Állástalálók Klubja PB 1

Állástalálók Klubja

1

2

Állástalálók Klubja Motivációs, álláskeresési és hálózatépítési technikák a 45 év fölötti tartós munkanélküliek segítésére Módszertani kézikönyv

Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Debrecen 2010 3

Kiadja a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke 4032 Debrecen, Egyetem tér 1. http://szoctanszek.unideb.hu Szerkesztette: Csoba Judit és Sipos Flórián Lektorálta: Balla Gyula, Kiss György, Lovas Ferencné és Szalai Ibolya Az eredeti módszertani kézikönyvet fordította: Infodigit Kft. A jelen kézikönyvben leírt módszer alapjául Pim Huesken „Motivation in Employment Orientation” c. munkája szolgált. A gyakorlatokat adaptálta és módszertani szempontból kiegészítette, átdolgozta: Balázs Zsuzsanna Anikó, Boda Margit, Szabó Hajnalka Emese és Zentai Enikő Dóra A hálózatépítés módszertana fejezetet írta: Csoba Judit, Orosz Ibolya Aurélia és Tapolcai Zoltán Az álláskeresési technikákat feldolgozó fejezetet adaptálta és szerkesztette a Proto-Team 3000 Bt. © Debreceni Egyetem, Szociológia és Szociálpolitika Tanszék Jelen kézikönyvet vagy annak részleteit csak a kiadó engedélyével szabad reprodukálni, adatrend szerben tárolni, bármilyen formában vagy eszközzel sokszorosítani. Minden jog fenntartva.

A kiadvány a Motivation for the elderly unemployed: Labour market integration with network building and community approaches nevű, LLP-LDV-TOI-2008-HU-025 számű Leonardo da Vinci projekt keretében készült.

Oktatásügyi és Kulturalis Főigazgatóság

Az egész életen át tartó tanulás programja

Az Európai Bizottság támogatást nyújtott ennek a projektnek a költségeihez. Ez a kiadvány (közlemény) a szerző nézeteit tükrözi, és az Európai Bizottság nem tehető felelőssé az abban foglaltak bárminemű felhasználásért. ISBN 978-963-473-374-4

Tipográfus: Horváth Valéria Nyomdai kivitelezés: Képpont Kft. Debrecen Terjedelem: B5, 12,5 ív

4

Tartalomjegyzék Bevezető . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9 Szakmai ajánlás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11 Gyakorlatok 1-41. . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . I. A program indítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Ismerkedés a programmal . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. Interjú . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. Csoportszabályok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Törekvések – Igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. sz. melléklet: Törekvések – Igények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. „Név+hobbi” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Hasonlóságok és különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. sz. melléklet: Hasonlóságok és különbségek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Így mutatna be . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

21 22 22 24 26 28 30 31 32 33 34

II. A. „MIT AKAROK?” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. Első benyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. sz. melléklet: Tulajdonságskála . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. A kívánságok tudatosítása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. „Életóra” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. sz. melléklet: „Életóra” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. Csoportmunka, első benyomás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 5. sz. melléklet: Megfigyelési területek, szempontok . . . . . . . . . . . . . . . . . 12. Érdeklődési területek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. sz. melléklet: „Tizenöt tevékenység, amit szeretek csinálni” . . . . . . . . 13. Szükségletárverés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. sz. melléklet: Pénzegységek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 14. Jó tapasztalatok listája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8. sz. melléklet: „Személyes eredményeim” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 15. Álmaim munkája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 16. „Munkapotenciál-kerék” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 9. sz. melléklet: „Munkapotenciál-kerék” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

36 36 38 39 41 43 44 46 47 49 50 51 52 54 55 56 58

II. B. „MIT TUDOK?” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17. „Fa” gyakorlat . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 10. sz. melléklet: „Fa” ábra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 18. Elért eredmények . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 11. sz. Elért eredmények egyéni lapja – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19. Időtorta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

59 59 61 62 64 65 5

20. „Én” 5 év múlva . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 67 21. Gondolati térkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 69 12. sz. melléklet: Gondolati térkép . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 71 13. sz. melléklet: Gondolati térkép – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 72 22. A jövő légballonja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 73 23. Űrhajó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 75 24. Tíz fő, akit ismerek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 77 25. Olyan állást szeretnék, ahol/amit/amellyel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 79 26. Szereptorta . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 80 II. C. „MI LEHETSÉGES?” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 27. Vállalkozás létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 82 28. A munkaadó szemével . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 85 29. Álláskereső apróhirdetés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 88 14. sz. melléklet: Önéletrajz (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 91 15. sz. melléklet: Önéletrajz (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 92 16. sz. melléklet: Hirdetések (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 93 30. 30 szavas bemutatkozás . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 94 31. Állásinformációs források . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 96 17. sz. melléklet: Állásinformációs források felkutatása . . . . . . . . . . . . . . . 99 32. Személyes kapcsolati háló működtetése Segítségkérés – telefonon. Tájékozódás – személyesen . . . . . . . . . . . . . 100 18. sz. melléklet: Segítségkérés telefonon. Ismerőssel folytatott telefonbeszélgetés – példa . . . . . . . . . . . . . . . 104 19. sz. melléklet: Ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 105 II. D. „AKCIÓTERV ÉS MEGVALÓSÍTÁS” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 33. Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés (Jelentkezés újsághirdetésre) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 106 20. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés (Jelentkezés újsághirdetésre) Példa arra, amikor azonnal kap időpontot az álláskereső . . . . . . . 109 21. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés (Jelentkezés újsághirdetésre) Példa arra, amikor tévesen jelenik meg a hirdetés . . . . . . . . . . . . . 110 34. Álláskeresés interneten (Állások felkutatása, jelentkezés álláshirdetésre) . . . . . . . . . . . . . . . . . 111 22. sz. melléklet: Munkával kapcsolatos oldalak . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 113 23. sz. melléklet: E-mail cím létrehozása . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 114 24. sz. melléklet: E-mailhez belépési útmutató . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 115 6

35. Önéletrajz . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 25. sz. melléklet: Önéletrajz (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 26 sz. melléklet: Önéletrajz (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 27. sz. melléklet: Önéletrajz (minta) . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 36. Kísérőlevél/Motivációs levél . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 28. sz. melléklet: Kísérőlevél minta – előzmény: újsághirdetés . . . . . . . . . 29. sz. melléklet: Kísérőlevél minta – előzmény: potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés . . . . . . . . . 37. Ajánlólevél és működési bizonyítvány . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 38. Potenciális álláshelyek felkutatása telefon segítségével (Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval) . . . . . . . . . . . . . . . . 30. sz. melléklet: Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 39. Személyes találkozó munkaadóval. A potenciális munkaadóval folytatott bemutatkozó beszélgetés . . . . . . . . . . . . . . . . . 31. sz. melléklet: Bemutatkozó beszélgetés – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . 40. Személyes találkozó munkaadóval. Felvételi interjú . . . . . . . . . . . . . . . 32. sz. melléklet: Felvételi interjú – példa . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 41. A célok légballonja . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

116 121 122 123 124 127

136 139 140 145 147

III. E NERGETIZÁLÓ GYAKORLATOK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.1. Irányítsunk szavak nélkül! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.2. Add tovább! . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.3. Térbeli szociometria . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.4. Székfoglaló . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.5. Tükrözés . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.6. Ház, fa, kutya . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.7. Szóhíd . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.8. „Bingó” . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 33. sz. melléklet: „Bingo” szelvény . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . E.9. Mozgás-szimbólum játék . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

151 152 154 155 157 159 161 162 163 165 166

A hálózatépítés módszertana . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 1. Alapvetés és célok . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2. A hálózat alapfogalmai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3. A hálózat szervezésének alapjai . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4. Az ernyőszervezet bemutatása, a munkaügyi szervezet . . . . . . . . . . . . 5. A meglévő hálózatok feltérképezése, beépítése . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6. Szervezési alapismeretek . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 7. Dokumentáció-melléklet . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . .

169 170 171 177 180 182 189 191

128 129 132 135

FÜGGELÉK . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 197 7

8

Bevezető Az „Állástalálók klubja:” című programunk kidolgozásával az volt a célunk, hogy a 45 év feletti tartós munkanélküliek körében tevékenykedő magyarországi szociális és munkaügyi szakemberek számára olyan módszertani eszköztárat ala kítsunk ki, amely hatékonyan segíti őket a speciális helyzetű célcsoporttal való munkában. A program fejlesztése során további célunk volt, hogy előmozdítsuk az egyes településeken működő, a tartósan munkanélküliek társadalmi és munkaerő-piaci integrációja érdekében létrehozott intézmények közötti együttmű ködést, és támogassuk az integrált szolgáltatások jövőbeni bevezetését. A program fejlesztéséhez egy, a holland kormány által finanszírozott „A hosszú távon munkanélküli személyek támogatása helyi hálózatokon keresztül” elnevezésű holland-litván projekt által kidolgozott rendszert1 vettük alapul, melyet Litvániában nagy sikerrel valósítottak meg 2002 ben és 2003-ban. A programot Debrecenben és Erdélyben a „Motiváció a középkorú munkanélküliek számára” elnevezésű Leonardo da Vinci projekt fejlesztette tovább Állás találók Klubja néven. A módszer adaptálására, hazai feltételekhez való igazítására azonban sok hazai tapasztalat beépítésével és egy szakértői team intenzív együttműködésében valósult meg. A módszer megismeréséhez a holland Stavoor Opleidingen szervezet nyújtott segítséget. A trénereket és a szakembereket a Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitika Tanszéke, a kolozsvári BabesBolyai Egyetem Szociális Munka Tanszéke, Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő Központja és az Észak-alföldi Regionális Munkaügyi Központ biztosították. Ezek a szervezetek vettek részt a lefordított képzési programnak egy modellkísérleti program keretében történő kipróbálásában 2009 második felében, a tapasztalatok alapján adaptált modellprogram tanácsadóinak képzésében és a módszer közel 100 segítő szakember körében történő kipróbálásában is. A módszernek két pillére van. Egyrészt a segítők a csoportban megvalósuló gyakorlatok során a tartósan munka nélkül lévőket önbecsülésük és önismeretük fejlesztésével arra motiválják, hogy aktívan vállaljanak részt saját életük szervezésében és a hatékony álláskeresésben. Ezzel párhuzamosan a segítők 1 A „Support for Long-Term Unemployed Persons through Local Networks”, azaz „A hosszú távon munkanélküli személyek támogatása helyi hálózatokon keresztül” című program által kidolgozott módszer neve „Motivation in Employment Orientation”, azaz Motiváció a foglalkoztatási orientácció terén volt. Ez a CD-ROM-on megjelent kézikönyv képezte jelen fejlesztésünk alapját.

9

hálózatépítő szakemberként felkutatják a településen vagy a mikrokörnyezetben azokat a potenciális szereplőket, akik a segítségükre lehetnek a tartósan munka nélkül lévők integrációs folyamatában (munkaügyi intézményrendszer, szociális intézményrendszer, kamarák, non-profit szervezetek, önkormányzat, vállalkozók, etc.), erősítik az álláskeresők kapcsolatrendszerét és a munkába állást segítendő formális vagy informális hálózatot építenek köré. A módszert alkalmazó szakembereket tanácsadó tréning keretében készítjük fel az egyes fejlesztő elemek gyakorlati alkalmazására. A tréning során a szakemberek először önismereti, motivációs és célorientációs készségeket fejlesztő gyakorlatokat próbálnak ki és beszélik meg az alkalmazás esetleges problémáit. Ennek során felkészülnek arra, hogyan segíthetik a klienst a „mit akarok?”, „mit tudok?” és „mire vagyok képes, mi lehetséges?” kérdések megválaszolásában. Ezt követően az álláskeresési technikák átadásának módszereire kerül a hangsúly, amely során az első szakaszban megszerzett ismeretek alapján a tartós munkanélküli klienseket ahhoz segítik hozzá a szakemberek, hogy ne csak motiváltan, de felkészülten fogjanak hozzá az álláskereséshez. Az utolsó szakaszban a trénerek megismertetik a szakemberekkel az elhelyezkedést támogató hálózat kiépítésének és működtetésének módszereit. A felkészítő tréningen résztvevő, a kidolgozott módszertant alkalmazó szakemberek a korábbiakhoz képest sokkal konstruktívabban képesek megoldani a csoportban vagy az egyes konkrét esetekben felmerülő problémákat, tudásra és képességekre tesznek szert. Mindezek eredményeként a tartósan munka nélkül lévők készségeinek fejlődése is látványos lesz: jobban hisznek magukban, továbbá megtanulják, hogyan állapítsák meg erősségeiket és szakmai irányukat. Elsajátítják a hagyományos és nem hagyományos álláskeresési technikákra vonatkozó ismereteket, és szert tesznek olyan együttműködési és társas képességekre, melyek nélkülözhetetlenek mind az álláskereséskor, mind pedig a későbbiekben a munkahely megtartásakor.

10

Szakmai ajánlás A módszertani kézikönyv célja, felépítése A módszertani kézikönyv célja egyfelől, hogy bemutassa a program során a szociális és munkaügyi szakemberek számára kifejlesztett, kipróbált és a hazai feltételekhez igazított készségfejlesztő csoportmódszereket. Másfelől, hogy segítse a szakembereket azoknak a technikáknak az elsajátításában és alkalmazásában, amelyek sikeresen járulnak hozzá a tartósan munka nélkül lévők társadalmi és munkaerőpiaci integrációjához. Mindezek érdekében a kézikönyv számos tanáccsal, gyakorlati útmutatóval is ellátja a módszereket alkalmazni kívánó szakembereket. A kézikönyv a program gyakorlatait tartalmazza a program felépítését követve. A jobb felső sarokban a programrészeket neveztük meg, a bal felső sarokban pedig sorszámmal láttuk el a gyakorlatokat 1-41-ig. Kivételt jelentenek az „Energetizáló” gyakorlatok, mert azokat a gyakorlatok végén közöljük E1-E9-es sorszámokkal. A gyakorlatokat célszerű az ajánlott sorrendet követve alkalmazni, de a csoport igényeihez igazodva megváltoztatható. A csoportvezető dönti el például, hogy a bemutatkozó gyakorlatok közül hányat és mikor dolgoznak fel. Hasznos valamennyit feldolgozni abban az esetben, amikor a csoporttagok nem tudnak vagy nem szívesen beszélnek magukról. („Velem nem történik semmi.”) A résztvevők előbb-utóbb felvételi interjún vesznek részt, addig fel kell készülniük önmaguk rövid, tömör, hatékony bemutatására. Egyes gyakorlatokat (például: „Fa” gyakorlat) többször is elvégezhetünk, mert változhat a résztvevők hangulata, illetve módosulhatnak a kitűzött célok. A gyakorlatok címe alatt jelöljük azt, ha más programrészekben is alkalmazható az adott feladat. A gyakorlatokat kisebb egységekben célszerű megvalósítani, ezért szakaszokra osztottuk. Az utasításokat szakaszonként adjuk a résztvevőknek, és mindig jelöljük meg számukra az adott feladatra szánt időt! A gyakorlatok szakaszaihoz időtartamot is megadtunk, amelyek természetesen változhatnak a csoport létszámától, érdeklődésétől függően. (Kezeljük rugalmasan az időhatárokat!) A gyakorlatokat összegzéssel, visszajelzések kérésével zárjuk le, lehetőséget teremtve valamennyi kérdés tisztázására, pontosítására! A gyakorlatok leírásánál 11

találnak egy „Iránymutatás csoportvezetőknek” címszót, mely alatt módszertani illetve ismeretközlő segítséget nyújtunk. Az adott gyakorlathoz tartozó mellékletek (szemléltető segédletek) mindig a gyakorlat után találhatóak. Alkalmazott munkaformák, csoportvezetői technikák A foglalkozásokat a résztvevők aktivitására alapozzuk, és készségfejlesztő tréningtechnikákkal dolgozunk. A résztvevők problémája, hogy nincs állásuk. A problémára megoldást a szükséges ismeretek és készségek összekapcsolásával lehet találni. A tudásanyag összegyűjtésénél mindig a résztvevők ismereteire építünk. A csoportvezető törekedjen a gyakorlatok rövid, pontos ismertetésére, a feladatok elvégzését követően az ismeretanyag kiegészítésére, összegzésére és pontosítására! A „csoportvezető ismertetése” és a „csoportvezetői bemutatás” esetében szorítkozzon a legszükségesebb információk átadására! A gyakorlatvégzés során a csoporttagok párokban, kiscsoportokban, csoportban dolgoznak, de egyénileg is kapjanak feladatot! A résztvevők feladatlapokat töltenek ki, szituációs gyakorlatokban vesznek részt, videofelvétel is készülhet róluk. Megnyilatkoznak írásban, rajzban, szóban és nonverbálisan is. Használjuk a brainstorming módszert is! A változatos munkaformák lehetővé teszik a készségfejlesztést és színesebbé teszik a foglalkozásokat. A program célja a „képessé” tevés! A célcsoportot képessé kell tenni a változtatásra is! A módszerek sokszínűsége változatossá teszi a témakörök feldolgozását, és egyben elvárja a csoportvezetőktől, hogy kellő tudással és szakértelemmel alkalmazzák azokat. A csoportvezető munkastílusát az összeszedettség és a céltudatosság jellemezze! Folyamatos figyelemnyújtással kell valamennyi résztvevő aktivitását (haladását) segítenie, ugyanakkor feladatorientáltnak is kell lennie, mert a résztvevők változását, fejlődését a feladatokon keresztül érjük el. A csoporttagok a hosszú ideje munka nélkül töltött idő alatt kialakítottak maguknak egy megszokott, sok szempontból biztonságos életformát. Azzal, hogy részt vesznek a programban, kockázatot vállaltak, hiszen egy ismeretlen csoportba kerültek, ahol még az együttműködés formái is szokatlanok. Ahhoz, hogy eredményes legyen a munkánk, az első feladat a biztonságos, egymást elfogadó, támo gató légkör kialakítása. A csoportvezető már a bemutatkozásával (ezt követően a munkastílusával folyamatosan) mintát nyújt ehhez. A program indításához tartozó gyakorlatok pedig meghatározzák az együttműködés légkörét és kereteit. 12

A gyakorlatok sok feladatot adnak a résztvevőknek. Át kell gondolniuk eddigi eredményeiket („Elért eredmények” című gyakorlat), előre kell tervezniük („Én 5 év múlva” című gyakorlat), fel kell dolgozniuk a „szerepeiket” („Szereptorta” című gyakorlat). A feladatok megkövetelik, hogy a résztvevők felelősséget vállaljanak, döntéseket hozzanak, kisebb kockázatot vállaljanak, stb. Azért vállalkoztak a csoportos foglalkozásra, mert dolgozni szeretnének. Bármenyire is vonzó és vágyott ez a cél, a munkába állással fel kell adniuk jelenlegi életformájukat. Az állás megtalálása, majd a munkába állás is erőfeszítéssel jár, komoly „énerőt” igényel a résztvevőktől, amivel a tartósan munka nélkül lévő egyének legtöbbször már nem rendelkeznek. A csoportvezetőknek ezért a biztonságos, elfogadó légkör megteremtésén túl, pozitív visszajelzésekkel, folyama tos figyelemnyújtással és megerősítésekkel kell támogatniuk, bátorítaniuk a résztvevőket. A csoportvezető mindig segítse az egyéni felkészüléseket és „körforgásszerűen” kapcsolódjon be a kiscsoportok munkájába! Ügyeljen arra, hogy a visszahúzódóbb résztvevők is elmondhassák a gondolataikat! Lehetőséget kell teremteni arra, hogy a résztvevők is segítsék, bátorítsák egymást! Egy-egy témakörrel (készségfejlesztési lehetőséggel) több gyakorlatban is találkozhatunk. Például: Az értékek összegyűjtésével foglalkoznak az „Elért eredmények” és a „Gondolati térkép” című gyakorlatok. A jövő tervezésével az „Én öt év múlva”, az „Álmaim állása”, a „Célok légballonja” gyakorlatok stb. A tartósan munka nélkül lévők énképe erőteljesen gyengült, nehezebben ismerik fel (vállalják fel) erősségeiket, pozitív tulajdonságaikat, ezért a gyors válaszok, megoldások helyett célszerűbb az elképzelések fejlesztése, a mérlegelés, az összehasonlítások eszközét használni és több gyakorlatban is körbejárni egy-egy kérdéskört. Az ügyfélkörhöz tartozó személyek hosszan tartó munkanélküliségük ideje alatt sok visszautasítást kaphattak sikertelenül végződő munkahelykeresésük közben. Sok esetben már azt sem tudják eldönteni, hogy milyen állást szeretnének. „Krupié szeretnék lenni” mondta Ilona, aki még vendégként sem találkozott ezzel a munkával. „Bármilyen munka megfelel” mondta Ágota. (Bármilyen munka nincs, tehát nem is lehet benne elhelyezkedni.) „Ugyanazt szeretném csinálni, mint eddig, mert ehhez értek”, mondta Károly, aki korábban szíjgyártó volt, de ma már nem keresett ez a foglalkozás. A példákat folytathatnánk. Egy közös van bennük: nem reálisak a célkitűzések. A tartósan munka nélkül lévő személyek a munka világából már régen kaptak megerősítést. Nagy valószínűséggel már maguk sem hiszik el, hogy „értékesek” lehetnek, mint dolgozó emberek. 13

A program alkalmas arra, hogy segítse a reális célkitűzések megfogalmazását, azok elérését. Az Állástalálók Klubja tagjai bármennyire régen dolgoztak, bármennyire is elavult a szakmai tudásuk, rendelkeznek munkában hasznosítható képességekkel. A program gyakorlatai fejlesztik azokat a kulcsképessége ket (kommunikációs, együttműködési, kapcsolatteremtő, kudarctűrő, szabályés kötöttségtűrő stb.), amelyek szükségesek ahhoz, hogy újra visszakerülve a munka világába, el is tudják végezni a munkafeladataikat. A kulcsképességek „átvihető” jellegűek, vagyis nem egy meghatározott tevékenységgel kapcsolatban alkalmazhatóak. Aki a csoportos foglalkozásokon képes a megfelelő kommunikációra, az együttműködésre, a problémamegoldásra stb., az a munkahelyén is képes lesz hasznosítani a kulcsképességeit, mert azok a megváltozott körülmények között is folyamatosan alkalmazhatóak. A munkanélküliség miatti bizonytalanságból (kilátástalan jövőből), a csoport munkamódszerének újszerűségéből adódóan stb. ellenállásokkal is találkozhatnak a csoportvezetők. Az ellenállás természetes és megértendő jelenség, de nem szabad, hogy akadályozza (lehetetlenné tegye) a munkafolyamatot. Az ellenállás megelőzhető, csökkenthető a már leírt biztonságos légkör kialakításával, a csoportvezetők megfelelő szakmai felkészültségével, pozitív visszajelzéseikkel. Az is fontos, hogy a résztvevők mindig elmondhassák észrevételeiket, javaslataikat, megfogalmazhassák kérdéseiket, kétségeiket, ezzel segítve önmaguk megértését is. A csoportban folytatott munka mentálhigiénés funkciókat is ellát, hiszen a résztvevők megtapasztalhatják, hogy mások is küzdenek hasonló problémákkal, továbbá nyitottabbá válnak a segítség nyújtására és elfogadásra. A program hatékony alkalmazásának feltételei A célcsoport A program közvetlen célcsoportja a tartósan munka nélkül lévő, 45 éven felüli álláskeresők köre. Ez a célcsoport a munkaerőpiacon több szempontból is hátrányos helyzetben van. A hátrányok egyrészt az életkorból, másrészt a korszerű körülmények között szerzett munkatapasztalatok hiányából, s az ennek következtében kialakuló önbizalomvesztésből is adódnak. A munkaadók fiatal, korszerű tudással rendelkező, dinamikus, könnyen alkalmazkodó, kreatív, jó fellépésű, magas teljesítményű munkatársakat keresnek. A közép- vagy idősebb korú munkavállalók is rendelkezhetnek korszerű tudással, lehetnek jó képességeik és készségeik, de, ha nem megfelelő a fellépésük, kommunikációs képességük, 14

minden hiába. A több éve nem dolgozó álláskeresők munkavállalói készsége, önbizalma a legtöbb esetben alacsony. A tartósan munka nélkül lévők társas kapcsolatai, személyes készségei leépülnek, illetve reményvesztés és a motiváció hiánya tapasztalható náluk. Ahhoz, hogy visszakerüljenek a munkaerőpiacra, segítségre van szükségük. Az „Állástalálók Klubja” programban azok a 45 éven felüli tartósan munka nélkül lévő személyek tudnak eredményesen részt venni, akik számára a munka értéket képvisel, akik együtt tudnak működni a többi csoporttaggal, be tudják tartani a csoport szabályait, illetve képesek hosszabb távú elköteleződésre. Szándékukat, elköteleződésüket először szóban, majd az első foglalkozási nap végén írásban, „szerződéskötés” formájában is kinyilvánítják. Munkaforma, időkeretek Az „Állástalálók klubja” több hónapig tartó csoportos munkakapcsolat. Célszerű a 14-16 főből álló csoportot két (esetleg egy) csoportvezetőnek irányítania. A program – napi 4 órában – 25 találkozást ölel fel. A foglalkozások időkeretét a helyi adottságok módosíthatják. Javasoljuk, hogy a program első hetében a csoporttagok 3 alkalommal, az ezt követő héten 2 alkalommal, majd hetente 1 alkalommal találkozzanak és dolgozzanak, mivel a sűrűbb találkozás során könnyebben kialakul az együttdolgozás igénye. A későbbiekben azonban a heti egy-egy foglalkozást javasoljuk, mert ennyi idő szükséges a tanultak feldolgozására. A program helyszíne, tárgyi feltételek A tréning helyszínéül egy legalább 17 fő befogadására alkalmas méretű szobára van szükség. (Alkalmanként, például videofelvétel elkészítéséhez plusz még egy kisebb szobára is.) A terem nagysága tegye lehetővé, hogy kisebb csoportokban is zavartalanul dolgozhassanak a résztvevők. Amennyiben csak kisebb szoba áll rendelkezésre, akkor a kiscsoportban végzett munka zavartalan lebonyolításához folyamatosan szükség lehet két helyiségre. Szükséges, hogy a teremben nagy szabad falfelületek legyenek, amelyekre kifüggeszthetik flip-chart papírokon az olyan fontos információkat, mint például az együttműködés szabályai, vagy a program részei, de pl. a feladatok „eredményeit” is, mert ezeket a későbbi munkavégzéseknél fel tudjuk használni. (Az együttműködés szabályai és a programrészeket tartalmazó információk a foglalkozás végéig legyenek kifüggesztve!) 15

A terem berendezéséhez szükséges megfelelő számú szék és néhány asztal az írásos feladatok elvégzéséhez. Javasoljuk, hogy a székeket U alakban vagy félkörben helyezzék el! A csoportműködéshez szükséges további tárgyi feltételek: ▶▶ flip-chart tábla papírral, vastagon fogó filctollak ▶▶ A/4-es papírok, tollak, kifüggesztést segítő eszközök (ragasztó, rajzszeg), olló ▶▶ lehetőleg egy-egy dosszié minden csoporttagnak, mert ebbe össze tudják gyűjteni a segédanyagokat ▶▶ névkitűző, az ismerkedést elősegítendő ▶▶ fénymásoló a segédanyagok előkészítéséhez, önéletrajzok másolásához ▶▶ magnó, zenehordozók ▶▶ számítógépek, nyomtató: az önéletrajzok, kísérő levelek leírásához, kinyomtatásához ▶▶ internet-hozzáférés: állásinformációkhoz, céginformációkhoz ▶▶ célszerű biztosítani a résztvevők számára egy-egy pendrive-ot, amire elmenthetik a fényképes önéletrajzukat ▶▶ fényképezőgép fényképes önéletrajz készítéséhez ▶▶ videokamera a felvételi interjú felvételéhez ▶▶ televízió a felvételek visszanézéséhez ▶▶ az álláskereséshez szükséges napi-, illetve hetilapok, cégközlöny, arany oldalak, telefonkönyv.

16

A program felépítése

A) A féléves (teljes) program a következőképpen épül fel: I. A program indítása (Az első foglalkozás) Mint minden csoportos foglalkozás, az „Állástalálók klubja” program is, a csoportvezető köszöntésével, a program ismertetésével, a csoportszabályok tisztázásával és a résztvevők bemutatkozásával, egymás megismerésével kezdődik. (Az egymás jobb megismerését segítő gyakorlatokkal később is dolgozhatunk.) Az első alkalom felépítése eltér a többitől. Az ajánlott napirend a következő: 1. Üdvözlés, tájékoztatás 2. A csoportvezető(k) bemutatkozása 3. Ismerkedés a programmal (1. sz. feladat) 4. Interjú (2. sz. feladat) 5. Csoportszabályok megalkotása (3. sz. feladat) 6. Törekvések – igények (4. sz. feladat) 7. Visszajelzések a csoporttagoktól és a vezetőktől egyaránt 8. Szerződéskötés II. „Munkalehetőség” gyakorlatok Az úgynevezett „Munkalehetőség” gyakorlatok négy nagyobb részre tagolódnak. Mind a négy rész különböző célokat és e célok elérését szolgáló tevékenységeket érint. A „Munkalehetőség” gyakorlat részei: A) „Mit akarok?” A feladatok abban segítik a résztvevőket, hogy tisztában legyenek saját vágyaikkal, erősítsék meg ezeket a vágyakat, elemezzék az általuk fontosnak ítélt értékeket, és rangsorolják azokat fontosságuk szerint. B) „Mit tudok?” Ebben a részben a gyakorlatok lehetőséget adnak arra, hogy a résztvevők tudásuk, képességük, erős és gyenge pontjaik ismeretében mérlegeljenek eredményes tevékenységüket befolyásoló döntési helyzetekben. C) „Mi lehetséges?” A munkaerőpiac a munkáltató és az álláskereső szemszögéből. Ez a rész az információszerzésre, a lehetőségek felkutatására és a saját lehetőségek bővítésére fókuszál. 17

D) „Akcióterv és megvalósítás” Felkészülés az aktív álláskeresésre. Hogyan, mikor és hol valósíthatjuk meg kitűzött céljainkat? III. „Energetizáló” gyakorlatok A tananyagot „energetizáló” gyakorlatokkal színesítettük, melyeket elsősorban a program első felében alkalmaztunk. Az „energetizáló” gyakorlatok egy részét az eredeti anyag tartalmazta, néhányat saját magunk fejlesztettünk, illetve más forrásból merítettük. Kilenc „energetizáló” gyakorlatot mellékeltünk, amelyek a csoport igényei szerint más gyakorlatokkal is bővíthetők. Az „energetizáló” gyakorlatok felfoghatók egyszerű játékként is, amelyek célja a szellemi felfrissülés, de előfordulhat, hogy mélyebb (személyes) jelentéstartalmat kapnak. Ez esetben a csoportvezetőnek kezdeményeznie kell a feladat feldolgozását (csoportos megbeszélés, visszajelzés adása). Ekkor már nem egy „egyszerű” játékról, hanem az önismeret fejlesztésére is alkalmas lehetőségről van szó. IV. A program zárása A program zárásaként a „Célok légballonja” gyakorlat elvégzését tervezhetjük, mert nemcsak a program lezárása a cél, hanem a további teendők megbeszélése is. A „Fa” gyakorlat ismételt elvégzésével képet kaphatunk a csoport érzelmi állapotáról, és egyben lehetőséget nyújt arra, hogy beszélgessünk a csoporttagokban végbement változásokról. A program zárásakor a tapasztalatok összefoglalására, az elért eredmények kiemelésére, a jelenlévők visszajelzéseire kell sort kerítenünk.

B) A napi program felépítése A nap indítása (10 -15perc) ▶▶„Villámfény” ▶▶ Aktualitások Napi program ismertetése Gyakorlatok ▶▶„Munkalehetőség” gyakorlat ▶▶„Energetizáló” gyakorlat ▶▶„Munkalehetőség” gyakorlat A nap zárása ▶▶ Visszajelzés ▶▶ Feladatok a következő találkozásig 18

A „Nap indításának” a célja, hogy mindenki ráhangolódjon a napi munkára, a közös tevékenységre. A csoportvezető így visszajelzést kap a résztvevők hangulatáról. A „villámfény” minden foglalkozási nap reggelén (nyitókörként) egy-egy körkérdés. Mint ahogyan a neve is mutatja, egy villanásnyi gondolat közlése egy adott témakörben. Pl.: Milyen ünnep lennél?; kedvenc pihenőhelyem; kedvenc sportágam; milyen hangszer lennél? Nem elemezzük a válaszokat (nem ez a cél), bármilyen választ elfogadunk. Ezt követően mindig célszerű megbeszélni az „aktualitásokat”, pontosabban az előző hét (a csoportra tartozó) történéseit. Például: aki állásinterjún volt, elmeséli, hogy mi történt ott, hogyan élte át. A nap indítása maximum 15-20 percig tartson, ellenkező esetben felborul a nap struktúrája, és a kitűzött feladatokat nem tudjuk befejezni! Amennyiben a csoport tagjai hosszabb beszélgetésre tartanak igényt, akkor egy külön időpontot jelöljünk ki erre.

A gyakorlatok időigényétől függően egy vagy több „Munkalehetőség” gyakorlatot tervezzünk be, melyeket „Energetizáló” gyakorlatok közbeiktatásával oldjunk, illetve színesítsünk. Szükséges napi két rövid (technikai) szünet beiktatása is. A nap zárása Időt és figyelmet kell fordítani a nap végén (a nap zárásaként) a visszajelzésekre, melyekből a csoportvezetők is visszajelzést kapnak az elvégzett munkáról, továbbá a csoporttagok érzelmi, pszichés állapotáról is. Visszajelzés kérésekor célszerű a tanulási folyamatra és nem az érzelmi, pszichés állapotra fókuszálni. A záró kör kérdései (tetszés szerint bővíthető): ▶▶ A mai nap legfőbb tanulsága számomra…. ▶▶ Ma azt tanultam meg, hogy… ▶▶ A mai napból kiemelem, hogy… ▶▶ Ma akkor éreztem magam a legjobban… ▶▶ A mai nap felfedezése számomra… ▶▶ Milyen gondolatok foglalkoztatnak most? A napi programot időkeretek megadásával jól látható helyre függesszük ki és szóban is közöljük azt! 19

20

GYAKORLATOK

21

1.

számú gyakorlat

I - A program indítása

ismerkedés a programmal Célok:

A résztvevők ismerkedjenek meg az „Állástalálók Klubja”, a „Job Finders Club” programjával.

Időtartam:

30 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, papírok, tollak. Színes, az egyik oldalán ragasztható, ún. post-it cédulák, minden résztvevő számára 3 db.

Munkaforma:

Egyéni munka. Tájékoztatatás. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.

A feladatvégzés menete:

1.

szakasz: Bevezetés. Tájékoztatás. A csoportvezető köszöntse a résztvevőket és tisztázza a technikai kérdéseket! Pontosítsa a csoport zavartalan működéséhez szükséges tudnivalókat! (A foglalkozások helye, ideje, a kapcsolattartás módja stb.) A csoportvezető írja fel a táblára a program eredeti és magyarra fordított nevét! Ismertesse röviden a program eredetét, célját, valamint a magyarországi bevezetésének történetét.

2.

szakasz. A program célja. Tájékoztatás. Egyéni munka: A csoportvezető írja fel a program célját egy flip-chart papírra az alábbiak szerint:

A program célja, hogy segítse a résztvevőket ▶▶ reális céljaik megfogalmazásában, ▶▶ az énerő növelésében, ▶▶ eligazodni és eredményesen működni a munkaerőpiac területén.

22

Végső cél az elhelyezkedés/képzés vállalása. A cél ismeretében minden résztvevő gondolkozzék el azon, hogy a cél elérése érdekében milyen kisebb feladatokat/lépéseket kell megvalósítani ahhoz, hogy a végső cél (elhelyezkedés/képzés vállalása) megvalósuljon! Minden résztvevő kapjon 3-3 post-it cédulát, amelyekre írják fel ezzel kapcsolatos gondolataikat! (Minden gondolatot külön-külön papírlapra). Miután mindenki elkészült, a csoportvezető gyűjtse össze a lapokat!

3.

szakasz: A program tartalma. Csoportban végzett munka: A csoportvezető írja fel a flip-chart papírra a program részeit úgy, hogy hagyjon helyet a csoporttagok lapjainak is! A csoportvezető ismertesse a program részeit, majd egyenként olvassa fel a csoporttagok által, a cél ismeretében „feltételezett” programrészeket! A csoport közösen döntse el, hogy az adott cédulán szereplő gondolat melyik programrészhez tartozik, majd ragasszák a megfelelő helyre! Az így elkészült „programrész-ismertetőt” a csoportvezető szükség esetén egészítse ki! A csoportvezető tájékoztassa a résztvevőket a program során alkalmazott módszerekről (egyéni munka, kis- és nagy csoportban végzett munka, csoportos megbeszélés, csoportvezető ismertetése, feladatlapok kitöltése, szituációs gyakorlatok stb.), valamint a munka hatékonysága érdekében használt technikai eszközök (fényképezőgép, videó, számítógép stb.) alkalmazásáról!

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoport vezetője összegezze a programmal kapcsolatos információkat, tudnivalókat, valamint ismételje el a program célját és tartalmát! Adjon lehetőséget kérdések tisztázására!

Iránymutatás csoportvezetőknek:

Alakítson ki biztonságos és támogató atmoszférát! Győződjön meg arról, hogy mindent világosan értenek-e a résztvevők! Biztatni kell őket arra, hogy kérdéseket tegyenek fel! A program célja és részei/tartalma a csoportmunka végéig maradjanak kifüggesztve!

23

2.

számú gyakorlat


interjú Célok:

A csoporttagok bemutatkozása Az aktív hallgatás, a másikra való figyelés képességének fejlesztése. A prezentációs készségek fejlesztése Az együttműködés ösztönzése

Időtartam:

1. szakasz: 2. szakasz: 3. szakasz: Összesen:

Eszközök:

Papírlapok, írószerek.

Munkaforma:

Párokban végzett munka. Csoportos munka. Csoportos megbeszélés.

10 perc 60 perc 10 perc 80 perc


1.

szakasz: Interjúkészítés. Párokban végzett munka: A feladatot párok létrehozásával kezdjük. A résztvevőknek osztunk papírt és íróeszközt. Instrukciók: „Ebben a feladatban interjút fogunk készíteni egymással. Mindegyik páron belül két szerep lesz. Az egyik szereplő az újságíró lesz, a másik pedig az interjúalany. A szerepeket később megcseréljük. Az újságíró bármilyen kérdést feltehet az interjúalanynak. A cél az, hogy minél jobban megismerjük a partnerünket. Ha az interjúalany úgy érzi, hogy egy kérdés túl személyes természetű, akkor jogában áll úgy dönteni, hogy nem válaszol rá. Érdemes jegyzetet készíteni, mert a feladat végén a csoporttagok be fogják egymást mutatni.” 24

Az „újságírók” helyzetét megkönnyíthetjük azzal, hogy felvetünk néhány konkrétabb interjútéma-ötletet (pl., amit sokan tudnak rólam, amit kevesen, család, korábbi munka, hobbi, elfoglaltságok, célok stb.). Ezeket a szempontokat pedig vázlatszerűen felírhatjuk egy táblára, hogy szem előtt legyenek. Jelezzük, hogy mikor kezdhetik az interjút, amire 3-3 percet kapnak!

