B
Bemutatkozunk
Otthon Szociális Szolgáltató „Nagy dolgokat tenni nem tudunk, csak kicsiket, nagy szeretettel.” ( Teréz anya) A Váci Egyházmegye elkötelezett a rászoruló gyermekek és családok segítése, támogatása iránt, ezért tart fenn szociális intézményeket, folyamatosan bővíti szolgáltatásai körét és egyre több ember számára biztosít ellátást. Az Egyházmegye 2007. eleje óta tartja fenn és működteti az Otthon Szociális Szolgáltatót, mely az Egyházmegye szociális intézményeit irányító Váci Egyházmegye Szamaritánus Szolgálat Intézményfenntartó Központhoz tartozik. Az Otthon Szociális Szolgáltató gyermekvédelmi intézmény, mely olyan gyermekek, fiatalok számára nyújt támogatást, akik különböző problémák miatt rövidebb – hosszabb időszakra kikerülnek vérszerinti családjukból és helyettes szülők, vagy nevelőszülők segítségére, gondozására szorulnak. Az Otthon Szociális Szolgáltató országos hatáskörű, jelenleg 225 nevelőszülői család által 615 gyermek és fiatal teljes körű ellátását biztosítja Pest megyében, Jász- Nagykun-Szolnok megyében, Fejér megyében és Bács-Kiskun és Nógrád megyében. Központi irodánk Budapesten (1182 Budapest, Ganz Ábrahám u. 34/A.) található, ahol jelentős részben az ügyintézés az adminisztratív tevékenység folyik. Cegléden (2700 Cegléd, Trombitás u. 5/A.) működtetjük azt a régióközpontot, ahol nevelőszülői képzések, gyermekek pszichológusok/gyógypedagógusok által történő fejlesztései és vérszerinti szülőkkel való kapcsolattartásai valósulnak meg. A gyermekek jelentős része komoly traumákon esik át, éppen ezért alapvető feladat számukra a szeretetteljes légkör, a stabilitás, az állandóság, a biztonság, a családban nevelkedés lehetőségének megteremtése és biztosítása. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk a nevelőszülők kiválasztására, képzésére, a nevelőcsaládok és ellátott gyermekek támogatására gyógypedagógusok, pszichológusok segítségével biztosított fejlesztésekre, a családokkal foglalkozó nevelőszülői tanácsadók folyamatos továbbképzésére, a minőségi munka kialakítására. Intézményünk a gyermekek fejlesztése, felzárkóztatása mellett kiemelten kezeli képességeik kibontakoztatását, önálló életvitelre történő nevelését, melyet Támogatási Rendszerén, ill. Tehetséggondozási Programján keresztül valósít meg. Minden évben belső pályázatokat írunk ki a gyermekek, fiatalok és a nevelőszülők számára is. Rendszeresen FÉK programunkkal segítjük az utógondozói ellátásban részesülő és a nagykorúvá válás előtt álló álló fiatalok önálló életre való felkészítését csoportos tevé-
kenységek keretében, ahol a fiataljaink ismerteket kaphatnak az utógondozói ellátás kereteiről a munkavállalás folyamatáról (az álláshirdetésre történő jelentkezéstől a munkaszerződés kötelező tartalmi elemeiről, a diákmunkáról, a pályakezdő álláskeresés lehetőségeiről), a családalapításról, ill. olyan a felnőtt léthez kapcsolódó praktikus, hasznos ismeretekről, mint a jövedelembeosztás, pénzkezelés, hitelfelvétel és annak veszélyei, stb.. A program során a fiatalok önismereti tréningen is rész vesznek, valamint kézhez kapnak egy „Zsebmester” elnevezésű könyvecskét, mely az érintett témákat foglalja össze, mintegy hasznos útravalóként a jövőjüket illetően. Nevelőszülőink törvényben kötelezően előírt folyamatos képzésére igyekszünk olyan előadókat meghívni, akik éppen az őket érintő aktuális problémákkal adnak számukra hasznos, a gyakorlatban alkalmazható tudnivalókat. Az elmúlt időszakban meghívtuk Popovics Edit és Bertók Tünde gyermekjogi képviselőket, akik a gyermekek jogairól, a gyermekjogi képviselők feladatairól tartottak előadást. Ebben az évben Dr. Zacher Gábor toxikológus droghasználatról, hazai droghelyzetről szóló előadására került sor. Tartott már intézményünknél előadást, képzést Dr. Sófi Gyula igazságügyi gyermekpszichiáter, Dr. Petróczi Erzsébet pszichológus, Dr. Sebokné Rónaszéki Annamária rendőr alezredes is. Nem utolsó sorban említenénk Böjte Csaba testvért, akit már több alkalommal is sikerült felkérnünk arra, hogy az „elfogadás- befogadás” témájáról és a feltétel nélküli szeretetről beszéljen nekünk.
Mit teszünk a gyermekekért?
• Az egyházi ünnepeket a gyermekek és nevelőszülők bevonásával megünnepeljük • Tehetséggondozást végzünk • Egész évben szabadidős rendezvényeket szervezünk • Táboroztatunk • A rászoruló gyermekek számára utazó gyógypedagógusaink, pszichológusaink segítségével fejlesztéseket, valamint speciális eszközöket biztosítunk • A kamaszok számára sportolási lehetőségeket biztosítunk • Támogatjuk a fiatalok és fiatal felnőttek továbbtanulását, életkezdését • Pályázatokat írunk ki a gyermekek és fiatalok számára • Húsvétra, Mikulásra, Karácsonyra a gyermekek számára ajándékot biztosítunk • Minden tanévben támogatjuk az iskolakezdést Reményeink szerint felkeltettük érdeklődését, szeretettel buzdítjuk honlapunk megtekintésében az alábbi weboldalon: http:// www.otthon-gyermek.hu/ Érdeklődését, segítő szándékát szívesen fogadjuk! Címünk: Otthon Szociális Szolgáltató 1182 Budapest, Ganz Ábrahám u. 34/a. Telefon: 06-1-294-6420 Email:
[email protected]
Kocsis Beáta
1
T
Tanulmány
Önismeret orientált szervezetfejlesztés „Mintha elaludt emlékek ébrednének fel mély álmaikból, el- fölszállván szemünk előtt.” Beőthy Ákos
a progresszivitás mentén irányítja rá a figyelmet az egyes munkatársi szintek kompetencia lehetőségeire és azok kölcsönhatásaira az adott munkafolyamatban.
II./ Pszichodráma módszer bemutatása 1
I./ A szervezeti kultúra fejlesztésének jelentősége
A lakásotthon szervezeti kultúrájának minőségét, az intézmény egységre specifikus módon jellemző szakmai és humán értékminták határozzák meg, amelyek hangsúlyosan megjelennek a munkatársak megoldási technikáiban. A lakásotthon munkavállalói által analóg módon értelmezett és a közösségi színtérben manifesztálódott attitűdök és emocionális normák összessége eredményezik a munkahelyi klímát. Ahhoz, hogy egy közösség támogató szervezeti egységként működjön kiemelkedő szerepe van a csapatszellemnek, a szakemberek interperszonális kapcsolati dinamikájának és annak, hogy mennyire értékteremtő módon képes inspirálni a munkatársak kreatív hozzáállást. A kollegiális együttműködés nemcsak a szakmai programban megfogalmazottak vonatkozásában jelenik meg, hanem az egyéni önmegvalósítás és a gyermekvédelem iránti elköteleződés értékegységében is kimutatható. A Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tevékenységében a humán erőforrások fejlesztése fontos alapja annak a folyamatnak, ami lehetővé teszi, hogy a szakemberek autonóm munkavégzése hatékonyan illeszkedjen a lakásotthon munkafolyamatába és szervezeti kultúrájába. A szervezetváltoztatás folyamatát célszerű a stratégiai vezetés tevékenységébe integrálni, hiszen a munkatársak egymás közti kapcsolatában bekövetkezett változás jelentősen érvényesül az intézményi hatékonyság vonatkozásában. A szervezeti kultúra sikertényezőinek feltárása és a szerepjáték során történt értékek megformálása komplementer módon eredményezte a munkavállalói szerepkészlet megszilárdítását és bővítését. A Dr. Foltán József Lakásotthonban, ami országos egyházi módszertani gyermekotthon, hat alkalommal tartottam önismereti csoportos foglalkozást a munkatársaknak állandó csoportösszetétel mellett, ami voltaképpen megfelelt egy folyamatalapú szervezetfejlesztésnek. A lakásotthon munkatársi közösségének kapcsolati optimalizálása tudatos és célirányos energia befektetést igényel a vezetés részéről. A protagonista megjelenítés rálátást adott arra, hogy a dolgozók egyedi szerepkészlete milyen szinten harmonizál az intézeti teljesítményelvárásokkal. A csoportüléseken megjelent emóciók, attitűdök és normák egységéhez jól illeszkedett a katartikus szerepfelismerések egyéni és közös élménye. Az individuális szerepkészletre való rálátás egyrészt teljesítményemelést eredményez, másrészt generálja a „munkakör újjáépítés és gazdagítás” igényének intrapszichés mentális folyamatait, harmadrészt a szervezeti kultúrában motivációfejlesztő hatású. A lakásotthon hagyományiban rejlő értékek támogatása
2
A pszichodráma megteremtője Jacob Levy Moreno. 1889. május 15-én született Bukarestben, és 1974. május 14-én hunyt el Beaconban. 1917-ben Bécsben elvégezte az orvosi egyetemet. 1922-ben alapította meg Bécsben a rögtönzések színházát, ahol a színészek a közönséggel együtt improvizálták a spontán jeleneteket vagy az újságban megjelent híreket, 1925-ben kivándorolt Amerikába. 1935-ben Beaconben megalakítják az első pszichodráma intézetet. A II. világháború után a pszichodráma módszer az egész világon elterjedt. A pszichodráma Grete Leutz szerint olyan helyzet, ahol a kliens a problémáját különböző aspektusokból értheti meg, a személyes életénél tágabb dimenzióban. A pszichodráma csoport a valóságnak az a része, ahol a cselekvő indulatelvezetés és az önkifejezés az agresszív elsodródás veszélye nélkül valósulhat meg. A morenói emberkép szerint az individuum tulajdonképpen a közösségben betöltött szerepeinek az összessége. A napi életben az egyén a szociális szerepeit használva érintkezik a másikkal. A pszichodráma lényege a személyközpontú élmény lejátszása, ahogyan Moreno fogalmazza meg: “A pszichodráma egy lehetőség, hogy a világot itt és most, az imagináció alapszabályai szerint megváltoztassuk anélkül, hogy az illúzió, a hallucináció vagy az őrület szakadékába esnénk.” 2 A pszichodráma, olyan szituációt tesz lehetővé a csoporttagoknak, amelyben megeleveníthetik a veszéllyel fenyegető, a szorongást okozó, a szégyellt, vagy rejtett fantáziáikat, vágyaikat. 1 Beőthy-Fehér László: Az autonómia fejlesztése állami gondoskodásból kikerült jelenleg szociális otthonban élő értelmileg akadályozott felnőttek pszichodráma csoportjában, Család, gyermek, ifjúság, 2001/1. 9-15 oldal 2
Moreno J. L.: Psychodrama Production Techníques. Group Psychotherapy, Psychodrama and Sociometry
T
Tanulmány
Szerepelhetnek és használhatják ezt az emberi viselkedésmódot anélkül, hogy színészekké válnának. Katarzisok sorozatát élhetik át a résztvevők, akár nézőkén kívülről szemlélve, akár belülről szereplőként lejátszva. A csoporthelyzet intim légkörében az indulatok nemcsak megsokszorozódnak, hanem eloszlanak a csoporttagok között. Leutz az alábbiakban foglalta össze mindezt: “A pszichodráma célja az élet totális produkciója, a teljes érvényű realitás. A pszichodráma kísérlet, amely a fantázia és a valóság közötti kettősséget próbálja áthidalni, s a kettő eredeti egységét próbálja visszaállítani.”3 Zeintlinger véleménye szerint: “A magatartásra vonatkozó reflekció (értékelés, becslés, a magatartási stratégiák és észlelési minták tudatossá válása) és annak integrálása, ami a pszichodramatikus megjelenítés során megmutatkozott, az egyéni változási folyamat számára éppen olyan fontos, mint maga a pszichoszociális problémák és konfliktusok végigjátszása.” 4 Moreno az egyes embert mindig a másokhoz való, életszükségletet jelentő kölcsönös kapcsolataiban vizsgálja: “Mivel az emberi lélekbe közvetlenül behatolni, és azt, ami ott lejátszódik, megismerni és meglátni lehetetlen, a pszichodráma megpróbálja az egyén lelki tartalmát kihozni, és azt egy megragadható és ellenőrizhető világ keretei közt tárgyiasítani. A pszichodráma a lélekben lejátszódó folyamatok láthatóvá tétele.” 5
a következményeket, mivel stabil erkölcsi normarendszerrel és önismerettel rendelkezik. A „Time & Self management” típusú intézetekre jellemző, hogy önvezetésre alkalmas, és a csoport tagja érdeklődésében, feladatvállalásában és döntéseiben önálló tevékenységre képes. Hatékony időgazdálkodás szerint működik, nyílt, az újra és a jövőre irányuló. Az optimális időgazdálkodás hátterében összerendezett csoportnorma figyelhető meg. Az eredményes szervezeti öndiagnózis egyik fontos összetevője lehet a személyiségfejlesztés során - a segítő szférában is - a munkatársak önismereti tudatosságának a szintje. A látens szerep-elemek realizálása személyes szociális erőforrásként jelenhet meg a munkatársak tevékenységében. A csoportülések tapasztalatorientált megközelítési módja lehetővé teszi azt a felismerést, hogy a közösség innovatívabb értékeket képvisel, mint az egyének külön-külön, ez által a csoportkohézió csökkenti a munkatársak diszfunkcionális energiáit.
