A BALATONI VÍZGYŰJTŐ HALFAUNÁJÁNAK ÉRTÉKELÉSE ÉS A BEFOLYÓKON TAPASZTALT HIDROBIOLÓGIAI PROBLÉMÁK BEMUTATÁSA
XXXVI. Halászati Tudományos Tanácskozás 2012. 05 23‐24., Szarvas http://pj.piotr.pagesperso‐orange.fr/pix/balaton.jpg
1. rész A balatoni vízgyűjtő halállományainak bemutatása Takács P., Specziár A., Erős T., Sály P., Bíró P. (2011) A balatoni vízgyűjtő halállományainak összetétele ‐ Ecology of Lake Balaton/A Balaton ökológiája, Vol. 1(1):1‐21.
— www.ecobalaton.hu — http://ecobalaton.hu/download/EcoBalaton_2011_TAKACS_etal.pdf
2. rész A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása
1. rész
A Balaton‐vízgyűjtő halfaunája
Herman Ottó: A Magyar Halászat Könyve /1887/ Balaton tava: 1. csapó sügér, 2. fogas süllő, 3. német buczó, 4. vágó durbincs, 5. selymes durbincs, 6. tarka meny, 7. tőponty, 8. széles kárász, 9. nyálkás czompó, 10. rózsás márna, 11. fenékjáró küllő, 12. szivárványos ökle, 13. dévér‐keszeg, 14. ezüstös balin, 15. sugár kardos, 16. szélhajtó küsz, 17. sujtásos küsz, 18. ragadozó őn, 19. pirosszemű kele, 20. veresszárnyú konczér, 21. fejes domolykó, 22. réti csík, 23. kövi csík, 24. vágó csík, 25. köz‐csuka, 26. lápi pócz, 27. leső harcsa, 28. kecsege tok, 29. lapos keszeg, 30. taka géb, 31. angolna
A balatoni halállomány fajkészletének alakulása 1887‐2010 Fajszám
Közlő 1. Herman (1887) 31 2. Daday (1897) 34 3. Vutskits (1897) 38 4. Unger (1925) 35 5. Hankó (1931) 38 6. Lukács (1932) 37 7. Entz és Sebestyén (1942) 40 9. Bíró (1997) 34 10. Specziár et al. (2000) 38 BLKI (2001‐2005) 29 BLKI (2006‐2009) 30 BLKI (2010) 25 Feltételezett aktuális állapot 32‐33? Fajok önfenntartó 24 állománnyal
Őshonos fajok 30 33 35 33 35 34 37 26 30 21 22 18 24
Idegenhonos Védett fajok fajok 1 9 1 10 3 11 2 9 3 10 3 11 3 12 8 6 8 11 8 2 8 3 7 2 8‐9?
4
A Balatonból összesen 50 halfaj ismert 19 5 2
A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai
A vízgyűjtő mérete 5775km2 A tó vízfelülete 594km2
Zala, Őriszentpéter
Szentmihályfai‐patak, Szaknyér
Sárvíz, Zalaszentlőrinc
Tapolca, Raposka
Szévíz, Pölöske
Zala‐Somogy‐határárok, Zalakomár
A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai
A Balatoni vízgyűjtő kisvízfolyásai
• intenzív vizsgálatok 2006 óta • több mint 100 mintavételi hely • 49 mintahely rendszeresen monitorozva • ≈ 100 ezer egyed
AA Balaton Balaton vízgyűjtőjén vízgyűjtőjén élő élő halfajok halfajok száma: száma: recens
• A BALATONBÓL
50 >>(32‐33) 24 halfaj
• A vízgyűjtő VÍZFOLYÁSAIBÓL
• A teljes BALATON vízgyűjtőről
55 42 halfaj 60
ELŐFORDULÁSA IGAZOLT
45 halfaj
kb
A HALFAUNA BALATON ÖSSZETÉTELE • 2 védett faj van jelen önfenntartó állománnyal a tóban (szivárványos ökle, halványfoltú küllő) • Az irodalmi adatokkal összevetve jelentősen változik a fajkészlet, a speciális élőhely igényű és/vagy védett fajok száma csökken
BEFOLYÓK • A befolyók halállományai sokkal változatosabbnak • A vízgyűjtőn 8 VÉDETT halfaj él • A lápi póc legnagyobb kárpát‐medencei állományai a tavat övező berkekben élnek
2. rész A vízgyűjtőn tapasztalt hidrobiológiai problémák bemutatása
A partvédelmi művek kiépítése miatt a természetes ívóhelyek nagy része eltűnt partvédelmi kövezések
(Virág, 1988)
A tó vízszintjének természetes, éven belüli fluktuációja és az egyes évek közötti különbségek is csökkentek A Balaton évi minimális, átlagos és maximális vízállása (1863‐2010)
A berkeket leválasztották tóról
(Erdős, 1898)
a berkek halbölcső szerepe korlátozot
Aszófői-séd, Aszófő
Csopaki-séd, Csopak
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I.
