AZ ÚJ ÉRTELMŰ ROMÁN NACIONALIZMUS *

AZ

ÚJ É R T E L M Ű R O M Á N NACIONALIZMUS*

MA MÁR minden, történelmileg csak egy kissé művelt ember előtt is világosan áll, hogy nagy különbség van a háború előtti és háború utáni nacionálizmus között. Az első: politikai irányzat, mely valamilyen elvi-elméleti alapvetésből indul ki s megvalósulását politikai úton, parlamentáris rendszerrel, az államkormányzásban keresi, A háború utáni, a tulajdonképpeni h ú s z a d i k századi nacionálizmus nem politikai, hanem totális igényű mozgalom; kiindulási pontja nem valamilyen új elmélet, h a n e m valamilyen új hit; megvalósulási útja és területe pedig nem a kormányzás új formája, h a n e m az új e m b e r és új társadalom kialakítása s ennek csak függvénye azután az új államforma és kormányzás. E r e dete, belső magatartása oldaláról t e k i n t v e korunk nacionálizmusát, t e k i n t e t b e véve a benne majd mindenütt megnyilatkozó mithosz-keresést, miszticizmusra hajló lelkiséget, hivatástudatot, a misszió: a küldetés hangsúlyozását, közösségalakító e r e j é t és fegyelmező, aszkézisre indító természetét – vallási jelenségnek kell tekintenünk. E vallási jelleg, vallásos tartalom megnyilvánulhat új, faji alapú, pogány vallás létrehozatalában is, de megnyilvánulhat az illető nemzet r é g i vallásának bizonyos új értelmezésében és proklamálásában. A vallás az élet totális szemlélete és élése. Ugy, hogy az új értelmű nacionális mozgalmak is* Tárgyilagos ismertetést ó h a j t a n a k n y ú j t a n i e sorok a r o m á n élet n é h á n y m a i jelenségéről. Többszöri á t d o l g o z á s u t á n készül s a j t ó alá ez az i s m e r t e t é s s az átdolgozások é r t e l m e éppen e n n e k a tárgyilagos j e l l e g n e k a k e r e s é s e v o l t . K e v é s többértelmű és g y a n u s a b b z e n g é s ű szó v a n ma az e u r ó p a i m ű v e l t n y e l v e k k ö z életi szótárában, m i n t – ez a m a g y a r u l p o n t o s a n vissza n e m a d h a t ó – f o g a l o m : nacionálizmus. Aki csak l e í r j a ma ezt a szót, v a g y e s e t l e g é p p e n róla: j e l e n t é s é ről j e l e n s é g k ö r é r ő l ír, – e g y t ő l - e g y i g g y a n ú a l a t t áll. N e m a g y a n u s í t á s t ó l való f é l e l e m , b i z o n y o s c s o p o r t o k k a l és v e z e t ő k k e l való szembekerüléstől való t a r t ó z k o d á s az, a m i e t a n u l m á n y á l l á s f o g l a l á s m e n t e s s é g e feletti ő r k ö d é s r e i n d í t o t t . K e t t ő s m e g g o n d o l á s k é s z t e t e t t e r r e . E g y f e l ő l erdélyi m a g y a r k ö z é l e t ü n k n e k – h a l l g a t ó l a g o s a n b á r – d e e g y e t e m e s e n e l f o g a d o t t szabálya i r á n t i e n g e d e l m e s s é g . E szabály, m o n d j u k i n k á b b g y a k o r l a t , – erdélyi m a g y a r s á g u n k é l e t é r d e k e i n e k v é d e l m é b e n – a j o b b o l d a l és baloldal élesen e l h a t á r o l t f r o n t j a i k ö z ö t t d ö n t é s n é l k ü l i előhaladásra kötelez. A m á s i k indok v i s z o n t , a m e l y e t a n u l m á n y t á r g y i l a g o s a d a t k ö z l ő j e l l e g é t indokolja, az, hogy a n a c i o n á l i z m u s melletti v a g y elleni állásfoglalás elsősorban e k é r d é s n e k erdélyi m a g y a r é l e t ü n kön belüli e l d ö n t é s é t í r j a elénk s csak e z u t á n l e h e t az i t t n y e r t s z e m l é l e t e t m á s népek nacionálizmusának b í r á l a t á r a á t v i n n i . Enélkül, közelebbi a n y a g o n , napi s a j t ó n k tavalyi, t e r m é k e t l e n spanyol v i t á j á t idéznők fel. Politikai é r d e k e l t s é g és m o z g a l m i cél n é l k ü l i n d u l t e h á t a H i t e l olvasói elé ez a t a n u l m á n y s e g y e d ü l a r o m á n é l e t felölelt j e l e n s é g k ö r é n e k a szokásos h i r lapi beállításoknál alaposabb m e g i s m e r é s é n e k és h í v e b b m e g i s m e r t e t é s é n e k érdekére t e k i n t .

Erdélyi Magyar Adatbank

Juhász

286

István

m é r v e g y a n á n t e m l e g e t e t t totálitáris i g é n y v a l ó j á b a n e m o z g a l m a k vallási jellegének a k ö v e t k e z m é n y e és k i v e t í t é s e . K é t s é g t e l e n , hogy a m a i r o m á n nacionálizmus kalejdoszkopj á b a n b e n n e van egy egész s e r e g t á r s a d a l m i , politikai, k ö z m ű v e lődési, g a z d a s á g i t ö r e k v é s és mozgalom. A m i k o r a z o n b a n az új értelmű r o m á n n a c i o n á l i z m u s t k e r e s s ü k , azt t e h á t , amelyet nem t e r h e l s e m m i l y e n m u l t s z á z a d b e l i örökség, h á b o r ú előtti politikai e l m é l e t , l i b e r á l i s t a n r e n d s z e r s a m e l y i k – éppen a z é r t , mivel kor u n k b e n n e f e j e z ő d i k ki – a l e g n a g y o b b d i n a m i k á t m u t a t j a , olyan e r ő k r e z e r v o i r j á t , a m e l y e k t ú l s u g á r o z n a k mozgalmi k e r e t e i k e n s a z egész m a i r o m á n életet á t h a t j á k é s m e g h a t á r o z z á k , – szóval: a m i k o r e n n e k a n a c i o n á l i z m u s n a k a n y o m a i t k e r e s s ü k a mai rom á n é l e t e n belül, a z o k a t a j e l e n s é g e k e t , állásfoglalásokat, mozg a l m a k a t k e l l f e l j e g y e z n ü n k , a m e l y e k b e n e z t a vallási t a r t a l m a t s az e z e k b ő l folyó t o t á l i t á r i s jelleget f e d e z z ü k fel. Három j e l e n s é g k ö r t á r j a e l é n k e n n e k a z ú j é r t e l m ű román nacionálizmusnak a kibontakozását: 1. a román egyház szerepe a mai román életben; 2. a „Gândirea“ c. folyóirat művelődési irányzata; 3. a Mihály árkangyal légiójának mozgalma.

A ROMÁN EGYHÁZ NACIONÁLIZMUSA. V A L L Á S I J E L E N S É G a román nacionálizmus, ez alatt nem azt k e l l é r t e n ü n k , m i n t h a a román életen belül valami új, t e r m é s z e t i v a l l á s volna k i a l a k u l ó b a n , valami, a m i h a s o n l a t o s lenne az új n é m e t pogánysághoz, egy új, most születő népi-vallási mithosz, mely a m a g a d i n á m i k á j á v a l f e s z í t e n é és új távlatok elé k é n y s z e r í t e n é a m á r e g y k é p p e n b e r e n d e z e t t n e m z e t i é l e t e t . A román nac i o n á l i z m u s b a n vallási jelenséget látunk, mely első sorban a b b a n áll, h o g y a r o m á n é l e t i r á n y í t á s á b a n a vezető s z e r e p e t ismét a román egyház szerzi meg. A mult század k ö z e p é n , Cuza fejedelem országlása alatt, az a d d i g c s a k irodalmi é s művelődési t é r e n j e l e n t k e z ő román liber á l i z m u s b e v o n u l a r o m á n élet széleskörű i r á n y í t á s á b a is, s egyik legelső f e l a d a t a a kolostorok, elsősorban a k e l e t i , görög kolostorok v a g y o n á n a k a k i s a j á t í t á s a . Ez az 1864-es törvény a g a z d a s á g i alapot h ú z t a ki a román egyház alól s e z z e l együtt összeomlott a román e g y h á z n a k , s elsősorban a kolostoroknak a d d i g i n a g y jelentősége, n e m z e t f o r m á l ó s z e r e p e . A gazdasági terül e t e n megindult s z e k u l a r i z á c i ó t k ö v e t t e a z u t á n a n e m z e t i élet m i n d e n t e r ü l e t é n való s z e k u l a r i z á c i ó . Éppen a z é r t az 1937. évet, a m e l y b e n a r o m á n p a r l a m e n t megszavazott egy t ö r v é n y t , m e l y b e n a kolostorok ú j r a s z e r v e z é s é t r e n d e l i el s földet juttat m i n d e n egyes kolostornak, hogy m u n k á j á t , nevelő és irányitó s z e r e p é n e k b e t ö l t é s é t ne a k a d á l y o z z a meg az anyagiak hiánya,


Az új értelmű román

nacionálizmus

287

– ezt az évet s ezt a r e n d e l k e z é s t jelentőségteljesnek k e l l tekintenünk, zárókőnek, mely a román élet szekulárizált, liberális korszakának a végét jelzi. Politikai csoportok, nagynevű családok, titkos társaságok, egyetemes érvényűnek tartott politikai importeszmék helyét a román élet vezetésében átveszi újból a román egyház. A ROMÁN EGYHÁZ fogalmának a tisztázása az első k é r dés, amely itt előttünk áll. Nyugati k e r e s z t y é n világunkon belül ismeretlen az egyháznak az a nacionális jelentkezése, mint amilyent az ortodoxia világában és közelebbről a román életben látunk. Gondolkodásunk és hitvallásunk szerint az egyház Krisztus egyháza, keresztyén egyház, egy szent, katolikus egyház, történelmi megjelenésében konfesszionális k a r a k t e r ű , római, vagy görög keleti, vagy anglikán, vagy helvét hitvallású egyház. A nemzet az egyháznak csak munkaterülete, de nem tartalmi, hivatásbeli meghatározója. Az egyháznak a lényege az, hogy egyház, és csak idői járuléka az, hogy nemzeti egyház, Mindezeket nem a „román egyház“ valóságának bírálatául írtam le, hanem csak azért, hogy világosabban lehessen rámutatni arra a sajátságos álláspontra, mely a román e g y h á z elnevezésének a használatában – tudományos egyháztörténeti, politikai és köznapi használatában – fejeződik ki. Az ország uralkodó egyháza: a görög keleti ortodox egyház a román közvéleményben mint „román egyház“ él s ez az egyház mint „román egyház“ igényli magának népe és országa legfőbb szellemi irányítását. Ebben a fogalomban a „románság“ és az „egyház“ teljes egységbe jutása fejeződik k i . Az az igazság, melyet a román egyháztörténészek azzal szoktak igazolni, hogy a románságnak, mint népnek, a kialakulása egybe esik a román keresztyénségnek a k i alakulásával. A román nép és a román egyház egy ugyanazon történelmi folyamatnak az eredménye. De tovább is megy ez az egyháztörténeti bizonyítás, – mely valójában i n k á b b csak szemléltetés, – amikor rámutat arra, hogy a történelem folyamán milyen szorosan együtt halad a népnek és az egyháznak a sorsa szenvedésekben és diadalokban, bukásokban és megújulásokban. A „román egyház“ fogalma ezt a történeti megalapozásu nacionális egyházi tudatot juttatja kifejezésre. Nem jogosult feltenni sem az egyik, sem a másik tényező elemzésén elindulva, hogy hogyan is jut e két különböző valóság egységbe. Itt egyenesen azt kell megfigyelnünk, hogy a „román egyház“ kifejezésében megnyilvánuló egység valóság, nem kérdés, nem probléma, nem feladat vagy megoldás, hanem a román életnek történeti gyökerű ténye. A román egyház letéteményese és őrizője a román nép életének és igazi hagyományainak. Jogosult tehát, hogy multbeli szerepének megfelelően a jelenben is a népi – nemzeti – állami életnek irányítója legyen. Az alábbiakban a román e g y h á z Szent Szinódusának k é t ezévbeli nagyerejű határozatát magyar fordításban közlöm, ame-


