ArchiPHYSIK 10 használati útmutató

ArchiPHYSIK 10 használati útmutató

2013.

Tartalomjegyzék 1 Bevezetés ............................................................................................................................ 1  1.1  40/2012 (VIII. 13) BM rendelet ..................................................................................................... 1  1.2  Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok ........................................... 1 

2 Program telepítése ............................................................................................................. 2  3 ArchiPHYSIK aktiválása ..................................................................................................... 4  4 Program ismertetése .......................................................................................................... 5  4.1  Általános ismertető ..................................................................................................................... 5  4.2  Felhasználói felület ..................................................................................................................... 5  4.3  Beállítások ................................................................................................................................... 6 

5 Projektkezelés ..................................................................................................................... 7  5.1  Új projekt létrehozása ................................................................................................................. 7  5.2  Projekt mentése, bezárása ......................................................................................................... 8  5.3  Projekt szerkesztése, megnyitása ............................................................................................. 8  5.4  Projekt másolása ......................................................................................................................... 8  5.5  Projektsablon használta ............................................................................................................. 8  5.6  Projekt törlése ............................................................................................................................. 9  5.7  Projekt exportálása ..................................................................................................................... 9  5.8  Projekt importálása ..................................................................................................................... 9 

6 Szerkezetek ....................................................................................................................... 10  6.1  Új szerkezetek............................................................................................................................ 10  6.2  Réteges szerkezetek ................................................................................................................. 11  6.2.1  Réteges szerkezet - homogén / inhomogén ..................................................................... 11  6.2.2  Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet) ............................................... 15  6.2.3  Réteges szerkezet - összetett szerkezetek ...................................................................... 15  6.3  Nyílászárók ................................................................................................................................ 17  6.4  Szerkezetek módosítása........................................................................................................... 19  6.5  Szerkezetek másolása a könyvtárba ....................................................................................... 19  6.6  Szerkezetek létrehozása a könyvtárból .................................................................................. 19  6.7  Szerkezetek másolása .............................................................................................................. 20  6.8  Szerkezetek törlése ................................................................................................................... 20 

7 Épület ................................................................................................................................. 21  7.1  Épület, épületrész térfogatának és nettó szintterületének meghatározása ........................ 21  7.1.1  Épületrész tanúsítása........................................................................................................ 22  7.2  Épülethéj kialakítása ................................................................................................................. 23  7.2.1  Réteges szerkezetek beillesztése..................................................................................... 23  7.2.2  Nyílászárók hozzáadása ................................................................................................... 25  7.2.3  Szerkezetek eltávolítása az épülethéjból .......................................................................... 25  7.3  Épület fajlagos hőveszteségtényezőjének meghatározása .................................................. 26  7.3.1  Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált hőátbocsátási tényező meghatározása ...... 26  7.3.2  Hőmérséklet korrekciós arányszám megadása ................................................................ 28  I

2013. 7.3.3  7.3.4  7.3.5 

Talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének meghatározása. 29  Épület fajlagos hőtároló tömegének meghatározása........................................................ 30  Direkt sugárzási nyereség meghatározása ...................................................................... 30 

7.4  Épület nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése .......................................................... 30  7.4.1  Nyári sugárzási hőterhelés meghatározása ..................................................................... 31 

8 Épületgépészet ................................................................................................................. 32  8.1  Fűtés fajlagos nettó hőenergia igényének meghatározása .................................................. 32  8.2  Fűtés fajlagos primer energiaigényének meghatározása ..................................................... 33  8.2.1  Hőtermelők megadása ...................................................................................................... 34  8.2.2  Hőtermelők kombinálása .................................................................................................. 34  8.2.3  Elosztóvezetékek, keringés, hőleadás kombinálása ........................................................ 35  8.2.4  Hőtermelők és az elosztóvezetékek, keringetés és a hőleadás kombinálása .................. 36  8.3  Melegvízellátás primer energiaigényének meghatározása ................................................... 39  8.4  Légtechnikai rendszer fajlagos primer energiaigényének meghatározása ........................ 40  8.5  Épület energetikai rendszereiből származó nyereségáramok meghatározása .................. 41  8.6  Gépi hűtés fajlagos éves primer energiaigényének meghatározása ................................... 42  8.7  Beépített világítás fajlagos éves villamos energia igényének meghatározása .................. 43  8.8  Összesített energetikai jellemző meghatározása .................................................................. 43  8.9  Épület energetikai minőségtanúsítvány kiállítása ................................................................. 44  8.9.1  Javaslatok megjegyzések megadása ............................................................................... 45  8.9.2  Aláírás beillesztése ........................................................................................................... 45  8.10  Tanúsítvány beküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartásba ................................. 45  8.10.1  XML fájl feltöltése .............................................................................................................. 46  8.10.2  Kézi feltöltés ...................................................................................................................... 46 

9 Kimutatások ...................................................................................................................... 47  9.1  Új kimutatás hozzáadása.......................................................................................................... 48  9.2  Kimutatás törlése ...................................................................................................................... 48 

10 CAD kapcsolatok ............................................................................................................ 49  10.1 

Általános ismertető ............................................................................................................. 49 

10.2  Adatok importálása ............................................................................................................. 49  10.2.1  Elemek összerendelése .................................................................................................... 50  10.2.2  Rétegek összerendelése .................................................................................................. 50  10.3 

Szerkezetadatok felhasználása .......................................................................................... 51 

10.4 

Épületadatok felhasználása ............................................................................................... 51 

11 Mellékletek....................................................................................................................... 52  11.1 

Épületenergetikai számítás összefoglaló lapja ................................................................ 52 

11.2 

Energetikai minőségtanúsítvány ....................................................................................... 53 

11.3 

Fajlagos hőveszteségtényező ............................................................................................ 54 

11.4 

Épületgépészeti berendezések, kialakítások .................................................................... 56 

11.5 

Nyílászárók........................................................................................................................... 58 

11.6 

Hőszigetelő-képesség igazolása ....................................................................................... 59 

11.7 

Hőfokesési és páranyomási görbe .................................................................................... 60 

II

2013.

1

Bevezetés 1.1 40/2012 (VIII. 13) BM rendelet A hatályban lévő „Az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V. 26) TNM rendelet módosításáról” rendelet alapján a huzamos tartózkodásra szolgáló helyiséget tartalmazó épületek (épületrészek) tervezésekor a rendeletben meghatározott követelményértékek betartásával és az ott ismertetett eljárások alkalmazásával épületenergetikai számításokat kell elvégezni. A számítás során az épület energiafelhasználásának hatékonyságát jellemző számszerű mutatót, az összesített energetikai jellemzőt kell meghatározni, amelynek kiszámítása során figyelembe kell venni az épület telepítését, a homlokzatok benapozottságát, a szomszédos épületek hatását, valamint más klimatikus tényezőket; az épület hőszigetelő-képességét, épületszerkezeti és más műszaki tulajdonságait; az épületgépészeti berendezések és rendszerek jellemzőit, a felhasznált energia fajtáját, az előírt beltéri légállapot követelményeiből származó energiaigényt, továbbá a sajátenergiaelőállítást.

1.2 Épület energetikai minőségtanúsítványához szükséges adatok Új építésű épületeknél, vagy önálló rendeltetési egységnél, lakásnál, ha az épület a kivitelezési dokumentációban és a hozzá tartozó energetikai számításban figyelembe vett méreteknek, adatoknak és anyag jellemzőknek megfelelően valósult meg és a tervezett műszaki jellemzővel rendelkező épületgépészeti berendezések kerültek beépítésre, akkor elegendő a terveken feltüntetett adatok összegyűjtése, ellenkező esetben – hasonlóan a meglévő épületekhez – szemrevételezni is kell az épületet a kiindulási adatokat összegyűjtéséhez. Meglévő épületek, illetve önálló rendeltetési egységek, lakások esetén a mért energiafogyasztási adatokból számítva, a rendelkezésre álló számlák, tervrajzok és az épület szemrevételezése alapján kell összegyűjteni a számítások alapadatait. A következő információkra, adatokra van szükségünk: 1. Épület nettó szintterülete 2. Hasznos fűtött összterület 3. Fűtött térfogat (belméretek alapján) 4. Épület, lakás födémek kerülete (külméretek alapján) 5. Szerkezetek (falak, födémek) rétegrendjei, rétegeinek a neve, felületi adatai 6. Szerkezetek hőhídhosszai (pozitív falsarkok, csatlakozó födémek, belső falak hossza, nyílászáró kerületek stb.) 7. Nyílászárók névleges mérete, üvegezés aránya, üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége (g-értéke), tájolása, üvegezés és a keret hőátbocsátási tényezője. 8. Épületgépészeti berendezések, kialakítások

1

2013.

2

Program telepítése A program telepítését az „ArchiPHYSIK_1000-XXX hun.exe” fájllal indíthatjuk el. A telepítést egy varázsló segíti. Kövessük az utasításait. Fontos: A telepítéshez rendszergazdai jogokra van szükségünk, továbbá a Windows Vista, a Windows 7 és a Windows 8 operációs rendszeren a telepítés előtt ki kell kapcsolnunk a felhasználói fiókok felügyeletét (UAC). A telepítéshez a mellékelt képernyőfotón található Felhasználási nyilatkozatot el kell fogadni. A folytatáshoz nyomógombra.

kattintsunk

az

„Elfogadom”

Ebben az ablakban az ArchiPHYSIK programhoz kapcsolódó fájlokat, alkalmazásokat jelölhetjük ki telepítésre. Az „Adatfájl” minden esetben szükséges a program működéséhez. A „PDF nyomtató”-t akkor kell telepíteni, ha a programmal előállítható kimutatásokat PDF fájlba szeretnénk nyomtatni. Megjegyzés: Az Energetikai Tanúsítványt az etanúsítás oldalon hitelesíteni kell, melyhez szükséges a PDF fájl előállítása is. A telepítés folytatásához kattintsunk a „Tovább” nyomógombra. Gépeljük be a célkönyvtárat vagy fogadjuk el az alapértelmezettként felkínált telepítési útvonalat. A folytatáshoz nyomógombra.

kattintsunk

a

„Telepítés”

2

2013.

A program telepítése…

A telepítés befejeződött. Kattintsunk a Bezárás gombra. A program a Startmenüből indítható.

3

2013.

