AMAI KOLOZS megye, mely a történelmi (vajdaságok

Kolozs megye történelmi szeletek IOAN-AUREL

POP

A

MAI K O L O Z S m e g y e , m e l y a t ö r t é n e l m i (vajdaságok ideje-béli) E r d é l y é s z a k n y u g a t i r é s z é n fekszik, egy hozzávetőleg új területi-adminisztratív egység (1968ban alapították), így n e m b e s z é l h e t ü n k egy e l k ü l ö n í t h e t ő f e j l ő d é s h a g y o m á n y r ó l a m a i földrajzi h a t á r o k o n b e l ü l . Az aktuális m e g y é n e k k ü l ö n b ö z ő közigazgatási formáit k ü l ö n ­ b ö z t e t j ü k m e g a m ú l t b a n . E z e k n e k m i n d e g y i k e csak r é s z ­ ben egyezett területileg a m o s t a n i m e g y e határaival. így t ö b b saját személyiséggel rendelkező történelmi régió is kimagaslik megyén belül: Kolozsvár és környéke, illetve Torda, S z a m o s ­ újvár, D é s és Bánffyhunyad.

Bizonyított tény, hogy ezeken a területeken m á r e m b e r e m ­ lékezet előtti i d ő k b e n is laktak e m b e r e k . T ö b b m i n t 1 400 t ö r t é n e l m i e m l é k m ű és v é d e t t régészeti lelőhely t a n ú s k o d i k erről. N é h á n y lelet a régi kőkorszakból (paleolitikum) szár­ mazik. Ide t a r t o z n a k a k i s k a p u s i k ő e s z k ö z ö k , vagy akár a Kolozsvár t e r ü l e t é n felfedett egyes leletek is, a m e l y e k t ö b b m i n t százezer évesek. A n e o l i t i k u m b ó l , illetve az újkőkorból (kb. i.e. 7 0 0 0 - 3 7 0 0 ) s z á r m a z ó leletek sokasága m i n t e g y 60 helység t e r ü l e t é n helyezkedik el, k ö z t ü k k ü l ö n e m l í t e n d ő a Bácstorok (Románia területén itt fedték fel a neolitikum leg­ régebbi korszakából való anyagokat), a Tordai H a s a d é k (itt olyan tárgyakat fedtek fel, amelyekről egy egész kultúrát n e ­ veztek a n e o l i t i k u m közepe táján) és Nagyiklód (ahol az egyik legnagyobb t e m e t ő található a kései neolitikumból). A b r o n z korszakbeli (i.e. 3700-1200) leletek m e g k ö z e l í t ő l e g 90 h e l y ­ ség területéről ásattak elő Kolozs megye területén és legtöbb­ j ü k a Segesvár-Wietenberg k u l t ú r á b a sorolható. A k o p p á n d i tanúbizonyságok a legjellegzetesebbek. Számtalan m a r a d v á n y u n k van az első vaskorszakból (Hallstatt), a l e g f o n t o s a b b a k k ö z é s o r o l a n d ó a k a szamosfalvi és b á n f f y h u n y a d i nagy, e r ő d í t m é n y e k k e l ellátott települések. 1000 u t á n a t r á k o k h a t a l m a s etnikai csoportjából é s z a k o n fokozatosan kiválnak, a géták és a dákok, akiket s z á m o s sza­ k é r t ő g é t a - d á k o k k é n t e m l e g e t , a két c s o p o r t anyagi és lelki közösségének k ö s z ö n h e t ő e n . E r d é l y b e n a d á k o k voltak j e l e n . A d á k o k korszaka j ó l k i m u t a t h a t ó a m e g y e területén, a n n a k m i n d e n fejlődési szakaszában. A felfedezett n y o m o k jellegzetes

d á k eszköztárat felsorakoztató lakások. Az e s z k ö z ö k z ö m é t égetett agyagból készült d í s z e d é n y e k teszik ki, illetve a k é z ­ m ű v e s d á k k a n n á k , k o r o n g o n készült n a g y o b b n á l n a g y o b b e d é n y e k (vizes kannák). A Kisszamos partján fekvő település, a mai Kolozsvár, vagyis Napuca, melyet Ptolemaiosz, a geográ­ fus említ (i. sz. II. sz.), rendkívül fejlett volt, így „Dácia [egyik] legfényesebb városaként" tartották számon. Torda helyén (Potaissa, Potavissa) is egy d á k települést igazoltak, Kolozs és D e z m é r h e l y é n p e d i g két kisebb települést j e l e z t e k . A v a s ­ korszak m á s o d i k szakaszában (Latène) a d á k népesség j e l e n léte mellett az archeológiai kutatások a kelták j e l e n l é t é t is kimutatták, az apahidai és dezméri temetkezési helyek leleteinek segítségével. A sírboltokból jellegzetes tárgyak k e r ü l t e k elő: b r o n z karperecek, különféle lószerszámok, de tipikus dák tár­ gyak is. Ez a t é n y a két n é p együtt élésének folyamatát ábrá­ zolja, m e l y a kelták beolvasztásával végződött. A m e g y e t e r ü ­ letén fontos szkíta leleteket is felfedtek. A m á s o d i k d á k - r ó m a i h á b o r ú (105-106) következtében a rómaiak elfoglalták Erdélyt. Ez teljesen megváltoztatta a vidék fejlődési feltételeit. 106 után a megye területe Dácia, a római tartomány részévé vált. A római civilizáció behatolása n e m áll m e g Napocánál, Potaissánál, vagy a kasztrumoknál (telep). A vidéki területeken - Kajántó, Csomafája, Apahida, M e z ő s z o por — is felbukkan az úgynevezett villae rusticae (udvarház-gaz­ daságjellege van). Akisbácsi, szucsági, mészkői és hidasi kőbá­ nyákból az építkezéshez és az e m l é k m ű v e k faragásához kifejtett kő, az Aranyos partjain m o s o t t arany, dési, széki és kolozsi só­ bányából bányászott só illetve a számos agyagbánya egy gazdag térségről árulkodik, m e l y elősegítette a mesterségek gyors fej­ lődését, elsősorban a nagy városközpontokban. N a p o c a és P o taissa városában a régészek által igazolt k ő m ű v e s és fazekasmű­ helyek működtek, melyek n e m csupán a város belső szükségleteit látták el, h a n e m a tartomány jelentős területének szükségleteit is. A két várost, melyet a rómaiak névvel együtt vettek át a dákok­ tól hamarosan municipia és coloniae rangra emelték. 107 és 109 között épült az az út, amely összekötötte az orsovai (Dierna) D u n a völgyet a Zilah megyei Mojgrad-dal ( P o r o l i s s u m ) , átszelte U l p i a Traianát ( m a S a r m i s e g e t u s a ) , A p u -

l u m o t ( G y u l a f e h é r v á r ) , Potaissát és N a p o c á t . M é g m a is láthatók az út némely nyomai. Később (123-124), Erdély észa­ ki részének Dacia Superior-ból való lecsatolásával megalapítják Dacia Porolissensis t a r t o m á n y t . N a p o c a városát municipiumm á avatják és az új t a r t o m á n y székhelyévé. A szamosújvári római kasztrumban talált katonai diploma, melyet H a d r i á n u s z császár állított ki 133 j ú l i u s 2-án, említi először Dacia Porolissensis-t. A t a r t o m á n y északi oldalának v é d e l m e z é s é r e r ó m a i szokás szerint limes-eket, vagyis földhányásokat emeltek. 156157-ben erősítik m e g a Szamos m e n t i dák limeseket, m e l y e k a szabad d á k o k támadásainak voltak kitéve. Szintén a v é d e l ­ m i okokból telepítették Potaissába (167-169) az V. M a c e d ó n légiót, m e l y e t Keletről h o z t a k ide, és a m e l y a r ó m a i Dácia északi határait erősítette. A szamosújvári, alsókosályi, gyalui és sebesvári k a s z t r u m o k b a is katonai egységeket, lovas- és gyalogos segédalakulatokat szállásoltak be. C o m m o d u s ( 1 8 0 - 1 9 2 ) u r a l m a alatt, N a p o c á t coloniává avatják - ez volt a legmagasabb rang, melyet egy R ó m a i B i r o d a l o m b e l i t e l e p ü l é s k a p h a t o t t , és a ranggal e g y ü t t a v á r o s lakói egyenjogot élveztek a római polgárokkal. Ugyanez történt Potaissával is, m e l y e t S e p t i m i u s Severus (193-211) u r a l m a alatt avattak coloniává. Az utódja, Caracalla császár (211-217) Dáciába látogatott, m e l y alkalommal helyreállítják az alsóko­ sályi k a s z t r u m o t . Valamikor 271 és 2 7 4 között, valószínűleg t ö b b év letelte alatt v i s s z a v o n u l a r ó m a i katonaság, közigazgatóság és egy D á c i a lakosságának egy része. A m i n t e g y 170 évnyi r ó m a i fennhatóság alatt, az „egész római világból" (ex toto Orbe roma­ no) érkezett s z á m o s latin nyelvű telepes anyagi és szellemi kultúrája ö s s z e f o n ó d o t t a s z á m b a n sokkal k i s e b b ő s h o n o s lakosság életmódjával majd végül előtérbe került. E z vezetett a t a r t o m á n y m é l y és visszafordíthatatlan elrómaiasodásához. A latin nyelv kényszerű bevezetése és a r ó m a i civilizáció elsa­ játítása, illetve e z e k k ö v e t k e z m é n y e i a r ó m a i k o r s z a k l e g ­ m a r k á n s a b b jelenségei. A u r e l i a n u s D á c i á b ó l való v i s s z a v o n u l á s a u t á n , K o l o z s m e g y e területén, akárcsak a volt r ó m a i Dácia egész területén, e g y t e l j e s e n r ó m a i a s í t o t t latin n y e l v ű n é p e s s é g m a r a d t , a r o m á n n é p etnikai gyökerei. A Kolozsváron, Tordán, D é s e n , G y a l u n és Széken felfedett régészeti leletek tisztán j e l z i k az ősi j e l e n l é t e t a IV.-VI. században. Az itt talált kerámia t e c h ­ n i k á j á b a n és díszítési r e n d s z e r é b e n k i m u t a t h a t ó a r ó m a i t a r t o m á n y ö r ö k s é g e . A m e z ő s z o p o r i régészeti leletek (III.IV.) a s z a b a d d á k o k é s z a k - E r d é l y b e való b e h a t o l á s á r ó l tanúskodnak, a potaissai, napocai és szamosújvári stb, ókeresz­ t é n y (IV. sz.) t á r g y a k p e d i g a k e r e s z t é n y s é g b e v e z e t é s é t bizonyítja a d á k - r ó m a i n é p e s s é g sorában. A IV sz.-dal k e z ­ d ő d ő e n bizonyított a v á n d o r népekjelenléte is a régebb r ó m a i f e n n h a t ó s á g alatt levő t e r ü l e t északi részein. Ezzel m a g y a ­ r á z h a t ó az A p a h i d á n felfedett g e r m á n (osztrogót vagy gepi­ da) V sz.-i t e m e t k e z é s i hely, m e l y egyike E u r ó p a l e g f o n t o ­ s a b b e d d i g felfedett régi g e r m á n k i n c s e i n e k . A z e g y i k itt elhantolt v e z e t ő t O m h a r u s n a k hívták. Az V-VI. sz.-i cégei és m e z ő s z o p o r i régészeti leletek az ő s h o n o s lakosság j e l e n l é t e

m e l l e t t t a n ú s k o d n a k az A u r e l i a n u s visszavonulását k ö v e t ő időszakban. A v á n d o r n é p e k k ö z ü l , Kolozs m e g y e t e r ü l e t é n is a szlávok voltak a legnagyobb hatással. A kárpátokba való t ö m e g e s b e h a t o l á s u k a t a szamosfalvi régészeti leletek (VII. sz.) is bizonyítják Kolozsvár k ö r n y é k é n . A n o n y m u s , a Gesta Hungaroruni írója szerint, Erdély észa­ ki részén, a 900-as évek táján létezett egy független r o m á n szláv fejedelemség (az u r a l k o d ó t itt dominus c í m m e l illették), m e l y e t egy G e l o u (Gelou quidam Blachus) n e v ű r o m á n v e z e ­ tett. Ú j keletű kutatások kimutatták, hogy ez a politikai alaku­ lat (a fejedelemség t e r m i n u s r o k o n a vajdaság t e r m i n u s s a l ) m a g á b a foglalt a m a i Kolozs m e g y e szívét és a m a i Szilágy megye keleti részét. G e l o u székhelyül szolgáló vára a „Szamos folyó mellett" volt - így szól a krónika - vagyis valahol a KisS z a m o s völgye m e n t é n , l e h e t a m o s t a n i G y a l u k ö r n y é k é n vagy é p p e n N a p o c á n . A X . sz. K e z d e t é n G e l o u országát egy magyar csapat hódítja meg, A n o n y m u s krónikája szerint T ö h ö t ö m m e l ( T u h u t u m , T é t é n y ) , H o r k a apjával az élen. A m a ­ gyar h ó d í t ó k politikai központjukat Gyalu és az ókori N a p o c a romjainak környékére teszik. Az utóbbiak közelében két fontos t e m e t ő t fedeztek fel, m e l y e k a magyar h ó d í t á s korszakából valók. A IX.-X. sz.-ban é p ü l t e k és m ű k ö d t e k a fából és föld­ ből e m e l t k o l o z s m o n o s t o r i , várfalvai, kozárvári és d o b o k a i várak, m e l y e k később a Magyar Királyság által m e g h ó d í t o t t Erdélyben, Kolozs, D o b o k a , Torda és Szolnok vármegye k ö z ­ pontjaivá váltak. G e l o u (Gyalu) r o m á n o k és szlávok lakta fe­ j e d e l e m s é g é b e n v o l t h a d s e r e g is, d e a k a t o n á k csak íjjal és nyíllal voltak felfegyverkezve. A magyar k é m e k a hódítás előtt j e l e n t e t t é k u r a l k o d ó i k n a k , h o g y a f e j e d e l e m s é g lakossága u g y a n szegény, d e az o r s z á g m a g a g a z d a g s ó b a n és a r a n y ­ b a n is, a m e l y ott csillámlik a folyók h o m o k j á b a n . A T r a n silvániával r o k o n , a r c h a i k u s „ U l t r a s i l v a n a O r s z á g " (vagyis „az e r d ő n túli ország") nevet is e b b e n a p e r i ó d u s b a n kapta, a m i k o r T ö h ö t ö m csapatai a M e s z e s - k a p u m e n t i m é h e s e k k ö r n y é k é n voltak és épp készültek átkelni az e r d ő n megszáll­ ni G e l o u országát. A krónika említ m é g egy fontos eseményt, m e l y G e l o u vesztesége és elesése u t á n történt: „látván u r u k elestét" a r o m á n és szláv lakosok , j ó s z á n t u k b ó l kezet fogtak" az ellenséggel és T ö h ö t ö m ö t v á l a s z t o t t á k u r u k u l . E s k ü v e l is m e g e r ő s í t e t t é k ígéretüket egy Esculeu n e v ű - m a Esküllő (Kolozs megye) - helységben. Ezzel a tettel elismerték a fegy­ verrel bevett és leigázott régi r o m á n - s z l á v lakosság jogait és kiváltságait. 1002-1003 körül győzi le I. István, Magyarország királya, az erdélyi uralkodót, II. Gyulát, T ö h ö t ö m utódát. Erdélyt p o n t o s a b b a n a későbbi vajdaság nyugati részét - formálisan beiktatják a M a g y a r Királyság politikai r e n d s z e r é b e . E r d é l y t u l a j d o n k é p p e n i , katonai és i n t é z m é n y e s m e g h ó d í t á s a f o ­ kozatosan t ö r t é n i k m e g , a XI. sz. m á s o d i k fele u t á n . A leg­ régebbi i s m e r t magyar okirat, m e l y E r d é l y t ö r t é n e l m é t é r i n ­ ti ( 1 0 7 5 - e l kapcsolatosan) a t o r d a i s ó v á m r ó l tesz e m l í t é s t . A nyugatról b e h o z o t t politikai és társadalmi-gazdasági i n t é z ­ m é n y e k e n kívül, az országban elterjed a latin rítusú (később k a t o l i k u s k é n t i s m e r t ) egyházi élet rendje is. A h a g y o m á n y

szerint a k o l o z s m o n o s t o r i B e n e d e k - r e n d i apátság alapítója I. László, magyar király (1077-1095) volt. Az apátságot a k ö z é p ­ kori Erdély egyik legfontosabb egyházi intézményeként tartják számon. A fent említett katolikus m o n o s t o r évszázadokig vita tárgya volt és hatalmas vagyoni konfliktusban volt az e r d é ­ lyi püspökséggel. Ez a katolikus egyházmegye, m e l y n e k va­ lószínűleg bizánci előélete volt, fokozatosan alapult a X I . X I I I . sz. s o r á n és a legfrissebb k u t a t á s o k n a k m e g f e l e l ő e n eleinte n e m G y u l a f e h é r v á r o n v o l t a s z é k h e l y e . E l s ő v á n ­ dorközpontjai Erdély északi részén helyezkedtek el, KolozsvárSzászfenes-Gyalu k ö r n y é k é n , e b b e n a régióban voltak a p ü s ­ pökség legfontosabb birtokai is egészen a X I V sz.-ig. M i n d e n bizonnyal n e m véletlen egybeesés az s e m , h o g y Kolozsvár főtemplomának védőszentje Szt. Mihály volt, akárcsak a gyula­ fehérvári p ü s p ö k i katedrálisnak. A G e l o u t ó l átvett területen az élet m é g hosszú ideig a régi kerékvágásban folyt, főleg mivel az újonnan érkezettek kevesen voltak és n e m r e n d e l k e z t e k egy f e l s ő b b r e n d ű civilizációs modellel. É p p ezért az első, a m a g y a r o k által bevezetett k ö z ­ igazgatási szervezeti f o r m á k alig a X I I . sz.-ban igazolhatók, a Magyar Királyság megszilárdulása és a régió tényleges m e g ­ hódítása u t á n . így D o b o k a v á r m e g y e első okiratos említése 1164-ből származik, m í g K o l o z s megyéé 1177-ből. 1213-ban említik Kolozs várát (castrum Clus), m e l y valószínűleg egy régi római név, amely a latin clausus-ből (dusa és dus válatozatokkal) származik, m e l y zárt, s z o r o s d o m b o k közti helyet j e l ö l . A nevet majdan a régi r ó m a i és r o m á n n é p adta. Mellesleg e m ­ lítésre m é l t ó , h o g y a Torda és Kolozs n e v e k első igazolt írá­ sos formái, a n n a k ellenére, h o g y kancelláriai latinnal j e g y e z ­ tettek, a z o n o s a k , vagy m a j d n e m a z o n o s a k a s z ó b a n f o r g ó helységnevek r o m á n fonetikus alakjaival. 1214-ben e m l í t i k okiratban D é s t , m e l y a m a i Kolozs megyével nagy r é s z b e n egyező B e l s ő - S z o l n o k v á r m e g y e (a későbbi S z a m o s v á r m e ­ gye) fővárosa volt. 1 2 4 1 - b e n k o m o l y a n f e l b o r u l t a v i d é k lakosainak élete, amikor betörtek a tatárok. Magyarország szíve felé haladtában, K a d á n m o n g o l h a d v e z é r seregei b e v e s z i k április 1 1 - é n K o l o z s m o n o s t o r várát és lekaszabolják az ott m e g h ú z ó d ó la­ kosságot. A fejedelemség lakosságának átlag 10-15%-a elpusz­ tult, vagy rabságba került. Rogerius barát, Carmen Miserabüe (Sirató ének) c. m u n k á j á b a n azt állítja, h o g y „az e r d ő mellett volt egy falu, m e l y e t a n é p nyelvén Magyarfrátának hívtak, és itt, négy m é r f ö l d r e az erdőtől egy gyönyörűséges magasságú h e g y e m e l k e d e t t a m a g a s b a " , a h o v á „férfiak és a s s z o n y o k sokasága" menekült. M i n d e n bizonnyal az azonos nevű Kolozs megyei faluról volt szó. Az invázió u t á n s z á m o s v é d e l m i és m e g e l ő z é s i m ű v e l e t e t hajtottak végre és erős k ő e r ő d í t m é n y e k e t é p í t e t t e k . A X I I I . sz. m á s o d i k f e l é b e n e m e l i k fel a középkori Kolozsvár első várfallal bekerített övezetét, m e l y kb. 7 h a - t foglalt magába és k é s ő b b Óvár n é v e n vált i s m e r t ­ té. Sokkal k é s ő b b 1 4 0 5 - b e n L u x e m b u r g i Z s i g m o n d király ( 1 3 8 7 - 1 4 3 7 ) p a r a n c s á r a , kiterjesztik a várfalat, m e l y a XV. sz. során fokozatosan, egymást követő beavatkozásokat igé­ nyelve végül 45 hektárt ölelt körül. Visszatérve a X I I I . sz.-hoz

