Alapszabálya (egységes szerkezetben)

Kis Bocs Baba- Mama klub Baba- Mama Egészség, Életmód, Szabadidő és Szociális Információs Közhasznú Egyesület

Alapszabálya (egységes szerkezetben)

Kis Bocs Baba- Mama klub- Baba- Mama Egészség, Életmód, Szabadidő és Szociális Információs Közhasznú Egyesület Közgyűlése, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ec.tv.), valamint a polgári törvénykönyvről 2013. évi V. törvény rendelkezéseire is figyelemmel a mai napon, 2014. December 22-én az egyesület Alapszabályát az alábbi tartalommal fogadta el:

1. §

Az Egyesület neve, székhelye és jogállása 

Az Egyesület neve: Kis Bocs Baba- Mama klub- Baba- Mama Egészség, Életmód, Szabadidő és Szociális Információs Közhasznú Egyesület



Rövidített név: Kis Bocs Baba- Mama Közhasznú Egyesület



Az Egyesület székhelye: 3377 Szihalom, Bercsényi út 28.

Az Egyesület működési területe kiterjed a Magyar Köztársaság egész területére Az Egyesület jogi személy, közhasznú szervezet

1

2. §

Az Egyesület célja és közhasznú tevékenysége Az Egyesület célja és tevékenysége megfelel a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. törvény 2§ 19. 20. pontjával. 19. közfeladat: jogszabályban meghatározott állami vagy önkormányzati feladat, amit az arra kötelezett közérdekből, haszonszerzési cél nélkül, jogszabályban meghatározott követelményeknek és feltételeknek megfelelve végez, ideértve a lakosság közszolgáltatásokkal való ellátását, valamint e feladatok ellátásához szükséges infrastruktúra biztosítását is. 20. közhasznú tevékenység: minden olyan tevékenység, amely a létesítő okiratban megjelölt közfeladat teljesítését közvetlenül vagy közvetve szolgálja, ezzel hozzájárulva a társadalom és az egyén közös szükségleteinek kielégítéséhez. 1. 1997. évi CLIV. tv. az egészségügyről 35.§ (1)-(2) egészségmegőrzés, betegségmegelőzés, gyógyító-, egészségügyi rehabilitációs tevékenység területén: Népegészségügyi tevékenység: az egészség fejlesztése, az betegségek megelőzése, egészségvédelem 2. 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről 1. § - 6.§ szociális tevékenység, családsegítés: A családok védelme és a családok jólétének erősítése, a munkavállalás és a családi élet összeegyeztetésének elősegítése. Gyermekvállalás támogatása, gyermekvállalási szándék megvalósulásának segítése. 3. 1991. évi XX. tv. a helyi önkormányzatok és szerveik, a köztársasági megbízottak, valamint egyes centrális alárendeltségű szervek feladat- és hatásköreiről 121. § a)-b) kulturális tevékenység: Közösségi kulturális hagyományok, értékek ápolásának/művelődésre szerveződő közösségek tevékenységének/ a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatása. Művészeti értékek létrehozásának, megőrzésének segítése. 4. 1997. évi XXXI. tv. a gyermek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 17.§ (1) gyermek- és ifjúságvédelem, gyermek- és ifjúsági érdekképviselet: A gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladat ellátása- a gyermek családban történő nevelkedésének elősegítése, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzése és megszüntetése érdekében. 5. 2011. évi CXI. Tv. Az alapvető jogok biztosáról 2. § a), b), c), d) emberi és állampolgári jogok védelme: Jogvédelmi feladatok: gyermekek jogai, a jövő nemzedékek érdekei, nemzetiségek jogai, leginkább veszélyeztetett csoportok jogai. 2

Az Egyesület céljai: 

Olyan komplex szolgáltató központ létrehozása, amely a vidéki nők, kismamák, anyukák, és gyermekeik számára nyújt egy átfogó programsorozatot, amelynek legfőbb célja:  Az egészség megőrzése 

Helyes életmód kialakítása



A szabadidő hasznos eltöltése



Szociális információk bővítése



A gyermekek fejlesztése, szocializációjuk elősegítése



Közösségi szerveződés erősítése

Középtávú cél: Az egyesület programjainak regionális szintre való kiterjesztése Hosszú távú cél: Az átfogó programok segítségével, olyan norma átadása, megtanítása, amely segíti: 

