MISKOLCI EGYETEM ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR JOGTÖRTÉNET ÉS JOGELMÉLETI TANSZÉK
ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG PROBLÉMÁI A FÖLDMÉRÉSI ÉS HELYMEGHATÁROZÁSI ADATOK KEZELÉSE SORÁN
SZERZŐ: GÖRÖMBÖLYI ZSUZSA IGAZGATÁSSZERVEZŐ SZAK LEVELEZŐ TAGOZAT
KONZULENS: DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ EGYETEMI TANÁR
MISKOLC 2014
1
UNIVERSITY OF MISKOLC FACULTY OF LAW AND STATE DEPARTMENT OF ADMINISTRATIVE LAW
PROBLEMS OF DATA PROTECTION AND FREEDOM OF INFORMATION IN THE HANDING OF SURVAY AND LOCATION DATA
AUTHOR: GÖRÖMBÖLYI ZSUZSA BA IN PUBLIC ADMINISTRATION MANAGEMENT PART-TIME COURSE
CONSULTANT: DR. MAJTÉNYI LÁSZLÓ INSTRUCTOR
MISKOLC 2014
2
TARTALOM
1.
BEVEZETŐ ............................................................................................................ 4
2.
ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG ALAPJAI ...................... 5 2.1.
AZ ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG .................................................. 5
3. ADATVÉDELEM ÉS INFORMÁCIÓSZABADSÁG A FÖLDMÉRÉSI ADATOK KEZELÉSE SORÁN.................................................................................... 8 3.1.
A TÉRKÉPÉSZETI ÉS FÖLDÜGYI IGAZGATÁS TÖRTÉNETE ...................................... 8
3.1.1. 3.1.2. 3.1.3.
3.2. 3.3.
A XVIII. – XIX. század kataszteri felmérései ...................................................... 9 Földügyi Szakigazgatás a II. Világháború után .................................................. 11 Titkos térképek .................................................................................................... 12
FÖLDÜGYI SZAKIGAZGATÁS NAPJAINKBAN ....................................................... 14 ÁLLAMI ALAPADATOK NYILVÁNOSSÁGA ÉS ADATVÉDELMI KÉRDÉSEI .............. 15
3.3.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása........................................................ 16 3.3.2. Földmérési és térképi adatok szolgáltatása ......................................................... 19 3.3.3. A közérdekű adatok megismerhetőségének problémái (Font Sándor módosító javaslata és az arra adott válaszok 2012) ............................................................................ 19
4. A GLOBÁLIS HELYMEGHATÁROZÁSI RENDSZER ÉS ADATVÉDELMI VONATKOZÁSAI........................................................................................................ 23 4.1. 4.2. 4.3. 4.4.
A GPS HELYMEGHATÁROZÁS TÖRTÉNETE ........................................................ 24 A GPS MŰKÖDÉSÉNEK RÖVID ÁTTEKINTÉSE ..................................................... 25 A GPS TECHNIKA MEGJELENÉS MAGYARORSZÁGON ........................................ 26 GPS ÉS AZ ADATVÉDELEM ................................................................................ 26
5. A GOOGLE STEREET VIEW MEGJELENÉSE ÉS A SZEMÉLYES ADATOK VÉDELME .................................................................................................. 30 5.1. 5.2.
A GOOGLE STREET VIEW NEMZETKÖZI ADATVÉDELMI VONATKOZÁSAI ........... 31 A GOOGLE UTCAKÉP SZOLGÁLTATÁS BEVEZETÉSE MAGYARORSZÁGON ÉS AZ AZT ÖVEZŐ VITÁK ........................................................................................................ 32
6.
ÖSSZEFOGLALÁS.............................................................................................. 35
3
„Az igazi szabadság nem más, mint annak belátása, hogy nem vagyunk szabadok.” Friedrich Dürrenmatt
1. Bevezető Ez a dolgozat az adatvédelem és információszabadság kérdéseit elemzi a földmérési és helymeghatározási adatok keletkezésével és kezelésével kapcsolatban. E téma szakmámból – a geodéziából – kiindulva igen érdekes számomra. Írásomban próbálom bemutatni az információs jog és a földügyi szakigazgatás kapcsolatát. Az adatvédelem és információszabadság fogalmi meghatározása és jogi szabályozásának bemutatását követően egy kis történeti visszatekintéssel kezdem írásomat, amely elénk tárja a XVIII. századtól napjainkig a térképészet és földügy történetét, valamint érdekességként betekinthetünk a Népköztársaság korszakának viszonyaiba a titkosított térképek bemutatásán keresztül. Ezt követően bemutatom az állami tulajdont képező adatbázisok nyilvánosságának problémáit, majd - napjaink rohamos technikai fejlődésének egyik jelentős eredményeként - a globális helymeghatározási rendszer és a Google Street View szolgáltatás adatvédelemmel kapcsolatos vitáit. A témával kapcsolatos kutatás során rá kellett jönnöm, hogy magáról az adatvédelem és információszabadság kérdéséről viszonylag kevés anyag található nyomtatott irodalom formájában. Ezért túlnyomó részt az internet segítségét kellett igénybe vennem. A dolgozat elkészítése során az a kérdés fogalmazódott meg bennem, hogy hol húzódik a határ az információszabadság, mint alkotmányos alapjog és a személyes adatok védelme között? „Az átláthatóság és a magánszféra védelem egymásnak feszülő érdekei között kell igazságot tenni..”1
1
Szabó Máté Dániel: Nyilvános magánszféra - Hol a határ? Budapest, Rejtjel Kiadó, 2008.
4
2. Adatvédelem és információszabadság alapjai Az adatvédelem és az információszabadság első olvasatra egymással ellentétes fogalmak, valójában azonban szorosan kapcsolódnak egymáshoz. Az Alaptörvény is együtt kezeli e két alapjogot:
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és családi életét, otthonát, kapcsolattartását és jó hírnevét tiszteletben tartsák. (2) Mindenkinek joga van személyes adatai védelméhez, valamint a közérdekű adatok megismeréséhez és terjesztéséhez. (3) A személyes adatok védelméhez és a közérdekű adatok megismeréséhez való jog érvényesülését sarkalatos törvénnyel létrehozott, független hatóság ellenőrzi.2
Demokratikus államokban alapvető követelmény, hogy a magánszférában az állampolgároknak joguk legyen személyes adataik felett rendelkezni, ezzel szemben a közszférában a nyilvánosságot kell előtérbe helyezni. Tehát arra kell törekedni, hogy az állam legyen átlátható, az állampolgár átláthatatlan.3 2.1. Az adatvédelem és információszabadság Az adatvédelem olyan jogi szabályozás, mely az egyén magánszféráját hivatott megóvni. Ennek a jogi védelemnek a célja, hogy az egyén maga dönthessen személyes adatainak kiszolgáltatásáról, valamint felhasználásáról. Ezt nevezzük információs önrendelkezési jognak. Tehát a személyes adatok gyűjtése és felhasználása csakis az érintett beleegyezésével történhet, és ezen adatok feldolgozásának egész folyamata nyomon-követhető és ellenőrizhető legyen. Ez alól csak törvény adhat kivételt. Az információs önrendelkezési jognak két alapvető feltétele van. Egyfelől a célhozkötöttség, ami azt írja elő, hogy személyes adatokat csak előre meghatározott, jogszerű célból szabad feldolgozni. Másrészt az adattovábbítás és adatok nyilvánosságra hozásának korlátozása. Ez utóbbi azt jelenti, hogy a személyes adathoz harmadik személy csak törvényi felhatalmazással vagy az érintett személy beleegyezésével juthasson. Ezek az un. garanciák, az államigazgatási szervek között is korlátozzák az adattovábbítást. 2 3
Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) VI. CIKK (1) – (3) bek. Majtényi László: Információs és médiajog I. II. fejezet: Adatvédelem és információszabadság.
5
Az adatvédelem terén további iránymutatást nyújt az OECD4 adatvédelmi irányelve, mely nyolc alapelvet nevesít, valamint az Európa Tanács 1981-es Adatvédelmi Egyezménye. Az Adatvédelmi Egyezmény a személyes adatok gépi feldolgozásának követelményeit írja elő.5 Az adatvédelemhez szorosan kapcsolódó másik jog az információszabadság joga. Ez egy viszonylag új jog, történetileg a vélemény- és sajtószabadság alapozta meg.6 Az információszabadság testesíti meg az „átlátható államot”. Ez a jog előírja, hogy az állami vagy közfeladatot ellátó szervek által birtokolt adatokhoz bárki hozzáférhessen. Valójában ez a közérdekű adatok nyilvánosságához való jog. Ennek az alapjognak a következménye a 2005. évi XC. Törvény az elektronikus információszabadságról.
