Az élelmiszeripari ágazat (sütőipari szakágazat) helyzetének értékelése, a szociális párbeszéd lehetőségei
A sütőipari szakágazat tevékenysége az 1581. sz. TEÁOR ’98. és az 1582. sz. TEÁOR ’98-ba sorolt a KSH szerint. A besorolás alapján tevékenysége kiterjed: a kenyér, kenyérfélék, péksütemények, finompékáruk, friss tésztafélék, tartósított lisztesáruk gyártására, ezeknek a kereskedelmi terítésére. Tevékenysége lehet továbbá a megtermelt termékek saját szakboltjaiban történő kiskereskedelmi forgalmazása. A kiskereskedelmi forgalmazás – saját – mértéke nem haladja meg a megtermelt termékek 10-12 %-át. A sütőipari szakágazat az élelmiszeripari termelésből 8 %-kal, a teljes iparéból 1,8-2,0 %-kal részesedik. A sütőipari szakágazat termékeinek éves legális bolti forgalma 80 milliárd forintra tehető. A sütőipari szakágazaton kívül sütőipari termékek előállítása, készresütése, forgalmazása további mintegy 1200-1300 kisvállalkozás keretében történik (pl.: pogácsasütés, rétesek, perec, látványpékségek, árusítóhelyek aluljárókban, piacokon, benzinkutaknál, bevásárlóközpontokban, stb.). Az utóbbi években megszaporodtak a nagyáruházakban létesített sütőüzemek, ezek termelése megközelítően 10 %-a a szakágazaténak. Ezek a termelő üzemek a kereskedelmi láncok tulajdonában vannak. A szakágazatban legálisan foglalkoztatottak száma 21 efő. A szakágazatba befektetett eszközök értéke megközelítően 25 milliárd Ft. A szakágazat jellege, struktúrája Az élelmiszeripari ágazatban a sütőipar szakágazatban van a legtöbb vállalkozás. A sütőipari szakágazatban 1400-1450 vállalkozás van, megközelítően 1500-1550 termelő üzemmel. A vállalkozások 77 %-a tíz főnél kevesebbet foglalkoztat, 19 %-a 11-50 főt, 3 %-a 51300 főt, míg 1 %-a foglalkoztat 300 fő feletti létszámot. Ezen felül további mintegy 1200-1300 olyan kisvállalkozás létezik, mely a szakágazaton kívül sütőipari termékek készresütésével, forgalmazásával foglalkozik. Továbbá a termelőpiac szereplői a kereskedelmi láncok tulajdonában lévő és működő sütőüzemek is. A sütőipari vállalkozások méretének és az egyes típusok piaci részesedésének megoszlása az élelmiszeripar többi szakágazatától eltérő képet mutat: - a 3 t/16 h kapatitásnál kisebb üzemeknek a piaci részesedése 20 %-os (kisüzemek) - a 3-10 t/16 h kapacitású üzemek piaci részesedése 40 %-os (középüzemek) - a 10 t/16 h kapacitású üzemek piaci részesedése 40 %-os (nagyüzemek). Ez az atomizált struktúra várhatóan a jövőben sem fog számottevően megváltozni.