2.

szakasz: A párok bemutatása. Csoportos munka: A csoportvezető kérje meg a résztvevőket, hogy mutassák be a párjukat az interjú alapján! A bemutatás után mindig kérdezze meg az interjúalanyt, hogy egyetért-e a bemutatás tartalmával vagy szeretné-e azt kiegészíteni! A csoporttagok is tehetnek fel kérdéseket. Osszuk meg a csoporttal a megfigyeléseinket, tegyük fel mi is a megismerést elősegítő kérdéseinket!

3.

szakasz: Visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A résztvevők mondják el a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat!

25

3.

számú gyakorlat


csoportszabályok megalkotása Célok:

Nyílt légkör létrehozása a hatékony interperszonális együttműködés számára.

Időtartam:

30 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, papír, tollak. Az egyik oldalán ragasztható ún. post-it cédulák 2 féle színben, minden résztvevő számára.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz.Gondolatok megfogalmazása. Egyéni munka: A csoportvezető függesszen ki a táblára vagy a falra egy nagy papírlapot a következő két befejezetlen mondattal: „Azért, hogy nyíltan beszélhessek a csoportban, számomra fontos, hogy...” „A csoportban korlátok közé lennék szorítva, ha...”! A csoporttagok két eltérő színű post-it papírlapot kapnak. A résztvevők feladata, hogy az egyik lapjukon egészítsék ki az első mondatot, majd a másik lapjukon egészítsék ki a második mondatot. Mielőtt hozzálátnának a feladathoz, a csoportvezető magyarázza el, hogy fontos mindenkinek a nyílt, őszinte gondolata, mert ezek alapján építik fel majd közösen a csoportszabályokat! Biztosítsuk, hogy minden csoporttag szabadon és nyíltan kifejezhesse gondolatait! Miután mindenki elkészült, a csoportvezető gyűjtse össze a név nélküli papírlapokat!

26

2.

szakasz: Csoportszabályok megalkotása. Csoportban végzett munka: A csoportvezető függessze ki az előre elkészített, a csoport számára „megajánlott” csoportszabályokat! (A csoportszabályokat úgy írja fel, hogy a résztvevők papírlapjait fel lehessen ragasztani az egyes szabályok köré!) A csoportvezető egyenként olvassa fel a csoporttagok által írt mondat-kiegészítéseket! A csoporttal együtt közösen értelmezzék és illesszék be a megajánlott csoportszabályok listájába! Amennyiben a papírlapon a „megajánlott” csoportszabályokba be nem illeszthető gondolataik vannak, akkor azt tegyék félre! Miután minden papírlap sorra került, értelmezzék újra a félretett papírlapokat és figyelembevételükkel alakítsanak ki új (kiegészítő) csoportszabályokat! A csoportvezető kérdezze meg, hogy a táblán lévő csoportszabályokon kívül van-e javaslat újabbak megfogalmazására? Amennyiben nincs újabb javaslat, a résztvevők kézfelnyújtással jelezzék, hogy elfogadják a táblán lévő csoportszabályokat, majd aláírásukkal nyomatékosítsák azt!

3.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok beszéljék meg a csoportszabályok alkalmazását, betartásuk fontosságát, felelősségét! A csoportvezető egyenként értelmezze a csoporttal a szabályokat! (Kérdezze meg, hogy van-e kérdés az értelmezésekkel kapcsolatban!)


A csoportszabályok a program végéig maradjanak kifüggesztve! Javaslat: azokat a mondatbefejezéseket, amelyek úgy kezdődnek, hogy „Azért, hogy nyíltan beszélhessek a csoportban, számomra fontos, hogy…”, hagyják fent a táblán a csoportszabályok mellett! „A csoportban korlátok közé lennék szorítva, ha…” mondat kiegészítéseket célszerű a feladat befejezését követően levenni a tábláról, mert korlátozó a jelentéstartalma. Csoportszabályok (minta): ▶▶ pontosság, időhatárok betartása, ▶▶ egymás meghallgatása, visszajelzés egyes szám első személyben, ▶▶ nem kritizálunk, nem adunk tanácsot, ▶▶ fő szabály a pozitív megerősítés,titoktartás, ▶▶ egymás véleményének tiszteletben tartása és elfogadása, ▶▶ hiányzás (maximum 3 alkalommal) lehetőleg 1 nappal korábban jelezve. 27

4.

számú gyakorlat


törekvések, igények Célok:

A résztvevők munkával, illetve a csoportfoglalkozással kapcsolatos reményeinek beazonosítása, feltérképezése, ami mind a résztvevő, mind a csoportvezető számára egyaránt fontos. A csoporttagok együttműködésének ösztönzése, a csoportkohézió növelése. A résztvevők vállaljanak felelősséget, és köteleződjenek el a csoport céljai, feladatai mellett! Célunk, hogy rámutassunk arra, mennyi mindent tehetnek meg a résztvevők egymásért, a csoport közös munkájáért.

Időtartam:

30 perc

Melléklet::

1. sz.: „Törekvéseink virága”

Eszközök:

Színes, egyik oldalán ragasztható ún. post-it cédulák, résztvevőként 3 darab. Íróeszközök.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportos munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Az igények felmérése. Egyéni munka: Minden résztvevőnek kiosztunk 3 darab post-it cédulát és egy-egy íróeszközt.

Feladat: Mindenki gondolja végig és írja le az egyik papírlapra, hogy ezen a csoportfoglalkozáson mit szeretne tanulni, milyen készségeket szeretne elsajátítani, 28

amelyek segíthetnek munkát találni! Gondolataikkal fejezzék be a következő mondatot: „A csoportfoglalkozáson szeretném megtanulni…” A másik papírra írják fel, hogy mit szeretnének más csoporttagoktól kapni! Fejezzék be a következő mondatot: „A többi csoporttagtól szeretném megkapni...” A harmadik lapra azt írják fel, hogy mit tudnak felajánlani a többi csoporttagnak, hogyan tudnak segíteni a többieknek! Fejezzék be a következő mondatot: „A többi csoporttagnak fel tudom ajánlani...” A megkezdett mondatokat a csoportvezető írja fel a táblára!

2.

szakasz: Az igények megbeszélése. Csoportos munka: Miután mindenki elkészült, a csoportvezető ismertesse a „Törekvéseink virága” ábrát. (1. sz. melléklet)! Kérjük meg a résztvevőket, hogy egyenként mondják el, milyen gondolattal (gondolatokkal) fejezték be a feladatban szereplő mondatokat, majd a gondolataikat tartalmazó cédulákat ragasszák fel a megfelelő „virágsziromra”!

3.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető mutasson rá, hogy milyen lehetőségek vannak a résztvevők reményeinek elérésére a program szerkezetén belül! Tekintse át és összegezze, hogy a résztvevők mit várnak egymástól, és készítse fel őket arra, hogyan segítsenek egymásnak! Emelje ki, hogy ezeket egymásnak ajánlották fel, hogy számítanak és számíthatnak egymás segítségére! Az összegzésnél a fent megállapított célokat vegye tekintetbe! A résztvevők mondják el a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat!

Bátorítsa a résztvevőket, hogy olyan konkrétan válaszolják meg a kérdéseket, amennyire csak lehet! (Például felajánlhatják egymásnak, hogyha tudomásukra jut olyan munkalehetőség, amilyet a másik csoporttag keres, akkor arról szólnak neki.)

29

1. sz. melléklet: „Törekvéseink virága”

1 igények

2

1 - A csoportfoglalkozáson szeretném megtanulni... 2 - A többi csoporttagtól szeretném megkapni... 3 - A többi csoporttagnak fel tudom ajánlani...

30

3

5.

számú gyakorlat


név + hobbi Célok:

Bevezetés, nevek memorizálása, jó mikroklíma teremtése, csoporttagok pozitív tulajdonságainak megismerése.

Időtartam:

10-15 perc

Eszközök:

Eszközt nem igényel.

Munkaforma:

Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Nevek memorizálása. Csoportban végzett munka: A csoport egyik tagja mondja el a nevét és a hobbiját! A következő csoporttag mondja el az első csoporttag nevét és hobbiját, majd a saját nevét és hobbiját! A harmadik csoporttag mondja el az első két csoporttag nevét és hobbiját, majd pedig a saját nevét és hobbiját és így tovább, amíg mindenki sorra kerül! A feladat során tehát minden résztvevő megpróbál visszaemlékezni az előző csoporttagok nevére és hobbijára. A legnehezebb feladat az utolsó résztvevőnek jut, akinek meg kell próbálnia visszaemlékezni az összes résztvevő nevére és hobbijára.

2.

szakasz: Visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető kérdezze meg a résztvevőket, hogyan érezték magukat a feladatvégzés közben, mennyire érzik nehéznek a nevek felidézését!


Alkalmanként szükség van arra, hogy a résztvevők segítséget kapjanak a korábbi nevekre és hobbikra való visszaemlékezésben. Más csoporttagok segíthetnek a résztvevőknek, azonban bátorítani kell őket arra, hogy a feladatot amennyire csak lehet, önállóan végezzék! 31

6.

számú gyakorlat


hasonlóságok és különbségek Célok:

Egymás jobb megismerése.

Időtartam:


Eszközök:

Tollak, lapok. Hasonlóságok és különbségek c. lapok minden résztvevő számára. (Lásd 2. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Párokban végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.



1.

szakasz: Párok ismerkedése. Párokban végzett munka: A résztvevők tetszés szerint alkossanak párokat! A csoportvezető osszon ki páronként 1-1 „Hasonlóságok és különbségek” című lapot! A párok beszélgessenek tetszés szerint, de egymás megismerésére irányuló témakörökben! Az egymásról alkotott benyomások és a beszélgetés alapján töltsék ki a „Hasonlóságok és különbségek” című lapokat! A lapokon két, egymást metsző kör található. A különböző vonásokat a szélső körszeletekbe írják be, míg a hasonló vonásokat a körök (halmazok) metszetébe!

2.

szakasz: Egymás bemutatása. Csoportban végzett munka: A párok a nagy csoport előtt mutassák be hasonló és eltérő vonásaikat, amilyen részletesen csak tudják!

32

3.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető kérdezze meg a résztvevőket, hogyan érezték magukat akár a feladat végzése alatt, akár a bemutatás után!


Fontos bátorítani a résztvevők kommunikációját és egy olyan légkört teremteni, amely elősegíti az együttműködésüket!

2. sz. melléklet: Hasonlóságok és különbségek Különbségek

Különbségek

Hasonlóságok

33

7.

számú gyakorlat


így mutatana be Célok:

A résztvevők bemutatkozásának fejlesztése, színesítése. Hozzásegíteni őket ahhoz, hogy magukat más szempontból lássák, illetve kipróbálják magukat egy eddig nem ismert szerepben.

Időtartam:


Eszközök:

Papírok, íróeszközök.

Munkaforma:

Egyéni munka. Egyéni bemutatás a csoport előtt.



1.

szakasz: A bemutatás megírása. Egyéni munka: Instrukció: „Mindenki gondoljon egy közeli kedves ismerősére, hozzátartozójára, aki jól ismeri őt! Írja fel az illető keresztnevét egy lapra! A feladat az lesz, hogy próbálják meg az ő helyükbe képzelni magukat, és gondolják végig, hogyan mutatná be az illető Önöket! Érdemes néhány sorban leírni a gondolataikat, mert ha elkészültek, a kiválasztott ismerősük vagy családtag nevében fogják bemutatni magukat!”

2.

szakasz: Egyéni bemutatás a csoport előtt. Egyéni bemutatás: Miután mindenki elkészült, a résztvevők egyenként mutassák be magukat a hozzátartozójuk nevében! A csoportvezető segítse a bemutatást az első néhány mondat bevezetésével! Például:

▶▶ Ágnes vagyok, ▶▶ XY csoporttag barátnője, ▶▶ azóta ismerem, hogy…; XY szerintem… 34

Minden egyes bemutatás után tehetünk fel további kérdéseket a „hozzátartozónak”: ▶▶ Mit tan ult tőle? (Ágnes, mit tanult XY csoporttagtól és fordítva.) ▶▶ Mi az, amit nagyon értékesnek tart benne? ▶▶ Mit kíván neki? Milyen munkát ajánlana a számára? A csoporttagoknak is adjunk lehetőséget a kérdezésre!

3.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A bemutatások után kérjünk visszajelzéseket a résztvevőktől, hogy milyen érzés volt a feladat végzése, mi volt a hozadéka számukra! A tapasztalatok szerint a résztvevők olykor könnyebben fejezik ki a saját értékeiket, ha közvetve, más nevében beszélhetnek magukról.

35

8.

számú gyakorlat

II - A: „Mit akarok?”

első benyomás Célok:

Énkép elemeinek feltárása. Önismeret fejlesztése. Szocializációs készségek fejlesztése. Pozitív atmoszféra teremtése. Visszajelzés adása és kapása. Az első benyomások fontosságának felismerése.

Időtartam:

1. szakasz: 2. szakasz: 3. szakasz: 4. szakasz: Összesen:

Eszközök:

Írószerek. „Tulajdonságskála” c. lap minden résztvevő számára. (Lásd 3. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportos megbeszélés.

5 perc 10 perc 15 perc 15 perc 45 perc


1.

szakasz: Tulajdonságskála kitöltése – önmagunkról. Egyéni munka: Minden résztvevő kapjon egy-egy „Tulajdonságskála” című segédanyagot, melyen 30-30 tulajdonságpár van felsorolva! A csoportvezető ismertesse a kitöltés menetét, vagyis mindenki önállóan értelmezze a felsorolt tulajdonságokat (szükség esetén a csoportvezető segítsen)! A tulajdonságpárok között 7db „+” jel van. Ez egy skálát jelképez, melynek két végén a tulajdonságok állnak. 36

A résztvevők a „+”-ok közül minden sorban karikázzanak be egyet! Minél közelebbi jelet karikáznak be az adott tulajdonsághoz, annál hangsúlyozottabban jellemző az egyénre az adott tulajdonság.

2.

szakasz: Tulajdonságskála kitöltése – két társunkról. Egyéni munka. A csoporttagok véletlenszerűen alkossanak 3-as csoportokat és a már ismertetett instrukciók alapján töltsenek ki egymásról 1-1 tulajdonságskálát! (Egyéni munka, beszélni nem szabad!) A kitöltött lapok kerüljenek a címzettekhez! Mindenki hasonlítsa össze a saját lapját a másoktól kapottakkal!

3.

szakasz: A tulajdonságskála megbeszélése. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. A 3 fős csoportok beszéljék meg egymással az „eredményeket”! Különösen figyeljenek az egyező, valamint a nagy különbségeket mutató tulajdonságokra!

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A nagy csoport előtt minden résztvevő mondja el, hogyan érintette társuk jellemzése! Emeljék ki azt az 1-2 tulajdonságot, amelyek megegyeztek vagy nagyon eltérőek voltak! Beszéljenek az első benyomás fontosságáról, valamint arról, hogy elégedettek-e a róluk kialakított első benyomással! Az első benyomások általában korrektek vagy nem? Milyen az első benyomás hatása a munkavégzésre, beilleszkedésre? Milyen tényezők alakítanak ki pozitív benyomásokat? Beszéljék meg, hogy az első benyomásnak van-e szerepe a jövőbeli együttműködésben! Milyen szerepet játszanak a megérzések egymás megismerésében? Milyen érzés volt végrehajtani a feladatot?


Fontos hangsúlyozni a pozitív vonásokat! Bátorítsa a résztvevőket, hogy hagyatkozzanak a személyről alkotott benyomásokra, és olyan nyíltan beszéljenek, amennyire csak lehet!

37

3. sz. melléklet: Tulajdonságskála érdekes

+

+

+

+

+

+

+

unalmas

hideg

+

+

+

+

+

+

+

meleg

tapintatos

+

+

+

+

+

+

+

tapintatlan

aktív

+

+

+

+

+

+

+

passzív

uralkodó, domináns

+

+

+

+

+

+

+

alárendelő

összefogott

+

+

+

+

+

+

+

szétesett

gyermeki

+

+

+

+

+

+

+

felnőtt

merész

+

+

+

+

+

+

+

félénk

elutasító

+

+

+

+

+

+

+

elfogadó

élő

+

+

+

+

+

+

+

élettelen

önállótlan

+

+

+

+

+

+

+

önálló

szorgalmas

+

+

+

+

+

+

+

lusta

vidám

+

+

+

+

+

+

+

szomorú

erotikus

+

+

+

+

+

+

+

semleges

szabad

+

+

+

+

+

+

+

nem szabad

elégedett

+

+

+

+

+

+

+

elégedetlen

egészséges

+

+

+

+

+

+

+

beteg

zárt

+

+

+

+

+

+

+

nyílt

bizalom-teli

+

+

+

+

+

+

+

gyanakvó

nyugalmas, nyugis

+

+

+

+

+

+

+

fáradozó, nyüzsgő

irányított

+

+

+

+

+

+

+

irányítatlan

fékezett

+

+

+

+

+

+

+

lendületes

biztonságot adó

+

+

+

+

+

+

+

biztonságot nem adó

gyenge

+

+

+

+

+

+

+

erős

befelé forduló

+

+

+

+

+

+

+

kifelé forduló

harcos

+

+

+

+

+

+

+

beletörődő

barátságos

+

+

+

+

+

+

+

ellenséges

feszült

+

+

+

+

+

+

+

oldott

valósághoz kötött

+

+

+

+

+

+

+

valóságtól elszakadt

világos

+

+

+

+

+

+

+

zavaros

Forrás: Rudas János: Delfi örökösei (Budapest: Kairosz, 1997) 344.o.

38

9.

számú gyakorlat


a kívánságok tudatosítása „Mit szeretnék tenni, ha…” Célok:

A résztvevők segítése, hogy felismerjék a kívánságaikat (azaz mit tennének, ha minden a rendelkezésükre állna a környezetükben). A kívánságok között megtalálni a résztvevők számára legértékesebbeket, hogy aztán megfelelő feltételek esetén be tudják emelni ezeket megvalósítandó céljaik közé.

Időtartam:


Eszközök:

CD lágy klasszikus zenével, zenelejátszó eszköz az egyéni munka szakaszára.

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-4 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka.



1.

szakasz: Kívánságok listájának elkészítése. Egyéni munka: A résztvevők képzeljék el, mit tennének a következő helyzetben! Mindenkit szerencse ért, mindenki nyert a lottón 100 millió forintot. Nem kell dolgozni, mindenki szabadon eldöntheti, hogy mivel foglalkozna élete végéig. Most valamennyien gondolkozzanak el azon, hogy mit tennének, mivel foglalkoznának, hol és hogyan élnének stb.? Mi, milyen tevékenység okozná a legnagyobb örömet? Gondolataikat engedjék szárnyalni és írjanak egy-egy hosszú listát kívánságaikról! Kérjük meg a csoporttagokat, hogy igény szerint húzódjanak félre a teremben, keressenek egy olyan helyet maguknak, ahol elmerülhetnek gondolataikban anélkül, hogy mások zavarnák 39

őket! A csoportvezető kísérje figyelemmel a folyamatot, szükség szerint segítsen! Amikor mindenki elkészült, közöljük a következő feladatot: Az összegyűjtött kívánságlistából most mindenki emelje ki azt az öt tevékenységet, amely a legértékesebb a számára!

2.

szakasz: Gondolatok megosztása. Kis csoportokban (3-4 fő) végzett munka: A kis csoportok tagjai ismertessék egymással az öt legértékesebbnek talált „tevékenységet”! Választásukat indokolják is meg!

3.

szakasz: Gondolatok megosztása, összegzés. Csoportban végzett munka: A résztvevők osszák meg az egymástól kapott élményeket, gondolatokat! Néhány csoporthoz intézett kérdéssel segítsük a gondolatok összegzését! ▶▶ Milyen tevékenység lenne igazán élvezetes számomra? ▶▶ Milyen lehetőségeim vannak jelenleg, hogy ezeket a tevékenységeket elvégezzem? ▶▶ Szeretném-e, hogy a munkám ezzel a tevékenységgel legyen kapcsolatos? ▶▶ Elégedett vagyok-e azzal, ahogyan jelenleg használom/szervezem az időmet?


A 100 millió forint megnyerését tartalmazó helyzet megbeszélésében próbálja meg elérni, hogy a beszélgetés középpontjában az álljon, hogy az egyének maguk mit tennének, és nem az, hogy mit tennének a pénzzel!

40

10.

számú gyakorlat


életóra Ez a feladat az „Akcióterv és megvalósítása” szakaszban is alkalmazható. Célok:

A résztvevők hozzásegítése ahhoz, hogy felismerjék a múlt aktuális helyzetre gyakorolt hatását. A résztvevők ismerjék fel a saját vágyaikat és céljaikat. A résztvevők megértsék, hogy milyen fontos szerepe van a jelenben tett döntéseknek a jövőbeli célok megvalósításában. A tanulásra való motiválás. Visszajelzés adása és kapása. Az első benyomások fontosságának felismerése.

Időtartam:


Eszközök:

„Életóra ábra” minden résztvevő számára (Lásd 4. sz. melléklet!). Toll, színes ceruzák.

Munkaforma:

Egyéni munka. Párokban végzett munka. Csoportos megbeszélés.



1.

szakasz: Az „Életóra ábra” kitöltése. Egyéni munka: A feladatot egyéni munkával kezdjük. Minden résztvevőnek kiosztunk egy-egy „Életóra ábrát” és íróeszközt, majd bemutatjuk a feladatot. A rajzon található életóra az életünket szimbolizálja a születésünktől a halálunkig. 41

Elsőként jelöljék meg a rajzon a jelenlegi életkorukat! Majd a következő utasítást adjuk. Gondolják végig a múltbeli életszakaszaikat és jelöljék be az életük legfontosabb eseményeit: ▶▶ Amikor elkezdtek iskolába járni. ▶▶ Amikor iskolát váltottak. ▶▶ Amikor befejezték tanulmányaikat. ▶▶ Amikor dolgozni kezdtek. ▶▶ A fontos családi eseményeket. Idősebb korosztály esetében ennél a feladatnál több időre is szükség lehet. Ha kész a feladat, a további instrukció: Most gondolják végig, hogyan képzelik el a jövőjüket! Mit szeretnének csinálni életük későbbi szakaszaiban? Jelöljék be a következő dátumokat is az életórán: ▶▶ Ha továbbtanulást terveznek, mikor kezdik és mikor fejezik be tanulmányaikat? ▶▶ Mikor szeretnének munkába állni vagy vállalkozást indítani? ▶▶ Mikor szeretnének nyugdíjba vonulni? ▶▶ Mit szeretne csinálni nyugdíjasként? ▶▶ Milyen családi események határozzák meg reményei szerint az életét? (Pl. új otthonba költözés, gyerekek elköltözése, unokák nevelése, fiatalabb korosztálynál: családalapítás, gyerekvállalás stb.). Problémák jelentkezhetnek, amikor a résztvevők a jövőjükről próbálnak gondolkodni. Adja meg minden résztvevőnek a szabadságot, hogy belátásuk szerint jelöljék be a jövőbeli eseményeket! Ügyeljen arra, hogy az ábra kellő súllyal tartalmazzon jövőbeli eseményeket is! A jövő felvázolása után kérjük meg a résztvevőket két fontos életszakasz jól látható elkülönítésére! Más-más színnel színezzék ki azt az életszakaszt, amelyet tanulással töltött és azt, amelyet munkával!”

2.

szakasz: Az „Életórák” megismerése. Párokban végzett munka: Párokat alakítunk ki. A párok ismerjék meg egymás életóráját! Fektessünk hangsúlyt a tanulással és munkával eltöltött időszakokra! Ehhez két munkaformát választhatunk. Dolgozhatunk úgy, hogy ki-ki bemutatja a saját életóráját a párjának, aki a kérdéseivel ösztönözheti a párját a minél szélesebb körű ismertetésre. A másik lehetőség, hogy nem a saját életórájukat mutatják be, hanem a párjuk próbálja meg leolvasni az ő életórájukat. Így teremtünk lehetőséget a párbeszéd kialakítására, az életóra megvitatására. 42

3.

szakasz: Az „Életórák” bemutatása. Csoportban végzett munka: A résztvevők mutassák be a saját vagy a párjuk életóráját! Ezáltal megoszthatják új felismeréseiket, kérdezhetnek egymástól. A megbeszélés kiterjedhet az életben tapasztalt nehézségekre is. Fontos szempont, ha a nehézségekről beszélünk, hogy az hogyan változtatta meg őket, mit tanultak belőle, hogyan oldották meg.

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: Szempontok az összegzéshez (plusz az egyéni munkánál adott instrukciók): ▶▶ Hogyan érezték magukat, amikor a jövőjüket kellett ábrázolniuk? ▶▶ Mennyi idejüket töltötte ki a tanulás vagy a munka? ▶▶ Megéri több időt fordítani a tanulásra, hogy a kiválasztott munkában tudjon dolgozni? ▶▶ Milyen múltbeli eseményeknek volt a legnagyobb hatása a jelenlegi helyzetére? ▶▶ Miket kell véghez vinnie a közeljövőben, hogy elérje a céljait? Meg fogja tenni? ▶▶ Fontos a jövőre gondolni? Miért és miért nem? 4. sz. melléklet: ÉLETÓRA születés

60 év

20 év

40 év

43

11.

számú gyakorlat


csoportmunka, első benyomás Célok:

Megismertetni a csoporttagokkal a testbeszéd sajátosságait: mi az, ami előnyös, mi jelenthet hátrányt. A hangszín jellemzőinek kifejtése, az így gyűjtött információk megvitatása. A csoporttagok készségeinek fejlesztése a gondolataik és a kívánt információk szóbeli kifejezésére. Felkészülés a munkaadókkal való beszélgetésre az első benyomás formálásának eszközével. Visszajelzés adása és kapása. Az első benyomások fontosságának felismerése.

Időtartam:


Eszközök:

Fontos, hogy legyen elég tér a csoportmunkára és lehetőség az írásra! Megfigyelési területek, szempontok. (Minden kis csoportnak 1-1 szempontsor. (Lásd 5. sz. melléklet!) Papír, írószer.

Munkaforma:

Kis csoportokban (5-6 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.

1.


szakasz: A feladat ismertetése. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető ismertesse a feladatot! A feladat elvégzéséhez alakítsanak 5-6 fős csoportokat, amelyeken belül lesz 2 „aktív” tag és 3-4 „passzív” tag! Az „aktív” tagok feladata az lesz, hogy beszélgessenek majd egy adott témakörön belül. 44

A témakör: „hogyan találtam munkát”, melyet érdemes a második szakaszban közölni. A többi résztvevő megfigyelő szerepben lesz és a termen kívül kapják meg a feladatukat. A „passzív” résztvevők feladata a következő: Az egyik csoporttag figyelje meg a két beszélgető testbeszédét és próbáljon meg minél több részletet megjegyezni. A másik csoporttag figyeljen a beszélgetés tartalmára, arra, hogy mennyire precízen, részletesen és világosan fejezik ki magukat a beszélgetők, mennyire összefüggő az elbeszélés, illetve az éppen „hallgató” társ mire figyel a beszélgetés alatt! A harmadik résztvevő figyelje meg a beszélő hangszínét és annak változásait az elbeszélés alatt! A megfigyelők egyezzenek meg egymás között abban, hogy ki melyik feladatot végzi el a megfigyelés során! A megfigyelési szempontokat írásos formában is kapják meg a megfigyelő szerepben lévők! A csoportvezető hívja fel a „passzív” tagok figyelmét arra, hogy a megfigyelés alatt érdemes jegyzetelniük!

2.

szakasz: Beszélgetés-megfigyelés. Kis csoportokban: (5-6 fő) végzett munka. Az 5-6 fős csoportokban az „aktív” csoporttagok üljenek egymás mellé és kezdjék el a beszélgetést! A beszélgetést felváltva „vezessék”! 7 percig az egyik résztvevő számoljon be arról „hogyan találtam munkát”, majd a másik beszélgető partner ugyancsak 7 percben beszéljen erről! A „passzív” csoporttagok üljék körbe őket és az írásban is megkapott megfigyelési szempontokra fókuszálva figyeljék a beszélgetést! (Érdemes jegyzetelniük!)

3.

szakasz: Megbeszélés, összegzés. Csoportban végzett munka: Az „aktív” csoporttagok mondják el, hogyan érezték magukat a beszélgetés alatt! A „passzív” tagok a megfigyelési szempontok figyelembevételével adjanak visszajelzéseket a beszélgetésekről! A csoport tagjai beszéljék meg az első benyomás jó és rossz oldalait is! Maga az első benyomás (akár, amit a másikról szerzünk, akár, amit mi nyújtunk), mint jelenség miben segíthet, illetve miben hátráltathat minket. (A résztvevők saját élményeikről is beszámolhatnak.)


A feladat alatt figyeljék meg az aktív résztvevők testbeszédét, elbeszélésének tartalmát és hangszínét! A megfigyelés során szerzett információkat használják fel a beszélgetés alatt!

45

5. sz. melléklet: Megfigyelési területek, szempontok

Megfigyelési területek, szempontok: Testbeszéd/testnyelv: ▶▶ testtartás (előrehajol vagy hátradől, merev vagy laza, nyitott vagy zárt) ▶▶ a tekintet hová néz (a beszélgető társ szemébe vagy másfelé)? ▶▶ kéztartás (karban van, széttárva, babrál, mutogat stb.) ▶▶ ülés (nyugodtan ül, izeg-mozog stb.) ▶▶ stb. A beszélgetés tartalma: ▶▶ mi a beszélgetés tartalma (állandó vagy változik a témakör)? ▶▶ világos, érthető – e a mondanivaló? ▶▶ egyszerű vagy bonyolult a megfogalmazás? ▶▶ részletezően vagy tömören beszélnek? ▶▶ szemléletes vagy sem? ▶▶ megválaszolják-e a kérdést, a kérdésre vonatkozik-e a válasz? ▶▶ stb. A beszéd: ▶▶ lassú-gyors ▶▶ monoton a hangszíne vagy változatos ▶▶ hangos, halk vagy változó ▶▶ érzések mutatkoznak-e a hangjában, ha igen, akkor milyen érzések? ▶▶ folyamatos vagy akadozó a beszéd ▶▶ stb.

46

12.

számú gyakorlat


érdeklődési területek Célok:

Segíteni a résztvevőket abban, hogy megértsék az érdeklődési területeket, különösen azokat, amelyek szerepet játszanak a munkakeresésük során tett döntéseikben.

Időtartam:

45 perc

Eszközök:

Ceruzák, tollak. „Tizenöt tevékenység, amit szeretek csinálni” című táblázat minden résztvevőnek (Lásd 6. sz. melléklet.)

Munkaforma:



1.

szakasz: „Tizenöt tevékenység, amit szeretek csinálni” című táblázat kitöltése. Egyéni munka: A résztvevők önállóan töltsék ki a „Tizenöt tevékenység, amit szeretek csinálni” című táblázatot (Lásd 6. sz. melléklet!) az alábbi instrukciók szerint: ▶▶ Az első oszlopba írják fel a 15 kedvenc tevékenységüket! ▶▶ A második oszlopban adják meg, hogy kivel szeretik ezt a tevékenységet/ munkát végezni, másokkal vagy egyedül! ▶▶ A harmadik oszlopban jelöljék „X”-szel, ha ezt a tevékenységet/munkát gyakran végzik, és az elmúlt egy hónap során végezték!

2.

szakasz: A kedvenc tevékenységek ismertetése. Kiscsoportokban: (3-5 fő) végzett munka. A résztvevők alkossanak 3-5 fős kis csoportokat, ahol mindenki mondja el, hogy melyek a kedvenc tevékenységei, és azokat egyedül vagy másokkal együtt végzi-e! A csoport tagjai próbálják meghatározni azokat a munkaköröket, amelyek megfelelnek ezeknek a tevékenységnek! 47

3.

szakasz: Összegzés. Csoportban végzett munka: A résztvevők mondják el, hogy a kedvenc tevékenységeik figyelembevételével milyen munkaköröket javasoltak számukra a kis csoport tagjai, és mennyire elégedettek a javaslatokkal! A csoport tagjai beszéljék meg: ▶▶ Miért fontos figyelembe venni az érdeklődési területeket a jövőbeli munka vagy tevékenység tervezéskor? ▶▶ Fel tudják-e osztani az érdeklődési területeket a következő szempontok szerint: munka másokkal, munka tárgyakkal (gépekkel, szerszámokkal), munka információkkal és gondolatokkal? A megbeszélés és a feladat után a résztvevők elkészíthetik, illetve bővíthetik munka- és/vagy szakmalistájukat.


Előfordulhat, hogy ebben a munkaszakaszban a résztvevők még bizonytalanok a keresett állásuk meghatározásában. Ebben az esetben ne ragaszkodjanak a munka- és/vagy szakmalisták elkészítéséhez, illetve bővítéséhez!

48

6. sz. melléklet: Tizenöt tevékenység, amit szeretek csinálni Sorszám

A tevékenység/munka természete

Másokkal/egyedül

Gyakoriság

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15.

49

13.

számú gyakorlat


szükségletárverés Célok:

Személyes szükségletek (igények) és az azokhoz szükséges viselkedések és tevékenységek beazonosítása.

Időtartam:


Eszközök:

Nagy papírlapok, írószerek. Minden résztvevőnek 1.520.000 pénzegység. (Lásd 7. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Csoportban végzett munka.



1.

szakasz: „Gondolateső”. Csoportban végzett munka: A csoport tagjai gondolják végig a szükségleteiket! Ismertessék valamennyi ötletüket, melyeket közösen írjanak is fel egy nagy lapra! (Nem mérlegelünk és nem rangsorolunk!) Amikor a lista kész, tekintsék át és tisztázzák, ha valami nem világos rajta!

2.

szakasz: „Aukció”. Csoportban végzett munka: Mindegyik résztvevő kap 1.520.000 pénzegységet. Ezzel a pénzzel megvásárolhatja azokat a szükségleteket, amelyeket szeretne. A szükségletek eladása árveréssel történik, vagyis az vásárolhatja meg az adott szükségletet, aki a legtöbbet kínálja érte.

50

3.

szakasz: „Megbeszélés”. Csoportban végzett munka: A csoport tagjai beszéljék meg az árverési folyamatot! Állapítsák meg, hogy mely szükségletek voltak a legkelendőbbek, legdrágábbak! Minden résztvevő válaszoljon az alábbi kérdésekre: ▶▶ Miért voltak a megvásárolt szükségletek fontosak? ▶▶ Hogyan határozta meg a szükségletei árát? ▶▶ Mit érzett akkor, amikor megvásárolt vagy nem tudott megvásárolni egy szükségletet? ▶▶ Mit gondol, ezek a szükségletek öt év múlva is fontosak lesznek?


A gyakorlat előtt röviden mutassa be a szükséglet fogalmát! Irányítsa a résztvevők figyelmét azonos szükségletekre, amelyek fontosak és elsődlegesek lehetnek számukra! 7. sz. melléklet: Pénzegységek

10 000

10 000

50 000

50 000

200 000

200 000

500 000

500 000

51

14. 14. számú számúgyakorlat gyakorlat

II. A. akarok?” II „Mit - A: „Mit akarok?”

jó tapasztalatok listája Siker faktor analízis Cél:

A személyes erősségek és készségek összegyűjtése, tudatosítása.

Időtartam:

1. szakasz: 30 perc 2. szakasz: 30 perc 3. szakasz: 10 perc 4. szakasz: 30 perc Összesen: 100 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, papír, toll. „Személyes eredményeim” című táblázat minden résztvevőnek 1-1. (Lásd 8. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: A „Személyes eredményeim” című táblázat kitöltése. Egyéni munka: A csoportvezető ossza ki a „Személyes eredményeim” című táblázatot, amelyet a résztvevők önállóan töltsenek ki az alábbi instrukciók figyelembevételével: ▶▶ Írják le, amilyen pontosan csak tudják, az eredményeket/sikereket, amelyeket elértek az eddigi munkájuk során! Legalább négy (eset, példa) szükséges, de hasznos lehet még több is. ▶▶ Ne hosszú karrierszakaszokat próbáljanak meg bemutatni egy nagy sikerként, hanem koncentráljanak inkább egy-egy sikeresen megoldott részfeladatra! Törekedjenek arra, hogy minél konkrétabban fogalmazzanak!

52

▶▶ Minden egyes leírásnál tartsák meg a táblázatban részletezett szerkezetet! (helyzet ismertetése, cselekvés bemutatása, megoldás/eredmény bemutatása) ▶▶ Írják le a lehető legrövidebben azt a helyzetet, amelyben elérték a sikert! Nem kell részletekbe mennie a munkaadóival vagy a problémáival kapcsolatban! ▶▶ Részletesebben mutassák be a cselekedeteket, amelyek során a helyes megoldásra jutottak! ▶▶ Ezután világosan fogalmazzák meg, mi volt a megoldás/eredmény! Próbáljanak meg a lehető legtöbb tényt leírni, és minden esetben maradjanak objektívek! Írják le például, hogy hogyan fogadták a megoldást, milyenek voltak a munkatársak, ügyfelek reakciói! ▶▶ Ne felejtsék el megemlíteni, ha valamilyen nehézségbe vagy akadályba ütköztek a végső eredmény elérése során! ▶▶ A táblázat jobb oldali oszlopában írják le azokat a készségeket, amelyeket az egyes szituációkban használtak!

2.

szakasz: A személyes eredmények ismertetése. Kiscsoportokban (3-5 fő) végzett munka: A résztvevők alkossanak 3-5 fős kiscsoportokat és mutassák be társaiknak valamennyi leírt személyes eredményüket két-két percben! Törekedjenek a helyzetek pontos, kitérők nélküli bemutatására, érintsenek minden fontos pontot! Ismertessék az egyes helyzetek megoldásához szükséges (használt) készségeket is!

3.

szakasz: Készségek hasznosításának lehetősége. Egyéni munka: Az ismertetetett sikertörténetek megoldási folyamatában a résztvevők olyan átvihető készségeket mozgósítottak, amelyeket a későbbiekben is tudnak majd hasznosítani.

A következő feladat az, hogy a résztvevők gyűjtsék össze, hogy a személyes eredmények elérésekor használt készségeket mely munkaterületeken tudják majd hasznosítani a későbbiekben! (Például: problémás ügyfél panaszának sikeres kezelése, megoldása: ügyfélszolgálati, eladói, ügyintézői munkakörök.)

