Békés megye szakképzés – fejlesztési koncepciója 2013-2020
2015
Békés megye szakképzés – fejlesztési koncepciója 2013-2020
a 2015-ös felülvizsgálat után egységes szerkezetben
2
Tartalom Bevezető ................................................................................................................................. 5 1. A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei ................................................................... 6 2. A szakképzés-fejlesztési koncepció szerkezete ................................................................. 8 3. A szakképzés-fejlesztési koncepció célrendszere ............................................................ 11 3.1. Stratégiai célok.......................................................................................................... 12 3.2. Fejlesztési prioritások ............................................................................................... 12 4. Békés megye társadalmi és gazdasági környezete ........................................................... 13 5. A szakképzés-fejlesztési koncepció szerkezete ............................................................... 17 6. A megyei szakképzéssel összefüggő megyei gazdasági fejlesztési célok a 2014-2020 időszakban............................................................................................................................ 21 6.1. A kutatás, fejlesztés, innováció területe .................................................................... 22 6.2. Infokommunikációs technikák fejlesztése ................................................................ 22 6.3. Foglalkoztatás fejlesztése.......................................................................................... 22 6.4. Társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem az oktatásban ....................... 23 6.5. Az oktatás fejlesztése ................................................................................................ 24 6.6 Kiváló Gyakorlati Képzőhely .................................................................................... 25 6.7 A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése .................................... 26 6.8 A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása.................................................. 31 7. A Békés megyei szakképzés és a gazdaság kapcsolódási pontjai.................................... 32 7.1 A kamarai garanciavállalás rendszerének intézményesülése ..................................... 33 8. Tanulószerződések és együttműködési megállapodások ................................................. 37 9. Békés megye szakképzési rendszerének SWOT analízise............................................... 40 9.1. Erősségek .................................................................................................................. 40 9.2 Gyengeségek .............................................................................................................. 40 9.3. Lehetőségek .............................................................................................................. 41 9.4. Veszélyek .................................................................................................................. 42 10. Békés megye szakképző intézményeinek bemutatása ................................................... 43 10.1. A Gyulai Szakképzési Centrumba az alábbi tagintézmények kerültek: ................. 44 10.2. Békéscsabai Szakképzési Centrum ......................................................................... 52 10.3. Szakképzési centrumon kívüli oktatási intézmények ............................................. 58 10.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású ......................... 59 11. Beiskolázási és kibocsátási adatok................................................................................. 60 12. Várható tanulólétszámra vonatkozó prognózis .............................................................. 61 12.1 Képzési kínálat racionalizálása ................................................................................ 64 13. Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer................................ 67 13.1. Pályaválasztás, pályaorientáció, iskolaválasztás..................................................... 67
3
13.2 Kiváló Gyakorlati Képzőhely .................................................................................. 72 14. Képességfejlesztés, tehetséggondozás – Pilot kutatás ................................................... 74 14.1. A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése ...................... 77 14.2. A képességfejlesztés és tehetséggondozás távoktatási lehetőségei ........................ 77 15. A szakképzésbe bevonható tanulók létszámának növelése ........................................... 79 16. A szakképzés-fejlesztési koncepció nemzetközi aspektusai .......................................... 82 16.1 A szakképzési stratégia nemzetközi céljai: .............................................................. 89 16.2 Konkrét célok a nemzetköziesedésben: ................................................................... 90 17. A fejlesztési koncepció nyomonkövetése, megvalósulásának értékelése ...................... 91 18. A megyei szakképzési kínálat fejlesztésének kialakítása szükségletei: ......................... 93 19. Összefoglalás ................................................................................................................. 95 A koncepció hatálya ......................................................................................................... 97 Jogszabályok .................................................................................................................... 98 1. számú: Melléklet: .......................................................................................................... 102
4
Bevezető A szakképzés-fejlesztési koncepció Békés megye hosszú- és középtávú területfejlesztési stratégiájával összhangban a megyei fejlesztési terv részét képezi a 2013-2020ig terjedő időszakban. A 2011. év CLXXXVII. Törvény 82. a) pontja értelmében az MFKB feladata kidolgozni az adott megye szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melynek része a képzési irányok és beiskolázási arányok rövid- és középtávú terve is. A koncepciónak hatékonyan hozzá kell járulnia az MFKB-k munkájához azzal, hogy olyan szakképzés-fejlesztési célokat és elveket határoz meg, amelyek alkalmasak a munkaerő-piac igényeinek megfelelő szakmaszerkezet és megyei szakképzési rendszer kialakítására. A
koncepció
integrálja
azokat
az
információkat,
melyek
eltérő
intézményrendszerekben, eltérő forrásokból összegyűjtve állnak rendelkezésre. Ezek
elemzésével,
szakképzési
következtetések
képének
megváltoztatása,
feltárását,
további
levonásával
rávilágít
erősítése
vagy
azokra
segíti a
konzerválása
az
adott
megye
jellemzőkre,
melyek
hozzájárulhat
egy
eredményes, hatékony és átlátható szakképzési rendszer kialakításához. A koncepció elkészítéséhez az alábbi szervezetek dokumentumait használtuk fel: –
Központi Statisztikai Hivatal (KSH),
–
Békés Megyei Kormányhivatal Foglalkoztatási Főosztály,
–
Békés Megyei Kormányhivatal Oktatási Főosztály,
–
Békés Megyei Önkormányzat
–
Klebelsberg Intézményfenntartó Központ,
–
Köznevelési Információs Rendszer (KIR-STAT)
–
Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
–
megyei szakképző intézmények,
–
Békéscsabai Szakképzési Centrum
–
Gyulai Szakképzési Centrum
–
Magyar Kereskedelemi és Iparkamara Gazdaság és Vállalkozáskutató Intézet
–
CEDEFOP ReferNet országjelentés 2012
5
1. A szakképzés-fejlesztési koncepció alapelvei A szakképzési elveket, célokat, fejlesztési stratégiát alapvetően megőrizte az előző koncepcióból, azt csak az időközben bekövetkezett változásokból levezetett elemekkel egészíti ki. A szakképzés-fejlesztési koncepció előzménye a szakképzésről szóló 2011. év CLXXXVII. Törvény 82. § - a, mely kimondja, hogy a megyei képzési és fejlesztési bizottságoknak ki kell dolgozniuk az adott megyére vonatkozó, az iskolai rendszerű szakképzés irányainak és a beiskolázási arányok rövid és középtávú tervét tartalmazó koncepcióját, mely a megye területfejlesztési koncepció és területfejlesztési program részét képezi. A koncepcióba egyéb, stratégiailag fontos Európai Uniós, országos és megyei szintű területfejlesztési, szakképzési dokumentum, illetve tervezet megállapításait is beépítettük, hiszen csak ezekkel egyeztetve és harmonizálva lehetséges szakképzés-fejlesztési irányvonalakat meghatározni. Legfontosabb alapelve: Békés megye gazdasági növekedését szolgáló foglalkoztatási szint emelése, amelynek alapvető feltétele az egyén ambícióit figyelembe vevő, a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt – iskolai rendszerű és iskolarendszeren kívüli - szakképzési rendszer kialakítása és működtetése. A szervezett szakképzés elsődleges feladata, hogy a munkaerőpiac igényeinek megfelelő
mennyiségű
és
kvalitású
(minőségű)
szakképzett
munkaerőt
biztosítson elsősorban a nappali rendszerű iskolai oktatás keretében. Az át- és továbbképzésekkel az egész életen át tartó tanulás támogatása a foglalkoztathatóság és a versenyképesség növelése érdekében. A szakképzés-fejlesztési koncepció a helyzetelemzésre épül. Ez alapján lettek meghatározva célok, a célokhoz feladatok lettek hozzárendelve. Az MFKB feladata, hogy a megfogalmazott célok teljesüljenek. Ennek eléréséhez együtt kell
működnie
a
munkáltatókkal,
fenntartóval,
szakképző
iskolákkal,
Kormányhivatallal és mindazokkal a szervezetekkel, akik tenni tudnak Békés megye szakképzésének fejlesztéséhez.
6
1.1 A szakképzés-fejlesztési koncepció megyei illeszkedésének ábrája
Területfejlesztési program
Területfejlesztési koncepció Szakképzés-fejlesztési koncepció
Köznevelés-fejlesztési Terv
Megyei szakképzési terv
1. sz. ábra Jelen pillanatban nincs rendezve a viszony a két tervezési feladatcsoport között. Különböző jogszabályok írják elő a dokumentumok elkészítését. Az MFKB-k a szakképzés-fejlesztési
koncepciót
készítik
el!
Ennek
tartalmi,
formai
követelményeinek meghatározása térségre vonatkozó sajátosságok figyelembe vételével a megyei bizottságok feladata.
7
2. A szakképzés-fejlesztési koncepció szerkezete Békés megye 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciója a helyzetelemzésből indul ki, amely támaszkodik a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi-gazdasági elemzéseire, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja munkaerő-piaci elemzéseire, valamint a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának iskolarendszerű középfokú oktatással kapcsolatos adataira és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tapasztalataira és elemzéseire. Ez a fejezet röviden összefoglalja Békés megye demográfiai változását elemzi a gazdaságát és a GDP alakulását. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb kínálata található. Békéscsaba és Gyula is szakképzési centrumként működik. A „második vonalban” Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A „harmadik vonalban” lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem „fehér folt” a szakképzés térképén. Ugyanez állapítható meg, ha a gyakorlati képzőhelyek eloszlását vizsgáljuk. A Békés
megyei
gazdálkodó
szervezetek
megfelelő
képzési
hajlandóságot
tanúsítanak, de vannak olyan körülmények, amelyek gátolják a tanulószerződések számának emelkedését. A legtöbb gyakorlati képzőhely az élelmiszer és vegyi áru eladó, a szakács, pincér, fodrász, cukrász, gépi forgácsoló szakmában van. Békéscsabán és környékén (Mezőberény, Békés, Kondoros) található a legtöbb gyakorlati képzőhely, ezeket a településeket követi Szarvas és Gyomaendrőd, majd Orosháza, Gyula, és a szeghalmi térség. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. A megye peremterületein alig van gyakorlati képzőhely, tehát az itt lakó diákok nem csak az iskolába, hanem a gyakorlat letöltésére is ingázni kényszerülnek ezért ezen mindenképpen változtatni szükséges.
8
A duális szakképzési rendszer mérőszámai a szakképző iskolák tanulóinak tanulószerződései,
az
együttműködési
megállapodások
és
a
gyakorlati
képzőhelyek. A fejezet részletesen bemutatja, hogy jelentősen nőtt szakmánként és szakmacsoportonként a tanulószerződések száma az elmúlt 15 évben, mintegy 44-szeresére. Tartósan hiányszakmának minősül mintegy 13 szakképesítés, pl. a női szabó, a hegesztő, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő, a gázszerelő, az ácsállványozó. Divatszakmák a fodrász, kozmetikus. a szakács, a pincér, az élelmiszer és vegyi áru eladó. A megyei szakképzés fejlesztési koncepcióban SWOT-analízis segítségével bemutatjuk a megyei szakképzési rendszer erősségeit és gyengeségeit, valamint lehetőségeket
és
veszélyeket,
amelyek
segíthetik,
illetve
meghiúsíthatják
szakképzés-fejlesztési céljainkat. A munkaerő-piaci helyzetkép kitér a munkaerő-piacon lévők számának, valamint az álláskeresők (tartósan munka nélkül lévők, illetve a pályakezdő álláskeresők) számának vizsgálatára, ágazatonként elemzi a létszámalakulást, részletesen taglalja az álláshelyek legfrissebb kínálatát Az Európa 2020 dokumentum kiemelt kezdeményezést indított az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés eléréséért, melyben központi szerepet játszik a szakképzés, hiszen ez a terület segíti elő, hogy javuljon a foglalkoztathatóság, ezáltal csökkenjen a szegénység. Az Európai uniós célok alapján minden egyes tagállam, így Magyarország is meghatározta nemzeti céljait. A tagállamoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A konkrét kormányzati intézkedések nagyban befolyásolják a szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok teljesülését. A magyar kormány elkötelezett a helyi gazdaság nemzetközi versenyképessége növelése, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása mellett, melynek elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés. A munkaerőpiac szakképzési törekvései egybehangzanak a kormány gazdaságpolitikájával. Ezt támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött kormányzati szintű megállapodás, amely a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységeit erősíti meg.
9
A fejlesztési prioritásokhoz illesztetten bemutatásra kerül azok elérésére szolgáló eszközök és feltételek, amelyek teljesülésével megvalósíthatóak megfogalmazott stratégiai céljaink. A duális szakképzési struktúra elterjesztése számos feladatot tartogat az előttünk álló időszakban. A leghatékonyabb eredmény akkor érhető el, ha a szakiskolában külső gyakorlati képzőhelyen lévő tanulók arányát növeljük. Mindezt úgy kell elérni, hogy a megye szakképző iskoláinak tanműhelyi kapacitásai nincsenek adottságaiknak megfelelően kihasználva. Az ágazati szakközépiskolában és a felsőoktatási szakképzésben is megfogalmazott cél a gyakorlatorientáltság, a gazdaság szereplőinek erre a feladatra is fel kell készülniük. Az előttünk álló időszakban a szakképzési centrumoknak helyet kell találni a szakképzési rendszerben úgy, hogy a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése,
valamint
a
munkaerő-piaci
igények
az
iskolai
rendszerű
szakképzésben való érvényesülése ne szenvedjen csorbát. A képzési kínálat felülvizsgálata elkerülhetetlen feladat. Jelenleg még nincs olyan optimális gazdasági környezet, hogy a képzési kínálat és az intézményi székhelyek gazdasági potenciálja egymásra épüljön, ezért figyelembe kell venni a megyei gazdasági helyzetképet, a gazdaságot érintő infrastrukturális fejlesztési irányokat, demográfiai állapotokat és tendenciákat. A szakképzést csak ott lehet vállalati igények mentén alakítani, ahol erre ágazati igények vannak. Az ágazati igények megfogalmazásakor nem csak a meglévő potenciált kell szem előtt tartani, hanem az ágazatok fejlődési irányait is. Ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni. Napjaink oktatási rendszerének problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás között még mindég tapasztalható eltérés, amit csökkenteni kell. A munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködést erősíteni szükséges. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy egy új alapokon nyugvó pályaorientációs tevékenység intézményes működtetésére vonatkozóan a tanulók, valamint a képző helyek
10
között a közjogi feladataik révén a gazdasági kamarák rendelkeznek a legnagyobb potenciállal. Egy jó pályaorientációs rendszerrel és némi jogszabályi változtatással elérhető, hogy minden tanuló a neki megfelelő oktatási intézménytípusba jusson be, ezáltal csökkenthető a lemorzsolódó, valamint növelhető a szakképzésbe irányított tanulók száma. A duális szakképzési rendszer a gazdaság szereplőinek és a foglalkoztatást elősegítő szervezeteknek hatékony együttműködését követeli meg, amelyhez elengedhetetlen egy szakképzési információs rendszer kiépítése. A gazdaság igényeinek
közvetítése,
a
források
hatékony
felhasználása,
a
megújuló
felnőttképzési rendszer érdekében.
3. A szakképzés-fejlesztési koncepció célrendszere Az elkészített koncepció általános célja, hogy elősegítse Békés megye foglalkoztatási
szintjének
emelkedését,
javítsa
a
megye
társadalmának
életkilátásait. A koncepció közvetlen célja a nemzetgazdaság érdekeivel és a munkaerő-piaci igényekkel összehangolt szakképzési rendszer kialakítása. Ennek érdekében a szakképzés fejlesztési koncepciónak rövid és középtávon szolgálnia kell a megye gazdasági és társadalmi céljait. Gazdasági cél: hogy minél több munkavállaló szerezze meg a munkába álláshoz szükséges ismereteket, és képes legyen ezek megújítására. Társadalmi cél: a társadalmi egyenlőség, az együttműködés és a hátrányos megkülönböztetés megakadályozása. A koncepció bemutatja, hogy az adott célok, milyen feltételek teljesülése esetén érhetők le. A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság szakképzés fejlesztési koncepciójában meghatározza, hogy az adott fejlesztési prioritások milyen célok kijelölésével érhetők el. A kijelölt eredmények eléréséhez garanciákkal alátámasztott feltételeket, forrásokat kell rendelni mind a humán erőforrás, mind a pénzügyi és technikai (eszközi) erőforrás területen. A koncepció megvalósítását a döntéshozóknak rendszeresen nyomon kell követni, s az elért eredményekről, a célok teljesüléséről tájékoztatják az
11
érintetteket. Az évenkénti felülvizsgálat során a szükséges változtatásokat meg kell tenni. 3.1. Stratégiai célok a
foglalkoztatás elősegítése
Békés
megye
gazdasági
igényeinek
megfelelő
szakképzett
munkaerő
biztosítása a
jövő generációk életkilátásainak javítása
a
társadalmi különbségek csökkentése az egész életen át tartó tanulás elvének
szem előtt tartásával. 3.2. Fejlesztési prioritások - a duális szakképzési struktúra elterjesztése - elsősorban a megyei, azon túl a hazai munkaerő-piac igényeinek kielégítésére alkalmas és a fejlesztési irányoknak megfelelő szakképzési szerkezet és kínálat kialakítása - a megye adottságait figyelembe vevő szakmai képzési elemek meghonosítása és megtartása - új
alapokon
nyugvó
pályaorientációs
és
pályaválasztási
rendszer
megteremtése - a szakképzésbe bevonható tanulók számának növelése - a lemorzsolódás további csökkentése - a szakképzésre fordítható források hatékony felhasználása - a duális képzésben részt vevő gyakorlati képzőhelyek fejlesztése - a gazdaság szerepének erősítése a szakképzési feladatok megvalósításában
12
4. Békés megye társadalmi és gazdasági környezete Békés megye az Alföld részeként Magyarország dél-keleti részén fekszik, északról Hajdú-Bihar megye határolja, nyugatról Jász-Nagykun-Szolnok megye és Csongrád megye, délről és keletről a román határ. Békés megye legfőbb természeti kincse a termőföld, s ennek alapján elmondható, hogy mezőgazdasági termelés szempontjából az ország legjobb minőségű termőterületei közé tartozik. A rendszerváltás előtt az „ország éléskamrájának” nevezték. Nagy jelentőségű természeti erőforrás a megye termál-, és gyógyvíz készlete, és az erre alapozott fürdőhelyek. Dél-Alföldön a legmagasabb a napsütéses órák száma, a megye besugárzás szempontjából harmadik az országban. A vízhálózat, a vizes élőhelyek, a természeti értékekben gazdag tájaknak köszönhetően akár turistaparadicsommá is fejleszthető. A nyugalom szigetévé, ahol feledhető a nagyvárosok zaja és légszennyeződése, ahol jókat lehet enni, inni és pihenni. Békés megyének kiemelten kedvező a fekvése a geotermikus energia, termálvízkincs szempontjából. Ennek az energiaforrásnak a felhasználására jó példák vannak az energetikai alkalmazások körében (lakossági, ipari és mezőgazdasági fűtési rendszerek), valamint a kiemelkedő fürdőkultúra, egészségturizmus, egészségipar területén. Békés megye iparilag közepesen fejlett, agráripari jellegű és közepesen urbanizálódott térség. Az agrárszféra a megyei kedvező adottságok miatt jelentős erőt képvisel. A mezőgazdasági termelés dominanciája mellett, elsősorban a feldolgozó és könnyűipar jelenléte jellemző a megyére. Az ipar térszerkezete erősen koncentrált a megyében Békéscsaba és környékére. A megye területén több termálfürdő és tározó, horgásztó, holtág található, amelyek nagy idegenforgalmi szerepük van. A mezőgazdasági termékekre épülő feldolgozóiparral hozzájárulhat a felzárkózás, az egyenlőtlenségek - különbségek mértékének csökkenésével a stabilitáshoz és a fenntarthatósághoz. Békés megye lakossága az elmúlt évtizedben folyamatosan csökkent. Oka a természetes fogyás, az elöregedés és az elvándorlás. A népességre vetített 13
népmozgalmi adatok továbbra is a megye rendkívül kedvezőtlen demográfiai helyzetét jelzik: az 1000 lakosra jutó élveszületések száma 7,6, a halálozásoké 15,7 volt, ami 1,5 fővel kevesebb, illetve 2,7fővel nagyobb az országosnál. 2011ben mintegy 79.000 fővel volt kevesebb a megye lakónépessége az 1980-ban mért adatokhoz képest (KSH Népszámlálás 2011). Ez majdnem annyi, mintha Békéscsabáról, Sarkadról és még egy közel ezres lélekszámú faluból eltűnt volna a teljes lakosság. Ezen időszak alatt több mint 17 ezren döntöttek úgy, hogy kényszerűségből vagy az életkörülmények megváltoztathatásának reményében elhagyják szülőföldjüket. Egy évvel később 2012-ben Békés megye népessége 362.000 fő volt. A népességfogyás hazánkban ebben az „évezredben” Békés megyében volt a legintenzívebb (9%), ami az országos átlagnál közel ötször rosszabb. Ez a tendencia a térségek munkaerő-piaci helyzetével hozható összefüggésbe – a munkalehetőségek hiánya és a rossz elérhetőségi feltételek miatt a lakosság az ingázás helyett elvándorol az adott településről. A migrációban leginkább a negyven éven aluli korosztály érintett. Ők azok, aki álláskeresőként hagyják el a megyét, illetve azért, mert a bérükből nem tudják eltartani a családjukat. Békés megyében
ugyanis
országos
összehasonlításban
magas
az
alacsony
jövedelemből élők aránya. Az egy főre jutó hazai termék tekintetében Békés megye a 17. helyen áll és sajnos a Dél-alföldi régióban az utolsó. A bruttó hazai termék előállításában a 16.ok vagyunk, utánunk csak Nógrád, Tolna és Heves megye van. Az országos GDPhez alig több mint 2%-kal tudunk hozzájárulni. A fajlagos GDP alapján Békés megye 1997-ben került a hét legkevésbé fejlett (Bács-Kiskun, Jász-NagykunSzolnok, Somogy, Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg) megyét alkotó csoportba (a fajlagos GDP értéke nem éri el a megyék átlagának 90 százalékát). Békés megye nemcsak hátrányos helyzetű, de folyamatosan leszakadó helyzetben van. Az utóbbi 2-3 évben megelőzte Borsod-Abaúj-Zemplén megye. A Dél-Alföldi régión belül is leszakad a megye, pedig maga a régió sem rendelkezik jó pozícióval, hiszen az EU-27 GDP adatok alapján a legrosszabb 20 térsége közé sorolják.
