Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának időszakos kiadványa 2014. január III. évf. 1. szám
Van költségvetése a városnak, folytatódhatnak a beruházások
Idei új beruházásként megépül a város negyedik körforgalma is
Az önkormányzati testület január 30-ai ülésén fogadta el Székelyudvarhely 2014-es évi költségvetését. A fő sarokszám 134 millió lej, melyből a város saját költségvetése 83 millió lej. A leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdés a témában az, hogy milyen összegből mit fejleszt, milyen beruházásokat végez a város – idén 20 millió lejt fordíthat a polgármesteri hivatal különböző beruházásokra.
(5. oldal)
Vidéki amatőr színjátszók és kulturális díjazottak
Az idei a vár éve lesz a múzeumnál
Lehet pályázni
I
mmáron hagyományosnak számító intézkedése a városvezetésnek, hogy vissza nem térítendő támogatások révén is támogatja a különböző civil szervezetek tevékenységét, illetve kiemelten kezeli a versenysport-tevékenységet, vagyis a sportklubok is pályázhatnak támogatásért.
(5. oldal)
A
z idei lehet az első olyan év, amikor a város minden erejét és tudását összesítve közös erővel próbálja meg gyakorlatba ültetni a várral kapcsolatos terveit. Ezért mondta Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, hogy 2014-et a vár évének is nevezhetjük. – Ha tetszik, ha nem, az első lépések meg fognak történni, a falak nem roskadozhatnak tovább – üzente az igazgató, akivel nemcsak várról, hanem a tavalyi évükről és idei terveikről is beszélgettünk. (6. oldal)
A
Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozatot január 23án a gálaest koronázta meg. A művelődési házban öt udvarhelyszéki felnőtt amatőr színjátszócsoport mutatkozott be Udvarhelynek, majd négy kategóriában osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. Idén az Alsósófalvi Hagyományőrző Csoport, a Napsugár Egyesület, Sinka Ignácz és felesége, Erzsébet, illetve Lázár Béla részesült kitüntetésben a kultúra és közművelődés terén kifejtett tevékenységéért.
(7. oldal)
ESEMÉNY
„Ne mulasszunk el Orbán Balázshoz hasonló cselekedetek hajtani végre” Orbán Balázs születésének 185. évfordulója alkalmából február 2-án emlékező ünnepséget szervezett a polgármesteri hivatal és a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára a „legnagyobb székely” Székelyudvarhely központjában található szobra előtt.
A
déli harangszót követően a székelyudvarhelyi egyesített kórusok (Székely Dalegylet, Balázs Ferenc Vegyeskar, Alla Breve Vegyeskar) előadásában a magyar himnusz csendült fel, majd Antal Csaba, a Tomcsa Sándor Színház színésze Orbán Balázs egy ma is időszerű és helytálló országgyűlési beszédét idézte fel. 1886-os, A székelyföldi határsértésekről címmel elhangzott felszólalásában a „legnagyobb székely” azt panaszolta el, hogy a Romániával kötött kereskedelmi szerződés túl egyoldalú, hisz annak előírásait a román fél nem tartja tiszteletben. Sőt, továbblépett: területeket foglalnak el, Magyarország pedig csak diplomáciai erejét bevetve hoz ellenlépéseket. „Ha a kormány nem bír oltalmazni, bízza reánk, mi meg fogjuk magunk oltalmazni” – figyelmeztette az országgyűlést Orbán Balázs. A megemlékezésen Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója ünnepi beszédét azzal kezdte, hogy a köztéri szobrok alkalmat szolgálnak tisztelgésre, és ezt a rítust éves rendszerességgel megismételjük.
– Mit érnek ezek a gesztusok, ha mögéjük nem társítunk tartalmat? Automatizmusok-e? – kérdezett rá Miklós Zoltán, majd arra is kitért, hogy Orbán Balázs munkássága nélkül szegényebb lenne Székelyföld, hisz városokról, falvakról, középületekről, közszereplőkről adott leírást, tulajdonképpen továbbadta mindazt, amit elődeitől kapott. – Örökké tette a 19. századi Székelyföldet… Ne mulasszunk el Orbán Balázshoz hasonló cselekedetek hajtani végre – intett a múzeumigazgató, aki szerint Orbán Balázs életművéből példaértékű tanulságokat vonhatunk le. – Érezzünk felelősséget a múltért, meséljünk az utókornak, mert ezt tette Orbán Balázs is, és ezt teszi most is, akárhányszor fellapozzuk A Székelyföld leírását – zárta beszédét Miklós Zoltán. Mátyus Bence, az Orbán Balázs Általános Iskola ötödik osztályos tanulója Tompa László Magányos fenyő című versét szavalta, majd Kedei Mózes szólt az egybegyűltekhez. Az unitárius lelkész-esperes egy érdekes párhuzammal indított: napjainkban gyakori, hogy minisz-
Kislány az év első szülöttje Udvarhelyen K
islány született elsőként 2014ben a székelyudvarhelyi szülészeten: Haba Nóra január elsején jött a világra 19 óra előtt 10 perccel. A kislány Gyergyócsomafalván fog felnőni, édesanyja az udvarhelyi szülészeten tapasztalható jó körülmények és a szülészorvos miatt jött Udvarhelyre szülni. Haba Nóra 3550 grammal és 53 centiméter testhosszal jött a világra január elsején. A gyergyócsomafalvi Haba-házaspár második gyereke, édesanyja Zsuzsanna 29 éves, László, az édesapja pedig 39. A boldog édesanya elmondta, hogy Nóra négy óra alatt született meg. – Testének méretéhez képest könnyedén világra jött, könnyedén született a testvéréhez képest. Mindketten jól érezzük magunkat,
a szülés nem járt gondokkal. Bátyja, Máté négyéves, már nagyon várta a kistestvért – adott hangot örömének az édesanya.
Elszállították a karácsonyfákat
A
polgármesteri hivatal és az AVE Hargita egyezsége alapján szervezetten szállították el azokat a fenyőfákat, amelyeket az ünnepek befejeztével kidobtak a városlakók. Mint ismeretes, a fákat nem szabadott a tárolóedénybe dobni, hanem a szemeteskukák mellett kellett elhelyezni. Bálint Attila, a polgármesteri hivatal szóvivője elmondta, hogy a költségeket a hivatal és az AVE vállalta fel, kedvezményesen. A cég összegyűjtötte a fenyőfákat, összezúzta azokat, majd elégette. Évek óta már, hogy az AVE gyűjti a kidobott fákat, három évvel ezelőtt még a hivatal használta őket a városi stadion melletti kazán fűtésére.
2
tereket, volt minisztereket ítélnek el csalásért, lopásért, „ezekre mondják, hogy megbuktak a hitelesség próbáján” – Kedei szerint viszont Orbán Balázs ma is hiteles. – A székely szabad volt, nem adózott, csak katonáskodott, Székelyföld szülöttei mind egyenjogúak voltak jogokban és kötelezettségekben is, a határt védelmezték,
csatákban döntő szerepük volt – sorolta visszanézve, majd a mába kanyarodva arról beszélt, vajon Orbán Balázs mit válaszolna arra a kérdésre, hogy Kire szavazzak? Választ is adott: Akik a nemzet egységét akarják. – A Székelyföld leírása legyen ott a házakban, olvassunk belőle. Amíg Orbán Balázs él a gyerekekben, az
unokákban, addig van remény – figyelmeztetett Kedei Mózes. Gajevszky Klára, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának tagja Tompa László Lófürösztés című versét szavalta, majd a jelenlévők megkoszorúzták Orbán Balázs szobrát. A megemlékezés a Szózat és a székely himnusz eléneklésével ért véget.
Évi 1600 beteg a permanenciaközpontban
F
őleg szezonális betegségekkel: hűléses tünetekkel, virózissal, különböző járványok tüneteivel keresték fel az udvarhelyiek tavaly a szombatfalvi állandó családorvosi ügyeletet, illetve nyáron a kullancskiszedés volt a fő tevékenysége a központban szolgálatot teljesítő orvosoknak – tavaly összesen 1600 páciens fordult meg a Templom utcai rendelőben. Éjszaka és hétvégeken már nem illik egy kisebb sürgősségi esettel – virózissal, enyhébb hasmenéssel – a városi kórház sürgősségi osztályán kopogni, az udvarhelyiek már tudják is, hogy az enyhébb bajok orvoslására ott van a szombatfalvi permanenciaközpont, ahol öt családorvos hétköznap este nyolc órától reggel nyolcig, és hétvégeken, illetve hivatalos ünnepek alatt huszonnégy órás szolgálattal áll az udvarhelyi betegek rendelkezésére. Mint ismeretes, a 2012-es év elején nyitották meg a permanenciaközpontot, melynek a Templom utcai Polimed magánrendelő-együttes adott otthont, a kezdeményező polgármesteri hivatal pedig vállalta minden bérleménnyel kapcsolatos kiadást. Az udvarhelyi orvosi ellátás javítására irányuló intézkedés kettős céllal valósult meg: egyrészt tehermentesíteni a városi kórház sürgősségi osztályát, másrészt pedig állandó családorvosi szolgálatot biztosítani a betegeknek, akik hiányolták, hogy éjszaka és hét-
végeken a sürgősséget leszámítva nem igazán tudnak hová fordulni különböző enyhébb bajaikkal. Dr. Lakatos Ferenc, a permanenciaközpont, az állandó családorvosi ügyelet vezetőorvosa arról tájékoztatott, hogy az első évükhöz képest jóval többen keresték fel őket, tavaly nagyjából 1600 páciens fordult meg a központban. Többnyire gyerekeket, fiatalokat szolgáltak ki, ám minden korosztály igénybe vette a központ szolgáltatásait. Szezonális betegségekkel, járványokkal, virózissal, hűléses panaszokkal keresték fel a legtöbben a permanenciaközpontot, illetve mint dr. Lakatos Ferenc részletezte, nyáron nagyon sok kullancsot is el kellett távolítaniuk.
