„Az elfeledett Dél-Hevesi kistérség” Falusi turizmus kistérségi csillagtúra körzetközpont ÁTÁNY (Fejlesztési terv vízió vázlat, komplex falu-rehabilitáció) Szerző: Lehoczki István ÁBKE elnök A vízió alapgondolata arra a tényre épít, hogy a Zagyva folyó Heves megyei szakasza, Heves megye üdülőkörzetei: Mátra, Bükk, Tisza-tó, Cserhát és környéke üdülőkörzetekhez képest a megye déli része, a klasszikus falusi turizmus szempontjából fehér foltnak számít. A Mátra és Bükkalja és a Tisza-tó között elterülő Magyar Alföldi területrészek jórészt ismeretlenek a hazai turizmus célterületeit illetően. Felzárkóztatásuk illeszkedhetne a magyar vidékfejlesztési koncepcióba és az EU támogatási rendszerébe. A komplex falu rehabilitáció példaértékű mintája lehetne egy fokozottan hátrányos helyzetű kistérség mai kornak megfelelő helyzetbe hozásának. A néprajzi kutatások során feltárt jellegzetes magyar alföldi életforma, ennek gazdasági, kulturális és történeti hagyományai lassan feledésbe merülnek. Napjainkra ennek a fokozottan hátrányos helyzetű kistérségnek ahhoz, hogy a nemzetközi érdeklődésre is figyelemre méltó értékei ne süllyedjenek véglegesen a feledés homályába, az Átány „projekt” mentőövet jelenthetne. Az Új Széchenyi Terv, a Vidékfejlesztési stratégia a Társadalmi Megújulás Operatív Program adta kínálkozó lehetőségekhez való kapcsolódás országosan is minta értékű eredmények elérését feltételezi. Az alapgondolat a kistérségben élő családok – családi gazdaságok, kis és közepes vállalkozások összehangolt, célirányos fejlesztése során legfontosabb kitörési pontnak és a társadalmi felzárkóztatás legfontosabb pillérének ítéli a megálmodott, jórészt önfenntartásra építő a fenntartható fejlődés irányát meghatározni képes projekt megvalósítását. 1
A fejlesztési elképzelés kapcsolódik Átány Képviselő Testülete elvi fejlesztési koncepciójához a Hevestour korábbi években végzett, helyzetfeltáráson és elemzésen alapuló program javaslataihoz. A 2012. év március 3l-én megalakult ÁTÁNY KÖZSÉG MEGÚJULÁSÁT TÁMOGATÓ INNOVATIV BARÁTI KÖR EGYESÜLET (továbbiakban: ÁBKE) stratégiai tervében kiemelkedő helyet foglal el a falusi turizmus projekt felkarolása és az önfenntartásra, a fenntartható fejlődés, a környezet kímélés, a megújuló energia hasznosítására irányuló fejlesztések támogatása. Az Egyesület alapítói úgy ítélik meg, hogy az Átányi kistérségben végrehajtott fejlesztéssel sikerülhet Heves-megyében egy eddig nagy területet érintő fehér foltot felszámolni. Heves megye önkormányzata a megye tematikus operatív programjainak kidolgozására megbízott tanácsadó cég publikált munkájában „1.11 SWOT-analizis” keretében szól a kerékpáros turizmusról, illetve annak megítéléséről. Gyengeségek: (1) Kerékpáros adottságok nincsenek kihasználva. (2) Kevés a kerékpárút, kerékpáros útvonal, összefüggő kerékpárút hálózat. (3) Harmad és negyedrendű, alacsonyforgalommal rendelkező közutak kerékpározás céljára történő kitáblázása hiányzik. (4) Kerékpározáshoz kapcsolódó szolgáltatások (kerékpárkölcsönzés, szerviz hálózat, pihenőhelyek) kiépítetlensége.” Az idézett tanulmány a 2001 és 2002 évek megyei turisztikai adatait dolgozták fel. Évtizedekre visszamenően nyomát sem lehet találni a dél-hevesi kistérségre vonatkozó fejlesztési elgondolásnak. Igaz, a tanulmány egy mondattal elintézi a kérdéskört. „A térségben működő önkormányzatok forrás hiánnyal küzdenek, fejlesztéseket csak központi segítséggel képesek végrehajtani.” Ugyanakkor ez nem lehet magyarázat arra, hogy miért marad segítség nélkül Átány, ahol a hazában, de Európában is szinte, unikumnak számító a magyar paraszti életet híven reprezentáló, pótolhatatlan, nemzetközileg ismert néprajzi értékek enyésznek el. Ezek az értékek Magyarország néprajzi kincsei. Megőrzésük nem csak a faluban élők kötelezettsége. Egy a közeljövőben végrehajtott komplex falu rehabilitáció lehetne e néprajzi, falutörténeti értékek megmentője. A vizionált fejlesztések számtalan új munkahely létrehozásában játszhatnának szerepet. A fejlesztés megvalósítása mintaértékű és multiplikátor hatását tekintve 2