Juhász

288

István

lyek világosan r á m u t a t n a k a r r a , hogy milyen módon és milyen m é r t é k b e n igényli m a g á n a k az egyház, hogy n é p e egész, totális életének az irányítója legyen. AZ E G Y H Á Z H I V A T Á S A A N E M Z E T É L E T É B E N , erről szól az első h a t á r o z a t , m e l y e t 1937 m á r c i u s 10-iki ü l é s é b e n hozott a szinódus és pedig a k k o r , a m i k o r az ország k u l t u s z m i n i s z t e r é n e k ö s s z e h í v á s á r a a z é r t gyült össze, hogy a papok politikai t e v é k e n y s é g é n e k az eltiltásával f o g l a l k o z z é k . A napi politikába való b e a v a t k o z á s t el is tiltotta e z s i n a t i ülés, de a m e l l e t t e b b e n az i g a z á n n a g y v o n a l ú h a t á r o z a t b a n k ö r v o n a l a z t a a maga e g y h á z i álláspontjából az egész n e m z e t p o l i t i k a i k é r d é s t , e r ő t e l j e s e n proklamálva a „román e g y h á z “ s z e r e p é t , vezető s z e r e p é t a mai román életben 1 : „ N i h i l sine Deo. A z u t ó b b i i d ő b e n olyan h a n g o k h a l l a t s z o t t a k , a m e l y e k köv e t e l t é k , hogy a pap a m a g a t e l j e s m u n k á s s á g á t korlátozza az oltári s z o l g á l a t r a ; követelik, hogy ne éljen többé a valóságos é l e t b e n s hogy ne mutasson s e m m i l y e n h a t á r o z o t t állásfoglalást, olyant, a m i l y e n r e pedig őt K r i s z t u s és az e g y h á z szolgálatára való e l h í v o t t jellege k ö t e l e z i . E n n e k a k í v á n s á g n a k az e g y h á z és a p a p s á g nem tehet eleg e t . Ha a m u l t b a n – mint m a j d n e m e g y e t l e n útbaigazító és ápoló – jó part felé tudta v e z e t n i a román népet, nem é r t j ü k meg, h o g y m i é r t n y i l v á n u l meg ma annyi b í z a l m a t l a n s á g v e l e és a román élet k ö z e p e t t e való t e v é k e n y s é g é v e l s z e m b e n . Az e g y h á z n a k és a p a p s á g n a k az i r á n t a n e m z e t i r á n t való s z e r e t e t é t , amellyel e g g y é f o r r t össze egy oly hosszú mult alatt, nem t u d j á k megölni azok, a k i k nem k í v á n j á k a m a i é l e t b e n való jelenlétét. Emellett azonban maga az ortodox tan is az egyház gondjává teszi, hogy őrködjék annak a népnek a totális élete felett, amelyik közé Isten küldötte. Az egyháznak nemcsak az imádkozás a feladata, hanem az is, hogy irányítsa az embereket életük minden területén, hogy előhaladhassanak ama egyedül boldog cél – az örökélet felé. Az e g y h á z h a t á r o z o t t világnézettel és a n n a k az alapján álló e t i k a i p r o g r a m m a l r e n d e l k e z i k , m e l y átfogja a z egész e m b e r i életet. Az e g y h á z nem a v a t k o z i k bele a politikai p á r t o k h a r c á b a és nem jelenti ki az egyiket jobbnak, mint a m á s i k a t mindaddig, míg azok csak m ó d s z e r r e n é z v e különböznek egymástól és nem t é r n e k el az e g y h á z e t i k u s p r o g r a m j á t ó l . A z o n b a n joga van ahhoz, hogy t e v é k e n y s é g é t felfokozza, hogy a r o m á n nép r é t e g e i b e n elmélyüljön a k e r e s z t y é n gondolkodás és a k e r e s z t y é n e t i k a i m a g a t a r t á s – és joga van a h h o z is, hogy h a r c o s m a g a t a r t á s t tanusítson minden t ö r e k v é s s e l s z e m b e n , amely a politika á l a r c a alatt a k e r e s z t y é n séggel ellentétes é l e t n é z e t e t é s e t i k a i programot t e r j e s z t . A k e r e s z t y é n v i l á g n é z e t és a k e r e s z t y é n e r k ö l c s t a n alapján hisszük, hogy itteni és mostani k ö r ü l m é n y e i n k s z á m á r a megálla1

Revista Teologică, Nagyszeben, 1937, 4. szám, 1 6 0 – 1 6 2 . l.


Az

új

értelmű román

nacionálizmus

289

p í t h a t j u k a k ö v e t k e z ő p r o g r a m o t , a m e l y e t – s z e r e t n ő k – ha figyelembe v e n n e az e g é s z román nép, minden p o l i t i k a i p á r t s a m e l y n e k a vonalán fog k ü z d e n i az e g y h á z mindvégig a n e m z e t i életben: 1. Á l l a m u n k é l e t é n e k e g y é n i , t á r s a d a l m i , művelődési, iskolai és gazdasági v o n a t k o z á s á b a n szoros k a p c s o l a t b a k e l l k e r ü l nie és m a r a d n i a az Istennel az ő Megváltó Fia, az Úr J é z u s Krisztus á l t a l . T ö r e k e d n ü n k k e l l a r r a , h o g y e l t ü n j é k a s z e k u l á r i s , a közömbös, sőt az Istennel s z e m b e n ellenséges szellem. Ü l t e s s ü k b e l e az e m b e r e k b e azt a meggyőződést, hogy a n e m z e t f e l e m e lése é r d e k é b e n semmi komolyat sem l e h e t a l k o t n i Isten n é l k ü l . „Nihil sine Deo“: ez a román k o r o n a jelmondata. 2. A mi á l l a m u n k román állam, m e l y e t a r o m á n n e m z e t alkotott meg p é l d á t l a n á l d o z a t o k á r á n – s a j á t maga m e g m a radásáért, m e g e r ő s ö d é s é é r t és m e g n e m e s e d é s é é r t , f i z i k a i és l e l k i tulajdonságai k i f e j t é s é é r t , – a z é r t , h o g y m i n é l m a g a s a b b s z i n t r e emelhesse s a j á t politikai é s lelki é r t é k é t . A z á l l a m m i n d e n törvénye, t e v é k e n y s é g e , e s z m é j e é s m i n d e n törvény, t e v é k e n y ség és eszme, mely az állam t e r ü l e t é n m e g j e l e n i k a n e m z e t tartós javát kell, hogy szolgálja, vagy azt l e g a l á b b is meg n e m k á r o síthatja. Nem a t e l h e t e t l e n e k p i l l a n a t n y i örömei és b e c s v á g y a i , nem a demagóg e s z k ö z ö k k e l felbolygatott tömeg a k a r a t a , h a n e m a nemzet századok feletti jó s o r s á n a k m e g a l k o t á s a k e l l , h o g y vezesse az állam t e v é k e n y s é g é t . 3. A n e m z e t egész é l e t é t p é l d a a d á s s a l és komoly i r á n y í t á s sal kell segíteni, hogy a k e r e s z t y é n e r é n y e k szabálya s z e r i n t folyjon. Imádság, munka, becsület, komolyság, áldozatos s z e l l e m – ezek azok az erők, a m e l y e k f e n n t a r t j á k egy n é p e g é s z s é g é t és növelik s z a k a d a t l a n u l az e r e j é t . Azok az erények, amelyek az embert előkészitik az örök életre, ugyanazok, mint amelyek fenntartják az emberi közösségeket. A h h o z , hogy e z e k n e k az e r é n y e k n e k a tisztel e t é r e eljussunk, s z ü k s é g e s , hogy n e c s a k idői jellegük s z e r i n t világítsuk meg, h a n e m a z é r t is, h o g y az ö r ö k é l e t r e néző jelentőségüket m e g é r t s ü k . 4. Az e l m o n d o t t a k k a l ö s s z h a n g z á s b a n az e g y h á z t i l t a k o z i k az ellen a világnézet ellen, mely az e m b e r t c s a k m a t e r i á l i s gyönyörök és m a t e r i á l i s paradicsom utáni v á g y a k o z á s r a ösztönzi, tudva azt, hogy m i n d e n f a n a t i z m u s és m i n d e n s z e n v e d é l y , m e l y anyagi é r d e k e k b ő l f a k a d , l e a l a c s o n y í t j a a z e m b e r t i g a z i h i v a t á sához képest. Csak a l e l k i e k é r t való k ü z d e l e m n e m e s í t i m e g az e m b e r t és viszi a h a l a d á s felé. 5. Gondot viselve a n e m z e t m i n d e n fiára, az e g y h á z e l í t é l minden k a p z s i individuálizmust, v a l a m i n t az ö n k é n y n e k , a t e r r o r n a k és a b r u t á l i t á s n a k m i n d e n t e t t é t , e l í t é l i a z o n b a n az osztályharcot is, olyan t ö r v é n y e k e t és r o m á n é l e t e t k ö v e t e l v e , a m e l y e k a t e s t v é r i s é g és a n e m z e t i szolidáritás s z e l l e m é t f e j e z i k k i . Az egyén a maga s z a b a d s á g á t , f i z i k a i és s z e l l e m i e r e j é t ne az önző é r d e k c e n t r i f u g á l i s i r á n y á b a , h a n e m a n e m z e t s z o l g á l a t á n a k az i r á n y á b a h a s z n á l j a . A k e r e s z t y é n e s z m é n y : a szolgáló személyiség és nem a meggazdagodó egyén. Az osztályok k i e g é s z í t i k e g y -