1. § E törvény célja annak biztosítása, hogy a közvélemény pontos és gyors tájékoztatása érdekében a közérdekű adatok e törvényben meghatározott körét elektronikus úton bárki számára személyazonosítás és adatigénylési eljárás nélkül, folyamatosan és díjmentesen közzétegyék.7
Az állam az adatvédelmet passzivitásával – vagyis hogy nem tesz semmit – az információszabadság jogát aktivitásával – közérdekű adatok nyilvánosságra hozásával – valósítja meg. Magyarországon az adatvédelem és az információszabadság jogi szabályozása a rendszerváltással kezdődött. Az Alkotmány módosításáról szóló 1989. évi XXXI. törvény kimondja: (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, továbbá terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
4
OECD: Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet / Az OECD globális szervezet, melynek célja az, hogy segítse a tagállamok kormányait a lehető legjobb gazdasági és szociális politika kialakításában és értékelésében. A szervezetnek Magyarország 1996 óta a tagja. 5 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről. 6 Kardos Dávid: Az információszabadság és korlátai – szakdolgozat Budapest, 2001. 7 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról. 1.§
6
(3) A közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény, valamint a sajtószabadságról szóló törvény elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges.8
Második lépésként elfogadásra került az 1992. évi LXIII. Törvény, mely kimondja, hogy: „1. § (1) E törvény célja annak biztosítása, hogy - ha e törvényben meghatározott jogszabály kivételt nem tesz - személyes adatával mindenki maga rendelkezzen, és a közérdekű adatokat mindenki megismerhesse.9 19. § (1) Az állami vagy helyi önkormányzati feladatot ellátó szerv és személy (a továbbiakban együtt: szerv) a feladatkörébe tartozó ügyekben - ideértve a gazdálkodásával kapcsolatos ügyeket is - köteles elősegíteni a közvélemény pontos és gyors tájékoztatását. (3) Az (1) bekezdésben említetteknek lehetővé kell tenniük, hogy a kezelésükben lévő közérdekű adatot bárki megismerhesse…”10
1995-ben az Országgyűlés létrehozta az Ombudsman intézményét. Az alábbi táblázatban látható mely időszakban kik töltötték be ezt a szerpet:
Állampolgári jogok biztosa
Állampolgári jogok biztosának helyettese (2007-ig) Polt Péter (2000-ig)
1995–2001
Gönczöl Katalin
2001–2007
Lenkovics Barnabás
Takács Albert
2007/8– 2011
Szabó Máté
–
Kisebbségi jogok biztosa
A jövő nemzedékek biztosa (2008-tól)
Kaltenbach Jenő Kaltenbach Jenő Kállai Ernő
Adatvédelmi biztos Majtényi László Péterfalvi Attila
Fülöp Sándor (2008-tól)
Jóri András
Magyarországon a 2011. évi CXI. törvény hatályba lépéséig, négy országgyűlési biztos működött: az állampolgári jogok biztosa, kisebbségi jogok biztosa, a jövő nemzedékek biztosa és az adatvédelmi biztos. Az új szabályozás szerint az első három jogutódja az
8
1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. 61.§ (1)-(3) 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. 1.§ (1) 10 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. 19.§ (1); (3) 9
7
alapvető jogok biztosa lett, az adatvédelmi biztos feladatát a 2011-ben létrehozott Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) vezetője vette át. Bizonyos élethelyzetekben a magánszféra általános védelme mellett, magasabb szintű védelmet biztosítanak a jogszabályok a személyes adatok kezelésének szigorúbb szabályozása által. Ezek olyan adatvédelmi szabályozások, amelyek hatálya csak bizonyos fajta adatokra terjednek ki. Ezt nevezzük szektorális adatvédelemnek.11 Tehát az általános adatvédelmi szabályok mellett a védelem szintjét növelő vagy csökkentő kivételeket határoznak meg. Ezek többnyire a részletes szabályozás alá eső, különleges eljárási renddel meghatározott tevékenységek adatkezeléseire vonatkoznak. A közérdekből nyilvános adat és a személyes adatok védelme megjelenik többek között a földmérési és térképészeti adatok, illetve a helymeghatározási adatok kezelése során is. Az alábbiakban ez mutatom be.
3. Adatvédelem és információszabadság a földmérési adatok kezelése során Az adatvédelem és az információszabadság kettőssége felmerül a földmérési és térképészeti állami feladat megvalósítása és az azzal kapcsolatos adatkezelések során is. E feladat során jelentős mennyiségű adat halmozódik fel, amit megfelelő módon kell kezelni. Itt is előtérbe kerül az a probléma, hogy a földmérési munka során keletkező adatok milyen mértékig lehetnek nyilvánosak, és hol van az a pont, ahol a személyes adatok védelme kell, hogy elsőbbséget élvezzen. Ez a különböző korszakok sajátosságainak, technikai fejlettségének és a társadalmi, politikai körülményeknek megfelelően változott. Ahhoz, hogy ezt átlássuk, vissza kell kanyarodnunk a történelmi gyökerekhez. Lássuk hát, a magyar földmérés és térképészet útjának rövid áttekintését a XVIII. századtól napjainkig. 3.1. A térképészeti és földügyi igazgatás története A XVIII. századból fennmaradt dokumentumokból kiderül, hogy az ország területének térképezése igencsak gyerekcipőben járt. Egyedül Lázár deák térképe fedte le 11
Majtényi László és SzabóMáté Dániel: Információs és médiajog II. 5.o. Tansegédlet a Miskolci Egyetem joghallgatói számára, 2012
8
Magyarország területét, de ez a XVI. században, a török megszállás előtt készült. A Magyar Királyságról készült első fennmaradt és nyomtatott térkép.
Lázár térkép XVI. század12
A földek tulajdoni viszonyai, helyzetének meghatározása csupán szokás és bemondás alapján volt meghatározva. Helyi szinten a lakosok egymás között tudták, hogy melyik földet ki birtokolja, használja. Ez a zavaros helyzet az egész országra nézve általános volt. Elsősorban az állam oldaláról merült fel az igény egy egységes felmérés és nyilvántartás elkészítésére, ami alapján az adó pontosan kivethető. 3.1.1. A XVIII. – XIX. század kataszteri felmérései 1786-ban rendelte el II. József császár az ország első kataszteri felmérését. A nemesség nem nézte jó szemmel a munkálatokat, ellenálltak, mivel úgy érezték, sérülnek az érdekeik, adómentességük veszélybe kerül. Ennek hatására a császár kénytelen volt rendeletét visszavonni, és a legtöbb adatot megsemmisítették. A kudarc ellenére a monarchia területének felmérését meg kellett oldani. 12
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Tabula_hungariae.jpg (2014.02.24)
9
Az I. katonai felmérés eredménye egy olyan topográfiai térkép lett, melynek méretaránya 1:28800 volt. 5400 térképszelvényen ábrázolta az ország domborzatát, az utakat, épületeket, a települések nevét, a természetes vizeket. Jozefiniánus térképnek is nevezték, utalván ezzel II. József császárra.13 A munkálatokat az un. „paraszti bizottságok” végezték, a nehezebb területeket mérnökök térképezték fel. Ennek a felmérésnek a célja a hadrend kialakítása, a hadtáp és a hadsereg szállításának segítése volt. Nem volt egységes a munka, az egyes országrészek felmérése egymástól teljesen függetlenül készült. A munka folyamatát az határozta meg, mely területeken várható háborús támadás. A II. Katonai felmérést 1806 és 1869 között végezték. E felmérés tulajdonképpen az első felmérés kijavítása, aktuálissá tétele volt. Franciskánus térképnek is nevezték, mivel Ferenc császár rendelte el a munkálatokat, melyeket az osztrák császári hadsereg felmérési és topográfiai osztálya végzett el. Az igény egy olyan térkép előállítása volt, melyen a birodalom területe teljes egészében ábrázolva van. Ezzel párhuzamosan készült el Magyarország háromszögelési alappont-hálózata. A térképezési munkálatok igen lassan haladtak, mert a folyamatos háborúskodás miatt a felmérési osztály tisztjeinek rendszerint el kellet hagyniuk munkájukat. Adatvédelmi szempontból - e korban a mai értelemben vett adatvédelemről persze nem beszélhetünk – ezen térképek katonai jellegükből adódóan titkosak voltak. Az első felmérés során elkészült eredeti szelvényekről csupán egyetlen másolat készült érthető módon, hiszen a kor technikai adottságai nem adtak lehetőséget a sokszorosításra. A korszak jellemzője volt a nagyfokú írástudatlanság. Az alapfokú népoktatás 1868-ban vált kötelezővé. Igen kevés ember volt, akinek bármit is mondott volna a térkép, amennyiben lett volna módja abba betekinteni.14 Magyarország harmadik katonai felmérése 1869-73 közt Erdélyben, 1872-84 között pedig Magyarországon és a Partiumban történt. A teljes munkát „ferencjózsefi” térképnek is nevezik. Ekkor már a felmérés irányítása Bécsből átkerült a Magyar Pénzügyminisztériumhoz. A neve Országos Kataszteri Felmérés volt. A munkát a Háromszögelési Hivatal valamint a 13 Felmérési Felügyelőség végezte. Trianoni békeszerződést követően csak 9 Felügyelőség maradt Magyarországon.
13 14
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-első-katonai-felmérése (2013.09.10.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-második-katonai-felmérése (2013.09.10.)
10
Ez a térkép már a méter-rendszer bevezetése miatt 1:25000 méretarányban készült. A magyarországi területet 1353 szelvény fedi le. A felméréshez a II. Katonai felmérés idején meghatározott háromszögelési alappont-hálózatot használták. Itt már magassági adatok is kerültek a térképre. Az alapszintet az Adriai-tenger szintje adja. Ehhez viszonyítva határozták meg Magyarország fő-alapszintjét a Velencei-hegység legstabilabb gránit-rögjébe, Nadap határában. Ezt a térképet már megismerhetővé tették a nyilvánosság előtt is, számos kisebb méretarányú térkép elkészítéséhez szolgált alapul, amelyek kereskedelmi forgalomba kerültek. A másolatok és levezetett térképek mindig az aktuális igényeknek, elvárásoknak megfelelő tartalommal készültek.15 1885-ben rendeletet adtak ki a tulajdonjogok nyilvántartására és a hitelfedezetre vonatkozó nyilvántartásra. Ez volt a telekkönyv. Ez már a magántulajdon védelme érdekében történt. A telekkönyv elkészítésének alapja a telekkönyvi térkép volt. Ahol hiányos volt a térkép, ott kiegészítették, egyéb felméréseket használtak. A területi adatokat bemondás alapján jegyezték fel.16 3.1.2. Földügyi Szakigazgatás a II. Világháború után Az Állami Földmérési és Térképészeti Hivatalt 1952-ben hozták létre, önálló országos szervként. A Megyei Földmérési Kirendeltségek tartoztak alá. A nyilvántartott kataszteri térképek kiszolgálták a különböző szakterületek munkáját, alapja volt a műszaki tervezéseknek, a vízrendezésnek, szövetkezet-szervezésnek. 1971-ben létrehozták az Országos Földügyi és Térképészeti Hivatalt, mely megteremtette az egységes ingatlan-nyilvántartást. Öt főosztály látta el az állami feladatokat: A Földmérési Főosztály a különböző ágazati térképek előállítási és tartalmi követelményeinek a meghatározását végezte, az alaptérképek készítését, korszerűsítését felügyelte, irányította a földhivatalokat. Ezen kívül kialakította az alaptérképek és ahhoz kapcsolódó adatok felhasználásának követelményrendszerét, ellenőrizte az alapadatok megőrzését.
