ÁpolásÜgy SZOMBATHELYI REGIONÁLIS SZAKDOLGOZÓI KONFERENCIA
Feladó: Magyar Ápolási Egyesület 1431 Budapest, Pf: 190.
SZOCIÁLIS KONFERENCIA NAGYKŐRÖSÖN
PSZICHIÁTRIAI SZAKDOLGOZÓK IX. ORSZÁGOS KONFERENCIÁJA, DOBOGÓKŐ
2008. 22. évf. 3. szám Minden tagunkhoz eljutunk!
Bármerre is vezet az útja
Fel akarja fedezni az egész világot? A formás és karakteres megjelenésű Chevrolet Captiva hobbiterepjáróval bárhová könnyedén eljuthat, és a 7 ülésnek köszönhetően az egész család kényelmesen elfér. Egy stílusos, mégis tágas autóra vágyik? Akkor a Chevrolet Epicát pont önnek találták ki. A különleges tervezésű szedán tökéletes kényelmet és kiemelkedő vezetési élményt nyújt.
GET REAL
Chevrolet Katona
2100 Gödöllő, Dózsa György út 88-90. Tel.: 28/512-410, 28/410-826
CO2-kibocsátás: 195-264 g/km, átlagos fogyasztás: 8,2-11,5 l/100 km. A fotó illusztráció.
www.chevroletkatona.hu
Tisztelt Olvasók, Kedves Tagtársaim! Ismét eltelt egy nyár és mire lapunk megjelenik, már az õsz derekán járunk. Elõzõ számunk júliusban jelent meg, azóta túl vagyunk néhány konferencián, szakmailag sikeresnek mondható rendezvényen. Még június utolsó harmadában került megrendezésre a Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekciójának VII. Országos Konferenciája Nagykõrösön, majd július közepén egyesületünk Pszichiátriai Szekciója szervezésében „újjáélesztettük” a 2007-ben az OPNI megszüntetése miatt elmaradt Pszichiátriai Szakdolgozók Országos Konferenciáját. Az augusztus rendezvényeket tekintve üresnek mondható, mégis akadt dolgunk elég, hiszen az egészségpolitika sem pihent, így augusztus elején megkaptuk véleményezésre a „Biztonság és partnerség: feladatok az egészségügyben” címû munkaanyagot, amely a kormányzat egészségügyi vonatkozású terveit tartalmazta 2010-ig. A dokumentumról elmondható, hogy összességében jószándékú, támogatható célokat fogalmazott meg, ám az ápolói társadalom problémáira nem mutat áttörõ megoldást. A szeptember ismét sok feladatot hozott, két konferenciában is érdekeltek voltunk, melyek közül az egyik, a Járóbeteg Szakellátási Konferencia, a Medicina 2000 szervezésében, a Magyar Ápolási Egyesület és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara szak-
mai támogatásával került megrendezésre, míg a Gyermekápolók X. Országos Kongresszusát a Fejér megyei Szent György Kórház és a Magyar Ápolási Egyesület Fejér megyei Szervezete rendezte. A konferencia szervezések egyik szomorú tapasztalata, hogy a szakmai tartalom megteremtése ma már szinte egyszerûbb feladatot jelent, mint a résztvevõk „toborzása”. Az elõttünk álló negyedév várhatóan további feladatokat ad egyesületünknek, mivel nem kis örömünkre újra napirendre került az egészségügy humánerõforrás stratégiája, ami megfelelõ szándék és helyes fontossági sorrend mellett talán képes lesz kezelni a jelenlegi rossz létszámhelyzetet. Bármi is kerül megfogalmazásra a dokumentumban, az biztosnak látszik, hogy az elkövetkezõ évek legnagyobb kihívása a szakemberek megfelelõ számban történõ biztosítása lesz. Még az idén megkezdõdik a 2009. évi szociális konferencia szervezése a szakmai program összeállításával és minõsítésre való beadásával. Kiemelt feladatként megkezdjük a jövõ évi Ápolók Nemzetközi Napja megszervezését, amely egyben egyesületünk megalakulásának XX. évfordulója. Ahhoz, hogy e rendezvény méltó legyen múltunkhoz és elég erõt adjon a jövõhöz, elengedhetetlen, hogy egyesületünk tagjai is fontosnak tartsák és részvételükkel támogassák ezt a jelentõs ünnepet. Bugarszki Miklós elnök
Elérhetõségünk Tel.: 1-266-5935, 1-486-5995 Mobil: 20-216-4280 Fax: 1-266-5935 E-mail:
[email protected]
Magyar Ápolási Egyesület
1088 Budapest, Vas u. 17. 5. em/511.
Cím: Levelezési cím:
1431 Budapest, Pf 190.
Az iroda mûködési rendje Munkanapokon
9-17 óra között
Telefonos ügyintézés
10-15-ig
Személyes ügyintézés
elõzetes egyeztetés szerint
A fax és E-mail
2008. 22. évf. 3. szám
folyamatosan fogadjuk
ELNÖKI BEKÖSZÖNÕ
1
Helyesbítés Kedves Olvasók! Az Ápolásügy 2008. 22. évf. 2. számában sajnálatos tördelési és szerkesztési hiba miatt a kitüntetetteket tartalmazó táblázat és a Fejér megyei Szent György Kórház Ápolók Nemzetközi Napjáról készült beszá-
molója téves tartalommal jelent meg. A helyesbítést lapunkban és a Magyar Ápolási Egyesület honlapján olvashatják. Az érintettektõl ezúton is elnézést kérünk.
AKIKRE BÜSZKÉK VAGYUNK A 2008. év kitüntetettjei
Kitüntetés Pro Sanitate
Egészségügyi Miniszter Díszoklevele
Név
Beosztás
Munkahely
Dr. Halmos Tamásné
nyugalmazott igazgatóhelyettes
Horváthné Király Valéria
osztályvezetõ ápoló
Dr. Kenessey Kórház, Balassagyarmat
Kovács Erzsébet
ápolási igazgató
Zala megyei Kórház
Budai Béláné
ápoló
Jahn Ferenc Kórház
Jécsák Mihályné
ápolási supervizor
Pszichiátriai Szakkórház, Nagykálló
Pékné Morvai Erzsébet nyugdíjas
Egészségügyi Miniszteri Dicséret
2
Varga Istvánné
osztályvezetõ fõnõvér
Kaposi Mór Oktatókórház, Kaposvár
Erdei Jánosné
osztályvezetõ ápoló
BAZ megyei Idõsek Otthona, Szerencs
EGYESÜLETI HÍREK
2008. 22. évf. 3. szám
Kossuth Zsuzsanna díj
Tiszteletbeli ápoló Tiszteletbeli szülésznõ
Nagy Erika
osztályvezetõ ápoló helyettes
Jávorszky Ödön Kórház, Vác
Tóth Gizella
vezetõ asszisztens
Hetényi Géza Kórház, Szolnok
Zentainé Kupi Ágnes
ápolónõ
Markusovszky Kórház, Szombathely
Vörösmarty Attila
osztályvezetõ ápoló
Péterfy utcai Kórház
Aranyosi Gáborné
klinikavezetõ fõnõvér
SE II. sz. Gyermekklinika
Dr. Csanádi Lajosné
Klinikai Központ fõnõvére
SZTE Szent - Györgyi A. Klinikai Központ Ápolás Igazgatási Osztály
Wetzelné Gál Anna
ápolási igazgató
Szent Margit Kórház
Dr. Schneider Ferenc
osztályvezetõ fõorvos
Vas megyei Markusovszky Kórház
klinika igazgató
Debreceni Egyetem Orvos- Egészségtudományi Centrum Szülészeti és Nõgyógyászati Klinika
Prof. Dr. Tóth Zoltán
Ápolók Nemzetközi Napja – 2008 BESZÁMOLÓ Fejér Megye Közgyûlése által támogatott, az Ápolók Nemzetközi Napja tiszteletére rendezett ünnepségrôl
Ünnepség, Tudományos Ülés, Nõvér Bál az Ápolók Nemzetközi Napján „A betegek között énnekem kell lenni az isteni jóság fénysugarának, mindig rá kell mosolyognom a rám bízott gyerekekre, elhagyatottakra, ápoltjaimra, akiknek egyedüli társuk vagyok. Túl keveset adnék, ha az orvosság mellett nem nyújtanám a szívemet is feléjük!” Kalkuttai Teréz anya gondolata volt a mottója az idei Ápolók Napjának, amelyet a Fejér megyei Szent György Kórház ápolási igazgatósága, a Magyar Ápolási Egyesület Fejér megyei szervezete és a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara Fejér megyei területi szervezete rendezett május 15-én, a Romhányi Auditóriumban. Az auditórium zsúfolásig megtelt: az intézmény szakdolgozói, ápolói közül, aki csak tehette, részt vett az eseményen. Megnyitót Szabó Bakos Zoltánné ápolási igazgató mondott, aki Dr. Simon Gábor osztályvezetõ fõorvos ünnepi köszöntõjét követõen a kitüntetett ápolókat és a tiszteletbeli ápolót köszöntötte. Ezt követõen a Magyar Ápolási Egyesület Dicsérõ Okleveleit adta át Bognár Lászlóné, a Magyar Ápolási Egyesület Fejér megyei elnöke. Az esemény ünnepi hangulatát a Szent György Kórház kórusa és a Vörösmarty Színház két mûvésze: Závodszky Noémi és Kovács Zoltán emelte színvonalas mûsorral. Az ünnepséget tudományos ülés követte. Az Egészség-
2008. 22. évf. 3. szám
ügyi Szak- és Továbbképzési Bizottság a továbbképzést 8 kreditpontra értékelte. Az elõadásokon kétszázhúsz fõ szakdolgozó vett részt. Tudományos ülés (I. rész) üléselnök: Bajkóné Tóth Erzsébet ÁNTSZ kistérségi vezetõ ápoló, Bognár Lászlóné MÁE Fejér megyei szervezetének elnöke • A kalózlábtól a neuroprotézisekig, avagy a végtagpótlás története a kezdetektõl napjainkig Mayer Ágnes gyógytornász – Központi Fizikoterápia • Az edukáció és a táborok szerepe a gyermekkori diabetes gondozásában Szabóné Hajdú Ildikó diplomás ápoló - Újszülött-, Csecsemõ- és Gyermekosztály • Az ápolók mentálhigiénéje az Intenzív Osztályon Németh Ildikó diplomás ápoló – Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály • Az ápolói munka lélektani megsegítése Nemesné Somlai Gitta pszichológus, supervizor, terapeuta • Élni vagy halni? Németh Istvánné OKJ ápoló – Pszichiátriai Osztály Vitafórum a délelõtt elhangzott elõadásokkal kapcsolatban.
EGYESÜLETI HÍREK
3
– I. Pulmonológiai Osztály
Tudományos ülés (II. rész) üléselnök: Andavölgyiné Tóth Márta MESZK területi szervezetének alelnöke, Dr. Rüllné Barabás Ildikó MESZK helyi szervezetének elnöke • Az Onkológiai Gondozó várószobája Bóka Ferencné onkológiai szakasszisztens – Onkológiai Gondozó • Kicsi vagyok én … - koraszülött ellátás a Fejér megyei Szent György Kórházban Bognár Lászlóné ápolási koordinátor – Újszülött-, Csecsemõ- és Gyermekosztály • A szükséges rossz (gyógyszeraddikció) Fürész Miklósné diplomás ápoló, osztályvezetõ fõnõvér Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály • Méltósággal meghalni, vagy méltatlanul haldokolni? Buhala Mária OKJ ápoló – Krónikus Osztály és Kardiológiai Rehabilitációs Osztály
Vitafórum a délután elhangzott elõadásokkal kapcsolatban. Az intézeti szervezeti kultúra fontos része, hogy a dolgozói kollektívákat szabadidõs, szórakoztató programok keretében hívjuk össze és rendezzünk számukra összejöveteleket. Ennek példája az Ápolók Nemzetközi Napjának tiszteletére - a tudományos programon túl - a 320 fõ részére megrendezett Nõvér Bál, amelyre május 16-án este került sor a Köfém étteremben. A vérpezsdítõ, élõ zenére szinte mindenki táncra perdült. A programot karaoke és tombola is színesítette, sok értékes és érdekes nyereménnyel. Programsorozatunk nagy sikerrel járt, mely a túlterhelt és a nagy létszámhiánnyal küzdõ ápolói réteg munkakedvét nagymértékben emelte. Székesfehérvár, 2008. július 4.
