői képviselő 2. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium diákjai nevében és képviseletében Verdes Tamás tanuló és egyben kollégiumi diák az intézmény Pedagógiai Programját megismertem, az abban kitűzött célokat és feladatokat áttekintettem, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, 2009. március 16. ……………………… diák képviselő 3. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium egészségnevelési programját megismertem, az abban foglalt egészségfejlesztési elképzeléseket jónak találom, véleményezési jogommal élhettem. Pannonhalma, 2009. március 16. ………………………… iskola-egészségügyi szolgálat vezetője 4. A 2009. szeptember 1-jétől érvényes Pedagógiai Program Záró rendelkezések pontja értelmében, a tantestület a 2009. március 16. értekezletén ülésén 100 %-os igen szavazattal a többcélú intézmény PP-ját elfogadta. Határozat száma: …/2009. Pannonhalma, 2009. március 16. ……………………… nevelőtestület képviseletében
…………………………….. nevelőtestület képviseletében
5. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Pedagógiai Programjának kiegészítését a 2009/2010. tanévtől bekövetkező változásokkal a Pannonhalmi Főapátság Iskolai Főhatósága javaslatára a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága képviseletében jóváhagyom. Határozat száma: …/2009. Pannonhalma, 2009. május 10. ……………………………………… Dr. Várszegi Asztrik OSB pannonhalmi főapát Magyar Bencés Kongregáció prézese
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA ...................................................................................... 7 1.1 Az iskola arculata.......................................................................................................................... 7 1.2 Az iskola tanulói közössége.......................................................................................................... 7 1.3 Képzési – nevelési ajánlatunk helyszínei.................................................................................... 10 1.4. Képzési rendszerünk .................................................................................................................. 11 1.5 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere ....................................................................................... 12 1.6 Az intézmény küldetésnyilatkozata ............................................................................................ 14 1.7 A pedagógiai program törvényi háttere....................................................................................... 17 1.8 Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat................................................. 18
1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai ...... 20 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei....................................................... 20 1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja................................................................................ 23 1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai.......................................................................... 24 1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai .......................................................... 25
2. A személyiségfejlesztés programja ...................................................................................... 25 2.1 A személyiségfejlesztés általános feladatai ................................................................................ 25
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok .................................................................... 28 3.1 Alapelveink ................................................................................................................................. 28 3. 2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink ....................................................................... 28 3. 3 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái ................................................................... 31
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység ........... 31 4.1 Iskolánk feladata: ........................................................................................................................ 32 4. 2 A fejlesztés színterei és formái .................................................................................................. 33
5. A tehetség, a képességkibontakoztatást segítő tevékenységek............................................ 34 5.1 Tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik ..................................... 34 5. 2 A tehetség felismerésének formái: ............................................................................................. 35 5. 3 Tanulmányi versenyek ............................................................................................................... 35
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok .................................................. 36 6. 1 A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban ....................................................... 36 6. 2 Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai:............................................................. 38 6. 3 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe ............................................................................ 39
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program............................... 39 7. 1 Segítő törekvésünket a következő keretek között valósítjuk meg: ............................................ 40 7.2 Az alulteljesítő tanulók felzárkóztatása: ..................................................................................... 40 7.3 A lassú tanulók felzárkóztatása:.................................................................................................. 41
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................................... 41 9. Egészségnevelési program................................................................................................... 42 9. 1. Alapelve, célja: ......................................................................................................................... 42 9. 2 Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek: ......................................... 42 9. 3 Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: .................................................................................... 43 9. 4 Az iskolai egészségnevelés területei: ......................................................................................... 44 9. 5 Az iskolai egészségnevelés színterei:......................................................................................... 44 9. 6. Szakképzés területén:................................................................................................................ 45 9. 7 Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink:............................... 46 9. 8 Középtávú céljaink:.................................................................................................................... 46 9. 9 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: ................................................................... 46 9. 10 Mindennapi testmozgás, testedzés ........................................................................................... 46
10. Környezeti nevelési program ............................................................................................. 48 10. 1 Helyzetkép, adottságok ............................................................................................................ 48 10. 2 Jövőkép – alapelvek és célok ................................................................................................... 50
10. 3 Konkrét célok és feladatok:...................................................................................................... 51 10. 4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek ...................................................................................... 51 10. 5 Tanórán kívüli programok ....................................................................................................... 54
11. Fogyasztóvédelmi program ............................................................................................... 56 12. Kábítószer ellenes program ............................................................................................... 58 12. 1. Az alaphelyzet......................................................................................................................... 58 12. 2. Általános cél............................................................................................................................ 58 12. 3. Fő célok................................................................................................................................... 58 12. 4. Helyzetfelmérés és elemzés .................................................................................................... 59 Tevékenységi területei ...................................................................................................................... 60 Mi a célunk?...................................................................................................................................... 60
13. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program...................................................... 61 13. 1. A bűnmegelőzés módszerei: ................................................................................................... 61 13. 2. Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: .................................................................. 62
14. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei ........................................................................... 62 15. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek ............................. 63 16. Közlekedésre nevelés ......................................................................................................... 64 17. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése..................................................... 65 18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a PP 5. számú mellékletében) ...................................................... 66 19. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei................................................................................................................................ 67 19. 1. Iskolahasználók az iskolai közéletben .................................................................................... 67 19. 2. Mások részvétele az iskolai életben ........................................................................................ 74 19. 3. A szülő, a tanuló , a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ................ 74
20. Tanórán kívüli foglalkozások ........................................................................................... 75 Szakkör ............................................................................................................................................. 75 Differenciált képességfejlesztés ........................................................................................................ 75 Önköltséges tanfolyam...................................................................................................................... 75
21. Esélyegyenlőségi program................................................................................................. 76 1. Iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények......................................................... 77 1. 1. Az iskola képzési szerkezete..................................................................................................... 77 Szakképzés, szakmai oktatás............................................................................................................. 79 1. 2. Közismereti évfolyamok tanterve ............................................................................................. 80 Székhelyen:”A”................................................................................................................................. 82 A nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam tanterve......................................................................... 83 Belépő, záró állapotfelmérés........................................................................................................... 100 A 10 hónapos felzárkóztató oktatás közismereti oktatásprogramja ................................................ 101 A szakmai alapozás......................................................................................................................... 101 A műveltségi területek százalékos arányai ..................................................................................... 107
1. 3. A szakképzési évfolyamok tanterve (szakmai programok)........................................... 113 1. 3. 2. Szakközépiskolai szakmai programok ................................................................................ 144 Gyógypedagógiai asszisztens.......................................................................................................... 183
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét ........................................................................................................................ 241 2. 1. Tankönyvekre vonatkozóan: ................................................................................................... 241 2. 2. Taneszközökre vonatkozóan:.................................................................................................. 242 2. 3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe:................... 242 2. 4. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása ................................................................ 243
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.............................................................. 243 3. 1. Általános középfokú oktatás: .................................................................................................. 243
3. 2. Szakmai középfokú oktatás:.................................................................................................... 243 3. 3. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: ............................................................................... 244 3. 4. Osztályozó vizsga: .................................................................................................................. 244 3. 5. Javítóvizsgák........................................................................................................................... 245 3. 6. Jelentkezés szakképzési évfolyamra ....................................................................................... 245 3. 7. Tanulói jogviszony.................................................................................................................. 245 3. 8. A tanuló kötelességének teljesítése a gimnáziumban és a szakképző iskolában .................... 247 3. 9. Átjárhatóság ............................................................................................................................ 247
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. ......................................................................................................... 248 4. 1. Az iskola követelményrendszere: ........................................................................................... 248 4. 2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: .................................................................................. 248 4. 3. Az értékelés............................................................................................................................. 249 4. 4. Az ellenőrzés........................................................................................................................... 250 4. 5. Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe:....................................................................... 250 4. 6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái.............................................................................................................................................. 253 4. 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya.................................................................................................................... 257 4. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai ............................................................................................................................................ 259 4. 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez .................................................................................................................................. 260
5. A középszintű érettségi vizsga témakörei.......................................................................... 261 6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek ...................................... 261 6. 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja.................................................... 261 6. 2. A testnevelő tanár által végzendő feladatok............................................................................ 261 6. 3. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez............................. 262 6. 4. Az adatok nyilvántartása......................................................................................................... 262
1. Bevezető ............................................................................................................................. 263 2. A kollégium alapfeladataként jelentkezik az SNI-s tanulók felzárkóztatásáról és fejlesztéséről való gondoskodás............................................................................................. 264 Fogalomtár: ........................................................................................................................... 264 A szakvéleményekben leggyakrabban előforduló diagnosztikus kategóriák meghatározása, általunk is tapasztalt megnyilvánulásai:........................................................................................................ 264 2. 1. Nevelési kérdések .................................................................................................................. 265 2. 2. Tanulássegítő tevékenység az SNI-s tanulókhoz .................................................................... 266
3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései ..................................................................... 270 3. 1. Nevelési céljaink:.................................................................................................................... 270 3. 2. A kollégium nevelési alapelvei ............................................................................................... 270 3. 3. A kollégiumi nevelés feladata................................................................................................. 271 3. 4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés......................................................................... 274 3. 5. Vallási nevelés ........................................................................................................................ 277
4. A kollégium működése ...................................................................................................... 277 4. 1. Személyi feltételek, elvárások................................................................................................. 277 4. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban ........................................................ 278 4. 3. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei ......................... 278 4. 4. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: ..................................................... 280
Tanulást segítő foglalkozások ............................................................................................... 281 4. 5. Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése......... 284 4. 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ....................................................................................... 285
4. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. ................................................................................................... 285 4. 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek................................................ 286 4. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve....................................................... 287 4. 10. A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái ................................ 289 Iskola és kollégium ......................................................................................................................... 289 4. 11. A kollégiumi nevelés eredményessége ................................................................................. 290
5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (az 5. számú mellékletben)...................................................................................... 292 6. A kollégiumi foglalkozások keretterve.............................................................................. 292 Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság ......................................................................................... 303
1. Bevezető ............................................................................................................................. 306 2. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó nevelési és fejlesztési programja.............................................................................. 307 2. 1. Az iskola és a kollégium nevelési elvei .................................................................................. 307 2. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése .............................................................. 307 2. 3. A sérült tanulók egyéni fejlesztését, értékelését a következő módon és felosztásban végezzük: ........................................................................................................................................................ 310 Énkép, önismeret............................................................................................................................. 318 Információs és kommunikációs kultúra .......................................................................................... 318 Hon- és népismeret ......................................................................................................................... 318 Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra .................................................................................. 318 Környezeti nevelés.......................................................................................................................... 318 Tanulás............................................................................................................................................ 318 Testi és lelki egészség ..................................................................................................................... 318 Felkészülés a felnőtt élet szerepeire................................................................................................ 319
A Pedagógiai program érvényessége és felülvizsgálata ....................................................... 330 A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke ................... 419
VII. A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI..................... 429 1. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban ............................................................ 429 2. A kollégiumi élet megszervezése................................................................................................ 429 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete ......................................................................................... 429 3.1. Tanulást segítő foglalkozások.............................................................................................. 429 3.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások............................................................. 430 3.3. Szabadidős foglalkozások.................................................................................................... 430 3.4. Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése ........................................................... 430 4. Rehabilitációs pedagógiai program............................................................................................. 432 4.1 A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése ............................................................ 432 4.2 Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: ...................................................... 432 4.3 A habilitáció általános célja:................................................................................................. 433 4.4 A habilitáció fő területei: ...................................................................................................... 433 4.5 A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje. ........... 433
I. BEVEZETŐ
1. AZ INTÉZMÉNY BEMUTATÁSA 1.1 Az iskola arculata
A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium több mint 60 éves múltra tekint vissza. Az iskola múltja, tanárai és diákjai által elért eredmények arra köteleznek bennünket, hogy egyrészt őrizzük az elődök által alkotott és képviselt értékeket, másrészt olyan korszerű, megújuló iskolát működtessünk, amely a régi színvonalon felel meg az új kihívásoknak, elvárásoknak. Magyarországon eddig a Bencés Rend elsősorban gimnáziumi oktatással foglalkozott és az egyházi iskolák között is arányaiban igen kevés, amelyik a szakképzésen keresztül szeretne a fiatalsághoz utat találni. Iskolánk azt a célt tűzte maga elé, hogy a 14-18 éves, továbbá a 18 éven felüli, valamint a felnőtt korosztály számára vonzó módon nyújtja a szakmatanulás lehetőségét, miközben erkölcsös életvitelre, egymás megbecsülésére, szeretetére, megbízhatóságra neveli a fiatalokat, illetve a felnőtteket. Értelmes életcélt szeretnénk nyújtani számukra, egy szakma szeretetét és tudását, mely elkísérheti őket egész életükön át. Biztosítani szeretnénk számukra a színvonalas szakmai képzés segítségével, hogy iskolánkból kikerülve könnyen munkához jussanak. A becsületes, megbízható, magas szakmai tudással rendelkező szakember örök érték. Ezért fontos a Rend vezetőinek az a kezdeményezése, és támogatása, melynek értelmében iskolánkat új telephelyekkel, tagintézményekkel, új tevékenységekkel bővíthetjük, igazán országos méretűvé fejlesztve intézményünket. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fenntartója a Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátság (továbbiakban: Pannonhalmi Főapátság), beiskolázási körzete országos. Az iskola alaptevékenységét az alábbiak szerint rögzítjük: - „a művelődés céljait és az ifjúság jellemének alakítását akarja megvalósítani”, - „kiemelt értéknek tekintjük azt a tudást és azokat a viselkedésbeli jellemzőket, amelyek a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdasági világában való eredményes szerepvállaláshoz kapcsolódnak”, - „a művelődés nemes, emberi eleméhez hozzá akarja adni az isteni kinyilatkoztatás és a keresztény élet többletét is”
1.2 Az iskola tanulói közössége A tanulók és családjaik A Bencés Gimnázium Szakképző Iskola és Kollégium országos beiskolázású iskola, s ez egyszerre jelent sajátos problémákat és sajátos lehetőségeket mind a nevelésben, mind az oktatásban. Ami a jelentkezők földrajzi megoszlását illeti, a következő mondható: az utóbbi években mintha - a helyi egyházi iskolák nyújtotta lehetőséget kihasználva - egy kicsit visszaesett volna a nagyon távolról érkezők aránya, illetve a budapesti jelentkezők száma. Ugyanakkor eléggé egyenletesen érkeznek tehetséges fiatalok azokról a volt iparvidékekről (Dunaújváros, Ózd, Tatabánya), ahonnan a rendszerváltás előtti években szinte csak elvétve akadt egy-egy
jelentkező. Már szinte több évtizedes múltra tekint vissza, hogy szívesen választják iskolánkat a (többségükben nyírségi) görögkatolikus családok. Gyermekeik számára igyekszünk biztosítani, hogy ünnepeiket (és lehetőleg a vasárnapi liturgiát is) rendszeresen saját rítusukban ünnepelhessék. Iskolánk nem magánkezdeményezés, hanem - az egyházi küldetés, erejében természeténél fogva - közoktatási feladatot látunk el, oly módon, hogy nem csak magunkhoz hívjuk a diákokat, mint ahogy ezt eddig tettük, hanem tanáraink közvetítésével helyi szinten kívánunk országosan „missziós” feladatot ellátni. Közszolgálatot látunk el, s bár világosan és határozottan a katolikus hit távlatai szerint tevékenykedünk, még sincs csupán iskolánk kizárólag katolikusoknak fenntartva, hanem nyitva áll mindazok számára, akik értékelik és elfogadják nevelésünk célkitűzéseit. Az iskolai tevékenysége igazi egyházi szolgálat, amelyben harmonikusan ötvöződik a hit, a kultúra és az élet. Újból és újból meg kell erősítenünk azt a tényt, hogy ez az egyházi jelleg nem csupán egyik járulékos eleme a katolikus iskolának, hanem sajátos megkülönböztető minősége, amely minden pillanatban alakítja a nevelő tevékenységét, sőt azonosságának alapja és küldetésének lényege. A nevelőtestület minden tagjának törekednie kell arra, hogy ezt a távlatot erősítse. Diákjaink családi háttere annak ellenére nagyon heterogén, hogy a felvételinél meghatározó szempontként szerepel az az igény, hogy lehetőleg a rendezett családi körülmények közül és a keresztény szemléletű családokból érkező jelentkezőket részesítsük előnyben. Olykor mégis az iskolai évek alatt derül ki egy-egy családról, annyira súlyos feszültségeket hordoz, hogy a szülők úgy érzik, nincs más út, mint a válás. Gyakran a gyerektől többet hallunk, tudunk a család belső konfliktusairól, mint maguktól a szülőktől. Tapasztalataink szerint nagy terhet jelent egy kamasznak, ha valamelyik (esetleg külföldön élő) szülővel egyáltalán nincs kapcsolata. Ugyanakkor annak is tanúi lehetünk, hogy vannak olyan családok, ahol, bár a szülők nem élnek együtt, a gyerekkel való kapcsolatukban mégis új lehetőséget jelent, hogy a bentlakásos iskola "semleges" közegében egymástól függetlenül is látogathatják. Tanulóink közel egyharmadának édesapja vagy idősebb testvére is bencés gimnáziumba járt. A tanulók neveltségi szintje, a tanulóknak az iskolával szembeni elvárásai Beiskolázott tanulóink neveltségi szintje – más iskolákéhoz hasonlóan, de azokénál kisebb mértékben – romló tendenciát mutat. Tapasztalataink szerint a hozzánk érkező diákok egyre nagyobb hányadából hiányzik, illetve a megszokottnál kisebb mértékben van jelen a sokirányú érdeklődés, a szellemi „kíváncsiság”, a szükséges mértékű akaraterő, a tapasztalat és a tudás elvárható szintű tisztelete, a tolerancia, a kapcsolatteremtő készség és igény, a társasági érintkezés szabályainak ismerete és betartásának igénye. Ugyanakkor nőtt a gyerekek érdekérvényesítésre vonatkozó igénye, és változtak az iskolával, a tanárokkal és az egymással szembeni elvárásaik. A tapasztalt hiányosságok és változások nagy része „kortünet”, más részeinek mélyebb társadalmi eredetű gyökerei vannak. Az iskolaválasztás motivációja A pályaválasztást a gimnáziumi tanulmányok kezdetén elsősorban a szülői ház, a szülők ambíciója, másodsorban a kortárs csoportok hatása motiválja. A családok egy részénél erőteljesen jelentkezik a keresztény nevelés motivációja is. A 6 és 8 osztályos gimnáziumok elterjedésével, az általános iskolák utolsó évfolyamainak elnéptelenedésével együtt jár a gyermekeik jövőjéről felelősséggel gondoskodó szülők felfokozott, - sokszor a gyengébb képességű gye-
rekek valós érdekét is figyelmen kívül hagyó igénye, - hogy gyermeküket egy „jó és erős” középiskolába minél fiatalabb életkorban elhelyezzék, ezzel látva biztosítva a gyermek jövőjét. Az érettségizőknél a pályaválasztáskor többnyire első helyre kerül az iskolában az egyes tárgyakból elért eredményekből következő reális lehetőség. Ha ennek alapján több pálya is szóba jöhet, akkor előnyt élvez a jobb anyagi lehetőségekkel bíztató pálya, és második helyre kerül a személyes boldogság és kiegyensúlyozottság motívuma. Csak ezután következik a szűkebb és tágabb környezet hatása. Jelenleg a gimnáziumunkba jelentkező tanulók pályaválasztási szándéka alapján az orvos, a közgazdász, a jogász, a mérnöki, a pedagógus, illetve a kutató pályák (vegyész, biológus, matematikus, fizikus) a legjellemzőbb választás. A művészettel összefüggő pályaválasztási igényt kívánjuk teljesíteni azzal a szándékunkkal, hogy párhuzamos képzés keretében a szakközépiskolai képzésben bevezetjük a székhelyen a zeneművészeti, és a miskolci tagintézményünkben a táncművészeti ágban a művészeti szakképzést. Az érettségizett és felsőoktatási intézményben továbbtanulni nem kívánó tanulóink számára a gazdasági élet, kereskedelem és az informatika szakterületén OKJ képzéseket, valamint felsőoktatási intézményekkel együttműködve felsőfokú szakképzéseket folytatunk, illetve felkészítjük a képzés szakmai vizsgájára. Az iskolában folyó mindennapi munka folyamán a pedagógusok a tanórai és tanórán kívüli tevékenységük során megpróbálják oldani az esélyegyenlőtlenséget, ennek érdekében a hátránnyal induló tanulók felzárkóztatását és a tehetséges, jó képességű tanulók fejlesztését is ugyanolyan kiemelt fontosságú feladatként kezelik. Mivel egyházi szakiskola alig van az országban, ezért országos igényeket is megpróbálunk valamelyest kielégíteni azzal a szándékunkkal, hogy Miskolcon az általános és a felzárkóztató képzést is szervezünk. A jelentkezők a szakma magas színvonalú oktatását is elvárják az iskolától, bízva abban, hogy mellette erősíteni tudjuk a fiatalokban a hitet, a vallási meggyőződést és az erkölcsi tartást. Tanulóink között nagy számban fordulnak elő olyan diákok is, akinek jelentős része súlyosan hátrányos körülmények között él. Lemaradásuk egy része a mai korra jellemző problémákból keletkezett (válás, alkoholizmus, megromlott szülő-gyermek viszony stb.), más részük objektív okokra (árvaság, munkanélküliség stb.) vezethető vissza. Ezek a szülők azt várják tőlünk, hogy segítsünk helyes irányba elmozdítani gyermekük fejlődését. Nagyon sok szülő reméli, hogy gyermekük nálunk a szakma elsajátítása mellett kedvet kap a továbbtanuláshoz, a középiskola elvégzéséhez, továbbá távlati célként a felsőoktatásban történő továbbtanulás lehetőségét is megcélozzák. Fontosnak tartjuk, hogy diákjainknál folyamatosan fejlesszük a megismerés, a megértés, és a tanulás iránti érdeklődést, nyitottságot. Ezzel képessé tehetjük tanulóinkat az élethosszig tartó tanulásra – önművelésre, amely nélkülözhetetlen felgyorsult, információkkal és változásokkal teli világunkban. A székhelyen - az intézmény integrált nevelést, oktatást, továbbá szakmai képzést is folytathat fejlesztő pedagógus alkalmazásával, és gyógypedagógus igénybe vételével. Az intézmény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) 121. §-ban megfogalmazottakat felvállalva fogad olyan sajátos nevelési igényű – enyhe fokban hallássérült, mozgássérült, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő (dislexia, disgrafia,
diskalkulia) tanulókat akiket a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság, illetve a fogyatékosság típusának megfelelő Országos Szakértői és Rehabilitációs Bizottság hozzánk irányít. A nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását, részükre az iskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi nevelés és oktatás keretén belül fejlesztő foglalkoztatást biztosítunk. A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs felkészítését is ellátjuk intézményünkben. A diákönkormányzat működése A diákönkormányzat a törvényi előírások szerint működik, jóváhagyott SZMSZ-szel rendelkezik. A tanulói öntevékenység számos területen tapasztalható (közvélemény-kutatás, diákújság, folyamatos tanulói javaslatok az iskola életének különféle területein, kirándulások, sport, farsang, Szent Márton-nap, diákönkormányzati nap). A diákönkormányzat tíz bizottságot működtet jelenleg, melyek az iskolai-kollégiumi élet különböző kérdéseivel foglalkoznak. A diákönkormányzat működése fontos tényezője az iskola életének. Különös figyelmet kell fordítani a diákélet megszervezésére és az együttműködésre, mivel az ország több megyéjére vonatkozóan kell feladatát betöltenie. A DÖK munkáját az általa felkért segítő tanár támogatja. Iskolánk fontosnak tartja és támogatja az önállósággal rendelkező, együttműködni képes diákszervezetet. A jól működő DÖK segíthet a belső élet harmonikusabbá tételében, a folyamatos párbeszédben diák-diák, diák és tanár között. A hasznos programok kínálása, értelmes tevékenységek kialakítása az iskolának is érdeke, ha az harmonizál a pedagógiai program egészével. A diákok megtanulhatják, elsajátíthatják a demokratikus döntési, véleményezési mechanizmusokat, az együttélés és együttgondolkodás játékszabályait.
1.3 Képzési – nevelési ajánlatunk helyszínei A közoktatási intézmény székhelyen kívüli feladat-ellátási helyei: 1.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye A tagintézmény címe: 3532 Miskolc, Kiss Ernő út 17. A tagintézményhez tartozó telephelyek: 2.) 3532 Miskolc, Andrássy út 36. 3.) 3860 Encs, Petőfi u. 60. 4.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye A tagintézmény címe: 1098 Toronyház u. 11. 5.) A tagintézményhez tartozó telephely: 1149 Budapest, Pillangó Park 3-5. 6.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Tagintézménye A tagintézmény címe: 6724 Szeged, Mars tér 14. A tagintézményhez tartozó telephelyek: 7.) 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 8.) 6800 Hódmezővásárhely, Szent Antal u. 5-9.
1.4. Képzési rendszerünk Székhelyen: 9090 Pannonhalma, Vár 1. A többcélú, közös igazgatású intézmény székhelyén ellátja a sajátos nevelési igényű tanulókat integráltan, és a hátrányos és a halmozottan hátrányos helyzetű diákok számára integrációs felkészítést biztosít. 85.31 Általános középfokú oktatás • GIMNÁZIUM (6 évfolyamos képzéssel) • GIMNÁZIUM (5 évfolyamos képzéssel, nyelvi előkészítő osztállyal) • GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) • SZAKKÖZÉPISKOLA (5 évfolyamos párhuzamos képzéssel) -Zeneművészeti ágban: 85.32 Szakmai középfokú oktatás • SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás • SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján. 55.90 Egyéb szálláshely-szolgáltatás • KOLLÉGIUM (középiskolai oktatásban részesülő diákok kollégiumi nevelése és ellátása) Telephelyeken: 1.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Miskolci Tagintézménye (3532 Miskolc, Kiss Ernő út 17.) A tagintézményhez tartozó telephelyek: 2.) 3532 Miskolc, Andrássy út 36. 3.) 3860 Encs, Petőfi u. 60. 85.31 Általános középfokú oktatás • GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) • SZAKKÖZÉPISKOLA (5 évfolyamos párhuzamos képzéssel) - Táncművészeti ágban - Zeneművészeti ágban • SZAKISKOLA - általános képzés, -10, vagy 20 hónapos felzárkóztató oktatás 85.32 Szakmai középfokú oktatás • SZAKISKOLA (szakképzési évfolyammal) 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás • SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján.
4.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Budapesti Tagintézménye (1098 Toronyház u. 11.) 5.) A tagintézményhez tartozó telephely: 1149 Budapest, Pillangó Park 3-5. 85.32 Szakmai középfokú oktatás • SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás • SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján. 6.) Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Szegedi Tagintézménye (6724 Szeged, Mars tér 14.) A tagintézményhez tartozó telephelyek: 7.) 6782 Mórahalom, Barmos György tér 2. 8.) 6800 Hódmezővásárhely, Szent Antal u. 5-9. 85.31 Általános középfokú oktatás • GIMNÁZIUM (4 évfolyamos képzéssel) 85.32 Szakmai középfokú oktatás • SZAKISKOLA (kizárólag szakképzési évfolyammal) 85.41 Felsőszintű, nem felsőfokú oktatás • SZAKKÖZÉPISKOLA -szakképzési évfolyamokkal, - szakképzési évfolyamokkal a Budapesti Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Üzleti Főiskolával kötendő megállapodás alapján. Általában osztálykeretben, kivéve: • • • • • •
idegen nyelv (minden osztályban csoportbontásban: kezdő - haladó) matematika (a 11-12. osztályokban csoportbontásban) fizika (a 11-12. osztályokban csoportbontásban igény szerint) informatika (minden osztályban csoportbontásban) a 11. és 12. évfolyamon az emelt szinten oktatott tantárgyakat – a résztvevők számától függetlenül – évfolyamszintű csoportokban ill. egyes osztályokban oktatjuk az egyes OKJ képzések esetén az adott szakma központi programjában meghatározottak szerint
1.5 Az iskola meglévő kapcsolatrendszere A fenntartó törekvéseinket, céljainkat erkölcsileg és anyagilag is igyekszik támogatni. Utasításait kellő időben, a szükséges magyarázatokkal, segédletekkel kapjuk meg. A fenntartótól érkező anyagok világosak, érthetőek, jól követhetőek.
A szülőkkel, régi diákokkal, nyugdíjasainkkal való együttműködés, kapcsolattartás formái Az értékközvetítésben a szülők a legfontosabb partnereink. A szülőkkel fenntartott kapcsolatunkban legfontosabb: •
Megismertetni őket az általunk elsődleges fontosságúnak tartott értékekkel (szükség esetén vitában meggyőzni őket ezek fontosságáról).
•
Tiszteletben tartani azt a jogukat, hogy gyermekeiket minden körülmények között védjék és (akár elfogultan is) szeressék. A gyerekkel kapcsolatos elmarasztaló vélemény közlésekor maximális empátiát kell tanúsítanunk.
•
Tudatosítanunk kell azt a tényt önmagukban, hogy a szülő más oldalról ismeri a gyermekét, mint a pedagógusok. (Ezért a kialakult konfliktushelyzet okainak vizsgálatánál körültekintően kell eljárnunk.)
•
Működtetjük a Szülői Munkaközösséget. A képviselők száma minimum egy, maximum három, osztályonként. A SZMK működtetése rendkívüli körülmények között valósul meg, mivel minden diákunk kollégista, a szülők az ország különböző pontjain laknak, ezért a személyes találkozás lehetőségei erősen korlátozottak. Igénybe veszszük a világhálón keresztül történő kapcsolattartás lehetőségét is.
•
A Szülői Munkaközösség feladatai: A valamennyi tanulónkat vagy a tanulók valamely csoportját érintő kérdésekben az iskola igazgatójától közvetlen tájékoztatást, illetve alkalmanként a problémák megbeszélésére meghívást kapnak. Fenntartják az élő kapcsolatot az egy osztályban tanító pedagógusok testülete és a szülői közösségek között, ellátva az érdekegyeztetés, a konfliktuskezelés, az együtt gondolkodás, szükség esetén a közös segítségnyújtás feladatát. Segítik az iskola vezetését és a tantestületet a káros szenvedélyek elleni harcban, a különféle foglalkozások, szakmák megismertetésében; a szülők segítő aktivitásának összefogásában fontos szerepük van a szülők választott (vagy önként vállalkozó) képviselőinek.
•
Összehívásukra (együtt vagy kisebb csoportokban) évi két alkalommal, az év elején és félévkor rögzített időpontban, illetve rendkívüli esetben máskor is sor kerülhet.
Régi diákjainknak a tanulók értékrendjének alakításában fontos szerepük van. A jelenlegi gyakorlatnak megfelelően évente egy alkalommal – május utolsó szombatján – öregdiák-találkozót szervezünk. Nevelésünk szempontjából fontos szerepe van az ünnepeinkre (ádventi gyertyagyújtások, Szent Márton, Szent Benedek) rendszeresen visszatérő diákjainknak. Nyugdíjas kollégáinkat a tantestület örökös tagjainak tekintjük. Ezzel összefüggésben: • •
találkozóra hívjuk őket; kerek évfordulós születésnapjukról megemlékezünk;
• • •
közös tanári ebédekre (Szent Márton, Szent Benedek) és kirándulásokra hívjuk és visszük őket; karácsonykor köszöntjük nyugdíjasainkat; iskolánk minden közös testületi (nem a napi munkával összefüggő) rendezvényére meghívjuk őket.
Az iskola hivatalos, a törvényekben és az SZMSZ-ben meghatározott kapcsolatot tart a fenntartó rendi elöljárósággal, a KPSZTI- vel, Győr -Moson - Sopron Megye Államigazgatási Hivatalával és egyes részfeladatok megoldása során a Megyei Pedagógiai Intézettel. Kapcsolataink más intézményekkel Kapcsolatot tartunk az OKM háttérintézményeivel (pl. az OH regionális szervezeteivel), a szaktárgyi versenybizottságokkal, a szakmai egyesületekkel, gazdasági kamarákkal, a vizsgaközpontokkal, a tantervi bizottságokkal, a szakmai közéletet irányító, szervező intézményekkel. Rendszeresen fogadunk iskolánkban pedagóguscsoportokat (pl.: erdélyi, kárpátaljai, szlovákiai kollégákat), fővárosi és vidéki iskolák tantestületeit, munkaközösségeit, akiket megismertetünk iskolánk jellegzetességével és képzési rendszerünkkel. Nagy súlyt helyezünk arra, hogy minden pályázati lehetőséget kihasználjunk. Ennek az a célja, hogy a pályázatok által növeljük és bővítsük intézményünk tevékenységét. Kapcsolatrendszerünkben régi-új elem, hogy a közel 25 éve német nyelvterületen jól működő diákcsere programunkat igyekszünk ismét kiterjeszteni más nyelvterületekre (francia, angol, olasz) is. Ez a lehetőség nagymértékben segíti, hogy diákjaink valós helyzetekben próbára tehetik és elmélyíthetik nyelvtudásukat. A csereprogram lehetőséget nyújt arra is, hogy a résztvevő diákok tapasztalatot szerezzenek hasonló korú, de más nyelvű és kultúrájú fiatalokkal való kommunikációban. Ez a személyiségfejlesztő hatás kiterjed magatartásukra, együttműködő képességükre.
1.6 Az intézmény küldetésnyilatkozata A katolikus intézmény küldetése a társadalomban A katolikus közoktatás – iskolai és kollégiumi nevelésével - tudatosan arra kötelezi el magát, hogy az egész ember kifejlesztésén munkálkodjék, hiszen Krisztusban, a tökéletes emberben, minden emberi érték teljesen kibontakozik, és egymásba fonódik. Ez adja a katolikus iskolák legsajátosabb katolikus jellegét, és ebben gyökerezik az a kötelessége, hogy tisztelje az emberi értékeket, érvényre juttatva azt az autonómiát, amely megilleti őket, s közben betöltve saját küldetését, amely minden ember szolgálatára kötelezi.1 A katolikus intézmény küldetése a pedagógus felé
1
Katolikus Iskolák Magyarországon, 7,8,14. oldal
Az egyházban a katolikus közoktatás szerepe jelentős. „A nevelés eszközei közül a krisztushívőknek különösen nagyra kell értékelniük az iskolákat (óvodákat, kollégiumokat), amelyek kiemelkedő segítséget nyújtanak a szülőknek nevelési feladatuk teljesítésében.”2 A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.3 Hangsúlyozni kell, hogy intézményeink nem csupán keresztény intézmények, hanem azon belül katolikus lelkiséggel és szellemiséggel rendelkeznek. A katolikus intézmény küldetése a gyermek felé A Teremtő szellemi, lelki, testi értékeket helyezett el a gyermekben, amelyeket a neveléssel kell felszínre hozniuk azoknak, akik a gyermekért felelősek. A gyermeket sem a szülő, sem a pedagógus nem formálhatja ,,saját képére és hasonlatosságára”, hanem Isten vele kapcsolatos szándékát kell keresnie és megvalósulását segítenie. Az intézményünk küldetésnyilatkozata Az oktatás és a nevelés iskolánkban - mint minden katolikus iskolában - a keresztény emberképből indul ki. Az ember "személy", akinek származástól, teljesítménytől és eredménytől függetlenül elidegeníthetetlen méltósága van. Személyiségét ki kell bontakoztatnia, és ebben a szülők és a nevelők segítségére van szüksége. Minden oktatási és nevelési tevékenységnek az a célja, hogy a felnövekvő embernek segítséget nyújtson személyes kibontakozásához, hogy így felelős, testileg és lelkileg szabad személlyé váljék, és eljusson a személyes felelősséggel vállalt döntésekre. A keresztény ember jól ismeri az ilyen célkitűzés korlátait. Tudjuk, fennáll a lehetősége, hogy egy jól megtervezett és felépített nevelői tevékenység kudarcot valljon, de ugyanakkor a hibák kijavítására is lehetőség van a megbocsátás, a kiengesztelődés és a megváltás segítségével. A keresztény iskola alapkoncepcióját nemcsak a szülők, tanulók, tanárok kívánságai, hanem az evangélium követelménye határozza meg. Az is alapvető törekvésünk, hogy a bencés iskolában a végső oktatási és nevelési célokban összhang legyen, bár a tanárok nagyon különböző személyiségek és felfogásuk is sok mindenben eltérhet. Ezeket figyelembe véve nyilvánítjuk ki a Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium dolgozói elkötelezettségünket a keresztény alapelvekre és értékekre épülő, gyermekközpontú iskola és minőségi munkavégzés iránt. A gyermekbarát, családias légkört teremtő iskolánk és kollégiumunk tanulóink képességeinek kibontakoztatását, személyiségfejlődését segíti. Intézményünk tanulóinknak a színvonalas, képességeiknek megfelelő oktatáshoz és az egészséges testi és lelki fejlődéshez fűződő érdeke minden más érdeket megelőz. Minden tevékenységet a nevelő-oktató munka érdekeinek rendelünk alá, nevelő-oktató munkánk sikeréért közösen dolgozunk. Munkánkban igényeljük, hogy tanulóink, tanáraink, a szülők közössége véleménynyilvánítással segítse a nevelő – oktató munkát, a célok meghatározását; lehetőségeik szerint aktívan vegyenek részt a megvalósításban. Legfontosabb célunknak tekintjük, hogy tanulóinkat emberségükben, hitükben, tudásukban növeljük-neveljük és felkészítsük az érettségi és szakmai vizsgára, valamint a továbbtanulás2 3
Egyházi Törvénykönyv (CIC. 796.1. kánon) Egyházi Törvénykönyv (CIC 803.2. kánon)
ra. Arra törekszünk, hogy tanulóinkat segítsük a képességeiknek és érdeklődésüknek leginkább megfelelő továbbtanulási irány megválasztásában, ezért igény és lehetőség szerint bármely tanult tantárgyból vállaljuk tanulóink felkészítését az emelt szintű érettségi vizsgára. Munkánkat akkor tekintjük eredményesnek, ha azt a tanulóink és szüleik, a fenntartó és az érettségizett tanulóinkat fogadó intézmények – az egyetemi, főiskolai képzésüket folytató intézmények megelégedésére végezzük. Az oktató-nevelő munka színvonalát a pedagógusok rendszeres továbbképzésével, önképzésével biztosítjuk. A gimnázium és kollégium rövid története Szent Márton hegyén a 996-os monostoralapítástól kezdve folyamatosan működött iskola. Szent István király 1001-ben kiváltságlevéllel erősíti meg az itt élő bencés közösséget. Itt tanult az első ismert magyar diák, Maurus, későbbi pécsi püspök. A Pannonhalmi Szent Benedek-rend vezetősége 1919-től kezdve nyilvános iskolát szeretett volna működtetni Pannonhalmán, amely egyben a tanárnak készülő szerzetesek gyakorló gimnáziumává válhatna. Pannonhalma földrajzi helyzete miatt a diákotthon szükségessége is felmerült, ami új gondolat volt, hiszen egyik gimnáziumnak sem volt internátusa. 1921-ben kapta meg a főapát a miniszteri engedélyt, s Kemenes Illést nevezte ki a Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Szent Imre főgimnázium élére. A 22 elsős tanuló a pannonhalmi egyházmegye falvaiból érkezett, tehetséges, szegény fiúk voltak. A tanrendet és a nevelést az életkorhoz kellett alkalmazni, de oktattak gyorsírást, zenét is. A diákoknak a kertben egy kis parcellát maguknak kellett megművelniük, hogy ne szakadjanak el teljesen az otthoni viszonyoktól. A gazdasági válság a bencés rendet is elérte a húszas évek végén, ezért a Szent Imre Gimnázium előbb magániskola lett, majd az 1931/32. tanév végén megszűnt. 1933-ban Kelemen Krizosztom lett az új főapát. Az ő elképzelései alapján 1939. október 5-én nyitották meg az olasz gimnáziumot. Nyolc évfolyamos, diákotthonos iskola épült, ami újdonság volt a rend történetében. Kelemen Krizosztom fő pedagógiai célja valósult meg: a diákokkal való együttélés vezethet igazi neveléshez. Így Pannonhalmán az iskola és a diákotthon szorosan kapcsolódott egymáshoz, mert az osztályközösség megmaradt a diákotthon alapegységének is. Az 1945-ben kiadott miniszterelnöki rendelkezés megváltoztatta iskolarendszerünket, létrehozta a nyolc évfolyamos általános iskolát és a négyosztályos gimnáziumot. A Pannonhalmi Szent Benedek-rendi Dante Gimnázium azonban rövid életű volt. 1948. június 16-án kommunista nyomásra a magyar országgyűlés törvényt hozott a felekezeti iskolák államosításáról. A gimnáziumot lefalazták a főmonostorról. A bencés rend múltját feldolgozó, mintegy negyvenméteres fotómontázst leszedték. A gimnázium előcsarnokában levő, Jeges Ernő által festett freskót, amely a magyar és olasz történelmi kapcsolatokat ábrázolja, lemeszelték. A Pannonhalmi Állami Gimnázium (1948 - 1950) nevet kapta az új intézet. A régi diákok legnagyobb részben elmentek, az újakat a környező falvakból toborozták. Ekkor lett a gimnázium négy évfolyamos, s megszűnt az általános iskolai része. A püspöki kar 1950. augusztus 30-án aláírta az állammal való megállapodást. A pártállam hozzájárult nyolc katolikus gimnázium visszaadásához. A bencés rend két gimnáziumban taníthatott újra. Pannonhalmán újraszerveződött a Pannonhalmi Bencés Gimnázium, ahová sok "osztályidegen" családból származó gyerek jelentkezett, mert máshová nem vették fel őket. Az 1951/52-i tanévben a diákság az ország 113 helységéből jött; erre a máig meglévő sokszínűségre csak a diákotthon miatt volt lehetőség. A négy évfolyam két párhuzamos osztályába 40-40 diákot lehetett felvenni. Délelőtt színvonalas oktatás folyt, délután zenét és nyelveket lehetett tanulni; szakkörök, sport, collegium musicum foglalta le az ifjúság idejét a tanuláson kívül.
Az 1956-os forradalom hónapjaiban talán csak a pannonhalmi volt az egyetlen gimnázium az országban, ahol végig rendszeres tanítás folyt. Ennek ellenére az iskola akkori igazgatóját, Söveges Dávidot 1957 márciusában lefogták, súlyosan bántalmazták, majd kétévi börtönre ítélték. 1961-ben, az ötéves évfordulón "összeesküvésről" szerzett hírt az Állami Egyházügyi Hivatal vezetősége, ennek következményeként a főapátnak az igazgatót, Vályi Hugót több bencés tanárral, diákkal együtt el kellett küldenie Pannonhalmáról. 1986-ban Korzenszky Richárd igazgató Veszprémben tartott előadásában így jellemezte az iskola múltját és jelenét: "a diákotthonnal egybefonódott intézmény látókör-szélesítő szerepe érvényesült, és bár a különleges tehetségekkel való foglalkozásnak semmiféle módszeres és kiválasztáson alapuló szerepe és gyakorlata azóta sincs iskolánkban, mégis a szellemi légkör, az ingergazdag környezet, a nevelői egyéniségek, a személyes törődés azt eredményezhette, hogy volt diákjaink úgy emlékeznek vissza iskolánkra, mint arra a helyre, ahol valóban emberré érhettek." A jelenlegi helyzet 1993 szeptemberétől egy 32 fős, tizenkét éves diákokból álló osztály kezdte meg a tanulmányait, de felvételiztettünk a négyosztályos gimnáziumba is. Sok tizennégy éves fiú akar a nyolcadik általános iskola után jelentkezni, ezért számukra is fenntartjuk a Pannonhalmán tanulás lehetőségét. Így jelenleg egymás mellett működik egy hat és egy négy évfolyamos rendszer. Az iskolaszerkezet átalakítása az épület rekonstrukcióját, új osztálytermeket, diákotthoni hálókat igényelt. Ennek megfelelően történt a gimnázium és kollégium épületének átalakítása 1995-ben. Ma már rendtársakkal csak részben oldható meg a gimnázium és kollégium működtetése, keresztény világi tanárok segítségével folytatjuk oktató-nevelő munkánkat. A Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium az alapító főapát elképzelése szerint mind a mai napig szerves és elválaszthatatlan része a kollégium. A kollégium szervezeti felépítése az iskola felépítését követi; az osztályok az osztályfőnök-prefektussal az élükön a kollégium alapegységei. Ebből következik, hogy pedagógiai programunk megtervezése és megvalósítása csak a gimnázium és diákotthon együttesében képzelhető el. Jelenleg 320 tanuló, 42 pedagógus és 18 alkalmazott végzi munkáját a négyemeletes épületben. A tervezett jövőkép A székhelyünkön kívül 8 új telephellyel kíván bővülni intézményünk, országosan 3960 diák számára a Rend hagyományaihoz híven, a tanulók adottságaihoz mért színvonalas vallási, erkölcsi, általános műveltségi nevelésben kívánja részesíteni az ide jelentkezett diákokat. A rend maximális támogatást biztosít számunkra. Maga az intézmény vezetője a rend tagja, folyamatos kapcsolatban van a Fenntartóval. Bővítéseket és a profilváltásokat belső szabályozás teszi áttekinthetővé.
1.7 A pedagógiai program törvényi háttere A közoktatási intézmények működését az alábbi jogszabályok szabályozzák alapvetően: - Egyházi törvénykönyv (Codex Iuris Canonici) - közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (továbbiakban: Közokt. tv.) - a szakképzésről szóló1993. évi LXXVI. törvény, (továbbiakban: Szt.)
-
nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet, és a (továbbiakban: R.); kerettantervek kiadásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, (továbbiakban: KR], a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról 17/2004. (V. 20.) OM rendelet; a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról szóló 243/2003. (XII.17.) Korm. Rendelet, (továbbiakban: NAT); 46/2001.(XII. 22.) OM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról (továbbiakban: Alapprogram, ill. Keretterv); a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet 1/2006. (II. 17.) OM rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzékbe történő felvétel és törlés eljárási rendjéről (továbbiakban: OKJ); a szociális és munkaügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendelet; az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról szóló 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet (továbbiakban: GÉV); a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV törvény, 38. § (1) bekezdése; 2008. évi CII. törvény a Magyar Köztársaság 2009. évi költségvetéséről; a 2003-2008. közötti időszakra szóló Nemzeti Környezetvédelmi Programról szóló (132/2003. (XII. 11.) OGY határozat; az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programjáról szóló 46/2003. (IV. 16.) OGY határozat; a kábítószer-probléma visszaszorítása érdekében készített nemzeti stratégiai program elfogadásáról szóló 96/2000. (XII. 11.) OGY határozat; 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről és a dohány termékek fogyasztásának, forgalmazásának egyes szabályairól; 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről.
1.8 Az intézmény működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat Az intézmény neve:
Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium
címe:
H-9090 Pannonhalma, Vár 1. Tel.: 96/ 570 -140 Fax: 96/ 570 –141
Az intézmény fenntartója: Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága címe:
H - 9090 Pannonhalma, Vár 1. Tel.: 96/ 570 – 115
Az alapító
neve:
Magyar Bencés Kongregáció Pannonhalmi Főapátsága
címe:
H - 9090 Pannonhalma, Vár 1.
Az alapító okirat száma:
417-3/1997.
Az alapító okirat kelte:
1997. január 1.
A működési engedélyt kiadó szerv neve:
Győr- Moson - Sopron megye főjegyzője
címe:
Győr, Árpád u. 32.
A működési engedély kelte: 1997. május 12. Az iskola működési területe: országos A közoktatási megállapodás megbízójának neve:
Művelődési és Közoktatási Minisztérium
címe:
Budapest, V., Szalai u. 3.
A közoktatási megállapodás kelte: 1994. április 6. Az intézmény jogállása: A Főapátság keretén belül működő önálló jogi személy Az gazdálkodási jogköre: önállóan gazdálkodó Az engedélyezett évfolyamok száma, a tervezett tanulólétszám: 6, 5, 4, 3, 2, 1 évfolyam, 3960 fő
II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, célja, feladatai, eljárásai 1. 1. Az intézményi nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium lehetőséget akar adni azoknak a szülőknek, akik gyermekeiket katolikus nevelésben szeretnék részesíteni. Iskolánk nyitva áll más keresztény egyházak hívei előtt is. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium olyan korszerű szaktárgyi tudást közvetít, amely megfelel az állami követelményeknek, így felkészít az érettségire és a továbbtanulásra is. Ugyanakkor átfogó nevelésre és oktatásra törekszik, amely döntően meghatározza mind az egyes tantárgyakban való oktatást, mind az iskolai élet alakítását. A bencés iskola hagyományának megfelelően több akar lenni, mint tisztán oktatási intézmény. Ezért hangsúlyozza más, a hagyományos oktatáshoz kevésbé kötődő készségek felébresztését és lehetőség szerinti kifejlesztését is. A tanórák szerves kiegészítését szolgálják a különböző sport-tevékenységek, a közösségalakító, a természet-megismerést is szolgáló túrák, a környezet- és természetvédelmi nevelést segítő oktatás, a (tanulmányi) kirándulások, a múzeum- és színházlátogatások, a színjátszókör, az olvasókör, az önképzőkör, a hangversenyek, az előadások és az őket követő beszélgetések, a filmbemutatások megbeszélésekkel, a zenetanulási lehetőség, az idegenvezetési elméleti és gyakorlati képzés, a könyvtárhasználat, a KRESZ, a számítástechnika és az irányítástechnika elemeinek elsajátítása, az énekkar, a néptánc, az agyagozás, a képzőművészeti és egyéb tevékenységek. Ezeknek a lehetőségek és adottságok szerinti beépítése a "képzésbe" jelentős gazdagodást jelenthet. A hitre nevelésnek az iskolánkban különleges helye és értéke van. Bízunk abban, hogy iskolánkban össze lehet kötni "az időleges és az örök célokat" a felnövekvő ember oktatásában és nevelésében. Tudjuk, hogy a hit nem emberi teljesítmény terméke, hanem Isten ajándéka; a hit elfogadása az egyes személyek szabad beleegyezését feltételezi. De azt is tudjuk, hogy "a hit hallásból ered", s ezért mindent megteszünk, hogy a hozzánk kerülő fiatalok a Szentíráson keresztül megismerkedjenek a hit elemeivel és az üdvösségtörténettel, hogy felébresszük bennük az igényt Isten keresésére és arra, hogy vágyakozzanak utána. Állandó "igehirdetésünkkel" Istenre irányuló kérdéseikre válaszolunk, személyes beszélgetéseinkkel ösztönözzük, kísérjük és támogatjuk törekvéseiket, és segítséget nyújtunk nekik, hogy meggyökerezzenek a személyesen elfogadott hitben. A Szent Benedek által hangsúlyozott istenkeresés gimnáziumunk vallásos nevelésének alapja. Ezért a hitoktatás nevelésünk szerves része. A hittanon tanultak életté alakítása szervezett formában a "csendesórákon", az osztálymiséken, a közös imádságokon és a beszélgetéseken történik. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium az ökumenizmus szellemében nyitott a más hitvallású keresztények előtt is. Az iskola szeretne az a hely lenni, ahol a felnövekvő fiatalok megtanulják megismerni a más hitvallású keresztények értékeket közvetítő hitvallását is, s így az egység építésén munkálkodnak, és a keresztény tanításban elmélyülve, hitből fakadó életre találnak.
Az iskola oktatásában, nevelésében és légkörében meghatározó tényező a benedeki Regulában hangsúlyozott "discretio", a bölcs mértéktartás (64. fej.). Benedeket bizalmatlanság tölti el a szélsőségekkel szemben, viszont nagyra értékeli a higgadtságot, a megfontoltságot, a kiegyensúlyozottságot és a körültekintést. Iskolánk arra törekszik, hogy megtalálja a helyes mértéket, a próbát kiállt értékek és a jelen kihívásai között. A középfokú oktatás nevelési és oktatási alapelvei azt a célt szolgálják, hogy növendékeink érettebb személyiségekké váljanak, akik világnézetüket majd meggyőződéssel vállalják, és képesek lesznek arra, hogy keresztény felelősséggel alakítsák életüket a családban, a hivatásukban, az egyházban és a társadalomban. A katolikus nevelés alapja és középpontja maga Krisztus. Az egyház azért hozza létre iskoláit, intézményeit, mert egészen különleges eszközt lát bennük a teljes ember kiformálására (CIC 794-795. kánon). A II. vatikáni zsinat dokumentumai közül különösen a Gravissimum Educationis Momentum kezdetű leszögezi a katolikus nevelés jelentőségét, amikor azt írja: „Az egyháznak is feladata a nevelés, sajátos okból: először is azért, mert el kell ismernie, hogy nevelésre képes közösség. Legfőképpen pedig azért, mert kötelessége hirdetni az üdvösség útját minden embernek. A hívők számára át kell adni Krisztus életét és állandó szorgoskodással segíteni kell őket, hogy ennek az életnek teljességére eljussanak.”4 A katolikus iskola része az egyház üdvözítő küldetésének, különösen a hitre való nevelés területén. Az egyház a katolikus iskola által, mely fölkínálja korunk embereinek a maga nevelési elgondolását, sajátos módon részt vállal a kulturális párbeszédben, s ezzel elősegíti a valóságos fejlődést, amely az ember teljes kibontakozásához vezet. A keresztény nevelésnek abban kell segítenie a fiatalokat, hogy megérjenek a szabadság felelős megélésére, érzékük legyen a transzcendencia és az igazi értékek iránt. Megismerjék önmagukat és az őket körülvevő világot. Felülemelkedjenek a középszerűségen, ne fáradjanak bele a folytonos önképzésbe és önnevelésbe, és egyre jobban elkötelezzék magukat az Egyházon belül Isten és az emberek szolgálatára. „A katolikus iskolában az oktatásnak és a nevelésnek meg kell felelnie a katolikus tanítás elveinek; az oktatóknak pedig ki kell tűnniük helyes tanításukkal és becsületes életükkel.” (CIC 803. kánon) Pedagógiai tevékenységünk a fent idézett elvárásnak megfelelően tehát: az alapvető emberi és szabadságjogok, a gyermekeket megillető jogok érvényesítése; a keresztény értékrend; az egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat; az intellektuális igényesség, kulturált stílus minden tevékenységében; a keresztény erkölcsi normák betartása, betartatása; az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele; a nemzeti, etnikai kisebbségi azonosságtudat tiszteletben tartása, fejlesztése; építés a tanulók öntevékenységére, önszerveződő képességére; a szülőkkel, a kapcsolódó iskolákkal és egyházi közösségekkel való konstruktív együttműködés. 4
II. vatikáni zsinat „Gravissimum Educationis Momentum”(G.E.3.)
Az alábbiakban felsoroljuk azokat az alapelveket, amelyek különösen nagy hangsúlyt kapnak katolikus intézményünk egész pedagógiai működésében. A diák személyisége a pedagógus személyiségének hatására fejlődik. Ezért különleges felelősség hárul mind szakmailag, mind morálisan a pedagógusokra: „a katolikus iskola sajátos jellegének biztosítása legnagyobb részben az ott tanítók tevékenykedésén és tanúságtételén múlik.”5 A nevelésben (különösen a kezdeti periódusokban) fokozott szerepe van a szokások automatizálásának. Ezért a szokások kialakítására kitüntetett figyelmet kell szentelni, az erre fordított energia sokszorosan megtérül. Lehetőleg a dicséretet helyezzük előtérbe. Arra kell törekednünk, hogy az valóban mindig indokolt legyen. Nagy a jelentősége a tudásnak, az ismereteknek; értékkonfliktus esetén azonban az emberi morált magasabb rendű követelménynek kell tartani az ismeretnél, a személyiség harmóniáját, „belső békéjét” az érvényesülésnél. Döntő a követelmények belátáson alapuló belső igénnyé váló betartása, és a pontosság, a fegyelem, az önfegyelem gyakorlása. Ez a pedagógiai folyamatban részt vevő diákokra és pedagógusokra egyaránt vonatkozik. Az igényes követelmény meghatározása és végrehajtása következetességet tételez fel. Valljuk, hogy minden gyerek Isten gyermeke, ezért él benne egy olyan mag, amelynek kibontakozását segítve, mindegyikük képes saját fejlődését irányítani a számára legmegfelelőbb irányba. Számunkra ez azt jelenti, hogy feltétel nélkül szeretetre méltóak. A kibontakozás-kibontakoztatás egy időbeli folyamat, amelyet kísérni kell. Az iskola világos, áttekinthető, kiszámítható kereteket biztosít ehhez a folyamathoz. Az egyéni fejlődésfejlesztés kísérése személyes törődést és odafigyelést követel, amit a legteljesebb módon meg akarunk adni növendékeinknek. Hisszük, hogy mindez növendékeinket segíti a felelős, szabad választásban és az ön-meghatározásban. A tanagyag átadása közben hozzásegítjük őket, hogy állandó érdeklődés fejlődjön ki bennük az új ismeretek és tapasztalatok után, hogy azokat kritikusan megvizsgálva, beépítsék eddigi tudásuk rendszerébe. Megtanítjuk őket tanulni, ezzel hozzásegítve őket a későbbi folyamatos fejlődéshez, felhívva figyelmüket az élethosszig tartó tanulás jelentőségére. Elsegítjük őket munkájukban az alkotás öröméhez, melyben sikereket élhetnek meg. Ezáltal eljuthatnak az emberi munka tiszteletéhez és szeretetéhez, mely önmaguk és későbbi családjuk megélhetésének alapja. Mi az emberek közösségbe tartozó egyének, mely közösség élete is egy folyamat keretekkel, lehetőségekkel, amelyeket mi magunk, a természeti környezet, és Isten állít elénk. Elengedhetetlen hogy ebben a folyamatban megjelenő értékeket (tárgyi, művészeti, erkölcsi), ne is5
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 78. oldal
merjük fel, ne becsüljük, ne szerettessük meg diákjainkkal. Mindezek közül kiemeljük egymás és a természeti környezet megbecsülését, az egymással való együttműködést és felelősségvállalást, a hűséget, egyszóval a szeretetet. Igyekszünk bevonni őket a keresztény közösség életébe, és a tapasztalatra épülő hitoktatás által növeljük hitüket. Célunk újra felfedeztetni diákjainkkal nemzetünk igazi értékeit, amely nyelvi és kulturális közegünk. Reméljük, hogy ezáltal a nálunk tanulók rátalálnak közösségi gyökereikre. A katolikus kollégium kiemelt társadalompolitikai szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz, a közösséghez és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést, így meghatározó jelentősége van az esélyteremtés és a társadalmi mobilitás elősegítésében.
1. 2. Az intézményi nevelő-oktató munka célja Pedagógiai munkánk célja, hogy A diákokat segítse abban, hogy a keresztény értékekre építve művelt emberré, gazdag (szépre, jóra fogékony) személyiséggé, Istent és embertársait szerető, felelős polgárrá, tisztességes és emberséges, alkotásra és boldogságra képes emberré váljanak. A gyerekek, szülők, partnerek, környezet elégedettségére törekedjék, ezen belül: a hitéletbeli fejlődés, a tudás, a fegyelem, a továbbtanulásra való felkészítés fontosságát hangsúlyozza. A diákok morális és esztétikai szemléletét alakítsa, kognitív és kommunikációs képességeinek, az értékes tudás és az értékes alkotások iránti igényét fejlessze. A tanítási tartalmak feldolgozásának folyamatában ismereteket közvetítsen, alapvető képességeket és alapkészségeket fejlesszen. Megalapozott, érvényes és személyes értékrendet alakítson ki. A kudarc- és sikertűrés készségeit fejlessze. Az önálló, felelős állásfoglalás, cselekvés alapjait és (életkornak, fejlettségi foknak, saját személyiségjegyeknek megfelelő) készségeit kimunkálja. Magas színvonalú és sokrétű ismeretközléssel és hatékony szakmai munkával fejlessze a tanulók önálló problémamegoldó, gondolkodó képességét, készségét és a kreativitást. A liturgiába való aktív bekapcsolódásra ösztönözze tanítványainkat. Nagy művészek, tudósok hithez, egyházhoz való viszonya, a gondolkodásra, a szellem fejlődésére gyakorolt hatását példaként állítsa. Magyarságunk gyökereit megismertesse (nyelv, történelem, magyarságtudat). Hagyományainkat, ünnepeinket megismertesse, átörökítse, élővé tegye (táncház, népdalkörök, kézműves foglalkozások, stb.). A kulturált szórakozás igényét kialakítsa. A tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához, a felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú a kulcskompetenciák fejlesztése. Célunk az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést preferáljuk. Az esélyegyenlőség megvalósulását segítse.
A kollégiumi nevelés a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációját, kiegyensúlyozott és egészséges fejlődését, tanulását, a sikeres életpályára való felkészítését segítse, keresztény személyiségét fejlessze.
1. 3. Az intézményi nevelő-oktató munka feladatai A katolikus közoktatási intézmény kötelessége vállalni a tanulók személyiségének keresztény szellemű formálását: „ma különösen, hiszen számot kell vetnünk azzal, hogy a család és a társadalom e téren nem teszi meg, ami rajta áll.” 6 Ezért intézményünk feladata: Segítse elő az egyéni élmények szerzését, az egyéni képességek kibontakozását a hitélet erősítését szolgáló (lelkigyakorlat, zarándoklat, stb.) programokban, az órai munkában és a tanórán kívüli tevékenységekben: szakkörök, kirándulás, zenetanulás, kézművesség, iskolanapok szervezése. Nagyon fontosnak tartjuk, hogy tanulóink szeressék és ismerjék meg tágabb és szűkebb környezetüket, ezért feladatunknak tartjuk, hogy megismertessük diákjainkkal országunk, városunk és iskolánk múltját, hagyományait és jelenét. Ezt a feladatot minden osztályban a történelem és osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. Bekapcsolódunk városaink életébe, minden városi rendezvényen és megemlékezésen részt veszünk. E mellett kialakítjuk saját iskolai hagyományrendszerünket is, melyeket ápolunk. Minden évben két-négy napos tanulmányi kirándulásokat szerveznek az osztályoknak szakmai képzés és hazánk megismerése céljából. Fejlessze a tanulók problémamegoldó gondolkodását, az összefüggések felismerését, a morális kérdések megítélését osztályfőnöki órák, vezetői és közösséget érintő intézkedések, tantárgyak elsajátítása során. Tehetséggondozó és felzárkóztató programokkal támogassa az egyéni képességek kibontakozását. Teremtsen a diákok számára életkoruknak megfelelő formájú és jelentőségű döntési helyzeteket. Mutasson fel szentek, ismert egyházi és elismert személyiségek által követésre méltó példákat. Segítse elő a személyes meggyőződés, a keresztény világszemlélet és a világkép kialakítását és érzelmi-szellemi megerősítését, személyre és konkrét közösségekre szabott feladatok alapján. Hozzon létre konstruktív, jellegzetes, tartalmas és felelős, szellemi arculattal rendelkező alkotó (kis)közösségeket, ahol a tanuló a közösségben való élet során fejlessze önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, segítőkészségét, szolidaritásérzését, empátiáját. Törekedjen azoknak a hátrányoknak a csökkentésére, amelyek a gyermekek szociokulturális környezetéből vagy eltérő ütemű éréséből fakadnak. Etikus gazdasági és társadalmi viselkedésmódok megismertetése által segítse elő az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását Magyarország gazdasági fejlődéséhez. Minden képzési területünkön tantárgyszerűen foglalkozunk a környezetünk egészségének megóvásával, kialakítjuk diákjainkban a saját maguk iránti esztétikai igényt. Ahhoz, hogy diákjainkban kialakuljon az egészséges életmód iránti igény meg kell ismertetnünk diákjainkkal az egészséges életmód szabályait és a káros szenvedélyek elkerülésének lehetőségeit. Ezt a feladatunkat az osztályfőnöki órák keretében valósítjuk meg. De erre még külön délutáni foglalkozások keretében is igen nagy hangsúlyt fektetünk. Minden évben a különböző aktuális egészségügyi világnapokon szintén foglalkozunk az egészséget károsító különböző problémák megelőzésével és törekszünk arra, hogy diákjaink minél többet tudja6
A katolikus iskola (A Katolikus Nevelés Kongregációja, Róma 1977.) 45. oldal
nak ezekről, hogy ellent tudjanak állni a kísértésnek. Vetélkedőket, plakátversenyeket szervezünk, ezekkel is igyekszünk felkelteni az igényt az egészséges életmód iránt. Az iskolai nevelés-oktatás során jutassa el a tanulókat a magas szintű szaktudáshoz, a javakkal való okos gazdálkodáshoz, a munkában való megbízhatósághoz, a munka útján történő értékteremtéshez, a minőségi munkavégzéshez és a gazdaság világában való eredményes szerepvállaláshoz. Fordítson figyelmet az emberiség előtt álló közös, globális problémákra, legyen nyitott a különböző kultúrák iránt.
1. 4. Az intézményi nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai Nevelő-oktató munkánk eljárásainak, eszközeinek igazodnia kell a tanulók életkori sajátosságaihoz, értelmi fejlettségéhez, képességeihez, a pedagógusok személyiségéhez, felkészültségéhez. Az eljárások, eszközök alkalmazásának egyetlen törvénye van: a módszerek, eljárások kombinációja. Kiemelten kezeljük az iskola értékelési rendszerét, a dicséretet, az osztályzást, a jutalmazást. Napjaink pedagógiai gyakorlata, tapasztalata, valamint a nevelés kiemelt szerepe a nevelőoktató munka során megkívánja, hogy a módszereket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítsuk. Ennek alapján az alábbi csoportosítás végezhető el: A meggyőzés módszerei (az oktatás, példaképállítás, önbírálat, beszélgetés, tudatosítás, stb.). A tevékenység megszervezésének módszerei (követelés, ellenőrzés, értékelés, játékos módszerek, gyakorlás, stb.). A magatartásra ható, ösztönző módszerek (ígéret, bíztatás, elismerés, dicséret stb.). A jutalmazás formái (szóbeli dicséret, írásbeli dicséret, oklevél, kitüntetés, jutalomkönyv, tárgyi jutalom, táborozás, ösztöndíj, tanulmányút, stb.). A büntetés formái (szóbeli figyelmeztetés (észrevétel, dorgálás, feddés, határozott rendreutasítás, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, rovás, nevelőtestület elé idézés, szigorú megrovás, párhuzamos osztályba való áthelyezés, stb. A nevelés sikerét veszélyeztető körülmények elkerülését elősegítő módszerek (személyes kapcsolat, felügyelet, ellenőrzés, figyelmeztetés, elmarasztalás, tilalom, stb.).
2. A személyiségfejlesztés programja 2.1 A személyiségfejlesztés általános feladatai A legfőbb általános emberi értékek keresztény hitünkben gyökereznek, és Jézus életében mutatkoznak meg a legteljesebben. Ezért a diákok elé példaként Jézust, az őt követő körülöttünk élő embereket kell állítanunk. Be kell mutatnunk, hogy a hegyi beszéd, a szeretethimnusz, a sarkalatos erények hogyan lehetnek életük részévé.
Az emberi személyiség kialakulása a gyermekkortól kezdve a kamaszkoron át az ifjú korig hosszú folyamat. Minden korszaknak megvan a maga jellemzője mind érdeklődésben, mind emberi példákban, mind olyan értékekben, amelyekre érzékenyek. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult – jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkeznek meg a középiskolába. Így első feladatunk, a tanulók személyiségének megismerése, a középiskolai életbe való beépítése és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Minden gyermekben más értéket lehet felfedezni, mást kell kibontani. Így az általános emberi értékeken túl mindig szem előtt kell tartani a csak arra a gyermekre, fiatalra jellemző értékeket is. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A nevelőhöz való viszony is sokat alakul a kezdeti feltétlen elfogadástól a tagadáson át az egyenrangú baráti kapcsolatig. A tizenkettedik évfolyam jelentősége rendkívül nagy még a felnőttoktatásban is, hiszen a tanulók pályaválasztási döntéshelyzetbe kerülnek. A helyes döntés alapja a reális önkép kialakulása, mely az előző évek helyes értékelésén alapulhat. A tanári munka egyik legnehezebb feladata az, hogyan vezessük rá tanítványainkat a helyes önértékelésre, a megfelelő pályaválasztásra. Ebben a folyamatban kiemelkedő a tanárok pályaorientációs tevékenysége. Megemlítendő, hogy ez is az osztályban tanító összes tanár feladata, hiszen a sokféle érdeklődésű diák sokféle irányítást kíván. Egészen más jellegű kapcsolatrendszert kíván meg az érettségi utáni képzés. A tanár-diák kapcsolat azonban itt sem mellőzhető. Szükséges megállapítanunk, hogy bár a képzéseink jellegüket tekintve hasonlóak a főiskolák és az egyetemek képzéseihez, mégis az alkalmazható és alkalmazandó módszereink nem lehetnek még hasonlóak sem a felsőoktatási intézményekhez. Fontos feladat, hogy rávezessük diákjainkat arra, hogy változatlanul középiskolás tanulók, így elkerülhetjük a szükségtelen konfliktusok kialakulását. Célkitűzéseink alapján az alábbi konkrét pedagógiai feladatok köré csoportosítjuk a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos teendőinket: A hitre nevelés területén elvégzendő feladatok: • a hitre nevelés szője át iskolánk mindennapi életét, • a hitéleti nevelés személyre szabott legyen, alkalmazkodjon a gyermek hitéleti múltjához és életkorához. Az értelmi nevelés területén elvégzendő feladatok: • az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése, • a megismerés képességének fejlesztése, • az önismeret, a céltudatosság kialakítása, • a helyi tantervben leírt egységes, alapvető tartalmak átadása, elsajátíttatása, valamint az ezekre épülő differenciálás. A tanulók erkölcsi nevelése területén elvégzendő feladatok: • az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása, • pozitív szociális szokások kialakulásának, gyarapodásának segítése. Az érzelmi nevelés területén elvégzendő feladatok:
•
a gyermekek, tanulók közösségére és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása, • a helyes arány kialakítása az érzelmek kimutatásában.
A helyi tanterveket is magába foglaló pedagógiai programunk összeállításánál elsődleges szempont a tanulók képességeinek fejlődéséhez szükséges olyan követelmények meghatározása, amely ösztönzi a személyiségfejlesztő oktatást. Nevelési programunk összeállításánál ezért elsődlegesek az alábbi feladatok: • A színes, sokoldalú iskolai élet, hitélet, tanulás, játék, munka. A fenti lehetőségek a tanulók önismeretét, keresztényi gondolkodás képességét, együttműködési készségét fejlesszék, eddzék akaratukat. • Járuljanak hozzá életmódjuk, motívumaik, szokásaik, az értékekkel történő azonosulásuk fokozatos kialakításához, meggyökereztetéséhez. A személyiségfejlesztés folyamatában meg kell valósulnia a következő értékek egyensúlyának: • a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke), • a „személyre szabott”,- az egyén szükségleteire épülő neveléshez szükséges a személyiség elmélyült és pontos ismerete. Ezért a személyiségméréseknek is fontos szerepet szánunk a személyiségfejlesztés folyamatában, • az „én” harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önértékelés, önbizalom, önművelés, megfontolt ítélőkészség, önfegyelem, stb.), • a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (nyitottság, befogadókészség, tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia), • a társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség), • a humanizált társadalom- és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékeinek megbecsülése, stb.). • kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. • a tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése, • a belső csendre, elmélyülésre való igény felkeltése, • hűség Istenhez és embertársainkhoz, • felelősség magunk, mások és a teremtett világ iránt, • az emberközpontú (nem csak gyermekközpontú) iskola megvalósulását szeretnénk elérni, ahol lehetőség nyílik a harmonikus személyiség alakulására, • a személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk. A nevelés célja, hogy a diákok személyisége helyes irányban fejlődjön, alakuljon. E munka során egyes tulajdonságokat erősíteni kell, míg másokat kezelni, helyére tenni. Így alakul ki egy személyes nevelési ideál, amely felé a nevelésnek tartania kell. A nevelés nagy feladata, hogy a hamis értékeket valóban negatívvá tudja tenni, és a diákok természetes becsvágyát, sikerre törekvését átitassa a keresztény szellemmel és a helyes irányba terelje. Elvárásaink tanítványainktól a következők: • részvétel a vallásuknak megfelelő (katolikus, protestáns) egyházi programokban, • tiszteletteljes, szép beszéd tanárral, társakkal egyaránt,
• • • •
mindenki testi, lelki egészségének megőrzése, biztosítása, alapos, rendszeres és pontos munka, a rájuk bízott feladatok lelkiismeretes elvégzése, a házirend felelős betartása.
3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok 3.1 Alapelveink Iskolai közösségnek törekednie kell a Szent Benedek és Don Bosco által hangsúlyozott személyes embertársi kapcsolatra, tanár és diák, tanár és tanár, diák és diák között. Ennek az iskola más szükséges elvárásaival szemben elsőbbsége van. E személyes kapcsolatokból kialakuló közösségnek döntő jelentősége van a nevelés sikerében. Az iskola csak akkor tud értelmesen és sikeresen tanítani és nevelni, ha él a tanárok és a diákok között a bizalom és az öszszetartozás. A közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is; A közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet, továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is. A pedagógusok számára talán a legnehezebb feladat a tudatos közösségfejlesztés, hiszen az iskolai teljesítmény, a jövő építése alapvetően individuális tevékenység: az iskolai tételes, következményekkel járó értékelés az egyéni teljesítményt méri, s ezt látszólag nem befolyásolja a tanuló közösségben elfoglalt helye. Mind a közösségfejlesztés, mind a személyiségfejlesztés sikerének alapja a pedagógustestület műveltsége, intelligenciája, fegyelmezett céltudatossága, meleg-megengedő igényessége, humorérzéke, következetessége. E tulajdonságok biztosítják hitelességét. Törekedni kell olyan pedagógus közösség kialakítására, amely összehangolt követeléseivel és nevelési eljárásaival az egyes osztályokat vezetni, és tevékenységüket koordinálni tudja. Iskolánkban a közösségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység fő területei: Tanórák: hittanórák, szaktárgyi órák, osztályfőnöki órák Tanórán kívüli szabadidős foglalkozások: tanulószoba, szakkörök, szombati „csendes óra”, tanévkezdő- és tanévbefejező „csendes nap” - rekollekció, lelkigyakorlatok, zarándoklatok, kirándulások Diákönkormányzati munka
3. 2 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink Első szint: osztályközösség kialakítása - Az iskolába bekerülő új osztályok diákjai még nem alkotnak közösséget. Meghatározó szerepe van az osztályfőnököknek, akiknek a legkülönbözőbb helyekről összegyűlt gyerekekből osztályközösséget kell formálni. Szerencsés, ha már az első félév során sikerül kialakítani azokat az alapelveket, normákat és elvárásokat, amelyek alapján megkezdődhet a közösséggé formálódás.
- Tanórán megvalósítható közösségfejlesztési feladataink: • Törekedni kell a tanulás támogatására kölcsönös segítségnyújtással, ellenőrzéssel, a tanulmányi és a munkaerkölcs erősítésével. • Segíteni a tanulók kezdeményezéseit, a közvetlen tapasztalatszerzést. • A közösségi cselekvések kialakítása, fejlesztése (példamutatással, helyes cselekvések bemutatásával, bírálat, önbírálat segítségével). • A tanulók önállóságának, öntevékenységének fejlesztése. • Különböző változatos munkaformákkal (csoportmunka, differenciált, egyéni munka, kísérlet, verseny) az együvé tartozás, az egymásért való felelősség érzésének erősítése. • Népünk kulturális örökségének, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeinek megismertetése. - Tanórán kívüli foglalkozások közösségfejlesztő feladatai: • A lelkigyakorlatok, zarándoklatok mélyítsék el a katolikus vallás és hit megélését, s annak közösséget igénylő és formáló erejét. • A rövid közös esti megbeszélések, esti imák – napzárták – rendszeressége. • Nevelje a tanulókat az önellenőrzésre, egymás segítésére és ellenőrzésére. • Átgondolt tevékenységek pedagógiai irányításával biztosítsák, hogy azok fejlesszék a közösséget, erősítsék a közösséghez való tartozás érzését. • A sokoldalú és változatos fogalakozások (zenei, tánc, képzőművészeti, kézműves, stb.) járuljanak hozzá a közösségi magatartás erősítéséhez. • A séták, a kirándulások mélyítsék el a természetszeretetet és a környezet iránti felelősséget. - A pedagógus közösségfejlesztő feladatai a szabadidős tevékenység során: • építsen ki jó kapcsolatot az adott korosztállyal, szüleikkel, plébániával, egyházi személyiségekkel, külső szakemberekkel, • fejlessze a csoportokban végzett közös munka során az önismeretet, az önfegyelmet, az együttműködést, • segítse olyan csoportok kialakítását, amelyek az emberi kapcsolatok hitbeli, pozitív irányú elmélyítésével hatnak az egész személyiség fejlesztésére, • ismertesse meg a tanulókkal a társas együttélés alapvető szabályait, melyek a közösségben való harmonikus kapcsolatok kialakításához elengedhetetlenek, • ismertesse meg népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, • sajátíttassa el azokat az ismereteket és gyakoroltassa azokat az egyéni és közösségi tevékenységeket, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek, • segítse a tanulók kezdeményezéseit, hozzájárul a közvetlen tapasztalatszerzéshez, ösztönzi a szűkebb és tágabb környezet hagyományainak feltárását, ápolását, az ezekért végzett egyéni és közösségi tevékenységet, • törekedjék arra, hogy a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartás egyéni és közösségi szinten egyaránt legyen a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelv, • úgy irányítsa a tanulókat, hogy az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés, a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése álljanak a kommunikációs kultúra középpontjában,
• a közösségfejlesztő munkája során olyan közös érdekeken alapuló közös és konkrét célok kijelölésére törekedjék, amelyek nem sértik az egyéni érdekeket, azokkal összhangban vannak, a közösség érdekeit szolgáló, cselekvésre késztető tevékenységeket szervez, • törekedjék olyan közösség kialakítására, fejlesztésére, amely büszke saját közösségének sikereire, értékeli más közösségektől megkülönböztető tulajdonságait, • nevelő-oktató munkája során segítse az olyan csoportok kialakulását, amelyek az emberi kapcsolatok pozitív irányú elmélyítése mellett hatnak az egész személyiség fejlesztésére valamint hatással vannak a pozitív töltésű életmód kialakítására. Második szint: az osztályközösségek alkotják az iskola diákjainak közösségét. - Ezen a szinten jut fontos szerep a DÖK-nek. Az intézményben több DÖK tevékenykedik. Közülük kell az iskolai szintű DÖK-öt megválasztani, akik aztán gyakorolják a törvényben előírt jogaikat (Közokt. tv. 62-64. §) Diákönkormányzat közösségfejlesztő feladatai: • határozzon meg olyan közös értékeken és érdekeken alapuló közös és konkrét célokat, amellyel nem sérti az egyéni érdekeket, • tudjanak felelősséget vállalni egyéni vagy közös tetteikért, • a társadalmi együttélés szabályainak kölcsönös betartása, amelyet az erőszakmentesség jellemez, • a demokráciáról kialakult tudását felhasználva, aktívan vegyen részt a közügyekben, hatékonyan működjön együtt, • fejlessze a meglevő közösségi munkálatokat, közösségépítő tevékenységeket, • a felelősségérzetnek és a közösségi összetartást megalapozó közös értékek elfogadásának és tiszteletben tartásának a kinyilvánítása, • hatékony kommunikáció, kockázatfelmérés és vállalás alapján, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés, együttműködés jellemezze, sajátítsa el a kooperatív munkát, • rendelkezzen empátiával, tudja kezelni a stresszt és a frusztrációt, legyen fogékony a változások iránt, • rendelkezzen megfelelő tudással, támogassa a fenntartható fejlődést, a veszélyhelyzeteket előzze meg, kezelje egyéni és közösségi szinten, • különböző nézőpontok figyelembe vétele által, a döntések kritikus és kreatív elemzésével vegyen részt a döntéshozatalban, • küzdje le személyes előítéleteit, törekedjen kompromisszumra, ismerje állampolgári jogait, • vállaljon aktív szerepet a környezettudatos szemlélet kialakításában, • törekedjen a közösség iránti felelősségtudat kialakítására, fejlesztésére. Harmadik szint: az iskola, mint vallási közösség - Arra kell törekednünk, hogy az iskolán kívüli életben különböző szervezetekhez tartozó fiatalok létrehozzák a Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium vallási közösségét az iskola vezető hittantanárának az irányításával és a többi hittantanár aktív részvételével Negyedik szint: diákkörök létrehozása - Az iskola tanulói az egyes tantárgyakban való jártasság elmélyítésére, illetve a tehetségek kibontakoztatására diákköröket, önképzőköröket hozhatnak létre, amelyhez szakmai segítséget kérhetnek tanáraiktól. Összefoglalva: - minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat;
- a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése; - egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása; - az értékek megőrzése és gyarapítása; - a tanulók jó közérzetének megteremtése; - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel; - a különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat a másság iránt; - a tanulók közvetlen részvételének segítése a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; - a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése.
3. 3 A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái - osztályfőnöki órák, szakórák, szakmai gyakorlatok, sportkörök; - tanulmányi kirándulások, - sportversenyek; - különböző közös programok (pl. színház, hangverseny, mozi-, múzeumlátogatás stb.); - iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések; - iskolai hagyományőrzés (pl. sportnapok, egyházi és társadalmi ünnepek, stb.).
4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység A belépő diákoknak - akár tanköteles korúak, akár a tizenharmadik osztályosok, akár felnőttoktatásban részt vevő felnőtt korú egyének, - nem kisebb jelentőségű kérdésekkel kell megismerkedniük, mint az adott iskola tantervi és nevelési követelményeivel, kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetével, funkciójával, élethivatásra felkészítő jellegével. Fontos, hogy a tanuló mielőbb megismerje a többcélú intézmény és annak helyi hagyományait, annak ápolásába öntevékenyen bekapcsolódjék. E nélkül az adoptáció nélkül a tanuló lélektelenül, idegenként, vagy ellenségesen szemléli az új környezetet. A deviáns életvitel kezdetének fontos jelzője lehet, hogy a fiatal kiszorul a korábbi informális csoportokból, megváltozik (romlik) a megítélése a formális csoportban (osztály). Ennek többféle oka lehet (pl. szülői problémák); az életkori változásokkal átrendeződnek a szerepek, illetve új tartalommal töltődnek meg. Ez utóbbi gyakran okoz a fiatalokban konfliktust, és ekkor a csoportnyomás feszül szembe a belső értékekkel, korábbi ideákkal, a belső vívódás okozta konfliktus látható jeleket ölthet és zavart viselkedéshez vezethet. A feszültség csökkentésének módszerei: • • • • •
a figyelem megosztása (kiiktatja tudatából az ellentmondást) ideológia kovácsolása (gyakori és közismert önigazolás) kompromisszum képzése (passzivitás vagy kitérés) kábítás (a szerfogyasztás mint időleges "felejtés") menekülés (kilépés a helyzetből, tragikus formája a szuicidum).
Bármelyik feszültségcsökkentő módszerhez folyamodik a fiatal, az a személyiségfejlődésére káros lehet, de különösen az utolsó két forma jelent nagy veszélyt.
Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható: 1. Prevenció: Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyek, szervek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: Ez tartozik főleg az iskola feladatai közé. Ez már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a viselkedés pozitív irányú átépítése. Nagyon fontosnak tartjuk a beilleszkedési, magatartási problémákkal küszködő tanulók fejlesztését, mert a problematikus tanuló saját fejlődésének és közössége fejlesztésének is gátjává válhat. Meggyőződésünk, hogy minden magatartásbeli és beilleszkedési zavar valamilyen törés következménye, melyet a tanuló a szocializációja illetve életútja során elszenvedett. A javulás ennek a törésnek és következményeinek helyes feldolgozásán alapul. Úgy gondoljuk, hogy nem a zavarok megszüntetése a legfőbb cél, hanem azok feldolgozása. Olyan pedagógiai tevékenységről beszélünk, ahol a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök, a hittantanár, az iskolaorvos és a védőnő összehangolt munkájára van szükség. Az utóbbi időben a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdő diákok száma megnőtt. Ez ugyan általános tendencia, de a keresztény iskolában ennek a problémának a kezelése hangsúlyosabb. Ezt tükrözi a társadalom, a szülők felénk irányuló elvárása is. Elsődlegesen az osztályfőnök segíti a diákok beilleszkedését, kíséri figyelemmel fejlődésüket. A személyes figyelmen kívül objektív visszajelzésre is törekszünk. Iskolai rendünket minél világosabban próbáljuk megfogalmazni, hogy egyértelmű keretek között folyjék a közös tanulás, nevelés. A kedvezőtlen környezeti hatások csökkentésében a család segítségre szorul. Következésképpen a megoldás útja is innen indul: a rendezett emberi kapcsolatok kialakítása és tartós fenntartása. Éppen ezért fontos a szülők, a pedagógusok és a gyermekek jó kapcsolata, valamint a tanulók kortárs- és csoportkapcsolatainak figyelemmel kísérése.
4.1 Iskolánk feladata: • •
A tanuló személyiségének és környezetének megismerése, a problémák gyökerének feltárása során meg kell ismernünk tanulóink előítéleteit, személyiségüket és a magatartásuk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszichológus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat.
• • • • • • • •
A megfelelő beilleszkedés hatékony segítése érdekében feltárjuk a tanuló pozitív tulajdonságait, amelyekre támaszkodhatunk. A teljesítménykényszer miatti magatartászavar elkerülése érdekében a meglévő értékeket hangsúlyozzuk és a kibontakozás lehetőségét biztosítjuk (szereplés, szervezés, karitatív tevékenység) útján. A fejlesztő módszerek megbeszélése, egyeztetése a családdal. Megkeressük azokat a tevékenységeket a szabadidő szervező pedagógus bevonásával, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. A szabadidő szervező tanár segítségével olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el. Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. A szülők segítése a családi, a nevelési konfliktusok megoldásában.
Ennek érdekében fejleszteni szükséges a gyermek önismeretét, önbizalmát, együttműködési, kapcsolatépítési képességét, szerepelni tudását, konfliktuskezelői képességét.
4. 2 A fejlesztés színterei és formái A fejlesztés színterei az iskolai, az osztályközösségi, a hitéleti programok. Az elérendő cél a tanulók felelősségtudatának, önfegyelmének, kezdeményezőkészségének, csoportmunkára való alkalmasságának kialakítása. Formái: szülők találkozásai, családlátogatások. Ezekből épül ki a tanulók pozitív viszonya az iskolához. Sok tényező eredője ez: az iskola épületének, udvarának tisztasága, rendje, felszereltsége, szellemi légköre, a tantárgyak kedveltsége, s főként a pedagógusok magatartása a meghatározó. Egyértelmű visszajelzést az ellenőrzőn keresztül a figyelmeztetési fokozatok adásával teszszük. Igazgatói szintű fegyelmi ügy esetén már be kell vonni az ifjúságvédelmi felelőst. Ő vagy személyesen egyénileg vagy csoportosan segíti a magatartási vagy beilleszkedési zavar elhárításában a diákokat. Ezt a segítséget, - ha szükségesnek látszik - az osztályfőnök bármikor kérheti, illetve az ifjúságvédelmi felelős felajánlhatja. Ha szociális vagy egyéb családi indok sürgeti, az ifjúságvédelmi felelőssel kell felvenni a kapcsolatot. Sajnos előfordul, hogy a magatartásbeli kihágás olyan súlyos, hogy fegyelmi bizottság elé kerül. Ítéletünkben törekszünk a legszélesebb háttér felderítésére, az üggyel és az elkövetőkkel kapcsolatos legkülönfélébb szempontok megjelenésére. A világos visszajelzés, illetve büntetéssel együtt minden esetben felajánljuk a segítségét a változáshoz. Szükséges lehet külső szervezet vagy szakember bevonása is, amire állandóan törekszünk. Megelőző és segítő pedagógiai tevékenységünk során fokozott figyelmet fordítunk a tanulói személyiségi jogok tiszteletben tartására. A közoktatásról szóló törvény legutóbbi módosításának titoktartási kötelezettségünket előíró rendelkezését pedagógus-lelkiismeretünk szerint betartjuk.
5. A tehetség, a képességkibontakoztatást segítő tevékenységek A tehetség nemzeti kincsünk. A népünk jövője attól függ, hogyan tudunk sáfárkodni szellemi értékeinkkel. Nemzeti érdek tehát, hogy időben felismerjük, fejlesszük és gondozzuk tehetséges gyermekeinket. Minden pedagógus feladata, hogy felhívja a figyelmet tehetséges tanítványaira, hogy megfelelően gondoskodhassunk fejlesztésükről. E tevékenység kiterjed az iskolai és kollégiumi nevelésre, a tanórai és a tanórán kívüli területekre egyaránt. Ez a legszorosabb együttműködést tételezi fel a családdal és a tehetségfejlesztéssel foglalkozó intézményekkel és szakemberekkel. Az iskolai oktatás alapvető célja: a tudásért tanulni és tanítani. A tehetség kibontakozásának feltétele: a tudományok szeretete, a tudás iránti vágy ébredése. A tehetség gondozása a tudás kultuszának építését jelenti. Egy országos beiskolázású középfokú oktatást végző iskolának a tehetséggondozás terén is különleges lehetőségei és feladatai vannak. A szakkörök nagyon változatos kínálattal (a héber nyelv oktatásától a csillagászatig) próbálják hozzásegíteni diákjainkat, hogy egy-egy szakterületen elmélyítsék ismereteiket. Egy-egy szakkört akkor is elindítunk, ha csak néhányan jelentkeznek rá. A szakkörök munkáját kiegészítik a péntek esti előadások, ahol gyakran rangos szakembereket, alkotókat hallgathatnak az érdeklődők. Az előadások után pedig mindig igyekszünk lehetőséget biztosítani beszélgetésre is, ahol diákjaink kötetlen formában fogalmazhatják meg kérdéseiket, problémáikat az elhangzottakkal vagy az illető szakterülettel kapcsolatban. Szeretnénk, ha iskolánkban minden gyermek képességének megfelelően teljesítene. Nem képessége alatt, hiszen felelős a talentumaiért, de nem is képessége fölött, mert attól neurotikus, szorongó lesz. A pedagógus magatartásán, tapintatán múlik, megtanulja-e a jobb képességű gyermek, hogy gyengébb társát is meghallgassa, segítsen neki, a gyengébb képességű fiatal pedig érezze, hogy elfogadják és szeretik. Vagyis minden diák érezze meg, hogy nem a teljesítménye miatt értékes Isten és ember előtt, hanem saját magáért. Csak ebben a légkörben értik meg, hogy a kudarc szükséges velejárója az életnek, s a helyes önismeret szempontjából rendkívül fontos.
5.1 Tehetség, képesség kibontakoztatását az alábbi tevékenységek segítik Az egyéni képességhez igazodó tanórai tanulás megszervezése A differenciált órai munka Csoportbontás. Emeltszintű oktatás. A nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása Kulturális rendezvények. Az iskolai, a területi és az országos versenyekre, a pályázatokon való részvételre segítő felkészítés, A tanárral való rendszeres beszélgetés, a plusz feladatok adása által (Pl. önálló házi feladatok, önálló megfigyelések végzése, továbbtanulás előkészítése), Tehetséggondozó foglalkozások Iskolai sportkör Sportversenyek Szakkörök Szakmai és közismereti versenyek, vetélkedők, bemutatók (szaktárgyi, sport, kulturális, szakmai stb.)
Szabadidős foglalkozások, színház, üzemlátogatás Az iskolai könyvtár, valamint az iskola más eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A pályaválasztás és továbbtanulás segítése A külföldi szakképző iskolákkal kapcsolatfelvétel, kapcsolat ápolása, külföldi szakmai napokon való részvétel A tehetséggondozás feladata, hogy a kiemelkedő képességű diákok is megfelelő terhelést kapjanak.
5. 2 A tehetség felismerésének formái: • • • • • • • • • •
sokat tudnak a legkülönbözőbb dolgokról szókincsük gazdag gyorsan ismerik fel az ok-okozati viszonyokat jó megfigyelők elmélyülten érdeklődnek különböző kérdések iránt törekednek a tökéletességre önkritikusak véleményüket nem rejtik véka alá érdeklődnek a kreatív tevékenységek iránt fantáziaviláguk eredeti
A különleges adottságú gyermekek fejlesztése nagyon fontos, de nem azonos a tehetséggondozással. Mindkét területnek, de főleg az előbbinek, sajátos szervezeti és tartalmi, valamint módszerbeli feltételei, illetve eszközei vannak. Ezek megválasztásában maximális pedagógiai felelősséggel szükséges eljárni. A tehetség kibontakozását -serkenti a megfelelő légkör megteremtése, a motiváció, a tanár ösztönzése, a játékosság, az értékelés késleltetése; -gátolja az érdektelenség, a túlzott fegyelem, a teljesítménykényszer, a kreativitás lebecsülése. Központi szerep hárul a könyvtárakra is. A tanulók egyéni érdeklődésének, búvárkodásának segítője, támogatója a könyvtár. A tehetség korai felfedezésének nincsenek csalhatatlan módszerei, és megállapíthatóságának időpontja is bizonytalan. A tehetség akkor tud kibontakozni, ha erkölcsi tartással jár együtt. Ezért fontos, hogy a tehetséggondozáson belül a jellem formálásával (az akarat, a helyes önértékelés fejlesztésével) is foglalkozzunk. A helytelen tanári magatartás megakadályozhatja a tehetség kibontakozását, ezért körültekintően kell eljárnunk. Ha elhitetjük a tanulóval, hogy tehetségtelen, ő maga is elhiszi magáról, hogy valóban az. Az érdeklődés kialakulásában a megfontolt dicséret, az elismerés segít. A tehetség mellett alapvető szerepe van az érdeklődésnek.
5. 3 Tanulmányi versenyek Iskolánk szorgalmazza a tanulók szellemi-szakmai energiáinak kifejlesztését, Istentől kapott adottságaik hasznosítását. A tehetséges fiatalok gondozása Istentől ránk szabott feladat. A tehetség gondozásának, a megméretésnek kiváló területe a tanulmányi verseny. Segít abban, hogy az igazi tehetség kibontakozzék, és az emberiség javára váljék. A tehetség fölismerése elsődleges pedagógiai feladat. A tanuló akkor mondható tehetségesnek, ha átlagon felüli szel-
lemi-szakmai képessége, invenciója átlagon felüli szorgalommal párosul. Egyik a másik nélkül nem vezet eredményre. A tehetséges tanuló nem lehet a tanár személyes ambíciójának, előbbre jutásának eszköze. A jó képességű tanulók túlhajszolása később csúfos letörésekhez vezethet (idegi kimerülés, elfáradás, álmatlanság stb.) A korán megmutatkozó tehetség még nem biztos ismérv. A fölismert tehetséges diákkal folyamatosan kell foglalkozni, fokozatosan adagolni a munkát, a feladatokat. Ügyelni kell arra, hogy a versenyre készítés, készülés ne menjen az iskolai tananyag elvégzésének rovására. A versenyek rendszere: · iskolán belül, tagintézmények közötti házi versenyek és pályázatok · katolikus iskolák közötti versenyek · a minisztérium, vagy a pedagógiai szolgáltató intézetek által szervezett helyi, területi és országos versenyek. Iskolánk a szakképzés irányában is elkötelezett, ezért a tehetséges tanulóknak lehetőséget ad a további fejlődésre. Ennek a feladatnak felelősei a szakoktatók, illetve a megfelelő szakos tanárok. A fejlesztés egyénre szabott, ezért a foglakozások keretének és tartalmának meghatározása egyedi. Elkészülte után az igazgató hagyja jóvá. Évenként végezzék el a felmérést és tegyenek javaslatot a képzésre vonatkozóan.
6. A gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok Életünk kedvezőtlen alakulásában a leginkább kiszolgáltatott helyzetbe a gyermekek kerültek. A nevelés három színterén - család, iskola, társadalom - a családok nagy többsége nem tudja, vagy nem akarja elsődleges szerepét e folyamatban betölteni. Az iskola kénytelen ezzel a helyzettel megküzdeni, de képtelen a családi és társadalmi nevelés hiányát pótolni. Szám szerint is emelkedik a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma. Alapvető a lelkiismeretes, a tanulókra egyénenként is odafigyelő osztályfőnök tevékenysége. A katolikus iskolák különös figyelmet szentelnek a gyengébbekre, és segítik a nehezebb körülmények között élőket. Nevelésünk a keresztény értékrend elfogadását, a keresztény életforma kialakítását, mindennapi megélését segíti elő, amely remélhetőleg tanítványaink számára maradandó lesz. Megvédi őket az alkoholizmus, a kábítószer, és egyéb erkölcsi veszélytől. A hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulók száma emelkedik. Ezért is indokolt, hogy a gyermek és ifjúságvédelem átfogja az iskolai élet egészét, biztosítsa a gyermekeket megillető jogok érvényesülését, védő–óvó intézkedéseket tegyen a rászorulók érdekében. Iskolánk számára fontos, hogy segítse tanulói személyes és szakmai fejlődését. Ennek érdekében igyekszik minden veszélyt elhárítani, ami a zavartalan fejlődést akadályozza. Legnehezebb a segítségadás azokban az esetekben, amelyekben a család a gyermek számára nem biztosít megfelelő erkölcsi hátteret, a szülő(k) életvitele negatív példa a gyerek előtt. Ezekre a hiányosságokra sok esetben későn derül fény, amit csak a tanuló rendhagyó magatartása, megnyilatkozásai jeleznek. Az ilyen nehéz esetekben vállalni kell a fokozott törődést a tanulóval.
6. 1 A veszélyeztetettség tünetei a középiskolás korosztályban a.) Külső megjelenésben
beteges sápadtság, véznaság, fejletlenség, aluszékonyság étvágytalanság, kiéhezettség, túl mohó táplálkozás, túltápláltság elhanyagolt külső, ápoltság és tisztaság hiánya az öltözet fogyatékossága, helytelensége
b.) Beszédében
hibás beszéd (selypítés, dadogás, hadarás, kapkodás) goromba, drasztikus, trágár kifejezések használata hangoskodás, nagyzolás túlzott hallgatagság, zárkózottság fantáziálás hazudozás
c.) Mozgásában
nyugtalan, túl élénk, szertelen nincs korának megfelelő mozgásigénye fáradékony, lusta izomrángásai vannak, végtagjai reszketnek rágja a körmét, szopja az ujját bevizel érintésre riadtan elugrik, megriad
d.) Érdeklődésében
semmi sem érdekli, közömbös figyelme szétszórt, hosszabb koncentrálásra képtelen
e.) Társaihoz és a közösséghez való viszonyulásában
félszeg, szorongó, túlérzékeny, visszahúzódó, szomorú könnyen ingerelhető, indulatos, agresszív, durva hangadó a rosszban, destruktív befolyásolható, árulkodós
f.) Foglalkozásokon
figyelmetlen, fáradékony, gyakran rendetlen teljesítményei alatta maradnak képességeinek, ingadozóak gátlásos, nincs önbizalma, amit tud, azt nem képes visszaadni
g.) Felnőttekkel kapcsolatos magatartása
bizalmatlan, nem őszinte meghunyászkodó tiszteletlen, dacos
Az ifjúságvédelmi felelős az osztályokat felkeresve tájékoztatja a tanulókat arról, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá, továbbá, hogy az iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatot ellátó intézményt kereshetnek fel. Ki kell építenünk egy megfelelő kapcsolatrendszert e problémák kezelésére, az ezen a téren jelentkező feladatok megoldására. E kapcsolatrendszerben egyaránt figyelni kell a
– – – – –
szülő – gyermek szülő – tanár tanuló – tanár tanár – tanár tanár – hivatalos szervek (gyámügy, rendőrség, stb.) tanár – megelőző szervezetek (családsegítő szolgálat, drogambulancia, pszichológus, stb.)megfelelő szintű és minőségű kapcsolataira.
Iskolánkban a fő feladatunknak a megelőzést, a prevenciót tartjuk az ifjúságvédelmi feladatok közül. Ezért egészségvédelmi témájú tanórákat tartunk, a megelőzéshez valamilyen módon kapcsolódó előadásokat szervezünk, igyekszünk megfelelő alternatívákat megmutatni gyermekeinknek. Kiemelt szerepet szánunk a programszervezésnek, ezért fontosnak tartjuk a jó együttműködés kialakítását a diákmozgalmat patronáló tanár és az ifjúságvédelmi felelős között. A felmérés és egyéb jelzés alapján az ifjúságvédelmi felelős elbeszélget a veszélyeztetett gyerekekkel. A pedagógusok, szülők vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján megismert veszélyeztetett tanulóknál - a veszélyeztető okok feltárása érdekében - családlátogatáson megismeri a tanuló családi környezetét. Ha a legkisebb esély is van arra, hogy a család segítséget tud nyújtani a veszélyeztetettség megszüntetésében, akkor azzal együtt működik a felelős, illetve az iskola. Feltétlenül erősítenünk kell az iskola és a szülői ház kapcsolatait. Szükség esetén több szülői értekezletet kell tartanunk, lehetőséget kell biztosítanunk arra, hogy kötetlenebb formában tudjanak együttműködni a tanárok és a szülők. Meg kell találnunk - problémák felmerülése esetén - a közös utat a megoldáshoz, hiszen a szülőknek és az iskolának is érdeke, hogy a gyermeket kivezessük a veszélyeztetésből.
6. 2 Gyermekvédelmi tevékenységünk fontosabb feladatai: A gyerekek elemi szükségletei (élelem, ruházat, tanszer, pihenés) meglétének figyelemmel kísérése. Az egészséges fejlődésükhöz szükséges nevelési légkör kialakításának elősegítése a családon belül és a családon kívül. A tanulók egészségi állapotának figyelemmel kísérése, rendszeres ellátás biztosítása az iskolaorvosi szolgálaton keresztül és az iskolafogászati rendeléseken. A tanulók intézményes ellátása, az iskola valamennyi szolgáltatásának biztosítása igényeik szerint (fejlesztő foglalkozás, felzárkóztatás, étkezés, stb.). A gyermeket veszélyeztető helyzetben minden pedagógusnak gyors és hatékony intézkedést kell tennie! Meg kell vizsgálnunk, hogy a családi minta, törődés, érzelmi kötődés mennyire szolgálja a tanuló erkölcsi, érzelmi, értelmi fejlődését, hogy mennyire ellenőrzött a tevékenysége, szabad mozgása, hogy használ-e a tanuló egészségére káros anyagokat, szereket, folytat-e fejlődésére káros életmódot, hogy a tanuló szociális helyzete szükségessé teszi-e segélyek, egyéb támogatások igénybevételét, hogy szükséges-e rendszeres segítségnyújtás tanulmányai befejezéséhez, pályaválasztásához és eredményes beiskolázásához.
hogy tudunk-e olyan érzelmi kötődést biztosítani, amelyben a gyermek őszintén feltárhatja problémáit. Gyermekbántalmazás vélelme vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető veszélyeztető tényező megléte esetén kezdeményezi, hogy az igazgató értesítse a gyermekjóléti szolgálatot.
6. 3 A gyermek és ifjúságvédelmi felelős szerepe A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat felkérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken, illetve maga is kezdeményez ilyeneket. - A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén a segélykérelmeket támogatja, illetve kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója kezdeményezzen megkeresést a tanuló lakó-, illetve ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes települési önkormányzat polgármesteri hivatalánál rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása, szükség esetén a támogatás természetbeni ellátás formájában történő nyújtása érdekében. Amennyiben mód van rá maga az iskola, illetve a mellette működő alapítványok is bekapcsolódhatnak a segélyezésbe. - Az iskolában a tanulók és a szülők által jól látható helyen közzéteszi a gyermekvédelmi feladatot ellátó fontosabb intézmények (pl. gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, drogambulancia, ifjúsági lelki segély telefon, gyermekek átmeneti otthona stb.) címét, illetve telefonszámát. - Ha az intézmény a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, segítséget kér a gyermekjóléti szolgálattól. - A tanulókat és szüleiket az osztályfőnök a tanév kezdetekor írásban tájékoztatja a gyermekés ifjúságvédelmi felelős személyéről, valamint arról, hogy milyen időpontban és hol kereshető fel. Az iskolánk és a kollégium kiemelt figyelmet szentel a szenvedélybetegségek megelőzésére, illetve a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésének elősegítésére.
7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program Tanulóink előképzettségében nemcsak a megszerzett ismeretek, a készségek terén mutatkoznak jelentős különbségek, hanem a szocializáció fokában, a viselkedésmódban, az udvariassági szabályok ismeretében, a személyi higiénia terén, a katolikus vallás szertartásinak, a vallásgyakorlás külső formáinak ismeretében is. Az esélyegyenlőtlenség megszüntetése e téren is fontos feladat. Ebben a személyes törődésnek, a beszélgetéseknek van nagy szerepük, melyekkel elősegíthetjük, hogy a diák elfogadja önmagát jelenlegi nehézségeivel, aktivizálja erőit hiányosságainak felszámolása érdekében, s így megakadályozhatjuk, hogy a lemaradás magatartási és lelki zavarok kialakulását idézze elő. A tanulás képességének elsajátítása, másként a fejlődés vagy kibontakozás lehetőségének megadása minden tanuló számára létszükséglet. Úgy látjuk, hogy ez következik az emberről alkotott képünkből és az iskola küldetéséből.
7. 1 Segítő törekvésünket a következő keretek között valósítjuk meg: - Az egyes szaktanár felelősége, hogy felmérje és eldöntse a felzárkóztatás szükségességét és lehetőségét és módját. - Az osztályfőnök figyelemmel kíséri tanulók iskolai előmenetelét, szükség esetén egyeztet a szaktanárral. A felzárkóztatás összetett, nagy körültekintést, lelkiismeretességet és áldozatosságot kívánó pedagógiai tevékenység. Jelenti a lemaradás fokának és okainak feltárását, a tanuló helyes önismeretre és küzdőképességre nevelését, a tanórán kívüli felzárkóztató foglalkozások és a tanórai differenciált foglalkoztatás megtervezését, szervezését és kivitelezését. (Annyira különböző lehet két általános iskola színvonala, hogy egész felvételi rendszerünket úgy kellett kidolgoznunk, hogy inkább a jelentkező képességeiről szerezzünk benyomást, semmint tényanyagot kérdezzünk). Tanórán kívüli személyes korrepetálás délutánonként eddig is folyt az iskolában, de esetenként több tanulóval is külön foglalkoztak tanárai egy-egy hosszabb hiányzás, vagy más természetű lemaradás miatt. Az órai differenciált tevékenységek közben ügyelnünk kell arra, hogy a tehetséges tanulókkal való kiemelt foglalkozás ne lássa kárát a felzárkóztatásának. Arra törekszünk, hogy a tanulócsoport egységesen magasabb tudásszintje, a korábban lemaradó tehetséges tanulók erőfeszítésének példája, valamint a folytonos kétirányú differenciálásra való törekvés a tanári munkában számukra is jó gyümölcsöket teremjen. E feladatnak fontos részét képezi a korrepetálás, illetve a kezdő osztályoknál a szintre hozás. A 9. osztályban mindenki számára tanulás-módszertani és szövegértési modult iktatunk a tanulmányok közé. A kilencedikes félév után, ha még mindig szükséges, akkor az egyes tantárgyakból felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk diákjainknak. Magukat a tanítási órákat is lehetőleg differenciáltan tartjuk, hogy ki-ki képességeihez mértem haladhasson előre. Ez a támogatás megnyilvánul az egyéni segítségadásban, a személyre szabott haladás biztosításában. Ehhez a tanárnak feltétlenül személyes kapcsolatot kell kialakítania a tanulókkal. Szükséges, hogy a tanulók bizalmát elnyerve közösen találjanak megoldást a tanulási problémák leküzdésére. Történhet szaktárgyi korrepetálás keretében, egyénre szabott feladatok készítésével. A legfontosabb cél a „hogyan tanuljunk meg tanulni” megtanítása. Az első év tanulmányi követelményeit jó néhány tárgyból behatárolja a felzárkóztatás fáradságos folyamata, amelynek során az egyébként jó eredménnyel érkező diákok egy része kisebb-nagyobb kudarcok után eljut arra a szintre, hogy már képességeinek megfelelően tud teljesíteni.
7.2 Az alulteljesítő tanulók felzárkóztatása: A nevelőtestületi intézkedések egyik csoportja a pszichodinamikai beavatkozás. Az alulteljesítést befolyásolják a családbeli ingerek, ezért fontos • a családi háttér feltárása, • a családi interakciós minták feltérképezése, • a családi interakciós minták megértése.
Pedagógiai feladat a sikerélmény biztosításán keresztül a személyes hatóerő érzetének növelése. Másik fontos feladat az osztálybeli tanulási környezet megváltoztatása: • csoportok kialakítása, • a taneszközök kiválasztása, • a megfelelő tanárválasztás. Harmadik teendő az alapvető készségek fejlesztése. A középiskolában hangsúlyt kell fektetni az olvasás, írás, számolás terén jelentkező lemaradásra.
7.3 A lassú tanulók felzárkóztatása: Mindenképpen egyénre szabott kell, hogy legyen. A felzárkóztatás érdekében • a tanítási órákat élményeikre, érdeklődésükre alapozva kell szervezni, • gyakran kell váltogatni a tanítási módszereket (előadás, magyarázat, beszélgetés stb.), • kisebb részekre kell bontani a tananyagot, • gyakoribb visszakérdezési lehetőséget kell biztosítani, • törekedni kell az audiovizuális anyagok használatára, • lehetőségeinkhez mérten külön feladatlapokat, gyakorlatokat kell öszszeállítani, törekedni kell a változatosságra, a sikerélmény biztosítására. A tanulmányi eredményről rendszeres tájékoztatást adunk a szülőnek. Buktatás csak május eleji írásos értesítéssel és tudomásul vétellel lehetséges. Ha a tanulási nehézségnek családi, szociális vagy életvezetési okai vannak, akkor ezt elsősorban az osztályfőnök kezeli, bevonva szükség esetén az ifjúságvédelmi felelőst.
8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Minél fiatalabb valaki annál kevésbé felelős azért, hogy milyen szociális környezetben él. Egyre jobban felelős azonban azért, hogy mit kezd ezzel a helyzettel, milyen változások mellett kötelezi el magát. Felelősnek érezzük magunkat, hogy tanulóink szociális környezetén javítsunk, és segítsük őket a változás és a fejlődés lehetőségének felismerésében és kivitelezésében. Minden szellemi és anyagi lehetőséget megragadunk erre. A társadalmi elszegényedés következtében jelentős az anyagi gondokkal küzdő családok száma. Lehetőséget teremtünk az ilyen családból érkező tanulók megsegítésére a következőkkel: - tehetséggondozó programok szervezése, - felzárkóztató foglalkozások szervezése, - szülők, családok életvezetési gondjainak segítése, - a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, - motiválás arra, hogy a rászoruló tanuló kollégiumi, tanulószobai vagy étkezési ellátásba részesüljön. - tanszersegély, - alkalmi segély hozzájárulás tanulmányi kirándulásokhoz, táborozásokhoz, nagyobb kiadás esetén, - rendszeres gyermekvédelmi támogatás igénybe vételére figyelemfelkeltés, - drog- és bűnmegelőzési program alkalmazása, - tájékoztatás a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadóórákon, esetleg családlátogatáson,
-
felvilágosító munka, a szociális hátrányok enyhítését segítő pályázatok figyelése, részvétel a pályázatokon, pályaorientációs tevékenység erősítése (osztályfőnöki és szakmai órákon). iskolai, alapítványi támogatás.
A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik az érintett családdal, az adott helyzetben szükséges Szolgálatokkal (Nevelési Tanácsadóval, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Családsegítő Szolgálattal), a gyermekorvossal, a védőnővel és az iskolapsziciológussal.
9. Egészségnevelési program A hozzánk kerülő fiatalok, ill. fiatal felnőttek életüknek az egyik legkritikusabb, legsérülékenyebb időszakában vannak. A serdüléssel a szülői kapcsolatok gyengülnek, erősödik a kortárs csoportok és az egyéb információhordozók szerepe a tanulásban és felvilágosításban. Ebben az időszakban érdemi hatást lehet gyakorolni személyiségfejlődésükre, mely nagymértékben meghatározza az életmódjukban később kialakuló szokásaikat, preferenciáik kialakítását. Az iskola tehát a családi környezet mellett a szocializációnak azon színterét jelenti, amelyben mód nyílik az egészségesebb életvitel készségeinek, magatartásmintáinak kialakítására és begyakorlására. Felnőtt diákjaink egy része viszont már saját családot alapított, munka mellett gyermeket nevel, számukra is fontos az egészséges életmód és az egészségkárosító tényezőknek a megismertetése.
9. 1. Alapelve, célja: Segítse a gyermekeket a testi és a lelki egészség harmóniájának megteremtésében, az egészséges életmód kialakításában és megtartásában, bővítse, korszerűsítse a pedagógusok és a tanulók egészségi ismereteit. Fejlessze az életvezetési képességeket. Az iskolai egészségnevelési tevékenység tervezett, ütemezett végrehajtása, Az oktatási-nevelési tevékenység egészséges környezetben való biztosítása, a környezet egészségtámogató jellegének erősítése. Fejlessze a gyermekek, tanulók felelősségérzetét egészségük megőrzéséért. Készítse fel a tanulókat a stressz-hatások feldolgozására. Segítse elő a környezeti- és egészség-tudatosság erősödését. Valósítsa meg a mindennapi testedzést. Terjedjen ki a mentálhigiénés nevelésre is. Az iskola-egészségügyi ellátás tervezett biztosítása, Az egészségfejlesztésben érdekelt partnerek együttműködésének koordinálása.
9. 2 Az iskolai egészségnevelési programban alkalmazható módszerek: ¾ hagyományos felvilágosító tevékenység: ezek egyfelől az egészségkárosító magatartásformák veszélyeire hívják fel a figyelmet – általában elrettentő tartalmú információk bemutatásának eszközével -, másrészt megoldásként kínálják a helyesnek vélt egészségmagatartást. Veszélye, hogy az ismeretek átadásának nem feltétele a hallgatóság aktív bevonása. Tapasztalatok szerint az ismeretek ilyen módon történő átadása önmagában nem elegendő a viselkedés befolyásolására, hiszen a háttérben meghúzódó
motivációk lényegesen erősebbek lehetnek. Ebbe a csoportba tartoznak az iskolai felvilágosító előadások, a különböző időszaki kiadványok, brosúrák. ¾ rizikócsoportos megközelítés: korai szűrés eredményeként feltárt egészségi (nem fertőző betegség) problémákkal, avagy szociális helyzetük szempontjából veszélyeztetettek felmérése, majd a körükben végzett célzott egészségfejlesztő, betegség megelőző tevékenység. Iskolai szinten ez valósul meg az orvosi vélemény alapján könnyített, vagy gyógytestnevelési foglalkozásokon részt vevő diákok esetében (differenciált testi nevelés). ¾ a társas-érzelmi készségek fejlesztését fokozó beavatkozások: az érzelmi nevelést előtérbe helyező modell a személy konfliktuskezelési eszköztárának gyengeségeit nevezi meg az egészségkárosító magatartásformák kialakulásának háttereként. Ez a módszer lehetőséget biztosít résztvevői számára a szocializációra, a társas-kommunikációs készségeik fejlesztésére. Ilyenek például a serdülőkori készségfejlesztő vagy önismereti csoportfoglalkozások, amelyek a csoportvezetésben képzett szakembert kívánnak. Az önismeret fejlődésétől remélhetjük, hogy a diákok ellenállnak az egészségkárosító magatartásformáknak, nemet mondanak a káros szenvedélyeknek.
9. 3 Feltételek, rendelkezésre álló eszközök: a) tárgyi feltételek: Az iskolai egészségneveléshez szükséges tárgyi feltételek mind műszaki (multimédiás szakterem, projektor, videó lejátszó és TV, diavetítő stb..), mind prevenciós szakanyagok szintjén (szakkönyvek, szemléltető anyagok, videó kazetták és CD-k) megfelelőek. A későbbiekben szükségessé váló anyagok a taneszköz fejlesztés évi beszerzéseivel tervezhetőek. b) órakeret: Az egészségneveléssel kapcsolatos feladatok ellátásához szükséges óra-keretet minden évfolyamon a biológia és az osztályfőnöki időkerete fedi le. c) személyi (humán) feltételek Az egészségnevelési program megvalósításába bevonható, intézményi szinten jelenleg rendelkezésre álló humán erőforrás: - az iskola biológia szakos tanárai - az osztályfőnöki munkaközösség vezetői és tagjai, - mentálhigiénés (lelkigondozói) végzettséggel rendelkező pedagógus Bizonyos témaköröknél az ismeretátadási és prevenciós tevékenység elvégzéséhez szükséges külső szakemberek bevonása is, úgymint ▪ iskolaorvos, ▪ védőnő, ▪ pszichológus, ▪ rendvédelmi szervek munkatársai, ▪ civil szervezetek szakemberei, stb… d) módszerek - Játékok - Közösségépítés
-
Művészetek Programok
9. 4 Az iskolai egészségnevelés területei: Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek/témáknak az iskola pedagógiai rendszerébe be kell épülnie. Ezen témák a következők: - önmagunk és egészségi állapotunk ismerete - tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása, - az idővel való gazdálkodás fontossága, - a személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete, - az egészséges táplálkozás élelmiszerbiztonság, - szenvedélybetegségek (dohányzás, alkoholfogyasztás, kábítószer-használat) - szexuális felvilágosítás, párkapcsolatok, családtervezés, AIDS prevenció, - a betegség és gyógyulást segítő magatartások, elsősegélynyújtás, - személyi higiénia, testi-lelki egészség, - személyes biztonság, balesetvédelem (iskola, közlekedés), - testedzés, mozgás, egészséges testtartás, - személyiségfejlődés elősegítése, önismeret, tanulási technikák, - egészséges környezet (tanulási környezet, természethez való viszony)
9. 5 Az iskolai egészségnevelés színterei: •
az iskola egészségügyi feladatok ellátását az iskolaorvos és a körzet szerint illetékes védőnő látják el
Az iskolaorvos, körzeti védőnő feladatai: ▪ a tanulók életkorhoz kötött vizsgálata, kötelező szűrővizsgálatok lebonyolítása (általános kötelező szűrővizsgálatok: gerincvizsgálat, szemészet, fogászat, belgyógyászat, tüdőszűrés) ▪ a tanulók elsősegélyben való részesítése ▪ közreműködés a közegészségügyi-járványügyi, környezet-egészségügyi, táplálkozás egészségügyi és balesetvédelmi feladatok ellátásában az iskola vezetésével egyeztetve ▪ védőnői feladat még az iskolai egészségnevelésben való részvétel. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók ellátásában, problémáik diagnosztizálásában, szakvélemény elkészítésében a Nevelési Tanácsadó szolgáltatásait veszszük igénybe. A sajátos nevelési igényű tanulók esetében a Tanulási Képességet Vizsgáló és a fogyatékosság típusának megfelelő Szakértői és Rehabilitációs Bizottság jár el, ez utóbbi tanulók ellátására fokozatosan készülünk fel. •
tanórai foglalkozások ¾ biológia órák: az egyes szervek, szervrendszerek működéséhez kapcsolódó egészségügyi vonatkozású részek, szexuális felvilágosítás, elsősegélynyújtás, testi higiénia, (egészségtan modul) ¾ osztályfőnöki órák: szenvedélybetegségekkel való foglalkozás, párkapcsolat, családtervezés, szexuális felvilágosítás, ¾ minden tantárgy vonatkozásában: a tantárgyhoz kapcsolódó balesetvédelmi rendszabályok ismertetése az adott tantárgy első foglalkozásán történik
¾ a tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása), ¾ ösztönzés az egészséges életmód napi gyakorlattá tételében: pl.: reggeli torna, reggeli elfogyasztása, az évszaknak megfelelő öltözködés, stb., ¾ az iskola által biztosított étkeztetés étrendjére való odafigyelés, pl.: az étrend összeállításában való részvétel, példamutató iskolai hatás, ¾ termek, folyosók, udvar, orvosi rendelő, ¾ a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, ¾ iskolai hirdetők „egészség” rovatai, ¾ média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése), ¾ mindennapi / tömbösített testedzés programja, testnevelés óra (legalább heti 3 órarendi óra), ¾ a fizika és kémiaórák szaktantermét a telephelyeken együttműködési és bérleti szerződés keretében a befogadó intézmények korszerű szaktantermeiben biztosítjuk. • tanórán kívüli foglalkozások ▪ ismeretterjesztő előadások, kiállítások, ▪ a témával kapcsolatos filmvetítések, vetélkedők, versenyek ▪ szabadidős foglalkozások, nyári táborok, ▪ kirándulások, túrák, (rendszeresen, egészséges környezetben) ▪ egészségnevelési akciók (évente kétszer tájékozódási futás verseny) • tájékoztató fórumok ▪ szülőcsoport számára szervezett fórum, tájékoztató (szülők felkészítése), ▪ szakmai tanácskozások, tréningek (tanárok felkészítése); ezek helyszíne lehet más intézmény, ▪ kortárs segítők képzése (tanulók felkészítése); színtere lehet az iskola vagy más képző intézmény.
9. 6. Szakképzés területén: A jövő szakembereivel tudatosítani kell, hogy az ember termelő- fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A változások csökkentéséhez bővíteni kell látókörüket, meg kell ismertetni a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek kölcsönös kapcsolatát. Ki kell alakítani az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt. Tudatosítani kell a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari termelés egészséget veszélyeztető hatásait. Szakmai képzésükben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. Célok: - az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése - takarékoskodás a vízzel és a villannyal - a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.
9. 7 Az egészségneveléssel kapcsolatban megfogalmazott rövid távú céljaink: •
• • • •
az egészségnevelési programunk feladatainak ellátására az egészségfejlesztésben képzett, többlet szakértelemmel rendelkező kollégát (= egészségnevelő) kell megbízni. Feladatai: az intézményi egészségnevelési feladatok koordinálása, irányítása, partnerkapcsolatok biztosítása, osztályfőnöki munka segítése (egyes témakörök feldolgozásában), külső szakemberek előadásainak szervezése, pályázatok készítése. az egészségnevelésben szerepet vállaló kollégák szakirányú továbbképzésének biztosítása minden tanulónk a 10. évfolyam végéig kapjon korszerű felvilágosító ismereteket a szexualitás és a szenvedélybetegségek témakörében, a „kényes” témáknál (pl. kábítószer-használat) külső szakemberek bevonásával minden olyan prevenciós tevékenység támogatása, amely tanulóink egészségét szolgálja egészségnevelési verseny szervezése
9. 8 Középtávú céljaink: • •
a személyi feltételek folyamatos fejlesztésével egészségfejlesztő team létrehozása (tagjai: az intézményvezetés egy tagja, egészségfejlesztésért felelős pedagógus, biológia szaktanárok, osztályfőnöki munkaközösség vezetője) az iskolai egészségfejlesztési program teljes körű kiépítése a minőségfejlesztésben ismert PDCA ciklus ismérvei alapján. Intézményi helyzetfelmérés alapján (módszere: SWOT, kérdőív) a legfontosabb célok kiválasztása, majd ezek lebontása intézkedési (=cselekvési) tervvé. A program megvalósítását folyamatos ellenőrzés és önértékelés kíséri, ami alapján a terv módosítható.
Az iskolai egészségnevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere: a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése.
9. 9 Az egészségnevelés megvalósításában résztvevők: Belső résztvevők: pedagógusok (szaktanárok és diákotthoni nevelők), hitoktatók, osztályfőnökök, iskolaorvos, védőnő, iskolapszichológus. Külső partnerek: Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő szervezetek, Nevelési Tanácsadó, Sportlétesítmények vezetősége, szakrendelők.
