Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet Herceghalom - Gödöllő Alapítás éve 1896
Évkönyv 2008
HERCEGHALOM Gesztenyés út 1. telefon/fax: 23/319-133
GÖDÖLLŐ Isaszegi út 200. telefon: 28/420-366
e-mail:
[email protected]
fax: 28/430-184 e-mail:
[email protected]
Felelős kiadó: Dr. Rátky József főigazgató Készült a Rotel Kft. nyomda üzemében, Budapest Felelős vezető: Kádár László ISSN 1585-2393
BEVEZETŐ Az ÁTK Évkönyvének kedves Olvasói többségükben a mezőgazdaságban érdekelt kollégák, így előttük nem újdonság, milyen évet zárt a magyar agrárium 2008-ban. Le kell szögeznünk: nemzetgazdasági szinten jót, hiszen közel 2 milliárd euró aktívumot ért el. Az eredmények viszont rendkívül kiélezett gazdasági környezetben születtek, ahol a gazdálkodók sokszor nem érezték a teljesítmény elismerését a pályázatok kiírásában, a támogatások megítélésében, folyósításában. Az állattenyésztési kutatás-fejlesztésben sem volt ez másképpen. A gazdasági környezet romlása nagyon hamar rányomta bélyegét a mi munkánkra is. Az állattenyésztő vállalkozások nagy számban kerültek kritikus vagy csődhelyzetbe, így egyre szűkül az innovációs lehetőségeket kereső partnerek köre. Fontos mérföldkő volt a Kutatási és Fejlesztési Minisztérium megalakulása, ahol az agrártárca elérte a mezőgazdasági K+F pályázatok újbóli kiírását. A kutatóhelyek számára ez a 24. órában történt. Sajnos az agrárkutatásoknak eddig legmegfelelőbbnek bizonyuló ún. GAK pályázatok kiírásáról továbbra sincsenek híreink. Ebben az állapotban igazán nem kell szégyenkeznünk a mostani évkönyvben bemutatott tudományos és egyéb szakmai teljesítmény miatt. 32 tudományos közleményünk jelent meg, ebből 20 impakt faktoros folyóiratban. Igen komoly, sokrétű és hatékony erőfeszítéseket tettünk szakmai szerepünk megőrzésére, amely a múltban sem volt öncélú, a jelenben pedig különösen nem az. A 2008. évi nagy kutatási pályázatainkat szinte kivétel nélkül vállalkozásokkal együtt nyújtottuk be, ahol a szakmai célokat a versenyszféra igényeinek megfelelően állítottuk össze. Az ÁTK
2 tudományos koncepciója megtestesíti a magyar kis- és közepes méretű állattenyésztő vállalkozások szempontjait, a korszerű tenyésztés és termelés rugalmas, hazai körülményeinknek megfelelő javítását. Miután elkötelezett módon hiszünk a magas minőségű és különleges élelmiszer alapanyagokban, termékekben, kutatásaink között 2008-ban is kiemelt helyen kezeltük a nemzeti örökségünk részét képező őshonos állatfajtáink megőrzését és hasznosítási feltételeit. Szoros kapcsolatban állunk a hazai takarmánygyártás meghatározó tagjaival, és gondos feltáró, előkészítő munkát végeztünk regionális fejlesztési, kisebbségi programokban. Be kell vallani, utóbbiak számára – próbálkozásaink ellenére – nem tudtunk pénzügyi kereteket biztosítani, pedig az állattenyésztés jelentősége a vidékfejlesztésben tagadhatatlan. Érdemben egyelőre még nem sikerült erről meggyőzni a döntéshozókat. A felsőoktatásban változatlanul az egyetemek, főiskolák rendelkezésére állunk, részt veszünk a graduális, posztgraduális képzésben, holott erőforrásaink egyre szűkösebbek, minősített kutatóink mind szerteágazóbb területen igyekeznek helyt állni. Számos döntés-előkészítő testületben vagyunk jelen a Főhatóság mellett, a Magyar Tudományos Akadémián, egyetemi bizottságokban. Tehetséges fiatal kollégáink részvételét a magyar és nemzetközi szakmai vérkeringésben támogatjuk, feladataikat saját jövőjük és Intézetünk várható kihívásainak megfelelően állítjuk össze. Egyre intenzívebb Intézetünk megjelenése a fejlődő országokban. Ahogy a versenyszféra, úgy a tudomány is kénytelen új piacok után kutatni: DélKelet Ázsiában halászati, állattenyésztési projekteket indítottunk, amelyekbe szintén magyar agrárvállalkozásokat vonhatunk be. Az algériai mezőgazdasági kormányzat felkérésére Intézetünkben megkezdtük egy széleskörű állattenyésztési program előkészítését. Európai és tengerentúli kapcsolataink a korábbiakhoz hasonlóan erősek. A nyár folyamán Intézetünk szakembereinek segítségével került sor a
3 Szaporodás-biológiai Világkongresszusra, amelyre a világ minden tájáról közel ezer résztvevő látogatott el. Az Európai Állattenyésztők Szövetségében és más szakmai szervezetekben az ÁTK kutatóinak munkája hagyományosnak tekinthető. Kísérleti telepeink, európai uniós szabvány vágóhidunk üzemeltetése igen költséges, viszont termelési potenciáljuk növelésével immár bevételeink nélkülözhetetlen hátterét alkotják, csakúgy, mint kísérleti munkánk fontos színterét. A magyar állattenyésztés és Intézetünk egyik büszkesége, az őshonos baromfi génbanki állomány támogatás nélküli fenntartása hatalmas anyagi erőt köt le, és a gazdasági környezet romlásával mindez egyre nehezebbé válik. Bízunk benne, hogy a gazdasági válság nem temeti maga alá a pótolhatatlan gyűjteményt. Nem tagadhatjuk: miközben az Intézetünket felügyelő Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztériummal kiváló, napi munkakapcsolatot ápolunk, és a Főhatóság erejéhez mérten (néha azon felül) segítő kezet nyújt súlyos helyzetünkben, a „tágabb” állami környezet már lényegesen mostohább módon kezeli az agrárkutatás területét. Pedig a Bevezető elején leírt makrogazdasági mutató talán mást indokolna… A fentiek és az Évkönyvben részletezett tények nem kapkodást, hanem az agrárium aktuális gondjainak sokrétű megközelítését, elemzését támasztják alá, mivel meggyőződésünk, hogy a jelenkor kérdéseire, így a mezőgazdaság tornyosuló problémáira csak ilyen módon találhatunk válaszokat, megoldásokat. Csak reményünket fejezhetjük ki: szeretnénk küldetésünket folytatni a magyar állattenyésztés szolgálatában. 2009. február
Rátky József főigazgató
4 FŐIGAZGATÓ: dr. habil. RÁTKY JÓZSEF, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ ÁLTALÁNOS HELYETTESE: dr. habil. FÉBEL HEDVIG tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) A FŐIGAZGATÓ TUDOMÁNYOS HELYETTESE: dr. SZALAY ISTVÁN tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) GAZDASÁGI IGAZGATÓ: KREITL ILONA KÍSÉRLETI TELEP VEZETŐK: RÓZSA SZABOLCS GÁL TAMÁS GONDNOKSÁG VEZETŐK: KURUCZ ISTVÁN LACZA PÉTER SZAKTANÁCSADÁS: GYIMÓTHY GÉZA BALOGH KÁROLY
5 TENYÉSZTÉSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. GYÖRKÖS ISTVÁN, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) dr. ANTON ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BALOGH ORSOLYA GABRIELLA, tudományos segédmunkatárs dr. BORKA GYÖRGY, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. EGERSZEGI ISTVÁN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. dr. hc. habil. FÉSÜS LÁSZLÓ, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi magántanár (SZIE) dr. habil. GÁBOR GYÖRGY, tudományos tanácsadó, az állatorvostudomány kandidátusa JEKKEL GABRIELLA, tudományos gyakornok dr. KIRÁLY ALBERT, tudományos munkatárs dr. habil. KOVÁCS ANDRÁS, tudományos tanácsadó, az MTA doktora, egyetemi tanár (DE) dr. KOVÁCS KATALIN, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. habil. KUKOVICS SÁNDOR, tudományos tanácsadó, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (NyME) dr. MOLNÁR ANDRÁS, tudományos munkatárs NÉMETH RENÁTA, tudományos gyakornok NÉMETH TÍMEA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató SARLÓS PÉTER, tudományos munkatárs KISS-TÓTH FRUZSINA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató VÖLGYI-CSÍK JÓZSEF, szakalkalmazott
6 dr. ZSOLNAI ATTILA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.
TAKARMÁNYOZÁSI FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. habil. FÉBEL HEDVIG, tudományos tanácsadó, az állatorvos-tudomány kandidátusa, egyetemi magántanár (SZIE) BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HAJDA ZOLTÁN, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató HERMÁN ISTVÁNNÉ, szakalkalmazott HUSZÁR SZILVIA, tudományos munkatárs KÓKAI MIKLÓSNÉ, szakalkalmazott LEHEL LÁSZLÓ, tudományos segédmunkatárs dr. MÁTRAI TIBOR, tudományos főmunkatárs MIKLÓS SZILÁRD, tudományos munkatárs MIKLÓSNÉ HARCSA ANDREA, tudományos segédmunkatárs REGIUSNÉ
dr.
MŐCSÉNYI
ÁGNES,
tudományos
tanácsadó,
a
mezőgazdaság-tudomány kandidátusa dr. SIPICZKI BOJÁNA, tudományos munkatárs, Ph.D. dr. VÁRHEGYI JÓZSEF, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa dr. VÍGH LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. ZSOLNAINÉ HARCZI ILDIKÓ, tudományos munkatárs
7
KISÁLLATTENYÉSZTÉSI
ÉS
TAKARMÁNYOZÁSI
FŐOSZTÁLY: FŐOSZTÁLYVEZETŐ: dr. SZALAY ISTVÁN, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaságtudomány kandidátusa, címzetes egyetemi docens (BCE) dr. BARNA JUDIT, tudományos főmunkatárs, Ph.D. BARTA ILDIKÓ, szakalkalmazott dr. habil. BÉKÉSI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, Ph.D. dr. BÓDI LÁSZLÓ, tudományos főmunkatárs, a mezőgazdaság-tudomány kandidátusa BODZSÁR NÓRA, Ph.D. hallgató dr. EIBEN CSILLA, tudományos főmunkatárs, Ph.D. FARKAS ZSOLT, szakalkalmazott FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA, tudományos munkatárs HARKA LÍVIA, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató dr. HIDAS ANDRÁS, tudományos főmunkatárs, mezőgazdaság-tudomány kandidátusa HORTI CSILLA, tudományos segédmunkatárs KASPERNÉ dr. SZÉL ZSUZSANNA, tudományos munkatárs, Ph.D. KISNÉ dr. DO
THI
DONG XUAN, tudományos főmunkatárs, a
mezőgazdaság-tudomány kandidátusa KŐRÖSINÉ
dr. MOLNÁR ANDREA, tudományos főmunkatárs, az
állatorvostudomány kandidátusa dr. LIPTÓI KRISZTINA, tudományos főmunkatárs, Ph.D.
8 PATAKINÉ
dr.
VÁRKONYI ESZTER, tudományos
főmunkatárs,
mezőgazdaság-tudomány kandidátusa PODMANICZKY BÉLA, tudományos segédmunkatárs, PhD hallgató dr. RÉVAY TAMÁS, tudományos főmunkatárs, Ph.D. SÜTŐ JÚLIA, szakalkalmazott SZABÓ ZSUZSA, tudományos gyakornok, Ph.D. hallgató dr. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ, tudományos munkatárs SZENTES KATALIN ÁGNES, tudományos segédmunkatárs, Ph.D. hallgató VÁRADI ÉVA, tudományos gyakornok VÉGI BARBARA, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató dr. VIRÁG GYÖRGYI, tudományos munkatárs ZAJÁCZ EDIT, tudományos munkatárs, Ph.D. hallgató
a
9
SZENT ISTVÁN EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG- ÉS KÖRNYEZETTUDOMÁNYI KAR, GÖDÖLLŐ Kihelyezett Állattenyésztési és Takarmányozástani Tanszéke Kisállattenyésztési és Takarmányozástani Tanszéke Génmegőrzési és Nemesítési Tanszéke KAPOSVÁRI EGYETEM, ÁLLATTUDOMÁNYI KAR, KAPOSVÁR Kisállattenyésztési, Takarmányozástani és Génmegőrzési Tanszéke
NYUGAT-MAGYARORSZÁGI EGYETEM, MEZŐGAZDASÁG-TUDOMÁNYI KAR, MOSONMAGYARÓVÁR Tenyésztésbiológiai Társtanszéke; Takarmányozástani Társtanszéke “ÁLLATTENYÉSZTÉS ÉS TAKARMÁNYOZÁS” SZERKESZTŐSÉGE dr. dr. hc. habil. Gundel János, főszerkesztő Regiusné dr. Mőcsényi Ágnes, szerkesztő
10
PROF. DR. KESERŰ JÁNOS 1926 - 2008 82. éves korában, váratlanul elhunyt Keserű János professzor, intézményünk korábbi főigazgatója. Keserű János a Bács-Kiskun megyei Izsákon született. Középiskolába Kecskeméten járt, egyetemi tanulmányait a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdasági Karán kezdte meg, majd az akkor szervezett Agrártudományi Egyetemen, 1948-ban, fejezte be. Kora ifjúságától az agrár-közgazdasági kérdések foglalkoztatták. Egyetemi disszertációjában a földbirtok viszonyok történelmi elemzésével foglalkozott, majd a magyar mezőgazdaság szövetkezeti fejlődésének lehetőségeit elemezte. 1954-ig a Földművelésügyi Minisztérium Szakoktatási Főosztályát vezette, majd 1956-ig a Mezőhegyesi Állami Gazdaság igazgatójaként dolgozott. 1956-tól a földművelésügyi miniszter helyettese, 1967-től az Állattenyésztési Kutatóintézet igazgatója, majd 1980-tól, 1986. évi nyugdíjba vonulásáig, az Állattenyésztési Kutatóintézet és Kisállattenyésztési Kutatóintézet összevonásával szervezett Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont főigazgatói posztját töltötte be. Szívesen és lelkesen foglalkozott tudományszervezési kérdésekkel, jelentős szerepe volt a ’70-es évek ún. komplex kutatási programjainak országos szintű megvalósításában. Számos szakkönyv, illetve könyvrészlet, cikk, tanulmány, népszerűsítő írás szerzője, részt vett az új gazdasági mechanizmus (1960as évek), azon belül a mezőgazdaság reformjának előkészítésében, az információáramlás felgyorsítása érdekében kezdeményezte és szervezte a
11 mezőgazdasági szaktanácsadás beindítását. 1968-tól a Közgazdaságtudományi Egyetem címzetes egyetemi docense. A TIT Közgazdasági Választmány, valamint a MAE Információs és Szaktanácsadási Osztály elnöke tisztségeit is betöltötte. Az Európai Állattenyésztők Szövetségében 1968-tól képviselte Magyarországot, 1975-től, a KGST Állattenyésztési Kutatásokat Koordináló Tanács meghatalmazottja volt. 1983 óta a Gödöllői Agrártudományi Egyetem címzetes egyetemi tanára. Munkájáért számos kitüntetésben részesült, többek között Ujhelyi Imre díjat, és 2005-ben, miniszteri tanácsadóként, a Magyar Köztársasági Érdemrend Tisztikeresztjét kapta. Keserű János lapunk, az Állattenyésztés és Takarmányozás Szerkesztő Bizottságának 1976 óta tagja, 1980–1993 között az elnöki tisztséget is betöltötte. A lap 50 éves fennállásának évfordulóján, 2002ben, többek között arról írt, hogy a magyar állattenyésztés az elmúlt 50 év legnehezebb időszakát éli át, és a jelen kihívásai iránt senki sem lehet közömbös, nem gondolhatja, hogy a bajok leküzdésében az új, helyes irány kialakításában, a továbbhaladás feltételeinek megvalósításában, csak másoknak van dolguk. E gondolat folytatásaként, mintha érezte volna, hogy sietnie kell, ez év tavaszán jelentette meg „Parasztsorsfordítók között” c. önéletrajzi ihletésű könyvét, amelyben összefoglalta élete tapasztalatait, és mint mindig, most is, a jövő szebbé tétele érdekében mutatott az előre vezető útra. Keserű János emberként, szakemberként és vezetőként is, a maximumot várta el mindenkitől, így önmagától is, de környezetével szemben mindig közvetlen, és segítőkész volt. Váratlan halálát mély megrendüléssel vették tudomásul egykori munkatársai, barátai és mindazok, akik szerették és tisztelték. Emlékét megőrizzük, nyugodjék békében. Gundel János
12 Rendezvények ÁTK Nyílt Napok Az előző évekhez hasonlóan, 2008-ban is minden hónap második hétfőjén "Nyílt Nap" keretében fogadtunk egyéni érdeklődőket bemutató kísérleti telepünkön, amelynek nyilvántartási száma: BÜ-66-2000. ÁTK, Herceghalom, Közép-Magyarország régió. Bemutató telepünkön lehetőséget biztosított a gyakorlati szakemberek számára, hogy megismerkedjenek az állattenyésztés és takarmányozás új eredményeivel, és kutatóink segítséget nyújtottak a gazdaságokban felmerülő szakmai problémák megoldásához. Térítésmentesen biztosítottuk, hogy az ÁTK kutatói minden hétfőn rendelkezésre álltak, hogy a telefonon, faxon, e-mailen eljuttatott szakmai kérdésekre válaszoljanak. A rendszeres szaktanácsadási napokon kívül, szeptember 26-án, vendégeket fogadhattunk Erdélyből. A Maros Megyei Gazdák Egyesülete szervezésében oktatók és gyakorló gazdák tettek látogatást intézetünkben, és a szakmai előadások után bemutattuk a szőke mangalica-, a hortobágyi magyar racka és a brit tejelőjuh állományt, az anyagcsere-istállóban a takarmány-kihasználási kísérleteket, a növendékmarha-istállót és a lucerna körbála egyedi fóliás csomagolás módszereit.
13 Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) tavaszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, április 4. Pollenpótlás, immunerősítés a méhcsaládban Békési László Sajátteljesítmény eredmények és további tenyésztői feladatok Szalainé Mátray Enikő Fajtaminősítés, 2008. évi eredmények Zajácz Edit:
Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete (MMOE) őszi közgyűlése Örösi-terem, Gödöllő, Méhészet, november 14.
2007-2008 évi sajátteljesítmény és KTV eredmények Szalainé Mátray Enikő Fajtaminősítés, méhegészségügy a 2008. évi minták alapján Zajácz Edit
14
Hagyományos sertésfajták megőrzése, különös tekintettel a mangalica fajtára Herceghalom, december 9.