Juhász

290

István

mást, t a n u l j á k m e g t e h á t e g y m á s t s z e r e t n i és egymást segíteni, m i n t u g y a n a z o n test s z e r v e i . 6. A másnyelvű és másvallású állampolgárok – miután a törv é n y t e l e n ü l m e g s z e r z e t t á l l a m p o l g á r s á g o k felülvizsgáltatnak – t ö r v é n y e s b á n á s m ó d b a n fognak r é s z e s ü l n i é s támogattatni fognak a h a l a d á s r a irányuló t ö r e k v é s e i k b e n , e g y b e n azonban ellen is őrizt e t n e k , h o g y ne k á r o s í t s á k meg semmivel sem a román népet. T i s z t e l v e m i n d e n állampolgár jogait: politikai existenciánknak nemzeti jelleget és szervezetet fogunk adni. 7. Hogy ezt a m u n k á t a n e m z e t és a r o m á n állam megszil á r d u l á s á n a k az é r d e k é b e n e l v é g e z h e s s ü k , s z ü k s é g ü n k van a nemzet és az ország m i n d e n f i á n a k b é k é j é r e , jó e g y e t é r t é s é r e és testv é r i e s s é g é r e , h o g y a n e m z e t és az ország m i n d e n fia egy legyen a t ö r v é n y , az u r a l k o d ó és az állam m o n á r c h i k u s formájának tisztelésében.“ A ROMÁN E G Y H Á Z jelen k í v á n lenni népe é l e t é n e k az esem é n y e i b e n , és pedig a m a g a t a n á c s a i v a l és ú t m u t a t á s á v a l . A második szinódusi határozat, a m e l y i k r e itten h i v a t k o z n u n k kell, még v i l á g o s a b b a n m u t a t j a , h o g y m i l y e n határozott módon igényli mag á n a k az e g y h á z ezt az irányító s z e r e p e t – n e m c s a k az egyetemes é r v é n y ű e l v e k á l t a l á n o s s á g á b a n , h a n e m a z egyes k o n k r é t t á r s a d a l m i , k ö z é l e t i , politikai k é r d é s e k b e n is. A m á s o d i k h a t á r o z a t 1 1937 m á r c i u s 11.-én bocsáttatott ki s a r o m á n e g y h á z n a k a s z a b a d k ő m í v e s s é g elleni állásfoglalását tartalm a z z a . A l i b e r á l i z m u s szellemi és t á r s a d a l m i örökségét felszámoló k o r u n k a s z a b a d k ő m í v e s s é g a l k o n y á t jelenti. T ö r t é n e t i egyházak és nacionális m o z g a l m a k egyaránt k i m o n d t á k halálos í t é l e t é t . Ez a szinódusi n y i l a t k o z a t a z o n b a n n e m c s a k puszta k o r t ü n e t , h a n e m a z ú j é r t e l m ű , k e r e s z t y é n vallásos h i t ű román n a c i o n á l i z m u s n a k egyik leghatalmasabb dokumentuma. A h a t á r o z a t első öt pontja e g y h á z i - t e o l ó g i a i szempontok alatt b í r á l j a a s z a b a d k ő m í v e s s é g e t . A z o n b a n ezen t ú l m e g y és a román egyház nacionális hivatásának tudatában és érvényesítéseképpen e g y h á z i m i v o l t á b a n , t á r s a d a l m i és n e m z e t i szempontok a l a t t is foglalkozik a szabadkőmívesség kritikájával. ,,A felsorolt vallási okokon k í v ü l az egyház szociális t e r m é s z e t ű i n d o k o k a t is t e k i n t e t b e vesz, a m i k o r m e g k e z d i h a r c á t a s z a b a d k ő m í v e s s é g ellen. A s z a b a d k ő m í v e s s é g állandó e r j e s z t ő és a t á r s a d a l m i rend t i t k o s a l á a k n á z ó j a az által, hogy az állam h i v a t a l n o k a i t , a tisztek e t e s z k ö z e i v é t e s z i s oly t e k i n t é l y n e k r e n d e l i alá őket, amely k ü l ö m b ö z i k a t á r s a d a l m i r e n d e t l á t h a t ó módon képviselő t e k i n télytől. Olyan t é n y e z ő k e s z k ö z é v é teszi őket, m e l y e k e t még ők m a g u k n e m i s m e r n e k és k é n y s z e r í t i , h o g y i s m e r e t l e n politikai cél o k é r t é s e s z m é k é r t k ü z d j e n e k . Kétszínű, háttérből folytatott h a r c ez, mely az á l l a m é l e t é n e k és a k ö z r e n d n e k a biztonságát veszél y e z t e t i . Harc, mely a h a z u g s á g r a és a sötétségre támaszkodik. A 1

Revista Teologică, Nagyszeben, 1937,

4. szám, 162–164. l.



nacionálizmus

291

keresztyén eskűvel szemben, melyet ezek a tisztviselők l e t e t t e k az államnak, itt egy pogány esküt tesznek le. A szabadkőmívesség k ü z d a természeti törvény ellen, amelyet Isten adott s amelynek é r t e l m é b e n az emberiség n e m z e t e k ből áll. Az ortodox egyház, amely mindig ápolta a n e m z e t e k lelki sajátosságát, segítette őket, hogy m e g s z e r e z z é k szabadságukat, hogy megőrizzék az elnyomóktól fenyegetett létüket, nem tűri el ezt az emberiség kebelében lévő szellemi változatgazdagság kiírtására indított harcot. Az eszközök, amelyeket az egyház a l k a l m a s a k n a k ítél arra, hogy az Isten, a társadalmi-erkölcsi rend és a nemzet ez ellenségével szemben alkalmazásba vegyen, a következők: 1. Állhatatos küzdelem írásban és szóban a szervezet céljainak és átkos tevékenységének a leleplezésére. 2. A román tanult e m b e r e k n e k – k i k részt vesznek ezekben a páholyokban – arra való bíztatása, hogy lépjenek k i . Ha nem a k a r n a k kilépni, úgy a „Frăţia Ortodoxă Română“, melyet ki kell terjeszteni az egész országra, fog arra törekedni, hogy elszigetelje őket. Az egyház megtagadja a temetés szolgálatát tölük, ha nem térnek meg. Nem fogja megtürni jelenlétüket az egyházi t e s t ü l e t e k b e n . 3. A papság felvilágosítja a népet arról, hogy milyen célokat követ a szabadkőmívesség és azt fogja tanácsolni, hogy óvakodjék szavazatát olyanokra adni, a k i k tagjai valamelyik páholynak. 4. A szent szinódus, az egyházi testületek és a vallásos alakulatok együtt k é r i k a kormányt és a törvényhozó t e s t ü l e t e k e t , hogy hozzanak törvényt e titkos szervezet feloszlatására. Ha a kormány ezt nem teszi meg, a szent szinódus gondoskodni fog arról, hogy a törvény parlamenti kezdeményezésből jőjjön létre.“ Ez a határozat utal az egyik egyháztársadalmi szervre: a „Román Ortodox Testvériség“ alakulatára, mely hivatva van arra, hogy a román értelmiség egyházi nevelője és összefogója legyen. Tekintve, hogy a művelt középosztály férfi tagjait i g y e k s z i k öszszegyüjteni, kétségtelen, hogy egyik legerősebb belső támasza a hivatalos román egyháznak abban, hogy megvalósítsa a maga szellemi nevelő-irányító szerepét az egész nemzettársadalmon belül. Emellett azonban a nyugati protestáns és katolikus e g y h á z társadalmi, missziói, sajtó, teológiai, szociális-segítő munkamódszereknek, alakulatoknak és utaknak egész hosszú sorát veszi át ez az egyház és igyekszik a maga hitfelfogása, sajátos világa szerint átalakítani és beilleszteni a maga román-egyházi mivoltának a megépítésébe. Hatalmas méretű új, modern szellemü egyházi munka folyik a mi általunk felületesen sokszor mozdulatlannak ítélt román ortodox egyház kebelében, melybe egyaránt beletartozik nagyszerű tudományos és informatív sajtójuk, komoly teológiai munkásságuk, lelkészképzésük és szerzetesi életük elmélyítése, egyháztársadalmi szervezeteik kiépítése és a visszarománosítás egyházi missziójának megszervezése.


Juhász

292

István

A román n a c i o n á l i z m u s n a k valóban h a t a l m a s e r ő r e z e r v o i r j a a román e g y h á z t ö r t é n e t i k e r e t e , amely azonban élő, m a i t a r t a l m a t őriz. A román nacionális m e g ú j h o d á s igazi v e z é r e i között éppen a z é r t első s o r b a n az e g y i k e g y h á z f ő n e k a nevét k e l l i d e j e g y e z n ü n k ez összefoglaló tanulmány elejére. Dr. Bălan Miklós, E r d é l y ortodox é r s e k e , a közölt k é t z s i n a t i h a t á r o z a t szerzője az, a k i n e k nevét fel k e l l j e g y e z n ü n k e – k ü l ö n b e n nem személyiségeket, h a n e m j e l e n s é g e k e t és m o z g a l m a k a t i s m e r t e t ő í r á s b a n . Ő ma a ,,román e g y h á z “ valóságának a román nemzeti é l e t b e n a leghatalmasabb proklamálója, annak az egész irányzatnak, munkának, mely a román e g y h á z t ö r t é n e t i e r ő i n e k i d ő s z e r ű felszabadításában áll, a l e g e l i s m e r t e b b v e z é r e .