1
A sütőipari szakágazat jegyzett tőkéjének: - 72 %-a belföldi magántulajdonban, - 26 %-a külföldi tulajdonban, - 2 %-a állami tulajdonban (önkormányzati) van. A sütőipari szakágazat vállalkozásainak megoszlása nagyság szerint: - kisvállalkozás 1080-1130 db - középméretű vállalkozás 260 db - nagyüzemi vállalkozás 60 db A vállalkozások száma és mérete állandó mozgásban van, legnagyobb mérvű mozgás a kisvállalkozásoknál tapasztalható. A sütőipari ágazat 5 legfontosabb munkáltatója: - DUNAKENYÉR Sütőipari és Kereskedelmi Rt. - Árbevétele: 2,5 milliárt Ft. - Foglalkoztatott létszáma: 980 fő. - Első Pesti Malom- és Sütőipari Rt. - Árbevétele: 1,8 milliárd Ft. - Foglalkoztatott létszáma: 370 fő. - Győri Sütőipari Rt. - Árbevétele: 1,7 milliárd Ft. - Foglalkoztatott létszáma: 360 fő. - FERROSÜT Sütő- és Édesipari Kft. - Árbevétele: 1,7 milliárd Ft. - Foglalkoztatott létszáma: 520 fő. - NORPAN Sátoraljaújhelyi Sütőipari Kft. - Árbevétele: 1,5 milliárd Ft. - Foglalkoztatottak létszáma: 320 fő. A tőkeerő és összetételéről nincs adat. A sütőipari szakágazatban foglalkoztatottak száma és megoszlása: Foglalkoztatottak száma: 21 efő, ebből - fizikai állomány: 84,7 %., - alkalmazotti állomány: 15,3 %. A fizikai állományú dolgozók 81 %-a foglalkozik közvetlenül a termeléssel. A munkavállalók képzettségi szintje vegyes képet mutat. A termelésben foglalkoztatottaknál a szakmunkás arány kb. 30-35 %-os, a betanított munkások aránya 45-50 %-os, a többi segédmunkás. A szakágazat jellegéből, üzemi szerkezetéből következően a szakmunkás aránynak magasabbnak kellene lennie. Az ágazatban alacsony a kereset szintje, nem éri el a verseny-szféra kereset szintjének a 75 %-át. Ez az ágazat alacsony jövedelmezőségével függ össze, kihat a foglalkoztatottságra is.
2
A képzettségi szint egy másik kört is érint, a szakágazatban kevés a megfelelő, kellő marketing ismeretekkel rendelkező szakember. A sütőipari szakágazat jelenlegi gazdasági helyzete A szakágazat jövedelmezősége 1992 óta csökken, a nyereséghányad az 1992 évi bruttó 5,34 %-ról 2000-re 2,46 %-ra mérséklődött, 2001-ben de jelenleg sem érzékelhető ebben változás. A jövedelmezőség romlása a sütőiparban meghaladja az élelmiszeripari átlagot. A sütőipari cégek nem tudják termékeik rendkívül nyomott árában érvényesíteni gyártási költségeiket, a szükséges fejlesztések forrásait, a keresetfejlesztés alapjait. A gyenge ár-érvényesítő képesség okozói: - a szakágazatban nagyon jelentős kapacitás felesleg; - a multi-kereskedelmi láncok magatartása, erőfölénye; - hiányzik a vállalkozások saját tulajdonú, üzemeltetésű bolthálózata; - nagy a piaci szereplők száma, - a vállalkozások tőkeinsége. Az alacsony jövedelmezőség miatt jelentős az elmaradt, elhalasztott fejlesztések volumene. Az utóbbi években évente fejlesztésekre az ágazatban 1,6-1,8 milliárd Ft jutott, a szükségesnek csak a 35-40 %-a. Az ágazat reális fejlesztési igénye 2000-2006 között 3 kiemelt területre: - higiéniai fejlesztésekre, - környezetvédelmi fejlesztésekre, - egyéb sütőipari beruházásokra (gépek, járművek, stb.) évente 4,0-4,2 milliárd Ft lenne a szükséglet.
A sütőipari szakágazat EU-csatlakozás tükrében A sütőipar tevékenységét érintő szabályozási ill. törvényi előkészítő munkálatok lényegében elkészültek: - az Élelmiszertörvény, Élelmiszerkönyv Sütőipari Termékek fejezete, Törvény végrehajtási rendelete, - a Termékfelelősségi Törvény, - a Versenytörvény, - a HACCP élelmiszer-biztonsági rendszer kötelező (egyes elemeinek) bevezetése, - az adalékanyagok felhasználásának szabályozása, - a Gyártmánylap bevezetése - a különböző minőségfejlesztési rendszerek bevezetése. Tehát a szabályozási előkészületek rendben haladnak. A végrehajtásban mutatkoznak problémák, elsősorban a technikai-higiéniai feltételek biztosításában, ezek pedig az alacsony jövedelmezőségre vezethetők vissza.
