ÁpolásÜgy TARTALOMBÓL:
KÉPZETT ÁPOLÓ – MINÕSÉGI SZOLGÁLTATÓ
Feladó: Magyar Ápolási Egyesület 1431 Budapest, Pf: 190.
MÁE REGIONÁLIS KONFERENCIA SZOMBATHELYEN
TISZTELETBELI ÁPOLÓT AVATTUNK
2009. 23. évf. 3. szám Minden tagunkhoz eljutunk!
design produkció GYÁRTÁS AKÁR 24, 36, 48 ÓRA ALATT, ST DIGITÁLISAN 3 ÓRA ALATT!
wobbler • matrica • könyökl • kártyanaptár • belépjegy agenda • post-it • speditr • kupon sorsjegy • falinaptár • plakát óriásplakát • dekoráció • árukísér • leaet • papírtáska reklámpóló • újság • magazin • hirdetési újság • kézikönyv • könyv leporelló • etikett • boríték • asztali naptár • nyomtatvány • névjegy szórólaptartó • levélpapír • dosszié • gyrs gumis dosszié csomagoló • mappa • asztali display • prospektus • szórólap • hirdettábla • brosúra • hírlevél • jegyzettömb
1075 Budapest, Asbóth u. 15. félemelet 7000 Sárbogárd, Árpád út 114. Tel.: 478-0917, 344-4711, 351-9150 Fax: 343-1980
[email protected] www.printcity.hu
JUK! • T E R
VE
ZÜ
NK
• KIVI
TEL E
• TUDJA, MI M K I N Ü
TUD
Z
ÁpolásÜgy Á lá
MI
b
?
AN PAPÍR V BÓ N E L ND
2009. 23. évf. 3. szám
Kedves Tagtársaim, Tisztelt Olvasók! Az õsz a betakarítások ideje, ilyenkor derül ki mit is ért a befektetett munka, a tavasztól õszig tartó tevékenység a földeken. Az egészségügyre vonatkozatva az õszi betakarítás analógiáját elmondható, hogy több régóta megkezdett folyamat a végéhez közeledik, azaz már látszik az eredménye. Ezek közül az egyik a minimum feltételek várható változása, amellyel kiváltható lesz a 60/2003 EÜM rendelet. Ettõl az ápolói szakma azt várta, hogy végre egy korszerû, a szakmai specifikációkhoz igazodó jogszabály garantálja azokat a személyi feltételeket, amelyek mellett a betegellátás, betegápolás biztonsággal, jó szakmai színvonalon garantálható lesz, ennek ellenére – egyes elsõsorban járóbeteg ellátás területét érintõ kivételtõl eltekintve - gyõzött a fiskális szemlélet és a jelenlegihez képest számottevõ pozitív változásra nem számíthatunk. Változások várhatók a továbbképzések rendszerében is. Az egyes módosításokat tartalmazó normaszövegek egyeztetésen vannak és várhatóan rövid idõn belül megjelennek. A továbbképzési koncepció lényegében az, hogy változik a gyakorlati és az elméleti pontok aránya. Az elméleti pontszámok egy részének megszerzésére csak a kijelölt továbbképzési központokban lesz lehetõsége a dolgozóknak, a fennmaradó rész szerezhetõ meg a szabadon választható továbbképzé-
seken. Az elõzetes információk szerint a gyakorlatban töltött évekre évenként 12 pont számítható be. Az Egészségügyi Minisztériumban elõkészítés alatt áll a szakmában csak licence vizsga szabályozásként ismert tervezet is. Szeptember végére beérett az áprilistól bevezetett finanszírozás gyümölcse is, amely fokozódó likviditási gondok képében került „betakarításra” az egyes ellátók gazdasági jelentéseiben. A helyzetet tovább bonyolítandó felröppent a bázisfinanszírozás októberi bevezetésének híre, amely tovább rontotta volna a szolgáltatók gazdasági egyensúlyát, ez azonban a szakmai szervezetek közbenjárása és az egészségügyi minisztérium sikeres megegyezésének eredményeképp - legalább is október elsejei hatállyal - elmaradt. Egyesületünk számára fontos esemény volt a VI. Országos Járóbeteg Konferencia, ahol elõadásunkban beszámolhattunk egy, az ápolók pszichoszociális stresszfaktorait felmérõ kutatás elsõ fázisáról. Szeptember közepén megtartottuk esedékes vezetõségi ülésünket, ahol fontos napirendként tárgyaltuk a 2010. évi egyesületi választásokat, az azzal kapcsolatos feladatokat és elfogadtuk a választási ütemtervet, amely az elkövetkezõ idõszakban valamennyi megyében komoly feladatot jelent az egyesület tisztségviselõinek és tagságának. Bugarszki Miklós elnök
A Magyar Ápolási Egyesület 2010. évi választási ütemterve Megyei választások Jelöltállítás Választások
2010. január 1–2010. február 5. 2010. február 15–március 31. Választható létszám 1 fõ 1 fõ 1 fõ 50 tagonként 1 fõ küldött
Választható tisztségek Megyei vezetõ Gazdasági felelõs Vezetõségi tag Küldöttek
Régióvezetõk választása Idõpont Választható létszám
2010. április 1–április 23. 1 fõ/régió
Országos választások Jelöltállítás Választás Választható tisztségek Elnök Alelnök Felügyelõ bizottság Etikai bizottság Humánpolitikai és érdekképviseleti bizottság Szakmai fejlesztési bizottság
2009. 23. évf. 3. szám
2010. április 1–április 23. 2010. április 29. Választható létszám 1 fõ 1 fõ 3 fõ 3 fõ 3 fõ 3 fõ
ELNÖKI BEKÖSZÖNÕ
ÁpolásÜgy Á lá
1
Tagtoborzó A világ a gazdasági válság idõszakát éli, ez kihat az egészségügyi ellátásra, annak körülményeire, hivatásunk gyakorlásának feltételeire is. Ebben az idõszakban kiemelt fontosságal bírnak a civil szervezõdések, amelyek annál hatékonyabban tudják képviselni egy adott terület érdekeit, minél nagyobb tagságot tudhatnak maguk mögött. Bizonyára Ön is tudja, hogy a Magyar Ápolási Egyesület civil szervezetként képviseli a tagság szakmai, bizonyos estekben munkavállalói érdekeit is. Egyesületünk fontosnak tartja tagjai elégedettségét, ezért programjaink szervezésében elsõsorban a tagság igényei az irányadóak. Az Ápolási Egyesületi Tagság ezeken a programokon minden esetben kedvezményesen, de esetenként térítésmentesen vehet részt. A kedvezmények igénybevételének feltétele az alapszabályunkban - mely weboldalunkon olvasható - leírtak teljesítése. Az egyesületi tagság arra is lehetõséget ad, hogy egyes, a szakma
gyakorlását érintõ kérdéseivel kapcsolatban az országos irodában tájékoztatást kérjen. Honlapunkon hozzájuthat továbbá az egyesület mûködési köréhez tartozó aktuális információkhoz, értesülhet rendezvényeinkrõl, megtekintheti azok elõadásait, összefoglalóit. Az Ápolási Egyesület tagjaként munkahelyén elérheti az Ápolásügy címû folyóiratokat, illetve amennyiben otthonába (postai úton) szeretné megkapni, – csak az egyesület tagjai számára megállapított – kedvezményes áron juthat hozzá. A folyóirat régebbi számai szintén megtekinthetõk honlapunkon, mely hamarosan megújul. Az új honlap már a fórum lehetõségét is biztosítani fogja regisztrált tagjaink részére. Amennyiben rövid egyesületi tájékoztatónk felkeltette érdeklõdését és úgy döntött, hogy szívesen lenne a Magyar Ápolási Egyesület tagja úgy keresse fel honlapunkat (www.apolasiegyesulet.hu) ahol a belépési és levonási nyilatkozat letölthetõ, valamint további információkat kaphat egyesületünkrõl. A tagsági viszony létesítéséhez kérjük, töltse ki, majd küldje el részünkre (1435 Budapest, Pf. 190.) belépési nyilatkozatát. Reméljük Önt is hamarosan tagjaink között köszönthetjük.
Képzett ápoló – minõségi szolgáltató mosan pályázati források nyílnak meg a szakdolgozók képzésére, valamint képzési- és módszertani fejlesztésekre. A Konferencia célja, hogy az egészségügyi intézmények szakmai vezetõi számára hiteles információt adjunk a változásokról, és informáljuk a résztvevõket pályázati forrás bevonási lehetõségekrõl.
A Real Contact Kft. a Magyar Ápolási Egyesület szakmai együttmûködésével 2009. szeptember 3-án szakmai konferenciát rendezett Képzett ápoló – minõségi szolgáltató címmel a Gólyavár Konferenciaközpontban. A fõszervezõ vállalta a konferencia valamennyi költségét, így az a résztvevõk számára térítésmentes volt. Ennek köszönhetõen több mint száz fõ hallgathatta meg az igen színvonalas és informatív szakmai elõadásokat. A tanácskozás idõszerûségét az adta, hogy 2009 õszén várhatóan jelentõs mértékben módosul az egészségügyi szakdolgozók továbbképzési rendszere, a szakmai egyeztetést követõen megjelenik a hatáskörbõvítés feltételeit megteremtõ licence képzéseket és vizsgákat szabályozó rendelet. Ezzel párhuza-
2
ÁpolásÜgy Á lá
A regisztrációt követõ rövid megnyitó után a terveknek megfelelõen az elõadók segítségével körbejártuk a témaköröket így Kissné Erdélyi Gabriella az Egészségügyi Minisztérium fõtanácsosa elõadásában megismerhettük azokat az elképzeléseket, melyek fejlesztésén a minisztérium jelenleg dolgozik. Ezután a képzés várható változásiról kaptunk árnyalt képet Vízvári László fõigazgató úrtól. A szabályozás várható változásait követõen betekintést nyerhettünk az egészségügyi dolgozók mûködési nyilvántartásának kérdéseibe dr. Paphalmi Rita EEKH elöktõl, végül a pályázati lehetõségek aktualitásairól és tapasztalatairól kaptunk képet Danajka Noémi fõosztályvezetõ helyettestõl. A tájékoztatók után a Real Contact Kft. ismertette azon forrásbevonási lehetõségeket, amelyekben segítséget tudnak nyújtani az érdeklõdõk számára. A szakmai programot egy minden igényt kielégítõ fogadás követte, amely után lehetõség nyílt az egyéni konzultációra is. A napot értékelve elmondható, hogy egy színvonalas aktuális információkban bõvelkedõ konferencián vehettek részt a jelentkezõk.