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A résztvevők a nagy csoport előtt ismertessék, hogy milyen munkaköröket jelöltek meg önmaguk számára! A csoport tagjai segítsenek a munkakörök bővítésében! A csoportvezető kérdezze meg a csoporttagokat arról, hogyan értékelik a gyakorlatot, miként hasznosíthatják majd az itt összegyűjtött információkat álláskeresésük során! 53


A siker-faktor analízis egy önvizsgálati program, amely során a résztvevők felfedezhetik, hogy melyek voltak azok az elemek a korábbi munkáik során, amelyek a legnagyobb megelégedésükre szolgáltak és amelyben a legjobb eredményeket érték el. Ezáltal tudatában lesznek annak, hogy melyik funkció az, amelyikben a legjobb eredményt érhetik el. Az is sokkal világosabb lesz, hogy mik az erősségeik és hogyan tudják legjobban bemutatni magukat egy potenciális vagy új munkaadó előtt. 8. sz. melléklet: Személyes eredményeim

személyes eredményeim

Dátum (amikor a cselekvés történt):

helyzet ismertetése

cselekvés bemutatása

megoldás/eredmény bemutatása

54

használt készségek

15.

számú gyakorlat


álmaim munkája Célok:

A résztvevők felismerjék saját vágyaikat és céljaikat. A résztvevők a jövő felé irányítsák a figyelmüket. A prezentációs készségek fejlesztése.

Időtartam:

1. szakasz: 20 perc 2. szakasz: 80 perc 3. szakasz: 10 perc Összesen: 110 perc

Eszközök:

Rajzlapok, színes ceruzák.

Munkaforma:



1.

szakasz: Az „Álmaim munkájának” felvázolása. Egyéni munka: A csoportvezető kérje meg a résztvevőket, hogy képzeljék el álmaik munkáját! Mi az? Milyen feladatot végeznek? Milyen területen dolgoznak? A résztvevők próbáljanak meg minél több részletet elképzelni és ezeket rajzolják le!

2.

szakasz: Álmok bemutatatása. Csoportban végzett munka.: A csoporttagok egyenként mutassák be az elképzeléseiket a csoportnak. Erre mindenki 3-4 percet kap. Az egyes bemutatók után a csoporttagok további kérdéseket tehetnek fel a munkával kapcsolatban az előadónak. A csoportvezető is ösztönözze kérdéseivel a minél színesebb bemutatást!

3.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat!

55

16.

számú gyakorlat


munkapotenciál kerék Célok:

A résztvevőket hozzásegíteni ahhoz, hogy világosan lássák a lehetőségeiket. Tisztázzák a kívánságaikat úgy, hogy megnevezik, beazonosítják az általuk vágyott munkát! Egyeztessék a kívánt munkát és a jelenlegi munkalehetőségeiket! Felismerjék a tanulás fontosságát, amennyiben ez a vágyott munka eléréséhez szükséges.

Időtartam:


Eszközök:

Íróeszközök. (Diavetítő.) „Munkapotenciál-kerék” ábra minden résztvevő számára. (Lásd 9. sz. melléklet) A „Munkapotenciál-kereket” ábrázoló dia kivetítve vagy egy nagyobb poszterre nyomtatva.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportos megbeszélés.



1.

szakasz: A „Munkapotenciál-kerék” kitöltése. Egyéni munka: Minden résztvevőnek kiosztunk egy lapot, amely a „Munkapotenciál-kereket” ábrázolja. A csoportvezető ismertesse a „Munkapotenciálkerék” ábráját! (Kivetítve vagy poszter segítségével szemléltetve.)

56

Ha a világ összes munkáját ábrázolni lehetne egy diagramon, akkor azt a következő részekre lehetne osztani: 1. Olyan munka, amely nem felel meg nekem vagy nem tudom ellátni (végzettség hiánya, egészségügyi problémák, kor, családi helyzet stb. miatt). Ez tenné ki a világ összes munkájából a legnagyobb részt. Ezzel most nem foglalkozunk. 2. Munka, amelyet képes vagyok ellátni, de nem szeretném. 3. Munka, amelyet képes vagyok ellátni, szeretem és olyan speciális végzettséget, tudást, készségeket vagy gyakorlatot követel meg, amelyeknek birtokában vagyok. 4. Munka, amely végzését szeretném és amelyhez rendelkezem a szükséges készségekkel, de bizonyos tudásom vagy végzettségem nincs meg ahhoz, hogy elvégezhessem.”

Instrukciók a csoporttagoknak:

▶▶ Először gondolják végig és írják az ábrába azokat a munkákat (szakmákat), amelyeket a 3. csoportba tennének! ▶▶ Talán vannak olyan munkák, amelyeket el tudnak ugyan végezni, de nem szeretik. Írják ezeket a 2. csoportba! ▶▶ Talán bővíthetik a foglalkoztatási lehetőségeiket azzal, ha tovább tanulnak a kívánt munkához. Írják ezeket a szakmákat a 4. csoportba! ▶▶ Rendezzék sorrendbe az összes beazonosított munkát a leginkább kívánatostól a legkevésbé kívánatosig!

2.

szakasz: A „Munkapotenciál-kerék” bemutatása. Csoportban végzett munka: Mikor mindenki végzett a feladattal, egyenként mutassák be a saját „munkapotenciál-kereküket” a csoportnak és kommentálják is! A csoporttagok javaslataikkal segítsék a szakmák bővítését, adjanak ötleteket a továbbtanulásra! Az ötletek és javaslatok megfogalmazásakor fordítsunk különös figyelmet a résztvevő céljaira vonatkozó információkra!

3.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: Összegezhetjük az elhangzottakat az alábbi szempontok alapján: Miben cselekszünk másképp, ha egy behatárolt célterület alapján keresünk munkát és nem „bármilyen” munkát keresünk? A tanulás mennyire bővíti ki foglalkoztatási lehetőségeinket? A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! 57

9. sz. melléklet: „Munkapotenciál kerék” 1. Munkák, amelyek nem felelnek meg nekem, vagy amelyeket nem tudok elvégezni.

3. Munkák, amelyeket el tudok végezni és amelyek olyan sajátos végzettséget, készségeket vagy tudást követelnek meg, amely(ek) nek birtokában vagyok.

4. Munkák, amelyek végzését élvezném és rendelkezem a hozzájuk szükséges készségekkel, de bizonyos tudásom vagy végzettsé1.___________________ gem nincs meg ahhoz, hogy 2.___________________ elvégezhessem. 3.___________________ 4.___________________ 1.___________________ 5.___________________ 2.___________________ 3.___________________ 4.___________________

58

2. Munkák, amelyeket el tudok végezni, de nem szeretek. 1.___________________ 2.___________________ 3.___________________ 4.___________________

17.

számú gyakorlat

II - B: „Mit tudok?”

„fa” gyakorlat „A program zárása” részben ismét elvégezhető Célok:

Minden egyes csoporttag érzelmi állapotának megmutatása és megbeszélése a csoportmunka első szakaszában. A teljes csoport érzelmi képének megrajzolása és megbeszélése. Amennyiben a lezáró szakaszban újra megcsináljuk a „Fa” gyakorlatot, akkor annak megbeszélése, hogy mi változott meg a csoporttagokban a foglalkozások ideje alatt.

Időtartam:


Eszközök:

“FA” ábrák (1-1 lap mindegyik csoporttagnak és egy A/3as lap a csoport számára, hogy azon készítse el a csoport teljes képét.) Filctollak, vagy színes ceruzák.

Munkaforma:




1.

szakasz: Ábrák kiválasztása. Egyéni munka: A csoportvezető minden résztvevőnek adjon egy-egy munkalapot, amelyen egy „fa” látható az ágain emberekkel! (Lásd 10. sz. melléklet.) A résztvevők vegyék jól szemügyre az ábrákat, majd mindenki színezze ki 59

annak az embernek a rajzát, akinek a megjelenítése legjobban hasonlít a jelenlegi állapotára. A színválasztás jelezze a jelenlegi hangulatukat. Miután mindenki elkészült ezzel a feladattal, mindenki válassza ki azt a „figurát” is, amelyik a jövőben szeretne lenni. Ezt is színezze ki egy tetszés szerint választott színnel, amely ehhez az „emberhez” illik.

2.

szakasz: Választások megosztása a csoporttal. Csoportban végzett munka: A táblára felragasztott nagy „Fa-ábrát” a csoport köréhez közelebb húzzuk úgy, hogy mindenki láthassa. A bensőségesebb hangulat megteremtéséért kérjük meg a csoporttagokat, hogy még egy kicsit szűkítsék a kört. Ezután egyenként mindenki menjen oda a táblán lévő ábrához és színezze ki a nagy lapon az általa már korábban kiválasztott embert ábrázoló rajzot (rajzokat), és indokolja meg a választását, valamint mondja el azt, hogyan érzi most magát. A bemutatást, az érzések kifejezését segítő kérdések: ▶▶ Ahol most van, hogy érzi magát? ▶▶ Hol szeretne lenni, hová szeretne eljutni? ▶▶ Mit kell ahhoz tenni, hogy odajusson? ▶▶ Miből veszi észre, hogy eljutott oda? ▶▶ Ott hogyan fogja magát érezni?

3.

szakasz: Visszajelzések. Csoportos megbeszélés. A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! Ha a feladatot a lezáró szakaszban végezzük, tehát második alkalommal, akkor itt térjünk vissza az első választásokra is, és hasonlítsuk össze a két feladatmegoldást!


Ha néhány csoporttag ugyanazt a helyzetet/embert választja a rajzon, az első színezze ki, a második pedig a választott színével rajzolja körbe (és írja mellé a nevét). Előfordulhat, hogy valaki a jelenhez és jövőhöz ugyanazt választja, ez is rendben van. A rajzválasztások bemutatásakor minél konkrétabb válaszokat kérjünk! Minden választást és minden gondolatot elfogadunk. Fokozottan figyelni kell a csoporttagok érzéseire és védeni őket a kritikáktól és negatív hatásoktól, mivel most nagyon intim szférákba nyerünk betekintést! Tartsuk tiszteletben az ellenállást is, ez a személyiséget védi! A feladat többszöri (pl.: a „program zárása” részben) elvégzése során érdekes megfigyelni, hogy milyen változások következtek be az egyes résztvevőknél és az egész csoport esetében is. 60

10. sz. melléklet: „Fa” ábra

61

18.

számú gyakorlat


elért eredmények Célok:

A résztvevők erősségeinek, kompetenciáinak feltárása. Az önértékelés, az énerő növelése.

Időtartam:

1. szakasz: 15 perc 2. szakasz: 200 perc 3. szakasz: 90 perc 4. szakasz: 30 perc 5. szakasz: 15 perc Összesen: 350 perc

Eszközök:

Írólapok és A3-as lapok. Vastag filctoll, írószerek. Cellux. Egy olyan falfelület, ahová fel lehet helyezni a résztvevők lapját.

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Az eredmények összegyűjtése. Egyéni munka: Minden ember élete során elér kisebb-nagyobb sikert, eredményt. Az eredmények összegyűjtése lesz a következő feladat. A csoporttagok gondolják végig, hogy milyen eredményeket értek el az életük során! Lesznek közöttük kisebbek, nagyobbak, jelentősebbek és elhanyagolhatóak is. Az eredmények közül minden csoporttag írjon le tíz olyan eredményt, aminek elérése csak a csoporttagon múlt, illetve, ha kapott is segítséget, az eredmény mégis nagy részben a saját teljesítményétől függött! Miután mindenki elkészült a feladattal, a csoporttagok olvassák fel az eredményeiket! Egymás eredményei hallatán újabb ötletek juthatnak a résztvevők eszébe. A következő feladat az, hogy egészítsék ki saját listájukat, majd az 62

összegyűjtött eredményeket rendezzék sorba fontosság szerint! Az első helyre kerüljön az, amire a legbüszkébbek! Fontos, hogy addig nem folytatjuk a feladatot, amíg nincs meg mindenkinek legalább tíz eredménye!

2.

szakasz: Az első eredmény ismertetése. Az egyéni képességek, tulajdonságok feltárása. Csoportban végzett munka: A csoportvezető kérje meg a csoporttagokat, hogy sorolják fel az eredményeiket az általuk felállított sorrendben! A következő lépésben egyénenként beszéljük át az első helyen álló eredményeket! Ezt úgy végezzük el, hogy minden csoporttagnak felragasztunk a táblára (falra) egy-egy A/3-as lapot. Írjuk rá a keresztnevét, illetve minden esetben azt, hogy „Elért eredményem:”! Ez alá pedig az eredmény címét (néhány szóban megfogalmazva), majd nagy betűkkel: „Képességeim, tulajdonságaim:”! (Lásd 11. sz. melléklet!) Kérjünk meg egy csoporttagot, hogy ismertesse az első helyen álló eredményét! A többi résztvevőt arra kérjük, hogy figyelmesen hallgassák végig és gondolkozzanak azon, hogy ennek az eredménynek az elérésében milyen tulajdonságok, képességek mutatkoznak meg. Írjuk fel az együtt összegyűjtött tulajdonságokat a lapra! Tárjunk fel legalább 10-20 ilyen jellemzőt! Szánjunk elég figyelmet minden résztvevőre, számítsunk rá, hogy ez sok időt vesz igénybe, akár 2-3 óra is lehet!

3.

szakasz: A többi eredmény megbeszélése. Az egyéni képességek, tulajdonságok feltárása. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka: Alakítsunk ki 3 fős kis csoportokat! Kérjük meg a csoporttagokat, hogy a többi eredményt, kis csoportban beszéljék meg, és egészítsék ki egymás képességlistáját, hiszen más teljesítményben másfajta tulajdonságok mutatkozhatnak meg! Erre személyenként 30 percet adunk, ennek leteltével jelezzük a tagoknak, hogy cseréljenek!

4.

szakasz: A tulajdonságlisták kiegészítése. Csoportban végzett munka: Ismét nagy kört alkotunk és kérjük meg a résztvevőket, hogy menjenek ki egyenként a lapjukhoz! Mondják el, milyen tulajdonságokkal egészítették ki a kis csoportban a listájukat! Ezt követően az általuk legfontosabbnak tartott 10 tulajdonságot emeljék ki, húzzák alá a lapjukon, illetve, ami még nem szerepel ott, azt írják fel!

5.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! 63


Felmerülhet a résztvevőkben, hogy azok a tulajdonságok, amiket feltártunk, már nem jellemzőek rájuk. Emeljük ki ilyenkor, hogy most az a fontos, hogy ha valamikor sikerült elérniük a leírt célt, akkor alkalmazták ezt a képességüket, ez bennük rejlik! Az elért eredményeik pedig nem válnak érvénytelenné azért, mert már más szakaszában járnak az életüknek. Ha negatív tulajdonságot hoznak fel a csoporttagok, keressük meg annak a pozitív jelentését! Előfordulhat az is, hogy ellentmondó tulajdonságok merülnek fel egy személy esetében (például a megfontoltság és a spontaneitás). Ilyenkor egyeztessük össze a két végletet! Emeljük ki, lehetőleg példával illusztrálva, hogy egyik helyzetben a megfontoltság lehet épp annyira célra vezető, mint más helyzetben a spontaneitás!

A feladat végén, ha a csoporttagok szeretnének hallani olyan eredményekről, amik nem az első helyen szerepeltek, de felkeltették az érdeklődésüket, teremtsünk lehetőséget ennek bemutatására! Célszerű az eredményeket a csoportfoglalkozás végéig kint hagyni a falon, ha van rá lehetőség, hogy minden alkalommal olvashassák őket!

11. sz. melléklet: Elért eredmények egyéni lapja – példa

keresztnév

sándor

elért eredményem:

elért eredményem: önkéntes tűzoltók versenye i. helyezés

képességeim, tulajdonságaim:

képességeim, tulajdonságaim: bátor, kitartó, együttműködő, önzetlen gyorsaság, jó fizikai erőnlét, hősiesség, lélekjelenlét, gyors helyzetfelismerés, stressztűrés, gyakorlatiasság továbbá: takarékosság, pontos munkavégzés, új gépek iránti érdeklődés, előrelátás

64

19.

számú gyakorlat


időtorta Célok:

Az idő tervezésének és elemzésének megtanulása. A szükségletek, érdekek és tevékenységek felismerésének stimulálása. Új tapasztalatok szerzése önmagunk és viselkedésünk megértésében.

Időtartam:


Eszközök:

Papír, írószerek.

Munkaforma:

Egyéni munka. Párokban végzett munka. Csoportban végzett munka.



1.

szakasz: Az „időtorta” elkészítése. Egyéni munka: A csoportvezető kérje meg a résztvevőket, hogy vegyenek elő egy-egy papírlapot, és rajzoljanak rá egy kört. A kör jelképezi az összes rendelkezésünkre álló időt, beleértve a pihenésre, kapcsolatokra, munkára, családra stb. fordított időt. A résztvevőknek el kell gondolkozniuk azon, hogy milyen tevékenységeket folytatnak egy adott időszakon belül (az időszak lehet egy hét, egy hónap vagy egy év is), és azokra mennyi időt szánnak. Ezt követően fel kell osztaniuk a kört szeletekre, mint egy tortát. Mindegyik szeletet azzal arányosan kell megrajzolni/felosztani, amennyi időt a jelzett tevékenység elfoglal a teljes rendelkezésre álló idejükből. 65

2.

szakasz: Az „időtorták” bemutatása. Párokban végzett munka: A résztvevők alkossanak tetszés szerint párokat, és mutassák be egymásnak az időtortájukat.

3.

szakasz: Összegzés. Csoportban végzett Munka: A párban végzett megbeszélés után a résztvevők a nagy csoport előtt mondják el a gondolataikat a feladatról.A csoportvezető ismertesse a megfigyeléseit.


Biztosítson biztonságos környezetet! Mivel az egyéni munka megelőzi a páros munkát, a vezető emlékeztesse a csoportot, hogy amikor önmagukról beszélnek, kerüljék az általánosságokat! A hangsúly minden egyes csoporttag egyéniségén van.

66

20.

számú gyakorlat


„én” 5 év múlva Célok:

Jövőkép teremtése. Nyitottság, önbizalom az önkifejezésben. Értékek és vágyak felismerésének elősegítése. Pozitív jövőkép formálása.

Időtartam:


Eszközök:

Papír (legalább A/3-as nagyságú), színes toll, ragasztó.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka.


1.

szakasz: „Én” 5 év múlva című rajz elkészítése. Egyéni munka: Utasítások a csoportnak: A csoportvezető kérje meg a résztvevőket, hogy mindegyikük vegyen egy nagy fehér papírlapot, és rajzolja le a lehető legrészletesebben, milyennek képzeli el magát 5 év múlva. (Hol fog élni, kik veszik körül, mivel fog foglalkozni stb.) A résztvevők keressenek a munkához megfelelő, kényelmes helyet és 30 perc alatt készítsék el a rajzukat!

2.

szakasz. A rajzok bemutatása. Csoportban végzett munka: Amikor már mindenki elkészítette a rajzát, függesszék ki azokat a falra! Ezt követően önként vállalt sorrendben a rajza segítségével mindenki mutassa be „önmagát 5 év múlva”! Mindegyik bemutató után a többi csoporttag kérdéseket tehet fel a bemutatást tartó résztvevőnek. 67

3.

szakasz: Összegzés. Csoportban végzett munka: A feladat elvégzése után a vezető mondja el a megfigyeléseit arról, hogyan dolgoztak a résztvevők, foglalja össze, hogy a csoport tagjai hogyan szeretnék látni magukat 5 év múlva! Bátorítsa a résztvevőket, hogy mondják el saját megjegyzéseiket is a feladatról!


Mielőtt a vezető kiadná az utasításokat, röviden mondja el, hogy gondolati mintáink, viselkedésünk, lelkiállapotaink és fizikai reakcióink mind milyen nagy hatással vannak a társadalmi környezetünkre! Ezért nagyon fontos, hogy pozitívan próbáljunk viszonyulni az eseményekhez, még negatív helyzetekben is. Határozza meg a konkrét témát a csoport számára! A résztvevőket kérje meg, helyezzék magukat kényelembe, lazuljanak el, akiknek szüksége van rá, csukja be a szemét 1-2 percre, hogy el tudjanak gondolkodni! Ezután kezdődik a feladat. Ha egy résztvevő határozottan visszautasítja, hogy rajzoljon, mert nem tud szépen rajzolni, a vezető tudassa vele, hogy nem fontos elvégeznie a feladatot. A rajzok lehetnek egyszerű alakok is, le is írhatják, hogy mit rajzoltak volna. Koncentráljanak pozitív dolgokra!

68

21.

számú gyakorlat


gondolati térkép Célok:

Összegyűjteni és vizuálisan is megjeleníteni a résztvevők erősségeit. Önvizsgálati lehetőség: hol tart most a személy az álláskeresés folyamatában. Beszélgetés stimulálása „önmagunkról”.

Időtartam:

1. szakasz: 20 perc 2. szakasz: 30 perc Összesen: 50 perc

Eszközök:

Írószerek. „Gondolati térkép” c. lap minden résztvevőnek. (Lásd 12. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Párokban végzett munka. Csoportban végzett munka.


1.

szakasz: „Gondolati térképek” elkészítése. Párokban végzett munka: A résztvevők véletlenszerűen alakítsanak ki munkapárokat. A csoportvezető minden résztvevőnek adjon egy „Gondolati térkép” című nyomtatványt! Először minden résztvevő írja rá a saját nevét az ábra közepén található ellipszisbe, majd cseréljék ki a lapjukat a társukéval! A csoportvezető ismertesse a térkép felépítését és magyarázza el a kitöltés menetét!Az ellipszisből öt ág vezet a papír sarkai felé: a munkatapasztalat, a képzés, a jövő, a készségek és a társas képességek. A párok a feltüntetett témakörökön belül interjúszerű formában gyűjtsenek információt egymásról! (Először az egyik fél kérdezze meg az összes információt, majd cseréljenek szerepet!) 69

Az információgyűjtést a viszonylag legkönnyebbel, a képzéssel kezdjék! Az ág mindkét oldalára rajzoljanak kisebb ágakat és ezekre írják rá az oktatási intézmények nevét és a képesítés megszerzésének évét (Lásd 13. sz. melléklet!)! Ezt követően a munkatapasztalat felsorolása, majd a készségek megnevezése következzen! Elsősorban azokra fókuszáljunk, amelyeket a résztvevők munkatapasztalat keretében szereztek! Végül fejezzék be a társas képességekkel (személyes jellemvonások), amelyeket a készségek támasztanak alá megfelelően! Amikor ezt a négy „ágat” kitöltötték, akkor már egy konkrétabb képet kapnak arról, hol is tartanak jelenleg az elhelyezkedés, továbbtanulás kérdésekben. Ezt követően töltsék ki az ötödik ágat, a jövőt! Itt szerepelhetnek a következő és legfontosabb lépések a tervezett célok elérése érdekében!

2.

szakasz: „Gondolati térkép” bemutatása. Csoportban végzett munka. A közös csoportmegbeszélésen a résztvevők mondják el, hogy mit fedeztek fel a „Gondolati térképükön” és mit akarnak elérni a jövőben, valamint azt, hogy milyen lépésekre van szükség a célok eléréséhez!


Általában ezt a feladatot gond nélkül elfogadják a csoporttagok, azonban előfordulhat, hogy néhány résztvevő maga szeretné kitölteni a lapját, ezért fontos figyelemmel kísérni, hogy az utasításokat megfelelően követik-e! Azok a résztvevők, akik még nem dolgoztak vagy csak alig dolgoztak, zavarba jöhetnek a „munkatapasztalat” kitöltésénél. Fontos megemlíteni, hogy informális munkákat is érdemes feljegyezni (pl.: otthonteremtés, gyermeknevelés, a család és barátok támogatása stb.). A társas képességekkel kapcsolatos részbe bele lehet érteni olyan személyes jellemvonásokat is, amelyek a munka során váltak nyilvánvalóvá vagy amelyekre a munka során tett szert a csoporttag.

70

71

ké

ké

s

é zs

g

ek

pe tá ss rs ég As ek

A jövő

12. sz. melléklet: Gondolati térkép

At

s

m tA un pA kA sz tA l

ké

é pz

k é t p es ár s s é ge As k Türelm es Megbíz h ató

sé

ge

k

özök Technikai eszk felügyelete

sz

Főzés

ké

13. sz. melléklet: Gondolati térkép

Szabó képzés A jövő

ké

pz

és

i ké Meteorológia 1982 képzés

X Y G im názium 1981

tő Gépjárműveze 1998

Számít óg tanfoly épes am 199 5

At

pzés

Óvoda Szakács, 4 hó nap Meteoroló g ia i ál lo Adatrögzítő, 1 más év

m tA un k p As A z t Al

72

K re a t í v R e gi s z t

rá c i ó

Ó vato s s G é p í rá

ió Televíz elő, 1,5 év gy Gépfeü

tő s é g e ze r ke s z Újság s ő, 2,5 év el G é p ke z

22.

számú gyakorlat


a jövő légballonja Célok:

A csoporttagok intellektuális készségeinek aktiválása, erősítése (tájékozottság, rendszerek alkotása, logikus gondolkodás). Társadalmi felelősségtudat erősítése. Több ember előtti nyilvános megszólalás gyakorlása. Jövőkép teremtése. Lehetséges munkalehetőségek feltárása. Annak értékelése, hogy a csoporttag mennyire felel meg a munkaerőpiac elvárásainak.

Időtartam:


Eszközök:

Flip-chart papíron előre megrajzolt „Jövő légballonja” ábra. Flip-chart papírok a kis csoportoknak. Papír, íróeszközök.

Munkaforma:

Kis csoportban (3-5 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka.



1.

szakasz: Ötletek gyűjtése. Csoportban végzett munka: A csoportvezető rajzolja meg a „jövő légballonját” vagyis egy nagy légballont egy flip-chart lapra! Ez a légballon jelképezi a jövőt. A résztvevők próbálják meg elképzelni és előre jelezni, hogy milyen gazdasági és társadalmi területek válnak fontossá Magyarországon a következő év73

tizedben! Ezek a területek lesznek a kis léggömbök a mi „Jövő légballonunkban”. Próbáljanak minél többféle tevékenységre, irányvonalra gondolni! A csoportvezető az elhangzó ötletek mindegyikét értékelés és vita nélkül egyegy kis léggömbbe írja fel a nagy alakú „Jövő légballonja” ábrán. Ha a csoport tanácstalan, a csoportvezető egy-egy ötlettel elindíthatja a közös gondolkodást. Pl. felvetheti az egészségügy, könnyűipar, bankszféra, környezetvédelem, sport stb. jelentőségét.

2.

szakasz: Egy-egy terület kidolgozása. Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka: Kis csoportokban folytatjuk a munkát. A kis csoportok válasszanak ki egy-egy olyan gazdasági, vagy társadalmi területet, amely iránt mindannyian érdeklődnek! Tervezzék meg a kiválasztott terület szerkezetét, feladatait! Gondolják végig, milyen változások várhatóak vagy lennének szükségesek az adott ágazatban! Fordítsanak figyelmet a valóság követelményeire, pl. arra, milyen forrásból finanszírozhatóak a tevékenységek, ki ellenőrzi azok végrehajtását, milyen előnyei és hátrányai vannak az esetleges változásoknak stb.! Gondolataikat rögzítsék flip-chart papíron!

3.

szakasz: A kiválasztott területek bemutatása. Csoportban végzett munka: A kis csoportok válasszanak egy-egy szóvivőt, akik az egész csoport előtt részletesen bemutatják a kidolgozott területet! A csoport többi tagja is bekapcsolódhat a bemutatásba, más csoportok tagjai is bátran érdeklődjenek.

4.



A feladat eleinte nehéznek tűnhet, különösen a kevesebb önbizalommal rendelkező vagy alacsonyabb iskolai végzettséggel bíró résztvevők számára. A vezető feladata, hogy minden csoporttagot bíztasson gondolatai kifejezésére és sok pozitív visszajelzést adjon. Érdeklődő, aktív résztvevők esetében két-két területet is kidolgozhatnak a kis csoportok. (Mivel a feladat aktuális társadalmi kérdéseket érint, előfordulhat, hogy az aktív munka, a gyakorlat hatékony megoldása helyett a csoport terméketlenül vitatkozni, politizálni kezd. Ennek megelőzése szintén a csoportvezető feladata.) 74

23.

számú gyakorlat


űrhajó Célok:

Saját értékrend tudatosítása és megfogalmazása. A csoporttagok mélyebb megismerése.

Időtartam:


Eszközök:

Papírlap, írószer.

Munkaforma:




1.

szakasz: Lista készítése. Egyéni munka: A csoporttagok képzeljék el, hogy itt a világvége. Minden embernek (és minden érzelmileg fontos háziállatnak) lehetősége van arra, hogy elhagyja a Földet és egy új világban folytassa életét. Egy űrhajó várja indulásra készen, hogy mindenkit elvigyen. Néhány perc van a készülődésre. Lehetősége van mindenkinek arra, hogy öt tárgyat magával vigyen. Feladat: Készítsen mindenki egy olyan listát, amelyen ez az öt tárgy szerepel! Néhány perc múlva a hangosbeszélőn bejelentik, hogy az űrhajó túlterhelt, ezért egy-egy tárgyat mindenkinek ki kell húznia a listájáról. Feladat: Egy-egy tárgya kihúzása a listáról. Pár perc múlva újra közlik, hogy az űrhajó még mindig túlterhelt. Ezt az instrukciót addig ismételjük, amíg mindenkinek egy tárgy marad a listáján!

75

2.

szakasz: Az utolsó tárgy bemutatása. Csoportban végzett munka.: Minden résztvevő mutassa be a csoportnak, milyen tárgyat hagyott meg utoljára és, hogy miért értékes, miért fontos ez számára, miért ezt választotta!

3.


Iránymutatás csoportvezetőnek:

Ha a kiválasztott tárgy és a hozzá kapcsolódó bemutatás során a csoporttag megjelöl egy konkrét értéket (pl. egészség, emlékek megőrzése, hit, másoknak segítés stb.), a csoportvezető emelje ki és erősítse meg ezen értékeket! Ha a résztvevő nem tudott körülhatárolt értéket kapcsolni az általa választott tárgyhoz, a csoportvezető a többi tag bevonásával segítsen megfogalmazni az adott tárgy által szimbolizált emberi értéket!

76

24.

számú gyakorlat


tíz fő, akit ismer Célok:

Személyes kapcsolati háló aktiválása. Állásinformációs források felkutatása. Szociális izoláció mértékének felmérése.

Időtartam:

1. szakasz: 2. szakasz. 3. szakasz: Összesen:

Eszközök:

Papír, íróeszköz.

Munkaforma:




1.

szakasz: Ismerősök keresése. Egyéni munka: A résztvevők írják fel egy-egy papírlapra tíz ismerősük nevét! (Elsősorban olyan ismerősök legyenek, akik dolgoznak!) Ezután írjanak fel öt kérdést, amit feltennének ismerőseiknek, ha összetalálkoznának! Milyen témakörökben, milyen kérdésekkel kezdeményeznének beszélgetést?

2.

szakasz: Kérdések ismertetése. Csoportban végzett munka: A csoport előtt mindenki ismertesse a listáját és a kérdéseit! A kérdések felolvasásakor újabb beszélgetési témák, kérdések „születhetnek”, ezekkel mindenki kiegészítheti a saját listáját.

77

3.

szakasz: Visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok beszámolnak arról, milyen tapasztalatokat szereztek a gyakorlat során, milyen kérdésekkel, témakörökkel egészítették ki a saját listájukat.


A tartósan munkanélküli személyek gyakran elvesztették a munka világához kötődő emberi kapcsolataikat. Számukra nehéz lesz ez a gyakorlat. Könnyítés lehet, ha csupán 5 ismerős nevét írják le. A későbbiekben dolgozunk még ezzel a listával, akkor is bővíthetik (kell is majd bővíteni). A csoportvezető feladata, hogy bíztassa, bátorítsa a csoporttagokat, elakadás esetén ötleteivel segítse a munkát. Az ismerősöknek feltett kérdések elemzésekor a csoportvezető hívja fel a résztvevők figyelmét arra, hogy ismerősök révén sok információhoz lehet jutni a munkaerőpiac helyzetéről, álláslehetőségekről, munkakörülményekről!

78

25.

számú gyakorlat


olyan állást szeretnék, ahol/amit/amellyel... Előzze meg az „Értékek csoportosítása” című gyakorlatot. Célok:

A munkaválasztásnál fontos értékek beazonosítása. Az „Értékek csoportosítása” című gyakorlat mellékletének, „A munkával kapcsolatos értékeket felsoroló lap” bővítése.

Időtartam:

15 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, toll.

Munkaforma:


A feladatvégzés menete: „Olyan állást szeretnék….” Csoportban végzett munka: A csoportvezető írja fel a táblára a következő mondatot: „Olyan állást szeretnék, ahol/amit/amellyel…” Kérje meg a csoporttagokat, hogy értékelés és mérlegelés nélkül minél több gondolattal egészítsék ki! A kiegészítéseket a csoportvezető írja fel a táblára! Amikor már nincsenek újabb ötletek, akkor a csoportvezető összegezze az elvárásokat és közölje, hogy egy későbbi feladatban még tovább dolgoznak a listán szereplő gondolatokkal!


Az összegyűjtött elvárásokat (megfogalmazott értékeket) a csoportvezető csoportosítsa és amennyiben új szempontokat is ad, egészítse ki velük az „Értékek csoportosítása” című feladat táblázatát!

79

26.

számú gyakorlat


szereptorta Összehasonlíthatjuk az „Időtorta” gyakorlat eredményeivel! Célok:

Annak felismerése, hogy hányféle szerepben vagyunk a mindennapokban. A szerepeinkhez való viszonyunkról tapasztalatszerzés. Új tapasztalatok szerzése a viselkedés és az én megértésében. Megvizsgálni, mi a kapcsolat az egyes szerepek fontossága és a rájuk fordított idő /lásd: időtorta/ között.

Időtartam:


Eszközök:

Papírok, írószerek.

Munkaforma:

Egyéni munka. Párokban végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.



1.

szakasz: Ötletbörze. Csoportban végzett munka: Sok-sok szerepet töltünk be az életünkben, mert feladatvégzéseink, tevékenységeink szerepekhez köthetőek. Gyűjtsünk ötleteket arról, milyen szerepeink lehetnek az életben! Az összegyűjtött szerepeket a csoportvezető írja fel a táblára!

2.

szakasz: Szerepek ábrázolása. Egyéni munka: Minden csoporttag rajzoljon egy nagy kört egy lapra! A kör jelképezi az összes meglévő szerepünket, beleértve a pihenéssel, kapcsolatokkal,

80

munkával, családdal stb. kapcsolatos szerepeket. Mindegyik résztvevő ossza fel a saját körét „szerep”-szeletekre, mint egy tortát! Mindegyik szeletet azzal arányosan kell megrajzolni/felosztani, amennyire fontos helyet foglal el az életükben ez az adott szerep!

3.

szakasz: Gondolatok megosztása. Párokban végzett munka: A csoport tagjai alkossanak párokat és minden résztvevő mutassa be a „szereptortáját” a párjának!

4.

szakasz: Összegzés. Visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A résztvevők vegyék elő a már korábban elkészített „Időtorta” rajzukat és mindenki hasonlítsa össze a kétféle tortát! A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat!

81

27.

számú gyakorlat

II - C: „Mi lehetséges?”

vállalkozás létrehozása Mire van szüksége a saját vállalkozásában ledolgozandó első munkanapja során? Célok:

Önbizalom stimulálása. Tervezési készségek fejlesztése.

Időtartam:


Eszközök:

3 nagy papírlap, írólapok. Színes, egyik oldalán ragasztható, ún. post- it cédulák. Írószerek, filctollak.

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-4 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Cégalapítás előkészítése. Egyéni munka: Instrukció: Minden csoporttagnak lehetősége van vállalkozás indítására, ezért gondolják végig, milyen vállalkozásba kezdenének, és írják fel ezt egy post-it cédulára! Írólapokra írják le, hogy milyen eszközökre, anyagokra lenne szükségük már az első munkanapon ahhoz, hogy működőképes legyen a cég!

2.

szakasz: Az ötletek ismertetése. Csoportban végzett munka: Miután a résztvevők elkészültek a feladattal, mindenki egyenként menjen ki a táblához, ahol ismertesse a vállalkozása nevét! A csoportvezető rajzolja fel a táblára a vállalkozás épületének körvonalait! Ragasszák 82

be az épületbe a vállalkozás nevét tartalmazó cédulát! Ezt követően a „vállalkozó” ismertesse elképzeléseit, a tevékenyégi körét, a cég indulásához szükséges eszközöket, anyagokat!

3.

szakasz: Cégalapítás. Kis csoportokban (3-4 fő) végzett munka: A cégalapítás előkészítése megtörtént, kis csoportos formában folytatjuk a munkát. Mostantól minden kis csoport egy-egy céget képvisel, a csoporttagok a cégalapítók és egyben a cégvezetők. Instrukció: A kis csoportok válasszanak ki 1-1 szimpatikus vállalkozást a táblán lévő cégek közül! A további feladat az lesz, hogy a cégalapítók részletesen tervezzék meg a vállalkozásukat. A tervüket vázolják fel egy-egy nagy papírlapra! A tevékenységi kör részletes leírása mellett gondoljanak a személyi és tárgyi szükségletekre is! Írják le, hogy milyen anyagokra, gépekre stb. lesz szükségük! Ne feledkezzenek meg az induláshoz szükséges engedélyek beszerzéséről és az egyéb hivatalos feladatokról sem! A csoportvezető kísérje figyelemmel a feladat megoldását és szükség szerint segítse a munkát! Ügyeljen arra, hogy működőképes vállalkozások jöjjenek létre, bátorítsa a résztvevőket, hogy minél több szempontot ütköztessenek!

4.

szakasz: Sajtótájékoztató. Csoportban végzett munka: A „cégek” indulásra készek, az első hivatalos napot sajtótájékoztatóval indítják. A csoportvezető kérje meg a résztvevőket, hogy minden kiscsoport delegáljon 1-1 főt, ők fogják megtartani a sajtótájékoztatót! A cégek képviselői ezt követően egymás után mutassák be az induló vállalkozásukat. Az ismertetést segítheti a nagy papírlapokra összegyűjtött információ, ezért ezeket függesszék ki a sajtótájékoztató idejére! A riportereket a hallgatóság és a csoportvezető képviselik. Az ő feladatuk az, hogy minél több információt gyűjtsenek össze a cégek képviselőitől. A csoportvezető bíztassa arra a résztevőket, hogy tegyenek fel és vitassanak meg minél több kérdést a vállalkozások beindításával kapcsolatban!

5.

szakasz: Összegzés, visszajelzés. Csoportos megbeszélés: A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! A valóságban végeztek-e már hasonló feladatot, illetve szívesen vállalkozná nak-e, ha igen, akkor milyen területen?

83


A feladat összetett és fokozott szellemi erőfeszítést igényel, ezért a folyamatot nagyon szorosan célszerű követni és elakadás esetén segíteni. Előfordulhat a feladattal szembeni ellenállás, ilyenkor bíztatással kell átsegíteni a csoporttagokat ezen. A feladat befejezésekor hívjuk fel a figyelmet mindarra, amiben ügyesek és kreatívak voltak a csoporttagok és büszkék lehetünk teljesítményükre, hiszen egy nehéz feladaton vannak túl!