s z e r e t n ő k m e g e m l í t e n i , h o g y ekkorra teszik Torda vármegye - m e l y n e k területe nagy részben a mai Kolozs megye területén feküdt - első hivatalos említését (1256), akárcsak a S z a m o s Ú j v á r v á r o s é t ( 1 2 9 1 ) , m e l y e t a h e l y b é l i e k csak Ú j v á r k é n t emlegettek. 1332-ben említik először Bánffyhunyadot is. Területileg változó közigazgatási fejlődése volt, a rajta átha­ ladó korszakoknak megfelelően, így Kolozs m e g y e középkori társadalma a r o m á n - s z l á v fejedelemség/vajdaság régi s t r u k ­ túrájára épült, m e l y h e z u t ó b b társultak a nyugati jellegű ci­ vilizációs m o d e l l e k , m e l y e k e t a magyar királyság vezetett be: a királyi v á r a k s z e r v e z ő d é s e ( m e l y r á é p ü l t a r é g e b b i v á r a k szerveződésére), a m e g y é k és a katolikus k o l o s t o r o k szerve­ ződése és később Kolozsvár, D é s , Torda városainak illetve a sófejtő és bányászvárak (Désakna, Szék, Kolozs, Torda, T o rockó) szervezési formái - ahol r o m á n o k , magyarok, v e n d é g n é m e t e k és m á s n e m z e t i s é g e k együtt éltek és dolgoztak. Kolozsvár, Torda és D é s városainakjóléte - m e l y a m e s t e r ­ ségek változatosságának és sokaságának illetve a helyi keres­ k e d e l e m n e k k ö s z ö n h e t ő , m e l y számos kereskedőt és k é z m ű ­ vest vonzott a vásárokba - városi aspektusokban is tükröződött: radiális-koncentrikus utak és kisutcák, k ö z i n t é z m é n y e k (pol­ gármesteri hivatalok, iskolák, c é h e k székhelyei), gótikus és r e ­ neszánsz e m l é k m ű v e k (templomok, szobrok). Egyes városokat, m i n t láttuk v é d ő - és óvófalakkal kerítenek be (Kolozsvár). M í g az u r b á n u s és kvázi u r b á n u s lakosság - főleg a v á r o s k ö z p o n ­ tokban élők - z ö m e n é m e t volt és részben magyar (a r o m á n o k csupán a perifériákon és az elővárosi falvakban telepedtek le), a vidéki világ nagy része r o m á n volt helyi feudális viszonyokkal, jellegzetes római-bizánci gyökerekkel és szláv-bizánci befo­ lyással. A régi helyi vezetők, teljes és részleges falu tulajdono­ sok - kenézek/városbírók és vajdák/ hercegek - nagy része a királyság n e v é b e n előjogot élvező új n e m e s urak alattvalóivá válnak. AXIII.-XIV sz. fordulóján a sok n é m e t lakost („vendégek") számláló Kolozsvár fontos n ö v e k e d é s n e k indult. Fontos sze­ repetjátszott Torda is, ahol az erdélyi nemesség tartotta gyűlé­ seit, m e l y e k e t a vajda e l n ö k ö l t . K o l o z s v á r t ö r t é n e l m é b e n fontos pillanat 1316 a u g u s z t u s 19-e, a m i k o r A n j o u Károly R ó b e r t király királyi várossá (civitas regia) avatta a települést. N e m sokkal k é s ő b b , 1 3 2 3 - b a n alapítják az első kolozsvári p é n z v e r d é t , a Károly R ó b e r t által beiktatott p é n z r e f o r m k ö ­ v e t k e z m é n y e k é n t . Bár a kolozsvári Szt. Mihály t e m p l o m é p í ­ tését a X V sz.-ban fejezték b e , a k ő é p í t m é n y r ő l m á r 1 3 4 9 b e n készült lejegyzés, feltételezhetően az első. E n n e k a csarnok t í p u s ú , gótikus t e m p l o m n a k a m e g é p í t é s e - m e l y n e m c s a k a v á r o s d e egész E r d é l y j e l k é p e - t ö b b m ű v é s z i k é z m ű v e s m ű h e l y megalapítását és fejlődését feltételezte, m e l y értékes m ű v é s z e k e t v o n z o t t a városba. 1373-ban, IV Károly császár parancsára, N i c o l a u s fiai, M á r t o n és György, a két kolozsvári n é m e t szobrász, megalkotja Szt. György b r o n z szobrát, melyet a prágai Szt. V i t u s - d ó m t e r é n h e l y e z n e k el. E n n e k a s z o b o r ­ n a k egy késői másolata áll m a n a p s á g a volt F e r e n c e s - r e n d i kolostor ( m o s t a n i r e f o r m á t u s t e m p l o m ) előtt Kolozsváron. Bár a két s z o b r á s z m ű v é s z alkotásainak nagy része elveszett

az i d ő k f o l y a m á n , m ű v é s z e t ü k m e g h a l a d j a a kolozsvári és erdélyi gótikus művészet nívóját, é r d e m b e n összehasonlítható és ö s s z e m é r h e t ő az akkori e u r ó p a i m ű v é s z e t t e l . Egy m á s i k n é m e t m ű v é s z , Kolozsvári Tamás, az alkotója az 1 4 2 7 - b e n festett, a keresztre feszítést ábrázoló szárnyasoltárnak, melyet az esztergomi Keresztény M ú z e u m őriz napjainkban. A szár­ nyasoltár táblái Krisztus kínszenvedését j e l e n í t i k m e g , a k ö ­ zépkori erdélyi m ű v é s z e t legmagasabb szintjén. A X V és XVI. században Kolozs megye területe hatalmas társadalmi megmozdulások színhelye volt. Észak-Erdély r o m á n és magyar lakosainak 1437-1438-ban zajló nagy felkelése (A bábolnai felkelés) javarészt a mai Kolozs megye területén m e n t végbe. A „magyar és r o m á n lakosok közössége" és a n e m e s s é g között kötött két fontos egyezséget, 1437-ben, szokás szerint a k o l o z s m o n o s t o r i k o n v e n t b e n törvényesítették, Erdély észa­ ki felének akkori hiteleshelyén. A parasztok azon próbálkozása, hogy „állampolgári" (királyságbeli) jogaikat elismertessék, m i n t régen, illetve hogy egy kiváltságos csoportot hozhassanak létre (egy gyűlést, egy közösséget, azaz universitas-X) a kor céhmodellje szerint, m i n t azt n e m r é g kimutatták, egy régebbi e p i z ó d b ó l s z á r m a z t a t h a t ó , éspedig a 900 körül véghezvitt esküllői h ű ségeskűből, és fogadásból", amikor két egyenlő és szabad k ö ­ zösség megegyezett jogaik tiszteletben tartásával kapcsolatosan. A 900-as és 1437-es e s e m é n y e k megközelítőleg u g y a n a z o n a területen zajlottak. A parasztlázadás következményei Kolozsvárt s e m kerülték el. 1438-ban a Bábolnai Felkeléssel való társulása miatt elveszíti városi kiváltságainak egy részét, m e l y e k e t csak k é s ő b b , H u n y a d i J á n o s i d e j é b e n kap vissza. A H u n y a d i a k családjának történelme is mélyen kötődik ezekhez a helyekhez. 1443 február 2 3 - vagy 2 4 - é n születik C o r v i n Mátyás, Szilágyi Erzsébet és Hunyadi János fia. Mátyás király 1458 és 1490 között u r a l k o d o t t Magyarországon. Mátyás szülőháza, bár s o k vál­ tozáson m e n t keresztül, tisztán őrzi a Reneszánsz jegyeit és a m a i napig is áll, és Mátyás-házként ismeretes. C o r v i n Mátyás uralkodása alatt vigyázott szülővárosára, annak lakosaira és j e l ­ legzetes i n t é z m é n y e i r e . Mátyás király halála u t á n , az ország és Erdély békéjét számos esemény kavarta fel. Köztük feltétlenül említendő a XVI. sz. elején v é g b e m e n ő újabb hatalmas paraszt­ lázadás, m e l y i d ő n k é n t egészen sötétre fordult. 1 5 1 4 - b e n a parasztokat Budára hívták, a t ö r ö k ö k ellen vívott keresztes h á ­ borúba, de egy váratlan fordulat révén, a kereszt nevében vívott h á b o r ú társadalmi felkeléssé változott, melyet Dózsa György, n e m e s i rangra e m e l t székely paraszt vezetett. A kolozsvári és dési szegény városlakók is részt vettek a lázadásban. D e ezzel n e m ért véget e z e n v i d é k lakosainak az 1514-es felkelésben való részvétele: a paraszthadakegy részét m á r Kolozsvár k ö z e ­ lében legyőzik a nemesi seregek, Mészáros Lőrincet, a lázadás egyik fővezérét pedig a város főterén h ú z z á k karóba. A X V - X V I . század folyamán Erdély, d e főleg Kolozsvár k ö r n y é k e k o m o l y a n tartja a kapcsolatot a kárpáton túli r o m á n országokkal is. N e m csak politikai és gazdasági kapcsolatokról b e s z é l h e t ü n k , h a n e m szellemiről is. M i n t t u d j u k , az e r d é ­ lyi r o m á n o k a t - akik m i n d a d d i g k ü l ö n csoportosulásként vet­ t e k részt E r d é l y politikai é l e t é b e n a X I I I . és XIV. sz.-ban -

1366 u t á n k e z d t é k fokozatosan kizárni a gyűlésekről, vagyis azokból a kiváltságos csoportosulásokból, m e l y e k n e k hatalom volt a k e z ü k b e n . A fő o k az o r t o d o x valláshoz való t a r t o z á ­ s u k volt, m e l y e t szakadár vallásnak t a r t o t t a k és s o k s z o r az eretnekséggel társítottak. A magyar katolikus állam k o m o l y a n v e t t e az „apostoli királyság" s z e r e p e t és felkarolta a felada­ tot, m i s z e r i n t m i n d e n e s z k ö z z e l a „szakadárok, e r e t n e k e k és pogányok" ellen kell harcolnia, így m á r Erdélyben is képte­ l e n v o l t h i v a t a l o s a n e l f o g a d n i egy n e m k a t o l i k u s e t n i k a i c s o p o r t o t . így a r o m á n o k - egy olyan n é p , m e l y e t fegyver­ rel győztek le és hódítottak m e g , és egy ideig a h ó d í t ó urakkal egyenlőkként tartottak s z á m o n - egy alacsonyabb fokra k e r ü l ­ tek. E n n e k egyik j e l e „szakadár" e g y h á z u k s e m m i b e v é t e l e volt, m e l y a klérus és a rangsor m ű k ö d é s é v e l kapcsolatos tiltá­ sokban valósult m e g illetve új k u l t u s z i n t é z m é n y e k építésének betiltásában. E n n e k ellenére az erdélyi r o m á n o k keleti egy­ háza, n e m hivatalos k ö z e g b e n továbbra is m ű k ö d ö t t . Kolozs­ vár k ö r n y é k é n e n n e k az egyháznak volt n é h á n y felsőbb r e n d ű k ö z p o n t j a is, m e l y e k e t a m o l d v a i egyház és m o l d v a i világi s z e m é l y e k t á m o g a t t a k . így 1 4 8 8 - b a n e m l í t é s t t e s z n e k egy o r t o d o x érsekről, feleki D a n i i l - r ó l , 1498-ban pedig m á r iga­ zolt tény a feleki érseki t e m p l o m létezése. A X V sz. m á s o d i k felében, valószínűleg Ştefan cel M a r e moldvai segítségével, felépül a t e m p l o m , m e l y E r d ő f e l e k főszékesegyháza, érseki katedrálisa lesz. 1497 d e c e m b e r é b e n M o l d v a i Izsák k i n c ­ s t á r n o k egy ezüsttel veretett szláv e v a n g é l i u m o s könyvecskét készített a feleki érseki t e m p l o m részére. Az ezüstkötésbe val­ lásos feliratot vésett. M i n t t u d j u k , Ştefan cel M a r e h ű b é r birtokokat kapott a magyar királytól E r d é l y b e n . E z e k Csicsó és K ü k ü l l ő v á r v i d é k e i v o l t a k m i n t e g y 80 faluval. E z e k b ő l az e l ő b b i volt a l e g n a g y o b b és s o k Kolozsvár k ö r n y é k i falvat is magába foglalt. E g y m á s i k m o l d v a i h e r c e g n e v e is k ö t ő d i k E r d é l y h e z , m é g h o z z á a P e t r u Rareşe, Ştefan cel M a r e fiáé, aki Zápolya Jánostól, a Földvári nyereség (1527) fejében kapta ajándékba a bálványosváraljai várat (Radnával és Besztercével együtemben). E z e k az a d o m á n y o k társultak a régi örökölt a d o m á n y o k h o z , C s i c s ó h o z és Küküllővárhoz. Az egyházi élet megfelelő szer­ vezettsége érdekében Petru Rares a putnai Anastasie p ü s p ö k ö t helyezte ki a Ştefan cel M a r e által alapított régi révkolostori t e m p l o m b a . így Anastasie p ü s p ö k számtalan erdélyi r o m á n t oltalma alá vett. Anastasie 1 5 2 9 - b e n válik r é v k o l o s t o r i p ü s ­ pökké és 1531-ben m á r m e g is említik egy t e m p l o m i felirat­ ban. Anastasie püspöksége alatt, a révkolostori kolostor, m e l y ­ hez az előbbi vajdákjóvoltából két falu és egy m a l o m tartozott, Petru Rares hozzácsatol m é g négy falvat, és 1530-ban egy új t e m p l o m o t is alapít ezen a helyen. G r i g o r e U r e c h e azt állítja arról az Anastasie p ü s p ö k r ő l , aki 1 5 3 6 - b a n „felekinek" m o n d o t t a magát, h o g y 1 5 3 8 - b a n a Csicsóba m e n e k ü l t és trónfosztott P e t r u Rares fejedelem elfogását forralta. Zápolya J á n o s vagy Ştefan Lăcustă (új feje­ delem) kezébe akarta adni Petru Rarest. E n n e k a cselszövésnek az ellenére Anastasie-nek sikerült egészen 1546-ig a p ü s p ö ­ ki s z é k b e n maradnia, a m i k o r végül P e t r u Rares Tarasie p ü s -

pököt küldte a helyere. 1550-ben Iliaş Rares azt írja a beszter­ ceieknek, hogy Révkolostorba G h e o r g h e p ü s p ö k fog érkezni, akit Szucsáván választottak és emeltek püspökké. U t á n a M a r c u püspök következett Révkolostoron (1557-ben említik). A Reformáció behatolása u t á n és a M o l d v a i urak Erdélyi b i r t o ­ kainak elvesztése után (1561) a Keleti-Kárpátok m e n t i r o m á n állam m á r n e m tudta h a s o n l ó kitartással oltalmazni az e r d é ­ lyi román t e m p l o m o k a t . Akárhogy is vesszük számtalan b i z o ­ nyítéka van annak, hogy a révkolostori p ü s p ö k ö k M o l d v á b ó l jöttek, h o g y a m o l d v a i fejedelmek k ü l d t é k őket, besztercei szász f ő b í r ó h o z c í m z e t t fejedelmi ajánló levéllel. Az e g y ­ házi törvény szabályai szerint avatták őket p ü s p ö k ö k k é a s z u csávai, moldvai érsekek, akiket a konstantinápolyi ö k u m e n i k u s patriarkátus r u h á z o t t fel ezzel a h a t a l o m m a l . 1537-ben Varlaam havasalföldi érsek Feleki D a n i i l u t ó ­ daként, e n n e k testvérét, Petrut avatta p ü s p ö k k é , akinek aján­ dékul egy k u l t u s z tárgyat adott, m e l y r e saját n e v e és R a d u Paisie vajda neve volt h í m e z v e , a Világ Alkotásának 7045-ik „évében" (1537, K r i s z t u s születése u t á n ) . 1 5 3 8 - b a n , P e t r u p ü s p ö k alatt, E r d ő f e l e k e n l o a n v o l t a p a p . 1 5 5 0 - t ő l l o a n pap birtokában volt az egész falu vagyona - a falu m e l y egykor Daniil p ü s p ö k h ö z tartozott. Valószínűleg Petru p ü s p ö k adhat­ ta el I o a n - n a k a vagyont. 1 5 7 2 - b e n B á t h o r y István elismeri az erdélyi és partiumi r o m á n o k püspökét, Eftimie semélyében, de csakTorda, Kolozs, D o b o k a és Belső S z o l n o k v á r m e g y é k ­ b e n , majd k é s ő b b B i h a r b a n is. 1 5 7 3 - 7 4 - b e n E f t i m i e H a ­ vasalföldre és M o l d v á b a u t a z i k , a h o l I o n - V o d ă f e j e d e l e m átadja neki R o m a n p ü s p ö k i székét (1574). D e Eftimie p ü s ­ p ö k s é g e rövid é l e t ű v o l t R o m á n b a n ( I o n - V o d ă f e j e d e l e m elhalálozása miatt), így 1 5 7 4 j ú n i u s 11-én visszatér Erdélybe, ahol megkapja Révkolostor püspöki székét. Püspöki vezetése alá tartozott Belső Szolnok, Kolozs és Torda vármegye, a m e ­ lyeknek halála napjáig gondját viselte (1576). A püspöki széket a moldvai S p i r i d o n veszi át, a k i n e k p ü s p ö k i h a t a l m a kiter­ j e d Kraszna és Közép S z o l n o k v á r m e g y é k r e is. M í g n é h á n y h ó n a p erejéig G y u l a f e h é r v á r érseki h e l y e t t e s é v é n e v e z t é k ki (1585), Spiridon a györgyfalvi G h e o r g h e papra (aki k ö z b e n érseki rangra emelkedett) bízta a papoktól begyűjtendő p ü s p ö ­ kijövedelmek beszedését. A X V I . - i k században Révkolostoron loan C e r n e a volt a pap, „ n é h á n y r o m á n t e m p l o m o r t o d o x p ü s p ö k e és a r é v k o l o s t o r i m o n o s t o r h á z f ő n ö k e " . M i h a i Viteazul egyik erdélyi segítője volt. A XVI. század k ö z e p é n E r d é l y b e n fontos politikai és h i t ­ felekezeti változások m e n n e k végbe, a m e l y e k b e n Kolozsvár (a k ö r n y e z ő területekkel együtt) fontos szerepet játszik. 1541 után, a m i k o r a Porta fennhatósága alatt Erdély önálló fejede­ lemséggé válik, a fejedelem Gyulafehérvárra teszi székhelyét, de a Fejedelemség legfontosabb városa Kolozsvár marad (mint­ egy 8 - 1 0 0 0 0 lakossal), a h o l t ö b b m i n t 80 D i é t á t ( O r s z á g ­ gyűlést) tartottak. Mivel a város több pusztítást is elszenvedett a XVI. és XVII. század fordulóján B e t h l e n G á b o r fejedelem segítette e n n e k újjáépítését, ezáltal új e l ő n y ö k e t biztosítva. 1542-ben összeült T o r d á n a Diéta, m e l y az Erdélyi F e j e d e ­ l e m s é g új politikai és közigazgatási s z e r v e z é s é n e k alapjául

