Az ATI-VIZIG által a vízgazdálkodási társulatok felett gyakorolt felügyeleti jogkörrel kapcsolatos hatósági eljárás szabályai: A hatósági eljárás tárgya: Az ATI-VIZIG hatósági jogköre a működési területéhez tartozó vízitárulatok feletti szakmai, illetve a víziközmű társulatok feletti törvényességi felügyeletre terjed ki, mellyel kapcsolatos ügyekben van lehetőség a hatósági eljárás megindítására. A vízgazdálkodási társulat fogalmába a vízgazdálkodásról szóló 1995.évi LVII. törvény (Vgtv.) 34 § (1) bekezdése értelmében a víziközmű és a vízitársulat tartozik. A Vgtv. 39.§. (1)-(3) bekezdéseiben biztosított jogkör alapján a vízügyi igazgatóságok jogosultságot szereztek a működési területükhöz tartozó víziközmű társulatok feletti törvényességi felügyeleti jogkör gyakorlására. A 2009. évi CXLIV. törvény 40 § (1) - (2) bekezdései értelmében a vízitársulat feletti törvényességi felügyeleti jogkört a cégbíróság látja el, míg a szakmai felügyeletet a területileg illetékes vízügyi igazgatóságok gyakorolják. Az AlsóTisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság működési területét a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 347/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. számú melléklete tartalmazza. Eljárás megindítására jogosult személye: A vízgazdálkodási társulatokkal kapcsolatos hatósági eljárás megindítására az ügyfél jogosult. Ügyfél a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 15 § (1) bekezdése értelmében az a természetes vagy jogi személy, továbbá jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek jogát vagy jogos érdekét az ügy érinti, akit hatósági ellenőrzés alá vontak, illetve akire nézve a hatósági nyilvántartás adatot tartalmaz. Az eljárás az ügyfél kérelmére indul, mely formai kellékekhez nem kötött. A kérelem benyújtásának helye Igazgatóságunk központi székháza. Az ügyfélfogadási idő a hivatali munkaidővel egyezik meg, időpont foglalási lehetőségre nincs lehetőség. A kérelemhez csatolni kell az állításokat alátámasztó okiratok másolati példányait. Eljárási illeték: Az eljárás megindításának feltétele az illetékről szóló 1990. évi XCIII. törvény XIII. sz. melléklet 1. pontja alapján 5000,- Ft összegű alapeljárási illeték illetékbélyeg formájában történő megfizetése. Az eljárási illeték kérelem benyújtásával egyidejű lerovásának hiányában a hatóság 8 napos határidő tűzésével hívja fel az ügyfelet a hiánypótlásra, melynek eredménytelensége megalapozza az eljárás Ket. 31.§. (1) bek. h) pontja alapján történő megszüntetését. Az ügyintézési határidő: A Ket. 33 § (1) bekezdése értelmében az eljárás megindításától számított 30 nap. Ennél rövidebb határidőt bármely jogszabály, hosszabbat pedig törvény vagy kormányrendelet állapíthat meg. Kiskorú ügyfél érdekeinek veszélyeztetettsége esetében, továbbá ha életveszéllyel vagy súlyos kárral fenyegető helyzet elhárítása indokolja, vagy ha a hatóság ideiglenes biztosítási intézkedést rendelt el, vagy ha a közbiztonság érdekében egyébként szükséges, az ügyet soron kívül kell elintézni. Az ügyintézési határidőbe nem számít be a Ket. 33 § (3) bekezdése értelmében:
a) a hatásköri vagy illetékességi vita egyeztetésének, valamint az eljáró hatóság kijelölésének időtartama, b) a jogsegélyeljárás időtartama, továbbá a 36. § (2) bekezdése alapján adatnak a nyilvántartásból történő beszerzéséhez szükséges idő, c) a hiánypótlásra, illetve a tényállás tisztázásához szükséges adatok közlésére irányuló felhívástól az annak teljesítéséig terjedő idő, d) a szakhatóság eljárásának időtartama, e) az eljárás felfüggesztésének időtartama, f) a 70. § (1) bekezdésében szabályozott eljárás időtartama, g) a hatóság működését legalább egy teljes napra ellehetetlenítő üzemzavar vagy más elháríthatatlan esemény időtartama, h) a kérelem, a döntés és egyéb irat fordításához szükséges idő, j) a szakértői vélemény elkészítésének időtartama, k) a hatósági megkeresés vagy a döntés postára adásának napjától annak kézbesítéséig terjedő időtartam, valamint a hirdetményi, továbbá a kézbesítési meghatalmazott és a kézbesítési ügygondnok útján történő közlés időtartama. Az ügyintézési határidő a kérelemnek az eljárásra hatáskörrel és illetékességgel rendelkező hatósághoz történő megérkezését követő napon kezdődik. Az ügyintézési határidőt – annak leteltét megelőzően - az eljáró hatóság vezetője - ha azt jogszabály nem zárja ki - kivételesen indokolt esetben egy alkalommal, legfeljebb harminc nappal meghosszabbíthatja. A hatáság az ügyintézési határidő meghosszabbításával kapcsolatos végzésében az annak alapjául szolgáló indokokat részletesen meghatározza. Eljárás menete: A hatóság a kérelmet érdemi vizsgálat nélkül, nyolc napon belül elutasítja, ha a) az eljárásra magyar hatóságnak nincs joghatósága, b) a hatóságnak nincs hatásköre vagy nem