Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Andorka Rudolf − Harcsa István: Fogyasztás (elektronikus verzió, készült 2006-ban)

A tanulmány eredetileg nyomtatásban megjelent: Andorka Rudolf − Harcsa István (1990): Fogyasztás in: Társadalmi riport 1990, Andorka Rudolf, Kolosi Tamás, Vukovich György (szerk.). Budapest: TÁRKI, 118−130. Pp.

Andorka Rudolf − Harcsa István: Fogyasztás

6. FOGYASZTÁS

6.1 AZ EGY FŐRE JUTÓ FOGYASZTÁS VOLUMENE A nemzeti jövedelemnek és a háztartási jövedelmeknek növekedésével párhuzamosan emelkedett a fogyasztás 1945 óta. A jövedelmek és a fogyasztás emelkedésének tendenciája nem volt mindig párhuzamos. Ilyenkor a fogyasztás változása legalábbis kiegészíti a jövedelem változási jelzőszámok alapján levonható következtetéseket, sőt azt is feltételezhetjük, hogy a fogyasztás alakulása megbízhatóbban jelzi az életszínvonal alakulását, mint a jövedelmek alakulása. Így visszaesett a fogyasztás 1951-hez képest 1952-ben és 1953-ban, jelezve, hogy ezekben az években a lakosság súlyos válságot élt át. Az 1980-as évek életszínvonal-alakulásához ad lényeges információt az a tény, hogy 1987-ig nőtt az egy főre jutó összes fogyasztás, majd ezt követően 1988-ban és 1989ben ennél valamivel alacsonyabb szintre esett vissza. Mivel az összes élelmiszerfogyasztás, továbbá azon belül a fehérje-, a hús- és a tejfogyasztás is kissé visszaesett, levonhatjuk azt a következtetést, hogy 1988-ban és 1989-ben a lakosság életszínvonala csökkent. Figyelmet érdemel azonban az is, hogy ugyanakkor a tartós fogyasztási eszközök állományát mutató jelzőszámok ezekben az években is növekedtek, habár a korábbi évekhez képest lassult a növekedés.

6.2 A FOGYASZTÁS SZERKEZETE A fogyasztás szerkezetét több tényező befolyásolja, éspedig: -a jövedelmek színvonala, mivel egyes javak fogyasztása a jövedelememelkedéssel párhuzamosan általában a jövedelmeknél gyorsabban emelkedik, másoké lassabban emelkedik, sőt egyes speciális termékeké visszaesik; -az árak egymáshoz viszonyított szintje, mivel egyrészt az alacsonyabb árak az adott jószág nagyobb mennyiségű fogyasztására ösztönöznek, és a magasabb árak attól visszatartanak, másrészt ha valamely jószág ára magasabb, akkor azonos mennyiségének elfogyasztása Összegszerűen nagyobb tétel és így az összes fogyasztáson belül is nagyobb részt foglal el.

118


Az elmúlt 25 évben Magyarországon a fogyasztási jószágok és jószág-főcsoportok egymáshoz viszonyított ára nem jelentéktelenül módosult. Ugyanakkor a nominális jövedelemszínvonal lényegesen emelkedett. Ennek következtében a fogyasztás pénzben számított összegének összetétele, szerkezete lényegesen változott (1. tábla). Az élelmiszerfogyasztás összege az összes fogyasztásnál lényegesen lassabban emelkedett, úgyhogy az 1960. évi 39 százalékról 1988-ra 28 százalékra esett vissza. Ez megfelel annak az általános törvényszerűségnek, hogy a jövedelem növekedésével párhuzamosan az élelmiszerfogyasztás nő, de a jövedelemnél lassabban nő, úgyhogy részaránya csökken. E tendencia megítélésénél azonban figyelembe kell venni, hogy Magyarországon a legtöbb élelmiszer ára viszonylag igen alacsony, úgyhogy a bőséges fogyasztástól viszonylag kevéssé tartják vissza az árak. Ugyanakkor az alacsony árak azzal is járnak, hogy a viszonylag nagy élelmiszerfogyasztás viszonylag kis súllyal szerepel az összes fogyasztásban. Ebből a szempontból figyelmet érdemel, hogy az 1970-es évek második felétől kezdve az élelmiszerfogyasztás összege – folyó áron számítva, tehát ebben az időszakban bekövetkezett áremelések hatását nem kiszűrve – az összes fogyasztáson belül alig csökkent (egyes években kissé emelkedett). Tehát az élelmiszerre fordított kiadások csökkenésének tendenciája, amely a gazdasági és társadalmi fejlődés velejárójának tekinthető, majdnem teljesen megállt. 1. táblázat A LAKOSSÁG ÖSSZES FOGYASZTÁSÁNAK MEGOSZLÁSA KIADÁSI FŐCSOPORTOK SZERINT, százalék∗ Kiadási főcsoport Élelmiszerek Élvezeti cikkek Ruházkodási cikkek Fűtés, háztartási energia Tartós fogyasztási cikkek Egyéb iparcikkek Szolgáltatások Összesen