14
Békés megyében a vállalkozói aktivitás alacsony és a megye változatlanul erősen agrárjellegű. Szerény a társas vállalkozások súlya, ezen belül különösen kicsi a részvénytársasági formában működőké. A megyén belüli területi egyenlőtlenségek a működő vállalkozások megoszlása terén visszatükrözik a gazdasági térstruktúrát, Dél-Békés, valamint a megye észak-északkeleti peremzónája perifériaként, míg a megyeszékhely és szűkebb térsége (a megye többi részéhez viszonyítva) centrumként viselkedik. Régiós, illetve országos összevetésben a megye kedvezőbb mutatókkal bíró térségei is legfeljebb átlagos, sok esetben átlag alatti aktivitást mutatnak, ami összességében jól jelzi a megye egészének elmaradottságát A megye szerény gazdasági súlya és magas szintű városiassága ellenére erősen centralizált térszerkezettel rendelkezik. A megyeszékhely kiugró szerepe mellett a városhierarchia magasabb szintjén álló Orosháza, Gyula és Szarvas térszervező ereje meghatározó. Külső gazdasági centrumok (beleértve a határon belüli és kívüli erőközpontokat) egyelőre szerény befolyást gyakorolnak a területi folyamatokra és struktúrákra – derül ki Békés megye Területfejlesztési Koncepciójából. Ahol ilyen szerény számokat produkál a gazdaság, s egyre nő a munkanélküliek száma, ott az elszegényedés is erősödik. Egyre több a hátrányos helyzetű családok száma és azoké a családoké, ahol a szülők tartósan munka nélkül vannak. A tartós munkanélküliség által érintett családok többsége mélyszegénység körülményei között él, amely tartósan alacsony jövedelmet és a megélhetési nehézségek halmozódását jelenti. A szegénységből, a kilátástalanságból, a jövőnélküliségből való kitörés egyedüli lehetősége a tanulás és a tanulás iránti igény felkeltése. Az oktatásnak elsősorban a gazdaságfejlesztési célokat kell kiszolgálni, hogy az egy nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúrában legyen eredményes. A gazdaságfejlesztési tervek, a fejlesztések, a projektek akkor valósulhatnak meg a legeredményesebben, ha azok közvetlenül kapcsolódnak az Európa2020 stratégia céljaiból levezetett ún. tematikus célok valamelyikéhez.
15
A tematikus célok közül prioritásként kell kezelni a KKV-k fejlesztését, a kutatásfejlesztést és az innovációt, a foglalkoztatás növelését és az oktatás minőségi fejlesztését. Az Európa2020 prioritásai megjelentek a Bizottság 2013. évi éves növekedési jelentésében is. Ezek a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése, a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítása, a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben, a munkanélküliség és a válság okozta társadalmi következmények megoldása, valamint a közigazgatás korszerűsítése. Mindegyik prioritás alapvetően a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosít. A szakképzett munkaerő hiánya, a szaktudást igénylő munkakörök betöltése egyre nehezebb feladatot jelent Magyarország több pontján, főként a gazdaságilag fejlettebb régiók és a külföldi országok elszívó hatása miatt. Még a jól fizető cégek között
is
óriási
verseny
alakult
ki
a
hiányszakmákban
foglalkoztatott
munkavállalókért, de gyakran a multinacionális cégek sem tudnak olyan béreket ajánlani, melyek itthon tartanák a munkaerőt. Nem csak az ország nyugati felén működő cégek, hanem egyre több Békés megyei cégtől is érkeznek olyan jelzések, miszerint a munkaerőhiányról, mint adott cég gazdasági fejlődésének legfőbb akadályáról beszélnek és kérnek segítséget a Kamarától. A hiányzó munkaerő pótlása egyre nagyobb erőfeszítést igényel a munkáltatóktól és a képzőintézményektől egyaránt. Amíg húsz-huszonöt évvel ezelőtt, a rendszerváltoztatás idején a piacokért, új piacok megszerzéséért, majd a befektetőkért folyt a küzdelem, addig ma már a szakképzett munkaerő, főként a mérnökök és a szakmunkások megszerzése jelenti a prioritást. Verseny van a tanulni vágyó, a felsőoktatási tanulmányaikat elkezdő diákokért, illetve a szakképzésbe bevonható tizenéves fiatalokért is küzdeni kell a külföld elszívó hatásával szemben. Minden szakmában hihetetlen innováció zajlik, olyan új anyagok, eszközök jelennek meg, amelyek a tudás folyamatos megújítását igénylik, ezért az iskolarendszerű nappali oktatás mellett felértékelődnek a felnőttoktatás különböző formái, és a posztgraduális képzések.
16
5. A szakképzés-fejlesztési koncepció szerkezete Békés megye 2013-2020 közötti időszakra vonatkozó szakképzés-fejlesztési koncepciója a helyzetelemzésből indul ki, amely támaszkodik a Békés Megyei Területfejlesztési Koncepció társadalmi-gazdasági elemzéseire, a Békés Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja munkaerő-piaci elemzéseire, valamint a Kormányhivatal Oktatási Főosztályának iskolarendszerű középfokú oktatással kapcsolatos adataira és a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési tapasztalataira és elemzéseire. Ez a fejezet röviden összefoglalja Békés megye demográfiai változását, elemzi a gazdaságát és a GDP alakulását. A munkaerő-piaci helyzetkép kitér a munkaerő-piacon lévők számának, valamint az álláskeresők (tartósan munka nélkül lévők, illetve a pályakezdő álláskeresők) számának vizsgálatára, ágazatonként elemzi a létszámalakulást, részletesen taglalja az álláshelyek legfrissebb kínálatát. A megye szakképzési térszerkezete követi a gazdasági térszerkezetet. A megyeszékhelyen az ágazati szakközépiskolák legszélesebb kínálata található. Békéscsaba és Gyula is szakképzési centrumként működik. A „második vonalban” Orosháza, Szarvas gazdasági centrum szerepe a szakképzésben is érzékelhető. A „harmadik vonalban” lévő Békés és Szeghalom igyekszik szakképzési bázissá válni, utóbbi konkrét lokális munkaerő-piaci igényeket elégít ki. Tótkomlóson viszont nincs szakképző iskola, a térség szakképzőjéül Mezőhegyes szolgál. Sarkad kistérség pedig majdhogynem „fehér folt” a szakképzés térképén. Ugyanez állapítható meg, ha a gyakorlati képzőhelyek eloszlását vizsgáljuk. A Békés
megyei
gazdálkodó
szervezetek
megfelelő
képzési
hajlandóságot
tanúsítanak, de vannak olyan körülmények, amelyek gátolják a tanulószerződések számának emelkedését. A legtöbb gyakorlati képzőhely az élelmiszer és vegyi áru eladó, a szakács, pincér, fodrász, cukrász, gépi forgácsoló szakmában van. Békéscsabán és környékén (Mezőberény, Békés, Kondoros) található a legtöbb gyakorlati képzőhely, e településeket követi Szarvas és Gyomaendrőd, majd Orosháza, Gyula, és a szeghalmi térség. Minden területen vannak még olyan gazdálkodó szervezetek, amelyek alkalmasak a tanulói foglalkoztatásra, de jelenleg nem képeznek tanulókat. A megye peremterületein alig van gyakorlati 17
képzőhely, tehát az itt lakó diákok nem csak az iskolába, hanem a gyakorlat letöltésére is ingázni kényszerülnek ezért ezen mindenképpen változtatni szükséges. A duális szakképzési rendszer mérőszámai a szakképző iskolák tanulóinak tanulószerződései,
az
együttműködési
megállapodások
és
a
gyakorlati
képzőhelyek. A fejezet részletesen bemutatja, hogy jelentősen nőtt szakmánként és szakmacsoportonként a tanulószerződések száma az elmúlt 15 évben, mintegy 44-szeresére. Tartósan hiányszakmának minősül mintegy 13 szakképesítés, pl. a női szabó, a hegesztő, a gépi forgácsoló, a villanyszerelő, a gázszerelő, az ácsállványozó. Divatszakmák a fodrász, kozmetikus. a szakács, a pincér, az élelmiszer és vegyi áru eladó. A megyei szakképzés fejlesztési koncepcióban SWOT-analízis segítségével bemutatjuk a megyei szakképzési rendszer erősségeit és gyengeségeit, valamint lehetőségeket
és
veszélyeket,
amelyek
segíthetik,
illetve
meghiúsíthatják
szakképzés-fejlesztési céljainkat. Az Európa 2020 dokumentum kiemelt kezdeményezést indított az intelligens, fenntartható és inkluzív gazdasági növekedés eléréséért, melyben központi szerepet játszik a szakképzés, hiszen ez a terület segíti elő, hogy javuljon a foglalkoztathatóság, ezáltal csökkenjen a szegénység. Az Európai uniós célok alapján minden egyes tagállam, így Magyarország is meghatározta nemzeti céljait. A tagállamoknak össze kell hangolniuk erőfeszítéseiket annak érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A konkrét kormányzati intézkedések nagyban befolyásolják a szakképzés-fejlesztési koncepcióban megfogalmazott célok teljesülését. A magyar kormány elkötelezett a helyi gazdaság nemzetközi versenyképessége növelése, a fenntartható gazdasági fejlődés biztosítása mellett, melynek elengedhetetlen feltétele a magas színvonalú szakképzés. A munkaerőpiac szakképzési törekvései egybehangzanak a kormány gazdaságpolitikájával. Ezt támasztja alá a Magyar Kereskedelmi és Iparkamarával kötött kormányzati szintű megállapodás, amely a gazdasági kamarák szakképzés területén folytatott tevékenységeit erősíti meg. A fejlesztési prioritásokhoz illesztetten bemutatásra kerül azok elérésére szolgáló eszközök és feltételek, amelyek teljesülésével megvalósíthatóak megfogalmazott
18
stratégiai céljaink. A duális szakképzési struktúra elterjesztése számos feladatot tartogat az előttünk álló időszakban. A leghatékonyabb eredmény akkor érhető el, ha a szakiskolában külső gyakorlati képzőhelyen lévő tanulók arányát növeljük. Mindezt úgy kell elérni, hogy a megye szakképző iskoláinak tanműhelyi kapacitásai nincsenek adottságaiknak megfelelően kihasználva. Az ágazati szakközépiskolában és a felsőoktatási szakképzésben is megfogalmazott cél a gyakorlatorientáltság, a gazdaság szereplőinek erre a feladatra is fel kell készülniük. Az előttünk álló időszakban a szakképzési centrumoknak helyet kell találni a szakképzési rendszerben úgy, hogy a szakképzés térségi feladatainak összehangolása, a képzés és a forrásfelhasználás hatékonyságának növelése, a szakképzési feladatellátás optimalizálása, a párhuzamos képzések és fejlesztések kiküszöbölése,
valamint
a
munkaerő-piaci
igények
az
iskolai
rendszerű
szakképzésben való érvényesülése ne szenvedjen csorbát. A képzési kínálat felülvizsgálata elkerülhetetlen feladat. Jelenleg még nincs olyan optimális gazdasági környezet, hogy a képzési kínálat és az intézményi székhelyek gazdasági potenciálja egymásra épüljön, ezért figyelembe kell venni a megyei gazdasági helyzetképet, a gazdaságot érintő infrastrukturális fejlesztési irányokat, demográfiai állapotokat és tendenciákat. A szakképzést csak ott lehet vállalati igények mentén alakítani, ahol erre ágazati igények vannak. Az ágazati igények megfogalmazásakor nem csak a meglévő potenciált kell szem előtt tartani, hanem az ágazatok fejlődési irányait is. Ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést nyújtó feladat-orientált szakképzések színvonalát kell megerősíteni. Napjaink oktatási rendszerének problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás között még mindég tapasztalható eltérés, amit csökkenteni kell. A munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködést erősíteni szükséges. Ki kell használni azt a lehetőséget, hogy egy új alapokon nyugvó pályaorientációs tevékenység intézményes működtetésére vonatkozóan a tanulók, valamint a képző helyek között a közjogi feladataik révén a gazdasági kamarák rendelkeznek a legnagyobb potenciállal.
19
Egy jó pályaorientációs rendszerrel és némi jogszabályi változtatással elérhető, hogy minden tanuló a neki megfelelő oktatási intézménytípusba jusson be, ezáltal csökkenthető a lemorzsolódó, valamint növelhető a szakképzésbe irányított tanulók száma. A duális szakképzési rendszer a gazdaság szereplőinek és a foglalkoztatást elősegítő szervezeteknek hatékony együttműködését követeli meg, amelyhez elengedhetetlen egy szakképzési információs rendszer kiépítése. A gazdaság igényeinek
közvetítése,
a
források
hatékony
felhasználása,
a
megújuló
felnőttképzési rendszer érdekében.
20
6. A megyei szakképzéssel összefüggő gazdaságfejlesztési célok a 2014-2020 időszakban A Kormány 1040/2015. (II. 10.) Korm. határozatával elfogadta a „Szakképzés a gazdaság szolgálatában” című koncepciót. Célja a szakképzési feladat- és intézményrendszer, a
szakképzés szerkezetének átalakítása, a
gazdasági
igényekkel összehangolt, versenyképes iskolai rendszerű szakképzés biztosítása, az intézményi finanszírozás hatékonyabb megvalósítása és az állami vagyonnal való felelős gazdálkodás. Az innovatív technológiák, fejlesztések, beruházások megvalósításához megfelelően képzett és motivált szakemberek biztosítása. Az oktatásnak elsősorban a gazdaságfejlesztési célokat kell kiszolgálni, hogy az egy nyitott, egészséges, fejlődésre képes gazdasági struktúrában legyen eredményes. Folyamatban van húzóágazatok kialakítása és a logisztikai potenciál fejlesztése. A térség adottságain alapuló tradicionális feldolgozóiparban, a gazdasági
társaságok
növekedésével,
azok
egyenletes,
kiegyensúlyozott
fejlődésével, valamint a mikro- és kisvállalkozások megerősödésével érhető el. A gazdaságfejlesztési tervek, a fejlesztések, a projektek akkor valósulhatnak meg a legeredményesebben, ha azok közvetlenül kapcsolódnak az Európa2020 stratégia céljaiból levezetett ún. tematikus célok valamelyikéhez. A tematikus célok közül prioritásként kell kezelni a KKV-k fejlesztését, a kutatás-fejlesztést és az innovációt, a foglalkoztatás növelését és az oktatás minőségi fejlesztését. Az Európa2020 prioritásai megjelentek a Bizottság 2013. évi éves növekedési jelentésében is. Ezek a differenciált és növekedésbarát költségvetési konszolidáció elősegítése, a gazdaságra irányuló normális hitelezési tevékenység visszaállítása, a növekedés és versenyképesség elősegítése a jelenben és a jövőben, a munkanélküliség, és a válság okozta társadalmi következmények megoldása, valamint a közigazgatás korszerűsítése. Mindegyik prioritás alapvetően a növekedésre és a munkahelyteremtésre összpontosít.
21
6.1. A kutatás, fejlesztés, innováció területe Békés megyében a K+F főtevékenységet végző szervezetek száma alacsony (32 db), ebből a felsőoktatási karoknak otthont adó Békéscsabán 13, Szarvason 8, Gyulán öt vállalkozás működött 2013-ban. Emellett egyedül Orosházán alakult ki K+F tömörülés mindösszesen három cégközponttal. Békés megye sem a kutatásfejlesztés, sem az innováció terén nem tudott érdemi fejlődést felmutatni a 2000-es évtizedben, így az egyedi sikerek ellenére továbbra is a hazai K+F+I szektor perifériáján helyezkedik el. Figyelemmel arra, hogy Magyarország az EU27 K+F+I piacán egészében is marginális szerepet tölt be, ezért a megyében igen nagy energiákat kell befektetni a tudásalapú fejlődés, mint domináns kitörési irányban rejlő lehetőségek kihasználásra. A fenntartható gazdasági növekedés elérése érdekében a vállalkozások megerősítésére kell koncentrálni, javítani a megye K+F+I teljesítményét az oktatás területén részben a vállalkozásoknak szóló innovációs
képzésekkel,
részben,
az
innovátorok
és
kutatóműhelyek
találkozásával, a felsőfokú duális képzés mielőbbi elterjesztésével. Jelenleg gyenge a K+F aktivitás, ezért el kell érni Békés megyében, hogy önálló újítások jöjjenek létre, az oktatási intézményekben rejlő szellemi kapacitásokat a megye gazdaságának szolgálatába kell állítani, addig is a máshol elért innovációs eredmények lehető leggyorsabban adaptálni. 6.2. Infokommunikációs technikák fejlesztése A már létező és működő rendszerekre alapozva lehet olyan összefüggő keretrendszert biztosítani, amely a tudásalapú társadalom haladását és a kiegyensúlyozott gazdasági növekedésen alapuló fenntartható fejlődést segíti elő. Széles körű hozzáférést kell biztosítani digitális tartalmakhoz, növelni kell a nyíltan hozzáférhető adatok körét. E témakör jellegénél fogva szorosan kihat az innováció szélesebb körű elterjedésére. 6.3. Foglalkoztatás fejlesztése Az utóbbi években szinte kritikus méretűvé vált Békés megyében az az országos jelenség, hogy növekszik az elvándorlók száma, és ez mára igen jelentős, az ország megyéi között a második helyen állunk. Mikroszimulációs 22
modellek alapján történő előrejelzések szerint várhatóan nem változik érdemben a szakiskolai végzettségűek aránya a népességen belül a 2020-ig tartó időszakban, létszámuk azonban mégis csökkenni fog. A népességmegtartás lehetőségei közül az élelmiszer feldolgozás és a gyógy- és termál turizmus, gasztronómia, horgász és falusi turizmus lehet a megtartó erő. A fejlesztésük a térség számára nélkülözhetetlen. A megyében lévő nagyvállalatok a technikai korszerűsítések miatt egyre kevesebb élőmunkát igényelnek. A foglalkoztatás-bővítés akkor valósítható meg a leghatékonyabban, ha az alapanyag előállítása és feldolgozása a térségben történik, a magyar, a megyei beszállítói kapacitás növekszik, és itt valósul meg a feldolgozóipar fejlesztése, valamint a tovább-feldolgozás lehetőségének biztosítása, az oktatásba is e szempontoknak a figyelembe vételével kell beiskolázni a pályaválasztás előtt állókat. 6.4. Társadalmi befogadás és szegénység elleni küzdelem az oktatásban Békés megyében a tervezés során a szociológiai problémákkal egyezően fontos számolni a demográfiai jelenségek negatív irányával. A demográfiai adatok alapján elkészült Békés megye tíz éves időszakot átfogó népességprognózisa, amely prognózisban a születések számának előrejelzésekor figyelmen kívül lett hagyva az értékrend
esetleges változásainak módosító
hatása, ami lényegesen
módosíthatja pozitív és negatív irányba is a gyermekvállalást. Nem lehet kalkulálni a társadalom egészségi állapotában bekövetkező lényeges változással sem, és a vándorlásokkal sem, azt az elmúlt évtized második felében jellemző trendek előrevetítésével érdemes figyelembe venni még akkor is, ha vannak törekvések a trend megváltoztatására. Mindezek alapján Békés megye lakónépessége 2020 végére várhatóan 320 ezer fő körülire esik majd vissza. Egy kedvezőtlenebb forgatókönyv
esetén
13%
feletti,
kedvezőbb
esetben
10%
alatti
népességcsökkenés valószínűsíthető. E jelenséggel természetszerűleg együtt járnak a kedvezőtlen társadalmi jelenségek is. A válság éveiben a megye háztartásainak
jövedelmi
helyzete
tovább
romlott.
