Apátfalva Község Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalának Közszolgálati Szabályzata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Apátfalva Község Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalának Közszolgálati Szabályzata (a módosításokkal egységes szerkezetben) A köztisztviselők jogállásáról szóló módosított 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2001. évi XXXVI. törvény 106. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján Apátfalva Község Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala Közszolgálati Szabályzatát az alábbiak szerint adom ki: I. fejezet A szabályozás célja 1) A köztisztviselők jogállásáról szóló többször módosított 1992. évi XXIII. törvény (továbbiakban Ktv.) előírásainak megfelelően a Közszolgálati Szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) tartalmazza azokat a tárgyköröket, amelyek a hivatali szervezet vezetőjének (a továbbiakban: jegyző) általános szabályozási hatáskörébe tartoznak. 2) A Polgármesteri Hivatal (a továbbiakban: Hivatal) köztisztviselői és ügykezelői (a továbbiakban: köztisztviselői) kötelesek betartani az egyes tárgykörökre vonatkozó szabályokat. 3) A Hivatal köztisztviselői a Szabályzatban rögzített juttatásokra a közszolgálati jogviszonyuk, a vonatkozó helyi rendelet és ezen Szabályzat alapján szereznek jogosultságot. 4) A Szabályzatban rögzített juttatások közül a helyi rendelet alapján biztosított juttatásokhoz való jogosultság addig áll fenn, míg a jogosultságot Apátfalva Község Önkormányzati Képviselőtestülete meg nem szünteti. II. fejezet A Szabályzat hatálya A Szabályzat hatálya a Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselőkre terjed ki. III. fejezet A munkáltatói jogok gyakorlásának rendje és átruházásának szabályai 1) A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 36.§ (2) bekezdésének b) pontja alapján – figyelemmel a Ktv. 6.§ (1) bekezdésében és 11/A.§ (5) bekezdésében foglaltakra – a munkáltatói jogok gyakorlása a Hivatalban a következők szerint történik: a) A jegyző saját hatáskörében gyakorolja a következő munkáltatói jogokat:  a Ktv. rendelkezései szerint kötelező átsorolás;  a munkavégzéssel járó különjuttatásokra való jogosultság megállapítása;  pályázati felhívások kiírása;  munkáltatói igazolás kiadása;

   

a mérlegelésen alapuló fizetés nélküli szabadság engedélyezése; szakmai konferencián, továbbképzésen való részvétel engedélyezése; fegyelmi, kártérítési eljárás megindítása; vizsgálóbiztos kijelölése, a fegyelmi eljárás lefolytatása.

b) A jegyző a polgármester egyetértésével gyakorolja az alábbi munkáltatói jogokat:  kinevezés és felmentés;  vezetői megbízás, vezetői megbízás visszavonása;  jutalom megállapítása;  az alapilletmény legfeljebb 20%-al csökkentett, ill. 30%-kal megemelt mértékben történő megállapítása;  személyi illetmény megállapítása. 2) Mind a jegyző saját hatáskörében, mind az átruházott jogkörben, illetve a polgármesterrel egyetértésben gyakorolt döntések, munkáltatói intézkedések szakmai előkészítése a munkaügyi előadó feladata. 3) A jegyző az 1) pontban felsorolt munkáltatói jogkörök gyakorlását esetenként – akár tartósan is - írásban más vezetői megbízással rendelkező személyre átruházhatja és visszavonhatja. 4) Az átruházott munkáltatói jogkörök gyakorlását esetenként az érintett köztisztviselők egyidejű értesítése mellett a jegyző magához vonhatja, illetve azokat másra írásban átruházhatja. IV. fejezet A kiadmányozás rendje 1) Az érdemi döntéseket az ügy előadója készíti elő, aki felelősséggel tartozik a tényállás helyességéért és teljességért. 2) Az intézkedéstervezetek, érdemi döntések az arra jogosultak, a kiadmányozók kiadmányozásával válnak intézkedéssé. A kiadmányozó a döntés érdemi részéért, annak végrehajtásáért, illetve végrehajtatásáért felelős. 3) Hivatalos levelek, határozatok, hatósági bizonyítványok, igazolványok kiadmányozására a jegyzőn és a polgármesteren túl - saját munkaköri feladatai ellátása során - az a köztisztviselő jogosult, akit erre az ügykör meghatározásával a jegyző írásban megbíz. 4) A kiadmányozási jog további átruházására lehetőség nincs. 5) A kiadmányozással felhatalmazott köztisztviselő tartós távolléte vagy akadályoztatása esetén a kiadmányozási jogot a jegyző a jogszabálynak megfelelően gyakorolja. 6) A kiadmányozás aláírás és hitelesítés. 7) A kiadmány akkor hiteles, ha a) azt a kiadmányozó saját kezűleg írja alá és a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomatával látja el, vagy b) a kiadmányozó neve mellett az "s.k." jelzés szerepel és

 nem nyomdai sokszorosítású irat esetén a hitelesítéssel felhatalmazott személy azt aláírásával igazolja,  nyomdai sokszorosítású irat esetén a kiadmányozó neve mellett az „s.k.” jelzés, illetve a kiadmányozó alakhű aláírás mintája és/vagy a kiadmányozó szerv bélyegzőlenyomata szerepel. 8) A másolat vagy kiadmány hitelesítését az erre írásban felhatalmazott köztisztviselő végezheti el záradékolással. 9) Külső szervhez vagy személyhez iratot, kiadmányt csak kiadmányozási joggal rendelkező személy aláírásával lehet továbbítani, elküldeni. V. fejezet A hivatal köztisztviselőinek és ügykezelőinek munkaidejére és munkaidő-beosztására vonatkozó szabályok 1) A munkaidő heti 40 óra. 2) Az általános munkaidő-beosztás szerinti munkaidő:  hétfőn, kedden és csütörtökön 7.30 órától 16.00 óráig;  szerdán 7.30 órától 17.30 óráig;  pénteken 7.30 órától 12.00 óráig tart. 3) A munkaidőn belül a 12.00 óra és 13.00 óra közötti időszakban a munkavégzés megszakításával naponta 30 perc munkaközi szünet – ebédszünet - jár. 4) Az általános munkaidő-beosztás szerint dolgozók – eltérő vezetői rendelkezés, kiküldetés vagy a kirendelés kivételével – munkaidőben kötelesek a Hivatalban tartózkodni, és a munkaköri leírásukban foglalt munkát végezni. 5) Az általános munkaidő-beosztás szerint dolgozó köztisztviselő jelenlétének igazolására a jelenléti ív szolgál, melyre az érkezés és a távozás idejét az óra és a perc megjelölésével naponta, a bejegyzésre okot adó ténnyel egyidejűleg kell felvezetni, és a dolgozó aláírásával igazolni. 6) A köztisztviselő – rendkívüli élethelyzetek kivételével - köteles a szervezeti egység vezetőjét helyben szokásos módon - előzetesen tájékoztatni a munkából való távolmaradás okáról. 7) A dolgozó fegyelmi vétséget követ el, ha indokolatlanul hiányzik, vagy rendszeresen és indokolatlanul elkésik. 8) Az általános munkaidő-beosztás szerint dolgozó köztisztviselő a munkaidő alatt a munkavégzés helyéről csak hivatalos ügyben vagy fontos magánügyben a jegyző hozzájárulásával távozhat. 9) A munkaszüneti napok körüli munkarendről - a vonatkozó miniszteri rendelet alapján – a munkaügyi előadó minden év január 31. napjáig írásban értesíti a szervezeti egységek vezetőit és a jelenléti ív kezelésével megbízott ügyintézőket, akik erről tájékoztatják szervezeti egység dolgozóit.