III./ Az autonómia szerepe a szervezeti kultúrában
A pszichodráma módszer sajátosságai egy állandó összetételű munkatársi közösségen belül valósultak meg. A szervezetfejlesztés során döntő jelentőségű volt az önismeret megszerzését célzó, biztonságot nyújtó közeg, ahol sérülésmentesen átélhették a csoporttagok érzelmeiket, hozzáférhettek saját személyiségükhöz, és megismerhették a képességeiket különböző szerepdimenziókban. Leutz véleménye alapján: “A cselekvés minden élőre jellemző. Mint kozmikus jelenség, régebbi az embernél. A gyermek preverbális időszakában a beszéd nem fejlődik eléggé, pedig a gyermeki konfliktusok éppen az első években gyökereznek.”6 Az önismeret orientált csoport vezetésével a hangsúlyozott cél a professzionális segítői attitűd kialakítása volt, az átlagos kulturális, konvencionális szokás és magatartási formák begyakorlása által. Zeintlinger szerint az akció a viselkedés helyett arra utal, hogy a cselekvés olyan “specifikus emberi magatartás, ami belátáson, tapasztalaton és motiváción alapul, és valamilyen célra irányul, arra, hogy az egyén cselekvés útján hozza létre a tényhelyzetet.”7 A pszichodramatikus szobor állítás során egy-egy szerep megformálásánál a szerepek optimalizálását a Moreno által megfogalmazott akcióéhségre alapoztam, amely tulajdonképpen az egyén és a környezete közti kölcsönhatás köre: “Az individuum primer módon meglévő akcióéhsége állandóan olyan helyzetet keres, amely számára kifejezési lehetőséget nyújt.8 A csoporttagok minden ülésen egy munkatárs értékpreferenciáját jelenítették meg pszichodramatikus módon. Minden csoporttag, minden ülésen megformált egy-egy szerepet a protagonista játékában.
Az intézmény szervezeti kultúrájának fejlesztésében a munkatársak autonóm megnyilvánulásainak összehangolása kiemelten fontos feladat. A hatékony együttműködés megerősítése célirányos szervezeti szocializációs folyamattal érhető el. Az egyedi viselkedésmintázat beillesztése a közösség értékpreferenciájába a társas tanulási helyzetekben rögzül. A gyermekvédelem dinamikus rendszerében a munkatársak autonóm megnyilvánulásai egyre növekvő önállóságot jelentenek a minőségi munkavégzés vonatkozásában. Minél értékalkotóbb módon fejleszti ki az egyén, annál sokrétűbb lehetőséget biztosít a személyiség számára. Az autonómia a szocializáció eredménye, amely más emberekkel való érintkezések során alakul ki alapvetően a társadalmi szerepek és kulturális értékek rendszerének elsajátítása révén. Ebben az elsajátításban olyan mechanizmusok is jelentős szerepet játszanak, mint a mások egyszerű utánzása, vagy a többség véleményének az elfogadása. Az autonómia az én fejlődés magas fokának tekinthető, amely három alapvető összetevőt tartalmaz: az interperszonális kapcsolatok, a kognitív, elsősorban az énképpel összefüggő kérdések, valamint az impulzivitás kontrollálása, azaz a jellem alakulása. Az autonóm személyiséggel rendelkező munkavállaló alkalmas önellenőrzésre, mert érzelmileg kiegyensúlyozott, a többi embert bizalommal közelíti meg, igényli és nyújtja a pozitív érzelmeket. Érzelmeit, gondolatait, magatartását képes kontrollálni, nem fél az emocionális veszteségektől. Figyelembe veszi társai érdekét, együttműködésre képes, cselekedeteiért vállalja 3
Leutz G. A.: A pszichodráma felépítése és menete
4
Zeintlinger, K. E.. A pszichodráma terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J. L. Moreno után 5
Moreno J. L.: Psychodrama Production Techniques. Group Psychotherapy, Psychodrama and Sociometry
IV./ A pszichodramatikus szoborállítás elméleti alapjai
6
Leutz G. A.: A pszichodráma felépítése és menete Zeintlinger, K. E.: A pszichodráma terápia tételeinek elemzése, pontosítása és újrafogalmazása J. L. Moreno után 8 Moreno J. L.: Psychodrama Production Techníques. Group Psychotherapy, Psychodrama and Sociometry 7
3
T
Tanulmány
Fontosnak tartottam a folyamatosságot és a gyakorlást a szociabilitás megalapozása kapcsán, ahogyan Mavers ír erről: “Az ember identitása szerepek megtanulását és gyakorlását jelenti. A szerepek gyakorlása, a szerepekben való cselekvés tehát az emberi identitás előfeltétele.” 9
V./ A pszichodramatikus szoborállítás tapasztalatai a foglalkozási jegyzőkönyvek alapján
Az interakciós szerepminták térben történő megjelenítése lehetővé tette a kapcsolati dinamika fejlődését. Egy lakásotthon látens szakmai lehetőségeinek manifesztálódását átszövik az egyéni értékek sokszínűsége. A csoportülések során a résztvevő munkatársak megélhették a pszichés és mentális teljességnek azt az élményét, amikor a tudatos és tudattalan élménytartalmak, a megfogalmazott vagy a ki nem mondott érzések és gondolatok együttesen képezték a szervezet szakmai klímáját. A pszichodramatikus szoborállítás összefüggött a főszereplő tudat közeli archetípusainak individuális szimbólumrendszerével. A megjelenítés során a térbeli elhelyezkedés, az érintés fokozta a pszichés energiák áramlását, és a megélt katartikus élmény az önkorrekció által épülhetett be. A saját szerepszemélyisége kialakítása során minden ember kipróbál különböző viselkedésmódokat és a tudatos választási folyamat döntése alapján integrálja a számára szimpatikus megoldási technikákat az egyéni szereprepertoárjába. A szereptanulás a tudatos én által kontrollált szerepillesztést jelent, ahol a régi és új szerepelemek dinamikus hatással vannak egymásra. A szerepkísérletezés során az ego a belső motivációkat és a külső realitásokat egy új mentális minőségben optimalizálja. Az egyéni önkibontakozás velejárója lehet a szervezeti kultúra fejlődése is. A munkahelyi alkotó és kreatív intellektuális légkör mélyebb és tartósabb integrációját biztosíthatja egyrészt a szakemberek önismereti tudatosságának megalapozása, másrészt az individuális motivációstruktúra fejlesztése. A személyes értékek és az intézeti gyakorlatok együttesen képviselik a szakmai kultúra színvonalát. Az új munkamódszerek sikeres beépítéséhez elengedhetetlenül fontos a gyermekvédelmi szakemberekben elmélyíteni az önismereti tudatosságot. Az önkritikai és kritikai szemléletmód attól formálódik értékhordo9
Mavers, L: Die Bedeutung des Handelns in Jacob Levy Morenos Aussagen über die Entwicklung der Persönlichkeit
4
zó hozzáállássá, ha a munkatársak tisztában vannak mind a saját, mind a társai szerepkészletével. A csoportüléseken az életszerű helyzetekben finomodnak az egyéni megoldási módok és mindenkiben hajtóerővé válik az a belső igény, hogy az új elképzeléseit hozzáadja a közös értékekhez. A személyes elköteleződés által letisztultabbá és célirányosabbá válhat az intézményben felhalmozott ismeretanyag. A nyitott struktúraként működő lakásotthon ez által elősegíti a munkatársak személyes és szakmai integritását. A formális és az informális kapcsolati hálózat feltárásának egyik lehetséges módja a munkatársak szerepkészletének feltérképezése. A csoportüléseken az individuális intrapszichés mentális munka minden csoporttag saját ütemében és ritmusában történt. A feldolgozás mélysége és intenzivitása függött a személyes motivációs bázistól. A belső képek hasonlóan a szerep-elemekhez dinamikusan szerveződő pszichés sémák, amelyek komplementer módon hatják át a viselkedésrepertoárt. A szerepsémák belső analóg reprezentációinak szerveződése kreatív kognitív folyamat, amely már rövidtávon is értékteremtő módon hat a szervezetfejlesztés számos összetevőjére.
