Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés (elektronikus verzió, készült 2006-ban)
A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf − Harcsa István (1990): Művelődés in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 208−214. Pp.
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
10. MŰVELŐDÉS
Az életmódnak egyik különleges figyelmet érdemlő területe a művelődés. Erre vonatkozóan a szokványos időmérleg-felvételek kevésbé pontos adatokat tudnak szolgáltatni, mivel a művelődési tevékenységek egy része (színházlátogatás stb.) nem mindennapos, hanem viszonylag ritkábban előforduló esemény a magyar társadalom tagjainak életében. Rendelkezésünkre állnak azonban az intézményes művelődési statisztikának évente számított és hosszú időre visszanyúló adatai, továbbá az időnként a lakosság megkérdezésével gyűjtött művelődési felvételek eredményei. Ilyen típusú adatokat tartalmaz a társadalomstatisztikai rendszer kulturális tevékenységekre vonatkozó alrendszere. A könyvek és más művek kiadott példányszáma a második világháborús visszaesés után igen gyorsan emelkedni kezdett. Ez a növekedés egészen 1972-ig töretlen volt, azóta ingadozásokat mutat, de emelkedik: az 1970-es évek első felében, kisvisszaesés után nagyjából változatlan volt, 1976-ban erősen felemelkedett, azután néhány évig nagyjából változatlan, az 1980-as években emelkedett. A könyvek kiadása (füzetek, jegyzetek stb. nélkül) egyenletesebben és valamivel gyorsabban növekedett és 1980-ban érte el csúcsértékét. Azt lehet mondani, hogy a magyar társadalomnak minden tagjára (a csecsemőket is beleszámítva) évente körülbelül 10 könyvpéldány jutott 1988-ban. A kiadott művek száma a második világháború után néhány évvel később érte el a háború előtti szintet, mint a kiadott példányszám, mivel az egy-egy műből kiadott példányszám erősen megnőtt. Természetesen az összes műveken belül a kiadott könyvek aránya kisebb, mint az összes példányszámon belül a könyvek példányszáma, mivel a könyveket általában nagyobb példányszámban adják ki, mint más műveket. Mégis a kiadott művek száma és ezen belül a kiadott könyvek száma a példányszámhoz hasonló emelkedési tendenciát mutat: az 1970-es évek közepéig emelkedett, azóta azonos szint körül ingadozik, 1984-ben erősen emelkedett, majd visszaesett az 1970-es évek közepének szintjére. Az a tény, hogy mind a kiadott műveken, mind a kiadott példányszámon belül a könyvek aránya fokozatosan növekedett, az egyéb kiadott művekhez viszonyítva, a könyvkiadás minőségi emelkedésének mutatójaként értelmezhető. A könyvkiadáshoz hasonlóan növekedett az egy lakosra jutó napilap-példányszám és a hetilap-, valamint a folyóirat-példányszám is. Ezek növekedése azonban lényegesen kisebb a könyvek példányszámának növekedésénél. Tovább a napilapok példányszáma már az 1950-es években erős növekedésnek indult, míg a hetilapok és folyóiratok példányszáma 208
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
az 1960-as évek közepétől kezdve kezdett erősen növekedni. Az1970-es évek végén mindkét növekedési tendencia tetőzött és a könyvkiadáshoz hasonlóan nagyjából azonos szint körül ingadozik, 1989-ben a napilapok példányszáma erősen, a folyóiratoké kisebb mértékben csökkent. 1988-ban egy lakosra összesen évente több mint 70 napilappéldány és több mint 40 hetilap és folyóiratpéldány jutott. Tekintettel arra, hogy ezeket a sajtótermékeket többnyire nem egyes emberek, hanem családok járatják vagy vásárolják, tehát egy példányt többen is elolvasnak, a napilapokkal, heti és havi folyóiratokkal való átlagos ellátottság magasnak mondható színvonalat ért el. Tehát a könyvekkel és mindenfajta más sajtótermékekkel való ellátottság erősen nőtt és magas színvonalúnak mondható. Nem mutatnak azonban hasonló növekedést a könyvek és sajtótermékek olvasásának rendelkezésre álló mutatói. Láttuk (9. fejezet), hogy az időmérlegfelvételek összehasonlítása szerint az 1960-as évek elejétől az 1970-es évek második feléig az olvasásra fordított idő kissé csökkent. Hasonlóképpen a könyvtárak beiratkozott olvasóinak átlagos száma és a kölcsönzött kötetek száma sem emelkedett tovább az 1970-es években, hanem inkább kisfokú visszaesés jelei mutatkoznak. Míg az olvasás nagy részben