A
megye
egészét
tekintvezsugorodó kereslet és viszonylag konzervatív fogyasztási struktúra volt a legutóbbi időkig jellemző. 23
A „társadalmi befogadás előmozdítása és a szegénység elleni küzdelem” területén a megyének kiemelt feladatai lesznek. A fiatalok elvándorlása, az idősek (különös tekintettel az egyedülállókra) egyedül maradása, ill. a társadalom perifériájára szoruló, sokszor mélyszegénységben élő rétegei számára egyénre szabott megoldásokat igényelnek. Várhatóan a következő évtizedekben a megyének hangsúlyozottan törekednie kell a szociális védelmi rendszerek korszerűsítése
és
szociális
szolgáltatások
költséghatékonyságának
és
minőségének javítására. Az oktatásban nagy jelentőségű feladat lesz a munkavállalást hátráltató tényezők csökkentése, specifikus megoldások keresése a marginális közösségek, mint például a romák integrálásának elősegítése. Esetükben az oktatási szegregáció felszámolására, a kisgyermekkori nevelés előmozdítására, a korai iskolaelhagyás megakadályozására, valamint az iskolából a munkaerőpiacra történő sikeres átlépésre kell nagy hangsúlyt fordítani. 6.5. Az oktatás fejlesztése A vállalkozói készségek oktatásának ösztönzésére megalkotott uniós stratégia megfogalmazása szerint az informatikai és a vállalkozói készségek oktatásának alapvető jelentősége van abból a szempontból, hogy a fiatalokat felkészítse a jelenlegi munkaerő-piaci elvárásokra. Az Európai Bizottság „Gondoljuk újra az oktatást” elnevezésű
stratégiája
arra
ösztönözi a
tagállamokat,
hogy a
munkaerőpiacon szükséges készségek és kompetenciák elsajátítása kapjon hangsúlyosabb szerepet a nemzeti tantervekben. A stratégiában tehát kiemelt szerepet kap a vállalkozói készségek fejlesztésének oktatásba való beemelése. Az uniós stratégia is felszólítja a tagállamokat arra, hogy erősítsék az oktatási intézmények és a munkaadók közötti kapcsolatokat, a vállalkozásokat hozzák be az osztályterembe, a fiataloknak pedig a munkahelyi környezeten biztosított tanulási lehetőségek révén adjanak ízelítőt a munkavállalói tapasztalatból. Mindezekkel számolni kell Békés megyében is. A szakképzésen túl stratégiai szinten kell kezelni a felsőoktatást. A megye mezőgazdasági jellegénél fogva szükséges a mezőgazdasági és élelmiszeripari felsőfokú oktatás revitalizálása és új egyetemi karok létesítése. A műszaki felsőfokú képzésnek szintén fontos eleme
24
kell, hogy legyen a képzési palettának, ami a műszaki területen nyújt segítséget jelenlegi munkaerő-hiánnyal küszködő vállalkozásoknak. A műszaki felsőfokú képzés, szakképzés, nyelvi képzés fontosságán túl szemléletváltás szükséges, amely az egyéni öngondoskodás igényét hozza elő. Nagy hangsúlyt kell fektetni a felnőttképzésre, a piac számára szükséges, és általa elfogadott átképzések, továbbképzések biztosítására. A felnőttképzésre is konvertálni kell azt a tudást, szellemi tőkét, ami az oktatási intézményben rendelkezésre áll. A nappali képzést folytató intézmények képzési kínálatát teljes terjedelemben meg kell jeleníteni a felnőttképzésben is. A képzési erőforrások koncentrálásával, az oktatási csúcstechnológia és technika bevonásával a szakképzés területén a gyakorlatközpontú, kompetenciaalapú oktatásmódszerek alkalmazásával, el kell érni, hogy a gyakorlati tevékenységet és a tanulást kombináló megoldásokkal elősegítse a munkaerő-piaci beilleszkedést. Erősíteni kell azokat a képzési irányokat, amelyeknek hagyományai vannak, a helyi gazdaság tradícióira építenek és egyben innovációk, új eljárások alkalmazására is felkészítenek (pl. gépipar, élelmiszeripar, nyomdaipar, stb.).
6.6 Kiváló Gyakorlati Képzőhely Minthogy a Dél-alföldi régió, azon belül Békés megye szakmunkás utánpótlásában a képzésben érintetteknek alkalmazkodni kell a munkaerő-piaci igényekhez és elvárásokhoz, a gyakorlati képzésben kiemelkedő szerepe van azoknak a külső képzőhelyeknek. A gazdálkodók, ahol tanulószerződés keretében sajátítják el a szakiskolai tanulók a gyakorlati ismereteket és azokat a kompetenciákat, melyek a munkáltatók igényeinek,
elvárásainak megfelelnek,
amik elengedhetetlenül
szükségesek a munkába álláshoz. A képzőhelyek jogszabályi megfelelésén túl, melyet a többször módosított Szakképzési törvény ide vonatkozó paragrafusai tartalmaznak, célszerű értékelni a minőségi különbségeket, melyek a képzés eredményességében, a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásban, az elhelyezkedésben, a szakmai igényességben nyilvánulhatnak meg.
25
A magas színvonalú gyakorlati képzés elismeréseként és mások elé példaképként való állításnak kiváló eszköze a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara korábban meghirdetett „Kiváló Gyakorlati Képzőhely" pályázata. A jó gyakorlatot folytatva, azt továbbfejlesztve, a címet az előzőekben célszerű továbbra is a Szakképzési Bizottság javaslata alapján adományozni. Kiváló
Gyakorlati
Képzőhely"
adományozásának
követelményeknek
megfelelő,
az
a
oktató-nevelő
célja munkát
a
minőségi kiemelkedő
eredményességgel végző gyakorlati képzőhelyek elismerése, a vállalkozók hatékony ösztönzése a minőségi oktatás szervezése céljából. Ez hozzájárulhat a gyakorlati képzés minőségének emeléséhez, a gyakorlati képzés feltételeinek, modernizációjának és személyi feltételeinek fejlesztéséhez. A cím odaítéléséről a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Bizottsága az Elnökség jóváhagyása mellett döntsön. A címet elnyert képzőhelyek számára az elismerés ünnepélyes keretek között kerüljön átadásra a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. A kamara tegyen meg mindent a címet elnyert gazdálkodók ismertségének, elismertségének növelésére.
6.7 A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése A szakmai és általános kompetenciák fejlesztésénél figyelembe kell venni, hogy a mai ifjúságot a világban már más ingerek érik, gondolva itt elsősorban az őket érő információkra és azok megszerzési módjára. Ennek következtében a képzésbe kerülők kompetenciái nagyon differenciált képet mutatnak. Annak érdekében, hogy a szakképzés meg tudjon felelni a jelen kor kihívásainak, szükséges, hogy a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése folyamatosan megvalósuljon. A szakmai elméleti és gyakorlati tananyagok a modern módszerek, technológiák, eljárások elvégzésére készítsék fel a tanulókat, hogy a munkaerő-piacra történő belépéskor használható, a gazdaság igényeinek megfelelő szakmai, személyes, társas és módszerkompetenciákkal rendelkezzenek. 6.9. Újító jellegű képzési- és fejlesztési konklúziók alkalmazása
26
A képzés jellegzetessége a munkával szorosan összekötött tanulás, ugyanis a tanulók konkrét feladatokat végezve tanulják meg a szakma alapfogásait és munkájuk eredménye konkrét, kézzelfogható formába áll előttük. A képzés alapelve, hogy a manualitásra, a gyakorlati tapasztalásra építve jelenik meg az elméleti oktatás. Erre épül rá, a tulajdonképpeni szakképzési modulból, az iskola által kimunkált tanulói egyéni képesség és szocio-kulturális tanítási- és tanulási program (projekt elvűen felépítve). A projekt elvű módszer alkalmazási lényege: hogy a hátrányos helyzetű, gyenge tanulástámogató
képességű
családokból
származó
gyerekek
számára
a
tapasztalati alapokon nyugvó tanulás könnyebben megközelíthető. Az elvárható, hogy a szakképzésben is érintett munkaadóknak legyenek ismereteik egyrészt az iskolai elméleti és a gyakorlati képzés tartalmáról- akár közép, akár felsőfokú képzettségű munkaerőről van szó, másrészt – az előbbivel összefüggésben legyenek képesek annak elemzésre, hogy az általuk működtetett munkahely,
munkakör
betöltéséhez,
gyakorlásához
milyen
tudásokra
és
készségekre van szükség és része-e az a képzésnek. A szakképző-iskolák nemcsak azok presztízs vesztesége miatt veszítették el vonzerejüket, hanem mert - különösen a 9-10. osztályokra szabott programjainak megvalósítása – nehézségekbe ütközik: kitűnik, hogy a program és a tanulók elvárásai között alig lehet megteremteni azt az összhangot, amely ahhoz szükséges, hogy pozitív tanuló-környezet jöjjön létre. Tovább kell gondolni, hogyan lehet a kis- és középvállalkozásoknál megszervezett tanulóképzésben a majdani lemorzsolódástól veszélyeztetett gyerekekre irányuló monitoring rendszer kiépítését, a gyerekek előrehaladásának folyamatos nyomon követése, a szükséges segítő korrekciók megtétele az iskolákban – a szülőkkel való együttműködés, a szülők motiválása mellett. Új alternatívák Ez a megközelítés a tudás megszerzésének azonosítására és értékelésére (assessing) fókuszál. Alapvetően nyitott a non-formális és informális módon szerzett tudás azonosítása irányában. További fontos jellemző, hogy a hagyományos képzési rendszertől elkülönítetten működik. 27
Az állami iskolarendszerű szakképzés meglehetős önállósággal bír a beiskolázott szakmák tekintetében. 1) A megismert szakképzési folyamat a képzési folyamat nyomon követésével és értékelésével (a képzési program közben és után) működteti „önmagát”, közben koncentrálva a képzés eredményessége és hatékonysága javulásának elérésére. 2) A képzési folyamat folytonos értékelése, beleértve a munkaviszony melletti képzéseket, abból a célból, hogy elérjék a teljesíthető eredmények és a hallgatók foglalkoztathatóságának javulását. 3) Rendelkezésre álló eszközöket kidolgozni, melyek elősegítik más szervezetek (vállalatok,
egyesületek,
szövetségek,
egyéb
képviseletek)
bevonását
és
felelősségét a várható eredmények elérése érdekében. 4) Átadni az esettanulmányok, a munka módszertanok és példák dokumentációit a minőségirányítási
eljárások
és
indikátorok
minőségirányítási
tapasztalatokkal
nem
bevezetésével
rendelkező
kapcsolatban
szakképző
és
a
képző
intézmények számára, abból a célból, hogy lehetővé váljon a képzési tevékenységük ellenőrzése. 5) Rendelkezésre álló eszközöket kidolgozni, melyek elősegítik más szervezetek (vállalatok,
egyesületek,
szövetségek,
egyéb
képviseletek)
bevonását
és
felelősségét a várható eredmények elérése érdekében. A
középfokú
oktatásban,
ezen
belül
a
bennünket
leginkább
érdeklő
szakképzésben és felnőttképzésben az utóbbi években az oktatási rendszer és a tartalom alakításban az Európai Uniós normák teljes körű kialakítása a jellemző állapot, melyeknek a középpontjában az élethosszig tartó és kompetencia alapú tanulás
áll.
Ennek
meghatározó
eleme
a
munkaerő-piaci
szociális
képességfejlesztés módszereinek alkalmazása a kettős elágazású szakképzési rendszerben, ez olyan szemlélet érvényesítésének eszközeit jelenti, amely a munkatapasztalat szerzés, az informális tanulás eredményét egy meghatározott kontextusban
a
formális
képzési
rendszerben
megszerzett
tudással
egyenértékűnek ismeri el. A munkaerő-piaci szociális képességfejlesztést a munkafolyamat
tanulásként
való
értelmezésével,
a
munka
és
tanulás
integrációjának egyik lehetséges formájaként működhet az alábbi területeken:
28
A munkaadók informálni kötelesek a központot a saját kereslet-kínálatukról, igényeikről és elvárásaikról. Így a központ pontosan tudja, hogy milyen jellegű beavatkozások szükségesek a képzésben, illetve, hogy az eddig megtett beavatkozások milyen eredménnyel jártak.
A képzési módszerek alkalmazásában helyet kapnak a szociálisan hátránnyal küzdők munkába integrálását segítő eljárások.
A képzési folyamatban az állapotot okozó tényezők feltárása után egyénre szabott megoldási utat választanak közösen a képzésbe vonttal együtt.
A
hátránnyal
élőknek
lehetőséget
közvetítenek
az
életpálya-építésük
folyamatának alakításában az alábbi (képzési) területeken való részvételre: 1) tanácsadás, 2) orientáció, 3) képzés, 4) munkaerő-piaci bevezetési foglalkozás.
A gyakorlati képzés a képzés projekten alapuló tanterv és tanítási program szerint folyik, ez utóbbi olyan részletesen kidolgozott projekt típusú útmutató, amelyet a hallgatók önállóan is képesek használatba venni és megvalósítani.
A képzési rendszer „hozadéka” elsősorban az kell legyen, hogy a munkaerő-piaci elvárásokat
képzési
gyakorlati
útmutatókban
érvényesítik
a
különböző
korosztályos szintű képzési folyamatokban, hogy a kreativitás, motiváció, tapasztalat és a know-how teljes forrását és elérhetőségét biztosítsa a humán- és üzleti fejlesztési képzésszervezések során. Nagyon rugalmasan, az igényekhez igazítva végezzék feladataikat a képző intézmények a fejlesztési feladataikban. A képzés során készítsék fel a tanulókat-hallgatókat arra is, hogy önálló vállalkozásba kezdjenek a bizonyítvány megszerzését követően. Képzési szerkezet sajátossága legyen, hogy az alap-szakképzős (tanonc) tanulókkal egy munkafázisban, ám a képzési szintekhez igazodó feladatok szintjén, képeznek felsőfokú (érettségire épülő technikusi szintű) szakképzésű hallgatókat is. Arra kell fókuszálni, hogy az iskola által nyújtott képzési kínálat minden esetben megegyezzen az aktuális munkaerő-piaci igényekkel. Magyarországon különféle képzési utak kínálkoznak a (felső) középfokon tanulók számára. Ezek közül az egyik közvetlenül szakképzettség megszerzéséhez vezet,
29
a továbbhaladás azonban nem könnyű. A képzés/átképzés területén a képzők működésére a multiszektorialitás legyen a jellemző tevékenységi forma. A képzéseket a kompetencia alapúság felépítése jellemezze. A képzésbe vontaknál, illetve a képzésben résztvevőknél fel kell mérni azokat a kompetenciákat, amelyek az általa előzetesen kiválasztott szakmához kellenek, és indirekt módon arra a szakmára irányítják az érintettet, ahol nagy valószínűséggel helyt tud állni. Teljesítmény központú oktatás legyen jellemző a gyakorlati képzésben. A nem formális szakképzés esetén fontos a szakmai és társadalmi szereppel bíró informatikára épülő tájékoztatási folyamatok megszervezése. Nemcsak a képzés, hanem a munkaerő iránti igény is duális. Ez azt jelenti, hogy a modern versenyképes technológiával felszerelt nagyvállalatok és a mikró vállalkozások
lényegesen
eltérő
elvárásokkal
vannak
a
munkaerő
felkészültségével kapcsolatban. Ennek keretében elsősorban a gazdaság igényeinek megfelelő felnőttképzési módszertan- és tartalomfejlesztéssel gyakorlati képzőhelyek biztosításával, a felnőttképzésben dolgozók rendszeres felkészítésével, de mindenekelőtt a partneri kapcsolatok továbbépítésével tudjuk segíteni a célok elérését. Ki kell alakítani a valódi párbeszédet a piac és az oktatási szereplők között, mert a munkaerő-piaci kereslet-kínálat a statisztikák szerint is nem kellő mértékben fedik egymást. o nagyon fontos az, hogy megtanítsuk a diákoknak, hogyan legyenek kezdeményezők, probléma-érzékenyek. Olyan új tanrendekre van szükség, amelyek ráveszik a diákokat a tanulás folyamatában való aktív részvételre, mégpedig már az oktatás legkorábbi fázisában, az alapoktatásban. o A tudás előállítása jobbára helyhez kötött, ezzel szemben a tudás iránti igény sokkal inkább szétszórt. Mivel a tanulás időigényes, a nagyobb tanulási igény szükségszerűen lecsökkenti a munkával tölthető idő mennyiségét. A diákok nem találják a helyüket a képzési folyamatban, nem képesek összhangot teremteni személyiségük formálódó jellegzetességei és az iskolai feladatok, vagyis
30
a közvetített elvárások és készségeik, képességeik, megformált - megformálatlan jövőképük között. Tájékozatlan szülők, sematikus média-üzenetek. A középiskolát végzettek elhelyezkedésében, ill. továbbtanulásáról való döntésben is jelentős szerepet töltenek be a
szülők.
A szülők
ismeretei a munkaerő-piaci igényekről
meglehetősen korlátozottak, saját élményekre, szűk kapcsolati hálójukra és leghangsúlyosabban a média üzeneteire épülnek. Számolni kell azzal, hogy a média üzenetek, különösen az országos média üzenetei sok esetben sematikusak, és általánosak: közép és felsőosztályi miliőben megjelenített értékrendet és életpályákat tükröznek. Általánosságuk ellenére, hatásuk nagyon erős. A szülők érdekeltek az információk megszerzésében, azonban a képzési és különösen a munkaerő-piaci szféra kommunikációja e tekintetben elmaradott, eszköztelen, ritkán képes konkrét, gyakorlatilag is értelmezhető, hasznos üzenetek eljuttatására Végezetül, a magasan képzett munkaerő csak akkor jelent értéket, ha a képzettség a munkaerőpiacon hasznosítható, igény van rá. Napjaink oktatási rendszerének éppen az a legnagyobb megoldásra váró problémája, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás közötti eltérést csökkentse. Ezért a munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködés fontosabb feladat, mint valaha.
6.8 A tanulók életen át tartó tanulásának megalapozása A tanulók felkészítése az életre, az életpályára, a szakma megszerettetésére, vagy elfogadására fontos feltétele a folyamatos és befogadó fejlődésnek. Szükséges, hogy a tanulók már az iskolaévek alatt fel tudják építeni szakmai életútjukat, életpályájukat. Ehhez az szükséges, hogy pontos képet kapjanak választandó szakmájuk helyzetéről, kereseti, továbbképzési, továbbtanulási lehetőségeiről. Folyamatos képük legyen a szakma fejlődéséről, az elvárt teljesítményről, a munkaerő-piaci kínálatról és keresletről. A továbbtanulásnak, mint az egész életen át történő tanulásra való felkészítésben fontos szerepe van a gazdálkodó
31
szervezeteknek és a képző intézménynek. A mai fiatal már a tanulás menedzselését igényli, mint tanulási módszert és nem a nagy mennyiségű ismeret átadást. Arra kell felkészíteni, hogy hogyan tudjanak gyorsan és hatékonyan a változó követelményekre felkészülni, a verbális ismeretek visszaadása mellett.
7. A Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara szakképzési feladati a gazdaság dinamizálásában A gazdasági kamarák szakképzési közjogi feladatait a szakképzési törvény szabályozza. A kamara szakmai vizsgabizottsági delegáltjain keresztül részt vesz nem csak a saját gondozású, hanem az összes, hatáskörébe tartozó szakmai vizsgán. Immáron 8 éve szervezi a gyakorlati szintvizsgákat a saját gondozású szakmákban és 6 éve hirdeti meg a Szakma Kiváló Tanulója Versenyt. Szakértői segítségével folyamatosan ellenőrzi és minősíti a gyakorlati képzéssel foglalkozó gazdálkodó szervezeteket. Részt vesz a Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottságok munkájában. Ellenjegyzi és gondozza a tanulószerződéseket és együttműködési megállapodásokat. Tanulószerződéses tanácsadói személyes kapcsolatot tartanak fenn a gyakorlati képzést végző vállalkozásokkal és a szakképző
iskolákkal.
Tevékenysége
2013-ban
pályaorientációs
feladatok
ellátásával bővült ki. A kamara évekkel ezelőtt fejlesztette ki belső informatikai rendszerét, az Internet alapú Szakképzési Integrált Információs Rendszert (ISZIIR). Az ISZIIR amellett, hogy segíti a kamarákat a szakképzési feladataik ellátásában, pontos és naprakész nyilvántartását adja a kamarák által működtetett szakképzési rendszerben létrehozott és tárolt információknak, valamint a magyar szakképzési rendszer bizonyos mutatóiról, eredményeiről nyújt tájékoztatást az érdeklődők, szakértők, szakképző iskolák és vállalkozók számára. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarának, mint a Magyar kereskedelmi és Iparkamara területi kamarájának a kormánnyal kötött megállapodás alapján fontos feladatok megvalósítását kell a jövőben megoldani. A szakképzési feladat ellátás a gazdaság
igényeit
hivatott
kielégíteni.
A
munkaerő-piacnak
megfelelő
32
szakemberek biztosítása nem csak a nappali rendszerű iskolai képzésre korlátozódik, hanem beleértve a felnőttoktatást is, valamennyi, munkaerő-piaci irányultságú képzésre is. A kapott feladatok egyben nagy lehetőséget is jelentenek a gazdaság számára is, amelynek eredményessége alapvetően befolyásolja a megye gazdaságát, ezen keresztül a térségünk jövőjét is! – ezért a BMKIK szakképzés fejlesztési feladatai részét kell, hogy képezze a vállalkozói tanműhelyekben dolgozó szakoktatók továbbképzésének segítése és gondozása. A Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, országos kamara szakképzési rendszerének bázisára támaszkodva, azzal koherenciát alkotó „megyei szakoktatói továbbképzési tervet” működtessen a megyei vállalkozások tanuló-képzésének mind eredményesebbé tételére.