3

ArchiPHYSIK aktiválása A programot, a telepítése után, a startmenüből indíthatjuk. Az első indításnál a mellékelt párbeszédablakban kell megadnunk a licencet. Ha nem rendelkezünk licenccel (egy 15 db karakterből álló kód), akkor a programot DEMO módban tudjuk csak elindítani. Megjegyzés: Ha a program már DEMO módban fut, akkor ezt az ablakot a program indítása után, a File  Licencszám menüponttal jeleníthetjük meg. Demo mód korlátai: - „törlés” parancs nem használható - maximum 6 szerkezeteket hozhatunk létre - csak ideiglenes PDF fájl készíthető és mindegyik oldalon megjelenik a DEMO felirat.

4

2013.

4

Program ismertetése 4.1 Általános ismertető Az ArchiPHYSIK program az épületek energetikai számításainak elvégzésére, és az energetikai minőségtanúsítvány kiállítására használható. A fejlesztője az osztrák A-null GmbH, a magyarországi kis- és nagykereskedelmi forgalmazását a MONARCH Kft. végzi. Az épületfizikai számítás elvégzése során az ArchiPHYSIK programmal az épület fűtött térfogatát, az épülethéj felületét, az alkalmazott épületgépészeti berendezéseket és kialakításokat, továbbá az épülethéjat alkotó szerezetek rétegrendjét, tájolását és típusát határozhatjuk meg. A szerkezetek összeállítását egy rendezett, a felhasználó által is bővíthető adatbázis segítségével végezhetjük el. A szerkezetek vizsgálata során az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján kiszámított hőátbocsátási tényezőt és az MSZ EN ISO 13788 szabvány alapján meghatározott egyensúlyi nedvességállapot összehasonlítja a határértékekkel és megjeleníti, hogy a szerkezet megfelelő-e vagy nem. Az épülethéj felületét a szerkezetek felhasználásával végezhetjük, oly módon, hogy felületi adatokat rendelünk a szerkezetekhez. Az épülethéj felépítése közben meghatározásra kerül az épület nettó fűtött szintterülete és a fűtött térfogata, melyek ismeretében a program kiszámítja és ellenőrzi az épület átlagos hőátbocsátási tényezőjét, a nyári hőterhelését és a fajlagos hőveszteségtényezőjét. Az így meghatározott jellemzőket felhasználva és a 40/2012. (VIII. 13.) BM / 7/2006 (V. 24) TNM rendeletekben található épületgépészeti berendezések és kialakítások alkalmazásával, a programmal kiszámíthatjuk az épület összesített energetikai jellemzőjét, és meghatározhatjuk az épület energetikai besorolását. Az Energetikai minőségtanúsítványt és a hozzá tartozó kiegészítő kimutatásokat, jelentéseket nyomtathatjuk, vagy PDF fájlként a számítógépre menthetjük. A szerkezetek rétegfelépítését, méreteit meghatározhatjuk a manuális adatmegadás (begépelés) mellett a programhoz kapcsolható kiegészítésekkel is. Ebben az esetben a 2D-s vagy a 3D-s digitális tervből származó információkat (rétegfelépítés, felületi adatok) a program automatikusan átveszi a CAD programokból. Jelenleg AutoCAD, Google SketchUp, és ArchiCAD alatt használható kiegészítés igényelhető, melyekről a részletes leírást a 10. fejezetben találjuk.

4.2 Felhasználói felület

A bal menüben három főmenüt („Könyvtárak”, „Projekt-lista”, „Projekt”) és egy Törlés ikont találunk. A „Projekt-lista” főmenüben a programban megtalálható számításokat, projekteket láthatjuk, míg a „Könyvtárak” menüben a számításokhoz felhasználható adatok (anyagok, szerkezettípusok, szabványok) szerkesztését, módosítását, bővítését végezhetjük el. A „Projekt” főmenü csak egy megnyitott projekt esetén jelenik meg, mely további almenükre nyílik. A „Projekt  Szerkezetek” menüben a szerkezetek rétegfelépítését, és rájuk vonatkozó épületfizikai számításokat, ellenőrzéseket hajthatjuk végre. 5

2013. A „Projekt  Épület” menü további almenüket tartalmaz (Épület átlagos hőátbocsátási tényezője, Fajlagos hőveszteségtényező, Épületgépészet, Energia kimutatás). Ezen almenük segítségével végezhetjük el az épületekre vonatkozó számításokat. A „Projekt  Kimutatások” menüben az épület épületfizikai tanúsításához szükséges kimutatásokat állíthatjuk össze és nyomtathatjuk, vagy menthetjük. A bal menü alsó részén található Törlés ikonnak („Kuka” ikon) az elemek törlését végezhetjük el oly módon, hogy a törlendő eleme(ke)t a „drag & drop” (fogd és vidd) eljárással az ikonra húzzuk. A legördülő menüben található menüpontok a bal menütől függenek. Vannak állandó, illetve változó menüpontok. Állandó menüpontok: a File, a Szerkesztés, az Eszközök, és a Help Változó menüpontok: a Kiválasztás, a Tartomány, az Állapot és az Ellenőrzés Az eszköztáron található ikonok az aktuális párbeszédablaknak megfelelően változik, ezért az aktuális ablaknál használható összes parancs az eszköztárról is elindítható.

4.3 Beállítások A „File  Beállítások” legördülő menü alatt jelenítsük meg a beállítások párbeszédablakot, majd ellenőrizzük, módosítsuk az ott található alapadatokat.

A „Számítás” fülön ellenőrizzük le a számításkor felhasznált alapértelmezett adatokat, és a szabványt. A Magyarországon érvényben lévő szabványnak megfelelő számítási szabvány a programban a „Magyar szabvány 2013”. A „Nézet” fülön kontrolálhatjuk a program területi és a nyomtatási beállításokat. Megjegyzés: A számformátumnak egyeznie kell a Windows területi beállításaiban meghatározott számformátummal (pl.: tizedes vessző, tizedes pont) A „Szerző” fülön adhatjuk meg a cégünk adatait, és logóját. A logó 6cm széles és 2 cm magas, illetve 58x166 pixel méretű legyen. Megjegyzés: Ezen a fülön adhatjuk meg a tanúsítási jogosultsági számunkat is.

6

2013.

5

Projektkezelés 5.1 Új projekt létrehozása Kattintsunk az eszköztáron az „Új projekt” ikonra, vagy a „Fájl  Új projekt” menüpontra. Az új projekt létrehozása után adjuk meg az épület azonosításához szükséges adatokat (projektkód, megnevezés, irányítószám, utca, házszám). Az irányítószám begépelése után a program automatikusan megjeleníti a település nevét és meghatározza a szabványos, külső hőmérsékletet, majd állítsuk be, illetve ellenőrizzük le a beállított szabványt és épülettípust.

Az „Épületadatok” fülön elhelyezhetjük a tanúsított épület fényképét, látványtervét. A kép beillesztéshez kattintsunk a „Kép importálása…” nyomógombra.

Megjegyzés: A fénykép mérete (SZ x M) ne legyen nagyobb, mint 15x10 cm, illetve 450x300 pixel. 7

2013. A „Címadatok” fülön a tanúsító, a megbízó és a tulajdonos adatait adhatjuk meg. A tanúsító adatait a Beállítások párbeszédablakból átvehetjük a „Tanúsító” bejegyzés alatt található „felfelé mutató háromszög” ikonnal.

Megjegyzés: Ezzel a funkcióval rendeljük hozzá a projekthez, illetve a kimutatásokhoz a logót és a jogosultsági számot.

5.2 Projekt mentése, bezárása A program a projektet az adatbázisában tárolja, így a mentés folyamatos. Ha egy ablakból az „OK” nyomógombbal kilépünk a mentés automatikusan megtörténik. A projekt bezárásához pedig elég, ha a bal menüben a „Projekt-lista” menüpontra kattintunk.

5.3 Projekt szerkesztése, megnyitása A projekt-listában látható projekteket megnyitásához, szerkesztéséhez kattintsunk duplán az egérrel a projekt megnevezésén, vagy használjuk az eszköztáron a „Kiválasztott projekt szerkesztése” ikont, illetve a „File  Projektek szerkesztése” menüpontot.

5.4 Projekt másolása A meglévő projektekről az eszköztáron található „Projekt másolása” ikon, vagy a „File  Projekt másolása” menüpont használatával készíthetünk másolatokat. Az így létrehozott másolat teljes egészében megegyezik a kijelölt projekttel. Megjegyzés: Az így lemásolt projekt nevébe bekerült a „Másolat-” kifejezés és a másolás után a projekt-listában csak a másolat fog megjelenni. AZ összes projekt megjelenítéséhez használjuk a CTRL+G, illetve a „Kiválasztás  Mind megjelenítése” menüpontot.

5.5 Projektsablon használta A program lehetőséget biztosít arra, hogy az új projekt létrehozását ne egy üres projekttel kezdjük, hanem egy meglévő felhasználásával. Ehhez használhatjuk a projektsablont, melyet a „File  Projekt másolása sablonként” menüponttal tudunk létrehozni. Megjegyzés: A sablon létrehozásához nyitott projektre van szükségünk. A létrehozott sablonok a projekt-listában a „Sablonok” fülön jelennek meg. Ha a programban legalább egy sablon található, akkor az új projekt létrehozásakor a „Projektasszisztens” párbeszédablakban választhatjuk ki, hogy üres projektet kezdünk, vagy az egyik sablont használjuk fel.

8

2013.

5.6 Projekt törlése A projektek törléséhez a „Delete” nyomógombot, illetve a bal menü alsó részén található „kuka” ikont használhatjuk. A kukával történő törléshez a törlendő projektet a „kukára” kell vonszolni, a fogd és vidd eljárás segítségével.

5.7 Projekt exportálása A program az összes adatot az adatbázisában tárolja. Ha át szeretnénk másolni az egyik projektet egy másik gépre, vagy archiválni szeretnénk, akkor kell alkalmaznunk a projekt exportálását. Ebben az esetben egy APH kiterjesztésű fájlként kerül mentésre a projekt. Jelöljük ki a projekt-listában az exportálandó projektet, majd az eszköztáron kattintsunk az „Projekt exportálása” ikonra, vagy válasszuk a „File  Projektek exportálása” menüpontot. A megjelenő ablakban választhatjuk ki az exportfájl típusát (ArchiPHYSIK-fájl) és adhatjuk meg a fájl nevét. Ha a „Törli a mentett bejegyzéseket” jelölőnégyzet bekapcsolt állapotban van, akkor az exportáláskor automatikusan törlésre kerül a projekt a programból.