15 16
http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-harmadik-katonai-felmérése (2013.09.10.) Dr. Vincze László: A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás kezdetei / Digitális tankönyvtár
11
A Térképészeti Főosztály az egyéb földrajzi térképek készítését felügyelte, illetve a földrajzi nevek nyilvántartását végezte. A Földhasználati Főosztály a földtulajdon és földhasználat szabályozásáért felelt, a földek védelmével, hasznosításával kapcsolatos feladatot látta el. A adatvédelmi szempontból a Földnyilvántartási Főosztály a legfontosabb számunkra. Az ingatlan-nyilvántartás és az adatfelhasználás biztonságáról, az adatok nyilvánosságának érvényesítéséről, jogszabályi előírásoknak megfelelő kezeléséről és nyilvántartásáról gondoskodott. Ezeken kívül működött még egy Katonai Főosztály. Feladata a katonai térképek fölötti felügyelet volt.17 3.1.3. Titkos térképek A Magyar Népköztársaság alkotmányában megjelent a szólás- és sajtószabadság, de mellette a korlátok is. Mégpedig, hogy azt a szocialista társadalom érdekeinek figyelembevételével kell gyakorolni e jogot. A kor sajátossága meghatározta a földmérési és térképészeti tevékenységet is. E téren elsődleges feladat volt a térképek titkosítása, beleértve a korábban készülteket is. Ezek a titkos térképek a katonai objektumokat nem ábrázolhatták. A Szovjetunió 1964-ben elrendelte a katonai és polgári térképek elhatárolását. Utóbbiak nem tartalmazhattak koordináta ill. műszaki adatokat, valamint ezeket a nyilvános térképeket csak torzított formában lehetett kiadni. Az egyes országok ezt úgy próbálták megoldani, hogy váltogatták a méretarányokat, a szelvénykereten túlrajzolták a térképet, hogy az illesztés problémás legyen. A Kádár korszak időszakában Magyarországot gyakran emlegették a szocialista tábor „legvidámabb barakkjának”, összevetve más szocialista országokkal. Bizonyos területek tabunak számítottak az irányított nyilvánosságban. Például a rendszert, annak ideológiai alapjait tilos volt megkérdőjelezni. Azonban a legtöbb téma – a cenzúrázott sajtóban – vitatható volt az értelmiség részéről.18 Ebben a lazuló diktatúrában a szocialista országok között Magyarország volt az egyetlen, ahol egy új vetületi rendszerben – Egységes Országos Vetületi Rendszer (EOTR) – elkészített térképanyag előállításával tettek eleget a szovjet előírásnak. A
17 18
Dr. Vincze László: A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás kezdetei 1.3. / Digitális tankönyvtár http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-1957-1989-között (2013.09.13.)
12
Honvédelmi Minisztérium ezt a térképet is titkosítani kívánta, de hosszas vita után sikerült annyit elérni, hogy szolgálati használatúak legyenek. A torzítás miatt a levezetett turista térképek is torzultak, viszont ez a túrázókat nemigen zavarta. Inkább volt zavaró körülmény, hogy a területkorlátozás miatt a nagyobb kiterjedésű hegységek nem szerepelhettek egy térképen, és a csatlakozó szelvények sem voltak azonos méretarányúak. A katonai objektumok ábrázolását az előírások egyáltalán nem tették lehetővé, még a titkos térképeken sem. Ezen létesítmények helyét erdőként, szántóként kellett feltüntetni. Például a Budai-hegység területén a katonai objektumok helyén átjárhatatlan erdő volt megjelölve. A rendszerváltás után átdolgozott térképeken már megjelentek a rakétabázis objektumai. A Velencei hegységben szovjet katonai lőszerraktár volt szintén erdőnek álcázva, mely a 2005-ös turistatérképen már jól látható. Az 1973-tól készített turista térképeken az elektromos hálózat és az ipari vagy katonai vasútvonal ábrázolása is tiltott volt. A 80-as évek végén lazultak a szigorú előírások. A 4/1988. (IX.5.) HM rendelet szerint már csak a honvédség által készített térképekre vonatkoztak a titokvédelmi előírások. Ez tehát azt eredményezte, hogy a polgári felhasználásra készített titkos topográfiai térképek nyílt minősítést kaptak, de piaci forgalomba még mindig nem kerülhettek.19 A rendszerváltás során az 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról e téren is teljes változást hozott. Az emberi alapjogok közé sorolta a közérdekű adatok nyilvánosságát:
61. § (1) A Magyar Köztársaságban mindenkinek joga van a szabad véleménynyilvánításra, továbbá arra, hogy a közérdekű adatokat megismerje, illetőleg terjessze. (2) A Magyar Köztársaság elismeri és védi a sajtó szabadságát.
A rendszerváltás maga után vonta a térképek titkosításának feloldását is. E területet is erősen érintette az emberiség intenzív technikai fejlődése. Napjainkban már a mindenki számára hozzáférhető műholdképek és nyilvános GPS adatok okafogyottá teszik a földfelszínt ábrázoló térképek titkosítását.
19
Dr. Papp-Váry Árpád: Két évtizede nem titkosak a térképek, Geodézia és Kartográfia 2010/1
13
3.2. Földügyi szakigazgatás napjainkban 2010-ig az FVM Földügyi és Térinformatikai Főosztályának feladata volt a földmérés és térképészet irányítása, az ágazat ellenőrzése. Három osztály tartozott hozzá: A Földmérési és informatikai osztály, az Ingatlan-nyilvántartási osztály és a Földvédelmi és földértékelési osztály. 2010. májusától a megújuló főhatóság Vidékfejlesztési Minisztérium Földügyi Főosztálya néven folytatta tevékenységét az alábbi osztályokkal: Földmérési és Térinformatikai Osztály, az Ingatlan-nyilvántartási Osztály és a Földvédelmi és Földhasználati Osztály. 1967-ben alapították a Földmérési és Távérzékelési Intézetet (FÖMI), amely a mai napig ellátja a földmérés és térképészet szakmai irányítását. A tudományos kutatás mellett szabályzatokat, szabványokat dolgoz ki az ágazat részére. Ezen kívül jelentős szerepet vállal a műholdas helymeghatározások technológiájának fejlesztésében hálózatok működtetésében. Továbbá a FÖMI feladata az Adattár és filmtár működtetése, ahol őrzik az országos alappont hálózat meghatározásának munkarészeit, valamint a légi- és űrfelvételeket. A FÖMI fejleszti és támogatja a földhivatalokban működő számítógépes rendszereket. A Földhivatal a helyi szakigazgatási szerv. Működése két szintű, első fokon a járási, másodfokon a megyei hivatalokban végzi a feladatait. Tevékenységi köre kiterjed a földmérésre és térképészetre, ingatlan-nyilvántartásra és földminősítésre valamint a földhasználat rendezésére. A földhivatalok gondoskodnak az alappontok nyilvántartásáról, karbantartásáról, polgári jogi védelméről, adatszolgáltatást végeznek a lakosság és más szervek részére. Felügyelik az állami alapadatok használatát, mivel a földmérési tevékenység végzése során az állami alapadatok felhasználása kötelező.20 A továbbiakban azt fogjuk megnézni, melyek is ezek az állami alapadatok, hogyan működik a jogszerű felhasználásuk, tárolásuk, adatvédelmi szempontból mi az amire figyelemmel kell lennünk a kezelésük során.
20
Dr. Vincze László: A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás kezdetei / Digitális tankönyvtár
14
3.3. Állami alapadatok nyilvánossága és adatvédelmi kérdései A 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről konkrétan meghatározza az állami alapadat fogalmát:
állami alapadat: állami földmérési és térképészeti alapmunkák, valamint ingatlan-nyilvántartási és egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során keletkezett, e törvény végrehajtási rendeletében meghatározott minőségi követelményeknek megfelelő, államilag átvett földmérési és térképi adat, valamint ezek sokszorosított, kinyomtatott változata; állami alapadat, továbbá bármelyik állami térképnek és térképi adatbázisnak vagy részletének sokszorosított vagy kinyomtatott példánya21
A törvény továbbá taxatíve felsorolja az állami alapadatok adatbázisait. Ezek az alábbiak: a) az államhatár adatbázisa, b) az alappont-hálózati pontok adatbázisa, c) az állami földmérési alaptérképi adatbázis, d) az állami ingatlan-nyilvántartási térképi adatbázis, e) az állami topográfiai térképi adatbázisok, f) az állami távérzékelési adatbázisok, g) a honvédelmi célú térképi adatbázisok, h) a Földrajzinév-tár adatbázis és i) az archív analóg és digitális térképi adatok adatbázisai.