A társadalmi szocializáció hatékonyságát



A nők esélyegyenlőségének, egyenlő bánásmódjának elősegítését



A család intézményrendszerének megerősítését

Az Egyesület működésének, szolgáltatásainak és beszámolóinak nyilvánosságát, honlapunkon tesszük közé, valamint megküldjük az Országos Bírósági Hivatalnak. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet nem zárja ki, hogy tagjain kívül más is részesülhessen a közhasznú szolgáltatásaiból. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet vállalkozási tevékenységet csak közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve végez, gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a létesítő okiratában meghatározott tevékenységére fordítja. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenységnek minősül a 3

pártpolitikai tevékenység, továbbá országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelölt állítása. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet működése nyilvános, szolgáltatásait bárki megkötés nélkül igénybe veheti. A közhasznú minősítés feltételét képező megfelelő erőforrás: - Az Egyesület átlagos éves bevétele meghaladja az egymillió forintot, és - Az Egyesület két év egybeszámított adózott eredménye (tárgyévi eredménye) nem negatív. A közhasznú minősítés feltételét képező társadalmi támogatottság: a közhasznú tevékenységek érdekében felmerülő költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét a két év átlagában. - Az Egyesület a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint a szervezetnek felajánlott összegből kiutalt összeg eléri az 54. § szerinti bevétel nélkül számított összes bevétel kettő százalékát 3. §

Az Egyesület tagjai   

Rendes Pártoló Tiszteletbeli

Rendes tag lehet minden magyar állampolgár, aki a jelen Alapszabályban foglalt egyesületi célokat elfogadja, és akinek tagfelvételi kérelmét az Elnökség jóváhagyja. A felvételt kérőnek kérelmében nyilatkozatot kell tennie arra vonatkozóan, hogy az Egyesület alapszabályát ismeri, céljait, szellemiségét, értékrendjét és kialakult szokásait magára nézve kötelezőnek fogadja el. Kötelezettséget vállal az egyesületi célok megvalósítása érdekében történő közreműködésre, a tagdíj megfizetésére és felvételéhez az Elnökség minősített többsége hozzájárul. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján egyhangú döntéssel dönt. A tagsági jogviszony a tagfelvételi kérelem Elnökség által történő elfogadásával jön létre. Pártoló tag lehet az a magánszemély, jogi személy, gazdálkodó szervezet, aki belépési nyilatkozatban vállalja az egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatását. A pártoló tag az egyesület Közgyűlésén tanácskozási joggal vesz részt. Az Elnökség egyszerű többségi döntéssel hozott határozattal tiszteletbeli tagnak kérhet fel olyan természetes személyeket, akiket arra érdemesnek tart. A tiszteletbeli tagság annak a jelölt általi írásbeli elfogadásával jön létre. A tiszteletbeli tagság az Egyesületben tagsági jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztet azzal a kivétellel, hogy a tiszteletbeli tag is jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni, valamint egyben köteles az Alapszabály rendelkezéseit betartani és az Egyesület érdekeivel összhangban tevékenykedni. 4

Az egyesületi tagság megszűnik: 

 

a természetes személy tag halálával, illetőleg a nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnésével  a kilépés írásbeli bejelentésével  kizárással,  ha az Egyesület megszűnik. egyesület céljával összeegyezhetetlen tagi magatartás esetén a tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés - bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére - a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le.

Kilépési szándékát a tag köteles írásban bejelenteni az Elnökséghez. A kilépés az Elnökség részére történt bejelentéssel egyező időpontban hatályos. A Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével az Egyesületből kizárhatja azt a tagot, aki valamely, az egyesületi tagságból eredő kötelezettségét ismételten vagy súlyosan megszegi; így különösen, ha a három hónapnál régebben lejárt esedékességű tagdíjat írásbeli felszólításra sem fizette be, illetőleg, ha az Egyesület céljával, szellemiségével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. A tiszteletbeli tagi címet a Közgyűlés minősített többségi határozattal, a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok legalább háromnegyedes szavazat-többségével jogosult megvonni abban az esetben, ha a tiszteletbeli tag az Egyesület céljával, szellemiségével, értékrendjével vagy az Alapszabállyal össze nem egyeztethető magatartást tanúsít. Kizárás ellen fellebbezési lehetőséget az alapszabály nem biztosít. 4. §

Az egyesületi tagok jogai és kötelezettségei

A rendes tag jogai:      

