AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁS ALAPJAI

NEMZETVÉDELMI EGYETEMI KÖZLEMÉNYEK

DR. MUNK SÁNDOR

AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁS ALAPJAI Az informatikai rendszerek, eszközök által nyújtott szolgáltatásokat egyre növekvő mértékben használják fel napjaink katonai, védelmi célú, igazgatási, gazdálkodó és más szervezeteiben és folyamatosan bővül az ezen szolgáltatások iránti igény. A különböző szervezetek egyre nagyobb mértékben függnek az informatikai rendszerek és eszközök által szolgáltatott információktól, információs funkcióktól. A folyamatosan fejlődő információs korszakban ma már nem kérdéses, hogy az egyes szervezetek eredményességének egyre növekvő jelentőségű feltétele a korszerű informatika eszköz- és eljárásrendszereknek a szervezeti célkitűzésekhez igazodó, hatékony alkalmazása, illetve az ennek lehetőségét megteremtő, tervszerű és szervezett tevékenységrendszer. Az informatika (információtechnológia) jelentős szerepet játszik a NATO követelményeiben, terveiben és jövőképeiben. A Védelmi Képességek Kezdeményezés szerint „a vezetési és informatikai rendszereknek jobban kell illeszkedniük a Szövetség jövőbeni katonai műveletei követelményeihez, amelyek maguk után vonják a korábbiaknál sokkal több információ cseréjét és kiterjednek az alacsonyabb vezetési szintekre is”.1 A Prágai Képességcsomag négy kulcsfontosságú hadműveleti képességterülete közül a második a védett vezetési és információs fölény. A NATO hadászati parancsnokok egyeztetett jövőképében a hatásalapú hadműveletek egyik alapvető feltételét képező „döntési fölény a hiteles és időszerű információktól, illetve a védett cseréjüket és egyeztetett módon történő értelmezésüket biztosító eszközökön múlik.”2 A Magyar Honvédség kidolgozás alatt álló informatikai stratégiája is abból indul ki, hogy „integrált, egységes alkalmazási és üzemeltetési elveken alapuló informatikai támogatás nélkül a korszerű haderő megteremtésére irányuló erőfeszítések hiábavalóak, a szövetségesekkel történő hatékony együttműködés nem biztosítható.”3 Az informatikai megoldások, eszközök hatékony alkalmazásának növekvő jelentősége szükségessé teszi az ehhez szükséges tevékenységrendszer fogalomrendszerének, elveinek és feladatainak vizsgálatát és meghatározását. Ennek eredményei a Magyar Honvédség doktrínális és szabályozó okmányfejlesztési folyamatában elsőként az Összhaderőnemi Híradó és Informatikai Doktrína, majd ezt követően a Magyar Honvédség informatikai rendszerfej1

Defence Capabilities Initiative — Introduction (4. pont). Strategic Vision: The Military Challenge — Part 4, Capabilities (30. pont), 13. o. 3 A Magyar Honvédség informatikai stratégiája (Tervezet). Vezetői összefoglaló, 1. o. 2

178

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY

lesztési, üzemeltetési és alkalmazási szabályzatának kidolgozása során jelennek majd meg. Jelen publikáció célja, hogy rendszerezze és meghatározza az informatikai rendszerek, eszközök és eljárások szervezeti célú felhasználásához kapcsolódó tevékenységrendszer alapvető fogalmait, összetevőit és ezzel hozzájáruljon a Magyar Honvédség informatikai szakterületén folyó doktrínális és más szabályozó anyagok kidolgozásának megalapozásához. Ennek érdekében: ¾ összegzi és értelmezi a katonai informatika tevékenységrendszeréhez kapcsolódó alapfogalmakat; ¾ meghatározza a katonai informatika tevékenységrendszerének alapvető összetevőit és ezek tartalmát; ¾ elemzi az informatikai támogatás és más kapcsolódó tevékenységi területek viszonyát. A publikációban foglaltak egy szélesebb körű kutatási feladat első fázisát képezik. A következő teendőt a katonai informatikai tevékenységrendszer egyes összetevőinek (követelményeinek, részfeladatainak, felelősségi és végrehajtási rendjének) részletesebb vizsgálata képezi.