Szabó Bakos Zoltánné ápolási igazgató
• Team munka az ápolásban Gál Márta ápoló; Nagy László klinikai szakápoló
Regionális Szakdolgozói Konferenciát rendeztünk Regionális szakdolgozói továbbképzõ konferenciát szerveztünk a Magyar Ápolási Egyesület nyugatdunántúli szervezetével közösen szeptember 25-én. A zsúfolásig megtelt Romhányi teremben Vas, Zala és Gyõr - Moson - Sopron megyei szakdolgozók vettek részt. A pontszerzõ rendezvényen Bugarszki Miklós, az egyesület országos vezetõje is jelen volt. Az esemény megnyitóját és köszöntõit követõen Lendvai Rezsõ betegjogi képviselõ „A betegjogok érvényesülése az ápolásban” címmel tartott elõadást. Ezt követõen a Markusovszky Kórház dolgozójának, Németh Brigitta ápolónõnek elõadása volt hallható: „A súlyos és különleges lefolyású pneumonia egy fiatal férfiban” címmel. A következõ elõadó, Lakicsné Holpár Gabriella diplomás ápoló (ugyancsak a kórház dolgozója) a munkahelyi stressz és a Burnout szindróma kialakulásának veszélyérõl beszélt, különös tekintettel a pszichiátriai és krónikus betegeket gondozó osztályokra. Józsa Katalin vezetõ gyógytornász (Markusovszky Kórház) „A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésének és gyógyításának nemzeti programja” apropóján osztotta meg tapasztalatait a Vas megyében mûködõ Kardiometabolikus Prevenciós Centrum mûködésérõl. A Zala megyei Kórház kardiológiáján dolgozó
4
diplomás ápoló, Horváth Piroska elõadásában kiemelt figyelmet kapott a dohányzás, mint cardiovasculáris rizikófaktor prevalenciája a fiatalok körében. Vörös Zsolt, a Sanofi Aventis Zrt. képviselõje elõadásában a vénás thromboembolia megelõzésérõl és kezelésérõl számolt be. A továbbképzõ konferenciát 6 pontra értékelte az Egészségügyi Szakdolgozók Továbbképzõ Bizottsága. Krajczár Ferencné és Dr. Baráthné Kerekes Ágnes Szombathely
EGYESÜLETI HÍREK
2008. 22. évf. 3. szám
KOSSUTH ZSUZSANNA EMLÉKDÍJ A Magyar Ápolási Egyesület, a megalapítás és a fennmaradás nehézségein túljutva új célokat alkotott a nemzeti érzés, a közösség szolgálata és az ápolói hivatástudat erõsítése érdekében. Ugyanakkor az egyesület egyik alapvetõ céljának elérése – az ápolók és az ápolói hivatás társadalmi elismertségének növelése – érdekében egyesületi kitüntetés alapítását határozta el. A magyar ápolástörténetet tanulmányozva, nemzeti hõsünket, az ország elsõ – és az 1848-as szabadságharc kinevezett – fõápolóját, Kossuth Zsuzsannát választottuk a kitüntetés névadójának. A kitüntetést a Magyar Ápolási Egyesület 1998-ban a szabadságharc
150. évfordulójának évében alapította. A kitüntetés odaítélésének fõ szempontjai a kiváló szakmai munkán túl, az egyesület keretében az ápolás és az ápolók, valamint az ápolói közösségek létrehozása érdekében kifejtett kiemelkedõ tevékenység. Az egyesület országos vezetõsége elsõ alkalommal az ápolói hivatás múltját, az egyesület megalapítását és hazai mûködését fémjelzõ személyeket tisztelte meg a kitüntetéssel. Az emlékdíjat eddig 27 kiemelkedõ személyiség vehette át. A 2008-as díjazottainkat lapunk következõ oldalain ismerhetik meg.
BEMUTATJUK KOSSUTH ZSUZSANNA DÍJAZOTTAINKAT:
Aranyosi Gáborné Az egészségügy, ezen belül a gyermekápolói hivatás 1972 óta meghatározó része az életemnek. A kõszegi Jurisich Miklós gimnáziumban érettségiztem, gyermekorvosnak készültem. Mivel az elsõ felvételi kapcsán nem jutottam be az egyetemre, tanulmányaimat a Könyves Kálmán krt.-i Egészségügyi Szakiskolában folytattam gyermekápoló szakon. Beleszerettem e hivatásba és még ma is úgy gondolom, hogy ez a „szerelem” egy életre szól. 1974 szeptemberében kezdtem dolgozni a Tûzoltó utcai Gyermekklinika intenzív osztályán. Akkoriban ez nagy megtiszteltetésnek számított, erre a területre csak a kiváló eredménnyel végzetteket vették fel. Ettõl fogva még inkább fontos volt számomra, hogy megfeleljek az elvárásoknak. Azóta is maximalista vagyok önmagammal szemben. Munka mellett végeztem el az Egészségügyi Fõiskola szakoktatói szakát, az újszülöttkoraszülött intenzív terápiás szakasszisztens képzést, késõbb a Semmelweis Egyetem, s a holland Hogeschool van Amsterdam közös szervezésében elsõk közt induló egészségügyi menedzser tanfolyamot. 1976-tól már az intenzív osztály fõnõvéreként aktívan résztvettem az intézeti, majd késõbb a többi PIC (Perinatális Intenzív Központ) kialakításában, mûködési feltételeik meghatározásában. A koraszülött ápolás, valamint a szakápolást végzõ nõvérek gyakorlati oktatása munkám legszebb részét képezték. Késõbb, a 90-es évek elején megbíztak az onko-hematológiai osztály fõnõvéri vezetésével, itt még nehezebb feladatokkal és újabb elvárá-
2008. 22. évf. 3. szám
sokkal találtam szemben magam. A család mellett nem volt könnyû saját elvárásaimnak megfelelni, mindig úgy éreztem, hogy sem a saját, sem az osztályon fekvõ súlyos beteg gyermekekre nem jut elég idõ. Férjemnek és lányaimnak sokat köszönhetek, sokat segítenek és megértik a hivatásom iránti elkötelezettségemet. Nagyon sok szép emlékem fûzõdik az onko-hematológián eltöltött évekhez is. A klinikai munka mellett tanulmányaimat tovább folytatva három hónapot töltöttem Kansas City-ben, ahol a gyermekonkológiai központban klinikus nõvéri feladatokat, gyermekonkológiai betegellátást tanultam. Az 1990-es évek közepétõl klinikavezetõ fõnõvérként tíz osztály és közel 160 ápoló-asszisztensnõ munkáját felügyelem, különbözõ egészségügyi képzõintézmények hallgatóinak gyakorlati oktatásában, vizsgáztatásában veszek részt. Emellett alapítványokban és a Vöröskeresztben végzett önkéntes munkával próbálok javítani a betegellátás helyzetén, kollégáim munkakörülményein. Mind a Magyar Ápolási Egyesületnek, mind a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamarának tagja vagyok. Az egyesületen belül a gyermekápolási szekciót közel tíz évig vezettem, büszke vagyok rá, hogy sok fontos gyermekápolókat érintõ kérdésben közösen jó eredményeket értünk el /képzés, tananyag, továbbképzés/. Szeretem és fontosnak tartom az egyesületi munkát, biztos vagyok benne, hogy áttörõ eredményeket csak közös, jól szervezett, egységes nézeteken alapuló munka eredményezhet. A kamarai és egyesületi munka sokban összefonódik, az utóbbi idõben úgy éreztem, nem tudok mindenhol maximálisan helytállni, így ez évben tagozatvezetõi megbízatásomról abban a reményben mondtam le, hogy új tagozati elnökünk hasonló vagy inkább még nagyobb aktivitással képviseli a gyermekápolói közösséget.
EGYESÜLETI HÍREK
Aranyosi Gáborné klinikavezetõ fõnõvér S. E. II. sz. Gyermekklinika
5
Dr. Csanádi Lajosné Az egészségügyhöz való vonzódásom már középiskolás koromban felszínre tört. Gimnáziumi éveim alatt, a nyári szünetben segédasszisztensként-segédápolóként dolgoztam a szegedi klinikákon. Bizonyára a segítõ hivatások iránti ösztönös vonzódásom is szerepet játszott ebben, amely a szülõi házból hozott értékrenden alapult. Habár jól hangzó mondat lenne, hogy már ebben az idõszakban is csak erre a pályára készültem, ez nem lenne igaz. Inkább egyfajta kamaszos eltökéltségen alapuló intuitív választás volt, mint tudatos döntés. Az ekkor szerzett benyomások azonban megérlelték bennem a döntést, hogy érettségi után egészségügyi pályát válasszak. Utólag is köszönet azoknak az ápolónõknek, vonzóvá tették számomra hivatásunkat! Érettségit követõen – éppen negyven esztendeje, hogy jól megalapozott döntést követõen – az egészségügyet választottam életpályám színhelyéül. Végigjárva a fekvõ- és járóbeteg-ellátás szinte összes szakterületét elõbb röntgen asszisztensként majd röntgen-mûtõs szakasszisztensként valamennyi klinikai szakterületet megismerhettem. Különös szerencsémnek tartom, hogy ezen évek alatt nem csupán az egyes szakmákra jellemzõ szakmai ismereteket és fortélyokat sajátíthattam el, hanem sok-sok kiváló munkatárssal is megismerkedhettem, akik nem csupán szakmai ismereteimet gyarapították, hanem megerõsítették hitté erõsödött meggyõzõdésemet, hogy jól mûködõ humánus egészségügy csak akkor mûködhet, ha a benne tevékenykedõk hivatásuknak tekintik munkájukat. Felismertem azonban azt is, hogy a hivatástudat, az áldozatvállalásra való hajlandóság önmagában kevés: a gyorsan fejlõdõ tudományhoz és a folyamatosan forrongó-változó külsõ körülményekhez aktív módon kell alkalmazkodni, és ennek legjobb módszere a tudatos tapasztalatszerzés és a tanulás. A munka és a tanulás, az új ismeretek, készségek és képességek megszerzése iránti vágy sarkallt arra, hogy új és újabb célokat tûzzek ki magam elé. Ez a belsõ késztetés ösztönöz napjainkban is, s ez eredményezte, hogy a 80-as és 90-es években intézetvezetõi és egészségügyi menedzseri szakképesítést és diplomákat szereztem. Azt hiszem, személyes motivációim szerencsésen találkoztak a magyar társadalom és egészségügy átalakulásával és ez az idõbeli egybeesés eredményezte, hogy 1988-ban sikerrel pályáztam meg a szegedi orvosegyetem egyetemi fõnõvéri munkakörét, melyet azóta is betöltök – habár a munkakör megnevezése és a hozzá tartozó felelõsségi – és jogkör több alkalommal is jelentõsen változott. A rendszerváltás okozta jelentõs társadalmi változások, melyek alaposan átalakították a magyar egészségügyet is, lehetõvé tették számomra, hogy kezdõ, ámde ambiciózus ápolásvezetõként tevékeny részese
6
és alakítója lehessek annak a folyamatnak, amelynek keretében az ápolás végre eredményesen küzdhetett az õt megilletõ jogokért, a szakmai önállóságért – és ezzel együtt azért, hogy hivatásunk gyakorlói végre tudásuknak megfelelõ kompetenciákhoz és ezzel együtt méltó elismertséghez jussanak az egészségügyben és a társadalomban egyaránt. Mindennapos munkám során természetesen apró, jól megfogalmazható, gyakorlatias célokként kellett megtervezni alapvetõ törekvésemet. Ennek keretében eredményesen törekedtem az ápolói-asszisztensi munka tárgyi és infrastrukturális körülményeinek fejlesztésére, arra, hogy intézményünkben a szakdolgozók munkakörülményei méltóak legyenek Magyarország egyik vezetõ egészségügyi intézményéhez. A tárgyi erõforrások megteremtését követõen a kilencvenes évek második felétõl kezdõdõen fõ feladatomnak elsõsorban a humán erõforrások biztosítását tekintettem – nem utolsósorban az egyre kritikusabbá váló ápolóhiány miatt. Ennek érdekében törekedtünk az optimális és minimális ápolói létszám meghatározására - a külföldi példákat és tapasztalatokat is figyelembe véve, majd pedig a szükségesnek tartott szakdolgozói kar biztosítására. A közismert gazdasági és finanszírozási kényszerek miatt mindez csak részben volt eredményes ahhoz, hogy az ápolói, szakdolgozói létszám a minimálisan elvárható szinthez került közel. Az egészségügyi szakdolgozók által nyújtott szolgáltatások színvonalának javítása és egyenletességének biztosítása érdekében kidolgoztuk az intézményben alkalmazott ápolásellenõrzés egyedi módszertanát, amely teljes mértékben figyelembe vette az egyetemi létbõl adódó sajátosságokat és egyedi vonásokat. Ezen tevékenység vezette be az ápolás minõségmenedzselése témakörében történõ elmélyülésemet, melynek keretében a gazdaságosságra való törekvés mellett az ápolás minõségének megõrzése és emelése problematikáját vizsgáltuk munkatársaimmal. A minõségbiztosítás és minõségmenedzsment területén végzett tevékenységünk hatékonyságát bizonyítja, hogy a szegedi egyetemi klinikák azon kevés magyarországi egészségügyi intézmények közé tartoznak, amelynek minõségirányítási rendszerét nem csupán ISO 9001:2000, hanem a MEES szerint is tanúsították. Fontos, ám munkakörömtõl némileg független eredményemnek tartom, hogy a több évtizedes szétszakítottság után aktív részese lehettem az anyaországi és a környezõ országok magyar nemzetiségû egészségügyi szakdolgozói közötti kapcsolatok kiépítésében. Az Ápolási Egyesületnek alapító tagja vagyok, de emellett több más szakmai szervezet (Magyar Ápolási Igazgatók Egyesülete, Egészségügyi Gazdasági Vezetõk Egyesülete; Magyar Kórházszövetség; Ápolási Szakmai Kollégium) munkájában is tevékenykedtem és jelenleg is részt veszek. Mint alapító tag, a kezdetektõl – jelenleg, mint megyei és regionális vezetõ - rendkívül fontosnak tartom az Ápolási Egyesület mûködését. A szervezet mûködésének legfontosabb céljának – és egyúttal a következõ néhány esztendõben az egyesület elõtt álló legnagyobb kihívásnak – az ápolásügy
EGYESÜLETI HÍREK
2008. 22. évf. 3. szám
általános képviseletén túl a hatékony és eredményes kommunikációt tartom. Ez a kommunikáció megítélésem szerint akkor lesz sikeres, ha egyesületünk hatékonyan és eredményesen ismerteti meg és közvetíti az ápolás érdekeit és értékeit és sajátos szempontjait a társadalom felé oly módon, hogy ezzel nem csupán egyfajta sajátos ismeretterjesztést végez, hanem sikeresen formálja is a társadalmi értékrendet és ezzel alapot teremt az egészségpolitika hatékony módosításához. Fontosnak tartom azonban leszögezni: a kommunikáció csak akkor lehet sikeres, ha nem egyoldalú. Nem csupán saját közlési szándékunkra kell figyelni, de nyitottnak kell lenni a társadalom mondandójára is, saját céljainkkal folyamatosan alkalmazkodnunk kell mindazokhoz, akikért hivatásunkat gyakoroljuk. Mivel magam is aktívan részt veszek az egészségügyi szakdolgozók oktatásában középszinten és a felsõoktatásban is, napjainkban pedig egyre nagyobb
arányban a posztgraduális és munka melletti szak- és továbbképzések területén, beleértve az olyan nemzetközi projekteket is, mint például a Leonardo program, bizonyára nem meglepõ, ha az elõttünk álló legfontosabb kihívásnak szaktudásunk folyamatos szinten tartását, emelését tartom. Csak a rugalmas alkalmazkodás, a dinamizmus, megújulási képességünk tehet minket alkalmassá arra, hogy hivatásunk gyakorlása során mindenkor jól teljesítsünk és ezzel növelhessük szakmai és társadalmi presztízsünket és az utánunk jövõ nemzedékek számára vonzóvá tegyük hivatásunkat.