Részt venni az egyesület közgyűlésén és rendezvényein. Részt venni az elnökség tagjainak és tisztségviselőinek megválasztásában, továbbá a határozatok meghozatalában. Véleményt nyilváníthat, javaslatot tehet az egyesületet érintő bármely kérdésben Kezdeményezni egyes kérdések megvitatását, Az Egyesület tagja az Egyesület bármely tisztségére megválasztható, amennyiben betöltötte 18. életévét és megfelel a törvényi feltételeknek. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti szervének tagja az lehet, aki cselekvőképes vagy legalább korlátozottan cselekvőképes, kivéve, ha cselekvőképességét a bíróság a 5

   

képviseleti joggal érintett ügycsoportban korlátozta, a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva és magyar állampolgár, vagy a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik, vagy bevándorolt, letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Jogosultak részt venni az Egyesület hivatalos és informális rendezvényein, különös tekintettel a taggyűlésre és az Elnökségi ülésre Javaslatokat, indítványokat tehet, intézkedéseket kezdeményezhet. Igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, élhet a tagságot megillető kedvezményekkel Jogosult betekinteni az Egyesület valamennyi iratába, ha ez a személyi jogokat és az Egyesület gazdasági érdekeit nem sérti

A rendes tag kötelezettségei: 

az Egyesület alapszabályát és belső szabályzatait valamint az Egyesület szervei által hozott határozatokat megtartani, az Egyesület célját és szellemiségét, értékrendjét tiszteletben tartani  az Egyesület közgyűlésének a tagokra nézve kötelező határozatok szerint eljárni,  a közgyűlés által évente meghatározott mértékű tagdíjat határidőben megfizetni. A pártoló tag jogai:   

részt vehet az egyesület tevékenységében és rendezvényein javaslatokat, észrevételeket tehet az egyesület működésével kapcsolatban részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben

A pártoló tag kötelezettségei:  

Az alapszabály betartása Egyesület célkitűzéseinek erkölcsi és anyagi támogatása

Tiszteletbeli tag jogai:   

Részt vehet az egyesület közgyűlésén Véleményt nyilváníthat, javaslatokat tehet Részesülhet az egyesület által nyújtott kedvezményekben

A tiszteletbeli tag kötelezettségei:  

Az alapszabály betartása Az egyesület erkölcsi támogatása

A nem természetes személy tag törvényes képviselője útján gyakorolhatja és teljesítheti jogait és kötelezettségeit. A természetes személy tag jogait csak személyesen gyakorolhatja, meghatalmazotti képviseletnek nincs helye.

5. § 6

Az Egyesület szervezete, összeférhetetlenségi szabályok Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (6. §), amely a tagok összessége. Az Egyesület ügyintéző és képviseleti teendőit, illetve a napi ügyviteli feladatokat az Egyesület ügyintéző képviselő szerve, az Elnökség (7. §) irányítja és látja el. Az Egyesület vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok és az Elnök Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár, Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától való eltiltás hatálya alatt. Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja. A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, - amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, - amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, - amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. Az Egyesület vezető szervének határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat 7

alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. A közhasznú szervezet megszűntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszűntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki. 6. §

A Közgyűlés Az Egyesület döntéshozó szerve a Közgyűlés, amelyet évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha a tagok legalább 1/3-a írásban kéri. A közgyűlés hatáskörébe tartozik:     

az alapszabály módosítása; az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; az éves költségvetés elfogadása; az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása;  a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;  az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt;  a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok, a vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok vagy más egyesületi szervek tagjai elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;  a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívásuk és díjazásuk megállapítása;  a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és a végelszámoló kijelölése.  Az Egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása  Az Elnökség tagjai és az Elnök megválasztása  Az Elnökség tagjai és az Elnök visszahívása.  A tagsági díj megállapítása A közgyűlés összehívása

8

A Közgyűlést az Elnök hívja össze valamennyi regisztrált tag előzetes írásban (e-mailben) történő értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. Az ügyvezető szerv köteles a közgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha  az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;  az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy  az egyesület céljainak elérése veszélybe került.  Az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni. A közgyűlés nyilvános. A közgyűlés meghívóját az egyesület honlapján teszi közzé. A közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + egy fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. A közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbséggel hozza, kivéve az alapszabály megállapítása, módosítása. Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület tagjainak sorából történő kizárás, illetőleg a tiszteletbeli tagi cím visszavonása, amit legalább háromnegyedes szavazati többséggel hozza. Tagkizárásra vonatkozó döntés meghozatalakor a kizárni szándékozott tag szavazati jogát nem gyakorolhatja. A közgyűlés az éves beszámolóról és a közhasznúsági jelentés elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. A levezető elnök, jegyzőkönyvezető személyének megválasztásáról valamint a 2 fő hitelesítő személyéről, szükséges esetén a 3 fő szavazatszámlálók személyéről a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. Határozathozatal A tagok a döntéshozó szerv ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az:  akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;  akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;  aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; 9

 akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a jogi személynek nem tagja vagy alapítója;  aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy  aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. A közgyűlés a személyi döntések kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza. A közgyűlési határozatot az érintettekkel postai küldemény formájában kell közölni. Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