Rátky József - köszöntés Sirman Ferenc - megnyitó Szaporodásbiológiai sertésekben
kutatási
eredmények
nőivarú
mangalica
Klaus-Peter Brüssow, Egerszegi István, Helmut Torner, Falk Schneider, Armin Tuchscherer, Solti László, Noboru Manabe, Pedro Garcia Casado, Rátky József Laparoszkópia alkalmazása és embrió-transzfer mangalicában Rátky József, Solti László, Egerszegi István, Soós Ferenc, Sarlós Péter, Helmut Torner, Klaus-Peter Brüssow Mangalica kanok ivari működésének szezonális változása Nagy Szabolcs, Sarlós Péter, Fébel Hedvig, Egerszegi István, Rátky József A mangalica sperma folyékony és mélyhűtött állapotban történő eltartása/megőrzése Egerszegi István, Sarlós Péter, Beate Berger, Tóth Péter, Rátky József A mangalica fajta piaci helyzete Tóth Péter, Juan Vicente Olmos, Alejandro Olmos
15
Az ibériai sertésfajta genetikai anyagának megőrzése és átadása - a génmegőrzési módszerek fejlesztése Pedro Garcia Casado, Ruben Sala, M Señoron, Begoña Pérez Llano Az ausztriai ritka és őshonos sertésfajták génbankjának létrehozása Beate Berger, Franz Fischerleitner
16 Tudományos közlemények
MAGNÉZIUM A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN. 1. KÖZLEMÉNY Anke M. - Regiusné Mőcsényi Ágnes - Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 173-185. A termőhely geológiai eredete alapvetően befolyásolja a növények magnéziumtartalmát. Leggazdagabb Mg-ban a lösz, a márga mállás és a tőzeg-láp talajokon termett növényállomány Magyarországon, míg Németországban a bazalt, a permkori és a márga mállástalajoké. Az indikátornövények Mg-tartalma alapján megállapítható, hogy a flóra Magyarországon 15–36%-kal több Mg-ot tartalmaz a németországihoz viszonyítva. A vegetációs stádium előrehaladásával a Mg-tartalom valamelyest csökken. Az ivóvíz az élővilág fontos Mg-forrása, a márga, lösz és homokkő területek vízkészlete Mg-ban gazdag, és a kétszikű növények Mg-tartalma szignifikáns mértékben nagyobb az egyszikűekhez képest. A vadonélő állatok téli takarmánya 200 és 3000 mg/kg sz.a. közötti magnéziumot tartalmaz. A gyümölcs és magfélék kevés (1400–1500 mg/kg sz.a.), a gyökerek, gumók (1600 mg/kg sz.a.) ugyancsak, míg a levélben gazdag zöldségfélék nagyobb mennyiségben (3000 mg/kg sz.a.) tartalmaznak magnéziumot. A növények Mg-tartalma a feldolgozás során eltérő mértékben változhat, a liszté erősen csökken, a héjrészeké (korpa) növekszik, burgonya esetében ilyen különbség nincs.
17 MAGNÉZIUM
A TÁPLÁLÉKLÁNCBAN.
2. KÖZLEMÉNY: AZ
ÁLLATOK ÉS AZ
EMBER MAGNÉZIUMSTÁTUSZA, FAJOK ÉS A KÜLÖNBÖZŐ EMBERI SZERVEK
MG-TARTALMÁTÓL FÜGGŐEN Anke M. — Regiusné Mőcsényi Ágnes — Gundel J. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 265-277. Az állatok szervezetének Mg-tartalma eltérő, a gerinctelenek teste általában több (800–4000 mg/kg sz.a.) a gerinceseké jóval kevesebbet tartalmaz (1000–1600 mg/kg sz.a.). A Mg túlnyomó többsége a csontokban található, és a fiatal szervezet viszonylag nagyobb mennyiséget tárol az idősebbhez képest. Az emberi test csecsemőkorban 3300–3500 mg/kg sz.a. Mg-ot tartalmaz, ami fokozatosan csökken, 80– 90 éves korra 1500–1800 mg/kg van a szárazanyagban. A férfiak szervezete mintegy 20%-kal tartalmaz kevesebb magnéziumot a nőkéhez képest. A belső szervek — vese, máj, agyvelő — magnéziumtartalma kevésbé faj, inkább korfüggő, fiatalon több tárolódik, mint idősebb korban. A szőr, sörte, gyapjú Mg-tartalma a pigmentáltságtól, a nyírási mélységtől és a felvett magnézium mennyiségétől függően eltérő (300– 1000 mg/kg sz.a.) lehet.
18
EFFECT OF DGAT1 AND TG
GENE POLYMORPHISMS ON INTRAMUSCULAR
FAT AND ON MILK PRODUCTION TRAITS IN DIFFERENT CATTLE BREEDS IN
HUNGARY (A DGAT1
ÉS A
TG
GÉNEK HATÁSAI AZ IZOMKÖZI FAGGYÚ-
TARTALOMRA ÉS A TEJTERMELÉSRE KÜLÖNBÖZŐ MAGYARORSZÁGI TEJELŐ ÁLLOMÁNYOKBAN)
Anton I. - Kovács Katalin - Fésüs L. - Várhegyi J. - Lehel L. - Hajda Z. - Polgár P. - Szabó F. - Zsolnai A. Acta Veterinaria Hungarica, 56. 181-186.
IF: 0,54
Húsmarha fajtákban vizsgálták a thyroglobulin (TG) lókusz marhahús minőségi mutatókra gyakorolt hatását és magyarországi Holstein-fríz fajtában a DGAT1 lókusz, valamint a tejtermelési tulajdonságok közötti kapcsolatot. A TG és DGAT1 genotípusokat PCR-RFLP módszerrel határozták meg. A TG lókusz esetében a TT homozigóta bikáknál volt legnagyobb a faggyú százalékos mennyisége a hosszú hátizomban (m.longissimus dorsi); a CC és TT genotípusok között mért különbség statisztikailag szignifikáns volt. A DGAT1 lókusz esetén GC/GC teheneknél volt a legmagasabb a tejzsír és tejfehérje hozam. A GC/GC tehenek alacsony száma miatt a különbség csak az AA/AA és AA/GC genotípusú tehenek között volt szignifikáns.
19
INTERRELATIONSHIPS INSULIN
OF GROWTH HORMONE
RESISTANCE,
MILK
PRODUCTION
ALUI
POLYMORPHISM,
AND
REPRODUCTIVE
HOLSTEIN-FRIESIAN COWS (A NÖVEKEDÉSI HORMON ALUI POLIMORFIZMUS, AZ INZULIN REZISZTENCIA, A TEJTERMELÉS ÉS A SZAPORODÁSI TELJESÍTMÉNY KAPCSOLATA HOLSTEIN-FRÍZ TEHENEKBEN) PERFORMANCE IN
Balogh Orsolya - Szepes Orsolya - Kovács Katalin - Kulcsár Margit Reiczigel J. - Alcazar J.A. - Keresztes Mónika - Fébel Hedvig - Bartyik J. - Fekete Gy. - Fésüs L. - Huszenicza Gy. Veterinarni Medicina, 53. 604-616. IF: 0,645 Az ellés után 10-15 nappal i.v. glükóz tolerancia tesztet végeztek egészséges, többször ellett Holstein-fríz tehenek esetén (n=22, ellések száma: 2-4) egy magyarországi nagyüzemi tejelő állományban. Meghatározták a növekedési hormon AluI genotípusokat, mérték számos plazma metabolit és metabolikus hormon értékeit és rögzítették a korábbi és a jelen laktációk tejtermelési adatait. A periferiális inzulin érzékenység mérése céljából a Revised Quantative Insulin Sensitivity Check Index-et (RQUICKI) és annak módosított változatát (RQUICKIBHB) alkalmazták. A tehenek többsége leucin homozigóta (LL), négy pedig heterozigóta volt, a vizsgált populációban valin homozigóta (VV) egyedet nem találtak. A vizsgált laktációban átlagos tejhozam tekintetében nem mutattak ki különbséget az egyes AluI genotípusok között, de az LV tehenek korábbi laktációiban a 305 napos termelés magasabb tendenciát mutatott (p=0,13). Az AluI polimorfizmus nem volt kapcsolatban az i.v. glukóz tolerancia teszt során kapott egyik glükóz és leptin paraméterrel sem (p≥0,58). Heterozigóta tehenekben magasabbak voltak a plazma inzulin szintek (p=0,064), esetükben lassabban alakult ki a maximális és a bazális inzulin koncentrációk fele (p=0,035 és p=0,054) és a görbe alatti nagy inzulin terület (p=0,032). A meghatározott RQUICKI és
20 RQUICKIBHB egyaránt csökkentette az inzulin érzékenységet LV tehenekben, az LL tehenekhez képest (p=0,055 és p=0,044). A magas plazma NEFA és BHB szintek okozták a lassabb glükóz ürülést, valamint az alacsonyabb inzulin felszabadulást és inzulin clearance sebességet (p≤0,05). Az átlagos tejhozam fordított arányban állt a görbe alatti glükóz területtel (p=0,040) és az alap koncentráció eléréséhez szükséges idő hosszával (p=0,005). A plazma kortizol csökkentette a glükóz clearance időt (p=0,040) és növelte az alapszintek eléréséhez szükséges időt (p=0,006). A magasabb glükóz csúcs és a meg növekedett glükóz ürülési idő nagyobb testsúly veszteséggel párosult (p=0,055 és p=0,024). A vizsgálat idején az összes tehén ciklusban volt és az ivarzás jeleit mutatta. A petefészek működés beindulása és az első megfigyelt ivarzás időpontja vonatkozásában nem volt különbség a leucin homozigóta és heterozigóta egyedek között (p≥0,540). Szerzők véleménye szerint a növekedési hormon gén AluI polimorfizmusra nézve heterozigóta Holstein-fríz tehenekben nagyobb valószínűséggel alakul ki inzulin rezisztencia a korai laktációban, mint a leucin homozigóta tehenekben. A csökkent inzulin érzékenység része lehet annak a homeorhetikus adaptációs folyamatnak, amely elősegíti a tápanyagok tejmirigyekhez jutását, és lehetővé teszi azt, hogy az LV tehenek nagyobb laktációs teljesítményt érjenek el.
21
DEVELOPMENT OF CORPUS LUTEUM (CL), PATHOGENESIS AND ETHIOLOGY OF
CL
REVIEW
WITH CAVITY AND LUTEIN CYSTS IN DAIRY COW.
(A
LITERATURE
SÁRGATEST, AZ ÜREGES SÁRGATEST ÉS A LUTEIN CISZTA
KIALAKULÁSÁNAK ETIOLÓGIÁJA ÉS PATHOGENEZISE TEJELŐ TEHENEKBEN.
IRODALMI ÁTTEKINTÉS) Balogh Orsolya Gabriella - Cseh S. - Lukácsi E. - Túry E. - Gábor Gy. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 8-18. IF: 0,104 Szerzők összefoglalják a tejelő tehén sárgatest, illetve a petefészken található egyéb lutein képletek kialakulásával, hormontermelésével és regressziójával kapcsolatos eddigi ismereteket. Irodalmi adatok alapján összegzik az üreges sárgatestek, valamint sárgatest- és lutein-ciszták morfológiai jellegzetességeit, előfordulásuk gyakoriságát, kialakulásuk lehetséges okait, és utalnak azok esetleges szaporaságra gyakorolt hatására is.
SZAPORODÁSBIOLÓGIAI
KUTATÁSOK ÉS AZOK HATÁSA A BAROMFI-
TENYÉSZTÉS FEJLESZTÉSÉRE
Barna Judit Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 449-468. Szerző irodalmi áttekintés keretében mutatja be azokat a szaporodásbiológiai kutatási eredményeket, amelyek az elmúlt évtizedekben nagymértékben hozzájárultak a baromfitenyésztés fejlődéséhez. A vizsgálati eredmények elsősorban a házityúk-, valamint a pulyka faj elit-, illetve szülőpár állományaira vonatkoznak, mivel a tenyésztésben ezek szerepe elsődleges. Természetesen olyan alapkutatásszintű eredményekről is szól, amelyek általános érvényűek, és nemcsak a
22 baromfifajokra, hanem általában a madarakra érvényesek, mint például az ivarsejtek képződésének és a termékenyítésnek a biológiája, az in vivo spermiumtranszport és tárolás sajátosságai. Röviden szól azokról a környezeti hatásokról, amelyek az endokrin rendszeren keresztül befolyásolják a szaporodásbiológiai folyamatokat. Bemutatja az asszisztált reproduktív technikákat, valamint az újabb ondóminősítési és termékenység-meghatározási metodikákat, amelyek a gyakorlat számára különösen hasznosak. Kiemeli a génmegőrzési munkák jelentőségét, ezen belül az ondómélyhűtés fejlesztését az egyes baromfifajokban.
SZOKATLAN MÉHPUSZTULÁSOKRÓL. SZEMLECIKK Békési L. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 551-557.
IF: 0,104
A méhek megporzó tevékenysége mind a fenntartható környezet, mind pedig az agrártermelés egyik nélkülözhetetlen eleme világszerte. Sokan aggódnak a mézelő méh (Apis mellifera) sorsa felől, elsősorban amiatt, hogy az Egyesült Államokban, de sok más, köztük több európai országban is nagyszámú méhcsalád pusztult el a közelmúltban. A téma foglalkoztatja a közvéleményt, ezért a média is vissza-visszatér rá. Az amerikai parlament külön meghallgatáson foglalkozott az üggyel, a New York Times és a Science is rendszeresen írt róla. A gyakori túlzások már „méh AIDS”-ről is szólnak és a méhek pusztulásának következményeként az emberiség kihalásának veszélyét emlegetik. Bár a „méhcsaládok összeomlása kórképnek” elnevezett tünetcsoport okát ezideig nem sikerült egyértelműen tisztázni, a cikk az eddigi vizsgálatokból leszűrhető következtetéseket foglalja össze.
23 MAGAS MOLIBDÉNTARTALMÚ TAKARMÁNY HATÁSA NYULAKNÁL Bersényi A. - Berta Erzsébet - Kádár I. - Glávits R. - Szilágyi M. - Fekete S.Gy. Acta Veterinaria Hungarica, 56. 41-55. IF:0,474 A nagy Mo-tartalmú takarmány hatását vizsgálták. Nyulakat 39 mg Mo/kg sz.a., illetve 40 mg /kg sz.a. molibdénnel kiegészített takarmányon tartottak 14 napig. A nagy Mo-tartalmú takarmány hatására nem csökkent a nyulak súlygyarapodása. A 40 mg/kg sz.a. Mokiegészítés esetén a kontrollhoz viszonyítva szignifikáns mértékben nem csökkent a nyersfehérje és a nyersrost emészthetősége (73,63±2,49 és 18,56±5,10, illetve 74,31±3,03 és 21,38±6,48). A takarmánnyal felvett Mo nagyobbik hányada (57%) a vizelettel választódik ki. A legmagasabb Mo-szintet a vese- és a májmintákban találták (3,464±0,872; 5,27±0,95 mg/kg sz.a., illetve 1,878±0,283; 1,62±0,16 mg/kg sz.a.). A Mo kimutatható volt a végtagizomzatban is (0,336±0,205 mg/kg sz.a.). Megállapították, hogy a herék sokkal érzékenyebbek a Mo-terhelésre, mint a nőivari szaporítószervek, minthogy csökkent a hímivarsejtek száma. A táplálékkal felvett nagy mennyiségű Mo hatására fokozódik a szabad gyökök képződése, ami a kreatinkináz aktivitásának a jelentős mértékű növekedését váltja ki.
24
BACILLUS NYULAK
CEREUS VAR. TOYOI
(TOYOCERIN®)
VAKBÉLFLÓRÁJÁNAK
KIEGÉSZÍTÉS HATÁSA A
ÖSSZETÉTELÉRE
ÉS
VAKBÉL-
FERMENTÁCIÓJÁRA
Bónai A.- Szendrő Zs. - Matics Zs. - Fébel Hedvig - Pósa R. - Tornyos G. - Horn P. - Kovács F. - Kovács Melinda Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 87-95. IF: 0,104 Szerzők a húsnyúl-előállítás során az emésztőszervi megbetegedésekből adódó elhullás és megbetegedés megelőzésére használt antibiotikumok helyettesítésére szolgáló probiotikumok közül a Bacillus cereus var. toyoi hatását vizsgálták. Pannon Fehér anyanyulak egy csoportjával antibiotikum- és probiotikummentes alaptápot (K) etettek, míg az anyanyulak másik csoportjában az alaptápot 200 ppm Toyocerinnel egészítették ki (T), ami 2x105/g takarmány Bacillus cereus var. toyoi spóra bevitelét jelentette. A két csoportban az anyanyulak és a szopós nyulak ugyanazt a tápot (K vagy T) fogyasztották. A 28. napon történt elválasztás után minden csoportot (almot) véletlenszerűen megfeleztek, és a nyulak egyik fele a korábbival megegyező (KK, TT), a másik fele a másik tápot kapta (KT, TK). Ennek megfelelően voltak nyulak, amelyek végig alap takarmányt, vagy végig Toyocerinnel kiegészített, ill. választás előtt és után más-más tápot fogyasztottak. Az anya tápjának Toyocerin kiegészítése szignifikáns mértékben javította a kisnyulak testsúly-gyarapodását. A K anyák utódainak testsúlya a 3. héten 389+8 g, szignifikáns mértékben (p<0,05) alacsonyabb volt, mint a T anyák kisnyulaié (462+12 g). Ez feltehetően az anya jobb tejtermelésének volt köszönhető a testsúly különbség a 4. héten is megmaradt. A teljes vizsgált időszak alatt (4-6. hét) a KT csoport érte el a legnagyobb testsúlygyarapodást (54 g/nap) és a legjobb takarmányértékesítést (2,0 g/g). A mortalitási és morbiditási adatok egyértelműen mutatják, hogy a
25 választást követően probiotikumot fogyasztó csoportok egészségi állapota lényegesen jobb volt. A legszembetűnőbb változást a coliformok számának alakulásában tapasztalták. A K anya nyulaiban szignifikáns mértékben magasabb volt a számuk a 21. napon (5,9 CFU log10/g chymus). Az 5. hétre a Toyocerinkiegészítés mindkét csoportban (KT, TT) szignifikáns mértékben alacsonyabb coliformszámot eredményezett (2,0 CFU log10/g chymus). A TK csoportban tapasztalt 103-104 nagyságrend még fiziológiásnak, míg a KK csoportban mért 105 körüli nagyságrend rizikófaktornak tekinthető. Az összes illózsírsav mennyisége 66-80 mmol/kg között változott, a TK és TT csoportokban koncentrációjuk a 4. héten átmenetileg 100 mmol/kg fölé emelkedett.
FERTILIZATION
AND EARLY EMBRIONIC DEVELOPMENT IN THE PORCINE
FALLOPIAN TUBE
(TERMÉKENYÜLÉS ÉS KORAI EMBRIÓFEJLŐDÉS A SERTÉS
PETEVEZETŐBEN)
Brüssow K.-P. - Rátky J. - Rodriguez-Martinez H. Reproduction in Domestic Animals, 43. (S2). 245-251.