9. 10 Mindennapi testmozgás, testedzés A közoktatási törvény módosítása során az oktatási tárca megteremtette a mindennapi egészségfejlesztő testmozgás jogszabályi feltételeit a közoktatásról szóló törvény 52 § (9-10), va-
lamint az 53.§ (9) bekezdéseiben foglaltak, továbbá a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 243/2003 (XI. 17.) Korm. rendelet keretei között. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a tanulók egészséges testi-lelki elősegítése a testmozgás eszközeivel, hiszen tapasztaljuk, hogy a modern kor és az azzal együtt járó technológiák az embert olyan életmódba kényszeríthetik, amely a mozgásszegény életmódhoz, a fizikai képességek hanyatlásához vezethet, áttételesen előidézve ezzel a szellemi teljesítmény romlását is. A mindennapi sportmozgást iskolánkban a testnevelési órát nem tartalmazó napokon szervezett sportköri foglalkozások felkínálásával biztosítjuk, azzal a megkötéssel, hogy valamennyi tanulónak a pedagógiai programban megfogalmazott elvek szerint részt kell vennie valamelyiken. Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a szociális kompetenciák, a csapatmunka, valamint a társakkal történő kreatív együttműködés egyaránt fejleszthető Annak érdekében, hogy az egészségfejlesztő testmozgás hatékonyan megvalósuljon, az alábbi sajátos egészségügyi és pedagógiai szempontoknak kell teljesülniük: o minden tanuló minden héten vegyen részt a testmozgás-programban; o minden testmozgási alkalmon megtörténik a keringési- és légző-rendszer megfelelő terhelése; o minden testnevelési órán van gimnasztika, benne a biomechanikailag helyes testtartás kialakítását és fenntartását szolgáló gyakorlatanyag és légző-torna [243/2003. (XII. 17.) Kormányrendelet testnevelési alapelvei és céljai]; o a testnevelési tananyag egészében a gerinc- és izületvédelem szabályainak betartása, külön figyelemmel a fittség mérések testhelyzeteire és az izomerősítések különböző testhelyzeteire; o minden testmozgási alkalom örömöt és sikerélményt jelent még az eltérő adottságú tanulóknak is; o a testnevelés és sport személyiségfejlesztő hatásai érvényesülnek a teljes testmozgásprogramban; o a testmozgás-program mind életmód-sportokat, mind életminőség-sportokat is megtanít (olyan sportokat, amelyeket egy életen át lehet folytatni az életminőség javítása érdekében); o a testmozgás-program játékokat is tartalmaz. Gyógytestnevelés: Minden év májusában felmérjük a gyógytestnevelésre utalt gyermekek helyzetét, számukra délután gyógytestnevelő tart órát, két alkalommal tornateremben, egy alkalommal uszodában. Önálló tantárgy, amelyben betegségtípusok szerinti és testi képességeikben visszamaradott tanulók, tantervbe foglalt differenciált képességfejlesztése folyik, mindazok részvételével, akiket a szakorvos javaslatára az iskolai gyermekgyógyász gyógytestnevelésre utal. A gyógytestnevelés célja a mozgásszervi (aszténiások, mellkasi, gerinc és láb) deformitásokkal és belgyógyászati (neurotikus szívbántalmak, szívbetegségek, ifjúkori hipertónia, endokrin zavarok és egyéb) panaszokkal küszködő, a testi képességekben visszamaradó, azaz a gyógytestnevelésre utalt tanulók panaszainak csökkentése, a panaszok megszüntetése a testnevelés (torna, úszás, játék stb.) Könnyített testnevelés: A könnyített testnevelésre szoruló diákok tanítását a hagyományos testnevelőórán differenciált foglalkozással valósítjuk meg, külön program alapján. A testnevelés óra alóli teljes felmentést kerüljük.
Iskolai sportkör: A tanórán kívüli testedzési, sportolási, egészség-megőrzési tevékenység az iskolai sportkör keretében valósul meg. Az iskola sportköre bekapcsolódik – lehetősége szerint – a Katolikus Iskolák Diák Sportszövetségének, a KIDS-nek munkájába. A diáksport révén diákjaink bekapcsolódnak a különféle versenyekbe: a Diák Sportszövetség által kiírt városi, megyei, országos versenyekbe, a diákolimpiába, a KIDS-versenyekbe, a különféle iskolai kupa-küzdelmekbe. E sportkörökben folynak a házi és a telephelyek tagintézményei közötti versenyek és bajnokságok (foci bajnokság) az egészséges fejlődést és a szellemi terhelést oldó vetélkedők. A mindennapi testedzés feltételeinek biztosítására az iskola vezetősége egy-egy sportágnak az iskolában helyet adva (kosárlabda, labdarúgás, kézilabda, tenisz, atlétika) biztosítja a tanulók szervezett sportolási részvételét. A telephelyeken pingpongozás, a tanórák közti szünetekben. A testnevelés órák keretében - szervezett úszásoktatásban való részvétellel - uszodabérletet biztosít térítésmentesen az iskola a diákok számára. Szabadidőben rendszeres sportfoglalkozások keretében Diáksport Egyesület működtetése által, táborokat szervez, sportversenyeket bonyolít le. A sportköri foglalkozásokat testnevelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező tanár vezeti. Az iskolánkban a tanuló diákok a következő mozgásos tevékenységek közül választhatnak: kézilabda, kosárlabda, úszás, atlétika, néptánc, labdarúgás, asztalitenisz, tömegsport. A telephelyeken is a nappali képzésben részt vevő diákok számára – külön megállapodás keretén belül – biztosítjuk a mindennapi testmozgást.
10. Környezeti nevelési program Az iskolai környezeti nevelési program Pedagógiai Programba való bekerülésének jogszabályi háttere a 2003. évi LXI törvénnyel módosított 1993. évi LXXIX. Közoktatásról szóló törvény 48. § (3) bekezdése. A törvényből a program készítésénél figyelembe vett további szabályozók: 45. § (5), és a 114. § (4) bekezdése.
10. 1 Helyzetkép, adottságok Belső: az iskola Tárgyi feltételek a környezeti nevelés szempontjából az iskola székhelyén Az iskola szép természeti. környezetben épült. Igen csendes, jó levegőjű hely, rendkívül kedvező adottságokkal. Testmozgásra a gyönyörű környezetben kialakított udvari sportpálya, valamint kondi terem ad lehetőséget, tornatermünk sportolásra alkalmas. Kulturális programokhoz, lelkigyakorlatokhoz, szent misékhez a templomot és annak ifjúsági házát használjuk. Az iskola területén kollégium, valamint melegítőkonyha és büfé működik. Az épület az építészeti szabványoknak és az egészségügyi előírásoknak megfelel. A felújításokat folyamatosan végzik, baleseti veszélyek nincsenek. A szellőztetés megoldott, a természetes világításról nagy ablakfelületek gondoskodnak. Az iskola udvara tágas, részben parkos jellegű, részben sportolási célokat szolgál.
Példamutató környezet: - tantermek, folyosók növényekkel való ellátása, - anyag és energiatakarékos, környezetbarát intézményműködtetés, - a pedagógusok, a dolgozók példamutatása, - kerékpáros és gyalogos közlekedés ösztönzése, - szelektív hulladékgyűjtés, - iskolai, kollégiumi hirdetőtáblák „zöld” rovatai. Megvalósult környezeti nevelési tevékenységek • Múzeumlátogatások, kirándulások, osztálykirándulások szervezése • arborétumi séták tudatos és ismereteket közlő alkalmai, madarak megfigyelése, projektek Külső: település és a régió, helyi értékek • Az iskolára fontos szerep hárul a környezetében található értékek megismertetésében, bemutatásában. • Fontosnak tartjuk a székhely szerint Győr-Moson-Sopron megye történetének, természeti szépségeinek és néprajzi értékeinek bemutatását, aminek megvalósulása tanórai kereteken belül, illetve azon kívül (szakkör, kirándulás) egyaránt történhet. • Az országos feladatot ellátó intézmény tagintézményei és telephelyei közötti széles együttműködés érdekében ajánlatosnak tartjuk egymás lakókörnyezetének és az egyes régióknak a megismerését. Erőforrások: Humán erőforrás A környezeti nevelési munkánk céljainak eléréséhez elengedhetetlen feltétel, hogy az iskolai élet résztvevői egymással, valamint külső intézményekkel, szervezetekkel jó munkakapcsolatot, együttműködést alakítsanak ki. A résztvevők és a közöttük kialakuló együttműködés egyben környezeti nevelési munkánk erőforrása is. Pedagógusok: kidolgozzák és a tantárgyakba építve tanítják az egyes környezeti tartalmakat. A tanórák környezeti tartalmát a munkaközösségek határozzák meg, különösen a természettudományos tantárgyakban van sok lehetőség. E mellett az iskola minden tanárának feladata, hogy környezettudatos magatartásával, munkájával példát mutasson a tanulók számára. Osztályfőnöki munkaközösség: az egészségneveléshez kötődő környezeti nevelési tartalmak feldolgozása történik meg osztályközösségi szinten. Itt lehetőség van az aktualitások azonnali megbeszélésére. A közvetlen környezet (osztályterem) szépítése, dekorálása is osztályközösség szintjén realizálódik. Adminisztratív és technikai dolgozók: támogatják a tanári munkát az egyes programok hátterének biztosításával (adminisztráció, pénzügyi és pályázati elszámolások), ezen kívül biztosítják a programok tárgyi feltételeit. Diákok: a diákok a környezeti témákkal kapcsolatos ismereteiket a tanáraikkal való közös munka során tanórai és tanórán kívüli programok keretében sajátítják el. Fontos feladatunk, hogy kialakítsuk a tanulókban a környezet tisztaságára való igényt, ezért bevonjuk őket környezetük szépítésébe, tisztán tartásába (tavaszi nagytakarítás, ügyeleti rendszer).
Szülők: az iskolai környezeti nevelés területén is nélkülözhetetlen a szülői ház és az iskola harmonikus együttműködése. Fontos, hogy a szülők is megerősítsék gyermekükben azt a környezettudatos magatartást, amit az iskola is közvetíteni kíván. Másrészről fontos a szülők szerepe abban, hogy az egyes környezeti nevelési programok (pl. osztálykirándulások) anyagi fedezetét a családok maguk biztosítják. Külső résztvevők: szakemberek - környezetvédők, erdészek, meteorológusok, művészek. Külső intézményekkel, civil és egyházi szervezetekkel sokoldalú kapcsolatok építhetők ki. A különböző intézmények (múzeumok, kiállítóhelyek, NP stb.) meglátogatása, szakmai előadások szervezése színesebbé, tartalmasabbá teszi a környezeti nevelést. Pályázati kiírásokkal, szakmai anyagok küldésével is több intézmény és szervezet segíti munkánkat. Technikai felszereltség, taneszközök Az iskola technikai felszereltsége a környezeti nevelés célrendszerének megfelelő. Rendelkezésre álló tárgyi erőforrásaink: okönyvtár környezet/természetvédelmi tárgyú könyvekkel, folyóiratokkal (Élet és Tudomány) oszámítógépterem a tanulók számára is elérhető Internet hozzáféréssel o modern ismerethordozók (videók, multimédiás anyagok) oaudiovizuális eszközök (multimédiás terem, projektor, írás és diavetítő stb.) ocsoportmunkához megfelelő számú Állatismeret és Kis növényhatározó
10. 2 Jövőkép – alapelvek és célok Iskolánk feladatának tekinti azt, hogy diákjaink a felnőtt életre megfelelő ismeretekkel, készségekkel és szemlélettel rendelkezzenek, hogy ne csak pillanatnyi érdekeik szerint, hanem a Föld egészének fennmaradása érdekében cselekedjenek. Ennek eléréséhez a következő célok megvalósulását tartjuk szem előtt az iskolai élet valamennyi színterén, valamennyi tevékenységünket áthatva. Általános célok, értékek: ● elősegíteni a környezettudatos magatartás és életvitel kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntarthatóságát (NAT) ● kialakítani a környezet ismeretén és személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást, egyéni és közösségi szinten egyaránt, mely váljon a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé, ● érzékennyé tenni a tanulókat a környezet állapota iránt, ● bekapcsolni az intézményt a közvetlen környezet értékeinek megőrzésébe, gyarapításába, ● képessé tenni a tanulókat arra, hogy személyes tapasztalataik alapján együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén.
Pedagógiai célok: o az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása oaz ökológiai gondolkodás kialakítása, fejlesztése o rendszerszemléletre nevelés
o fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése o a környezetetika hatékony fejlesztése o érzelmi és értelmi környezeti nevelés otapasztalatokon alapuló, kreatív környezeti nevelés o tolerancia és segítő életmód kialakítása oa környezettudatos magatartás és életvitel kialakításának segítése o az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése oaz egészség és a környezet összefüggéseinek felismertetése o az egészséges életmód igényének kialakítása, az ehhez szükséges technikák és módszerek elsajátítása o a helyzetfelismerés, az ok – okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése o a problémamegoldó gondolkodás, döntőképesség fejlesztése o globális összefüggések megértése iránti igény felkeltése o vitakészség, kritikus véleményalkotás, kommunikációs kultúra fejlesztése
10. 3 Konkrét célok és feladatok: Rövid távú célok A már megvalósult, illetve folyamatosan végzett tevékenységek mellett a következő területeken kívánunk új, rövid távú célokat megfogalmazni a környezeti nevelési program megvalósulásának érdekében. -a szakórákon minden lehetőség megragadása a környezeti nevelésre, a hétköznapi környezeti problémák megjelenítésére -a tanulók bevonása a környezetvédelemmel kapcsolatos témák feldolgozásába (kiselőadás) -a kétszintű érettségi vizsga környezetvédelmi vonatkozású témáira, kérdéseire való felkészítés -osztályfőnöki órák környezetvédelmi témában -multimédiás módszerek alkalmazása a szakórákon -az intézmény technikai, tárgyi felszereltségének javítása: szakkönyvek, folyóiratok, videóanyag és CD-k beszerzése -interaktív módszerek kipróbálása, alkalmazása (csoportmunka, önálló kísérlet) -tanórán kívüli előadások, élménybeszámolók szervezése -pedagógus továbbképzés támogatása a környezeti nevelés ismeretanyagának illetve módszertanának elsajátítására, bemutatására -az iskola tisztaságának javítása, a szemét mennyiségének csökkentése: szelektív hulladékgyűjtés, a pedagógusok és alkalmazottak személyes példamutatása, tanulók bevonása a dekoráció készítésébe, a tantermek, folyosók, udvar tisztaságának következetes védelme. Kiemelt feladat a vizesblokkok tisztaságának, alapvető higiéniás feltételeinek biztosítása. Hosszú távú cél - természettudomány tantárgy bevezetése
10. 4 Tanulásszervezési és tartalmi keretek a) Hagyományos tanórai foglalkozások Az egyes tantárgyak kiemelt környezeti nevelési lehetőségei
Magyar nyelv és irodalom A tanulók - ismerjék meg az anyanyelv gazdagságát, a tájnyelv, a köznyelv és az irodalmi nyelv egymásra hatását, - ismerjenek meg közvetlen természetes- és mesterséges környezetük értékeit bemutató irodalmi alkotásokat! (meséket, mondákat, népdalokat és verseket), - ismerjék meg az irodalmi művekben megjelenő természeti és környezeti értékeket, az ember és a természet közötti harmonikus kapcsolatok kialakulását, - legyenek képesek irodalmi szövegek alapján problémafelvetésekre, vitára, véleményalkotásra, érvelésre, - erősödjön esztétikai, erkölcsi érzékenységük, - tudatosan készüljenek az anyanyelv védelmére, a „nyelvi környezetszennyezés” elkerülésére, - törekedjenek a szakmai nyelv igényes, színes, pontos használatára írásban és szóban egyaránt. A tanulókban - alakuljon igénnyé a hatékony kommunikációra való törekvés, a jó problémafelvetés, vitakészség, véleményalkotási képesség, - növeljük a környezethez való, pozitív érzelmi és intellektuális közeledést a környezet- és természetvédelemi témájú könyvek feldolgozásával. Történelem A tanulók - értsék és tudják, hogyan, mikor és milyen emberi tevékenységek révén alakult át a természet, - tudják értelmezni, hogyan hatottak a környezeti változások a gazdálkodásra, az életmódra, a közösségi normák alakulására, - ismerjék meg a helyi történelmi értékeket, alakuljon ki bennük a hagyományok tisztelete, - legyenek képesek a globális problémákra megoldásokat keresni a természeti népek példáján keresztül, - értsék meg az egész világot érintő globális problémákat, és érezzék hangsúlyozottan az egyén, az állam és a társadalom felelősségét és feladatait a problémák elhárításában, csökkentésében. Idegen nyelv A tanulók - váljanak érzékennyé a természet szeretetére a jól megválasztott szövegek feldolgozásának segítségével A tanulókban - alakuljon ki és fejlődjön a nemzetközi felelősség a környezettel szemben, - fejlődjön az idegen nyelvi kommunikáció képessége, és fedezzék fel ennek lehetőségeit Matematika A tanulók - váljanak képessé arra, hogy a más tantárgyakban tanított környezeti összefüggéseket matematikai módszerekkel demonstrálják,
-
legyenek képesek a környezeti mérések eredményeinek értelmezésére, elemzésére statisztikai módszerek alkalmazásával tudjanak táblázatokat, grafikonokat készíteni és elemezni, logikus gondolkodása, a szintetizáló és a lényegkiemelő képessége fejlődjön, tudják megfigyelni az őket körülvevő környezet mennyiségi és térbeli viszonyait, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, ismerjenek konkrét, a valós életből vett példákat, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, legyenek képesek reális becslésekre, tudjanak egyszerű statisztikai módszereket alkalmazni.
A tanulókban - alakuljon ki a rendszerben való gondolkodás - alakítsuk ki a környezeti rendszerek megismeréséhez szükséges számolási készségeket Fizika, természetismeret A tanulók - váljanak képessé a környezeti változások magyarázatára, - ismerjék meg az élő szervezetre káros fizikai hatások (sugárzások, zaj, rezgés) egészségkárosítását, tudják ezek kibocsátásának csökkentési lehetőségeit, - ismerjék fel a fizikai törvényszerűségek és az élőlények életjelenségei közötti analógiákat, valamint az élő, és élettelen közötti kölcsönhatásokat, - tudják értelmezni a környezet változásának törvényszerűségeit, és ennek tudatában legyenek képesek megoldást keresni a globális környezeti problémákra, - mérjék fel annak fontosságát, hogy a környezeti erőforrásokat felelősséggel szabad csak felhasználni, - ismereteik birtokában váljanak tetteik következményeit látó, előregondolkodó állampolgárrá, - ismerjék meg az alternatív energiahordozókat és forrásokat. Kémia, természetismeret A tanulók - rendelkezzenek a környezetbiztonsághoz szükséges ismeretekkel, - törekedjenek a környezettudatos magatartás kialakítására, - legyenek képesek a környezeti elemek egyszerű vizsgálatára, az eredmények értelmezésére, - ismerjék a környezetüket legjobban szennyező anyagokat, törekedjenek ezek használatának csökkentésére, - ismerjék az emberi szervezetre káros anyagokat és ezek szervezetre gyakorolt hatásait, tartózkodjanak ezek kipróbálásától, - értsék meg a különböző technológiák hatását a természeti és épített környezetre, valamint becsüljék meg ezek gazdasági hatásait. Földrajz, természetismeret A tanulók - érzékeljék és értékeljék a környezetben lezajló változásokat, mint a természeti és társadalmi folyamatok hatásainak eredményeit,
-
értsék meg, hogy a népek eltérő természeti és gazdasági körülményei, hagyományai meghatározzák gondolkodásmódjukat, világszemléletüket, értsék meg, hogy a társadalom a földrajzi változások, a felgyorsult fogyasztás a Föld erőforrásainak kimerüléséhez vezet, ismerjék meg a globális problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, ismerjék, szeressék és őrizzék a természeti és az épített környezet szépségeit.
A tanulókban - a környezet értékeinek megismerésével erősödjön a környezettudatos életmód iránti igény, - alakuljon ki az igény a szülőföld cselekvő felfedezésére, - fejlődjön közösségük, lakóhelyük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában való aktív részvételi készség. Biológia, természetismeret A tanulók - ismerjék meg a globális környezeti problémákat és azok megelőzési, illetve mérséklési lehetőségeit, - ismerjék és szeressék a természeti és az épített környezetet, - legyenek tájékozottak a földi élővilág sokféleségét, valamint az emberek és biológiai környezetük közötti kapcsolatrendszert illetően, - ismerjék meg a környezet-egészségügyi problémákat, - legyenek képesek az egészségügyi problémák megelőzésére és mérséklésére, - sajátítsák el a testi-lelki egészséget megőrző életviteli technikákat. A tanulókban - alakuljon ki ökológiai szemléletmód - alakuljon ki a természeti és az épített környezet iránti felelősség. Informatika (számítástechnika és könyvtárhasználat) A tanulók - legyenek képesek az interneten, illetve a szakirodalomban információkat keresni, konkrét, a valós életből vett példákat értelmezni, és legyenek képesek ezeket elemezni, tudjanak megfelelő következtetéseket levonni, - legyenek képesek a számítógép segítségével megszerezhető tudás szűrésére, váljanak képessé egy adott témához megfelelő adatok kiválogatására, gyűjtésére és feldolgozására, - ismerjék meg az informatikában (pl. az internet-használatban) rejlő környezetvédelmi lehetőségeket, - használják a világhálót kutatómunkára, ismeretszerzésre, - ismerjék meg a távközlési-informatikai berendezések környezetkárosító hatásait.
10. 5 Tanórán kívüli programok
o A nem hagyományos tanórai formák között elsőként az osztálykirándulásokat, tanulmányi kirándulásokat kell megemlítenünk. A közoktatásról szóló törvény 114. § (4) bekezdése szerint a „mindenki számára előírt … foglalkozást, kirándulást, erdei iskolát a nevelési-oktatási intézmény költségvetésének terhére lehet megszervezni.” Mivel költségvetésünkben az osztálykirándulások, tanulmányi kirándulások megvalósítására nincs elkülönített forrás, az ezeken való részvétel nem lehet kötelező! o környezet- és természetvédelmi versenyekre való felkészülés o pályázatokon, különféle akciókon való részvétel o természetjáró szakkör működtetésének lehetősége o a jeles napok megünneplése kiállításokon, plakátokon, akciókban, előadássorozatok szervezésével o a Föld napjának megtartása, o nemzetközi GLOBE-programban való részvétel, o látogatás múzeumba, állatkertbe, botanikus kertbe, nemzeti parkba (Hanság, Fertő) Módszerek A környezeti nevelésben felhasználható módszerek tárháza igen széles, ami abból is adódik, hogy nagy a szerepe a tanórán kívüli tevékenységeknek. A tanórákon használt hagyományos tanítási módszereken – frontális munka, előadás, csoportmunka, kiselőadás – kívül nagyon fontos az élmény- és tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. A környezeti nevelésben használható módszerek: Játékok - szituációs, drámajáték, memóriafejlesztő - kombinációs - ráhangolást segítő - kapcsolatteremtést segítő Modellezés - hatásvizsgálatok - rendszermodellezés - prognosztikus, előrejelző Riport módszer - kérdőíves felmérés - direkt riportok Projekt módszer - analízis – akció projektek (savas eső mérése) - Globe, Terepgyakorlati módszerek - terepgyakorlatok, térképkészítés - egyszerű megfigyelések - célzott megfigyelések, mérések - táborok, ”iskolazöldítés” Aktív, kreatív munka - természetvédelmi és fenntartási munkák - madárvédelmi feladatok,
- rekonstrukciós munkák - szelektív hulladékgyűjtés - rend- és tisztasági verseny - pályázatok, versenyek, - kiállítás rendezése, - újság készítése, - kutatómunka Közösségépítés - csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében Művészi kifejezés - műalkotások, rajz, film, fotó, zene - népművészet - színdarab, vers, próza - esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése - a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén Kommunikáció Az iskolán belüli és iskolán kívüli kommunikáció szerves része a szemléletformálásnak. Részben azért, mert az információhiány is gyakran oka a környezetkárosító tevékenységnek, de még ennél is fontosabb, hogy a környezeti nevelési programot tervezni és megvalósítani is csak közösen, a pedagógusok/nempedagógus dolgozók/ tanulók szoros együttműködésével lehet. A lehetőségeket kihasználva a szülőket is be kell vonni, érdekeltté kell tenni az iskolai célok elérése érdekében, hiszen az iskolai élet környezetbaráttá alakítása közügy, minden iskolahasználó közös érdeke. Fontos, hogy tanulóink nyitottak legyenek a környezeti problémákat feldolgozó rádió- és televíziós hírekre, olvassanak ilyen témájú cikkeket napilapokban és tudományos folyóiratokban. Legalább ilyen fontos, hogy a nagyszámú írott, hallott és látott média-irodalomban kritikusan, a híreket okosan mérlegelve tudjanak eligazodni, az értékes információkat meg tudják különböztetni az értéktelentől.
11. Fogyasztóvédelmi program Az egészségneveléssel és környezeti neveléssel szorosan összefügg a tanulók számára a fogyasztóvédelem oktatása. A környezeti problémáink és egészségünk problémái túlnyomó többségének gyökere a mai fogyasztói társadalmunkban keresendő. Mind a javak pazarló előállítási technológiája, mind fogyasztásunk ön- vagy vállalati profitcélú volta, mennyisége, összetétele hozzájárul erőforrásaink feléléséhez és természeti környezetünk elszennyezéséhez. Olyan szemléletet kell diákjainkban kialakítani, mely a környezet szempontját is figyelembe veszi, ökológiailag tudatos fogyasztókat nevel, akik vásárlási választásaikkal egyben ökológiai környezetük megtartására törekszenek. Az Európai Unióban egyik sarkalatos problémakör a fogyasztóvédelem, a termékbiztonság, a termékfelelősség kérdése, a környezetvédelmi problémák, az élelmiszerbiztonság kérdésköre, a kereskedelmi egyezmények és a vásárlási reklamációk ügyintézésének eljárásai. Hangsúlyt fektetünk a helyes értékrend alakítására, a minőség, a biztonság, a gazdaságosság szem előtt tartására. Megismertetjük a tanulókkal a piac, a marketing és a reklám szerepét.
Törekszünk a reklámokkal szembeni kritikus gondolkodás készségének kifejlesztésére. Az ilyen típusú tudás megszerzésére lehetőség nyílik több tantárgy oktatása és az osztályfőnöki órák keretén belül, valamint a hagyományostól eltérő tudásszervezési formák alkalmazásával – pl. interjú, felmérés, médiaelemzés, ötletbörze, szituációs játék stb. Fontos, hogy a tanulók e módszereket minél többször alkalmazzák, napjainkban tipikus problémákon keresztül. A tudatos fogyasztóvá nevelés a szülőkkel, a családdal való együttműködéssel válhat igazán eredményessé. Jogi háttér: • Az Egyesült Nemzetek Szervezete 1985-ös Fogyasztóvédelmi Irányelve • Fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. Törvény A fogyasztóvédelmi oktatás célja: • a fogyasztói kultúra fejlesztése • a tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása • a fenntartható fogyasztás fogalmának kialakítása, alkalmazása a mindennapi életben Cél elérése érdekében feladataink: • fogyasztási javak és szolgáltatások megismertetése • viselkedési kultúra kialakítása a piaci viszonyok között • fenntarthatóság irányába ható fogyasztói minták kialakítása • piac, marketing, reklám szerepének megismertetése • minőség és biztonság szerepének megismertetése a fogyasztás során • tudatos, kritikus fogyasztói magatartás kialakítása (marketinghatásoktól való távolságtartás képessége, fogyasztói szükségletek mérlegelése) • helyes értékrend kialakítása Résztvevők köre: Család, az otthon környezete • A fogyasztás elemi meghatározója a család. A fogyasztói szokások tekintetében az otthonról hozott hatások a legélénkebbek Iskola környezete • Minden pedagógus személyes példájával segíti a helyes fogyasztói magatartás kialakítását. Külvilág környezete • A külvilág, a fogyasztói társadalom hatásait nagyon nehéz ellensúlyozni, hisz ez a világ „ellenünkre” dolgozik. Fontos megtanítani diákjainknak a helyes döntési és választási technika kialakítását. Elengedhetetlen a szoros együttműködés a szülők és az iskola között, az iskola segíthet abban, hogy a gyerekek minél tudatosabban éljék meg családjuk fogyasztói szokásait, és javítsák azt. Az oktatás színterei • Tanórai kereteken belül, egyes tantárgyakhoz kapcsolva -technika: áruismeret, gyártástechnológia -matematika: banki, üzemanyag számítások -természetismeret
-fizika: -földrajz: -magyar: -biológia: -kémia: -informatika: -történelem:
mérés, mérőeszközök (villany, gáz, mérőórák) eltérő gazdasági struktúrák megismertetése a reklám, feliratok, kommunikáció, szituációs játékok egészséges táplálkozás mindennapok kémiája, élelmiszerbiztonság internetes fogyasztói veszélyek fogyasztóvédelem története, kialakulása
• Tanórán kívüli tevékenységek -vetélkedők, versenyek, piaci séták, bankok látogatása Módszerek: ◦ interjúk (házi feladat formájában) ◦ riportkészítés ◦ adatgyűjtés, feldolgozómunka ◦ szituációs játékok ◦ érveléstechnikai gyakorlatok
12. Kábítószer ellenes program A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium drogstratégiája
12. 1. Az alaphelyzet A droggal, droghasználati szokásokkal kapcsolatban készült országos felmérések, iskolánk tanárainak, diákjainak jelzései, illetve az utóbbiakkal folytatott spontán és irányított beszélgetések alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy napjaink egyik legnagyobb problémaköre a drogozás, és az ahhoz kapcsolódó veszélyforrások nálunk is egyre markánsabban megjelentek. Ezért tartjuk fontosnak, hogy az iskola egészségstratégiája mellett, azzal összhangban kidolgozzunk egy drogstratégiát is.
12. 2. Általános cél Iskolánk alapcélkitűzése, hogy olyan fiatalokat adjon a társadalomnak, akik testileg és lelkileg egyaránt képesek megfelelni szűkebb- és tágabb környezetük és saját maguk elvárásainak. Kiemelt célunk, hogy ezek a fiatalok gyakorlati-, gyakorlatban alkalmazható tudást kapjanak, s azzal akarjanak és tudjanak is élni. Legyenek büszkék ismereteikre, s ezzel segítsék elő azt, hogy a fizikai-, az alkotó munka köznapi megítélése újra emelkedhessen. Ehhez elengedhetetlen, hogy egészségileg, mentálisan „erősek” legyenek. Ennek érdekében fontosnak tartjuk, hogy külön stratégiát dolgozzunk ki a szenvedélybetegségekkel (drog, alkohol, játék) kapcsolatosan. Szeretnénk elérni, hogy iskolánkban ne legyen tabutéma a drog, szeretnénk elérni, hogy a segítő attitüd legyen a domináns, s szeretnénk elérni, hogy a problémakezelést minden tanár egyaránt fontosnak tartsa.
12. 3. Fő célok A pedagógusok, diákok, szülők egyaránt érezzék a drogprobléma fontosságát, akarjanak és tudjanak együttműködni a prevencióban és a konkrét esetek megoldásában is.
Próbáljuk meg a diákjaink önismeretét fejleszteni, és ezzel együtt döntésképességüket javítani. Konkrét esetekben tudjunk segítséget nyújtani diákjainknak és a családjuknak. Képesek legyünk felmérni segítségnyújtási kompetenciánk határait, s tudjuk hogy azon túl milyen irányból kérhetünk külső segítséget. Ha a mi segítségnyújtási kompetenciánk már elégséges, akkor tudjuk, hogy hová irányíthatjuk a rászoruló diákot, illetve szülőt. Tegyük világossá diákjainknak és a szülőknek, hogy a drogot kipróbálók vagy fogyasztók esetében a segítségnyújtást helyezzük a fókuszba, ám a terjesztői tevékenység számunkra nem tolerálható.
12. 4. Helyzetfelmérés és elemzés Kikre, mire vonatkozik? A kérdést feltéve először természetesen a diákokra gondol az ember. Konkrétan mennyien próbálták már az „anyagot”, mennyien használják viszonylag rendszeresen, mit használnak, egyedül vagy társaságban stb. E mellett azonban van egy másik oldala is a helyzetelemzésnek, mégpedig a pedagógusoké. Véleményünk szerint a mai magyar pedagógusok drogokkal, droghasználattal kapcsolatos ismeretei és viszonyulása nem felel meg a kor követelményeinek. Mi azt szeretnénk, hogy iskolánk tanárai és mesterei ezen a terülten (is) a mai magyar átlag fölé emelkednének. Ahhoz azonban, hogy ezen a területen előreléphessünk, meg kell vizsgálnunk azt, hogyan is állunk ismeretek és a viszonyulás területén. Milyen módszereket alkalmazunk? A diákokra vonatkozóan a felmérés és a beszélgetés módszerét tartjuk célravezetőnek. - Minden osztályban felveszünk egy kérdőívet, melyben az életkörülményekre, kikapcsolódási szokásokra, s a drogra, droghoz való viszonyulásra vonatkozóan teszünk fel kérdéseket. - Ezzel párhuzamosan beindulnak a spontán és irányított beszélgetések, melyekbe osztályonként 3-4 pedagógust célszerű bevonni. - Ezután sor kerülhet osztályonként és kollégiumi szinten egy klasszikus szociometria felvételére. - Végül pedig ezekre építve, átláthatjuk, hogy kik a kipróbálók, fogyasztók, illetve a közvetlenül és a közvetetten veszélyeztettek. A pedagógusok ismereteik felmérhetők szintén egy kérdőívvel, vagy egyéni beszélgetésekkel, az attitüdjük pedig a kérdés rendszeres napirenden tartásával a nevelési értekezleten. A „Drogcsoport” összegzi az eredményeket, és ennek alapján fogalmaz meg konkrét feladatokat. a.) A „Drogcsoport” létrehozása Kikből áll? • A kollégiumvezetőből • Az iskola könyvtárosából • Az iskola egyik hittantanárából • Az iskolaorvosból • Egy kortárs segítőből, aki a diákunk és tanfolyamon is részt vett
Tevékenységi területei • Önképzés. • A csoport és a nevelőtestület tagjai részére célirányos továbbképzések ajánlása, megszervezése. • Az iskola diákjainak folyamatos „kísérése” a szenvedélybetegségekre vonatkozóan. • Problémahelyzetek esetében megoldási alternatívák keresése és ajánlása. • A tantestület folyamatos tájékoztatása általános kérdésekről és konkrét esetekről. • Külső kapcsolatok keresése és bekapcsolása. • Folyamatos információfigyelés és gyűjtés a drogokkal és más szenvedélybetegségekkel kapcsolatosan • Információátadás a diákok, szülők és kollegák felé (segítőkről, segítővonalakról) A csoport a tantestület minden tagja számára nyitott! A segítéssel kapcsolatos tevékenységek meghatározása- segítő tevékenység Mi a célunk? • A Tantestület kompetenciájának növelése és a problémakezeléshez való segítő hozzáállás fejlesztése. • A diákok meggyőzése a segítő szándékunkról. • Egy olyan „mag” kialakítása, amelynek tagjai akarnak és tudnak segítséget nyújtani az arra rászorulóknak és tudnak külső segítséget ajánlani. • Állandó és esetenkénti külső segítői kör kialakítása. •
Prevencióval foglalkozó szervezetekkel való kapcsolat felvétele rendszeressé tétele
A drogprobléma nem hazai jelenség. Korunk társadalmára az értékzavar és a családok széthullása jellemző. A következő statisztikai adatok feltárják előttünk a probléma mélységeit, amely mindenképpen cselekvésre késztet bennünket. Megállapítható, hogy drasztikus mértékben nő a kábítószert mind alkalmanként, mind rendszeresen használók száma. A hétvégi diszkódrog-fogyasztók becsült száma becsült száma 100 ezer fő körül van, ugyanakkor kb. 200 ezer fő szív marihuánát (Forrás: HVG 1999. febr. 27.) Ehhez jön még a kokainnal, heroinnal és amfetaminokkal (speed, extasy) rendszeresen élők 100 ezerre becsült tömege (Forrás: Népszabadság, 1997. szept. 29). Tehát a becsült adatok szerint kb. 300-500 ezer fő jutott el a drog kipróbálásának, illetve sokuk a rendszeres használatának stádiumáig. Ebből 100 ezerre tehető az alkalmi drogfogyasztók száma, ami azt jelenti, hogy havonta 1-4 alkalommal használja azt. Ötvenezerre becsülik a „rendszeres" drogfogyasztók számát, vagyis azokat, akik heti 2 alkalomnál többször drogoznak. A rendszeres heroin fogyasztók száma (intravénás úton) mintegy 8-10000 fő. (Forrás: Dr. Bánhegyi Dénes, nemzeti AIDS-koordinátor). A legnagyobb mértékű növekedés a középiskolások között az LSD vagy más néven hallucinogének használatában tapasztalható (közel négyszeres növekedés 1992 óta; Forrás: Elekes Zsuzsanna-Paksi Borbála: Középiskolások alkohol- és drogfogyasztás Budapesten). Iskolánkban még kérdőíves felmérés még nem készült, így még becsült adatok sem állnak rendelkezésünkre a drogfogyasztást illetően. Az osztályfőnököknek rendszeres kapcsolatot kell tartaniuk az ifjúságvédelmi felelőssel, és közös ügyüknek kell tekinteniük a „droggyanús" és a droggal élő tanulókkal való foglalkozást. Az iskolaorvosnak rendszeres ellenőrzései során kontrollálnia kell a problémás diákokat, és konzultációt kell folytatni a felelősökkel (pl. osztályfőnökök, ifjúságvédelmi felelős).
A dohányzás nagyon elterjedt, az alkoholfogyasztás is járványszerűen terjed. Szinte mindennapos a drogokról, a drogfogyasztásról való beszélgetés, ahol egyúttal negatív mintaadás történik. „Mindenki drogot fogyaszt, minden szinten, nem iskolatípustól függ” - mondják. Felhívjuk tanulóink figyelmét arra, hogy legfeljebb a szerek hatásait kutassák, olyan kiadványokat keressenek, amiben erre választ is kaphatnak. A használat okait kutatva a következő kép tárult elénk: kíváncsiság, utánzás, szeretethiány, boldogságkeresés, gátlásosság. A drog-kép velejárója a bűnözés. Intézményünkben reméljük soha nem fognak drogot árulni tanulóink, nagy gondot fordítunk a megfelelő tájékoztatásra.
13. A társadalmi bűnmegelőzéssel kapcsolatos program „A bűncselekményeket jobb megelőzni; mint büntetni” Beccaria, 1764 Az iskolában negatívnak minősített viselkedési megnyilvánulások a diákok, családi és/vagy iskolai kapcsolatzavaraival, érzelmi életének sérüléseivel függnek össze. Feladatunk a tanulók által adott jelzések felismerése, a viselkedési zavarok helyes értelmezése. A deviáns viselkedést magába foglaló csoportosítás szerint a személyiség a következő kategóriákba sorolható: AGRESSZIVÍTÁS: pl. erőszakosság, szemtelenkedés, ellenségeskedés, verekedés, szembenállás társakkal, tanárokkal; REGRESSZIVÍTÁS: pl. félénkség, szorongás, társas kapcsolatok hiánya; INSTABILITÁS: pl. a hangulat labilitása, közöny, csapongó érdeklődés, gyakori és felületes kapcsolatteremtés; APÁTIA: pl. érzelmi tompaság, érdeklődésnélküliség, passzivitás; ANTISZOCIÁLIS MAGATARTÁS: pl. lopás, csalás; PATOLÓGIÁS TÜNETEK: pl. öngyilkosság, depresszió; ISKOLAI PROBLÉMÁK: pl. az iskolai felszerelés rongálása, gyenge tanulmányi eredmény. Célunk: A jog és erkölcs fogalmi területeinek tisztázása; A bűn elkövetésével kapcsolatos érzelmek számbavétele; A bűnmegelőzés módszereinek tudatosítása, alkotó gondozásra, cselekvésre késztetés; A bűn és a bűnözés erkölcstani vonatkozása.
13. 1. A bűnmegelőzés módszerei: 1. Direkt: - felvilágosítás, - a közösség figyelmeztetése, tájékoztatása, - büntetés „törvénykezés”. 2.
Alternatív:
• • •
az egyén felvértezése (készségfejlesztés: céltudat, individuáció, kitartás, az akarat edzése. Hogyan mondj nemet?); egyéni és közösségi választási lehetőségek kínálata; vita, egyeztetés, jelenségek vizsgálata, játék, esetfeldolgozás.
3. Indirekt: • a közösség probléma érzékennyé tétele; • pozitív példa, mintakövetésre késztetés; • megelőzésre nevelés; • érdeklődés elterelése büntetésen kívüli módszerekkel.
13. 2. Stratégia a viselkedési problémák megoldásához: -
büntető jellegű, szankciókkal befolyásoló próbálkozások; kompenzatórikus jellegű, amely a jóvátételre épít, a „büntetés” formája az okozott kár, sérülés helyrehozása; terápiás megoldás, amely gyógyító jellegű; a békéltető, konfliktusmegoldó stratégia, amely pl. a tanár – tanuló között kialakult helyzetet úgy fogja fel, mint egy konfliktust és a megegyezés létrehozására törekszik.
14. Áldozattá válás elkerülésének ismeretei Rendőrségi jelentések szerint a fiatalkorú bűnözők számának növekedése a közösséghez tartozás, az emberi kapcsolatok hiányának következménye. Egyre több fiatal van, akit az egyéni élvezetek is az anyagi javak megszerzésének rabjai, s akiknek nincsenek valódi racionális vagy erkölcsi alapjaik, melyeken döntéseik nyugodhatnának. A tanulók egy része elidegenedik családjuktól, bizonytalanok és boldogtalanok. Amikor a gyerekeknek nincs biztos értékrendszerük, vagy amikor az értékek ellentmondásban vannak a családi értékekkel, gyakran az egész társadalom fizeti meg az árát. Iskolánkban is előfordulhatnak kedvetlenséggel, tanulási problémákkal küzdő tanulók. Néhányan felelőtlenül dohányozhatnak, ihatnak, drogozhatnak, élhetnek szexuális életet. Dr. David Elkin gyermekpszichológus írja: „Egyre több gyereknél tapasztalunk stresszre utaló jeleket, fejfájást, gyomorpanaszokat, tanulási kudarcokat. Ahogy idősödnek sokan úgy érzik, hogy kimaradt valami fontos az életükből. Úgy érzik, hogy erőszakot vettek rajtuk. Az a félelem, hogy ha úgy érzik, hogy nem törődnek velük, akkor képtelenek lesznek valaha is önmagukon kívül másról gondoskodni. Rengeteg érzelmileg a környezetéhez alkalmazkodni képtelen gyerek nő így fel.” Ebben az értékzavarban áldozatokká válhatnak tanulóink. Intézményünk az alábbi feladatokat tűzte ki célul az áldozattá válás elkerülése érdekében: Ösztönözzük és támogatjuk azokat a tudatos magatartásformákat, amelyek a helyes egészségmagatartásformákat létrejöttét és fejlesztését szolgálják. Hozzá kívánunk járulni annak a feltételrendszernek a megteremtéséhez, amely a teljes – testilelki – embert egész életvitelében az egészség választására ösztönzi. Emberismeret, önismeret, társadalomismeret. Az önsegítésre képessé tenni.
Az ifjúságsegítésben látjuk a legfontosabb feladatunkat. Feladatkörünkbe tartozik még: - Felvilágosítás, mentálhigiénés tevékenység; - Problémafeltáró tevékenység; - Szemléletformálás tanulságos esetekkel; - Az erkölcsös emberré válás személyiség-lélektani feltételeit megteremteni: Önismeretre nevelés
- személyiségünk megismerése önmagunk elemzésén keresztül - önmagunk megismerése mások segítségével Önfejlesztés - Önbizalom - Akarat nevelése Önkontroll, önuralom, önfegyelem, állhatatosság, kitartás Önuralom: -érzelmeink, -indulataink, - testünk feletti uralmat jelenti. - A szükséglet-kielégítés késleltetésének megtanítása, gyakoroltatása. Önfegyelem: a fegyelem ne külső késztetés eredménye legyen, hanem az ember saját akarata fejeződjön ki benne, hogy kellemesnek érezze azt, ezáltal rászokik a helyes viselkedésfajtákra. Állhatatosság, kitartás: rendszeres erőkifejtést kívánó feladatvégzés. Képessé tenni arra, hogy a kudarcok után valamit újra kezdjünk. Segítségnyújtás szenvedélybetegeknek, áldozatoknak: Civil szervezetekkel: Névtelen Alkoholisták; Kék-Pont; Családi Erőszak Áldozataiért stb. Fejlesztő programok, tréningek
15. Erőszakmentes konfliktuskezelő technikákkal összefüggő ismeretek A konfliktus mindennapjaink és kapcsolataink velejárója. A diákok naponta kerülnek konfliktusba magukkal, osztálytársaikkal, családjukkal és a társadalommal. Iskolánkban leggyakoribb lehet a tanár-diák konfliktus, de előfordul a tanár-tanár /igazgató/ közötti, egyes tanuló és az osztály, a tanár és az osztály, továbbá tanulócsoportok – osztályon belül és az osztályok – között adódó konfliktus. Mi is a konfliktus? Szükségletek, igények, szándékok, vélemények, értékek ütközése. Míg a legtöbb ember a konfliktust negatív és pusztító erőnek tekinti, ez lehetőséget nyújthat fejlődésre és tanulásra is. „Megoldási stratégiánk” függ: - személyiség jellemzőinktől; - a konfliktus tartalmától;
- a konfliktusban érintettektől; - és egyéb körülményektől. Intézményünkben a következő megoldásmódok írhatók le: (Gordon; Horváth-Szabó K. 1994; Szekszárdi Ferencné nyomán) • • • • • •
TEKINTÉLYELVŰ (autoriter): → „győztes–vesztes” helyzet AZ ALKALMAZKODÓ : kizárólag diákközpontú megoldás. AZ ELKERÜLŐ, SZITUÁCIÓBÓL KIMENEKÜLŐ: ez a megoldási mód a „szőnyeg alá” sepri a problémát. Ez a jeladás állapota. KOMPROMISSZUMOS: mely során mindkét fél enged valamennyit eredeti elképzeléséből. A KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: mely során a konfliktusba került személyek szükségleteinek, törekvéseinek kielégítése a cél. KOOPERATÍV KONSTRUKTÍV: ezúton érhető csak el a konfliktusok erőszakmentes kezelése.
Feladatunk: a kooperatív konfliktus megoldáshoz az alábbi feltételek biztosítása: Nyílt kommunikáció a felek között, melynek alapja a bizalom és az elfogadás; Készség a másik meghallgatására, megértésére; Nyitottság, empátia; Mások megbecsülése; Önérvényesítés (a saját vágyak kielégítése anélkül, hogy a másik félnek ártanánk); Legalább az egyik fél érdekeltsége a folyamat tudatos vezérlésére; Készség az együttműködésre. Amennyiben elsajátítanak bizonyos konfliktuskezelési készségeket, a tanulók képesek lesznek szociális helyzeteket elemezni, rengeteg viselkedéslehetőség közül választani, és felelősségét vállalni saját cselekedeteikért. A konfliktus konstruktív kezelésének képessége nem csak a tanulók egyéni mentális egészségéhez járul hozzá, hanem pozitívan befolyásolja az iskola és a társadalom egészét is. Miért fontos a konfliktuskezelés oktatása? Indoklás: mert a tanulók képesek lesznek: Kritikusan elemezni attitűdjeiket és a különböző kérdésekről alkotott nézeteiket; Konfliktuskezelő készségeket kialakítani, megérteni a kommunikáció fontosságát; Elsajátítani a konfliktusok feloldásához szükséges kommunikációs készségeket. A konfliktus kreatív megoldásának menete: o a probléma tudatosítása, tisztázása → o okok feltárása → o konfliktuspartnerek és más közvetlenül érintettek szempontjainak feltárása → o megoldási lehetőségek gyűjtése → o a következmények mérlegelése → o a megfelelő megoldási mód kiválasztása → o meghatározott idő elteltével a hatékonyság vizsgálata.
16. Közlekedésre nevelés
Gondot fordítunk a tanulók helyes közlekedésére, és az elvárható magatartásra. Ezen belül érintjük az egyes közlekedési módokon belül követendő közlekedési elvárásokat, amelyeket permanensen tudatosítani kell a tanulókban. (pl. osztf. órák) A közlekedésben való részvétel történhet: Gyalogosan - egyénileg vagy csoportosan Tömegközlekedési járművel Saját járművel A gyalogos közlekedés szabályai Vannak olyan önálló utak, amelyek teljes szélességben a gyalogosoké, ilyen a „Gyalogút” és a „Gyalogos övezet”. Vannak olyan utak, ahol egyáltalán nem közlekedhet gyalogos, ilyen az autópálya és az autóút. Ahol nem áll rendelkezésre semmilyen gyalogos közlekedésre alkalmas járda, útpadka, leállósáv, akkor az úttest szélén kell haladni egymás mögött sorban. Lakott területen kívül a forgalommal szemben (menetirány szerint, baloldalon) gyalogoljunk és lehetőleg így közlekedjünk lakott területen belül is. Ahol nincs „Gyalogos alul vagy felüljáró” vagy jelzőlámpás forgalomirányítás, de van a közelben kijelölt gyalogos átkelő, akkor ott kell átkelni, meggyőződve az áthaladás veszélytelenségéről. A gyalogosnak az úttestre váratlanul nem szabad lelépni. Ahol nincs kijelölt gyalogátkelő ott a legrövidebb áthaladást biztosító irányban lehet átkelni. A gyalogosnak elsőbbsége van az arra az útra bekanyarodó járművel szemben, amelyen áthalad. Csoportosan zárt alakzatban az úttesten, annak menetirány szerinti jobb szélén lehet közlekedni. Tömegközlekedési járművön csak érvényes menetjeggyel illetve bérlettel lehet közlekedni. A többi utassal szemben kultúrált és udvarias magatartást kell tanúsítani. Saját járművel csak olyan személy közlekedhet, aki érvényes vezetői engedéllyel rendelkezik. A forgalomban kultúráltan, udvariasan a közlekedési szabályokat betartva, defenzív hozzáállással kell járművet vezetni. A helyes közlekedés szabályait permanensen tudatosítani kell a tanulókban.
17. Az információs és kommunikációs kultúra fejlesztése Kiemelt feladatunk a megismerési képességek fejlesztése, különös tekintettel a megfigyelési, kódolási, értelmezési, indokolási, bizonyítási képességekre, amelyek az információs és kommunikációs kultúra részét képezik. Az iskolánknak az elektronikus média hatásmechanizmusainak megértésére, a különböző médiumokban való eligazodásra, az igényelt információ megtalálására kell nevelnie a tanulókat, figyelembe véve az információt befogadó egyén személyiségét és a lelki egészség védelmének elősegítését. Olyan fiatalokat kell kibocsátanunk, akik sikeres tanulási stratégiákkal használják ki az információs világháló lehetőségeit és eszközeit az élethosszig tartó tanulás során. Mindennapi életünkben megnőtt az információ társadalmi szerepe és ezzel együtt felértékelődött az információ-szerzés képessége. Az egyén érdeke az, hogy időben hozzájusson a mun-
kájához és életvitelének alakításához szükséges információkhoz, és képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Ehhez el kell sajátítania a megfelelő információszerzési, -feldolgozási, -adattárolási, -szervezési és -átadási technikákat, valamint az információkezelés jogi és etikai szabályait. Növekszik a vizuális kommunikáció hatása; a multimédia közvetítésével – a szavak és a szövegszerkesztés mellett – üzeneteink kifejezésére a látványszerkesztés is rendelkezésünkre áll. Az informatika mindennapi életünk szerves részévé vált. Megváltozik a pedagógus szerepe; az ismeretátadó és az ismereteket számon kérő pedagógusból, az ismeretek közötti eligazodást segítő, tanácsadó, a megtalált információt értékelni, abban kételkedni tudó tanulók nevelőjévé válik. A tanulókat fel kell készítenünk a problémamegoldó gondolkodásra, mint a feladatmegoldás magasabb szintjére. Változik az iskola, mint szervezet szerepe is. Az önálló ismeretszerzés elérése érdekében a könyvtárhoz hasonlóan lehetővé tesszük az eszközökhöz való hozzáférést a tanórákon és a tanórákon kívül is abban a teremben, melyben a számítógépek elhelyezésre kerültek. A többi műveltségi terület és tantárgy számára is természetesen biztosítjuk a géphasználatot. Meg kell jelennie a hagyományos tanórákon túlmutató informatikával támogatott projektmunkáknak is. A könyvtárhasználati nevelés és oktatás: ∗Felkészítjük tanulóinkat az információs társadalom kihívásainak fogadására, az információszerzés kibővülő lehetőségeinek használatára, az információk elérésére, kritikus szelekciójára és feldolgozására; ∗Tudatosítjuk a könyvtárra alapozott önművelés képességének kialakítását és fejlesztését a könyvtári információs rendszer, a könyvtár “forrásközpont”-ként történő használatával; ∗A forrásokat komplex és alkotó módon alkalmazó tanulási technikákat és módszereket kifejlesztjük a tanulókban; ∗Az iskolai és más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismertetésével, valamint a velük végzett tevékenységek elsajátíttatásával tudatos, biztos használói magatartást alakítunk ki; ∗Fontosnak tartjuk a könyvtárhasználati tudás eszközjellegű beépítését a tanulók tantárgyi képzésébe, a mindennapi problémák megoldásához szükséges információszerzésbe és – feldolgozásba is; ∗A forrásfelhasználás etikai szabályait elsajátíttatjuk - a normakövetés követelményének elfogadtatása mellett.
18. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő-oktató munkát segítő eszközök és felszerelések jegyzéke (a PP 5. számú mellékletében)
19. A szülő, a tanuló, az iskolai pedagógus együttműködésének formái, a továbbfejlesztés lehetőségei 19. 1. Iskolahasználók az iskolai közéletben A tanuló, a szülő és a pedagógus az iskolai tanítás-nevelés-tanulás folyamatának három egymásra utalt, azonos érdekű szereplője. Az iskola legfontosabb partnere nevelési programjának megvalósításában a szülő és a tanuló. Sajátos a kapcsolata az iskolának mindkét féllel, mert konkrét nevelési céllal és küldetéssel rendelkező partner elvárásai lehetnek a másik féllel szemben, sőt esetenként a gyerek érdekében még konfliktusokat is vállalhat. A családdal együttműködve, egységes nevelési szemléletre törekedve lehet hatékony a nevelés, a személyiségfejlesztés folyamata. Az érdekazonosság ellenére az együttműködés alkalmazkodási képességet, empátiát, bizalmat, fegyelmet és sok türelmet kíván mindhárom féltől. Ennek alapja a gyermek iránt érzett közös felelősség, amelynek feltétele a kölcsönös bizalom és tájékoztatás, az őszinteség. Megvalósulási formái a kölcsönös támogatás és a koordinált pedagógiai tevékenység. Eredménye a családi és az intézményi nevelés egysége, és ennek nyomán a gyermeki személyiség kedvező fejlődése. A szülők egyrészről, mint a „szolgáltatás” megrendelői határozott elvárásokkal fordulnak az iskola (pedagógusok) felé, másrészről partnerkapcsolatot kell kialakítaniuk gyermekük pedagógusaival, hogy a nevelőmunkában igazi társakként dolgozhassanak. A szülők iskolához fűződő kapcsolatában a legfontosabb elem a bizalom, a gyermek reális ismeretétől és az érte vállalt felelősségtől vezérelt igényesség. A szülőknek a pedagógusokhoz való viszonyát annak a tudatnak kell áthatnia, hogy a szülő a gyermek legjobb ismerője, az érte egész életén át felelősséggel tartozó személy, és mint ilyen, joga van (sőt, kötelessége) gyermeke mellett kiállni, benne bízni, érte szót emelni. A szülőknek tudniuk kell, hogy az iskolaválasztással a szülő a pedagógust nevelőtársává fogadta. Ennek minden konzekvenciáját, felelősségét viselnie kell; pontosan tudnia kell, hogy ez mire kötelezi, és mit tesz lehetővé számára. A szülőknek joguk van minden olyan, a gyermeküket érintő információhoz, amely kiskorú gyermekük személyiségfejlődésével, iskolai előmenetelével kapcsolatos. 19. 1. 1 A szülők és a pedagógusok együttműködésének formái A szülő jogait és kötelességeit a Kt. 13-14. §-a tartalmazza. A szülők képviseletének és az iskolával való kapcsolattartásnak a szabályait az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. A felvétellel és a tanulói jogviszonnyal kapcsolatos ügyekben az értesítés az iskolai adminisztráció hatáskörébe tartozik. A működés rendjének ismertetése, a tanulmányi előmenetelről az értesítés, illetve a szükséges szülői nyilatkozatok megszerzése, az osztályfőnök feladata. a) A szülői munkaközösség Az iskolában a szülők jogainak érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében szülői munkaközösség működhet, amennyiben a szülők kezdeményezik ilyen érdekképviseleti szerv létrehozását. Az osztályba járó tanulók szülei alkotják az osztály szülői munkaközösségét, amelyet a maguk közül választott elnök a tisztségviselőkkel és az osztályfőnökkel együttműködve irányít. Az iskolai szülői munkaközösség az egyes osztályok szülői munkaközösségéből áll.
Az osztályok SZMK elnökei és tagjai választják az iskolai szülői szervezetének vezetőit: elnököt és a tisztségviselőket. A szülői munkaközösség főbb tevékenységi területei: - Elkészíti saját szabályzatait (SZMSZ, Munkaterv, Költségvetés. - Szervezi a szülők tájékoztatását az intézmény céljairól, közvetíti a szülők véleményét az iskola igazgatójának. - Aktivizálja a szülőket a nevelő- és oktatómunka és a diákélet támogatása érdekében. - Aktívan részt vesz az iskolai, kollégiumi rendezvényeken. - Ötleteket nyújt az előadások (hitéleti, nevelési, stb.) témáihoz. - Őszinte véleményt nyilvánít. - Érdeklődő, segítő hozzáállást, együttműködő magatartást tanúsít. - A nevelési problémák megbeszélésénél őszinte, a közös megoldásra való törekvést támogatja. - Segíti a tanórán kívüli nevelőmunkát. - Részt vállal az ifjúságvédelmi teendőkben. - Segíti az iskola, a képzésben részt vevő vállalatok, a társadalmi szervezetek, egyesületek között a kapcsolat kiépítését és működtetését. - Lehetőségeihez mérten részt vállal a tanulók jutalmazásában, segélyezésében, az iskolai eszközállomány fejlesztésében, az iskolai munka körülményeinek javításában szponzori segítségnyújtást biztosít. A szülő az iskola életével kapcsolatos kérdésekben véleményezési joggal bír a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 30/A. §-a értelmében. Az iskola vezetősége és a szülői munkaközösség között a kapcsolatot az SZMK elnöke, illetve a szülői munkaközösség összekötő tanára látja el. Az igazgató és az iskolai SZMK képviselője szükség szerint, de legalább félévenként ül össze. Az igazgató ezen üléseken tájékoztatást ad az iskola munkájáról. A szülő, mint megrendelő és a pedagógiai folyamat segítője Fontos, hogy a szülő megfelelő mennyiségű és pontos információt szerezzen az intézmény munkájáról. Ennek érdekében az iskola nyílt napokat szervez. A nyílt napokon az igazgató tájékoztatást ad az iskola pedagógiai programjáról, válaszol az érdeklődő szülők és diákok kérdéseire. A nyílt napokat, a szakmai profilt reprezentáló kiállítás, óralátogatási lehetőség, videofilmek vetítése egészítik ki. A megfelelő iskola és szakmaválasztást segítik az iskolát bemutató szórólapok, tájékoztató füzetek, és más kiadók által megjelentetett pályaválasztási kiadványok. A szülő megrendelői szerepének be kell épülnie a tanítás-tanulás folyamatába is. Ennél fogva a szülők is kezdeményezhetik diákkörök, szakkörök indítását, a szülői képviselet fórumain véleményt mondhatnak az iskola életét érintő valamennyi kérdésben. A szülő, mint a pedagógiai folyamat segítője is bekapcsolódhat az iskola életébe. Ennek lehetséges formái: ▪ részvétel a szülői munkaközösség munkájában ▪ bekapcsolódás az osztály és az iskola diákrendezvényeinek szervezésébe
▪ anyagi támogatásával az Alapítványon keresztül előmozdíthatja a tanulók jutalmazását, a versenyeredmények díjazását, a rendezvények megszervezését és általában az iskolai pedagógiai programjának eredményesebb megvalósítását. ▪ Elsősorban osztályfőnöki órán - a pedagógussal egyeztetve - előadást tarthat a diákokat érdeklő témakörökben. ▪ Tanulmányi kirándulásokon, táborozások alkalmával, diákrendezvényeken, iskolai ünnepségeken kíséret, ügyelet vállalásával, illetve szervezőmunkával lehet az iskola segítségére. Számít az iskola a szülők véleményére és javaslatára a tanév rendjének kialakításánál, a választható foglalkozások kialakításánál, az alapítvány működtetésével kapcsolatban, a tanulói támogatások, segélyek odaítélésénél és az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját érintő kérdésekben. Számít a szülők részvételére az iskolai oktatás-nevelésben, a közös programok megszervezésében és lebonyolításában. Segítséget, együttműködést nyújtunk minden szülők által felvetett kérdésben. Az iskola biztosítja az összes szükséges feltételt, bármely szülői érdekképviseleti szerveződésnek. Igény szerint szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátosságait, a tipikus nevelési helyzeteket bemutatva. Végül talán a legfontosabb: Vegyenek részt a szülők saját gyermekük életében, még akkor is, ha erre látszólag nincs idejük, még akkor is, ha a gyerek ezt látszólag nem akarja. Ennek az életkornak sajátos jellemzője a leválás és a kötődés egyaránt. b) A szülői értekezlet A szülői értekezletek feladata a szülők tájékoztatása az iskola célkitűzéseiről, az iskola és a szülői ház együttműködésének elősegítése, a tapasztalatcsere, a felvetődő problémák megbeszélése a megoldáskeresés szándékával. A szülői értekezlet idejét, témáját a nevelőtestület határozza meg a tanév elején. A szülők meghívásáról az osztályfőnök gondoskodik, legalább egy héttel az értekezlet időpontja előtt. A tanév során félévente 2 vagy 3 szülői értekezletet hívunk össze, de szükség esetén rendkívüli szülői értekezlet is tartható. A rendkívüli szülői értekezletet kezdeményezheti az iskolavezetés, az osztályfőnök, az osztály vagy az iskola SZMK elnöke. A szülői értekezleten az osztályközösséget érintő kérdések tárgyalásakor jelen lehetnek az osztály tanulóinak a képviselői. Szükség esetén összevont osztályfőnöki, szülői, szaktanári, tanulói megbeszéléseket tartunk. A szülői értekezlet lehet osztály, tagintézményi (telephelyi) és iskolai szintű. Az iskolai és tagintézményi (általában egy-egy évfolyamot) érintő szülői értekezleteken általános nevelési, pedagógiai kérdésekről ad tájékoztatást vagy nyit fórumot az iskola. A hetedik és a kilencedik osztályos szülők számára összevont szülői értekezleten mutatja be az igazgató az iskolát, ismerteti az iskola szándékát és elvárásait, illetve válaszol a szülők kérdéseire. A szülői értekezlet feladata: - A szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása - A szülők tájékoztatása: ▪ szóbeli tájékoztatás az éves munkatervben rögzített időpontokban, szülői értekezleteken és fogadóórákon,
▪ folyamatos, rendszeres szóbeli tájékoztatás az osztályfőnökön keresztül a tanuló iskolai munkájáról, eredményeiről, fejlődéséről, sikereiről, problémáiról, ▪ azonnal jelentkezünk hiányzás, komolyabb konfliktusok esetén, ▪ írásbeli tájékoztatás a tanulók ellenőrző könyvében, szükség esetén írásos postai értesítés. ▪ az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről ▪ az országos és helyi közoktatás változásairól ▪ a helyi tanterv követelményeiről ▪ az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról ▪ a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, szakmai előrehaladásáról ▪ az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról -A szülők kérdéseinek, véleményének javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. c) Fogadónapok, fogadóórák A fogadónapok és órák feladata a szülők és pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (otthoni tanulás, külön órák vétele, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb. Szülői fogadóórát valamennyi pedagógus tanévenként 2-3 alkalommal tart, amelyen a szülő és a pedagógus személyesen találkozva beszélheti meg egy-egy tanuló egyéni fejlődését. d) Családlátogatás A családlátogatás feladata a tanulók családi hátterének, körülményeinek megismerése, ill. tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. E lehetőséggel főként akkor él az iskola, ha a tanulóval kapcsolatban súlyos problémák merültek fel. e) Nyílt tanítási nap Ennek feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskola oktató-nevelő és szakmai munkájának mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási és gyakorlati órák lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről, munkájáról. A pályaválasztás előtt álló fiatalok és szülei nyílt napok keretében ismerkedhetnek meg az iskolával és annak pedagógiai programjával. A felnőttek részére is szervez az iskola, un „tájékoztató délutánt”. Ezen alkalommal az iskolában oktatott szakmákról, adott szakmák tantárgyairól és a felnőttoktatás követelményeiről szaktanárok adnak tájékoztatást a felnőttoktatásba jelentkezők részére. f) Írásbeli tájékoztató Ez azt a célt szolgálja, hogy a szülőket tájékoztassuk a tanulók tanulmányaival, magatartásával, illetve a különféle iskolai, vagy osztályszintű programokról. (pl.: igazolatlan hiányzás, bukásértesítő, rendkívüli szülői értekezlet, osztálykirándulás,) g) Bemutató tanítások: Az iskolaválasztás megkönnyítése céljából szervezzük szülőknek, diákoknak.
19. 1. 2 Tanulói részvétel A diákképviselet fórumai A tanulók iskolai életének legfontosabb jellemzője a kiszámíthatóság, a pedagógusok iránti bizalom, a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, a diáktársakkal és a pedagógusokkal kialakított munkatársi kapcsolat. Az eredményes munkának, a tehetség kibontakozásának feltétele a jó iskolai közérzet, a színes, változatos diákélet. A tanulók jogait és kötelességeit a közoktatási törvény 10-12. §-a tartalmazza. Ezek érvényesítése az iskola mindennapi életében az iskola fontos célkitűzése. A szervezett diákélet fontos kerete annak, hogy a tanulók megismerjék a demokratikus társadalom értékeit, az állampolgári jogokat és kötelességeket. Ezek gyakorlásában tapasztalatot szerezzenek, fejlődjön kommunikációs és együttműködési készségük. Az iskola számára pedig fontos eszköz ahhoz, hogy a diákoknak, mint iskolahasználóknak az igényeit és véleményét megismerje, saját munkájának elemzésekor ezeket a tapasztalatokat számításba vegye, az iskolafejlesztő munkájában felhasználja. A diákjogokkal összefüggő személyiségi jogok a tanulókat természetesen és magától értetődően illetik meg, azokat a pedagógusnak és a diáktársaknak egyaránt tiszteletben kell tartania. A joggyakorlás legfontosabb szervezett fórumai a diákönkormányzat (DÖK), a diákközgyűlés és az iskolaszék, amennyiben annak létrehozására igény mutatkozik. Az iskola diákokat érintő kérdéseiben a tanulók tájékozódhatnak az osztályfőnököknél, illetve az igazgatónál közvetlenül, vagy a diákönkormányzat képviselőin keresztül közvetetten. Az illetékesek legkésőbb egy héten belül kötelesek választ adni. Számít az iskola a tanulók értékelésére és javaslataira az iskola oktató-nevelő munkájában, munkatervének és környezetének kialakításában. Erre évente szervezett lehetőséget biztosítunk. Számít az iskola a diákok részvételére az iskola és környezte rendjének fenntartásában. Ennek egyik módja az ügyeletesi feladat, melyet a felsőbb évesek látnak el. Osztálykeretben ugyanezt a feladatot látja el a hetes. Diákönkormányzat (DÖK) Iskolánk pedagógiai programja a személyességre építve a tanulói részvételt természetesnek tekinti, és rögzíti a DÖK és minden diákszervezet és kör szervezésének jogát és feltételeit. A nevelőtestületnek kötelessége kezdeményezni a DÖK létrejöttét, s amennyiben létrejön legitim DÖK, az iskola minden feltételt megteremt működéséhez. A DÖK maga határozza meg működési rendjét, kompetenciája határait. A határok meghúzása a törvény keretei között autonóm módon történhet, ezt meghaladó igény estén a nevelőtestülettel kell egyeztetni a tanulói igényeket. A DÖK tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, munkájukat pedagógus segíti, rajta keresztül is fordulhatnak a diákok az iskola vezetőségéhez. Az osztályközösség a DÖK legkisebb egysége, amely küldöttet delegál a DÖK vezetőségébe. Az osztályközösség vezetője az osztályfőnök. Ő koordinálja és segíti az osztályban tanító pedagógusok munkáját, aktív kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével és a kollégi-
umi nevelőtanárokkal, valamint az iskola ifjúságvédelmi felelősével. A DÖK szerveződése, felépítése a taginézményekben is ugyanúgy történik, mint a székhelyen. A tanulókat az iskola életéről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a tagintzmények vezetői, a DÖK vezetője és az osztályfőnök tájékoztatja. Az iskola igazgatója tanévenként egyszer a diákközgyűlésen ad tájékoztatást, illetve hallgatja meg a tanulók észrevételeit, javaslatait, melyen a tagintézmények DÖK küldöttei is részt veszenek, ők képviselik a telephelyek diákságát. Az iskolai diákönkormányzat működésének célja, feladata A Közokt. tv. 62-63. §. alapján a tanulói érdekképviselet megvalósítása a DÖK tevékenysége révén. A fiatalok társadalmi beilleszkedésének elősegítése a DÖK munkáján és a diákközélet - ODB működése, diáktanács megbeszélései, diákközgyűlés vagy diákparlament lebonyolítása stb. megvalósításán keresztül. A DÖK működése során a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásának biztosítása - összhangban az SZMSZ-ben meghatározott elvek megismerésével és megvalósításával. Az iskola kulturális életében való részvétel - a rendezvények, műsorok, ünnepélyek szereplőinek közreműködése révén. A mindennapi érintkezéssel kapcsolatos értékek, kulturált viselkedési formák kialakítása a fentiekben említett tevékenységek gyakorlása során. Anyagi támogatás A DÖK anyagi támogatásáról a költségvetés előkészítésekor gondoskodni kell. El kell érni, hogy ilyen módon is kifejezhesse a fenntartó és az iskola a diákjogok érvényesülésének fontosságát, a szervezett diákélet pozitív alakító hatását. A támogatás mértékének alapjául szolgálhat a DÖK tagjai után a fenntartó által igénybe vehető normatív támogatás. A diákközgyűlés A tanulók szervezett véleménynyilvánításának és tájékoztatásának legfontosabb fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként legalább egy alkalommal össze kell hívni a székhelyen és előtte a tagintézményekben. A diákközgyűlést - az iskolai DÖK döntése alapján - küldöttközgyűlésként kell megszervezni az iskola országos jellege, mérete miatt. Megtartásának idejét a tanév helyi rendje tartalmazza. Az évi rendes diákközgyűlésen a DÖK és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különösen a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a DÖK, illetve az iskola vezetéséhez. A pedagógusokra, a vezetőkre, az intézményre és a tanulókra vonatkozó véleménynyilvánítás szervezett formában a diákközgyűlés keretében lehetséges. Diákszervezetek, létrehozásának feltételei Az iskola diákjai - felnőtt segítő közreműködésével - érdeklődési körüknek megfelelően különböző diákköröket alakíthatnak, bekapcsolódhatnak külső diákszervezetek munkájába. Ha a diákkör működtetésével kapcsolatban költségek merülnek fel, azt költségtérítéses formában vagy az engedélyezett fakultatív órakeret terhére lehet indítani. A mindennapi testnevelés lehetőségének egyik fontos megvalósítási formája az iskolai sportkör, amely - alapfeladat lévén - iskolai költségvetésből működik.
Külső diákszervezetek az iskolában Iskolánkban külső diákszervezet csak a fenntartó hozzájárulásával működhet. Diákpanaszok kezelése A tanuló panaszaival az osztályfőnökhöz vagy közvetlenül az iskolavezetéshez (tagintézmény-vezetőhöz) fordulhat. A panasz jogosságát az igazgató megvizsgáltatja, és annak eredményéről az érintettek számára tájékoztatást ad. 19. 1. 3 Pedagógus részvétel Az iskola nevelési és oktatási feladatait a Nevelőtestület végzi. Tevékenységük kiterjed a tervezésre, a megvalósításra és a teljes tanítási folyamat értékelésére. A pedagógusoknak rugalmasan alkalmazkodniuk kell az egymástól jelentősen eltérő életkori sajátosságokból származó feltételekhez. Rendelkezniük kell azokkal a képességekkel és azzal a tudással, amely a differenciált és folyamatos tehetségneveléshez és felzárkóztatáshoz szükséges. Nemcsak hozzáértés és komoly, folyamatos felkészülés, hanem a szaktudás mellett a keresztény meggyőződésből fakadó tanúságtétel is nélkülözhetetlen. A katolikus nevelésben tevékenykedő pedagógusok teremtik meg azt a keresztény légkört, amelynek az iskola tanítását és életét át kell járnia. A tanárok joga és kötelessége alapfeladatuk pontos és hiánytalan ellátásán túl: - a pedagógiai és szakmai, valamint a kollégiumi program ismerete, elfogadása és megvalósítása; - pontos és aktív részvétel a tanári összejöveteleken, értekezleteken és minden egyéb iskolai rendezvényen; - spirituális nyitottság, etikus életvitel; - nyitottság a bencés szellemiségre, a bencés lelkiségi és pedagógiai hagyomány megismerésére és elsajátítására; - iskolai ünnepélyeken és rendezvényeken köteles minden tanár megjelenni, órarendi elfoglaltságától függetlenül - lelkiismeretes részvétel a szakmai továbbképzéseken; - hatékony együttműködés az iskola vezetőségével, a szülőkkel, valamint az illetékes egyházi, állami, önkormányzati és társadalmi szervezetekkel; - az iskola különböző szintjei (pl. kollégium) nevelési programjának összehangolása; - személyes adottságainak és szaktudásának rendszeres fejlesztése (folyamatos önképzés), amely hozzájárul a keresztény pedagógus személyiségének kibontakoztatásához; - széthúzás helyett olyan harmonikus iskolai légkör megteremtésének elősegítése, amely az eredményes nevelői munka elengedhetetlen feltétele; - közreműködés a derűs, egészséges, örömteli és őszinte légkör létrejöttében pedagógusok, gyerekek és szülők körében; - a kulturált beszédstílus és viselkedés, rend és fegyelem tevékenységük minden szintjén; - őszinte és igaz véleménynyilvánítás, ugyanakkor tisztelet a diákok, kollégák és az iskolavezetés iránt, természetes és hivatali titoktartás a nevelőtestületi ügyekben. Erkölcsi elvárások a tanároktól A diákok nevelése felelős, örök életre szóló feladat. Ahhoz, hogy a diákok harmonikus, kellő önismerettel, önfegyelemmel rendelkező, szépre, jóra fogékony, Istent és embertársat szerető emberekké váljanak, a pedagógusoknak is az erkölcsi elvárásokkal azonosulniuk kell. Nyitott kell, hogy legyen minden értékre, amelyet beépíthet saját életébe és nevelő-oktató munkájába. Elengedhetetlen az önképzés, az olvasás, a kultúra szépségeiben való elmélyedés,
amelyek lelki-szellemi töltést adnak a napi munkához. Ez a munka nagy önfegyelmet és önismeretet igényel, de ugyanakkor a pedagógusoknak vállalniuk kell a diákok előtt teljes személyiségüket, a korlátaikkal együtt. A hívő pedagógus számára nélkülözhetetlen a folyamatos elmélyült hitélet, amely segítségével erőt meríthet a munkájához, hálát adhat sikereiért, és hordozhatja a reá bízottakat. A nem hívő pedagógusokat is a diákok szeretetéből fakadó humánum kell, hogy vezérelje. A diákok nevelése elképzelhetetlen a szeretet, az adás vágya és az empátia nélkül. Meg kell érezni, melyik diáknak van szüksége szerető személyes beszélgetésre, és melyiknek határozott szigorra. A megalázást viszont minden esetben kerülni kell. Ezt a munkát csak a gyermek és családja minél jobb megismerésével lehet lelkiismeretesen elvégezni. A pedagógus minden pillanatban értéket közvetít. Ezért kerülnie kell mindent, ami értéktelen, ami az aktuális fogyasztói divatot képviseli, ami csak szórakoztat, de nem nevel, ami üres tudást ad, de személyiséget nem fejleszt, ami Isten helyett pótszert akar nyújtani az embernek. Mindezt úgy kell tennie, hogy igazodjon a gyerekek jogos igényeihez, életkori sajátosságaikhoz, hogy ne elriasszon, hanem magával hívjon. A tanár élete összhangban kell, hogy álljon az általa és az iskola által képviselt értékekkel. Ezért fontos, hogy minden pedagógus – a székhelyen és a telephelyeken dolgozók egyaránt pontos, fegyelmezett, alapos munkát végezzenek, biztosítva az iskola egységes szellemét. Ígéreteit megtartsa a diákoknak és a kollégáknak is. Konfliktusait emberi módon kezelje. Tudjon megbocsátani. Ezt a munkát csak magasan kvalifikált, vallásukban képzett, a gyerekeket szerető és értő pedagógusok, illetve alkalmazottak tudják ellátni.
19. 2. Mások részvétele az iskolai életben Egyházi iskola révén számos lehetőséget biztosítunk, hogy tanulóink találkozzanak az egyházak, elsősorban a katolikus egyház képviselőivel, közösségeivel. Szoros kapcsolatot tartunk más egyházi iskolákkal, elsősorban bencés gimnáziumokkal Magyarországon és határainkon kívül is. Iskolánk Pannonhalma város jelenleg egyetlen középiskolája, az önkormányzattal és a helyi civil szervezetekkel rendszeres kapcsolatot tartunk fenn. Az új telephelyek létesítése révén más városok, települések helyi szervezeteivel is jó kapcsolatot kívánunk kiépíteni. Visszajelzéseikre odafigyelünk, örömmel vesszük részvételüket iskolai rendezvényeinken. Az iskola életében fontos szerepet fognak betölteni azok a cégek, melyek anyagi, erkölcsi és szakmai támogatásukkal segítik majd munkánkat. Évente tájékoztatjuk őket munkánkról, javaslataik iskolánk fejlődését szolgálják. Az ifjúságvédelmi felelősön keresztül az iskola életében tevékenyen részt vesznek a szakszolgálatok, szakértői bizottságok.
19. 3. A szülő, a tanuló , a pedagógus együttműködés továbbfejlesztésének lehetőségei ▪ Közös hétvégi kirándulások (szülők-pedagógus); ▪ Az iskola közösségi életének megerősítése a székhely és a telephelyek között (érdekes programok szervezése tanulóknak és szülőknek); ▪ Szakmai előadásokat, szülőprogramokat szervezünk a serdülőkor sajátosságait, a tipikus nevelési helyzeteket bemutatva;
▪ Hatékony és felelősségteljes ifjúságvédelmi és prevenciós munka az iskolában, ehhez elengedhetetlen az őszinte és nyílt légkör; ▪ Alapítvány létrehozása a nevelési problémák megoldásának segítésére. ▪ családlátogatás ▪ szülői értekezlet (évente kétszer) ▪ fogadó óra (évente kétszer) ▪ írásbeli tájékoztató (4 igazgatói körlevél, osztályfőnöki körlevelek) ▪ osztály-család közös hétvége ▪ pályaválasztási tanácsadás
20. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái, rendje, időbeosztása A tanórán kívüli foglalkozásokat kezdeményezőjük és feladatuk szerint a következő csoportokba soroljuk: - Szakkör - Differenciált képességfejlesztő foglalkozás - Önköltséges tanfolyam - Diákvállalkozás Szakkör Feladata: a tehetségápolás és a tanulmányi versenyekre való felkészítés Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók Működési ideje: szeptember l5-től május 31-ig órarend szerint Létszáma: legalább 10 fő Tagja lehet: érdeklődő, jó képességű tanuló a szaktanár véleménye alapján Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár vagy külső szakember A szakkörök éves programját a szakkörvezető állítja össze, és az igazgató hagyja jóvá. Differenciált képességfejlesztés Feladata: a gyengébb képességű tanulóinak felkészítése a tantárgyi és vizsgakövetelmények teljesítésére Kezdeményezője: az iskolavezetés, munkaközösségek, tanulók Működési ideje: szeptember 15-től május 31-ig órarend szerint Létszám: Nem meghatározott Vezetője: az intézmény vezetője által megbízott szaktanár Önköltséges tanfolyam Szervezhető a tanulók igénye szerint a tanórát meghaladó ismeretek bővítésére Diákvállalkozás Feladata: a vállalkozói készségek fejlesztése Kezdeményezője: szaktanárok, iskolavezetés, tanulók Finanszírozása: saját vállalkozási költségvetés Működési ideje: szeptember 15-től a diákvállalkozás beszüntetéséig Létszám: nem meghatározott Vezetője: a diákok által felkért pedagógus
21. Esélyegyenlőségi program A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium fontos célja, hogy biztosítsa az intézményen belül a szegregációmentesség és az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését. További célja, hogy az iskola hátrányos helyzetű és sajátos nevelési igényű tanulóinak fejlesztését, minél szélesebb körű támogatását megalapozza. Rendkívül fontosnak tartjuk, hogy társadalmi környezetük adottságai miatt a közoktatásban hátránnyal induló diákoknak segítsünk. Úgy gondoljuk továbbá, hogy a szegényekkel, idegenekkel és kitaszítottakkal vállalt szolidaritás tanítása nélkül egyáltalán nem képzelhető el a kereszténység alapvető értékeinek átadása. E célok érdekében az iskola integrációs pedagógiai programot készít, melynek bevezetési ütemtervét jelen dokumentum 5. számú melléklete tartalmazza.
III. HELYI TANTERV 1. Iskola egyes évfolyamán tanított tantárgyak, kötelező és választható tanórai foglalkozások, óraszámok, tananyag és követelmények 1. 1. Az iskola képzési szerkezete Az iskola saját helyi tanterve alapján végzi a nevelő-oktató munkáját. A helyi tanterv alapjai: - a közoktatási rendszer intézményeinek működtetésére vonatkozó jogszabályi előírások, - a központi szakmai programok, - az érettségi és szakmai vizsgakövetelmények, - a kerettanterv és NAT előírásai. Az oktatás tartalma, prioritások: Az intézmény -nappali munkarend szerinti általános műveltséget megalapozó oktatást, valamint felsőfokú iskolai tanulmányok megkezdésére felkészítő nevelés-oktatást végez 7-13. évfolyamon; -pályaorientációt, szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, (felzárkóztatást) a szakiskola 9-10. évfolyamán; -pályaorientációt, szakmai elméleti és gyakorlati oktatást, művészeti képzést a szakközépiskola 9-13. évfolyamán; -a felnőttoktatásban részt vevők számára biztosítja az általános műveltség megalapozásán túl az érettségi vizsgára és a felsőfokú tanulmányokra való felkészülést; - a felsőoktatásba bekerülni nem szándékozók részére szakképesítés megszerzéséhez juttatást biztosítja szakmai vizsgáztatás által a szakiskola és szakközépiskola szakképzési évfolyamán; -kollégiumi, externátusi elhelyezés esetén megteremti a feltételeket az iskolai tanulmányok folytatásához azoknak, akiknek a lakóhelyükön nincs lehetőségük, illetve akiknek a tanuláshoz megfelelő feltételeket a szülő nem tudja biztosítani, Az intézmény helyi tantervében biztosítja a NAT-ra és a kerettantervre épülő tantárgyi követelmények elsajátítását. Az oktatás szerkezete - specialitások A többcélú, közös igazgatású intézmény székhelyén ellátja integrált nevelés-oktatás keretén belül: a sajátos nevelési igényű tanulót, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) - testi fogyatékos (mozgáskorlátozott: végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok; korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek; maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák; halmozott sérüléssel járó különböző kórformák (halláskárosult, vagy beszédfogyatékossággal társítva) - halláskárosult (enyhe és közepes fokban nagyothalló; hallása műtéti úton helyreállított/létrehozott; halmozottan sérült hallássérült nagyothalló, akinek hallásveszteségéhez mozgáskorlátozottság társul; hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált)
b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd (dislexia, disgrafia, diskalkulia); c) a nevelési tanácsadó szakvéleménye alapján az iskola a székhelyen és a telephelyeken a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő tanulók (BTM), illetve a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzdő tanulók ellátását, részükre az iskolai nevelés és oktatás, valamint a kollégiumi nevelés és oktatás keretén belül fejlesztő foglalkoztatást biztosít. d) hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok integrációs felkészítése; A képzés szakaszai: Minden iskolai szerkezeti típusnál a képzések ciklusokra bonthatók: 1. szakasz: Az alapozó szakaszt követően eltérő - az iskolai tanuláshoz szükséges - kulcskompetenciákkal, képesség-együttesekkel rendelkeznek tanulóink, ezért az azonos szintre hozást tekintjük legfontosabb feladatunknak a bejövő osztályoknál. 2. szakasz: A fejlesztő szakasz alapvető feladata - az előző szakaszokhoz kapcsolódva - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben a már megalapozott kompetenciák fejlesztése, azaz megerősítése, bővítése, finomítása, hatékonyságának, variabilitásának növelése. 3. szakasz: Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása. A tudás alapvető tényezőit és összetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítjuk meg. 4. szakasz: Az iskolai oktatás orientáló szakasza, amelyben már megjelennek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerephez szükséges kompetenciák. 5. szakasz: Az általános műveltséget elmélyítő, pályaválasztási szakasz a tizenegyedik vagy a tizenkettedik évfolyamon kezdődik, és a tizenkettedik, illetve a tizenharmadik évfolyam végéig tart. Alapvető feladatunk - a tanulók érdeklődésének, adottságának megfelelően - a Nat fejlesztési feladatainak és az érettségi követelményeinek az összehangolása (intenzív felkészítés a közép- és emelt szintű érettségire) Ebben a szakaszban a munkaerőpiac kompetenciaelvárásainak és a Nat kulcskompetenciáinak a tudatosítására kell törekednünk. 6. szakasz: Az iskolai szakképzési évfolyamain - a 11-13. évf. továbbá a 13-15. évf. – intenzív felkészítés történik a szakmai vizsgákra. Közismereti oktatás Emberi természetünkhöz, kapcsolatainkhoz, társadalmi szerepünkhöz alapvetően hozzátartozik az a tudás, azok az alkotások, melyet az emberiség a történelme során felhalmozott. A közoktatás révén kívánjuk fejleszteni a diákok gondolkodását, megismertetni őket a tudományok eredményeivel, mely előképzettséget nyújt leendő szakmájukhoz. A matematika, mint alkalmazott tudomány és a természettudományok feladata, hogy megismerjük a bennünket, körülvevő világ törvényeit, működését, a természet világát, szépségét, ugyanakkor megalapozzák a szakmai tárgyakat, alkalmassá teszik a tanulókat azok elsajátítására. Tanulja meg az igazságot tisztelni, a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A humán műveltségi ágak az emberi kapcsolatokat, az emberi természetet és a szellemi, művészeti alkotásokat mutatják be. - A magyar nyelv művelése különösen fontos. A szép, érthető beszéd és az írás az emberi kommunikációnak, önkifejezésnek legfontosabb eszköze. A magyar irodalom, történelem, népművészet annak a magyar kultúrának ismeretét mélyíti el, szeretteti meg, mely több mint ezer év alatt alakult ki, formálódott, és hatalmas mennyiségű sokrétű szellemi, emberi értéket termett. Mi ebben a nyelvi és kulturális közegben élünk, mely nagyban meg kell, hogy hatá-
rozza gondolkodásunkat, világlátásunkat. Keresztény hitünk és magyarságunk is történelmi nagyjaink által összekapcsolódik. Meg kell tanítani tanulóinkat a népi kultúránk szeretetére, a kézműves mesterségek tiszteletére és ismeretére. Iskolánk célja, hogy diákjaink tovább vigyék a magyar hagyományokat. Fontosnak tartjuk kulturális örökségeink tudatosítását, kiemelt figyelmet fordítunk a diákjaink művészi önkifejezésére, az esztétikai megismerésre, illetve az elképzelések, élmények és érzések kreatív kifejezésére, melynek fontosságát hangsúlyozzuk a tradicionális művészetek nyelvein, illetve a média segítségével (zene, tánc, dráma, vizuális művészetek, fotó és a mozgókép). A művészi kifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság, az érdeklődés, a fogékonyság fejleszti a kreativitást és az arra való készséget a tanulóban, hogy a művészi önkifejezés, a kulturális életben való részvétel révén gazdagodjanak önismereteik, emberi viszonyaik, eligazodjanak a világban. A humán tárgyak oktatásán kívül nemzeti ünnepeinken, kirándulásainkon is fel lehet, és kell ébreszteni diákjaink nemzeti öntudatát. Ezzel együtt meg kell ismertetni velük a határainkon túli magyarság helyzetét, kultúráját. Szintén ezek a humán tárgyak alkalmasak arra, hogy megtanítsuk diákjainkat a Kárpátmedencében velünk együtt élő népek tiszteletére, kultúrájának helyes elfogadására és megismerésére. Az idegen nyelv ismerete lehetőséget teremt tanulóink számára más népekkel való találkozásra, emberi és szakmai kapcsolatok kialakítására. Csökkenti a környező országoktól való elzártságunkat. A tanulóinkat fel kell készítenünk az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására, a kulturális sokféleség tiszteletben tartására, a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődésre és kíváncsiságra. Az európai nevelésben igen fontos helyet kap a testnevelés. Fiatal, fejlődő szervezet számára rendkívül fontos az egészséges életmód, a testedzés. Az iskolai testnevelés elsődleges célja a fegyelmezett, a belső önneveléssel és erőfeszítéssel alakított életvezetés. A sokszor játékos sportok egyszerre szolgálják az egészséges szervezet kialakulását, a tespedtség, szétszórtság, elkényelmesedés elleni küzdelmet és a baráti, társi kapcsolatok kialakulását. Kielégíti az ifjúság mozgásigényét és küzd a tunya, céltalan életforma ellen. Sok esetben sikerélményt ad más területen esetleg nehezebben fejlődő fiúknak és ezzel elősegíti a kiegyensúlyozott, környezetébe könnyebben beilleszkedő személyiség kialakulását. Szakképzés, szakmai oktatás Célunk az alapvető műveltségi javak iskolai közvetítése, az ezekhez tartozó kompetenciák optimális fejlesztése. Szervezeti kereteit az iskolázás általánosan képző szakaszai adják. Tanulóinkban ki kell alakítanunk a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciákat, illetve építenünk kell ezekre a kompetenciákra. Az általános képzés során elsajátított tudás teszi alkalmassá az embert meghatározott feladatok, problémák megoldására, és alapozza meg a különböző színtű szakképzést. Alapvető műveltségi javakon a tanulási képességek, elemi kultúrtechnikák, kulcskompetenciák s a társadalomban elfogadott általános műveltség egymással összefüggő rendszerét értjük. Feladatunknak tartjuk olyan általánosan művelt, korszerű szakmai elméleti és gyakorlati felkészültségű fiatalok képzését, akik képesek ellátni a szakképesítésük munkaterületének megfelelő munkaköröket, foglalkozásokat. E cél elérése érdekében fontosnak tartjuk, hogy a képzésünk:
- nyújtson a tanulóknak korszerű szakmai műveltséget, valamint általános és speciális szaktudást a szakma műveléséhez, a szakmai munkatevékenység ellátásához, - alapozzon meg és fejlesszen ki a tanulókban olyan, a munkahelyeken hasznosítható szakmai tudást, amelynek birtokában képesek szakterületükön a technikai, technológiai fejlődésből adódó változó, növekvő szakmai követelményeknek eleget tenni, - neveljen a keresztény, katolikus értékrend alapján szakmaszeretetre, hivatástudatra, fegyelmezett, szakszerű, pontos, megbízható munkavégzésre, önállóságra, felelősségtudatra és vállalásra, - fejlessze a tanulók esztétikai érzékét és a folyamatos önművelés igényét, - képessé tegye diákjainkat szakterületükön műemlékek értékeinek felismerésére, felújítására. Olyan oktatási, nevelési rendszert kívánunk megvalósítani, amely a szakmai követelmények teljesítésén túl magában foglalja a felnőtt korba lépő diákjaink végső személyiség formálódásának segítését, egy önálló, keresztény életkezdésre való felkészítést is.
1. 2. Közismereti évfolyamok tanterve A székhelyen a képzés a 6 napos tanítási rend miatt 34 héttel számolva történik („A” óraháló), míg a telephelyek tagintézményeiben a „B” óraháló van érvényben.
1. 2. 1. A gimnáziumi osztályokban tanított tantárgyak és követelményeik Az általános iskola 6., illetve 8. évfolyamát befejező tanulók az Oktatási Hivatal által kiadott kompetenciaalapú központi írásbeli vizsga és azt követő felvételi elbeszélgetés alapján kerülhetnek be iskolánkba. A kétszintű érettségi vizsga kötelező tantárgyai: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv és egy kötelezően választott tantárgy. A középszintű érettségi vizsga színtere az iskola. Az írásbeli feladatlap és a javítási útmutató központilag készül. A javítás és étékelés az iskola feladata. A szóbeli feladatok összeállításának követelményeit, az érettségi vizsga részleteit a 40/2002. (V. 24.) miniszteri rendelet rögzíti. A konkrét tételeket az iskola tanárai állítják össze, értékelésüket, pontozásukat a rendeletben megadott szempontok szerint végzik. Megfelelő felkészülés esetén előrehozott érettségi vizsgát; és a 12. ill. a 13. évfolyam elvégzését követően diákjaink érettségi vizsgát tehetnek a központi előírásoknak megfelelően. a) Hat osztályos gimnáziumi képzés Az ismeretek átadása a hagyományos tantárgyi keretek megtartása mellett történik. Helyi tantervünkben az alábbi modulok szerepelnek: ember- és társadalomismeret (önálló modulként) egészségtan beépítve a biológia tantárgyba mozgókép és médiaismeret (önálló modulként) tánc és dráma beépítve a testnevelés óraszámba művészetek beépítve a rajz és vizuális kultúra tantárgyba A humán tantárgyak (irodalom, történelem, művészettörténet és zenetörténet) között szoros együttműködésre törekszünk. Alapvető követelmény ezzel kapcsolatban, hogy a tanárok részletesen ismerjék a társtantárgyak tartalmát, és ennek alapján minél többször hívják fel a fi-
gyelmet a kapcsolódási pontokra. A tanulói teljesítmény értékelése a modulok esetében megegyezik a tantárgyi értékelésben alkalmazottakkal. A székhelyen alkalmazott óraháló: „A”
Magyar ny.és irodalom Történelem Filozófia/etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan− Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Mozgókép és média Társadalomismeret Érettségi felkészítő Tánc és dráma Engedélyezett maximum Összesen Hittan
7. heti éves 4 136 2 68 1 34 7 238 3 1 2 2
102 34 68 68
2 68 1 34 2 68 1 34 3** 102 1 34
8. 9. 10. 11. heti éves heti éves heti éves heti éves 4 136 5 170 4 136 4 136 2 68 2 68 2 68 3 102 1 34K 3 102 3 102 3 102 3 102 4 136 4 136 3 102 4 136 3 102 3 102 3 102 3 102 1 34 1 34 1 34K 1 34 3 102 3 102 2 68K 2 68 2 68 2 68 K 2 68 3 102 3 102 2 68 2 68 2 68K 1 34 1 34 1 34 1 34K 2 68 1 34 1 34 1 34 3** 102 3** 102 3** 102 3** 102 1 34 1 34 1 34 1 34 1 34 1 34 4 17
34 32 1092 2 68
34 33 1122 2 68
35,5 32 1095 2 68
136
12. heti éves 4 120 3 90 60 3 90 3 90 3 90
2
60
1
30
3** 90 1 30 2 5
60 180
17 35,5 32 1105 2 68
36 32 1092 2 68
36 30 990 2 60
** testnevelés 0,5 óra többlet, melyet a tanuó terhelhetőségébe nem kell beszámítani * A 243/ 2003 korm. rend. 7. §-ban megadott napi és heti óraszámok alapján 6 napos tanítási rendre számolt érték. 9-10. évfolyamon életvitel és gyakorlati ismeretekből 0,5 óra a fizikában és 0,5 óra a kémiában 9-10. évfolyamon életvitel és gyakorlati ismeretekből 0,5 óra a fizikában és 0,5 óra a kémiában
b) Öt osztályos gimnáziumi képzés tantárgyai és óraszámai nappali rendszerben, heti bontásban (nyelvi előkészítő évfolyammal) Célja: Ez az új, nyelvi előkészítő osztály számos lehetőséget kínál azoknak, akik szeretik és hasznosnak találják a nyelv és informatika tanulását. Általános céljaink között szerepel, hogy a középiskolát elvégző fiatalok közül minél többen magas szintű, használható nyelvtudással hagyják el az iskolánkat. Ebben az osztályban lehetőség van arra, hogy a különböző háttérrel érkezők tudását összehangoljuk és továbbfejlesszük. Közvetlen céljaink között szerepel az is, hogy a tanulókban kedvező attitűdöt és motivációt alakítsunk ki a nyelvek és a hozzájuk tartozó kultúrák és általában a nyelvtanulás iránt.
Nagy hangsúlyt fektetünk a kommunikatív nyelvtanulásra, valamint arra, hogy a négy készséget integráltan fejlesszük (hallott szöveg értése, olvasott szöveg értése, beszédkészség, íráskészség). Fontos szempont számunkra az is, hogy a tankönyv tematikájában és szemléletében vonzó legyen a tizenéves korcsoport számára, és elegendő lehetőséget biztosítson az elsajátítandó tananyag gyakorlására. Székhelyen:”A” Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom1 Tanulásmódszertan és önismeret * Történelem és társadalomismeret* Emberismeret és etika 1. idegen nyelv (angol) 2. idegen nyelv (német, francia, olasz, latin) Matematika Informatika * Bevezetés a filozófiába Fizika3 Biológia és egészségtan2 Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Testnevelés Osztályfőnöki Heti óra Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Helyi tanterv: Pályaorientáció Heti kötelező óra-
9. heti éves 2,5 92,5
Évfolyamok 10. 11. heti éves heti éves 3,5 129,5 3,5 129,5
12. heti éves 4 148
13. heti éves 5 160
1
34
0
0
0
2
74
2
0 12
0 74
0 444
2
74
0
2,5
92,5
3
1
37
0
96
5
185
5
185
5
185
5
160
2
74
2
74
3
111
3
96
3 2 0
111 74
3 0 0
111
3 0 0
111
3 0 1
128
2 2
74 74
2 1,5
74 35,5
2,5 2
92,5 74
0 0
2 2
74 74
2 2
74 74
0 0
0 0
0 0
1 1
37 37
1 1
37 37
0 0
0 0
92,5 37 1073
2,5 92,5 1 37 28,5 1054,5
2,5 92,5 2,5 92,5 1 37 1 32 26,5 980,5 25,5 816
18
0 0,5 0
1 0 0,5
0 2 4 0
74 148
0 2
2,5 1 29
74
92,5 2,5 37 1 1073 29
0 0 0
0 0,5 0
0
0
29
1073 29,5 1073
18
0 29
1073
37
32
18
1,5 0 0,5
48 16
1
37
1
32
29
1073
28,5 912
szám Szabadon választható kötelező Magyar nyelv és irodalom Latin Földrajz Testnevelés Számítástechnika* Érettségi felkészítő Heti összes óra Engedélyezett maximum6 Hittan7 Egyházi zene7 *habilitációs, rehabilitációs órák a Közokt. tv. 52. § (6) bek. alapján 15%, vagy 40 % (4,5 vagy 12 óra)
1 0,5 0,5 0,5
18 18 18
31,5 31,5 2
0 2
18 74
31,5 31,5 74
2 0,5
0,5 2
18 74
0,5 18 1 37 4 148 34,5 34
0,5 1 4 34 34
18 32 128
74
2
2
64
31,5 31,5 74 18
2
74
A tánc és dráma modul a magyar nyelv és irodalom tantárgyba integrálva kerül. A nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam tanterve Évfolyam A képzés jellege Nyelvi-informatikai előkészítő 9. 10. 11. 12. 13.
Tanterv Helyi tanterv az OM ajánlásai alapján Humán szakterület/oktatás szakmacsoport / Módosított kerettantervre pályaorientáció épülő helyi tanterv Humán szakterület/oktatás szakmacsoport / Módosított kerettantervre szakmacsoportos alapozó épülő helyi tanterv
Telephelyen: „B” Gimnázium nyelvi előkészítő évfolyammal nappali munkarend
Tantárgy Magyar nyelv Irodalom Tanulásmódszertan és önismeret Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika I. idegen nyelv - angol (*csoportb.) II. idegen nyelv - német (*csoportb.) Matematika Informatika (*csoportb.) Vallástörténet és filozófia Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környezetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Helyi tanterv: Pályaorientáció Művészeti ismeretek Szabadon szervezhető Magyar nyelv és irodalom Történelem Testnevelés** Angol Földrajz/Biológia/Fizika Hittan* Összesen
9. 10. 13. évf. évf. évf. heti heti óra óra 64 1 2 96 1 2
11. évf. heti óra 2 2
12. évf. heti óra 2 2
13. évf. heti óra 2 3
0
0
0
0
2 0
2 0
2 0
3 1
3 0
128
12
3
3
4
4
108 108 36 36 72 72 0 0 0 0 108 36
96 128 64 32 32 32 0 32 0 0 96 32
0 2 4 0 0 0 1 1 0 0 2,5 1
2 3 2 0 1 0 2 2 1 1 2,5 1
2 3 1 0 2 2 2 2 1 1 2,5 1
3 3 1 1 2 2 0 0 0 0 3 1
3 4 2 1 0 1 0 1 0 0 3 1
0 0 36 0 36
32 0 0 0 32
0 0 0 0 0
0 1 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 1 0 1
1 0 0 0 1
0 36 36 36 32 0 1 1 1 0 0 0 36 32 0 0 0 1 18 18 18 0 0 0,5 0,5 0,5 0 0 36 36 36 32 0 1 1 1 0 0 0 36 32 0 0 0 1 72 72 72 72 64 2 2 2 2 1026 1062 1062 1224 1088 28,5 29,5 29,5 34
1 1 0 1 1 2 34
9. évf.
10. évf.
11. évf.
12. évf.
36 36
72 72
72 72
72 72
36
0
0
0
0
1
72 0
72 0
72 0
108 36
96 0
432
108
108
144
0 72 144 0 0 0 36 36 0 0 90 36
72 108 72 0 36 0 72 72 36 36 90 36
72 108 36 0 72 72 72 72 36 36 90 36
0 0 0 0 0
0 36 0 0 0
0 0 0 0 0
** és *-gal jelölt tantárgyakat a tanuló terhelhetőségébe nem számítjuk be [243/2003. Korm. r.]
A képzés célja: Esélyteremtés; a jó képességű szociálisan hátrányos helyzetű tanulóinknak lehetőséget teremteni arra, hogy felsőoktatásbeli tanulmányaik megkezdésekor a diplomaszerzéshez szükséges
nyelvismerettel (középfokú nyelvvizsgának megfelelő emelt szintű érettségi vizsga) és számítógép-kezelési ismeretekkel (ECDL vizsga) rendelkezzenek. A pedagógiai orientációjú osztályainkból tanulnak tovább a legtöbben, ezért biztosítjuk ebben a képzési formában az előkészítést. Tartalmi kiegészítés: A tanterv szerkesztésekor figyelembe vettük a központi ajánlásokat és a helyi sajátosságainkat. A tanulásmódszertan és önismeret tantárgy azért egy órát kapott, mert a humán pályaorientáció keretében a helyi tantervünkben ezek külön tantárgyként szerepelnek a következő évfolyamokon (9. évfolyamon tanulásmódszertan heti 2 óra, 10. évfolyamon ön- és társismeret heti 0,5 óra). A természetismeret tantárgy négy modulból áll: biológia, fizika, földrajz, kémia. Azért tartjuk feltétlenül szükségesnek, mert tapasztalataink szerint a humán érdeklődésű tanulóknak ezek a tantárgyak komoly problémát okoznak. A fenti modulokban lehetőség nyílik a szintre hozásra, a legfontosabb alapfokú ismeretek rögzítésére. Így megkönnyíthetjük a középiskolai tananyag elsajátítását. A többi tantárgy elnevezése a kötelező érettségi tantárgyaknak felel meg, ezek oktatása során az alapkészségek elmélyítését, a tanulók tudásszintjének kiegyenlítését tekintjük feladatunknak. A tanulók értékelése az intézményi hagyományoknak megfelelően érdemjegyekkel történik. Nem kapnak érdemjegyet csak „részt vett" minősítést a tanulásmódszertan és önismeret tantárgyból. Csoportbontást a központi ajánlásnak megfelelően idegen nyelvből, informatikából, valamint a tanulásmódszertan és önismeret tantárgyból tervezünk. ÓRATERVI HÁLÓ NYELVI-INFORMATIKAI ELŐKÉSZÍTŐ ÉVFOLYAM Tantárgy Heti óraszám Megjegyzés Idegen nyelv 12 csoportbontás Informatika 4 csoportbontás Tanulásmódszertan és önismeret 1 Magyar nyelv és kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Természetismeret (biológia-fizika-földrajz-kémia) Testnevelés Osztályfőnöki Összesen: 29 óra
2,5 2 2 2 2,5 1
Nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam helyi tanterve angol nyelv (9-13. évfolyam) Célok: A 9. évfolyam kezdetéig a diákok minimum 5 éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanárok célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi, hogy az órai munkában
egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális, ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. A 9 - 13. évfolyam tartalma Témakörök: 1. Személyes vonatkozások, család 2. Ember és társadalom 3. Környezetünk 4. Az iskola 5. A munka világa 6. Életmód 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás 8. Utazás, turizmus 9. Tudomány és technika A fent felsorolt témakörök az érettségi témaköreivel megegyezők, azonban a középszintű és az emelt szintű érettségin más-más mélységben kell számot adni róluk. Az egyes témakörök minden évfolyam tananyagában szerepelnek természetesen egymásra épülve és fokozatosan egyre magasabb szinten. Egyes évfolyamainkon a témakörök, a kommunikációs helyzetek és szándékok, a nyelvtani szerkezetek, valamint a szókincs egymásra épül, jól megtervezett. 9. évfolyam A NAT és a KER szerint a bemeneti szint a 9. évfolyamon hozott nyelv esetén A1. Az OM által a 9. évfolyam végére javasolt minimum kimeneti szint a B1 - (Common European Framework of Reference). A cél tehát, hogy a diákok a B1 szintig eljutva számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek legyenek információt kémi és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmű autentikus hallott, vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatbál álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. Kimeneti szint a 9. évfolyam évégére az OM ajánlása alapján: A2/B1 (Common European Framework of Reference) Javasolt tankönyvek, segédanyagok: Snapshot Elementary SB, LB Snapshot Pre- intermediate SB, LB Grammarway 1,2 Reading & Writing Targets 1 Window on Britain Video Snap.Tv video Heti óraszám: 12 óra Éves óraszám: 444 óra Az órák felosztása: kb. 410 óra
100 óra nyelvtani alapozás 100 óra beszédkészség fejlesztés 70 óra olvasás-szövegértés 70 íráskészség fejlesztés
70 óra hallott szövegértés 34 óra szabadon felhasználható 10. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 148 óra Szint: B1 Felhasznált tananyag: Snapshot Intermediate SB, LB Grammarway 3 Reading & Writing Targets 2 An Ocean Apart Video Window on Britain 2 11. évfolyam Heti óraszám: 4 óra Éves óraszám: 148 óra Felhasznált tananyag: Upstream Intermediate SB, WB Grammarway 3. Reading & Writing Targets 3 Real World Video Minimum kimeneti szint a 11. évfolyam végén az OM ajánlása alapján: B1 - (Common European Framework of Reference) 12. évfolyam Heti óraszám: 5+2 óra Éves óraszám: 259 óra Szint: B1/B2 Felhasznált tananyag: Upstream Upper-intermediate SB, WB Grammarway 4 Real World Video Successful writing series Spotlight on Britain 13. évfolyam Heti óraszám: 5+2 óra Éves óraszám: 231 óra Szint: B2 Felhasznált tananyag: Upstream Advanced Grammarway 4 Britain Spotlight on The USA Minimum kimeneti szint a 13. évfolyam végén az OM ajánlása alapján: B2 - (Common European Framework of Reference) Nyelvi-informatikai előkészítő évfolyam helyi tanterve német nyelv (9. évfolyam)
Célok: Az öt évfolyamos képzés célja a tanulók emelt szintű érettségi vizsgára való felkészítése. • Célunk, hogy a nyelvi alapkészségeket (olvasott szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) olyan szintre fejlesszük, hogy a tanulók képesek legyenek megfelelni a kerettantervben meghatározott részletes, emelt szintű érettségi vizsgakövetelményeknek. • Kiemelt szerepet kap a kommunikatív nyelvtudás, s ennek megfelelően a nyelvtani és lexikai kompetencia fejlesztése. Követelmények - Az ötéves képzés követelményei megegyeznek az idegen nyelvi érettségi vizsga általános követelményeivel, valamint iránymutatók az Európa Tanács idegennyelv oktatással kapcsolatos ajánlásai. - A tanuló legyen képes az Európa Tanács B2 szintjének követelményeit teljesíteni: a) Megérti a változatos vagy elvont témájú szövegek fő gondolatmenetét, követni tudja a hosszabb, összetettebb érveléseket is. b) Folyamatos és természetes módon tud a célnyelven interakciókat folytatni. c) Világos és részletes szöveget tud létrehozni különböző témákról. d) Véleményét indokolni tudja, részletezni tudja a különböző lehetőségekből adódó előnyöket és hátrányokat. Szakmai alapelvek várható kimeneti szintek: A nyelvi előkészítő évolyamra jelentkező tanulók öt éve tanulják a német nyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, tudásszintjük lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportosan eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Cél, hogy kilencedik évfolyam végére a diákok eljussanak az A2+ szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik a hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 13. évfolyam végére a diákoknak B2 szintű nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. A 13. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat Tananyag: 9. évfolyam Kötelező éves óraszám: 444 óra I. Témakörök 1. Személyes vonatkozások, család - Családi élet, családi kapcsolatok - A családi élet mindennapjai, otthoni teendők 2. Ember és társadalom - Öltözködés, divat - Szolgáltatások, posta 3. Környezetünk
-
Az otthon, a lakóhely és környéke (lakószoba, lakás, ház) bemutatása - Időjárás 4. Az iskola - Tantárgyak, órarend 5. Életmód - Napirend, időbeosztás - Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben - Gyakori betegségek, sérülések, baleset 6. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Szabadidős elfoglaltságok, hobbik 7. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei, lehetőségei, tömegközlekedés - nyaralás itthon, illetve külföldön II. Nyelvtani ismeretek: 140 óra 1. Az ige - igeragozás, igeidők, idő- és módbeli segédigék, elváló-, nem elváló igekötők, visszaható igék, kijelentő- és felszólító mód, szenvedő szerkezet, vonzatos igék. 2. A főnév - neme, száma, a névelőragozás, esetek 3. A melléknév - használata, ragozása, fokozása 4. A számnév - tő-, sorszámneve, dátum kifejezése. 5. Határozók - a határozók mondatbeli szerepe, kifejezése 6. A névmások - személyes, birtokos, mutató, kérdő, határozatlan, visszaható 7. Elöljárószók - különböző viszonyok kifejezése különböző esetekkel 8. Kötőszavak - különböző szórendekkel álló kötőszók 9. Mondattan - A mondat felépítése, mondatkeret. - Összetett mondatok: mellé- és alárendelés - Mondattípusok III. Olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség fejlesztése, kommunikatív kompetencia gyakorlása: 120 óra. IV. Írásbeli számonkérés, ismétlés, ellenőrzés: 44 óra 10. évfolyam Kötelező éves óraszám 748 óra I. Témakörök: 80 óra 1. Személyes vonatkozások, család - Családi munkamegosztás 2. Ember és társadalom - A másik ember külső és belső jellemzése - Ünnepek, családi ünnepek - Vásárlás, szolgáltatások 3. Környezetünk - A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek 4. A munka világa
- Munkahely, munkahelyi légkör, foglalkozások 5. Életmód - A helyes és helytelen táplálkozás - ételek, kedvenc ételek II. Nyelvtani ismeretek: 40 óra 1. Az ige - Az állapotot kifejező szenvedő szerkezet - A lassen ige használata 2. Az igenevek - A melléknévi igeneves szerkezetek 3. A főnév - A főnévvé vált melléknevek 4. A névmás - A vonatkozó névmás 5. A kötőszók - Páros kötőszók I. 6. Mondattan - A zu+Infinitiv szerkezeti használata III. Olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség fejlesztése, kommunikatív kompetencia gyakorlása: 20 óra IV. Írásbeli számonkérés, ismétlés, ellenőrzés: 8 óra 11. évfolyam I. Témakörök: 70 óra 1. Személyes vonatkozások, család - A vizsgázó életének fontos állomásai, fordulópontjai - Generációk együttélése 2. Ember és társadalom Baráti kör - A tizenévesek világa: lázadás vagy alkalmazkodás 3. Környezetünk - Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben - A környezetvédelem lehetőségei és problémái 4. Életmód - Az egészséges életmód - A testmozgás szerepe az egészség megőrzésében - Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok 5. Szabadidő, művelődés - Olvasás, rádió, tévé, számítógép, Internet - Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport 6. Utazás, turizmus - Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése 7. Tudomány és technika - A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben III. Nyelvtani ismeretek: 50 óra 1. Az ige - A módbeli segédigék szenvedő szerkezetű és feltételes módú mondatokban. - A feltételes mód jelen és múlt ideje - A Plusquamperfekt 2. A főnév - A földrajzi nevek ragozása - A főnévképzés
3. A névmás - A derselbe, dieselbe, dasselbe mutató névmás 4. A kötőszók - Páros kötőszók II. 5. Mondattan - Az alárendelő összetett mondat. - Az időhatározói mellékmondatok. - A feltételes óhajtó és hasonlító mondatok. III. Olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség fejlesztése, kommunikatív kompetencia gyakorlása: 20 óra IV. Írásbeli számonkérés, ismétlés, ellenőrzés: 8 óra 12. évfolyam Kötelező éves óraszám: 259 óra I. Témakörök: 180 óra 1. Személyes vonatkozások, család Életrajz, személyes tervek - A család szerepe az egyén és a társadalom életében 2. Ember és társadalom - Hasonlóságok és különbségek az emberek között - Az öltözködés, mint a társadalmi hovatartozás 3. Környezetünk - A lakóhely és környéke fejlődésének problémái - Az ember és természet harmóniája - Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? - Növények és állatok a környezetünkben 4. Az iskola - Saját iskolánk bemutatása - Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok 5. A munka világa - Diákmunka, nyári munkavállalás - Pályaválasztás, divatszakmák 6. Életmód - Étkezési szokások a családban - Életspecialitások, étkezési szokások hazánkban és más országokban - Gyógykezelés, a gyógyítás egyéb módjai - A szenvedélybetegségek 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Színház, mozi, koncert, kiállítás - A szabadidő jelentősége az ember életében - A könyvek, a média, az Internet szerepe, hatásai 8. Utazás, turizmus - A motorizáció hatása a környezetre és a társadalomra 9. Tudomány és technika - Népszerű tudományok, ismeretterjesztés IL Nyelvtani ismeretek: 20 óra 1. Az ige - A kötőmód - A Futur II. - A módbeli segédigék másodlagos jelentése - Állandósult szókapcsolatok
2. A főnév - Az értelmező jelzők - A melléknévi vonzatok 3. Mondattan - Az egyenes és a függő beszéd III. Olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség fejlesztése, kommunikatív kompetencia gyakorlása: 40 óra IV. Írásbeli számonkérés, ismétlése, ellenőrzés: 19 óra 13. évfolyam Kőtelező éves óraszám: 237 óra 1. Személyes vonatkozások, család - A csatád társadalmi szerepének változása 2. Ember és társadalom - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése. - A fogyasztói társadalom, reklámok - Társadalmi viselkedésformák 3. Környezetünk - A városi és a vidéki élet összehasonlítása 4. Az iskola - Iskolatípusok és iskolarendszer Magyarországon és más országokban 5. A munka világa - Továbbtanulás vagy munkába állás - A munkavállalás lehetőségei itthon és külföldön 6. Életmód - A kulturált étkezés feltétele, fontossága - Testápolás 7. Szabadidő, művelődés, szórakozás - Kulturális események - A művészet szerepe a mindennapokban 8. Utazás, turizmus - Az egyéni és társasutazás előnyei és hátrányai - Az idegenforgalom jelentősége 9. Tudomány és technika - A tudományos és technikai fejlődés pozitív és negatív hatása a társadalomra és az emberiségre II. Nyelvtani ismeretek: ismétlés 50 óra III. Olvasott és hallott szöveg értése, íráskészség fejlesztése, kommunikatív kompetencia gyakorlása: 25 óra IV. Írásbeli számonkérés, ismétlése, ellenőrzés: 6 óra Munkaeszközök Start! tankönyv, munkafüzet, hanganyag, feladatgyűjtemény Unterwegs: tankönyv, munkafüzet, hanganyag Grünes Licht: tankönyv, munkafüzet. Hanganyag Bausteine c. tankönyv Abiturschule c. tankönyv Kiegészítő anyagok: Német nyelvtan Német nyelvtani gyakorlókönyv
Német-magyar kéziszótár Magyar-német kéziszótár Magyar-német igei vonzatok Wer? Was? Wo? Wie? c. nyelvtani gyakorló könyv Was? Wann? Wonit? Wozu? c. nyelvtani gyakorló könyv Landeskunde c. országismereti tankönyv Nyelvi- informatikai előkészítő évfolyam helyi tanterve informatika (9-11. évfolyam) Nyelvi-informatikai előkészítő 9. évfolyam 10. évfolyam 11. évfolyam
Heti óraszám 4 2 2
Éves óraszám 144 72 72
Célok és feladatok A mai technikai színvonal nélkülözhetetlenné teszi az informatikai és számítástechnikai ismereteket. Szinte nincs olyan munkahely, amelyen a ma diákjai holnap már ne vennék igénybe a számítógépet, illetve az Interneten elérhető információkat. Az egyén alapvető érdeke, hogy időben hozzájusson a munkájához és élete alakításához szükséges információkhoz, és képes legyen azokat céljának megfelelően feldolgozni és alkalmazni. Az iskola feladata felkészíteni a tanulókat a megfelelő információszerzési, feldolgozási és átadási technikákra, valamint megismertetni velük az információkezelés jogi és etikai szabályait. Az Európai Unióhoz való csatlakozással még nagyobb jelentőséget kap a nemzetközileg elfogadott számítógép-kezelői tanúsítvány (ECDL vizsga) megléte. Ez a képzési forma lehetőséget ad arca, hogy a tanulók a tényleges képzés megkezdése előtti évben (9. évfolyam) olyan mértékű és teljességű informatikaoktatásban részesüljenek, mely elérhetővé teszi számukra az ECDL vizsga minden moduljának megszerzését. Nem kizárólag a számítógép kezelésére készítjük fel tanulóinkat, hanem megismertetjük a számítógéppel támogatott egyéb eszközök és perifériák (digitális fényképezőgép, scanner, nyomtató, projektor, stb.) kezelésével, illetve ezek használatának lehetséges területeivel is. A tantárgy célja felkelteni és folyamatosan ébren tartani a tanulók érdeklődését az informatika iránt, megismertetni eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását. Az informatikai nevelés problémákat megoldani, alkotni tanít, és praktikus alkalmazói tudást, készséget és képességet alakít ki korszerű (számítógépes) informatikai eszközök alkalmazásával. Felkészít a munkára, a mindennapi életre, és valamennyi tantárgy tanulását segíti. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az információs és kommunikációs technológiák gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, kialakulóban van az információs társadalom, amelyben élni és dolgozni kell. Cél, hogy a tanuló érezze: képes bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba. Ezen a gyorsan változó, fejlődő területen különösen fontos, hogy a tanulókban kialakuljon informatikai ismereteik folyamatos megújításának igénye. Ezért törekszünk arra, hogy anyagi lehetőségeinket figyelembe véve, lehetőleg a legújabb fejlesztésekkel, friss alkalmazói programokkal segítsük az ismeretek megszerzését. A tananyag az ECDL vizsgára való felkészülést, a modulok megszerzéséhez szükséges tudásanyagot tartalmazza.
Tanulói tankönyv: Kiss Albert - Ludányiné Prém Judit: Informatika 9-10. osztály (Pedellus Novitas Kiadó) Tanári segédlet: ECDL vizsgatár PowerPoint-ban készült diasorok (saját készítésű) Tanítási és tanulói módszerek • Az IT alapismeretek témakörben főként tanári magyarázat, PowewerPoint-os bemutató, számítógép alkatrészek, perifériás egységek bemutatása; • A többi területen elsősorban gyakorló feladatok megbeszélése és önálló megoldása, gyakorlatorientált, készségfejlesztő módszerek alkalmazása; • Fontos a kifejezésmód elsajátítása is, ezért főleg szóbeli utasításokat, verbális segítséget kapnak a tanulók a feladat megoldásához; • A számonkérések során meg kell tudniuk szóban magyarázni, hogy mit, miért tesznek, és ennek milyen hatása lehet a feladat megoldásának kimenetelére; • A csoportmunkák során egymást segítve kell eljutniuk a megoldáshoz; • A feladat megoldások kivetített ellenőrzése kritikai érzéküket fejleszti, amennyiben mások munkájában kell megtalálniuk a lehetséges hibákat, illetve tanácsokat adniuk a helyesebb megoldás megtalálására. c)
A négy osztályos gimnáziumi képzés tantárgyai és óraszámai nappali rendszerben, heti és éves bontásban
Székhelyen: „A” 9.
Magyar ny.és irodalom Történelem Filozófia/etika Idegen nyelv Idegen nyelv Matematika Informatika Fizika Biológia és egészségtan− Kémia Földrajz Ének-zene Rajz és vizuális kultúra Technika és életvitel Testnevelés Osztályfőnöki Mozgókép és média Társadalomismeret Érettségi felkészítő Tánc és dráma
11. heti éves heti éves heti éves 5 170 4 136 4 136 2 68 2 68 3 102 1 34K 3 102 3 102 3 102 4 136 3 102 4 136 3 102 3 102 3 102 K 1 34 1 34 3 102 3 102 2 68K 2 2 68 68 K 3 102 3 102 2 68 2 68K 1 34 1 34 1 34K 1 34 1 34
12. heti éves 4 120 3 90 60 3 90 3 90 3 90
3 1
102 34
10.
3 1
102 34
3 1 1 4
17
17
102 34 34 136
2
60
1
30
3 1
90 30
2 5
60 180
Engedélyezett maximum* Összesen Hittan
35,5 32 2
1095 68
35,5 32 2
1105 68
36 32 2
1092 68
36 30 2
990 60
* A 243/ 2003 korm. rend. 7. §-ban megadott napi és heti óraszámok alapján 6 napos tanítási rendre számolt érték. 9-10. évfolyamon életvitel és gyakorlati ismeretekből 0,5 óra a fizikában és 0,5 óra a kémiában 9-10. évfolyamon életvitel és gyakorlati ismeretekből 0,5 óra a fizikában és 0,5 óra a kémiában
Telephelyeken: „B” Gimnázium nappali munkarend 11. 9. évf. 10. évf. évf. 11. évf. 12. évf. heti heti heti óra óra óra 72 64 2 2 2 72 96 2 2 2 108 96 2 2 3 36 0 0 0 1
12. évf. heti óra 2 3 3 0
Tantárgy
9. évf.