7.1 A kamarai garanciavállalás rendszerének intézményesülése
A kamarai garanciavállalás intézményének bevezetése a szakképzési tanácsadói hálózatra épülve valósul meg. A régóta adott és ismert feladat megszervezése, lebonyolítása új keretek között és időben történnek. A változásoknak személyre szabottnak, és tanulóközpontúnak kell lenni, ami a korábbitól eltérő munkastílust, munkamódszert igényel. Ezzel elérhető, hogy a tanácsadók személyes kapcsolatot építsenek ki a tanulókkal. Ez a többlet odafigyelés és energia befektetés hosszú távon számos előnyt hoz. Azzal, hogy tanulószerződések megkötése a tanév során korábbi időszakra esik, így az iskola hamarabb képet kap arról, milyen tanműhelyi kihasználtságra számíthat a következő időszakban, időben kalkulálhat az oktatóival, nagyobb biztonságban tervezheti a következő tanévet. Továbbá az iskola
teljesebb
képet
is
kap,
hiszen
nem
szórványosan
történik
a
tanulószerződések kötése, hanem egységes rendszerben és időtervvel. A kamarai garanciavállalás legfontosabb dokumentuma az igazolás, amelyet a kamara arról állít ki, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely egy adott tanuló számára. Ez teszi lehetővé az iskola számára, hogy gondoskodjon a tanuló gyakorlati
képzéséről.
Mindezekből
megállapítható,
hogy
a
kamarai
garanciavállalás segíti a duális képzés alapvető céljának megvalósulását azáltal,
33
hogy a tanulók minél hamarabb vállalati környezetben, munkafolyamatba ágyazott tanulással sajátítsák el a választott szakképesítést. Mindehhez úgy járul hozzá, hogy a korábban is folytatott kamarai tevékenységet a jövőben rendszerszerűen szabályozza, amivel erősíti a duális rendszeren belüli kiszámíthatóságot és lehetőséget ad valamennyi szereplő számára a felkészülésre. A szakképzésben lezajló folyamatokat elemezve megállapítható, hogy a szakképzési rendszer 2010 és 2014 közötti újjáépítése a korábbi összes jelentős problémát sikeresen megoldotta. Ugyanakkor új kihívások jelentek meg, melyet jól mutatott a tanulószerződések számának közel 3 ezres visszaesése a 2012/2013as tanévben. A csökkenésnek olyan objektív okai voltak, mint a: kedvezőtlen demográfiai trend, gazdasági válság hatása. A kiváltó okok teljes körű vizsgálata alapján meghatározásra kerültek a változtatási lehetőségek, beavatkozási pontok. A feladatként kijelölt tevékenységek megvalósultak, illetve teljesítésük a terveknek megfelelően folyamatban van.
A sikeres tervezésnek és végrehajtásnak
köszönhetően a tanulószerződések száma – a csökkenés objektív okai ellenére – újra növekedési pályára állt: a 2013-as visszaesést követően 2014-ben már 49 ezer fölé emelkedett, 2015-ben pedig meghaladja az 50 ezret. Az intézkedési tervben szerepelt a tanulók iskolai benntartásának megszüntetése a kamarai garanciavállalás
intézményének
bevezetésével.
A
kormány
támogatta
az
elképzelést, a változást 2014 decemberében törvénybe is iktatták, 2015. július 1-jei hatálybalépéssel. Míg 2012-ben 37 ezren, 2015-ben már 50 ezren tanulnak duális szakképzésben. Az új jogszabályi változások után pedig a 70 ezres tanulói létszám elérése a cél. Az új intézkedés alkalmat ad egyben az oktatási intézményekkel történő kapcsolattartás és együttműködés egy magasabb, országosan egységes, professzionális szintre
történő
emelésére
is. A
kamarai garanciavállalás
szabályozásáról szóló törvénymódosítás 2015. július 1-jén hatályba lépéssel tartalmazza a (beemelte a Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvény 367. és 369. §-a szerint): „46. § (1) A gazdasági kamara feladata a tanulószerződés megkötésének elősegítése. Ha megfelelő képzőhely biztosított és így köthető tanulószerződés, a tanuló gyakorlati
34
képzése a szakiskola 9. évfolyamának összefüggő gyakorlatától kezdődően, kizárólag ennek keretében szervezhető meg. (1a) Ha a gazdasági kamara igazolást ad ki az iskola számára arról, hogy részéről nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről.” A „92/C. § A Magyarország 2015. évi központi költségvetésének megalapozásáról szóló 2014. évi XCIX. törvénnyel megállapított 46. § (1) és (1a) bekezdését a 2015. július 1-je előtt szakiskolai tanulmányait megkezdett
tanulóra
is
alkalmazni
kell.”
A
fentiekből
következően
a
szakközépiskola szakképzési évfolyamán és a szakiskola 9. évfolyamának nyári összefüggő gyakorlata előtt folyó gyakorlati képzésre nem vonatkozik a kamarai garanciavállalás, csak a szakiskolai képzésre a 9. évfolyam nyári gyakorlatától kezdődően. A törvénymódosítás a gazdálkodóknál folyó gyakorlati képzés elsődlegességének megerősítését és ezen keresztül a duális képzés kiszélesítését célozza a „gazdasági kamarai garanciavállalás” bevezetésével. Ezáltal a tanuló csak akkor vehet részt iskolai tanműhelyben a gyakorlati képzésen, ha a gazdasági kamara nem tudja gazdálkodónál, tanulószerződéssel elhelyezni. Így csak a gazdaság által biztosított összes gyakorlati hely betöltését – azaz a kamara ilyen értelmű igazolásának kiállítását – követően kerülhetnek a tanulók iskolai tanműhelyi képzésbe. A törvénymódosításban érintettek köre a 9. vagy 10. évfolyamos szakiskolai tanulók, és a 11. évfolyamos szakiskolai tanulók, akik nem teljesítik a tanulmányi kötelezettségüket, így évfolyamismétlésre kényszerülnek. A két-, illetőleg egyéves szakiskolai képzésben részt vevők, ahol már csak szakmai elméleti és gyakorlati képzés folyik. A 2+2-es képzési rendszerben tanuló szakiskolások, mert kifutó évfolyamként 2015. szeptember 1-jétől a régi típusú képzésben részt vevő 12. évfolyam kezdhet még tanévet. Az együttműködési megállapodásra vonatkozó szabályok szerint a törvény úgy rendelkezik, hogy ha „nem biztosított a megfelelő képzőhely, akkor a szakképző iskola gondoskodik a tanuló gyakorlati képzéséről”. Az iskola kétféleképpen gondoskodhat a tanuló képzéséről. Vagy az iskolai tanműhelyben képzi a tanulót, vagy megszervezi a gyakorlati képzését együttműködési megállapodás keretében. Ez utóbbi azt is jelenti, hogy a kamarai
35
igazolás kiadása kiterjed az együttműködési megállapodás alapján folyó gyakorlati képzésre is, azaz az Szt. 56. § (1) bekezdésének a)–d) pontjában megadott összes esetre. Ennek megfelelően együttműködési megállapodás kötése is csak akkor lehetséges, ha a kamara kiadta az igazolást arról, hogy részéről nem biztosított (tanulószerződés kötéséhez) megfelelő képzőhely az adott tanuló számára. A
törvénymódosítás
segít
felszámolni
képzési
rendszer
anomáliáit,
kiegyensúlyozottabb képzési rendet eredményez, amely a közreműködők (iskola, tanuló és szülei, gyakorlati képzőhely) intenzívebb együttműködésén alapul. Az iskola, a szülő és a tanuló, valamint a kamara és a gyakorlati képző képzéssel kapcsolatos egyeztetései, konzultációja a középpontba kerül, és kap intézményes kereteket. Ez azt is eredményezi, hogy a külső képzőhelyen történő gyakorlati képzés színvonala nő. Egyik biztosítéka ennek az, hogy 2015. szeptember 1-jétől csak mesterfokozatú oktatók a lehetnek gyakorlati oktatók a vállalti képzőhelyeken. Ezzel és a kamarai garanciavállalás intézményének bevezetésével hamarosan bekövetkező változásnak köszönhetően reális a tanulószerződések számának növelése 70 000-re a jelenlegi mintegy 50 000-ről. Várhatóan növekedhet a gyakorlati képzők képzési hajlandósága azáltal, hogy a jobb teljesítményt elérő tanulók kerülnek ki vállalati környezetbe, míg azon a tanulók számára, akiknek a szakmai
elméleti
és
gyakorlati
felkészültsége
hiányos,
illetve
általános
képességeik (írás-olvasás) nem megfelelőek, iskolai felzárkóztatás keretében kerülhet sor a munkaerő-piaci kompetenciák, gyakorlati készségek megfelelő szintű fejlesztésére. Ezek az intézkedések várhatóan javítanak azon az állapoton, miszerint a középfokú oktatás során szakmát szerző diákok aránya Magyarországon elmarad az EU-s átlagtól. A szomszédos országokban is magasabbak ezen arányok mind a fiúk, mind a lányok körében, a régiónkban hazánk marad el az uniós átlagtól, de kiemelkedően magas arányban végeznek műszaki, ipari, illetve építőipari területen az
OECD
tagországok
viszonylatában
a
Magyarországon
szakképesítést
megszerző tanulók. 2016 szeptemberétől jelentősen változik az intézményi struktúra is, azzal, hogy két új iskolatípust vezetnek be: a szakgimnáziumot (a korábbi szakközépiskolák helyett) és a szakközépiskolát (a régi szakiskola helyett)
36
amelyben, mind a kettő szakképzettséggel és érettségivel zárulhat. A nem iskolarendszerű képzésben számolni kell azzal a változással is, hogy már a második szakképesítés is ingyenes lesz. A későbbiekben pedig felülvizsgálják a szakképzési kerettanterveket, az OKJ és a szakmai vizsgakövetelményeket, valamint várható a szakiskolai ösztöndíjrendszer fejlesztése is.
8. Tanulószerződések és együttműködési megállapodások Magyarországon a kamarák 1997 óta gondozzák és tartják nyilván a szakképzésben
a
tanulószerződéses
rendszert.
Békés
megyében
a
tanulószerződések száma az első 13 évben progresszíven emelkedett, a 2012/13. tanévre viszont a 2010/11. tanévhez képest mintegy 20%-os csökkenés tapasztalható. Ennek oka egyrészt a jogszabályi háttér megváltozásából (másodszakmában nem lehet tanulószerződést kötni), másrészt a szakképzési struktúra megváltozásából (a 2+3 éves szerkezet után 2+2 éves szerkezet, majd a 3éves képzési szerkezet bevezetése) ered.
2. ábra Forrás: ISZIIR BMKIK (minden év december)
37
A szakmacsoportok tanulószerződéses létszám változásai Szakma csoport
2009.
2010.
2011.
2012.
2013.
2014.
Egészségügy
8
6
5
9
9
147
169
169
164
105
59
50
47
41
31
18
35
77
89
68
70
50
13
Építészet szakmacsoport
79
170
168
181
91
78
Faipar szakmacsoport
55
54
34
41
21
24
Gépészet szakmacsoport
193
202
254
281
246
367
Informatika
2
2
1
2
3
16
312
310
300
316
322
299
12
7
16
18
20
32
87
86
87
90
77
91
2
0
0
0
19
13
17
16
17
0
szakmacsoport Egyéb
szolgáltatások 165
szakmacsoport Elektronikaelektrotechnika szakmacsoport Élelmiszeripar szakmacsoport
szakmacsoport Kereskedelem-marketing, üzleti ad. szakmacsoport Könnyűipar szakmacsoport Közlekedés szakmacsoport Művészet, közművelődés, 3 kommunikáció szakmacsoport Nyomdaipar
16
szakmacsoport
38
Vendéglátás-
398
408
471
642
542
687
1557
1565
1631
1861
1521
1867
idegenforgalom szakmacsoport Összesen
1. sz. táblázat: (Forrás: ISZIIR BMKIK) Tanulószerződések szakképesítésekben
száma
hiány-szakképesítés
a
2011
óta
2011/2012 2012/2013
folyamatosan
hiány-
2013/2014
2014/2015
Ács
11
19
24
13
Hegesztő
61
86
72
109
gépi forgácsoló
59
65
120
59
villanyszerelő
22
34
24
32
szabó/női szabó
21
42
24
30
szerkezetlakatos/épület-
15
14
24
0
ésszerkezetlakatos 2. sz. táblázat: (Forrás: ISZIIR BMKIK)
39
9. Békés megye szakképzési rendszerének SWOT analízise 9.1. Erősségek - az elmúlt évek EU-s pályázati forrásait kihasználni tudó szakképzési intézmények megfelelő tanműhelyi kapacitással - megfelelő számú és folyamatosan bővülő számú külső gyakorlati képzőhely - a
szakképzés
területén
működő
szervezetek
magas
színvonalú
munkavégzése, elkötelezett, innovatív szakemberei - konstruktív szakmai kapcsolat a szakképzés szereplői között - az oktatási intézményekben rendelkezésre állnak a gazdasági igényekhez igazodó szakképzési rendszer működtetésének személyi, tárgyi és szakmai feltételei - növekvő számú, a külgazdaság és szakképzés területén nemzetközi tapasztalatokkal rendelkező duális képzésre alkalmas gyakorlati képzőhely. 9.2 Gyengeségek - folyamatos demográfiai csökkenés és az elvándorlás okozta csökkenés - a szakképzésben kevés a tanulólétszám - szakiskolákba „maradék-elven” beiskolázott tanulók (tanulási problémák, magatartási zavarok, motiválatlanság) - nagyarányú lemorzsolódás a szakiskolákban - hátrányos helyzetű tanulók nagy száma a szakiskolákban - Békés megye gazdasági pozíciója: kevés tőkeerős vállalkozás, kevés beruházás - „az átmeneti időszak” problémái (jogi háttérből eredő bizonytalanságok) - a szakképzésben érintett szervezetek által hozzáférhető egységes szakképzési adatbázis hiánya
40
-
a szakképzésből kikerülők elhelyezkedésére vonatkozó adatok hiánya
-
nem kellően hatékonyan működő pályaorientációs rendszer
9.3. Lehetőségek - a duális szakképzési rendszer kormányzati támogatása - az oktatási intézmények, iskolafenntartók, gazdasági kamarák, munkaadói és munkavállalói érdekképviseletek, megyei fejlesztési és képzési bizottság, valamint
a
nemzeti
foglalkoztatási
szerv
feladatainak
bővülése
a
pályaorientációban, - a gazdaság igényeihez jobban igazodó szakképzési rendszer kialakítása és működtetése - EU-s pályázati források kihasználása a szakképzési szakértők, vizsgabizottsági tagok, gyakorlati szakoktatók ismereteinek célcsoportos bővítésére. - Hazai pályázati források (gyakornoki program, decentralizált pályázatok, stb.) igénybevétele. - A szakképzési centrumok meglevő tanműhelyi kapacitásainak kihasználása az alapképzési tevékenységében. - A szakképzési centrumok csúcstechnológiás kapacitásának kihasználása a vállalati gyakorlati képzőhelyek technológiai felszereltségének kiegészítésére. - A szakképzési centrumok csúcstechnológiás kapacitásának kihasználása a posztgraduális képzésben. - MFKB-k beiskolázási szerkezetet meghatározó tevékenysége - szakiskolai
tanulók
számának
növelése
a
lemorzsolódók
számának
csökkentésével - tanulószerződések számának növelése más ágazatok bevonásával - gyakorlati
képzőhelyek
növelésével
több
eszközellátottságának,
tanulót
egy
időben
technikai
foglalkoztató
színvonalának
stabil
gyakorlati
munkahelyek.
41
- A képzési kínálatban megjelenő HÍD-programok adta lehetőségek kihasználása a tanulók képességeinek megfelelő iskolatípusba való irányításával. 9.4. Veszélyek - Békés megye gazdasági teljesítőképességének további romlása - emelkedő számú elvándorlás a megyéből - duális szakképzés visszaszorulása az erős közoktatási lobbi eredményeképpen - csökken a szakiskolai tanulók száma - csökken a tanulószerződések száma - a gyakorlati képzés még mindig jelen levő „túlbürokratizálásával” csökken a gyakorlati képzőhelyek száma - a tanulók kedvezőtlen szociális háttere gátja lehet a megyén belüli mobilitásnak, így a tanulók nem jutnak hozzá a számukra is megfelelő irányú szakképzéshez.
42
10. Békés megye szakképző intézményeinek bemutatása A szakképzési centrumok létrejöttével, fenntartóváltással 2015. július 1-jével jelentős fordulat következett be a szakképzésben. A Centrumok fenntartója a Nemzetgazdasági Minisztérium, középirányítója a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal. A szakképzési centrumok kialakítása, helyszíneinek kijelölése során a Nemzetgazdasági Minisztérium figyelembe vette a helyi földrajzi, gazdasági sajátosságokat,
társadalmi
helyzetet,
a
meglévő
település-,
és
intézményszerkezetet, valamint a tanulói létszámot. Az érintett térség adottságaitól függően a centrumokba szervezés egyrészt területi,
másrészt
szakmai
alapon
valósult
meg
a
hatékonyság,
a
megközelíthetőség és a tanulók kollégiumi elhelyezésének lehetőségei alapján. A Centrumok élén a Nemzetgazdasági Miniszter által kinevezett főigazgató áll, akinek két helyettese a szakmai főigazgató-helyettes és a gazdasági főigazgató helyettes. Munkájukat
általános,
szakképzési és felnőttképzési referensek,
valamint
adminisztratív dolgozók segítik. A tagintézmények élén az igazgatók állnak, munkájukat a Köznevelési Törvényben előírt létszámú helyettesek, és gyakorlati oktatásvezető segíti. A
szakképzési
intézményrendszer
hatékonyabb,
összehangoltabb
működésének elősegítése mellett szorosabbá vált a szakképző intézmények közötti kapcsolat és kommunikáció. A szakképző iskolai rendszer hatékony és eredményes működésének szükséges és elengedhetetlen feltétele, hogy a szakképző iskolák felelősséggel és motiváltsággal járó önállóságot élvezzenek. Mindehhez a Centrum biztosítja a szükséges feltételeket. A Gyulai és Békéscsabai Szakképzési Centrum céljai, feladatai:
Tagiskolái
munkájának
irányítása,
koordinálása,
ellenőrzése,
együttműködés folyamatos fejlesztése, jó gyakorlatok kialakítása
43
Jól felkészült, naprakész tudással rendelkező, minőségi szakember utánpótlás
biztosítása
a
nappali
képzésben,
felnőttoktatásban,
felnőttképzésben
Pályaválasztási, beiskolázási, pályaorientációs tevékenység koordinálása, támogatása
A Centrumhoz tartozó iskolák infrastruktúrájának, tárgyi eszközeinek fejlesztése, racionális kihasználása
A duális képzés erősítése: a képzőhelyek száma és a képzési lehetőségek bővítése, a duális képzési formában részt vevők számának emelése, tanulószerződéssel rendelkező tanulók számának növelése
Kollégiumi feladatellátás koordinálása, irányítása, ellenőrzése
Esélyegyenlőség biztosítása minden szinten
Híd program továbbfolytatása, feltételeinek javítása
Elkötelezettség a minőségi, szakmai munka javítása érdekében
Felnőttképzés,
felnőttoktatás
szervezése,
minőségének
fenntartása,
ellenőrzése
A gazdaság igényeinek megfelelő, minőségi szakképzés biztosítása
Együttműködés
a
szakképzésben
részt
vevő
társszervekkel,
szervezetekkel, képzőkkel, gazdaság szereplőivel, kamarákkal, munkaügyi központokkal
Pályázatok készítése,
átvett
pályázatok megvalósításának segítése,
koordinálása
Szakmai
fórumok,
tájékoztatók,
továbbképzések,
üzemlátogatások
szervezése és megvalósítása
Nemzetközi és határokon átnyúló, a külhoni magyar szakképzési és felnőttképzési
intézményekkel,
szervezetekkel
való
kapcsolattartás,
együttműködés 10.1. A Gyulai Szakképzési Centrumba az alábbi tagintézmények kerültek: - Gyulai Szakképzési Centrum Ady Endre - Bay Zoltán Szakképző Iskolája Sarkad
44
- Gyulai Szakképzési Centrum Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma Dévaványa - Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Gyula - Gyulai Szakképzési Centrum Szigeti Endre Szakképző Iskolája Szeghalom - Gyulai
Szakképzési
Centrum
Tisza
Kálmán
Szakképző
Iskolája
és
Kollégiuma Orosháza - Gyulai Szakképzési Centrum Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma Szarvas A Gyulai Szakképzési Centrumban oktatott szakképesítések képzési szerkezete az alábbiak szerint épül fel: Gyulai Szakképzési Centrum Ady Endre - Bay Zoltán Szakképző Iskolája Sarkad Szakközépiskola: Ágazat megnevezése
Létszám
Informatika
26
Kereskedelem
49
Összesen:
75
Gimnázium: Gimnázium
Létszám
Általános
17
Összesen:
17
Szakiskola: Szakma megnevezése
Létszám
Kőműves és hidegburkoló
9
Hegesztő
47
Szociális gondozó és ápoló
11
45
Eladó
18
Számítógép szerelő
6
Fodrász
7
Panziós, falusi vendéglátó
6
Összesen:
104
Gyulai Szakképzési Centrum Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma Gyula Szakközépiskola: Létszám Ágazat megnevezése Egészségügy
31
Informatika
10
Rendészet
67
Kereskedelem és marketing
30
Vendéglátás idegenforgalom
17
Gyakorló ápoló
103
CAD-CAM informatikus
20
Gyakorló csecsemőápoló
16
Vendéglős
5
Ápoló
22
Gyakorló mentőápoló
15
Színész II.