illetékes, és a kérelem áttételének nincs helye, c) a kérelem nyilvánvalóan lehetetlen célra irányul, d) jogszabály a kérelem előterjesztésére határidőt vagy határnapot állapít meg, és a kérelem idő előtti vagy elkésett, e) a hatóság a kérelmet érdemben már elbírálta, és változatlan tényállás és jogi szabályozás mellett ugyanazon jog érvényesítésére irányuló újabb kérelmet nyújtottak be, és újrafelvételnek nincs helye, feltéve, hogy a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasítását jogszabály nem zárja ki, f) a kérelem nyilvánvalóan nem az előterjesztésére jogosulttól származik, vagy g) a kérelem tartalmából megállapítható, hogy az ügy nem hatósági ügy. Az eljárás megszüntetésének hiányában az eljárás megindításáról a Ket. 29 § (3) bek.b.) pontja értelmében az ügyfeleket a hatóság 8 napon belül értesíti. Az eljárás során a hatóság a döntéshez szükséges információk beszerzése érdekében az ügyfelet végzéssel tényállás tisztázására hívhatja fel. Ha az ügy érdemi eldöntése olyan kérdés előzetes elbírálásától függ, amelyben az eljárás más szerv hatáskörébe tartozik, vagy ugyanannak a hatóságnak az adott üggyel szorosan összefüggő más hatósági döntése nélkül megalapozottan nem dönthető el, a hatóság az eljárást felfüggeszti. Amennyiben a más szerv előtti eljárás megindítására az ügyfél jogosult, erre őt megfelelő határidő kitűzése mellett fel kell hívni. Ha az ügyfél a felhívásnak nem tesz eleget, a hatóság az eljárást megszünteti, vagy a rendelkezésre álló adatok alapján dönt.
A hatóság az eljárást megszünteti, ha a) a kérelem érdemi vizsgálat nélküli elutasításának lett volna helye, az elutasítási ok azonban az eljárás megindítását követően jutott a hatóság tudomására, b) az ügy tárgyát képező vagyontárgy megsemmisült vagy olyan mértékben károsodott, hogy az eljárás okafogyottá vált, c) az eljárás kérelemre indult és az ügyfél kérelmét visszavonta, kivéve ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és nem mindegyikük vonta vissza kérelmét, d) az ügyfél halála vagy a jogi személy, illetve a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megszűnése következtében az eljárás okafogyottá vált, és eljárásbeli jogutódlás sem következett be, e) az eljárás folytatására okot adó körülmény már nem áll fenn, f) az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a képviselő visszautasítása esetén a hatóság felhívása ellenére nem gondoskodik a képviselet-ellátásra alkalmas személy meghatalmazásáról vagy nem jár el személyesen, kivéve, ha az eljárás hivatalból is megindítható, és a hatóság az eljárást hivatalból folytatja, vagy ha az eljárásban több kérelmező vesz részt, és ők személyesen járnak el vagy képviselőjüket a hatóság nem utasította vissza, g) jogszabályváltozás miatt az ügy elbírálása a továbbiakban már nem hatósági hatáskörbe tartozik, h) a hatósági eljárásért illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni és az ügyfél a fizetési kötelezettségének a hatóság erre irányuló felhívása ellenére az erre tűzött határidő alatt nem tesz eleget és költségmentességben sem részesül, i) hivatalbóli eljárásban a tényállás a határozat meghozatalához szükséges mértékben nem volt tisztázható, és további eljárási cselekménytől sem várható eredmény, j) a hivatalbóli eljárás jogsértést nem tárt fel. A hatóság az eljárást megszüntetheti, ha az ügyfél a kérelmére indult eljárásban a hiánypótlásra való felhívásnak nem tett eleget, és az erre megállapított határidő meghosszabbítását sem kérte, illetve nyilatkozattételének elmaradása megakadályozta a tényállás tisztázását. (3) Ha az ügyfél az eljárást megindító kérelmét a határozat jogerőre emelkedését megelőzően az (1) bekezdés c) pontja szerint visszavonja, a hatóság a határozatát visszavonja. Hatóság döntései és jogorvoslat lehetősége: A hatóság az ügyben hozott döntését határozat formájában közli az ügyfelekkel. A határozattal szemben a közléstől számított 15 napon belül a Belügyminisztériumhoz címzett, de az eljáró hatóságnál 3 példányban benyújtható illetékköteles fellebbezésnek van helye. Amennyiben a fellebbezésnek az eljáró hatóság saját hatáskörben nem ad helyt - a fellebbezést érdem vizsgálat nélkül elutasításnak és a fellebbezést a felterjesztést megelőző visszavonásának eseteit kivételével- a fellebbezést a fellebbezési határidő leteltétől számított nyolc - szakhatóság közreműködése esetén tizenöt - napon belül felterjeszti a Belügyminisztériumhoz, mint a fellebbezés elbírálására jogosult hatósághoz. A Belügyminisztérium fellebbezés elbírálására jogosító hatásköre a Ket. 106.§. (3) bekezdésére és a 347/2006. (XII.23.) Korm.r. 7/C § (1) bekezdésére alapozott. Az első fokú végzés ellen benyújtott fellebbezés illetéke az Itv. XIII. sz. mellékletének 2. a.) pontja alapján az alapeljárás illetékének kétszerese, azaz 10.000,- Ft.
