Alacsony szilárdanyagtartalmú öblítőfolyadékokban alkalmazható vinílacetát-maleinsavanhidrid kopoiimer előállítása és vizsgálata D RÁ VU CZ IM R E —B ÍR Ó PÉ T E R N É
Az elm últ évtizedek külföldi és hazai tapasz talatai m utatják, hogy a fúrási teljesítm ény nö velésének egyik hatékony eszköze az alacsony szilárdanyag-tartalm ú, nem -diszperzív öblítő folyadékok alkálm azása [1—6] .A gyakorlatban a legkedvezőbb eredm ényeket azok az öblítőfo lyadékok m utattak, am elyek a m axim álisan 60 kg/m 3 koncentrációban jelen lévő duzzadóképes ásvány (bentonit) m ellett olyan szabályzott flokkulációs aktivitású polim ert tartalm aztak, am ely képes m egakadályozni a nem -duzzadóké pes agyagásvány (furadék) feldúsulását a folya dékban. A polim er-bentonit ill. a polim er-furadék; kölcsönhatások vizsgálata m utatta, hogy a polim er adaléknak nemcsak a kém iai szilárdanyjag-szabályozás teré n van döntő szerepe, ha nem a nyírásra híguló folyadékszerkezet kiala kulásában is [7]. A polim er (szelektív flokkulens, kettős hatású polimér) adalékanyaggal szemben tám asztott követelm ényeknek az ún. poli-karboxilsavak tesznek eleget, azok, am elyekben a nagy ion erősségű karboxilát csoportok m ellett a legtöbb esetben polarizálható atom csoport (pl. —CONH2, —OCOR, —OR) található. Az egyes csoportok minőségének, m ennyiségének és a polim er mo lekulasúlyának változtatásával különböző flok kulációs aktivitású term ékek állíthatók elő. A szelektív flokkulensek a bentonitásványra nem hatnak, de a feltú rt kőzetet flokkulálják. A ket tős hatású polim erek a furadék flokkulációján kívül javítják a bentonittartalm ú folyadék Teo lógiai jellemzőit. Lum mus és m unkatársai közlem ényeiből is m ert és későbbiekben számos külföldi és hazai tapasztalattal igazolt tény, hogy a kettős hatású vinílacetát-m aleinsavanhidrid (VAMA) kopolim errel igen jó reológiai tulajdonságokkal ren delkező nem diszperzív öblítőfolyadék állítható elő [2, 3, 5]. Azt a célt tűztük ki, hogy vinilacetát és ha zai forrásból beszerzhető m aleinsavanhidrid felhasználásával olyan kettős hatású kopolim ert állítsunk elő, amely a korszerű, alacsony szi lárdanyagtartalm ú öblítőfolyadékok polim er kom ponensével szemben tám asztott követelm é nyeknek m inden tek intetben megfelel. A V A M A kopoiim er előállítása és m inősítő vizsgálata A vinilacetát és a m aleinsavanhidrid kopolim erizációját Seym our közlem énye alapján haj to ttu k végre, benzol oldószert és benzoilperoxid iniciátort használva [8]. A vinilacetát és a m a leinsavanhidrid m ólaránya a kiindulási elegyben 1,5:1, a m onom erek összkoncentrációja 227
kg/m :i volt. A kopolimerizáció során a hőm ér sékletet a kopolimerizáció időtartam át és az iniciátorkoncentrációt változtattuk. Azt tapasz taltuk, hogy a képződött term ékek m olekulasúlyát szám ottevően a hőm érséklet és a reakció idő befolyásolta. Az öblítőfolyadékban legjobb hatást m utató kopolim ereket 24 órás reakció időt és 1,362 kg/m 3 iniciátorkoncentrációt alkal m azva 328 К hőm érsékleten állítottuk elő. A kopolim erek összetételét infravörös spek troszkópiával