ALAPFOGALMAK A korszerű informatika által nyújtott lehetőségek felhasználásának, alkalmazásának vizsgálata során kulcsfontosságú szerepet játszik az INFORMATIKAI ESZKÖZ fogalma. Az informatikai eszközök fogalmának napjainkban még nem alakult ki egységesen elfogadott értelmezése. A gyakorlatban találkozhatunk a lényegében csak a számítástechnikai eszközök körére kiterjedő legszűkebb és az információs tevékenységeket, folyamatokat támogató eszközök teljes körét magában foglaló legtágabb megközelítéssel is. A szakterületen folyamatosan növekvő mértékben érvényesülő és egyre szélesebb körre kiterjedő integrálódás illetve konvergencia következtében az elmúlt években olyan kifejezések jelentek meg és terjedtek el, mint az infokommunikációs eszközök illetve információtechnológiai eszközök. Az informatikai eszköz fogalmába beleértendőek az eszközfunkcionalitás megvalósításában szerepet játszó hardver és szoftver összetevők egyaránt. Egy adott eszköz esetében a felhasználó számára működési szempontból teljesen érdektelen, hogy annak funkcióit technikai (hardver) formában, program (szoftver) formájában, vagy a kettő kombinációjaként valósították meg. A legtöbb esetben ráadásul felhasználói szempontból ez nem is „látható” és a megvalósítás akár ugyanazon eszköz különböző változatai esetében is eltérhet. Az informatikai eszköz fogalom legszűkebb értelmezésének újragondolását a számítógépes hálózatok megjelenése, az információfeldolgozás és informá179


ciótovábbítás eszközeinek gyorsuló ütemű összekapcsolódása, majd az azonos technológiai alapra, a mikroelektronika eszközkészletére épülő fokozatos integrálódása tette szükségessé. Ez elsőként az adatátviteli és a hagyományos távközlési hálózatok integrálódásában jelentkezett, amelynek következtében egyes (például hálózati kapcsoló-) eszközökről már nem lehetett eldönteni, hogy szűkebb értelemben vett informatikai (tehát számítástechnikai) vagy távközlési (híradástechnikai) eszköznek kell-e őket tekintenünk. A technikai fejlődés további sajátossága, hogy a távközlési (katonai terminológiával híradó) eszközök és rendszerek egyre bővülő mértékben rendelkeznek információtároló és feldolgozó funkciókkal, a szűkebb értelemben vett informatikai eszközök és rendszerek pedig információtovábbítási, kommunikációs funkciókkal.4 A híradó és a szűkebb értelemben vett informatikai eszközök mellett rendkívüli mértékben kiterjedt a lényegében azonos technológiai alapra épülő, funkcionális szempontból azonos vagy egymást átfedő részképességekkel rendelkező eszköztípusok köre, amelyek egymástól történő részben mesterséges elhatárolása az egyes eszköztípusok egymás képességeit szinergikus módon hasznosító, hatékony alkalmazásának rovására megy. Az információs funkciók megvalósítását szolgáló típusok közé tartoznak többek között a mérő- és érzékelő (szenzor), irányítás- és szabályozástechnikai, fegyverirányítási, vezetésvagy irodatechnikai, technikai, oktatástechnikai, valamint szimulációs eszközök és rendszerek. Az információfeldolgozást és információtovábbítást támogató informatikai és kommunikációs (híradó) rendszerek a NATO értelmezés szerint is egy általánosabb kategória, a C3 rendszerek altípusait alkotják, amelyekbe az előzőek mellett az érzékelő és riasztási, a navigációs illetve az azonosítási (felismerő) rendszerek tartoznak.5 A hadtudomány és a hadügyi gyakorlat napjainkban legfontosabb fejlesztési, fejlődési irányainak egyike, a hálózatközpontú megközelítés (a NATO-ban a hálózatalapú képesség) éppen az információs képességekkel rendelkező különböző eszközök és rendszerek — típusuktól független — hálózatba kapcsolására, együttműködésére, információcseréjére épül. Az informatikai eszközök — szűkebb vagy tágabb értelemben — a felhasználók tevékenységét, a szervezeti folyamatok megvalósulását különböző szolgáltatások nyújtásával segítik, könnyítik, teszik lehetővé, hatékonyabbá vagy gazdaságosabbá. Az INFORMATIKAI SZOLGÁLTATÁSOK két alapvető csoportba sorolhatóak: az első az információszolgáltatás, a második pedig az egyes információs funkciók, tevékenységek megvalósítása vagy támogatása. A 4

Lásd például az alapvető NATO híradó és informatikai fogalomjegyzékben az informatikai illetve híradó rendszer definíciókhoz az első módosításban [AAP–31(A)] fűzött ilyen tartalmú kiegészítő megjegyzéseket. 5 Terms of Reference for the NATO C3 Board, I. 1. (a).