otthon végzett kulturális tevékenység, a mozi, színház, hangverseny és múzeumlátogatás az otthonról való elmozdulással jár, ezért némileg más jellegű. Az idősorok azonban ezeknek esetében sem folytatták a korábbi évtizedek meredek emelkedését. A mozilátogatásban a második világháborút követő nagy fellendülést az 1960-as évek elejétől 1973-ig lényeges visszaesés követte. Azóta a tendencia lassan csökkenő. A mozilátogatás csökkenése elsődlegesen nyilvánvalóan megmagyarázható a televízió elterjedésével. A színházlátogatás területén a csökkenés az 1950-es évek közepétől (amikor a színházlátogatás a legmagasabb volt) kisebb volt, az 1970-es években stabilizálódni látszott, de az utolsó években újra erősen csökkent. A komolyzenei hangversenylátogatás, amelynek gyakorisága a színházlátogatásnak körülbelül egyötöde, sokkal tovább, egészen az 1970-es évek második feléig emelkedett és csak a legutóbbi években kezdett csökkenni. Úgy látszik, hogy a hanglemezvásárlás növekedése, amely 1981-ig jelentős volt, azóta lelassult, nem szorítja vissza lényegesen a komolyzenei hangversenyek látogatását. A múzeumok látogatása 1987-ig gyorsan nőtt, azután erősen csökkent. Meg kell azonban jegyezni, hogy a múzeumlátogatás esetében merült fel leginkább az a kérdés, hogy a kimutatott látogatási adatok talán nem jelentéktelen része külföldi turisták látogatásaiból adódik. A művelődésnek itt bemutatott idősorai (az időmérleg-felvételekből származó adatokkal együtt) arra engednek következtetni, hogy a művelődésnek az 1945 utáni első időszakban tapasztalt 209
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
igen gyors növekedése előbb-utóbb többé-kevésbé minden ilyen tevékenység területén lelassult vagy megállt, a televízió műsorai nézésének kivételével. Az időmérleg-felvételek adatai azt mutatták, hogy a kulturális tevékenységekben való részvétel társadalmi rétegenként igen erős eltéréseket mutat. A magasabb iskolai végzettségű rétegek – elsősorban a vezetők és értelmiségiek, továbbá az egyéb szellemi foglalkozásúak és a szakmunkások is lényegesen több időt fordítanak művelődésre, mint a szakképzetlen munkások és a mezőgazdasági foglalkozásúak. Az egyes művelődési tevékenységeknél nem egyformák a társadalmi különbségek. Míg a televízió műsorainak nézése és a rádióhallgatás, valamint az újságolvasás viszonylag kis társadalmi különbségeket mutat, a mozilátogatás különbségei sem jelentősek, a színház és még inkább a hangversenylátogatásnál már határozottabb társadalmi különbségek látszanak, a könyvek olvasása nagyon erősen különbözik rétegenként. A férfiak és nők közötti különbségek nem nagyon jelentősek, ezzel szemben az életkori csoportok nagyon eltérően vesznek részt egyes kulturális tevékenységekben. Különösképpen az olvasás koncentrálódik erősen a fiatal (részben még iskolás) korosztályokra, valamint az idősekre, nyugdíjasokra. A mozilátogatás szintén a fiatalok között a leggyakoribb. A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI A 100 ezer lakosra jutó kiadott Év 1938 1945 1950 1955 1960 1963 1965 1970 1971 1972 1973 1974 1975
könyvek (művek) száma
27 7 20 28 30 . 39 46 53 64 66 69 73
könyvek példányszáma, ezer db
100 35 216 233 348 . 442 454 516 605 614 656 702
Az egy lakosra jutó folyóiratok példányszáma
. . 20 20 23 . 27 36 37 38 39 41 41
napilapok példányszáma
. . 31 40 47 . 59 71 72 74 75 78 79
210
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás) A 100 ezer lakosra jutó kiadott Év
Az egy lakosra jutó
könyvek (művek) száma
könyvek példányszáma, ezer db
folyóiratok példányszáma
napilapok példányszáma
79 76 80 76 77 74 73 71 86 75 77 73 71 72
843 821 874 863 884 882 891 930 942 825 898 922 934 1024
44 48 51 48 47 51 46 46 48 46 48 47 47 44
79 82 85 81 82 83 84 85 87 86 94 90 91 73
1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás)
Év 1938 1945 1950 1955 1960 1963 1965 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976
színház . . 32 69 64 . 59 54 53 54 55 58 59 59
Száz lakosra jutó mozi hangverseny látogatások száma . . 504 1179 1401 . 1045 772 721 717 706 745 706 694
. . . . 4 . 6 8 8 8 9 9 10 10
múzeum . . 14 22 37 . 55 69 72 76 90 101 113 122
TV-nézés rádióhallgatás napi átlagos ideje . . . . . 24 . . . . . . . .