ellenőriztük. A spektrum alapján m egállapítható, hogy a VAMA kopoiimer kö zöm bösített form ában karboxilát (—COO~) és észter (—О—COCH;i) csoportokat tartalm az. (1. ábra.) A m olekulasúly nagyságára utaló határ^SD6C viszkozitás [';] értékeket a z -----------c diagram c ból állapítottuk meg (2. ábra). Az >?spec érté keket 293 К hőm érsékleten aceton oldószerben határoztuk meg. A VAMA kopolim erek hatásvizsgálatát 40— 60 kg/m 3 koncentrációjú bentonitszuszpenziókban végeztük, 0,05—0,6 kg/m 3 adalékkoncentrá ciót alkalmazva. Az egyes kopolim er-term ékek hatásának öszszehasonlításakor az elért plasztikus viszkozitást (PV) folyáshatárt (YP) mozgási ellenállást, víz tartóképességet és a furadékkiszállításra jellem ző Y P/PV -hányadost és a folyadék pszeudoplasztikus jellegére utaló „ n ” és „K ” értékeket vettü k figyelembe. A kopolim ertartalm ú folyadékok Teológiájá nak hő okozta változásáról a forgó autoklávos hőkezelés után m ért ill. a FANN—50 viszkozi m éterrel fölvett adatok n y ú jto ttak felvilágosí tást. A kopolim erek flokkulációs aktivitását a m árgaszuszpenzióban m utatott hatás alapján határoztuk meg. A szuszpenzióba 0,2 kg/m 3 ko polim ert adagoltunk, összekeverés, m ajd 5 perc Várakozás u tán gravim etriásán m értük a tisz tu lt folyadékréteg szilárdanyag-tartalm át, 30 perc elteltével pedig az üledéktérfogatot. A folyadékok diszpergálódást gátló hatását Algyő—546 fúráspontról származó agyagmárga felhasználásával végeztük. A m érésekhez 2000 —3500 и szem csem éretű frakciót használtunk, am elynek ism ert m ennyiségét 353 K-on, 5 órán át kezeltünk a kopolim ert tartalm azó folyadék ban, m ajd m eghatároztuk a szemcsék felaprózó dásának m értékét. Az előzőekben ism ertetett minősítő vizsgála tokhoz a Rotary Drilling Service Inc. (USA) term ékét a Benexet (vinilacetát-m aleinsavanhidrid kopoiimer) használtuk fel összehasonlító anyagként.
11
Közömbösített VAMA kopolimer IR spektruma
12
fróbrg
viszkozitás'
3.qbrq
K ö zö m b ö sített VAHA k op olim erek
25.
h a tá s a Ъe a t o n its z u s z p e n z ió b a n
20
15
10
5
polimer koncentráció [kg/nf] 0
ÖJ
02
03
04
05
06
"
13
A z öblítőfolyadék Teológiáját befolyásoló polim er-tulajdonságok
közöm bösítettségi foka és m ekkora volt a kopo lim er m olekulasúlya.
A z öblítőfolyadék Teológiája, a Teológiai jel lemzők szintentartása egyrészt a lyuktisztítás, a furadékkiszállítás szem pontjából jelentős, ugyanakkor döntő módon befolyásolja azt, hogy az áram ló öblítőfolyadék hidraulikus energiája m ilyen m értékben ju t a lyuktalpra. Az optim á lis öblítőfolyadék param éterek kialakításában m éréseink szerint fontos szerepet játszott az, hogy m ilyen m értékű volt a kopolim er adalék
A VAMA kopolim erek közöm bösítettségének hatását vizsgálva m egállapítottuk, hogy a Na2C 0 3, NaOH és am m óniával végzett közöm bösítés u tán alacsonyabb plasztikus viszkozitás értékek adódnak, m int közöm bösítetlen kopolim ert alkalm azva (3. ábra). Ca(OH)2-dal végzett részleges közömbösítés azonban jav íto tta a kopolim ernek az öblítőfolyadék Teológiájára gya korolt hatását (4. ábra).