10. évf.
Magyar nyelv Irodalom Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika I. idegen nyelv - angol (*csoportb.) II. idegen nyelv - német (*csoportb.) Matematika Informatika (*csoportb.) Vallástörténet Fizika Biológia és egészségtan Kémia Földünk és környetetünk Ének-zene Rajz Testnevelés és sport Osztályfőnöki
72 72 72 0
72 72 72 0
108
108
144
128
3
3
4
4
72 108 72 0 36 0 72 72 36 36 90 36
72 108 36 0 36 72 72 72 36 36 90 36
108 108 36 36 72 72 0 0 0 0 108 36
96 128 64 32 0 32 0 32 0 0 96 32
2 3 2 0 1 0 2 2 1 1 2,5 1
2 3 1 0 1 2 2 2 1 1 2,5 1
3 3 1 1 2 2 0 0 0 0 3 1
3 4 2 1 0 1 0 1 0 0 3 1
Tantervi modulok Társadalomismeret Tánc és dráma Mozgókép és médiaismeret Helyi tanterv: Pályaorientáció Művészeti ismeretek
0 36 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 36 0 36
32 0 0 0 32
0 1 0 0 0
0 0 0 0 0
0 0 1 0 1
1 0 0 0 1
Szabadon szervezhető Magyar nyelv és irodalom Történelem Angol Hittan
36 0 36 72
36 0 36 72
36 36 36 72
32 32 32 72
1 0 1 2
1 0 1 2
1 1 1 2
1 1 1 2
Testnevelés Földrajz/Biológia/Fizika Összesen
18 18 0 0 1062 1062
0 36 1224
0 0,5 32 0 1088 29,5
0,5 0 29,5
0 1 34
0 1 34
d) A négy osztályos gimnáziumi képzés tantárgyai és óraszámai esti munkarendben, heti és éves bontásban Telephelyeken: Gimnázium esti munkarend Tantárgy Magyar nyelv Magyar irodalom Történelem és társadalomismeret Emberismeret és etika I. idegen nyelv - angol Matematika Informatika Bevezetés a filozófiába Fizika Biológia Kémia Földrajz Művészettörténet Osztályfőnöki Hittan Összesen
9. évf.
10. évf.
11. évf.
72 72
72 72
72 72
10. 9. évf. 12. évf. heti évf. heti óra óra 64 2 2 64 2 2
72 0 108 108 2 0 0 0 36 72 0 36 36 578
72 0 108 108 36 0 36 0 36 36 36 36 36 648
72 36 108 108 36 0 36 36 0 36 36 36 36 684
96 0 96 96 64 32 0 32 0 0 0 32 32 576
2 0 3 3 2 0 0 0 1 2 0 1 1 18
2 0 3 3 1 0 1 0 1 1 1 1 1 18
11. évf. heti óra 2 2
12. évf. heti óra 2 2
2 1 3 3 1 0 1 1 0 1 1 1 1 19
3 0 3 3 2 1 0 1 0 0 0 1 1 18
Szabadon választható taninformatika tárgyak: * idegen nyelv magyar nyelv és irodalom történelem A *-gal jelölt tantárgyakból a szabad sáv terhére esti rendszerben 20 óra érettségi előkészítő szervezhető.
1. 2. 2. A szakközépiskola képzési cél- és feladatrendszere A szakközépiskola általános célja, hogy érvényesítse a humánus értékeket, közvetítse az egyetemes és nemzeti kultúra alapértékeit, testileg és lelkileg egészséges, az emberi kapcsolatokban igényes felnőtteket, demokratikus elveket követő állampolgárokat neveljen, akik képe-
sek a társadalmi, gazdasági, technikai változások követésére és az ezekhez alkalmazkodó cselekvésre. A nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. A kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzése a követelményekben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. A kerettanterven felüli tananyagtartalmak ütemezése, a tanítási-tanulási folyamat tagolása, eszközei, módszerei figyelembe veszik az eltérő adottságú és motivációjú tanulók számára az ismeretek bővítését, a képességek és készségek fejlődését. A szakközépiskola az általános műveltséggel összefüggésben logikus összefüggésekben, rendszerben való gondolkodásra neveli a tanulókat, képessé teszi őket arra, hogy a különböző információk között eligazodjanak, a gyakorlati életben felmerülő kérdésekre is találjanak válaszokat, törekedjenek a tudásra épülő önálló vélemény kialakítására és az ezen alapuló felelős döntésekre. A kerettanterv alapján megvalósuló pedagógiai folyamat összeköti az általános iskolai nevelést és oktatást, illetve az érettségi és az OKJ-ben meghatározott igényeket. A közismereti szaktárgyi anyagok alapjaikban megegyeznek a gimnáziumnál leírtakkal. a) A táncos osztályok tantárgyai és óraszámai nappali rendszerben, heti bontásban: 2009/2010. 9. 10. 11. 12. balett 4 6 6 6 akrobatika 2 emelés 2 2 színpadi tánc 5 5 4 5 modern tánc 2 2 néptánc 2 2 2 2 színészmesterség 2 2 2 tánctörténet 1 zeneismeret 1 1 0 0 Összesen 16 16 18 18 A táncos osztályok tantárgyai és óraszámai nappali rendszerben, heti bontásban: 2010/2011 9. 10. 11. 12. 13. balett 4 6 6 6 10 akrobatika emelés 2 színpadi tánc 5 5 4 5 3 modern tánc 2 2 3 néptánc 2 2 2 2 2 színészmesterség 2 2 2 tánctörténet 1 2 előadó művészeti gya4 korlat balett-elmélet 2 15 15 18 18 29 A párhuzamos táncos - társas táncos -képzés heti óraszáma az általános képzés mellett a szakközépiskolai osztályokban: Miskolcon Párhuzamos táncos szakképzés
nappali munkarend Tantárgy magyar nyelv irodalom történelem társadalomismeret és etika idegen nyelv matematika informatika ének-zene rajz és vizuális kultúraa osztályfőnöki testnevelés fizika földünk és környezetünk biológia kémia balett akrobatika emelés színpadi tánc modern tánc néptánc színészmesterség tánctörténet zeneismeret előadóművészeti gyakorlat balett-elmélet Hittan Összesen:
10. 9. évf. évf. 9. évf. 10. évf. 11. évf. 12. évf. heti heti óra óra 72 72 72 64 2 2 72 72 72 64 2 2 72 72 72 64 2 2 0 0 36 0 0 0 108 108 108 96 3 3 108 108 108 96 3 3 36 36 72 64 1 1 36 36 0 0 1 1 0 0 36 32 0 0 36 36 36 32 1 1 72 72 72 64 2 2 36 36 0 0 1 1 72 72 36 64 2 2 36 36 36 0 1 1 36 36 0 0 1 1 144 216 216 192 4 6 72 0 0 0 2 0 0 0 72 64 0 0 180 180 144 160 5 5 0 0 72 64 0 0 72 72 72 64 2 2 72 72 72 0 2 2 0 0 0 32 0 0 36 36 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 72 72 72 64 2 2 1368 1368 1404 1216 38 38
11. évf. heti óra 2 2 2 1 3 3 2 0 1 1 2 0 1 1 0 6 0 2 4 2 2 2 0 0 0 0 2 39
12. évf. heti óra 2 2 3 0 3 3 2 0 1 1 2 0 2 0 0 6 0 2 5 2 2 0 1 0 0 0 2 39
13.évf. heti óra 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 10 0 0 3 3 2 0 2 0 4 2 2 26
1. 2. 3. A szakiskola képzési cél- és feladatrendszere (Miskolc) A szakiskolai nevelés és oktatás kilenc-tizedik évfolyamán is a Nat-ban meghatározott egységes feladatokat vesszük alapul. Ennek során a tanulók ténylegesen meglévő, kialakult képességeihez igazodva a következő elvek szerint szervezzük meg a munkát: - szükség szerint ötvöződhetnek az alapozó szakasz és a fejlesztési szakasz feladatai, előtérbe helyezve a kulcskompetenciák és a képesség együttes megalapozását; - az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak megvalósítása azokon a terülteken kezdődhet meg, ahol a fejlesztési szakasz feladatai befejeződtek; - az általános műveltséget megszilárdító szakasz feladatainak végrehajtása elsősorban azokon a területeken elvárható, amelyek kapcsolódnak a szakképzés előkészítéséhez szükséges kompetenciák kialakításához, építve e kompetenciákra. a) Felzárkóztató szakiskolai program
Célok és feladatok: A nappali rendszerű szakiskolai oktatás keretében megszervezett felzárkóztató oktatásban azok a tanulók vehetnek részt, akik nem fejezték be az általános iskola nyolcadik évfolyamát és elmúltak tizenhat évesek. A felzárkóztató oktatás befejezéséről kiállított iskolai bizonyítvány szakképzési évfolyamba lépésre, továbbá az általános iskolában a nyolcadik évfolyamig, illetve a szakiskolában kilencedik-tizedik évfolyamon osztályozóvizsga letételére jogosít. A tanulók a felzárkóztató oktatás eredményes befejezése után a szakiskola első szakképzési évfolyamába léphetnek, ahol alapfokú iskolai végzettséghez - a nyolcadik osztály elvégzéséhez -, a tizedik osztály elvégzéséhez kötött és iskolai előképzettséghez nem kötött szakképesítéseket sajátíthatnak el. A felzárkóztató oktatás biztosíthatja, hogy a tanulók életpályájuk során ne a társadalom leszakadó, gyakran gondoskodásra is szoruló rétegéhez tartozzanak, hanem további tanulmányokra is képes fiatalokká, a társadalom elfogadott tagjaivá váljanak. Lehetővé teszi a korábban kialakult tudásbeli és szociális hátrányok felszámolását, a munkaerőpiacon piacképes szakképesítés megszerzését. A felzárkóztatás célja a tanulókban a társadalmilag hasznos magatartásformák kialakítása, a tanuláshoz szükséges motiváció megteremtése, a munkavégzésre való szocializálás, a pályaválasztási döntés megalapozása, a szakmai vizsgára történő felkészülés előkészítése, a szakmatanuláshoz szükséges általános ismeretek elsajátíttatása, az alapkészségek és képességek fejlesztése, a tanulók élettervezésének elősegítése, sikerélményhez juttatása a tanulásban és a munkában. A célok megvalósítása a nevelés előtérbe helyezését igényli, alapvető fontosságú, hogy a szabálykövető magatartás kialakítása, a képességek fejlesztése, a szakképzés előkészítése és az általános műveltség ismeretanyagának elsajátíttatása egymással összehangoltan folyjék. A felzárkóztató oktatás keretében általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás, pályaorientáció, szakmai előkészítő ismeretek oktatása és szakmai alapozó oktatás folyik elméleti és gyakorlati tanórai foglalkozások keretében. A jogszabály csak a belépő tanulók életkorát határozza meg - 16 éves életkor betöltése -, illetve az általános iskolai végzettség hiányát rögzíti feltételként. Tekintettel azonban arra, hogy csak nappali rendszerű iskolai oktatásban szervezhető meg, a tanuló csak abban a tanévben kezdhet utoljára tanévet, amelyben a 22. életévét betölti. Két új eszköz segíti a felzárkózást: a személyiségfejlesztő, szocializáló program, amely a különböző általánosan művelő, szakmai előkészítő, alapozó, művészeti és szabadidős programokhoz illeszkedik, és a szakmai előkészítés-alapozás, amely a gyakorlati tevékenységek, a műhelyekben folytatott munka során lehetőséget nyújt a fiatalok motiválására, képességeik feltárására, fejlesztésére, sikerhez juttatásuk. A felzárkóztató oktatás megszervezhető egy vagy kétéves formában. Az egyéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola tizedik, a kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a kilencedik-tizedik évfolyamán kell megszervezni. Azok a tanulók, akik viszonylag több ismerettel rendelkeznek, az egyéves, akik kevesebbel, a kétéves felzárkóztató oktatás keretében sajátíthatják el a szakmatanulás megkezdéséhez szükséges készségeket, ismereteket, képességeket. Az intézménybe belépő tanuló tudásszintjének felmérése alapján kell megállapítanunk, hogy a diák melyik programba léphet be. A felzárkóztató oktatásban a tanulói munka egyéni fejlesztési tervek alapján folyik, amelyeket a tanulói tudásszint és igények alapján a nevelőtestület készít el.
A felzárkóztató oktatásban részt vevő tanulót az iskolai osztály megszervezésekor két tanulóként kell számításba venni. Finanszírozásáról a mindenkor hatályos költségvetési törvény rendelkezik. Közismereti tantárgyak A közismereti oktatás során azokat a funkcionális készségeket, képességeket és ismereteket helyezzük előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, emellett biztosítani kell a felkészítést az általános iskolában letehető osztályozóvizsgákra. A program kialakításakor olyan tovább építhető tartalmakat és követelményeket kell meghatároznunk, amelyek a későbbi szakmai vizsgára való felkészülést is lehetővé teszik. Pályaorientáció, szakmai előkészítés, szakmai alapozás A pályaorientáció célja a pályaválasztási döntés megalapozása, a tanuló önállóságának fejlesztése, önbizalmának növelése, érdeklődésének felkeltése a szakmatanulás iránt, a szakképzéssel és a foglalkoztatási rendszerrel kapcsolatos információk, tapasztalatok átadása. A tanulók vagy tanulócsoportok aktuális problémái, igényei, az osztály, az iskola eseményei jelenthetik a kiindulást a képzési cél eléréséhez, hozzájárulnak a tanulók eredményes iskolai szocializációjához. A pályaorientáció keretében a tanulók megismerik a négy szakterület - a humán, a műszaki, a gazdasági-szolgáltatási és agrár - tevékenységformáit és szakmai lehetőségeit, az érdeklődési körüknek megfelelő szakmacsoportokat, illetve szakképesítéseket. A megismerést és a szakmatanuláshoz való kedv felébresztését segítik a pályaorientáció keretében megszervezett tanulmányi kirándulások, üzemlátogatások, külső szakértők élménybeszámolói. A szakmai előkészítés több, általában három-négy szakmacsoport munkaterületének alaposabb megismerését, az e területen végzendő munka néhány egyszerűbb, előképzettséget nem igénylő tevékenységformájának kipróbálását szolgálja, tevékenységorientált. Célja a konkrét tapasztalatszerzés, a pályaorientáció során megalapozott pályaválasztási döntés megerősítése. A program nem korlátozódik a manuális munkára. A gyakorlatban megoldandó feladatokhoz kapcsolódik az elméleti szakmai előkészítő oktatás, melybe az adott foglalkozási területhez illeszkedő általános műveltségmodulok is integrálódhatnak. A szakmai előkészítés gyakorlati részét tanműhelyben, tankertben, tanirodában, laboratóriumban, mérőszobában szervezzük meg. A szakmai alapozó oktatás keretében a tanuló egy szakmacsoport közös szakmai elméleti és gyakorlati ismereteinek, készségeinek, képességeinek fejlesztésére, az ezekhez szükséges általános műveltségi elemekkel való összekapcsolására és a társadalmi beilleszkedéshez szükséges viselkedésformák elsajátítására kap lehetőséget. A szakmai alapozó oktatás során a tanulók az általános szakmai elméleti ismeretek elsajátítása mellett megismerkednek a kiválasztott szakmacsoport jellemző technológiáival, a felhasznált anyagokkal, megismerik a szakmacsoportba tartozó szakképesítéseket, és felkészülnek az Országos Képzési Jegyzékben szereplő konkrét szakképesítés ismereteinek elsajátítására. A szakmai előkészítés és alapozás funkciója nem korlátozódik a pályaválasztási döntés megalapozására, a szakmatanuláshoz szükséges kitartás, motiváció, képességek fejlesztésére. A szakmai előkészítés és alapozás a szakképzés-pedagógia eszközrendszerével, a gyakorlati munka segítségével az ismeretátadó iskolában kudarcot vallott fiatalok felzárkóztatására, sikerhez juttatására nyújt lehetőséget. Belépő, záró állapotfelmérés
A felzárkóztató oktatásra beiskolázott tanulók szocializációja, ismeretanyaga, motivációja rendkívül különböző lehet attól függően, hogy milyen környezetből jöttek, milyen általános iskolába jártak, hány évfolyamot végeztek el előzetesen, milyenek az élettapasztalataik, milyen a szociális helyzetük, mentálhigiénés állapotuk. Ahhoz, hogy eldönthető legyen, egyvagy kétéves felzárkóztatásra van szükségük, illetve hogy a felzárkóztatásuk során az egyéni fejlesztésük milyen területeken igényel fokozott figyelmet, minden egyes tanuló vonatkozásában fel kell mérnünk az induló helyzetüket, hiányaikat. Ezt a célt szolgálja a belépő állapotfelmérés. A felzárkóztató oktatás befejeztével eldönthető kell, hogy a tanuló kellő felkészültséggel, viselkedéskultúrával rendelkezik-e egy adott, általa választott szakmában a szakképesítés megszerzéséhez szükséges ismeretek, készségek, képességek, jártasságok elsajátításához. A záró állapotfelmérés az adott szakképesítés szempontjából fontos felkészültség meglétének mérésére szolgál. A 10 hónapos felzárkóztató oktatás közismereti oktatásprogramja Az egyéves felzárkóztató oktatás a szakiskola tizedik évfolyamán szervezhető meg. Közismereti programja az általános iskola hetedik-nyolcadik osztályos kerettanterveinek minimumkövetelményeire épül. A közismereti felkészítés első szakaszának meghatározó feladata a tanulási motiváció felkeltése, a tanulók sikerélményhez juttatása. Ehhez illeszkedik az alapismeretek rendszerezése, kiegészítése, stabilizálása, az alapkészségek és képességek fejlesztése. A közismereti kerettantervekben azok a funkcionális készségek, képességek és ismeretek kerülnek előtérbe, amelyek a szakképzésbe való belépéshez feltétlenül szükségesek, s amelyek kiegészülhetnek az általános iskolai osztályozóvizsgára való felkészítéssel. A célok és feladatok megvalósítása érdekében a közismereti oktatást a hagyományostól eltérő oktatásszervezéssel és feladatcentrikus módszerek alkalmazásával tesszük még hatékonyabbá. A tanórai foglalkozásokat a hagyományos szervezési formáktól eltérő módon szervezzük meg, amennyiben ez jobban biztosítja az előírt tananyag elsajátítását és a követelmények teljesítését. (projektmódszert, az erdei iskolát, a múzeumi látogatást, a könyvtári foglalkozást, a művészeti előadáshoz vagy kiállításhoz kapcsolódó foglalkozást szervezünk) A projektmódszer keretében lehetőség van a szakmai orientáció, előkészítés és alapozás közismereti tantárgyakkal való integrálására. A szakmai alapozás A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg.A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai ajánlottak, a helyi igényeknek megfelelően változtathatók. Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására. A 20 hónapos felzárkóztatás Azok a tanulók, akik nem végezték el az általános iskola hatodik osztályát, általában olyan mértékben maradnak el, hogy számukra indokolt kétéves felzárkóztató program szervezése. A kétéves program nem az egyéves program megnyújtása. Ezt egyértelműen indokolja az a tény, hogy a kétéves programba belépő tanuló készségei, ismeretei nem azonosak a hatodik
osztályig eljutott tanulók belépő szintjével. Esetükben feltételezhetően halmozódnak a hátrányt előidéző tényezők (szegénység, állami gondozás, drogok, nem megfelelő lakáskörülmények, magatartászavarok stb.). A kétéves programban tehát különösen összetett nevelési, motivációs, rehabilitációs feladatok jelentkeznek, amelyek a hagyományos iskolai munkaformákkal nem oldhatók meg. A program szervezésekor a tanulók környezetét is figyelembe kell vennünk. Fontos az együttműködés a családokkal és törekedni kell a szabadidő hasznos eltöltésének támogatására is. Közismereti tantárgyak A kétéves időtartamú felzárkóztató oktatást a szakiskola kilencedik-tizedik évfolyamán szervezzük meg. A kilencedik évfolyam közismereti oktatásának alapvető célja a nevelési, szocializációs és rehabilitációs feladatok mellett a szintre hozás, az alapvető kommunikációs, nyelvi korlátok legyőzése, s az elemi számolási, matematikai készségek fejlesztése. Az anyanyelv és a matematika mellett elkezdődik a történelem oktatása, amely a kommunikációs képességek fejlesztésére is teret ad, s a természetismeret keretében az egészségtan oktatása, amely a helyes életvitel kialakításához nyújthat segítséget. Az informatika és a művészetek oktatása elsősorban a motiváció eszközrendszerét bővíti, s lehetőséget kínál újabb, tevékenységre épülő munkaformák kipróbálására. A kétéves időtartamú közismereti oktatás tizedik évfolyamos közismereti programja alapjában megegyezik az egyéves időtartamú tizedik évfolyamos felzárkóztató oktatás közismereti programjával. A kilencedik évfolyamra építve eltér a magyar nyelv és irodalom / kommunikáció és a történelem oktatásának megszervezése, s elmarad az egészségtan. Szakmai előkészítés-alapozás A kétéves felzárkóztató oktatás első évének szakmai előkészítő-alapozó kerettanterve megegyezik az egyéves szakiskolai felzárkóztatás szakmai előkészítő-alapozó kerettantervével. A kétéves felzárkóztatás második évében a szakmai előkészítés, alapozás egyéves felzárkóztatásra készült programját folytatjuk, vagy a tanulók a szakiskolák számára kiadott kerettanterv 10. évfolyamos szakmai alapozó programját végzik. (Szakiskola, A-változat.) SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ Célok és feladatok Alapvető cél a felzárkóztató oktatásban, hogy iskolánk egységes nevelő-oktató munkájának szerves részeként a személyiségfejlesztés, játékok, sport, szabadidő-szervezés eszközeivel és hatásaival járuljon hozzá a tanulók pozitív személyiségfejlődéséhez. A felzárkóztató programra jelentkezők különböző deficitekkel (hiányokkal) érkeznek az iskolába. A harmonikus egység megteremtése érdekében az egyes területeket minden tanulónál az egyéni szükségletnek megfelelően kell fejleszteni. Fontos, hogy az életpálya a képességekkel összhangban álljon. A belépő állapotfelmérés részeként a kötelező adatfelvétel, státusfelmérés az év eleji hetekben meghatározott időkeretet igényel, a félévet, illetve a tanévet záró értékelést is külön óraszám biztosítása teszi csak lehetővé. A közötte lévő hetekben a felzárkóztató programot koordináló team a tanulóközösséggel együtt a szükségleteknek megfelelően maga alakítja ki a személyiségfejlesztés feltételrendszerét. A fiataloknak nemcsak a pályaválasztásukat kell segíteni, hanem azt is irányítani kell, hogyan viselkedjenek, cselekedjenek, éljenek és ítéljenek. A velük született adottságokat, motívumokat, hajlamokat a környezet kultúrája, szokásai, normái, a velük szemben támasztott elvárások
befolyásolják; ezektől a körülményektől és hatásoktól függ, hogy a fiatalok személyisége milyenné formálódik. Fejlődési szempontból fontos lenne a jó családi légkör, támogató szülői magatartás, a tágabb környezet elfogadó attitűdje, a kortársközösség pozitív hatása, mindezek azonban ezeknek a fiataloknak az esetében részben vagy teljesen hiányoznak. A felzárkóztató oktatásban ezért általános cél fokozatosan, apró lépésekben, módszertanilag átgondoltan a tanulással, értékekkel, kötelességgel szembeszegülő, társadalmi értékeket tagadó magatartású fiatalok formálása viszonylag jól beilleszkedő, a tanulást, munkát értéknek tekintő, megfelelően kommunikáló, tudásszerzésre nyitott személyiségekké. Nagyon fontos feladatunk érzelmi kultúrájuk gazdagítása, erkölcsi tudatosságuk erősítése, az értékek egyensúlyának megteremtése, továbbá annak elérése, hogy a fiatalok képesek legyenek problémáik megfogalmazására, a problémák kezeléséhez segítségkérésre, majd azok megoldására. A gyenge teljesítményű, leszakadó fiataloknak nincs más életesélyük, csak a szabálykövető magatartás, az alkalmazkodás, a szakmatanulás feltételeinek elfogadása. A nappali iskolákból lemaradók gyakran nem képesek iskolai és társadalmi normákhoz alkalmazkodni, mert önmagukat e normákon kívül fogalmazzák meg. Ez többnyire azért következik be, mert sem a társadalom, sem az iskola nem kínál olyan karrierlehetőségeket, amelyek a deviáns magatartás ellenében tényleges esélyt jelenthet. Ezért szükséges a tanuló elé olyan modelleket állítani, amelyek e devianciatörekvéseket pozitív formában képesek társadalmilag hasznossá tenni, illetve a tanulók számára felmutatni azt, hogy az egyéniség eredeti vonásai a társadalmi kötelékeken belül is fenntarthatók. Az oktató-nevelő munkát végző tanároknak vitaképesnek kell lenniük a felzárkóztató képzés célját illetően is: a tanulás, a normakövető magatartás az alacsony karrierlehetőségű helyzetekben sikerek teremtésére lehet képes, amelyek a társadalom és az egyén számára hasznosulnak. Ebben a tanulói körben végzett pedagógiai munkának nélkülözhetetlen alapfeltétele, hogy a tanuló elfogadja a pedagógus szerepét, hajlandó legyen együttműködni vele. Ezért az együttműködésért a pedagógusnak meg kell dolgoznia, és esetenként ennek érdekében kompromiszszumokat is kell kötnie. Fejlesztési követelmények A tanuló a program elvégzése eredményeként • rendelkezzék szilárd szokásokkal, melyek fizikai és szociális helyzetekben eredményes alkalmazkodást biztosítanak számára, • egyen képes harmóniát teremteni a közösségi elvárások és az egyéni vágyai között, • formálódjon érdeklődése, legyen kész a tevékenységre, majd a munkára, • önértékelése legyen reális, erősödjön bizalma, önbecsülése, autonómiája, toleranciája, • képes legyen elfogadni önmagát és másokat hibáikkal együtt, legyenek kreatív eszközei problémás élethelyzetek alakítására, • mutasson érdeklődést feladatai iránt, képes legyen tanári utasításokat elfogadni és végrehajtani, • fejlődjön kommunikációja, szókincse, • legyen elfogadható magatartása, megjelenése, viselkedése, kellő önuralma, önfegyelme, • rendelkezzen megfelelő ismeretszerzési és feldolgozási képességekkel, • legyen képes önmaga és mások reális értékelésére, legyen megfelelő önismerete, • tudjon önállóan tanulni, rendelkezzen az önálló munkához való képességekkel,
• • •
tudjon együttműködni közösségével, csoportosan dolgozni, segítséget kérni és adni, javaslatokat megfogalmazni, felelősséget vállalni önmagáért és másokért, tudjon konfliktushelyzetben megfelelően dönteni, kompromisszumot kötni, váljon alkalmassá kitartó, önálló munkavégzésre, feladatmegoldásra, döntésre.
Belépő tevékenységformák A személyiségfejlesztő feladatok összekapcsolják a különböző tantárgyak közös elemeit. A tapasztalatokra kell épülniük - alacsony szocializációra, rossz élményekre, korábbi iskolai kudarcokra. Valamennyi tantárgy, mind az elméleti, mind a gyakorlati foglalkozások indirekt módon segítsék az önismeretet, az önmegértést és az önmeghatározást. Célszerű a szabadidős tevékenységeket is irányítani, megszervezni, célirányosan felhasználni. A feladatot nem lehet másként megoldani, mint kiscsoportban, amely intenzív együttlétet feltételez, ahol védett közegben, saját élményként szereznek a résztvevők az emberi kapcsolatok alakításához a gyakorlatban is jól hasznosítható tapasztalatokat. A megfelelő pozitív változáshoz feltétlenül szükséges a családias, bizalommal teli légkör, melyben mód nyílik a fiatal személyre szabott élettervének kidolgozására: - Önismeret (ön értékérzet, önbecsülés), mások megismerése - Önismereti gyakorlatok - „nyitott”, szélsőségektől mentes, szabad véleménynyilvánítás mellett -, kommunikációs tréningek, szabad interakciós beszélgetések, szerepjátékok, céljátékok. Teljesítménymotiváció: - Figyelemkoncentrációt, megosztott figyelmet fejlesztő gyakorlatok célfeladatokkal, szituatív céljátékok egyéni megoldásokkal, csoportos ügyességi, ismereti vetélkedők, versenyek szervezése, lebonyolítása egyéni célfeladatokkal. Értékrend, szabályok elfogadása (önuralom, önfegyelem): - Csoportos értékegyeztető, játékos foglalkozások, drámajátékok egyénileg vállalt vagy kijelölt szerepekkel, szabályalkotó játékok. - Viselkedési, magatartási szokások elfogadása (frusztrációs toleranciaszint fejlesztése) - Irodalmi művekből, filmekből vett példák konfliktushelyzeteinek tréning formában történő visszaidézése, visszajátszása célszereplőkkel (feszültségkeltő helyzetek elaborációjának gyakorlása). Kommunikációs készség fejlesztése - Drámajátékok, csoportos, kommunikációs játékok, problémaorientált egyéni vagy csoportos konzultáció. - Szituációs játék formájában az egyoldalú, illetve kétoldalú kommunikáció megkülönböztetése. Előre meghatározott feladathelyzetekben bemutatni, gyakoroltatni a verbális, a nonverbális, a paraverbális kommunikáció kísérőelemeit. Társas kapcsolatok fejlesztése Természetes élethelyzetek (ismerkedés, bemutatkozás, köszönés stb.) modellálása gyakorlati formában. Kapcsolatteremtési és -megtartási játékok célfeladatokkal, pozitív és negatív (opponálás, destruktivitás) irányban egyaránt. 20 hónapos (2 éves) felzárkóztató oktatás óraterve szociális szolgáltatások szakmacsoport számára Tantárgyak
Évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam
éves Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / Alapozó gyakorlat - Elsősegélynyújtás - Egészségkultúra - Kreatív gyakorlatok - Felkészítés a családi életre - Az emberi test ismerete - Kisgyermeknevelés és gondozás alapjai Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető - Testnevelés - Informatika - Felzárkóztatás Kötelező óraszám összesen Hittan*
148 74 148 37 74 37 74 37 74 333 37 55 74 74 37 56
heti 4
éves 74
heti 2
2 4 1 2 1 2 1 2 9
74 74 37 148 37 74 37 481
2 2 1 4 1 2 1 1 3 2 5 2 2 2
1 1,5 2 2 1 1,5
1036 148 37 37 74
74 28
4 1 1 2 1184
74
74 185 74 74
1036 148 37 37 74
32 2
28 4 1 1 2
1184 74
32 2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
20 hónapos (2 éves) felzárkóztató oktatás óraterve könnyűipar szakmacsoport számára Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika
Évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam éves heti éves heti 4 74 2 148 74 2 74 2 148 4 74 2 37 1 37 1
Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / Alapozó gyakorlat - Elsősegélynyújtás -Vizuális kommunikáció -Kézműves gyakorlatok Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető - Testnevelés - Informatika - Felzárkóztatás Kötelező óraszám összesen Hittan*
74 37 74 37 74 333
2 1 2 1 2 9
148 37 74 37 481
4 1 2 1 13
37 111 185
1 3 5
111 370
3 10
1036 148 37 37 74
28 4 1 1 2
1184 74
1036 148 37 37 74
32 2
28 4 1 1 2
1184 74
32 2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
20 hónapos (2 éves) felzárkóztató oktatás óraterve vendéglátás idegenforgalom szakmacsoport számára Tantárgyak
Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika
Évfolyamok 9. évfolyam 10. évfolyam éves heti éves heti 4 74 2 148 74 2 74 2 148 4 74 2
Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / Alapozó gyakorlat - Elsősegélynyújtás - Higiénia - Étel-előkészítési, ételkészítési alapismeretek - A vendéglátás környezetvédelmi kérdései Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető - Testnevelés - Informatika - Felzárkóztatás Kötelező óraszám összesen Hittan*
37 74 37 74 37 74 333
1 2 1 2 1 2 9
37 148 37 74 37 481
1 4 1 2 1 13
37 74 185
1 2 5
74 370
2 10
37
1
37
1
1036 148 37 37 74
28 4 1 1 2
1184 74
1036 148 37 37 74
32 2
28 4 1 1 2
1184 74
32 2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
A tankötelezettségi illetve a tanulmányi időre vonatkozó rendelkezések a sajátos nevelési igényű tanulók eredményes haladása érdekében részletesen szabályozzák és előírják az iskola tennivalóit. Az iskola óratervében meg kell jelennie a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációt szolgáló órakeretnek, amely a különböző fogyatékosok esetében eltérő mértékű, az évfolyamra meghatározott heti tanórák számának 15%-a lehet. Közok. tv. 52. § (6). A habilitációs, rehabilitációs fejlesztés a sajátos nevelési igényhez alkalmazkodva olyan részben korrektív, vagy kompenzatív jellegű fejlesztés, amely az integrált tanulók fogyatékosságával összefüggésben funkciókat, képességeket fejleszt, sérülésük esetén visszaállításukat célozza. A felzárkóztató oktatás keretein belül ellátjuk sajátos nevelési igényű tanulók oktatását. A Közokt. tv-ben előírt óraszámítás szerint az integráltan oktatott tanulók részére habilitációs, rehabilitációs fejlesztés időkerete a kétéves felzárkóztató képzés idején 177,5 –177,5 óra. Ezt az óraszámot nem kell figyelembe venni a tanulók terhelhetőségénél, ezzel a tanulói összes óraszám megnövelhető (heti 4,5-5 óra). [243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) b)] A műveltségi területek százalékos arányai A NAT fő műveltségi területei között hozzávetőlegesen az alábbi arányok érvényesíthetők: Műveltségi terület
%-os arány a Közismereti óra9-10. évfolyamon számok
Anyanyelv és irodalom 26 (magyar nyelv és irod.)
148
Fejlesztésre fordítandó óraszám éves szinten 39
Matematika Ember és társadalom Ember és természet Földünk és környezetünk Művészetek Informatika Életvitel és gyakorlati ismeretek Testnevelés és sport
22 12 12 8 – 10
148 74 74 --
33 9 9 --
12 7 26
37 37
5 3 10
12
9
A fenti felosztást a sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának tantervi irányelvei segítségével állítottuk össze. Így 117 fejlesztő órát tudunk a közismereti tantárgyak elsajátításának megsegítésére beállítani. A fennmaradó 60,5 órában a tanuló a választott szakmacsoport szakmai előkészítő tantárgyaival ismerkedik. 10 hónapos (1 éves) felzárkóztató oktatás óraterve Tanórai foglalkozás (tantárgy) Magyar nyelv és irodalom / Kommunikáció Történelem és társadalomismeret Matematika Informatika Természetismeret / Egészségtan Művészetek Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai előkészítő / Alapozó gyakorlat** Kötött óraszám összesen Szabadon tervezhető - Testnevelés - Informatika - Felzárkóztatás Kötelező óraszám összesen Hittan*
Éves óraszámok 111 74 74 37 185 37 74 37 74 333 1036 148 37 37 74 1184 74
Heti óraszám 3 2 2 1 5 1 2 1 2 9 28 4 1 1 2 34 2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
A szakmai alapozás az egyéves program második félévében jelenik meg. A pályaorientáció valamennyi szakmacsoportban közös. Nem került külön bontásra a szakmai előkészítő és a szakmai alapozó rész, egyes modulok a szakmai előkészítés és alapozás ismeretanyagát együtt tartalmazzák. A modulok óraszámai a helyi igényeknek, ill. szükségletnek megfelelően változtathatók. Lehetőség van a szakmai előkészítő és alapozó modulok és a közismereti tantárgyak projektben történő összevonására.
**A szociális szolgáltatások; könnyűipar; vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoport számára előírt tantárgyi struktúra a 20 hónapos (2 éves) felzárkóztató foglalkozás órahálójában megtalálható és azzal azonos. b) Szakiskolai képzés (9-10. évfolyamon): A tantárgyanként tervezett óraszámok évfolyamonként a következők évi 37 hetet figyelembe véve: 1.) Szakmai alapozás a szociális szolgáltatások szakmacsoportra Tantárgyak Évfolyamok 9. osztály 10. osztály Heti évi Heti évi Magyar nyelv és irodalom 3 111 3 111 Történelem 2 74 2 74 Idegen nyelv 3 111 3 111 Matematika 3 111 3 111 Informatika 1 37 1 37 Természetismeret/egészségtan 3 111 2 74 1,5 55,5 1 37 Művészetek (Ének-zene, Rajz és vizuális kultúra)
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozás Szociális szolgáltatások szakmai alapozó ismeretek - Egészségkultúra - Néprajz, társadalomismeret - Gondozási alapismeretek - Ápolási alapismeretek - Bevezetés a szociális munka világába Szociális szolgáltatások szakmai alapozó gyakorlat - Viselkedés- és kommunikációs kultúra gyakorlat - Manuális készségfejlesztő gyakorlat - Mindennapi teendők gyakorlat - Elsősegély-nyújtási alapgyakorlat - Gondozási alapgyakorlat - Ápolási alapgyakorlat Kötött óraszám Szabadon választható kötelező Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Informatika Társadalomismeret és etika
2,5 1 2 6
92,5 37 74 222 74
2,5 0,5 0 10
92,5 18 0 370 148
1 1 -
37 37 -
1 2 1
37 72 37
148
222
2
74
-
-
2
74
-
-
-
-
1 1
37 37
28
1036
2 2 28
74 74 1036
0,5 1 1 1
18 37 37 37
0,5 1 1 0,5
18 37 37 18
Osztályfőnöki **habilitációs, rehabilitációs órák a Közokt. tv. 52. § (6) bek. alapján 15%, vagy 40 % (4,5 vagy 12 óra) Óraszám összesen 31,5
-
0,5
18
1165,5
31,5
1165,5
Hittan*
74
2
74
2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
Heti 0,5 testnevelés órával és még heti két óra hittannal többet tartunk. Mindkét óraszámemelés olyan, mely nem érinti a tanulók terhelhetőségének határát. Csoportbontásban tartjuk 9. évfolyamon a pályaorientációt és mindkét évfolyamon a nyelvi órákat és az informatikát, és egy magyar nyelv és irodalom órát. A művészetek órákat projektnapokon oktatjuk. 2.) Szakmai alapozás az ügyviteli szakmacsoportra Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Művészetek (Ének-zene, Rajz és
9. osztály Heti 3 2 3 3 1 3 1,5
Évfolyamok 10. osztály évi Heti évi 111 3 111 74 2 74 111 3 111 111 3 111 37 1 37 111 2 74 55,5 1 37
vizuális kultúra)
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozás Ügyviteli szakmai alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk Kommunikációs és viselkedéskultúra Mindennapi ismeretek Jogi alapismeretek Ügyviteli szakmai alapozó gyakorlatok Gépírás I. Gépírás II. Kötött óraszám Szabadon választható kötelező Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Informatika
2,5 1 2 6
92,5 37 74 222 148
2,5 0,5 0 10
92,5 18 0 370 148
2 2
74 74
-
-
-
-
1 3
37 111
74
222
2 28
74 1036
6 28
222 1036
0,5 1 1
18 37 37
0,5 1 1
18 37 37
Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki **habilitációs, rehabilitációs órák a Közokt. tv. 52. § (6) bek. alapján 15%, vagy 40 % (4,5 vagy 12 óra) Óraszám összesen 31,5
37 -
0,5 0,5
18 18
1165,5
31,5
1165,5
Hittan*
74
2
74
2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
3.) Szakmai alapozás a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Történelem Idegen nyelv Matematika Informatika Természetismeret/egészségtan Művészetek (Ének-zene, Rajz és
Évfolyamok 9. osztály 10. osztály Heti évi Heti évi 3 111 3 111 2 74 2 74 3 111 3 111 3 111 3 111 1 37 1 37 3 111 2 74 1,5 55,5 1 37
vizuális kultúra)
2,5 1 2 6
92,5 37 74 222 148
2,5 0,5 0 10
92,5 18 0 370 148
2
74
-
-
Kommunikációs és viselkedéskul- 2 túra Kereskedelem általános ismeretei Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó gyakorlatok Gépírás I. 2
74
-
-
74
4
148 222
74
-
-
-
-
28
1036
4 2 28
148 74 1036
0,5 1 1
18 37 37
0,5 1 1
18 37 37
Testnevelés és sport Osztályfőnöki Pályaorientáció Szakmai alapozás Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmai alapozó ismeretek Gazdasági környezetünk
Gépírás II. Kereskedelmi alapgyakorlatok Kötött óraszám Szabadon választható kötelező Testnevelés Magyar nyelv és irodalom Informatika
Társadalomismeret és etika 1 Osztályfőnöki **habilitációs, rehabilitációs órák a Közokt. tv. 52. § (6) bek. alapján 15%, vagy 40 % (4,5 vagy 12 óra) Óraszám összesen 31,5
37 -
0,5 0,5
18 18
1165,5
31,5
1165,5
Hittan*
74
2
74
2
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a)
1. 2. 4. A felnőttek középiskolájának (9-12. évfolyam) céljai és feladatai A felnőttek középiskolája 9-12. osztályának feladata olyan ismeretek és képességek nyújtása, amelyek átfogják az általános műveltség középiskolai körét, tekintetbe véve a tanulók élettapasztalatait és korábbi (általános iskolai, illetve megszakított középiskolai) tanulmányait, rendezve és kiegészítve ezek eredményeit. A felnőttek középiskolái szakközépiskolai ágazata ezzel együtt a szakmai tudás meghatározott köreit nyújtja. Ebből kiindulva a felnőttek középiskolája megteremti az érettségi, a középfokra alapozott szakképzés, a felsőfokú továbbtanulás, a munkaerő-piacon történő előnyösebb elhelyezkedés, illetve a szakmai végzettség megszerzésének lehetőségét. A tananyag tantárgyi és tantárgyközi tartalmai, tevékenységformái közvetítik és továbbfejlesztik a kommunikációs és a tanulási képességeket, az élethosszig tartó tanulás igényeinek és az erre való képességek kifejlődésének érdekében. Alkalmat adnak a tanulók életvitelének, társadalmi létformáiknak és a világban való tájékozottságuk továbbfejlesztésére. Rehabilitációs lehetőséget biztosítanak korábbi iskolai kudarcaik kompenzálására. Módot nyújtanak a tanulók személyiségének minél átfogóbb fejlesztésére, szocializálására. A tananyag nemcsak ismeretek rendszere, hanem ezzel együtt bevált megismerési-tanulási és cselekvési módszerek elsajátítási eszköze is, az ismeretelsajátítástól elválaszthatatlan gondolkodási és cselekvési műveletek kifejlesztője. Ily módon törekszenek a műveltség elvontabb elméleti és konkrétabb gyakorlati szintjeinek egyensúlyára, az elméleti és a gyakorlati gondolkodás közti átmenetek létrehozására, - különös tekintettel az érettségire, illetve a felsőfokú továbbtanulás lehetőségeinek biztosítására. Hangsúly került a reproduktív gondolkodás továbbfejlesztési lehetőségeinek biztosítására, a problémamegoldó és a kreatív működés irányába. Telephelyeken: Esti munkarend szerinti felnőttoktatás (9 – 12. évfolyam) Évfolyam/ Tantárgyak Anyanyelv/kommunikáció Magyar irodalom Matematika Fizika** Kémia** Földünk és környezetünk** Biológia** Történelem
9. esti
Heti óra
74 74 148 0 0 0
2 2 4 0 0 0
10. esti 37 74 111 37 37 37
0 37
0 1
37 37
Heti óra 1 2 3 1 1 1
11. esti 37 74 111 37 37 0
1 1
37 37
Heti óra 1 2 3 1 1 0
12. esti 32 64 96 32 32 32
1 1
32 64
Heti óra 1 2 3 1 1 1 1 2
Művészeti ismeretek** Társadalomismeretek** Informatika** Filozófia/ etika Idegen nyelv/angol/német Szabadon tervezhető modul: Környezeti nevelés Idegen nyelv/ angol/német Informatika Társadalomismeretek Földünk és környezetünk Biológia Összesen Hittan*
37 37 0 0 148
1 1 0 0 4
37 37 0 0 111
1 1 0 0 3
37 37 37 0 111
1 1 1 0 3
32 0 32 16 111
1 0 1 0,5 3,5
18,5 0 74 18,5 0 0 666 37
0,5 0 2 0,5 0 0 18 1
0 37 37 0 0 0 666 37
0 1 1 0 0 0 18 1
18,5 0 37 0 18,5 0 666 37
0,5 0 1 0 0,5 0 18 1
0 0 0 0 0 0 575 37
0 0 0 0 0 0 18 1
*243/2003. Korm. rend. 8.§ (1) a) **megjegyzés: a csillaggal megjelölt tantárgyak érettségi vizsgatantárgyként választhatóak, ezért ezeket 10. évfolyamtól kezdve tanítjuk.
1. 3. A szakképzési évfolyamok tanterve (szakmai programok) A szakmai program a központi programok alapján készült. Az óratervek a helyi tantervben úgy lettek kialakítva, hogy iskolánkban lehessen megvalósítani az elmélet és a gyakorlat közötti szoros kapcsolatot, ugyanaz a tanár taníthassa a szakmai ismeretek elméleti és gyakorlati részét. A gyakorlatigényes szakmáknál a gyakorlatokat kihelyezett formában vállalatoknál, intézményeknél valósítjuk meg. Az óratervek biztosítják a modulrendszerű tananyagelrendezés lehetőségét. Egy-egy szakképesítés szakmai programja az NSZI által kiadott tematikák szerinti:
1. 3. 1. Szakiskolai szakmai programok a) OKJ 31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Bolti eladó szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2500 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Előírt gyakorlat:
Elmélet aránya: 30 % Gyakorlat aránya: 70 % Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra Az Élelmiszer- és vegyiáru-eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása - 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése - 0007-06 Élelmiszerek és vegyiáruk forgalmazása Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - szaktanterem - tanbolt vagy egyéb üzemelő kereskedelmi egység - tanterem - demonstrációs terem - számítógép-terem, vagy taniroda A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Állványok Árazógép Árutároló rekeszek Bárd Bevásárlókocsi, kosár Dobogók, piramisok Faxkészülék Fenőacél Fiókok Fóliahegesztő gép Fóliacsomagoló gép Formanyomtatványok Fűtőberendezések Hidraulikus emelő Hőmérő Húsdaráló Húsvilla
Hűtőberendezések Hűtőpultok, kamrák Irodaszékek Nyomtatványok Kávédaráló Kenyérvágó gép Kések Létra Molnárkocsi Mérlegek Ollók Pénzvizsgáló készülék Pénztárgép, kártyaleolvasó Polcrendszerek Posterminal Pultok Speciális kések Süteményfogó csipesz Szállítókocsi Számítógép perifériákkal, áruforgalmi szoftverek Számológép Szelektív hulladékgyűjtő Szeletelőgép Takarítóeszközök Tálcák, tálak Telefon Tükrök Vágódeszkák Világítási eszközök Vitrinek Melléklet : - Bolti eladó szakmai és vizsgakövetelménye, - Bolti eladó szakma 5691-1/2009. (IV. 14.) számú közleményben kiadott központi programja Élelmiszer- és 31 341 01 0010 vegyiáru-eladó nappali 31 02 munkarend Modul Tananyagegységek Az áruforgalom lebonyolítása Általános áruismeret 0004 Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven A kereskedelmi egyÜzleti levelezés ség szabályszerű
Összes óraszám 48 144 160 108 64 144 32
13. (36hét)
14. (32hét)
48 144 160 108 64 144 32
13. heti 14. heti órasz. órasz. 1,3 4,0 0,0 3,0 0,0
0,0 0,0 5,0 0,0 2,0
4,0
0,0
0,0
1,0
működtetése 0005 Jogszabályok alkalmazása I Jogszabályok alkalmazása II Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és Élelmiszerek és vegyiáruk vegyiáruk forgalma- vásárláshelyi ösztönzésének zása gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének 0007 gyakorlata II Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II Összesen
Szabadon választott
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
144 96
96
4,0 0,0
0,0 3,0
64
64
0,0
2,0
64
64
0,0
2,0
2,0
0,0
0,0
4,0
2,7
0,0
0,0
3,0
4,0
0,0
96 800
0,0 25
3,0 25
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7 32
72
144
72
128 96
128 96
96
96
144
144
96 1700
900
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7
2176
1152
1024
32
90
31 341 01 0010 31 02 Élelmiszer- és vegyiáru-eladó esti munkarend Tananyagegységek Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I Jogszabályok alkalmazása II
Összes 13. 14. óraszám (36hét) (32hét) 24 24 72 72 80 80 54 54 32 32 72 72 16 16 72 72 48 48
13. heti órasz. 0,7 2,0 0,0 1,5 0,0 2,0 0,0 2,0 0,0
14. heti órasz. 0,0 0,0 2,5 0,0 1,0 0,0 0,5 0,0 1,5
Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata II Élelmiszerek és vegyiáruk értékesítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete I Élelmiszerek és vegyiáruk áruismerete II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
32
32
0,0
1,0
32
32
0,0
1,0
1,0
0,0
0,0 1,3 0,0 2,0 0,0 12,5
2,0 0,0 1,5 0,0 1,5 12,5
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
15,9
36
36
64 48 48 72 48 850
64
450
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1088
580
508
16,1
48 48 72
45
48 400
16 72 20
Élelmiszer- és vegyiáru31 341 01 0010 31 02 eladó levelező
Modul
Az áruforgalom lebonyolí‐ tása 0004 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése 0005
Tananyagegységek
Összes óraszám
Általános áruismeret Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven
Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása I Jogszabályok alkalmazása II Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek Élelmiszerek és vegyiáruk vásár‐ Élelmiszerek és vegyiáruk láshelyi ösztönzésének gyakorlata forgalmazása I Élelmiszerek és vegyiáruk vásár‐ láshelyi ösztönzésének gyakorlata 0007 II Élelmiszerek és vegyiáruk értéke‐ sítése idegen nyelven Élelmiszerek és vegyiáruk áruis‐ merete I Élelmiszerek és vegyiáruk áruis‐ merete II Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata I Élelmiszerek és vegyiáruk eladási gyakorlata II Összesen Szabadon választott Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
13. (36hét)
14. (32hét)
5 14 16 11 6 14
5 14 0 11 0 14
0 0 16 0 6 0
3 14 10
0 14 0
3 0 10
6
0
6
6
0
6
7
7
0
13
0
13
10
10
0
10
0
10
14
14
0
10 170
0 90
10 80
7 14 4 5 17 48
4 7 0 5 9 25
218
3 7 4 0 8 22
115
9
b) OKJ 31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Bolti eladó szakmai vizsgakövetelmény alapján
102
Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2500 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy - nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Előírt gyakorlat: Elmélet aránya: 30 Gyakorlat aránya: 70 Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra A Ruházati eladó megnevezésű elágazás szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 0004-06 Az áruforgalom lebonyolítása - 0005-06 A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése - 0008-06 Ruházati termékek forgalmazása Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - szaktanterem - tanbolt vagy egyéb üzemelő kereskedelmi egység - tanterem - demonstrációs terem - számítógép-terem, vagy taniroda A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Állványok Árazógép Bemutatóállvány Bevásárlókocsi, kosár Centiméter Dobogók, piramisok Faxkészülék
Fiókok Formanyomtatványok Fűtőberendezések Irodaszékek Nyomtatványok Kalaptartó Kések Létra Mérlegek Méterrúd Métertartó tüske Ollók Pénzvizsgáló készülék Pénztárgép, kártyaleolvasó Polcrendszerek Posterminal Próbababák, torzók Pultok Szállítókocsi Számítógép perifériákkal, áruforgalmi szoftverek Számológép Szelektív hulladékgyűjtő Takarítóeszközök Telefon Tükrök Vágóállvány Vállfák Világítási eszközök Vitrinek Melléklet : - Bolti eladó szakmai és vizsgakövetelménye, - Bolti eladó szakma 5691-1/2009. (IV. 14.) számú közleményben kiadott központi programja
31 341 01 0010 31 05 Modul Az áruforgalom lebonyolítása
Ruházati eladó nappali munkarend Tananyagegységek
Általános áruismeret 0004 Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása 0005 I Jogszabályok alkalmazása II Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek vásárRuházati termékek láshelyi ösztönzésének forgalmazása gyakorlata I Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének 0008 gyakorlata II Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete I Ruházati termékek áruismerete II Ruházati termékek eladási gyakorlata I Ruházati termékek eladási gyakorlata II Összesen
Szabadon választott Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
31 341 01 0010 31 05
Összes óraszám 48 144 160 108 64 144
13. (36hét) 48 144
160 108 64 144
32 144
32 144
13. heti órasz.
14. heti órasz.
1,3 4,0 0,0 3,0 0,0
0,0 0,0 5,0 0,0 2,0
4,0
0,0
0,0
1,0
4,0
0,0
96
96
0,0
3,0
64
64
0,0
2,0
64
64
0,0
2,0
2,0
0,0
0,0
4,0
2,7
0,0
0,0
3,0
4,0
0,0
96 800
0,0 25
3,0 25
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7 32
72
72
128 96
128 96
96
96
144
144
96 1700
900
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7
2176
1152
1024
32
90
Ruházati eladó esti munkarend
14. (32hét)
Modul Az áruforgalom lebonyolítása
Tananyagegységek
Összes óraszám
Általános áruismeret 0004 Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven A kereskedelmi egység szabályszerű működtetése Üzleti levelezés Jogszabályok alkalmazása 0005 I Jogszabályok alkalmazása II Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek Ruházati termékek vásárRuházati termékek láshelyi ösztönzésének forgalmazása gyakorlata I Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének 0008 gyakorlata II Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete I Ruházati termékek áruismerete II Ruházati termékek eladási gyakorlata I Ruházati termékek eladási gyakorlata II Összesen
72
72
48 850
450
Szabadon választott Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Összesen
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
1088
580
Mindösszesen
24 72 80 54 32
13. (36hét)
72
24 72 80 54 32 72
16 72
16 72
13. heti órasz.
14. heti órasz.
0,7 2,0 0,0 1,5 0,0
0,0 0,0 2,5 0,0 1,0
2,0
0,0
0,0
0,5
2,0
0,0
48
48
0,0
1,5
32
32
0,0
1,0
32
32
0,0
1,0
1,0
0,0
0,0
2,0
1,3
0,0
0,0
1,5
2,0
0,0
48 400
0,0 12,5
1,5 13
16 72 20 108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
508
16,1
16
36
36
64 48
64 48
48
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
14. (32hét)
48
45
31 341 01 0010 31 05 Ruházati eladó levelező Modul
Tananyagegységek
Összes 13. 14. óraszám (36hét) (32hét)
13. 14. heti heti órasz. órasz.
Az áruforgalom lebonyolíÁltalános áruismeret tása 0004 Áruforgalmi ismeretek I Áruforgalmi ismeretek II Áruforgalmi gyakorlat I Áruforgalmi gyakorlat II Kommunikáció idegen nyelven A kereskedelmi egység szabályszerű működteté- Üzleti levelezés se Jogszabályok alkalmazá0005 sa I Jogszabályok alkalmazása II Pénzforglami és nyilvántartási rendszerek
5
5
0
0
0
14 16 11 6
14 0 11 0
0 16 0 6
0 0 0 0
0 1 0 0
14
14
0
0
0
3
0
3
0
0
14
14
0
0
0
10
0
10
0
0
6
0
6
0
0
Ruházati termékek vásárláshelyi ösztönzésének gyakorlata I
6
0
6
0
0
Ruházati termékek vásár0008 láshelyi ösztönzésének gyakorlata II
7
7
0
0
0
13
0
13
0
0
10
10
0
0
0
10
0
10
0
0
14
14
0
0
0
10
0
10
0
0
170
90
80
3
3
7 14 4 5 31 201
4 7 0 5 16 106
3 7 4 0 14 94
0 0 0 0 0 3
0 0 0 0 0 3
Ruházati termékek forgalmazása
Ruházati termékek értékesítése idegen nyelven Ruházati termékek áruismerete I Ruházati termékek áruismerete II Ruházati termékek eladási gyakorlata I Ruházati termékek eladási gyakorlata II Összesen Szabadon választott
Összesen Mindösszesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
90
c) OKJ 33 346 01 1000 00 00 Irodai asszisztens szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Előírt gyakorlat: Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Rész-szakképesítés megnevezése: Gépíró (fogyatékkal élők esetében, iskolai rendszerben): 1000 óra Gépíró, szövegszerkesztő (fogyatékkal élők esetében, iskolai rendszerben): 1500 óra A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra Az Irodai asszisztens megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1617-06 Gépírás és iratkészítés - 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában - 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás - 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás - 1613-06 Elektronikus információkezelés - 1614-06 Hivatali gazdálkodás és üzleti protokoll A 33 346 01 0100 31 01 azonosító számú, Gépíró megnevezésű rész-szakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1617-06 Gépírás és iratkészítés - 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában - 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás - 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás A 33 346 01 0100 31 02 azonosító számú, Gépíró, szövegszerkesztő megnevezésű részszakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1617-06 Gépírás és iratkészítés - 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában - 1611-06 A munkahelyi kapcsolattartás
- 1612-06 Elektronikus szövegfeldolgozás - 1613-06 Elektronikus információkezelés Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - számítógépterem - tanterem - taniroda - gyakorlóterem - irodalátogatás A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Vakok és gyengénlátók esetén képernyő felolvasó szoftver Számítógép Szkenner Nyomtató Fénymásoló Telefon Fax Internet hozzáférés Szoftverek Irodaszerek Nyomtatványok Iratmegsemmisítő Hangrögzítő Szakkönyvek CD-jogtár Projektor Melléklet : - Irodai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Irodai asszisztens szakma MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
33 346 01 1000 00 Irodai aszisztens 00 nappali munkarend Modul Tananyagegységek Gépírás és iratkészítés Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkal1617 mazások (elmélet) Ügyviteli eszközök Dokumentum készítés és -kezelés az irodában Dokumetum kezelés Számítástechnikai alkal1618 mazások (gyakorlat) Dokumetum készítés A munkahelyi kapcso- A kommunikáció alapislat tartás meretei 1611 Hivatali kommunikáció A nyelvi kifejezés eszközei Személyiség fejlesztés Elektronikus szövegElektronikus írástechnika feldolgozás (elmélet) A szövegfeldolgozás 1612 elektronikus módja Elektronikus levelezés Elektronikus írástechnika (gyakorlat) Elektronikus informáIroda és információ ciókezelés Információs folyamatok az 1613 irodában Információ- és adathasználat Elektronikus információcsere Hivatali gazdálkodás Gazdasági és jogi alapés üzleti protokoll ismeretek 1614 Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Összesen
Szabadon választott
Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
Összes óraszám 172
13. (36hét) 172
75 8
75 8
2,1 0,2
0,0 0,0
26
26
0,7
0,0
148 81
148 81
4,1 2,3
0,0 0,0
89 34
89 34
2,5 0,9
0,0 0,0
84 48
84 48
2,3 1,3
0,0 0,0
18
18
0,5
0,0
67 62
67 62
0,0 1,7
2,1 0,0
108
0,0
3,4
1,0
0,0
108 36
14. (32hét)
36
13. heti 14. heti órasz. órasz. 4,8 0,0
167
167
0,0
5,2
118
118
0,0
3,7
0,5
0,0
164 108
0,0 0,0
5,1 3,4
68 800
0,0 25,0
2,1 25,0
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0 32
19
19
164 108 68 1700
900
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0
2176
1152
1024
32
90
33 346 01 1000 00 Irodai aszisztens 00 esti munkarend Modul Tananyagegységek Gépírás és iratkészítés Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkal1617 mazások (elmélet) Ügyviteli eszközök Dokumentum készítés és -kezelés az irodában Dokumetum kezelés Számítástechnikai alkal1618 mazások (gyakorlat) Dokumetum készítés A munkahelyi kapcso- A kommunikáció alapislat tartás meretei 1611 Hivatali kommunikáció A nyelvi kifejezés eszközei Személyiség fejlesztés Elektronikus szövegElektronikus írástechnika feldolgozás (elmélet) A szövegfeldolgozás 1612 elektronikus módja Elektronikus levelezés Elektronikus írástechnika (gyakorlat) Elektronikus informáIroda és információ ciókezelés Információs folyamatok az 1613 irodában Információ- és adathasználat Elektronikus információcsere Hivatali gazdálkodás Gazdasági és jogi alapés üzleti protokoll ismeretek 1614 Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Összesen
Szabadon választott
Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Összes óraszám 86
13. (36hét) 86
37,5 4
37,5 4
1,0 0,1
0,0 0,0
13
13
0,4
0,0
74 40,5
74 40,5
2,1 1,1
0,0 0,0
44,5 17
44,5 17
1,2 0,5
0,0 0,0
42 24
42 24
1,2 0,7
0,0 0,0
9
9
0,3
0,0
33,5
0,0 0,9
1,0 0,0
54
0,0
1,7
0,5
0,0
33,5 31
31
54 18
14. (32hét)
18
13. heti 14. heti órasz. órasz. 2,4 0,0
83,5
83,5
0,0
2,6
59
59
0,0
1,8
0,3
0,0
82 54
0,0 0,0
2,6 1,7
34 400
0,0 12,5
1,1 12,5
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4 15,9
9,5
9,5
82 54 34 850
450
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1088
580
508
16,1
45
Irodai aszisztens levelező Tananyagegységek Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások (elmélet) Ügyviteli eszközök Dokumetum kezelés Számítástechnikai alkalmazások (gyakorlat) Dokumetum készítés A kommunikáció alapismeretei Hivatali kommunikáció A nyelvi kifejezés eszközei Személyiség fejlesztés Elektronikus írástechnika (elmélet) A szövegfeldolgozás elektronikus módja Elektronikus levelezés Elektronikus írástechnika (gyakorlat) Iroda és információ Információs folyamatok az irodában Információ‐ és adathasználat Elektronikus információcsere Gazdasági és jogi alapismeretek Hivatali protokoll A számítástechnika alkalmazása a hivatali protokollban Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Összes óraszám 17 8 1 3 15 8 9 3 8 5 2 7 6 11 4 17 12 2 16 11 7 170
13. (36hét) 17 8 1 3 15 8 9 3 8 5 2 0 6 0 4 0 0 2 0 0 0 90
7 14 4 5
0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 7 0 11 0 17 12 0 16 11 7 80
4 7 0 5
31
14. (32hét)
3 7 4 0
16
201 Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
14
106 9
94
d) OKJ 33 523 01 1000 00 00 Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés - 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: a képzés megkezdhető az e rendelet 3. számú mellékletében a ügyvitel szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. Vagy - tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Előírt gyakorlat: Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében - különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné - a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében. Az iskola fentiek értelmében - figyelembe veszi a szakképzési évfolyamra belépők eltérő tanulási útvonalát – a tanuló egyéni fejlesztéséhez igazodó, differenciált szakmai programot dolgoz ki. A Számítógép-szerelő, -karbantartó megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés - 1173-06 Számítógép összeszerelése - 1174-06 Számítógép javítása, karbantartása Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - idegennyelvi szaktanterem - hardvertechnikai mérőszoba - demonstrációs terem
- tanterem - számítógép-terem - hálózati laboratórium A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: Kéziszerszámok Mérőműszerek Forrasztó berendezés Ragasztópisztoly Porszívó Porfúvó Fúrógép Csavarhúzógép Krimpelő fogó Számítógép és perifériái Adathordozó eszközök Internet hozzáférés Melléklet: - Számítógép-szerelő, -karbantartó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye; - Számítógép-szerelő, -karbantartó szakma MeH EKK: XIX-856/1/2008. számú közleményben kiadott központi programja
Számítógép-szerelő, 33 523 01 1000 00 karbantartó nappali munka00 rend Modul Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
Tananyagegységek
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és 1142 szervezés Számítógép összeszeHardvertechnika relése 1173 Szoftverismeretek Hálózatok Számítógép és hálózat felügyelet (elmélet) Számítógép és hálózat felügyelet (gyakorlat) Számítógép javítás, Számítógépes architektúkarbantartása rák Haladó számítógép és 1174 hálózatfelügyelet Összesen
Szabadon választott
Összesen Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
Összes óraszám
13. (36hét)
14. (32hét)
13. heti órasz.
14. heti órasz.
234
234
6,5
0,0
41
41
1,1
0,0
159 208 207
159 208 207
4,4 5,8 5,8
0,0 0,0 0,0
51
51
1,4
0,0
100
100
0,0
3,1
320
320
0,0
10,0
380 800
0,0 25
11,9 25
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7 32
380 1700
900
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7
2176
1152
1024
32
90
33 523 01 1000 00 Számítógép-szerelő, 00 karbantartó esti munkarend Modul Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés
Tananyagegységek
Informatikai alapismeretek Munkatervezés és 1142 szervezés Számítógép összeszeHardvertechnika relése 1173 Szoftverismeretek Hálózatok Számítógép és hálózat felügyelet (elmélet) Számítógép és hálózat felügyelet (gyakorlat) Számítógép javítás, Számítógépes architektúkarbantartása rák Haladó számítógép és 1174 hálózatfelügyelet Összesen
Szabadon választott
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Összes óraszám
13. (36hét)
14. (32hét)
13. heti órasz.
14. heti órasz.
117
117
3,3
0,0
20,5
20,5
0,6
0,0
79,5 104 103,5
79,5 104 103,5
2,2 2,9 2,9
0,0 0,0 0,0
25,5
25,5
0,7
0,0
50
50
0,0
1,6
160
160
0,0
5,0
190 400
0,0 12,5
5,9 13
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
15,9
190 850
450
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1088
580
508
16,1
45
Számítógép-szerelő, karbantartó levelező munkarend
Tananyagegységek Informatikai alapismeretek Munkatervezés és -szervezés Hardvertechnika Szoftverismeretek Hálózatok Számítógép és hálózat felügyelet (elmélet) Számítógép és hálózat felügyelet (gyakorlat) Számítógépes architektúrák Haladó számítógép és hálózatfelügyelet Összesen Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Összesen Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Összes óraszám 23 4 16 21 21
13. (36hét) 23 4 16 21 21
14. (32hét) 0 0 0 0 0
5
5
10 32
13. heti órasz.
14. heti órasz. 1 0 0 1 1
0 0 0 0 0
0
0
0
0 0
10 32
0 0
0 1
38 170
0 90
38 80
0 3
1 3
7 144 4 40 195
4 14 0 8 26
3 14 4 0 22
0 0 0 0 1
0 0 0 0 1
9
e) OKJ 33 762 01 0010 33 02 Szociális gondozó és ápoló szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2500 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: - A képzés megkezdhető a szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeit kiadó rendelet 3. számú mellékletében a szociális szolgáltatások szakmacsoportra meghatározott kompetenciák birtokában. - E kompetenciák megszerezhetőek a szakképzést előkészítő évfolyam keretében is. - vagy a tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség. Előírt gyakorlat: Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra A Szociális gondozó és ápoló megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1851-06 Gondozási-ápolási alapfeladatok - 1865-06 A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban - 1866-06 Idősgondozási feladatok - 1867-06 Az idősellátás adminisztrációja Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével; - A 120 órás szakmai készségfejlesztésről szóló igazolás; - A képzési programban előírt (demonstrációs/gyakorló termi), valamint a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátórendszer intézményeiben letöltött gyakorlatok teljesítéséről szóló igazolás. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek - tanterem - demonstrációs terem
- számítógép-terem - csoportszoba - gyakorló terem - könyvtár Az iskolának együttműködési megállapodást kell kötnie szociális, gyermekjóléti, gyermekvédelmi és egyéb jóléti intézménnyel és kórházzal, illetve az intézmény tereptanári és szakmai végzettséggel rendelkező munkatársával. A szükséges intézménytípusok a következők: - kórházi belgyógyászati osztály - kórházi sebészeti osztály - fogyatékosok lakóotthona és bentlakásos intézete - idősek és fogyatékosok területi ellátó intézete - nappali ellátást nyújtó intézmények - önkormányzatok szociális és közművelődési intézményei - támogató szolgálat, vagy más területi ellátási forma - idősek bentlakásos intézete, vagy átmeneti elhelyezést nyújtó intézete, vagy idősek nappali ellátásának intézménye - személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény - szociális konyha, nappali melegedő, hajléktalan szálló - családsegítő és gyermekjóléti intézetek - személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmény - közművelődési és közoktatási intézmények - települési önkormányzat szociális ellátásokkal foglalkozó osztálya - fogyatékos emberek ellátásával, rehabilitációjával foglalkozó nappali és bentlakásos intézmények A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma: AZ ÁPOLÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 1. A demonstrációs terem felszerelése - 3 db funkcionális betegágy - 1 db betegemelő - 3 db kapaszkodó - 3 db védőrács - 3 db lábtámasz - 3 db kombinált éjjeliszekrény - 3 db fehér támlás szék - 3 db ülőke - 3 db zsámoly - 1 db spanyolfal - 3 db előkészítő kocsi - 3 db ágyazó kocsi - 3 db szennyes ledobó kocsi - 1 db gyógyszerszekrény - 3 db fehérnemű szekrény - 1 db gördülő WC-szék - 1 db személymérleg magasság-mérővel - 3 db badella pedálos
2. Ágynemű és egyéb fehérnemű - 15 db nagylepedő - 15 db haránt lepedő - 12 db takaróhuzat - 12 db párnahuzat - 12 db kispárna huzat - 9 db matracvédő - 3 db ágymatrac - 3 db kispárna - 6 db párna - 3 db takaró - 3 db pléd - 15 db törölköző - 6 db hálóing - 6 db pizsama - 6 db köntös - 6 pár papucs - 6 db borogató ruha - 15 db mosdókesztyű - 15 db konyharuha - 15 db szennyeszsák - 2 gyopár párnacsalád sorozat 3. Az ápolás-gondozás eszközei - 15 db műanyag tálca - 3 db evőeszköz készlet - 3 db étkészlet (tányérok) - 3 db pohárkészlet - 3 db csésze(készlet) - 3 db csőrös csésze - 6 db kancsó - 3 db üvegmosó - 3-3 db mosdótál (kicsi és nagy) - 3 db vödör - 3 db vízhőmérő - 3 db hőmérő - 3 db szappantartó - sampon, szappan, stb. - 3 db fésű, hajkefe - 3 db hajszárító - 3 db tükör - 6 db fogkefe - 6 db fogkrém - 6 db fogmosó pohár - 6 db körömkefe - 6 db körömcsipesz - 6 db körömolló - 3 db hintőporos doboz - egyszer használatos borotva - 12 db nylon köpeny
4. Váladékfelfogó és vizsgálatra küldésre szolgáló eszközök - 15 db vesetál - 6 db köpőcsésze - 3 db ágytál - 3 db ágytálmosó kefe - 3 –3 db vizelő edény, férfi, női - 3 db vizelőüveg mosókefe - 6 db Petri csésze - 6 db széklettartály - 6 db mérőhenger 5. Gumi eszközök - 15 db gumikesztyű - gumiujj - 15 db gumilepedő - katéterek - 3 db termofor - 3 db jégtömlő - 6-6 db sarok és könyökgyűrű 6. Egyszer használatos eszközök - fecskendő (2, 5, 10, 20 ml) - inzulin fecskendő - egyszer használatos tűk - szájmaszk - decubitus alátét - inkontinencia betét - vizeletgyűjtő zsák - anus-prea tartály - spatula 7. Laboratóriumi eszközök - 2 db vércukorszint-mérő készülék - tesztcsík vércukorszint meghatározáshoz - tesztcsík vizelet meghatározáshoz - 24 db kémcsövek 8. Gyógyszerek, vegyszerek - gyógyszerek (bemutatáshoz, gyakorláshoz) - fertőtlenítő szerek bőr- és eszközfertőtlenítéshez - alkohol - vazelin - parafinolaj - jódtinktúra - háztartási tisztító és fertőtlenítőszerek 9. Kötszerek - vatta - papírvatta
- gézpólya különböző méretben - gyorskötöző pólya - Ramofix X - steril mullap különböző méretben - rugalmas pólya - Alutex fólia - speciális kötszerek 10. Egyéb eszközök - 6 db vérnyomásmérő - 6 db fonendoszkóp - 3 db PEN - 15 db lázmérő - 6 db mérőszalag - 6 db olló - 6 db kötszerolló - 6 db horgas csipesz - 6 db anatómiai csipesz - 6 db vatta tartó - szemcseppentő - 6 db veszélyes hulladék tároló - 3 db inhaláló készülék - nyomtatványok 11. Az elsősegélynyújtás eszközei - 3 db mentőláda, felszereléssel - 3 db pléd - 12 db lepedő - 1 db sebimitációs készlet - steril mullpólya különböző méretben - steril mullap különböző méretben - vatta - papírvatta - bőrfertőtlenítő szer többféle - ragtapasz - Ramofix csőháló kötszer különböző méretben - steril gyorskötöző mullpólya különböző méretben - 12 db rugalmas pólya - kötszerkapocs - biztosítótű - 6 db kötszerolló - 6 db olló - 6 db anatómiai csipesz - 6 db ledobó-tál - 6 db tálka - fólia kesztyű - kézfertőtlenítő - papírtörölköző - 12 db törölköző - 3 db pneumatikus sin
- 3 db nyakrögzítő gallér - 12 db háromszögletű kendő - Alutex fólia - 1 db reanimációs fantom - 1 db lélegeztető ballon + arcmaszk - 1 db hordágy 12. Szemléltető eszközök - 1 db csontváz - 1 db szív falitábla - 1 db vérkeringés falitábla - 1 db emésztőrendszer falitábla - 1 db agy falitábla - 1 db egész test izomrendszer falitábla - 1 db vese falitábla - 1 db idegrendszer falitábla - 1 db nemi szervek falitábla - 1 db nyirokkeringés falitábla - 1 db szétszedhető törzs moulage - 1 db szív moulage - 1 db fül moulage - 1 db szem moulage - 1 db agy moulage - 1 db légúti moulage A GONDOZÁSHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK 1. Háztartási- és konyhatechnikai eszközök - konyhaszekrény - konyha asztal - 6 db szék - 1 db hűtőgép - 1 db hűtőhőmérő - 1 db tűzhely - 1 db mikrohullámú sütő - 1 db edény készlet - 1 db étkészlet - 1 db tálkészlet - 3 db szalvétatartó - 1 db evőeszközkészlet - 12 db tálca - 6 db kancsó - 6 db mércézett pohár - 3 db pohárkészlet - 1-1 db robotgép és egyéb konyhatechnikai eszközök: aprító, daráló, passzírozó - 1 db konyhamérleg - 3 db asztalterítő - 12 db konyharuha - 6 db kötény - háztartási tisztítószerek - 3 db badella pedálos
- 1 db méregszekrény - takarító eszközök (szivacs, kefe, vödör, seprő, stb.) - 1 db porszívó - 1 db mosógép - 1 db ruhaszárító - 1 db vasaló - 1 db vasalódeszka - 1 db szobahőmérő 2. Gyógyászati segédeszközök - 3 db bot - 3 db támbot - 3 db járókeret - 1 db kerekesszék - 1 db hallókészülék 3. Eszközök a foglalkozás és aktivitás szervezéséhez - 1 db TV - 1 db videó - 1 db videokamera - 1-1 db CD-, DVD lejátszó - 1 db rádió - társasjátékok (sakk, stb.) - kézimunka eszközei (szabásminták, szabóolló, textil, filc, tű, kötőtű, horgolótű, fonál, stb.) - eszközök papírmunkákhoz, rajzoláshoz (karton, festék, színes ceruza stb.) - sport eszközök 4. Egyéb eszközök - védőruhák - védőcipők - 2 db tűzoltó készülék A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezetek: - Magyar Családsegítők Országos Kamarája - Hilscher Rezső Szociálpolitikai Egyesület - Magyarországi Szociális Szakemberek Képzéséért Egyesület (Iskolaszövetség) - Szociális Munkások Magyarországi Egyesülete - Regionális Forrásközpontok Országos Egyesülete - Szociális Szakmai Szövetség - Szociális Igazgatók Magyarországi Egyesülete (SZIME)
Melléklet: Szociális gondozó szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye Szociális gondozó szakképesítés MK 13462/2007. közleményben kiadott - Szociális gondozó és ápoló elágazás szakma - központi programja
Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 nappali munkarend modul Gondozási-ápolási alapfeladatok
A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban
tananyagegység Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek
Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei Gondozási ismeretek
Idősgondozási feladaSzociális munka tok Szociális gondozás Az idősellátás admiA szociális szakember szeménisztrációja lyiségvédelme A gondozás és ápolás adminisztrációja
szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
óra
13. éf
13. éf. 14. éf. 14. éf. heti heti óra óra
170 186 120 191
170 186 120 191
4,7 5,2 3,3 5,3
0,0 0,0 0,0 0,0
66
66
1,8
0,0
323 116
51 116
272
1,4 3,2
8,5 0,0
144 210
144 210
0,0 0,0
4,5 6,6
86
86
0,0
2,7
88 800
0,0 25,0
2,8 25,0
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0 32,0
88 1700
900
68 144 40 54 170 476
36 72 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0
2176
1152
1024
32,0
Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 esti munkarend modul Gondozási-ápolási alapfeladatok
A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban
tananyagegység Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek
Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei Gondozási ismeretek
Idősgondozási feladaSzociális munka tok Szociális gondozás Az idősellátás admiA szociális szakember szeménisztrációja lyiségvédelme A gondozás és ápolás adminisztrációja
szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. 14. éf. heti heti óra óra
85 93 60 95,5
85 93 61 95,5
2,4 2,6 1,7 2,7
0,0 0,0 0,0 0,0
33
33
0,9
0,0
162 58
26 58
136
0,7 1,6
4,3 0,0
72 105
72 105
0,0 0,0
2,3 3,3
43
43
0,0
1,3
44 850,5
44 400
0,0 12,5
1,4 12,5
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4 15,9
451,5
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6
1088,5
581,5
508
16,2
40
Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 levelező munkarend modul tananyagegység óra Gondozási-ápolási alapfeladatok
Jogi, szociápolitikai és etikai ismeretek Pszichológiai ismeretek Egészségügyi alapismeretek Ápolási és gondozási ismeretek
A sajátos szükségletek felmérésének feladatai az idősellátásban Szociális alapismeretek Az idősellátás klinikai és kisklinikai alapismeretei Gondozási ismeretek Idősgondozási feladatok Szociális munka Szociális gondozás A szociális szakember személyiségvéAz idősellátás adminisztrációja delme A gondozás és ápolás adminisztrációja
szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
13. éf
14. éf.
17 19 12 19
17 19 12 19
0 0 0 0
7
7
0
32 12 14 21
5 12 0 0
27 0 14 21
9 9 170
0 0 90
9 9 80
7 14 4 5
4 7 0 5
3 7 4 0
31
16
14
201
106
94
1. 3. 2. Szakközépiskolai szakmai programok a) OKJ 54 812 01 1000 00 00 Idegenvezető szakképesítés – 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: eredményes nyelvi szintfelmérés "A2" szint, az europass nyelvi útlevél a közös európai léptékre épülő értékelési táblázat alapján Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra Az Idegenvezető szakképesítés szakmai követelménymodul azonosítója és megnevezése: - 1447-06 Adminisztráció végzése - 1448-06 Kommunikációs tevékenység gyakorlása - 1449-06 Idegenvezetői adminisztrálás - 1450-06 Idegenvezetés gyakorlata - 1451-06 Idegenforgalom elmélet Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével, - Középfokú C típusú nyelvvizsga. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - tanterem
- taniroda - szaktanterem - könyvtár - valós szituációban történő idegenvezetés - tanulmányi kirándulás - látogatás egy múzeumban - számítógép-terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Autóbusz - Mikrobusz - Személygépkocsi - Mikrofon, erősítő - Mobiltelefon - Fax - Számítógép, internetes kapcsolattal - Megfelelő ruházat - Íróeszközök - Elsősegélycsomag - Alapvető gyógyszerek
Melléklet: - Idegenvezető szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Idegenvezető szakképesítés MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Idegenvezető nappali munkarend Tananyagegységek Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció Általános kommunikáció Üzleti kommunikáció Önfejlesztés Idegenvezetői dokumentumok kezelése Kapcsolatfenntartás Az idegenvezető általánois feladatai A városnézés módszertana A városnézés gyakorlata A turizmus rendszere és kapcsolatai Szálloda- és vendéglátó ipar Gasztronómia Társadalom ismeret Országismeret Turizmus földrajz Művelődés történet Idgen nyelv
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
Nyári összefüggő gyakorlat
Összes óraszám 36 72 180 180 36
13. (36hét) 36 72 180 180 36
14. (32hét)
13. heti órasz. 1,0 2,0 5,0 5,0 1,0
14. heti órasz. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
32 96
32 96
0,0 0,0
1,0 3,0
178 128 270
178 128 270
0,0 0,0 0,0
5,6 4,0 8,4
2,0 2,0 1,0 2,0 3,0 0,0 0,0 3,0 27
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 2,0 3,0 0,0 27
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7 34
72 72 36 72 108 64 96 108 1836
72 72 36 72 108 108 972
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7
2312
1224
1088
34
64 96
90
864
32 72 40
Idegenvezető esti munkarend Tananyagegységek Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció Általános kommunikáció Üzleti kommunikáció Önfejlesztés Idegenvezetői dokumentumok kezelése Kapcsolatfenntartás Az idegenvezető általánois feladatai A városnézés módszertana A városnézés gyakorlata A turizmus rendszere és kapcsolatai Szálloda- és vendéglátó ipar Gasztronómia Társadalom ismeret Országismeret Turizmus földrajz Művelődés történet Idgen nyelv
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Nyári összefüggő gyakorlat
Összes óraszám 18 36 90 90 18
13. (36hét) 18 36 90 90 18
14. (32hét)
13. heti órasz. 0,5 1,0 2,5 2,5 0,5
14. heti órasz. 0,0 0,0 0,0 0,0 0,0
16 48
16 48
0,0 0,0
0,5 1,5
89 64 135
89 64 102
0,0 0,0 0,0
2,8 2,0 3,2
1,0 1,0 0,5 1,0 1,5 0,0 0,0 1,5 13,5
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 1,5 0,0 12,5
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4 15,8
36 36 18 36 54 32 48 54 918
36 36 18 36 54 54 486
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1156
616
507
17,1
32 48
45
399
16 72 20
54 812 01 1000 00 00 Idegenvezető levelező munkarend
Modul
Tananyagegységek
Adminisztráció végzése 1447 Kommunikációs tevékeny‐ ség gyakorlása 1448 Idegenvezetői adminiszt‐ rálás 1449 Idegenvezetés gyakorlata 1450 Idegenforgalom elmélet 1451 Összesen Szabadon választott Összesen
Összes óraszám
13. (36hét)
14. (32hét)
Pénzügyi tevékenységek Adminisztráció
4 7
4 7
0 0
Általános kommunikáció Üzleti kommunikáció
18 18
18 18
0 0
4
4
0
3 10
0 0
3 10
18 13 27
0 0 0
18 13 20
7 7 4 7 11 6 10 11 184
7 7 4 7 11 0 0 11 97
0 0 0 0 0 6 10 0 80
Önfejlesztés Idegenvezetői dokumentumok kezelése Kapcsolatfenntartás Az idegenvezető általánois felada‐ tai A városnézés módszertana A városnézés gyakorlata A turizmus rendszere és kapcsola‐ tai Szálloda‐ és vendéglátó ipar Gasztronómia Társadalom ismeret Országismeret Turizmus földrajz Művelődés történet Idgen nyelv Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
7 14 4 5 31
4 14 0 8 26
214
3 14 4 0 22 123
101
9
b) OKJ 54 346 01 0010 54 01 Idegen nyelvi titkár elágazás szakképesítés – 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Ügyviteli titkár szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra Az Idegen nyelvi titkár elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1617-06 Gépírás és iratkészítés - 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában - 1619-06 Titkári ügyintézés - 1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban - 1621-06 Titkári ügyintézés idegen nyelven Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével, A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Az ügyviteli alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 161706 Gépírás és iratkészítés követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni. Az ügyviteli alapismeretek legalább felső szinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 1618-06 Gépírás és iratkészítés és az 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában követelménymodulokhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni.
Tárgyi feltételek: - tanterem - szaktanterem - gyakorlóterem - taniroda - számítógép-terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Számítógép -Szkenner -Nyomtató -Fénymásoló -Telefon, Fax -Internet hozzáférés -Szoftverek -Irodaszerek -Nyomtatványok -Iratmegsemmisítő -Hangrögzítő -Szakkönyvek -CD-jogtár -Projektor Melléklet: - Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Ügyviteli titkár szakképesítés MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Idegen nyelvi titkár 54 346 01 0010 54 01 nappali munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Titkári ügyintézés idegen nyelven
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
244 110 12
244 110 12
6,8 3,1 0,3
0,0 0,0 0,0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági‐vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
24 228 98 192 160 24
24 228 98
24
0,7 6,3 2,7 0,0 4,4 0,0
0,0 0,0 0,0 6,0 0,0 0,8
Kommunikáció Rendezvényszervezés
96 172
96 172
2,7 0,0
0,0 5,4
Idegen nyelvű levelezés Szakmai kommunikáció idegen nyelven
204
204
0,0
6,4
272 864
0,0 27,0
8,5 27,0
32 72
1,0 2,3 0,0 1,7 2,5 7,4 34,4
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
272 1836
192 160
972
68 144 40 54 170 476
36 72 40 90 238
54 80 238
1,0 2,0 1,1 0,0 2,5 6,6
2312
1210
1102
33,6
Idegen nyelvi titkár 54 346 01 0010 54 01 esti munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Titkári ügyintézés idegen nyelven
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
122 55 6
122 55 6
3,4 1,5 0,2
0,0 0,0 0,0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
12 114 49
12 114 49
0,3 3,2 1,4
0,0 0,0 0,0
96 80 12
80 12
0,0 2,2 0,0
3,0 0,0 0,4
86
1,3 0,0
0,0 2,7
102
102
0,0
3,2
136 918
136 432
0,0 13,5
4,3 13,5
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4 16,9
Kommunikáció Rendezvényszervezés
Idegen nyelvű levelezés Szakmai kommunikáció idegen nyelven Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
48 86
96
48
486
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6
1156
616
540
17,1
40
Idegen nyelvi titkár 54 346 01 0010 54 01 esti munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Titkári ügyintézés idegen nyelven
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
24 11 1
24 11 1
0 0 0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági‐vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
2 23 10 19 16 2
2 23 10 0 16 0
0 0 0 19 0 2
Kommunikáció Rendezvényszervezés Idegen nyelvű levelezés Szakmai kommunikáció idegen nyel‐ ven
10 17 20
10 0 0
0 17 20
27 184
0 97
27 86
7 14 4 5
4 7 4 0
3 7 0 5
31
15
16
214
112
102
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
c) OKJ 54 346 01 0010 54 03 Ügyintéző titkár elágazás szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Ügyviteli titkár szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra Az Ügyintéző titkár elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: -1617-06 Gépírás és iratkészítés -1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában -1619-06 Titkári ügyintézés -1620-06 Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban -1623-06 Személyi titkári és irodai ügyintézés Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével, A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Az ügyviteli alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 161706 Gépírás és iratkészítés követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni. Az ügyviteli alapismeretek legalább felső szinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 1618-06 Gépírás és iratkészítés és az 1618-06 Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában követelménymodulokhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni.
Tárgyi feltételek: - tanterem - szaktanterem - gyakorlóterem - taniroda - számítógép-terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Számítógép -Szkenner -Nyomtató -Fénymásoló -Telefon, Fax -Internet hozzáférés -Szoftverek -Irodaszerek -Nyomtatványok -Iratmegsemmisítő -Hangrögzítő -Szakkönyvek -CD-jogtár -Projektor Melléklet: - Ügyviteli titkár szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Ügyviteli titkár szakképesítés MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Ügyintéző titkár 54 346 01 0010 54 03 nappali munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Személyi titkári és irodai ügyintézés
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
244
244
6,8
0,0
110 12
110 12
3,1 0,3
0,0 0,0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
24
24
0,7
0,0
228 98
228 98
6,3 2,7
0,0 0,0
192 160 24
160 24
0,0 4,4 0,0
6,0 0,0 0,8
Kommunikáció Rendezvényszervezés
96 172
172
2,7 0,0
0,0 5,4
Munkaügy Szervezés Minőségirányítási folyamatkezelés
102 180
102 180
0,0 0,0
3,2 5,6
194 864
0,0 27,0
6,1 27,0
32 72 40
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0 34,0
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
194 1836
192
96
972
68 144 40 54 170 476
36 72 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0
2312
1224
1088
34,0
Ügyintéző titkár 54 346 01 0010 54 03 esti munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Személyi titkári és irodai ügyintézés
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
13. éf. heti óra
14. éf. heti óra
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
122
122
3,4
0,0
55 6
55 6
1,5 0,2
0,0 0,0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági-vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
12
12
0,3
0,0
114 49
114 49
3,2 1,4
0,0 0,0
96 80 12
80 12
0,0 2,2 0,0
3,0 0,0 0,4
86
1,3 0,0
0,0 2,7
51 90
0,0 0,0
1,6 2,8
97 432
0,0 13,5
3,0 13,5
16 72 20
0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4 16,9
Kommunikáció Rendezvényszervezés
48 86
Munkaügy Szervezés Minőségirányítási folyamatkezelés
51 90
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
97 918
96
48
486
34 144 20 40
18 72
238
130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6
1156
616
540
17,1
40
Ügyintéző titkár 54 346 01 0010 54 03 levelező munkarend modul Gépírás és iratkészítés
Dokumentumkészítés és -kezelés az irodában
Titkári ügyintézés
Rendezvényszervezés és a PR a hivatali gyakorlatban Titkári ügyintézés idegen nyelven
szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység
óra
13. éf
14. éf.
Gépírás és iratkészítés Számítástechnikai alkalmazások Ügyviteli eszközök
24 11 1
24 11 1
0 0 0
Dokumentumkezelés Számítástechnikai alkalmazások Dokumentumkészítés Gazdasági‐vállalkozási ügyintézés Titkári feladatvégzés Iratfogalmazás
2 23 10 19 16 2
2 23 10 0 16 0
0 0 0 19 0 2
Kommunikáció Rendezvényszervezés Idegen nyelvű levelezés Szakmai kommunikáció idegen nyel‐ ven
10 17 20
10 0 0
0 17 20
27 184
0 97
27 86
7 14 4 5
4 7 4 0
3 7 0 5
31 214
15 112
16 102
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
d) OKJ 52 341 04 1000 00 00 Kereskedelmi ügyintéző titkár szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 1 év (1000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). A Kereskedelmi ügyintéző szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek - 0062-06 Marketing és PR alapismeretek - 0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni. Tárgyi feltételek: - tanterem - szaktanterem - taniroda - számítógép-terem
A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Telefon - Fax - Internet kapcsolat - Nyomtató - Hazai és Uniós jogszabály gyűjtemény - Vám- és fuvarokmány mintagyűjtemény Melléklet: - Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Kereskedelmi ügyintéző szakképesítés MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Kereskedelmi ügyintéző 52 342 01 0000 00 00 nappali munkarend modul
tananyagegység
óra
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommuniká‐ ció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Marketing‐ és PR‐ alapismeretek A beszerzés és az értékesítés Kereskedelmi elméleti ismeretek előkészítése, megszervezése Kereskedelmi számítások Áruismeret Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vám szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
ÖSSZESEN
13. éf
50 112
50 112
1,6 3,5
54 108 162
54 108 162
1,7 3,4 5,1
84 98 56 56 56 28 864
84 98 56 56 56 28 864
2,6 3,1 1,8 1,8 1,8 0,9 27
32 64 22 26 80 224
32 64 22 26 80 224
1088
13. éf. heti óra
1,0 2,0 0,7 0,8 2,5 7,0
1088
34
Kereskedelmi ügyintéző 52 342 01 0000 00 00 esti munkarend modul
tananyagegység
óra
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommuniká‐ ció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing és PR alapismeretek Marketing‐ és PR‐ alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése Kereskedelmi elméleti ismeretek Kereskedelmi számítások Áruismeret Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vám szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
ÖSSZESEN
13. éf. heti óra
13. éf 25 56
25 56
0,8 1,8
27 54 81
27 54 81
0,8 1,7 2,5
42 49 28 28 28 14 432
42 49 28 28 28 14 432
1,3 1,5 0,9 0,9 0,9 0,4 13,5
16 64 16 16
16 64 16 16
112
112
544
0,5 2,0 0,5 0,5 3,5
544
17
modul
Kereskedelmi ügyintéző 52 342 01 0000 00 00 levelező munkarend tananyagegység óra
Ügyviteli, irodatechnikai, kom‐ munikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése
13. éf
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing‐ és PR‐ alapismeretek
5 11 5 11 16
5 11 5 11 16
Kereskedelmi elméleti ismeretek Kereskedelmi számítások Áruismeret Statisztika és költséggazdálkodás Áruszállítás és raktározás Külkereskedelem és vám
8 10 6 6 6 3 86
8 10 6 6 6 3 86
szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
ÖSSZESEN
3 6 2 3
3 6 2 3
14
14
101
101
e) OKJ 54 341 01 0000 00 00 Külkereskedelmi üzletkötő szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra A Külkereskedelmi üzletkötő szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0001-06 A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése - 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek - 0062-06 Marketing és PR alapismeretek - 0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni. Tárgyi feltételek: - tanterem
- szaktanterem - taniroda - számítógép-terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Telefon - Fax - Internet kapcsolat - Nyomtató - Hazai és Uniós jogszabály gyűjtemény - Vám- és fuvarokmány mintagyűjtemény Melléklet: - Külkereskedelmi üzletkötő szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Külkereskedelmi üzletkötő MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Külkereskedelmi üzletkötő 54 341 01 0000 00 00 nappali munkarend modul A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
tananyagegység
Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR- alapismeretek
Marketing és PR alapismeretek Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megNemzetközi gazdasági isszervezése, lebonyolítása meretek Külkereskedelem technikai ismeretek Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása Üzletkötői ismeretek Árutan Külkereskedelmi protokoll ismeretek Gazdasági földrajz Gazdasági szakmai idegen nyelv I. Gazdasági szakmai idegen nyelv II szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
óra
13. éf
13. éf. 14. éf. 14. éf. heti heti óra óra
90
90
2,5
0
162
162
4,5
0
72
72
2
0
72
72
2
0
72
72
2
0
144
144
4
0
180
180
5
0
96
96
0
3
160
160
0
5
96 96 32
96 96 32
0 0 0
3 3 1
32 64
32 64
180 288 1836 68 144 40 54 170 476 2312
180 972 36 72 54 90 252 1224
288 864 32 72 40 80 224 1088
1 2 5
0
0 27 1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0 34
9 27 1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0 34
Külkereskedelmi üzletkötő 54 341 01 0000 00 00 esti munkarend modul A vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése, megszüntetése Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
tananyagegység
ÖSSZESEN
13. éf
Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása
45
25
0,7
0
81
81
2,25
0
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing- és PR- alapismeretek
36
36
1
0
36
36
1
0
36
36
1
0
72
72
2
0
90
90
2,5
0
Marketing és PR alapismeretek Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megNemzetközi gazdasági isszervezése, lebonyolítása meretek Külkereskedelem technikai ismeretek Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása Üzletkötői ismeretek Árutan Külkereskedelmi protokoll ismeretek Gazdasági földrajz Gazdasági szakmai idegen nyelv I. Gazdasági szakmai idegen nyelv II szabadon választott
óra
13. éf. 14. éf. 14. éf. heti heti óra óra
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
48
48
0
1,5
80
80
0
2,5
48 48 16
48 48 16
0 0 0
1,5 1,5 0,5
16 32
16 32
90 144 918 34 144 20 40 238 1156
90 466 18 72
144 432 16 72 20
40 130 596
108 540
0,5 1 2,5
0
0 12,9 0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6 16,6
4,5 13,5 0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4 16,9
modul
Külkereskedelmi üzletkötő 54 341 01 0000 00 00 levelező munkarend tananyagegység óra
A vállalkozások alapítása, mű‐ ködtetése, átszervezése, meg‐ szüntetése Ügyviteli, irodatechnikai, kom‐ munikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek Külkereskedelmi ügyletek előké‐ szítése, megszervezése, lebo‐ nyolítása
Vállalkozási ismeretek Vállalkozások gazdálkodása Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommuniká‐ ció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing‐ és PR‐ alapismeretek
Nemzetközi gazdasági ismeretek Külkereskedelem technikai ismeretek Külkereskedelmi ügyletek lebonyolítása Üzletkötői ismeretek Árutan Külkereskedelmi protokoll ismeretek Gazdasági földrajz Gazdasági szakmai idegen nyelv I. Gazdasági szakmai idegen nyelv II
szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
ÖSSZESEN
13. éf
14. éf.
9 16
9 16
0 0
7 7
7 7
0 0
7 14 18
7 14 18
0 0 0
10 16 10 10 3 3 6 18 29 184
0 0 0 0 0 0 0 18 0 97
10 16 10 10 3 3 6 0 29 86
7 14 4 5
4 7 0 5
31
16
214
3 7 4 0 14
113
101
f) OKJ 54 345 02 0000 00 00 Logisztikai ügyintéző szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat időtartama: 90 óra A Logisztikai ügyintéző szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek - 0062-06 Marketing és PR alapismeretek - 0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei - 0118-06 Áruterítés - 0119-06 Az anyagbeszerző munkakör követelményei - 0391-06 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni.
Tárgyi feltételek: - tanterem - szaktanterem - taniroda - számítógép-terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma Autó Telefon, fax Számítógép internet csatlakozással Bélyegzők Irodai eszközök Mérőeszközök (mérőszalag, tolómérő) Szállítási rögzítők (hevederek, stb.) Térkép Munkavédelmi kesztyű Gépjármű Védőruházat Védőfelszerelések Anyagmozgatási eszközök (villás kéziemelő) Rakományrögzítő eszközök (gurtni, rögzítőszalag) Mentőláda Tűzoltókészülék Irodaszerek Számológép Mobiltelefon Takarítóeszközök Pénzkazetta Elakadásjelző Fényvisszaverő mellény Melléklet: - Logisztikai ügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Logisztikai ügyintéző MK 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Logisztikai ügyintéző 54 345 02 0000 00 00 nappali munkarend modul
tananyagegység
óra
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegennyelven Marketing és PR alapisme‐ Marketing‐ és PR‐ alapismere‐ retek tek Veszélyes áruk tárolásá‐ Veszélyes áruk tárolásának, nak, szállításának köve‐ szállításának követelményei I. telményei Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. Áruterítés Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munka‐ Az anyagbeszerző munkakör kör követelményei követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző A Logisztikai ügyintéző speciá‐ speciális feladatai lis feladatai I. A Logisztikai ügyintéző speciá‐ lis feladatai I. Szakmai idegen nyelv szabadon választott
ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
13. éf
13. éf. heti óra
14. éf.
14. éf. heti óra
72 54
72 54
2 1,5
0 0
72
72
2
0
126
126
3,5
0
198
198
5,5
0
270
270
7,5
0
36 72 224
1 2 0
0 0 7
32
32
0
1
288
288
0
9
128
128
0
4
192
0 2 27
6 0 27
36 72 224
192 72 1836 68 144 40 54 170 476
72 972 36 72
32 72 40
54 90 252
2312
864
80 224
1224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0
1088
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0
34
34
Logisztikai ügyintéző 54 345 02 0000 00 00 esti munkarend modul
tananyagegység
óra
Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegennyelven Marketing és PR alapisme‐ Marketing‐ és PR‐ alapismere‐ retek tek Veszélyes áruk tárolásá‐ Veszélyes áruk tárolásának, nak, szállításának köve‐ szállításának követelményei I. telményei Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. Áruterítés Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munka‐ Az anyagbeszerző munkakör kör követelményei követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző A Logisztikai ügyintéző speciá‐ speciális feladatai lis feladatai I. A Logisztikai ügyintéző speciá‐ lis feladatai I. Szakmai idegen nyelv szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
13. éf
14. éf.
14. éf. heti óra
36 27
36 27
1 0,75
0 0
36
36
1
0
63
63
1,75
0
99
99
2,75
0
135
135
3,75
0
18 36 112
0,5 1 0
0 0 3,5
16
16
0
0,5
144
144
0
4,5
64
64
0
2
96
0 1 13,5
3 0 13,5
18 36 112
96 36 918 34 144 20 40
36 486 18 72
16 72 20
130
1156
432
108
616
0,5 2,0 0,0 1,1 0,0 3,6
40
238
ÖSSZESEN
13. éf. heti óra
540
0,5 2,3 0,6 0,0 0,0 3,4
17,1
16,9
Logisztikai ügyintéző 54 345 02 0000 00 00 levelező munkarend modul Ügyviteli, irodatechnikai, kommu‐ nikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállítá‐ sának követelményei Áruterítés Az anyagbeszerző munkakör köve‐ telményei A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai szabadon választott
ÖSSZESEN
tananyagegység Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegennyelven Marketing‐ és PR‐ alapismeretek Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I. Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei II. Áruterítés I. Áruterítés II. Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. Szakmai idegen nyelv Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
óra
13. éf
14. éf.
7 5 7 13 20
7 5 7 13 20
0 0 0 0 0
27
27
0
4 7 22
4 7 0
0 0 22
3
0
3
29
0
29
13 19 7 184
0 0 7 97
13 19 0 86
7 14 4 5 17 48 231
4 7 0 5 9 25 122
3 7 4 0 8 22 109
g) OKJ 52 342 01 0000 00 00 Marketing- és reklámügyintéző szakképesítés - 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján Szakképzési évfolyamok száma: 1 év (1000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 0,5 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). A Marketing- és reklámügyintéző szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek - 0062-06 Marketing és PR alapismeretek - 0063-06 Ügyintézői feladatok a sajtókapcsolat, a rendezvényszervezés, a vállalati arculatkialakítás és a reklámkampány-szervezés területén - 0066-06 A marketing és reklám-tevékenység szervezése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni. Tárgyi feltételek: - tanterem - szaktanterem - taniroda
- számítógép-terem - demonstrációs terem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - számítógép teljes konfigurációval - alapvető irodai eszközök (fax, fénymásoló, hőkötő, spirálozó, iratmegsemmisítő gépek) - telekommunikációs eszközök - íróasztal vagy recepciós pult - nyomtatványok - szakmai kiadványok - prezentációs eszközök (vetítővászon, írásvetítő, videolejátszó, tv, projektor) Melléklet: - Marketing- és reklámügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Marketing- és reklámügyintéző 13462/2007. közleményben kiadott központi programja
Marketing és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 nappali munkarend modul Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismere‐ tek Ügyintézői feladatok A marketing és reklám‐ tevékenység szervezése
tananyagegység
óra
13. éf
13. éf. heti óra
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven
48 54 54 108
48 54 54 108
1,5 1,7 1,7 3,4
Marketing‐ és PR‐ alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei
162 28 84 60
162 28 84 60
5,1 0,9 2,6 1,9
28 14 56
28 14 56
0,9 0,4 1,8
42
42
1,3
56
56
1,8
35
35
1,1
35 864
35 864
1,1 27
Marketing‐környezeti elemzés Marketing‐kommunikáció alapelemei Marketing‐kommunikáció a gyakorlatban Marketing‐kommunikációs eszközök (POS) Marketing‐kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing‐kommunikációs eszközök (ke‐ reskedői program) Marketing‐kommunikációs eszközök (DM akciók)
szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika testnevelés
ÖSSZESEN
32 64 22 26 80 224
32 64 22 26 80 224
1088
1,0 2,0 0,7 0,8 2,5 7,0
1088
34
Marketing és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 esti munkarend modul Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek Marketing és PR alapismere‐ tek Ügyintézői feladatok A marketing és reklám‐ tevékenység szervezése
tananyagegység
óra
13. éf
13. éf. heti óra
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven
24 27 27 54
24 27 27 54
0,8 0,8 0,8 1,7
Marketing‐ és PR‐ alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei
81 14 42 30
81 14 42 30
2,5 0,4 1,3 0,9
Marketing‐környezeti elemzés Marketing‐kommunikáció alapelemei Marketing‐kommunikáció a gyakorlatban Marketing‐kommunikációs eszközök (POS) Marketing‐kommunikációs eszközök (Promóció) Marketing‐kommunikációs eszközök (ke‐ reskedői program) Marketing‐kommunikációs eszközök (DM akciók)
14 7 28
14 7 28
0,4 0,2 0,9
21
21
0,7
28
28
0,9
17,5
17,5
0,5
17,5 432
17,5 432
0,5 13,5
szabadon választott
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
ÖSSZESEN
16 64 16 16 112
16 64 16 16 112
544
0,5 2,0 0,5 0,5 3,5
544
17
Marketing és reklámügyintéző 52 342 01 0000 00 00 levelező munkarend modul tananyagegység óra Ügyviteli, irodatechnikai, kommu‐ nikációs ismeretek Marketing és PR alapismeretek Ügyintézői feladatok A marketing és reklám‐ tevékenység szervezése szabadon választott
Üzleti adminisztráció Alkalmazott számítástechnika Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Marketing‐ és PR‐ alapismeretek Sajtókapcsolatok Rendezvényszervezés Vállalati promóció eszközei Marketing‐környezeti elemzés Marketing‐kommunikáció alapelemei Marketing‐kommunikáció a gyakorlatban Marketing‐kommunikációs eszközök (POS) Marketing‐kommunikációs eszközök (Promó‐ ció) Marketing‐kommunikációs eszközök (kereske‐ dői program) Marketing‐kommunikációs eszközök (DM akci‐ ók) Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
13. éf 5 5 5 11 16 3 8 6
5 5 5 11 16 3 8 6
3 1 6 4
3 1 6 4
6
6
4
4
4 86
4 86
3 6 2 3
3 6 2 3
14
ÖSSZESEN
14
101
101
h) OKJ 54 140 01 0000 00 00 Gyógypedagógiai asszisztens - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott szakmai vizsgakövetelmény alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 90 óra A Gyógypedagógiai asszisztens szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1283-06 Általános pedagógiai asszisztensi feladatok - 1284-06 Általános gyógypedagógiai asszisztensi feladatok - 1285-06 Fogyatékosság-specifikus gyógypedagógiai asszisztensi feladatok I.-II. Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon fel kell tüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Gyógypedagógusok Egyesülete A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.
Tárgyi feltételek: - szaktanterem - számítógépes tanterem - tanterem - multimédiás terem - különféle intézményi, iskolai oktatótermek, szaktantermek - látásfogyatékosok speciális intézménye - beszédfogyatékosokat nevelő, oktató intézmény A szakmai elméleti és gyakorlati tananyagegységek oktatását az intézménynek kell ellátnia, amelyhez az alábbiak szükségesek: - iskolai, intézményi környezet - családi környezet - külső rendezvényhelyszín - utcai, tömegközlekedési környezet - külső program- és rendezvényhelyszínek - bentlakásos intézményi környezet - többnapos intézményi programok szálláskörnyezete - iskolai, intézményi helyszínek - testnevelési órák helyszínei - iskolai, intézményi speciális célú terem, tanműhely - általános jellegű iskolai, intézményi helyszínek - intézményi, iskolai helyszínek - egészségügyi intézményi környezet - tanulási, magatartási, beilleszkedési nehézségek korrekcióját végző intézmény - értelmi fogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - látásfogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - hallásfogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - mozgásfogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - beszédfogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - autistákat oktató, nevelő intézmény - pszichés fejlődésükben tartósan és súlyosan akadályozottakat oktató, nevelő intézmény - súlyos és halmozott fogyatékosokat oktató, nevelő intézmény - iskolai, intézményi szabadidős célú környezet - intézményen kívüli szabadidős rendezvények, programok - integrált nevelést, oktatást folytató intézmény - szegregált nevelést folytató intézmény - intézményi helyszínek - szabadidős helyszínek - fogyatékosság-specifikus intézmény - integrált nevelést, oktatást folytató intézmény tanműhelye - szegregált nevelést, oktatást folytató intézmény tanműhelye - fogyatékosokat foglalkoztató védett munkahely - fogyatékosok civil szervezeteinek rendezvényei - fogyatékosok intézményei - szegregált nevelést folytató intézmény - fogyatékosság-specifikus oktató nevelő intézmény - integrált, szegregált nevelést, oktatást folytató intézmény - fogyatékosság-specifikus oktató, nevelő, foglalkoztató intézmény - integrált nevelést, szegregált oktatást folytató intézmény
- utcai, tömegközlekedési és épületkörnyezet - specális intézményi környezet - integrált nevelést, oktatást folytató intézményi tanműhely - fogyatékosok intézményeinek rendezvényei - fogyatékosság-specifikus bentlakásos intézmény - szaktanterem speciális intézményben - fogyatékosság-specifikus oktató-nevelő intézmény - fogyatékosság-specifikus intézmények - integrált nevelést, szegregált oktatást folytató intézményi tanműhely - épületek különböző funkciójú terei, helyiségei - beszédfogyatékosokat nevelő, oktató intézmény - intézményen kívüli rendezvények, programok - iskolai, intézményi sportcélú környezet - a célcsoportba tartozó gyerekeket, tanulókat nevelő, oktató intézmény - intézményi környezet - intézményen kívüli sport és szabadidős rendezvények, programok - autista gyerekeket, tanulókat nevelő, oktató intézmény - intézményen kívüli speciális programok rendezvények - autista gyerekeket, tanulókat nevelő, oktató intézmény Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről. A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Általános jellegű iskolai tanterem, szaktanterem, különféle szertárak, könyvtár, foglalkoztató helyiség, étkező, tornaterem, öltözők, WC-k, mosdók, közlekedőterek, más közösségi terek, illetve ezek berendezése, felszerelési tárgyai - Az általános iskolai tantárgyak tanulókísérleti és szemléltető eszközei, tanfelszerelései - Általánosan használt egyéni fejlesztő taneszközök - Az iskola működésére vonatkozó jogszabályok, dokumentumok - Alapvető rajz és dekorációs eszközök, anyagok - Általános jellegű számítógép-terem multimédiás kiegészítőkkel - Általános jellegű irodatechnikai és elektronikus kommunikációs eszközök - Hagyományos oktatástechnikai eszközök - Egyszerű, alapvető sportszerek, játékszerek, társasjátékok - A leggyakoribb, alapvető kézműves technikák eszközei, anyagai - Az iskolai adminisztrációs feladatok kellékei - Elsősegélynyújtó felszerelés - Lázmérő, vérnyomásmérő - Általános jellegű, gyakran használt gyógyászati és rehabilitációs segédeszközök - Alapvető fogyatékosság-specifikus korai fejlesztő eszközök, játékok, tanórai fejlesztő taneszközök - Fogyatékosság-specifikus korai fejlesztőeszközök, játékok, tanórai fejlesztő taneszközök - Látásfogyatékosok alapvető informatikai eszközei - Látásfogyatékosok általános jellegű taneszközei - Látásfogyatékosok látást segítő eszközei - Hallásfogyatékosok alapvető egyéni és csoportos kommunikációs eszközei - Mozgáskorlátozottak alapvető informatikai és kommunikációs eszközei - Mozgáskorlátozottak alapvető gyógyászati és rehabilitációs eszközei
- Beszédfogyatékosok alapvető fejlesztő és taneszközei Melléklet: - Gyógypedagógiai asszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Gyógypedagógiai asszisztens ….. közleményben kiadott központi programja
Gyógypedagógiai asszisztens 1. A szakképesítés azonosító száma: 54 1499 01 2. A szakképesítés megnevezése: Gyógypedagógiai asszisztens II. A szakképesítés munkaterülete 1. 7A szakképesítéssel legjellemzőbben betölthető munkakör, foglalkozás ----------------------A munkakör, foglalkozás FEOR száma megnevezése ----------------------3415 Gyógypedagógiai asszisztens 2. 8A szakképesítéssel betölthető további és rokon munkakörök, foglalkozások A munkakör, foglalkozás. Betölthető foglalkozás _______________________________ FEOR szám Megnevezés _______________________________ 3412 gyermekfelügyelő OKJ azonosító 86 4 3412 12 3 001 OKJ megnevezés: gyermek- és ifjúságvédelmi asszisztens/felügyelő 3413 pedagógus asszisztens OKJ azonosító 86 4 3413 12 3 007 OKJ megnevezés : pedagógiai asszisztens Mellékletek: 16/1994. (VII. 8.) MKM rendelettel kiadott Gyógypedagógiai asszisztens szakmai és vizsgakövetelménye és a Gyógypedagógiai asszisztens központi program
GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS nappali OKJ: 54 1499 01 TANTÁRGYAK Pedagógia Pszichológia Szabadidős tevékenységek pedagógiája és módszertana Egészségtan és gyógypedagógiai iskola-egészségtan Oktatástechnika Gyógypedagógia Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgypedagógia Gyermek és ifjúságvédelem Kommunikáció Élet és pályatervezés (osztályfőnöki) Testnevelés Szakmai gyakorlat Központilag előírt tárgyak összesen Szabadon választható tárgyak összesen Pszichológia (gyógypedagógiai) Idegen nyelv Mindösszesen: 1
NSZI 100%
13/2 félév 18. hét 36 36
14/3 félév 18. hét 0 0
14/4 félév 14. hét 0 0
13/1 heti
13/2 heti
14/3 heti
14/4 heti
72 72
13/1 félév 18. hét 36 36
2 2
2 2
0 0
0 0
136
36
36
36
28
2
2
2
2
136 36 164
36 18 18
36 18 18
36 0 72
28 0 56
2 1 1
2 1 1
2 0 4
2 0 4
128
0
0
72
56
0
0
4
4
96 72 36
0 36 18
0 36 18
54 0 0
42 0 0
0 2 1
0 2 1
3 0 0
3 0 0
68 170 680
18 45 180
18 45 180
18 45 180
14 35 140
1 2,5 10
1 2,5 10
1 2,5 10
1 2,5 10
1866
477
477
513
399
26,5
26,5
28,5
28,5
334
98
98
98
74
5
5
5
5
266 68 2200
80 18 575
80 18 575
80 18 611
60 14 473
4 1 32
4 1 32
4 1 34
4 1 34
A melléklet II. rész 10. sorszámú rendelkezésének II. 1. pontja az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 1 A melléklet II. rész 10. sorszámú rendelkezésének II. 2. pontja a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 13. § (3) bekezdése szerin módosított szöveg.
GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS esti OKJ: 54 1499 01 TANTÁRGYAK Pedagógia Pszichológia Szabadidős tevékenységek pedagógiája és módszertana Egészségtan és gyógypedagógiai iskola-egészségtan Oktatástechnika Gyógypedagógia Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgy-pedagógia Gyermek és ifjúságvédelem Kommunikáció Élet és pályatervezés Szakmai gyakorlat Központilag előírt tárgyak összesen Szabadon választható tárgyak összesen Pszichológia (gyógypedagógiai) Osztályfőnöki Idegen nyelv Mindösszesen: 1
NSZI 50%
13/1 félév 18. hét
13/2 félév 18. hét
14/3 félév 18. hét
14/4 félév 14. hét
13/1 heti
13/2 heti
14/3 heti
14/4 heti
36 36
18 18
18 18
0 0
0 0
1 1
1 1
0 0
0 0
68
18
18
18
14
1
1
1
1
68 18 82
18 9 9
18 9 9
18 0 36
14 0 28
1 0,5 0,5
1 0,5 0,5
1 0 2
1 0 2
64
0
0
36
28
0
0
2
2
48 36 18 34 340
0 18 9 9 90
0 18 9 9 90
27 0 0 9 90
21 0 0 7 70
0 1 0,5 0,5 5
0 1 0,5 0,5 5
1,5 0 0 0,5 5
1,5 0 0 0,5 5
848
216
216
234
182
12
12
13
13
252
66,5
66,5
67,5
51,5
3,75 3,75 3,75 3,75
167 17 68 1100
44 4,5 18 282,5
44 4,5 18 282,5
45 4,5 18 301,5
34 3,5 14 233,5
2,5 2,5 2,5 2,5 0,25 0,25 0,25 0,25 1 1 1 1 16 16 17 17
A melléklet II. rész 10. sorszámú rendelkezésének II. 1. pontja az 5/2003. (II. 12.) OM rendelet 4. §-ának (3) bekezdésével megállapított szöveg. 1 A melléklet II. rész 10. sorszámú rendelkezésének II. 2. pontja a 10/2005. (IV. 8.) OM rendelet 13. § (3) bekezdése szerin módosított szöveg.
GYÓGYPEDAGÓGIAI ASSZISZTENS LEVELEZŐ OKJ: 54 1499 01 modul tananyagegység Pedagógia Pszichológia Szabadidős tevékenységek pedagógiája és módszertana Egészségtan és gyógypedagógiai iskola-egészségtan Oktatástechnika Gyógypedagógia Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai sérülésspecifikus tantárgy-pedagógia Gyermek és ifjúságvédelem Kommunikáció Élet és pályatervezés Szakmai gyakorlat összesen szabadon választott
összesen ÖSSZESEN
Élet- és pályatervezés idegen nyelv vallástörténet etika
óra
13. éf 14. éf. 7 7
7 7
0 0
14
7
6
14 4 16 13
7 4 4 0
6 0 13 10
10 7 4 7 68 170
0 7 4 4 36 86
0 0 0 3 32 70
7 14 4 5
4 7 0 5
3 7 4 0
31
16
14
200
103
85
i) OKJ 54 481 04 0010 54 01 Gazdasági informatikus elágazás - 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben kiadott Informatikus szakképesítés szakmai vizsgakövetelménye alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 60 % Gyakorlat aránya: 40 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében - különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné - a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében. A Gazdasági informatikus elágazás szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés - 1143-06 Projektmenedzsment - 1155-06 Informatikai ismeretek - 1158-06 Gazdasági informatika Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - számítógép-terem - idegennyelvi szaktanterem
- tanterem - kisüzemi termelőhely - tanműhely - távközlési laboratórium - tanterep - tanpálya - ipari laboratórium - ipari laboratórium - tanműhely - szaktanterem - utcai környezet A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Szoftver - Hálózat - A törvény és munkabiztonsági előírások szerint meghatározott munkafeltételek és eszközök - Telefon - Adattároló médium pl.: CD, DVD, DAT kazetta - E-mail - Internet - Intranet hozzáférés (távoli is) - Nyomtatási lehetőség - Irodatechnikai eszközök Melléklet: - Informatikus szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Informatikus MeH EKK: XIX-856/1/2008. számú közleményben kiadott központi programja
Gazdasági Informatikus nappali munka54 481 04 0010 54 01 rend Modul Tananyagegység Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munka- Informatikai alapismeretek szervezés Munkatervezés és 1142 szervezés Projektmenedzsment Projektirányítás 1143 Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 1155 Gazdasági ismeretek Programozási ismeretek Gazdasági informatika Menedzselési ismeretek 1158 Gazdasági ismeretek
Szabadon választott
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
Óraszáma 211
13. (36hét)
14. 13. heti 14. heti (32hét) órasz. órasz.
211 5,9
0,0
1,8 3,7 1,4 2,6 6,2 0,0 2,3 3,2 0,0 27,0
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,9 0,0 0,0 25,1 27,0
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7,0
34,0
64
64
132 50 93 222 61 84 116 802 1835
132 50 93 222
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7,0
2311
1224
1087
34,0
61 84 116 972
90
802 863
32 72 40
Gazdasági Informati54 481 04 0010 54 01 kus esti munkarend Modul Tananyagegység Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munka- Informatikai alapismeretek szervezés Munkatervezés és 1142 szervezés Projektmenedzsment Projektirányítás 1143 Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment Informatikai ismeretek Informatikai ismeretek 1155 Gazdasági ismeretek Programozási ismeretek Gazdasági informatika Menedzselési ismeretek 1158 Gazdasági ismeretek
Szabadon választott
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Óraszáma 105,5
13. (36hét)
14. 13. heti 14. heti (32hét) órasz. órasz.
105,5
32
32
66 25 46,5 111 30,5 42 58 401 917,5
66 25 46,5 111 30,5 42 58 401 431,5
486
0,0
0,9 1,8 0,7 1,3 3,1 0,0 1,2 1,6 0,0 13,5
0,0 0,0 0,0 0,0 0,0 1,0 0,0 0,0 12,5 13,5
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
16,9
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1155,5
616
539,5
17,1
45
16 72 20
2,9
Gazdasági Informatikus levelező
54 481 04 0010 54 01 Modul Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés 1142 Projektmenedzsment 1143 Informatikai ismeretek
Gazdasági informatika
Tananyagegység Informatikai alapismeretek
Munkatervezés és -szervezés Projektirányítás Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment Informatikai ismeretek 1155 Gazdasági ismeretek Programozási ismeretek Menedzselési ismeretek 1158 Gazdasági ismeretek
Szabadon választott
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
13. (36hét)
Óraszáma
14. (32hét)
21
21
0
6 13 5 9 22 6 8 12 80 184 0 0 7 14 4 5
6 13 5 9 22 0 8 12 0 97 0 0 4 7 0 5
0 0 0 0 0 6 0 0 80 86 0 0 3 7 4 0
48
25
22
231
122
109
9
j) OKJ 54 481 03 0010 54 05 Számítógéprendszer-karbantartó elágazás - 15/2008. (IV. 3.) GKM rendeletben kiadott Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai vizsgakövetelménye alapján Szakképzési évfolyamok száma: 2 év (2000 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). A szakképesítés megszerzésére irányuló felkészítésre jelentkező fogyatékossággal élő személy tekintetében - különösen akkor, ha fogyatékosságának típusa a szakképesítés megszerzését követő foglalkoztatását kizárná, vagy megkérdőjelezné - a szakképzés megkezdésével kapcsolatban a szakképzést folytató intézmény vezetője dönt, a fogyatékosság típusának megfelelő érdekképviselet véleményének ismeretében. A Számítógéprendszer-karbantartó elágazás szakképzés szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1142-06 Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munkaszervezés - 1143-06 Projektmenedzsment - 1168-06 Hardveres, szoftveres feladatok - 1164-06 Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése - 1175-06 Számítógépes rendszerek szoftveres telepítése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.
Tárgyi feltételek: - számítógép-terem - idegennyelvi szaktanterem - tanterem - audio/video szaktanterem - szaktanterem - taniroda - tanbolt - demonstrációs terem - hálózati eszköz-labor - elektronikai mérőlabor - elektronikai tanműhely - nagyüzemi termelőhely - multimédia szaktanterem A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Szoftver - Hálózat - A törvény és munkabiztonsági előírások szerint meghatározott munkafeltételek és eszközök - Univerzális kéziműszerek - Elektromos mérőműszerek - Elektromos szerelőszerszámok - Egyenáramú stabilizált tápegységek - Interfészek Melléklet: - Informatikai rendszergazda szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Informatikai rendszergazda MeH EKK: XIX-856/1/2008. számú közleményben kiadott központi programja
Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 05 nappali munkarend Modul Tananyagegység Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munka- Informatikai alapismeretek szervezés Munkatervezés és 1142 szervezés Projektmenedzsment Projektirányítás 1143 Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment Hardveres, szoftveres Hardver technológia feladatok Szoftverismeretek (elm. + 1168 e.i.gyak.) Számítógépes rendszerek Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése hardverismerete Számítógépes rendszer1164 menedzsment Számítógépes rendszerek Szoftverismeretek (elmélet) szoftveres telepítése Számítógépes rendszerme1175 nedzsment Szoftver telepítési ismeretek Számítógépes rendszerek menedzsmentje
Óraszáma 235
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika Testnevelés
14. 13. heti 14. heti (32hét) órasz. órasz.
