AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA. Berettyóújfalu SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA Berettyóújfalu

SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZATA

A közoktatásról szóló 2011. évi CXC. törvény, valamint a végrehajtására kiadott, a nevelésioktatási intézmények működéséről szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet és más jogszabályok alapján az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola szervezetének felépítését, valamint működésének szabályait az alábbiak szerint állapítom meg.

A Szervezeti és Működési Szabályzat célja 1. § (1) A Szervezeti és Működési Szabályzat (a továbbiakban: SZMSZ) célja, hogy meghatározza az intézmény szervezeti felépítését, az intézmény működésének belső rendjét, a külső kapcsolatait, annak érdekében, hogy a Nemzeti Alaptanterv, valamint az intézmény pedagógiai programjában rögzített cél- és feladatrendszer megvalósítható legyen. (2) A szabályzat hatálya kierjed az intézmény minden közalkalmazottjára, illetve munkavállalójára, tanulójára és valamennyi iskolahasználóra. Az intézmény jogállása Az intézmény neve:

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola

Az intézmény rövidített neve:

Arany János Gimnázium és Szakközépiskola

OM azonosító:

031214

Alapításának időpontja:

1946.

Alapító szerv:

Vallási és Közoktatási Minisztérium

Alapító Okirat kelte, száma:

2012. december 20., 303/2012. ikt. számú

Az intézmény székhelye:

4100 Berettyóújfalu, Kossuth utca 35.

Az intézmény telephelyei:

4173 Nagyrábé, Rétszentmiklósi út 2/c. 4124 Esztár, Petőfi u. 4/b.

Jogszabályban meghatározott közfeladata: Középfokú oktatás Működési köre:

Hajdú-Bihar megye közigazgatási területe

Az intézmény típusa:

Többcélú intézmény Közös igazgatású közoktatási intézmény: (gimnázium, szakképző iskola, szakközépiskola, szakiskola)

Intézmény tagozatának neve:

Szabó Ferenc Ügyviteli Tagozat

Az intézmény tevékenységi köre: Szakágazat:

853100 Általános középfokú oktatás

2

Az intézmény alaptevékenysége(i): Szakfeladat: 853111-1 Nappali rendszerű gimnáziumi oktatás (9-12/13. évfolyam) - Gimnázium 9-12. évfolyam oktatása humán-reál rendszerű képzés általános tanterv szerint - Gimnázium 9-13. évfolyam oktatása, nyelvi előkészítő évfolyammal humán rendszerű képzés - Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853112-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű gimnáziumi oktatása (9-12/13. évfolyam) A sajátos nevelési igényű tanulók esetén a fogyatékosság típusát a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv. 4. § 23. pontja határozza meg az alábbiak szerint. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853114-1 Gimnáziumi felnőttoktatás (9-12/13. évfolyam) Felnőttoktatás keretében tanulók esti és levelező munkarend szerinti gimnáziumi oktatása 853121-1 Nappali rendszerű szakközépiskolai oktatás (9-12/13. évfolyam) - Közgazdasági szakközépiskolai 9-12. évfolyamos tanulók nappali rendszerű oktatása - Közgazdasági ágazati szakközépiskolai 9-12. évfolyamos tanulók nappali rendszerű oktatása - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853122-1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakközépiskolai oktatása (912/13. évfolyam) Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontakztató felkészítés, integrációs felkészítés 853211-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatás a szakképzési évfolyamokon - Érettségire alapozott egészségyügyi, szociális szolgáltatások, informatikai, közgazdasági és ügyviteli képzések - 10. évfolyamra alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások és ügyviteli képzések - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853212-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853214-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai elméleti felnőttoktatás - Felnőttoktatás keretében tanulók esti munkarend szerinti egészségügyi szakképzése 853221-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatás a szakképzési évfolyamokon - Érettségire alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások, informatikai, közgazdasági 3

és ügyviteli képzések - 10. évfolyamra alapozott egészségügyi, szociális szolgáltatások és ügyviteli képzések 853222-1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés 853224-1 Szakképesítés megszerzésére felkészítő szakmai gyakorlati felnőttoktatás - Felnőttoktatás keretében tanulók esti munkarend szerinti egészségügyi szakképzése 8534211-1 Felsőfokú szakképzés - Informatikai, gazdasági és pénzügyi ismeretek felsőfokú oktatása - Képesség-kibontakoztató felkészítés, integrációs felkészítés 855932-1 Iskolarendszeren kívüli szakmai oktatás 562913-1 Iskolai intézményi étkeztetés 931204-1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés 931205-1 Fogyatékossággal elők iskolai, diáksport-tevékenysége és támogatása Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmóddal igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. - Képesség-kibontatkoztató felkészítés, integrációs felkészítés Vállakozási tevékenységet nem folytat. Szakma megnevezése:

OKJ szám:

Egészségügyi szakmacsoport: Ápoló

54 723 01 0010 54 01

Egészségügyi ágazat Gyakorló ápoló Ápoló

52 723 01 55 723 01

Szociális szolgáltatások szakmacsoport: Szociális gondozó, szervező Szociális gondozó és ápoló

54 762 02 0010 54 04 33 762 01 0010 33 02

Informatika szakmacsoport: Informatikai statisztikus és gazdasági tervező

55 481 02 0000 00 00

Közgazdaság ágazat: Pénzügyi-számviteli ügyintéző Vállakozási és bérügyintéző

54 344 01 54 344 02

Ügyviteli szakmacsoport: Titkárságvezető

55 346 02 0010 55 02

Ügyviteli ágazat: 4

Irodai asszisztens Ügyviteli titkár

54 346 01 54 346 02

Mezőgazdasági szakmacsoport: Agrár-közgazdasági és -áruforgalmazó technikus

54 621 01 0000 00 00

Az intézény törzskönyvi nyilvántartási száma:

645070

Engedélyezett férőhelyek száma, a maximális befogadó képesség:

1050 fő

Iskolai évfolyamok száma: Gimnázium:

4 évfolyam 1+4 évfolyam (humán képzés nyelvi előkészítéssel 9-13. évfolyamon)

Gimnázium: (felnőttoktatás körében szervezett) Szakközépiskola: Szakképző: Szakiskola:

4 évfolyam 4+1 évfolyam; 4+2 évfolyam 3 évfolyam; 2 évfolyam 1 évfolyam; 2 évfolyam

Az intézmény státusza: A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ, mint költségvetési szerv részét képező jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység. Szervezeti egységkód: 082058 A feladat ellátását szolgáló vagyon: Berettyóújfalu Város Önkormányzat tulajdonában levő ingatlan, ingó és egyéb vagyon kezelése és hasznosítása. Ingatlan:

979/1 hrsz. (8573 m2) 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 35. 979/2 hrsz. (6528 m2) 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 35.

A vagyoni állapotot az intézmény mindenkori leltára tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezési jogosultság: Az intézmény által használt vagyonra és a vagyon feletti rendelkezés jogára a városi önkormányzat vagyonáról és a vagyongazdálkodás szabályairól szóló rendelet az irányadó. Az intézmény foglalkoztatottjaira vonatkozó foglalkoztatási jogviszony megjelölése: Az intézmény foglalkoztatottjai a közalkalmazottak jogállásáról szóló többször módosított 1992. XXXIII. törvény hatálya alá tartoznak. Az intézmény szakmai működését a pedagógiai program határozza meg, amely a Nemzeti Alaptantervre épül. Az iskola nevelési, pedagógiai programja az iskola könyvtárába kerül elhelyezésre, ahol a könyvtári nyitvatartási időben megtekinthető. Az SZMSZ egy példánya is itt kerül elhelyezésre. a) A pedagógiai program tartalmazza: a nevelés és az oktatás célját és feladatait, a helyi tantervet, óratervet és szakmai programot, az egyes évfolyamok követelményeit és értékelését, a tantárgyak írásbeli beszámoltatás formái, 5

rendje, a minősítés szempontjait és módját, felzárkóztatást segítő tevékenységek, ifjúságvédelem, szülő-tanuló-iskola-kollégium együttműködési formái b) Az intézmény egy tanévre szóló munkaterve a feladatok megvalósításának konkrét tevékenységeit és munkafolyamatait tartalmazza az időpontok és a határidők kitűzésével, – valamint a felelősök megjelölésével. A munkatervet a nevelôtestület a tanévnyitó értekezleten véglegesíti. Az intézmény szervezete 2. § (1) Az intézmény egyszemélyi felelős vezetője az igazgató. (2) Az igazgató munkáját közvetlenül segítik: I.sz. igazgatóhelyettes II.sz. igazgatóhelyettes Egészségügyi szakképzés tagozatvezetője Közgazdasági szakképzés tagozatvezetője Szabó Ferenc Ügyviteli Tagozat vezetője.

6

Igazgató (1 fő)

I. sz.

II. sz.

igazgatóhelyettes

igazgatóhelyettes

(1 fő)

(1 fő) Könyvtáros (1 fő)

Ügyviteli

Közgazdasági

Egészségügyi

tagozatvezető (1 fő)

tagozatvezető (1 fő)

tagozatvezető (1 fő)

Diákönkormányzatot segítő tanár (1 fő) Munkaközösség-

Ifjúságvédelmi felelős

Szakmai tanárok

Munkaközösség-

vezetők (4 fő)

(1 fő)

(10 fő)

vezetők (4 fő)

Iskolatitkárok (2 fő) Tanárok (16 fő)

Gazdasági öszekötő (1 fő) Adminisztrátor (1 fő) Takarítók (6 fő)

Engedélyezett intézményi létszám: 72 fő

Tanárok (18 fő)

Az intézmény vezetője 3. § Az intézmény vezetőjét a nevelőtestület, a fenntartó véleményének kikérésével az oktatásért felelős miniszter bízza meg 5 évre. Az intézmény vezetője kiadmányozza: - a kinevezés, felmentés, fegyelmi eljárás megindítása, fegyelmi büntetés kiszabása kivételével, a jogi személyiségű szervezeti egység közalkalmazottaival kapcsolatos munkáltatói intézkedések iratait, - egyéb szabályzatban meghatározott, a szervezeti egység jogi személyiségéhez kapcsolódó kötelezettség vállalásokat, - a rendszeres statisztikai jelentéseket, a központi, illetve területi szerv által kért adatszolgáltatásokat, - a jogi személyiségű szervezeti egység szakmai feladatai ellátásához kapcsolódó azon döntéseket, amelyek kiadmányozási jogát az elnök a maga vagy a KLIK központi szerve szervezeti egysége, illetve a tankerületi igazgató számára nem tartotta fenn, Az intézményvezető feladata: - Pedagógiai Program készítésének felülvizsgálatának módosításának szervezése, irányítása - fenntartó-Tankerület és a működtető Önkormányzat egyetértésének beszerzése, a jóváhagyás előtt, - iskolai közösségek véleményének beszerzése, a jóváhagyás előtt - a Pedagógiai Program jóváhagyása, - a kollégium az érdekelt iskola pedagógiai programját figyelembe véve készíti el a pedagógiai programját, - az iskola pedagógiai programjának részeként, a miniszter által kiadott kerettanterveket kiegészítve helyi tantervet készít (10%) - és mindazok a feladatok, amelyeket az Nkt. és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet az intézményvezető feladataként ír elő. Az intézményvezető felel: - a pedagógiai munkáért, - a nevelőtestület vezetéséért, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért, - a nemzeti és iskolai ünnepek munkarendhez igazodó, méltó megszervezéséért, - a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, kapcsolattartás a társszervekkel, - a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtésért, ennek érdekében folyamatos kapcsolatot tart a Tankerülettel, a működtetővel, - a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért, -jogszabály alapján, - a pedagógus etika normáinak betartásáért és betartatásáért, - a köznevelési intézmény vezetője a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történ értékelése céljából. Az intézmény vezetése és a szervezeti egységek közötti kacsolat 4. § (1) Az intézményvezető feladatait az igazgatóhelyettesek, és a tagozatvezetők közreműködésével látja el. A vezető-helyettesi megbízást – a nevelőtestületi véleményezési jogkör megtartásával – az intézményvezető adja. A megbízás 5 évre szóló határozott időre szól. (2) Az igazgatóhelyettes a törvényben meghatározott felsőfokú végzettséggel és szakképzettséggel, valamint legalább öt év pedagógus munkakörben szerzett gyakorlattal

rendelkező személy lehet. Egyéb feladatait az SZMSZ mellékleteként szolgáló szabályzatok és munkaköri leírása határozza meg. (3) Az igazgatóhelyettesek munkájukat az intézményvezető közvetlen irányítása mellett végzik. 5. § (1) Az intézmény vezetősége konzultatív testület véleményező és javaslattevő joggal rendelkezik, és közreműködik mindazon ügyekben, amelyekben az igazgató és az iskolavezetés tagjai ezt szükségesnek látják. (2) Az intézményvezetőség tagjai: - az intézményvezető, - igazgatóhelyettesek, - tagozatvezetők, - szakmai munkaközösségek vezetői, - az intézmény közalkalmazottainak választott képviselője, - a diákság pedagógusvezetője. (3) A vezetők értekezleteken beszámolnak a szervezeti egységek működéséről, a kiemelkedő teljesítményekről, a hiányosságokról, a problémákról, valamint azok megoldási módjáról. (4) Az intézmény vezetője és a helyettesek kapcsolattartása folyamatos, a szükségletnek megfelelő rendszerességgel tartanak vezetői megbeszéléseket heti 2 órában a tanév elején meghatározott időpontban. Rendkívüli vezetői értekezletet az intézményvezető az általános munkaidőn belül bármikor összehívhat. (5) Az intézményvezető helyettesítése: az intézményvezetőt szabadsága, betegsége, hivatalos távolléte, valamint tartós akadályoztatása esetén az I.sz. igazgatóhelyettes helyettesíti. (6) Az intézményvezető tartós távolléte esetén a teljes vezetői jogkör gyakorlására külön írásos intézkedésben ad felhatalmazást. (7) Az igazgatóhelyettesek helyettesítése: - I.sz. igazgatóhelyettest: II.sz. igazgatóhelyettes - II.sz. igazgatóhelyettest: I.sz. igazgatóhelyettes (8) Az igazgatóhelyettes és tagozatvezetők feladat és hatáskörét az SzMSz mellékletét képező munkaköri leírások tartalmazzák. Alkalmazotti jogok 6. § (1) Az intézmény nevelőtestülete pedagógusokból illetve könyvtáros tanárból áll. A nevelőtestület (tantestület) határozza meg alapvetően az intézmény szakmai munkáját. Az alkalmazotti közösséget és azok képviselőit jogszabályokban meghatározott részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési és döntési jogok illetik meg. (2) Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét – a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével – az intézményvezető fogja össze. A kapcsolattartásnak különböző formái vannak, melyek közül mindig azt kell alkalmazni, amelyik a legmegfelelőbben szolgálja az együttműködést. (3) A kapcsolattartás formái különösen értekezletek, megbeszélések, fórumok, intézményi gyűlések. Az intézményi kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az éves munkatervben kell meghatározni, melyet a hivatalos közlések helyén kell kifüggeszteni. (4) A különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi-, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. (5) Intézményi kapcsolattartás formája az iskolai belső üzenőprogram. (6) A teljes alkalmazotti közösség gyűlését az intézményvezető akkor hívja össze, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egészét érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezleteiről jegyzőkönyvet kell vezetni. A tanulói közösség és