1975

1980

1988

32,0 14,2 10,5 2,8 7,3 10,9 22,3

28,8 15,3 8,9 3,5 7,2 11,7 24,6

27,7 13,9 6,2 3,9 9,2 11,5 27,6

100,0

100,0

100,0

Összehasonlító áron számítva az élelmiszerfogyasztás az 1970-es évek második fele óta igen kevéssé nőtt, egyes években (1976, 1980) kissé visszaesett, illetve az előző

∗

1981. évi összehasonlító áron

119


évekhez hasonló maradt (1979, 1984). A természetes mértékegységben számított mutatók is csak igen lassú kedvező változásokat jeleztek ezekben az években: a kalóriafogyasztás nagyjából stabilizálódott, ezen belül a fehérjefogyasztás stabilizálódott, az állati fehérjefogyasztás kissé emelkedett. A húsfogyasztás az áremelések ellenére sem esett vissza, a tejfogyasztás lényegesen emelkedett. A liszt és a rizsfogyasztás csökkenése az életszínvonal emelkedésével párhuzamosan természetes jelenség és az egészségi állapot alakulása szempontjából is előnyösnek mondható, a cukorfogyasztás kis csökkenése is kedvezőnek mondható, különös tekintettel arra, hogy a vásárolt cukor egy részét szeszesital készítésére, illetve szesztartalmának növelésére használják. A zöldség- és gyümölcsfogyasztás növekedésének megállása és az évi termeléstől és árviszonyoktól függő ingadozása viszont nem kedvező jelenség. Általánosságban el lehet mondani, hogy a magyar társadalom élelmiszerfogyasztásának összetétele, bár kedvező irányban változott, még ma sem mondható optimálisnak, mivel egyrészt a zsiradék és a liszttermékek aránya magas, másrészt a tej és különösen a zöldség- és gyümölcsfogyasztás alacsony. Hasonlóképpen kedvezőtlen tendencia, hogy a dohányfogyasztásnak nemcsak az abszolút értéke, hanem az összes fogyasztási kiadáson belüli aránya is emelkedett. A szeszesital-fogyasztás 1977 óta nem mutat a korábbiakhoz hasonló egyértelmű emelkedési tendenciát, hanem ingadozni látszik, az utolsó években csökkent. Ezek az ingadozások a szeszesital árának emelkedését és kisebb mértékben az előző évi bortermelést látszanak követni. Az áremelkedéseket követően visszaesett a fogyasztás, majd egy-két év múlva újra növekedett. A borfogyasztás már körülbelül 20 éve változatlan szint körül ingadozik, a sörfogyasztás emelkedése lelassult az 1980-as években, az égetett szeszesitalok fogyasztása azonban 1984-ben az eddigi legmagasabb szintet érte el, aztán visszaesett. Ezzel szemben két évtized alatt folyamatosan csökkent a ruházkodásra fordított kiadások aránya, tehát a növekedési jövedelemből kevesebbet fordítanak a jobb minőségű és tetszetősebb ruházkodásra. Alig változott a lakosszolgáltatási kiadások (lakbér) aránya, igen kevéssé emelkedett az egészségügyi és testápolási kiadások aránya, és az 1960-tól 1975-ig megfigyelhető viszonylagos gyors emelkedés után csökkenni kezdett a háztartásra és lakásfelszerelésre fordított kiadások aránya is. Ezzel szemben három nagyobb kiadáscsoport részaránya erősen emelkedett. Ezek: a fűtésre és háztartási energiára fordított kiadások (itt lényeges szerepet játszott az árak emelkedése) és a közlekedési kiadások, amelyeknek lassú emelkedési tendenciája meggyorsult a tömegközlekedési árak emelkedése, a benzin-áremelés után (és a személygépkocsi fokozatos elterjedésével párhuzamosan). Így egyetlen olyan nagy kiadáscsoport van, ahol a két évtizedes emelkedési tendencia egyrészt állandó, másrészt a fogyasztási szokásoknak a jövedelememelkedéssel párhuzamosan alapvető átalakulására utal. Ez az oktatásra, művelődésre, sportra és üdülésre fordított kiadások csoportja. Az ezekre fordított összeg azonban változatlanul viszonylag alacsony.