235
40
40
75 50 58
75 50 58
66
66
209
209
239
239
312
312
197
197
96
96
124
124
135 1836
Szabadon választott
13. (36hét)
135 972
864
0,0
1,1 2,1 1,4 1,6
0,0 0,0 0,0 0,0
1,8
0,0
5,8
0,0
6,6
0,0
0,0
9,8
0,0
6,2
0,0 0,0
3,0 3,9
0,0 27,0
4,2 27,0
1,0 2,3 1,3 0,0 2,5 7
34
68 144 40 54 170 476
36 72 0 54 90 252
80 224
1,0 2,0 0,0 1,5 2,5 7
2312
1224
1088
34,0
90
32 72 40
6,5
Számítógéprendszer-karbantartó 54 481 03 0010 54 05 esti munkarend Modul Tananyagegység Számítógép kezelés, szoftverhasználat, munka- Informatikai alapismeretek szervezés Munkatervezés és 1142 szervezés Projektmenedzsment Projektirányítás 1143 Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment Hardveres, szoftveres Hardver technológia feladatok Szoftverismeretek (elm. + 1168 e.i.gyak.) Számítógépes rendszerek Számítógépes rendszerek fizikai kiépítése hardverismerete Számítógépes rendszer1164 menedzsment Számítógépes rendszerek Szoftverismeretek (elmélet) szoftveres telepítése Számítógépes rendszerme1175 nedzsment Szoftver telepítési ismeretek Számítógépes rendszerek menedzsmentje
Szabadon választott
Összesen
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
Óraszáma 117,5
13. (36hét)
14. 13. heti 14. heti (32hét) órasz. órasz.
117,5
20
20
37,5 25 29
37,5 25 29
33
33
104,5
104,5
119,5
119,5
156
156
98,5
98,5
48
48
62
62
67,5
67,5
3,3
0,0
0,6 1,0 0,7 0,8
0,0 0,0 0,0 0,0
0,9
0,0
2,9
0,0
3,3
0,0
0,0
4,9
0,0
3,1
0,0 0,0
1,5 1,9
0,0 13,5
2,1 13,5
0,5 2,3 0,6 0,0 3,4
16,9
918
486
432
34 144 20 40 238
18 72 0 40 130
16 72 20 108
0,5 2,0 0,0 1,1 3,6
1156
616
540
17,1
45
54 481 03 0010 Számítógéprendszer-karbantartó levelező munkarend 54 05 Modul
Tananyagegység
Számítógép kezelés, szoftver‐ használat, munkaszervezés 1142 Projektmenedzsment 1143 Hardveres, szoftveres felada‐ tok
Informatikai alapismeretek
24
0
Szoftvermenedzsment Vállakozás menedzsment
4 8 5 6
4 8 5 6
0 0 0 0
Hardver technológia
7
7
0
21
21
0
24
24
0
31
0
31
20
0
20
10
0
10
12
0
12
14
0
14
184
97
86
Munkatervezés és ‐szervezés Projektirányítás
Szoftverismeretek (elm. + e.i.gyak.) Számítógépes rendszerek Számítógépes rendszerek hard‐ fizikai kiépítése verismerete Számítógépes rendszer‐ 1164 menedzsment Számítógépes rendszerek Szoftverismeretek (elmélet) szoftveres telepítése Számítógépes rendszerme‐ 1175 nedzsment Szoftver telepítési ismeretek Számítógépes rendszerek me‐ nedzsmentje
Élet és pálya tervezés Idegen nyelv Vallástörténet Etika
7 14 4 5
3 7 4 0
16
214
4 7 0 5
31
Mindösszesen
Nyári összefüggő szakmai gyakorlat
14. (32hét)
24
1168
Szabadon választott Összesen
13. (36hét)
Óraszáma
14
113
101
9
k) OKJ 54 212 07 0010 54 03 Kortárs-, modern táncos elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Táncos szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; párhuzamos képzés esetén: 5 év (3600 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 20 % Gyakorlat aránya: 80 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 90 óra A Kortárs-, modern táncos elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok - 0947-06 Kortárs-, modern tánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele A képzési idő alatt egyéni felkészülés is lehetséges. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése.
Tárgyi feltételek: - tanterem - balett szaktanterem - színházterem (Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Tükör, balett rúd -Parkett -Hangosító berendezés -Video -Projektor -DVD lejátszó -Számítógép -Szoftverek -Videokamera -Fényképezőgép -Mikroport, mikrofon -Metronóm -Hangszerek Melléklet: - Táncos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Táncos szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
l) OKJ 54 212 07 0010 54 04 Színházi táncos elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Táncos szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; párhuzamos képzés esetén: 5 év (3600 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 20 % Gyakorlat aránya: 80 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 1 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 90 óra A Színházi táncos elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0945-06 Próbatermi és színpadi feladatok - 0949-06 Színházi tánc technikájának folyamatos karbantartása és fejlesztése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele A képzési idő alatt egyéni felkészülés is lehetséges. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: - tanterem
- balett szaktanterem - színházterem (Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Tükör, balett rúd -Parkett -Hangosító berendezés -Video -Projektor -DVD lejátszó -Számítógép -Szoftverek -Videokamera -Fényképezőgép -Mikroport, mikrofon -Metronóm -Hangszerek Melléklet: - Táncos szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Táncos szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
TÁNCOS A képzés jogi háttere: - 1993. évi LXXIX. törvény valamint az 1993. évi LXXVI. törvény, továbbá ezek végrehajtására kiadott: - az OKJ-ről szóló 12/1996. (XII. 29.) MüM rendelettel módosított 7/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, - a 2/1997. (I.22.) MüM rendelet, - 9/1993. (XII. 30) MüM-MKM együttes rendelet, - a 4/1996. (V:24.) MüM rendelettel módosított, 10/1993. (XII. 30.) MüM rendelet, - a 16/1994. (VII.8.) MKM rendelet, - 5/1996. (VI. 4.) MüM-MKM rendelet. A képzés személyi feltételei: Az elméleti és gyakorlati képzést a közoktatásról szóló törvény 17.§ (1) bekezdés k) pontjában meghatározott feltételekkel rendelkező pedagógus vagy a művészeti területnek megfelelő felsőfokú végzettségű szakember láthatja el. A tanulók felvételének feltételei: - középiskolai végzettség. Szakmai előképzettség: nincs Egészségügyi feltétel: Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges. A képzés célja: Olyan elméleti és gyakorlati ismeretek tanítása és gyakoroltatása, amelyek felkészítik a tanulót a táncos szakképesítés szakmai követelmények teljesítésére, képessé teszik a középfokú szakképesítéssel betölthető munkakörök ellátására. A képzés szakmai követelményei: A/ Táncos szakképesítés: Általános alapismeretek: Zenetörténet – zeneelmélet Gazdasági és jogi ismeretek Szakmai elmélet: Tánctörténet Balett-elmélet
Szakmai gyakorlat: Általános ismeretek (magas fokú tánctechnikai tudás és jó előadóművészeti képesség) Klasszikus balett Pas de deux (emeléstan) Színpadi tánc Színpadi-színészi játék Néptánc Eltérő gyakorlati követelmények A szakmai vizsga részei: Szóbeli vizsga tantárgyai ( a feladatsorát a vizsgát szervező intézmény állítja össze, és a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá): Tánctörténet Balett-elmélet Gyakorlati vizsga (feladatait a képzést folytató intézmény állítja össze): a/ Iskolagyakorlatok: társas-tánc b/ Színpadi bemutató (nyilvános vizsga) A képzési idő: Párhuzamos oktatás esetén: 5 tanév – 2942 szakmai elméleti és gyakorlati óra Kiegészítő szakképzés esetén: 2 tanév – 1984 szakmai elméleti és gyakorlati óra Elmélet és gyakorlat aránya: 20 – 80 % Pedagógiai kiegészítés a szakközépiskolai és OKJ táncos képzésekhez: A személyiségfejlesztésben a művészeti nevelés a leghatékonyabb személyiségformáló eszköz. Az érzelmeken keresztül hat az értelemre. Az ismeretek, a készségek, a képességek, a jártasságok, az attitűdök megszerzését, rögzítését az alkotó munka folyamata által biztosítja. Segíti a közösség fejlődését. A tanulók a képzés során elsajátítják a közösségi élethez szükséges együttműködési (egymásrautaltság, mások elfogadása, kapcsolatteremtési képesség, szereptől függő alá-fölé rendelési viszony, egy mindenkiért, mindenki egyért…) kompetenciákat. A közösségfejlesztés igen szerteágazó terület. Magában foglalja a csoportlétre, szervezeti, társadalmi létre való együttműködési, kötődési, közösségi képességeket, az érdekérvényesítő képességet, a versengési képességeket is. A táncművészet eleve közösségi tevékenység, de épít a zeneművészettel közös alkotó munkára.
A tehetség, képesség kibontakozását segítő tevékenységek: „A tehetség valamely adottságnak, képességnek vagy képesség-együttesnek kimagasló szintje, a feladatok iránti elkötelezettség és a magas kreativitás kölcsönhatása.” (Pedagógiai szakkifejezések 1997) A kreativitás „alkotásra való képesség: az ember teremtő, újat létrehozó, a meglevőt javítani akaró szándéka, képessége; megnyilvánul tevékenységekben, annak produktumaiban, valamint a magatartásban és életvitelben egyaránt.”(Pedagógiai szakkifejezések 1997) A tehetség és a képesség kibontakozását segítő tevékenységek: pályázatok, versenyek, bemutatók, rendezvények szervezése, versenyeztetés, alkotótáborok működtetése. TÁNC (TÁRSASTÁNC) kiegészítő szakképzés tantárgyai és óraterve:
13. évfolyam HETI
ÉVES
14. évfolyam HETI ÉVES
ÖSSZESEN
TANTÁRGYAK 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11
Klasszikus balett Emelés Társas tánc Néptánc Modern tánc Előadóműv. gyak. Tánctörténet Zeneismeret Balett-elmélet Színészmesterség Akrobatika Összesen
4 2 10 2 4 0 2 1 0 2 2 29
140 70 350 70 140 0 70 35 0 70 70 1015
2 2 10 2 4 4 0 0 2 2 2 30
A kétéves képzés tananyaga tartalmában megegyezik az ötéves képzésével.
64 64 320 64 128 128 0 0 64 64 64
204 134 670 134 268 128 70 35 64 134 134 1975
m) OKJ 54 212 02 0010 54 01 Kántor-énekvezető elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Egyházzenész szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 3 év; párhuzamos képzés esetén: 5 év (3100 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 2 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 2x90 óra A Kántor-énekvezető elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1436-06 Zenész alapmodul - 1476-06 Egyházi zene szolgáltatása - 1477-06 Egyházi énekek vezetése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele A Zenész alapmodul vizsgájának időpontja (1. vizsgarész) az elágazások vizsgáival megegyezik. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége
A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -szaktanterem -hangversenyterem -hangversenyezésre alkalmas helyiség -egyházi gyülekezeti helyiség -stúdió -orgonaterem -utcai környezet -műhely (Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Próbaterem - Gyakorlóterem - Kottatár - Zongora vagy pianinó - Metronóm - Video-berendezés - Audio berendezések - Énekkari dobogó - Karmesteri dobogó
Melléklet: - Egyházzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Egyházzenész szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
n) OKJ 54 212 02 0010 54 02 Kántor-kórusvezető elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Egyházzenész szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 3 év; párhuzamos képzés esetén: 5 év (3100 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 2 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 2x90 óra A Kántor-kórusvezető elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1436-06 Zenész alapmodul - 1476-06 Egyházi zene szolgáltatása - 1478-06 Kórus vezetése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele A Zenész alapmodul vizsgájának időpontja (1. vizsgarész) az elágazások vizsgáival megegyezik. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége
A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -szaktanterem -hangversenyterem -hangversenyezésre alkalmas helyiség -egyházi gyülekezeti helyiség -stúdió -orgonaterem -utcai környezet -műhely (Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Próbaterem - Kottatár - Zongora vagy pianinó - Metronóm - Video-berendezés - Audio berendezések - Énekkari dobogó - Karmesteri dobogó
Melléklet: - Egyházzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Egyházzenész szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
o) OKJ 54 212 02 0010 54 03 Kántor-orgonista elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Egyházzenész szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 3 év; párhuzamos képzés esetén: 5 év (3100 óra) A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; párhuzamos oktatás esetén nyolcadik évfolyam elvégzésével tanúsított alapfokú iskolai végzettség Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Pályaalkalmassági követelmények: szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): van Időtartama (évben vagy félévben): 2 év Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 2x90 óra A Kántor-orgonista elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 1436-06 Zenész alapmodul - 1476-06 Egyházi zene szolgáltatása - 1479-06 Kántori tevékenységek gyakorlása, orgonálás Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: a modulzáró vizsga eredményes letétele A Zenész alapmodul vizsgájának időpontja (1. vizsgarész) az elágazások vizsgáival megegyezik. Iskolai rendszerű szakképzés esetén: - az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat a szakképesítésért felelős miniszter teszi közzé. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Művészeti Szakközépiskolák Szövetsége
A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -szaktanterem -hangversenyterem -hangversenyezésre alkalmas helyiség -egyházi gyülekezeti helyiség -stúdió -orgonaterem -utcai környezet -műhely (Fentiek hiányában a szakképző intézmény más intézményekkel, gazdálkodó szervezetekkel együttműködve – megállapodásban rögzített módon – gondoskodik a gyakorlati oktatás feltételeiről.) A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Próbaterem - Gyakorlóterem - Kottatár - Gyakorló orgona, harmónium - Metronóm - Video-berendezés - Audio berendezések
Melléklet: - Egyházzenész szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Egyházzenész szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
1. 3. 3. Szakközépiskolai szakmai programok a Corvinus Egyetemmel és a Wekerle Sándor Főiskolával kötött felsőfokú képzésekre vonatkozóan a) OKJ 55 213 01 0010 55 02 Intézményi kommunikátor elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Kommunikátor szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra Az Intézményi kommunikátor elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0950-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek - 0951-06 Szóvivői, vezetői feladatok ellátása - 0953-06 Médiaanyagok előkészítése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás - Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 2. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában minimum 20, maximum 40 oldal terjedelemben elkészített záródolgozat beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben – szükség szerint – táblázatok, ábrák is szerepelhetnek Iskolai rendszerben a tanév rendje szerint a szakképesítésért felelős miniszter évente a honlapján közzéteszi a vizsgaidőszakokat/vizsgaidőpontokat, a szakmai vizsgán alkalmazandó érté-
kelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés Kollégiuma Egyesület, Magyar Újságírók Közössége. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Az 1. és 3. vizsgarész alól felmenthető az a vizsgázó, aki Kommunikáció és médiatudomány szakos diplomával rendelkezik Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -stúdió A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Szoftverek - Szkenner - Nyomtató - Internet hozzáférés - Kommunikációs eszközök - Egyéni védőeszközök - Hangtechnikai eszközök, berendezések
Melléklet: - Kommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Kommunikátor szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
1. Intézményi kommunikátor A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Belső kommunikáció szervezése Vállalatirányítás és szervezés
Külső kommunikáció szervezése Technikai és ügyviteli tevékenységek Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek összesen
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Belső koordinációs tevékenység Érdekegyeztetési tevékenység Csoportvezetői tevékenység Döntéselőkészítés Humánerőforrás-menedzsment Válságmenedzsment Rendezvényszervezés Tájékoztató és prezentációs tevékenység Idegen nyelvű tájékoztatás Technikai eszközök használata Gazdasági és dokumentációs tevékenység Kiadványelőkészítés Koordinációs tevékenység Dokumentációs tevékenység Médiaprodukciók szervezése Médiaprodukciók háttérmunkálatai Műsorszerkesztés, műsorvezetés Webtervezés Internetes publikációk
Kötelezően választható tárgyak informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 40
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06 050/1.1/0951-06 050/1.2/0951-06 050/2.1/0951-06 050/2.2/0951-06 050/2.3/0951-06 050/2.4/0951-06 050/3.1/0951-06 050/3.2/0951-06 050/3.3/0951-06 050/4.1/0951-06 050/4.2/0951-06 050/1.1/0953-06 050/1.2/0953-06 050/1.3/0953-06 050/2.1/0953-06 050/2.2/0953-06 050/2.3/0953-06 050/3.1/0953-06 050/3.2/0953-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60 45 30 45 45 45 30 60 60 60 30 30 30 45 45 45 30 90 45 30 1200
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15
330
15 15 15 30 15 15 315
össz
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
Azonosító
1200 360 478 2038
15 15 30 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15 30 45
15 30 15
45 45 30 30
30 30
30 30
30
15 15 15 15 30 15 15 330
30
225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
30 30 30 15 15 30
15
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 6 4 120 kr 0 0 0 0 0 0
b) OKJ 55 213 01 0010 55 01 Idegennyelvi kommunikátor elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Kommunikátor szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: B2 szintnek megfelelő nyelvtudás Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra Az Idegennyelvi kommunikátor elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0950-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek - 1043-06 Idegen nyelvű kommunikációs tevékenységek Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás - Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 2. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában minimum 20, maximum 40 oldal terjedelemben elkészített záródolgozat beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben – szükség szerint – táblázatok, ábrák is szerepelhetnek Iskolai rendszerben a tanév rendje szerint a szakképesítésért felelős miniszter évente a honlapján közzéteszi a vizsgaidőszakokat/vizsgaidőpontokat, a szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat.
Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés Kollégiuma Egyesület, Magyar Újságírók Közössége. Az Idegennyelvi kommunikátor elágazás esetében a képzés nyelvének megfelelő államilag elismert középfokú "C" típusú nyelvvizsga megléte. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Az 1. és 3. vizsgarész alól felmenthető az a vizsgázó, aki Kommunikáció és médiatudomány szakos diplomával rendelkezik Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -stúdió A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Szoftverek - Szkenner - Nyomtató - Internet hozzáférés - Kommunikációs eszközök - Egyéni védőeszközök - Hangtechnikai eszközök, berendezések
Melléklet: - Kommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Kommunikátor szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
Idegennyelvi kommunikátor A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek Idegen nyelvű írásos anyagok készítése Szervezés és menedzsment idegen nyelven
PR tevékenység
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés Pályázatfigyelés Önéletrajz-írás Kreatív írás idegen nyelven I. Kreatív írás idegen nyelven II. Adminisztráció idegen nyelven I. Adminisztráció idegen nyelven II. Tréningek szervezése és lebonyolítása Nemzetközi koordinációs tevékenység I. Nemzetközi koordinációs tevékenység II. Nemzetközi projektmenedzsment I. Nemzetközi projektmenedzsment II. Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység Rendezvényszervezés Sajtókonferenciák szervezése PR a gyakorlatban
összesen Kötelezően választható tárgyak informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 41
050/1.1/1043-06
45
050/1.2/1043-06 050/2.1/1043-06 050/2.2/1043-06 050/2.3/1043-06 050/3.1/1043-06 050/3.2/1043-06 050/3.3/1043-06 050/3.4/1043-06 050/3.5/1043-06 050/3.6/1043-06 050/3.7/1043-06 050/4.1/1043-06 050/4.2/1043-06 050/4.3/1043-06 050/4.4/1043-06
45 30 30 90 45 60 90 45 45 45 45 75 45 45 60 1200 össz 60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60
Azonosító
1200 360 478 2038
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15 15 15 30 15 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15
15 30
45 30 30 15
30
30
30 45 45
45
45
30 30
30
30 30 15 30 285
30
45 45 15 15
345
345
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
30 30 225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 4 4 2 2 6 4 4 6 6 6 6 6 8 4 4 6 120 kr 0 0 0 0 0 0
c) OKJ 55 213 01 0010 55 03 Sajtótechnikus elágazás - 20/2008. (VII. 29.) OKM rendeletben kiadott Kommunikátor szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra A Sajtótechnikus elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: - 0950-06 Kommunikációs és azzal kapcsolatos gazdasági és informatikai tevékenységek - 0952-06 Nyomtatott és elektronikus sajtóval kapcsolatos feladatok - 0953-06 Médiaanyagok előkészítése Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: - A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás - Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével A 2. vizsgarész megkezdésének feltétele a vizsgarészben meghatározott témában minimum 20, maximum 40 oldal terjedelemben elkészített záródolgozat beadása a vizsgát megelőzően 30 nappal. A dolgozatot szövegszerkesztőn kell megírni, amelyben – szükség szerint – táblázatok, ábrák is szerepelhetnek Iskolai rendszerben a tanév rendje szerint a szakképesítésért felelős miniszter évente a honlapján közzéteszi a vizsgaidőszakokat/vizsgaidőpontokat, a szakmai vizsgán alkalmazandó értékelési útmutatókat, egyéb dokumentumokat, illetve a vizsgán használatos segédeszközökre vonatkozó részletes szabályokat. Az írásbeli vizsgatevékenységeknél használható segédeszközöket a kiadott tételborítékon kell feltüntetni.
A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Akkreditált Iskolai rendszerű Felsőfokú Szakképzés Kollégiuma Egyesület, Magyar Újságírók Közössége. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. Az 1. és 3. vizsgarész alól felmenthető az a vizsgázó, aki Kommunikáció és médiatudomány szakos diplomával rendelkezik Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda -stúdió A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Szoftverek - Szkenner - Nyomtató - Internet hozzáférés - Kommunikációs eszközök - Egyéni védőeszközök - Hangtechnikai eszközök, berendezések
Melléklet: - Kommunikátor szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Kommunikátor szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
Sajtótechnikus A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Szerkesztői tevékenység a nyomtatott sajtóban
Vezetői, menedzseri tevékenységek Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek összesen
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése kiadványszerkesztés laptördelés, képszerkesztés Szerkesztőségi munka Kreatív szerkesztői tevékenység Információs források kezelése Háttérmunka az elektronikus sajtóban Műsorszerkesztés és dramaturgia A sajtó- és médiajog alkalmazása Általános menedzsment Konfliktusmenedzsment Kiadványelőkészítés Koordinációs tevékenység Dokumentációs tevékenység Médiaprodukciók szervezése Médiaprodukciók háttérmunkálatai Műsorszerkesztés, műsorvezetés Webtervezés Internetes publikációk
Kötelezően választható tárgyak informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 40
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06 050/1.1/0952-06 050/1.2/0952-06 050/1.3/0952-06 050/1.4/0952-06 050/1.5/0952-06 050/2.1/0952-06 050/2.2/0952-06 050/3.1/0952-06 050/3.2/0952-06 050/3.3/0952-06 050/1.1/0953-06 050/1.2/0953-06 050/1.3/0953-06 050/2.1/0953-06 050/2.2/0953-06 050/2.3/0953-06 050/3.1/0953-06 050/3.2/0953-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60 90 90 45 30 45 30 45 30 45 30 30 45 45 45 30 90 45 30 1200
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15
330
15 15 15 30 15 15 315
össz
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
Azonosító
1200 360 478 2038
15 15 30 15 15 45 30
15 45 30
15 30
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30
15 30
30 45 15
30 15 45
30 45 30 30 15 15 30
15 15 15 15 30 15 15 330
30
225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
15
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 8 8 6 2 4 2 4 2 4 2 4 4 4 4 4 6 6 4 120 kr 0 0 0 0 0 0
d) OKJ 55 343 01 0010 55 04 Pénzügyi szakügyintéző elágazás - 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletben kiadott Üzleti szakügyintéző szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák:Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 (ebből beszámítható az alapképzésbe 30-60 kredit) Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra Az Pénzügyi szakügyintéző elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: -1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok -1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok -1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok -2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok -2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven -2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok -2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat -2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása -2003-06 Pénzügyi-vezetői számvitel I. Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A szakképzési programban meghatározott tudásszint mérések és legalább 30 nap időtartamú, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszint mérést az ajánlott szak-
képzési programban meghatározottaknak megfelelően jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – előírt határidőre történő – leadása. Az 55 343 01 0010 55 04 azonosító számú, Pénzügyi szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 9. Üzletfinanszírozási és adózási gyakorlati feladatok vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) 0–59% elégtelen (1) Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg. A képzés nyelve: magyar, kivéve a szakmai idegen nyelvet. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, Magyar Könyvvizsgálói Kamara A PM a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, úgy mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól. Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Iratrendezők
-Irodatechnikai eszközök -Számítógép -Szkenner -Nyomtató -Szoftverek -Internet hozzáférés -Kommunikációs eszközök -Ügyintézési eljárásrend -Formanyomtatványok -Szerződés- és ajánlatminták -Jogszabály gyűjtemény Melléklet: - Üzleti szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Üzleti szakügyintéző szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
PÉNZÜGYI SZAKÜGYINTÉZŐ I. évfolyam 1. félév
2. félév
Óra Modul 1
3. félév
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea
Polgári jog
2
0
II. évfolyam
3
4. félév
Óra
gy Kr Köv ea
Óra
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
k
Gazdasági jog
2
0
3
k
Munkajog
2
0
3
k
Jogi informatika Marketing alapismeretek
2
2
2
k
3
0
2
k
Közgazdaságtan Üzleti gazdaságtan Vállalkozásszervezés és vezetés 1997-06 Vállalatgazdálkodási Emberi erőforrás és humán stratégia feladatok Összes óra/kredit:
2
7
2
7
4
2
2
3
gy
6
2
2
3
gy
2
1
2
gy
6
3
8
I. évfolyam 1. félév ea gy Kr Köv ea
Pénzügyi és banki alapok
2
1
3
Bankügyletek 2
1
Óra
gy Kr Köv ea
1
1
3
gy
2
1
3
k
3
3
2
6
1
1
gy
2
gy
5
3
6
Óra
1
3
z
1
3
0
1
2
3
1
2
3
3. félév
Óra
gy
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea
gy Kr Köv ea
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
Számvitel
1
2
1
2
3
gy
1
2
3
1
2
3
k
1
2
3
k
1
1
2
k
3
5
8
2
3
k
1
3
k
Elemzés-ellenőrzés-kontrolling Gazdasági matematika
1999-06 Statisztika Számvitelistatisztikai feladatok Összes óra/kredit:
1 2
1 3
2
gy
5
1
1
2
k
1
1
2
gy
1
2
2
gy
1
2
2
k
3
5
7
4
7
10
I. évfolyam 1. félév
3. félév
Óra
ea gy Kr Köv ea
gy Kr Köv ea
Számítástechnikai ismeretek
0
2
3
gy
0
3
0
2
3
0
2
Óra
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
gy
Gazdasági informatika Összes óra/kredit:
3
1
2
3
1
2
3
I. évfolyam 1. félév Óra Tantárgyak Üzleti kommunikáció
2
3
1
2
3
3
1
Óra
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
gy 1
Viselkedéskultúra
3
1
gy 1
1
k
4. félév
Óra
gy Kr Köv ea
Üzleti etika Kézség és személyiségfejlesztés
1
3. félév
Óra
1
k
II. évfolyam 2. félév
ea gy Kr Köv ea
4. félév
Óra
Tantárgyak
2
gy
II. évfolyam 2. félév
Óra
Modul 5 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok ma-
2
1
II. évfolyam 2. félév
Óra
Modul 4 2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
1
2
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
I. évfolyam 1. félév Modul 3
2
4. félév
Adózás Összes óra/kredit:
gy
k
Társaságok pénzügyei 1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
2
3. félév
Óra
Tantárgyak
1
II. évfolyam 2. félév
Óra Modul 2
0
1
2
1
gy
2
1
gy
gyar és idegen nyelven
Szakmai kommunikáció idegen nyelven Összes óra/kredit:
2
5
2
0
8
3
1
11
4
I. évfolyam 1. félév Modul 6
Tantárgyak Pénzügyi piacok Nemzetközi pü-i ügyletek lebonyolítása
2002-06 Pénzügyi Devizaügyletek piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyle- Vámismeretek tek lebonyolítása Összes óra/kredit:
1
1
1
1
3
gy Kr Köv ea
3
1
1
3
k
1
1
0
k
2
2
3
1. félév
Óra
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
1
1
3
1
1
3
2. félév
3. félév
ea gy Kr Köv ea
4. félév
Óra
Óra
gy Kr Köv ea
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
1
2
2
1
2
2
1
2
2
1
2
2
gy
0
0
0
I. évfolyam 1. félév
z
Tantárgyak
0
0
0
0
1. félév Modul 9
Tantárgyak
gy Kr Köv ea
0
0
0
2. félév
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
0
0
gy
1
1
1
z
1
2
2
gy
2
3
3
3. félév
4. félév
Óra
gy Kr Köv ea
Bankügyletek II. 2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat
gy
II. évfolyam
Óra
ea gy Kr Köv ea
2
Óra
I. évfolyam Óra
2
2
4. félév
Óra
Társaságok pénzügyei II.
2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási Adózás II. feladatok Összes óra/kredit:
2
1
3. félév
Óra
ea gy Kr Köv ea
1
II. évfolyam 2. félév
Óra Modul 8
k
Vezetői számvitel Összes óra/kredit:
gy
II. évfolyam
Óra
Pénzügyi számvitel 2003-06 Pénzügyivezetői számvitel I.
4
k
Óra Tantárgyak
3
10
4. félév
Óra
I. évfolyam
Modul 7
8
1
3. félév
Óra
ea gy Kr Köv ea
0
II. évfolyam 2. félév
Óra
gy
Óra
gy Kr Köv ea gy Kr Köv
2
1
2
k
2
1
2
Hitelbírálat
1
1
2
1
1
2
Összes óra/kredit:
1
1
2
1
1
2
gy 2
1
2
2
1
2
Összesen:
13
10
29
16
21
29
17
28
33
16
28
31
k
e) OKJ 55 343 01 0010 55 06 Számviteli szakügyintéző elágazás - 23/2008. (VIII. 8.) PM rendeletben kiadott Üzleti szakügyintéző szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák:Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 (ebből beszámítható az alapképzésbe 30-60 kredit) Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 40 % Gyakorlat aránya: 60 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra Az Számviteli szakügyintéző elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: -1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok -1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok -1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok -2000-06 Számítástechnikai-informatikai feladatok -2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven -2007-06 Pénzügyi-vezetői számvitel II. -2621-06 Üzletfinanszírozási és adózási feladatok -2622-06 Bankügyletek -2623-06 Pénzügyi piacok Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A szakképzési programban meghatározott tudásszint mérések és legalább 30 nap időtartamú, összefüggő szakmai gyakorlat teljesítésének igazolása az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzését tanúsító, hivatalosan lezárt okiratban. A tudásszint mérést az ajánlott szak-
képzési programban meghatározottaknak megfelelően jóváhagyott szakképzési program alapján kell lebonyolítani. A PM által kiadott Útmutató alapján elkészített záródolgozat – előírt határidőre történő – leadása. Az 55 343 01 0010 55 06 azonosító számú, Számviteli szakügyintéző megnevezésű elágazáshoz rendelt 14. Pénzügyi-vezetői számvitel II. vizsgarész szóbeli vizsgatevékenysége csak akkor kezdhető meg, ha az adott vizsgarész vizsgafeladatához rendelt írásbeli vizsgatevékenység során a vizsgázó legalább a 60%-os teljesítményt ért el. A vizsgarész vizsgafeladataihoz rendelt vizsgatevékenységek sorrendjét a vizsgafeladatok sorszáma határozza meg. A szakmai vizsgarész értékelésekor a vizsgafeladatonként elért százalékos teljesítmények súlyozott átlagának %-os értékét egy tizedesre, az általános szabályok szerint kerekítve kell megállapítani. A szakmai vizsgarész akkor eredményes, ha valamennyi vizsgafeladat hozzárendelt vizsgatevékenységét a jelölt legalább 60%-os szinten teljesítette. A záródolgozat védései csak egy vizsganapon tehetők le. A szakmai vizsga eredményét a vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlagának %-os értéke alapján, az általános szabályok szerint kerekítve és egész %-ban kifejezett értékhez rendelt osztályzat alapján kell megállapítani. A vizsgarészenként elért %-os teljesítmények súlyozott átlaga alapján az osztályzat a következő: 90–100% jeles (5) 80–89% jó (4) 70–79% közepes (3) 60–69% elégséges (2) 0–59% elégtelen (1) Sikertelen vizsgarész(ek) a szakmai vizsgaszabályzat szerinti jelentkezési lap kitöltését és a szakképesítésért felelős miniszternek a szakmai vizsga előkészítéséről szóló jelentés megküldését követően ismételhető(ek) meg. A képzés nyelve: magyar, kivéve a szakmai idegen nyelvet. A szakmai vizsgabizottságban való részvételre kijelölt szakmai szervezet: Magyar Számviteli Szakemberek Egyesülete, Magyar Könyvvizsgálói Kamara A PM a szakmai vizsga megkezdése előtt legalább 30 nappal a honlapján mindenki által hozzáférhető módon közzéteszi a szóbeli tételeket. A szakmai vizsgán kizárólag a PM honlapján közzétett segédeszközök használhatóak. A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: Amennyiben a vizsgázó az elágazáshoz rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítését hitelt érdemlően igazolja, úgy mentesül a vizsgarész ismételt teljesítésének kötelezettsége alól. Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma -Iratrendezők
-Irodatechnikai eszközök -Számítógép -Szkenner -Nyomtató -Szoftverek -Internet hozzáférés -Kommunikációs eszközök -Ügyintézési eljárásrend -Formanyomtatványok -Szerződés- és ajánlatminták -Jogszabály gyűjtemény Melléklet: - Üzleti szakügyintéző szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Üzleti szakügyintéző szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
SZÁMVITELI SZAKÜGYINTÉZŐ I. évfolyam 1. félév
2. félév
Óra Modul 1
II. évfolyam 3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Polgári jog
2
0
3
Gazdasági jog
2
0
3
k
Munkajog
2
0
3
k
Jogi informatika Marketing alapismeretek
2
2
2
k
3
0
2
k
Közgazdaságtan Üzleti gazdaságtan Vállalkozásszervezés és vezetés Emberi erőforrás és humán straté1997-06 Vállalatgazdálkodási gia feladatok Összes óra/kredit:
2
7
2
7
4
2
2
3
gy
6
2
gy gy
2
1
2
gy
2 2
1
2
6
3
8
0
5
3
6
II. évfolyam 4. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Pénzügyi és banki alapok
2
1
3
1
1
3
gy
1
1
3
z
Adózás Bankügyletek Összes óra/kredit:
2
1
gy Kr Köv
k
3
2
1
3
3
2
6
1. félév
1
2
3
1
2
3
gy
k 1
1
3
0
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
gy Kr Köv
Számvitel
1
2
3
k
1
2
3
k
1
2
1
2
3
k
1
2
3
k
1
1
2
gy
1
1
2
k
1
1
2
gy
1
1
2
k
1
2
2
gy
1
2
2
k
2
3
5
3
5
7
4
7
10
3
5
8
Elemzés-ellenőrzés-kontrolling Gazdasági matematika
1999-06 Statisztika Számvitelistatisztikai feladatok Összes óra/kredit:
2
3
I. évfolyam 1. félév
gy
1
3. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Számítástechnikai ismeretek
0
2
3
0
2
3
0
2
3
0
2
3
1
2
3
1
2
3
I. évfolyam 1. félév Óra Tantárgyak Üzleti kommunikáció Üzleti etika
k
1
2
3
1
2
3
k
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea 1
gy Kr Köv
gy
Gazdasági informatika Összes óra/kredit:
gy
4. félév
Óra
Tantárgyak
gy
3
II. évfolyam 2. félév
Óra
Modul 5 2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos
1
gy
Tantárgyak
Óra
Modul 4 2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
gy
3
I. évfolyam
Modul 3
2
3. félév
Óra
Társaságok pénzügyei 1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
1
2
2. félév
Óra
1 2
I. évfolyam 1. félév Modul 2
gy Kr Köv
k
3
1
gy 1
3
1
gy
gy Kr Köv
személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
Viselkedéskultúra
1
Kézség és személyiségfejlesztés Szakmai kommunikáció idegen nyelven
1
2
1
Összes óra/kredit:
2
5
2
0
8
3
1
11
4
I. évfolyam 1. félév Modul 6
gy
Óra
1
2
2
gy
1
2
2
z
Számviteli elszámolások
0
2
2
gy
0
2
2
gy
1
1
2
gy
Számvitelszervezés
1
1
2
gy
1
1
2
gy
1
1
2
gy
Összes óra/kredit:
2
5
6
2
2
4
2
6
Tantárgyak
gy Kr Köv
1
2
2
1
2
2
gy
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
gy Kr Köv
Társaságok pénzügyei II.
1
1
1
z
Adózás II.
1
2
1
gy
2
3
2
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
0
0
0
0
0
I. évfolyam Óra Tantárgyak
2622-06 Bankügyle- Bankügyletek II. tek Összes óra/kredit:
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
Óra
0
0
0
0
0
0
2
1
2
2
1
2
I. évfolyam Óra Tantárgyak
k
2
1
2
2
1
2
3. félév
Óra
Óra
1
1
1
k
Nemzetközi pénzügyek
1
1
1
K
Összes óra/kredit:
2
2
2
16
23
30
13
30
k
4. félév Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
13
gy Kr Köv
II. évfolyam 2. félév
Pénzügyi piacok
Összesen:
4. félév
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
1. félév
2623-06 Pénzügyi piacok
gy
4
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
1. félév
Modul 8
3
10
Tantárgyak
Óra
Modul 9
8
1
4. félév
Óra
I. évfolyam
2621-06 Üzletfinanszírozás és adózás
0
Pénzügyi számvitel
1. félév Modul 7
gy
3. félév
Óra
Vezetői számvitel 2007-06 Pénzügyivezetői számvitel II.
1
II. évfolyam 2. félév
Óra
2
gy
17
27
32
16
gy Kr Köv
28
30
f) OKJ 55 345 02 0010 Logisztikai műszaki menedzserasszisztens elágazás – 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Kereskedelmi menedzserasszisztens szakképzés szakmai vizsgakövetelménye alapján (tervezet) Szakképzési évfolyamok száma: 2 év; A tanulók felvételének feltételei Bemeneti kompetenciák:Iskolai előképzettség: érettségi vizsga; Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 33 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: szükséges Elmélet aránya: 50 % Gyakorlat aránya: 50 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető A képzés célja: a szakképesítés munkaterületéhez tartozó legjellemzőbb munkakörök, foglalkozások betöltéséhez szükséges kompetenciák elsajátíttatása. A tanulóban ki kell alakítani a szakma elsajátításához szükséges tulajdonságokat (alkalmazott szakmai ismereteket, szakmai készségeket, képességeket, személyes, társas és módszerkompetenciákat). Iskolai rendszerű képzéseknél az összefüggő szakmai gyakorlat javasolt időtartama: 360 óra Az Logisztikai műszaki menedzserasszisztens elágazás szakmai követelménymoduljainak azonosítója és megnevezése: -0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek -0062-06 Marketing és PR alapismeretek -0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése -0117-06 Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei -0118-06 Áruterítés -0119-06 Az anyagbeszerző munkakör követelményei -0391-06 A Logisztikai ügyintéző speciális feladatai -2651-06 Logisztikai menedzsment, ellátásilánc-menedzsment feladatok -2652-06 E-logisztikai feladatok Vizsgáztatási követelmények: A szakmai vizsgára bocsátás feltételei: A képzési programban előírt gyakorlat teljesítéséről szóló igazolás. A képzési programban előírt terjedelemben és határidőre elkészített szakdolgozat leadása. Az utolsó szakképző évfolyam eredményes elvégzése, amely egyenértékű a modulzáró vizsga eredményes letételével
A szakmai vizsgarészek alóli felmentés feltételei: A szakképesítéshez rendelt vizsgarészek valamelyikének korábbi teljesítése. A közgazdasági-marketing alapismeretek legalább középszinten teljesített érettségi vizsgája esetén a 0062-06 számú követelménymodulhoz tartozó vizsgarész teljesítése alól felmentést kell adni Tárgyi feltételek: -szaktanterem -könyvtár -iroda A képzési feladatok teljesítéséhez szükséges eszközök és felszerelések minimuma - Számítógép - Telefon - Fax - Internet kapcsolat - Nyomtató - Hazai és Uniós jogszabály gyűjtemény - Kereskedelmi bizonylat- és okmánygyűjtemény Melléklet: - Kereskedelmi menedzserasszisztens szakképesítés szakmai és vizsgakövetelménye, - Kereskedelmi menedzserasszisztens szakképesítés ….. közleményben kiadott központi programja
Logisztikai műszaki menedzserasszisztens I. évfolyam 1. félév
2. félév
Óra Modul 1
Tantárgyak Munkavégzési technikák, irodaszervezés
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
II. évfolyam 3. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea 2
2
2
gy
Alkalmazott számítástechnika Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven
0
5
2
gy
3
1
3
k
2
0
2
k
0
8
2
gy
Összes óra/kredit:
7
16 11
0
5
2
0
5
2
1. félév
0
0
0
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea 2
3
1
3
3
1
3
2
gy
2
1
3
2
1
3
2
I. évfolyam 1. félév
Óra
3
0
3
0
3
2
3
3
5
Óra
0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása
3
k
3
0
3
k
2
0
2
k
3
1
3
k
8
1
8
1
2
2
1
2
2
gy
1
2
2
1
2
0
3
3. félév
4. félév
Óra
Óra
0
3
3
0
3
2
2
2
k
Üzletkötői ismeretek
3
0
3
k
Gazdasági földrajz
2
0
2
k
0
4
2
gy
10
6
12
0
2
2
gy
2
0
2
k
0
8
2
gy
5
10
9
Lebonyolítási gyakorlat
0
0
gy Kr Köv
k
Vámoltatás
0
gy
II. évfolyam 2. félév
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Árutan Gazdasági szakmai idegen nyelv
gy Kr Köv
gy
Óra
Külkereskedelmi protokoll
k
Óra
Külkereskedelmi ügyletek
Összes óra/kredit:
3
1
4. félév
Óra
I. évfolyam
Tantárgyak Nemzetközi gazdasági ismeretek
1
2
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
1. félév Modul 4
2
3. félév
Kereskedelmi számítások Minőségbiztosítás 0067-06 Statisztika és költséggazdálkoA beszerzés és dás az értékesítés előkészítése, Közlekedési ismeretek megszervezése Összes óra/kredit:
gy
II. évfolyam 2. félév
Óra Tantárgyak Kereskedelmi elméleti ismeretek
gy Kr Köv
k 1
2
0
4. félév
Óra
Tantárgyak
1
0
3. félév
Óra
Marketing alapismeretek Piac- és marketingkutatás 0062-06 Marketingkommunikáció Marketing és PR alapismere- PR alapismeretek tek Összes óra/kredit:
Modul 3
0 II. évfolyam
2. félév
Óra
gy Kr Köv
gy
I. évfolyam
Modul 2
4. félév
Óra
k
0
2
2
0
2
2
gy
I. évfolyam 1. félév Óra Modul 5
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Általános áruismeret
3
0
3
Veszélyes áruk Logisztika
4
0
3
k
Szállítási útvonalak Raktározás Áruszállítás Beszerzés Jogi alapismeretek Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás 0116-06 Logisztika
3
0
3
6
0
2
0
2
k
3
0
3
k
6
0
0
0
2
3
2
gy
0
8
2
gy
11
11
12
I. évfolyam 1. félév
2651-06 Logisztikai menedzsment, ellátási láncmenedzsment feladatok
Tantárgyak
4
0
4
4
k
0
4
k
2
0
2
k
0
8
2
gy
13
8
15
Óra
4
0
3
1
3
Összes óra/kredit:
3
1
3
k
3
1
4
7
1
8
Óra
4
0
4
4
0
4
4
0
3
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra 0
4. félév
Óra
Óra
3
2
gy
0
3
2
Internet ismeretek E-business
gy Kr Köv
gy 0
4
2
gy k
2
3
2
Összes óra/kredit:
0
0
0
3
2
0
3
2
2
7
4
Összesen:
21 21 28
21
23
31
27
25
33
22
20
28
0
k
k
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Logisztikai informatika
gy Kr Köv
k
Ellátási lánc menedzsment 3
k
k
Raktározási menedzsment Szervezési ismeretek
3
4. félév
Óra
I. évfolyam
2652-06 E-logisztikai feladatok
0
4
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea
Logisztikai menedzsment
Tantárgyak
4
3. félév
Óra
1. félév Modul 7
0
II. évfolyam 2. félév
Óra Modul 6
3
k
Szakmai idegen nyelv Összes óra/kredit:
gy Kr Köv
k
g) OKJ 55 345 01 0010 55 02Kereskedelmi szakmenedzser elágazás – 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Kereskedelmi menedzser szakmai és vizsgakövetelménye alapján A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: Melléklet : 55 345 01 0000 00 00 Kereskedelmi menedzser SZVK
Kereskedelmi szakmenedzser I. évfolyam Képzés
Modul 1
0001-06 Vállalkozások alapítása, 8/1 KSZM működtetése, átszervezése és megszüntetése
Képzés
Modul 2
2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci KSZM 8/2 ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása
Képzés
Modul 3
2656-06 Szakmai KSZM 8/3 kommunikációs tevékenység
Képzés
KSZM 8/4
Modul 4 2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata
Képzés
Modul 5
KSZM 8/5
2658-06
Tantárgyak 2 3
3 8 I. évfolyam 1. félév Óra ea 0
1. félév Óra ea gy 1 2 0
0 1
3
3 8
Kr
II. évfolyam 2. félév
Óra Köv ea gy
Kr
3. félév Óra Köv ea gy
I. évfolyam 1. félév Óra ea
1
2
k
2 2
0 1
2 2
k gy
5
2
6
k
3
k 0
1
I. évfolyam 1. félév Óra ea 0
0
I. évfolyam 1. félév Óra ea 3
0
0
0
0
3 8
0
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Kr Kr Óra Köv ea gy gy gy gy 4 3 gy 0 4 3
Köv
4. félév Kr Kr Óra Óra Köv ea gy gy ea gy gy
1
2
5
Köv
gy 1
1
gy
0
1
1
5
ea 0
gy
gy
2
2
0
4
1
k 2 2 4
4
0 0 1
1 2 4
k k 0
2 2
0 1
2 3
k 2
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Kr Kr Óra Köv ea gy gy gy gy 1 2 2
Köv
4. félév Kr Kr Óra Óra Köv ea gy gy ea gy gy
1 1
2
Köv
2
2
gy
gy
2
ea
gy 0
1
Köv 2
1
2
2
Kr
k
0 2
Kr
4. félév Óra Köv ea gy
1 1
2
2
0
2
2
0
0 0
2 2
0 0
a 1
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra Kr Kr Köv ea gy gy gy gy 3 2 gy 0 3 2
3
2
0
0
3
2
Köv
4. félév Óra Óra Kr Kr Köv ea gy gy ea gy gy
Köv
gy
0
0
3
2
gy
1
2
2
k
0 1
3 2
2 2
gy k
1
5
4
0
1
5
4
0
ea 0
0
II. évfolyam 2. félév Kr Kr Óra Köv ea gy gy gy gy 0 3 k
3. félév Köv
4. félév Kr Kr Óra Óra Köv ea gy gy ea gy gy
Köv
ea 3
3
Vállalkozások menedzselése
0
3
k 2 2
1 0
2 2
k gy 2
3 6
Képzés
KSZM 8/6
Képzés
KSZM 8/7
Modul 6 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása
Modul 7 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése
I. évfolyam 1. félév Óra ea 3
0 0
3
I. évfolyam 1. félév Óra ea 2
2
6
0 0
2 5
KSZM 8/8
Modul 8 2662-06 A kereskedelmi szakmenedzser tevékenysége
Tantárgyak Szervezés és vezetés Kereskedelmi vállalkozások gazdálkodása Raktározás és nagykereskedelem Fuvarozás és szállítmányozás Vámjog, vámeljárás Kereskedelmi vámtarifa és áruism. Szállítmánybiztosítás és okmánykezelés Értékesítés – szervezés Marketingkommunikáció Nemzetközi logisztika Diplomamunka tervezés
k
k 4
1
4
2
0
2
6
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra Kr Kr Köv ea gy gy gy gy 0 3 gy 3 0 3
Köv
4. félév Óra Óra Kr Kr Köv ea gy gy ea gy gy
0
2 2 7
3
0 0 0
2 2 7
Köv
ea 3
gy 0
2
gy 3
0
2
3
0
2
gy
k k 3
0
2
3
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra Kr Kr Köv ea gy gy gy gy 2
2
3
k
3
2 2
4
2 0
2
3 2
Köv
4. félév Óra Óra Kr Kr Köv ea gy gy ea gy gy 3 0 3 k
gy k
5
1. félév Óra ea gy
Kr
Köv
0
5
2
0
k 1 1 2
5
1 1 2
1 1 2
gy gy 2
II. évfolyam 2. félév
Óra Köv Kr Köv ea gy
ea 2
2
I. évfolyam Képzés
2
3 2 5
3
3
0
k
3. félév Óra Kr Köv ea gy
2
0
2
k
2
0
1
k
3
0
3
k
3
0
3
k
2
0
2
4. félév Óra Kr Köv ea gy 2
0
2
k
3
0
3
k
2
1
2
gy
3
0
3
k
3
0
3
k
2
0
2
gy
k
Összes óra/kredit: KERESKEDELMI SZAKMENEDZSER Összes 120 kredit
Összesen: Össz. óraszám ea+gyak:
ELMÉLET-GYAKORLAT ARÁNYA Összes óraszám: 100,00% Összes elmélet 68,97% Összes gyakorlat 31,03%
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek Idegen nyelvű írásos anyagok készítése Szervezés és menedzsment idegen nyelven
PR tevékenység
összesen
0
0
0
0
22 12
29
24 13 31
34
0
0
37
12
0
11
15
1
15
29
9
32
25
11
28
38
36
145 100 45
A képzés egységei Tananyagelem Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés Pályázatfigyelés Önéletrajz-írás Kreatív írás idegen nyelven I. Kreatív írás idegen nyelven II. Adminisztráció idegen nyelven I. Adminisztráció idegen nyelven II. Tréningek szervezése és lebonyolítása Nemzetközi koordinációs tevékenység I. Nemzetközi koordinációs tevékenység II. Nemzetközi projektmenedzsment I. Nemzetközi projektmenedzsment II. Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység Rendezvényszervezés Sajtókonferenciák szervezése PR a gyakorlatban
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60
050/1.1/1043-06
45
050/1.2/1043-06 050/2.1/1043-06 050/2.2/1043-06 050/2.3/1043-06 050/3.1/1043-06 050/3.2/1043-06 050/3.3/1043-06 050/3.4/1043-06 050/3.5/1043-06 050/3.6/1043-06 050/3.7/1043-06 050/4.1/1043-06 050/4.2/1043-06 050/4.3/1043-06 050/4.4/1043-06
45 30 30 90 45 60 90 45 45 45 45 75 45 45 60 1200
Azonosító
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15 15 15 30 15 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15
15 30
45 30 30 15
30
30
30 45 45
45
45
30 30
30
30 30 15 30 285
30
45 45 15 15
345
345
30 30 225
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 4 4 2 2 6 4 4 6 6 6 6 6 8 4 4 6 120
g) OKJ 55 345 01 0010 55 05 Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző elágazás – 15/2008. (VIII. 13.) SZMM rendeletben kiadott Kereskedelmi menedzser szakmai és vizsgakövetelménye alapján A képzés megkezdésének szükséges feltételei: Bemeneti kompetenciák: Iskolai előképzettség: érettségi vizsga Szakmai előképzettség: Előírt gyakorlat: Elérhető kreditek mennyisége: 120 Pályaalkalmassági követelmények: nem szükségesek Szakmai alkalmassági követelmények: nem szükségesek Egészségügyi alkalmassági vizsgálat: nem szükséges Elmélet aránya: 70 % Gyakorlat aránya: 30 % Szakmai alapképzés (iskolai rendszerben): Időtartama (évben vagy félévben): Szintvizsga (iskolai rendszerben): nem szervezhető Ha szervezhető, mikor: Melléklet : 55 345 01 0000 00 00 Kereskedelmi menedzser SZVK
237
NEMZETKÖZI SZÁLLÍTMÁNYOZÁSI ÉS LOGISZTIKAI SZAKÜGYINTÉZŐ I. évfolyam 1. félév
2. félév
Óra Modul 1
Tantárgyak Gazdasági matematika Vállalkozási alapismeretek
3. félév
Óra
3
0
3
Óra
Üzleti tervezés 3
0
3
Összes óra/kredit:
8
1
8
1
2
k
2
0
2
k
2
1
2
gy
5
2
6
k
Vállalatgazdaságtan Gazdasági jog
1
k 0
0
0
I. évfolyam 1. félév Tantárgyak Számítástechnika
3. félév
Óra
2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása
Óra
2
1
2
2
2
5
0
1
1
gy
5
2
1. félév
0
4
1
4
2
0
1
k
2
0
2
4
1
4
1 1
1
2
0
2
k
1
3
4. félév Óra
2
2
gy
1
1
2
0
2
2
gy
0
2
2
0
gy 1
2
2
0
2
0
0
2
0
a
II. évfolyam 2. félév
Óra
3. félév
Óra
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv
Idegen nyelv
0
3
2
gy
0
3
2
gy
Gazdasági szaknyelv
0
3
2
gy 0
3
2
gy
1
2
2
k
1
2
2
k
1
5
4
0
1
5
4
0
Üzleti levelezés szaknyelv Adatbáziskezelés Összes óra/kredit:
0
3
2
0
0
3
2
0
I. évfolyam 1. félév Óra Modul 5 2658-06 Vállalkozások
2
3. félév
I. évfolyam
2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata
2
0
Kommunikációs tréning Összes óra/kredit:
gy
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv
1. félév Modul 4
k
Óra
Tárgyalástechnika Üzleti kommunikáció
1
II. évfolyam
Óra
Üzleti etikett és protokoll 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység
1
k
2. félév
Óra Tantárgyak
0
gy
I. évfolyam
Modul 3
0
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 0 4 3 gy 0 4 3 gy
Munkajogi ismeretek Munka-, környezet- tűz- és balesetvédelem Munkaerő-gazdálkodás Összes óra/kredit:
0
4. félév
Óra
Üzleti levelezés Munkavégzési technikák, irodaszervezés
0 II. évfolyam
2. félév
Óra Modul 2
4. félév
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 2 1 2 k
Statisztika 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése
II. évfolyam
Tantárgyak Mikroökonómia
II. évfolyam 2. félév
3. félév
Óra
Óra
4. félév Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 3 0 3 k
Makroökonómia
3
238
0
3
k
menedzselése
Marketing alapjai
2
1
2
k
Üzletviteli gazdaságtan
2
0
2
gy
Üzletviteli folyamatok szervezése Bevezetés a logisztikába
3
0
3
Minőségbiztosítás Összes óra/kredit:
6
0
6
2
0
2
5
0
5
4
1
4
Óra
3
0
3
gy 3
3
0
3
2
0
2
k
2
0
2
k
7
0
7
3
0
0
2
0
2
3
0
2
3. félév
Óra
gy
4. félév
Óra
Óra
Tantárgyak Kereskedelmi menedzsment
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 3 0 3 k
Számvitel
2
2
3
Pénzügy
k
2
2
3
gy
2
0
2
k
2
0
2
k
Mérlegelemzés
1
1
1
gy
Controlling
1
1
1
gy
2
2
2
Összes óra/kredit:
2
2
3
4
2
5
5
0
5
I. évfolyam 1. félév Óra
2665-06 A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége
3
II. évfolyam 2. félév
Óra
gy
2
I. évfolyam
Modul 8
2
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 3 0 3 gy
1. félév
2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése
0
k
4. félév
Óra
Nemzetközi üzletszervezés és vállalkozás Vámügyintézés
Modul 7
2
3. félév
Óra
Áruforgalom szervezése 2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és Nemzetközi gazd. kapcs-ok és int-ek gazdasági Európai Uniós ismeretek folyamatok irányítása Összes óra/kredit:
2
II. évfolyam 2. félév
Óra Tantárgyak Az áruismeret alapjai
0
k
I. évfolyam 1. félév Modul 6
2 k
Tantárgyak Külkereskedelmi szerződések
II. évfolyam 2. félév
Óra
3. félév
4. félév
Óra
Óra
ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv ea gy Kr Köv 3 0 3 k 0 3 2 gy
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
3
0
2
k
Nemzetközi gazdasági jog
3
0
3
k
Vámoltatás Szállítási logisztika
4
0
3
k
Logisztikai informatika
1
2
1
gy
3
0
2
k
Raktározástechnika
3
0
2
k
Csomagolástechnika
3
0
2
k
Szállítmányozás
3
0
2
k
Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás
3 0
0 2
2 2
k gy gy
Nemzetközi díjszámítások Szakdolgozat tervezés Összes óra/kredit:
0
Összesen:
22 12 29
239
0
0
2
0
0
0
14
2
12
17
5
14
24 13 31
31
11
33
27
15
27
0
0
2. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei, figyelembe véve a tankönyv ingyenes igénybevétele biztosításának kötelezettségét Iskolánk pedagógusai a helyi tanterv alapján, e fejezet rendelkezéseinek betartásával, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével választják meg az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket. Pedagógusaink nem választhatnak olyan tankönyvet, amelynek igénybevétele az iskolai tankönyvrendelés és tankönyvellátás jogszabályban meghatározott rendje szerint nem biztosítható valamennyi tanulónak. Tanítási év közben a meglévő tankönyvek, tanulmányi segédletek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg, ha abból a szülőre fizetési kötelezettség hárul. A tankönyvrendelés elkészítését a tankönyvfelelős kolléga koordinálja. A megbízásnak tartalmaznia kell a tankönyvfelelős feladatait, a szükséges határidőket, a terjesztés módját, helyét, idejét és az esetleges díjazás módját, mértékét. Az iskola tiszteletben tartja a pedagógus jogát a tankönyvek és a taneszközök kiválasztására vonatkozóan a következő elvek érvényesülése esetén az alábbiak szerint:
2. 1. Tankönyvekre vonatkozóan: - a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodjon; - szakmai szempontból feleljen meg a többcélú intézmény oktatási szintjeinek; - tartalmazza a tantervben előírt ismeretanyagot; - elégítse ki a didaktikai követelményeket; - feleljen meg az életkori sajátosságoknak, alkalmazkodjon a korosztály intellektuális fejlettségi szintjéhez; - szerkesztése segítse a tanulást; - sok szemléltető ábrát, illetve magyarázatot tartalmazzon; - változatos oktatási módszerek alkalmazását segítse; - szerepeljenek benne a kultúrtörténeti vonatkozások; - feleljen meg iskolánk elveinek, céljainak; - esztétikus, nyelvhelyességi szempontból is megfelelő legyen; - tartós, gyakori használatra készüljön; - megfizethető legyen; - legyen összhangban a munkaközösség ajánlásával, - szakmailag egymásra épüljön; - tartalmazza a NAT és az elfogadott helyi tanterv követelményeit; - lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család; - érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek; - az ismeretközlés során bizonytalanságban ne hagyja a tanulókat; - fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre; - az illusztrációk funkcionálisak legyenek; - legyen megfelelő tipográfia, az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek; - a jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével); - helyesírás tekintetében kifogástalan legyen.
240
2. 2. Taneszközökre vonatkozóan: -a kerettantervhez, illetve a helyi tantervhez igazodik - szakmai szempontból megfelel az oktatás szintjének - megfelel az életkori sajátosságoknak - a taneszközök, segédeszközök legyenek összhangban a tankönyvekkel, munkafüzetekkel; - könnyen előkészíthető a tanórára - munka-és balesetvédelmi szempontból kifogástalan - alkalmas tanulói kísérletek végzésére is - megfizethető - összhangban van a munkaközösség és a központi ajánlásokkal. A nevelő-oktató munka során a pedagógusok csak olyan nyomtatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használnak a tananyag feldolgozásához, amelyeket az oktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. Nyelvkönyveket, bizonyos feladatgyűjteményeket a diákkönyvtárból lehet kölcsönözni. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei (illetve, ahol nincs munkaközösség, ott az egyes szaktanárok) határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A tankönyvek kiválasztása - az oktatott szakmáknak megfelelően - a Szakképzési Tankönyvjegyzék és az alábbi: - Nebuló 2001 Kiadó Budapest, 2002 - Perfekt Gazdasági Tanácsadó és Oktató Részvénytársaság - Nemzeti Tankönyvkiadó - Express Publishing szakmai és tankönyvek alapján történik. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt (a megelőző tanév májusában szülői értekezleteken) tájékoztatjuk. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége.
2. 3. A taneszközök kiválasztásánál a következő szempontokat vesszük figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatóak. A taneszközök használatában az állandóságra törekszünk: új taneszköz használatait csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be. Az iskola arra törekszik, hogy saját költségvetési keretéből, illetve pályázatokat és egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerezzen be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a szociálisan hátrányos helyzetű és SNI tanulók ingyenesen használhatják.
241
Az iskola könyvtára tartós tankönyvekkel rendelkezik, melyeket tanulóink tanulmányaik teljes idejében használhatnak. A tankönyvek beszerzését az iskola szervezi.
2. 4. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A jogszabály előírásainak megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, - megalakulása esetén a szülői szervezetet, ill. a szülők képviselőjét - és az iskolai diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az iskolánk legkésőbb június 10-ig - a helyben szokásos módon - közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.
3. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei 3. 1. Általános középfokú oktatás: A tanuló magasabb évfolyamba akkor léphet, ha a tantárgyi követelményeket minden kötelező és választott tantárgyban a tanév végén legalább „elégséges” (2) szinten teljesítette. A továbbhaladás feltételeit – az emelt szintű felkészítő tantárgyak kivételével – a helyi tanterv és a gimnáziumok, szakközépiskolák és szakiskolák számára kiadott kerettanterv tartalmazza. Az emelt szintű felkészítő tantárgyak esetén a továbbhaladás feltétele a 40/2002. (V. 24.) OM rendelettel kiadott részletes érettségi vizsga-követelményekben emelt szintre előírt követelmények teljesítése. A tanulók magasabb évfolyamra lépésének megállapítása a nevelőtestület jogkörébe tartozik, ezt a jogkört osztályozó értekezleteken átruházott hatáskörként az osztályban tanító tanárok értekezlete gyakorolja.
3. 2. Szakmai középfokú oktatás: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az adott szakképesítés szakmai és vizsgakövetelményeiben (központi programjában), ill. nevezett két dokumentum alapján készített szakmai programban meghatározott követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden tantárgyból legalább az „elégséges” (2) év végi osztályzatot kell megszereznie a tanulónak a továbbhaladáshoz.
242
3. 3. Továbbhaladás az iskolai évfolyamokon: Ha a tanuló a tanév végén bármennyi tantárgyból szerez „elégtelen” osztályzatot, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. (kivételt képez ez alól, ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kettőszázötven tanítási órát, vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjegygyel értékelhető) A sikertelen osztályozó vizsga vagy a vizsgaengedély meg nem adása évfolyamismétlést von maga után valamennyi intézménytípusban.
3. 4. Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie: Félévi osztályozó vizsgák • Ha iskolánk tanulójának mulasztása az első félév végére meghaladja - a 250 tanítási órát, vagy - egy adott tantárgyból a tanítatási órák 20%-át és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, (tantárgyanként minimum 2 érdemjegy) félévkor osztályozó vizsgát kell tennie a vizsgaszabályzatnak megfelelően. Az osztályozó vizsgát a félév utolsó tanítási napja után 1 héten belül kell megtartani. • megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, esti munkarend esetén 15 tanítási óra (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire). Év végi osztályozó vizsgák • Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen) - meghaladja a 250 órát vagy - egy adott tantárgyból a tanítási órák 20%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető (a tanévben tantárgyanként minimum 5 érdemjegy), valamint az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát, év végén osztályozó vizsgát köteles tenni. • Év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak - akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Az év végi osztályozó vizsgát a tanév utolsó tanítási napja utáni 3 napon belül meg kell tartani.
243
3. 5. Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha - tanév végén az elégtelen osztályzatot kapott valamilyen tantárgyból - az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt - az osztályozó vizsgát nem fejezte be - az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott.
3. 6. Jelentkezés szakképzési évfolyamra Az iskola szakképzési évfolyamára azok a tanulók jelentkezhetnek, akik a középiskolát sikeresen teljesítették (érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek), vagy a szakiskola esetében a 10. évfolyam követelményeit teljesítették és megfelelnek a szakmák által előírt alkalmassági, ill. egészségügyi követelményeknek. Az a tanuló, aki a szakiskola, vagy az érettségi vizsga követelményeit iskolánkban teljesítette, tanulói jogviszonyát folytatva lép az iskola első szakképzési évfolyamába /Közokt. tv. 71.§ (2)/. A magasabb évfolyamba lépés szabályai: • •
Teljesített az a tanév, amelyben a tanult tantárgyak követelményeit a tanuló teljesítette (minimum elégséges eredményt ért el). Amennyiben a tanuló elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát köteles tenni a naptári év augusztus hónapjában, a megadott időpont(ok)ban. Az időpont(ok)ról a tanulót a tanév végén értesíteni kell.
3. 7. Tanulói jogviszony Belépés az iskolába (hagyományos felvételi eljárás) Az általános iskola 6. és 8. osztályát végző tanulók jelentkezését várjuk. A jelentkezés telefonon vagy személyesen történik név, cím, időpont egyeztetéssel; iskolánk (saját) jelentkezési lapjának kitöltésével és benyújtásával. Ezt követi az OKM által kiadott központi jelentkezési lap kitöltése és eljuttatása iskolánkba. A határidőt minden évben közzé tesszük. Az igazgató fenntartja a jogot a felvételi vizsgaeljárás lefolytatására az éves munkarendben meghatározott időpontban A vizsga egy OKM által kiadott kompetenciaalapú képességfelmérő dolgozatból áll, melyet szakemberekkel közösen értékelünk. Ezután személyes beszélgetésben megismerkedünk a tanulóval. A beszélgetést egy, a nevelőtestület tagjaiból álló bizottság irányítja előre kidolgozott szempontrendszer alapján, melynek része az általános iskolai bizonyítvány és a nyolcadikos féléves értesítő bemutatása. Mindezeket összevetve alakul ki a „felvételi rangsor”. A felvétel akkor válik teljessé, ha a szülő írásban nyilatkozik, hogy azt és az iskola keresztény szellemét, pedagógiai programját, életrendjét elfogadja, és a választott szakmára való egészségügyi alkalmassági igazolást is bemutatja. Elutasítás esetén, az értesítés kézhezvételétől számított 15 napig van lehetőség a fellebbezésre, melyet írásban az iskola igazgatóján keresztül kell eljuttatni a fenntartóhoz.
244
Az iskolába felvett tanulóval az iskola tanulói jogviszonyt létesít, mely a beiratkozás napjával, vagy más iskolából való átvétel napjával kezdődik. A beiratkozás alkalmával beiratkozási jelentkezési lapot kell kitölteni (alapja a személyi igazolvány), illetve a tanulónak le kell adni a korábbi tanulmányokat igazoló bizonyítványát. Az iskolával létesített tanulói jogviszony időtartama alatt a tanuló igénybe veheti az iskola szolgáltatásait, használhatja helyiségeit, diákigazolványt kap, gyakorolhatja tanulói jogviszonyán alapuló jogait. Átvétel más iskolából: (évközben és a hivatalos felvételi eljáráson kívül érkezők) Az évközben és a hivatalos felvételi eljáráson kívül érkező érdeklődőket a fentebb meghatározott keretek között vesszük fel tanulóink sorába arra az évfolyamra, amelyhez megfelelő iskolai végzettséggel rendelkezik. Mindezt kiegészíthetik egyedi szempontok, melyeket az igazgató határoz meg. Középiskolai tanulót szülői kérésre a korábbi iskola igazolása, ott elért érdemjegyei figyelembe vételével az iskola átveheti. Szakképző évfolyamokra más, hasonló vagy azonos szakképesítés esetében a tanuló átvehető, a korábbi iskola igazolása, ott szerzett érdemjegyei alapján. Amennyiben a korábbi tanterv nem egyezik a Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium tantervével, az átvett tanuló köteles különbözeti vizsgát tenni, melynek idejéről az átvétel időpontjában az iskola igazgatója köteles tájékoztatni a tanulót (szülőt). Megszűnik a tanulói jogviszony, ha • • • • • • • •
a tanulót másik iskola átvette, az átvétel napján; a tankötelezettség utolsó éve szorgalmi idejének utolsó napján, ha a tanuló tanulmányait nem kívánja továbbfolytatni a 12. évfolyam elvégzését követő első vizsgaidőszak utolsó napján, ha a tanuló szakképzésben nem kíván tovább tanulni; az utolsó szakképző évfolyamot követő szakmai vizsgaidőszak utolsó napján; a szakképző évfolyamon a tanuló egészségileg alkalmatlanná vált tanulmányainak folytatására; a tankötelezettség megszűnése után - ha a tanuló írásban bejelenti, hogy kimarad a bejelentés tudomásul vételének napján; a tanuló (tanköteles kivételével) 30 óránál igazolatlanul többet mulasztott, feltéve, ha az iskola a tanulót és a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan óramulasztás következményeire; az iskola a közoktatási törvény 73. § (5) bekezdése alapján a tanítási év utolsó napján egyoldalú nyilatkozattal megszünteti annak a tanulónak a tanulói jogviszonyát, aki nem tanköteles, ha ugyanannak az évfolyamnak a tanulmányi követelményeit második alkalommal nem teljesítette; (A tanulmányi követelmények nem teljesítését jelenti: a) a tanuló azért kénytelen évfolyamot ismételni, mert év végén elégtelen (1) osztályzatot vagy annak megfelelő minősítést kapott; b) jogerős fegyelmi büntetéssel eltiltották a tanév folytatásától, illetőleg kizárták az iskolából
245
c) a megengedettnél igazolatlanul többet mulasztott, és ezért tanulói jogviszonya megszűnt; d) az osztályozó vagy javítóvizsga folytatásától eltiltották; e) az osztályozó vagy javítóvizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott).
3. 8. A tanuló kötelességének teljesítése a gimnáziumban és a szakképző iskolában A pedagógus a tanuló teljesítményét tanítási év közben rendszeresen ellenőrzi, érdemjeggyel értékeli, félévkor és tanév végén osztályzattal minősíti. Az érdemjegyekről a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét rendszeresen értesíteni kell. A félévi és év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell megállapítani. Nem osztályozható az a tanuló, akinek hiányzása meghaladta a 250 órát, vagy egy adott tantárgyból hiányzásai meghaladják a tanítási órák 30%-át, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi osztályozóvizsga letételét. Amennyiben a mulasztott órák nem igazoltak, úgy a tanuló nem tehet osztályozóvizsgát. A magántanulói státust kérelmezni, a kérést indokolni kell, továbbá ki kell kérni a lakóhely szerint illetékes Gyermekjóléti Szolgálat véleményét. (pl. betegség, gyógykezelés, családi probléma). A magántanuló a tanév végén (a testnevelés kivételével) minden, az adott évfolyamon oktatott kötelező tárgyból osztályozó vizsgát tesz. Az értékelés-minősítés és a továbbhaladás rendje azonos a többi tanulóéval. A magántanulók felkészüléséhez az iskola útmutatást nyújt, felkészítésükről a szülő gondoskodik. Amennyiben a magántanulói jogviszony létesítése az Országos Szakértői Bizottság szakvéleménye, ill. az ESZCsM rendelet értelmében - a szülő felemelt családi pótlékra jogosult a tanuló betegségére való tekintettel - történik, akkor az iskola köteles heti 10 órában a tanuló felkészítéséről gondoskodni. A tanulót felmentheti az igazgató a kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha ezt a tanuló sajátos helyzete indokolttá teszi. Ebben az esetben a tanuló osztályozó vizsgán adhat számot a tantárgy követelményeinek elsajátításáról. Az osztályozó vizsga időpontját az igazgató, a számonkérés módját a szakmai munkaközösségek határozzák meg. Aki minden egyes tantárgyból teljesítette legalább a minimum követelményeket, az magasabb osztályba léphet. Aki elégtelen osztályzatot kapott - augusztus végén - javítóvizsgát tehet, és sikeres javítóvizsgával teljesítheti a tanulmányi követelményeket. A tanuló az egyes évfolyamok, továbbá az érettségi és a szakmai vizsga teljesítéséről bizonyítványt kap.
3. 9. Átjárhatóság A 10. évfolyamokon lehetőség van arra, hogy a tanuló a másik szakmacsoportban folytathassa tanulmányait, ha: • az osztályváltást megengedik az osztályok létszámkorlátai, • a választott tárgyat leadni lezárt félév után lehet. Új tantárgy felvételekor az igazgató a szaktanár véleményét kikérve különbözeti vizsgát írhat elő. 246
•
az idegen nyelv tanulása nem okoz órarendi problémát, vagy az elsajátítandó idegen nyelvből a tanuló megfelelő szinten áll, esetleg különbözeti vizsgát tesz. • A 9. és 10. évfolyamokon lehetőség van a tanuló más iskolából való átvételére, ha a tanuló a különbözeti vizsgát tesz, illetve megoldható a tanuló idegen nyelvi képzése. A különbözeti vizsga letételére május 31-ig van lehetőség.
4. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei, továbbá – jogszabály keretei között – a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája. 4. 1. Az iskola követelményrendszere: Minden iskola nevelő-oktató tevékenységéből adódóan sokrétű követelményrendszert állít fel a diákok számára, amitől esetileg értelemszerűen el lehet térni az iskolavezetés engedélyével. Az ezeknek való megfelelés, vagy meg nem felelés alapelveit foglaljuk össze az alábbiakban. A követelményrendszer több nagy csoportba osztható: Tantárgyi követelmények – ezt a NAT és a Kerettanterv alapján a helyi tanterv határozza meg. A követelményrendszer kialakításánál figyelembe kell venni a szakmai vizsgák és a kétszintű érettségi vizsgakövetelményeit. A tantárgyi megmérettetésnek fontos részét képezik a tantárgyi versenyek, pályázatok. - tantárgyi követelmények, melyeket a NAT és a helyi tanterv határoz meg - szakmai gyakorlati követelmények, melyeket a szakmai vizsgakövetelmények és a helyi tanterv határoz meg Magatartási és szorgalmi követelmények - ez az alapvető keresztény értékekre, erkölcsre épül és konkrétan az iskola házirendje tartalmazza, a szorgalmi követelmények a diákok tanuláshoz, munkához való viszonyát tükrözi. - magatartási követelmények - szorgalom követelményei A követelmények betartása és betartatása több úton történik. Fontos a keretek betartatása a fegyelem és a fegyelmezés, a jutalmazás és a büntetés, az ellenőrzés, hiányosságok és elmaradások esetén a támogatás felajánlása, és az ehhez kapcsolódó világos megállapodás tanuló és tanár között. Világosan és konkrétan fogalmazódnak meg időkeretek, feladatok, követelmények, mindezzel személyessé válik az, ami általánosan érvényes volt. A fegyelem, önfegyelem kialakításának eszköze a jutalmazás és a büntetés. Mindkettő akkor hatékony, ha időben és helyes mértékkel és következetesen, kiszámíthatóan alkalmazzuk és arányban áll a jutalmazandó, illetve büntetendő tettel. Nem szabad senkit jutalmazással mások fölé helyezni, illetve büntetéssel megszégyeníteni. Egyik sem alkalmazható túl gyakran, mert hatását veszti. A büntetés együtt jár a megbocsátással, az újrakezdés lehetőségének a megadásával. A követelmények betartását segíti a folyamatos számonkérés és értékelés, melynek több szintje van a feleltetéstől kezdve a vizsgáztatásig.
4. 2. Az ellenőrzés és az értékelés alapelvei: 247
Az igazságos értékelés előfeltétele a világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelmények. A tantárgyi tervekben leírt követelményeket kell alkalmazni az osztályozás során. Ugyanakkor a tanuló önmaga teljesítményéhez, egyéni képességéhez is viszonyítani kell, de közben nem sérthetjük mások igazságérzetét. Az iskola pedagógusai nevelő-oktató munkájuk során folyamatos, jól megtervezett és szervezett ellenőrzésre törekednek annak érdekében, hogy saját munkájuk hatékonyságát és a tanulók felkészültségét értékeljék. A folyamatos információszerzés az intellektuális teljesítményeken kívül kiterjed a személyiség más szféráira is, a tanulók személyiségének egészére. Az ellenőrzést-értékelést jellemzi: - folyamatosság, rendszeresség, - korrektség, - igényesség, - objektivitás és empátia egészséges aránya, - a tanulói önkontroll fejlesztésének igénye. A számonkérésnek, a tanulói teljesítmény értékelésének, minősítésének követelményei • Számon kérni csak olyan ismeretet szabad, amelyet megtanítottunk, illetve amelyhez a tanuló tanára vezetésével (irányításával) hozzájutott, ami a tankönyvben szerepel. • A számonkérésnek mindig a tanuló tudására kell irányulnia. A hiányosságok feltárásának célja a további ismeretszerzés, illetve a hiányosságok pótlásának segítése. • A tanuló teljesítményét mindenkor korrekt módon, az elvárás–képesség–teljesítmény egységében kell értékelni. • Az értékelés és minősítés során arra kell törekedni, hogy az érdemjegy vagy szöveges minősítés mindenkor a tanuló teljesítményét tükrözze (és ne az osztályban, csoportban kialakult tudásbeli rangsorban elfoglalt helyét). • A tanulói teljesítmény értékelésekor a pozitív motiváció, a képességeknek a megerősítés útján történő fejlesztése az irányadó elv.
4. 3. Az értékelés A folyamatos értékelés szerepe: - visszajelzés a diáknak a továbbhaladás érdekében, - jelzés a szülőknek a diák adott tantárgybeli előmeneteléről. A folyamatos értékelés fajtái: - órai értékelés (szóban az órai munka, az aktivitás visszajelzésére), szóbeli felelet értékelése, - gyakorlati, illetve manuális tevékenység értékelése osztályzattal és szóban (készségtárgyakban nyújtott teljesítmény értékelése), - írásos értékelés (írásbeli munka minősítésére: osztályzat + hozzáfűzött megjegyzések, tanácsok), - szülőknek üzenő füzet vagy ellenőrző révén küldött jelzés a feltűnően gyenge, vagy – esetleg – a kiemelkedően jó teljesítményekről. Az év végi osztályzat a közoktatásról szóló törvényben foglaltaknak megfelelően születhet osztályozóvizsga eredményeként. Ekkor az értékelés az adott tanév tantárgyi követelményeinek elsajátítási szintjét jelzi.
248
Az előbbiektől eltérő, speciális értékelési forma a különbözeti vizsga. A különbözeti vizsgán kapott osztályzat azt jelzi, hogy a tanuló a befogadó csoport (osztály) tudásszint-skáláján milyen helyet foglal el (pl.: iskolaváltó, idegen nyelvi csoportba illeszkedő tanuló esetén).
4. 4. Az ellenőrzés Fajtái: szóbeli feleltetés, - házi feladat, füzetvezetés ellenőrzése, írásbeli számonkérési formák: - írásbeli felelet (egy anyagrészből), - röpdolgozat (bejelentés nélkül, aznapi házi feladatból), - dolgozat (előző órán bejelentett, kisebb anyagrészből), - témazáró dolgozat (legalább egy héttel korábban bejelentett, összefoglalással előkészített, teljes témakört felölelő), - beadandó, nagyobb elmélyülést igénylő házi dolgozat kitűzése, - esszé - a tanuló teljesítményének (pl.: rajz, testneveléssel összefüggő mozgásforma előadása) ellenőrzése. Funkciói: - folyamatos munkára készteti a tanulókat, - folyamatos visszajelzést ad a tanárnak az egyes tanulók, illetve az egész csoport (osztály) adott anyagrészből elért tudásszintjéről, - a tanulók reális önértékelésének, következésképpen a reális pályaválasztáshoz vezető út megtalálásának eszköze. Az értékelés érdemjegyei és tartalma: Jeles
- ha a tanuló a helyi tanterv követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni is képes, a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz, kiemelkedő teljesítményt nyújt
Jó
- ha a tanuló kevés hibával elsajátította a helyi tanterv követelményeit, tudását kisebb bizonytalanságokkal, jelentéktelen hibával alkalmazni is tudja - ha a tanuló a követelményeket pontatlanul, több hibával, felszínesen teljesíti, tudását csak nevelői segítséggel tudja alkalmazni. - ha a tanuló a tantervnek csak minimális, a továbbhaladáshoz éppen elegendő részét sajátította el, fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes önálló munkavégzésre - ha a tanuló a helyi tanterv követelményeinek minimum szintjét sem sajátította el, nem rendelkezik a továbbhaladáshoz szükséges ismeretekkel, önálló munkavégzésre nevelői segítséggel sem képes, megtagadja a munkát.
Közepes Elégséges Elégtelen
4. 5. Az ellenőrzés és értékelés pedagógiai szerepe:
249
1. Az ellenőrzés, az értékelés és az osztályozás oktatásunk szerves része, amelynek jelentős szerepe van a személyiség fejlesztésben is: ösztönzést ad, növeli a felelősségérzetet és az önértékelő képességet, s önnevelésre késztet. A gimnáziumban folyó értékelő tevékenység további célja, hogy az ellenőrzés során feltárt adatokra, tényekre támaszkodva azt vizsgálja, hogy az oktató-nevelő munka és annak eredményei mennyire felelnek meg az iskola pedagógiai programjában megfogalmazott célkitűzéseknek. Az oktató-nevelő munka értékelésének alapvető feladata, hogy megerősítse a pedagógusokat munkájuk helyességében, vagy feltárja a hibákat, hiányosságokat, és így ösztönözzön a kijavításukra. 2. Az objektív, igazságos értékelés, az osztályozás csak világosan megfogalmazott és következetesen érvényesített követelményrendszer alapján lehetséges. Ugyanakkor a tanulót önmaga teljesítményéhez, egyéni képességeihez is viszonyítani kell. Az értékelés, az osztályozás a tanulókat egyénenként is segíti abban, hogy a tőlük elvárható legtöbbet nyújtsák. Akár elismerő az értékelés, akár bíráló, épüljön a bizalomra. 3. Bármely tantárgy ellenőrzési-értékelési rendszerében elengedhetetlen követelmény a folyamatosság. Az ellenőrzés formái tantárgytól, tananyagtól, az oktatási céltól, a tanulók egyéniségétől és számos más tényezőtől függően rendkívül változatosak lehetnek. Érvényesíteni kell a szóbeli és írásbeli számonkérés megfelelő egyensúlyát, természetesen az adott tantárgy sajátosságait figyelembe véve. Még a "feladatmegoldó" tárgyakban sem hagyható el a rendszeres szóbeli ellenőrzés, számonkérés. A tanár értékelési szempontjainak kialakításakor legyen következetes, kerülje a szubjektív elemeket. Adjon rá lehetőséget, hogy szempontrendszerét a tanulók is megismerhessék. 4. Az egyes tantárgyak helyi tantervében évfolyamonként meg kell határozni a tanév során írandó nagy- vagy témazáró dolgozatok számát. Az arányos terhelés miatt célszerű, hogy a tanárok egymás között egyeztessék egy-egy osztályban a témazáró dolgozatok idejét, ill. a haladási naplóban előre jelezzék. 5. A félévi értékelés visszajelzése annak, hogy a tanuló hol tart a tantárgy ismeretanyagának, az abban való jártasságnak az elsajátításában. A félévi osztályzatnak kell kifejeznie azt, hogy a tanulói munka, aktivitás tendenciája megfelelő-e, a képességei szerinti legmagasabb szintű tudás megszerzéséhez vezet-e, visszajelzést kell adnia arról, hogy megtalálta-e a tanuló a tantárgy eredményes elsajátításához szükséges tanulási módszereket. Az év végi osztályzatban kifejezett értékelés azt mutatja meg, hogy a tanuló milyen szinten sajátította el a tantárgy adott tanévre előírt követelményeit. A tanév végi osztályzatok megállapításánál a tanév összes érdemjegyének átlagából kerekítéssel kapott jegyet vesszük alapul. Ha a tanév végi osztályzat ettől a jegytől a tanuló hátrányára eltér, a szaktanár az osztályozó értekezleten tájékoztatja az osztályban tanító tanárokat az eltérésről és annak indokairól. Ha az osztályban tanító tanárok az indoklással nem értenek egyet, az osztályzatot a tanuló javára módosítják. Az e pontban meghatározott eljárást alkalmazzuk a félévi osztályzatok megállapításánál is. 6. A tanulók tantárgyi teljesítményét a tárgyat tanító pedagógus ellenőrzi, értékeli, osztályozza teljes jogkörrel és felelősséggel. 7. A tanulók az ellenőrzés során munkájukról visszajelzést kapnak. Ez történhet például metakommunikáció útján, egy-két mondatos értékeléssel, pontokkal vagy + és – jelekkel (me-
250
lyeket később osztályzatokra váltunk), közvetlen osztályzattal. Lényeges, hogy bármilyen rendszer szerint is értékelünk, ez végül osztályzatokban is jelenjen meg az 1-től 5-ig tartó skálán, és ezt is hozzuk a tanuló tudomására. Az osztályozónaplóba törtszámú osztályzat nem írható. 8. Pedagógusaink a tanuló teljesítményét, előmenetelét tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékelik, félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősítik. 9. Minden tanulónak minden tantárgyból minimálisan a heti óraszámnak megfelelő osztályzata van negyedévente. A szaktanár a tanuló teljesítményét, előmenetelét e jegyek alapján értékeli, feltéve, hogy a tanuló hiányzásai az adott időszakban nem érik el a tantárgy óraszámának tíz százalékát. 10. A szorgalmi időben kapott osztályzatokat a tanuló bejegyzi a tájékoztató füzetbe vagy ellenőrző könyvbe. A szülő, illetve a prefektus a bejegyzéseket aláírásával veszi tudomásul. A szülőknek joguk és kötelességük tájékozódni gyermekük tanulmányi előmeneteléről, osztályzatairól. Erre módja nyílik az ellenőrző könyv útján, az osztályfőnökkel folytatott megbeszélés vagy a szaktanári fogadóóra során. Amennyiben a tanuló munkájában alapvető hiányosság tapasztalható, és a követelményeknek nem tud eleget tenni, vagyis bukásra áll, a szaktanár jelezze ezt a szülőknek és az osztályfőnöknek. 11. Az iskola a diákok tanulmányi eredményeiről értesítést küld a szülőknek november és április végén is. Az áprilisi értesítéskor mindenképpen jelezni kell a tanév végén várható elégtelen osztályzatot. 12. A kezdő évfolyamok (hetedik, ill. kilencedik) tanulóinak teljesítményét az első hónapban lehetőleg csak pozitívan értékeljük, az értékelés elsősorban szóban történik, az adható/kapható osztályzat mértékére csak utalunk, hasonlóan járunk el minden új tantárgy és tanárváltás esetén is. 13. A munkaközösségi munkatervek rögzítik a szóbeli és írásbeli teljesítményre adható osztályzatok arányát, a számonkérés formáit, rendszerességét és azt, hogy a tanár (munkaközösség) témazáró rendszerben dolgozik-e vagy sem. Egyes tanulói teljesítmények – így például a témazáró dolgozatok – kétszeres súllyal való értékeléséről a szaktanár dönt a munkaközösség véleményének figyelembevételével. A szaktanár a tanév elején tájékoztatja a tanulókat arról, hogy melyek azok a tanulói teljesítmények, amelyeket a félévi és a tanítási év végi osztályzatok kialakításánál kétszeres súllyal fog figyelembe venni. Ilyen teljesítmény értékelésekor a naplóba és a tanuló ellenőrzőjébe piros színnel megkülönböztetett érdemjegy kerül. Az osztályzatok kialakításánál más súlyozást nem alkalmazunk. 14. A tantárgyi követelményrendszerben rögzítjük az egyes osztályzatok hatását a félévi, ill. év végi érdemjegyre (röpdolgozat, szódolgozat, házi feladat, szorgalmi feladat, témazáró dolgozat, összefüggő nagy felelet, kiselőadás, versenyeredmények, délutáni foglalkozások stb.). 15. Indokolt esetben (például sokat hiányzott betegség miatt) lehetőséget kell adni az elégtelen témazáró osztályzat kijavítására. Az egyéb osztályzatok javítására lehetőség adható, amennyiben az a tanuló tanulmányi fejlődését szolgálja. Az órai aktivitás, házi feladat plusz és mínusz ponttal értékelhető.
251
16. Elégtelen félévi osztályzat esetén a diáknak javasoljuk, hogy az iskola (a szaktanár) által szervezett felzárkóztatáson vegyen részt, ha van ilyen, illetve keresse meg a szaktanárt felzárkóztatás céljából. 17. A félév és a tanév végén az egyes tantárgyakban elért kiemelkedő teljesítményért a tanuló dicséretet kaphat. A dicséreteket az ellenőrzőben és a bizonyítványban is dokumentálni kell.
4. 6. A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei, formái 4. 6. 1. A magatartás fogalma A tanuló viszonya az iskola értékrendjéhez, a házirendben rögzített viselkedési normák és íratlan viselkedési szabályok betartásának szintjei, a tanuló viszonya társaihoz, tanáraihoz, az iskola dolgozóihoz. A magatartás nem azonos a magaviselettel. A magatartásjegy kialakításában a közösséghez való viszony, a morális tulajdonságok (becsületesség, kudarctűrés, önfegyelem) játsszák a döntő szerepet. A magatartásjegy kialakításának elvei A tanuló magatartásjegyében kifejezésre jut: - az iskolába járási fegyelme (a házirendben meghatározott bizonyos igazolatlan óraszám, amely mellett a tanuló magatartásjegye – ha az egyéb feltételek teljesülnek – lehet példás, jó, változó); - társaihoz való viszonya (segítőkészség, szolidaritás, stb.); - a tanáraival szemben tanúsított magatartása (udvariasság); - beszédstílusa, a kulturált magatartás szabályaihoz való viszonya az iskolában és az iskolai szervezésű rendezvényeken; - a tanuló korábbi magatartásához képest történt (pozitív vagy negatív irányú) változás; - óra alatti magaviselet (a fegyelmezettség szintje). 4. 6. 2. A szorgalom fogalma A tanuló viszonya a tanuláshoz, aktivitás, érdeklődés. A szorgalomjegy kialakításának elvei A tanuló szorgalomjegyében kifejezésre jut: - a tanuló tudás iránti igénye (szelektál-e a tárgyak között vagy minden tárgyat igyekszik tanulni), - a tanuló képességéhez mért teljesítménye, - a tanuló feladattudata (kötelező feladatai megoldásának, elkészítésének minősége, igényessége), - a tanuló részvétele az órák menetében (aktivitás), - a tanuló írásos és manuális munkáinak külalakja, iskolai felszerelésére vonatkozó igényessége (pl. gyakran otthon hagy-e kötelező felszerelési tárgyat). A szorgalomjegyben kifejezett értékelés alapelvei:
252
•
az abszolút teljesítmény helyett a relatív, tehát a képességhez mért teljesítmény minősítésének eszköze, • az órai aktivitás csak a személyiségből fakadó tulajdonságok figyelembevételével minősíthető (a zárt, csendes, lassú, elmélyült tanuló nem kaphat elmarasztalást, amiért az órákon ritkábban jelentkezik, nyilvános szereplést nem szívesen vállal önként), • a szorgalomjegyben tükröződnie kell a változásnak (a korábban tanúsított szorgalom javulásának vagy romlásának), • a szorgalomjegytől – amennyire lehet – el kell különíteni a magatartásjegyet. (A fegyelmezettség önmagában nem példás szorgalom, a fegyelmezetlenség nem jelenti a szorgalom hiányát, illetve aki aktív, szorgalmas, nem biztos, hogy példás magatartású is.) 4. 6. 3. A magatartás és szorgalom minősítésének (a jegy kialakításának) formái Az értékelést nevelési eszköznek tekintjük, amely visszajelzést ad a tanulóknak a róluk kialakított általános képről, ennek változásáról. Viszonyítás alapjául szolgálhat, és motivációt jelenthet számukra. A követelmények megfogalmazásánál figyelembe kell venni a korosztály életkori sajátosságait. A hat/négy/öt, vagy annál több év során fokozatosan kell a gyerekek gondolkodásában elmélyíteni és tudatosítani azon értékek fogalmát, amelyek tükrében minősítjük magatartásukat és szorgalmukat. Célunk, hogy mindinkább magukénak érezzék őket, elfogadásuktól eljussanak a velük való azonosulásig. Folyamatos minősítés: A pedagógusok folyamatosan, rendszeresen, következetesen reagálnak a tanulók megnyilvánulásaira (órán és órán kívüli szervezett foglalkozásokon). Kirívó magatartásbeli vétség, illetve a munkamorál feltűnő romlása esetén a szülőket szóban vagy írásban tájékoztatjuk. Kiemelkedő teljesítmény (versenyeredmény, rendezvényen való szereplés, szervezőmunkában való részvétel, stb.) jutalma szóbeli és írásbeli dicséret. Félévi és év végi minősítés, jegy kialakítása: •
•
• • •
Az osztályzatok kialakításakor az adott időszak teljesítményét, valamint a félév, illetve az egész tanév alatt bekövetkezett változásokat kell figyelembe venni. Az értékelés elsősorban a tanárok közvetlen tapasztalataira épül, és kiterjed a tanulók teljes iskolai tevékenységére, továbbá az iskolán kívül szervezett programok, versenyek, rendezvények területére. Az osztályzatok megállapítása az osztályfőnök feladata. A minősítésben felhasználja az osztályban tanító szaktanárok véleményét, és figyelembe veszi az osztály tanulóinak értékelését is. Ezeket saját belátása szerint kérheti írásban, statisztikailag feldolgozható formában, vagy szóban, esetleg indoklással. Az osztályfőnök javaslatát a testület többségi döntéssel véglegesíti. Az adott osztályban több tantárgyat tanító pedagógus véleménye többszörösen számítandó. Szavazategyenlőség esetén az osztályfőnök véleménye a mérvadó. Lehetőséget kell adni a diákoknak önmaguk értékelésére és egymásról alkotott véleményük nyílt megbeszélésére is. Az értékelés négy osztályba való besorolással történik, a magatartás esetében: példás (5), jó (4), változó (3) és rossz (2), a szorgalom esetében: példás (5), jó (4), változó (3) és hanyag (2) minősítéssel. Az osztályzatok megállapításához igyekeztünk olyan egységes szempontrendszert kialakítani, amely a tantestület egésze által elfogadható, az osztályfőnökök gyakorlatában jól hasznosítható. Alkalmazása során természetesen figyelembe kell venni a tanulók és az osz-
253
tályok egyéni jellemzőit és körülményeit, de iskolai szinten törekednünk kell az egységes gyakorlatra. • Nem szabad a tanuló magatartását és szorgalmát mereven, a személyiségvonásainak figyelmen kívül hagyásával értékelni. Semmilyen körülmények között nem megengedett a kollektív büntetés (csoport vagy osztály szintű alulértékelés). Az értékelés nem tükrözhet tanári rokon- vagy ellenszenvet. • A minősítés nem büntetés és nem megtorlás, hanem folyamatos értékelés: célja minden esetben a nevelés, a jobbítás, a segítségnyújtás. Amennyiben a szülő nem ért egyet a pedagógusok által kialakított minősítéssel, az osztályfőnököknek (ill. az osztályban tanító bármely tanárnak) törekednie kell a szülő meggyőzésére. Az alábbi felsorolás iránymutató szándékkal tartalmazza az osztályozás szempontjait, az egyes minősítések kritériumait: 4. 6. 4. A magatartás minősítésének szempontjai Példás (5): részt vesz a közösségi élet megszervezésében és védelmében, a közösségi tulajdont megbecsüli és védi (épület, berendezés, eszközök, szolgáltatások) a közösségért végzett munkáját felelősséggel végzi (hivatali teendők, hetesség, tisztaság, pontosság) az iskola célkitűzéseit magáévá teszi, és megvalósításán dolgozik az iskolai házirendet megtartja és másokkal is megtartatja nincs fegyelmi büntetése mások véleményét tiszteletben tartja, munkájukat becsüli és segíti (bírálat, kritika) a gyengébbeket felkarolja, és erejéhez mérten segíti (tanulás, barátság) iskolai munkáját lelkiismeretesen végzi, önművelésén tudatosan dolgozik (emiatt a változó szorgalmú nem lehet példás magatartású) a többiek felnéznek rá - vonzó személyiség önismeretre, önnevelésre törekszik (önuralom, fegyelmezettség, türelem) egyeneslelkűség, becsületesség, őszinteség, udvariasság jellemzi meg nem engedett módon nem törekszik előnyökhöz jutni, s az ilyen előnyszerzést elítéli a fizikai munkát becsüli, és szívesen végzi szórakozásaiban nem könnyelmű, másokra is tekintettel van testi egészségét védi (alkoholfogyasztás, dohányzás mellőzése), testét gondozza sport!), ruházata tiszta, ápolt környezetének kialakításában esztétikai igényesség jellemzi. Jó (4): az iskola célkitűzéseit elfogadja, megvalósításukra törekszik közösségi ember, a közösségi tulajdont nem rongálja mások véleményét meghallgatja, munkáját nem akadályozza, bírálatában általában pozitív iskolai munkáját, megbízatásait elvégzi a gyengébbeket nem bántja; ha alkalma van rá, segíti őket igyekszik nevelni magát, és ritkán vét az önuralom és a fegyelem terén becsületes és őszinte a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elítéli s nem is csal nem vonja ki magát a fizikai munka alól szórakozásaiban nem túlzó, a jó ízlést nem sérti
254
-
testét gondozza, ruházata rendes és tiszta, káros szenvedélyei nincsenek maximum egy súlyos fegyelmi büntetése van.
Változó (3): az iskola célkitűzéseit csak részben fogadja el, szembe is fordul velük önző, a közösségi tulajdont nem becsüli kritikája kíméletlen, romboló kötelességteljesítésében, megbízatásai vállalásában hanyag a gyengébbeket bántja megalkuvó, cinikus nem törekszik önuralomra, fegyelmezettségre kihívóan feltűnést keltő a meg nem engedett előnyszerzés módszereit elfogadja, és él velük a fizikai munka alól kivonja magát szórakozásaiban túlzó, könnyelmű, másokra nincs tekintettel teste, ruházata gondozatlan, rendetlen egészsége védelmében könnyelmű (dohányzás, alkoholfogyasztás) súlyos fegyelmi büntetésben többször részesült. Rossz (2): az iskola célkitűzéseit nem fogadja el, szembehelyezkedik velük elsősorban saját érdekeit nézi, a közösség életét zavarja a közös tulajdont rongálja kötelességét csak büntetés kilátásba helyezése esetén végzi szertelen, durva, botránkoztató bármi áron érvényesülni akar figyelmeztetés ellenére súlyosan megsérti az együttélés szabályait és az intézet rendjét iskolai vagy iskolán kívüli viselkedéséért a fegyelmi büntetések valamelyik súlyosabb fokozatában részesült. Megjegyzés: A magatartás elbírálásakor a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A fenti minősítéseket módosíthatják a házirendnek az igazolatlan hiányzásokra vonatkozó előírásai. 4. 6. 5. A szorgalom minősítésének szempontjai Példás (5): munkáját rend, fegyelem, pontosság és igényesség jellemzi az iskolai tanulmányi munkán kívül részt vesz pályázatokon, versenyeken; az iskola nyújtotta egyéb önképzési lehetőségeket kihasználja a tanítási órákra képességeihez, körülményeihez mérten maximálisan és rendszeresen felkészül az órákon aktívan bekapcsolódik az osztály munkájába. Jó (4): -
többletmunka nélkül, tehetségének megfelelően tanul irányításra szorul, néha ösztönzést igényel hangulata hatással van munkájára néha kapkod és pontatlan
255
-
az érdeklődési körébe tartozó tárgyakból jó eredménnyel dolgozik, de a többieket elhanyagolja.
Változó (3): nem tanul tehetségének megfelelően a munkájára folytonosan figyelmeztetni kell munkájának külalakja gondozatlan munkavégzésében kiszámíthatatlan, ötletszerű, válogat egy vagy több tárgyból elégtelen. Hanyag (2): munkájával nem törődik, rendszeresen elhanyagolja; munkájában megbízhatatlan képességeihez és körülményeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében több tárgyból elégtelen. Megjegyzés A szorgalom elbírálásakor az egyes osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább kétharmadának az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. 4. 6. 6. Összegzés Az egységes szemléletű ellenőrzés és értékelés kialakítását megbeszéléseknek, továbbképzésnek kell megszilárdítania, hogy a tapasztalatcseréken a tantestület tagjai megismerkedhessenek a pedagógia korszerű módszereivel. Az ellenőrzés gyakorlatában pedig növekednie kell a kor követelményeihez igazodva a problémamegoldó jellegű, kreativitást igénylő feladatok számának.
4. 7. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya A számonkérési, értékelési formák (szóbeli, írásbeli) helyes aránya a pedagógia örök dilemmája. A képesség és készségfejlesztés követelménye a két forma egyenlő arányát kívánná. Ugyanakkor a felsőoktatási intézmények vizsgarendszere az írásbeli számonkérési formákat részesíti előnyben. A tanulók kifejezőkészségbeli hiányosságai, a felgyorsult élettempó hatására kialakult rövidített, szinte csak jelzésszerű – az egyedi, választékos stílust nélkülöző – beszédjük az iskola felelősségét növeli ezen a téren. A magas osztálylétszámok, a mennyiségében és sokféleségében egyre bővülő közvetítendő ismeretanyag elsajátításának pontos ellenőrzése szintén az írásbeli számonkérést részesíti előnyben. Elvek: A félévi és tanév végi minősítés nem alakítható ki csak írásbeli számonkérés alapján született érdemjegyekből azokból a tantárgyakból, amelyek alkalmasak a szóbeli kifejezőkészség fejlesztésére, amelyekből későbbi tanulmányaik során a tanulók szóbeli vizsgát kötelesek tenni (illetve tehetnek). A bizonyítottan részképesség-hiányos (dislexiás, disgrafiás), illetve írásképtelenséget okozó fogyatékkal élő diákot az írásbeli számonkérés minden formája alól fölmentjük. Az írásbeli munkák ellenőrzése és a tapasztalatok visszajelzése során különös figyelmet fordítunk arra, hogy a diákokat megtanítsuk jegyzetelni.
256
Az írásbeli kifejezőkészség fejlesztésébe beleértjük azt is, hogy megtanítjuk a diákokat az információhordozók használatára. (Pl. szövegszerkesztés, az Internet használata levelezésre, forrásgyűjtésre, stb.) A diákok írásbeli dolgozatait, beszedett füzetét, beadott munkáját 15 munkanapon belül értékelni, javítani kell: ellenkező esetben annak – fontosabb – visszajelzés jellege háttérbe szorul „jegyszerző” funkciója mögött. 1. A tanuló írásbeli beszámoltatásának formái a következők: a) témazáró dolgozat: egy teljes tantervi téma számonkérésére szolgáló, egy tanórát kitöltő, az ismeretek felidézését és alkalmazását egyaránt megkövetelő írásbeli számonkérési forma, a témazáró dolgozatban szereplő feladattípusok arányai megfelelnek a tananyag és a tantervi követelmények belső arányainak; b) egyéb dolgozat: egy tantervi téma valamely részének (2-3 órára feladott egység) számonkérésére szolgáló, legfeljebb egy tanórát kitöltő írásbeli számonkérési forma, amelyben az ismeretek felidézése az alkalmazástól függetlenül vagy azzal együtt is számonkérhető. 2. Az írásbeli beszámoltatás rendje és korlátai a következők: a) témazáró dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb egy héttel a dolgozatírás előtt bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell. A dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja, egy napon kettőnél több témazáró dolgozatot nem íratunk. b) egyéb dolgozat íratását a szaktanár legkésőbb az előző tanítási órán bejelenti, ill. a haladási naplóban előre jelezni kell, a dolgozatot 15 munkanapon belül kijavítja; c) egy tanítási napon csak egy témazáró dolgozat vagy legfeljebb két dolgozat íratható. A fenti korlátozások nem vonatkoznak a tanórákat csak részben kitöltő röpdolgozatra. d) a szaktanár egy tantárgyból nem írat újabb dolgozatot mindaddig, amíg az előző dolgozatot kijavítva ki nem adta a tanulóknak. e) azokon a tanítási napokon, amikor a tanuló a tanév rendjében meghatározott mérési feladatok végrehajtásában vesz részt, más tanórai foglalkozáson való részvételre a művészeti és a testnevelési órák kivételével nem kötelezhető. [243/2003. (XII. 17.) Korm. rendelet 8. § (2)] 3. Ha a szaktanár a témazáró dolgozatokra kapott érdemjegyeket a félévi és a tanév végi osztályzatok megállapításakor kétszeres súllyal kívánja figyelembe venni, akkor erre a tényre a tanév elején – legkésőbb az első témazáró dolgozat megíratása előtt – felhívja a tanulók figyelmét. 4. Ha a dolgozat kizárólag a tanult ismeretek azonosítását, kiválasztását, illesztését, közlését, felidézését tartalmazza, akkor a dolgozat értékelésénél a következő – a dolgozatra adható öszszes pontszám százalékában megadott – ponthatárokat alkalmazzuk: a) jeles (5): nyolcvanhét és fél százaléktól; b) jó (4): hetvenöt százaléktól; c) közepes (3): hatvankettő és fél százaléktól; d) elégséges (2): ötven százaléktól. 5. Ha a dolgozat a fenti tevékenységeken kívül tartalmaz még információ átalakítást, jelentés és összefüggés kifejtést, következtetést, bizonyítást, tudásfelhasználást a gyakorlati feladat megoldása során, akkor a dolgozatra adható összes pontszám százalékában megadott ponthatárok a következők: a) jeles (5): 80-85 százaléktól;
257
b) jó (4): 60-65 százaléktól; c) közepes (3): 40-45 százaléktól; d) elégséges (2): 20-25 százaléktól. 6. Ha a szaktanár az e fejezetben meghatározott ponthatárok alkalmazása során szükségesnek látja, az adott osztályban, csoportban az egyes ponthatárokat legfeljebb három százalékkal lefelé vagy felfelé módosíthatja. A kapott osztályzatokat a diákok az ellenőrző könyvbe kötelesek beírni, a tanárok pedig negyedévente ellenőrzik azt. Témazáró dolgozat alól nincs felmentés. Dolgozati időpontok ütközése esetén az érdekelt tanárok jussanak megegyezésre. Az iskola által szervezett színházi előadásokat, hangversenyeket, ...... stb. követő napokon csak témazáró dolgozatot lehet írni, de a színházlátogatók, a hangversenyen résztvevők, ...stb. az egyéb számonkérési formák és az előző napon feladott házi feladat megírása alól mentesülnek. A szervező lehetőség szerint előre tájékoztatja a szaktanárokat a színházlátogatások, hangversenyek, stb. időpontjáról a számonkérések tervezhetősége érdekében.
4. 8. Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai A „házi feladat” és „házi dolgozat” céljai: • újra feldolgozni, elmélyíteni, rögzíteni az órán tanultakat; • készségszintig gyakorolni a tanult algoritmusokat; • önálló kutatómunkát végezni valamely témában; • alkotómunkát végezni valamely témában. Elvek: Házi feladatot öncélúan nem adunk (azaz ha a fenti célok egyikét sem szolgálja). A házi feladat mennyiségének meghatározásánál mindenkor figyelembe kell venni, hogy a tanulónak naponta 5-6 (7) ill. 8 órája van, és minden órán tűznek ki a számára kötelezően megoldandó feladatot. Csak olyan feladat adható kötelező jelleggel, amelynek megoldására valamennyi tanuló képes. (Ha ez a csoport heterogén tudásszintje miatt nem lehetséges, akkor a házi feladatnak mindig legyen olyan része, amelynek elvégzésére/elkészítésére/ megtanulására mindenki képes.) A házi feladatot mindig részben vagy teljesen (minden diákra, illetve feladatra vonatkozóan) ellenőrizni kell. A szaktanárok az írásbeli házi feladatokat ellenőrzik, a hibás megoldásokat kijavítják. Pedagógusaink törekszenek arra, hogy a tanulókat az írásbeli házi feladatok rendszeres elkészítésére ösztönözzék. Az el nem készített, illetve hibás, hiányos házi feladat értékelésekor különbséget kell tenni a mulasztás okai szerint: o nem büntetjük a tanulót, ha a mulasztás, hiány, hiba a feladat vagy annak alapjául szolgáló anyag nem értéséből fakad; o meg kell adni a tanulónak a házi feladat pótlásának lehetőségét, ha önhibáján kívül (igazolt betegség) mulasztotta azt el; o a hanyagságból elmulasztott írásbeli feladat nem „értékelhető” elégtelennel. (Érdemjegyet csak tudásra adunk. Az el nem készített feladattal tudásszint nem 258
mérhető. A házi feladat elvégzésének hanyagságból történő elmulasztását pedagógiai eszközökkel és módszerekkel lehet és kell büntetni. Ez lehet feleltetés, a házi feladathoz hasonló feladat dolgozat formájában történő megíratása, pótfeladat kitűzése, stb.) Az önálló kutatómunkát, a kötelező tananyagon kívüli ismereteket kívánó feladatok elvégzését –a befektetett munka arányában – jutalmazni kell. Tanítási szünet idejére legfeljebb annyi kötelező házi feladat adható, amennyi egyik óráról a másikra szokásos. A nagyobb elmélyülést, több időt igénylő feladatok kitűzésekor (könyvtári vagy internetes kutatómunka, képzőművészeti alkotás, forrásfeldolgozás) az elkészítés határidejét különös gonddal, a tanulók egyéb kötelezettségeire tekintettel kell megállapítani. A házi dolgozatot a szaktanár érdemjeggyel értékeli. Igazolt hiányzásaira hivatkozva a tanuló a szaktanártól kérheti a beadási határidő módosítását. A házi dolgozatok íratásának rendje és korlátai a következők: • a házi dolgozat témáját a szaktanár tanórán, legalább kéthetes beadási határidővel adja ki, • a házi dolgozat beadási határidejét a szaktanár úgy határozza meg, hogy a beadási határidőt megelőző két hétre másik, már kiadott házi dolgozat határideje ne essék, • a beadási határidő lejártát követő két héten belül a szaktanár a házi dolgozatokat kijavítja és kiadja a tanulóknak. A tantervi anyagot meghaladó mennyiségű vagy mélységű ismereteket kívánó feladatokat (pl. versenyfeladatok) csak annak a diáknak lehet kötelezően előírni, aki a versenyzést, illetve az önálló kutató vagy más jellegű alkotómunkát önként vállalta. Az otthoni felkészüléshez előírt szóbeli feladatok elvégzése kötelező, kivéve, ha a szaktanár a feladatot kifejezetten szorgalmi házi feladatként adja ki. A kötelező szóbeli feladatból a szaktanár a tanulót a következő tanórán beszámoltathatja, teljesítményét érdemjeggyel értékelheti. Az otthoni felkészüléshez kötelezően előírt szóbeli feladatok kiadásának rendje és korlátai a következők: • a kötelező szóbeli házi feladatot a szaktanár a tanórán adja ki; • a kiadott feladatot a szaktanár a kiadását követő tanórán kéri számon, • Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot és egyéb vizsgafeladatot – annak pontos leírásával – a beadási határidő előtt legalább 4 hónappal kell kiadni. Ha a kötelező szóbeli házi feladat számonkérésekor az előző pontban felsorolt feltételek valamelyike nem teljesül vagy a tanuló az előző tanóráról igazoltan hiányzott, akkor a tanuló kérésére a kapott érdemjegyet az értékelésnél, minősítésnél nem vesszük figyelembe.
4. 9. Az egyes modulok értékelése és minősítése, valamint beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezéséhez Az egyes tantárgyak és a helyi óratervben külön oktatott modulok követelményeinek teljesítését az öt fokozatú skálával értékeljük. Az egyes tantárgyakba integrált kerettantervi modulokat (pl. egészségtan) a befogadó tantárggyal együtt értékeljük. Egyetlen érdemjegyet kap a témakör értékelésekor a tanuló akkor
259
is, ha a szaktanár az integrált tantárgyon belül az adott témakörbe a modultantárgy tananyagát is beépítette. A szaktanár a befogadó tantárgy és a modultantárgy tananyagát témakörönként elkülönítve is oktathatja. A félévi és az év végi osztályzat kialakításakor a különböző témakörökben szerzett érdemjegyek között nem teszünk különbséget.
5. A középszintű érettségi vizsga témakörei Iskolánkban középszintű érettségi vizsga abból a tantárgyból tehető, amelynek a helyi tantervben meghatározott követelményeit az érettségi vizsgára jelentkező teljesítette, tudását osztályzattal értékelték, és ezt bizonyítvánnyal igazolni tudja. A középszintű érettségi vizsga témaköreit az 1. számú melléklet tartalmazza minden olyan tantárgyból, amelyekből helyi tanterv szerint felkészítést szervezünk a középszintű érettségi vizsgára.
6. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek A közoktatásban tanuló gyermekek fizikai teljesítményének mérésére kidolgozásra kerültek azok a gyakorlatok, amelyek lehetőséget biztosítanak a gyakorlásra, a fizikai állóképesség növelésére. (Testnevelési Bizottság Próbarendszere) Évi két alkalommal kerül sor a mérésre a testnevelő tanár segítségével. Az országosan egységes adatszolgáltatáshoz, a tanulók általános fizikai teherbíró képességének minősítéséhez az aerob kapacitás és az általános testi erő mérésére összeállított motorikus próbákban elért teljesítményt kell mérni és értékelni.
6. 1. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az általános fizikai teherbíró képesség az egységes mérése, értékelése, minősítése. Képességek szerint differenciált terhelés, felzárkóztató program biztosítása az egészséges létezéshez szükséges fittnesz szint elérése, megtartása érdekében. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. A kondicionális képességek mért adatai ismeretében az iskolaorvosok és védőnők felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról.
6. 2. A testnevelő tanár által végzendő feladatok -Teljesítménymérés -A mért eredmények pontozása -A pontértékek alapján történő értékelés, minősítés -Kondicionális képességek hiányának feltárása -Képesség szerinti differenciált terheléssel a hiányosságok megszüntetése -Rendszeres testedzési lehetőség biztosításával az egészség megtartását elősegítő „kell-szint” (a pontérték táblázatokban megvastagított teljesítmény, mely közepes szintet jelent) elérése A tanulók aktív közreműködésével: -A rendszeres testedzés hatásának elemzése, -Az elért változás értékelése, -A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés, -Önértékelés, akarat fejlesztése, -Egyéni és csapatmunkára nevelés 260
6. 3. Értékelési rendszer az általános fizikai teherbíró-képesség minősítéséhez - A cardiorespiratorikus állóképesség: Cooper-teszt: maximum 70 pont - Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: helyből távolugrás (cm): maximum 15 pont - A vállövi és a karizmok erő-állóképességének mérése: fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás (db): maximum 10 pont - A hátizmok erő-állóképességének mérése: hason fekvésből törzsemelés és leengedés (db): maximum 10 pont - A hasizmok erő-állóképességének mérése: hanyattfekvésből felülés és visszaereszkedés (db): maximum: 10 pont - Kar és váll izomerő állóképesség: függés hajlított karral 10 pont - Futás sebessége, fürgeség: 10 x 5 m ingafutás 15 pont Elérhető maximális pontszám: 140 pont kategóriák pontszámok Igen gyenge 0 - 20,5 Gyenge 21 - 40,5 Kifogásolható 41 - 60,5 Közepes 61 - 80,5 Jó 81 - 100,5 Kiváló 101 - 120,5 Extra 121 - 140,0 A minősítő kategóriák értelmezését az OM által összeállított „Útmutató a tanulók fizikai állapotának méréséhez” kiadvány tartalmazza (lásd. PP. 3. számú melléklet
6. 4. Az adatok nyilvántartása Az Egyéni adatlapokat és az osztályonkénti adatlapokat osztályonkénti bontásban a vizsgálatot végző tanár kezeli. Az Intézményi osztályonkénti összesített adatlapot a testnevelő állítja össze a tanév végén mért adatok alapján, az iskola vezetőjének aláírásával hitelesítve továbbítja az iskolaegészségügy felé.
261
IV. KOLLÉGIUMI PROGRAM 1. Bevezető Kollégiumunk alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket azon tanulók számára, akik, vagy akiknek a szülei a nevelésben fontosnak tartják a keresztény hit és erkölcs értékeit. A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium olyan többcélú, közös igazgatású közoktatási intézmény, amely együtt látja el iskolai oktatási és kollégiumi nevelési feladatait. A négy, öt, hat évfolyamos gimnáziumi, szakközépiskolai és szakiskolai programunk mellett hatékony nevelési eszköz a kollégiumi élet is, amely önfegyelemre, közösségi életre, lelki és szellemi igényességre kívánja tanulóinkat szoktatni. Kollégiumunk sok hasonló közösség életében osztozik: felépítésében és mindennapi életvitelében nem különbözik lényegesen más diákotthonoktól. Sajátosságát az adja, hogy nemcsak a többi kollégium közé sorolható be, hanem részesévé válik a Bencés hagyományoknak is. Ezért az itt élő diákoknak, mint bencés kollégium kíván otthont teremteni. Az otthonteremtés a kollégium alapvető feladata: nevelőtől is, diáktól is olyan elvek követését várja el, amelyek bár előírásokban nem rögzíthetők maradéktalanul, sürgetőbbek, mint a megfogalmazható szabályok. Célunk a személyes és nem pusztán jogszerű kapcsolatokon alapuló közösség kialakítása, mert így jöhet létre az a közeg, amelyben a Bencés Rend ezeréves hagyománya élővé, otthont teremtővé válhat. Ez a rendszabályok fölött álló cél mégis sajátosan viszonyul a tételesen megragadható előírásokhoz. Az életrendünket meghatározó szabályok ugyanis nem pusztán a közös munka menetét biztosítják, hanem a bencés közösség hagyományára jellemző, tanárt és tanulót személy szerint megszólító elvárások is. Aki szabadon vállalja, hogy ezeknek az elvárásoknak megfelel, azoknak a közösség nemcsak a törvényteljesítés és a rendszeres élet örömét garantálja, hanem fölkínálja a közösséghez való tartozást, az otthont is. A kollégium társadalmi szerepe Különös gondot fordítunk a katolikus elkötelezettség kialakítására, a hagyományok átadásával erősítjük az egyházhoz, a hazához és a családhoz való tartozás tudatát. Tevékenysége kiegészíti a családi és iskolai nevelést, szociális ellátást és biztonságot nyújt. A kollégium élet elősegíti a társadalmi szerepek tanulását, a diákok önszerveződését. Elősegíti, hogy az egyház szellemének megfelelően gondolkodjanak önmagukról és embertársukról. Erősíti a személyes döntés és felelősség vállalását, a szeretet és megbocsátás gyakorlását. A kollégium alapfeladata, hogy megteremtse a megfelelő feltételeket a kollégiumba jelentkező növendékek számára a Tanuláshoz, melyben jobban megismerik magukat, felelős közösségi emberekké válnak, közelebb kerülnek szakmájukhoz, a természethez, Istenhez. Tevékenysége szorosan kapcsolódik és kiegészíti a családi és iskolai nevelést. A kollégium kiemelt társadalmi szerepe és feladata, hogy a tanulók számára – lakóhelyüktől és szociális helyzetüktől függetlenül – biztosítsa a minőségi tudáshoz és a keresztény szellemben történő neveléshez való hozzáférést. A kollégium csak az iskolánkba felvett tanulók számára biztosít igény szerint testi és „lelki” ellátást.
262
2. A kollégium alapfeladataként jelentkezik az SNI-s tanulók felzárkóztatásáról és fejlesztéséről való gondoskodás. Fogalomtár: A szakvéleményekben leggyakrabban előforduló diagnosztikus kategóriák meghatározása, általunk is tapasztalt megnyilvánulásai: 1. Beszédészlelés gyengesége/elmaradása: A gyermek nem hallja ki az egyes beszédhangokat a szóból. Gyakran félreérti, amit mondanak neki, vagy a beszédhangok helyes kiejtése ellenére gyakran mond értelmetlen, de az értelmeshez hasonló hangzású szavakat. Ez természetesen írásban is megnyilvánulhat. 2. Beszédmegértés gyengesége/elmaradása: A gyermek nem érti meg a hallott mondatot, feladatot, kevés dolgot tud felidézni az elhangzottakból. Nem érti meg az instrukciókat, esetleg épp az ellenkezőjét csinálja, mint amit kértünk. Elképzelhető, hogy a hallásával van gond, vagy új kulturális közegbe kerülve a szükséges szókincs hiánya hátráltatja a megértést. 3. Tanulási zavar/nehézség: Tágabb értelemben minden olyan állapot, amely során a gyermek a tanulás folyamatában nehézségekbe ütközik. Általában részképességek gyengeségének következménye (pl. észlelés, figyelem, emlékezet). Szűkebb értelemben a „diszek”, tágabb értelemben enyhébb nehézségek is idetartoznak. 4. Részképesség gyengeség/zavar: Enyhébb idegrendszeri működésbeli eltérés, ami tanulási zavar kialakulásához vezethet. Általában 1-1 területre korlátozódik az alábbiak közül: észlelés, figyelem, emlékezet, motorium (mozgás), téri/idői orientáció, verbalitás, gondolkodási műveletek (pl. logika) 5. Diszlexia: Az olvasás elsajátításának nehézsége. 6. Diszgráfia: Az írás elsajátításának nehézsége. Két fajtája együttesen és külön-külön is előfordul. alaki diszgráfia: A tünetek a kézírás külalakjában jelentkeznek szabálytalan betűformálás, görcsös, csúnya, olvashatatlan íráskép formájában. tartalmi diszgráfia: Betűkihagyások, betűtévesztések, helyesírási hibák halmozódása A diszlexia általában tartalmi diszgráfiával jár együtt. (diszortográfia: a helyesírás szabályainak alkalmazási nehézségeire korlátozódik) 7. Diszkalkulia: A számolás területén jelentkező zavar. Külön, de a diszlexiával/diszkalkuliával együtt is jelentkezhet. 8. Maradványtünetek: A diszlexia/diszgráfia/diszkalkulia következményeképpen tartósan fennálló, egész életen át fennmaradó (enyhébb) tünetek, amelyek többnyire a kifejező illetve értő olvasás és a helyesírás terén jelentkeznek. 263
9. Iskolai készségek kevert zavara: A fentiek együtt jelentkezése valamilyen kombinációban. 10. Figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül: A figyelem, koncentráció átfogó zavara impulzív viselkedéssel és motoros nyugtalansággal társulva.