EGYESÜLETI HÍREK
2009. 23. évf. 3. szám
2009. 23. évf. 3. szám
ÁpolásÜgy Á lá
3
Egy konferencia ürügyén 2009. szeptember 10-12. között került megrendezésre a XI. Országos Járóbeteg Szakellátási Konferencián belül a VI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Balatonfüreden. A szakdolgozói blokk tudományos programját a Medicina 2000 felkérésére immár hagyományosan a Magyar Ápolási Egyesület és MESZK közösen szervezte. A két nap programjában minden résztvevõ megtalálhatta az érdeklõdésének megfelelõ elõadásokat. A Magyar Ápolási Egyesület itt számolt be elõször arról a kutatásról, melyet az Országos Munkaügyi és Munkavédelmi Fõfelügyelet munkavédelmi bírságok felhasználására kiírt pályázatán elnyert támogatásból valósít meg. Témája „Pszichoszociális kockázatok felmérése és csökkentése a munkahelyeken”. A kutatási program megkezdésére júniusban került sor. Elõször szakirodalmi tájékozódást végeztünk, amely során megállapítottuk, hogy korábban milyen kutatásokat végeztek milyen eredményekkel hasonló témakörökben Magyarországon és külföldön. Majd a kérdõív megszerkesztéséhez a megelõzõ kutatások validált kérdõívei közül kiválasztottuk azokat a skálákat, amelyek hasznosak lehetnek a jelen kutatáshoz. Ezek mellett egy olyan újabb skála hozzáadásával, amely tartalmaz általunk azonosított potenciális stressz-faktorokat, kvalitatív interjúkat folytattunk két intézményben, egy vidéki és egy budapesti kórházban. Mindkét kórházban különféle osztályokon 6-6 ápolóval készítettünk interjúkat. Az általános stressz-szint mellett négy fõ témakörbõl tettünk fel kérdéseket:
Ezek mellett a stressz oldására is rákérdeztünk, és arra, hogy milyen javaslataik vannak, milyen megoldásokat látnának szívesen a stressz oldására. A válaszok alapján azonosítottuk azokat a tényezõket, amelyek általában stresszt okoznak, és amelyek a legnagyobb stresszt okozzák a munkahelyen. Az eredmények arról tanúskodnak, hogy ezek a tényezõk a fizetés, az adminisztrációs teher, az idõhiány, az éjszakázás, a betegek halála, a számonkérés, és a munkahelyi kapcsolatok minden szinten. A legtöbb ápoló által és a legtöbbször említett faktorokból készítettünk egy kérdõívet, amely az összeállított kérdõív egyik skálájaként fog szerepelni. Az elkészült kérdõív a demográfiai változók mellett a következõ skálákat tartalmazza: az Észlelt Stressz Kérdõív, amely a stressz-szint meghatározását szolgálja, a szubjektív stressz-észlelést az elmúlt hónapban, azt, hogy mennyire tartja kiszámíthatatlannak, befolyásolhatatlannak, túlterheltnek a mindennapjait. Az Erõfeszítés - Egyensúlytalanság Kérdõív, amely azt méri, hogy mennyire van összeillés a jutalom és az erõfeszítések között, mivel a kutatások azt találták, hogy az egyensúlytalanság ezen tényezõk között hoszszútávon egészségromlást okozhat. A harmadik skála a Kiégési Leltár, amely a kiégés három tényezõjére kérdez rá, az érzelmi kimerültségre, a személyiségbõl fakadó tényezõkre és az elszemélytelenedésre. Végül pedig a kvalitatív interjúk alapján összeállított kérdéssor, amely tartalmazza a legnagyobb és a legtöbbek által említett stresszt jelentõ faktorokat, és lehetõséget ad arra, hogy azonosítsuk, azok mennyire általánosak és mennyire okoznak stresszt országszerte az ápolók körében. A kérdõív kitöltésére és feldolgozására ezek után fog sor kerülni. Az irányított felmérés mellett internetes honlapunkon keresztül lehetõséget biztosítunk valamennyi egészségügyi szakdolgozónak a kérdõív kitöltéséhez
– fizikai környezet, eszköz-, és mûszerellátottság, – létszám, munkaterhelés, munkaszervezés, – munkahelyi kapcsolatok és – betegek ellátásából, betegségekbõl származó stressz.
Szabó Viktória projekt vezetõ
Felhívás A Magyar Ápolási Egyesület 2010-ben megrendezi
II. Országos Vers- és prózamondó versenyét. Várjuk mindazon ápolók jelentkezését, akik szeretnék megmutatni képességüket a vers és próza világában. A vetélkedõn szabadon választott mûvekkel indulhatnak maximum 10 percben. Nevezési díj nincs, a jelentkezés feltétele a Magyar Ápolási Egyesületi tagviszony. Az érdeklõdõk jelentkezését Vörösmarty Attila programkoordinátornál a 20 / 6695436 telefonon vagy a Magyar Ápolási Egyesület e-mail címén (
[email protected]) várjuk. Az elsõ három helyezett díjazásban részesül, melynek átadására a 2010. évi Ápolók Nemzetközi Napja országos ünnepségén kerül sor. Jelentkezési határidõ: 2009. december 15. Versenyek lebonyolítása: 2010. február 01. – 2010. március 31. között. További információ Vörösmarty Attila programkoordinátortól kérhetõ.
4
ÁpolásÜgy Á lá
EGYESÜLETI HÍREK
2009. 23. évf. 3. szám
Akikre büszkék vagyunk 2009. május 20-án a Magyar Áplolási Egyesület jubileumi ÁNN ünnepségén Kossuth Zsuzsanna-díjban részesült dr. Téglásyné Bácsi Mária, Vártok Józsefné és Wágner Vilmosné. Ezúton is gratulálunk a díjazottaknak.
Dr. Téglásyné Bácsi Mária Közel negyven éves pályafutásom alatt nagyobb megtiszteltetésben nem részesültem, mint most, amikor az Egyesület vezetõsége méltónak talált a Kossuth Zsuzsannaemlékéremre. Minden évben együtt örültem azokkal a kolléganõkkel, akik megkapták ezt a csodálatos szépségû emlékérmet és büszkén gondoltam arra, hogy mint az Egyesület elnökségi tagja részt vehettem az emlékérem létrehozásának gondolatától a megvalósítás pillanatáig. Egészségügyi pályafutásomat az érettségit követõen az OTKI Egészségügyi Szakiskolája általános ápolói szakképesítésének megszerzését követõen 1971 augusztusában kezdtem. Pályakezdõ nõvérként a Magyar Néphadsereg Központi Katonai Kórháza Idegsebészeti Osztálya Intenzívterápiás Részlegén kezdtem el dolgozni, ahol nap mint nap szembesültem azzal az elvárással, hogy milyen fontos a szaktudás és az ápolók empátiás készségére milyen nagy szükség van. A szakmai elvárásoknak való megfelelés érdekében 1975-ben intenzívterápiás ápolói képesítést szereztem. 1978-ban nagyon fiatalon ért az a szakmai megtiszteltetés, hogy az Idegsebészeti Osztály vezetõje felkért, a nyugdíjba vonuló fõnõvére helyett vállaljam el az osztályvezetõ fõnõvéri feladatot, mely munkakört 1983. június 30-ig töltöttem be. Fõnõvérként az ápolási munka megszervezése mellet fokozott figyelmet fordítottam az ápolás minõségének javítására érdekében munkatársaim képzésére, továbbképzésére, mivel vallom, hogy a betegellátás csak team munkában lehetséges, ahol a szakmailag jól felkészült ápoló tud méltó társa lenni az orvoslásnak, és megfelelni a vele szemben támasztott követelményeknek. Munkatársaimban a hivatás szeretetét a beteg, kiszolgáltatott emberek iránti tiszteletet igyekeztem erõsíteni. Vezetõi feladataim ellátása egyre több szaktudást igényelt, ezért fontosnak tartottam az önképzést is. 1983-ban az Egészségügyi Fõiskolán intézetvezetõi, majd 1996-ban egészségügyi menedzseri képesítést szereztem. Pályafutásom második nagy állomása: 1983-ban az akkori Országos Munkaegészségügyi Intézetben új fõosztály alakult Üzemegészségügyi Fõosztály néven, melynek vezetõje felkért vállaljam el a fõnõvéri teendõket és szervezzem meg az üzemi nõvérek országos hálózatát, képzésüket, továbbképzésüket. Létrehoztuk a megyei szakfelügyelõ fõorvosok mellett mûködõ üzemi fõnõvéri hálózatot és rendszeresen tartottunk munkaértekezleteket, továbbképzéseket.