84

28.

számú gyakorlat


A MUNKAADÓ SZEMÉVEL Célok:

Felkészülés a munkáltatóval való beszélgetésre. A munkaadók szempontrendszerének jobb megértése.

Időtartam:

1. szakasz: 90 perc 2. szakasz: 60 perc. 3. szakasz: 25 perc. Összesen: 175 perc

Eszközök:

Nagy (flip-chart) papírlapok, írószerek.

Munkaforma:

Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Új alkalmazottak keresése. Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka: Ezt a feladatot összekapcsoljuk a „Vállalkozás létrehozása” című gyakorlattal. Az ott együtt dolgozók alkossanak újra kis csoportokat! A feladat új munkaerő keresése, kiválasztása lesz. Instrukció: „Képzeljék el, hogy vállalkozásukba új munkaerőket akarnak felvenni! Egy adminisztrátori és egy tetszőlegesen meghatározott munkakörre keresnek megfelelő egyéneket. Nagyon is tudatában vannak, hogy a cégüknek a sikere (a termék vagy a szolgáltatás minősége, a tevékenység volumene) nagyban a munkásaiktól függ. Emiatt különösen nagy gondossággal választják ki az új munkaerőt. Most tehát két alkalmazottat keresnek, hogy betöltsék vele az üres állásokat.”

1. feladat:

▶▶ A „cégek”vezetői döntsék el, hogy milyen állásokra keresnek munkatársakat! ▶▶ Amilyen alaposan csak tudják, határozzák meg az új alkalmazottak munkakörét! ▶▶- A kiválasztott munkaköröket írják fel egy – egy nagy papírlapra! 85

2. feladat:

A cégek vezetői döntsék el, hogy milyen kritériumok alapján választanak új munkatársakat! Gondolják végig, hogy milyen iskolai végzettséggel, szakképesítéssel, speciális tudással, gyakorlattal kell rendelkeznie az ideális jelöltnek! Milyen készségekkel, képességekkel rendelkezzen? Milyen személyes tulajdonságok szükségesek a feladat elvégzéséhez, illetve milyen személyes tulajdonságok jelentenek előnyt a munkahelyi beilleszkedésnél? Milyen személyes tulajdonságok nem kívánatosak? Az összegyűjtött feltételeket írják fel egy-egy nagy papírlapra!

3. feladat:

Nem biztos, hogy a cégek találnak minden kritériumnak tökéletesen megfelelő munkaerőt, ezért fontos egy sorrendet felállítani az elvárások tekintetében. A következő feladat, az összegyűjtött szempontok fontossági sorrendbe állítása. Külön is jelöljék meg azokat a kritériumokat, melyekhez mindenképpen ragaszkodnak!

4. feladat:

A kis csoportok dolgozzák ki, milyen módon, milyen módszerekkel állapítják majd meg, hogy a jelentkezők közül kik felelnek meg az elvárásoknak! Pontosan írják le, hogy milyen dokumentumokat kérnek majd, mennyire számít, hogyan jelenik meg és hogyan viselkedik a felvételi interjún a jelölt stb.! Írják le, hogy milyen kérdéseket tesznek majd fel, melyek azok az információk, amelyek segítenek megállapítani, hogy egy jelölt megfelel-e az állásra! Kerüljék az olyan kérdéseket, amelyek a jelentkező „szájába adják” a válaszokat (pl. „jól be tudja osztani az idejét? Rendszerezett?”). A jegyzetelésre szintén egy-egy nagy papírlapot használjanak!

2.

szakasz: A cégek elvárásai. Csoportban végzett munka: A cégek ismertessék az új munkatársakkal kapcsolatos elvárásaikat! A cégvezetők éljék bele magukat a munkáltató szerepébe! Határozott fellépéssel mondják el, mit várnak el, mik a prioritások a választás során, mit kérdeznének az interjún és mi ezzel a céljuk! A hallgatóság tegyen fel kérdéseket a bemutatást végző résztvevőknek! Szempontok a megbeszéléshez ▶▶ Milyen információt lehet kideríteni a jelentkező dokumentumaiból? ▶▶ Milyen információt akarnak megtudni az egyes kérdésekkel? ▶▶ Milyen válaszok bizonyítják, hogy a pályázó megfelel az elvárásoknak és milyen válaszok bizonyítják ennek ellenkezőjét? 86

▶▶ Milyen információkat gyűjthetünk a jelölt nem verbális viselkedéséből? ▶▶ Hogyan lehet ezeket a feltevéseket megerősíteni? ▶▶ Mi más befolyásolhatja a döntést a jelölt alkalmasságáról? Ennél a résznél időnként rövid szituációs játékot lehet kezdeményezni a következő módon: A felvételiztető egy fontos szempontjára, kérdésére megkérjük a hallgatókat, hogy többen adjanak választ. (Például: Miért szeretne itt dolgozni?) Ezután megkérjük a felvételiztetőt, mondja el, hogyan hatottak rá a válaszok, melyik „jelölt” volt a legmeggyőzőbb és miért.

3.



Az utasításokat szakaszonként adjuk a résztvevőknek! Mindig jelöljük meg számukra az adott szakaszhoz rendelkezésre álló időt! A csoportvezető segítse elő a csoportmunka kialakulását! Fontos, hogy a résztvevők a munkaadó szerepébe éljék bele magukat! Próbálja meg biztosítani, hogy a felvételi követelmények kialakításában valósághű munkaadói helyzetek és érdekek jelenjenek meg! A feladatvégzés monitorozása szükséges. Ha nehéznek bizonyul a feladat, legyen a csoport segítségére mind a kis csoportos munka közben, mind a nagy csoportban történő megbeszélés során! A feladat kiegészíthető valós álláskereső újsághirdetésekkel és néhány különféle módon megírt önéletrajzzal. Ezek közül is megpróbálhatják alkalmazottaikat megtalálni, de a cél az, hogy ezekből csak tapasztalatot gyűjtsenek és maguk dolgozzák ki részletesen saját szempontrendszerüket. Az újsághirdetésekkel és önéletrajzokkal az „álláskeresési technikák” szakasz előkészítését, átvezetését alapozhatjuk meg.

87

29.

számú gyakorlat


ÁLLÁSKERESŐ APRÓHIRDETÉS Célok:

A hirdetés hatékonyságának vizsgálata. Önéletrajzok elemzése. A hatékony álláskereső hirdetés ismérveinek tudatosítása.

Időtartam:


Eszközök:

Flip-chart papír, toll. Önéletrajz minták. (Lásd: 1. sz. és 2. sz. mellékletek.) Hirdetések.(Lásd: 3. sz. melléklet.) Álláshirdetéseket tartalmazó napi- és hetilapok.

Mellékletek:

1. sz.: Önéletrajz (minta) 2. sz.: Önéletrajz (minta) 3. sz.: Hirdetések (minta)

Munkaforma:



1.

szakasz: Munkatársak keresése.

1.1. Hirdetések átnézése. Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka: A résztvevők alkossanak 3-5 fős csoportokat! A csoportvezető ügyeljen arra, hogy lehetőleg a csoportok ugyanazok legyenek, mint a „Munkáltató szemével” című gyakorlat esetében! 88

A csoportvezető emlékeztesse a résztvevőket arra, hogy a „Munkáltató szemével” című gyakorlatban a csoportok ismertették, hogy milyen munkakörben (munkakörökben) kívánnak új munkatársakat alkalmazni! Bemutatták továbbá azokat az elvárásokat és feltételeket is, amelyek alapján új munkatársak alkalmazását tervezik. A megnövekedett feladatok miatt minél hamarabb szükség van az új munkatársakra. A cégek vezetői az idő szűkössége miatt úgy döntöttek, hogy a már megjelent újságok „Munkát keres” című rovatának hirdetéseit használják fel új munkatársak felkutatására. A csoportvezető lássa el a csoportokat álláskereséseket tartalmazó újságokkal (minél frissebb napi- illetve hetilapokkal)! Feladat: A csoportok válogassanak a hirdetések között, próbáljanak meg 4-5 lehetséges jelöltet találni! Elemezzék alaposan a hirdetésben található információkat! Amikor a csoportok elkészültek, nagy csoportban folytatódik az elvégzett feladatok ismertetése. 1.2. Hirdetések ismertetése. Csoportban végzett munka: A kis csoportok feladatai: ▶▶ mutassák be röviden a cégüket, ▶▶ ismertessék, hogy mely munkakörökre milyen elvárásokkal keresnek új munkatársakat, ▶▶ mutassák be a kiválasztott hirdetéseket és indokolják döntésüket. 1.3. Összegzés. Csoportos megbeszélés: A „cégek vezetői” ismertessék, indokolják, hogy: ▶▶ miért hagytak figyelmen kívül, utasítottak el bizonyos egyéb hirdetéseket, ▶▶ melyek azok, amelyek esetében még mindig gondolkoznak. Foglalják össze, hogy milyen fontos információkat kell, hogy tartalmazzon egy állást kereső hirdetése!

2.

szakasz: Önéletrajzok elemzése.

2.1.Önéletrajzok átnézése. Kis csoportokban (3-5 fő) végzett munka: Ismét kis csoportokban folytatódik a munka, ahol a „cég vezetői” képzeljék el, hogy néhány adminisztrációs munkát kereső hirdetővel telefonon már kapcsolatba is léptek! Ezek a jelöltek elküldték az önéletrajzukat. A csoportvezető lássa el a résztvevőket különböző önéletrajzmintákkal, ezek lesznek a már „elküldött” önéletrajzok! (Valamennyien ugyanazokat az önéletrajzmintákat kapják!) 89

A feladat: A kis csoportok tagjai elemezzék és értékeljék az önéletrajzokat! (Külső formátum, tartalom stb.) Készítsenek rangsort a jelentkezők között az önéletrajzok alapján és döntsék el, hogy kit/kiket vennének fel dolgozni és miért! Amikor a csoportok elkészültek, nagy csoportban folytatódik az elvégzett feladatok ismertetése. 2.2. A kiválasztott önéletrajzok bemutatása. Csoportban végzett munka: A kis csoportok tagjai ismertessék és indokolják a döntésüket! Miért az adott önéletrajzot/önéletrajzokat választották? 2.3. Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoport tagjai közösen foglalják össze, hogy milyen alaki elemekkel kell rendelkeznie és milyen információkat kell tartalmaznia egy figyelmet felkeltő önéletrajznak!

3.

szakasz: Állást kereső hirdetés.

3.1. Saját állást kereső hirdetés elkészítése. Egyéni munka: Továbbra is hirdetésekkel foglalkozunk, de a továbbiakban, mint álláskeresők. Többféle hirdetést is feldolgoztunk a gyakorlat korábbi szakaszában. Most az a cél, hogy mindenki elkészítse a saját állást kereső hirdetését. A csoportvezető lássa el a résztvevőket hirdetési mintákkal (napi-, illetve hetilapokkal, illetve a 3.sz. mellékletben található hirdetési mintákkal), majd kérje meg őket arra, hogy készítsék el saját álláskereső hirdetésüket! (A résztvevők használják a hirdetésekben általuk megfelelőnek talált példákat is!) Amennyiben a résztvevők többféle állást is szeretnének keresni, készíttessenek velük több hirdetést is! 3. 2. Az apróhirdetés bemutatása. Csoportban végzett munka: A résztvevők olvassák fel az elkészített apróhirdetéseket, a csoporttagok pedig visszajelzéseikkel segítsék a pontos megfogalmazást! A kész hirdetéseket függesszék ki a táblára! 3. 3. Összegzés. Csoportos megbeszélés: Több keresett állás esetében miért előnyösebb külön-külön hirdetést írni? Gyűjtsék össze, hogy az adott földrajzi területen mely lapokban, illetve hirdető helyeken, milyen feltételekkel tudnak hirdetést feladni! 90

14. sz. melléklet Önéletrajz (minta)

önéletrajz Név: Álláskereső Attiláné Születési dátum: 1958. augusztus 20. Családi állapot: férjezett Lakcím: 4024 Debrecen, Koncert köz 101. Telefonszám: 06-30-66-33-636 megpályázott állás: adminisztrátor – ügyintéző iskolai végzettség: Ruhaipari szakközépiskola – ruhaipari szakmunkás, Nyíregyháza, 1999 Dolgozók szakközépiskolája – érettségi, Nyíregyháza, 1982 tanfolyami végzettség: ECDL tanfolyam, Rátót Képző Kft., Debrecen, 1990 Titkárnőképző, EDEME Kft., Debrecen, 2000 munkahelyek: 2004-2005 DEHUSZ alkalmazott voltam Debrecenben. Betanított munkát láttam el. 2003-1996 Illetékhivatal Debrecen. Adminisztrátori, titkárnői feladatokat láttam el. 1990-1995 DÉSZOL Vállalat Debrecen. Eljáró-takarító munkakörben dolgoztam. 1987-1990 GYES-en voltam. 1985-1986 Munka nélkül voltam. 1982-1985 Fagylaltgyártó Fft. Nyírgelse. Fagylaltok készítése volt a feladatom. 1974-1982 Szék- és kárpitosipari Szövetkezet Nyíregyháza. Betanított munkakörben székek és asztalok kárpitozását végeztem. Közben 1979-1981-ig GYES-en voltam. hobbi: Szabadidőmben kertészkedek, kaktuszokat gyűjtök. Családszerető vagyok, szívesen kirándulok az unokáimmal. Szívesen tanulok meg új feladatokat. Munkámat gyorsan és pontosan végzem.

Debrecen, 2010. március 22. Álláskereső Attiláné 91

15. sz. melléklet: Önéletrajz (minta)

önéletrajz személyes adataim: Nevem: Álláskereső Tamásné Kiss Rozália Lakcímem: 4444 Debrecen, Palócleves u. 5. Telefonszámon: 06/70-255-25-25 E-mail címem: [email protected] iskolai végzettségem: ▶▶ Szakközépiskolai érettségi tanfolyami végzettségem: ▶▶ ECDL tanfolyam ▶▶ Tb. ügyintéző tanfolyam munkatapasztalataim: Adminisztrátor – ügyintéző munkakörben - feladataim: ▶▶ számlák ellenőrzése, könyvelésre előkészítése ▶▶ kapcsolattartás személyesen, telefonon és írásban vevőkkel ▶▶ beszállítók fogadása, elszámoltatása Eljáró munkakörben - feladataim: ▶▶ levélküldemények fogadása, továbbítása ▶▶ ügyintézés bankokban, postán és más cégeknél Betanított munkakörben - feladataim: ▶▶ az előírt munkafolyamatok pontos betartása ▶▶ gyártó gépek, eszközök szakszerű kezelése ▶▶ gyártási folyamat ellenőrzés, hibák kijavítása munkahelyeim: ▶▶ Juharos Kft., 4024 Debrecen, Piac u. 42-43. ▶▶ Ital-nagykereskedés, 4024 Debrecen, Piac u. 18-19. ▶▶ Illetékhivatal, 4024 Debrecen, Piac u.52-53. ▶▶ GÖCS, 4003 Debrecen, Göcs u. 6. személyes információk: Fontos számomra a pontos munkavégzés. Számítógépes ismereteimet folyamatosan bővítem. Szabadidőmet a családommal töltöm. Szívesen kirándulok és olvasok. 92

Debrecen, 2010. március 22. Álláskereső Tamásné

16.sz. melléklet: Hirdetések (minta)

Kőműves és burkoló szakmával, B. kategóriás jogosítvánnyal munkát keresek. Karbantartó állás is érdekel. Érd: 06-30/62-77-777

Személy-, vagyonőr munkát keres. Megbízható, leinformálható vagyok. Autóval és kutyával rendelkezem. Érd: 06-30/62-77-7776

Okleveles gyógymasszőr végzettséggel és gyakorlattal állást keresek. „Kedves, aranyos középkorú hölgy” jelige

Szakképzett egészségügyi végzettségű hölgy idősgondozást, főzést, mosást, takarítást vállal. Érd:06-30/62-97-999

93

30.

számú gyakorlat


30 SZAVAS BEMUTATKOZÁS Célok:

Annak elsajátítása, hogyan lehet tömören közölni olyan lényeges személyes információkat, amelyek egy munkaadó érdeklődésére számot tarthatnak.

Időtartam:


Eszközök:

Papírok, íróeszközök.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka.



1.

szakasz: A „30 szavas bemutatkozás” megírása. Egyéni munka: A feladatot egyéni munkával kezdjük. Minden résztvevőnek osztunk papírt és íróeszközt. Majd bemutatjuk a feladatot: Fontos, hogy röviden, tömören, de minden fontos információt elmondjunk magunkról egy-egy bemutatkozás alakalmával. A 30 szavas bemutatkozás erre készít fel. A feladat az, hogy mindenki írjon magáról egy-egy harminc szóból álló bemutatkozást! Ebben a bemutatkozásban arra törekedjenek, hogy olyan szavakat használjanak, amelyek a leghatékonyabban hordoznak a munkaadó számára fontos és érdekes információkat! Ha elkészültek, 30 másodpercet kapnak a bemutatkozás felolvasására. Az íráshoz felhasználhatják a „Gondolati térkép” információit.

2.

szakasz: A bemutatkozás gyakorlása. Csoportban végzett munka: A bemutatkozások megírása után két csoporttag külön feladatot kap. Mialatt majd a résztvevők felolvassák a bemutatkozásukat, az egyik „megbízott” számolja meg a szavakat, a másik mérje az eltelt időt!

94

A csoporttagok egyenként olvassák fel a bemutatkozásukat! Az egyik megbízott jelzi, hogy mikor tart az illető a 30 mp-nél. A bemutatkozás végén pedig a másik megmondja, hogy hány szóból állt a bemutatkozás. A bemutatkozások után adjunk egyéni visszajelzést a csoporttagoknak! Emeljük ki a pozitívumokat, beszéljük meg, hol érdemes finomítani a szövegen!

3.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A feladat végén tartsunk általános megbeszélést! ▶▶ Milyen érzéseik vannak a bemutatkozással kapcsolatban? ▶▶ Miért hasznos, ha begyakoroljuk ilyen röviden és tömören a bemutatkozásunkat? ▶▶ Másképp mutatkozunk be, ha konkrét állásra jelentkezünk, máshogy különböző állások esetén?

95

31.

számú gyakorlat


ÁLLÁSINFORMÁCIÓS FORRÁSOK Célok:

Az állásinformációs források összegyűjtése, elemzése.

Időtartam:


Eszközök:

Toll, papír, flip-chart tábla. „Állásinformációs források felkutatása” c. táblázat minden résztvevőnek. (Lásd 17. sz. melléklet!)

Munkaforma:




1.

szakasz: Az állásinformációs források összegyűjtése. Csoportban végzett munka: Brainstorming módszerrel, a csoporttagok gyűjtsék össze az összes (általuk ismert) állásinformációs forrást! Ha már kifogytak az ötletekből, akkor a csoportvezető egészítse ki a listát! A csoportvezető a nyílt és rejtett állásoknak megfelelően két oszlopba írja fel az állásinformációs forrásokat, majd kérdezze meg a résztvevőket, hogy milyen elvek szerint készült a csoportosítás! A csoportosítás elvének tisztázását követően kérje meg a résztvevőket, hogy egyenként mindenki mondja el, tapasztalataik, véleményük alapján az állások hány százaléka jelenik meg a nyílt és hány százaléka jelenik meg a rejtett információs csatornákon! Végül a csoportvezető közölje, hogy az állások 20-30%-a jelenik meg az. ún. nyílt munkaerőpiacon! 96

2.

szakasz: A munkaadók alkalmazási szokásai. Csoportban végzett munka: A csoport közösen keressen választ arra, mi lehet az oka annak, hogy az állások mindössze 20-30%-a jelenik meg a nyílt munkaerőpiacon! A csoportvezető összefoglalásként ismertesse az alkalmazói és munkavállalói szokásokat, melyből egyértelműen kitűnik: mielőtt arra kerülne sor, hogy mindenki által hozzáférhetővé tegyék az állásokat, azokat már be is töltötték.

3.

szakasz: Terv készítése. Egyéni munka: Az alkalmazói és munkavállalói álláskeresési szokások ismeretében a résztvevők tervezzék meg, hogy a különböző lehetséges állásinformációs források felhasználásával összesen hány álláslehetőséget kell felkutatniuk ahhoz, hogy állásuk legyen! Töltsék ki az „Állásinformációs források felkutatása” című táblázatot! (Lásd 17.sz.melléklet!) Amikor mindenki kitöltötte a táblázatát, mutassák be egymásnak!

4.

szakasz. Összegzés. Csoportos megbeszélés: A résztvevők a „Munkaadó szemével” és „Az álláskereső apróhirdetés” című gyakorlatokban, mint munkaadók már foglalkoztak az állásinformációs forrásokkal. Összeírták, hogy milyen információs csatornákon keresztül keresnének új munkatársakat. A csoport tagjai most emlékezzenek vissza, hogy akkor milyen sorrendet állítottak fel és hasonlítsák össze a saját „információs források” listájukkal!


A résztvevők „saját” információs forrásának száma folyamatosan változhat. Módosulhat továbbá az is, hogy az állásinformáció k közül melyeket részesítik előnyben a résztvevők. A felsorolt állásinformációkat a helyi viszonyokhoz és a csoport összetételéhez kell igazítani! Kiegészíthetjük például állásbörzével (ha van arra lehetőség/ esély, hogy rendeznek is elérhető közelségben). Az egyetemi állásbörzéket például az egyetemistáknak szervezik, de ezeken az állásbörzéken tájékozódhat a cégekről egy már tapasztalatokkal rendelkező álláskereső is. Nyílt állásinformációs források: Közvetítőirodák (nyílt ajánlatai) Hirdetések ▶▶ Munkaügyi központok (kirendeltségek) ▶▶ Újság ▶▶ Karrierirodák ▶▶ TV, rádió ▶▶ Munkaerő-közvetítő irodák (személyzeti tanácsadó ▶▶ Internet cégek, fejvadász cégek) ▶▶ Ifjúsági információs központok 97

Rejtett (zárt) állásinformációs források ▶▶ Újsághír (nem álláshirdetés) ▶▶ Ismerősök információi ▶▶ Médiahírek (nem hirdetések) ▶▶ Cégek saját honlapján közölt hírek, információk ▶▶ Szaknévsor, telefonkönyv ▶▶ Cégközlöny, címtárak ▶▶ Kamarák tagsága (információ) Alkalmazói és munkavállalói szokások. Alkalmazói (munkaadói) szokások (Abban a sorrendben, ahogyan általában munkatársat keresnek): ▶▶ Belső munkapiacról történő kiválasztás (átcsoportosítás, munkakörbővítés) ▶▶ Régi dolgozók ismételt alkalmazása ▶▶ Munkatársak ismerőseinek alkalmazása (referencia figyelembevétele) ▶▶ Informális úton (korábban jelentkezők közül választ, cég saját adatbázist gondoz, helyi hirdetőtábla működtetése stb.) ▶▶ Közvetítőirodák, fejvadászcégek útján ▶▶ Internetes hirdetés segítségével ▶▶ Állami munkaügyi szervezet megkeresésével ▶▶ Újsághirdetés feladásával

Munkavállalói (álláskeresői) szokások (hagyományos álláskeresői szokások) (Abban a sorrendben, ahogyan általában munkát keresnek.) ▶▶ Újsághirdetések olvasása ▶▶„Internetes” álláskeresés, jelentkezés ▶▶ Munkaügyi kirendeltségek látogatása ▶▶ Közvetítőirodák szolgáltatásainak igénybevétele ▶▶ Munkáltatók közvetlen megkeresése ▶▶ Ismerősök, barátok, rokonok útján ▶▶ Régi munkahely megkeresése

98

17. sz. melléklet: Állásinformációs források felkutatása

Állásinformációs források megnevezése

száma

Ismerősök megkeresése Közvetítőirodák Interneten keresztül Újságban hirdetett állások felkutatása Hirdetések feladása Állami munkaügyi szervezet Munkáltatók közvetlen megkeresése (Potenciális munkaadók megkeresése) Régi munkahely megkeresése Családsegítő központon keresztül Civil szervezeteken keresztül Szórólapok, kirakatok hirdetései

99

32.

számú gyakorlat


SZEMÉLYES KAPCSOLATI HÁLÓ MŰKÖDTETÉSE Segítségkérés – telefonon. Tájékozódás – személyesen. Célok:

Hatékony kapcsolatépítési technika elsajátítása és begyakorlása, állásinformációs források bővítése céljából, ismerősök körében.

Időtartam:

1. szakasz: 15 perc 2. szakasz: 50 perc 3. szakasz. 50 perc 4. szakasz: 20 perc Összesen: 135 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, toll, papír.

Mellékletek:

1. sz.: Segítségkérés telefonon. Ismerőssel folytatott telefonbeszélgetés – példa 2. sz.: Ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés – példa

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése. Csoportvezetői bemutatás.


1.

szakasz: A gyakorlat előkészítése.

1.1. Ismerősök listájának bővítése, kérdések pontosítása. Csoportvezető ismertetése: A személyes kapcsolati háló működtetésének a célja: segítségkérés, tájékozódás ismerősöktől, ezen keresztül rejtett állásinformációk feltárása. A csoportvezető emlékeztesse arra a résztvevőket, hogy az állások egy része az ún. „rejtett munkaerőpiacon” jelenik meg, melyek felkutatásának egyik hatékony eszköze a személyes kapcsolati háló működtetésén keresztül történik! 100

1.2. Ismerősök listájának áttekintése. Egyéni munka: A résztvevők vegyék elő és szükség esetén bővítsék az ismerősök listáját! 1.3. Kérdések pontosítása, átismétlés. Csoportban végzett munka: A csoport ismételje át, pontosítsa, konkretizálja, hogy álláskereséssel kapcsolatban miben kérheti az ismerőse segítségét, milyen kérdéseket tehet fel! Szükség esetén bővítsék, pontosítsák a kérdések listáját!

2.

szakasz: „Segítségkérés telefonon” c. gyakorlat.

2.1. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás. A csoportvezető mutassa be az ismerőssel folytatott „Segítségkérés telefonon”című gyakorlat felépítését egy példával szemléltetve! Segédanyag: 18. sz. melléklet: Segítségkérés telefonon. Ismerőssel folytatott telefonbeszélgetés (példa). A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 2.2. Gyakorlás. Kis csoportokban (3 – 3 fő) végzett munka. A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a „telefonbeszélgetést” az alábbiak szerint: ▶▶ Az ismerősök listájáról minden résztvevő válasszon ki 1-1 főt és készüljön fel a vele folytatandó „segítségkérés telefonon” című beszélgetés gyakorlására! ▶▶ A felkészülést követően a kis csoport tagjai gyakorolják a telefonbeszélgetést úgy, hogy az egyik csoporttag a segítséget kérő álláskereső, a másik személy az ismerős szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a „telefonálás” menetét és a gyakorlat befejezését követően jelezzen vissza az álláskeresőnek! Ha szükséges, korrigálják a beszélgetést! Az értékelést követően cseréljenek szerepet, végül valamennyi csoporttag legyen az álláskereső, az ismerős és a megfigyelő szerepben is! 2.3 Bemutatás. Csoportban végzett munka: A nagy csoport előtt 2-2 pár mutassa be a már begyakorolt beszélgetést! A csoportvezető a hatékony technikai és tartalmi elemeket kiemelve (pozitívan) jelezzen vissza!

101

3.

szakasz: „Ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés (személyes beszélgetés)”.

3. 1. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás. A csoportvezető mutassa be az ismerőssel folytatott „tájékozódó beszélgetés” című gyakorlat felépítését egy példával szemléltetve! Segédanyag: 19. sz. melléklet: Ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés (példa). A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 3.2. Gyakorlás. Kis csoportokban (3 – 3 fő) végzett munka: A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a tájékozódó beszélgetést az alábbiak szerint: ▶▶ A résztvevők válasszanak ki a listájukról 1-1 ismerőst és készüljenek fel a velük folytatandó „tájékozódó beszélgetés” gyakorlására. ▶▶ A felkészülést követően a kiscsoport tagjai gyakorolják a tájékozódó beszélgetést! Az egyik csoporttag a tájékozódó álláskereső, a másik személy az ismerős szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a beszélgetés menetét és a gyakorlat befejezése után jelezzen vissza az álláskeresőnek! A beszélgetést követően cseréljenek szerepet, végül valamennyi csoporttag legyen álláskereső, ismerős és megfigyelő szerepben is! 3.3. Bemutatás. Csoportban végzett munka: A nagy csoport előtt 2-2 pár mutassa be a már begyakorolt tájékozódó beszélgetést! A csoportvezető a hatékony technikai és tartalmi elemeket kiemelve (pozitívan) jelezzen vissza!

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, megfigyeléseiket az alábbi témakörökben: A beszélgetés technikai és tartalmi elemei mellett mire kel még figyelnünk? (Például: udvariasságra, megfelelő hangnem alkalmazására, céltudatosság/erőszakosság egyensúlyára stb. Fontos, hogy a beszélgetést mindig az álláskereső kezdeményezze és „vezesse”.) Milyen előnyei/hátrányi lehetnek a begyakorolt álláskeresési technikának? Milyen információkat tudhatunk meg a nonverbális jelekből?

102


Bátorítsa a résztvevőket, hogy minél több névvel (lehetséges segítővel) bővítse az „ismerősök listáját”! Mindig egyszerű, követhető, „másolható” pozitív mintát adjunk.

Az ismerőssel folytatott telefonbeszélgetés felépítése: ▶▶ üdvözlés (időkérés), csevegés; ▶▶ a telefonálás célja (segítségkérés, mert állást keresek); ▶▶ amiben az ismerős segíthet (értesülhet megüresedett álláslehetőségről saját vagy ismerőse munkahelyén, ajánlólevelet írhat, beajánlhat; beszélhet felettesével/találkozót kérhet; potenciális munkahelyeket/cégeket javasolhat stb.); ▶▶ az álláskereső mondja el, hogy milyen végzettségekkel és szaktudással keres állást; állapodjanak meg a kapcsolattartásról (az álláskereső ragaszkodjon ahhoz, hogy majd ő hívja vissza az ismerőst a megbeszélt időben). Az ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés felépítése: ▶▶ üdvözlés, csevegés; ▶▶ a beszélgetés célja (tájékozódás az ismerős és/vagy az ismerős által ismert cégről); megállapodás (a kapcsolattartás mindig az álláskereső felelőssége). A beszélgetés „eredményességéért” mindig az álláskereső a „felelős”.

103

18. sz. melléklet: Segítségkérés telefonon – példa Ismerőssel folytatott telefonbeszélgetés Bejelentkezés Telefon kp. munkatárs Hívó Telefon kp. munkatárs Hívott Hívó Hívott Hívó Hívott: Hívó:

Hívott: Hívó:

Hívott: Hívó: Hívott: Hívó: Hívott: Hívó:

104

– Jó napot kívánok! X Kft. Miben segíthetek? – Jó napot kívánok! Kiss Péterné vagyok, Zolnai Évával szeretnék beszélni! – Kapcsolom. – Tessék, Zolnai Éva vagyok! – Szervusz Évike, Kissné Piroska vagyok. Ráérsz pár percre, alkalmas időben hívtalak? – Igen, örülök, hogy hívtál, mi újság? – Régen láttalak, de úgy értesültem, hogy a jövő hónapban találkozunk, mert te is jössz az osztálytalálkozóra. – Igen, már alig várom! – Most azért hívtalak, mert a segítségedet szeretném kérni. Biztosan emlékszel, hogy én a Q cégnél dolgoztam, mint titkárnő, de a cég központja elköltözött, létszámfeletti lettem és most munkát keresek. – Miben segíthetek? – Abban kérem a segítségedet, hogy tájékozódj a munkahelyeden és az ismerőseid körében, hogy várható-e a te, illetve az ismerőseid cégénél fejlesztés, üresedés? Szívesen helyettesítek is és közeli vidéki álláshelyek is érdekelnek. Elsősorban ügyintéző, ügykezelő és eljárói munka felelne meg, de nyitott vagyok a könnyű fizikai munkára is. Biztosan emlékszel, hogy közgazdasági szakközépiskolai végzettségem van, jól gépelek, sokáig számítógéppel dolgoztam. Jól bánok az ügyfelekkel, pontos és megbízható vagyok. – Tudom, hogy szorgalmasan dolgozol. Most nem tudok konkrét állásról, de majd szólok, ha tudomásomra jut valamilyen lehetőség. – Jövő hét csütörtökig elég időd lesz informálódni? Hívhatlak akkor? – Inkább pénteken hívj, mert akkor nincs ügyfélfogadás, jobban ráérek! – A jövő héten, pénteken hívlak, remélem, hogy lesz számomra kedvező információd! Megfelel, ha pénteken délelőtt 10 óra körül hívlak? – Igen, várom a hívásod, addig is minden jót! – Előre is köszönöm a segítségedet! Szervusz!

19. sz. melléklet: Tájékozódás személyesen – példa Ismerőssel folytatott tájékozódó beszélgetés. Álláskereső: Ismerős: Álláskereső: Ismerős:

Álláskereső:

Ismerős: Álláskereső: Ismerős: Álláskereső: Ismerős:

Álláskereső:

Ismerős:

Álláskereső:

Ismerős:

Álláskereső:

– Szervusz Tamás, örülök, hogy időt szánsz erre a találkozásra! – Szervusz Péter! Mindig szívesen látlak! – Azt gondoltam, hogy a családod is itt lesz. Jól vannak? – Köszönöm kérdésedet, mindenki jól van. A feleségem elkísérte az édesanyját a fodrászhoz, a gyerekek a nagypapával hancúroznak. Ezért jöttem egyedül. Mi újság? – Mint ahogyan a telefonban is jeleztem, állást keresek. Azért kértem, hogy találkozzunk, mert tudom, hogy elég jól ismered a „Q” céget. Néhány kérdést szeretnék feltenni a céggel kapcsolatban. – Mire vagy kíváncsi? – Tudom, hogy a cég telefonok gyártásával foglalkozik. Érdekelne, hogy a városunkban működő kirendeltségnél milyen munkakörök vannak? – A néhány középvezetőn és adminisztrátoron kívül elsősorban instruktorok és raktárosok dolgoznak itt. – Engem elsősorban a raktárosi munka érdekelne. Milyen végzettség, gyakorlat kell a munkakör betöltéséhez? – Középfokú végzettség és alapfokú számítógépes ismeretekre van szükség. Van néhány targoncás is. A raktárosoknak van helyi képzés, mert speciális tudást igényel az ottani munka. – Ez jó hír, mert szívesen tanulok. Van információd arról, hogy mostanában vesznek-e fel új munkatársakat? – Nem tudom, hogy most van-e felvétel, de azt tudom, hogy önéletrajzok benyújtására van lehetőség. Néha-néha hirdetnek is a helyi lapokban, de szerintem bármikor beadhatod az önéletrajzodat. – Azt hiszem, hogy nem szabad késlekednem, még a héten beviszem az önéletrajzomat. Köszönöm, hogy időt szántál rám és segítettél! – Nagyon szívesen! Jelezd, hogy hol tart a felvételed, hogyan haladsz az álláskereséssel! Üdvözlöm a családodat! Szervusz! – Én is üdvözlöm Mártiékat! A jövő héten majd felugrok hozzátok. Szervusz!

105

33.

számú gyakorlat

II - D: „Akcióterv és megvalósítás”

HIRDETŐVEL FOLYTATOTT TELEFONBESZÉLGETÉS Jelentkezés újsághirdetésre Célok:

A hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés technikájának elsajátítása, gyakorlása.

Időtartam:

1. szakasz: 2. szakasz. 3. szakasz: Összesen:

Eszközök:

Flip-chart tábla, toll, papír. Újsághirdetések. 20. sz.melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés. (Jelentkezés újsághirdetésre) Példa arra, amikor azonnal kap időpontot az álláskereső. 21. sz. melléklet Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés. (Jelentkezés újsághirdetésre) Példa arra, amikor tévesen jelenik meg a hirdetés.

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése. Csoportvezetői bemutatás.



1.


1.1. A hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés célja. Csoportvezető ismertetése. A csoportvezető tudatosítsa, hogy a hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés elsődleges célja a találkozó létrehozása! A találkozó létrehozását kezdeményezzük 106

akkor is, ha megbizonyosodunk arról, hogy a hirdetett állás nem felel meg az elképzeléseinknek! Amennyiben a cégnél lehet a célállásnak megfelelő munkakör, a találkozó célja a bemutatkozás, a rejtett álláslehetőség felkutatása lesz. (Amennyiben valamiért a személyes találkozás nem lehetséges, akkor telefonon kérjünk információt, lehetőséget a kapcsolattartásra!) 1.2. A „megfelelő hirdetés”. Csoportos megbeszélés. A csoport összegezze a „megfelelő” álláshirdetés ismérveit az álláskereső szemével! (Az „Álláskereső apróhirdetés” című gyakorlatnál már részben feldolgozásra került.) 1.3. Álláshirdetések keresése. Egyéni munka. Minden résztvevő keressen a napilapokból legalább egy-egy olyan álláshirdetést, amely felkeltette az érdeklődését!

2.

szakasz: „Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés” c. gyakorlat.

2.1. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás: A csoportvezető mutassa be a „Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés”című gyakorlat felépítését egy példával szemléltetve! Segédanyagok: ▶▶ 20. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés (Jelentkezés újsághirdetésre) Példa arra, amikor azonnal kap időpontot az álláskereső. ▶▶ 21. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés.(Jelentkezés újsághirdetésre) Példa ara, amikor tévesen jelenik meg a hirdetés. A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 2.2. Gyakorlás. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka: A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a „telefonbeszélgetést” az alábbiak szerint: ▶▶ Aktualizálják a „30 szavas bemutatkozást” a kiválasztott „megfelelő” hirdetésekhez! ▶▶ A felkészülést követően a kis csoport tagjai gyakorolják a telefonbeszélgetést úgy, hogy egyik résztvevője az álláskereső, a másik személy a hirdető szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a „telefonálás” menetét és a gyakorlat befejezése után jelezzen vissza az álláskeresőnek, ha szükséges, korrigálják a beszélgetést! Az értékelést követően cseréljenek szerepet, végül valamennyi csoporttag legyen álláskereső, munkaadó és megfigyelő szerepben is! 107

2.3 Bemutatás. Csoportban végzett munka: A nagy csoport előtt 2-2 pár mutassa be a már begyakorolt beszélgetést! A csoportvezető a hatékony technikai és tartalmi elemeket kiemelve (pozitívan) jelezzen vissza!

3.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, megfigyeléseiket az alábbi témakörökben: ▶▶ A telefonálás előnyei (gyors, rugalmas, időt takarít meg, azonnali visszajelzéssel szolgál, lehetőség személyes találkozó kérésére stb.). ▶▶ Mikor nem érdemes telefonálni hirdetésre? (Például, ha közlik a jelentkezés más módját (személyesen vagy írásban) vagy nem munkatársat, hanem üzlettársat keresnek stb.) ▶▶ Miért fontos, hogy a vezetőt keressük?