2. 1. Nevelési kérdések Kollégiumunk tanulói közül évről-évre növekedik az ún. SNI-s (sajátos nevelési igényű) gyermekek száma. Növendékeink az ország minden részéből, különböző szocio-kulturális környezetből érkeznek. Ennek megfelelően a csoportok összetétele családi háttér, tanulási képességek és életkor szempontjából is meglehetősen heterogén. Nevelési szempontból a serdülőkor egyébként is problematikus időszak, ehhez az SNI-s tanulóknál további magatartásproblémák társulhatnak. A magatartási zavarokat feloszthatjuk elsődlegesekre, amikor a gyermek adottságaiból következnek (pl. hiperaktivitás), és másodlagosakra, amikor a sok kudarcélmény nyomán alakulnak ki. A kudarcok, lemaradások ugyanis a kezdeti motivációt is megszüntetik. A szakirodalom a következőképpen csoportosítja a magatartászavarokat: Védekezési és kitérési mechanizmusok: az iskolai munka megtagadása, iskolakerülés, hazugság, lopás stb. Agresszivitás: veszekedés, irigység, csúfolódás, dac, a munkát zavaró viselkedés Kompenzáció: bohóckodás, felvágás, veszélyes merészség, sok evés vagy sok édesség evése Félelemmel teli visszahúzódás: a kapcsolatfelvétel kerülése, szorongás, depresszió, félelem az iskolától. Ehhez szomatikus tünetek is társulhatnak, mint hányás, táplálkozási-, alvási zavarok, dadogás, tic, eszméletvesztések, ekcéma. Fontos tudni, hogy elfogadó környezetben pozitív előjelű kompenzáció is előfordul, amikor pl. a gyermek a közösségi életbe való intenzív bekapcsolódással próbál kompenzálni. Ezért jó lenne, ha a kollégiumban is a pedagógus minden esetben megkeresné és hangsúlyozná a tanulók pozitív tulajdonságait, sőt esetenként a dicséreteivel maga fejlesztene ki ilyeneket. Pl. az olvasásban kudarcot valló még lehetne a csoportban „a szervező”, „a segítőkész”, „az udvarias” vagy akár „az élsportoló”. Az SNI-s tanulók körül elfogadó légkört kell teremtenünk. A környezetnek meg kell értenie, hogy a rosszul olvasás, a nyugtalanság, a rosszul felmondott lecke, a csúnya füzet nem a tanuló rosszakaratának, hanyagságának, lustaságának, hanem a tanulási nehézségnek következménye, annak tünete lehet. A szülőkkel való kapcsolattartás kiemelkedően fontos a kollégiumi nevelés területén, mert az SNI-s gyermek tanulási kudarcait sokszor a szülők sajátjaikként is megélik. Rosszabb esetben a gyermekkel is éreztetik elégedetlenségüket: szeretetmegvonással, agresszióval, elutasítással, vagy a felelősség hárításával. A kollégiumi pedagógiai nevelés legfontosabb színterei a tanulást segítő tevékenységeken (szilencium, tantárgyi korrepetálás, fejlesztő és logopédiai órák) túl a szabadidő hasznos, értékorientáló megszervezése, hatékonnyá tétele. A tevékenységek megszervezésében fontos szerep jut a motivációnak. Az intellektuális tevékenységeken túl hangsúlyosabb szerep illetné meg a manuális ügyességet kínáló foglalkozásokat is. Például kézműves foglalkozások, bar-
264
kácsolás, sütés-főzés, szabás-varrás. A kollégiumban jól működő szakköri tevékenységek vonzóbbá tételéhez fontos a gyerekek érdeklődési körének jobb megismerése. A nevelés egyik legfőbb funkciója a tanulókat körülvevő szűkebb és tágabb társadalmi térben létező különböző értékrendek, életmód és kulturális minták felmutatása, a választási lehetőségek sokféleségének érzékeltetése. A csoportnevelő tanár segítsége nélkül a gyerekek igen nagy hányadának nincs esélye arra, hogy értelmesen töltse el szabadidejét. A jó közösség kialakításához a közösen végzett tevékenységek és az együtt átélt élmények nagyon fontosak, mert a tétlenség stimulálja a destruktivitást. Az egymást nem ismerő és valamilyen okból egy csoportba sorolt gyerekek, akik az évek során tanári segítséggel képesek egyre fejlettebb és erősebb közösséget létrehozni. Ezt a folyamatot nevezzük csoportfejlődésnek. A szociometriai vizsgálat megkönnyítheti a nevelő munkáját. Kiegészítő adat lehet a csoport, illetve egyes növendékek jobb megismeréséhez. A rokonszenvi kapcsolatok, és tekintélyviszonyok alapján rajzolódik ki a csoport társas szerkezete. A nevelő, mint a gyermek életének fő szervezője akkor mozoghat biztonságosan a csoportban, ha ismeri a presztízsviszonyokat. A csoport eredményes működésének egyik feltétele, hogy a gyerekek által elfogadott és elismert társaik kerüljenek a vezető pozíciókba. Minél több, a csoport fejlettségi szintjének megfelelő együttműködésre van szükség, hogy a csoport tagjai egymást jobban megismerjék. A kialakult szerepek, funkciók, amelyekkel – nem hivatalosan – felruházzák egymást, lehetőséget nyújtanak a sikeres együttműködésre és az egyéni megnyilvánulásokra. A közösségi fejlettség egyik mutatója, hogy megtalálja-e minden gyermek a helyét és szerepét a társai között. Az átlagos, „szürkének” vélt gyerekek éppúgy, mint a kimagasló képességűek. Amilyen helyet foglal el a gyerek a kölcsönös kapcsolatok rendszerében (hivatalos és informális), attól függően vesz részt a közösségi tevékenységben és érnek el hozzá a pedagógiai hatások. A hatékony tanári munkának fontos része a csoportdinamikai ismeretek elsajátítása és a tanulók sokoldalú ismerete. A nevelés egy olyan tudomány, amely tudatosságot, rugalmasságot és spontaneitást igényel, s ez fokozottan kell, hogy érvényesüljön a SNI-s gyerekek integrált nevelésében.
2. 2. Tanulássegítő tevékenység az SNI-s tanulókhoz A tanulássegítő tevékenység során a végső, távlati cél mindenkinél az önálló (élethosszig tartó) tanulásra való képesség, illetve az erre való igény kialakítása. A kollégiumba való bekerüléskor ez nagyon ritkán fordul elő. Fokozatosan, lépésről lépésre kell kialakítanunk. Ehhez először is tudni kell, hogy ki hogy áll az adott pillanatban, és onnan hogyan tudjuk továbbsegíteni. A tanulási képességeket egyrészt a fejlesztő foglalkozások során, másrészt tanulásmódszertani technikák elsajátíttatásával erősíthetjük. Az igény formálásához a tanulási motiváció kiépítése, fenntartása vezet, amit sok biztatással, pozitív megerősítéssel, reális énkép és önbizalom kialakításával, azaz a személyiségfejlesztésen keresztül segíthetünk elő. 1. Fontos tájékozódni a diák tanulási képességeiről, szokásairól, egyéni igényeiről, hogy személyre szabottan tudjunk segíteni. Ehhez nem kell megvárni az első jegyek megszerzését. Információhoz juthatunk a szakvéleményekből, a szülőktől, és elsősorban magától a gyerektől. Meg kell kérdeznünk, hogyan szokott otthon tanulni: -Egyedül/tanárral/szülővel/ társakkal/testvérrel -Hangosan/magában -Asztalnál/ágyon/mindig ugyanott/mindig máshol -Aznap feladottat/másnapra/csak dolgozat előtt
265
-Hogyan dönt a tantárgyak sorrendjéről -Írásbelivel/szóbelivel kezd -Tankönyvből/füzetből/önálló vázlatból -Aláhúzza/kiírja-e a kulcsszavakat -Törekszik a megértésre vagy csak magol -Szülő számonkéri/magának felmondja/társakkal megbeszélik stb -Hasonló információk megszerzésére kérdőívek is rendelkezésünkre állnak, de azokat is ajánlatos egy tanulás-módszertani témájú nevelőtanári óra keretében feldolgozni. 2. A fenti információk birtokában már el lehet kezdeni differenciálni. Ez nagyfokú odafigyelést és rugalmasságot igényel a nevelőtől, de elengedhetetlen a hatékony tanulási módok kialakításához. Hiszen a tanulási nehézségekkel küzdők valójában nem feltétlenül gyengébben, vagy rosszabbul tanulnak, hanem alapvetően másképp. Másképp, mint ami az oktatási rendszerünknek leginkább megfelelő és kényelmes. Eltérő úton, de ők is eljuthatnak ugyanahhoz a tudáshoz. A pedagógus feladata lenne, hogy segítsen mindenkinek megtalálni az egyén számára leginkább járható utat. Mivel a diszlexia hátterében igen sokféle ok állhat, nem létezik kifejezetten a diszlexiásoknak jó tanulási módszer sem, hiszen a köztük lévő egyéni különbségek még nagyobbak lehetnek, mint a diszlexiások és nem diszlexiások közöttiek. Vannak azonban olyan tanulási technikák, amelyek mindenképpen hasznosak, és érdemes mindenkivel megismertetni, begyakoroltatni, hogy aztán legyen miből kiválasztani azt, ami az adott diáknak leginkább bevált, és amivel az adott szinten jól boldogul. Alapvetően fontos egyfajta rendszerességet, rítust kialakítani, ami nem csak a diák, de a tanár dolgát is megkönnyíti, azáltal, hogy jobban ellenőrizhetővé teszi, hogy ki hol tart a napi tanulási folyamatban. Kérhetjük például, hogy a tanulnivalókat a tervezett tanulási sorrendben helyezzék a pad egyik oldalára, majd amivel végeztek, azt tegyék át a másik oldalra. Vagy kis cetlin tervezzék meg az aznapi tanulást, amin a megtanultakat ki lehet pipálni, vagy áthúzni. Ez a diáknak is jó érzés, mert vizuális megerősítést is ad a haladásról. Elengedhetetlen a lényegkiemelés képessége. Fontos, hogy a tanuló értse is a tananyagot, ne csak magoljon. A lényegkiemelés egyéntől függően jelenthet aláhúzást, kiírást, vázlatkészítést, ami szintén többféleképpen történhet (pl. lineáris, elmetérképes, rajzos). Ha megértetjük a tanulókkal ennek fontosságát, ugyanakkor elfogadjuk gondolkodási módjukat, egészen egyéni vázlatírási technikát alakíthatnak ki, de eleinte valószínűleg segítségre szorulnak. A megértést már feltételezi, de következő lépésben fontos, hogy a lényeges információkat saját szavaikkal is képesek legyenek megfogalmazni, hisz csak így tud igazán beépülni az adott ismeretanyag. Ráadásul a tankönyvek bonyolult fogalmazásmódja gyakran érthetetlen is számukra, ezért időnként ebben a „fordítási” folyamatban is segítenünk kell. Mivel írásbeli munkájukban általában gyengébben teljesítenek, különösen fontos, hogy a szóbeli számonkérésre is felkészüljenek. Ezért eleinte ajánlatos mindenkit, minél gyakrabban kikérdezni, de valamilyen formában később is, legalább szúrópróbaszerűen ki kellene kérdezni a szobaszilenciumosokat is. 3. Az általánosan alkalmazható tanulási technikákat is megpróbálhatjuk egyénre szabni, az egyén speciális szükségleteinek megfelelően. A tanulás során a jól működő képességekre támaszkodva kompenzálni tudjuk a gyengébbeket. A tanulási zavar tünetei a különböző részképességek működése alapján gyakran jelentkeznek a tanulási nehézségek következő formáiban:
266
•
A készségszintű olvasás alapvető feltétele a hatékony tanulásnak. Sajnos a diszlexiások nagy részénél erre nem alapozhatunk. A súlyos olvasási nehézséggel küzdő középiskolástól nem várhatunk el önálló tanulást. Akinél az olvasás akadozó, vagy gyakori a szövegértést akadályozó félreolvasás, azoknál elsősorban az auditív csatornákra kell építenünk. Ehhez eleinte a nevelőnek, illetve a korrepetáló tanárnak kell átvennie vele az anyagot, és egy minél rövidebb, csak a kulcsszavakból álló vázlatot készíteni, amit a hallás után megjegyzettek alapján ki tud egészíteni. A tanév során az osztálytársakból kezdeményezni lehet- vagy biztatni az időnként spontán is kialakuló – tanulópárok kialakítását és közös munkáját. Ilyenkor a jobban olvasó hangosan felolvassa a tananyagot, majd közösen megbeszélik, átismétlik. Ezzel mindkét fél jól jár. A rosszul olvasót viszont ne olvastassuk hangosan társai előtt.
•
A viszonylag jó olvasástechnika mellett is fennállhat a szövegértés nehézsége. Gyakran azért, mert az olvasás technikai része a tanuló minden figyelmét leköti, ezért a tartalom elvész. Különösen a sok nehéz, idegen szót tartalmazó szövegeknél. Máskor az apróbb tévesztések miatt a magyar nyelvben oly lényeges jelentést hordozó toldalékok félreolvasása vezet a jelentés torzulásához. Ilyenkor fontos a kulcsfogalmak tisztázása, gyakorlása, és a lényegkiemelés. Buzdítsuk őket, hogy nézzenek utána, vagy kérdezzék meg az ismeretlen szavak jelentését. Majd keressék meg a szövegben az általunk feltett, vagy a tankönyvi lecke végén szereplő kérdésekre a választ. Később kérhetjük, hogy maguk is tegyenek fel kérdéseket az alcímekkel, vagy egy-egy bekezdéssel kapcsolatban. Ez a folyamat vezet a lényegkiemelés és vázlatírás elsajátításához is.
•
Bármilyen nehezen is megy az olvasás-szövegértés, ösztönözzük őket, hogy olvassank minél többet kedvtelésből is. Olyat, ami érdekli őket. Akár autós- vagy sportújságot, horoszkópot, sztárpletykákat stb. Az érdeklődéssel olvasott szöveget sokkal inkább megértik, visszaadhatja az olvasás örömét, és ugyanolyan fejlesztő hatású. Ha szilenciumi idő alatt sem foglalkozhatnak mással, ha a leckével készen vannak, akkor biztosítsunk számukra érdekes olvasnivalókat, talán kedvet kapnak.
•
Sok tanuló figyelmetlen, szétszórt, nem tud eléggé koncentrálni, vagy könnyen elterelődik a figyelme. Lehetőségeinkhez mérten meg kell teremtenünk a tanuláshoz szükséges megfelelő, nyugodt körülményeket, akár a szilenciumteremben, akár saját szobájában tanul az adott diák. Fontos, hogy ne zavarják a többiek, és el tudja mondani, hogy mi zavarja. (Pl. zümmögés a másik fülhallgatójából, beszélgetés) Lehetőleg a tanulnivalón kívül mást ne vigyenek magukkal, csak jutalomként foglalkozhassanak mással, ha az adott feladattal végeztek. Szilencium elején ellenőrizzük, hogy minden felszerelése megvan-e, felírta-e a leckét. Segítsünk a tanulnivalókat rendszerezni, kisebb feladatokra bontani, és azok elvégzését időről időre kontrollálni, míg egyedül is megtanulja idejét a feladatainak megfelelően beosztani.
•
Gyakori, hogy a szókincs és a beszédértés hiányosságai miatt félreértik az instrukciókat, ezért érdemes egyszerűen fogalmazni. A leckét illető félreértések elkerülése érdekében az egy osztályba járók egyeztessék a tanulnivalókat.
•
Ha valakinek az auditív, verbális emlékezete gyengébb, nehezen idézi fel az elhangzottakat. De ő is sokat profitálhat, ha odafigyel az órán, amennyiben a tanár eleget szemléltet, és vázlatait kivetíti, közreadja. Diszlexiásoknál nagyon gyakran a képekben gondolkodó, intuitívabb jobb agyfélteke a domináns. Nekik érdemes megtanítani
267
az elmetérképes vázlatírási módszert, mert színes, rajzos, egyéni vázlataikból vizuális emlékezetükre támaszkodva jobban tudnak tanulni. •
Akinek a vizuális emlékezete gyengébb, annak érdemes hangosan felolvasni az anyagot, vagy megbeszélni másokkal.
•
A megtartó emlékezet gyengesége esetén fontos a többszöri, de minél változatosabb formában történő ismétlés. Ilyenkor is hatékonyabb aláhúzni, vázlatot írni, részenként ismételni, felmondani stb, mint sokszor elolvasni ugyanazt, mert minél több érzékelési csatornát (látás, hallás, mozgás) bekapcsolunk a tanulás folyamatába, annál gyorsabb és hatékonyabb a bevésődés.
•
A figyelem tartóssága, a fáradékonyság is egyénenként változó, ehhez próbáljunk illeszkedni elvárásainkkal. A tanulási zavaros gyermek aktuális napi teljesítménye nem csak a szándékától függ. Vannak “jobb és rosszabb” napok - ezt el kell fogadnunk. Napirendjük ismeretében időnként megengedhető egy-egy rövid csendes-pihenő, de ez ne legyen rendszeres. Ha viszont tudjuk, hogy a délután folyamán még sok dolguk lesz (fejlesztés, korrepetálás, tanulás), ilyenkor állítsanak be maguknak órát, és hagyjanak maguknak elegendő időt a foglalkozás kezdetéig a munkába való visszazökkenéshez. Még jobb, ha az első szilenciumot valóban rekreációra, aktív kikapcsolódásra fordítják, mint a relaxálás, mozgás, lazább, beszélgetős foglalkozások, de természetesen mindezt csendben, hogy aki tanulni szeretne, azt ne zavarják. Utóbbi szabály betartásával a szilenciumi idő szabadabban kezelhető, hogy mindenki a legjobban ki tudja használni. A figyelem lankadása esetén jóleshet egy pohár víz, egy kis nyújtózkodás, vagy frissítő gyakorlat, ami a többiek zavarása nélkül, csendben kivitelezhető.
•
Számonkérésnél az igyekezetet is értékelni kell, nem csak a tudást. Gyenge verbális kifejezőkészségük, szegényes szókincsük és mondatalkotásuk gyakran nem tükrözi pontosan a mögötte rejlő tudást. Ennek ellenére minél többször kérdezzük ki őket szóban. De ha például attól, aki hangosan tanul, ezért a szobájába engedtük, következő óra elején kérhetjük, hogy mutassa meg az aláhúzásokat a könyvében, vagy közösen elkészített vázlat bemutatását kérhetjük a szobában tanuló tanulópártól.
•
További, az általános tanulási képességet kevésbé befolyásoló, de egy-egy területen szubjektíven jelentős problémaként megélt tünetek is kapcsolódhatnak a tanulási zavarokhoz: o Téri-, idői orientáció bizonytalansága, ami megnehezítheti a matematika tanulását, a történelmi események összefüggéseinek átlátását, a térképhasználatot, a városokban, vagy akár épületekben való tájékozódást, az autóvezetést (jobbbal), dátumok, időpontok megjegyzését o Szótalálási nehézség, amely miatt gyakran egészen hétköznapi szavak sem jutnak eszükbe, ezért kommunikációs nehézséghez vezetnek o Mozgás ügyetlensége, esetlensége mind a nagymozgásban, mind a finommotorium terén előfordulhat o Ritmusérzék hiánya, amely az idegen nyelv tanulásában is nehézséget jelenthet o Szerialitás, sorrendiség észlelése, felidézése, ami megmutatkozik az ABC, vagy a szorzótábla tanulásakor, de házszámoknál, járműveknél sem mindegy, hogy valami 58 vagy 85.
268
4. Kollégiumunk egyik nagy előnye, hogy a tanulássegítő tevékenység jó részét a korrepetálási órák keretében szaktanárok végzik. Ez óriási segítség a diákoknak. Nemcsak azoknak, akik rendszeresen járnak, hiszen időről időre, például egy fontosabb dolgozat előtt a jobb tanulók is igénylik a szakszerű segítséget. Reméljük, hogy a fenti szempontok figyelembevételével a segítségnyújtás ezen formája is személyre szabható. Ilyenkor is kiemelten fontosnak tartjuk a kulcsfogalmak kiemelését, gyakorlását, egy jó vázlat elkészítését, illetve tantárgyspecifikus tanulási technikák megtanítását. Érdemes ilyenkor bele-belenézni a tanulók iskolai füzetébe is. Nemcsak azért, hogy hasonló szemszögből és mélységben közelítsük a témát, mint az iskolában, hanem mert sajnos a diákok diktálás után írt iskolai vázlatukban időnként a fontos kulcsszavakat is eltorzítva írják. Őket is buzdítsuk, hogy nézzék át füzeteiket, mert a betűtévesztések és az ékezetek lemaradása olyan hibák, amit utólag gyakran maguk is észrevesznek. Hangsúlyozzuk, hogy az írásbeli munkák általában, így a vázlatok is hosszú távra készülnek (pl. érettségi), ezért figyelmeztessük őket, hogy mindig törekedjenek az olvashatóságra.
3. A kollégium nevelési alapelvei, célkitűzései 3. 1. Nevelési céljaink: A kollégiumi nevelés célja a bentlakásos intézmény sajátos eszközeinek és módszereinek felhasználásával a tanulók szocializációjának, - a személyiség minél teljesebb kibontakoztatása, - kiegyensúlyozott és egészséges fejlődésének, tanulásának, a sikeres életpályára történő felkészítésének segítése, - a tanulók értelmi, önálló ismeretszerzési, kommunikációs, cselekvési képességeinek fejlesztése, - az emberre, a társadalomra, a művészetekre, a természetre, a tudományokra, a technikára vonatkozó ismeretek gyarapítása, - a műveltség, a világszemlélet, a világkép formálása, - a tanulásnak, a kikapcsolódásnak, a munkának beépítése a színes, sokoldalú kollégiumi és iskolai életbe, - az önismeret, az együttműködési készség fejlesztése, - az akarat edzése, - az életmód, a motívumok, a szokások, az értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítása, meggyökereztetése, - a tanulók keresztény személyiségének fejlesztése, kibontakoztatása, - a tanulmányi munka színvonalának emelése, - a szabadidő tartalmas, hasznos eltöltése, - a demokrácia, a demokratikus értékek elfogadására és betartására való nevelés, - a környezet, természeti kincsek szeretete, védelme.
3. 2. A kollégium nevelési alapelvei - az alapvető emberi és szabadságjogok, valamint a tanulót megillető jogok érvényesítése. - a keresztény és nemzeti nevelési elvek alkalmazása; - a keresztény erkölcsi normák megismerése, megélése; - az egészséges fejlődés érdekében: az egyéni és közösségi érdekek egyensúlyban tartása; - bizalomra épülő tanár-diák viszony, családias légkör kialakítása, - a diákok önállóságának, önszervező képességének és öntevékenységének fejlesztése - gyakorlati és szellemi igényesség kialakítása; - az egyéni és életkori sajátosságok figyelembe vétele;
269
- együttműködés a szülői házzal. - alapvető erkölcsi normák és a közösségi együttélési szabályainak betartása, - egymás iránti felelősség, bizalom, szeretet és tapintat felébresztése és kialakítása, - a nemzeti, etnikai azonosság kialakítása, - komplex személyiségfejlesztés, - a szociális hátránnyal küzdő tanulók problémáinak megismerése, a hátrányok felszámolására való törekvés, - a demokratikus részvétel gyakorlása, az értékelési technikák működtetése, a helyes önértékelés képességének fejlesztése, - a pályaválasztás segítése, hiteles információk nyújtása az aktuális munkaerőpiacról, a továbbtanulás feltételeiről, lehetőségeiről, foglalkozások, szakmák megismertetése.
3. 3. A kollégiumi nevelés feladata Esélyegyenlőség biztosítása Az intézmény a családi- társadalmi eredetű hátrányok akkor képes eredményesebben enyhíteni, ha a kompenzációt nem csupán kognitív, hanem pedagógiai környezeti kérdésként is kezeli. Ez azt jelenti, hogy a feladat nem csupán az intellektuális képességek megismerése és fejlesztése, a "tanulmányi felzárkóztatás". Hanem azt is, hogy a pedagógusnak mindenekelőtt meg kell ismernie, hogy a környezet elvárás-rendszere, (orientációja, motivációi, miliője, működése) milyen mértékben és hogyan játszik szerepet a fiatal teljesítményének, viselkedésének, személyiségének stb. alakításában; valamint a hiányokat, a szükségleteket és az igényeket is fel kell tárnia. Továbbá olyan nevelési környezetet kell létrehozni, működtetni, amely lehetővé teszi az optimális fejlődést. A kollégiumi tevékenységet úgy kell megtervezni, hogy a diákoknak lehetőségük nyíljon a szabad alkotómunkára, kipróbálására és fejlesztésére, ezáltal juttathatjuk őket az oly fontos sikerélményhez. A kollégiumban lehetőség kínálkozik az emberekkel való bánásmód, az emberi viszonyok tanulása, a demokratikus gondolkodás, a politikai kultúra, a környezet megismerésére irányuló érdeklődésnek, általában a szociális képességrendszernek a fejlesztésére. A diákok látókörének kiszélesítése, a tanuláshoz szükséges akaraterő ki-, és továbbfejlesztése, a figyelemösszpontosítás fokozása. Fontos feladatunk a kultúraközvetítés, amivel hozzájárulunk tanulóink általános műveltségének fejlesztéséhez. Ebben segítenek a televízióban, videóban, moziban vetített filmek, a színházi előadások, a könyvtárban megtalálható könyvek, az Interneten keresztül elérhető információk, az újságokban megjelenő cikkek. Tanulási kultúra fejlesztése - Célunk, hogy a diákok érdeklődését felkeltsük, megismerési és felfedezési vágyukat előmozdítsuk. - Motiváljuk ismeretszerzésre, tanulásra kollégistáinkat a tananyaghoz kapcsolódó érdekesség, kiegészítő olvasmányok ajánlásával! - A tanulók újabb ismeretek utáni kíváncsiságát igyekezzünk fenntartani, és továbbfejleszteni! - Biztosítsuk a könyvtárszolgáltatások igénybevételét! - A diákok tanulásra való ráhangolását segítsék tanáraink a folyamatos buzdítással, bátorítással, dicsérettel, biztatással, s azzal, hogy a tanulókat rendszeresen plusz érdeklődésfelkeltő anyaggal látják el!
270
Az eredményes és hatékony ismeretszerzés, a megismerési és gondolkodási képességek fejlesztése érdekében a prefektusok igyekeznek segíteni a tanulókat, hogy megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. A kollégium által meghatározott célok, közöttük a tanulók személyiségfejlődésének megvalósítása érdekében a nevelési folyamatba olyan motivációs tényezőket kívánunk beépíteni, amelyek a tanulók számára is lényegi tevékenységgé teszik a tanulást. Hosszú távon az önmagáért való tanulás megszerettetése a cél, a meg szerzett ismeret, tudás önjutalmazó értéke. Azonban, hogy ezt kollégistáinkban kialakíthassuk, sikerfeladatokra, jutalmazásra, személyiség fejlesztő programokra, új tanulási technikák, módszerek elsajátítására van szükség. A tanulás eredményessége érdekében ki kell alakítani a diákokban egy tanulási életprogramot, illetve közömbösíteni kell az ellene ható tényezőket. A délutáni kötelező tanulószoba (szilencium) bevezetésévei szeretnénk elérni, hogy ebben az életkorban a legfontosabb feladatuk a tanulás legyen. Eddigi tapasztalataink alapján úgy láttuk, hogy a helyes tanulási módszerek elsajátítása és alkalmazása a kisebb nagyobb évfolyamosok számára egyaránt nagy problémát okoz, ezért szaktanáraink és nevelőtanáraink kiemelt figyelemmel kísérik a tanulószobai foglalkozásokat és segítenek a jegyzetelési, olvasásmegértési feladatok, könyvtárhasználat helyes alkalmazásában. Az eredményes tanulás további feladata közé tartozik a szigorú fegyelem kialakítása. Szigorúság abban az értelemben, hogy a kötelező tanulási idő alatt a diákok nem foglalkozhatnak más tevékenységgel (tv-nézés, zenehallgatás stb.), tisztelniük kell a tanulási időt és társaikat, akik ezt betartják. Az elérendő cél: - a folyamatos tanulás szükségességének tudatosítása, - a tanulási kedv fejlesztése a tanulás belső igényként való megjelenése érdekében, - a helyes tanulási módszerek elsajátítása, - az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása, - a reális önismeret elősegítése, - a képességnek megfelelő tanulmányi eredmény elérése. Fejlesztési területek: - a tanulási feltételek biztosítása (nyugodt körülményekkel, megfelelő berendezéssel és felszereléssel), - tanulási terv készítése, a tanulási sorrend megállapítása, időterv készítése, - a szóbeli tanulás menetének kialakítása (az órai anyag felidézése, a szóbeli anyag megtanulása, ismétlés, leckemondás), - az írásbeli feladatok megoldási menetének elsajátítása (a feladat megértése, adatkiírás, öszszefüggések keresése, a műveletek keresése, ellenőrzés). Kollégistáink személyiségének megismerése és fejlesztése · Elsődleges feladatunk, hogy a kollégiumba érkező diákok személyiségét megismerjük, hiszen csak ennek birtokában leszünk képesek céltudatosan összeállítani a tanulókhoz igazodó, változatos tevékenységformákat, amelyek hatékonyan elősegítik majd a kívánatos személyiségvonások fejlesztését. · A tanulók személyiségének megismerését segítik az egyéni és csoportos beszélgetések, a tesztek, kérdőívek, a képességfelmérések, a diákok külső és belső vonásainak, valamint (és talán a legfontosabb) a cselekvés-, és tevékenységformáinak megfigyelései.
271
· Törekednünk kell arra, hogy diákjaink felismerjék a szubjektív és objektív énképük közötti különbségeket, és reális énképet alakítsanak ki önmagukról. Ennek ismeretében képesek lesznek az önnevelésre, az önfejlesztésre. · Fontosnak tartjuk, hogy a hozzánk jelentkező diákokat alkalmazkodó képessé, empatikussá neveljük, s a másokhoz való viszonyuk mentes legyen az előítéletektől. · Célunk, hogy kollégistáink teljesítményorientáltak legyenek, s alakuljon ki közöttük már a beköltözés után egy egészséges haladást, eredményességet elősegítő versenyszellem. · Szituációs helyzetekkel, filmvetítések utáni beszélgetésekkel is szeretnénk elérni, hogy kollégistáink időben felismerjék a konfliktushelyzeteket, kezelni tudják azokat, s képesek legyenek bizonyos helyzeteken, problémákon változtatni, jó megoldásokat találni. Önismeret fejlesztése, a korszerű világkép kialakulásának segítése A kollégiumon belüli kapcsolat- és tevékenységrendszer szervezésével, ismeretek nyújtásával a nevelés elősegíti, hogy kialakuljon az önismeret gazdag és szilárd elméleti, tapasztalati alapjai, és a közösségi szolgálatra felkészülhessen. Cél: - önismereten és önértékelésen alapuló önfejlesztési képesség kialakítása, - önálló életvezetéshez szükséges ismeretek megismerése gyakorlása, - a világ egészére vonatkozó ismeretek elsajátítása. Fejlesztési területek: - a személyiség erős és gyenge oldalainak a tudatosítása, önvizsgálat, önelemzés, - a személyiség rátermettségére és érdeklődésére épülő életprogram megtervezése, - közéleti szereplésre való felkészítés, az egyéni ügyek önálló intézésének segítése, - a természet és a társadalom életének megismerése, azokhoz való pozitív viszonyulás erősítése. Közösségfejlesztés Elsődleges feladat a kollégiumunkba kerülő diákok további szocializációja. Nevelőtanáraink segítik a csoportjukba kerülő tanulók beilleszkedését, a kollégisták egymás közötti kapcsolatrendszerének kialakulását. Különösen nagy figyelmet fordítunk azokra az alulszocializált, normaszegő, beilleszkedési zavarokkal küzdő gyerekre, akik rossz családi körülmények közül érkeztek, s negatív értékrendjük átalakításához igyekszünk megkeresni és alkalmazni a legmegfelelőbb megoldási módokat, módszereket. A közösségi értékrend és normarendszer fejlesztése A kollégium – mint közösségi helyszín – a nevelési folyamat során hangsúlyt helyez a pozitív közösségi szokások és minták közvetítésére, a szociális készségek (vitakultúra, szervezőkészség stb.) fejlesztésére. Segíti a közösségi együttélés szabályainak elsajátítását. A szociális tanulás - amelyben az iskolai és kollégiumi nevelés tevékeny részt vállal meghatározó része életünknek és végig kíséri azt. Az egyén beilleszkedik a közösségbe, és miközben beilleszkedik, kialakul a személyisége. A szociális tanulásnak vannak lépcsőfokai, amelyeket nem lehet és nem szabad kikerülni ahhoz, hogy valaki egy adott kultúrába beilleszkedjék. Életünk folyamán a társadalom számos elvárást támaszt tagjaival szemben. A kollégiumi nevelés során felkészítjük tanulóinkat a társa-
272
dalmi szerepek betöltésére, pl.: dolgozói szerep, fogyasztói szerep, a család tagjának szerepe stb. Arra kell megtanítanunk őket, hogy a generációk egymás mellett élésének jellemzői, az egyes generációk társadalomban elfoglalt szerepei, az idős, a felnőtt és a gyermek családtagok egymáshoz való viszonyának rendezettsége alapja annak, hogy a társadalmi élet értéktisztelő, rendezett legyen. A kollégiumi tanár tudatában van a család szocializációs funkciójának, tudja és erősíti, hogy a gyermekek társadalmi életbe való belenövése elsődlegesen a családon keresztül történik, s csak ezt követi az iskola és a kollégium. Cél: - az alapvetően elfogadott társadalmi értékek és normák közvetítése, a tanulók személyiségébe való beépülés elősegítése, - a kollégiumi érték- és szokásrendszer kialakítása, - az együttműködéshez szükséges szociális készségek fejlesztése (empátia, tolerancia, kooperáció, konfliktuskezelés), - a kommunikációs és együttműködési képesség fejlesztése, - a családi életre nevelés elősegítése, - a diákönkormányzat működési feltételeinek biztosítása. Fejlesztési területek: - személyes példamutatás a pozitív értékek közvetítésében, - jól átlátható viselkedésszabályok kialakítása, és azok betartásának kontrollja, illemtani ismeretek a gyakorlatban, - erkölcsi kategóriák és normák tudatosítása (lelkiismeret, becsület), - a csoporthoz és a kollégiumi közösséghez való tartozás érzésének erősítése, hagyományápolás, - a segítőkészség és az együttműködési képesség fejlesztése, - kulturált társas kapcsolatok kialakítása, - az érdekérvényesítő képesség és vitakultúra fejlesztése.
3. 4. Az egészséges és kultúrált életmódra nevelés A nevelési folyamat egyik rendkívüli fontos és nehéz területe az egészséges életmódra nevelés. Az egészség-megőrzése érdekében fel kell hívni a figyelmet vendégelőadók (orvosok, természetgyógyászok, videofilmek, könyvek) segítségével és ki kell alakítani a gyerekekben az igényt: a helyes táplálkozásra, a testedzésre, a kiegyensúlyozott életritmus kialakítására, a mentális egészségre, a stressz és feszültségoldó technikák alkalmazására, az önművelés és szórakozás egyensúlyának létrehozására. A testi és mentális képességek folyamatos megőrzéséhez és fejlesztéséhez szükséges a megfelelő életritmus kialakítása, az egészséges és kulturált étkezés, öltözködés, tisztálkodás, testápolás, a rendszeretet belső igénnyé válása, az ehhez kapcsolódó szokásrendszer megalapozása. A kollégium kulturális- és sportélete hozzájárul az egészséges életvitel, a helyes életmódminta kiválasztásához. Külön figyelmet szentelünk a káros szenvedélyek (alkohol, dohányzás és kábítószer fogyasztás) kialakításának megelőzésére. Minden pedagógus feladata, hogy szigorúan ellenőrizze, óvja és védje a diákokat ezen szerek alkalmazásától. A helyesen összeállított napirenddel igyekszünk hozzájárulni tanulóink megfelelő életritmusának kialakításához. A következetesen betartatott, és rendszeresen elvégeztetett tevékenysé-
273
gekkel segítjük diákjainkat abban, hogy idejüket a jövőben is pontosan be tudják majd osztani, és kapkodások nélkül, ritmikusan végezhessék el feladataikat. Célunk és feladatunk, hogy a meghatározott szokásrendszerek (mindennapi szobatakarítás, mosás, vasalás, stb..) kialakításával kollégistáink számára az egészséges öltözködés, a kulturált étkezés, a környezet tisztasága, a testápolás, a rendszeretet belső igénnyé váljon. A kollégiumunkban végzett tevékenységek hatására a gyerekek olyan gyakorlati képességekre tesznek szert, amelyeket jól tudnak hasznosítani felnőtt életük során. A diákok ízlésének, igényességének kialakítását segítik elő a tanév eleji és az évközi szobadekorálások, az ünnepi díszvacsorákhoz való terítések, a szobákban esztétikusan elrendezett berendezések. Tanulóink testi-lelki egészségének megóvása és fejlesztése érdekében szorgalmazzuk a rendszeres testedzés beiktatását. Sporttalálkozók szervezésével, versenyek megrendezésével biztosítjuk kollégistáinknak a mindennapi mozgást (foci, kézilabda, kosárlabda, stb..), ezen kívül lehetőséget adunk a sportszakkörökön való részvételre. Rendszeres napi ellenőrzéssel és értékeléssel próbáljuk kialakítani diákjainkban azt az igényt, hogy érzékennyé váljanak környezetük állapota iránt, hogy környezetkímélő magatartásuk beépüljön életvitelükbe. Felvilágosító előadásokon, egyéni és csoportos beszélgetéseken keresztül tájékoztatjuk tanulóinkat a rájuk leselkedő veszélyekről (kábítószer, alkohol, cigaretta, szexuális kapcsolatok útján terjedő fertőzések, stb…), azoknak elkerülési módjairól, a káros szenvedélyek elleni védekezési módokról és lehetőségekről. Cél: - az egészséges életmód iránti igény, és az ehhez kapcsolódó szokásrendszer kialakítása, - a testi képességek fejlesztése és folyamatos karbantartása, - a szenvedélybetegségek elkerülésének elősegítése és önpusztító hatásainak a tudatosítása, - a szabadidős tevékenységek kultúrájának fejlesztése, - életmód mintaként szolgáló belső kollégiumi élet megteremtése. Fejlesztési területek: - személyes motívumok fejlesztése - személyes képességek fejlesztése - önismeret, stresszoldás, stresszkezelés - kulturális programok szervezése, hagyományápolás - a mindennapi sportolás lehetőségeinek a biztosítása, sportprogramok, versenyek szervezése. Testnevelési órák - Mindennapos testnevelés A testnevelés az egészséges élet egyik alapeleme. Szeretnénk eredményeket elérni a napi rendszeres mozgás igényének kialakításában, ezen kívül az erőnlét fejlesztésének, az állóképesség javításának többféle módját is kollégistáink rendelkezésére kívánjuk bocsátani. Ennek érdekében ösztönözzük diákjainkat, hogy rendszeresen vegyenek részt délutánonként a mindennapos testnevelési foglalkozásokon, járjanak el kondicionáló edzésekre, a kora őszi, és tavaszi időszakban javasoljuk számukra a futást, valamint szerda esténként rendszeres sportolási és mozgási lehetőséget biztosítunk nekik az iskola tornatermében. A 18. életévüket betöltött tanulóinkat igyekszünk bevonnia a kollégiumban szervezett véradási programba / „Ha vért adsz, életet adsz!” /. A környezeti nevelés
274
Az emberiség globális problémája, a környezetszennyezés, mely nem ismer határokat. A megnőtt és összetettebb fogyasztás nagyobb környezeti terhekkel jár. Az információk gyors áramlásának köszönhetően ma már a természet- és környezetvédelem is nemzetközi méreteket öltött. Ahhoz, hogy eredményeket lehessen elérni ezen a területen, először a közvetlen környezetünket kell megvédeni, szemléletmód-változásra, aktív cselekvésre van szükség. Szemléletet csak úgy lehet formálni, ha törekszünk arra, hogy tanulóink, ne elszigetelt ismereteket szerezzenek. Értsék meg, hogy a természet egységes egész, a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. A földi rendszer működését károsan befolyásoló társadalmi és egyéni cselekedetek visszahatnak az ember életére, végső soron saját létét veszélyeztetve Elsődleges céljaink: - a természetvédelem iránti érdeklődés felkeltése (videofilmek, előadások, a Fővárosi Növény- és Állatkert megtekintése), - környezettudatos szemléletmód kialakítása, - a tanulók lakókörzetében lévő természet- és környezetvédelmi lehetőségek felkutatása (pl: szelektív hulladékgyűjtés, szárazelem gyűjtés megszervezése), - az iskola minden diákjának feladata, hogy vigyázzon környezetére (őszi és tavaszi nagytakarítás, virágosítás, fásítás, füvesítés) és figyelmeztesse társait a kultúrált magatartásra. A környezeti nevelés területén is fontos az iskola, a kollégium és a szülők együttműködése. A tanórai és a tanórán kívüli programok megszervezéséhez a nevelők együttgondolkodására van szükség. A szabadidő hasznos eltöltése Fontos, hogy a szabadidős programok a kollégisták életkori sajátosságaihoz mérten legyenek megszervezve és biztosítva. A 14 évestől a 22 éves korú diákig mindenki megtalálja a maga számára kedvező, kikapcsolódást, élményt nyújtó tevékenységet. Azt szeretnénk, ha a szabadidős tevékenységek (sportolás, színház-mozilátogatás stb.) alternatívaként jelennek meg a diákok előtt és ne kötelező választhatóságként. Azt kell elérnünk, hogy a gyerekek élvezzék az aktív pihenést, a nekik nyújtott szabadidős tevékenységet, és hogy ily módon felnőttkorukra is szokásukká váljék a szabadidő igényes és tartalmas eltöltése. Felzárkóztatás A kollégium prefektusai segítséget nyújtanak, hogy a tanulók közötti műveltségi, képességbeli, felkészültségi, neveltségi lemaradások csökkenjenek. Pályaorientáció A kollégium valamennyi tanulója számára lehetővé teszi egyes szakmák, hivatások megismerését, segíti a pályaválasztást, illetve a választott életpályára való felkészülést. A felkészítés szakaszai: - a helyileg szokásos tanulási rend megismertetése, - a helyes időbeosztás kialakítása, - tájékozódás a tanulók egyéni célkitűzéseiről, a szülők elvárásairól, - az érdeklődési irányok támogatása, az egyéni ambíciók kibontakoztatása, - a helyes önismeret, az önbecsülés és az önbizalom erősítése, - a továbbtanulási lehetőségek megismertetése, a reális pályaválasztás segítése. - a szóbeli előadókészség fejlesztése,
275
- önképzési terv készítése, - a vizsgákra, érettségire való pszichés felkészítés, - a végzős tanulók felvételi eredményének visszacsatolás, pályakövetés.
3. 5. Vallási nevelés A legfontosabb keresztény értékek: szeretet, türelem, őszinteség, a kollégiumi élet minden pillanatát hassa át. Olyan foglalkozásokat szervezünk, ahol meghívott hitoktató tanárok, teológushallgatók, bibliai példák, saját élményeik, esti beszélgetések során ébresztik fel a diákokban a keresztény értékek szeretetét, elfogadását, azonosulni akarását, melyen keresztül a jellem befolyásolása, formálása közvetett módon történik. A katolikus diák identitástudatának kialakítása Lelkileg, érzelmileg kötődjön egyházához, vallásához, gyülekezetéhez. Ne csak befogadja, hanem közvetíteni is tudja a keresztény értéket mások felé. Meg kell értetnie a gyerekekkel a vallási tolerancia, szabad-vallásgyakorlás igazi tartalmát, jelentőségét. Cél: - az eltérő szintű és hagyományú vallási közösségekből érkezők tapintattal való fölkarolása és segítése a beilleszkedésben. - a keresztény erkölcsi értékrend megismertetése és betartatása (öltözködés, viselkedés, társas kapcsolatok, szórakozás…). - az egyházi év ünnepeinek megismertetése, és a közös ünneplés megkedveltetése. A vallási élet megismertetését és gyakorlatát a kollégium éves programja rögzíti. A tanulásnak tudatosan szembeszegülő, a kollégium rendjét megszegő, embertársát sértő, társai személyes biztonságát veszélyeztető magatartás a kollégium elhagyását vonhatja maga után.
4. A kollégium működése 4. 1. Személyi feltételek, elvárások A diákotthon élén az igazgató áll. A mindennapi életnek a házirend és a napirend szerinti irányítása a prefektusok feladata. A stúdiumokon felügyelő tanárok segítik a prefektusokat. A kollégiumban a nevelési feladatokat – a közoktatásról szóló törvényben meghatározott végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező – prefektusok végzik, akik - elfogadják a katolikus egyház hitét és vallási életét, - rendszeres önképzéssel, szervezett továbbképzéssel megújított, korszerű szakmai, lelki, vallási, hitbeli ismeretekkel rendelkeznek, - képesek a nevelési folyamat megszervezésére, irányítására, ellenőrzésére, értékelésére; jártasak a különböző pedagógiai eljárások alkalmazásában, - megfelelő empátiával rendelkezik, nevelői eljárásaiban, pedagógiai kommunikációjában a tanulók iránti tiszteletet, bizalmat és szeretetet helyezi előtérbe, - személyes jelenlétével folyamatosan együttműködik a tanulók közösségeivel, a nevelésükben résztvevő személyekkel,
276
- keresztény hitükkel, életpéldájukkal, egyéniségükkel, megjelenésükkel, felkészültségükkel, műveltségükkel, életmódjukkal követendő példaként szolgálhatnak a kollégisták előtt. A kollégiumban a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatott alkalmazottak munkáját is a nevelés eredményességének támogatása jellemzi. Jelenlétük, megnyilvánulásaik, tevékenységük és annak színvonala is nevelési tényező.
4. 2. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, és megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki és vallási fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Törekszik a vallásos programok egyensúlyos beépítésére. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése, és a megélt hitből való elköteleződés. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium "rendje" (a közös szentmisén való részvétel, sajátos / helyi elvárások, különböző fegyelmi szabályok, pl. dohányzás, italozás, telefonhasználat stb.).
4. 3. A tanulók életrendje, tanulása, szabadideje szervezésének pedagógiai elvei • A tanulók életrendje a kollégium napirendi pontjainak megfelelően alakul, amely magába foglalja az önkiszolgáló tevékenységeket, valamint a kötött és kötetlen foglalkozásokat, a diákok szabadidőben végezhető tevékenységeit. • Kollégiumunk igyekszik megteremteni és biztosítani a gyermekek optimális testi-lelki fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a diákok, szülők, és az iskola által támasztott elvárásokat, igényeket, valamint az intézményünkben kialakult és jól bevált szokásokat is. • A tanulók napi életrendjének kialakítása belső szabályozás alapján működik, amelynél szem előtt tartjuk azt a fontos elvet, hogy az egyes tevékenységek belső arányai – a közoktatási törvény jogszabályainak keretei között – a tanulók életkori sajátosságaihoz igazodjanak. • A napirend kialakításánál a kollégium diákönkormányzata javaslati és véleményezési joggal él. A feladatok és célok kitűzésénél és végrehajtásánál a csoportok és a diákönkormányzat vezetői egyaránt részt vesznek. • Kollégiumunk a rendelkezésére álló eszközökkel igyekszik megőrizni és ápolni az eddigi hagyományokat, és újabbak kialakítására is törekszik. Teszi mindezt intézményünk hírnevének javítása, és a hozzánk érkező diákok együvé tartozásának elősegítése érdekében. • Ahhoz, hogy tanulóink felkészülése hatékony legyen, nagyon fontos, hogy a tanuláshoz kipihent állapotban fogjanak hozzá.
277
• Stúdiumok előtt biztosítsuk kollégistáink részére a kikapcsolódást, a testedzést, és idegrendszerük regenerálódásához szükséges időt! • Teremtsük meg a tanulást segítő külső körülményeket, objektív feltételeket /saját íróasztal, állandó, megszokott helyiség, audiovizuális-, és tömegkommunikációs eszközök, számítógéppark használatának lehetőségei stb. /! • Nevelőtanáraink folyamatosan kísérjék figyelemmel a diákok tanulmányi teljesítményét, s arról kéthavonta adjanak jelentést a kollégiumvezetőnek! • A figyelmet elterelő ingereket igyekezzünk kikapcsolni, eltávolítani, megszüntetni! • Biztosítsunk megfelelő világítást az olvasáshoz, a tanuláshoz, a munkához! • A zaj koncentrációs zavarokat, stresszt, idegességet idézhet elő, ezért igyekezzünk azt teljesen megszüntetni, kiküszöbölni! A szellemi munkához, az összpontosításhoz szükséges csöndes, nyugodt légkört, minden nap teremtsük meg! • Szünet beiktatásával tegyük lehetővé a stúdiumok közötti mozgást, pihenést, feltöltődést! • Célunk, hogy diákjaink megismerjék és elsajátítsák a helyes tanulási módszereket. • Folyamatosan ellenőrizzük, értékeljük, és segítsük az újonnan érkezett tanulókat mindaddig, amíg képessé nem válnak az önálló tanulásra! • Biztosítsuk diákjainknak az egyéni és a közös tanulás lehetőségét (belső térelválasztás, kiszolgáló helyiségek igénybe vétele tanulási célból)! • A kiválóan teljesítő diákoknak adjunk kedvezményeket! (szabad studium) • Könnyítsük meg számukra a felkészülést, a tanulást segítő módszerek, technikák alkalmazásával, azok elsajátíttatásával! Ilyenek: - az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítése - értő olvasás fejlesztése - emlékezet erősítése, célszerű rögzítési módszerek kialakításával - a gondolkodási kultúra művelése - az önművelés igényének és szokásának kibontakoztatása A kollégium napirendje: Hétköznap 1. Ébresztő: reggel 6 óra 30-kor. Egyénileg legkorábban 6.15-kor szabad felkelni. Ennél korábban csak prefektusi engedéllyel. A közös hálók melletti zuhanyozókat ébresztő előtt nem szabad használni. 2. reggeli teendők elvégzése, tisztálkodás, ágyazás, takarítás. 3. A reggeli stúdium vagy korai óra 7-kor kezdődik. 4. A 7-8. o. reggel 7.25-kor, a 9. o. 7.30-kor, a 10. o. 7.35-kor indulnak osztályaikból vagy a közös tanulószobából reggelizni; a többiek, ha nincs korai órájuk, 7.40-kor. A korai óra 7.45-kor ér véget. Reggeli után a szobákban rendet kell hagyni úgy, hogy 8.05-kor már mindenki a tanteremben legyen. A lyukasórákat mindenki stúdiumi fegyelemmel töltse el. A 11-12. osztályosok a szobáikban, a többiek a prefektus által megjelölt helyen. Az 5. óra, ha elmarad, lyukasórának számít. A tanítás befejezéséig senki nem mehet a hálóterembe. Ez alól kivétel: a lyukasórák, a testnevelési órákat megelőző és követő szünetek (ilyenkor a hálókban lehet öltözködni), és a nagyszünet a 11-12. osztályosok számára, akik ilyenkor ott étkezhetnek. 5. Mindenki csak az utolsó (délelőtti) tanítási órája után mehet ebédelni, de legkorábban 12.40-kor. 12.50 után már senki se menjen ebédelni, hogy a tálalóban dolgozók is ebédelhessenek. A következő ebédelési időpont 13.30-kor kezdődik és 13.50-ig tart. 6. A kötelező séta 14.30-től 15.15-ig tart, a várkapun kívül. A tornateremben és előterében csak a szervezett edzésen részt vevők tartózkodhatnak.
278
7. A különórák 15.45-kor kezdődnek, a stúdium 16.00-kor és - a 17.15-től 17.30-ig tartó szünettel - vacsoráig tartanak. 8. A 7-8. osztályosok 18.45-kor, a 9-esek 18.50-kor, a 10. osztályosok 18.55-kor indulnak vacsorázni. Ők, ha távol vannak is tantermüktől, a meghatározott időben ott gyülekeznek, és a felügyelő tanár vezetésével mennek az ebédlőbe. 9. A 11. osztályosok stúdiuma 19.05-ig, a 12-eseké 19.10-ig tart. Mindkét évfolyam saját stúdiuma befejeztével - csengetésre - indulhat vacsorázni. Legkésőbb 19.30-kor már mindenki kezdje meg vacsoráját, és 20.00-ra fejezze be! 10. Vacsora után szabadidő van. Ekkor is ki lehet még menni a várkörre; de csak oda, és 21.00-ra vissza kell érkezni. TV-t a kiírás szerinti helyen és időben lehet nézni. 11. Zuhanyozót 21.00-ig szabad használni. 12. 21.15-kor már mindenki lefekvéshez készülődjék a hálóban, és 21.30-kor villanyoltással ér véget a nap. 13. A 12. évfolyam még 22 óráig az ágyban olvashat. Szombaton Délelőtt a nap úgy alakul, mint egyéb tanítási napokon. Délután 17.30-ig szabadidő van. 17.30-kor énekpróba, 18.00 -kor csendesóra, gyónási lehetőséggel a gimnáziumban és a kiírt helyeken. Vacsora a köznapi rend szerint. Villanyoltás - ha külön rendelkezés nincs 22.00-kor. Vasárnap Felkelés 8-kor - egyénileg legkorábban 7.45-kor. Reggeli 8.15-tól 8.50-ig. 9.00-től 11-ig stúdium. Legkésőbb 11.20-ra mindenki vegyen ünneplő ruhát és lábbelit, és álljon sorba a hálók előtt. Felsorakoznak a hálójuk előtt. A 11-12. osztályosok a szobáik emeletén sorakoznak. Prefektusa/osztályfőnöke vezetésével mindenki - osztályával együtt - csendben elindul a bazilikába. Az énekkarosok is saját osztályukkal menjenek a bazilikába. A diákmise befejeztével osztályonként vonulunk el a bazilikából. Mise után a 7-10. osztályosok ebédelnek, majd csengetés után a többi osztály. 13.15-ig mindenki kezdje el ebédjét! Ha bármelyik étkezés előtt közös iskolai program van, az azt követő étkezés mindig az előbbi sorrendben kezdődik. Ez hétköznapokra is érvényes. Délután szabadidő van, és csak este 18-kor kezdődik a stúdium. A vasárnap is a köznapi rend szerint fejeződik be. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva a közoktatási törvény és a fenntartó rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A foglalkozások témáját, időpontját, fakultatív vagy kötelező jellegét a diákokkal tudatni kell, a foglalkozások lehetőség szerint a tanulók aktivitására épüljenek.
4. 4. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások:
279
Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. Tanulást, tehetség kibontakozást, felzárkóztatást segítő foglalkozások, heti 13óra (naponta 15,30 – 17, 00 és 17,30 – 19,00 kötött keretekben és 20,00 után szabadon 1/4 óra). A foglakozásokat a naplóban rögzítik a pedagógusok. • stúdiumok A napi felkészülést elősegítő foglalkozások, melyeken a nevelőtanárok jelenlétében, és irányításával, meghatározott időben és térben folyik a tanulás. A napi felkészülés megszervezése: tanulás, leckekérdezés, ellenőrzés és segítségnyújtás: - közvetlenül és közvetetten tanári segítséget igénylők szétbontása, - az egyéni és csoportos tanulást végzők beosztása, - nyugodt felkészülést biztosító rendszer kialakítása, - folyamatos segítés és visszaellenőrzés módszerének alkalmazása (csoportnapló, kikérdezés), - fejlesztő foglalkozások az SNI-s tanulók részére, - kiscsoportos foglalkozások 2-5 tanulóval alkalmanként vagy rendszeresen, el kell érni, hogy minden tanuló felkészüljön a tanulás alatt, senki ne mehessen felkészülés nélkül iskolába. • differenciált képességfejlesztés Ekkor történik a gyengébb képességű tanulók felzárkóztatása és korrepetálása, valamint a tehetséges diákokkal való foglalkozás. A nyelvvizsga megszerzése érdekében biztosítjuk diákjainknak, - amennyiben igénylik, hogy angol szakos nevelőtanáraink segítséget nyújtanak tanulóink felkészülésében. • Felzárkóztatás: -valamely oknál fogva, valamelyik tárgyból lemaradt tanulók szintre hozása, felzárkóztatása egyéni foglalkozások keretében, a tanárok tantárgyismerete alapján. • Korrepetálás: - a szerzett érdemjegyek, és a napi ismeretek elsajátítása kapcsán tapasztalt hiányosságok - a kezelhetőség és eredményesség érdekében ezt a feladatot kiscsoportokban kell végezni. • Tehetséggondozás: Nevelőtanáraink, igyekeznek észrevenni, hogy az egyes tanulókban milyen tehetség szunnyad. Megbeszélik a tanulóval tehetsége kibontakoztatásának lehetőségeit. -Felderítik a közeli város kínálati lehetőségei közül a tanulónak legmegfelelőbbet, ahol képességeit fejlesztheti. -Segítséget nyújt a tanulónak a beiratkozásban. -Figyelemmel kíséri a tanuló fejlődését, biztosítja, buzdítja. -Alkalmat teremt a tanuló bemutatkozására a kollégium közössége, vagy nagyobb nyilvánosság előtt. -versenyekre, bemutatókra felkészíti, elküldi, illetve elkíséri. - a tanulói képességek kibontakozásának biztosítása, a tanulást segítő motivációk folyamatos fenntartása, és a kreativitás fejlesztése - megfelelő inger gazdag környezet biztosítása a tehetség kibontakozásához,
280
- az ismeretszerzés mellett az előadókészség és érvelési készség fejlesztése, - ösztönzés az idegen nyelvek tanulására, - az intellektuális képességek fejlesztésével egy időben a tanulók egész személyiségének alakítása, érzelmi és szociális érzékenységük felkeltésével azok állandó fejlődésének elősegítése. Sok tanuló tanulmányi eredményének javítására, vagy nyelvvizsga letételére, különórákra jár. Ezt a körülményt figyelembe vesszük, és támogatjuk. A tanulónak igazoltatni kell előre egy formanyomtatványon szülőjével ill. a felkészítést végző tanárával a külön órák idejét. • Szakmai körök A kollégiumi nevelőmunka szerves részét képezik a szakkörök, tanfolyamok, önképző körök megszervezése, valamint ezen tevékenységek tanári segítése, irányítása. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő beszélgetések alkalmával a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére. Lehetőséget biztosítunk diákjaink személyiségének kiteljesedéséhez, életvitelük gazdagításához, gyakorlati ismereteik bővítéséhez, a modern társadalomban szükséges ismeretek (idegen nyelvtudás) megszerzéséhez, valamint az élethez szükséges problémamegoldó, kreatív gondolkodás erősítéséhez. -Egyéni foglalkozások Ezek a személyes törődést biztosítják. Ha a diák igényli és kéri, megszervezzük a segítségnyújtást. Ezek csak részben tervezhetők, illetve folyamatosan kezelhetők. Az egyéni foglalkozások keretében szorgalmazzuk a tanuló közvetlen környezetének a megismerését, mert csak így segíthetünk egyéni problémáik leküzdésében, szorongásaik feloldásában. - Csoportfoglalkozások ▫ Ezeken kerül sor a kollégium és a csoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek, dolgok megbeszélésére, a végzett munka értékelésére, s ezekre keresnek megoldást a diákok nevelőtanáraikkal együtt. ▫ Ezek a foglalkozások alkalmat kínálnak tanulóink beszédkultúrájának fejlesztésére, viselkedéskultúrájának az alakítására, az együttélés szabályainak a megvitatására és a tanulóink erkölcsi magatartásának formálására. Szeretnénk elérni, hogy igénnyé váljék az igazmondás, a fegyelmezettség, a pontosság és a felnőttek iránti tisztelet. ▫ Csoportfoglalkozásokon történik meg a csoport tanulmányi munkájának és egyéb tevékenységének értékelése ▫ A diákok egészségének, életének védelme érdekében a csoport-összejöveteleken prevenció is folyik, ahol a balesetekről, a káros szenvedélyekről - dohányzás, alkohol, drogfogyasztás káros hatásairól, kialakulásának megelőzéséről – kaphatnak megfelelő tájékoztatást és ismereteket. ▫ A foglalkozások keretein belül a tanulók elsajátítják a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait, a konfliktuskezelő képességet. (A foglakozásokat a csoportnaplóban rögzítik a pedagógusok.)
281
A csoportfoglalkozásokat tervezzük, ezek az éves munkaterv részét képezik. • „A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja” című, 44/2002. (VI. 18.) OM rendelet alapján a 9.,10., 11. és 12. valamint a szakképző évfolyamon: -Tanulásmódszertan -Önismeret, pályaválasztás -Művészet és információs kultúra -Környezeti nevelés -Életmód, életvitel, háztartási ismeretek -Egyén és közösség -Magyarság, nemzetiségi lét európaiság ▫ A csoportfoglalkozások közé sorolhatjuk a heti 2 órányi hit és erkölcstan foglakozást, amelyet az iskola egyik vallástanára vezet. A vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös imákon, előadásokon, továbbképzési lehetőségeken szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása. Minden nevelői tevékenységet áthat a hit és a keresztény erkölcs. A szabadidő eltöltését szolgáló (szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport, tanulmányi, szakmai, kulturális verseny, házi bajnokság, iskolák közötti verseny, bajnokság, diáknap) csoportos foglalkozás (hetente 1 óra 14,00 és 20,00 óra között ) A kollégiumi foglalkozásokat a pedagógiai programnak megfelelő éves tanulói foglalkozási terv alapján szervezzük. Az éves tanulói foglalkozási terv kollégiumi csoportonként tartalmazza a kötelező foglalkozásokat, amelyet minden tanév első hetében felmérünk, hogy hány tanuló és milyen szabadon választható foglalkozáson kíván a tanévben részt venni. Az éves tanulói foglalkozási tervet a kollégium vezetője készíti elő, és a nevelőtestület fogadja el, a kötelező foglalkozásokra vonatkozóan a tanév megkezdéséig, a szabadon választható foglalkozásokra vonatkozóan legkésőbb az adott tanév szeptember 30-áig. Az éves munkatervet - az elfogadást követő három munkanapon belül közzé tesszük. A tanulók a közzétételtől számított hét munkanapon belül jelenthetik be - írásban - a kollégium vezetőjének, hogy melyik szabadon választható foglalkozáson kívánnak részt venni. Az említett foglalkozásokon a kollégisták kötelesek részt venni a „A Kollégiumi Nevelés Országos Alapprogramja” 2.§ (2) bekezdésének b) pontja alapján. Ezeknek a foglalkozásoknak célja a diákok ismereteinek kibővítése és képességeik továbbfejlesztése. A többi kollégiumi foglalkozásra rendelkezésre álló időkeret heti 13 óra, amely a kollégiumi feladatok ellátását is magában foglalja, átcsoportosítható az egyes tanulócsoportok között, egyéni foglalkozásokra is felhasználható. A foglakozásokat az ügyeleti naplóban rögzítik a pedagógusok. Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése Közös vallásos gyakorlatok: közös imák (este), közös iskolai szentmisék. Személyes törődés: gyónási lehetőség, a prefektus szabadidőben rendelkezésre áll. A prefektus nemcsak munkakört tölt be, hanem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a tanulókkal való személyes törődést biztosít. Filmklub, zenehallgatás színesíti életünket. A szabadidő hasznos eltöltését szolgáló foglalkozások
282
A kollégiumi élet alkalmat kínál arra, hogy tanulóink személyiségét pozitív irányba befolyásolja. A hagyományokat őrző rendezvényeken minden kollégistának emlékezetes élményben lehet része. Hagyományőrző rendezvényeink: a Mikulás est és a Karácsony ünnepség. A színházi előadások, koncertek, kiállítások a zenei és vizuális képességüket fejlesztik. A versenyek, rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget, és a hozzá kötődő érzelmeket. A sportprogramok tanulóink napi felfrissülését szolgálják. A kirándulások a környezettudatos magatartásra nevelnek amellett, hogy az ismeretek bővítését és a felfrissülést is szolgálják. A Kollégiumi nevelés országos alapprogramja rendelkezik a foglalkozási csoportok megalakításának lehetőségéről. A létszámhatár 5 fő. A szabadidős és életmód csoportok, valamint a tehetséggondozások, korrepetálások szervezésekor ezt a csoportlétszámot tudjuk figyelembe venni. A Közokt. tv. az egyéni foglalkozások létszámát 1-3 főben határozza meg. A kollégiumban egyéni beszélgetésekre, személyes és intim problémák megbeszélésére, „lélek-ápolásra”, valamint egyéni korrepetálásra, illetve tehetséggondozásra szervezhető ez a foglalkozási forma.
4. 5. Felzárkóztatás, tehetséges tanulók felismerése és gondozása, pályaorientáció segítése A nevelőtanárok feladata, hogy az újonnan érkezett, elsős diákokkal kiemelten foglalkozzanak, hogy képességeiket felmérjék, s ennek ismeretében szükséges esetekben megkezdjék a rászorultak felzárkóztatását, ill. képességfejlesztését. A diákok felzárkóztatása a stúdiumi idő, ill. a szabadidős foglalkozások keretein belül történjen egyéni, vagy kiscsoportos formában! Minden nevelőtanár a saját szakjának megfelelően támogassa és segítse a tanulásban elmaradt diákokat! A gyengébb képességű kollégisták számára javasoljuk az iskolában megszervezett korrepetálásokon való részvételt! A felzárkóztatás három formáját alkalmazzuk: - alapok pótlása – főleg elsősök esetében jelentős, mivel pótolni szükséges az általános iskola adta tudás és az új iskola induló tudásszintje közötti különbségeket; - hagyományos felzárkóztatás – a tanév során a tananyaggal kapcsolatos tudáshiány pótlása. Főleg lemaradás esetén, ill. olyan tanulóknál jelentkezik, akik képességeik alapján nem tudják az iskolai tanítás-tanulás során elsajátítani az ismereteket, ettől több, vagy részletesebb magyarázatot, gyakorlást igényelnek. - alkalmi felzárkóztatás –azok estében, akik csak a baj esetén jelennek meg, pl. bukás, témazáró írása előtt, vagy csak egy adott témakört nem ért. Rájuk jellemző, hogy a probléma megszűnése esetén elmaradnak a korrepetálástól. A továbbiakban is a folyamatos felzárkóztatást szorgalmazzuk tanulóink körében. Korrepetálásokat az alábbi tantárgyakból végzünk: - magyar nyelv és irodalom, könyvtár, történelem, német nyelv, angol nyelv, latin nyelv, matematika, fizika, kémia, biológia, földrajz, hittan, szakmai tantárgyak. A kiváló, tehetséges tanulók képességeinek továbbfejlesztésére, tudásuk további bővítésére a fakultációs órák és a szakkörök keretein belül nyílik lehetőség.
283
A különböző pályák megismerésére a pályaorientációs órák adjanak alkalmat kollégistáinknak, az intézményünkben szervezett csoportfoglalkozásokon pedig, a csoportvezető nevelők beszámolóikon, könyvajánlataikon, meghívott előadók előadásain keresztül segítsék diákjainkat a pályaválasztásban! A kiváló, jó és kevésbé tehetséges tanulóknak egyaránt szorgalmazzuk a képességüknek és érdeklődési körüknek megfelelő felsőoktatási intézményekben ill. egyéb oktatási intézményekben való továbbtanulást, továbbképzést!
4. 6. A hátrányos helyzetű tanulóknak szervezett felzárkóztató, tehetséggondozó, társadalmi beilleszkedést segítő foglalkozások terve ▪ Az újonnan érkezett, hátrányos helyzetű diákok felmérése a gyenge és kiemelkedő képességű tanulók kiszűrése, az iskolában szerzett érdemjegyek, valamint a stúdiumokon megtanult ismeretek ellenőrzése alapján történjen meg már a tanév első hónapjaiban! ▪ A szociálisan hátrányos, ill. veszélyeztetett helyzetben lévő fiatalokra jobban figyeljünk oda, szükség esetén irányítsuk őket a megfelelő szakemberekhez (pl.: gyermekvédelmi felelős, pszichológus), vagy a támogatást nyújtó intézményekbe (gyámügy, gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ)! ▪ A szociális juttatásokról (rendkívüli-, és rendszeres gyermekvédelmi támogatás, szociális segély, stb.), a tanácsadási lehetőségekről (családvédelmi, gyámügyi szakember) szülői értekezleten, vagy személyes találkozások alkalmával tájékoztassuk a szülőket! ▪ Csoportfoglalkozásokon beszélgessünk tizenéves fiatalokat fenyegető veszélyekről! Tartsunk minél több felvilágosító előadást a káros szenvedélyekről, a drogról, a fiatalkorúak szexualitásáról, a bűnmegelőzésről. ▪ A tanulmányi hátrányokkal küzdő diákoknak nevelőtanáraink, szakjaiknak megfelelően nyújtsanak segítséget a kötelező tanórai foglalkozásokon, valamint egyéni felkészítések keretében a szabadidőben! ▪ A gyenge teljesítményt nyújtó tanulóinknak szorgalmazzuk a korrepetálásokon való mindenkori részvételt! ▪ A tehetséges diákok képességeinek fejlesztésére az iskolában és a kollégiumban szervezett szakköri foglalkozásokon és fakultációs órákon nyíljon lehetőség! ▪ Nevelőtanáraink a jól és kevésbé jól tanulók számára igyekezzenek megfelelő kiegészítő szakirodalmat javasolni! ▪ A társadalmi beilleszkedést és a pályaismeretek bővítését legyenek hivatottak segíteni azok a foglalkozásaink, amelyeken tanulóink találkozhatnak más iskola diákjaival; előadások, amelyek útmutatásul szolgálhatnak a pályaválasztáshoz; megbízatások, melyek során kollégistáink hivatali ügyeket bonyolíthatnak le! ▪ Egyéni és kiscsoportos beszélgetések során nevelőtanáraink közvetett és közvetlen módon tájékozódjanak a kollégiumi tanulók érdeklődéséről, hajlamairól, kiemelkedő teljesítményeiről, továbbtanulási- és pályaválasztási szándékukról!
4. 7. A kollégiumi közösségi élet fejlesztésének módszerei, eszközei, a művelődési és sportolási tevékenység szervezésének elvei. A tanulás közös formáinak alkalmazásával (tanulópárok), a kollégisták közötti viszonyok, kapcsolatok, függőségek rendszerét fejlesztjük.
284
A kisközösségek (szobaközösségek) részben spontán szerveződnek, részben a nevelőtanárok és a kollégiumvezető véleménye alapján. Nevelőtestületünk tanév elején és szükség esetén tanév közben is lehetővé teszi a diákok számára a szabad szobaválasztást. Az újonnan és egy településről érkezett elsősöket igyekszünk lehetőség szerint egy szobában elhelyezni, és ezzel is megkönnyíteni számukra a beilleszkedést. A heterogén (más életkorú és más évfolyamba járó) diákok egy szobában történő elhelyezését azért tartjuk helyesebbnek és jobbnak, mert így az idősebb kollégisták segítséget tudnak nyújtani fiatalabb társaiknak. Ezáltal gyorsabb a tapasztalatcsere és a szokásrendszereket is hamarabb elsajátítják az elsős tanulók. A szabadidőben igyekszünk minél több sportolási lehetőséget tervezni és lebonyolítani, amelyek diákjaink jó egészségi állapotának megőrzésében játszanak fontos szerepet. A tavaszi és őszi időszakban gyakran szervezünk sportversenyeket, melyekre más iskolák tanulóit is meghívjuk. Szerda esténként minden kollégistának rendelkezésére áll az iskola tornaterme, ahol 2 és fél órán keresztül űzhetnek különféle sportokat. A különböző játékos vetélkedőknél, sportversenyeknél úgy válogatjuk össze a csapatokat, hogy a kevésbé jó sportolók, a tehetségtelenebb diákok is szerephez jussanak és megmérethessék önmagukat, legyen sikerélményük, játékélményük. A művelődési lehetőséget kollégiumon belül a könyvtár, valamint a videó-tárunkban rendelkezésre álló művészfilmek teszik lehetővé. Célunk az, hogy a könyvtár által szervezett író-, olvasó találkozókon, a művelődési házban neves művészek és közéleti személyiségek előadásain is részt vehessenek tanulóink. A nagyobb városokban megrendezésre kerülő országos hírű kiállításokra, színházi előadásokra pénzügyi lehetőségeinkhez mérten igyekszünk elvinni kollégistáinkat.
4. 8. A gyermek és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységek Nevelőtanáraink fontos feladata, hogy a kollégiumunkban élő szociális és egyéb hátrányokkal küzdő fiatalokat feltérképezzék, problémáikat megismerjék, s az ismeretek birtokában tegyék meg a szükséges intézkedéseket, kezdjék meg a segítő munkát. ▪ szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek - felzárkóztató, tehetséggondozó programok - drog- és bűnmegelőzési előadások - pályaorientáció - felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleteken, fogadó órákon, családlátogatásokon - helyi és regionális támogatások megszerzésének ösztönzése - ösztöndíjak - a szociális támogatást nyújtó pályázatok figyelése és megcélzása ▪ a lelki problémákkal küzdő diákokra való odafigyelés - egyéni beszélgetések során vigasznyújtás, tanácsadás - súlyosabb gondok esetén a megfelelő szakemberhez történő irányítás (orvos, pszichológus, védőnő, jegyző, stb.) - kapcsolatfelvétel a gyámügyi hivatalokkal, a családsegítő szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálattal - elbeszélgetés a szülőkkel, a családdal, a közeli hozzátartozókkal, barátokkal - a diákönkormányzat bevonása
285
▪ segítségnyújtás az egészségügyi problémákkal küzdő tanulók esetében - enyhébb lefolyású, ismert betegségek esetén gyógyszeres segítségadás, intézményen belüli ellátás, házi ápolás - gyors, hirtelen fellépő rosszullétek esetén a doktor kirendelése - a beteg diákok megfelelő szakorvoshoz, háziorvoshoz, orvosi ügyeletre történő irányítása teendők a kollégistáknál felmerülő jogi problémák esetén - a tanulók megismertetése a diákjogokkal - a diákönkormányzat bevonása - a jegyző, ill. más hivatali személyek és szervek megkeresése A csoportvezetők többnyire tájékozottak a rájuk bízott gyermekek családi körülményeiről, így ismerik a csoportjukban lévő gyermekvédelmi ellátásra szoruló tanulókat, tudják, hogy kik azok, akik hátrányos körülmények között élnek, vagy veszélyeztetettek. A gyermekek szociális hátterének felkutatása általában a tanulókkal, ill. szüleikkel történő beszélgetés alapján történik (családlátogatásokra sajnos kevés lehetőség nyílik). A kollégiumban dolgozó nevelőtanárok prevenciós jelleggel olyan ismeretterjesztő foglalkozásokat tartanak, amelyekből a gyermekek okulhatnak, és tapasztalatokat meríthetnek. A helyi gyermekjóléti intézményekkel, szakszolgálatokkal folyamatos kapcsolatban állunk, s a speciális szakmai hozzáértést igénylő gyermekeket a megfelelő szakemberekhez irányítjuk. A gyermekvédelemben érintett fiatalok családtagjait is tájékoztatjuk arról, hogy honnan, mely szakszolgálatoktól kaphatnak segítséget, s hova fordulhatnak problémáikkal.
4. 9. A kollégium hagyományai és továbbfejlesztésének terve A valahová való tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösség teremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt a kollégium mindennapi életében. Kollégiumunk tudatosan ápolja, őrzi, és folyamatosan bővíti hagyományit. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik a kollégiumhoz való tartozást. Cél: a.) Tanulóinkban maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezettel. Tartsa meg azokat az értékeket, melyekkel környezete elküldte a kollégiumba és az új környezet értékei, épüljenek be személyiségébe. Erősítse a kereszténységhez, egyházához való tartozását. b.) A rendhez fűződő hagyományok megismerése, ápolása és azok megbecsülésére való nevelés. c.) Művészi élmények szerzése és a rendezvényeken való részvételben és szereplésben rejlő örömök megtapasztalása. d.) A közösségi érzés erősítése a különböző kollégiumi rendezvények által. Tevékenységek: a) Kollégiumtörténeti hagyományok - megőrzi és megörökíti a tanulók és a pedagógusok által létrehozott értékeket. - Jubileumi kiadvány megjelentetése, évkönyvek - Kiállítások szervezése. b) A kollégiumi rendezvényeink hagyományai
286
-
a rendezvényeink a kollégium egész életét átfogják, a személyiségformálás fontos eszközei, az elsőéves kollégisták fogadása, beköltözés, „Ismerd meg városunkat!”, vetélkedő elsősöknek, a szeptemberi bemutatkozó est, „Ismerkedési est a tornateremben”, a diákönkormányzat által szervezett szórakoztató műsor, az évnyitó diákközgyűlés, a diákönkormányzat újraválasztása, a történelmi eseményekhez fűződő megemlékezések, koszorúzások, Mikulás napi mókás ébresztő, a karácsonyi ünnepség, mise a karácsonyi vacsora, a végzős diákok szerenádja, Farsang, a ballagási búcsúztató, Pedagógusnap a táncos-, zenés találkozók, a versengések, ahol a diákok a cél érdekében együttműködhetnek egymással.
c) A kollégiumi környezet alakításának hagyományai A külső-belső környezetünk esztétikus, igényes alakítása az ízlésnevelés része. Szobák foglalkozási termek dekorálása Szintek faliújságai Hirdetőtábla, eredmény tábla Park gondozása Követelmény a diákok felé: a.) Vegyen részt a kollégium diákhagyományainak ápolásában. b.) Ismerje a bencések életútját, munkásságát. c.) Kapcsolódjon be a kollégium rendezvényeibe, akár résztvevőként, akár szereplőként. d.) Ismerje meg a Kollégium legfontosabb értékeit, szimbólumait és ezáltal erősödjön benne az egyházhoz való kötődés tudata. e.) A kollégium által közvetített normák váljanak belső értékrendjévé, és ennek szellemében képviselje kollégiumunkat. Az évente ismételten megtartott rendezvényeink, ünnepségeink nem csak a hagyományok megőrzése és ápolása miatt fontosak, hanem azért is, mert a közösségi élet kialakításának fontos eszközei. A hagyományos ünnepeinkre meghívjuk az egykori bencés diákokat, a katolikus kollégiumok között tanulmányi, szakmai és egyéb sport és műveltségi vetélkedőket, versenyeket szervezünk. Közös táborokat, külföldi testvériskolákkal csereüdüléseket szervezünk. Különböző rendezvények, ünnepségek, megemlékezések a kollégiumi közösség erősítése, valamint a hagyományok megőrzése és ápolása céljából kerülnek megrendezésre. A szabadidős tevékenységek megtervezésekor hangsúlyt helyezünk a diákok művészeti (képzőművészeti, zenei, irodalmi, stb..) képességeinek fejlesztésére. A kézimunkázás, festés, rajzolás alkotói folyamat, melyben a diákok önkifejeződése is szerepet kap.
287
4. 10. A iskolával, a szülővel való kapcsolattartás és együttműködés formái Iskola és kollégium Kapcsolattartás az iskolákkal és a tagintézményekkel: a.) Az intézmények nevelési értekezletein való részvétel. b.) Közös kirándulásokon való részvétel. c.) Az intézmények rendezvényein való minél szélesebb körű képviselet. d.) Személyes látogatások (óralátogatások, foglalkozások látogatása) e.) Többoldalú beszélgetések (osztályfőnök, szaktanár- csoportvezető- tanuló-szülő) f.) Napi kapcsolatteremtés telefon útján (intézményvezetők, csoportvezetők- osztályfőnök, szaktanár ) g.) Ellenőrzőbe való beírás alapján. Az iskola és a kollégium, az igazgatóság, a tantestület és a kollégiumi nevelők közötti információáramlásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie. Elsőbbséget élvez a közvetlen szóbeli tájékoztatás, az iskola falain belül élő informális és formális kapcsolattartás. A feladatok összetettsége, és az intézkedés gyorsasága azonban megkívánja, hogy a meglévő csatornákat hatékonyan használjuk ki, és az eddigieken túl újabb módokon is tájékoztassuk egymást. A tájékoztatás mindenkor kétirányú, legalábbis meg kell teremteni a lehetőséget a viszszacsatolásra. A napi munkában használatos gyakori információs csatornák az alábbiak: A tantestületi értekezleten, röpgyűléseken, egyéb tájékoztatókon az ügyeleti és foglalkozási rend, valamint a kollégium zavar-mentes működésének megtartásával a kollégiumi nevelők is részt vesznek. A kollégiumi nevelők rendszeres kapcsolatot tartanak az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. Szükség esetén külön megbeszéléseket kezdeményeznek. Kapcsolat a kollégista tanulók szüleivel Célok: a) A pedagógiai programunkat a szülőkkel, mint kollégium-használókkal egyetértésben törekedjünk megvalósítani. b) A szülőkkel való együttműködés eredményeképpen a tanulói személyiség pozitív irányban változzon, a gyerek érdekében történjen. c) A nevelőmunka hatékonyságának segítése. d) Kapcsolatteremtés kollégium-szülő, szülő-szülő között. Feladatok: a./ Építsük ki a kapcsolattartás formáit. b./ Törekedjünk a szülői vélemény megismerésére. c./ Tájékoztassuk a szülőket az intézményünk életéről. működéséről. d./ Biztosítsunk alkalmat a szülőknek, hogy az iskolai közélet tevékeny résztvevői, közreműködői és segítői lehessenek. e./ Működjünk együtt a tanulókkal való problémák megoldása céljából. A szülő bekapcsolódási lehetőségei a kollégium közéletébe: a./ A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője
288
b./ A szülő, mint a tanulási, nevelési folyamat segítője. c./ A szülő, mint a kollégiumi közélet szereplője. Kapcsolattartás formái: a.) Szülői értekezletein b.) Hetente az ellenőrzőbe való beírás útján. c.) Napi kapcsolattartás sürgős esetekben telefonon. d.) Családlátogatás (ha ezt a körülmények megkívánják) Minden eszközzel törekszünk a szülőkkel való korrekt és eredményes együttműködésre. A kapcsolattartás egyik fontos eszköze az igazgatói körlevél, amelyben nemcsak iskolai témákkal kapcsolatos dolgok szerepelnek, hanem a kollégiumi élet is előkerül. Ismert és bevált kapcsolattartási forma a szülői értekezlet, amelyre egy tanévben általában két ízben kerül sor a kollégiumban, negyed- és háromnegyedévkor a munkatervben megadott időpontban. Ezeken kívül tarthatóak tematikus, rendkívüli értekezletek is. Minden félévben tart iskolánk szaktanári fogadóórát a szülők részére. Ennek idejében minden kollégiumi nevelőnk a szülők rendelkezésére áll. A kollégium vezetője és a nevelőtanár a tanuló kollégiumi munkájáról, magatartásáról, a tanulmányi eredmények alakulásáról a tanév során indokolt esetben a szülőket írásban értesíti, és szükség esetén személyes találkozást kér.
4. 11. A kollégiumi nevelés eredményessége A kollégium – a szülővel, az iskolával együttműködve – hozzájárul ahhoz, hogy a tanuló eredményesen fejezze be tanulmányait. A tanuló a katolikus kollégiumi nevelési folyamat során megismeri és kiteljesítheti a keresztény értékrendet, melyek alapján elsajátíthatja a családi, a polgári és a hitéletben, a hivatás gyakorlásában, valamint önálló életviteléhez szükséges alapvető ismereteket, képességeket, értékeket, az eredményesség mértékét meghatározza, hogy a tanuló a nevelési folyamat végén: - milyen mértékben tejesítette tanulmányait, képességeit is figyelembe véve, - mennyire rendelkezik reális társadalomképpel, - rendelkezik-e a társadalomba való beilleszkedéshez szükséges alapvető ismeretekkel és képességekkel, - képzettsége párosul-e az új ismeretek befogadásának megújulásának a képességével versenyképes e a humán- és szakmai kihívásokra, - nyitott-e az újra, a szokatlanra, - kialakult-e benne az ember- és istenszeretet alapvető igénye, képes-e a Krisztus példáját követő emberi kapcsolatok kialakítására és annak továbbépítésére, együttműködőe? - elsajátítja és követi az alapvető keresztény valláserkölcsi normákat; - képes az egészséges és kulturált életmód kialakítására; - sokoldalú képzettsége, egyetemes műveltsége párosul az új ismeretek befogadásának, és a folyamatos megújulásnak a képességével; - kialakul valósághű, reális társadalomképe; - rendelkezik a közösségek szerveződéséhez és az érdekérvényesítéshez szükséges képességekkel; - másokhoz való viszonyát keresztény szeretet és felelősségvállalás jellemzi;
289
-
ismeri egyházunk, nemzetünk kulturális, történelmi hagyományait.
A kollégiumi nevelés eredményességének értékelésekor figyelembe veendő, hogy a nevelési folyamat milyen kiindulási állapotból, milyen feltételek mellett fejtette ki hatását. A kollégium a nevelési folyamat eredményességének, hatékonyságának javítása érdekében a katolikus nevelési és oktatási intézmények minőségfejlesztési programjában (Katolikus Nevelési és Oktatási Intézmények Minőségfejlesztési Programja) meghatározott követelményeknek megfelelően folyamatosan fejleszti működését. A kollégiumi diákönkormányzat Nevelőtestületünk célja, hogy diákjaink ismerjék és gyakorolják jogaikat, és a mindennapi nevelő-oktató munka során érvényesüljenek a demokrácia alapvető szabályai. Tanulóink ismerjék a kollégiumra vonatkozó legalapvetőbb szabályozást és azok dokumentumait! Minden tanév első hónapjában újjá szervezzük a diákönkormányzatot. A tanulóközösséget arra motiváljuk, hogy gyakoroljanak döntési jogkört saját közösségi életük megtervezésében, szervezésében, tisztségviselőik megválasztásában. Az intézményünkbe jelentkező gyerekek kapjanak betekintést a kollégiummal kapcsolatos döntésekbe, az érdekérvényesítés lehetőségeibe, összefüggéseibe! Diákjaink vegyenek részt programok, foglalkozások megtervezésében, szervezésében és lebonyolításában, tudjanak önállóan is rendezvényt előkészíteni és megvalósítani! Kollégistáink intézményünkről alkotott véleménye legyen a nevelőközösség számára visszajelzés a következő döntéshozatalnál! Tanulóink ismerkedjenek meg más kollégiumok működésével, az ottani feltételrendszerrel, a diákélet sajátosságaival, az ott folyó munkával és tevékenységrendszerrel! A diákönkormányzat tagjait továbbképzésekre küldjük, ahol tapasztalatokat, új ismereteket szerezhetnek, s azokat a későbbiekben hasznosítják intézményünkben. Minden évben egy alkalommal diákközgyűlést szervezünk, ahol a diákönkormányzat beszámolhat az elmúlt időszakban végzett munkájáról, s kollégistáink megvitathatják a felmerülő problémákat. A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. Szabadidőben olyan programokat kell szervezni, amelyeknek életmód-közvetítő szerepük is van. A séták, kirándulások, kondicionáló tornák és a relaxáció segítik a rekreációs folyamatot. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvé tartozását. A diákönkormányzat (amennyiben igény van rá) vezetősége 5 főből áll, megbízatásuk egy évre szól. Aktívan részt vesznek a kollégiumi rendezvények, sport és szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében, és lebonyolításában. A diákönkormányzat a demokratizmus tanulásának, az érdekérvényesítő technikák alkalmazásának fő pedagógiai terepe. A tanulók valóságos öntevékenységén alapuló szervezet. A diákönkormányzat működése során kialakul tanulóinkban: - az egyénekről és csoportokról való gondoskodás képessége,
290
-
felelősségtudat, az ügyek képviselete, az önkiszolgáló képesség, beszéd, tárgyalási, kommunikálási képesség, ítélő és döntési képesség, az együttműködési képesség.
A kollégisták jogai és kötelességei megtalálhatók a Közoktatási törvényben, a Szervezeti Működési Szabályzatban, a Házirendben, a kollégiumi ügyrendben. Kollégiumunkban a csoportok kialakítása formális rendben történik, évfolyam-beosztás alapján tartoznak egy-egy kollégiumi nevelőhöz
5. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges nevelő oktató munkát segítő eszközök jegyzéke (az 5. számú mellékletben) A jegyzékben szereplő mennyiségi mutató a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő eszköz és felszerelés jegyzékben feltüntetett mennyiségnek felel meg, a leltár szerinti mutató a 2008. szeptember 1-jei állapotot mutatja.
6. A kollégiumi foglalkozások keretterve Témakörök
óraszámok 10. 11. 12. évfolyam évfolyam évfolyam
13. évfolyam
4 3 3
3 3 3
3 4 2
2 3 3
2 2 4
2 4
2 4
2 4
2 4
3 4
3 3
3 4
3 4
3 3
2 3
15
15
15
13
13
37
37
37
33
33
9. évfolyam Tanulás módszertan Önismeret, pályaválasztás Művészet és információs kultúra Környezeti nevelés Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Egyén és közösség Európaiság, magyarság, nemzetiségi lét Közösségi egyéni feladatok szervezése (szabad sáv) Összes órák
A kollégium kínálata: a./ Önismereti foglalkozás b./ ének tanulás c./ énekkar, d./ könyvtár, e./ kézműves szakkör, papírhajtogatás,
291
f./ üvegfestés g./ versmondó műhely, h./ drog megelőzési foglalkozások, i./ biblia kör, j./ egyházi alkalmak k./ egyéni beszélgetések 1./ séták a környéken és a természetben m./ közös környezet és udvarrendezés n./ sportfoglalkozások (foci, kosárlabda, ping-pong, konditerem) o./ közéleti beszélgetések p./ számítástechnika, q./ korrepetálások (magyar nyelv és irodalom, német nyelv, angol nyelv, matematika, fizika, kémia, iológia, könyvtár, hittan) Pannonhalma és Győr város kínálata: a./ Zeneiskola (vonós-, fafúvós-, rézfúvós-, ütős-, billentyűs-, pengetőhangszerek, valamint ének) b./ néptánc c./ társastánc d./ sport (futball, kézilabda, röplabda, kosárlabda, úszás, atlétika, lövészet, lovaglás,) e./ színház, hangverseny és mozi látogatási lehetőségek. A kollégisták kötelező elfoglaltságai: a./ stúdium ( 4,8 tan. átlag alatt) 12 óra/hét b./ áhítat 12 óra /hét c./ csoportfoglalkozás 1 óra/hét Szabadon választott elfoglaltságok: A kollégiumban felsorolt kínálatból a kollégistáknak még egy heti rendszerességgel végzett tevékenységet kell választaniuk a tanév elején melyet tanév végéig folytatniuk, kell. 6. 1. Pedagógiai tevékenységrendszer szerkezete A foglalkozás
Megnevezése
típusa
F (felkészítő)
SZ Szabadidő eltöltését
Napi felkészítő. felzárkóztató Speciális ismeretadó diákkör
A foglalkoHeti zási Kollégiilyen csoportok umi (X) száma óraszám összesen stúdium X 2 24 Tantárgyi X Igény korrepetálás szerint csoportfoglalkozás X 2 4 Fajtái
Van
szakkör énekkar Önismereti kör 292
X X X
1 1 1
2 1 3
A tanulóra nézve Kötelező (k) Választandó (VT) Választható (VH) K VH K VH VH VH
biztosító
E Egyéni törődés K Koll. élet szervezése
sportkör Sportági körök Hagyományos Házi bajnokság rendezvények Kollégiumok közötti Áhítatok Énektanulás Kollégiumon Országos, megyei kívüli rendezvények, tevékenység találkozók
Napirend szerinti tevékenység szervezése (egyéb idő)
Ébresztés, szobarend, étkeztetés stb.
X X X
1
2
VH
X X X
2 1
1/2 1/2
X
2
4
K
X
2
4
K
Tanulásmódszertan Célok és feladatok A kollégiumi foglalkozásokon alapfeladat, hogy a kollégiumi élet egész időszakában figyelemmel kísérjék azt, hogyan tanulnak a kollégisták. A kollégiumi tanulásmódszertan az iskolai órákra való felkészülést, az iskolai tanulás és hatékonyságát növelését szolgálja. Segíti a kollégistákat - elsődlegesen is az újonnan érkezetteket- abban, hogy idejüket, erejüket jól be tudják osztani. Szervezni tudják kollégiumi életüket, fontossági sorrendet tudjanak felállítani tevékenységeik és a tanulnivalók között. Elősegíti, hogy a kollégisták kialakítsák magukban annak tudatát, hogy a rendszeres és folyamatos készülés, a gyakorlás, a bevésés az iskolai siker alapja, ugyanakkor előkészít a továbbtanulás mindegyik fokozatára, valamint a felnőtt életre. Kialakítja az önálló tanulás, a közösségben való tanulás módszereit, felkészít az önművelésre és önnevelésre. Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak az elsajátítása a kollégiumban magába foglalja az egyénre szabott tanulási módszerek, eljárások kiépítését, az értő olvasás fejlesztését" az emlékezet erősítését, a célszerű rögzítési és bevésési módszerek kialakítását, az önművelés, önnevelés igényének kialakítását, az élethosszig tartó tanulás gondolatának befogadását. Időkeret: 9. évfolyam 4 óra Témakörök Tanulási módszerek Elsajátítása És alkalmazása
10. évfolyam 3 óra
11. évfolyam 3 óra
12. évfolyam 2 óra
13. évfolyam -
Tartalmak tevékenységek A kollégiumi tanulás jellemzői. Különböző tanulási módszerek a kollégiumban. Tanulószobai tanulás. Egyéni tanulás. Segítő tanulása. Az eredményes tanulás. Tanulás a közösségben. A módszerek
293
alkalmazása tantárgy és helyzet-specifikusan. A tanulási szokások tudatos alakítása, korrekciója. Gondolkodás. Emlékezetfejlesztés. Koncentráció. Bevésés. Ismétlés. Gyakorlás. Olvasásfejlesztés. Szövegértés-fejlesztés. Beszédművelés. Ismeretek ellenőrzése. Tantárgyak fontossági sorrendje a tanuló számára. Az iskolai feladatok teljesítéséhez szükséges felkészülés módszerei. A tanulás motiváltságának felmérése, alakítása. Az önművelés igényének a kialakítása. A vizsgák rendje, követelményei, a szakmai vizsgákra, az érettségire való felkészülés módszerei. A felvételi rendje, követelményei, a felkészülés módszerei. A követelmények megismerése, a módszerek (tételvázlat tételkifejtés, teszt- és esszéfeladatok, szóbeli feletek stb.) gyakorlása valóság közeli szituációkban. A megvalósítás módja és formái, felelőse a) stúdiumi foglalkozások bevezetőjeként tantárgyanként és csoportonként 20-20 perc tantárgy csoportonként. Felelőse: a tárgyat korrepetáló tanár. Önismeret, pályaválasztás Célok, feladatok: A középiskolás korosztály érzékeny minden őt érő érzelmi és értelmi hatásra. E hatások feldolgozásában a kollégistának a család helyett (esetleg mellett) a kollégiumi közösség nyújt segítséget. Az önismereti foglalkozások elsősorban e hatások feldolgozását segítik elő, azért, hogy támogassák az identitás megerősítését és a mentálhigiéné ápolását, fejlesztését. Az önismereti foglalkozások célja a kollégisták személyiségének, jellemének, aktuális pszichés állapotának megismerése és fejlesztése egyénileg és csoportban. A pszichés, "belső történések" tudatosítása, önmaguk mélyebb ismerete elősegíti az alkalmazkodást, beilleszkedést, saját helyük felismerését szűkebb és tágabb környezetükben, felkészít a konfliktusok megoldására, az önbizalom, az önértékelés, a pályakép felépítésére, az önmenedzselés megalapozására. Az önismeret és egyéni fejlesztés mellett fontosnak tartjuk az egyéni és közösségi motívumok, a célrendszer és értékrend megismerését, alakítását, a kollégista társadalmi orientálódásban való segítését, az egyéni törekvések és a közösségi érdekek, lehetőségek egyeztetését, az érdekvédelmi és érdekegyeztetési technikák gyakorlását is. Mindezzel elsősorban a fiatalok önismeretének és erkölcsiségének alakulásához járulunk hozzá. A kollégiumi együttélés feltétele a közösen meghatározott szabályok betartása, a bizalmi légkör kialakítása a csoportban, a közösségben. A "kollégiumi közösségi tudat" kiépítése a kollégiumi közösség minőségének jelzője lehet. Ugyancsak a jó kollégiumi légkör alapvető feltétele a kölcsönös bizalom a diákok és tanárok között Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Ki vagyok én? Időkeret: 3 óra
294
A tanuló ismerje az emberi tulajdonságokat, tudja mérlegelni, elemezni döntéseit. Legyen képes bemutatni néhány fontosabb erkölcsi felfogást, valamint tudjon érvelni ellenük vagy mellettük. Ismerje az emberi kapcsolatok létrejöttét, elősegítő személyiségvonásokat és erényeket. Legyen tudatában a gondosan kiválasztott és mély kapcsolatok értékének. Legyen képes fontos helyzetekben a választási lehetőségek mérlegelésére. Legyen képes a másik ember személyiségének a tiszteletére és megértésére, a helyes önismeret kialakítására, önmaga felvállalására. Törekedjen a felelősségteljes nemi magatartás kialakítására. Tudjon érvelni saját meggyőződése mellett, legyen képes mások meggyőződését tiszteletben tartani. Legyen képes felismerni az önismeret szerepét a helyes párválasztásban, legyen képes felismerni saját képességeit, és kipróbálni azokat a valóságban. Legyen képes mérlegelni saját pályaválasztási lehetőségeit. Tudjon önállóan tájékozódni a pályaválasztási dokumentumokban. Legyen képes tisztázni a munkahelyi feladatokat és elvárásokat. Tudja alkalmazni az álláskeresés különböző technikáit. Tudatosuljon benne, hogy élete során többször pályamódosításra kényszerülhet, ezért is van jelentősége a folyamatos tanulásnak, önképzésnek. Rendelkezzen megfelelő ismeretekkel választott szakmájáról, hivatásáról kapcsolatban, munkaerő-piaci lehetőségeiről, munkavállalói szerepéről. Tartalmak, tevékenységek Önismereti kézségek és képességek kialakítása, fejlesztése 9-13. évfolyam Témakörök Ki vagyok én?
Pályaorientáció
Tartalmak, tevékenységek Reális énkép. Személyiségprofil. Személyiségjellemzők. Jellem. Megjelenés. Magatartás. Viselkedés. Kapcsolatok (család, barátság, egyéb kapcsolatok) és a kapcsolódás formái és módjai (pl. rokonszenv-ellenszenv, őszinteség-hazugság, alkalmazkodás-önállóság, előítélet -nyitottság, gyávaság-bátorság). Az emberi megnyilvánulások értelmezése és elemzése az életből és műalkotásokból vett példák segítségével. Nemiség, szerelem, házasság. Társismeret. Barátság. A férfi-nő kapcsolat és a szerelem változatai a különböző kultúrákban - feldolgozás irodalmi alkotások, filmek segítségével. A férfi-nő kapcsolat ma -beszélgetés vita. Értékek értékrendek, erkölcsi tulajdonságok. Egymás mellett élő erkölcsi felfogások értékeinek felismerése, érvelés, vitatkozás ellenük vagy mellettük. Erkölcsi normák változásainak megismerése - gyűjtőmunka a könyvtárban. Az eredményes pályaválasztás pszichés összetevőinek feltárása (motiváció, érdeklődés, képességek, környezet stb.). Tájékozódás a pályaválasztás, pályaismeret dokumentumaiban, ismeretforrásaiban, eligazodás a pályaválasztási alapfogalmakban. Az álláskeresés folyamata és technikái. A munkavállaló jogai és kötelességei. Az álláskeresést megkönnyítő, illetve a munkaerő-piaci alkupozíciót 295
segítő technikák elsajátítása dokumentumok megismerése, megalkotása és szituációk eljátszása segítségével. Hivatás. Hivatástudat. Felkészülés az esetleges pályakorrekciókra. Az élethosszig tartó tanulás fontosságának felismerése.
A megvalósítás módja és formái, felelőse a./ Csoportfoglalkozás Felelős: csoportvezető nevelőtanár. b./ önismereti kör Felelős: csoportvezető vezető lelkész, csoportvezető tanár c./ előadás d./ pályaválasztási nyílt napokon való részvétel az érintettek részéről, felsőoktatási intézményekben Művészet és információs kultúra Célok és feladatok A művészettel és művészetre való neveléssel a Kollégium azt kívánja elérni, hogy a kollégisták személyes élményeik során találkozzanak esztétikai értékekkel, legyenek képesek átélni a művészeti alkotások által közvetített érzelmeket, indulatokat, gondolatokat. Formálódjék a műalkotások megismerése által tárgy- és környezetkultúrájuk. Javuljon véleményalkotó képességük. Fejlesztési követelmények A tanuló ismerkedjen meg érdeklődésének megfelelően minél több műalkotással, váljék nyitottá a különböző kifejezésmódok iránt. Szerezzen művészeti élményeket, és tapasztalja meg az esztétikus alkotásokban és produkciókban rejlő örömöket. Készüljön fel a katartikus élmény érzelmi és szellemi fogadására. Értse a művészetek sajátos kommunikációs nyelvét. Alakítsa ki saját ízlését, önálló véleményét az egyes alkotásokról. Vegyen részt érdeklődésének megfelelő művészeti tevékenységben. Legyen nyitott a kulturális és művészeti élmények befogadására. Ismerkedjék népi kultúránkkal, a népművészettel. Lehetőségei szerint keressen kapcsolatot kortársalkotókkal, alkotó kortársakkal. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása és felhasználói alkalmazása a kollégiumban. Ismerje a felhasználás szabályait, a szerzői jog fogalmát Időkeret: 9. évfolyam 3 óra
10. évfolyam 3 óra
11. évfolyam 2 óra
12. évfolyam 4 óra
13. évfolyam 5 óra
Témakörök
Tartalmak tevékenységek
A mindennapok művészete
A művészet és a valóság. A művészi ábrázolásmód formája. Az egyéni ízlés, a közízlés és a művészi ízlés. Az esztétikum. Előítélet, tetszés. Divatok, hóbortok. Ismerkedés a művészet sajátos kommunikációs formáival és 296
Az alkotás öröme
Nemzeti kultúránk
Egyetemes műveltség
Informatikai és Számítástechnikai ismeretek Könyvtári informatika
csatornáival. Beszélgetés, vélemények megfogalmazása, vita. Műelemzés, kritika megbeszélése. A katartikus élmény jellemformáló ereje. A példa és a minta. Élményszerzés kulturális események, rendezvények, produkciók során, az élmények megosztása társaikkal. Közízlés, egyéni ízlés. Harmónia és diszharmónia megkeresése és létrehozása a művészeti alkotásokban és a valós világban. Tudatos térformálás, lakberendezés. Művészi alkotások létrehozása. Alkotó hangulat biztosítása, alkotásra ösztönző helyek kialakítása. Tehetségnek megfelelő egyéni alkotások létrehozása és bemutatása. A nemzeti kultúra kincseinek a megismertetése. A népművészet megismerése. Ismerkedés a néphagyomány étékeivel. Nép- és iparművészeti alkotó technikák kipróbálása. Alkotó körök létrehozása. A magyar és az egyetemes kultúra kimagasló személyiségei. Ismeretterjesztő előadások, bemutatók szervezése, azokon valóm részvétel. Találkozás a kultúra jeles képviselőivel. Korszerű kommunikációs eszközök használatával ismerkedés a világ kulturális életének eseményeivel, azokkal interaktív kapcsolatok kialakítása. Informatikai és számítástechnikai ismeretek gyakorlása, felhasználása a kollégiumban. Internet használat. Multimédia. ECDL vizsgára való felkészüléshez segítés, gyakorlás. Könyvtártípusok. Dokumentumfajták. Katalógustípusok. Önálló kutatás megfelelő információhordozók kiválasztásával.
A megvalósítás módja és formái, felelőse a) csoportfoglalkozás Felelős: csoportvezető tanár b.) közös énektanulás, Felelőse: a kijelölt tanár c.) énekkar Felelőse: énekkarvezető d.) kiállítás látogatása Felelős: kijelölt nevelőtanár e.) részvétel pályázatokon művészeti alkotásokkal Felelős: nevelőtanár f.) színház, múzeum, koncertlátogatás Felelős: nevelőtanár g.) kollégium dekorálása Felelős: nevelőtanárok h.) vetélkedők Felelős: nevelőtanár i.) számítástechnika terem beosztás szerint Felelős: pedagógus j.) előadások hallgatása lehetőség szerint Felelős: nevelőtanár
297
Környezeti nevelés Célok és feladatok A kollégiumban folyó környezeti nevelés célja, hogy felkészítsen a fenntartható, környezettel harmonikus életvezetésre. Mutassuk meg a természet és az emberi környezet értékeit, esztétikumát, az ember és környezete harmonikus kapcsolatának lehetőségeit, és törekedjünk arra, hogy a tanulók mindezt örömforrásként élhessék át. Képessé kell tennünk tanítványainkat, a környezetet terhelő tevékenységek felismerésérem, ezek csökkentésére, a környezeti problémák és konfliktusok kezelésére, lehetőség szerinti megoldására. Ehhez ökológiai alapokon nyugvó, tényszerű és alkalmazható ismeretekre van szükség. Ösztönözzük a tanulókat a környezet védelmére, arra, hogy tartózkodjanak környezetük káros terhelésétől, utasítsák el mindazt, ami környezetünk állapotát rontja. Tegyük világossá, hogy környeztünk használata életvezetésünk meghatározó része, a környezetünkkel való kapcsolatunk jelentősen befolyásolja körérzetünket, életünk kilátásait minőségét. Törekedjünk a kollégisták pozitív jövőképének kialakítására. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam A tanuló váljon érzékennyé környezete állapota iránt, legyen képes annak változását elemi szinten értékelni. Ismerje fel a mindennapi életben előforduló, a környezetet, szennyező anyagokat, a környezetre káros tevékenységeket. Kerülje ezeket. Legyen képes társaival együttműködésben tudatosan, a környezeti szempontokat is figyelembe véve alakítani a Kollégium belső és külső környezetét. Személyes élettereinek kialakításában vegye figyelembe a környezetbarát módokat. Részesítse előnyben a természetes" újra hasznosítható anyagokat. Legyen felkészülve a környezettudatos döntések meghozatalára, legyen felkészülve arra, hogy érvelni tudjon a környezetvédő megoldások mellett. Váljék erkölcsi alapelvévé a természet tisztelete, környezete megbecsülése, utasítsa el a szándékos környezetrombolást. Készüljön fel a környezeti problémákkal összefüggő konfliktusok kezelésére. Váljon maga is kezdeményezővé. Tekintse kötelességének a környezete védelmét. Időkeret: 9. évfolyam 2 óra
10. évfolyam 2 óra
11. évfolyam 2 óra
12. évfolyam 2 óra
13. évfolyam 3 óra
Témakörök Tartalmak tevékenységek Környezetünk állapota Környezetünk változása. Hogyan változott a település? Milyen előnyök és hátrányok származtak a változásokból, környezetvédelmi szempontból? Hogyan változik környezetünk élővilága? Hogyan változott életünk minősége? Javulás és romlás mérlege. A föld, mint egységes rendszer. Hogyan keletkeznek globális környezeti problémák. Ki a felelős? Mit tehet az egyén? Hazai természeti értékeink és a tárgyi környezet értékeinek megóvása Ismerkedés nemzeti parkjaink, a magyar világörökség és a település értékeivel 298
Közös felelősségünk
Azé a felelősség, aki dönt? Tudatosítani kell, hogy mindenkinek a maga közösségében kell megtennie az első lépéseket, vállalnia döntése következményeit. A tanuló felelősségvállalása a Kollégium környezetének állapotáért. Környezettudatos vásárlás, fogyasztás gyakorlása. A termékek "életútjának" követése. Lehetőség és cselekvés. Mit tehetnék. és mit teszek? Mi befolyásolja döntésemet? Hogyan tervezem saját jövőmet? Kapcsolat építése a Kollégium döntéshozóival, környezetvédő szervezete mozgalmakkal.
A megvalósítás módja és formái, felelőse: a.) csoportfoglalkozások Felelős: a csoportvezető tanár b) naposi foglalkozások Felelős: fő szolgálatos nevelő c) Előadás Felelős: előadó és Kollégium vezetője d) szelektív hulladékgyűjtő akció Felelős: a kijelölt nevelőtanár e) udvartakarítás, csinosítás Felelős: nevelőtanár f.) kirándulás Felelős: nevelőtanárok Életmód, életvitel, háztartási ismeretek Célok és feladatok A kollégiumi életvitel, háztartási ismeretek csoportfoglalkozások célja, hogy felkészítsük a kollégistákat az egészséges életmód, életviteli szokások tudatos felépítésére, gyakorlására, az ezekhez szükséges ismeretek megszerzésére. Alakuljon ki az egyéni és a kollégiumi közösségi életritmushoz igazodó napirend, a tanulók legyenek képesek tevékenységeiket egészséges, nyugodt körülmények között folytatni. A Kollégium különböző tereinek rendezésével, csinosításával, díszítésével készüljenek fel a lakókörnyezetük esztétikus és kellemes kialakítására. A mindennapi és heti rendszerességgel ismétlődő alkalmak alakítsák ki tanulóinkban az Istenhez való mindennapos odafordulás igényét és....... Segítsük a kollégistákat problémáik megoldásában. konfliktusaik kezelésében. Válsághelyzetben nyújtsunk támaszt. Adjunk módot arra, hogy elsajátíthassák a mindennapi élet során adódó ügyei intézésének, érdekei érvényesítésének jogszerű és eredményes módjait. Segítsük megtanulni, hogyan kerülheti el a környezete egészséget, biztonságot veszélyeztető helyeit, helyzeteit. Legyenek megfelelő ismeretei ahhoz, hogy elutasíthassa a káros függőséghez vezető szokásokat. Támogassuk felkészülését az önálló életvitelre, az önellátásra, a családi életre. valamint nemektől függetlenül - a családi munkamegosztásra, ezzel együtt a háztartási gazdálkodásra, a családi pénzgazdálkodásra. A párválasztással, barátsággal, szerelemmel, családteremtéssel, a gyermekgondozással és gyermekneveléssel kapcsolatos ismeretek is fontos szerepet kapnak. Fejlesztési követelmények 9-14 évfolyam
299
A tanulóknak legyen alapvető ismerete szervezete működéséről, a testi és lelki változásai természetéről. Ismerje fel az egészséget, fenyegető tényezőket, a betegségeket. Tudjon a balesetek megelőzéseinek módjairól, az egészségkárosító szokások és szenvedélyek kialakulásának megelőzéséről. Legyen tisztában a tanuló azzal, hogy az ember magatartását szocializációja, társas környezete hogyan befolyásolja. Rendelkezzen megfelelő önismerettel, fejlődjön erkölcsi tudata, ítélőképessége, szociális képessége. Rendelkezzen a harmonikus (társas) kapcsolatok kialakításához megfelelő ismeretekkel, készségekkel, empátiával. Jellemezze ez a tőle különböző (pl. sérült) embertársaikkal való kapcsolatát is. Készüljön tudatosan az örömteli párkapcsolatra, a családi életre. Legyen jártas a munkaeszközök célszerű, gazdaságos használatában, alakítsa ki egyéni, eredményes munkamódszereit. Ismerje meg a háztartásban, közvetlen környezetében alkalmazott, felhasznált anyagokat (különös tekintettel az egészségkárosító anyagokra). Legyen képes önálló életvitelét, önmaga ellátását megszervezni. Ismerje meg a takarékosságtakarékoskodás alapvető technikáit. Legyen képes munka- és szabadidejét tudatosan szervezni, ezeket a leghatékonyabban kihasználni. Legyen képes szükségletei tudatos rendszerezésére, rangsorolására. Váljon igényévé környezetének tisztántartása, szépítése - a személyes higiéné. Legyen tájékozott az elemi lakossági szolgáltatásokról, azok használatáról. Váljon szükségletté számára a vallásos összejövetelek, misék látogatása. Időkeret: 4 óra Témakörök Társas kapcsolataink
Élet a kollégiumban
A háztartás
Testi, lelki egészségünk
Tartalmak, tevékenységek Harmonikus kapcsolatok kialakítására való nevelés. Élethelyzetek megbeszélése, dramatizálása. Irodalmi alkotásokban, filmekben ábrázolt konfliktusok elemzése. Konfliktusok, válsághelyzetek megoldásának keresése. Az érdekütköztetés módjai. Emberi játszmák elemzése. Nemi szerepek, barátság, partnerkapcsolatok. Beszélgetés a témáról a művészetek tükrében. Szerepjátékok, szituációs játékok. A szülői felelősség, kapcsolatok a családtagok között, a családi élet szervezése (szerepek, feladatmegosztás) Harmonikus kapcsolatainkat építő közösségi szokásaink (áhítatok, éneklések) Környezetünk és közérzetünk. Felelősségünk magunk, társaink és környezetünk egészségéért, testi, lelki és közösségi jóllétéért". Szabadidő-tervezés, - szervezés. Lakáshoz jutás. A népművészeti hagyományok felhasználása a tárgykészítésben, -alakításban és - díszítésben. Hasznos tárgyak készítése, használati tárgyak javítása. Gazdálkodás. A bevételek, kiadások mérlege, a takarékosság, takarékoskodás, az igények kielégítésének ésszerű késleltetése. Az alapvető szolgáltatások megismerése. Családi költségvetés készítése. A betegségek megelőzése, betegápolás. 300
Környezetünk, a háztartás egészséget veszélyeztető veszélyforrásai. Teendők veszélyhelyzetben" katasztrófa esetén. Elsősegélynyújtás, önmentés. A szűrővizsgálatok. Az önvizsgálat. Rekreáció, séták, kirándulás. Kondicionáló tornák. tánc. Relaxációs technikák megtanulása. Függőséghez vezető szokások megelőzése. A megvalósítás módja és formái, felelőse a) csoportfoglalkozás Felelős: csoportvezető tanár b) áhítatok Felelős: Hittan szakos kollégiumi nevelő e) Naposi foglalkozások Felelős: fő szolgálatos nevelő d) lakókörnyezet karbantartása, csinosítása Felelős: nevelőtanárok e) séták kirándulások Felelős: igazgató, nevelőtanárok f) Sport foglalkozások Felelős: nevelőtanárok g) versenyeken való részvétel Egyén és közösség Célok és feladatok A kollégiumban a közösség életében való részvétel a kortárs közegben meghatározó élmény. A kollégista saját értékeiről - a család mellett- a kollégiumi egyéni vagy csoportos foglalkozásokon kap visszajelzést, ebben a közegben szerez tapasztatokat, alakul személyisége. A témakör célja annak elősegítése, hogy az egyén megtalálja helyét, szerepét, feladatait a családi, az iskolai, a kollégiumi közösségben, segítse a kollégista beilleszkedését környezetébe. A foglalkozások során a kollégista megismeri és gyakorolja a Kollégium és az iskolai közösség által nyújtott jogokat és kötelességeket, megtapasztalja a felelősség és a döntés súlyát, következményeit. Elsajátítja a társadalmi érintkezés alapvető szabályait. A témakörök feldolgozása során legyen képes eltérő szempontok mérlegelésére, erősödjön szóbeli és írásbeli kifejezőkészsége, kü1önösen az érvelés, vitatkozás tekintetében. A felnőttkori polgári lét, a társadalmi tevékenységek gyakorlásának és megismerésének egyik helyszíne szintén a kollégium, célként fogalmazható meg a társadalomszerkezetének és működésének megismerése, megértése is. Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam Életkorának megfelelő szinten rendelkezzék ismeretekkel a társadalmi normákról. Sajátítsa el az elfogadott viselkedésnormákat a családban, az iskolában, a kollégiumban. Legyen kulturált a társadalmi érintkezés különböző formáit, írásbeli és szóbeli műfajait. Gyakorolja jogait és kötelességeit szűkebb környezetében. Ismerje és tisztelje közössége tagjait, törekedjen a jó együttműködésre az együttélésben. Tekintse értéknek a gondosan kiválasztott, mély társas kapcsolatot. Ismerje alapvető állampolgári jogait és kötelességeit. Legyen képes megfelelő formában érvelni, vitatkozni. Időkeret:
301
9. évfolyam 3 óra Témakörök Én és a család
Kollégium és az iskola
A társadalom
10. Évfolyam 3 óra
11. évfolyam 3 óra
12. évfolyam 3 óra
13. évfolyam 2 óra
Tartalmak, tevékenységek Személyiségjegyek és azonosságtudat. Probléma feldolgozás, megbeszélés. A család szerepe a múltban, a jelenben. A barátság szerepe az emberi életben. Irodalmi példák és saját tapasztalatok feldolgozása írásban. A külső megjelenés és társadalmi érintkezés illemtana. A társadalmi érintkezések különböző formáinak (műfajainak) ismerete és alkalmazása. Az egyén helye az iskolai, kollégiumi közösségben. Az iskola és Kollégium működési rendjének és elvárásainak megismerése. Egyéni szituációk és konfliktushelyzetek elemzése. Konfliktuskezelési technikák (viták és helyzetgyakorlatok). A diákönkormányzat szerepe, jogai és lehetőségei. Jogok és lehetőségek megismerése és megtapasztalása saját közösségben. Magánérdek és közérdek. (A társadalmi normák; beilleszkedés és autonómia.) Az egyén jogai. (A szabadságjogok ismerete és történelmi előzményei.) A modern nemzetállamok. (Az alkotmány, a hatalommegosztás, politikai pártok és ideológiák, az önkormányzatok.) Információk gyűjtése - könyvtárban, illetve sajtóból és médiából- feldolgozása elemzése. A demokratikus állam működésének főbb elemei (a választási rendszer, a törvényhozás és a kormány, az igazságszolgáltatás, a fegyveres testületek, szervezetek). A történelmi és társadalomismereti tanulmányok során tanultak rendszerezése. Az állam működésének megértése a mindennapi tapasztalatok (sajtó- és médiaanyagok) segítségéve!. A munka világa és a munkaerőpiac működése. A vitakészség (az érvelés, a másik érveinek megértése, a nyitottság, a kulturált kifejezésmód) gyakorlása különböző szituációkban.
A megvalósítás módja és formái, felelőse a.) csoportfoglalkozás Felelős csoportvezető tanár b.) naposi foglalkozások Felelős: fő szolgálatos nevelő c.) szereplés hagyományos közösségi rendezvényeken Magyarság, nemzetiségi lét, európaiság Célok feladatok A kollégiumi nevelésben meghatározó elem, hogy a többségi nemzethez tartozó tanuló a ha-
302
tárainkon belül élő nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulóval él, élhet együtt. A foglalkozások és tevékenységek célja ebben a témakörben az, hogy a kollégistában maradjon meg, sőt erősödjön a kötődés a küldő környezettel, és alakuljon ki a kötődés a befogadó környezethez. A kollégista tartsa meg azokat az értékeket, amelyekkel a szülői ház, a felnevelő környezet "elküldte" a kollégiumba, s az új környezet értékei ugyanúgy épüljenek be a személyiségébe. Az ebből adódó célok és feladatok: a./ a szülőföld, az elbocsátó, a befogadó környezet szeretete, a lokálpatriotizmus és a hazaszeretet (patriotizmus) alapjainak kialakítása, ismerete (település, kisebb tájegység); b./ országunk, nemzetünk, ismerete, szeretete; c./ az anyanyelv szeretete, művelése igényes használata; d./ a határainkon kívül, kisebbségben élő magyarok problémáinak ismerete, a velük való közösségvállalás; e./ Hagyományaink, kulturális örökségünk ismerete, tisztelete, ápolása; f./ nemzeti szimbólumaink (zászló, címer, Himnusz, szózat, ünnepeink); g./ a hazánkban élő nemzetiségek, kisebbségek jogainak ismerete, kultúrájuk, hagyományaik, nemzeti érzéseik tiszteletben tartása; h./ az európaiság, az európai kulturális hagyományok és örökség megismerése, megóvása, gyarapítása; i./ az egyetemes emberi jogok megismerése, elfogadása, tiszteletben tartása; j./ más népek nemzeti érzésének kultúrájának tiszteletben tartása; Fejlesztési követelmények 9-13. évfolyam A témakör fontos szerepet tölt be a kollégista közösségi identitásainak fejlődésében. A témák feldolgozása segítse elő az iskolában tanultak (magyar irodalom, történelem, hon- és népismeret, nyelv, tánc és dráma, földünk és környezetünk) szintetizálását, az ott tanult ismeretek más szempontú felhasználását. A feldolgozás során a tanuló váljon nyitottá a társadalmi jelenségek iránt, és tegyen szert az együttműködés képességére, illetve az önálló munkára. Annak érdekében, hogy erősödjön benne saját népe és kultúrája értékeihez való kötődés, ismerje meg azok legfontosabb értékeit, kiemelkedő személyiségeit és szimbólumait. A témák feldolgozása során fejlődjön információgyűjtő és - feldolgozó képessége. Legyen képes a különböző információkat különböző formában feldolgozni és rendszerezni, gyakorolja a szóbeli, az írásbeli és a képi kifejezés különböző formáit. Tudjon különböző társadalmi jelenségeket megkülönböztetni, összehasonlítani. Tudjon a felsorolt témák kapcsán tájékozódni a könyvtárban (a gyermekirodalomban, egyszerűbb kézikönyvekben). Legyen képes gondolatit, megállapításait kifejezni, nyelvileg szabatosan indokolni. A középiskola végére alkalmazza a különböző tantárgyakban szerzett ismereteit a különböző társadalmi jelenségek, folyamatok értelmezésében. Időkeret: 9. 10. 11. 12. 13. évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam évfolyam 3 óra 4 óra 4 óra 3 óra 3 óra Témakörök Tartalmak tevékenységek Helyismeret, helytörténet A település vagy a környező tájegység története, megismerése könyvtári dokumentumok segítségével. A település történetének főbb korszakai, ezek időbeli elhelyezke303
Múltismeret, hagyományok
Jelenismeret
dése. A település legfontosabb igazgatási, egészségügyi, szolgáltató, kulturális intézményeinek megismerése. Kulturális programok tervezése. Magyarország és Európa a múltban - a téma egy aspektusának feldolgozása az irodalom, a történelem vagy a művészetek segítségével egyéni vagy csoportmunkában (pl. magyarok egyetemjárása külföldön; a Nyugat első nemzedéke, európai és magyar impresszionisták stb.) A magyar kultúra és tudomány kiemelkedő eredményei. A tanulók érdeklődésének megfelelő téma feldolgozása tudománytörténeti nézőpontból, könyvtári dokumentumok (nyomtatott, elektronikus) segítségével tetszőleges formában. A határainkon túl élő magyarság jellemzői, helyzete a XX. században. A nemzetiségek és etnikai kisebbségek a mai magyar társadalomban. Az anyaország, illetve az anyaországon kívül élő nemzetiségek jellemzői. A témák megvitatása szociográfiai művek vagy filmek segítségével; kiállítás szervezése, rendezése az elkészült anyagokból. A Kollégium szervezeti felépítésének ismerete, részvétel a kollégiumi programokban és a diákönkormányzat munkájában. A diákjogok; az alapvető emberi jogok. Háttéranyag gyűjtése. Jellegzetes példák feldolgozása. Vitahelyzetek, konfliktushelyzetek. A határainkon túl élő magyarság helyzete, törekvései, lehetőségei ma. Nemzetiségeink, etnikai kisebbségeink jellemzői, helyzete. Médiaanyagok elemzése, esetleg személyes tapasztalatok gyűjtése. Az Európai Unió jellemzői. Önálló tájékozódás a könyvtár és a média segítségével, véleményformálás a problémákkal kapcsolatban.
A megvalósítás módja és formái, felelőse a./ közös énektanulás Felelős: nevelő tanár b./előadás Felelős nevelő tanár c./ kirándulás Felelős kollégiumvezető, nevelőtanárok d./ bennmaradás Felelős nevelőtanárok e./ vetélkedő Felelős: nevelőtanárok
304
V. INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS PROGRAMJA 1. Bevezető A mindennapi nevelő-oktató munka során egyre gyakrabban találkozunk átlagtól eltérő gyermekekkel. A pedagógiai tevékenység során szükség van arra, hogy szakemberek körültekintő vizsgálatai alapján tanítványaink átlagtól eltérő képességeit felismerjék akár pozitív, akár negatív irányba tér el attól a bizonyos sávtól, amelybe az átlagosnak tartott tanulóinkat soroljuk. Pedagógiai Programunkban azoknak a tanulóinknak az iskolai tevékenységét szeretnénk megtervezni, akik tanulási nehézséggel küzdenek valamilyen fogyatékosságukból adódóan. Ezt azért tartjuk fontosnak, mert egyre növekszik a sérült, beilleszkedési zavarokkal küzdő, nehezen alkalmazkodó, tanulási kudarcoknak kitett gyermekek száma. Ezeknek a gyermekeknek a személyiségfejlesztése a normál pedagógia eszközével az arra fordított időkeretben optimálisan nem oldható meg. Speciális nevelési eljárásokat, egyéni bánásmódot igényelnek. A fogyatékos emberek számára is olyan feltételeket kell biztosítani, amelyek legjobban közelítenek a normális élet feltételeihez. Nem a fogyatékos embert, hanem a vele való bánásmódot kell normálissá tenni. A humanisztikus alapértékek elfogadása feltételezi a fogyatékos emberekről, gyermekekről kialakított képet, mely lehetővé teszi az integráció gondolatának terjedését. Mindezzel együtt jár a tanulás átértékelése is, hiszen nemcsak a hasznos ismeretek elsajátítását jelenti, hanem az együttélés, a társas interakció kialakításának képességére való felkészülést is. Erre a sajátos nevelési igényű (továbbiakban: SNI) (fogyatékos) gyermekeket is fel kell készíteni, tehát az integráció, nemcsak mint cél, hanem mint eszköz is segíti a tanulást. Az integrált iskola előnyét abban látjuk, hogy az SNI gyermekeket nem kell a közvetlen környezetéből, családból kiemelni. A kiemelés a személyiség fejlődésre károsan hathat. Valamint nevelési szempontból nem elhanyagolható a természetes példaadás lehetőségének biztosítása, a fogyatékos emberekkel szembeni előítéletes magatartás kialakításának megelőzése. Nem hagyható figyelmen kívül az az állapot sem, amely szerint az SNI-s gyermeket a közoktatásban biológiai károsodása teszi nehezen nevelhetővé és az iskola korlátozott alkalmazkodó képessége, teszi hátrányos helyzetűvé. A tanulók nevelése-oktatása az iskolában csak akkor lehetséges, ha alkalmassá válunk a SNI gyermekek sajátos szükségleteinek az ellátására. Amennyiben hiányoznak a feltételek, romlik a tanulók esélyegyenlősége és hátrányos helyzetűvé válnak. Az előbbiek alapján feladatunk megteremteni azokat a körülményeket, amelyek az intézmény minden tanulójának egészségesnek és fogyatékosnak lehetővé teszi személyiségük legoptimálisabb fejlődését, hátrányai kompenzálását, elősegítve ezzel a későbbi társadalmi beilleszkedésüket.