Dr. Csanádi Lajosné Klinikai Központ fõnõvére Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinika Központ
Wetzelné Gál Anna Az egészségügyi pályát és azon belül a szülésznõi hivatást részben családi indíttatásból választottam, mivel szülésznõként dolgozó nagynéném sokat mesélt a pálya szépségérõl. Másik nagy álmom és tervem a pedagógusi pálya volt, melyet eddigi munkám során szerencsésen társíthattam szülésznõi tevékenységemmel. Az Ápolási Egyesülettel a Szülésznõi Munkacsoport megalakításakor kerültem kapcsolatba, melynek során hatékonyan képviselhettük a szülésznõket képzésük, kompetenciájuk kialakításában, javításában.
Szakdolgozói Kamara és az Egészségügyi Dolgozók Demokratikus Szakszervezete. 2004-ben megválasztottak az Ápolásszakmai Kollégium tagjainak sorába, ahol a mai napig is tevékenykedek és a titkári feladatokat látom el. Munkám során több elismerésben, kitüntetésben is részesülhettem. A nehézségekrõl, akadályokról nem szívesen teszek említést, mert hitem szerint azokon túllépve keresni kell a megoldásokat. A jövõ ápolóinak, szülésznõinek üzenem, hogy tegyék meg mindazt, amire képesek, bízzanak önmagukban és minden apró eredménynek örülve haladjanak elõre hivatásuk gyakorlásában. Wetzelné Gál Anna
Pályafutásom eredményérõl nehéz röviden beszámolni, mert 36 évre visszatekintve sok-sok apró és jelentõs siker és kellemes élmény részese lehettem. A gimnáziumi érettségim után, 1972-ben szülésznõi képesítést szereztem a Fõvárosi Tanács Vámos Ilona Egészségügyi Szakiskolájában. Szintén 1972-tõl kezdtem dolgozni a Fõvárosi Önkormányzat Szent Margit Kórházában szülésznõként. Munkám mellett fontosnak tartottam az új ismeretek megszerzését, a folyamatos fejlõdést is. Megragadtam a lehetõségeket a publikálásra és elõadások megtartására is. Részt vettem az egészségügyi szakdolgozók képzésében. Szülésznõként indulva, osztályvezetõ szülésznõ, a fõigazgató ápolási helyettese, majd ápolási igazgató helyettes lettem. Jelenleg is elsõ munkahelyemen dolgozom, ám ennek neve az egészségügy átalakítása során az összevonások kapcsán megváltozott. Szakmai munkám mellett vizsgabizottsági tagként, valamint szakértõként is tevékenykedek az ápolói, szülésznõi szakképesítés területén. Tagja vagyok több szakmai és munkavállalói érdekképviseleti szervezetnek, mint a Magyar Ápolási Egyesület, a Magyar Egészségügyi
2008. 22. évf. 3. szám
7
Dr. Schneider Ferenc tiszteletbeli ápoló „Ásító koraszülött” 2008 májusában a Magyar Ápolók Egyesülete tiszteletbeli ápolóvá választott. Ez a gesztus amellett, hogy mélyen megható és megtisztelõ, egyszersmind számadásra késztetõ. Nem gondolom, hogy az elismerés egyedül személyemnek szól, sokkal inkább annak az intézménynek - a Vas megyei Markusovszky Kórháznak-, amely elsõ és egyetlen munkahelyem a mai napig. Pályafutásom minden állomásán fontos szerepet játszottak az ápolónõk. Orvosi pályámat a Vas megyei Markusovszky Kórház Csecsemõ- és Gyermekosztályán kezdtem. Az osztályvezetõ fõorvos ebben az idõben Prof. Cholnoky Péter volt, aki hatalmas szakmai és humán mûveltségével nagy befolyással volt fejlõdésünkre. Ehhez társult az elõd, Frank Kálmán professzor szellemi hagyatéka, melyet a gyermekosztály minden régi dolgozója, orvos és ápolónõ egyaránt a zsigereiben hordozott és úgy adott át a belépõ újaknak, ahogyan azt egykor õ maga is kapta az elõdöktõl. A csecsemõ-gyermekosztályt vezetõ fõnõvérek ekkor még nem voltak diplomás ápolónõk, de fantasztikusan értették munkájukat. Az ápolónõk gyakorlatukat tankórtermi képzés után a napi munkával szerezték és a fõnõvérek szigorúan ellenõrizték munkájukat. Visszaemlékezve az 1970-es évek közepére, mindig volt elegendõ ápolónõ a gyermekosztályon. Az osztályos orvosi vizitek mindig nõvér részvételével zajlottak, a fõorvosi viziteken pedig az osztály valamennyi nõvére és orvosa részt vett. Ebbõl természetesen következett, hogy minden súlyosabb beteget ismertünk. A fiatal orvosok egy hónapig a csecsemõosztályon dolgoztak és ápolási munkát végeztek. Nõvérek tanították a csecsemõk kézbevételét, fürdetését, a fültisztítást, lázmérést, borogatást, hûtõfürdõ készítését, pelenkázást, ágyazást. Visszaemlékezve erre az idõszakra, a nõvérek türelemmel és büszkeséggel végezték ezt az oktatást és árgus szemmel figyelték, nem hagynak-e ki valamit a fiatal doktorok. Ha elmaradt valami, azonnal szóvá tették. Az idézõjeles cím is innen ered, a koraszülött osztályon dolgozó nõvérektõl hallottam: ”Ha egy koraszülött ásít, jó eséllyel életben marad.” A csecsemõosztályon szerzett ismereteket késõbb a szülõknek adott tanácsadás során és saját gyermekeimnél is jól hasznosítottam. A fõnõvérek között voltak „professzori” kvalitású nõvérek. Itt most arról a két fõnõvérrõl szeretnék megemlékezni, akikkel a leghosszabb ideig dolgoztam együtt. Az elsõ, Zelles Katalin, a Gyermekosztály majd késõbb a Gyermekfertõzõ Osztály fõnõvére,
8
aki tudásával és jellemével a legnagyobb hatást tette rám. Lenyûgözõ precizitással és szakmai biztonsággal irányította a nõvéreket és az ápolást Kató nõvér. A másik fõnõvér Németh Józsefné Magdi, akinél többet senki nem tett a rábízott nõvérekért. A csecsemõápolás alapjainak elsajátítása után fiatal orvosként, a nõvéri megfigyelés és a nõvéri észrevételek értékelése volt a következõ lépcsõ. A gyermekorvos naponta egyszer, a súlyosabb betegeket esetleg többször vizsgálta, de a nõvér minden etetéskor, minden széklet- és vizeletürítéskor kontaktusba került vele. Szinte óráról-órára észlelték a betegek állapotváltozását; a javulást, de a rosszabbodást is. Az információk részletezését azonban már „ki kellett érdemelni”. Ezt csak olyan orvos kapta meg, aki komolyan vette és elismeréssel nyugtázta a kisebb jelentõségû észrevételeket is. Az Infektológiai Osztály vezetõ fõorvosaként legfontosabb feladatom a magas színvonalú szakmai munka megkövetelése és a jó munkahelyi légkör megõrzése. A mai gyermekápolás egyik kockázatos pontja, amikor a kórházban fekvõ gyermek ápolását döntõ mértékben a szülõ veszi át és lecsökken a nõvéri észlelés mértéke. Az összevont közös orvosi ügyeletben megnõ az ápolónõ szerepe, ha idegen osztály orvosa ügyel. Ilyen esetekben a nõvér biztosítja az állandóságot. Ezért tartom aggályosnak a nõvérek központi vezénylésének elképzelését. Az orvosi munkaidõ korlátozásával, az ügyelet után kötelezõ szabadnappal egyébként is lazul az orvos-beteg kapcsolat és könnyen elõfordul, hogy minden nap másik orvos vizitel a betegnél. Ha ezen felül még naponta másik nõvér ápolja, akkor teljesen személytelenné válhat a gyógyítás. Az idõs betegek sokszor egyetlen személyes kapcsolata a nõvér. Nõvéreink továbbképzését és tudományos munkáját alapítványunk támogatja. A Magyar Infektológiai és Klinikai Mikrobiológiai Társaság évente megrendezi az Infektológiai Szakdolgozók Vándorgyûlését, melyet Jákics József fõorvos indított útjára. A kétnapos vándorgyûlés igazi ünnep a résztvevõ nõvérek számára. Megható találkozások, esti vigasság, másnap kitûnõ elõadások, egymás sikeréért szurkolás, parázs szakmai vita, majd a bizakodó búcsúzás jellemzi. Aki egyszer résztvevõje lesz, mindig emlékezni fog rá és várja, hogy legközelebb is részt vehessen. Ezeken a lélekemelõ rendezvényeken látom bizonyítva, hogy nõvéreink nem csak a gyakorlatban, hanem elméleti képzettségben is egyenrangú társaink. Schneider Ferenc dr. Vas Megyei Markusovszky Kórház Infektológiai Osztály
EGYESÜLETI HÍREK
2008. 22. évf. 3. szám
Transatlantic Dual Degree Program in Nursing az Egészségtudományi Karon
Transatlantic Dual Degree Program in Nursing névvel új program indult iskolánkban. A három résztvevõ egyetem: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kara, LAUREA University of Applied Sciences és Nazareth College of Rochester közösen dolgozták ki a programot. Jelentkezésre lehetõsége van minden harmadéves ápoló hallgatónak. Feltétele az angol nyelvi szintfelmérõ sikeres teljesítése, melyet helyben, a nyelvi lektorátus által kijelölt szaknyelvi oktatók segítségével tehet meg minden pályázó. Második fordulóként személyes beszélgetésen vesznek részt, ahol Professzor Dr. Mészáros Judit fõigazgató asszony, Dr. Hollós Sándor fõiskolai tanár, tanszékvezetõ és Pop Marcel Marius nemzetközi referens várja a hallgatókat. A program lényege, hogy a résztvevõ egyetemek hallgatói ösztöndíjjal, külföldön folytathatják ta-
nulmányaikat. Egészségtudományi Karunk hallgatói nyolc hónapot töltenek az Egyesült Államokban lévõ Nazareth Collegeban, ez alatt a nyolc hónap alatt teljesítik a nyári és az õszi szemesztert. Tanulmányaik során rengeteg új, érdekes és nem utolsó sorban hasznos tapasztalatot szerezhetnek, hiszen megismerkednek egy teljesen új kultúrával és oktatási módszerrel. Részt vehetnek különbözõ klinikai gyakorlatokon, mint sebészet, belgyógyászat, pszichiátria, intenzív osztály, mûtõ. A kórházi gyakorlatok alatt a hallgatók beilleszkedését és munkáját gyakorlatvezetõ oktató segíti. Az elméleti oktatás mellett demonstrációs órák is segítik az elméleti tudás alkalmazását a gyakorlatban. A nyolc hónap sikeres teljesítése után a program a finnországi LAUREA University of Applied Sciencesben folytatódik. Finnországban a hangsúly a klinikai gyakorlatokra terelõdik, melyek megegyeznek a fõiskolánk által elõírt osztályokkal és óraszámmal. Mindeközben szakdolgozatukon dolgoznak, melyet az elõírt idõpontban adnak le. A program sikeres teljesítése után a hallgatók május elején érkeznek haza Magyarországra, ahol államvizsgájukat évfolyamtársaikkal együtt teszik le. A külföldön eltöltött idõ folyamán rengeteg érdekes eseményen vehetnek részt, megismerkedhetnek a többi hallgatóval. Elsõ Atlantis hallgatóként elmondhatom, hogy igazán sok tapasztalattal gazdagodtam az elmúlt négy hónap alatt, amelyet a Nazareth Collegeban töltöttem és már nagyon várom a finnországi szakmai gyakorlatokat is. Farkas Ildikó Ágnes IV. évfolyamos ápoló hallgató Magyar Ápolási Egyesület Hallgatói Szekció
FELHÍVÁS A Magyar Ápolási Egyesület országos vers- és prózamondó versenyt hirdet. Várjuk mindazon ápolók jelentkezését, akik szeretnék megmutatni képességüket a vers és próza világában. A vetélkedõn szabadon választott mûvekkel indulhatnak maximum 10 percben. Nevezési díj nincs, a jelentkezés feltétele a Magyar Ápolási Egyesületi tagviszony. Akinek felkeltette érdeklõdését a felhívás, jelentkezzen Vörösmarty Attila programkoordinátornál a 20 / 6695436 telefonon vagy a Magyar Ápolási Egyesület e-mail címén:
[email protected] Az elsõ három helyezett díjazásban részesül, melynek átadására a 2009. évi Ápolók Nemzetközi Napja országos ünnepségén kerül sor. Jelentkezési határidõ: 2008. november 30. Versenyek lebonyolítása: 2009. február 01. – 2009. március 31. között. További információ Vörösmarty Attila programkoordinátortól kérhetõ. Várjuk jelentkezésüket!