2009. 23. évf. 3. szám
Többszöri átszervezés után Intézetünk Országos Munkahigiénés és Foglalkozás-egészségügyi Intézet néven mûködik, ahol a Foglalkozás-egészségügyi Fõosztályon dolgozom jelenleg is, mint a Rehabilitációs osztály osztályvezetõ helyettese. A Foglalkozás-egészségügyi Fõosztály feladatain belül közremûködöm a foglalkozási rehabilitáció, foglalkozás-egészségügyi ápolástan fejlesztésében, a szakterület fejlõdését szolgáló kutatások, képzés, továbbképzés, oktatás, tájékoztatás végzésében. 1999-ben kezdeményezésemre a foglalkozás-egészségügyi szakápolói képesítés visszaállításra került az OKJ-ba és Intézetünk elkészítette az üzemi ápolók /foglalkozás-egészségügyi ápolók tananyagát, majd vizsgakövetelményét, mely alapján elkezdõdött a képzés. 1999-tõl szerepelek a szakértõi és vizsgáztatási névjegyzékben és mint vizsgaelnök közremûködöm a foglalkozás-egészségügyi szakápolók vizsgáztatásában. A Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjaként a kezdetektõl fogva részt veszek az Egyesület munkájában vezetõségi, illetve elnökségi tagként. 1997ben megalakítottuk a MÁE Foglalkozás-egészségügyi Ápolói Szekcióját, melynek vezetõi teendõire bizalmat kaptam a tagoktól és e feladatot jelenleg is ellátom. A Szekció céljaként fogalmaztuk meg a foglalkozás-egészségügyi ápolók szakmai összefogását, a szekciótagok szemléletmódjának formálását. Fórum biztosítását a szakmai elõadások, tanfolyamok, továbbképzések számára. Szakmai támogatás, információ biztosítását a foglalkozás-egészségügy területén. Az Egyesület jövõbeni helyzetének legfontosabb feladatának tartom minél több tagot bevonni munkánkba, a szakmai érdekek képviseletének erõsítését a döntéshozók és a társadalom nyilvánossága felé. A szekció vezetése továbbra is e cél megvalósítása érdekében tevékenykedik, fontosnak tartva a foglalkozás-egészségügyi szakápolók szakmai összefogását, érdekeik képviseletét. A szûkülõ forráslehetõségek között is segíteni a képzés, továbbképzés lehetõségét. Hiszem és vallom, hogy eddiginél is fontosabb az egészségügyi ágazat különbözõ szakterületén dolgozók szakmai összefogása, a különbözõ szakmai szervezetek együttmûködése, a közös érdekeink, a szakmánk presztízsének növelése érdekében, melyben az Ápolási Egyesületnek kiemelkedõ szerepe van.
EGYESÜLETI HÍREK
Dr. Téglásyné Bácsi Mária fõtanácsos
ÁpolásÜgy Á lá
5
Akikre büszkék vagyunk Vártok Józsefné Negyven éven át az ország elsõ orvostudományi egyetemén voltam az egészségügy szolgálatában. Pótfelvételizni érkeztem a fõvárosba, mivel a debreceni egészségügyi szakiskolába túljelentkezés miatt nem nyertem felvételt. Felvétel után tudtam meg, hogy a hároméves egyetemi osztályba kerültem, így a II. sz. Belgyógyászati Klinikára irányítottak gyakorlatra, mint tanfolyamos ápolónõt. Boldog voltam, hisz álmomban sem gondoltam, hogy a budapesti klinikákon dolgozhatok. Vonzott az egészségügyi pálya, motivált a gyógyító környezet, a segíteni akarás. A szakmai gyakorlatok idején megismertem több klinikát is, például 1 évet töltöttem az Ér- és Szívsebészeti Klinikán. Gimnáziumi érettségi bizonyítvány és betegápolói oklevél birtokában úgy éreztem, hogy tovább kell tanulnom olyan irányba, ami közvetlenül az ápolásügyet szolgálja. Ezidõben, 1971-ben és 1973-ban két fiam született, õk korán megismerték az egyetemi bölcsõdét, én pedig mint szakképzett ápoló a legnehezebb szakmai profilú osztályon, a haematológián dolgoztam. Az egyetem 1973-ban pályázati felhívást írt ki a fiatal munkatársak számára: „A továbbképzés milyen formáját vezették be intézetében” címmel. Ezen a pályázaton II. helyezést értem el. Ekkor eldöntöttem magamban, hogy ha a gyerekeim kicsit megnõnek, tovább fogok tanulni. A fõiskolára 1980-ban nyertem felvételt. Ezidõben már a III. sz. Belgyógyászati Klinikára (Svábhegy) kerültem, itt a szakambulancia megszervezésével bíztak meg, ahol késõbb dolgoztam. 1983 decemberében a klinikavezetõ fõnõvér nyugdíjba vonulása miatt megbíztak a fõnõvéri feladatok ellátásával, majd a diploma megszerzését követõen kineveztek klinikavezetõ fõnõvérré. Munkatársaimmal kidolgoztuk a legfontosabb ápolásfejlesztési koncepciónkat. Elsõsorban az osztályvezetõ fõnõvérek képzése, továbbképzése kapott prioritást, majd a szakdolgozók képzése, továbbképzése következett. Az egyetemen elsõként vezettük be a személyre szóló ápolási dokumentációt. A ’80-as évek végén az Egészségügyi Minisztérium „Ápolási helyzetfelmérést” végzett az egyetemek és az országos intézetek körében, melyben felkérést kaptam az aktív közremûködésre. 1990 és 1996 között külsõ szaktanácsadóként dolgoztam az Egészségügyi Minisztériumban, 1993-tól az Ápolási és Szakképzési Fõosztályon, mint fõtanácsos. Országos szinten vizsgáltuk az ápolói létszámszükségletet. Részt vettem a rendszerváltás utáni új struktúra kidolgozásában. 1993-ban megalakult az Ápolási Szakmai Kollégium is, melynek 6 évig titkára, majd tagja voltam. 1991-ben
6
ÁpolásÜgy Á lá
közremûködésemmel elértük, hogy az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusa folytatódjék. 1994-ben Eü menedzseri diplomát szereztem. 1997-tõl a III. sz. Belgyógyászati Klinika átszervezés miatt ismételten új telephelyre került. A Kútvölgyi Klinikai Tömbben 4 önálló klinika, 3 különbözõ szakmai osztály, járóbeteg-ellátás és szakambulancia mûködését kellet összehangolni. A III. sz. Belgyógyászati Klinikán alakult meg az EVSz Klinikai Demonstrációs és Oktatási Egység, az EVSz által meghatározott kritériumok alapján. Létrehoztuk az országban elõször Aktív Képzési Stúdió néven a gyakorlati oktatás minõségének fejlesztését szolgáló többfunkciós oktatási egységet. Az I. éves orvostanhallgatók ápolási gyakorlatának minõségi fejlesztése céljából egyénre szóló jegyzetet dolgoztunk ki és a gyakorlatot új alapokra helyeztük. Helyi eljárási leírások alapján szimulátorok segítségével gyakorolják a beavatkozásokat. Pályám során számos közleménynek voltam szerzõje, társszerzõje. Több elõadást tartottam. 2004 és 2008 között az MÁIE alelnöke voltam. Jelenleg az Egészségügyi Tudományos Tanács-TUKEB tagja vagyok. A MÁE-tel úgy kerültem kapcsolatba, hogy alapító tagja voltam és 4 évig vezetõségi tag. Elõzmények: a Kórházszövetség tagjaként a fõiskola befejezése után megalapítottuk 1985-ben a „Végzett Hallgatók Tudományos Munkaközösségét”. Ezen belül rendszeres továbbképzéseket szerveztünk, elkezdtük a kutatómunkát az ápolás fejlesztése irányába, amit az Országos Szakdolgozói Kongresszusokon bemutattunk. 1989-ben VHTM beolvadt a MÁE-be. Az egyesületnek kiemelkedõ szerepe van a szakdolgozók életében, hisz mint civilszervezet, küldetése van ezen a pályán. Összefogással tenni kell, mindenkor fontos, hogy hallassa hangját. Fogalmazzon meg ajánlásokat a szakdolgozók munkaés életkörülményeire. Egy hiteles életpályamodell bevezetése, annak rendeletben történõ megjelenése az Egyesület kiemelt feladata kell, hogy legyen. A szakmai gyakorlat minõségi fejlesztése nélkülözhetetlen feladat, stb. Üzenet a jövõ ápolóinak: a 40 év szakmai tapasztalat birtokában meggyõzõdésem, hogy a legméltóbb hivatást választották, hisz az ápolás nem más, mint nemes szolgálat. Én hiszem és vallom, hogy nincs még egy ilyen hivatás, mint az ápolói, amit csak nagyfokú mélységes tisztelettel és önzetlen áldozattal lehet szolgálni.
EGYESÜLETI HÍREK
Vártok Józsefné
2009. 23. évf. 3. szám
Akikre büszkék vagyunk Wágner Vilmosné A Magyar Ápolási Egyesület Vas megyei elnöke, a körmendi Dr. BatthyányStrattmann. László Kórház Kft. ápolási igazgatója, és egy 40 ágyas többféle betegségcsoportot ellátó osztály fõnõvére vagyok. Szentgotthárdon élek, itt érettségiztem 1974-ben, majd Szekszárdon végeztem el az ápolónõképzõt 1976-ban. Egészségügyi pályám Budapesten kezdõdött a VIII. kerületi Balassa János Kórházban. Itt dolgoztam 1976tól – 1981-ig, majd visszaköltöztem Vas megyébe és a szentgotthárdi Rehabilitációs Kórházban ápolónõként dolgoztam. 1984-tõl az intézmény intézetvezetõ fõnõvére lettem. 1989-ben Budapesten az Egészségügyi Fõiskola, intézetvezetõ szakán végeztem. A fõiskola alatt munkahelyet változtattam, 1988 decemberétõl a körmendi Kórházban dolgoztam ápolási igazgatóként és 4 éve fõnõvérként is.
Hivatásom legfontosabb eredményének tartom, hogy az ápolás tudománnyá fejlõdött, az orvoslás magas szintû segítõi az ápolók. Az elõdök munkáját megõrizve és követve dolgozhatunk a szakma sikeréért. A Magyar Ápolási Egyesület alapító tagjai vagyok. Mi akik létrehoztuk, tudtuk, hogy az ápolás fejlõdésében a civil szervezet fontos szereppel bír. 1989-tõl a körmendi és szentgotthárdi helyi szervezet elnökeként, 2001-tõl a MÁE Vas megyei elnökeként dolgozom. A Magyar Ápolási Egyesület jövõbeli helyzetének fontos feladata, az „ÁPOLÁS-HIVATÁS” imázsának képviselete, szakmai képzések, továbbképzések szerzése. A jövõ ápolóinak üzenem, törekedjenek arra, hogy nagyfokú empátiával, hivatástudattal rendelkezzenek, tiszteljék a betegeket és a munkatársakat, törekedjenek a magas szintû végzettség elérésére, mutassák meg tudásukat szakmai konferenciákon elõadások prezentálásával. Az egészségügyi bármely területén dolgozó munkatársaink nem tudnának megfelelni a hivatásukból adódó elvárásoknak a család és a kollégák segítõ-megértõ léte nélkül.