IF: 1,297
A termékenyülés és korai embriófejlődés tulajdonképpen a petevezető és a gaméták komplex interakciója a fertilizáció előtt és után. A petevezető ebben a folyamatban, dinamikusan változó reproduktív szervként vesz rész, fogadja a hím és női ivarsejteket, azok transzportjában, érésében és későbbi fúziójában is szerepet kap, továbbá segíti a korai embrió fejlődését. A cikk áttekintést nyújt a jelenleg rendelkezésünkre álló ismeretanyagról, ami a kan spermiumok transzportját, tárolását, majd a sperma reservoárokból (SR) való felszabadulását illeti. Ezen kívül bemutatja a petevezető és a frissen ovulált petesejtek interakcióját a termékenyülés helyére vezető transzport során. Leírja a spermiumok SRből - ovariális kontroll mechanizmus alapján - történő kiszabadulásának
26 kísérletes bizonyítását, továbbá foglalkozik a petevezető folyadéknak a spermiumok kapacitációjában, a petesejtek érésében, a termékenyülésben és a korai embriófejlődésében játszott szerepével.
COMPARISON OF LH, LEPTIN AND PROGESTERONE LEVELS IN SYSTEMIC (V. JUGULARIS) AND NEAR TO THE OVARIAN CIRCULATION (V. CAVA CAUDALIS) DURING THE OESTROUS CYCLE IN MANGALICA AND LANDRACE GILTS. (LH, LEPTIN ÉS PROGESZTERON KONCENTRÁCIÓ ÖSSZEHASONLÍTÁSA A SZISZTÉMÁS (V.JUGULARIS) ÉS A PETEFÉSZEKHEZ KÖZELI KERINGÉSBEN
(V. CAVA
CAUDALIS) AZ IVARI CIKLUS SORÁN
MANGALICA ÉS LAPÁLY KOCASÜLDŐKBEN)
Brüssow K.P. - Schneider F. - Tuchscherer A. - Egerszegi I. - Rátky J. Journal of Reproduction and Development, 54. 431-438. IF:1,466 A kísérlet célja volt a LH és luteális progeszteron (P4) szekréció meghatározása a perifériás és a petefészek közeli vérmintákból, amelyet a v. jugularisba, illetve a v. saphena-n keresztül a v. cava caudialisba ültetett tartós katéteren keresztül nyertek mangalica (M) és lapály (L) kocasüldőkből. A v. jugularisból nyert mintákból a leptin szinteket is meghatározták. Az ivari ciklus 7-19. napjain kétszer, valamint a 9., 12. és 19. napokon egy-egy 6 órás időintervallumban 10 percenként gyűjtöttek vért M (n=3) és L (n=4) kocasüldőkből. A L süldőkben azonos pulzatív LH szekréciót detektáltak mindkét vénából nyert mintákban, míg a M esetében az LH koncentráció folyamatosan a teszttel kimutatható LH határ alatt maradt a sárgatest fázis folyamán. Mindkét fajtánál pulzatív P4 szekréciót tapasztaltak a juguláris és cavalis vénákban, a mintavétel helyének és a fajtának szignifikáns hatása volt a P4 szintekre (p<0,05). Az átlagos P4 koncentráció magasabb volt az utero-ovariális vérben (M: 75,8±5,3 és L: 49,6±4,2 ng/ml), mint a perifériásban (M: 31,3±2,0 és L:
27 21,2±1,8 ng/ml). A mangalica kocasüldőknek kevesebb sárgatest volt a petefészkén (9,7±2,3, illetve 20,5±4,4), az egy sárgatestre eső P4 szekréciót tekintve szignifikáns különbség mutatkozott a fajták között (p<0,001). Magasabb volt a M süldőkben (3,8±0,3 és 8,7±0,7 ng/ml) összehasonlítva a L-okkal a jugularis, illetve a cavalis vénákban. A v. cava caudalis-ból gyűjtött vérből precízebben meghatározható a petefészkek által termelt P4 szintje, mint a v. jugularis-ból. A magasabb P4 koncentráció, a növekedett leptin szekréció (11,3±0,6, illetve 3,0±0,1 ng/ml, p<0,05), valamint a konzekvensen alacsony LH szint közrejátszhat a mangalica fajta alacsonyabb reprodukciós képességében.
Y-CHROMOSOME ANALYSIS OF ANCIENT HUNGARIAN AND TWO MODERN HUNGARIAN-SPEAKING POPULATIONS FROM THE CARPATHIAN BASIN (EGY ŐSI MAGYAR ÉS KÉT MODERN MAGYAR NYELVET BESZÉLŐ KÁRPÁTMEDENCEI POPULÁCIÓ Y-KROMOSZÓMA ANALÍZISE)
Csányi B. - Bogácsi-Szabó E. - Tömöry Gy. - Czibula Á. - Priskin K. Csősz A. - Mende B. - Langó P. - Csete K. - Zsolnai A. - Conant E.K. Downes C.S. - Raskó I. Annals of Human Genetics, 72. 519-534. IF:2,307 A magyar populáció nyelvében az urali nyelvcsalád finnugor ágához tartozik. A Tat C allél ebben a kontextusban érdekes, mert az a finnugor nyelveket beszélő populációk mindegyikében megtalálható, kivéve a magyarokat. A kérdésünk arra irányul, hogy a Kárpát-medencébe letelepülő magyarok hordozták-e ezt az allélt, vagy sem? A polimorfizmust 100 modern magyar és 97 székely, illetve 4 (a X. századból származó) arheológiai mintán vizsgáltuk meg. A modern populációkból csak egy székely hordozta a Tat C allélt, míg a négy, csontokból kinyert korábbi mintákból kettő mutatta a Tat C
28 polimorfizmust. Ez utóbbi tény az alacsony mintaszám ellenére utal a letelepülő magyarok szibériai származására, amely ág később nagy mértékben eltűnt.
CYTOGENETIC OVERVIEW
SCREENING OF LIVESTOCK POPULATIONS IN
(A
EUROPE:
AN
HASZONÁLLAT-POPULÁCIÓK CITOGENETIKAI SZŰRÉSE
EURÓPÁBAN: ÁTTEKINTÉS) Ducos A. - Révay T. - Kovács A. - Hidas A. - Pinton A. - Bonnet-Garnier A. - Molteni L. - Slota E. - Switonski M. - Arruga M.V. - van Haeringen W.A. - Nicolae I. - Chaves R. - Guedes-Pinto H. - Andersson M. Iannuzzi L. Cytogenetics and Genome Research, 120. 26-41.
IF: 2,076
A háziállat klinikai citogenetika az 1960-as években indult fejlődésnek, és a 80-as években élte „aranykorát“. Az öröklődő kromoszóma rendellenességek felismerését és a mentesítést szolgáló szűrővizsgálatok eredményeinek bemutatásán túl ez az összefoglaló közlemény a részt vevő labortóriumok köszönetét is kifejezi a tudományág úttörő személyiségeinek, elsősorban Ingemar Gustavsson professzornak, nyugdíjazása alkalmából. Mára a háziállat klinikai citogenetikával foglalkozó csoportok száma a tárgyalt okok miatt jelentősen csökkent, és mindössze 10-15 laboratórium működik Európában. Az évi 8000-10000 sertés, szarvasmarha, ló kromoszóma vizsgálat közel felét egyetlen francia laboratórium végzi! Leírásra került a különböző öröklődő kromoszóma rendellenességek előfordulási gyakorisága, Franciaországban például minden 200 normális fenotípusú sertésből csupán 1 hordozó. Az 1;29 szarvasmarha transzlokáció előfordulása a mentesítési programoknak köszönhetően lecsökkent, de pl. húsmarhákban akár 20-25% is lehet. Az ismert rendellenességek gazdasági jelentősége indokolja a
29 szűrővizsgálatok folytatását, az új genetikai, sejtbiológiai ismeretek méginkább azok bővítését.
EFFECT OF CONTROLLED NURSING WITH ONE-DAY FASTING ON RABBIT DOE PERFORMANCE (AZ EGYNAPOS ÉHEZTETÉS ÉS KORLÁTOZOTT SZOPTATÁS HATÁSA AZ ANYANYULAK TERMELÉSÉRE)
Eiben Csilla - Bonanno Adriana - Gódor-Surmann Katalin - Kustos K. Livestock Science, 118. 82-91. IF:1,083 Szerzők vizsgálták, hogy a szabad szoptatással szemben a korlátozottal várható jobb szaporaság tovább javítható-e a megváltoztatott táplálóanyag-ellátással (kalorikus biostimuláció), azaz az anyanyulak termékenyítés (AI) előtti éheztetésével és újratáplálásával, és ez hogyan hat a meglévő alom fejlődésére. A szoptatás első napján az anyákat (n=240) három egyforma csoportba osztották az alomlétszám és alomsúly, a 8 fiókára kiegyenlített alomsúly, az anyák testsúlya és fialási sorszáma szerint. A nyulakat a kontroll csoportban (K) étvágy szerint takarmányozták, és szabad szoptatás volt a 35 napos választásig. A telepi gyakorlat csoportban (T) is ad libitum takarmányoztak, de korlátozottan szoptattak. Ez naponta egyórás (8 és 9 óra közötti) szoptatást jelentett a laktáció 14. napjáig az anya és az alom fémlapos elzárásával, majd itt is szabad szoptatás volt. A biostimulációs csoportban (B) az anyanyulakat 24 órán át, a 8. és a 9. nap között éheztették (hétfő 10 órától kedd 10 óráig csak ihattak) és 48-50 órás ad libitum újraetetés volt a termékenyítés előtt (AI a 11. napon, csütörtökön 10 és 12 óra között), a szoptatás megegyezett a T csoportéval. Ez a biostimuláció 17%-kal csökkentette a duzzadt ivarnyílású nyulak arányát (47 vs 64 és 48% sorrendben a B, a T és a K csoportokban, p<0,05) és 7%-kal a fialási arányt (79 vs 85 és 71%; p<0,05) a csupán korlátozott szoptatással (T)
30 szemben. Az összes születési alomlétszám viszont 1 fiókával nagyobbnak tűnt a biostimulációval (11,2 vs 10,2 és 10,3; p=0,152). A korlátozott szoptatás hatására a választáskor kisebb volt az egyedi testsúly és az alomsúly (944, 966 vs 1033 g; p=0,001 és 7179, 7451 vs 7900 g; p=0,001). A biostimuláció miatt 17%-kal csökkent az anyánkénti 70 napos nyulak összes súlya (14,5 vs 17,5 és 17,5 kg; p=0,009). Csökkent ugyanis a 35-70 napos súlygyarapodás (36,1 vs 40,5 és 40,8 g/nap; p=0,001) és a K csoporthoz képest nőtt az elhullás (12,3 vs 7,9%; p<0,01). Összegezve, ez a biostimuláció rontotta az anyanyulak következő szaporaságát és a meglévő alom fejlődését. További kutatás szükséges a szoptatás és a takarmányozás feltehető kölcsönhatásának vizsgálatára.
EFFECT
OF DIETARY FATTY ACID PATTERN ON GROWTH, BODY FAT
COMPOSITION AND ANTIOXIDANT PARAMETERS IN BROILERS
(ELTÉRŐ
ZSÍRSAV-ÖSSZETÉTELŰ TAKARMÁNY ETETÉSÉNEK HATÁSA A TERMELÉSI PARAMÉTEREKRE, EGYES SZÖVETEK ZSÍRSAVPROFILJÁRA, VALAMINT AZ ANTIOXIDÁNS MUTATÓKRA BROJLERCSIRKÉKBEN)
Fébel Hedvig - Mézes M. - Pálfy T. - Hermán Anikó - Gundel J. Lugasi Andrea - Balogh K. - Kocsis Ibolya - Blázovics Anna Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition, 92. 369-376. IF:0,911 Brojler kakasokat 20 fülkében helyeztek el (fülkénként 60 egyed). A brojlerek takarmányukban különböző energiakiegészítést kaptak: sertészsírt (L), napraforgóolajat (SFO), szójaolajat (SBO), valamint lenolajat (LSO). A növekedést és a takarmányfelvételt a kezelések szignifikáns mértékben nem befolyásolták. A takarmány zsírsavösszetételének nem volt hatása a redukált glutation szintre és a glutation-
31 peroxidáz aktivitásra, a plazmában, a vörösvérsejtben, illetve a májban. Ugyanakkor, a takarmány magasabb többszörösen telítetlen zsírsavszintje (PUFA) megnövelte az eritrocitákban és a májban a malondialdehid-tartalmat. Az LSO (lenolaj-kiegészítés) takarmány hatékonyabban tartotta fenn az antioxidáns-státust a plazma gyökfogó kapacitásának fokozódásával. A szövetek zsírsav-összetétele a takarmányok zsírsavprofilját tükrözte, habár a 4 vagy több kettős kötést tartalmazó zsírsavak aránya a lipidek intermedier anyagforgalma következtében nőtt. A lenolajos (LSO) takarmány emelte a szöveti lipidek C18:3, C20:5 és C22:6 szintjét az L-, SFO- és SBOkiegészítésekhez képest. A lenolaj-kiegészítést (LSO) fogyasztó csoportban megfigyelt szignifikáns mértékben nagyobb gyökfogó kapacitás a plazmában, valamint a máj és az izom fokozott C20:5 és C22:6 aránya együttesen olyan metabolikus változásokra utalnak, amelyek az oxidatív stressz kivédésére szolgálnak. Ez az n-6 és az n-3 zsírsavak különböző anyagcsereútjai során keletkező vegyületekkel lehet kapcsolatos.
BREEDING POPULATION
FOR
SCRAPIE
(SURLÓKÓR
RESISTANCE
IN
THE
HUNGARIAN SHEEP
REZISZTENCIÁRA IRÁNYULÓ TENYÉSZTÉS A
MAGYARORSZÁGI JUH ÁLLOMÁNYBAN)
Fésüs L. - Zsolnai A. - Anton I. - Sáfár L. Acta Veterinaria Hungarica, 56. 173-180.
IF: 0,54
Szerzők bemutatják a magyar juh prion fehérje (PrP) genotipizálási program első eredményit. Genotípus gyakorisági alapadatok nyerése céljából mikroszekvenálással és kapilláris elektroforézissel 2003-ban és 2004-ben meghatározták a prion genotípusokat 10 árutermelő fajtában (magyar merinó, német húsmerinó, Landschaf merinó, német feketefejű
32 húsjuh, suffolk, texel, ile de france, charollais, lacaune, brit tejelő) és 4 őshonos populációban (gyimesi racka, hortobágyi racka, cigája, cikta). Az árutermelő fajtákban további nagyszámú egyedet vizsgáltak 2005-ben (n=3648) és 2006-ban (n=3834) a surlókór rezisztenciát fokozó tenyésztési programban, majd a kapott gyakorisági értékeket összehasonlították a korábban nyert alapadatokkal a szelekció hatékonyságának becslése céljából. Tárgyalják az ún. atipusos surlókór formák azonosítása nyomán kialakult helyzetet.
FACTORS INFLUENCING PREGNANCY RATE AND LATE EMBRYONIC LOSS IN DAIRY CATTLE (A VEMHESÜLÉST ÉS MAGZATVESZTÉST BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK TEJELŐ SZARVASMARHÁBAN) Gábor Gy. - Tóth Fruzsina - Ozsvári L. - Abonyi-Tóth Zs. - Sasser R.G. Reproduction in Domestic Animals, 43. 53-58 IF: 1,297 Vizsgálataikat három hazai tejtermelő tehenészetben végezték 2003. márciustól 2004. áprilisig. Céljuk volt a tejtermelés, a tejösszetétel, az elléstől a termékenyítésig eltelt napok számának és az apaállat hatásának vizsgálata a vemhesülésre és a magzati veszteségekre. 5380 termékenyítés adatait dolgozták fel. A korai vemhességvizsgálatra beküldött 3919 vérmintából 1969 vemhességet állapítottak meg. A vemhesség fennmaradását rektális vizsgálattal ellenőrizték a termékenyítést követő 60. napon. A késői magzati veszteségek detektálására a vérminták vemheség-specifikus fehérje vizsgálata során kapott optikai denzitás értékeket és a vérszérum progeszteron koncentrációértékeket használták fel. A vérszérum progeszteron koncentrációk alapján 3 kategóriát képeztek: valószínű és feltételezhető magzatvesztés, valamint vemhességre jellemző progeszteron szint. A korán (az előző elléstől számított 60 napon belül) végzett mesterséges
33 termékenyítések eredményessége messze elmaradt a később (legalább 60 nappal az előző elléstől) végzett termékenyítés eredményességétől. Szignifikáns negatív kapcsolatot találtak a korai vemhességvizsgálat, az elléstől a termékenyítésig eltelt napok száma és a tejfehérje, valamint a tejzsír arány között. Statisztikailag igazolták a tejtermelés negatív hatását a vemhesség fennmaradására a 60 napos vemhességvizsgálat eredményei alapján. Az apaállatok utódjaik fertilitására gyakorolt hatásának tisztázására további vizsgálatokat tartanak szükségesnek. Fontosnak ítélik a termékenyítő bikák hatásának vizsgálatát, hiszen jelentős negatív hatással lehetnek az utódok szaporaságára csakúgy, mint a tejtermelés növelésére történő egyirányú szelekció.
MOLEKULÁRIS GENETIKA A BAROMFITENYÉSZTÉS JELENLEGI IRÁNYZATAIBAN
Hidas A. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 439-448. A baromfitermelés és a fogyasztók egyre komplexebb és magasabb szintű igényekkel fordulnak a genetikai alapok felé. Ez nélkülözhetetlenné teszi a legkorszerűbb molekuláris biológiai módszereknek az alkalmazását a kutatási kapacitások bevonásával a még fellelhető géntartalékok és az intenzív nemesítésbe vont állományok genetikai alapjainak feltárásában, hiszen nagy állományoknak kell megfelelni a változó szelekciós szempontoknak és a genetikai előrehaladás ütemét is fenn kell tartani. Ez csak úgy oldható meg, ha egyszerre igen sok és ráadásul nehezen mérhető értékmérőt tudunk javítani. A különböző markereken alapuló szelekciós módszerek felbontása ma már szinte az értékes génváltozatok azonosítását is lehetővé teszik, több pontosságot biztosítva a nemesítésnek. A genomikai
34 ismeretek gyarapodásával azonban látszik az egyre növekvő jelentősége a génkifejeződés és annak szabályozási mechanizmusainak, hiszen a meglévő genetikai információk kibontakozását végeredményben ezek határozzák meg. A genetikai, génexpressziós és élettani kutatási területek lassan felvázolják azokat a bonyolult mechanizmusokat, amelyek az állati termelékenységet leírják.