5.8 Projekt importálása Az exportálással készített fájlokat az importálással tudjuk beolvasni. Ehhez használjuk az eszköztárról a „ArchiPHYSIK projekt importálása” ikont, vagy a „File  Projektek importálása” menüpontot. A megjelenő ablakban válasszuk ki az „ArchiPHYSIK projektfájl” rádiógombot. Az „APS-fájl” rádiógombot a CAD programból előállított fájl beolvasásakor kell választani (a részletes leírását az utolsó fejezetben találhatjuk meg).

9

2013.

6

Szerkezetek 6.1 Új szerkezetek Kattintsunk a bal menü „Szerkezetek” ikonjára.

Új, projekt kezdésekor a szerkezeti táblázat üres. Itt jelennek meg majd az épület szerkezetei (falak, födémek, tetők, nyílászárók, stb.). Ha a táblázatban az U-érték oszlopban egy pirossal jelölt számértéket látunk, akkor az a szerkezet nem felel meg a rendelet követelményértékével. Az alábbi táblázatban találjuk a 7/2006 (V. 24) TNM rendeletben megtalálható szerkezettípusokat és hozzájuk tartozó hőátbocsátási tényezőket.

Külső fal

A hőátbocsátási tényező követelményértéke U [W/m2K] 0,45

Lapostető

0,25

Padlásfödém

0,30

Fűtött tetőteret határoló szerkezetek

0,25

Alsó zárófödém árkád felett

0,25

Alsó zárófödém fűtetlen pince felett

0,50

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fa vagy PVC keretszerkezettel)

1,60

Homlokzati üvegezett nyílászáró (fém keretszerkezettel) Homlokzati üvegezett nyílászáró, ha névleges felülete kisebb, mint 0,5 m2 Homlokzati üvegfal

2,00

Tetőfelülvilágító

2,50

Tetősík ablak

1,70

Homlokzati üvegezetlen kapu

3,00

Homlokzati, vagy fűtött és fűtetlen terek közötti ajtó

1,80

Fűtött és fűtetlen terek közötti fal

0,50

Szomszédos fűtött épületek közötti fal

1,50

Talajjal érintkező fal 0 és -1 m között Talajon fekvő padló a kerület mentén 1,5 m széles sávban (a lábazaton elhelyezett azonos ellenállású hőszigeteléssel helyettesíthető)

0,45

Épülethatároló szerkezet

2,50 1,50

0,50

10

2013.

6.2 Réteges szerkezetek Új szerkezet létrehozásához kattintsunk az eszköztáron az „Új szerkezet létrehozása” ikonra vagy használjuk a párbeszédablak jobb alsó sarkában található „+” nyomógombot. A megjelenő ablakban válasszuk ki a szerkezet típusát (réteges, nyílászáró), majd a hőáramlás irányát (vízszintes, fentről le, lentről fel) és a belső, külső tér hőmérsékletét.

Réteges szerkezet kiválasztásakor három kialakítás közül választhatunk: - „Réteges szerkezet - homogén / inhomogén”, - „Réteges szerkezet - összetett szerk. (rész-szerkezet)”, - „Réteges szerkezet - összetett szerkezet” típus. 6.2.1 Réteges szerkezet - homogén / inhomogén A szerkezet típusának kiválasztása után az alábbi ablakban végezhetjük el a szerkezet rétegfelépítését és épületfizikai ellenőrzését.

Azzal, hogy meghatároztuk a szerkezet típusát az ablak alsó részén, megjelenik a hozzátartozó követelményérték is.

11

2013. A rétegek hozzáadásához szükségünk van egy segédablak megjelenítésére is. Kattintsunk az eszköztáron az „Adat asszisztens megjelenítése/elrejtése” ikonra.

Ebből az ablakból a rétegeket a „drag & drop” („fogd és vidd”) eljárás segítségével adhatjuk hozzá a szerkezethez. A lista csoportosítva, ABC sorrendben jelenik meg és a „Keresés” beviteli mező segítségével kereshetünk is benne. A kiválasztott anyag áthúzása után a megjelenő párbeszédablakban adhatjuk meg, illetve ellenőrizhetjük az anyag vastagságát, az épületfizikai jellemzőit és itt állíthatjuk be, hogy az adott réteg homogén, inhomogén, vagy alréteg.

A homogén réteg olyan réteg, melynek az anyaga a szerkezet egészére tekintve nem változik (pl.: Külső szigetelő réteg). Az inhomogén réteg olyan réteg, amely a szerkezet adott rétegét meghatározott távolságonként megszakítja és eltérő anyagból áll (pl.: Ismétlődő pillér a falazatban). Az alréteg az inhomogén réteg ismétlődése között található „kitöltő” réteg (pl.: Pillérek közötti falszakasz). 12

2013. Inhomogén réteg létrehozásakor az elhelyezkedését, irányát (vízszintes, vagy függőleges), szélességét és tengelytávolságát kell megadni. A réteg vastagságát az alréteg(ek) vastagsága fogja meghatározni

Az alréteg megadása után az rétegfelépítésnél az inhomogén réteget és az alréteget összerendeli a program és az alábbi képernyőfotón látható módon jeleníti meg.

Az inhomogén réteg elhelyezkedése, iránya miatt a rétegfelépítés előnézeti képen található nyíllal lehet váltani a vízszintes, illetve a függőleges szerkezetmetszet között.

Az anyagok, rétegek hozzáadását addig ismételgessük, amíg össze nem áll a kívánt rétegsorrend. Ha módosítani akarjuk a rétegek sorrendjét, akkor az egérrel jelöljük ki az áthelyezendő réteget és „fogd és vidd” eljárással mozgassuk a megfelelő helyre (a beillesztés helyét egy kis háromszög jelzi).

Ha a szerkezet egész rétegrendjét meg szeretnénk fordítani, akkor a táblázat mellett található nyomógombra kattintsunk. A ikon alatt található betűk a felépítés irányát jelzik: - K-B: Külső, Belső - A-F Alsó, Felső - F-A Felső, Alsó

13

2013. Ha nem a rétegsorrendet, hanem a réteg anyagát szeretnénk módosítani, lecserélni, akkor használjuk a segédablakban található „Módosítás” nyomógombot. A módosítás lépései a következők: 1. Jelenítsük meg az Adat-asszisztens ablakot. 2. Jelöljük ki táblázatban azt a réteget, amit le szeretnénk cserélni, közben figyeljük meg, hogy a segédablakban a hozzátartozó anyag-csoport jelenik meg, és a listában is kijelölésre kerül a táblázatban kiválasztott réteg. 3. Válasszuk ki az új anyagot a segédablakban (lehet más anyag-csoportból is) 4. Kattintsunk a „Módosítás” nyomógombra. Így a táblázatban és a segédablakban kiválasztott anyagot kicseréltük. Ha olyan réteget választottunk, aminél a vastagsági adata nem rögzített (pl. nem tégla), akkor a csere közben ez az érték nem változik. A hőátbocsátási tényezőt a program az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján határozza meg, a páradiffúziót pedig az MSZ EN ISO 13788 szabvány alapján. A szerkezet akkor felel meg a szabványban rögzített követelményértékeknek, ha az U érték a követelményértéknél kisebb és a Páradiffúziónál egy „OK” felirat látható.

A számítás eredményét szemléltető hőfokesési görbét illetve a páranyomás görbét az „U-érték”, illetve a „Páradiffúzió” fülön tekinthetjük meg. A rétegrend kialakítása közben az MSZ EN ISO 13786:2000 szabványnak megfelelően a szerkezet hőtároló tömege is meghatározásra kerül, amelyet a „Hőtárolás” fülön tekinthetünk meg. Amikor inhomogén réteg, illetve alréteg is található a rétegfelépítésnél, akkor az ablakban további „fülek” jelennek meg: Rész-szerkezet, Alsó határérték. A program a követelményérték ellenőrzését minden egyes rétegrendre elvégzi. Amikor inhomogén réteget is létrehoztunk, akkor az „U-érték” és a „Páradiffúzió” fülön a válthatunk a különböző rétegrendek között.

ikonnal

1. rétegrend

2. rétegrend

14

2013. A „Keretértékek” fülön ellenőrizhetjük a szerkezethez hozzárendelt, a szabvány szerint rögzített, hőátadási tényezőket, hőátadási ellenállásokat, és a páradiffúzióhoz kapcsolódó alapadatokat.

A szerkezet mentéséhez kattintsunk az „Ok” nyomógombra. 6.2.2 Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet) Összetett szerkezet (rész-szerkezet) felhasználásával összetett réteges szerkezeteket készíthetünk. Az ilyen típusú szerkezetek rétegei csak homogén rétegek lehetnek. Ebből a szerkezettípusból állíthatjuk össze az „összetett szerkezet” szerkezetet. Az összeállítása megegyezik az előző szerkezetnél leírtakkal Az így létrehozott szerkezeteknél a szerkezeti táblázatban egy „z” jelölést találunk.

6.2.3 Réteges szerkezet - összetett szerkezetek Ebben az ablakban a „Réteges szerkezet - összetett szerkezet (rész-szerkezet)” típusú szerkezetekből állíthatunk össze szerkezetet (eltérő rétegrendű, de azonos vastagságú szerkezetek).

15

2013. A szerkezet összeállítása előtt válasszuk ki a típusát és töltsük ki a megnevezés, rövidítés adatmezőket. Az összeállításhoz az adat asszisztens párbeszédablakból a fogd és vidd technikával húzzuk át a táblázatba. A szerkezetek "áthúzása" után a táblázatban adjuk meg az egyes szerkezetek részfelületét, amely egy a 0-nál nagyobb, tetszőleges szám lehet (a program ennek alapján határozza meg százalékban a szerkezetek megoszlását az összfelülethez képest).

A felületi arányok megadása után a program meghatározza az MSZ EN ISO 6946 szabvány alapján az összetett szerkezet hőátbocsátási tényezőjét. A szerkezet mentéséhez kattintsunk az „Ok” nyomógombra. Az így készített szerkezetnél a szerkezeti táblázatban egy „Z” jelölést találunk.

16

2013.

6.3 Nyílászárók A nyílászáró létrehozásához kattintsunk az eszköztár „Új szerkezet létrehozása” ikonjára vagy kattintsunk a párbeszédablak jobb alsó sarkában található „+” nyomógombra. A megjelenő szerkezettípus kiválasztása ablakban jelöljük ki a „Nyílászárók”-at, válasszuk ki a hőáramlást és a külső belső tér hőmérsékletét, majd a listából válasszuk ki a rendeletben megtalálható nyílászáró típust és kattintsunk az „OK” nyomógombra.

