BUDAPEST KŐBÁNYAI ÖNKORMÁNYZAT
38/1994_
(VI_28-) sz_ önkormányzati rendelet
az Önkormányzat tulajdonában álló lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek elidegenítésének Leltételeiről
A Budapest Kőbányai Önkormányzat Képviselőtestülete (a továbbiakban Kt.) a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokrél szóló 1993. évi L~~VIII. törvény, illetve az ezt módositó 1994. évi XVII. törvényben /továbbiakban tv./ valamint az egyes állami tulajdonban lévő vagyontárgyak önkormányzatok tulajdonába adásáról szóló 1991. évi XXXIII. tv. 2. szakasz (8) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a következő rndeletet alkotja:
I.
RÉSZ
ÁLTALÁNOS RENEDELKEZÉSEK
A rendelet hatálya
l.§.
(1) A rendelet hatálya kiterjed az Önkormányzat tulajdonában lévő lakásokra és nem lakás céljára szolgáló helyiségekre, valamint a vegyes tulajdonban /részben önkormányzati, részben más/ lévő ingatlanokban az önkormányzati tulajdoni hányadra.
- 2 -
HATÁSKÖRI SZABÁLYOK
2.§.
(1) A tv., valamint e rendelet rendelkezései végrehajtásnak ellenőrzése a Polgármester feladata. (2) Ha a tv., vagy e rendelet alapján tulajdonosi nyilatkozat megtétele szükséges, nyilatkozat adására a Polgármestere jogosult, az illetékes bizottságok véleményének figyelembevételével. (3) Az elidegenítések előkészítésével és lebonyolításával Önkormányzat a Kőbányai Vagyonkezelő Rt-t bízza meg.
az
IL RÉSZ VÉTELI ÉS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁG ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS ESETÉN
3.§.
(1) Önkormányzati tulajqonú lakás vásárlására jogosult vételi, illetve elővásárlási joga alapján - a törvényben megjelöltbérlő, bérlőtárs, társbérlő, illetőleg hozzájárulásukkal egyenesági rokonuk, örökbefogadott gyermekük függetlenül attól, hogy lakóhelyük, illetve bejelentett lakásuk máshol van. (2)
Bérlőtársak
korolható, a
esetén a vételi jog csak a lakás egészére gyabérlőtársak együttes nyilatkozata alapján.
(3) A társbérlők a lakás tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt lakásrész arányában szerezhetik meg. lakást (eltartott) a szerződés esetén a jogosult csak akkor vásárolhatja meg, ha az eltartó ahhoz írásban hozzájárul.
(4) Tartási
-
3
-
(5) A vételi és elővásárlási joggal érintett önkormányzati kás értékesítési és fizetési feltételei azonosak.
la-
(6) Nem áll fenn vételi jog az 1990. szeptember 30. napját követően kizárólag önkormányzati eszközökből létesített vagy szerzett, illetőleg az 1990. évi LXV. tv. 107. szakaszának (2) bekezdése alapján az Önkormányzat tulajdonába került lakásra.
VÉTELI JOG GYAKORLÁSA
4.§.
(1) A vételi jog gyakorlására vonatkozó nyilatkozatot a jogosultnak írásban 1995. március 31-ig, mint jogvesztő határidőig lehet. benyújtani a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. Ingatlanügyi Csoportjához. (2) A vételi nyilatkozat benyújtásától számított 60 napon belül az eladást végző szervezetnek meg kell vizsgálni, hogy a vételi jog gyakorlásának törvényi feltételi fennállnak-e, mind a lakás, mind a nyilatkozatot tevő vonatkozásában. (3) Amennyiben az ingatlan teleknagysága a Budapesti Városrendezési Szabályzatban előírt, vagy a helyben szokásos ~elek nagyságot meghaladja és abból új telek alakítható ki, az ingatlant meg kell osztani. (4) Amennyiben az ingatlant érintően bírósági vagy közigazgatási eljárás van folyamatban, az ingatlant csak annak jogerős befejezésekor lehet eladni.