EFFECTS OF ORAL L-CARNITINE, L-LYSINE ADMINISTRATION AND EXERCISE ON
BODY
COMPOSITION
PARAMETERS IN PIGEONS
AND
HISTOLOGICAL
(AZ L-KARNITIN-
AND
BIOCHEMICAL
ÉS AZ L-LIZIN-KIEGÉSZÍTÉS,
VALAMINT A REPÜLÉS HATÁSA A GALAMBOK TESTÖSSZETÉTELÉRE, SZÖVETTANI ÉS BIOKÉMIAI PARAMÉTEREIRE)
Hullár I. - Fekete S.G. - Mézes M. - Glávits R. - Gáspárdy A. - Fébel Hedvig Journal of Animal Physiology and Animal Nutrition, 92. 411-418. IF: 0,911 A vizsgálat célja volt annak megállapítása, hogy az L-karnitin és prekurzora, az L-lizin adagolása postagalambokra gyakorol-e pozitív hatást, és ha igen, ezt a hatást befolyásolja-e az igénybevétel mértéke (rövidtávú, 135 km-es és hosszútávú 580 km-es röptetés). A kísérletben hét csoportot alakítottak ki: 1. csoport: negatív kontroll, röptetés és kezelés nélkül; 2. csoport: pozitív kontroll, rövidtávú röptetés előtt placebo kezelés; 3. csoport: 200 mg/nap L-karnitin a rövidtávú röptetés előtt; 4. csoport: 400 mg/nap L-lizin a rövidtávú röptetés előtt; 5. csoport: pozitív kontroll, hosszútávú röptetés előtt placebo kezelés; 6. csoport: 200 mg/nap L-karnitin kezelés a hosszútávú röptetés előtt; 7. csoport: 400 mg/nap L-lizin kezelés a hosszútávú röptetés előtt. A röptetés előtt 7 napon át szondán adagolták az L-karnitint, az L-lizint és desztillált vizet
35 (placebo). A hazatérés után azonnal vérmintákat vettek és a glukóz-, a fruktózamin-, a koleszterin-, a triglicerid, valamint a tiobarbitursav(TBA) tartalmat határozták meg. A galambokat széndioxiddal elaltatták, majd a teljes testből különböző analitikai feldolgozást végeztek. Összehasonlítási alapként az érkezéskori állapot szolgált. A madarak ivara a mért paramétereket nem befolyásolta. Az L-karnitin, illetve az Llizin adagolás hatására az 580 km-es röptetés során a testzsír mobilizációja nagyobb mértékű volt, míg a 135 km-es röptetés során nem volt változás. A vérparaméterekben észlelt főbb változásokat a fizikai terhelés mértéke idézte elő. Jelen kísérlet alapján a megterhelés foka az L-karnitin-kiegészítés hatásait moduláló tényezőnek tekinthető. A röptetési táv számos paramétert befolyásol, de az L-karnitin és az L-lizin kiegészítés a vizsgált körülmények között nem volt hatásos.
BACILLUS SUBTILIS
HATÁSA A BROJLERCSIRKÉK TELJESÍTMÉNYÉRE
Kőrösiné Molnár Andrea - Kustos K. - Podmaniczky B. - Juhász Zs. Szabó Zsuzsa - Glávits R. - Kürti P. Szent István Egyetem Bulletinje, 11-19. A Bacillus subtilis brojler csirkék termelésére és egyes élettani paramétereire gyakorolt hatását vizsgálták. A B.subtilis-t fogyasztó csirkék élősúlya szignifikáns mértékben nagyobb volt, mint a kontroll csirkéké. A B.subtilis etetésével szignifikáns mértékben javult a takarmányértékesítés. A vágott test minőségében nem volt különbség a kezelések között. A kísérleti brojlercsirkék vakbelében szignifikáns mértékben nagyobb volt a B.subtilis koncentráció (kísérleti: 1,36x104 és kontroll: 3,08x103 CFU (Colony-Forming Unit) /g bélsár). A takarmány B.subtilis-szel történt kiegészítésének hatására nőtt a bélnyálkahártyában a limfoid follikulusok száma, ami fokozott limfoblaszt sejt produkciót, a
36 nyálkahártya immunológiai aktivitásának növekedését jelzi. A baromfi pestis elleni vakcinázásra a B.subtilis-szel takarmányozott csoport erősebb válaszreakciót adott. A bélnyálkahártyában megjelenő limfoid follikulusok és a vakcinázásra adott nagyobb ellenanyag-termelés jelzi, hogy a kezelt csirkék nagyobb immunológiai aktivitással rendelkeztek.
FŰSZERPAPRIKA ŐRLEMÉNY, MINT TERMÉSZETES TOJÁSSÁRGÁJA SZÍNEZÉK Kőrösiné Molnár Andrea - Podmaniczky B. - Gerendai Dóra - Szabó Zsuzsa - Horváth Istvánné - Farkas Zs. - Somogyi Gy. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 161-173. Szerzők 96 db, egyedileg elhelyezett tyúkon végzett kísérletben, négyféle koncentrációban (0,2%; 0,33%; 0,66%; és 1%) kevertek élelmiszer kereskedelemből kivont, jó mikológiai hátterű, 78-as ASTA színértékű fűszerpaprikát a tojótápba, és végezték el a tojássárgája színvizsgálatát a Roche Yolk Colour Fan felhasználásával. Egy-egy kezelés tojássárgájának színe a kísérlet ötödik napjától kezdve szignifikáns mértékben különbözött egymástól (p<0,001). Minden kezelt csoportban állandósult a tojássárgájának színe az etetés 13. napjára. A paprikamegvonás hatására a kezelt csoportokban termelt tojások sárgájának színe tizenegy nap alatt állt vissza a kontroll szintjére. A paprikaőrlemény újbóli etetésekor is jelentős különbség (p<0,001) volt a csoportok között és egy héten belül már állandósult a tojások sárgájának színe. Mind a hosszabb idejű alacsonyabb koncentráció (0,2%) etetése, mind a nagyobb paprikaőrlemény-tartalom (0,66%) szakaszos (7 nap) etetése alkalmas a kívánt tojássárgája szín hosszú időn keresztül történő fenntartásában.
37
GENETIC DIVERSITY AND POPULATION STRUCTURE OF TSIGAI AND ZACKEL CENTRAL-, EASTERN- AND SOUTHERNEUROPEAN REGIONS (KÖZÉP-, KELET- ÉS DÉL-EURÓPAI CIGÁJA ÉS ZACKEL
TYPE OF SHEEP BREEDS IN THE
FAJTAKÖRBE TARTOZÓ JUHFAJTÁK GENETIKAI DIVERZITÁS ÉS POPULÁCIÓ STRUKTÚRA VIZSGÁLATA)
Kusza Szilvia - Nagy I. - Sasvári Zsuzsanna - Stágel Anikó - Németh Tímea - Molnár A. - Kume K. - Bősze Zsuzsanna - Jávor A. - Kukovics S. Small Ruminant Research, 78. 13-23. IF: 0,966 Közép-, kelet- és dél-európai cigája és Zackel fajtakörbe tartozó juhállományok genetikai diverzitását, populáció struktúráját és a köztük lévő genetikai különbözőséget vizsgáltak mikroszatellitekkel. Nyolc országból, 41 állományba tartozó 1506 egyedet genotipizáltak 16 lókuszon. Összesen 384 allélt detektáltak. A lókuszonkénti allélszám 11től 35-ig terjedt. 26 állományban populáció specifikus allélt is találtak. A legtöbb populációban heterozigóta hiányt és a beltenyésztettség potenciális veszélyét határoztak meg. A populációk közötti genetikai távolság értékek és a klaszter analízis eredményei alapján arra a következtetésre jutottak, hogy az állományok közötti genetikai különbözőség összefüggésben van a földrajzi elhelyezkedésükkel. A szomszédos állományok közötti gyakori génáramlás, valamint az egyértelmű fenotipikus jegyekben való különbség eredményeként, az egyes állományok gyakran közeli genetikai kapcsolatot mutatnak. Az eredmények hozzájárulnak a vizsgált állományok eredetének és genetikai kapcsolatuk jobb megismeréséhez, valamint a hatékony megőrzési stratégiájuk kidolgozásához.
38 RELATIVE SPRAINT DENSITY AND GENETIC STRUCTURE OF OTTER (LUTRA LUTRA) ALONG THE DRAVA RIVER IN HUNGARY (A DRÁVA FOLYÓ MENTÉN ÉLŐ VIDRÁK RELATÍV HULLATÉK SŰRŰSÉGE ÉS GENETIKAI STUKTÚRÁJA)
Lanszki J. - Hidas A. - Szentes K. - Révay T. - Lehoczky I. - Weiss S. Mammalian Biology, 73. 40-47. IF: 1.119 A Dráva mentén élő vidrapopuláció genetikai felmérését végezték el molekuláris genetikai markerek segítségével, kiindulási DNS forrásként ürüléket használva. Kilenc mikroszatellit lókuszt tipizáltak, ami 45 allélből összetevődő 17 egyedi genotípust határozott meg. A becsült heterozigozitás 0,53-0,89 között alakult, míg a tényleges érték 0,25-0,92 közé esett. Az egyedsűrűség hat különböző élőhely átlagában 0,17/km volt. Erős korrelációt találtak az adott útvonalon gyűjtött hullaték száma és a detektált egyedi genotípusok között. Minden - az 50 km hosszú vizsgált területen kimutatott - állat közeli rokonságot mutatott.
A
TEJELŐ
CIGÁJA
VERSENYKÉPESSÉGE
HAZAI
TEJTERMELÉSI
ÉS
VÁGÓBÁRÁNY-ELŐÁLLÍTÁSI FELTÉTELEK KÖZÖTT
Nagy Zsuzsanna - Toldi Gy. - Sáfár L. - Kukovics S. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 339-355. Öt, elsősorban tejhasznosítású genotípus tejtermelésének és bárányaik választásig mért teljesítményének elemzésével foglalkoztak. Vizsgálatukba a Magyar Juhtenyésztők és Juhtenyésztő Szervezetek Szövetsége (MJSZ) által termelési ellenőrzésben tartott lacaune (n=382), tejelő cigája (n=771), brit tejelő juh (n=230), lacaune F1 (n=161) és brit tejelő juh F1 (n=121) anyajuh populációinak, hatéves időszakra (2000. 01. 01.- 2006. 10. 11.) vonatkozó adatbázisát vonták be. Eredményeik azt
39 tükrözik, hogy tejtermelésben, a hazai, általános tartási-, takarmányozásiés gondozási körülmények között, a legeredményesebben termelő fajta a tejelő cigája (146 liter/fejési időszak). A báránykori súlygyarapodásban (418 g/nap), az anyajuhonként leválasztott bárányok piaci értékében (21 401 Ft), valamint az egy anyajuh után piacra bocsátott tej és vágóbárány összesített árbevétele alapján is a tejelő cigája adta a legmagasabb értéket (41 672 Ft). Az eredmények és a levonható szakmai megállapítások a hazai, átlagos takarmányozási és tartási viszonyok között termelő tejelőjuh tenyészetekre vonatkoznak.
A KOSSPERMA ELTARTHATÓSÁGA Oláh J. - Pécsi T. - Kovács A. - Pécsi A. - Jávor A. Acta Agraria Debreceniensis 31. 63-66. Hét awassi kos hígított spermáját 23, illetve 8 Celsius fokon tartották és motilitását naponta szubjektíven értékelték. A mozgó sejtek aránya lineárisan csökkent.
A
VEMHESSÉG ALATT A TAKARMÁNY SZECSKÁZOTT LUCERNASZÉNÁVAL
VALÓ
KIEGÉSZÍTÉSÉNEK
HATÁSA
A
TENYÉSZKOCÁK
SZAPORODÁSI
EREDMÉNYÉRE
Papócsi P. - Hermán Anikó - Gundel J. - Fekete S.Gy. Magyar Állatorvosok Lapja, 130. 199-204.
IF: 0,104
Kísérletükben két különböző takarmányt, egy átlagos (kontroll) és egy alaptakarmányt napi 300 g lucernaszéna-szecskával kiegészítve etettek vemhes kocákkal két teljes szaporodási ciklusban, hogy megállapítsák a nyersrost hatását a kocák szaporodási eredményére. A kocák laktáció
40 alatti testsúlycsökkenése kisebb, takarmányfölvétele pedig nagyobb volt a rostkiegészítés hatására. Rostos lucerna etetésével nőtt a született és választott malacok száma, a malacok szoptatás alatti napi testsúlygyarapodása. Az eredmények megerősítik azt a korábbi ismeretet, amely szerint a vemhes kocák takarmányának nyersrost-kiegészítése különösen kedvező hatású, ha azt lucernaszéna-szecskával biztosítják.
CHANGES OF LAND USE AND ITS EFFECT ON ORGANIC APICULTURE (A FÖLDHASZNÁLATBAN BEKÖVETKEZETT VÁLTOZÁSOK ÉS HATÁSAIK AZ ORGANIKUS MÉHTENYÉSZTÉSRE)
Szalai D. - Szalainé Mátray Enikő - Szalai T. Cereal Research Communications, 36. Supplement 5. 267-270. Magyarország egyes területein a földhasználatban bekövetkezett változások jó feltételeket teremtett a selyemkóró (Asclepias syriaca) elterjedésének. A selyemkóró nagy mennyiségű és jó minőségű nektárt ad. A biomézek kiemelt szerepe különleges piaci helyzetük miatt adott. Célunk a vizsgált területen a nektármennyiség és a mézminőség értékelése volt. Bio minősítésű selyemkóró és vegyes virágmézek vizsgálata során a talajnedvesség és a nektár mennyiségi és minőségi kapcsolatát elemeztük.
41 A
BAROMFI GÉNTARTALÉKOK ÉS AZ ALTERNATÍV BAROMFITENYÉSZTÉS
HELYZETE ÉS JÖVŐJE
Szalay I. - Kovácsné Gaál Katalin Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 425-438. Napjaink baromfiipara nagyon szűk genetikai bázisra épül. A géntartalékok jelentős részének helyzete a fejlett országokban kritikussá vált. A baromfitenyésztés biodiverzitása a fejlődő országok hagyományos baromfitartásának és a fejlett világ alternatív baromfitenyésztési rendszereinek, génmegőrzési programjainak fennmaradásától és fejlődésétől függ. Ezért alapvető szemléletváltásra alternatívákra - van szükség a baromfitenyésztés fejlesztésében is. A hazai fajta-előállítás, elittenyésztés és a géntartalékok országos szintű, fokozott védelmének és fejlesztésének szervezése sem halasztható, hiszen hosszú távon ezek a genetikai alapok teszik lehetővé a mezőgazdaság és ezen belül az állattenyésztés fenntarthatóságát, tradicionális és új tenyésztési és tartási formák kialakítását. Az alternatív baromfitenyésztés legfontosabb ismérve a fenntartható mezőgazdaság szolgálata. Ennek alapján határozhatók meg az alternatív termelési- és tartásmódok és a termelésbe vonható fajok és fajták is. A hazai alternatív, ökológiai típusú állattenyésztés szerkezete lényegesen eltér a konvencionálisétól, ezért a jövőben elsősorban a baromfifélék lényegesen nagyobb arányú bevonása szükséges az ökológiai típusú és más, alternatív jellegű gazdálkodásba. Ennek egyik lehetősége a hungarikum jellegű baromfitermékek fejlesztése.
42
EFFECT OF ENERGY RESTRICTION IN INTERACTION WITH GENOTYPE ON THE PERFORMANCE OF GROWING RABBITS. ENERGIACSÖKKENTÉS
HATÁSA
NYULAK
I.
PRODUCTIVE TRAITS
TERMELÉSI
MUTATÓIRA
(AZ A
GENOTÍPUS FÜGGVÉNYÉBEN. I. TERMELÉSI MUTATÓK)
Szendrő Zs. - Metzger Szilvia– Fébel Hedvig - Hullár I. - Maertens L. Bianchi M. - Cavani C. - Petracci M. - Biró-Németh Edit - Radnai I. Livestock Science, 118. 123-131 IF:0,610 A kísérlet célja a genotípus (magas és alacsony testzsírra szelektált állatok) és a különböző emészthető energia (DE) bevitel (magas, közepes és alacsony szintű) hatásainak és kölcsönhatásainak vizsgálata volt a takarmány állandó nyersfehérje-, nyersrost- és nyerszsír-tartalma mellett. Magas (HFAT) és alacsony (LFAT) összes testzsír-tartalomra szelektált pannon fehér fajtájú nyulakat 4 hetes korban választottak el és három izokalorikus kísérleti takarmánnyal (11,72, 11,60 és 11,66 MJ DE/kg takarmány) etettek. Az 1. takarmányt ad libitum (H), a 2. takarmányt az ad libitum fogyasztás 90%-ának (M), a 3. takarmányt (L) az ad libitum fogyasztás 80%-ának megfelelő adagban etették. A takarmánybevitel csökkentésével arányosan a kísérleti takarmányok táplálóanyagszintjeit emelték (17,5, 19,8 és 21,9% nyersfehérje és 12,9, 13,4, és 147% nyersrost az 1., 2., és 3. kísérleti takarmányokban.) A genotípusnak szignifikáns hatása volt a fajlagos takarmányértékesítésre (a HFAT csoportban 3,26, a LFAT csoportban 3,02 g/g, p<0,001). A napi DE bevitel csökkentésével a napi súlygyarapodás és a 12 hetes élősúly szignifikáns mértékben csökkent (H, M és L csoportokban sorrendben: 40,7, 38,5 és 33,7 g/nap, p<0,001, és 2917, 2799 és 2527 g p<0,01). Az energiaszint csökkentése javította a takarmányértékesítést és csökkentette az elhullások arányát (3,29, 3,17 és 3,11 g/g, p<0,05, valamint 29,5, 28,1 és 4,8%, p<0,05).
43 Megállapítható, hogy a takarmányértékesítést leginkább a genotípus befolyásolja azon keresztül, hogy a zsírképzésnek nagyobb a táplálóanyag-igénye, mint az izomképzésnek. A teljesítményeket (súlygyarapodás, végsúly és takarmányértékesítés) a DE bevitel szabta meg, az egyes táplálóanyagok felvételétől függetlenül. A DE bevitel csökkentésének hatása nem függött a genotípustól (magas vagy alacsony testzsírtartalmú nyulak).