305
2. Az intézmény sajátos nevelési igényű tanulók fogyatékosságának típusához és fokához igazodó nevelési és fejlesztési programja 2. 1. Az iskola és a kollégium nevelési elvei Az tervezzük, hogy iskolánk jusson el a befogadó iskola szintjére. Úgy alakítjuk az osztálykereteket, a tanulási munkaformákat, a tananyagot, a követelményrendszert, hogy azok alkalmasak legyenek az egyéni különbségek kezelésére. Az SNI tanuló fejlesztését fejlesztő pedagógus végzi, gyógypedagógus segítségével. A hátrányok kompenzálásának érdekében egyéni fejlesztést szerveznek. Teljes integráció Ebben a formában az SNI tanulók a befogadó osztály állandó tagjai. Minden tanórai foglalkozáson együtt vesznek részt társaikkal, természetesen képességeiknek megfelelő mértékben. Az SNI tanulók tanítása nagyobb odafigyelést, több energia befektetést igényel. Iskolánk felvállalja a sajátos nevelés igényű, de képezhető fiatalok nevelését és oktatását, szakképzését is integrált formában. E tanulók felzárkóztatása, motiválása komoly erőfeszítést, a megfelelő módszerek széleskörű alkalmazását kívánja. Le kell küzdeni a kommunikációs hátrányokat, el kell sajátítani a hatékony egyéni és csoportkommunikációs eszközöket. Csökkenteni kell az iskolai szorongást, biztosítani kell a sikerélményeket az iskolai keretek között, a hatékonyság növelését. Fel kell kelteni és fejleszteni a tanulás iránti kedvet, fel kell tárni a sikertelenség okait, új tanulási stratégiákat kell bemutatni és elsajátíttatni. Fejleszteni kell a meghallgatási és olvasási készséget, a kreativitást. Igen fontosnak tartjuk a tanulók közötti másság elfogadását, egymás értékeinek, de hibáinak is elfogadtatását, a megfelelő empatikus képesség kialakítását. Arra törekszünk, hogy tevékenységünket a szemléletesség, a cselekedtetés, az önálló munka és a differenciáltság hassa át. Nagyon fontosnak tartjuk a kisebbségek tudatos beilleszkedését, a társadalomba saját értékeik, adottságaik megismertetését, kitartásuk és akaraterejű fejlesztését, önbecsülésük, nemzeti önérzetük erősítését. Célunk, hogy az iskolába felvételt nyert valamennyi fiatal továbbtanuláshoz, vagy középfokú szakmai végzettséghez a munkaerő-piac igényeinek megfelelő végzettséghez jusson.
2. 2. A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése A SNI meghatározás A fogalom értelmezését az 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról adja meg. A korábban fogyatékosnak (testi, érzékszervi, értelmi, beszéd és más) nevezett gyermekcsoportot a 2003. évi LXI. számú törvénymódosítás óta nevezzük sajátos nevelési igényűnek (továbbiakban: SNI). A sajátos nevelési igény a szokásostól eltérő mértékű és tartalmú egyéniesítés szükségességét jelenti, utal az ehhez szükséges másfajta és többféle szakértelemre, kiegészítő tárgyi és infrastrukturális feltételekre, továbbá a mindezekhez szükséges többletfinanszírozásra. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján:
306
a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd; A Közokt. tv. 30.§ (1.) bekezdése értelmében a sajátos nevelési igényű gyermeknek, tanulónak joga, hogy különleges gondozás keretében állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai ellátásban részesüljön attól kezdődően, hogy igényjogosultságát megállapították. A különleges gondozást a gyermek, tanuló életkorától és állapotától függően, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleményében foglaltak szerint kell biztosítani. Ennek érdekében alapfeladatként valósítottuk meg: A tanári kompetenciák és az iskolai szervezet fejlesztését A finanszírozás megoldását A segítő hálózat kiépítését Szociális, gyermekvédelmi háló biztosítását Támogatások lehetőségeinek biztosítását Az intézmény szolgáltató szerepét meghatározó befogadott tanulók igényei szerinti oktató-nevelőmunka folyamatának a szervezését - Lemorzsolódás elkerülése, befogadó benntartó intézkedéseket -
Jelentési kötelezettségek: - - közszolgálati szerződés megkötése - - szakszolgálatok felé felülvizsgálati kérelmek benyújtása - - sajátos nevelési igényű tanuló után járó normatíva igénylése Kiemelt területek az intézmény pedagógiai programja alapján: Az egyéni fejlesztési tervek főbb pillérei: • a kommunikációs kultúra elsajátítása • ismeretátadás egyéni ütemterve (képességfejlesztés) • egyénre szabott tanulási technikák megtanítása. Intézményünkben a különleges gondozás formái: iskolai nevelés és oktatás, kollégiumi és externátusi nevelés és oktatás, fejlesztő felkészítés. Intézményünkben az iskolai nevelés-oktatást és a fejlesztő felkészítést valósítjuk meg tanulóink életkorát és annak sajátosságait figyelembe véve (tanulóink életkora: 14-24 év). A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásával összefüggő pedagógiai tevékenység. Tünetek és okok azonosítása: Meghatározó okok lehetnek a gyermek születésével kapcsolatos rendellenességek, betegség következtében fellépő kora gyermekkori minimális agykárosodás, rossz lakásviszonyok, dep307
resszív anyai magatartás, elhanyagoltság, kevés idő töltése családi környezetben, stb. A problémák gyermekek esetében legalább két környezeti rizikó megfigyelhető. Ezek szembetűnő jelenségek, azért a pedagógus irányított megfigyelése kiszűrheti ezeket. A probléma kezelésének folyamata: A 14 éves korú beiratkozottaknál az osztályban tanítóknak meg kell ismerniük a szakértői bizottság/nevelési tanácsadó véleményét. A tanulási probléma okainak ismeretében szervezzék a tanulók számára a differenciált oktatást, nevelést. Figyelembe véve, hogy ezeknél, a gyermekeknél legalább olyan fontos a tehetséggondozás, mint a felzárkóztatás. A tanuló iskolai elhelyezésének lehetőségei Integráltan, azaz normál osztályokban. Ez esetben a létszámoknál figyelembe kell venni, hogy a problémákkal küszködő gyermekek létszáma ne haladja meg az osztály létszámának maximum 20 %–át, mert egyébként kezelhetetlenné válik az osztály. A tanórai differenciált foglalkozás mellett a tanórákkal párhuzamosan vagy a tanórákon túl is szükség lehet fejleszteni, felzárkóztatni a tanulókat. Elvárások Szülővel szembeni elvárások • tegyen meg minden tőle elvárhatót gyermeke fejlődéséért, • szükség esetén forduljon szakértői bizottsághoz, nevelési tanácsadóhoz, • folyamatosan tartsa a kapcsolatot a gyermek osztályfőnökével. Osztályfőnökkel szembeni elvárások • a szülővel kiemelten, figyelmesen és tapintatosan viselkedjen, foglalkozzon • a tanulók problémáit értesse meg a szaktanárokkal, szükség esetén forduljon szakemberhez a tanuló ügyében, • kísérje figyelemmel a tanuló szakellátásának folyamatát, eredményességét, • gondoskodjon a tanuló megfelelő pályaválasztásról • szükség esetén a tanuló iskolai magatartásáról, teljesítményéről adjon írásban véleményt • nevelje a közösséget a toleranciára. Szaktanárokkal szembeni elvárások • ismerjék a részképesség zavar tünet együttesét, • tudjanak differenciáltan oktatni, nevelni, • semmilyen hátrányos megkülönböztetés nem érzeti részükről a tanulókat, • az értékelésnél vegyék figyelembe a tanulók eltérő képességeit, • önmagukhoz képest is nézzék a tanulók fejlődését, • a hátrányt nem jelentő képesség területén erősítsék a tanulók kiemelkedési lehetőségeit, • neveljék a közösséget a képességek különbözőségének tolerálására. Iskolavezetéssel szembeni elvárások ▪ alakítsanak ki szakmai kapcsolatokat a nevelési tanácsadó, a gyámhatóság, gyermekjóléti szolgálat, a szakértői bizottság, pedagógiai szakszolgálat és az önkormányzat megfe-
308
lelő szakembereivel, szükség esetén vegyék fel a kapcsolatot a területi logopédiai, gyermekpszichiátriai és egyéb rendelőkkel, ▪ a beiskolázási tervben részesítsék előnyben a gyógypedagógiai és a fejlesztő pedagógusi szakirányra történő jelentkezéseket. A fenntartóval szembeni elvárások ▪ biztosítsa a közoktatási törvény 52.§. (6.) bekezdés a) b) és d) pontjában meghatározott időkeretet, valamint a lakóhely szerint illetékes önkormányzat jegyzője – szükség esetén – kötelezze a szülőket, hogy gyermekével jelenjen meg a szakértői, vagy a nevelési tanácsadó vizsgálatán. Az integráltan oktatott gyermekek számára egyéni fejlesztést biztosítunk a heti órakereten felül kötelező jelleggel: - 52. § (6) bekezdés a) és b) pontját érintő SNI tanulók esetén (8 fős csoportokra számítva) a heti órakeret 15 %-ban: további heti 4,5 órában; - 52. § (6) bekezdés d) pontját érintő SNI tanulók esetén (8 fős csoportokra számítva) a heti órakeret 40 %-ban: további heti 12 órában. Tanév elején tájékoztató megbeszélést tartunk az osztályban és kollégiumban tanítók, továbbá a szakoktatók részére, akik az integrált oktatásban részt vevő diákokkal foglalkoznak, megbeszéljük a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság szakvéleményét. A tanulásban akadályozott tanulókkal foglalkozó pedagógusok számára tájékozódás végett fénymásolva rendelkezésre bocsátjuk az eltérő tanterv követelményrendszerét. Gyakorlati megvalósítása A megvalósítás érdekében szükséges a gyógypedagógus koordináló szerepe (amelyet megállapodási szerződéssel biztosítunk). Minden integrált tanuló az osztályfokának, típusának megfelelő évfolyam egy adott osztályában vesz részt ép társaival együtt az oktatásban. A sérült gyermekekkel foglalkozó pedagógusok az integráltan történő oktatási órákon megkülönböztetett figyelemmel, segítségnyújtással, irányítással, valamint személyre szabott feladatok kiadásával kell, hogy segítsék a tanuló fejlődését.
2. 3. A sérült tanulók egyéni fejlesztését, értékelését a következő módon és felosztásban végezzük: Tanulásban akadályozott gyermek Tanulmányait a speciális tanterv anyaga alapján végzi, egyéni fejlesztésben részesül Ezeken az órákon a számára meghatározott tananyag elsajátítása történik. Oktatáshoz személyre szabott tanmenetet dolgozunk ki minden tanítási év megkezdése előtt az eltérő tanterv követelményrendszerének figyelembe vételével. Értékelését is a speciális tanterv követelményei szerint végezzük félévkor és évvégén.
Dyslexia, dyscalculia, dysgraphia: 309
Tanulmányi kötelezettségének a Közokt. tv. által biztosított módon, egyéni haladási tempóban tesz eleget anyanyelvből és matematikából. Egyéni fejlesztésben vesz részt, ahol az anyanyelv és a matematika tantárgyak tananyagának elsajátítása, egyéb tárgyak ismeretanyagának elmélyítése, illetve a tanuló képességeinek biztosított módon, szövegesen, egyéb tárgyakból osztályfokának megfelelően az osztályban tanítók által történik, szem előtt tartva speciális problémáját. Idegen nyelv osztályozása alól felmentést kaphat/kapott. Tanulási nehézség, magatartás-és figyelemzavaros gyermek Értékelését osztályfokának megfelelően az osztályban tanítók által végezzük problémájának figyelembevételével Számára egyéni fejlesztést biztosítunk, ahol az évfolyamának megfelelő tananyag feldolgozása, elmélyítése történik, a normál követelmény rendszer alapján, a Nev. Tan. javaslata alapján A tananyag tartalma mindenben megegyezik a többségi tartalmakkal Integráció-együttnevelés A nevelési-oktatási munkánk során az inklúzió formáját valósítjuk meg. A különleges gondozást igénylő tanulóinkat integráljuk tanulóink közé. Az integrálás formáját és típusát a tanulói jogviszonyban álló fiatal szakértői véleményében megfogalmazottak és az egyéni szükségletek határozzák meg. Intézményünk a fenntartó Magyar Bencés Kongregáció által létrehozott Bencés Gimnázium, Szakiskola és Kollégium az integrált nevelés-oktatást tűzte ki pedagógiai céljául. Ennek az oktatási formának egy fejlettebb formáját az inklúzióhoz közeli módszert alkalmazzuk. Az integrációhoz képest az inklúzió fejlettebb forma, mivel filozófiájában mindenki felé befogadó, s ennek a szemléletnek a következménye az együttnevelés. INTEGRÁCIÓ (FOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem változik. Frontális, teljesítményorientált stílus.
INKLÚZIÓ (BEFOGADÁS) A módszer, az óraszervezés nem hagyományos. Differenciáló, önértékelésre is alapozó pedagógia. A gondokért maga a gyermek a felelős. Gondok esetén a pedagógusnak kell változnia. A gyógypedagógusra hárul a probléma A gyógypedagógus partner a megoldásmegoldása. ban. Csak az osztályfőnök vállal részt az in- Szemléletváltás a teljes tantestületben, tegrálásban. nyitott iskola. Intézményünk, mint befogadó vagy inkluzív iskola oktatási stílusában az együttműködő tanulási módszereket, a csoport- és pármunkát alakítja ki. Így igyekszünk fejleszteni a tanulókat részlegesen vagy a teljes képzésben. A tanórákon differenciált nevelés-oktatás folyik, megkülönböztetett és elhatárolható normákkal, melyet a tanórán kívüli gyógypedagógiai fejlesztés egészít ki.
310
Intézményünkben a funkcionális integrációs törekvések érvényesülnek. Az integrált nevelés feltételei: 1. tárgyi és személyi tényezők: Alapító okirat, Pedagógiai Program, speciális tanterv, a fogyatékosság típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus szakember, fogadókész, felkészült pedagógusok, a tárgyi szükségletek biztosítása, osztálylétszám korlátozása. 2. Módszerek: differenciálás: eszközei: segítségadás módjában, idejében az alkalmazott módszerekben, a közvetítési módban, a tananyag tartalmában, az óraszervezésben, tanítási, tanulási ütemben, célokban, a megkövetelt szintben, számonkérés, értékelés módjaiban, típusában. céljai: képességfejlesztés, helyes tanulási szokások gyakorlása önálló tanulás megtanítása, sikerélményhez juttatás, egyéni lehetőségek fejlesztése, együttműködés fejlesztése, önellenőrzésre szoktatás, reális önértékelés kialakítása. Személyi feltételek Az integrált osztályok, a sajátos pedagógiai módszerek gyakorlatban történő megvalósítását: • fejlesztő pedagógus, • gyógypedagógus, • pszichológus, • logopédus, • pedagógiai asszisztens, • gyógytestnevelő munkája segíti. Külön elkészített egyénre szabott fejlesztési terv alapján végzik az egyéni, vagy kiscsoportos (két-három fő) szakmai, pedagógiai munkájukat. Munkájuk szorosan összefügg az elméleti és gyakorlati szaktanárok tevékenységével. A napi kapcsolat során párhuzamos oktató-nevelő munka folyik, nagy hangsúlyt fektetve a sajátos nevelési igényű tanulók egyéni igényeire. Folyamatos visszacsatolás erősíti a minőségi munkát. A Közokt. tv. 1sz. melléklet alapján biztosítjuk a szükséges nem pedagógus feladatok ellátását szolgáló technikai létszámot is. Szakmai kompetencia biztosítása 311
Pedagógus felvétel: Az iskola vállalt profiljának megfelelő szakemberek felvétele. A feladatok és az elvárások korrekt ismertetése Szakirányú végzettségű pedagógusok biztosítása Pedagógus továbbképzés: Folyamatos képzés biztosítása Az innováció biztosítása, belső és külső előadókkal Az iskola helyi műhelyei Az iskolai szakmai munkaközösségek működése állandó elemző feladatjelölő, értékelő munkafolyamata az esélyegyenlőség a tehetséggondozás érdekében történik. A szakmai műhelyekben együttműködő pedagógusok részéről a sajátos nevelési igényű és hátrányos helyzetű tanulók tanulási nehézségeinek elfogadása, hatékony módszerek technikák alkalmazása, szükség esetén attitűdváltás, folyamatos szakmai megújulás. Követő mentori rendszer A kimenő diákok beilleszkedésének utókövetése szervezett találkozók keretében. Az iskola nevelési programja Arról, hogy a sajátos nevelési igényű fiatal az e célra létrehozott, a fogyatékosság típusának megfelelő gyógypedagógiai intézménybe (szegregáltan), vagy együttnevelve kortársaival (integráltan) teljesíti-e tankötelezettségét, a szakértői bizottság dönt. A döntésnél a bizottság figyelembe veszi a gyermek állapotát (fogyatékosság súlyossági foka és típusa, egészségügyi problémái, személyisége, szocializálhatósága,…), igényét, az intézményi feltételeket és a szülő választását. A közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy a szülő választhat azon intézmények közül, amelyek rendelkeznek a sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez és oktatásához szükséges személyi és tárgyi feltételekkel. Továbbá a közoktatási feladatok zavartalan biztosítása érdekében a megyei önkormányzat a megye területén működő önkormányzatokkal együttműködési megállapodás megkötését kezdeményezi a körzeti jellegű szolgáltatások megszervezésére, így különösen például a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátásának megoldására. Az iskolánkba érkező minden fiatal egy úgynevezett tanulási képességvizsgálaton vesz részt, melyhez a szülő (törvényes képviselő) írásban hozzájárul. A vizsgálat a következő részekből áll: 1. felmérő feladatlap kitöltése (hallás utáni írás, szövegértés, írás, olvasás, számolás) 2. rajz vizsgálat: egy fát kell lerajzolni 3. fogalmazás: „Mi leszek tíz év múlva” címmel 4. intelligencia teszt kitöltése (RAVEN) 5. egyéni beszélgetés Szakembereink (pszichológus, fejlesztőpedagógus, gyógypedagógus, logopédus), a vizsgálat alapján értékelik a diák: • tanulási képességét, • egyéb tanulási akadályozottságát.
312
A felvételt nyert tanulók többségét esetlegesen a kiszűrt problémák alapján további vizsgálatokra irányítjuk (a már az előző oktatási intézményből hozott szakértői vizsgálatok alapján, vagy a nálunk elért tanulási képességvizsgálat eredményei alapján). Fontos megkülönböztetni a pedagógiai szakszolgálatok közül a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság feladatkörét. Nevelési Tanácsadó Célcsoport: Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság Célcsoport: sajátos nevelési igényű tanulók - érzékszervi (hallássérült)
Részképesség zavarai miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott (pl. dyslexia, dysgraphia, dyscalculia, mutizmus, kóros hiperkinetikus vagy kóros aktivitászavar). Alkalmazott pedagógiai módszerek Intézményünk fejlesztési módszerek szerint a tanulókból csoportokat alakít ki. A jó adottságú tanulóknak többletszolgáltatásokat nyújt, míg a gyengébb adottságúaknak a minimális követelmények elérését biztosítja. A gyengébb adottságúaknál módosítjuk a követelményeket és a szokásostól eltérő, nagyobb mértékű, speciális pedagógiai segítséget nyújtunk. Ez a tanóráról kikért tanuló egyéni, személyre szabott fejlesztésével valósul meg. Alkalmazott módszerek a közvetítési módban: • feladat megismétlése a nekik megfelelő nyelvi szinten, • feladat kis lépésekre bontása, • példa bemutatása, mintaadás, • tanítási stílusok váltakozása, • több szemléltetés (bekapcsolódás, megtapasztalás, eszközhasználat), • szükség esetén több ellenőrzés, • feladaton belüli hangsúlyozás, • a válaszadás módjainak különbözősége (pl. szóban, írásban), • tananyag változatos feldolgozása. • tanulószobában, szaktanárral történő fejlesztés, korrepetálás A tananyag tartalmában: • változtatás, • kiváltás, • elhagyás, vagy eltolás,
313
•
kompenzálás.
Óraszervezés: • frontális helyett csoport, pár, egyéni munka, • együttműködés előtérbe helyezése, • ösztönző társ megszervezése, • tanulók csoportokba rendezése. Tanítási ütem: • lassítás, • képesség szerinti terhelés. Számonkérés módja: • hagyományos, standardhoz viszonyítás, • tanuló önmagához mért fejlődéséhez, • szöveges értékelés, • tantárgyi, tananyagrészi mentesítések az értékelés alól. Az imént felsorolt módszerek a következő célok elkérését segítik: • képességfejlesztés, • helyes tanulási szokások gyakorlása, • önálló tanulás megtanítása, • sikerélményhez juttatás, • egyéni lehetőségek fejlesztése, • együttműködés fejlesztése, • önellenőrzésre szoktatás, • reális önértékelés kialakítása. A hallássérült tanuló A hallássérült tanulónál – a hallás hiánya vagy csökkenése miatt – a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége (szövegértés, hangzó beszéd stb.), és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával. Attól pozitív és negatív irányban is eltérhet. a) A hallásukat műtéti úton helyreállított/létrehozott (pl. cochlea implantált) hallássérült tanulóknál – egyik vagy mindkét oldalon végzett hallásjavító műtét után – fizikai értelemben közel ép hallás mérhető. Fejleszthetőségük, fejlődési ütemük döntően függ attól, hogy a gyermek milyen életkorban volt a műtét elvégzésekor. A nyelvi fejlődés gyorsabb, magasabb szintű elsajátítását a hallásjavító műtét előtti és utáni pedagógiai habilitációs és rehabilitációs, valamint azzal párhuzamosan az audiológiai gondozás eredményezi. A fejlesztési stratégiánk alapja döntően a beszédhallásra alapozott módszerek alkalmazása. A szövegértés, hangzó beszéd produkciójának fejlődése hasonlóságot mutat az ép hallók beszédfejlődésével. A fejlesztés kívánatos színtere az ép hallók környezetében van, de a hallássérültek integrációjára alapos pedagógiai diagnózist követően kerülhet sor. Teljesítményüket intézményünk tanárainak felkészültségén és a szülők együttműködő készségén kívül döntően befolyásolja intellektusuk, esetleges – a pszichés fejlődés zavara miatti – beszéd- és nyelvtanulási akadályozottságuk. b) A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók nehezen dolgozzák fel 314
a hallás elvesztésével fellépő állapotváltozást, vagyis a nehezített kommunikációt, a környezettel való kapcsolatuk beszűkülését. Ebben az esetben fokozott segítséget igényelnek a kompenzációs csatornák kialakításához. A hallássérült tanuló egyéni fejlesztési lehetőségeit személyiségjegyei, intellektusa mellett döntően befolyásolja a hallássérülés bekövetkeztének és felismerésének időpontja, kóroka, mértéke. A hallássérült tanulók fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg. A komplex ellátás döntően a szurdopedagógiában használatos módszerek alkalmazásával, megfelelő audiológiai ellátással, a nagy teljesítményű hallókészülékek, hatékony hangátviteli technikák használatával és a legkorszerűbb műtéti technika alkalmazásával beépített cochleáris implantátumokkal történik. A felsoroltak együttesen határozzák meg a hallássérült tanuló eredményes nevelhetőségét, oktathatóságát. A rendszeresen végzett mérési-, speciális pedagógiai vizsgálati–, megfigyelési–, tapasztalati eredmények figyelembe vétele, valamint az audiológus szakorvossal történő folyamatos kapcsolat elengedhetetlen feltétele az eredményes pedagógiai és egészségügyi habilitációs és rehabilitációs tevékenységnek. A szakszerű pedagógiai munka végzéséhez mindezen ismeretek, valamint elemi technikai tudnivalók (hallókészülék stb. kezelésében tájékozottság) szükségesek a sajátos nevelési igényű gyermekeket nevelő-oktató pedagógusok, kollégiumi nevelők számára. A hallássérült tanulók intézményünkben történő együttnevelése Az intézményünkben történő együttnevelés egyéni döntést igényel – az illetékes szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembe vételével. Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre: - iskolánk pedagógiai programjának, illetve tantervének legyen része az a tananyag és követelmény, értékelési mód, melyet a hallássérült gyermek speciális fejlesztése igényel, - külön gondot kell fordítanunk arra, hogy a tanuló minden segítséget megkapjon hallássérüléséből, gyengébb nyelvi kommunikációs kompetenciájából, fogalmi gondolkozásából eredő hátrányának és ezzel összefüggő tanulási nehézségének leküzdéséhez, - célszerű a hosszabb szöveges feladatok („kötelező” olvasmányok) tartalmának vizuális megerősítése (videó, diasorozat stb.), az arra történő felkészítés (szókincs, kifejezések), esetenként csak szemelvények, részletek feldolgozása, - ne legyen az értékelés része olyan követelmény, mely a tanuló sérüléséből következően nem teljesíthető halló társaival azonos szinten vagy módon (hosszú „memoriter”, hangsúlyos, ritmusos versmondás, tollbamondás utáni esetleges hibák stb.), - értékelésüknél figyelembe kell venni az egyéni fejlesztési terv követelményeit. A hallássérült tanulóink fejlesztési stratégiájának kialakításakor igénybe kell vennünk a szakirányú végzettségű, integrált oktatásban tapasztalatokkal rendelkező gyógypedagógus (szurdopedagógus) közreműködését. Intézményünk utazó szurdopedagógus közreműködése által gondot fordít a hallássérült gyermeket oktató pedagógusok felkészítésére, iskolánk ebből eredő sajátos teendői ellátásának tervezésére, és a folyamatos tanácsadásra. Feltétlenül szükségesnek tartjuk a szülőkkel való ilyen vonatkozású együttműködést. Az integráltan tanuló hallássérült gyermek számára biztosítjuk mindazokat a speciális eszkö-
315
zöket, egészségügyi és pedagógiai habilitációs, rehabilitációs ellátást, foglalkozásokat, melyekre a szakértői és rehabilitációs bizottság javaslatot tesz, illetve a hallássérülés tényéből következik (pl.: audiológiai gondozás). Ennek megszervezéséhez a szakértői javaslatot, a hallássérültek részére a módszertani intézmények részéről történő folyamatos tanácsadást, a szervezett továbbképzéseket, és egyéb pedagógiai-szakmai szolgáltatások által nyújtott segítséget igénybe vesszük. A hallássérült (hallókészülékes) tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók oktatásának pedagógiai szakaszai megegyeznek a Nat és a kerettantervek pedagógiai szakaszolásával. Az egyes pedagógiai szakaszokra fordítható időtartam azonban a tanulók speciális nevelési szükséglete szerint hosszabbodhat meg. Az időtartam meghosszabbítását az iskola pedagógiai programjában és a helyi tantervben, valamint a szakmai programban rögzítjük, továbbá a tanulók egyéni szükségleteihez igazítjuk az egyéni fejlesztési tervében. Az intézményünkbe felvételt nyert tanulók (14 éves kortól) már kialakultnak tekinthető egyéni beszédállapottal rendelkeznek. Erre támaszkodva megvalósítható: – A nyelvi rendszer további finomítása, a nyelvi-kommunikációs szint emelése, az olvasásírás eszköz szintű használata, a nyelvi érintkezés formáinak bővítése: tágabb tájékozódás a köznapi nyelvhasználatban, árnyaltabb alkalmazás, a műveltségi területek és körök tartalmának megfelelő fogalmak értő használata, a szociális kapcsolatrendszer, az érintkezési formák pontos értelmezése, a kommunikációs szándéknak megfelelő nyelvi formák megválasztása. – az egyes tanulók beszédállapotában a hallássérülés mértékével, minőségével nem feltétlenül korreláló nagy egyedi különbségek kezelése. – A pályairányítás, a reális pályaválasztás előkészítése a 9-10. évfolyamon, a továbbtanulás megalapozása és kitekintés a munka világára. – Az épen maradt funkciók fejlesztése, a tehetség gondozása. Kiemelt feladatként tűzzük ki a beszédhallás folyamatos fejlesztését. A helyi tantervünk készítésénél, az egyes tantárgyak esetében megvalósítandó feladataink Magyar nyelv és irodalom A műveltségi területhez kapcsolódó tantárgyak oktatása folyamán komplex nyelvi fejlesztés történik, speciális feladatokkal, módszerekkel a nyelvi kommunikáció mind teljesebb értékű elsajátításáért. Minden évfolyamon szükséges az egyéni anyanyelvi nevelés biztosítása, melynek célja a hallássérült tanulók szükségleteihez igazított nyelvi korrekció, különös tekintettel a beszédérthetőség javítására, a nyelvi megnyilvánulások szintjének minél jobb közelítése a halló gyermekek kommunikációjához. Az integrációs gyakorlat célja a halló gyermekekkel való érintkezés, kapcsolattartás, integrációt előkészítő – szocializációs, kommunikációs tartalmú – formák gyakorlása. Idegen nyelv A hallássérült tanuló nyelvi fejlettségi szintje alapján általában képes egy élő idegen nyelv megtanulására. A hallásállapot, a nyelvhasználat nehezítettsége miatt azonban esetenként szükséges a követelmények módosítása.
316
Az intézményünk pedagógiai programja, helyi tanterve tartalmazza az Élő idegen nyelv iskolai oktatásának módját és követelményét. Művészetek A műveltségi terület tantárgyain belül az ének-zene fejlesztési feladatait speciális módon kell kialakítani, melynek célja a hallóképesség fejlesztése, a természeti-társadalmi környezet hangjainak megismertetése, az emberi beszéd akusztikus felfogásának a segítése. Szegregált oktatás esetén „Hallás és zenei nevelés” tantárgy beépítése javasolt a helyi tantervbe. Énkép, önismeret A hallássérült tanulókat fontos segíteni abban, hogy érzékszervi fogyatékosságukkal együtt élve a munka világának aktív részesévé váljanak. Információs és kommunikációs kultúra Az ismeretszerzésben fontos szerepe van a vizuális csatornának. Törekedni kell arra, hogy ezen az úton szerzett ismereteknek valósághű tartalma legyen, az ismeretanyag a fogalmi általánosításokat, az árnyaltabb kommunikációt is fejlessze. Hon- és népismeret A komplex ismeretanyagon nyugvó fejlesztési feladat feltételezi a térben, időben, tartalmakban eltérő összefüggések felismerését. Mindezek súlyos gondot okozhatnak a kommunikációjukban akadályozott hallássérülteknek. A szókincs, fogalmak bővítése, nonverbális úton szerzett ismeretek fontos részét képezik az egyéni szükségletekhez igazított fejlesztésnek. Szükséges a társadalmi kapcsolatépítés, kapcsolattartás formáinak elsajátítása, gyakorlása. Európai azonosságtudat - egyetemes kultúra Közvetlen élmény nyújtásával lehet hatékonyan ismereteket adni a hazánkon kívüli kultúrkincsek megismeréséhez. A tanulók szemléletének, nyitottságának formálásában nagy jelentőséggel bír, ha kommunikációs lehetőségeikkel kapcsolatot tudnak teremteni szélesebb környezetükben élő (sors)társaikkal. Környezeti nevelés A megfigyelés, tevékeny részvétel útján lehet hatékonyan eljuttatni a tanulókat a környezet alakításának, óvásának felismeréséhez. Tudatos pedagógiai segítségre, sok vizuálisan érzékelhető élmény adására van szükség az ismeretek elsajátításához. Tanulás A hallássérült gyermekek tanulási folyamatát lényegesen nehezíti különböző mértékű kommunikációs akadályozottságuk. A tanulással kapcsolatos speciális igényeik, lehetőségeik (emlékezet, annak struktúrája, dysphasiás jegyek stb.) feltárására építve valósítható meg az egyéni fejlesztés. Az információs kommunikációs technológiák megismertetése kiemelt pedagógiai feladat, mert ezáltal gazdagodnak az információszerzés lehetőségei. Testi és lelki egészség A hallássérült tanulókat szükséges megismertetni - az életkoruknak, esetleges társuló fogyatékosságuknak megfelelő szinten - azokkal az okokkal, melyek hallássérülésüket, illetve annak következményeit okozták. Fontos feladat a hallásjavító eszközök használatának, és azoknak az egészségügyi ismereteknek az elsajátíttatása, melyekkel megőrizhető, illetve aktivizálható hallásmaradványuk. Életmódjuk, életvitelük alakításában hangsúlyos szerepe van komplex
317
kommunikációs lehetőségeik fejlesztésének (hallásmaradvány kihasználása, szájról olvasás). Szükséges, hogy felismerjék a környezetben előforduló káros szokásokat, kerüljék az ártalmas, utánzó magatartási formákat (dohányzás stb.). Felkészülés a felnőtt élet szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, és működtetése, amelyek a tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Alapvető fontosságú feladat mindazon személyiségjegyek feltárása, melyek a tanulók további sorsának döntő befolyásoló tényezői lehetnek (kézügyesség, megfigyelés stb.). Ezek fejlesztése jó esélyt adhat arra, hogy pályaválasztásuk sikeres legyen. Reálisan kell felmérniük, feldolgozniuk a hallássérülésükből következő akadályozó tényezőket. A hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált tanulók iskolai fejlesztése A tanulók e csoportja esetében a sajátos nevelési igény a hallássérülés bekövetkezésének idejétől jelenik meg. Állapotuktól függően folytatják tanulmányaikat előző iskolájukban vagy a hallássérültek megfelelő iskolatípusában. Oktatásukat hallássérülésükből következő sajátos egészségügyi és speciális pedagógiai igényük szabályozza. Pedagógiai, valamint egészségügyi célú rehabilitációjukat – az Irányelvnek a hallássérültekre vonatkozó fejezetén túl – az alábbiak figyelembevételével tervezzük meg: -a hallókészülék használatára szoktatás, -a hallásmaradvány kondicionálása, -a meglévő beszédállapot fenntartása (megőrzése) és fejlesztése, -a szájról olvasás készségének kiépítése, fejlesztése, -a módosult életvitel elfogadtatása, a harmonikus személyiség erősítése. A hallássérült tanulók pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációja A pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs foglalkozásokat a tanulók állapotához igazodóan egyéni vagy kiscsoportos formában szervezzük meg. A hallássérült tanulók esetében az egészségügyi célú rehabilitáció elsősorban a folyamatos otológiai és audiológiai ellátásra irányul, melyet számukra iskolai keretekben szükséges biztosítani. A tanuló fokozottabban támaszkodik a látására, ezért annak védelme a fülészeti ellátással azonos fontosságú. A hallássérült tanulóknál is – különösen a hangos beszéd kialakulása után bekövetkezett halláscsökkenés esetén – kiemelten fontos a mentálhigiénés gondozás, a pszichológiai ellátás. A nyelvi kommunikáció döntő befolyással bír nemcsak a fogalmi gondolkodás fejlődésére, hanem a lelki élet egészére is. Ezért alapvető pedagógiai fejlesztési cél a lehetőség szerinti legkorábbi időponttól kezdett szakszerű szurdologopédiai ellátás. Speciális intézményi oktatáson túl, az integrált iskolai és iskolán kívüli életre történő felkészítés biztosítása is feladatunk. A beszéd-, nyelvtanulási (diszfáziás) és egyéb tanulási zavar tüneteit mutató tanulók korrekciója az iskolai oktatás végéig szükséges. A számukra alkalmazott követelmények egyéni képességeik függvényében módosulnak. A mozgáskorlátozott tanuló
318
Mozgáskorlátozott az a tanuló, akinél a mozgásszervrendszer veleszületett vagy szerzett károsodása és/vagy funkciózavara miatt jelentős és maradandó mozgásos akadályozottság áll fenn, melynek következtében megváltozik a mozgásos tapasztalatszerzés és a szocializáció. A tanuló speciális nevelési szükségletét meghatározza a károsodás keletkezésének ideje, annak formája, mértéke és területe, amelyből intézményünk az alábbiakat látja el: - végtagredukciós fejlődési rendellenességek és szerzett végtaghiányok, - a korai agykárosodás utáni mozgás-rendellenességek, - egyéb, maradandó mozgásállapot-változást, mozgáskorlátozottságot okozó kórformák, - a halmozott sérüléssel járó különböző kórformák (halláskárosult, vagy beszédfogyatékossággal társítva) A mozgás minden gyermek tapasztalatszerzési lehetőségére hatással van, befolyásolja személyiségfejlődését is. A jelentősen eltérő kóreredet és károsodás miatt a mozgáskorlátozottság egyénileg is sok eltérést mutat. Ebből eredően a tanulók más-más személyiségfejlődési utat járnak be. Nevelhetőségüket meghatározza, hogy tapasztalatszerzési lehetőségeik beszűkültek, a környezethez való alkalmazkodásukban gátoltak. A hely- és helyzetváltoztatás, az önkiszolgálás, a kézfunkció, a manipuláció, a tárgy- és eszközhasználat, a grafomotoros teljesítmény, illetve a verbális és nonverbális kommunikáció eltérő mértékű akadályozottsága az iskolai képzés egész időtartama alatt megkívánja az egyénre szabott módszerek, eljárások, technikák és eszközök, valamint a pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció és a fizikai korlátozottságot csökkentő környezeti adaptáció alkalmazását. A mozgáskorlátozott tanulók iskolai fejlesztése A mozgáskorlátozott tanulók fejlesztésének alapelvei, célja és kiemelt feladatai Alapelvek: - a sérülésből adódó hátrányos következményeket segítsen csökkenteni vagy ellensúlyozni kell; - a képességek tervszerű fejlesztése az egyéni fejlődési sajátosságokhoz szabottan történjen meg, hogy a gyermekek mozgáskorlátozottként is meg tudják állni a helyüket a környezetükben, a társadalomban. Mindig szem előtt kell tartanunk az önállóságra nevelés elvét, az iskolában - a tanuló állapotának megfelelően - biztosítani kell az akadálymentes közlekedést, a megfelelő mozgás- és életteret, illetve az ehhez szükséges eszközöket (pl. lejtő, kapaszkodó). Célok: Meg kell teremteni az esélyegyenlőség alapjait, hogy a mozgáskorlátozott gyermekek az iskolai tanulmányok adott pontján felkészültek legyenek az önálló életvitelre. Ennek érdekében: - ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, - növelni a kudarctűrő képességüket, - önállóságra kell nevelni őket. Kiemelt feladatok: A mozgáskorlátozott tanuló iskolai tanulásának nehézségeit leginkább a mozgásszervi károsodás következtében kialakult kommunikációs zavarok és a mozgásteljesítményt igénylő feladatok kivitelezése jelentik. Mindkettő befolyásolja az olvasás, írás, beszéd elsajátítását is, ezért kiemelt fejlesztési feladatként kell kezelni.
319
A mozgáskorlátozott tanuló egyedi, speciális megsegítést igényel. Ennek során figyelembe kell venni kommunikációjának formáját, szintjét, a gyermek érzelmi állapotát, értelmi képességeit és fizikai adottságait is. A speciális módszerek, terápiák és technikák alkalmazása és a technikai jellegű segédeszközök igénybevétele segíti - a mozgásbiztonságot, - a mozgásreflexek célszerűségét és gyorsaságát, - az író, rajzoló és eszközhasználó mozgást, a hallásra, beszédészlelésre támaszkodó tevékenységeket. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai Az iskolai fejlesztés szakaszai megegyeznek a NAT pedagógiai szakaszolásával. A mozgáskorlátozott gyermek iskolakészültsége általában indokolja, hogy szükség esetén a helyi pedagógiai program egy tanévnél hosszabb időt (két tanév) biztosítson, de a további pedagógiai szakaszok is szerveződhetnek hosszabb idősávban. Az iskolai fejlesztés teljes időtartama alatt kiemelt feladat a mozgásnevelés, ami egy komplex rehabilitációs hatásrendszer. Ötvözi a sérült tartási és mozgási funkció helyreállítását célzó, a gyógyító és a motoros képességek fejlesztését szolgáló pedagógiai eljárásokat, s e feladatokat integrálja a tanítás-tanulás folyamatába. Mivel a mozgáskorlátozott tanulóknál minden esetben a mozgató és tartó szervrendszer irreverzíbilis károsodása áll fenn, a mozgásnevelés feladatait nem az életkor, hanem a betegség - annak végleges, javuló vagy romló volta -, továbbá a mozgásállapot súlyossága határozza meg. A többségi iskolában történő együttnevelés Az integrált nevelés-oktatás során különös figyelemmel kell lenni a következőkre. a) Ha a sérült tanuló fogadása az integráló iskola nevelőtestületének egyetértésével találkozik, akkor az garancia arra, hogy a befogadás eredményes lesz. b) A mozgáskorlátozott tanulók optimális fejlődése érdekében a pedagógiai programban megfogalmazódnak a speciális elvárások és tennivalók (eszköz, segédeszköz, segédletek, differenciálás, az értékelés, minősítés, a követelmény egyénre szabott formái stb.). Különösen jelentős az osztályfőnök szerepe az osztályban tanító pedagógusok tájékoztatásában a tanuló sajátos nevelési igényeiről. A NAT alkalmazása A mozgáskorlátozott tanulók nevelése-oktatása során a NAT-ban meghatározott fejlesztési feladatok és tartalmak megvalósítása általában lehetséges. A helyi tantervben az egyes tantárgyak témaköreire, azok tartalmára és követelményeire vonatkozó ajánlások a tanulók egyéni adottságainak figyelembevételével érvényesíthetők. Kiemelt fejlesztési feladatok A kiemelt fejlesztési feladatok teljesítését a tanulók életkori sajátosságai és a mozgáskárosodásból adódó egyéni eltérések egymással kölcsönhatásban befolyásolhatják. Énkép, önismeret A személyiség építésének és a lelki egyensúly fenntartásának egyik eszköze a lehetőségek szerinti önállóságra nevelés. A tanulókban akkor alakul ki reális, pozitív énkép, ha önmagához képest fejlődik, ér el sikereket. Információs és kommunikációs kultúra
320
A mozgáskorlátozott tanulóknak gondot okozhat a kommunikáció, a szóbeli információk feldolgozása, érzékelése, megértése és alkalmazása. Hátrányaikat az információszerzésben és adásban pótolhatja az elektronikus eszközök, a média használata. Az információs társadalom fejlődése azt is lehetővé teszi, hogy a mozgáskorlátozott tanuló nem az alkalmatlanságot, a képességek hiányát érzi, mert olyan eszközöket használhat, amelyek alkalmazásával az életminősége javulhat. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók ne csak az Informatika műveltségi területen belül használják a számítógépet, hanem - ha szükséges - a tanítási órákon is. A számítógép írástechnikai segédeszközként tanulási és munkaeszköz a kézírásra a mozgásállapota miatt képtelen és a beszéd útján nehézségekkel kommunikáló tanuló számára. Tanulás A mozgáskorlátozott tanulóknál fokozott figyelmet kell fordítani a tanulás összetevőinek tanítására, az egyénre szabott tanulás módszereinek megválasztására. Az előzetes tapasztalatszerzésre a mozgáskorlátozottság miatt nem mindig kerül sor, ezért a tanuló előzetes tudása is hiányos lehet. Esetenként a mozgásos tapasztalatszerzés is akadályozott. A tapasztalati alapozás lehetőségeinek megteremtésével, a kíváncsiság, érdeklődés és megoldási késztetés felkeltésével és megtartásával stabil motiváció érhető el. Testi és lelki egészség A fejlesztések során törekedni kell arra, hogy a tanulók minél inkább megismerjék mozgáskorlátozottságuk okát és annak következményeit, elsajátítsák és alkalmazzák az azzal kapcsolatos higiéniás szabályokat. A kellő mértékű önállóság akkor valósítható meg, ha ismerik a számukra nem javasolt mozgásokat, azoknak az eszközöknek a használatát, amelyek a helyés helyzetváltoztatást lehetővé teszik számukra. A tanulókban ki kell alakítani, hogyan viszonyuljanak mozgásállapotukhoz, ismerjék meg saját értékeiket. Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Az iskolai fejlesztések során kiemelt feladat a lehető legnagyobb önállóság elérése. Ezért lényeges azoknak az eljárásoknak, módszereknek, tevékenységeknek a megkeresése, kidolgozása és működtetése, illetve azoknak az eszközöknek a megtalálása, amelyek a mozgáskorlátozott tanuló életének minden színterén az önálló életvitel kialakítását segítik, gyakoroltatják. Kiemelt jelentőséggel bír a mozgáskorlátozottak számára elérhető pályák, munkahelyek megismertetése, az ezek iránt való érdeklődés felkeltése. A lelki egyensúly fenntartásának elengedhetetlen eszköze a bizonytalanság kezelésének képessége, amelynek kialakítása a nevelőoktató munka fontos feladata. A helyi tanterv készítésénél a NAT-ban foglaltak az irányadóak, de az egyes műveltségi területekhez rendelt tartalmak, és fejlesztendő képességek (azok fejlődési útjai, módjai és kialakulásuk időtartama) mindenkor a tanulók fejlődésének függvénye. Magyar nyelv és irodalom Az olvasás- és írástanítás - a helyesírásra és a tartalomra koncentrálva - az egyénnek megfelelő tempó és segédeszköz kiválasztásával történjen. Egyes tanulóknál a gépi írás elsajátítása teremt lehetőséget az írásbeli kommunikációra. Mivel a beszéd formája a sérülés függvénye, ezért annak a tartalmi részére kerüljön a nagyobb hangsúly. Élő idegen nyelv
321
A nyelvtanulás a továbbtanulás, a későbbi munkavállalás, az önbizalom növelésének fontos eszköze, ezért minden esetben szükség van a megszerzett nyelvtudás gyakorlati felhasználhatóságának egyénre szabott megfogalmazására. Az olvasási és írásnehézségekkel küzdő gyermekek esetében az auditív tanulási módszerek nagyobb eredményességet tesznek lehetővé. Matematika Kiemelten szerepe van a tanítás során a sokoldalú érzékleti megerősítésnek. A geometriai anyag gyakorlati részének tanítása a mozgásállapottól függően egyéni elbírálás alapján történjen, a sérültségnek megfelelő, egyénre adaptált eszközök használatával, mert ezek át tudják segíteni a tanulót a technikai nehézségeken. Ember és társadalom Szükség van a társadalmi tapasztalatszerzés hiányainak pótlására. Meg kell ismertetni a tanulókkal a mozgáskorlátozottakra vonatkozó jogszabályokat és érdekvédelmi szerveződéseket. Ember a természetben. Földünk és környezetünk Az embertani, egészségügyi ismeretek tartalmazzák a tanuló diagnózisának ismeretét, az ezzel kapcsolatos egészségügyi feladatok és problémák kezelését. Amennyiben a tanuló mozgásos ismeretszerzése gátolt, segédeszközök igénybevétele, a tanulási környezet megfelelő alakítása teremti meg a tapasztalás lehetőségét. Művészetek A mozgáskorlátozott tanuló harmonikus fejlődésének és önkifejezésének egyik fontos eszköze a zene, a mozgás a dramatikus interakció és az alkotás. A felmentés bármely formája indokolatlan, minden esetben meg kell keresni azokat az eljárásokat, módszereket, testhelyzeteket, eszközöket, amelyeknek segítségével a tanuló alkotni képes. Informatika Az informatika tanítása szükség esetén az egyénre szabott, adaptált eszközök (pl. speciális egér, klaviatúravédő stb.) alkalmazásával történik. Az információs-kommunikációs technológiák megismertetése, azok tanulóhoz igazított egyéni használatának megtanítása segítségével válik lehetővé az információszerzés, az önálló tanulás, a tanulók életminőségének a javítása. Életvitel és gyakorlati ismeretek Olyan ismeretek, tevékenységformák és eszközök használatának megtanítása szükséges, amelyeket a tanuló hasznosítani tud szabadideje eltöltése, pályaválasztása, önálló felnőtt élete, illetve a társadalomba való beilleszkedés során. A mozgásállapot alapján kitűzött célok határozzák meg az egyéni képességekhez igazodó feladatokat, az egyéni fejlődéshez szükséges eszközök alkalmazását, az önállóság elérését segítő praktikumok elsajátítását. Az életminőség javítását az segíti, ha a tanuló megismeri és gyakorolja a gyógyászati segédeszközök használatát, karbantartását és a velük való közlekedést. Testnevelés és sport A műveltségi terület elemei és feladatai az alábbiak szerint módosulnak.
322
Elemek a) A gyógytorna passzív és aktív eljárásai. b) A fizikoterápia módszerei és eljárásai. c) Korrekciós és gyógyászati segédeszközök alkalmazása. d) Hidroterápia és egyéb terápiás eljárások. e) A testnevelés mozgásanyagának (gimnasztika, torna, atlétika, testnevelési és sportjátékok) sérülésspecifikusan adaptált formái. f) Adaptált sportfoglalkozások. g) A mindennapos tevékenységek végzésére való mozgásos felkészítés és adaptív eszköz használatának megtanítása. Feladatok a) A károsodott mozgási és tartási funkciók helyreállítása, korrekciója, kompenzációja. b) A mozgásszervrendszer optimális működőképességének biztosítása. c) Az állapotromlás, másodlagos károsodások megelőzése. d) A motoros képességek fejlesztése, fizikai kondíció növelése, egészséges életre nevelés, mozgásigény, mozgástudat kialakítása. e) A reális mozgásos éntudat kialakítása, önálló életvitelre elő- és felkészítés. f) Tehetséggondozás különböző adaptált sportfoglalkozásokon keresztül. A fejlesztési követelmények jelentős eltérései miatt a helyi tantervünkben a testnevelés tantárgyi elnevezése helyett a mozgásnevelés elnevezést alkalmazzuk. Pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitáció A mozgáskorlátozott tanulók rehabilitációs fejlesztésének sajátos célja, hogy a sérülés következtében hátránnyal induló tanulónak nagyobb esélyt biztosítson az eredményes tanulásra, fejlődésre, a sikeres társadalmi beilleszkedésre. Ennek érdekében szükséges: - a központi idegrendszer sérülése által előidézett funkciózavar (beszédzavar, beszédhiba, figyelemzavar, a szenzomotorium zavara, részképesség-kiesés, pszichés és/vagy motoros tempó lassúsága stb.) megszüntetése vagy csökkentése; - a pszichomotoros funkciók korrekciója, fejlesztése, mivel a szenzomotoros zavar dyslexiához, apraxiához vezethet és ez tanulási problémákat idézhet elő; - a tanulók folyamatos logopédiai fejlesztése, különös tekintettel a központi idegrendszeri sérülés következtében dysarthriás gyermekek esetében a speciális szomatopedagógiai és logopédiai terápiára. Mindez szervesen illeszkedik a komplex rehabilitációs célú programba; - a kórforma és mozgásállapot fajtája és súlyossága függvényében kialakított és a tanrendbe iktatott csoportos és egyéni mozgásnevelés; - a diagnózis szerinti speciális gépírás (gépi írás) megtanítása, amely akkor indokolt, ha a kóreredet miatt a tanuló nem tudná iskolai munkáját kézírással végezni; - speciális felkészítés az önkiszolgálásra, az önálló életvezetésre; - az önkiszolgálást, az iskolai munkát segítő és a fejlesztést szolgáló sérülésspecifikus egyedi eszközök biztosítása; - a nyelvoktatás megvalósítása úgy, hogy az segítse a gyermek más anyanyelvű emberekkel történő kommunikációját és a média segítségével biztosítsa a számára elérhetetlen élményeket; - a gyógyászati segédeszközök és az orvosi, egészségügyi háttér biztosítása; - alapos szakmaismereten és önismereten alapuló pályaorientáció; - a mozgáskorlátozottak jogi lehetőségeinek és érdekvédelmi ismereteinek (szövetség, egyesületek, klubok, alapítványok stb.) ismerete.
323
A halmozottan sérült mozgáskorlátozott tanulók fejlesztése A halmozott fogyatékosság olyan állapotot jelent, amelyben különböző társult formában van jelen az értelmi képességek, a mozgásfunkciók, a verbális kommunikáció, a látás, a hallás, valamint más megismerési funkciók, esetenként a személyiség és viselkedés zavara. Az épen maradt és sérült funkciók korrekciós jellegű fejlesztésével a gyermeket olyan szintre kell eljuttatni, mely az adottságaikhoz és korlátaikhoz mért legteljesebb habilitációt vagy rehabilitációt teszi lehetővé. Az egyéni felzárkóztató programok alapján történő fejlesztés során a domináns fogyatékossághoz igazodva, de a társult fogyatékosságból eredő korlátokra figyelve szükséges a képességek fejlesztését megvalósítani. Az egyéni fejlődést nyomon kísérő pedagógiai diagnosztizálás az alapja a fejlesztés rövid távú céljai, feladatai és követelményei meghatározásának. Kiemelt pedagógiai feladatok - A műveltségi tartalmaknak az adottságokhoz és korlátokhoz rugalmasan alkalmazkodó mennyiségben és minőségben történő elsajátítása. - Minden sérült funkció korrekciós jellegű fejlesztése. - Tanulási zavarok esetén sérülésspecifikus módszerek alkalmazása. - Egyéni fejlesztési terv kidolgozása abban az esetben is, ha a gyermek csoportfoglalkozáson vesz részt. - Az egyéni fejlesztéssel nem korrigálható esetekben áttérés a szociális tanulásra. - Felkészítés - a gyermek képességeihez mérten - az önkiszolgálásra és - esetleg - munkavégzésre. - A személyiség fejlesztése a kiegyensúlyozottság, harmonikusság, a szocializációra való alkalmasság irányában. A nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A súlyos tanulási, beilleszkedési és magatartási zavarok hátterében részképesség zavarok, hiperaktivitás és/vagy figyelemzavar, az iskolai teljesítmények eléréséhez szükséges pszichikus funkciók kialakulatlansága, fejletlensége vagy a felsoroltak halmozott előfordulása áll fenn. Nem határozhatunk meg egységes jellemző jegyeket; az egyes állapotok a tünetek/tünetegyüttesek komplexitásától függően a funkciógyengeségtől a komplex személyiségilletve általános tanulási zavarig terjedhetnek. A percepciós bázis többdimenziós érintettsége miatt az olvasás, írás, számolás elsajátításában különböző súlyosságú akadályt jelent, az enyhe zavartól egészen a funkcióképtelenségig. a) A részképesség-zavarok körébe az iskolai teljesítmények - elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) – elsajátításának nehézségei, a képességek deficitje, valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünet-együttese tartozik. Differenciál-diagnosztikai jellemző, hogy az adott részképességben az intelligencia szintjének ellentmondó súlyos teljesítménybeli elmaradás mutatkozik, valamint teljesítményszóródás mutatható ki az intelligenciafaktorok, a mozgáskoordináció és a beszéd szintje között. A részképesség-zavarok tüneteit mutató tanulók általános jellemzője a számukra nehéz iskolai feladatok iránti feltűnő közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki.
324
b) A hiperaktivitás, a figyelemzavar megléte esetén az érintett tanuló rövidebb ideig tud a feladathelyzetben megmaradni, az általánosnál sokkal több cselekvéses tanulási helyzetet igényel. Azok a tanulók, akik súlyos figyelemzavaruk (helyzetidegenség, hibáshiányos helyzetfelismerés) vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képesség miatt nem tudnak a tanulási szituációba beilleszkedni, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. Míg a részképességzavarok gyakran ép érzékszervek esetén is az érzékszervi fogyatékosság (gyengénlátás, enyhe nagyothallás) látszatát kelthetik, addig a hiperaktivitás, a figyelemzavar előfordulásakor a tanulók általánosan gyenge képességűnek, értelmi fogyatékosnak tűnhetnek. Az idegrendszer csökkent terhelhetőségének, érési meglassúbbodásának jelei a tanulási, magatartási zavar tüneteit mutató tanulóknál az alábbiak: - általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra, - fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen tűrik a zajokat, nehezen viselik el a várakozási feszültséget, - gyakrabban van szükségük pihenésre, szünetre, egyedüllétre, - fokozottabban igénylik az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat, - nyugtalanság, túlmozgások jellemzik. A nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók iskolai fejlesztése A fejlesztés alapelvei -
-
-
A részképességzavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógiai tanár, terapeuta és/vagy pszichológus közreműködését igényli. A rehabilitációs célú órakeretben a tanulók fejlesztése egyéni terápiás terv alapján történik. A kialakulatlan részképesség jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni kell a számonkérési, értékelési, esetleg – indokolt esetben, a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs bizottság javaslata alapján – az egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alóli mentesítés lehetőségét. A részképességzavar tüneteit mutató tanuló egyéni fejlesztése, külön oktatása intenzív terápiás céllal szervezett átmeneti formának tekinthető, melyet csak súlyos állapotok esetén célszerű alkalmazni, és amelynek célja, hogy a tanuló minél előbb visszakerüljön az őt integrálni képes környezetbe. Az iskolai nevelés, oktatás során: a) ki kell alakítani a tanulókban az egészséges énképet és önbizalmat, b) növelni kell a kudarctűrő képességüket, c) az önállóságra kell nevelni őket.
A fejlesztés kiemelt céljai, feladatai Diszlexia, diszgráfia A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Hátterében a központi idegrendszer sérülései, organikus eltérései, érési késése, működési zavara, örökletesség, lelki és környezeti okok különböző összefonódásai találhatók meg, valamelyik dominanciájával. Általában differenciálatlan az aktív szókincs, és gyenge a verbális emlékezet. A tanuló az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette, vagy körülírja a fogalmat. Az olvasás tanulása során nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat, gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő, a sorrendben átvetések tapasztalhatók, a hosszabb szavak áttekintése rendkívül 325
nehéz. Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, pontatlan a toldalékok olvasása, lassú az olvasási tempó, gyenge a szövegértés. A súlyos olvasás- írászavar irreverzibilis, maradványtünetei a közép- és felsőfokú oktatásban illetve a felnőttkorban is feltűnnek és fennmaradnak. Diszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Más tananyagokban való előrehaladáshoz viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett lesz, az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért fáradékonyabbak a diszgráfiás tanulók. Az írás külalakjában megjelenő tünetek: a) tájékozódási nehézség a vonalrendszerben, a leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, b) gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel, c) hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások. d) gyakori a nyomtatott és írott betűk tévesztése. Jellemző a helyesírási készség általános gyengesége: a) feltűnőek a tükörírásos elemek, a fölösleges betűelemek, a betű-, szótag-, szókihagyások. b) diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő, a tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír. c) a tanuló kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrát. A fejlesztés célja: Az olvasás-, írászavarok javításának feladata, hogy kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készséget, fejlessze kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek megszerzésében. A fejlesztés feladatai: a) a testséma biztonságának kialakítása, b) a téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten, c) a vizuomotoros koordináció gyakorlása, d) a látás, hallás, mozgás koordinált működtetése, e) az olvasás, írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel, f) az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt, g) a kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során, h) az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel, i) az olvasásképtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írás segítését gépi írással, szövegszerkesztő használatának megtanításával és alkalmazásával kell segíteni. Diszkalkulia A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más (pl. olvasás, írás, idegen nyelvtanulás) iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következ326
tében zavart az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás. Nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, illetve zavart szenved az emlékezet és a figyelem. A diszkalkuliás tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében. A fejlesztés feladatai: a) az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése, b) a testséma kialakítása, c) a téri relációk biztonsága, d) a relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása, e) a szerialitás erősítése, f) számfogalmak kialakítása és bővítése, g) segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése, h) a fogalmak, így a műveletfogalom kialakításakor a manipuláció előtérbe helyezése, a megfigyelés és a megértés érdekében a matematikai eszközök használata, a képi, vizuális megerősítés. i) a fokozott mennyiségű gyakorlás során az egyéni sajátosságokhoz igazított, megjegyzést segítő technikák, eljárások megtalálása és alkalmazása. Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a Nat-ban rögzítettektől. A helyi tantervben megfogalmazható egy iskolai évfolyam két tanév alatti elvégzése. Az oktatás első éve ez esetben az intenzív prevenció, a szakszerű funkciófejlesztés, a pszichés gondozás, a megfelelő motiváció és a feladattudat kialakításának az időszaka, amelyre jellemző a gyógypedagógiai korrekciós-kompenzáló-terápiás módszerek alkalmazása. A NAT alkalmazása Kiemelt fejlesztési feladatok A nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók nevelése-oktatása során a Nat-ban meghatározott fejlesztési feladatok megvalósítása, a meghatározott követelmények teljesítése általában lehetséges. A Nat kiemelt fejlesztési feladatai közül kiemelt hangsúlyt kap a Kommunikációs kultúra, az Énkép és önismeret valamint a Testi és lelki egészség, mivel ezen a területen koncentrálódnak a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott tanulók sajátos nevelési igényei. A helyi tantervünkben a meghatározottakhoz képest módosul(hat)nak a következők: Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása során: Magyar nyelv és irodalom A 9. évfolyam első félévében javasolt a következők beiktatása a tananyagba: beszédészlelés és beszédmegértés fejlesztése, testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, a helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek, olvasásértés fejlesztése Az élő idegen nyelv
327
A nyelvoktatás auditiv módszereinek előtérbe helyezése, szükség esetén szűkített tartalom a helyi tantervekben. Művészetek A műveltségi területen belül a komplex művészeti terápia, az akusztikus és vizuális észlelés fejlesztésének kiemelt szerepe. Testnevelés és sport Szenzoros integrációs programok és terápiák beállítása és/vagy gyógyúszás, valamint logopédiai ritmika alkalmazása célszerű. Diszlexiás, diszgráfiás tanulók oktatása terén: Matematika A helyi tantervünkben meghatározott minimális követelményeinek teljesítése érdekében kompenzációs lehetőségek, speciális módszerek alkalmazása. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a pszichés fejlődési zavar jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő szakorvosi ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. Ebből a szempontból fontos a gyermekneurológiai, a fülészeti, valamint a szemészeti vizsgálat, szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. A pedagógiai rehabilitáció a funkcionális képességfejlesztő programok külön alkalmazásával, a fejlesztések során tanultak elmélyítésével szolgálja az eredményes iskolai előmenetelt.
328
VI. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK A Pedagógiai Program hatálya Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium - területi hatálya: székhelyre, telephelyekre és gyakorlati oktatási helyekre, - személyi hatálya: az intézmény diákjaira, pedagógusaira, egyéb alkalmazottaira, valamennyi szolgáltatást igénybe vevőre
Hatályba lépés ideje: 2009. szeptember 1-jétől felmenő rendszerben, a közoktatási törvény rendelkezései szerint
A Pedagógiai program érvényessége és felülvizsgálata Jelen pedagógiai program a fenntartó által történő visszavonásig érvényes, minden érdeklődő számára megtekinthető. A pedagógiai programot legalább négyévente teljes egészében felül kell vizsgálni. Mivel az értékelési részt évente felmenő rendszerben dolgozzuk ki, ezért figyelni kell a korábbi évekkel történő harmonizálásra. A program módosítására jogosult: fenntartó igazgató igazgatóhelyettes minőségügyi csoport legalább a nevelőtestület 75 %-a A pedagógiai programot módosítani ugyanolyan eljárással lehet, mint ami szerint most azt bevezettük.
A Pedagógiai Program nyilvánosságra hozatala Az iskola programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. A program egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve intézményeknél tekinthető meg: -fenntartónál -iskola irattárában -iskola könyvtárában -iskola nevelői szobájában -igazgatónál -telephelyek tagintézményeiben A Pedagógiai Program a kollégiumra, az általános középfokú oktatásra, a szakközépiskolai és a szakiskolai szakképzésre és az SNI tanulók integrált oktatására vonatkozó hatályos törvényi szabályozókkal együtt alkalmazható. Pannonhalma, 2009. május 2.
PH
329
…………………………….. Hardi Titusz igazgató
1. számú melléklet Az egyes tantárgyak fejlesztési feladatai és a középszintű érettségi vizsga témakörei Tartalom I. Magyar nyelv és irodalom II. Történelem III. Matematika IV. Angol nyelv V. Német nyelv VI. Olasz nyelv VII. Francia nyelv VIII. Latin nyelv IX. Fizika X. Kémia XI. Biológia XII. Földrajz XIII. Ének-zene XIV. Rajz és vizuális kultúra XV. Informatika (számítástechnika) XVI. Testnevelés XVII. Filozófia XVIII. Ember és társadalomismeret, etika XIX. Emberismeret és etika XX. Hittan XXI. Művészettörténet
330
I. MAGYAR NYELV ÉS IRODALOM 9–12. évfolyam Célok és feladatok A magyar nyelv és irodalom tantárgy biztos és állandó értékeket és a jelenben alakuló, változó kultúrát közvetít. Tartalommal tölti meg és erősíti a nemzeti nyelvi és kulturális identitást, felkelti a minőségi megnyilatkozás iránti igényt, erősíti az etikai, erkölcsi ítélőképességet és elősegíti a jelen és a jövő egységesülő világában más kultúrák megismerését. A tanításnak hiteles kérdések és válaszok megfogalmazásával kell reagálnia a diákok mindennapi életvilágára. Így például azzal is számolnia kell, hogy az elektronikus információhordozók, a műholdas televíziózás, a videokultúra térhódításának közegében működik. E kihívás még előre nem látható erővel hat a könyv kulturális, információhordozó és szellemi jelentőségére. Tudnia kell azt is, hogy az ifjúsági szubkultúrán belül a zenének és a mozgóképi művészeteknek nagy szerepük van; de azt is figyelembe kell vennie, hogy a kulturális hátrány, a szegénység és az élményhiány mint nyelvi deficit jelentkezik az iskolában, valamint hogy a nyelvi manipulációt és az információ szabadságát egyaránt megtapasztalja az érintett korosztály. Tantárgyunk feladata, hogy az iskola mindennapjaiban hatékony és meggyőző legyen egyrészt mint a tanuláshoz elengedhetetlenül szükséges önkifejezési, szövegértési, gondolkodási képességeket fejlesztő tartalmak és tevékenységek rendszere, másrészt mint az érzelmi élet gazdagítása, a személyiségfejlesztés, az értékátadás meghatározó terepe. A magyar nyelv tantárgy feladata, hogy fejlessze a nyelvi megértés és kifejezés képességét, tudatosítsa és rendszerezze a korábban megszerzett tudást a nyelv társas, társadalmi szerepéről, a nyelv és gondolkodás viszonyáról, az anyanyelv jelenbeli és múltbeli változásairól. A középiskolát végzettektől elvárt nyelvi kultúra magában foglalja a beszédértés, a beszéd, a szövegértés és a szövegalkotás képességét és mindezek minőségi alkalmazását a szóbeli és írásbeli megnyilatkozások különféle élethelyzeteiben. (Ide értve a hangzó és írott szövegek mellett az audiovizuális közlés és az IST különféle jelenségeinek ismeretét, megértését, készség szintű gyakorlati alkalmazását.) Az igényes és a kellő mértékben tudatos anyanyelvhasználat előmozdítja más élő nyelvek tanulását. Az irodalmi műveltség elsajátítása által a diákok mindenfajta szövegnek pontosabb értőivé válhatnak. Megismerhetnek olyan élethelyzeteket, döntési szituációkat, erkölcsi dilemmákat, megoldási mintákat, magatartásformákat, értékeket, eszméket és gondolatokat, amelyek a saját életükben is érvényesíthetők. Együttérzővé válhatnak más magatartások, életformák, szociális helyzetek, meggyőződések iránt. Megismerhetik a nyelv kifejező lehetőségeit, ezáltal az anyanyelv szépségének átélt élményével gazdagodhatnak. Megszerezhetik azt a műveltségi anyagot, amely a magyar és az európai kultúra hivatkozási alapja. Megismerhetnek más alternatívát a tömegkultúra mellett, modellt az igényes önművelésre. Igényesebbé válhatnak abban, hogyan tegyenek föl kérdéseket, mennyire mélyen és pontosan fogalmazzanak meg problémákat. Az irodalmi recepció tényezőinek tudatosítása, az irodalom megítélésében, befogadásában megjelenő többféle nézőpont megismerése révén az irodalmat, mint a mindennapokban, a különféle személyiségek látókörének, attitűdjének stb. megfelelően változó jelenséget érthetik és fogadhatják be. Képessé válhatnak ezáltal az önálló véleményformálásra, kánonok, értékek személyes megítélésére, a tudatos olvasmányválasztásra. Tantárgyaink céljai és feladatai között – egy olyan világban, ahol a „szót értés’’ jelentősége ugrásszerűen megnőtt a személyes kapcsolatokban, a munkavállalásban, az érvényesülésben – kiemelten szerepel, hogy az iskola esélyt nyújtson a diákoknak arra, hogy sikeressé váljanak további tanulmányaikban és a munka világában. A demokráciában a politikai, közéleti, helyi önkormányzati és a civil szféra egyaránt felelős döntéseket hozó polgárokat kíván, akik artikulálni és érvényesíteni tudják érdekeiket és értékeiket, akik szellemileg-lelkileg felnőtt emberek.
331
Tantárgyunk hatékonyan tud hozzájárulni ehhez. Célunk továbbá, hogy a diákok a 21. század információs társadalmában is megőrizzék az anyanyelv és a személyes érintkezés, a személyes gondolat semmivel sem pótolható értékét. Megjegyzés: A magyar nyelv és irodalom kerettanterve magyar nyelvből a 11–12. évfolyamra, irodalomból pedig a 9–12. évfolyamra kétféle tematikai-tartalmi felépítést közöl. Fejlesztési követelmények A beszédkészség fejlesztése, a szóbeli szövegek megértésére, értelmezésére és alkotására, a kulturált nyelvi magatartásra való fölkészítés középiskolai fokon is alapkövetelmény a magyar nyelvi és irodalmi nevelésben. Az életkornak megfelelően fejlett kommunikáció minden beszédhelyzetben a beszédpartnerekkel való együttműködés képességét jelenti, a másként vélekedők álláspontjának felfogását, tiszteletét, a saját vélemény megvédését, illetve korrigálását. Feltételezi a kommunikációs zavarok fölismerését és képességet feloldásukra, kritikus magatartást a téves ítéletek, a manipulációs szándékok fölismerésében. A hatásos kommunikáció megkívánja a verbális eszközök, a szöveg- és mondatfonetikai eszközök és a nem verbális kifejezés (testbeszéd) sikeres összehangolását, a megfelelő stílust és magatartást a magán- és a nyilvános kommunikáció ismeretlen helyzeteiben is. A kommunikációban való részvételhez a befogadó oldaláról elengedhetetlenül szükséges a kommunikáció pragmatikai szintű jelzéseinek megértése, értelmezése., illetve alkalmízása. A fejlesztés fontos területe a tömegkommunikációra és az audiovizuális, informatikai alapú (IST) közlésekre vonatkozó tudásanyag bővítése: az általános iskolában tanult műfajok körének kiterjesztése, az értő, kritikus befogadáson kívül önálló szövegalkotás néhány publicisztikai, audiovizuális és informatikai hátterű műfajban, a képi elemek, lehetőségek és a szöveg összekapcsolásában rejlő közlési lehetőségek kihasználásával. A középiskola szintjének megfelelő szövegértés fejlesztésében követelmény az elemzési, szövegértelmezési jártasság színvonalának emelése a tanult leíró nyelvtani, szövegtani, jelentéstani, pragmatikai ismeretek alkalmazásával és az elemzés kiterjesztése a szépirodalmi szövegek mellett a szakmai-tudományos, publicisztikai, közéleti (audiovizuális, informatikai alapú) szövegek feldolgozására, értelmezésére is. Ez a tevékenység magában foglalja a szövegek nyelvi-stilisztikai, retorikai sajátosságainak értelmezését, jelentésszerkezetük, gondolatmenetük feltárását, a szöveg szó szerinti és mögöttes jelentésének értelmezését, a szöveg vizuális megjelenítéséből, a szöveges és vizuális, audiovizuális elemek kapcsolatából adódó jelentésrétegeinek, többletjelentéseinek feltárását. A szövegértésnek ki kell terjednie a szövegek közti kapcsolatok vizsgálatára, az azonos problémák különböző megközelítéseinek, a különféle műértelmezéseknek az összehasonlítására és a velük kapcsolatos önálló állásfoglalásra. A szövegalkotás folyamatos fejlesztése a szabatos fogalmazás követelményén kívül a személyiséget kifejező, egyéni stílus bátorítását is jelenti. A szövegértés és -alkotás képessége ezen a fokon kiterjed az egyén magánéletének és társas-társadalmi életének minden szóbeli és írásbeli megnyilatkozására valamennyi kommunikációs funkcióban (tájékoztató-ábrázoló, kifejező, meggyőző, felhívó, kapcsolatteremtő és -tartó). A korábban is gyakorolt közlésformák (elbeszélés, leírás, jellemzés) folyamatos fejlesztésén túl kiemelkedően fontos, hogy kellő gyakorlatot szerezzenek a diákok az érvelés technikájában szóban és írásban egyaránt. Továbbra is fontos sokféle lehetőség biztosítása a kreatív szövegalkotó tevékenységre, például személyes élmények, belső képek fölidézésére, a szöveg játékos átalakításra, újságműfajok művelésére, valamint hosszabb fölkészülést igénylő (pl. digitális elemeket, multimédiás eszközöket is használó) tanulmány, pályázat alkotására. A változatos szövegelemző eljárások önálló használata biztosítja a művek gondolati, erkölcsi, esztétikai jellemzőinek egyre telje-
332
sebb megértését, a fejlett kifejezőképesség pedig a következtetések szabatos, az egyéni véleményt, élményt is kifejező bemutatását. A tanulási képesség fejlesztésének fontos területe a kapcsolatteremtés és az együttműködés képességének alakítása a társakkal, a szöveggel; a nyelvhasználat, a gondolkodás, a viselkedés és érzelemkifejezés összefüggéseinek megértése. Feladata másrészt a kognitív képességek tevékenységekben való alakítása: a történeti gondolkodás, a problémamegoldó gondolkodás, a jelentésszintekre vonatkozó szövegelemzési eljárások, az indukció és dedukció, a következtetés, az analízis és szintézis logikai eljárásainak alkalmazása. Szorosan összefügg ezzel a rendszeres könyvtári munka, a különféle (pl. informatikai technológiákra épülő) információhordozók használata, annak a képességnek elsajátítása, hogy kellő problémaérzékenységgel, kreativitással és önállósággal igazodjanak el az információk világában; értelmesen és értékteremtően tudjanak élni az önképzés lehetőségeivel. A magyar nyelv életének, rendszerének ismerete középiskolai fokon alapkövetelményként a grammatikai, szövegtani, jelentéstani, stilisztikai-retorikai, helyesírási jelenségek önálló fölismerését, a tanultak tudatos alkalmazását jelenti. Ezt kiegészíti a nyelv és társadalom viszonyáról, illetve a nyelvi állandóság és változás folyamatáról szerzett tudás. Ezek az ismeretek alapozzák meg a nyelvi normákhoz való tudatos alkalmazkodást, a nyelvhelyességi kérdések felelős megítélését, az aktív nyelvművelésben való részvételt, a saját nyelvi teljesítmény tökéletesítését. Az anyanyelvi műveltség fontos összetevője a tájékozottság a magyar nyelv eredetéről, rokonságáról, történetének főbb korszakairól; a magyar nyelv és a magyar művelődés elválaszthatatlan kapcsolatának tudatosodása és élményi átélése. A tanulmányoknak ezen a fokán valódi lehetőség nyílik az anyanyelvi ismeretek tudatos fölhasználására az idegen nyelvek tanulásában. Az irodalom és az olvasó kapcsolatában változatlan követelmény annak magasabb szinten való megértése, hogy milyen élményeket, érzelmeket, jelentéseket közvetít az irodalom az egyének és a közösség számára. Változatlanul igény az irodalomtanítás élményszerűsége, a kapcsolatteremtés a tananyag és a tanulók személyes életproblémái között, az irodalmi élményeknek nemcsak tárgyszerű, hanem kreatív, játékos feldolgozása is. Középiskolai fokon elvárható a művek tágabb kontextusban látása, például egy-egy téma változatainak, más művészeti ágakban való adaptációinak összehasonlítása. Annak vizsgálata, milyen hatása és olvasatai voltak a műnek a maga korában, mik az érintkezési pontjai a kortársak műveivel, milyen a megítélése az utókorban. Hozzátartozik ehhez a teljesebb irodalomtudáshoz a magyar irodalom néhány jelentős témájának, kapcsolódási pontjának fölismerése eltérő világlátású, szemléletű művekben, például élet és halál, szűkebb és tágabb természeti és társadalmi környezet, barátság, szerelem, nemzeti hagyományok, érzelmi-szellemi kötődések, magyarság és európaiság témakörében Az irodalmi műveltség elsajátítása több összetevőből áll. Mindenekelőtt képesség a művek jelentésének, erkölcsi tartalmának, esztétikai elemeinek megértésére, megfogalmazására a tanult fogalmak használatával szóban és írásban. E tudás része az irodalom folytonosságának és változó jellegének fölismerése, tájékozottság a magyar irodalom történetében, a magyar és az európai irodalom néhány kapcsolódási pontjában. De idetartozik az alapvető korstílusok és műfajok ismerete, néhány klasszikus magyar író, költő pályaképének, életútja fontosabb állomásainak, illetve más alkotók írói portréjának önálló bemutatása. Az irodalmi tanulmányok fontos kiegészítője a folyamatos tájékozódás a nevezetes emlékhelyekről, különösen a régió, a lakóhely irodalmi vonatkozásairól Az ítélőképesség, az erkölcsi, esztétikai érzékenység a felnőttkor küszöbére ért ember meghatározó tulajdonsága. E téren a magyar nyelvi és irodalmi tanulmányokra jelentős szerep hárul a logikus gondolkodás képességének növelésében és az önismeret, az önkritikai érzék folyamatos fejlesztésében. Az irodalmi művek feldolgozásában a véleményeknek teret adó megbeszélés növeli a fogékonyságot az igazságra, a megértésre, az együttérzésre mint értékre, segít-
333
heti az erkölcsi és érzelmi konfliktusok felfogását, ráhangolhat a pozitív érzelmekre, a derűre, a szépségre. Magyar irodalom Életművek Szerzők Látásmódok A kortárs irodalomból Világirodalom Színház- és drámatörténet Az irodalom határterületei Interkulturális megközelítések és regionális kultúra Témák, motívumok Műfajok, poétika Korszakok, stílustörténet Magyar nyelv Ember és nyelv Kommunikáció A magyar nyelv története Nyelv és társadalom A nyelvi szintek A szöveg A retorika alapjai Stílus és jelentés A középszintű Szóbeli érettségi vizsga témakörei magyar irodalomból I. Életművek (6 db): Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila II. Portrék (4 db): Balassi Bálint, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Mikszáth Kálmán vagy Csokonai Vitéz Mihály, Vörösmarty Mihály, Móricz Zsigmond, Radnóti Miklós III. Látásmódok (3 db): Zrínyi Miklós, Jókai Mór, Örkény István IV. A kortárs irodalomból (1 db): Esterházy Péter vagy Nemes Nagy Ágnes vagy Kertész Imre V. Világirodalom (2 db): Az antikvitás és a Biblia (műfajok, témák, motívumok, hőstípusok) A romantika vagy a szimbolizmus vagy az avantgárd (jellemzői, egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása) VI. Színház- és drámatörténet (2 db):
334
Shakespeare vagy Moliére, Madách Imre: Az ember tragédiája vagy Szophoklész, Katona József: Bánk bán Vll. Az irodalom határterületei (1 db): Az irodalom kulturális határterületei Egy-két tipikus műfaj (pl. útirajz, detektívregény, kalandregény, tudományos fantasztikus irodalom) bemutatása vagy Az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus műfajai (pl. könyvismertetés, ajánlás, kritika, CD-ROM, internetes könyvkínálat) vagy Irodalom filmen VIII. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra (1 db): a régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi (múlt és jelen) hagyományainak bemutatása. Juhász Gyula vagy Móra Ferenc vagy Szeged irodalmi emlékhelyei IX. Témák, motívumok: a szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezéseinek és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben a motívum, a téma változatainak felismerése, értelmezése (pl. kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás, ember és természet, mikro- és makrokozmosz, felnőtt-gyermek, férfi és nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák). X. Műfajok, poétika: a műnemek és a műfajok, továbbá az alapvető versformák felismerése. A poétikai fogalmak alkalmazása művek bemutatásában, értelmezésében. Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.
II. TÖRTÉNELEM 9–12. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi történelemtanítás céljai és feladatai az általános iskolában tanult ismeretekre épülnek. A történelmi tanulmányoknak jelentős szerepük van számos pozitív személyiségvonás kifejlesztésében, tudatosításában. A történelmi eseményekben részt vevők tetteinek ismerete, viselkedésük, döntéseik és cselekedeteik motívumainak megértése olyan kulcskompetenciák kialakulását teszik lehetővé (elsősorban az anyanyelvi kommunikáció, illetve a szociális és állampolgári kompetencia), amelyek által az egyén mint társas lény és állampolgár megtalálhatja helyét a társadalomban. A múltból a jelenbe vezető utak feltárása pedig segít a jelenkor politikai, gazdasági, társadalmi jelenségeinek megértésében. A történelem és a hozzá kapcsolódó műveltségterületek moduljainak feladata, hogy közvetítsék e célok eléréséhez a szükséges tartalmat. Ehhez a történelem és a társadalmi ismeretek elsajátításának olyan körülményeit kell megteremtenünk, ahol a tudás megszerzésének módja örömöt jelent a diákok számára. A történelem, a társadalom megismerésében növekvő szerepet kell kapnia a média modern eszközeinek. Ezek segítségével az általános műveltséget megszilárdító és elmélyítő szakasz folyamán alakuljon ki és szilárduljon meg a tanulók digitális kompetenciája. A tanulók tudása ne szűköljön le pusztán a tények ismeretére, hanem mindez problémaérzékenységgel, a
335
tudás bővítésének igényével, az önálló tanulási, tájékozódási módszerek ismeretével is járjon együtt. Csak így alakulhat ki az iskolai tanulmányokon túlmutató pozitív viszony a társadalomtudományokhoz. A történelem eseményei és a személyiségek tettei, a művelődéstörténet megismertetése közben mód nyílik az egyes korokban érvényesülő értékrendek vizsgálatára, az erkölcsi kategóriák változásának, érvényre jutásának vagy kiüresedésének bemutatására. A múlt sorskérdéseiben mai életünk problémái is megjelenhetnek. Elemzésük, megértésük megerősítheti az egyént a társadalomért, a kisebb közösségekért, önmagáért vállalt felelős magatartásában. Mindennek feltétele olyan kritikai szemléletmód fejlesztése, amelynek segítségével a jelenben és a múltban is képes a lehetséges alternatívák meglátására és értékelésére. Fejlesztési követelmények A gimnáziumi történelemtanítás a forráskezelés készségeinek fejlesztésében jelentősen túllép az általános iskolai szinten. A gimnáziumi tanulmányok végére a tanulóknak ismerniük kell a különböző fajtájú elsődleges és másodlagos források kezelésének, elemzésének alapszabályait, a tudományos anyaggyűjtés elemeit. Alapkövetelmény a tájékozódás készsége könyvtárakban, kézikönyvekben, lexikonokban, atlaszokban, ismeretterjesztő folyóiratokban. Járatosnak kell lenniük az internetes keresőprogramok és a történelem, továbbá társtudományai anyagát hordozó CDROM- ok kezelésében. A történelmi-társadalmi jelenségek ok-okozati viszonyai mindig összetettek. Miközben az oksági viszonyok felismertetésével igényt ébresztünk a történelmi jelenségek elrendezésére, a diákoknak tudniuk kell, hogy a történelemben nagyon ritkák az egyértelmű összefüggések. Okok és következmények bonyolult hálójában kell bemutatniuk és értelmezniük az egyének és csoportok indítékait, választási lehetőségeit és kényszereit is. Mindennek feltétele az adott történelmi-társadalmi helyzet lényeges és lényegtelen jelenségeinek elhatárolása. Kívánatos, hogy az egyén felelősséggel viszonyuljon a köz ügyeihez. Ezt a beállítódást erősítheti a történelemtanítás azzal, ha a reális képet alakít ki a fiatalokban az egyének és csoportok szerepéről az események alakulásában. Az ismeretszerzési és -feldolgozási képességek formálása elválaszthatatlan a kifejezőképességek fejlesztésétől. Történelmi tanulmányaik során a diákoknak el kell jutniuk az események elbeszélésétől, az elsődleges és másodlagos források pontos tartalmi ismertetésétől, gondolatmenetük adatokkal és nevekkel együtt történő felidézésétől a beszámolók és kiselőadások élvezhető, követhető megtartásáig, a problémafelvetés, magyarázat, fejtegetés, következtetés, érvelés szóbeli formáinak gyakorlati alkalmazásáig, megfelelően alkalmazva a történelem és a társtudományok legfontosabb fogalmait és szakkifejezéseit. Szóbeli vagy írásbeli feladatok elvégzésekor törekedjenek a téma, probléma tömör, egyértelmű megfogalmazására, megoldására. A diákok ismerjék a vázlat- és a feleletterv-készítés, a kivonatolás és jegyzetelés (élőszóban vagy hangfelvételről elhangzó előadásról, magyarázatról, fejtegetésről), az esszéírás, a 32 táblázatkészítés technikáit, illetve a szövegszerkesztő programok, vizuális rendezők alkalmazását. Legyenek képesek saját véleményük önálló megfogalmazására, mások véleményének türelmes meghallgatására, érvelések összefoglalására és figyelembe vételükre. A képi kifejezés módszerei közül a középiskolában lehetőséget kell adnunk diagramok, grafikonok elkészítésére, elemzésére, képi ismerethordozók gyűjtésére, válogatására, esetleg készítésére (fénykép, videofelvétel). Az ismeretszerzési, feldolgozási, és kifejezési képesség hatékony fejlesztése, az önálló tanulásának képességének megszilárdulását eredményezi. Fontos feladat az időben való tájékozódás képességének és készségének fejlesztése. Bármelyik történelmi esemény megismeréséről is van szó, a megértés alapvető feltétele, hogy a tanulók lássák egységben a topográfiai és a kronológiai adatokat. A diákoknak tudniuk kell az események sorrendjét, fel kell ismerniük az egy időben zajló eseményeket. Tudniuk kell a legfontosabb évszámokat. Nem okozhat nehézséget számukra az egyszerű kronológiai táblázatok elkészítése, kronológi-
336
ai munkák használata. Fontos a történelmi térben való tájékozódás képességeinek továbbfejlesztése is. A történelmi térképek olvasása, a terület és távolság kiszámítása és becslése, egyszerűbb térképvázlat önálló megrajzolása váljon készségszintű tudássá. A diákoknak fel kell ismerniük a történelmi tér változásait. A legfontosabb történelmi helyeket el kell helyezniük vaktérképen is. Képessé kell válniuk a történelmi és földrajzi térképek összekapcsolására, a történelem eseményeinek és a természeti feltételek viszonyának érzékeltetésére. Mindezek gyakorlása során alkalmat kell teremteni a történelmi jelenségek értelmezésében az ökológiai szemléletmód kialakítására is. A képességek hatékony fejlesztésének fontos eszköze a differenciált tanulás szervezés, a kooperatív tanulási technikák alkalmazása (egyéni-, pár-, csoportés projektmunka), Témakörök Az ókor és kultúrája A középkor A középkori magyar állam megteremtése és virágkora Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban Magyarország a Habsburg Birodalomban A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A jelenkor A mai magyar társadalom és életmód VIZSGAFORMÁK, VIZSGATARTALMAK, TEVÉKENYSÉGEK Írásbeli vizsga Szóbeli vizsga 180 perc 10–15 perc EGYSZERŰ, RÖVID VÁLASZT IGÉNY- Al A történelmi jelenségek és események probLŐ FELADATOK A feladatok a részletes követelményben lémaközpontú bemutatását várja el a tanumeghatározott tartalmak tudására és a kom- lóktól. petenciák mérésére irányulnak. Témakörei: – gazdaság, gazdaságpolitika, anyagi kultúIdőtartam: kb. 60 perc ra, SZÖVEGES (KIFEJTENDŐ) FELADA- – népesség, település, életmód, – egyén, közösség, társadalom, TOK Problémamegoldó feladatok – nemzetközi együttműködés és konflik– Forrás segítségével néhány mondatban, 6– tusok, 8 sorban kell megoldani. – politikai intézmények, eszmék, ideológiák, Elemző feladatok – modern demokráciák működése, – Forrás segítségével 20–30 soros szerkesz- – szabad (problémaközpontú) témakör. tett szöveg készítése. Segédeszközök: Választhatóság: A tételhez kapott források, táblázatok, térA vizsgázóknak a megfogalmazott nyolc képek stb., illetve történelmi atlasz. feladatból a vizsgaleírásban szabályozott módon hármat kell választaniuk.
337
Időtartam: kb. 120 perc Segédeszközök az írásbeli vizsgán: Történelmi atlasz és Helyesírási Tanácsadó Szótár A tételek kijelölése Az írásbeli feladatsor egységes, központi A szóbeli tételeket a témakörök alapján a kijelölésű. vizsgáztató tanár állítja össze. A vizsgateljesítmények értékelése Az írásbeli vizsgateljesítmény értékelése A szóbeli vizsgateljesítmény értékelése a központi, értékelési útmutató alapján tör- vizsgakövetelményben meghatározott szemténik. A vizsgáztató szaktanár javít és érté- pontok, illetve az ún. kompetenciák alapján történik. A vizsgáztató szaktanár tesz értékel. kelési javaslatot a vizsgabizottság számára.
III. MATEMATIKA 9–12. évfolyam gimnázium Célok és feladatok A matematikatanítás célja, feladata a tanulók önálló, rendszerezett, logikus gondolkodásának kialakítása, fejlesztése. Mindezt az a folyamat biztosítja, amelynek során fokozatosan kiépítjük a matematika belső struktúráját (fogalmak, axiómák, tételek, bizonyítások elsajátítása), és a tanultakat változatos területeken alkalmazzuk. A problémák felvetése tegye indokolttá a tanulók számára a pontos fogalomalkotást. Ezek a folyamatok váljanak a tanulók belső, felfedező tanulási tevékenységének részévé. Mindez fejleszti a tanulók absztrakciós és szintetizáló képességét. A célszerű, új fogalmak alkotása, az összefüggések felfedezése és az ismeretek feladatokban való alkalmazása fejleszti a kombinatív készséget, a kreativitást, a problémahelyzetek önálló, megfelelő önbizalommal történő megközelítését, megoldását. A matematikai nevelés sokoldalú eszközökkel fejleszti a tanulók matematizáló, modellalkotó tevékenységét, kialakítja a megfogalmazott összefüggések, hipotézisek bizonyításának igényét, megmutatja a matematika hasznosságát, belső szépségét, az emberi kultúrában betöltött szerepét. Fejleszti a tanulók térbeli tájékozódását, esztétikai érzékét. A matematika a maga hagyományos és modern eszközeivel segítséget ad a természettudományok, az informatika, a technikai, a humán műveltségterületek, szakközépiskolákban a választott szakma ismeretanyagának tanulmányozásához, a mindennapi problémák értelmezéséhez, leírásához és kezeléséhez. A lehetőségekhez igazodva támogassa az elektronikus eszközök (zsebszámológép, számítógép, grafikus kalkulátor, Internet stb.) célszerű felhasználásának megismerését, alkalmazásukat, ezzel hozzájárul a digitális kompetencia kifejlődőséhez. Fontos, hogy a tanulók képessé váljanak a pontos, kitartó, fegyelmezett munkára, törekedjenek az önellenőrzésre, legyenek képesek várható eredmények becslésére. Törekedni kell a tanulók pozitív motiváltságának biztosítására, önállóságuk fejlesztésére. Ebben a törekvésben fontos terület a matematika alkalmazásának, eszköz jellegének sokoldalú bemutatása, és a tanításban való érvényesítése. A tananyag egyes részleteinek csoport-munkában való feldolgozása, a feladatmegoldások megbeszélése az együttműködési képesség, a kommunikációs képesség fejlesztésének, a reális önértékelés kialakulásának fontos területei. Az általános iskolai tanításhoz képest egyre inkább hangsúlyt kap a tárgy deduktív jellege, de továbbra sem nélkülözhető a szemléletre és tevékenységre épülő feldolgozás sem. A tanulók váljanak képessé a középszintű érettségi 338
vizsga sikeres letételére. A matematika tanulása járuljon hozzá helyes pályaválasztási irány megtalálásához és megalapozásához. A matematika kerettantervének új vonásai: a) a modellalkotás , matematizálás jelentőségének növekedése; b) a matematika alkalmazási terének növekedése; c) egyensúly a matematika belső struktúrájának kiépítése és a tanultaknak a mindennapi életben, más tárgyakban való felhasználása, eszközként való alkalmazása között; d) a modern oktatási, tanulási technológiák beépítése a mindennapi iskolai oktatási, nevelési tevékenységbe. Az egyes témákban szerepeltetett különböző nehézségű problémák természetesen nyújtják a differenciálás lehetőségét. A fokozott szaktanári figyelem, az iskolai könyvtár és az elektronikus eszközök használatának lehetősége biztosítsák az esélyegyenlőséget. Fejlesztési követelmények A matematikai kompetencia kialakítása Az elsajátított matematikai fogalmak alkalmazása A matematikai szemlélet fejlesztése 175 A középiskolai tanulmányok során a korábban szemléletesen, tevékenységek segítségével kialakított fogalmak megerősítésére, bizonyos fogalmak definiálására, általánosítására kerül sor. A különböző témakörökben megismert összefüggések feladatokban, gyakorlati problémákban való alkalmazása, más témakörökben való felhasználhatóságának felismerése, alkalmazásképes tudása fejleszti a tanulók matematizáló tevékenységét. Az időszak végére szükség van a valós számkör biztos ismeretére, e számkörben megismert műveletek gyakorlati és elvontabb feladatokban való alkalmazására is. A tananyag különböző fejezeteiben a számításoknál fontos a zsebszámológép, a számítógép biztos használata, a számítógép alkalmazása. Műveleteket az algebrai kifejezések és a vektorok körében is értelmezünk és használunk. Elengedhetetlen az elemi függvények ábrázolása koordináta-rendszerben és a legfontosabb függvénytulajdonságok meghatározása nemcsak a matematika, hanem a természettudományos ismeretek megértése miatt, különböző gyakorlati helyzetek leírásának érdekében is. A geometriai ismeretek bővülése, a megismert geometriai transzformációk rendszerezettebb tárgyalása fejleszti a dinamikus geometriai szemléletet. A trigonometriai számítások a gyakorlat szempontjából fontosak (távolságok, szögek meghatározása számítás útján). A sík- és térgeometriai fogalmak és tételek mind a térszemlélet, mind az analógiás gondolkodás fejlesztése szempontjából lényegesek. A terület-, felszín-, térfogatszámítás más tantárgyakban is elengedhetetlen. A koordináta-geometria elemeinek tanításával a matematika különböző területeinek összefüggéseit, s így a matematika komplexitását mutatjuk meg. A következtetési, a bizonyítási készség fejlesztése hangsúlyos ennél a korosztálynál. A „ha ..., akkor ...” az „akkor és csak akkor” helyes használata az élet számos területén (nem csak a matematikában) fontos. Gyakorlottság a matematikai problémák megoldásában, jártasság a logikus gondolkodásban A problémaérzékenységre, a problémamegoldásra nevelés fontos feladatunk. Ehhez elengedhetetlen egyszerű matematikai szövegek értelmezése, elemzése, s az hogy a tanulók minél többször önállóan oldjanak meg feladatokat. Aktívan vegyenek részt a tanítási, tanulási folyamatban. A diszkussziós képesség fejlesztése, a többféle megoldás keresése, megtalálása és megbeszélése a többféle nézőpont érvényesítésének, a komplex problémakezelésnek a képességét is fejleszti. Hasznos az élet és a különböző tudományok megértéséhez (a társadalomtudományokéhoz is) a gyakorlatban fontos témák megismerése, pl. a geometriai számítások, a leíró statisztika és valószínűség-számítás elemeinek alkalmazása. Ez megmutatja a tanulók számára a matematika használhatóságát. El kell érnünk, hogy az érettségi előtt állók e területeken bizonyos gyakorlottságra tegyenek szert. Az elsajátított megismerési módszerek és gondolkodási műveletek alkalmazása A 9–12. évfolyam matematikatanításában az induktív módszer mellett nagyobb szerepet kapnak a deduktív következtetések is. A tanítandó anyagban sejtéseket fogalmazunk (fogalmaztatunk) meg,
339
melyek néhány lépésben bizonyíthatók vagy megcáfolhatók. Tanításunkban fontos a bizonyítás iránti igény felkeltése. Sor kerül néhány egyszerű tétel bizonyítására, bizonyítási módszerek megismerésére, valamint a fogalmak, szabályok pontos megfogalmazására. A matematikatanításban alapvetően fontos az absztrakciós képesség fejlesztése. Az érettségi előtti rendszerező összefoglaláskor a matematika komplexitását mutatja meg az elemi halmazelméleti és logikai ismeretek alkalmazása különböző témakörökben, valamint egyszerű modellek (pl. gráfok) szerepeltetése. A logikus gondolkodás a problémamegoldásban, az algoritmikus eljárások során és az alkalmazásokban egyaránt lényeges. A matematika különböző területein néhány lépéses algoritmus készítése az informatika tanulmányozásához is fontos. Természetesen ezen időszakban is elengedhetetlen a szemléltető ábrák és egyéb eszközök alkalmazása nemcsak a geometriában (trigonometriában), hanem a kombinatorikában és a statisztikában is. Az adatsokaságok különböző jellemzési lehetőségeinek megismertetésével ezen a téren is fejlesztjük az alkalmazásképes tudást. Ezek az eljárások biztosítják sokoldalú kommunikációs formák közül a megfelelő kiválasztásának és alkalmazásának képességét. Helyes tanulási szokások fejlesztése A gyakorlati számítások során alkalmazott újabb ismeretek egyre fontosabbá teszik az elektronikus eszközök célszerű használatát. A közelítő értékekkel való számoláshoz különösen elengedhetetlen a becslés, a kerekítés, az ellenőrzés különböző módjainak alkalmazása, az eredmény realitásának eldöntése. A tanulóktól megkívánjuk a szaknyelv pontos használatát, a jelölésrendszer helyes alkalmazását írásban és szóban egyaránt. A helyes érvelésre szoktatással sokat tehet (és tesz is) a matematikatanítás a kommunikációs készség fejlesztéséért. A matematikai szöveg értő olvasása, tankönyvek, lexikonok használata, szövegekből a lényeg kiemelése, a helyes jegyzeteléshez szoktatás a felsőfokú tanulást is segíti. 176 Fontos elérnünk, hogy a tanulók meg tudják különböztetni a definíciót, a sejtést és a tételt. Matematikatudásról akkor beszélhetünk, ha a definíciókat, tételeket alkalmazni is tudja a tanuló. Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a matematika a kultúrtörténet része. Komoly motiváció lehet tanításunkban a matematikatörténet egy-egy mozzanatának megismertetése, a máig meg nem oldott egyszerűnek tűnő matematikai sejtések megfogalmazása, nagy matematikusok élete, munkássága. Ehhez segítséget ad a könyvtár és az internet használata is. Témakörök Halmazok, halmazműveletek Kombinatorika alapjai, összeszámlálási feladatok Egész kitevős hatványok, azonosságai Algebrai kifejezések, polinomok, törtek, műveletek algebrai kifejezésekkel Nevezetes azonosságok és alkalmazásuk Elsőfokú egyenletek, megoldási módszerek, mérlegelv Lineáris egyenletrendszerek, megoldási módszerek Abszolútértékes egyenletek Elsőfokú egyenlettel megoldható szöveges feladatok Számelmélet alapjai, oszthatóság, lnko, lkkt keresése Függvény fogalma, lineáris függvények Abszolútérték, törtrész, egészrész, előjelfüggvény Másodfokú függvények Négyzetgyökfüggvény Függvénytranszformációk Geometriai alapfogalmak, ponthalmazok Háromszög nevezetes vonalai, körei Thálész-tétele, Pitagorasz-tétele
340
Geometriai transzformációk, tulajdonságaik Forgásszög és mérése, ívmérték, körív és körcikk Háromszög területe, képletek Ismert négyszögek csoportosítása, területe Statisztika alapfogalmai: átlag, medián, módusz, szórás Négyzetgyökvonás és azonosságai Az n-edik gyök, n-edik gyök azonosságai, gyökfüggvények Másodfokú egyenlet, megoldóképlet Viete-tétele, gyöktényezős alak Négyzetgyökös egyenletek Másodfokú egyenlettel megoldható szöveges egyenletek Hegyesszög szögfüggvényei Forgásszög szögfüggvényei Szögfüggvények tulajdonságai Szögfüggvények ábrázolása Hasonlósági transzformációk, tulajdonságai Háromszögek hasonlósága, súlyvonal, súlypont Derékszögű háromszög magasság és befogótétele Síkbeli és térbeli számítások szögfüggvényekkel Vektorok, vektorműveletek, vektorok felbontása Valószínűségszámítás alapjai Permutáció, variáció, kombináció Racionális kitevőjű hatványok, azonosságok Logaritmus, azonosságai Exponenciális és logaritmikus egyenletek Exponenciális és logaritmus függvény jellemzése, inverz függvény Vektorok skaláris szorzata Szinusztétel, koszinusztétel Trigonometrikus egyenletek Helyvektor, műveletek vektorokkal a koordináta rendszerben Szakasz osztópontja, háromszög súlypontja Szakasz hossza Egyenesek jellemző adatai: irányvektor, normálvektor, iránytényező Egyenes egyenletei Merőleges és párhuzamos egyenesek Kör egyenlete Sorozat fogalma, tulajdonságai Számtani sorozat Mértani sorozat Poliéderek Hengerszerű testek Kúpszerű testek Csonkakúp, csonkagúla Gömb
341
IDEGEN NYELV 9–12. évfolyam Célok és feladatok A 9. évfolyamra a diákok öt éve tanulják a célnyelvet. Ez idő alatt megismerkedtek az idegen nyelvi foglalkozások feladat- és szövegtípusaival, szókincsük bővült, megértik a tanár célnyelvi óravezetését, önbizalmuk lehetővé teszi számukra, hogy az órai munkában egyénileg, párban vagy csoportban eredményesen vegyenek részt, órán kívüli feladataikat önállóan megoldják. Önértékelésük fejlett és reális: ismerik saját erős és gyenge pontjaikat. Továbbra is fontos motivációjuk fenntartása és további fejlesztése. Cél, hogy a 10. évfolyam végére a diákok eljussanak az A2-B1 közötti szintre, melyen számukra ismert témakörökben, életszerű helyzetekben képesek információt kérni és kapni. Megértik hosszabb terjedelmű, autentikus hallott vagy olvasott szöveg lényegét, abból ki tudják szűrni a lényeges információt. Képesek több mondatból álló szöveget szóban és írásban létrehozni. Szókincsük elég fejlett ahhoz, hogy az ismert témakörökhöz kapcsolódó témákról szóban és írásban információt tudjanak cserélni. A 12. évfolyam végére a diákoknak B1-B2 közötti szintre nyelvtudást kell szerezniük, az előző szintnél fejlettebb szókinccsel, szélesebb skálán mozgó, de ismert témákról kell képesnek lenniük szóban és írásban információt cserélni, hosszabb szövegeket megérteni és létrehozni. Továbbra is lényeges, hogy az idegen nyelvű tananyag felölelje a más tantárgyakban tanult tartalmakat, de ezeken az évfolyamokon már új tananyag feldolgozását is lehetővé teszi a diákok nyelvi szintje. Fontos, hogy az előző évekhez hasonlóan segítsék a nyelvtanulást az önálló olvasás és az osztálytermen kívüli nyelvi hatások. Ebben az életkorban a diákokat segítheti a szabályszerűségek felismerése és azok alkalmazása, de a hangsúly továbbra is a jelentésen, kontextuson és kommunikáción van. Ezeken az évfolyamokon kell egyensúlyt teremteni a folyamatos beszéd és a nyelvhelyesség között. A 12. év végére a diákoknak el kell sajátítaniuk az önálló nyelvfejlesztéshez elengedhetetlen nyelvtanulási stratégiákat. Amennyiben az iskolában működik nyelvi előkészítő évfolyam, akkor az első idegen nyelvnél a nyelvi előkészítő évfolyam végén elért tudásszint magasabb, mint az általános iskola végére kívánatos A2 európai szint. Ennek megfelelően a 9. évfolyamra tervezhető tanterv a nyelvi előkészítő évfolyam végére elért tanulói tudásszintre épül. Abban az esetben, ha a tanulók a nyelvi előkészítő évfolyam végére az A2+ szinten állnak, akkor a 10., ha B1 szintre jutottak, akkor a 11., ha B1+ -t értek el, akkor a 12. évfolyam kerettanterve javasolt a 9. évfolyamon. A következő évfolyamok kerettantervei a 10. évfolyamtól logikusan építkeznek tovább. Fejlesztési követelmények A tanuló ismert témakörben szóban és írásban tud információt cserélni, szöveget megérteni és létrehozni. Nyelvtudását önállóan szinten tartja, illetve szakmai érdeklődésének megfelelően továbbfejleszti. Nyelvtudása segítségével képes képet alkotni más országok népeiről és kultúrájáról. Témalista (ajánlás) Ember és társadalom: hátrányos helyzetű és elesett emberek segítése; diszkrimináció. Tágabb környezetünk: idegenvezetés a lakóhelyen; a nagyvárosi élet jellemzői. Természeti környezetünk: környezetszennyezés és környezetvédelem. Az iskola világa: egy célnyelvi iskola öszszehasonlítása az itthonival. Egészség és betegség: hagyományos gyógykezelés és természetgyógyászat; egészséges életmód. Étkezés: a helyes és helytelen táplálkozás; éttermek és gyorséttermek, hazai specialitások, nemzetközi konyhaművészet. Utazás: nyaralás itthon és külföldön; egy körutazás megtervezése. Szabadidő, szórakozás: veszélyes sportok; kulturális események; a színházi és filmélmények; a modern és a klasszikus zene. 49 A munka világa:
342
munkavállalás nyáron; munkakörülmények hazánkban és külföldön; pályaválasztás. Országismeret: más országok, ezen belül a célország(ok) kultúrája, politikai, gazdasági és társadalmi élete. Tudományos és technikai műveltség: a tudomány és technikai eszközök szerepe mindennapjainkban; más országok, ezen belül a célország(ok) közismert technikai és tudományos csúcsteljesítményei. Aktuális témák. IV. Angol nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)
343
Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, vendég szállodában Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítmény- vendég, látogató, egy társaság tagja ben, klubban Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iro- ügyfél da, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, bu- utas, útitárs szon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála 344
Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés
345
Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek Articles – Névelők Nouns – Egyes és többes szám , megszámlálható és megszámlálhatatlan főnevek Adjectives – Melléknevek fokozása, hasonlítás Possession – Birtoklás Adverbs – Határozók Prepositions, prepositional phrases – Elöljárószók, elöljárós szerkezetek Conjunctions, linking words – Kötőszók Forms of the verb – Igealakok Auxiliaries/Modal verbs – Segédigék, modális segédigék Present Simple – Az egyszerű jelen idő aktív ragozása Present Simple Passive – Az egyszerű jelen idő passzív ragozása Present Continuous – A folyamatos jelen idő Present Perfect Simple – Az egyszerű befejezett jelen idő aktív ragozása Present Perfect Passive – Az egyszerű befejezett jelen idő passzív ragozása Present Perfect Continuous – A folyamatos befejezett jelen idő Past Simple – Az egyszerű múlt idő aktív ragozása Past Simple Passive – Az egyszerű múlt idő passzív ragozása Past Continuous – A folyamatos múlt idő Past Perfect – A befejezett múlt idő Future with will, Passive Future – A jövő idő kifejezése „will” segédigével: aktív és passzív ragozás A „be going to” szerkezet Reported Speech (with the reporting verb in the present) – A függő beszéd használata (amennyiben a főmondat jelen idejű) Reported Speech (with the reporting verb in the past) – A függő beszéd ismerete (amennyiben a főmondat: múlt idejű) Conditional Clauses 1st, 2nd - A feltételes mondatok 1. és 2. típusának használata Conditional Clauses 3rd - A feltételes mondatok 3. típusának ismerete Relative clauses defining – A korlátozó értelmű vonatkozó mellékmondat használata Relative clauses non-defining – A bővítő értelmű vonatkozó mellékmondat ismerete Time clauses with future meaning – A jövő időt kifejező időhatározói mellékmondatok Clauses of purpose – A célhatározói mellékmondatok Wish Question-tags – Utókérdések V. Német nyelv Témakörök
346
Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése
347
Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, vendég szállodában Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítmény- vendég, látogató, egy társaság tagja ben, klubban Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iro- ügyfél da, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, bu- utas, útitárs szon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás 348
Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása
349
Nyelvtani szerkezetek Morfológia – Alaktan Das Verb – Ige Das finite und infinite Verb; Konjugation (Person, Numerus) Tempusformen - Idő Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Hilfsverben der Zeitformen – Időbeli segédigék Modus - Mód Indikativ – Kijelentő mód Imperativ – Felszólító mód Konjunktiv I – Függő beszéd Präsens Perfekt Konjunktiv II – Feltételes mód Präteritum – Jelen idő körülírással würde-Form, hätte, wäre und Modalverben weitere Formen Plusquamperfekt – Múlt idő Hilfsverben der Modalität – Módbeli segédigék Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Trennbare und untrennbare Verben – Elváló és nem elváló igekötős igék Reflexive Verben – Visszaható névmással álló igék Passiv: – Szenvedő szerkezetek a) Handlungspassiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II b) Zustandspassiv Präsens Präteritum Perfekt Plusquamperfekt Futur I Futur II Passiv mit Modalverben – Szenvedő szerkezetek módbeli segédigével Präsens Präteritum Perfekt
350
Plusquamperfekt Futur I Partizipien – Melléknévi igenevek Partizip Präsens Partizip Perfekt Partizip Futur Substantiv – A főnév Genus, Numerus, bestimmter/unbestimmter, negierender Artikel – Neme, száma, esete, határozott és határozatlan névelők ragozása mind a négy esetben Substantivierung: Partizip Präsens als Substantiv – Főnévvé vált melléknevek ragozása Adjektiv – A melléknevek ragozása, fokozása, jelzői és határozói Gebrauch des Adjektivs Adjektivdeklination Valenz der Adjektive Numeralien – A számnevek Kardinalzahlen – Tőszámnevek Ordinalzahlen – Sorszámnevek Bruchzahlen – Törtszámnevek Adverbien – Határozók, névmási határozók Pronomina – A névmások Personalpronomen – Személyes névmások unpersönliches „es” am Satzanfang unpersönliches „es” als formales Subjekt Possesivpronomen – Birtokos névmások Demonstrativpronomen – Mutató névmások Interrogativpronomen – Kérdő névmások Indefinitpronomen – Határozatlan névmások undeklinierbar – Nem ragozható névmások deklinierbar – Ragozható névmások Relativpronomen – Vonatkozó névmások Reflexivpronomen – Visszaható névmások Reziprokpronomen – Kölcsönös névmások Präpositionen – Elöljárószók minden esettel Konjunktionen – A kötőszók Partikeln – Nyomatékosítószók Wortbildung – A szóképzés Syntax – A mondattan Satzbau, Satzrahmen – A mondat felépítése Satzglieder – A mondatrészek Der zusammengesetzte Satz – Az összetett mondat Nebenordnung – A mellérendelő mondat Unterordnung – Az alárendelő mondat Satztypen – A mondatok típusai Aussagesatz – Pl: Kijelentő – állító – tagadó – kérdő – felszólító stb. Übergreifende (Morphosyntektische) Phänomene Verneinung
351
Kongruenz VI. Olasz nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport
352
Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, vendég szállodában Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítmény- vendég, látogató, egy társaság tagja ben, klubban Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iro- ügyfél da, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, bu- utas, útitárs szon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás 353
Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése
354
Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek Fonetica – Hangtan Suoni vocali, dittonghi, consonanti – Hangok, magánhangzók, diftongusok, mássalhangzók Alfabeto – ABC Pronuncia – Kiejtés Accento della parola, accento della frase – Szóhangsúly, mondathangsúly Intonazione – Hanglejtés Ortografia – Helyesírás Divisione delle parole in sillabe – Szavak elválasztása Morfologia – Alaktan Il Verbo – Ige Infinito – Főnévi igenév Indicativo Presente – Kijelentő mód jelen idő Coniugazione dei verbi regolari (I. II. III.) – A szabályos (I. II. III.) ragozású igék Coniugazione dei più importanti verbi irregolari – A legfontosabb rendhagyó igék ragozása Coniugazione dei verbi riflessivi – Visszaható igék ragozása C’é, ci sono – C’é, ci sono szerkezet Coniugazione dei verbi modali – Módbeli segédigék ragozása Verbi impersonali – Személytelen igék Forme semplici del soggetto generale – Az általános alany egyszerű formái I tempi passati dell’ indicativo – Múlt idők a kijelentő módban Passato prossimo – Közelmúlt Imperfetto – Folyamatos múlt Trapassato prossimo – Múltbeli előidejűség Passato remoto – Történeti múlt Futuro – Jövő idő 1.4.1. Semplice – Egyszerű jövő idő Congiuntivo – Kötőmód Presente – Jelen idő Passato – Múlt idő Imperfetto – Folyamatos múlt Trapassato – Múltbeli előidejűség Condizionale – Feltételes mód Presente – Jelen idő Condizionale passato – Múlt idő Gerundio – Határozói igenév Semplice – Egyszerű Composto – Összetett Stare + gerundio – Stare + határozói igeneves szerkezet Imperativo – Felszólító mód Imperativo positivo – Pozitív felszólító mód Ordine diretto (tu, voi, noi) – Egyenes szórend (tegező felszólítás)
355
Ordine indiretto (lui, lei, Lei, loro, Loro) – Fordított szórend (magázó felszólítás) Imperativo negativo – Tagadó felszólítás Ordine diretto – Tegező forma (egyenes szórend) Forme pronominali dell’imperativo – Felszólítás körülírással Passivo – Szenvedő szerkezet Con il verbo essere – Essere igével Con il verbo venire – Venire igével Con il verbo andare – Andare igével L’Articolo – A névelő Determinativo – Határozott névelő Indeterminativo – Határozatlan névelő Partitivo – Részelő névelő II. Sostantivo – A főnév Genere e numero – Neme és száma L’uso dell’articolo determinativo e quello dell’articolo indeterminativo davanti al sostantivo – A határozott és a határozatlan névelő használata a főnév előtt Genere e plurale dei più frequenti sostantivi irregolari – A leggyakoribb rendhagyó főnevek neme és többes száma L’Aggettivo – A melléknév Accordo dell’aggettivo con il sostantivo – A melléknév egyeztetése a főnévvel Troncamento di „bello” – A „bello” melléknév csonkulása Troncamento di „buono”, „grande”, „santo” davanti al sostantivo – A „buono”, „grande”, „santo” melléknevek csonkulása a főnév előtt Gradi di comparazione – A melléknév fokozása Grado positivo, grado comparativo, grado superlativo – Alapfok, középfok, felsőfok Grado superlativo assoluto – Abszolút felsőfok Aggetivo come avverbio – Határozószó képzése melléknévből Forme particolari di gradazione (p.es.migliore, peggiore ecc.) – A fokozás sajátos formái I Numerali – A számnevek Cardinali e ordinali – Tőszámnevek, sorszámnevek Età, data – Életkor, dátum kifejezése Ora – Az óra kifejezése I Pronomi – A névmások Pronomi personali tonici e atoni– A személyes névmás hangsúlyos és hangsúlytalan alanyesete Pronomi personali accusativi e dativi in forma atona – A személyes névmás hangsúlytalan tárgy- és részeshatározós esete Raggruppamento dei pronomi personali atoni (pronomi combinati) – A hangsúlytalan személyes névmások találkozása Pronomi personali accusativi e dativi in forma tonica – A személyes névmás hangsúlyos tárgy- és részeshatározós esete Particelle avverbiali e pronominali „ne”, „ci”, „vi” – A „ne”, „ci”, „vi” határozói névmások Pronomi interrogativi – Kérdő névmás Pronomi dimostrativi – Mutató névmás Troncamento del pronome „quello” – A „quello” névmás csonkulása Pronomi indefiniti – Határozatlan névmások Pronomi riflessivi – Visszaható névmások Pronomi possessivi – Birtokos névmások Forme semplici dei pronomi relativi – Vonatkozó névmások egyszerű formái Pronome reciproco – Kölcsönös névmás
356
L’Avverbio – A határozószó Avverbi di luogo e tempo – Hely- és időhatározószók Avverbi di modo – Módhatározószók Comparazione degli avverbi qualificati – Határozószó fokozása Formazione degli avverbi qualificati da aggettivi – Határozószó képzése melléknévből Le Preposizioni – Az elöljárószók Preposizioni semplici – Egyszerű elöljárószók Preposizioni articolate – Névelős elöljárószók Verbi e espressioni più frequenti con preposizioni – A leggyakoribb elöljárószós igék és kifejezések Le Congiunzioni – A kötőszók Le Esclamazioni - Indulatszók La Sintassi – A mondattan Proposizione semplice, l’accordo del predicato verbale col soggetto – Az egyszerű mondat, az igei állítmány és az alany egyeztetése Predicato composto – Összetett állítmány Proposizione dichiarativa, l’ordine delle parole nella proposizione – Kijelentő mondat, szórend az egyszerű mondatban Proposizioni affermative e negative – A tagadó mondatok Proposizione interrogativa, esclmativa, imperativa – Kérdő, felkiáltó, felszólító mondat Concordanza dei tempi del modo indicativo – Igeidők egyeztetése kijelentő módban Concordanza dei tempi del modo congiuntivo – Igeidők egyeztetése kötőmódban Discorso diretto e indiretto del modo indicativo – Egyenes és függő beszéd kijelentő módban Discorso diretto e indiretto del modo congiuntivo – Egyenes és függő beszéd kötőmódban Forme implicite con preposizioni „a”, „per” e „di” e infinito – Mondatrövidítés „a”, „per”, „di” prepozícióval és főnévi igenévvel Forme implicite con gerundio semplice – Mondatrövidítés határozói igenévvel Forme implicite con gerundio composto, infinito passato e participio passato – Mondatrövidítés”gerundio composto”-val, „infinito passato”-val és „participio passato”-val Periodo ipotetico – Feltételes mondat VII. Francia nyelv Témakörök Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai) Családi élet, családi kapcsolatok A családi élet mindennapjai, otthoni teendők Személyes tervek Ember és társadalom A másik ember külső és belső jellemzése Baráti kör A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel Női és férfi szerepek Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások (posta) Hasonlóságok és különbségek az emberek között Környezetünk
357
Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, a ház bemutatása) A lakóhely nevezetességei, szolgáltatások, szórakozási lehetőségek A városi és vidéki élet összehasonlítása Növények és állatok a környezetünkben Környezetvédelem a szűkebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvásáért? Időjárás Az iskola Saját iskolájának bemutatása sajátosságok Tantárgyak, órarend, érdeklődési kör, tanulmányi munka A nyelvtanulás, a nyelvtudás szerepe, fontossága Az iskolai élet tanuláson kívüli eseményei, iskolai hagyományok A munka világa Diákmunka, nyári munkavállalás Pályaválasztás, továbbtanulás vagy munkába állás Életmód Napirend, időbeosztás Az egészséges életmód (a helyes és a helytelen táplálkozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás) Étkezési szokások a családban Ételek, kedvenc ételek Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorséttermekben Gyakori betegségek, sérülések, baleset Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak) Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Színház, mozi, koncert, kiállítás stb. Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport Olvasás, rádió, tévé, videó, számítógép, Internet Kulturális események Utazás, turizmus A közlekedés eszközei, lehetőségei, a tömegközlekedés Nyaralás itthon, illetve külföldön Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése Az egyéni és a társas utazás előnyei és hátrányai Tudomány és technika Népszerű tudományok, ismeretterjesztés A technikai eszközök szerepe a mindennapi életben Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilatkozhat meg szóban és/vagy írásban. Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, vendég szállodában Iskolában tanuló, iskolatárs 358
Kulturális intézményben, sportlétesítmény- vendég, látogató, egy társaság tagja ben, klubban Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltatóegységekben (fodrász, utazási iro- ügyfél da, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógyszertár stb.) Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, bu- utas, útitárs szon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón) Kommunikációs szándékok Megszólítás és arra reagálás Köszönés, elköszönés és arra reagálás Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagálás Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemutatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás Szóbeli üdvözletküldés Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás Bocsánatkérés és arra reagálás Gratuláció, jókívánságok és azokra reagálás Hála Sajnálkozás, csalódottság Öröm Elégedettség, elégedetlenség Csodálkozás Remény Félelem, aggodalom Bánat, elkeseredés Bosszúság Együttérzés Véleménykérés és arra reagálás, véleménynyilvánítás Érdeklődés, érdektelenség Tetszés, nem tetszés Valaki igazának elismerése, el nem ismerése Egyetértés, egyet nem értés Helyeslés, rosszallás Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása Elismerés kifejezése, dicséret és arra reagálás Közömbösség Ígéret Akarat, szándék, terv Kívánság, óhaj Képesség, lehetőség, szükségesség, kötelezettség Bizonyosság, bizonytalanság Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt Kritika, szemrehányás 359
Dolgok, személyek megnevezése Dolgok, események leírása Információkérés Igenlő vagy nemleges válasz Tudás, nem tudás Válaszadás elutasítása Bizonyosság, bizonytalanság Ismerés, nem ismerés Feltételezés Emlékezés, nem emlékezés Indoklás (ok, cél) Kérés, kívánság Felszólítás, tiltás, parancs Javaslat és arra reagálás Rendelés Meghívás és arra reagálás Kínálás és arra reagálás Reklamálás Tanácskérés, tanácsadás Figyelmeztetés Engedély kérése, megadása, megtagadása Segítségkérés és arra reagálás Segítség felajánlása és arra reagálás Visszakérdezés, ismétléskérés Nem értés Betűzés kérése, betűzés Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Beszélési szándék jelzése Téma bevezetése Témaváltás Félbeszakítás Megerősítés, igazolás Körülírás Példa megnevezése Beszélgetés lezárása Nyelvtani szerkezetek La phrase (affirmative, interrogative, exlamative…) – A mondat (kijelentő, kérdő, felszólító) La phrase conditionnelle introduite par „SI” – A feltételes: SI-vel bevezetve Le groupe nominal – A főnévi csoport le genre des noms – a főnév neme la pluralité – a többesszám les déterminants – a determinánsok défini –indéfini - határozott, határozatlan anyagnévelő les adjectifs indéfinis – a határozatlan melléknevek (tout, quelque, même) les numéraux – a számnevek (tőszámnév, sorszámnév, törtszámnév) les adjectifs (accord) – a melléknevek (egyeztetése számban, személyben, fokozása) la place de l’épithète dans la phrase - a jelzők helye a mondatban Les pronoms - A névmások les pronoms personnels – a személyes névmások
360
les pronoms démonstratifs – a mutató névmások (változó és változatlan alakok) les pronoms possessifs – a birtokos névmások les pronoms indéfinis – a határozatlan névmások les pronoms EN et Y – az EN és Y névmások használata Le groupe verbal - Az igei csoport -er, -re, -ir stb. végű igék ragozása – présent és használata passé composé imparfait subjonctit plus-que-parfait futur proche futur simple conditionnel présent cinditionnel passé futur antérieur les verbes pronominaux – a visszaható igék ragozása (se lever) les auxiliaires – a segédigék (avoir, être ) igei vonzatok (à, de) Les constructions actives et passives -Aktív és passzív mondatszerkezetek Les constructions pronominales - Visszaható szerkezetek Les constructions impersonnelles - Személytelen szerkezetek L’accord du sujet et du prédicat - A és Á egyeztetése számban, személyben L’accord du participe passé - Participe passé egyeztetése számban, személyben Les adverbes (formation, place…) - Határozószók (képzése, fokozása, helye) Les constructions adverbiales - Elöljárós szerkezetek Les groupes adverbiaux - Határozók felosztása jelentés alapján Les phrases complexes - Összetett mondatok Les constructions infinitives introduites par „que” – „Que”-vel bevezetett főnévi igeneves szerkezetek) La subordonnée complétive - kompletív mellékmondat vonatkozó mellékmondat La subordonnée adverbiale - határozói mellékmondat La subordonnée infinitive - mellékmondatok rövidítése igeneves szerkezettel VIII. Latin nyelv Források A jelölt nyelvi és tartalmi szempontból egyaránt ismeri legalább az alábbi szerzők egyes eredeti műveit vagy azok részleteit: Marcus Tullius Cicero, Caius Iulius Caesar, Caius Valerius Catullus, Publius Vergilius Maro, Titus Livius, Quintus Horatius Flaccus, Publius Ovidius Naso, Cornelius Tacitus A tanuló alapvető ismeretekkel rendelkezik a fenti szerzők eredeti nyelven megismert szövegein túli irodalmi és egyéb működéséről. Kulturális ismeretek A vizsgázó ismeri a fenti források pontos megértéséhez és értelmezéséhez szükséges földrajzi, történelmi, gazdasági és kultúrtörténeti tudnivalókat, a latin nyelvű műveltség időbeli és térbeli kiterjedésének kereteit, fontosabb szakaszait, a klasszikus antikvitás mindennapi életét, életkörülményeit (lakás, öltözködés, étkezés, család, szórakozóhelyek), a társadalmi érintkezés szokásait (társadalmi rétegek, államszervezet, köz-
361
igazgatás), az adott társadalom alapértékeit, a fontosabb ünnepeket és rítusokat (áldozatbemutatás, jóslás), e kulturális értékeknek korunkra és az egyetemes magyar kultúrára gyakorolt hatását, e kapcsolatrendszernek az általa megismert forrásokhoz köthető egyedi elemeit. Nyelvtani ismeretek A vizsgázó képes az adott latin szövegben előforduló lexikai elemek és nyelvi struktúrák pontos felismerésére, utóbbiak elemzésére, valamint képzésük, szerkesztésük bemutatására. A jelölt ismeri és tudja képezni a latin leíró nyelvtan alaktanának szabályos és rendhagyó alakjait, ismeri és képes alkalmazni a mondattan fontosabb szabályait. Alaktan Az öt declinatio az i-tövűség általános szabályaival Vocativus Locativus Melléknévfokozás (a kivételek közül: -er végűek; 6 –ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus) Adverbiumok képzése és fokozása (a kivételek közül: -er végűek; 6 –ilis végű; bonus, malus, magnus, parvus, multus adverbiumai) Névmások: személyes, visszaható, birtokos, mutató névmások közül hic haec hoc, iste ista istud, ille illa illud, is ea id, idem eadem idem, ipse ipsa ipsum, vonatkozó névmás, kérdő névmások közül quis quid, qui quae quod Számnevek közül: unus –a –um, duo duae duo, tres tria, mille (milia) Névmási genitivusszal és dativusszal járó szavak A négy coniugatio Deponens igék Semideponens igék Körülírt igeragozás Rendhagyó igék közül: sum, possum, eo, fero, volo Szóalkotás (prefixumok, suffixumok) Mondattan Mondatrészek és azok kapcsolatai: állítmány (és „összetett állítmány”), alany, állapothatározó (attributum praedicativum, appositio praedicativa, participium coniunctum) Az esettan leggyakoribb elemei (az eset használata és nem a terminus felől közelítve): genitivus subiectivus, obiectivus, partitivus; dativus commodi, incommodi, finalis; ablativus loci, temporis, rei efficientis, auctoris, comparationis, mensurae Az igemódok jelentése Igenevek és igeneves szerkezetek A consecutio temporum általános szabályrendszere Alanyi és tárgyi mellékmondatok: kijelentő, kérdő, célzatos Célhatározói mellékmondat, következményes mellékmondat Az ut és cum kötőszó A vizsgázó képes ismert latin szövegből kiemelni és bemutatni a szövegek pontos megértését szolgáló stilisztikai fogalmakat és jelenségeket: anakronizmus, archaismus, asyndeton, értelem szerinti egyeztetés (constructio ad intellectum), ellipsis, jelzőcsere (enallage), hendiadyoin, in medias res, metaphora, metonimia, pars pro toto, relatív mondatfűzés, zeugma.