180


szolgáltatásokat a felhasználók ma már elsősorban közvetlenül, informatikai végberendezések segítségével veszik igénybe, de előfordulhat az informatikai szolgáltatások emberi (pl. kezelői, ügyfélszolgálati, információs szolgálati) közreműködéssel, közvetve történő hasznosítása is. Az egyes információs funkciók megvalósítására irányuló informatikai szolgáltatások (informatikai eszközökkel történő információszerzés, tárolás, továbbítás, előállítás, vagy rendelkezésre bocsátás) eredményüket tekintve szintén a vezetési és működési folyamatok számára szükséges információkat szolgáltatnak. Ezek jó része általában hagyományos módon és eszközökkel is megvalósítható lenne, csak alacsonyabb hatékonysággal, hosszabb idő alatt, kisebb pontossággal, vagy jelentősebb erőforrás felhasználással, ami elégtelen lehet a szervezeti információigények kielégítésére, illetve verseny vagy konfliktus-helyzetben nem biztosítja a versengő vagy szembenálló felekkel szembeni információs fölény kialakítását és fenntartását. Az informatikai szolgáltatások előtérbe kerülésének a hatékonysági szempontok melletti egyik lényeges oka az élet minden területén, így a katonai alkalmazásban is, hogy a különböző információk egyre nagyobb része keletkezik eleve informatikai formában (elektronikus vagy más típusú adatként). Ez egyaránt vonatkozik az új típusú érzékelő eszközökre (rendszerekre) és a hagyományos információszerző eszközökre. Ma már ez utóbbiak is — sok esetben kizárólag — az informatikai eszközök által kezelhető formában bocsátják rendelkezésre a megszerzett információkat (pl. digitális hangrögzítők, fényképezőgépek, kamerák, radarállomások). Az informatikai szolgáltatások nyújtásában, megvalósításában az informatikai eszközök mellett más szervezeti erőforrások is szerepet játszanak. Az INFORMATIKAI ERŐFORRÁSOK közé tartoznak az informatikai eszközökből felépülő informatikai rendszerek, az informatikai eszközökben, rendszerekben tárolt, kezelt adatok, az informatikai szervezetek, szervezeti elemek vagy szakemberek, valamint az informatikai eszközök, rendszerek elhelyezési és működési feltételeit biztosító létesítmények, helyiségek, rendszerek, eszközök vagy berendezési tárgyak. Az informatikai eszközökből alapvetően két rendező elv szerint épülnek fel egyszerűbb vagy összetettebb INFORMATIKAI RENDSZEREK. A szervezeti informatikai rendszer egy adott szervezet felügyelete alá tartozó informatikai erőforrások összessége, amelynek rendeltetése a szervezet információs tevékenységeinek megvalósítása, támogatása. A funkcionális informatikai rendszer pedig funkcionális szempontból összetartozó, egységes szabályozás hatálya alá eső — sok esetben a szervezeti határokon átnyúló — információs tevékenységek megvalósítását, támogatását szolgáló információs erőforrások összessége. A két típus konkrét rendszerei egymás szolgáltatásait kölcsönösen igénybe vehetik, egymásra épülhetnek. 181