ALTERATIONS IN THE CONTENT OF METAL ELEMENTS AND FATTY ACIDS IN HEPATIC
ISCHAEMIA-REPERFUSION:
INDUCTION
OF
APOPTOTIC
AND
NECROTIC CELL DEATH (A NYOMELEM- ÉS A ZSÍRSAVSZINTEK VÁLTOZÁSA ISCHAEMIA/REPERFÚZIÓ ÁLTAL INDUKÁLT APOPTOTIKUS ÉS NEKROTIKUS MÁJSEJTELHALÁS SORÁN)
Váli L. - Stefanovits-Bányai Éva - Szentmihályi Klára - Drahos Ágnes Sárdy Márta - Fébel Hedvig - Fehér Erzsébet - Bokori Edit - Kocsis Ibolya - Blázovics Anna Digestive Diseases Sciences, 53. 1325-1333 IF: 1,319 Az ischaemia és az azt követő reperfúzió egyfajta oxidativ stressz, amely a májsejtek redox homeostasisát befolyásolja. A kísérlet célja volt a nyomelem- és a zsirsavszintek változásának (a redox egyensúly két fő komponense) és az ischaemia/reperfúzió által indukált apoptotikus és nekrotikus májsejtelhalás összefüggésének felderítése. Wistar patkányokból kezeletlen kontroll, ischaemizált/reperfundált, illetve áloperált csoportot alkalmaztak. Az ischaemiát a máj bal laterális, a bal mediális és a jobb mediális lebenyeiben 45 percig tartották fent, majd ezt 24 órás reperfúzió követte. A szervezet redox paramétereit, valamint a glutation-peroxidáz és peroxid diszmutáz aktivitásokat luminometriás és spektrofotometriás módszerekkel mérték. A vér biokémiai
44 paramétereinek változása mellett, meghatározták a májban a zsírsavösszetételt (gázkromatográfiás módszer), valamint a nyomelemek (ICP OES) koncentrációját. A metallothionein szinteket atomabszorpciós spektrofotometriával határozták meg. Immunhisztokémiai és hisztológiai módszerekkel vizsgálták a májban az apoptotikus és nekrotikus elváltozásokat. A reperfúzió alatt az egyes vizsgált antioxidáns paraméterek mennyisége csökkent és a májban a szuperoxid-dizmutáz szintek szignifikánsan alacsonyabbak voltak, mint az áloperált csoportban. A sejtszintű reakcióutak számára fontos elemek koncentrációja változott, szignifikáns összefüggést találtak a Cu és Zn szintek csökkenése és a szuperoxid diszmutáz aktivitása között. A májban 24 órás reperfúziót követően nekrotikus károsodást és az apoptózisos sejtek számának gyarapodását lehetett megfigyelni. Ugyanígy a májszövetben 24 órás reperfúziót követően a nyomelemtartalom és a zsírsavtartalom változása jelentkezett, az apoptotikus sejtek megszaporodásával és az antioxidáns egyensúly szignifikáns zavarával. Az ischaemia/reperfúziót követő nyomelemtartalom vizsgálata a májban a májsebészet és transzplantáció számára hasznos új adatokat szolgáltathat.
KONDÍCIÓ ÉS A KONDÍCIÓVÁLTOZÁS HATÁSA AZ ANGUS R1 TEHENEK VEMHESÜLÉSÉRE
Várhegyi J. - Várhegyi Józsefné - Kanyar R. - Hajda Z. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 357-368. Szerzők elsőborjas és többször ellett húshasznú teheneknél vizsgálták, hogy a termékenyítési időszakban a tehenek kondíciója milyen mértékben befolyásolja a szaporodást. Elemezték, hogy a kondícióváltozás (vemhesség végétől a termékenyítési időszakig) milyen
45 hatással van a vemhesülésre, valamint vizsgálták a kondíció és a kondícióváltozás együttes hatását. A kondíciót 1-5-ig terjedő skálán bírálták. A vemhesség végén (ellés előtt 21±11 nappal) 132 tehénnél, ellés után (13±5 nappal) 65 tehénnél, és a termékenyítési időszak 25. napján 328 tehénnél. A többször ellett és elsőborjas szoptató tehenek kondíciójában szignifikáns (p<0,01) eltérést tapasztaltak mindhárom időszakban. A többször ellett és az elsőborjas teheneknél pozitív kapcsolatot találtak a termékenyítési időszakban a tehenek kondíciópontszáma és vemhesülése között. A vemhesült és üres tehenek kondíciópontszáma szignifikáns mértékben eltért (p<0,01) egymástól. A többször ellett tehenek esetében a kondíciót vesztő (-0,54), a kondíciót megtartó (0), és a kondíciót javító (0,53 kondíciópontszám) tehenek vemhesülése 73,3; 93,3 és 100%-os volt. A vemhesülési eredményeket a kondícióváltozás mértéke is befolyásolta. Kölcsönhatást tapasztaltak a vemhesség végén bírált kondíció és a kondícióváltozás között. A kondícióromlás kevésbé hátrányosan befolyásolta azoknak a többször ellett teheneknek a termékenyülését, melyek a vemhesség végén jó kondícióban voltak. A vemhesség végén 3,93, illetve 2,42 kondíció pontszámú tehenek, melyek 0,68, illetve 0,5 kondíciópontszámot veszítettek 85,7, illetve 33,3%-ban vemhesültek. Az elsőborjas tehenek vemhesülését nagyobb mértékben befolyásolta a kondíció, mint a kondícióváltozás, és kisebb arányban termékenyültek, mint azonos kondícióban lévő többször ellett társaik.
46
A
MÉHÉSZETI ÉRTÉK ÉS CUKORÖSSZETEVŐK VIZSGÁLATA NAPRAFORGÓ
NEKTÁRBAN
Zajácz Edit - Szalai T. - Szalainé Mátray Enikő Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 581-588. Napraforgó hibridek méhészeti értékének és a nektár cukorösszetételének vizsgálatát végezték el 2006-ban. Elemezték a környezeti tényezők befolyásoló hatását a nektárprodukcióra és a nektár cukorkoncentrációjára. Legjobb cukorértéke az Arena PR és NK Delfi hibrideknek volt. A cukorösszetétel vizsgálatok azt mutatták, hogy a napraforgó nektár a hexózban gazdag nektárok közé tartozik. Legnagyobb arányban előforduló cukorkomponensek a fruktóz –F– (4046%) és a glükóz –G– (49–56%) voltak. Jóval kisebb mennyiségben található a nektárban szacharóz, turanóz és maltóz. A vizsgált mintákban a szacharóz nem minden esetben volt kimutatható. A nektár F/G aránya átlagosan 0,83.
47 Egyéb közlemények
BÉKÉSI L.: A méhek cukorbetegségéről Méhészet, 46. 1. 15. BÉKÉSI L.: Ellenálló-képesség, rezisztencia, immunitás a méheknél. I.-II.-III. Méhészet, 46. 3-4-5-6-7. 10-11.12. BÉKÉSI L. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: A Feedbee teszteléséről Méhészet, 46. 7. 18-19. BÉKÉSI L. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Az újkori nozéma kór járványtana és a védekezés lehetőségei Méhészet, 46. 10. 24-25. BÓDI L. - KISNÉ DO THI DONG XUAN - BARTA ILDIKÓ - STOMPNÉ MOLNÁR ILONA - SZENTES KATALIN - SZALAY I.: Ökológiai típusú termék-előállításra alkalmas magyar lúd genotípusok termelésének és szaporaságának összehasonlító vizsgálata Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 303-310. BORKA GY. - SZALAY I. - KISNÉ DO THI DONG XUAN - GYÖRKÖS I. Környezetvédelmi és állatjóléti célkonfliktusok az állatitermékelőállításban Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 89-97.
48 DEÁKNÉ P.P. - ZAJÁCZ EDIT: A Varroa atka elleni védekezés Németországban Méhegészségügyi ismeretek különszám, OMME kiadvány http://www.omme.hu/portal/download/egyeb/Atkavedelem.pdf FÉBEL HEDVIG - SIPICZKI BOJÁNA - KÓKAI ZSUZSANNA - HERMÁN ANIKÓ - MÁTRAI T.: Egyes szerves savak antimikróbás hatásának, illetve szelektivitásának vizsgálata Takarmányozás, 11. 2. 4-6. FÉBEL HEDVIG: A környezetterhelés csökkentésének lehetőségei a kérődzők takarmányozásában I. Holstein Magazin, 16. 1. 38-39. FÉBEL HEDVIG: A környezetterhelés csökkentésének lehetőségei a kérődzők takarmányozásában II. Holstein Magazin, 16. 2. 24-25. FÉSÜS L.: Kéknyelv betegség. Európában terjedőben van Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 6. 17. FÉSÜS L.: Tudományos álláspont az állatok klónozásáról Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 11. 12.
49 FÉSÜS L.: Napirenden a klónozott állatoktól származó élelmiszerek forgalmazása Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 2. 16-17. FÉSÜS L.: Egyre többen kérdőjelezik meg a surlókór tenyésztési programot Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 3. 16-17. FÉSÜS L.: Surlókórral kapcsolatos újabb ismeretek Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 3. 17. FÉSÜS L.: Szükség van tenyészállat kiállításokra Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 5. 3. FÉSÜS L.: 12 év történése. Elnöki beszámoló Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 6. 18-19. GUNDEL J.: Emlékezés Gundel Károlyra AGORA, A BGF KVIFK Kulturális és Tudományos folyóirata Budapest, 2008/1. 7-10. GUNDEL J.: Bioenergia-forrás és takarmány Magyar Mezőgazdaság, 63. 5. 14-15.
50 GUNDEL J. - REGIUSNÉ MŐCSÉNYI ÁGNES: GM-takarmányok az állatitermék-előállításban Zöld biotechnológia, 4. 3. 6-10. Állattenyésztés és Takarmányozás, 57.3. 285-288. GYÖRKÖS I.: Csülökápoló tanfolyam tapasztalatai Holstein Magazin, 16. 3. 50-51. GYÖRKÖS I. - BORKA GY. - KOVÁCS KATALIN: Az állatvédelem etikai értékei Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 117-127. JÁVOR A. - CSERHIDY T. - KUKOVICS S.: Magyar juhtenyésztés - szezonvégi színvonalon Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 4. 2-3. KOVÁCS A. - CARSTEA V.B. - GÓCZA ELEN: Kimératechnikák alkalmazása klónozás, ivarátfordítás és célzott genetikai módosítások céljára OTKA Magazin, július http://www.otka.hu/index.php?akt_menu=3796#top KOVÁCS A. - JÁVOR A.: Éghajlatnak megfelelő juhok tenyésztése Hajdú-Bihari Napló, 65. 202. 10. KOVÁCS A. - KUKOVICS S. - JÁVOR A.: Dorper, a jövő fajtája Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 6. 6-8.
51 KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA Régi-új takarmányok a baromfitartásban Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 4. aug.-szept. 100-102. KUKOVICS S.: A kéknyelv betegség és következményei Európában Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 12. 1. 133-135. Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 1. 5-7. KUKOVICS S.: A COPA/COGECA Juhhús Munkacsoport megfontolásai az európai juhszektor jövőjéről Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 12. 4. 117-119. KUKOVICS S.: Megjegyzések az EU juh- és kecskeszektorának problémáihoz Őstermelő: Gazdálkodók Lapja, 12. 4. 120-121. Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 8. 4-5. KUKOVICS S.: A chip-es jelölés elhalasztva? Kistermelők Lapja, 52. 1. 26. KUKOVICS S.: A hazai juhtejtermelés nem követi a világtendenciát Kistermelők Lapja, 52. 3. 14-15. KUKOVICS S.: A juh- és kecskeágazat helyzete és felülvizsgálata az EU-ban Kistermelők Lapja, 52. 7. 14-15.
52 KUKOVICS S.: Hova tovább kecske? Kistermelők Lapja, 52. 10. 22. KUKOVICS S.: A juhhús világpiaci alakulása Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 1. 7-8. KUKOVICS S.: Az EU juh- és kecskeágazatának változásai Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 2. 2-8. KUKOVICS S.: A juh mesterséges termékenyítése üzemi szinten Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 5. 2-5. KUKOVICS S.: Az EU juh- és kecskeágazata helyzetének felülvizsgálata Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 6. 2-3. KUKOVICS S.: A juh- és kecskehústermelés és a piac Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 7. 2-6. KUKOVICS S.: Az anyakecsketartás 2008. évi támogatása: 1200 forinttól 3000 forintig Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 8. 6.
53 KUKOVICS S.: Elfelejtett ételek! Bor és Étek, november, 22-23. KUKOVICS S.: Terjed a kék nyelv betegség. Mikor ér el minket? Haszon Agrár, A Profi Gazdálkodók Lapja, 1. 20-21. KUKOVICS S.: Létszám és termelésváltozások az európai (EU), valamint a magyar juhés kecskeszektorban Magyar Juhtenyésztő Szövetség 13. Időszaki Tájékoztatója KUKOVICS S. - JÁVOR A. - MADAI HAJNALKA: Juhszektor: sürgetett szabályozás Magyar Mezőgazdaság, 63. 15. 12-13. KUKOVICS S. - JÁVOR A. - MADAI HAJNALKA: The Hungarian Sheep (and goat) Industry and its approach to future (A magyar juh (és kecske) ágazat helyzete és jövőképe) HTTPS://AGRIINFO.COPA-COGECA.BE
KUKOVICS S. - MADAI HAJNALKA - VASS NÓRA - JÁVOR A.: A magyar juh- és kecskeágazat helyzete és kilátásai Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 3. 2-8. KUKOVICS S. - MOLNÁR A.: A merinó jelene és jövője Kistermelők Lapja, 52. 6. 16-17.
54 PALLAGA VIKTÓRIA - BARANYAI G. - KUKOVICS S. - SÁFÁR L. Az európai juhtenyésztés tétjei és jövője Magyar Juhtenyésztő Szövetség 13. Időszaki Tájékoztatója PALLAGA VIKTÓRIA - BARANYAI G. - KUKOVICS S. - SÁFÁR L. CIIRPO: Interregionális Juhtenyésztési Információs és Kutatási Központ Magyar Juhtenyésztő Szövetség 13. Időszaki Tájékoztatója Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 9. 2-4. PALLAGA VIKTÓRIA - SÁFÁR L. - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Az európai juhágazat tétje és jövője 1. Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 11. 17-19. PALLAGA VIKTÓRIA - SÁFÁR L. - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Az európai juhágazat tétje és jövője 2. Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 12. 19. PALLAGA VIKTÓRIA - SÁFÁR L. - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Az európai juhágazat tétje és jövője Magyar Mezőgazdaság. Magyar Juhászat + Kecsketenyésztés, 17. 9. 4-8. RÁTKY J.: Kocasüldők, avagy nőivarú hízók? Hungapig Magazin, 1. 3. REGIUSNÉ MŐCSÉNYI ÁGNES: Az impaktfaktorról (IF) a magyar tudományban Állattenyésztés és Takarmányozás, 57. 3. 278-284.
55 SARLÓS P. - RÁTKY J. - EGERSZEGI I. - NYÍRI A.: Megéri! Hungapig Magazin, 2. 3. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - BÉKÉSI L.: Természetes anyagokkal a varroa ellen. Hangyasav Méhészet, 46. 8.18-20. SZALAY D. - SÜTŐ JULIANNA - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Magyar biomézek egyes minőségi paramétereinek vizsgálata Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 812-821. SZALAY I.: Régi magyar baromfifajták génmegőrzése az MGE keretében. I. Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 2. 7-8. SZALAY I. Régi magyar baromfifajták génmegőrzése az MGE keretében. II. Magyar Állattenyésztők Lapja, 36. 3. 10. SZALAY I.: HU-BA: a hungarikum baromfitermékek Biokultúra, 19. 2. 17-19. SZALAY I.: Régi magyar tyúkfajták Biokultúra, 19. 5. 14-16.
56 SZALAY I.: Régi magyar pulykafajtáink Biokultúra, 19. 6. 11-12. SZENTES KATALIN - KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I.: A magyar parlagi baromfi nyomában. Vajdaság, 2007. A Baromfi, 11. 1. 16-20. VÁRADI ÉVA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - VÉGI BARBARA PÉCZELY P. - BARNA JUDIT A kakascsere mint stresszor endokrinológiai elemzése hústípusú szülőpárállományban Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 2. 381-390. VÁRHEGYI J. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ - KANYAR R. - HAJDA Z.: Kondícióváltozás és vemhesülés Magyar Mezőgazdaság, 63. 22. 26-27. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ - VÁRHEGYI J. - SZABÓ F.: Szálas- és tömegtakarmányok minőségének változása Magyar Mezőgazdaság, 63. 41. 3-7. VÁRHEGYI J. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ - SZABÓ F.: Takarmányok táplálóértéke Magyar Mezőgazdaság, 63. 42. 18-20. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ -VÁRHEGYI J.: A marhahús megítélése humán-egészségügyi szempontból. Irodalmi összefoglaló A Hús, 4. 210-215.
57 VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - BARNA JUDIT: Szerves szelén és E-vitamin kiegészítés hatása hústípusú szülőpárok spermatológiai mutatóira Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 2. 391-400. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZABÓ ZSUZSA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSA - KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - BARNA JUDIT: A hőkezelés, illetve hőstressz hatása hímivarú baromfifélék spermatológiai mutatóira Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 2. 401-408. WEBER MÁRIA - SZENTES KATALIN ÁGNES - BALOGH K. - HEINCINGER MÓNIKA - ERDÉLYI MÁRTA - SZALAY I. - MÉZES M.: Brojler és őshonos tyúkfajták egyes húsminőségi paramétereinek összehasonlítása Animal Welfare, Ethology and Housing Systems, 4. 2. 851-857. ZAJÁCZ EDIT: Méhlegelő-könyvajánlat Méhészet, 56. 1. 11. ZAJÁCZ EDIT: Nagy méhpusztulások Németországban Méhegészségügyi ismeretek, 3. OMME kiadvány, 244-250. ZAJÁCZ EDIT: Napraforgó- problémás méhlegelő? Méhegészségügyi ismeretek, 3. OMME kiadvány, 299-301.
58 ZAJÁCZ EDIT: A zöld géntechnika és a méhészet Méhegészségügyi ismeretek, 3. OMME kiadvány, 302-306.
59 Előadások és poszterek hazai rendezvényeken BALOGH ORSOLYA GABRIELLA - GÁBOR GY.: A vemhesülés és a magzatvesztés elemzése a Bopella adatbázis segítségével tejtermelő telepeinken Alltech Kérődző Egyetem, Újhartyán, október 9. BARNA JUDIT: Baromfi szaporodásbiológiai kutatások a 2008-ban megrendezett nemzetközi konferenciákon Magyar Országos Állatorvos Egyesület Baromfi-egészségügyi Társaság éves rendezvénye, Gödöllő, október 16. BÉKÉSI L. - MOLNÁR SZ. - SÁROSPATAKI M. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ KÓSA EMMA: Az Immunovet takarmány-kiegészítő hatása a mézelő méhre (Apis mellifera) laboratóriumi körülmények között “Adalékonyagok gyógyszerek nélkül” konferencia, Budapest, november 14. BÉKÉSI L. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: A FeedBee tesztelésének első eredményei Mézfesztivál, OMME, Jászberény, augusztus 2. BÉKÉSI L. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Méhtakarmányok a méhészetben Professzionális méhészek találkozója, Balatonvilágos, október 19. OMME, Budapest, október 20-21. Bajai Méhészegyesület, Gödöllő, november 15. OMME Szolnoki Szervezete, Gödöllő, november 15.
60 BÉKÉSI L.: Méhbetegségekről korszerűen Továbbképző előadás, OMME, Kiskunhalas, november 8. BÉKÉSI L.: A méhcsaládpusztulás vélhető okai és a hazai helyzetkép OMME VI. Kongresszusa, Gödöllő, november 14. BÉKÉSI L.: A méhek ellenálló-képessége Mézfesztivál, OMME, Balmazújváros, december 6. BENK Á. - VIDÁCS L. - SZALAY I. - SZENTES KATALIN: A magyar kendermagos tyúk tojástermelésének mennyiségi és minőségi értékelése 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 25-26. BENK Á. - VIDÁCS L. - SZALAY I. - SZENTES KATALIN: A magyar kendermagos tyúk levestyúkként való felhasználása 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 25-26. BLÁZOVICS ANNA - FÉBEL HEDVIG - SZÉKELY EDIT - BEKŐ GABRIELLA SZŐKE EDIT - SZENTMIHÁLYI KLÁRA - SÁRDI ÉVA: Magas rezveratrol tartalmú vörösbor-, illetve az alkoholitatás összehasonlító vizsgálata patkányok anyagforgalmára Magyar Gasztroenterológiai Társaság 50. Nagygyűlés, Tihany, június 611.