Mindig egyszerű, követhető, „másolható” pozitív mintát adjunk! A minta nyújtására aktuális, a csoport tagjainak megfelelő hirdetést válasszunk! A „hirdetésre telefonálás” telefonálási technika felépítése: bemutatkozás (annak, aki felveszi a telefont), kérdezze meg az igazgató (vezető) nevét, kérje, hogy kapcsolják; üdvözölje, szólítsa nevén (titulusán) az igazgatót, mutatkozzon be; mutassa be képzettségét, képességét; kérjen lehetőséget arra, hogy személyesen is bemutatkozhasson! Igen válasz esetén: dátum (nap, óra), helyszín pontosítása! Nem válasz esetén: kérdezze meg, hogy eljuttathatja-e az önéletrajzát személyesen (esetleg levélben)! Kérjen információt/kérjen lehetőséget egy újabb telefonálásra! A bemutatás és a gyakorlás alatt folyamatosan legyen hangsúlyos, hogy az álláskereső szerepe a meghatározó, ő vezeti a beszélgetést, ő tesz javaslatot a további kapcsolattartásra! A „Milyen ügyben keresi az igazgatót?” kérdésre a válasz: „Szakmai ügyben”. A hirdetésre mindig jelentkezünk és nem érdeklődünk a hirdetés után!

108

20. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés Példa arra, amikor azonnal kap időpontot az álláskereső. Jelentkezés újsághirdetésre Álláskereső – Jó napot kívánok, Kiss Balázs vagyok. A cég vezetőjével szeretnék beszélni, mielőtt kapcsolná, kérem, hogy mondja meg a cég vezetőjének a nevét! „Telefon központos” – Jó napot kívánok! Milyen ügyben keresi az igazgató urat? Álláskereső – Szakmai ügyben. „Telefonközpontos” – Nagy Bélának hívják az igazgatót, kapcsolom. Igazgató – Tessék, Nagy Béla. Álláskereső – Jó napot kívánok Nagy Úr! (Jó napot kívánok Igazgató Úr!) Kiss Balázs vagyok. A Hajdú-Bihari Napló mai számában olvastam, hogy targoncavezetői engedéllyel rendelkező, kereskedelemben jártas munkatársat keresnek. A végzettségem és a gyakorlatom alapján megfelelek a kiírásnak. Szeretnék személyesen is bemutatkozni, mely időpont felelne meg Önnek? (Mikor és hol kereshetném meg?) Igazgató – Mi az iskolai végzettsége? Álláskereső – Középfokú kereskedelmi végzettségem van. Szeretnék bővebben is bemutatkozni! Mikor és hol lenne alkalmas Önnek? Igazgató – Szerdán délelőtt 10 óra megfelelő Önnek? Álláskereső – Igen! Kérem, mondja meg a találkozás helyének pontos címét is! Igazgató – Benedek Elek tér 6. Álláskereső – Köszönöm, szerdán 10 órakor megkeresem Önt. Viszontlátásra! Igazgató – Viszontlátásra!

109

21. sz. melléklet: Hirdetővel folytatott telefonbeszélgetés Példa arra, amikor tévesen jelenik meg a hirdetés. Jelentkezés újsághirdetésre Álláskereső – Jó napot kívánok, Kiss Balázs vagyok. A cég vezetőjével szeretnék beszélni, mielőtt kapcsolná, kérem, hogy mondja meg a cég vezetőjének a nevét! „Telefon központos” – Jó napot kívánok! Milyen ügyben keresi az igazgató urat? Álláskereső – Szakmai ügyben. „Telefonközpontos” – Nagy Bélának hívják az igazgatót, kapcsolom. Igazgató – Tessék, Nagy Béla! Álláskereső – Jó napot kívánok Nagy Úr! (Jó napot kívánok Igazgató Úr!) Kiss Balázs vagyok. A Hajdú-Bihari Napló mai számában olvastam, hogy targoncavezetői engedéllyel rendelkező, kereskedelemben jártas munkatársat keresnek. A végzettségem és a gyakorlatom alapján megfelelek a kiírásnak. Szeretnék személyesen is bemutatkozni, mely időpont felelne meg Önnek? (Mikor és hol kereshetném meg?) Igazgató – Sajnálom, de nem aktuális a hirdetés, tévesen jelent meg! Álláskereső – Szívesen dolgoznék Önöknél, más munkakörök is érdekelnek. Középfokú kereskedelmi végzettséggel rendelkezem, munkámat pontosan és megbízhatóan végzem. Mikor kereshetném meg, hogy átnyújtsam az önéletrajzomat? Igazgató – Jelenleg minden munkakör be van töltve, nincs szükségünk új munkatársra. Álláskereső – Egy jövőbeli állás reményében szeretném elvinni az önéletrajzomat. Igazgató – Ha annyira ragaszkodik hozzá. Szerdán délelőtt 10 óra megfelelő Önnek? Álláskereső – Igen! Kérem, mondja meg a találkozás helyének pontos címét is! Igazgató Benedek Elek tér 6. Álláskereső – Köszönöm, szerdán 10 órakor megkeresem Önt. Viszontlátásra!

110

34.

számú gyakorlat Igazgató – Viszontlátásra! II - D: „Akcióterv és megvalósítás”

ÁLLÁSKERESÉS INTERNETEN Állások felkutatása, jelentkezés álláshirdetésre Célok:

Az Interneten történő álláskeresés, állásra jelentkezés módszerének megismerése, annak gyakorlatban történő alkalmazása.

Időtartam:


Eszközök:

Számítógép (minimum 2 főnek 1 db.), Internet-hozzáférés.

Mellékletek:

1. sz.: Munkával kapcsolatos oldalak 2. sz.: E-mail cím létrehozása 3. sz.: E-mailhez belépési útmutató

Munkaforma:

Egyéni munka. Párokban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése.


1.

szakasz: Célok és feladatok. Csoportvezető ismertetése. A csoportvezető tájékozódjon arról, hogy a csoporttagok alkalmazzák-e az Internetet! Ha igen, akkor ismerje meg, hogy milyen tapasztalatokkal rendelkeznek az internetes álláskeresés területén! A csoportvezető ismertesse a gyakorlat célját és a cél elérése érdekében elvégzendő feladatokat! 111

Feladatok: ▶▶ Ismerkedés munkával kapcsolatos weboldalakkal ▶▶ E-mail cím létrehozása (ha még nincs) ▶▶ Pályázat (önéletrajz) küldése Interneten (hirdetésre)

2.

szakasz: Ismerkedés weboldalakkal. Egyéni és/vagy párokban végzett munka:

2.1. A csoportvezető mutassa be az AFSZ-portált (www.afsz.hu)! Csoportve zető ismertetése. Az AFSZ-portál elérhetősége, informálódási lehetőségek, hirdetések keresése stb. A csoportvezető mutasson be még egy tetszőleges, álláskeresést segítő, munkával kapcsolatos weboldalt! (elérhetősége, informálódási lehetőségek, hirdetések keresése stb.) 2.2. Állásajánlatok keresése. Egyéni és/vagy párokban végzett munka. A résztvevők önállóan vagy párokban (lehetőleg az Internetet ismerők és használók az Internetet nem ismerőkkel alkossanak párokat) keressenek egy-egy „megfelelő” állásajánlatot egy tetszőleges weboldalon! A résztvevők ismertessék a csoporttársaikkal, hogy milyen álláslehetőségeket találtak! Segédanyag: 22. sz. melléklet „Munkával kapcsolatos oldalak”.

3.

szakasz: E-mail cím létrehozása. Egyéni és/vagy párokban végzett munka: A résztvevők a csoportvezető útmutatása szerint – az e-mail címmel rendelkezők segítségével – hozzanak létre saját e-mail címet! Segédanyag: 23. sz. melléklet: „E-mail cím létrehozása”.

4.

szakasz: Jelentkezés álláshirdetésre e-mailben. Egyéni munka és/vagy párokban végzett munka: Minden résztvevő internet segítségével küldje el jelentkezését (önéletrajz csatolása, levél írása) legalább egy álláshirdetésre! Szükség esetén a csoportvezető ismertesse meg a résztvevőkkel a különböző adathordozók használatát is! Segédanyag: 24. sz. melléklet: „E-mailhez belépési útmutató”.

112

5.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, megfigyeléseiket az alábbi témakörökben: ▶▶ Az internetes álláskeresés előnyei és hátrányai. ▶▶ Az Internet további lehetőségei az informálódás, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás területén. (Például: informálódás cégekről, kapcsolattartás ismerősökkel.)


Az Internetet kedvelők akár napi több órát is a számítógép mellett tölthetnek, viszont ez nem feltétlen arányos az álláskeresés hatékonyságával, mert „elfelejtkeznek” a többi állásinformációs forrásról. A másik véglet, amikor Interneten jelentkezik az álláskereső hirdetésre, de nem kíséri figyelemmel a válaszokat. Az Internetes álláskeresés előnyei és hátrányai: Előny például, hogy nincs korlátozva a hirdetés/információnyújtás terjedelme, széles körű tájékozódásra ad lehetőséget pl. cégekről, munkakörökről, napi 24 órában rendelkezésre áll, lehetőség bekerülni a cég adatbankjába stb. Hátránya például, hogy bizonytalan a visszajelzés, nem tudjuk, hogy milyen gyakran frissítik az információkat, „elkényelmesíti” az álláskeresőket stb. 22. sz. melléklet: Munkával kapcsolatos oldalak earmk.afsz.hu www.allasajanlat.hu www.cvonline.hu www.allas-start.hu www.jobmonitor.hu www.jobuniserve.hu www.pontte.hu www.tavmunkainfo.hu www.allaskozvetites.hu www.allaspont.hu www.topjob.hu www.expressz.hu www.jobber.hu

www.jobmax.hu allas.negyed.hu www.perfectjob.hu www.allas-plaza.hu allas.info.hu www.allas.ma allas.lap.hu www.munkakonyv.hu www.allasoldal.hu www.allascentrum.com www.hill.hu www.workania.hu www.jobpilot.hu www.allasmonitor.hu

www.allasportal.hu www.uzletkotok.hu www.palyanet.hu www.multijob.hu www.careerjet.hu www.freejob.hu www.jobinfo.hu www.jobpark.hu www.jobline.hu www.profession.hu www.job.hu www.allas.net www.legjob.hu

113

23. sz. melléklet: E-mail cím létrehozása 1.lépés: Internet Explorer ikonra dupla kattintás 2.lépés: www.freemail.hu beírása 3.lépés: regisztráció ikonra kattintás 4.lépés: azonosító, vezetéknév, keresztnév és születési idő megadása (az azonosító képzeletbeli, Önnek kellkialakítani, később ez lesz az e-mail címe) 5.lépés: tovább ikonra kattintás 6.lépés: jelszó és jelszó még egyszer mező kitöltése (minimum 5, maximum 8 karakteres szó kitalálása szükséges, jegyezze fel, mert későbbiekben is ez lesz a jelszava!) 7.lépés: tovább ikonra kattintás 8.lépés: személyes adatok megadása 9.lépés: tovább ikonra kattintás 10. lépés: minimum 6 karakteres emlékeztető kérdés és válasz megadása, nem kötelező 11.lépés: tovább ikonra kattintás 12.lépés: biztonsági kód megadása 13.lépés: tovább ikonra kattintás 14.lépés: elektronikus levélcím láthatóvá válik 15.lépés: tovább ikonra kattintás 16.lépés: tovább ikonra kattintás, így automatikusan belép az e-mailjébe

114

24. sz. melléklet: E-mail belépési útmutató 1.lépés: Internet Explorer ikonra kattintás duplán 2.lépés: a cím mezőbe az e-mail szolgáltató beírása: www.freemail.hu vagy www.gmail.com 3.lépés: felhasználói név megadása 4.lépés: jelszó megadása 5.lépés: belépés ikonra kattintás vagy enter lenyomása E-mail küldése esetén: az oldal bal oldalán lévő írás ikonra egyszeri kattintás címzett mezőbe a címzett e-mail címének megadása a tárgy mezőbe az e-mail témáját meg lehet adni, nem kötelező dokumentum küldése esetén: ▶▶ csatolt fájl felirat mellett jobbra a csatol vagy a melléklet csatolása mezőre kattintás ▶▶ tallózás mezőre kattintás ▶▶ hely felirattól jobbra lefelé néző nyílra kattintás ▶▶ ha a dokumentum kiválasztása megtörtént, megnyitás ikonra kattintás ▶▶ küldésre kattintás 5.lépés: levél megfogalmazása az üres, fehér mezőben 6.lépés: küld ikonra kattintás 1.lépés: 2.lépés: 3.lépés: 4.lépés:

115

35.

számú gyakorlat


ÖNÉLETRAJZ Célok:

A résztvevők készítsék el saját (egy vagy több) önéletrajzukat!

Időtartam:


Eszközök:

Toll, papír, flip-chart tábla, számítógép. Önéletrajzminták (Lásd 25.sz., 26.sz., és 27. sz. mellékletek)

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése.


1.


1.1. Az önéletrajz célja. Csoportvezető ismertetése: Az önéletrajz célja, hogy megjelenésével és tartalmával felkeltse a munkaadó érdeklődését és segítse/készítse elő személyes találkozó létrehozását.

116

1. 2. Az önéletrajz formai és tartalmi elemei. Az önéletrajz tartalmának álta lános szabályai. Csoportban végzett munka: A csoport tagjai (brainstorming technikával) gyűjtsék össze az önéletrajz formai és tartalmi elemeit (a csoportvezető megfelelő sorrendben írja fel a tartalmi elemeket egy flip-chart papírra) és beszéljék meg általánosságban, hogy milyen információkat tartalmazzanak az alábbi részek: munkatapasztalat/szakmai gyakorlat, képességek, a személyes tulajdonságok, illetve a hobbi! Segítségükre lehetnek az „Álláskereső apróhirdetés” című gyakorlatban a „cégükhöz” beérkezett önéletrajzok áttekintése. Beszéljék meg továbbá, hogy mikor célszerű kronológikus, mikor funkcionális és mikor kombinált önéletrajzot írni! A csoport gyűjtse össze az önéletrajz tartalmának általános szabályait!

2.

szakasz: Önéletrajz írása. Egyéni munka: A résztvevők írják meg az önéletrajzukat! (A csoportvezető mindenkinek külön-külön segítsen a célszerű típus kiválasztásánál, a formátum kialakításában és a tartalmi közlésekben egyaránt!)

3.

szakasz: Az önéletrajzok felolvasása. Csoportban végzett munka: A résztvevők olvassák fel az elkészült önéletrajzokat! A csoportvezető jelezzen vissza, vagyis emelje ki a célnak megfelelő részeket, gondolatokat, illetve amennyiben szükséges, tegyen javaslatot a korrekciókra!

4.

szakasz: Az önéletrajzok számítógépen rögzítése. Egyéni munka: A résztvevők rögzítsék számítógépen az önéletrajzukat, majd nyomtassák ki!

5.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, tapasztalataikat az alábbi témakörökben: ▶▶ Az önéletrajz munkaadóhoz eljuttatásának lehetőségei (személyesen, levélben, e-mailben), azok előnyei, hátrányai. ▶▶ A géppel, illetve kézzel írott önéletrajzok előnyei, hátrányai. ▶▶ Az önéletrajz elküldésének alapszabályai.

117


Az önéletrajz írásánál az a cél, hogy minden résztvevő készítse el az önéletrajzát (a keresett állásának megfelelően egyet vagy többet), és nem az, hogy az önéletrajz írásának elméletében mélyedjenek el. Éppen ezért a csoportvezető (önéletrajz tartalmi elemei, önéletrajz alapszabályai, önéletrajz-típusok) csak annyi információt közöljön, amennyire a csoport tagjainak szüksége lehet! (Például nem célszerű szóba hozni a publikációk közlésének lehetőségét vagy a diplomamunka címének beírását, ha ezen információkat a csoporttagok közül senki sem fogja hasznosítani.) Törekedjünk a tényszerű, lehetőleg a megpályázott (keresett) álláshoz kapcsolódó figyelemfelkeltő információk közlésére! Ne közöljünk olyan tényeket, adatokat, amelyekről nem tudjuk, hogy pozitívan vagy negatívan ítéli-e meg a leendő munkaadó (például: életkor, munka nélkül töltött időszakok)!

Az önéletrajz tartalmi elemei: ▶▶ Személyes adatok: név, (születési adatok), (állampolgárság), cím(levelezési cím), telefon, e-mail cím ▶▶ Tanulmányok (iskolai végzettség, szakképzettség, tanfolyami végzettség, egyéb ismeret) ▶▶ Munkatapasztalat/szakmai gyakorlat/képességek ▶▶ Személyiségjegyek, személyes tulajdonságok ▶▶ Hobbi ▶▶ Dátum, aláírás (Egyes szakirodalmak szerint nem kell dátum és aláírás az önéletrajzra, mert a kísérőlevél tartalmazza ezen információkat, amelyek érvényesek az önéletrajzra is.) szakdolgozat címe, család, állás szempontjából fontos tantárgyak, családi állapot, szakmai sikerek (tanulmányi versenyek), megpályázott állás megnevezése, külföldi tanulmányok, szakmai/karriercél, szakmai út, számítógépes ismeret, nyelvtudás, jogosítvány, annak szintjei, referenciák, szervezeti tagság, tudományos tevékenység, önkéntes munka. publikációk, ▶▶ Az önéletrajz alternatív tartalmi elemei. 118

Önéletrajz típusok: „Európai önéletrajz”

Lásd: www.europass.hu Kronológikus/klasszikus/időrendi: Időrendi sorrendben közli az információkat. Mikor, hol, milyen: ▶▶ ismereteket szerzett, ▶▶ munkakörben dolgozott ▶▶ milyen feladatokat látott el. Javasolt: töretlen pályafutás esetén. Előnye: jól átlátható, könnyű elkészíteni, széles körben elterjedt. Hátránya: azokat a területeket is bemutatja, amelyek nem tartoznak a keresett álláshoz; feltárja a „kitérőket”, a munka nélkül töltött időt. Funkcionális/teljesítmény önéletrajz: A keresett álláshoz (egyes szakterületekhez) kapcsolódó végzettségeket, ismereteket, képességeket stb. emeli ki. (Nem szerepeltet részletes adatokat.) Javasolt: ha a legfontosabb alkalmassági területek hangsúlyozása a cél. Előnye: a megpályázott állásra „fókuszál”, elfedi a „kitérőket”, a munka nélkül töltött időt. Hátránya: kevés adatot tartalmaz, előfordulhat, hogy a leendő munkaadó többet szeretne. Kombinált önéletrajz: Magába foglalja a kronológikus önéletrajz formai jegyeit, a funkcionális önéletrajz rugalmas elrendezését. Előnye: könnyen igazítható különféle célállások megpályázásához, elegendő konkrétumot tartalmaz még a konzervatív felfogású munkaadók számára is. Hátránya: megírása körültekintést igényel.

119

Önéletrajz alapszabályai Az önéletrajz formai jegyei: ▶▶ Szép kivitelű, célszerűen szerkesztett, tagolt ▶▶ Pontosan megfogalmazott ▶▶ Hivatalos stílusú, rövidítéseket, mozaikszavakat nem tartalmaz ▶▶ Helyesírási és mondatszerkesztési hibáktól mentes ▶▶ Rövid, tömör, maximum két oldal (csak a lap egyik oldalára írjunk) ▶▶ Ha külön nem kérik a kézzel írott változatot, szövegszerkesztővel írt (könnyen olvasható betűtípussal) ▶▶ Amennyiben kérik, fényképes (szkennelt fénykép) önéletrajzot küldjünk ▶▶ Célszerű szembenézésű, derűs, optimizmust sugárzó arcról készült fényképet csatolni ▶▶ Minden oldal tetején (alján) feltüntetheti a nevét Az önéletrajz tartalma: ▶▶ Csak pozitív információkat tartalmaz ▶▶ A benne leírtak igazak ▶▶ Aktuális (a megpályázott állás tekintetében) ▶▶ A negatív tartalmú szavak használatát kerülni kell (nem, sajnos, soha, kicsi stb.) ▶▶ Aktív, cselekvő igéket tartalmazzon (beprogramoztam, kialakítottam, megnöveltem stb.) ▶▶ Legyen érdeklődést felkeltő ▶▶ Különböző célállásokra különböző önéletrajzok írása ajánlott ▶▶ Aláírás javasolt Önéletrajz elküldése: ▶▶ Jelentkezési határidő pontos betartása ▶▶ Jelentkezés módjának (pl. postán elküldve, titkárságon leadva) pontos betartása ▶▶ A pályázathoz kért dokumentumok (pl. végzettséget igazoló okmányok) csatolása ▶▶ Pontos címzés (hivatkozási szám, jelige) ▶▶ Az önéletrajzot mindig kísérőlevéllel együtt postázza!

120

25. sz. melléklet: Önéletrajz (minta)

önéletrajz SZEMÉLYES ADATOK: név: Vetési Vera születési idő: 1983.06.16. lakcím: 4032 Debrecen, Borkút u.66. telefonszám: 52/666-333 e-mail: [email protected] ISKOLÁIM: 1998-2001: Arany János Gimnázium, Közgazdasági és Egészségügyi Szakközépiskola, Berettyóújfalu Közgazdasági tagozat, számvitel szak 1990-1998: Toldi Miklós Általános Iskola, Berettyóújfalu Ének-zene tagozat MUNKATAPASZTALATAIM: 2005-2008: Sarokház Cukrászda, Debrecen Munkakör: pultos Feladatok: vendégek kiszolgálása, pénztárgépkezelés 2004-2005: Kőszikla 35, Debrecen Munkakör: pultos Feladatok: vendégek kiszolgálása, pénztárgépkezelés 2002-2004: Kalász Város Polgármesteri Hivatal Munkakör: Jegyzői titkársági ügyintéző Cigány Kisebbségi Önkormányzat ügyintézője Feladatok: gépírás hivatalos levelek szerkesztése programok szervezése kapcsolattartás ügyfelekkel 2001-2002: Magyar Honvédség, Rezeda Laktanya, Debrecen Munkakör: Lövész KIEGÉSZÍTŐ INFORMÁCIÓK: Rendelkezem számítógépes ismeretekkel (táblázatkezelés – Excel, szövegszerkesztés – Word, adatfelvitel, táblázat- és grafikonkezelés). Jó kommunikációs készség, megbízhatóság, pontosság, precizitás, kitartás jellemez. Önálló munkavégzésre alkalmas vagyok, a fizikai terhelést jól bírom. Könnyen teremtek kapcsolatot, lelkes, munkámra igényes vagyok. Tudásomat folyamatosan fejlesztem. 121

26. sz. melléklet Önéletrajz (minta) Ö N É L E T RA J Z Név: Imformációs Ivette Lakcím: 4028 Debrecen, Információ körút 101. Telefonszám: 06-30-66-33-636 E-mail: [email protected] Iskolai végzettségek: 1999-2002. Érettségi Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium 1991-1995. Élelmiszertartósító Irinyi János Élelmiszeripari Szakközépiskola és Gimnázium Tanfolyami végzettségek: 2003. Pénzügyi-számviteli ügyintéző - Pertli Zrt. 1997. Pénztárgépkezelő – Ráció Oktatási Központ 1997. Abc-eladó – Ráció Oktatási Központ Szakmai tapasztalatok: ▶▶ pénzügyi finanszírozási ismeretek ▶▶ vállalkozási ismeretek ▶▶ számviteli ismeretek ▶▶ gépi könyvelés ▶▶ számlázás ▶▶ pénztárosi feladatok ▶▶ leltárkészítés ▶▶ laborasszisztens Munkahelyek: 2003-2007: Édesség Nagyker Pénztárosi feladatok, adminisztratív munkakörben 1999-2003: Interkör Rt. Pénztárosi munkakörben 1995-1997: Demo-Apple Minőségellenőri munkakörben Információs Ivette 122

27. sz. melléklet: Önéletrajz (minta) Papp Veronika Debrecen, Vasútoldal tér 5. 4033 Telefon: 06-30/20-30-203 E-mail: [email protected] Végzettségek: ▶▶ Könnyűipari Szakközépiskola. Érettségi. ▶▶ Számítógép-kezelő tanfolyam Szakmai tapasztalat: Adminisztrátor: ▶▶ számlázás ▶▶ ügyfelek fogadása ▶▶ iktatás ▶▶ postázás Eladó: ▶▶ termékek bemutatása ▶▶ vevők kiszolgálása ▶▶ boltrendezés ▶▶ adminisztrációs feladatok Munkahelyek: ▶▶ Petőfi Sándor Általános Iskola, Hajdúkenéz ▶▶ Gabonaforgalmi Kft., Hajdúbogát ▶▶ Kelmefestő bolthálózat, Budapest Személyes tulajdonságok: ▶▶ pontos ▶▶ rendszerető ▶▶ megbízható ▶▶ alapos Személyes adatok: ▶▶ Családi állapot: házas ▶▶ Születési hely: Budapest ▶▶ Születési idő: 1955.01.12. Debrecen, 2010. március 22. Papp Veronika 123

36.

számú gyakorlat


KÍSÉRŐLEVÉL / MOTIVÁCIÓS LEVÉL Célok:

A résztvevők ismerjék meg a kísérő- és a motivációs levél célját és tartalmát. Készítsenek el – lehetőleg aktuális pályázatra reagálva – egy-egy kísérő-/motivációs levelet.

Időtartam:

1. szakasz: 15 perc 2. szakasz: 40 perc 3. szakasz: 30 perc 4. szakasz: 20 perc Összesen: 105 perc

Eszközök:

Toll, papír, flip-chart tábla. Kísérőlevél-minták. (Lásd 28. sz., 29. sz. mellékletek.)

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése.


1.


1.1. A kísérő-/motivációs levél célja. Csoportvezető ismertetése: A csoportvezető ismertetése (prezentáció): A kísérő-/motivációs levél célja, hogy megjelenésével és tartalmával felkeltse a munkaadó érdeklődését, egyben az önéletrajz „nyomatékossá” tétele azáltal, hogy a pályázó megnevezi benne, hogy milyen állást szeretne betölteni az adott cégnél, valamint megindokolja, hogy miért tartja alkalmasnak önmagát a megpályázott feladatra. 124

1.2. A kísérő-/motivációs levél tartalmi és formai elemei. Csoportban végzett munka. ▶▶ A csoport tagjai gyűjtsék össze a kísérő-/motivációs levél formai és tartalmi elemeit (a csoportvezető, a formai elemeket követve, írja fel a tartalmi elemeket egy flip-chart papírra), majd beszéljék meg, hogy milyen információkat tartalmazzanak az egyes részek)! ▶▶ A csoport tagjai gyűjtsék össze a kísérő-/motivációs levél tartalmának alapszabályait!

2.

szakasz: Kísérő-/motivációs levél írása. Egyéni munka: A résztvevők készítsenek el – lehetőleg aktuális pályázatra reagálva – egy kísérő- vagy motivációs levelet! A csoportvezető külön-külön segítsen mindenkinek!

3.

szakasz: Kísérő-/motivációs levél felolvasása. Csoportban végzett munka: A résztvevők egyenként olvassák fel az elkészült kísérő-/motivációs leveleket! A csoportvezető jelezzen vissza, vagyis emelje ki a célnak megfelelő részeket, gondolatokat, illetve, amennyiben szükséges, tegyen javaslatot a korrekciókra!

4.

szakasz: A kísérő-/motivációs levél számítógépen rögzítése. Egyéni munka: A résztvevők rögzítsék számítógépen a kísérő-/motivációs levelüket, majd nyomtassák ki!

5.

szakasz. Összegzés. Csoportos megbeszélés:

A csoporttagok vitassák meg az alábbi kérdéseket: ▶▶ Az előzetes információk szerepe a kísérő-/motivációs levelek elkészítésében. ▶▶ A géppel, illetve kézzel írott kísérő-/motivációs levél előnyei, hátrányai. ▶▶ Kísérő-/motivációs levél küldése Interneten. (Mennyiben kell módosítani a formai elemeket.)


A munkát segítő kísérőlevél-mintákat a csoportvezető tetszés szerint kioszthatja a munka 1. 2. vagy a 2. szakaszában is. A motivációs levél annyiban különbözik a kísérő levéltől, hogy a motivációs levél második bekezdésében a pályázó bővebben részletezi, hogy miért vonzó számára a megpályázandó munkakör.

125

A kísérő-/motivációs levél formai és tartalmi jegyei: ▶▶ Cég neve, címe, címzett neve, pozíciója. ▶▶ Tárgy: A megpályázni kívánt állás/pozíció (referenciaszám, jelige). ▶▶ Megszólítás: lehetőleg szólítsuk nevén a címzettet. ▶▶ Első bekezdés: miért, milyen munkakörre küldjük a pályázatot. ▶▶ Második bekezdés: alkalmasságunk, motivációnk, cégismeretünk, elvárt jövedelem (!) ▶▶ Harmadik bekezdés: találkozó kérése, további kapcsolatfelvétel jelzés. ▶▶ Dátum (mindig aktuális legyen). ▶▶ Aláírás: név, cím, telefon, e-mail cím. Mellékletek (elsősorban a kérésnek megfelelően): végzettséget, képességet igazoló dokumentumok, referencia-levél, erkölcsi bizonyítvány. A kísérő-/motivációs levél alapszabályai: ▶▶ Minden pályázathoz készüljön új! ▶▶ Legyen érdeklődést felkeltő! ▶▶ Nézzen úgy ki, mint egy hivatalos (üzleti) levél! ▶▶ Pontos címzéssel ellátott (lehetőleg névre szóló) legyen! ▶▶ Rövid, tömör, jól tagolt, maximum (számítógéppel írt) egy oldal! ▶▶ Konkrétumokat tartalmazzon dinamikus előadásmódban, logikusan! ▶▶ Külalak tekintetében érdemes az önéletrajzhoz igazítani, de kerek mondatokat használjon, ▶▶ Legyen kissé személyesebb hangvételű! ▶▶ Tűnjön ki belőle, hogy ismeri a céget (tudása, képességei feleljenek meg a cég profiljának)! ▶▶ Legyen dátummal és aláírással (címmel, telefonszámmal) ellátott!

126

28. sz. melléklet: Kísérőlevél minta – előzmény: újsághirdetés Kiss Árpád Igazgató részére

Energia Rt. 4030 Debrecen Tópart u.55.

Tisztelt Kiss Árpád Igazgató Úr! A Hajdú-Bihari Napló 2010. február 15-i számában olvastam, hogy gyakorlattal rendelkező kőműves szakmunkásokat keresnek változó munkahelyekre. Mint ahogyan azt a mellékelt önéletrajzomban is leírom, kőművesként többéves szakmai gyakorlattal rendelkezem, dolgoztam mély- és magasépítkezéseken is. Vezetői gyakorlattal is rendelkezem. Előző munkahelyemen 5 éven át csoportvezető voltam. Munkámat pontosan és gyorsan végzem, jól alkalmazkodom a változó munkakörülményekhez. Ismerem az Önök cégét, tudom, hogy minőségi munkájukkal a megrendelők elégedettek. Tudásomat, szakmai tapasztalataimat szívesen hasznosítanám az Energia Rt-nél. Bízom abban, hogy bemutatkozásom felkeltette az érdeklődésüket, és egy személyes találkozó alkalmával még többet elmondhatok magamról!

Debrecen, 2010. február 16.

Pap Géza

4034 Debrecen, Kopogtató u. 5. Telefon: 06/30/555-555 E-mail: [email protected] 127

29. sz. melléklet: Kísérőlevél minta Előzmény: potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés Nagy Kázmér Igazgató részére

Energiaternelő Rt. 4030 Debrecen Vadvirág u. 5.

Tisztelt Nagy Kázmér Igazgató Úr! Telefonon kerestem meg Önt 2010. február 15-én. Rövid bemutatkozásomban elmondtam, hogy közgazdasági szakközépiskolai végzettséggel rendelkezem, ügyintézőként széles körű szakmai tapasztalatom van. Telefonos ügyintézésre német nyelven is képes vagyok. Munkavégzésem pontos és megbízható. Mellékletként elküldöm önéletrajzomat, valamint egy ajánlólevelet, amelyekből további információkat tudhat meg rólam. Szeretnék személyesen is bemutatkozni, megbeszélni egy jelenlegi vagy jövőbeli álláslehetőséget, ezért pár napon belül telefonon is megkeresem, hogy egy Önnek alkalmas időpontot tudjunk megbeszélni.

Debrecen, 2010. február 17.

Nagy Kázmér

4030 Debrecen, Kavics u. 5. Telefon: 06/30-5252525 E-mail: [email protected] 128

37.

számú gyakorlat


AJÁNLÓLEVÉL ÉS MŰKÖDÉSI BIZONYÍTVÁNY Célok:

A résztvevők ismerjék meg az ajánlólevél és a működési bizonyítvány célját és tartalmát.

Időtartam:


Eszközök:

Toll, papír, flip-chart tábla.

Munkaforma:




1.

szakasz: Az ajánlólevél.

1.1. Az ajánlólevél célja. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető kérdezze meg a résztvevőket, hogy milyen ismereteik vannak az ajánlólevélről (mi a célja, ki adja kinek, mit tartalmaz stb.), illetve rendelkezik-e valaki a csoportból ajánlólevéllel! A csoportvezető összefoglalásként mondja el, hogy az ajánlólevél célja, hogy az abban leírt pozitív információkkal az ajánlatot adó támogassa az álláskereső személyt! Ismertesse továbbá, hogy mikor adható, ki adhatja és, hogy mit tartalmazzon az ajánlólevél! 1.2. Ajánlólevél kérése. Egyéni munka: A résztvevők keressenek olyan személyt (vagy személyeket), akit megkérhetnek arra, hogy ajánlólevelet adjon számukra! Írják le, hogy ki ez a sze129

mély, honnan ismerik, milyen kapcsolatban (munkakapcsolatban) voltak vele! Fogalmazzanak meg egy-egy ajánlólevelet magukról, mintha az ismerős (az ajánlólevél adó) fogalmazta volna meg! A csoportvezető külön-külön segítsen mindenkinek! 1. 3. Ajánlólevél felolvasása. Csoportban végzett munka. A résztvevők ismertessék, hogy kitől kérnének ajánlólevelet, és olvassák fel, hogy megítélésük szerint hogyan mutatná be őket a referenciát adó személy! A csoportvezető minden résztvevőnek jelezzen vissza! Tehet javaslatot arra is, hogy mit lenne még érdemes beleírni az ajánlólevélbe. A csoportvezető biztassa a résztvevőket, hogy ténylegesen is kérjenek ajánlólevelet!

2.

szakasz: A működési bizonyítvány. Csoportos megbeszélés: A csoportvezető kérdezze meg a résztvevőket, hogy milyen ismereteik vannak a működési bizonyítványról (mi a célja, ki adja kinek, mit tartalmaz stb.), illetve rendelkezik-e valaki a csoportból működési bizonyítvánnyal! A csoportvezető összefoglalásként mondja el, hogy a működési bizonyítvány célja hasonló az ajánlólevél céljával, vagyis az abban leírtak támogathatják az álláskeresőt, hogy elnyerjék a megpályázott állást! Az álláskereső kérésére a munkáltató állíthatja ki a munkaviszony megszűnésekor, vagy megszűnését követően egy éven belül. Tartalma elsősorban a munkavégzést értékeli.

3.

szakasz. Összegzés. Csoportos megbeszélés: Az ajánlólevélen, illetve működési bizonyítványon kívül hogyan kaphatunk még támogatást, referenciát? (Például előzetes beleegyezést követően az önéletrajzunkban feltüntethetjük annak a személynek a nevét, elérhetőségét, akitől kérhetnek rólunk referenciát.)

Iránymutatás csoportvezetőknek: Ajánlólevél/referencialevél ▶▶ A munkavállaló kérésére adható időkorlát nélkül.(Adhat például egy olyan munkahelyi vezető is, aki öt éve volt munkatársunk.) ▶▶ Adhatja korábbi munkahelyi vezető, tanár, gyakorlatvezető, mentor, klubvezető stb. Tartalma (elsősorban az álláskereső személyiségét mutatja be): ▶▶ álláskereső neve, személyi adatai, ▶▶ az ajánlatot adó mikortól, meddig és milyen kapcsolatban állt 130

az ajánlatot kérővel, ▶▶ az álláskereső milyen feladatokat látott el, miért volt felelős, hogyan végezte a munkáját, ▶▶ milyen személyes tulajdonságokkal bír, ▶▶ miért szűnt meg a munkaviszony, a kapcsolat, ▶▶ a referenciát adó személy neve, beosztása, elérhetősége. Működési bizonyítvány/referencialevél ▶▶ A munkavállaló kérésére adható, a munkaviszony megszűnésekor vagy megszűnését követően egy éven belül. ▶▶ A munkáltató állíthatja ki. Tartalma (elsősorban a munkavégzést „értékeli”): ▶▶ a kérő neve, személyi adatai, ▶▶ mettől – meddig dolgozott az adott munkáltatónál, ▶▶ mi volt a beosztása, munkaköre (ha több, akkor felsorolva), ▶▶ egy értékelés arra vonatkozóan, hogy a működési bizonyítvány aláírója hogyan értékeli az egykori munkatársa teljesítményét, munkáját, ▶▶ miért szűnt meg a munkakapcsolatuk, ▶▶ a referenciát adó személy neve, beosztása, elérhetősége.

131

38.

számú gyakorlat


POTENCIÁLIS ÁLLÁSHELYEK FELKUTATÁSA TELEFON SEGÍTSÉGÉVEL Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval Célok:

A potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés technikájának elsajátítása, gyakorlása.

Időtartam:

1. szakasz: 25 perc 2. szakasz. 50 perc 3. szakasz: 20 perc Összesen: 95 perc

Eszközök:

Flip-chart tábla, toll, papír. Telefonkönyv, cégjegyzék, napi- és hetilapok. „Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval” – példa

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportokban végzett munka. Csoportvezető ismertetése. Csoportvezetői bemutatás.


1.


1. 1. A potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés célja. Csoportvezető ismertetése: A potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés célja: a rejtett álláslehetőségek felkutatása, vagyis találkozó létrehozása munkaadóval egy jelenlegi vagy távolabbi álláslehetőség érdekében. (Amennyiben valamiért ez nem lehetséges, akkor információszerzés, lehetőség kapcsolattartásra.) A csoportvezető emlékeztesse arra a résztvevőket, hogy az állások egy része az ún. „rejtett munkaerőpiacon” jelenik meg, melyek felkutatásának egyik hatékony eszköze a telefon! 132

1. 2.Céglista készítése. Egyéni munka: A csoport tagjai készítsék el a potenciális munkahelyeik listáját! Mindenki listájára kerüljön fel legalább 10 olyan cég, ahol dolgoznak vagy dolgozhatnak az általa keresett állásoknak megfelelő munkatársak! Nem kell azon gondolkodni, hogy vajon van-e most felvétel! A listát folyamatosan bővíteni kell! Célszerű 50-100 konkrét (címmel és telefonszámmal) céget összegyűjteni! Tájékozódhatunk a telefonkönyvből, céglistából stb.

2.

szakasz: „Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval” című gyakorlat.