szolgált. M i u t á n M a g y a r o r s z á g f e l b o m l i k és E r d é l y kváziö n á l l ó f e j e d e l e m s é g g é válik a R e f o r m á c i ó k ö v e t k e z t é b e n k e l e t k e z e t t új vallási felekezetek s z a b a d a b b a n m e g t u d n a k nyilvánulni. A kolozsvári és Kolozsvári környéki szászok m i n d á t t é r n e k a l u t h e r á n u s hitre, n e m z e t ü k hitvallását követvén. A magyar n e m e s s é g rövid l u t h e r á n u s tapasztalat u t á n e l n y ­ o m ó r é s z t kálvinista hitre tér, az új felekezet központja p e d i g s z i n t é n Kolozsvár m a r a d . É p p e z é r t a kálvinista h i t e t m é g „kolozsvári vallásnak" is nevezik. Itt szerveződik az új u n i t á ­ rius egyház is, mely az összes protestáns felekezet közül a leg­ r a d i k á l i s a b b ( s z e n t h á r o m s á g e l l e n e s ) . Az u n i t á r i u s vallás követői a mai napig is büszkén vallják, hogy Kolozsvár az u n i ­ tarianizmus központja a világon. M i n d e z e n változások t ö b b é kevésbé békés ú t o n m e n t e k végbe, hiszen az 1543-as Kolozs­ vári D i é t á n , ahol kikiáltották a fejedelem megválasztásához való j o g o t , kikiáltották az erdélyiek vallásszabadságához való jogát is. Az új vallások h a m a r terjedtek az 1550-ben (a r é g e b ­ bi, b r a s s ó i és s z e b e n i n y o m d á k u t á n ) a l a p í t o t t k o l o z s v á r i n y o m d á n a k k ö s z ö n h e t ő e n , m e l y n e k létrejöttét a Kolozsvárra települt nagydisznódi, szász e r e d e t ű Heltai Gáspár fáradozá­ sai tették lehetővé. Heltai a k á l v i n i z m u s h ű követője volt. Az u n i t a r i a n i z m u s élén egy m á s i k érdekes kolozsvári személyi­ ség állt, Dávid F e r e n c , aki s z i n t é n n é m e t apától származott, és aki élete során négy féle hitvalláshoz tartozott: katoliciz­ m u s , l u t h e r a n i z m u s , k á l v i n i z m u s és végül u n i t a r i a n i z m u s . H a s o n l ó sorsa volt Z s i g m o n d J á n o s n a k is, Zápolya J á n o s és Izabella fiának, akit 1556-ban a moldvai és havasalföldi s e r e ­ gek segítségével h e l y e z n e k vissza a fejedelmi t r ó n r a Kolozs­ v á r o n . U g y a n a k k o r 1557 j a n u á r 1-én született Kolozsváron Bocskai István is, aki 1604 és 1606 k ö z ö t t E r d é l y fejedelme. A békés vagy erőszakos vallásos gyötrődések következtében - m e l y e k k ö z p o n t j a t ö b b n y i r e K o l o z s v á r és T o r d a v o l t törvényesen elismerték az új protestáns felekezeteket. 1568b a n a Tordai Diéta elismeri az u n i t a r i a n i z m u s t és hivatalosan kinyilvánítja a n é g y bevett vallást (recepta religiót): a k a t o ­ likust, l u t h e r á n u s t , kálvinistát és az u n i t á r i u s t . R ö v i d e s e n szintén a diéta az, ahol betiltanak m i n d e n egyéb vallási „újítást", így a r o m á n o k o r t o d o x vallása továbbra is egy „tolerált", azaz n e m hivatalos, „eltűrt" vallás m a r a d az országban „amíg tart a fejedelmek és állampolgárokjóindulata". Sokat írtak az elis­ m e r t „ h á r o m n e m z e t " (magyar nemesség, szászok, székelyek) és a „négy vallás" rendszeréről. Általában „toleráns" rendszer­ ként említik, melynek m a j d n e m demokratikus vonzatai voltak. E z az é r t e l m e z é s teljesen téves, hiszen n e m veszi számításba a kor valós tényeit, m e l y e k E u r ó p a szerte távol álltak a d e m o ­ kratikus rendszerektől. A X V I . sz.-i erdélyi „tolerancia" r e n d ­ szer által a régi katolikus elit, vagyis a n e m e s s é g , a szászok és székelyek, akik szinte teljes m é r t é k b e n protestánsokká vál­ tak, valójában saját m a g u k r é s z é r e hivatalosították azokat a vallásokat, m e l y e k h e z csatlakoztak. Ezáltal a r e n d s z e r által, az ország t ö b b s é g é n e k , vagyis az o r t o d o x r o m á n o k n a k , t o ­ vábbra s e m volt h a t a l m u k , c s u p á n a k ö z t e r h e k egyszerű v i ­ selőiként „fogadták el" őket és vallásukat továbbra is alsóren­ d ű k é n t és n e m hivatalosként tartották számon. Erdély egyetlen

v á r o s á b a n s e m , tehát Kolozsvár, Torda vagy D é s v á r o s á b a n s e m építettek o r t o d o x t e m p l o m o t „intra m u r o s " , vagyis a vár­ falon belüli területen. Sőt m i t t ö b b , a protestáns láz, a m i n e k k ö s z ö n h e t ő e n e r ő r e kaptak és hivatalossá váltak az új fele­ k e z e t e k ( 1 5 5 0 - 1 5 7 0 - e s évek) teljesen t ö n k r e t e t t e a k a t o ­ likus hierarchiát. E l k o b o z t á k a katolikus egyház összes föld­ birtokát, átvették t e m p l o m a i k a t , sok h e l y e n k é n t elüldözték a katolikus papokat, vagy megtiltották, hogy misét m o n d j a n a k . E h h e z h a s o n l ó e p i z ó d o k Kolozsváron, Tordán, D é s e n és más környékbeli helységekben is előfordultak. C s a k majdan, a Báthoryak katolikus családjából s z á r m a z ó fejedelmek uralkodása alatt sikerült a protestáns lelkesedést kissé csillapítani, d e a n é l k ü l , h o g y ez túl sokat v á l t o z t a t o t t volna az alaphelyzeten. A fejedelemségben az Ellenreformáció n e v é b e n h á r o m j e z s u i t a h i t t é r í t ő akció m e n t v é g b e . E z e k k ö z ü l a legfontosabbik é p p Kolozsváron m ű k ö d ö t t . E n n e k k ö s z ö n h e t ő e n 1579-1581-ben megalapítják a Kolozsvári Kol­ l é g i u m o t vagy Kolozsvári Katolikus E g y e t e m e t h á r o m t a n ­ székkel - teológia, filozófia, j o g - A n t o n i o P o s s e v i n o j e z ­ suita r e k t o r v e z e t ő s é g e alatt. A t ö b b i e u r ó p a i e g y e t e m h e z h a s o n l ó a n , a Kolozsvári E g y e t e m is, státusának megfelelően a következő h á r o m bevett címet osztotta: baccalaureus, magister artium, doctor. Mihai Viteazul uralkodása alatt (1599-1601), Kolozsvárnak v o l t rövid ideig egy r o m á n bírója, akit a vajda n e v e z e t t ki, de a környékbeli patríciusok rendje és a n e m e s s é g n e m n y u ­ g o d o t t bele e b b e a h e l y z e t b e . 1599 n o v e m b e r 2 - á n a város kapui M i h a l c e a b á n és 1000 lovas katonája előtt nyíltak m e g . A diétát, a m i t eredetileg Kolozsvárra hívtak össze, átköltöz­ tették Gyulafehérvárra, ahol n o v e m b e r 3-án a nemesség h ű s é g e s k ü t tesz M i h a i n a k , a császár h e l y e t t e s é n e k tekintve őt. M i h a i Viteazul rendkívüli p é n z a d ó k t ó l k í m é l t e m e g K o ­ lozsvárt. D e 1 6 0 0 - b a n a k o l o z s v á r i a k összefogtak a M i h a i ellen összeesküvő n e m e s i körrel. A n e m e s s é g n e m volt haj­ landó részt v e n n i egy másik diétán, amelyet Sebesen hívtak össze, így 1600 s z e p t e m b e r 1-én T o r d á n gyűléseztek. 1600 s z e p t e m b e r 1 4 - é n Aga Lecca k é n y t e l e n á t e n g e d n i a n e m e ­ s e k n e k S z a m o s ú j v á r t és Kővárt. A m i r i s z l ó i v e r e s é g u t á n , M i h a i csak úgy léphette át Havasalföld felé a határt, ha h ű ­ ségesküt tesz az erdélyi r e n d e k e l ő t t (1600 s z e p t e m b e r 25) és családját hátrahagyja garancia gyanánt (be is zárták őket G y a luban). M í g a fejedelem Prágában próbálta tisztázni helyzetét és a császártól kért segítséget, a bosszúálló n e m e s e k Kolozsvár főterén kivégezték (megkínozták, karóba húzták és élve eléget­ ték) kapitányát, Baba N o v a c o t (1601 február 5). Majd k a r ó ­ ba h ú z o t t testét k i t e t t é k a vár falain kívülre a S z a b ó bástya (Bethlen-bástya) mellé, h o g y a varjak l a k m á r o z z a n a k belőle. A magyargoroszlói nyereség után (1601 augusztus 3), a u g u s z ­ tus 11-én a fejedelem bejön Kolozsvárra, ahol öt napig a S z a m o s bal oldalán táborozik. Itt fogadja a b o j á r o k k ü l d ö t t ­ ségét is, akik értesítik arról, h o g y visszahelyezték Havasalföld fejedelmévé. M i h a i n e m t u d bosszút állni a kolozsváriakon és a n e m e s s é g e n , akik m e g ö l t é k Baba N o v á c o t , m e r t Basta G y ö r g y ezredes megakadályozza szándékában, de egy útszéli

keresztet állít fel a Szabó bástyához, ott, ahová kitették ka­ pitánya holttestét. Augusztus 17-18-án Mihai Viteazul a Torda m e l l e d keresztesi m e z ő n t a r t ó z k o d o t t , az k ö v e t k e z ő n a p o n p e d i g Basta G y ö r g y e m b e r e i gyilkolták m e g . „És elesett az ő szépséges teste akár a levágott fa, m e r t n e m tudta és n e m volt alkalma, gyors kardját vitéz kezébe v e n n i " írja a krónika. Teste ott m a r a d t „Torda mezején", ahol azután n é h á n y bizal­ mi e m b e r eltemette. A fejét Turturea p o h á r n o k a Târgovişte melletti D e a l u - k o l o s t o r b a vitte, m e l y e t a fejedelem alapított, és m e l y a mai napig sírhelye. H a l á l á n a k helyén, Torda m e l ­ lett egy „ e m l é k k á p o l n á t " e m e l t e k fel, m e l y e t m á r a X V I I . s z . - b a n t ö n k r e t e t t e k a helyi hivatalos közegek. M i h a i n e m t ö r e k e d e t t R o m á n i a beteljesülésére, m é g i s r o m á n n e m z e t i s z i m b ó l u m k é n t e m l é k e z n e k rá, a m i é r t a Kereszt és az e u r ó ­ pai civilizáció n e v é b e n harcolt, a m i é r t az erdélyi d i s z k r i m i ­ nált r o m á n o k é r d e k é b e n tett i n t é z k e d é s e k e t , és a m i é r t egy pillanatra újból egyesítette azt a h á r o m országot, m e l y a XIX. és X X . században majd megalkotja R o m á n i á t . M i n t láttuk, karrierje Kolozsvár k ö r n y é k é h e z is k ö t ő d ö t t . A X V I I . sz.-ban Erdély k ü l - és belpolitikai téren is p r o t e s ­ táns, p o n t o s a b b a n kálvinista fejedelemségként lép tel, melyet kálvinista f e j e d e l m e k és az e l n y o m ó r é s z t u g y a n o l y a n v a l ­ lású elit vezetnek. E z e k k ö z ü l egyik legfontosabb fejedelem B e t h l e n G á b o r ( 1 6 1 6 - 1 6 2 9 ) volt, akit 1613 o k t ó b e r 2 2 - é n az erdélyi r e n d e k választottak m e g a Kolozsvári Diétán. Szin­ t é n 1 6 2 2 - b e n újítják fel a b a r á t i - és szövetségi s z e r z ő d é s t Bethlen G á b o r és R a d u M i h n e a , Havas-alföld vajdája között. U g y a n a b b a n a században, szintén a Kolozsvárt környező vidé­ k e n , 1660 m á j u s 2 2 - é n m e n t v é g b e a G y a l u i - S z á s z f e n e s i ütközet. A t ö r ö k ö k legyőzték akkor II. Rákóczi G y ö r g y által vezetett erdélyi seregeket. A X V I I . században a török fennhatóságot Erdélyben a H a b s b u r g u r a l o m váltja fel, m e l y s z á m o s új változást h o z magával. A m e g y e falvai n y u g t a l a n i d ő s z a k o t é l n e k , a m e ­ lyet a császári h a d a k E r d é l y b e való bejövetele okozott. 1686b a n S c h e r f f e n b e r g e z r e d e s elfoglalja K o l o z s v á r t és D é s t , sok szenvedést és kárt o k o z v á n a lakosságnak. Az 1 6 9 1 - b e n kiadott D i p l o m a L e o p o l d i n u m szentesíti a H a b s b u r g u r a l ­ m a t Erdélyben, elismervén az ország régi rendjét, pontosabban a „ h á r o m n e m z e t és n é g y vallás" r e n d s z e r é t , úgy ahogy az le volt írva az Approbatae Constitutionesben (1653) és a Compilatae Constitutionesben (1669). Kolozsvárra egy osztrák hely­ őrséget t e l e p í t e n e k , a város p e d i g a k o r m á n y z ó s á g s z é k h e ­ lyévé válik. E g y szóval, Kolozsvár E r d é l y politikai fővárosa volt, a H a b s b u r g Birodalom tartományaként. A központosítói t e n d e n c i á k , és egyes városi előjogok e l n y o m á s a Kolozsvár, Torda és D é s lakosainak ellenállására adnak okot. Ezek a m e g ­ m o z d u l á s o k a II. Rákóczi F e r e n c által vezetett szabadságharc részeként foghatók fel (1703-1711). A v á r o s o k katonai m e g ­ szállás alá k e r ü l n e k (Kolozsváron egy új e r ő d í t m é n y t is é p í ­ t e n e k az új osztrák helyőrség számára), gyújtogatások és r o n ­ gálások követik egymást és ezek mellé m é g n y o m a s z t ó a d ó k is társulnak. M i n d e h h e z m é g hozzá kell a d n u n k az 1717-es tatár inváziót is, m e l y egészen D é s i g j u t o t t . A tatár betörést

pedig a pestisjárvány előzte m e g 1710-ben. A Kolozs megyei falvak számos pusztításnak v e t ő d n e k alá, a t ö r ö k portyázások, a kurucfelkelés és társadalmi konfliktusok stb. következtében. A XVIII. század m á s o d i k évtizedével k e z d ő d ő e n az élet stabilizálódik, m i v e l az új osztrák u r a l o m k ü l ö n f é l e i n t é z ­ k e d é s e k e t tesz a r e n d s z e r m e g s z e r v e z é s e és m e g e r ő s í t é s e é r d e k é b e n . A XVII. és XVIII. sz. fordulóján M o l d v á b ó l egy jelentős ö r m é n y közösséget telepítenek Szamosújvárra. Közösség tehetséges k e r e s k e d ő k b ő l és k é z m ű v e s e k b ő l állt, akik egy impozáns barokk stílusú t e m p l o m o t építettek. E n n e k a n é p v á n d o r l á s n a k a következtében, a helység - m e l y b e n egy gyönyörű XVI. századi kastély áll (Martinuzzi kastély) - 1726ban az A r m e n o p o l i s nevet kapja és h a n g s ú l y o z o t t fejlődési szakaszba jut. Az osztrák állam egyre gyakrabban beleavatkozik a céhek m ű k ö d é s é b e , k ü l ö n b ö z ő r e n d e l e t e t e k hozván. E z e k a r e n d e l e t e k a k ö z t e r h e k „javítását" célozták, ezt p e d i g sokan törvényellenesnek és igazságtalannak tartották. A reform gaz­ dasági politikája Mária Terézia (1740-1780) korszakában kezd m e g n y i l v á n u l n i , és k ü l ö n ö s k é p p e n II. J ó z s e f ( 1 7 8 0 - 1 7 9 0 ) uralma alatt, a m i k o r Kolozsvár, Kolozs v á r m e g y e része volt (1784), m e l y m a g á b a foglalta egy részét a v o l t K o l o z s , - és Torda v á r m e g y é k n e k illetve Aranyosszéket. 1786-ban Kolozs­ vár a körzet központjává válik, magába foglalván a k ö v e t k e z ő volt vármegyéket: Kolozs, Torda, B e l s ő - és K ö z é p Szolnok. Az állam egyre hangsúlyozottabban beavatkozik a közigazga­ tásba, és főleg Kolozsvár, Dés és Torda megfelelő gazdálkodásá­ ba. 1774-1785 k ö z ö t t építik a kolozsvári Bánffy palotát, m e l y Erdély legreprezentatívabb b a r o k k stílus é p í t m é n y e és m e ­ lyet J o h a n n E. B l a u m a n n építész tervezett és építtetett. A XVIII. század E r d é l y b e n a m o d e r n n e m z e t e k érvényre j u t á s á n a k korszaka. A magyar n e m e s i n e m z e t - a k ö z é p k ö r ­ ből származó rend vagy kiváltságos csoportosulás - fokozatosan tágítja sorait a n e m n e m e s magyarokkal és székelyekkel. T o ­ vábbra is n e m z e t n e k nevezik m a g u k a t , d e csak politikai ér­ t e l e m b e n , m i n t kiváltságos csoport, m e r t etnikai s z e m p o n t ­ ból egyre i n k á b b a magyarsághoz tartanak. A r o m á n o k , akik Erdély lakosságának k é t h a r m a d á t t e t - t é k ki, polgári e g y e n j o g u k h i á n y á b a n egy átfogó n e m z e t felszabadító m o z g a l ­ mat indítanak, m e l y t ö b b síkon m e g y végbe. N e m z e t i politi­ kaijogokat r e m é l n e k , vagyis az ország többi n e m z e t é v e l való egyenjogúságot, vagy vallásos ú t o n (a R ó m a i Egyházzal való egyesülés révén, mely 1697-170l-ben m e n t végbe), vagy békés politikai ú t o n (az egész XVIII. század folyamán és a következő század elején újra és újra beadott kérvényezések révén, melyek legfontosabbika a Supplex Libellus Valachorum volt, m e l y e t a császárhoz c í m e z t e k 1791-ben), vagy társadalmi ú t o n ( H o r e a felkelése 1784-85-ben), vagy kulturális ú t o n (az Erdélyi Iskola felvilágosodáskori m o z g a l m a által). M i n d e z e n történelmi folyamatoknak Kolozsvár környékén is visszhangja volt. 1784-ben az Erdélyi-Középhegység r o m á n lakosai indítják a H o r e a , Cloşca és C r i ş a n által vezetett fel­ kelést. A felkelés az összes Kolozs és Torda vármegye területén levő faluban elterjedt, m i n t ahogy azt David P r o d a n is igen jól bebizonyította az évtizedekkel ezelőtt Kolozsváron m e g ­