Az állami alapadatokat a FÖMI által működtetett országos adat- és filmtárban, valamint a helyi adat- és térképtárakban tárolják. Az állami alapadatok nyilvánosak, azokba bárki betekinthet, másolatot igényelhet róluk meghatározott díj ellenében. A szolgáltatás díja attól függ, milyen az igényelt térkép mérete, típusa, de egyes esetekben van mód az egyedi megállapodásra is. Az illetékes hatóság ellenőrzi az állami alapadatok jogszerű felhasználását, és jogosult hatósági eszközökkel fellépni a nem jogkövető felhasználókkal szemben. 21
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről: I. Fejezet: Általános rendelkezések / 1. Értelmező rendelkezések / 1§. (2)
15
3.3.1. Ingatlan-nyilvántartási adatok szolgáltatása Először is tisztáznunk kell az ingatlan-nyilvántartás fogalmát. Az ingatlanok a nemzeti vagyon részét képezik, ezért azokat kiemelkedő jogi védelem illeti meg. A jogi védelem az ingatlanok állami nyilvántartásba vételével biztosítható. Tehát az ingatlannyilvántartás olyan közhiteles nyilvántartás, melynek tartalmáért az állam szavatosságot vállal. Az ingatlan-nyilvántartás célja a tulajdoni és használati viszonyokkal kapcsolatos egyéni jogok és érdekek védelme, az ingatlanforgalom biztonságának a szavatolása. Gazdasági célja, hogy alapot szolgáltat az adózás megállapításához illetve statisztikák készítéséhez, területrendezéshez. Ebben az olvasatban tehát az ingatlan-nyilvántartás a gazdasági és jogi célok megvalósítása érdekében létrehozott állami nyilvántartás. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanok adatait, az azokhoz kapcsolódó jogokat és jogilag jelentős tényeket.22 Az ingatlan-nyilvántartási eljárás során is érvényesíteni szükséges bizonyos adatvédelmi alapelveket. Egyrészt az állam illetve természetes és jogi személyek titkait védeni kell az eljárás során attól, hogy a szükségesen túl mások is megismerhessék. Másrészt a titokvédelem nem hátráltathatja a közigazgatási hatóságok tevékenységét, tehát lehetővé kell tenni számukra a feladataik ellátásához elengedhetetlenül szükséges adatok megismerhetőségét.23 Az ingatlan-nyilvántartás aktuális tartalmát az ingatlanokkal kapcsolatos eljárásokban, bírósági perekben, hatósági eljárásokban kötelező használni. Ez vonja maga után azt, hogy a földhivatalnak biztosítania kell az ingatlan-nyilvántartás tartalmának a megismerését. Az adatszolgáltatás írásbeli kérelemre történik, nyomtatványon. A kérelmen feltüntetett adatokat a földhivatali ügyintéző a személyazonosságot igazoló okmány adataival összeveti. A tulajdoni lapok tartalma korlátozás nélkül megismerhető. Az adatszolgáltatás kizárólag az ingatlan adatai alapján történhet. Tehát a település neve és az ingatlan helyrajzi száma vagy postai címe szerint kell azonosítani. A tulajdonos személyes adatai alapján való keresést kizárólag a bíróság, az ügyészség, nyomozó hatóság kezdeményezhet, valamint a hagyatéki eljáráshoz engedélyezett. Tehát például 22
Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás / Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatvédelem (2010) 23 Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás / Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatvédelem (2010)
16
nem engedélyezett bárki számára, hogy egy név vagy személyi azonosító alapján lekérdezze az illető tulajdonában álló valamennyi ingatlant. Ellenben a törvény biztosítja a lekérdezés jogát a tulajdonosoknak a saját ingatlanjai vonatkozásában. Az ingatlan-nyilvántartásból személyes adatok lekérdezése csak a tulajdoni lap formátumának megfelelően biztosítható. Az ingatlan-nyilvántartáshoz kötődő alapvető elv a 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról – alapján a célhoz kötöttség követelménye:
4. § (1) Személyes adat kizárólag meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében kezelhető. Az adatkezelésnek minden szakaszában meg kell felelnie az adatkezelés céljának, az adatok felvételének és kezelésének tisztességesnek és törvényesnek kell lennie. (2) Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas. A személyes adat csak a cél megvalósulásához szükséges mértékben és ideig kezelhető.24
Tehát személyes adatokra vonatkozó információ csak olyan személyhez juthat el, akinek ahhoz jogos érdeke fűződik. Továbbá személyi azonosító a tulajdoni lap másolaton nem jeleníthető meg és betekintés során sem látható. Ingatlan-nyilvántartásból számítástechnikai adathordozón történő adatszolgáltatás során személyes adat csak egyedi esetben és törvény által felhatalmazott személy részére szolgáltatható. Az adatvédelem érdekében az adatbázisból való lekérdezésekről a számítógépes rendszer üzemeltetője naplót készít. Ez a napló tartalmazza a lekérdezés időpontját, a lekérdezett tulajdoni lap tartalmát és a digitális azonosító tulajdonosának a nevét.25 A papír alapú adatszolgáltatás során a dokumentum védelme érdekében különböző biztonsági elemeket iktatnak be. A hiteles tulajdoni lap oldalait speciális anyagú, vízjellel megjelölt A4-es méretű papírra nyomtatják. A vízjel a TULAJDONI LAP feliratból és a „földügy” logóból áll. Ezen kívül UV fényben látható további adatbiztonsági elemeket is tartalmaz.
24
2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 4§ (1) (2) Hidvéginé dr. Erdélyi Erika: Ingatlan-nyilvántartás / Az ingatlan-nyilvántartás adatainak felhasználása és az adatvédelem (2010)
25
17
Több lapból álló tulajdon lap esetén un. átpántoló címkét alkalmaznak, ami az összetűző kapcsot ragasztja le és összefogja a lapokat. A címke a „földügy” logót tartalmazó 5x5 cm-es, fényes anyagú, öntapadós biztonsági elem, amely az eltávolítása során roncsolódik, így megnehezíti az összekapcsolt lapok esetleges cseréjét.
Tulajdoni lap biztonsági eleme26
Ezeken túl egy biztonsági pecsétcímke is kerül a tulajdoni lapra, amely egy számsort tartalmaz. Ez alapján utólag is azonosítható a tulajdoni lap másolat. A pecsétcímke 2.2x2.2cm nagyságú, öntapadós és hologrammal van ellátva, ami a „földügy” logót és a földgömböt tartalmazza. Az ügyintézőnek naponta el kell számolni a sorszámozott pecsétcímkékkel, átpántolókkal és papírokkal. A tulajdoni lap hitelességéhez hozzá tartozik még a földhivatali ügyintéző aláírása és a földhivatal bélyegzője. Az ingatlan-nyilvántartási számítógépes rendszer üzemeltetése során fontos követelmény, hogy a rendszer működtetése megbízható legyen és az illetéktelen hozzáférések kiküszöbölhetőek legyenek. Ennek a követelménynek a hozzáférési jogosultság korlátozásával és a rendszeres időközönként való adatmentéssel tesznek eleget. A hozzáférési jogosultságon belül különböző hozzáférési szintek különböztethetőek meg. A teljes rendszerhez való korlátlan hozzáférési jogosultsággal a rendszergazda rendelkezik. A különböző hozzáférési szintek jelszavakkal állíthatók be. Bizonyos felhasználóknak csak lekérdezési jogosultsága van, míg másoknak lehetősége van, hogy 26
http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_9463/ (2014.02.24.)
18
a változásokat átvezessék az adatállományokban. Nagyon fontos, hogy a jelszavak használatát szigorúan betartsák, mert csak így biztosítható a rendszer és az adatok védelme. 3.3.2. Földmérési és térképi adatok szolgáltatása A földmérési tevékenység során minden esetben a kiindulópont az állami alapadat. Ez azt jelenti, hogy a földmérési tevékenységre jogosult személy munkája során ezekből az állami alapadatokból kell, hogy kiinduljon.