VI./ Az individuális szerepkészlet részletes ismertetése:
Az individuális szerepkészlet tartalmazza az egyén viselkedésmintáit, motivációs bázisát, teljesítménynormáit, kreatív problémamegoldását és innovatív magatartásformáit. A szerepészlelést a csoporttagok szerepelvárása formálja és alakítja. Az egyéni szimbólumképzés dinamikája kölcsönhatásban áll az intézet kollektív értékfelfogásával. A kimutatásban szerepelnek az adott csoporttag protagonista (főszereplő) játékának témája, az antagonista (mellékszereplő) szerepben szcenikusan ábrázolt fogalmak, valamint zárójelben az adott csoportülések témája. A. A. szereprepertoárja: 1. ülés: ÖSSZEFOGÁS (A. A. protagonista játéka) B. B. – lelkiismeretesség C. C. – jó érzés D. D. – biztonság E. E. – bizalom F. F. – támogatás 2. ülés: irányítás (B. B. protagonista játéka, témája: segítés) 3. ülés: tanítás (C. C. protagonista játéka, témája: tapasztalat) 4. ülés: tapasztalat (D. D. protagonista játéka, témája: hitelesség) 5. ülés: odaadás (E. E. protagonista játéka, témája: nagy szív) 6. ülés: törődés (F. F. protagonista játéka, témája: szeretet) B. B. szereprepertoárja: 1. ülés: lelkiismeretesség (A. A. protagonista játéka, témája: ös�szefogás) 2. ülés: SEGÍTÉS (B. B. protagonista játéka)
T
Tanulmány
A. A. – irányítás C. C. – tapasztalat D. D. – támogatás E. E. – biztos háttér F. F. – kölcsönösség 3. ülés: rugalmasság (C. C. protagonista játéka, témája: tapasztalat) 4. ülés: biztonság (D. D. protagonista játéka, témája: hitelesség) 5. ülés: barátság (E. E. protagonista játéka, témája: nagy szív) 6. ülés: kitartás (F. F. protagonista játéka, témája: szeretet) C. C. szereprepertoárja: 1. ülés: jó érzés (A. A. protagonista játéka, témája: összefogás) 2. ülés: tapasztalat (B. B. protagonista játéka, témája: segítés) 3. ülés: TAPASZTALAT (C. C. protagonista játéka) A. A. – tanítás B. B. – rugalmasság D. D. – ötletesség E. E. – (vidám) biztonság F. F. – újdonság 4. ülés: türelem (D. D. protagonista játéka, témája: hitelesség) 5. ülés: megbízhatóság (E. E. protagonista játéka, témája: nagy szív) 6. ülés: biztonság (F. F. protagonista játéka, témája: szeretet) D. D. szereprepertoárja: 1. ülés: biztonság (A. A. protagonista játéka, témája: összefogás) 2. ülés: támogatás (B. B. protagonista játéka, témája: segítés) 3. ülés: ötletesség (C. C. protagonista játéka, témája: tapasztalat) 4. ülés: HITELESSÉG (D. D. protagonista játéka) A. A. – tapasztalat B. B. – biztonság C. C. – türelem E. E. – hiteles minta F. F. – lelki támasz 5. ülés: kitartás (E. E. protagonista játéka, témája: nagy szív) 6. ülés: barátság (F. F. protagonista játéka, témája: szeretet) E. E. szereprepertoárja: 1. ülés: bizalom (A. A. protagonista játéka, témája: összefogás) 2. ülés: biztos háttér (B. B. protagonista játéka, témája: segítés) 3. ülés: (vidám) biztonság – (C. C. protagonista játéka, témája: tapasztalat) 4. ülés: hiteles minta (D. D. protagonista játéka, témája: hitelesség) 5. ülés: NAGY SZÍV (E. E. protagonista játéka) A. A.– odaadás B. B. – barátság C. C. – megbízhatóság D. D. – kitartás F. F. – szeretet 6. ülés: türelem (F. F. protagonista játéka, témája: szeretet) F. F. szereprepertoárja: 1. ülés: támogatás (A. A. protagonista játéka, témája: összefogás) 2. ülés: kölcsönösség (B. B. protagonista játéka, témája: segítés) 3. ülés: újdonság – (C. C. protagonista játéka, témája: tapaszta-
lat) 4. ülés: lelki támasz (D. D. protagonista játéka, témája: hitelesség) 5. ülés: szeretet (E. E. protagonista játéka, témája: nagy szív) 6. ülés: SZERETET (F. F. protagonista játéka) A. A. – törődés B. B. – kitartás C. C. – biztonság D. D. – barátság E. E. – türelem Az önábrázolás létperspektívájának tudatosulása az a katartikus élmény, amely során realizálódott a szerepek újrafelismerése az emlékezés és a cselekvés egységében. A szereprepertoárt a spontaneitás színesíti és a kreativitás erői formálják adaptív viselkedési stratégiává. A szerep feed-back a személyközi kapcsolatok vonatkozásában mind individuális, mind csoportkohézió formájában értelmezhető és beépíthető karaktervonásokat tartalmaz, ami a közösség szintjén is fejlesztő hatással bír. A pszichodramatikus szobor állítás emocionális térhatása és az integrációképességet növelő élmény együttesen a tele-kapcsolat olyan kölcsönös beleérző folyamatát teremti meg, amikor az egyén a személyközi kapcsolatokban a „találkozás” egyediségét és intimitását élheti meg. A munkatársak a pszichodramatikus szobor jelenet során „szocioterápiás” hatással vannak egymásra, különösen az áttétel tendenciák tudatosításában. Az emberi élmény és magatartás számos szenzomotoros elemből tevődik össze, amelyek a cselekvési és érzelmi hatások közvetlen tapasztalásával változtathatóak meg. A folyamatalapú elemzés emeli a vezetői empátia szintjét, ami a vezetésfejlesztés fontos összetevője. Moreno szerint: “A személyiségen belül történő változás csakis a cselekvés szerkezetén belül mehet végbe.” 10
VII./ Összegzés
A hat fős csoportlétszám még optimális mértékű személyközi rezonanciát és bizalomkinyilvánítást nyújtott. A zárt csoportjelleg stabil csoportdinamikát alapozott meg. Az önismeret orientált szervezetfejlesztés lehetőséget adott arra, hogy rálássunk az egyéni megoldási alternatívák előre jelezhetőségére és kiszámíthatóságára. Az individuális szerepelemek szintetizálása a szervezeti kultúra folyamatába „kollektív energiabeépítést” alapozott meg. A munkatársi kapcsolatok interperszonális dinamikája egyrészt az intrapszichés mentális folyamatok külső akcióit hozta létre, másrészt a külső kapcsolatok optimalizálásában individuális folyamatokat generált. A lakásotthon, mint formális szervezeti struktúra determinálja a munkatársak számára az elvégzendő feladatokat. A közös cél a gondoskodásunkra bízott gyermekek széleskörű segítése. A szakmai teljesítőképesség fontos összetevője a munkatársak önismereti tudatosságának a szintje. Az optimális csoportlégkör
10
Moreno J. L.: Psychodrama Production Techniques. Group Psychotherapy, Psychodrama and Sociometry
5
T
Tanulmány
megteremtheti azokat a pozitív érzéseket, amelyek a szakmai értékek emocionális alapját képezhetik és a szinergikus hatásból eredően többleteredményt biztosíthatnak. A szerepintegráció jelentős pszichés energia befektetést igényel, ugyanakkor minimalizálja a munkatársak demotiválódását. A teljesítményelvárásoknak megfelelő egyéni szerepkészlet biztosíthatja a sikeres munkahelyi beilleszkedést. A protagonista jelenetek interperszonális hatásrendszerben megvalósult antagonista szerepváltásai az én-fixálódások feloldását jelentette, ami nem járt együtt ugyanakkor az én-erő csökkenésével. A szervezeti kultúra normáinak internalizációja akkor hatásos és hosszú távú, ha az egyéni szerepkészlet értékeivel konzisztens. A pszichodramatikus szobor állítás során lehetőség volt a korábbi tudattalan fixációk feloldására, így az új vonatkoztatási személlyel történő kapcsolatépítés alkalmával a valóságnak megfelelően reagálhatott az egyén, és nem az indulatáttételei alapján. Az integrált élmények az indulatáttétel-orientált reakciók minimalizálását és az ellenreakciók kiküszöbölését generálhatja, ami összességében az interperszonális kapcsolatok minőségi javulásához vezethet el. A szociális kreativitás javítja az individuális spontaneitást és a személyes motivációs potenciált. Az individuális szerep-specifikus interakciók kölcsönhatása intézeti szinten a szervezeti kultúra egységét biztosítja a közös viselkedési normák által, és színesítik a személyközi folyamatokat. Moreno a következőképpen fogalmazza meg mindezt: „A szerepek olyan interperszonális tapasztalatok, amelynek az aktualizálásához általában két vagy több individuum szükséges.” A tudatos tevékenységvégzésben megjelenő szakmai intelligencia mellett a karakterisztikus oldottság is fontos fokmérője az individuális teljesítménynek. Fontos volt, hogy a szerepek összhangban álljanak a közösségi értékekkel, mert csak ebben az esetben viselkedhet az adott munkatárs szerep azonos módon. A szerepek kipróbálása az individuális szocializációs folyamat személyre szabott tanulási szakasza. A differenciált szerepemóciók hasonló élménysíkon realizálódnak a csoporttagokban, ami az identifikáció specifikus szituációiban közösségi szintű akció katarzist eredményez. A hasonmás technika magában hordja - az akció katarzis által - a szerepváltás lehetőségét a szabad asszociációk és a spontán cselekvések együttes emocionális élménykomplexumában. Az egységes interperszonális élmény és tapasztalat az együttjátszás élményrekonstruálása során realizálódott, és tudatbővítő hatással bírt. Az én fixálódás során rögzült szokások, megoldási sémák és viselkedésbeli konstellációs kényszerek oldása az interperszonális szociális mezőben értékelképzelés változást generáltak és lehetővé tették a mélyebb létösszefüggések felismerését is. Az adott munkahelyi közösség szociális mezőjét alapvetően irányító élménytartalmak működési mechanizmusait célszerű minél alaposabban feltérképezni. A csoportülések szerepválasztásai egyrészt kifejezték a kollégák elvárásait a másik személy irányában, másrészt jól tükrözték a személyes szándéktulajdonításokat is. A személyiségdina-
6
mikai képességek fejlődése eredményezi a minőségfejlesztést. A gyermekvédelmi szakember szerepstátuszát nemcsak az intézeti elvárásoknak történő megfelelés generálja, hanem az individuális mentális fejlődést meghatározó szerep differenciálódások is befolyásolják. Egy lakásotthon munkatársi közösségének mélystruktúrái akkor válhatnak harmonikus szervezeti organizációvá, ha a szocioemocionális csoportklíma optimális szinten képes biztosítani az alkalmazottaknak az alkotó munka közérzetét és strukturális feltételeit. Az önreflexió elmélyülése egyrészt emelte a tudatos elemző hozzáállás mértékét, másrészt a különböző individuális szerepsíkokon a kommunikációs szint növekedését eredményezte. Egy adott pedagógiai helyzetben tanúsított célszerű szakmai megoldás mechanizmusa függ a munkatárs szereprepertoárjának rugalmasságától és a tudáskompetenciájától. A flexibilitás az a személyiségdinamikai képesség, ami lehetővé teszi, hogy a szakemberek korrigálni tudják a folyamatosan újragondolt metódusokat. A szakmai elakadások kiküszöbölése és a hibás rutin cselekvések kijavítása eredményezi a „tökéletlenségekből történő tanulást”, ami motivációs erőforrásként és közös kognitív élményként beépíthető mind a személyes szerepstruktúrába, mind a szervezeti kultúrába. A minőségi gyermekvédelmi szakmai tevékenység egyik jelentős összetevője a különböző pedagógiai helyzetek kezelése, ezért kiemelten fontos a gyakorlati megoldások kvalitásának fejlesztése. Lényeges minden munkatársnak minél alaposabban elsajátítania azt a megoldási technikát, amely lehetővé teszi egyrészt a gyakorlati nehézségek - tapasztalatokon alapuló kognitív kezelését, másrészt az elméleti ismeretanyag gyakorlati végrehajtássá történő intellektuális áttranszformálását. Az alkalmazott szakmai mechanizmusok elméleti kidolgozása hosszú távú befektetés a megújuló gyermekvédelembe. Az individuális mentális karbantartás alapja az elmélyült és hiteles önreflexió. A pszichodramatikus ülések sorozata attól vált önismeret orientált szervezetfejlesztéssé, hogy az értékelő és önértékelő tevékenység védett körülmények között valósult meg, ami a szakmai aktivitás optimalizálását szolgálta és mindezek intrapszichésen célirányos kognitív sémákat eredményeztek. A személyes differenciált szerepmagatartás, és az ehhez kapcsolódó intellektuális gyarapodás teszi lehetővé az önfejlesztésnek azt a belső igényét, ami a tudatos szakmai tevékenység sikerességét indukálja és komplexitásában megalapozhatja a gyermekvédelmi professzionális szolgáltatások színvonalának az emelését.
Beőthy-Fehér László
Módszertani szaktanácsadói csoport helyettes vezetője Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
F
Fókuszban a szakma Szakmai konzultáció a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltatóban Konduktív pedagógia, mint a komplex mozgás és személyiségfejlesztés módszere
November 17-én nagyszámú érdeklődő jelenlétében tartotta meg konzultációs napját, a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató módszertani munkacsoportja. A nap témája, konduktív pedagógia, komplex mozgás és személyiségfejlesztés módszere a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató tevékenységében, melyen belül alapelvekről, alkalmazási területekről, indikációról, eltérő fejlődés figyelmeztető jeleiről, illetve éretlen idegrendszer esetében alkalmazott terápiás lehetőségekről esett szó. A szakmai konzultációs nap az Ágota Alapítvány új közösségi központjában került megrendezésre Szegeden. Az előkészületi munkákban sok segítséget kaptunk az Ágota Alapítvány munkatársaitól, illetve nagy örömünkre szolgált, hogy a Konduktív Nyúlcipő Alapítvány vezetője, Belina Katalin elfogadta meghívásunkat a rendezvényre, aki az éretlen idegrendszerű gyermekek fejlesztéséről tartott előadás a megjelent hallgatóságnak.