védett doktori dolgozatában. A lázadás leverése után, d e c e m ­ b e r 2 7 - é n elfogják H o r e á t a G y a l u i H a v a s o k b a n található Szkoracset e r d ő s é g b e n . II. J ó z s e f halála u t á n (1790) visszavonják reformjait és m e g n ő a n e m e s s é g politikai életben játszott szerepe. E n n e k k ö v e t k e z t é b e n a f e j e d e l e m s é g két k ö z p o n t i i n t é z m é n y e , a K o r m á n y z ó s á g és a Diéta Kolozsvárra kerül. A város f o k o ­ zatosan n e m e s i várossá alakul, mely a n e m e s s é g erős k ö z p o n ­ tjává válik, és a h o n n a n ellenzéki m o z g a l o m is indul a k ö z p o n ­ ti h a t a l m a k e l l e n , d e sajnos a r o m á n o k k ö v e t e l m é n y e i t is é r i n t v é n . így az 1791-es kolozsvári n e m e s i diéta elutasítja a r o m á n o k politikai beadványát, a Supplex Libellus Valachominot, a m e l y b e n a r o m á n n e m z e t n e k k é r t e k politikai j o g o k a t . A Supiplexet, a r o m á n n e m z e t alapvető politikai iratát, a kivált­ ságosak e g y ö n t e t ű e l l e n s é g e s k e d é s s e l fogadták, m i v e l ú g y vélték, h o g y p o s z t u l á t u m a i révén a Supplex egy olyan eszköz, m e l y a fejedelemség politikai r e n d s z e r é n e k és „alkotmányá­ n a k " m e g b u k t a t á s á h o z vezethet. A X V I I I . századra j e l l e m z ő , h o g y a r o m á n közösségek arra törekedtek, hogy státust szerezzenek m a g u k n a k a megye váro­ saiban. Kolozsváron, D é s e n és Tordán a kereskedők és főleg a r o m á n o k hajlamosak voltak kijátszani a középkori diszkri­ m i n a t í v t ö r v é n y h o z á s t és j e l e n l é t ü k e t egy m a g a s a b b j ó l é t elérésével jelezni. A r o m á n o k folyamatosan a városok felé v o ­ n u l n a k a kiutasító (ld. 1742, 1791, és 1793 Dés) határozatok és korlátozások ellenére. Annál is inkább, mivel a város k ö r n y é ­ ki falvak szinte m i n d e n h o l t ö b b é r e r o m á n falvak voltak. A kolozsvári r o m á n kereskedők termékei idővel - a Havasalföld­ del folytatott kereskedés során - felveszik a versenyt a helyi k é z m ű v e s termékekkel. 1770-ben a kolozsvári r o m á n városi lakosok száma eléri az 500-as létszámot, így 1 7 9 7 - b e n é p í ­ thettek m a g u k n a k egy o r t o d o x t e m p l o m o t — természetesen a várfalon kívül az akkori város szélén. 1800 körül egy kibúvó r é v é n egy g ö r ö g - k a t o l i k u s t e m p l o m é p ü l a k ö z p o n t i tér közvetlen közelében - a B o b t e m p l o m (az azonos nevű B o b p ü s p ö k nevéről). 1799-ben a dési r o m á n közösség - a Balázsfalvai K o n s z i s z t ó r i u m n a k a K o r m á n y z ó s á g n á l tett szorgal­ mazásai következtében - egy görög-katolikus t e m p l o m o t épít, m e l y a S z a m o s o k találkozásának k ö r n y é k é n élő r o m á n o k érvényesülésének bizonyítéka. A X V I I I . század sikeresen zárul, hisz a r o m á n o k n a k sike­ rül é r v é n y t s z e r e z n i ü k társadalmi s z i n t e n , m i u t á n a H o r e a féle lázadás k ö v e t k e z t é b e n formálisan felszabadulnak a j o b ­ bágyságból, illetve a n e m z e t i felszabadulás politikai p r o g r a m ­ j á n a k m e g f o g a l m a z á s a által, m e l y e t a 1 7 9 1 - b e n a Supplex Libellus Valachorumbz foglalnak és a kulturális újjászületés által, amelyet az Erdélyi Iskola felvilágosult szelleme hozott, m e l y ­ n e k n e m egy képviselője a Kolozsvári Akadémiai Líceum diák volt ( G h e o r g h e Şincai, Petru Maior. G h e o r g h e Lazăr és m á ­ sok). O k latinul és magyarul tanultak, arról á l m o d v á n , h o g y j ö n majd egy idő, a m i k o r r o m á n nyelven is t a n u l h a t n a k . Az 1 8 4 8 - 4 9 - e s s z a b a d s á g h a r c előtti é v t i z e d e k b e n jeles fejlődés észlelhető a m e g y e városaiban a k é z m ű v e s s é g terén. Fontos lépések ezek egy m o d e r n kapitalista típusú társadalom

felé. A c é h e k k ö t e l é k é b e n t ö r t é n ő t e r m e l é s a m e g y e m i n ­ d e n városában p á r h u z a m o s a n történik a manufaktúraiparral. 1806 és 1846 k ö z ö t t p é l d á u l K o l o z s v á r o n m i n t e g y 20 v á l ­ lalkozás létezett. Ez a háttér szocialista vonatkozású társadalmi nyugtalanságot o k o z o t t , m e l y elveket a N y u g a t - E u r ó p á b ó l visszatérő diákok terjesztettek el. Az 1848-49-es szabadságharc társadalmi és n e m z e t i v o ­ natkozásaival Kolozs m e g y e lakosait is magához ragadta. 1848 m á r c i u s 2 8 - á n gyűléseztek Kolozsvár élenjárói és olyan sze­ m é l y i s é g e k is részt v e t t e k a g y ű l é s e n , m i n t l o a n B u t e a n u , Florian Micas, I o n Suciu és Iosif H o d o ş . A gyűlésezők egy kérvényt szerkesztettek, m e l y b e n a nemzeti igazságot, egyen­ lőséget és szabadságot követelték. A társadalmi-politikai n y u g ­ talanság D é s e n , T o r d á n és B á n f f y h u n y a d o n is elterjedt, d e legfőképpen M á n y a , Alsószőcs, D o b o k a és D r á g falvakban, ahol a r o m á n és magyar j o b b á g y o k megtagadják jobbágyi szol­ gáltatásaikat és fellázadnak a f ö l d e s u r a k ellen. A kolozsvári diétán összeült n e m e s s é g s e m m i b e vette a balázsfalvi gyűlés politikai p o s z t u l á t u m a i t és a lakosság t ö b b s é g é g é n e k akara­ ta ellenére 1848 májusának végén kikiáltotta Erdély M a g y a r ­ országgal való „egyesülését". A n e m e s s é g hozzáállása és a r o m á n n e m z e t p o l i t i k a i k ö ­ v e t e l m é n y e k k e l ellenkező forradalmi magyar k o r m á n y p o l i ­ tikája illetve a falvak és vezetők megtorlása elindítja a katonai ellenségeskedést. Kolozs m e g y e területén fontos k ü z d e l m e k m e n n e k v é g b e , m e l y e k élén A v r a m I a n c u (aki a kolozsvári Akadémiai L í c e u m diákja volt) és m á s szabadságharcosok áll­ nak, Havasnagyfalun, Kiskalotán, az A r a n y o s o n vagy a Belesi víztárolónál, ahol a parasztok m e g n y e r i k az egyik nagy csatát. Kolozsváron N i c o l a e Bălcescu próbálja összefogni a m a ­ gyarokat és a r o m á n o k a t , h o g y legyőzzék a magyar v e z e t ő k konzervatív ellenzékét. Rengeteg szabadságharcost letar­ tóztatnak: Alecu Russót Kolozsváron b ö r t ö n ö z n e k be, illetve A. T. Lauriant, N i c o l a e Bălcescut, S i m i o n Fodort, A l e x a n d r u B ă t r â n e a n u t , és Vasile S i m o n i s t . Az u t ó b b i két lázítót Sza­ mosfalván végezték ki. Stephan L u d w i g R o t h lelkészt, a j ó l i s m e r t szász politikust és k u l t ú r e m b e r t a kolozsvári Felleg­ v á r o n lövette le a nemesség, amiért kijelentette, h o g y a n e m ­ zetiségeknek, beleértve a r o m á n o k a t is, j o g u k van a szabad és ö n á l l ó fejlődéshez. Egy 1 8 4 2 - b e n m e g j e l e n t c i k k b e n St. L. R o t h , a szász lelkész ezt írta: „A kolozsvári diéta urai, egy k a n ­ celláriai nyelvet s z e r e t n é n e k szülni és m o s t épp az újszülött­ n e k ö r v e n d e z n e k . N i n c s szükség arra, hogy egy nyelvet nyil­ v á n í t s a n a k az ország hivatalos nyelvévé. M e r t az o r s z á g n a k van m á r egy nyelve. És ez s e m a magyar, sem a n é m e t , h a n e m a r o m á n nyelv. B á r m e n n y i t is f o r g o l ó d n á n k és v e r g ő d n é n k m i , a diétában képviselt nemzetiségek, s e m m i t s e m t u d u n k v á l t o z t a t n i . E z a valóság." Az a b i z o n y o s Kolozsvári D i é t a , m e l y b e n a r o m á n o k - akik k é t h a r m a d á t tették ki a lakosság­ n a k - n e m voltak képviselve, a magyar nyelv fokozatos beve­ zetése m e l l e t t d ö n t ö t t , a latin helyett ezt választván hivata­ los n y e l v n e k E r d é l y b e n . M i v e l a m a g y a r o k alig t e t t é k ki e g y n e g y e d é t a lakosságnak, ezt a h a t á r o z a t o t a r o m á n o k és szászok n e m z e t i identitása elleni t e t t k é n t fogták fel. Követ­

k e z é s k é p p e n a császár n e m hagyta j ó v á a tervet, abban a for­ májában, a m e l y b e n azt k i g o n d o l t a a m a g y a r n e m e s s é g , de gyakorlatban a fenyegető veszély továbbra is m e g m a r a d t . Épp ezért az 1848-as forradalom ideje alatt, a r o m á n nyelvnek a n é m e t és a m a g y a r nyelv m e l l e t t i hivatalos elfogadása egy alapvető kérdés volt a r o m á n o k számára. A forradalom i d e ­ j é n Kolozsvár a konzervatív n e m e s s é g bástyája m a r a d t , m e l y E r d é l y M a g y a r o r s z á g h o z való csatolása m e l l e t t d ö n t ö t t , és m e l y t o v á b b r a is fenn akarta tartani a r o m á n o k a l á r e n d e l t helyzetét. Ilyen k ö r ü l m é n y e k között várható volt, hogy a m a ­ gyar forradalom és a magyar n e m e s s é g konfliktusba kerüljön a r o m á n forradalommal. A f o r r a d a l o m utáni i d ő s z a k o t az ú j a b s z o l u t i z m u s b e v e ­ z e t é s e j e l l e m e z t e a H a b s b u r g B i r o d a l o m b a n , és i m p l i c i t e n Erdélyben is. Túlzott centralizáció és újjászervezés következett, így a kolozsvári közigazgatási-politikai i n t é z m é n y e k e t S z e b e n b e költöztették. Az egymást követő közigazgatási és jogi újjászervezések n e m o l d o t t á k m e g a r o m á n o k kéréseit, így azt s e m m e l y e t 1850 d e c e m b e r 2 1 - é n n y ú j t o t t a k be ( m e ­ lyet m á r az 1848-49-es f o r r a d a l o m előirányzataiba is b e l e ­ foglaltak), egy kolozsvári r o m á n filozófiai-jogi kar m e g a ­ lapítását célozván. A neoabszolutista r e n d s z e r után, a liberális történelmi föderalizmus következett (1860-1867), mely újból a u t o n ó m i á t a d o t t a b i r o d a l o m t a r t o m á n y a i n a k . Az e n y h e s z a b a d e l v ű s é g n e k k ö s z ö n h e t ő e n m é g az újabszolutísta p o ­ litika v é g e felé, 1 8 6 0 - b a n h á r o m r o m á n t a n á c s o s n a k s i ­ k e r ü l t b e j u t n i a a közigazgatásba, a m i k o r visszahelyezték a K o r m á n y z ó s á g o t is Kolozsvárra. 1 8 5 4 - b e n az u r b á r i u m b a foglalt s z a b a d a l m a z á s o k m e g ­ s z ü n t e t i k a h ű b é r i m e g k ö t é s e k e t , így f e l s z a b a d u l az ipari fejlődéshez s z ü k s é g e s m u n k a e r ő is, m e l y k ö v e t k e z é s k é p ­ p e n felduzzasztja a vármegye városainak lakosságát. H a 1767b e n Kolozsvárnak 12603 lakosa volt, 1 8 5 7 - b e n ezek száma 20115-re növekedett. 1857-1890 között a város lakossága több m i n t 84%-al nőtt. Jelentős a r o m á n lakosok számának n ö v e k e d é s e is. 1857-69 k ö z ö t t a városszéleken élő r o m á n o k száma m e g d u p l á z ó d o t t . 1 8 6 9 - b e n D é s n e k 1498 lakosa volt, 1880-ban ez 1571-re gyarapodik, 1891-ben p e d i g m á r 1 7 9 1 re. Torda, m e l y n e k 1869-ben 1728 lakosa volt, 1880-ban 1849 lakosra gyarapodott, 1 8 9 0 - b e n p e d i g m á r 2297-re. S z a m o s ­ ú j v á r o n 1 8 6 9 - b e n 1502 lakos v o l t , 1 8 8 0 - b a n 1705, 1 8 9 0 b e n p e d i g 1979. A demográfiai növekedéshez hasonlóan fejlődik a gazdaság is. A gazdasági fejlődést a m o d e r n gazdasági s t r u k t ú r á k r a j e l l e m z ő új i n t é z m é n y e k felbukkanása is elősegítette. 1 8 5 1 b e n megalapítják a Kolozsvár K e r e s k e d e l m i Kamarát. E b b e n az i d ő b e n j e l e n t m e g a m o d e r n gyáripar is: egy dohánygyár, egy szeszgyár, új n y o m d á k , egy a u t ó g y á r ( 1 8 7 7 ) , m a l m o k és egyéb szeszipari i n t é z m é n y e k . G y a r a p o d n a a pénzügyi in­ tézmények is, 1886-al kezdődően ezek közé sorolható a r o m á n E c o n o m u l ( T a k a r é k b a n k ) b a n k is. S z a m o s ú j v á r o n m e g a ­ lapítják a Takarékházat ( 1 8 6 6 ) , a R é s z v é n y m e g ő r z ő H á z a t (1888), a C o n c o r d i á t , a R o m á n R é s z v é n y e s e k H i t e l i n t é z e ­ tét (1910); D é s e n 1 8 9 0 - b e n megalapítják a S z a m o s i H i t e l -

b a n k o t , H i t e l és T a k a r é k p é n z t á r I n t é z e t e t , a N é p i B a n k o t (román részvényesekkel), 1918-ban pedig a F ö l d m ű v e s , Ipari és K e r e s k e d e l m i B a n k o t ( r o m á n , magyar, z s i d ó és francia részvényesekkel) m e l y n e k S z a m o s ú j v á r o n is volt fiókja. A gazdasági életet fellendíti a Tövis-Kolozsvár vasúti vonal m e g ­ nyitása is (1871). 1870 s z e p t e m b e r 7-én volt a Kolozsvári Vas­ útállomás a v a t ó ü n n e p s é g e , melyet a Várad-Kolozsvár-Bras­ só vasúti vonalra építettek. 1867-ben kezdték el az építését és 1873-ban f e j e z t e k b e . 1900-ban a Kolozs megyei k ö z é p v á l ­ lalkozások száma 27 volt, 1910-re p e d i g 4 2 - r e gyarapodott. Tordán a Schüller féle cellulóz gyárat fejlesztik, Szamosújvá­ r o n p e d i g b e i n d u l a tégla és é p í t k e z é s i a n y a g gyár ( 1 9 0 4 ) , D é s e n egy cigaretta gyár; Kolozsváron dohánygyár, a v a s ú t m ű h e l y e i , egy k o h ó i p a r i gyár, b ő r f e l d o l g o z ó gyár és s z á ­ m o s élelmiszer gyár m ű k ö d i k . Kolozsváron és a k ö r n y e z ő v i d é k e n s z á m o s fontos egy­ házi és kulturális i n t é z m é n y b u k k a n t fel. A város egy igen fontos protestáns egyházi k ö z p o n t volt, d e sajnos n e m sik­ erült - A n d r e i Şaguna p ü s p ö k és érsek és u t ó d a i n a k s z á m o s erőfeszítése ellenére s e m - egészen a N a g y Egyesülés u t á n i g o r t o d o x p ü s p ö k i k ö z p o n t t á válnia, a n n a k ellenére, h o g y az erdőfeleki és révkolostori p ü s p ö k s é g e k idején m á r a k ö z é p ­ korban elérte ezt a státust. M á s r é s z t viszont a m á s i k r o m á n egyháznak - a g ö r ö g - k a t o l i k u s n a k - sikerül tekintélyes egy­ házkerületet t e r e m t e n i e a k ö r n y é k e n . így 1853-ban az „Ad Apostolicam S é d e m " pápai bullával megalapítják S z a m o s j ú j vár E g y e s ü l t R o m á n E g y h á z m e g y é j é t ( m e l y b ő l 1 9 3 0 - b a n megalakult a Kolozsvár-Szamosújvár Egyesült R o m á n P ü s ­ pöksége). 1861 u t á n r e n d k í v ü l aktív volt Kolozsvár, Torda, Dés, Szamosújvár és Bánffyhunyad környékén is a nagyszebeni r o m á n k ö z m ű v e l ő d é s i A S T R A E g y e s ü l e t (Asociaţia T r a n ­ silvană p e n t r u L i t e r a t u r a R o m â n ă şi C u l t u r a P o p o r u l u i R o m â n ) . 1 8 5 9 - b e n m a g y a r értelmiségiek megalapítják K o ­ lozsváron az Erdélyi M ú z e u m Egyesületet, m e l y k e z d e t b e n csak az erdélyi naturalisták csoportja volt. 1 8 6 5 - b e n a kolozsvári d i é t a i s m é t m e g s z a v a z z a E r d é l y és Magyarország egyesülését. Ez c s u p á n az előjátéka volt az 1 8 6 7 - b e n m e g v a l ó s u l ó h e l y z e t n e k , m e l y teljes m é r t é k b e n véget v e t e t t E r d é l y ö n á l l ó s á g á n a k . A k k o r k ö t ö t t é k m e g az osztrák-magyar kiegyezést, m e l y k ö v e t k e z t é b e n m é g i n t e n ­ zívebben folyt az elmagyarosítás. E n n e k új eszköze volt az 1 8 7 2 - b e n alapított m o d e r n Kolozsvári E g y e t e m is, ahol a tanítás kizárólag magyarul folyt. Az osztrák-magyar dualista r e n d s z e r b e v e z e t é s e k ö v e t k e z m é n y e k é n t E r d é l y és K o l o z s vármegye r o m á n lakosai e r ő s e b b h a n g o t adtak politikai k ö ­ veteléseiknek. A r o m á n lakosság kéri a r o m á n n e m z e t t ö r ­ v é n y e s e l i s m e r é s é t és a r o m á n n y e l v b e v e z e t é s é t m i n d e n hivatalos okiratba, a magyar nyelv mellett. Értékes n e m z e t i tevékenységet végzett a Kolozsvári D i á k Fiatalság Egyesülete is, m e l y n e k t ö b b r o m á n vezető is tagja volt: Vasile Ladislau Pop, Iacob Bologa, Ilie Măcelariu és mások. 1 8 8 1 - b e n m e g a l a k u l a R o m á n N e m z e t i P á r t ( R N P ) is N a g y s z e b e n b e n , a kolozsvári r o m á n o k t e v é k e n y s é g é n e k is k ö s z ö n h e t ő e n - k ö z ö t t ü k dr. l o a n Raţiu, Iuliu C o r o i a n u ,