16§ (3) Az állami alapadatokat és adatbázisokat az állami alapmunkák és alapfeladatok végzése és ellátása, az ingatlan-nyilvántartási célú munkák végrehajtása, valamint az egyéb célú földmérési és térképészeti tevékenység során kötelezően kell használni.27
Ezeket a kiinduló adatokat a munka megkezdése előtt a járási földhivatalból kell igényelni. A földhivatal meghatározott díj ellenében köteles biztosítani a szükséges digitális térképi, vízszintes és magassági alapponti valamint területi és egyéb adatokat. Az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól a vidékfejlesztési miniszter 25/2013. (IV. 16.) VM rendelete tartalmaz előírásokat, a földmérési és térképészeti tevékenységről szóló 2012. évi XLVI. tv. felhatalmazása alapján. A 2012. évi XLVI. tv. megalkotása során vita alakult ki az adatszolgáltatásra vonatkozó passzussal kapcsolatban, mely vita a média érdeklődését is felkeltette. 3.3.3. A közérdekű adatok megismerhetőségének problémái (Font Sándor módosító javaslata és az arra adott válaszok 2012) A 2012-ig érvényben lévő, 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről tartalmazta az alábbi kitételt:
7§ (5) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére 27
2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről. 16§ (3)
19
jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot. Ez a jog megilleti a műszaki szakhatóságot, a bíróságot, az ügyészséget, valamint a nyomozó hatóságot is.28
A 2012. évi XLVI. törvényben ez a rendelkezés már nem szerepel az információszabadság elve okán. A törvény megvitatása során ebből adódtak a nézetkülönbségek. A T/6352. törvényjavaslat szerint a készülő földmérési és térképészeti tevékenységről szóló törvényben már nem szerepel az a korlátozás, hogy a „mérési és számítási adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb munkarészekbe és a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési, illetve térképészeti tevékenység végzésére jogosultsággal rendelkező személy tekinthet be és igényelhet másolatot.” Ezt kifogásolva Font Sándor módosító javaslatot nyújtott be: „A törvényjavaslat 6. §-ának módosítását javasolom az alábbiak szerint: 6§ (l) Az állami alapadatok előállításakor készült mérési és számítási adatokba, az objektumok helyzetét leíró adatokba, vázlatokba, továbbá egyéb földmérési és számítási munkarészekbe, valamint a forgalomból kivont állami alapadatokba kizárólag földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosult személy (a továbbiakban földmérő), valamint, a bíróság, az ügyészség, a nyomozó hatóság és a bírósági eljárásban kirendelt igazságügyi földmérő szakértő tekinthet be, és igényelhet másolatot.”29 Továbbá „ki kell egészíteni a törvényjavaslat módosító rendelkezéseit az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011 évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) módosításával is. Az Infoty. 27. § (2) bekezdése a következő új i) ponttal egészül ki, amely szerint: A közérdekű és közérdekből nyilvános adatok megismeréséhez való jogot – az adatfajták meghatározásával - törvény i) az adat közérthető formában történő megismeréséhez szükséges szakértelem igénybevételére tekintettel korlátozhatja.”30
28
1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről. 7§ (5) Az Országgyűlés T/6352 törvényjavaslatához benyújtott 6352/18. módosító javaslat. / Font Sándor (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) 30 Az Országgyűlés T/6352 törvényjavaslatához benyújtott 6352/18. módosító javaslat. / Font Sándor (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) 29
20
Font Sándor ezeket a módosításokat azzal indokolta, hogy az állami alapadatok előállítása során keletkezett munkarészek – mérési, számítási adatok, vázlatok, egyéb számítási munkarészek – laikus számára szakértelem nélkül értelmezhetetlen, az egyes adatoknak az önmagukban való vizsgálata félreértésekhez, téves következtetések levonásához vezethet, ezáltal jelentősen megnövekedhet a birtokviták, bírósági peres eljárások száma. Továbbá hangsúlyozza, hogy ezen adatok továbbra is megismerhetőek lesznek, de szakértelemmel rendelkező, közreműködő (földmérő) igénybevétele szükséges. Mivel az Infotv. 30.§ (2) bekezdése kimondja, hogy az adatigénylésnek közérthető formában kell eleget tenni, ezért tartja szükségesnek földmérési és térképészeti tevékenység végzésére jogosult személy közreműködését. Erre a módosító javaslatra a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) és az ellenzéki pártok szinte rögtön reagáltak, és ellenvetésüknek adtak hangot. A TASZ több ponton is aggályosnak tartja Font Sándor javaslatát, és ezeket a kifogásokat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (NAIH) intézett nyílt levében részletesen, öt pontban taglalja. Többek között megfogalmazza, hogy „ A módosító javaslat paternalista szemlélete relatívizálja az információszabadságot. Van egy olyan olvasata is az előterjesztésnek, miszerint, ha az adatigénylő rendelkezik a kellő szakértelemmel –például az adat tárgyához kapcsolódó felsőfokú végzettséggel – akkor nem tagadható meg az adatigénylés. A módosító javaslat a megkülönbözetés tilalmába ütközik.”31 E szerint a megfelelő szakirányú végzettséggel nem rendelkező adatigénylők számára korlátozva lenne az állami alapadatokhoz való hozzáférés. A TASZ az Ijtv.32 32. §-ára hivatkozik, ami a közvélemény pontos tájékoztatását és a kétértelmű adatok esetében azok közérthető formában való közzétételét írja elő. A Társaság további kifogása, miszerint „A közérdekű adatigénylést nem kell indokolnia az adatigénylőnek, az adatszolgáltatásnak a gyakorlatban előforduló indoklási kötelezettséghez kötése törvényellenes.”33 Ezeken kívül alkotmányellenes arra hivatkozni, hogy a földmérési adatok igénylésének közérthető formában nem lehet eleget tenni. 31
A TASZ nyílt levele, Budapest, 2012. március 28. Dr. Dénes Balázs elnök, Hüttl Tivadar programvezető 32 2011.évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 33 A TASZ nyílt levele, Budapest, 2012. március 28. Dr. Dénes Balázs elnök, Hüttl Tivadar programvezető
21
A vitában a különböző médiumok is hallatták a hangjukat. A HVG például így írt a témával kapcsolatban: „Font Sándor kormánypárti képviselő módosító javaslata értelmében az információszabadság korlátozható lehet: a közérdekű adatok közérthető formában történő megismeréséhez szakértelemre lenne szükség.” Tehát a TASZ arra kérte a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot, hogy javasolja az Országgyűlésnek Font Sándor módosító javaslatának elutasítását. Péterfalvi Attila, az NAIH elnöke állásfoglalásában megerősítette, hogy a módosító javaslat sérti a demokratikus jogállamiságot. A 2012. évi tevékenységről szóló beszámolójában így foglalja össze azt: „A NAIH elnöke a módosító javaslattal kapcsolatban megkereste az Országgyűlés Alkotmányügyi, Igazságügyi és Ügyrendi Bizottságát, valamint az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságát. Levelében rámutatott arra, hogy a módosító javaslat tartalma nincs összhangban az Alaptörvénnyel és az alapjogi korlátozás Alkotmánybíróság által kimunkált feltételeivel. A módosító javaslat elfogadása esetén a törvény egyes, a földméréshez és térképészeti tevékenységhez kapcsolódó közérdekű adatok megismerését korlátozná. Bár fontos a közérdekű adatok közérthető közlése, azonban az adatokhoz való hozzáférés nem korlátozható arra hivatkozva, hogy az adatigénynek nem lehet közérthető formában eleget tenni. Ez olyan garanciális szabály, amelyet az Infotv. 30. § (2) bekezdése kifejezetten előír. Később a módosító javaslat előterjesztője arról értesítette a NAIH elnökét, hogy a módosító javaslatot visszavonta.”34 Schiffer András az LMP35 képviseletében szintén hangot adott véleményének, amely szerint üdvözli a módosító javaslat visszavonását. Olvasatukban Font Sándor javaslata arról szólt, hogy „..csak az az állampolgár juthat hozzá majd bizonyos információkhoz, akinek van pénze megfelelő szakembert igénybe venni.”36 A gyakorlatban valójában ritkán fordul elő, hogy szakemberen kívül valaki földmérési adatokat igényelne. Az emberek általában tulajdoni lap illetve hiteles térképmásolat kiváltása okán fordulnak a Földhivatalhoz. Nincsenek is tudatában, hogy a Földhivatal milyen további műszaki adatokat tart nyilván. Ha egy ingatlan tulajdonosának a telekhatárával kapcsolatban problémája adódik, saját érdekében többnyire 34
Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2012. évi tevékenységéről Lehet Más a Politika Párt 36 Országos Sajtószolgálat: Schiffer András LMP: Az LMP üdvözli Font Sándor döntését. Budapest, 2012. április 17. 35
22
szakemberhez fordul – a Földhivatal is ezt tanácsolja az ügyfelek részére - aki a szükséges adatokat beszerzi, és munkája során feldolgozza. Geodéziai munkáim során több esetben is előfordult, hogy laikusok jutottak hozzá ingatlanukkal kapcsolatos műszaki munkarészekhez. Ilyen helyzetben szinte minden esetben félreértések adódtak abból, hogy a különböző műszaki adatok összetettségük miatt nehezen értelmezhetőek szakmán kívüli személyek számára. Előfordult például, hogy egy tulajdonos megszerezve a birtokában lévő ingatlan határának geodéziai koordinátáit, saját kézi (autós) gps helymeghatározó műszerével próbálta kitűzni telkének jogi határát. Természetesen a műszer pontossági korlátait nem vette figyelembe, ami egy ilyen kézi gps esetén több 10 méter is lehet. Az ehhez hasonló esetek komoly birtokvitához is vezethetnek. Ennek elkerülése érdekében az elfogadott 2012. évi XLVI. törvény mégis tartalmaz bizonyos korlátozásokat az állami alapadatok felhasználására vonatkozóan: 28. § (1) A földmérési és térképészeti munka végzése az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletben meghatározott szakképzettséghez kötött tevékenység… (9) Aki földmérési munkát jogosulatlanul végez, kormányrendeletben meghatározott mértékű bírságot köteles fizetni.37
E megoldás egyrészt eloszlatta az aggályokat a közérdekű adatok korlátozása tekintetében, másrészt a szakma számára is megnyugtató megoldást kínált. Napjainkban a rohamosan fejlődő technika a geodézia tudományába is beszivárgott, sőt a helymeghatározás tudománya az élen jár a fejlett technikai megoldások alkalmazásában. A következő fejezetben ezt mutatom be.