61 BODZSÁR NÓRA - RÉVAY T. - EDING H. - WEIGEND S. - HANOTTE O. HIDAS A.: Mit mondanak a molekuláris genetikai markerek az őshonos magyar tyúkfajták helyzetéről? Genetikai Műhelyek Magyarországon, 7. Minikonferencia, Szeged, szeptember 12. BODZSÁR NÓRA - RÉVAY T. - WEIGEND S. - EDING H. - HIDAS A.: Őshonos magyar tyúkállományok eredetének és genetikai diverzitásának vizsgálata molekuláris markerekkel Magyar Tudomány Ünnepe, „Fiatal kutatók az élhető földért”, FVM, Budapest, november 24. BÓNAI A. - SZENDRŐ ZS. - MAERTENS L. - MATICS ZS. - FÉBEL HEDVIG KAMETLER L. - TORNYOS G. - HORN P. - KOVÁCS F. - KOVÁCS MELINDA: Az inulin-kiegészítés hatása a vakbélflóra összetételére és a fermentációra nyúlban 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 21. BORKA GY. - GYÖRKÖS I.: A szarvasmarha-tartás metánkibocsátása 1985 és 2005 között 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. BORKA GY.- SZALAY I. - KISNÉ DO THI DONG XUAN - GYÖRKÖS I.: Környezetvédelmi állatjóléti célkonfliktusok az állatitermék-előállításban 1. Gödöllői Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12.
62 BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ - GUNDEL J. - HERMÁN ISTVÁNNÉ - CSAPÓ J.: A konjugált linolsavban gazdag sertéshús zsírsavösszetételének változása különböző zsiradékban történő sütés hatására KÉKI - MTA, 330. Tudományos Konferencia, március 7. BOROSNÉ GYŐRI ANIKÓ - GUNDEL J. - HERMÁN ISTVÁNNÉ - CSAPÓ J.: Megnövelt konjugált linolsavtartalmú sertéshús zsírsavösszetételének változása sütés hatására 16. Élelmiszer Minőségellenőrzési Tudományos Konferencia, Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága, Tihany, április 2425. EGERSZEGI I. - MOLNÁR A. - SARLÓS P. - SOÓS F. - RÁTKY J.: A tüszőnövekedés és korai vemhesség ultrahangos vizsgálata fekete racka juhokban - előkísérlet 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR SÁNDORNÉ - KUSTOS K.: Természetes hozamfokozók hatása a hizónyulak termelésére 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 21. EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR SÁNDORNÉ - PODMANICZKY B. KUSTOS K.: Csökkentett foszfortartalmú, fitáz enzimmel kiegészített tápok hatása a nyulak növekedésére és a bélsár P-tartalmára 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 21.
63 EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR SÁNDORNÉ - PODMANICZKY B. KUSTOS K.: Csökkentett fehérjetartalmú, enzimmel és/vagy aminosavval kiegészített nyúltápok hatása a hizlalásra, a bélsár N- és P-tartalmára 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 21. EIBEN CSILLA - VIRÁG GYÖRGYI - GÓDOR SÁNDORNÉ: Összefoglaló az ÁTK utóbbi tízévi nyúltenyésztési kutatásairól 20. Nyúltenyésztési Tudományos Nap, Kaposvár, május 21. FÉBEL HEDVIG - CZABAI G. - BLÁZOVICS ANNA: Az antioxidáns rendszer és egyes takarmányozási tényező kapcsolatának vizsgálata különböző állatfajokban 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. FÉBEL HEDVIG - CZABAI G. - MÉZES M. - EIBEN CSILLA - SCHMIDT J. PÁLFY T. - TÓTH T. - HERMÁN ANIKÓ - ZSÉDELY ESZTER - MIKLÓS SZ. BLÁZOVICS A.: A funkcionális élelmiszer-alapanyagok előállításának értékelése az állatokban előidézett biokémiai változások tükrében 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. FÉSÜS L.: Állattenyésztési kutatási stratégia Nemzeti Agrár Kutatás-fejlesztési és Inovációs kerekasztal, XVII. Farmerexpo, Debrecen, augusztus 28.
64 FÖLDI J. - PÉCSI A. - ABONYI-TÓTH ZS. - FÉBEL HEDVIG - HUSZENICZA GY.: Egyes hajlamosító tényezők hatása a puerperális metritis kialakulására és súlyosságára Akadémiai Beszámolók, Budapest, január 24. GUNDEL J.: Gondolatok az állattenyésztési szakmai nyelv használatáról „A magyar tudományos állattenyésztési szakmai nyelv használatáról” Tudományos tanácskozás, Debrecen, február 5. MTA Állatnemesítési, Állattenyésztési és Takarmányozási Bizottság ülése, Budapest, február 20. GUNDEL J.: Húsok, húskészítmények zsírsavösszetételének módosítása (Lehetőségek, kihívások) Szakmai továbbképzés orvosoknak. OÉTI, Budapest, május 6. GUNDEL J.: Sertések takarmányozásának hatása a minőségi sertéshús és termék előállítására Hústermelési és Takarmányozási Szimpózium, Premix-gyártó Kft. Keszőhidegkút, Siófok, június 26. GUNDEL J.: A hallgatók kutatási lehetőségei és motiválásuk eszköztára az új Bolognai rendszerű képzésben „A Bolognai folyamat feladatai és kihívásai”, Továbbképző Konferencia, Hévíz, október 10-11.
65 GUNDEL J.: A malacszületéstől a vágásig. A felnevelés és a hizlalás takarmányozási aktualitásai KomplexSus sertés-egészségügyi és sertéstakarmányozási szimpózium, ISV Zrt. és Pfizer Kft. Cserkeszőllő, május 28., Felsőtengelic, november 5. GUNDEL J.: A funkcionális takarmányozás lehetőségei a sertéshús termelésében „A sertéságazat versenyképességének javítása” DE, AC, Ágazati konferencia, Debrecen, december 4-5. GUNDEL J. - LADOCSI TERÉZIA: Természetes táplálékaink - az őshonos állatok húsa Budapesti Gazdasági Főiskola Tudományos Konferenciája, Magyar Tudomány Napja, november 6-7. GYÖRKÖS I. - BORKA GY. - KOVÁCS KATALIN: Az állatvédelem etikai értékei 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. GYÖRKÖS I. - MÉSZÁROS Z. - BORKA GY. - KOVÁCS KATALIN: A tőgygyulladás technológiai okai tejelő szarvasmarha állományokban 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9.
66 HAJDA Z. - LEHEL L. - VÁRHEGYI J. - KANYAR R. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ SZABÓ F.: A szemes napraforgó etetésének hatása a vágott felek és a hús összetételére angus keresztezésből származó növendékbikáknál 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 25. HAJDA Z. - LEHEL L. - VÁRHEGYI J. - KANYAR R. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ SZABÓ F.: A késleltetett hízóba állítás és a szemes napraforgó etetésének hatása a vágott felek és a hús összetételére angus keresztezésből származó növendékbikáknál 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. HORTI CSILLA - HIDAS A. - KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDRREA - RÉVAY T.: Hősokkfehérjék génexpressziójának vizsgálata hőtűrést javító brojler tartástechnológiák során Magyar Tudomány Ünnepe, „Fiatal kutatók az élhető földért”, FVM, Budapest, november 24. HULLÁR I. - FEKETE S.GY. - MÉZES M. - GLÁVITS R. - GÁSPÁRDY A. FÉBEL HEDVIG: Az L-karnitin és az L-lizin hatásának vizsgálata postagalambokkal 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. KERESZTES MÓNIKA - FAIGL VERA - LANGER DÓRA - KULCSÁR MARGIT FÉBEL HEDVIG - MÉZES M. - SZENCI O. - HUSZENICZA GY.: Propilénglikol-kiegészítés egyes metabolikus és szaporodásbiológiai hatásai tejhasznú szarvasmarhában 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12.
67 KUKOVICS S.: Létszám- és termelésváltozások az európai (EU), valamint a magyar juhés kecskeszektorban A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban, Debrecen, augusztus 29. KUKOVICS S.: Létszám, termelési és piaci tendenciák az EU juh- és kecskeszektorában 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. KUKOVICS S. - NÉMETH TÍMEA - MOLNÁR A. - JÁVOR A. - NAGY S. TOLDI GY. - LENGYEL A.: Az extenzíven tartott gyimesi racka juhok hústermelésének fejlesztése különböző húsfajtákkal végzett keresztezésekkel 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. LANSZKI J. - HIDAS A. - SZENTES KATALIN - RÉVAY T. - LEHOCZKY I. WEISS S. - JENEY ZS. - MOLNÁR T.: Vidrapopulációk genetikai struktúrája két hazai halastórendszeren 32. Halászati Tudományos Tanácskozás, Szarvas, május 14-15. LEHEL L. - HAJDA Z.: A takarmány-összeállítás szabadsága. „Egy újszerű nitrogénforrás gyakorlati alkalmazása” Alltech Rendezvény, Budaörs, április 9. LEHEL L. - HAJDA Z.: Egy újszerű nitrogénforrás gyakorlati alkalmazása a hazai tejtermelő tehenészetekben Alltech Rendezvény, Dabas, március 21.
68 MOLNÁR A. - NÉMETH TÍMEA - NAGY S. - JÁVOR A. - LENGYEL A. - TOLDI GY. - KUKOVICS S.: Gyimesi racka keresztezett bárányok hizlalási eredményeinek értékelése 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 25-26. MOLNÁR A. - NÉMETH TÍMEA - NAGY S. - JÁVOR A. - LENGYEL A. TOLDI GY. - KUKOVICS S: Az apafajta hatása a gyimesi racka keresztezett bárányok hizlalási és S/EUROP teljesítményére 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. NAGY BARBARA - ZSOLNAI A. - ANTON I. - SÁFÁR L. - FÉSÜS L.: Összefüggés a surlókór kialakulásáért felelős Prp gén genotípusok és a hústermelő-képesség között magyar merinó juhfajtában 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. NÉMETH RENÁTA - KIRÁLY A. - ABAYNÉ HAMAR ENIKŐ: Környezeti hatások vizsgálata szoptató kocáknál 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. NÉMETH TÍMEA - KOMLÓSI I. - KUKOVICS S.: Kifejlett korú, nőivarú kecskék testsúlya és testméretei közötti összefüggések 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. NÉMETH TÍMEA - KUKOVICS S.: A kecske tejtermelésének hatékonysága a fajta függvényében 50. Jubileumi Georgikon Napok, Keszthely, szeptember 25-26.
69 OLÁH J. - HARANGI S. - PÉCSI T. - KOVÁCS A. - JÁVOR A.: A kosondó minősége és a kondíció közötti kapcsolat vizsgálata 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. OLÁH J. - VASS N. - PÉCSI T. - KOVÁCS A. - JÁVOR A.: Cigája és barbadoszi kosok viselkedése az ugratások során 16. Ifjúsági Tudományos Fórum, Keszthely, április 3. PÁL L. - FÉBEL HEDVIG - DUBLECZ K. - HUSVÉTH F.: Az éhezés és az eltérő zsírsavellátás hatása tojótyúkok vérplazma paramétereire Akadémiai Beszámolók, Budapest, január 23. RÁTKY J. - EGERSZEGI I.: A legújabb szaporodás-biológiai kutatási eredmények hasznosításának lehetőségei a versenyképesség fokozásának érdekében A sertéságazat versenyképességének javítása, Debrecen, december 4-5. RÉVAY T. - TÖRÖK ÉVA - BODZSÁR NÓRA - BÉKÉSI L. - ZAJÁCZ EDIT SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - HIDAS A.: Méhcsaládok genetikai analízise molekuláris markerekkel OMME 6. Méhész Kongresszus, Gödöllő, november 15. RÉVAY T. - KOPP CHRISTINE - NAGY SZ. - FLICKT A. - KOVÁCS A. - RENS W. - RATH D. - HIDAS A. - ANDERSSON M.: Csökkent fertilitású tenyészbikák molekuláris citogenetikai vizsgálata Magyar Tudomány Ünnepe, „Fiatal kutatók az élhető földért”, FVM, Budapest, november 24.
70 RÉVAY T. - TÖRÖK ÉVA - BODZSÁR NÓRA - ZAJÁCZ EDIT - BÉKÉSI L. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ - HIDAS A.: Méhcsaládok diverzitása fajtajelleg bélyegek és RAPD markerek alapján Magyar Tudomány Ünnepe, „Fiatal kutatók az élhető földért”, FVM, Budapest, november 24. SIPICZKI BOJÁNA - KÓKAI MIKLÓSNÉ - MÁTRAI T.: Szálastakarmányokon élő penészek mikroszkópos vizsgálata szelektív Rose Bengal festéssel. Takarmányanalitikai Konferencia, Keszthely, október 3. SZABÓ A. - FÉBEL HEDVIG - NAGY ANDREA - ROMVÁRI R.: Állati eredetű trigliceridek zsírsavainak helyzeti megoszlása - lehetőség fajazonosításra KÉKI-MTA-MÉTE 331. Tudományos Kollokvium, Budapest, május 30. SZABÓ ZSUZSA - PODMANICZKY B. - VÉGI BARBARA - HOREL K. KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA: A fiatalkori hőkezelés tyúk fajban Magyar Tudomány Ünnepe, „Fiatal kutatók az élhető földért”, FVM, Budapest, november 24. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Ökológiai-méhészkedés szabályozása OMME helyi szervezete, Nyíregyháza, január 12. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Méz és méhészeti termékek minőségi garanciája OMME helyi szervezete, Tápiógyörgye, január 19.
71 SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Tenyésztési lehetőségek, szabályozás OMME helyi szervezete, Gyula, február 9. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Méhpusztulások okai (2005-2007) OMME helyi szervezete, Nyíregyháza, február 16. SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: Takarmány-kiegészítők a méhészetben OMME helyi szervezete, Kisújszállás, március 1. SZALAY I.: A Kárpát-medencében honos régi baromfifajták: A hagyományos és alternatív génmegőrzés lehetőségei 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. VÁRHEGYI J.: A kérődzők legeltetéses tartásának fajta- és takarmányozási kérdései Extenzív állattartás a vidékfejlesztésben, ÁTK, Herceghalom, április 17. VÁRHEGYI J.: Kondíció, kondícióváltozás, vemhesülés 13. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás, Keszthely, november 13. VÁRHEGYI J.: Szarvasmarha-takarmányozási program bemutatása 15. Alföldi Állattenyésztési és Mezőgazda Napok Szakkiállítás és Vásár, Hódmezővásárhely, április 26.
72 VÁRHEGYI J.: Tejtermelő tehenek takarmányozásának aktuális kérdései ISV rendezvény, Orosháza, január 16. VÁRHEGYI J. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ - KANYAR R. - HAJDA Z.: A vemhesülés és a kondíció összefüggése húshasznú teheneknél 32. Óvári Tudományos Napok, Mosonmagyaróvár, október 9. VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ: A késleltetett hízóba állítás és a napraforgó-etetés hatása a hizlalási teljesítményre 13. Húsmarhatenyésztési Tanácskozás, Keszthely, november 13. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - SZABÓ ZSUZSA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - KŐRÖSINÉ MOLNÁR ANDREA - BARNA JUDIT A hőkezelés, illetve hőstressz hatása hímivarú baromfifélék spermatológiai mutatóira 1. Gödöllői Állattenyésztési Tudományos Napok, SZIE, Gödöllő, április 11-12. ZAJÁCZ EDIT: Napraforgó hibridek nektárprodukciója Kaszatkörök, Cserkeszőlő, november 25-26. Kaszatkörök, Balmazújváros, november 27.
73 Előadások és poszterek nemzetközi rendezvényeken
BALOGH ORSOLYA - KOVÁCS KATALIN - KULCSÁR MARGIT - FÉBEL HEDVIG - ZSOLNAI A. - FÉSÜS L. - GILBERT R.O. - HUSZENICZA GY.: Association between growth hormone genotype (AluI polymorphism) and plasma levels of ketone bodies and metabolic hormones in post partum (PP) dairy cows (A növekedési hormon genotípusa /AluI polimorfizmus/ és a plazma ketonanyagok, valamint az anyagcserehormonok közötti összefüggés vizsgálata tejelő tehenekben a postpartum időszakban) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. BARNA JUDIT - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA: Comparison of various freezing protocols of native roosters’ semen (Különböző ondómélyhűtési protokollok összehasonlítása parlagi tyúkfajtáknál) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. BARNA JUDIT - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - LIPTÓI KRISZTINA Comparative study on semen traits of two genotypes of goose at various frequencies of sperm collection (Kétfajta lúd genotípus ondóminőségének összehasonlító vizsgálata eltérő ondóvételi gyakoriság tükrében) 23. Nemzetközi Baromfi Konferencia, Brisbane, Ausztrália, június 30 július 4.
74 BÉKÉSI L.: Varroa fertőzés és a vírusok Hargita megyei Méhészegyesület, Csíkszereda, március 29. BÉKÉSI L. - MOLNÁR SZ. - SÁROSPATAKI M. - SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ KÓSA EMMA: Observations on the effect of prebiotics IMMUNOVET on honeybee (Apis mellifera) at laboratory conditions (Az IMMUNOVET prebiotikum hatása a mézelő méhre /Apis mellifera/ laboratóriumi körülmények között) OIE Szimpózium, Freiburg, Németország, augusztus 26-28. BENK Á. - VIDÁCS L. - SZALAY I. - SZENTES K.: The evaluation of egg production of Hungarian Speckled Hen (A magyar kendermagos tyúk tojástermelésének értékelése) Nemzetközi Tudományos Konferencia „Multifunkcionális Mezőgazdaság”, Hódmezővásárhely, április 24. BENK Á. - VIDÁCS L. - SZALAY I. - SZENTES K.: The slaughter weight of Hungarian Speckled Hen (A magyar kendermagos tyúk vágóértéke) Nemzetközi Tudományos Konferencia „Multifunkcionális Mezőgazdaság”, Hódmezővásárhely, április 24.
75 BÓDI L. - SZENTES K.A. - BARTA ILDIKÓ - STOMPNÉ MOLNÁR ILONA KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I.: Assessment of production and reproduction traits of local Hungarian poultry breeds and their crosses for their suitability in ecological type production (Magyar baromfifajták termelési és szaporasági tulajdonságainak értékelése ökológiai típusú gazdálkodásban) 7. RBI Világkonferencia a Haszonállat-géntartalékok Megőrzéséről “A globalizáció hatása a haszonállat-géntartalékokra” Hanoi, Vietnam, szeptember 14-18. COLIN M. - FIORENZA G. - BALOGH K. - VIRÁG GYÖRGYI: Cooling panel type and location influence nest temperature, growth and sanitary status of rabbits during the cold season in Hungary (Hűtőpanel típusának és elhelyezésének hatása a fészek hőmérsékletére, a nyulak növekedésére és egészségi állapotára a hideg évszakban Magyarországon) 9. Nemzetközi Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. CSAPÓ KATALIN - GUNDEL J.: Szakmúzeum és szakképzés együttműködése „Felnőttképzés, felnőttoktatás a múzeumokban - Egyenlő esélyt mindenkinek”, Magyar Tudomány Napja, Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum, Budapest, október 30.