3
A szükséges fejlesztések elmaradása, a kereskedelmi láncok nyomásának növekedése az EU csatlakozás után súlyos következményekkel járhat az iparra nézve: - külföldi kézbe kerülhetnek a cégek, - az üzemek leértékelődnek, - új, modern üzemek jöhetnek létre, melyek tovább növelik a jelenlegi kapacitás felesleget, - fogyasztói árrobbanás várható, - sok vállalkozás tönkre megy, megszűnik. A sütőipari szakágazatban érdekelt munkaadói szövetségek 1.) Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetsége (Sütőipari Szakmai Érdekközössége) A sütőipari nagy vállalkozások koordinációját a Szakmai Érdekközösség részéről a Sütőipari Egyesülés látja el. A tagszervezetek száma: 32 jogi személyiségű vállalkozás. A vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám: 9310 fő. 2.) Magyar Pékek Ipartestülete Elsősorban a kis és közép vállalkozások érdekképviseletét látja el. Tagjainak száma: 249 tag. Ezen vállalkozásoknál foglalkoztatott létszám: 3740 fő. 3.) Ipartestületek Országos Szövetsége (IPOSZ) A területi ipartestületeknek sütőipari egyéni vállalkozók, ill. vállalkozások a tagjai. A taglétszám: 270 tag. A foglalkoztatott létszám kb. 3240 fő. 4.) Vállalkozások és Munkáltatók Országos Szövetsége A szövetségnek elsősorban közép- ill. nagyvállalkozások a tagjai. A területi szervezeteinél 110 tagjuk van. A foglalkoztatott létszám kb.: 3300 fő. 5.) ÁFEOSZ Az ÁFEOSZ keretében megközelítően 15-20 sütőüzem működik. A foglalkoztatott létszám kb. 300 fő. A sütőipari tevékenység itt nem tekinthető fő tevékenységnek, a főtevékenység a kereskedelem.
A kollektív alku jellemzői A sütőipari szakágazatban 1991. május 16-án került aláírásra az első többmunkáltatós (39 munkáltató) kollektív szerződése. Ez a kollektív szerződés bérmegállapodást is tartalmazott (2. sz. melléklete). Ezen bérmegállapodáshoz csatlakozott 1992. április hóban a Magyar Pék Sütő és Kapcsolódó Szakmák Ipartestülete. A Kollektív Szerződés és bérmegállapodás kiterjesztését az egész szakágazatra 1992. július 9-én kezdeményezte a két aláíró fél a Munkaügyi Miniszternél. A kiterjesztés folyamata – precedens hiányában – több mint 3 évig húzódott el. A kiterjesztésre 1995. december 20-án került sor. Minden évben új bérmegállapodás megkötésére került sor.
4
Jelentős lépés történt 1998-ban, a Szakágazati Kollektív Szerződés és bérmegállapodás folyamatába bekapcsolódott a szakágazatban érdekelt további 3 munkáltatói érdekképviselet: - Magyar Pékek Ipartestülete, - az Ipartestületek Országos Szövetsége, - a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége. Ettől az időponttól együttes megállapodások és kiterjesztési javaslatok készültek, készülnek. A Szakágazati Kollektív Szerződés és bérmegállapodás célja: elősegíteni a hazai sütőipari szakágazat feltételeinek kialakítását, a gazdálkodás feltételrendszerének javítása, a rendezett piaci és munkaerőpiaci viszonyok megteremtése. Meghatározza a munkavállalók részére az egyes juttatások alsó határát. Szabályozza a munkaidőrenddel, a munka díjazásával, a bérpótlékokkal kapcsolatos alapvető kérdéseket, a béren kívüli juttatásokat. Szabályozza a Szerződő Felek kapcsolatrendszerét, az érdekképviseletek működését. A munkáltatói érdekképviseletek reprezentativitását igazoló adatok: A sütőipari szakágazatban foglalkoztatott összes létszám: 21.000 fő. Az ÉFOSZ Sütőipari Szakmai Érdekközössége (Sütőipari Egyesülés) 32 tagszervezete létszáma: 9310 fő. A Magyar Pékek Ipartestülete 249 tag vállalkozásának létszáma: 3740 fő. Az IPOSZ tagszervezetében 270 tag vállalkozásának létszáma: 3240 fő. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetség 110 tagvállalkozásának létszáma: 3300 fő. A Szakágazati Kollektív Szerződést és bérmegállapodást aláíró munkáltatói érdekképviseletek által foglalkoztatott összlétszám: 19.590 fő, ez a szakágazat 93,3 %át képviseli. A Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés és bérmegállapodás fontosabb tartalmi elemei: - A kollektív szerződés határozatlan ideig van hatályban. - A bérmegállapodás évente kerül megkötésre. - A lefedettségi ráta az ágazatban 93,3 %-os. - A kollektív szerződésnek és bérmegállapodásnak vannak kötelező és ajánlás jellegű előírásai. Kötelező jellegű előírások: pl. - felmondási rendelkezés (szerződés felmondás) - a végkielégítés mértéke, - a délutáni és éjszakai munkavégzés pótlékai, - a munkabér előleg mértéke, - a munkaminősítési, besorolási rendszer, - a minimális alapbérek, - az étkezési költséghez való hozzájárulás minimuma.