120


6.3 TARTÓS FOGYASZTÁSI CIKK ELLÁTOTTSÁG Ellentétben a fogyasztási kiadásokkal, ahol az utolsó években a korábbi fejlődési tendenciák egy része megállt, illetve megváltozott, a lakosság tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottságának javulása az utolsó években is folytatódott, sőt a növekedési ütem sem változott lényegesen. Itt meg kell jegyezni, hogy mivel a rádió állományára vonatkozó statisztikai adat a rádióval rendelkező háztartások által fizetett rádióelőfizetési díjakon alapul (és ezért nem tükrözi azt, ha egy háztartásban több készülék is van), a rádióval való ellátottság adata nem fejezi ki a rádiókészülékek számának emelkedését. Emellett a rádióval való ellátottság olyan értelemben közel teljeskörűnek mondható, hogy szinte nincs olyan magyar háztartás, ahol ne lenne legalább egy rádiókészülék. Az ezer főre (vagy háztartásra) jutó televízió-készülék, mosógép, hűtőgép és személygépkocsi-állomány állandóan emelkedett.

6.4 A TÁRSADALMI RÉTEGEK FOGYASZTÁSÁNAK KÜLÖNBSÉGEI A fogyasztási kiadások szerkezete öt társadalmi kategóriára bontva áll rendelkezésünkre a háztartásstatisztika alapján. Ezek: -a munkás háztartások, amelyekben a háztartásfő munkás és nincs a szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartástag, -a szövetkezeti paraszt háztartások, amelyekben a háztartásfő mezőgazdasági szövetkezeti tag, fizikai foglalkozású és nincs a háztartásban munkás, -a kettős jövedelmű háztartások, amelyekben a háztartástagok között munkás és szövetkezeti paraszt is van, -a szellemi háztartások, ahol a háztartásfő szellemi foglalkozású, -az inaktív háztartások, ahol a háztartástagok között nincs aktív kereső. E háztartások fogyasztásának és fogyasztási szerkezetének összehasonlítása (2. és 3. táblázat) azt mutatja, hogy hosszú távon, két évtized alatt a társadalmi rétegek fogyasztási szintje és szokásai lényegesen közeledtek egymáshoz. A közeledés elsősorban a szövetkezeti paraszt és munkás háztartások között ment végbe. A kettős jövedelmű háztartások, amelyeknek fogyasztási szokásai sok vonatkozásban a munkások és a szövetkezeti parasztok között helyezkednek el (a különbségek oka, hogy a kettősjövedelmű háztartások, mivel a definíció értelmében mindkét keresősek, átlagosan valamivel magasabb jövedelem-színvonalat érnek el), szintén ehhez az egyre inkább „közössé” váló fizikai minta felé közelednek. 1960-ban a paraszti háztartásokban (amelyek egy része még egyénileg gazdálkodó volt) az élelmiszerre fordított rész lényegesen nagyobb, viszont a ruházkodásra, lakásra, háztartásra és még inkább az egészségápolásra, közlekedésre-hírközlésre, művelődésre, szórakozásra 121