4
Színháztechnikus – szcenikus
16
Gyakorlatos színész
29
Színházi táncos
12
Stílus és divattervező
8
Érettségi előkészítő
16
Esti érettségi
28
Összesen:
449
46
Szakiskola: Szakma megnevezése
Létszám
Cukrász
46
Eladó
43
Szociális gondozó és ápoló
34
Asztalos
23
Kőműves és hidegburkoló
19
Festő, mázoló, tapétázó
8
Húsipari termékgyártó
17
Központifűtés és gázhálózat rendszerszerelő
15
Hegesztő
9
Pincér
57
Villanyszerelő
2
Pék
5
Mezőgazdasági gépész
10
Pék-Cukrász
30
Élelmiszer és vegyi áru eladó
6
Virágkötő
4
Szakács
27
Összesen:
355
Híd program: Híd II.
Létszám
Asztalosipari szerelő
16
Gyorséttermi ételeladó
47
Sütőipari és gyorspékségi munkás
25
Kerti munkás
5
Virágkötő
9
Híd I.
4
Összesen:
106
47
Gyulai Szakképzési Centrum Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma Orosháza Szakközépiskola: Ágazat megnevezése
Létszám
Vendéglátás
60
Ügyvitel
26
Egészségügy
21
Kereskedelem
29
Mezőgazdaság
5
Gépészet
12
Mezőgazdasági gépészet
28
Belügyi rendészet/KatonaSuli
70
Szépészet
9
Esti érettségi
17
Érettségi előkészítő
24
Gyakorló ápoló
71
Irodai asszisztens
15
Mezőgazdasági technikus
8
Összesen:
395
Szakiskola: Szakma megnevezése
Létszám
Hegesztő
63
Kőműves és hidegburkoló
40
Szociális gondozó és ápoló
19
Mezőgazdasági gépész
22
Gépi forgácsoló
78
CNC gépkezelő
10
Szakács
66
Pincér
74
Asztalos
20
Mezőgazdasági gazdaasszony falusi vl.
3
48
Eladó
34
Élelmiszer és vegyi áru eladó
17
Bútorasztalos
6
Géplakatos
5
Növénytermesztési gépüzemeltető, gépk.
9
Fodrász
4
Panziós, falusi vendéglátó
5
Villanyszerelő
13
Ipari gépész
17
Női szabó
13
Festő, mázoló, tapétázó
4
Összesen:
522
Gyulai Szakképzési Centrum Szigeti Endre Szakképző Iskolája Szeghalom Szakközépiskola: Ágazat megnevezése
Létszám
Informatika
73
Gépészet
30
Összesen:
103
Szakiskola: Szakma megnevezése
Létszám
Hegesztő
64
Ipari gépész
29
Női szabó
32
Géplakatos
9
Webmester
15
Összesen:
149
49
Gyulai Szakképzési Centrum Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma SzarvasSzakközépiskola: Ágazat megnevezése
Létszám
Pedagógia
33
Ügyvitel
34
Szépészet
31
Informatika
32
Kereskedelem
19
Vendéglátás
67
Környezetvédelem
8
Faipar
5
Oktatás
9
Informatikai rendszergazda
25
Vendéglátás szervező vendéglős
31
Ügyviteli titkár
24
Gyakorló fodrász
6
Kereskedő
8
Érettségi felkészítő
24 Összesen:
356
Szakiskola: Szakma megnevezése
Létszám
Eladó
33
Festő, mázoló, tapétázó
31
Szakács
76
Szociális gondozó és ápoló
9
Pincér
58
Asztalos
16
Élelmiszer és vegyi áru eladó
4
Fodrász
9 Összesen:
236
50
Centrum összlétszáma: Iskolatípus
Létszám
Szakközépiskola
1417
Szakiskola
1366
Gimnázium
17
Híd I.-II-
106 Összesen:
2906
51
10.2. Békéscsabai Szakképzési Centrum A költségvetési szerv alaptevékenysége: A szakképzési centrum fő feladataként és
szakiskolai
szakközépiskolai
nevelés-oktatást,
Köznevelési
Hídprogramok
keretében folyó nevelés-oktatást, felnőttoktatást, és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók iskolai nevelését-oktatását folytatja, valamint kollégiumi alapfeladatot, továbbá nevelő és oktató munkához kapcsolódó, nem köznevelési tevékenységet is ellát. A szakképzési centrum
az
állami
intézményfenntartó
központtól
átvett
gimnáziumi
intézményegységekben gimnáziumi nevelés-oktatás alapfeladatot is ellát. Feladata a Békéscsabai, állami fenntartású szakképzést folytató intézmények számára a szakképzést további erősítése, a gazdaság fellendítéséhez a megfelelő képzettségű munkavállaló biztosítása. Feladata az alapító okiratban meghatározott tagintézmények nevelési - oktatási képzési tevékenységének irányítása, szervezése, a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési szerkezet kialakítása, aktív szerepvállalás a felnőttoktatásban és a felnőttképzésben. Az erőforrások hatékony és közös tervezése és felhasználása, a helyi, regionális munkaerő-piaci igényeknek megfelelő képzési struktúra kialakítása. Az új szakképzési intézménystruktúra eredményezze az intézmények
egymás
közötti
és
a
gazdasági
partnerekkel
való
jobb
együttműködését, a gazdaság változásaihoz való rugalmasabb alkalmazkodást. A köznevelési intézmény tagintézményei:
1
2
3
4 5
tagintézmény megnevezése
tagintézmény címe
Békéscsabai SZC Gépészeti és Számítástechnikai
5600 Békéscsaba,
Szakközépiskolája
Kazinczy utca 7.
Békéscsabai SZC Kemény Gábor Logisztikai és
5600 Békéscsaba,
Közlekedési Szakközépiskolája
Gábor köz 1.
Békéscsabai SZC Zwack József Kereskedelmi és
5600 Békéscsaba,
Vendéglátóipari Szakképző Iskolája
Gyulai út 32.
Békéscsabai SZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és
5600 Békéscsaba,
Kollégiuma
Puskin tér 1.
Békéscsabai SZC Kós Károly Építő-, Fa- és
5600 Békéscsaba,
52
6
7
8
Szolgáltatóipari Szakképző Iskolája
Kazinczy utca 8.
Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű
5600 Békéscsaba,
Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma
Irányi utca 3-5.
Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Szakközépiskolája és
5600 Békéscsaba,
Kollégiuma
Deák utca 6.
Békéscsabai SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája 5600 Békéscsaba, és Kollégiuma
Gyulai út 53-57.
A nyolc tagintézmény 15 telephelyen látja el feladatát. A Centrum létszámadatai: Szakiskola
1162
Gimnázium
124
Szakközépiskola
4179
Összesen
5465
Kollégium
904
Fő munkaviszonyban alkalmazott pedagógus: 514 fő A tagiskolákban oktatott szakközépiskolai, szakiskolai létszámok: Békéscsabai SZC Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskolája
Gépészet ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
115 fő
Informatikai ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
229 fő
Békéscsabai SZC Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskolája
Közlekedés ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
113 fő
Közlekedésgépész ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
116 fő
Kereskedelem ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
110 fő
53
Békéscsabai SZC Zwack József Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakképző Iskolája 90 fő Kereskedelem ágazati szakközépiskola (9-12. évf.) Vendéglátóipar-turisztika ágazati szakközépiskola (9-12.)
224 fő
Dekoratőr
6 fő
Kereskedő
38 fő
Vendéglátásszervező-vendéglős
57 fő
Cukrász
87 fő (+9 fő felnőttoktatás)
Szakács
153 fő (+8 fő felnőttokt.)
Pincér
131 fő
Vendéglátó eladó
50 fő
Eladó
62 fő
Vendéglátó-üzletvezető
14 fő
Békéscsabai SZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma Villamosipari ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
74 fő
Épületgépész ágazati szakközépiskola (9-12. évf.):
24 fő
Közlekedésgépész ágazati szakközépiskola (9-12.)
38 fő
Autóelektronikai műszerész Elektronikai technikus Erősáramú elektrotechnikus Vasúti villamos jármű szerelője Autószerelő
27 fő (+10 fő felnőttokt.) 15 fő 15 fő (+1 fő felnőttokt.) 9 fő 63 fő (+3 fő felnőttokt.)
Autótechnikus
29 fő
Létesítményi energetikus
4 fő
Szállítmányozási ügyintéző
25 fő
Logisztikai ügyintéző
32 fő (+7 fő felnőttokt.)
CAD-CAM informatikus
29 fő (+9 fő felnőttokt.)
Épületgépész technikus
22 fő (+10 fő felnőttokt.)
Gépgyártástechnológiai technikus Informatikai rendszergazda
27 fő 46 fő (+15 fő felnőttok.)
54
Elektromos gép- és készülékszerelő
2 fő
Elektronikai műszerész
10 fő
Gépi forgácsoló
104 fő
Hegesztő
91 fő (+11 fő felnőttok.)
Hűtő- és légtechnikai rendszerszerelő
9 fő
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő
26 fő
Ipari gépész
16 fő
Karosszérialakatos
24 fő
Számítógép-szerelő, karbantartó
41 fő
Villanyszerelő
53 fő (+9 fő felnőttokt.)
CNC gépkezelő
9 fő
Gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő
9 fő
Szerszámkészítő
6 fő
Békéscsabai SZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakképző Iskolája Szépészet ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
81 fő
Optika ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
14 fő
Ügyvitel ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
45 fő
Fodrász
5 fő
Kozmetikus
4 fő
Gyakorló fodrász
9 fő
Gyakorló kozmetikus
27 fő
Fotográfus és fotótermék-kereskedő
17 fő (+15 fő felnőttoktatás)
Irodai asszisztens
9 fő (felnőttoktatás)
Ács
33 fő (+5 fő felnőttoktatás)
Asztalos
39 fő (+5 fő felnőttoktatás)
Festő, mázoló, tapétázó Járműfényező
19 fő 19 fő (+5 fő felnőttoktatás)
Kőműves és hidegburkoló
35 fő
Női szabó
42 fő
Csőhálózatszerelő
3 fő (HÍD II)
55
Építményzsaluzat és fémállvány szerelő Kárpitos
13 fő (HÍD II) 10 fő (felnőttoktatás)
Békéscsabai SZC Széchenyi István Két Tanítási Nyelvű Közgazdasági Szakközépiskolája és Kollégiuma Közgazdasági ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
340 fő
Informatika orientáció szakközépiskola (9-12. évf.)
22 fő
Két tanítási nyelvű (angol) szakközépiskola (9-13.
86 fő
évf.) Két tanítási nyelvű (német) szakközépiskola (9-13.
26 fő
évf.) Turisztika ágazati szakközépiskola (9-12. évf.) Pénzügyi-számviteli ügyintéző
162 fő 14 fő (felnőttoktatás)
Békéscsabai SZC Vásárhelyi Pál Szakközépiskolája és Kollégiuma Ágazati szakközépiskola (9-12. évf.)
445 fő
Földmérő és térinformatikai technikus
8 fő
Geológiai technikus
26 fő
Magasépítő technikus
24 fő
Útépítő és –fenntartó technikus
18 fő
Vízügyi technikus
11 fő (+11 fő felnőttoktatás)
Békéscsabai SZC Szent-Györgyi Albert Szakközépiskolája és Kollégiuma Egészségügyi ágazati szakközépiskola (9-12. évf.):
261 fő
Képző- és iparművészeti ágazati szakközépiskola (9-12.)
93 fő
Nyomdaipar ágazati szakközépiskola (9-12. évf.):
57 fő
Rendészeti ágazati szakközépiskola (9-12. évf.):
192 fő
Ápoló:
22 fő
56
Csecsemő és gyermekápoló:
8 fő
Egészségügyi asszisztens:
7 fő
Grafikus-alkalmazott grafikus:
8 fő (+11 fő felnőttoktatás)
Gyakorló ápoló:
69 fő
Kiadványszerkesztő:
21 fő
Kisgyermekgondozó, - nevelő:
16 fő (+7 fő felnőttoktatás)
Nyomdai gépmester:
25 fő (+9 fő felnőttoktatás)
Textilrajzoló és modelltervező asszisztens:
6 fő
Gyakorló gyógyszergyári asszisztens:
4 fő (felnőttoktatás)
Gyógy- és sportmasszőr:
11 fő (felnőttoktatás)
A 2016/2017-es tanévre Békés megyére meghatározott 20 hiányszakképesítésből (ösztöndíjjal támogatott) 17-et tanulhatnak a Békéscsabai Szakképzési Centrumba jelentkezők. A Békéscsabai Szakképzési Centrum az iskolarendszerű nappali és felnőttoktatás mellett felnőttképzést is folytat.
57
10.3. Szakképzési centrumon kívüli oktatási intézmények
KLIK Békés Megyei Hunyadi János Gimnázium, Szakképző Iskola, Speciális Szakiskola Békési Tisza Kálmán Óvoda, Általános Iskola, Spciális Szakiskola és Kollégium Esély Pedagógiai Központ Általános Iskola
FM Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola Kétegyházi Mezőgazdasági Szakképző Iskola Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
EGYHÁZ Reményhír Szakképző Iskola Mikes Kelemen Katolikus Gimnázium és Szakképző Iskola Göndöcs Benedek Középiskola Szakiskols Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégium Szeberényi Gusztáv Adolf Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Premier Művészeti Szakközépiskola és Szakiskola Vésztői Református Egyház Kis Bálint Iskolája
ALAPÍTVÁNY Tessedik Sámuel Szakiskola Szakiskola
58
ILS Közös Igazgatású Köznevelési Intézmény Szakközépiskola, Szakiskola, Felnőttképző Intézmény
IBSEN Kézműves Szakiskola és Alapfokú Művészeti Szakiskola
NONPROFIT KFT. School of Business Üzleti és Művészeti Szakképző Iskola Pannon Oktatási Központ Gimnázium, Szakképző Iskola és Általános Iskola A 8. fejezet táblázatok adatait az intézmények szolgáltatták
10.4. Iskolarendszeren kívüli szakképzés EU-s és hazai finanszírozású képzések keretében folytatott képzések munkaerő-piaci relevanciája Az egész életen át tartó tanulás Európai Képesítési Keretrendszere támogatja és előmozdítja az általános oktatást, a szakoktatást-és képzést és a felsőoktatást lefedő, átfogó nemzeti képesítési keretrendszerek bevezetését, melyekhez a tanulási eredmények szolgálnak alapul. Azzal, hogy a hangsúly átkerül a tanulási eredményekre, e keretek lehetőséget adnak az egész életen át tartó tanulásra, és segítenek a munkaerő-piaci igényeknek való jobb megfelelés elérésében. Az európai
országok
többségében
a
tanulási
eredmények
irányába
történő
hangsúlyeltolódás figyelhető meg a szakpolitikákban ami a gyakorlatban is tapasztalható. A tagállamok egyre inkább támogatni tudják az átlátható, átjárható, rugalmas és beszámítható tagállami képesítési rendszereket. Annak ellenére, hogy kialakulóban van az oktatás és képzés európai térsége, a szakképzésben tovább kell erősíteni a tanulmányi mobilitást.
59
11. Beiskolázási és kibocsátási adatok Mivel a szakképzés-fejlesztési koncepciónk időtávja 2013-2020, hogyan alakul a középfokú rendszerbe belépő gyerekek létszáma 2016 után. Nem vettünk figyelembe
a
mechanikus
népmozgalmi
mutatókat,
csak
az
évenkénti
élveszületések számát. A 2016-os adatokhoz képest -
2017-ben 4,4%-os,
-
2018-ban 10%-os,
-
2019-ben 6,7%-os,
-
2020-ban 11,5%-os csökkenés várható a 14 éves gyerekek létszámában.
2. sz. ábra: (forrás: KSH stat.addattáblák)
60
12. Várható tanulólétszámra vonatkozó prognózis A Köznevelési Információs Rendszer (KIFIR) adatai szerint Békés megyében a 2012/13. tanévre összesen 8411 férőhelyet hirdettek meg, ebből a gimnáziumok 2039-et, a szakközépiskolák 2721-et és a szakiskolák 3651-et. Összesen 3480 tanulót vettek fel, gimnáziumba 1225 tanulót, szakközépiskolába 1278 főt, szakiskolába 977 főt. Ezek alapján a számok alapján elmondható, hogy Békés megyében a 2012/13. tanévben átlagosan a gimnáziumok kihasználtsága 60%-os, a szakközépiskoláké 47%-os, a szakiskoláké 26,75%-os volt. Elképzelhető azonban, hogy az egyes oktatási intézmények részéről a meghirdetett férőhelyek száma volt eltúlzott. Még ha a meghirdetett képzőhelyek száma túlzó is, megállapítható, hogy bőven van kapacitás felesleg Békés megye középfokú oktatási intézményeiben. A tanulók száma nem igényel ennyi férőhelyet. Két statisztikai rendszerben vizsgáltuk a középfokú oktatási rendszerbe potenciálisan belépő tanulók létszámát. A Helyi Visual Regiszter szerint átlagosan egy minimális csökkenés (kb. 1,4%) prognosztizálható 2016-ig az adott évben a 14 éves gyermekek létszámában: -
Békés járásban 8,6%-os csökkenés
-
Békéscsaba járásban 2%-os emelkedés
-
Gyomaendrőd járásban nincs csökkenés
-
Gyula járásban 4,5%-os csökkenés
-
Mezőkovácsháza járásban 1,3%-os emelkedés
-
Orosháza járásban 1,3%-os csökkenés
-
Sarkad járásban 3%-os csökkenés
-
Szarvas járásban 4,3%-os csökkenés
-
Szeghalom járásban 2,3%-os növekedés várható.
61
A 14 éves korú fiatalok létszám alakulása változása: Járások
2012.
2013.
2014.
2015.
2016.
Békés
409
391
421
424
374
Békéscsaba
734
718
719
720
748
Gyomaendrőd
232
263
212
265
231
Gyula
380
354
365
363
363
Mezőkovácsháza
430
411
410
394
436
Orosháza
528
501
488
519
521
Sarkad
267
286
280
265
259
Szarvas
252
259
287
251
241
Szeghalom
339
397
345
334
347
Összesen
3571
3580
3527
3535
3520
3.sz táblázat: (Forrás: : Helyi Visual Regiszter)
62
A felmérésekből megállapítható, hogy sok a hiányszakma, a munkanélküliségi ráta mégis magasabb a szakiskolát és szakmunkásképzőt végzettek körében.
63
Ráadásul a diplomás munkavállalók a szakiskolát végzettek béreinek többszörösét keresik meg, de már érettségivel is jelentősen javulnak a fizetéssel kapcsolatos kilátások. Emiatt pedig nem elég vonzó a pálya a diákok körében, alacsony a szakképzés presztízse. Az is közismert, hogy az alacsony presztízs miatt elsősorban azok választják a szakiskolákat, akiknek nem sikerül bejutni egy szakközépiskolába vagy gimnáziumba. Ide jár a legtöbb hátrányos helyzetű diák, továbbá a nyolcadik évfolyamot sikeresen befejező roma származású diákok körében a szakiskolai képzés választása gyakoribb, mint a nem roma tanulók esetében, akik inkább szakközépiskolában vagy gimnáziumban tanulnak tovább. A szakiskolákban koncentrálódnak tehát a társadalmi kirekesztődés veszélyének kitett tanulók, ezért az oktatás által a munkaerőpiacra történő bevezetésükre különös figyelmet kell fordítani. 12.1 Képzési kínálat racionalizálása A képzések indításakor törekedni kell arra, hogy megszűnjön a munkaerő-piacra történő túlképzés, párhuzamosság és a képzési erők szétaprózottsága. A kínálatot úgy kell kialakítani, hogy mind társadalmi, mind a munkaerőpiacon keresett tevékenységekre történjen a beiskolázás. A képzési kínálat elsődleges szempontja a széles körben feltárt igények megfelelő számban történő kielégítése, másodsorban az utánpótlás biztosítása és ezt követően a iskolai kapacitások kihasználása. A képző intézmények fejlesztésénél figyelni kell arra, hogy a képzési centrumokban
kialakuljon
a
szakmacsoportok
képzéseinek
koncentrációja,
egymásra épülése és olyan alap-, tovább- és felnőttképzési kínálat kialakítása, amely megfelelően szolgálja az életen át történő tanulást. A demográfiai adatok ismeretében egyértelműen prognosztizálható, hogy az elkövetkezendő években a szakképzésben tanulók száma tovább csökken, így az intézményi kapacitásokban jelentős többlet tapasztalható, ezért a kapacitások kihasználásának átgondolása szükséges. A csökkenés oka nem a középfokra az elkövetkező években belépő korosztály (14 éves) létszámának apadása, hanem a már képzésben lévők elmúlt három évben fogyó tendenciát mutató belépése okoz. A középfokú oktatás területén 2016-ig a szakközépiskolai létszámarány enyhe növekedése várható az ágazati képzés bevezetésével. A rövidebb képzési időnek 64
az eredménye 2017-ben várható, mire az ágazati képzés a 12.-ik évfolyamig felfut. A
növekedéshez
hozzájárul
néhány
szakképesítés
érettségihez
kötött
megszerzése (pl. fodrász, irodai asszisztens.) Ahhoz, hogy a munkaerő-piaci igényeknek megfelelő számban lehessen szakiskolai szakmákra is beiskolázni, szükséges a gimnáziumi osztályok létszámát szabályozni. Ezt indokolja az is, hogy a gimnáziumban érettségizők közül nem felsőfokú tanulmányokat kezdők főleg olyan szakképzésbe léptek be tömegesen az érettségi után, melyre ilyen mértékben
a
szakmenedzser,
munkaerőpiacnak vendéglátó
nem
volt
szüksége
szakmenedzser,
(pl.
intézményi
idegenforgalmi kommunikátor,
reklámszervező szakmenedzser, marketing-és reklámügyintéző). A gimnáziumi keretek csökkentését indokolja az is, hogy a 3 éves szakiskolát elvégzettek még nappali munkarend szerint két év alatt az érettségit is megszerezhetik.