P o m p i l i u Pipoş politikusoknak. A párt megalakulása fontos m é r f ö l d k ő a n e m z e t i felszabadítás folyamatában. 1 8 9 0 - b e n a kolozsváriak összehívják a R N P Értekezletét, amelyen a Iuliu C o r o i a n u által kidolgozott Memorandumban foglalt terveket szándékoztak megtárgyalni. U g y a n a b b a n az évben egy r e n d ­ kívüli értekezleten a Tordáról származó dr. loan R a ţ i u - t vá­ lasztják a párt élére. Kolozsváron volt egy csoportosulás m e l y fiatalokból és olyan politikusokból állt, akiknek m e g h a t á r o z ó s z e r e p ü k volt a n e m z e t i m o z g a l o m b a n . 1892-ben kiadják r o ­ m á n u l , franciául, angolul, magyarul és n é m e t ü l az erdélyi és magyarországi Román egyetemistafiatalságreplikáját, A Magyarország akadémiáin tanuló magyar fiatalság válaszára, (mely eredetileg a bukaresti r o m á n egyetemista diákok egy értekezésére készült válaszul). A m o z g a l o m b a n rengeteg Szamos menti r o m á n vesz részt, akik szolidaritásukat fejezték ki Aurel C . Popovici-al, a Replika írójával s z e m b e n , a m i k o r azt beperelték. Az erdélyi és magyarországi r o m á n o k képviselői, beleértve a K o l o z s v á r k ö r n y é k i e k e t is, 1 8 9 2 - b e n m e g s z e r k e s z t i k és benyújtják a bécsi császári u d v a r n a k a Memorandumot. Ez a pillanat volt az erdélyi r o m á n o k n e m z e t i h a r c á n a k a c s ú c s ­ pontja a XLX. századnak m á s o d i k felében. A kolozsvári R e d u t n a g y t e r m é b e n folyt 1894 május 7-25-e k ö z ö t t a m e m o r a n disták p e r e . M e g n ő t t a r o m á n o k j e l e n l é t e a v á r o s b a n a p e r ideje alatt. Dr. l o a n Raţiu, a R N P akkori elnöke, akit az e r d é ­ lyi r o m á n o k milliói támogatták, akkor ejtette ki a k ö v e t k e z ő híressé vált szavakat: „Az a m i t itt tárgyalunk, u r a i m , maga a r o m á n n é p létezése. Egy nép létezését viszont n e m tárgyal­ ni, h a n e m állítani szokták!" A X X . század elején és az I. világ­ h á b o r ú (1914-18) éveiben felerősödött a r o m á n n e m z e t fel­ szabadító m o z g a l o m . A z o k n a k az erdélyi r o m á n k a t o n á k n a k a drámáját, akiket az osztrák-magyar államhoz való „kötele­ zettségük" - egy olyan állam, amelyet m á r n e m bírtak szol­ gálni és tisztelni - arra kényszerített, hogy a romániai r o m á n o k ellen harcoljanak, m i u t á n az u t ó b b i a k b e l é p t e k a h á b o r ú b a ( 1 9 1 6 n y a r á n ) , Liviu R e b r e a n u AZ Akasztottak erdeje c í m ű r e g é n y é b e n ábrázolja m ű v é s z i e n . Az 1918-as n e m z e t i forradalom Kolozsvár k ö r n y é k é n k ü ­ l ö n b ö z ő féle k é p p e n n y i l v á n u l t m e g , a lakosság a dualista fennhatóságok, a m u n k a a d ó k és a földtulajdonosok ellen for­ dult. A Mócok, testvéreim m a n i f e s z t u m o t Arnos F r â n c u ( l o a n Raţiu ügyvédje a m e m o r a n d i s t a perben, és az E c o n o m u l b a n k elnöke) szerkesztette. A m a n i f e s z t u m visszautasította H a b s ­ b u r g Károly császári uralmát és ezáltal is siettette a forradalom kitörését. Kolozsváron létesül a N e m z e t i R o m á n S z e n á t u s , m e l y úgy d ö n t ö t t , hogy l é t r e h o z z a a r o m á n közigazgatást a m e g y é k b e n . A r o m á n o k az ö n r e n d e l k e z é s elve szerint tanác­ sokat és n e m z e t ő r s é g e t szerveztek m a g u k n a k . A kolozsvári Arnos Frâncu önálló tette hozzájárult a n e m z e t i felszabadulás sikeréhez, m é g ha n e m is h a n g o l ó d o t t egybe elejétől fogva az általános r o m á n cselekvéssel. A Kolozs megyei lakosok nagy s z á m b a n való részvétele az 1918 d e c e m b e r 1-ei gyulafehérvári N a g y N e m z e t i G y ű l é s e n illetve a 78 ( m i n ő s é g ü k e t igazoló garancia levéllel ellátott) hivatalos k i k ü l d ö t t szavazata, m i n d h o z z á j á r u l t a n e m z e t i

Ioati-Anrei

Pop

e s z m é n y kikerekcdéséhez, Erdély Romániával való egyesü­ léséhez. A Kolozsvár környékéről kiküldött képviselők k ü l ö n ­ b ö z ő egyesületek képviselői voltak: az A S T R A , nőegyletek, irodalmi körök, iparos egyesületek, a görög-katolikus és o r t o ­ d o x egyház, a S z o c i á l - D e m o k r a t a Párt, a R o m á n N e m z e t i Párt illetve a n e m z e t ő r s é g m i n d képviseltette magát. A N a g y Egyesülés utáni n é h á n y évben Kolozs m e g y e t e ­ rülete egy új gazdasági, politikai és kulturális fejlődési korszak­ ba é r k e z i k , az új közigazgatási és i n t é z m é n y r e n d s z e r n e k köszönhetően. Kolozs m e g y é b e n j e l e n t ő s az általános gazdasági fejlődés és k ü l ö n ö s k é p p e n az ipari fejlődés az 1918 utáni r o m á n k o r ­ szakban. Uj vállalatokjelennek meg: az aranyosgyéresi d r ó t i ­ par (1920); tordai c e m e n t g y á r (1920); tordai sörgyár, m e l y 1 9 2 9 - b e n egyesül a kolozsvárival; R e n n e r & C O testvérek bőrgyára, erdélyi bútorgyár, „Familia" tejtermékgyár, írisztelepi p o r c e l á n g y á r s t b . E h h e z m é g e m l í t e n ü n k kell a b a n k p i a c n ö v e k e d é s é t , illetve a vidéki t e r ü l e t e n v é g b e m e n t v á l t o z á ­ sokat, az 1 9 2 l - e s a g r á r r e f o r m k ö v e t k e z t é b e n . És m i n d e z t n ö v e k v ő demográfiai fejlődés követte. Kolozsvár n e m c s a k R o m á n i a gazdasági fejlődésében j á t ­ szik m e g h a t á r o z ó szerepet, a két világháború k ö z ö t t E r d é l y f o n t o s szellemi központjává válik kulturális és tanügyi i n ­ t é z m é n y e i által. A N a g y E g y e s ü l é s u t á n a K o l o z s v á r o n székhelyelő K o r m á n y z ó t a n á c s (az egyesült Erdély k ö z p o n t i végrehajtó hatalma a R o m á n Királyságba való végső beillesz­ kedéséig) egyik fő elfoglaltsága a r o m á n tanügy megszervezése volt. A legnagyobb megvalósulás e z e n a t é r e n a Kolozsvári Egyetem, vagy a Felső Dácia N e m z e t i Egyeteme volt - az első erdélyi állami r o m á n felsőoktatási i n t é z m é n y - m e l y n e k négy kara volt: O r v o s t u d o m á n y i , m a t e m a t i k a - és t e r m é s z e t t u d o ­ m á n y i , j o g t u d o m á n y i és bölcsészkar. 1919 n o v e m b e r 3-án nyitották m e g az i n t é z m é n y t , de a hivatalos avató ü n n e p s é g e t 1920 február 1-2-án tartották m e g számos vendégjelenlétében, m e l y e k élén ott volt F e r d i n á n d I király (1914-1927) és M á r i a királynő is. K o l o z s v á r o n m ű k ö d ö t t m é g egy K e r e s k e d e l m i Akadémia, egy Mezőgazdasági Akadémia, Z e n e - és Színiaka­ d é m i a , és egy S z é p m ű v é s z e t i Intézet. Az e g y e t e m karainak jól szervezett intézetei voltak, m e l y e k magas fokú k u t a t ó ­ m u n k á j u k által és szakkiadványaik által érvényre j u t o t t a k a r o m á n k u l t ú r á b a n : a B o t a n i k u s k e r t ( A l e x a n d r u B o r z a al­ kotása), a Barlangkutató Intézet (egyedi a világon, Emil Racoviţă t u d ó s alapította), Klasszikus T a n u l m á n y o k I n t é z e t e (Vasile Bogrea operája, melyet Vasile Pârvan t á m o g a t o t t ) , N e m z e t i T ö r t é n e l m i Intézet (Alexandru Lapedatu és loan Lupaş igaz­ gatása alatt), Világtörténelmi Intézet (loan U r s u és Constantin M a r i n e s c u alapították), R o m á n N y e l v M ú z e u m a (Sextil P u § cariu-val az élen), Kísérleti, Ö s s z e h a s o n l í t ó és A l k a l m a z o t t Pszichológiai Intézet (Florian Ştefănescu-Goangă alapította), Régészeti M ú z e u m , N é p r a j z i M ú z e u m (az első szabadtéri részleggel az országban, R o m u l u s Vuia alapította), Egyetemi Könyvtár stb. A nagy kulturális i n t é z m é n y e k sorát a N e m z e t i Színház és a R o m á n O p e r a megalapításával egészítették ki - m i n d k e t ­

tő n a g y t e k i n t é l y n e k ö r v e n d e t t m á r a k e z d e t e k t ő l . E z e k a n e m z e t i és e u r ó p a i s z i n t ű a l k o t á s o k - f ő k é p p e n az E g y e ­ tem, amelyet ekkor már „Ferdinánd Király"-nak hívtak m e g s e m m i s í t e t t e k m i n d e n olyan r o s s z i n d u l a t ú kijelentést, m i s z e r i n t R o m á n i a és a r o m á n o k n e m r e n d e l k e z t e k volna azokkal a képességekkel, a m e l y e k az Erdélyi kulturális élet magas szintű m e g r e n d e z é s é h e z szükségeltettek. Az egyetem például, létrehozásától alig két évtizedre E u r ó p a egyik legte­ kintélyesebb felsőoktatási i n t é z m é n y é v é vált, m e l y e t a t u d o ­ m á n y o s világ és a kultúra számos személyisége m e g k e r e s e t t és elismert világszerte. Sajnos a II. világháború (1939-1945) véget vetett e z e k n e k a nagyszerű teljesítményeknek. Erdély északi és észak-keleti részét - ahol a többség r o m á n volt - elfoglalták Magyarország seregei, az 1940 a u g u s z t u s 3 0 - á n h o z o t t ö n k é n y e s d ö n t é s k ö v e t k e z t é b e n , m e l y a II. bécsi d ö n t é s n é v alatt i s m e r e t e s . Számos Kolozs megyei r o m á n áldozatául esett az Észak-Er­ d é l y b e n b e k ö v e t k e z e t t h o r t h y s t a megszállás alatt. Az egyik drámai jelenség a m e n e k ü l é s volt: 1940 szeptember 5. és 1942 d e c e m b e r 3 1 . között csak Kolozsvárról és Kolozs megyéből (ez csak részleg volt horthysta megszállás alatt, leszámítva a volt Torda v á r m e g y e t e r ü l e t é t és egyes hegyes t e r ü l e t e k e t ) 49946 személy m e n e k ü l t R o m á n i á b a . 1940 s z e p t e m b e r l i ­ en bevezették Kolozsváron a horthysta katonai igazgatást, mely biztonsági orgánumokat, rendőrségi gépezetet és egyéb elnyo­ m ó nacionalista, diktatórikus, soviniszta, katonai közegeket h o z o t t magával, m e l y e k s z ö r n y ű b ű n c s e l e k m é n y e k e t követ­ tek el, pusztításokat vittek véghez, bántalmazták és elüldözték a románokat. 1944-ben a magyar megszállók kb.120 000 észak­ erdélyi zsidót deportáltak. E z e k nagy részét később az a u s c h ­ witzi m e g egyéb lágerekben végezték ki. Kulturális, n e m z e t i és hitfelekezeti téren is megnyilvánult az e l n y o m á s . Szinte teljes m é r t é k b e n b e s z ü n t e t t é k a r o m á n tanügyi i n t é z m é n y e k e t és betiltották a k ü l ö n b ö z ő kulturális társaságok kiadványait is. A politika terén betiltották az összes r o m á n pártot és egy szigorú rendszert vezettek be, m e l y letar­ tóztatásokkal, kitiltásokkal és lágerbe való küldésekkel t o r o l ­ ta m e g az engedetleneket. Az egyetem is elmenekült, k ö z p o n ­ ti magva ideiglenesen S z e b e n b e költözött. A d ö n t ő e s e m é n y m e l y felszabadította Erdély északi részét visszahelyezvén azt R o m á n i a határai közé, 1944 a u g u s z t u s 23-ára esett, a m i k o r R o m á n i a úgy d ö n t ö t t , h o g y kilép a N é ­ metországgal k ö t ö t t szövetségből és társult a h á b o r ú b a n az Egyesült N e m z e t e k h e z . Az orosz és a r o m á n seregek lépés­ r ő l - l é p é s r e h ó d í t o t t á k vissza E r d é l y t , így K o l o z s v á r t 1944 o k t ó b e r 11-én sikerült felszabadítaniuk. 1944 o k t ó b e r 2 5 én felszabadították a fasiszta fennhatóság alól az utolsó olyan városokat is (Szatmár és Nagykároly), a m e l y e k R o m á n i a régi területéhez tartoztak. N é h á n y h ó n a p sztálinista szovjet m e g ­ szállás után, 1945 március 13-án lelkes népgyűlést hívtak össze Kolozsváron, majd bevezették a r o m á n közigazgatást E r d é l y északi felében is. Ú g y t ű n t , h o g y a világ visszatér a d e m o k r a ­ tikus értékekhez, m i u t á n a h á b o r ú és a katonai, fasiszta t í p u ­ sú p a r a n c s u r a l o m brutálisan eltörölte ezeket. A „felszabadító

orosz seregek" viszont n e m v o n u l t a k vissza, h a n e m az egyik uralmi r e n d s z e r t egy másik, sokkal d u r v á b b , m e g r á z ó b b és hosszabb rendszerrel helyettesítettek, m e l y a „ n é p d e m o k r á ­ cia" és a „proletárdiktatúra" nevében egy k o m m u n i s t a , egyen­ lőségre törekvő ideológiát hozott. Ezáltal eltörölték a d e m o k r á ­ ciát szinte teljes m é r t é k b e n m e g s z ü n t e t t é k a magántulajdont, és kiirtották - többére fizikailag - R o m á n i a politikai, katonai, gazdasági-társadalmi és kulturális elitjét. Kolozs m e g y e s e m t u d t a e l k e r ü l n i ezt az ú t v o n a l a t . Az 1946 n o v e m b e r 2 9 - é n r e n d e z e t t h a m i s í t o t t p a r l a m e n t i v á ­ lasztások itt m e g h o z t á k szörnyű következményeiket. A megye helységei k o m m u n i s t a j e l l e g ű gazdasági és k u l t u r á l i s fej­ lődésnek indultak, k ö z p o n t o s í t o t t mezőgazdasággal és ipar­ ral, és olyan k u l t u r á l i s és t a n ü g y i t e v é k e n y s é g g e l , m e l y e t átitatott a k o m m u n i s t a nacionalizmusra kiélezett m a r x i - l e n i ­ ni ideológia. M i n d e z s z ö r n y ű m e g f o s z t á s o k k a l és az e m ­ berijogok megsértésével járt (fájdalmas volt az egész lakosság számára, de sokkal e r ő s e b b e n érintette a kisebbségeket), m e ­ lyek a C e a u ş e s c u diktatúra utolsó 10-15 é v é b e n é r z ő d t e k a legjobban. 1948 o k t ó b e r 1-én a k o m m u n i s t a h a t ó s á g o k k í ­ m é l e t l e n ü l betiltották a g ö r ö g - k a t o l i k u s vallást - ezzel egy időben hivatalosan m e g s z ű n t e t t e tevékenységét a kolozsvári­ szamosújvári püspökség is, melyet csak 1990 után hoztak létre ismét. Az új hatóságok 1950-ben az ország új közigazgatási felosztásának k e r e t é n belül létrehozták Kolozs vidékét, m e l y 16820 k m - e n terült el és m e l y magába foglalta a volt Kolozs, Torda, Szamos, Szilágy, B e s z t e r c e - N a s z ó d és F e h é r v á r m e ­ gyék teljes vagy részleges területeit. C s a k k é s ő b b 1968-ban egy másik közigazgatási szervezkedés alapján - h o z z á k létre Kolozs m e g y é t a j e l e n l e g i t e r ü l e t t e l . 1 9 7 4 - b e n , 1850 évvel N a p o c a m u n i c í p i u m hivatalos említése ( H a d r i á n u s z császár i d e j é b e n j e g y e z t é k le e l ő s z ö r h i v a t a l o s o k i r a t b a n ) u t á n , Kolozsvár n e v é h e z h o z z á t e t t é k a N a p o c a m e g n e v e z é s t is. 2

n e h é z s é g során valósult m e g . M i n d e z e k ellenére, szinte két évtized távlatából, a N A T O - h o z és az E u r ó p a i U n i ó h o z való csatlakozása által, m i n d e n r e m é n y megvan arra, hog)' a r o m á n t á r s a d a l o m az e u r ó p a i civilizáció é r t é k e i n e k f ü g g v é n y é b e n fejlődjön. Kolozsvár j e l e n l e g az ország m á s o d i k legnagyobb városa, melyben nagy m é r e t ű gazdasági-pénzügyi tevékenység folyik, és m e l y n e k e l s ő r a n g ú k u l t u r á l i s és s z e l l e m i i n t é z ­ m é n y e i v a n n a k . C s a k az e g y e t e m i s t á k száma 100000 k ö r ü l forog, m e l y n e k fele a B a b e ş - B o l y a i T u d o m á n y e g y e t e m e n t a n u l , m e l y e t 1 9 5 9 - b e n alapítottak a V i c t o r Babes ( r o m á n nyelvű) és a Bolyai J á n o s (magyar nyelvű) e g y e t e m e k egye­ sítésével. Egy európai m o d e l l ű egyetem, h á r o m t a n u l m á n y i vonallal és h á r o m tanítási nyelvvel - r o m á n , magyar, n é m e t - azonkívül észlelhető, e l ő z m é n y nélküli fejlődéssel a n e m ­ zetközi kapcsolatokat illetően. A mai Kolozsvár egy erős m u l tikulturális és többvallású h a g y o m á n n y a l r e n d e l k e z ő r o m á n város, m e l y nyilvánvaló ö k u m e n i k u s hivatással rendelkezik. K o l o z s v á r o n n é g y teológiai kar, vallás és n y e l v létezik, ö t p ü s p ö k i vagy magasabb rangú egyházi szék - ortodox, g ö r ö g ­ katolikus, kálvinista, l u t h e r á n u s és unitárius - van egy judaisztikai k u t a t ó intézet (a B a b e ş - B o l y a i T u d o m á n y e g y e t e m keretén belül), egy erdélyi t a n u l m á n y k ö z p o n t (a R o m á n Aka­ d é m i a keretein belül), egy magyar állami színház és opera stb. Az élet gyors ü t e m b e n zajlik. A kolozsvári életet befolyá­ soló k ü l ö n b ö z ő t é n y e z ő k k ö z é s o r o l h a t j u k a nagy külföldi befektetéseket ( m i n t például a z s u k m é n e s i t ) , a m a l l - o k m e g ­ j e l e n é s é t , a rádió és t é v é s t ú d i ó k jelenlétét, azokat a l a k ó n e ­ gyedeket, m e l y e k a falvakat városi övezetekké változtatják, d e a m i n d e n n a p i n e h é z g o n d o k a t , az inflációt illetve az ö r e g e k ellátásához k a p c s o l ó d ó g o n d o k a t is... M i n d e z e k v i s z o n t az élet részei és az élet nagy erővel lüktet a több ezer éves hagyo­ m á n y o n alapuló Kolozsváron és a k ö r n y e z ő v i d é k e n .