Már gyermekként is szerettem segíteni másokon, ezért késõbb úgy döntöttem, hogy olyan hivatást választok, ahol embereken segíthetek.
Wágner Vilmosné ápolási igazgató
MÁE Regionális Konferencia Szombathelyen Regionális Szakdolgozói Konferenciát szerveztünk 2009. szeptember 16-án a Markusovszky Kórház Romhányi termében a Fresenius Kabi Hungary Kft. közremûködésével.
A téma ismertetése kiváló szakemberek közremûködésével mintegy nyolcvan regisztrált résztvevõ számára nyújtott új és hasznos ismereteket.
2009-ben immár második alkalommal szerveztünk egyesületi és jövendõ tagjaink számára pontszerzõ továbbképzést.
Dr. Baráthné Kerekes Ágnes Krajczár Ferencné Nyugat-Magyarországi Régió
Ez alkalommal a korszerû fájdalomcsillapítás és a klinikai táplálás elméleti és gyakorlati kérdései kerültek górcsõ alá.
2009. 23. évf. 3. szám
EGYESÜLETI HÍREK
ÁpolásÜgy Á lá
7
Tiszteletbeli Ápolót avattunk
2009. május 20-án a Magyar Ápolási Egyesület Ápolók Nemzetközi Napja országos ünnepségén, melyen egyben az egyesület megalakulásának huszadik évfordulóját is ünnepeltük, ismét Tiszteletbeli Ápolót avathattunk. Dr. Tulassay Tivadar egyetemi tanár, akadémikus, az ápolók iránti elkötelezettségét az I. sz. Gyermekgyógyászati Klinika 1998-as évkönyvében írtak is bizonyítják: „Az ápolás, e nagyon fontos szakterület színvonala, eredményessége a szó igazi értelmében a jól szervezett lelkiismeretes csapatmunka függvénye, amely a gyógyítás és a gyógyulás meghatározó eleme.
Az ország szülésznõképzésében mérföldkõ volt az 1996-os esztendõ, amikor Dr. Tulassay Tivadar rektorhelyettesként felvállalta a szülésznõk felsõfokú szakképzéséhez elengedhetetlen tanárfelkészítõ program lebonyolítását és az elsõ felsõfokú szülésznõi oklevelek kiadását.
„Keress olyan mestert, akinek a szelleme világos, tudása nagy és a szíve jó!”
Joggal büszkék lehetünk munkatársaink elismerésre méltó teljesítményére. Komoly erõfeszítésekkel, személyes áldozatokkal járultak hozzá a klinika eredményes mûködéséhez. Az idõsebb generáció tapasztalata és bölcsessége, a fiatalok lelkesedésével ötvözve teremtette meg a „Bókay utcai csapat” egységét és adott erõt, energiát az újabb kihívások leküzdéséhez”. Tulassay professzor úr az ápolók magas szintû szakképzését is nagyon fontosnak tartja. Az igazgatása alatt álló klinikán már több mint egy évtizede folyik gyermek intenzív terápiás szakápoló képzés.
Rektorként is kiemelten fontosnak tartotta és támogatta, hogy a Semmelweis Egyetem bõvüljön Egészségtudományi Karral is, ahol ápolás és betegellátás szakirányban ápolók, dietetikusok, gyógytornászok, mentõtisztek és szülésznõk magas szintû képzése folyik, de a prevenciós, laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai asszisztensi szakirányokat is választhatják az elkötelezett fiatalok. A magyar ápolók Dr. Tulassay Tivadar „Tiszteletbeli ápoló” személyében megtalálták egy buddhista szerzetes tanácsának megfelelõen mesterüket! „Keress olyan mestert, akinek a szelleme világos, tudása nagy és a szíve jó!”
A klinika dolgozói mottójuknak tekintik, - de igazgatóként el is várja tõlük, hogy hivatásuk gyakorlása során „Szemük fénye a gyermek” legyen!
8
ÁpolásÜgy Á lá
Lehetõvé tette és segítette, hogy a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen mûködjön az Egészségügyi Világszervezet Magyarországi Ápolói és Szülésznõi Együttmûködõ Központja.
EGYESÜLETI HÍREK
Csetneki Julianna ápolási igazgató
2009. 23. évf. 3. szám
Az ICN megválasztotta új elnökét Genf, Svájc, 2009. július 1. – Rosemary Bryantot, a nemzeti és nemzetközi szinten is kiváló ápolási vezetõt választották meg az ICN 26. elnökének. A választás az ICN kormányzati szervének találkozóján, a Nemzeti Képviselõk Tanácsán (CNR) történt az ICN 24. négyévenkénti kongresszusán Durbanban, a Dél-afrikai Köztársaságban. Több mint ötezer ápoló vett részt a kongresszuson 134 országból, amely az elsõ ICN kongresszus volt, amelyet az afrikai kontinensen rendeztek. Az ötezer résztvevõ ápolóból 3300 az afrikai kontinensrõl érkezett. Rosemary Bryant, az Ausztrál Államszövetség Fõápolója és Vezetõ Szülésznõje az ICN második alelnökeként szolgált 2005-tõl 2009-ig. Korábban az ausztrál Royal College of Nursing ügyvezetõ igazgatója volt nyolc éven keresztül. Széleskörû tapasztalatra tett szert az akut kórházi és közösségi ápolásban, továbbá a kormányzati kapcsolatok terén. Vezetõi pozíciói között szerepel, hogy ápolási igazgató volt mind egy közösségi ápolási szervezetnél, mind egy nagy akut oktatókórházban és az ausztráliai Victoria állam kormány-
zati ápoló pozícióját töltötte be. Ezek mellett egyéni tanácsadóként ápolási és egészségügyi projekteket is elvállalt. Ez alatt az idõ alatt az Egészségügyi Világszervezet tanácsadója is volt. Bryant asszonynak széleskörû tapasztalata van az ápolás és a tágabb egészségügyi szektor politikafejlesztésében. Tudományos érdeklõdése az egészségügyi szakemberek feladatszervezésével kapcsolatos, mivelhogy gyakorlati tapasztalata van három ápolási folyamatszervezõ testület tagjaként.
Az ICN Igazgatósága A Nemzeti Képviselõk Tanácsának találkozóján az ICN új igazgatósági tagokat is megválasztott: Sylvia Denton (Egyesült Királyság), Marion Guy (Új-Zéland), Masako Kanai-Pak (Japán), Elizabeth Oywer (Kenya), Maria Angela Elias Marroquin (El Salvador), Peter Pozun (Szlovénia); Marlene Smadu (Kanada) és Maria Augusta Sousa (Portugal). Igazgatósági tagok, akik szolgálatban maradnak egy további négyéves ciklusra: Rudolph Cini (Málta), Anna Karin Eklund (Svédország), William Holzemer (USA), Julita Sansoni, (Olaszország) Beatríz Carvallo Suaréz (Kolumbia) és Teresa J.C. Yin (Tajvan) Fordította: Szabó Viktória
ICN kiáltvány Az ICN-nel karöltve minden nemzet ápolói egy közös hangon szólnak. Mindazok érdekében szólunk, akiket szolgálunk és azokért is, akik nem jutnak ellátáshoz. Meggyõzõdésünk, hogy minden embernek joga van a társadalmi igazsághoz, a prevencióhoz, az ellátáshoz és a gyógyításhoz. Az egészségügyi ellátás fejlõdésének az élén járunk, az egész világon formáljuk az egészségpolitikát szakértelmünk, együttes erõnk, stratégiai és gazdasági hozzájárulásunk által és az emberekkel, az egészségügyi szakemberekkel, egyénekkel, családokkal és közösségekkel való együttmûködés segítségével. A küldetésünk az, hogy a társadalmainkat egy jobb egészség felé kormányozzuk. Az ICN és az ápolók közös munkája segítségével felhasználjuk az egész ápolói szakma tudását és lelkesedését arra, hogy terjesszük az egészséges életstílust, az egészséges munkahelyeket és az egészséges közösségeket. Gondoskodunk társadalmaink és az egyének egészségérõl azáltal, hogy egy fenntartható fejlõdési stratégiát támogatunk, amely mérsékli a szegénységet, a szennyezést és más olyan dolgokat, amelyek a betegségek mögött húzódnak meg. Együtt dolgozván az élén járunk annak, hogy úgy vezessünk be fejlett technológiát az egészségügybe, hogy közben az emberi tényezõrõl sem feledkezünk meg. Meggyõzõdésünk, hogy a tudomány és a technológia csak szolgálói az együttérzõ és etikus ellátásnak, amelyhez hozzátartozik a spirituális és érzelmi szükségletek figyelembe vétele is. Együtt dolgozván és arra törekedvén, hogy az ápolásba még tanulókat is bevonjuk, egyre magasabb színvonalú ápolóképzést érünk el minden országban – egy olyan képzést, amely egyenlõ, amely tudományos alapokon nyugszik, rugalmas és kulturálisan érzékeny és a szak-
2009. 23. évf. 3. szám
mánk fõ értékein alapszik. Biztosítjuk azt, hogy az ápolók olyan képzésben részesülnek, amely felkészíti õket arra, hogy az ellátás és a szabályozás területének széles spektrumán helyt álljanak. Olyan tudást adunk nekik, amely segítségével hatékonyan fogadják a beérkezõ betegeket, hozzáértõ módon gondoskodnak róluk és ha szükséges, átirányítják õket egy más, megfelelõ ellátást biztosító helyre. Folyamatosan új kompetenciákkal bõvítjük az oktatást, hogy az egészségügy dinamikus változását visszatükrözzük és annak az élén járjunk. Biztosítjuk azt, hogy az egészségügyi ellátórendszerek elismerik, és jutalmazzák ezeket az új ismereteinket. Együtt dolgozunk azokért az értékekért, szabályozásokért, sztenderdekért és feltételekért, amelyek lehetõvé teszik azt, hogy az ápolók teljes mértékben használhassák tudásukat és képességüket egy biztonságot és gondoskodást nyújtó környezetben. A közös munkánk alapját minden ápoló filozófiája képezi: teljes elkötelezettség a gondoskodás iránt, a betegek érdekének képviselete, segítség abban, hogy az emberek segíthessenek magukon és azt tenni az emberekért, amit õk megtennének segítség nélkül is, ha meglenne hozzá a szükséges erejük, akaratuk, vagy tudásuk. Közös erõfeszítéseink teszik az ICN-t átfogó szemléletûvé, dinamikussá és proaktívvá. Közös erõfeszítéseink által fogják az ápolói szakmát mindenhol magasra értékelni, azt megfelelõen használni, jutalmazni és képviselni az egész egészségügyi ellátórendszeren belül. A legmagasabb jutalmunk annak a biztos tudata, hogy a munkánk formálja az egészséges emberek jövõjét egy egészséges világban.