A
kapacitások
csökkentése
szükségszerűnek
látszik
a
létszámprognózisokat tekintve, azonban a feladatellátás, illetve adott képzés más helyszínen történő folytatása jelentős előzetes vizsgálatokat igényel. Megfelelő infrastrukturális háttér esetén a változó igényeknek való megfelelés érdekében indokoltnak tűnik az egy szakmacsoportba tartozó különböző képzések több településen történő megszervezése. Ennek eredményeként két-háromévente változó szakképesítés kínálat biztosíthatja a munkaerő-piac változó igényeinek való nagyfokú megfelelést. Ez a rotációs rendszerben indítás is csak akkor jelenthet megoldást, ha a szakképző intézményben van a szakcsoportban több oktatott szakma, ezzel biztosítva stabil oktatói háttért. A demográfiai adatok alapján a 14 éves korosztály, és ebből kifolyólag a középfokú oktatás beiskolázási létszáma 2016-ig nem változik (évfolyamonként 3500 fő a 9. évfolyamra lépő korosztály létszáma). A 10-15 %-os csökkenés a már képzésben lévők kilépő és az új belépők létszámának különbségéből adódik. Várhatóan –beavatkozás nélkül - a középfokú oktatási intézmények beiskolázási arányai kicsit változnak. Az ágazati szakközépiskolai oktatás bevezetéséből adódhat szakközépiskolai területen növekedés a szakiskolai létszámok rovására az elkövetkező négy évben (pl. szakközépiskolai ágazati besorolásba került fodrász, irodai asszisztens, stb.). Prognosztizálhatóan ez további mintegy 3-4 %-os csökkenést okoz szakiskolai területen.
65
A szakképzést ott kell megvalósítani, ahol meg vannak a képzés és a bevezetésre kerülő komplex szakmai vizsgák megvalósításának feltételei. Ha képzőhely bejárással nehezen közelíthető meg, erre jó alapot ad a megfelelő kapacitással bíró megyei kollégiumi ellátás. Ha a szakmai képzésre 12-16 főnél többre illetve korlátlan beiskolázású keretet biztosít az MFKB, ott érvényesülhet a területi elv. Például a gépészet szakmacsoportban ilyen a hegesztő, gépi forgácsoló vagy mezőgazdasági gépész stb. Ebben az esetben azok a képzőhelyek, amely környezetében határozott munkaerő-piaci igény is van, indíthatnak képzést (természetesen,
ha
már
képzési
múlttal
és
technikai-oktatói
feltétellel
rendelkeznek).
66
13. Új alapokon nyugvó pályaorientációs és pályaválasztási rendszer A foglalkozások széles körében való eligazodáshoz egyre inkább segítségre van szüksége egy-egy embernek. Ezt csak tervszerűen és szervezetten lehet megvalósítani: ez a pályaválasztási tanácsadás feladata. Magyarországon az intézményes rendszer elvűen felépített pályaválasztási tanácsadás az évezred-fordulóra gyakorlatilag felszámolódott. A pályaválasztási tevékenységet azóta az egyes megyékben a többszörös funkció és feladat átszervezésű pedagógiai intézeti egységek, máshol a munkaügyi központok végzik. Főtevékenységként pályaválasztási tanácsadás csak a Mérei Ferenc Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézetben folyik, ahol információt közvetítő iskolaválasztási tanácsadást, valamint igény szerint pszichológiai képességvizsgálatok alapján egyéni tanácsadást is nyújtanak. Ennek a rendszernek az volt a sajátossága, hogy a tanácsadói folyamat megszervezésére és a pályaválasztásra az alapképzés és középfokú képzés között, illetve a középfokú és a felsőfokú képzés között került sor. Ma már viszont bonyolultabb a kép, hiszen a több be- és kilépő szintre tagolódó alap- és középfokú képzési rendszer kialakulásával a pályaválasztás már akár 10 éves korban is történhet, másrészt az iskolarendszer képzési szerkezetében a második, vagy újabb szakmaszerzésre irányuló képzési igények megjelenésével (benne a munkaerő-piaci átképzési szükségletek is) egyre inkább felerősödtek a pálya-módosítási, és/vagy --korrekció szükségletek. 13.1. Pályaválasztás, pályaorientáció, iskolaválasztás A pályaválasztásban leginkább érintetteknek (tanulók és szüleik, képzőhelyek) fontos belátniuk azt, hogy a legújabb kori pályaválasztási döntés nem egy, egyszeri döntést jelent. Hiszen az életpályájuk alakulhat úgy, hogy meg kell változtatniuk a korábbi döntéseiket akár az élethelyzetük kényszerítő hatására,
67
akár a személyes ambíciójuk változása hatására új szakmát, foglalkozást kell, illetve akarnak választani. A
pályaválasztást,
mint
folyamatot
és
döntési
állapotot
lényeges
megkülönböztetni az iskolaválasztástól az érintetteknek (tanuló és szülei). Mert a jó döntéssel választott szakmához, pályához kell kiválasztani azt az iskolát a különböző iskolatípusokból, amelyik leginkább összhangban van a képességükkel és adottságaikkal. A tanulók életében a pályaválasztás fontos és jelentős döntéssel bíró tényező, mert általában egy iskolafokozati szint befejeződéséhez kapcsolódik, és egy új képzési, tanulási szintet jelent a számukra. A szakképzésre irányuló sikeres pályaválasztásban fontos a szakmai és társadalmi szereppel bíró informatikára épülő tájékoztatási folyamatok megszervezése. A pályaválasztási szolgáltatást igénylők szükségleteire épülő, rendszerben működő, a pályaválasztási tartalmakat generáló és hálózatosan összekapcsolódó tanácsadó szervezetek szükségesek. A pályaorientáció célja az, hogy a különböző iskolafokozatokban – a képzési végszakaszhoz érkező tanuló vagy a képzési szakaszokban lévő, de érdeklődési irányultságában
változási/változtatási
helyzetbe
került
tanuló
–
olyan
továbbtanulási irányt, olyan pályát – szakmát válasszon, ami egyéniségének, felismert
új
szükségletének,
tulajdonságainak,
korábbi
vagy
új
szerzett
kompetenciáinak (készségeinek és képességeinek) és a várható munkaerő-piaci igényeknek megfelel. A pályaválasztás során elsősorban nem iskolát választanak a tanulók, hanem szakmát. Ezért elengedhetetlen a helyes és reális döntés meghozatalához az, hogy a fiatalok ismerjenek meg minél több szakmát és annak keresettségét a munkaerő-piacon. Fontos, hogy a tudási és tanulási kompetenciájuknak leginkább megfelelő iskolát
válasszanak.
A
tanácsadási
intézmények
segítségével,
a
saját
képességeikkel valamint adottságaikkal összhangban levő tanulási utat kínáló (ajánló) iskolát találják meg. A tudatos, célirányos pályaválasztási döntés kialakítása A
nemzeti
köznevelésről,
valamint
a
szakképzésről
szóló
törvényekből
egyértelműen levezethető, hogy a kiépítendő pályaválasztási tanácsadási 68
rendszernek háromszintűen kell létrejönnie: országos (nemzeti), megyei és helyi (lokális, a kialakuló magyar közoktatás irányítási rendszerben járási) szinten. Az utóbbi években már nemcsak a tanintézmények, de a vállalkozások, vállalatok számára is fontossá vált, hogy az általuk alkalmazott munkaerő jellemző tulajdonsága legyen az „élethosszig tartó tanulásra való” motiváció, hiszen a minőségi
munkavégzéshez
gyakran
szükséges
az
átképzésben
vagy
a
ráképzésben való részvétel. Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazására már a szakma tanulás választásával fel kell készülniük, amelyeket a tanulóknak felnőtt életük során önállóan kell majd használniuk. A cél az, hogy a tanulók pályaválasztása megfeleljen az egyéni sajátosságoknak, képességeknek és a várható munkaerő-piaci igényeknek. Ezt segítsék a tömegkommunikációs eszközök és, a pályaválasztási tanácsadási intézmények. A nemzeti köznevelésről, valamint a szakképzésről szóló törvényekből egyértelműen levezethető, hogy a kiépítendő pályaválasztási tanácsadási rendszernek 3 szintűen kell létrejönnie: országos (nemzeti), megyei és helyi (lokális, a kialakuló magyar közoktatás irányítási rendszerben járási) szinten. Az utóbbi években már nemcsak a tanintézmények, de a vállalkozások, vállalatok számára is fontossá vált, hogy az általuk alkalmazott munkaerő jellemző tulajdonsága legyen az „élethosszig tartó tanulásra való” motiváció, hiszen a minőségi
munkavégzéshez
gyakran
szükséges
az
átképzésben
vagy
a
ráképzésben való részvétel. Az új információs és kommunikációs technológiák alkalmazására már a szakma tanulás választásával fel kell készülniük, amelyeket a tanulóknak felnőtt életük során önállóan kell majd használniuk. A pályaválasztásnak és pályaorientációnak segítenie kell a tanulókat és a szülőket. A tanulókat a reális önismeret, a képességek megismerésében, a jövőképük (mit szeretnének, mit akarnak és mire képesek) kialakításában. A szülőket a gyermekük jövőjének munkaerő-piaci esélyeik és lehetőségek szocializációjában. A pályaválasztás fejlesztési céljai: A pályaválasztás a legtöbb fiatal életében az első olyan döntés, ami hosszú távon és jelentősen meghatározza a felnőtti életét.
69
A cél az, hogy a tanulók pályaválasztása megfeleljen az egyéni sajátosságoknak, képességeknek és a várható munkaerő-piaci igényeknek. Ezt segítsék a tömegkommunikációs eszközök és, a pályaválasztási tanácsadási intézmények. El kell érni, hogy a magasan képzett munkaerő jelentsen értéket, a képzettség a munkaerő-piacon hasznosítható legyen! Elérendő cél, hogy a munkáltatók által keresett, és az oktatási rendszer által biztosított tudás közötti eltérés csökkenjen! A munkalehetőségeket kínálók, és a jövő munkásait képző szervezetek közötti együttműködés fontosabb feladat, mint valaha. A
szakmai
képzésre
irányuló
pályaválasztási
tevékenység
intézményes
működtetésére vonatkozóan a tanuló (és szülei) valamint a képző helyek között a megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendelkezik a legjobb potenciállal – az intézményes iskolarendszerű nevelési-oktatási szervezetek és a tanuló képzéssel is
foglalkozó
gyakorlati
oktatást
végző
vállalkozók,
vállalatok
közötti
jogszabályokban rögzített kapcsolódási folyamatok miatt. -
A
helyi
(járási)
szinten
a
nevelési-oktatási
intézmények,
gyakorlati
képzőhelyek, vállalkozások igényeihez és elvárásaihoz közvetlenül illeszkedő pályaválasztási és –orientációs szolgáltatást nyújtó tevékenység folytatása. -
A szolgáltatást végzővel gyors és közvetlen kapcsolat teremtésére alkalmas intézményesített kommunikációs rendszer létrehozása: a tanuló, a tanulót képviselő szülő, és a nevelési-oktatási intézmény pályaválasztási tanácsadó szakember, a gyakorlati képzést folytató vállalkozó között.
-
Helyi szinten a képzésbe vontaknál, illetve a képzésben résztvevőknél fel kell mérni azokat a kompetenciákat, amelyek az általa előzetesen kiválasztott szakmához kellenek, és indirekt módon arra a szakmára irányítják az érintettet, ahol nagy valószínűséggel helyt tudnak állni.
-
A szolgáltatást végzővel gyors és közvetlen kapcsolat teremtésére alkalmas intézményesített kommunikációs rendszer létrehozása: a tanuló, a tanulót képviselő szülő, és a nevelési-oktatási intézmény pályaválasztási tanácsadó szakember, a gyakorlati képzést folytató vállalkozó között.
-
A szakmatanulásra, pályaválasztásra történő felkészülés, felkészítés két alapvető színtere a család és az általános iskola. A tanulói képességek és
70
készségek legszakszerűbb ismerője a tanulót közvetlenül nevelő tanító pedagógus. A pályaválasztást, pályaorientációt leginkább segíteni tudó iskolai pedagógus a tanuló osztályfőnöke. A 2015-ben elindult szakképzési változási folyamatokhoz kompatibilis pályaválasztási, pályaorientáló és tanácsadó munkájához (támogatásához) szüksége van eszközökre, módszerekre, információkra, az új igényekhez igazodó felkészítésekre, fórumokra. Meg kell teremteni az előzőekben említettekhez a feltételeket, s a feltételekkel biztosított implementációs folyamatot kell elindítani a lehető legrövidebb időn belül. -
A duális képzési rendszer kialakulásához illeszkedő pályaválasztási és – orientációs tevékenységet végző szervezet (szervezeti egység) nélkül nehezen, vagy nem (is) lehet megalapozott, a munkaerő-piaci szükségleteket figyelembe vevő szolgáltatást nyújtani. A Megyei Kereskedelmi és Iparkamara központtal alakuljon ki egy pályaválasztási tanácsadásra
szakosodott
intézményegység, amely a földrajzi térségi szinten: koordinálja a helyi tanácsadási tevékenységhez szükséges információk áramlását, szervezi és irányítja a tanácsadásban részt vevő vállalati szakemberek felkészítését, közvetíti a pályaválasztási tanácsadás folyamatába bekapcsolódni kívánó szakmai és civil szervezetek és hatóságok felé a vállalatok, gazdálkodók pályaválasztásban betöltött/betölthető szerepével kapcsolatos igényeket, elvárásokat. Információkat, adatokat gyűjt a döntéshozók számára a pályaválasztáshoz kapcsolódó
megyei
stratégia
megvalósításához,
megvalósítottsága
indikátorainak elemzéséhez. A szakmánként, a szakmatanuláshoz illeszkedő, elsősorban megyei munkaerő-piaci
elvárásokat,
információkat
közvetítsenek
a
pályaválasztásban érintetteknek. Az életben való boldoguláshoz – „munkát kell végezni” szemlélet kialakulásához/kialakításához szükséges karrier és jövőképet bemutató
71
tanácsadói szakmai anyagokkal, projektekkel, tervekkel segítse
az
iskolákban végzett pályaválasztási és pályaorientációs tevékenységeket. Készüljön fel, és vegyen részt, a szakmatanulást népszerűsítő és megalapozó, az oktatási intézményekben pályaválasztási tevékenységet végző pedagógusok és más szakemberek specifikált (a kamarára jellemző) felkészítésében. -
A tanárok intenzívebb bevonásának megoldása;
-
A pályaválasztással és –orientációval hivatás szerűen foglalkozó szakemberek (tanácsadók, trénerek, mentorok, pszichológusok, stb.) bevonásának fokozása mind az általános mind a középfokú intézményekben.
13.2 Kiváló Gyakorlati Képzőhely Minthogy a Dél-alföldi régió, azon belül Békés megye szakmunkás utánpótlásában a képzésben érintetteknek alkalmazkodni kell a munkaerő-piaci igényekhez és elvárásokhoz, a gyakorlati képzésben kiemelkedő szerepe van azoknak a külső képzőhelyeknek. A gazdálkodók, ahol tanulószerződés keretében sajátítják el a szakiskolai tanulók a gyakorlati ismereteket és azokat a kompetenciákat, melyek a munkáltatók igényeinek,
elvárásainak megfelelnek,
amik elengedhetetlenül
szükségesek a munkába álláshoz. A képzőhelyek jogszabályi megfelelésén túl, melyet a többször módosított Szakképzési törvény ide vonatkozó paragrafusai tartalmaznak, célszerű értékelni a minőségi különbségeket, melyek a képzés eredményességében, a munkaerő-piaci igényekhez való alkalmazkodásban, az elhelyezkedésben, a szakmai igényességben nyilvánulhatnak meg. A magas színvonalú gyakorlati képzés elismeréseként és mások elé példaképként való állításnak kiváló eszköze a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara korábban meghirdetett „Kiváló Gyakorlati Képzőhely" pályázata. A jó gyakorlatot folytatva, azt továbbfejlesztve, a címet az előzőekben célszerű továbbra is a Szakképzési Bizottság javaslata alapján adományozni. Kiváló
Gyakorlati
Képzőhely"
adományozásának
követelményeknek
megfelelő,
az
oktató-nevelő
a
célja munkát
a
minőségi kiemelkedő
eredményességgel végző gyakorlati képzőhelyek elismerése, a vállalkozók
72
hatékony ösztönzése a minőségi oktatás szervezése céljából. Ez hozzájárulhat a gyakorlati képzés minőségének emeléséhez, a gyakorlati képzés feltételeinek, modernizációjának és személyi feltételeinek fejlesztéséhez. A cím odaítéléséről a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara Szakképzési Bizottsága az Elnökség jóváhagyása mellett döntsön. A címet elnyert képzőhelyek számára az elismerés ünnepélyes keretek között kerüljön átadásra a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara rendezvényén. A kamara tegyen meg mindent a címet elnyert gazdálkodók ismertségének, elismertségének növelésére.
73
14. Képességfejlesztés, tehetséggondozás – Pilot kutatás Az intézményesített képességfejlesztés és tehetséggondozás rendszerszintű megvalósítására vonatkozó, a 2011 decemberében elfogadott Köznevelési Törvényhez kapcsolódóan az Országgyűlés 1/2014. (I. +.) OGY határozat szerint, a köznevelés olyan közszolgálat, amely: „Egyik kiemelt célja a társadalmi leszakadás csökkentése az oktatás-nevelés eszközeivel, a másik a tehetséggondozás. A tehetségek folyamatos segítése, a piacérzékeny tehetségfejlesztés a nemzet egészének kiemelten fontos érdeke és feladata. Magyarország gazdasági kibontakozása a tudás- és képességigényes ágazatok fejlesztésével valósulhat meg. Ezen ágazatok fejlődése szempontjából kulcsfontosságú, hogy az adott tudás- és képességtartalomban kiemelkedő teljesítményre képes fiatalok, a tehetségek felszínre kerüljenek, tehetségük kibontakozhasson, hasznosulhasson. Fontos, hogy a tehetségek pályájukon kellő és folyamatos segítséget kapjanak, és így mindezek révén Magyarország képes legyen megtartani a legkiválóbb tehetségeit. A tehetségek segítése gazdasági, esélyjavító és társadalomépítési program kell, hogy legyen. A tehetségek segítése és fejlesztése az életpálya helyes irányba terelését és sikerességének segítését, az innováció és kreativitás ösztönzését és elterjedését, a gazdasági növekedést és versenyképességet,
az
esélyegyenlőtlenségek
csökkentését,
a
magasabb
társadalmi mobilitást, a hátrányos helyzet leküzdését és a kistérségek, valamint az egész társadalom kohézióját egyaránt szolgálja. Ez tehát potenciális kitörési pontot jelent Magyarország számára.” ((1/2014 (I. 3.) OGY határozatból) A duális képzési rendszer bevezetésével a duális képzéshez kompatibilis képességfejlesztési és tehetséggondozási gyakorlat kialakítása is szükséges. Hiszen megváltozott a tanulók képzésére vonatkozó időszerkezeti arány és a gyakorlati képzés helyszíne is jelentős változásokon megy át a jövőben. A szakképzésben érdekelt és érintett gazdálkodói, vállalkozói szereplők kerültek (kerülnek) hangsúlyosabb szerep és feladat-helyzetbe, különösképpen a gyakorlati szakoktatással foglalkozó szakemberek (Gyakorlati oktatók). A 2010-15-ös évek között a képességfejlesztés és tehetséggondozás területén – a TÁMOP programozási projekt keretében létrejött „Tehetségpont” hálózat
74
eredményeként – nagy léptékű változatos, és előrelépés történt. A TÁMOP programozási
projekt
tanulásmódszertan,
kimenetei,
a
megvalósított
matematika,
célterületei
anyanyelv,
idegen
elsősorban
a
nyelvinformatika,
művészetek és természettudományi területeken kiemelkedő képességekkel rendelkező tanulókkal való foglalkozásra irányult, irányulnak. A szakképzés területén pedig – elsősorban és döntő mértékben – a különböző hazai (SZÉTV, OSZTV, Szakma Sztár) és nemzetközi versenyekre való felkészítés uralja a képességfejlesztő és tehetséggondozó programokat. A
munkaerő-piaci
szükségletekhez
kompatibilis
képességfejlesztés
és
tehetséggondozás a versenyekre való felkészítésnél többet jelent. Egyrészt, a tanulók tudás és képesség szintjének „megjelenési” helye igen nagy mértékben áttevődik a gazdálkodói, vállalkozói gyakorlati képzőhelyekre. Másrészt, a munkaerő-piaci alapú képességfejlesztés és tehetséggondozás (a manuális, a konstruálási képesség, a munkavégzési pontosság és megbízhatóság, a kreatitvitás, stb.) iránti szükséglethez igazodóbb fejlesztő programokra és módszerekre lesz szükség. Valamint,
a
szakmai
gyakorlati
képzést
végző
szakemberek
ez
irányú
felkészültsége és gyakorlata kialakítását, kialakulását igényli. A szakmai képzésben résztvevő gazdálkodói, vállalkozói szereplőknek a tehetséggondozás területén végzett munkájuk elismerési módjának, formájának (ilyen a BMKIK „Kiváló gyakorlati képzőhely” című, de pályázati feltételllel létrehozott elismerés) bővítése is szükséges a feladat megoldásában, a cél elérésében. Az új helyzetű szakmai gyakorlati képzéshez illeszkedő képességfejlesztési, tehetséggondozási munkának – az előzőekben hivatkozott OGY határozatban megfogalmazott
céljai
eléréséhez
megfelelő
szakmai
információkkal
kell
rendelkezni a fennálló gyakorlatról és helyzetről mind a vállalkozói szakmai gyakorlati képzőhelyek mind az iskolai intézmények vonatkozásában. Egyrészt, a tanulók tudás és képesség szintjének „megjelenési” helye igen nagy mértékben áttevődik a gazdálkodói, vállalkozói gyakorlati képzőhelyekre. Másrészt, a munkaerő-piaci alapú képességfejlesztés és tehetséggondozás (a manuális, a konstruálási képesség, a munkavégzési pontosság és megbízhatóság,
75
a kreatitvitás, stb.) iránti szükséglethez igazodóbb fejlesztő programokra és módszerekre lesz szükség. Valamint, a szakmai gyakorlati képzést végző szakemberek ez irányú felkészültsége és gyakorlata kialakítását, kialakulását igényli. A szakmai képzésben résztvevő gazdálkodói, vállalkozói szereplőknek a tehetséggondozás területén végzett munkájuk elismerési módjának, formájának (ilyen a BMKIK „Kiváló gyakorlati képzőhely” című, de pályázati feltétellel létrehozott elismerés) bővítése is szükséges a feladat megoldásában, a cél elérésében. Az új helyzetű szakmai gyakorlati képzéshez illeszkedő képességfejlesztési, tehetséggondozási munkának – az előzőekben hivatkozott OGY határozatban megfogalmazott
céljai
eléréséhez
megfelelő
szakmai
információkkal
kell
rendelkezni a fennálló gyakorlatról és helyzetről mind a vállalkozói szakmai gyakorlati képzőhelyek mind az iskolai intézmények vonatkozásában. Oktatási stratégia: azoknak az egymással összefüggő döntéseknek az együttese, melyek
a
tanítási-tanulási
folyamat
irányításának
jellegét,
alapfelfogását
meghatározzák. A módszerek, eszközök és szervezési módok egy adott cél érdekében létrehozott kombinációja; a cél elérésére szolgáló módszerek, eszközök, szervezési módok és munkaformák komplex rendszere. A pedagógiában és az andragógiában különbséget kell tenni az eszköz és módszer fogalma között. A módszerek és eszközök szoros kapcsolata, kölcsönhatása
nyilvánvaló:
minden
médiumhoz
hozzátartóznak
bizonyos
módszerek, melyek alkalmazása az eszközöket a „célra irányítja”, meghatározza az eszközök felhasználásának legmegfelelőbb eljárásait. Az új médiumok új módszerek kifejlesztésére ösztönöznek, az új módszerek pedig előmozdítják az eszközök megújítását. Az oktatási módszer: a tanulók ismeretszerzését segítő, a pedagógus által alkalmazott, ismétlődő eljárások, fogások, tevékenységelemek együttese. (Eredete: methodus (latin) = célhoz vezető út; metodika = módszertan) A módszerek tehát nem a legkisebb elemei az oktatási folyamatnak, hiszen különböző eljárásokból, fogásokból állnak. Például: Magyarázat módszer eljárásai
76
lehetnek: példák alkalmazása, tananyag logikus felépítése, demonstráció. Megbeszélés módszer eljárásai lehetnek: (tanári) kérdezés, szemléltetés. A demonstráció, szemléltetés más módszer része (eljárása) is lehet, de önálló módszerként is szerepelhet. Az eszközök a tanítási-tanulási folyamat nehezebben előállítható tényezői. Ámde a legnagyobb fordulatok előidéző eszközöket nem a képzőintézmények készíttetik, hanem ezek „készen” jönnek az oktatás segítségére (miképp a fotó, diapozitív, film, rádió, tv, audio- és videomagnó, számítógép, multimédia). A modern
technika
gyökeresen
átalakítja
a
tanítás-tanulás
módszereit
és
módszertanát. Az iskola az elsődleges színtere és eszköze a kiépített és tudatosan használt elektronikus tanulási környezet révén a tanulói képességfejlesztésnek. Ehhez azonban szükséges, hogy az új technikákhoz, eszközökhöz a pedagógusok is alkalmazkodni tudjanak. Az új módszerek kidolgozása és a meglévő határtalan lehetőségek kiaknázása csak a megfelelő szaktudás és jártasság birtokában történhet meg, amely nagy feladatot állít a 21. század oktatása és a pedagógusszakma elé.