2008. 22. évf. 3. szám
NEMZETKÖZI HÍREK
9
Szociális Konferencia Nagykõrösön A Magyar Ápolási Egyesület Szociális Szekciója a nagykõrösi Kõris Otthonnal együttmûködve 2008. június 19-21. között rendezte meg VII. Országos Konferenciáját „Szociális ellátás a mindennapokban” címmel. A helyszínválasztás kiválónak mondható és a társszervezõ is kitett magáért mind a szervezés, mind pedig a lebonyolítás terén.
ban zajló folyamatokat, szólt a tárca szakmai terveirõl, említést tett az ápolási rendszerek egységesítésének folyamatáról is. A szûkebb szakmai környezetet, illetve a módszertani elvárásokat Bálint Gergely módszertani osztályvezetõ mutatta be a hallgatóságnak. A továbbiakban Horváthné Kardos Anna a Betegjogi- Gyermekjogi és Ellátottjogi Közalapítvány munkatársa adta közre szervezetük tapasztalatait az ellátottak jogainak érvényesülésével kapcsolatban, különös tekintettel az idõsotthonokra. Az elõadások között megismerhettük Pest megye és ezen belül Nagykõrös szociális ellátó struktúráját Gombkötõ Borbála igazgató asszony tolmácsolásában. Még a plenáris ülés keretein belül nagyszerû elõadást hallhattunk prof. dr. Hardi Istvántól „Függõség kérdései a szociális otthonokban” címmel. A délutáni program elõtt a Kõris Otthon gondozottjainak munkáiból álló kiállítást tekinthettünk meg.
Gombkötõ Borbála igazgató asszony és lelkes csapata helyismeretének köszönhetõen kiváló, minden igényt kielégítõ helyszínen tarthattuk meg a szakmai programok elõadásait, amit az elsõ nap délutánján az intézménylátogatás mellett egy, a fogyatékosok fejlesztésében nem mindennapi lehetõség, a lovasterápia gyakorlati bemutatója alapozott meg, de lehetõség adódott egy rövid városi sétára és a Nagykõrösi Pipamúzeum megtekintésére is.
A konferencia hátralévõ részében két nagy jelentõségû témakör került feldolgozásra, így kiváló elõadásokat hallhattunk az inkontinencia-ellátással, valamint a korszerû krónikus sebkezeléssel kapcsolatban. A témakörökben elhangzott referátumok mellett a gyakorlati tapasztalatok megismerésére is lehetõsége volt a résztvevõknek, de kiállítóink jóvoltából kézzelfogható közelségbe kerültek az ellátáshoz használható modern technológiákat képviselõ eszközök, anyagok is.
A lovasbemutató helyszíne lehetõséget biztosított egy közös vacsorára, melyet a Kõris Otthon szakácsai készítettek a résztvevõk számára. A bemutató és a vacsora után az érdeklõdõk lehetõséget kaptak egy lovasfogatos városnézésre. A pénteki program a hivatalos megnyitóval kezdõdött, ahol a város elsõ embere dr. Czira Szabolcs polgármester úr köszöntötte a résztvevõket, sok sikert kívánt a konferenciához és a tudományos elõadások mellett figyelmünkbe ajánlotta Nagykõrös városát is. A program a plenáris üléssel folytatódott, ahol a Szociális és Munkaügyi Minisztérium részérõl Bódy Éva fõtanácsos ismertette a szociális ellátásban napjaink-
10
A konferencia elsõ napjának estjét a nagykõrösi Pintér Club Rendezvényház kiváló konyhája és zenésze tette feledhetetlenné valamennyi résztvevõ számára, amikor nem csupán a tudományos rendezvényre való alkalmasságát, hanem magas vendéglátói színvonalát is megmutatta. A kiemelt témakörök mellett igen hasznos elõadásokat hallhattunk szabadon választott témakörökben is, így a demens ellátás, a foglalkoztatás és a lovasterápia területérõl. A rendezvény zárásakor a 2009. évi VIII. Konferencia megrendezésének jogát a Békés megyei Kistérségi Egyesített Szociális Otthon munkatársa vette át. Mire e sorokat olvassák, addigra megkezdõdött a jövõ évi konferencia szervezése a szakmai program összeállításával, amelynek egyik kiemelt témaköre a szociális tárca törekvéseivel összhangban az „otthonközeli” ellátások lesz.
ORSZÁGOS KONFERENCIÁK
2008. 22. évf. 3. szám
Pszichiátriai Szakdolgozók IX. Országos Konferenciája, Dobogókõ A Magyar Ápolási Egyesület 2008. július 17-19. között rendezte meg a Pszichiátriai Szakdolgozók IX. Országos Konferenciáját. A rendezvény 10 éves múltra tekint vissza. Egészen 2007-ig minden nyáron az ország különbözõ városaiban találkozhattak és értekezhettek a pszichiátriai ápolók három napon keresztül, melyet mindig nagy várakozás elõzött meg. A 2007-es IX. Országos Konferencia rendezési jogát az OPNI nyerte el, de az egészségügy átalakításával, így az OPNI megszûnésével sajnos lehetetlenné vált a rendezvény megtartása. Idén a szakdolgozók határozott igényének megfelelve a Magyar Ápolási Egyesület tovább kívánta vinni e nagyszerû hagyományt és helyszínül egy dobogókõi hotelt választott. A konferencia megrendezéséhez a Pilis vadregényes táját és nyugalmát ideálisnak találtuk a mindennapok rohanó forgatagában.
4. Közösségi pszichiátriai ellátás és a pszichiátriai osztályok együttmûködése. 5. Szenvedélybetegségek. 6. A média szerepe a pszichiátria megítélésében. 7. Biztonság a pszichiátrián. 8. Pszichiátriai ápolás a mindennapokban. A különbözõ témák különbözõ szekciókban kaptak helyet. A szervezõ és tudományos bizottság bírálta el a benyújtott elõadásokat, melyek magas színvonalú, értékes munkák voltak, amirõl a konferencia résztvevõi is megbizonyosodhattak. A plenáris ülés elõadója volt a hagyományoknak megfelelõen Vízvári László, az ETI fõigazgatója és Balogh Zoltán, a MESZK elnöke. Továbbá meghívást kapott még Dr. Móré E. Csaba a Shánta Kálmán Mentálhigiénés Egészségügyi Központ (volt nagykállói Pszichiátriai Szakkórház), és Dr. Szabó Géza a Dr. Kenessey Albert Kórház fõigazgatója, akiknek ezúton is köszönjük nagyszerû elõadásukat és, hogy részvételükkel megtiszteltek minket. Sajnos Tasnádi Zoltán miniszteri megbízott, gazdasági igazgató a konferencia megnyitójának délelõttjén lemondta részvételét, más elfoglaltsága miatt. Az elsõ nap, a tudományos program befejezése után sor került a Pszichiátriai Szekció nyilvános közgyûlésére is. A nap zárásaként a dobogókõi Shaolin faluból ér-
Egy konferencia sikere sok tényezõ együttes hatása, de talán a legfontosabb a gazdag szakmai tartalom. Éppen ezért az elõadások témáit is úgy állítottuk össze, hogy a pszichiátriát érintõ változások és a legégetõbb szakmai problémák kapjanak helyet. Így a fõbb témakörök a következõk voltak: 1. Aktualitások az egészségügyi reform utáni helyzetrõl, mi lesz veled pszichiátria? 2. Szociális munkások szerepe és lehetõségei a pszichiátriában. 3. A pszichiátriai betegek rehabilitációs lehetõségei.
kezett harcmûvészek bemutatóján ámultunk, majd a résztvevõket is megmozgatták egy Tai Chi bemutató keretében. A mozgás után pedig igazán örültünk az esti Gulyás-partynak. Másnap újra kezdõdött a kemény munka, melyet a fogadás és a hajnalig tartó Nosztalgiaparty zárt. A konferencia záró programja a 19-én tartott fórum, melynek témája az ápolók biztonsága volt. A téma aktualitását az adta, hogy a közelmúltban több olyan, pszichiátriai betegek által megvalósított fizikai agresszióban megnyilvánuló esemény történt, melynek szenvedõ alanya az ellátó személyzet, több esetben a pszichiátriai ápoló volt. A fórumban a gyakorló szakdolgozók mellett helyet kapott a munka és balesetvédelmi szakember, valamint a rendõrség képviseletében egy nagy pszichiátriával rendelkezõ város rendõrkapitánya is.
2008. 22. évf. 3. szám
ORSZÁGOS KONFERENCIÁK
11
MINÕSÉGI INKONTINENCIA NÉZZÜK AZ INKONTINENCIA ELLÁTÁS ÖSSZKÖLTSÉGÉT!
A minőségi inkontinencia ápolás témakörben írt cikksorozatunk előző részében foglalkoztunk az inkontinencia ellátás összköltségének fogalmával. Járjuk most körül, mire gondolunk, amikor összköltséget említünk, és legfőképpen nézzük meg, mely részei takaríthatók meg az összetett kiadásoknak! Tapasztalatokon alapuló tény; 15% - áltagosan az arány, amit az intézmény a teljes intézményi ápolási költségvetésből inkontinencia ápolásra fordít. Talán hitetlenkedve csóválja a fejét, mert becslése szerint maximum 1%-ot tesznek ki az egyszerhasználatos nedvszívó eszközök beszerzésére fordított kiadásai a teljes ápolási büdzséjéhez képest. Ön nem téved! A 14%-os különbözet az úgynevezett járulékos költségekből adódik. Ugyanis, amikor inkontinencia ellátásról és annak költségeiről beszélünk, akkor nem csupán a nedvszívó eszközök; a betét, nadrágpelenka árát kell figyelembe venni, sokkal inkább a járulékos költségeket, mely egy rosszul megválasztott termék, illetve a nem helyes termékfelhelyezés esetén 14x nagyobbak lehetnek a termék darabáránál. Melyek az inkontinencia ellátás járulékos költségei? 3% - Ennyibe kerül a nem megfelelő termékválasztás és a túl gyakori termékcsere. Fontos az egyénre szabott termékválasztás! Ha a beteg számára túl alacsony nedvszívó- és folyadékmegtartó képességű terméket választunk, jóval több darabot használunk el, mintha egy nagyobb nedvszívású termékkel dogoznánk. Ez fölösleges többletköltséget jelent, hiszen, a kétszer akkora nedvszívású vagy folyadékmegtartó képességű betét olcsóbb, mint két darab fele akkora! Ha már sikerült a legalkalmasabb terméket kiválasztani, főszerepet kap a helyes alkalmazás. Sok esetben az órára pillantva történik a betét, pelenka csere, ami pazarlást jelent. A terméket akkor kell cserélni, amikor cserére szorul! Egy kis odafigyeléssel a korábban feleslegesen felhasznált termékmennyiséget csökkenthetjük, ezáltal az inkontinencia ellátás költsége is csökken. 2% - Szivárgás miatti ágyneműcsere, mosatás költsége A helytelen termékválasztás és kezelés során csökken mind a beteg, mind az ápoló komfortérzete, de ezen a nem elhanyagolható tényen túl, az intézmény pénztárcája is laposodik, hiszen az átázott ruhákat, esetleg ágyneműt, matracot ki kell tisztíttatni, és ez bizony nem kevés pénzbe kerül! 3% - Bőrproblémák kezelésének költsége A rossz minőségű, vagy nem jól kiválasztott termék okozta átázás, folyamatos bőr közeli nedvesség, további költséges, és fájdalmas mellékhatása lehet a bőrproblémák kialakulása. A bőrbetegségek kezelése éves szinten akár milliós nagyságrendű összegeket is felemészthet, - pedig csak jobban kellett volna terméket választani! Ezért fontos odafigyelni arra, hogy bőrbarát, légáteresztő terméket válasszunk, mely csak a legszükségesebb helyen fedi a testet. (pl. egyes, övvel rögzíthető változatok) 2% - A személyzet táppénze, új munkaerő Egy nem jól megválasztott vagy helytelenül alkalmazott termék cseréje, illetve az azzal járó számtalan fizikai terhelés hosszabb távon az ápoló személyzet egészségének károsodását is jelentheti. A kieső munkaerő pótlás és a lesérült ápoló táppénzét sem hagyhatjuk figyelmen kívül, mint járulékos költséget. 4% - pelenka csere költsége (munkaidő költség) A fenti tényezőket figyelembe véve, a nem az egyén számára legalkalmasabb termék választása, illetve a helytelen termékhasználat miatt az ápoló személyzet többet dolgozik: -
Mert a termék túl gyakran megtelik, számtalanszor cserélni kell napközben, ill. helytelen termékcsere rutint alkalmaz Mert átázik a termék, és cserélni kell a ruhát, ágyneműt, mosdatni kell a beteget Mert bőrbetegségek lépnek fel, és ennek ápolása napi többszöri többletmunka és idő Mert az ápoló folyamatos fizikai terheltsége miatti kondíciója romlik, lassabban tudja ellátni feladatait
Gondoljunk végig! Ha a fent felsorolt többletmunka megszűnik, amely pusztán helyes termékválasztással és alkalmazással elérhető, az alkalmazottaknak hány munkaórája fordítható más, nemesebb, hasznosabb feladatokra! A felszabaduló munkaidővel akár új alkalmazott felvételét is megspórolhatjuk, amellett, hogy betegeink boldogabbak, ápolóink motiváltabbak, kevésbé leterheltek, elégedettek, és emellett még pénzt is spórolunk!
TENA Flex – Önállóan felhelyezhetô modern nadrágpelenka Teljes felületén légáteresztô, saját anyagából készült övével a páciens csípôjére rögzíthetô, majd nadrágpelenkává alakítható súlyos inkontinencia védôeszköz. Csak a szükséges felületen borítja a bôrt. Különlegessége a nedvszívó felület FeelDry™ rétege, mely a bôr irányába történô visszanedvesedést minimalizálja. Kiváló nedvszívó és folyadékmegtartó képessége egyike azon tulajdonságainak, aminek köszönhetôen segít csökkenteni az inkontinencia ellátás összköltségét. Decubitus megelôzésére és kezeléséhez kifejezetten ajánlott. Az elsô olyan nadrágpelenka, mely fele annyi idô alatt, és teljesen egyedül is nagyon könnyen felhelyezhetô, így segíthet visszanyerni a súlyos inkontinens betegek mobilitását, növeli az önellátó képességet. Az önállóság megtartásával, illetve viszszanyerésével az inkontinencia ellátás összköltsége ugyancsak csökkenthetô nem csak egyéni, de társadalmi szinten is. Ugyanis a szakápolás szükségességének minimalizálásával az egészségügyi ellátás kollektív terhei csökkenthetôk. A TENA Flex nadrágpelenka ajánlható aktív életvitelû és ellátásra szoruló fekvôbetegek részére egyaránt.