Pető András által létrehozott konduktív pedagógiai rendszer, elsősorban a központi idegrendszer sérült gyermekek és felnőttek komplex pedagógiai habilitációja, illetve rehabilitációja. Az idegrendszer sérült gyermekek fejlesztése nagy kihívást jelent, hiszen a probléma összetettségéből adódóan akár több különböző szakember is szükséges lehet a gyermek fejlesztésének biztosítására. A konduktív pedagógia holisztikus szemlélete lehetővé teszi, hogy különböző funkciók fejlesztés egy időben valósuljon meg. A nevelés alapja az, hogy az idegrendszer a károsodások ellenére is rendelkezik bizonyos tartalékokkal, új kapcsolatok kiépülésének lehetőségével. Idegrendszeri alapja a plaszticitás és az idegrendszer rezerv kapacitása. Lehetőség van a módszer egyéni és csoportos formában történő alkalmazására.
A konduktív pedagógia indikációja
Konduktív nevelés elsősorban olyan gyermekeknek javasolt, akiknek idegrendszere születés előtti, születés körüli és szüle-
A megnyitó beszédek után, melyben Kothencz János főigazgató úr ismertetette az alapítvány legújabb innovációit, többek között a komplex fejlesztést megvalósulását, nevelőszülői hálózatban gondozott gyermekek számára, ezután következett a módszertani munkacsoport konduktorának előadása. A prezentáció részét képezte egy elméleti egység, a konduktív pedagógia bemutatása, az idegrendszer sérülés okainak megnevezése, a cerebrális parézis (agyi eredetű bénulás) fogalmának és klasszifikációs lehetőségeinek bemutatása, illetve egy gyakorlat bemutató, videó felvételeken keresztül. 2015 februárjában indult meg a konduktív pedagógia, mint a komplex mozgás, és személyiség fejlesztés alkalmazása a nevelőszülői hálózatban gondozott gyermekek számára. Ez idő alatt, Csongrád és Bács-Kiskun megyében összesen 120 gyermek jelent meg első tanácsadáson és 40 gyermek járt hosszabb, vagy rövidebb időszakra fejlesztésre. Az előadás célja egy információ csomag nyújtása a gyermekvédelemben dolgozó tanácsadók, gyámok és érdeklődők számára, amely az idegrendszer sérült és éretlen gyermekek gondozásában elengedhetetlen. Ebben a fejlesztő munkában fontos koncepciót képez a konduktív pedagógia, a neurorehabilitáció pedagógiai módszere, amelyet a világ számos pontján alkalmaznak, a sérült és éretlen idegrendszerű gyermekek fejlesztő nevelő ellátásában.
tés utáni okokra visszavezethetően sérült. A születés előtti okok, lehetnek fejlődési rendellenesség, toxikus anyagok használata, fertőzés. A születés körüli okok, nehéz szülés következtében fellépő oxigénhiányos állapot, agyvérzés. Születés utáni ok, lehet trauma, fertőzés, epilepsziás rohamok, amelyek az idegrendszer fejlődése szempontjából a legszenzitívebb időszakban hosszú távú következményekkel járhatnak. Ezek lehetnek, különböző súlyosságú mozgássérülés, feszes izomzat, bénulás, a mozgások összerendezésének problémája, testtartási problémák, deformitások, kontrakúrák. Enyhébb sérülés, vagy fejletlen idegrendszer esetében ez lassabb mozgásfejlődést, ügyetlenséget, finommanipulációs, kommunikációs és tanulási problémákat eredményezhet. A központi idegrendszer sérülésének leggyakrabban használt definícióját a cerebrális parézisre (későbbiekben CP) Martin Bax neurológus fogalmazta meg. A CP a testtartás és a koordináció zavara, amelyet az éretlen agyat ért sérülés idéz elő (Bax, 1964). Perlstein (1952) úgy határozta meg a CP-t, mint bénulás, gyengeség és inkoordináció, valamint egyéb motoros funkciók zavara, amelyet az agy, születés előtti, körüli illetve utáni sérü-
7
F
Fókuszban a szakma
lése, fejlődési zavara vagy betegsége okoz. Az első leírást Little nevéhez kötjük (Little, 1843), a betegséget korábban Little-kórként is nevezték. A 20. században számos tudós írta le cerebrális parézist, a tudomány fejlődésével folyamatosan újra gondolva az elődök munkásságát. Egy 21. századi megfogalmazás alapján a CP a mozgás, testtartás és fejlődés zavara, amely folyamatos akadályt jelent a mindennapi életben, való részvételben. A mozgássérülés mellett, a cerebrális parézis társtünetei lehetnek, az érzékelés és a percepció zavarai, értelmi képességek érintettsége, kommunikációs és viselkedési problémák (Rosenbaum, Paneth, Leviton, Goldstein & Bax 2006). A cerebrális parézis előfordulása a populációban, az európai adatok alapján 2-4 eset 1000 élve születetést alapul véve (Aisen et. al 2011). Mivel a veszélyeztető rizikótényezők az állami gondozott gyermekek esetében halmozottan jelen vannak, ez az arány ebben a populációban magasabb lehet. Az agysérülés lokalizációjától és kiterjedésétől függően különböző tüneteket okoz. A sérülés súlyosságának megjelölésére Ingram egy 3 szintű skálát alkalmazott, enyhe (mild), közepesen súlyos (moderate) és súlyos (severe) jelöléssel (Balf & Ingram, 1955). Ingram megkülönböztetett féloldali bénulást (hemiplégiát), kétoldali bénulást (dupla hemiplégiát), alsó végtagi bénulást (diplégiát), kisagysérülés következtében kialakult ataxiát (testtartás, egyensúly és koordináció zavara), illetve diszkinetikus (túlmozgásos) formát. A huszadik században rengeteg megfogalmazás született a CP leírására, 1980-as és 1990-es években számos konferenciát tartottak Európában és Amerikában egyaránt, amelynek konklúziója a következő: a CP egy ernyő fogalom (umbrella term) egy csoport nem progresszív állapot, amelyet szindróma vagy az éretlen agyat ért sérülés okoz és mozgássérülést eredményez (Mutch et al. 1992). Palsiano és munkatársai (1997) a mozgássérülés súlyosságának osztályozására megalkottak egy egységes rendszert, a GMFCS-t (Gross Motor Function Classification
8
System), amely 5 fokos skálán osztályozza a nagymozgások, főleg járás, helyzetváltozatás képességét. Az 1-es GMFCS szinten lévő gyermek, lépést tud tartani a társaival, jár, fut, ugrál, lépcsőt mászik. Az 5-ös szinten lévő gyermeknek, a fej illetve törzs megtartása is nehézséget okoz, önállóan nem képes helyzetváltoztatásra. A kézfunkciók hasonló szintű osztályozására hozták létre a MACS-et (Manual Ability Classification System), amely szintén 5 fokos skálán osztályoz (Eliasson et al.2006). A konduktív pedagógia, a mozgásfejlesztéssel párhuzamosan fejleszti a gyermek kommunikációs, percepciós és kognitív képességeit. A konduktor és a gyermek kapcsolata speciális, a kondukció (rávezetés) során, a gyermek aktív tanulással sajátít el új funkciókat, majd gyakorlással automatizálja és használja a mindennapi életben. Mozgásfolyamatok elvégzését tanítja a konduktor, csak annyi segítséget nyújtva, amennyi szükséges az adott mozgás vagy mozdulatsor elvégzéséhez. Minden foglalkozás a gyermek életkori sajátosságaihoz, érdeklődéséhez és képességeihez alkalmazkodva motiválja a gyermeket a feladatvégzésben. A fejlesztés nem ér véget egy foglalkozás végén, a valódi feladat az, hogy a gyermek és családja a mindennapi életben is alkalmazza az együtt megtanultakat, segítséget nyújt, minden központi idegrendszert ért sérülés következtében kialakult mozgássérülés, megkésett mozgásfejlődés, koordinációs és egyensúly problémák és finommotoros problémák fejlesztésében. Az elméleti bevezető után 2 videó került levetítésre, amely a komplex foglalkozásokon készült. Mivel elméleti önmagában, nem szolgálhat teljes képet egy adott tevékenységről, a videókkal megtámogatva láthatta a közönség az elmélet megvalósulását a gyakorlatban. A következő táblázat foglalja össze az eltérő fejlődés jellemzőit.
F
Fókuszban a szakma
A Konduktív Nyúlcipő Alapítvány tevékenységéről Belina Katalin előadásában hallhattunk. Budapesten, több helyszínen fejlesztenek eltérő fejlődésű, idegrendszer éretlen, mozgássérült gyermekeket, illetve idegrendszeri betegségekben szenvedő felnőtteket. Transz diszciplináris modellt követnek, amely azt jelenti, hogy egy fejlesztő foglalkozáson több különböző szakember részt vesz a gyermekek fejlesztésében, mindenki hozzátéve saját tudását a programhoz, így érnek el egy komplex fejlesztő hatást. Az alapítványban együtt dolgoznak konduktorok, logopédus, gyógytornász bizonyos esetekben pszichológus. Belina Katalin hangsúlyozta, hogy sok esetben az orvosilag egészségesnek diagnosztizált gyermekek esetében is előfordulhatnak a fejlődésben olyan problémák, amelyek később tanulási zavarokat, részképesség zavarokat eredményeznek. A terhesség alatt, az anyát ért lelki traumák is hatással lehetnek a gyermek, fejlődő idegrendszerére. Emellett természetesen a korábban említett, születés előtti, körüli és utáni komplikációk szintén problémát okozhatnak. Az idegrendszer fejlődése indul meg legelőször a magzati korban. Az agy éretlen állapotban van születéskor, egy reflexek által irányított teljesen kiszolgáltatott lényből válik majd az idegrendszer fejlődésének eredményeként, a későbbiekben egy írni, olvasni, számolni képes gyermek iskolás korban. Azonban hosszú út vezet ehhez az érettséghez, amelyhez az idegrendszer fejlődése során, a gyermek a nagymozgások, a finommozgások, a különböző ingerek feldolgozása, a beszéd elsajátítása során készül föl a gyermek ezekre az összetett kognitív folyamatokra. A gyermek nyakára tekeredett köldökzsinór, is okozhat fejletlen idegrendszert, amelynek traumáját, az általa okozott esetleges károkat, egy terápiás folyamat segíthet feloldani. A fejlődésben bekövetkezett elmaradás pontjához, vagy eltérő fejlődésmenethez kell visszatérni és a helyes mintát automatizálni. Ha a gyermek nem megy át a kúszás, mászás folyamatán, megfelelő szimmetrikus keresztmozgással, akkor a két
agyfélteke közötti kapcsolat nem lesz elég fejlett, ezt a terápia során kell gyakorolni. Fontos odafigyelni a legapróbb jelekre is. Ha a gyermek, egyik oldalát nem használja kifejezetten, sokat van ökölben a keze, ha a fejlődésmenet nem volt megfelelő, ha kimaradtak állomások, nem kúszott vagy mászott, ha szenzomotoros tapasztalatszerzés nem elég aktív, ha nem szeret hintázni, fél a mozgásos helyzetekben, nem szeret apró tárgyakkal játszani még 3-4 évesen sem, nem preferálja a rajzolást, kirakózást, ezek mind olyan jelek, amely utalhat az idegrendszer éretlenségére.
