ADÓVÂLTOZÂSOK 2013
A 2013. évre hatályos adózási szabályokat több törvény módosításával alakította ki a jogalkotó. Jellemzıen a szabályok a 2012. évi CLXXVIII. törvényben találhatóak, mely jogszabály november 29-én került kihirdetésre. Ezt megelızıen külön jogszabály rendelkezett a kisvállalati adóról, a kisadózók tételes adójáról, valamint az áfa pénzforgalmi elszámolásának szabályiról. Tekintettel ezek sajátosságaira, a szabályok ismertetésérıl külön tájékoztatót készítettem. E tájékoztató tehát a fenti három területen kívüli a vállalkozói kör számára jelentıs törvényi változásokat tartalmazza. Fontos megjegyezni azt is, hogy van néhány terület, pl. a pénztárgépekkel kapcsolatos adatszolgáltatás, melyre vonatkozóan a törvényi szintő szabály mellett a részletszabályokat rendelet fogja tartalmazni, mely rendeletek ezidáig nem kerültek elfogadásra. Kérem, hogy a tájékoztatót terjedelme ellenére figyelmesen olvassák át, mivel számos azonos súllyal latba esı szabály került elfogadásra, melyek elírás szerinti teljesítésére fokozott figyelmet kell fordítani (pl. számlázási szabályok változása). 1. Személyi jövedelemadó 2013. január elsejétıl megvalósul Magyarországon az arányos, egykulcsos személyi jövedelemadózás, a magánszemély valamennyi jövedelmére egységesen 16 százalék lesz az adó. Megszőnik tehát az évi 2 millió 424 ezer forint feletti jövedelmeket terhelı adóalapkiegészítés (szuperbruttósítás) intézménye. A szuperbruttósítás kivezetése jelentısen leegyszerősíti az adóalap és az adóelıleg megállapítását. A béren kívüli juttatások adóterhei A béren kívüli juttatásokat továbbra is 16 százalékos személyi jövedelemadó terheli, emellett az ezen juttatásokra vonatkozó egészségügyi hozzájárulás mértéke 2013-tól 14 százalékra emelkedik (a korábbi 10 százalékról). A közteheralap változatlanul a juttatás értékének 1,19 szerese. A megemelkedett adóterhek következtében a kedvezményes béren kívüli juttatások után összességében közel 36 % adóterheléssel kell számolni, mely kb. 5 %-os tehernövekedést jelent az ideihez képest. Munkahelyi étkeztetés támogatása 2013-tól a munkáltató abban az esetben is biztosíthat utalvány formájában munkahelyi étkeztetést, ha a munkahelyi étkezıhely külsıs személyek számára is nyitva áll. Ezáltal az étkezıhellyel rendelkezımunkáltató további 12 500 forinttal támogathatja munkavállalói étkezését kedvezményesen, havonta. Erzsébet-utalvány 2013. január elsejétıl az Erzsébet-utalvány béren kívüli juttatásnak minısülı havi keretösszege 8 eFt/ hó összegre emelkedik. Az Erzsébet-utalvány 2013-tól fogyasztásra kész étel vásárlásán túlmenıen melegkonyhás vendéglátóhelyen étkezési szolgáltatás igénybevételére is felhasználható.
Az iskolakezdési támogatás Az iskolakezdési támogatás 2013-tól csak utalvány formában nyújtható (tehát a számlával való elszámolás lehetısége megszőnik). Az utalvány lehet papír alapú vagy elektronikus utalvány is. Kedvezı változás, hogy az utalvány felhasználhatósága meghosszabbodik a kibocsátás évének utolsó napjáig. A fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalványokat érintı változás Egyes meghatározott juttatásnak minısülnek, és a kifizetı, munkáltató által fizetett adó mellett adhatóak azon termék, szolgáltatás, vagy az ezekre szóló utalvány formájában a munkáltató által biztosított juttatások, amelyek esetében a juttatás a magánszemélyeket azonos értékben vagy bármely munkavállaló által megismerhetı szabályzat alapján illeti meg. E juttatási körbe 2013-tól nem tartozhat bele a fogyasztásra kész étel vásárlására jogosító utalvány. A biztosításokat érintı változások 2013. január 1-tıl a kockázati biztosítás – az olyan élet-, baleset-és betegségbiztosítás, amelynek sem lejárati szolgáltatása, sem visszavásárlási értéke nincsen – munkáltató által fizetett díja (havonta a minimálbér 30 százalékáig) adómentes. A megtakarítási jellegő személybiztosítások (ide nem értve a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkezı életbiztosításokat) kifizetı, munkáltató által fizetett díja ugyanakkor a díjfizetés idıpontjában egyes meghatározott juttatásként adóköteles. Különös szabályok vonatkoznak a teljes életre (halál esetére) szóló, visszavásárlási értékkel rendelkezı életbiztosításokra. Bár e biztosítások megtakarítási jellegek, ezen biztosítások kifizetı által fizetett rendszeres díja 2012. december 31-ét követen is adómentes. Az adómentesség kifizetıi adatszolgáltatással párosul: a kifizetı adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére az adómentes biztosítási díjról, a biztosító nevérıl és székhelyérıl. Ha a magánszemély a teljes életre szóló, visszavásárlási értékkel rendelkezı életbiztosításból pénzt von ki, továbbá meghatározott szerzıdésmódosítások esetén a kifizetı (biztosító) egyéb jövedelmet állapít meg. Az egyéb jövedelmet 27 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás is terheli, kivéve, ha a jövedelem megszerzése a szerzıdéskötést követı 10 évet követıen történik. Utóbbi esetben az egyéb jövedelmet csak 14 százalékos mértékő egészségügyi hozzájárulás terheli. Az ellenırzött tıkepiaci ügyleteket és a tartós befektetési szerzıdést (TBSZ) érintı változás Mivel 2013-tól az ellenırzött tıkepiaci ügyletek körébe nem tartozik bele a zárt körben kibocsátott értékpapírra kötött ügylet, 2013-tól a TBSZ lekötési nyilvántartásába sem vehetı fel ilyen értékpapír. Az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a NYESZ-R számlával kapcsolatos változások A nyugdíjcélú érdemi megtakarítás elérése érdekében a felhalmozási idıszak a korábbi 3 évrıl a módosítás következtében 10 évre emelkedik. Azaz – kizárólag 2013. január 1-jétıl nyitott számlák esetében – az önkéntes kölcsönös biztosítópénztári és a NYESZ-R számláról történı kifizetés csak akkor lehet adómentes, ha a magánszemély a számlát már legalább 10 éve