– Elég pozitív a visszajelzés a betegek részéről, a legfontosabb az, hogy már tudják, létezik a központ, így sokan ki is járnak – mondta dr. Lakatos Ferenc. Arra a kérdésünkre, hogy sikerült-e könnyíteniük a városi kórház sürgősségi osztályának a munkáján, azt felelte: a sürgősség az sürgősség, vagyis nagyobb gond esetén úgy is oda kell menni, hisz vannak olyan esetek, amelyeket a központban nem tudnak vállalni, ám az 1600-as szám azért beszédes. A központ vezetője azt is elmondta, hogy felszerelésekben nem szenvednek hiányt, a betegek gyógyszeres kezelését pedig a szolgálatot teljesítő családorvosok végzik. 2014. január
AKTUÁLIS
A családorvosok munkáját segítették Közel 19 ezer lej értékben adományozott különböző orvosi műszereket: sterilizátort, sztetoszkópot és vérnyomásmérőt a polgármesteri hivatal városunk családorvosainak. Az ünnepi pillanaton a polgármester újból hangsúlyozta: prioritás az egészségügyi rendszer támogatása.
S
zékelyudvarhely polgármesteri hivatala és Bunta Levente polgármester orvosi műszerekkel ajándékozta meg városunk családorvosait. Az elöljáró a városháza tanácstermében fogadta az orvosokat, kisebb karácsony volt, ajándékosztás és ajándékbontás, meg gratuláció az orvosok eddigi munkájáért. – Elgondolkodtam azon, hogy milyen is lehet a családorvosok munkája, azoké, akik a gyógyulásban segítenek nekünk. Már korábban is mondtam, olyan, mint a háziasszonyé – ha nem végzi el, csak akkor látszik. Önök az egészségügy szolgái, napszámosai, húszharminc embert fogadni naponta csodálatos dolog, beszélni könnyű róla, ám, mikor naponta kell végezni, emberfeletti is lehet. Őszintén értékeljük a munkájukat – hangsúlyozta Bunta Levente a családorvosoknak, majd biztosította őket a további támogatásról. A polgármester arról is beszélt, hogy míg a városi kórház az önkormányzathoz tartozik, a családorvosokkal nincs hivatalos közvetlen kapcsolatuk, ennek ellenére támogatják a munkájukat: felújították a Sziget negyedi rendelőegyüttest, és többször is műszerekkel ajándékozták meg őket. – A továbbiakban is
Elektronikus sorszámosztó rendszer
A
polgármesteri hivatal Kossuth Lajos utcai lakosság-nyilvántartó irodájában elektronikus sorszámosztó rendszert alakítottak ki a rendezett ügyfélfogadás érdekében. A sorszámokat a helyszínen lehet kiváltani, majd amikor az elektronikus tábla jelzi az illető számot, a polgármesteri hivatal munkatársai fogadják az adott ügyfelet.
Nyugdíjas pedagógusok köszöntése
B
unta Levente polgármester köszöntötte az ebben az évben nyolcvanadik, kilencvenedik életévüket betöltő nyugdíjas pedagógusokat, köztük Csutak Sárika nénit, aki idén ünnepelte századik születésnapját. – Szeretettel, hálával fordulunk Önökhöz és köszönjük, hogy évtizedekig dolgoztak a közösségünk javára. Isten áldja Önöket és jó egészséget adjon mindnyájuknak! – mondta köszöntőjében a polgármester.
2014. január
lesz együttműködés közöttünk. Jó lenne, ha a Bethlen negyedben is folytatni tudnánk a felújításokat – nézett előre a polgármester. Közben az elöljáró arról is beszámolt, hogy korábban vércukorszintet és koleszterinszintet mérő készüléket, illetve EKG-készüléket és vizeletelemzőt, meg hemoglobinanalizátort adtak a családorvosoknak. Ezúttal az orvosok igénylistája szerényebbre sikeredett, sokan csak sztetoszkópot kértek, ám volt olyan is, aki sterilizátort igényelt, így 400 és 2400 lej közötti értékű ajándékcsomagot kaptak a családorvosok. – Remélem, mindenki azt kapta, amit igényelt, az év vége felé még készítünk egy listát, így már most gondolkodhatnak azon, hogy mit vásároljunk – közölte a polgármester. Bunta ezúttal is hangsúlyozta, hogy a város odafigyel az egészségügyi rendszer támogatására, majd egy friss hírt is elszórt: „komolyan gondolkodunk azon, hogy jó lenne Székelyudvarhelyen létrehozni egy magánklinikát”. A polgármester úgy tudja, több orvos gondolkodik rendelőnyitáson, a különböző ezirányú kezdeményezéseket pedig szerinte össze lehetne hangolni – dr. Nagy Leventét, az orvosi kamara tagját kérte fel ilyen jellegű koordinátori szerepre.
A polgármester humorosabbra fogva a pillanatot, kihasználta családorvosa jelenlétét is, és egyúttal fel is iratkozott egy kivizsgálásra – mint mondta, már rég nem volt, ezért időszerű. Az
eseményen közel 19 ezer lej értékben öt sterilizátort, tíz sztetoszkópot és két vérnyomásmérőt adományozott a város a családorvosoknak – ennyivel is könnyítve a munkájukat.
Orvosaink döntik el, kinek a nevét viselje a városi kórház
D
r. Imreh Domokos a múlt század elején, majd a hetvenes években dr. Mátyus András tett igazgatóként a székelyudvarhelyi kórház fejlődésében meghatározó lépéseket. Kettőjük neve vezeti azt a listát, melyből az orvosok majd kiválasztják a székelyudvarhelyi városi kórház nevét. Lukács Antal igazgató szerint újabb nevek is képbe kerülhetnek – a legjobb, ha az orvostársadalom dönt a témában. Százötven éve beszélhetünk Székelyudvarhelyen intézményesített orvosi, kórházi tevékenységről, az új kórház pedig nemrég ünnepelte harmincadik „születésnapját” – az intézmény vezetősége és orvosai elérkezett-
Z
nek látják a pillanatot a névadáshoz, melynek ötlete a múlt év végi kórházi nagygyűlésen merült fel először. Lukács Antal igazgató, a névadás kezdeményezője két nevet tart a legesélyesebbnek: dr. Imreh Domokos sebészprofesszor és dr. Mátyus András orr-fül-gégész igazgatóként meghatározó szerepet töltött be az intézmény életében, illetve ily módon a városi egészségügyi ellátási rendszer fejlődésében is. – Örökéletet adni valakinek – fogalmazott a névadás kapcsán az igazgató, mindezzel azt jelezve, hogy a lépés elismerése is lesz a kiválasztott személy munkásságának. Lukács Antal szerint az orvosok, megfele-
lő indoklással akár más neveket is javasolhatnak, ám tény, hogy nehéz lesz túlszárnyalni a már jelöltként említett két igazgatót. Dr. Imreh Domokos 1899 és 1930 között volt igazgató, és nevéhez köthető nemcsak a kórház, mint intézmény megszületése, hanem az udvarhelyi sebészeti ellátás meghonosítása is. Dr. Mátyus András a hetvenes és nyolcvanas években volt igazgató, húsz évig vezette az intézményt, mely idő alatt felépült az új, jelenlegi méreteiben ismert municípiumi kórház. A névválasztás az orvosok döntése alapján történik, majd ezt követően a városi önkormányzatnak kell szentesítenie a névadást.