5
Ajánlás jellegű előírások pl.: - az információ cserék, kölcsönös tájékoztatás, - a helyi kollektív szerződésekben szabályozandó kérdések, - néhány foglalkoztatáspolitikai kérdés, - a béren kívüli juttatások egyes kérdései, - az évenkénti keresetfejlesztés mértéke. A Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés és bérmegállapodás előírásainál csak a munkavállalóra nézve azonos, vagy kedvezőbb feltételekre lehet megállapodást kötni a helyi kollektív szerződésben vagy munkaszerződésben. Helyi kollektív szerződés általában a nagyvállalkozásoknál van, ezért a kiterjesztés révén a Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés tölti be a hiányzó helyi kollektív szerződések szerepét, de ez elmondható a vállalkozások döntő többségére is. A kollektív alku területén érvényesülő trendek Általában elmondható, hogy a bérek, a pótlékok, a béren kívüli juttatások vonatkozásában növekedés a jellemző. A növekedés ütemével elégedetlenek vagyunk, mivel a versenyszférához viszonyítva nagy a szakágazat lemaradása. A szakágazat jövedelmezősége alacsony, a nagyobb mérvű, gyorsabb ütemű felzárkózásnak az akadálya a forrás hiánya. A középszintű szociális párbeszéd további fórumai: A Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés és bérmegállapodás előkészítésére, módosítására az érdekelt felek: a munkaadói érdekképviseletek és a munkavállalói érdekképviselet egy állandó munkabizottságot működtet évek óta. Az előkészített javaslatokról mindkét oldal testületei döntenek, a végső megállapodást a testületek vezetői írják alá. A testületek vezetői között élő kapcsolat van. A felmerülő költségeket a résztvevők saját maguk fedezik (delegálók). Közös ágazati akciók a korábbi években különösen a Szakágazati Kollektív Szerződés kidolgozása, átdolgozása időszakában voltak: - közös konferenciák (1991., 1992., 1995.) - közös képzések (1991., 1993., 1995.) - közös külföldi tanulmányút (Ausztria, Franciaország). A sütőipari szakágazatnak intézményes kapcsolata, együttműködése nincs jelenleg az európai ágazati szociális partner szervezetekkel. Jelenleg az ágazatban transznacionális vállalat nem működik.
6
Végezetül néhány rendezésre váró problémát szeretnék felvetni: - Szaporodnak az olyan vállalkozások – cég felvásárlások révén -, ahol a fő tevékenység nem a sütőipari (pl.: malomipari). A cégenkénti egy kollektív szerződés előnytelen a nem főtevékenységet végzőkre. - A multi üzletláncokban létesített sütőüzemek nem főtevékenységként szerepelnek, nincs kollektív szerződés rájuk. - Az AFEOSZ is üzemeltet sütőüzemeket, nem főtevékenységként, nincs kollektív szerződés rájuk. - A látványpékségek kereskedelmi tevékenységet végzőként vannak nyilvántartva, nincs kollektív szerződés rájuk. A felsoroltak esetében a legnagyobb baj, hogy a jelenlegi rendszerben a Sütőipari Szakágazati Kollektív Szerződés miniszteri kiterjesztése csak a főtevékenységben végzett profilra vonatkozik, tehát rájuk nem. Ez a helyzet hátrányos, megkülönböztető, sérti a sütőipari vállalkozások és az ott dolgozók piaci, szociális érdekeit. Javaslat: a kollektív szerződések miniszteri kiterjesztése tevékenységre vonatkozzon, függetlenül, hogy fő vagy mellék, kiegészítő tevékenységben végzik egy adott vállalkozásnál. A jelenlegi törvény módosításával javulna a gazdálkodás feltételi rendszere. Elősegítené a rendezett piaci és munkaerőpiaci viszonyok megteremtését. Hozzájárulna a fekete és szürke gazdaság visszaszorításához.
Budapest, 2002. január 25.
Werli József szerző
7