A Nyúlcipő Alapítványnál alkalmazott terápiák, az Ayres terápia, szenzoros integrációs szemléletű terápiák, az alapozó terápia, a varázsjáték mind segíthetnek a megkésett fejlődésű, illetve éretlen idegrendszerű, magatartás zavaros gyermekek fejlődésében. A gyermekvédelemben gondozott gyermekek több szempontból is veszélyeztettetek, mivel az érzelmi traumák mellet sok esetben a születés körülményei és akár azt követően elhanyagoló, bántalmazó környezet, hatással van fejlődő idegrendszerükre. Komplex szemléletű fejlesztése sokat segíthet a későbbi életminőségükben, iskolai előmenetelükben. Hivatkozások: Aisen, M. L., Kerkovich, D., Mast, J., Mulroy, S., Wren, T. A., Kay, R. M., & Rethlefsen, S. A. (2011). Cerebral palsy: clinical care and neurological rehabilitation, The Lancet Neurology, 10(9): 884-5. Balf, C. L., & Ingram, T. T. (1955). Problems in the classification of cerebral palsy in childhood. British Medical Journal 4932, 163-166. Bax, M. C. (1964). Terminology and classification of cerebral palsy. Developmental Medicine and Child Neurology, 11, 295-297. Eliasson, A. C., Krumlinde-Sundholm, L., Rosblad, B., Beckung, E., Arner, M., Ohrvall, A.M., & Rosembaum, P.(2006). The Manual Ability Classification System (MACS) for children with cerebral palsy: scale development and evidence of validity and reliability. Developmental Medicine and Child Neurology, 48, 549-554. Mutch, L., Almerman, E., Hagberg, B., Kodama, K., & Perat, M. V. (1992). Cerebral palsy epidemiology: where we are now and where we are going? Developmental Medicine and Child Neurology 34, 547-551. Palsiano, R., Rosembaum, P., Walter, S., Russel, D., Wood, E., & Galuppi, B. (1997). Development and reliability of a system to classify gross motor function in children with cerebral palsy. Developmental Medicine and Child Neurology, 39, 214-223. Perlstein, M. A. (1952). Infantile Cerebral Palsy Classification and clinical correlation. Journal of the American Medical Association,149, 30-34. Phelps, W. M. (1941). The management of the cerebral palsies. Journal of the American Medical Assiciation, 117, 1621-1625. Rosenbaum, P., Paneth, N., Leviton, A., Goldstein, M., & Bax, M. (2006). A report: the definition and classification of cerebral palsy, Developmental Medicine & Child Neurology, 49, 8–14. doi/10.1111/j.1469-8749.2007.tb12610.x/pdf
Tóth Beáta Konduktor
9
F
Fókuszban a szakma
Díjak, kitüntetések
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere mondott beszédet, majd adott át elismeréseket 2015. november 12-én csütörtökön a szociális munka napja alkalmából Budapesten, az Iparművészeti Múzeumban. Az ünnepi eseményen Szociális Munkáért díjat, Szent Kristóf-díjat, Pro Caritate díjat vehettek át a szociális és családügyi területen kimagasló szakmai munkát végző szakemberek.
A kitüntetettek között volt, Kothencz János, akinek példamutató szociális tevékenységét Pro Caritate díjjal, a legmagasabb miniszteri elismeréssel jutalmazta a tárcavezető. Kothencz János az ÁGOTA Alapítvány alapítójaként, illetve a Szeged-Csanádi Egyházmegye Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató főigazgatójaként vehette át a díjat.
Szociális Munkáért díjban részesült a Szent Lukács Görög Katolikus Gyermekvédelmi Központ nevelőszülői hálózatának szakmai vezetője Kovács Istvánné Margó, valamint a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató Bács-Kiskun megyei nevelőszülői hálózatának vezetője Szomolainé Nagy Valéria. Kitüntetésükhöz tiszta szívből gratulálunk, további sikeres munkájukhoz a Isten áldását kérjük!
10
Motiváció a gyermekvédelemben, gyermekvédelem, mint motiváció „Egy gyermekért azt adjuk, ami mindennél drágább ezen a földön: a szeretetünket, az életünket.” (Helen Thomson)
I. Bevezetés
A nevelőszülői tanácsadói munka során kiemelt feladat a nevelőszülők motiválása, leginkább azokban az esetekben, amikor valamilyen nehézségbe, akadályba ütköznek, de a hétköznapokban is fontos szakmai fejlődésük elősegítése. Munkám során azt tapasztalom, hogy gyakori nehézség a nevelőszülők motivációjának stigmatizálása, miszerint megélhetés, illetve munkalehetőség érdekében vállalják a nevelőmunkát. Az előítélet és az általánosítás visszaveti a nevelőszülők lelkesedését, akadályozva ezzel Őket az adekvát munkavégzésben. Gyermekeink védelmében és a tanácsadói területemen tevékenykedő nevelőszülők érdekében szerettem volna végére járni a kérdéskörnek, ezért kutatást végeztem nevelőszülő munkatársaim körében, motivációjuk feltérképezése érdekében.
II. Motiváció fogalma, motivációs elméletek
A motiváció mindennapi életünk része, belső késztetéseink alapján elégítjük ki alapvető fiziológiás szükségleteinket és döntünk például munkahelyválasztásunkról is. A motiváció definiálása mégsem ennyire egyszerű, több motivációs elmélet is létezik a fogalom meghatározására, ilyen például az ösztönelmélet. Eszerint a cselekvést kiváltó tényezők olyan biológiai erők, melyek hajlamossá teszik a szervezetet arra, hogy adott módon viselkedjen bizonyos körülmények között. Alvin Toffler elméletében az emberek szükségleteit három általános kategóriába tudjuk csoportosítani, ezek: a közösség, a struktúra és a fontosság iránti szükségletek. Társas lények vagyunk, ezért szociális kapcsolatrendszerünk kiemelten fontos közösségi szükséglet, fokozottan jellemző ez a szükséglet a humán területen tevékenykedők körében. Környezetünk, időbeosztásunk, életvezetésünk rendezettségére is igényünk van, ezért a
F
Fókuszban a szakma
struktúra szükséglet is megjelenik életünkben. Az elmélet szerint a különböző szinteken és csoportokban betöltött szerepek adják a fontosságérzését az egyénnek. Az egyén szerepváltozásai befolyásolják a fontosságérzését is. Maslow nevéhez a szükségletelmélet kötődik, mely szerint az embert bizonyos szükségletei kielégítése indítja cselekvésre. Skinner több dimenzióban is vizsgálta a motivációt, megerősítés elméletében két formát határozott meg, elméletében a biológiai motívumok (túlélési és szociális) mellett az ember motivációs rendszerében számos olyan késztetés is van, amely tanulás és szocializáció eredménye. A motiváció ebben az esetben is az ember szervezetében fellépő feszültségi állapot csökkentésének igényéből fakad, például megfelelni a főnökünk elvárásainak, ezek a késztetések nemegyszer erősebbek a biológiai motívumoknál.
II.1. A motiváció típusai
Megkülönböztetünk primer (intrinsic) elsődleges motivációt, mely közvetlenül a tárgyra irányuló belső mozgató erő, és szekunder (extrinsic) másodlagos motivációt, mely a primer motivációval szemben nem a tárgyra irányul, hanem valamilyen külső indítékot hordoz magában. A primer motiváció az érdeklődésben, a probléma megoldása, megfejtése iránti vágyban nyilvánul meg, mely belső megerősítést eredményez. A szekunder motívumok pedig például a szociális indítékok, egy csoportba való beilleszkedés, megfelelés, a dicséret iránti belső vágy, vagy a társaktól kapott elismerés szükséglete, mely külső megerősítést eredményez. Predesztinálható, hogy a gyerekvédelemben tevékenykedők körében mindkét motiváció megtalálható, hiszen a segítő hivatásban kiemelkedően fontosak a társas viszonyok-visszacsatolások, a szociabilitás az egyén részéről, és mivel munkánk során a gyermek, az Ő védelme, egészséges nevelkedésének biztosítása a prioritás, az adekvát szakmai tudás és személyiség is kiemelten fontos, az egyén belső elégedettségét eredményezve.
8 kérdésből álló kérdőív első három kérdése demográfiai adatot mért fel, mely jelen kutatásban irreleváns, bár érdekes lenne a kor és a válaszadók neme alapján is összehasonlítást végezni, talán majd egy másik vizsgálatnál. A demográfiai adatokat a témához adekvátan kapcsolódó zárt, eldöntendő kérdések követték, a 6. kérdéstől pedig kifejtős, nyílt kérdéseket is alkalmaztam. A 40 fő válaszadó közül 32 alany kérdőíve volt értékelhető. Az első témacentrikus kérdés azt mérte fel, hogy mi motiválta az egyént arra, hogy a nevelőszülő legyen. A választási lehetőségeket a megyében nevelőszülőknek jelentkezők (kb. 60 fő) környezettanulmányaiban „A nevelőszülőnek jelentkező személyt mi motiválta a jelentkezésre?” kérdésre adott válaszok alapján állítottam össze. A 8 alternatíva közül 4 primer és 4 szekunder motívumnak megfelelő válasz volt kiválogatva. A válaszadók 3 lehetőséget jelölhettek. Az eredmény érdekesen alakult, a válaszadók 100 %-ánál (32 fő), legalább egy válasz primer motívum volt, 87,5 %-nál (28 fő) két és 81.25%-nál (26 fő) mindhárom válasz elsődleges belső késztetést mutatott (lásd. 1. diagram)
III. Kutatás bemutatása III.1. Hipotézisek - Az elméleti oldal tükrében első hipotézisem, hogy a nevelőszülőként dolgozó segítők körében a szekunder motívumok ugyanolyan hangsúlyosan jelen vannak, mint a primer motívumok. Azaz feltevésem szerint például a társadalmi megbecsülés, elismerés külső, személyi motiváció, ugyanolyan szignifikánsan megjelenik az egyéneknél, mint az objektív, önálló megismerésre, tudásra késztető belső megelégedés motívum. - Második hipotézisem szerint a nevelőszülők szekunder motívumaiban nem prioritás a megélhetési, anyagi motívum.
III.2. Kérdőíves módszer Hipotéziseim bizonyítására kérdőíves módszert választottam, Jász-Nagykun-Szolnok Megyében tevékenykedő nevelőszülők populációjában végeztem mérést. A kérdőív összeállításában törekedtem az egyszerűségre, a nyitott és zárt kérdések jól érthetőségére, kerülve a sugalmazó és inkompetens kérdéseket. A
1. diagram Az 1. diagram azt is megmutatja, hogy a szekunder motívum válaszlehetőségeket elhanyagolható mértékben jelölték a vizsgálatban résztvevők, a „Megélhetés” és a „Munkalehetőség” alternatívákat senki sem választotta. A mérés adatai alapján első hipotézisem miszerint a szekunder késztetések ugyanolyan hangsúlyosan megjelennek a nevelőszülők motivációjában megdőlni látszik, azonban második hipotézisem igazolták az adatok. A téma részletes vizsgálata több aspektusból való megköze-
11
F
Fókuszban a szakma
lítést igényel, a motivációs elméletek résznél bemutatott Alvin Toffler által meghatározott fontosság iránti szükségletet szeretném kiemelni. Az elmélet szerint a különböző szinteken és csoportokban betöltött szerepek adják a fontosságérzését az egyénnek. Az egyén szerepváltozásai befolyásolják a fontosságérzését is. Motiváció szempontjából meglátásom szerint Toffler elmélete azért fontos, mert a fontosság érzés primer motívuma az egyénnek, hiszen belső megelégedésre szolgál. Toffler szerint a szerepváltozással együtt változik ez a belső megelégedés érzés, ezáltal meglátásom szerint az egyén motivációja is. Mivel a vizsgálatban résztvevő nevelőszülők több éve végzik a nevelőszülői tevékenységet, tapasztalatot szereztek, szakmai személyiségük, önismeretük fejlődött, már nem csak szeretnének nevelőszülőnek lenni, hanem már azok, motivációjuk, mint „változót” is szükséges vizsgálni. A kérdőívben a következő kérdés ennek mérésére szolgált: „Nevelőszülőként milyen motivációs tényezők befolyásolják a nevelőszülői tevékenységét”. A válaszlehetőségeket az előző kérdéshez hasonló aspektusból állítottam össze, 4 primer és 4 szekunder motívum volt megadva, illetve egy egyéb
és fejlődésük iránti vágy. Megállapítható azonban az is, hogy szekunder motívum is jelen van, hiszen a közösséghez tartozás belső igénye a válaszadók több mint a felénél megjelent. Igazolódott a vizsgálat során a második hipotézisem, mely szerint a nevelőszülők szekunder motívumaiban nem prioritás a megélhetési, anyagi motívum. Az adatok szerint egy nevelőszülő sem választotta a megélhetési vagy anyagi indítékra utaló válaszokat. A vizsgálat konklúziója mindenképpen az, hogy bár jelen van a köztudatban egy negatív kép a nevelőszülők motivációjáról, de az nem értelmezhető általánosságban. A gyermekek szeretete, és mindenekelőtt a róluk való gondoskodás, az értük való munka a prioritás és legbelső megelégedésre szolgáló motívum
a nevelőszülők részéről. Elgondolkodtató az is, hogy külső motívumként a közösséghez való tartozás indítéka körvonalazódott a válaszokban. Ez az eredmény is rámutat arra, hogy a csoporthoz, közösséghez való tartozásra, mint erőforrásra, megtartó egységre nagy szükség van a gyermekvédelem területén. kategória, mely önálló gondolat kifejtésre is lehetőséget adott. A 2. diagramon látható, hogy árnyaltabb a kép, mint az előző kérdésnél. Ismét két belső motiváció volt túlsúlyban 30 (93.75 %), illetve 29 fő (90.625 %) válaszadó számára a gyermekek fejlődése, a rajtuk való segítés a legfontosabb belső indíték, viszont a közösséghez való tartozás alternatíva is szignifikánsan megjelent a válaszok között (53%), mely motívum inkább a szekunder késztetésekhez sorolható. A kérdőív 8. kérdése nyílt kérdés volt, melyben a válaszadók saját szavaikkal fogalmazták meg, hogy miért szeretnek nevelőszülők lenni. A válaszok különböző megfogalmazásokban fejezték ki, gyakorlatilag ugyanazt, a gyermekek szeretetét, a velük való foglalkozás örömét, fejlődésük elősegítésének vágyát.