Magyarország új romániai nagykövete Székelyudvarhelyen
ákonyi Botond, Magyarország új romániai nagykövete erdélyi körútja során Bunta Levente polgármesterrel is találkozott. Zákonyi Botond 43 éves történész, nemzet- és szomszédságpolitikával foglalkozó kutató szeptemberig irányította a Magyar Külügyi Intézetet. Korábban a Külügyminisztérium munkatársaként Délkelet-Európával, elsősorban Romániával foglalkozott, diplomataként Romániában, a Moldovai Köztársaságban és Brüsszelben, az EU melletti magyar állandó képviseleten teljesített külszolgálatot. 2009–2010-ben ő volt a magyar nemzeti kisebbségek brüsszeli érdekképviseleti irodájának első vezetője. Az új nagykövet átadta a megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek – a romániai szokásjog szerint ekkortól számít egy külföldi diplomata teljes jogú nagykövetnek. Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere gazdasági és kulturális városbemutatóját követően a találkozón szó esett
együttműködési lehetőségekről az anyaországgal, európai uniós projektekről, a kettős állampolgárság és az autonómia kérdéséről, a helyi gazdaság fejlesztéséről, valamint a felsőfokú, egyetemi szintű oktatás bővítéséről
városunkban. A nagykövet a magyar–magyar és a magyar–román viszonyt érintő témakörökben tájékozódott, aminek javítását tartja mandátuma egyik legfontosabb feladatának.
3
NAPIRENDEN
134 millió lejből gazdálkodik Székelyudvarhely Az önkormányzati testület január 30-ai ülésén fogadta el Székelyudvarhely 2014-es évi költségvetését. A fő sarokszám 134 millió lej, melyből a város saját költségvetése 83 millió lej. – A 2014-es költségvetés nem olyan, amilyent szeretnénk, de mint a jó gazda, beosztással próbáljuk hasznosan felhasználni erőforrásainkat. Az elhúzódó válság még érezteti hatását. Munkahelyek szűnnek meg a városban, és ezt azonnal megérezzük: minden egyes felszámolt munkahely 100 lej kiesést jelent a városkasszából – közölte Bunta Levente az ülés elején. A polgármester elmondta, hogy számos munkálat van, melyet idén kezdenének el, illetve olyan is, melyet folytatni szeretnének. – Azokat a programokat, melyeket jónak láttunk, megtartottuk, idén pedig nagy hangsúlyt fektetünk a pályázatokra, különösen a vár felújítására – tudatta a polgármester. A testület első mozzanatként a helyi költségvetés fejlesztési részében igazított ki egy hiányt: egy tavalyi 4,3 millió lejes többletről van szó, melyet az idei költségvetésben vállalt be a testület. Ezt követően a város 2013-as évi, negyedévekre bontott költségvetésének a zárszámadását fogadták el a tanácstagok. Az idei városi költségvetés tervezetét kategóriánként és fejezetenként vitatták meg, és szavazták meg. Székelyudvarhely 2014-es évi általános költségvetésének a fő bevételi száma a 134 735 000 lej, a kiadási pedig 131,9 millió lej – ezekbe a különböző intézmények költésgvetése, vissza nem térítendő pályázatok és egyéb tételek is belefoglaltatnak, vagyis minden olyan összeg, amely a várossal kapcsolatos. Ennél kevesebből gazdálkodik az önkormányzat: saját költségvetésének fő bevételi sarokszáma 83 128 000 lej, a kiadási oldalon pedig a 88 444 000 lejes összeg szerepel. A
két összeg különbözete az a 4,3 millió lejes tétel, melynek sorsát az első napirendi pontban rendezték. A 134 millió lejes tételnek tehát része a 83 millió lejes saját költségvetési keret, a maradék összeg, a nagyjából 51 millió lej pedig a közintézmények költségvetése. Az általános költségvetés bevételi oldalához az állam áfa- és adóvisszaosztással 72 millió lejjel járul hozzá. Ebből a magánszemélyek nyereségadója 22,5 millió lej, javak és szolgáltatások utáni adóból 37 millió lej, a tulajdonadókból pedig 11,9 millió lej kerül vissza a városkasszába. Az általános költségvetésből az is kiderül, mekkora összeget szán a város különböző tevékenységi területekre. Eszerint a szociokulturálisnak nevezett fejezet 47,2 millió lejt tartalmaz, melyből a tanügy 33 millió lejt kap – 27,7 millió lej csak a személyzeti költség. Az egészségügynek 661 ezer lej jut,
ebből 450 ezer lej a személyzeti költség, illetve a kórház számára külön szerepel egy 200 ezer lejes tétel. A városi kórház idén 39 millió lejes bevétellel számol, és ekkora összeg szerepel költségvetése kiadási oldalán is. A kulturális, szabadidős és vallási tevékenységekre összesen 9,7 millió lejt fordítanak. A kulturális intézmények költségvetése: Városi Könyvtár 440 ezer lej Haáz Rezső Múzeum 1 millió lej Tomcsa Sándor Színház 878 ezer lej Művelődési Ház 1 millió lej Néptáncműhely 570 ezer lej Műemlékvédelmi és restaurációs tevékenységre 239 ezer lejt nevesítettek, további kulturális programokra pedig 216 ezer lejt költhetnek. Sport- és szabadidős tevékenységekre 4,9 millió lejt fordíthat a város, ebből a
sportnak 2,5 millió lej jut. A közterek, zöldövezetek, parkok fenntartására 2,2 millió lej szerepel a költségvetésben, vallási tevékenységekre pedig 633 ezer lej. Itt említendő, hogy a Tourinfo iroda költségvetése 180 ezer lej. A szociális tevékenység fő költségvetési száma 3,3 millió lej, melyből 1,5 a személyzeti költség. Szociális segélyekre 250 ezer lejt különítettek el, a Budvár Szociális Központ költségvetése pedig 579 ezer lej. A városfejlesztés-szolgáltatási résznél 9,2 millió lej szerepel: ebből például közvilágításra 2,5 millió lejt költhetnek el. Környezetvédelemre 5,6 millió lejt szán a város, hulladékgazdálkodásra pedig 3,1 milliót. Szintén a költségvetésből olvasható ki, hogy utak karbantartására 6,8 millió lejt különítettek el. Megemlíthető az is, hogy a város idén 540 ezer lej külső, vissza nem térítendő támogatásra számít számít, amelyeket fontos tevékenységek megvalósítására fordítanak.
Negyedik körforgalom és összekapcsolt kazánházak Ahhoz, hogy a polgármester a 2014-es évi költségvetést a tanács elé tudja terjeszteni, ezt megelőzően az önkormányzat jóváhagyását kellett kérnie néhány indokoltsági tanulmányra. A január 29-ei tanácsülésen így egy újabb körforgalom, egy országos információs és turisztikai projekt, majd a hőközpontok összekapcsolásának, illetve szociális ikerlakások építésének a megvalósíthatósági tanulmányára bólintott rá a testület.
E
lsőként a város negyedik körforgalmának a műszaki-gazdasági mutatóit fogadták el a városlakókat képviselő önkormányzati tagok. Tikosi László műszaki igazgató ismertette a terveket: a II. Rákóczi Ferenc, a Kuvar és az 1918. december 1. utca találkozásánál körforgalom építésére kerül sor idén. Egy brassói szakcég két tervverziót készített. Az egyik szerint csak egy nagy körforgalom épülne a kereszteződés közepében, egy másik szerint pedig az Ikos Rt. előtt is lenne egy kisebb körforgalom, majd egy nagyobb a kereszteződés közepén, a kettő között pedig zöldövezet, sziget – ebben a tervben kerékpársáv is szerepel. Az első 1,2 millió lejbe kerül, utóbbi pedig 27 ezer lejjel drágább. Esztétikai, urbanisztikai és biztonsági szempontokat is mérlegelve a testület a második tervet fogadta el. Második lépésként az „Országos információs és turisztikai központ kiépítése és felszerelése Székelyudvarhely Megyei Jogú Városban” nevet viselő beruházási tétel megvalósíthatósági tanulmányának és műszakigazdasági mutatóinak az elfogadásáról, majd
4
a pályázat és a hozzátartozó költségvetés elfogadásáról döntöttek. Farkas György városmenedzser részletezte, hogy a tavalyi sikeres turisztikai pályázatukat követően a szakminisztérium kérte, vegyenek részt ebben az országos pályázatban, kezdeményezésben. A Borvízmúzeum területéből szakítanának ki egy három áras telket, és ott alakítanának ki egy országos információs, turisztikai központot. A projekt
távhőhálózaton, az elmúlt hat évben pedig a város a rendszer modernizálására és hőtámogatás gyanánt nem kevesebb, mint 36–37 millió lejt fizetett ki, mely évi 1,5 millió eurót jelent. Ugyanakkor a távhőhálózatot 70-80 százalékban már felújították, és ha lesz hőerőmű, 2018tól a városnak nem kell hőtámogatást fizetnie, sőt a jelenlegi gigakalóriánkénti 240 lejes ár helyett 20-30 százalékkal tudnak majd olcsób-
Ha lesz hőerőmű, 2018-tól a városnak nem kell hőtámogatást fizetnie, sőt a jelenlegi gigakalóriánkénti 240 lejes ár helyett 20-30 százalékkal tudnak majd olcsóbban szolgáltatni. 490 ezer lejbe kerül, a népszerűsítési költségekkel együtt pedig 569 ezer lejbe. Ebből az önrész mindössze 9800 lej. A polgármester még az ülés elején tudatta a városatyákkal, hogy 22–23 millió lejből összekapcsolnák a város kazánházait, hőközpontjait, olyan módon, hogy a tervezett hőerőmű majd ezen új rendszeren tudja kiszolgálni a várost. Jelenleg 2400 család van a
ban szolgáltatni – sorolta a polgármester, aki optimista hőerőmű-ügyben, így abban is bízik, hogy majd sokan visszacsatlakoznak. Első lépésként hat kazánház és 19 intézmény összekapcsolását tervezik, a munkálatok során 8671 méter vezetéket fektetnek le, a kivitelezési idő huszonnégy hónap, a szükséges pénzügyi alapokat a helyi költségvetésből és szolgáltatói hitelezésből teremtik elő.