10) A munkaügyi előadó köteles gondoskodni arról, hogy az esetleges munkarend változás miatt módosuló ügyfélfogadás - a lakosság tájékoztatása céljából – az Apátfalvi Hírekben is megjelenjen. 11) A közigazgatási, illetve ügykezelői alapvizsgára kötelezett köztisztviselő öt munkanapra, a közigazgatási szakvizsgára kötelezett köztisztviselő szintén 5 munkanapra mentesül a munkavégzés alól. VI. fejezet A szabadság kiadásának, a munkából való távolléteket tartalmazó változásjelentések leadásának szabályai 1) A köztisztviselőt megillető pihenőidők – a rendes szabadság, a fizetés nélküli szabadság és a betegszabadság – közül az évi rendes szabadság kiadására a Ktv.-ben foglaltak alapján, az évente elkészített szabadságolási ütemtervben rögzítettek figyelembevételével kerül sor. 2) A szabadságolási ütemtervet a dolgozókat alanyi jogon megillető évi rendes szabadság teljes vagy időarányos mértéke alapján, a dolgozók igénye szerinti időtartamok meghatározásával a munkaügyi előadó készíti el a tárgyév február 28. napjáig a munkaügyi előadó. 3) A szabadságolási ütemtervet a munkaügyi előadó jóváhagyásra a jegyző elé terjeszti. 4) A kiadott/kivett szabadságot a "Szabadságengedély" nyomtatvány pontos kitöltésével kell dokumentálni. 5) A "Szabadságengedély" nyomtatványt - a munkaügyi előadó - köztisztviselő vezeti. 6) A kiadott/kivett szabadságot, a következő hónapra áthúzódó szabadság esetén, a napok megjelölésével, havi bontásban kell a nyomtatványra felvezetni. Rögzítés után a sorszámozott lap eredeti példányát a köztisztviselőnek kell megőrzésre átadni. 7) A köztisztviselő személyes problémáinak megoldását szolgáló, a rendes szabadságon felüli fizetés nélküli szabadság engedélyezéséről a jegyző mérlegelési jogkörében dönt. Az ilyen tárgyú igényt írásban a jegyzőhöz kell benyújtani. A kérelemben maghatározott időre engedélyezett fizetés nélküli szabadságot más időpontban igénybe venni nem lehet. 8) A kiadott/kivett szabadságot a jelenléti íven "SZ" betűvel, a fizetés nélküli szabadságot "FNSZ" betűkkel, a betegszabadságot "BSZ" betűkkel, a 15 munkanapot meghaladó betegszabadság (táppénzes állomány) esetén a távollétet "TP" betűkkel kell jelölni. 9) A tanulmányi szerződésből eredő tanulmányi szabadságot a jelenléti íven "TSZ" betűkkel kell jelölni. 10) A váratlan, előre nem tervezett távolmaradást - a Szabályzat V. fejezet 6. pontjában foglaltak szerint - a közvetlen munkahelyi felettesnek az adott munkanapon 8.00 óráig jelezni kell. 11) Betegség esetén a köztisztviselő köteles az orvosi igazolást legkésőbb minden hónap első munkanapján 8.00 óráig a szervezeti egysége távolmaradásának nyilvántartásával megbízott

személyhez eljuttatni. Az orvosi igazolás megfelelő időben történő becsatolásáért a felelősség a táppénzes állományban lévő köztisztviselőt terheli. 12) A munkaügyi előadó a szakmai teljesítést a jelenléti ívben foglaltak szerint – aláírásával – igazolja, a munkából való távolmaradást a szabadság-nyilvántartó kartonon és a számítógépes személyi programon rögzíti, az évi rendes szabadságon felüli (betegszabadság, táppénz, rendkívüli szabadság, GYÁP, TGYS, GYES, GYED, fizetés nélküli szabadság, tanulmányi szabadság, felmentési idő, munkavégzés GYES mellett stb.) távollétekről szóló jelentést a MÁK Dél-alföldi Regionális Igazgatósága felé továbbítja. 13) Bármilyen okból történő munkából való távolmaradás esetén a távollévő helyettesítéséről a munkaköri leírásában foglaltak szerint a jegyző gondoskodik. VII. fejezet A köztisztviselő munkakörébe nem tartozó munka végzésére és díjazására vonatkozó szabályok 1) A köztisztviselő - az eredeti munkaköre ellátása mellett - a jegyző írásbeli utasítására a munkakörébe nem tartozó (a munkaköri leírásban fel nem sorolt) munkát is köteles végezni (helyettesítés). 2) Helyettesítésnek számít, ha a köztisztviselő tartósan távollevő dolgozó munkakörébe tartozó feladatot a távollevő személy helyett 30 napot meghaladóan ellát, illetve betöltetlen munkakörbe tartozó feladatot részben vagy egészben többletfeladatként lát el. 3) A többletfeladatot ellátó dolgozónak a helyettesítés idejére, a helyettesítés első napjától számítva helyettesítési díj jár, kivéve, ha a helyettesítés a vezető munkaköri kötelezettsége, vagy a helyettesítés a rendes szabadság miatt szükséges. 4) A helyettesítési díj mértéke a helyettesítés idejével arányos, a helyettesítő illetményének a Ktv.ben meghatározott százaléka. VIII. fejezet A rendkívüli munkavégzésre vonatkozó szabályok 1) A köztisztviselő munkanapon az általános munkaidő beosztás szerinti munkaidőn kívül, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon is kötelezhető rendkívüli munkavégzésre. 2) Rendkívüli munkavégzésnek számít a Szabályzat V. fejezet 1.-2. pontjában meghatározott munkaidőn túl, a heti pihenőnapon vagy a munkaszüneti napon teljesített ügyelet vagy készenlét a kijelölt tartózkodási helytől függetlenül. 3) A rendkívüli munkavégzést a jegyző – a feladat és a rendkívüli munkavégzés időpontjának rögzítésével – írásban rendeli el. A rendkívüli munkavégzést elrendelő irat egy példányát a dolgozó, egy példányát a szervezeti egység vezetője kapja meg. 4) A rendkívüli munkavégzésért szabadidő jár. A rendkívüli munkavégzésért járó szabadidőre a