TENA Flex Plus S (Nettó ár: 84 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 71 Ft/db, Bruttó térítési díj: 16 Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 59 Ft/db, Bruttó térítési díj: 30 Ft/db), TENA Flex Plus M (Nettó ár: 111 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 82 Ft/db, Bruttó térítési díj: 35 Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 67 Ft/db, Bruttó térítési díj: 53 Ft/db), TENA Flex Super S (Nettó ár: 88 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 75 Ft/db, Bruttó térítési díj: 16 Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 62 Ft/db, Bruttó térítési díj: 31 Ft/db), TENA Flex Super M (Nettó ár: 112 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 95 Ft/db, Bruttó térítési díj: 20 Ft/db, EÜ.tér.köt: Tám. összege: 78 Ft/db, Bruttó térítési díj: 41 Ft/db), TENA Flex Maxi S (Nettó ár: 111 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 75 Ft/db, Bruttó térítési díj: 43 Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 62 Ft/db, Bruttó térítési díj: 59 Ft/db), TENA Flex Maxi M (Nettó ár: 140 Ft/db, Támogatás összege: Általános jogcím: 95 Ft/db, Bruttó térítési díj: 54 Ft/db, EÜ.tér.köt: Tám. összege: 78 Ft/db, Bruttó térítési díj: 74 Ft/db), TENA Flex Plus L (Nettó ár: 135 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 95 Ft/db, Bruttó térítési díj: 48 Ft/db, EÜ.tér.köt: Tám. összege: 78 Ft/db, Bruttó térítési díj: 68 Ft/db), TENA Flex Plus XL (Nettó ár: 135 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 95 Ft/db, Bruttó térítési díj: 48Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 78 Ft/db, Bruttó térítési díj: 68 Ft/db), TENA Flex Super L (Nettó ár: 132 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 112 Ft/db, Bruttó térítési díj: 24 Ft/db, EÜ.tér.köt: Tám. összege: 92 Ft/db, Bruttó térítési díj: 48 Ft/db), TENA Flex Super XL Nettó ár: 132 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 112 Ft/db, Bruttó térítési díj: 24 Ft/db, EÜ.tér. köt: Tám. összege: 92 Ft/db, Bruttó térítési díj: 48 Ft/db), TENA Flex Maxi L (Nettó ár: 168 Ft/db, Általános jogcím: Támogatás összege: 112 Ft/db, Bruttó térítési díj: 67 Ft/db, EÜ.tér.köt.: Tám. összege: 92 Ft/db, Bruttó térítési díj: 91 Ft/db)
A TENA termékekrôl részletes információért, felírhatósági segédanyagokért és precíz felhelyezési tanácsért fordulhat: INKO-INFO (ingyenesen hívható zöldszám) 06-80-20-10-20 Hívható: hétköznapokon 9.00–13.00-ig. SCA Hygiene Products Kft., 1021 Budapest, Budakeszi út 51., Postacím: 1525 Budapest, Pf. 178. www.tena.hu Az árakat a 18/2008 (IV.25.) EüM rendelet alapján frissítettük. TENA Flex sajtó, 2008. július 10.
A fórum után az alábbi megállapítások tehetõk: 1. A rendõrség álláspontja szerint a jelenlegi jogi szabályozás mellett a rendõrség a pszichiátriai osztályokon bekövetkezõ fizikai agresszióban megnyilvánuló cselekedetek megfékezésében csak igen csekély módon és esetben tud jogszerûen segítséget nyújtani, eljárni. 2. A balesetvédelmi szakember az agresszió okozta károk, személyi testi és pszichés sérülések enyhítése, kiküszöbölése elõsegítésére javasolja egy általános biztonsági szabályzat kidolgozását. 3. Megállapítást nyert, hogy a pszichiátriai ápolók a szakképzés során nem kapnak olyan ismereteket, amelyek az agresszió kezelésére, esetleges blokkolására vagy a „menekülési” technikákra vonatkoznának. 4. A konferencián elhangzott - és azt a fórum elfogadta -, hogy a súlyos fizikai agressziót tanúsító beteg fizikai megfékezése nem ápolási, orvosi tevékenység.
szereltséggel, valamint az agresszív személyt megfékezni képes humán erõforrással. A fórum eredményeként a Magyar Ápolási Egyesületet felhatalmazták a jelenlévõ pszichiátriai szakdolgozók, hogy a felvetett problémákat és a megoldásukra tett javaslatokat közvetítse az egészségügyi miniszter felé azzal a kéréssel, hogy az ágazati szabályozást igénylõ javaslatokat szíveskedjen támogatni. Ez a munka jelenleg folyamatban van, eredményérõl késõbbi lapszámunkban adunk tájékoztatást. A konferencián elhangzott elõadásokat a Magyar Ápolási Egyesület honlapján megtekinthetik. A konferencia záróülésén a 2009. évi Pszichiátriai Szakdolgozók X. Országos Konferenciájának megrendezési jogát Gyimes Gyuláné a Bajai Kórház pszichiátriájának fõnõvére vette át, így jövõre a Pilis vadregényes tájai után a híres Duna-parti városban találkozhatunk.
5. A pszichiátriai osztályok nem rendelkeznek a fizikai agresszió hatásait csökkentõ biztonságtechnikai fel-
Tunyi Tünde alelnök
Gyermekápolók X. Országos Kongresszusa Székesfehérváron
Sikeres tudományos fórumnak, hasznos tapasztalatcserének bizonyult a Gyermekápolók X. Országos Kongresszusa, melyet a székesfehérvári Szent István Mûvelõdési Házban rendezett szeptember 12-13-án 170 regisztrált szakdolgozó részvételével a Fejér megyei Szent György Kórház és a Magyar Ápolási Egyesület. A megnyitó ünnepségen a konferencia fõvédnöke, dr. Balogh Ibolya, a Fejér megyei Közgyûlés elnöke nagy elismeréssel szólt a gyermekápolók elhivatottságáról, szakmai tudásáról és fontos célként jelölte meg, hogy növekedjen a szakképzett ápolók, az egészségügyi szakdolgozók anyagi és erkölcsi elismerése, társadalmi presztízse. A kétnapos kongresszuson a gyermekgyógyászati ápolás teljes szakterületét felölelte a 41 elhangzott elõadás.
14
Dr. Balogh Ibolya, a Fejér megyei Közgyûlés elnöke az eseményen hangsúlyozta: üzenetértéke van annak, hogy a gyermekápolók idei országos kongresszusát - karöltve a Magyar Ápolási Egyesülettel - a Fejér megyei Szent György Kórház rendezhette. Azt jelzi e bizalom - mondotta -, hogy megyei önkormányzatunk intézményében, a Szent György Kórházban - s kiemelten az újszülött-, csecsemõ- és gyermekosztályon - dolgozó ápolási szakemberek az ágazatot régóta sújtó elvonások és a rossz politikai döntések ellenére mindent megtesznek, hogy megfeleljenek a kor kihívásainak. Azt is jelzi a kongresszus rendezésével járó felelõsség, hogy országos szinten is számon tartják a Fejér megyei Szent György Kórházban dolgozó ápolók szakmai fejlõdését, eredményeit. Ezt
ORSZÁGOS KONFERENCIÁK
2008. 22. évf. 3. szám
követõen dr. Balogh Ibolya arról szólt: az egészségügyben végbement kedvezõtlen változások ellenére a gyermek-szakápolók számára továbbra is fontos tevékenységük szakmai színvonalának emelése, az önképzés - vagyis az, hogy folyamatosan alkalmazkodjanak az új követelményekhez, kihívásokhoz. Kiemeli ennek értékét, hogy - mint mindannyian tudjuk -, ez az ágazat létszámhiánnyal küszködik, de túlterheltségük ellenére nem alkusznak meg, nem engednek az önmagukkal szemben megfogalmazott elvárásokból. Ez a kongresszus is jelzi: az igényesség és a szakma szeretete összefogja a gyermekápolók széles körét. Épp ezért fontos cél: növekednie kell a szakképzett ápolók, s egyáltalán: az egészségügyi szakdolgozók anyagi és erkölcsi elismerésének, társadalmi presztízsének. Szabó Bakos Zoltánné a Fejér megyei Szent György Kórház ápolási igazgatója, aki a megnyitó ünnepség levezetõ elnöki tisztjét is betöltötte, nagy feladattal bízta meg az elnökségben helyet foglalókat. Keresztanyának és keresztapáknak kérte fel õket, mely egy baba átadásával vált hivatalossá. Elmondta, bízik abban, hogy ezzel a rájuk ruházott felelõsséggel, szívvel-lélekkel támogatni fogják a gyermekeket és az õket ellátó gyermekápolókat.
volt, aki nagy sikert aratott a résztvevõk körében. A mûsort követõ gasztronómiai kalandozás, valamint a késõ éjszakába nyúló mulatozás kellemes hangulatban zárta a napot. A kongresszuson 41 színvonalas elõadás hangzott el, mely felölelte a gyermekgyógyászati ápolás teljes szakterületét. Hallhattunk elõadásokat a kora- és újszülött ellátás nehézségeirõl, a gyermek intenzív ápolásról, a gyermekkorban elõforduló krónikus betegségek gondozásáról, edukációjáról, valamint a gyermekápolásban résztvevõ szakemberek leterheltségérõl és a körükben elvégzett vizsgálatokról. Mint a program sokszínûségébõl is látszik, a kongresszuson résztvevõk a két nap után sok hasznos és új információval, tudással térhettek haza. Azért, hogy hagyományainkat folytassuk, a kongresszus 2009. évi megrendezési jogát, a vándorbaba átadásával a Bács-Kiskun megyei Önkormányzat Kórházának Gyermekosztálya kapta meg.
A tudományos program után a pénteki napot zenés, táncos fogadás zárta. Vendégünk Homonyik Sándor
Bognár Lászlóné MÁE Fejér megyei vezetõ
2008. 22. évf. 3. szám
ORSZÁGOS KONFERENCIÁK
15
Az egészségi állapot megjelenése a munkaerõpiacon Készítette: Mihály Tekla, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, IV. éves dietetikus Témavezetõ: dr. Garaj Erika PhD, tanársegéd Egy ország gazdasági fejlettsége és lakosságának egészségi állapota között szoros összefüggés van. Ha az összefüggés tartalmát, okait vizsgáljuk, felmerül a kérdés: a gazdasági helyzet határozza-e meg az egészséget vagy az egészség a gazdaságot? A válasz nehéz. Tény, hogy egészségügyi rendszerünk milyensége, hatékonysága és mûködése függ a gazdaságtól, ugyanakkor a gazdaság is függ attól, hogy milyen az egészségünk. A válasz azért is nehéz, mert a gazdaság állapota egy adott országban jóval könnyebben észlelhetõ, mint állampolgárainak egészségi állapota. Amit a legnagyobb biztonsággal állíthatunk, hogy kölcsönös, egymásra ható kapcsolatról van szó. A gazdaság közvetlenül, rövidebb távon befolyásolja egészségünket, egészségügyünket, míg egészségünk hatása a gazdaságra hosszabb távon, kevésbé látható módon érvényesül. Ebbõl következik, hogy ha közvetlen gazdasági érvekre hivatkozva hagyjuk egészségünket tovább romlani, akkor rontjuk a nemzetgazdaság teljesítõképességét is. A társadalmi jólét elképzelhetetlen az egészségügyi rendszer hatékony mûködése nélkül, gyenge egészségi állapotú lakossággal nem lehet hosszú távon prosperáló gazdaságot fenntartani. Az egészségi állapot 3 fõ módon befolyásolja a munkaerõ-kínálatot: (1) az egyén munkaerõ-piaci részvétele, (2) az idõ elõtti nyugdíjazás és (3) a beteg egyént ápoló családtagok munkaerõ-piaci helyzetének változása alapján. Az egyén egészségi állapota nagymértékben befolyásolja termelékenységét és munkaerõ-kínálatát. Kutatások bizonyították, hogy a testfelépítés (melyet a magasság, ill. a testtömeg- index alapján mérnek) mind a fejlett, mind a fejlõdõ országokban hatással van a bérekre és fizetésekre. A fejlett országokban végzett kutatások eredménye szerint az egészségi állapot a nyugdíjba vonulás idõpontját is meghatározza, habár erre egyéb tényezõk is hatással lehetnek (pl. az adott állam nyugdíjrendszere, van-e rokkantnyugdíjazás az adott országban). Egy tanulmány szerint az egészségi állapotban bekövetkezõ hirtelen változások (pl. szívroham), döntõ befolyással bírnak a munkaerõ-kínálati döntésekre, így a napi munkaóra csökkentésére, a magas pozícióról való lemondásra és az idõ elõtti nyugdíjazásra. Az egyén egészségi problémái a vele egy háztartásban élõk munkaerõ-piaci helyzetére is kihatnak. A kutatási eredmények azt mutatják, hogy a férfiak hajlandóak jelentõsen csökkenteni munkaóráik számát, amennyiben házastársuk ápolásra szorul. Fordított esetben azonban az a jellemzõ, hogy a nõk férjük betegsége idején többet dolgoznak, hogy több pénzt keressenek. Ez elsõsorban a nemek családon belüli egyenlõtlen szerepével, valamint a férfiak és nõk eltérõ munkaerõ-piaci helyzetével magyarázható. Mivel általában a férfi a családfenntartó, annak lebetegedése esetén nagyobb szükség van a pótlólagos jövedelemre, mint a feleség egészségi állapotának romlása esetében. A közelmúltban megjelent tanulmányok szerint egyre több munkáltató ismeri fel, hogy az egészségesen táplálkozó és jó fizikai kondícióban