Tikosi László műszaki igazgató magyarázta: egy főgerinc épül ki, melyre majd bárki, magánszemélyek és vállalatok is rácsatlakozhatnak. Egy következő napirendi pontban szociális ikerlakások építéséről tárgyaltak, a polgármester hivatal ugyanis azt tervezi, hogy a tulajdonában levő városközponti bérházak lakóinak szociális ikerházakat épít. – Szeretnénk, hogy az udvarhelyiek elvárása szerint, és megfelelő körülményeket biztosítva a városközponti bérházak lakóit átköltöztetnénk szociális ikerházakba. Ezek téglaházak, és felépítésük olcsóbb, mint a szociális lakásoké, 390 euró plusz áfa helyett 300 euró plusz áfa négyzetmétere. Még idén 120150 személy költözhetne ezen házakba, a felszabadult felületeket pedig a város hasznosítaná lakásként, vagy irodaként, plusz bevételhez juttatva városunkat – mondta a polgármester. Tikosi László ezzel kapcsolatosan azt ismertette, hogy 2,5-3 áras telkeken épülnének a kétlakásos, fafűtésű házak – négy típusú és méretű lakás épülne, az építés finanszírozása érdekében pedig szociális kormányprogramokban is bíznak. 2014. január
FEJLESZTÉS
20 millió lej az idei beruházásokra A leginkább közérdeklődésre számot tartó kérdés a város költségvetésével kapcsolatosan az, hogy milyen összegből mit fejleszt, milyen beruházásokat végez a város – a 2014-es évi városi költségvetés megvitatása során kiderült, hogy idén 20 millió lejt fordíthat a polgármesteri hivatal különböző beruházásokra.
A
város saját költségvetésének 25-30 százalékát jelentik a különböző beruházásokra fordítható összegek. A tavalyi 17 millió lej helyett idén 20 millió jut erre a célra – mint Bunta Levente polgármester elmondta, a papírforma szerint ez 13 százalékos növekedést jelent. A 20 millió lejből 7,4 milliót elkezdett munkálatok folytatására, 7,8 millió lejt új munkálatokra, 4,8 milliót pedig egyéb beruházási költségek kiegyenlítésére fordítanak. A beruházási listán új-régi tételként szerepel 1,2 millió lejjel a Haberstumpf-villa, 50 ezer lejt kap az Eszterlánc Napközi Otthon, 30 ezer lejt a Bethlen Gábor Általános Iskola a főépületen végzett munkálatok befejezésére, 100 ezer lejt az Eötvös József Szakközépiskola az épület homlokzatának feljavítására. A szejkei mofetta munkálataira 34 ezer lejt szánnak, a multifunkcionális sportterem megépítésére pedig egymillió lejt. A szombatfalvi ravatalozó elkészítésére 477 ezer lej van elkülönítve, a várostól
Idei beruházás lesz a ravatalozó és a multifunkcionális sportterem megépítése is
a Szejkéig vezető víz- és kanalizálási rendszer kiépítésére pedig 282 ezer lej szerepel a költségvetés beruházási listáján. További tételként említhető a csereháti sportpálya 257 ezer lejjel, a tömbházlakások hőszigetelési programja 280 ezer lejjel, a Farcádi utca villanyhálózatának a kiépítése 100 ezer lejjel, a szociális ikerlakások építése 570 ezer lejjel. A város
A helyi rendőrség vezetőjét keresik A
január 30-ai székelyudvarhelyi önkormányzati ülésen a város költségvetése és az éves támogatási programok mellett további napirendi pontok is szerepeltek – a testület öt más témában hozott döntést. A városi testület döntött a jogi tanácsadói szolgáltatás, valamint a jogi képviselet beszerzésének az elfogadásáról, arról, hogy mely ügyvédeket és milyen összegből fogadhatják meg a város különböző peres, jogi ügyeinek a képviseletére. Tájékoztatásként azt közölték, hogy tavaly a város három jogásszal dolgozott. Molnár Zsigmond földügyekben és visszaszolgáltatási vitákban képviselte a várost, összesen tizennyolc pere volt. Szabó Andrea általános perekben, szakszer-
A helyi rendőrségnek a tervek szerint tizenöt alkalmazottja és egy vezetője lesz. vezeti ügyekben, különböző céges vitákban volt a város jogásza – tizenöt pert kapott, melyből négyet megnyert, a többi még folyamatban van. Dancea Cristian ügyvédi irodája tizennégy dossziéért felelt: ebből négyet zártak le, melyből hármat meg is nyertek. Benedek Árpád Csaba alpolgármester itt jegyezte meg, hogy míg 2008-ban száz pere volt a városnak, 2014. január
mostanság ezek száma ötven alá csökkent. A perek zöme földügy vagy a számvevőszékkel való jogi vita. Egy következő napirendi pontnál a testület közvagyonba vette az Árpád téren megépült új tömbházakat. Korábban huszonkét lakrészt már közvagyonba vettek, ezúttal a nemrég átadott 42 lakás került városi tulajdonba. A városatyák döntöttek a polgármesteri hivatalnál a köztisztviselői állások betöltési tervezetéről is. Karda Emese gazdasági igazgató ismertette: kötelező elfogadni év elején egy ilyen tervezetet. Ez egy keret, ám remélhetőleg befagyasztott állások szabadulnak fel, és újból teljes létszámmal működhet a hivatal, illetve végre előreléptetéseket is végezhetnek. Egy másik témában Farkas György városmenedzser tudatta, hogy meghirdették az igazgatói állást a helyi rendőrség élére, várják a jelentkezőket. Időközben viszont el kell fogadniuk a további állásokra vonatkozó határozatot: az új szolgálatnak a tervek szerint tizenöt alkalmazottja és egy vezetője lesz. A testület utolsó lépésként arról tárgyalt, hogy a garantált minimális jövedelem kedvezményezettei milyen tevékenységet kell hogy végezzenek a segélyért cserébe – a szociális munkások 2014-es évi munkaprogramjáról van szó. Fülpesi Gyula, a szociális osztály vezetője tanácsosi kérdésre válaszolva mondta el, hogy ezen személyeket hóeltakarításra, lombtalanításra, vagyis számos munkálatra „be lehet vonni”.
idén a szennyvíztelep munkálataira 685 ezer lejt fordít, a régi szeméttelep bezárására pedig 2,6 milliót – minden jel arra mutat, hogy eltűnik a település ezen városvégi szennyező gócpontja. A lista szerint az Ugron Gábor utcai vízhálózat meghosszabbítására 179 ezer lejt költenek el, a Bethlen 1-es kazánház és hálózata modernizálására pedig 3,2 millió lejt.
A Bethlen 2-es kazánház is szerepel a beruházási listán 496 ezer lejjel. Az udvarhelyi hőközpontok összekötését célzó munkálatokra idén egymillió lejt fordít a város. Közlekedéssel, úttal kapcsolatos tétel: a Farcádi utca modernizálásának a folytatása 440 ezer lejből, illetve a Templom utcai munkálatok folytatása 500 ezer lejből. Híd épül a Fehéres-patak felett 134 ezer
lejből, és egy, a II. Rákóczi Ferenc utca végében 174 ezer lejből. Az új körforgalom kialakítására 1,1 millió lejt különített el a tanács. Szintén a beruházási fejezethez tartozik, hogy 400 ezer lejt hagytak jóvá ingatlanvásárlásra, 361 ezer lejt eszközbeszerzésre, 510 ezer lejt különböző tervezési költségekre, 51 ezer lejt buszvárók építésére.