Az 1989-es e s e m é n y e k visszahozták az országot a d e m o ­ kratikus kerékvágásba, d e ez c s u p á n hosszas á t m e n e t és sok

Kolozs megye történelmi műemlékei A Kolozsvár-Dés nemzeti út APAHIDA (községszékhely, okiratos igazolása 1263-ra t e h e t ő ) Fakápolna: XVIII. század, restaurált. SZAMOSFALVA (Kolozsvárba olvasztott falu) Kápolna: XIII. század, egykorú a k o l o z s m o n o s t o r i Kálvá­ ria t e m p l o m m a l . VÁLASZÚT (falu Bonchida községben, okiratos igazolása 1325re tehető) N e m e s i kastély: XLX. század, a Bánffy család tulajdona. BONCHIDA (községszékhely, első írásos említés: 1263) N e m e s i kastély: XVIII. sz., barokk stílusú, a Bánffy család tulajdona.

NAGYIKLÓD (községszékhely, első írásos említés: 1348) Régészeti és Néprajzi M ú z e u m : egy X V századi u d v a r ­ házban található - értékes régészeti, helytörténeti és népraj­ zi g y ű j t e m é n n y e l . DOBOKA (községszékhely, első írásos említés: 1291) Vár: a helység nyugati oldalán helyezkedik el, a Lóna patak v ö l g y é n e k j o b b oldalán. Valószínűleg egyidős G e l o u vaj­ daságával, hiszen erődítményeit a LX.-XI. században építet­ ték. Egy 600/200 m - e s felületen négy időszakból származó várfalat, h á r o m régi - részben egymásra tevődő - temetőt, és négy olyan t e m p l o m o t fedeztek fel, melyeket ugyanarra az alapra e m e l t e k fel a XI.-XIII. században. Egy ilyen j ó l szervezett vár kiváló gazdasági életet feltételez, m e l y e t a feltárt régészeti anyag változatossága bizonyít: a bizánci b i r o d a l o m idejéből származó ezüstdíszek és z o m á n c o z o t t

k e r á m i a tárgyak, arany l e m e z z e l b e v o n t v a s s a r k a n t y ú k , nyílhegyek és egy m a r k o l a t v é d ő a m i t N a g y Károly b i r o ­ d a l m á b ó l hoztak. G e l o u veresége után a v á r b a n leáll az élet, de k é s ő b b a X . század m á s o d i k felében, az új t u l a j d o n o s o k újabb e r ő d í t m é n y e k e t é p í t e n e k . A Bécsi Képes Krónika e m l í t i , h o g y S a l a m o n magyar király 1068-ban egy h e t e t D o b o ­ kán töltött, mielőtt megütközött volna C s e r h a l o m b a n (Kerlés) a besenyőkkel. A X I I I . században újabb falakat e m e l t e k a v á r h o z , de a tatárok valószínűleg t ö n k r e t e t t é k a várat, m e l y n e k gaz­ dasági, katonai és közigazgatási szerepe csökkenni kezdett. SZAMOSÚJVÁR (város 1510 óta, okiratos említése: 1291) Ö r m é n y t e m p l o m : az idetelepített ö r m é n y e k építették a XVIII. sz.-ban; tekintélyes m ű e m l é k , ahol h á r o m értékes E v a n g é l i u m található. Városi Történelmi M ú z e u m , Avram Iancu u., 7. sz. A muzeális vagyon egy régi ö r m é n y házban található és gazdag régészeti anyagot tartalmaz, melyet abban a római kasztrumban véghezvitt ásatások fedtek fel, amely valamikor az „Ala S e c u n d a P a n n o n i o r u m " székhelye volt. A felira­ tok, p é n z é r m é k , fegyverek és kerámia tárgyak azt az életet személetetik, m e l y Dacia Porolissensisnek ezen a táján zaj­ lott. A m ú z e u m más értékes néprajzi, és történelmi m ű s z a ­ ki gyűjteményeket is tartalmaz. FÜZESMIKOLA (falu Ö r d ö n g ő s f ü z e s k ö z s é g b e n , első írásos említés: 1326) Téglából és kőből épített templom: volt görög-katolikus t e m p l o m , m e l y e t 1875-79 k ö z ö t t építettek, egy régebbi t e m p l o m helyébe. A t e m p l o m m ú z e u m á b a n értékes r é ­ gi k ö n y v g y ű j t e m é n y , ü v e g r e és fára festett s z e n t k é p e k illetve vallásos tárgyak és k ö n y v e k találhatók. F ü z e s m i k o lában található a S z e n t M á r i á t ábrázoló c s o d a t e v ő i k o n , m e l y e t Luca pap festett 1681-ben. SZÉK (községszékhely, első írásos említés: 1291) Református t e m p l o m : a község k ö z p o n t j á b a n található, é r t é k e s kései r o m á n és korai g ó t i k u s stílusú m ű e m l é k , m e l y e t a X I I I . sz. v é g é n építettek. A t ö r e d é k e k b e n f e n n ­ m a r a d t fali festmények a X I V sz.-ból származnak. NÉMA (falu Szamosújvárnémeti községben, első írásos említés: 1225) Református t e m p l o m : élre faragott k ő b ő l é p í t e t t korai gótikus k o n s t r u k c i ó (XIII. sz.). DÉS (1968 óta m u n i c í p i u m , 1668-tól város, első írásos említés: 1261) Római út: A R ó z s a d o m b alatt található, i n n e n ágazik szét az alsókosályi és ilosvai k a s z t r u m o k felé. D é s a k n á n a mai napig is láthatók a római időkben kiaknázott sótelepek.

Református templom: a város központi terén A t e m p l o m o t 1453-1526 között építették rendkívül magas falakkal, melyeket lépcsőzetes gyámpillérekkel e r ő ­ sítettek meg. Késő gótikus stílusú. Az idők során több t ű z ­ vész is e m é s z t e t t e , az u t o l s ó 1 6 4 2 - b e n . 1 8 8 0 - b a n b e l s ő fallal vették körül, melyet D é s régi e r ő d í t m é n y e i n e k anya­ gából építettek. R o m á n templom: 1889-ben épült, u g y a n a b b a n az évben, a m i k o r a román líceum, a mai A n d r e i Şaguna L í c e u m . Városi T ö r t é n e l e m M ú z e u m , B o b â l n a tér, 7. sz. Értékes régészeti g y ű j t e m é n y található b e n n e , m e l y a környékbeli r ó m a i helységekben felfedett anyagokat tar­ talmazza; egy só m ú z e u m ; egy l a p i d á r i u m ; és végül ira­ t o k és a z o k n a k a lakosoknak a vallomásai, akik részt vet­ tek az 1437-es és 1514-es parasztlázadásban illetve H o r e a 1784-es felkelésében. SZENTBENEDEK (falu Mikeháza községben, első írásos említés: 1308) O r t o d o x templom: a falu k ö z e p é n áll, kőből épült a XIII. sz.-ban. A X V I I I . sz.-ban csatoltak hozzá egy fából készült harangtornyot. N e m e s i kastély: az erdélyi r e n e s z á n s z egyik legsikerül­ tebb m ű v é s z i teljesítménye, m e l y a XVI. sz.-ban épült. ALSÓKOSÁLY (községszékhely, első írásos említés: 1261) R ó m a i kasztrum: a S z a m o s j o b b oldalán található, a z o n a helyen, melyet a helyiek „Vár"-nak neveznek. A kők a s z t r u m négyszögű és oldalai 165 m-esek. A sarkain erős t r a p e z o i d t o r n y o k állnak. A k a s z t r u m Caracalla császár (211-217) idejében épült, valószínűlet 212 és 217 között. A kasztrum a Pannóniából idehozott I. Britannica kohorsz és egy lovasságból álló m e l l é k e g y s é g s z é k h e l y e volt. A régészek szobrokat, sírköveket, s z e n t e k n e k állított oltáro­ kat és több m i n t 50 feliratot találtak, melyeket Kolozsvár és D é s m ú z e u m a i ő r i z n e k . A k a s z t r u m k ö r é egy viens Sa}iiusnak nevezett igen fontos polgári település j ö t t létre. KAPJON (falu Alsókosály községben, első írásos említés: 1348) Kastély: a falu k ö z e p é n található, 1729-1771 között épült, egy régi u d v a r h á z h e l y é r e . Egyedi és e r e d e t i darabja az erdélyi rokokónak. Egy téglalap alakú belső fal veszi körül, egy a p r ó k e r e k bástyával a bejárat b a l o l d a l á n és értékes kőfaragványokkal, melyeket A n t o n S c h u c h b a u e r szobrász alkotott. Római-katolikus t e m p l o m : a k a s z t r u m k ö z e l é b e n talál­ ható, 1540-ben épült. Az egyházi r u h á k gazdag g y ű j t e m é ­ nye található itt. RÉVKOLOSTOR (községszékhely, első írásos említés: 1467) Ortodox templom: Ştefan cel M a r e (1457-1504) alapította Az 1467-es molvabányai csata után, ahol Csicsó és Küküllővár Ştefan uralma alá kerül. A vajdát foglalkoztatta a

k ö r n y é k megfelelő politikai, katonai és szellemi s z e r v e ­ zettsége, így u r a l m á n a k m á s o d i k felében m e g é p í t t e t t e a moldvai építészeti stílust a gótikus elemekkel keverő r é v ­ kolostori templomot. A t e m p l o m falába beépítettek n é h á n y latin feliratú követ, m e l y az alsókosályi k a s z t r u m b ó l szár­ mazott. Az eredeti é p í t m é n y t , m e l y e t Petru Rares ( 1 5 2 7 1538; 1541-1546) u r a l m a alatt f e j e z t e k b e , újjáépítésnek vetették alá a m ú l t században, a m i k o r is h o z z á é p í t e t t é k a haranglábat. Ştefan cel M a r e u r a l m a alatt a révkolostori parókiát püspökségi rangra emelték. Petru Rares két közeli falvat csatolt hozzá: Alsóbogátát és Felsőbogátát. Ez a t e m ­ p l o m fokozatosan elveszti fontosságát, m i u t á n a m o l d o ­ vai vajdák elveszítik az erdélyi területeket; e n n e k ellenére továbbra is az ortodoxia és r o m á n s á g pillére m a r a d a Sza­ mos völgye m e n t é n . A püspökség 1623-tól Gyulafehérvárra költözik. Megállapították, hogy a t e m p l o m körül valamikor kőépületek voltak - valószínűleg a püspöki székhely. BÁBOLNA (községszékhely, első írásos említés: 1332, A l p a rétnek hívták egészen 1957-ig) 1437 n y a r á n a r o m á n és a m a g y a r j o b b á g y o k a b á b o l n a i domboldalon gyülekeztek, és egy erős katonai tábort alkot­ tak, h o g y fellázadjanak a n e m e s s é g ellen. H a t a l m a s csatát vívtak itt és győzelmet arattak, m e l y n e k fontos társadalmi és politikai k ö v e t k e z m é n y e i voltak. E z t ö r ö k í t i m e g az 1957-ben felállított m ű e m l é k b e n Virgil Salvanu építész és Kós S á n d o r szobrász. KEMÉNYE (falu Bábolna községben, első írásos említés: 1448) Fatemplom: a „Szent A r k a n g y a l o k " t e m p l o m , m e l y e t a XVIII. sz.-ban é p í t e t t e k é s melyet 1802-ben építették újjá, m ű e m l é k . Kis méreteivel, ez a régi szentély, m e l y n e k csúc­ sos zsindelyfedele és magas, hegyes tornya van szinte m i ­ n i a t ű r n e k tűnik.

Kolozsvár-Torda nemzeti út ERDŐFELEK (községszékhely, első írásos említés: 1366) Ştefan cel Mare temploma: gótikus stílusú, 1516-ban fe­ jezték be. Egy kolostor helyébe építették, m e l y b e n az o r t o ­ d o x p ü s p ö k s é g székelt. E r d ő f e l e k Ştefan M i e l e e g y e t e ­ m i tanár és f e l e s é g é n e k a k ö l t ő n ő Veronica M i c l e - n e k törzshelye. VÁRFALVA (községszékhely, első írásos említés: 1075) A „ V á r d o m b o n " találhatók a X I . sz.-i hűbéri vár romjai. Egyik legrégebbi h ű b é r i e r ő d í t m é n y E r d é l y b e n , m e l y e t elhagytak az 1241-es tatárjárás u t á n . E r e d e t i l e g a helyi r o m á n lakosságé volt és földbuckákkal és sánccal kerítet­ ték körül. Majd később a XII. sz.-ban királyi várrá e m e l t é k és kőfalakkal látták el, m e l y e k romjai ma is látszanak.

TORDA ( m u n i c í p i u m 1968 óta, első írásos említés: 1075) Kasztrum: Az V. M a c e d ó n Légió kasztruma, a II. sz.-ból. A „ V á r d o m b o n " található, a j e l e n l e g i város d é l - n y u g a t i részén. A k a s z t r u m 575 m h o s s z ú és 410 m széles volt, 26 h a - t ölelvén körül. 12 m széles és 2,50 m m é l y sánc vette körül. A nyugati oldalon található a kapu, melyet két torony vesz közre. A kapu tetejébe egy t ö m b volt, m e l y kiegyen­ súlyozta az egész ívet, m e l y b e egy k ö n y ö k n y i magas s z o ­ b r o t véstek, m e l y vagy Jupiter, vagy M a r s , vagy M i n e r v a arcát ábrázolja. A szobor j o b b j á b a n egy pajzs n y u g o d o t t , m e l y lelógott a lábához, rajta pedig M e d ú z a feje látszott m e l y b ő l kígyók ágaskodtak. A k a p u összedőlt 1 6 5 7 - b e n a s z o b o r pedig eltűnt. A k a s z t r u m a város kőtelepévé vált, hiszen itt készen m e g f o r m á l köveket találtak. Római-katolikus t e m p l o m (Republicii tér) 1498-1504 k ö z ö t t épült és utólagos átalakításokat vit­ tek véghez rajta. Az eredeti épületből a külső falakat őrizték m e g . Az 1822-es javítások idején a régi boltíveket b a r o k k stílusúakra cserélték - ezeket láthatjuk m a is. E b b e n a t e m ­ p l o m b a n tartották az erdélyi diétákat. Református t e m p l o m (Újtorda) 1504-ben építették, ez az évszám áll a kórus térrészének h o m l o k z a t á n is. Az eredeti gótikus k o n s t r u k c i ó n több áta­ lakítást is végeztek az idők folyamán - rongálások, majd u t ó l a g o s j a v í t á s o k - f ő k é p p e n 1800 k ö r ü l , a m i k o r áta­ lakították belsejét. A t e m p l o m k ö r ü l egy ellipszis alakú e r ő d í t m é n y található, m e l y n e k fala 4-5 m magas. Református t e m p l o m (Republicii tér) 1400 körül, L u x e m b u r g i Z s i g m o n d idején épített g ó ­ t i k u s é p ü l e t . A 60 m m a g a s t o r n y o t 1 9 0 4 - 1 9 0 6 k ö z ö t t emelték, az 1865-ben ö s s z e o m l o t t t o r o n y helyébe. Fejedelmek háza (Republicii tér) A X V sz.-ban épült és a B á t h o r y család tulajdonát k é ­ pezte. Az épület látta v e n d é g ü l a gyűléseken, majd később az erdélyi d i é t á n r é s z t v e v ő k e t . Ú j j á é p í t e t t é k 1 8 1 8 - b a n , mai formáját p e d i g az 191 l - e s j a v í t á s o k n a k k ö s z ö n h e t i . E b b e n az é p ü l e t b e n székel Történelmi M ú z e u m , m e l y ­ b e n antik d á k tárgyak és egyéb értékes dák leletek talál­ hatók. D r . l o a n Raţiu e m l é k m ű (Steluţei tér) C o r n e l M e d r e a szobrász műalkotása. A s z o b o r talap­ zatán található f é l d o m b o r m ű a m e m o r a n d i s t a per (1894) j e l e n e t e i t ábrázolja. Dr. loan Raţiu H á z (Dr. loan R a n u u.): itt élt loan R a d u , aki az erdélyi r o m á n o k n e m z e t i jogaiért harcolt, aki a R o ­ m á n N e m z e t i P á r t e l n ö k e és a Memorandum kezdemé­ nyezője volt. Emlékmű: a Torda melletti m e z ő n található, itt ölték m e g 1601 augusztus 19-én M i h a i Viteazul-t. Az e m l é k m ű v e t a h á r o m r o m á n o r s z á g első e g y e s ü l é s é n e k 3 7 5 . é v é b e n (1974) állították fel. M a r i u s B u t u n o i u és Vasile R u s - B a t i n szobrászok műalkotása.

Ioan-Aurel

Pop

Kolozsvár- Gyalu-Korösfeketetó nemzeti út GYALU (községszékhely, első írásos említés: 1246) Római kasztrum: a község központjában található, a k ö z é p ­ kori kastély parkjában. A k a s z t r u m 221 m h o s s z ú és 137 m széles, sarkaiba téglalap alakú bástyákat é p í t e t t e k , a k a p u k a t p e d i g k é t - k é t t o r o n y veszi k ö z r e . A k a s z t r u m ­ b a n az 500 lovas katonából álló „Ala Siliana" állomásozott, a rómaiak dáciai u r a l m á n a k egész idején. A régészeti ásatá­ sok során változatos és gazdag régészeti anyagot tártak fel: katonai diplomákat, feliratokat, p é n z é r m é k e t , faragott tár­ gyakat, kerámiát stb. - melyek a kolozsvári Erdély N e m z e t i T ö r t é n e l m i M ú z e u m á b a n találhatók. Kastély: Gyalu központjában, a gyalui természeti parkban található. A XV. sz.-ban épült, reneszánsz stílusban és I. Rákóczi György székhelye volt, majd később Mária Terézia E r d é l y k o r m á n y z ó j á n a k , Bánffy G y ö r g y n e k adta. A XVI. sz. v é g é n a kastélyt Vitéz M i h á l y uralta, a XLX. század v é g é n p e d i g újjáépítették, megtartván eredeti reneszánsz építészeti vonásait. ROMÁNLÉTA (falu T o r d a s z e n t l á s z l ó k ö z s é g b e n , első írásos említés: 1324) LétaiVárrom: ajára völgye fölötti d o m b o n található. N e m t u d n i m i k o r építették a várat, d e az okiratok először 1324b e n említik, fejedelmi várként, m e l y e t az erdélyi vajdák használtak. Az okiratokban az áll, h o g y Z s i g m o n d király Kolozsvárnak ajándékozta 1405-ben a vár h á r o m m a l m á t , hogy anyagilag segítse a város védőfalának felépítését. 1562b e n a belső k o n f l i k t u s o k idején o s t r o m alá k e r ü l t a vár. F e b r u á r 1 2 - é n , egy csapat akart b e h a t o l n i a vár k a p u i n , a m i k o r felrobbantak a p u s k a p o r raktárak a várral együtt. Az 1241-es tatár invázió u t á n egy ideig ide k ö l t ö z t e t t é k Kolozs v á r m e g y e központját, a város újjáépítéséig. GYERŐVÁSÁRHELY (falu M a g y a r k a p u s községben, első írásos említés: 1288) Fakápolna: r o m á n építészeti e m l é m ű . MAGYARGYERÓMONOSTOR (községszékhely, első írásos e m ­ lítés: 1332)

Református t e m p l o m : a község k ö z p o n t j á b a n található, eredetileg m o n o s t o r volt. R o m á n stílusú épület, m e l y e t a XIII. sz. közepe táján építettek és a X V sz.-ban bővítettek. SEBESVÁR (falu Kissebes községben, első írásos említés: 1319) R ó m a i kasztrum: A Sebes K ő r ö s bal oldalán található a Sebes várral átellenben fekvő f e n n s í k o n . 2,5 h a - o n fek­ szik. A kasztrum Dácia tartományának észak-nyugati hatá­ r á n a k v é d e l m é r e szolgált ( m e l y határ a M e s z e s hegység c s ú c s a i n h ú z ó d o t t ) . K é t segéd k o h o r s z n a k is itt v o l t a helyőrsége. Középkori vár: a Sebes K ő r ö s és a Sebes e g y e s ü l é s é n é l található a m a g a s b a n . F o n t o s és jelentőségteljes katonai j e l l e g ű é p í t m é n y e volt a k ö z é p k o r i Erdélynek. Az írásos e m l é k e k először 1319-ben említik, de úgy t ű n i k m á r fel­ é p ü l a XIII. sz.-ban. A vár fő szerepe az E r d é l y k ö z p o n ­ tjába vezető út fölötti ő r k ö d é s volt. A sebesvári várat egé­ s z e n a X V I I I . sz.-ig h a s z n á l t á k m e g s z a k í t á s n é l k ü l , így é r t h e t ő e n r e n g e t e g változáson és bővítésen m e n t keresz­ tül. A kör alapú f ő t o r o n y a szlovákiai Spis v á r h o z h a s o n ­ lít, m e l y e t 1 2 5 0 - 6 0 k ö z ö t t építettek. A v a r eleinte a k i ­ rály t u l a j d o n a v o l t , majd a X I V s z . - b a n a h ű b é r u r a k tulajdonába kerül, k ö z ö t t ü k a M i r c e a cel Bătrân-eba. BÁNFFYHUNYAD (város 1961 óta, oppidum 1437 óta, első első írásos említés: 1332) Református t e m p l o m : X V I . s z . - b a n épült. M a s s z í v é p í ­ tészeti stílusa van, fából készült ő r t o r o n n y a l . Néprajzi M ú z e u m : n é p i tárgyakat és viseleteket állít ki, H u n y a d i - m e d e n c e és az Erdélyi Szigethegység vidékéről - olyan értékes népi alkotásokat, m e l y e k a h a g y o m á n y o s m ű v é s z e t részei. CSÚCSA (községszékhely, első írásos említés: 1384) Régi r o m á n falu, Királyerdő szorosának elején. Boncza Kastély: Octavian Goga E m l é k M ú z e u m (egy park­ b a n található, ahol a költő sírhelye áll). Értékes festmény, b ú t o r és kerámia g y ű j t e m é n y is található a m ú z e u m b a n . A kastély parkjában található volt kolostor épületébe n é p ­ rajzi m ú z e u m o t r e n d e z t e k be.