INFORMATIKA-ALKALMAZÁS ÉS INFORMATIKAI TÁMOGATÁS Az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak hatékony, a szervezeti célkitűzéseket szolgáló igénybevétele az egyre bővülő és növekvő jelentőségű alkalmazás következtében számos különböző jellegű tevékenység tervszerű, szervezett és összehangolt megvalósítását igényli. Az informatikai szolgáltatásokhoz kapcsolódó tevékenységrendszer összetevői funkcionális szempontból két nagy csoportba sorolhatók. Az első csoportot a szolgáltatások igénybevételéhez, a szervezeti folyamatok során történő felhasználásukhoz kapcsolódó tevékenységek képezik. A második csoportba az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak nyújtására, illetve ezen szolgáltatások feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységek tartoznak. A két tevékenységcsoport megnevezésére a katonai szakirodalomban viszonylag egységesen alkalmazott kifejezésekkel találkozhatunk. A Magyar Honvédség esetében az 1993-ben kiadott Informatikai Szabályzatban az informatika alkalmazása (informatikai rendszerek alkalmazása), valamint az információk biztosítása érdekében érvényesítendő informatikai tevékenységek, informatikai fejlesztés és informatikai biztosítás kifejezések szerepelnek. A 2002-ben megjelent Összhaderőnemi Doktrína, illetve az Összhaderőnemi Vezetési Doktrína 2003-ban elkészült tervezete az informatikai rendszer(ek) alkalmazása illetve informatikaalkalmazás, valamint az informatikai támogatás kifejezéseket használja. A NATO alapvető doktrínális szabályozója a híradó és informatikai rendszerekkel foglalkozó fejezetben6 a híradó és informatikai rendszerek, illetve erőforrások „alkalmazása”7, valamint a „híradó és informatikai (rendszerek által nyújtott) támogatás”8 kifejezéseket használja. Az Egyesült Államok hadseregében az egyesített vezérkar szakterületi doktrínális szabályozóiban9 a „C4 rendszer támogatás”10 és a „C4 rendszer(ek) alkalmazása”11, szakterületi jövőkép-dokumentumában12 pedig az érdemben nem eltérő tartalmú „C4I támogatás” szerepel. Az első tevékenység-csoport megnevezésére szolgáló két kifejezés közül az informatikai rendszerek alkalmazása szűkebb tartalmat érzékeltet, mint az IN6

AJP–01(B), Allied Joint Doctrine — Chapter 13, Communications and information systems. Employment […] of CIS resources (1301. pont), CIS employment (1306. pont). 8 CIS support (1317. pont). 9 Joint Pub 6-0, Doctrine for Command, Control, Communications, and Computer (C4) Systems Support to Joint Operations. Joint Pub 6-02, Joint Doctrine for Employment of Operational/ Tactical Command, Control, Communications, and Computer Systems. 10 C4 systems support (Joint Pub 6-0). 11 Employment of C4 systems (Joint Pub 6-02). 12 C4I for the Warrior, „The Joint Vision for C4I Interoperability”. C4I — Communications, Command, Control and Intelligence. 7

182

VEZETÉS- ÉS SZERVEZÉSTUDOMÁNY FORMATIKA-ALKALMAZÁS: szószerinti értelmezésben nem tartalmazza (kizárja) az egyedi, autonóm informatikai eszközök alkalmazását. Bár ez utóbbiak köre folyamatosan szűkül, de még igen hosszú ideig fogják segíteni a különböző felhasználói tevékenységeket. Tekintettel kell lenni arra is, hogy a ritkábban használatos informatika-alkalmazás mellett létezik egy széles körben használt és eltérő tartalmú „informatikai alkalmazás” (application) fogalom is, amelyeket egymástól meg kell különböztetni. Mindezek figyelembevételével a tevékenység-csoport javasolt és a továbbiakban használt megnevezése: informatika-alkalmazás. A második tevékenység-csoport megnevezésére viszonylag egyértelműen adódik az INFORMATIKAI TÁMOGATÁS kifejezés használata. Az informatikaalkalmazás és az informatikai támogatás, mint tevékenységrendszerek, szorosan kapcsolódnak egymáshoz. A szolgáltatások igénybevételére irányuló tevékenységekhez ugyanis a szolgáltatások feltételeit közvetlenül vagy közvetve biztosító tevékenységek szükségesek. A támogatás alapvető modelljében szereplő „támogató–támogatás–támogatott” összetevők közül az informatikaalkalmazás tevékenységei alapvetően a támogatotthoz, az informatikai támogatás tevékenységei pedig alapvetően a támogatóhoz kapcsolódnak. Az informatikai támogatás tehát az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak nyújtására illetve ezen szolgáltatások feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységek és rendszabályok összessége. Előzetesen megállapíthatjuk, hogy főbb összetevői közé tartozik az informatikai fejlesztés (beszerzés), az informatikai üzemeltetés (működtetés) és felügyelet, az informatikai védelem, valamint az informatikai felkészítés. Az ezekre vonatkozó részletesebb vizsgálatok eredményeinek közreadására egy további publikációban kerül majd sor. Az informatikai rendszerek, eszközök alkalmazásához kapcsolódó tevékenységek osztályozhatóak a végrehajtók illetve a végrehajtáshoz szükséges ismeretek és képességek szerint. Ennek megfelelően beszélhetünk általános informatikai tevékenységekről, amelyek speciális ismereteket és felkészültséget illetve informatikai szakemberek közreműködését nem igénylik, és informatikai szaktevékenységekről, amelyek végrehajtásához speciális felkészültség szükséges. Ez az osztályozás nem esik egybe az előzőekben bemutatott funkcionális osztályozással. Bár az informatika-alkalmazás alapvetően általános informatikai tevékenységeket, az informatikai támogatás pedig alapvetően informatikai szaktevékenységeket foglal magában, de mindkét tevékenységcsoportban megtalálhatóak a másik típusú tevékenységek is. Az informatikai támogatás kifejezés jelentése más módon is értelmezhető, amellyel a gyakorlatban is sűrűn találkozhatunk. Ennek értelmében az informatikai támogatás az informatikai rendszerek, eszközök által nyújtott szolgál-