Pályázati lehetőségek I
mmáron hagyományosnak számító intézkedése a városvezetésnek, hogy vissza nem térítendő támogatások révén is segíti a különböző civil szervezetek tevékenységét, illetve kiemelten kezelik a versenysport-tevékenységet, vagyis a sportklubok is pályázhatnak támogatásért. Keretösszegek: Kulturális projektek 200 ezer lej Ifjúsági, tanügyi projektek 150 ezer lej Környezetvédelmi projektek 50 ezer lej Egészséges életmód 150 ezer lej Szociális tevékenységek 100 ezer lej Versenysport 900 ezer lej A 2014-es évi városi költségvetésre vonatkozó határozatot a civil szervezetek, profi sportklubok is várták, hisz már tudják: indulhat a pályázás, pénzhez juthatnak, mely támogatás sokuk esetében elengedhetetlen a zökkenőmentes működéshez. A költségvetésbe foglalt, majd külön határozatokban elfogadott összegek alapján idén is hat kategóriában hirdet pályázatot Székelyudvarhely Megyei Jogú Város. A hivatásos módon űzött, vagyis versenysport-tevékenységek támogatására idén 900 ezer lejt fordítanak. A vonatkozó határozat indoklásában az olvasható, hogy a tavaly támogatott 32 projekt jelentősen hozzájárult az udvarhelyi teljesítménysportok színvonalának
a növekedéséhez. Sorolják is, hogy támogatást kapott a Futsal Klub, egy Grossglockner Expedíció, egy aikidótábor, a junior és felnőtt asztaliteniszezők, az IPSE futsalcsapata, a junior nagypályás labdarúgók, az SZKC és utánpótlás-csapatai, a Hargita Rali, a bowlingozók, a paralimpiára készülők, a birkózók, az atléták, a taekwondocsapat és az alpesi sízők. A kulturális programok, projektek, tevékenységek támogatására 200 ezer lejt különítettek el – az összeg két részből áll: 110 ezer lej programokra, tevékenységekre és 90 ezer lej kiemelt rendezvények támogatására. Egy kulturális eseményre legtöbb 5 ezer lej igényelhető, kiemelt rendezvény esetén pedig 10 ezer lej. Helyszűke miatt nem sorolhatjuk fel az összes civil szervezetet, melyet tavaly kulturális pályázatával a város támogatott, ám tudni kell, hogy kulturális értékek népszerűsítése és megismertetése címszó alatt 20 projektet, hagyományőrzés és -ápolás címszavak alatt 27 projektet támogattak, illetve 14 fontosabb kulturális esemény szervezői is pályázati pénzt nyertek rendezvényük lebonyolításához, köztük a gyümölcsfesztivál, a kamarazenefesztivál, a Szejke-fesztivál, a dráMa fesztivál és a Szent Mihály-napi vásár. Az ifjúsági és tanügyi tevékenységek támogatására 150 ezer lejt fordítanak – ennek a programnak, akárcsak a többinek, a keretösszeg függvényében van nyári és őszi kiírása is, tehát ha augusztus elsejéig csak az összeg 85 százaléka fogy el, további pályázatok is támogatást nyernek. Ezen programjával a város
a korábbi években számos iskolai eseményt, rendezvényt támogatott, továbbá ifjúsági szervezetek is kaptak pénzbeli segítséget ötleteik megvalósításához. A környezetvédelmi tevékenységek támogatási keretösszege 50 ezer lej. Értelemszerűen olyan civil szervezetek pályázhatnak, amelyek idén környezetvédelemhez kapcsolódó akciókat, megmozdulásokat, eseményeket szerveznek. Számos nemzetközi nap is van, mely a témához kapcsolódik: madarak, víz, Föld napja, autómentes nap stb. – a kapcsolódó rendezvények mind támogatást nyerhetnek. Jó tudni, hogy egy projekt legtöbb 5 ezer lejt pályázhat. A mozgást és az egészséges életmódot népszerűsítő tevékenységek támogatására idén 150 ezer lejt fordít a város. Az intézkedés szükségességét fölösleges magyarázni, illetve jó jel, hogy folyamatosan egyre több, a témához kapcsolódó kezdeményezés szökik szárba. A szociális tevékenységek támogatására 100 ezer lejt hagyott jóvá az önkormányzat. 2013-ban 21 pályázatot támogatott a város. Noha a legtöbb civil szervezet vezetője, illetve a sportklubok irányítói már jól tudják, mi a teendőjük, annyit azért érdemes megjegyezni, hogy csak idei, március 15-e után kezdődő programokkal, tevékenységgel lehet pályázni. A témáról részletesebb tájékoztatás szerezhető a www.varoshaza.ro honlapon vagy a polgármesteri hivatal fejlesztési osztályán.
5
ÉVÉRTÉKELŐ
Az idei a vár éve lesz a múzeumnál Az idei lehet az első olyan év, amikor a város minden erejét és tudását összesítve közös erővel próbálja meg gyakorlatba ültetni a Székely Támadt Várral kapcsolatos terveit. Ezért mondta Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, hogy 2014-et a vár évének is nevezhetjük. „Ha tetszik, ha nem, az első lépések meg fognak történni, a falak nem roskadozhatnak tovább” – üzente az igazgató, akivel nemcsak várról, hanem a tavalyi évükről és idei terveikről is beszélgettünk.
M
iklós Zoltánt, a Haáz Rezső Múzeum igazgatóját évértékelőre kértük fel, majd az általa vezetett intézmény idei terveiről, programjairól, elképzeléseiről is faggattuk. A múlt évi események közül elsőként azt említette, hogy új időszámítás kezdődött a Jézus-kápolna életében, hisz noha a katolikus egyház maradt a tulajdonos, ingyenes bérleti szerződés révén a múzeum irányítása, felügyelete alá került ezen kultikus és turisztikai objektum. Az igény a nyitásra a városvezetés részéről fogalmazódott meg, az egyháztanács és a főesperes úr mindezt kedvezően láttamozta, így pünkösd előtt meg is nyílt a kápolna. A múzeum úgy számolt, azóta több mint kétezren látogatták meg a helyet, sok udvarhelyi is most pótolta ezen hiányosságát – az elmúlt hónapokban volt itt már komolyzenei koncert, sőt esküvő is zajlott a kápolnában.
Látogatottság szempontjából hozta a galaxis a várt számokat, több mint 13 ezren tértek be megnézni. – Nem feltétlenül a nagyközönségnek szólt, inkább próbáltuk a könyv világát közelebb hozni minél szélesebb érdeklődési körökhöz. Kulturális értéket nyújtottunk, minőségi tárgyhagyatékot mutattunk be, és látogatók nagy száma szerezhetett ismereteket arról, hogy az udvarhelyi tudományos könyvtárnak milyen relikviái vannak – mondta Miklós Zoltán, aki szerint, noha nem érték el a da Vinci-kiállítás látogatószámát, megközelítették azt, miközben egy múzeumba illő, értékes anyagot tárhattak elénk. Amúgy a da Vincikiállítás Marosvásárhelyen volt megtekinthető egész évben, idén pedig Hatvanban és további helyszíneken lesz berendezve. Tavaly egy rövid ideig időzött Székelyudvarhelyen a Bogyó és Babóca bábkiállítás, Bartos Erika bábkönyve eredeti bábjainak a ki-
Benczédi Boglárka első osztályos tanuló „Az én váram” pályázatra beérkezett munkája
A nyitást megelőzően két és fél évig ásatásokat végeztek, a leletekből, a kápolna történetére, legendájára alapozva állandó kiállítást is berendeztek. Ide tartozik, hogy sokan fájlalják, hogy a régészeti ásatások cáfolták azt a korábbi feltételezést, miszerint Árpád-kori a létesítmény, hisz annak építési idejét a régészek pár száz évvel közelebb hozták hozzánk. Már csak az hiányozna, ha valaki a legenda valóságtartalmát kezdené firtatni – vetettük fel Miklós Zoltánnak, mire úgy válaszolt, hogy egy kollégája bemérte a távot a Budvár és a Jézus-kápolna között, és arra jutott, hogy az akkori íjakkal, nyílvesszőkkel nehezen lehetett volna a másfél kilométeres távot teljesíteni – ám ettől szép egy legenda, nem feltétlenül kell a valóságot tükröznie, sőt. A múzeum a tavalyi esztendőt a könyv éveként hirdette meg, ennek megfelelően éves legnagyobb tárlatuk, kiállításuk A táguló Gutenberg-galaxis volt, mely Gyergyószentmiklóson folytatja immáron múzeumunktól önálló életét.
6
állítása, mely egy hónap alatt több mint háromezer látogatót vonzott a múzeumba – ez volt A táguló Gutenberg-galaxis után a második leglátogatottabb kiállítás. – Olyan személyeket szólított meg, akik amúgy nem feltétlenül térnének be a múzeumba, illetve azért is jó volt, mert igyekszünk szegmentálni a kínálatot, és igyekszünk a gyerekekre is odafigyelni – magyarázta az igazgató.