Ez a tény ráirán y ítja a figyelm et a kopolim er térbeli szerkezetére, am elynek m egváltozása (a karboxilát-csoportok ionizáltságának csökkenése révén) az agyagrészecskéken való adszorpciója m inőségét és erősségét befolyásolja. A kopolim erek m olekulasúlya csak a 0,3—0,6 kg/m 3 koncentrációintervallum ban befolyásolta szám ottevően a folyadék Teológiai param étereit. Erről ad áttekintést a (5. ábra). Látható, hogy a plasztikus viszkozitás legnagyobb m értékű vál tozása 0,1—0,3 kg/m 3 koncentrációknál követke zett be. M egállapítható az is, hogy az 50 kg/m 3 koncentrációjú bentonitszuszpenzióban az [v] > 0,06 határviszkozitású (molekulasúlyú) VAMA kopolim erekkel leh etett a B enexnél jobb h atást elérni. Az 1—2. sz. táblázatok adataiból és a VAMA kopolim errel kezelt bentonitszuszpenzió folyás görbéjéből egyértelm űen m egállapítható, hogy az adalék nemcsak egyszerűen m egnövelte a
bentonitszuszpenzió viszkozitását, hanem felerő sítette annak pszeudóplasztikus jellegét (6. áb ra). 0,1— 0,3 kg/m 3 kopolim er adalék hatására kedvezően változott a folyáshatár a furadék kiszállítás hatásosságát jelző Y P/PV hányados és a kívánt 0,4—0,6 érték között változott a „n ” tényező értéke.
14
A V A M A kopolim erek hőtürőképességének vizsgálata A VAMA kopolim erek hőtűrőképessége vi szonylag gyenge. Ezt alátám asztja az a tény, hogy 423 K-on, 5 órán á t végzett hőkezelés u tán a kopolim errel kezelt bentonitszuszpenzió elvesztette azokat az értékes tulajdonságait, am elyekkel szobahőm érsékleten rendelkezett. A FANN—50 rotációs viszkozim éterrel föl v ett nyírási feszültség-hőm érséklet görbék alak ja m ind a VAMA, m ind a B enex esetében jól
1. tá b lá za t
B en ex k o p o lim er h a tá s a b e n to n itsz u sz p e n z ió b a n
P laszt. viszk. P V (m Pa.s) F o ly ásh at. Y P (Pa) Mozg. 10” (Pa) ell. 10’ (Pa) V ízlead ás ( т :!)х10(| YP xlO-1 (s ') PV n К (Pa.sn)
B e n to n it 60 kg m 3
0,05
6
9
B en ex 0,20
k o p o lim e r (kg/m 3) 0,25 0,30 0,40
0,10
0,15
11
11
13
14
14
0,50
0,60
15
17
18
2,81 1,02 6,63 16
5,62 2,55 8,67 16
7,15 4,59 8.67 16
10,22 5,86 8,16 16
11,24 6,12 8,16 12-
11,24 5,61 9,69 11
11,24 5,10 11,73 15
9,71 3,57 12,75 15
9,2 3,57 12,95 15
10.22 3,06 12,75 -1 4
0,46
0,62
0.65
0,92
0,86
0,80
0,80
0,64
0,54
0,56
0,50 0,26
0,53 0,35
0,52 0,46
0,44 0,99
0,45 1,01
0,47 0,92
0,47 0,92
0,53 0,63
0,57 0,49
0.56 0,57
2. tá b lá za t
VAM A kopolim er hatása b entonit szuszpenzióban B e n to n it 60 k g /m 3 P laszt. viszk. P V (m Pa.s) F o ly ásh at. Y P (Pa) Mozg. 10” (Pa) ell. 10’ (Pa) V ízleadás (m 'JxlO 6 YP ---- - xlO3 (s—■') PV n К (P a.sn)
16
V A M A k o p o lim e r [??] = 0,1012 k g /m 3 0,20 0,30 0,40 0,25
0,50
0,60
0,05
0,10
0,15
11
13
17
14
17
18
18
20
20
2,04 0,76 ■5,61 17
7,65 4,59 8,67 18
9,69 6,89 7,65 23
9,18 6,63 11,22 27
12,75 7,65 13,77 28
11,73 8,16 18,87 23
12,75 7,65 18,87 18
15,30 6,12 14,79 18
12,24 4,59 10,2 14
9,18 3.06 7.65 13
0,34
0,69
0,74
0,54
0,91
0,69
0,71
0,85
0,61
0.46
0,68 0,072
0,51 0,53
6.49 0,74
0,57 0,49
0,44 1,22
0,51 0,82
<M>° ф2
0.46 1,35
0,54 0,75
0.61 0,42
6
m utatja, hogy a Teológiai jellem zők nagym ér tékű rom lása következik be 373 К hőm érsék lettől kezdődően. Reológiai szem pontból az az előny, am elyet a kopolim erek bekeverése bizto sít, 423 K -ot m eghaladó hőm érsékleten m ár el
enyésző az alap bentonitszuszpenzióhoz képest (7. ábra). A vizsgált öblítőfolyadékban teh á t a 423 K-os hőm érséklet a VAMA kopolim er alkalm azható ságának felső h a tá rak é n t fogható fel.