4. A Globális Helymeghatározási rendszer és adatvédelmi vonatkozásai Mint azt már a fentiekben láthattuk, a földmérési állami alapadatok meghatározásának az alapja az egész országot átfogó háromszögelési alappont hálózat, amelyre támaszkodva határozták meg a helyi térképi tartalmakat. A GPS technika megjelenése forradalmasította azt a geodéziai módszert, amellyel ezek az állami alapadatok meghatározhatók. E technológia felvet számos adatvédelmi problémát is. Először lássunk egy kis történeti visszatekintést a technológia kifejlődéséről. 37
2012. évi XLVI. tv. a földmérési és térképészeti tevékenységről. 28. (1)
23
4.1. A GPS helymeghatározás története A Szovjetunió 1957-ben földkörüli pályára állította a Szputnyik-1 elnevezésű mesterséges holdat. A tesztelés során érdekes jelenséget figyeltek meg. A műhold által sugárzott rádiójelek hullámhosszának változásaiból pontosan meg tudták határozni a műhold helyzetét. 1958-ban az amerikai haditengerészet is elkezdett foglalkozni a navigációs rendszerének fejlesztésével. Ennek eredményeképpen 1964-ben kiépítették a Transit nevű navigációs rendszert, amelyben négy műhold keringett föld körüli pályán. Ennek segítségével a hajók és tengeralattjárók 10-15 perc alatt 0.042 tengeri mérföld pontossággal képesek voltak meghatározni saját helyzetüket. E rendszert 1996-ban váltották fel a navigációs műholdak, a Navstar-GPS rendszer, amiből a mára rövidült GPS38 nevet használjuk.
Navstar-GPS rendszer
39
A hidegháború idején a fejlesztés része volt a szigorúan titkos csillagháborús tervnek. A GPS holdak két frekvencián sugározzák a rádiójeleket. Az egyiket C/A kódnak, a másikat P-kódnak nevezik. Ezeket a kódokat GPS vevővel lehet dekódolni. A C/A kódot polgári használatra készült, míg a P-kód egy nagyobb pontosságú kód, amit kizárólag titkos katonai GPS vevővel szabad dekódolni. 1994-98 között Az Egyesült Államok zavaró jeleket sugárzott a rendszer pontosságának korlátozás érdekében. A zavaró jelet csak katonai vevővel lehetett kiküszöbölni.
38 39
GPS – Global Positioning System (Globális Helymeghatározási Rendszer) http://www.pocketgpsworld.com/reviews/howgpsworks/gps1.jpg (2014.02.24.)
24
A GPS rendszer iránti széleskörű igény azonban megkövetelte a polgári használatú jelek pontosságát is. Ezért nemzetközi nyomásra 2000. májusában Bill Clinton az USA akkori elnöke megszüntette, ezzel lehetővé vált a GPS rendszer tömeges elterjedése.40 A GPS technológia segítségével a Föld bármely pontján meghatározható a pillanatnyi tartózkodási hely, a sebesség és az idő, ezért felhasználási területe igen sokrétű.41 Polgári felhasználása hasznosítható a közlekedésben, gépjármű védelemben, környezeti kutatásokban, a természetjárás során és nem utolsó sorban a geodézia, földmérés területén. 4.2. A GPS működésének rövid áttekintése A GPS műholdak föld körüli pályán keringenek. Elhelyezésük úgy lett kialakítva, hogy legalább négy egyszerre látszódjon a Föld minden pontjáról. Sík terepen akár 7-12 műhold is látható. Vízszintes (két dimenziós) koordináták meghatározásához négy, a tengerszint feletti magasság meghatározásához további egy holdra van szükség. Működésének alapja egy vektorháromszög, amely a Föld tömegközéppontját, a felszíni álláspontunkat és a műholdat köti össze. A GPS vevő a műhold által kibocsátott rádiójel futási idejét méri, így meghatározható a vevő és a műhold közti távolság (vektor). Mivel ismert a geocentrum és a műhold helyzete és a vektorok hossza, már könnyen kiszámítható az álláspont koordinátája.
Geodéziai GPS vevő
42
40
http://hu.wikipedia.org/wiki/Global-Positioning-System (2013.10.15.) Balázs Boglárka: Globális Helymeghatározó Rendszer – GPS / 1.1. Helymeghatározás. Jegyzet, 2009 42 http://www.otk.hu/cd04/5szek/Érsek5.jpg (2014.02.24.) 41
25
Mivel több körülmény is befolyásolhatja a mérés pontosságát – például a műhold atomórája nincs szinkronban a vevő órájával, vagy az atmoszféra állapota – ezért minimum négy műhold egyidejű mérésére van szükség a kívánt pontosság elérése érdekében. 4.3. A GPS technika megjelenés Magyarországon A 90-es években számos ország elkészítette a maga GPS hálózatát. Magyarországon ezt a hálózatot Országos GPS Hálózatnak nevezzük. (OGPSH). E hálózat 1153 pontból áll, ami kb. 10km-es pontsűrűséggel fedi le az ország területét. Így lehetővé válik a hagyományos geodéziai és a GPS koordinátarendszer közötti transzformáció. A geodéziai GPS műszerek a koordinátákat mm-es pontossággal rögzítik, a mérés bizonytalansága min. 1-2 cm. Nem szabad azonban elfelejtenünk, hogy a rendszert az Egyesült Államok hadserege üzemelteti, ezért amennyiben érdekei úgy kívánják bármikor csökkenthetik a rendszer pontosságát. Például a Jugoszláv háború hadműveleteinek idején ez megtörtént. 4.4. GPS és az adatvédelem A műholdas technológia megjelenése mind Magyarországon, mind nemzetközi szinten különböző adatvédelmi kérdéseket vetett fel, mivel a technika alkalmazható személyek – munkavállalók – mozgásának, tevékenységének figyelemmel kísérésére is. A technológia és a jog különböző irányban fejlődik. A totális ellenőrzés eszközei rendelkezésre állnak, viszont kialakulóban van a terület jogi szabályozása. „A munkahelyi adatvédelem a személyes adatok védelmének kritikus területe. A munkahely olyan környezet, ahol a munkavállaló a munkaidejét, munkaerejét, kreativitását a munkáltatója által meghatározott célok megvalósítására fordítja, ugyanakkor nem válik személyiség nélküli robottá, nem adja fel személyes integritását, sőt magánéletének egyes eseményei is szükségképpen a munkahelyen történnek. Emiatt a munkahely mintegy gyűjtőhelye a különféle privacy-és adatvédelmi problémáknak, jogok és érdekek ütközésének.”43
43
Majtényi László és Szabó Máté Dániel: Információs és médiajog II. 19.o. Tansegédlet a Miskolci Egyetem joghallgatói számára, 2012
26
A munkavállalók személyes adatait nem védi külön erre megalkotott jogszabály, csak a Munka Törvénykönyve érinti igen kevés adatvédelmi előírással.44 A cégvezetők érthető módon tudni akarják, hogy beosztottjaik valóban munkával töltike a munkaidőt. A Munka törvénykönyve előírja, hogy a munkavállaló kötelessége az előírt helyen és időben, munkavégzésre képes állapotban megjelenni, a munkaidőt munkával tölteni és ez idő alatt a munkáltató rendelkezésére állni. A munkáltatónak pedig alapvető joga ellenőrizni munkavállalója munkavégzését. Ez az ellenőrzés lehet etikus és etikátlan. Vagyis az ellenőrzés nem egyenlő a munkavállaló megfigyelésével. Különböző megfigyelési módszerek közül egyre inkább elterjedt, hogy műholdas helymeghatározó rendszer segítségével követik nyomon a céges autók mozgását. Ennek kapcsán merült fel a kérdés, hogy joga van-e a munkáltatónak az ilyen típusú ellenőrzésre. Az adatvédelmi törvény szerint a gépjármű vezető személy földrajzi pozíciója személyes adat. Ezért a gépjárművek GPS-es nyomkövetéséhez a munkavállaló önkéntes hozzájárulása szükséges.45 A munkavállalók GPS segítségével történő megfigyelése az adatvédelmi biztos gyakorlatában visszatérő probléma. „A legfontosabb kapcsolódó ajánlások a következők: • Állásfoglalás a munkáltató által gépjárműbe szerelt GPS nyomkövető rendszer • alkalmazásáról; • Állásfoglalás munkavállaló mobiltelefonjába szerelt GPS rendszerről; • Személykövető rendszer működtetésének adatvédelmi feltételei; A biztos gyakorlata a következő megállapításokkal foglalható össze:
1) A természetes személy földrajzi pozíciója személyes adat. A jármű pozíciója a járművet használó személy személyes adata. 2) Ha a munkáltató helymeghatározó eszközt telepít a munkavállaló által használt járműbe vagy mobiltelefonba, akkor adatkezelővé válik.