megnyitotta. Ez a jelenleg hatályos szabályokhoz képest jelents szőkítést jelent a visszaváltás területén! A kulturális szolgáltatás igénybevételének adómentessége 2013. január 1-tl adómentesnek minısül a kifizetı munkáltató által ugyanazon magánszemélynek az adóévben legfeljebb 50 eFt értékben juttatott kulturális szolgáltatás igénybevételére szóló belépıjegy, bérlet. Tartós befektetési szerzıdések A tartós befektetési szerzıdésekben elhelyezett értékpapírok esetén új rendelkezés, hogy nem szőnik meg a számla az értékpapír kicserélése, átalakítása következtében. Ugyanakkor ilyen módon sem kerülhet zárt körben kibocsátott értékpapír a tartós befektetési számlára. A tartós befektetési szerzıdésre vonatkozó további változás, hogy a lejárati hozamot a hároméves idıszak utolsó munkanapjára, és nem az utolsó napjára, azaz december 31-ére kell megállapítani. A pontosításra azért van szükség, mert december 31-én az értékpapír-piacok nem mőködnek, így az értékpapírok korrekt értékelése ezen a napon nem lehetséges. Devizatartozás elengedése Változnak azok a rendelkezések, amelyek alapján a hitelintézet adómentesen engedheti el a devizaadósok tartozását. A korábbi rendelkezések szerint erre csak akkor volt lehetıség, ha a családban az átlagjövedelem az öregségi nyugdíj minimumának kétszeresét nem érte el. Ez a határ túl alacsonynak minısült, így az az öregségi nyugdíj-minimum négyszeresére emelkedett. Ugyanakkor nincs lehetıség adómentes elengedésre, ha az nem független felek között történne, azaz ha például a vezetı tisztségviselı adósságát engedné el a hitelintézet. Ugyancsak adómentesen elengedhetı a hitel akkor, ha a hitelintézet hagyatéki hitelezıként az elhunyt magánszemély tartozását engedi el. 2. Társadalombiztosítást érintı szabályok 2013 januárjától a munkavállalókat terhelı nyugdíjjárulékra vonatkozó fizetési felsı határ megszőnik. Megállapodási lehetıség a magán-nyugdíjpénztári tagok részére is 2013 januárjától a magán-nyugdíjpénztári tagok is köthetnek megállapodást a nyugdíjbiztosítóval szolgálati idı szerzése érdekében, a pénztártagsággal nem rendelkezıkkel azonos módon. Tekintettel arra, hogy a kötelezı magán-nyugdíjpénztári tagdíjfizetés megszüntetésével a pénztártagságukat fenntartó munkavállalók is 100%-os tb-nyugdíjra szereznek várományt, ezért indokolt számukra is lehetıvé tenni a megállapodás-kötési lehetıséget. Emelkedik az egészségügyi szolgáltatási járulék mértéke A nem biztosítottak (pl. nagykorú eltartottak) által fizetendı egészségügyi szolgáltatási járulék az infláció mértékével emelkedik, 2013-tól ennek értéke 6660 Ft/hó. A kisgyermekesek részére kidolgozott szociális hozzájárulási adó kedvezmény
A munkahelyvédelmi akcióterv alapján kidolgozott, kisgyermekes munkavállalók után járó adókedvezmény esetében egyértelmővé válik, hogy az olyan kisgyermekes munkavállalók után is jár munkáltatói adókedvezmény, akiknél az anyasági ellátás (gyed, gyes, gyet) lejártát követı, vagy az ellátás melletti foglalkoztatás már 2013. január 1. (vagyis az új kedvezmény hatályba lépése) elıtt megkezdıdött. E szabály ugyanakkor nem befolyásolja azt, hogy az új adókedvezmény (már 2013 elıtt munkába visszatért kisgyermekes munkavállalók esetében is) legkorábban a 2013. január 1jével kezdıdı adómegállapítási idıszakra érvényesíthetı, továbbá a három éves foglalkoztatási idıtartam onnantól számítandó, amikor az anyasági ellátás lejártát követıen, illetve az ellátás igénybevétele mellett a foglalkoztatás megkezdıdött. Új szociális hozzájárulási adó kedvezmények Szabad vállalkozási zónák Két új adókedvezmény kerül bevezetésre a foglalkoztatás bıvítésének elısegítése érdekében. A társasági adótörvény szerinti fejlesztési adókedvezményre jogosult, szabad vállalkozási zónában mőködı vállalkozás a beruházás üzembe helyezését követı 5 éven belül szociális hozzájárulási adó kedvezményt érvényesíthet, ha bıvíti a munkavállalóinak létszámát. A kedvezmény a foglalkoztatás elsı két évében havi 100 ezer forint bruttó bérig érvényesíthetı, 100%-os kedvezményt jelent a szociális hozzájárulási adó és a szakképzési hozzájárulás tekintetében. Az új munkaerı foglalkoztatásának 3. évében a szociális hozzájárulási adó kedvezmény egyenlı a bruttó bér 14,5%-ával. Kutatók kedvezménye 2013-tól a hazai vállalkozások kutatási-, fejlesztési tevékenységét szociális hozzájárulási adó kedvezmény is segíti. Jövıre a vállalkozások által foglalkoztatott, tudományos fokozattal, vagy tudományos címmel rendelkezı kutatók után adókedvezmény érvényesíthet. Az adókedvezmény igénybevételével a bér után fizetendı szociális hozzájárulási adó mértéke 0% (27% helyett), amelyet havi bruttó 500 ezer forint munkabérig lehet érvényesíteni. A kedvezményt vállalkozási kutatóhelyek vehetik igénybe. 3. Társasági adó A bejelentett immateriális jószág fogalmának bıvülése Jövıre a bejelentett immateriális jószág fogalma alá tartozó adózó által elállított immateriális jószágok értékesítésének nyeresége – az adózó által egyéb módon megszerzett immateriális jószágokra vonatkozó eddigi kedvezményhez hasonlóan – adómentességet élvez. A módosítás azon adózókat kedvezményezi elsısorban, amelyek kutatás-fejlesztési tevékenységük során szellemi terméket állítanak el. A módosítás további feltételt fogalmaz meg a bejelentett immateriális jószág értékesítésére, nem pénzbeli hozzájárulásként történı kivezetésre tekintettel történı adóalap csökkentés kapcsán. Az új szabály szerint az adózó többek között akkor élhet az adóalap csökkentéssel, ha a bejelentés adóévét megelızı adóévben az immateriális jószág értékesítésébıl, kivezetésébıl származó eredménynek (az elszámolt bevételnek az elszámolt ráfordítást meghaladó része) az eredménytartalékból az adóévben lekötött tartalékba átvezetett és az adóév utolsó napján lekötött tartalékként kimutatott összegével az adózó nem csökkentette az adózás elıtti eredményét. Az ellenırzött külföldi társaság fogalmának módosítása
A módosítás értelmében amennyiben a külföldi állam az adóalap összegétıl függıen több társasági adónak megfelelı adómértéket alkalmaz, akkor a legkisebb mértéknek kell elérnie a 10 százalékot. Változást jelent az is, hogy a jövıben – az egyéb feltételektıl eltérıen – a tényleges tulajdonosra vonatkozó feltétel fennállását nem az adózó köteles bizonyítani. Szabad vállalkozási zóna Új fogalom a szabad vállalkozási zóna. Az adózó 2013-tól fejlesztési adókedvezményt vehetnek igénybe a szabad vállalkozási zónában megvalósított beruházására tekintettel. A szabad vállalkozási zóna a térség fejlıdése érdekében, a kormány által kijelölt, térségi gazdaságfejlesztı szervezet által koordinált, közigazgatási határokkal, illetve helyrajzi határokkal lehatárolt, illetve a fejlesztés szempontjából együtt kezelt térség. Tagi kölcsönnel való visszaélések korlátozása 2013-tól a jövedelemminimum meghatározása során az összes bevételt növeli a tagi kölcsönök adóévi napi átlagos állománya és a megelızı év utolsó napján kimutatott taggal szemben fennálló kötelezettségek különbözetének ötven százaléka. A módosítás célja a tagi kölcsönök nyújtásának átláthatóbbá tétele, a tagi kölcsönökkel kapcsolatban tapasztalt visszaélések visszaszorítása. Üzleti vagy cégérték kivezetésével kapcsolatos szabályok A társasági adóról szóló törvény korábbi rendelkezései nem szabályozták a bejelentett részesedéshez kapcsolódó üzleti vagy cégérték kivezetésével kapcsolatos adózási következményeket. 2013-tól egyértelmővé válik, hogy az üzleti vagy cégérték kivezetése esetében a bejelentett részesedés árfolyamnyereségét (apport esetében rendkívüli nyereségét) csökkenteni, árfolyamveszteségét (apport esetében rendkívüli nyereségét) pedig növelni kell az üzleti vagy cégérték kivezetése következtében elszámolt ráfordítással. Átalakulás, felvásárlás esetén enyhülnek az elhatárolt veszteség szabályai Jelenleg átalakulás, illetve cégvásárlás esetén a jogutód abban az esetben jogosult az átvett elhatárolt veszteség felhasználására (egyéb feltétel teljesülése mellett), ha az átalakulást követı két adóévben a jogelıd által folytatott tevékenységbıl bevételt, árbevételt szerez. 