14.1. A gyakorlati oktatók folyamatos képzése, képzésük korszerűsítése A tanulók szakmai és általános kompetenciáinak fejlesztése csak abban az esetben reális elvárás, ha a szakképzés tartalmi elemeinek korszerűsítése megvalósul, valamint az ő oktatásukat végző szakoktatók maguk is képesek a modernizált tartalom átadására. Ennek feltétele a gyakorlati oktatók folyamatos továbbképzése, az új technológiák, eljárások és módszerek megismertetése. 14.2. A képességfejlesztés és tehetséggondozás távoktatási lehetőségei A Callidus egy olyan szoftver, amely a tanórák irányítására, a diákok munkáját megfigyelésére
és
értékelésére-ellenőrzésére
fejlesztettek
ki.
A
program
telepítésénél két lehetőség áll rendelkezésre. A telepítés után (a munkaállomás rendeltetésétől függően) a tanár számítógépéhez, a helyi hálózat segítségével, csatlakoznak az egyes munkaállomások. Ezután a tanár a szoftver segítségével
77
figyelni tudja tanulói munkáját, saját számítógépe képét tudja mutatni a munkaállomások képernyőjén (hasznos projektor vagy interaktív tábla hiányában), fájlokat tud küldeni, az internetet, az adatbeviteli perifériákat, a hangot, a hálózati nyomtatót vagy akár az egész számítógépet ki -és be tudja kapcsolni, le tudja állítani. A felsorolt lehetőségek mellett a tanár üzenetet tud küldeni egy vagy akár az összes munkaállomásnak, chatet tud kezdeményezni, valamint munkafolyamati bemutatót tud prezentálni, tesztsort tud kitöltetni a hallgatókkal. A program segítségével egy teljes-körű és interaktív-irányítás és -kapcsolat valósul meg a tanár (tutor, szakoktató, stb.) és a tanuló (illetve a partnerek) között. A Callidus szoftver használata hatékonyabb munkamódszereket és figyelem összpontosítást tesz lehetővé.
3. sz. ábra A Callidus szoftver sajátossága az is, hogy költséghatékony megoldásokat kínál. Mert a szoftver egy intézmény – egy telepítését követően az intézmény valamennyi partnere (felhasználó) számára szabadon felhasználható, frissíthető. A 21. századi gyakorlati képességfejlesztés és tehetséggondozás ma már ilyen megoldásokat kíván meg. Az ilyen szoftverek tanműhelyekbe való bevezetése továbbá megteremti azokat a keretfeltételeket, amelyekkel az intézmények készen állhatnak azokra az informatikai-infokommunikációs irányváltásokra, amelyek korunkat jellemzik.
78
A képességfejlesztés és tehetséggondozás „Szakképzési fejlesztési-koncepció”-ba illeszkedő cél- és feladatrendszerének kijelöléséhez egy kiindulási állapotot megalapozó „Pilot rendszerű”, (azaz akció típusú) feltáró kutatás lenne szükséges.
15. A szakképzésbe bevonható tanulók létszámának növelése A 2010-15-ös években Békés megyében a középfokú oktatási intézményekbe járó tanulók 25%-a van szakiskolai képzésben. Hosszú távon el kell érni, hogy ez az arány 35% legyen. Az MFKB 2020 végére 30%-os szakiskolai arány elérését tűzi ki célként. A 2. sz. ábra grafikonja jól láttatja a 2013-2020 közötti időszak gyermeklétszám alakulását Békés megyében. 2013 és 2016 között egy csekély, 1,4%-os csökkenésre számíthatunk a középiskolába bemenő diákok létszámában, utána viszont 2016 és 2020 között már sokkal jelentősebb, mintegy 12%-os csökkenés prognosztizálható. Nem lehet számítani arra, hogy bevándorlás révén emelkedne ez a létszám, sőt inkább ennél nagyobb csökkenés is előre jelezhető az elmúlt évek elvándorlási tendenciáját ismerve. A gyermeklétszám alapján meg kell vizsgálni, hogy érdemes-e fenntartani Békés
megyében
tanévenként
több
mint
8400
férőhelyet
a
középfokú
iskolarendszerű oktatásban, amikor a belépő gyermeklétszám 3571-ről 3115-re csökken. A statisztikai adatok jól mutatják, hogy a szakképzésbe bevonható tanulók számának emelésében a születésszám emelkedésre nem számíthatunk. A korai iskolaelhagyás rátája az Európai Unióban hivatalosan használt definíció szerint azoknak a 18–24 évesek arányát méri, akiknek (még) nincsen középfokú (ISCED 3 szintű, szakmunkás vagy érettségi típusú) végzettsége, és nem is vesznek részt oktatásban vagy képzésben. A mutatót az Eurostat által koordinált éves, nagymintás munkaerő-felvétel alapján számítják. A mutató tulajdonképpen egy alsó becslés, hiszen a 18–24 éves, oktatásban résztvevők egy bizonyos hányada később sem fog középfokú végzettséget szerezni. A cél elérése érdekében az Európai Unió Oktatási Tanácsa 2011-ben Ajánlást fogadott el a korai
79
iskolaelhagyás csökkentését célzó szakpolitikákról. A tanácsi Ajánlás felhívja a tagállamok figyelmét arra, hogy azonosítsák a végzettség nélküli iskolaelhagyást előidéző társadalmi és oktatási tényezőket, folyamatosan figyeljék a leginkább veszélyeztetett célcsoportok tanulási pályáját, építsenek ki korai jelzőrendszert a végzettség nélküli iskolaelhagyás megelőzése céljából, és dolgozzanak ki specifikus beavatkozásokat azok számára, akik ezek nélkül biztosan kihullanának az oktatási rendszerből. Végül legyenek olyan kompenzáló, második esély programjaik, amelyek a nappali tagozatos, iskola-rendszerű oktatásból már kimaradtak számára biztosítják a foglalkoztathatósághoz szükséges készségek, képességek elsajátításának esélyét. A végzettség nélküli iskolaelhagyás az iskolai kudarcok, a lemorzsolódás gyakori következményére, az alacsony iskolázottságra, továbbá ennek eredményeképpen a munkaerőpiacról és a társadalomból való kirekesztődés veszélyére irányítja a figyelmet, amellyel másik fejezetében a Békés megyei szakképzési koncepció is foglalkozik. 2011-ben és 2012-ben némileg nőtt a lemorzsolódás aránya, de sikerült továbbra is az uniós átlag alatt tartani. Ennek a növekedésnek részben demográfiai (csökkenő tanuló népességen belül folyamatosan nő a halmozottan hátrányos helyzetű és fokozottan hátrányos helyzetű, valamint a sajátos nevelési igényű diákok aránya). Ennek részben oktatási okai vannak, mert lényegesen alacsonyabb arányban képes a köznevelés a hátrányos helyzetű tanulókat befejezett középfokú végzettségig eljuttatni, elsősorban a szakképzésben jelentkező magas végzettség nélküli iskolaelhagyás miatt. Oktatási rendszerünk az elmúlt 20 évben nem volt képes meghatározó mértékben csökkenteni a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek családi környezetéből fakadó elmaradásait. A végzettség nélküli iskolaelhagyás és az elfogadhatatlanul alacsony iskolai tudásszint között nagyon erős kapcsolat áll fent, ami felhívja a figyelmet arra, hogy a végzettség nélküli iskolaelhagyás csökkenése érdekében az oktatási rendszer minőségét, hatékonyságát és eredményességét, a képzettségi szint javítását szolgáló intézkedésekre nagy szükség van. Ugyanakkor az alacsony képzettségű gazdasági,
fiatalok
munkaerőpiacon
munkaerő-piaci
való
környezethez
elhelyezkedésében,
való
a
alkalmazkodásukban
változó és
a
foglalkoztathatóság javításában kiemelt szerepe van a komplex, összehangolt
80
szakpolitikáknak (szociál - egészség- kultúrpolitika, a munkahely teremtési kezdeményezéseknek stb.), és hangsúlyosan a felnőtt- és szakképzésnek. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem stratégiája megfelelő végrehajtásával javul a köznevelési és szakképzési rendszer eredményessége, fejlődnek a kikerülő fiatalok készségei és kompetenciái, továbbá egyre szélesebb fiatalkori csoportok fognak rendelkezni középfokú végzettséggel és képesítéssel, s várhatóan jelentősen csökken az iskolafokozatokon belüli és közötti végzettség nélküli iskolaelhagyás, végzettség nélküli iskolaelhagyás. A végzettség nélküli iskolaelhagyás elleni küzdelem kizárólag szektorközi együttműködésben lehet sikeres, ezért szükségszerű egy, a hatékony szektorközi együttműködést
középpontba
állító,
a
probléma
megoldására
irányuló,
szektorokon átívelő, együttműködés kialakítása. A feladatok megvalósítására az MFKB-t kell megbízni, mint a Kamara, az oktatási intézmények, Kormányhivatal és a szakképzésben tevékenyen részt vevők koordinálásával alkalmas szervezetet.
81
16. A szakképzés-fejlesztési koncepció nemzetközi aspektusai Európa felismerte, hogy számos intézkedést kell meghoznia, ha versenyben kíván maradni a világ fejlett és fejlődő államaival. Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb globális pénzügyi és gazdasági válsága káros hatásainak enyhítésére és a kilábalás felgyorsítására elkészült az Európa 2020 dokumentum, amely kiemelt kezdeményezéseket indít az intelligens, fenntartható és inkluzív növekedésért. Bármelyik területet vizsgáljuk, a szakképzés központi szerepet játszik. A megyei gazdaságfejlesztési célok elérését segítik az Európai Unió stratégiai céljai is, melynek az öt prioritás közül az egyik célja a foglalkoztatottak arányának 75%-ra történő emelése, vele egyidejűleg a foglalkoztathatóság javítása 2020-ig. A foglalkoztathatóság szoros összefüggést mutat az iskolai végzettség szintjével, a képesítésekkel, ezért is irányul az Európa 2020 stratégia öt számszerű célkitűzéseinek
egyike
az
alacsony
iskolai
végzettségűek
arányának
visszaszorítására és beemelésük a munka világába. Az Európai Unió célkitűzése szerint átlagban az oktatást-képzést középfokú végzettség vagy szakképzettség nélkül elhagyó 18–24 évesek arányát a korosztály 10 százaléka alá kell csökkenteni, ami Békés megye gazdaságát is jelentősen befolyásolja. Ezt a feladatot a magyar Kormány az EU 2020 stratégia céljainak hazai megvalósítását szolgáló Nemzeti Reform Programjában vállalta. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara legutolsó idevágó nemzetközi kutatásából kiderül, hogy az élenjáró országokban lényegesen nagyobb a szakképzésben részt vevő diákok száma, még akkor is, ha az eltelt idő alatt az arányszámok némileg módosultak és a hazai szakképzésben is pozitív irányú elmozdulások történtek.
82
Szakképzésben részesülő diákok aránya a középfokú oktatásban az EU tagállamaiban, 2011 Lányok Fiúk Ausztria
71%
81%
Belgium
73%
73%
Bulgária
43%
61%
Ciprus
4%
21%
Csehország
67%
79%
Dánia
41%
52%
Észtország
24%
44%
Finnország
67%
73%
Franciaország
39%
50%
Görögország
24%
39%
Hollandia
68%
71%
Írország
35%
33%
Lengyelország
37%
59%
Lettország
30%
45%
Litvánia
21%
36%
Luxemburg
59%
64%
Magyarország
21%
32%
Málta
27%
49%
Nagy-Britannia
36%
36%
Németország
40%
56%
Olaszország
49%
70%
Portugália
38%
47%
Románia
55%
71%
Spanyolország
42%
49%
Svédország
53%
60%
Szlovákia
65%
77%
Szlovénia
58%
72%
EU-27
45%
56%
83
4. sz. táblázat: (Forrás: MKIK GVI) Szakképzésben részesülő diákok aránya a középfokú oktatásban az EU tagállamaiban
4. ábra: (Forrás: MKIK GVI)
84
Szakképzésben részesülő diákok az érettségit szerzők között az EU tagállamaiban, 2011
Szakképzésben nem részesült érettségizők
Szakképzésben részesült érettségizők
Ausztria
19%
81%
Belgium
34%
66%
Bulgária
53%
47%
Ciprus
88%
12%
Csehország
29%
71%
Dánia
57%
43%
Észtország
71%
29%
Finnország
32%
68%
Franciaország
43%
57%
Görögország
67%
33%
Hollandia
34%
66%
Írország
48%
52%
Lengyelország
57%
43%
Lettország
71%
29%
Litvánia
82%
18%
Luxemburg
39%
61%
Magyarország
80%
20%
Málta
77%
23%
Németország
50%
50%
Olaszország
37%
63%
Portugália
57%
43%
Románia
47%
53%
Spanyolország
49%
51%
Svédország
42%
58%
Szlovákia
28%
72%
Szlovénia
34%
66%
5. sz. táblázat: ((Forrás: MKIK GVI) 85
Az Európa 2020 stratégia célkitűzéseinek teljesítése terén tett előrehaladás mérése érdekében 5 kiemelt célt határoztak meg az EU egészére vonatkozóan, melyek a következők: 1. Foglalkoztatás Biztosítani kell, hogy a 20–64 évesek körében a foglalkoztatottság aránya elérje a 75%-ot. 2. K+F/innováció Az EU (köz- és magánforrásból származó) GDP-jének 3%-át a kutatás/fejlesztés és az innováció ösztönzésére irányuló beruházásokra kell fordítani. 3. Éghajlatváltozás/energia Az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását 20%-kal csökkenteni kell az 1990es szinthez képest (vagy akár 30%-kal, ha adottak az ehhez szükséges feltételek). A megújuló energiaforrások arányát 20%-ra kell növelni. Az energiahatékonyságot 20%-kal kell javítani. 4. Oktatás A lemorzsolódási arányt 10% alá kell csökkenteni. El kell érni, hogy a 30 és 34 év közötti uniós lakosok legalább 40%-a felsőfokú végzettséggel rendelkezzen. 5. Szegénység/társadalmi kirekesztés Legalább 20 millióval csökkenjen azok száma, akik nyomorban és társadalmi kirekesztettségben élnek, illetve akik esetében a szegénység és a kirekesztődés reális veszélyt jelent. A célok egymással összefüggnek és egymást erősítik: az oktatás tökéletesítése elősegíti, hogy javuljon a foglalkoztathatóság és csökkenjen a szegénység;
86
a gazdasági életben végzett kutatási-fejlesztési és innovációs tevékenységek megsokszorozódása és a forrásfelhasználás hatékonyságának javítása révén Európa versenyképesebbé válik, és új munkahelyek jönnek létre; a
környezetkímélő
technológiákba
történő
beruházás
hozzájárul
az
éghajlatváltozás elleni küzdelemhez, egyúttal pedig új üzleti és foglalkoztatási lehetőségeket teremt. Az öt Európai uniós szintű cél alapján minden egyes EU-tagállam nemzeti célokat határozott meg figyelembe véve az egyes országok különböző helyzetét és a helyi viszonyokat. Magyarország vállalásai (nemzeti célok): Foglalkozási ráta:
75%
K+F a GDP %-ában:
1,8%
Korai iskolaelhagyók százalékban:
10%
Felsőoktatás százalékban:
30,3%
A szegénység vagy társadalmi kirekesztettség által veszélyeztetett emberek arányának csökkentése:
450.000 fő
Széndioxid kibocsátás csökkentése
10%
Megújuló energia:
14,65%
energia-fogyasztás csökkentése:
2,96 millió tonna
Az Európai Unió hét új kiemelt kezdeményezést indított útnak, annak érdekében,
hogy
foglalkoztatásnak. kezdeményezés
lendületet Az
Uniónak
esetében
adjon és
össze
a a
kell
gazdasági tagállami hangolniuk
növekedésnek
hatóságoknak
és
a
mindegyik
erőfeszítéseiket
annak
érdekében, hogy azok kölcsönösen erősítsék egymást. A
szakképzés-fejlesztési
koncepcióban
megfogalmazottak
teljesülését
a
következő konkrét kormányzati intézkedési tervek befolyásolják: - miként gyorsulnak fel a munkaerő-piaci reformok a flexibilitás és a biztonság javítása érdekében;
87
- a munkavállalók hogyan tudják megszerezni azokat a készségeket, amelyekre a jelenlegi és a jövőbeni munkahelyein szükségük lehet; - miként javul a munkahelyek minősége, és a munkaadók hogyan tudnak jobb munkakörülményeket biztosítani a dolgozóiknak; - hogyan javulnak a munkahelyteremtés körülményei; - miként javul a munkaerő-piachoz, a szociális biztonsági ellátásokhoz, az alapvető szolgáltatásokhoz (egészségügy, lakhatás stb.) és az oktatáshoz való hozzáférés. Mindegyik növekedési területen a szakképzésnek központi szerepe van. Az MFKB-nak
úgy
kell
döntéseit
meghozni,
hogy
a
szakképzés-fejlesztési
koncepcióban foglaltak nemcsak az oktatásra, hanem a teljes gazdaság-, szociál-, és foglalkoztatás politikára is hatással lesznek. A Koppenhágai folyamat keretében a tagállamok 2002 óta határoznak meg közös célokat a szakképzés területén. A folyamat második szakasza 2010-ben kezdődött és az Európa 2020 stratégiához kapcsolódik. A Bruges-i Kommüniké fésüli össze a 2020-as hosszú távú célokat a rövidebb távú kötelezettségekkel, elemzi az egyes tagállamok szakképzésben megvalósított intézkedéseit és ebből következően az egyes államokban a tagállami szakpolitikai intézkedésektől függően az alábbi területekre kell fókuszálni: - szakképzés népszerűsítése - szakképzés minőségbiztosításának közös alapokra való helyezése - kulcskompetenciák, szakmai alapkészségek elsajátíttatása - munkaalapú tanulás, gyakornoki rendszer kiszélesítése - hátrányos helyzetű csoportok szakképzésbe való bevonása - végzettségek összehasonlíthatóságának elterjesztése - nem formális és informális tanulási eredmények elismerésének elterjesztése - életpálya-tanácsadási rendszer kiépítése és elterjesztése - mobilitás gátjainak leépítése - korai iskolaelhagyók és ifjúsági munkanélküliek számának csökkentése. További feladat a munkaerő-piaci megfeleléshez szükséges készségek elsajátítása. Az Európai Bizottság még 2008-ban indította útjára a „Az új
88
munkahelyekhez
szükséges
új
készségek”
elnevezésű
kezdeményezését,
amelynek megvalósítása már tart és a jövőben is folytatódik, így az MFKB számára is irányadó. A kezdeményezés célja: - annak pontosabb előrejelzése, hogy milyen készségekre lesz szükség a jövőben - a munkaerő-piaci szükségletek és a rendelkezésre álló készségek jobb összehangolása - az oktatás és a munka világának összekapcsolása. 16.1 A szakképzési stratégia nemzetközi céljai: A cél elérésére a gyakorlatban már jó néhány intézkedés történt, amit a tagállamok szakképzés-fejlesztési politikájukban rendre alkalmaznak is. A megismert jó gyakorlatokat átvételével és a lehető legszélesebb körben való terjesztésével, annak az eredményeit a gazdasági növekedés érdekében hasznosítani! A Korábbi Leonardo, Mobilitás programok során megismert és kialakult partnerszervezetekkel, valamint az ott megismert gazdálkodókkal, gyakorlati képzőkkel az adott projekt befejezése után is az adódó lehetőségeket ki kell kihasználni a fenntarthatóság és az eredmények továbbfejlesztése érdekében. Cél a szakképzés nemzetköziesedésén keresztül a hazai és az európai vállalkozások könnyebben
találjanak
a
tevékenységükhöz
megfelelő
képzettségű
munkavállalókat. Ehhez minél szélesebb körben ki kell használni az EU. mobilitás programjai adta lehetőséget! Élve a Békés megyei Kereskedelmi és Iparkamara, valamint a régióban működő társkamarák és a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara hálózatszerű működésével, a nemzetközi – ezen belül kiemelten a Mobilitás, a 2014-től kezdődő Erasmus + programok eredményeit, a megismert jó gyakorlatokat továbbhasznosítás céljából meg kell osztani más megyékkel is! A hosszú távú stratégia céljai közt kiemelt jelentőségű, hogy megfelelő számú és felkészültségű, a szakmáján kívül nemzetközi tapasztalatokkal, nyelvismerettel is rendelkező szakember álljon a szakképzés rendelkezésére! El kell érni, hogy időben a rendelkezésre álljon megfelelő számú, erre alkalmas szakoktató. A
89
különböző célcsoportok igényeinek megfelelő tudás átadására a Kamara szakképzési tevékenysége során érintett, vele együttműködő társ-szervezetek, különböző ágazatok képviselőit is be kell vonni az eredményesség biztosítása céljából! 16.2 Konkrét célok a nemzetköziesedésben: - A nemzetközi partnereknél alkalmazott, jól bevált módszerek, modellek, eljárások megismerése, hazai adaptálása, - a helyi rendszer működésébe való beépítése. - a gazdasági versenyképesség növeléséhez szükséges, megfelelő mennyiségű és minőségű szakképzett munkaerő időben történő biztosítása, a megye gazdasági fejlődése szempontjából fontos, fejlett technológiát képviselő húzóágazatok,
vállalatok
-
az
igényeiknek
megfelelő
képzettséggel,
kompetenciával rendelkező - munkaerővel való ellátása; - a várható munkaadói igényekre, a gazdaságfejlesztési kezdeményezések munkaerő-szükségleteire vonatkozó információk biztosítása; - a munkaerő-piaci igényeket is figyelembe vevő pályaorientációs, életpályatanácsadási rendszer működtetése; - a hiányszakmák vonzóvá tétele, a fizikai szakmák presztízsének növelése, az ezzel kapcsolatos szemléletváltás elősegítése; - a projektben résztvevő szervezeteknél dolgozók szakmai fejlődésének támogatása, ezáltal az általuk végzett munka minőségének fejlesztése és megújítása.