kapcsolattartásának rendje 9

7. § (1) Az azonos évfolyamra járó és többségében azonos órarend szerint együtt tanuló diákok egy osztályközösséget alkotnak. (2) Az osztályközösség tanulólétszáma jogszabályban meghatározott, az osztályközösség élén pedagógus vezetőként az osztályfőnök áll. (3) Bontott tanulócsoportban vesznek részt az osztály diákjai azokon a tanítási órákon, melyek eredményesebbek kisebb tanulólétszám esetén (idegen nyelv órák, tagozat jellegének megfelelő órák), illetve ahol a nemzeti köznevelési törvény ezt előírja. (4) Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg. Tevékenységüket az SZMSZ mellékletében található munkaköri leírás alaján végzik. Évközi jelentkezés elbírálása 8. § (1) A tanulói felvétel a jogszabályi előírásoknak megfelelően történik. Ha valaki tanév közben kéri a felvételét, arról a kérelemben megjelölt körülmények, illetve a megjelölt osztály létszáma és az érintett osztályfőnök javaslata alapján az igazgató dönt határozattal. A döntés tartalmazza, hogy felvétel esetén mely tantárgyakból és milyen határidővel kell a tanulónak különbözeti vizsgát tennie. Diákközösségek – diákönkormányzat 9. § (1) A tanulóközösségek döntési jogkört gyakorolnak – a nevelőtestület véleménye meghallgatásával – saját közösségi életük tervezésében, szervezésében, valamint tisztségviselőik megválasztásában, és jogosultak képviseltetni magukat a diákönkormányzatban. (2) Az intézmény tanulói közös tevékenységük megszervezésére – melyek lehetnek különösen: szakkörök, érdeklôdési kör szerinti csoport, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport – házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre, melyeknek meghirdetését, szervezését, működtetését a diákok végzik. Az intézmény a pedagógiai program céljainak megfelelő diákköri tevékenységeket támogatja. (3) Ha a diákkör, az iskola területén működik– előzetes kérelem alapján – , azt az intézmény igazgatója engedélyezi. A diákköri kérelemnek tartalmaznia kell: - a diákkör célját, a diákkör tagjainak nevét és osztályát, - az intézményben tartózkodás rendjét (időtartam, helyiségigény), - a diákkör választott felelős vezetőjének nevét és osztályát, - a felügyelő pedagógus nevét. (4) Az igazgató a diákkör céljától és tevékenységétől függően, mérlegelési jogkörben engedélyezi a diákkör megalakítását, illetve az iskola épületének házirend szerinti használatát. Diákkör alakítása csak akkor tagadható meg, ha tevékenysége jogszabályba ütközik. Az intézményben működő diákkörökről nyilvántartást kell vezetni a (3) bekezdésben foglalt adatokkal. 10. § (1) Az iskola, tanulóinak tájékoztató és tájékozódó fóruma a diákközgyűlés, amelyet évenként egy alkalommal össze kell hívni Az évi rendes diákközgyűlés összehívásának ideje minden év október hónapja. Ezen a diákközgyűlésen a tanulók diákképviselőt választanak. A diákközgyűlés a rendes közgyűlésen túl tervezett, illetve rendkívüli esetben is összehívható. (2) Az évi rendes diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezi, a tanév helyi rendjében meghatározottak szerint. A rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai, diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezheti. (3) A diákközgyűlés – az iskolai diákönkormányzat döntése alapján – küldöttközgyűlésként is megszervezhető. (4) Az évi rendes diákközgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola képviselője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, különös tekintettel a gyermeki jogok, a tanulói jogok helyzetéről és érvényesüléséről. (5) A diákközgyűlésen a tanulók az iskola életét érintő ügyekben kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat, illetve az iskola vezetéséhez. 10

(6) A diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni és meg kell hívni a fenntartó képviselőjét is. (7) Azokban az ügyekben, amelyekben a diákközösség - diákönkormányzat véleményének kikérése kötelező, illetőleg amelyekben egyetértési jogot gyakorol, továbbá, ha képviselőjét a tárgyalásra meg kell hívni, az előterjesztést, a meghívót – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – a határidő elôtt legalább tizenöt nappal meg kell küldeni a diákönkormányzat részére. 11. § (1) A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hoz létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki – a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. A felkért nagykorú személyt az éves közgyűlésen kell – hozzájárulásával – megválasztani. (2) A diákönkormányzat járhat el a nevelési-oktatási intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt: - saját működéséről, - a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, - hatáskörei gyakorlásáról, - egy tanítás nélküli munkanap programjáról, - az iskolai diákönkormányzati tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, - a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió stb.) szerkesztősége tanulói vezetőjének (felelős szerkesztőjének), munkatársainak megbízásáról. (4) A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyása csak akkor tagadható meg, ha az jogszabálysértő, vagy ellentétes az iskola szervezeti és működési szabályzatával, illetve annak mellékletét képező házirendjével. A szervezeti és működési szabályzat jóváhagyásáról a nevelőtestületnek beterjesztést követő harminc napon belül nyilatkoznia kell. A szervezeti és működési szabályzatot, illetve módosítását jóváhagyottnak kell tekinteni, ha a nevelőtestület harminc napon belül nem nyilatkozik. (5) A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. (6) A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola, egyébként rendeltetésszerű működését. 12. § (1) A diákönkormányzatok jogosultak szövetséget létesíteni, illetve ilyenhez csatlakozni. A szövetség az iskolában, a diákönkormányzat jogait nem gyakorolhatja. (2) Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor; - a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; (3) Az iskolai házirend elfogadásakor illetve módosításakor, ill. SzMSz elfogadásával, módosításável kapcsolatban véleményezési joga van. A diákönkormányzat jogai: 13. § (1) Az iskolai diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: a) a tanulók nagyobb közösségét érintő kérdések meghozatalánál, b) a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, c) a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, d) az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, e) a tanórán kívüli tevékenység formáinak meghatározásához, f) a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához, g) iskolai, diákönkormányzat véleményét tanuló fegyelmi eljárás során be kell szerezni, h) diákönkormányzat jogainak megsértése esetén tizenöt napon belül a fenntartóhoz törvényességi kérelmet nyújthat be, 11

(2) A véleményezési jogot a diákönkormányzat vezetősége gyakorolja. Szülői választmány 14. § (1) A Knt. alapján a szülők jogaik érvényesítésére és kötelességük teljesítésére szülői szervezetet (választmányt) hoznak létre. A szülői választmány dönt saját szervezeti és működési rendjéről, munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról és képviseletéről. (2) Az intézményben működik a képviseleti úton választott szülői választmány. A szülői választmány jogosult eljárni valamennyi szülô képviseletében, illetve az intézmény egészét érintő ügyekben. (3) A szülői választmányt az intézményvezető a munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer hívja össze, ahol tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól, valamint meghallgatja a szülői választmány véleményét és javaslatait. (4) A szülői választmány elnöke közvetlen kapcsolatot tart az intézményvezetővel. (5) A nevelési év rendjének munkatervi meghatározásához ki kell kérni a szülői választmány (közösség) véleményét is. A szülői közösség 15. § (1) Egy osztály tanulóinak szülői közösségével a gyermekközösséget vezető osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tart. Az intézménnyel kapcsolatos véleményüket, javaslataikat a szülői közösség, a szülői választmány vezetői vagy a választott elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. A szülők szóbeli tájékoztatása 16. § (1) Az intézmény a tanulókról a tanév során rendszeres szóbeli tájékoztatást tart. A szóbeli tájékoztatás lehet csoportos és egyéni. A szülők csoportos tájékoztatásának módja a szülői értekezletek, az egyéni tájékoztatás a fogadóórákon történik. (2) A szülői értekezletek rendje: Az osztályok szülői közössége számára az intézmény tanévenként 2 alkalommal munkatervben rögzített időpontú, rendes szülői értekezletet tart az osztályfőnök vezetésével. A szeptemberi szülői értekezleten a szülők értesülnek a tanév rendjéről, feladatairól. (3) Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői választmány képviselője a gyermekközösségben felmerülő problémák megoldására. (4) Az intézmény pedagógusai a szülői fogadóórákon egyéni tájékoztatást adnak a tanulókról a szülők számára. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szülőjét az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Ha a szülő (gondviselő) a fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. A szülők írásbeli tájékoztatása 17. § (1) Közoktatási intézményünk a tanulókról rendszeres írásbeli tájékoztatást ad a hivatalos pecséttel ellátott tájékoztató (ellenőrző) füzetekben. Írásban értesítjük a tanuló szüleit gyermekük magatartásáról, szorgalmáról, tanulmányi előmeneteléről. Tájékoztatjuk a szülőket az intézményi élet kiemelkedő eseményeiről és a szükséges aktuális információkról is. (2) Az osztályfőnök havonta ellenőrzi az osztálynapló és az ellenőrző érdemjegyeinek azonosságát, és pótolja az ellenőrzőben hiányzó érdemjegyeket. (3) Az osztályfőnök indokolt esetben írásban értesíti a szülőket a tanulók előmeneteléről. Az intézmény külső kapcsolatai 18. § (1) Intézményünk a feladatok elvégzése, a gyermekek egészségügyi, gyermekvédelmi és 12

szociális ellátása, valamint a továbbtanulás és a pályaválasztás érdekében és egyéb ügyekben rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel és gazdasági szervezetekkel. A vezetők, valamint az oktató-nevelő munka különböző szakterületeinek képviselői rendszeres személyes kapcsolatot tartanak a társintézmények azonos beosztású alkalmazottaival, – meghívás vagy egyéb értesítés alapján. (2) A kapcsolattartás formái és módjai: - közös értekezletek tartása, - szakmai előadásokon és megbeszéléseken való részvétel, - módszertani bemutatások és gyakorlatok tartása, - évente megrendezett nyílt napot, - közös ünnepélyek rendezése, - intézményi rendezvények látogatása, - napi szakmai tájékozódás személyesen vagy telefonon. (3) Az intézmény kapcsolatban áll a következő szervezetekkel: - a térség általános iskoláival, különösen a Berettyóújfalui Tankerülettel, - a térség középiskoláival, különösen a Berettyóújfalui Tankerülettel, - határon átnyúló kapcsolatok Bihor megye középiskoláival, - az iskolát segítő alapítványokkal (Bihari Alma Mater Alapítvány, Szabó Ferenc Alapítvány), - Aranyos Szülők Egyesületével, - a tanulók egészségügyi ellátásáról gondoskodó intézményekkel, - gyermekjóléti szolgálatokkal, - gyermek- és ifjúságvédelmi hatóságokkal, - nevelési tanácsadóval, - családsegítő központtal, - gyakorló cégekkel, - Debreceni Egyetemmel, - szakképzést segítő főiskolákkal, - Kormányhivatallal, - Járási Hivatallal, - Oktatási Hivatallal, - Klebelsberg Intézményfenntartó Központtal (KLIK), - együttműködési szerződés alapján pénzintézetekkel, cégekkel, stb. (4) A Debreceni Egyetemmel kötött megállapodás alapján az iskola tanárjelölt hallgatókat fogad összefüggő egyéni külső tanítási gyakorlatra. A fogadott hallgatók számáról, szakos összetételéről félévente pontosított lista alapján történik döntés. A hallgatók gyakorlati munkájának vezetését mentortanárok segítik. Díjazásuk az egyetem által biztosított keretből történik. A nevelőtestület 19. § A nevelőtestüet a nevelési-oktatási intézmény legfontosabb tanácskozó és döntéshozó szerve. A nevelési-oktatási intézmény nevelőtestülete a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelésioktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint e törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyebekben véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A nevelőtestület feladatai és jogai 20. § (1) A nevelőtestület legfontosabb feladata a pedagógiai program létrehozása és egységes megvalósítása, – ezáltal a tanulók magas színvonalú nevelése és oktatása. Ennek a komplex feladatnak megfelelően a nevelőtestület véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik minden, 13

az intézményt érintő ügyben. (2) A nevelőtestület dönt - a pedagógiai program elfogadásáról, - az SZMSZ, házirend elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény éves munkatervének elfogadásáról, - a nevelési-oktatási intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelése, beszámolók elfogadásáról, - a továbbképzési program elfogadásáról, - a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztásáról, - a házirend elfogadásáról, - a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátásáról, - a tanulók fegyelmi ügyeiben, - az intézményvezetői, intézményegység-vezetői pályázathoz készített vezetési programmal öszefüggő szakmai vélemény tartalmáról - jogszabályban meghatározott más ügyekben - átruházott feladatokról. (3) Ki kell kérni a nevelőtestület véleményét: - a tantárgyfelosztás elfogadása előtt, - az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, - az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, - a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, - a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, - külön jogszabályban meghatározott ügyekben. (4) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek: - előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, - egyes jogköreinek gyakorlását – kivéve a pedagógiai program, házirend, IMIP és a szervezeti és működési szabályzat elfogadását – átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a szülői szervezetre vagy a diákönkormányzatra. (5) Átruházott feladatok: A nevelőtestület a tanulói fegyelmi eljárás lefolytatását átruházza a tantestület tagjai közül esetenként választott 3 tagú bizottságra, akik az eljárás befejeztekor beszámolási kötelezettséggel tartoznak a tantestület felé. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles – a nevelőtestület által meghatározott időközönként és módon – azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. A nevelőtestület értekezletei 21. § (1) Nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői választmány, közösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. (2) A nevelőtestület feladatainak ellátása érdekében értekezletet tart. Az értekezletek tervezhető részét az intézmény éves munkatervében kell rögzíteni. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjához az egyetértési jogot gyakorlók képviselőjét meg kell hívni. A nevelőtestület döntési jogkörébe tartozó ügyeiben az óraadó tanárok nem rendelkeznek szavazati joggal. (3) A tanév tervezett értekezletei az alábbiak: - tanévnyitó értekezlet, - félévi és év végi osztályozó értekezlet, félévi értekezlet, 14

- tanévzáró értekezlet. (4) Rendkívüli értekezlet hívható össze, ha a nevelőtestület tagjainak egyharmada, valamint a közalkalmazotti tanács és az intézmény igazgatója vagy vezetősége szükségesnek látja. (5) A nevelőtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak több mint fele jelen van. A nevelőtestület döntései 22. § (1) A nevelőtestület döntéseit és határozatait általában – a jogszabályokban meghatározottak kivételével – nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. (2) Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület tagjai közül. A szavazatok egyenlősége esetén a nyílt szavazáskor az intézményvezető szavazata dönt. (3) A nevelőtestületi értekezletről tartalmi jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület jelenlevő tagjai közül két hitelesítő írja alá. A döntések az intézmény iktatott iratanyagába kerülnek. A nevelőtestület munkaközösségei 23. § (1) Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére és ellenőrzésére szakmai munkaközösségeket hoznak létre a Nktban meghatározott feltételekkel. (2) Az intézményben az alábbi szakmai munkaközösségek működnek: - Magyar nyelv és irodalom munkaközösség, - Történelem munkaközösség - Idegennyelv I. – angol nyelvi munkaközösség - Idegennyelv II. – német, francia, latin nyelvi munkaközösség - Természettudományos munkaközösség - Matematika-fizika munkaközösség - Informatika munkaközösség - Közgazdasági munkaközösség - Ügyviteli munkaközösség - Osztályfőnöki munkaközösség (3) A szakmai munkaközösség tagjai közül a munkaközösség saját tevékenységének irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A közgazdasági és az ügyviteli munkaközösség-vezetői feladatokat a tagozatvezetők látják el. (4) A szakmai munkaközösségek feladatai: - fejleszti a szakterület módszertanát és az oktató munkát. - javaslatot tesz a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, - szervezi a pedagógusok továbbképzését, - támogatja a pályakezdő pedagógusok munkáját, - összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, - felméri és értékeli a tanulók tudásszintjét, - összeállítja a vizsgák (érettségi-, különbözeti-, osztályozó-, javító-, helyi-, stb.) feladatait és tételsorait, - kiírja és lebonyolítja a pályázatokat és a tanulmányi versenyeket. - végzi a nevelőtestület által átruházott feladatokat. 24. § (1) A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és a szakmai fórumokon. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Tájékoztatást ad a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. (2) A munkaközösség vezetők feladatai és jogai: - irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelôs a szakmai munkáért, értekezleteket hív össze, bemutató foglalkozásokat szervez - elbírálja és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó 15

-

-

tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást és annak eredményességét, hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összegző véleménye figyelembe vehető a pedagógusok minősítési eljárásában, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről, javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére, közalkalmazotti átsorolásra, segítséget nyújt a beiskolázáshoz, szakterületén szervezi a Nyitott Kapuk programjait, a munkaközösségvezető kötelező órájába heti 1 óra beszámításra kerül a munkaközösségvezető tevékenységéért. A nevelőtestület feladatainak átruházás, a pedagógiai munka belső ellenőrézésnek rendje