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I. Vízkémiai vizsgálatok havonta, márciustól novemberig (2009)
1 2 4 5 6 7
Mintavételi helyek az Egervizen
3
hala
s tó
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai I. a halastavak elfolyó vize jelentősen megváltoztatja az alvízi szakaszok vízminőségét Hőmérséklet (°C)
NH4+ koncentráció (mg/l)
HALASTÓ
Oxigén telítettség (%)
NO2‐ koncentráció (mg/l)
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II.
Kisvid
Marótvölgyi‐vízfolyás A BALATONI VÍZGYŰJTŐ EGYIK LEGJOBB „PÓCOS VIZE”
halas
tó
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II. F.TÖRPEHARCSA EZÜSTKÁRÁSZ NAPHAL AMURGÉB RAZBORA
egyedszám / 150m
ÖSSZESEN
0.8% 23.6% 33.6% 3.8% 33.5%
95.3%
AMURGÉB MEGJELENÉSE
A MÁS VÍZGYŰJTŐRŐL SZÁRMAZÓ HALSZÁLLÍTMÁNYOKAT (KÜLÖNÖSEN A TISZÁNTÚLRÓL SZÁRMAZÓKAT) FOKOZOTTAN KELL ELLENŐRIZNI!!
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai II. Az állományok nagymértékű változékonyságát más patakszakaszokon is tapasztaltuk
Egervíz
Szentjakabi‐p. Szévíz
halastó
halastó
Boronkai‐p
Tetves‐p.
Pogányvölgyi‐víz halastó
las tó
ó
ó
Zala‐Somogy‐határárok
Koroknai‐vízfolyás
ha
ha l as t
ha l as t
ha
las
ha tó
las
tó
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III. A busa megjelenési helyei a vízgyűjtő kisvízfolyásaiban NÉHÁNY SZÓT A „BUSABOMB ÁRÓL”
FŐLEG ŐSSZEL!!!
Boronkai‐p
Pogányvölgyi‐víz
las t
ó
halastó
ha
Zala‐Somogy‐határárok ha
las
Koroknai‐vízfolyás ha
tó
las
tó
Halastavak kisvízfolyásokra gyakorolt hatásai III. • főleg egynyaras és kétnyaras egyedek kerülnek elő Tények: • nem nyáron, hanem ősszel!
nem fogtunk ivadékot!
Ha az ívás valóban megtörténik a Hogy ker ül a kétnyaras busa a befoly óban, akkor őszre az befoly ókba? ivad éknak nem kellene ittlennie
Véleményünk szerint valószínűbb a tavakból való kiszabadulás, minthogy a balatoni állományok ívnának le a befolyókban MÉG EGY INDOK: pelágikusan sodródó megtermékenyített ikra …a víz hőmérsékletétől függően 1‐2 nap alatt kelnek ki… A lárvák még legalább egy hétig sodródnak, amíg felélik szikanyagukat… (Pintér 1989)
MILYEN HOSSZÚ FOLYÓSZAKASZ SZÜKSÉGES A BUSAIVADÉK KIKELÉSHEZ?
Egy áradó vízfolyás sebessége meghaladja a 0.23m/s‐ot!!!
Http://www.Ifishillinois.Org/asiancarp/tuespm/chapman.Pdf
A BALATONI BEFOLYÓK A ZALA KIVÉTELÉVEL NEM ELÉG HOSSZÚAK A BUSAIVADÉK KIKELÉSHEZ A BUSA A DÉLI BEFOLYÓKBÓL KERÜL ELŐ!! Zala
Pogányvölgyi‐víz Zala‐Somogy‐határárok
10km
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
HOGYAN LEHETNE FELHASZNÁLNI A BEFOLYÓKAT A BUSA GYÉRÍTÉSÉRE???
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
Pogányvölgyi‐víz, Fonyód (2010. 06 18.)
Pogányvölgyi‐víz, Lengyeltóti (2010. 06 24.)
15km‐re a Balatontól!
JAVASLATOK A „BUSAKÉRDÉS” MEGOLDÁSÁRA 1. az idegenhonos fajok tartásának betiltása a teljes balatoni vízgyűjtőn
2. SZIGORÚ ELLENŐRZÉS 3. a balatoni busaállomány folyamatos gyérítése A LEGNAGYOBB HATÉKONYSÁGOT NEM A BALATON NYÍLT VIZÉN; HANEM ÍVÁSI IDŐSZAKBAN, AZ ÁRADÓ BEFOLYÓKON LEHETNE ELÉRNI
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!
NÉHÁNY ÉV ALATT A BUSA BALATONI ÁLLOMÁNYMÉRETE DRASZTIKUSAN LECSÖKKENTHETŐ