„A gyermeket tiszteletben kell fogadni, szeretetben kell nevelni és szabadságban kell elbocsátani.” Rudolf Steiner
IV. Összegzés Az eredményeket értékelve megállapítható, hogy a vizsgált populációra nem igaz az első hipotézisem azon része, mely szerint a nevelőszülőként dolgozó segítők körében a szekunder motívumok ugyanolyan hangsúlyosan jelen vannak, mint a primer motívumok. Az eredmények azt mutatják, hogy a nevelőszülők körében a leghangsúlyosabb belső indíték, objektív, elsődleges motiváció, a gyermekek szeretete, a velük való foglalkozás
12
Szalai Beáta
nevelőszülői tanácsadó Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
F
Fókuszban a szakma
Elsősegély tanfolyam Bácsalmáson „Ameddig nincs baj, addig nincs baj.” – tartja a mondás a mentőszolgálatnál. A sürgősségi ellátásban eltöltött több mint nyolc év viszont azt mondatja velem, hogy a baj előbb-utóbb ránk talál, ezt kivédeni nem mindig lehet, de felkészülni rá igen! Gera Edit főigazgató helyettes kezdeményezésére, és a Módszertani csoport munkatársainak felügyelete alatt indult el egy elsősegély tanfolyam a bácsalmási gyermekotthonban. A cél az volt, hogy a lakásotthoni környezetben előforduló sürgősségi esetek (baleset, rosszullét, akut megbetegedések) ellátásáról beszélgessünk, szituációkat gyakoroljunk. A fő célkitűzés, az ismeret átadása mellett az volt, hogy szerettük volna, hogy egy új szemléletmód alakuljon ki a gyerekekben, s a felnőttekben egyaránt. Mert egy rosszullét, baleset, trauma, vagy akár egy szülés elindulása olyan stresszhelyzetet eredményezhet, melynek leküzdéséhez, megoldásához nagy segítség lehet a megfelelő szaktudás mellett a megfelelő gondolkodásmód is. Ezért a tematika összeállítása és oktatás lefolytatásánál e két fő szempontot figyelembe véve dolgoztunk, nagy hangsúly fektetve arra, hogy az oktatás megfelelő élménypedagógiai elemeket is tartalmazzon. A gyerekek és felnőttek a szituációkat átélték, gyakorolták. Megtapasztalták, milyen komplex feladat lehet egy szakszerű vérzéscsillapítás, vagy akár egy újraélesztés végrehajtása. A másik fontos cél az volt, hogy a tanfolyamon keresztül elősegítsük a gyerekek érzékenyítését is, hogy így fogékonyabbak legyenek a bajba került embertársaik megsegítésére. A tematikát a hagyományos alapfokú elsősegély nyújtási ismeretek anyagát követve állítottuk össze (riasztó tünetek, segélykérés módjai, fektetési módok, újraélesztés, kötözés – rögzítés, eszméletvesztések, mérgezések, stroke, infarktus, közlekedési baleset – kimentés, szülés), s kéthetenként egy alkalommal, egymásfél órás foglalkozás keretében vettük át. A következőkben a teljesség igénye nélkül néhány fontosabb momentum a tanfolyamról:
Riasztó tünetek, életfunkciók vizsgálata (légzés, keringés). A segélykérés szakszerű módja. Első alkalommal tisztáztuk a legfontosabb alapfogalmakat. Például, hogy mi az elsősegély nyújtás lényege, s hogy mikor van rá szükség. Nagy meglepetés volt, hogy a segélyhívó telefonszámokkal sokszor még mi, felnőttek sem vagyunk teljesen tisztában! A gyerekek pedig – a sok amerikai film hatására – teljes határozottsággal állították, hogy a 911 a központi segélyhívó számunk. Miután kibogoztuk a számok körüli káoszt, jöhetett egy kis gyakorlás: a vállalkozó kedvűek egy papírra felírt szituációt húztak. Rövid gondolkodási idő után bejelentést kellett tenniük telefonon keresztül egy eseményről, ahová mentőt kellett hívni. Mint egykori mentésirányító, most is elláttam ezt a feladatot, s a nekem háttal ülő „bejelentőt” kérdezve mindenki kipróbálhatta kommunikációs készségeit. Megtanultuk a helyes sorrendet, hogy mit mi után mondunk el. Ennek fontosságát érzékeltetve a következő szituációs körben mindössze tíz másodperc alatt kellett információt adni a mentésirányítónak. Ezzel is szimulál-
va azt, hogy mi van akkor, ha lemerülőben van a telefonunk. Nagyon tanulságos gyakorlat volt, a végén mindenki kapott egy tesztlapot, amolyan házi feladatként, melyen a hívószámokat gyakorolhatta.
Újraélesztés elmélete és gyakorlata A reanimatio (újraélesztés) kivitelezésének megtanulása elengedhetetlen egy elsősegélynyújtónál. Ehhez nagy segítség volt egy megfelelő eszköz, melyet a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató rendelkezésre bocsátott. Nagy lelkesedés jellemezte az oktatást és a gyakorlást is. A máskor elevennek tűnő gyerekek most nagy komolysággal végezték a mellkas kompressziókat és a lélegeztetést. A későbbiek során az újraélesztés állandó szereplője volt a tanfolyamnak, és alkalomról alkalomra szakítottunk időt az újbóli gyakorlásra.
Fektetési módok különböző kórképek, sérülések esetén. Stabil oldalfekvés alkalmazása. A segítségre szoruló ellátásának első lépcsőfokai közé tartozik a helyes pozicionálás, a helyes fektetési mód megválasztása. Ennek elhanyagolása akár életveszélyes állapotot is előidézhet. Ennek szemléltetésére a résztvevők segítségével gyakoroltuk a stabil oldalfekvést. Ez a fektetési mód első ránézésre bonyolultnak tűnik, de könnyen megtanulható, s adott esetben megóvja az eszméletlen sérültet, beteget a légúti elzáródás következtében kialakuló életveszélyes állapottól. Emellett a különböző hasi sérültek, az eszméletlen állapot, shockos sérült pozicionálásáról is beszéltünk, azokat is átgyakoroltuk. Hogy ez mennyire hasznos volt, azt mi sem mutatja jobban, mint hogy tipikus hibaként jelent meg az ájult beteg „ültetése”, mellyel csak fokozni tudjuk az illető rosszullétét.
13
T
Tanulmány
Eszméletvesztések
Az eszméletvesztések szakszerű ellátása, szükség szerinti felismerése, fontos lehet a későbbi ellátásban. Ez a laikus számára sokszor nem könnyű, de a megfelelő támpontokkal nem lehetetlen. A több alkalmon is átívelő témában szót ejtettünk az ájulás mellett a shock kialakulásáról, tüneteiről. Ez már azért is nagyon hasznos volt, mert a legtöbb ember fejében a „sokkot kaptam” kifejezés valami egészen mással társul, mint a valóság. A shock ugyanis egy életveszélyes kórfolyamat, melynél nagyon fontos a szakszerű és gyors beavatkozás. Megismertük a megfelelő pozicionálást is, valamint szükség esetén az autotranszfúzió alkalmazását. Az epilepsziáról, s annak ellátásról is szót ejtettünk. Egy saját élményes beszámolóval szemléltettem, hogy miért is kockázatos egy epilepsziás beteg szájába belenyúlni, illetve miért kell figyelni különösen az ilyen beteg megfelelő fektetésére.
olyan fiatalkorúakkal, akik kismamák, ezért nagyon hasznos, ha mind a gyerekek, mind a dolgozók kapnak egy átfogó képet erről. Az első, ami hangsúlyt kapott: a megindult szüléshez mindig hívjunk mentőt, orvost, segítséget. De ameddig az megérkezik, nekünk is van teendőnk. A várakozásokkal ellentétben a gyerekek nem viccelték el a dolgot. Mindenki feszülten figyelt. Ez a légkör alkalmat adott arra is, hogy a felelősségtudatot is erősítsük a gyerekekben, hiszen a várandósság komoly kockázatokkal is járhat. Az elméleti áttekintés után a gyakorlatra váltottunk át. Előkészítettük a szülés levezetéséhez szükséges eszközöket: vasalt lepedők, vasalt törölköző, kötszerek, olló, nejlon, babakelengye, kislámpa. Egy házilag készített segédeszköz, és egy játék baba segítségével közösen „levezettünk” egy szülést.
Tapasztalatok
Sérülések: Vérzés, törés, ficam, rándulás. Kötözések. Leggyakrabban a kisebb sérüléseink miatt kerülünk kapcsolatba az elsősegéllyel. Az elméleti részében a vérzéstípusokkal kezdtük. Megbeszéltük a különbségeket és a jellemzőiket. A kötözéseknél a sebellátás szabályai mellett a különböző kötéstípusokat is külön átvettük (fedőkötés, nyomókötés, artériás nyomókötés). A gyakorlás nagy sikert aratott, bár itt szembesültek a résztvevők, hogy nézni és csinálni nem ugyanaz. A szükséges kézügyesség mellett néhány fogás elsajátítására is szükség volt,
S végül néhány vélemény, visszajelzés a résztvevőktől: „Érdekes, célratörő, hasznos. Az intézménynek csak jó, ha felkészültek vagyunk a váratlan helyzetekre, s ez a tanfolyam is ebben segített minket.” – Daámné Agócs Barbara, gyermekotthon vezető „ Nagyon tetszett, hogy végig gyakorlati és érdekes volt a tanfolyam. Ez egy olyan tudás, melyre mindenkinek szüksége lehet az élete során, függetlenül attól, hogy gyermek vagy már felnőtt.” - Kiss Anita fejlesztő pedagógus A gyerekek véleményei is hasonlót tükröztek: „Klassz volt!” hogy a kötés jól sikerüljön, de a gyerekek nagyon kitartóak voltak. Sok szép kötés sikeredett. A sapkakötés kétségkívül nagy sláger volt, azt sokan megtanulták elkészíteni.
Szülés levezetése Ez a témakör a legtöbb elsősegély tanfolyam anyagából hiányzik, mégis szükségesnek gondoltuk, hogy itt szerepeljen. Mivel a gyermekvédelmi szakellátásban időről-időre találkozunk
14
„Néhány dolog nagyon új volt, de nagyon hasznos is!” „ Érdekes volt, de főleg a szülés, az nagyon komoly volt!” Összességében elmondható, hogy sok pozitív élménnyel gazdagodott mindenki. Az itt megtanultakra pedig reméljük, minél ritkábban lesz szükség!
Baráti Róbert
nevelő Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
F
Fókuszban a szakma
Lelki élet központú gyermektábor Gacsályban 2014 végén egy csoportértekezlet alkalmával merült fel a Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ Nevelőszülői Hálózata szakmai csapatában, hogy a lelki segítségnyújtás és a pszichés fejlődés elősegítését minél szélesebb körben biztosítsuk gyermekeink számára a nyári szünet alkalmával, amikor is „mobilisabbá” válnak, felszabadulva az iskolai kötelékek alól. A csoportos keretek között megvalósuló pszichés segítségnyújtás lehetővé teszi, hogy látványos és gyors eredményeket érjünk el. Ugyanakkor a csoportfejlődés elengedhetetlen része a tagok fizikai közelsége, közös munkája.