vezetői kinevezéssel, megbízással rendelkező köztisztviselő nem jogosult. 5) A köztisztviselőt rendkívüli munkavégzés esetén a Ktv.-ben meghatározott mértékű szabadidő illeti meg. 6) A szabadidőt a dolgozó és a szervezeti egység vezetője között egyeztetett módon, a rendkívüli munkavégzést követő harminc napon belül ki kell adni, illetve ki kell venni. A kivett szabadidőt a Szabályzat V. fejezet 5. pontja szerinti nyilvántartásnál ledolgozott időként kell figyelembe venni. IX. fejezet A munkakör átadásának és átvételének szabályai 1) A Hivatalban foglalkoztatott köztisztviselők, jogviszonyuk megszűnése, vezetői megbízásuk visszavonása esetén feladataikat, illetve az annak ellátásával összefüggő iratokat az alábbi 2.-12. pontokban rögzített eljárás szerint kötelesek átadni. 2) A munkakör átadása, átvétele során az ügyintéző az ügyiratokkal a központi iktatóban nyilvántartása, a használatába adott eszközökkel az „Eszközök (szerszámok) nyilvántartó könyve”-ben foglaltak szerint számol el. 3) A közszolgálati jogviszony megszűnése, a köztisztviselő Hivatalon belüli átirányítása, illetve a 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság igénybevételét megelőzően a köztisztviselő köteles a nevére iktatott véglegesen elintézett ügyiratokat irattározni, a folyamatban lévő iktatott ügyiratokat, a megtett és a teendő intézkedéseket közvetlen munkahelyi felettesével egyeztetni, ezeket a munkakör átadásáról szóló jegyzőkönyvben rögzíteni. 4) Az irattározást és az egyeztetést követően kerül sor a szervezeti egységen belül a munkakör átadására, átvételére, a munkakör átadásáról szóló jegyzőkönyv aláírására. 5) Az ügyintézői munkakört a munkakört újonnan betöltő köztisztviselő, ennek hiányában a közvetlen munkahelyi felettes által megjelölt ügyintéző, illetve maga a szervezeti egység vezetője veszi át. 6) Vezetői munkakör átadása esetén az átvevő az új vezető, ennek hiányában jegyző. 7) A munkakör átadásának, átvételének egyéb körülményeit vezetői megbízással nem rendelkező köztisztviselő esetében az adott szervezeti egység vezetője, vezető megbízással rendelkező köztisztviselő esetében a jegyző határozza meg. 8) A munkakör átadását, átvételét jegyzőkönyvbe kell foglalni, melyet az átadó, az átvevő és a szervezeti egység vezetője köteles aláírni, igazolva az átadás-átvétel megfelelőségét. Az eljárás során lehetőség van arra, hogy az átadással, átvétellel kapcsolatos észrevételek a jegyzőkönyvben rögzítésre kerüljenek. 9) A jegyzőkönyvet három példányban kell elkészíteni, melyből egy-egy példány az átadónál, illetve az átvevőnél marad. A jegyzőkönyv harmadik példányát a személyi anyagban történő elhelyezés céljából – legkésőbb az utolsó munkában töltött napon – a munkaügyi előadónak kell átadni.

10) Az átadás-átvételi jegyzőkönyv tartalmi követelménye, hogy az érintett szervezeti egység feladat- és hatáskörébe tartozó, az ügyrendben meghatározott feladatok végrehajtásának a munkakör átadásakor fennálló helyzetéről átfogó képet adjon. A jegyzőkönyv különösen térjen ki:  a képviselő-testület vagy bizottságai által meghatározott feladatok végrehajtására,  a jegyző által kiadott feladatok, intézkedések végrehajtására,  gazdálkodási hatáskörben kezelt költségvetési keretről történő számadásra,  a munkakörátadást követő időszak legfontosabb, aktuális szakmai feladataira,  az elintézetlen ügyiratok számára, tárgyára. 11) Az átadás-átvételi jegyzőkönyvet a közszolgálati jogviszony megszűnésével, a vezetői megbízás visszavonásával kapcsolatos munkaügyi eljárás részeként kell kezelni. 12) A közvetlen munkahelyi felettes a munkakör átadásának, átvételének lebonyolításáért teljes felelősséggel tartozik. X. fejezet A köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra vonatkozó jogosultságának szabályai 1) Azokban a munkakörökben, amelyekben idegen nyelv használata szükséges, a köztisztviselő idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. 2) Azoknak a köztisztviselőknek, akik angol, francia vagy német nyelvből rendelkeznek államilag elismert nyelvvizsgával, a Ktv. 48.§-ában foglaltak szerint jár az idegennyelv-tudási pótlék. 3) A jegyző által meghatározott munkaköröket ellátó köztisztviselők – a 2. pontban foglaltakon túl – a Ktv. 48.§-ában foglaltak szerinti mértékben idegennyelv-tudási pótlékra abban az esetben is jogosultak, ha román nyelvből rendelkeznek államilag elismert közép-, illetve felsőfokú C típusú nyelvvizsgával. 4) Az Európai Unió hivatalos nyelveiből államilag elismert közép-, illetve felsőfokú A, B vagy C típusú nyelvvizsgával rendelkező köztisztviselő a Ktv. 48.§ (5) bekezdésében meghatározott mértékű idegennyelv-tudási pótlékra jogosult. XI. fejezet A köztisztviselőket megillető juttatásokra vonatkozó jogosultság szabályai A) A cafetéria-juttatás szabályozása, a cafetéria rendszer választható természetbeni juttatásainak fajtája, mértéke, kifizetésének rendje és módja A Hivatal cafetéria-juttatási rendszere a Ktv. 49/F. §–a, valamint a végrehajtására kiadott, a köztisztviselők cafetéria-juttatásának részletes szabályairól szóló 305/2009.(XII.23.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Korm. Rendelet), továbbá a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja. tv.) alapján készült.

1. Bevezető rendelkezések 1.1. A cafetéria célja a köztisztviselők részére egységes elvek alapján szabályozott, de az egyéni igényekhez igazodó béren kívüli juttatások biztosítása. 1.2. A cafetéria-juttatási rendszer az önkormányzat képviselő-testülete által biztosított, a tárgyév költségvetési rendeletében meghatározott keretösszegen és ezen fejezetben meghatározott juttatási elemeken belül egyénre szabott választásra ad lehetőséget. 1.3. A cafetéria-jogosultság – beleértve a próbaidős, a határozott és a részmunkaidős foglalkoztatást is – jogviszonyhoz kötött. 1.4. Nem jogosult a cafetéria rendszerbe tartozó juttatások igénybevételére: a) a köztisztviselő közeli hozzátartozója; b) a tartós külszolgálaton levő, illetve nemzeti szakértőként foglalkoztatott köztisztviselő; c) a köztisztviselő azon időtartam vonatkozásában, amelyre, illetményre, vagy átlagkeresetre nem jogosult, feltéve, hogy a távollét időtartama meghaladja a harminc napot. 1.5. A cafetéria rendszer – meghatározott feltételekkel – a következő adómentes juttatásokat tartalmazza: a) üdülési csekk; Adómentes juttatások: b) meleg étkezési utalvány biztosítása; a) számítógép használat támogatás c) iskolakezdési támogatás; b) kockázati életbiztosítás és d) utazási bérlet térítés; balesetbiztosítás e) önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás; c) lakáscélú támogatás f) önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás; d) sportrendezvényre szóló belépő g) megújulási kártya; h) internet használat támogatása, i) hidegétkezés támogatás. 1.6. A cafetéria rendszer – meghatározott feltételekkel – a következő kedvezményes adózási juttatásokat tartalmazza: j) iskolarendszerű képzés támogatása. 1.6. Az 1.4. b-c. pontban meghatározott esetben, vagy ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya a tárgyév közben szűnik meg, az időarányos részt meghaladó mértékben igénybe vett cafetéria-juttatás értékét a távollét vége utáni első munkanapon, illetve a jogviszony megszűnésekor vissza kell fizetni, továbbá – a köztisztviselő választása szerint, ha a juttatás természete ezt lehetővé teszi – vissza kell adni (a továbbiakban együtt: visszafizetés). 1.6.1. Az időarányos cafetéria-juttatás – tárgyévitől eltérő mértékű - keretösszegét, a visszafizetés mértékét a munkaügyi előadó a jogviszonyt megszüntető eljárás során állapítja meg. Megállapítását záradékként rávezeti a szabályzat - Pénzügyi Csoportnál tárolt, illetve a köztisztviselő - 2. számú mellékleteként megjelölt nyilatkozatra. 1.6.2. Nem kell visszafizetni a cafetéria-juttatás értékét, ha a jogviszony a Ktv. 15. § (1) bekezdés b) pontjában meghatározott okból szűnik meg. 1.7. Áthelyezés esetén a köztisztviselő cafetéria-juttatásra az egyes munkáltatóknál időarányosan jogosult. Az eljárás a továbbiakban megegyezik az 1.6.1. pontban foglaltakkal.