2013-tól nincs ilyen feltétel, ha a cég az átalakulást követı két adóéven belül jogutód nélkül megszőnik. Ez a módosítás azon adózók esetében kedvezı, amelyek az átalakulást követıen a jogutód nélküli megszőnés mellett döntenek, vagyis a módosítás alapján nem kell fenntartani a mőködést pusztán az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó feltétel teljesítése érdekében. Kiválás esetén pedig az 2013-tól a rendelkezés kimondja, hogy a kiváló társaság mellett a fennmaradó adózónak is szükséges az elhatárolt veszteség felhasználására vonatkozó feltételeket is teljesíteni. Elhatárolt veszteség csıd, és – felszámolási egyezség esetén A 2012. január 1-jét követen jóváhagyott csıdegyezségek, felszámolási egyezségek esetében is alkalmazni lehet majd azt a szabályt, amely szerint az egyezségre tekintettel rendkívüli bevételként elszámolt elengedett kötelezettség felét pótlólagosan figyelembe vehetik az adózás elıtti eredmény csökkentéseként elszámolandó összeg meghatározása során. Így a
tevékenységét továbbfolytató adózónak az egyezséggel összefüggésben nem keletkezik társasági adófizetési kötelezettsége, ha egyébként elhatárolt veszteséggel rendelkezik. A fejlesztési adókedvezmény igénybevételének szabályai A kormány célja a fejlesztési adókedvezmény keretében megvalósuló beruházások és az igénybe vett támogatások átláthatóságnak biztosítása a visszaélések megelızése érdekében. Ennek megfelelıen 2013 januárjától az adózónak be kell jelentenie a fejlesztési adókedvezmény igénybevételét megalapozó beruházás befejezésének idıpontját az adópolitikáért felelıs miniszternek. Az érintett adózók számára ezen elírás új adminisztrációs terhet nem jelent, ugyanakkor elsegíti az állami adóhatóság ellenırzéseinek hatékonyságát. Hasonlóképpen szintén a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének átláthatóságát és a hatóságok közötti kommunikációt javítja az, hogy a jövıben az adópolitikáért felelıs miniszter tájékoztatja az állami adóhatóságot a nyilvántartásba vett fejlesztési adókedvezményekrıl. 2013-tól a társasági adóban a fejlesztési adókedvezmény beruházási jogcímeinek köre kiegészül a szabad vállalkozási zónák területén megvalósított beruházások illetve az energia hatékony beruházások után igénybe vehetı adókedvezménnyel. A módosítás továbbá elírja, hogy amennyiben az adózó jogerıs határozatban megállapított környezetvédelmi bírságot kap a beruházás üzembe helyezését követı 5 év során, akkor a fejlesztési adókedvezményt abban az adóévben nem veheti igénybe, amikor a határozat jogerıssé válik. Elıadó-mővészeti szervezetek támogatóinak járó adókedvezmény szabályai A nyilvántartott elıadó-mővészeti szervezetek támogatói a támogatott elıadó-mővészeti szervezet jegybevételének 80%-áig társasági adókedvezményt vehetnek igénybe. A támogatási programhoz kapcsolódó beszámolási követelmények teljesítése céljából – amelyek elírása az Európai Bizottság határozata alapján feltétlenül szükséges – a módosítás felhatalmazást ad egy olyan rendelet kiadására, amely a beszámolási kötelezettség részletszabályait tartalmazza. A korábban kötött tartós adományozási szerzıdés is csökkenti az adóalapot A civil szervezetekre vonatkozó szabályok 2011. évi módosítása miatt a korábban kötött tartós adományozási szerzıdések esetében nem lehetett adókedvezményt érvényesíteni. A jogszabályváltozás értelmében az adózás elıtti eredmény csökkentésének lehetıségével azon szervezetek is élhetnek, amelyek a fent említett módosítást megelızıen kötöttek tartós adományozási szerzıdést. Nem realizált árfolyam nyereség után nem kell adózni A jövıre életbe lépı módosítás pontosítja, hogy a hosszú lejáratú kötelezettség kapcsán a nem realizált árfolyam-különbözetnek az adóhatása a könyvekbıl történı kikerülés adóévében keletkezik, vagyis az árfolyam különbözet tényleges realizálásakor szükséges módosítani az adóalapot. Kutatás-fejlesztési tevékenység „háromszoros kedvezménye” 2013. január 1-tl a felsıoktatási intézménnyel, a Magyar Tudományos Akadémiával, valamint az általuk vagy közösen alapított kutatóintézetekkel, kutatóhelyekkel kötött megállapodások
mellett, a központi költségvetési szervként mőködı kutatóintézettel, valamint a közvetlenül vagy közvetve többségi állami tulajdonban lévı gazdasági társaság formájában mőködı kutatóintézettel kötött írásbeli megállapodás alapján közösen végzett alapkutatás, alkalmazott kutatás vagy kísérleti fejlesztés is feljogosítja arra az adózót, hogy a saját tevékenységi körben végzett kutatás-fejlesztési tevékenységre tekintettel elszámolható adókedvezmény háromszorosát érvényesítse, legfeljebb 50 millió forintig. Kisvállalati adó hatálya alól kikerülı adózók társasági adóelıleg fizetési kötelezettsége A kisvállalati adóalanyiság megszőnését követen társasági adóalannyá váló adózóknak, az adóalanyiság megszőnését követı 6 hónapos idıtartamra 60 napon belül társasági adóelıleget kell bevallania és negyedévente megfizetnie. Az adóelıleg mértéke, ha az adóév idıtartama 12 hónap volt, akkor a megszőnés adóévében elszámolt bevétel 1%-a (nem teljes adóév esetén a mőködés naptári napjai alapján 12 hónapra számított bevétel 1%-a). 4. Általános forgalmi adó Fordított adózás a sertéságazatban Az adócsalások visszaszorítása érdekében 2013. április 1-tl hatályosan fordított adózás kerül bevezetésre az élısertés és hasított félsertés kereskedelemre, továbbá takarmányként is szolgáló egyes termékek kereskedelmére. Adatszolgáltatás a pénztárgépekkel kapcsolatosan A kormány megteremti a pénztárgépek adóhatóság általi on-line felügyeletének jogi alapját. Ezek a rendelkezések 2013. április 1-jén lépnek hatályba. A részletszabályokat a nemzetgazdasági miniszter által kiadott rendelet tartalmazza majd (jelenleg nem ismert ennek tervezete). Az is látható, hogy valószínőleg jelentıs számban kell sor kerüljön a pénztárgépek cseréjére, melyhez – szintén rendeletben szabályozott keretek között – támogatás áll a vállalkozások rendelkezésére (ennek mértéke még pontosan nem meghatározott). Személygépkocsi javítási és karbantartási szolgáltatások A személygépkocsi javítási és karbantartási szolgáltatások elızetes áfája 2013-tól a jelenlegi teljes tiltással szemben 50%-ban levonhatóvá válik. Fontos hangsúlyozni, hogy ez a levonási lehetıség csak a szolgáltatási részek elızetes áfára vonatkozik, az anyagköltségekre továbbra is teljes tiltás marad érvényben. Teljesítési helyre vonatkozó módosítások Változik a nem adóalanyok részére történı közlekedési eszközök hosszú távú bérbeadásának teljesítési helye, ezáltal az is, hogy hol kell megfizetni az áfát. A jelenleg hatályos szabályok szerint ebben az esetben az adót a szolgáltatást nyújtó adóalany székhelye, állandó telephelye szerinti államban kell megfizetni. Az új szabályok értelmében az adófizetési kötelezettség az igénybevevı nem adóalany letelepedettsége (állandó lakóhelye, szokásos tartózkodási helye) szerint alakul. Egyebekben a közlekedési eszközök bérbeadása utáni áfa felszámítására vonatkozó szabályok változatlanok maradnak. E szabály alapján az adóztatás teljesebb mértékben igazodik a fogyasztás helyéhez, mint az eddigi szabályok alapján. A módosítás a gyakorlatban azt jelenti, hogy ha egy Magyarországon állandó lakóhellyel rendelkezı nem adóalany személygépkocsit bérel egy Szlovákiában letelepedett adóalanytól 30 napot