44
Majtényi László és Szabó Máté Dániel: Információs és médiajog II. 23.o. Tansegédlet a Miskolci Egyetem joghallgatói számára, 2012 45 Mészáros Etelka: Jogszerű-e GPS-szel nyomon követni a dolgozót? HR Portál, 2010
27
3) A munkavállalók helymeghatározási adatainak kezelésére törvény nem ad felhatalmazást. Helytelen az az értelmezés, amely szerint az Mt. 103. § (1)46 bekezdése megfelelő jogalapot biztosít az ilyen adatok kezeléséhez. Kizárólag az érintett hozzájárulása lehet az adatkezelés jogalapja. 4) Kizárólag azok a munkavállalók ellenőrizhetők helymeghatározó eszközökkel, akiknek a munkája ezt szükségessé teszi, és a megfelelő munkavégzés ellenőrzése más módon nem megoldható. 5) A munkavállalók nyomon követése kizárólag munkaidőben megengedett.”47
Dr. Jóri András állásfoglalása a gépkocsiba épített GPS követőkkel kapcsolatban az alábbi: „Az érintett munkavállaló önkéntes és tájékoztatáson alapuló hozzájárulása szükséges minden esetben a rendelkezésére bocsátott személygépkocsi GPS-szel történő nyomon követéséhez. Az érintett hozzájárulását külön nyilatkozatban, vagy az adatkezelővel írásban kötött szerződés keretében is megadhatja…” „…a célhoz kötöttség elvének megfelelően a GPS műholdas nyomkövető rendszer jogszerűen csak a munkaidő alatt továbbíthat adatokat a munkavállalóról, munkaidőn kívüli időszakban ilyen jellegű személyes adatot a munkáltató nem kezelhet...” A munkavégzés ellenőrzésére külön szabályok vonatkoznak. A munkáltató a munkavállalót csak a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizheti. Az ellenőrzés nem járhat az emberi méltóság megsértésével, valamint a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető. A titkos megfigyelés tilos, a munkáltatónak tájékoztatnia kell a munkavállalót az ellenőrzésre szánt technikai eszközökről.48 A munkáltató ellenőrzésének korlátja ott húzódik, ahol a munkavállaló emberi jogai kezdődnek. Ez napjainkban nem épült be az alapvető gondolkodásba és a foglalkoztatók
46
1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről 103. § (1) A munkavállaló köteles a) az előírt helyen és időben, munkára képes állapotban megjelenni és a munkaidejét munkában tölteni, illetőleg ez alatt munkavégzés céljából a munkáltató rendelkezésére állni; b) munkáját az elvárható szakértelemmel és gondossággal, a munkájára vonatkozó szabályok, előírások és utasítások szerint végezni; c) munkatársaival együttműködni, és munkáját úgy végezni, valamint általában olyan magatartást tanúsítani, hogy ez más egészségét és testi épségét ne veszélyeztesse, munkáját ne zavarja, anyagi károsodását vagy helytelen megítélését ne idézze elő; d) munkáját személyesen ellátni. 47 MUNKAHELYI ADATVÉDELEM / NEMZETI JELENTÉS – MAGYARORSZÁG 2012. Szerzők: Dr. Szőke Gergely László; Dr. Balogh Zsolt György; Dr. Polyák Gábor; Dr. Rátai Balázs / 2.9. A GPS és GSM technológia használata a munkavállaló földrajzi helyének meghatározására. 48 Majtényi László és Szabó Máté Dániel: Információs és médiajog II. 24.o.
28
többsége úgy véli, ellenőrzés címén bármit megtehet, s előszeretettel figyelmen kívül hagyja azt a tényt, hogy az ember megmarad szuverén egyén akkor is, ha másnak az alkalmazásában dolgozik.49 Más európai országok esetében is felmerültek a GPS nyomkövetés tekintetében adatvédelmi aggályok. Érdekes példa erre az a svédországi eset, amikor egy óvoda GPS alapú nyomkövetővel felszerelt mellényeket adott a gyerekekre, hogy a kirándulások alatt könnyebben figyelhessék őket. A készülék jelez amikor egy kisgyermek eltávolodik a csoporttól. A nyomkövetést támogatók arra hivatkoznak, hogy a megoldás a gyermekek biztonságát hivatott növelni.
Svédországi óvodások GPS jeladóval felszerelt mellényekben
50
A szülők egy része viszont kifogásolja, tartva attól, hogy a technológia esetleg helyettesíti a személyzetet. Ezen kívül úgy vélik, káros hatással lehet a gyermekek fejlődésére, ha korán természetessé válik számukra a technikai kontroll, az állandó megfigyelés. Valamint felmerült az a kérdés is, hogy a felszerelt jeladó nem sérti-e a gyermekek személyiségi jogait. Erik Janzon a svéd adatvédelmi hatóság illetékese szerint valóban sérthet személyiségi jogokat az eset, ez azonban attól függ, hogy milyen adatokat kell betáplálni az eszközbe, és milyen célokra használják azokat.51 A GPS technológia mellett egy olyan globális projekt is teret hódított a világban, amely az utcaképek rögzítésével és térképhez kapcsolásával az interneten bárki számára 49
Székely Iván, Szabó Máté Dániel: A privacy védelme a munkahelyen. 126. o. http://images.postr.hu/uploads/blogs/362/60340/post_60340_20110923071843.jpg (214.02.24.) 51 Varga Betti: GPS-nyomkövetés: sért-e a gyerekek személyiségi jogait? Gyerekszemle blog, 2011. 50
29
hozzáférhető, népszerű adatbázist hozott létre. Ez a Google Street View. Az alábbiakban e szolgáltatás adatvédelmi vonatkozásairól és a témában felmerült nemzetközi és hazai vitákról esik szó.
5. A Google Stereet View megjelenése és a személyes adatok védelme A Google Sreet View, vagyis utcanézet tulajdonképpen a Google Térképhez kapcsolt szolgáltatás, amely segítségével virtuálisan bejárhatjuk az adatbázisában szereplő különböző helyeket. Speciális kamerával felszerelt járművek készítik a körpanorámás utcaképeket.
A Google autója
52
A szolgáltatás 2007. május 25-én indult az Egyesült Államokban. Ma már a világ számos helye megtalálható a szolgáltatásban. A Google Utcaképet rendszeresen támadják a magánszféra megsértése miatt. Például a felvételeket készítő járművek gyakran behajtanak magánterületekre, vagy a fotók részletei személyeket is tartalmaznak, akik nincsenek tudatában annak, hogy őket a világhálón publikálják, nincs lehetőségük eldönteni, hogy hozzájárulnak-e a
52
http://www.autosforum.hu/images/stories/2914-google-auto-magyarorszagon/google-fotozo-auto.jpg (2014.02.24.)
30
megjelenéshez. Az interneten elterjedt szórakozássá vált, hogy szokatlan jeleneteket, hírességeket vadásznak a Google Street View-n a felhasználók.53 5.1. A Google Street View nemzetközi adatvédelmi vonatkozásai 2007-ben Jennifer Stoddard, Kanada személyiségi jogokat védő biztosa kijelentette: "Úgy tűnik, hogy a felvételek többségét az érintett személyek beleegyezése vagy tudta nélkül készítették. A kanadai jog alapján viszont azoknak a cégeknek, amelyek személyes információkat jelentetnek meg, rendelkezniük kell az illető beleegyezésével vagy engedélyével. Mivel a fotók elég részletesek, így megfelelnek az azonosításra és ezzel a személyes információknak minősülnek"54 2009-ben Európában is több helyütt adatvédelmi kifogások merültek fel a Google Street View kapcsán. Görögországban például le is állították a fotózást. Az aggályokra reagálva - a Google európai adatvédelmi tanácsadója - Peter Fleischer változásokat jelentett be a cég jövőbeni európai gyakorlatában. Kijelentette, hogy igyekeznek a felmerülő kifogásokra érdemben válaszolni.55 A Google a kifogások ügyében tárgyalt a 29. cikk szerinti adatvédelmi uniós munkacsoporttal. Fleischer együttműködést ígért abban, hogy a lehető legrészletesebben tájékoztatják annak az országnak a polgárait a munkálatokról, ahol dolgoznak a fotósok. Másrészt a munkacsoport azon kérése, hogy az eredeti képeket - melyeken arcok és rendszámok még kitakarás vagy homályosítás nélkül látszanak – a Google záros határidőn belül semmisítse meg, gondot okoz a cégnek, mivel az eredeti fotók a későbbi finomítási munkákhoz még szükségesek lehetnek. Mindenesetre a Google törekszik az uniós törvényeknek megfelelni. Az adatvédelmi aggályok ellenére 2010-ben Németországban is megkezdődött az utcaképek készítése. A szakemberek azon vannak, hogy a legkorszerűbb technológiát alkalmazzák az arcok és rendszámok felismerhetetlenné tételére. Aki mégis felismeri magát, vagy autója rendszámát, az egy online nyomtatványon kezdeményezheti a kifogásolt részlet elhomályosítását, kitakarását.
53
http://hu.wikipedia.org/wiki/Google-utcakép (2013.11.21.) http://sg.hu/cikkek/54903/adatvedelmi-aggalyok-a-google-maps-kapcsan (2013.11.21.) 55 Adatvédelmi hírblog: A Google enged az adatvédelmi elvárásoknak 2009. június 15. http://ppos.hu/hirek/archiv2009.htm (2013.11.21.) 54
31
Franciaországban a magánszemélyek adatainak védelmét egy 13 pontos csomaggal próbálják biztosítani. A csomag része az arcok és rendszámok automatikus felismerhetetlenné tétele, a kifogásolt fotóknál használható riasztó funkció, valamint a felvételek letiltási lehetősége.56 5.2. A Google Utcakép szolgáltatás bevezetése Magyarországon és az azt övező viták A Google 2009. május 4-én kezdte el fotózni Budapestet. A munkát azonban hamar le kellett állítani, mert Jóri András adatvédelmi biztos aggályait fejezte ki a fotózásokkal kapcsolatban és vizsgálatot indított. A Google ekkor elnapolta a Street View indulását és a témáról néhány évig nem is lehetett hallani. A vizsgálat során lehetőség nyílt betekinteni a nyers adatokba. Az eredeti fotók igen nagy felbontásúak, így részletes információkat tartalmaznak a felvett környezetről, beleértve számos személyes adatot. Jóri András véleményében kinyilvánította, hogy a nyilvános helyen történő felvételek készítése az adatvédelmi törvény, valamint a ptk. alapján jogellenes, ám a projekt meghatározott feltételek teljesülése esetén kívül marad az adatvédelmi törvény hatályán. 2011-ben végül Jóri András adatvédelmi biztos beleegyezését adta a fotózásba e feltételek teljesülése esetén. Ezek a feltételek többek között: • A nyers felvételek a folyamat egyetlen fázisában sem kerülhetnek nyilvánosságra. • Mindvégig szem előtt kell tartani az általánosan alkalmazandó adatvédelmi követelményeket, melyek közül a hozzájárulás kérdése, valamint az érintett lakosság felkészülésének lehetővé tétele külön figyelmet érdemel. • A kamerákat csak oly módon lehet használni, hogy ne legyen lehetőség a sövény vagy kerítés által védett magánterületre betekinteni. • Előzetes felhívást kell közzétenni a Google autók érkezéséről, időben tájékoztatva a lakosságot.