Az illeték megfizetése illetékbélyeg formájában történik az Itv. 74/A § (1) bekezdése értelmében. A fellebbezés elbírálását követően a másodfokú, hatáság döntését az elsőfokú hatóság igénybevételével közli az ügyfelekkel. A hatósági eljárás részletes szabályait a Ket. tartalmazza. Az ATI-VIZIG működési területéhez az alábbi vízitársulatok tartoznak: Igazgató VGT neve neve Szeged és Környéke Krasznai VGT Attila Szentes és Környéke VGT Ugrai Bálint Dél-Békés megyei VGT Oskó Attila Tisza- Marosszögi VGT Kiskunmajsa és Környéke VGT Tisza-Kunsági VGT Csongrád és Környéke VGT TiszaalpárCsongrád-Bokrosi Öblözet VGT
Balla Iván Császár Imre
Társulat telefonszáma Email címe
[email protected](62) 420-644 online.hu (63) 314-804 (68) 411-544
(62) 242-033 (77) 481-411
Kádár Attila (76) 461-744 Jakus József (63) 483-456 Dr. Vancsura István
Cím 6724 Szeged, Cserzy Mihály. u. 30/a 6600 Szentes, Farkas
[email protected] Mihály u. 1. 5900 Orosháza, Luther
[email protected] u. 29. 6800 Hódmezővásárhely, Móricz Zsigmond u. 17.
[email protected] 6120 Kiskunmajsa, Fő
[email protected] u. 79. 6100 Kiskunfélegyháza, Dr.
[email protected] Holló L. u. 2. 6640 Csongrád, Vasút
[email protected] u. 90. 6067 Tiszaalpár, Ady E. u. 3.
Az ATI-VIZIG működési területéhez tartozó víziközmű társulatok: Régió
Dél‐alföldi Régió
Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió
Megye
Víziközmű társulat neve
Társulatban részt vevő önkormányzatok neve
Apátfalva Község Önkormányzata Földeák Község Önkormányzata Kiszombor Nagyközség Önkormányzata Makó és Térsége Víziközmű Csongrád Társulat Maroslele Község Önkormányzata Magyarcsanád Község Önkormányzata Makó Város Önkormányzata Békés Gádorosi Víziközmű Társulat Gádoros Nagyközség Önkormányzata Csongrád Derekegyházi Víziközmű Társulat Derekegyház Község Önkormányzat Csongrád Balástyai Víziközmű Társulat Balástya Község Önkormányzata
Dél‐alföldi Régió Csongrád Deszki Víziközmű Társulat Bács‐ Dél‐alföldi Régió Kiskun Nyárlőrinci Víziközmű Társulat Magyarbánhegyes Víziközmű Dél‐alföldi Régió Békés Társulat Hódmezővásárhely‐Kishomok Víziközmű Társulat Dél‐alföldi Régió Csongrád Batida‐Erzsébet‐Kútvölgy‐ Szikáncs Víziközmű Társulat Sándorfalva‐Szatymaz Beruházó Dél‐alföldi Régió Csongrád Víziközmű Társulat Dél‐alföldi Régió Csongrád Székkutasi Víziközmű Társulat Dél‐alföldi Régió Békés Kunágotai Víziközmű Társulat Bács‐ Dél‐alföldi Régió Kiskun "Dózsa" Víziközmű Társulat Bács‐ Dél‐alföldi Régió Kiskun Kelebiai Víziközmű Társulat Dél‐alföldi Régió Csongrád
Forrás‐IV. Beruházó Víziközmű Társulat
Zákányszék Csatornamű Dél‐alföldi Régió Csongrád Beruházó Víziközmű Társulat Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió
Dél‐alföldi Régió
Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió Dél‐alföldi Régió