A GÂNDIREA IRÁNYZATA. NICHIFOR CRAINIC s z e r k e s z t é s é b e n i m m á r 16 éve jelenik meg ez a s z é l e s é r d e k l ő d é s ű h a v i folyóirat, melyet az új értelmű r o m á n n a c i o n á l i z m u s s z e l l e m i k ö z p o n t j á n a k t e k i n t h e t ü n k . Szerkesztője: teológus, filozófus, politikai és szépirodalomi esszé-író és k i v á l ó l í r a i költő. E g y i k méltatója s z e r i n t a h á b o r ú utáni rom á n szellemi é l e t n e k olyan vezető, szintétizáló egyénisége, amilyen a h á b o r ú e l ő t t i n e k Jorga Miklós volt. A folyóirat h á t l a p j á n felsorolt 40 m u n k a t á r s n e v e között megt a l á l j u k a mai l e g k i v á l ó b b román filozófusok, teológusok, esztétik u s o k , i r o d a l o m - és m ű v é s z e t t ö r t é n é s z e k nevét ugyanúgy, mint a r e g é n y í r ó k é t , k r i t i k u s o k é t , festőkét, s z o b r á s z o k é t , építészekét és p o l i t i k a i ú j s á g í r ó k é t . S b á r a folyóirat ily sok t e r ü l e t munkásainak dolgozatait egyesíti m a g á b a n , még sem válik t a r k a magazinná, mivel m i n d e n száma é r e z t e t i , hogy e l a p mögötti csoportosulás n e m c s a k n é h á n y t e h e t s é g e s e m b e r e s e t l e g e s összeverődése, hanem h a t á r o z o t t állásfoglalású alkotók közös m u n k a v á l l a l á s a . Itt e g y e n e s e n e n n e k a h a t á r o z o t t állásfoglalásnak a mibenlétét s z e r e t n ő k f e l r a j z o l n i . E m ű v e l ő d é s i folyóirat egységes állásfoglalása r é v é n n e m c s a k tudományos és szépirodalmi olvasmány, h a n e m a r o m á n é l e t e n b e l ü l egy új szellemi irányzat kialakítója s az új é r t e l m ű r o m á n nacionálizmus legöntudatosabb vallója. A ROMÁN SZELLEMI É L E T T Ö R T É N E T É B E N a Gândirea i r á n y z a t a bizonyos f o l y a m a t m e g s z a k í t á s á t és a h a g y o m á n y o s alap o k h o z való v i s s z a t é r é s t jelenti. Nichifor C r a i n i c 1936-ban megjelent k ö n y v é n e k : Iránypontok a z ű r z a v a r b a n ( P u n c t e c a r d i n a l e în haos), e g y e s t a n u l m á n y a i : A hagyomány lényege, A második függetlenség, Hitvallás, Jorga Miklós e s z t é t i k á j a m u t a t n a k rá arra, h o g y m i k é n t i l l e s z k e d i k be ez az i r á n y z a t a román szellemi élet eddigi t ö r t é n e t é b e . A Gândirea t i l t a k o z á s a modern román szellemi életnek gyök é r t e l e n , Nyugat-Európát és főkép P á r i s d e k a d e n c i á j á t szolgai mó-



nacionálizmus

293

don majmoló i r o d a l m i és k ö z m ű v e l ő d é s i e l t é v e l y é d e s e i ellen. Találó k i f e j e z é s s e l ő e z e k e t a j e l e n s é g e k e t „ i n t e l l e k t u á l i s r i p o r t irányzat“-nak nevezi. T i l t a k o z á s ama í r ó k ellen, a k i k a román életnek Európához való k ö z e l e d é s é t k é p z e l g i k , a z o n b a n meddőségük ezt nem t u d j a sajátos román a l k o t á s o k n a k európai m é r t é k ű sorában megvalósítani, szellemi m u n k á j u k folytonos r e c e p t i v m u n k a : Nyugat e r e d m é n y e i n e k t u d o m á s u l v é t e l e é s nyilvános nyugtázása. Ez az i r á n y z a t odáig erősödött, h o g y Lovinescu Jenő k r i t i k a i é s irodalomtörténeti m u n k á i a z „utánzás t ö r v é n y é t “ m á r az egész r o m á n k u l t ú r é l e t alapvető t ö r v é n y e k é n t m u t a t t á k be s e törvénynek való e n g e d e l m e s k e d é s b e n jelölték meg a román szellemi élet e l ő h a l a d á s á n a k e g y e d ü l l e h e t s é g e s ú t j á t . Ezzel az i r á n y z a t t a l s z e m b e n a Gândirea a román k u l t ú r a alkotás a l a p t ö r v é n y é n e k a t r a d i c i o n á l i z m u s t t a r t j a . S e b b e n a tek i n t e t b e n vállalja a Semănătorul (Magvető) h á b o r ú előtti i r á n y á n a k az örökségét és a folytatását. Mi volt a Semănătorul? „Két v e z e t ő gondolat h a t á r o z z a meg a Semănătorul mozgalmát: a t ö r t é n e l m i gondolat és a népi gondolat. A mozgalom lángeszű vezetője (Jorga Miklós) határozott célt írt a mozgalom elé, amellyel s z e m b e n nem tűrt ellenmondást. Ez a cél az összes románok p o l i t i k a i egyesülése volt. E cél e l é r é s e é r d e k é b e n s z ü k s é g k é n t m u t a t k o zott a nemzeti e n e r g i á k b a n való h i t . Innen s z á r m a z i k a mult dícsőítése t ö r t é n e t t u d o m á n y b a n , elbeszélő k ö l t é s z e t b e n és r e g é n y ben, valamint a nép dícsőítése l í r á b a n és n o v e l l á b a n . A Semănătorul mult felé fordulása m e n e k ü l é s volt a m u l t b a , mivel c s a k ott találta meg az e g y e s ü l é s történeti e l ő k é p é t , v a l a m i n t az egyesülésre törő népi dinámizmus t ö r t é n e t i bízonyságát. A Semănătorul paraszti iránya a névtelen hősiesség f e l m a g a s z t a l á s a volt, ennek kellett lelkesítenie a jövő h á b o r ú h a d s e r e g é t . “ Összefoglalhatjuk t e h á t : a Semănătorul a román nép és a román mult talaján álló n e m z e t i k u l t ú r a - a l k o t á s volt egy politikai cél szolgálatában. A cél megvalósult s a román k u l t ú r é l e t egyszerre céltalan bizonytalanságba k e r ü l t . Mintha f e l m e r ü l t volna a k é r d é s : az összes románok p o l i t i k a i e g y e s í t é s e után mi rendeltetése van még a r o m á n s á g n a k a f ö l d ö n ? „A Semănătorul nemzedékének feje felett mint spirituális tető feszült az összes románok egyesülésének eszméje – s ezt az eszmét elérte. A háború utáni nemzedék lábai ott állanak, ahová a megelőzők fejük tetejével sem értek el. S bár a tegnapi hatalmas igazságok talaján állottunk, mégis ürességet és céltalanságot éreztünk, időnk nem kikristályosodott, hanem zűrzavaros idő. Amikor azonban ezt láttuk, kifeszítettük házunk felett – mint kék tetőt – népünk hitének égi mennyezetét. Ez pedig olyan széles, hogy elfér alatta népünk multja, jelene és jövője is.“ Igy s z ü l e t i k meg h a s o n l ó k é p p e n a román nép és a r o m á n történelem nacionális t a l a j á r a építő, de immár nem politikai, h a nem spirituális t a r t a l m u művelődési i r á n y z a t . Ma még talán nem látszik világosan, de a z é r t le m e r j ü k írni, hogy itt a r o m á n k u l t u r életnek olyan fordulópontját l á t j u k , a m e l y i k h e z m é r h e t ő c s a k a z „erdélyi iskola“ megindítása volt a XVIII. század v é g é n . A n e m -


Juhász

294

István

zeti k u l t ú r a a politikai egység szolgálatában: ez volt az 1780–1920 közötti korszak jellemzője. 1920 után, amikor az európai kultúréleten belül a középkor és a reformáció értékeinek az újrafelfedezése k ö v e t k e z i k be, a román szellemi élet is visszafordul a Gândirea irányzatán keresztül a XVII. század és különösen Constantin Brâncoveanu k o r s z a k á n a k ortodox-egyházi szellemű, gazdag kulturális örökségéhez. A Gândirea tehát hagyományos szellemi irányzat, tradicionálizmusa azonban csak egy részében egyezik meg a Semănătorul álláspontjával, más részében egy sokkal r é g e b b i hagyományhoz, a román nép egyetlen, igaz, átfogó és egyben a továbbhaladás útját is megadó hagyományához: az ortodoxiához tér vissza. „A föld felett, amelynek a szeretetét a Semănătorul-tól tanultuk meg, mi látjuk az ortodox egyház ívelő, azuros mennyboltját. Mi látjuk, hogy ennek az egyháznak a lényege miként vegyül össze mindenfelé e t n i k u m u n k lényegével. A mi számunkra és azok számára, a k i k utánunk jőnek, történelmünknek, népéletünknek és népművészetünknek a jelentése lepecsételt titok, sorsa pedíg megpecsételt végzet marad, ha nem vesszük t e k i n t e t b e a keresztyén tényezőt. A keresztyénség a Lélek örök hagyománya, amely az e m b e r i rendben megelőzi és meghatározza a népi hagyományt.“ Megállapítottuk, hogy a román egyház a maga hivatalos szervein k e r e s z t ü l miként proklamálja és valósitja meg vezető szerepét a román élet egész területén – a román nacionálizmus előtörése kapcsán. A Gândirea a maga rendjén ismét azt mutatja, amit a román egyház hivatalos p r o k l a m á c i ó i : a román nacionálizmusnak, mint vallási jelenségnek, a kibontakozását. Egy tudományos és a k u l t ú r a széles területeit felölelő folyóirat irányzatában azonban ez a jelenség egészen más megjelenési formát nyer. Feladata nem az, hogy proklamálja a román életen belül az ortodox szellemű kultúra egyedüli elsőbbségét és irányító szerepét, h a n e m az, hogy a maga tudományos, k r i t i k a i és filozófiai szintétizáló munkájával igazolja, megkeresse és megteremtse ezt a kultúrát s vallóinak, íróinak és tudósainak elvitathatatlan értéktöbblete által másokkal is elismertesse és így általánosan uralkodóvá tegye. A m i r e a Gândirea vállalkozik, az lényegében hitvallásilag kötött, irányított kultúra-alkotás és kultúra-értelmezés. Természetesen itt már nem lehet olyan dogmatikus előfeltételezésekkel indulni, mint a közélet területén s ha az egész román k u l t ú r a egyedül helyes és termékeny útjának az ortodox szellem útját tartja, állásfoglalásának tudományos és filozófiai átgondolására kötelezett. A románságnak, mint sajátos kultúrának, és az ortodoxia hitvilágának az egysége és ennek az egységnek a jövendőre néző kultúra-alkotásban való érvényesítése nem mondható ki egyszerűen csak a kettő együvétartozásának az érzése és bizonyos történeti é r v e k alapján. Igy v á l i k a Gândirea állásfoglalásának, mondjuk: világnézetének központi kérdésévé az ortodoxia és a nemzeti kultúra, vagy még egyetemesebben: az ortodoxia és a nemzet k é r d é s e . E központi kérdésre adott válaszában az egész új értelmű román nacionálizmusnak önmagáról, belső lé-