fordított összegek aránya és abszolút szintje lényegesen alacsonyabb volt. Az utolsó években ezek a különbségek erősen kiegyenlítődtek, csak az egészségápolási és a művelődési-szórakozási kiadások tekintetében maradnak el lényegesebben a szövetkezeti paraszt háztartások (ami a falusi életkörülmények adottságaival is erősen összefügg). Ez a kiegyenlítődés részben a szövetkezeti parasztság jövedelemszintje emelkedésének, részben pedig életmódja a munkássághoz való közeledésének tulajdonítható. Magasabb volt és ma is lényegesen magasabb viszont a lakásépítésre fordított kiadások összege és aránya a parasztságnál. Ez annak a következménye, hogy a szövetkezeti parasztság majdnem egészében, a munkásság csak közel felerészben lakik községekben, és a községi lakásépítés ennél lényegesen kisebb részben történt magánerőből, továbbá, hogy az OTPkölcsönök szerepe is kisebb a községi, mint a városi lakásépítésben. A szellemi rétegbe tartozó háztartások és a fizikai rétegek fogyasztási szerkezete közötti legfontosabb különbségek a következők: -a szellemi háztartások összes kiadásainak kisebb részét fordítják élelmiszerre, bár abszolút értékben a szellemiek élelmiszerfogyasztási kiadása valamivel magasabb; -az élvezeti cikkekre fordított kiadások aránya lényegesen kisebb a szellemi háztartásokban és abszolút szintjük is valamivel alacsonyabb; -a szellemi családok összes kiadásainak nagyobb részét fordítják közlekedésre és hírközlésre, valamint művelődésre és üdülésre, -a lakásépítésre és ingatlanvásárlásra viszont a munkás és kettős jövedelmű háztartások költenek a legkevesebbet, a szellemiek lényegesen többet, de a szövetkezeti paraszt háztartások náluk is valamivel többet. Mindezek a különbségek a fizikai és a szellemi háztartások között fokozatosan csökkenő tendenciát mutattak az elmúlt két évtizedben. A társadalmi rétegek közötti különbségek kiegyenlítődését figyelhetjük meg a tartós fogyasztási eszközökkel való ellátottság mutatóinál is. (4. táblázat) Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy minden esetben, amikor valamilyen új tartós fogyasztási eszköz megjelent Magyarországon, először igen erős társadalmi különbségek mutatkoztak a birtoklásában, majd ezek a különbségek fokozatosan csökkentek. Ezért minél régebben jelent meg és terjedt el valamely tartós eszköz, annál kisebbek a különbségek. A különbségek eltűnésének másik befolyásoló tényezője a tartós eszköz ára: minél kevésbé költséges az eszköz, annál gyorsabban csökkennek a társadalmi különbségek. Ez az oka annak, hogy a viszonylag költséges személygépkocsi-tulajdon terén még meglehetősen nagyok a különbségek. Mivel a legújabban megjelent és viszonylag költséges tartós eszközökről (színes televízió, hi-fi-torony) nincsenek adataink, ezeknek feltehetően nagy társadalmi különbségeit nem tudjuk kimutatni. Továbbá nincsenek adataink az üdülőtelek és nyaraló (hétvégi ház) tulajdonról, ezen a téren sem tudjuk a társadalmi különbségeket kimutatni.

122

Andorka Rudolf − Harcsa István: Fogyasztás 2. táblázat AZ ALAPVETŐ TÁRSADALMI CSOPORTOK FOGYASZTÁSI KIADÁSAI A LEGFONTOSABB TERMÉK ÉS SZOLGÁLTATÁSI CSOPORTOK SZERINT A MUNKÁSOK KIADÁSAIHOZ VISZONYÍTVA Munkás háztartások

Szövetkezeti parasztsághoz tartozó

Élelmiszerek Élvezeti cikkek Ruházkodás Lakásfenntartás Háztartás, lakásfelszerelés Egészségügy, testápolás Közlekedés, hírközlés Művelődés, üdülés, szórakozás Egyéb személyes célú kiadás Lakásépítés, ingatlan

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

108,7 111,1 84,5 83,1 78,3 59,6 44,9 37,8 56,1 113,2

Összes személyes célú kiadás

100,0

92,0

Kettős jövedelmű

Szellemi foglalkozású

Munkás

Szövetkezeti parasztsághoz tartozó

Kettős jövedelmű

101,2 129,1 102,8 79,5 103,3 62,5 75,8 43,1 74,1 139,2

112,2 125,3 148,5 168,7 170,2 205,9 183,9 230,7 222,1 110,9

100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0 100,0

100,1 104,8 97,9 86,2 97,6 74,7 79,6 68,3 73,3 137,4

98,1

140,0

100,0

96,7

1960

Szellemi foglalkozású

Inaktív

98,5 100,5 107,5 80,2 100,3 75,9 85,4 71,2 77,0 114,0

107,3 98,9 130,7 152,7 140,4 170,9 175,2 201,0 138,8 117,2

119,4 101,2 73,9 146,4 86,5 137,7 45,4 81,4 78,5 38,8

95,5

131,6

94,3

1981

123

Andorka Rudolf − Harcsa István: Fogyasztás 3. táblázat A FOGYASZTÁSI KIADÁSOK MEGOSZLÁSA A LAKOSSÁG ALAPVETŐ TÁRSADALMI CSOPORTJAIBAN (%) Munkás háztartások

Szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartások

Élelmiszerek Élvezeti cikkek Ruházkodás Lakásfenntartás Háztartás, lakásfelszerelés Egészségügy, testápolás Közlekedés, hírközlés Művelődés, üdülés, szórakozás Egyéb személyes célú kiadás Lakásépítés, ingatlan

44,0 5,3 17,1 6,5 8,5 1,5 4,6 5,5 2,1 4,9

52,0 6,4 15,7 6,9 7,2 1,0 2,2 2,3 1,3 6,0

Összes személyes célú kiadás

100,0

100,0

Kettős jövedelmű háztartások

Szellemi foglalkozású háztartások

Munkás háztartások

Szövetkezeti parasztsághoz tartozó háztartások

Kettős jövedelmű háztartások

45,5 6,9 17,9 5,3 9,0 1,0 3,5 2,4 1,6 6,9

35,3 4,7 18,1 7,9 10,3 2,3 6,0 9,1 2,5 3,8

32,4 9,6 10,4 7,7 8,6 2,3 9,5 6,5 3,1 9,9

32,1 9,5 9,8 6,5 8,1 1,7 19,2 4,9 2,3 14,9

100,0

100,0

100,0

100,0

1960

124

Szellemi foglalkozású háztartások

Inaktív háztartások

32,6 10,0 11,2 6,6 7,8 1,7 10,4 4,7 2,7 12,3

25,7 7,0 9,5 8,0 9,9 3,0 13,3 10,2 3,2 10,2

40,1 9,1 7,2 12,5 8,1 3,7 5,0 5,5 3,2 5,1

100,0

100,0

100,0

1983


4. táblázat NÉHÁNY TARTÓS FOGYASZTÁSI ESZKÖZZEL VALÓ ELLÁTOTTSÁG (száz háztartásra jutó állomány az év végén) Tartós fogyasztási eszköz

Munkás

Szövetkezeti paraszt

Kettős jövedelmű

Szellemi

Inaktív

háztartások 1970

Hűtőgép Mosógép Televízió Személygépkocsi

41 77 75 5

11 63 48 3

18 78 68 4

62 79 84 15

. . . .

99 101 110 31

114 102 122 58

85 84 89 6

1983

Hűtőgép Mosógép Televízió Személygépkocsi

98 99 103 32

91 97 103 32

125


A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAINAK IDŐSORAI

Év

1925 1930 1938 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

126

Egy főre jutó összes fogyasztás

Egy főre jutó élelmiszerfogyasztás

1950 = 100

1950 = 100

. . 93 . 100 115 152 175 228 . . . . 281 . . . . 314 322 326 328 333 338 345 358 344 346

. . 97 . 100 113 134 144 169 . . . . 188 . . . . 189 192 193 196 196 198 201 208 202 201

Egy főre jutó tartós eszköz fogyasztás 1950 = 100

Élelmiszer

. . 120 . 100 159 369 513 1008 1294 . . . 1394 . . . . 1531 1639 1624 1569 1688 1793 1999 2405 2126 2462

. . . . . . 39,3 37,1 34,4 33,3 32,4 32,3 31,0 29,9 30,6 30,3 29,3 28,8 29,2 28,5 . 27,6 . 27,8 27,1 27,3 27,6 26,9

Lakás

Közlekedés

Oktatás Kultúra Üdülés Sport

aránya az összes lakossági fogyasztási kiadásban . . . . . . 3,8 3,7 3,5 3,8 4,0 3,8 3,8 3,9 3,9 4,1 4,0 4,0 3,9 3,9 . 4,2 . . . . 4,6 .

. . . . . . 4,3 4,8 5,6 6,0 6,2 6,7 7,0 7,1 6,8 6,9 7,0 7,3 7,5 7,7 . 8,4 . . . . 9,1 .

. . . . . . 8,4 9,6 10,5 10,8 10,9 10,9 11,1 11,5 11,5 11,7 12,3 12,2 12,4 13,0 13,0 . . . . 13,4 .