1.7.1. Ha a köztisztviselő a korábbi munkáltatónál az időarányos részt meghaladó értékű cafetériajuttatást vett igénybe, visszafizetési kötelezettség nem terheli, azonban az időarányos részt meghaladó mértékkel az új munkáltatónál igénybe vehető cafetéria-juttatás értékét – legfeljebb az új munkáltatónál igénybe vehető juttatás mértékéig – csökkenteni kell. A korábbi munkáltatónál igénybevett cafetéria-juttatás mértékét tartalmazó írásos dokumentumot a köztisztviselő a jogviszony létesítéséhez szükséges iratok becsatolásával együtt az új munkáltatónak (munkaügyi előadónak) köteles átadni. 2. A cafetéria-juttatásokra vonatkozó közös szabályok 2.1. A cafetéria-juttatásokra felhasználható éves keretösszeg megállapítása 2.1.1. A cafetéria-juttatásokra igénybe vehető keretösszeg évente, legkésőbb tárgyév február 15ig kerül meghatározásra. A cafetéria-juttatás éves összege biztosít fedezetet az egyes juttatásokhoz kapcsolódó, a juttatást teljesítő munkáltatót terhelő közterhek megfizetésére is. 2.1.2. A cafetéria-juttatásokra tárgyévben igénybe vehető keretösszeget az 1. számú melléklet tartalmazza. 2.1.3. A tárgyévben igénybe nem vett összeg a következő évre nem vihető át. 2.1.4. A keretösszeget a jogviszony időtartamával arányosan a munkaügyi előadó állapítja meg – az adott év naptári napjai számának figyelembe vételével – az 1. számú mellékletben foglalt, az adott köztisztviselőre vonatkozó keretösszeg esetleges módosításával, amennyiben a köztisztviselő jogviszonya a tárgyévben keletkezik, vagy szűnik meg. 2.2. A cafetéria-juttatás elemeinek kiválasztása 2.2.1. A cafetéria-juttatások éves keretösszegén belül választható elemek maximális összegéről és a cafetéria-juttatások igénybe vételének részletes szabályairól a munkáltató a munkaügyi előadó útján évente előzetesen – helyben szokásos módon – tájékoztatja a köztisztviselőket. 2.2.2. A köztisztviselő a tárgyév március 1-ig köteles nyilatkozni a tárgyévre vonatkozóan a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról, az általa választott cafetéria-juttatás elemeiről és azok mértékéről (1. számú melléklet). 2.2.3. A nyilatkozatokhoz szükséges adatlapok, nyomtatványok a munkaügyi előadónál állnak az igénylők rendelkezésére. 2.2.4. A cafetéria-juttatással kapcsolatos nyilatkozatokat papír alapon, 2 példányban – kitöltve, aláírva - a munkaügyi előadó részére kell eljuttatni. A leadott nyilatkozatok a munkaügyi és a pénzügyi ellenőrzés után a munkáltatóhoz kerülnek elfogadásra és a kifizetés elrendelésére. 2.2.5. A cafetéria-juttatásokra vonatkozó választás hatálya az adott naptári évre szól, módosításra év közben nincs lehetőség. 2.2.6. A köztisztviselő az egyes cafetéria-juttatások elemeiből kizárólag a kedvezményes adózás adható értékig választhat és a választott cafetéria-juttatások meghatározásánál figyelemmel kell lenni az éves keretösszegre. 2.2.7. A köztisztviselő által fel nem használt összeg pénzbeli megváltására nincs lehetőség.

2.2.8. Az a köztisztviselő, akinek a cafetéria jogosultsága év közben keletkezik, az első munkában töltött napot követő 10 munkanapon belül – a cafetéria-juttatás mértékére, jogcímére és elemeire vonatkozó előzetes munkáltatói tájékoztatása alapján - köteles nyilatkozni a részére megállapított keretösszeg felhasználásáról. 2.3. Eljárás a jogviszony megszűnése esetén 2.3.1. Ha a köztisztviselő jogviszonya év közben szűnik meg, a részére nyújtott cafetéria összegével az utolsó munkában töltött napon a Pénzügyi Csoport kijelölt ügyintézőjének köteles elszámolni. A juttatás elszámolásakor figyelembe kell venni a köztisztviselő nevére szóló, a munkáltató által már megrendelt utalvány összegét is. 2.3.2. A cafetéria-juttatási keret tárgyévre vonatkozó – jogviszonya időtartamával időarányosan megállapított – mértékének túllépése esetén a különbözetet vissza kell fizetni. A 2. számú melléklet kitöltésével, aláírásával a köztisztviselő a cafetéria-juttatás elemeinek kiválasztásával egyidejűleg hozzájárulását adja az esetleges cafetéria-tartozás illetményből (munkabérből) történő levonásához. 3. A cafetéria-juttatásokra vonatkozó különös szabályok 3.1. Üdülési hozzájárulás 3.1.1. A Hivatal a köztisztviselőnek üdülési hozzájárulást biztosít a Magyar Nemzeti Üdülési Alapítvány által kibocsátott, névre szóló üdülési csekk formájában. 3.1.2. Az üdülési csekk névre szóló fizetőeszköz. A szolgáltatás igénybe vételekor az utalvány címzettjének jelen kell lennie. 3.1.3. Az üdülési csekk a kiállítástól számított 1 évig használható fel. Az üdülési csekk a lejárati határidő előtt – az újragyártás díjának megfizetése mellett - meghosszabbítható. Ezt a felhasználó kezdeményezheti a Nemzeti Üdülési Alapítvány ügyfélszolgálati irodáiban, illetve postai úton a 1593 Budapest, Pf. 737. címre küldött kérvényben. A kérelemhez csatolni kell az érvényes, fel nem használt, kicserélendő csekkeket. 3.1.4. Üdülési csekkben a köztisztviselő akkor részesülhet, ha a „Nyilatkozat üdülési csekk igénybevételéről” elnevezésű nyomtatvány (3. számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoportnál történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja. 3.1.5. Az üdülési hozzájárulás mértéke – a más kifizetőtől kapott üdülési hozzájárulással együtt – személyenként évente az Szja. tv. 71. §–ban meghatározott mértékéig terjedhet. 3.1.6. Az üdülési csekkek beszerzéséről és azok igénylőnek történő átadásáról a Pénzügyi Csoport kijelölt ügyintézője gondoskodik. 3.2. Meleg és hideg étkezési utalvány 3.2.1. Meleg és hideg étkezési utalványban a köztisztviselő akkor részesülhet, ha a „Nyilatkozat meleg és hideg étkezési utalvány igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatvány (4. számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoporton történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja.