nacionálizmus

295

nyegéről adott vallomását, hitvallását l á t j u k s a központi állásfoglalásnak a rendszerező tekintete alatt tudjuk különböző jelenségeit összefogni. ORTODOXIA ÉS NEMZET: e központi jelentőségű k é r d é s vizsgálatánál a Gândirea különböző elvhirdetői (Nichifor Crainic, Dumitru Stăniloaie, Vasile Băncilă) az ortodoxia vizsgálatából indulnak ki. Az ortodoxia sajátos lényegének megragadására irányuló első nagyvonalú kísérlet a román teológiában Nichifor Crainic nevéhez fűződik. Az „Ortodox Misztiká“-ról a b u k a r e s t i egyetemen az 1935–36. esztendőben tartott előadásaira gondolunk. Itt kifejtett gondolatrendszerének tömör vázlata Az ortodoxia – a mi világnézetünk címen a Gândirea 1937 januári számában jelent meg s külön füzetben is. Gondolatmenetének azt a részét ismertetem, melyben Areopagita Dionisios 1 p á n t h e i s z t i k u s - h i e r a r c h i k u s világképét nyítja fel s azt modern formába öntve az ortodoxia világszemléletének s nemzetről való felfogásának tengelyévé teszi: „Dionisios azonosítja az egyházat a világnak a Megváltó által végrehajtott újjáépítésével. Az egyház maga az a rend, amelyben elrendeződik a bűntől megszabadított és az Istennel való h a r móniába visszaállított teremtett világ. Az egész t e r e m t e t t világ, mind a látható, mind a láthatatlan, h i e r á r c h i k u s összetételü az angyaloktól kezdve az e m b e r e n , az állatokon, a növényeken át le az ásványokig. Mindezek az Istentől t e r e m t e t t dolgok a maguk módján részt vesznek az Isten j ó s á g á b a n . . . . Krisztus egyháza, mint olyan intézmény, amelyen keresztül Isten e világot elárasztja a szeretet világosságával, eggyé olvad a teremtett világ egészével. Azt mondhatnók, hogy az egyház a kegyelem által megújított kozmikus életet szervező rendszer. Az egyház két rend hierárchiájából áll: az egyik a l á t h a t a t lan, a másik a látható világnak felel meg. A láthatatlan világ mennyei h i e r a r c h i á j a az angyaloknak három fő- és azon belül három alcsoportra, összesen kilenc h i e r á r chikusan elrendezett csoportra való felosztását tartalmazza. A látható világ h i e r á r c h i á j a az e m b e r e k n e k a mennyei minta szerint való elrendezését mutatja. Az e m b e r e k n e k két fő r e n d j e van. Az első az egyházi rend, mely három fokból áll; püspökökből, papokból és diákonusokból. A második a hívők r e n d j e , mely ismét három kategóriát t a r t a l m a z : a keresztyén élet kezdőiét, haladóiét és tökéleteseiét. A h i e r á r c h i á k feje Jézus, aki vezeti és kormányozza fennakadás nélküli menetüket. Minden egyes hierárchia, mind a menynyei, mind a földi, az Istent utánozza vagy a k a r a t á t követi.“ Ez Areopagita Dionisios tanításának lényege. Központi vonása az, hogy egynek veszi a teremtett világ természeti r e n d j é t a Krisztus egyháza váltságrendjével, illetőleg az előbbit az utób1 Areopagita Dionisios a középkori egyházi h a g y o m á n y szerint Pál apostol által m e g t é r í t e t t a t h é n i filozófus volt, ú j a b b kútatások szerint egy, az V. század végén élt, közelebbről nem ismert egyházatya.


296

Juhász

István

b i b a n feloldva és m e g a e m e s c d v e látja. Nichifor Crainic ezt a gondolatot viszi t o v á b b és építi rá a t á r s a d a l m i és n e m z e t i k é r d é s ben e l f o g l a l t álláspontját: „Az e g y h á z ez átfogó h i e r á r c h i k u s r e n d s z e r é b e n való élet a s z e r e t e t egységében való élet. Az ortodoxia egyforma módon öleli magához az embereket természeti adottságaikra és tehetségükre való tekintet nélkül. Nem ismer el társadalmi osztályokat vagy kiváltságolt csoportokat. Más vallásos a l a k u l a t o k n a k az a h i b á j a , hogy csak b i zonyos t á r s a d a l m i osztályokra t á m a s z k o d n a k , i d e g e n az ortodoxiától. A kommunisták, valamint K r i s z t u s m e g v e s z e k e d e t t ellenségei, mint a m i l y e n e k a zsidók is, azt á l l í t j á k , hogy az ortodoxia t a r t j a fenn a k a p i t á l i s t a b u r z s o á z i á t . Hogy m e n n y i r e alaptalan ez az állítás, azt b i z o n y í t j a ama t é n y is, hogy k e r e s z t y é n tőkés polgárosztály nem nagyon l é t e z i k . A pénzintézeti, ipari és k e r e s k e d e l m i t ő k e Romániában l e g n a g y o b b részt a zsidók és az ortodox egyháztól idegen h i t ű e k k e z é b e n van. S azok a k e v e s e k közülünk, akik e t k a p i t á l i s t a b u r z s o á k n a k l e h e t t e k i n t e n i , a h h o z a politikai alak u l a t h o z t a r t o z n a k , a m e l y i k a z e g y h á z l e g n a g y o b b ellenségének lenni bizonyította magát, a m i k o r s z e k u l a r i z á l t a azokat a birtok o k a t , a m e l y e k b ő l az e g y h á z önmagát f e n n t a r t o t t a . Ha az e g y h á z n a k v a l a m e l y i k , ú g y n e v e z e t t t á r s a d a l m i osztály mellé ki kell állania, úgy ortodox s z e l l e m é n e k m e g f e l e l ő e n éppen az a ,,prolet á r i á t u s “ lesz az, a m e l y e t az ördög fiai e l t é v e l y í t e t t e k és az egyház ellenségévé tettek. Ugyanilyen i d ő s z e r ű és ugyanilyen rosszul é r t e l m e z e t t k é r dés az ortodoxia és a nacionálizmus v i s z o n y á n a k a k é r d é s e . Igaz az, hogy K r i s z t u s e g y h á z á b a n „ n i n c s görög és nincs zsidó“, mivel a föld minden n é p e i s z á m á r a van hely a k o z m i k u s arányú s z e r v e z e t b e n . De vajjon e lelki u n i v e r z á l i t á s megszünteti-e a természeti f o r m á k sajátosságát, amelyet az élet a maga végtelen vált o z a t o s s á g á b a n mutat. Ha e l f o g a d j u k azt, hogy az ortodoxia szellemi e g y e t e m e s s é g e a t e r e m t e t t rend b i r o d a l m á n a k az uniformizálódását jelenti, a k k o r azt k e l l e n e h i n n ü n k , hogy az Isten, aki a világot változatosságban t e r e m t e t t e és minden egyes dolgot külön kép e s s é g g e l r u h á z o t t fel, most a saját alkotása ellen fordult. Ennek a f e l t é t e l e z é s e a z o n b a n l e h e t e t l e n s é g . Az ortodoxia a l é l e k b e n való e g y s é g r e tör, de e n n e k a megvalósítására a t e r m é s z e t b e n adott s o k f é l e s é g b ő l indul el. Az Úr t a n í t v á n y a i , a k i k m e g i n d u l t a k az apostolság útján, nem gondoltak arra, hogy a n e m z e t e k e t leszor í t s á k egy v a l a m i l y e n e s z p e r a n t ó h a s z n á l a t á r a , hanem Isten keg y e l m e erőt adott n e k i k a r r a , hogy m i n d e n nép s z á m á r a a maga n y e l v é n p r é d i k á l j a n a k . A katolicizmus, mely különböző népek s z á m á r a az egy és ugyanazon latin nyelv h a s z n á l a t á t írja elő, nem veszi t e k i n t e t b e a L é l e k k i t ö l t e t é s é n e k csodáját. Az ortodoxia alárendeli magát e csoda j e l e n t é s é n e k , t i s z t e l e t b e n tartva minden egyes n é p n e k a nyelvét és e t n i k a i sajátosságát. A n e m z e t e k t e h á t a t e r e m t e t t t e r m é s z e t n e k egymástól különböző egységei s mint i l y e n e k v e s z n e k részt az e g y h á z h i e r á r c h i k u s s z e r v e z e t é ben. A e r o p a g i t a Dionisios az a n g y a l o k m u n k a k ö r é r ő l beszélve, a r r a tanít, hogy minden városnak és m i n d e n n e m z e t n e k megvan



nacionálizmus

297

a maga külön vezérlő angyala. Más szavakkal: a nemzetek természeti egysegei, mint ilyenek, vesznek részt a keresztyén szellem hierárchikus életében.“ A teológiai polémia m i n d e n k e r e s é s e n é l k ü l , újólag c s a k a jobb m e g é r t é s é r d e k é b e n , bizonyos m e g j e g y z é s e k e t k e l l e h h e z a tanításhoz fűznöm. A e r o p a g i t a Dionisios p á n e k k l é z i a s z t i k u s elmélete Krisztus e g y e t e m e s k i r á l y s á g á n a k evangéliumi i g a z s á g á t i g y e k szik szemléltető módon elénk állítani. Való i g a z az, h o g y az evangélium t a n í t á s a s z e r i n t , az i d é z e t t p ü n k ö s t i t ö r t é n e t é r t e l m e szerint: – K r i s z t u s a m a g a e g y e t e m e s k i r á l y s á g á t n e m a n e m z e t e k megsemmisítése, a t e r e m t é s i r e n d b e n adott n e m z e t i - l e l k i sajátosságok e l t ü n t e t é s e által a k a r j a megvalósítani. P ü n k ö s t i d é z e t t n e m zeti csodája – h i t ü n k s z e r i n t – v a l ó b a n Istennek a z t a z a k a r a tát f e j e z i ki, hogy m i n d e n n e m z e t m e g t é r j e n , m e g t i s z t u l j o n és éljen, ezért az e g y h á z n a k , m i n d e n e g y h á z n a k e l s ő d l e g e s nemzeti feladata, hogy m i n d e n k o r f i g y e l m e z t e s s e a n e m z e t e t : v e z e t ő i t és népét a maga b ű n e i r e , f e l h í v j a a b ű n b á n a t - t a r t á s r a és a k e gyelem alapján r á m u t a s s o n a n e m z e t i ú j j á s z ü l e t é s ú t j á r a . Az egyház nemzeti szolgálata: a természetében, lényegében megromlott nemzet átminősülésének a szolgálata. Ugy é r e z z ü k , h o g y ez az álláspontunk, az e g y h á z és a n e m z e t v i s z o n y á n a k i l y e n módon való értelmezése, e l t é r attól az állásponttól, amit N i c h i f o r C r a i n i c az ortodoxia és a nemzet viszonyáról m e g á l l a p í t . G o n d o l a t r e n d s z e r e szerint: az egyház kozmikus világába a nemzet, mmt természeti egység, szervesen tagolódik bele. A teológiai t e r m i n o l ó g i a mi s z e r i n t ü n k való é r t e l m é b e n ez az álláspont a z z a l a v e s z é l l y e l j á r h a t , hogy amikor az e g y h á z a n e m z e t e t , m i n t természeti e g y s é g e t i s m e r i el és mint ilyent illeszti be a m a g a v i l á g á b a , a z z a l együtt e l f o g a d t a és s z a n k c i o n á l t a a n e m z e t természeti m i v o l t á b a b e l e t a r t o z ó n e m zeti önkényt, önzést, b ű n t és h a t a l o m v á g y a t is. Nem b í r á l a t k é p p e n , h a n e m s z e m l é l t e t é s ü l í r t u k l e e z e k e t , hogy a mi evangéliumi teológiai á l l á s f o g l a l á s u n k pontos l e s z ö g e zésének t ü k r é b e n meg t u d j u k á l l a p í t a n i a r o m á n n a c i o n á l i z m u s ez ortodox teológiai a l a p v e t é s é n e k a sajátosságát. Az e t i k u s és a misztikus út e l l e n t é t e és p á r h u z a m o s s á g a l á t s z i k meg a k é t felfogásban. A nyugati k e r e s z t y é n s é g n e k – és itt c s a k megvalósításbeli különbség van a n g l i k á n , római és p r o t e s t á n s e g y h á z a k között – a n e m z e t i é l e t b e n való s z o l g á l a t a : e t i k a i n e m z e t n e v e l é s . A görög-keleti k e r e s z t y é n s é g – m i s z t i k u s jellege s z e r i n t – a világ és az egyes n e m z e t e k m e g ú j u l á s á n a k az ú t j á u l n e m a b ű n öntudatosításának és az ellene való, döntés elé állító h a r c n a k az útját i s m e r i el. Ez a világ s b e n n e a n e m z e t e k m á r b e n n e v a n n a k abban a n a g y k o z m i k u s e g y s é g b e n , az e g y h á z b a n , m e l y n e k az élete nem t u d a t o s í t h a t ó módon, m i s z t i k u s módon h a l a d a t e l j e s megújulás f e l é ; itt t e h á t nem a m i n d e n n a p i élet d ö n t é s é r e és h a r cára, e r k ö l c s i m e g ú j u l á s á r a v a n szükség, h a n e m c s a k b e l e k e l l állani az átalakító e r ő k n e k a b b a a m i s z t i k u s módon áradó s e világot átalakító folyamába, m e l y az e g y h á z életén, l i t u r g i á j á n , a az elmélyülésen és az i m á d s á g o n át k ö z v e t í t t e t i k .