- 4 -
ELADÁSI AJÁNLAT
5_§_ (1) Az elidegenítés előkészítésének befejezésével a lebonyolító a jogosultnak eladási ajánlatot tesz: Az eladási ajánlat tartalmazzza: -
az ingatlan forgalmi értékét, a vételárat, a fizetési feltételeket, az ajánlati kötöttség időtartamát.
Az ajánlathoz mellékelni kell: - az ingatlanról készült műszaki szakvélemény összefoglaló részét, - a szerződési feltételeket, - az alapító okirat kivonatát, a közös tulajdoni hányadban lévő helyiségek felsorolásáva!. (2) Az eladási ajánlatra a nyilatkozattételi határidő 90 nap. Az adás-vételi szerződés megkötéséhez a vevőnek az alábbi igazolásokat kell hoznia: a lakáskiutaló határozatot és a bérleti szerződést, vagy azoknak a Kőbányai Vagyonkezlő Rt. által hitelesített másolatát, - lakbér és egyéb ehhez tartozó díjfizetésről szóló igazolást, amelyet a Kőbányai Vagyonkezelő Rt. ad ki. (3) A forgalmi értékbecslés a nyilatkozattételi tartama alatt köti az eladót.
határidő
idő
ÖNKORMÁNYZATI LAKÁS VÉTELÁRA
6-§-
(1) A tv. által meghatározott vételi, illetve elővásárlási joggal érintett lakások esetén a vételár az alábbiak figyelembevételével kerül megállapításra:
-
5
-
- Ha a házasingatlan egy vagy két lakásos: a vételár a forgalmi érték 50 %-a, Ha a telekméret a BVSZ-ben eÍőírt, vagy a helyben szokásos teleknagyságot meghaladja, s a telekmegosztással új telek nem alakítható ki, az abban megjelölt mértéket meghaladó telekrész forgalmi értéken idegeníthető el. Három vagy több lakásos házasingatlanok esetén az elidegenítés feltételei az alábbiak szerint alakulnak: - A O - 5 év között épült, vagy teljes felújításban részesült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 44 %-a. - A 6 - 15 éven belül épült, illetve 15 éven belül teljes felújításban részesült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 33 %-a.
- A 15 évnél régebben épült és teljes felújításban nem részesült házasingatlanok esetében a vételár a forgalmi érték 16,5 %-a.
(2) Az önkormányzati lakások forgalmi értékét a hasonló adottságú lakások helyi forgalmi értéke alapján különösen: a., az épület településen belüli fekvése, b., az épületben lévő lakások száma, az épülethez tartozó földterület, a közös használatra szolgáló helyiségek, és a közös használatra szolgáló területek nagysága, c., az épület felszereltsége, felújítás óta eltelt idő,
műszaki
állapota, építése,
d.
a lakás alapterülete és komfortfokozata,
e.
a lakottság ténye,
figyelembevételével kell megállapítani.
a
- 6 -
FIZETÉSI ÉS ÉRTÉKESÍTÉSI FELTÉTELEK
7_§_
(1) Ha a lakást a tv. alapján az arra jogosult vásárolja meg, részére - kérelmére - maximum 25 év részletfizetés adható. A vételár 10 %-át egy össszegben kell kifizetni. (2) Vételi jog alapján megvásárolt lakások esetén a vételár hátralék egyösszegű befizetésekor évenkénti bontásban az alábbi kedvezmény illeti a vevőt:
Az első évben a vételár hátralék A második évben a vételár hátralék A harmadik évben a vételár hátralék A negyedik évben a vételár hátralék Az ötödik évben a vételár hátralék A kedvezmény a törlesztés 6.
évétől
50 %-a, 45 %-a, 40 %-a, 30 %-a, 15 %-a. megszűnik.
(3) Az első 5 évben az eladó a vételár hátralékra kamatfizetési mentességet biztosít. A 6. évtől a mindenkori jegybanki kamat 100 %-ának megfelelő kamat terheli a vételár hátralékot.