Ezután a következő párbeszédablak jelenik meg a képernyőn:

Ebben az ablakban állíthatjuk össze a nyílászárók részeit, geometriáját. Külön adhatjuk meg az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képességét (nyári árnyékoló szerkezetet nem figyelembe véve), az üvegezés hőátbocsátási tényezőjét, a keret U-értékét, és a keret, üveg összeillesztésénél megtalálható vonalmenti hőátbocsátási tényezőt.

17

2013. A nyílászáró adatait begépeléssel vagy a segédablakban megjelenő listából adhatjuk meg. Míg a típusát a segédablakból választhatjuk ki.

Megjegyzés: Az ablakok megfelelő megjelenítéséhez szükséges az ingyenes Quick Time program. A nyílászáró geometriai adatait (szélesség, magasság, kerület, üvegezés felülete, keret felülete) megadhatjuk a beépített típusok felhasználásával, vagy manuálisan, begépeléssel is.

Az adatok megadása után a program az alábbi képlet alapján határozza meg a nyílászárók hőátbocsátási tényezőjének értékét:

A  U  A  U  l 

k k Ahol: [W/m2K] U ü ü Aü  Ak Aü: Üvegezés felülete Uü: Üvegezés hőátbocsátási tényezője Ak: Keret felülete Uk: Keret hőátbocsátási tényezője l: Keret és az üvegezés összeeresztésének hossza : Vonalmenti hőátbocsátási tényező a keret és az üvegezés összeeresztése mentén

A program csak azoknál a nyílászárónál számol sugárzási nyereséget ahol az „Anyag” fülön található „Nyílászáró hőnyereséggel” kapcsoló be van jelölve. Az így bejelölt nyílászáróknál a szerkezeti táblázatban egy „S” betű látható.

Megjegyzés: A nyílászáró létrehozásakor a „Nyílászáró felületének hozzáadása az épülethéj felületéhez” kapcsolóval a „fix” illetve a módosítható méretű ablakot tudunk létrehozni. 18

2013.

6.4 Szerkezetek módosítása A táblázatban található szerkezeteket módosíthatjuk. Jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron a „Szerkesztés” ikonra, vagy a „Fájl  Szerkezet szerkesztése” menüpontra, továbbá alkalmazhatjuk a duplakattintást a szerkezet megnevezésén is. A nyílászárók szerkesztésekor egyszerre többet is kijelölhetünk. Ilyenkor az alábbi ablakban tudjuk megadni a nyílászárók adatait.

6.5 Szerkezetek másolása a könyvtárba Ha az aktuális projektben létrehozott szerkezetet később is fel szeretnénk használni, akkor jelöljük ki a szerkezetet és kattintsunk az eszköztáron található a „Kijelölt elem másolása a könyvtárba” ikonra, vagy használjuk a „File  Szerkezet másolása az adatbázisba” menüpontot. Az így elmentett szerkezeteket nem kell újra és újra előállítani, hanem elég csak beilleszteni az adatbázisból, így a szerkezetek felépítésére fordított idő csökkenthető.

6.6 Szerkezetek létrehozása a könyvtárból Az adatbázisból a szerkezeti-lista megjelenítésekor tudjuk beolvasni az ott található szerkezeteket. Jelenítsük meg az Adat-asszisztens segédablakot, majd válasszuk ki a beillesztendő szerkezet típusát és a fogd és vidd eljárással vonszoljuk át a szerkezeti-listába.

A „Részletek >” nyomgomb megnyomásakor a kiválasztott szerkezet rétegelépítése jelenik meg a segédablakban. 19

2013.

6.7 Szerkezetek másolása A projektben létrehozott szerkezet sokszorosíthatjuk a „Másolás” ikonnal vagy a „Fájl  Szerkezet másolása” menüponttal. Az így létrehozott szerkezet teljesen megegyezik az alapjául szolgált szerkezettel.

6.8 Szerkezetek törlése A szerkezeti táblázatban található szerkezeteket a „Delete” gombbal, vagy a bal menü alsó részén található „kuka” ikonnal, vagy a „File  Szerkezet törlése” menüponttal, vagy az ablak jobb alsó sarkában található „-” nyomógombbal törölhetjük. A „kuka” ikonnal való törléshez a „fogd és vidd” eljárást kell alkalmaznunk.

20

2013.

7

Épület 7.1 Épület, épületrész térfogatának és nettó szintterületének meghatározása Kattintsunk a bal menü „Épület” ikonjára. A megjelenő ablakban két táblázatot látunk. A felsőben látjuk az épületrészeket, zónákat. Itt található a „Fűtött belsőterek” bejegyzés. Az alsó táblázatnál pedig két fület találunk: „Terület és térfogat” és az „Épülethéj”. Az első fülön tudjuk megadni az épület, épületrész nettó szintterületét és a fűtött térfogatát. Megjegyzés: A jelenlegi szabvány előírásai alapján csak a fűtött épületrészt kell tanúsítani, ezért az „Épületrészek és zónák” táblázatban újabb épületrészeket (pl.: kevésbé fűtött, nem fűtött épületrészeket) nem tudunk létrehozni.

A terület és a térfogat megadásához először egy szintet kell létrehoznunk. Kattintsunk az „Új szint” nyomógombra. A megjelenő ablakban adjuk meg a szint sorszámát és a megnevezését. Az adatok megadása után zárjuk be az ablakot az „Ok” nyomógombbal és a táblázatban megjelenik az új szint.

Ezután a táblázat alatt, a párbeszédablak jobb alsó sarkában található „+” nyomógombra kattintva adhatjuk meg a szintterületet és a térfogatot. 21

2013. A „+” gombra történő kattintás után a követező ablak jelenik meg:

Gépeljük be a megnevezést, majd adjuk meg a területet és/vagy a térfogat értékét a „Képlet” mezőbe. A terület, illetve a térfogat megadásakor a négy matematikai alapműveletet (+ - * /) is használhatjuk. Ha kizárólag területet (nettó szintterületet) adunk meg, akkor az ablakban a „Felület” jelölőnégyzetet kell csak bejelölnünk, ha pedig csak térfogatot (épület, épületrész fűtött térfogatát) szeretnénk megadni, akkor csak a „Térfogat” jelölőnégyzetet kapcsoljuk be. Ha mindkét adatot egyszerre meg szeretnénk adni, akkor Felület és a Térfogat jelölőnégyzetet jelöljük be és a „Képlet” részbe a nettó szintterületet adjuk meg, majd a „Belmagasság” beviteli mezőbe a nettó szintterülethez tartozó belmagasságot. A program ezután automatikusan meghatározza az alapterülethez tartozó fűtött térfogatot. Megjegyzés: Az adatokat lehet szintenként, helyiségenként, vagy egész épületként megadni. A térfogatot és a nettó szintterületet akkor érdemes szétválasztani, ha nem állandó a belmagasság az adott szintterületen (pl.: tetőtér-beépítés). Miután megadtuk az adatokat kattintsunk az „Ok” nyomógombra. Visszatérve látjuk, hogy a kiválasztott szinthez milyen adatokat rendeltünk hozzá.

Megjegyzés: Csak akkor lehet új térfogatot, vagy alapterületet megadni, ha a szint van kijelölve. 7.1.1 Épületrész tanúsítása Az épületrész tanúsítása kapcsolót akkor kell használnunk, amikor nem az egész épületet tanúsítjuk, hanem annak csak egy részét. A kapcsoló bejelölése után meg kell adnunk az épület teljes fűtött térfogatát és az épülethéj teljes felületét, hiszen az épületrész adataival meghatározott összesített energetikai jellemzőt a teljes épületre vonatkozó követelményértékkel kell összevetnünk.

22

2013.

7.2 Épülethéj kialakítása A fűtött térfogat és a nettó szintterület meghatározása után lépjünk át az „Épülethéj” fülre. Ebben a táblázatos részben kell összeállítanunk a fűtött térfogatot határoló szerkezeteket, azaz az épülethéjat. Jelenítsük meg az Adatasszisztens párbeszédablakot. A szerkezeteket ebből a segédablakból a „fogd és vidd” eljárással tudjuk beilleszteni a táblázatba.

7.2.1 Réteges szerkezetek beillesztése Válasszuk ki az egyik réteges szerkezetet és a „fogd és vidd” eljárást használva illesszük be a táblázatba. A vonszolás után megjelenő ablakban a szerkezetre vonatkozó adatokat adhatjuk meg (felület, tájolás, ferdeség, mennyiség).

23

2013. Tájolás, ferdeség beállítása A párbeszédablak bal oldalán található a „Tájolás” rész. Itt határozhatjuk meg az adott szerkezet tájolását és ferdeségét a vízszintes síkhoz képest.

Felület hozzáadása A felület megadásához kattintsunk a Képlet, a Háromszög, vagy a Négyszög nyomógomb egyikére. A „Képlet” nyomógomb választásakor egy képlet segítségével (négy matematikai alapművelet itt is használható), vagy egy számérték megadásával, a „Háromszög” nyomógomb választásakor a háromszög adatainak (háromszög alapja és a hozzá tartozó magasság) begépelésével, a „Négyszög” nyomógomb választásakor pedig a négyszög adatai alapján határozhatjuk meg a szerkezet felületét.

A „Másolás” gombbal a meglévő felületeket tudjuk lemásolni. Jobbra, a táblázat alatt található „-” nyomógombbal tudjuk törölni a létrehozott felületek. A felület megadásánál, ha úgy adtuk meg a szerkezetek felületét, hogy tartalmazza például a nyílászárók felületét is (bruttó felület), akkor azokat a „Kivonandó elemek” fülön tudjuk levonni. Megjegyzés: Csak olyan felületeket vonhatunk le, amelyek már megtalálhatóak az épület fűtött térfogatát határoló felületei között és megegyezik az „létrehozandó” szerkezet tájolásával.

24

2013.

Váltsunk át a „Kivonandó elemek” fülre, majd kattintsunk a táblázat alatt található „+” nyomógombra. A megjelenő listából válasszuk ki azt a szerkezetet, aminek a felületi adatát le szeretnénk vonni az éppen létrehozandó szerkezetből, majd kattintsunk az „OK” gombra. Amennyiben olyan szerkezetet is felvettünk a kivonandó elemek közé, amelyekre nincs szükségünk, akkor azokat a „-” nyomógombra való kattintással törölhetjük ki. 7.2.2 Nyílászárók hozzáadása A nyílászáró hozzárendelése esetén csak a tájolását a mennyiségét és az üvegezés és a „zárt” társított szerkezet együttesének összesített sugárzásátbocsátó képességét szükséges megadni (gnyár).