Kolozs megye - történelmi szeletek

Kolozsvár - történelmi-turisztikai Római kőépület (Victor D e l e u u.): számos helyisége van (egyeseket hypocaustumma.1 melegítették) és n é g y építési szakaszon esett át, a város fejlődésének megfelelően, m e l y először a tnunicipium rangot majd a colonia rangot érte el. Ezüstkincset találtak itt (1268 ezüstdinár), m e l y egy fede­ les agyagedénybe volt elrejtve (i.e. I. sz - i. sz. III. sz.) Római épületromok Főtér (piaţa U n i r i i ) , a r ó m a i N a p o c a város k ö z p o n t i t e r é n e k részei v o l t a k (í. sz. I I - I I I . sz.), erre építették a középkori épületeket, majd a m o d e r n és jelenkoriakat. Kolozsmonostori erődítmény és t e m p l o m (Kálvária) Az ellipszoid e r ő d í t m é n y egy erős földhányásból és egy védősáncból áll. DC sz.-ból való és valószínűleg Gelou védel­ mi apparátusához tartozott. A Benedek rendi barátok, akiket a magyar királyi udvar helyezett az e r ő d í t m é n y b e (XI. sz.), r o m á n stílusú t e m p l o m o t építenek, m e l y e t tönkretesz az 124l-es tatárpusztítás. A mai, Kálvária t e m p l o m o t valamikor 1470-1508 között építették, gótikus stílusban. A X V L és XVII. sz.-ban a t e m ­ p l o m o t nagyszabású részekkel bővítették a nyugati és észa­ ki oldalon. Bethlen-bástya (Szabó bástya): a X V sz. első felében el­ kezdett és a XVII. sz.-ig folytatott (ekkor n y e r t é k el végső formájukat Kolozsvár erődítményei) falak és e r ő d í t m é n y e k r e n d s z e r é b ő l való. E z t a falat, m e l y e t védőbástyával lát­ tak el, a s z a b ó k c é h é n e k adták át ( ő k ő r k ö d t e k és t a r t o t ­ ták karban), i n n e n kapta nevét. 1601-ben ez előtt a bástya előtt ölték m e g M i h a i Viteazul generálisát, Baba N o v a c o t , akinek itt áll m o s t a szobra. Szent Mihály t e m p l o m , F ő t é r (piaţa U n i r i i ) Az építését a X I V sz.-ban k e z d t é k el, d e csak egy év­ század m ú l v a fejezték b e . A m ű e m l é k t ö b b rongálást is szenvedett az idők folyamán, hiszen 1489, 1655 és 1697b e n is kigyulladt. A t e m p l o m egyike E r d é l y legszebb g ó ­ tikus m ű e m l é k e i n e k . A 80 m - e s tornyot 1836-1862 között építették, n e o g ó t i k u s stílusban. J e l e n t ő s e k a színes ü v e ­ gablakok és a sekrestye ajtaja, m e l y e t reneszánsz stílusban faragtak. A Ferences t e m p l o m és kolostor, Karolina tér (piaţa M u ­ zeului) G ó t i k u s épület, m e l y e t a XV. sz.-ban építettek a D o ­ m o n k o s r e n d i e k , H u n y a d i J á n o s anyagi támogatásával. A m i k o r 1725-ben átvették a ferencesek a kolostort, átfor­ málták a nyugati h o m l o k z a t gótikus külsejét és a t e m p l o m belsejét a b a r o k k stílus szerint.

célpontok

Református templom, Farkas u. (Mihail Kogălniceanu u.) A kolostor és a t e m p l o m gótikus stílus szerinti építését Mátyás király parancsára és segítségével kezdték el a X V sz. m á s o d i k felében. A m i n o r i t á k n a k (ferencesek) s z á n ­ ták. Az 1646-ban, reneszánsz stílusban készített szószék a két híres erdélyi szobrász, Benedict és Elias Nicolai m ű v e . A m o n a s z t i k u s é p ü l e t e k cellákat, hálókat, k ö n y v t á r t e r ­ m e k e t és hivatali szobákat tartalmaztak. A kolostor m e l ­ lett 1581-el k e z d ő d ő e n egy egyetemi r a n g ú k o l l é g i u m is m ű k ö d ö t t , ahol feltehetően M i h a i Viteazul fia, N i c o l a e P ă t r a ş c u t a n u l t . K é s ő b b r e f o r m á t u s t e m p l o m lett b e l ő ­ le. A XVIII. sz.-ban rövid időre i s m é t átvették a m o n o ­ stort a ferencesek. A t e m p l o m előtt áll a lovas, sárkányölő Szent-György szobor, m e l y késői b r o n z másolata a Prágai s z o b o r n a k , és melyet M á r t o n és G y ö r g y kolozsvári n é m e t szobrászok a l k o t t a k 1 3 7 3 - b a n . M ű v é s z i kivitelezése a n n y i r a m e s ­ teri, h o g y a szobor a korai reneszánsz első lovas szobraival vetekedik. Mátyás Ház, Mátyás Király u. (Matei C o r v i n u.) A b b a n az é p ü l e t b e n , m e l y eredetileg egy fogadó volt és m e l y b e n 1443-ban C o r v i n Mátyás született, m a a M ű ­ vészeti és D e s i g n E g y e t e m m ű k ö d i k . Valószínűleg a XV. sz.-ban építették és az elkövetkező századokban sok vál­ t o z á s o n m e n t k e r e s z t ü l . M é g m a is l á t h a t u n k n é h á n y gótikus ajtókeretet az épület belsejében. A Mátyás H á z n a k tört ívű főbejárata van, a kőből készült ablakkeretek p e d i g a reneszánszból s z á r m a z n a k . Piarista templom, Egyetem u. (Universităţii u.) 1718-1724 között épült barokk stílusban t e m p l o m m é ­ r e t e i h a t a l m a s a k , az első ilyen j e l l e g ű é p í t m é n y v o l t E r d é l y b e n . Ajezsuita r e n d kezdte el építését és a barokkra j e l l e m z ő új é p í t é s z e t i s t í l u s alapjait v e t e t t é k m e g : két t o r n y o s h o m l o k z a t és belső kápolnák. Ez a stílus a XVIII. sz.-ban újból fellendül ajezsuita épületek körében, de más, katolikus é p ü l e t e k esetében is, sőt a Rómával egyesült r o ­ m á n s á g k ö r é b e n is. 1776-ban, h á r o m évvel ajezsuita r e n d megszűnése után a t e m p l o m a piaristák tulajdonába került. Minorita t e m p l o m , D e á k F e r e n c ú t (Eroilor k ö r ú t ) 1 7 2 4 - b e n , a Kolozsvárra visszatért m i n o r i t á k m e g v á ­ s á r o l t á k a H e n t e r házat, m e l y n e k h e l y é r e egy t e m p l o ­ m o t építettek, melyet J o h a n n E. B l a u m a n n tervezett. Egy t ö k é l e t e s e n egységes h o m l o k z a t ú é p ü l e t , m e l y n e k b e l ­ sejét a b a r o k k stílusra j e l l e m z ő gazdag díszítő e l e m e k b o ­ rítják. M a a K o l o z s v á r - S z a m o s ú j v á r G ö r ö g - K a t o l i k u s P ü s p ö k s é g katedrálisa.

oan-Aiirel Pop Unitárius templom, Bel-Magyar utca (21 D e c e m b r i e 1989 körút) 1792 és 1796 között az unitáriusok megépítik saját é p ü ­ letüket, kései barokk stílusban. Szentpéteri templom, Bei-Magyar utca (21 D e c e m b r i e l 9 8 9 körút) A t e m p l o m 1848-1850 között épült - neogótikus stílus­ ban - egy régebbi, a X V sz.-i t e m p l o m helyére. A régi t e m ­ p l o m t ó l s z á r m a z i k az oltár alatti gótikus kripta. A t e m ­ p l o m e l ő t t S z e n t M i h á l y főbejárata áll, m e l y e t a S z e n t M i h á l y t e m p l o m 1957-1960-as restaurálásakor hoztak ide. A t e m p l o m oltára m ö g ö t t a Mária-szobor áll, m e l y A n t o n S c h u c h b a u e r m ű v e (1744).

h o m l o k z a t á b a egy e m l é k t á b l á t ágyaztak, m e l y II. J ó z s e f osztrák császár kolozsvári látogatásának e m l é k é t őrzi. A Főtér 3 1 . sz. alatti ház A Wolphard-Kakas ház egyike Kolozsvár leggyönyörűbb reneszánszkori épületeinek. A d n a n u s W o l p h a r d plébános (a B u d a i u d v a r p ü s p ö k i helytartója és tanácsosa, Itáliába utazott és ott tanult) az olasz reneszánsz m ű v é s z e t nagy csodálója volt. Ezeket a m o t í v u m o k a t szövi bele Kolozs­ várra épített házába is. 1894-ben a ház egy részét l e b o n ­ tották. M a az egykori épületből csak az udvar felőli föld­ szinti h o m l o k z a t m a r a d t m e g . A W o l p h a r d család c í m e r e és a régi épületből származó építészeti g y ű j t e m é n y Erdély N e m z e t i T ö r t é n e l m i M ú z e u m á n a k kőtárában található.

Kolozsvári görög t e m p l o m (domboldali Szentháromság t e m p l o m ) , G ö r ö g t e m p l o m u. (Bisericii O r t o d o x e u.) Az o r t o d o x t e m p l o m o t - az akkori szabályok szerint - a városfalakon kívül építették 1795-1796-ban. A k o l o z s ­ vári r o m á n s á g első vallásos épülete. M e g é p í t é s é b e n anya­ gi segítséget n y ú j t o t t a k , a r o m á n o r t o d o x o k o n kívül, a városbeli a r o m á n és g ö r ö g kereskedők, v a l a m i n t a brassói kereskedők. Az épület befejezése u t á n rövid idővel a t e m ­ p l o m o t ikonosztásszal látták el, szentképekkel és n y o m ­ tatványokkal, így a kolozsvári o r t o d o x r o m á n o k szellemi központjává vált.

A Bolyai u. 2 - 4 sz. alatti ház E b b e n a házban született 1802 d e c e m b e r 15-én Bolyai J á n o s , a m a t e m a t i k u s . Az épület a X V sz.-ból való, d e az u t ó l a g o s v á l t o z t a t á s o k á t f o r m á l t á k külsejét, így m a egy X V I I I . sz.-i b a r o k k stílusú m ű e m l é k e t látunk, m e l y h e z e m e l e t e t építettek a XLX. sz.-ban.

B o b t e m p l o m , P r a h o v e i u. 1800-1803 k ö z ö t t épült, l o a n B o b , balázsfalvi r o m á n p ü s p ö k i g y e k e z e t é n e k és anyagi s e g í t s é g é n e k k ö s z ö n ­ h e t ő e n . A t e m p l o m felépítése eléggé hasonló a Kolozsvári g ö r ö g t e m p l o m é h o z , a két kis helyiséget p e d i g , m e l y e k közre veszik a t o r n y o t 1906-ban építették hozzá. Itt kötött házasságot Ştefan Miele professzor és Veronica M i e l e .

A z Egyetem u. 7. sz. alatti ház „ C o n v i c t u s N o b i l i u m " n é v e n i s m e r e t e s az 1734-35 k ö z ö t t készült épület, m e l y földszintből és két e m e l t b ő l áll. Itt m ű k ö d ö t t a Piarista G i m n á z i u m , a h o v á t ö b b e k k ö z ö t t a fiatal A v r a m Iancu, G e o r g e Bariţiu, A l e x a n d r u P a p i u Ilarian és a B u t e a n u t e s t v é r e k is j á r t a k , a k i k n e k fontos s z e r e p ü k volt az 1848-as szabadságharcban.

Fellegvár E r d é l y m e g h ó d í t á s a u t á n (XVII. sz.) a H a b s b u r g o k n é h á n y Vauban-rendszerű várat építettek az új t a r t o m á n y ­ b a n . A Fellegvár d o m b j á r a 1700 és 1735 k ö r ü l egy föld­ v á r a t é p í t e t t e k , k ő b á s t y á k k a l és k ő k a p u k k a l . I d e s z á l ­ l á s o l t á k b e a h e l y i l a k o s s á g által f e n n t a r t o t t császári csapatokat.

A Farkas u. (Mihail Kogălniceanu) 7. sz. alatti ház A Teleki-házat, a Teleki család palotáját, J o s e f L e d e r tervei alapján é p í t e t t é k 1 7 9 0 - 1 7 9 5 k ö z ö t t , kései b a r o k k stílusban, melyet klasszicista elemekkel vegyítettek.

A Főtér 5. sz. alatti ház A X V sz.-ból származik és eredetileg földszinti és e m e ­ leti r é s z b ő l állt. A X V I . s z . - b a n t ö b b v á l t o z á s o n m e g y keresztül, ezek közül való a főbejárat is; a h o m l o k z a t 1802b e n nyerte el mai alakját. A Főtér 15. sz. alatti ház A j e l e n l e g i é p ü l e t a b a r o k k stílus alkotása, a X V I I I . sz. közepéről. Ez a Római Katolikus Szent Mihály Plébánia, a g ó t i k u s k o r b ó l X V sz. végéről s z á r m a z ó e m l é k m ű v e t is őriz, a keresztbetett pálcákkal álló őrt (1477). Az é p ü l e t

Pénzverde háza, Emile Z o l a u., 4. A X V I I . század elején épült. Itt m ű k ö d ö t t a p é n z v e r d e és Kolozsvár Pénzváltója, m e l y e t a h o m l o k z a t felirata is igazol „ D o m u s c e m e n t a r i a et auricusoria 1608".

Király u. (Ion C . Brătianu) 14. sz. alatti ház Az épület neve a T h o l d a l a g i - K o r d a palota, m e l y 1 8 0 1 1807 k ö z ö t t épült, C a r l o J u s t i építész tervei szerint. Az e m l é k m ű a kolozsvári barokk és klasszicista építészet közöt­ ti á t m e n e t egyik legértékesebb példája. Evangélikus templom, Bei-Magyar u. (21 D e c e m b r i e 1989 körút) 1 8 1 6 - 1 8 2 9 k ö z ö t t é p ü l t , G e o r g W i n k l e r építész ter­ vei alapján. N e o k l a s s z i k u s és b a r o k k e l e m e k e t kever. Református templom, Bei-Magyar u. (21 D e c e m b r i e 1989 körút) Szintén G e o r g Winkler m ű v e , 1821-1859 között épült.

Református Kollégium, Farkas u. (Mihail Kogălniceanu u.) 16. sz. A R e f o r m á t u s K o l l é g i u m (kálvinista) é p ü l e t é t 1 8 0 1 ben építették. Neoklasszicista épület, b a r o k k elemekkel, m i n t az á m b i t o s udvar. Báthory István Elméleti Líceum, Farkas u. (Mihail Kogăl­ niceanu u.) 2. sz. 1817-1821 között építették, neoklasszikus stílusban. Itt volt régebben a Piarista Királyi Akadémiai L í c e u m . A Bocskai tér (piaţa Avram Iancu) 4. sz. alatti ház E n n e k a háznak - mely neoklasszikus szobrászati stílus­ ban épült - a h o m l o k z a t á n h á r o m téglalap alakú kazetta van. A kazetták f é l d o m b o r m ű v e h á r o m antik g ö r ö g - r ó m a i személyiséget ábrázol: M e r k ú r t , M e d ú z á t és Pánt. Hunyadi téri (piaţa Ştefan cel Mare) kaszárnya A Szent G y ö r g y kaszárnya 1834 és 1837 között épült, különlegessége a h o m l o k z a t egyszerűsége és egyensúlya. Bánffy Palota, F ő t é r (piaţa U n i r i i ) 30. sz. A l e g r e p r e z e n t a t í v a b b erdélyi b a r o k k é p ü l e t , m e l y e t J o h a n n E. B l a u m a n n építész tervei szerint építettek 1774 és 1785 között. Főtér (piaţa Unirii) 10. sz. alatti épület AJósika-palota (Lábasház) n é v e n ismeretes é p ü l e t n e k egyszerű oszlopcsarnoka és h o m l o k z a t a van, toszkán o s z ­ l o p o k k a l , m e l y e k egy k o v á c s o l t v a s b ó l k é s z ü l t e r k é l y t támasztanak alá. Az első e m e l e t e n m ű k ö d ö t t a N e m z e t i Kaszinó, 1880 és 1902 k ö z ö t t p e d i g a Királyi ítélőtábla. A m á s o d i k e m e l e t e t 1828-ban építették. Főtér (piaţa Unirii) 11. sz. alatti épület Wass O t í l i a g r ó f n ő t u l a j d o n a . A z é p ü l e t r e n e s z á n s z jegyeket kever a klasszicista és r o k o k ó jegyekkel, az Erdélyi M ú z e u m Egyesület székhelye volt. Főtér (piaţa Unirii) 1. sz. alatti épület A régi p o l g á r m e s t e r i hivatal székhelye, 1843 és 1846 között épült A n t o n Kagerbauer építész terveinek alapján. A homlokzatát J o h a n n B ö h m tervezte. Két építészeti k o r ­ szakot k ü l ö n b ö z t e t h e t ü n k m e g , a n e o k l a s s z i c i s t á t és a r o m á n t , m e l y e t a h o m l o k z a t alakja fejez ki, a firenzei r e ­ neszánszot u t á n o z v á n . Polgármesteri Hivatal, M o n o s t o r i (Moţilor) ú t 3 . sz. E b b e n az épületben m ű k ö d ö t t a megyei prefektúra. Az épületet Alpár Ignác tervezte. A h o m l o k z a t b a r o k k alak­ zatokat ábrázol, m í g a ferde t o r n y o t e k l e k t i k u s díszítés borítja, m e l y a k o r o n a p á r k á n y o n , a n y í l á s o k k ö r ü l h e ­ lyezkedik el.