VÉTELI ÉS ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL NEM ÉRINTEIT LAKÁS ÉRTÉKESÍTÉSE
8- §-
(l) Üres beköltözhető lakás értékesítése pályáztatás újtán történik. A kikiáltási ára a mindenkori piaci viszonyoknak megfelelő forgalmi érték. (2) A
Képviselőtestület kizárólagos döntése alapján pályázat kiírása nélkül is lehet önkormányzati bérlakást értékesíteni.
Licit nélkül válhat vevővé a Képviselőtestület döntése értelmében az a személy, illetve az a szervezet, akinek a javára a Képviselőtestület így dönt.
• -
7
-
(3) Az ingatlan megvételé~az jogosult, aki a licittárgyaláson a kikiáltási árat meghaladó vagy azt elérő, legkedvezőbb ajánlatot tesz. (4) Az adás-vételi szerződést a licittárgyalástól számított 15 napon belül meg kell kötni. A vételárat az adás-vételi szerződés megkötésétől számított 8 napon belül meg kell fizetni. (5) A pályázati feltételeket a Polgármesteri Hivatal hirdető tábláin 30 napra, valamint az Önkormányzat lapjában közzé kell tenni. A közzététel kezdő napja a helyi lapban történő megjelenés. (6) A pályázati kiírásnak tartalmaznia kell: - az ingatlan ingatlannyilvántartási adatait, azaz a lakás eimét, tulajdoni lapszámát, helyrajzi számát, alapterületét. szobaszámát, - komforLfokozatát, - a helyiségek felsorolását, - a műszaki jellemzőket,. - a lebonyolító megnevezését, eimét, telefonszámát, - a lakás megtekintésére biztosított időpontot, - a bánatpénz összegét, - a pályázat benyújtásának módját, helyét és határidejét, - a versenytárgyalás helyét és idejét. (7) A licittárgyalás nyilvános, azon minden Lermészetes és jogi személy, valamint jogi személyiséggeJ nem rendelkező gazdasági társaság részt vehet. (8) A licittárgyalás kizárólag meg.
közjegyző
jelenlétében tartható
(9) A licittárgyalás nyertese a vételár 10 %-át foglalóként a licit elnyerésekor köteles az eladónak megfizetni. Ennek tényét előszerződésben rögzíti az eladó és a vevő. (10) Amennyiben a licittárgyalás nyertese önhibájából 15 napon belül az adás-vételi szerződést nem köti meg, elveszíti a szerződéskötésre vonatkozó jogát és a bánatpénz összegét. Ebben az esetben az ingatlan a másodikként, illetőleg harmadikként legkedvezőbb ajánlatot tevő pályázó részére értékesíthető.
Az eladási ár a kikiáltási árnál kevesebb nem lehet.
' -
8
-
III. RÉSZ
A
HELYISÉGEK
EL IDEGEN Í
TÉSE
A HELYISÉGEK ELADÁSRA VALÓ KIJELÖLÉSE ÉS VÉTELRE VALÓ FELAJÁNLÁSA
(1) A nem lakás céljára szolgáló helyiség (a továbbiakban: helyiség) eladásáról és egyéb módon történő elidegenítéséről (apportálásáról) a (7) bekezdésben foglalt kivétellel a Képviselőtestület dönt. (2) Helyiség elidegenítésére javaslatot a Vállalkozási Bizottság véleményének figyelembevételével a Polgármester tehet, feltéve ha: a./ a helyiség bérlőjének kijelölésére jogosult szerv, b./ életvédelem céljait szolgáló helyiség esetében a polgári védelmi parancsnokság, c.j műemléképületben lévő helyiség esetében a műemlékvédel mi hatóság írásban hozzájárul az elidegenítéshez. (3) Az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába helyiségre a bérlő nyújthat be vételi kérelmet.
került
(4) Üreshelyiségetés az olyan helyiséget, amelyre a bérlője az elővételi jogával nem élt, az e rendeletben meghatározott kivételekkel pályázat útján lehet elidegeníteni. (5) A pályázat kiírása előtt az üres helyiséget a kárpótlásra jogot szerzett volt tulajdonosnak kell vételre felajánlani. (6) Ha a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos személyének megállapítása vagy felkutatása aránytalanul nagy nehézséggel járna, az (5) bekezdés szerinti ajánlat a Polgármesteri Hivatalban 15 napra kifüggesztett hirdetmény útján is közölhető.