IX. FIZIKA
362
9–11. évfolyam A fizika kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A fizika kerettanterv összhangban van a Nat-ban megfogalmazott általános értékrenddel, lehetőséget teremt, ajánlásokat fogalmaz meg a Nat által meghatározott kiemelt kompetenciák fejlesztésére. A tanterv alkalmazása során olyan oktatási struktúrák alakíthatók ki, melyek tevékenységközpontú képzést tesznek lehetővé. A kerettanterv tudatosan épít azokra a tanári megoldásokra, melyek a tanulók együttműködését helyezik előtérbe, miközben az egyén felelősségét hangsúlyozzák a közösség munkájában. A kerettanterv rámutat az emberiség globális problémáinak forrásaira, azok kezelésének, megelőzésének lehetőségeire, a környezettudatos magatartás jelentőségére. A környezetei problémák, értelmezésének és kezelésének gazdasági vonatkozásaira, a gazdasági érdekből fakadó manipuláció veszélyeire, a természettudományok társadalomba való beágyazottságának sajátosságaira. A természettudományok, ezen belül a fizika felépítését, eszköztárát, a megismerésre, megértésre irányuló alapvető emberi törekvés szemszögéből értelmezve a tanterv logikus és alapos helyzetértékelésre, tudatos, racionális, és felelős döntésekre nevel. A tudományterület fejlődésének történeti bemutatása révén segít annak felismerésében, hogy a természet leírása a valóságról alkotott modellek révén történik, melyek önmagukban nem képviselnek abszolút igazságot, s együtt változnak a világról szerzett tapasztalatainkkal. Mindez ráirányítja a figyelmet az élethosszig való tanulás jelentőségére, valamint a döntésekben megvalósuló kritikus, kétkedőelemző szemléletmód fontosságára. A fizika kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A fizika kerettanterv alapvető céljának tekinti a tanulók felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyiségközpontú, interaktív, tevékenykedtető, önálló tapasztalatszerzést lehetővé tevő tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. Mindezek segítséget nyújthatnak a tanulóknak személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. A fizika oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló képessé válik arra, hogy a rajtunk kívül objektíven létezőnek tekintett világ leírásának eszköztárát megismerve értelmezze, s bizonyos mértékig előre jelezze a környezetében lezajló kölcsönhatásokat, tudatosan irányítsa mindennapi cselekedeteit, elemző, objektív módon hozza meg döntéseit. A természettudományos kompetencia fejlesztése révén a tanuló megismeri a természettudományos leírás, mint módszer hatókörét, lehetőségeit, s azokat a „játékszabályokat”, melyek a természettudományos leírásmód elidegeníthetetlen elemei. Ezáltal a tanuló védetté válik az áltudományokkal szemben, de a megfelelően kialakított természettudományos kompetencia megóvhatja a természettudományos módszerek abszolutizálásának veszélyétől is. E kompetencia birtoklása révén a tanuló felnőttként eredményesebben artikulálhatja nézeteit képviseleti demokráciánk intézményrendszereiben. A fizika kerettanterv lehetőséget teremt a környezettudatos nevelés megvalósítására. Megmutatja azokat a folyamatokat, melyek során az ember megismerő tevékenysége a természeti környezet megváltoztatására vezet, illetve vezetett, láttatja a változások okait, hatásait, bemutatja a szükséges cselekvés módozatait, annak társadalmi formáit, s ezeken belül az egyén lehetőségeit. Az anyanyelvi kompetencia fejlesztése (szövegképzés, szövegértés) minden tantárgy (műveltségterület) esetében alapvető törekvés kell hogy legyen. A hétköznapokban illetve a munka világában való boldoguláshoz elengedhetetlen, hogy a tanuló képes legyen különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket, összegyűjteni és feldolgozni, belő-
363
lük a releváns információkat kiemelni, s az ezekkel kapcsolatos saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A matematikai kompetencia fejlesztésére a fizika elsődlegesen a számítási feladatok révén alkalmas. A feladatok elsősorban hétköznapi jelenségekhez kapcsolódó számítások lehetnek, melyek a matematikai eljárások alkalmazásának elsajátítására irányulnak gyakorlati ismeretek, adatok, mennyiségek megszerzése, egyes fontos mennyiségi jellemzők nagyságrendjének tudatosítása érdekében. A matematikai kompetencia mentén értelmezhető a becslés, mérési hiba fogalomköre, mely a természettudományos leírásmód alapvető eleme. A matematikai kompetencia körébe tartozik a deduktív és induktív gondolkodási struktúrák fejlesztése, a fejlett logikai képességre épített vita. Ugyanakkor kerülni kell a matematikai kompetencia egysíkú fejlesztését, a fizika nem alkalmazott matematika, hanem a megismerés egy, filozófiai síkon a matematikától alapvetően eltérő rendszere. 202 A digitális kompetencia fejlesztését a fizikán belül szintén elengedhetetlen. A világhálón fellehető információk, virtuális kísérletek nagymértékben tágíthatják a tanulók ismeretinek horizontját, s bázisát képezhetik az önálló tanulásnak, s csoportos munkavégzésnek egyaránt. A digitális kompetencia fejlesztése révén a tanulók elsajátítják az információs technikák használatát az információk megszerzése, feldolgozása és átadása vonatkozásában is. Képessé lesznek adatbázisok, táblázatkezelők, szövegszerkesztők használatára, prezentációk készítésére. A fizika mélyebb megértése elképzelhetetlen önálló tanulás, ismeretszerzés, ismeretfeldolgozás nélkül. Amennyiben a természettudományos kompetenciát megfelelően fejlesztetjük, olyan módszerhez és szemlélethez juttathatjuk tanítványainkat, mely a konkrét tananyagtartalmaktól függetlenül alkalmazható. A természettudományok, ezen belül a fizika alapvető sajátsága a társadalmi beágyazottság. Mindez azt jelenti, hogy, hogy a kutatások iránya, a motivációk és mozgatók értelmezhetetlenek a társadalmi környezet, á társadalom elvárásinak ismerete nélkül. A természettudományok fejlesztési irányait is nagymértékben befolyásolhatják a társadalom belső folyamatai, s az ebből fakadó döntések. A kutatók munkája is társadalmi jelenségként értelmezhető, - ahogy ezt a tudománytörténet bizonyítja -, a motivációt, a kutatási irányt, de olykor még az „objektív” mérési eredményeket is befolyásolhatják a társadalmi környezet elvárásai. Mindezek alapján a természettudományok, ezen belül a fizika – napjaink problémáinak és a tudománytörténeti ismeretek célirányos feldolgozása révén alkalmas lehet a szociális és társadalmi kompetenciák fejlesztésére, elmélyítésére. A sikeresen fejleszthető társadalmi kompetenciákon túl, a fizika történetének tanulmányozása révén az egyetemes és nemzeti kultúra bemutatására nyílik lehetőség (az adott terület vonatkozásában). Mindez fejleszti a tanulók énképét, önismeretre nevel, segít értelmezni saját helyüket a közösségben Célok és feladatok A fizikatanítás elsődleges célja a gimnáziumban az általános műveltséghez tartozó korszerű fizikai világkép kialakítása. A gimnáziumban a fizikai jelenségek közös megfigyeléséből, kísérleti tapasztalatokból kiindulva juttatjuk el a tanulókat az átfogó összefüggések, törvényszerűségek felismeréséhez. Mindehhez a tanári előadás és bemutató mellett a gyerekek aktivitására és motivációjára építő egyéni és csoportos ismeretszerzés módszerei alkalmasak. A diákokkal láttatjuk a természet szépségét és a fizikai ismeretek hasznosságát. Tudatosuljon bennük, hogy a korszerű természettudományos műveltség a sokszínű egyetemes emberi kultúra kiemelkedően fontos része. Diákjainkban tudatosítani kell, hogy a fizikai ismeretek alapozzák meg a műszaki tudományokat és teszik lehetővé a technikai fejlődést, közvetlenül szolgálva ezzel az emberiség életminőségének javítását. A tudás azonban nemcsak lehetőségeket kínál, felelősséggel is jár. Az emberiség jövője döntően függ attól, hogy a természeti törvényeket megismerve beilleszkedünk-e a természet rendjébe. A fizikai ismereteket természeti környezetünk megóvásában is hasznosítani lehet és kell, ez nemcsak a tudósok, hanem min-
364
den iskolázott ember közös felelőssége és kötelessége. A középiskolában a ismeretszerzés döntően induktív módon történik. A tanulók tudásának és absztrakciós képességének fejlődésével azonban mód nyílik a természettudományos ismeretszerzés másik módszerének, a dedukciónak a megismertetésére is. Az ismert törvényekből kiindulva, következtetésekkel (a fizikában általában matematikai, gyakran számítógépes módszerekkel) jutunk új ismeretekhez, amelyeket azután, ha szükséges, kísérletileg is igazolunk. A diákok többségében 15–18 éves korban felébred az igény, hogy összefüggéseiben lássák és értsék a természeti környezet jelenségeit, törvényeit. Ezt az érdeklődést felhasználva ismertetjük meg diákjainkkal a modellszerű gondolkodást. A modellalkotással a természet megismerésében döntő lényeglátás képességét fejlesztjük. A modellalkotást a humán és gazdasági tudományok is egyre elterjedtebben alkalmazzák, a módszer lényege a fizika tanítása során hatékonyan bemutatható. A tanulók spontán motivációját felhasználva sikeresen bízhatjuk meg őket önálló vagy csoportos munkával, alkalmazhatjuk a projektmódszert, a szabad témaválasztásban rejlő lehetőségeket. A diákok érdeklődése a természeti jelenségek megértése iránt nem öncélú, igénylik és elvárják a fizikatanártól, hogy az ,,elméleti” ismeretek gyakorlati alkalmazását is megmutassa, eligazítson a modern technika világában. A fizika tanítása során kiemelt figyelmet kell szentelni a többi természettudományos tantárggyal, a matematikával és a technikai ismeretekkel való kapcsolatra. Fejlesztési követelmények Ismeretszerzési, -feldolgozási és -alkalmazási képességek A tanuló tanúsítson érdeklődést a természet jelenségei iránt. Törekedjen azok megértésére. Legyen jártas a vizsgálódás szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők megkülönböztetésében. 203 Tudja a megfigyelések, mérések, kísérletek során nyert tapasztalatokat rendezni, áttekinteni. Legyen gyakorlott a jelenségek, adatok osztályozásában, csoportosításában, összehasonlításában, ismerje fel az összefüggéseket. Legyen képes a kísérletek eredményeit értelmezni, azokból következtetéseket levonni és általánosítani. Megszerzett ismereteit tudja a legfontosabb szakkifejezések, jelölések megfelelő használatával megfogalmazni, leírni. Tudja a kísérletek, mérések során nyert adatokat grafikonon ábrázolni, kész grafikonok adatait leolvasni, értelmezni, egyszerűbb matematikai összefüggéseket megállapítani. Legyen gyakorlott egyszerűbb vázlatrajzok, sematikus ábrák készítésében és kész ábrák, rajzok értelmezésében. Legyen jártas az SI és a gyakorlatban használt SI-n kívüli mértékegységek, azok tört részeinek és többszöröseinek használatában. Legyen képes a tananyaghoz kapcsolódó, de nem feldolgozott jelenségeket értelmezni. A környezet- és természetvédelmi problémák kapcsán tudja alkalmazni fizikai ismereteit, lehetőségeihez képest törekedjék a problémák enyhítésére, megoldására. Tudja, hogy a technika eredményei mögött a természet törvényeinek alkalmazása áll. Ismerje fel a mindennapi technikai környezetben a tanult fizikai alapokat. Ismerje a számítógép által kínált lehetőségeket a fizika tudományában és a fizika tanulásában. Tudja, hogy a számítógépek hatékonyan segítik a fizikai méréseket, nagymértékben növelik a mért adatok mennyiségét és pontosságát, segítik az adatok gyors feldolgozását. Számítógépes szimulációs programok, gépi matematikai módszerek segítséget kínálnak a bonyolult fizikai folyamatok értelmezéséhez, szemléltetéséhez. A számítógépek oktatóprogramokkal, animációs és szemléltető programokkal, multimédiás szakanyagokkal segítik a fizika tanulását. A tanuló szerezzen alapvető jártasságot számítógépes oktatóprogramok, multimédiás oktatóanyagok használatában, képes legyen önálló prezentáció készítésére. Váljon a tanuló igényévé az önálló és folyamatos ismeretszerzés. Legyen képes önállóan használni könyvtári segédkönyveket, különböző lexikonokat, képlet- és táblázatgyűjteményeket fizikai ismereteinek bővítésére. Értse a szellemi fejlettségének megfelelő szintű természettudományi ismeretterjesztő kiadványok, műsorok információit, tudja összevetni azokat a tanultakkal. Tudja megkülönböztetni a médi-
365
ában előforduló szenzációhajhász, megalapozatlan ,,híradásokat” a tudományos értékű információktól. Tudja, hogy tudományos eredmények elfogadásának a természettudományok terén szigorú követelményei vannak. Csak olyan tapasztalati megfigyelések tekinthetők tudományos értékűnek, amelyeket független források sokszorosan igazoltak, a világ különböző laboratóriumaiban kísérletileg megismételtek, továbbá olyan elméletek, modellek felelnek meg a tudományos igényességnek, amelyek jól illeszkednek a megfigyelésekhez, kísérleti tapasztalatokhoz. A fizikai információk megszerzésére, az ismeretek önálló bővítésre gazdag lehetőséget kínál a számítógépes világháló. Az interneten tudományos információk, adatok, fizikai ismeretterjesztő anyagok, érdekességek éppúgy megtalálhatók mint a fizika tanulását segítő segédanyagok. A gimnáziumi tanulmányok során a tanulóknak meg kell ismerniük az interneten történő információkeresés lehetőségét és technikáját. Tájékozottság az anyagról, tájékozódás térben és időben A gimnáziumi tanulmányok során tudatosulnia kell a tanulókban, hogy a természettudományok a világ objektív anyagi sajátosságait vizsgálják. Tudja, hogy az anyagnak különböző megjelenési formái vannak. Ismerje fel a természetes és mesterséges környezetben előforduló anyagfajtákat, tulajdonságaikat, hasznosíthatóságukat. Legyen elemi szintű tájékozottsága az anyag részecsketermészetéről. Tudja, hogy a természet fizikai jelenségeit különböző érvényességi és hatókörű törvények, elméletek írják le, legyen szemléletes képe ezekről. Tudjon egyszerű kísérleteket önállóan megtervezni és végrehajtani. Legyen tapasztalata az egyszerűbb kísérleti és mérőeszközök balesetmentes használatában. Tudja, hogy a fizikai folyamatok térben és időben zajlanak le, a fizika vizsgálódási területe a nem látható mikrovilág pillanatszerűen lezajló folyamatait éppúgy magában foglalja, mint a csillagrendszerek évmilliók alatt bekövetkező változásait. Ismerje fel a természeti folyamatokban a visszafordíthatatlanságot. Tudja, hogy a jelenségek vizsgálatakor általában a Földhöz viszonyítjuk a testek helyét és mozgását, de más vonatkoztatási rendszer is választható. Tájékozottság a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről Értse meg, hogy a természet megismerése hosszú folyamat, közelítés a valóság felé, a tudományok fejlődése nem pusztán ismereteink mennyiségi bővülését jelenti, hanem az elméletek, a megállapított törvényszerűségek módosítását is, gyakran teljesen új elméletek születését. A tanulóknak a megismert egyszerű példákon keresztül világosan kell látniuk a matematika szerepét a fizikában. A fizikai jelenségek alapvető ok-okozati viszonyait matematikai formulákkal írjuk le. A fizikai törvényeket leíró matematikai kifejezésekkel számolva új következtetésekre juthatunk, új ismereteket szerezhetünk. Ezeket a számítással kapott eredményeket azonban csak akkor fogadjuk el, ha kísérletileg is igazolhatók. 204 Tudja az egyetemes kultúrtörténetbe ágyazva elhelyezni a nagyobb jelentőségű fizikai felfedezéseket, eredményeket, ismerje a legjelentősebb fizikusok, feltalálók munkásságát, különös tekintettel a magyarokra. Tudja néhány konkrét példával alátámasztani a fizikának a gondolkodás más területeire, a technikai fejlődésre gyakorolt hatását. Mechanika Út, elmozdulás, sebesség, gyorsulás. Impulzus (mozgásmennyiség, lendület). Perdület. Munka. Munkatétel. A mechanikai energia megmaradása. Newton törvényei. Erőtörvények. Egyenes vonalú mozgások. Az egyenletes és a változó körmozgás. Rezgőmozgás. Kényszerrezgés, rezonancia. Kényszermozgás, (lejtő, inga). Súrlódás. Merev testek. Tömegközéppont. Merev testek egyensúlya. Rugalmas szilárd test. Hooke törvénye. Hullámmozgás. Longitudinális és tranzverzális hullám. Polarizáció. Interferencia. Elhajlás. Állóhullámok. Hangtan. Hőtan
366
Hőmérséklet. Az ideális gázok állapotegyenlete. Állandó nyomáson, térfogaton, hőmérsékleten végbemenő folyamatok. Az ideális gáz belső energiája. Hőkapacitás és fajhő. A kinetikus gázelmélet alapjai. Az ekvipartició tétele. Halmazállapot-változások. Folyadékok és szilárd anyagok hőtágulása A hőtan első főtétele. Munka, hő. A hőtan második főtétele. Elektromágnesség Időben állandó elektromos mező (erőtér) és jellemző mennyiségei. Coulomb törvénye. Kapacitás, kondenzátorok. Elektromos áram, Ohm-törvény. Eredő ellenállás, egyenáram munkája, teljesítménye. Időben állandó mágneses mező (erőtér). Indukcióvektor. Lorentz-erő. Elektromágneses indukció. Önindukció. Váltakozó áram. Váltakozó áramú ellenállások. A váltakozó áramú teljesítmény. Transzformátor. Rezgőkör. Elektromágneses hullámok. A fény mint elektromágneses hullám. A fény visszaverődése, törése, teljes visszaverődés. Interferencia, diszperzió, színek. A fény polarizációja. Atomfizika, magfizika Fényelektromos jelenség. Az elektron töltése, tömege, hullámtermészete. H-atom színképe, alapállapota, energiaszintjei. Az atommag összetétele. Proton, neutron. Tömeghiány. Egy nukleonra jutó kötési energia. Radioaktivitás. Magreakciók. Láncreakció. Az atomenergia felszabadítása. Atomerőművek. Sugárvédelem Gravitáció, csillagászat Tömegvonzás Bolygómozgás Naprendszer X. KÉMIA 9–10. évfolyam Célok és feladatok A gimnázium 9–10. évfolyamán az általános iskolában megszerzett ismeretek alapján tovább építjük a diákok kémiai ismeretrendszerét. A többi természettudományban szerzett tudással egyre több ponton érintkezve továbbfejlesztjük a tanulók képességeit, munkaszeretetét és világképét. A diákok tanulásában ebben a korban már a megértés dominál. Fizikai ismereteik és az általános kémia megértésen alapuló tárgyalása az általános iskolában tanultakat értelmezi, rendszerezi, és megalapozza a szerves kémiai ismereteket. A hétköznapi életből vett példák ezt a megismerési folyamatot életközelivé teszik. A diákok anyagismerete gimnáziumi tanulmányaik során a szervetlen vegyületeken túl kiegészül a háztartás, a közvetlen környezet (környezettudatosságranevelés), a gazdaság (gazdasági nevelés) és a természet, az élő anyag szempontjából kiemelkedő szerves anyagok tulajdonságaival. Megismerik az egészségkárosító szenvedélybetegségek kulcsvegyületeit (alkohol, nikotin, koffein, drogok) és ezek biológiai, társadalmi hatását (testi-lelki egészségre nevelés). A kísérletezésben már gyakorlattal rendelkező gyerekek közül sokan tanári felügyelet mellett, leírás alapján, önállóan készítenek elő és hajtanak végre, estenként értelmeznek is kísérleteket, méréseket. Alkalmazzuk és alkalmaztatjuk a 2000. évi XXV. törvény a „kémiai biztonságról” előírásait. Mutas-
367
sunk példát! A környezetkárosító anyagokat pl. ne öntsük a lefolyóba! A molekulamodellek használata elengedhetetlen a kovalens és a másodrendű kémiai kötések, valamint a szerves kémia feldolgozása során. A modellek készítése segít megérteni a térbeli viszonyokat, fejleszti a térszemléletet Az üzemlátogatások is szerepet játszhatnak a kémiai ipar és a mindennapi élet eddig ismeretlen vetületének bemutatásában, a pályaorientációban, a gyártási folyamatok során a felmerülő problémák, a környezeti gondok felismerésében. A kooperatív csoportmunka, a tananyag projektekkel történő feldolgozása, a drámapedagógiai módszerek alkalmazása, valamint a tantárgyi koncentráció egymást erősítő hatásának eredményeként a 10. évfolyam végére már színvonalas, tudományos értékű szóbeli és írásbeli szövegalkotásra lehetnek képesek a tanulók. 14–16 éves korban a diákok szellemileg és érzelmileg is nagyon fogékonyak a környezeti gondokra. Már kezdik átlátni a világot, érzékelik és értik a fonák helyzeteket, erős a kritikai érzékük és érzelmileg, értelmileg is nagyon nyitottak. Fontos cél és egyben lehetőség a környezeti nevelés érdekében a szaktanárok együttműködésével, a tantárgyak közti koncentráció eredményeként, a gimnáziumi biológia, a földrajz és a fizika tárgyak integrálása. Komoly eredményeket lehet így elérni a környezeti nevelés terén a diákok világképe, környezetszemlélete, értékrendje és mindennapi szokásai tekintetében is. Ennek érdekében lényeges, (ha eddig ez még nem történt meg), hogy a helyi tanterv felülvizsgálatakor a természettudományos tanárok kooperáljanak. A kémiatanulás során olyan ismeretrendszert és képességkészletet sajátítanak el a tanulók, amely továbbépíthető alapot ad a mindennapi élet szintjén az anyagok és a velük kapcsolatos információk kezeléséhez, amely differenciált módszereket, tehetséggondozó foglalkozásokat alkalmazva sikeres (akár előrehozott) középszintű kémia érettségi vizsgára készíthet fel, és amely kiegészítéssel lehetővé teszi az emeltszintű érettségi vizsgát, valamint az alaptudományok vagy az alkalmazott tudományok területén eredményes felsőfokú tanulmányok folytatását. A kémia tantárgy a kulcskompetenciák közül első sorban a természettudományos kulcskompetenciák kialakításában vesz részt, de fontos szerepet játszik a matematikai kulcskompetencia (pl. hétköznapi életből vett számolási feladatok révén), az anyanyelvi kommunikáció (pl. kooperatív feladatok, projektek, drámapedagógiát alkalmazó feladatok), a digitális kompetencia (pl. anyaggyűjtés, a digitális tananyagbázis használata, a korosztályi adottságoknak megfelelő poszter-, prezentációkészítés), hatékony, önálló tanulás kialakításában is. A tantárgy lehetőségeket ad az idegennyelvi kompetencia (pl. a szakkifejezések értő használata), a szociális és állampolgári kompetencia (pl. a tudomány és technika fejlődése, vagy drámapedagógiai módszerekkel feldolgozott közösséget érintő problémák kapcsán), a kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok), az esztétikai-művészeti tudatosság és 223 kifejezőkészség (kooperatív csoportmunkában, projektmunkában végzett feladatok produktumai: tablók, poszterek stb.) fejlesztésére is. Kiemelendő: a tanítás során differenciáltan kell elvárni a tananyagot. A legjobbak rendelkezzenek az érettségihez nélkülözhetetlen biztos ismeretekkel, viszont a gyengébbektől ne várjuk el a számukra nehezen elsajátítható, elvont ismereteket. Ez utóbbiak esetében első sorban a természettudományos nevelésre kell koncentrálni. Mindezt a tanítás alaposan átgondolt szervezésével, ha erre mód van (akár néhány tanuló számára szervezett) tehetséggondozó szakkörrel lehet elérni. Alapvető, hogy nem a kisszámú jó képességű, hanem a nagyszámú átlagos, vagy gyengébb képességű tanulót tanítjuk az órákon. A kiemelkedő képességűek tehetséggondozását átgondolt szervezőmunkával a tanórákon (pl. külön feladatokkal, megbízatásokkal stb.), vagy azokon kívül végezzük. A kollégák ismerjék és használják a kémia érettségi részletes követelményrendszerét. A gyengébbek számára készüljön minimális követelményrendszer. Ez tartalmazza azokat az elvárásokat, amelyeket minden tanuló teljesíteni tud, és amit minden tanulónak teljesítenie kell. Az eredményes kémiatanulásnak speciális módszerei vannak. Ezeket meg kell tanítani. El kell mondani, mely ismeretek azok, amelyeket a tanulónak az eredményes továbbhaladás érdekében memorizálni kell és melyek azok az ismeretek, amelyeket a szabályok ismeretében a tanultakból levezethetünk. A
368
megértés, a gyakorlás jelentős az eredményességben. A képleteket, egyenleteket a tanulás során (akár többször is) célszerű leírni. A lényeg gyakoroltatásának a tanórán is meg kell történnie. A számítások begyakoroltatását a tanórákon pl. célszerű heterogén összetételű kooperációs csoport által segítetten végezni, de a korábban bevált módszerek is alkalmazhatók (pl. tanulópár) a tanórákon és a tanórákon kívül is. Az ilyen típusú munkaszervezés hatékonyabb, mint a frontálisan vezetett óra, mert lehetőséget ad arra, hogy a problémát már értő tanulók, további diákok számára segítsenek érthetővé tenni az adott problémát. Fejlesztési követelmények A kémia tantárgynak meghatározó szerepe van a kiemelt fejlesztési feladatok közül a környezettudatosságra és a testi és lelki egészségre nevelésben. Erre a tananyag számtalan ponton ad lehetőséget (pl. üvegházhatást okozó anyagok, fenol, etil-alkohol, tápanyagok stb.) A környezettudatosságra neveléshez kapcsolódjon a környezettudatos fogyasztásra nevelés. Fejlesszük a tanulók kritikus fogyasztói magatartását, hívjuk fel a figyelmet a fogyasztóvédelem kérdéseire. A kémia további kiemelt fejlesztési feladatok kialakításában is szerepet játszik. Így pl. a kooperatív csoportmunkában, a drámapedagógia segítségével feldolgozott feladatok az énkép és önismeret valamint az aktív állampolgárságra, demokráciára, egyéni és csoportos felelősségvállalásra és a felnőttlét szerepeire történő nevelés folytatódhat. A diákok átélik az együtt végzett munka örömét. Gyakorlatot szereznek a konfliktusok, sikerek, kudarcok kezelésében. A fenntartható fejlődés egyéni és közösségi érdek. Fejlesszük felelősségtudatukat ebben a kérdésben is. A hazai, európai, európán kívüli tudósok kiemelkedő eredményeinek bemutatásával a hon- és népismerettel, az európai azonosságtudattal és egyetemes kultúrával kapcsolatos ismeretek bővülnek. A látványos, szép kísérletekkel, színes modellekkel esztétikai érzékük fejleszthető. Megfelelő, a mindennapi élethez kapcsolódó problémafeladatokkal (pl. hogyan csökkenthető a gázszámla?) gazdasági nevelést végezhetünk. Ismeretszerzés és alkalmazás Mutassuk be és értelmezzük a tudomány szerepét a technikai és társadalmi folyamatokban! Szerezzenek alapos jártasságot a diákok a nyomtatott, sugárzott és digitális média kritikus használatában. Nyelvi, kommunikációs, számítástechnikai ismereteiket és a helyi audiovizuális lehetőségeket, és a további rendelkezésre álló ismerethordozókat (pl. könyvtár, tudományos népszerűsítő hetilapok, folyóiratok stb.) használva, együttműködve, legyenek képesek tudományos igényű előadás tartására, tanulmány megírására, poszter, tabló stb. készítésére. Alakuljon ki igényük a tudományos ismeretterjesztő irodalom olvasására. A kísérletek megismétlése és leírás után történő elvégzése után olyan problémákkal kell szembesíteni a tanulókat, melyeket kísérletek önálló tervezésével és végrehajtásával oldhatnak meg. A vizsgálatok eredményeinek értelmezésében alkalmazzák a tanult összefüggéseket, elméleteket. Vessék össze a kísérlet várható eredményét a tapasztalattal és eltérés esetén próbálkozzanak meg, a tanterv által feldolgozott körben, az okok felderítésével. Legyenek képesek új kísérleti eszközök kreatív használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítésére. A molekulamodellek elkészítésében szerezzenek a diákok rutinszintű gyakorlatot. Az elkészített modellek segítségével legyenek képesek értelmezni a molekulák szerkezetét, fizikai és kémiai sajátságait. Legyenek tisztában a modell és a valóság viszonyával. 224 A jelenségek értelmezése során is lehetőség nyílik a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, kialakítható a tanulókban a jelenségek magyarázatának igénye. Kreativitásukat, együttműködő készségüket, önismeretük fejlődését változatos módszerek alkalmazásával segítsük (kooperatív módszerek, csoportmunka, projektek, könyvtár- és internet-használat)! Neveljük tanítványainkat a kémia ismeretanyagán keresztül aktív, viszonyaikat megváltoztatni képes, kritikus emberekké. Fejlesszük együttműködőkészségüket. Adjunk lehetőséget arra, hogy átéljék az együtt végzett munka örömét és azt az örömet, amely a sikeres produktum elismerésével jár. Legyenek képe-
369
sek természettudományi ismeretterjesztő szövegek, multimédia-anyagok önálló keresésére, feldolgozására, értelmezésére, szabad fogalmazásban történő elmondására. Az elvégzett vizsgálatok eredményeinek különböző médiaeszközöket használó informatív és esztétikus bemutatására. Látniuk kell, hogy a környezeti problémák hátterében a tudományos-technikai fejlődés, az ipari, gazdasági, társadalmi folyamatok állnak. A tudomány, a technika, a társadalom komplex összefüggésrendszer. A folyamatok kritikus elemzése, a problémák felvetése, alternatív megoldások keresése, egyéni álláspontok kialakítása a fejlődés feltétele. Tudatosítsuk a tanulókban, hogy a természet egységes egész. Az ember beavatkozását a természet érzékeny egyensúlyába kritikusan kell vizsgálni. Ismerjék fel a tanulók a saját mindennapi életükben a környezeti, az egészségügyi kockázati tényezőket jelentő problémákat, és tanárok, valamint szülők segítségével közösen keressenek megoldást az egyszerűbb gondokra. Vállalják fel mindennapi életükben az egészséges, környezettudatos, takarékos életvitel minél több elemeét. Családjukban, iskolájukban, tágabb környezetükben szerzett személyes tapasztalataik és tanulmányaik nyomán a diákoknak meg kell érteniük, hogy az egészség és a környezet épsége semmivel nem pótolható érték az egyén és a kisebb-nagyobb közösségek számára. Ennek megőrzése érdekében egyéni és közös cselekedeteket vállaljanak. Ismerniük kell azokat a környezeti tényezőket és életmódunk azon összetevőit, amelyek veszélyeztetik ezeket az értékeket. Legyen ezekről a kérdésekről saját véleményük. Ki kell alakítanunk tanulóinkban az önálló ismeretszerzés egyéni módszereit. Legyen igényük a tudomány és technika újdonságainak megismerésére. Alakítsák ki ezekről saját elképzeléseiket a tanult tudományos elméletek segítségével. Alkalmazzák ezeket kritikusan saját mindennapi életükben. Tájékozottság az anyagról A világ egységes anyagi természetű az elemi részecskéktől a galaxisokig. Az anyag részecsketermészetéről rendelkezzenek a tanulók a koruknak, elvonatkoztatási készségüknek megfelelő ismeretekkel. Vizsgálataik és tanulmányaik eredményeként ismerjék a környezetükben előforduló fontosabb szervetlen és szerves anyagok részecskeszintű szerkezetét, a szerkezetből következő és egyéb fontos tulajdonságait, és ezek összefüggését a természeti, technikai, társadalmi folyamatokban egyaránt. Ismerjék és használják a periódusos rendszert. Legyenek képesek a legfontosabb vegyületcsoportok jellemzésére, a kémiai folyamatok energiaváltozásainak kiszámítására a táblázatokból kikereshető adatok segítségével. Segítsük egyéni véleményük kialakítását az energiagondokkal kapcsolatban. Ismerjék meg az anyagok használatának esetleges veszélyeit és biztonságos, szakszerű használatukat. (2000. évi XXV. törvény „a kémiai biztonságról”). Ismerjék a diákok az anyag különböző szerveződési szintjeinek jellegzetességeit, tudják mi az azonos és mi az eltérő ezek között. Ismerjék a tanulók azokat az atommodelleket, amelyeket felhasználhatunk a radioaktivitással, magfúzióval és maghasadással kapcsolatos jelenségek magyarázatára. A nukleáris energia felhasználásának kérdései kapcsán formálódjon a diákok egyéni véleménye. (Energia, nukleáris hulladék, gyógyászat, az energiatermelés szerepe a szegénység felszámolásában.) Alkalmazzák az atomok és molekulák fogalmát a kémiai kötések (elsődleges és másodlagos), a kristályok szerkezete és a kémiai folyamatok értelmezésében. Legyenek képesek az anyagszerkezeti ismeretek alkalmazásával a kémiailag tiszta anyagokat és keverékeket elkülöníteni, az oldódást, a halmazállapotváltozásokat, a kémiai folyamatokat a tanult összefüggésekkel leírni. Tudják az alkalmazott kémiai fogalmakat megfelelően használni. Legyenek tisztában azzal, hogy a rendszer és környezete kölcsönhatásban vannak egymással. Ismerjék a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Környezetünk anyagai közül az elfogyasztott tápanyagokkal kerülünk a legközvetlenebb, hosszú ideig tartó kapcsolatba. Legyenek tájékozottak a diákok a szervezetükbe kerülő természetes és mesterséges anyagokról. Legyen áttekintésük ezen anyagok szerepéről, értékéről, veszélyeiről. Tudatosodjon bennük a táplálkozás egészségmegőrző szerepe. Ismerjék az egészséges étkezési szokásokat. Az egészségkárosító anyagok közül a nikotin, az alkohol és a tudatállapotot befolyásoló drogok jelentenek közvet-
370
len veszélyt erre a korosztályra. Olyan formát kell találnunk ezen anyagok veszélyeinek, élvezetük személyes és a társadalmat érintő hosszú távú következményeinek bemutatására, hogy ennek hatására elhatárolják magukat ezen anyagok használatától. A diákok ismerjék az őket veszélyeztető anyagok hatásait, utasítsák el ezek fogyasztását. Alakítsuk ki a helyes gyógyszerszedés kultúráját, törekvésüket az aktív és tudatos egészségvédelemre. 225 Tanulják meg a diákokat arra, hogy saját környezetükben felismerjék a káros anyagokat. Önállóan vagy megfelelő segítséggel előzzék meg és csökkentsék felhalmozódásukat. Legyenek képesek a diákok a vegyületek képződésével és bomlásával kapcsolatos egyszerű számítások végzésére, a tömegmegmaradás törvényének tudatos alkalmazására, egyszerű kémiai egyenletek felírására, elemzésére és alkalmazására, valamint a szerves vegyületek összetétele és tulajdonságai közötti összefüggések tanulmányozására. Tájékozódás az időben. Az idő és a természeti jelenségek Tudniuk kell a diákoknak, hogy az idő alapmennyiség, amelynek segítségével meghatározhatók más mennyiségek is. Lássák, hogy a kémiai folyamatok időbeli lefolyása különböző lehet (a rozsdásodástól a robbanásokig). Legyenek tudatában egyes kémiai folyamatok megfordítható jellegének. Példákon keresztül értelmezzék az egyensúlyi helyzet megváltoztatásának lehetőségeit. Használják az egyensúlyi folyamatok leírásában az alapfogalmakat. Tudják az egyensúllyal kapcsolatos grafikonokat elemezni. Legyenek tisztában a katalizátorok, biokatalizátorok szerepével. Ismerjék a diákok a dinamikus egyensúly előfordulását élettelen rendszerekben, és alakuljon elképzelésük az élő rendszereket jellemző bonyolultabb egyensúlyokról. Tájékozódás a térben. A tér és a természeti jelenségek Legyen a diákoknak elképzelésük az atomon belüli méretarányokról, valamint a kémiai részecskék és a közvetlenül érzékelhető méretű testek méretének nagyságrendi eltéréséről. Legyenek képesek megbecsülni az egyszerű számításos feladatok eredményeit. Rendelkezzenek az élő szervezet működése szempontjából leglényegesebb ismeretekkel a molekulák térbeli alakjával kapcsolatban (metán, ammónia, víz molekulaalakja, izoméria). Ismerjék a részecskékből felépülő halmazok alapvető térbeli viszonyait. Tájékozódás a természettudományos megismerésről, a természettudomány fejlődéséről A diákoknak tudniuk kell, hogy a sokszínű anyagi világ egységes a felépítő részecskék és a kapcsolatukban érvényesülő törvények, szabályszerűségek tekintetében. Érteniük kell, hogy a természet egységes rendszer, melyet csupán az emberi megismerés vizsgál különböző szempontok és módszerek, tudományágak alapján. Tudatában kell lenniük annak, hogy a tudományos megismerés kanyargós utakat bejárva fejlődik. A felhalmozott tudás az egész emberiség közös eredménye, melyben testet ölt a letűnt generációk minden tapasztalata, az életüket a tudományos problémák megoldásának szentelő tudósok munkája, tehetsége. A tudomány eredményeinek érvényesülése a társadalmi közeg függvénye. A tudományos és nem tudományos elképzelések megkülönböztetésével formálni kell a tanulók egyéni álláspontját. A tudományos eredmények alkalmazása technikai problémákat vet fel. Ezek alkalmazása tudatos és felelős magatartást igényel (fenntartható fejlődés). Ismerjék a tanulók a kémiai ismereteikhez kapcsolódó legnevesebb hazai és külföldi kutatókat. Általános kémia Kémiai jelölések és mennyiségek Az atom felépítése, alkotórészei. Az izotópok Az atomok elektronszerkezete A periódusos rendszer Ionok képződése atomokból
371
Molekulák képződése és szerkezete Az elsőrendű kötések és jellemzésük Másodrendű kötések kialakulása Az oldás folyamata és energiaviszonyai A kémiai reakciókat kísérő energiaváltozások. A reakcióhő A reakciósebesség és a kémiai egyensúly Savak és bázisok reakciói Redoxireakciók Elektrolízis, galvánelemek Anyagi halmazok Szervetlen kémia A kémiai elemek általános jellemzése A hidrogén és a víz legfontosabb tulajdonságai A halogénelemek és fontosabb vegyületeik Az oxigéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A széncsoport fontosabb elemei és vegyületeik A fémek általános jellemzése A fontosabb fémek ipari előállításának kémiai alapjai Alkálifémek és vegyületeik Alkáliföldfémek és vegyületeik Az alumínium és vegyületei A vascsoport és a rézcsoport fontosabb fémei és vegyületeik Szerves kémia Telített szénhidrogének Telítetlen szénhidrogének Aromás szénhidrogének; a benzol A szerves kémiai reakciók főbb típusai A földgáz és a kőolaj. Energiagazdálkodás Alkoholok Oxovegyületek Karbonsavak Észterek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek: aminok és amidok Nitrogéntartalmú heterociklusos vegyületek Szénhidrátok Aminosavak és fehérjék Nukleinsavak Műanyagok XI. BIOLÓGIA 10-12. évfolyam A gimnáziumi biológia kerettanterv és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi biológia kerettantervben kifejeződő értékrendszer tükrözi a Nat-ban meghatározott közös értékeket, azonosíthatók benne a Nat-ban kiemelt kompetenciák. A gimnáziumi biológia kerettantervben foglaltak alkalmasak a kompetenciák fejlesztésére, meghatároznak egy koherens szaktudományi műveltségképet, segítik a differenciált tanulást és útmutatásokkal szolgálnak
372
mind a kiemelt, mind a műveltségi területhez rendelt fejlesztési feladatok teljesítéséhez. A gimnáziumi biológia kerettanterv oly módon igyekszik meghatározni a tantárgy tartalmi követelményeit és fejlesztési feladatait, hogy ezzel elősegítse az iskolai nevelés és oktatás hozzájárulását a környezeti és gazdasági fenntarthatóság kialakulásához és a társadalom felelősségtudatának erősödéséhez. Figyelmet fordít az emberiség előtt álló közös, globális természetikörnyezeti problémákra, hangsúlyozva az egyén és a kisebb és nagyobb közösségek felelősségét a veszélyek csökkentésében, elhárításában. A gimnáziumi biológia kerettanterv alapvető céljának tekinti tanulók a felnőtt életének sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztését, az egész életen át tartó tanulásra való felkészítést, a személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulási eljárások és módszerek terjedésének elősegítését. A gimnáziumi biológia kerettanterv és a kulcskompetenciák fejlesztése A biológia gimnáziumi oktatásának – az oktatási rendszer egyik elemeként – szerepe van abban, hogy a tanulók megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a személyes boldogulásukhoz és fejlődésükhöz, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Természetesen a gimnáziumi biológia kerettanterv a tantárgy jellegéből adódóan nem egyformán kínál lehetőséget minden kulcskompetencia fejlesztésére – de ha eltérő mértékben is, mindegyik kulcskompetencia fejlesztése lehetséges a tantárgy segítségével. A biológia oktatásának központi eleme a természettudományos kompetencia fejlesztése. A természettudományos kompetencia fejlesztésével a tanuló készséget és képességet szerez arra, hogy az ismeretek és módszerek felhasználásával, az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjon, előrejelzéseket tegyen, s irányítsa cselekvéseit a hétköznapokban. Ugyancsak magában foglalja a természettudományos kompetencia az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősség kialakítását. A természettudományos kompetencia birtokában a tanuló képes lesz mozgósítani természettudományos műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Képes lesz kritikusan szemlélni az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokat, és képes lesz cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. A természettudományos kompetencia egyik speciális területe, fejlesztési iránya, a környezettudatosságra nevelés. Ennek célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének átalakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezet megóvására, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. Ha a tanulók érzékennyé válnak környezetük állapota iránt, akkor képesek lesznek a környezet sajátosságainak, minőségi változásainak megismerésére és elemi szintű értékelésére, a környezet természeti és ember alkotta értékeinek felismerésére és megőrzésére, a környezettel kapcsolatos állampolgári kötelességeik vállalására és jogaik gyakorlására. A környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartásnak a tanulók életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvnek kell lennie egyéni és közösségi szinten egyaránt. A környezeti nevelés során a tanulók megismerik azokat a folyamatokat, amelyek következményeként bolygónkon környezeti válságjelenségek mutatkoznak. Megismerik a társadalmi-gazdasági modernizáció egyénre gyakorolt pozitív és negatív hatásait a környezeti következmények tükrében. Bekapcsolódhatnak közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe és lehetővé válik, hogy életmódjukban a természet tisztelete, a környezeti károk megelőzése váljék meghatározóvá. 211 A biológia oktatásában a természettudományos kompetencia fejlesztése mellett kiemelt szerepet kap a nyelvi, elsősorban anyanyelvi kommunikáció fejlesztése. Ennek birtokában a tanuló képes lesz a tantárgyi témákban szóban és írásban kommunikálni. Képes lesz felhasználni a különféle tudományos-ismeretterjesztő szövegeket,
373
összegyűjteni és feldolgozni belőlük a releváns információkat, és képes lesz saját gondolatait a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. A gimnáziumi biológiaoktatás számos területe alkalmas a matematikai kompetencia fejlesztésére is, hiszen ez a kompetencia lényegében egyfajta matematikai gondolkodás alkalmazásának képessége, akár a mindennapok problémáinak megoldására is. A biológiában elsősorban a matematikai kompetenciának azon területeit fejleszthetjük, amelyek a modellalkotással és a modellek alkalmazásával kapcsolatosak. Ennek értelmében a tanuló képes lesz alkalmazni az alapvető matematikai elveket és az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes lesz indokolni bizonyos biológiai kísérleti eredményeket. Törekedni fog arra, hogy a magyarázatok, bizonyítások esetében a dolgok logikus okát és érvényességét keresse. A modern biológiatanítás nem nélkülözheti a digitális kompetencia meglétét sem. Ez magában foglalja az információs társadalom technológiáinak magabiztos és kritikus használatát az ismeretek megszerzésének és továbbadásának folyamatában egyaránt. Ennek értelmében a tanuló a gimnáziumban képes lesz a biológia tudományának megfelelő formában és módon használni az olyan főbb számítógépes alkalmazásokat, mint a szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő prezentációkommunikáció. A gimnáziumi oktatás részeként, a biológia tanulása során az ismeretszerzés folyamata nem nélkülözheti a hatékony, önálló tanulást. A tanuló tehát legyen képes kitartóan tanulni, saját tanulását megszervezni, ideértve az idővel és az információval való hatékony gazdálkodást is. Ennek feltétele, hogy a tanuló ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és tudásának erős és gyenge pontjait, valamint legyen képes a saját tanulási stratégiájának kialakítására, a motivációjának folyamatos fenntartására. Ugyancsak képesnek kell lennie a közös munkára és tudásának másokkal való megosztására, munkájának értékelésére és szükség esetén információ és támogatás kérésére. A gimnáziumi biológia tananyagnak több olyan témaköre is van, amely alkalmas a szociális és társadalmi kompetencia elmélyítésére. Ezekben megismertethetjük a tanulókkal a harmonikus életvitel és a közösségi beilleszkedés feltételeit, bemutathatjuk a magatartás olyan formáit, amely révén az egyén hatékony és építő módon vehet részt az egyre sokszínűbb társadalomban. A tanuló rendelkezi fog saját fizikai és mentális egészségére vonatkozó ismeretekkel és megérti az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Ismerni fogja az egyénnel, a csoporttal, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és az emberi kultúrával kapcsolatos biológiai-pszichológiai tényeket. Törekedjünk arra, hogy a tanulóban kialakuljon az a képesség, hogy figyelembe vegyen és megértsen különböző nézőpontokat és leküzdje előítéleteit. Ez a terület alkalmas az énkép és önismeret fejlesztésére. Segítséget ad az egyén önmagához való viszonyának alakításában, az önmegismerés, az önkontroll és az önfejlesztés igényének kialakításában. A tanulók a gimnáziumban folytatják népünk kulturális örökségének a biológia tudományát jellemző részének megismerését. Tanulmányozzák a kiemelkedő magyar tudósok tevékenységét, munkásságát, megismerik a haza természeti kincseit. Megismerik az egyetemes emberi civilizáció legnagyobb hatású tudományos eredményeit. Megismerik az emberiség közös, globális problémáit, az ezek kezelése érdekében kialakuló nemzetközi együttműködéseket. A természettudományos és szociális kompetencia sajátos szinergiája a testi és lelki egészség megőrzésének területe. Az iskolai oktatás során kiemelt feladat a felnövekvő nemzedékek egészséges életmódra nevelése. Az egészséges életmódra nevelés nemcsak a betegségek megelőzésének módjára tanít, hanem az egészséges állapot örömteli megélésére és a harmonikus élet értékként való tiszteletére is nevel. Fel kell készíteni a tanulókat arra, hogy önálló, életükben életmódjukra vonatkozóan helyes döntéseket tudjanak hozni, egészséges életvitelt alakítsanak ki, és a konfliktusokat képesek legyenek megoldani. Elő kell segíteni, hogy a tanulókban kialakuljon a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás. Figyelmet kell fordítani a káros függőségekhez vezető szokások (pl. dohány-
374
zás, alkohol- és drogfogyasztás, helytelen táplálkozás) kialakulásának megelőzésére, a szexuális kultúra és magatartás kérdéseire, a családi életre és a felelős, örömteli párkapcsolatokra történő felkészítésre. Célok és feladatok A gimnáziumi biológiatanítás célja, hogy az általános iskolában megszerzett ismeretekre, készségekre és képességekre építve megismertesse a tanulókkal az élő természet működésének legfontosabb törvényszerűségeit, tudatosítsa az ember ép környezetének és egészségének elválaszthatatlan kapcsolatát, valamint – a többi tantárggyal együtt – kialakítsa az új ismeretek önálló megszerzésének igényét. A fenti célokból a biológiát tanító pedagógusnak a következő feladatai adódnak: Mutassa be, hogy a különböző szerveződésű élőlényekben az egyes életműködések miféle módon valósulhatnak meg. Olyan természetszemléletet és biológiai műveltséget alakítson ki, melyben alapvető az élőlények és az életközösségek változatossága, a biológiai sokféleség jelentősége. Mutasson rá ökológiai rendszerek működésében felismerhető lényeges összefüggésekre. Nyújtson áttekintő képet a tulajdonságok kialakulásához szükséges információk öröklődéséről és értesse meg, hogy az élővilág állandóságának és változékonyságának anyagi alapjai vannak. Támassza alá természettudományos bizonyítékokkal az élővilág egységét, és helyezze el az embert a földi élővilág evolúciójában és rendszerében. Ismertesse meg a tanulókkal az emberi szervezet önfenntartó és szabályozó folyamatait, amelyek lehetővé teszik a változó környezetben a test belső egyensúlyának fenntartását. Biztosítsa az egészséges életmóddal kapcsolatos helyes alternatívák kiválasztásához szükséges tájékozottságot, és segítse elő az emberek egymás közti, valamint az emberek és környezetük közötti együttélési szabályok megértését. Tegye nyilvánvalóvá, hogy Földünk globális problémáinak megoldásáért a biológiai ismeretek birtokában minden embernek tennie kell. Tegye képessé a tanulókat arra, hogy az ismeretek elsajátítása folyamán logikus öszszefüggésekben gondolkodjanak és tudják használni a biológiai objektumokkal kapcsolatosan a természettudományos megismerési módszereket. Az életkori sajátságoknak megfelelő tanulói vizsgálatok és természettudományos kísérletek szervezésével, ismeretterjesztő művek feldolgozásával alakítsa ki az önálló ismeretszerzés igényét. Tegye nyilvánvalóvá, hogy változó világunkban a biológiai ismeretek is állandóan bővülnek, ezek nyomon követése szükséges ahhoz, hogy a világ jelenségeit megértse. Ezáltal lesz képes a természeti és társadalmi folyamatokat a harmonikus fejlődés irányában befolyásolni. Mutasson rá a biológia etikai és társadalmi kérdésekkel való kapcsolatára. A többi pedagógussal együttműködve készítse fel diákjait az áltudományos gondolkodás felismerésére, kritikus fogadására és cáfolására. Csoportos tevékenységekkel fejlessze az együttműködésre vonatkozó készségeket, és olyan magatartásmintát adjon, mely segíti az emberek sokféleségének elfogadását. Fejlesztési követelmények Keltsük fel a tanuló érdeklődését a biológiai jelenségek, folyamatok iránt. Tegyük képessé a tanulót a biológiai jelenségek megfigyelésére, egyszerűbb vizsgálatok, kísérletek önállóan elvégzésére. Ehhez legyen gyakorlata a taneszközök, vizsgálati és kísérleti eszközök, anyagok balesetmentes használatában. Segítsük elő a tanulóban az önálló ismeretszerzés igényének kialakulását. Tegyük képessé a tanulót a természeti jelenségekkel kapcsolatos saját elképzelések és a tanult tudományos elméletek megfogalmazására, a tanultaknak magyarázatokban, előrejelzésekben és cselekvésben való alkalmazására, az ismeretszerzés folyamatának és eredményének kritikus értékelésére. Tegyük képessé a tanulót a kísérleti eszközök megismerésére, használatára, egyszerűbb kísérleti eszközök készítésére. A vizsgálatok, kísérletek eredményeinek értelmezésére a tanult összefüggések, elméletek fényében. Tegyük képessé a tanulót, hogy ismeretszerzési tevékenységében használni tudja a nyomtatott, illetve az elekt-
375
ronikus információhordozókat és értse az életkorának, szellemi fejlettségének megfelelő szintű biológiai ismeretterjesztő könyvek, cikkek, elektronikus médiumok biológiával kapcsolatos információit. A különböző forrásokból szerzett ismereteit legyen képes összevetni, kritikusan értelmezni. Tegyük képessé a biológiai ismeretszerzés szempontjából lényeges és lényegtelen jellemzők, tényezők elkülönítésére, és segítsük hozzá a tanulót, hogy képes legyen a különböző jellemzők alapján a biológiai objektumokat, jelenségeket, folyamatokat csoportosítani, rendszerezni. A biológiai kísérletek kapcsán legyen képes megállapítani, hogy mely tényezők miként változnak meg, tanári segítséggel rendezze a megfigyelések, 213 mérések, kísérletek során nyert adatokat és értelmezze a vizsgálatok, kísérletek eredményeit. Mindehhez szerezzen jártasságot a biológia tananyagában szereplő mérhető mennyiségek mértékegységeinek és azok többszöröseinek használatában. Segítsük a tanulót, hogy vizsgálati eredményeit, ismereteit tudja megfogalmazni, és rögzíteni. El kell érni, hogy képes legyen a biológiai jelenségekkel, folyamatokkal kapcsolatos legfontosabb diagramok, grafikonok, ábrák információtartalmát leolvasni, értelmezni. Tegyük képessé a tanulót ismereteinek, a vizsgálatai eredményeinek átfogó, különböző médiaeszközöket használó, informatív és esztétikus bemutatására. Tegyük képessé a tanulót arra, hogy a tanulás során szerzett jártasságait, képességeit, készségeit alkalmazza a mindennapi élet feladatainak, problémáinak megoldásában. Tegyük képessé a tanulót a tudomány-technika-társadalom komplex összefüggésrendszer elemzésére, a problémák megfogalmazására, az ember természeti folyamatokban betöltött szerepének kritikus vizsgálatára. Segítsük a tanulót a természeti-társadalmi problémák megoldását célzó cselekvési lehetőségek felismerésében, a tudományos-technikai fejlődés erkölcsi-etikai vonatkozásainak helyes értelmezésében. Törekedjünk arra, hogy a tanuló tekintse értéknek fizikai és pszichés egészségének megőrzését. Ismertessük meg a tanulóval a szűkebb, illetve a tágabb környezetében előforduló és a biológiai művelődési anyagban szereplő – különböző szerveződési szintű – anyagok, élőlények alapvető tulajdonságait, az élő anyag jellemzőit. Ennek kapcsán mutassuk be az anyagi világ egészéről alkotott komplex elképzelést, mutassuk be a világ egységes felépítését az elemi részecskéktől a galaxisokig. Mutassuk be a különböző anyagcsoportok szerepét az élettel kapcsolatos folyamatokban. Törekedjünk arra, hogy a tanuló értse és a gyakorlatban is alkalmazza a környezet- és természetvédelem legfontosabb alapelveit, valamint tegyük képessé a tanulót arra, hogy mikrokörnyezetében aktív szerepet vállaljon a szenynyező anyagok káros mértékű felhalmozódásának megelőzésében. Ismertessük meg, vétessük észre a természet szépségeit és tegyünk kísérletet a természeti szépségeknek a tanulók értékrendjébe megfelelő módon történő beillesztésére. Tudatosítsuk a tanulóban, hogy a biológiai jelenségek, folyamatok egyik alapvető jellemzője az idő, az idő múlásával az élő rendszerek is változnak. Adjunk áttekintést a földi élet fejlődéséről, az emberi élet szakaszainak főbb jellemzőiről, életfolyamatok visszafordíthatatlanságáról. Érjük el annak magától értetődő elfogadását, hogy az emberi faj rasszai értelmi és érzelmi fejlődésre való képességükben nem különböznek egymástól. Mutassuk meg, hogy a biológiai objektumok, jelenségek megismerése is folyamat, közelítés a valóság felé. Tudatosítsuk, hogy a biológiai ismeretek fejlődése a különböző népek, országok tudósai, kutatói egymásra épülő munkájának eredménye, s ebben a munkában jelentős szerepet töltöttek be a magyar tudósok, kutatók is. Rendszertan és evolúció Az élőlények rendszerezése. A vírusok, a prokarióták, az egysejtű eukarióták A többsejtű eukarióták. A gombák és a telepes növények. A hajtásos növények szerveződése A többsejtű állatok szerveződése, az ősszájúak és az újszájúak A gerincesek A növényi és az állati szövetek Molekuláris és sejtbiológia A biogén elemek. A víz és az ásványi sók. A kolloid állapot biológiai jelentősége A lipidek és a szénhidrátok biológiai jelentősége
376
A fehérjék és a nukleinsavak biológiai jelentősége. A mono- és a dinukleotidok szerepe Az enzimek, az enzimműködés A sejtanyagcsere. Az építő és a lebontó anyagcsere-folyamatok A szénhidrátok felépítése A DNS, mint örökítő anyag. A genetikai kód. A fehérjék bioszintézise A sejtalkotók felépítése és működése. A biológiai membránok és anyagforgalmuk A színtestek és a mitokondriumok A sejtmag és a kromoszómák A sejtek osztódása A növények életműködései A növények vízforgalma, vízgazdálkodása és anyagszállítása A növények táplálkozása, légzése, raktározása és kiválasztása A növények mozgása és ingerlékenysége. Szabályozás a növények szervezetében Az állatok és az ember életműködése A belső környezet stabilitása, a belső védekezés A vér és a vércsoportrendszerek Az állatok és az ember keringési rendszere Az állatok és az ember légzése Az állatok és az ember táplálkozása Az állatok és az ember kiválasztása Az állatok és az ember mozgása Az életműködések szabályozása Az idegi szabályozás evolúciója A gerincvelő, az agytörzs és a nagyagy. Az érző- és a mozgatóműködés A vegetatív idegrendszer A hormonális szabályozás. Az agyalapi mirigy, a mellékvese, a pajzsmirigy, a mellékpajzsmirigy, a hasnyálmirigy belső elválasztású szigetei. Az ivarmirigyek hormontermelése Egészséges életmód, fontosabb betegségek és megelőzése Szaporodás, növekedés, fejlődés, öröklődés A meiózis, a gének rekombinációja, az ivaros és az ivartalan szaporodás A növények növekedése és fejlődése Az állatok növekedése és fejlődése Az ember nemi működései, az ivarsejt- és az ivarihormon-termelés szabályozása Az ember növekedése és fejlődése Az öröklődés és a változékonyság. A mutáció A minőségi és a mennyiségi tulajdonságok öröklődése Az emberi öröklődés Populációgenetika és evolúció A populációk genetikai egyensúlya. A szelekció és az alkalmazkodás Adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok. Új fajok kialakulása A fizikai, a kémiai és a biológiai evolúció az eukarióta sejt kialakulásáig A növények és az állatok evolúciója a földtörténeti óidőben, a középidőben és az újidőben. Az utolsó jégkorszak és a főemlősök evolúciója Ökológia és etológia Az egyed feletti szerveződési szintek. Az élő és az élettelen környezeti tényezők A populációk, a biocönózisok, és a biomok A bioszféra anyag- és energiaforgalma. A környezet- és a természetvédelem. Nemzeti parkok, természetvédelmi területek Az öröklött és a tanult magatartásformák Létfenntartási és szaporodási viselkedési formák
377
Társas viselkedés, szociális kapcsolatok az élővilágban Kommunikáció az állatvilágban
XII. FÖLDRAJZ 9–10. évfolyam A földünk és környezetünk tantárgy kerettanterve és a Nemzeti alaptanterv viszonya A gimnáziumi földrajz kerettanterv szemlélete és értékrendje tükrözi a Nat szellemiségét. Összhangban van az abban meghatározott fejlesztési feladatokkal és nevelési-oktatási célokkal. Megfogalmazása során mindvégig szem előtt tartotta a kiemelt fejlesztési feladatok, illetve a kulcskompetenciák fejlesztése terén megfogalmazott célok teljesítését. A gimnáziumi földrajz kerettanterv szerepe a kulcskompetenciák fejlesztésében és a kiemelt fejlesztési célok teljesítésében. A földrajzoktatás a műveltségi terület tartalmi elemeinek feldolgozása, a szűkebb és tágabb környezetünkről megszerzett ismeretek bővítése mellett nagymértékben hozzájárul a tanulók képességeinek fejlődéséhez. A különféle szóbeli és írásbeli ismeretközvetítő, illetve értékelési módszerek alkalmazásával segíti az anyanyelvi kommunikáció fejlődését. Az Európai Unió, valamint a távoli tájak és országok természeti és társadalmigazdasági sajátosságainak bemutatásával hozzájárul az eltérő kultúrák megismerése iránti igény, a nyitott és befogadó magatartás, illetve szemléletmód kialakulásához. Mindezt úgy valósítja meg, hogy közben elősegíti a természeti és a kulturális értékek iránti tisztelet, illetve a következő nemzedékek számára történő megőrzésük iránti igény kialakulását. Ezzel hozzájárul a felelős és tudatos környezeti magatartás fejlődéséhez. A más anyanyelvű országok és kultúrák megismerése elősegítheti a tanulókban az adott célnyelven történő kommunikáció igényének kialakulását, ez pedig megkönnyítheti az idegen nyelvi kommunikáció fejlődését. A természeti, a társadalmi-gazdasági és a környezeti folyamatokban megfigyelhető kölcsönhatások feltárásával a földrajzoktatás hozzájárul a természettudományos szemlélet és gondolkodásmód kialakulásához. Szüntelenül változó és globalizálódó világunk természeti, környezeti és társadalmi-gazdasági folyamatainak megismeréséhez és megértéséhez elengedhetetlen a folyamatos tájékozódás és információszerzés, valamint a nyitott gondolkodás. Ezért a megnevezett tartalmi elemek elsajátítása elképzelhetetlen a tanulók egyre önállóbbá váló információszerző tevékenysége nélkül. Így a tanítási-tanulási folyamatban nagy hangsúlyt kap az információszerzés és -feldolgozás képességének fejlesztése, különös tekintettel a digitális világ nyújtotta lehetőségek hasznosítására. A tanítási-tanulási folyamat kiemelt célja a folyamatos önképzés iránti igény, valamint az élethosszig tartó tanulás képességének kialakítása. Hazánk és a világ társadalomföldrajzi jellemzőinek bemutatásával a tantárgy oktatása elősegíti a szociális és állampolgári kompetencia fejlődését. Napjaink társadalmi-gazdasági folyamatainak megismertetése nagymértékben hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók a gazdasági élet eseményeiben eligazodó aktív, kreatív, rugalmas és vállalkozóképes állampolgárrá válhassanak. A gimnáziumi földrajzoktatás céljai és feladatai A földrajz tantárgy megismerteti a tanulókat a földrajzi környezet természeti és társadalmigazdasági jellemzőivel. Az alapozó szakasz tantervi előzményeire építve elősegíti, hogy megismerjék az ember életteréül szolgáló Földet, a természet és a társadalom főbb sajátosságait, jelenségeit, folyamatait, valamint azok kölcsönhatásait. A földrajz tananyaga komplex és több szempontból is szemléletformáló, hiszen a földrajzi-környezeti jelenségeket, folyamatokat összefüggéseikben vizsgálja, részben a természettudományok, részben a társadalomtudományok, valamint az egyéb környezettudományok szempontjai szerint. Az életkori sajátosságoknak megfelelően a tananyag az általános természeti és társadalmi-gazdasági folyamatok
378
térbeli és időbeli változásainak vizsgálatával, az összefüggések és kölcsönhatások feltárásával valósítja meg szemléletformáló szerepét. A földrajztanítás célja, hogy a tanulók megértsék az élettelen és az élő természet folyamatainak társadalomra gyakorolt hatásait, azok időbeli változásait. Lássák, hogy a társadalom működése hogyan hat vissza a környezetre. Legyenek képesek általánosítani és szintetizálni, tudják a jelenségeket, folyamatokat átfogó rendszerként értelmezni. A természet és a társadalom kölcsönhatásainak, összefüggéseinek megismerése nyomán alakuljon ki a tanulókban a környezettudatos gondolkodás. Célja, hogy a tanulók el tudják helyezni Magyarországot és Európát a világ társadalmi-gazdasági folyamataiban, kialakuljon bennük a nemzeti és az európai identitástudat, a különböző társadalmi csoportok, nemzetiségek, népek életformája, kultúrája, értékei iránti tisztelet. A földrajzoktatás célja továbbá, hogy a történeti-földrajzi szemlélet kialakításával felismertesse a földrajzi helyzet időben változó megítélését. Ismertesse meg az egyre növekvő társadalmi igények kielégítéséért folyó termelőtevékenységet és annak eltérő vonásait, teljesítményeit a 232 Föld különböző térségeiben. Ismertesse fel a társadalmi-gazdasági életben jelenlévő, sokféle és kölcsönös függőséget. Értesse meg a termelés és a fogyasztás viszonyát, növekedésük korlátait és következményeit, ezzel együtt a Föld globális problémáit. Fejlődjön ki a tanulókban az aktív részvétel készsége közösségük, országuk, régiójuk és a világ problémáinak megoldásában. A tantárgy tudatosítja a tanulókban, hogy a Föld egységes rendszer, amelyben az ember természeti és társadalmi lényként él. Megmutatja, hogy az ember társadalmi-gazdasági tevékenysége során jelentősen átalakította, és ma is alakítja környezetét. Ennek ésszerű korlátozása, a környezet és az ember érdekeit egyaránt figyelembe vevő, tudatos környezeti magatartást, az erőforrások tervszerű felhasználását, sőt a nemzetek közötti összefogást kívánja. A gimnáziumi földrajzoktatás az életkori sajátosságoknak megfelelően magasabb szinten továbbfejleszti, elmélyíti és differenciálja a tanulók alapozó szakaszban megszerzett tudását és képességeit. A tanulásnak olyan fejlesztési, illetve a tanulás tanulását segítő stratégiákra kell épülnie, amelyek figyelembe veszik a tanulók eltérő ismeret- és képességszintjéből adódó sajátosságait és a differenciált oktatás elveinek alkalmazásával azt fejlesztik tovább az egyén képességeinek, adottságainak megfelelői ütemben. A gimnáziumi földrajzoktatás felkészíti a tanulókat a tantárgyi érettségi vizsga sikeres teljesítésére is. Ennek megfelelően az oktatási-fejlesztési feladatokat a gimnáziumokban az érettségi követelményekkel összhangban, a sajátosságok figyelembe vételével kell teljesíteni. A földrajz komplex ismeretanyaga révén emellett segíti a tanulók pályaválasztását, eligazodását a munka világában, felkészíti őket a szakirányú felsőfokú tanulmányokra. Hozzájárul ahhoz, hogy az iskolából kilépő diákok eligazodjanak a globálizálódó világ társadalmi-gazdasági és környezeti folyamataiban, képesek legyenek felelős döntéshozatalra az állampolgári szerepek gyakorlása során. Fejlesztési követelmények A tananyag feldolgozása során el kell érni, hogy a tanulók ismerjék a földi képződményeket, a természeti és a társadalmi jelenségeket, folyamatokat és ezek főbb összefüggéseit, a megismerés során legyenek képesek a természettudományos gondolkodás alkalmazására. Az általános természetföldrajzi és az általános társadalomföldrajzi témakörök áttekintésekor alkalmazzák regionális földrajzi ismereteiket, legyenek képesek a földrajzi térben és időben való tájékozódásra. Értelmezzék a természeti feltételek és a társadalmi-gazdasági jellemzők közötti kapcsolatokat a földrajzi térben, legyenek képesek a természet- és társadalomföldrajzi algoritmusok önálló alkalmazására. Ismerjék fel a helyi, a regionális és a globális történések összefüggéseit, különböző szintű következményeit. A földrajzi tanulmányok befejezésekor a tanulók biztonsággal tudjanak eligazodni a természeti és a társadalmigazdasági környezetben. Használják fel földrajzi ismereteiket a mindennapi élet szempontjából fontos döntések meghozatalakor. Le-
379
gyenek képesek gazdasági-pénzügyi ismereteik birtokában a kezdeményező, kreatív, vállalkozó állampolgár szerepének betöltésére. Legyen képesek földrajzi kompetenciáik szintjének reális értékelésére. Alakuljon ki bennük az igény arra, hogy későbbi életük folyamán önállóan tovább gyarapítsák földrajzi-környezeti ismereteiket és képességeiket. Legyenek birtokában a földrajzi ismeretek elsajátítást segítő hatékony tanulási módszereknek. Váljanak alkalmassá a nemzeti, az európai és az egyetemes természeti és kulturális értékek befogadására, legyenek képesek felismerni az azokban rejlő esztétikai értéket. A gimnáziumi földrajztanítás során el kell érni, hogy a tanulók önállóan tudják elemezni, értelmezni a természetföldrajzi és a társadalmi-gazdasági történéseket. Elsősorban arra kell törekedni, hogy a tanulók rendszerben gondolkodjanak, szintetizálják korábbi ismereteiket, valamint biztonsággal tájékozódjanak a Földön lezajló folyamatokban, térben és időben egyaránt. Rendelkezzenek valós képzetekkel a környezeti elemek méreteiről, a számszerűen kifejezhető adatok és az időbeli változások nagyságrendjéről. El kell érni, hogy képesek legyenek különböző földrajzi adatsorok és mutatószámok alapján a tendenciák megfogalmazására. Alkalmazzák a kommunikációs, a kooperatív, a matematikai és a gondolkodási képességeket, pl. az adatok értelmezése és feldolgozása, a problémák felismerése és megoldása, az általános törvényszerűségek felismerése és az ítéletalkotás során. Legyenek képesek együttműködésre a földrajzi-környezeti tartalmú feladatok megoldásakor. Legyenek képesek információszerzésre a speciális információhordozókból (tematikus és különböző méretarányú térképek, szak- és ismeretterjesztő irodalom, folyóiratok, statisztikai kiadványok, lexikonok, almanachok, CD-ROM, internet, kiállítások, filmek). Legyenek képesek a digitális kompetenciák alkalmazására a földrajzi tartalmú információk megszerzésében és feldolgozásában. Tapasztalataikat szabatosan fogalmazzák meg, véleményüket támasszák alá érvekkel a vitákban. A földrajzórák is járuljanak hozzá ahhoz, hogy a tanulók jártasságot szerezzenek az emberiség és a környezet szempontjából egyaránt előnyös döntéshozatalban. Általános természeti földrajz A földrajzi környezet ábrázolása A kőzetburok A légkör A Föld vízburka A földrajzi övezetesség Gazdasági és regionális földrajz A Föld népessége és települései A világ változó társadalmi-gazdasági képe Globális világproblémák Európa Az európai integráció folyamata Nyugat-Európa jelentősebb országai Közép-Európa országai Kelet-Európa jelentősebb országai Észak-Európa országai Dél-Európa jelentősebb országai Hazánk helye és kapcsolatai Európában Magyarország gazdaságföldrajza (fejlődése, gazdasági szerkezete, népessége és települései) Magyarország mezőgazdasága (természeti alapjai, élelmiszer-gazdaságunk) Magyarország ipara (energiagazdaságunk, kohászatunk, gépgyártásunk, egyéb iparágaink) Közlekedésünk, idegenforgalmunk, külkereskedelmünk Hazánk régiói Észak-, Közép- és Dél-Amerika legfontosabb országai
380
Ázsia jelentősebb országai Afrika természeti adottságai és gazdasága Ausztrália helye a világban XIV. ÉNEK-ZENE 9–10. évfolyam Célok és feladatok A gimnáziumi ének-zene oktatás legfontosabb célja, hogy megszilárdítsa a zenei alapműveltséget, segítse kialakítani az igényt a tanulókban, hogy egyéni képességeik, lehetőségeik figyelembevételével egész életük során képezzék magukat, bővítsék műveltségterületi ismereteiket, a zene az életük szerves részévé váljon. Az ének-zene órákon a megszerezhető tapasztalatok az arány- és formaérzék kialakításához, az önkifejezés megfelelő módjainak elsajátításához, valamint a kommunikációs képesség fejlesztéséhez nyújtanak nélkülözhetetlen segítséget. Cél, hogy az ének-zenei nevelés járuljon hozzá a zenei világkép kialakításához, érvényesüljön érzelmi és értelmi vonatkozású hatása, a zenei ízlés formálása, a kritikai képesség fejlesztése, a nemzeti identitástudat formálása, a magyar népzene, a nemzeti hagyományok megismerése, a zenetörténeti korszakok legfontosabb jellemzőinek megismertetése, a nyitottság kialakítása az új befogadására. Az érzelmi-értelmi képességek fejlesztése mellett kiemelt fontosságúként kell kezelni a tanulói személyiség egészének fejlődését szolgáló tevékenységterületeket, a különféle műveltségi területekkel történő kapcsolódások keresését. Fejleszteni kell a képességterületi és nevelési integrációs alkalmakat is. Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a tanulók megfogalmazzák egyénileg és csoportosan is kialakított véleményeiket, azokat meg tudják vitatni és védeni, érvekkel alátámasztani. Ebben az érzelmi szempontból is rendkívül érzékeny korban szükséges, hogy az eddigi tanulmányok során megszerzett ismereteik egységes világképpé formálódjanak, használható műveltséggé szintetizálódjanak. A differenciált tanulásszervezési módszerek alkalmazása lehetővé teszi az egyes tanulók tudásának, képességeinek, érdeklődésének és érdekeltségének a megfelelő fejlesztését. A közös zenei tevékenység, a csoportos muzsikálás élménye, az aktív zenei cselekvés öröme arra ösztönzi a tanulót, hogy a közösség tevékeny és felelős tagja legyen. Fejlesztési követelmények 1. Zenei alkotóképesség 1.1. Interpretáció Az éneklés sok diák számára az egyetlen aktív zenélési lehetőség. Középiskolában a megfelelő érzelmi és értelmi háttérrel a művészi önkifejezés szintjére emelhető. Az énekhang jelentse a tanuló számára a legtökéletesebb, bármikor igénybe vehető hangszert. Cél a kifejező énekhang mint eszköz továbbfejlesztése ahhoz, hogy a tanulók közelebb kerüljenek a magyar és egyetemes zeneirodalom remekeihez. A csoportos és egyéni éneklés – tiszta intonációval, pontos ritmussal, érthető, kifejező szövegkiejtéssel, az előadásmód helyes megválasztásával – a zenei hallás fejlesztője is. A közös éneklésből a többszólamú éneklésbe fejlődve a többszólamú hallás, hangközök tiszta intonálása, a tonalitás iránti érzék erősödése következik. 1.2. Improvizáció A zenei alkotás, az improvizáció feltételezi a személyiség nyitottságát, fejleszti a zenei fantáziát. Alapját a már eddig megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek
381
képezik Az éneklés során elsajátított dallami, ritmikai elemek összefüggések belsővé válása segíti elő a zenei, művészi tevékenységben az alkotás mozzanatát. A rögtönzési készség fejlesztésére a már megismert ritmikai, dallam-, tempó-, dinamikai és formai elemek felhasználása ad lehetőséget az életre szóló tanulást is befolyásoló adalék lehet az önismerethez. A megtapasztalt saját, sikeres alkotás pedig az önbizalmat erősíti, Elősegíti a problémamegoldó gondolkodás (a helyzet felismeréséhez, a megoldás kereséséhez és alternatív megoldásokhoz, az ismeretek alkotó alkalmazásához) szükséges képességek fejlesztését is. A saját és mások rögtönzéseire való önreflexió, illetve reflektálás, a jó és rossz miértjeinek megítélése a kritikai gondolkodás fejlődéséhez járul hozzá zenei eszközökkel. 2. Megismerő és befogadóképesség 2. 1. Zenehallgatás A zenei hallás fejlesztését szolgálja a hangzó zene megfigyeltetése, a zenehallgatás. Lehetővé teszi a zenei folyamat befogadását, megfigyelését, formai összefüggéseinek észrevételét, a zene valamennyi összetevőjének tudatosítását. Jól kiegészíti az éneklési készség formálását. A közös zenehallgatás egyre inkább a meglévő ismeretek alkalmazása, az ismeretlen zene megfigyelése felé irányuljon. A zenei befogadóképesség fejlesztése a zenehallgatás segítségével történik. 9–10. évfolyamon a hosszabb szemelvények hallgatása lehetővé teszi átfogóbb öszszefüggések, formák, szerkesztési elvek, zenei megoldások megfigyelését. Mindezek tudatosítása a zenetörténeti korok általános művészeti jellemzőit, azok elhatárolódását és összefüggéseit érzékelteti. Mindezekkel párhuzamosan fejlődik a tanuló ízlésrendszere, véleménynyilvánítási készsége A zenehallgatás területén a zene összetevőinek felismerése és értelmezése az elérendő cél, mely egyrészt önálló munkára alapozva, dokumentumok gyűjtésével, másrészt kisebb műhelymunkát igénylő elemzésekkel érhető el. Lehetőséget kell adni a nagyobb formák, a hangzás után jól követhető stílusjegyek felismerésére, a társművészetekkel, a felfedezhető hasonlóságokkal való összevetésre, a többször meghallgatott zeneművek műfaji jellegzetességeinek megfigyelésére. 2.2. Zenei hallás és kottaismeret A gimnáziumban a zenei olvasás-írás jelrendszerének további fejlesztése a cél. A gyakorlás eljuttatja a tanulót a reprodukálás készségéhez. A szolmizációs és ABC-s hangnevek, illetve segítségükkel a kottaolvasás, a dallam/ritmus lejegyzése, a kottakép értelmezése a zenei reprodukció fontos elemei Erre a tevékenységi területre az énekléshez, a zenehallgatáshoz, a zenei improvizációhoz, a zenei élményszerzéshez eszközként szüksége van a tanulóknak. Rendkívül fontos, hogy ezek a tevékenységek is mindenkor az énekelt vagy meghallgatott zenéhez kapcsolódjanak, levezetésük abból történjen Önművelés Fontos feladat az életkori sajátosságoknak megfelelő tanulási módszerek tudatosítása. A tanulók legyenek képesek korszerű könyvtár- és informatikai ismeretek birtokában – kotta, szakkönyv, szótár, lexikon, hangzó anyag, CD (CD-ROM) felhasználásával – részfeladatok önálló feldolgozására. A zeneirodalmi alkotások megismerése hozzájárul más művészeti ágak formanyelvének megértéséhez. A tömegkommunikáció zenei műsorkínálatának figyelemmel kísérése, a szelektálás képessége, a rendszeres hangverseny-látogatás, az iskola zenei életének megszervezése és működtetése fontos eszköz ahhoz, hogy az értékes zene a fiatalok életének szerves részévé váljon. Kollektív művészi tevékenység A kollektív művészi munka valamennyi színtere: énekkar, zenekar, néptánc-együttes fejleszti az előadói készséget, bővíti az önkifejezés eszköztárát. Jelenti továbbá az önazonosság, a nemzeti és az európai kultúrával való azonosság képességét, amelyhez a közös zenei tevékenységben megélt, létrehozott érzelmi, motiváló hatásával mindegyik zenei tevékenység jelentősen hozzájárulhat. Az ének-zene megmaradt tantárgyi struktúrája miatt különösen fontos a többi területre való rátalálás képességének fejlesztése, hogy legalább a saját műveltségterületen belüli megújulás a „Művészetek” műveltségi terület többi részterületével összehangol-
382
tan és egyirányú hatásban történjen. Ez lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók az iskolai kereteken kívül is motiváltak legyenek az önművelődésre, az ismeretbővítésre, esetleg bekapcsolódjanak a muzsikáló közösségekbe. Témakörök A magyar népzene A magyar népzene régi stílusa A magyar népzene új stílusa és egyéb csoportjai Az ókor zenéje A középkor zenéje A Reneszánsz zene XI – XVI. századi magyar műzene A barokk instrumentális zene Barokk oratórikus formák A klasszicizmus kialakulása Klasszikus énekes (vokális) műfajok Klasszikus műfajok és műformák XVII – XIX. századi magyar műzene fejlődéstörténete A zenei romantika és a társművészetek XIX. századi nemzeti opera Programzene a XIX. században Postromantika A századforduló francia zenéje A XX. század legjelentősebb stílusirányzatai a zenében és a társművészetekben A XX. századi magyar zene megteremtése és a folklórizmus
XIV. RAJZ ÉS VIZUÁLIS KULTÚRA 9-10. évfolyam Célok és feladatok A középiskola első két évében a rajz és vizuális kultúra tantárgy tanításában a hangsúly a kritikai gondolkodás, a problémamegoldó képesség fejlesztésére kerül. Különösen fontossá válnak a személyiség fejlődését, az önismeret kialakulását segítő személyre szabott feladatok, valamint a csoportos feladatok, amelyek segítik a kooperációt, a kommunikációs képesség fejlődését. A korszerű tanítási- és tanulási módszerekkel pedig (pl. projekt feladatok) az önállóság, a problémamegoldó képesség nagymértékben fejleszthető. Az önálló vagy csoportos tananyag feldolgozás, a vázlatkészítés, jegyzetelés, elvont, verbális ismeretek vizuális megjelenítése segíti az önálló tanulási módszerek elsajátítását. Ennél a korosztálynál a vizuális kreativitás nem annyira a közlő, kifejező rajzi, festészeti alkotásokban nyilvánul meg, sokkal inkább a konstruáló, tárgyalkotó vagy technikai médiumokat alkalmazó tevékenységekben jut kifejezésre. A feladatokban helyet kell biztosítani az elvont gondolkodásnak, felkínálni a lehetőségét a más helyekről szerzett (pl. más tanórákon tanult vagy média által közvetített) ismeretek, tapasztalatok integrálásának. A tanulás tervezésénél tudatosan is törekedni kell az integrációra, amire a vizuális nevelés egyébként is sok lehetőséget nyújt. Erre a kerettanterv csak utalásokat tehet, a tanítási programot megtervező tanárnak kell felmérni, hogy diákjai más
383
tanórákon mivel foglalkoznak, mely tantárgyakkal lehet esetleg közös projekt feladatokat is kidolgozni. Ennél a korosztálynál kezd különösen hangsúlyossá válni (az állampolgári neveléssel, a felnőtt életre való felkészítéssel összefüggésben is) az egyéni érdeklődések figyelembevétele; fontos, hogy a tantárgy nevelési céljainak megvalósítása mához kapcsolódó - valós igényeket kielégítő és hasznosítható képességeket fejlesztő -, a fiatalokat érintő, érdeklő órai feladatokon keresztül valósuljon meg. Kiemelten kell foglalkozni a mai vizuális környezettel, a vizuális kommunikáció mai formáival, amelyekkel a tanulók nap-mint nap szembesülnek. Ennek megértéséhez, értő és igényes használatához kell a tantárgynak segítséget nyújtania. Ezeken az évfolyamokon művészettörténeti ismereteik szintézise ajánlott: az eddig tanult kronologikus ismereteket most más aspektusból, a vizuális művészetek problematikái köré csoportosítva érdemes vizsgálni. Törekedni kell arra, hogy legyenek képesek hasznosítani művészettörténeti ismereteiket a mai vizuális kultúra, a mai művészet jelenségeinek megértése, feldolgozása során. A 9–10. évfolyamon a rajz és vizuális kultúra tanításának feladata, hogy összefoglalja, tudatosabb szintre emelje az eddig szerzett vizuális ismereteket, megalapozza a 11–12. évfolyamon folytatható művészettörténeti, rajzi, ábrázoló geometriai tanulmányokat, illetve az érettségi vizsgát. Készítsen fel a továbbtanulásra, illetve a mindennapi életre: a természeti és mesterséges környezet felelős használatára, az információk kritikus kezelésére, a művészi, esztétikai értékek iránti fogékonyságra. Bár hangsúlyoznunk kell a képességfejlesztés elsőbbségét az egyszerű ismeretátadással szemben, a táblázatokban a könnyebb áttekinthetőség érdekében megmarad a korábbi tematikus csoportosítás, mivel egyegy témakörhöz tartozó feladat egyidejűleg több, különböző képességet is fejleszt. Témakörök Ősművészet Mezopotámia művészete Egyiptom művészete Görög művészet Etruszk és római művészet Ókeresztény művészet Népvándorlás kora Bizánc, ortodox művészet Karoling-kor Romanika Európában Európai Gótika Középkori művészet Magyarországon (romanika, gótika) Itáliai reneszánsz Északi reneszánsz Reneszánsz hazánkban Barokk Európában Barokk Magyarországon Egyetemes és magyar klasszicizmus Romantika Európában és hazánkban Realizmus Európában és hazánkban Impresszionizmus és előzményei Posztimpresszionizmus Magyar művészet kibontakozása a XIX. században Századforduló körül: szimbolizmus, szecesszió Magyar művészet a századforduló idején Az avantgárd (expresszionizmus, fauvizmus, kubizmus, futurizmus, dadaizmus, szürrealizmus)
384
Absztrakt művészet – konstruktivizmus Művészet a két világháború között (egyetemes és magyar) Művészet a második világháború után (egyetemes és magyar) Kortárs magyar művészet Népi építészet és tárgykultúra, viseletkultúra A fotó eszközei, műfaji sajátosságai A mozgókép fajtái (film, videó, digitális) felhasználási területei Film: műfaji és stiláris osztályozása, történetisége
XV. INFORMATIKA 9-12. évfolyam gimnázium Célok és feladatok Az információs társadalom létrejöttét a mindent átható számítástechnika, a telekommunikáció fejlődése és az internet tették lehetővé. Az exponenciálisan növekvő számítási kapacitás egyre összetettebb problémák megoldását (gépesítését) eredményezi. Az adat és az információ termelése, feldolgozása, forgalmazása és fogyasztása alapvető termelési móddá válik, az információs szektor egyre több munkaerőt és számítógépet alkalmaz. Folyamatosan nő az információs termékek és szolgáltatások gazdasága, az információ árúvá válik. A társadalom minden szférájában döntő tényező a hálózatba szerveződés. Kialakul a globális hálózati gazdaság. Napjainkban a tudás reformációja is zajlik, az egyén és a tudás viszonya megváltozik. A webhelyek összességén lényegében az egész emberi kultúra, a társadalom minden szférája reprezentálódik. Az internet nyújtotta lehetőségeket felhasználva az egyén és az információ (az egyén és a tudás) közvetlenebb kapcsolatba kerül. A kommunikáció sebessége radikálisan felgyorsul. Megváltozik az egyén magatartása is, kritikus és értő módon kell közölnie, fogadnia és kezelnie az információt. Az információs és kommunikációs kultúrát minden tanuló számára hozzáférhetővé kell tenni. Az informatikai nevelésnek meg kell mutatnia, hogy a természetes és a technikai környezet mellett létezik a jelek, kódok, szoftverek virtuális környezete is (program, szöveg, kép, mozgókép, hang … ), amely az emberiség praktikus, tudományos, művészi és sok másféle információit "hordozza" és megjeleníti. Az informatikaoktatás célja, hogy a tanuló mozogjon otthonosan ebben a virtuális környezetben. Képes legyen a különféle alkalmazások kezelésének elsajátítására, együttműködésre és a problémák, feladatok megoldására IKT eszközökkel. Az informatikai nevelés célja annak megmutatása, hogy az IKT gyors fejlődése a társadalmat átalakítja, amelyben élni és dolgozni kell. Törekedni kell az érdeklődés felkeltésére a kreativitás és a problémamegoldó gondolkodás fejlesztésére, hogy az informatika iránt különösen fogékony fiatalok - megfelelő továbbtanulás után - később az információs gazdaságban, mint alkotó munkaerő dolgozhassanak. Az ipari társadalom kialakulásával az iskola átalakult, a mai iskolának is meg kell változnia az információs társadalom igényeinek megfelelően. Az iskolarendszer feladata a tanulók felkészítése az információs társadalom viszonyaira. Nevelni kell a tanulókat az információs termékek és szolgáltatások kritikus, etikus és értő befogadására (fogyasztására), hogy az IKT használatával tudjanak tanulni, alkotni, dolgozni, művelődni, kapcsolatot, közösséget teremteni és szórakozni. Megváltozik a pedagógus szerepe is: előtérbe kerül az információk közötti eligazodást segítő, tanácsadó szerepe, az ismeretek birtokosából és átadójából a tudás navigátorává és a kompetenciák fejlesztőjévé kell válnia. Az informatikai eszközök lehetőséget teremtenek az egyéni ütemű tanulásra is, a tehetségekkel és a lemaradókkal való speciális foglalkozásra. Ennek leghatékonyabb módját a több éven keresztül tanult informatika tantárgy és az iskolai élet egészében jelen
385
lévő informatikai nevelés biztosíthatja. Az informatikaoktatás célrendszere összhangban van a Nemzeti alaptantervben is megjelenő kulcskompetenciákkal. Ezeket a célokat és feladatokat differenciáltan és az életkori sajátosságoknak megfelelően kell értelmezni. Fejleszteni kell a tanulók digitális kompetenciáját. A társadalom információs technológiáinak magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: az információ felismerése, keresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje, továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten. A digitális kompetencia magában foglalja az információs technológiák lehetőségeinek értését és használatukhoz szükséges képességet, készséget a szövegszerkesztés, táblázatkezelés, képszerkesztés, prezentáció, adatbázisok, adattárolás, Internet-szolgáltatások, elektronikus kommunikáció terén, a személyes és társadalmi életben a tanulásban, a munkában, a kutatásban és a szabadidőben. Az egyénnek ismernie kell az információ hitelességével, megbízhatóságával és kritikus értékelésével kapcsolatos kérdéseket, az etikai és jogi vonatkozások alapjait. 185 A digitális kommunikáció az anyanyelvi és idegen nyelvi (szóban és írásban történő) kommunikáció kiterjesztésének tekinthető, - gyakran „digitális írástudásnak” is nevezik – amennyiben magában foglalja a multimédiás, hipermédiás kommunikációt és azt az „alkalmazói vizuálismanuális nyelvtudást”, amellyel a számítógéppel kommunikálunk. Az anyanyelvi kommunikáció kompetenciaelemeit ki kell egészíteni a digitális médiumok rutinos használatának kompetenciáival: adatok, szövegek, táblázatok, diagramok, hangok és mozgóképek szerkesztése, értelmezése, prezentálása, különféle alkalmazásokban és az interneten. A számítógépeket eredetileg nagy mennyiségű matematikai számítás gyors elvégzésére fejlesztették ki, ezért nem meglepő a matematikai és az informatikai kompetenciák rokonsága. Az informatikában fontos szerepet kap a matematikai kompetencia fejlesztése, azaz a matematikai gondolkodás és problémamegoldás fejlesztése, az algoritmusok alkalmazásának képessége, mindennapi problémák megoldása és a világ rendszereinek, folyamatainak informatikai (számítástechnikai) modellezése során. Mindezeken túlmenően a tevékenységalgoritmusok nagy szerepet játszanak a számítógépes kommunikációban, az alkalmazások és az információk kezelésében is. A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázzuk és előre jelezzük a természeti folyamatokat, illetve a rendszerek mozgását, tulajdonságait. A matematika köztudottan a természetleírás, különösen a fizikai leírás átütő erejű eszköze, nyelve. A természeti rendszerekre vonatkozó számítások azonban gyakran nagy nehézségekbe ütköznek, továbbá jelentős probléma bizonyos mérések során nyert nagy mennyiségű adat informatikai kezelése, feldolgozása is. A korszerű számítógépek és modellek alkalmazásával azonban korábban elképzelhetetlen menynyiségű számítást lehet rövid idő alatt elvégezni. Ezzel a természettudományos és műszaki modellezés - praktikus szempontból - magasabb szintre lépett. Az informatikaiszámítástechnikai kompetencia itt kapcsolódik szorosan a matematikai és a természettudományos kompetenciához. A természettudományos és műszakitechnikai kompetencia magában foglalja a kételkedő, kritikus és kíváncsi attitűdöt, a megismerés és konstruálás iránti vágyat, valamint a biztonsággal és fenntarthatósággal kapcsolatos etikai kérdések iránti érdeklődést is. Ezen a ponton szintén kapcsolódik az informatikához. A hatékony és önálló tanulást nagymértékben segítheti az informatika azzal, hogy új eszközöket ad a kezünkbe: általános és speciális alkalmazások, elektronikus tananyagok, e-könyvek, internetes adatbázisok, multimédia oktatóprogramok, valamint elektronikus oktatástechnikai eszközök (projekttor, interaktív tábla …). A hatékony és önálló tanulás fel is tételezi, hogy rendelkezünk megfelelő digitális kompetenciával, ismerjük és tudjuk használni a fenti eszközöket. Az informatikai eszközök segítik a motiváció és az összpontosított figyelem folyamatos fenntartását, ezért is alkalmasak a legtöbb tantárgy tanulására. Az informatikai eszközök, a médiainformatika és az infokommunikáció lehetőségei új tanulási technikákat kínálnak minden tantárgyban a tanórákon és az órán kívüli felkészülésben. Az informatika tantárgy egyik célja, hogy a fenti eszkö-
386
zöket és módszereket megismertesse a tanulókkal. Az informatika gyakorlatorientált tantárgy, ami nem csak azt jelenti, hogy jelentős a számítógépes gyakorlati tevékenység, hanem azt is, hogy a feladatok zöme a hétköznapi élettel, a közösségi, iskolai és családi életvitellel, a munkával, alkotással és tanulással kapcsolatos. Mindez kitűnő lehetőséget teremt a szociális és állampolgári kompetenciák fejlesztésére. Az IKT eszközök gyakori használata megköveteli, hogy az egyén rendelkezzen a biológiai és mentális egészség megőrzésének képességével, ugyanis a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és függőséget okozhat. Az internet soha nem látott mértékben lehetővé teszi más társadalmak és kultúrák megismerését és elismerését, ezzel hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez. Az információ nyilvánossá válása lehetőséget ad a demokrácia erősítésére. Az informatikaoktatás hozzájárul az állampolgári kompetencia fejlesztéséhez, amennyiben külön foglalkozik az informatika kultúrtörténetével és az információs társadalommal, kiemelve az informatika jogi és etikai vonatkozásait. Az informatikai kompetenciák szükségesek a munka világának szinte minden információkezelést és szellemi tevékenységet igénylő területén. Az informatikaoktatás elősegíti a kezdeményezőképesség és a vállalkozói kompetencia tudatos fejlesztését is. A gyakorlati feladatok megoldása során olyan készségeket és képességeket fejleszt, mint a tervezés, szervezés, irányítás, elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, egyénileg és csapatban történő munkavégzés. Az informatikaoktatás tág lehetőségeket teremt az innovatív és kreatív problémamegoldásra. Az információs termékek alkotása, tervezése és gyártása során fontos szempont a mű, illetve a dokumentum esztétikai megjelenése és kifejezőképessége. (Gondoljunk a könyvkiadásra, a multimédiára vagy a webhelyekre.) Rohamosan fejlődik a digitális vagy digitalizált műalkotások, illetve művészetek száma is. Az 186 informatikaoktatás az esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség kompetenciafejlesztésének egyik korszerű eszköze. Az iskolai számítógépes hálózat, az internet és a könyvtár forrásközpontként történő felhasználásával fejleszteni kell az önműveléshez szükséges attitűdöket, képességeket és tanulási technikákat. A könyvtári informatikának fel kell készítenie a tanulókat az információk elérésére, kritikus kiválasztására, feldolgozására és közlésére. Cél az iskolai és más típusú könyvtárakban a könyvtári eszközökkel végzett tevékenységek gyakoroltatása, tudatos és biztos használói magatartás kialakítása is. Mindehhez azonban nem elég az informatika tantárgy. A tanulóknak ismerniük és használniuk kell az informatikai eszközöket a különböző órákon és a felkészülésük során is. A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Egyes kulcskompetenciák meghatározó szerepe különösen megfigyelhető az aktív állampolgárságra és demokráciára nevelés, a gazdasági nevelés, a környezettudatosságra nevelés, a tanulás tanítása, a felkészülés a felnőtt lét szerepeire, kiemelt fejlesztési feladataiban. Az informatikaoktatás és nevelés részben az ismeretek szintjén, nagyrészt azonban a feladatmegoldások, problémamegoldások, alkalmazások szintjén építi be a kiemelt fejlesztési feladatokat napi gyakorlatába. Az informatikaoktatásban a differenciálás azt a célt szolgálja, hogy a tanulók érdeklődésüknek megfelelően, minél teljesebben bontakoztathassák ki személyiségüket. Ennek érdekében olyan differenciálást kell alkalmazni, amely optimálisan alkalmazkodik az egyének tudásához, kompetenciáihoz, olyan szervezési, irányítási és értékelési módokat kell alkalmazni, amelyek előmozdítják a tanulás belső motivációinak kialakulását és fejlesztését. Az egyéni és a kooperatív tanulási technikák, valamint az IKT alkalmazása erre különösen tág teret nyújt az informatikában. A tantárgy célja hogy megismertesse az informatika eszközeit, módszereit és fogalmait, amelyek lehetővé teszik a tanulók helyes informatikai szemléletének kialakítását, tudásuknak, digitális kompetenciájuk fejlesztését, alkalmazását más tantárgyakban, későbbi tanulmányaikban, a mindennapi életben, a szórakozásban és a munkában. Fontos, hogy a tanulóknak sikerélményük legyen az informatikaórákon, és megfelelő motiváltsággal törekedjenek ismereteik folyamatos megújítására. Cél olyan attitűd kialakítása, hogy az egyén érezze, képes tevékenyen bekapcsolódni az egész világra kiterjedő információs társadalomba.
387
Fejlesztési követelmények A tanuló ismerje meg és tartsa be a számítógépes és az oktatásban előforduló más intelligens informatikai eszközökkel végzendő munka szabályait, különös tekintettel a balesetek megelőzésére. Sajátítsa el a számítógépkezelés alapjait, felhasználói szinten tudja kezelni a számítógépet és perifériáit. Legyen képes a számítógéppel és más intelligens informatikai eszközökkel való kommunikációra (interaktív kapcsolat tartására). Tudja alkalmazni az operációs rendszer és a segédprogramok szolgáltatásait. Tartsa be a program- és adatvédelem szabályait. Szerezzen jártasságot az informatikai eszközök és információhordozók használatában. Ismerje a használt informatikai eszközök működési elveit. Legyen képes a különböző formákban megjelenő adatokat felismerni; tudjon adatot különféle formákban megjeleníteni, szemléltetni, vizsgálni. Ismerje az alapvető dokumentumformákat, ezeket legyen képes megvalósítani, legyen igénye a mondanivaló lényegét tükröző esztétikus külalak kialakítására, különböző formában való megjelenítésére. Tudjon kezelni és szerkeszteni multimédiás dokumentumokat. Szerezzen tapasztalatokat az adatok különféle formáinak (szöveges, hangzó, képi) együttes kezelésében, tudjon adatokat megkeresni, elérni adatbázisból, számítógépes hálózatból. Tudjon oktatóprogramokat használni. Legyen képes egy probléma megoldásához kiválasztani az általa ismert eszközök, programok, alkalmazások és módszerek közül a megfelelőt. Legyen tudomása az intelligens eszközökről és növekvő jelentőségükről. Legyen képes különféle formákban megfogalmazni a környezetében, az iskolában előforduló tevékenységek algoritmizálható részeit. Helyesen használja a logika bizonyos elemeit (és, vagy, nem, ha … akkor …). A problémamegoldás során ismerje fel az adatok közötti összefüggéseket. Ismerje fel az adatok és az eredmények kapcsolatát. Egyszerű feladat megoldásához legyen képes algoritmust készíteni, és az algoritmust megvalósítani számítógépen (a használt fejlesztő rendszerrel). Legyen képes értelmezni a programok által szolgáltatott válaszokat. 187 Kísérletezzen egyszerű folyamatok számítógépes modelljeivel, figyelje meg a paraméterek módosításának hatását. A tanuló ismerje a közvetett (technikai) kommunikáció modelljét és néhány eszközét. Legyen jártas a hálózat alapszolgáltatásainak önálló használatában. Tudjon adatokat megkeresni, letölteni és elhelyezni az interneten. Tudjon kapcsolatot teremteni másokkal a hálózat révén: csoportos kommunikációs formák, elektronikus levelezés. Tudja használni a mobilkommunikáció lehetőségeit. Legyen tájékozott a média (internet, televízió, rádió) szerepéről. Ismerje a hagyományos médiumok elektronikus megfelelőit (például elektronikus könyv, folyóirat, zene). Ismerje és használja az internetes portálokat, digitális fényképezést, a multimédiát. Ismerkedjen az új médiumokkal (virtuális valóság, interaktív média). Tudjon használni médiainformatikai eszközöket a tanulási folyamatban és a szabadidős tevékenységben. A tanuló ismerkedjen meg a számítástechnika történetével, a mai informatika alkalmazásaival és fejlődési irányaival. Ismerje meg és értékelje a magyar tudósok szerepét, tevékenységét a világ informatikai kultúrájának fejlődésében. Tanulmányozza az informatika társadalmi szerepét, az információs társadalom főbb jellemzőit, az újonnan felmerülő pszichológiai és szociális kérdéseket. Ismerje a programok és adatok használatának jogi és etikai alapjait (szerzői jog, személyes adatok, hitelesség). Legyen tudatában a túlzott informatikai eszközhasználat egészségkárosító és a személyiségre káros hatásainak (pl. játék-függőség, gerinc vagy a szem károsodása). Legyen tájékozott az e-kereskedelemről. Tudjon terméket és szolgáltatást interneten rendelni, illetve vásárolni. A tanuló rendszeresen használja az iskolai könyvtárat, mint információs-tanulási forrásközpontot, vegye igénybe szolgáltatásait. Alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, informatikai eszköztudását, és a megfelelő viselkedés normáit. Ismeretei bővítéséhez, tanulási feladataihoz szerezzen jártasságot a könyv- és médiatár, az internet és az elektronikus könyvtár használatában. Feladatai megoldásához rendszeresen használja a folyó-
388
iratokat, lexikonokat, szótárakat, kézikönyveket, az ismeretterjesztő irodalmat, a különböző médiumokat, valamint az interaktív multimédiát. A dokumentumtípusok ismeretében legyen képes azok önálló használatára. Ismerje a könyvtártípusokat, a kézikönyvtár informálódásban betöltött szerepét. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni nyilvántartásokban, a könyvtár adatbázisaiban, katalógusaiban. Tudjon forrást és információt keresni a tájékoztató eszköznek megfelelő keresési módszerek alkalmazásával. Tudjon a dokumentumokból idézni, és a forrásokra szabályosan, etikusan hivatkozni. Tudjon feladata megoldásáról beszámolni a különböző forrásokból szerzett információk elemzése és feldolgozása alapján. Témakörök Neumann-elvek, Neumann-elvű számítógépek felépítése Hardvereszközök csoportosítása, jellemzői Logikai műveletek és kapuk Számábrázolás, bináris formák Operációs rendszer fogalma, jellemzői, csoportosításuk Állományművelet: keresés, másolás, mozgatás, átnevezés, nyomtatás, törlés Installálás, telepítés fogalma, végrehajtása Archiválás, tömörítés, tömörítők használata Helyi hálózatok jellemzése Elektronikus levelezés Munka az interneten: levelezési listák, ftp, web Munka a helyi hálózaton: Netware alapjai Algoritmus fogalma, jellemzése, leíró eszközök Programkészítés lépései Adattípusok, programozási nyelvek Kódolás folyamat, algoritmusok tervezése Szövegszerkesztők és jellemzésük Szövegszerkesztők alapvető műveletei: beírás, mentés, nyomtatás, betöltés, módosítás Formázási lehetőségek: karakter, bekezdés, oldal Speciális formázási lehetőségek: fejléc, lábléc, oldalszámozás, lábjegyzet, hasábok, tabulátor Képek beillesztése, formázása Weblapkészítés alapjai Prezentációkészítés Táblázatkezelés alapfogalmai: cella, adattípusok, tartomány, hivatkozások, képletek Táblázatkezelő függvények, számítások, relatív és abszolút cellahivatkozás Adatok megjelenítési lehetőségei, formátumok, egyéb formázási lehetőségek Diagramok készítési módjai, diagramtípusok Összetett problémák táblázatkezelővel XVI. TESTNEVELÉS ÉS SPORT 9-12. évfolyam Az általános műveltséget megszilárdító szakasz a kilencedik évfolyamon kezdődik, és a tizedik vagy a nyelvi előkészítő évfolyamokat működtető iskolákban tizenegyedik évfolyam végéig tart. Funkciója az iskolai műveltség differenciált megszilárdítása, amelyben már megjelenhetnek a szakképzés előkészítéséhez, a pályaválasztáshoz, a munkavállalói szerepekhez szükséges kompetenciák. Ez a szakasz a tudás alapvető tényezőit és öszszetevőit a tartalomba ágyazott képességfejlesztés elvének a szem előtt tartásával szilárdítja meg. Ebben a korban jelenhet meg a testnevelés és sport oktatásában először a kognitív fej-
389
lesztési oldal figyelembevételével az alapvető az egészséggel és önismerettel kapcsolatos értékek elsajátítása. Egészségvédelem és anyanyelvi kommunikáció: Az egészségnevelés és anyanyelvi kommunikáció célja, hogy a tanulók képesek legyenek objektív módon felmérni saját egészségi állapotukat, ismerjék az egészségkárosító tényezőket, azok hatását, elkerülésük módját. Mindezek mellet tudatosan és minden tekintetben kielégítő módon tudjanak kommunikálni és saját véleményüket artikuláltan, határozottan kifejteni az egészségtudatos életvitellel kapcsolatban. El kell érni, hogy értsék meg, tegyenek saját egészségük érdekében. Ismerjék az életkorral járó biológiai-, pszichohigiénés-, életmódi tennivalókat; a társkapcsolatok egészségi, etikai kérdéseit; az egészségre káros szokásokat (helytelen táplálkozás, inaktív életmód); az egészséges életvitelhez szükséges képességek, a személyiség fejlesztésnek kérdéseit; az egészségérték tudatosítását. Továbbiakban őrizzék meg a pubertáskor során a korábban kialakított egészségvédő szokásokat, helyezzék előtérbe az egészséges sportprogramokat a káros szenvedélyekkel szemben. Értsék az eltérő klimatikus viszonyok között történő sporttevékenység előnyös hatásait. Ismerjenek több relaxációs eljárást. Ismerjék a növekvő szervezet igénye és a mozgásszegény életmód általánossá válása miatt a biomechanikailag helyes testtartás jelentőségét, annak automatizálását és fenntartását, az ön - és másokra veszélyes viselkedésekkel szembeni helyes értékítéletek elfogadását. Értsék az optimális folyadékszükséglet, a táplálkozás és a pihenés egy - egy lényeges információját és a saját nem higiéniáját. Edzettség, teherbírás fejlesztése és a tanulás megtanulása kompetencia: Kövessék az objektív adatok alapján a saját edzettségi állapotukat, hozzanak egyéni döntéseket a saját mutatók önálló javításában, fejlesztésében. Tartsák egyensúlyban a testi és szellemi terhelést. Fejlesszék a keringési és légzőrendszert a kontrolált mérések segítségével; az erő és gyorserő mérhetőségének megismerésével egy - két motoros gyakorlat által. Fogadják be a tudományos ismeretterjesztés testkultúrával kapcsolatos produktumait. Képviseljék a fittséget, az ép lelkületű edzett fizikumot, mint értéket a társas korosztályos kapcsolatokban. A tanulók önmagukkal szemben megfogalmazható lényeges fejlesztendő célja a „tanulás megtanulása” kompetencia fejlesztése. A tanulók törekedjenek azon képességeik fejlesztésére, melynek segítségével egyénileg és csoportban is meg tudják szervezni saját edzettségük eléréséhez szükséges tanulásukat, ideértve az idővel és információval való hatékony bánásmódot. A kompetencia magában foglalja az egyén tanulási folyamatának és szükségleteinek ismeretét, az elérhető lehetőségek felismerését, és az akadályok megszüntetésének képességét az eredményes edzettség és teherbírás érdekében. Ez az új tudás és készségek megszerzését, feldolgozását és asszimilálását, továbbá útmutatások keresését és alkalmazását jelenti. Fejlesszék a tanulók azon képességeiket, ami rávezeti saját magukat arra, hogy a feladatok végrehajtásában az előzetesen tanultakra és élettapasztalatára építsen annak érdekében, hogy a tudást és készségeket helyzetek sokaságában tudják használni és alkalmazni. Sport- és mozgáskulturális tanulás és vállalkozói kompetencia: Állítsák a koordinációs mozgáskészletüket a sportági célok szolgálatába. Értsék meg a sportágak belső logikáját, fogadják el a törvényszerűségeket. Alkalmazkodjanak a nemenként más tananyagban a fejlesztési sajátosságokhoz; a tanult koordinációs mozgáskészlet célszerű használatával. Ismerjenek a helyzetekre történő mozgásos és pszichés reakciókban absztrakciós eljárásokat, kreatív megoldások előhívásával. Jelenjen meg a kulturált mozgás (elsősorban lányoknál) a hétköznapi mozgáskészletben. Valósítsák meg legalább két sportági rendszer technikai-taktikai alapelemei mozgástanulásának többnyire automatizációs szakaszát. A sport- és mozgáskulturális tanulás összekapcsolása a vállalkozói kompetenciával motiválja a tanulókat a készségek elsajátításának igényét, hogy egyénileg s csapatban is képesek legyenek dolgozni. Elengedhetetlen az egyén erős és gyenge pontjai megítélésének képessége, valamint az a képesség, hogy az egyén a kockázatokat értékelni és adott esetben vállalni tudja. A vállalkozói hozzáállást a 390
kezdeményezőkészség, a függetlenség és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt a sport- és mozgáskultúra bázisára építve. Pozitív személyiségfejlődés és interperszonális és szociális kompetencia: Őrizzék meg a saját én keresése közben az eddig kialakult önértékelő szokásokat. Alakuljon ki a reális énképük. Fogadják el a szabályokat értelemszerűen, keressenek konstruktív megoldásokat a konfliktusokban. Továbbiakban fontos az egyén értelmi és érzelmi viszonyának meghatározása a sportértékekkel kapcsolatban; a jellem fejlesztése a sport által. A párkapcsolatok kultúrájának megalapozása, a tanár - diák és a diák - diák összeütközések konstruktív mintáinak megbeszélése. A másik ember tiszteletben tartása, odafigyelés a társakra. A tanulók legyenek képesek az interperszonális, és szociális kompetenciához kapcsolódó elengedhetetlen tudás, készségek és hozzáállás kialakítására, mert a személyi és szociális jólét megköveteli annak megértését, ahogyan az egyén saját ideális fizikai és mentális egészségét biztosítani tudja, ideértve annak ismeretét, ahogyan az egészséges életvitel mindehhez hozzá tud járulni. A sikeres interperszonális részvétel érdekében elengedhetetlen a viselkedési szabályok általánosan elfogadott magatartás megértése. E kompetencia alapját az a készség képezi, hogy építő módon tudjanak tanulók kommunikálni nézőpontokat tudunk kifejezni és megérteni, bizalmat keltő módon tudunk tárgyalni és képesek legyenek az együttérzésre. Az egyénnek tudnia kell kezelni a stresszt és a frusztrációt, és építő módon kell ezeket kifejezésre juttatnia, továbbá különbséget kell tudnia tenni a személyes és a szakmai szféra között. A tanulók fizikai, fittségi mérésének rendszerét az Intézményi Minőségirányítási Program tartalmazza. Elméleti ismeretek A magyar sportsikerek A harmonikus testi fejlődés Az egészséges életmód Testi képességek Gimnasztika Atlétika Torna Ritmikus gimnasztika Küzdősportok, önvédelem Úszás Testnevelés és sportjátékok Természetben űzhető sportok Gyakorlati ismeretek Gimnasztika Atlétika Futások Ugrások Dobások Torna Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus gimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát Küzdősportok, önvédelem
391
Úszás Testnevelés és sportjátékok Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda
XVII. FILOZÓFIA Témakörök A hétköznapi és a filozófiai gondolkodásmód megkülönböztetése; a tartalmi követelményekben meghatározott alapismeretek elsajátítása; a tanult filozófiai alapfogalmak, szakkifejezések alkalmazása; a logikus érvelés, a következtetések világos nyelvi formában való előadása; eredeti forrásból merített rövid filozófiai szövegek értelmezése; a különböző filozófiai álláspontok megkülönböztetése; a kiemelt korszakok művészete, tudománya és filozófiája találkozási pontjainak felismerése.
XVIII. EMBER ÉS TÁRSADALOMISMERET, ETIKA TÉMÁK
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán
Mutassa be irodalmi példákon keresztül, hogy mit jelent az ember természeti és társadalmi mivolta. Mutassa be, hogy az embernek milyen lehetőségei és milyen korlátjai fakadnak természeti, illetve társadalmi lény mivoltából. Értelmezze az embert, mint egyidejűleg különböző közösségekhez tartozó lényt. 2. Az ember, mint meghatáro- Világítsa meg különböző példákon keresztül, hogy az emzott és szabad, értékelő és er- ber számára milyen értékek lehetségesek. Életből vett vagy irodalmi példákon keresztül mutasson be kölcsi lény néhány olyan szituációt, ahol különböző értékek ütköznek. Legyen tisztában a szabadság, az identitás és a lelkiismeret fogalmával, saját identitásával, önértékelése alapjaival. Ismerje és legyen képes megkülönböztetni a társadalmi 3. Szokás, erkölcs és jog együttélés alapvető erkölcsi és jogi szabályait. Magyarázza el eredetüket, rendeltetésüket és változásuk okait. Mondjon példát esetleges ütközésükre. Legyen tisztában a gyermeki-, a diák- és az emberi jogokkal. 4. Az ember közvetlen környe- Értelmezze a családot, mint társadalmi, érzelmi, gazdasági közösséget és mutasson rá ezek történelmileg változó zete: család, párkapcsolat, barátság, hangsúlyeltolódásaira. Legyen tisztában a családi munkamegosztás és a családi közösségi kapcsolatok költségvetés jellemzőivel. Tudjon beszélni a nők és a férfiak társadalmi szerepéről és a párkapcsolat felelősségéről. 1. Az ember, mint biológiai, társadalmi és szellemi lény
392
5. A mi kis ügyeink
6. Gazdaság, a munka világa, pályaorientáció
7. Társadalmi rétegződés és társadalmi mobilizáció
Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse: a barátság és a szerelem sajátosságait. Vázolja az iskola szocializációs szerepét. Tudjon csekket, ajánlott vényt, lakcímbejelentőt, útlevél- és vízumkérelmet kitölteni. Menetrendet, banki számlakivonatot értelmezni, kérvényt, meghatalmazást, fellebbezést írni. Legyen tisztában azzal, hogy hétköznapi ügyeit mely hatóságoknál lehet intézni. Ismerje a gazdasági növekedés, stagnálás, foglalkoztatottság, munkanélküliség, infláció, külső és belső egyensúly, fogalmát. Legyen képes bemutatni az alapvető jogokat, szerepeket és konfliktustípusokat a munka világán belül Ismerje a pályaválasztás és a munkába lépés általános lehetőségeit a mai Magyarországon. Ismerje az önéletrajzírás és az álláskeresés alapvető „szabályait”. Legyen tisztában a mai magyar társadalom rétegződésének fő jellemzőivel: a lélekszám változásai, a szociális öszszetétel, etnikai és felekezeti viszonyok, a területi elhelyezkedés kérdései. Ismerje a társadalmi mobilitás, a hátrányos helyzet és a deviancia fogalmát.
8. A közélet és a politika világa Ismerje a Magyar Köztársaság állami és közigazgatási intézményrendszerét, az alkotmányosság és a demokrácia alapelveit, valamint mindezek működésének fő jellemzőit. Ismerje a helyi társadalom fogalmát és működését. Ismerje az iskolai érdekérvényesítés néhány módját és a diákönkormányzat lehetőségeit. 9. Hovatartozásaink: szülő és Ismerje a kulturnemzet, politikai nemzet, etnikum, többség és kisebbség fogalmak jelentését. lakóhelyünk, hazánk és EuróIsmerje a határainkon kívül élő magyarság sajátos helyzetét pa, magyarságunk és európaiés területi elhelyezkedését ságunk Ismerje az Európai Unió alapvető intézményrendszerét, és Magyarország helyzetét az Európai Unión belül. Legyen tisztában az „európai polgárság”-ból adódó lehetőségekkel: jogokkal és kötelezettségekkel. 10. Életszínvonal, életmód, az élet minősége, boldogulás és boldogság,
13. Globális gazdasági, társa-
Ismerje az életszínvonal, életmód és az élet minősége fogalmak jelentését. Az életből vett és irodalmi példák segítségével érzékeltesse a kellemes, a hasznos és a boldog élet közti különbséget. Tudjon példákat mondani azokra a globalizációs kihívásokra, amelyek a mai Magyarországot is érintik. 393
dalmi és erkölcsi kihívások
Legyen képes bemutatni, hogy milyen hatást gyakorol a természeti környezetre a technikai civilizáció és a gazdasági növekedés Ismerje a legjelentősebb nemzetközi szervezeteket.
394
XIX. EMBERISMERET ÉS ETIKA
TÉMÁK
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán
1. Az emberi természet
Tegyen különbséget a biológia, a történelem, a pszichológia és az etika emberfogalma között. Értelmezze a „gondolkodó lény”, „társas lény”, „alkotó ember” kifejezéseket.
2. Az erkölcsi lény
Ismertesse az erkölcsi személyiség kialakulásának folyamatát az egyén szocializációja során, a példa- és szabálykövetéstől a tudatos meggyőződésen alapuló lelkiismereti döntésig.
Értelmezze ezeket a fogalmakat: szokáserkölcs, tekintélyelv, lelkiismereti szabadság, konszenzus. Értelmezze a következő ellentétpárokat a cselekedet erkölcsi megítélése szempontjából: eszköz - cél, szándék - következmény, magánérdek - közjó. Értelmezze a tetteinkért, illetve a másokért viselt felelősség fogalmát. 4. Az etika Értelmezze ezeket a fogalmakat: meggyőződés, hit, kétely, nyitottság, türemegalapozása lem, előítélet. Magyarázza meg, miként egyeztethető össze az erkölcsi ítélet egyetemesség-igénye a lehetséges jó életformák sokféleségével. 3. Az erkölcsi cselekedet
5. Az erények és a jellem
Mutassa be az európai civilizációban legáltalánosabban elfogadott alapértékeket. Ismertesse a velünk született adottságok, a körülmények, a helyes önismeret, az önfegyelem és az önnevelés szerepét a jellem fejlődésében. Értékelje az őszinteség erkölcsi jelentőségét.