meghaladó idıtartamra, akkor a változtatás nyomán 2013. január 1-jétl a bérbeadás utáni áfát nem Szlovákiában, hanem Magyarországon a vonatkozó magyar adómértékkel kell megfizetni. Számlázás A számlázási irányelv alapvetı célja az elektronikus számlázás és a számlázással kapcsolatos egyéb szabályok egyszerősítése, EU szinten történı egységesítése az egységes piac mőködésének fejlesztése érdekében. Az újonnan belépı szabályok elsegítik az elektronikus számlázás alkalmazását, valamint egységes követelmények kerültek megfogalmazásra a papír alapú és az elektronikus számlákkal kapcsolatosan. A követelmények vonatkoznak a kibocsátott számlák hitelességére, adattartalmuk sérthetetlenségére és olvashatóságára. Elektronikus számla alkalmazásának egyértelmősítése A 2013. január 1-tıl hatályba lépı áfa-szabályozás legfontosabb változása az elektronikus számlázásra vonatkozik. Meghatározásra kerül, hogy az áfa-szabályok alkalmazásában mit kell elektronikus számlának tekinteni. Ennek alapján elektronikus számlának minısül az a számla, amely tartalmazza az áfa-szabályozásban kötelezıen elírt adatokat, és amelyet elektronikus formában bocsátottak ki és fogadtak be. A formátumot az adóalany választja meg: a módosítást követen például elektronikus számlának minısülhet az e-mail pdf melléklettel is. Az elektronikus számlázás alkalmazhatóságának továbbra is feltétele a számlát befogadó beleegyezése, hiszen a számla befogadásának a számlát befogadó részérıl technikai követelményei vannak. A papíralapú és az elektronikus számlák közötti különbségek megszüntetése érdekében, azonos feltételek lesznek az elektronikus és a papíralapú számlák esetében. Ennek értelmében a számla kibocsátásának idıpontjától a számla megırzési idejének végéig biztosítani kell: ‹ a számla eredetének hitelességét (az eladó és a számlában ekként feltüntetett személy azonos), ‹ adattartalmának sértetlenségét (a számla tartalmát nem változtatták meg) és ‹ olvashatóságát (a számla az ember számára olvasható). A módosítás értelmében az adóalanyok határozzák meg, hogy milyen módon biztosítják e követelménynek történı megfelelést (nincs kötelezıen elírt módszer), ugyanis ezen követelmény bármely olyan üzleti ellenırzési eljárással elérhet, amely a számla és a termékértékesítés, illetve szolgáltatásnyújtás között megbízható ellenırzési kapcsolatot létesít. Amennyiben az adóalany minısített elektronikus aláírással ellátott számlát, vagy EDI rendszerben továbbított számlát alkalmaz, ezek esetében úgy kell tekinteni, hogy az adattartalom sértetlensége és az eredet hitelessége követelményének történı megfelelés biztosított. Világosabb, egyértelmőbb számlázási szabályok Ennek keretében meghatározásra kerül, hogy melyik tagállam számlázási szabályait kell alkalmazni, amennyiben a számlakibocsátó nem telepedett le abban a tagállamban, ahol az ügyletet teljesíti. Közösségi szinten egységesítésre kerül a számlán kötelezıen feltüntetendı megjelölések köre, melyek elírásszerő feltüntetésére fokozott figyelmet kell a jövıben fordítani. Pl. jelölni kell a számlán, ha adómentes értékesítésrıl van szó, az milyen rendelkezés alapján áll fenn, ha fordított adózásról van szó, ennek megjelölése kell szerepeljen a számlán. Külön felhívom a figyelmet arra, hogy a KATA hatálya alá bejelentkezı adóalanynak a
számlán szerepeltetnie kell a „kisadózó” megjelölést. Hasonlóan e szabályhoz kiemelést érdemel, hogy a pénzforgalmi elszámolást választó áfa alanynak e megjelölést „pénzforgalmi elszámolás” tartalommal szintén kötelezı a számlán feltüntetni. Egyértelmővé válik, hogy nem kell Közösségen belüli adómentes termékértékesítéshez kapott elılegrıl számlát kiállítani (a határon átnyúló szolgáltatásokhoz kapott elılegrıl azonban továbbra is számla kiállítási kötelezettség áll fenn). Jogalkalmazást segítı módosítások 2013-tól nem keletkezik adófizetési kötelezettség üzletág-átruházás esetében. Ezáltal egységessé válik az üzletág–átruházások áfa-beli megítélése, továbbá az üzletágat megszerzı vállalkozó likviditását nem terheli olyan aránytalan adóösszeg, amelyet utólag – az elızetesen felszámított áfa levonásával – úgyis visszakap. 5. Pénzügyi tranzakciós illeték Az Európai Bizottság ajánlásaira tekintettel a Magyar Nemzeti Bank kikerül a pénzügyi tranzakciós illetékfizetésre kötelezettek körébıl. Illetékköteles körbe kerül a pénzváltási tevékenység, a kölcsöntörlesztés, a hitelkártyával történı ATM készpénzfelvétel, valamint a pénzforgalmi szolgáltató által felszámított jutalékés díjbevétel. A módosítás értelmében többek között a korlátozott rendeltetéső fizetési számlákról történı kifizetés, valamint a közös vagy részben közös tulajdonú számlák közötti tranzakciók illetékmentessé válnak. A tranzakciós illeték általános mértéke 0,2 százalékra nı, a készpénzfelvételre pedig magasabb, 0,3 százalékos illetékkulcs kerül kivetésre, amely a fizetési forgalom átterelıdése és a szürkegazdaságot erısítı készpénzforgalom visszaszorítása érdekében van szükséges. Bizonyos kincstári mőveletek nem keletkeztetnek illetékfizetési kötelezettséget (a járulékalapot képezı kifizetések, a kincstárban vezetett, európai uniós támogatásokkal és elszámolásokkal, továbbá nemzetközi szervezetekkel történı elszámolásokkal kapcsolatos számlák terhére megvalósított fizetési mővelet). A kincstár által a Nemzeti Adó-és Vámhivatal részére vezetett fizetési számlákon végrehajtott mőveletek mentesülnek az illetékfizetési kötelezettség alól. A kincstár esetében az állampapír forgalmazásra vonatkozóan fizetési mőveletenként 6 ezer forint összegő illetékfizetési maximum kerül bevezetésre. A tranzakciós illeték hatálya – az Európai Bizottság pénzügyi tranzakciós illetékre vonatkozó javaslata nyomán – az uniós szinten harmonizált pénzügyi tranzakciós adóra vonatkozó irányelv-javaslat hatálybalépését követı év elsı napjától kiterjed az értékpapírügyletekre, ide értve az értékpapírra vonatkozó derivatív ügyleteket is. Az ügylet ellenértékére (értékére) vonatkoztatva az adó mértéke származtatott (derivatív) ügylet esetén a 0,01%, egyéb értékpapírügylet (részvény, -kötvénykereskedelem) esetén 0,1%.