16
lévõ alkalmazottak munkahelyi teljesítménye jóval kiemelkedõbb, mint az egészségtelenebb életmódot folytató kollégáké, ezért a munkahelyek egyre inkább maguk is szerepet vállalnak az egészséges életmód propagálásában. 2006-2007-ben folytatott kutatásom célja volt feltárni azokat az akadályokat, melyek nem engedik az egészség szempontjából továbbfejlõdni a gazdaságot. Az egészségi állapot és a munkahelyi teljesítmény közötti összefüggéseket vizsgáltam hazai mikro-, kis-, közép és nagyvállalatoknál, összesen 23 vállalkozásban. Vizsgálatom 6033 fõ munkavállalót érintett (1.ábra). 1. ábra: A vizsgált vállalati típusokon belüli alkalmazottak létszáma
Feltevéseim között szerepelt azon állítás, miszerint az egészségesebb emberek jobban és többet tudnak teljesíteni, mint azok, akiknek gyengébb az egészségi állapota. Kiderült azonban, hogy mindez nem feltétlenül van így. Arra a kérdésre, hogy egyetért-e azzal az állítással (a cégvezetõ), miszerint az egészségükre nagyobb gondot fordító kollégái, beosztottai esetleg jobb teherbíró- és állóképességgel rendelkeznek, mint azok, akik egészségtelenebbül élnek, már megoszlottak a válaszok. A megkérdezettek csupán 65%-a vallotta azt, hogy egyértelmûen jobban terhelhetõk az egészségesebb életmódú beosztottak (2.ábra). 2. ábra: Az egészségi állapot és a munkahelyi teljesítmény közötti kapcsolat
A vizsgálat kitért az egészségmegõrzés formáira és finanszírozására is. A 23 megkérdezett cégvezetõ egyéni véleményét feltérképezve kiderült, hogy tízen tartották az egyik leghatékonyabb egészségmegõrzõ
ÁPOLÁSKUTATÁS
2008. 22. évf. 3. szám
formának az egészséges táplálkozást. Hét cégvezetõ a sportrendezvények jelentõségét emelte ki, ennél kevesebben, mindössze hatan tartották fontosnak a rendszeres orvosi ellenõrzéseken való részvételt, míg négyen a rendszeres konditerembe és uszodába járást hangsúlyozták. Különös, hogy a kötelezõ rendszeres orvosi ellenõrzést egyénileg csak kevesen emelték ki, míg a szervezeti megvalósítás során elsõ helyre került (3.ábra). Ennek legvalószínûbb oka, hogy a rendszeres orvosi ellenõrzés a legtöbb szervezeten belül – jogszabályi elõírások miatt - kötelezõ, ám valójában mindenki tudja – épp ezért különböznek a „vélemény” és a „megvalósítás” adatai-, hogy önmagában nem az orvos fog egészséget teremteni, hanem mi magunk, azáltal, ahogyan élünk, amilyen életformát folytatunk. Az egészséges táplálkozás kapta a második legtöbb szavazatot. Ennek oka lehet, hogy a legtöbb cégen belül léteznek a különbözõ fajta – egészséges táplálkozást hirdetõ - ételfutár szolgálatok, melyek keresztül az adott cég kedvezõbb árakon juthat ebédhez. Egy megkérdezett élelmiszeripari (közép)vállalkozásnál pedig az elõbbieken felül létezik egy olyan konyha, amelynek menüi között szerepel egy kifejezetten dietetikus ajánlásával készült ételsor. 3. ábra: Egészségmegõrzõ formák szervezeten belüli alkalmazása
Mindezek finanszírozását tekintve – céges szinten egészen egyértelmûen körvonalazódik, hogy kisebb cég kevesebb, és nagyobb cég nagyobb összegeket fordít az egészségmegõrzésre. Ha azonban az egy fõre esõ költségeket vizsgáljuk, kiderül, hogy a kis-, és középvállalkozások ugyanúgy hajlandók nagyobb összeget áldozni az egészségmegõrzés érdekében. Mivel rendkívüli módon különbözõ cégeket kérdeztem meg, az interjúk során igen érdekes reakciókkal kellett szembesülnöm. Míg egy adott kérdés egy multinacionális cég vezetõjének teljesen természetes volt, addig egy mikro-vállalkozás tulajdonosa inkább elképedt a kérdésen, amikor neki a fennmaradás az elsõdleges cél, nem pedig az, hogy hányszor küldje a beosztottait wellness hétvégére egy évben. Minél nagyobb cégrõl van szó, annál nagyobb figyelmet szentelnek az alkalmazottak egészségére, és a cég nagyságával egyenes arányban történik a finanszírozás. Beigazolódott a kutatás során, hogy minél inkább törekszik egy cégvezetõ az egészséges életmód megvalósítására egyéni szinten, annál nagyobb figyelmet kap az egészség fontossága, pozitív megítélése és támogatása szervezeti szinten. Azoknál a kis- és középvállalkozásoknál ugyanis, ahol
2008. 22. évf. 3. szám
a cégtulajdonos az egészségesebb életmód híve volt, nagyobb összeget és figyelmet fordítottak a beosztottak egészségére és kölcsönösen, ha közvetett módon is, de példaértékû volt a fõnök életvitele a beosztottak számára. A munkavállalók kiválasztásában ma már egyre dominánsabb szerepet kap az, hogy a dolgozók sportoljanak, ne dohányozzanak és ne legyenek túlsúlyosak. E feltételezésem részben beigazolódott a vizsgált hazai cégek gyakorlatában. A sport egyenlõre még nem játszik akkora szerepet a kiválasztás során, de már vannak céges kezdeményezések ennek elõnyként való kezelésére. A dohányzás, mint hátrány csak kisebb cégek esetén volt igaz. A túlsúly azonban egyre több cégnél jelent hátrányt a felvétel során. Végül a kutatás rámutatott arra, hogy egyre több cég hajlandó figyelmet, idõt és pénzt is áldozni munkatársai egészségéért, mert felismerte a munkahelyi egészségfejlesztést, mint új szolgáltatási ágat. A munkahelyi egészségfejlesztés fõ területei: • A mentális egészség fejlesztése, • A munkahelyi stressz károsítását megelõzõ programok, • A függõbetegségek kezelése; • A munkahelyi és munkaidõ utáni testmozgás ösztönzésére irányuló programok; • Az egészséges táplálkozás választásának lehetõségét felkínáló programok; • A dohányzásról való leszokás támogatása. A munkahelyi egészségfejlesztés tervezése egyértelmû koncepciót igényel a vállalkozások vezetésétõl. A cégek igénybe vehetik az egészségstratégiai tervek készítését, egészségnapok programjainak összeállítását és szervezését kínáló szolgáltatást is. A fejlesztést megelõzi az egészségkutatás: a dolgozók egészségi állapotának felmérése, a munkakörökbõl adódó reális teherbírások kiszámítása, megítélése, a munkakörökhöz szükséges egészségügyi feltételek felállítása. Alapos, sok területre kiterjedõ szûrõvizsgálatok, állapotfelmérések tárják fel az egyéni problémákat.
ÁPOLÁSKUTATÁS
17
Tisztelt Olvasók! Lapunk következõ hasábjain egy örökzöld témáról, a kompetenciáról olvashatnak. Évek óta visszatérõ kérdés mit tehet az ápoló, a szakdolgozó munkaköre gyakorlása közben. Sokszor elhangzott, jó lenne, ha lenne egy jogszabály, amely tételesen meghatározná a feladatokat. Ezt a jogszabályt sokan kompetencia listaként nevesítették. Hogy valójában mit jelent a kompetencia az attól is függ, hogy kinek a szemszögébõl vizsgáljuk, ezért álljon itt a következõ cikk, amely akár vitaindítóként is szolgálhat a kompetencia kérdéskörével kapcsolatban.
Ápolói/szakmai kompetencia… és annak szinten tartása „Az egyetemi diploma kevesebbet ér, mint egy mozijegy, mert a mozijegy feljogosít arra, hogy bemenjünk moziba, az egyetemi diploma semmire sem jogosít fel.” Soichioro Honda Kiindulópont Meglehet különös, provokatív Honda Úr kijelentése. Nem lepett meg a japán minõségkultúráról szerzett benyomásaim után. Elgondolkoztatott. Alkalmazható-e a mi munkakultúránkra? Kérdezhetünk-e mi is az egészségügyi szakképesítés értékére, hasznosíthatóságára a munkáltató szemszögébõl? Úgy gondoljuk: igen. Válaszkeresésnél kiindulásként szolgáljon a kompetencia kifejezés. Annál is inkább, mert a jogi szabályozás, szakmai irányelvek, etikai kódexek sziklaszilárd alapként kezelik. Néhány példát hadd idézzek: A/ JOGSZABÁLYOK 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyrõl „126. § (1) a területi ellátási kötelezettség körében az egészségügyi dolgozó munkaidejében az e minõségében hozzáforduló beteg megfelelõ ellátása iránt - a (2) és (5) bekezdésekben foglaltaknak, illetve szakmai kompetenciájának és felkészültségének megfelelõ módon – intézkedik,” … „(5) az orvosi szakképzettséggel nem rendelkezõ egészségügyi dolgozó a hozzá forduló beteg vizsgálatáról kompetenciájának keretei között saját maga, illetõleg, ha az kompetenciájának kereteit meghaladja, az erre jogosult orvos értesítése útján gondoskodik. Ez utóbbi esetben azonban, ha a beteg állapota azt szükségessé teszi, az orvos megérkezéséig elvégzi mindazokat a beavatkozásokat, amelyek nyújtására szakmai kompetenciája és felkészültsége alapján jogosult.” 2003. évi LXXXIV. Törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseirõl „5. § (1) Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet, az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelõen nyújtja.” 23/2006. (V. 18.) EüM rendelet a vizsgálati és terápiás eljárásrend kidolgozásának, szerkesztésének és szakmai egyeztetése lefolytatásának eljárásrendjérõl 3. számú mellékletének 1.3 pontja tartalmazza az Ápolási szakmai protokoll általános szerkezetét. Szemszögünkbõl a következõ pontok érdekesek: „III. Kezelés … 3. Betegoktatás 3.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint …
18
V. Gondozás 2. Megelõzés 2.4. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés … 5. Betegoktatás 5.1. Betegtájékoztatás és edukáció szakdolgozói kompetencia szerint … 7. Otthoni szakápolás 7.5. Szakdolgozói kompetencia szerint egészségnevelés és egészségfejlesztés” Az ápolás Szakmai kollégium megjelentette az Ápolási Szakmai Kollégium szakmai protokolljait. „Az ápolási szakmai protokollok fejlesztése” bevezetõ részben szintén elõfordul a kompetencia kifejezés. „Két formában készítettük el a protokollok szerkezeti felépítését: Az egyik forma táblázatos szerkezetben jól mutatja az egészségügyi szolgáltatói körök kapcsolódását és kompetenciáját. A másik forma az orvosi szakmai protokoll szerkezetébe beépített ápolási protokoll, melyben nehezen különíthetõk el a kompetenciák. … Végül az Egészségügyi Közlöny LV. Évf. 12. szám (2005. július 15.) egy szolgáltatói körök szerint különválasztott szerkezetet közölt. Ezt összehasonlítva saját terveinkkel megállapítható, hogy az általunk javasolt szerkezeti felépítés (lásd: jelen különszám, Melléklet) részletesebben mutatja a különbözõ szolgáltatói körök kompetenciáját.”1 B/ Szakmai irányelvek, protokollok: A fent említett irányelv szerint elkészített protokollok tartalmazzák a kompetenciát. Kiemelve közülük egyet, a „Transzfúzióval kapcsolatos ápolói teendõkrõl” protokoll - többek közt -, a következõket írja: „2. Fizikális vizsgálat ápolói kompetencia szerint Célja: a beteg minél elõbb szükségleteinek megfelelõ ellátásban részesüljön, az alapvetõ életfunkciók felmérése, azonnali beavatkozás a beteg állapotától függõen az ápoló kompetenciája szerint. „ … „5. Ellátás tervezése 5.1. Ápolási terv • A beteg a képességeinek megfelelõ tájékoztatásban részesüljön a transzfúzióról és szövõdményeinek tüneteirõl az ápolói kompetencián belül.”2 C/ Etikai kódexek Magyar Ápolási Egyesület: Etikai Kódex3 „III.7 Az ápoló ismeri és betartja az ápolói kompetencia határait, annak figyelembevételével saját akaratából, felelõsségteljes döntéseket hoz, ápolói tevékenysége során.” Magyar Egészségügyi Szakdolgozók Etikai Kódex4 „7. § (3) Az egészségügyi szakdolgozó munkája során felméri kompetenciája határait, és felelõsségre vonás terhe mellett mérlegeli a szakmai utasítás elfogadását és megtagadását.”