Megjegyzés: Egy nyílászárót többször is hozzá tudunk adni az épülethéjhoz, nem szükséges tájolásokként létrehozni a szerkezeteknél. 7.2.3 Szerkezetek eltávolítása az épülethéjból Ha olyan szerkezetet is hozzáadtunk az épület fűtött térfogatát határoló szerkezetekhez, ami nem is eleme, akkor azt el kell távolítanunk. Jelöljük ki a szerkezetet és a „fogd és vidd” eljárással húzzuk át a bal menü alsó részén található „kukára”, vagy használjuk a „Delete” gombot a billentyűzeten.

25

2013.

7.3 Épület fajlagos hőveszteségtényezőjének meghatározása A fajlagos hőveszteségtényező a transzmissziós hőáramok és a fűtési idény átlagos feltételei mellett kialakuló (passzív) sugárzási hőnyereség hasznosított hányadának algebrai összege egységnyi belsőkülső hőmérsékletkülönbségre és egységnyi fűtött térfogatra vetítve. Ez a tényező az épületre és csak az épületre jellemző adatoktól függ és így az épület rendeltetésétől független. A meghatározásához a felületi adatok megadása után kattintsunk az „Épület” bal menü alatt található fajlagos hőveszteségtényező feliratra.

A program az alábbi képlet alapján automatikusan meghatározza az egyszerűsített számítási módszerrel az épület fajlagos hőveszteségtényezőjét a bevitt adatok alapján:

q

Q  1   AU R   l  sd  V 72 

[W/m3K]

Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva A: Épületet határoló szerkezet összfelülete UR: Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált („eredő”) hőátbocsátási tényező l: Csatlakozási élek hossza vagy kerület : Vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan Qsd: Direkt sugárzási nyereség Ha a kiszámított érték meghaladja a rendeletben meghatározott követelményértéket, amely az épület felület, térfogat arányától függ, akkor az épület nem felel meg. 7.3.1 Hőhidak hatását kifejező szorzóval korrigált hőátbocsátási tényező meghatározása A külső és a fűtött teret a fűtetlen terektől elválasztó falaknál, a födémeknél, és a tetőknél meg kell határoznunk a szerkezetek hőhídhosszát, hogy a hidak hatását kifejező korrigált hőátbocsátási tényezőt megadhassuk. A külső falak hőhídhosszának meghatározásakor a következő adatokat kell figyelembe vennünk: pozitív falsarkok, falazatokba beépített acél vagy vasbeton pillérek, homlokzatsíkból kinyúló falak, nyílászáró-kerületek, csatlakozó födémek és belső falak, erkélyek, lodzsák, függőfolyosók hossza. A födémek esetében a hőhídhossz a födém kerületével egyezik meg (a külső falaknál figyelembe véve). A lapostetők esetében a hőhídhossz az attikafalak, a mellvédfalak, a fal-, felülvilágító- és felépítményszegélyek hosszával egyezik meg. A beépített tetőteret határoló szerkezetek esetében a hőhídhossz a tetőélek és élszaruk, a felépítményszegélyek, a nyílászáró-kerületek, valamint a térd- és oromfalak és a tető csatlakozási hosszak (a külső falaknál figyelembe véve) összege. 26

2013. Ezeket, a hőhidhosszokat a fajlagos hőveszteségtényező ablakból elérhető párbeszédablakban adhatjuk meg. Kattintsunk duplán azon a szerkezeten, amelyikhez hozzá szeretnénk adni a hőhídhosszát. A duplakattintás eredményeképpen megjelenő ablak jobb oldali részében a „Hőhíd hossza” bejegyzésnél tudjuk a szerkezetekre vonatkozó hőhídhossz adatokat megadni.

Amikor megadtuk a hőhíd hosszát, akkor a szerkezethez tartozó rétegrendi hőátbocsátási tényező módosításra kerül a korrekciós tényezővel. A korrekciós tényező a 40/2012 (VII. 13.) BM rendelet alapján a következő értékek lehetnek: Épülethatároló szerkezetek külső oldali, vagy szerkezeten belüli megszakítatlan hőszigeteléssel Külső falak egyéb külső falak

Lapostetők

Beépített tetőteret határoló szerkezetek

gyengén hőhidas

A hőhidak hatását kifejező korrekciós tényező  0,15

közepesen hőhidas

0,20

erősen hőhidas

0,30

gyengén hőhidas

0,25

közepesen hőhidas

0,30

erősen hőhidas

0,40

gyengén hőhidas

0,10

közepesen hőhidas

0,15

erősen hőhidas

0,20

gyengén hőhidas

0,10

közepesen hőhidas

0,15

erősen hőhidas

0,20

Padlásfödémek

0,10

Árkádfödémek

0,10

Pincefödémek

szerkezeten belüli hőszigeteléssel

0,20

alsó oldali hőszigeteléssel

0,10

Fűtött és fűtetlen terek közötti falak, fűtött pincetereket határoló, külső oldalon hőszigetelt falak

0,05

27

2013. Megjegyzés: A rendeletben található külső falak és a pincefödémek különböző típusait szintén ebben a segédablakban tudjuk módosítani.

7.3.2 Hőmérséklet korrekciós arányszám megadása Ha az épület egyes határoló szerkezetei nem a külső környezettel, hanem attól eltérő hőmérsékletű fűtetlen vagy fűtött terekkel érintkeznek, akkor egy hőmérsékleti arányszámmal módosítani kell a rétegrendi hőátbocsátási tényezőt. Az egyszerűsített számítási módszer alkalmazása során ez az arányszám a pincefödém esetén 0,5, padlásfödém esetén pedig 0,9. Ezt a programban szintén itt lehet megadni:

Megjegyzés: Ha egyedi korrekciós tényezőt adunk meg és módosítjuk a szerkezetet (pl.: rétegrendjét módosítjuk), akkor visszaáll az alapértelmezett értékre.

28

2013. 7.3.3 Talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjének meghatározása A tanúsítás elvégzése során a talajjal érintkező szerkezetek vonalmenti hőátbocsátási tényezőjét is meg kell határoznunk. Ez a rendeletben megtalálható szerkezetek közül a Talajon fekvő padlót és a Talajjal érintkező falat érinti. A program az alábbi táblázatok alapján határozza meg a vonalmenti hőátbocsátási tényezőt. A padlószint és a talajszint közötti magasságkülönbség z [m] -6,00 -6,00...-4,05 -4,00...-2,55 -2,50...-1,85 -1,80...-1,25 -1,20...-0,75 -0,70...-0,45 -0,40...-0,25 -0,20...+0,20 0,25....0,40 0,45....1,00 1,05....1,50 A talajjal érintkező falszakasz magassága [m] …-6,00 -6,00…-5,05 -5,00…-4,05 -4,05…-3,05 -3,00…-2,05 -2,00…-1,55 -1,50…-1,05 -1,00…-0,75 -0,70…-0,45 -0,40…-0,25 -0,40…

A padlószerkezet hővezetési ellenállása a kerület mentén legalább 1,5 m szélességű sávban

R Szigeteletlen 0 0,20 0,40 0,60 0,80 1,00 1,20 1,40 1,75 2,10 2,35 2,55

0,200,35 0 0,20 0,40 0,55 0,70 0,90 1,05 1,20 1,45 1,70 1,90 2,05

0,400,55 0 0,15 0,35 0,55 0,70 0,85 1,00 1,10 1,35 1,55 1,70 1,85

d

 0,600,75 0 0,15 0,35 0,50 0,65 0,80 0,95 1,05 1,25 1,45 1,55 1,70

[m2K/W] 0,801,00 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30 1,45 1,55

1,051,50 0 0,15 0,35 0,50 0,60 0,70 0,80 0,90 1,05 1,20 1,30 1,40

1,552,00 0 0,15 0,30 0,45 0,55 0,65 0,75 0,80 0,95 1,05 1,15 1,25

2,053,00 0 0,15 0,30 0,40 0,45 0,55 0,65 0,70 0,85 0,95 1,00 1,10

A falszerkezet hőátbocsátási tényezője 0,30... 0,40... 0,50... 0,65... 0,80... 1,00... 1,20... 1,50... 1,80… 0,39 0,49 0,64 0,79 0,99 1,19 1,49 1,79 2,20 1,20 1,40 1,65 1,85 2,05 2,25 2,45 2,65 2,80 1,10 1,30 1,50 1,70 1,90 2,05 2,25 2,45 2,65 0,95 1,15 1,35 1,50 1,65 1,90 2,05 2,25 2,45 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,85 2,00 2,20 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80 2,00 0,55 0,70 0,85 1,00 1,15 1,30 1,45 1,65 1,80 0,45 0,60 0,70 0,85 1,00 1,10 1,25 1,40 1,55 0,35 0,45 0,55 0,65 0,75 0,90 1,00 1,15 1,30 0,30 0,35 0,40 0,50 0,60 0,65 0,80 0,90 1,05 0,15 0,20 0,30 0,35 0,40 0,50 0,55 0,65 0,74 0,10 0,10 0,15 0,20 0,25 0,30 0,35 0,45 0,45

A szükséges adatok megadásához jelöljük ki a talajjal érintkező szerkezetet és kattintsunk rajta duplán. A megjelenő ablakban a „z” beviteli mezőben a fal kijelölésekor a talajjal érintkező falszakasz magasságát, a födém kijelölésekor pedig a padlószint és a talajszint közötti magasság különbséget kell megadnunk. A „Hőhíd hossza” beviteli mezőbe pedig a talajjal érintkező falszakasz hosszát, illetve a padló kerületét kell megadnunk.

29

2013. 7.3.4 Épület fajlagos hőtároló tömegének meghatározása A program az épület fajlagos hőtároló tömegét az MSZ EN ISO 13786:2000 szabvány alapján automatikusan határozza meg. A rendelet alapján az épület nehéz szerkezetű, ha a fajlagos hőtároló tömeg nagyobb vagy egyenlő, mint 400 kg/m2, illetve könnyű szerkezetű, ha kisebb, mint 400 kg/m2. 7.3.5 Direkt sugárzási nyereség meghatározása A sugárzási nyereséget az alábbi összefüggéssel határozza meg a program:

Qsd    Aü gQTOT

[kWh/a]

Ahol:

: Hasznosítási tényező (fajlagos hőtároló tömegtől függ) Aü: Üvegezés felülete g: Az üvegezés összesített sugárzásátbocsátó képessége QTOT: A hagyományos fűtési idényre vonatkozó sugárzási energiahozam A hasznosítási tényező értéke nehéz szerkezetű épületekre: 0,75, könnyűszerkezetű épületekre: 0,50. Az üvegezés felülete és az összesített sugárzásátbocsátó képessége a nyílászárók létrehozásánál kerültek rögzítésre. A sugárzási energiahozam értéke az északi sugárzási energiahozammal egyezik meg.