6. Helyi adók Az adózók információs forrásainak bıvítése Megteremtıdött a jogszabályi háttér arra vonatkozóan, hogy egységes adatbázisból megismerhetek legyenek a helyi adó rendeletek. 2012. decemberében a helyi önkormányzatoknak át kell adniuk a helyi adórendeletek adatait a Magyar Államkincstár által üzemeltetett, országos, helyi adóztatási információkat tartalmazó adatbázisnak. A 2013. január 1-tıl mőködı havonta frissülı adatbázis valamennyi önkormányzat vonatkozásában tartalmazza a településen mőködtetett helyi adónemekre vonatkozó, az adóalanyok számára fontos adózási információkat, azaz azt, hogy milyen adónemek mőködnek a településen, mekkora adómértékkel, illetve létezik-e bármely rendeleti adómentesség vagy adókedvezmény. Emellett az adatbázis naprakészen tartalmazza az egyes adóhatóságok elérhetıségi információit (az önkormányzat honlapjának címét, valamint egy olyan telefonszámot, e-mail címet és levelezési címet, melynek az adóhatósággal való kapcsolatfelvételre szolgál) is. A módosítás szerint a kincstári adatbázis adatokkal történı feltöltése az önkormányzati adóhatóságok kötelezettsége. 2013-tól az önkormányzatoknak a kincstár felé történı adatszolgáltatással egyidejőleg saját honlapjukon is közzé kell tenniük valamennyi egységes szerkezetbe foglalt helyi adórendeletet, bevallási nyomtatványt és elérhetıségi információt. Helyi iparőzési adó 2013-tól a helyi iparőzési adó alapjának megállapításakor az eladott áruk beszerzési értékének és a közvetített szolgáltatásoknak levonhatósága korlátozott lesz. A korlátozás sávosan, az árbevétel nagyságának függvényében történik meg, azaz annál kevésbé lehet levonni az elábé és a közvetített szolgáltatások együttes értékét, minél nagyobb az árbevétel összege. A sávhatárok az alábbiak: 500 M Ft nettó árbevételig a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a nettó árbevétel 100%áig, 500 M Ft-20 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 85%-áig, 20 Mrd Ft-80 Mrd Ft nettó árbevétel között a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 75%-áig 80 Mrd Ft nettó árbevétel felett a sávba jutó elábé+közvetített szolgáltatás a sávba tartozó nettó árbevétel 70%-áig vonható le. A kedvezıtlen változás elsısorban a kereskedelmi és energiaszolgáltató társaságokat érinti. Nem vonatkozik semmiféle korlátozás az olyan vállalkozásra, amelynek árbevétele nem éri el az 500 millió forintot. Nem vonatkozik a korlátozás az export árbevétellel összefüggésben elszámolt eladott áruk beszerzési értéke és közvetített szolgáltatások értéke együttes összegére, továbbá a pénzügyi lízing keretében beszerzett eszköz után felmerült eladott áruk beszerzési értékére. Az adóelkerülés kizárása érdekében a kapcsolt vállalkozásnak minısülı adóalanyokra külön szabály irányadó. Esetükben az iparőzési adó alapokat az együttes árbevétel és arányosan figyelembe vett elábé+közvetített szolgáltatás értékének figyelembe vételével kialakított arányszámok alapján kell megállapítani. 7. Közmővezetékek adója 2013. január 1-jétl új adónem épül be az adórendszerbe. Közmővezetékek adója elnevezéssel. Az adót a közterületen és bizonyos esetben a közterületnek nem minısülı földrészleten elhelyezett távhı-, víz-, csatorna-, földgáz-, villamos energia-, hírközlési vezetékek után kell
fizetni. Nem adóköteles az a vezeték-szakasz, amely a vezetékrendszerrıl leágazva fut be a telekre, épületbe vagy éppen a telken, épületen belül helyezkedik el. Az adókötelezettség kiterjed a földben elhelyezett vezetékekre és a légvezetékekre egyaránt, függetlenül attól, hogy azt belterületen vagy külterületen helyezték el. Az adókötelezettség szempontjából közömbös, hogy a közmővezetéket nem használják. Az adó alanya – fıszabály szerint – az aki, a közmővezeték naptári év elsı napján tulajdonosnak minısül. Ha a vezeték tulajdonosa az állam vagy a helyi önkormányzat, akkor az adó az üzemeltett (fenntartót) terheli. Az adó alapja a közmővezeték nyomvonalának hossza, az adó mértéke 125 Ft/minden megkezdett méter vezeték után. Sávos adókedvezmény vonatkozik a hírközlési vezetékekre, figyelemmel arra, hogy e piacon sok kis, alacsonyabb teherviselı képességő adóalany tevékenykedik. A hírközlési vezetékkel rendelkezı adóalanynak a hírközlési vezeték utáni adó alapjának – 170 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendı adó 20 %-át, – 170 000 métert meghaladó, de 250 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendı adó 40 %-át, – 250 000 métert meghaladó, de 300 000 métert meg nem haladó része után az egyébként fizetendı adó 80 %-át, – 300 000 métert meghaladó része után a fizetendı adó teljes összegét kell megfizetni. Az adót önadózással kell teljesítni az adóhatóság felé, azaz az adózónak kell bevallani – elsı ízben – 2013. március 20-ig, a bevallott adót pedig két részletben, 2013. március 20-ig és 2012. szeptember 20-ig kell megfizetni. 8. Szakképzési hozzájárulás Lehetıvé válik az együttmőködési megállapodás és a tanulószerzıdés alapján folytatott gyakorlati képzés együttesen történı figyelembe vétele a szakképzési hozzájárulási kötelezettség elszámolásánál. A saját munkavállalók képzésére fordított költségek a hozzájárulás terhére korlátozott mértékben elszámolhatóak lesznek meghatározott feltételek fennállása esetén. Pontosításra kerülnek a kötelezettség bevallása teljesítésének és a szakiskolai tanulmányi ösztöndíj nyújtásának feltételei. A gyakorlati képzést vállaló nagyvállalatok számára rugalmasabbá és célszerbbé válnak az egyedi kormánydöntés alapján nyújtható tanmőhely-fejlesztési támogatások szabályai, 9. Illetékek Öröklési és ajándékozási illeték mértéke Az illetékrendszer egyszerősítése érdekében az öröklési és ajándékozási illeték nemekben két illetékkulcs került kialakításra bevezetve. Az általános illetékmérték 18%, míg a lakásszerzésekhez kapcsolódó kedvezményes illetékmérték 9% lesz. A változás következtében az öröklési, illetve ajándékozási illeték kiszabásakor már sem a szerzett vagyon, sem a rokonsági kapcsolat nem bír relevanciával, ugyanakkor az egyenes ági rokonok közötti ingyenes vagyonszerzések továbbra is illetékmentesek maradnak. Az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése mentesül az illeték alól