Deszk Község Önkormányzata Nyárlőrinc Község Önkormányzata Magyarbánhegyes Község Önkormányzat Hódmezővásárhely Megyei Jogú Város Önkormányzata Sándorfalva Város Önkormányzata Szatymaz Község Önkormányzata Székkutas Község Önkormányzata Kunágota Község Önkormányzata Városföld Község Önkormányzata Kelebia Község Önkormányzat Bordány Község Önkormányzata Forráskút Község Önkormányzata Üllés Község Önkormányzata Zsombó Község Önkormányzata
Zákányszék Község Önkormányzata Nagymágocs Nagyközség Csongrád Nagymágocsi Víziközmű Társulat Önkormányzata Klárafalva Község Önkormányzat Klárafalva‐Ferencszállás Csongrád Víziközmű Társulat Ferencszállás Község Önkormányzat Bács‐ Kiskun Kisszállási Víziközmű Társulat Kisszállás Község Önkormányzata Nagyszénás Nagyközség Békés Nagyszénási Víziközmű Társulat Önkormányzata Kunszentmártoni Víziközmű Társulat I. ütem Jász‐ Kunszentmártoni Víziközmű Kunszentmárton Város Nagykun‐ Társulat II. ütem Önkormányzata Szolnok Kunszentmártoni Víziközmű Társulat III. ütem Kistelek Város Önkormányzata Kistelek és Térsége Víziközmű Csongrád Társulat Csengele Község Önkormányzata Békés Orosháza Víziközmű Társulat Orosháza Város Önkormányzata Bács‐ Kiskun Kiskunhalasi Víziközmű Társulat Kiskunhalas Város Önkormányzata Csongrádi Beruházó Viziközmű Csongrád Társulat Csongrád Város Önkormányzata Mártélyi Csatornaberuházó Csongrád Víziközmű Társulat Mártély Község Önkormányzata Bács‐ Kecskemét Megyei Jogú Város Kiskun Kecskeméti Víziközmű Társulat Önkormányzata Csongrád Mindszenti Víziközmű Társulat Mindszent Város Önkormányzata
Dél‐alföldi Régió Csongrád Szegedi Csatornamű Társulat Dél‐alföldi Régió Csongrád Szentesi Csatornamű Társulat Bács‐ Kiskunfélegyházi Víziközmű Dél‐alföldi Régió Kiskun Társulat Bács‐ Dél‐alföldi Régió Kiskun Kunfehértói Viziközmű Társulat RÖSZKECSAT Röszkei Szennyvízcsatorna Viziközmű Dél‐alföldi Régió Csongrád Társulat Forrás‐IV. Beruházó Víziközmű Dél‐alföldi Régió Csongrád Társulat Dél‐alföldi Régió Csongrád Tiszasziget Csatornamű Társulat Jász‐ Nagykun‐ Dél‐alföldi Régió Szolnok Öcsödi Víziközmű Társulat Bács‐ Dél‐alföldi Régió Kiskun Kiskunmajsai Viziközmű Társulat BácsDél-alföldi Régió Kiskun Dél-alföldi Régió Csongrád BácsDél-alföldi Régió Kiskun BácsDél-alföldi Régió Kiskun
Dél‐alföldi Régió Békés Dél‐alföldi Régió Békés
Kunfehértó Viziközmű Társulat
Röszke Község Önkormányzata Forráskút Község Önkormányzata Tiszasziget Község Önkormányzata
Öcsöd Nagyközség Önkormányzat Kiskunmajsa Város Önkormányzata
Tompai Víziközmű Társulat
Tompa Város Önkormányzata
Szegvár
Szegvár Község Önkormányzata
Kiskunmajsai Viziközmű Társulat Kiskunmajsa Város Önkormányzata
Kelebiai Víziközmű Társulat Csanádpalota Város Víziközmű Dél‐alföldi Régió Csongrád Társulata Dél‐alföldi Régió Békés
Szeged MJ Város Önkormányzata Szentes Város Önkormányzata Kiskunfélegyháza Város Önkormányzata
Békéssámsoni Csatornamű Társulat Csanádpalota Viziközmű Társulat Tótkomlósi Csatornamű Vízgazdálkodási Társulat
Kelebia Község Önkormányzat
Csanádpalota Város Önkormányzata Békéssámson Község Önkormányzata Csanádpalota Város Önkormányzata Tótkomlós Város Önkormányzata
Szeged, 2012. augusztus 8. dr. Csala Éva Jogtanácsos