7. §

Az Elnökség Az Egyesület vezető szerve a 3 tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választja. Az elnökség tagjai: Galyasné Dósa Katalin, Vigné Zele Krisztina, Csepreginé Tassy Krisztina Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább három alkalommal tart ülést Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon az elnökségi tagok több mint fele jelen van. Az ülések nyilvánosak. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A döntéshozatalhoz az elnökségi tagok több mint felének egyező szavazata szükséges. A határozatot az érintettel igazolható módon közölni kell. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg.

Az Elnökség hatáskörébe tartozik:  az egyesület napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;  a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;  az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

10

 az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;  az egyesület jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése;  a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;  az ügyvezető szerv által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;  részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;  a tagság nyilvántartása;  az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;  az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;  az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és  az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés.  az éves tagdíj mértékének meghatározása az alakulás évében fizetendő éves tagdíj kivételével,  az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala.  az etikai szabályok elfogadása,  tagfelvétel jóváhagyása,  az Elnök utasítása a közgyűlés összehívására,  az Egyesület működésével kapcsolatban keletkezett iratokba, az éves elnöki beszámolókba, a közhasznúsági jelentésekbe, valamint a korábbi közgyűlési határozatokba való betekintés biztosítása az érdeklődők részére,  döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával és lemondásával is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tagot választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya (ha lehetséges személye) megállapítható.

A legfőbb szerv, valamint az ügyintéző és a képviseleti szerv határozatában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek hozzátartozója a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben érdekelt.

8. §

Az Elnök 11

Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással 5 év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki az Egyesület szervezetének képviseletére önállóan jogosult vezetője. Az Elnök hatásköre és feladatai:       

az Egyesület adminisztratív szervezetének kialakítása és vezetése, a munkáltatói jogok gyakorlása az Egyesület munkavállalói felett, a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtása,– az elnökségi ülések előkészítése és levezetése, az Egyesület képviselete harmadik személyekkel szemben és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, az Egyesület közgyűlésének és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a vezetőszerv döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható, éves beszámoló tervezetének készítése, és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése– a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése amennyiben ez mások vagy az Egyesület jogát vagy jogos érdekét nem sérti, vagy veszélyezteti, a Közgyűlés és az Elnökség által meghozott határozatokat valamint az Egyesület beszámolóit az Egyesület internetes honlapján nyilvánosságra hozza.

9. §

Az Egyesület működése és gazdálkodása Az Egyesület, mint társadalmi szervezet tevékenységét a nyilvántartásba vételről szóló határozat jogerőre emelkedése napján kezdheti meg. Az Egyesület a kiadásait: tagdíjakból, valamint természetes és jogi személyek adományaiból, pályázati pénzekből, továbbá a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezésének megfelelően kiutalt összegéből fedezi. A tagdíj összegét, befizetésének módját az Elnökség határozza meg az alakulás évében fizetendő tagdíj kivételével. A tagok tagdíj-befizetéseiről az Elnökség a tagnyilvántartáshoz kapcsolódó nyilvántartást vezet. A tagok a tagdíj megfizetésén túl az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A tagdíjat a tagok minden év december 31-ig kötelesek egy összegben befizetni, az Egyesület házipénztárába. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt az Alapszabályban meghatározott tevékenységére fordítja. 12