az egész megye turisztikai és egyéb szolgáltatásainak sajátos, tipikus Magyar Alföldre jellemző kínálatát bővíthetné. A kistérség földrajzi helyzetét, éghajlatát, növény- és állatvilágát tekintve kitűnő adottságokkal rendelkezik. Eger, Gyöngyös, Heves városok, a Tisza-tó, a hevesi füves puszták (Tájvédelmi Körzet), a Tarna völgye közelsége alkalmassá teszi Átányt arra, hogy a sokszorosan hátrányos helyzetű Hevesi kistérségben a MAGYAR ALFÖLD, az alföldi gazdálkodási formák egyedülálló hagyományait, sajátosságait bemutató, a fenntartható fejlődés alapjait létrehozó, folyamatosan fejlődő innovatív településsé váljék. Felhasználva a legújabb népszámlálási, néprajzkutatási eredményeket, adatokat az Egyesület Elnöksége, az alapító tagok többségének egyetértésével, arra a következtetésre jutottak, hogy a kitűzött célok elérése érdekében a komplex, megújulást segítendő, prioritásokat javasolnak előnyben részesíteni. Az ÁBKE a falu megújulása és a fenntartható folyamatos fejlődése elősegítése érdekében az Átányi Önkormányzat fejlesztési stratégiájához kapcsolódóan ajánlást tesz a fejlesztési irányok bővítésére az alábbiak szerint. Az ÁBKE mint civil szervezet minden rendelkezésére álló törvényes lehetőségét, eszközét, erkölcsi, szellemi potenciáját és kapcsolati tőkéjét fel kívánja használni. Ezek segítségével koncentráltan a célszerinti fejlesztésekre összpontosít. Kellő tevékeny és kellően hatékony összefogással, a falu lakói és az egyesületbe tömörültek, belátható időn belül együtt jó eséllyel közelíthetik a kitűzött célokat. Az ÁBKE Átány Önkormányzatának stratégiai céljai elérése érdekében azokat bővítendő, elöljáróban az alább felsorolt prioritásokat tartaná indokoltnak. A végleges közös stratégia kialakítását megelőzően 2012. évben és 2013. év elején felmérjük a lehetőségeket. Felkutatjuk leendő partnereinket, támogatóinkat. Az Átányban folytatott általános és néprajz kutatási eredményekre támaszkodva feltérképezzük a település jelen állapotát. Felmérjük azokat a sarokpontokat, amelyek ismeretében megkereshetjük az Új Széchenyi Tervhez köthető kapcsolódási pontokat.
3
A javasolt Prioritások (sorrendjét a gyakorlat és a szükségletek határozzák meg) Tégla gyártó telep (mobil gépekkel és kezelőkkel) 1–3 1 – 5 gép 1 gép 3 új munkaerő 3, 6, 9, 12, 15 új munkahely + 1 vezető Összesen: 16 min. 10 fő, max. 16 fő Dr. Fél Edit Néprajzi Kutató és Gyakorló Bázis Munkaerő szükséglet: 1 vezető, irányító 1 szoba asszony 1 szakács 2 kézilány 3 takarító 1 beszerző /gépkocsivezető 1 informatikus minimum: 10 új munkahely Erdei iskolaszerűen működtetett létesítmény A tervezendő programok elvi alapja főként: az Alföld – a Tisza, Átány község sajátosságai; Petőfi + Alföldi írók; Muzsikusok, festők; hevesi népművészet; hevesi flóra és fauna különös tekintettel a hevesi füves pusztákra; minimum: 6 új munkahely + kapcsolódó szolgáltatást nyújtók (pl.: helyi kiskerti növény termesztők, kis4
állat tenyésztők, tehenészet, lovarda, gasztronómia bemutatói, kézműves mesterségek gyakorlói stb.) Falusi turizmus kistérségi csillagtúra központ Objektumai: – többcélú kerékpárút Átány központból Tenk, Dormánd, Besenyőtelek, Poroszló, Tiszafüred, Tiszanána, Hevesvezekény, Heves, Átány (többcélúságot szolgálóan az út minősége olyan legyen, hogy azon görkorcsolyával, gördeszkával, rollerrel stb. és bakancsos turistaként is közlekedni lehessen) – kiszolgáló létesítmények + az útvonalakon pihenő ligetek és tisztálkodási, főzési lehetőségek kialakítása (kerékpárút karbantartás, ellenőrzés, működtetés) – információs iroda – eszköz kölcsönző részleg (kerékpár és egyéb sporteszközök) – javító, szerelő részleg minimum: 8 új munkahely A létesítményben számtalan ügyességi sport oktatására is sort lehetne keríteni. Szennyvíz és egyéb tisztító, ülepítő csatornarendszer egyéb feldolgozó (pl. virágföld, biohumusz) minimum: 10 új munkahely Kertészeti, növény és kisállat tenyésztési tangazdaság minimum: 10 új munkahely Hő központ (bió- és más megújuló energia termelés) minimum: 20 új munkahely Kistérségi OKJ-s tanfolyamok oktatási és gyakorló bázis minimum: 10 új munkahely