90
17. A fejlesztési koncepció nyomonkövetése, megvalósulásának értékelése A szakképzés fejlesztési koncepció sikerének (megvalósulása) elengedhetetlen feltétele a koncepcióban megjelölt fejlesztési célok, a célokhoz kapcsolódó vagy rendelt
feltételek
és
feladatok
megteremtésének
és
megvalósulásának
időközönkénti ellenőrzése, értékelése, az érintettek által készített beszámolók vagy jelentések megvitatása és elfogadása, vagy független szakértők bevonásával készített szakértői anyag alapján. A fejlesztési koncepció lényeges eleme a tartalmának, eredményeinek a társadalmiasultságú megjelenítése. Az elért eredményekről, a célokhoz vezető feladatok teljesítettségi szintjéről, a koncepció időtartományán belül bekövetkező esetleges akadályozó vagy módosító tényezőkről megfelelő kommunikáció biztosítása szükséges. A koncepció cél szerinti állapotáról a közvéleményt és a fejlesztési koncepcióban érintettek tájékoztatását (kommünikék megjelenítése, tanácskozások, konferenciák, információs rendezvények, stb.), egy jól kidolgozott kommunikációs terv alapján meg kell oldani. A fejlesztési koncepció megvalósulása, megvalósítása nyomon-követéséhez meg kell szervezni és teremteni a monitoringát. Az ellenőrzés eredményeként az MFKB tagjai,
továbbá
a
koncepcióban
érintett
partner
szervezetek
folyamatos
visszacsatolást kapnak a koncepció megvalósulását igazoló tényekről, valamint a célok elérését akadályozó tényezőkről vagy feltételi hibákról. Ha a fejlesztési koncepcióért felelős bizottság a monitoring alapján azt tapasztalja, hogy a célok elérésére kezdeményezett intézkedések, feladatok nem megfelelőek, illetve a feltételek elégtelensége vagy változása, vagy a megjelölt feladatok nem a kívánt szintet, színvonalat eredményezik, akkor beavatkozik, és az adott egység szinten módosítást kezdeményez. A monitoringozás célja, a fejlesztési koncepcióban megjelenített célok minél teljesebb konkrétságú leképezése a megye szakképzési rendszerébe. Az értékelési terv egy egészként fogja át a koncepció teljes időtartamát, a megvalósulás konkretizálhatóbb nyomon-követése érdekében folyamatba épített, részértékelő idő(k) kijelölése is fokozza az eredményességet.
91
A fejlesztési koncepció első értékelési szintje az ex-ante (előzetes) értékelés, melynek célszerűségi ideje a koncepció első éve. Az ex-ante értékelés lehetővé teszi a koncepció fejlesztési programjai, projektjei várható hatásainak elemzését. Ez az értékelés előrevetíti a várt eredményeket, és ily módon – az érintett szervezetek mutatóinak és feltételeinek figyelembe vételével – felbecsülhetővé válik a célkitűzések megalapozottsága. Az ex-ante értékelés azt vizsgálja, hogy a célkitűzések egyértelműek-e, összefüggőek és a helyzethez igazodóak-e. A második értékelési fázis, a folyamatba épített értékelés, ami tulajdonképpen akkor ad megfelelő támpontot, ha a kiemelt rész-célok megvalósítottságát értékeli.
92
18. A megyei szakképzési kínálat fejlesztésének kialakítása szükségletei: 1. a szakképzés vállalati igények mentén való átalakítása csak ott, ahol erre ágazati igények vannak (fa-, fémipar, autó-, autóbuszgyártás, gépgyártás, építő-anyagipar, számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása, egyéb feldolgozóipar, javítási ágazat, kereskedelem, szolgáltatóipar, vendéglátás, mezőgazdaság, állattenyésztés, növénytermesztés); 2. az ágazati igények megfogalmazásakor az ágazatok fejlődési irányait is figyelembe
kell
venni
(termelési
–
szolgáltatás
típusú
képzés,
egészségturizmus, élelmiszeripar, élelmiszer-feldolgozás, megújuló energia, nyomdaipar, stb.); 3. ahol nincs ágazati igény, ott a meglévő intézményekben a széles alapképzést
nyújtó
feladat-orientált
szakképzések
színvonalát
kell
megerősíteni; 4. szem előtt kell tartani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetűek esélyeinek javítását; 5. figyelemmel
kell
lennyi
a
lányok
szakmai
képzési
lehetőségeinek
bővítésére; 6. a megyei intézményrendszer szocio-geográfiai fejlesztési szükségleteinek irányait Orosháza - Mezőhegyes, valamint Szeghalom – Sarkad tengely mentén indokolják az adatok. 7. Nem indokolt a szakképzésben új feladatellátó-hely létrehozása Békés megyében. 8. Javuljon a szakmunkások társadalmi megítélése. 9. Az MFKB-nak tevékenyen részt kell vennie a szakképzéssel kapcsolatos társadalmi gondolkodás megváltoztatásában, 10. megfelelő pályaorientációs, pályaválasztási rendszer álljon a családok és az alapfokú, valamint középfokú oktatási intézmények rendelkezésére, 11. a szakképzési folyamatokban szükséges döntésekhez megfelelő és jól használható
statisztikai
adatbázis
álljon
rendelkezésre
(felmérések,
kutatások, pályakövetés, stb.)
93
12. csökkenjen a szakképzésből kimaradó tanulók és a végzettség nélküliek aránya A Békés Megyei Fejlesztési és Képzési Bizottság a fentiek szerint készítette el szakképzés-fejlesztési koncepcióját, melyet minden évben felülvizsgál és amelyen, amennyiben a körülmények, illetve egyéb változások ezt indokolják, megfelelő módosításokat, korrekciókat, pontosításokat fog végrehajtani a kívánt célok és eredmények megvalósítása érdekében.
94
19. Összefoglalás A szakképzés és oktatás fejlesztése az elmúlt másfél évtized során alapvető prioritássá vált Európában. A Lisszaboni Célokban, és az ezt követő EU 2020 Stratégiában megfogalmazott elképzelések szerint az EU kizárólag egy tudás alapú gazdaságra alapozva veheti fel a versenyt a globális színtéren, melynek mozgatórugója a szakképzett munkaerő. A színvonalas oktatás és képzés alappillére a gazdasági növekedésnek. A szakképzés és oktatás ismét fordulóponthoz érkezett. Az új stratégiai keretprogram felismeri az oktatás gazdaságban betöltött központi szerepét, és olyan kulcsterületeket helyez előtérbe, mint a kutatás-fejlesztés, kreativitás és innováció. Mindez egy minőségi változást jelent, hiszen az új stratégia célja, hogy az oktatás és szakképzés a valós élet igényeinek megfelelően szorosan együttműködjön az üzleti világgal. Jelenleg a szakképzési rendszer átalakításának aktív időszakát éljük. Elkészültek a kerettörvények, folyamatos módosításaik és a hiányzó végrehajtási rendeletek komoly odafigyelést követelnek meg az intézményektől és a szakképzéssel kapcsolatban álló szervezetektől. Az állami szerepvállalás is új helyzetet teremt. A gazdasági válság és az abból való lassúnak prognosztizált kilábalás meghatározza szakképzés-fejlesztési
koncepciónk
időtávját.
Ebben
a
helyzetben
a
szakképzésben és foglalkoztatásban érintett szervezetek előtt csak egy út áll: egymással szorosan együttműködve proaktív módon megelőzni és befolyásolni az eseményeket és amennyiben lehetséges beavatkozni a folyamatokba. Felmérni és elemezni
Békés
megye
állapotát,
adottságait,
kapacitásait,
lehetőségeit,
megfogalmazni a változtatási szükségletet és folyamatot, hogy kiszélesedjen a duális szakképzési rendszer. A gyakorlati képzés szorosan összefügg az iskolai kapacitásokkal és a gazdasági folyamatokkal. Az MFKB egyik legfontosabb feladata, hogy olyan koncepciót dolgozzon ki, amellyel növelni tudja a szakképzésbe belépő tanulók arányát, valamint a gazdálkodó szervezetek gyakorlati képzőhelyein tanulók arányát. Elvárt eredmények A gazdaság, a munkaerőpiac változó igényei gyorsabban, hatékonyabban érvényesülhetnek a szakképzés rendszerében. Az eddiginél rugalmasabban
95
működhetnek a szakképző iskolák. Azáltal, hogy átlátható a feladat ellátási struktúra,
költséghatékonyabb
működés
jön
létre.
Azaz,
követhetően
hasznosulnak a fejlesztési források. Továbbá hatékonyabb lesz az együttműködés az iskolák és a gazdálkodó szervezetek között – erősödik a duális képzési rendszer.
96
A koncepció hatálya Területi hatály: Békés megye területe Időbeli hatály: 2013-2020 (folyamatos felülvizsgálattal) Intézményi és szervezeti hatály: A koncepció hatálya kiterjed a Békés megye területén bejegyzett, illetve ott szakképzési
tevékenységet
folytató
intézményekre,
továbbá
a
velük,
e
tevékenységükkel kapcsolatban álló intézményekre, állami, önkormányzati, érdekvédelmi szervezetekre, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamarára, vállalkozásokra és civil szervezetekre.
97
Felhasznált irodalom: -
2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről
-
Az EU jogszabályainak összefoglalása – Oktatás, képzés, ifjúság, sport
-
Directorate General for Education and Culture
-
European Centre for the Development of Vocational Training
-
Eurydice Network
-
Key Data on Education in Europe 2012
-
Eurostat regional yearbook 2014
-
Klész Tibor: A szakképzési törvény kézikönyve – Budapest, 2012.
-
Mártonfi György: Early leaving from vocational education and training in Hungary – Budapest, Oktatásfej-lesztési Observatory Központ, 2014
-
GVI: Adatok a szakképzésről és a szakképzettek foglalkoztatásáról. Tények és következtetések – Budapest, MKIK GVI Kutatási Füzetek 2014/4.
-
Hajdu Tamás, Hermann Zoltán, Horn Dániel et al: Az érettségi védelmében – Budapest, MTA KTI, Budapesti Munkagazdaságtani Füzetek 2015/1.
-
CEDEFOP: A magyarországi szakképzés rövid áttekintése – Luxemburg, 2011
-
KSH: Magyar statisztikai évkönyv, 2013 – Budapest, Központi Statisztikai Hivatal, 2014
Jogszabályok - 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről - 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról - 1991. évi IV. törvényt a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról - 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 98
- 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről - 2011. évi CCIV. törvény a nemzeti felsőoktatásról - 2001. évi CI. törvény a felnőttképzésről - 2011. évi CLXXXIX. törvény Magyarország helyi önkormányzatairól - 2012. évi CLXXXVIII. törvény egyes köznevelési intézmények állami fenntartásba vételéről - 150/2012. Kormányrendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásáról - 202/2012. Kormányrendelet a Klebelsberg Intézményfenntartó Központról - 2015. évi LXVI. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény, a felnőttképzésről szóló 2013. évi LXXVII. törvény és az azokkal összefüggő tárgyú törvények módosításáról Törvények: 2013. évi CCXXXII. törvény a nemzeti tankönyvpiac rendjéről, a nemzeti köznevelés tankönyvellátásáról 2013. évi CCXXX. törvény Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről 2013. évi LXXVII. törvény a felnőttképzésről 2011. évi CLXXXVII. törvény a szakképzésről 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 2011. évi CLV. törvény a szakképzési hozzájárulásról és a képzés fejlesztésének támogatásáról 2009. évi CXXV. törvény a magyar jelnyelvről és a magyar jelnyelv használatáról Kormányrendeletek: 562/2013. (XII. 31.) Korm. rendelet a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről és a 2014/2015-ös tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési és felnőttképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról
99
501/2013. (XII. 29.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési tankönyvellátásról szóló 2013. évi CCXXXII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról, valamint a tankönyvellátásban közreműködők kijelöléséről 315/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a komplex szakmai vizsgáztatás szabályairól 314/2013. (VIII. 28.) Korm. rendelet a szakképzési megállapodásról 331/2012. (XI. 28.) Korm. rendelet a 2013/2014-es tanévre vonatkozó szakmaszerkezeti döntésről, a 2013/2014-es tanévben induló képzésekben szakiskolai tanulmányi ösztöndíjra jogosító szakképesítésekről, valamint egyes szakképzési tárgyú kormányrendeletek módosításáról 217/2012. (VIII. 19.) Korm. rendelet az állam által elismert szakképesítések szakmai követelménymoduljairól 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról 280/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet a gyakorlati képzés költségeinek a szakképzési hozzájárulás terhére történő elszámolásánál figyelembe vehető gyakorlati képzési normatívák mértékéről és a csökkentő tétel számításáról 328/2009. (XII. 29.) Korm. rendelet a szakiskolai tanulmányi ösztöndíjról 89/1995. (VII. 14.) Korm. rendelet a foglalkozás-egészségügyi szolgálatról
Miniszteri rendeletek: 47/2013. (VII. 4.) EMMI rendelet a 2013/2014. tanév rendjéről 43/2013. (VI. 24.) EMMI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének,
döntési
rendszerének,
folyósításának,
felhasználásának,
elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 41/2013. (V. 28.) VM rendelet a vidékfejlesztési miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről
100
37/2013. (V. 28.) EMMI rendelet az emberi erőforrások minisztere ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről 20/2013.
(V.
28.)
BM
a
rendelet
belügyminiszter
ágazatába
tartozó
szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 14/2013. (IV. 5.) NGM rendelet a szakképzési kerettantervekről 12/2013. (III. 29.) NFM rendelet a nemzeti fejlesztési miniszter ágazatába tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről 4/2013. (I. 11.) EMMI rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről 28/2012. (IV. 27.) NEFMI rendelet egyes sajátos közoktatási feladatok támogatása igénylésének, döntési rendszerének, folyósításának, elszámolásának és ellenőrzésének részletes szabályairól 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó
szakképesítések
szakmai
és
vizsgakövetelményeiről
[módosítása:
12/2013. (III. 28.) NGM rendelet a nemzetgazdasági miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiről szóló 27/2012. (VIII. 27.) NGM rendelet módosításáról, valamint egyes, szakmai és vizsgakövetelmények kiadásáról szóló miniszteri rendeletek hatályon kívül helyezéséről] 24/2012. (VIII. 15.) NGM rendelet a Nemzeti Foglalkoztatási Alap képzési alaprészéből nyújtható szakképzési célú támogatások szabályairól 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról
101
1. számú: Melléklet: 1. számú melléklet: A hiány-szakképesítések tekintetében a 2016/2017-es tanévben Békés megyében képzés indítását tervező szakképző iskolák Békés megyében a 2016/2017. tanévre vonatkozó 20 hiány-szakképesítés tekintetőben az alábbi szakképző iskolák terveznek képzést indítani a következő tanévben. A szakképző iskolákban a BSZC rövidítés a Békéscsabai Szakképzési Centrumra, a GYSZC pedig a Gyulai Szakképzési Centrumra utal. -
Bádogos:
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Épület- és szerkezetlakatos:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Erősáramú elektrotechnikus:
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Festő, mázoló, tapétázó:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
BSZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakképző Iskolája
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Gazda:
Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium Kétegyházai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium -
Gépi forgácsoló:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
102
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Gyakorló ápoló:
BSZC Szent-Györgyi Albert Szakképző Iskolája és Kollégiuma
Göndöcs Benedek Középiskola, Szakiskola és Kollégiumai
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Hegesztő:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Kőműves és hidegburkoló:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
BSZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakképző Iskolája
Göndöcs Benedek Középiskola, Szakiskola és Kollégiumai
GYSZC Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Központifűtés- és gázhálózat rendszerszerelő:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Lovász:
Bethlen Gábor Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium
Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
-
Magasépítő technikus:
BSZC Vásárhelyi Pál Szakképző Iskolája és Kollégiuma
103
-
Mélyépítő technikus:
BSZC Vásárhelyi Pál Szakképző Iskolája és Kollégiuma
Mezőgazdasági gépész:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola
Kétegyházai Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakképző Iskola és Kollégium
Kozma Ferenc Mezőgazdasági Szakképző Iskola és Kollégium
-
Női szabó:
BSZC Kós Károly Építő-, Fa- és Szolgáltatóipari Szakképző Iskolája
Göndöcs Benedek Középiskola, Szakiskola és Kollégiumai
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Szigeti Endre Szakképző Iskolája
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Nyomdaipari gépmester:
BSZC Szent-Györgyi Albert Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Szociális gondozó és ápoló:
Békés Megyei Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Göndöcs Benedek Középiskola, Szakiskola és Kollégiumai
GYSZC Dévaványai Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Székely Mihály Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Útépítő: -
-
Villanyszerelő:
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Tisza Kálmán Szakképző Iskolája és Kollégiuma
-
Víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő:
BSZC Trefort Ágoston Szakképző Iskolája és Kollégiuma
GYSZC Harruckern János Szakképző Iskolája és Kollégiuma
104