Juhász

298

István

A d a t o k a t k e l l e n e itt felsorolnom arról, h o g y ez az ortodox szellemi v i l á g k é p és v i l á g n é z e t i állásfoglalás m i k é n t hódít a mai r o m á n s z e l l e m i é l e t e n b e l ü l , m i k é n t szorítja ki onnan a szekuláris és l i b e r á l i s szellemet, és hogy miként t e r e m t i meg a mai román s z e l l e m i élet új a r c u l a t á t . A Gândirea szellemiségének a rom á n é l e t b e n való d i a d a l ú t j á t k e l l e n e itt l e í r n i ; részletes k i f e j t é s h e l y e t t a z o n b a n c s a k u t a l h a t o k r á . E n n e k az új szellemiségnek a l e g m a g a s a b b k i f e j e z ő j e Lucián Blaga s z i n t é t i k u s román filozófiája, mely ma m á r az A k a d é m i á t is meghódította. Ugyancsak ez a vil á g n é z e t i á l l á s f o g l a l á s az, a m e l y n a p j a i n k b a n lehetővé teszi egy új r o m á n t ö r t é n e t s z e m l é l e t n e k a k i a l a k u l á s á t , mely egyfelől elbír egy, az eddiginél gondosabb t ö r t é n e t i - k r i t i k a i látásmódot és mégis n e m z e t i - o r t o d o x s z e l l e m é n é l fogva építő jellegű, mivel a l k a l m a s a b b a román s z e l l e m i s é g és öntudat m ú l t b e l i m e g j e l e n é s i formáin a k a s z á m b a v é t e l é r e , – amint ez a Iorga utáni történetíró nemz e d é k s P. P. P a n a i t e s c u és C. C. G i u r e s c u m u n k á j á b a n látszik. Ez az állásfoglalás jelenik meg m ű v é s z e t i síkon D e m i a n Tassy ortodox motivumu és szellemű p i k t u r á j á b a n , És így tovább. POLITIKAI SÍKON mit hozott ez az ortodox g y ö k e r ű , új román n e m z e t i k u l t ú r a ? Ez a k é r d é s vetődik fel, h i s z e n a nacion á l i z m u s elsősorban k ö z é l e t i és politikai jelenség. Meg k e l l á l l a p í t a n u n k legelőbb, hogy a Gândirea mögött álló mozgalom ma kizárólagosan s z e l l e m i mozgalom, mely az ortodox s z e l l e m ű r o m á n élet k é r d é s e i t i g y e k s z i k m i n d e n e k előtt felvetni és t i s z t á z n i . P o l i t i k a i síkon is c s a k állásfoglalásával, elveivel, kidolgozott e l m é l e t é v e l t a l á l k o z u n k , nem pedig a n n a k a mozgalmi vagy p á r t p o l i t i k a i megvalósításával. A Gândirea szellemi mozgalm á n a k az é r e t t s é g é t és teljességét m u t a t j a a z o n b a n az, hogy állásfoglalását végiggondolta s k i a l a k í t o t t a már a l a p e l v e i n e k és a mai r o m á n i a i h e l y z e t n e k megfelelő sajátos politikai e l v r e n d s z e r é t is. Az általános e l v e k e t N i c h i f o r Crainic a Gândirea 1937 márciusi s z á m á b a n foglalja í r á s b a „ K e r e s z t y é n s é g és fasizmus“ c í m e n ; r é s z l e t e s k i f e j t é s é s é t pedig a z e t n o k r a t a állam p r o g r a m j á b a n a d j a meg, mely először a Gândirea i r á n y z a t á t népszerűsítő hetilapban, a Sfarmă-Piatra-ban jelent meg (1937 május 20 – június 17, III. évfolyam, 7 7 – 8 1 . számokban), m a j d külön k i s f ü z e t a l a k j á b a n is. A k e r e s z t y é n világnézet, m i n d e n f é l e a l a k j á b a n , az ember f ü g g ő m i v o l t á n a k az öntudatosítását célozza és az e m b e r i élet összhangos k i f e j l é s é t az életet szabályozó e r ő k n e k való öntudatos ö n a l á r e n d e l é s b e n l á t j a . A közösségi é l e t b e n ez a gondolkodás nem a z e g y é n e k s z a b a d , e g y e z m é n y e s t á r s u l á s á t találja, h a n e m bizonyos o b j e k t í v a k a r a t o t f e d e z fel b e n n e és a közösség t a g j a i n a k a köz ö s s é g b e n k i f e j e z ő d ő é l e t é r d e k , objektív a k a r a t i r á n t i engedelm e s s é g e t í r j a elő. Ez a felismerés a jogállam és a k u l t ú r á l l a m között, a k u l t ú r á l l a m m e l l e t t i állásfoglalást indokolja. Nichifor Crainic a f a s i z m u s b a n l á t j a azt az á l l a m f o r m á t , mely a keresztyén gondolkozás s z e r i n t a l e g h e l y e s e b b , ez hangsúlyozza ugyanis a l e g h a t á r o z o t t a b b a n ezt a közösségi é l e t b e n megtestesülő objektív akaratot. Az az objektív a k a r a t azonban, mely az állami közössé-


Az új értelmű román nacionálizmus

299

gen át megvalósulásra tör és az állami közösségben a tagok életének intézményes szabályozását követeli magának, nem Krisztus Király akarata, mivel a k k o r egy t h e o k r á t i k u s államforma megvalósulásáról volna szó, hanem ismertetett alaptételéből kifolyólag, mely szerint az egyház e világban nemzeti egységekben jelenik meg, a nemzet a k a r a t a . És mivel az egyház kozmikus egészébe a nemzet, mint természeti egység, tartozik bele, az államban a nemzetnek nem az alkotó, nem a szolgáló, nem a szeretettől vezetett – itt látjuk az etikus elem hiányát –, hanem a hatalmi a k a r a t a fejeződik ki. Ily módon alkotja meg a jogállammal és a d e m o k r a t i k u s felépítésű állammal szemben az etnokrata államnak a fogalmát, mely a nemzetnek – a történeti azonosságnak, vérközösségnek, lelki egységnek és jövőre irányuló akaratnak értelmezett nemzetnek – a hatalmi akaratát kell, hogy k i f e j e z é s r e juttassa. Rövid megfogalmazásban: „a román etnokrata állam a román nép hatalmi akaratának a kifejezője“. Az etnokrata állam a nemzeti társadalom összhangos megvalósítására törekszik. Itt fejti ki részleteiben azt az alapelvet, melyet ortodox világnézetében a társadalmi kérdéssel szemben elfoglalt. ,,A nemzeti társadalom egy egységes egész, mely nem harcban álló osztályokból, hanem különböző foglalkozási k a t e g ó riákból áll, melyek közül egyik sem magasabb és egyik sem alacsonyabbrendű, mint a másik, s amelyek, mint a nemzet életének orgánikus funkciói, kölcsönösen kiegészítik egymást. Az osztályok szétrombolják a nemzeti egységet, a foglalkozási-hivatási szervezetek összecementezik.“ Igy lesz a nemzet állami társadalom szervezésének első alaptörvénye a korporativ-rendszer. A második alaptörvénye: a nemzeti alapu számarányosság. „A román nép nagy szenvedéseinek egyike az, hogy sok munkaágból vagy teljesen ki van zárva, vagy legalább is előnytelen helyzetben van a k i s e b b s é g i e k kel és az országnélküli sehonnaiakkal szemben. Egy nép azonban csak a k k o r úr a maga házában, ha alkotó ereje az összes m u n k a kategoriákban kifejezést nyerhet. Az etnokrata állam éppen azért a munkának új jogrendjét fogja megalkotni bevezetve az összes kézi és szellemi foglalkozásokba a nemzeti alapu számarányosságot.“ Az etnokrata állam harmadik alaptétele, mely ismét világnézetének egyházi-ortodox alapvetéséből k ö v e t k e z i k : „Krisztus törvénye – az állam törvénye“. Ennek az érvényesítését pedig öt tétel leszögezése által reméli bíztosítani: 1. az állami törvényhozás alkalmazkodni fog az egyház erkölcsi törvényeihez; 2. az államnak az életről vallott felfogása az ortodox egyház által vallott spirituális életszemlélet (a materiálista életszemlélet elutasítása!); 3. az állami nevelés vallásos nevelés; eszménye tehát Jézus Krisztus; 4. az összes társadalmi, karitátív, szegénygondozó, stb. egyesületek és munkák az egyáz gondjaira b í z a t n a k ; 5. az állam az egyházat a maga első funkciójának ismeri el. A kisebbségi kérdéssel az e t n o k r á t i k u s állam programja sok he-