183


tatások összessége, amelyekkel hozzájárulnak a támogatott tevékenységek, folyamatok eredményes és hatékonyabb megvalósulásához. Mindkét értelmezésnek van létjogosultsága, azonban a kifejezés használata során egyértelműen meg kell különböztetni az informatikai támogatást, mint szolgáltatások összességét az informatikai támogatástól, mint az előbbi feltételeit biztosító tevékenységrendszertől.

Támogatott

Szervezetek, személyek tevékenységek, folyamatok

Informatika-alkalmazás Támogatás

Informatikai szolgáltatások Informatikai támogatás

Támogató

Informatikai rendszerek, eszközök erőforrások 1. sz. ábra. Az informatikai támogatás alapmodellje

Az informatikai támogatás tárgya többféle változatban is értelmezhető, megfogalmazható. Ennek megfelelően beszélhetünk egy adott szervezeti összetevő, szervezeti funkció, vagy szakterület informatikai támogatásától, ezen belül például a Magyar Honvédség, az iraki MH Szállító Zászlóalj, a vezetés vagy a felderítés informatikai támogatásáról. A szervezeti funkciókhoz kapcsolódóan szükséges megfogalmazni, hogy az informatikai támogatás — bár sok esetben elsősorban ehhez kapcsolódóan jelenik meg — nem kizárólag és nem feltétlenül csak a vezetés támogatását szolgálja. A szervezetek működési folyamatai hasonlóképpen, sőt az informatizált (informatikai képességekkel rendelkező) eszközök elterjedéséhez kapcsolódóan szintén egyre bővülő mértékben igénylik az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásait. 184


AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁS ÉS MÁS TEVÉKENYSÉGI TERÜLETEK Az informatikai támogatás fogalmához kapcsolódóan nem kerülhető meg a katonai terminológiában kiemelt szerepet játszó TÁMOGATÁS (HARCI TÁMOGATÁS, HARCI KISZOLGÁLÓ TÁMOGATÁS, VEZETÉSTÁMOGATÁS) fogalmakkal fennálló viszonyának elemzése. A katonai értelmezés szerint „a támogatás valamely erőnek olyan tevékenysége, amellyel segít, véd, kiegészít, vagy fenntart egy másik erőt”, „lényegében olyan tevékenység, amely során a koordinációt végző parancsnok a rendelkezésére álló erőivel és eszközeivel segíti a feladatot végrehajtó erőket a harcfeladat sikeres teljesítésében anélkül, hogy a támogató erőket és eszközöket akár csak ideiglenesen alárendelné nekik”. „A támogatás fajtája szerint lehet harci támogatás és harci kiszolgáló támogatás”.13 A fentiekben ismertetett értelmezésben nem szerepel az informatika és az ehhez szorosan kapcsolódó híradás. Ez a két szakterület a magyar vezetési doktrínában a (meghatározás nélkül szereplő) vezetéstámogatás elemeit képezi és hasonló értelmezésben szerepel a „CIS support” fogalom az alapvető NATO doktrínában is. A vezetéstámogatás fogalmával és tartalmával több kutatás is foglalkozott. A híradás és informatika mellett általában ide sorolják többek között a felderítést, a katonaföldrajz által nyújtott szolgáltatásokat, a térképészeti támogatást vagy a meteorológiai szolgáltatásokat. Az előzőekben megfogalmazottakból kiindulva az informatikai támogatással kapcsolatban elsőként azt szükséges rögzíteni, hogy az nem kizárólag a vezetéstámogatás része, nem kizárólag a vezetési folyamatok igényeit elégíti ki. Természetesen az informatikai támogatás a vezetéstámogatás egyik alapvető összetevője, de emellett szolgáltatásait felhasználják a szervezetek működési folyamataiban is. Példát mutatnak erre a termelő szervezetek esetében az automatizált gyártási rendszerek, igazgatási szervezetek esetében az informatikai eszközökkel támogatott dokumentum-kezelő és munkafolyamat rendszerek, illetve a katonai szervezetek esetében az automatizált fegyverirányítási rendszerek. Az informatikai támogatás másik jellemzője, hogy — több más támogatási fajtával szemben (pl. tűztámogatás, a mozgáskorlátozás egyes fajtái), ugyanakkor más fajtákhoz hasonlóan (pl. logisztikai támogatás) — nem kizárólag a háborús vagy válságreagáló katonai műveletek támogatásához kapcsolódik. Az informatikai támogatásra egyaránt szükség van béke-, válság- és háborús időszakban. Természetesen az informatikai támogatás feladatrendszere eltérő sajátosságokkal rendelkezik egy folyamatos békeidőszaki vezetés és működés, illetve egy küldetésorientált módon kialakított, meghatározott időszakra szóló szervezet, műveleti vezetés és feladat végrehajtás esetében. 13