56
http://sg.hu/cikkek/76238/nemetorszagban_is_elerheto_lesz_a_street_view (2013.11.23.)
32
• Az eredeti adatokon szereplő arcmásokat, rendszámokat minél hamarabb el kell homályosítani.57 • A fotókon szereplő ingatlanok tulajdonosainak egy könnyen használható felületet kell biztosítani, ahol saját ingatlanjuk megjelenítését letilthatják. E feltételeket a Google olyan szigorúnak ítélte, hogy nem kívánt hozzá alkalmazkodni. Végül a magyar önkormányzatok, elsősorban a Főváros állásfoglalása meggyőzte az adatvédelmi hatóságot arról, hogy a Street View engedélyezése erős közérdek és felülírhatja a személyes adatok védelmét. A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag támogatta a szolgáltatás elindítását. 2012-ben létrehozták a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságot (NAIH), melynek elnöke Péterfalvi Attila, 2013. januárjában egy budapesti konferencián bejelentette, sikerült lezárni a szolgáltatás adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseit. Az elkészült állásfoglalásban sikerült megteremteni a szükséges garanciákat arra, hogy a magánszféra ne sérüljön, és a köz érdeke is érvényesüljön, valamint figyelembe vették a megváltozott jogi környezetet és az Európai Unió adatvédelmi irányelvét is. Péterfalvi Attila egyben utalt arra, hogy a korábbi adatvédelmi biztos, Jóri András állásfoglalása olyan előírásokat tartalmazott, melyek lehetetlenné tették a szolgáltatást.58 Tehát a NAIH elnöke zöld utat adott a szolgáltatásnak bizonyos feltételekkel. Előírta, hogy a kifogásolt képeket öt napon belül törölni kell, és a nyers fényképeket minél gyorsabban meg kell semmisíteni. A kocsin lévő kamera magasan helyezkedik el, ezért beláthat a kertekbe. Bejelentésre ezeket a képeket is törölni kell. Emellett javasolta, hogy a legtöbb fényképet hajnalban készítsék, amikor a legkevesebben járnak az utcán. Magyarország Európa egyik utolsó országa volt Street View lefedettség nélkül. Mára azonban gyakorlatilag a teljes magyar úthálózat beépült a szolgáltatásba, ezáltal bejárhatjuk kis hazánkat néhány kattintással, ami közel sem pótolja a személyes élményeket, de lehetőséget nyújt betekinteni a felhasználó által látni kívánt helyekre. Véleményem szerint Magyarország megfelelő körültekintéssel járt el a kérdést illetően. Úgy gondolom, hogy Jóri András aggályai megalapozottak voltak, és szükséges volt kivárni egy bizonyos időszakot, mialatt más országok tapasztalatai alapján levonhattuk 57
http://abi.atlatszo.hu/index201.php?menu=nemzetkozi/ugyek/google_street_view (2013.11.23.) http://alfahir.hu/peterfalvi_szerint_nincs_akadalya_a_google_street_view_inditasanak-20130128 (2013.11.25.) 58
33
a számunkra fontos következtetéseket. Így mire hazánkban elindult e szolgáltatás, már egy olyan követelmény-rendszert tudtunk felállítani, ami megfelelő volt mind a polgárok, mind a Google számára.
34
6. Összefoglalás A dolgozatból látható, hogy az adatvédelem és információszabadság joga nem rendelkezik túl mély történelmi gyökerekkel, a visszatekintés során mégis fellelhetőek bizonyos pontokon kapcsolódások. E két jog beépülése hazánk jogrendszerébe a rendszerváltást követően kezdődött s a mai napig alakul a társadalom szereplőinek vitái és a különböző szakágazatok igényei, elvárásai által. A technika fejlődése minduntalan újabb és újabb területeket hódít meg, komoly feladatot adva ezáltal a törvényalkotók számára. Az előszóban feltett kérdésre, hogy hol húzódik a határ az információszabadság, mint alkotmányos alapjog és a személyes adatok védelme között, a válasz még formálódik, mert maga az információszabadság egy viszonylag fiatal jog, amelynek részletei napjainkban alakulnak ki és remélhetőleg országunk demokráciájának egyik alapja lesz. Véleményem szerint egy demokratikus társadalomban a megán élet magas szintű védelme mellett az információ szabadságának a joga minden esetben az egyik legfontosabb alapjogként kell, hogy megjelenjen, kiindulván abból, hogy a klasszikus demokrácia a nép uralma, tehát az információ joga a népé, még ha közvetett formában gyakorolja is az uralmat.
35
IRODALOMJEGYZÉK
1. SZABÓ Máté Dániel: Nyilvános magánszféra - Hol a határ? Budapest, 2008, Rejtjel Kiadó 2. MAJTÉNYI László: Információs és médiajog I. Miskolc, 2010, Bíbor Kiadó 3. KARDOS Dávid: Az információszabadság és korlátai. Szakdolgozat, 2001, Budapest 4. MAJTÉNYI László és SZABÓ Máté Dániel: Információs és médiajog II. Tansegédlet a Miskolci Egyetem joghallgatói számára, 2012 5. DR. VINCE László: A földügyi (ingatlanügyi) szakigazgatás kezdetei. Digitális Tankönyvtár, 2010 6. DR. PAPP-VÁRY Árpád: Két évtizede nem titkosak a térképek. Geodézia és Kartográfia, 2010. 1. szám 7. HIDVÉGINÉ DR. ERDÉLYI Erika: Ingatlan-nyilvántartás. Digitális Tankönyvtár, 2010 8. A TASZ nyílt levele, Budapest, 2012. március 28. Dr. Dénes Balázs elnök, Hüttl Tivadar programvezető 9. Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság Beszámolója a 2012. évi tevékenységéről 10. SCHIFFER András LMP: Az LMP üdvözli Font Sándor döntését. Budapest, 2012. április 17. Országos Sajtószolgálat 11. BALÁZS Boglárka: Műholdas helymeghatározás. Jegyzet, 2009 12. MÉSZÁROS Etelka: Jogszerű-e GPS-szel nyomon követni a dolgozót? HR Portál, 2010 13. MUNKAHELYI ADATVÉDELEM / NEMZETI JELENTÉS – MAGYARORSZÁG 2012. Szerzők: Dr. Szőke Gergely László; Dr. Balogh Zsolt György; Dr. Polyák Gábor; Dr. Rátai Balázs. 14. SZÉKELY Iván, SZABÓ Máté Dániel: A privacy védelme a munkahelyen. In: Székely Iván – Szabó Máté Dániel (szerk.): Szabad adatok – védett adatok. Budapesti Mûszaki Egyetem Információ- és Tudásmenedzsment Tanszék, Budapest, 2005 15. VARGA Betti: GPS-nyomkövetés: sért-e a gyerekek személyiségi jogait? Gyerekszemle blog, 2011
36
INTERNETES HIVATKOZÁSOK
http://hu.wikipedia.org/wiki/Fájl:Tabula_hungariae.jpg (2014.02.24.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-első-katonai-felmérése (2013.09.10.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-második-katonai-felmérése (2013.09.10.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország-harmadik-katonai-felmérése (2013.09.10.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Magyarország_1957-1989_között (2013.09.13.) http://ingatlanmagazin.com/ingatlanpiac/cikk_9463/ (2014.02.24.) http://www.pocketgpsworld.com/reviews/howgpsworks/gps1.jpg (2014.02.24.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Global-Positioning-System (2013.10.15.) http://www.otk.hu/cd04/5szek/Érsek5.jpg (2014.02.24.) http://images.postr.hu/uploads/blogs/362/60340/post_60340_20110923071843.jpg (2014.02.24.) http://www.autosforum.hu/images/stories/2914-google-auto-magyarorszagon/googlefotozo-auto.jpg (2014.02.24.) http://hu.wikipedia.org/wiki/Google-utcakép (2013.11.21.) http://sg.hu/cikkek/54903/adatvedelmi-aggalyok-a-google-maps-kapcsan (2013.11.21.) http://ppos.hu/hirek/archiv2009.htm (2013.11.21.) http://sg.hu/cikkek/76238/nemetorszagban_is_elerheto_lesz_a_street_view (2013.11.23.) http://abi.atlatszo.hu/index201.php?menu=nemzetkozi/ugyek/google_street_view (2013.11.23.) http://alfahir.hu/peterfalvi_szerint_nincs_akadalya_a_google_street_view_inditasanak20130128 (2013.11.25.)
37
JOGSZABÁLYJEGYZÉK
1. Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.) 2. 1998. évi VI. törvény az egyének védelméről a személyes adatok gépi feldolgozása során, Strasbourgban, 1981. január 28. napján kelt Egyezmény kihirdetéséről 3. 2005. évi XC. törvény az elektronikus információszabadságról 4. 1989. évi XXXI. törvény az Alkotmány módosításáról. 5. 1992. évi LXIII. törvény a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról. 6. 2012. évi XLVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről 7. 2011. évi CXII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról 8. 1996. évi LXXVI. törvény a földmérési és térképészeti tevékenységről. 9. Az Országgyűlés T/6352 törvényjavaslatához benyújtott 6352/18. módosító javaslat. / Font Sándor (Fidesz – Magyar Polgári Szövetség) 10. 1992. évi XXII. törvény a Munka Törvénykönyvéről
38