Jelentıs változás, hogy az egyenes ági rokonok valamennyi vagyonszerzése – annak (ingyenes, visszterhes) jellegétıl és értékétıl függetlenül – mentesül a vagyonszerzési illetékek alól. Özvegyek öröklése házastársuk után A jelenlegi öröklési illetékrendelkezések értelmében az özvegy kizárólag a megszerzett örökrész tiszta értékének elsı 20 millió Ft-jáig mentesül az öröklési illeték alól, a lakástulajdon haszonélvezetének, használatának megszerzése tekintetében biztosított illetékmentesség mellett. 2013-tól az egyenes ági rokonokat megilletı értékhatár nélküli illetékmentességi szabályozás kiterjed az özvegyek öröklésére is, figyelemmel arra is, hogy az új Ptk. koncepciója szerint a túlélı házastárs öröklési szabályai jelentısen megváltoznak (az özvegy is állagörökös lesz). Visszterhes vagyonszerzés illetéke A visszterhes vagyonszerzések esetében a korábbi két kulcsos (4 millió forintig 2%, felette 4%) rendszer egy kulcsossá válik: az illeték általános mértéke 4% lesz. Ez kétségtelenül többletterhet jelent a jövı évi illeték kiszabások esetében. A negatív illetékalap utáni kötelezettség megszőnik Megszőnik az ún. negatív illetékalap után fizetendı visszterhes vagyonátruházási illetékkötelezettség. Jelenleg ugyanis a magánszemély vevınek akkor is keletkezik illetékfizetési kötelezettsége a cserét pótló vétel kedvezményének alkalmazása során, ha az értékesített lakás forgalmi értékéhez képest alacsonyabb értékő lakást vásárolt. A fiatalok lakásszerzésének illetéke A kormány kiemelt figyelmet fordít a fiatalok lakásszerzési lehetıségeire. Ennek keretében a 35 év alattiak lakásszerzési kedvezménye esetében a jelenlegi 8 millió Ft-os értékhatár 15 millió Ft-ra emelkedik, és az illetékkedvezmény-maximum megszőnik. Ebbıl következıen a 35 éven aluli fiataloknak elsı lakásszerzésük után az egyébként fizetendı illetéknek csak a felét kell megfizetniük, amennyiben az egész lakástulajdon forgalmi értéke nem haladja meg a 15 millió Ft-ot. Termföld-szerzéshez kapcsolódó illetékmentesség alanyi köre Bıvül a termıföld-szerzéshez kapcsolódó visszterhes vagyonátruházási illetékmentesség alanyi köre, a kedvezı szabályt a családi gazdálkodók is alkalmazhatják. Emellett a mezıgazdasági szektor sajátosságainak figyelembe vételével az illetékmentesség feltételeinek kezdı határideje is módosul, melynek eredményként a vagyonszerzınek a termıföldet nem a vásárlástól, hanem a birtokbavételtıl kell mezgazdasági célra hasznosítania. 10. Adózás rendje Adóigazolással kapcsolatos eljárás Az adóhatósági igazolások kiállításának határideje 8 napról 6 napra csökken. Emellett általános szabállyá válik az, hogy az adózónak semmilyen eljáráshoz nem kell adóigazolást, vagy együttes adóigazolást kérnie, ha az adóhatóság köztartozásmentes adózói adatbázisában szerepel.
Fizetési könnyítés, adómérséklés Fizetési könnyítés, adómérséklés tekintetében, ha az adózó szerepel a minısített adózói adatbázisban és a kérelem benyújtásával együtt kéri a sürgısségi eljárásban való elbírálást, annak határideje 30-ról 15 napra csökken. A fizetési könnyítés korlátait a személyi jövedelemadó tekintetében bıvülnek, a kérelemmel érintett tartozás maximális mértéke 100 ezer forintról 150 ezerre nı, az automatikus fizetési könnyítés részleteit pedig nem 4, hanem 6 egyenlı részletben kell megfizetni. Kötelezı szakmai képviselet Az adó feltételes megállapítására irányuló eljárásban, a feltételes adómegállapítás alkalmazhatóságának megállapítására irányuló eljárásban, a szokásos piaci ár megállapítására irányuló eljárásban és az adópolitikáért felelıs miniszter vagy a NAV felügyeletére kijelölt miniszter elıtt a felügyeleti intézkedés iránti kérelem alapján induló eljárásban szakmai képviselet lesz kötelezı. A feltételes adómegállapítás szabályainak változása A társasági adó, személyi jövedelemadó, kisvállalati adó és helyi iparőzési adó tekintetében a jövıbeninek nem minısülı ügyletek vonatkozásában is kérhetı feltételes adómegállapítás. Emellett a feltételes adómegállapítás szabályai – elsısorban a díj megállapítása tekintetében – pontosításra kerülnek. Elírásra került, hogy a feltételes adómegállapítás csak releváns jogszabály-, vagy tényállásváltozás esetén veszti hatályát. Annak vizsgálatára, hogy a változás releváns-e, kérelemre külön hatósági eljárásban kerül sor.
Egy utalással való adófizetés több adónemre A több éve érlelıdı változtatási szándék végre ténnyé válik: megteremtıdik (várhatóan 2013. második-harmadik negyedévében) a különbözı adófizetési kötelezettségek egyetlen utalással való megfizetésének lehetısége, a részletszabályokat rendeleti szint fogja tartalmazni. Ez praktikusan azt jelenti majd, hogy az adózó befizetéseit egy számlára teljesíti majd, kivéve az áfát, melyre a külön utalás kötelezettsége megmarad, lényegesen egyszerősítve a társaságok adminisztrációját. Természetesen ezzel együtt nem csökken az adóbevallások száma és tartalma, mivel az egyösszegő utalás a bevallások alapján kerül majd vélhetıen szétbontásra. Önellenırzésre történı felhívás A kormány a vállalkozói tevékenységet nem folytató magánszemély adózók tekintetében bevezeti az önellenırzésre történı felhívás jogintézményét. Ennek lényege, hogy az állami adóhatóság önellenırzés elvégzésére hívhatja fel az adózót, ha az adózó bevallása és az adóhatóság rendelkezésére álló adatok alapján az adózó terhére mutatkozó eltérést állapít meg. A felhívás teljesítése nem kötelezı, elmaradása nem jár negatív jogkövetkezménnyel. Joghatása, hogy a felhívás közlésétıl az önellenırzésig, de legfeljebb a felhívás közlésétıl számított 30. napig az ellenırzés a felhívással érintett körben nem kezdhetı meg, azonban a visszaigényelt adó kiutalására nyitva álló határidı is szünetel ez alatt az idıszak alatt.