25. § (1) A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból – meghatározott időre vagy alkalmilag – bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja másra, így a szakmai munkaközösségre, vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlói a bizottságok, az osztályközösségek tanárai és a szakmai munkaközösségek vezetői beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestületnek. (2) A pedagógiai munka belső ellenőrzésének rendje: A nevelő és oktató munka irányítása, ellenőrzése elsősorban az intézmény vezetőjének a feladatkörébe tartozik. (3) Az ellenőrzés célja: - Biztosítsa az intézmény felelős vezetői számára a megfelelő minőségű és mennyiségű információt az intézményben folyó oktató-nevelő munka tartalmáról és annak színvonaláról. - Jelezze a követelményektől való eltérést, tárja fel a hiányosságokat. A nevelő-oktató munka ellenőrzése kiterjed a tanítási órákra és a tanórán kívüli foglalkozásokra is. Az ellenőrzés megszervezéséért az igazgató felelős. Az ellenőrzés területeit, tartalmát, ütemezését az évenként készített ellenőrzési terv tartalmazza, melyet nyilvánosságra kell hozni. (4) Az ellenőrzésre jogosultak: - igazgató, - igazgatóhelyettesek, - tagozatvezetők, - munkaközösség-vezetők. Az igazgató az intézményben folyó valamennyi tevékenységet ellenőrizheti. Az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők saját területüket ellenőrizhetik. A beosztott vezetők az ellenőrzés tapasztalatairól folyamatosan tájékoztatják az igazgatót. (5) Az ellenőrzés módszerei: - tanórák, tanórán kívüli foglalkozások látogatása, - írásos dokumentumok vizsgálata, - tanulói munkák vizsgálata, - beszámoló kérése szóban vagy írásban. Az ellenőrzések tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg kell megbeszélni. Az általánosított tapasztalatokat tantestületi értekezleten kell összegezni, értékelni. A pedagógiai munka belső ellenőrzésének konkrét formáit az iskola Minőségirányítási Programja tartalmazza. A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai 26. § (1) A nevelőtestület a meghatározott jogköréből a szakmai munkaközösségre ruházza át az 16

alábbi jogköreit: - a pedagógiai program helyi tantervének kidolgozása, - a taneszközök, tankönyvek kiválasztása, - továbbképzésre, átképzésre, való javaslattétel, - jutalmazásra, kitüntetésre, fizetésemelésre való javaslattétel, - a határozott időre kinevezett pedagógusok véleményezése, - a szakmai munkaközösség-vezető munkájának véleményezése. A tanév rendje 27. § (1) A tanév szeptember hó 1. napjától a következő év augusztus hó 31-ig tart, a szorgalmi idő az oktatásért felelős miniszter évenként rendelettel meghatározott keretein belül. A tanév helyi rendjét a nevelőtestület határozza meg és rögzíti munkatervben az érintett közösségek véleményének figyelembe vételével. (2) A tanév helyi rendje tartalmazza az intézmény működésével kapcsolatos legfontosabb eseményeket és időpontokat: - a nevelőtestületi értekezletek időpontjait, - az intézményi rendezvények és ünnepségek módját és időpontját, - a tanítás nélküli munkanapok programját és időpontját, - a vizsgák (osztályozó-, javító-, különbözeti-, helyi-, alap-, érettségi-) rendjét, - a tanítási szünetek (őszi, tavaszi, téli) időpontját – a miniszteri rendelet keretein belül, - a nyílt napok megtartásának rendjét és idejét. (3) A tanév helyi rendjét, valamint az intézmény házirendjének szabályait és a balesetvédelmi előírásokat az osztályfőnökök az első tanítási héten ismertetik a tanulókkal, az első szülői értekezleten pedig a szülőkkel. A házirendet, a nyitvatartás időpontját az intézmény bejáratánál ki kell függeszteni. A 9. évfolyamra beiratkozott tanulók a beiratkozáskor megkapják az iskola Házirendjét. (4) Az intézmény a tanév szorgalmi ideje alatt tanítási napokon: - 645 órától 1900 óráig tart nyitva. Az intézmény hivatalos munkaideje tanítási napokon: - hétfőtől-csütörtökig 730 órától 1545 óráig, pénteken 730-1430 óráig tart. A szokásos nyitvatartási rendtől való eltérésre az intézményvezető adhat engedélyt – eseti kérelmek alapján. (5) Az intézmény hivatalos munkaideje alatt a délutáni ügyeletet az igazgatóhelyettesek és a tagozatvezetők látják el a tanév elején meghatározott napok szerinti beosztásban. (6) Tanítási szünetek alatt, valamint szombaton és vasárnap a nyitva tartás csak az intézményvezető által engedélyezett szervezett programokhoz kapcsolódik. Az intézményt egyébként zárva kell tartani. Az intézmény tanítási szünetekben ügyeleti rend szerint tart nyitva. A portaszolgálatot megbízási szerződés alapján külső cég végzi. 28. § (1) Az oktatás és a nevelés az óratervnek megfelelően, a tantárgyfelosztással összhangban, órarend alapján történik a pedagógusok vezetésével a kijelölt tantermekben, az alábbiak szerint: - a napi tanítási idő 745 órától 1410 óráig tart, az érettségire épülő képzésen a tanítás a délutáni órákban is lehetséges, - indokolt esetben az igazgató rövidített órákat és szüneteket rendelhet el, - a tanítási órák időtartama: 45 perc, - az első tanítási óra reggel 745 órakor kezdődik, - esti tagozaton a tanítás 1430 órakor kezdődik. (2) A tanítási órák (foglalkozások) látogatására engedély nélkül csak a tantestület tagjai jogosultak. Minden egyéb esetben a látogatásra az igazgató adhat engedélyt. A tanítási órák megkezdésük után nem zavarhatók, kivételt indokolt esetben az igazgató és az igazgatóhelyettesek tehetnek. A tanítási órák tanulókra vonatkozó szabályait a házirend tartalmazza. 17

Az óraközi szünetek 29. § (1) Az óraközi szünetek időtartama 10 illetve 15 perc, a házirendben feltüntetett csengetési rend szerint. Az óraközi szünetek ideje nem rövidíthető, legkisebb időtartama 10 perc. (2) A szünetek ideje alatt a tantermekben szellőztetni kell. Az óraközi szünetet a kijelölt étkezési időn kívül a tanulók lehetőség szerint az udvaron töltsék, vigyázva saját és társaik testi épségére. (3) Az étkezés ideje 1200 és 1500 óra között van. A dupla órák az igazgató vagy helyettesei engedélyével, az óraközi szünet eltolásával tarthatók, amikor a pedagógus köteles felügyeletet biztosítani a kicsöngetésig. 30. § (1) Az iskolában a tanítási idő alatt tanulók felügyelet nélkül nem tartózkodhatnak. Az órarend szerinti kötelező tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások alatt a tanulókra a tanórát vagy a foglalkozást tartó pedagógus felügyel. Az óraközi szünetekben, valamint közvetlenül a tanítási idő előtt és után a tanulók felügyeletét az ügyeleti rend szerint beosztott ügyeletes pedagógusok látják el. (2) Az intézmény évente folyosói és udvari ügyeleti rendet határoz meg az órarend függvényében. Az ügyeleti rend beosztásáért a feladattal megbízott I.sz. és II.sz. igazgatóhelyettes a felelős. Az ügyeletre beosztott vagy az ügyeletes helyettesítésére kijelölt pedagógus felelős az ügyeleti terület rendjének megtartásáért, a felügyelet ellátásáért. Az ügyeletes pedagógus feladatait az ügyeleti rend tartalmazza, amely a tanári szobában kifüggesztésre kerül. Az intézmény munkarendje 31. § (1) Az intézmény hivatalos munkaidejében felelős vezetőnek kell az épületben tartózkodni. Az intézmény vezetője vagy helyettesei heti beosztás alapján látják el az ügyeletes vezető feladatait. Az ügyeletes vezető akadályoztatása esetén az SZMSZ-ben rögzített vezetői helyettesítési rend alapján kell kijelölni az ügyeleti feladatokat ellátó személyt. Az intézmény – tanítási időtől független – hivatalos munkaideje a következő: - Titkárság: az ügyintézési idő: a titkárság ajtajánál kifüggesztett rend szerint alakul. (2) Az intézmény zavartalan működése érdekében a közalkalmazottak munkarendjét – a hatályos jogszabályok betartásával – az intézményvezető állapítja meg. Minden közalkalmazottnak és tanulónak az intézményben be kell tartania az általános munka- és balesetvédelmi szabályokat. Az ezzel kapcsolatos képzést az intézmény megbízása alapján a PLUSSZ-92 Ipari, Kereskedelmi és Szolgáltató Bt. (3552 Muhi, Ónodi u. 11.) munkatársa tartja. 32. § (1) A pedagógusok jogait és kötelességeit a Nemzeti Köznevelési törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje: a kötelező órákból, - a többletmunkából, - a nevelő-oktató munkához szükséges felkészülési időből, - a tanulókkal a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll, mely összesen heti 40 óra. Ezen kívül rendkívüli munkavégzés is elrendelhető. A munkabeosztások összeállításánál alapelv az intézmény zavartalan feladatellátása és a pedagógusok egyenletes terhelése. (2) A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet az igazgatóhelyettesek állapítják meg – az intézményvezető jóváhagyásával. A tanórák (foglalkozások) elcserélését az igazgató vagy helyettesei engedélyezik. (3) A pedagógus az intézménybe történő beérkezését maga szervezi azzal, hogy köteles munkakezdése előtt 10 perccel a feladat végzésének helyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 10 perccel kell korábban érkeznie. (4) A pedagógusnak a munkából való távolmaradását előzetesen jelentenie kell, hogy helyettesítéséről gondoskodni lehessen. A tantervi anyagban való lemaradás elkerülése érdekében a pedagógust hiányzása esetén – lehetőség szerint – szakszerűen kell helyettesíteni. (5) A szakszerű helyettesítés érdekében a tanmeneteket az iskola tanári szobáiban kell tartani. A 18

rendkívüli távolmaradást legkésőbb az adott munkanapon az első tanítási óra megkezdése előtt jelezni kell az intézmény vezetőjének vagy helyetteseinek. (6) A pedagógusok számára – a kötelező óraszámon felüli – tanítási (foglalkozási) órák megtartására, egyéb feladatokra a megbízást vagy kijelölést az intézményvezető adja. 33. § (1) Az alkalmazottaknak munkakezdésük előtt 10 perccel kell munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról az igazgatót, igazgatóhelyettest, gondnokot kell értesíteniük. 34. § (1) A tanulók munkarendjét e szabályokon felül, az intézményi Szervezeti és Működési Szabályzat mellékelteként kiadott „házirend” határozza meg. (2) A házirend szabályait a nevelőtestület – az intézményvezető (igazgató) előterjesztése után – az érintett közösségek véleményének egyeztetésével alkotja meg. A házirend betartása a pedagógiai program céljainak megvalósítása miatt az intézmény valamennyi tanulójára és az intézményben tartózkodó személyekre nézve kötelező.

35. § A tanuló által előállított termék, dolog, alkotás vagyoni jogára vonatkozó díjazás szabályai (1) A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan, a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő a tanulói jogviszonyából eredő kötelezettségének teljesítésével összefüggésben, illetve a tanulói jogviszonyhoz kapcsolódó, azonban az abból származó kötelezettségekhez nem kötődő feladatok teljesítésekor. (2) A tanulót díjazás illeti meg, ha az iskola a vagyoni jogokat másra ruházza át. (3) Ha az iskola a dologgal kapcsolatos vagyoni jogokat nem szerzi meg, köteles azt - kérelemre a tanuló részére az iratkezelésre vonatkozó rendelkezések megtartása mellett a jogviszony megszűnésekor visszaadni. (4) Az 1. pontban meghatározott esetben a tanulót megfelelő díjazás illeti meg. A megfelelő díjazásban a tanuló - tizennegyedik életévét be nem töltött tanuló esetén szülője egyetértésével - és a nevelési-oktatási intézmény állapodik meg, ha a vagyoni jog átruházása alkalomszerűen, egyedileg elkészített dologra vonatkozik. A tanítási órák keretében, a tanítási folyamat részeként, rendszeresen, osztály, csoport keretében elkészített dolgok vagyoni jogának átruházása esetén a megfelelő díjazást a teljes oktatási folyamatban részt vevők által végzett tevékenységre megállapítható eredmény (nyereség) terhére kell megállapítani.

Térítési díj és tandíj 36. § Térítési díj A térítési díj tanévenként szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának százalékban kifejezett alábbi mértéke: (1)

a Knt. Vhr. 34. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben az egy tanulóra jutó összeg 15 % -a;

(2)

a Knt. vhr. 34. § (1) c) pontjában az egy tanulóra jutó meghatározott összeg 10 %-a 18 éven aluli tanulók esetében;

(3)

a Knt. vhr. 34. § (1) bekezdé c) pontja esetében az egy tanulóra jutó összeg 25 %-a;

(4)

vendégtanulói jogviszony esetében a térítési díj mértéke a szakmai feladatra a tanévkezdéskor számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 3%-a; 19

(5)

Az 34. § (1) bekezdés e) pontja szerinti érettségi vizsgára jelentkező esetén a vizsga díjait a Knt vhr. 35. § (4)-(5). bekezdése szerint kell megfizetni,

(6)

A Knt. vhr. 34. § (1) bekezdés f) pontja szerint szakmai vizsga térítési díját a Knt. vhr. 35. § (6) bekezdése szerint kell megfizetni. 37. § A tandíj

A tandíj tanóránként vagy foglalkozásonként az egy tanulóra jutó tanévi vagy nevelési évi költséghányad százalékban kifejezett mértéke: (1) (2) (3) (4)

Tandíjat kell fizetni a nevelési-oktatási intézményben a nevelési, illetve pedagógiai programho nem kapcsolódó nevelés, valamint az ezzel összefüggő más szolgáltatásért. Tandíjat kell fizetni a középfokú iskolában a tanulmányi követelmények nem teljesítése miatt az évfolyam harmadik és további évfolyam megismétlése. A tanulói jogviszony keretében a második vagy további szakképesítésre való szakképesítés beleértve a második vagy további szakmai vizsgát, annak javító és pótló vizsgáit is. A tandíj mértéke tanévenként a szakmai feladatra számított folyó kiadások egy tanulóra jutó hányadának 25 %-a.

38. § A térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmények A térítési díj és a tandíj fizetésre vonatkozó kedvezményekre vonatkozó szabályokat minden nevelési, oktatási intézményben alkalmazni kell. A térítési díjat és a tandíjat tanulmányi eredménytől függően csökkenteni kell az alábbiak szerint:

(1)

A tanuló tanulmányi eredménye alapján a térítési díj és a tandíj alapösszege legfeljebb 50%kal csökkenthető.

(2)

Tanulmányi eredmény alapján járó kedvezmény első alkalommal az első évfolyam félévének tanulmányi eredménye alapján kérhető.

(1)

A tanuló szociális helyzete alapján a térítési díj és a tandíj alapösszege kérelemre legfeljebb 30%-kal csökkenthető.

(2)

Kedvezményre jogosult az a tanuló, aki: ahol a közös háztartásban élő, egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a saját jogú öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének 80%-át vagy ha legalább az egyik szülő álláskereső (munkanélküli), vagy árvasági ellátásban részesül, vagy három vagy több gyermekes családban nevelkedik, vagy nagykorú, és saját jogán családi pótlékra jogosult vagy rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult.

Ha a tanuló halmozottan hátrányos helyzetű, hátrányos helyzetű, testi, érzékszervi, középsúlyos és enyhe értelmi fogyatékos vagy autista, akkor tőle térítési díj és tandíj nem szedhető.

20

A kedvezményes térítési díj nem lehet kevesebb egy tanítási évben, mint a Knt. vhr. 35. § (3) bekezdése szerint meghatározott alsó határérték. 39. § A térítési díj és tandíj megállapításával kapcsolatos intézményi feladatok (1)

Az intézmény vezetője a térítési és tandíj megállapításával, megfizetésével kapcsolatos adatokról tanulónként nyilvántartást vezet.

(2)

A tanulót megillető kedvezmény elbírálásáról, a kedvezmény mértékének megállapításáról az intézmény vezetője dönt.