5
A 8 fő terület kialakítása és működtetése a legszerényebb számítások szerint fenntartható módon mintegy 80 új munkahely létrehozását eredményezné. (A vázlatban szereplő létszámadatok becsléssel lettek meghatározva a hasonló profillal működő létesítmények gyakorlati tapasztalataihoz mérten.) A prioritások részeként létrejött új munkahelyek multiplikátor hatása további lehetőségeket teremthetne azzal, hogy a családi gazdaságok beindítási feltételei megteremtődnek. A tapasztalatokon nyugvó (hazánkban a megálmodott létesítmények közül szinte mindegyikből létezik példa, de ilyen komplex rehabilitációs programot sehol nem hajtottak végre) tudatosan alakított komplex megújulást és fejlődést eredményező terv akkor valósítható meg, ha a faluközösség és az őket önzetlenül segíteni szándékozó egyesület a meglévő más civil szervezetekkel szorosan együttműködik. A legfontosabb azonban, hogy az átányi faluközösség magáénak tudja az elképzeléseket, naponta folyamatosan megtapasztalja az együttműködés előnyeit és ne a külső erők érdekét szolgáló illetéktelen beavatkozást érezzen. A jelenlegi válságos időszakban a cél csak úgy érhető el, ha a hevesi kistérség önkormányzatai, családi, kis és közepes vállalkozásai összefognak. (Reményeink szerint, ha megismerik a projektet a megyében működő nagyobb vállalkozások is kapcsolódhatnak és felkarolhatják azt.) Köztudott, hogy a helyi vállalkozások szinte mindegyike tőkehiánnyal küzd. Előállított termékeiknek nincs vagy csak szűk, elnyomorodott piaca van. A falu lakóinak nagy hányada nem lát maga előtt elérhető jövőképet. Az Egyesület Elnöksége azt vélelmezi, hogy a helyzet feloldására kínálkozó lehetőség lenne, ha egy komplex, mindent átfogó, jórészt önfenntartásra berendezkedő nonprofit gazdálkodó gazdasági társulás jönne létre. Ez a gazdálkodó szervezet, illetve menedzsmentje koordinálhatná a projektet. A megtermelt javakat elsősorban saját piacán a kistérségben dolgozhatná fel és értékesíthetné. A felesleget lehetne más piacokon eladásra, értékesítésre kínálni. Az Elnökség a fentiek jegyében alakította ki és ezúton bocsátja vitára az Egyesület „Átány projekt” megvalósításhoz illeszkedő prioritási javaslatait. A 8 kiemelt prioritás mindegyikéhez hasznosíthatósági vázlat készül.
6
A vázlatok a részletesen kidolgozásra váró projekt pontok közös átgondolásához kívánnak kapaszkodót nyújtani illetve gondolatébresztésre szolgálnak. Az Egyesület megalakulásáról, a kitűzött célokról a Vízióval összefüggő kérdésekről 2012. évben, de legkésőbb jövő év elején lakossági fórumot, a Hevesi Járásban, kiemelve a kis térségben működő vállalkozók meghívásával, vállalkozói találkozót szervez. Az Egyesület Elnöksége az alapító tagokkal egyeztetve, és azok többségének egyetértésével, úgy gondolja, hogy elsőként a fejlesztési projekt infrastruktúra alapjainak kiépítése lenne szükséges. Ennek érdekében a jelenlegi tagokkal és a később csatlakozókkal hozzá kíván fogni az új humán erőforrás bázis felkészítéséhez. A várható új, vagy megújuló munkahelyek betöltéséhez szükséges szakmai ismeretek gyakorló helyeinek kialakítása érdekében el kívánja érni, hogy a faluban élő helybeliek tevékeny közreműködésével minél szerteágazóbb ismeretek elsajátításának gyakorló gazdaságai jöjjenek létre. Cél, hogy az Egyesület vállaljon aktív szerepet a tanfolyamok szervezésében, a szakágakra való képzés igényeinek felmérésében és a szakmai koordinációban. A javaslat elfogadása esetén neki lehet fogni a projekt részletes kidolgozásának. Az Átány projekt alakulásáról HONLAPUNKON folyamatosan tájékoztatjuk az érdeklődőket Az ÁBKE honlap elérhetősége: www.atanybaratok.eu 2012. november
ÁBKE ELNÖK sk