Elkésett fellebbezés esetén nincs felügyeleti intézkedés 2013-tól megszőnik az elkésett fellebbezés felügyeleti intézkedésként történı elbírálása. Méltányos joggyakorlás az adózókkal szemben Az adóregisztrációs eljárás során – amely esetében az adóhatóság azt vizsgálja, hogy az adószámot igénylı szervezet nincs-e kizárva abból, hogy adószámot kapjon –, ha az adózó az adószám megtagadására okot adó tartozást megfizeti, vagy a tartozás a kimentési kérelem benyújtásáig más módon megszőnik (például elévül vagy törlik), és ezt az adózó a kérelem benyújtásával egyidejőleg bizonyítja, úgy az adóhatóság visszavonja az adószám megállapításának megtagadásáról hozott határozatát, és az adószámot megállapítja. Az adóregisztrációs eljárás esetén, ha az adóhatóság azt állapítja meg, hogy egy mőködı adózóban vállal-e vezetı tisztségviselıi, vagy többségi tulajdonosi szerepet egy személy, aki adózási szempontból objektív, törvényben meghatározott okból kockázatosnak minısül, ez az adószám elvesztését vonja maga után, ha ezt az okot az adózó nem hárítja el. Az ok elhárítására az adózónak 30 nap áll rendelkezésére (az eddigi 15 nap helyett). A fokozott adóhatósági felügyelettel kapcsolatban úgy módosulnak a szabályok, hogy az eljárást megelızıen felhívásra benyújtandó kérdıív visszaküldésének elmulasztása nem jár automatikusan az adószám törlésével. A végrehajtás tekintetében a végrehajtási eljárás az adózó megalapozott kérelmére is felfüggeszthetıvé válik. A végrehajtási eljárás felfüggesztése, illetve szünetelése esetén a már folyamatban lévı azonnali beszedési megbízás alapján sem foganatosítható a végrehajtás. 2013tól fizetési könnyítés, mérséklés engedélyezése esetén az arra vonatkozó határozat meghozatalát követen a határozat jogerıre emelkedéséig a végrehajtás az érintett tartozás tekintetében nem folytatható. A magánszemélyeket segítı rendelkezés még, hogy a továbbiakban felvételüket kérhetik a köztartozásmentes adózói adatbázisba, amely lehetıvé teszi, hogy a továbbiakban a magánszemélyek is adóigazolás, vagy együttes adóigazolás helyett ilyen módon igazolják köztartozás-mentességüket. Az egyszerősített személyi jövedelemadó bevallás további egyszerősítése 2013-tól amennyiben az adóhatóság által elkészített szja-ra vonatkozó egyszerősített bevallással egyetért az adózó, a továbbiakban azt nem köteles azt aláírásával ellátva visszaküldeni az adóhatóság részére, az adóhatóság által elkészített bevallás minısül ebben az esetben az adózó bevallásának. A korábbi vezetı tisztségviselı is büntethetı. Felszámolás, végelszámolás és kényszertörlési eljárás esetén az azt megelızı idıszak adókötelezettségeinek elmaradásáért a volt vezetı tisztségviselı mulasztási bírsággal sújtható. Rövidülnek az önkormányzati adóslisták A helyi adó és gépjármőadó vonatkozásában 10 ezer forintról 100 ezer forintra, magánszemélyek esetén 5 ezer forintról 50 ezer forintra emelkedik a közzétételt megalapozó értékhatár. Emellett közzétételre csak a már 90 napja fennálló tartozás tekintetében kerülhet sor, határozattal megállapított adótartozás esetén csak akkor, ha az jogerıre emelkedett és
bíróság nem helyezte azt hatályon kívül. Pontosító rendelkezések Több ponton módosul az adózás rendjérıl szóló törvény ellenırzésre vonatkozó fejezete. Pontosításra került a kiutalás elıtti ellenırzés határidejére vonatkozó szabály figyelemmel az áfa kiutalási határidı szabályaira, a kapcsolódó vizsgálat lezárása nélkül is befejezhetı lesz az ellenırzés, ha a szükséges bizonyítékok rendelkezésre állnak, valamint a népegészségügyi termékadó ellenırzése érdekében a mintavétel lehetıségével bıvül az ellenırzési eszközök köre. Áfa gyakorított elszámolása Különös méltányosságból az eljáró adóhatóság vezetıje az adózó kérelmére kizáró ok ellenére is engedélyezheti az áfa gyakoribb – éves helyett negyedéves, negyedéves helyett havi – elszámolását, ha a kizáró ok súlya nincs arányban az adózó gyakoribb elszámoláshoz főzıdı méltányolható érdekével. A gyakoribb elszámolást a módosítás hatálybalépését követen nem zárja ki, hogy ha az adózó a kérelem benyújtását megelızı két éven belül legalább három alkalommal székhelyet változtatott. Készpénzfizetési korlát A pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózó havonta termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás – áfa felszámítása esetén az azzal növelt – ellenértékeként szerzıdésenként legfeljebb 1,5 millió forint összegben fizethetı készpénzben egy másik pénzforgalmi számla nyitására kötelezett adózónak. Amennyiben összetartozó ügylet kerül megbontásra a fenti összegnek megfelelıen, azt az ellenırzés színlelt ügyletnek minısíti, és ennek megfelelıen állapítja meg az értékhatár túllépését és annak szankcióját. A készpénzfizetési korlát túllépése szankciót von maga után mind az összeget kifizet, mind az azt elfogadó adóalany esetében is, a mulasztási bírság a 1,5 millió Ft-ot meghaladó összeg 20 %-ában került meghatározásra. Elektronikus megırzés Az adózó jogosult bizonylatait, könyveit, nyilvántartásait elektronikusan módon megırizni. Ebben az esetben ezt a tényt köteles az állami adóhatóságnak bejelenteni, és ellenırzés esetén köteles az adóhatóság részére az elektronikus hozzáférést, letöltést biztosítani. 11. Számvitel Mikrogazdálkodói egyszerősített beszámoló A kettıs könyvvitelt vezetı legkisebb gazdasági társaságok, egyéni cégek, egyéb vállalkozók a 2013. üzleti évtıl saját elhatározásuk szerint beszámolási kötelezettségük teljesítésére az egyszerősített éves beszámoló tovább egyszerősített formáját, a mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolót is választhatják. A mikrogazdálkodói egyszerősített éves beszámolót a számviteli törvény szabályai alapján, külön kormányrendeletben rögzített
sajátosságok szerint kell elkészíteni. Ennek révén – talán elıször a vállalkozások számára is látványosan – csökkennek az adminisztrációs terhek, melyek alapvetıen a belsı szabályozási területeket illetve az elkészített beszámoló tartalmát érintik. Lényeges egyszerősítések kerülnek bevezetésre az értékelési eljárások vonatkozásában is. Amely vállalkozás választja ezt a beszámolási formát, legalább három évet e rendszerben kell zárnia, önkéntes visszalépésre csak ezt követıen van lehetısége. Fel kell hívni a figyelmet, hogy a kettıs könyvvitel szabályai szerinti elszámolás bizonylati alátámasztottsága e beszámolási forma keretei között is elírásszeren betartandók! A vállalkozásokat terhelı adminisztrációs kötelezettségek csökkentésének érdekében a jelentıs összegő hibára vonatkozó alsó korlát átalakul, amelynek hatására egyszerre csökkennek mind a nagyobb, mind pedig a kisebb vállalkozások adminisztrációs terhei. Szintén lényeges, adminisztrációt egyszerősítést célzó szabály az ismételt közzétételi kötelezettség eltörlése. Jövıre hatályba lépnek a jogalkalmazás során felmerült kérdések rendezésére szolgáló módosítások is, így pontosító szabályok épülnek be például az önellenırzés szabályaival, az eszközök átsorolásával, a számviteli tartósság fogalmával, a szellemi termékek definíciójával és a mérleg szerinti eredmény meghatározásával kapcsolatban. Évközi módosítással lehetıség van a devizás forgóeszköz hitelek esetében is az árfolyamdifferencia elhatárolására, a már ismert, a hitel futamidejéhez igazodó céltartalékképzés és lekötött tartalékképzés mellett. Az árfolyamveszteségek vállalkozások eredményére és ezen keresztül saját tıke megfelelıségére gyakorolt negatív hatásának messzemenı figyelembe vétele érdekében átmeneti szabály segíti a vállalkozásokat abban, hogy a társasági jogi elírásoknak megfelel. tıke rendezési kötelezettségük 2014. május 31-ig akkor áll fenn, ha az árfolyamveszteség nélkül, annak hatása kiszőrése után is fennáll a saját tıke/jegyzett tıke probléma. 