ÁPOLÁSKUTATÁS
2008. 22. évf. 3. szám
Ápolónõk Nemzetközi Tanácsa: Ápolói Kódex5 „Az ápolónõ felhasználja ítélõképességét az egyéni kompetenciára vonatkozóan, amikor felelõsséget fogad el vagy ruház át másokra.” Amerikai Ápolónõk Egyesülete: Ápolói Kódex6 „5. Az ápolónõ fenntartja kompetenciáját az ápolásban. 6. Az ápolónõ informált ítélkezést gyakorol, és egyéni kompetenciát és képzettséget használ kritériumként, amikor tanácsot kér, felelõsségeket vállal és ápolói tevékenységet ruház át másokra.” Egyesült Királyság Központi Tanácsa: Az ápoló, szülésznõ, védõnõ hivatásbeli magatartási kódexe7 „Nyilvántartásba vett ápolóként, szülésznõként vagy védõnõként végzett gyakorlata személyesen számonkérhetõ és hivatásbeli számonkérhetõségének gyakorlása közben köteles: … 3. fenntartani és növelni szakmai ismereteit és hozzáértését; 4. elismerni tudásának és szakértelmének bármilyen korlátját és kötelességteljesítésének hanyatlását, ha ennek folytán nem képes feladatának biztonsággal és kellõ jártassággal eleget tenni;” Noha a legutóbbi III. 1992-es kiadás fordítása nem a „kompetencia” kifejezést használja, tartalmában azonosnak érezzük a már idézett szövegkörnyezetekben elõforduló kompetencia kifejezéssel, megelõzve a kompetencia konkrét meghatározását. Úgy véljük illusztrálásképp, megengedhetjük, annál is inkább, mert az II. kiadás 1984-es II. kiadást a kompetencia kifejezéssel fordították: „Minden szakképzett ápolónõ, szülésznõ felelõsséggel tartózik tevékenységéért és szakmai felelõssége gyakorlása során: 3. Megragad minden ésszerû alkalmat szakmai tudása és kompetenciája fenntartására és fejlesztésére. 4. Felismeri kompetenciájának korlátait és ilyen esetekben visszautasítja a kijelölt feladatot, ha elõtte nem kapott utasításokat ezekre a feladatokra vagy nem tekintette kompetenciáján belülieknek õket.” A szabályozások tehát kikerülhetetlenné teszik a kompetenciát. De mi is az a kompetencia? Kompetencia fogalma Terjedelem szabta korlátok, az általunk követett gondolatmenet miatt – nem vitatva jelentõségüket -, nem érintjük a kompetenciaalapú oktatás, alapkompetenciák, kompetenciakutatások, stb. területét. E peremfeltételek megengedése után nézzük a kompetencia fogalmát. A szakirodalomban a kompetenciának számos meghatározása van, ami annál izgalmasabb, mondhatni problematikus, mert mérhetõ, pontosan meghatározható fogalomra van szükség. Az egyik oka lehet az elmondottaknak, hogy az angol „competence” és a „competency” fogalmak összekeveredtek. A „competence” egy konkrét munka sikeres elvégzéséhez szükséges tudás, képesség, készség alkalmazását jelenti.8 Mértéke a dolgozó teljesítménye valamilyen munkahelyi normához viszonyítva. Például megfigyelhetjük és véleményt mondhatunk egy ápolói tevékenységrõl. Ebben az esetben a norma lehet a tankönyvekben elõírt cselekvéssor vagy az egészségügyi szervezet saját, különbözõ elnevezésekkel bíró szabályozó dokumentuma. A kompetencia („competency”) viselkedéses jellemzõkkel leírható tulajdonságokra vonatkozik, amelyek meghatározzák a teljesítményt. A munkakészség tehát arra vonatkozik, hogy mit kell mérni egy munka során, míg a kompetencia azt írja le, hogy ezeket a célokat hogyan,
2008. 22. évf. 3. szám
milyen magatartás segítségével érheti el a dolgozó.9 A kompetencia megértésének kulcsa az, hogy a háttérben olyan tulajdonságok vannak, amelyek megfigyelhetõ viselkedésben nyilvánulnak meg. Ha a két fogalmat együttesen szemléljük, akkor olyan kompetenciamodellhez jutunk, amely általánosságban leírja, mire van szükség a jó teljesítményhez akár intézeti (vállalati) szint vagy konkrét munkakör vonatkozásában. Az „Ajánlások az európai ápolásvezetõk képzésére kompetencia-irányelvek meghatározásától a folyamatos képzés megvalósításáig„ dokumentum ezt referenciakeretként kezeli. A referenciakeret „olyan dokumentum, amelyet egy tevékenységi ág vagy ágazat szakemberei referenciaként használnak: ez a tartalmat kellõ (végcél, tevékenységek, felelõsségi szintek, kompetenciák stb.) általánosságban írja le ahhoz, hogy az alkalmazható legyen az ág vagy ágazat valamennyi képviselõjére.”10 A felvázolt elméleti keretet találjuk az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeiben is.11 A jogszabály megkülönbözteti a szakmai készséget („competence”) és a kompetenciát („competency”). A kompetencián belül szakmai, személyes, társas, módszertani csoportosítást alkalmaz. Attól függõen, hogy szokásostól eltérõ vagy szokásos munkahelyi körülmények között, önállóan vagy szakmai vezetõ irányításával történik az ismeret alkalmazása vagy a munkavégzés, a szakmai készség 5-1 szintjét, kompetenciának A-E szintjét különböztetik meg. Nem halasztható tovább a kompetencia meghatározása. Számos definíció közül elsõsorban az egészségügy világában használtakat vegyük szemügyre. Az egyik szerint, „tág, összetett megállapítások, amelyek az ápolói és szülésznõi gyakorlatból származnak és leírják az ismereteket, attitûdöket és pszichomotoros elemeket tükrözõ készségek kereteit.12 Másik definíció szerint a kompetencia „munkaismeretek és készségek. Az ismeret, a tények és eljárások megértését jelenti. A készség speciális tevékenységek végrehajtási képessége. Például egy kompetens kardiológus ismeri a szív fiziológiáját és patológiáját, és hogy hogyan fedezhet fel ritmuszavart elektrokardiogrammal. A magatartást, mint pl. teamben való dolgozás képessége, gyakran a kompetencia részeként tekintik.”13 Több – lapszéli és konferencián lejegyzett14,15 -, definíciókat is felhasználva számunkra a kompetencia képesség a kognitív és pszichomotorikus ismeretek integrálásának szemléltetésére a munkakör betöltése során, egy adott felállásban, az alkalmazás során, mely összhangban van az ápolás/gondozás és/vagy gyakorlat elismert normáival. Lényeges elem „adott felállásban, az alkalmazás során”. A jogi és szakmai kereteken kívül normaként jelenik meg a munkáltatói elvárás az alkalmazottal szemben. Munkáltatói elvárás: kompetens alkalmazott Az emberek nagy csoportja a gyógyító intézetekben hozzájuk fordulók szervezetével foglalkozik; ápolási anamnézist vesz fel, mûtétre, vizsgálatra elõkészít, képalkotó diagnosztikán felvételeket készít, stb. Sokkal kisebb hányada a kelleténél magával a gyógyító szervezettel foglalkozik. A gyógyító szervezet is produkálhat tüneteket, megjelenhetnek panaszok, amelyek arra utalhatnak, hogy beavatkozás nélkül végzetes események történhetnek. A prevenciós tervben megjelenhet a minõség javítása, szervezeti rugalmasság növelése, kulturális és/ vagy technológiaváltás, költségek minimalizálása, orvosi hatáskörbe tartozó tevékenységek átadása, stb. Utóbbira példa lehet a mûlencse tervezése, amit „2006 második félévétõl két szakdolgozó, az ezt megelõzõ idõben az operáló orvosok végezték”.16
ÁPOLÁSKUTATÁS
19
Az egynapos sebészet, mátrix-szervezet, az elektronikus ápolási dokumentáció, önkéntesek, hozzátartozók megjelenése a szülõszobán, gyermekosztályon (a már említett társas kompetencia!) stb. azt jelenti, hogy az egykor tanultak és azok alkalmazása, a valamikor megszerzett kompetencia már nem elegendõ. Kompetens-e a dolgozó azon az osztályon, ahová intézeti érdekbõl áthelyeznek? Kompetens-e a dolgozó hosszabb távollét után a régi munkahelyén találkozva új gyógyszerekkel, ápolási segédeszközzel (pl. inkontinencia betét, intelligens kötszerek, stb.) technológiával, technikával? Kompetens-e a dolgozó új munkaszervezési formák között („normál” ügyelet helyett készenléti ügyelet) dolgozik? A környezet kihívása mellett önmagunk kihívására is gondoljunk. Tudunk-e teljes figyelemmel éjszakázni, úgy mint 5-10-15 vagy 25 éve? Ugyanolyan biztos-e a kezünk, mint régebben? Tudjuk-e a tanultakat a gyakorlatban, élesben használni, az „osztályt vinni”? Egy 250 kérdõív kiosztásával járó vizsgálat során, melyben az ápolók ismereteit és kompetenciáit vizsgálták a transzfúzióval kapcsolatban, megállapítást nyert, hogy „az ápolószemélyzet nem megfelelõ ismeretekkel rendelkezik”,17 noha a képzésben részt vettek. A munkáltatónak a betegbiztonság elsõdleges szempontja miatt kompetens alkalmazottakra van szüksége. Olyan jártasságra, amikor nullára csökkentjük a hibalehetõséget. A „konfekcióméretû” képzések nem minden esetben tudják ezt biztosítani. Szélsõséges eset lehet, amikor kimondottan pontszerzés miatt nem a munkakörének, tevékenységének megfelelõ képzésen veszt részt a munkavállaló. A hatékonyság a célzott képzést követeli meg kiemelten a gyakorlati képzést. A gyakorlati képzés olyan feladatokból áll, melynek célja a szakszemélyzet támogatása az alkalmazó elvárásainak szempontjából sajátos megbízások teljesítése folyamán a szakmai hozzáértés megszerzése, szintentartása és vagy növelése érdekében. Az elméleti felkészültség mellett tehát fontos az meglévõ ápolási tevékenységek figyelemmel kísérése, a kompetencia ellenõrzése. Például a JCAHO elõírja, hogy az intézmények dokumentálják azokat a módszereket, melyeket alkalmazottaik kompetenciájának azonosítására és megõrzésére alkalmaznak.18 A kompetencia felmérése, ellenõrzése egyben megadhatja a célkitûzéseket is. Kideríthetjük, melyek azok a területek, ahol továbbképzésre van szükség. Vagy megmutatkozik az a tevékenység, amit a dolgozó (átmenetileg) nem végezhet. Gyakorlatunkban, igaz ritkán, de elõfordult ilyen jellegû visszavonás. A kompetencia mérésében az intézetek szakmai munkacsoportjainak (ápolásfejlesztési és oktatási-továbbképzési stb.) részvétele elengedhetetlen. Kompetencia mérése A kompetencia felméréseknek külön módszertana van. Két mozzanatot szeretnénk azonban kiemelni: I. A kompetenciák feltárásához nem célravezetõ a a) hipotetikus kérdések feltétele, mert olyan választ vált ki, hogy „én abban a helyzetben azt tenném…”, b) irányító kérdések feltétele, mert az irányító kérdés pedig implikálja a résztvevõ számára, hogy milyen választ szeretnénk hallani, lehetõséget adva ezzel a pozitív benyomáskeltés kibontakoztatására, a tényfeltárás helyett. II. STAR-módszer célravezetõbb, ahol négy tényezõre kell figyelni a) egy konkrét szituációban (S; situation),
20
b) egy konkrét feladattal szembesülve (T; task), c) az értékelt személy mit tett (A; action), d) és ez milyen eredménnyel (R; result) járt. A kompetencia felmérés, a képzési igények felmérése a következõ logikai lépéseket követi. (1. sz. táblázat) Ki
Mit
Hogyan
Mikor
Felmérés Tervezés Megvalósítás Értékelés
1. sz. táblázat A képzési igények felmérésének logikai lépései Lehetséges keretrendszer a kompetenciaméréshez Az ápolói tevékenységek, beavatkozások kombinációja adja a szakmai protokollokat, esetmenedzsment eljárásokat, munkautasításokat, stb. Ebben a gondolkodási keretrendszerben a hangsúly a „competence”-n van, egy konkrét munka sikeres elvégzéséhez szükséges tudáson, képességen, készség alkalmazásán. De mik is ezek a tevékenységek? A szakmai vizsgakövetelményekben felsoroltak19, amit a szakképzés keretén belül tanítanak. Sõt, vannak kimondottan ápolói tevékenységekkel foglalkozó tankönyvek.2021 Ezen tevékenységekhez járulhatnak még az orvosi tevékenység körébe tartozó ténykedések. Így az egyes klinikai szakterületek és munkáltatók öszszeállíthatják azt az „elméleti” tevékenységlistát, kompetencialistát, amiben dolgozójuknak kompetensnek kell lennie. A felmérések után alakul ki az a gyakorlati tevékenységlista, kompetencialista, amely alapján történik a munkavégzés. Nem minden esetben egyezik meg a kettõ. Önálló
Orvosi utasításra Egyedül Együttmûködve
I. kategória II. kategória
2. sz. táblázat Ápolói tevékenységek csoportosításának táblázata A elméleti kompetencialistánknak nagy hiányossága, hogy nincs meghatározva, hogy mik azok az orvosi hatáskörbe tartozó tevékenységek, amit az ápolók átvehetnek. Persze a kezdeti lelkesedésünkben, hogy munkakörük gazdagodhat, megtörténik a dolgozók felhatalmazása („empowerment”), ne felejtsük: az ápolói feladatokat kell elsõsorban maradéktalanul ellátni. Az ápolói tevékenységek a következõ táblázatban csoportosíthatók: I. kategória A beosztásban való alkalmazáshoz szükséges képzés biztosítja a megkívánt alapismereteket. Szükséges lehet a tevékenységek jóváhagyott lépéseivel és a szükséges berendezések használatával kapcsolatos szervezeti egységben a továbbképzésre. Az ide sorolt tevékenységek esetében a szakdolgozók szakértelmét a próbaidõszakban mérik fel. A tevékenységekre való megbízás elnyerhetõ a tevékenységek megfigyelése során, szóban történõ leírással, vagy szimulált gyakorlat során. A megbízást (meghatalmazást) a folyamatok alacsony száma, magas kockázata és/vagy a problémás jellege szerint idõszakonként felülvizsgálják.