2. 1. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás: A csoportvezető mutassa be a „Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval” című gyakorlat felépítését egy példával szemléltetve. Segédanyag: 30. sz. melléklet: Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval (példa) A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 2. 2. Gyakorlás. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka: A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a „telefonbeszélgetést” az alábbiak szerint: ▶▶ Válasszanak ki a listájukról egy munkaadót és aktualizálják a 30 szavas bemutatkozást! ▶▶ A felkészülést követően a kis csoport tagjai gyakorolják a telefonbeszélgetést! A páros beszélgetés egyik résztvevője az álláskereső, a másik személy a munkaadó szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a „telefonálás” menetét és a gyakorlat befejezése után jelezzen vissza az álláskeresőnek, ha szükséges, korrigálják a beszélgetést! Az értékelést követően a csoporttagok cseréljenek szerepet, végül valamennyien legyenek álláskereső, munkaadó és megfigyelő szerepben is! 2. 3. Bemutatás. Csoportban végzett munka: A nagy csoport előtt 2-2 pár mutassa be a már begyakorolt beszélgetést! A csoportvezető a hatékony technikai és tartalmi elemeket kiemelve (pozitívan) jelezzen vissza!

133

3.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, megfigyeléseiket az alábbi témakörökben: ▶▶ A potenciális munkaadó telefonon történő megkeresésének előnyei, hátrányai. ▶▶ A nem telefonon történő megkeresések lehetőségei (személyesen, írásban). Előnyök és hátrányok. ▶▶ Módszerek a felkutatott lehetséges munkahelyek listájának bővítésére és aktualizálására. (Például mindig fel kell tüntetni a beszélgetés dátumát, „eredményét”! A beszélgetés dátuma: 2010.03.01., „Eredmény”: 3 hónap múlva újabb lehetőség a kapcsolatfelvételre.)


Mindig egyszerű, követhető, „másolható” pozitív mintát adjunk! A bemutatott telefonbeszélgetés hitelessége érdekében vagy saját (egyszerű) példát vagy a csoporttagok egyikének példáját mutassuk be! A potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetés felépítése: mutatkozzon be annak, aki felveszi a telefont, kérdezze meg az igazgató (vezető) nevét, kérje, hogy kapcsolják, üdvözölje, szólítsa nevén (titulusán) az igazgatót, mutatkozzon be, mutassa be képzettségét, képességét, kérjen lehetőséget arra, hogy személyesen is bemutatkozhasson! Az álláskereső szerepe a hangsúlyos, ő vezeti a beszélgetést, ő tesz javaslatot a további kapcsolattartásra! A „Milyen ügyben keresi az igazgatót” kérdésre a válasz: „Szakmai ügyben”. Gyakori hiba, hogy az álláskeresők arra kérdeznek rá, hogy van-e üres álláslehetőség, ezért érdemes azt hangsúlyozni, hogy nem tudjuk, hogy pillanatnyilag van-e üres álláshely, de lehetséges. Cél a találkozó létrehozása. Célállásonként és településnagyságonként más-más a potenciálisan fellelhető munkahelyek száma. (Például, ha valaki tanítói állást keres, akkor a saját, illetve azon települések iskolái a potenciális munkahelyek, ahová napi ingázással el tud jutni. Amennyiben feltérképezte az összes iskolát és nem lát arra esélyt, hogy a közeljövőben tanítóként el tud helyezkedni, akkor újabb célállást kell megjelölnie!)

134

30. sz. melléklet: Telefonbeszélgetés egy potenciális munkaadóval példa

Álláskereső – Jó napot kívánok! Kiss Balázs vagyok. A cég vezetőjével szeretnék beszélni! Mielőtt kapcsolná, kérem, hogy mondja meg a cégvezető nevét! „Telefonáló” – Milyen ügyben keresi? Álláskereső – Szakmai ügyben. „Telefonáló – Nagy Bélának hívják az igazgatót, kapcsolom. Igazgató – Tessék! Nagy Béla. Álláskereső – Jó napot kívánok Nagy Úr! (Jó napot kívánok Igazgató úr!) Kiss Balázs vagyok. Engedje meg, hogy mindössze fél percben bemutassam magam. Középfokú kereskedelmi végzettséggel és targoncavezetői engedéllyel rendelkezem. Gyakorlatom van a kereskedelmi munka különböző területein. Munkámat pontosan végzem, a vevőkkel kedves és türelmes vagyok. Szívesen hasznosítanám a munkatapasztalataimat az Önök cégénél! Kérem, adjon lehetőséget személyes bemutatkozásra egy Önnek megfelelő időpontban! Mikor és hol kereshetném meg? Igazgató – Jelenleg nincs üresedés nálunk. Álláskereső – Bármikor előfordulhat, hogy szükséges még egy megbízható munkatárs. Egy jövőbeni állás reményében mikor kereshetném meg, hogy átnyújtsam az önéletrajzomat? Igazgató – Ha annyira ragaszkodik hozzá… Szerdán délelőtt 10 óra megfelelő Önnek?* Álláskereső – Igen, kérem mondja meg a pontos címet! Igazgató – Benedek Elek tér 6. Álláskereső – Köszönöm, szerdán 10 órakor megkeresem Önt. Viszontlátásra! Igazgató – Viszontlátásra!

* Ha a vezető nem fogad, abban az esetben kérdezze meg, hogy eljuttathatja-e az önéletrajzát személyesen (esetleg levélben)! Kérjen információt/kérjen lehetőséget egy újabb telefonálásra! 135

39.

számú gyakorlat


SZEMÉLYES TALÁLKOZÓ MUNKAADÓVAL A POTENCIÁLIS MUNKAADÓVAL FOLYTATOTT BEMUTATKOZÓ BESZÉLGETÉS Célok:

A hatékony bemutatkozó beszélgetés technikájának elsajátítása és begyakorlása.

Időtartam:


Eszközök:

Flip-chart tábla, toll, papír. „Bemutatkozó beszélgetés” – példa (Lásd 31. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Egyéni munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése. Csoportvezetői bemutatás.



1.


1. 1. A bemutatkozó beszélgetés célja. Csoportvezető ismertetése: A résztvevők képzeljék el, hogy ismerős ajánlásával és/vagy potenciális munkaadóval folytatott beszélgetés eredményeképpen lehetőséget kaptak egy bemutatkozásra! Bemutatkozó beszélgetés előtt általában nincs arról információnk, hogy jelenleg van-e megüresedett állás, ezért a bemutatkozó beszélgetés célja csak az lehet, hogy felkeltse a munkaadó érdeklődését egy lehetséges állás reményében. A feladatunk az, hogy felkészüljünk egy bemutatkozó beszélgetésre. 136

1. 2. A bemutatkozó beszélgetés, mint lehetőség. Csoportos megbeszélés: A résztvevők irányított csoportos megbeszélés keretében dolgozzák fel az alábbi témákat: A bemutatkozó beszélgetés: ▶▶ megszervezésének lehetősége, ▶▶ előzetes információ megléte, illetve hiánya (van, vagy nincs állásinformáció), ▶▶ célszemély (munkahelyi vezető vagy illetékes munkatárs), ▶▶ a beszélgetés tartalma.

2.

szakasz: „Potenciális munkaadóval folytatott bemutatkozó beszélgetés” c. gyakorlat”.

2. 1. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás: A csoportvezető mutassa be a „Potenciális munkaadóval folytatott bemutatkozó beszélgetés”című gyakorlat felépítését egy példával szemléltetve! Segédanyag: 31. sz. melléklet: Potenciális munkaadóval folytatott bemutatkozó beszélgetés (példa). A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 2. 2. Gyakorlás. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka: A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a „bemutatkozó beszélgetést” az alábbiak szerint: ▶▶ A résztvevők válasszanak ki 1-1 olyan céget, ahová szívesen elmennének dolgozni és készüljenek fel a cég vezetőjével folytatandó bemutatkozó beszélgetésre! (Aktualizálják a „30 szavas” bemutatkozást.) ▶▶ A felkészülést követően a kis csoportok tagjai gyakorolják a „bemutatkozó beszélgetést”! A páros beszélgetés egyik résztvevője az álláskereső, a másik személy a cég vezetője szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a beszélgetés felépítését és tartalmát, majd a gyakorlat befejezését követően jelezzen vissza az álláskeresőnek, ha szükséges, korrigálják a beszélgetést! Az értékelést követően cseréljenek szerepet, végül valamennyi csoporttag legyen álláskereső, cégvezető és megfigyelő szerepben is!

3.

szakasz: Bemutatás. Csoportban végzett munka: A nagy csoport előtt 2-2 pár mutassa be a már begyakorolt bemutatkozó beszélgetést! A csoportvezető a hatékony technikai és tartalmi elemeket kiemelve (pozitívan) jelezzen vissza! 137

4.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A csoporttagok összefoglalásként mondják el véleményüket, megfigyeléseiket az alábbi témakörökben: a potenciális munkaadóval történő bemutatkozó beszélgetés, mint „befektetés”, milyen hozammal járhat! Elemezzék az első benyomás verbális és nem verbális jegyeit!


Mindig egyszerű, követhető, „másolható” pozitív mintát adjunk! A bemutatkozó beszélgetés megszervezésének lehetséges előzményei: ▶▶ ismerős „beajánl” a munkahelyi vezetőnek, ▶▶ irdetésre jelentkezéskor kiderül, hogy valójában jelenleg nincs megfelelő munkakör, de egy jövőbeni állás reményében (a kapcsolati háló növelése érdekében) találkozót kér az álláskereső, ▶▶ a potenciális munkaadóval folytatott telefonbeszélgetést követően lehetőség nyílik egy bemutatkozó beszélgetésre. Célszerű a bemutatkozó beszélgetés felépítését (érzelmi ráhangolódás/„üdvözlés, csevegés”, érdemi tárgyalás, megállapodás, lehetőségkérés folyamatos kapcsolattartásra) felírni a táblára!

138

31. sz. melléklet Bemutatkozó beszélgetés példa

Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető

Álláskereső

Cégvezető Álláskereső

Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső

– Jó napot kívánok, XY vagyok! – Jó napot kívánok, QS vagyok! Köszönöm, hogy fogad. – Könnyen idetalált? – Igen, a munkatársa jól elmagyarázta az idevezető utat. Nagyon szép környezetben működik a cég. – Köszönöm, figyelünk a részletekre is. Miért éppen nálunk keres munkát? (Kérem, mutassa be magát!) – Úgy tudom, hogy az Önök kereskedelmi tevékenységei közül igen jelentős területet foglal el a műszaki terület. Műszaki szakközépiskolai végzettséggel rendelkezem. Különösen széles az áruismeretem az autó és a számítógép alkatrészek területén. Több évig egy műszaki nagykereskedésben dolgoztam. Voltam áruösszeállító, eladó, logisztikus, de még a könyvelésben is jártas vagyok. Szívesen hasznosítanám a tudásomat és munkatapasztalataimat az Önök cégénél. Szeretem ezt a munkaterületet. A vevőkkel és a partnerekkel könnyen szót értek. Türelmes vagyok, a „nehéz” ügyfeleket mindig hozzám irányították. – Örülök, hogy megismertem, szimpatikus a bemutatkozása, de jelenleg nincs üres álláshelyünk. – Köszönöm, hogy lehetővé tette a bemutatkozásomat! Szeretném itt hagyni az önéletrajzomat, ezen rajta van az elérhetőségem is! – Ennek semmi akadálya. – Szeretném Önökkel tartani a kapcsolatot, kérem, engedje meg, hogy ez ügyben 2-3 havonta telefonon pár percben érdeklődjek! – Ha ennyire ragaszkodik hozzánk! Szeretjük a lelkes munkatársakat! Viszontlátásra! – Viszontlátásra!

139

40.

számú gyakorlat


SZEMÉLYES TALÁLKOZÓ MUNKAADÓVAL FELVÉTELI INTERJÚ Célok:

A hatékony felvételi interjú technikájának elsajátítása és begyakorlása.

Időtartam:

1.szakasz: 30 perc 2.szakasz: 40 perc 3.szakasz: 120 perc 4.szakasz: 120 perc 5.szakasz: 30 perc Összesen: 340 perc

Eszközök:

Videokamera, videolejátszó, televízió. „Felvételi interjú” – példa (Lásd 32. sz. melléklet!)

Munkaforma:

Egyéni munka. Párokban végzett munka. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka. Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése. Csoportvezetői bemutatás.


1.

szakasz: A gyakorlat előkészítése. Csoportos megbeszélés: A résztvevők képzeljék el, hogy állásinterjúra hívták be őket egy céghez, ahová már korábban elküldték az önéletrajzukat. Előzetes információnk van arról, hogy új munkatársat keresnek. Feladatunk, hogy felkészüljünk a felvételi interjúra, melynek célja az állás elnyerése. 1. 1. A interjú célja. Csoportvezető ismertetése: A felvételi interjú célja az állás elnyerése. A felvételi interjún „meg kell győznünk” a felvételiztetőt, hogy mi vagyunk a legalkalma140

sabbak az állásra! Ennek érdekében minden interjúra külön fel kell készülni! Ismernünk kell a céget, ahová pályázunk, hatékonyan kell képviselnünk érdekeinket! 1. 2. A felvételi interjú előkészítése. Csoportos megbeszélés: A résztvevők irányított csoportos megbeszélés keretében dolgozzák fel az alábbi témákat: ▶▶ Cégismeret. „Felkészülés a cégből”. Hogyan, milyen forrásból, milyen információkat gyűjtsünk stb. ▶▶ Interjúformák. (Egy- vagy többlépcsős, egyéni, csoportos, páros, bizottság, általános, szakmai, stressz, telefonos, strukturált/félig strukturált, alternatív módszerek.) ▶▶ A résztvevők gyűjtsék össze, majd válaszolják is meg a felvételi interjú kérdéseit!

2.

szakasz: Felkészülés a felvételi interjú gyakorlására.

2. 1. Kérdések – válaszok. Csoportos megbeszélés: A résztvevők irányított csoportos megbeszélés keretében egyenként készüljenek fel az alábbi kérdések megválaszolására: ▶▶ Beszéljen magáról! (Mutassa be magát!) ▶▶ Miért kíván ebben a munkakörben (megnevezzük az aktuális munkakört) dolgozni? ▶▶ Milyen erős és gyenge pontjai vannak? ▶▶ Végzett-e korábban ilyen jellegű munkát? ▶▶ Mikor dolgozott utoljára? ▶▶ Miért és mikor hagyta ott az előző állását? ▶▶ Milyen fizetést szeretne? ▶▶ Mikortól tud munkába állni? A kérdéssort mindig aktualizáljuk a csoport „igényeihez”! Készüljenek fel a résztvevők az ún. „kényes kérdések” megválaszolására is, még akkor is, ha azokat a munkaadó nem kérdezhetné meg! Ilyen kérdések lehetnek: ▶▶ Milyen az egészségi állapota? ▶▶ Milyen a családi állapota? Milyenek a családi viszonyai, hol és kivel él? ▶▶ Milyen a vallása, pártállása? ▶▶ Hány éves?

141

2. 3. Minta nyújtása. Csoportvezetői bemutatás: A csoportvezető mutassa be a „Felvételi interjú”című gyakorlat felépítését, egy példával szemléltetve! Segédanyag: 32. sz. melléklet: Felvételi interjú (példa). A bemutatást a beszélgetés felépítésének és tartalmának rövid elemzése kövesse! 2. 4. Gyakorlás. Kis csoportokban (3-3 fő) végzett munka: A résztvevők 3-3 fős csoportokban gyakorolják a „Felvételi interjút” az alábbiak szerint: ▶▶ A résztvevők válasszanak ki 1-1 olyan céget (1-1 megfelelő munkakört), ahová szívesen elmennének dolgozni és készüljenek fel a cég vezetőjével folytatandó felvételi interjú gyakorlására! (Aktualizálják a „30 szavas” bemutatkozást!) ▶▶ A felkészülést követően a kis csoportok tagjai gyakorolják a „Felvételi interjút”! A páros beszélgetés egyik résztvevője az álláskereső, a másik személy a cég vezetője szerepét töltse be! A 3. résztvevő figyelje a beszélgetés felépítését és tartalmát, majd a gyakorlat befejezését követően jelezzen vissza az álláskeresőnek, ha szükséges, korrigálják a beszélgetést! Az értékelést követően cseréljenek szerepet, végül valamennyi csoporttag legyen álláskereső, cégvezető és megfigyelő szerepben is!

3.

szakasz: Felvételi interjú. Videofelvétel. Párokban végzett munka: A résztvevők alkossanak párokat! Egyikőjük lesz az álláskereső, a másik szereplő pedig a cégvezető. Tetszés szerinti sorrendben készüljön videofelvétel a már gyakorolt felvételi interjúkról!

4.

szakasz: Felvételi interjú visszanézése. Csoportban végzett munka: A felvételi interjúkat követően egyenként elemezzük a következőképpen: ▶▶ Az „álláskereső” a felvételi interjún nyújtott „teljesítménye” alapján indokolja meg, hogy miért alkalmazná „önmagát”! (Emeljen ki legalább három pozitív mozzanatot!) Mondja el azt is, hogy mi az, amit másképp csinálna! ▶▶ Az összes csoporttag mondja el (elsősorban pozitív) megfigyeléseit, ajánlásait! ▶▶ A csoportvezető is mondja el a saját megfigyeléseit, illetve foglalja össze az elhangzott visszajelzéseket, emelje ki a leghatékonyabb elemeket! A visszajelzések irányuljanak mind a verbális, mind a nem verbális kommunikációra!

142

5.

szakasz: Összegzés. Csoportos megbeszélés: A résztvevők mondják el, hogyan érezték magukat a felvételi interjún, illetve a róluk készült felvétel visszanézésekor! Az első benyomás fontosságáról, hatásáról már többször (több gyakorlatban) is megbizonyosodhattak a résztvevők. Az első benyomásnak meghatározó szerepe lehet a felvételi interjú során is, ezért szükséges a következő kérdésekre itt is kitérni: milyen ruhát (sminket) viseljünk a felvételi interjún, köszönési formák, szemkontaktus, kézfogás, leülés (hová, mikor), testtartás, érzelmek kifejezése. Beszéljék meg, hogy az álláskereső milyen kérdéseket tehet fel a munkaadónak!


Mindig egyszerű, követhető, „másolható” pozitív mintát adjunk! Célszerű a felvételi interjú felépítését (érzelmi ráhangolódás/”üdvözlés, csevegés”, érdemi tárgyalás, megállapodás) felírni a táblára!

Kényes kérdések lehetnek az alábbiak a hosszabb ideje – akár több éve – nem dolgozó álláskeresőknek: Miért kíván ebben a munkakörben dolgozni? (Miért szeretne itt dolgozni?) Gyakori válasz az, hogy azért mert csak ez van vagy azért mert már régóta nem dolgoztam. Segítsük az álláskeresőket abban, hogy „elhiggyék” és a munkaadónak is hitelesen közöljék, hogy pl. azért szeretnék ezt a munkakört, mert van benne gyakorlatuk, értenek hozzá vagy egyszerűen „csak” azért, mert elképzeléseiknek pont megfelel. Milyen erős és gyenge pontjai vannak? Az erősségeket a gyakorlatok során többször is összegyűjtötték a résztvevők. A keresett állásnak megfelelően válasszanak ki 3-5 pozitív tulajdonságot, képességet! Mindenki írjon le 3 olyan negatív tulajdonságát, képességét, amelyet leendő igazgatójának is elmondana! Törekedjünk arra, hogy ezek a tulajdonságok igazak és pozitívvá formálhatók legyenek! Például: ▶▶ Munkavégzésemben eleinte lassú vagyok, mert szeretnék meggyőződni arról, hogy valóban jól végeztem el. ▶▶ Aprólékos vagyok. Fontos, hogy minden részlet tökéletes legyen és ez sok energiámba kerül. ▶▶ Szeretnék mindenkinek megfelelni. ▶▶ Nem bírom az üres fecsegést és ennek hangot is adok. 143

Végzett-e korábban ilyen jellegű munkát? Segítsük az álláskeresőt abban, hogy találjon olyan munkaterületet, tevékenyégi formát, amely azonos vagy legalábbis hasonló a megpályázott álláshoz! Ha semmiképpen nem találunk, akkor a betöltendő álláshoz szükséges (és meglévő) személyes tulajdonsággal, képességgel érveljünk! Mikor dolgozott utoljára? Nem lenne helyes válasz, hogy egy-két éve nem dolgoztam. Segítsünk olyan választ találni, amelyek azt bizonyítják, hogy a munka nélkül töltött időt is aktívan töltötték a résztvevők! Fontos, hogy válaszunk mindig valós legyen! Például: családi vállalkozásban segítettem, családtagot ápoltam, képzésen vettem részt, alkalmi munkákat vállaltam, gazdálkodtam, háztartást vezettem stb. Miért és mikor hagyta ott az előző állását? Egyszerű válaszokat adjunk: lejárt a szerződésem, megszűnt a cég, létszámfeletti lettem stb. (Előző munkahelyünkről nem mondunk rosszat!) Milyen fizetést szeretne? Sokszor nem is hangzik el ez a kérdés, a cégvezető közli, hogy mennyit tudnak fizetni az adott munkáért (esetleg bértábla van). Érdemes előre tájékozódni a cégnél adott bérekről, illetve juttatásokról, hogy tudjunk mihez viszonyítani. Béralkuba csak akkor érdemes belemenni, ha biztosan ránk esett a választás. Megkérdezhetjük, hogy a cégnél mennyi fizetést kap egy hasonló végzettségű, illetve hasonló munkakört betöltő dolgozó. Mikortól tud munkába állni? Erre a kérdésre csak az lehet a válasz, hogy azonnal vagy pár napon belül! A régóta nem dolgozók viszont már berendezkedtek egy viszonylag jól működő életformára, amelyet a munkába állás felborít. Segítsük abban az álláskeresőt, hogy elhiggye, „megéri” a váltás, merjen változtatni eddigi életformáján!

144

32. sz. melléklet: Felvételi interjú példa Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső



– Jó napot kívánok, XY vagyok! – Jó napot kívánok, QS vagyok! Köszönöm, hogy fogad! – Könnyen idetalált? – Igen, a munkatársa jól elmagyarázta az idevezető utat. Nagyon szép környezetben működik a cég. – Köszönöm, figyelünk a részletekre is. Foglaljon helyet! Figyelemfelkeltő volt az önéletrajza. Kérem mutassa be magát! – Műszaki szakközépiskolai végzettséggel rendelkezem. Különösen széles az áruismeretem az autó és a számítógép-alkatrészek területén. Több évig egy műszaki nagykereskedésben dolgoztam. Voltam áruösszeállító, eladó, logisztikus, de még a könyvelésben is jártas vagyok. Munkámat dinamikusan végzem. Gyerekeim már önállóak, középkorúként pedig már elég sok munkatapasztalatom van, amit szívesen hasznosítanék az Önök cégénél. Szeretem ezt a munkaterületet. A vevőkkel és a partnerekkel könnyen szót értek. Türelmes vagyok, a „nehéz” ügyfeleket mindig hozzám irányították. - Miért kíván eladóként dolgozni, hiszen már összetettebb munkaköröket is betöltött. - Mint ahogyan már említettem is, szeretek a vevőkkel foglalkozni és ha ráadásul műszaki cikkekkel foglalkozhatok, az örömömre szolgál. - Kérem, mondja el, milyen erős és gyenge pontjai vannak? - Erősségeim közé tartozik, hogy jó az állóképességem, szeretek dolgozni, kiszámítható vagyok.Gyenge pontjaim. Mivel elég gyorsan végzem a munkámat, ezt másoktól is elvárom. Nagyon zavar (sok energiát követel), ha nem pontos a munkavégzés. Ezt különösen a könyvelői munkavégzésem területén tapasztaltam. Új munkahelyen (munkakörben) amíg nem vagyok biztos abban, hogy jól végzem a munkámat, sokat kérdezek. - Miért és mikor hagyta ott az előző állását? - Alkalmanként ma is besegítek egy kiskereskedésbe. Az előző cégem helyi kirendeltsége megszűnt másfél éve, ezért ott nem tudtam tovább dolgozni. - Milyen fizetést szeretne? - Annyit, mint a hasonló munkakörben, hasonló végzettségű és munkatapasztalatú dolgozók keresnek önöknél.

145

Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső Cégvezető Álláskereső

146

- Mikortól tud munkába állni? - Azonnal munkába tudok állni. - Van kérdése? - Igen. Szeretnék többet tudni a forgalmazott termékekről, valamint arról, hogy kik a beszállító partnereik? - Látom, hogy érdeklődő. A beszélgetés végén majd megkérek egy munkatársamat, aki bemutatja Önnek a vevőteret és válaszol a kérdésire. - Köszönöm a lehetőséget! - Örülök, hogy megismertem, szimpatikus a bemutatkozása, majd értesítjük a döntésünkről. - Köszönöm, hogy lehetőséget adott a bemutatkozásra! Szívesen érdeklődöm én telefonon a döntés eredménye felől. - Ennek semmi akadálya. - Mikor hívhatom ez ügyben? - Egy héten belül döntünk, pont egy hét múlva hívjon! - Egy hét múlva abban a reményben hívom, hogy rám esett a választásuk. - Viszontlátásra! - Viszontlátásra!

41.

számú gyakorlat


A CÉLOK LÉGBALLONJA Célok:

Egyéni jövőkép meghatározása. A célmeghatározás stratégiájának gyakoroltatása.

Időtartam:


Eszközök:

Flip-chart papírra megrajzolt nagyméretű „Célok légballonja”, benne a kisebb, életterületeket jelképező kis légballonokkal. Színes, egyik oldalán ragasztható, ún. post-it cédulák. Papír, íróeszközök.

Munkaforma:

Egyéni munka. Csoportban végzett munka.Csoportos megbeszélés. Csoportvezető ismertetése.


A feladatvégéz menete:

1.

szakasz: Célok megtervezésének lépései. Csoportvezető ismertetése: A csoportvezető rajzoljon meg egy nagy hőlégballont egy flip-chart papírra! A nagy légballonba rajzoljon kisebb léggömböket, amelyekre írja fel a különböző életterületek nevét! Azokat a témákat jelenítse meg, amelyekben a csoporttagok célokat tűzhetnek maguk elé! Ajánlott területek: család, egészség, munka, barátság, háztartás, párkapcsolat, hobbi, önművelés, készségek kibontakoztatása, szabadidő, sport. A csoport összetételétől és érdeklődésétől függően ez a sor tetszőlegesen változtatható. Fontos, hogy az ábrán maradjon ki hely a csoport által esetleg felvetett szempontok felrajzolására! A feladat bevezetéseként a csoportvezető tartson rövid ismertetőt a célok helyes megtervezéséről és eléréséről! 147

Mindnyájunknak vannak vágyai. Szeretnénk egészségesebbek, szebbek, gazdagabbak, népszerűbbek lenni, szeretnénk szeretve lenni, világkörüli útra menni. Nagyon sokáig sorolhatnánk a vágyainkat, ám a legtöbbről tudjuk, hogy kicsi az esélye, hogy beteljesüljön és nem is teszünk érte semmit. A célokat az különbözteti meg a vágyaktól, hogy érzelmi fontosságuk mellett tudatos döntésen is alapulnak. Energiát, munkát fektetünk elérésükbe, nem pedig csak álmodozunk róluk. Ahhoz, hogy tudatosan tudjuk felépíteni, tervezni az életünket, szükségünk van jó célkitűzésekre. A jó célnak öt jellemzője van: 1. Jól körülhatárolt: Nem általános, mint pl. az, hogy boldognak lenni, hanem konkrét, megfogható. Pl.: középfokú, írásbeli angol nyelvvizsgát tenni; állásinformációkat gyűjteni ismerősök felhívásával, és kopogtató telefonbeszélgetésekkel; javítani az állóképességünket, javítani a házastársi érzelmi kapcsolatot stb. 2. Elérhető: A célt kitűző személynek megvannak a cél eléréséhez szükséges külső és belső erőforrásai. Pl.: állásinformációk gyűjtéséhez megvan a keresett célállás, álláskeresési technikák ismerete, ismerősök listája, céglista, telefonhasználat lehetősége. 3. Mérhető: Világos szempontok alapján eldönthető, hogy a cél részben vagy teljesen megvalósult-e. Pl. állásinformációk gyűjtéséhez napi 3 ismerős felhívása, házastárssal való kapcsolat javítása esetén a veszekedések számának csökkenése vagy közös programok számának növekedése, állóképesség növelése esetén mozgás után a szubjektív fáradtságérzés csökkenése, alacsonyabb pulzusszám. 4. Időben meghatározott: Például egy éven belül nyelvvizsgát szerezni, ennek érdekében napi fél órát tanulni, lift helyett gyalog lépcsőzni, naponta, hetente kétszer kocogni. 5. Egyeztetett: Amennyiben másokat is érint a kitűzött cél, akkor mindenképpen egyeztetni kell, sőt a támogatásukat kell kérni. Pl. tanulni szeretnék, mit tudnak átvállalni az otthoni feladatokból.

148

Példa: ▶▶ Jól körülhatárolt cél: egészségesen táplálkozni. ▶▶ Elérhető: a személy végig tudja és akarja gondolni, miben kell változtatnia étkezési szokásain, az apróbb változtatások nem igényelnek plusz idő- és pénzbefektetést. ▶▶ Mérhető: este hat óra után nem eszik, hetente háromszor párolt zöldséget fogyaszt, hetente csak egyszer fogyaszt szénsavas, cukrozott üdítőt, naponta csak egyszer iszik kávét stb. ▶▶ Időben meghatározott: legalább egy hónapon át betartja ezt az étrendet. ▶▶ Egyeztetett: az érintett családtagokkal ismerteti a célját és kéri a támogatásukat. A csoportvezető az öt kritériumot írja fel a flip-chart táblára!

2.

szakasz: Célok leírása. Egyéni munka: A résztvevők a fenti szempontok alapján dolgozzák ki a különböző életterületeken elérni kívánt céljaikat! A részletes kidolgozás mellett minden célt néhány kulcsszóval külön – külön jelenítsenek meg a színes post-it cédulákon!

3.

szakasz: Célok ismertetése. Csoportban végzett munka: A csoporttagok egyenként menjenek ki a közös „Célok légballonja” táblához, ahol mutassák be valamennyi kitűzött céljukat az öt ismert szempont szerint! A kulcsszavakat tartalmazó cédulákat ragasszák fel az életterületeket jelképező kisebb légballon-rajzokba! A gyakorlat végére a sok színes lapocskák betöltik az előre elkészített rajzot és kialakul a közös célokat hordozó légballon.

4.

szakasz: Összegzés, visszajelzések. Csoportos megbeszélés: A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! Hogyan érik el, hogy céljaikat meg is tudják valósítani? Kiknek kérik/fogadják el a segítségét?

149

150

III energetizáló gyakorlatok

151

E1.

számú gyakorlat

IRÁNYÍTSUNK SZAVAK NÉLKÜL* Célok:

A nem verbális kommunikáció módozatainak bemutatása. A testnyelv és más nem verbális kommunikációs eszközök használatának gyakorlása.

Időtartam:

10 – 15 perc

Eszközök:

Cédulák: mindegyiken más és más utasítás, valamint az alkalmazható nem verbális technika megnevezése található.

Munkaforma:

Párokban végzett munka.

A feladatvégzés menete: Önként jelentkező párokat kérünk. Feladatuk az, hogy a pár egyik tagja nem verbális eszközökkel irányítsa a másikat. A végrehajtandó feladatot tartalmazó cédulát adjuk az irányító kezébe, aki annak megmutatása nélkül elvégezteti a feladatot a cédulán szereplő, nem verbális módszer segítségével. Beszéd nincs megengedve. A feladatok befejezését követően a csoporttagok beszéljék meg, hogyan élték meg a szerepeket. Példák feladatokra: ▶▶ adjon egy pohár vizet, ▶▶ nyissa ki (zárja be) az ajtót (ablakot), ▶▶ húzza félre a függönyt, ▶▶ közölje az időt, ▶▶ karoljon bele egy másik csoporttársba és vezesse ki a szobából, * Rudas János: Delfi örökösei (Budapest: Kairosz, 1997) c. könyve alapján.

152

▶▶ mindenkivel fogjon kezet, ▶▶ kérjen valakitől egy tollat és papírt, ▶▶ kérjen táncra valakit, ▶▶ fussa körbe ötször a szobát. Nem verbális eszközök: ▶▶ gesztusok (kéz- és karmozgás), ▶▶ poszturális mozgás (az egész test mozgása), ▶▶ szemmozgás, ▶▶ fejmozgás, ▶▶ érintés, ▶▶ valamilyen tárgy segítségével való közlés, ▶▶ paraverbális eszközök (hangok, értelmes beszéd nélkül).

153

E2.

számú gyakorlat

ADD TOVÁBB! Célok:

Energetizálás. A memória és a kreativitás fejlesztése.

Időtartam:

10 perc

Eszközök:

Nincs eszközigény.

Munkaforma:

Csoportos.

A feladatvégzés menete: A csoport körbeáll. A csoportvezető bemutatja a feladatot: A vezető végrehajt egy mozdulatot, például nyújtózik egyet. Majd elmondja, hogy a gyakorlat lényege, hogy a körben balról mellette állónak ezt a mozdulatot meg kell ismételnie, illetve hozzá kell tennie egy új mozdulatot. A következőnek már ezt a két mozdulatot kell megismételnie és kiegészítenie egy harmadikkal. Ezt néhány mozdulattal próbáljuk ki, míg világossá válik mindenki számára a feladat. Majd a próba után végezzük el a gyakorlatot, míg körbe érünk egyszer. Mivel egyre nehezedik a feladat a bővülő mozdulatsorral, ezért a feladatot a körben ellentétes irányba haladva megismételjük, persze új mozdulatokkal.

154

E3.

számú gyakorlat

TÉRBELI SZOCIOMETRIA Célok:

Önismeret erősítése. Egymás jobb megismerése. Pihentető, energetizáló, mozgásos gyakorlat.

Időtartam:

10 perc

Eszközök:

Szabad mozgásra alkalmas csoportszoba

Munkaforma:

Nagy csoportos munka. Visszajelzések.

A feladatvégzésmenete: A térbeli szociometria gyakorlatot a pszichodráma eszköztárából vettük át. Lényege, hogy a csoport állandó mozgásban van és a csoportvezető által megadott szempontok mentén mindig újrarendeződik. A csoportvezető kiadja az első instrukciót: „Álljanak a szoba bal oldalába azok, akiknek van unokájuk, jobb oldalra, akiknek nincs!”

I. II.

Miután megtörtént az átrendeződés, a csoportvezető ismét újabb szempontokat ad, amivel ismét két vagy több alcsoportra osztja a résztvevőket.

Ötletek a szempontokhoz: ▶▶ Emberekkel, állatokkal vagy gépekkel szeret dolgozni, ▶▶ Inkább beszélni vagy inkább hallgatni szeret, ▶▶ Otthonülő vagy szereti a házon kívüli programokat, ▶▶ Jól főz vagy nem főz jól, ▶▶ Szeret táncolni vagy nem szeret táncolni, ▶▶ Érdekli vagy nem érdekli a foci, ▶▶ Szereti vagy nem szereti a házimunkát, ▶▶ Akinek nincs gyereke, ill., akinek egy, kettő, három, több gyereke van. 155

Természetesen a csoportvezető a csoport összetételének, érdeklődésének megfelelően kiegészítheti, gazdagíthatja a szempontrendszert. III. Amikor a tagok már belemelegedtek a gyakorlatba, ők is ajánlhatnak új szempontokat, amelyekkel kifejezik, hogy ők mire kíváncsiak társaikkal kapcsolatosan. IV. Visszajelzések: miután a gyakorlat befejeződött, a vezető felhívhatja a tagok figyelmét néhány tanulságra. Pl.: mindenki került olyan helyzetbe, hogy valamilyen szempont egyedül rá volt érvényes és mindenki megtapasztalta, hogy más szempontokból pedig a többiekhez hasonlít. A gyakorlat felhívja a figyelmet arra, hogy bizonyos dolgokban egyediek vagyunk, más esetekben pedig társainkhoz hasonlatosak. A vezető kiemelheti a csoport sajátosságait, ezzel erősítve a csoporttá formálódást, a „mi élmény” kialakulását. Pl. sokan szeretnek keresztrejtvényt fejteni, kertészkedni, senki nem tud kézimunkázni, sokaknak vágyott úticéljuk Erdély, stb.

156

E4.

számú gyakorlat

SZÉKFOGLALÓ Célok:

Szellemi erőfeszítést igénylő gyakorlatok közti élénkítés, frissítés Önismereti tapasztalatszerzés a versenyhelyzetre adott egyéni reakciókról

Időtartam:

5 perc

Eszközök:

Mozgásra alkalmas csoportszoba, székek. Zenelejátszó eszköz, ritmusos zene.

Munkaforma:

Nagy csoportos munka

a feladatvégzés menete: A csoportszobában – véletlenszerűen elosztva – a részvevők számától eggyel kevesebb széket helyezünk el. A vezető elindítja a zenét, a csoporttagok pedig elkezdenek szabadon mozogni a szobában. Táncolhatnak, járkálhatnak, álldogálhatnak kedvük szerint. Amikor elhallgat a zene, gyorsan le kell ülniük egy székre. Akinek nem jutott szék, kiesik a játékból. A csoportvezető elvesz egy széket, így megint eggyel kevesebb ülőhely lesz, mint játékos. Újra megszólal a zene, a résztvevők ismét mozogni kezdenek. Amikor a vezető elnémítja a zeneszót, a játékosoknak újra helyet kell találniuk. Aki nem talál szabad széket, az kiesik. Mindez addig folytatódik, amíg egy szék és két játékos marad. Amelyik csoporttagnak sikerül megszereznie az utolsó széket, az lesz a játék győztese.


Ez a gyakorlat felfogható egyszerű játékként, aminek az energetizálás, a szellemi felfrissülés a célja. Ha a csoport valóban így áll hozzá, akkor a vezetőnek nincs dolga a befejezés után.

157

Előfordulhat azonban, hogy a csoporttagok között valós konfliktusok keletkeznek. Ilyenkor érdemes közösen megbeszélni ezeket és visszajelzéseket adni arról, hogy mindannyian máshogy kezeljük a versenyhelyzeteket. Van, aki a végsőkig harcol, van, aki inkább félreáll, van, akit mindig lesöpörnek. A székfoglaló játékban tanúsított magatartás gyakran jól modellezi a csoporttag valós helyzetben adott reakcióit.

158

E5.

számú gyakorlat

TÜKRÖZÉS* Célok:

Nem verbális kommunikációs formák gyakorlása. Az egymásra hangolódás nem verbális útjának megtapasztalása. Figyelem és koncentráció erősítése.

Időtartam:

2 X 5 perc lejátszás 5 perc megbeszélés Összesen: 15 perc

Eszközök:

Hurkapálca. Zenelejátszó eszköz, lágy, elmélyülést elősegítő zene.

Munkaforma:

Párokban végzett feladat. Csoportos megbeszélés.


I.