A FOGYASZTÁS JELŐSZÁMAI folytatás

Év

1925 1930 1938 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1973 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989

Napi kalóriafogyasztás, kalória

Napi fehérjefogyasztás, gramm

Napi állati fehérjefogyasztás, gramm

Évi hús és halfogyasztás, kg

Évi tejfogyasztás, kg

Évi zöldség-, főzelék-, gyümölcsfogyasztás, kg

. . . . 2703 2975 2938 2970 3098 3184 3136 3163 3196 3242 3118 3189 3231 3250 3220 3197 3243 3235 3223 3248 3241 3417 3302 3368

. . 91 . 89 91 92 96 98 99 99 99 101 101 101 102 103 104 104 104 105 105 105 105 105 108 106 106

. . 29 . 30 29 37 38 43 45 46 47 48 49 50 52 54 54 55 56 57 59 59 59 60 62 61 60

. . 34 . 35 38 50 54 60 62 64 67 70 71 70 72 74 73 73 75 77 78 78 79 80 80 78 78

. . 102 . 99 87 114 97 110 111 116 112 119 127 136 144 153 160 166 171 174 181 184 182 184 197 193 189

. . 95 . . 121 139 130 156 154 154 162 160 159 156 164 157 165 155 154 158 155 148 147 149 152 160 155

127


A FOGYASZTÁS JELŐSZÁMAI folytatás Év 1925 1930 1938 1945 1950 1955 1960 1965 1970 1971 1972 1973 1974 1975 1976 1977 1978 1979 1980 1981 1982 1983 1984

személygépkocsi

rádió

. . . . . . 3 10 23 29 33 39 47 55 62 69 78 87 95 100 107 115 122

2 35 46 20 66 145 222 245 245 245 245 243 242 240 241 241 242 243 . . . . 563

Ezer főre jutó televízió . . . . . . 10 82 171 188 201 211 218 226 233 240 246 252 258 262 265 268 276

mosógép

hűtőgép

. . . . . . 45 114 179 191 201 211 221 228 261 271 283 294 297 305 312 314 317

. . . . . . 4 25 103 126 149 173 198 220 238 254 264 282 287 301 313 318 329

folytatás Év 1985 1986 1987 1988 1989 ∗

személygépkocsi

rádió

36 39 41 . 44

160 163 180 . 188

Ezer főre jutó∗ televízió 112 116 114 . 121

mosógép

hűtőgép

99 100 101 . 104

106 111 117 . 138

A mutatókat 1984-ig a makrostatisztikai, 1985-től a háztartásstatisztikai adatfelvételekből számítottuk.

128


MEGJEGYZÉSEK A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAIHOZ: Forrás: „Statisztikai évkönyvek”, „A lakosság jövedelme és fogyasztása” című kiadványok. A fehérje, állati fehérje, hús és hal, tej, zöldség, főzelék és gyümölcs fogyasztás 1938. évnél feltüntetett adatai az 1934−1938. évek átlagai. A rádiók és televíziós készülékek statisztikai számbavétele az előfizetések számán alapul.

A FOGYASZTÁS JELZŐSZÁMAINAK DEFINÍCIÓJA Egy főre jutó összes fogyasztás: Az évi összes fogyasztás volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1950. évi egy főre jutó összes fogyasztás (= 100). Egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás: Az évi összes élelmiszerfogyasztás volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1950. évi egy főre jutó élelmiszer-fogyasztás (= 100). Egy főre jutó tartós eszköz fogyasztás: Az évi összes tartós eszköz fogyasztás (vásárlás) volumene osztva a népességszámmal. Az index alapja az 1950. évi egy főre jutó tartós eszköz vásárlás (= 100). Az élelmiszerre, lakásszolgáltatásra (lakbérre stb.), közlekedésre, oktatásra, kultúrára, üdülésre, sportra fordított kiadások aránya az összes lakossági fogyasztási kiadáson belül: A megnevezett tételekre fordított kiadások aránya az összes fogyasztási kiadáson belül, folyó áron. Százalék.

129


Napi kalóriafogyasztás: Az összes kalóriafogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Napi fehérjefogyasztás: Az összes fehérjefogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Napi állati fehérje fogyasztás: Az összes állati fehérje fogyasztás osztva az év napjainak számával és a népességszámmal. Gramm. Évi hús- és halfogyasztás: Az évi hús- és halfogyasztás osztva a népességszámmal. Kg. Évi tejfogyasztás: Tej és tejtermék (vaj népességszámmal. Kg.

nélkül)

évi

fogyasztása

osztva

a

Évi zöldség-, főzelék- és gyümölcsfogyasztás: A zöldség, főzelékfélék és gyümölcs évi fogyasztása osztva a népességszámmal. Kg. Ezer főre jutó személygépkocsi, rádió, televízió, mosógép és hűtőgép: A megnevezett tartós eszközök lakossági tulajdonban lévő állománya osztva a népességszámmal, szorozva 1000-rel. Andorka Rudolf − Harcsa István

130

Andorka Rudolf Harcsa István: Fogyasztás

Recommend Documents