6. Társas kap- Mutassa be a versengés, illetve a kölcsönös segítség jelentőségét a természetben és a társadalomban. csolatok Értelmezze a szülő-gyermek kapcsolat jellegzetes erkölcsi problémáit. Értelmezze az ösztönök, az érzelmek és az erkölcsi tudatosság szerepét a nemi párkapcsolatban. Keressen példákat a házasélet erkölcsi konfliktusaira. Értelmezze az összefüggést az alábbi fogalmak között: barát/ellenfél, szeretet/gyűlölet, béke/harc, következetesség/megbocsátás. 7. Erkölcs és Tegyen különbséget erkölcs és jog, illetve erkölcsi és politikai közösség között. Foglaljon állást az emberi alapjogok és kötelességek természetéről folyó társadalom vitában. Érveljen a szólás szabadsága, illetve korlátozása mellett és ellen, pl. a gyűlöletkeltő beszéd, a nyilvános rágalmazás, a hazug reklám, a szeméremsértő ábrázolás esetében. Keressen példát az egyéni lelkiismeret, a család és a társadalom/állam illetékessége közötti lehetséges konfliktusokra (pl. családon belüli erőszak). Értelmezze gazdasági szemlélet és etika viszonyát. Ismertesse a hazaszeretet erkölcsi megítélése körüli vitában kialakult főbb álláspontokat és érveket. 395
Jellemezze a más közösségekkel, illetve a társadalmi kisebbségekkel kapcsolatos etikus magatartás főbb vonásait, a többség-kisebbség konfliktusok természetét. Értelmezze az ember megkülönböztetett léthelyzetét és felelősségét az Ó- és 8. Vallás és Újszövetség alapján. erkölcs Értelmezze a szeretet jelentőségét a zsidó-keresztény hagyományban, és ennek hatását az európai erkölcsi gondolkodásra. Értelmezze a személyes gondviselésbe vetett hit szerepét az individuális etika kibontakozásában. 9. Korunk er- Ismertessen néhány, a tudományos-technológiai haladással kapcsolatos erkölcsi kihívásai kölcsi problémát (géntechnológia, atomenergia, eutanázia, abortusz stb.). Mutassa meg, miként vezet a technológia fejlődése és a globalizáció az emberi felelősség megváltozott dimenzióinak felismeréséhez. Ismertesse, milyen tényezők hatására vált a női és férfi szerepek kérdése közéleti témává korunkban. Mutassa be a pazarló gazdálkodás néhány környezeti, társadalmi, és kulturális következményét. Ismertesse, milyen etikai dilemmákat vet fel az ember-állat viszony, értelmezze ezeket az állattartás és az állatok hasznosításának különféle területein.
396
XX. HITTAN Témakörök/Kompetenciák I. Biblia Ószövetség 1. Az Ószövetségi üdvtörténet a kezdetektől a próféták aranykoráig
2. Ószövetségi üdvtörténet a próféták aranykorától a hellenista korig Alapvető ószövetségi bevezetéstudományi ismeretek
Kompetenciák Szövegértelmezés Esetelemzés
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán Őstörténet: a teremtés, Isten elgondolása a teremtett világról és az emberről; a bűnbeesés, a bűn következményei; az ősatyák istenélménye, meghívása, a nekik adott ígéret, a velük kötött szövetség. Mózes és a mózesi szövetség. A Dávidnak tett messiási ígéret. Illés, Ámosz és Ozeás próféta Izajás, a második Izajás, a harmadik Izajás Jeremiás próféta Ezékiel próféta Dániel próféta Az ószövetségi üdvtörténet fogalma, az ószövetségi kánon, irodalmi műfajok az Ószövetségben, az Ószövetség szövegtanúi és fordításai, a prófétaság fogalma és a prófétai irodalom jellemzése, a bölcsességi és a lírai irodalom, a zsoltárok fogalma és műfaja. Ószövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése A bibliai szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére. Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása.
Újszövetség 3. Krisztus misztériuma az evangéliumok alapján
A gyermekségtörténetek értelmezése, Jézus tanítása, Jézus tettei (csodák), Jézus halála és feltámadása, a Szentlélek eljövetele 4. Az apostolok kora az Újszövet- Az ősegyház élete, a misszió, az első apostoli zsinat. ség fényében Péter apostol tanítása az Ap.Csel. és a Péter-levelek alapján. Pál apostol megtérése és missziós útjai. János és Jakab apostol tanítása a leveleikben. Alapvető újszövetségi bevezetés- Az Újszövetségi üdvtörténet fogalma, az újszövetségi tudományi ismeretek kánon, irodalmi műfajok az újszövetségi Szentírásban, újszövetségi szövegtanúk és fordítások. Az evangéliumok keletkezéstörténete. Az Ap.Csel. keletkezéstörténete és műfajai. Péter apostol leveleinek keletkezéstörténete. Jakab és János apostol leveleinek keletkezéstörténete Kompetenciák Szövegértelmezés Újszövetségi szöveg alapvető mondanivalójának, üzenetének értelmezése, kifejtése Esetelemzés Az újszövetségi szövegek mondanivalójának aktualizálása a ma keresztényének életére. Véleményének indoklása, állásfoglalásának megalapozása. 397
II. Egyháztörténelem 5. Az egyház ókora és középkora
6. Az egyház újkora és legújabb kora
Kompetenciák Szövegértelmezés Esetelemzés III. Dogmatika 7. Ünnepeink liturgiája és dogmatikája (Krisztus megváltó tevékenysége, Mariológia) (A görög szertartású tanulók saját liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.)
Az egyház történelmének kezdete, a keresztényüldözés kora. Egyetemes zsinatok az ókorban. A szerzetesség kialakulása a remetéktől Assziszi Szent Ferencig. A keleti (ortodox) egyház története. Szent István és az Árpád-házi szentek Jézus evangéliumának szolgálatában. Az egyház történelme mint üdvtörténet. Az egyházi állam fogalma. Egy egyházatya és/vagy az egyházmegye védőszentje életének és művének bemutatása. Két ó- vagy középkori pápa bemutatása. A reformáció értékeiben és negatívumaiban rejlő isteni üzenet: forradalom helyett belső megújulás. A Trentói Zsinat a megújulás szolgálatában. Jézus örömhírének hiteles hordozói (néhány kiemelkedő jelentőségi szent életútjának és művének bemutatása). Az egyház története a felvilágosodás korától az I. Vatikáni Zsinatig. A keleti (görög katolikus) rítus jellemzői. Korunk kihívásai és a II. Vatikáni Zsinat. A 20. század egy nagy pápájának bemutatása Az ökumenizmus törekvései a 20. században az ökumenizmusról szóló zsinati nyilatkozat alapján. Egyháztörténeti forrás és egyházi dokumentumok elemzése, értelmezése. Az egyháztörténeti események értelmezése és összevetése a mai kor problémáival. Az egyház mai helyzetének elemzése. A teremtés, a bűnbeesés és az ígéret dogmatikája – az advent liturgiája A megtestesülés dogmatikája (Karácsony) A megváltás és a halálon túli lét dogmatikája (Húsvéti ünnepkör) A Szentlélekről szóló dogmatikai tanítás (Pünkösd) Az üdvtörténet, a misztérium, a liturgia és a misztériumokat értelmező dogmatika fogalma. A Mária-dogmák krisztológiai mondanivalója. A Lélek ajándékai – a karizmák.
398
8. Az Eukarisztia és a szentségek (A görög szertartású tanulók saját liturgikus hagyományuk alapján mutatják be a dogmatikai tanítást.)
Kompetenciák Esetelemzés IV. A keresztény erkölcsi élet 9. Az ember erkölcsi lény
10. Az erkölcsi halál és az erkölcsi feltámadás
Kompetenciák Esetelemzés
A szentmise liturgiája mint az üdvtörténet valamennyi misztériumának emlékezete és megjelenítője. A szentség fogalma. A kegyelem fogalma. A keresztség és a bérmálás szentségének liturgiája és dogmatikája. A kiengesztelődés és a betegek kenetének liturgiája és dogmatikája. A házasság és a papi rend szentségének liturgiája és dogmatikája. A legfontosabb liturgikus jelképek. A szentek tiszteletének dogmatikája. A szentelmények liturgiája és dogmatikája. Az imádság dogmatikája. A szentmisén kívüli igeliturgia dogmatikája. A keresztény életgyakorlat örömei, nehézségei. Állásfoglalás, a vélemény indoklása. Az ószövetségi ember üdvtapasztalata saját erkölcsi mivoltáról. Jézus tanítása az ember erkölcsi mivoltáról és feladatáról. Az ember erkölcsi mivolta az egyház tanításában. A törvény az ószövetségi üdvtörténetben. A Jézusban beteljesedett ószövetségi törvény. Az üdvtörténeti erkölcstan fogalma. A törvény fogalma és fajtái az erkölcsteológiában. A teológiai erények. A bűn és következménye az ó- és újszövetségi Szentírás alapján. A bűn következménye az egyház teológiai tanításában. Az erkölcsi feltámadás reménye az Ószövetségben, ténye és alapja az Újszövetségben. Az erkölcsi feltámadás az egyház tanításában és gyakorlatában. A születéssel kapcsolatos erkölcsi problémák. A szexualitással kapcsolatos erkölcsi problémák. A házassággal kapcsolatos erkölcsi problémák. A halállal kapcsolatos erkölcsi problémák. Erkölcsi kérdések, mai erkölcsi problémák elemzése, állásfoglalás, a vélemény indoklása.
V. Vallás – világvallások
399
11. A vallás és a Krisztusesemény bizonyossága
A vallás fogalma és lehetősége a katolikus egyház önértelmezésében. A kereszténység előtti keleti vallások: hinduizmus, buddhizmus. A kinyilatkoztatásból merítő vallások: zsidó vallás, iszlám. Jézus történetisége pogány és zsidó források alapján. Jézus feltámadásának igazolhatósága. A vallásfilozófia fogalma. Az üdvtörténet apológiájának fogalma. Isten létének bölcseleti bizonyítása. A vallásszabadságról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése. A nem keresztény vallásokról szóló zsinati nyilatkozat ismertetése. Mai vallási áramlatok. Az egyház jézusi eredetének ténye és szükséges volta az újszövetségi iratok alapján. Az egyház négy ismertetőjegye (egy, szent, katolikus és apostoli) és szükséges volta. Az egyház fogalma a katolikus egyház önértelmezése alapján. Az egyház ószövetségi gyökerei. Az egyház és a pápa tévedhetetlenségének fogalma. A kinyilatkoztatás és a sugalmazás fogalma. A hit és a cselekvés összefüggése. A hit mint ésszerű engedelmesség.
12. Az egyház és a kinyilatkoztatás
Kompetenciák Esetelemzés
A vallásos élet értékének, az egyházhűségnek bemutatása, értelmezése. A missziós tevékenység fontossága. Mások megértésének, tiszteletének, elfogadásának alapja a krisztusi szeretet. Állásfoglalás, a vélemény indoklása.
XXI. MŰVÉSZETTÖRTÉNET Készségek, képességek Vizuális eszközök fajtáinak felismerése és helyes használata a képelemzések során
Követelmények a középszintű érettségi vizsgán A vizuális közlés eszközeinek (pont, vonal, sík, felület, tónus, szín, kompozíció) felismerése és használata az elemzés során. Térábrázolási módok felismerése. A vizuális minőségek (tónus/szín; alak/forma; textúra/faktúra/struktúra) ismerete és megkülönböztetése. A látványértelmezésben szerepet játszó tényezők (nézőpont, arányok) ismerete és alkalmazása. A színharmóniák, színkontrasztok (fény-árnyék, hideg-meleg, komplementer, szimultán, magábanvaló, mennyiségi, minő400
ségi) felismerése.
Művészeti technikák
A tömegkommunikáció és média eszközei Tárgy és környezetének kapcsolata Művészeti ágak, műfajok
Művészettörténeti korszakok, stíluskorszakok és művészetföldrajzi területek
A vizuális eszközök jelentését meghatározó összefüggések, a kontextus felismerése és értelmezése az elemzés során. A művészetben használt alkotói technikák felismerése. A technikák leíró jellegű ismerete, az eljárás lépéseinek ismerete. A tömegkommunikáció eszközeinek és formáinak ismerete. A fotó és a mozgókép műtípusainak ismerete. A különböző művészeti korokból és kultúrákból származó tárgyak, objektumok stílusjegyeinek ismerete, ezek alapján történő besorolása, funkció- és formaelemzése. A művészeti ágak (képzőművészet, építészet, iparművészet) legfontosabb jellemzőinek ismerete. A képzőművészeti műfajok ismerete. A legfontosabb jellemzők ismerete. A legfontosabb alkotások és alkotók ismerete, felismerése és stílusmeghatározása. A műelemző módszerek (stílustörténeti, forma-funkció, forma-tartalom, összehasonlító ikonográfia) ismerete és használata az elemzés során. A művek tárgyi- és kulturális összefüggéseinek felismerése.
Őskor művészete
Mezopotámia művészete
Egyiptom művészete
Görög művészet
A műalkotás létrehozásában szereplő tényezők (kulturális környezet, megrendelői igény, technikai feltételek, alkotói beállítottság) ismerete. Az őskori ember művészete. A termékenységszobrok. A barlangfestészet kialakulásának okai és fejlődési fokozatai. A halottkultusszal és a termékenységgel kapcsolatos építmények Franciaország és Anglia területén. Az ókori Mezopotámia népeinek és birodalmainak művészete; sumer, akkád, Babilon, asszír, perzsa. A vallásos és uralkodói reprezentáció építészeti és szobrászati emlékei. Az ókori Egyiptom halottkultusszal összefüggő építészete, a sírhelyek típusának alakulása a masztabáktól a Királyok völgyéig. A fáraókultusz és a szobrászat, festészet kapcsolata. A szobrászat és a festészet stílusjegyei az Ó-, és az Újbirodalomban. Az ókori görög építészet formavilága, az oszloprendek. A görög kultúrában kialakult épülettípusok, a templom, a színház és a különböző funkciójú épületegyüttesek, az akropoli401
Római művészet
Ókeresztény művészet
Bizánc és az iszlám világ művészete
Népvándorláskor
Román kor művészete
szok és a szent körzetek. Az antik görög szobrászat nagy korszakai, az archaikus a klasszikus és a hellenisztikus kor szobrászatának jellemző jegyei. A görög vázafestészet nagy korszakai, a geometrikus s fekete- és a vörös-alakos vázafestészet jellemzői. Az ókori Római birodalom művészete. A római birodalomban kialakult városépítészeti feladatok megoldása, a fórumok, a vízvezetékek, az amphiteátrumok és a boltozatos közfürdők építészete, a római lakóház típusa. A római szobrászatban létrejött új típusok, a portré- és a császárszobrok dombormű szobrászat a császári reprezentációt szolgáló diadalíveken. A festészet fennmaradt emlékei Pompeii-ben és az ott megállapítható stíluskorszakok. Az iparművészet emlékei. Pannónia provincia művészeti emlékei, Aquincum fontosabb leletei. A katakombák keletkezése és freskóinak stílusa. Az ókeresztény szimbólumok a díszítőművészetben. A kora keresztény építészet emlékei, a keresztény templomtípus kialakulása. A bizánci birodalom építészetének sajátosságai, az Hagia Sophia és a ravennai emlékek. A mozaikfestészetben alkalmazott technika, a jellemző stílusjegyek és az ábrázolt témák. Az iszlám világ épülettípusai a vallás és a hatalom igényeinek megfelelően. Az épületek díszítésénél alkalmazott formai megoldások. Népvándorlás-kori népek ötvösművészetének díszítőelemei, a fontosabb emlékek. A honfoglaló magyarság művészetének és hiedelemvilágának kapcsolata a sírleletek alapján. A ruházat részei; a veretes öv, a tarsolylemez, a hajfonat- és ruhakorongok és a süvegcsúcs. Az európai román kor építészete Németországban és Franciaországban. A szobrászat és festészet formai és tartalmi sajátosságai. Magyar román kor művészeti emlékei. Építészeti és szobrászati emlékek a román kori Székesfehérvárról, Jákról és Pécsről.
Gótika művészete
A magyar koronázási jelvények, (a korona a jogar az országalma és a palást) keletkezése, a különböző elméletek az egyes darabok keletkezéséről. Az európai gótika művészetének stílusjegyei. 402
A gótikus katedrálisok építészete, kiemelten a francia katedrálisokat; Saint Denis, párizsi Notre-Dame, Reims és Amiens katedrálisai. A gótikus szárnyasoltár. Az épületszobrászat és a festészet formai jegyei. A gótikus üvegablak-festészet.
Reneszánsz művészet
A magyarországi gótika művészeti emlékei. A koragótika megjelenése Esztergomban, Pannonhalmán, Zsámbékon és Bélapátfalván. A klasszikus és a későgótika szobrászati, festészeti és ötvösművészeti emlékei. Az itáliai reneszánsz művészet igazodása az új humanista filozófiához és irodalomhoz, a klasszikus kultúra felélesztésére, a kor igényeihez igazított felhasználásra tett kísérletek. Az építészetben használt formai elemek, az épületek kialakításánál figyelembe vett alapelvek. A szobrászat és festészet stílusjegyei, a reneszánsz gondolkodás megjelenése a formai jegyekben és a témaválasztásban. A quattrocento három nagy művészegyéniségének munkássága; Leonardo, Michelangelo és Raffaello művei. A németalföldi és német reneszánsz sajátos vonásai. A festészet és grafika jellemző jegyei és témái az eltérő kultúrkör tükrében.
Barokk művészet
A reneszánsz művészet korai jelentkezése Magyarországon. A Mátyás király udvarában kialakult humanista kultúra és az olasz és dalmáciai mesterek tevékenysége során keletkezett művészeti emlékek. Az európai barokk építészet, szobrászat és festészet fő jellemzői. Az egyházi és udvari barokk az abszolutisztikus berendezkedésű államokban, különös tekintettel Spanyolországra és Franciaországra. A holland területen kialakult protestáns barokk művészet jellemzői, az itt kialakult új festészeti műfajok. A magyarországi barokk művészet emlékei. A barokk templom és kastélyépítészet Magyarországon. A barokk főnemesi kultúra emlékei. Az ősgalériák kialakulása és a kiemelkedő portréfestő, Mányoki Ádám hazai működése. A köztéri és a templomi szobrászat emlékei.
Klasszicizmus és romantika művészete
Az európai klasszicizmus és romantika irányzatának építészeti, szobrászati és festészeti emlékei, különös tekintettel a franciaországi emlékekre. A klasszicista, a historizáló és eklektikus építészet jellemzői. A klasszicizmus és a romantika szobrászatának és festészeté-
403
nek törekvései, egy-egy jelentős alkotójuk.
Realizmus
Impresszionizmus és posztimpresszionizmus
Századforduló művészete: szimbolizmus, szecesszió
A klasszicizmus és romantika művészeti emlékei Magyarországon. A klasszicista portré és tájképfestészet képviselői. A romantika magyarországi sajátosságai. A nemzeti történelem eseményeit feldolgozó festészet és szobrászat. A XIX. században jelentkező realista tendenciák a festészetben. A barbizoni festőiskola. A Courbet-i realista festészet. Realista tendenciák Magyarország festészetében, Paál László Barbizonban és Munkácsy Mihály. Az impresszionizmus, a neoimpresszionizmus és a posztimpresszionizmus festészetének törekvései. Az impresszionisták festészeti mozgalma Franciaországban, hatása a festői látásmód megváltozására. A neoimpresszionisták (pointilisták) művészeti törekvései és festésmódja. A három nagy posztimpresszionista festő, Cézanne, Van Gogh és Gauguin munkássága és hatása a következő művészgeneráció festészetére. Az európai századforduló művészete. A szimbolizmus festészeti törekvései és a szecesszió festészetének követői. A szecesszió építészete, iparművészete és központjai (Anglia, Franciaország, Németország, Bécs, Spanyolország). A magyarországi századforduló művészete. A szecessziós építészet, festészet és iparművészet jelentkezése és kapcsolata a magyar népművészettel. A gödöllői művésztelep létrejöttének célja és jelentős alkotói.
Avantgárd irányzatok a XX. század elején
A fauve, expresszionista, kubista, futurista, dadaista irányzatok törekvései, jelentősebb művészeik és műalkotásaik Európában és Magyarországon. A fauve irányzat festési eljárásának fő jellemvonásai és vezetőjük Matisse művészete. Az expresszionista festészeti mozgalom kialakulása, a Die Brücke és a Blaue Reiter csoport. A kubista festészet kialakulása és fejlődési szakaszai Braque és Picasso munkásságában. Az olaszországi futurista mozgalom festészeti és szobrászati alapelvei. A dadaista alkotók művészeti elvei és jelentős műveik. A XX. századi építészet irány- A Bauhaus, De Stijl, funkcionalista, purista és organikus épízatai tészet jellemzői, jelentős építészek és művek. Művészet a két világháború A szürrealista iskola kialakulása, jelentős képviselői és alkoközött tási alapelvei. 404
Művészet a második világháború után
A geometrikus és a lírai absztrakció irányzatai Európában, jelentős képviselőik és alkotásaik Neoavantgárd irányzatok: informel (tasizmus, gesztusfestészet, kalligráfia), tudományos, technicista irányzatok (Op-art, kinetika, minimal-art, post-painterly abstraction, konceptuális művészet, land art, earth art, arte povera). A Pop art mozgalom művészeti törekvései és új kifejezési eszközei; combine painting, assemblage, environment. A Nouveau Realisme és a hiperrealizmus. Transzavantgarde és posztmodern művészeti irányzatok törekvései. A művészek által a társadalmi-gazdasági helyzetre adott válaszok. Az alkotók új kifejezési formái; akcióművészet; happening, performance, fluxus, body art, process art, mail art, magánmitológia, Spurensicherung.
405
2. számú melléklet A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az általános fizikai teherbíró képességek mérése során feltérképezhetők az egyes képességek területén mutatkozó hiányosságok. E hiányosságok feltárása, a tanulók életmódjának ismerete kiindulásul szolgál mind az egyéni, mind a közösségi fejlesztő, felzárkóztató programok elkészítéséhez, lehetőséget biztosít az egészségileg hátrányos helyzet megszüntetésére, az általános fizikai teherbíró képesség fokozatos fejlesztésére, a szükséges szint elérésére, megtartására. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja Az oktatás területén Minőség-ellenőrzés: az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, szerepének népszerűsítése, és tudatosítása az iskolás korú fiatalok körében. Minőség-biztosítás: az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése. A rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása: minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy a szükséges fitness szint „kell” értékét elérje és megtartsa. A sportági elméleti ismeretek önálló, tudatos alkalmazása, folyamatos népszerűsítése, gyakorlása. Az egészségügy területén Az iskolaorvosok és védőnők vizsgálati módszereinek, illetve adatainak kibővítése, hogy a testnevelők által mért adatok ismeretében az egészségügyiek felvilágosítást kapjanak a tanulók funkcionális állapotáról, a leglényegesebb kondicionális képességek alapján. A primer prevenció alapja a közvetlen kapcsolattartásra épített szoros orvos – pedagógus együttműködés. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérésének lehetőségei Erőnléten az egyén fizikai, pszichikai összetevőjét értjük, amelyet mindenekelőtt az állóképesség, az erő és a gyorsaság, a velük kapcsolatos pszichikai tulajdonságok határoznak meg. Az erőnlét két legfőbb meghatározó tényezője tartalmi és metodikai szempontból a koordinációs és a kondicionális képességek. A koordinációs képességek fejlesztése lényegében az ügyesség edzése, mellyel végső soron a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javítjuk. Fejlődése szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődésével. A rendszeres testedzés hatására növekszik az izomrendszer teljesítménye, fejlődik az izom ereje, gyorsasága és állóképessége, vagyis a kondicionális képességek. Iskolánkban az általános fizikai teherbíró-képesség mérésére az OM által 2000-ben a rendelkezésünkre bocsátott „Hungarofit” tesztrendszert, és az ehhez kapcsolódó segédkönyvet és számítógépes programot használjuk. Ez a tesztrendszer kiegészítő vizsgálatában méri és értékeli az optimális testtömeget és az attól való eltérést. Alapvizsgálatában méri és értékeli az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességeket:
406
– az aerob kapacitást, amely a kardiorespiratórikus rendszer állóképességének legjobb mérőszáma; – azon izomcsoportok erejét, erő-állóképességét, amelyeket a mindennapi tevékenységünk során a leggyakrabban használunk és amelyek gyengesége pl. a tartási rendellenességek leggyakoribb okozói. A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de célszerű a vizsgálatokat kiegészíteni egyéni vonatkozású információkkal is (pl. edzés, versenysport, életvitel) A vizsgálatokat az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján végezzük. Az általános fizikai teherbíró-képesség mérési módszere A test általános izomerejét, erő-állóképességét legpontosabban hat motorikus próba alapján értékelhetjük: I. Aerob vagy alap-állóképesség mérése 2000 m-es síkfutás, 500 m-es úszás. II. Izomerő mérése Az alsó végtag dinamikus erejének mérése (dinamikus ugróerő): helyből távolugrás páros lábbal A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával A kar-, törzs- és a láb-izmok együttes dinamikus erejének mérése (dinamikus dobóerő): egykezes labda-lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával A vállövi- és a kar-izmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): mellsőfekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig A csípőhajlító és a has-izom erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan, kifáradásig. A hátizmok erő-állóképességének mérése (dinamikus erő-állóképesség): hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig Általános vizsgálati szempontok A felmérések megkezdése előtt a tanulóknak tisztában kell lenni a vizsgálat céljával, gyakorlati hasznosságával és az elvégzendő feladatokkal. A vizsgálati módszert, az erre a célra elkészített mérési útmutató alapján kell elvégezni. Az általános fizikai teherbíró-képesség pontértékeinek meghatározása a táblázatok alapján történik. A kondicionális képességek mérésére alkalmazott motorikus próbák elvégzését az izomerő mérésére alkalmazott próbákkal kell kezdeni. A dinamikus erő mérésére alkalmazott próbáknál legalább három kísérleti lehetőséget kell biztosítani, melyből a legjobb teljesítmény alapján kell a pontértéket számolni. A mérések és az értékelés során el kell érni azt, hogy a tanulók megszerezzék azokat az ismereteket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a tudatos edzésvégzéshez, a pillanatnyi fittségi állapot ellenőrzéséhez. A testnevelők által elvégzendő feladatok Egységes minőségellenőrzés A tanév elején és a tanév végén mérik a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákban elért teljesítményt, és a mért eredmények pontértékei alapján kell az értékelést és a minősítést elvégezni. Egységes minőségbiztosítás Fel kell tárni az egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek terén mutatkozó esetleges hiányokat, és törekedni kell azok mielőbbi felszámolására, illetve a „kell” szint megtartására.
407
Folyamatos visszacsatolás A tanulók aktív közreműködésével a rendszeres testedzés hatásának elemzése. A pillanatnyi fizikai állapottal való szembesülés során a fiatalok önismeretének, tárgyilagos önértékelésének, akaratának és önbecsülésének fejlesztése. Adatok nyilvántartása Az egyéni adatlapok vezetése, a mért adatok kiértékelése. Osztályonkénti összesítő adatlapok elkészítése.
408
3. számú melléklet
KOLLÉGIUMI REND Sokan élünk együtt. A nagy létszámnak egyaránt vannak előnyei és hátrányai. Fontos, hogy az előnyöket kihasználjuk, a hátrányokat csökkentsük. Ezeket a célokat szolgálja a diákotthoni rend. Szándékunk szerint célszerűen szabályozza a közös életet. Ezekre a szabályozókra akkor is szükség lenne, ha csupa tökéletes emberből állna közösségünk. Vannak azonban olyan tiltások és parancsok is, amelyekre az emberi gyengeségek miatt van szükség. Nagy részük úgy született, hogy az emberi gyengeségek cselekedetekben testesültek meg, olyan cselekedetekben, amelyek akadályozták a közösség tagjainak nyugodt fejődését. Ha közösségünk - egymást támogatva - érettebbé válik, a tiltások és parancsok nagy része felesleges lesz. Közös érdekünk, hogy törekedjünk erre. Egymást támogatva, önzetlen szolgálatra törekedve igyekezzünk a teljesebb emberség felé. Ez a szolgáló szeretet közösségünk legnagyobb értéke. Ezért helytelennek tartunk - és súlyos esetben a közösségből kizáró oknak tekintünk minden olyan cselekedetet, amely ellenkezik a szolgáló szeretettel. Ezért nincs helye közösségünkben durvaságnak, sem verbálisnak, sem tettlegességben megnyilvánulónak. Nincs helye a gyengébbek, bármilyen okból kiszolgáltatottabbak bántásának, megalázásának. Mindenki a maga helyén törekedjék arra, hogy ilyen cselekedetek ne forduljanak elő. Csak ilyen módon akadályozhatjuk meg, hogy az iskola felelős vezetői radikális megoldásokra, a durvák és az agresszív magatartásúak eltávolítására kényszerüljenek. Bármilyen köz- vagy magántulajdon elleni vétség is rossz hangulatot teremt. Ha ismeretlen az elkövető, csökkenti az egymás iránti bizalmat. Ezért kell határozottan elítélnünk és többnyire súlyosan büntetnünk az ilyen cselekedeteket. Ezek után a rend, amely a fenti szempontokat igyekszik megvalósítani: Tanítási napokon A közös keltés reggel 6.30-kor van. Egyénileg legkorábban 6.15-kor szabad felkelni. Ennél korábban csak prefektusi engedéllyel. A közös hálók melletti zuhanyozókat ébresztő előtt nem szabad használni. A reggeli stúdium vagy korai óra 7-kor kezdődik. A VII-VIII. reggel 7.25-kor, a IX. osztályosok 7.30-kor, a X. osztályosok 7.35-kor indulnak osztályaikból vagy a közös tanulószobából reggelizni; a többiek, ha nincs korai órájuk, 7.40-kor. A korai óra 7.45-kor ér véget. Reggeli után a szobákban rendet kell hagyni úgy, hogy 8.05-kor már mindenki a tanteremben legyen. Iskolai órának számít minden órarend szerinti óra és a délutáni órák is. Akkor is, ha ezek valamelyike a tanuló önkéntes vállalásából került be a tanrendbe. Iskolai órának számítanak a zenei órák, az énekkari foglalkozások és a szombati egyháziének-próba is. Órákról távol maradni csak az osztályfőnök előzetes engedélyével szabad. Az osztályfőnököt - ha nem található - bármelyik diákotthoni nevelő helyettesítheti. Ha valamelyik szaktanár jónak látja, hogy a tanulót egy vagy több óráról elengedje, szándékát az osztályfőnökkel beszélje meg, és az osztályfőnök hozza meg a végső döntést, mert ő ismerheti jobban a diák körülményeit. Ha valakit hirtelen támadt betegség vagy más akadályoz abban, hogy engedélyt kérjen az óráról való távolmaradásra, egyik osztálytársát bízza meg, hogy helyzetéről az osztályfőnököt vagy valamelyik diákotthoni nevelőt tájékoztassa. Ha valaki előzetes engedély nélkül marad távol iskolai óráról, hiányzása igazolatlan órának számít. Az első igazolatlan óra után igazgatói intőben részesül. Ha az eset ismétlődik, szüleinek tanácsoljuk, hogy vigyék el az intézményből. 409
A választott fakultatív tárgyat másikra cserélni csak félévek végén, a mindkét szaktanárral és az osztályfőnökkel való megbeszélés után, igazgatói engedéllyel szabad. A választott és így már kötelezően tanult nyelveket másikra cserélni nem lehet. A lyukasórákat mindenki stúdiumi fegyelemmel töltse el. A XI-XII. osztályosok a szobáikban, a többiek a prefektus által megjelölt helyen. Az 5. óra, ha elmarad, lyukasórának számít. A tanítás befejeztéig senki nem mehet a hálóterembe. Ez alól kivétel: a lyukasórák, a testnevelési órákat megelőző és követő szünetek (ilyenkor a hálókban lehet öltözködni), és a nagyszünet a XI-XII. osztályosok számára, akik ilyenkor ott étkezhetnek. Mindenki csak az utolsó (délelőtti) tanítási órája után mehet ebédelni, de legkorábban 12.40-kor. 12.50 után már senki se menjen ebédelni, hogy a tálalóban dolgozók is ebédelhessenek. A következő ebédelési időpont 13.30-kor kezdődik és 13.50-ig tart. A kötelező séta 14.30-től 15.15-ig tart, a várkapun kívül. A tornateremben és előterében csak a szervezett edzésen részt vevők tartózkodhatnak! Esős időben külön rendelkezés rövidíti a sétát. Egyébként elhagyni vagy rövidíteni csak prefektusi engedéllyel szabad. A városba vagy a szomszédos falvakba, ill. Győrbe csak prefektusi engedéllyel szabad menni. A kerékpározók is kérjenek ilyenkor engedélyt. A különórák 15.45-kor kezdődnek, a stúdium 16.00-kor és - a 17.15-től 17.30-ig tartó szünettel - vacsoráig tartanak. A VII-VIII. osztályosok 18.45-kor, a IX-esek 18.50kor, a X. osztályosok 18.55-kor indulnak vacsorázni. Ők, ha távol vannak is tantermüktől, a meghatározott időben ott gyülekeznek, és a felügyelő tanár vezetésével mennek az ebédlőbe. A XI. osztályosok stúdiuma 19.05-ig, a XII-eseké 19.10-ig tart. Mindkét évfolyam saját stúdiuma befejeztével - csengetésre - indulhat vacsorázni. Legkésőbb 19.30-kor már mindenki kezdje meg vacsoráját, és 20.00-ra fejezze be! Az ebédlőből semmit sem szabad felvinni a szobákba (sótartó, pohár, tányér, kés, villa stb.). Vacsora után szabadidő van. Ekkor is ki lehet még menni a várkörre; de csak oda, és 21.00-ra vissza kell érkezni. TV-t a kiírás szerinti helyen és időben lehet nézni. Zuhanyozót 21.00-ig szabad használni. 21.15-kor már mindenki lefekvéshez készülődjék a hálóban, és 21.30-kor villanyoltással ér véget a nap. A XII. évfolyam még 22 óráig az ágyban olvashat. Szombaton Délelőtt a nap úgy alakul, mint egyéb tanítási napokon. Délután 17.30-ig szabadidő van. 17.30-kor énekpróba, 18.00 -kor csendesóra, gyónási lehetőséggel a gimnáziumban és a kiírt helyeken. Vacsora a köznapi rend szerint. Villanyoltás - ha külön rendelkezés nincs 22.00-kor. Vasárnap Felkelés 8-kor - egyénileg legkorábban 7.45-kor. Reggeli 8.15-tól 8.50-ig. 9.00-től 11-ig stúdium. Legkésőbb 11.20-ra mindenki vegyen ünneplő ruhát és lábbelit, és álljon sorba a hálók előtt. Felsorakoznak a hálójuk előtt. A XI-XII. osztályosok a szobáik emeletén sorakoznak. Prefektusa/osztályfőnöke vezetésével mindenki - osztályával együtt - csendben elindul a bazilikába. Az énekkarosok is saját osztályukkal menjenek a bazilikába. A diákmise befejeztével osztályonként vonulunk el a bazilikából. Mise után a VII-X. osztályosok ebédelnek, majd csengetés után a többi osztály. 13.15ig mindenki kezdje el ebédjét! Ha bármelyik étkezés előtt közös iskolai program van, az azt követő étkezés mindig az előbbi sorrendben kezdődik. Ez hétköznapokra is érvényes.
410
Délután szabadidő van, és csak este 18-kor kezdődik a stúdium. A vasárnap is a köznapi rend szerint fejeződik be. Vegyes rendelkezések Dohányozni csak a tizenkettedikeseknek szabad - szülői engedéllyel -, és nekik is csak a diákotthon erre kijelölt helyén, meghatározott időben: délelőtt a 3. órát követő szünetben, délután pedig a szabadidőben. A szeszes italt fogyasztókat a diákotthonból való kizárással is büntethetjük. Ezért tilos a diákoknak szeszes italt tartaniuk és olyan helyeket látogatniuk, ahol szeszes italt mérnek. Az éttermekbe is csak előzetes engedély után szabad bemenniük. Ez alól kivétel - könnyebb ellenőrizhetősége miatt - a kosarasdombi étterem. Baleset-, tűzveszély és a nagyobb energiaigény miatt nem szabad olyan elektromos eszközöket használni, amelyek melegítési vagy főzési célokat szolgálnak. Ez alól a hajszárító kivétel. Teafőzőt (Siemens stb. típusúakat) csak a XI-XII. osztályosok hozhatnak. Nem szabad használni sem gázpalackkal működő főző- vagy melegítőeszközöket sem pedig kenyérpirítót. Elektroakusztikus eszközöket a tanítási időben - az első óra kezdetétől a hatodik óra végéig - nem szabad használni. A reggeli és délutáni szabadidőben mérsékelt - másokat nem zavaró - hangerővel használhatók, de egy "légtérben" egyszerre csak egy műsor legyen hallható. Vasárnap a délutáni szabadidőben és minden nap este 8 óra után csak fej- vagy fülhallgatóval használhatók ezek az eszközök. Ekkor ugyanis zavarnák azokat, akik pihenni vagy olvasni akarnak. Senki nem hozhat magával és nem tarthat magánál videokazettát. Ha otthon mégis olyan felvétele van, amelynek értékeiből másokat is részesíteni kíván, előzetes engedély után elhozhatja, és lejátszását is lehetővé tesszük. Ugyancsak nem szabad tartani számítógépes játékprogramokat tartalmazó adathordozókat. A gimnáziumban és a diákotthonban diákok nem tarthatnak és nem használhatnak mobil telefonokat. Csomagokat elvinni csak 15.30 és 15.50 között szabad. Bármilyen vendéget - szülőket és testvéreket kivéve - csak prefektusi engedéllyel szabad a szobákban vagy a közös hálókban fogadni. Éjszakát is tartalmazó eltávozásokra, vagy ha valaki tanítási napról akar távol maradni - nyelvvizsga esetében is - az igazgatótól kell engedélyt kérni. Nyelvvizsgára csak a vizsgát megelőző napon, legkorábban a 12.50-es busszal lehet eltávozni, és még a vizsga napján viszsza kell érkezni. A főmonostor területére este 19 óra után csak prefektusi engedéllyel szabad átmenni. Az épület liftjeit csak előzetes engedéllyel szabad használni. A hálókban a bútorokra vagy a falra bármilyen díszítést előzetes megbeszélés nélkül, önkényesen elhelyezni tilos! Mindenki gondosan óvja - önmagától és másoktól is - a diákotthon berendezéseit, hogy a következő generációnak is jusson. A rongálások javítását, pl. ablaküvegek pótlását, meg kell téríteni. Az épületen belül, az udvaron, a kapu előtti téren és általában azokon a helyeken, ahol tárgyat vagy játékában részt venni nem akaró személyt sérthet, senki se játsszék. (Például ne kerékpározzanak és ne hógolyózzanak ezeken a helyeken.) Nagyon jelentős anyagi erőfeszítéseket tettünk, hogy mindenki számára lehetővé váljék a számítógépek értelmes - személyiségfejlesztő - használata. Mindenki igyekezzék a meglévő eszközöket óvni, és célszerűen felhasználni. A számítógépek használatát külön szabá-
411
lyozzuk. Itt csak annyit: soha nem szabad játékot tartalmazó adathordozót a számítógépes termekbe bevinni, a gépeken játékokat futtatni. Mivel ilyen lemezt magánál sem tarthat senki, a visszaéléseket súlyosan büntetjük. A számítógépekkel való visszaéléseket szintén büntetjük. A könyvtár használatát is részletesen szabályozzuk másutt. Itt csak a legfontosabbra hívjuk fel a figyelmet. Ha valaki a rendes kölcsönzési út kihagyásával hoz ki bármilyen könyvtári könyvet, cselekedetét a közösséget károsító, bizalmat romboló lopásnak tekintjük, és ennek megfelelően büntetjük.
412
4. számú melléklet A Bencés Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium Integrációs Pedagógiai Programja Bevezetési ütemterv I.
Bevezetés
Jelen dokumentum célja, hogy előkészítse a Pannonhalmi Bencés Gimnázium és Kollégium hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulóinak integrációs felkészítését. Az iskolai integrációs pedagógiai program tartalmi elemei megvalósulásukkal párhuzamosan, ill. a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat megvalósításával összhangban bekerülnek az iskola pedagógiai programjába. Az intézmény vállalja, hogy HHH tanulói számára 2010-től integrációs felkészítést biztosít, és HHH tanulói után igényli a támogatást. II.
Az alkalmazás feltételei Határidő
Résztveők
Az IPR ismertetéIgazgató se
2009. 06. 19.
IPR az intézméNevelőtestünyi munkatervlet ben
Helyzetelemzés az integráció szempontjai, várható eredményei alapján
2009. 06. 19.
Nevelőtestü- A helyzetelemlet zés bemutatása
Igazgató, Célrendszer meg- Gimnáziumi fogalmazása Igazgatói Tanács
2009. 09.09.
Intézményi céNevelőtestülok az éves let munkatervben
Programfejlesztő team megalakulása
Igazgató, pedagógiai helyettes
2009. 09.09.
Nevelőtestü- Megbízási szerlet ződések
A tanulásttanítást segítő eszközrendszer megfelelő elemeinek kiválasztása, pontosítása
Igazgató, programfejlesztő team
2009. 09.09.
NevelőtestüMunkaterv let
Tevékenység
Feladat
I/1. Integrációs stratégia elkészítése
Felelős
Igazgató, pedagógiai igazgatóhelyettes
413
Dokumentum
A bevezetési ütemterv pontosítása: Igazgató
2010. 01.15.
Gimnáziumi Igazgatói Tanács, projektfejlesztő team
A bevezetési ütemterv bemutaIgazgató tása és elfogadása
2010. 01.15.
Bevezetési Nevelőtestüütemterv megtelet kintése
- HHH tanulók beiskolázási terve - szervezetfejlesztési terv - továbbképzési terv
I/2. Az intézménybe való bekerülés elősegítése
Kapcsolatfelvétel egyházi és civil szervezetekkel
Igazgató
Gimnáziumi A kapcsolattartás Igazgatói módjának üteme- Tanács, zése és rögzítése projektfejlesztő team
Projekt-team(ek) alakítása
Igazgató, projektfejlesztő team
414
2010. 01.15.
2010. 06.15.
2010. 06.15.ig folyamato s
Gimnáziumi Igazgatói Tanács, Projektfejlesztő team, partnerintézmények felelős képviselői Gimnáziumi Igazgatói Tanács, Projektfejlesztő team, partnerintézmények felelős képviselői Gimnáziumi Igazgatói Tanács, Projektfejlesztő team, partnerintézmények felelős képviselői
Bevezetési ütemterv
HH, HHH tanulók nyilvántartása, intézkedések regisztrálása. Az intézmény elérhetővé válik hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók számára; tanulási nehézségekkel küzdő és hátrányos helyzetű tanulók speciális problémáinak feltárása, a megoldást elősegítő módszerek keresése; beépítése a TÁMOP 3.1.4. pályázatba
2010. 02.15.
a 7. és 9. osztályban tanító tanárok
A helyzetelemzés bemutatása; a feltárt problémák megoldását célzó intézkedések; a beilleszkedés könynyítése
Heterogén osztáTanulmányi lyok kialakítása a igazgatóhejogszabályoknak lyettes megfelelően
2009. 09.01től folyamato san
Érintett pedagógusok
Beírási napló
A szülőkkel való kapcsolattartás rendjének kialakítása
Tanulmányi igazgatóhelyettes
2010. 06.15.
Programfejlesztő team
Kapcsolattartás szakmai- és szakszolgálatokkal
Igazgató, Gimnáziumi igazgatói tanács
2010. 06.15.
Pedagógusok, szakszolgálat
Együttműködés kisebbségi önkormányzatokkal
Igazgató, Gimnáziumi igazgatói tanács
2010. 06.15.
Együttműködés integrációs partnerekkel (oktatási intézményekkel (tanodák, általános iskolák), egyházi és civil szervezetekkel)
Igazgató, Gimnáziumi igazgatói tanács
2010. 06.15.
Igazgató, igazgatóhelyettesek
Az intézet munkatárfolyamasai, progtos ramfejlesztő team tagjai
Helyzetelemzés az iskolába kerülő tanulók beilleszkedéséről, tanulási sikerességéről
I/3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
Együttműködés a KPSZTI-vel
Pedagógiai igazgatóhelyettes
Kapcsolatfelvétel Programfejés együttműködés lesztő team vezetője az OOIH-val
415
Az integráció s felkészítés támogatása igényléséhez igazítva
Igazgató, kisebbségi önkormányzat képviselői Igazgató, az érintett intézmények képviselői, GIT tagjai, projektfejlesztő team tagjai
Igazgató, programfejlesztő team vezetője
Folyamatos kapcsolattartás, hatékony együttműködés
Információáramlás, folyamatos tájékoztatás, szakmai segítségnyújtás
III.
A tanítást-tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei
Tevékenység
Feladat
Felelős
Kulcskompetenciákat fejlesztő programok intézményi bevezetése
önálló tanulási képességet kialakító programok Döntés más kulcskompetenciákat fejlesztő programok kiválasztásáról, adaptációjáról vagy kidolgozásáról is a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat lehetőségeinek felhasználásával Szövegértésszövegalkotás, matematika és idegen nyelvi kompetenciaterületeken kompetencia alapú oktatási programcsomag bevezetése Döntés a szociális kompetenciákat fejlesztő programok kiválasztásáról, adaptációjáról vagy kidolgozásáról a TÁMOP 3.1.4.-es pályázat lehetőségeinek felhasználásával Szakkörök; művészeti tevékenységek;
Pedagógiai ig.h; TÁMOP programfejle sztő team, IPR programfejle sztő team
önálló tanulást segítő fejlesztés
eszközjellegű kompetenciák fejlesztése
szociális kompetenciák fejlesztése
Integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenysé-
Igazgatóhelyett esek 416
Határidő 2010. 01. 15.
Résztvevők Tanulók, pedagógusok
Dokumentumok, eredmények Kompetencia alapú oktatás implementációja; egyéni végigkísérési utak, programok tervei
A TÁMOP 3.1.4. pályázat ütemezésének megfelelően
Tanulók, pedagógusok
2010. 01. 15.
Tanulók, pedagógusok
2009. 09. 01.
Tanulók, Szakköri munpedagó- katerv, egyéni gusok fejlesztési napló
gek
patrónusi rendszer működtetése Az integrációt elősegítő Kooperatív módszertani elemek tanulás, differenciált tanulásszervezés, projektmódszer, témahét intézményi bevezetése Műhelymunka, a tanári együttműködés formái
Döntés a bevezetendő értékelési rendszer elemeiről
Kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei
TÁMOP projektfejlesztő team vezetője
A TÁMOP 3.1.4. pályázat ütemezésének megfelelően
Igazgató, osztályfőnö kök pedagógus ok
Évente min. 4 alkalommal, ill. a prefektusok és az osztályfőnö kök által jelzett igények szerint. 2010.
Igazgató
Multikulturális tartalmak
Döntés a multikulturális tartalmak megjelenítésének módjáról
A továbbhaladás feltéteeinek biztosítása
Döntés a választandó tevékenységekről
Programfejle sztő team, pedagógus ok Programfejle sztő team, pedagógus ok
417
Tanulók, Kompetencia pedagó- alapú tangusok anyagok megjelenése a helyi tantervben. Tanár-diák, diákdiák kooperáció javulása. Személyes tudás. PedaTanári, prefekgógusok tusi problémamegoldó készség javulása; szélesebb körű együttműködés
Nevelőtestület
2010. 09. 01től folyamato san
Tanulók
2010. 09. 01től folyamato san
Tanulók
Fejlesztő és szummatív értékelés jól működő kapcsolata Multikulturális tartalmak bővülése, beépítése, rendszerezése a helyi tantervben Nyomon követés kidolgozása, tanulói feladatok ütemezése
5. számú melléklet A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök, felszerelések jegyzéke A jegyzékben szereplő mennyiségi mutató a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 7. sz. mellékletében szereplő eszköz és felszerelés jegyzékben feltüntetett mennyiségnek felel meg, a leltár szerinti mutató a 2008. január 1-jei állapotot mutatja. ISKOLÁBAN HELYISÉGEK Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
osztályonként 1
10
osztályonként 1-1 (szaktantermek jegyzékén)
4
tornaterem
iskolánként 1
1
sportudvar
iskolánként 1
1
igazgatói iroda
iskolánként 1
1
nevelőtestületi szoba
iskolánként 1
1
helyettesi iroda
iskolánként 1
1
(önálló gazd.esetén) iskolánként 1
1
ügyviteli helyiség
iskolánként 1
1
könyvtár
iskolánként 1
1
orvosi szoba
iskolánként 1
1
sportszertár
iskolánként 1
1
aula
(előtér, közösségi tér) iskolánként 1
1
porta
iskolánként 1
1
ebédlő
iskolánként 1
1
melegítőkonyha
iskolánként 1
1
tálaló-mosogató, ezen belül felnőtt étkező
iskolánként 1
1
öltöző
iskolánként és nemenként 1
2
hideg-meleg vizes zuhanyozó
iskolánként és nemenként 1
2
személyzeti WC
épületenként, nemenként 1
4
tanulói WC
iskolánként és nemenként 1
6
tanterem szaktanterem
gazdasági vezetői iroda
418
mosléktároló
iskolánként 1
1
egyéb raktár
iskolánként 1
3
szertár
épületenként 1
4
HELYISÉGEK BÚTORZATA ÉS EGYÉB BERENDEZÉSI TÁRGYAI 1. TANTERMEK Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
tanuló asztalok, székek
tanulók létszámának figyelembevételével
180 asztal
nevelői asztal, szék
tantermenként 1
10 asztal, 10 szék
eszköztároló szekrény
tantermenként 1
12
tábla
tantermenként 1
10
tanulók létszámá-nak figyelembevé-telével
12
helyiségenként 1
10
ablakonként 1
30
ruhatároló (fogas) szeméttároló sötétítő függöny
330 szék
SZAKTANTERMEK MŰVÉSZETI NEVELÉS SZAKTANTEREM (2) Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
tanulók létszámának figyelembevételével 1 hely
32
tantermenként 1
2
mobil lámpa (reflektor)
2
2
vízcsap (falikút)
2
2
pianínó, zongora
iskolánként 1
4
ötvonalas tábla
tantermenként 1
1
CD- vagy lemezjátszó, magnetofon
tantermenként 1
2
tároló polcok
tantermenként 1
2
rajzasztal (rajzpad) tárgyasztal
SZAKTANTERMEK 419
SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TERMEK (2) Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
tábla + flipchart
1
1
számítógépasztal
2 tanulónként 1
42
2 tanulónként
42
számítógépek és tartozékai
1 felszerelés nyomtató
1
4
szükség szerint
42
2
2
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
10-15 tanuló egyidejű foglalkoztatására
42
magnetofon
1
1
írásvetítő
1
1
programok lemeztároló doboz SZAKTANTERMEK IDEGENNYELVI SZAKTANTEREM Eszköz, felszerelések számítógép a fenti teremekben
SZAKTANTERMEK TERMÉSZETTUDOMÁNYI SZAKTANTERMEK (BIOLÓGIA, KÉMIA) Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
vegyszerálló tanulói asztalok (víz, gáz csatlakozással, laborban)
3 tanulónként 1
12
elszívóberendezés
tantermenként 1
1
két asztalonként 1
6
fali mosogató
tantermenként 1
1
poroltó
tantermenként 1
2
mentő láda
tantermenként 1
2
2
8
tantermenként 1
1
vegyszerálló mosogató
eszköz- és vegyszer-szekrény méregszerkény (zárható) eszközszállító tolókocsi
1
420
törpefeszültségű sok
csatlakozá-
tanulóasztalonként 1
-
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
kislabda
5
1
labda
5
43
tornaszőnyeg
2
6
tornapad
2
4
zsámoly
2
4
bordásfal
2
6
mászókötél
2
2
urgókötél
5
12
medicinlabda
5
30
stopper
1
2
kiegészítő tornakészlet
1
1
kosárlabda palánk
2
6
gyűrű
1
1
mászórúd
2
-
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
1-1
1-1 kapu
magasugró-állvány, léc
1
2
távol-, magasugró gödör
1
1
futópálya
1
1
TORNATEREM Eszköz, felszerelések
SPORTUDVAR Eszköz, felszerelések szabadtéri labdajáték felszerelése
421
IGAZGATÓI IRODA Eszköz, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
íróasztal
1
1
tárgyalóasztal
1
1
szék
2
12
iratszekrény
1
1
fax
1
1
telefon
1
2
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
fiókos szekrény
pedagóguslétszám szerint 1
6
szék
pedagóguslétszám szerint 1
20
1
1
pedagóguslétszám figyelembevételével
1
mosdókagyló
1
1
tükör
1
1
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
asztal
felnőtt létszám figyelembevételével
5
szék
felnőtt létszám figyelembevételével
10
iratszekrény
1
8
lemezszekérny
1
1
írógép
1
2
1–1
1–1
fénymásoló
1
2
számítógépasztal és szék
1
2–2
számítógép nyomtatóval
1
2
NEVELŐTESTÜLETI SZOBA Eszköz, felszerelések
napló és folyóirattartó ruhásszekrény vagy fogasok
ÜGYVITELI HELYISÉG Eszköz, felszerelések
írógépasztal és szék
422
telefon
közös vonallal is működtethető
2
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
szék egy iskolai osztály egyidejű foglalkoztatásához szükséges mennyiségben
12 asztal
olvasóhelyenként 1
1
1–1
1–1
háromezer könyv-tári dokumentum elhelyezésére
10
tárolók, polcok, szabadpolcok
2
8
létra (polcokhoz)
1
1
telefon
1
1
fénymásoló
1
1
számítógép,nyomtató
1
3
videó (lejátszó, felve-vő) televízióval
1
2
CD vagy lemezjátszó
1
1
írásvetítő
1
1
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
KÖNYVTÁR Eszköz, felszerelések tanulói asztal
egyedi világítás könyvtárosi asztal, szék szekrény (tároló)
40 szék
NEVELŐMUNKÁT SEGÍTŐ ESZKÖZÖK Eszköz, felszerelések
tárgyak, eszközök, informá- évfolyamonként, tantárgyak cióhordozók az iskolai peda- alapján oly módon, hogy az gógiai programjában előírt iskola munkarendje szerint tananyag feldolgozásához minden osz-tály alkalmazhassa
részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben
egyéni fejlesztést szolgáló évfolyamok, tantárgyak alapspeciális taneszközök ján oly módon, hogy az iskola munkarendje szerint minden osztály alkalmazhassa
részletesen az egyes tantárgyak helyi tanterveiben
magnetofon
iskolánként 1
4
CD- vagy lemezjátszó
iskolánként 1
2
423
videó (lejátszó) televízióval
iskolánként 1
multimédiás készlet
2 2
KOLLÉGIUMBAN Helyiségek Eszközök, felszerelések Tanulószoba szakköri, diákköri szoba számítástechnikai terem testedzõ szoba könyvtár hálószoba, hálóterem stúdió sportudvar igazgatói iroda nevelõtestületi szoba ügyviteli helyiség rendezvényterem orvosi szoba
Mennyiségi mutató kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 székhelyen 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1
Leltár szerinti mutató 2 5 1 1 1 46 1 iskolával közös iskolával közös iskolával közös iskolával közös iskolával közös
Mennyiségi mutató kollégiumonként 1 épületenként 1 kollégiumonként, épületszintenként 1
Leltár szerinti mutató 2 1 10 1 1 1
vendégszoba ebédlõ fõzõkonyha tálaló-mosogató teakonyha tanulói vizesblokk
székhelyen és telephelyen 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként, nemenként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 épületenként, szintenként 1
személyzeti WC
épületenként, nemenként 1
2
KISZOLGÁLÓ HELYISÉGEK Eszközök, felszerelések társalgó ügyeletes nevelõi szoba éjszakai gyermekfelügyelõ szobája porta nõvérszoba betegszoba
424
3 1 1 1 1 7
tanulói WC
épületenként, szintenként 1
9
mosléktároló szárazáru raktár földesáru raktár karbantaró mûhely tisztító szerek, -eszközök és -gépek tárolója ágynemûraktár tanulói mosókonyha tanulói szárítóhelység tanulói vasaló- és fehérnemû-javító helység szeméttároló
kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 kollégiumonként 1 székhelyen és telephelyen 1
1 1 1 1 2
kollégiumonként 1 székhelyen és telephelyen 1 székhelyen és telephelyen 1 székhelyen és telephelyen 1
1 1
székhelyen és telephelyen 1
1
Helységek bútorzata és egyéb berendezési tárgyai TANULÓSZOBA Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
létszám szerint 1 létszám szerint 1
tanulószobánként 2 kollégiumonként 1 tíz tanulónként 1
190 190 2 2 10 -
számítógépenként 1
-
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató 15
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
számítógép nyomtató számítógép asztal, szék programok zárható szekrény
20 tanulónként 1
vö. iskola „ „ „ „
tanulói asztal tanulói szék tanári asztal tanári szék nyitott és zárt könyvesszekrény kézikamerás olvasókészülék számítógép színes, nagyító programmal számítógép asztal, szék Eszközök, felszerelések 2. Szakköri, diákköri szoba asztalok, székek SZÁMÍTÁSTECHNIKAI TEREM
számítógépenként 1 szükség szerint
425
tábla+flipchart Eszközök, felszerelések 4.Testedzõ szoba (iskolai szerint)
„ Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató iskolával közös
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató vö. iskola
Eszközök, felszerelések Könyvtárszoba (iskolai szerint)
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
Eszközök, felszerelések Hálószoba, hálóterem ágyneműtartós ágy szekrény polc tükör cipõtároló szék ágynemű-garnitúra ágyneműhuzat-garnitúra éjjeli lámpa
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 1 szobánként 1 szobánként 1 tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 1 tanulói létszám szerint 3 tanulói létszám szerint 1
330 330 330 48 330 140 330 700 330
Eszközök, felszerelések Stúdió stúdióasztal szék hangtachnikai felszerelés, hangtech.-i hálózat hifi-torony mikrofon erõsítõ hangszóró+fejhallgató videofelvevõ kamera videofelvevõ és –lejátszó tárolószekrény
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
Eszközök, felszerelések Sportudvar (iskolai szerint)
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató 1
Eszközök, felszerelések
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
KÖNYVTÁR
426
Igazgatói iroda
1
Eszközök, felszerelések Nevelõtestületi szoba (iskolai szerint)
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató 10
Eszközök, felszerelések Ügyviteli helység, gazdasági vezetõi iroda (iskolai szerint)
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató 1
Eszközök, felszerelések Orvosi szoba (26/1997. (IX.3) NM rendelet szerint)
Mennyiségi mutató
Leltár szerinti mutató
Mennyiségi mutató 50 tanulónként 1 minden társalgóba 1 minden társalgóba 1 minden társalgóba 1 minden második TV-hez iskolatípus szerint
Leltár szerinti mutató 2
Nevelõ- és oktatóminkát segítõ eszközök Eszközök, felszerelések televízió rádió CD vagy lemezjátszó magnetofon videolejátszó tankönyvek, szakkönyvek, kötelezõ olvasmányok
427
2 4 2 iskolai könyvtárban
6. számú melléklet
VII. A KOLLÉGIUMI ÉLET MEGSZERVEZÉSÉNEK SAJÁTOS ELVEI 1. Tárgyi, környezeti feltételek, elvárások a kollégiumban A kollégium belső és külső környezete biztosítja a nevelési célok megvalósíthatóságát, szolgálja a kollégisták biztonságát, kényelmét, megfelel az otthonosság általános kritériumainak. Megteremti – a jogszabályi előírásoknak megfelelően – a nyugodt tanulás, az önálló ismeretszerzés, a kulturális, a sport és egyéb szabadidős tevékenységek, valamint a diákkörök, szakkörök működésének feltételeit. A kollégium gondoskodik a tanulók nyugodt pihenéséről, az egyéni visszavonulás lehetőségéről. A katolikus kollégium fontosnak tartja a vallási vizuális környezetet, az egyházi könyvekhez való hozzáférés biztosítását, kápolna működtetését. 2. A kollégiumi élet megszervezése A kollégium – belső életének szabályozása során – biztosítja a gyermekek optimális testi-lelki és vallási fejlődésének feltételeit, figyelembe véve a speciális tanulói, szülői és iskolai igényeket, valamint az intézményi szokásokat. Törekszik a vallásos programok megfelelő arányú beépítésére. A tanulók napi életének kereteit úgy szervezi, hogy az egyes tevékenységek belső aránya – a jogszabályi keretek között – a tanulók egyéni és életkori sajátosságaihoz igazodjanak. A belső szabályozás kiemelt eszköze a pedagógiai ösztönző rendszer működtetése, és a megélt hitből való elköteleződés. A gyerekek kötelességeit és jogait szabályozza a kollégium "rendje" (a közös szentmisén való részvétel, sajátos / helyi elvárások, különböző fegyelmi szabályok, pl. dohányzás stb.).9 A kollégiumi élet megszervezésében jelentős szerepet tölt be a kollégium diákönkormányzata. Választott tisztségviselői révén részt vesz a diákközösségek mindennapi életével kapcsolatos célok kijelölésében, a feladatok végrehajtásában, valamint az elért eredmények értékelésében, a keresztény közösségek építésének szolgálatában. A diákönkormányzat tagjai és vezetői megismerik – és a mindennapi gyakorlatban válnak képessé felelősen alkalmazni – a demokratikus érdekérvényesítés, problémamegoldás és konfliktuskezelés technikáit, módszereit. A kollégium a maga sajátos eszközeivel kiépíti, folyamatosan ápolja és megújítja az önálló arculatához kapcsolódó hagyományait, erősítve a kollégiumi közösség együvétartozását. 3. A kollégiumi tevékenység szerkezete A kollégium – igazodva a közoktatási törvény rendelkezéseihez – a nevelési folyamat során a tanulói tevékenységeket – annak céljától, jellegétől függően – csoportos és egyéni foglalkozások keretében szervezi. A kollégium által kötelezően biztosítandó foglalkozások: 3.1. Tanulást segítő foglalkozások A napi felkészülést szolgáló tevékenység közvetlen tanári irányítással, meghatározott időkeretben, nyugodt felkészülést biztosító tantárgyi környezetben csoportos, illetve egyéni foglalkozás keretében történik. 9
3. számú melléklet.
428
A differenciált képességfejlesztés – a valamilyen okból lemaradt tanulók felzárkóztatása, valamint a kiemelkedő képességű tanulók gyorsabb haladásának biztosítása – szervezetten, a kollégiumnak az iskolákkal együttműködve kialakított programja alapján történik; az iskolában szerzett ismeretek bővítése és a pályaválasztás segítése érdekében a kollégium tantárgyaknak megfelelő szakköröket, diákköröket szervez10. 3.2. A tanulókkal való törődést biztosító foglalkozások A személyes törődést biztosító, vallásosságot elősegítő foglalkozásokon a tanulók feltárhatják egyéni problémáikat, ezek megoldásában számíthatnak a pedagógus tanácsaira, segítségére; a csoportfoglalkozások keretében elsősorban a tanulócsoport életével kapcsolatos feladatok, tevékenységek megbeszélése, értékelése történik. A foglalkozások célja, hogy a tanulók elsajátítsák a mindennapi élettel kapcsolatos ismereteket, a közösségi együttélés normáit, a szociális viselkedés alapvető szabályait; a konfliktuskezelő képességet. A tanulók életének, egészségének védelme érdekében hangsúlyt kap a prevenciós tevékenység (balesetek-, káros szenvedélyek – dohányzás, alkohol, illetve drogfogyasztás, stb. – kialakulása). A vallásosságot elősegítő foglalkozásokon, szentmiséken, lelkigyakorlatokon, közös imákon, előadásokon, beszélgetéseken, diákkörökön, továbbképzési lehetőségeken szerepet kap a hit alapvető tanításainak elsajátítása, a keresztény értékrendszer megismertetése és gyakoroltatása. 3.3. Szabadidős foglalkozások A szabadidős foglalkozásokon meghatározó szerepet kap az egészség és kulturált életmódra nevelés, az önkiszolgáló képességek fejlesztése, a diáksport, a természeti környezet megóvása, ápolása. A foglalkozások során hangsúlyt kap a gyermekek irodalmi, képzőművészeti, zenei és vizuális képességeinek fejlesztése, a kollégiumban élő nemzeti, etnikai kisebbségekhez tartozó tanulók anyanyelvi, nemzetiségi kultúrájukhoz való kötődésének erősítése. A kollégium által szervezett kirándulások során a tanulók megismerik történelmi, kulturális és természeti értékeinket; a különböző rendezvények erősítik a kollégiumi közösséget. A kollégium szakmai foglalkozások szervezésével segíti a működésében fontos szerepet betöltő diákkörök fejlődését. 3.4. Keresztény értékrend szerinti szabadidő szervezése Közös imák (reggel, este), lelki napok, közös szentmisék (legalább havonta). Személyes törődés: lelki napokon vagy máskor is gyónási lehetőség, és a nevelőtanár szabadidőben egyéni beszélgetésre rendelkezésre áll. A nevelőtanár nemcsak munkakört tölt be, hanem személyes példaadással, megszólíthatósággal és a tanulókkal való személyes törődést biztosít. Vallás-etikai előadások a kollégisták számára. filmklub kézműves foglalkozások, cserkészet; karitatív tevékenység a helyi adottságok szerint fogyatékosok támogatása – nyári táboroztatása, 10
SZMSZ 15.elléklet
429
újságszerkesztés, egyházi jellegű kirándulások, lelki napokon való részvétel szorgalmazása, vallási életbe való bevezetés, kapcsolatok lelki vezetőkkel (pályaorientáció, hivatásgondozás…), bibliakörök, imakörök, egyházi énekek, vallási életet elősegítő tevékenységek (imák, szokásrend, hagyományok), missziós tevékenység. A kollégium pedagógiai programjában meghatározza a tanulók számára kötelező, választandó, illetve választható foglalkozások körét.
430
7. számú mellélet
4. Rehabilitációs pedagógiai program 4.1 A sajátos nevelés igényű tanulók oktatása, nevelése Intézményünk szülői megkeresésre – lehetőségeihez mérten – vállalja olyan diákok oktatásátnevelését, akik társadalmi, testi, szellemi okokból társaiknál rosszabb esélyekkel kezdik el középiskolai tanulmányaikat. Hagyományosan testi fogyatékos (mozgáskorlátozott), hallássérült és a pszichés fejlődés zavara miatt a nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozott fiatalokat vettünk fel iskolánk diákjai közé. Pedagógiai programunk és helyi tantervünk elkészítésekor, valamint napi munkánk során a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelvében foglaltakat követjük. 4.2 Az integrált nevelésre vonatkozó általános alapelveink: • • • • •
•
• •
• • •
A sajátos nevelési igényű tanulók esetében is általános nevelési célkitűzéseink megvalósítására törekszünk. Oktató-nevelő munkánk során a keresztény hit megélésének elemi lehetőségeként fogjuk fel, ha diákjaink között sérült gyerekek is vannak. Kiemelt célunk elősegíteni e tanulók érzelmi életének, alkalmazkodó készségének, önállóságának, fejlődését. Biztosítjuk a sajátos nevelési igényű diákjaink fejlesztéséhez szükséges tárgyi és személyi feltételeket. Habilitációs tevékenységünket csapatmunkában valósítjuk meg. A sajátos nevelési igényű diák fejlesztéséért felelős team tagjai az érintett tanuló prefektusa és osztályfőnöke, az érintett szaktanárok, az iskolapszichológus, a gyógytornász és az egyéni fejlesztési terv kidolgozásában részt vevő, a szaktanárokkal konzultáló gyógypedagógus. Amennyiben a sajátos nevelési igény típusa megköveteli, az iskola utazó gyógypedagógust alkalmaz. Habilitációs, rehabilitációs célú fejlesztő programjaink jellemzően a kollégiumi életbe beágyazottan valósulnak meg, a tanuló szakvéleményben megfogalmazott valós igényeihez igazodóan, a gyógypedagógus közreműködésével elkészített éves egyéni Fejlesztési terv szerint. A team döntése szerint kerül sor egyéni kiegészítő fejlesztő, habilitációs vagy terápiás foglalkozásokra. Az egyéni igényekhez igazodó foglalkoztatás megvalósulása érdekében rugalmas szervezeti kereteket alakítunk ki. A meghosszabbított beszámolás, szóbeli/írásbeli beszámolás lehetőségét pedagógusaink biztosítják. A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánk során arra törekszünk, hogy kihasználjuk mindazon lehetőségeket, melyeket a többi diák személyiségének, érzelmi intelligenciájának fejlesztésére a sérült társaikkal való együttélés nyújt (a befogadás, empátia fejlesztése, a segítő viselkedésformák és tevékenységek tanítása- fejlesztése) Az elfogadás szemléletét úgy alakítjuk, hogy tartózkodunk mindazon viselkedésminták adásától, amely a sérült gyermekek másságát hangsúlyozza. Munkánkkal közvetve segítjük a társadalom befogadó szemléletének kialakítását. A sajátos nevelési igényű tanulók és családjaik esetében fokozott figyelmet fordítunk az adatvédelemmel és a személyiségi jogokkal kapcsolatos szabályok betartására.
431
4.3 A habilitáció általános célja: • • •
A sérült funkciók fejlesztése. A sérült funkciókkal egyensúlyban a meglévő funkciókra való támaszkodás, ezek fejlesztése. Amennyiben speciális segédeszközök használata szükséges, ezek elfogadtatása, a használat tanítása.
4.4 A habilitáció fő területei: • • • • • •
Az észlelés –vizuális, akusztikus, taktilis, vesztibuláris, kinesztéziás- fejlesztése. A motoros készségek fejlesztése. A beszéd- és nyelvi készségek fejlesztése, szükség esetén alternatív kommunikációs eszköz használatával. A szociális készségek fejlesztése. A kognitív készségek fejlesztése. Az önellátás készségeinek fejlesztése.
A habilitáció részben a többi tanulóval végzett munka során, differenciált bánásmóddal és eszközökkel történik, részben egyéni vagy kiscsoportos formában valósul meg. 4.5 A sajátos nevelési igényű tanulókkal végzett munkánkra vonatkozó eljárás rendje. •
• • •
•
Iskolánk és kollégiumunk a szülőkkel és az érintett tanárokkal való megbeszélés alapján valamint a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleményének figyelembevételével vesz fel sajátos nevelési igényű tanulókat. A felvétel legfontosabb szempontja, hogy az integrált oktatás és a kollégiumi nevelés a gyermek szellemi és érzelmi fejlődését szolgálja. Az előzetes tájékozódás érdekében az iskola vállalja, hogy a szülőket, gondviselőt megismerteti pedagógiai programjával, helyi tantervével és pedagógiai lehetőségeivel. Rendszeres tájékoztatást adunk a szülőknek az integrált nevelésre vonatkozó főbb tudnivalókról, az erre vonatkozó eljárási szabályainkról. Figyelmet fordítunk az újonnan felvett tanulók esetleges problémáinak feltárására, a nevelési tanácsadók, majd a szakértői és rehabilitációs bizottság bevonásával közreműködünk a sajátos igények feltárásában. A tanulók osztályokba való beosztásakor tartózkodunk a sajátos nevelési igényű tanulók elkülönítésétől. Az egy csoportban elhelyezett tanulók irányszáma 1-3 fő, a mindenkori számot a jelentkezések ismeretében határozzuk meg, erről a nevelőtestület meghallgatása után, a fogyatékosság típusát, a speciális igények mértékét figyelembe véve a gimnáziumi igazgatói tanács véleményének kikérésével az igazgató dönt. Abban az esetben, ha az integrált nevelésre javasolt tanuló a feltételek biztosítása mellett sem fejlődik megfelelően, illetve adaptációs készségei nem teszik lehetővé a többi tanulókkal való együttnevelést, együttoktatást, rövid megfigyelési idő után ismételt szakértői vizsgálatát kérjük.
432
8. számú melléklet A felsőfokú szakképzés óratervei 1.a Intézményi kommunikátor (nappali munkarend) A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Belső kommunikáció szervezése Vállalatirányítás és szervezés
Külső kommunikáció szervezése Technikai és ügyviteli tevékenységek Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek összesen
Azonosító
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Belső koordinációs tevékenység Érdekegyeztetési tevékenység Csoportvezetői tevékenység Döntéselőkészítés Humánerőforrás-menedzsment Válságmenedzsment Rendezvényszervezés Tájékoztató és prezentációs tevékenység Idegen nyelvű tájékoztatás Technikai eszközök használata Gazdasági és dokumentációs tevékenység Kiadványelőkészítés Koordinációs tevékenység Dokumentációs tevékenység Médiaprodukciók szervezése Médiaprodukciók háttérmunkálatai Műsorszerkesztés, műsorvezetés Webtervezés Internetes publikációk
Kötelezően választható tárgyak informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15
330
15 15 15 30 15 15 315
össz
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06 050/1.1/0951-06 050/1.2/0951-06 050/2.1/0951-06 050/2.2/0951-06 050/2.3/0951-06 050/2.4/0951-06 050/3.1/0951-06 050/3.2/0951-06 050/3.3/0951-06 050/4.1/0951-06 050/4.2/0951-06 050/1.1/0953-06 050/1.2/0953-06 050/1.3/0953-06 050/2.1/0953-06 050/2.2/0953-06 050/2.3/0953-06 050/3.1/0953-06 050/3.2/0953-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60 45 30 45 45 45 30 60 60 60 30 30 30 45 45 45 30 90 45 30 1200
1200 360 478 2038
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 40
433
15 15 30 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15 30 45
15 30 15
45 45 30 30
30 30
30 30
30
15 15 15 15 30 15 15 330
30
225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
30 30 30 15 15 30
15
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 2 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 4 6 6 4 120 kr 0 0 0 0 0 0
1.b Intézményi kommunikátor (esti munkarend) A képzés egységei Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek
Gazdasági és jogi tevékenységek
Informatikai tevékenységek
Belső kommunikáció szervezése
Vállalatirányítás és szervezés
Külső kommunikáció szervezése
Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek
14. évfolyam
Személyközi kommunikáció
8
8
0
0
0
2
Tömegkommunikáció
8
8
0
0
0
2
Protokoll és etikett
8
8
0
0
0
2
Kreatív írás
15
15
0
0
0
4
Tárgyalástechnika
8
8
0
0
0
2
Újságírás
15
8
8
0
0
4
Sajtóreklám és hirdetésszervezés
8
8
0
0
0
2
Médiamegjelenések kialakítása
15
0
0
8
8
4
Médiagazdaságtani tervezés
8
8
0
0
0
2
Médiajoghoz kapcsolódó feladatok
8
8
0
0
0
2
Számítástechnikai eszközök kezelése
15
15
0
0
0
2
Számítógépes dokumentáció
8
8
0
0
0
2
Prezentációk készítése és megtartása
30
8
8
8
8
6
Weblapok készítése és üzemeltetése
30
0
0
15
15
6
Belső koordinációs tevékenység
23
0
8
8
8
2
Érdekegyeztetési tevékenység
15
0
0
15
0
4
Csoportvezetői tevékenység
23
0
0
23
0
4
Döntéselőkészítés
23
0
23
0
0
4
Humánerőforrásmenedzsment
23
0
0
0
23
4
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év
kr
Válságmenedzsment
15
0
0
0
15
4
Rendezvényszervezés
30
0
15
15
0
4
Tájékoztató és prezentációs tevékenység
30
15
15
0
0
4
30
0
0
15
15
4
Technikai eszközök használata
15
15
0
0
0
4
Gazdasági és dokumentációs tevékenység
15
0
15
0
0
4
Kiadványelőkészítés
15
0
15
0
0
4
23
0
0
8
15
4
Dokumentációs tevékenység
23
8
8
8
0
4
Médiaprodukciók szervezése
23
8
8
8
0
4
Médiaprodukciók háttérmunkálatai
15
0
8
8
0
4
Műsorszerkesztés, műsorvezetés
45
15
15
15
0
6
Koordinációs tevékenység
Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek
13. évfolyam
szám
Idegen nyelvű tájékoztatás Technikai és ügyviteli tevékenységek
össz. óra
Tananyagelem
434
Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek
Webtervezés Internetes publikációk
összesen
Kötelezően választható tárgyak
23
0
8
8
8
6
15
0
8
8
0
4
600
165
158
165
113
120
össz
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év kr
informatika
30
15
15
0
0
idegen nyelv
45
15
15
8
8
0
élet- és pályatervezés
34
9
9
9
7
0
vallástörténet
30
0
0
15
15
0
etika
15
0
0
8
8
0
435
0
2.a Sajtótechnikus (nappali munkarend) A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Szerkesztői tevékenység a nyomtatott sajtóban
Vezetői, menedzseri tevékenységek Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek összesen
Azonosító
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése kiadványszerkesztés laptördelés, képszerkesztés Szerkesztőségi munka Kreatív szerkesztői tevékenység Információs források kezelése Háttérmunka az elektronikus sajtóban Műsorszerkesztés és dramaturgia A sajtó- és médiajog alkalmazása Általános menedzsment Konfliktusmenedzsment Kiadványelőkészítés Koordinációs tevékenység Dokumentációs tevékenység Médiaprodukciók szervezése Médiaprodukciók háttérmunkálatai Műsorszerkesztés, műsorvezetés Webtervezés Internetes publikációk
Kötelezően választható tárgyak informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15
330
15 15 15 30 15 15 315
össz
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06 050/1.1/0952-06 050/1.2/0952-06 050/1.3/0952-06 050/1.4/0952-06 050/1.5/0952-06 050/2.1/0952-06 050/2.2/0952-06 050/3.1/0952-06 050/3.2/0952-06 050/3.3/0952-06 050/1.1/0953-06 050/1.2/0953-06 050/1.3/0953-06 050/2.1/0953-06 050/2.2/0953-06 050/2.3/0953-06 050/3.1/0953-06 050/3.2/0953-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60 90 90 45 30 45 30 45 30 45 30 30 45 45 45 30 90 45 30 1200
1200 360 478 2038
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 40
436
15 15 30 15 15 45 30
15 45 30
15 30
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30
15 30
30 45 15
30 15 45
30 45 30 30 15 15 30
15 15 15 15 30 15 15 330
30
225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
15
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 8 8 6 2 4 2 4 2 4 2 4 4 4 4 4 6 6 4 120 kr 0 0 0 0 0 0
2.b Sajtótechnikus (esti munkarend) A képzés egységei Tananyagegység Kommunikáció
össz. óra
Tananyagelem
szám
14. évfolyam
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év
kr
Személyközi kommunikáció
8
8
0
0
0
2
Tömegkommunikáció
8
8
0
0
0
2
Protokoll és etikett
8
8
0
0
0
2
Kreatív írás
15
15
0
0
0
4
Tárgyalástechnika
8
8
0
0
0
2
15
8
8
0
0
4
Sajtóval és médiával kapcsola- Újságírás tos tevékenységek Sajtóreklám és hirdetésszervezés Gazdasági és jogi tevékenységek
13. évfolyam
8
8
0
0
0
2
Médiamegjelenések kialakítása
15
0
0
8
8
4
Médiagazdaságtani tervezés
8
8
0
0
0
2
Médiajoghoz kapcsolódó feladatok
8
8
0
0
0
2
Számítástechnikai eszközök kezelése
15
15
0
0
0
2
Számítógépes dokumentáció
8
8
0
0
0
2 6
Prezentációk készítése és megtartása
30
8
8
8
8
Informatikai tevékenységek
Szerkesztői tevékenység a nyomtatott sajtóban
Vezetői, menedzseri tevékenységek
Nyomtatott sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek
Elektronikus sajtóhoz kapcsolódó tevékenységek
Internetes újságíráshoz kapcsolódó tevékenységek
Weblapok készítése és üzemeltetése
30
0
0
15
15
kiadványszerkesztés
45
23
23
0
0
6 8
laptördelés, képszerkesztés
45
15
15
15
0
8
Szerkesztőségi munka
23
0
0
23
0
6
Kreatív szerkesztői tevékenység
15
0
0
0
15
2
Információs források kezelése
23
0
8
8
8
4
Háttérmunka az elektronikus sajtóban
15
0
15
0
0
Műsorszerkesztés és dramaturgia
23
0
0
0
23
4
2
A sajtó- és médiajog alkalmazása
15
0
15
0
0
2
Általános menedzsment
23
0
0
23
0
4
Konfliktusmenedzsment
15
0
0
0
15
2
Kiadványelőkészítés
15
0
15
0
0
Koordinációs tevékenység
23
0
0
8
15
4 4
Dokumentációs tevékenység
23
8
8
8
0
4
Médiaprodukciók szervezése
23
8
8
8
0
4 4
Médiaprodukciók háttérmunkálatai
15
0
8
8
0
Műsorszerkesztés, műsorvezetés
45
15
15
15
0
6
Webtervezés
23
0
8
8
8
6
Internetes publikációk
15 600
0 173
8 158
8 158
0 113
120
összesen
Kötelezően választható tárgyak
össz
4
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év kr
informatika
30
15
15
0
0
idegen nyelv
45
15
15
8
8
0
élet- és pályatervezés
34
9
9
9
7
0
vallástörténet
30
0
0
15
15
0
etika
15
0
0
8
8
0
437
0
3.a Idegennyelvi kommunikátor (nappali munkarend) A képzés egységei Tananyagelem
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek Idegen nyelvű írásos anyagok készítése Szervezés és menedzsment idegen nyelven
PR tevékenység
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés Pályázatfigyelés Önéletrajz-írás Kreatív írás idegen nyelven I. Kreatív írás idegen nyelven II. Adminisztráció idegen nyelven I. Adminisztráció idegen nyelven II. Tréningek szervezése és lebonyolítása Nemzetközi koordinációs tevékenység I. Nemzetközi koordinációs tevékenység II. Nemzetközi projektmenedzsment I. Nemzetközi projektmenedzsment II. Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység Rendezvényszervezés Sajtókonferenciák szervezése PR a gyakorlatban
összesen Kötelezően választható tárgyak
050/1.1/1043-06
45
050/1.2/1043-06 050/2.1/1043-06 050/2.2/1043-06 050/2.3/1043-06 050/3.1/1043-06 050/3.2/1043-06 050/3.3/1043-06 050/3.4/1043-06 050/3.5/1043-06 050/3.6/1043-06 050/3.7/1043-06 050/4.1/1043-06 050/4.2/1043-06 050/4.3/1043-06 050/4.4/1043-06
45 30 30 90 45 60 90 45 45 45 45 75 45 45 60 1200 össz
informatika idegen nyelv élet- és pályatervezés vallástörténet etika testnevelés
60 90 68 60 30 170
Összes óraszám: Kötelező óraszám: Nyári gyakorlat: Kötelezően választható: Összesen:
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60
Azonosító
1200 360 478 2038
Összes kredit: 120 Ebből beszámítható: 41
438
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15 15 15 30 15 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15
15 30
45 30 30 15
30
30
30 45 45
45
45
30 30
30
30 30 15 30 285
30
45 45 15 15
345
345
1 f.év 30 30 18
2. f.év 30 30 18
45
45
30 30 225
3. f.év
4. f.év
15 18 30 15 45
15 14 30 15 35
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 4 4 2 2 6 4 4 6 6 6 6 6 8 4 4 6 120 kr 0 0 0 0 0 0
3.b Idegennyelvi kommunikátor (esti munkarend) A képzés egységei Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek
Gazdasági és jogi tevékenységek
össz. óra
Tananyagelem
szám
13. évfolyam
14. évfolyam
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év
kr
Személyközi kommunikáció
8
8
0
0
0
2
Tömegkommunikáció
8
8
0
0
0
2
Protokoll és etikett
8
8
0
0
0
2
Kreatív írás
15
15
0
0
0
4
Tárgyalástechnika
8
8
0
0
0
2
Újságírás
15
8
8
0
0
4
Sajtóreklám és hirdetésszervezés
8
8
0
0
0
2
Médiamegjelenések kialakítása
15
0
0
8
8
4
Médiagazdaságtani tervezés
8
8
0
0
0
2
Médiajoghoz kapcsolódó feladatok
8
8
0
0
0
2
Számítástechnikai eszközök kezelése
15
15
0
0
0
2
Számítógépes dokumentáció
8
8
0
0
0
2 6
Prezentációk készítése és megtartása
30
8
8
8
8
Weblapok készítése és üzemeltetése
30
0
0
15
15
Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés
23
8
8
8
0
Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek
Pályázatfigyelés Idegen nyelvű írásos anyagok Önéletrajz-írás készítése Kreatív írás idegen nyelven I. Szervezés és menedzsment idegen nyelven
23
0
23
0
0
15
15
0
0
0
15
0
15
0
0 23
Kreatív írás idegen nyelven II.
45
0
0
23
Adminisztráció idegen nyelven I.
23
8
15
0
0
Adminisztráció idegen nyelven II.
30
0
0
15
15
Tréningek szervezése és lebonyolítása
45
15
15
15
0
6 4 4 2 2 6 4 4 6
Nemzetközi koordinációs tevékenység I.
6 23
0
23
0
0 6
Nemzetközi koordinációs tevékenység II.
23
0
23
0
0
Nemzetközi projektmenedzsment I.
23
23
0
0
0
6 6
PR tevékenység
Nemzetközi projektmenedzsment II.
23
0
23
0
0
Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység
38
0
8
15
15
Rendezvényszervezés
23
0
8
15
0
4
Sajtókonferenciák szervezése
23
0
0
8
15
4
PR a gyakorlatban
30 600
0 173
0 173
15 143
15 113
6
8
összesen
Kötelezően választható tárgyak
össz
120
1 f.év 2. f.év 3. f.év 4. f.év kr
informatika
30
15
15
0
0
0
idegen nyelv
45
15
15
8
8
0
élet- és pályatervezés
34
9
9
9
7
0
vallástörténet
30
0
0
15
15
0
etika
15
0
0
8
8
0
439
4.a Kereskedelmi szakmenedzser (nappali munkarend)
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek Gazdasági és jogi tevékenységek Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek Idegen nyelvű írásos anyagok készítése Szervezés és menedzsment idegen nyelven
PR tevékenység
A képzés egységei Tananyagelem
05/1.1/0950-06 05/1.2/0950-06 05/1.3/0950-06 05/1.4/0950-06 05/1.5/0950-06 05/2.1/0950-06 05/2.2/0950-06 05/2.3/0950-06 05/3.1/0950-06 05/3.2/0950-06 05/4.1/0950-06 05/4.2/0950-06 05/4.3/0950-06 05/4.4/0950-06
össz. óra szám 15 15 15 30 15 30 15 30 15 15 30 15 60 60
050/1.1/1043-06
45
050/1.2/1043-06 050/2.1/1043-06 050/2.2/1043-06 050/2.3/1043-06 050/3.1/1043-06 050/3.2/1043-06 050/3.3/1043-06 050/3.4/1043-06 050/3.5/1043-06 050/3.6/1043-06 050/3.7/1043-06 050/4.1/1043-06 050/4.2/1043-06 050/4.3/1043-06 050/4.4/1043-06
45 30 30 90 45 60 90 45 45 45 45 75 45 45 60 1200
Azonosító
Személyközi kommunikáció Tömegkommunikáció Protokoll és etikett Kreatív írás Tárgyalástechnika Újságírás Sajtóreklám és hirdetésszervezés Médiamegjelenések kialakítása Médiagazdaságtani tervezés Médiajoghoz kapcsolódó feladatok Számítástechnikai eszközök kezelése Számítógépes dokumentáció Prezentációk készítése és megtartása Weblapok készítése és üzemeltetése Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés Pályázatfigyelés Önéletrajz-írás Kreatív írás idegen nyelven I. Kreatív írás idegen nyelven II. Adminisztráció idegen nyelven I. Adminisztráció idegen nyelven II. Tréningek szervezése és lebonyolítása Nemzetközi koordinációs tevékenység I. Nemzetközi koordinációs tevékenység II. Nemzetközi projektmenedzsment I. Nemzetközi projektmenedzsment II. Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység Rendezvényszervezés Sajtókonferenciák szervezése PR a gyakorlatban
összesen
440
13. évfolyam 1 2. f.év f.év 15 15 15 30 15 15 15 15 15 15 30 15 15 15
15 15
14. évfolyam 3. 4. f.év f.év
15
15
15 30 15
15 30
45 30 30 15
30
30
30 45 45
45
45
30 30
30
30 30 15 30 285
30
45 45 15 15
345
345
30 30 225
kr 2 2 2 4 2 4 2 4 2 2 2 2 6 6 4 4 2 2 6 4 4 6 6 6 6 6 8 4 4 6 120
4.b Kereskedelmi szakmenedzser (esti munkarend) A képzés egységei
Tananyagegység Kommunikáció
Sajtóval és médiával kapcsolatos tevékenységek
Gazdasági és jogi tevékenységek
Informatikai tevékenységek
Médiafigyelettel kapcsolatos tevékenységek
Idegen nyelvű írásos anyagok készítése
Szervezés és menedzsment idegen nyelven
Tananyagelem
össz. óra
13. évfolyam
14. évfolyam
szám
1 2. 3. 4. f.év f.év f.év f.év
kr
Személyközi kommunikáció
7,5
7,5
0
0
0
2
Tömegkommunikáció
7,5
7,5
0
0
0
2
Protokoll és etikett
7,5
7,5
0
0
0
2
Kreatív írás
15
15
0
0
0
4
Tárgyalástechnika
7,5
7,5
0
0
0
2
Újságírás
15
7,5
7,5
0
0
4
Sajtóreklám és hirdetésszervezés
7,5
7,5
0
0
0
2
Médiamegjelenések kialakítása
15
0
0
7,5
7,5
4
Médiagazdaságtani tervezés
7,5
7,5
0
0
0
2
Médiajoghoz kapcsolódó feladatok
7,5
7,5
0
0
0
2
Számítástechnikai eszközök kezelése
15
15
0
0
0
2
Számítógépes dokumentáció
7,5
7,5
0
0
0
2 6
Prezentációk készítése és megtartása
30
7,5
7,5
7,5
7,5
Weblapok készítése és üzemeltetése
30
0
0
15
15
Sajtószemle, hír-, kampány- és reklámfigyelés
22,5
7,5
7,5
7,5
0
Pályázatfigyelés
22,5
0
23
0
0
15
15
0
0
0
Önéletrajz-írás Kreatív írás idegen nyelven I.
15
0
15
0
0
Kreatív írás idegen nyelven II.
45
0
0
23
23
Adminisztráció idegen nyelven I.
22,5
7,5
15
0
0
Adminisztráció idegen nyelven II.
30
0
0
15
15
6 4 4 2 2 6 4 4 6
Tréningek szervezése és lebonyolítása Nemzetközi koordinációs tevékenység I.
PR tevékenység
45
15
15
15
0 6
22,5
0
23
0
0 6
Nemzetközi koordinációs tevékenység II.
22,5
0
23
0
0
Nemzetközi projektmenedzsment I.
22,5
23
0
0
0
Nemzetközi projektmenedzsment II.
22,5
0
23
0
0
Nemzetközi ügyfélkapcsolati tevékenység
37,5
0
7,5
15
15
Rendezvényszervezés
22,5
0
7,5
15
0
Sajtókonferenciák szervezése
22,5
0
0
7,5
15
PR a gyakorlatban
30 600
összesen
441
6 6 8
0 0 173 173
4 4
6 15 15 143 113 120
5.a Pénzügyi szakügyintéző (nappali munkarend) I. évfolyam Modul
Tantárgyak
Polgári jog
II. évfolyam
1. félév Óra ea
gy
2
0
2. félév
Kr
Köv
3
k
Gazdasági jog
Óra ea
gy
2
0
3. félév
Kr
Köv
3
k
Munkajog
Óra ea
gy
2
0
4. félév
Kr
Köv
3
k
Jogi informatika 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
Marketing alapismeretek
2
2
2
k
3
0
2
k
Közgazdaságtan Üzleti gazdaságtan
2
2
3
gy
Vállalkozásszervezés és vezetés
2
2
3
gy
2
1
2
gy
Emberi erőforrás és humán stratégia
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
Összes óra/kredit:
7
2
7
Pénzügyi és banki alapok
2
1
3
Társaságok pénzügyei
Összes óra/kredit:
2
1
3
1
1
3
gy
2
1
3
k
3
2
6
Számvitel
1
2
3
k
1
2
3
k
Elemzés-ellenőrzéskontrolling Gazdasági matematika
1
1
2
Összes óra/kredit:
2
3
5
Számítástechnikai ismeretek
0
2
3
gy
0
2
3
gy
Üzleti kommunikáció
0
1
1
3
z
1
3
Devizaügyletek Vámismeretek 1
1
3
Pénzügyi számvitel 0
0
gy
2
1
2
gy
2
1
2
gy
5
3
6
1
2
3
1
2
3
1
2
3
gy
1
2
3
gy
1
2
3
k
1
2
3
k
1
1
2
k
3
5
8
1
2
3
1
2
3
1
2
1
gy
0
8
3
gy
1
10
4
1
2
2
2
k
1
1
2
gy
gy
1
2
2
k
3
5
7
4
7
10
0
2
3
1
2
3
0
2
3
1
2
3
1
3
1
1
3
1
2
5
1
gy
0
gy k
k
gy gy
gy
2
0
8
3
1
11
4
1
1
3
gy
k
k 1
1
3
k
1
1
0
k
2
2
3
1
2
2
gy
1
1
3
1
2
2
Vezetői számvitel 0
2
3
2
2
1
1
1
1
1
1
Szakmai kommunikáció idegen nyelven Összes óra/kredit: Nemzetközi pü-i ügyletek lebonyolítása
Köv
gy
1
Viselkedéskultúra Kézség és személyiségfejlesztés
Összes óra/kredit: 2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási feladatok
8
2
Üzleti etika
Összes óra/kredit: 2003-06 Pénzügyivezetői számvitel I.
3
1
Pénzügyi piacok 2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása
6
1
Gazdasági informatika Összes óra/kredit:
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
6
Adózás
Statisztika
2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
2
Kr
ea
k
Bankügyletek
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
4
Óra
2
2
1
2
2
gy
1
2
2
Társaságok pénzügyei II.
1
1
1
z
Adózás II.
1
2
2
gy
442
1
z
Összes óra/kredit: 2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat
0
0
0
0
0
0
Bankügyletek II. Hitelbírálat
1
1
2
Összes óra/kredit:
1
1
Összesen:
13
10
0
0
1
2
k
2
3
3
2
1
2
1
1
2
2
1
1
2
2
1
2
2
1
2
29
16
21
29
17
28
33
16
28
31
443
gy
0 2 gy
k
5.b Pénzügyi szakügyintéző (esti munkarend) I. évfolyam Modul
1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
2002-06 Pénzügyi piacok és a nemzetközi pénzügyi ügyletek lebonyolítása
2003-06 Pénzügyivezetői számvitel I. 2159-06 Üzletfinanszírozási és adózási feladatok
II. évfolyam
1. félév
Tantárgyak
Óra ea
gy
2. félév
Kr
Köv
3
k
Óra ea
gy
3. félév
Kr
Köv
3
k
Óra ea
gy
0 0
Kr
4. félév Köv
Óra ea
gy
0
0
0
0
0
0
0
0
Polgári jog
1
0
0
0
Gazdasági jog
0
0
1
0
Munkajog
0
0
0
0
1
0
Jogi informatika
0
0
0
0
0
0
0,5
0,5
Marketing alapismeretek
1
1
0
0
0
0
0
2
k
0 1
1
1
1
2
k
0
0
0
0
0
0 0
Vállalkozásszervezés és vezetés
0
0
0
0
1
0,5
Emberi erőforrás és humán stratégia
0
0
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
3,5
1
7
2
1
3
1,5
Pénzügyi és banki alapok
1
0,5
3
0
0
0
0
0,5
0,5
0
0
0,5
1
0
0
0
0
0,5
0,5
3
0
0,5
1
3
0,5
1
3
gy
0,5
1
3
gy
0,5
1
3
k
0,5
1
3
k
2
k
Társaságok pénzügyei
0
0
0,5
0,5
Adózás
0
0
0
0
Bankügyletek
0
0
1
0,5
3
Összes óra/kredit:
1
0,5
3
1,5
1
6
3
0,5
1
3
0
0
Számvitel
0,5
1
0
0
Gazdasági matematika
0,5
0,5
Statisztika
0
0
Összes óra/kredit:
1
1,5
5
Számítástechnikai ismeretek
0
1
3
Gazdasági informatika
0
0
Összes óra/kredit:
0
1
Üzleti kommunikáció
0
Üzleti etika
0
Viselkedéskultúra Kézség és személyiségfejlesztés
2
k
gy
3
gy k k
2
8
3
gy
gy
1,5
6
3
2
Közgazdaságtan
Elemzés-ellenőrzéskontrolling
gy
k
Köv
Üzleti gazdaságtan
k
3
3
Kr
gy
0
z
0
0
0
0
1
0,5
2
gy
1
0,5
2
gy
2,5
1,5
6
0
0
0
0
0,5
0,5
2
k
0,5
0,5
2
gy
0,5
0,5
0,5
1
2
gy
0,5
1
2
k
0
0
1,5
2,5
7
2
3,5
10
1,5
2,5
0
1
3
0
0
0
0
0
0
0
1
3
0
0,5
1,5
1
0
0
0
0
0
0,5
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0,5
1
0
0
0
0
gy
3
1
gy
gy
gy
0,5
1
3
0,5
1
3
1
3
0,5
1
3
0
0
0
0
0
0,5
1
0
0
0
0
0
4
0
gy
gy
4
3
gy
0,5
5
4
0
0
0
0
1
2,5
0,5
5,5
4
Pénzügyi piacok
0
0
0
0
0,5
0,5
3
Nemzetközi pü-i ügyletek lebonyolítása
0,5
0,5
0
0
0
0
0
0
Devizaügyletek
0
0
0,5
0,5
3
k
0
0
0
0
0,5
0,5
0
k
0
0
1
1
3 2
3
k
Vámismeretek
0
0
Összes óra/kredit:
0,5
0,5
Pénzügyi számvitel
0
0
0,5
1
Vezetői számvitel
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
0
0
0,5
1
Társaságok pénzügyei II.
0
0
0
Adózás II.
0
0
0
444
3
0
2
0
0
0,5
0,5
3
0,5
1
2
0
0
0,5
1
0
0
0
0
2
gy
gy
k
k
1
Szakmai kommunikáció idegen nyelven Összes óra/kredit:
3
gy
8
0,5
1
k
3
0
0
0
0
0,5
1
2
0,5
1
2
0
0,5
0,5
1
z
0
0,5
1
2
gy
2
z
gy
2160-06 Bankügyletek, hitelbírálat
Összes óra/kredit:
0
0
Bankügyletek II.
0
0
0
0
0
0
0
Hitelbírálat
0,5
0,5
2
0,5
0,5
2
Összes óra/kredit:
0,5
0,5
2
0,5
0,5
Összesen:
6,5
5
29
8
11
445
gy
0
0
0
0
1
0,5
2
0
0
2
1
0,5
29
8,5
14
gy
1
1,5
3
1
0,5
2
0
0
2
1
0,5
2
33
8
14
31
k
k
6.a Számviteli szakügyintéző (nappali munkarend) I. évfolyam Modul 1
1. félév
Tantárgyak
Polgári jog
Óra ea
gy
2
0
II. évfolyam 2. félév
Kr
Köv
3
k
Gazdasági jog
Óra ea
gy
2
0
3. félév
Kr
Köv
3
k
Munkajog
Óra ea
gy
2
0
4. félév
Kr
Köv
3
k
Jogi informatika 1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
Marketing alapismeretek
2
2
2
k
3
0
2
k
Közgazdaságtan Üzleti gazdaságtan
2
2
3
gy
Vállalkozásszervezés és vezetés
2
2
3
gy
2
1
2
gy
Emberi erőforrás és humán stratégia
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
Összes óra/kredit:
7
2
7
Pénzügyi és banki alapok
2
1
3
Társaságok pénzügyei
Összes óra/kredit:
2
1
3
Számvitel
1
2
3
1
1
3
gy
2
1
3
k
k
3
2
6
1
2
3
k
Elemzés-ellenőrzéskontrolling Gazdasági matematika
1
1
2
Összes óra/kredit:
2
3
5
Számítástechnikai ismeretek
0
2
3
0
2
3
gy
6
3
8
0
1
1
3
z
gy
Üzleti kommunikáció
Kézség és személyiségfejlesztés
Összes óra/kredit:
2621-06 Üzletfinanszírozás és adózás 2622-06 Bankügyletek
gy
5
3
6
1
2
3 3 3
gy
1
2
3
k
1
2
3
k
2
gy
1
1
2
k
k 3
5
8
1
2
3
1
2
3
1
2
1
gy
0
8
3
gy
1
10
4
1
2
2
1
2
2
1
1
1
z
1
2
1
gy
2
3
2
2
1
2
1
1
1
2
2
gy
1
2
2
3
5
7
4
7
10
0
2
3
1
2
3
0
2
3
1
2
3
1
3
1
1
3
1
2
1
gy
2
5
2
1
2
2
gy k
gy
gy 0
8
3
1
11
4
gy
z
2
gy
1
1
2
gy
Számvitelszervezés
1
1
2
gy
1
1
2
gy
1
1
2
gy
Összes óra/kredit:
2
5
6
2
2
4
6
Társaságok pénzügyei II. Adózás II. 0
0
0
k
gy
2
2
gy
2
0
446
2
2
gy
Bankügyletek II.
1
1
2
0
2
1
2
0
gy
0
0
0
2
gy
Számviteli elszámolások
Összes óra/kredit:
1
3
Vezetői számvitel 2007-06 Pénzügyivezetői számvitel II.
2
3
k
Szakmai kommunikáció idegen nyelven 2
gy
1
2
1
2
2
2
Viselkedéskultúra
1
1
1
1
1
Üzleti etika
Pénzügyi számvitel
Köv
gy
1
1
Gazdasági informatika Összes óra/kredit:
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
6
Adózás
Statisztika
2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
2
Kr
ea
k
Bankügyletek
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
4
Óra
0
0
0
2
1
2
k
gy
k
Összes óra/kredit: 2623-06 Pénzügyi piacok
0
0
0
Pénzügyi piacok
1
1
1
k
Nemzetközi pénzügyek
1
1
1
K
Összes óra/kredit:
2
2
2
16
23
30
Összesen:
0
13
0
13
0
30
447
2
1
2
2
1
2
17
27
32
16
28
30
6.b Számviteli szakügyintéző (esti munkarend) I. évfolyam Modul 1
1997-06 Vállalatgazdálkodási feladatok
1998-06 Pénzügyekkel kapcsolatos feladatok
1999-06 Számviteli-statisztikai feladatok
2000-06 Számítástechn.informatikai feladatok
2001-06 Az üzletvitellel kapcsolatos személyes és szervezeti kommunikációs feladatok magyar és idegen nyelven
2007-06 Pénzügyivezetői számvitel II.
Tantárgyak
2622-06 Bankügyle-
Óra ea
gy
II. évfolyam 2. félév
Kr
Köv
3
k
Óra ea
gy
3. félév
Kr
Köv
3
k
Óra ea
gy
0 0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
0
0
1
0
Munkajog
0
0
0
0
1
0
Jogi informatika
0
0
0
0
0
0
Marketing alapismeretek
1
1
0
0
0
2
k
0 1
1
1
1
2
k
0
0
0
0
Közgazdaságtan
0
0
Üzleti gazdaságtan
1,5
0
Vállalkozásszervezés és vezetés
0
0
0
0
1
0,5
Emberi erőforrás és humán stratégia
0
0
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
3,5
1
7
2
1
3
1,5
Pénzügyi és banki alapok
1
0,5
3
0
0
0
0
k
Társaságok pénzügyei
0
0
Adózás
0
0
0
0
Bankügyletek
0
0
1
0,5
Összes óra/kredit:
1
0,5
3
Számvitel
0,5
1
3
Elemzés-ellenőrzéskontrolling
0
0
Gazdasági matematika
0,5 0,5
0,5 0,5
2
k
gy
6
3 3
1,5
1
6
0,5
1
3
0
0
0
0
0
1
Üzleti kommunikáció
0
0
Üzleti etika
0
0
0
0
Viselkedéskultúra
0
0
0
0
Kézség és személyiségfejlesztés
0
0
0,5
1
Szakmai kommunikáció idegen nyelven
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
0
0
1
2,5
2
Pénzügyi számvitel
0,5
1
0,5
1
2
Vezetői számvitel
0
0
0
0
Számviteli elszámolások
0
1
0
1
1
2,5
Társaságok pénzügyei II.
0
0
Adózás II.
0
0
0
0
Bankügyletek II.
0
0
0
0
1
0,5 1,5
Összes óra/kredit:
Összes óra/kredit:
0
gy
6
0
448
0,5 0,5 1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0,5
2
gy
2,5 1,5
6
0
0
0
0
0,5 0,5
3
0
0,5
1
3
1
3
gy
0,5
1
3
gy
0,5
1
3
k
0,5
1
3
k
2
gy
0,5 0,5
2
k
k
gy
gy
gy
1
3
0,5
1
3
0
0 1
k
gy
1
3
0,5
1
3
0
0
0
0 1
0
0
0
0
0
4
0
4
gy
4
3
gy
0,5
5
4
0
0
0
0
0
0
0,5
1
gy
0,5 0,5
2
gy
0
0
2
gy
0,5 0,5
2
gy
0
0
0,5
1
0
1
1
0
0
4
0,5 0,5
0
0
0
0
0
1
0,5
2
k
k
1
2
6
8
0,5
0,5
gy
gy
0
0
3
3
0
0
0,5 5,5 z
0
1,5 2,5 0
0,5
0,5 1,5
1
gy
0,5
3 1
2
k
0
Összes óra/kredit:
0,5
1
0
Gazdasági informatika
1
0
7 3
0 0
0
2
1
0 0
0
10
0
0
0
1
3
z
gy
k
3,5
1
0
2
0,5
2
0
gy
Köv
0
0,5
1
1,5 2,5
2
3
gy
Kr
0
gy
Számítástechnikai ismeretek
0,5 0,5
8
2
5
gy
2
0,5
0 1,5
2
3
0,5 0,5
1
gy
0
k
0
2
0,5 0,5
k
0,5 0,5
2
Statisztika
3
gy
3
0,5 0,5
Összes óra/kredit:
gy
gy
Köv
gy
Polgári jog
3
Kr
4. félév Óra ea
Gazdasági jog
Számvitelszervezés
2621-06 Üzletfinanszírozás és adózás
1. félév
2
gy
2 1
z gy
0,5
1
1
1
1,5
2
1
0,5
2
k
tek 2623-06 Pénzügyi piacok
Összes óra/kredit:
0
0
1
0,5
1
0,5
Pénzügyi piacok
0
0
0,5 0,5
1
k
0
0
0
0
Nemzetközi pénzügyek
0
0
0,5 0,5
1
K
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
Összesen:
0
0
1
6,5 6,5
30
449
0
1
0
0
8
12
0
2
0
0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
30
8,5
14
32
0
0
8
14
2
30
7.a Logisztikai műszaki menedzserasszisztens (nappali munkarend) I. évfolyam Modul 1
1. félév
Tantárgyak
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
Óra
Kr
Köv
2
2
gy
0
5
2
gy
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
3
1
3
k
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció
2
0
2
k
Szakmai kommunikáció idegen nyelven
0
8
2
gy
Összes óra/kredit:
7
16
11
Marketing alapismeretek
2
1
3
ea
gy
Munkavégzési technikák, irodaszervezés
2
Alkalmazott számítástechnika
II. évfolyam 2. félév
Óra
3. félév
Kr
Köv
5
2
gy
0
5
2
1
3
2
ea
gy
0
Óra
Kr
ea
gy
0
0
0
1
3
2
1
3
2
1
2
2
1
2
2
3
0
3
4. félév Köv
0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése
1
3
Kereskedelmi elméleti ismeretek
3
0
3
k
1
3
2
3
0
3
Minőségbiztosítás 0
3
2
3
3
5
Nemzetközi gazdasági ismeretek
2
0
2
k
3
1
3
k
8
1
8
3
0
3
Lo-
gy
2
2
2
k
3
0
3
k
Gazdasági földrajz
2
0
2
k
0
4
2
gy
10
6
12
4
0
3
Külkereskedelmi protokoll
0
2
2
gy
Árutan
2
0
2
k
Gazdasági szakmai idegen nyelv
0
8
2
gy
5
10
9
Összes óra/kredit:
0
0
0
3
0
3
3
1
3
1
2
2
1
2
0
0
2
2
0
2
2
k
gy
k
Vámoltatás
Általános áruismeret
1
2
gy
Üzletkötői ismeretek
Lebonyolítási gyakorlat
0116-06 gisztika
2
0
k
Külkereskedelmi ügyletek
0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása
0
gy
Közlekedési ismeretek Összes óra/kredit:
0
Köv
k
Kereskedelmi számítások Statisztika és költséggazdálkodás
gy
gy
PR alapismeretek 2
Kr
ea
k
0062-06 Marke- Piac- és marketingkutatás ting és PR alapismeretek Marketingkommunikáció Összes óra/kredit:
Óra
gy
k
Veszélyes áruk
3
0
3
k
4
0
4
k
Szállítási útvonalak
4
0
4
k
Raktározás
2
0
2
k
Logisztika
k
Áruszállítás
2
0
2
k
Beszerzés
3
0
3
k
Jogi alapismeretek
3
0
3
450
k
Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás
2
3
2
gy
Szakmai idegen nyelv
0
8
2
gy
11
11
12
4
0
3
Összes óra/kredit:
6
0
6
Logisztikai menedzsment 2651-06 Logisztikai menedzsment, ellátási láncmenedzsment feladatok
0
0
4
0
4
3
1
3
Összes óra/kredit:
3
1
3
k
3
1
4
7
1
8
0
3
2
2
13
8
15
4
0
4
4
0
4
gy
k
Ellátási lánc menedzsment Szervezési ismeretek
8
k
Raktározási menedzsment
Logisztikai informatika 2652-06 E-logisztikai feladatok
0
0
k
k gy
4
0
3
0
3
2
gy
Internet ismeretek
0
4
2
gy
E-business
2
3
2
k
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
3
2
0
3
2
2
7
4
Összesen:
21
21
28
21
23
31
27
25
33
22
20
28
451
7.b Logisztikai műszaki menedzserasszisztens (esti munkarend) I. évfolyam Modul 1
0061-06 Ügyviteli, irodatechnikai, kommunikációs ismeretek
0062-06 Marketing és PR alapismeretek
0067-06 A beszerzés és az értékesítés előkészítése, megszervezése
Tantárgyak
Köv
1
2
2,5
1,5 0,5
Munkavégzési technikák, irodaszervezés
1
Alkalmazott számítástechnika
0
Gazdálkodási és vállalkozási ismeretek
II. évfolyam 2. félév
Kr
gy
Óra ea
gy
gy
0
0
2
gy
0
2,5
3
k
0
Kr
3. félév Köv
Óra
0
Köv
gy
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
gy
gy
Kr
ea
2
ea
4. félév Óra
Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció
1
0
2
k
0
0
0
0
0
0
Szakmai kommunikáció idegen nyelven
0
4
2
gy
0
0
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
3,5
8
11
0
2,5
0
0
0
0
Marketing alapismeretek
1
0,5
3
0
0
0
0
0
0
Piac- és marketingkutatás
0
0
0
0
0
0
Marketingkommunikáció
0
0
0
0
PR alapismeretek
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
1
0,5
3
Kereskedelmi elméleti ismeretek
1,5
0
3
Kereskedelmi számítások
0
Minőségbiztosítás Statisztika és költséggazdálkodás Összes óra/kredit:
0116-06 Logisztika
Óra ea
Közlekedési ismeretek
0068-06 Külkereskedelmi ügyletek előkészítése, megszervezése, lebonyolítása
1. félév
k
0,5 1,5
2
2
0,5 1,5 0
0,5 1,5
2
1,5
0
3
0
0
0
0
0
1
0
0
1,5
0
0
0
0
2
k
gy
1,5 0,5
1,5 1,5
5
2
3
4
0,5
8 3
Nemzetközi gazdasági ismeretek
0
0
1,5
0
Külkereskedelmi ügyletek
0
0
0
0
gy
k
k
k
2
gy
0
0,5 1,5 k
0
2
0
1
0,5
3
1
0,5
3
0
0
0,5
1
0
0,5
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0,5
1
0
0
1,5
0
gy
0
0
0,5
1
0
0
k
0
0 0
2
3
Vámoltatás
0
0
0
0
1
1
2
k
0
Üzletkötői ismeretek
0
0
0
0
1,5
0
3
k
0
0
Gazdasági földrajz
0
0
0
0
1
0
2
k
0
0
Külkereskedelmi protokoll
0
0
0
1
0
0
0
0
Lebonyolítási gyakorlat
0
0
0
0
Árutan
0
0
1
Gazdasági szakmai idegen nyelv
0
0
0
Összes óra/kredit:
0
0
0
Általános áruismeret
1,5
0
3
k
2
gy
0
2
0
1
0
2
k
0
0
0
0
4
2
gy
0
0
0
0
2,5
5
9
0
0
5
3
0
0
2
12
Veszélyes áruk
0
0
0
0
0
0
Logisztika
0
0
0
0
2
0
Szállítási útvonalak
0
0
0
0
0
Raktározás
0
0
0
0
0
Áruszállítás
0
0
0
0
1
0
2
Beszerzés
0
0
0
0
1,5
0
3
Jogi alapismeretek
1,5
0
0
0
0
0
3
452
k
gy
0
1
0
0
Köv
0
0
0
2
Kr
2
k
gy
0
2
gy
2
1,5
0
3
k
2
0
4
k
0
2
0
4
k
0
1
0
2
k
k
0
0
k
0
0
0
0
3
k
2651-06 Logisztikai menedzsment, ellátási lánc-menedzsment feladatok
2652-06 E-logisztikai feladatok
Árképzés, tervezés, adatszolgáltatás
0
0
0
0
1
1,5
2
gy
0
0
Szakmai idegen nyelv
0
0
0
0
0
4
2
gy
0
4
2
Összes óra/kredit:
3
0
0
0
0
6,5
4
15
Logisztikai menedzsment
0
0
2
0
4
0
0
Raktározási menedzsment
0
0
0
0
0
Ellátási lánc menedzsment
0
0
0
2
0
0
0
2
0
0
0
6
Szervezési ismeretek
1,5 0,5
3
Összes óra/kredit:
1,5 0,5
3
k
5,5 5,5 0
0
0
2
0
0
0
0
0
0
2
0
3 2
1,5 0,5
4
3,5 0,5
8
k gy
3
k
gy
4
k
4
Logisztikai informatika
0
0
0
1,5
0
1,5
Internet ismeretek
0
0
0
0
0
0
0
2
2
gy
E-business
0
0
0
0
0
0
1
1,5
2
k
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
1,5
2
0
1,5
2
1
3,5
4
Összesen:
11
11
28
11
12
31
14
13
33
11
10
28
453
2
k
12
gy
8.a Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (nappali munkarend) I. évfolyam Modul 1
1. félév
Tantárgyak
Gazdasági matematika
Óra ea
gy
2
1
Kr
Köv
2
k
Statisztika 0001-06 Vállalkozások alapítása, működtetése, átszervezése és megszüntetése
Vállalkozási alapismeretek
3
0
3
II. évfolyam 2. félév
Óra ea
gy
1
1
3. félév
Kr
Köv
2
k
2
0
2
k
Üzleti tervezés
2
1
2
gy
Gazdasági jog
3
0
3
8
1
8
Számítástechnika
0
4
3
Munkavégzési technikák, irodaszervezés
2
1
2
gy
5
2
6
0
4
3
2
0
1
5
Üzleti etikett és protokoll 2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység
2
4
4
1
2
2
1
1
2
0
0
0
0
0
1
1
gy
0
1
1
gy
2
0
1
k
2
0
2
4
1
4
k
2
0
2
k
0
2
1
3
0
2
2
gy 0
2
0
0
2
0
0
3
2
gy
Tárgyalástechnika Üzleti kommunikáció
0
gy
Kommunikációs tréning
2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata
Összes óra/kredit:
1
1
2
Idegen nyelv
0
3
2
gy
1
2
2
0
3
2
2
2
0
Gazdasági szaknyelv
0
3
2
gy
Üzleti levelezés szaknyelv Összes óra/kredit:
0
3
2
0
Mikroökonómia
3
0
3
k
Makroökonómia
0
3
2
0
3
0
3
k
2
2
k
1
2
2
k
1
5
4
0
1
5
4
0
2
0
2
k
2
0
2
3
0
2
2
1
2
k
Üzletviteli gazdaságtan
2
0
2
gy
Üzletviteli folyamatok szervezése 3
0
3
Összes óra/kredit:
6
0
6
Az áruismeret alapjai
3
0
3
k
Minőségbiztosítás
Áruforgalom szervezése Nemzetközi üzletszervezés és vállalkozás Vámügyintézés
454
gy
1
Marketing alapjai
Bevezetés a logisztikába
2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása
0
a
gy
Adatbáziskezelés
2658-06 Vállalkozások menedzselése
Köv
gy
k
Munkaerő-gazdálkodás 5
0
Kr
ea
gy
Munka-, környezettűz- és balesetvédelem 2
gy
gy
Munkajogi ismeretek
Összes óra/kredit:
Köv
ea
k
Üzleti levelezés 2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása
Kr
4. félév Óra
k
Vállalatgazdaságtan
Összes óra/kredit:
Óra
2
0
2
5
0
5
3
0
3
k 4
1
4
3
0
2
gy gy
gy gy
Nemzetközi gazd. kapcs-ok és int-ek
2
0
2
k
Európai Uniós ismeretek
2
0
2
k
7
0
7
Összes óra/kredit:
3
0
3
Kereskedelmi menedzsment 2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése
Számvitel
2
2
3
Pénzügy
k
2
2
3
gy
2
0
2
k
3
0
2
3
0
3
k
2
0
2
k
Mérlegelemzés Controlling Összes óra/kredit:
2
2
3
4
2
5
5
0
5
Külkereskedelmi szerződések
3
0
3
k
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
3
0
2
k
Nemzetközi gazdasági jog
3
0
3
k
Vámoltatás 2665-06 A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége
Szállítási logisztika
4
0
3
k
Logisztikai informatika
1
2
1
gy
3
0
2
1
1
1
gy
1
1
1
gy
2
2
2
0
3
2
gy
3
0
2
k
Raktározástechnika
3
0
2
k
Csomagolástechnika
3
0
2
k
Szállítmányozás
3
0
2
k
Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás
3
0
2
k
Nemzetközi díjszámítások
0
2
2
gy gy
Szakdolgozat tervezés
2
0
0
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
0
0
14
2
12
17
5
14
Összesen:
22
12
29
24
13
31
31
11
33
27
15
27
455
8.b Nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző (esti munkarend) I. évfolyam Modul 1
1. félév
Tantárgyak
Óra ea
gy
Gazdasági matematika
1
0,5
Statisztika
0
0
0001-06 Vállalkozá- Vállalkozási alapismeretek 1,5 sok alapítása, működtetése, átszervezése Vállalatgazdaságtan 0 és megszüntetése Üzleti tervezés 0
2655-06 Ügyviteli és munkaerőpiaci ismeretek, álláskeresési technikák alkalmazása
2656-06 Szakmai kommunikációs tevékenység
2659-06 Nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok és gazdasági folyamatok irányítása
Köv
2
k
Óra ea
gy
0
0
0,5 0,5
0
3
k
0
Kr
Köv
2
k
0
gy
0 0 0
Kr
Köv
ea
gy
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
2
k
0
0
0
0
0,5
2
gy
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
3
0,5
8
Számítástechnika
0
2
3
Üzleti levelezés
0
0
Munkavégzési technikák, irodaszervezés
1
0,5
2
k gy
gy
0
0
2,5
1
6
0
2
3
0
0
0
0,5
0
0
0
Munkajogi ismeretek
0
0
1
0
Munka-, környezet- tűz- és balesetvédelem
0
0
0
0
Munkaerő-gazdálkodás
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
1
2,5
1
2
4
Üzleti etikett és protokoll
0
0
0,5
1
2
0
0
0,5 0,5 0
ea
4. félév Óra
1
4
Tárgyalástechnika
Óra
0
1,5
Üzleti kommunikáció
3. félév
0
Gazdasági jog
Összes óra/kredit:
2658-06 Vállalkozások menedzselése
Kr
Összes óra/kredit:
Kommunikációs tréning
2657-06 Informatikai és gazdasági szakmai idegen nyelv használata
II. évfolyam 2. félév
5
2
gy
0
0,5 0,5
2 2
gy
1
gy
k
gy
0
0
0
0
0
0
0,5
0
0
0
0
0
0
0
1
0
1
k
0
0
1
0
2
k
1
2
0,5
4
0
1
0
0
0
0
1
1
gy
0
2
k
0,5
3
0
0
1
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0,5
1
2
0
1
0
1
0
0
1,5
2
0
0
0
0
0
0
0
1,5
2
1
2
k
4
0
2
k
0
1,5
Gazdasági szaknyelv
0
0
0
0
0
1,5
Üzleti levelezés szaknyelv
0
0
0
0
0
0
0,5
1
Adatbáziskezelés
0
0
0
0
Összes óra/kredit:
0
1,5
2
0
0
1,5
Mikroökonómia
1,5
0
3
k
0
0
2
gy
0
0,5 2,5 0
2
k
0,5
4
0
0,5 2,5
0
0
0
0
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0,5
2
k
0
0
Üzletviteli gazdaságtan
0
0
0
0
1
0
2
gy
0
0
Üzletviteli folyamatok szervezése
0
0
0
0
0
0
1
0
Bevezetés a logisztikába
1,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1
0
Minőségbiztosítás
0
0
3
0
6
1
0
2
2,5
0
5
Az áruismeret alapjai
1,5
0
3
0
0
Áruforgalom szervezése
0
0
1,5
0
Nemzetközi üzletszervezés és vállalkozás
0
0
0
Vámügyintézés
0
0
0
456
gy
0
0
2
0,5
0
0
0
0
0
0
0
0
0
1,5
0
0
0
0
0
0
1,5
0
3
k
gy
4
2
gy
a
gy
0
0
Összes óra/kredit:
k
gy
Makroökonómia
k
3
2
0
Marketing alapjai
3
0
0
2
gy
Köv
0
Idegen nyelv
2
gy
Kr
2
2
gy
2660-06 A kereskedelmi vállalkozás vezetése, a gazdálkodás megszervezése
2665-06 A nemzetközi szállítmányozási és logisztikai szakügyintéző tevékenysége
Nemzetközi gazd. kapcsok és int-ek
0
0
1
0
2
k
0
0
0
0
Európai Uniós ismeretek
0
0
1
0
2
k
0
0
0
0
3,5
0
7
1,5
0
2
1,5
0
0
0
1,5
0
3
k
0
0
0
0
2
k
0
0
Összes óra/kredit:
1,5
0
Kereskedelmi menedzsment
3
0
0
Számvitel
1
1
1
1
3
gy
0
0
Pénzügy
0
0
1
0
2
k
1
0
Mérlegelemzés
0
0
0
0
0
0
0
0
2
1
3
k
Controlling
0
0
Összes óra/kredit:
1
1
0
0
2,5
0
5
Külkereskedelmi szerződések
0
0
0
0
1,5
0
3
Nemzetközi gazdasági kapcsolatok
0
0
0
0
1,5
0
Nemzetközi gazdasági jog
0
0
0
0
1,5
0
Vámoltatás
0
0
0
0
0
0
3
5
2
0,5 0,5
1
gy
0,5 0,5
1
gy
1
1
2
k
0
1,5
2
gy
2
k
0
0
3
k
0
0
1,5
0
2
k
Szállítási logisztika
0
0
0
0
2
0
3
k
0
0
Logisztikai informatika
0
0
0
0
0,5
1
1
gy
0
0
Raktározástechnika
0
0
0
0
0
0
1,5
0
2
k
Csomagolástechnika
0
0
0
0
0
0
1,5
0
2
k
Szállítmányozás
0
0
0
0
0
0
1,5
0
2
k
Nemzetközi fuvarozás, szállítmányozás
0
0
0
0
0
0
1,5
0
2
k
Nemzetközi díjszámítások
0
0
0
0
0
0
0
1
2
gy
Szakdolgozat tervezés
0
0
0
0
0
0
1
0
0
gy
Összes óra/kredit:
0
0
0
0
0
0
7
1
12
8,5 2,5
14
Összesen:
11
6
29
12
6,5
31
16
5,5
33
14
27
457
7,5