76 EGERSZEGI I. - BRÜSSOW K.-P - SARLÓS P. - TÓTH P. - RÁTKY J.: Effect of Early Pregnancy Diagnosis on Reproductive Performance in Native Mangalica Pigs (A vemhesség korai megállapításának hatása a mangalica reproduktív teljesítményére) Európai Háziállat Szaporodásbiológiai Társaság 12. Kongresszusa, Utrecht, Hollandia, november 20-23. EGERSZEGI I. - SARLÓS P. - NAGY SZ. - TÓTH P. - RÁTKY J.: Semen characteristics of Hungarian Mangalica boars (Mangalica kanok spermatológiai jellemzői) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. EGERSZEGI I. - SARLÓS P. - TÓTH P. - MOLNÁR A. - BRÜSSOW K.-P. RÁTKY J: The non-invasive ultrasonography in reproductive management of Mangalica and Black Racka Sheep (A non-invazív ultrahangos eljárások alkalmazása mangalica és fekete racka állományok szaporodásbiológiai menedzsmentjében) Save-DAGENE Nemzetközi Találkozó, Kozárd, június 12-13. EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR-SURMANN KATALIN - KUSTOS K.: Natural feed additives as they affect the fattening performance of rabbits (Természetes hozamfokozók hatása a hizónyulak termelésére) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13.
77 EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR-SURMANN KATALIN - PODMANICZKY B. - KUSTOS K.: Effect of dietary phosphorus reduction and phytase supplementation on growth of rabbits (Csökkentett foszfortartalmú, fitáz enzimmel kiegészített tápok hatása a nyulak növekedésére) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. EIBEN CSILLA - GIPPERT T. - GÓDOR-SURMANN KATALIN - PODMANICZKY B. - KUSTOS K.: Influence of dietary protein reduction and enzyme and/or amino acid supplementation on fattening performance of rabbits (Csökkentett fehérjetartalmú, enzimmel és/vagy aminosavval kiegészített nyúltápok hatása a hizlalásra) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. FAIGL VERA - KERESZTES MÓNIKA - MÁRTON ALÍZ - FÉBEL HEDVIG KULCSÁR MARGIT - CSEH S. - SOLTI L. - HUSZENICZA GY.: Effect of season and photoperiod on the time of first postpartum ovulation in awassi ewes (Az évszak és a fény hatása az első postpartum ivarzás időpontjára awassi juhokban) 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, Budapest, július 6-11. FÉBEL HEDVIG - CZABAI G. - SZABÓ A. - HERMÁN ANIKÓ - BOROS ANIKÓ - SZÉKELY EDIT - MIKLÓS SZ. - BLÁZOVICS ANNA: Effect of feeding sunflower oil and anhydrous milk fat ghee to pigs on growth, antioxidant status and fatty acid composition (A napraforgóolaj, illetve a ghee etetésének hatása hízósertések növekedésére, antioxidáns paramétereire, valamint a zsírsavösszetételre) Európai Állatorvosi és Összehasonlító Takarmányozás Társaság 12. Konferenciája, Bécs, Ausztria, szeptember 25-27.
78 FÉBEL HEDVIG - VÁRHEGYI J. - SCHMIDT J. - VÁRHEGYI JÓZSEFNÉ: Correlations between milk fat content and fatty acid composition in cows receiving different lipid supplements at four dietary fiber levels (Összefüggés a tej zsírtartalma és zsírsavösszetétele között tejelő tehenekben különböző zsírkiegészítés esetén, illetve négy rostszinten) 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, Budapest, július 6-11. GÁBOR GY. - BALOGH ORSOLYA GABRIELLA: Analyzing the effect of sire for the pregnancy rate and late embryonic loss in dairy cow by Bopella System (Az apaállat hatásának vizsgálata a vemhesülési rátára és a késői embrionális veszteségre Bopella rendszer használatával, tejelő tehenekben) Alkalmazott Állatandrológiai Társaság 6. Konferenciája, Budapest, július 12-13. GUNDEL J.: A konyhatechnológiák hatása élelmiszereink minőségére, biztonságára „A Kárpátok-Eurorégió élelmiszerlánc felügyeleti körképe; Az Európai Élelmiszerlánc Parlament megalakítása és bemutatása”, Európai Élelmiszerlánc Parlament, Nemzetközi Konferencia,Visegrád, november 26. JURKOVICH V. - KUTASI J. - FÉBEL HEDVIG - KÖNYVES L. - TIRIÁN A. BRYDL E.: The effect of micro-capsulated yeast supplementation on rumen fermentation in sheep fed with high-energy diet (Élesztő etetésének hatása juhok bendőfermentációjára nagy energiatartalmú fejadag alkalmazásakor) 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, Budapest, július 6-11.
79 KERESZTES MÓNIKA - FAIGL VERA - GYŐRFFY ANNA - MÁRTON ALÍZ LANGER DÓRA - KULCSÁR MARGIT - GAÁL T. - FÉBEL HEDVIG - HÚSVÉTH F. - GÁBOR GY. - BARTHA T. - SZENCI O. - HUSZENICZA GY.: The effect of periparturient propylene glycol administration on metabolism and on reproductive performance in Holstein-Friesian cows (A peripartális időszakban adagolt propilénglikol hatása Holstein-fríz tehenek egyes metabolikus és szaporodásbiológiai mutatóira) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. KERESZTES MÓNIKA - SASSI G. - FAIGL VERA - KULCSÁR MARGIT - FÉBEL HEDVIG - MÉZES M. - GÁBOR GY. - SZENCI O. - HUSZENICZA GY.: The effect of linseed based inert fat supplementation on reproductive and metabolic performance in Holstein-friesian cows (Lenmag alapú védett zsírkiegészítés metabolikus és szaporodásbiológiai hatásai Holstein-fríz tehenekben) 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, Budapest, július 6-11. KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I. - DUC TIEN P. - MINH THU P.T. DANG VANG N.: Adaptation of old Hungarian poultry breeds in Southeast Asia - An alternative way of conservation (A régi magyar baromfifajták adaptációja Délkelet-Ázsiában - A génmegőrzés alternatív lehetősége) 7. RBI Világkonferencia a Haszonállat-géntartalékok Megőrzéséről. “A globalizáció hatása a haszonállat-géntartalékokra”, Hanoi, Vietnam, szeptember 14–18.
80 KOVÁCS A. - KUKOVICS S. - HAN J. - OLÁH J. - JÁVOR A.: The advent of breeding hairsheep (Eljött az ideje a gyapjú hasznosítású juh tenyésztésének) Európai Állattenyésztők Szövetségének 59. Konferenciája, Vilnius, Litvánia, augusztus 24-27. KOVÁCS A. - SARLÓS P. - EGERSZEGI I. - OLÁH J. - RÉVAY T. - VASS NÓRA - JÁVOR A.: Improved sperm tail viability differentiation by coloured mounting medium (A spermium-farkak élő/elhalt festésének javítása színes lefedő gyantával) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. KOPP C. - RÉVAY T. - FLYCKT A. - RATH D. - ANDERSSON M.: Diploid spermatozoa in a bull with failure in the second Meiotic division (A második meiotikus osztódás zavara okozta diploidia egy tenyészbika spermiumaiban) 12. ESDAR Konferencia, Utrecht, Hollandia, november 20-23. KUKOVICS S.: Changes in number of animals and the production level in the sheep and goat sector of European Union (Létszám és termelési változások az EU juh- és kecskeszektorában) Gansu Agrártudományi Egyetem (GAU), postgraduális kurzus master és Ph.D. diákok számára, Lanzhou, Kína, november 8. Kínai Mezőgazdaság-tudományi Akadémia (KMA), valamint a KMANÁKI (Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet) Állat- és Növény Genetikai Források Közös Laboratóriuma (ÁNGFKL), Peking, Kína, november 10.
81 KUKOVICS S.: Possible way of conservation the multipurpose Tsigai and other indigenous sheep breeds in Central-Eastern European and Balkan countries (A többes hasznosítású cigája és más őshonos juhfajták megőrzésének lehetséges módja a közép-kelet európai és Balkán országokban) Gansu Agrártudományi Egyetem (GAU), posztgraduális kurzus master és Ph.D. diákok számára, Lanzhou, Kína, november 8. Kínai Mezőgazdaság-tudományi Akadémia (KMA), valamint a KMANÁKI (Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet) Állat- és Növény Genetikai Források Közös Laboratóriuma (ÁNGFKL), Peking, Kína, november 10. KUKOVICS S.: Strategies for monitoring health of goats - dealing with CAEV (Kecskék egészségügyi monitoringjának stratégiája - a CAEV vizsgálata) Gansu Agrártudományi Egyetem (GAU), posztgraduális kurzus master és Ph.D. diákok számára, Lanzhou, Kína, november 8. Kínai Mezőgazdaság-tudományi Akadémia (KMA), valamint a KMANÁKI (Nemzetközi Állattenyésztési Kutatóintézet) Állat- és Növény Genetikai Források Közös Laboratóriuma (ÁNGFKL), Peking, Kína, november 10. KUKOVICS S.: Adulteration possibilities in the case of sheep and goat products (Hamisítási lehetőségek és tények a juh- és kecsketermékek esetében) FOODLAWMENT, A Kárpátok-Eurorégió Felügyeleti Körképe, Az Európai Élelmiszerlánc Parlament megalapítása és bemutatása, Visegrád, november 25-27.
82 KUKOVICS S. - NÉMETH TÍMEA - MOLNÁR A. - NAGY S.: Factor affecting somatic cell counts (SCC) of sheep milk in various Awassi populations (A juhtej szomatikus sejtszámát befolyásoló tényezők különböző vérhányadú Awassi populációkban) Európai Állattenyésztők Szövetsége 59. Konferenciája, Vilnius, Litvánia, augusztus 24-27. KULCSÁR G. - FÁBIÁN KATALIN - BARNA TÍMEA - VIRÁG GYÖRGYI: Influence of different strains and ways of inoculation on the rabbit’s response to experimental infection with Pasteurella multocida (Különböző törzsek és eltérő adagolási módok hatása a nyulak kísérleti Pasteurella multocida fertőzésre adott válaszára) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. KULCSÁR G. - FÁBIÁN KATALIN - FARSANG A. - VIRÁG GYÖRGYI: Evaluation of the protection provided by an inactivated trivalent Pasteurella multocida vaccine against experimental pasteurella infection and pasteurellosis in commercial environment (Inaktivált, trivalens Pasteurella multocida vakcina által biztosított védelem értékelése kísérletes pasteurellozisban és termelő nyúltelepen) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. KULCSÁR MARGIT - KÁTAI L. - FÖLDI J. - GÁSPÁRDY A. - FÉBEL HEDVIG GÁBOR GY. - DRIANCOURT M.A. - HUSZENICZA GY.: The slope of the postovulatory progesterone rise modulates pregnancy rate in Holstein-Friesian heifers (Az ovulációt követő progeszteron csúcs meredeksége befolyásolja holtein-fríz üszők vemhességi rátáját) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17.
83 LIPTÓI KRISZTINA - HIDAS A.: Detection of embryonic mortality from fertilization to the end of the first week of the incubation: a method for improving fertility parameters in waterfowl (Az embrióelhalás vizsgálata a megtermékenyüléstől a keltetés első hetének végéig: egy módszer, amellyel a víziszárnyasok termékenységi mutatói javíthatók) Baromfi Világszövettség 23. Világkongresszusa, Brisbane, Ausztrália, június 30-július 4. LIPTÓI KRISZTINA: Embryonic development of goose during incubation (A lúd embrionális fejlődése a keltetés során) Baromfi Világszövettség 23. Világkongresszusa, Brisbane, Ausztrália, június 30-július 4. NÉMETH TÍMEA - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Distribution of external characteristics of Hungarian dairy goat breeds (A magyar tejelő kecskefajták küllemi tulajdonságainak megoszlása) Európai Állattenyésztők Szövetsége 59. konferenciája, Vilnius, Litvánia, augusztus 24-27. NÉMETH TÍMEA - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Evaluation of production systems in Hungarian goat sector (A magyar kecskeágazat termelési rendszerének jellemzői) Európai Állattenyésztők Szövetsége 59. konferenciája, Vilnius, Litvánia, augusztus 24-27.
84 NÉMETH TÍMEA - BARANYAI G. - KUKOVICS S.: Production traits of imported Saanen, Alpine and Boer goats in Hungary (Import szánentáli, alpesi és búr kecskék hazai termelési eredményei) Európai Állattenyésztők Szövetsége 59. konferenciája, Vilnius, Litvánia, augusztus 24-27. NOFAL R. - HASSAN N. - ABDEL-GHANY A. - VIRÁG GYÖRGYI: Estimation of genetic parameters for litter size and weight traits in NZW rabbits raised in Hungary (Az alomlétszámot és a növekedési tulajdonságokat befolyásoló genetikai tényezők becslése Magyarországon felnevelt új-zélandi fehér nyulakban) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. OLÁH J. - VASS NÓRA - PÉCSI T. - KOVÁCS A. - JÁVOR A.: Mating behaviour of rams at semen collection with artificial vagina (Kosok fedező viselkedése műhüvellyel való spermagyűjés közben) Nemzetközi Konferencia a Környezetvédelmi és Élelmiszerbiztonsági Rizikó Tényezőkről, Arad, Románia, november 14-15. PATAKINÉ VÁRKONYI ESZTER - VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - LIPTÓI KRISZTINA - BARNA JUDIT: Embryonic cell manipulation of geese for gene preservation purposes (Lúd embrionális sejtek manipulációja génmegőrzés céljából) Baromfi Világszövetség 23. Világkongresszusa, Brisbane, Ausztrália, június 30-július 4.
85 RADICS L. - SZALAY I. - BÓDI L. - BARTA I. - PUSZTAI P. - GÁL I. HORVÁTH K. - NAGY P.: Poultry species integrated into horticultural crop rotation (Baromfifélék alkalmazása kertészeti vetésforgóban) 16. IFOAM Világkongresszus, Modena, Olaszország, június 16-20. RÁTKY J. - EGERSZEGI I. - NAGY SZ. - FÉBEL HEDVIG - TÓTH P. - SARLÓS, P.: Seasonal Changes In Reproductive Function Of Mangalica Boars (Mangalica kanok reprodukciós működésének szezonális változása) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17. RÁTKY J. - EGERSZEGI I. - SARLÓS P. - TORNER H. - SCHNEIDER F. - SOLTI L. - TÓTH P. - MANABE N. - BRÜSSOW K.-P.: Application of up to date methods in the breeding of native pigs with special regard to Hungarian mangalica pig (Modern tenyésztési eljárások használata őshonos sertések tenyésztésében különös tekintettel a mangalica fajtára) 7. RBI Világkonferencia a Haszonállat-géntartalékok Megőrzéséről. “A globalizáció hatása a haszonállat-géntartalékokra”, Hanoi, Vietnam, szeptember 14–18. RÉVAY T.: Molecular responses to field experiments for improved heat tolerance in chicken (Molekuláris reakciók baromfi hőtűrést javító tartástechnológiai kísérletekre) „Rethink PCR“ - Nemzetközi Bio-Rad Szimpózium, Budapest, április 4.
86 RÉVAY T. - KOPP C. - FLYCKT A. - HIDAS A. - RENS W. - RATH D. – ANDERSSON M.: Origin of diploidy in a bull with macrocephal spermatozoa (Makrokefáliás spermatozoa diploidiájának eredete) 18. Állatcitogenetikai és Géntérképezési Nemzetközi Kollokvium, Bukarest, Románia, június 8-11. SANTOS A.P. - ZSOLNAI A. - GOYACHE F. - NUNES J. - CHARNECA R. GODINHO R. - ZHANG Y.-P. - BEJA-PEREIRA A.: Impact of multiple-sired litters and a quest for molecular signatures of differentiation in wild boar and domestic pig (A több apával rendelkező almok, valamint a vaddisznó és a házi disznó közötti különbségek molekuláris nyomainak keresése) 7. Nemzetközi Konferencia, „Vaddisznó és alfajai”, Sopron, augusztus 28-30. SZALAY I. - KISNÉ DO THI DONG XUAN: New approaches to conserving traditional poultry breeds of the Carpathian Basin (Új megközelítések a Kárpát-medence tradicionális baromfifajtáinak génmegőrzésében) 7. RBI Világkonferencia a Haszonállat-géntartalékok Megőrzéséről. “A globalizáció hatása a haszonállat-géntartalékokra”, Hanoi, Vietnam, szeptember 14–18.
87 SZENTES K.A. - BÓDI L. - BARTA ILDIKÓ - STOMPNÉ MOLNÁR ILONA KISNÉ DO THI DONG XUAN - SZALAY I.: Evaluating production characteristics of the local Hungarian chicken breeds: results of the Gödöllő Gene Bank stocks (A régi magyar tyúkfajták termelési tulajdonságainak értékelése: A gödöllői génbanki állományok eredményei) 7. RBI Világkonferencia a Haszonállat-géntartalékok Megőrzéséről. “A globalizáció hatása a haszonállat-géntartalékokra”, Hanoi, Vietnam, szeptember 14–18. TÓTH FRUZSINA - GÁBOR GY. - BALOGH ORSOLYA GABRIELLA KOPPÁNY GY. - FÉBEL HEDVIG: The effect of antioxidant and omega-3 fatty acid supplement on metabolic status and reproductive performance in postpartum dairy cows (Antioxidáns és omega-3 zsírsav-kiegészítés hatása a postpartum tehenek anyagcsere státuszára és szaporodásbiológiai teljesítményére) 25. Jubileumi Buiatrikus Világkongresszus, Budapest, július 6-11. VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - BARNA JUDIT: Changes in sperm quality of broiler breeder males supplemented with organic selenium. (Hústípusú kakasok ondóminőségének változása szerves szelén kiegészítés hatására) 16. Nemzetközi Állat-Szaporodásbiológiai Kongresszus, Budapest, július 13-17.
88 VÉGI BARBARA - VÁRADI ÉVA - FERENCZINÉ SZŐKE ZSUZSANNA - BARNA JUDIT: Spiking or not? (Kakascsere vagy mégsem?) Baromfi Világszövetség 23. Világkongresszusa, Brisbane, Ausztrália, június 30-július 4. VIRÁG GYÖRGYI - BARNA TÍMEA - FÁBIÁN KATALIN - FARSANG A.: Pheno- and genotypic characterisation of Pasteurella multocida strains recovered from healthy and diseased rabbits (Egészséges és beteg nyulakból izolált Pasteurella multocida törzsek feno- és genotípusának jellemzése) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. VIRÁG GYÖRGYI - EIBEN CSILLA - TÓTH T. - SCHMIDT J.: Colour and pH of rabbit meat and fat deposits as affected by the source and dose of dietary vitamin E supplementation (A nyúlhús és a depózsír színe és pH-értéke a takarmányhoz adott E-vitamin forrásától és dózisától függően) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. VIRÁG GYÖRGYI - GÓCZA ELEN - HIRIPI L. - BŐSZE ZSUZSANNA: Influence of a photo-stimulation on ovary and embryo recovery in nulliparous rabbit females (Fény-stimulálás hatása a petefészekre és az embrió kinyerésre szűz nőstény nyulakban) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13.