Miért nem történik semmi a várban? Tavaly nemcsak a Jézus-kápolnával, hanem a Székely Támadt Vár falaival is bővült a múzeum – önkormányzati intézkedéssel a múzeum gondozásába kerültek a várfalak, így a várban máris számos terve van az intézménynek. – A 2014-es évet akár a vár évének is nyilváníthatjuk a törekvéseink miatt, illetve azért is, mert ez az első olyan év, amikor közös erővel próbáljuk a várral kapcsolatos terveinket gyakorlatba ültetni – közölte az
igazgató, majd azzal folytatta, hogy noha a falak már a múzeum ügykezelésébe kerültek, csak nehézkesen tudják azokat megközelíteni. Várfalügyben egy eléggé visszás állapot alakult ki: míg a falak és a vár, illetve iskola épülete a város tulajdonát képezik, a terület és épületei az Eötvös József Szakközépiskola ügykezelésében vannak. – A várral haladni kell előre. Farkas György városmenedzser irányításával leadásra került már egy pályázat az amerikai nagykövetségnél, mely a két oldalsó fal beavatkozásait szorgalmazza. Ez egy 200 ezer dolláros pályázat, mely a vár esetében nem nagy pénz, ám olyan rongáló tényezőket lehetne megszüntetni belőle, melyek hozzásegítenének ahhoz, hogy ne omoljon tovább a várfal, főleg a Kornis Ferenc utcában, ahol nagy problémák vannak. Április hetedikén van a határidő a Norvég Alapnál a pályázat leadásához, oda is készíti már a város a dokumentációkat. Két olyan építésszel kötött a város szerződést, akik a legjobbak a szakmában – Guttmann Szabolcs Szeben főépítésze volt, és volt köze néhány szép felújításhoz, illetve a társa, Szekeres Gerő, marosvásárhelyi statikus, építészmérnök, aki számos erdélyi vár felújítását készítette elő, és felügyelte is. A történetnek erős civil háttere is, van, illetve az ügykezelő részéről is van most már egy komoly szándék, hogy nem hagyjuk többet romlani, omladozni a falakat. Ugyanakkor a város részéről van egy aktív pályázatírási tevékenység, már az európai uniós források eléréséhez is készítik a pályázatokat – sorolta Miklós Zoltán mindazokat az intézkedéseket, me-
„Az én váram” pályázat egyik munkája. Balázs Krisztina ötödik osztályos tanuló fantáziarajza
engedélyezte meg, arra hivatkozva, hogy a diákok leszavazták. – A zöldekkel van egy szoros kommunikációnk, és megállapodtunk velük abban, hogy a tizenöt kivágott fa helyett hová ültetünk százötvenet, tehát minden kivágott fa helyett tízet. Tudni kell azt is, hogy ez egy legmagasabb, A-kategóriás műemlék, ezért egy rongáló tényező megszüntetését, például a fák kivágását sehol az országban nem a diákok szavazzák meg. Ugyanakkor érthetetlen, hogy az iskola vezetősége hogyan nem enged minket hozzáférni a várfalakhoz. Ez a történet messzemenően nem az iskoláról szól, ám részükről inkább arról van szó, hogy még azért sem. A közvéleménynek tehát tudnia kell, hogy mi miatt nem történik semmi a várban. Jelen állás szerint a város és a mi hozzáállásunk is az, hogy a helyzetet békés úton kell rendezni, és nem utasításokkal, tehát nem várjuk el, hogy szóljanak oda az iskolaigazgatónak vagy tantestületnek. Egyelőre
„A 2014-es évet akár a vár évének is nyilváníthatjuk a törekvéseink miatt, illetve azért is, mert ez az első olyan év, amikor közös erővel próbáljuk a várral kapcsolatos terveinket gyakorlatba ültetni” lyeket a város és intézménye civil és szakmai segítséggel a vár megmentése érdekében foganatosított. Noha mindenki egyetért abban, hogy a várat meg kell menteni, fel kell újítani, omladozó falait minél hamarább restaurálni kell, a múzeum eléggé tehetetlen, nem intézkedhet, mert még bebocsátást sem nyer a várba.
Ki dönthet egy műemlék sorsáról? Legutóbb szakmai egyezség született arról, hogy a várfalak közelében található fákat ki kell vágni, hisz gyökereik bontják a falakat, ám az iskola vezetősége mindezt nem
viszont még a város fakivágó bizottságát sem engedték be, hogy felmérjék a fákat, és megállapítsák, jogos volt-e a műemlékvédelmi hivatal által láttamozott fakivágási kérés – közölte Miklós Zoltán, hozzátéve, meglehet, hogy az összhang hiánya miatt a várba tervezett harangkiállítás más helyszínen, más városban fog helyet találni magának. Az igazgató azért bizakodó, és reméli, hogy lesz harangkiállításunk, ahogyan azt is, hogy márciusban el tudják kezdeni a várban a régészeti ásatásokat is, mely mozzanat pályázatoknál előírásként szerepel – ahogyan a károsító tényezők megszüntetése is. – Ha tetszik, ha nem, muszáj, az
első lépések meg fognak történni, a falak nem roskadozhatnak tovább – zárta a váras témát a múzeum igazgatója.
Az idei év főbb múzeumos pillanatai Február 13-án nyílik a múzeumban egy kiállítás, mely célirányosan a múzeumpedagógiára épül – a Magyar Természetrajzi Múzeumból érkezik a Variációk hat lábra, mely gyerekek szintjén a bogarak, hatlábú rovarok világát mutatja be, ezért szórakoztató kirándulásnak ígérkezik. Ezt váltja majd a budapesti Mezőgazdasági Múzeumból érkező Éltető víz kiállítás, mely a víz felhasználását, annak eszközeit, éltető erejét mutatja be. Jó tudni, hogy közeli az együttműködés a székelyföldi múzeumok között, figyelnek egymásra, éves programjaikat egymással egyeztetve állítják össze, már csak azért is, hogy a csereprogramok jól működjenek. – A székelyföldi múzeumok néprajzosai például egy közös nagy kiállításon dolgoznak. A történet úgy hozta, hogy a megszervezését mi vállaltuk fel, már csak azért is, mert néprajzos vagyok én is, így augusztus 18-án nálunk lesz bemutatva. Koncepciójában és megvalósításában muzeológiai szempontból újszerű, modern elvárásoknak fog megfelelni, akárcsak a korábbi kiállításaink, melyeket szintén Baróti Hunor látványtervező tuningolt fel – tudatta Miklós Zoltán. A múzeum idei főkiállítása egyház-régészeti tematikájú lesz, mely a múzeum régészcsapatának az udvarhelyszéki munkáját, eredményeiket tárja majd elénk. – Múzeumfejlődésünk során elérkeztünk oda, hogy a saját történelmi, régészeti, néprajzi értékeinkre figyeljünk oda egy nagyobb kiállítással is, illetve egész évben ez lesz a fő hajtóerő. Ezért foglalkozunk a várral, és ezért a huszonkét udvarhelyszéki templom régészeti ásatásainak az eredményeit bemutató kiállítás is, mely állandó tárlat lesz – mondta Miklós Zoltán. 2014. január
GÁLA
Vidéki amatőr színjátszók és kulturális díjazottak A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozatot január 23-án az ünnepélyes gálaest koronázta. A művelődési házban öt udvarhelyszéki felnőtt amatőr színjátszó csoport mutatkozott be Udvarhelynek, majd négy kategóriában osztották ki az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat. Idén az Alsósófalvi Hagyományőrző Csoport, a Napsugár Egyesület, Sinka Ignácz és felesége, Erzsébet, illetve Lázár Béla részesült kitüntetésben a kultúra és közművelődés terén kifejtett tevékenységéért.
A
gálán udvarhelyszéki amatőr felnőtt társulatok mutatkoztak be. A művelődési ház színpadán elsőként Orbán Csaba, a farkaslaki színjátszó csoport vezetője adott elő egy humoros monológot – elmesélte, hogy fedezte fel Észak-Amerikát Árpád vezér. Lövéte amatőr színjátszó társulata 2003-ban alakult, háromnyolcszereplős előadásokkal rukkolnak elő rendszeresen – vezetőjük Lázár Béla. A lövéteiek Totálkár
című műsorukkal jöttek el hozzánk – a komédiának meglett a jutalma: a közönség nevetett, tapsolt, élvezte a pillanatot. A székelykeresztúriak egy Tomcsa-darabbal rukkoltak elő, a Mikó Amália és Mikó Ferenc vezette csapat előadása is elnyerte a közönség tetszését. Sok udvarhelyi talán most először hallott arról, hogy létezik vidéki színjátszás, vagy
ha hallott is róla, soha nem látta őket, így különösen nagy élvezetet és újdonságot jelentett a fellépők produkcióját figyelemmel követni. Az oroszhegyi Mákvára színjátszók Pál Székely Sándor vezetésével 1994 óta léteznek, a társulatnak húsz-huszonöt tagja van. Ők is, akárcsak a legtöbb vidéki amatőr csapat, többnyire humorosabb darabokat, könnyed, szórakoztató színpadi műveket tűznek műsorra. Izgultak, hogy milyen lesz az ud-
varhelyi fellépés, ám, mint kiderült, különösebb okuk nem volt erre, hisz itt is sikert arattak.