3.2.2. A meleg és hideg étkezési utalvány - havonta, a tárgyhóra előre - az Szja. tv. 71. §–ban meghatározott mértékig terjedhet. 3.2.3. A meleg és hideg étkezési utalvány választható havi mértéke max.: 18.000.- Ft. 3.2.4. A meleg és hideg étkezési utalvány beszerzéséről és azok igénylőnek történő átadásáról a Pénzügyi Csoport kijelölt ügyintézője gondoskodik. 3.3. Iskolakezdési támogatás 3.3.1. Iskolakezdési (tankönyvre, taneszközre és ruházati termékre fordítható) támogatásban a köztisztviselő akkor részesülhet, ha a „Nyilatkozat iskolakezdési támogatás igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatvány (5.számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoportnál történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja. 3.3.2. A Hivatal – e cafetéria-juttatási elem választása esetén – a munkáltató nevére szóló számla megtérítése formájában iskolakezdési támogatást nyújt a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvényben meghatározott oktatásban részt vevő gyermek, tanuló számára a – családok támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. törvény alapján családi pótlékra, vagy hasonló ellátásra jogosult – szülő, vagy a vele közös háztartásban élő házastárs útján. 3.3.3. Gyermeknek az általános iskolai tanulmányait az adott tanévben megkezdő gyermeket, tanulónak pedig az általános vagy középiskolai tanulmányokat folytató fiatalt kell tekinteni. 3.3.4. A beiskolázási támogatásra jogosult akár mindkét szülő is ugyanazon gyermek után, amennyiben a szülők közös háztartásban nevelik a gyereket. 3.3.5. Amennyiben a szülők időközben elváltak, az a szülő jogosult a családi pótlékra, így ennek következtében az iskolakezdési támogatásra is, aki a gyermeket a saját háztartásában neveli. 3.3.6. Ha a családi pótlékra jogosult elvált szülő újra házasságot köt, vele együtt az új házastárs is jogosulttá válik a juttatásra. 3.3.7. Az iskolakezdési támogatás mértéke tanévenként és – a 3.3.2. pontban foglalt feltételeknek megfelelő – gyermekenként az Szja. tv. 71. §–ban meghatározott cafetéria-juttatás mértékéig terjedhet. 3.3.8. Az iskolakezdési támogatást kizárólag a tanév első napját megelőző és követő 60 napon belül lehet igénybe venni. 3.3.9. A köztisztviselő által kitöltött nyilatkozat alapján a Pénzügyi Csoport az iskolakezdési támogatások összegéről analitikus nyilvántartást vezet. 3.4. Utazási bérlet térítés 3.4.1. Az utazásra szolgáló bérlet vásárlásához nyújtandó támogatásban a köztisztviselő akkor részesülhet, ha a „Nyilatkozat utazásra szolgáló bérlet igénybe vételéhez” elnevezésű nyomtatvány (6. számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Osztályon történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja. 3.4.2. A Hivatal a cafetéria-juttatásokon belül a köztisztviselőnek – e cafetéria-juttatási elem

választása esetén – a tárgyévre éves/havi utazásra szolgáló bérletet megvásárláshoz nyújt támogatást a munkáltató nevére szóló számla megtérítése formájában. 3.4.3. A munkáltató nevére kiállított számlát a kiállítás dátumát követő 3 munkanapon belül a Pénzügyi Csoport kijelölt ügyintézőjének kell leadni. 3.4.4. A számla kiegyenlítése a Pénzügyi Csoportnál történt leadást követő 5 munkanapon belül a Hivatal házipénztárában készpénzes kifizetéssel történik. 3.5. Önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás 3.5.1. Az önkéntes nyugdíjpénztári tagdíj hozzájárulás keretében a Hivatal munkáltatói tagdíjhozzájárulást fizet annak a köztisztviselőnek, aki a) a „Nyilatkozat az önkéntes nyugdíjpénztári tagságról” nyomtatvány (7. számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoportnál történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja, b) önkéntes nyugdíjpénztár tagja, c) a Pénzügyi Csoporthoz a nyilatkozattal együtt a tagsági okirat másolatát is becsatolja. 3.5.2. Az önkéntes nyugdíjpénztári munkáltatói hozzájárulása havonta azonos összegben az Szja. tv. 71. §–ban meghatározott mértékig terjedhet. 3.5.3. A munkáltatói hozzájárulás azt jelenti, hogy a dolgozó tagdíjfizetési kötelezettségét a munkáltató részben vagy egészben átvállalja. A hozzájárulások a következőképpen valósulnak meg: - a munkáltató mindenkinek egységesen egy konkrét összeget, vagy a munkabér valamennyi százalékát biztosítja; - a köztisztviselő a munkabére egy bizonyos százalékát átutaltatja a pénztárnak és ehhez a munkáltató kiegészítőleg hozzájárul. 3.5.4. A juttatáshoz szerződést kell kötni a pénztárral mind a munkáltatónak, mind a dolgozónak. 3.5.5. Ha olyan pénztárat választ a dolgozó, amelynek a Hivatal tagja, akkor a Hivatalnak intézkednie kell a szerződés megkötéséről. 3.5.6. A havi munkáltatói tagdíj-hozzájárulás önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárba történő átutalásáról a MÁK Dél-alföldi Regionális Igazgatósága útján a Pénzügyi Csoport gondoskodik. 3.6. Önkéntes egészségpénztári tagdíj hozzájárulás 3.6.1. Az önkéntes egészségpénztári támogatás keretében a Hivatal munkáltatói tagdíjhozzájárulást fizet annak a köztisztviselőnek, aki a) a „Nyilatkozat önkéntes nyugdíjpénztári tagságról” elnevezésű nyomtatvány (8-9.számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoportnál történő leadásával ezt a cafetériajuttatási elemet választja, b) önkéntes egészségpénztár tagja, valamint c) a Pénzügyi Csoportnál a nyilatkozattal együtt becsatolja a tagsági okirat másolatát is.

3.6.2. A továbbiakban az önkéntes egészségpénztári támogatással kapcsolatos eljárási szabályok megegyeznek a 3.5.2. – a 3.5.6. pontban foglaltakkal. 3.8. Otthoni internet előfizetés támogatása 3.8.1. Internet használat támogatásban a köztisztviselő akkor részesülhet, ha a „Nyilatkozat internethasználat-hozzájárulás igénybevételéhez” elnevezésű nyomtatvány (11. számú melléklet) kitöltésével, aláírásával, a Pénzügyi Csoportnál történő leadásával ezt a cafetéria-juttatási elemet választja 3.8.2. A Hivatal – e cafetéria-juttatási elem választása esetén – támogatja a köztisztviselők internet használatának költségeit a köztisztviselő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló egyedi szolgáltatási szerződés alapján. 3.8.3. A cafetéria-juttatás folyósításának feltétele a köztisztviselő vagy vele közös háztartásban élő közeli hozzátartozó nevére szóló, egyedi szolgáltatási szerződés másolatának a Pénzügyi Csoporthoz való benyújtása. 3.8.4. A cafetéria-juttatás havi mértékét – az éves keretösszegen belül – a köztisztviselő maga határozza meg azzal, hogy minden hónapban azonos összegű juttatás nyújtható, maximálisan 5000 Ft díj összegéig havonta. 3.8.5. Az internet költségeinek elszámolása havonta, az eredeti számla és befizetett csekk másolata, illetve csoportos beszedési megbízás esetén az eredeti számla benyújtása, elektronikus utalás esetén a kinyomtatott, visszaigazolt utalás leadás ellenében, történik a köztisztviselő pénzintézeti számlájára utalással. 3.8.6. A 3.8.5. pontban meghatározott dokumentumok leadási határideje a negyedévet követő hó 15. napja, a IV. negyedév vonatkozásában a tárgyév december 10. napja. B) Illetményelőleg biztosítása 1) A határozatlan időre kinevezett köztisztviselő részére, kérésre illetményelőleg adható. Illetményelőleget az a köztisztviselő kaphat, akinek nincs a Hivatallal szemben tartozása. 2) Az illetményelőleg legnagyobb mértéke a folyósítás napján érvényes minimálbér havi összegének ötszöröse, vagy a nettó havi illetmény kétszerese. 3) Az illetményelőleget havi egyenlő részletekben, a köztisztviselő kérelmében meghatározott időtartam, de legfeljebb hat hónap alatt kell az illetményből levonni. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a teljes hátralék összegét le kell vonni az illetményből, vagy ha ez nem lehetséges a hátralékos összeget vissza kell fizetni. 4) A köztisztviselő számára engedélyezhető illetményelőleg összegét úgy kell megállapítani, hogy a havi törlesztő részletek összege nem lehet több, mint a köztisztviselő havi illetménye adóval és járulékokkal csökkentett összegének 33 %-a. 5) Az illetményelőleget a Pénzügyi Csoportnál rendszeresített formanyomtatványon kell kérni. A kérelemben fel kell tüntetni a kérelmező nevét, lakcímét, adóazonosító számát, a kért összeget, és azt, hogy az illetményelőleget hány hónap alatt fizeti vissza. A kérelmen a Pénzügyi Csoport