NEMZETKÖZI HÍREK
Fordította: Szabó Viktória
ÁpolásÜgy Á lá
9
10
ÁpolásÜgy Á lá
2009. 23. évf. 3. szám
Szív és érrendszeri kockázati tényezõk vizsgálata lakossági szûréseken Kurucz Gabriella PhD-hallgató, egészségügyi felvilágosító és mentálhigiénés egészségnevelõ, ÁNTSZ DDR Kaposvár dr. Jankovics Judit PhD-hallgató, tisztiorvos, ÁNTSZ DDR Kaposvár A magasvérnyomás-betegség a szív-és érrendszeri betegségek egyik leggyakoribb kockázati tényezõje. (6) E betegség a koszorúér elváltozások hátterében 58%-ban, míg az agyi érbetegségek hátterében 72%-ban igazolható. A szövõdmények gyakran halálos kimenetelûek. A háziorvosoknál bejelentkezett betegek között 2003-ban 1.880.231 páciens volt hypertoniás. Megfelelõ kezeléssel a szív és érrendszeri halálozás 21%-kal csökkenthetõ. A 140/90 Hgmm alatti vérnyomás-beállítás 45%-kal csökkenti a stroke, 24%-kal a szívinfarktus okozta halálozást és 34%-kal a szívelégtelenség miatti kórházi kezelés szükségességének valószínûségét. (4,5,7) Magyarországon a cukorbetegek száma napjainkban eléri a 740.000 fõt. Az OLEF 2003-as adatai alapján minden 13. felnõtt nõ és minden 16. felnõtt férfi esetében diagnosztizálták a diabetes mellitust. (4) „Haffner és mtsai 1998-ban befejezett hosszú távú prospektív vizsgálatát, amelyben nagy betegcsoporton kimutatták, hogy a diabetes mellitus jelenléte egyenlõ egy – nem cukorbetegnél – lezajlott szívinfarktus kockázatával. Ezzel összhangban az American Heart Association a diabetes mellitust 1999-ben az ischaemiás szívbetegség (ISZB) major rizikófaktorai közé sorolta, a hyperlipoproteinaemia, a hypertonia, a dohányzás, újabban az abdominalis típusú elhízás mellé.” A glükózkoncentráció meghatározása ezért olyan jelentõs szûréses vizsgálatok alkalmával. (9,10) A lipidanyagcsere-zavar jelentõs szerepet játszik a szív és érrendszeri betegségek kialakulásában az érelmeszesedésben játszott szerepe miatt. Hazánkban a felnõtt lakosság kétharmadának kórosan emelkedett a koleszterinszintje. Az életkor elõrehaladtával az elhízás gyakorisága nõ. A koszorúér-betegségek kialakulásának kockázata szempontjából a dohányzás után a második legnagyobb kockázati tényezõnek tekinthetõ. Sajnos a felnõtt magyar nõk és férfiak 40%-a túlsúlyos (BMI 25-29,9 kg/ m2) és további 20 %-uk elhízott (BMI nagyobb, mint 30kg/m2). (4) Gyakran szívelégtelenségben szenvednek a túlsúlyos emberek, mert a szív megnövekedett volumenterhelését is magával vonja, ami hipertrófiát okozhat. (10) Kékes és mtsai (2001) a testsúlytöbbletet is vizsgálta magas vérnyomásos betegség elõfordulása esetén (1476 fõ) és arra a következtetésre jutottak, hogy hypercholesterinaemia (48,4%), vércukor –emelkedés (36,3%) vagy manifest diabetes mellitus (30,35 %) is társul hozzá az esetek nagy részében. Több rizikófaktor együttes észlelése többszörösére emeli a coronaria,-agyi és más vascularis betegségek megjelenési valószínûségét. (2) Kiemelten fontos hoszszú távú népegészségügyi stratégiai és taktikai feladat, hogy hatékonyabbá kell tenni a szív-és érrendszeri betegségek primer és secunder prevencióját. Ennek alapvetõ akadálya, hogy hiányosak a szívbetegség kockázatát jelentõ állapotokkal, azok befolyásolásának lehetõségével, céljával, hasznosságával összefüggõ egyéni és közösségi ismeretek. (1,6,8)
2009. 23. évf. 3. szám
A vizsgálat célja felmérni, hogy ma Magyarországon milyen a felnõtt lakosság egészségi állapota a szûréseken kapott eredmények alapján. Választ kapni arra, hogy a 2003-as háziorvosi adatoktól mennyire tér el azoknak az állapota, akik ingyenes lakossági szûrõvizsgálatra jelentkeznek. Feltevésünk, hogy a legtöbb Magyarországon élõ felnõtt egészségi állapota nem megfelelõ. Segítõ- és korlátozó tényezõk: Munkánk során segítõ- és korlátozó tényezõk is felmerültek. Korlátozó tényezõként jelenik meg, hogy a mûszeres vizsgálatok alapján a férfi-nõ arány, az életkor, iskolai végzettség nem vizsgálható és az sem, hogy milyen elõzetesen megállapított betegségei vannak a páciensnek. Ebbõl adódóan a felnõtt magyar lakosságról tudunk átfogó képet kapni. Segítõ tényezõként jelenik meg, hogy 2008-ban 10 helyszínen és 24 alkalommal 1.595 embernél végeztük el a vizsgálatokat. Az „Egészség egy életen át ”egészségvédelmi szûrõprogram Medel szûrõkamionján történtek a vizsgálatok. A hypertonia, szívbetegségek, diabetes, elhízás, csontritkulás, asthma kockázatának megállapításán kívül orvosi és szakmai tanácsadásra is sor került. A legkorszerûbb, élenjáró nemzetközi és hazai orvostechnikai eszközökkel történtek a mérések. Vizsgált személyek: A vizsgálatok Sopron, Nyírmegygyes, Tiszacsege, Sárvár, Érd, Gyöngyös, Budapest, Oroszlány, Siófok, Balatonfüred településeken történtek. A 9 megyét érintõ szûrések helyszínei jól tükrözik, hogy minél heterogénebb (reprezentatívabb) legyen a minta a fõváros mellett, megyeszékhelyen, városban és községben is folytak vizsgálatok. A beválasztás nem véletlenszerû módszerrel történt. Módszerek kiválasztása és alkalmazása: Az állapotfelmérések Magyarországon készültek 2008. július és október között. A szív– és érrendszeri kockázatok felderítésére a vérnyomás, a vércukor-, az összcholesterin szint, a testtömeg, a testzsír % kiértékelése történt meg. Az értékelhetõ vizsgálati eredmények száma 1595 db volt. Vizsgálataink során összehasonlítottuk a normál értékhez viszonyítva a vérnyomás sistolés és diastolés értékeit, a glücose concentratio mértékét, az összcholesterin-szintet, az ideális testtömegtõl - és testzsírtól való eltérést. Statisztikai módszerek: Az eredmények összehasonlításánál százalékos számításokat végeztünk a korlátozó tényezõk megléte miatt. Eredmény: A Magyar Hypertonia Társaság 2005. évi ajánlásában meghatározta a vérnyomás normál és kóros értékeit. Az 1. táblázatban található értékekhez viszonyítottuk a vizsgált személyek értékeit. (1. táblázat, 1. ábra) Az ábrán jól látszik, hogy a vizsgált személyek felénél találtunk eltéréseket kisebb-nagyobb mértékben az ideális értékhez viszonyítva. (21 fõnél nem történt vérnyomásmérés.) Legrosszabb a helyzet e téren Gyöngyösön volt, ahol a vizsgálatban résztvevõk 26,8 % -ában volt megfelelõ a vérnyomás értéke.
ÁPOLÁSKUTATÁS
ÁpolásÜgy Á lá
11
A hipertónia stádiumai: Osztályok Szisztoles érték (Hgmm) Diasztoles érték (Hgmm) Optimális <80 <120
személynél tapasztalható volt. A többi helyszínen a 3. ábrához hasonlóan alakult a százalékos megoszlás e téren. (40 fõnél nem történt ilyen jellegû vizsgálat.
Normális 80-84 120-129 Magas normális 85-89 130-139 Hipertónia 1.stádium 90-99 140-159 Hipertónia 2.stádium 100-109 160-179 Hipertónia 3.stádium =>110 =>180 Izolált szisztoles hipertónia <90 =>140
1. táblázat : A hipertónia stádiumai (5)
3. ábra : Testsúly diagram
1. ábra : Vérnyomásértékek osztályozása a hipertónia stádiumai szerint/fõ Az összcholesterin-szint vizsgálata az alábbi szûrési helyeken történtek meg: Oroszlány, Siófok, Balatonfüred. Az 514 szûrésen megjelentbõl 54 fõ nem vállalkozott e vizsgálatra. Elgondolkodtató, hogy sokan természetesnek veszik a rossz cholesterin-szint eredményét és nem tartják olyan fontosnak a vizsgálatát, mint a vérnyomásnak vagy a vércukor vizsgálatának. A 2. ábrán is jól látszik, hogy az esetek 31 %-ában nem volt megfelelõ az összcholesterin-szint és ezek közül a magas és az igen magas értéket produkálta a vizsgált személyek közel a negyede.