MH Összhaderőnemi doktrína, 246. és 250. pontok, 27–28. o.

185


A MŰVELETEK INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA kiemelt módon a katonai alkalmazás jellemzője, de megjelenik a tágabb értelemben vett védelmi szféra egyes területein (pl. katasztrófavédelmi, határvédelmi, vagy közbiztonsági műveletek esetében) is. A művelet sajátossága, hogy meghatározott cél elérése érdekében, meghatározott időkeretek között, általában a feladatra létrehozott ideiglenes működési struktúra (csoportosítás) hajtja végre. Mindez maga után vonja, hogy a műveletet végrehajtó erő(k) tevékenységét támogató informatikai rendszereket, eszközöket és más informatikai erőforrásokat a művelet tervezése során a szükségleteknek megfelelő módon kell meghatározni; a végrehajtásra kijelölt (létrehozott) erők meglévő erőforrásainak függvényében szükség esetén kiegészíteni; a műveletet végrehajtó erő egységes informatikaalkalmazásának és informatikai támogatásának vezetési, irányítási és végrehajtási rendjét meghatározni; valamint a csoportosítást alkotó és a támogató erők informatikai rendszereit, eszközeit egységes rendszerbe szervezni. Ezzel szemben a békeidőszaki katonai tevékenység jellemzője a támogatandó szervezeti folyamatok, tevékenységek; a rendelkezésre álló informatikai erőforrások; valamint az informatika-alkalmazás és informatikai támogatás vezetési, irányítási és végrehajtási rendjének viszonylagos stabilitása. Ennek során az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak hatékony igénybevételéhez kapcsolódó tervezési, szervezési és végrehajtási feladatok alapvetően a „szervezetszerű” vezetési és működési rendbe, a jelentősebb informatikai fejlesztési feladatok pedig az előbbivel összehangolt projektorientált megoldási rendbe illeszkednek. Az informatikai támogatáshoz kapcsolódóan célszerű áttekinteni az információgazdálkodáshoz, illetve az információs erőforrásgazdálkodáshoz kapcsolódó viszonyát. Az INFORMÁCIÓGAZDÁLKODÁS (information management) széles körben használatos kifejezés, amely mindazon folyamatok és tevékenységek összessége, amelyek az információ megszerzéséhez (gyűjtéséhez), létrehozásához (előállításához), felügyeletéhez, elosztásához, tárolásához és visszakereséséhez, védelméhez és megsemmisítéséhez kapcsolódnak. Az Egyesült Államok haderőnemei közös szabályzata szerint „az információgazdálkodás célja, hogy biztosítsa a minőségi információk időbeni áramlását, megteremtve ezzel annak feltételeit, hogy az összhaderőnemi alkalmi harci kötelék (JTF) parancsnoka előre tudja látni és értelmezni a változó körülmények következményeit”.14 Az információgazdálkodás alapvető jellemzője, hogy az információkat nem az egyes rendszerekhez kapcsolódóan, hanem összességükben, szervezeti erőforrásként szemléli és kezeli. Ezt tükrözi az alapvető NATO híradó és informatikai fogalomjegyzékben szereplő definíció is, amely szerint az információgazdálkodás „mindazon eszközök összessége, amelyek segítségével egy szerve14

JTF-IM, Multiservice Procedures for Joint Task Force Information Management. Chapter 1. I-1. o.