7.4 Épület nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzése A nyári túlmelegedés kockázatának ellenőrzéséhez a belső és a külső hőmérséklet napi középértékeinek különbségét kell meghatározni. Ezt a program az egyszerűsített eljárással és az alábbi összefüggéssel határozza meg:

tbnyár 

Qsdnyár  AN qb

 AU   l  0,35n

nyár

V

[K]

Ahol: Qsdnyár: Nyári sugárzási hőterhelés AN: Nettó fűtött szintterület qb: Belső hőterhelés fajlagos értéke A: Épületet határoló szerkezet összfelülete U: Hőátbocsátási tényező l: Csatlakozási élek hossza vagy kerület : Vonalmenti hőátbocsátási tényező az élek vagy a kerület hosszegységére vonatkozóan nnyár: Légcsereszám nyáron V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva A belső hőterhelés értéke az épület típusától (lakóépületek, irodaépületek, oktatási épületek) függ, a légcsereszám pedig az éjszakai szellőzésektől, illetve a nyitható nyílászárók számától. A program használatával csak az éjszakai szellőzést kell beállítanunk, a többi értéket automatikusan határozza meg a program.

A meghatározott értéket kell összehasonlítani a rendeletben megadott követelményértékkel, amely az épület fajlagos hőtároló tömegétől függ. Ha ez az érték nagyobb, mint a követelményérték, akkor az épület nem felel meg.

30

2013. 7.4.1 Nyári sugárzási hőterhelés meghatározása A program az egyszerűsített számítási módszer alkalmazásával határozza meg a nyári sugárzási hőterhelést. Így zavartalan benapozás feltételezésével és az adott tájolásra vonatkozó intenzitási adattal számol a következő összefüggésben:

Qsdnyár   Aü I nyár g nyár

[W]

Ahol: Aü: Üvegezés felülete Inyár: Napsugárzás intenzitása gnyár: Üvegezés és az esetlegesen társított szerkezetek együttesének összesített sugárzásátbocsátó képessége. Megjegyzés: A gnyár értékét az épülethéj létrehozásakor nyílászárónként külön-külön tudjuk meghatározni. A napsugárzás intenzitása a nyílászárók tájolásának megfelelően kerül meghatározásra.

31

2013.

8

Épületgépészet 8.1 Fűtés fajlagos nettó hőenergia igényének meghatározása Kattintsunk az „Gépészet” bal menüre és a „Fűtés” fülre (Ha nem található az „Gépészet” ikon, akkor először kattintsunk az „Épület” ikonra). A következő párbeszédablak jelenik meg:

A fűtés primer energiaigény meghatározásához szükségünk van az éves nettó fűtés energiaigény értékére is, amelyet a program a „gépészet”-re lépve a következő képletek egyikével automatikusan meghatározza:

QF  72V q  0,35n   4,4 AN qb 1 4,4  Z LT  QF  72V q  0,35ninf 4,4  4,4  Z LT  QF  72V q  0,35ninf 4,4 

 0,35nLT (1   r )

[kWh/a]

Z LT    4,4 AN qb 2 4,4 

 3   0,35nLT V (ti  tbef ) Z LT  4,4 AN qb 

Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek alapján számolva q: Fajlagos hőveszteségtényező 1

A fűtési energiaigényt kizárólag a fűtési rendszer fedezi. A fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerbe beépített folyamatos, vagy szakaszos működésű hővisszanyerő is hozzájárul. 3 A fűtési energiaigény fedezéséhez a fűtési rendszeren kívül a légtechnikai rendszerben a levegő felmelegítésére léghevítőt (is) beépítenek. 2

32

2013. n: Átlagos légcsereszám ninf: Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemszünete alatt nLT: Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében r: Szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka ZLT: Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben ti: Belső hőmérséklet tbef: Befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben : Szakaszos üzemvitel hatását kifejező korrekciós tényező AN: Nettó fűtött szintterület qb: Belső hőterhelés fajlagos értéke Az összefüggésben található összes érték a rendelet alapján, vagy manuális megadás után kerül meghatározásra. Az érték megadása után a program meghatározza a fajlagos nettó hőenergia igényt a következő képlet alapján:

qf 

QF AN

[kWh/m2a]

8.2 Fűtés fajlagos primer energiaigényének meghatározása A felhasználható gépészeti berendezések, kialakítások a 40/2012. (VIII. 13.) BM rendelet alapján került feltöltésre. Az adatok kiválasztása, megadása után az alábbi összefüggéssel határozza meg a program a fűtés primer energia igényét:

E F  q f  q f ,h  q f ,v  q f ,t    C k   k  e f   E FSz  E FT   qk ,v   k ev [kWh/m2a] Ahol: qf: Fűtés fajlagos nettó hőenergia igénye qf,h: Teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlansága miatti fajlagos veszteségek qf,v: Elosztóvezetékek fajlagos vesztesége qf,t: Hőtárolás fajlagos vesztesége Ck: Hőtermelő teljesítménytényezője k: Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) ef: Fűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője EFSz: Keringetés fajlagos energia igénye EFT: Tárolás segédenergia igénye qk,v: Segédenergia igény ev: Villamos energia primer energia átalakítási tényezője Az összefüggés első zárójelében szereplő értékekkel határozzuk meg, hogy a hőforrásnak mennyi hőt kell betáplálni a rendszerbe. A hőforrás általában a kazán, amelynek van egy teljesítménytényezője (a hatásfok reciproka) és egy segédenergia igénye. A kazánhoz valamilyen tüzelőanyagot is használunk, amelynek az energia átalakítási tényezőjét az ef jelzi. Az esetek többségében a teljesítménytényezőt és a tüzelőanyag energia átalakítási tényezőjét kell szorozni az első zárójelben lévő értékekkel. A szorzatösszeg azért szerepel a második zárójelben, mert elképzelhető, hogy a fűtési rendszert nem csak egy forrás táplálja (pl.: a gáz- és a szilárdtüzelésű kazán). Az egyes kazánok által lefedett energiaarányt az αk érték jelöli százalékos formában. A fűtési rendszernek ezenkívül még villamos energiára is szüksége van. Ennek a meghatározásához a szabályozás, az elosztás, a tárolás és a hőtermelő villamos segédenergia igényét kell összegezni, majd megszorozni a villamos energia primer energia átalakítási tényezőjével. A hőtermelő segédenergia igényének meghatározásához, ha több hőtermelő van, akkor a hőtermelőnél használt αk értékét itt is figyelembe kell venni. A programban található épületgépészeti berendezések és azok kialakításainak listája a rendelet szerint lett összeállítva. A felhasználónak csak az a feladata, hogy kiválassza a listából a berendezést, illetve kialakítást és a program automatikusan meghatározza a hozzá tartozó értéket. A hőtermelők listája alatt található „Felület” beviteli mezőbe a hőtermelők által lefedett alapterületet lehet megadni. Ezt akkor használhatjuk, ha egy társasház ellenőrzését végezzük és lakásonkénti fűtési rendszer kerül(t) kialakításra.

33

2013. 8.2.1 Hőtermelők megadása A párbeszédablak felső részén található táblázatban találjuk a fűtési rendszert ellátó hőtermelőket. Új hőtermelő beszúrásához kattintsunk a táblázat alatt található „+” jelre. A mellékelt ablakban jelenik meg. Ha az „Általános berendezés” elől töröljük a jelölést, akkor egyedi teljesítménytényezőt (Ck) és segédenergia igényt (qk,v) is meg tudunk adni. A hőtermelő által lefedett energiaarány (k) értékét is itt adhatjuk meg. A hőtermelő módosításához elegendő a táblázatban található bejegyzésre duplán kattintani. Törléshez jelöljük ki a törlendő hőtermelőt, majd kattintsunk a táblázat alatt található „-” nyomógombra. Megjegyzés: A hőtermelő által lefedett energiaarány értéke maximum 100% (1) lehet. A táblázatban található első hőtermelő nem törölhető. 8.2.2 Hőtermelők kombinálása Ha egy hőtermelő van, és több előremenő- és visszajövő hőmérsékletű elosztóvezeték található, illetve több különböző hőleadási, szabályozási kialakítás került beépítésre a fűtési rendszerbe, akkor ezeket a kialakításokat a hőtermelőnél szét kell választani. Példa: 1 kondenzációs kazán  radiátoros fűtés (70/55°C) és padlófűtés (35/28°C). Ebben az esetben egy hőtermelő helyett két pl. 50%-os kondenzációs kazánt kell felvenni hőtermelőként (ha azonos energiaarányban van a padló- és a radiátoros fűtés) és a második hőtermelőnél az elsőre kell hivatkozni (kombinálni kell a második hőtermelőt az elsővel). 1. Hőtermelő:

34

2013. 2. Hőtermelő:

Megadás lépései: 1. Létrehozzuk a két hőtermelőt 0,5, és 0,5-ös energiaaránnyal. 2. Az első hőtermelőnél beállítjuk a hőtermelő típusát, fajtáját, elhelyezkedését és energiahordozóját. 3. A második hőtermelőnél a hőtermelő típusánál a „Kombinált” lehetőséget választjuk. 4. Kiválasztjuk a felkínált hőtermelők közül az „első”-t. 5. Mindkét hőtermelőnél külön-külön beállítjuk, kiválasztjuk a fűtési rendszerére jellemző további tulajdonságokat (pl.: előremenő- és visszatérő hőmérséklet) 8.2.3 Elosztóvezetékek, keringés, hőleadás kombinálása Ha a fűtési rendszerünkben több hőtermelő található, de csak egy elosztóvezeték található, illetve egy típusú a hőleadása és egy szabályozása van a rendszerünknek, akkor az elosztási rendszerünket kell kombinálni a hőtermelőkkel. Példa: 1 kondenzációs kazán, 1 faelgázosító kazán  radiátoros fűtés (70/55°C). Ebben az esetben két hőtermelőt kell létrehoznunk például 70/30%-os energiaaránnyal, majd az így kialakított hőtermelőkhöz kell hozzárendelnünk az elosztási rendszert és a többi kialakítást. 1. Hőtermelő:

35

2013. 2. Hőtermelő:

Megadás lépései: 1. Létrehozzuk a két hőtermelőt 0,7 és 0,3-as energiaaránnyal. 2. Mindkét hőtermelőnél beállítjuk a kazánra vonatkozó jellemzőket. 3. Az első kazánnál kiválasztjuk a keringetésre, a hőtárolásra, az elosztásra, és a hőleadásra vonatkozó kialakításokat. 4 A második hőtermelőnél az elosztóvezetékeknél a „kombinált” típust választjuk. 5. Beállítjuk, hogy az „első” rendszerrel szeretnénk kombinálni az elosztórendszert. 8.2.4 Hőtermelők és az elosztóvezetékek, keringetés és a hőleadás kombinálása Ha a fűtési rendszerben több hőtermelő és több elosztórendszer található, akkor a hőtermelőt és az elosztórendszert is kombinálni kell. Példa: 1 kondenzációs kazán, 1 faelgázosító kazán  radiátoros fűtés (70/55°C) és padlófűtés (35/28°C). Ennél a kialakításnál a hőtermelőket és az elosztórendszereket is kombinálni kell, 4 darab hőtermelőt kell létrehozni (2 kondenzációs kazánt (35-35%), és 2 faelgázosító kazánt (15-15%)), majd ezeket kell kombinálni az elosztórendszerekkel.