A díjazottak A díjazást megelőzően Pécsi Kolumbán Imola önkormányzati képviselő tolmácsolta Bunta Levente üdvözletét. A polgármester úgy summázott, az egyhetes rendez-
vénysorozat végén úgy érzi, méltóképpen megünnepeltük a Magyar Kultúra Napját. Azt is tudatta, hogy eddig 35 személy és 10 közösség, szervezet részesült Udvarhelyszék Kultúrájáért díjban. „Oda kell figyelnünk azokra, akik önzetlen munkájukkal maradandót alkotnak” – üzente a polgármester, majd arra is kitért, hogy keveset beszélünk arról, hogy a kultúrának ára van, és nemcsak anyagi. Ezért is a mai este, hogy díjban részesíthessék azokat, akik arra érdemesek. Szőcs Endre, az Udvarhelyszék Kulturális Egyesület ügyvezetője, könyvtárigazgató immáron tizenegyedik alkalommal állt a gála színpadán. Mindez értelemszerűen azt jelenti, hogy idén tizenegyedik alkalommal adták át a kultúranapi elismeréseket. Szőcs arról beszélt, hogy a gálákra csak udvarhelyszéki fellépőket hívtak el, mégis mindig tudtak újat mutatni – tehát van mit, és van miből. A díjakról szólva elmondta, hogy megbecsülésünket mutatják. Az is kiderült, hogy a díjazottaknak átnyújtott plaketteket Nagy Gábor ékszerész készítette, mindenik egyedi darab. Az Udvarhelyszék Kultúrájáért díjakat Pécsi Kolumbán Imola önkormányzati képviselő, Benyovszky Lajos, a megyei önkormányzat székelykeresztúri képviselője, illetve Antal István országgyűlési képviselő
nyújtották át a négy kategória nyerteseinek. Udvarhelyszék Kultúrájáért értékmentési díjban részesült az Alsósófalvi Hagyományőrző Csoport. A Fülöp Noémi tanítónő vezette csapat tizenöt éve működik, és olyan hagyományokat éltet, melyek máshol már rég kihaltak. Udvarhelyszék Kultúrájáért Közösségért díjat kapott a székelyudvarhelyi Napsugár Egyesület. A napközi otthon mellett működő civil szervezet a székely nép kultúra átörökítésével foglalkozik immáron tizenkét éve. A Kovács Timea vezette egyesület révén az intézmény kiérdemelte a Néphagyományőrző Mesteróvoda címet is. Udvarhelyszék Kultúrájáért értékközvetítés díjat kapott az amatőr színjátszás népszerűsítéséért, közművelődési tevékenységéért Sinka Ignácz és felesége, Erzsébet.
A pedagógus-házaspár 77-ben tagja volt az akkor alakult Udvarhelyi Népszínháznak, majd Sinka Ignácz az udvarhelyi művelődési ház igazgatója is volt. Jelenleg mindketten pedagógusként dolgoznak: Ignácz Bögözben zenetanár, Erzsébet pedig Hodgyában tanít – mindketten úgy, hogy alapmunkájukat ötvözik a tánc, a színház világával, és ennyivel is többek lesznek tanítványaik, és azok közönsége. Udvarhelyszék Kultúrájáért értékmentés díjban részesítették a lövétei Lázár Bélát, a népművelőt, a művelődésszervezőt, a zenészt, újságírót és amatőr színjátszót. Lázár – aki a Kákvirág táncegyüttes zenekarában brácsáként van jelen –, a lövétei Népház igazgatójaként számos olyan tevékenység, esemény szervezője, lebonyolítója volt, mely fontos nemcsak Lövéte, hanem Udvarhelyszék életében is.
A Magyar Kultúra Napja rendezvénysorozat Székelyudvarhelyen Január 17. és 23. között a Magyar Kultúra Napja tiszteletére egy hetes rendezvénysorozatot szervezett Székelyudvarhely polgármesteri hivatala társintézményekkel. Szőcs Endre, az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület ügyvezetője, a rendezvény szervezője az eseményt érintő háttérinformációkkal szolgált. Először 2004. január 22-én ünnepelte Székelyudvarhely a Magyar Kultúra Napját – a rendezvényt az Udvarhelyszéki Kulturális Egyesület hozta tető alá. – 2002-ben a Hargita Megyei Kulturális Központ mellett létrejött Székelyudvarhelyen egy iroda, négyen tevékenykedtünk, és négyünk alapgondolata volt, hogy egy ilyen jeles napot ünnepeljünk meg. Biztos tudja mindenki, hogy a nap a himnuszhoz kötődik, ahogyan azt is, hogy valójában már 1990-től beszélhetünk magyar kultúra napjáról, mely Magyarországról elég későn gyűrűzött át hozzánk, ám ma már el lehet mondani, hogy minden jelentősebb településen megünneplik, hol egy nap, hol egész héten, mint Székelyudvarhelyen – nézett vissza az Udvarhelyszéki Kulturális 2014. január
Egyesület ügyvezetője, Szőcs Endre, akit újabban könyvtárigazgatóként is jegyzünk. A nap ma már többről szól, mint a himnusz ünnepe, a magyar kultúra fő napja, melyen számba illik venni mindazokat a kulturális értékeket, melyekkel bírunk, illetve köszönteni is illik mindazokat, akik munkájukkal hozzájárulnak kultúránk éltetéséhez, gyarapodásához. – Már az első naptól kezdve nemcsak az egyesület akarta ünnepelni ezt a napot, nem akartuk kisajátítani a napot, így bevontuk a szervezésbe a székelyudvarhelyi kulturális intézményeket: a művelődési házat, színházat, táncműhelyt, múzeumot, könyvtárat és azokat a civil szervezeteket is, akik csatlakozni kívántak – közölte Szőcs Endre. Az eseménysorozat
szervezője azzal folyatta, hogy az idei egyhetes rendezvényük semmivel sem több, mint a korábbiak, sőt mennyiségileg lehet, hogy még kevesebb is, ám ez a változás nem a minőség romlására történt. – Nagyon nehéz ennél több eseményt elhelyezni egy hét időszakára, ugyanakkor igyekeztünk, hogy a program ne legyen túl zsúfolt, mert tudjuk, képtelenség eljutni mindenhová. Ezért az idei program kicsit szellősebb, ám pont olyan tartalmas, mint a korábbiak – tudatta Szőcs Endre.
Egy hét kultúrdömping Január 17-én a művelődési ház oszlopos termében kiállítás nyílt a Cimbora Ház gyermekeinek a munkáiból, majd szintén
ugyanezen a napon a polgármesteri hivatal Szent István Termében kamarazeneestet tartottak. Január 18-án a városi könyvtár kép- és hangzóanyagtermében filmvetítést tartott: A hódítás 1453 történelmi filmet mutatták be (Rendező: Faruk Aksoy). Január 19-én a művelődési ház koncerttermében Sóvidéki hétköznapok. Gyűjteményes fotókiállítás a Parajd és Korond községben készült dokumentációs fotótáborok anyagából (2010–2012) címmel kiállítás nyílt, délután pedig a Stúdió mozi nagytermében az Udvarhelyszéki Fúvószenekar játszott Gergely János vezényletével. Január 20-án a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál filmvetítést tartottak a Hargita Megyei Tanács által támogatott
dokumentumfilmekből, a Haáz Rezső Múzeumban pedig Énlaka kulturális öröksége címmel nyílt kiállítás, a városi könyvtár kép- és hangzóanyagtermében ugyanakkor dr. Hermann Gusztáv Mihály Források fénye – Tények árnyéka című könyvét mutatták be a nagyközönségnek. Január 21-én a Haáz Rezső Múzeum Képtárában Kelemen Albert munkáiból nyílt képzőművészeti tárlat Total local névvel. Január 22-én a városi könyvtár kép- és hangzóanyag termében Maszelka János képzőművész képei sorakoztak fel a falakon, este pedig a színház A dzsungel könyvét játszotta, majd a G. Caféban slam poetry estet tartottak. Január 23-án rendezték meg az eseménysorozat gálaestjét.