300

Juhász

István

lyen és bőven foglalkozik. Megoldására nem külön principiumot alkalmaz, h a n e m ismertetett alapelveinek megfelelően oldja meg, illetve válaszolja meg. Tekintve, hogy a román állam a román nép hatalmi a k a r a t á n a k a kifejezője, állami és állami intézményi tisztviselő csak román lehet. ,,Az állam szerveinek h i v a t a l a i t csak vérszerinti románok foglalhatják el. A dolgok természetének r e n d j e szerint az e t n o k r a t a államot nem szolgálhatják heterogén elemek.“ Az ország k i s e b b s é g e i n e k nemzettársadalmi szervezkedéséről nem ír, de a b b a n a tételében, melyben kimondja, hogy ,,a parlamentben a k i s e b b s é g e k n e k számarányuk szerinti képviseletük l e s z “ , azt az elképzelést engedi sejtetni, hogy az ország új rendjébe beilleszkedő kisebbségeket, amelyek maguk felett az etnokrátikus állam szuverénitásán kívül más szuverénitást nem ismern e k el és nem f e l l e b b e z n e k mindegyre nemzetközi forumokhoz, nem mint más fajú k i s e b b s é g i e k e t , hanem mint más fajú kisebbséget, tehát belső autonomiával r e n d e l k e z ő zárt nemzettársadalmat tekinti. E k i s e b b s é g i nemzettársadalom a maga életének békés k i f e j t é s é b e n nem zárhatja el a románság kifejlődésének útját, azért az ország egyes nemzetei a munkakorporációkban csak számarán y u k n a k m é r t é k e szerint v e h e t n e k részt. Politikai r e n d s z e r é n e k h a r m a d i k alaptételével kapcsolatosan kisebbségi vonatkozásban csak annyit szögez le, hogy „a történelmi-kisebbségi kultuszok m e g t a r t j á k szabad vallásgyakorlatukat, ha megőrzik az állam iránti tiszteletüket és lemondanak a románok közötti prozelitizmusról“. Az államnak azonban természetesen mindenütt és minden vonatkozásban vigyáznia kell arra, hogy megmaradjon a román elem fensőbbsége, azonban e r r e vonatkozólag leszögezi: ,,a kisebbségeken u r a l k o d n i n e m kényszerítő rendszabályokkal, hanem száme r ő n k k e l és minőségünkkel fogunk”. IME a Gândirea i r á n y z a t á n a k helye a román szellemi élet történetében, világnézete és politikai állásfoglalása. Az új értelmű román nacionálizmus legtisztább megnyilvánulása a Gândirea. Ha az itt előtárt ismertető munkán túl erdélyi magyarságunk közéleti tényezői és szervei valamikor a román nacionálizmus melletti vagy elleni komoly állásfoglalásra szánnák el magukat, állásfoglalásukat elsősorban a Gândirea irányzatában kifejeződő román nacionálizmushoz kell mérniök.

MIHÁLY ÁRKANGYAL LÉGIÓJA. A ROMÁN NACIONÁLIS MOZGALMAKRA fordítva tekintetünket, fel k e l l v e t n ü n k a k é r d é s t : ez az egyházi k e r e t ű ortodox teológai alapvetésű román nacionálizmus, a m e l y n e k a képét az előző két fejezetben körvonalaztuk, vajjon csak egyes kiváltságosoknak, az egyházi és a kulturális élet vezetőinek a lelkében él-e



nacionálizmus

301

vagy pedig széles tömegeket átfogó mozgalomban é r v é n y e s ü l ? Ma sok társadalmi és politikai nacionális szervezet agitál a román nép között s revizióellenes liga, Iorga professzor háború előtti kulturális ligája, a nemzeti keresztyén párt ( C u z a – G o g a ) , Vaida numerus valachicus frontja, nem is beszélve arról, hogy a nacionális jelszavak hangoztatása és bizonyítása ma általános divat lett az úgynevezett román demokrata pártok között is: nacionális-liberálisok (Gheorghe Bratianu), a liberálisok és a nemzeti parasztpárt jelentékeny része (ifjúsági szakosztály, moldvai frakció, Mihal a c h e – M a d g e a r u közép). Nem tévedünk, ha azt állapítjuk meg, hogy ezek a csoportok és átcsoportosulások nem az új értelmű román nacionálizmus, a vallási megújhodásban kifejeződő román nacionálizmus képviselői. A liberális-demokrata korszak itt maradt folytatói, a k i k nem k é p e s e k megújulni, de jó h e l y e z k e d é s i technikával igyekeznek az új időket kavaró szeleket vitorláik kifeszítésére felhasználni. Látásom szerint az egyetlen mozgalom, melyben t ö b b - k e v e sebb tisztasággal megvalósul az új értelmű román nacionálizmus, – az a mozgalom, amelyet a magyar közönség vasgárda néven ismer s amely két év óta a Mindent a hazáért nevü politikai pártszervezet k e r e t é b e n él s amelynek a tulajdonképpeni magva a Mihály árkangyal légiója nevet viselő ortodox hitű, nacionálista szellemű fiatalsági élcsapat. E légió s a köréje szervezkedő mozgalom megismerésére a leghatalmasabb forrás a mozgalom „ k a p i t á n y á n a k “ , Corneliu Zelea Codreanunak 1936-ban Nagyszebenben megjelent munkája: „A légionáriusokért“ (Pentru legionari). A könyv nem politikai elmélet, hanem önéletrajz formájában megírt mű, mely a román nacionálista ifjúságnak, az ,,1923-as n e m z e d é k “ - n e k a történetét írja le 1919-től 1931-ig. A vasgárda miköztünk főként zsidóellenessége és demokráciaellenessége révén ismert. Igazi megismerésére azonban csak akkor jutunk el, ha a szervezetében, elméletében, vezetőiben, sőt bizonyos tekintetben még a ,,fészkei“-ben is megnyilvánuló vallásos szellemet vesszük vizsgálat alá. A ZSIDÓKÉRDÉSBEN Codreanu és mozgalma nem tesz mást, mint társadalom és politikai t e v é k e n y s é g g é váltja át Cuza A. C. professzor elméletét. Az „1923-as n e m z e d é k “ a román nacionális ifjúságnak az az élcsapata, mely 1923-ban jut el először nemzeti öntudatának első világos meggondolásáig, négy éven át, 1927-ig, Cuza professzor politikai a l a k u l a t á n a k , a nemzeti k e r e s z t y é n védelmi ligának, az éltető eleme. Ekkor azonban, belátva Cuza professzornak és öreg társainak a szervezési, mozgalmi ügyekben való ügyetlenségét, kiválnak e pártból. Mozgalmuk önálló szervezeti formát csak ebben az évben nyer, de a zsidó kérdés, központi programpontjuk t e k i n t e t é b e n mai napig sem távolodtak el attól a tanítástól és látásmódtól, mely Cuza professzor sajátja. Látásmódról beszélhetünk, mivel ez az elmélet – nemzetféltésében – a zsidóságnak Romániába az utolsó 100 év alatt tör-


302

Juhász

István

tént beözönlését egy csalárd utakon előretörő új honfoglalásnak mondja, amelynek végső célja Románia északkeleti, k e l e t i és délkeleti részein egy új zsidó h a z á n a k a megalapítása. E politikai elmélet szerint Romániában ma nem a hivatalosan kimutatott 900.000, h a n e m másfél-kétmillió zsidó él. Ez a zsidó betelepedés, amely fokozatosan húzódott északról délre, Csernovicból kiindulva le Turnu-Severinig, a l e g r e n d s z e r e s e b b és a legborzasztóbb támadás, amely a románságot valaha is csak érte s amely támadás ellen a románság mai napig nem gondolt a védekezésre. A zsidóság r e n d r e k e z é b e kerítette a román kisipart és kiskereskedelmet, majd a nagyipart és a n a g y k e r e s k e d e l m e t , valamint a szellemi szabadpályákat is, s így a román középosztályt a szó szoros értelmében kiírtotta, judaizálta. Ennek pedig a nemzeti társadalomra nézve az a káros következménye, hogy így elszigeteli a nemzet vezetőrétegét és megakadályozza annak a regenerálódását; más oldalról pedig kénye-kedve szerint sülyeszti le új-jobbágy sorsba a földmíves réteget. A zsidóság a nemzetiősi föld elidegenedésének a veszélyét és a városok tényleges, bef e j e z e t t elidegenedését jelenti Romániában. A városok megszállása pedig a román élet gazdasági és kulturális gócainak a zsidók általi b i r t o k b a vételéhez, a nemzet gazdasági és közművelődési életének a zsidók javára való kamatoztatásához vezetett. A zsidókérdésnek, Cuza professzor tanítása szerint, egy megoldása van: annak a természeti törvénynek a helyreállítása, amelyet a zsidóság mai életformája megbont. Természeti törvény az, hogy minden nemzet élete egy meghatározott nemzeti földön, egy nemzeti hazában n y e r j e meg a kiteljesedését. A zsidóságnak azonban ma nincs hazája, tehát adni kell neki. Ki kell telepíteni a zsidóságot Romániából egy olyan földterületre, amelyet a zsidóság a m a g á é n a k t e k i n t h e t . A DEMOKRÁCIA ELLENI KÜZDELEMRE a vasgárdát a zsidó k é r d é s b e n elfoglalt álláspontja vezeti el. Keresi azokat, akiknek – mint a nép választott vezetőinek, képviselőinek – meg kellene látniok e z e k e t az égető veszedelmeket s vezetniök kellene a védekezést. Őrállók helyett azonban megvesztegetett politikusokat talál. Küzdelme így n e m c s a k a zsidók ellen, hanem a meglevő összes pártok és politikusok ellen, magának a politiciánizmusnak a jelensége ellen irányul. A politiciánizmus nem program, hanem lelkület, mely képes a legkülönbözőbb pártprogramok r u h á j á t magára ölteni, de azért mindegyikben ugyanaz marad, a lényeg pedig: önzés, mely fölébe h e l y e z k e d i k minden országos és nemzeti é r d e k n e k . „A politikusok világa luxusban, állandó mulatozásban és csúf erkölcstelenségben él egy nyomorgó és demoralizált nép országában“. A vasgárda demokrácia-ellenessége abból a l a k u l ki, hogy meglátják, hogy ha a helyzeten segíteni a k a r n a k , nem elég, ha csak személyek vagy pártok ellen k ü z d e n e k , magát a r e n d s z e r t