. . . . . 24 . . . . . . . .
211
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI (folytatás)
Év 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989
színház 59 56 56 53 55 57 57 56 57 56 55 54 49
Száz lakosra jutó mozi hangverseny látogatások száma 713 671 645 567 626 654 645 666 659 639 526 479 440
12 12 11 11 12 11 10 10 10 10 9 9 8
múzeum 135 153 158 151 162 166 174 180 182 184 189 173 154
TV-nézés rádióhallgatás napi átlagos ideje 89 . . . . . . . . 106 . . .
5 . . . . . . . . 3 . . .
MEGJEGYZÉSEK A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAIHOZ:
A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek), könyv-példányszámok, egy lakosra jutó folyóirat és napilap-példányszámok, valamint a száz lakosra jutó színház-, mozi-, hangverseny- és múzeumlátogatások: Forrás: „Közművelődési adatgyűjtemény” KSH. 1973. „Közművelődés 1972−1976.” KSH. 1978. „Statisztikai évkönyvek” Minden jelzőszám természetesen tartalmazza a Magyarországra látogató külföldiek művelődési tevékenységeit, például múzeumlátogatást.
212
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
TV-nézés és rádióhallgatás napi átlagos ideje: A KSH 1963. és 1976−1977, évi időmérleg-vizsgálatain alapuló adatok (lásd az életmód jelzőszámaihoz fűzött megjegyzéseket is). Mindkét jelzőszám a főtevékenységként végzett TV-nézést, illetve rádióhallgatást fejezi ki. Az 1976−1977. évi adatfelvételből ismerjük ezeknek melléktevékenységként (például háztartási munka mellett) jelentkező idejét, ez a TV-nézés esetében naponta átlagosan 5 perc, a rádióhallgatásnál 78 perc.
A MŰVELŐDÉS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA A 100 ezer lakosra jutó kiadott könyvek (művek) száma: Az év folyamán kiadott könyvek (művek) száma osztva a népességszámmal, szorozva 100 ezerrel. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek (füzetek stb.) számát. A 100 ezer lakosra jutó könyvek példányszáma: A kiadott könyvek példányszáma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. Nem tartalmazza a kiadott egyéb művek példányait. Az egy lakosra jutó folyóiratok példányszáma: Az egy lakosra jutó napilapok példányszáma: Az év folyamán kiadott folyóirat-, illetve napilappéldányok száma, osztva a népességszámmal.
213
Andorka Rudolf − Harcsa István: Művelődés
A száz lakosra jutó színház, mozi, hangverseny, múzeumlátogatások száma: Az eladott színház, mozi, hangverseny és múzeumi belépőjegyek száma osztva a népességszámmal, szorozva százzal. TV-nézés átlagos ideje: A főtevékenységként TV-nézéssel töltött idő, átlagosan perc naponta. Rádióhallgatás napi átlagos ideje: A főtevékenységként rádióhallgatással (lemez- és magnóhallgatással együtt) töltött idő, átlagosan perc naponta.
Andorka Rudolf – Harcsa István
214