igazolja, hogy a kért összeg nem haladja meg a 4. pontban meghatározott mértéket, és azt, hogy az illetményelőleg részleteinek levonásához szükséges feltételek fennállnak. 6) A kérelem teljesítéséről a polgármester dönt. A polgármester a kérelmen a kifizethető összeg és a törlesztési idő rögzítésével engedélyezi az illetményelőleg kifizetését. 7) Az illetményelőleget a köztisztviselő a Pénzügyi Csoport kijelölt ügyintézőjétől a pénztárban készpénzben veszi fel. C) Képzési, továbbképzési, nyelvtanulási támogatás biztosítása 1) A jegyző az önkormányzat, illetve a Hivatal céljainak megfelelő tanulmányai folytatása esetén a Ktv. rendelkezései szerint képzési, illetve továbbképzési támogatásban részesítheti a köztisztviselőt. 2) Iskolarendszerű és nem iskolarendszerű képzésben résztvevő köztisztviselő támogatást csak az Mt. 110-116.§-ában foglaltak szerint kötött tanulmányi szerződés szerint kaphat. 3) Az 1. és 2. pontban foglalt támogatás mértéke nem lehet több, mint a képzés számlával igazolt költsége. A költségeket Apátfalva Község Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatala nevére kiállított számlával kell igazolni. 4) A tanulmányi szerződés iránti kérelmet a jegyzőhöz írásban kell benyújtani. A kérelemnek tartalmaznia kell minden olyan információt, amely alapján elbírálható a képzés szükségessége és indokoltsága. 5) A megkötött tanulmányi szerződés egy példányát a köztisztviselő személyi anyagához kell csatolni. 7) A munkáltató kötelezheti a köztisztviselőt, hogy az általa kijelölt vagy szervezett továbbképzésben vegyen részt. Ebben az esetben a tanulmányi szerződésre és a költségek mértékére vonatkozó előírásokat nem kell alkalmazni. D) Temetési segély és kegyeleti eljárás 1) A Hivatallal közszolgálati jogviszonyban álló, valamint a Hivataltól, illetve jogelőd szervétől nyugállományba vonult köztisztviselő haláláról az elhunyt személye és egyéb körülmények által indokolt hivatali tiszteletadással kell megemlékezni. 2) A kegyeleti eljárás során az elhunyt köztisztviselő végakaratát, valamint hozzátartozóinak kívánságát a lehetőségekhez képest teljes körűen figyelembe kell venni. 3) Az elhunyt köztisztviselőről való kegyeleti megemlékezés történhet: a) a Hivatal saját halottjaként történő eltemetéssel, b) a temetési költségekhez való hozzájárulással (temetési segély), c) egyéb módon, így különösen a Hivatal képviseletével a temetésen, a temetésre koszorú küldésével, részvétnyilvánítással, a gyászlobogónak a Hivatal épületére történő kifüggesztésével. 4) A köztisztviselőt - amennyiben nyugállományba vonulását megelőzően vagy élete utolsó tíz

évében a Hivatalnál folyamatos közszolgálati jogviszonnyal rendelkezett – elhunytakor a jegyző a Hivatal saját halottjává nyilváníthatja. Ebben az esetben az elhunyt igazolt temetési költségeit egészben a Hivatal viseli. 5) A köztisztviselő halála esetén temetési segély nyújtható a köztisztviselővel közös háztartásban élő házastársának, élettársának, illetve gyermekének. Temetési segély címén legfeljebb a mindenkori illetményalap 200%-ának megfelelő összeg nyújtható. XII. fejezet Az elismerések rendje és szabályai 1) A Hivatal eredményes tevékenysége érdekében teljesített példaértékű munkavégzéséért, a község és a szervezet szempontjából fontos, váratlanul jelentkező feladatok elvégzéséért, ezen eredmények közvetlen, rövid időn belül történő ösztönzésére a köztisztviselők a Hivatal érdekeltségi rendszerében foglaltak szerint elismerésben részesíthetők. 2) Az elismerés pénz- vagy tárgyjutalom lehet. 3) Az elismerésre fordítható összeget a képviselő-testület az önkormányzat éves költségvetésében biztosítja. 4) A köztisztviselő részére egy alkalommal kifizethető jutalom mértéke, illetve a tárgyjutalom értéke a mindenkor hatályos jogszabályokban foglalt mértékig terjedhet. 5) Az elismerések megállapításánál figyelembe veendő főbb szempontok: - jelentős eredménnyel járó hatékony munkavégzés, - a szervezeti egység eredményes megítélésével összefüggő kiemelkedő munkateljesítmény, - kiemelkedő színvonalú munka, - az új munkatársak beilleszkedését segítő eredményes tevékenység, - a váratlanul jelentkező feladatok szakszerű, pontos és gyors elvégzése, - új lehetőségek kidolgozása, feltárása a közigazgatásban. 6) A jutalmazásra, annak összegére a jegyző tesz javaslatot. A javaslatot minden esetben indokolni kell. A javaslattal kapcsolatban más szervezeti egységek vezetői is véleményt nyilváníthatnak. A jutalomról a javaslatok, vélemények ismeretében a jegyző a polgármester egyetértésével dönt. XIII. fejezet A teljesítményértékelés szabályai 1) A helyi teljesítményértékelés bevezetésének céljai: - csak tényekkel alátámasztott, objektíven igazolható teljesítmény alapján kerüljön sor a törvény által garantált illetménytől való eltérésre, - javuljon a köztisztviselők egyéni teljesítményértékelése, - fejlődjön a vezetők és a köztisztviselők feladat-centrikus együttműködése, - erősödjön a teljesítményelvű szemlélet, - a köztisztviselőkkel szemben támasztott szakmai elvárásokat számon kérhető módon határozzák meg a vezetők,