ÁPOLÁSKUTATÁS
2008. 22. évf. 3. szám
II. kategória Az orvosi vezetésnek is írásban kell hozzájárulnia. Az ápolónak a tevékenység megkezdése elõtt megbízással kell rendelkeznie. A megbízási folyamatnak képzésbõl és ellenõrzött klinikai demonstrációból kell állnia. A megbízás elnyerése után a szakértemet idõszakonként ellenõrzik, jóváhagyják megfigyelés, szimuláció vagy szóbeli leírás során, a folyamatok alacsony száma, magas kockázata és/vagy a problémás jellege szerint. II kategóriában - ahová az orvosi hatáskörbe tartozó tevékenységek is tartoznak -, az említett megbízási folyamatot jól szabályozta a hatályonkívüli 11/1972. (VI. 30.) EüM és azt módosító 14/2003 (IV. 9.) ESzCsm rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról: „8.§ (1) Az egyéb egészségügyi képesítéssel rendelkezõ szakdolgozót (a továbbiakban: egészségügyi szakdolgozó) az erre feljogosított vezetõ a (2) bekezdésben megállapított feltételek mellett megbízhatja a népjóléti miniszter által külön meghatározott - az orvosi tevékenység körébe tartozó - ténykedések végzésével. (2) Az (1) bekezdés alapján az egészségügyi szakdolgozót a népjóléti miniszter által meghatározott ténykedések közül is csak azoknak végzésével szabad megbízni, amelyekre kellõképpen kiképezték, azokkal kapcsolatban az egészségügyi szakdolgozó gyakorlati tudását megvizsgálták és azoknak végzésére alkalmasnak találták. (3) Az egészségügyi szakdolgozó részére a megbízást írásban kell megadni. A megbízás megadásával egyidejûleg az egészségügyi szakdolgozót ki kell oktatni a ténykedések végzésével kapcsolatos fegyelmi és büntetõjogi felelõsségére. A megbízás bármikor visszavonható. A visszavonást indokolni kell.” Hiányossága volt a rendeletnek, hogy nem történt meg az orvosi tevékenység körébe tartozó ténykedések felsorolása. Az utolsó elõtti mondatból arra lehet következtetni, hogy a jogalkotó sem gondolta örökéletûnek az elnyert kompetenciát. Akkor, most hogyan történik a megbízás, meghatalmazás, amely nem más, mint a „kompetencia evidenciája, érvényes és releváns engedély, képzettség, gyakorlat és tapasztalat. Az egészségügyi ellátást végzõ személy kvalifikációinak megszerzésére, ellenõrzésére és értékelésére vonatkozik. Meghatározza, hogy az egyén végezhet-e betegellátást.”22 A hatályon kívül helyezés23 jelenleg a gyakorlatban azt jelenti, hogy orvosi hatáskörbe tartozó feladatok közül megbízólevéllel feladat nem delegálható. A licence vizsgarendszer megoldás lehet, de annak gyorsan követnie kell a munkaerõpiaci változásokat. Megvalósításához jogszabály-változtatásokra van szükség. A licence vizsgával is szembekerülünk azzal, hogy bizonyos idõ elteltével még kompetens-e a dolgozó? A megbízás vonatkozásában megvizsgálandó a 1997. évi CLIV. törvény alábbi szakasza: „110. § (1) Egészségügyi tevékenységet folytatásának formájától és módjától függetlenül - a (2) és (4) bekezdésekben foglalt kivétellel - az adott tevékenység folytatására jogosító egészségügyi szakképesítéssel vagy egészségügyi szakképesítés nélkül megszerezhetõ felsõfokú szakirányú szakképesítéssel rendelkezõ és a mûködési nyilvántartásba bejegyzett személy végezhet. …. (5) Egészségügyi tevékenységben megfelelõ egészségügyi szakképesítéssel nem rendelkezõ személy is közremûködhet az (1) bekezdésben foglalt feltételeknek megfelelõ személy felügyelete mellett, annak utasítása szerint. A felügyeletet gyakoroló személy utasítási joga csak a szakképesítésének megfelelõ körben gyakorolható.
2008. 22. évf. 3. szám
(6) Az az (5) bekezdésben meghatározott személy, aki az egészségügyi tevékenységben nem a szakképesítésének megfelelõ körben mûködik közre, tevékenységét csak elõzetes és megfelelõ oktatását követõen kezdheti meg, illetve folytathatja.” Közös érdek Az egészségügy mindhárom szereplõjének: a szolgáltatást igénybevevõnek, a szolgáltatónak, s a finanszírozónak közös érdeke, hogy a szolgáltatást kvalifikált egyén (megfelelõen képzett egyén) nyújtsa. „A kvalifikált személy, olyan egyén, aki részt vehet egy vagy több ellátási tevékenységben vagy szolgáltatásban. A kvalifikációt a következõk határozták meg: iskolai végzettség, képzettség, tapasztalat, kompetencia, alkalmazható engedélyek, törvények és szabályozók, regisztrálás vagy bizonyítvány”.24 A felsoroltak közül a kompetenciára szerettük volna a figyelmet felhívni. KÁRPÁTI ZOLTÁN ápolási menedzser
[email protected]
Irodalom: 1 NÕVÉR Különszám (2006. október), Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet, p. 3. 2 Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvei (IE), és szakmai protokolljai (P) Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelvei (IE), és szakmai protokolljai (P), http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/ minosegfejlesztes/apolas, letöltés: 2008-09-15 3 Magyar Ápolási Egyesület (2000): Etikai Kódex, Budapest 4 Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara: Etikai Kódex, forrás: www. meszk.hu 5 In: Benjamin, Curtis, (1991) Etika az ápolásban, Népjóléti Minisztérium, Budapest, p. 152. 6 In: Benjamin, Curtis, (1991) Etika az ápolásban, Népjóléti Minisztérium, Budapest, p. 155. 7 In: Ian E. Thompson, Kath M. Melia, Kenneth M. Boyd, (1999), Ápolási etika, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, p. 249. 8 Klein Balázs, Klein Sándor (2006), A szervezet lelke, EDGE 2000 Kiadó, Budapest pp. 66. 9 Uott. p. 67. 10 Ajánlások az európai ápolásvezetõk képzésére, NÕVÉR, Különszám, 2005. június, p. 18. 11 Az egészségügyi miniszter 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelete az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, Magyar Közöny, 119. 2008. augusztus 14. 12 Az EVSZ 2. Európai Miniszteri Konferenciája az ápolásról és szülésznõségrõl, München, 2000. június 15-17., elõzetes anyag, Egészségügyi Minisztérium, 2000. p. 32. 13 Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyv (MEES), Egészségügyi Minisztérium, 2007., p. 124., http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/ minosegfejlesztes/minosegmenedzsment, letöltés:2008-09-15 14 Egyesült Királyság Központi Ápolói, Szülésznõi és Védõnõi Tanácsa UKCC 1996 A kompetencia: „a hivatás biztonságos és eredményes, közvetlen felügyel et szükségessége nélküli gyakorlásának készségei és képessége”. 15 Szakmai konszenzus alapján elfogadott kompetencia definíció: Hivatás, vagy foglalkozás gyakorlásához, és az ahhoz tartozó szakmai tevékenység biztonságos, felelõs és eredményes elvégzéséhez szükséges ismeretek és a szükséges készségek és képességek kombinációja. 16 In: dr. Bethlem József, Szabó Gyuláné, Bogdán Lászlóné, dr. Szörényiné Ványi Gabriella (szerk) Egészségügyi Szakdolgozók XXXIX. Országos Kongresszusa, Absztraktgyûjtemény, Kunczik Julianna: A mûlencse tervezés jelentõsége a posztoperatív refrakciós hiba csökkentésében, p. 69. 17 Uo., Tóth Csilla: Az ápolók ismeretei és kompetenciái a transzfúzióval kapcsolatban, p. 65. 18 Janice R. Ellis, Celia L. Hartley (1997) Az ápolás irányítása és összehangolása, Medicina Könyvkiadó Rt., 174 p. 19 Az egészségügyi miniszter 32/2008. (VIII. 14.) EüM rendelete az egészségügyi miniszter hatáskörébe tartozó szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeinek kiadásáról, Magyar Közöny, 119. 2008. augusztus 14. 20 Martha Elkin, Anne Perrz, Patricia Potter (2000) Ápolói beavatkozások és mûveletek, Medicina Kiadó RT., Budapest 21 Smith-Temple, Johnson (1997), Gyakorlati ápolástan, Ápolási vezérfonal a klinikai eljárásokhoz, Medicina Könyvkiadó RT., Budapest 22 Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyv (MEES) 1.0 változat EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM 2007. 23 30/2007 (VI.22) EüM rendelet az egészségügyi dolgozók rendtartásáról 24 Magyar Egészségügyi Ellátási Standardok kézikönyv (MEES), Egészségügyi Minisztérium, 2007., p. 125., http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/ minosegfejlesztes/minosegmenedzsment, letöltés:2008-09-15
ÁPOLÁSKUTATÁS
21
ELSÔ ÉRTESÍTÉS A Magyar Ápolási Egyesület Foglalkozás - Egészségügyi Ápolói Szekciója és a PÁNMED Bt. 2008. december 12-én 10-órai kezdettel rendezi meg a Foglalkozás -Egészségügyi Ápolók Szakmai Napját és Szekcióülését. A szakmai nap helyszíne és a részletes program szervezés alatt. Bõvebb információ és pontos határidõk a www.apolasiegyesület.hu és a www.panmed.hu weboldalakon hamarosan olvashatók lesznek.
TÁJÉKOZTATÁS Kedves Olvasók! Tájékoztatjuk Önöket, hogy az Ápolásügy újság kiadásában és terjesztésében 2009-ben az alábbi változások várhatóak: 1. A megyék meghatározott terjesztési pontokra az alapszervezetek igényei alapján meghatározott számú Ápolásügy újságot kapnak, melynek további elosztása a késõbbiekben kijelölésre kerülõ felelõsök feladata lesz. A meghatározott számból adódik, hogy a nyomtatott példány olvasásra kerül a felhasználókhoz. 2. Azok a tagok akik a terjesztési pontokon nem jutnak hozzá az újsághoz, a nyomdai megjelenéssel egy idõben a Magyar Ápolási Egyesület honlapján – www.apolasiegyesulet.hu – olvashatják a lapszámot. 3. Azok az egyesületi tagok, akik szeretnék az általuk megadott címre postai úton megkapni az Ápolásügy folyóiratot, azok részére biztosítjuk az önköltségen való hozzájutást, amely jelenlegi számításaink szerint megközelítõleg 350 Ft / szám. A megrendelési lehetõséget a késõbbiekben honlapunkon biztosítjuk. A Magyar Ápolási Egyesület a 2009. évi lapkiadás tervezésénél figyelembe vette a tagság iránti tájékoztatási kötelezettségét, valamint a változó gazdasági környezetet is. Reméljük, hogy a fenti lehetõségek közül mindenki megtalálja a neki legmegfelelõbb alternatívát.
Tartalomjegyzék Elnöki beköszönõ Helyesbítés Akikre büszkék vagyunk táblázat javítva Ápolók Napja Fejér megyében Regionális Szakdolgozói Konferencia Bemutatjuk Kossuth Zsuzsanna díjazottainkat Dr. Schneider – „Ásító koraszülött” Transatlantic Dual Degree Program in Nursing az Egészségtudományi Karon Felhívás versmondó verseny Szociális konferencia - Nagykõrös Pszichiátriai konferencia - Dobogókõ Gyermekápolói kongresszus - Székesfehérvár Mihály Tekla TDK Kárpáti Zoltán cikke az ápolói kompetenciáról Elsõ értesítõ Foglakozás Eü. Lapkiadó tájékoztatás
1 2 2 3 4 5 8 9 9 10 11 14 16 18 22 22 ISSN 1216 - 5026
Impresszum
Technikai adatok: méret: A/4 oldal; terjedelem: min. 28 + 4 oldal borító, belív: 80 g volumenizált mûnyomó; borító: 250 g matt mûnyomó, fóliázva, nyomtatás: ofszet; színek száma: 4 + 4, rácssûrûség: 60 I/cm (152 Ipi); kötészet: irkatûzve, terjesztés: országos. Megjelenés: évente 4 alkalommal • Hirdetésfelvétel: Medical Marketing Group • 6000 Kecskemét, Domby Lajos u. 20.III./ 11. • Tel: +36-76-451-233, Fax: +36-76-451-571 E-mail:
[email protected] • www.medicalmarketing.hu A Magyar Ápolási Egyesület továbbképzõ és tájékoztató kiadványa • Szerkesztõség: 1088 Budapest, Vas u. 17. • Tel.: +36-1-486-5995, Tel./Fax: +36-1266-5935 • e-mail:
[email protected] • Felelõs kiadó: Bugarszki Miklós, elnök • Alapító fõszerkesztõ: Mucha Márkné • Szakmai fõszerkesztõ: Bugarszki Miklós, elnök • Állandó szerkesztõ bizottsági tagok: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Kovács Nikolett, Németh Gyuláné, Tunyi Tünde • Kiadja: A Magyar Ápolási Egyesület •Technikai kiadó: Medical Marketing Group • Felelõs vezetõ: Varga Zsolt István • Mobil: +36-70-331-4581 Nyomda: PRINT CITY KIADÓ ÉS NYOMDA Kft. • 1075 Budapest, Asbóth u. 15. félemelet • Tel./Fax: 343-1980, 344-4711, 351-9150 E-mail:
[email protected] • www.printcity.hu • Grafika, tervezés, tördelés: Kovács Tímea, Csepán Annamária • Korrektor: Bugarszki Miklós, Mihály Éva, Németh Gyuláné A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. Kéziratot és fotót, elektronikus úton küldött anyagokat, filmet nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.
22
FELHÍVÁS
2008. 22. évf. 3. szám
IMOLA elismert természetes ásványvíz
szén-dioxiddal dúsított és szénsavmentes változatban
•14 000 éves, magnézium-tartalmú ásványvíz, mérsékelt ásványi-anyag tartalommal • természetes jódforrás a jódhiány pótlására, a jódproÀlaxis megvalósításához •1,5 l Imola ásványvíz elfogyasztása fedezi a felnĒtt ember napi jódszükségletét (RDA jód: 0,15 mg/l 1-1-90/496 Magyar Élelmiszerkönyv)
Az összes oldott ásványianyag-tartalom: 745 mg/l Vas 0,41 mg/l Nátrium 26 mg/l Jód 0,1 mg/l Kálcium 84 mg/l Magnézium 52 mg/l Hidrogénkarbonát 512 mg/l
Folyamatos média megjelenés: ATV, Hálózat TV Gyógyhír Magazin , Gyógyszertár Patika Tükör, Patika Magazin
Kapható a gyógyszertárakban, forgalmazza a Hungaropharma Zrt. A Magángyógyszerészek Országos Szövetsége ajánlásával
ATTALA elismert természetes ásványvíz
szén-dioxiddal dúsított és szénsavmentes változatban
• alacsony nátrium és mérsékelt ásványi-anyag tartalommal • alkalmas nátriumszegény diétához • ideális hypertoniás és vesebetegek napi folyadékpótlásához Az összes oldott ásványianyag-tartalom: 572 mg/l Nátrium 10,4 mg/l Kálcium 56 mg/l Magnézium 44,6 mg/l Hidrogénkarbonát 415 mg/l
Somogy Mega 2000 Kft.