VAMA kopolimer hőturőkepessége bentonitszuszpenzióban
283
303
323
373
Ш
Hőmérséklet [к] A kopolim erek flokkulációs aktivitásának és diszpergálódást gátló hatásának vizsgálata A kopolim er am ellett, hogy jótékonyan befo lyásolja a reológiai jellem zőket, alkalm as arra, hogy a folyadékba k erü lt nem duzzadó agyag
ásványt flokkuálja. A diszpergálódást gátló h aj lam át is figyelem be véve m egállapítható, hogy a VAMA kopolim erek kém iai jellegű szilárdanyagszabályzó képességgel rendelkeznek. A m árgaszuszpenzióba kevert 0,2 kg/m 3 koncent rációjú VAMA kopolim er és a Benex csaknem
17
azonos m értékben és jó hatásfokkal flokkuáltálták a m árgaszem cséket (3. táblázat). A vizsgált kopolim erek még ha anionos ka rakterűek is, kim utathatóan gátolják a felfúrt agyagásványok további felaprózódását. Ez m in denekelőtt a kopolim er adszorbeálódó képessé gével „betokozó” hatásával m agyarázható. Amíg a bentonitszuszpenzióval való kezelés után a vízre érzékeny m árgának mindössze 10,3%-a m aradt változatlanul, addig 0,2 kg/m 3 VAMA kopolim er vagy Benex hatására ez az érték 25% -ra növekedett. Ezt a diszpergálódást gátló aktivitást olymódon erősítettük, hogy a folya dékba alkáli-elektrolitot adagoltunk olyan kon centrációban, hogy az a kopolim eradalék ked vező reológiai tulajdonságokat biztosító hatását, víztartóképességét, furadékkiválasztó aktivitá sát ne befolyásolja (4. táblázat).