12. Jövedéki adó Egyszerőbb adó-visszaigénylés Egyszerősödnek, egységessé válnak a papír alapú és az elektronikus adó-visszaigénylések esetén alkalmazandó eljárások. Tekintettel arra, hogy elektronikus adó-visszaigénylési kérelmek esetén nem szükséges a kérelemhez az annak alapjául szolgáló számlákat, bizonylatokat csatolni, megszőnik az erre vonatkozó kötelezettség a papír alapú kérelmek esetében is jelents mértékben csökkentve a gazdálkodók adminisztrációs terheit. Saját gazdaságban elállított tiszta növényi olaj felhasználhatósága 2013-tól a saját gazdaságban elállított tiszta növényi olajat a gazdálkodók saját munkagépeikben felhasználhatják. A kedvezmény mértéke a mezgazdaságban felhasznált gázolaj és a tiszta növényi olaj esetében azonos, csak az eljárás fordított. Míg az adóval növelt áron beszerzett gázolaj után a megfizetett jövedéki adó 82%-a visszaigényelhet, addig a saját elállítású tiszta növényi olaj után a gázolaj adómértékének 18%-át kell megfizetni. Külön jogszabály határozza meg – a kísérleti elállítást végzı üzemhez hasonlóan – az adóraktári engedélyezésre, az adóraktár-engedélyes bizonylatolási, nyilvántartási és elszámolási kötelezettségére vonatkozó szabályokat. A fuvarozók gázolaj kedvezményt
A fuvarozók likviditási helyzetének javítása érdekében a kereskedelmi gázolaj utáni jövedékiadó-visszaigénylés havi rendszerességgel érvényesíthet. Csökken a szeszfızdék jövedéki biztosítékának mértéke A bérfızdék mőködési feltételeinek javítása érdekében, a kizárólag bérfızést végzı szeszfızdék jövedéki biztosítékának és adófizetési kötelezettségének 500 ezer forintos határa 200 ezer forintra csökken. A vállalkozások terheinek további mérséklése érdekében a kiskereskedelmi szeszfızdék jövedéki biztosítéka 2 millió forintra csökken. Kistermelıi pezsgı-elıállítás 2013. január 1-jétl lehetıvé válik az egyszerősített adóraktárakban saját elállítású szılıborból évente legfeljebb 10 ezer liter mennyiségő palackos erjesztéső pezsgı elıállítása kereskedelmi céllal. A kistermelıi pezsgı is a pincekönyvben lesz nyilvántartható, a kistermelıi pezsgı utáni elszámolás, adóbevallás, adófizetés a tárgyévbeli második szılıbor-elszámolás idıpontjához igazodik, a kistermelıi pezsgı-elállítás esetén nem kell jövedéki biztosítékot nyújtani. A kistermelıi pezsgı jövedéki bizonylataként a szılıborhoz hasonlóan a borkísérı okmány kerül elírásra, az egyszerősített adóraktárban elállítható termékek köre kibıvül a kistermelıi pezsgıvel, a minıségi kifogás vagy lejárt szavatosság esetén egyszerősített adóraktárba visszaszállítható termékek (melyek után a jövedéki adó visszaigényelhetı vagy levonható) köre szintén kibıvül a kistermelıi pezsgıvel. A teljes denaturálást végzı magyar piaci szereplık európai uniós versenypozíciójának javítása érdekében lehetıvé válik a más tagállamok által bejelentett teljes denaturálási eljárással Magyarországon elállított alkohol végleges adómentessége, ha azt igazoltan kiszállítják az adott teljes denaturálási eljárást bejelentı tagállamba. Levált, sérült zárjegy 2013-tól a tömény szeszes italok nagy-és kiskereskedelme esetében is pótolható lesz a levált, sérült zárjegy, ezáltal lehetıvé téve az érintett alkoholtermékek továbbforgalmazását. A kereskedınek a zárjegy leválását vagy sérülését be kell jelentenie a vámhatósághoz, amely 30 napon belül új zárjegyet helyez a termékre, megteremtve ezzel a továbbforgalmazhatóság lehetıségét. Az új zárjegy felhelyezéséig a kereskedı általi birtoklás jogszerségét a bejelentés igazolja. Jövedéki bírság mellızésére, mérséklésére irányuló kérelmek Amennyiben az adózó a kiszabott jövedéki bírság megfizetésének mellızését vagy mérséklését kéri a hatóságtól, az adóhatóság csak a mellızésre irányuló kérelem esetében vizsgálhatja azt, hogy a jogsértı személy kellı körültekintéssel járt-e el. A jövedéki engedély nem kerül utólagosan visszavonásra a már megszőnt adótartozás miatt Kiküszöbölésre kerül az a jogalkalmazási anomália, hogy a vámhatóság utólag akkor is visszavonhatja az adóraktári, jövedéki, illetve keretengedélyt, ha az erre alapul szolgáló köztartozás idıközben már megfizetésre került. Az utólagos engedély-visszavonásra csak akkor
lesz lehetısége a vámhatóságnak, ha a köztartozás még nem került kiegyenlítésre és összege meghaladja a 100 ezer forintot. Szigorúbb adóbírság „bőncselekmény” esetén Összhangba kerül a jövedéki adó törvény adóbírságra vonatkozó rendelkezése az adózás rendjérıl szóló törvény adóbírság összegének megállapítására vonatkozó rendelkezésével. Így a fıszabálytól eltérıen, ha az adóhiány a bevétel eltitkolásával, a bizonylatok, könyvek, nyilvántartások meghamisításával, megsemmisítésével függ össze, akkor az adóbírság mértéke 200 %. Utasellátó adóraktár Annak érdekében, hogy a harmadik országba menı repülıgépeken jövedéki adómentesen kerülhessen sor alkohol tartalmú italok és dohánygyártmányok értékesítésére, létrejön az ún. utasellátó adóraktár intézménye. Utasellátó adóraktárat – a tranzitadóraktárhoz hasonlóan – kedvezményes feltételekkel, minimális alapterület meghatározása nélkül, valamint kedvezményes jövedéki biztosítéknyújtási feltételek mellett lehet létrehozni. Légiutas-ellátási tevékenység Megoldhatóvá válik a repülıgépeken felszolgált, értékesített alkoholok és dohánygyártmányok utántöltése jövedéki adó fizetése nélkül. Az utántöltést jövedéki engedélyes kereskedı végezheti külön jogszabályban meghatározott feltételek mellett. A jövedéki engedélyes kereskedı az egyéb készletétıl elkülönítve tárolja az utántöltési tevékenység kapcsán birtokában lévı jövedéki termékeket. Az ilyen tevékenység keretében tárolt alkoholok zárjegy, a dohánygyártmányok adójegy nélküliek is lehetnek. Cigaretta mozgóbolt útján történı értékesítése A „trafik törvénnyel” való összhang megteremtése érdekében 2013. július 1-jétıl lehetıvé válik a dohánygyártmányok mozgóbolt útján történı értékesítésének lehetısége annak érdekében, hogy legyen lehetıség a dohánygyártmányok értékesítésére a 2000 lakos alatti olyan településeken, ahol az állam maga gyakorolja a dohánytermék-kiskereskedelmi tevékenységet. Egyéb bejelentési, nyilvántartás-vezetési kötelezettség Légi jármő karbantartása során repülıgép üzemanyag eltávolítása nyilvántartás vezetése mellett, rekultivációs tevékenység során ásványolaj kinyerése pedig bejelentési kötelezettség teljesítése esetén végezhetı 2013. január 1-tıl. 13. A regisztrációs adó A környezetvédelmi osztályba sorolást szabályozó KöHÉM rendelet szerint 2012. június 20. óta a legalább Euro-III. kategóriába tartozó hibrid gépjármővek esetében a személygépkocsi belsıégéső motorjának cm3-e alapján, és nem a korábban alkalmazott egységes mértékkel kellett a regisztrációs adót megállapítani. A megszavazott módosításnak köszönhetıen a hibrid gépjármővek után ismét egységes – 76.000 forintos – regisztrációs adót lehet majd megállapítani, függetlenül a belsıégéső motor cm3-étıl. Budapest, 2012. december 20.