Az Egyesület befektetési tevékenységet nem végez, így befektetési szabályzat-készítési kötelezettsége nincsen. Az Egyesület az államháztartás alrendszereitől - a normatív támogatás kivételével - csak írásbeli szerződés alapján részesülhet támogatásban. A szerződésben meg kell határozni a támogatással való elszámolás feltételeit és módját. Az igénybe vehető támogatási lehetőségeket, azok mértékét és feltételeit a sajtó útján nyilvánosságra kell hozni. Az Egyesület, mint közhasznú szervezet által nyújtott cél szerinti juttatások bárki által megismerhetők. Az Egyesület a felelős személyt, a támogatót, valamint e személyek hozzá-tartozóját - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások, illetve a társadalmi szervezet által tagjának a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő juttatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Az Egyesület vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységét veszélyeztető mértékű hitelt nem vehet fel; az államháztartás alrendszereitől kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel. Az Egyesületre irányadó beszámolási és nyilvántartási szabályokra az 2011. évi CLXX. törvény az irányadók. Az Egyesület köteles közhasznúsági jelentését a tárgyévet követő évben legkésőbb június 30. napjáig saját honlapon közzétenni. Az Egyesületet a tagok elsődlegesen nem gazdasági tevékenység céljára alapították, és az Egyesület gazdasági vállalkozási tevékenységet kizárólag másodlagos jelleggel, a céljainak elérését elősegítendő és közhasznú tevékenységét nem veszélyeztető módon folytathat. Az Egyesület működése felett az Ügyészség gyakorol törvényességi felügyeletet. Az Egyesület működése során keletkezett iratokba a betekintés lehetőségét az Egyesület elnöke biztosítja az érdeklődő részére munkanapokon előzetesen egyeztetett időpontban az Egyesület székhelyén, felügyelet mellett. Az Egyesület közhasznúsági jelentéséről az érdeklődő a költségek megtérítése mellett másolatot kérhet.

Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek adja át, amely a Füzesabonyi Kistérségben működik.

10 § 13

Az Egyesület képviselete Az Egyesületet az Elnök önállóan képviseli.

11. §

Az Egyesület megszűnése Jogutódlással történő megszűnés Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet, és csak egyesületekre válhat szét. A jogutód nélküli megszűnés okai A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha  az egyesület megvalósította célját vagy az egyesület céljának megvalósítása lehetetlenné vált, és új célt nem határoztak meg; vagy  az egyesület tagjainak száma hat hónapon keresztül nem éri el a tíz főt. Rendelkezés a fennmaradó vagyonról Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek adja át, amely a Füzesabonyi Kistérségben működik. A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.

12. §

Felügyelő Bizottság

Ha a közhasznú szervezet éves bevétele meghaladja az 5 millió Ft-ot a vezető szervtől elkülönült felügyelő szerv létrehozása akkor is kötelező, ha ilyen kötelezettség más jogszabálynál fogva egyébként nem áll fenn. A felügyelő bizottság a közgyűlés által közvetlenül, titkos szavazás útján választott háromtagú testület, amely tevékenységéért a közgyűlésnek felelős és az általa végzett munkáról évente 14

köteles beszámolni. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de évente legalább egyszer ülésezik, mely ülést a Felügyelő Bizottság elnöke, a tervezett időpont előtt legalább 8 nappal írásban hív össze a napirend egyidejű írásbeli közlésével. A bizottsági ülések nyilvánosak, amennyiben ez az Egyesület vagy mások jogát, jogos érdekét nem veszélyezteti. Zárt ülés elrendeléséről az előző bekezdésben foglalt indokok alapján a FB elnöke jogosult dönteni. A FB határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén a bizottság elnökének szavazata dönt. Munkarendjét maga határozza meg. A határozatokat az érintettekkel a FB elnöke közli írásban. A határozatokat az egyesület elnöke által vezetett Határozatok Tára Könyvébe kell elhelyezni. Nem lehet a felügyelő szerv elnöke, vagy tagja illetve könyvvizsgálója az a személy, aki: a) a legfőbb szerv, illetve az ügyintéző és a képviseleti szerv elnöke, vagy tagja (ide nem értve az egyesület legfőbb szervének azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), b) a közhasznú szervezettel e megbízatásán kívül más tevékenységre irányuló munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha a jogszabály másképp nem rendelkezik c) közhasznú szervezet célszerinti juttatásából részesül –kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott cél szerinti juttatást-, illetve d) az a-c pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A vezető tisztségviselő, illetve ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