nacionálizmus

303

kell megváltoztatniok. Neller Mátyás, 1 világos látással állapítja meg, hogy a vasgárda mozgalmának igazi radikálizmusa abban a felismerésben van, hogy a liberális Európától átvett demokratikus államforma m é r h e t e t l e n ü l távol volt és távol van ma is a román nép sajátos világától. A román nép n e m c s a k hogy társadalmi, gazdasági, művelődési tekintetben nem volt megérett a demokráciára, hanem ez a jellegzetesen nyugati politikai életforma e g y á l t a l á b a n nem felelt meg keleti, misztikus és h i e r á r c h i k u s szemléletű világának. A demokrácia román földön elszakította egymástól a népet és az á l l a m o t ; megzavarta a nemzeti társadalom életegységét a pártagitációk által; kiölte a politikai felelősségérzetet a vezetőkből, kötelezve őket arra, hogy a tömeg kegyét és a nemzetközi tőke jóindulatát hajszolják minden áron: kialakította az önző és erkölcstelen politiciánizmust. Ez a k r i t i k a i látás vezeti a mozgalmat oda, hogy már a maga kereteiből is i g y e k e z z é k a d e m o k r a t i k u s - l i b e r á l i s szellemet kiölni. A vasgárda mozgalma 1927-ben nem alapszabály-alkotással és elnökválasztással kezdődik, h a n e m a kapitánynak egy napi parancsával. Egész szervezeti hálózatuk nem alulról épül ki felfelé, a tömeg kinyilvánított a k a r a t a alapján, h a n e m az egyéni felelősség s közösségi munka és engedelmesség alapelvei szerint működik. Nem a kialakított helyi csoport választ magának vezetőt, hanem akinek ereje, képessége és megbízatása van, toboroz maga köré egy 3 – 1 3 tagú „fészket“, azt lehetőleg közös munkára fogja össze s a n n a k ő a vezetője és parancsolója. Az egész mozgalomnak kétségtelen katonai jellege van s ezt még fokozza, hogy a fegyelmezettség nem külső rendszabályokon, hanem a mozgalom vallásos-aszkétikus szellemi tartalmán épül fel. A MOZGALOM VALLÁSI ELEMEINEK a kialakulásában b i zonyos haladást kell megállapítanunk. Jól k e l l ugyanis látnunk, hogy a Mihály árkangyal légiója ifjúsági mozgalomként indult, tehát nem előre pontosan meghatározott programmal s így ú t j a egyes állomásain áthaladva mindegyre alakult és mélyült. Áll ez különösképpen mozgalmuk vallási elemei tekintetében. Legelső tünete talán az volt, amikor a zsidóság ellen küzdő román diákság 1922 május 20-án megalakítja a „Keresztyén diákok Egyesületét“ s az egész 1922–23. iskolai éven át egyetemi sztrájkot rendez a numerus clausus kiharcolása érdekében. A k e r e s z tyénség itt mint elkülönítő, külsőleges egyházi öntudat lesz az új nemzedék mozgalmának a meghatározója. Ettől kezdve oz erkölcsi nevelés a mozgalomnak állandó törekvése, sőt törvénye. A mozgalom megindítói tizenketten, amikor le voltak zárva 1924 telén a văcăreşti-i börtönben, megállapítják, hogy Románia megújításának 1

A vasgárda elméletei. Magyar Szemle, 1937, XXXI. kötet, 3. szám, 2 4 4 – 2 5 3 . l .


304

Juhász

István

az ú t j a – az e m b e r e k belső megújítása. E z t pedig önmagukon k e z d i k . Ó r á k h o s s z a t b e s z é l n e k b ű n e i k r ő l és m e g á l l a p í t j á k a javulás ú t j á t és módját a m a g u k s z á m á r a . A mozgalom vezére maga az e t i k a i ö n n e v e l é s n e k r i t k a példája. Corneliu Zelea Codreanunak ez a teljes t e r m é s z e t e s s é g g e l vállalt ö n m e g t a g a d ó magatartása, m e l l y e l e l u t a s í t m a g á t ó l minden s z ó r a k o z á s t , – k á v é h á z b a , szính á z b a , moziba, b á l b a , m u l a t s á g b a mozgalma megindítása óta, 1924 óta nem jár – é l e t é n e k s z a k a d a t l a n munkából, imádságból, bőjtölésből k i a l a k í t o t t r e n d j e nagy h a t á s s a l van a román i f j ú s á g r a . A mozgalom e r k ö l c s i n e v e l é s e – A Fészek-vezető könyvecskéje szer i n t – a m u n k á r a , b e c s ü l e t r e , ö n m e g t a g a d á s r a és f e g y e l e m r e való n e v e l é s b ő l áll. A m o z g a l o m n a k az i f j ú s á g közti nagy átütő és átfogó e r e j é t e g y e n e s e n ez az e r k ö l c s i nevelői szellem magyarázza. Mint h a r m a d i k tényező járult h o z z á az ifjúság és mozgalom k e r e s z t y é n a r c á n a k a k i a l a k í t á s á h o z a m i s z t i c i z m u s felébredése e b b e n a z i f j ú s á g b a n . Nichifor Crainic egyik t a n u l m á n y á b a n erről az i f j ú s á g r ó l írva 1 m e g á l l a p í t j a , hogy ez az i f j ú s á g a h á b o r ú idején s e r d ü l t fel, t e h á t már g y e r m e k é v e i t m e g h a t á r o z z a a halál tit o k z a t o s h a t a l m á v a l való s z e m b e n é z é s . A zsidóság és a politicián i z m u s elleni h a r c b a n , r e n g e t e g s z e r t a r t ó z t a t j á k le őket, renget e g szenvedésen m e n n e k át s a s z e n v e d é s e k vallási miszticizmust é b r e s z t e n e k b e n n ü k . Naponta i m á d k o z n a k a fogház kápolnájában s ott különösen Mihály á r k a n g y a l n a k , a m e n n y e i s e r e g e k vezérének az i k o n j a g y a k o r o l r á j u k nagy hatást, úgy é r z i k , hogy e m e n n y e i tiszta h a r c o s különös gondviselésébe veszi őket és h a r c u k a t , – s a börtönből k i s z a b a d u l v a egész m o z g a l m u k a t Mihály á r k a n g y a l v é d n ö k s é g e alá h e l y e z i k . Meg kell a z o n b a n itt jegyezn e m azt, h o g y h a ez az ortodox vallási m i s z t i k a uralkodó volta áll is a v e z e t ő k r e s ha Mihály á r k a n g y a l k é p e m a j d m i n d e n lég i o n á r i u s o t t h o n á b a n ott is van, mégis a légionárius mozgalom vallási j e l l e g é n e k k i a l a k í t á s á b a n a m i s z t i k á n a k s o k k a l k i s e b b szer e p e van, mint a k ü l s ő l e g e s e g y h á z i ö n t u d a t n a k és mint az előbb e m l í t e t t e r k ö l c s i - n e v e l ő i s z e l l e m n e k . Nem lesz n e h é z f e l i s m e r n ü n k , h o g y a v a s g á r d a e vallási t a r t a l m á n a k e g y h á z i öntudatán k e r e s z t ü l milyen közvetlen módon i l l e s z k e d i k bele a „román egyh á z “ e g y e t e m e s f r o n t j á b a , vallási m i s z t é r i u m a pedig az ortodox vallási m i s z t i k a világnézeti állásfoglalásához, a Gândirea irányzatához közelíti. E s e m é n y e k és jelek m u t a t j á k más oldalról azt, hogy a r o m á n e g y h á z h i v a t a l o s vezetői és a Gândirea e s z m e h í r detői á l l á s f o g l a l á s u k mozgalmi megvalósulását a v a s g á r d á b a n látják. Különösen h a t h a t egy politikai mozgalom vallási jellegének a b i z o n y í t á s a , azonban e t é t e l e m a l á t á m a s z t á s á r a idézem Codreanu könyvenek egyik legszebb, mondjuk legtisztábban keresztyén passzusát. „ M i a nemzet célja? – Az é l e t ? Ha az élet a cél, a k k o r k ö z ö m b ö s e k a z o k az eszközök, a m e l y e k e t a n é p e k a l k a l m a z n a k é l e t ü k m e g t a r t á s á r a . A k k o r mindegyik még a leggonoszabb is jó. F e l v e t ő d i k a k é r d é s : mi vezeti az e g y i k n e m z e t e t a m á s i k nem1

P u n c t e cardinale în haos, 1 – 3 0 l.; I f j ú s á g és keresztyénség.


Az

új értelmű román nacionálizmus

305

zettel való k a p c s o l a t á b a n ? A b e n n ü k levő á l l a t ? A b e n n ü k levő t i g r i s ? A t e n g e r h a l a i n a k v a g y az erdő v a d j a i n a k a törvénye? A végső cél n e m az élet. Hanem a feltámadás. A n e m z e t e k feltámadása a Megváltó Jézus Krisztus n e v é b e n . Alkotás, kultúra nem cél, hanem csak eszköz a feltámadásban való részesedésre. A n nak a t á l e n t u m n a k a gyümölcse, a m e l y e t az Isten ü l t e t e t t a mi népünkbe s a m e l y i k é r t felelősek v a g y u n k . El fog jönni az idő, amikor a föld minden népei f e l t á m a d n a k összes h a l o t t a i k k a l , k i r á l y a i k k a l és c s á s z á r a i k k a l együtt. Minden n é p n e k meg lévén a maga h e l y e az Úr trónja előtt. Ez a végső momentum, a h a l o t takból való feltámadás, ez a l e g m a g a s a b b és l e g n a g y o b b cél, amely felé t ö r e k e d h e t i k egy nép.“ A vasgárda vallási j e l l e g é n e k a b i z o n y í t á s a azonban s z i n t é n nem a k a r állásfoglalás lenni, szigorúan a t á r g y i l a g o s a d a t k ö z l é s h a t á r a i között e l h e l y e z k e d ő megállapítás, a m e l y r e s z ü k s é g volt, mivel kétségtelen, hogy a v a s g á r d á t napi s a j t ó n k n a g y r é s z e c s a k a túlzásai oldaláról m u t a t t a be és k ü l ö n b e n is a Gândirea i r á n y z a t á n a k az i s m e r t e t é s é n é l világosan látszott, hogy ez az ortodox alapú nacionálizmus sem ment a nemzet „ h a t a l m i a k a r a t á n a k ” a hangsúlyozásától. Ha pedig ezt a k r i s z t u s i e l v e k elméleti k i f e j t é sében is le l e h e t írni, m e n n y i v e l i n k á b b k ö v e t k e z h e t n e k be túlzások és k i l e n g é s e k e h a t a l m i a k a r a t g y a k o r l a t i , m o z g a l m a t k ö v e t e l é s é b e n és g y a k o r l á s á b a n . Mihály á r k a n g y a l légiója, – b á r pol i t i k a i párt, – még sem r e n d e l k e z i k pontosan m e g h a t á r o z o t t programmal. Egyelőre nem kíván más lenni, m i n t az új románság nevelő iskolája és szervezete. Az országnak n e m új p r o g r a m r a van szüksége, – mondják, – h a n e m ú j e m b e r e k r e . E HÁROM CSOPORT á l l á s f o g l a l á s á b a n áll előttünk az új értelmű, ortodox hitű román nacionálizmus. H a t a l m a s e r ő k e t felszabadító és hömpölygető jelenség-folyam. S ahogy t e k i n t e t ü n k róla magunk felé fordul vissza, e n n e k az a d a t k ö z l ő í r á s n a k az e s e t l e ges folytatására nézve, i d e j e g y e z z ü k azt a v é l e m é n y ü n k e t , hogy az új értelmű román nacionálizmus m e l l e t t i vagy e l l e n i állásfoglalásra c s a k az eljövendő, új é r t e l m ű m a g y a r n a c i o n á l i z m u s mozgalma lesz h i v a t o t t . JUHÁSZ ISTVÁN.


AZ ÚJ ÉRTELMŰ ROMÁN NACIONALIZMUS *

Recommend Documents