36

2013. 1. Hőtermelő:

2. Hőtermelő:

37

2013. 3.Hőtermelő:

4. Hőtermelő:

Megadás lépései: 1. Létrehozzuk a négy hőtermelőt (35-35/15-15% energiaaránnyal). 2. Az „első” és a „harmadik” hőtermelő jellemzőit beállítjuk. 3. A „második” hőtermelőt kombináljuk az „első” hőtermelővel. 4. A „negyedik” hőtermelőt kombináljuk a „harmadik” hőtermelővel. 5. Az „első” és a „második” hőtermelőnél kiválasztjuk az elosztórendszer kialakítását. 6. A „harmadik” hőtermelő elosztórendszerét kombináljuk az „első” hőtermelővel. 7. A „negyedik” hőtermelő elosztórendszerét kombináljuk a „második” hőtermelővel.

38

2013.

8.3 Melegvízellátás primer energiaigényének meghatározása Kattintsunk a „Melegvíz” fülre.

Az adatok megadása után a program az alábbi összefüggés alapján határozza meg a melegvízellátás primer energiaigényét:

q  q  E HMV  q HMV 1  HMV ,v  HMV ,t    C k  k eHMV   EC  E K ev 100 100  

[kWh/m2a]

Ahol: qHMV: Melegvízkészítés nettó energiaigénye qHMV,v: Melegvízelosztás fajlagos vesztesége qHMV,t: Melegvíztárolás fajlagos vesztesége Ck: Hőtermelő teljesítménytényezője αk: Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) eHMV: Melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője EC: Cirkulációs szivattyú fajlagos energiaigénye Ek: Melegvíztermelés segédenergia igénye ev: Villamos energia primer energia átalakítási tényezője A képlet első részén a melegvízellátás nettó hőigénye, az elosztás és a tárolás hővesztesége található. Ezt a hőtermelő teljesítménytényezőjével és az energiahordozó primer átalakítási tényezőjével szorozzuk meg. A második tagban azért van szorzatösszeg, mert egyes esetekben a melegvízellátó rendszer több forrásról is lehet táplálva (pl.: szoláris és villamos rendszer). Az egyes hőtermelők által lefedett energiaarányt az αk érték jelöli százalékos formában. A melegvízellátási rendszernek lehet villamos segédenergia igénye is, akár a hőtermelőnél, akár a keringetésnél. Ez a két adat a képlet utolsó zárójelében található. Ha több hőtermelő van, akkor itt is figyelembe kell venni a hőtermelőnél számításba vett αk értékét. Miután összeadtuk a zárójelben lévő értékeket, akkor azt szorozzuk össze a villamos energia primer energia átalakítási tényezőjével. A programban található épületgépészeti berendezések és azok kialakításainak listája a rendelet alapján lett összeállítva. A felhasználónak csak az a feladata, hogy kiválassza a listából a berendezést, illetve kialakítást és a program automatikusan meghatározza az értéket. Itt is lehet alkalmazni több hőtermelőt. 39

2013.

8.4 Légtechnikai rendszer fajlagos primer energiaigényének meghatározása Kattintsunk a „Szellőzés” fülre.

Az iroda- és oktatási épületeknél figyelembe kell vennünk az összesített energetikai jellemző meghatározásakor a szellőzési rendszer primer energiaigényét, amelyet az ArchiPHYSIK program a következő összefüggéssel határoz meg:

E LT  QLT ,n (1  f LT , sz )  QLT ,v  (Ck eLT  k )  ( EVENT  ELT , s )ev 

1 AN

[kWh/m2a]

Ahol: QLT,n: Légtechnikai rendszer nettó energiaigénye fLT,sz: A teljesítmény és a hőigény illesztésének pontatlanságból származó veszteség QLT,v: Levegő elosztás hővesztesége Ck: Hőtermelő teljesítménytényezője αk: Hőtermelő által lefedett energiaarány (többféle forrásból táplált rendszer esetén) eLT: Melegvízkészítésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője EVENT: Légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye ELT,s: Légtechnikai rendszer villamos segédenergia igénye ev: Villamos energia primer energia átalakítási tényezője Az összefüggés első tagja a rendszer hőigényét, második tagja a villamos energiaigényét fejezi ki. Ha a légtechnikai és a fűtési rendszer energiaellátása azonos forrásról történik, akkor a fűtési rendszer energiahordozójának primer energiatartalma mérvadó, egyéb esetben a légtechnikai rendszerben használt energiahordozó a mértékadó. Légtechnika rendszer nettó éves energiaigénye a következő összefüggéssel határozhatjuk meg:

QLT ,n  0,35VnLT (1   r ) Z LT (tbef  4)

[kWh/a]

Ahol: V: Fűtött térfogat, belméretek szerint számolva nLT: Légcsereszám a légtechnikai rendszer üzemidejében ZLT: Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben r: Szellőző rendszerbe épített hővisszanyerő hatásfoka tbef: Befújt levegő átlagos hőmérséklete a fűtési idényben

40

2013. A légtechnikai rendszerbe épített ventilátorok villamos energiaigénye a következő képlettel számolható ki:

EVENT 

VLT  p LT Z a , LT 3600 vent

[kWh/a]

Ahol: VLT: Levegő térfogatárama pLT: Rendszer áramlási ellenállása Za,LT: Légtechnikai rendszer egész évi működési idejének ezredrésze vent: Ventilátor összhatásfoka Levegő elosztás hővesztesége az alábbi összefüggésekkel határozható meg:

QLT ,v  U kör lv (tl , köz  ti , átl ) f v Z LT 4

[kWh/a]

QLT ,v  U nsz 2(a  b)lv (tl ,köz  ti ,átl ) f v Z LT 5

[kWh/a]

Ahol: Ukör: Kör keresztmetszetű légcsatorna hosszegységre vonatkozó hőátbocsátási tényezője Unsz: Négyszög keresztmetszetű légcsatorna hőátbocsátási tényezője a: Négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső szélessége b: Négyszög keresztmetszetű légcsatorna belső magassága lv: Rendszer áramlási ellenállása tl,köz: Légcsatornában áramló levegő közepes hőmérséklete ti,átl: Légcsatorna körüli átlagos környezeti hőmérséklet fv: Légcsatorna veszteségtényezője ZLT: Légtechnikai rendszer működési idejének ezredrésze a fűtési idényben Az adatokat a rendeletből, egy választólista segítségével, automatikusan, és manuális megadással határozhatjuk meg.

8.5 Épület energetikai meghatározása

rendszereiből

származó

nyereségáramok

Kattintsunk a „Nyereségáram, hűtés” fülre.

A rendelet értelmében, az épület saját energetikai rendszereiből származó, az épületben fel nem használt és más fogyasztónak átadott (fotovillamos vagy mechanikus áramfejlesztésből származó elektromos, vagy aktív szoláris rendszerből származó hő-) energia az épületben felhasznált primer energia összegéből levonható.

4 5

Kör keresztmetszetű légcsatorna beépítésekor alkalmazható Négyszög keresztmetszetű légcsatorna beépítésekor alkalmazható 41

2013.

8.6 Gépi hűtés fajlagos éves primer energiaigényének meghatározása Maradjunk a „Nyereségáram, hűtés” fülön. Az ArchiPHYSIK program az alábbi összefüggéssel határozza meg a gépi hűtés fajlagos éves primer energia igényét:

Ehű 

Qhű    h  C h  ehű

[kWh/m2a]

AN

Ahol: Qhű: Gépi hűtés éves nettó energiaigénye ehű: Gépi hűtésre használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője h: A hűtőgép által lefedett energiaarány Ch: A hűtőgép teljesítménytényezője A beépítendő teljesítményre és az üzemidőre nem adható általánosan használható összefüggés, mert a követelmények az épület egészére vonatkoznak, a hűtési hőterhelés számítása viszont csak helyiségenként vagy zónánként végezhető. A mesterséges hűtés átlagos teljesítményét és évi üzemóráinak számát vagy a beépített teljesítményt és a csúcskihasználási óraszámot a tervező adja meg. A nettó hűtési energiaigény előzetes becslésére a következő közelítés alkalmazható:

Qhű 

24  nhű  ( AN qb  Qsdnyár ) 1000

[kWh/a]

Ahol: nhű: Hűtési napok száma, amely a belső és külső hőmérséklet napi középértékeinek különbségétől függ nyári feltételek között. Qsdnyár: Nyári sugárzási hőterhelés A hűtőgép villamos vagy hőenergia fogyasztását a hűtőgép gyári adataiban megadott EER szezonális teljesítménytényező alapján lehet meghatározni. Elektromos üzemű hőszivattyúk esetén a Ch hűtési teljesítménytényező a szezonális teljesítménytényező reciproka:

Ch  1 EER Hűtőgép típusa Kompresszoros léghűtés (split)

EER 2,5

Ch 0,40

Léghűtéses kompakt és osztott kivitelű (távkondenzátoros) folyadékhűtő

3,0

0,33

Vízhűtéses folyadékhűtők (scroll kompresszor)

4,3

0,23

Vízhűtéses folyadékhűtők (csavar kompresszor)

5,0

0,20

Vízhűtéses folyadékhűtők (turbó kompresszor)

7,0

0,14

Talajhő/víz elektromos hőszivattyú

5,0

0,20

Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van

1,7

0,58

Fölgáz üzemű hőszivattyú, a gázmotor hulladékhője hasznosítva van

1,4

0,71

42

2013.

8.7 Beépített világítás meghatározása

fajlagos

éves

villamos

energia

igényének

Kattintsunk a „Világítás” fülre.