3. tá b lá za t S z ilá rd a n y a g ta rt. az 5. p e rc b e n k g /m ;l M árg aszu szp en zió M árg aszu szp en zió + 0,2 k g m 3 B en ex M árg aszu szp en zió + 0,2 'k g /m 3 V AM A
Ü le d é k té rfo g a t m :l • 10“
40,0
—
1,2
9,0
1,4
11,0
Egyes Na ill. NB^-sók a viszkozitás és víztar tóképesség nagym értékű rom lását idézték elő. Ezeknél is erőteljesebben szerkezetrom boló ha tású a Ca++ am elynek jelenlétére a fúrás köz ben szám ítani kell. A folyadékba kerülő Ca++ 4. tá b lá za t F o ly ad é k -ö ssz e té te l
B e n to n it + 0,2 k g /m 3 B en ex
5,0 2,04 0,51/4.08 18
11,0 7,66 6,12/8,16 17
n
К (P a.sn) 2000(í fö lö tti m á rg a fra k c ió (%) 56,a a la tti m á rg a fra k c ió (%)
•
15,0 12,26 4,09/10,73 20
0,408
0,697
0,817
0,637 0,084 10,3 81,5
0,509 0,538 25,5 64,4
0,459 1,030 27,2 58,4
15,0 11,75 7,65/11,73 19 О
P laszt. v iszkozitás (m Pa.s) (PV) F o ly á s h a tá r (Pa) (YP) M ozgási elle n á llá s 10'’ 10’ (Pa) V ízleadás (m3)-10° YP •10 3 (s ’) PV
B entonit. + 0,2 k g /m 3 k o p o lim e r + 10 k g /m 3 e le k tro lit + 5 k g /m 3 S o lacrol
СО
B e n to n it szu szp en zió 50 k g /m 3
B e n to n it + 0,2 k g /m 3 V AM A k o p o lim e r [>;] = 0,0768
0,480 0,940 75,0 20,8
5. tá b lá za t A lap b en t. 60 k g ; m 3 P laszt. viszk. P V (m Pa.s) F o ly ási h a t. Y P (Pa) Mozg. ell. 10” (Pa) 10’ (Pa) V ízleadás (m3)x l0 ° YP ----- xlO3 (s—') PV n К (P a.sn)
0
C a++ 0,272
+
0,2
kg m 3 V A M A
k o n c e n trá c ió 0,544
g dm 3 0,816
1,088
7,0 2,55 0,51 5,62 16
15,0 13,79 6,13 13,28 23
17,0 10,22 4,60 6,64 42
12,0 5,62 2,04 3,06 74
12,0 2,04 1,02 2,04 105
12,0 1.02 1,02 2,04 112
0,36
0,92
8,60
0,47
0,17
0,08
0,66 0,096
0,44 1,32
0,54 0,61
0,60 0,26
0,80 0,052
0,89 0,027
ionok elsősorban a duzzadóképes Na-m ontm orillonit ásvánnyal reagálnak és ilym ódon növe kedik a nem duzzadóképes agyagfrakció m enynyisége. A duzzadó ill. a nemduzzadó részecskék ará nyának m egváltozása vezet a reológiai jellem zők romlásához (5. táblázat). összefoglalás V inilacetátból és hazai m aleinsavanhidridből olyan kopolim ereket állítottunk elő, am elyeket alkalm asnak találtunk alacsony szilárdanyag-
18
B e n to n it
tartalm ú öblítőfolyadékok előállítására. Reológiai jellem zőket, hőtűrőképességet, flokkulációs aktivitást, diszpergálódást gátló h atást tekintve egyező, vagy jobb hatást m u tato tt a megfelelő im port adalékanyaggal összehason lítva. M egállapítottuk azokat a reakció-param étere ket, am elyek a leghatásosabb polim erfaj tá elő állításához szükségesek és az üzemi előállítás alapjául szolgálhatnak. M eghatároztuk a polim er optim ális alkalm a zási koncentrációját bentonitszuszpenzióban, m egvizsgáltuk azokat a hatásokat, am elyek a
polim ert tartalm azó öblítőfolyadék tulajdonsá gát a fúrási gyakorlatban befolyásolhatják (közöm bösítettség, hőtűrőképesség, Ca++ és elekt rolittartalom ). IR O D A LO M [1] L u m m u s , J. L., F ox, J. E., A n d e rso n , D. B .: ’’N ew L o w -so lid s p o ly m e r m u d c u ts d rillin g co sts fo r P a n A m e ric a n ”. O il a n d G as J o u r n a l, 87—91. 1961. dec. [2] L u m m u s , J. L .— F ield, L . J.: ’’N o n d isp e rse d p o ly m e r m u d : a n e w d rillin g c o n c e p t” . P e tro le u m E n g in e e r, 1968. m á rc . [3] H ull, J. D.: ’’'M in im u m so lid s flu id s re d u c e d rillin g c o sts”. W o rd l Oil, 1968. dec.