A csoport párokra oszlik. A vezető bekapcsolja a zenét. A párok egyik tagja lassan mozogni kezd. Párjának az a feladata, hogy tükörképszerűen kövesse a másik mozdulatait. Minél jobban összehangolódik a két ember, annál bonyolultabb mozdulatsorokat tudnak végrehajtani. A vezető instrukciójára a párok szerepet cserélnek, aki eddig követett, most mozgáskezdeményező lesz, társa pedig tükrözi mozdulatait.

II.

A gyakorlat másik formájában a párok egymás felé fordulnak és mutatóujjaikkal közösen tartanak két hurkapálcát. Úgy kell egymással szinkronban mozogniuk, hogy a pálcika ne essen a földre. Ennél a változatnál nincs meghatározva, melyikük vezet és ki követ. Ebben, a közös mozgás során egymásra koncentrálva, együtt kell megállapodniuk, lehetőleg nonverbális eszközökkel.

* Rudas János: Delfi örökösei (Kairosz Kiadó, Budapest 1997) c. könyve alapján

159

III.

A visszajelző körben a csoporttagok elmondhatják, milyen élményt éltek át. Szempontok a megbeszéléshez: sikerült-e az összehangolódás, milyen érzés volt, kinek volt ismerős, kinek volt szokatlan. A csoportvezető bátorítsa a legkülönfélébb élmények szavakba öntését!

160

E6.

számú gyakorlat

HÁZ, FA, KUTYA Célok:

Az egymásra hangolódás nem verbális módjainak megtapasztalása. Az együttműködés és egymás befolyásolásának modellezése.

Időtartam:

20 perc

Eszközök.

Papírlapok, íróeszközök. Kemény alátét a közös rajzhoz.

Munkaforma:

Egyéni munka, párokban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


I. II.

Minden csoporttag keres a szobában egy nyugodt helyet, ahol egy papírlapra lerajzol egy házat, egy fát és egy kutyát.

A résztvevők párokba rendeződnek. Egymással szemben ülnek le, úgy, hogy egymáshoz érő térdükön tartanak egy papírlapot alátéttel. Közösen fognak egy tollat, amellyel most közösen kell rajzolniuk egy új képet, amelyen szintén egy házat, egy fát és egy kutyát ábrázolnak. Mindvégig szavak nélkül dolgoznak és kommunikálnak egymással.

III.

A csoporttagok beszámolnak arról, milyen tapasztalatokat szereztek a gyakorlat során. Szempontok a megbeszéléshez: ▶▶ Mennyire sikerült az eredeti elképzeléseiket a közös rajzban érvényesíteni és hogyan érték ezt el? ▶▶ Ki volt az irányító, ki volt a követő az együttműködés során? ▶▶ Hogyan alakultak ki ezek a szerepek és hogyan cserélődhettek fel?

161

E7.

számú gyakorlat

SZÓHÍD Célok:

Kreativitás fejlesztése. Szókincs gazdagítása. Csoportkohézió erősítése.

Időtartam:

20 perc

Munkaforma:

Csoportos játék.

Eszközök:



I.

A csoporttagok körben ülnek. A vezető kimond egy szabadon választott magyar szót. A mellette ülő csoporttag feladata, hogy a kezdő szó utolsó betűjével mondjon egy újabb szót. A többi résztvevő ugyanezen szabály szerint folytatja a sort. Mindenkinek öt másodperce van a megfelelő szó kimondására. Aki nem talál megfelelő folytatást vagy túllépi az időkeretet, kiesik a játékból.

II.

A játék nehezített formájában a korábbi szó utolsó szótagjával kell a következő szónak kezdődnie. Pl.: rádió – óra – rabló – lógás – Gáspár – párbaj – bajnok – nokedli….. stb. Ennél a változatnál néhány másodperccel hosszabb gondolkodási időt érdemes biztosítani. Aki nem talál megfelelő szót a gondolkodási idő alatt, kiesik a játékból.

162

E8.

számú gyakorlat

„BINGÓ” Célok:

Csoporttagok ismerkedésének segítése. Csoport összeszokásának és összetartásának segítése. Informális, bensőséges atmoszféra megteremtése.

Időtartam:

10 perc

Eszközök:

Munkalapok, íróeszközök. „Bingó szelvény” (Lásd 33. sz. melléklet!)

Munkaforma:



1.

szakasz: Táblázat kitöltése. Csoportban végzett feladat: Minden résztvevő kapjon egy-egy „Bingo szelvényt”! A szelvényeken 14 négyzet van, melyekben egy-egy állítás található. A csoport tagjai közül minden állításhoz találni kell valakit, akire igazak az ott leírtak. A beazonosított személy nevét be kell írni az adott négyzetbe. A résztvevők mozogjanak szabadon a teremben és addig kérdezgessék egymást, amíg van „beazonosítatlan” négyzetük! Akinek először lesz teljesen kitöltve a munkalapja, kiáltson fel: „Bingó”! A játék ezzel ér véget.

2.

szakasz: Visszajelzések. Csoportban végzett munka: A résztvevők beszéljék meg a feladattal kapcsolatos élményüket, tapasztalatukat! Számoljanak be arról, hogy milyen felfedezést tettek a másokról!

163

Iránymutatás csoportvezetőknek: Ötletek a „Bingó szelvény” tartalmához 1. Aki tud idegen nyelven beszélni. 2. Aki tud „lambadázni”. 3. Szereti a népzenét. 4. Szereti a jégkockát. 5. Legalább két háziállata van otthon. 6. Van biciklije. 7. Van jogosítványa. 8. Kék szeme van. 9. Kedvenc színe a piros. 10. Csak egy bátyja van. 11. Volt már külföldön. 12. Márciusban született. 13. Tud focizni. 14. Dolgozott gyárban. 15. Használ kézkrémet. 16. Szeret keresztrejtvényt fejteni. 17. Volt már céllövöldében. 18. El szeretne menni egy tóhoz. 19. Szereti a sört. 20. Tud takarékoskodni. A csoportvezetők részt vehetnek ebben a játékban. A kérdések nem túl bizalmas adatokra kérdeznek rá és a részvétel építi a csoporttagok egymással és a vezetővel való kapcsolatát és bizalmát.

164

33. sz. melléklet: „Bingo” szelvény

Tud lambadázni

Volt már céllövöldében

El szeretne menni egy tóhoz

Márciusban született

Szereti a jégkockát

Kedvenc színe a piros

Dolgozott gyárban

Tud focizni

Legalább két háziállata van otthon

Csak egy bátyja van

Szeret keresztrejtvényt fejteni

Használ kézkrémet

165

E9.

számú gyakorlat

MOZGÁS-SZIMBÓLUM JÁTÉK Célok:

Átmozgató, könnyed, pihentető feladat, a felfrissülés a cél. Figyelem és koncentráció erősítése.

Időtartam:

15 perc

Eszközök:


Munkaforma:

Csoportban végzett munka. Csoportos megbeszélés.


1.

szakasz: Mozdulatsorok.

Csoportban végzett munka: 1.1.Kört alkotunk, mindenki egyenesen áll. Instrukció: „Mozdulatokat mutatok, melyek egy szót fejeznek ki. Néhányszor ismétlem majd a szót a mozdulathoz, Önök is mozogjanak velem együtt. Utána csak a szót mondom és fel kell venni azt a testhelyzetet, ami az adott szóhoz kötődik.”. Ezután elkezdjük bemutatni a mozgást a szavakkal, ezeket egymás után váltogatva mutatjuk, egyik mozdulatból a kiinduló helyzetbe – egyenesen állásbavaló visszarendeződés nélkül rögtön a következő szimbólum testhelyzetet kell felvenni! Ezeknek a sorrendje a játék folyamán tetszés szerint cserélhető, így nehezebb és izgalmasabb a feladat. Néhány ismétlés után a játékvezető már nem végzi el a mozdulatot, csak a szavakat mondja.

166

Szó

Mozdulat

Seprű

Egyenesen állunk, kezünk a testhez simul.

Lapát

Leguggolunk, kéz a talajon magunk előtt, tenyér a talajon támaszkodik.

Papucs

Állunk, kezünk a testhez simul, lábunk keresztezve van, kifordítva, összezárva.

Pingvin

Egyenesen állunk, karok a test mellett, kézfejeket kifelé fordítjuk és felhúzzuk, mintha meg akarnánk vele támaszkodni a talajon. Így a kar és a kézfej egymással derékszöget zár be. Az ujjak közben összezárva maradnak.

Kisbaba

Ringató mozdulat két kézzel a has előtt, mintha egy babát tartanánk a kezünkben.

Kalap

Egyenesen állunk. Fejtetőnkre tesszük két kezünket tenyérrel lefelé úgy, hogy a két kéz egymáson pihen. A könyökök kifelé, oldalirányban vannak.

Torony

Egyenesen állunk. A két kart szép ívesen a fejünk fölé emeljük oldalt. A fej fölött a két kéz ujjbegyei érnek össze.

Nap

Egyenesen állunk. A két kart egyenesen kinyújtjuk felfelé V alakban. A tenyerek előre néznek, az ujjak szétterpesztve vannak, mint a nap sugarai.

Sötétség

Hátat fordítunk és úgy állunk meg egyenesen.

Kormánykerék Egyenesen állunk. Két karunk hajlítva a hasunk előtt. Kissé elemelve tartjuk a hastól. Kezünkkel megfogjuk ellenoldali könyökünket. Lista a mozdulatokról (Tetszés szerint lehet újakat is kitalálni.) 1.2. Továbbra is kört alkotunk, mindenki egyenesen áll. Instrukció:„Mindenki válasszon egy mozdulatot, amit legközelebb érez magához és vegye azt fel”. Miután beálltak a választott helyzetükbe, a csoportvezető mindenkit kérjen meg, hogy indokolja a választását és mondja el, hogy mit jelent számára a mozdulat.

167

2.

szakasz: Visszajelzések. Csoportos megbeszélés: Ezután mindenki foglaljon helyet és ossza meg a többiekkel az élményét!


A megjegyzendő lista hosszúságánál figyelembe kell venni, hogy az emberek átlagos memóriaterjedelme 7 ± 2 elem (5 vagy 9). Ennél hosszabb mozdulatsor bemutatása kudarchoz vezethet.

168

hálózatépítés A munkaerőpiaci kapcsolatok aktivizálása az Észak-alföldi Régióban

169

1. Alapvetés és célok Miért kell hálózatot építeni? Három szó a válasz: egyedül nem megy. Joggal tehetjük fel a kérdést: a tartósan munka nélkül lévők vissza tudnak-e térni a munkaerőpiacra csak a saját erejükből? Családi, baráti, ismerősi segítség nélkül, szakmai segítség nélkül? Sőt! A segítők, egyedül képesek-e arra, hogy a megfelelő segítséget nyújtsák a hozzájuk fordulóknak? Tudnak minden kérdésére válaszolni? Képesek-e az elhelyezkedési nehézségeket okozó valamennyi hátrány minden részletére egyedül megoldási javaslatot kidolgozni és azt megvalósítani? A segítő munkát tehát két hálózat egymásra épülésével lehet hatékonyabbá tenni: az egyik a segítséget kérő személyes hálózata (kapcsolati tőkéje), a másik az együttműködési hálózat, amelyet a segítő épít ki az adott feladat ellátása érdekében. A fejlesztést célszerű párhuzamosan folytatni! Az álláskeresők kapcsolati tőkéjének, személyes hálózatának az életre keltése, generálása eredményesebb egy segítő hálózatban. A munkaerőpiacról nagy számban kiszorult, többszörös hátránnyal élő célcsoportokra irányuló programok végső kimenetében a legtöbb esetben az elsődleges munkaerőpiacra való visszakerülés a kimondott és kimondatlan cél. A hasznosság és hatékonyság elvű általános megítélés azt várja el ezektől a projektektől, hogy a hatékony munkaerő-közvetítés részeseivé váljanak. Ez azonban nem a segítő szakma, hanem a gazdaság feladata. Az a szemlélet, amely – a szűkülő munkaerőpiacon még mindig, minden erővel az elsődleges munkaerőpiacra való mihamarabbi visszajuttatás helyett – a munkanélküli saját munkaerejét, munkavállalási potenciálját fejlesztő és azzal hatékonyan gazdálkodó munkaerő „előállítását” célozza, még nem általánosan elterjedt.1

1 “Vajon az a munkaerő-piaci politika, mely egyoldalúan arra koncentrál, hogy az első munkaerő-piacra visszaillesszen megfelelő válasz-e a világszerte szűkülő keresőtevékenységre” – teszi fel a kérdést, majd megállapítja: “A munkaerő-piaci intézményrendszerre nehezedő nyomás, hogy hatékonyan közvetítsen az elsődleges munkaerőpiacon nagyobb, mint az a nyomás, hogy úgy foglalkozzon emberekkel, hogy azok valóban eredményesen közvetíthetők legyenek!” Trube A. és Witig-Koppe. H. (szerk.): Effekthascherei oder Wie effektiv ist die Arbeitmarktpolitik? Münster, Hamburg, London: LIT Verlag, 2000. “A munkanélkülieknek arra kell törekedni, hogy saját munkaerejük vállalkozói legyenek, akik amilyen jól csak lehet, próbálják meg magukat eladni. A tradicionális szolidaritás elvét felejtsék el és a társadalmi integrációjukat és státuszukat mindenekelőtt piaci problémaként fogják fel. Ezek a “munkaerővállalkozók” már nem futhatnak be klasszikus munkaerő-piaci karriert. Több szakmát kell tudniuk, kulcsképességeiket kell fejleszteniük.” Bonß. W. és Ludwig-Mayerhofer W.: Arbeitsmarkt. In Almendinger J. és Ludwig-Mayerhofer W. (szerk.): Soziologie des Sozialstaats. München: Juventa, 2000. Idézi Csoba Judit: Foglalkoztatáspolitika (oktatási segédanyag). Debrecen, 2006.

170

A Leonardo da Vinci program „Motivációs Program Időskorú Álláskeresők részére Munkaerő-piaci re-integrációs program hálózatépítéssel és közösségi megközelítéssel” című pályázat arra vállalkozik, hogy a 45 év feletti álláskereső a saját munkaerejét, munkavállalási potenciálját fejlessze, de mellette a projekt a hálózat segítségével a befogadó közeget, a helyi munkaerőpiacot is szeretné befolyásolni. Ennek megfelelően a hálózatépítés módszertanát a programon belül gyakorlatias közegbe ágyazva mutatjuk meg, összegyűjtve mindazokat a lehetőségeket, de buktatókat is, amelyek a programon belül a hálózatépítésbe bekapcsolódó munkatársak előtt állnak/állhatnak. A hálózatépítés komoly feladat elé állítja a projektben résztvevőket. Nagyon fontos, hogy információval rendelkezzenek a térség leendő hálózati partnereiről, a köztük lévő kapcsolatokról, tudniuk kell, hogy kit lehet, kit jó bevonni a hálózatba, milyen eszközeink vannak és milyen eredményt várhatunk. Módszertani leírásunkban ezért segítünk a meglévő hálózatok bemutatásával és azokkal a gyakorlati tanácsokkal, amelyek révén közvetlen környezetünkben (mikro), vagy térségünkben (mezo) hálózatot építhetünk ki, amelyek valahogy mindig kapcsolódnak nagyobb (makro) országos hálózatokhoz. A „miért kell hálózatot építeni?” kérdéstől indultunk és eljutottunk addig, hogyan építsünk (egyéni) személyes és (szakmai) partneri hálózatot, hogyan térképezzük fel a meglévő mikro-mezo-makro hálózatokat. E módszertani leírással ehhez az építkezéshez szeretnénk segítséget nyújtani.

2. Alapfogalmak Előző fejezetünkben a segítséget kérő kapcsolati tőkéjét, kapcsolati hálózatát tekintettük alapnak az álláskeresési problémák megoldása során. Tettük ezt azért, mert az álláskereső önállóságára, saját döntéseire kell alapoznunk, így, amivel rendelkezik, amit önmaga ki tud építeni, abba nem szabad beavatkoznunk! Sőt erősítenünk kell őt abban, hogy feladata van! A természetes segítői körét, a szűkebb és tágabb családi kapcsolatait, barátait, ismerőseit neki kell felépítenie és működtetnie, és csak akkor kell intézményes segítséget kérnie, ha a természetes segítői kör már nem tud problémájára választ adni.

171

Így a segítséget kérőhöz „köthető” hálózatokat két részre tudjuk bontani: 1. Elsődleges vagy mikro-szociális hálózatok (személyes lokalitás a társadalmi hálózatban) ▶▶ Családi, rokonsági hálózatok ▶▶ Szomszédsági hálózat ▶▶ Baráti hálózatok 2. Szekunder vagy makro-szociális ▶▶ Szociális és egyéb humánintézmények ▶▶ Piacgazdasági intézmények, üzemek, szolgáltatási szektor ▶▶ Nyitott intézményi hálók: politikai infrastruktúra, állami/szociális ellátások, szocializációs színterek, közlekedési rendszerek, közösségi adminisztráció. Az álláskeresés „eredeti tőkefelhalmozásában” a szocializációs és tudástőke mellett az egyik legfontosabb a kapcsolati tőke. E tőkeforma szerepét az álláskeresés során mi sem igazolja jobban, mint az a tény, hogy hiába rendelkezik valaki azokkal a készségekkel és képességekkel, amelyek a mikro- és makroszociális környezetében személyiségének részévé váltak, hiába rendelkezik megfelelő szakmai tudással – és célcsoportunkra ez kimondottan igaz –, nagy szakmai tapasztalattal, ha a kapcsolati tőkéje elapadt. Ha nincs egy családtag vagy barát, aki egy információval segíthet. (Általános tapasztalat, hogy ez a kapcsolati háló az életkor előrehaladtával szűkül és mélyül. Pályakezdők esetében száz telefonszám van a mobiljukban, de, ha komoly tanácsot akarnak kérni valakitől, nagy gondban vannak, hogy kit hívjanak fel.) A kapcsolati tőkét az általános megítélés, a hétköznapi nyelv protekcionizmussá silányítja, úgy gondolja, hogy az a kapcsolat, aki „beprotezsál” bennünket valamilyen állásba. Ez a szemlélet elfedi azt a kommunikációs-információs hálót, azokat a döntést segítő mechanizmusokat, amelyek nélkül nincs hatékony álláskeresés.1 Az egyik legfontosabb üzenete tehát a hálózatépítésnek, hogy állást továbbra sem mi keresünk az álláskeresőnek, hanem ő maga. Mi azzal segítünk, hogy bővítjük a kapcsolati tőkéjét hálózatunk segítségével és felgyorsítjuk a kommunikációs-információs csatornákat és segítjük őt a megalapozott döntés meghozatalában. A hálózat tehát egyszerre jelent egy munkaközvetítésben használt virtuális piacot, ahol esetleg elhelyezkedhet, egy generált, térségi és a programban résztvevők számára egy1 Álláskeresési tanácsadás, kérdés az álláskereső felé a kapcsolati tőke feltérképezését segítve: „kitől kérne tanácsot most, kit hívna fel telefonon álláskeresési ügyben?” Válasz: „nem tudok felhívni senkit, mert senki nem tud nekem állást ajánlani, nincs állás vagy nincs abban a helyzetben.” Az álláskereső nem érti, hogy a kapcsolati tőke nem állást kínáló, hanem „tipp-adó”, döntést segítő, orientáló.

172

ségesen használható kapcsolati hálót. Ezt a hálót szakemberek közösen építik, hogy az egyénileg épített kapcsolati hálók esetlegessége, sokszínűsége ne állítsa megoldhatatlan feladat elé az álláskeresőt. Itt látható a legfontosabb különbség a segítséget kérő személyes hálózata és a szakember által épített hálózat között. A személyes hálózatot a segítséget kérő működteti, ő az összeköttetés a partnerek között. A szakember által szervezett hálózat összekötő kapcsa maga a megoldandó probléma, amelyben minden szereplőnek közös érdekeltsége van. Mi köti össze a két hálózatot? A szakember által épített hálózat jó működése egyben segítség a célcsoport számára. A segítséget kérőnek a szakemberrel való együttműködése egy hatékonyabb személyes hálót generál. Mi a szakember által épített hálózat?1 Független szervezetek önkéntes kapcsolódása, közös érdek és cél mentén. A kapcsolatnak lehetnek lazább és erősebb kötődésű, szimmetrikus (egyenrangú) és aszimmetrikus (nem egyenrangú) elemei is. Ilyen hálózat lehet pl. a családsegítő, az önkormányzat, a munkaerő-piaci intézményrendszer, az egészségügyi intézményrendszer és a területen dolgozó civil szervezetek hálózata. Közös érdek lehet pl. az információk és erőforrások cseréje egy olyan esetben, amikor a probléma valamennyi szereplőt érint. A hálózat a közös érdekek mentén akkor is létrejöhet, ha a szervezetek közötti „erőegyensúly” nem biztosított. A hálózatok fenntartása, tagjainak tartós együttműködése során optimális esetben túlnyúlik az esetszerű, időszakos, adott esetben ad hoc intézményi, szervezeti együttműködésen. Ilyenkor jönnek létre az erősebben szerveződő hálózatok, a partnerségek. Mi a partnerség? A partnerség a különböző szférák, intézményrendszerek, érdekcsoportok egyenrangú és szabályozott együttműködését jelenti közös problémák, feladatok, helyzetek hatékony és célszerű megoldása, kezelése érdekében. A partnerség biztosítja a tudások, szándékok, érdekek és pénzügyi források integrációját, amelynek eredményeként az erőforrások hatékonyabb felhasználása válik lehetővé. Leggyakoribb partnerségi együttműködés projektek közös megvalósítására jön létre. 1 A hálózat szervezésével, típusaival kapcsolatos részek kidolgozásakor jelentős mértékben támaszkodtunk a következő kiadványokra: Pavel Jordan: Hálózatok fejlődése és fejlesztése http://www.onkenteskozpontok. hu/formanyom/Halozatok_fejlodese_es_fejlesztese-Pawel_Jordan.doc és Csoba Judit (szerk): Peremhelyzetű társadalmi csoportok munkaerőpiaci integrációja, Debreceni Egyetemi Kiadó, Debrecen, 2009

173

A partnerségben a gazdasági, szellemi és politikai életet befolyásolni képes szervezetek – és személyek – egyenrangú felekként, összefogva dolgoznak a helyzet javításán, a problémák megoldásán úgy, hogy minden fél felismeri ebben a folyamatban saját érdekeit, és azt össze tudja hangolni a többiekével. A partnerség az összes érintett érdekcsoport döntéshozatalba való bevonását jelenti. A segítő folyamatban a kívánatos az volna, ha a hálózatban, illetve partnerségben való együttműködés és szolgáltatásbiztosítás a napi gyakorlat részeként, természetes működési móddá válna. A hálózatok típusai A hálózatok nagyon különbözőek lehetnek. A közösen megvalósítani kívánt célok összetettsége és a partnerek közötti kapcsolatok erőssége jelentős különbségeket teremt. A legegyszerűbb hálózatoknál együttműködést kiváltó ok lehet a rendszeres információcsere. Az összetettebb problémák megoldására szerveződött hálózatoknál bonyolult társadalmi kérdések megoldása állhat az együttműködések fókuszában. További célok lehetnek (a teljesség igénye nélkül): a helyi közösség számára jobb szolgáltatások kialakítása, közös politika és megközelítés kidolgozása a negatív társadalmi és politikai jelenségekkel szemben, vagy „csupán” egymás kölcsönös érzelmi támogatása. A hálózatoknak azt a típusát, ahol az esetek többségében csupán információkat cserélgetnek ad-hoc jelleggel, többnyire a saját ágazatuk más szervezeteivel, intézményeivel, információs hálózatnak nevezzük. A fő jellemzője: a tagok jelentősebb nehézségek nélkül léphetnek be és hagyhatják el a hálózatot, anélkül, hogy ezzel jelentős hatást gyakorolnának az együttműködésre. A belső mechanizmusok és struktúrák nagyon informálisak. A szervezetek szinte egyáltalán nem mondanak le a saját függetlenségükről. Az erőforrások megosztása elsősorban az ötletek és elképzelések, hírek és jelentések cseréjén keresztül valósul meg. Gyakran nehéz kitapintani a hálózat létezését, mert nem követel külön irodát vagy épületet. Sok esetben a hálózat gerince informális kapcsolatok mentén szerveződik. Még a formális szerveződés esetében is az adott szervezet tagja lehet több különböző hálózatnak nagyobb pénzügyi ráfordítás nélkül is. A hálózati összeköttetések hasznosak lehetnek az egymástól távollévő szervezetek erőforrásainak és tudásának felhasználásához. Függetlenül attól, hogy formális vagy informális hálózatot szervezünk, a hálózatépítés, a hálózatba való bekapcsolódás feltétele, hogy valamennyi érdeklődő, bekapcsolódni szándékozó szereplő rendelkezzen a hálózat többi tagja számára értékelhető információ- és tudástőkével. 174

A hálózatok következő típusában már nem eseti az együttműködés az egyes tagok között, ide sorolható a szakmai együttműködés, a szektorközi együttműködés és a közös projektek szintje. E három formában már egy teljesen más típusú és tartalmú, az egyes partnerekkel szemben komolyabb el ezetek részéről. Az ilyen típusú kooperációk a hálózattípusok közül a koordinációs hálózatnak feleltethetők meg. Ennek a hálózattípusnak a jellemzői a következők: a tagság stabilabb és nagyon fontos, hogy ki lép be a partnerségbe, illetve, hogy mi történik, milyen következményekkel jár, ha az egyik tag elhagyja a hálózatot. A koordináció mechanizmusai és struktúrája írásban vagy szóban rögzítettek. Minden tagnak le kell mondania az önállóságának bizonyos részéről, amely hatással lehet az adott szervezet belső alapelveire/működésére. Az ilyen típusú együttműködésnél minden tagtól elvárható, hogy saját erőforrásainak egy bizonyos részét a koordinációra fordítsa, legyen az emberi erőforrás, idő, pénz vagy eszközök. Ezt a fajta partnerséget már könnyebb észrevenni, mert a feladatai és a működése az előbbinél kézzelfoghatóbb mechanizmusokat és struktúrákat igényel. A felsorolt a jellemzőkből is látható, hogy aki részt vesz egy koordinációs hálózatban, az autonómiájából fel kell, hogy áldozzon egy szeletet, és az erőforrásait illetően is el kell köteleződnie a partneri együttműködés többi tagja felé. Az együttműködések másik formája a stratégiai partnerség és az integrált szolgáltatások köre. Ez a szint az egymással partnerségre lépő szereplőktől az előzőekhez képest teljesen más tudást és gondolkodásmódot igényel, hiszen a hosszú távú, komplex célok megvalósítását szolgáló együttműködések a napi rutin alapján nem működtethetőek. A kooperáció szintjén gyakorlatilag a szervezetek közötti határok is feloldódnak, egyfajta fúzió jön létre az egyes intézmények autonómiájának teljes feladásával. Itt már nem csupán információcsere vagy egy-egy projekt megvalósítását elősegítő együttműködés zajlik. Ezen a szinten már a különböző problémák megoldását célzó szolgáltatások összehangolása, adott esetben új működési, szolgáltatási formák kereteinek a megteremtése a feladat. A hálózattípusok közül ez a típusú kooperáció az együttműködési hálózatnak felel meg. Az együttműködési hálózatban a tagszervezetek szorosan össze vannak kötve. Így ennek a típusú hálózatnak a közös jellemzői a következők: a céljuk konkrét, gyakran összetett és hosszú távú. A tagság nagyon stabil. A tagok felvétele és elvesztése komoly kérdéssé válik, és alapvető változásokat hozhat a partnerségben, beleértve a partnerség teljes kudarcát is. Az együttműködés mechanizmusai és struktúrája többnyire írásban rögzítettek, gyakran jogi dokumentumok formájában. Minden tagszervezet lemond az önállósága jelentős részéről az együttműködés javára, ezzel párhuzamosan az együttműködésben a tagokat képviselők 175

számottevő döntéshozó hatalmat kapnak. A tagok erőforrásaik jelentős részét áldozzák az együttműködésre, emiatt pontos elemzésre van szükség, mielőtt a szervezet a részvétel mellett dönt. Az együttműködés nagyon könnyen észrevehető helyi vagy regionális szinten, sok esetben a hálózati tagság sokkal egyértelműbb, mint maga a szervezet önálló léte.

A hálózatok típusai Információs hálózat

Koordinációs hálózat

Együttműködési hálózat

Nincs koordinációs központ

Megjelennek a koordinációs központ egyes funkciói

Állandó koordinációs központ

Nincsenek meghatározott tagsági kritériumok

A tagság alapelvei meghatározottak

Pontosan meghatározott tagsági kritériumok

Szükség szerinti kommunikáció a tagok között

Rendszeres kommunikáció a tagok között

Állandó és gyakori kommunikáció a tagok között

Nincsenek működési sztenderdek

A működés alapvető sztenderdjei és szabályai meghatározottak

Pontosan meghatározott működési sztenderdek

Nincsenek közös projektek

Időnként vannak közös projektek

Rendszeres közös projektek

A tagok nem fordítanak saját erőforrásaikból a közös tevékenységekre

Rendelkezésre állnak bizonyos erőforrások a közös tevékenységekre

Minden tag erőforrásainak bizonyos részét a hálózat közös tevékenységére fordítja

Pavel Jordan: Hálózatok fejlődése és fejlesztése http://www.onkenteskozpontok.hu/formanyom/ Halozatok_fejlodese_es_fejlesztese-Pawel_Jordan.doc 6. oldal. 176

A fentiekben a partnerség, a hálózati együttműködés három formáját taglaltuk, nem pedig egymással hierarchikus kapcsolatban álló fokozatokat ismertettünk. A hálózat lényegi elemei az adott szervezet(ek) igényeitől függnek. A partnerség egy folyamat, így változó, rugalmas és élő. A fenti formák között nincs legjobb és legrosszabb, és az az együttműködési típus, amely egy-egy helyzetben beválik, nem feltétlenül jó egy másik helyzetben. A veszélyek, amelyek a másokkal való együttműködés során leselkednek ránk, nagymértékben függenek az együttműködés formájától. Az információs hálózatok esetében ezek a veszélyek minimálisak, de a partnerek közötti kapcsolatok szorosabbá válásával növekszenek. A meghatározott tevékenységi modellen alapuló hálózatok természetüknél fogva nem maradhatnak meg az információcsere szintjén. Szükség van valamilyen koordinációra és együttműködési szabályokra. Ugyanakkor a közös célokon és érdekeken alapuló hálózatok nyugodtan dolgozhatnak a három közül bármelyik szinten.

3. A hálózat szervezésének alapjai A hálózatok, partnerségek létrehozásának feltételei: ▶▶ önkéntesen együttműködő partnerek: a partnereknek szükségük van a bizonyosságra, hogy a közös hálózati ügyekben való részvétel előnyükre válik; ▶▶ közös felelősségvállalás a hálózat tevékenységéért: az összes tag vegye ki a részét a hálózat fejlődése iránti felelősségből; ▶▶ a kezdeményező semlegessége: ahhoz, hogy megteremtse a bizalom légkörét, a kezdeményező szervezetnek legyen hitele a saját környezetében; ▶▶ nem öncélú hálózatok: a hálózat küldetése olyan célt tételezzen, amely a közvélemény számára is azt tükrözi, hogy közérdekű célkitűzések megvalósítása érdekében jött létre, nem egyéni hasznok maximalizálása áll a háttérben; ▶▶ közösen megalkotott egyértelmű alapelvek: a szabályalkotásban való részvétel növeli az esélyét, hogy a szabályokat a partnerek elismerjék és a későbbiekben be is tartsák. Az együttműködés létrehozásának kulcskérdése a lehetséges együttműködő partnerek azonosítása/kiválasztása. A megvalósítandó feladatok, tevékenységek tükrében végig kell gondolnunk, kik lehetnek az érintett partnerek, kik érdekeltek a feladatok együttes végrehajtásában, az együttműködő partnerek érdekeinek, motivációjának tisztázása, mivel tudnak hozzájárulni a közös célok megvalósításához és az együttműködésből kinek milyen haszna származik. Az együttműködő partnerek 177

számát lehet bővíteni, de figyelembe kell venni, hogy minél nagyobb a partnerségi kör, annál nagyobb gondot okoz a rugalmasság, az együttműködés koordinálása. Fontos az együttműködő partnerek együttműködési készsége, nyitottsága, a teammunkára való hajlandósága, az együttműködő másik fél értékeinek és szervezeti kultúrájának az elismerése, az egymás munkájának megfelelő ismerete. Amire a partnerségi kör kialakításánál még figyelni kell: ▶▶ Az együttműködés személyeken múlik. Meghatározó a kezdeményező személye és az együttműködés vezetője. ▶▶ Biztosítani kell, hogy valamennyi partner célját megismerjük és eszerint alakítsuk ki a szerepeket és a feladatokat! ▶▶ A partnerek erős oldalaira kell építeni, ösztönözve a részvételt és az elkötelezettséget! ▶▶ Fel kell készülni a konfliktusokra. A konfliktusok az együttműködés velejárói, nem katasztrófát jelentenek! ▶▶ Konszenzus nélkül nincs sikeres együttműködés! ▶▶ A folyamat ugyanolyan fontos, mint a cél és a pénz. Bármennyire is harmonikusnak látszik a közös munka a kezdetekkor, szerencsés a megállapodásokat írásban rögzíteni. Ez nem csupán a későbbi viták esetén jelent segítséget, de a csupán élőszóban megfogalmazott elvárásokat az írásbeliség kényszere pontosítani képes, kevesebb félreértelmezésre marad lehetőség. Ezért indokolt a partnerségi megállapodások megkötése. A hálózatépítés egyik kulcsgondolata a partnerség, amely a különböző szférák, intézményrendszerek, érdekcsoportok egyenrangú és szabályozott együttműködését jelenti közös problémák, feladatok, helyzetek hatékony és célszerű megoldása, kezelése érdekében. A partnerség olyan együttműködés, ahol közösen tervezik a programot, a feleknek tiszta, világos céljuk van, közösségi igények kerülnek kielégítésre, a résztvevők sajátjuknak érzik a programot, átláthatóak a célok és a folyamatok, mindenki érti a probléma lényegét. A partnerség mindennapi buktatói ott rejlenek az előbbi felsorolásban. Ha ezek a kapcsolatok nem egyenrangúak, ha az együttműködések hiányosan szabályozottak, ha a problémák nem közösek, ha a szereplők nem érdekeltek a közös megoldásban, ha nem közösen tervezik a programot, ha a feleknek nem közös és nem tiszta, világos a célja, ha nem közösségi igények kerülnek kielégítésre, hanem valamilyen 178

érdekcsoporté, ha a résztvevők nem érzik sajátjuknak a programot, ha nem átláthatóak a célok és a folyamatok, ha nem értik a probléma lényegét, akkor a partnerség nem létezik, csak látszat hálózatot építettünk, amely „majd jó lesz valamire”. Az együttműködésnek vannak azonban további, hétköznapi problémái. Hová „érdemes” tartozni szakmai, politikai, területi szempontból? Különböző rendszerek működnek már, amelyekben különbözőek az elvárások! Alapvetően kevés a közös gondolkodás, beszélgetés, nincs megfelelő motiváció, mindenki a „maga várában él”, nem tárják fel a közös érdekeket, és leginkább senki nem ér rá! Mondhatnánk, hogy ez az együttműködés kultúrájának hiánya vagy az információáramlás, kommunikáció hiánya, de leginkább a közös érdekek hiánya van jelen. A sikeres együttműködés alapelvei nem tudnak érvényesülni ma, ha azt valamilyen közös érdek nem generálja. Nem indul el az alulról építkezés, a közös motiváció kialakítása, a változtatás, az előrelépés igénye, nem lesz aktív a részvétel, nem lesz hatékony a kommunikáció és információáramlás, nem keresik az integráció lehetőségét, a kapcsolódást a már működő hálózatokhoz, nem lesz érték a tanulás, a továbbképzés, az ismeretátadás, nem létezik az innovatív kezdeményezések indítása, a komplex szemléletmód, a komplex fejlesztés. A Leonardo programban hálózatépítésünk céljának azt tekintjük, hogy olyan hálózatot hozzunk létre – figyelve a partnerség szükséges elemeire, de számolva a lehetőségekkel -, amelynek révén a munkaerőpiaci potenciáljá ban megerősített 45 év feletti álláskeresők olyan kapcsolati tőke-bővülés re tesznek szert, ami segíti munkaerőpiaci és társadalmi reintegrációjukat.