- megvalósuljanak a kiemelt szervezeti célok, - növekedjen a vezetői tevékenységben a személyzeti feladatok súlya, - rendszeressé váljanak a munkatársaktól jövő visszajelzések, - rendszeres legyen a köztisztviselők teljesítményének értékelése. 2) A teljesítményértékelés a hatáskörrel rendelkező vezető munkaköri kötelezettsége. A kötelezettséget úgy kell teljesíteni, hogy az értékelés a vezető és a beosztott közötti együttműködés kétoldalú fejlesztésére vonatkozó megállapodással záruljon. 3) A köztisztviselők teljesítménykövetelményét előre meghatározott egyéni követelmények alapján kell értékelni. Az egyéni követelményeket minden évben március 31. napjáig megállapított kiemelt szervezeti célok és a köztisztviselő kiemelt munkaköri feladatai figyelembe vételével kell meghatározni. 4) A kiemelt szervezeti célokat megfogalmazó döntést követő 15 napon belül a közvetlen munkahelyi felettes írásban megállapítja a beosztott köztisztviselő egyéni teljesítménykövetelményeit. Az egyéni teljesítménykövetelményeknek kapcsolódniuk kell a köztisztviselők kiemelt munkaköri feladataihoz. 5) Az egyéni teljesítménykövetelményeket szóbeli megbeszéléssel egybekötve kell átadni az érintett köztisztviselőnek. 6) A teljesítményértékelés szóbeli megbeszélésének időpontját előzetesen meg kell tervezni, és arról olyan időpontban kell a köztisztviselőt tájékoztatni, hogy elegendő idő álljon rendelkezésre a felkészüléshez. A szóbeli megbeszélés előtt a vezető köteles valamennyi érintett köztisztviselőt együttesen tájékoztatni a megbeszélés céljairól és az értékelés szempontjairól, valamint szabályairól. 7) Az értékelő megbeszélésen a vezető határozza meg – a köztisztviselővel egyetértésben – a következő évre vonatkozó teljesítményfejlesztési célokat, a célok eléréséhez szükséges, a köztisztviselő által vállalt feladatokat. 8) A köztisztviselő teljesítményének értékelését legkésőbb a tárgyév december 31. napjáig kell elvégezni, és annak egy példányát szóbeli megbeszélésen átadni az érintett köztisztviselőnek. A szóbeli megbeszélésről írásbeli emlékeztetőt kell készíteni, amelynek egy példányát a köztisztviselőnek át kell adni. 9) A köztisztviselő teljesítményértékeléséhez értékelőlapot kell használni. Az értékelőlapok tárolásáról a munkaügyi előadó gondoskodik. 10) A teljesítménykövetelmények megállapításának, értékelésének, valamint az azokkal kapcsolatos szóbeli megbeszélésről készített emlékeztetőnek egy példányát az érintett köztisztviselőnek át kell adni, aki az átvételt aláírásával igazolja. 11) A munkaköri leírás a teljesítményértékelés alapdokumentuma, ezért a változásoknak megfelelően folyamatosan aktualizálni kell. Ha év közben módosul a munkakör, akkor a tárgyévben módosítani kell a teljesítménykövetelményeket is, és az értékelést mindkét munkaköri leírás figyelembe vételével kell elvégezni az időarányoknak megfelelően. 12) A teljesítményt a köztisztviselő magatartása is meghatározza, ezért a teljesítményértékelés során az alábbi általános szempontokra is figyelemmel kell lenni:

- feladatmegoldás színvonala, - a munkavégzéshez való viszony, - együttműködés. 13) A feladatmegoldás szempontjából azt kell értékelni, hogy a köztisztviselő mennyire képes a jelentkező problémák felismerésére, azonosítására, a feltételek megfogalmazására, valamint a prioritások feltárására, feladat végrehajtása során képes-e rendszerekben, illetve folyamatokban gondolkodni, illetve a lehetséges alternatívákból képes-e kiválasztani a legmegfelelőbb cselekvési módot. 14) A munkavégzéshez való viszony szempontjából azt kell értékelni, hogy a köztisztviselő a kitűzött célokat, feladatokat képes-e elvégezni állandó irányítás és felügyelet nélkül, rendelkezik-e önálló tájékozódási, elemző és döntési képességgel, betartja-e a határidőket, a szabályokat és az előírásokat a munkavégzés során, valamint, hogy az elkészített anyagok minősége megfelel-e az elvárásoknak. 15) Értékelni kell, hogy a köztisztviselő saját munkájának, cselekedeteinek, magatartásának következményeiért mennyire vállal felelősséget és stressz helyzetben is képes-e a tőle elvárt vagy megszokott teljesítményt nyújtani. 16) Értékelni kell, hogy a köztisztviselő mennyire kész a folyamatos szakmai fejlődésre, a szakterületén megjelent újdonságok figyelemmel kísérésére, illetve az új megoldások és technikák elsajátítására. 17) Az együttműködés szempontjából értékelni kell, hogy a köztisztviselő mennyire képes munkatársaival, illetve vezetőivel támogató, segítő viszonyít kialakítani. XIV. fejezet Záró rendelkezések 1) A Polgármesteri Hivatal munkaügyi előadója gondoskodik arról, hogy ezen Szabályzat előírásait minden érintett megismerje. 2) A Szabályzat tartalmát érintő jogszabályi változások esetén a Szabályzatot módosítani kell.

.......................................... Sajtos László jegyző

1. sz. melléklet: Cafetéria nyilatkozat 2011. Választott béren kívüli juttatások Név: …………………………………………………………… Adóazonosító jel: …………………………………………….. Születési dátum: ……………………………………….. Éves keretösszeg: 200 000 Ft……………………………….. Lejárati idő: 2011. 12. 31……………………………......

Juttatás elemei

Szorzó

Üdülési csekk

1,16

Melegétkezési utalvány

1,16

Iskolakezdési utalvány

1,16

Utazási bérlet térítés

1,16

Internet térítés

1

Önkéntes nyugdíjpénztári hozzájárulás Önkéntes egészségpénztári, önsegélyező pénztári hozzájárulás

1,16

Iskolarendszerű képzés

1,16

Széchenyi Pihenő Kártya

1,16

Összesen felhasznált:

1,16

jan.

febr.

márc.

ápr.

máj.

jún.

júl.

aug.

szept.

okt.

nov.

dec.

összesen

2. sz. melléklet: A cafetéria-juttatás értékének visszafizetéséhez

NYILATKOZAT a cafetéria-tartozás illetményből (munkabérből) történő levonásához Név: Szül. hely, idő: Adóazonosító jel: Hozzájárulok, ahhoz, hogy a munkáltatónál fennálló jogviszonyom / a cafetériajogosultságom megszűnése esetén az időarányos cafetéria keretem túllépése miatti, jogalap nélkül felvett juttatások összege, valamint ezek adó-és járulékterhe az illetményemből (munkabéremből) levonásra kerüljön. 1

Kelt

………………………………………………….. magánszemély

A nyilatkozatot átvettem Kelt

………………………………………………….. munkáltató

1

A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

3. sz. melléklet: Az üdülési csekk nyilatkozathoz

NYILATKOZAT Üdülési csekk igénybevételéről Név: Születési hely, idő: Adóazonosító jel: Kijelentem, hogy ……évben a mai napig üdülési csekk juttatásban: a)

nem részesültem

b)

a következők szerint részesültem: 2 A juttatás dátuma

Az üdülési csekk értéke

Kijelentem továbbá, hogy ……évben az Szja törvény 70. § (2) bekezdés ab) pontjában meghatározott, a munkáltató tulajdonában, vagyonkezelésében lévő üdülőben nyújtott üdülési szolgáltatás révén juttatott bevételben saját jogon, vagy közeli hozzátartozóm munkáltatója által nem részesültem. Kelt

………………………………………………….. magánszemély

A nyilatkozatot átvettem Kelt ………………………………………………….. munkáltató 2

A megfelelő aláhúzandó.


4. számú melléklet NYILATKOZAT melegétkezési utalvány igénybevételéhez

Nyilatkozom, hogy 2011. évben a választható cafetéria-juttatások közül – ezen nyilatkozat hátoldalán részletezett hónapokban és címletekben - mindösszesen ………………. Ft azaz …………………………………………..………..Ft értékben melegétkezési utalványt kívánok igénybe venni.