A testzsír 30 %-nál nagyobb jelenléte a szervezetben az elhízás biztos jele. A szûrési helyszíneken 15,78 %-ban volt tapasztalható ez az elváltozás. (4. ábra) A legmagasabb testzsír %-ot Sárváron mértük (91%), míg a legalacsonyabbat Sopronban (2,5 %). A Gyõr-Moson-Sopron megyei helyszínen volt a legideálisabb a testzsír %. 1 fõnél mértünk csak 30 % feletti értéket. (39 fõnél nincs adat.) A legelkeserítõbb eredményeket a vércukor-szint mérésekor kaptunk. (5. ábra) Minden 4. páciensnél mértünk ideális vércukor-szintet és minden 11. vizsgált személynél 7,7 mmol/l feletti eredményt. A legmagasabb mért érték 25,2 mmol/l volt Tiszacsegén. (32 fõnél nem történt vércukor-szint vizsgálat.
4. ábra : Testzsír %
2. ábra: Összcholesterin-szint százalékos megoszlás alapján Az ideális testsúly elérése és megtartása a vizsgálatban résztvevõk 65,14 %-ának sikerült. A legkevesebb túlsúlyos Sopronban fordult elõ, összesen 3 fõ, de a 10 kg-ot meghaladó súlyhiányos esetek száma itt megdöbbentõen magas volt. Minden 13. vizsgált
12
ÁpolásÜgy Á lá
5. ábra : Vércukorszint-vizsgálat eredménye
ÁPOLÁSKUTATÁS
2009. 23. évf. 3. szám
Összefoglalás: Munkánk során – ismerve a 2003. évi háziorvosi adatokat is – nem volt meglepõ, hogy a felnõtt magyar lakosság egészségi állapota közel sem nevezhetõ ideálisnak. Az 1595 vizsgált személy adatait elemezve egyértelmûen a feltevésünk bizonyítást nyert. Eredményeink szerint hazánkban a szív és érrendszeri kockázati tényezõk a lakosság jelentõs részében kimutathatóak voltak. A vérnyomásmérés eredménye alapján elmondható, hogy minden második vizsgált személynek nem megfelelõ a vérnyomás értéke. Ez elkeserítõ, ha a háziorvosoknál bejelentkezett hipertóniás betegszámra gondolunk, mivel minden 6. embernél diagnosztizálták ezt a betegséget. Ennek oka lehet, hogy nincs megfelelõen beállítva a vérnyomása, kevés az ideálisnak tekinthetõ vérnyomás csökkentõ gyógyszer, a kezelt betegeknek vagy a páciens nem szedi megfelelõen a gyógyszerét. (7) Az összcholesterin-szint vizsgálata alapján megállapítható, hogy majdnem minden 3. személynek van magas cholesterin értéke. Ez tovább súlyosbíthatja a magas vérnyomásos betegséggel együtt a szív és érrendszeri elváltozásokat a szervezeten belül. A szövõdmények szempontjából ez a két vizsgálati eredmény jelentõs kockázatot rejt magában. A táplálkozási szokások és a mozgásszegény életmód következményeként a túlsúly meglétének súlyos foka (20 kg feletti súlytöbblet) közel minden 10. vizsgálat alkalmával volt megállapítható, de a testzsír % vizsgálatai ettõl még rosszabb állapotról tanúskodnak. A táplálkozási szokásokat figyelembe véve elsõként célszerû a zsír és a finomított cukor fogyasztását csökkenteni, míg a zöldségét és a gyümölcsét növelni. (3) A legrosszabb mérési eredmények a vércukor-szint vizsgálata alkalmával születtek. A tényekhez tartozik az is, hogy a vizsgálatban résztvevõk az egészségük megõrzéséért vállalták, hogy a szabadidejükben önként vizsgálatokra jelentkeznek. Milyen lehet vajon azon személyek állapota, akik semmilyen felelõsséget sem vállalnak egészségükért? A megfelelõ szintû is-
meretterjesztés fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni. A lakosságot nem elég szembesíteni a mért eredményekkel, hanem a késõbbi életre vonatkozó egészségügyi szövõdményekrõl, az ideális állapot elérésének fontosságáról is beszélni kell. (6) Megfelelõ egészségneveléssel és magas szintû egészségügyi kultúra megteremtésével elõzhetõk meg a szív és érrendszeri betegségek által okozott halálesetek száma. Külön köszönet a Medical Group Kereskedelmi Kft.nek és munkatársainak, hogy a szûrésen mért eredményeket a rendelkezésünkre bocsátották. Irodalomjegyzék: 1. Arnold Cs.és mtsai A szív- és érbetegségek digitalizált kockázatelemzése: új lehetõség a beteg motiválására Orvosi Hetilap 2008. 15 ( 149 ): 677-84 2. Kékes E., Berentey E. A magasvérnyomás – betegségben elõforduló cardiovascularis rizikófaktorok Orvosi Hetilap 2001.16 (142): 819-25 3. Kishegy J. Lehetõségek és eredmények a magasvérnyomás-betegség nem gyógyszeres kezelésében Háziorvos Továbbképzõ Szemle 1997. 2: 22-4 4. Kiss I., Kapócs G., Dózsa Cs. A szív- és érrendszeri betegségek megelõzésének és gyógyításának Nemzeti Programja 2006. Egészségügyi Minisztérium 5. Kováts L. A hipertóniáról MOKSZ Hírlevél 2008.1 (3): 8-11 6. Kriszbacher I. Ápolási folyamat a hipertónás betegek ambuláns gondozásában Nõvér 1999.12 (2 ): 15-7 7. Nagy V. és mtsai Magyarországi magas vérnyomás – vizsgálat EMMA Lege Artis Medicina 2003.13 (1) : 32-40 8. Némethné Gécs I. és mtsai Hipertónia és a prevenció az ápolói munkában Nõvér 1999. 12 (2):17-9 9. Pados Gy. Új módszertani levél a cukorbetegség kórismézésére és kezelésére Lege Artis Medicina, 2002. 6-7 ( 12 ) : 372-9 10. Rodé M. Cardiomyopathia kövérségben egy új identitás? , Orvosi Hetilap 20
A Szegedi Tudományegyetem – TÁMOP 6.2.4/A/08/01 elnyert pályázata keretében – a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény 20/A. § alapján pályázatot hirdet az alábbi munkakörök betöltésére: Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Neurológiai Klinika Neurorehabilitációs Osztály: 1 fõ konduktor, 1 fõ pszichológus, 1 fõ gyógytornász Szegedi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Magatartástudományi Intézet: 3 fõ pszichológus Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Központ Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Intézet 3 fõ diplomás ápoló Szegedi Tudományegyetem Fogorvostudományi Kar: 2 fõ fogorvos, 1 fõ fogászati szakasszisztens A pályázati kiírások teljes tartalmukban a www.kszk.gov.hu honlapon elérhetõk.
2009. 23. évf. 3. szám
ÁPOLÁSKUTATÁS
ÁpolásÜgy Á lá
13
„A mérleg két oldala…” Mennyire jó az idõpontos elõjegyzés a háziorvosoknál? Szerzõk: Hantos Gabriella, okleveles ápoló hallgató, Kriszbacher Ildikó egyetemi docens Pécsi Tudományegyetem, Egészségtudományi Kar Pécs, Vörösmarty u.4. Összefoglaló: A vizsgálat célja: A háziorvosoknál bevezetésre került idõpontos elõjegyzéssel kapcsolatosan szeretnénk felmérni a rendelõkben a páciensek véleményét, elégedettségét. Vizsgálati minta és módszer: Pécs három háziorvosi rendelõjében végeztük el a felmérésünket, a mintát az alapellátásba 2006. január 01. és 2006. augusztus 3. között bejelentkezett páciensek (n=394) alkották. Németországban dolgozó háziorvosok adatai alapján (n= 27 körzet) adatait elemeztük. Eredmények: A fiatal és középkorosztály egyértelmûen elégedett az elõjegyzéssel az idõsebb korosztályhoz viszonyítva. Az iskolai végzettség nem befolyásolja az idõpontkérés gyakoriságát. Pécsett a páciensek háromnegyede 1 napon belül kap idõpontot, míg Németországban 3 napon túl. 20 perccel lecsökkent a várakozási idõ az elõjegyzés által a vizsgált körzetekben, ugyanakkor Németországban elõjegyzéssel legalább 30 percet kell várakozni. A krónikus megbetegedésben szenvedõk kétharmada minden alkalommal kér idõpontot a háziorvosánál a vizsgált körzetekben. Következtetések: Az eredményeink alapján elmondhatjuk, hogy az idõpontos elõjegyzés bevezetésével a páciensek gyakran élnek e lehetõséggel, hisz a várakozási idõ radikálisan lecsökkent sokkal kényelmesebb, jobb az új rendszer. Bevezetés: Orvoshoz menni nem kellemes idõtöltés, már csak azért sem, mert hosszú a várakozási idõ, zsúfolt, páciensekkel telt a váróhelyiség, pedig „a beteget csak méltányolható okból és ideig szabad várakoztatni” [1]. Hazánkban 2003. augusztus1-tõl a háziorvosoknak „elõre programozható betegellátás keretében elõjegyzés alapján” kell végezni a munkájukat [2]. A törvény nem szabja meg, hogy a rendelési idõ mely szakára kell idõpontot adni. Az Országos Egészségügyi Pénztár (OEP) felmérése alapján 2004-ben a magyar háziorvosok 97%-nál az elõjegyzési módszer bevezetésre került [3]. Hazánkban eddig még hasonló jellegû felmérést tudomásunk szerint nem végeztek az elõjegyzési renddel kapcsolatosan. A háziorvosi, a házi gyermekorvosi és fogorvosi tevékenységrõl szóló 4/2000. /II. 25./ Eü. M. rendelet módosításaként 2003-ban megjelent az egészségügyi, szociális és családügyi miniszter 41/2003. /VII. 17./ ESZMCS rendelete szerint „a háziorvos legalább a rendelés ideje egy részében, illetve a tanácsadás során elõre programozható betegellátás keretében elõjegyzés alapján végzi a betegek szûrését, gondozását és ellátását” [2]. A törvény bevezetésének a célja a várakozási idõ radikális lecsökkentése mellett az volt, hogy a várótermekben a zsúfoltság megszûnjön, az orvosi rendelés folyamatos legyen. A tervezhetõ betegellátási rendért eleinte sem az orvosok sem a páciensek nem lelkesedtek, szerintük mindez csak látszatintézkedésnek tûnt, mentalitásváltozást tartottak szükségesnek, hisz tudták, hogy sok idõs ember egyfajta programnak tekinti a várakozást. A háziorvosok 1 év türelmi idõt kaptak az elõjegyzési rend bevezetésére. Hiába kötelezõ, hiába fizet ezért több fix havi díjat a Társadalom Biztosítás, az OEP adatai szerint még sem tartja be mindenki. Az OEP 2004-