179

4. A munkaügyi központ, mint az együttműködő hálózat része Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat és annak részeként a munkaügyi központ és kirendeltségei fontos részei lesznek a szakemberek által szervezett hálózatoknak. Kiemelt szerepét az adja, hogy célcsoportunk számára egy törvények által teremtett, jól meghatározott, kölcsönösségre épülő kapcsolatot jelentő szervezet. Így a hálózatban alapvető szerepe van. Kiinduló feladatunk, hogy az álláskeresőket segítő klubok, közösségek szervezői, vezetői egyben hálózatot is építsenek, amelynek segítségével a klub tagjainak továbblépését, egyéni karrierjük megvalósítását segítsék. Hasonló céllal más résztvevői is vannak a munkaerőpiacnak, akik közvetve vagy közvetlenül szintén hálózatot építenek vagy hálózatban dolgoznak. Így a klubot működtetőknek első feladatuk ezeknek a meglévő hálózatoknak a feltérképezése, illesztése a projekt tevékenységéhez, illetve annak kiegészítése a helyi hálózati elemekkel. A legegyszerűbbnek tűnő, de a legnehezebb feladat: a meglévő, nagyobb térséget (régiót, megyéket) lefedő hálózatok kiépítése, működtetése. Ha a gyakorlat rossz példáit vesszük sorba, a hálózatépítés már ott zsákutcába fut, ha egy projekt esetében, minden résztvevő számára külön-külön megadjuk annak a lehetőségét, hogy a saját helyi hálózatába szervezhesse be a megyei vagy régiós szervezettel rendelkező partnereket. (Pl. minden családsegítő szolgálat egyenként keresi fel a regionális munkaügyi központot.) A projekt komolytalanná válik a partnerek számára, amikor a tömeges megkeresések beérkeznek az általában hierarchikus szervezetekbe és ugyanazon az asztalon landolnak. A megkeresés ugyanakkor szükségszerű, hogy a regionális központba érkezzen, mert hiába ismeri a projekt résztvevője helyben a kamara vagy a munkaügyi kirendeltség vagy más regionális szervezésű intézmény képviselőjét, ha a lokális partnerek nincsenek döntési helyzetben pl. egy együttműködési megállapodás megkötésekor, kivéve, ha erre valamilyen központi utasítást/engedélyt nem kaptak. Célszerű tehát a megfelelő szintek között egy keret-megállapodást kezdeményezni, amely lehetőséget ad az egyes szervezeti elemek hálózaton belüli együttműködésére. Nem olyan keret-megállapodásról van szó, amely mondjuk a munkaügyi szervezet minden kirendeltségének kötelezővé teszi és markánsan meghatározza, hogy mi lesz a feladata a projektben. Ezzel elvesznének a helyi igények és helyi lehetőségek. Csak arra ad felhatalmazást az egyes szereplőknek, 180

hogy kidolgozhassák közösen a projekt helyi résztvevőivel az együttműködést. Csak ott, ahol már kialakult egy projektelem, csak olyan tartalommal, amit ott a projekt megkövetel. Így a keret-megállapodást nem kell állandóan felülvizsgálni és egy bürokratikus hálózaton rendre végigfuttatni, hanem, ahogy fejlődik a klubok rendszere, úgy fejlődhet vele a munkaügyi szervezettel kötött megállapodások rendszere is. A hálózatépítés szempontjából – mint említettük – kiemelkedő fontosságú láncszem a munkaügyi szervezet. A régióban betöltött szerepe – az Észak-alföldi Régió minden kistérségében van kirendeltsége, összesen 31 -, valamint kötelező feladatai, köztük a munkáltatói kapcsolattartás, arra ösztönzi a hálózat építőjét, hogy elsőként vegye fel a kapcsolatot a szervezet lokális képviseletével, a kirendeltséggel. Ahhoz azonban, hogy érdemben tudja használni a meglévő kapcsolati tőkéjét, azt is ismernie kell, hogy a munkaerőpiaci szervezet milyen feladatokat lát el, milyen területen célszerű együttműködést kezdeményezni. A munkaügyi központ kirendeltségei a következő feladatokat látják el: ▶▶ a munkanélküliek nyilvántartásba vételével kapcsolatosan felmerülő feladatok, ▶▶ a munkaközvetítés, ▶▶ munka-, pálya-, rehabilitációs, álláskeresési tanácsadás nyújtása, illetve esetenként pszichológiai tanácsadás szervezése, ▶▶ a munkanélküli ellátások és a foglalkoztatást elősegítő támogatások megállapítása, megszüntetése és visszakövetelése, ▶▶ a munkaerőpiaci programok végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátása, ▶▶ tájékoztatás nyújtása az EURES rendszerben elérhető információkról, ▶▶ a megyeszékhelyen működő kirendeltség a fentieken túl ellátja az EGT államok állampolgárai és hozzátartozói esetében a munkanélküliként történő nyilvántartásba vételt, a munkaerőpiaci szolgáltatások nyújtását, a munkanélküli ellátások megállapításával, folyósításával és megszüntetésével kapcsolatos feladatokat, ▶▶ elvégzi a magyar állampolgárok nemzetközi egyezmény alapján, külföldön történő munkavégzésével kapcsolatos feladatokat, ▶▶ végzi a települési önkormányzat és a munkaügyi központ megállapodása alapján a rendszeres szociális segélyben részesülő személyekkel kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatokat.

181

A kötelező feladatok sorából pontosan látszik, hogy célcsoportunk minden tagja valamilyen kapcsolatban áll a munkaügyi szervezettel, így a hálózaton belül kölcsönösen érdekeltek a felek, hogy az álláskereső karriertörténetében sikereket érjenek el. A munkaügyi szervezet, bár hierarchikus irányítású, de a kirendeltségeik teljes egészében rendelkeznek mindazokkal a szolgáltatási és ellátási lehetőségekkel, mint amivel a szervezet egésze, azaz a régió bármely pontjában ugyanazt a teljes szolgáltatás igénybe lehet venni. A munkaügyi szervezet a munkáltatókról több szintű és felhasználhatóságú információbázissal rendelkezik. Elsődlegesen a bejelentett álláslehetőségek napi aktualizálású adatbázisával. Ebből az Interneten csak a hirdethető állásajánlatok láthatók, a nem hirdethetőket csak a kirendeltségi ügyintézőn keresztül a közvetítés során tudhatják meg az álláskeresők. A bejelentett álláslehetőségek mellett, a munkáltatói kapcsolattartók segítségével, az aktív munkáltatókról is rendelkezik a szervezet adatbázissal. Ezek a munkáltatók részt vesznek a negyedéves és az éves prognózisok készítésében, így nem csak rövid, hanem hosszú távon is tudható, milyen elhelyezkedési lehetőségek vannak az adott kistérségben. A kirendeltségek ügyfélterei az önálló információszerzéshez megannyi segédeszközzel tudnak hozzájárulni, így a hálózatépítés mellett azért is fontos felkeresni a kirendeltségeket, hogy naprakész információval rendelkezzünk a térség munkaerőpiacáról.

5. Meglévő hálózatok feltérképezése és beépítése A hálózat kialakításánál tehát két alapvető feladatunk van: megtalálni azokat a szervezeteket, akik országos (makro) vagy régiós (mezo) szerveződésűek, de helyi szinten is képesek szakmai segítséget nyújtani (pl. a kistérségekben is jelen vannak), másrészről a projektben felfedezett lokális szereplőknek kell olyan formális kapcsolatot létesíteni, amelynek keretében a makro-, mezo- és mikroszint képviselői megkezdhetik a párbeszédet.. Az így létrehozott lokális, kistérségi vagy regionális hálózatok alapot nyújtanak a megfelelő szintű és egyenrangú párbeszédre, amelyhez hozzá tudjuk kapcsolni a mikroszint hálózati elemeit (mondjuk a sarki fűszerest). A kialakítandó hálózat egyik elemeként javasoljuk a már kidolgozott és sok területen működő térségi foglalkoztatási paktumok rendszerét. Ezek az önkéntes társulások épp arra jöttek létre, hogy az adott térség foglalkoztatási stratégiáját 182

létrehozzák és ehhez partnerként megszerezzék a térség munkaerőpiacának szereplőit, a munkáltatókat, a munkáltatók szervezett képviselőit, az önkormányzatokat, a civil szférát, a munkavállalók szervezett képviselőit és a munkaügyi szervezetet. A 45 év feletti álláskeresők munkaerőpiaci reintegrációjában az adott térségben éppen erre lenne szükség: az egyes kezdeményezők, szervezetek stratégiájának ismeretére, a közös elemek megtalálására és a közös stratégiát támogató hálózati együttműködésre. Külön fejezetben foglalkozunk majd működésükkel, a melléklet pedig tartalmazza a jelenleg ismert paktumok legfontosabb adatait is. A helyi hálózat építőjének ezt ismernie, használnia kell. A projekt területi szemléletű gondolkodását erősíti, hogy a kistérségi társulások rendszere is fontos eleme hálózatunknak. A munkaerőpiac pozitív változásai egyértelműen a kistérségi fejlesztések következményei, avagy a kistérség kötelező és vállalt feladatainak függvénye. Ezért meg kell találni a formáját annak, hogy közvetve vagy közvetlenül a kistérségi társulások rendszere is része legyen a hálózatnak. A munkaadói szervezetek, a kamarák szerepe sem elhanyagolható, hiszen kétirányú információs csatornaként működnek majd. A projekt információit közvetlenül tudják eljuttatni az általuk képviselt munkaadókhoz, míg a munkaadók hálózatát tudják megnyitni a projekt számára. A civil szervezetek kapcsolódását a hálózathoz a szakmai feladatok mentén célszerű szervezni. Lehetőséget kell biztosítani a helyi hálózatok kiépítésénél, hogy szolgáltatásaikkal az épülő rendszer részeseivé váljanak. Miért jó az így formálódó, bővülő hálózat a helyi hálózatot építő számára? Már indulásakor – a bevont szervezeteken keresztül – rendelkezik egy olyan hálózati maggal, amelyből szinte az összes aktuális szakmai információ beérkezhet és beépülhet a folyamatba és amelyhez – sokszor a hálózat helyi tagjainak segítségével – a helyi szereplőket könnyebben hozzá tudja kapcsolni, mintha a teljes hálózat kiépítése az ő feladata lenne. Miért jó a Leonardo-hálózat a már meglévő hálózatok számára? A meglévő hálózatok feladatkörébe tartozik célcsoportunk segítése, így kapcsolódva a Leonardo- hálózathoz, hatékonyabban el tudják látni feladatukat. Nem kérünk tőlük mást, mint hogy hálózatuk kapcsolódjon a mi hálózatunkhoz.

183

A paktumok rendszere A paktumok rendszerét tekintsük egy olyan szerződésnek, ahol az aláíró fe lek tevékenységük összehangolásával előse gítik: ▶▶ új munkahelyek teremtését, a helyi foglalkoztatási viszonyok javítását, ▶▶ a foglalkoztatást elősegítő tevékenységek helyi koordinációjának támogatását, ▶▶ a non-profit szektor foglalkoztatási szegmensében való együttműködési rendszerek kialakítását, ▶▶ a hátrányos helyzetű munkanélküliek foglalkoztatási esélyeit növelő programok indítását és működtetését, ▶▶ az Európai Uniós pályázati lehetőségek kihasználását, eredményes pályázatokkal források teremtését a foglalkoztatási paktum céljainak megvalósulása érdekében, ▶▶ a foglalkoztatási színvonal emelését, atipikus foglalkoztatási formák elterjesztésével, ▶▶ a nemek közötti esélyegyenlőséget elősegítő programok támogatását, ▶▶ a munkaerőpiaci információk gyors és torzításmentes áramlását, elősegítve ezzel a hatékony döntéseket. Magyarországon először a PHARE és az INTERREG programok támogatásával – osztrák minta alapján – alakultak foglalkoztatási paktumok a Nyugat-Dunántúlon, majd a Nemzeti Fejlesztési Terv Regionális Fejlesztési Operatív Programjának keretében (ROP 3.2.1 intézkedés) jöttek létre foglalkoztatási partnerségek, melyeket az OFA ROP Hálózata szakmailag is támogatott képzésekkel, tájékoztató anyagokkal, szakértőkkel. A több mint ötven megalakított paktum közül az Észak-alföldi Régióban 12 alakult. Ezek méretükben, működésükben, tevékenységükben is változatos képet mutatnak. A 2005-2007 között létrejött magyarországi foglalkoztatási paktumokban a munkaügyi szervezetek és az önkormányzatok szerepvállalása a meghatározó, mellettük civil szervezetek, képzőintézmények, érdekképviseletek jelentek meg, sajnos a vállalkozások csak nagyon elenyésző számban. A ROP 3.2.1 „Helyi foglalkoztatási kezdeményezések támogatása” című intézkedés keretében létrejött 12 paktum feladatainak megvalósítását a helyzetfelméréssel és az erre alapozott foglalkoztatási stratégia elkészítésével indította, ezt követte a projektötletek kidolgozása a lehető legszélesebb kör bevonásával. Az akkor még megyei munkaügyi központok a legváltozatosabb formában vettek 184

részt ebben a munkában. A helyzetfelmérés munkaerőpiacot érintő részének elkészítése megkövetelte a térségben lévő kirendeltségek bevonását. Egyedülállóan az országban az Észak-alföldi Régióban kidolgozásra került egy regionális nonprofit foglalkoztatási stratégia is, melyet a Regionális Fejlesztési Tanács is elfogadott, s amely a non-profit foglalkoztatási paktum működésének alapját képezi. Sokan úgy tartják, hogy a ROP pályázatokban létrejött paktumoknál téves elvárás volt, hogy a paktumok azonnal kezelik és csökkentik a munkanélküliséget vagy emelik a foglalkoztatás színvonalát. A partnerség kialakítása hosszú folyamat, évek kellenek, amíg kialakul ez az együttműködési rendszer. A legfontosabb a paktumban a folyamatos párbeszéd, a konszenzus keresése és megtalálása. A foglalkoztatási paktumok működtetése szempontjából alapvető cél, hogy a négyéves politikai ciklusokon túlmutató, társadalmi konszenzuson alapuló szakmai munkát teremtsen. Minden helyi szereplő rendelkezik valamilyen értékkel, kapacitással, tudással, ami egy paktumban összeadódik és egy magasabb szinten realizálódik, magasabb minőséget teremt. Azok a paktumok működnek jól, amelyeket a közös akarat hozott létre, amelyek nehézségekkel küzdenek, azok többségében a partnerség csak a pályázati támogatás miatt jött létre. A jelenlegi válsághelyzetben a paktumoknak nagy szerepe van a gyors információáramlás biztosításában, például a munkahelyek megtartására irányuló pályázatok keresésében. A paktum az „Út a munkába” program megvalósítását, a közfoglalkoztatási tervek elkészítését és megvalósítását is elő tudja segíteni, népszerűsítheti a programot, új munkahelyek létrehozását támogathatja. A Társadalmi Megújulás Operatív Program 1.4.4. intézkedése ismételten lehetőséget adott helyi, illetve határon átnyúló foglalkoztatási partnerségek létrehozására. A kiírás szerint a támogatásra konzorciumok pályázhattak, melyeknek az önkormányzatok és a vállalkozások mellett kötelező tagja volt a regionális munkaügyi központ. Régiónkból 9 új foglalkoztatási paktum létrehozására adtak be pályázatot. A jövőre nézve a foglalkoztatási partnerségek előtt kettős kihívás áll. Egyrészt azokban a szociálisan, gazdaságilag és munkaerőpiaci szempontból hátrányos térségekben, ahol még nincs ilyen együttműködés, megfelelő minőségben létre kell hozni azokat, melyhez támogatást nyújt a TAMOP 1.4.4 pályázat. Másrészt a már működő foglalkoztatási partnerségeknek meg kell teremteniük a fenntartható és eredményes működésük feltételeit, szakmai módszertani fejlesztésüket. Ennek érdekében az OFA segítségével egy olyan egyesület létrehozása várható, mely a 185

foglalkoztatási paktumok országos szövetségeként összefogja a magyarországi paktumok tevékenységét, megkönnyíti az információáramlást a tagok között és biztosítja a paktumok szakmai támogatását, elősegíti azok minőségi működését. A paktumokban rejlő lehetőségek működési idejük rövidsége miatt nagyrészt még kihasználatlanok. További kormányzati törekvés, hogy a hazai paktumok tevékenységébe bevonják a szociális partnereket is. A paktum a szociális partnerek újraépítkezését jelentheti területi szinten, mivel érdekegyeztetési fórumnak is tekinthető. Így az abban való részvételt mindenképpen érdemes fontolóra venni.

A paktumok térségi lefedettsége az érintett munkaügyi kirendeltségek alapján

Gávavencsellő Község Önkormányzata Penyige Község Önkormányzata

Nyíregyházi Kirendeltség

Fehérgyarmati Kirendeltség

Tiszavasvári Kirendeltség

Tiszamenti Telepeülése Térségfejlesztési Társulása

Fehérgyarmat Város Önkormányzata

Nyírbátori Kirendeltség Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata

Balmazújvárosi Kirendeltség Polgári Kirendeltség

Jászberényi Kirendeltség

Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása

Jánoshida Községi Önkormányzat

Debreceni Kirendeltség

Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége

Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Sáránd Község Önkormányzata Karcagi Kirendeltség

Szolnoki Kirendeltség

Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség

Kunszentmártoni Kirendeltség

Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása

A paktumok feltérképezése azért fontos számunkra, hogy a hálózatukhoz kapcsolódók közül elérhessük azokat, akik a projekt hálózatában fontos partnerek lehetnek.

186

A statisztikai kistérségek A statisztikai kistérségek rendszere az ország egész területét átfogó, megyehatárokat át nem lépő rendszer. Egy-egy kistérség olyan földrajzilag is összefüggő települések együttese, amely a települések közötti valós munkahelyi, lakóhelyi, közlekedési, középfokú ellátási (oktatás, egészségügy, kereskedelem) kapcsolatokon alapul. A kistérségi rendszerben a települések kapcsolataik révén egy vagy több központi településhez vonzódnak. A rendszerben minden város egyúttal vonzásközpont (társközpont), de voltak községi jogállású vonzásközpontok is. Megnevezésük a központi település neve alapján történt. A statisztikai kistérségek rendszere, neve szerint is statisztikai céllal került bevezetésre. Kialakítása azt követően történt, hogy a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény a kétszintű önkormányzati rendszer létrehozásával megszüntette a közigazgatási értelemben vett városkörnyéket. Ezzel a megyéken belüli térségi különbségek bemutatására alkalmas, az egész országot lefedő, közigazgatási alapú területi statisztikai csoportosítás érvényét vesztette. Az 1994. évi bevezetése után a kistérségek rendszere 1997-ben felülvizsgálatra került. 1998. január 1-jétől 150 statisztikai kistérség van az országban, amelyből 28 az Észak-alföldi Régióban található. Projektünk és a hálózatépítés kistérségi szemlélete szempontjából ennek ismeretére azért van szükség, mert hálózatunkat ezekhez a statisztikai kistérségekhez kell igazítanunk. A kistérségi társulások Az önkormányzatok a törvényi kötelezettségből ellátandó feladataikat társulásban is végezhetik. Egy adott feladatra mikro-társulásokat, míg pl. területfejlesztési feladatokra, oktatási feladatokra jogi személyiséggel rendelkező társulásokat hozhattak létre. Ez utóbbiakból nőtt ki a többcélú kistérségi társulások rendszere. A többcélú kistérségi társulás jogi személy, gazdálkodására a költségvetési szervek működésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni. A települések ▶▶ az oktatás és nevelés, ▶▶ a szociális ellátás, ▶▶ az egészségügyi ellátás, ▶▶ a család-, gyermek- és ifjúságvédelem, ▶▶ a területfejlesztés és ▶▶ egyéb, elsősorban kommunális közszolgáltatások, valamint ▶▶ a foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés, turizmus és idegenforgalom céljából társultak. 187

Igen gyakori helyzet, hogy a többcélú kistérségi társulás keretein belül több, korábban létrehozott mikro-térségi társulás is működik, amelyekben a települési önkormányzatok szabadon vesznek részt, különböző közszolgáltatásokra más-más településekkel, akár eltérő társulási formában működnek együtt. Ilyen esetekben a kistérségi társulás, mint egy „ernyő-szervezet” működik a mikro-társulások tekintetében Miért fontosak ezek az önkormányzati társulások a projektünk szempontjából? Az adott térség legnagyobb foglalkoztatóiról beszélünk, hiszen ha a kötelező ellátandó feladataikat számba vesszük, valamint a társulási témaköröket végigtekintjük, a szociális alapellátás és a közszolgáltatások egészét találjuk. Nagyon sok településen az önkormányzat, avagy a kistérségi társulás az egyetlen foglalkoztató, így ez a hálózat mindenképpen fontos a célcsoportjaink szempontjából. A foglalkoztatás, gazdaságfejlesztés pedig az a közös feladat a kistérségi társulásokban, amely hosszú távon mutatja meg a foglalkoztatási lehetőségeket, illetve, amelyhez az önkormányzatoknak is szüksége van a piac szereplőire, a munkaadókra. Így, ezekben a kistérségi társulásokban pontosan tudják, melyek azok a munkáltatók, akikre hosszú távon számítani lehet az adott térségben. A LEADER közösségek A vidékfejlesztési célok megvalósulásához az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program, a 2007-2013 közötti időszakban, országos szinten mintegy 262 milliárd forinttal járul hozzá. A fejlesztési elképzelések kivitelezése során alapvető fontossággal bír a LEADER-megközelítés, ami a települési önkormányzatok, vállalkozások és civil szervezetek együttműködését, a részvételükkel megalakult helyi közösségek által stratégiába foglalt, alulról jövő kezdeményezések megvalósulását jelenti. A közösségek legfontosabb célja a helyi gazdaság megerősítése annak érdekében, hogy az ott élő emberek életminősége javuljon, és a fejlett térségekhez hasonló szolgáltatásokhoz és lehetőségekhez jussanak. A vidékfejlesztés eszközrendszere alapvetően a helyi mikro-, és kisvállalkozások erősítésén keresztül tudja ezt megteremteni, oly módon, hogy segíti a vállalkozások alapítását és a meglévők piacképességének javítását, a gazdálkodás feltételeinek javításával. E célok eredményes végrehajtása csak a térségben rejlő humánerőforrás kihasználásával, folyamatos, a gazdasági igényekhez alkalmazkodó fejlesztésével lehetséges. Egy széles alapokon nyugvó gazdasági fejlődés és életminőség-javulás elképzelhetetlen a leszakadó rétegek, periférián élők és halmozottan hátrányos helyzetűek problémáinak kezelése, programba való bevonása nélkül. A program kiemelt figyelmet fordít az épített örökség, természeti értékek és kulturális hagyományok megőrzésére, bemutatására, a környezeti állapot fenntartására és javítására. 188

Épít arra a partnerségben rejlő erőre, mely a helyi közösség szereplőinek összefogásában rejlik. Az Észak-alföldi régióban 17 LEADER Helyi Akciócsoport van.1 A projektben résztvevőknek a hálózatépítéshez azért kell ismerniük ezeket a helyi szerveződéseket, mert a fejlesztések és kistérségi beruházások egyben foglalkoztatás-bővítést, -bővülést és átalakítást is jelentenek, így a fejlesztési tervek orientálhatják a hálózatépítés irányát.

6. Szervezési alapismeretek A következő két fejezetben a helyi hálózat kiépítéséhez szeretnénk gyakorlati tanácsokat adni. A hálózatépítést megelőzi az a tervezés, amelyben a szakember összegzi meglévő ismereteit, tapasztalatait: milyen meglévő hálózatokat ismerek, hogyan tudok hozzájuk eljutni, kikhez jutok el rajtuk keresztül. Ehhez megfelelő segédanyag az előző fejezetben bemutatott hálózatok áttekintése és táblázatos rendszerezése. A táblázat tartalmazza, hogy mely szervezetet, milyen kapcsolatok (telefonszám, cím, e-mail, honlap, kapcsolattartó személy) segítségével, rajtuk keresztül milyen szervezeteket, munkaadókat tudunk elérni és végül, hogy milyen szerződéses kapcsolat jöhet létre velük. Ezután készül el a hálózatépítő szakember saját listája, amelyben azok a hálózati szereplők jelennek meg, akiket közvetlenül ismer. Ennek a táblázatnak is a fenti megosztását javasoljuk. A két táblázat összevetésével jól látszik, kit kell külön megkeresni és kit lehet elérni már meglévő hálózatok segítségével, kivel kell írásos megállapodást kötni és kivel elég folyamatosan szóban vagy e-mailben tartani a kapcsolatot. A sikeres partnerségi együttműködés alapelvei: ▶▶ bizalomra épülő együttműködés, ▶▶ közös nyelv, közös értékek, közös célok, ▶▶ információátadás, kommunikáció rendszerének kialakítása, ▶▶ feladatmegosztás és kompetenciák meghatározása, 1 Lásd dokumentáció

189

▶▶ monitoring és értékelés rendszerének kialakítása, ▶▶ egyenrangú részvétel, a terhek arányos viselése, ▶▶ az együttműködési szándék, ▶▶ rugalmasság, ▶▶ tolerancia. Az együttműködést segítő koordinációs feladatok: ▶▶ információk begyűjtése, koordinálása, ▶▶ kliensekre vonatkozó teljes körű adatok, információk kezelése, ▶▶ kapcsolattartás az együttműködő partnerekkel, ▶▶ szakmai anyagok előkészítése, sokszorosítása és időben történő eljuttatása a partnereknek, ▶▶ javaslattétel az együttműködés folyamatában, illetve a programok szervezése kapcsán felmerülő problémák kezelésére, ▶▶ jegyzőkönyv, illetve feljegyzéskészítés az együttműködő partnerek összejöveteleiről és döntéseiről. A formalizált partnerségi megállapodás tartalma: ▶▶ a partnerségben résztvevő felek megnevezése, székhelye, képviselője, kapcsolattartó személyek, ▶▶ az együttműködés céljának megfogalmazása, ▶▶ a közösen megvalósítandó feladat megnevezése, ▶▶ a felek feladatai és azok teljesítésének határidői, ▶▶ az erőforrásokból való részesedés, ▶▶ a forrásokhoz való hozzájárulás nagysága és ütemezése, ▶▶ a közös döntések meghozatalának módja, ▶▶ az ellenőrzés módja, az ellenőrzést végző személy(ek) nevesítése, ▶▶ a kölcsönös felelősségvállalással kapcsolatos kérdések feladatai, ▶▶ szankciók a megállapodás megszegése esetére, ▶▶ a megállapodás érvényességi ideje, ▶▶ a szervezetek nevében eljárni jogosultak aláírásai, dátum.

190

7. Dokumentáció, mellékletek Az Észak-alföldi Régióban működő foglalkoztatási partnerségek tevékenysége 1. Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Foglalkoztatási Paktuma Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Kht. A legaktívabb paktum a régióban. Sikeresen pályázott a paktumok működtetését támogató OFA pályázaton („Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása”), amely 2010 márciusáig jelentett támogatást. 2008-ban kétszer tartottak Irányító Csoport-ülést, 2009 tavaszán foglalkoztatási fórumot szerveztek. Folyamatosan bővítették a paktum honlapjának tartalmát és szolgáltatásait. Munkáltatói és munkavállalói adatbázist hoztak létre és munkaerőközvetítő szolgáltatást indítottak. Időszakos hírlevelet jelentettek meg. Több szakmai programot szerveztek, ill. más szervezetek programjain mutatkoztak be. A tervekben meghatározott projektek közül több előkészítését beindították (főleg mezőgazdasági jellegűek). Bővült a paktumot aláíró szervezetek száma is. 2. Tiszazugi Térség Foglalkoztatási Paktuma Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása A kistérség 2008-ban pályázott a minősített paktumok fenntartása kiírásra, eredménytelenül. A paktum aláírói informális megbeszéléseket tartottak az év folyamán. 3. Jánoshida, Alattyán, Jásztelek mikrotérség Foglalkoztatási Paktuma Jánoshida Községi Önkormányzat A paktum tevékenységét az informális megbeszélések jellemezték. 4. Tiszabő, Tiszabura, Tiszaroff Foglalkoztatási Paktuma Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség A program 2008-ban lezárult, a résztvevők a paktumot aláírták. Azóta érdemi tevékenység a paktumban nem történt. 5. Szamosköz Foglalkoztatási Paktum Penyige Község Önkormányzata: A paktumhoz kapcsolódó érdemi munkára nem került sor.

191

6. Felsődadai Foglalkoztatási Paktum Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata 2008-ban stagnálás jellemezte az önkormányzat tevékenységét a foglalkoztatási paktum tekintetében. Önkormányzati tevékenységük egy részét a paktum keretében is végezték (parlagfűirtás, közmunkaprogram, közhasznú foglalkoztatás). 7. Nyírbéltek, Encsencs, Ömböly és Penészlek Foglalkoztatási Paktuma Nyírbéltek Város Önkormányzata A paktum tagjainak sikerült 2008-ban az Operatív Terv III. kötetében foglalt célokat pályázati úton elérniük. Az önkormányzatok a prioritásokat a kitűzött célok felett teljesítették. Az Irányító Csoport az éves működési terve szerint megtartotta az esedékes üléseket. 8. Fehérgyarmati Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Fehérgyarmat Város Önkormányzata 2008 második felében az Irányító Csoport ülésén a tagok megállapították, hogy az akkori pályázati kiírások nem felelnek meg a stratégiájukban kitűzött céloknak, ezért nem tudnak megfelelő előrelépést tenni. Azóta folyamatos egyeztetések zajlanak a tagok között. A pályázati kiírások figyelése szintén folyamatos. 9. Tiszavasvári Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása A TISZATÉR Társulás sikeresen pályázott a paktumok működtetését támogató OFA pályázaton („Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása”). A paktum eddigi eredményei között szerepel 30 fő részére új, bérjellegű támogatás nélkül működtethető munkahely létrehozása, a foglalkoztatási stratégiában foglaltakkal összhangban. 10. Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Foglalkoztatási Paktuma Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása A paktum menedzsment-szervezete múlt évben sikeresen pályázott a minősített paktumok működtetését támogató OFA pályázaton („Minősített foglalkoztatási paktumok működésének támogatása”), mely 2010 márciusáig jelentett támogatást. Irányító Csoport-ülésre 2009 márciusában került sor. Megkezdte működését a szolgáltatóiroda, a paktum honlapja interaktívvá vált. A paktum új tagokkal bővült.

192

11. Derecske-Létavértes Kistérség Foglalkoztatási Paktuma Derecske-Létavértes Kistérség Többcélú Kistérségi Társulása A paktumok működtetésére kiírt OFA pályázatra 2008 januárjában a paktum menedzsment- szervezete (a társulás kistérségi irodája) nem pályázott. Az együttműködést nagyban nehezítette a kistérség települései közötti feszültség, más kistérségekhez való csatlakozási törekvés. Ennek egyik eredményeként Mikepércs 2007. december 19-én hivatalosan a Debreceni Kistérség tagja lett. A kistérségi iroda költöztetése és a személyi változások tovább akadályozták az érdemi munkát. 12. Észak-alföldi Régió Non-profit Foglalkoztatás-fejlesztési Paktuma Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége A paktum menedzsment-szervezete (az MSKSZMSZ) 2008-ban sikeresen pályázott a paktumok működtetését támogató OFA pályázaton („Foglalkoztatási paktumok továbbműködésének és a foglalkoztatási stratégiák megvalósításának támogatása”), amely 2010 márciusáig jelentett támogatást. Ennek eredményeként júliusban és novemberben tartottak Irányító Csoport-ülést, melyeken szakértői lista összeállítására tettek javaslatot a pályázás és a programok kidolgozásának segítése érdekében. 2009 márciusában a régió megyeszékhelyein tájékoztató rendezvényekre került sor. Megjegyzés: Az Irányító Csoport-üléseken főigazgató meghatalmazással a kiren deltségvezetők képviselik a regionális munkaügyi központot.

193

A paktumok tagjai

A foglalkoztatási paktumot működtető szervezet megnevezése Kunmadaras és Térsége Vállalkozási Övezet Fejlesztő, Beruházó és Szolgáltató Kht. Kunszentmártoni Kistérség Többcélú Társulása Jánoshida Község Önkormányzata

Lungo Drom Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség

194

A paktumban résztvevő önkormányzatok, kistérségi társulások és egyéb paktum- tagszervezetek (a regionális munkaügyi központ minden paktumban partner) Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Kunhegyes, Kunmadaras, Tiszafüred, vállalkozások Kunszentmárton, Öcsöd, Cserkeszőlő, Szelevény, Csépa, Tiszasas, Tiszakürt, Tiszainoka, Nagyrév, Cibakháza, Tiszaföldvár, vállalkozások Jánoshida, Alattyán, Jásztelek, Jászsági Cigányok Munkalehetőségéért Egyesület, vállalkozások Tiszaroff, Tiszabura, Tiszabő, „Lungo Drom” Országos Cigány Érdekvédelmi és Polgári Szövetség, Oktatási és Továbbképzési Központ Alapítvány, JNSZ Megyei Cigányok Önkormányzati és Érdekképviseleti Szervezete, JNSZ Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, JNSZ Megyei Agrárkamara

Penyige Község Önkormányzata

Penyige, Cégénydányád, Fülesd, Gyügye, Kisar, Kölcse, Kömörő, Nábrád, Sonkád, Szamossályi, Szatmárcseke,Túristvándi, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat. Inter Europa Computer Kft., Sztáv Rt., Rosava Bt., LogSol Kft, Hangya Futár Zrt., Soloxterm Kft., Bioláng Tüzeléstechnikai Kft., Nagy Mihály Gyógynövény Kft.

Gávavencsellő Nagyközség Önkormányzata

Gávavencsellő, Beszterce, Paszab, Tiszabercel, Gávavencsellő Kisebbségi Önkormányzata, Bakancsosok Turista Egyesülete, Tiszabercelért Egyesület, Exilfood Zöldség-Gyümölcs Kereskedelmi Bt., Sz.-Sz.-Bereg Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, Sz.-Sz.-Bereg Megyei Agrárkamara, Felsődadai Térségi Fejlesztési Szövetség, Móricz Zsigmond Gimnázium Szakközépiskola és Kollégium, Qualifikáció Bt., Rakovszky Sámuel Ált. és Művészeti Iskola

Nyírbéltek Nagyközség Önkormányzata

Nyírbéltek, Encsencs, Ömböly, Penészlek, Cigány Kisebbségi Önkormányzatok (Encsencs, Nyírbéltek)

Fehérgyarmat Város Önkormányzata

Fehérgyarmat Város Önkormányzata, Városi Szociális Központ, Fehérgyarmati Kistérségi Társulás, Móricz Zsigmond Szakképző és Szakiskola, Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat (Túristvándi, Tiszakóród, Rozsály, Jánkmajtis), Támogató Szolgálat (Jánkmajtis, Túristvándi), Gondozási Központ Cégénydányád, Első Cégénydányádi Ingatlanfejlesztő Kft., Rec-Pec Kft., Relabor Kft., Fipkersz Kft., Norton Kft., Fabada Bt., Elpumps Kft., Tömöttvár 2007 Kft., Magyar Máltai Szeretetszolgálat

Tiszamenti Települések Térségfejlesztési Társulása

Tiszavasvári, Tiszalök, Tiszadob, Tiszadada,Tiszaeszlár, Szorgalmatos, Rakamaz, Szabolcs, Tímár,Tiszanagyfalu, Tiszadobi Cigány Kisebbségi Önkormányzat, Váci Mihály Gimnázium, „GŐZ” Nyomdaipari Bt., Teleki Blanka Gimnázium, „Esélyt az Esélyteleneknek” Szociális Foglalkoztatási Közhasznú Társaság, VASÉP Vasipari Kft., Vasvári Pál Középiskola, Szakiskola és Kollégium Volt Állami Gondozottak Országos Egyesülete

Hajdú-Bihar Megyei Tiszamenti Települések Területfejlesztési Társulása

Tiszacsege, Egyek, Újszentmargita, Folyás, Polgár, Görbeháza, Tiszagyulaháza, Ujtikos, MSKSZMSZ, Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány, Életminőség Alapítvány, CSAT Egyesület, Mozgáskorlátozottak Hajdú-Bihar Megyei Egyesülete, Debreceni Regionális Képző Központ, helyi vállalkozások

Derecske-Létavértesi Kistérség Többcélú Kistérségi Társulás

Munkanélkülieket Segítő Közhasznú Szervezetek Magyarországi Szövetsége

Derecske, Sáránd, Konyár, Hajdúbagos, Hosszúpályi, Monostorpályi, Létavértes, Kokad, Álmosd, Bagamér, Erdőspusztai Kistérségi Humánfejlesztő Egyesület, Debreceni Regionális Képző Központ, Hajdú-Bihar Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Hajdú-Bihar Megyei Önkormányzat, Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Önkormányzat, CSAT Egyesület, Contact Kht., Első Nyírségi Fejlesztési Társaság, Debreceni Regionális Képző Központ, Debreceni Egyetem Szociológia és Szociálpolitikai Tanszéke

195

2. Az Észak-alföldi Régió LEADER Akciócsoportjai Bihar-Sárrét Összefogás Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Érmelléki Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Felső-szabolcsi Vidékfejlesztési Kh. Egyesület Felső-Tisza Völgye Vidékfejlesztési Egyesület HA-VER Hajdúsági Versenyképesség Nonprofit Kft. Hortobágyi LEADER Nonprofit Kft. Jászsági Kistérségi Helyi Közösség Közép-Nyírségért és Rétközért Vidékfejlesztési Kh. Egyesület Közép-Tisza-Zagyva Vidékfejlesztési Egyesület Nagykunságért Térségi Vidékfejlesztési Nonprofit Kft. Nyírség Vidékfejlesztési Kh. Egyesület Nyírség Fejlődéséért LEADER Kh. Egyesület Szatmár LEADER Egyesület Tisza-menti LEADER Kh. Egyesület Tisza-tó Térsége LEADER Egyesület Tiszatér LEADER Egyesület Tiszazugért LEADER Nonprofit Kft. (Részletes programjaikat lásd www.umvp.eu)

196

függelék

Debrecen Megyei Jogú Város Családsegítő és Gyermekjóléti Központja 4026 Debrecen, Mester utca 1. sz. Tel.Fax:(52) 411-133, (52)447-724, (52) 421-209

EGYÜTTMŰKÖDÉSI MEGÁLLAPODÁS

RÉSZTVEVŐ:

CSALÁDSEGÍTŐ KÖZPONT:

Név:....................................

....................................

....................................

Cím:....................................

Cím:....................................

....................................

....................................

Irányítószám:....................................

Szervezet neve:....................................

Irányítószám:....................................

Telefon:....................................

Telefon:....................................

E-mail:....................................

E-mail:....................................

1.

Vállalom, hogy részt veszek a tréningfoglalkozásokon a megbeszélt időpontokban. Legfeljebb 3 alkalommal hiányzom.

1.

A Családsegítő Központ a megbeszélt időpontokban megtartja a tréninget. Az esetleges változásokról és egyéb tudnivalókról idejében tájékoztatja a résztvevőt.

2.

A kurzus végén vagy annak (idő előtti) befejezésekor jelen leszek azon az alkalmon, amikor a CSSK munkatársa tájékoztatást ad a további lehetőségekről.

2.

A kurzus végén vagy annak (idő előtti) befejezésekor a CSSK munkatársa találkozik a résztvevőkkel, és közösen megbeszélik az elért eredményeket vagy hiányokat. ACSSK munkatársa tájékoztatást ad a további lehetőségekről.

198

3.

Elfogadom az általános udvariassági szabályokat a találkozókon, azok lemondásában vagy elhalasztásában.

3.

A CSSK munkatársai elfogadják az általános udvariassági szabályokat a találkozókon, azok lemondásában vagy elhalasztásában.

4.

A személyes adataim változásáról tájékoztatom a CSSK-t, mivel ez szükséges a megállapodásban foglaltak végrehajtásához.

4.

A résztvevő által szolgáltatott összes személyes információt a CSSK szigorúan bizalmasan kezeli.

5.

Amennyire csak tudom, határidőre teljesítem a kurzus során kapott feladatokat. Ez növelni fogja az esélyeimet, hogy a kurzus segítségével számomra megfelelő munkát találjak.

5.

A CSSK tanácsadója a résztvevő segítségére lesz a feladatok megoldásában. Ez növeli annak esélyét, hogy a résztvevő a kurzus segítségével állást találjon.

6.

Felmentem a CSSK-t az engem vagy személyes vagyonomat ért esetleges károk felelőssége alól. Ügyelek a többi résztvevő és a CSSK vagyonára.

6.

A CSSK munkatársai mindent megtesznek a résztvevőt vagy annak vagyonát érő bármilyen kár elkerülése érdekében.

7.

Vállalom, hogy részt veszek a teljes kurzuson. Mindent megteszek, hogy sikeresen teljesítsem azt.

7.

A CSSK nevében vállalom, hogy a résztvevőt a kurzus időtartama alatt a CSSK tanácsadói segítik mindaddig, amíg úgy tekinthető, hogy ez a résztvevő segítségére van. A CSSK részéről vállalom, hogy minden lehetséges erőfeszítést megteszek egy jó eredmény elérése érdekében.

8.

Vállalom, hogy betartom a titoktartás szabályait.

8.

A tréning során biztosítom a maximális diszkréciót.

Dátum:...............................................

átum:............................................... D

A résztvevő aláírása:

................................................

A CSSK tanácsadójának aláírása:

................................................

199

200

Állástalálók Klubja PB 1

Recommend Documents