Végezetül, de nem utolsósorban elmondható, hogy a kezdeményezés célkitűzése, mely szerint a csoportformálódás, valamint a közös élettér nyújtotta lehetőségek gyors és hatékony eredményeket érnek el a gyermeke pszichés fejlődésében, mindenképpen megvalósult. Azt mondhatom, hogy mindkét csoport esetében gyönyörűen megmutatkozott a csoport alakulásának, működésének és bontásának „egészséges” fázisai. A gyermekek önmagukénak érezték a „belakott” életteret, felállították saját szabályrendszerüket közösen a felnőttekkel, mindenben segítették egymás mindennapi boldogulását és tolerálták a köztük megmutatkozó különbözőségüket. Mindezen szempontokat figyelembe véve igyekezünk körvonalazni a terveket. A lelkes szervezés eredményeképpen 2015 nyarán egy 14 és egy 12 fős gyermekcsapatot volt alakalmunk Gacsályban táboroztatni 5-5 napig.
Az utolsó nap a búcsúzkodás katartikus élményével tökéletesen lekerekítette a dinamikus csoportműködés napjait. A gyermekek visszavágynak, folyamatosan jelzik, hogy „jövőre is lesz nyár”, sugallva igényüket egy újabb táborban való részvételre.
A gyermekek lelkesedése, a felnőttek szervezett összjátéka lendületet adott a közös „munkához”. A tábor keretin belül a gyermekeknek lehetőségük volt egymás, valamint a falu (Gacsály) megismerése, több alkalommal vettek részt biciklitúrán, valamint a háztartás vezetésében aktív résztvevőként is elsajátíthatták az együttélés szabályait.
Azt gondolom a gyermekeknek adott és a tőlük kapott megan�nyi élmény, valamint pozitív visszajelzés arról tanúskodik, hogy kis energiával és nagy odafigyeléssel maradandót „alkothatunk” a gyermekek és önmagunk számára egyaránt.
Mindezek mellett a napi „keretet” a pszichológiai napnyitó, napzáró, valamint napközi foglalkozások adták. A gyermekek pozitív visszajelzései azt sugallták számunkra, hogy szívesen vettek részt a csoportfoglalkozásokon, sok barátra leltek a táborban töltött öt nap alatt és pozitív, feltöltő élményekkel gazdagodva tértek haza folytatva mindennapi életüket. A gyermekeknek nyújtott élményeken felül a tábor kitűnő terepként szolgált nevelőszülői hálózatunk nevelőszülő tanácsadói számára a hozzájuk tartozó gyermekek megismerésére, a velük való kapcsolat mélyítésére. Szakembereink sok hasznos tapasztalattal és felismeréssel gazdagodtak, mely azóta is segíti munkájukat.
Lakner Flóra Elza pszichológus Debreceni és Nyírségi Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
15
E
Élménypedagógia és szabadidő
„Tanulmányi kirándulás”
Az elmúlt évek alatt, ha kirándulást szerveztünk nevelt gyermekeinknek, akkor azt azért tettük, hogy színt vigyünk a mindennapjaikba. Lázasan készültünk mindig, hogy minél több helyre eljussunk, és hogy minél több legyen az érdekesség, a látnivaló, az élmény, az együtt töltött órák, a felejthetetlen napok öröme számukra. A március 2-ára tervezett kirándulás, amit Páll Miklós atya és Lónárt Csaba Attila igazgató úr szervezett, más színezetet adott annak a 30 fős 14-16 éves korosztálynak, akik nevelőszülőknél és lakásotthonban nevelkednek a Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézményben, de nekünk kísérőknek is. Sajnos nem volt nehéz kiválasztanunk a résztvevőket, de sokat tanakodtunk azon, hogy hogyan mondjuk meg nekik, miért pont ők a kiválasztottak. Akik már elindultak egy úton, azokra valószínűleg hatni fog visszatartó erőként a további bűncselekmények folytatásától, de vajon akik még nem tértek le a helyes útról, nem fogja-e megviselni a „döbbenetes látvány”. Mi felnőttek is kíváncsian vártuk a kirándulásnak álcázott napot.
őrző kapun volt az első állomás, azonnal látszott a gyerekeken, hogy a hely, amit eddig csak filmen láthattak, milyen riasztó a valóságban. Elcsendesedve várták a börtönparancsnok előadását, mely után még kíváncsiabbak lettek magára a börtön látványára. Megtudtuk, hogy az elmúlt évek alatt sok-sok diáknak tették lehetővé a börtönlátogatásokat a program szerint nem titkolva azt a célt, hogy a büntetés-végrehajtási intézetben tett látogatások alkalmasak arra, hogy a gyerekeket és fiatalokat visszatartsák a bűncselekmények elkövetésétől. Remélhetőleg a mi neveltjeinket a látottak, az élmény (rájuk, illetve ránk zárták a cellaajtót, hangok szűrődtek ki a cellákból, a női illetve férfi „smasszerek”, a rácsok, a vasajtók, a sétálóudvar, stb) megdöbbentette, és a továbbiakban meggondolásra készteti őket.
10 órakor indult el autóbuszunk Megyaszó egyik lakásotthonától Abaújszántón át Hernádvécse felé, majd Encstől Aszalóig felszedve a gyerekeket és a kísérőket a Miskolci Rendőrségi Kiképzőközpont épületéig. Az úton a gyerekek kissé visszafogottan beszélgettek, ismerkedtek, voltak, akik a különböző táborokban eltöltött hetek után örültek egymásnak, azok kicsit vidámabban élvezték az odafelé utat. Megnéztünk egy kiképzést, majd bűnmegelőzési filmvetítés következett interaktív formában, hogy az előadónő oldja a feszültséget. Nehezen kezdődtek a válaszok a gyerekek részéről, de végül egész jól összekapták magukat, és ügyesen válaszoltak. Érezhető volt, hogy már beszélgettek máskor is a témáról, hiszen a bűnmegelőzésben elsősorban a család, jelen esetükben a nevelőszülői család, a lakásotthon, az iskola, a tágabb közösségek is meghatározó szerephez kell, hogy jussanak. A sajátos „tanulmányi kirándulást” a Fazekas utcai büntetésvégrehajtási intézetben folytattuk. A kapun való belépés, az értékek leadása, az áthaladás az ellen-
16
A gyerekek az egy órás börtönlátogatás során elítéltekkel nem kerültek kapcsolatba, de jóleső érzéssel, megkönnyebbülve jöttek illetve jöttünk ki a kapun, majd miután mindenki megkapta a személy-igazolványát a buszra felülve elővették a szendvicsüket és a magukkal hozott itókát. Késő délután lett, mire a busz visszaérkezett Megyaszóra, alig volt beszélgetés, de reméljük, az otthoniaknak tolmácsolni fogják a látottakat, hallottakat. Mi, a kísérők azt reméltük, hogy a börtönlátogatás jót tett azoknak a fiataloknak, akik már elindultak a lejtőn, a többiek pedig kétszer is meggondolják, hogy elinduljanak-e a rossz úton. Ezúton is szeretném megköszönni Páll Miklós atyának és Igazgató Úrnak, hogy lehetővé tették neveltjeinknek a rendkívüli „tanulmányi kirándulást”, a kísérők nevében pedig azt, hogy mi is bepillantást nyerhettünk
Miczánné Balogh Ágnes
nevelőszülői tanácsadó Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény
E
Élménypedagógia és szabadidő
Napsugár tábor Hajdúnánáson a Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ irodájának udvarán 2015. július 20-24 között tábort szerveztünk a lakásotthonainkban élő gyermekeink számára. Célunk egy olyan programsorozat biztosítása volt, ahol sok vidám pillanatot élhettek át a résztvevők, mindeközben formáló-
dott egymáshoz fűződő viszonyuk. A tábor a közösségépítés és a minőségi szabadidő eltöltése mellett arra is hivatott volt, hogy pedagógiai és pszichológiai vonatkozásban fejlesztő módon hasson. Ezen szempontok megvalósítása érdekében minden napnak volt egy fő témája, amely mentén zajlottak az események. A pontosan megtervezett programok mellett lehetőséget biztosítottunk a spontán kialakuló játékokra, egyéni kezdeményezésekre. Fontosnak tartottuk erősíteni az egymáshoz fűződő odaforduló, és másikra figyelni tudó attitűdöt, és kezdeményeztük ennek gyakorlását.
Az első napon a Napsugár tábor udvarán megjelent 35 gyermek. A közös zászló elkészítése a keretek és szabályok lefektetése segített a csoporttá alakulásban. Miután a táborozó gyerekek csapatokká alakultak, izgalmas kincsvadászat indult, mely során játékos vetélkedőkben bizonyíthatták tudásukat, rátermettségüket. Lehetőséget kaptak érzékszervi csatornáik tesztelésére, amikor bekötött szemmel kellett ízeket, illatokat beazonosítaniuk, illetve kitalálni, milyen anyag az, amit éppen tapintással érzékelnek. A nap végére felgyülemlett feszültségeket vízibombával sikerült levezetni. Tovább színesítette a hét programját a lelki napunk, melyet az elmélyülésnek, a befele figyelésnek, az érzelmek megmunkálásának szenteltünk. Az ép testben ép lélek mottója alapján a külsőre is hangsúlyt fordítottunk. A „szépség napon” kozmetikus, fodrász és manikűrös vendégeink segítettek abban, hogyan lehet egyszerűen divatos frizurát készíteni, mire figyeljünk a szépségápolásban, milyen bőrtípusok vannak, és hogyan lehet szép sminket készíteni. A tábori élmények megörökítése érdekében a hét folyamán készült fotókból montázsok készültek, melyek emlékként szolgálnak a Napsugár tábor eseményeiről. A tábor ideje alatt a nagy népszerűségnek örvendő „csendes sarok” lehetőséget biztosított az elvonulásra mindazok számára, akik úgy érezték, magányra és csendességre vágynak. Az udvar egy másik pontján található kalózhajó pedig a kalandra vágyóknak szolgált inspirációul. A táborzáró napon személyre szóló oklevelet kapott minden lelkes résztvevő. A nagy közkedveltségnek örvendő programot szeretnénk a jövőben is biztosítani gyermekeinknek.
Bodai Nóra és Pálóczi Ildikó
pszichológusok Hajdúsági Görögkatolikus Gyermekvédelmi Központ
17
E
Élménypedagógia és szabadidő
Nyárbúcsúztató
A Miskolci Egyházmegye fenntartás alatt álló Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény hernádvécsei lakásotthonaiban lakó gyerekek, szülők és nevelőik nyárbúcsúztató napot tartottak augusztus 28-án.
A futball, mint tanító…
A helyi kápolnában közös imádsággal kezdődött a vakációbúcsúztató. A nyári szünet utolsó napjaiban már egy kicsit előre is kell tekintetünk az új tanévre. Páll Miklós atya szorgalmas tanulásra, engedelmességre, szentírásolvasásra és szeretetre buzdította beszédében a gyerekeket, és kérte Isten áldását, hogy a Szentlélek megvilágosító kegyelme legyen velük és nevelőikkel munkájuk közepette.
A nap folyamán önfeledt szórakozás várt a házigazda-, illetve a Tolcsváról és Abaújszántóról érkező vendég gyerekekre. Többféle vetélkedőn – lisztfújás, célba dobás, pincérjáték – lelkesen gyűjtötték a kuponokat, mert ezeket délután különféle ajándékokra lehetett beváltani. Eközben az udvaron üstben főtt az ebéd, sült a kürtöskalács. Aki bírta szusszal, mehetett az ugráló várba, illetve délután a táncházba. Sok-sok nyári programról tanúskodnak a rajzpályázat képei is: van közöttük színház -, székesegyház - és várlátogatás, balatoni, sárospataki és mogyoróskai táborozás. Az utóbbit, a régi parókia épületéből átalakított üdülőházat Mogyoróskán, idén vehették birtokba a gyerekek először. Tizenegy turnusban, minden lakásotthonokban és a nevelőszülői hálózatban lakónak biztosítottak lehetőséget nyaralásra, melyek lebonyolításában kispapok is segédkeztek. A gyönyörű környék számos kirándulásra és túrázásra hívogat, de az udvaron felállított medence is sokak kedvence volt. A sokszínű nyári programokról sokat lehet majd beszélni a szomorú őszi napokon.