(3)

Az intézmény vezetője a tanuló által fizetendő térítési és tandíj összegéről határozatban értesíti a tanulót, megjelölve a tanuló által igénybevett szolgáltatás térítési díjának és tandíjának összegét a tanulmányi eredmény illetve szociális helyzet függvényében.

(4)

A térítési díj és a tandíj befizetésének a tanuló az intézmény vezetője által megszabott időpontokban két részletben készpénzben tesz eleget. Évközi kimaradás esetén a féléves térítési díj és tandíj vissza nem fizethető.

Ingyenes tankönyv 40. § (1) A tankönyvválasztással kapcsolatos eljárást az iskola Pedagógiai Programja tartalmazza. Az ingyenes tankönyvellátás biztosítására a törvény által meghatározott normatíva szolgál. A normatíván túl az iskola további anyagi forrást nem tud biztosítani. Tartós könyvre a munkaközösségek tesznek javaslatot a könyv állapota, tartalma, tartóssága alapján, pl. atlasz, szótár, feladatgyűjtemények. A tartós könyvek az iskola könyvtárának állományába kerülnek, onnan kölcsönözhetik ki a rászoruló tanulók. Nappali rendszerű iskolai oktatásban a tankönyvek ingyenesen állnak rendelkezésre az alábbiaknak: tartósan beteg vagy sajátos nevelési igényű, vagy három- vagy többgyermekes családban élő, vagy nagykorú és saját jogán családi pótlékra jogosult, vagy rendszeres gyermekvédelmi támogatásban, iskoláztatási támogatásban részesülő.

Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés 41. § (1) Ha az intézmény költségvetése erre fedezetet nyújt minőségi munkavégzésért járó kereset-kiegészítésben részesülhet az a közalkalmazott, aki az alábbi szempontok közül valamelyiknek megfelel: -

-

-

Aki szaktanári munkáját kiemelkedő színvonalon látja el, óráira rendszeresen, igényesen felkészül, lépést tart a korszerű szakirodalommal, tanári tevékenységét pedagógiai tudatosság jellemzi, sokoldalúan és rendszeresen ellenőrzi tanítványai teljesítményét. Továbbá: bemutató órákat, illetve pedagógiai vagy szaktárgyi kérdésekről szóló előadásokat tart, szakmai munkaközösségek munkáját szervezi, illetve aktívan részt vesz a munkaközösségi munkában, segíti a pályakezdő fiatalokat, diákjai sikeres nyelvvizsgát tesznek. Aki szerepet vállal a szakmai munka tartalmi megújításában - a Nemzeti Alaptantervhez, kerettantervhez illeszkedő helyi tanterveket, tananyagokat dolgoz ki. Aki kiemelkedő eredményeket ér el a tehetségfejlesztés, tehetséggondozás területén az általa felkészített tanulók kimagasló eredményeket érnek el különböző versenyeken, tanítványai sikeresen szerepelnek az érettségi vizsgákon. 21

Megilletheti a kereset-kiegészítés azt a pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazottat, akinek általa felkészített tanulói bejutottak az oktatásért felelős minisztérium vagy a szakképesítésért felelős minisztérium által meghirdetett országos tanulmányi verseny döntőjébe, illetve kijutottak a nemzetközi diákolimpiára. - Aki hátrányos helyzetű tanulókkal foglalkozva képes azokat felzárkóztatni, s az átlagosnak megfelelő vagy annál magasabb szintű tanulmányi eredményt elérni velük. - Aki komoly szerepet vállal az informatikai program megvalósításában, rendszergazdai tevékenységet folytat, a technikai feltételek folyamatos fejlesztésében, továbbképzésben vesz részt, továbbképzést szervez, önképzést folytat az a nem informatika szakos tanár, aki informatikai ismereteit, módszereit alkalmazza tanítási gyakorlatában. - Aki eredményes osztályfőnöki nevelőmunkát végez. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét, különös gondot fordít a hátrányos helyzetű tanulók segítésére. Kellő alapossággal, konkrét ismeretek birtokában tárgyilagosan minősíti a tanulók magatartását és szorgalmát. Kifogástalanul ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli feladatokat. Segíti a tanulók pályaorientációját, pályaválasztását. - Aki aktív pedagógiai kapcsolatot tart fenn a tanítványait oktató-nevelő tanárokkal, illetve a tanulók életét, tanulmányait segítő személyekkel (pl. házi orvos, pszichológus stb.). Tanítványait rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, valamint közreműködik a tanórán kívüli tevékenység szervezésében (kirándulás, ünnepek, versenyek stb.). - Aki részt vállal a tanulók felzárkóztató, érettségire felkészítő, valamint tehetséggondozó foglalkozásainak szervezésében, irányításában, valamint megvalósításában. - Az osztályfőnöki munka értékelésekor figyelembe kell venni azt, hogy az iskolába belépő osztályokban és az érettségi előtt álló osztályokban mennyiségileg is mérhetően több az osztályfőnöki teendő. - Aki részt vállal a tanulók évközi szabadidős, illetve sporttevékenységének szervezésében és lebonyolításában (szakkört vezet, érdeklődési kört, kirándulást szervez és vezet, sportversenyeket szervez és bonyolít le). - Aki részt vállal az intézmény szervezeti életét kialakító munkában (órarend, helyettesítési rend, ügyeleti rend stb.). - Aki részt vállal az iskola működésével kapcsolatos feladatok ellátásában (pl. szaktanterem berendezése, könyvtárfejlesztés, beiskolázás, ügyintézés, belső szabályzatok készítése stb.). - Aki jelentős részt vállal az iskolai hagyományápolásban (Arany napok, ünnepek, megemlékezések). - Aki hatékonyan segíti a diákönkormányzat munkáját (program kidolgozása és megvalósítása, foglalkozások szervezése, tájékoztatás, továbbképzés stb.). (2) A Közoktatási Törvényben meghatározott kiemelt munkavégzésért megállapítható keresetkiegészítés jár annak, aki a nevelési, illetve pedagógiai programban szabályozott nevelő-oktató munka ellenőrzési, mérési, minőségbiztosítási rendszerének munkájában vesz részt. A kereset-kiegészítést meghatározott időre, a feladat ellátásáig - legfeljebb egy nevelési, tanítási évre - kell megállapítani és havi rendszerességgel kifizetni. A kereset-kiegészítés több alkalommal is megállapítható. A kereset-kiegészítés összege a jogszabályi rendelkezések alapján megállapított és a nevelésioktatási intézmény rendelkezésére bocsátott összeg terhére nem lehet kevesebb a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja háromszáz százalékánál annak, aki a minőségbiztosítási rendszer vezetését látja el, a kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés számítási alapja kétszáz százalékánál annak, aki a minőségbiztosítási rendszer irányításának munkájában működik közre. A kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés módjáról, mértékéről október végéig kell a döntést kialakítani a tantestület véleményének figyelembe vételével. -

22

A könyvtár 42. § (1) Az iskolai könyvtár célja, annak lehetővé tétele, hogy szolgáltatásait a tanulók és a pedagógusok minden tanítási napon igénybe tudják venni. (2) Az iskolai könyvtár állományába csak a könyvtár gyűjtőkörébe tartozó dokumentum vehető fel. Az iskolai könyvtár gyűjtőkörét – a szervezeti és működési szabályzat mellékleteként kiadott – gyűjtőköri szabályzat határozza meg. (3) Az iskolai könyvtár közel 20.000 könyvtári egységgel rendelkezik. A könyvtár szabadpolcos rendszerben működik, alkalmas könyvtári órák megtartására is. Itt került elhelyezésre multimédiás számítógép és tintasugaras nyomtató. Internet elérési lehetőség a könyvtárban is biztosított. A könyvtár szolgáltatásait az intézmény tanulói, pedagógusai és közalkalmazottai ingyenesen vehetik igénybe. A nyitva tartás rendjét minden tanév kezdetén az ajtóra ki kell függeszteni. A könyvtár használatáról, működéséről, fejlesztéséről az iskola Pedagógiai Programjában részletes szabályozás rendelkezik. Az iskola könyvtárának Szervezeti Működési Szabályzata az iskolai SzMSz mellékletét képezi.

Felzárkóztató foglalkozások 43. § (1) Az intézmény biztosítja a korrepetálási lehetőséget, az igazgató által megbízott pedagógusok által, a tantervi követelményekhez való felzárkóztatás céljából. (2) A korrepetálás differenciált foglalkoztatással – egyes tanulókra vagy kijelölt tanulócsoportokra a szaktanárok javaslatára történik. (3) Érettségire előkészítő foglalkozások Az intézmény anyagi lehetőségeitől függően az igények felmérése után dönt érettségi előkészítő foglalkozások szervezéséről. Ilyen jellegű előkészítés elsősorban a kis óraszámú tantárgyakból szervezhető.

Vallásoktatás 44.§ (1) Az iskola az egyházak kérésére helyiséget biztosít, hogy a tanulók önkéntes jelentkezés alapján vallásoktatásban részesüljenek.

Versenyek, tehetséggondozás 45. § (1) Az intézmény támogatja és elősegíti a diákok tanulmányi, szakmai, kulturális, sportversenyeken és bajnokságokon való részvételét. (2) Tanulóink az intézményi, a települési, a körzeti és az országos meghirdetésű versenyeken vehetnek részt. Az iskolai versenyek tartalmát a szakmai munkaközösségek határozzák meg, és felelősek lebonyolításukért. A tanulmányi versenyek megszervezését a II.sz. igazgatóhelyettes irányítja. (3) Tehetséggondozó foglalkozások szervezésére a munkaközösségek vezetői tesznek javaslatot.

Kirándulások 46. § (1) Az osztályfőnök a diákok részére osztálykirándulásokat szervez, melyeknek fő célja – a pedagógiai program célkitűzéseivel összhangban – hazánk tájainak és kulturális örökségének megismertetése. (2) A kirándulások az iskola munkaterve alapján tanítás nélküli munkanapon, vagy tanítási szünetben munkanapokon szervezhetők, részletes tervezetét írásban kell leadni az igazgatónak, 23

engedélyezéséről az igazgató dönt. (3) A kirándulásokat az adott osztály osztályfőnöki tanmenetében kell tervezni. A kirándulások szervezésének szempontjai: a szülőkkel szülői értekezleten kell egyeztetni a kirándulás szervezési kérdéseit, költségkímélő megoldást kell választani, a kirándulás várható költségeiről a szülőket az ellenőrző útján kell tájékoztatni és írásban nyilatkoztatni a kirándulás költségeinek vállalásáról. (4) A kiránduláshoz osztályonként legalább 2 fő kísérő nevelőt vagy szülőt kell biztosítani. (5) Az osztálykirándulásokon a tanulók költségeit a szülők fizetik, a kísérő tanárok költségeit pedig az iskola vállalja. Az iskola Pedagógiai Programjában megfogalmazott célok elérése érdekében tanulmányi kirándulás is szervezhető. Ilyen pl. a terepgyakorlat, illetve az érettségire épülő képzések szakmai kirándulásai. Ezeknek a költségeit részben az iskola vállalja a Pedagógiai Program szerint, részben pedig pályázati, vagy támogatói hozzájárulásból fedezzük.

A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok 47. § (1) A külföldi kirándulásokra az általános szabályokat megfelelően alkalmazni kell, azzal az eltéréssel, hogy: - tanítási idő alatt, szorgalmi időben a három tanítási napnál hosszabb egyéni és csoportos külföldi utazáshoz, – amelynek célja tanulmányi továbbképzés, kulturális, sport és tudományos rendezvény – az igazgató engedélye szükséges, - kérelmet egyéni utazás esetén a szülő, csoportos utazás esetén a külföldre utazásért felelős csoport vezetője az utazás előtt legalább egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be, - csoportos utazási kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok nevét, a várható költségeket. Az utazások költségei az iskolát nem terhelhetik.A határ közelsége miatt támogatható a Romániába, elsősorban magyar lakta településekre irányuló tantestületi és tanulói kirándulás.

Egyéb programok, rendezvények szervezése 48. § (1) Múzeum, színház, mozi, kiállítás és tárlat látogatások, valamint sportrendezvények a tanítási időn kívül bármikor szervezhetők az osztályközösségek, vagy kisebb tanulócsoportok számára. Tanítási időben történő látogatásra az igazgató engedélye szükséges. (2) Az iskola tanulói közösségei (osztályközösségek, diákkörök, szakkörök, stb.) egyéb rendezvényeket is szervezhetnek. Az egyéb jellegű rendezvények lebonyolításához akkor kell kérvényt benyújtani az intézmény vezetőjéhez, ha a tanulók az iskola helyiségeit igénybe kívánják venni, illetve amennyiben a rendezvény időtartama érinti a tanítási időt.

A felnőttoktatás formái 49. § (1) Az iskola Alapító Okirata alapján felnőttoktatás szervezhető gimnáziumi képzés keretében 9-12. évfolyamon esti és levelező formában, és egészségügyi szakképzésben. A tanítás ebben a képzési formában csak akkor folyhat délelőtt, ha az iskola ehhez elég tanteremmel rendelkezik, egyébként a tanórák délután tarthatók. A felnőttképzésben résztvett tanulókra is vonatkozik az iskola házirendje. Hiányzásuk igazolása, az esetleges osztályozóvizsgák lebonyolítása a jogszabályban és a házirendben rögzítettek szerint történik.

24

A kártérítési felelősség 50. § (1) Az a tanuló aki az intézménynek felróható magatartása révén kárt okoz, a kárt meg kell térítenie a Ptk. szabályai szerint. (2) A kártérítés mértéke: - gondatlan károkozásnál maixmum a kötelező legkisebb munkabér egy havi összegének 50%-a, - szándékos károkozás esetén az okozott kárt meg kell téríteni, ha a tanuló cselekvőképtelen , vagy korlátozottan cselekvőképes, akkor az okozott kár legfeljebb a kötelező legkisebb munkabér 5 havi összegéig terjedhet. 51. § Az iskola közalkalmazottjainak kártérítési felelőssége az Mt. és a Kjt-ben rögzítettek szerint alakul.

Az intézményre vonatkozó szabályok 52. § (1) Az intézmény főbejárata mellett, a tantermekben a Magyar Köztársaság címerét kell elhelyezni. (2) Az intézmény teljes területén, az épületekben és az udvarokon tartózkodó minden személy köteles: - a közösségi tulajdont védeni, - a berendezéseket rendeltetésszerűen használni, - az iskola rendjét és tisztaságát megőrizni, - az energiával és a szükséges anyagokkal takarékoskodni, - a tűz– és balesetvédelmi előírások szerint eljárni, - a munka- és egészségvédelmi szabályokat betartani. (3) Vagyonvédelmi okokból zárva kell tartani nyitvatartási idő alatt is az üresen hagyott szaktantermeket. A zárak használhatóságáról való gondoskodás a gondok feladata. A bezárt termek kulcsát a tanári szobában kell leadni. (4) A szaktantermeket a tanítási órát tartó szaktanár vagy az általa megbízott tanuló nyitja és zárja. A tantermek zárását az épület nyitvatartási ideje után a takarítást végzők ellenőrzik, az elektromos berendezések áramtalanításával együtt.

A látogatás rendje 53. § (1) Idegenek az épületbe csak az ügyeletes portás kellő tájékozódása után léphetnek be. A látogató köteles megnevezni a látogatott személyt vagy jövetele célját, és az épületben tartózkodás várható időtartamát. A meghívott vendégek és az előzetesen bejelentett látogatók érkeztéről a portás értesíti a vendéglátót. Az iskolában beléptető rendszer működik. Az iskolába bejönni, illetve elhagyni csak a beléptető rendszeren keresztül lehet. Aki nem rendelkezik belépő kártyával, a kaputelefonon keresztül kérheti a kapu nyitását.