89 VIRÁG GYÖRGYI - KULCSÁR G. - MAKRANSZKI L.: Mice pathogenecity of Pasteurella multocida strains isolated from diseased and healthy rabbits (Egészséges és beteg nyulakból izolált Pasteurella multocida törzsek egér pathogenitása) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13. ZSÉDELY ESZTER - TÓTH T. - EIBEN CSILLA - VIRÁG GYÖRGYI - FÁBIÁN J. - SCHMIDT J.: Effect of dietary vegetable oil (sunflower, linseed) and vitamin E supplementation on the fatty acid composition, oxidative stability and quality of rabbit meat (A táphoz adott növényi olaj (napraforgó, len) és E-vitamin hatása a nyúlhús zsírsavösszetételére, oxidatív stabilitására és minőségére) 9. Nyúltenyésztési Világkongresszus, Verona, Olaszország, június 10-13.
90 Könyv és könyvrészlet
GUNDEL J.: Hízó sertések alkalmazott takarmányozása Fekete S.Gy. (szerkesztő) Veterinary nutrition and dietetics. Pro Scientia Veterinaria Hungarica, Budapest, ISBN 978-963-06-5166-0, 481-500. BORKA GY.: Greenhouse Gas Inventory for 1985-2006 Common Reporting Format Hungary, Sector Agriculture (4 Sectoral Report for Agriculture, Sectoral Background Data for Agriculture: 4A: Enteric Fermentation; 4B(a): CH4 Emissions from Manure Management; 4B(b): N2O Emissions from Manure Management; 4C: Rice Cultivation; 4D Agricultural Soils; 4E: Prescribed Burning of Savannas; 4F Field Burning of Agricultural Residues (Üvegházgáz-leltár 1985-2006 Common Reporting Format Magyarország, Mezőgazdasági szektor, 4 Jelentés a mezőgazdasági szektorról; A mezőgazdasági szektor adatai: 4A Emésztés 294; 4B(a): CH4-emissziók a trágyakezelésből; 4B(b): N2O-emissziók a trágyakezelésből; 4C:Rizstermesztés; 4D: Mezőgazdasági talajok; 4E: Szavannaégetés; 4F: Tarló és egyéb szerves maradványok égetése) Üvegházgáz-leltár 1985-2006 Common Reporting Format Magyarország. (szerkesztő: Kis-Kovács G.), Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest, 81., Mezőgazdasági szektor 27-37.
91 BORKA GY. National Inventory Report for 1985-2006 - Hungary, Chapter 6 Agriculture (Nemzeti jelentés az üvegházgáz-leltárról 1985-2006. évre Magyarország. 6. fejezet - Mezőgazdaság) Nemzeti jelentés az üvegházgáz-leltárról 1985-2006. (szerkesztő: KisKovács G.), Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest, 157. + Függelék (6. fejezet Mezőgazdaság, 87-104.) COSTE E. - KUKOVICS S.: A COPA/COGECA Juhhús Munkacsoport megfontolásai az európai juhszektor jövőjéről A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 31-44. EGERSZEGI I. - MOLNÁR A. - SARLÓS P. - SOÓS F. - CSEH S. - RÁTKY J.: Reprodukciós jellemzők vizsgálata fekete racka juhokban, a fajta in situ fenntartásának javítása és ex situ megőrzésének megalapozása érdekében A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 347-360. HIDAS A. : Molekuláris genetikai módszerek a háziállatok szelekciójában Szelekció az állattenyésztésben; Tóth S.- Szalay I. (szerkesztők), Mezőgazda Kiadó, Budapest, 188-195.
92 KOCSISNÉ GRÁFF MYRTILL - JÁVOR A. - KUKOVICS S.: Két szánentáli kecsketelep tejtermelésének és kondíciójának elemzése A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 303-315. KUKOVICS S. - GERGÁTZ E.: A juh mesterséges termékenyítése üzemi szinten A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 319-336. KUKOVICS S. - JÁVOR A. (SZERK): „A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban” (Válogatott tanulmányok) Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978963-8030-58-0; 1-466. KUKOVICS S. - PALLAGA VIKTÓRIA - SÁFÁR L. - BARANYAI G.: Az európai juhágazat tétjei és jövője A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 97-114. KUKOVICS S. (SZERK): Juh és kecske ételeinkből Kiadó: Magyar Juhtejgazdasági Egyesület, Herceghalom, 1-36.
93 KUKOVICS S. (SZERK): Magyarországi juh- és kecsketermékek Magyar-angol kétnyelvű kiadvány; Kiadó: Magyar Juhtejgazdasági Egyesület, Herceghalom, 5. Javított és kibővített kiadás, 1-36. KUKOVICS S.: Létszám- és termelésváltozások az európai (EU), valamint a magyar juhés kecskeszektorban A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 9-29. KUSZA SZILVIA - CZEGLÉDI L. - ÁRNYASI MARIANN - OLÁH J. - MIHÓK S. - KOVÁCS A. - POSTA J. - DANKÓ GABRIELLA - BESZTERCEI B. - JÁVOR A.: Preservation of Sheep and Turkey Breeds with Molecular Genetic Methods. In Risk factors of environment and food safety (Juh- és pulykafajták megőrzése molekuláris genetikai módszerekkel) Traian T.M. és Jávor A. (szerkesztők), University of Oradea Publishing House, Arad, Románia, 408-423. MOLNÁR A. - NÉMETH TÍMEA - NAGY S. - JÁVOR A. - LENGYEL A. - TOLDI GY. - KUKOVICS S.: Az apafajta hatása a gyimesi racka keresztezett bárányok hizlalási és S/EUROP teljesítményére A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 183-191.
94 NÉMETH TÍMEA - KOMLÓSI I. - MOLNÁR A. - KUKOVICS S. A testsúly és testméretek közötti összefüggések kecskéknél A juhtenyésztés jelene és jövője az EU-ban. Kukovics S., Jávor A. (szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Herceghalom-Debrecen, ISBN 978-963-8030-58-0, 173-182. OLÁH J. - FAZEKAS G. - VASS NÓRA - PÉCSI ANNA - KOVÁCS A. - JÁVOR A.: Dorper kosok nyáron végzett ondóvizsgálata A juhtenyésztés jelene és jövője az Eu-ban. Kukovics S., Jávor A.(szerkesztők), Magyar Juhtejgazdasági Egyesület és Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, HerceghalomDebrecen, ISBN 978-963-8030-58-0 SZALAINÉ MÁTRAY ENIKŐ: A mézelő méh szelekciója Szelekció az állattenyésztésben; Tóth S.- Szalay I. (szerkesztők), Mezőgazda Kiadó, Budapest, 156-184. TÓTH S. - SZALAY I.: A haszonállatfajok szelekciója Mezőgazda Kiadó, Budapest
95 Hazai együttmüködések
AFIN Hungary Kft., Budapest Agrár-Farm Kft., Súr AGRÁRINNOVÁCIÓS MŰHELY KHE, Berettyóújfalu Alcsiszigeti Mezőgazdasági Rt., Szolnok Állattenyésztési Teljesítményvizsgáló Kft., Gödöllő Alltech Hungary Kft., Budapest ANIVET Kft., Budapest Bábolna Takarmányipari Kft., Bábolna Bábolnai Takarmányipari Kft., Nagyigmánd Bábolna-Víziszárnyastenyésztő Kft., Bábolna Bakonszegi Awassi Zrt., Bakonszeg Bicske Mg. Rt., Bicske BOVI-TRANSFER Embrió Átültető Kft., Aba-Bodakajtor Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma, Debrecen Debreceni Egyetem Agrár- és Műszaki Tudományok Centruma Karcagi Kutató Intézete, Karcag EC-CONTROL Kft., Budapest ELTE Ökológiai és Állatrendszertani Tanszék, Budapest Elzamajor Agrár Kft., Seregélyes Embrió Kft., Pécs Enyingi Agrár Zrt., Enying Eötvös Lóránd Tudományegyetem, Budapest Észak-Alföldi Innovációs és Technika-transzfer Kht., Nyíregyháza Europharmavet Kft, Budapest FARÁDI MgSz., Farád Fehér-Kék Belga Szarvasmarhát Tenyésztők Egyesülete, Herceghalom
96 FVM Agrármarketing Centrum, Budapest FVM Mezőgazdasági Főosztály; Agrárpiaci Főosztály; EU Koordinációs Főosztály, Budapest FVM Mezőgazdasági Gépesítési Intézet, Gödöllő FVM Műszaki Intézet, Gödöllő Gallicoop Pulykafeldolgozó Zrt., Szarvas GALLUS Kft., Devecser Garuda Trade Kft., Budapest GÉNBANK Kft., Mezőhegyes GEOMILK Kft., Sárospatak Gödöllői Állattenyésztő és Forgalmazó Kft., Gödöllő Gyulai Húskombinát Zrt., Gyula HAKI - Halászati és Öntözési Kutatóintézet, Szarvas HENDRIX Környe Kft., Környe HIKSZ Kft., Budapest Hód-Mezőgazda Zrt., Hódmezővásárhely Holstein-fríz Tenyésztők Egyesülete, Budapest Holstein-Genetika Kft., Budapest HUNGAPIG Kft., Herceghalom HUNNIA BIRD Baromfitenyésztő Kft., Ócsa Instantpack Kft., Berettyóújfalu ISV Hústermelést Szervező Rt., Budapest Juh Terméktanács, Várpalota Kacsafarm, Szarvas Kaposvári Egyetem, Állattudományi Kar, Kaposvár Kisteleki M+M Sajtgyártó Kft., Kistelek Ko-Bor Hús Kft., Jászszentandrás Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Klímavédelmi és Energia Osztály, Budapest Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Természetvédelmi Hivatala,
97 Budapest Lab-Nyúl Kft., Gödöllő Lamb&Land Kft., Debrecen Magyar Agrárkamara, Budapest Magyar Állattenyésztők Szövetsége, Budapest Magyar Juhtejgazdasági Egyesület, Herceghalom Magyar Juhtenyésztők Szövetsége, Budapest Magyar Madártani Egyesület, Budapest Magyar Méhtenyésztők Országos Egyesülete, Budapest Magyar Mezőgazdaság Kft., Budapest Magyar Nemzeti Gasztronómiai Szövetség Debrecen Környéki Regionális Szervezete Magyar Parasztszövetség, Budapest Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet Kft., Mosonmagyaróvár Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpont, Gödöllő Mezőgazdasági Zrt., Bicske Mezőgazdasági Zrt., Törökszentmiklós Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, Budapest MIKROLAB Kft. Dabas MTA Agrártudományok Osztálya MTA Állatorvostudományi Kutatóintézet, Budapest MTA Mezőgazdasági Kutatóintézete, Martonvásár Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Mosonmagyaróvár Olivia Kft., Lajosmizse Olmos és Tóth Kft., Debrecen Olympus Hungary Kft., Budapest Országos Húsipari Kutatóintézet Kht., Budapest Országos Mesterséges Termékenyítő Zrt., Gödöllő
98 Országos Meteorológiai Szolgálat, Üvegházgáz Nyilvántartási Osztály, Budapest Pannon Egyetem, Georgikon Mezőgazdaságtudományi Kar, Keszthely Pannon Kft., Baja PharmaGene - Farm Kft., Mosonmagyaróvár Pick Szeged Szalámigyár és Húsipari Zrt., Szeged Premix Gyártó Kft., Keszőhidegkút RÓNA-JUH Klaszter, Karcag Systemexpert Consulting Kft., Budapest Szabó Károly magánjuhász, Hajdúbagos Szabó Zoltán magánjuhász, Karcag Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely Szent István Egyetem Kísérleti Intézete, Üllő Szent István Egyetem, Gödöllő SZIE Állatorvostudományi Kar, Budapest Szolnoki Alcsiszigeti Mg. Rt., Szolnok SZTE Mérnöki Kar Élelmiszermérnöki Intézet, Szeged Szűcs-Juh Kft., Debrecen TEBIKE Kft., Győr Tej Terméktanács, Budapest TENDRE Takarmányipari Kft., Nagyigmánd Törökszentmiklósi Mg. Rt., Törökszentmiklós Vágóállat és Hús Terméktanács Vitafort, Első Takarmánygyártó és Forgalmazó Zrt., Dabas VITAFORT-LABOR, Mezőgazdasági Szolgáltató Kft., Dabas V-TRADE Kft. - Farmer-Expo, Debrecen Y-FOOD Kft., Berettyóújfalu
99 Külföldi együttmüködések A Magyar Köztársaság Missziója az Európai Unióban, Brüsszel, Belgium Agrártudományi Egyetem, Bydgoszcz, Lengyelország Agrártudományi Egyetem, Wroclaw, Lengyelország Állatgenetikai Intézet, Állami Állategészségügyi Kutatóintézet, Neustadt, Németország Állattenyésztési Kutatóintézet, Mariensee, Németország Állattenyésztési Kutatóintézet, Nyitra, Szlovákia Alltech Europe, Írország ALTA Genetics Inc., Watertown, WI, Amerikai Egyesült Államok APIS Múzeum, Arad, Románia Bánáti Agrártudományi és Állatorvosi Egyetem, Temesvár, Románia Becsei Mezőgazdasági Kombinát, Becse, Szerbia-Montenegro Biomin GmbH, Ausztria Biotracking LLC, Moscow, ID, Amerikai Egyesült Államok Cambridge-i Egyetem, Cambridge, Egyesült Királyság Can Tho Egyetem, Cantho City, Vietnam Charles Sturt Egyetem, Waga-Waga, Ausztrália Christian Hansen S/A, Dánia COLOSS (Colony Loss) COST ACTION FAO8003, Brüsszel - MC Tagság Constanta-i Ovidius Egyetem, Constanta, Románia Dél-Karolinai Egyetem, USA Dél-Olaszországi Állategészségügyi Kutatóintézet, Portici, Olaszország E+V Technology GmbH, Oranienburg, Németország ESDAR, Európai Háziállat Szaporodásbiológiai Társaság Európai Állattenyésztők Szövetsége, Róma, Olaszország Európai Takarmánymikrobiológusok Szervezete, Posieux, Svájc
100 FAL Állattenyésztési és Állattartási Intézet, Mariensee, Neustadt, Németország Francia Mezőgazdasági Minisztérium Víziszárnyas Kutatóintézete, Artiguères, Franciaország Francia Nemzeti Mezőgazdasági Kutatóintézet Clermont-Ferrand és Tours-i Kutatóközpont, Franciaország Francia Természettudományi Múzeum Halgenetikai Osztálya, Párizs, Franciaország Friedrich-Schiller Egyetem, Jéna, Németország Ganszu Agrártudományi Egyetem, Lanzhou, Kínai Népköztársaság Gestion Veterinaria Porcina, Madrid, Spanyolország Helsinki Egyetem, Állatorvostudományi Kar, Saarentaus, Finnország Hohenheimi Egyetem, Stuttgart, Németország Huvepharma, Bulgaria ICAR - Nemzetközi Állattenyésztési Konferencia Idaho-i Egyetem, Moscow, ID, Amerikai Egyesült Államok ILRI, Kenya INRA Station expérimentale des pálmipedes a foie gras, Benquet, Franciaország Kanadai Mezőgazdasági Kutatóintézet, Lethbridge, AB, Kanada Kansas Állam Egyeteme, Kansas, Egyesült Államok Kínai Mezőgazdaságtudományi Akadémia, Peking, Kínai Népköztársaság Kyoto Egyetem, Állattenyésztési Kar, Japán Leibniz Vadállatkutatóintézet, Berlin, Németország Lengyel Méhészeti Egyesület, Varsó Magyar Köztársaság Nagykövetsége, Vietnám (Laosz és Kambodzsa képviselete is) Max Rubner Intézet, Minőség és Élelmiszerbiztonság a Húsiparban Intézet, Kulmbach, Németország
101 Mezőgazdaság- és Állatorvostudományi Egyetem, Kolozsvár, Románia Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium, Hanoi, Vietnám Mezőgazdasági Főiskola (SHL), Zollikofen, Svájc Mezőgazdasági Haszonállat Biológiai Kutatóintézet, Dummerstorf, Németország Mezőgazdasági Minisztérium, Vietiane, Laosz Mikrobiológiai Kórtani Egység, Állategészségügyi Kutatóközpont, Barcelona, Spanyolország Milvus Kutatócsoport, Marosvásárhely, Románia Mongol Állami Agrártudományi Egyetem, Ulánbátor, Mongólia Mongol Tudományos Akadémia, Genetikai Intézet, Ulánbátor, Mongólia NAFRI - Nemzeti Mezőgazdasági és Erdészeti Kutatás, Vietiane, Laosz Nagyváradi Egyetem, Nagyvárad, Románia Nemzeti Agrár és Erdészeti Kuatóintézet, Vientiane, Laosz Nemzeti Agrobiológiai Kuatóintézet, Tsukaba, Japán Nemzeti Kutatóközpont, Állatorvostudományi Intézet, Kairó, Egyiptom NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Állattenyésztési és Fejlesztési Kutatóintézet, Hanoi, Vietnám NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Baromfitenyésztési Kutatóintézet, Thuy Phuong, Hanoi, Vietnám NIAH, National Institute for Animal Husbandry, Kecske- és NyúlKutatóintézet, SonTay - Ha Tay, Hanoi, Vietnám Okayama Egyetem, Tsushima, Japán Organikus Gazdálkodás és Háziállat Biodiverzitás Kutatóintézet, Thalheim, Ausztria Örösi Pál Zoltán Méhészegylet, Székelyudvarhely, Románia Palermói Egyetem, Palermo, Olaszország Phytobiotics GmbH, Németország Plovdiv-i Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Plovdiv, Bulgária RBI (Rare Breeds International), www.rare-breedsinternational.com
102 Regal BV, Hollandia Sexing Technologies, Navasota, Texas, Amerikai Egyesült Államok Svéd Agráregyetem, Uppsala, Svédország Szentpétervári Egyetem, Szentpétervár, Oroszország Szlovák Mezőgazdaságtudományi Egyetem, Állattenyésztési Tanszék, Nitra, Szlovákia Szövetségi Húsipari Kutatóintézet (BAFF), Kulmbach, Németország Szövetségi Műszaki Főiskola (ETH), Zürich, Svájc Takarmánygyártási- és Feldolgozási Kutatóintézet, Ivanka, Szlovákia Takarmányozási Kutatóintézet, Pohorelice, Cseh Köztársaság Tanta Egyetem, Mezőgazdasági Kar, Kafr El-Sheikh, Egyiptom Thu Duc Egyetem, Ho Chi Minh City, Vietnám Tokyo-i Egyetem, Tokyo, Japán Varsói Egyetem, Állattudományi Kar, Varsó, Lengyelország Wageningeni Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar, Wageningen, Hollandia Züchthof Heherngut, Schildron, Ausztria