186


zet maximalizálja információi tervezésének, összegyűjtésének, rendezésének, felügyeletének, elosztásának és felhasználásának hatékonyságát, és amelyek segítségével biztosítja, hogy ezen információk aktuális és potenciális értéke a lehető legteljesebb mértékben azonosításra és hasznosításra kerül”.15 A polgári alkalmazásban is ismert és alkalmazott információgazdálkodás bővebb tartalmat ölel fel, mint az eddigiekben vizsgált, egymást kiegészítő informatika-alkalmazás és informatikai támogatás. E két utóbbi értelemszerűen részét képezi az információgazdálkodásnak, de általános értelmezés szerint nem terjed ki a hagyományos formában létező és kezelt információkhoz kapcsolódó tevékenységekre. Szervezeti hasznosítás szempontjából nincs különbség a hagyományos formában létező, illetve az informatikai rendszerek, eszközök által kezelt „elektronikus”16 információk között, legfeljebb az utóbbiak általában könnyebben hozzáférhetőek, hatékonyabban kezelhetőek stb. Napjainkra az információgazdálkodás természetesen egyre növekvő mértékben jelenti az „informatikai érintettségű” információk kezelését, azonban meghatározott keretek között mindig fent fog maradni a hagyományos (emberi tudatban vagy a hagyományos papíralapú dokumentumokon hordozott) információk szerepe és mindezeket egységes rendszerben kell kezelni. Az INFORMÁCIÓS ERŐFORRÁSGAZDÁLKODÁS17 kifejezés esetében alapvetően kétféle értelmezéssel találkozhatunk. Az első egyszerűen az információgazdálkodás szinonimáját képezi, a második pedig az információk kezelése során felhasznált eszközökkel és más erőforrásokkal történő gazdálkodásra szűkítő értelmezést takar. Ez utóbbi az informatikai támogatáshoz kapcsolódó fogalmat körvonalaz, azonban ebben az esetben is tágabb — a hagyományos formátumú információk kezelése során felhasznált eszközökre, erőforrásokra kiterjedő — tartalommal. A kialakulóban lévő új korszakban természetesen az információs erőforrás gazdálkodás is egyre szorosabban kapcsolódik az informatikai tevékenységrendszerhez. A jövőben az alapvetően az informatikai támogatásért felelős informatikai vezetők18 és szervezetek felelősségi és tevékenységi köre ki fog terjedni (sőt sok szervezet esetében már ki is terjed) a hagyományos formátumú információk kezelésének folyamataira, az információgazdálkodás egészére, hiszen csak ez biztosítja az információ, mint szervezeti erőforrás — aktuális megjelenési formájától független — szervezeti célokat szolgáló hasznosítását. 15

AAP–31(A), Information management. Valójában az informatikai rendszerekben, eszközökben nem minden információ kerül elektronikus formában kezelésre és hasonlóképpen nem lenne megfelelő a „digitális” jelző alkalmazása sem. 17 Information resources management. 18 Chief Information Officer — CIO. 16