7
ESEMÉNY
EZ TETSZIK! – eredményhirdetés 2013 októberében a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Képtárában egy olyan időszakos kiállítás nyílt meg, melynek anyaga a Korunk Galéria és az intézmény alapgyűjteményének részét képezte, és így számos közismert – néhai és ma is élő – erdélyi képzőművész alkotása került közszemlére. A tárlaton, többek között Balázs Péter, Balogh Péter, Barabás Miklós, Benczédi Ilona, Bene József, Biró Gábor, Gy. Szabó Béla, Györkös Mányi Albert, Incze János Dés, Istók János, Jakobovits Miklós, Jecza Péter, Jovián György, Kalló László, Kiss László, Kolumbán-Antal József, Kulcsár Béla, Makár Alajos, Márkos András, Maszelka János, Murányi-Mátza Éva, Nagy Albert, Nagy Imre, Nagy István, Páll Lajos, Pongrác Antónia, Sükösd Ferenc, Székely József, Tirnovan AriVid, Varga Welther Júlia, Vernes András, Würtz Ádám képzőművészek alkotásai szerepeltek. Különlegessége, amely más hasonló kiállításoktól megkülönböztette ezt a tárlatot, az volt, hogy alapul szolgált egy kísérleti jelleggel indított, „Ez tetszik!” nevű programnak. Nevezett program célja: a tárlatlátogatók arra való ösztönözése, hogy az alkotásokat alaposabban, tüzetesebben szemléljék, vizsgálják és figyeljék meg, miáltal közelebb kerülhettek azok sajátos világához, mondanivalójához, üzenetéhez. A
látogató, ha akarta, megnevezhette azt a három alkotást a kiállított művek közül – fontossági sorrendben –, amelyek leginkább elnyerték tetszését. Ezt leírta egy papírra és bedobta egy erre a célra előkészített dobozba. 2013. december 12-én került sor arra a sorsolásra, amely a leadott szavazócédulákból való húzással történt és kijelölte a három szerencsés látogatót, valamint a nekik szánt ajándékokat: Szente Anita – festmény (Kalló László: Ősz, akvarell); Kovács Attila – a múzeum kiadványaiból összeállított ajándékcsomag; Magyari Arnold – a múzeum kiadványaiból összeállított ajándékcsomag. Ezt követően a beérkezett adatok feldolgozásra kerültek, melynek eredménye nem lett más (nem is szeretett volna más lenni), mint egy egyszerű, statisztikailag meghatározott tetszési index. Ez a tetszési index csak azt jelzi, hogy adott időszakban, adott számú műtárgy közül, adott számú látogatónak (korra, nemre, vallásra stb. való tekintet nélkül) a leadott szavazatok alapján melyik három műalkotás tetszett leginkább. Mindez érdekes adalékként fog jelen lenni a műtárgy további életében, de nem befolyásolja annak a már meglévő eszmei, esztétikai és művészeti értékét. Ugyanakkor azok a
Tűzzománc Alkotótábor, február 3–9., szervező: művelődési ház Betegek világnapja, február 11., szervező: polgármesteri hivatal Bálint-napi Balassi Fesztivál, február 14., szervező: városi könyvtár IV. Székelyudvarhelyi Sportgála, február 20., szervező: polgármesteri hivatal
Farsangi bál, február 22., szervező: Tomcsa Sándor Színház Hagyományos termékek vására, február 22., szervező: polgármesteri hivatal Szimfónikus hangverseny, február 23., szervező: Székelyföldi Filharmónia A köz és A mese című előadások játszása és tájolása, február – március, szervező: Udvarhely Néptáncműhely
A
magyarországi Országos Alapellátási Intézet (OALI) negyedszer írta ki Az év praxisa a Kárpát-medencében pályázatot, melynek célja helyreállítani, erősíteni a háziorvosok és a nővérek megbecsülését, presztízsét. Az ajánlásokat március 10-ig várják. A külhoni orvosok listáján a székelyudvarhelyiek az elmúlt években is a legjobbak között voltak, tavalyelőtt Csáki Mária első díjat kapott, tavaly pedig Arros Melinda a második helyen végzett. Akárcsak az elmúlt években, idén is 10-10 (magyarországi és külhoni háziorvos részesülhet az elismerésben munkatársaival, a nővérekkel együtt – a páciensek, illetve az önkormányzatok, tisztiorvosi szolgálatok, civil szervezetek, kórházi osztályok, szakorvosok javaslatai alapján. A pályázat kiírói legalább 15-20 mondatos szép, emberi és olykor megható történeteket várnak a gyógyulásról, életmentésről, egy pontos diagnózisról, egy nagyszerű terápiáról vagy akár egy mosolyról. Nem a stílust, nem a bravúros műfaji megoldást, hanem a történetet és a praxist díjazzák. Mivel az orvosokat és nővéreket értesíteni szeretnék jelölésükről, az aláírt történet mellé kérik az orvos és a nővér pontos nevét, a praxis e-mail címét, a rendelő telefonszámát. A történeteket a www.azevpraxisa.hu oldalán küldhetik be 2014. március 10-ig. A sztorik értékelése után a zsűri az általa legjobbnak ítélt 10-10 történetet javasolja a második körbe. Fontosnak tartják a háziorvos és a nővér szakmaiságát, de a díj odaítélésénél a legfontosabb szempont az emberség, az empátia, a munka társadalmi értéke. A toplistás történetek ábécé sorrendben kerülnek fel az internetes portálra, ahol március 16-a és március 30-a között bárki leadhatja szavazatát, így döntve a legjobbakat kilétéről.
Udvarhelyszék mindig jól szerepelt
Bogár fotótárlat, február 11. – március 11. Hatlábúak kiállítás, február 11. – május 5. Gesta Hungarorum – Jankovics Marcell kiállítása, január 9. – február 4. Énlaka kulturális öröksége kiállítás, január 20. – február 10. Total local – Kelemen Albert kiállítása, január 21. – március 31. Művelődési Ház Zajácz Tamás kiállítása, február 11. Ughi István festészeti kiállítása, február 16. Székely Miklós festészeti kiállítása, február 18.
8
ton nyílt lehetőséget kaptak részt venni a megmérettetésen: 2012ben két székelyudvarhelyi orvos végzett a dobogón, Csáki Mária első díjat kapott, Veres Rózsa pedig harmadikat. Továbbá Nagy Gizella (Bögöz) lett a hatodik, Orbán Sándor (Székelyudvarhely) pedig a hetedik. Tavaly a bírálóbizottság tagjai a felhívásra beérkezett mintegy 200 magyarországi és külhoni betegtörténetből választották ki a 10-10 legjobbat, Hargita megyét nem kevesebb, mint öt orvos képviselte. A közönségszavazatok alapján Arros Melinda (Székelyudvarhely) második díjban részesült, a harmadik helyen pedig a zetelaki Izsák Seres Emese végzett. Negyedik lett a gyimesfelsőloki Tankó Zsigmond Klára, ötödik a székelyudvarhelyi Egyenes-Pörsök Henrik, kilencedik pedig a csíkszeredai Törzsök Tibor. A nyertesek az OALI elismerő oklevelei mellett értékes ajándékokat, s többek között vérnyomásmérőt, EKG-készüléket, könyvcsomagot és vércukormérőt vehettek át.
A külhoni családorvosok a másodszor meghirdetett pályáza-
A szórványban élő magyar diákok felkarolásáért
Kiállítások: Haáz Rezső Múzeum és Képtár A Korondi Képtár bemutatkozása, február 7. – március 11.
lozsvár, 2003): Segesvár – olaj, vászon, 80x65 cm j.j.l. „Balázs Péter 969” [19 szavazat]; III. Nagy Albert (Torda, 1902 – Kolozsvár, 1970): Csodálatos mandarin – olaj, vászon, 111,5x95 cm, 1968 j.b.l.; [18 szavazat]. Figyelembe véve a program során szerzett tapasztalatokat és eredményeket, a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum Képtára nagy valószínűséggel a közeljövőben is meg fogja hirdetni „Ez tetszik!”, vagy hasonló programot.
Az év praxisa a Kárpát-medencében
Programajánló Rendezvények:
műtárgyak sem lesznek kevésbé értékesek, mint eddig, amelyekre senki nem szavazott. A 227 beérkezett szavazat közül 226 volt érvényes. Az adatok feldolgozása után, a leadott szavazatok száma alapján az első három helyre a következő művek kerültek: I. Jovián György (Szilágysomlyó, 1951. –): Sikoly – olaj, vászon, 52x32 cm, j.j.l.”Jovián 77”; [27 szavazat] (Jovián György 1982-ben áttelepült Magyarországra); II. Balázs Péter (Magyarfenes, 1919 – Ko-
J
anuár 20-án Székelyudvarhely képviseletében a Boróka Néptáncegyüttes táncelőadást és táncházat tartott a segesvári Gaudeamus Házban. A rendezvény létrejöttét a polgármesteri hivatal és Antal István képviselő úr támogatta. – Segesvárról ritkán beszélnek úgy, mint szórványtelepülésről, és sokan nem is sejtik, hogy az utóbbi időben mekkora veszélybe került a magyar nyelvű oktatás – hangsúlyozta problémafeltáró levelében Farkas Miklós. A segesvári Gaudeamus Alapítvány elnöke, aki évtizedek óta a szer-
vezet által nyújt segítséget a szórványban élő magyar diákoknak. A fennmaradásukért való küzdelemben Székelyudvarhely felelősségteljes szerepet vállal. A támogatás szükségességét felismerve, valamint Antal István parlamenti képviselő (a Gaudeamus Alapítvány Baráti Társaságának tagja) közvetítése által született meg a polgármesteri hivatal és az alapítvány között az az együttműködési kapcsolat, melynek célja a segesvári és környékbeli szórványban élő magyarok anyanyelvű oktatásának, művelődésének felkarolása a megmaradásért
vívott küzdelmükben. A hivatal hosszú távú partnerségi kapcsolatot tervez kialakítani a kultúra és a sport terén, amelynek első kezdeményezése a tánccsoport révén a hétfői látogatáson nyert formát. A Boróka Néptáncegyüttes fellépése alkalmat adott az idén 20. évfordulóját ünneplő segesvári Kikerics Néptáncegyüttessel való baráti kapcsolat kialakítására, mely több mint 120 gyerek néptáncra oktatását vállalta fel. A tervek szerint a következő időszakban a segesvári tánccsoport városunkban is vendégszerepelni fog. 2014. január