A Felügyelő Bizottság tagjai 2013..07. 05-től 2018. 07. 05-ig: Mazán Péter Bencsik Judit Eötvös Sándor A felügyelő bizottság jogosult és köteles az egyesület teljes működését ellenőrizni. Ennek keretében: - a felügyelő bizottság elnöke tanácskozási joggal részt vesz az elnökség ülésein - betekinthet az egyesület irataiba és könyveibe, illetve megvizsgálhatja azokat - jelentést kérhet az egyesület elnökétől - felvilágosítást és tájékoztatást kérhet az egyesület tagjaitól és alkalmazottjaitól - köteles megtenni az egyesület vagyonkezelésének ellenőrzéséhez szükséges minden 15

intézkedést - szükség szerint köteles eseti ellenőrzéseket végezni, valamint évente egyszer átfogó vizsgálatot tartani - köteles az eseti ellenőrzések során tett megállapításairól haladéktalanul, az éves gazdálkodást átfogó ellenőrzésének során tett megállapításairól pedig a következő év március 31. napjáig tájékoztatni a közgyűlést - köteles az egyesület elnökségét tájékoztatni, illetve szükség szerint a közgyűlés vagy az elnökség összehívását kezdeményezni, ha tevékenysége során tudomást szerez arról, hogy:  az egyesület működése során olyan jogszabálysértés, illetve az egyesület érdekeit súlyosan sértő esemény vagy mulasztás történt, amelynek megszüntetése vagy következményeinek elhárítása, illetve enyhítése közgyűlés, illetve az elnökség döntését teszi szükségessé,  a vezető tisztségviselők felelősségét megalapozó tény merült fel.

16

A közgyűlést a felügyelő bizottság indítványára - az indítvány megtételétől számított 30 napon belül - az elnökségnek össze kell hívnia. E határidő eredménytelen eltelte esetén annak összehívására a felügyelő bizottság elnöke is jogosult. Amennyiben az egyesület a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedést az elnökség nem teszi meg, a felügyelő bizottság elnöke köteles haladéktalanul értesíteni a törvényességi felügyeletet ellátó szervet. Az egyesület elnöke és az elnökség tagjai a felügyelő bizottság által igényelt iratokat, adatokat és felvilágosítást kötelesek megadni. A felügyelő bizottság működése során testületként jár el, elnökét tagjai közül maga választja, üléseit szükség szerint tartja. Határozatképességéhez szükséges, hogy azon minden tagja jelen legyen, határozatainak meghozatalához a tagok egybehangzó döntése szükséges. A felügyelő bizottság tagjai kötelesek személyesen eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság tagjait e minőségükben a tagok munkáltatói, valamint az egyesület tagjai nem utasíthatják. A felügyelő bizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását - az ok és cél megjelölésével - a felügyelő bizottság bármelyik tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelő bizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmező tag maga is jogosult az ülés összehívására. A felügyelő bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. Amennyiben a felügyelő bizottság tagjainak száma egy fővel csökken, avagy nincs, aki az ülését összehívja, az elnökség köteles közgyűlést összehívni a megszűnéstől számított 30 napon belüli időpontra. Összeférhetetlenségi szabályok  A felügyelőbizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelőbizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy vezető tisztségviselője.  A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek részt venni. A felügyelőbizottság tagjai a jogi személy ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak.  Az első felügyelőbizottság tagjait a létesítő okiratban kell kijelölni, ezt követően a döntéshozó szerv választja a felügyelőbizottsági tagokat. A felügyelőbizottsági tagsági jogviszony az elfogadással jön létre.  A felügyelőbizottsági tagság megszűnésére a vezető tisztségviselői megbízatás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelőbizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi. 13. §

A tisztségviselők megbízatásának megszűnése 17

A tisztségviselők megbízatása megszűnik  a tagsági jogviszony megszűnésével  a megbízatás idejének lejártával  a tisztségviselő halálával  a tisztségről történő lemondással  az összeférhetetlenség közgyűlés által történő megállapításával Bármely tisztségviselő lemondása esetén köteles döntését nyolc napon belül írásban bejelenteni az alábbiak szerint:  az elnökségi, illetve felügyelő bizottsági tag lemondását köteles az egyesület, illetve a felügyelő bizottság elnökének bejelenteni.  az egyesület elnöke saját lemondásáról köteles tájékoztatni a felügyelő bizottság elnökét is A felügyelő bizottság elnöke köteles az egyesület elnökségét írásban tájékoztatni, ha a bizottság bármely tagjának a megbízatása lemondás vagy a halál miatt meg szűnik.

14.§

Záró rendelkezések A jelen Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról szóló és a közhasznú szervezetekről szóló 2011. évi CLXXV. Tv és, a tevékenységére vonatkozó egyéb jogszabályok az irányadók. Az egyesület működése felett a Heves Megyei Főügyészség a vonatkozó jogszabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Az Egyesület Alapszabályát az Egri Törvényszékhez az Elnök a nyilvántartásba vétel iránti kérelemmel és a szükséges mellékletekkel együtt benyújtja.

Szihalom, 2014. december 22.

……………………………………………. Elnök

18

19