Név: Születési hely, idő: Lakcím: Adóazonosító jel:

Kelt:……………………….. ………………………………………………….. magánszemély A nyilatkozatot átvettem: ………………………………………………….. munkáltató Kelt:............…...........................

A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő (5 év) lejártáig őrizni kell.

Melegétkezési utalvány igénylése 2011.

Név.: ………………………………

hónapok

200 Ft – os címlet












Január

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Február

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Március

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Április

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Május

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Június

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Július

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Szeptember

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Október

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

November

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

December

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

db

Augusztus

Összesen:

5. sz. melléklet: Iskolakezdési támogatáshoz NYILATKOZAT Iskolakezdési támogatás igénybevételéhez Név: Születési hely, idő: Adóazonosító jel: Kijelentem, hogy …….. évben az alábbi gyermek(ek)3 után vagyok jogosult iskolakezdési támogatásra: 1.

Gyermek neve: Adóazonosító jele:

Adóazonosító jel hiányában Anyja neve: Születési hely, idő: Igénybe vett összeg:

2.


Adóazonosító jel hiányában Anyja neve: Születési hely, idő: Igénybe vett összeg:

3.


Adóazonosító jel hiányában Anyja neve: Születési hely, idő: Igénybe vett összeg: Kelt ………………………………………………….. magánszemély A nyilatkozatot átvettem Kelt ……………………………………………….. munkáltató

3

Csak azokat a gyermekeket lehet feltüntetni, akik után családi pótlékra jogosult a szülő vagy házastársa, és közoktatási intézmény (általános és középiskola) nappali tagozatos hallgatója. A nyilatkozat egy példányát a magánszemélynek az elévülési idő lejártáig őrizni kell.

6. számú melléklet NYILAKOZAT utazásra szolgáló bérlet igénybevételéhez Nyilatkozom, hogy 2011. évben a választható cafetéria-juttatások közül havonta ….........….… Ft, mindösszesen ………………. Ft, azaz ……………………………………………..Ft értékben helyi utazásra szolgáló havi bérletet kívánok igénybe venni.


Kelt:……………………….. ………………………………………………….. magánszemély

A nyilatkozatot átvettem: ………………………………………………….. munkáltató Kelt:……..................................


7. sz. melléklet: Önkéntes nyugdíjpénztári tagíj NYILATKOZAT Önkéntes nyugdíjpénztári tagságról Név: Születési hely, idő: Adóazonosító jel: Tájékoztatom a (közigazgatási szerv)-et, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a) b)

c) d)

tagja vagyok, és a cafetéria keretében igénybe kívánom venni a munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke havi ……………….. (ide kell beírni a munkáltató szabályzata szerinti összeget vagy mértéket), tagja vagyok, és a cafetéria keretében igénybe kívánom venni a munkáltatói hozzájárulást, amelynek mértéke havi ……………….. (ide kell beírni a munkáltató szabályzata szerinti összegtől vagy mértéktől eltérő összeget vagy mértéket4), és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében a különbözetről lemondok, tagja vagyok, és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében nem kívánom igénybe venni a cafetéria keretében a munkáltatói hozzájárulást, nem vagyok tagja, és az Önkéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény 12. § (3) bekezdése ismeretében nem kívánom igénybe venni a cafetéria keretében a munkáltatói hozzájárulást.

Az önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztár5 megnevezése: címe: azonosítószáma: bankszámlaszáma: Tagsági okirat száma: A munkáltatói hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy ……évben e jogcímen a Szja törvény 70. § (5) bekezdés a) pont szerinti bevételem más juttatótól a) nem szerzek b) a következők szerint szerzek:6 Hozzájárulást adó Hónap Hozzájárulás mértéke munkáltató Kedvezményes adókulccsal Nem kedvezményes adókulccsal (25 % szja) (25 % szja + 54 % tb)

Kelt ………………………………………………….. magánszemély A nyilatkozatot átvettem Kelt ………………………………………………….. munkáltató 4

A munkáltató szabályzata szerinti összegtől vagy mértéktől eltérés pozitív és negatív irányban is lehetséges. Az a)-b) pontos megjelölése esetén kell kitölteni. 6 A megfelelő aláhúzandó. 5


8. sz. melléklet: Önkéntes egészségpénztári tagdíj NYILATKOZAT Önkéntes egészségpénztári tagságról Név: Születési hely, idő: Adóazonosító jel: Tájékoztatom a (közigazgatási szerv)-et, hogy önkéntes kölcsönös nyugdíjpénztárnak a) b)

c) d)


Az önkéntes kölcsönös egészségpénztár8 megnevezése: címe: azonosítószáma: bankszámlaszáma: Tagsági okirat száma: A munkáltatói hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy ……évben e jogcímen a Szja törvény 70. § (5) bekezdés a) pont szerinti bevételem más juttatótól a) nem szerzek b) a következők szerint szerzek:9 Hozzájárulást adó Hónap Hozzájárulás mértéke munkáltató Kedvezményes adókulccsal Nem kedvezményes adókulccsal (25 % szja) (25 % szja + 54 % tb)

Kelt ………………………………………………….. magánszemély A nyilatkozatot átvettem Kelt ………………………………………………….. munkáltató

7

A munkáltató szabályzata szerinti összegtől vagy mértéktől eltérés pozitív és negatív irányban is lehetséges. Az a)-b) pontos megjelölése esetén kell kitölteni. 9 A megfelelő aláhúzandó. 8


9. sz. melléklet: Önsegélyező pénztári tagságról NYILATKOZAT Önsegélyező pénztári tagságról Név: Születési hely, idő: Adóazonosító jel: Tájékoztatom a (közigazgatási szerv)-et, hogy önsegélyező pénztárnak a) b)

c) d)


Az önsegélyező pénztár11 megnevezése: címe: azonosítószáma: bankszámlaszáma: Tagsági okirat száma: A munkáltatói hozzájárulás igénybevétele esetén kijelentem, hogy ……évben e jogcímen a Szja törvény 70. § (5) bekezdés a) pont szerinti bevételem más juttatótól a) nem szerzek b) a következők szerint szerzek:12 Hozzájárulást adó Hónap Hozzájárulás mértéke munkáltató Kedvezményes adókulccsal Nem kedvezményes adókulccsal (25 % szja) (25 % szja + 54 % tb)

Kelt ………………………………………………….. magánszemély A nyilatkozatot átvettem Kelt

………………………………………………….. munkáltató

10

A munkáltató szabályzata szerinti összegtől vagy mértéktől eltérés pozitív és negatív irányban is lehetséges. Az a)-b) pontok megjelölése esetén kell kitölteni. 12 A megfelelő aláhúzandó. 11


10. sz. melléklet NYILAKOZAT Otthoni internet előfizetés támogatása Nyilatkozom, hogy 2011. évben a választható cafetéria-juttatások közül havonta …….............Ft, mindösszesen ………………. Ft, azaz ……………………………………………..Ft értékben internethasználat-hozzájárulást kívánok igénybe venni.


Kelt………………….. ………………………………………………….. Magánszemély A nyilatkozatot átvettem: ………………………………………………….. munkáltató Kelt........................


Apátfalva Község Önkormányzati Képviselő-testület Polgármesteri Hivatalának Közszolgálati Szabályzata (a módosításokkal egységes szerkezetben)

Recommend Documents