A helyiségek és berendezésük használati rendje 54. § (1) Az alkalmazottak az intézmény helyiségeit, létesítményeit nyitvatartási munkaidőben rendeltetésszerűen használhatják. Ha intézményi alkalmazottak nyitvatartási időn túlmenően igénybe kívánják venni az iskola helyiségeit, ezt az intézményvezetőtől írásban kell kérvényeznie a használat céljának és időpontjának megjelölésével. (2) A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit és ezek berendezéseit a tanítási időben és azután is csak pedagógusi felügyelettel használhatják. A szaktantermekben a tanulók csak a terembeosztásban feltüntetett időben tartózkodhatnak, szaktanárok jelenlétében. A szertárosi 25

feladatkört ellátó tanulók a szaktanár tudtával egyéb engedélyezett időpontban is lehetnek a szaktanteremben. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás vagy engedélyezett diákkör keretében tartózkodhat az iskolában. (3) Tantermek illetve más helyiségek bérbeadásáról kérelem alapján térítés ellenében az igazgató dönt.

A szaktermek használati rendje 55. § (1) A speciálisan felszerelt szaktantermekben, a könyvtárban, a tanműhelyekben, az ebédlőben – jól látható helyen – külön helyiséghasználati rendet kell kifüggeszteni. A szaktanterem használati rendjét a helyiség felelőse állítja össze, és az intézményvezető hagyja jóvá. (2) A helyiséghasználati rend a következőket tartalmazza: - a szaktanterem típusa, neve, - a terem felelősének neve és beosztása, - a helyiségben tartózkodás rendje, - a használati engedélyhez kötött berendezési tárgyak felsorolása, - a berendezési tárgyak és eszközök használati utasítása. (3) További szabályokat a Munkavédelmi Szabályzat tartalmazza. 56. § (1) Az intézményi helyiségek berendezési tárgyait, felszerelései eszközeit a helyiségleltár szerint kell megőrizni. Bútorok (székek, padok) másik helyiségbe való átvitele a terem felelősének engedélyéhez kötött. A szaktantermek felszerelési tárgyainak használata, elektronikus berendezések üzemeltetése stb. csak a használati utasítás betartásával engedélyezett. (2) Az intézmény berendezését, gépét saját használat céljából csak engedéllyel lehet kivinni írásbeli engedély alapján. A kölcsönkérő alkalmazottnak a tárgy átvételéről és az anyagi felelősségről elismervényt kell aláírni. A kiviteli engedély csak az igazgató aláírásával érvényes. Az engedélyen fel kell tüntetni a kölcsönzési határidőt. Az engedélyt két példányban kell elkészíteni, melynek egyik példányát a gondnoknak kell leadni és iktatni.

Karbantartás 57. § (1) A tantermek, szaktantermek, tornatermek és más helyiségek balesetmentes használhatóságáért és az azokban elhelyezett eszközök karbantartásáért a gondok felel. (2) A meghibásodott eszközöket, berendezéseket a terem felelőse köteles a gondnok tudomására hozni. A hibás eszközöket le kell adni a gondoknak a hiba megjelölésével. Újbóli használatbavételről a gondnok tájékoztat.

58. § Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje 1. Az elektronikus úton előállított, hitelesített és tárolt dokumentumk kezelési rendje Az oktatás ágazat irányítási rendszerével a Közoktatási Információs Rendszer (KIR) révén tartott elektronikus kapcsolatban elektronikusan előállított, hitelesített és tárolt dokumentumrendszert alkalmazunk a 229/2012. (VIII. 28.) Kormányrendelet előírásának megfelelően. A rendszerben alkalmazott fokozott biztonságú elektronikus aláírást kizárólag az intézmény igazgatója alkalmazhatja a dokumentumok hitelesítésére. Az elektronikus rendszer használata során feltétlenül ki kell nyomtatni és az irattárban kell elhelyezni az alábbi dokumentumok papír alapú másolatát: - az intézménytörzsre vonatkozó adatok módosítása, - az alkalmazott pedagógusokra, óraadó tanárokra vonatkozó adatbejelentések, 26

- a tanulói jogviszonyra vonatkozó bejelentések, Az elektronikus úton előállított fent felsorolt nyomtatványokat az intézmény pecsétjével és az igazgató aláírásával hitelesített formában kell tárolni. Az egyéb elektronikusan megküldött adatok írásbeli tárolása, hitelesítése nem szükséges. A dokumentumokat a KIR rendszerében tároljuk. A mappához kizárólag az intézményvezető által felhatalmazott személyek (az iskolatitkár és az igazgatóhelyettesek) férhetnek hozzá. 2. Havi gyakorisággal ki kell nyomtatni a pedagógusok által az adott hónapban megtartott órák, túlórák, helyettesítések, stb. számáról készített kimutatást, azt az intézmény igazgatójának vagy oktatási igazgatóhelyettesének alá kell írnia, az intézmény körbélyegzőjével le kell pecsételni és irattárba kell helyezni. 3. A tanulói diákigazolványokat a http://e-dig.kir.hu weboldalon keresztül elérhető Oktatási Hivatal által biztosított Diákigazolvány Elektronikus Igénylő Rendszer (EDIG) felületen igényeljük. Az igénylések rögzítése, igénylőcsomagok létrehozása, véglegesítése, beküldése, majd a fedőlap nyomtatása és beküldését követően a hitelesített fedőlap 1 példányáat iskolánkban őrízzük.

A hagyományápolás, ünnepségek 59. § (1) Az intézmény hagyományainak tiszteletben tartása, ápolása, valamint az intézmény jó hírnevének megőrzése az alkalmazotti és gyermekközösség minden tagjának kötelessége. (2) Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése, az iskola jó hírnevének megőrzése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A hagyományok ápolásával kapcsolatos feladatokat, továbbá az ünnepségekre, megemlékezésekre, rendezvényekre vonatkozó időpontokat és a szervezésért felelősöket az éves munkatervben kell meghatározni. (3) Az iskola hagyományos kulturális és ünnepi megemlékezései: - Szalagtűző ünnepség - Ballagási ünnepség - Megemlékezés március 15-ről - Megemlékezés október 23-ról - Megemlékezés október 6-ról - Megemlékezés a holokauszt áldozatainak emlékéről (április 16.) - Nemzeti összetartozás napja (június 4.) - Megemlékezés a kommunista és más diktatúrák áldozatainak emlékéről (február 25.) - Megemlékezés a Magyar Kultúra Napjáról - Megemlékezés Arany János születésnapjáról - Az Arany napok megrendezése - Tanévnyitó - Tanévzáró - Versenyek - Arany-bál (4) A hagyományápolás külsőségei: - Az intézmény zászlója, mely az iskola épületében van kiállítva és ünnepi rendezvényeken szimbólumként szerepel. - Berettyóújfalu város zászlója. - Arany János portréja. - Az iskola tanulóinak ünnepi viselete: lányoknak fehér blúz, sötét szoknya; fiúknak sötét öltöny, de lehetőleg fehér ing, sötét nadrág. - Az iskola névadója emlékének ápolása Arany-hét rendezése keretében. - Az iskola jelvénye. 27

- Az emléktábla évenkénti megkoszorúzása. - Ballagáskor az iskola előtti Arany-szobor megkoszorúzása. 60. § (1) Az intézmény 5 tanévenként évkönyvet ad ki saját működéséről, a pedagógusokról és a tanulókról, valamint a kiemelkedő eseményekről. (2) Az iskolaújság a diákönkormányzat által meghatározott rendszerességgel jelenik meg. Szerkesztésében az intézmény tanulói és pedagógusai vesznek részt. (3) Az iskolarádió műsorát felelős pedagógus vezetésével és a diákönkormányzat közreműködésével a tanulók igényeik figyelembevételével a tanulók állítják össze.

61.§ Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők Rendkívüli esemény miatt szünet elrendelésére a járási kormányhivatal jogosult. A megyére kiterjed vészhelyzet esetén rendkívüli szünet elrendelésére a kormányhivatal jogosult.

Az egészségügyi ellátás rendje, védő és óvó előírások 62. § (1) A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében az intézmény megállapodást kötött az iskolaorvossal. (2) Az iskola-egészségügyi ellátás az alábbi területekre terjed ki: - a tanulók évfolyamonkénti törzslapozó vizsgálata és ortopéd szűrése, - a könnyített- és gyógytestnevelés besorolásának elkészítése, - a gyermekek kötelező védőoltásokban való részesítése, - színlátás és látásélesség vizsgálat, - pálya- és katonai alkalmassági vizsgálatok végzése, - tüdőszűrés megszervezése, - fogászati kezelés, - betegség, rosszullét esetén a tanulók rendelési időben felkereshetik az iskolaorvost. (3) A kötelező orvosi vizsgálatokat, védőoltások időpontját úgy kell osztályonként megszervezni, hogy az a tanítást a lehető legkisebb mértékben zavarja. (4) Az orvosi vizsgálatokról nyilvántartást kell vezetni Az osztályfőnökök feladata osztályuk tanulóinak az orvosi vizsgálatokon való megjelenésének szervezése. (5) Gyermekvédelem A gyermekvédelmi feladatok irányítása, koordinálása az I.sz. igazgatóhelyettes hatáskörébe tartozik. Ezt a feladatot a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős látja el, aki közreműködik a tanulók veszélyeztetettségének megelőzésében és megszüntetésében. Kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal és más, a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatot ellátó személyekkel, hatóságokkal. A tanulókat és szüleiket a tanév kezdetén írásban kell tájékoztatni a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős személyéről és arról, milyen időpontban kereshető fel. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős részletesebb feladatait az SZMSZ "A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős feladatai" című melléklete tartalmazza. (6) Baleset-megelőzés A tanulói balesetek lehetséges megelőzése az iskola vezetőinek és valamennyi dolgozójának a feladata. Az első tanítási napon az osztályfőnökök balesetvédelmi oktatást tartanak a tanulók számára. Felhívják a figyelmet arra, hogy óvják saját és társaik testi épségét, egészségét. A tanév első szakóráin a szaktanárok a saját tantárgyukat érintő munkavédelmi előírásokról tartanak tájékoztatást. Ismertetik a tanulókkal, hogy melyek azok az eszközök, gépek, amelyeket csak tanári felügyelet mellett használhatnak. Osztálykirándulások, terepgyakorlatok, sportversenyek előtt az osztályfőnökök és szaktanárok szintén balesetvédelmi oktatást tartanak. 28

A balesetvédelmi, munkavédelmi oktatásról írásbeli feljegyzést kell készíteni. A tanulóbalesetet a jogszabályban előírt nyomtatványon kell kivizsgálni, nyilvántartani és jelenteni. (7) Rendkívüli események Az iskola a „D” tűzveszélyességi osztályba sorolható. A tűzrendészeti előírások betartásáért a tanórát tartó tanár, illetve az egység munkahelyi vezetője felelős. Az iskola egész területén tilos a dohányzás. Tűzeset vagy bombariadó alkalmával a Tűz- és bombariadó tervben rögzítetteknek megfelelően kell eljárni. Tanulói vagy dolgozói balesetkor a sérült ellátását, szakrendelőbe vagy kórházba juttatását követően a jogszabályban rögzített eljárást kell lefolytatni. A tanulói baleseti jegyzőkönyvet az iskolatitkárnak, a dolgozói baleseti jegyzőkönyvet a gazdaságvezetőnek kell leadni.

Mindennapi testedzés formái, iskolai sportkör, a gyógytestnevelés rendje 63. § (1) A tanulók hetente az órarendben meghatározott számú testnevelés órán vesznek részt. (2) Tanulókat testnevelés órán való részvételről a sportorvos javaslata alapján az igazgató mentheti fel. A felmentést a tanuló köteles a testnevelő tanárnak átadni. A sportorvos könnyített vagy gyógytestnevelési foglalkozást is előírhat. (3) A könnyített testnevelés során az érintett tanuló részt vesz ugyan az órarendi testnevelés órákon, de bizonyos mozgásokat és gyakorlatokat – az orvosi mentesítésnek megfelelően – nem kell végrehajtania. (4) Az iskolaorvos a tanulók egészséges életmódra nevelése érdekében az élvezeti szerek káros hatásairól (dohányzás, droghasználat, alkoholfogyasztás) – osztályfőnöki órán, illetve igény szerint – felvilágosító előadásokat tart. (5) A testnevelés tantárgy tartalma a testnevelés gyakorlatának formáiban valósul meg közvetlenül. Az iskolai testnevelés területén több szervezeti forma található: a) tanítási időn belüli és b) tanítási időn kívüli foglalkozások. A tanítási időn belüli testnevelési foglalkozások közül első helyen a testnevelési tanóra áll. A tanóra a tanterv által előírt tananyag elsajátítására irányul. Minden egészséges tanuló számára kötelező. Nevelési, képzési feladatai miatt állandó jellegű, s ezért az iskolai testnevelés alapvető szervezeti formája. A tanítási időn kívüli testnevelési foglalkozások között szerepel a tömegsport-foglalkozás. Céljuk, hogy azokat a tanulókat is bekapcsolják a délutáni sporttevékenységbe, akik sportegyesületben nem sportolnak. A kötetlen – de szervezett – játék és sportolás lehetőséget biztosít a tanulóknak, s egyben alkalmas arra is, hogy a tantervi követelményekben előírtakat gyakorolják azok, akiknek arra szükségük van. A tömegsport órákról naplót kell vezetni, amit a vezetőség havi rendszerességgel, folyamatosan ellenőriz. 64. § Az SzMSz egy példánya a Bakatsi Pál könyvtárba kerül elhelyezésre, valamint az iskola honlapján is megtekinthető. Az iskola Pedagógiai Programja is a könyvtárban tekinhető meg, ill. az iskola honlapjára is felkerül.

29

ZÁRADÉK

30

TARTALOMJEGYZÉK A Szervezeti és Működési Szabályzat célja ...................................................................................................... 2 Az intézmény jogállása .................................................................................................................................. 2 Az intézmény szervezete ............................................................................................................................... 6 Az intézmény vezetője ................................................................................................................................... 8 Az intézmény vezetése és a szervezeti egységek közötti kacsolat ............................................................... 8 Alkalmazotti jogok .......................................................................................................................................... 9 A tanulói közösség és kapcsolattartásának rendje ....................................................................................... 9 Évközi jelentkezés elbírálása ....................................................................................................................... 10 Diákközösségek – diákönkormányzat .......................................................................................................... 10 Szülői választmány ...................................................................................................................................... 12 A szülői közösség ........................................................................................................................................ 12 A szülők szóbeli tájékoztatása ..................................................................................................................... 12 A szülők írásbeli tájékoztatása ..................................................................................................................... 12 Az intézmény külső kapcsolatai ................................................................................................................... 12 A nevelőtestület ............................................................................................................................................ 13 A nevelőtestület feladatai és jogai ............................................................................................................... 13 A nevelőtestület értekezletei ........................................................................................................................ 14 A nevelőtestület döntései ............................................................................................................................. 15 A nevelőtestület munkaközösségei .............................................................................................................. 15 A nevelőtestület feladatainak átruházás, a pedagógiai munka belső ellenőrézésnek rendje ..................... 16 A nevelőtestület szakmai munkaközösségekre ruházott jogai .................................................................... 16 A tanév rendje .............................................................................................................................................. 17 Az óraközi szünetek ..................................................................................................................................... 18 Az intézmény munkarendje .......................................................................................................................... 18 Térítési díj és tandíj ......................................................................................................................................... 19 Térítési díj .................................................................................................................................................... 19 A tandíj ......................................................................................................................................................... 20 A térítési díj és tandíj fizetésére vonatkozó kedvezmények ........................................................................ 20 Ingyenes tankönyv ....................................................................................................................................... 21 Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés .......................................................................................... 21 A könyvtár ........................................................................................................................................................ 23 Felzárkóztató foglalkozások ............................................................................................................................ 23 Vallásoktatás ................................................................................................................................................... 23 Versenyek, tehetséggondozás ........................................................................................................................ 23 Kirándulások .................................................................................................................................................... 23 A külföldi utazásokra vonatkozó szabályok ..................................................................................................... 24 Egyéb programok, rendezvények szervezése ................................................................................................ 24 A felnőttoktatás formái ..................................................................................................................................... 24 A kártérítési felelősség .................................................................................................................................... 25 Az intézményre vonatkozó szabályok ............................................................................................................. 25 A látogatás rendje ............................................................................................................................................ 25 A helyiségek és berendezésük használati rendje ........................................................................................... 25 A szaktermek használati rendje ....................................................................................................................... 26 Karbantartás .................................................................................................................................................... 26 Az elektronikus és az elektronikus úton előállított nyomtatványok kezelési és hitelesítési rendje ................. 26 A hagyományápolás, ünnepségek .................................................................................................................. 27 Rendkívüli esemény esetén szükséges teendők ............................................................................................ 28 Az egészségügyi ellátás rendje, védő és óvó előírások .................................................................................. 28 Mindennapi testedzés formái, iskolai sportkör, a gyógytestnevelés rendje .................................................... 29 ZÁRADÉK ........................................................................................................................................................... 30 Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata ............................................................................................................ 322 Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat ................................................................................................ 34 Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, ...................................................................................... 51 IPR program megvalósulása ........................................................................................................................... 51