-
9
-
(7) Ha az üres helyiséget szomszédos lakás bővítéséhez lehet felhasználni, és nincs kárpótlásra jogot szerzett volt tulajdonos, a lakás tulajdonosának kérelmére, részére a helyiséget pályázat nélkül is el lehet idegeníteni. Az elidegenítésről a Vállalkozási· Bizottság dönt, ha a helyiség alapterülete nem haladja meg a húsz négyzetmétert.
10.§. (1) A helyiség eladására vonatkozó ajánlati
felhívásának
tar-
talmaznia kell a helyiség: a.j címét,
b./ c.j
d./ e./
ingatlannyilvántartási adatait, alapterületét, felszereltségét és színvonalát, az épület lényeges műszaki állapotára vonatkozó tájékoztatást, a vételárat, a vételi szándék bejelentésének határidejét, a vásárlásra jogosult által közlendő, az adás-vételi szerződés megkötéséhez kért adatokat.
(2) Az ajánlati kötöttség határideje a vételre történő felajánlásról szóló értesítés kézhezvételét követő naptól számított hatvanadik nap.
ÖNKORMÁNYZATI TULAJDO:NÚ HELYISÉG ELADÁSÁNAK TILALMA
ll.§.
(1) Nem adható el az önkormányzati tulajdonú helyiség:
- ha a bérleti jogviszony felmondására okot adó körülmény áll fenn, illetve bírói eljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, határozott ideig tartó bérleti kivéve a bérlő részére,
]Ogv1szony
fennállásáig,
- a bérlőnek, ha a bérlő a helyiséget 50 %-os vagy azt meghaladó mértékben albérletbe adta,
- 10
-
- építésrendészeti eljárásra okot adó körülmény eljárás jogerős befejezéséig,
esetén
az
- ha a helyiség RRT-ben bontásra van kijelölve, - a bérlő és a bérbeadó között egyéb per befejezéséig,
okból
folyó
polgári
- ha elidegenitési és terhelési tilalommal terhelt, - ha az önkormányzat tulajdonában lévő épületben közös használatra szolgáló helyiségnek vagy területnek minősül, - a helyiség fennmaradásának ideiglenes engedélye esetén, ha bérlóKijelöléssel és ismételten gyakorolható választási joggal érintett,
bérlő
ki-
- a Polgármesteri Hivatal, valamint a közszolgálati feladatok ellátására szolgáló ingatlan területén.
ÖNKORM.ANYZ-ATI TULAJDONÚ HELYISÉG ELADAS ESETÉN ELÓVÁSÁRLÁSI JOGOSULTSÁG
12_§_
(l) A bérlőt (bérlőtársakat) elővásárlási jog illeti meg az állam tulajdonából az önkormányzat tulajdonába került helyiségekre, ha - a helyiséget az önkormányzat értékesítésre kijelölte és - a helyiség az ingatlannyilvántartásba önálló tulajdonként van bejegyezve, vagy az ilyen eimen bejegyezhető. (2) A társasházban lévő önkormányzati tulajdonú helyiség megüresedése esetén a tulajdonostársakat a megüresedéstől számított ~ hónapig elővásárlási jog illeti meg_
• -
l l
-
(3)
Bérlőtársi
jogviszony esetén elővásárlási jog a helyiség egészére gyakorolható, eltérő megállapodás hiányában bérlő társak a helyiség tulajdonjogát az általuk kizárólagosan használt helyiségrész alapterületének arányában vásárolhatják meg.