B a b e ş - B o l y a i T u d o m á n y e g y e t e m , Farkas u. ( M i h a i l Kogălniceanu u.) 1. sz. N e o r e n e s z á n s z stílusú épület, m e l y 1893-1903 között épült, M e i x n e r Károly tervei szerint. Kolozsvári igazságügyi palota, a H u n y a d i (Ştefan cel Mare) tér és a H o n v é d ( D o r o b a n ţ i l o r ) u. sarkán S a r o k é p ü l e t , m e l y 1 9 0 2 - b e n é p ü l t . Eklektikus díszí­ t ő e l e m e k borítják és égetett agyagból készült alakzatok. N e m z e t i Színház, Bocskai tér (piaţa A v r a m Iancu) Szecessziós stílusban építette 1904 és 1906 k ö z ö t t az osztrák Fellner és H e l m e r cég. A Bocskai téri (piaţa A v r a m Iancu) é p ü l e t c s o p o r t 1719 sz. A P é n z ü g y és a Tartományi Vasúti Társaság palotáit a XTX. sz. végén építették. A h o m l o k z a t o t szemléletes tég­ lából készült szegély díszíti. Kolozs Megyei Prefektus Intézménye, Bei-Magyar u. (21 D e c e m b r i e 1989 körút) 58. sz. Az 1 9 1 0 - b e n H u b e r t J ó z s e f által épített é p ü l e t a K e ­ reskedelmi és Ipari Kamara első épülete volt. Saroképület, h á r o m h o m l o k z a t a van, m o z a i k talapzata és h á r o m szint­ j e . Építészeti stílusára j e l l e m z ő , h o g y a népi ihletésű ele­ m e k e t gótikus és francia szecessziós behatású elemekkel vegyíti. Brassai Sámuel Líceum és Zsigmond János Unitárius Kol­ légium, Bei-Magyar u. (21 D e c e m b r i e 1989 körút) 9. sz. Az é p ü l e t e t Pákei Lajos építész tervei s z e r i n t é p í t e t ­ ték és 1901-ben avatták fel. Impozáns, h á r o m s z i n t ű épület, m e l y a neoreneszánsz stílus szerint épült és neoklasszikus e l e m e k e t tartalmaz. A J ó k a i u. (Napoca) 1. sz., Egyetem (Universităţii) u. 1. sz. és a Szentegyház (Iuliu Maniu) u. 1-2. sz. alatti épület­ csoport A X X . sz. elején hatalmas akciót indítottak, m e l y által átrendezték a Főteret. E n n e k a tervnek a részeként emelték fel a k ö v e t k e z ő é p ü l e t e k e t : volt N e w York (volt C o n t i ­ n e n t a l ) h o t e l , a R ó m a i - K a t o l i k u s Státus palotái ( S z e n t ­ egyház u. 1-2.) és az első Biztosító Társaság épülete (Egye­ t e m u. 1. sz.). Központi Egyetemi Könyvtár, Béke tér (piaţa Lucian Blaga) Bécsi szecessziós stílusban épült 1906-1908 között. Széchenyi tér (Mihai Viteazul) 1. sz., H o r e a út (Horea) 1-2 sz. és Wesselényi út (Regele Ferdinand) 37. sz. alatti épületcsoport A XTX. század végén e m e l t épületek, m e l y e k a S z a m o s fölötti h í d két oldalát ő r z i k a k ö v e t k e z ő n é v e n i s m é r e -

loan-Aurel

Pop

tesek: B a b o s - p a l o t a (Széchenyi tér 1. sz.), Széki-palota (Wesselényi ú t 37. sz.), Elián-palota ( H o r e a ú t 2. sz.) és Berde-palota ( H o r e a ú t 1. sz.). Építészetük festőién eklek­ tikus, a barokk, reneszánsz és gótikus stílus elemei k e v ­ erednek. A Horea út 4. sz. alatti épület Az U r á n i a - p a l o t á t 1910-ben építették, Kapeter építész tervei alapján. H a t a l m a s s a r o k é p ü l e t , m e l y o s z t r á k s z e ­ cessziós stílusban épült. N e o l ó g zsinagóga, H o r e a ú t 2 1 . sz. Az épületet 1887 s z e p t e m b e r 4 - é n avatták fel és Isidor H e g n e r m é r n ö k tervei szerint építették. H a g y o m á n y o s és keleti ihletésű e l e m e k i s m e r h e t ő k fel építészeti stílusában. A z Állomás épülete A város vonatállomását 1870-ben avatták fel. Építészeti stílusa (1902) eklektikus. Díszítőelemként különböző alakú téglákat használtak. A Bocskai téri (piaţa Avram Iancu) ortodox katedrális Az ortodox katedrálist Constantin P o m p o n i u és George Cristinel terve szerint építették 1923-1933 között. Az épület l e n y ű g ö z ő e n ível felfele, külsejét pedig a régi r o m á n m ű ­ e m l é k e k b ő l ihletődve faragott k ő b ő l készítették. Gyógyszerésztörténeti M ú z e u m , Wesselényi u. (Regele F e r d i n a n d ) 1. sz. A m ú z e u m a történelmi e m l é k m ű n e k nyilvánított M a u k s c h - H i n t z - h á z b a n található. Itt m ű k ö d ö t t Kolozsvár első gyógyszertára. Az épület m e l y a X V században é p ü l t sok változáson m e n t keresztül aXVIII. sz. második felében. B a r o k k külsejű e m l é k m ű v é változott és hozzáépítették az é p ü l e t sarkán található gyalogos átjárót. A gyógyszerész­ t ö r t é n e t i g y ű j t e m é n y h á r o m kiállító t e r e m b e n l á t h a t ó . Ezek közül az egyik az első kolozsvári gyógyszertár officiná­ ja volt. Itt egy eredeti freskó található, m e l y a XVIII. század m á s o d i k feléből való. A m á s o d i k t e r e m b e n a gyógyszertár régi l a b o r a t ó r i u m a található, melyet valószínűleg a XVIII. sz.-ban építettek, a harmadikban pedig a gyógyszertár anya­ graktára található. A g y ű j t e m é n y régi patika b ú t o r o k b ó l , gyógyszertároló e d é n y e k b ő l , gyógyszerész e s z k ö z ö k b ő l , régi ( m á r n e m használatos) gyógyszerekből, régi gyógyszerészeti n y o m ­ tatványokból, fából készült gyógyszerészpultokból, c s e m ­ p é k b ő l , E u r ó p a k ü l ö n b ö z ő b e r k e i b e n gyártott ó n b ó l és üvegből áll. Erdély N e m z e t i Történelmi M ú z e u m a , Bástya u. ( C o n ­ stantin Daicoviciu) 2. sz. Erdély N e m z e t i T ö r t é n e l m i M ú z e u m a egyXLX száza­ di é p ü l e t b e n , a P e t n c h e v i c h - H o r v á t h - h á z b a n található, mely építészeti m ű e m l é k . A neoklasszicista építészet nyel­

vezetét helyi formákhoz idomítja a levélmintás emeletközi frízek és a kazetták g e o m e t r i a i - és v i r á g m o t í v u m a i által. A m ú z e u m létrejötte egyezik az Erdélyi M ú z e u m Egye­ sület 1859 n o v e m b e r 23-ai alapításával. A m ú z e u m va­ gyona eleinte régiséggyüjteményekből, numizmatikai gyűjteményekből, botanikai- és zoológiai- illetve ásványi­ geológiai gyűjteményekből állt. Az 1872-ben alapított m o ­ d e r n kolozsvári egyetem oltalmába vette a muzeális gyűjte­ ményeket, melyek értékes művészi, történelmi és régészeti tárgyakkal k e z d t e k gyarapodni a különféle a d o m á n y o z á ­ s o k n a k és s z e r z e m é n y e k n e k k ö s z ö n h e t ő e n . A régészeti leleteket a m o s t a n i m ú z e u m é p ü l e t régi s z á r n y á b a n tar­ tották és állították ki. 1918 d e c e m b e r l - e u t á n a régészeti és t ö r t é n e l m i g y ű j t e m é n y t á t a d t á k a kolozsvári r o m á n egyetem Érmészeti és Régészeti I n t é z e t é n e k . 1929-ben, a K l a s s z i k u s T u d o m á n y o s I n t é z e t m e g a l a p í t á s a k o r ide h e l y e z t e k át m i n d e n t ö r t é n e l m i - r é g é s z e t i g y ű j t e m é n y t , m e l y e k e t folyton gyarapították a costeşti-i, és ulpia traiana-i á s a t á s o k b ó l s z á r m a z ó a n y a g o k k a l . 1 9 3 7 - b e n a m ú z e u m megnyílt a n a g y k ö z ö n s é g előtt, az ország egyik legnagyobb és legjobban megszervezett antik t ö r t é n e l m i részlegével, egy értékes képtárral, k ö z é p k o r i és m o d e r n k e r á m i a g y ű j t e m é n n y e l , egy k ö z é p k o r i l a p i d á r i u m m a l és egy néprajzi g y ű j t e m é n n y e l . Erdély N e m z e t i Történelmi M ú z e u m á n a k jelenlegi gyűjteményeit az alapkiállítás mutatja be, ahol végigkövet­ h e t j ü k az erdélyi t ö r t é n e l e m fejlődését a t ö r t é n e l e m előt­ ti kortól egészen 1918 d e c e m b e r l-ig. M i n d e z t a k ü l ö n ­ b ö z ő r é g é s z e t i leletek, k ö z é p k o r i és m o d e r n k e r á m i a g y ű j t e m é n y e k , ó n o z o t t tárgyak, ü v e g tárgyak, o k i r a t o k és fényképek, k ö n y v e k és újságok stb. Szemléltetik. A római kőtár feliratozott és faragott márványdarabokat és egyéb köveket tartalmaz, melyeket Dácia tartományában fedeztek fel. A középkori lapidárium egy egységes és r e ­ prezentatív gyűjtemény, m e l y az évszázadok során a k o ­ lozsvári m ű h e l y e k b e n dolgozó kőfaragók számos alkotását fogja egybe. A m ú z e u m kincse több m i n t 4 600 arany és ezüst darab­ ból, az e n e o l i t i k u m b ó l s z á r m a z ó bálványokból, ezüst és arany kincsből, ékszerekből, m e d á l o k b ó l és k i t ü n t e t é s e k ­ ből, illetve értékes fémből készült m i n d e n n a p i használa­ tra készített tárgyakból áll.

Kolozsvár szépművészeti Szent-György szobor ( M á r t o n és György, kolozsvári s z o ­ brásztestvérek); Mária-szobor, 1744-ben állították fel a p e s ­ tisjárvány u t á n ( A n t o n S c h u c h b a u e r szobrász); Mátyás k i ­ rály e m l é k m ű , H u n y a d i J á n o s és Szilágyi E r z s é b e t fia, Kolozsváron született, Magyarország királya 1458-1490 (Fadrusz János szobrászművézs); Karolina-oszlop, I. Ferenc császár és felesége, Karolina 1817-es látogatását m e g ö r ö k í t ő s z o b o r ­ díszes obeliszk, melyet 1831-ben C . Antal, N a g y S á m u e l és Josef Klieber készített; R o m u l u s és R e m u s szobor a s z o p ­ tató farkassal, a latinság s z i m b ó l u m a , melyet R ó m a ajándéko­ zott Kolozsvár m u n i c í p i u m á n a k . Eredetileg 1921-ben a F ő ­ térre állították fel, m a D e á k F e r e n c ú t o n t a l á l h a t ó ; M i h a i Viteazul lovas szobra - Havasalföld vajdája ( 1 5 9 3 - 1 6 0 1 ) , a r o m á n t a r t o m á n y o k , Havasalföld, M o l d v a és E r d é l y az első egyesítője 1600-ban (Marius B u t u n o i u szobrász); Baba N o v a c szobra, Mihai Viteazul vajda kapitánya, akit Kolozsváron éget­ tek el a főtéren 1601-ben, a magyar nemesség parancsára (Virgil Fulicea, szobrász); Horea, Clo§ca és Crişan szoborcsoport az 1784-es parasztfelkelés vezetői (Ion Vlasiu szobrász); M e morandisták e m l é k m ű v e , az erdélyi r o m á n o k n e m z e t i h a r ­ cának és a m o z g a l o m v e z e t ő i n e k e m l é k é r e , akiket elítéltek 1894-ben Kolozsváron ( E u g e n Paul szobrász); Avram Iancu emlékműve (1824-1872), az 1848-49-es erdélyi r o m á n szabad­ ságharc vezére (Ilié Berindei szobrász); Erdélyi Iskola szobor­ csoport, a XVIII. század végén és XIX. század elején megnyilvá­ nuló nemzeti kulturális m o z g a l o m h á r o m korifeusának emlékére - a felvilágosodás t ö r t é n é s z e i n e k és nyelvészeinek, Samuil Micii (1745-1806), G h e o r g h e Şincai (1754-1816) és Petru Maior (1761-1812) emlékére ( R o m u l u s Ladea szobrász); Mihai E m i n e s c u szobra ( 1 8 5 0 - 1 8 8 9 ) , a l e g n a g y o b b r o m á n költő (Ovidiu Maitec szobrász); Lucian Blaga szobra ( 1 8 9 5 1961), filozófus, k ö l t ő és s z í n m ű í r ó ( R o m u l u s Ladea s z o ­ brász) ; A Román Katona emlékműve azok emlékére, akik felál­ dozták magukat az ország védelméért, a nemzeti függetlenségért és egységért ( R a d u Aftene szobrász); 1989 D e c e m b e r i F o r ­ radalom H ő s e i m ű e m l é k , a z o k b á t o r és m é l t ó e m l é k é r e , akik ellenszegültek a Ceauşescu diktatúrával és a szabadságért és demokráciáért harcoltak (Aurel Terec szobrász); Fellegvári Kereszt e m l é k m ű , a n e m z e t h ő s e i n e k d i c s ő s é g é r e , az áll­ hatatosság és hit s z i m b ó l u m a (Virgil Salvanu építész m ű v e ) . Az folytonos értékelés j e l e , h o g y az ország t ö r t é n e l m i és kulturális személyiségeinek mellszobrai, nyilvános helyeken, parkokban és i n t é z m é n y e k b e n is megtalálhatók: Decebal, d á k király ( 8 7 - 1 0 6 ) ; N i c o l a u s O l a h u s ( 1 4 9 3 1568), r o m á n h u m a n i s t a ; Dimitrie Cantemir (1673-1723), Moldva fejedelme (1710-1711) lexikon író; Horea az 178485-ös parasztfelkelés vezére; loan Bob (1739-1830), g ö ­ rög-katolikus p ü s p ö k , a kolozsvári B o b t e m p l o m alapítója; Gheorghe Lazăr (1779-1823), a felvilágosodás híve; N i c o l a e Bălcescu (1819-1852), t ö r t é n é s z és politikus, n e g y v e n n y o l ­ cas forradalmár; George Bariţiu ( 1 8 1 2 - 1 8 9 3 ) , t ö r t é n é s z és negyvennyolcas forradalmár; Alexandru l o a n C u z a ( 1 8 2 0 1873), az Egyesült F e j e d e l e m s é g e k uralkodója és R o m á n i a

emiéművei

első uralkodója (1859-1866); Florian Porcius ( 1 8 1 6 - 1 9 0 6 ) . b o t a n i k u s ; George Coşbuc (1866-1918), költő; Ion Creanga ( 1 8 3 9 - 1 8 8 9 ) , író; Iacob M u r e ş i a n u (1857-1917), z e n e s z e r ­ ző; I. L. Caragiale ( 1 8 5 2 - 1 9 1 2 ) , a l e g n a g y o b b r o m á n s z í n ­ m ű í r ó ; Octavian Goga (1881-1938), író és politikus; Alexandru Vlahuţă (1858-1919), író; Victor Babeş (1854-1926), orvos; Bolyai János (1802-1860), matematikus; Emil Racovita (18681947), biológus, a barlangtan alapítója; Sextil Puşcariu (18771948), filológus és irodalomtörténész; Liviu Rebreanu (18851944), író; IonAgârbiceanu (1882-1963), író; Onisifor Ghibu (1883-1972), pedagógus, tanár; Alexandru Borza (1887-1971), botanikus, a Botanikus Kert alapítója; Iuliu Haţieganu (18851959), o r v o s ; R o m u l u s Vuia ( 1 8 8 7 - 1 9 6 3 ) , néprajz k u t a t ó , az Erdélyi Néprajzi M ú z e u m szervezője; Alexandru VaidaV o i e v o d (1872-1950), orvos és politikus, R o m á n i a m i n i s z ­ t e r e l n ö k e ; Iacob Iacobovici (1879-1950), orvos; RenéJannel (1879-1965), francia biológus, tanár a kolozsvári e g y e t e m e n ; Constantin Daicoviciu (1898-1973), történész, a Kolozsvári E g y e t e m r e k t o r a és E r d é l y N e m z e t i T ö r t é n e l m i M ú z e u ­ m á n a k igazgatója; Alexandru Lapedatu (1876-1950), történész; A n t o n i n Ciolan (1883-1970), karmester, a Kolozsvári Állami F i l h a r m ó n i a első igazgatója; David Prodan (1902-1992), tör­ ténész; Nicolae Stáncioiu (1939-1995), orvos, a Dr. Stăncioiu Szív Intézet alapítója; Gheorghe Avramescu t á b o r n o k (18841945); N i c o l a e Dăscălescu t á b o r n o k (1884-1969).

Bibliográfia A I i c u , D . , k o o r d . Cluj-Napoca 1997.

- Inima Transilvaniei.

Kolozsvár: Ed. Studia,

A n t o n , A., I. C o s m a , V P o p a , G h . V o i ş a n . Clujul: ghid turistic al

judeţului.

B u k a r e s t : E d . p e n t r u T u r i s m , 1973. Atlasul localităţilor judeţului Cluj. S.I.: S u n c a r t , 2 0 0 3 . Cluj. Judeţele patriei. Monografic. B u k a r e s t : E d . S p o r t - T u r i s m , 1980. Cluj. Oraşe şi privelişti. B u k a r e s t : E d . M e r i d i a n e , 1962. Cit jul şi împrejurimile sale: Mic îndreptar turistic. B u k a r e s t : s.n., 1963. Clujul, viaţă culturală românească. K o l o z s v á r : E d . Ligii C u l t u r a l e , S e c u i m e a C l u j , 1929. C r i ş a n , I. H., M . B ă r b u l e s c u , E . C h i r i l ă , V Vasiliev, I. W i n k l e r . Repertoriul arheologic al judeţului Cluj, K o l o z s v á r : B i b l i o t h e c a M u s e i N a p o c e n s i s , 1992. C r i ş a n , I. EI.,P Teodor, N.Edroiu.Itinerarii'arheologicetransilvănene. Bukarest: E d . S p o r t - T u r i s m , 1980. P a s c u , Şt., s z e r k . Istoria Clujului. K o l o z s v á r : s.n., 1 9 7 4 . P a s c u , Şt.. I. Pataki, V. P o p a . Clujul. K o l o z s v á r : s.u.. 1957. Sălăgean, T., I. M . D a n c i u , k o o r d . Cluj-Kolozsvár-Klausenburg: Kolozsvár: Ed. Tribuna, 2007.

Album

istoric.