14
ÁpolásÜgy Á lá
ben végzett felmérése szerint a háziorvosok 3%-nál (153 háziorvos) nem került még bevezetésre, tõlük az OEP megvonhatja a havi fix díj felét [3][4]. Németországban az elõjegyzési rendszer közel 20 éve mûködik. 27 német háziorvossal felvettük a kapcsolatot, a tõlük kapott információkkal kiegészítettük felmérésünket. Németországban közel 20 éve mûködik az elõjegyzési rend, és még napjainkban sem zökkenõmentes az alkalmazása. 2003-ban Hamburgban volt olyan rendelõ, ahol 4-6 hét múlva kaptak a páciensek csak idõpontot [5]. Viszont volt már olyan háziorvosi rendelõ, ahol 2001-ben már E-mail-en keresztül lehetett idõpontot kérni [6]. 1999 októberében egy háziorvos felkért egy hamburgi tesztelõ irodát (Hamburger Büro für Empirische Dienste), hogy mérje fel a praxisában lévõ páciensek elégedettségét a betegellátásról, többek között a várakozási idõvel kapcsolatosan is. A felmérés kimutatta, hogy az idõponttal rendelkezõ betegeknek délelõtt átlagosan 22 percet, de 11 órától már 30 percnél többet kellett várakozni, ez utóbbi miatt elégedetlenek a páciensek [7]. Felmérés célja: A felmérésünkkel célunk volt megtudni, hogy a páciensek a háziorvosuknál milyen gyakran élnek az idõpontkérés lehetõségével, mennyire elégedettek az elõjegyzési renddel. Kik élnek gyakrabban e lehetõséggel, mennyi a várakozási idõ elõjegyzéssel, illetve elõjegyzés nélkül, mennyi idõ múlva kapnak idõpontot. Pécs három különbözõ pontján lévõ körzet pácienseinek véleményét hasonlítottuk össze a programozott betegellátásról, kiegészítve a német háziorvosok adataival. Vizsgálati minta és módszertan: A felmérésünket Pécs három különbözõ pontján fekvõ háziorvosi rendelõjében végeztük. A. körzet: egyetemi városrész Az A. körzetben jobb szociális körülmények között élõ páciensek vannak. Naponta 5 órát rendelnek, átlagosan 50 beteget látnak el. B. Körzet: belvárosi városrész A B. körzetben, ahol jelenleg is dolgozom vegyes szociális körülmények között élõ páciensek vannak. Naponta 5 órát rendelünk, átlagosan 60 beteget látunk el. C. körzet: külvárosi városrész A C. körzetben rosszabb szociális helyzetben élõ páciensek vannak. Naponta 4 órát rendelnek, átlagosan 30 beteget látnak el. Németországban 27 háziorvossal sikerült felvenni a kapcsolatot, az õ adataik alapján adatelemzést végeztünk. A német háziorvosok szinte csak idõpontos elõjegyzés alapján rendelnek, a páciens problémáját figyelembe véve adnak elõjegyzési idõpontot. A sürgõsségi eseteknek külön fenntartanak helyet. Naponta 7-8 órát rendelnek, átlagosan 40-50 beteget látnak el egy nap.
ÁPOLÁSKUTATÁS
2009. 23. évf. 3. szám
Pécsett 3 rendelõben 2006. január 01-tõl 2006. augusztus 31-ig önkitöltõs, anonim kérdõív alapján végeztük a felmérést. A kiosztott 3x150 darab kérdõívbõl: A. körzetben: 131, B. körzetben: 136, C. körzetben: 127 darab volt értékelhetõ. Németországban dolgozó 27 háziorvosnak feltett kérdéseinkre kapott válaszok alapján 2006. január 01-tõl 2006. augusztus 31 ig adatelemzést végeztünk. Eredmények: A felmérés adatai alapján a 41 és 60 év közötti (89 %) és a 18 és 40 év közötti (82%) korosztály mind a három körzetben elégedett az elõjegyzéssel, viszont a 61 év feletti (38 %) válaszadók kevésbé voltak elégedettek. • Eredményeink alapján elmondható a páciensek nagy többsége mind a három körzetben meghagyná az idõpontkérés lehetõségét, mindössze 8,5 % állítaná vissza a régi rendet, miszerint nincs elõjegyzés. • A három vizsgált körzetek eredményeit együtt figyelembe véve elmondható, hogy a magasabb végzettségûek ugyan gyakrabban kérnek idõpontot (60,7 %), de nincs szignifikáns eltérés az alacsonyabb szintû végzettségûekhez képest (56,9 %). Körzetenként vizsgálva az eredményeket [1. táblázat] megállapíthatjuk, hogy a B. körzetben az alacsonyabb végzettségûek gyakrabban kérnek idõpontot a magasabb végzettségûekhez képest, az A. és C. körzetekben közel azonos arányban kérnek idõpontot. A. körzet
soha
alkalmanként
mindig
fõiskola/egyetem
10,0%
7,5%
82,5%
érettségi
14,6%
17,1%
68,3%
Átlag
12,3%
12,3%
75,4%
szakmunkás
22,6%
12,9%
64,4%
8 általános
26,7%
13,3%
60,0%
8 általános alatti
25,0%
0,0%
75,0%
Átlag
24,8%
8,7%
66,5%
soha
alkalmanként
mindig
fõiskola/egyetem
22,0%
29,2%
48,8%
érettségi
27,3%
21,8%
50,9%
Átlag
24,7%
25,5%
49,9%
szakmunkás
15,4%
19,2%
65,4%
8 általános
33,3%
20,8%
45,8%
8 általános alatti
14,3%
28,6%
57,1%
Átlag
22,8%
24,2%
53,0%
soha
alkalmanként
mindig
fõiskola/egyetem
33,3%
20,0%
46,7%
érettségi
19,0%
14,3%
66,7%
Átlag
26,2%
17,2%
56,7%
szakmunkás
54,3%
22,9%
22,9%
8 általános
16,7%
22,2%
61,1%
8 általános alatti
20,0%
20,0%
60,0%
Átlag
28,2%
19,4%
52,4%
B. körzet
C. körzet
1. táblázat Végzettség szerint az idõpont kérés gyakorisága körzetekre lebontva • A páciensek többsége 1 napon belül kap idõpontos elõjegyzést a B. körzetben és a C. körzetben, mindez
2009. 23. évf. 3. szám
nem mondható el az A. körzetre 58%-uk szerint, hisz csak 2-3 napon belül tudnak bejutni az orvoshoz. Figyelemfelkeltõ és érdekes a 27 német háziorvos adata, mely szerint a pácienseik többsége (54%) 3 napon túl kap elõjegyzési idõpontot, pedig több órát rendelnek egy nap, mint a három általunk vizsgált körzetekben. • Idõpont nélkül [2. táblázat] átlagosan 10-20 perc a várakozási idõ 58 % szerint, mindössze 16 % válaszolta, hogy 10 percnél kevesebbet kell várakoznia. Az A. körzetben meglepõ módon a többi körzetekhez képest a válaszadók szerint nincs szignifikáns eltérés a 10 percnél kevesebbet várakozók (43 %) és a 10-20 perc között várakozók között (45 %). Elõjegyzési idõponttal [2. táblázat] rendelkezõ pácienseknek egyértelmûen lecsökkent a várakozási idejük, bár az A. körzetben (31 %) idõnként 10-20 percet kell várakozniuk. Mindhárom körzetben lecsökkent a várakozási idõ a bevezetett idõpont elõjegyzést követõen. 20 perc felett
10-20 perc között
10 perc alatt
elõjegyzés nélkül A körzet elõjegyzéssel
43,2%
44,9%
11,9%
5,5%
31,2%
63,3%
elõjegyzés nélkül
B körzet elõjegyzéssel
16,3%
69,1%
14,6%
13,9%
19,5%
66,6%
elõjegyzés nélkül C körzet elõjegyzéssel
18,8%
59,6%
21,6%
4,5%
21,3%
74,2%
elõjegyzés nélkül
26,1%
57,9%
16,0%
elõjegyzéssel
8,0%
24,0%
68,0%
ÁTLAG
2. táblázat Elõjegyzéssel és elõjegyzés nélkül a várakozási idõ Érdekességként a Németországból kapott adatok alapján az idõponttal nem rendelkezõ [1.ábra] páciensek nagy többségének 60 percet kell várakoznia mire be tud jutni az orvosához. Az idõponttal rendelkezõ [2. ábra] német páciensek több mint a felének 30 percnél többet kell várakoznia, mindössze 33 % várakozik csak 10-20 percet, pedig majdnem 20 éve mûködik az elõjegyzési rend és õk a rendelési idõ teljes egészére adnak idõpontot.