31

AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

Diákönkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzata

32

Ezen szervezeti és működési szabályzat az iskolánk tanulói által létrehozott diákönkormányzat szervezeti és működési rendjét szabályozza. A szervezet rövidített neve: AJG DÖK A szervezet székhelye: 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 35. Tel.: (54)402-250 1. A diákönkormányzat célja, feladata: 1.1 A diákönkormányzat célja, hogy segítse a demokrácia elsajátítását. 1.2 A diákönkormányzat feladata, hogy tagjainak érdekeit képviselje, az érintett tanulók érdekében eljárjon. 1.3 A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed, célja ezek megválaszolása. 1.4 A diákönkormányzat a tanulói érdekképviseleten túl részt vesz az iskolai élet alábbi területeinek segítésében, szervezésében:  a tanulmányi munka (versenyek, vetélkedők, pályázatok stb.);  sport és kulturális programok szervezése;  túrák, kirándulások szervezése;  iskolaújság megjelentetése és iskolarádió működtetése;  önkéntes munkalehetőségek. 1.5 A diákönkormányzat feladata értelmes elfoglaltság és kikapcsolódási lehetőség biztosítása 1.6 A diákönkormányzatnak célja a diákok kötelességeinek és jogainak elsajátítása. 1.7 A diákönkormányzat feladata az iskolán kívüli ifjúsági szervezetekkel való kapcsolattartás és az információáramlás biztosítása. 1.8 A diákönkormányzat feladata az, hogy szükség esetén javaslatot tegyen az iskola házirendjének és a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatának (továbbiakban: szmsz) módosítására. 2. A diákönkormányzat tagjai: 2.1 A diákönkormányzat tagjai lehetnek az iskolával tanulói jogviszonyban álló, a diákönkormányzathoz egyénileg csatlakozott tanulók, illetve azon személyek, akiket a diákönkormányzat alkalmasnak tart a tagságra. 2.2 A diákönkormányzat minden tagjának joga a tisztségviselők megválasztásában részt venni, mint választó és választható személy. 2.3 A diákönkormányzat minden tagjának joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, arra érdemleges választ kapni. 3. A diákönkormányzat szervezeti felépítése és működése: 3.1 A diákok képviseletét osztályszinten a közgyűlések alkalmával az osztály képviselője/képviselői végzi(k). Az osztályképviselői poszt betöltése: Osztályonként választható szavazás vagy felkérés útján egy vagy több diák, akik az osztály képviselői posztját betöltik. Abban az esetben, ha az osztályképviselő(k), valamilyen okból kifolyólag nem tudja feladatát megfelelően ellátni, vagy az osztály nem elégedett munkájával, akkor az osztályképviselő leváltható, vagy lemondhat, és új osztályképviselő választható. Az osztályképviselők kötelezettségei:  Az osztály érdekeinek képviselete a diákönkormányzat (továbbá: DÖK) közgyűlésein,  Az információáramlás biztosítása a DÖK és az osztály között. Az osztályképviselők jogai: 33



Az osztályképviselőknek osztályonként egy szavazati joguk van a DÖK közgyűlésein. Ezzel a szavazattal az osztályuk érdekét kell képviselniük.

3.2 A diákmunka segítése érdekében az iskola vezetősége felkér a tantestületből egy pedagógust a diákönkormányzat véleményének figyelembevételével, az ő személye diák munkát segítő pedagógus (továbbá: dmsp). A dmsp feladata a DÖK tevékenységeinek segítése, az információ áramlás biztosítása a tantestület és a DÖK között. A dmsp-nek egy szavazati joga van a DÖK közgyűlésein, a dmsp-nek joga van véleményt nyilvánítani a DÖK közgyűlésein, továbbá joga a diákönkormányzat bármely tisztségviselőjéhez kérdést intézni, arra érdemleges választ kapni. A diákönkormányzat vezetősége: 3.3 A diákönkormányzat választott vezetősége a diákság érdekvédelmét, életének szervezését látja el, üléseit a diákönkormányzat szükség szerint tartja. Munkájáról köteles folyamatosan köteles tájékoztatni a diákönkormányzatot. 3.4 Az iskolai diákönkormányzat vezetőségét a diákönkormányzat tagjai közvetett módon, titkos szavazással választják meg. Választás esetén a diákok 2/3-ának képviseltetnie kell magát a közgyűlésen. Osztályonként egy fő rendelkezik szavazati joggal, aminek a képviselő osztályának véleményét kell tükröznie. A diákönkormányzat vezetői fejenként 2 szavazattal rendelkeznek. Abban az esetben, ha az új vezetőség megválasztásakor szavazategyenlőség történik, a leköszönő elnökség titkos szavazás útján dönt az új elnökség kérdéséről. 3.5 A diákönkormányzat vezetősége 3 főből áll: 3.6 A diákönkormányzat vezetője a DÖK elnöke. 3.7 A vezetőség üléseit éves munkaterv szerint havonta tartja. 3.8 A vezetőség ülésein a személyi ügyek tárgyalását kivéve nyilvánosak. A vezetőség külön döntése alapján más ügyekben is tarthat zárt ülést. 3.9 A vezetőség döntéseit szóban, egyszerű többséggel hozza. Külön döntés (lásd 3.4 pont) alapján a döntést titkos szavazással is meg lehet hozni. 3.10 A vezetőség üléseiről írásos emlékeztető készül. A diákönkormányzat vezetőségének jogai: 3.11 Javaslatot tehet leköszönése esetén a következő vezetőség személyeivel kapcsolatban. 3.12 Megválaszthatja a DÖK-öt képviselő személyt az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásra, illetve az iskolaszékbe; 3.13 Részt vesz a tanulók szabadidős, tanórán kívüli iskolai programjainak megszervezésében; A diákönkormányzat vezetőségének kötelességei: 3.14 A diákönkormányzat vezetősége köteles tájékoztatni megválasztóikat az iskolai vezetőség tevékenységéről, az aktuális feladatokról. 3.15 A DÖK közgyűlések megszervezése, levezetése. 3.16 A diákok ügyeinek felvállalása, képviselete. 3.17 Az szmsz és a házirend módosításainak előkészítése. 3.18 Feladata a diákrendezvények, kultúrprogramok szervezése, annak elősegítése. 3.19 A DÖK és annak rendezvényeivel kapcsolatos ügyek felügyelete és kezelése. 3.20 A leköszönő elnöknek a választásokat legalább 2 héttel lemondása, vagy mandátumának lejárta előtt be kell jelentenie. 3.21 Évente 1 alkalommal a diákönkormányzat tagjait összehívja és tájékoztatja a vezetőség által végzett munkáról. 3.22 A diákönkormányzat mandátuma 1 tanévre szól. A mandátum meghosszabbítható. Képviselet, kapcsolattartás: 34

3.23 A DÖK-öt az iskola igazgatóságával, a nevelőtestülettel való kapcsolattartásban, tárgyalásokon a diákönkormányzat (DÖK) elnöke vagy a dmsp képviseli. 4. A DÖK döntéshozó fórumai és azok feladatai: A diákparlament: ez a fórum az elnökségi tagok, az osztályképviselők, a dmsp és az iskola vezetősége részvételével történik. A gyűlést az elnökség valamelyik tagja hívja össze. Itt kerülnek megvitatásra a diákokat érintő fontos ügyek. A gyűlésen az iskola tanulói közül bárki részt vehet. Minden vitás kérdésben szavazással döntenek a jelenlévők. (Szavazás menete, lásd: 3.4 pont.) Itt kerül megvitatásra az éves programterv is. 5. A DÖK hagyományos rendezvényei: Az alábbi rendezvények minden évben a hagyományokhoz híven megrendezésre kerülnek:  Augusztusban: Verébtábor  Októberben: Verébavató  Novemberben: Diákparlament  Decemberben: Mikulásnapi rendezvények és karácsonyi vásár  Februárban: Arany-bál  Márciusban: Arany Napok  Májusban: A végzősök búcsúztatása 6. A DÖK gazdálkodása: 6.1 A DÖK nem rendelkezik saját pénzzel. A DÖK az iskola költségvetésén belül működik az éves költségvetése alapján. 7. Záró rendelkezések 7.1 A szervezeti és működési szabályzat módosítását a DÖK bármely tagja kezdeményezheti. 7.2 A szervezeti és működési szabályzatot a tagok véleményének meghallgatása után a DÖK vezetősége fogadja el, majd az a nevelőtestület jóváhagyása után életbe lép. Berettyóújfalu, 2012. április 11.

diákönkormányzat elnöke

diákönkormányzatot segítő pedagógus

35

AZ ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

Könyvtári Szervezeti és Működési Szabályzat

36

Tartalom ─ ─ ─ ─ ─ ─

A Bakatsi Pál könyvtár működési szabályzata sz. melléklet: A Bakatsi Pál könyvtár gyűjtőköri szabályzata sz. melléklet: A Bakatsi Pál könyvtár könyvtárhasználati szabályzata sz. melléklet: A könyvtáros tanár munkaköri leírása sz. melléklet: Bakatsi Pál könyvtár katalógus-szerkesztési szabályzata sz. melléklet: Tankönyvtári szabályzat

A Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza a könyvtár működtetésének követelményeit, feladatait, az irányításával és ellenőrzésével kapcsolatos teendőket, a könyvtáros feladatait.

A könyvtár működési szabályzatának alapdokumentumai ─ 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról ─ Az 1997. évi CXL. törvény a kulturális javak védelméről és a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről ─ Az 1996. évi LXII. törvény a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról ─ A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (és későbbi módosításai) ─ a Munka törvénykönyvéről szóló 1992. évi XXII. törvény (és későbbi módosításai) ─ A művelődési és a közoktatási miniszter 5/1998. (II. 18) MKM rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről ─ A 6/1994. (IV. 13) MKM rendelet a szakértői tevékenységről ─ A 10/1994. (V. 13) MKM rendelet a szakmai szolgáltatásokról ─ A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter 3/1975. KM-PM számú együttes rendelete a könyvtári állomány ellenőrzéséről (leltározásáról) és az állományból történő törlésről szóló szabályzat kiadásáról ─ A kulturális miniszter és a pénzügyminiszter együttes irányelve a 3/1975. (VIII. 17) KM-PM számú együttes rendelettel megállapított szabályzattal kapcsolatos kérdésekről ─ Az MKM tájékoztatója a funkcionális taneszköz jegyzékről. Ajánlás a taneszköz fejlesztéshez: Műv. Közl. 1998. január 23. ─ A művelődési és közoktatási miniszter 16/1998. (IV. 8) MKM rendelete a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8) MKM rendelet módosításáról ─ Nemzeti Alaptanterv. Budapest: Művelődési és Közoktatási Minisztérium, 1995 ─ A pedagógiai program, helyi tantervek

A könyvtárra vonatkozó adatok 37

Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtára. 2011-ben egykori könyvtárosáról neveztük el a könyvtárat, amely ettől fogva Bakatsi Pál könyvtár. 4100 Berettyóújfalu, Kossuth u. 35. Telefon: (54) 402-250 Létesítésének éve: 1969. jún. 14. Fenntartó: Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola A könyvtári bélyegző adatai: 50 x 35 mm nagyságú fekvő téglalap alakú pecsét. Egymás alatti sorban a felirata: „Arany János Gimnázium és Szakközépiskola könyvtára Berettyóújfalu”. A felső és az alsó két-két sor között egy vízszintes pontozott vonal található a leltári szám beírására. A könyvtár a Hajdú-Bihar megyei iskolai könyvtári rendszer tagkönyvtára. Az iskolai könyvtár munkáját a Hajdú-Bihar megyei pedagógiai könyvtár szakmai, módszertani tevékenységgel (szaktanácsadás, továbbképzés) segíti, bevonva ebbe a tevékenységbe szaktanácsadókat, szakértőket.

Az iskolai könyvtár feladatai Az iskolai könyvtár az iskola működéséhez, pedagógiai programjának megvalósításához, a neveléshez, tanításhoz, tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtését, feltárását, megőrzését, a könyvtári rendszer szolgáltatásainak elérését és mindezek használatát, továbbá a könyvtárhasználati ismeretek oktatását biztosító, az intézmény könyvtár-pedagógiai tevékenységét koordináló szervezeti egység.

Alapfeladata: ─ gyűjteményének folyamatos fejlesztése, feltárása, őrzése, gondozása és rendelkezésre bocsátása; ─ tájékoztatás nyújtása a dokumentumokról és szolgáltatásokról; ─ az intézmény helyi pedagógiai programja és könyvtár-pedagógiai programja szerinti tanórai foglalkozások tartása; ─ könyvtári dokumentumok egyéni és csoportos helyben használatának biztosítása; ─ könyvtári dokumentumok kölcsönzése, beleértve a tartós tankönyvek, segédkönyvek kölcsönzését.

Kiegészítő feladatok: ─ számítógépes informatikai szolgáltatások biztosítása; ─ más könyvtárak által nyújtott szolgáltatások elérésének biztosítása; ─ a könyvtáron kívül elhelyezett állományról „Lelőhely nyilvántartást” vezetni.

Szolgáltatások: ─ a könyvtári dokumentumok kölcsönzése; ─ egyéni és csoportos helyben használat biztosítása; ─ a könyvtárhasználat megtanítása és alkalmazása az informatika tantárgy tantervi órakeretében; 38

─ könyvtárbemutató óra, könyvtárismereti óra (a könyvtáros tanár tartja), könyvtárra épülő szak-tárgyi óra megtartása (a szaktanárok tartják).

A könyvár állományának alakítása Az iskolai könyvtár (forrásközpont, információs központ) az intézmény pedagógiai programjának és a tantervi követelményeknek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. A könyvtáros tanárok az állomány alakításában figyelembe veszik az igazgató, a nevelőtestület (a munkaközösség-vezetőkön keresztül), a tanulók javaslatait és az iskola könyvtári környezetének adottságait. Gyarapítás A könyvtár gyűjteménye vétel, ajándék és csere útján gyarapodik. Az éves könyvbeszerzési keretet a könyvtáros javaslata alapján az intézmény igazgatója állapítja meg, s ezt költségvetésben rögzítik. Apasztás Rendszeresen ki kell vonni az állományból: ─ a tartalmilag elavult könyveket; ─ a fölös példányokat; ─ az elrongálódott könyveket; ─ az elveszett, olvasótól már nem behajtható könyveket; ─ a feleslegessé vált dokumentumokat. Az állomány apasztását évente legalább egyszer el kell végezni. Az állományból való kivonás alkalmából a könyvekről törlési jegyzőkönyvet készítünk, amelyben feltüntetjük a törlés jogcímét és a törölt könyvek adatait (szerző, cím, ár). A dokumentumok kivezetése a leltárkönyvből (egyedi, időleges, csoportos) mindenkor az igazgató aláírásával és az iskola bélyegzőjével hitelesített jegyzőkönyv alapján történik. A törlési jegyzőkönyv hivatkozási adatait a címleltárkönyv törlési részébe be kell vezetni.