[4] L a n m a n , D. E.—W illin g h a m , R. W .: ’’L ow solids, n o n -d isp e rs e d m u d s so lv e h o le p ro b le m s”. W o rld O il, 1970. au g . 1. [5] D o rm á n , J.: P o lim e re k sz e re p e a k o rsz e rű ö b lítő fo ly a d é k -te c h n o ló g iá b a n . K ő o laj és F öldgáz, 6 179— 185, 1976. [6] D o rm á n ,J.— K a to n a , J.: N em d isz p e rz ív ö b lítő fo ly a d é k o k e lő á llítá s á n a k elv i és g y a k o rla ti ta p a s z ta la ta i. K ő o laj és F öldgáz, 10 306—310. 1977. [7] L a n m a n , D. E.— W illin g h a m , R. W .: ’’U se o f n o n b e n e fic ia tin g se le c tiv e ly flo c c ű la te d low so lid s n o n -d is p e rs e d m u d sy ste m in W y o m in g ’s Big H o rn b a s in ”. A P I P a p e r, 1970 áp r. [8] S e y m o u r, R. B., H arris, F. F., Втапит , I.: C o poly m e rs of v in y l co m p o u n d s a n d m a le ic a n h y d rid e In d u s tria l a n d E n g in e e rin g C hem ., 41 (7) 1509— 1513 1949.
HÍREK 1981. október hónapban jelen t meg a „Kő olaj és Földgáz” c. lap különszám a „A KŐOLAJ- ÉS FÖLDGÁZBÁNYÁSZAT M ŰSZAKI FEJLŐDÉSE 1977” bibliográfiai tanulm ány az alábbi tartalom m al: 1. M élyfúrás 1.1. A fejlődés általános irányai 1.1.1. K őzetfúrás a m élyben 1.1.2. Fúróberendezések, fúrási eszkö zök 1.1.3. M ély- és nagym élységű fúrási technológia 1.1.4. Lyukfej ezés, kútkiképzés 1.1.5. Tengeri fúrási technológia 1.1.6. Ú jszerű fúrásm ódok 1.2. Fúrási felszerelés 1.2.1. Fúróberendezések 1.2.2. A fúrószerszám 1.2.3. Fúrási m űszerek 1.3. Fúrási technológia 1.3.1. A kőzetfúrhatóság és a fúrókivá lasztás szem pontjai 1.3.2. Fúrási tényezők 1.3.3. Öblítés, öblítőiszap 1.3.4. Fúrólyukszerkezet, szabályozott nyom ású fúrás 1.3.5. N agym élységű fúrások 1.3.6. Béléscsövezés, cem entezés 1.3.7. Fúrási üzem zavarok, m entés 1.3.8. Fúrólyukak elferdülése, irányí to tt ferdefúrás 1.4. Lyukbefejezés 1.4.1. Form ációvizsgálat, form ációm eg nyitás, kútkiképzés 1.4.2. Tárolókőzetek serkentése 1.4.2.1. A folyadékos kőzetrepesztés 1.4.2.2. Form ációsavazás
1.5. Tengeri és arktikus fúrások 1.5.1. Tengeri fúrások 1.5.2. A rktikus fúrások Irodalom (650 db) 2. Sekélyfúrás és nagyátm érőjű fúrás 2.1. Sekélyfúrás szilárd kőzetben 2.1.1. Á ltalános fejlődési irányzat 2.1.2. Fúrószerszám ok a magfúráshoz. M agfúró felszerelés 2.1.3. Fúrószerszám ok és fúróberende zések 2.1.4. Ellenőrző, m érő- és regisztráló m űszerek a fúrási folyam athoz 2.1.5. A kutató-m agfúrások fúrócsövei, rudazata és súlyosbítói 2.1.6. M agfúró-készülékek 2.1.7. Ö blítéstechnika 2.1.8. Különleges fúrási m ódszerek 2.2. Sekélyfúrás laza kőzetben 2.2.1. A fúrási m ódszerek 2.2.2 Sekély vízkutak fúrása, kiképzése 2.3. A kna2.3.1. 2.3.2. 2.3.3. 2.3.4.