Németország-előjegyzés nélkül N=27 körzet 61,1%
60 perc 26,3%
50 perc 40 perc
12,6%
1. ábra Németországban a várakozási idõ elõjegyzés nélkül Németország-előjegyzéssel N=27 körzet
30 perc felett
58,3%
10-20 perc között 10 perc alatt
33,4% 8,3%
2. ábra Németországban a várakozási idõ elõjegyzéssel
ÁPOLÁSKUTATÁS
ÁpolásÜgy Á lá
15
• A krónikus megbetegedésben szenvedõk 67,2%-a kér minden alkalommal elõjegyzési idõpontot felmérésünk alapján [3. táblázat], míg akik nem szenvednek krónikus megbetegedésben 40,6% kér mindig elõjegyzést. Ezt az eredményt nagyban befolyásolja a C. körzet kirívó adata, miszerint a nem krónikus megbetegedésben szenvedõk mindössze 15,7%-a él minden alkalommal az elõjegyzés lehetõségével. Krónikus megbetegedés nem áll fenn
soha
alkalmanként
mindig
A. körzet
28,8%
13,5%
57,7%
B. körzet
32,7%
19,0%
48,3%
C. körzet
71,1%
13,2%
15,7%
Átlag
44,2%
15,2%
40,6%
Krónikus megbetegedés fennáll
soha
alkalmanként
mindig
A. körzet
9,9%
11,3%
78,8%
B. körzet
15,5%
25,6%
58,9%
C. körzet
12,4%
23,6%
64,0%
Átlag
12,6%
20,2%
67,2%
3. táblázat Krónikus és nem krónikus megbetegedés szerint az idõpont kérés gyakoriságának átlagértékei Összegzés: Napjaink aktuális témája a háziorvosi betegellátásban az idõpontos elõjegyzés. A háziorvosoknál 6 éve bevezetett elõjegyzési rend célja a várakozási idõ radikális lecsökkentése volt. Eleinte mind az orvosok, mind a páciensek elégedetlenek voltak, nem látták a törvény bevezetésének értelmét, kezdeti nehézségek adódtak. Elemeztük, hogy a törvény bevezetése után 3 évvel változott-e a betegek hozzáállása, véleménye az új rendrõl és milyen irányban. Felmérésünket kiegészítettük a Németországban dolgozó háziorvosok adataival. A fiatal és a középkorosztály egyértelmûen elégedett az elõjegyzéssel, az idõsebb korosztályban nem ilyen nagyfokú az elégedettség. A páciensek többsége mindhárom körzetben elfogadja az új helyzetet és nem állítaná vissza a régi rendet, miszerint nincs elõjegyzés. A különbözõ szintû végzettségûek is egyformán élnek az új lehetõséggel. Pécsett, a páciensek háromnegyede 1 napon belül kap elõjegyzési idõpontot, míg Németországban a páciensek többsége 3 napon túl. A jelentõsen lecsökkent várakozási idõ elõnyét a krónikus betegségben szenvedõk kétharmada szinte minden alkalommal igénybe veszi. Németországban elõjegyzéssel legalább 30 percet kell várakozni a páciensek több, mint a felének. A régi rendszerben a betegeknek hosszú idõn át kellett várakozniuk, emiatt egyrészt a preventív ellátásra és gondozásra lényegesen kevesebb idõ jutott, másrészt a betegek türelmetlenek, ingerlékenyek voltak, lelki megterhelésük fokozódott, ami fõként az idõs betegekre nézve nem volt jó hatással.
kenységre, egészségnevelésre, a betegek gondozására ezáltal több idõ jut, hisz a prevenciós tevékenység idõigényes feladat. Ez lényeges dolog, mert az egészség megõrzése fontos feladatunk, hisz a háziorvosi teamnek alapvetõ szerepe van az egészség igazi értékké válásában [8] [9]. Javaslatok A válaszadók javaslata alapján kértük a körzeti rendelõket, hogy bõvítsék ki az idõpont kérésének lehetõségét a B. és a C. körzetben, az A. körzetben változtassák meg az idõpont adásának eddigi idejét, és ugyanakkor az orvos, és a páciens is lehetõségeik szerint tartsa be az idõpontot. Véleményünk szerint a megoldás az lenne, ha az elõjegyzés az egész rendelési idõre kiterjedne, 30 percenként adva csak idõpontot és közötte az idõpont nélküli pácienseket ellátva, kivételt képez az akut, roszszullétes beteg. A B. és C. körzetben az új intézkedéssel több pácienst tudnának elõjegyezni. Az A. körzetben az elõjegyezhetõ páciensek száma ugyan csökkenne, de így megszûnne a 2-3 napos várakozási idõ. Az elõre programozott rendeléssel, a rendelõben folyó munka folyamatosabbá válna, lecsökkenne a várakozási idõ a rendelés teljes tartamára. Javaslatunkat mindhárom körzetben kedvezõen fogadták. A 27 német háziorvosnak szintén javasoltuk, hogy 30 percenként hagyjanak üres helyet a sürgõséggel érkezõknek, így az idõpont nélküli betegeknek sem kellene sokáig várakozniuk. Javaslatunkat ugyan elfogadták, egyet is értenek vele, de egy közel 20 éve mûködõ rendet nem áll szándékukban megváltoztatni.
Irodalomjegyzék 1. Varga Szilárd (2004) Jogok és kötelezettségek az egészségügyben, 1-16. 2. Magyar Közlöny (2003/86) 3228. 3. Danó Anna (2004) Büntetés 153 háziorvosnak Népszabadság LXII. Évf. 169/1, 1. 4. www.weborvos.hu (2004-2005) 5. Mathias Eberenz (2003/10) Das lange Warten auf den Arzttermin Abendblatt Seite 18. 6. Eva Richter (2001/11) Terminbuchung via Internet spart Aezrten und Patienten Zeit Aerztzeitung, Seite 26- 27. 7. www.gerret.de/BED (1999) 8. Németh Katalin (2003) A daganatok szûrésének lehetõségei hazánkban Nõvér 2 évf. 3-10. 9. Oláh Ilona Dr. (1999) A háziorvos általános prevenciós munkája Hippokratesz I. évf. 4. szám 212-217.
Bár még sok helyen nem mûködik tökéletesen az új rendszer, összességében az elõjegyzést mind a páciensek, mind a háziorvosi rendelõben dolgozók elfogadták és pozitívan értékelik. Az új rend bevezetésével csökkent a zsúfoltság a várótermekben, egyenletesebbé, tervezhetõvé vált a rendelés. A prevenciós tevé-
16
ÁpolásÜgy Á lá
ÁPOLÁSKUTATÁS
2009. 23. évf. 3. szám
Felhívás XX. Jubileumi Védõnõ – Szülésznõ - Gyermekápoló Konferencia A konferencia idõpontja: 2009. november 30. - december 01. (a szülésznõi szakmai nap december 01.) A konferencia helye: Semmelweis Egyetem Nagyvárad téri Elméleti Tömb A jubileumi konferencián ismét átadjuk a tiszteletbeli szülésznõ címet. A szülészeti Perinatológiai Aneszteziológiai Társaság vezetõi tartják a fõreferátumot és a felkért elõadásokat. A kétnapos konferencián a 20 év hagyományaihoz híven szülésznõk, védõnõk, gyermekápolók, aneszteziológiai szakasszisztensek kapcsolódó elõadásait is meghallgathatjuk. További információ a SE Ápolásigazgatásán kérhetõ.
Tisztelt Olvasóink! Örömmel tájékoztatjuk Önöket, hogy megjelent a Magyar Ápolási Egyesület megalakulásának és elsõ húsz évének története
„Két évtized – A Magyar Ápolási Egyesülett hiteles története„ címmel. A könyv korlátozott számban megvásárolható a központi irodában 2000 Ft/db, vagy megrendelhetõ 2000 Ft/db + csomagolási és postaköltség áron.
Várjuk megrendelésüket Tartalomjegyzék • • • • • • • • • •
Elnöki beköszönõ Tagtoborzó „Képzett ápoló- minõségi Szolgáltató” VI. Országos Járóbeteg Szakdolgozói Konferencia Bemutatjuk Kossuth Zsuzsanna díjazottainkat Regionális Konferencia Szombathelyen Tiszteletbeli ápolót avattunk Az ICN megválasztotta új elnökét Szív és Érrendszeri kockázati tényezõk vizsgálata… „A mérleg két oldala”
1. oldal 2. oldal 2. oldal 4. oldal 5-7. oldal 7. oldal 8. oldal 9. oldal 11. oldal 14. oldal
ISSN 1216 - 5026
Impresszum Technikai adatok: méret: A/4 oldal; terjedelem: min. 16 + 4 oldal borító, belív: 80 g volumenizált mûnyomó; borító: 250 g matt mûnyomó, fóliázva, nyomtatás: ofszet; színek száma: 4 + 4, rácssûrûség: 60 I/cm (152 Ipi); kötészet: irkatûzve, terjesztés: országos. Megjelenés: évente 4 alkalommal Hirdetésfelvétel: Medical Marketing Group • 6000 Kecskemét, Domby Lajos u. 20.III./ 11. • Tel: +36-76-451-233 • Fax: +36-76-451-571 E-mail:
[email protected] • www.medicalmarketing.hu A Magyar Ápolási Egyesület továbbképzõ és tájékoztató kiadványa • Szerkesztõség: 1088 Budapest, Vas u. 17. • Tel.: +36-1-486-5995, Tel./Fax: +36-1266-5935 • e-mail:
[email protected] • Felelõs kiadó: Bugarszki Miklós, elnök • Alapító fõszerkesztõ: Mucha Márkné • Szakmai fõszerkesztõ: Bugarszki Miklós, elnök • Állandó szerkesztõ bizottsági tagok: Dr. Baráthné Kerekes Ágnes, Dr. Téglásyné Bácsi Mária, Kovács Nikolett, Németh Gyuláné, Tunyi Tünde • Kiadja: A Magyar Ápolási Egyesület •Technikai kiadó: Medical Marketing Group • Felelõs vezetõ: Varga Zsolt István • Mobil: +36-70-331-4581 Nyomda: PRINT CITY KIADÓ ÉS NYOMDA Kft. • 1075 Budapest, Asbóth u. 15. félemelet • Tel./Fax: 343-1980, 344-4711, 351-9150 E-mail:
[email protected] • www.printcity.hu • Grafika, tervezés, tördelés: Kovács Tímea • Korrektor: Bugarszki Miklós, Mihály Éva, Németh Gyuláné A hirdetések tartalmáért a szerkesztõség nem vállal felelõsséget. Kéziratot és fotót, elektronikus úton küldött anyagokat, filmet nem õrzünk meg és nem küldünk vissza.
2009. 23. évf. 3. szám
ÁpolásÜgy Á lá
17
Magnézium Tartalmú Természetes Ásványvíz Természetes Jódtartalommal* ¢7&4FMJTNFSUUFSNÂT[FUFT47/:7¦;