A könyvtár állománya, az állomány elhelyezése, tagolása, letétek A Bakatsi Pál könyvtár mintegy 19 ezer könyvtári egységgel (2012) rendelkezik. Ennek döntő többsége könyv, a

fennmaradó rész folyóirat, audiovizuális és számítógépes dokumentum. A könyvtár az iskola harmadik emeletén helyezkedik el (250 m2), és a mellette lévő két teremmel (a 304-es olvasóteremmel (55 m2), illetve a 303-as klubteremmel (55 m2)) összenyitható. A Bakatsi Pál könyvtárban az állományelrendezés szabadpolcos rendszerű. A könyvtárhelyiség a kölcsönzés és helyben használat mellett alkalmas könyvtárhasználati órák és esetenként tanórák megtartására is: az ehhez szükséges technikai felszerelések (tv, video, DVD-lejátszó, vetítőállvány, projektor) helyben vannak. Itt található még 11 darab multimédiás számítógép (1 tanári, 10 diák) és egy nyomtató. Az állományrészek tagolása, elhelyezése a használói igényekhez igazodik: ─ Könyvállomány: kézikönyvtár, ismeretközlő irodalom, szépirodalom, ebből kiemelve a kötelező irodalom ─ Folyóiratok ─ Audiovizuális és számítógépes dokumentumok (bakelitlemezek, hangkazetta, videó, CD, CD-ROM) ─ Letétek a szertárakban A kölcsönzési dokumentumok raktári rendje a következő: 39

─ a szépirodalmi állományrész szerzői betűrendben, ─ az ismeretközlő irodalom ETO szerinti szakrendben, s ezen belül szerzői betűrendben.

Az állomány feltárása Az állományról betűrendes katalógus, illetve raktári katalógus készül. A könyvtár számára érkezett és vásárolt dokumentumokat a könyvtáros köteles 8 (nyolc) napon belül állományba venni. A tartós megőrzésre szánt dokumentumok nyilvántartására a könyvtár hitelesített címleltárkönyvet és csoportos leltárkönyvet vezet. Ezeket a könyvtáros naprakészen és szakszerűen vezeti. A nevelői kézipéldányokról (tankönyvek, tantervek, útmutatók, módszertani segédanyagok), valamint a gyorsan avuló fogyóanyagokról brosúra nyilvántartást vezet. A kurrens periodikumokról cardexlapos nyilvántartás készül. A könyvtárba érkezett dokumentumokat a könyvtáros számla alapján vesz át, az esetleges hiányokat reklamálja, feljegyzi a hibás teljesítést. Tételes átvétel után könyvtári bélyegzővel, leltári számmal és raktári jelzettel látja el a dokumentumokat.

Állományellenőrzés, leltározás Az állomány ellenőrzését az iskola igazgatója rendeli el, kivéve személyi változás esetén, amikor az átvevő könyvtáros is kezdeményezheti. Az állományellenőrzést a 3/1975 (VIII. 17)KM-PM számú együttes rendelet és az ezt kiegészítő együttes irányelv (Művelődési Közlöny 1978/9) alapján kell végrehajtani. A leltározás lebonyolítását legalább két főnek kell végezni. Az Állományellenőrzés alatt a kölcsönzés szünetel, a könyvtár zárva tart. A leltár lezárása záró jegyzőkönyvvel történik, melynek a következő mellékleteket kell tartalmaznia: ─ az eredeti elrendelő határozatot, ─ a jóváhagyott leltározási ütemtervet, ─ a hiányzó dokumentumok jegyzékét.

Az állomány jogi védelme A könyvtáros tanár anyagilag és fegyelmileg felel a gyűjtemény tervszerű, folyamatos gyarapításáért, a könyvtári beszerzési keret felhasználásáért. Így hozzájárulása nélkül az iskolai könyvtár számára dokumentumokat senki sem vásárolhat. Állománybavétel csak számla (kísérőjegyzék) és a dokumentum(ok) együttes megléte alapján történhet. A kölcsönzők anyagilag felelnek a rongálással, elvesztéssel okozott kárért. A szaktanárok részére létesített letéti állományt névre szólóan kell átadni. A dokumentumokért az átvevő szaktanár anyagilag felelős, ha az intézmény által biztosított hely vagyonvédelmi szempontból dokumentum tárolására alkalmas. A könyvtár kulcsai a könyvtáros tanárnál és a portán (lepecsételt borítékban) található, és csak indokolt esetben adható át az iskola vezetőjének (pl. vis major, ill. a könyvtáros hosszabb betegsége esetén). A könyvtáros hosszan tartó betegsége esetén az őt helyettesítő személy részarányos anyagi felelősséggel tartozik a könyvtár állományáért (ennek idejét jegyzőkönyvben kell rögzíteni).

Az állomány fizikai védelme Gondoskodni kell a könyvtári állomány óvásáról, mely az illetékes intézmény és a könyvtáros együttes feladata. (Megfelelő berendezéssel, folyamatos és megbízható nyilvántartással, a könyvtári helyiség és dokumentumok állandó takarításával.)

40

A könyvtárban minden tűzrendészeti óvintézkedést meg kell tenni. A könyvtár poroltó készülékkel van felszerelve, a fűtés nem tűzveszélyes. Tűz esetén az oltásnál vizet használni nem szabad. A beteg, rovarok által megtámadott, penészes dokumentumokat azonnal el kell különíteni, megmentésük féregtelenítéssel vagy fertőtlenítéssel történhet. A könyvtáros feladatait a munkaköri leírás tartalmazza (3. sz. melléklet).

Záró rendelkezések A nevelési-oktatási intézmény szervezeti szabályzatában kell meghatározni az iskolai könyvtár működési rendjét. A szabályzat hatálya kiterjed a könyvtáros tanárra, a könyvtár szolgáltatásait igénybevevők körére és mindazokra, akik a könyvtárral kapcsolatban tevékenységet végeznek. A szabályzat gondozása a könyvtáros tanár feladata, aki köteles a jogszabályok változása esetén, továbbá az iskolai körülmények megváltozása miatt szükséges módosításokra javaslatot tenni. A szabályzatot az igazgató a jogszabályban előírtak alapján módosíthatja. Az iskolai könyvtár működési szabályzata a jóváhagyás napján lép életbe.

41

1.sz. melléklet

Gyűjtőköri szabályzat Az iskolai könyvtár a helyi pedagógiai program által megfogalmazott cél- és feladat-rendszernek megfelelően folyamatosan, tervszerűen és arányosan fejleszti állományát. Az iskola szerkezete és pedagógiai programja határozza meg a könyvtár alapfunkcióját. Az ebből adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak az állomány fő gyűjtőkörébe. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségleteket a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. A könyvtár gyűjtőkörének kialakításánál figyelembe kell venni, hogy az iskola több irányú képzést folytat. A gimnáziumi és a közgazdasági tagozaton évfolyamonként 2-2 osztály, míg az ápolóképző szakon - mely 3 évfolyamos - 1 osztály végzi tanulmányait. A gimnáziumi tagozaton az iskola kémia-biológia illetve humán tárgyakból emelt szintű tantervvel indít osztályokat. Ilyen sokrétű feladatok ellátására azonban mind az iskola anyagi lehetőségei, mind pedig a könyvtár területe sajnos elég szűkös, így a könyvtár feladatait optimálisan ellátó állomány kialakítása nehéz feladatok elé állítja az egy főállású könyvtárost. Az új gyűjtőköri szabályzat elkészítését a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 16/1998. (IV. 8.) MKM rendelet megjelenése indokolja, mely a korábbiaknál részletesebben határozza meg az intézménytípusok, bennük az iskolai könyvtárak pedagógiai tevékenységben, nevelő-oktató munkában betöltött szerepét, a tanuláshoz szükséges dokumentumok gyűjtését, feltárását, megőrzését, használatát illetve használatának tanítását. Mindezen meglévők mellett új feladatok ellátását is magára kell vállalnia az iskolai könyvtárnak. Az új gyűjtőköri szabályzatnak a gyűjtőkör olyan körülhatárolása, részletes kimunkálása a célja, mely képes az iskolai könyvtár megnövekedett feladatköréből adódó szakmai igények kielégítésére. A gyűjtőkörben foglaltak elvégzését az iskolai könyvtár működési feltételei (személyi feltételek, állomány elhelyezése stb.) elégségesek. Az iskolai könyvtár, a Hajdú-Bihar megyei pedagógiai szakkönyvtár és a berettyóújfalui városi könyvtár között gyűjtőköri egyeztetés történt. A könyvtár használói köre: ─ nappali tagozatos diákok; ─ pedagógusok; ─ technikai dolgozók; ─ levelező tagozatos diákok.

A gyűjtőkör a könyvtár funkciója szerint: A könyvtár alapfunkciójából adódó feladatok megvalósítását segítő információhordozók tartoznak a könyvtár fő gyűjtőkörébe: ─ kézi és segédkönyvek; ─ a helyi tantervben meghatározott házi olvasmányok; ─ az óravezetés során munkáltató eszközként használatos művek; ─ a tananyagot kiegészítő szak- és szépirodalom; ─ periodikumok; ─ a tanítást, tanulást segítő nem nyomtatott ismerethordozók. A könyvtár másodlagos funkciójából eredő szükségletek kielégítését a mellék gyűjtőkörbe sorolt dokumentumok képezik. Az iskolai könyvtár könyvtárközi kölcsönzéssel is biztosítja az olvasói számára a gyűjtőkörébe tartozó dokumentumokat, valamint épít a különböző országos és megyei szakmai szolgáltatások, intézmények számítógépen elérhető információ forrásainak, adatbázisainak használatára. 42

A gyűjtőkör formai szempontból: ─ írásos nyomtatott dokumentumok: könyv, -brosúra, periodika, tankönyv; ─ kéziratok; ─ audiovizuális dokumentumok: videofilmek, zenei CD-k; ─ számítástechnikai ismerethordozók: CD-ROM-ok. A gyűjtés szintje és mélysége: Az iskolai könyvtár erősen válogatva gyűjt. Kiemelten fejleszti a kézikönyvtári állományt. Fokozottan fejlesztjük a közgazdaságtan, az egészségügy, a kémia, a biológia, a történelem, az irodalom, valamint a képzőművészetek témakörébe tartozó dokumentumokat. A könyvtár igyekszik tartós használatú dokumentumokat beszerezni. A könyvtár nem gyűjt krimit, lektűr irodalmat, scifit, kottát, prospektusokat, plakátokat, nyomtatványokat, diakazettákat. Ilyen típusú dokumentumokat még ajándékba sem fogad el a könyvtár. Földrajzi- és időhatárok, valamint a nyelvi keretek: Elsősorban a magyar nyelvű ismerethordozókat gyűjtjük, de ezek mellett beszerzünk idegen nyelvűeket is (az iskolában tanított nyelvekből: angol, francia, latin, német). Időhatárok nincsenek, tartalom alapján döntünk a beszerzésről.

Egyes állománycsoportok gyűjtése Kézikönyvtári állomány (nem kölcsönözhető) Az iskolai könyvtárnak gyűjtenie kell a műveltségi területek alapdokumentumai közül az életkoroknak megfelelőket. Teljességgel gyűjtjük: ─ általános és szaklexikonokat; ─ általános és szakenciklopédiákat; ─ szótárakat, fogalomgyűjteményeket; ─ kézikönyveket, összefoglalókat. Válogatva gyűjtjük: ─ adattárakat; ─ atlaszokat; ─ tankönyveket; ─ életrajzi lexikonokat; ─ monográfiákat; ─ a tantárgyaknak megfeleltetett periodikákat; ─ nem nyomtatott ismerethordozók (videofilmek, CD-k, CD-ROM-ok) közül a tantárgyaknak megfeleltetetteket. Szépirodalom (kölcsönözhető) Teljességgel kell gyűjteni az alapvizsga és az érettségi vizsga követelményrendszerének megfeleltetett és a helyi tantervben meghatározott: ─ magyar irodalom átfogó antológiáit; ─ házi- és ajánlott olvasmányokat; ─ a tananyagban szereplő szerzők válogatott és gyűjteményes munkáit; ─ a magyar népköltészet irodalmát; ─ nemzeti antológiákat; ─ a magyar és külföldi irodalom klasszikusainak gyűjteményes munkáit; ─ a nevelési program megvalósításához szükséges alkotásokat. Válogatva gyűjtjük: 43

─ kiemelkedő, de a tantervben nem szereplő alkotók munkáit; ─ az iskolában tanított nyelvek olvasmányos irodalmát. Ismeretközlő irodalom (kölcsönözhető) Teljességgel gyűjtjük: ─ az alapvizsga, az érettségi vizsga és a szakképesítő vizsga követelményrendszerének megfeleltetett alap- és középszintű irodalmat; ─ munkáltató eszközként használt dokumentumokat; ─ a tanulókat érintő pályaválasztási dokumentumokat, valamint a felvételi követelményeket tartalmazó kiadványokat. Válogatva gyűjtjük: ─ helytörténeti munkákat; ─ a tananyagon túlmutató, a tájékozódást segítő dokumentumokat; ─ az idegen nyelvek oktatását segítő dokumentumokat. Pedagógiai gyűjtemény (kölcsönözhető) Teljességgel gyűjtjük a pedagógiai szakirodalom és határtudományainak irodalmát alapszinten: ─ pedagógiai és pszichológiai lexikonokat, szótárakat, enciklopédiákat; pedagógiai, pszichológiai és szociológiai összefoglalókat és dokumentumgyűjteményeket; ─ a nevelési és oktatási cél megvalósítását segítő szakirodalmat; ─ az egyes tantárgyak módszertani segédkönyveit, segédleteit; ─ módszertani folyóiratokat; ─ az iskola történetével, névadójával foglalkozó dokumentumokat. Válogatva gyűjtjük: ─ az iskolával kapcsolatos statisztikai és jogi gyűjteményeket; ─ általános pedagógiai folyóiratokat; ─ az alkalmazott pedagógia, lélektan és szociológia különféle területeihez kapcsolódó műveket. Könyvtári szakirodalom (nem kölcsönözhető) Teljességgel gyűjtjük: ─ könyvtári szakirodalom; ─ könyvtártani összefoglalókat; ─ könyvtári jogszabályokat, irányelveket; ─ a könyvtári feldolgozást segítő dokumentumokat; ─ az iskolai könyvtárral kapcsolatos módszertani kiadványokat. Válogatva gyűjtjük: ─ kurrens és retrospektív tájékozódási segédleteket; ─ módszertani folyóiratokat; ─ a könyvtárhasználat módszertani segédleteit. Hivatali segédkönyvtár (nem kölcsönözhető) Gyűjteni kell az iskola: ─ irányításával; ─ igazgatásával; ─ gazdálkodásával; 44

─ ügyvitelével; ─ munkaüggyel kapcsolatos kézikönyveket, jogi és szabálygyűjteményeket, folyóiratokat. Periodikagyűjtemény (nem kölcsönözhető) Teljességgel gyűjtjük: ─ általános pedagógiai és módszertani folyóiratokat; ─ irányítással foglalkozó folyóiratokat. Válogatva gyűjtjük: ─ az iskolai könyvtárral kapcsolatos folyóiratokat; ─ a tanításban felhasználható folyóiratokat. Erősen válogatva gyűjtjük a tudományos, irodalmi és művészeti folyóiratokat. Kéziratok (nem kölcsönözhető) Ide tartoznak: ─ az iskolai pedagógiai dokumentációi, ─ pályázati munkák. Audiovizuális gyűjtemény (nem írott dokumentumok) Válogatva gyűjtjük: ─ értékes szépirodalmi műveket; ─ egyes tárgyak ismereteit feldolgozó multimédiás anyagokat; ─ az iskolában tanított nyelvek anyagait, a nyelvoktatás szintjének megfelelően; ─ a műveltségi területeknek megfelelő műveket. A kiadványok példányszáma: ─ lexikonok, enciklopédiák: ─ kézikönyvek: ─ házi olvasmányok: ─ ajánlott olvasmányok: ─ nagyszótárak: ─ középszótárak: ─ tankönyvek: ─ pedagógiai irodalom: ─ folyóiratok: ─ AV eszközök: ─ feladatgyűjtemények, példatárak az érettségi tárgyakból:

1 pld 1 pld 15 pld 5 pld 1 pld 2-2 pld 2-2 pld 1 pld 1 pld 1 pld 10 pld

Megjegyzés: a fentiek minimumszámok, amelyek a mindenkori beszerzési keret és pályázati pénzek arányában változhat. A gyarapítás módja: ─ vásárlás, csere, ajándék. A gyarapítás forrásai: ─ könyvesboltokból; ─ KELLO-tól; ─ Pedagógiai Intézetből. Ajándékként csak a gyűjtőkörbe tartozó dokumentumokat fogadjuk el. 45

Az állomány apasztása a gyűjtőköri határok betartását szolgálja. Az állományépítés része a tervszerű és rendszeres leépítés. A 3/1975. (VIII. 17.) KM-PM sz. együttes rendelete alapján történik az alábbi címeken: ─ tartalmilag elavult; ─ természetes elhasználódás; ─ fölöslegessé vált; ─ egyéb. A feladatok és lehetőségek változásával a gyűjtőköri szabályzat módosítását a könyvtáros mindenkori feladatának tekinti és elvégzi.