(4)
Elővásárlási jogával csak az ződéskötés időpontjában adó-,
a
bérlő
élhet, akinek a szervagy adók módjára behajtandó köztartozása, bérleti díj és közüzemi díj hátraléka nincs, továbbá a társadalombiztosítási járulék fizetési kötelezettségének eleget tett.
szerződés
Az erre vonatkozó igazolásokat a megkötése a kell beszerezni, átadni a lebonyolítónak.
bérlőnek
előtt ~,I
ÖNKORMÁNI'ZATI HELYISÉG VÉTELÁRA ÉS FIZETÉSI FELTÉTELEI
13.§.
(l) A bérlő és a kárpótlásra jogosult volt tulajdonos a helyiséget a helyi forgalmi érték 80 %-ának megfelelő vételáron, (2) Üres állapotban és harmadik fél részére történő értékesítésnél a pályázat, illetve licit alapján történő eladás feltételei szerint kell eljárni a 9.§. -ban megfogalmazottak alapján. (3) A vevő részére - kérelmére - fizetési kedvezmény nyójtható, amely a vételár 50 %-ának egyösszegű befizetése után a fennmaradó további 50 %-ot 12 havi egyenlő részletekben kell megfizetni a mindenkori jegybanki alapkamat 100 %-ának megfelelő kamatterherrel. (4) A helyiség forgalmi értékének megállapítása forgalmi értékbecslés (a továbbiakban: értékbecslés) alapján történik, amelyet ógy kell elkészíttetni, hogy tartalmazza az eladásra kerülő helyiség, az épület és a hozzá tartozó telek jogi helyzetével és műszaki állapotával összegfüggő, továbbá a forgalmi érték meghatározását befolyásoló adatokat.
,
-
12
-
(5) Az értékbecslésben az ingatlannyilvántartás alapján közölni kell az ingatlan tulajdoni lapjának I-III. RÉSZ-ében szereplő adatokat. Amennyiben az Önkormányzat tulajdoni JOga még nem került bejegyzésre, akkor a FVÁB által kiadott 1gazolás vagy határozat számát kell feltüntetni. (6) Az értékbecslésnek elsősorban tartalmaznia:
a
következő
adatokat
kell
a.f az épület - településen belüli elhelyezkedését, fekvését, - közmavesítettségének mértékét, - megközelítés lehetőségét; b./ az épület, melléképületek - építésének idejét, módját, szerkezeteinek, berendezéseinek anyagát, életkorát, használhatóságuk mértékét, a javítás, helyreállítás szükségességét, az esetleges hatósági kötelezéseket, felszereltségét, felújításának időpontját és mértékét (részleges vagy teljes);
c.f az épületben lévő
helyiségek és lakások számát, helyiségek 6s közös használatra szolgáló területek nagyságát; d./ a helyiség - alapterületét, minőségét meghatározó tényezőket, épületen belüli elhelyezkedését, a bérlő által elvégzett, de a bérbeadó által meg nem térített értéknövelő beruházásokat és azok értékét; a közös használatra szolgáló
e./ a -
helyiséghez tartozó földrészlet nagyságát, további beépítésének lehetőségét, egyéb adottságait (pl. parkosított, támfalépítés szükségessége stb.)
(7) Az értékbecslésnek összehasonlító adatokat kell tartalmaznia a kerületben az értékbecslés készítését megelőző egy éven belül, legalább két - a magánforgalomban adás-vétel útján elidegenített - hasonló adottságú helyiség vételáráróL
- 13 -
(8) A helyiség vételára után számítva, a vételáron felül lános forgalmi adót is kell fizetni.
álta-
HATÁLYRA LÉPÉS
14.§.
(1) Ezen önkormányzati rendelet kihírdetése napJan lép hatályba. Ezzel egyidejűleg a Budapest Kőbányai Önkormányzat 33/1994. (V.17.) sz. rendelete, amely az önkormányzat tulajdonában álló lakások elidegenítésének ideiglenes feltételeiről szól, hatályát veszti.
/~~i -~·c;a__ .
István
jegyző
A kihirdetés napJa
B
u
d
a
p e s
t,
1991 • . j\Íl:ÜU$.29 • . . .