Orosz Istvánné
gyermekotthon vezető Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény
18
A sport életrend keretei között a legkedveltebb sportágnak a gyermekek körében a futball mondható. Kiskunmajsa és Tiszakécske területeimen havi rendszerességgel tartunk fociedzéseket. A gyerekek a megbeszélt időpontban meg is érkeznek erre a programra. Kezdésként egy pár szót beszélgetünk, hogy érezték magukat az előző fociedzésen, és milyen várakozásaik vannak a mai edzést illetően. Aztán elkezdjük az alapos bemelegítést. Eleinte nehézség volt megértetni a gyermekekkel, miért fontos az alapos bemelegítés, de mivel minden fociedzés ezzel kezdődik, így meg is szokták és szívesen tornáznak. A csapatokat felállítjuk, és elkezdődik a focimeccs. A csemeték hamar megtanulták a sportszerű magatartást a pályán. Ha valaki elesik, vagy éppen pontatlanul rúgja a labdát, már nem nevetik ki egymást, és nem szólnak be egymásnak, hanem segítő kezet nyújtva felemelik társukat, vagy pár jó szóval illetik, hogy legközelebb jobban sikerüljön a passzolás. A mérkőzések után újra összehívom a gyermekeket, körben
E
Élménypedagógia és szabadidő
B
Büszkeségünk…
A családunkban az előttük nevelkedő gyermekek is tanultak zenét, ők zongoráztak. De a családunkban ezen kívül még sok más hangszer is megtalálható. Citera, hegedű, harmonika, de Bencét a tárogató fogta meg. Sokan nem ismerik ezt a hangszert, pedig ez egy magyar hangszer, igazi hungarikum. A férjem tárogatós és tárogató készítő is egyben. Minden nap megszólaltatja a hangszert, hangolása miatt, illetve estenként saját szórakoztatására. Egyszer csak arra lett figyelmes, hogy Bence lesi a mozdulatait és dúdolja a dallamot. Férjem megkérdezte tőle: szeretné -e megfújni a hangszert? Csodák csodájára ez elsőre sikerült ez neki.
leülünk a fűre, és beszélgetni kezdünk foci és egyéb témákról (már szubjektív élményeket is hallhattam tőlük), emellett pedig megerősítem őket arra vonatkozólag, hogy az előző fociedzéshez képest már most mennyit fejlődtek mind hozzáállásukban, mind a magatartásukban. A fociedzések hangulata már megszokottnak mondható, a gyermekek nagyon szívesen követik a technikai kéréseim. Az edzések alatt mindig odajön hozzám egy-két gyermek, csak úgy elmondanak dolgokat, történéseket az életükből, beszélgetünk róla egy kicsit, és újra mennek focizni. Őszintén szólva, nagyon jó érzés megélni, hogy a Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató sportéletrend keretein belül a foci hogyan mosódik harmonikusan össze a sportolás örömével és a lelki kitárulkozással. Nagyon örülök, hogy sikerült megtapasztaltatni a gyermekekkel, hogy a fociedzés arról is szólhat, hogy egymást jobban megismerhessék.
Balog Andrea
élménypedagógiáért felelős munkatárs Szent Ágota Gyermekvédelmi Szolgáltató
Mindez két és félévvel ezelőtt történt. Az eltelt idő alatt odáig fejlődött, hogy idén beneveztük a „Fölszállott a páva” című tehetségkutató versenybe is, ahol bejutott a hangszeres egyéni szólisták közé. A debreceni válogató után a 13. helyet érte el. Mi ezzel is elégedettek vagyunk, mert számára ez is nagyon szép siker. Egyébként tanulási nehézséggel küzd, a kottát nem ismeri, de a Jóisten igen jó hallással, ritmusérzékkel áldotta meg, pótolva ezzel egyéb hiányosságait. Tanítója továbbra is a férjem, mivel meg kell találnia minden nap a megfelelő pillanatot ahhoz, amikor hajlandó gyakorolni, mert Bence „csak tudni” akar. Ezen a nyáron került megrendezésre a tárogatós világtalálkozó, ahol Bence, mint a legfiatalabb tárogatós, hangszerével előadott egy népdalcsokrot, ezzel megnyitva az eseményt. Jelen volt többek között Kövér László Házelnök Úr is, aki szintén szereti ezen hangszer hangját, és gratulált Bencének. A nyáron is sok-sok eseményre hívták meg zenélni, mert csodálják az ifjú legénykét, milyen szép dallamokat játszik a tárogatón. Sajnos iskolájában jelenleg nem folyik hangszeroktatás, nagy bánatunkra. A jó szerencsére is szükség volt ahhoz, hogy már most sikereket ér el, mert ha nem a mi családunkba kerül, ahol igen szeretjük a zenét és a hangszereket, nem derül fény fantasztikus zenei hallására, és tehetségére. Családunkkal azon munkálkodunk, hogy még tovább fejlesszük tudását és szeretnénk ha az életben ezen a területen is további szép sikereket érne el.
A tárogatós legényke
Cziper Gábor Bence hét évvel ezelőtt került testvérével együtt nevelőszülői családunkba. Egy városból érkezett tanyánkra. Bence egy nyolcas testvérsor legkisebb tagja, testvérei többsége már felnőtt, saját családjuk van. Ő négy évvel idősebb bátyjával került hozzánk, mivel vérszerinti szülei igen zűrös életet éltek, ezért kiemelték a gyerekeket ebből a közegből. Hozzánk vezérelte a sors őket.
Csehovics Gáborné
nevelőszülő Szent Zotikosz Gyermekvédelmi Intézmény
19
K
KITEKINTŐ
A gyermekvédelmi törvény (Gyvt.) főbb változásai
2015-ben hétszer került sor a Gyermekvédelmi törvény módosítására, ami már önmagában is nagy kihívást jelentett a jogszabályt alkalmazni köteles, gyermekvédelemben dolgozó szakemberek számára. Mindemellett azonban már az is tényként szögezhető le, hogy megjelent azon törvénymódosítás is, mely a jövőt, vagyis a 2016. január elsejétől hatályba lépő változásokat vetíti elénk. Jelen cikkben a teljesség igénye nélkül, a legfontosabb, inkább tendenciákat jelentő változásokat igyekeztem kiemelni - terjedelmi korlátok miatt is -, a mélyebb részletekbe bonyolódás nélkül. 2015. január 1-től alkalmazandó fontos változás, hogy a Gyvt. szabályozási körébe vonja a javítóintézeti nevelést és ellátást. Ennek kapcsán a törvényben szabályozott ellátás fogalma kiegészül a javítóintézeti ellátás kategóriájával, az eddigi pénzbeli, természetbeni, valamint személyes gondoskodást nyújtó alapellátás és szakellátás mellett. Ehhez kapcsolódóan immár szintén a Gyvt. tartalmazza a javítóintézeti nevelés és ellátás részletszabályait, melyekből – többek között – megtudhatjuk azt is, hogy a „javítóintézet törvényben meghatározott keretek között teljes körű ellátást biztosít a fiatalkorú számára, és ellátja a fiatalkorú gondozását, nevelését, felügyeletét, továbbá az oktatásával, képzésével és munkafoglalkoztatásával kapcsolatos feladatokat. Új jogintézményként került be a törvénybe a megelőző pártfogó felügyelő fogalma is, aki nem más, mint az a pártfogó felügyelő, akit a bűnmegelőzés érdekében a szabálysértés vagy bűncselekmény elkövetése miatt indult gyámhatósági eljárás során a pártfogó felügyelői szolgálat kijelölt a védelembe vett vagy nevelésbe vett gyermek részére. Maga a megelőző pártfogás elrendelése pedig rendszertanilag, a gyermekvédelmi gondoskodás keretébe tartozó hatósági intézkedések körét bővíti. A jogintézmény keretein belül a pártfogó felügyelői szolgálat környezettanulmányt és a gyermek veszélyeztetett-ségének bűnmegelőzési szempontú kockázatértékelését készíti el. A törvény foglalkozik a hivatalbóli eljárással és az érintett szakemberek büntetőjogi védelmével. Ennek kapcsán kimondja, hogy „a gyermekjogi képviselő a gyermekjogi képviselői feladatainak ellátása során hivatalból jár el, és e tevékenységével kapcsolatban a büntetőjogi védelem szempontjából közfeladatot ellátó személynek minősül.” Természetesen a helyettes szülői tanácsadó, nevelőszülői tanácsadó, és a gyermekvédelmi gyám e tevékenységével kapcsolatban ugyancsak közfeladatot ellátó személy, akik a gyermek közvetlen gondozásának ellenőrzése, illetve törvényes képviseletének ellátása során szintén hivatalból járnak el. A Gyvt. változott atekintetben is, hogy a jelzőrendszer tagjai körébe immár a gyermekjogi képviselő és a javítóintézet is bekerült, vagyis a gyermek veszélyeztetett helyzetben léte esetén
20
az ő kötelezettségük is a jövőben jelzéssel élni a gyermekjóléti szolgálatnál, illetve hatósági eljárást kezdeményezni. 2015. július elsejétől változtak a nevelőszülőkre vonatkozó képesítési előírások. Ezáltal többféle keretben vált lehetővé a képesítés megszerzése. Egyrészt a nevelőszülővé válás feltétele lehet az OKJ-ben szereplő nevelőszülői szakképesítés megszerzése. Nevelőszülő lehet továbbá az is, aki a nevelőszülő szakképesítés „Befogadott gyermek ellátásának alapfeladatai” követelménymodul záróvizsgáját sikeresen letette, vagy a miniszteri rendeletben meghatározott nevelőszülői tanfolyamot eredményesen elvégezte, és ez utóbbi két esetben vállalja, hogy a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonya keretében a gondozásába kerülő első gyermek, fiatal felnőtt elhelyezésétől számított két éven belül 1. az OKJ-ben szereplő nevelőszülő szakképesítést megszerzi, vagy 2. a miniszteri rendeletben meghatározott, a nevelőszülők számára szervezett központi oktatási programot eredményesen elvégzi. 2015. augusztus 1-től tartalmazza a törvény a titkos menedékházakra vonatkozó szabályozást, melyként kizárólag a családok átmeneti otthona működhet. A titkos menedékház befogadja a kapcsolati erőszak miatt krízishelyzetbe került, illetve otthontalanná vált bántalmazottat és gyermekét, valamint a bántalmazott családot. Ezáltal legfeljebb hat hónap időtartamra, többek között lakhatást biztosít, és szükség esetén biztosítja az étkeztetést, a ruházattal való ellátást, a mentálhigiénés ellátást, valamint segítséget nyújt az egészségügyi ellátáshoz való hozzáféréshez, közreműködik a család, az egyén helyzetének rendezésében, otthontalanságának megszüntetésében; és segítséget nyújt a bántalmazás következtében kialakult pszichés sérülések kezelésében és jogi tanácsadásban. Bár még nincs hatályban, de az erről szóló törvénymódosítás már kihirdetésre került, miszerint 2016.01.01-től a törvény ös�szevonja a gyermekjóléti szolgáltatást a családsegítéssel, Család- és gyermekjóléti szolgálat elnevezéssel, mely egyúttal feladatösszevonást is jelent majd. Megalakul továbbá a Család- és gyermekjóléti központ is, melynek az a járásszékhely településen működő Család- és gyermekjóléti szolgálat minősül, amely önálló intézményként, illetve szervezeti és szakmai szempontból önálló intézményegységként működik. A Gyermekvédelmi törvény emellett számos apró további módosítást is tartalmaz, remélhetőleg annak érdekében, hogy a gyermekvédelem körébe tartozó feladatok ellátása a leghatékonyabban szolgálhassa a kiskorú gyermekek mindenekfelett álló érdekét.
Dr. Hegedűs Andrea