46

2.sz. melléklet

A könyvtár használói köre, a könyvtárhasználat módja A könyvtár korlátozottan nyilvános. Állományát, szolgáltatásait az intézmény tanulói és pedagógusai, illetve közalkalmazottai vehetik igénybe. A könyvtár nyitva tartása alkalmazkodik az iskola munkarendjéhez, illetve a tanulók és pedagógusok igényeihez.

Használata ─ a könyvtár használata az intézmény tagjainak ingyenes. Állományát kötelesek megóvni. ─ a könyvtár csak a nyitvatartási időben vehető igénybe.

Csoportos könyv- és könyvtárhasználat ─ Az osztályok, tanulócsoportok, szakkörök részére szakórák, foglalkozások tarthatók a könyvtárban a könyvtáros tanár, az osztályfőnökök, a szaktanárok, a szakkörvezetők irányításával. ─ A szakórák, foglalkozások megtartására az összeállított/elfogadott, a könyvtári nyitva tartásnak megfeleltetett ütemterv szerint kerül sor. ─ A könyvtárhasználati foglalkozásokat a könyvtáros, míg a könyvtárban tartott órákat a szaktanárok vezetik. A könyvtáros tanár szakmai segítséget ad a szakórák, foglalkozások megtartásához. ─ A könyvtár órarendszerű tanítás számára nem vehető igénybe, mert akadályozza a könyvtár működését. A kölcsönzés szabályai ─ A kölcsönzésről a könyvtáros nyilvántartást vezet (könyvkártyás kölcsönzés). ─ Az elveszett vagy megrongált könyvek árát napi forgalmi értékben téríteni kell. ─ A könyvtári állományból nem kölcsönözhetők az időszaki kiadványok és az olvasótermi dokumentumok (kézikönyvek, lexikonok, enciklopédiák stb.) ─ A letéti állományt a tanév elején veszik át és a tanév végén adják vissza a felelősök. ─ A letéti állomány nem kölcsönözhető. ─ Egy olvasó egyidejűleg maximum 5 kötetet kölcsönözhet. Ezen dokumentumok kölcsönzési időtartama 4 hét, hosszabbítás egyszer kérhető. Ez a könyvtár összes használójára vonatkozik.

A könyvtár nyitva tartása: Hétfőtől péntekig: 730 - 1200 és 1230 - 1430

47

3.sz. melléklet

Az Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola könyvtáros tanárának munkaköri leírása Munkaideje: heti 40 óra, kötelező óraszáma heti 22 óra. A munkaidőre vonatkozó kitételek 1997. szeptember 1-jétől érvényesek. Munkáját az igazgató irányításával végzi, az állománygyarapításra fordítható összeget az igazgatóval egyeztetve az éves költségvetés tartalmazza, melynek időarányos felhasználásáért a könyvtáros a felelős. Feladata: Kötelező óraszám keretében biztosítja a könyvtár nyitva tartását, a könyvtári órákat. Órarendjét úgy alakították ki, hogy a tanórán kívül is a tanulók és a tanárok rendelkezésére álljon. Feladata a könyvkölcsönzés mellett a tanulók eligazodását segíteni az irodalomban és a könyvtár megfelelő használatát, szolgáltatásait és állományát ismertetni a könyvtárhasználókkal. A könyvkölcsönzési időtartamot úgy kell a tanulókkal megszerveznie, hogy a könyvtár állománya mindig a tanulók rendelkezésére álljon, a kötelező olvasmányok csak a szükséges ideig legyenek egy-egy tanulónál. A kölcsönzési időtartama négy hét. Az olvasóteremben a nyugodt munkafeltételekről, a fegyelemről ő gondoskodik. A tanulók köréből szervezhet olyan csoportot, amely segíti munkáját (ügyelet, a visszahozott könyvek raktári rendbe visszarendezése, tematikus könyvkiállítás megszervezése). Munkaköri feladatként a teljes munkaidő fennmaradó részének (18 óra) 70%-a a könyvtár zárva tartása mellett: ─ a munkahelyen végzett könyvtári munkára (állománygyarapítás, ellenőrzés, apasztás); ─ iskolai kapcsolattartásra, A további 30%-a a munkahelyen: ─ kívül végzett felkészülésre; ─ könyvtári kapcsolatépítésre; ─ állománygyarapításra; ─ továbbá a pedagógus munkakörrel összefüggő más tevékenység ellátására szolgál. A beszerzésre, állomány nyilvántartásra, állomány feltárásra, állomány védelemre, a könyvtár használatára, raktározási rendjére vonatkozóan a könyvtár Működési Szabályzata szerint jár el. A könyvtáros anyagi felelősségére a 3/1975. KM-PM rendelet 13.§- a vonatkozik. Munkavégzése során köteles a munkavédelmi szabályokat betartani, a munkaköréhez szükséges munka-, balesetés tűzvédelmi ismereteket elsajátítani és munkája során alkalmazni. Munkavégzése közben észlelt veszélyt jelentő rendellenességeket köteles megszüntetni vagy megszüntetésére feletteseitől intézkedést kérni. Ha az iskola érdeke szükségessé teszi, az igazgató munkaköri feladataitól eltérő munkával is megbízhatja.

48

4.sz. melléket

A Bakatsi Pál könyvtár katalógus-szerkesztési szabályzata A könyvtári állomány feltárása A könyvtári állomány feltárása jelenti a dokumentumok formai (dokumentumleírás) és tartalmi (osztályozás) feltárását, s ezt egészíti ki a raktári jelzet megállapítása. Az adatokat rögzítő katalóguscédula tartalmazza: ─ raktári jelzetet; ─ a bibliográfiai leírási és besorolási adatokat; ─ ETO szakjelzeteket; ─ tárgyszavakat.

A dokumentum leírás szabályai A leírás célja, hogy rögzítse a könyvtári állomány dokumentumainak adatait (bibliográfiai leírás) és biztosítsa a visszakereshetőséget (besorolási adatok). A bibliográfiai leírás szabályait szabványok rögzítik dokumentumtípusonként. A leírás forrása mindenkor az adott dokumentum. A szabvány értelmében az iskolai könyvtár az egyszerűsített leírást alkalmazza, melynek elve az egyes adatok elhagyása. A leírt adatokra azonban ugyanazok a szabályok érvényesek. A könyvtárban alkalmazott egyszerűsített bibliográfiai leírás adatai: ─ főcím: párhuzamos cím: alcím: egyéb címadat ─ szerzőségi közlés ─ kiadás sorszáma, minősége ─ megjelenési hely: kiadó neve, megjelenés éve ─ oldalszám+mellékletek: illusztráció; méret ─ (Sorozatcím, sorozatszám, ISSN-szám) ─ Megjegyzések ─ kötés: ár ─ ISBN-szám A besorolási adatok biztosítják a katalógustételek visszakereshetőségét. A besorolási adatok megválasztását szabványok rögzítik. Az iskolai könyvtárban az alábbi besorolási adatokat rögzítjük: ─ a főtétel besorolási adata (személynév vagy testületnév, vagy a mű címe); ─ cím szerinti melléktétel; ─ közreműködői melléktétel; ─ tárgyi melléktétel.

Osztályozás A könyvtári állomány tartalmi feltárásának eszköze az ETO és a tárgyszó.

Raktári jelzetek A dokumentumok visszakereshetőségét raktári jelzetekkel biztosítjuk. A szépirodalmat cutterszámokkal, a szakirodalmat ETO-szakrendi jelzetekkel látjuk el. A raktári jelzeteket feltüntetjük a dokumentumokon és a katalóguscédulákon.

Az iskolai könyvtár katalógusai ─ betűrendes leíró katalógus (szerző neve és cím alapján); ─ raktári katalógus. A raktári katalógus a könyvtár helyrajzi nyilvántartása, tükrözi az állomány felállítási rendjét. Minden esetben a raktári lapon jelöljük a dokumentumokról elhelyezett katalóguscédulák helyét. A raktári lapokat a lelőhely, raktári jelzet és betűrend alapján rendezzük el. 49

5.sz. melléklet

Ingyenes és tartós tankönyvek szabályzata. Tankönyvtár I. Törvényi rendelkezések az ingyenes tankönyvi ellátás rendjéről ─ 2007. évi XCVIII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII, törvény módosításáról ─ 2004. évi XVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény, valamint a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény módosításáról ─ 10/2006. (III. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet módosításáról ─ Az Oktatási Hivatal az Oktatási és Kulturális Minisztérium honlapján teszi közzé a tankönyvek hivatalos jegyzékét, amelyet folyamatosan felülvizsgál és frissít. Amennyiben tankönyvet szeretne rendelni, vagy részletesen keresni a tankönyvek között, megteheti a Közoktatási Információs Iroda (www.kir.hu) Tankönyvi Adatbázis-kezelő Rendszerében, ezen a címen: http://www.tankonyv.info.hu/. ─ 5/1998. (II. 18.) MKM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről ─ 23/2004 (VIII. 27.) OM rendelet a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről ─ 2003. évi költségvetési módosítás a 2001. XXXVII. törvényhez ─ 2001. XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről II. A berettyóújfalui Arany János Gimnázium, Egészségügyi Szakképző és Közgazdasági Szakközépiskola a következő módon tesz eleget az ingyenes tankönyvi ellátás kötelezettségének Az ingyenes tankönyvre jogosult diákok egyrészt ingyen, minden kötöttségtől mentesen megkapják azokat a munkatankönyveiket, amelyek nem nyilváníthatók tartós tankönyveknek (munkafüzeteket, nyelvi tankönyveket), másrészt az iskolai könyvtár nyilvántartásába felvett tankönyveket kapják meg használatra. Ezeket a tankönyveket a diákok a könyvtáron keresztül az adott tanévre, vagy azon tankönyvek esetében, melyeket több évig (akár az érettségiig) használnak (atlaszok, feladatgyűjtemények), több évre kapják meg a könyvtárból, de csak használatra. Ezekről a „kölcsönzésekről” a könyvtáros tanár átvételi elismervények formájában külön nyilvántartást vezet. A tanuló ebben lakcímével, aláírásával igazolja, hogy az adott tankönyveket átvette, és hogy azokat a meghatározott időben a könyvtárnak visszaadja. A tanuló, illetve a kiskorú tanuló szülője köteles a tankönyv elvesztéséből, megrongálásából származó kárt az iskolának megtéríteni. Az iskola részére tankönyvtámogatás céljára juttatott összegnek legalább a huszonöt százalékát tartós tankönyv, illetve az iskolában alkalmazott ajánlott és kötelező olvasmányok vásárlására kell fordítani. A megvásárolt könyv és tankönyv az iskola tulajdonába, az iskolai könyvtár állományába kerül. III. A tankönyvek nyilvántartása Az iskolai könyvtár az ingyenes tankönyveket a brosúra leltárkönyvben tartja nyilván. A könyvtáros tanár januárban előzetes számítást végez arra nézve, hogy az egyes ingyenes tankönyvekből hány darab júniusi visszaérkezése várható. Ezeket az adatokat a tankönyvfelelősnek átadja, aki a tankönyvrendelés során ezekkel az adatokkal, valamint az ingyen tankönyvre jogosultak várható számával kalkulálva a február 28-ig esedékes előzetes tankönyvrendelést lebonyolítja. Mindezt a júniusi pontos számok ismeretében korrigálja.

50

ARANY JÁNOS GIMNÁZIUM, EGÉSZSÉGÜGYI SZAKKÉPZŐ ÉS KÖZGAZDASÁGI SZAKKÖZÉPISKOLA

Képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés, IPR program megvalósulása

51

Előzmények: 2008-ban elkészült iskolánk első Esélyegyenlőségi terve. Ezzel egyidőben folyt a hátrányos helyzetű, szocio-kulturális hátrányokkal küzdő roma tanulók Rajtő Akcióba történő bevonása. A program lezárulása után 2010-ben saját hátránykompenzáló programot vezettünk be „Arany Rajtkő” néven, mely lehetővé teszi a rászoruló és a programba bevont HHH tanulók személyiségének, közösségi kapcsolatainak, tanulmányi munkájának, szociális hátrányának enyhítését. A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről 39/D és 39/E § alapján eljárva kialakítottuk saját IPR stratégiánkat, képesség és tehetség-kibontakoztató programunkat.

Célok: 2011 őszén a szocio-kulturális hátrányok csökkentése érdekében a minisztérium által kiadott pedagógiai rendszert vezettük be a képesség-kibontakoztató és integrált nevelés alkalmazásával. Célunk, hogy a hátrányos helyzet ne okozzon veszélyeztetettséget, a kialakult hátrányok csökkenjenek. A nevelőtestület egy közös tartalommal rendelkező, közös módszertant alkalmazó, és tárgyi feltételeiben megújuló programot valósít meg elfogadó és egységes rálátás mellett. Célunk az IPR intézményi feltételeinek fejlesztése, az évenként elkészülő önértékelési táblázat alapján. Az Intézményi Önértékelés egyrészt kiindulási pont, másrészt a következő időszak tervezése, célok, feladatok és felelősök meghatározásával. A táblázat megmutatja, hogy az intézmény hol tart a megvalósításban, melyek az erősségek, mi az, amit még fejleszteni kell, továbbá az iskola megfelel-e az IPR alkalmazásával kapcsolatos jogszabályi előírásoknak (a törvényi változások alapján).

Feladatok:      





Az általános iskola-középiskola átmenet megkönnyítésére a közösen kidolgozott együttműködési program fejlesztése, megvalósítása, rendszeres látogatások szervezése Társadalmi-szakmai környezettel való együttműködés erősítése, bővítése. Rendszeres kapcsolattartás szakszolgálatokkal, civil szervezetekkel. A kapcsolattartás formáinak bővítése a szülőkkel, a HHH tanulók sikeressége érdekében. A kapcsolatok ápolásával el kell érni, hogy a háromhavonta kötelező értékelésen egyre aktívabban vegyenek részt a szülők. Az új pedagógiai módszerek alkalmazásával (kooperatív tanulásszervezés) valamint továbbtanulásra felkészítő programmal növelni kell a HHH továbbtanulók számát az érettségire épülő szakképző évfolyamokon és a felsőoktatási intézményekben. Fejlesztő foglalkozások, tanulmányi versenyek szervezésével, tehetséggondozással, a továbbtanulók nyomonkövetés-tapasztalatainak felhasználásával megfelelő továbbtanulási irányok választása. Célunk, hogy a későbbiekben minél több HHH tanuló fejezze be tanulmányait középiskolánkban Differenciált tanulásszervezéssel, fejlesztő foglalkozásokkal javítjuk a kompetenciamérések eredményeit. A következő években az iskola átlaga továbbra is az országos átlag feletti legyen, illetve a HHH tanulók és a nem HHH tanulók eredményeit is mérni fogjuk. Célul tűzzük, hogy az eredményeik közötti különbségnek csökkenni kell. Az IPR-ben megjelenített módszerek egyre jobban beépülnek az iskola pedagógiai kultúrájába. Kiemelten fejlesztett programok: o mentálhigiénés programok o hospitálásra épülő együttműködés o kooperatív tanulásszervezés o kulcskompetenciákat fejlesztő programok területe, tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek alkalmazása o közösségfejlesztő, közösségépítő programok o pályaorientáció o projekt-módszer 52

  

Az Arany-napok tanulmányi versenyein, egyéb iskolai és tantárgyi tanulmányi versenyek, művészeti versenyek, JAM projekt, szakkörök szervezésénél, egyéb tanórán kívüli programoknál, kirándulások alkalmával biztosítani kell az egyenlő hozzáférést. El kell érni, hogy minél több pedagógus sajátítsa el az IPR alkalmazásához szükséges kompetenciákat, valamint legyen képes az előítélet-kezelésre és a diszkriminációmentes oktatásra. A célok megvalósulását megfelelő szakemberek biztosításával segítjük.

53