és nagyátm érőjű lyukfúrás A fejlődés általános irányzata Nagy átm érőjű fúróberendezések Nagy átm érőjű fúrási szerszámok A nagyátm érőjű fúrások lyukfalbiztosítása 2.3.6. M enekülő- (mentő-) fúrások
Irodalom (76 db) 3. M élyfúrási geofizika 3.1. A fejlődés általános irányai 3.2. M éréstechnika, mérőeszközök 3.2.1. Á ltalános m űszaki kérdések 3.2.2. R adioaktív-m érések 3.2.3. Ellenállás-szelvényezés 3.2.4. A kusztikus eljárások 3.2.5. Egyéb m érési m ódszerek
19
3.3. M érések béléscsövezett kutakban 3.4. A m érések elm életével foglalkozó ta nulm ányok 3.4.1. Elektrom os eljárások 3.4.2. Indukciós, elektrom ágneses m é rések 3.4.3. N ukleáris m érések 3.4.4. Egyéb eljárások 3.5. K őzetm intákon végzett m érések
4.6.4. O lajkiszorítás meleg fluidum m al 4.6.5. O lajkiszorítás tűzelárasztással 4.7. Földgázterm elés 4.7.1. Földgáztelepek 4.7.2. G áz-csapadék telepek 4.7.3. Föld alatti gáztárolás 4.8. G eoterm álenergia-term elés 4.9. A tárolókőzet kezelése _ 4.9.1. Folyadékos kőzetrepesztés 4.9.2. Robbantás 4.9.3. Savazás 4.9.4. H om okbeáram lás elleni védekezés 4.9.5. Lerakódások, korrózivédelem , környezetvédelem 4.9.6. Term elékenységvizsgáló berende zések
3.6. Szelvényértelm ezés 3.6.1. Agyagos tárolók értelm ezése 3.6.2. Bonyolult felépítésű tárolók 3.6.3. A rétegtartalom és a term előké pesség m eghatározása 3.6.4. Egyes m érési m ódszerek értelm e zési kérdései 3.6.5. Szám ítógépek alkalm azása a szel vényértelm ezésben
Irodalom (544 db)
3.7. Rétegm egnyitás, robbantási m unkák
5. Kőolaj- és földgázterm elés
3.8 Kapcsolatok m ás területekkel 3.8.1. A bnorm ális nyom ású rétegek de tektálása 3.8.2. Kőzetm echanikai kérdések 3.8.3. Kapcsolatok a term elés- és fúrás technikával 3.8.4. Kapcsolatok a felszíni geofiziká val 3.8.5. Egyéb kapcsolatok
5.1. 5.2. 5.3. 5.4. 5.5.
Több fázisú áram lás, kúthőm érséklet Term elés olajkútból Term elés gázkútból Tengeri szénhidrogén-term elés Egyéb
Irodalom (68 db) 6. K őolaj- és földgázszállítás
Irodalom (278 db)
6.1. A k ú táram gyűjtése és szétválasztása
4. R ezervoárm érnöki tudom ány
6.2. Kőolaj és kőolajterm ékek csőtávvezetéki szállítása
20
4.1. A fejlődés általános irányai
6.3. Földgáz csővezetéki szállítása
4.2. Telepfluidum ok 4.3. Tárolókőzetek
6.4. M érés és autom atizált irányítási ren d szerek
4.4. Fluidum áram lás
6.5. Egyéb
4.5. Készletbecslés
Irodalom (286 db)
4.6. Szénhidrogén-kiterm elés 4.6.1. Olaj kiszorítás nem elegyedő fluidum m al, fluidum besajtolás nélkül 4.6.2. Olaj kiszorítás nem elegyedő fluidum m al, fluidum besajtolással 4.6.3. O lajkiszorítás elegyedő fluidum m al
N évm utató Tárgym utató H elynévm utató Részletes tartalom jegyzék