187


ÖSSZEGZÉS, KÖVETKEZTETÉSEK Az információk és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek valamennyi szervezet — köztük a katonai szervezetek esetében — kezdettől fogva a célkitűzések elérésének, a rendeltetésszerű tevékenység megvalósításának egyik legfontosabb feltételét, erőforrását képezik. Napjaink katonai műveleteiben a felek eredményes tevékenységének alapvető feltétele a döntési fölény és az ezt megalapozó információs fölény és egyeztetett közös helyzetismeret kialakítása és fenntartása. Mindez gyakorlatilag már megvalósíthatatlan a korszerű információtechnológia, az informatika eszközrendszerének széleskörű, tervszerű és szervezett alkalmazása nélkül. Az informatikai eszközök fogalma különböző terjedelemben értelmezhető, amelyeket folyamatosan formál és befolyásol a közös technológiai alapra, illetve a funkcionális kapcsolatokra és azonosságokra épülő integrálódási folyamat. A fogalom konkrét tartalmától — szűkebb vagy tágabb értelmezésétől — függetlenül az informatikai rendszerek, eszközök és módszerek alkalmazása békeidőszakban az eredményes és hatékony haderőfejlesztés, felkészítés és kiképzés, válságidőszakban és háborús helyzetben a hadműveleti fölényt eredményező információs fölény egyre növekvő jelentőségű feltétele. Az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak egyre bővülő hozzájárulása a katonai szervezetek vezetési és működési folyamatainak eredményességéhez és hatékonyságához tervszerű, szervezett és hatékony tevékenységeket kíván mind a szolgáltatásokat igénybevevő alkalmazók, mind a szolgáltatások feltételeit megteremtő informatikai szakemberek részéről. Az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásaihoz kapcsolódó tevékenységrendszer két alapvető, egymást kiegészítő összetevőjét az informatika-alkalmazás és az informatikai támogatás képezi. Az informatika-alkalmazás az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak célirányos, eredményes és hatékony igénybevételéhez kapcsolódó tevékenységek összessége, beleértve ennek megszervezését és irányítását is, amely alapvetően az alkalmazók (a katonai vezetők, szakemberek) feladata. Az informatika-alkalmazás (az informatikai szolgáltatások felhasználása) nem öncélú tevékenység-rendszer, alapvető rendeltetése a szervezeti célkitűzések elérésének, a szervezeti alapfolyamatok eredményesebb és hatékonyabb megvalósításának elősegítése. Az informatikai támogatás az informatikai rendszerek, eszközök szolgáltatásainak nyújtására, illetve ezen szolgáltatások feltételeinek megteremtésére és fenntartására irányuló tevékenységek és rendszabályok összessége, amely alapvetően az informatikai szakemberek feladata. Főbb összetevői közé tartozik az informatikai fejlesztés (beszerzés), az informatikai üzemeltetés (működtetés) és felügyelet, az informatikai védelem, valamint az informatikai felkészítés. 188


A kifejlődőben lévő információs korszakban az informatika-alkalmazás és informatikai támogatás egyre kiemeltebb szerepet játszik és egyre nagyobb részarányt képvisel a hagyományos információfeldolgozást is magában foglaló szervezeti szintű információgazdálkodásban illetve információs erőforrásgazdálkodásban, sőt a kezelt információk illetve az információkezelési (feldolgozási) és más eszközök folyamatos „informatizálódása” következtében várhatóan fokozatosan fel is váltja azokat. FELHASZNÁLT IRODALOM AAP–31 Kifejezés és szógyűjtemény. HVK Euro-atlanti Integrációs Munkacsoport, Budapest, 1996. AAP–31(A) NATO Glossary of Communication and Information Systems Terms and Definitions. (Change 2 Correction 2) NATO C3 Agency, 2003. május. AJP–01(B), Allied Joint Doctrine. Ratification Draft 1. NATO Standardization Agency, 2000. szeptember. Ált/210. A Magyar Honvédség Informatikai Szabályzata. Magyar Honvédség, 1993. C4I for the Warrior, „The Joint Vision for C4I Interoperability”. Joint Chiefs of Staff, 1998. január. Defence Capabilities Initiative. In. The Reader's Guide to the NATO Summit in Washington. NATO, 1999. április. Joint Pub 6-0, Doctrine for Command, Control, Communications, Computer (C4) Systems Support to Joint Operations. Joint Chiefs of Staff, 1995. május. Joint Pub 6-02, Joint Doctrine for Emloyment of Operational/Tactical Command, Control, Communications, and Computer Systems. Joint Chiefs of Staff, 1996. október. JTF-IM, Multiservice Procedures for Joint Task Force Information Management. US Army, Marine Corps, Navy, Air Force, 1999. április. A Magyar Honvédség informatikai stratégiája. Tervezet. HM HVK Híradó és Informatikai Csoportfőnökség, 2004. szeptember 15. A Magyar Honvédség összhaderőnemi doktrínája. HM HVK Hadműveleti Csoportfőnökség, 2002. A Magyar Honvédség összhaderőnemi vezetési doktrínája. Tervezet. HM HVK Vezetési Csoportfőnökség, 2003 április. Prague Capabilities Commitment. In. The Prague Summit and NATO's Transformation. A Reader's Guide. NATO, 2002. november. Strategic Vision: The Military Challenge by NATO's Strategic Commanders. Allied Command Transformation-Allied Command Operations, Norfolk-Mons, 2004. augusztus. Terms of Reference for the NATO C3 Board. Appendix 2 to Annex to PO(96)99. North Atlantic Council, Brussels, 1996. július 18.

189

AZ INFORMATIKAI TÁMOGATÁS ALAPJAI

Recommend Documents