A beépített világítás fajlagos éves villamos energia igényét csak az iroda- és az oktatási épületek esetében kell meghatározni. Az energia igény csökkenthető, ha a rendszer jelenlét- vagy mozgásérzékelőkkel és a természetes világításhoz illeszkedő szabályozással van ellátva, melyet a korrekciós tényezővel vehetjük figyelembe. A program az alábbi képlettel határozza meg a világítás fajlagos primer energiafogyasztást:

Evil  Evil ,n evil

[kWh/m2a]

Ahol: Evil,n: Beépített világítás fajlagos éves nettó villamos energia igénye evil: Világításra használt energiahordozó primer energia átalakítási tényezője : Szabályozás hatását kifejező korrekciós tényező

8.8 Összesített energetikai jellemző meghatározása Az összesített energetikai jellemző az épületgépészeti és világítási rendszerek primer energiafogyasztása összegének egységnyi fűtött alapterületre vetített értéke. Ezt kell összevetni a rendeletben meghatározott követelményértékkel. A követelmény érték meghatározásnál szerepet játszik az épület típusa is. A lakó- és szállásjellegű épületek esetében csak a fűtés és a melegvízellátás primer energia igénye határozza meg az összesített energetikai jellemzőt, míg az iroda- és az oktatási épületek esetében ezeken kívül még a gépi szellőzés, a légtechnikai rendszerek és a beépített világítás energia igényét is figyelembe kell venni. A program a szükséges primer energiaigények meghatározása után automatikusan kiszámolja az összesített energetikai jellemzőt, amelyet az „Gépészet” párbeszédablak alsó részén olvashatunk le. Ha a számított érték nagyobb a követelményértéknél, akkor az épület, és/vagy az épületgépészeti berendezések, kialakítások nem felelnek meg az előírásoknak.

43

2013.

8.9 Épület energetikai minőségtanúsítvány kiállítása Az összesített energetikai jellemző meghatározása után a programmal az Energetikai minőségtanúsítványt is elő tudjuk állítani. Ez a minőségtanúsítvány nem más, mint egy az energiafogyasztás alapján történő besorolás (pl.: mint háztartási műszaki berendezések), ami az A+ osztálytól az I osztályig tart. Megjegyzés: Új építésű épületeknél csak az A+, A, B, C osztály fogadható el. A minőségtanúsítvány elkészítéséhez, illetve a megtekintéséhez kattintsunk a bal menü „Energia kimutatás” ikonra.

A párbeszédablakban leolvashatjuk, hogy az épület milyen osztályba sorolható, továbbá, hogy a követelményértéknek hány százaléka a számított összesített energetikai jellemző. A rendelet alapján a következő osztályokba kerülhet az épület, vagy épületrész: A+ A B C D E F G H I

<55 56-75 76-95 96-100 101-120 121-150 151-190 191-250 251-340 341<

Fokozottan energiatakarékos Energiatakarékos Követelménynél jobb Követelménynek megfelelő Követelményt megközelítő Átlagosnál jobb Átlagos Átlagost megközelítő Gyenge Rossz

44

2013. 8.9.1 Javaslatok megjegyzések megadása Ezen a párbeszédablakon adhatjuk meg a tanúsítványon megjelenő megjegyzéseket a nyári túlmelegedésre, illetve az épület korszerűsítésére vonatkozólag is.

Megjegyzés: A beviteli mezőkben a sortöréshez a SHIFT + ENTER billentyűkombinációt kell használni. 8.9.2 Aláírás beillesztése Az Energetikai Tanúsítványra itt illeszthetjük be az aláírásunkat is. Az aláírást kép formátumban tudjuk beolvasni, melyet a program automatikusan a tanúsítás „aláírás” részére helyezi.

8.10 Tanúsítvány beküldése az Országos Építésügyi Nyilvántartásba A 2013. január 1-jén hatályba lépő, az Építésügyi Dokumentációs és Információs Központról, valamint az Országos Építésügyi Nyilvántartásról szóló 313/2012. (XI. 8.) Kormányrendelet szerint az energetikai tanúsítványokat az e-tanúsítás elektronikus alkalmazás igénybevételével kötelesek vagyunk a Dokumentációs Központ részére megküldeni. A tanúsítványokat a nekünk kell feltölteni a nyilvántartásba, amelyhez rendelkeznünk kell Ügyfélkapus azonosítóval. Az első belépéskor regisztrálnunk kell, ahol meg kell adnunk a főbb adatainkat (név, cím, elérhetőség, kamarai azonosító stb.). A tanúsítások feltöltése kétféleképpen történhet: 1. kézi feltöltés: Az adatok manuális megadása, az elkészített tanúsítványt PDF-ben töltjük fel az oldalra. 2. XML fájl feltöltése: A tanúsító programmal előállított XML fájl töltjük fel, mely tartalmazza a leíró adatokat, a fotót és a tanúsítvány alátámasztó munkarészeket pdf-ben Megjegyzés: Az XML fájl esetén nincs szükség PDF fájl feltöltésére is. Az XML fájl tartalmazza a PDF fájlt.

45

2013. 8.10.1 XML fájl feltöltése Kattintsunk a „XML Export” gombra, majd adjuk meg a feltöltéshez szükséges adatokat.

Az adatok megadása után kattintsunk a „Mappa választása” gombra és válasszuk ki azt a mappát, ahová el szeretnénk készíttetni az xml fájlt. Az így elkészült fájlt tudjuk feltölteni az Országos Építésügyi Nyilvántartásba. 8.10.2 Kézi feltöltés Kézi feltöltéskor a „Kimutatások” bal menünél elő kell állítani az Energetikai Tanúsítványt pdf formátumban, majd az így előállított pdf fájlból kiolvasva az adatokat lehet megadni az Országos Építésügyi Nyilvántartásba a tanúsítás adatait.

46

2013.

9

Kimutatások A programnak ezen a részén állíthatjuk össze, hogy milyen jelentések, kimutatások kerüljenek nyomtatásra. Az alapértelmezett beállításként az épület energetikai kimutatása, minőségtanúsítványa, fajlagos hőveszteségtényezője, épületgépészeti berendezések, kialakítások, réteges szerkezetek hőátbocsátási tényezője, hőfokesési görbéje, gőznyomásgörbéje, és a nyílászárók épületfizikai jellemzői jelennek meg.

A kimutatások nyomtatásához használjuk az eszköztáron található „Nyomtatás” ikont, vagy az ablak jobb alsó részén található „Nyomtató”-t. Ha PDF fájlt szeretnénk előállítani, akkor válasszuk a „PDF létrehozása” nyomógombot. Az ablak bal alsó részén a nyomtatás oldalszámozását állíthatjuk be, a középső részén pedig a kimutatások nyomtatását vezérelhetjük. Ha a kijelölt jelentéseket nem szeretnénk nyomtatni, akkor válasszuk a „nem nyomtatása” nyomógombot, ha pedig nyomtatni szeretnénk, akkor válasszuk a „nyomtatása” nyomógombot. Ha pedig vissza szeretnénk állítani az alapértelmezett kimutatásokat, akkor kattintsunk a „Visszaállítás” nyomógombra.

47

2013.

9.1 Új kimutatás hozzáadása Az alapértelmezett kimutatásokat kiegészíthetjük. Kattintsunk az eszköztár „Új” ikonra. A megjelenő ablakban a kimutatások csoportosításokban jelennek meg. Magyarországon a „Projekt”, a „Szerkezet” a „Nyílászárók” és az „Összetett szerkezetek” fülön található kimutatások használhatóak.

Először válasszuk ki a típust, majd utána a kimutatást, illetve jelentést.

9.2 Kimutatás törlése A kimutatás-szerkesztőből a kimutatás törlését a fogd, és vidd eljárással, illetve a „Delete” gombbal végezhetjük el.

48

2013.

10

CAD kapcsolatok 10.1 Általános ismertető Az ArchiPHYSIK programhoz használható „CAD kapcsolat” egy kiegészítő alkalmazás, melynek segítségével a CAD programokkal készített tervekről vehetjük át az épületfizikai számításokhoz szükséges alapadatokat (pl.: a szerkezet rétegrendjét, felületét, tájolását, az épület fűtött térfogatát, nettó szintterületét, stb.). Mindegyik programból egy APS kiterjesztésű fájlt állítunk elő, amelyet egy új, vagy meglévő projektbe importálhatunk.

10.2 Adatok importálása Először nyissunk meg egy projektet, vagy hozzunk létre egy újat, adjuk meg az azonosításhoz szükséges adatokat és kattintsunk a „CAD kapcsolat” fülre.

Az ablak alsó részén található „APS Importálás” nyomógombbal tudjuk beolvasni az aps fájlt.

49

2013. 10.2.1 Elemek összerendelése Az aps fájlban található szerkezetek összerendelését az ArchiPHYSIK adatbázisában található szerkezetekkel az „Elemek” nyomógombra való kattintásra megjelenő párbeszédablakban végezhetjük el.

Megjegyzés: Amennyiben az aps fájl az adott szerkezet rétegrendjét is tartalmazza, akkor a jelen esetben, ez felülírásra kerül. 10.2.2 Rétegek összerendelése A „Kitöltés” nyomógombra megjelenő ablakban tudjuk a CAD tervről exportált rétegmegnevezéseket az ArchiPHYSIK program adatbázisában található rétegre cserélni.

Ezzel az összerendeléssel rétegenként tudjuk átvenni a CAD tervről a szerkezeteket, azaz a terven található rétegkialakítások is átadásra kerülnek az épületfizikai számítások során

50

2013.

10.3 Szerkezetadatok felhasználása Az APS fájl nem csak a szerkezetek rétegrendjét tartalmazza, hanem a felületi adatát is, ezért amint beolvastuk a fájlt meghatározásra kerül az épülethéj felülete is. A felület-meghatározás párbeszédablakban a szerkezetek felületalakja is megjelenik.

10.4 Épületadatok felhasználása Az APS fájl a szerkezeti adatok mellett az épület adatait is tartalmazza. Így automatikusan meghatározásra kerülnek az épület szintjei, a nettó szintterülete és az épület fűtött térfogata.

51

2013.

11

Mellékletek 11.1 Épületenergetikai számítás összefoglaló lapja

52

2013.

11.2 Energetikai minőségtanúsítvány

53

2013.

11.3 Fajlagos hőveszteségtényező

54

2013.

55

2013.

11.4 Épületgépészeti berendezések, kialakítások

56

2013.

57

2013.

11.5 Nyílászárók

58

2013.

11.6 Hőszigetelő-képesség igazolása

59

2013.

11.7 Hőfokesési és páranyomási görbe

60