Tartalomjegyzék 1. Előszó ..................................................................................................................................... 3 2. A kutatás menete .................................................................................................................... 5 3. Múlt, jelen és jövő a fürdővezetők szemszögéből.................................................................. 6 3.1. A Makói Hagymatikum története .................................................................................... 6 3.2. Gyopárosfürdő története ................................................................................................ 10 3.3. A Várfürdő története ..................................................................................................... 12 4. A fürdőzési piac és a fürdőzés.............................................................................................. 15 4.1. Hogyan látják a fürdővezetők? ...................................................................................... 15 4.1.1. A fürdőzési piac magyarországi helyzete ............................................................... 15 4.1.2.A fürdőzési szokások Magyarországon ................................................................... 17 4.1.2.1. Kik és milyen céllal járnak fürdőbe? ............................................................... 17 4.1.2.2. Melyek a legfontosabb szempontok fürdőválasztáskor? ................................. 19 4.2. Hogyan látják a fürdő vendégei? ................................................................................... 21 4.2.2. A fürdőzési piac és a fürdőzési szokások a vendégek szemszögéből ...................... 21 5. A fürdővendégekkel készített interjúk elemzése .................................................................. 22 5.1. A Makói vendégekkel készített interjúk eredményei .................................................... 22 5.2. A Gyopárosfürdőn végzett interjúk eredményei ........................................................... 25 5.3. A Várfürdő vendégeivel végzett interjúk eredményei .................................................. 27 6. A fürdőzők és a fürdőzési szokások kvantitatív elemzése ................................................... 31 6.1. A kutatás hipotézisei ..................................................................................................... 31 6.2. A vendégek demográfiai és társadalmi összetételének elemzése fürdőnként................ 35 6.3. A vendégek fürdőzési szokásainak statisztikai elemzése .............................................. 44 7. Összegzés ............................................................................................................................. 55 8. Mellékletek ........................................................................................................................... 58
Ábrák és táblázatok jegyzéke 1. ábra: A négy klaszter jellemzői ............................................................................................ 34 2. ábra: A vendégek átlagéletkora fürdőnként (N=272) ........................................................... 36 3. ábra: A vendégek életkorának módusza fürdőnként ............................................................ 37 4. ábra: A vendégek befejezett iskolai végzettsége fürdőnként (N=272) ................................ 38 5. ábra: A vendégek lakhelyének típusa fürdőnként ................................................................ 39 6. ábra: Mely megyéből érkeztek a vendégek? (N=272) ......................................................... 40 7. ábra: A kisgyermekek számának százalékos aránya fürdőnként (N=272) ........................... 41 8. ábra: Hogyan látják saját jövedelmi helyzetüket a vendégek (N=271) ................................ 43 9. ábra: Milyen gyakran járnak fürdőbe a vendégek - fürdőnként csoportosítva (N=271) ...... 44 10. ábra: Mennyi idő töltenek egy nap a fürdőben? (N=271) .................................................. 45 11. ábra: Kikkel járnak fürdőbe a vendégek? (N=271) ............................................................ 46 12. ábra: Mely szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban - fürdők szerinti csoportosításban (N=271) ........................................................................................................ 47 13. ábra: mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor - Makó ....................... 49 14. ábra: Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor? – Gyopárosfürdő ..... 51 15. ábra: Mennyire tartják fontosnak az alábbi szempontokat fürdőválasztáskor – Gyula ...... 52 16. ábra: Mennyire elégedettek az alábbi szolgáltatásokkal (N=272) ..................................... 54
1. Táblázat: A vendégek nemek szerinti megoszlása fürdőnként (N=272) .............................. 35 2. Táblázat: a klaszterek előfordulása fürdőnként .................................................................... 48
2
1. Előszó A fürdők már az ókorban is egyfajta közösségi térként működtek, gazdagok és szegények, idősek és fiatalok, férfiak és nők szórakozását egyaránt biztosították. Hazánk területén már a Római Birodalom idejében felfedezték a meleg vizű forrásokat, de számos fürdő épült a török hódoltság idején is, melyek egy része máig fennmaradt, és gyakorlatilag eredeti formájában működik. A modern korban a kiegyezést követően, a XIX. század elején indult meg újra Magyarországon a fürdők rohamos fejlődése, a mai nemzetközileg is elismert fürdőhelyek többségét ekkor alakították ki. A fejlődésnek végül az I. világháború vetett véget, és egészen az 1950-es évek végéig a fürdők csak tisztasági funkciót láthattak el, a nemzetközi idegenforgalom egyáltalán nem létezett. A ’60-as években érte el hazánkat egy újabb fejlesztési hullám, a már meglévő fürdők felújítása, továbbfejlesztése mellett számos új gyógyfürdő, uszoda és strandfürdő épült országszerte. Ebben az időben számtalan próbafúrást végeztek az ország egész területén, s az esetek többségében rá is találtak a gyógyvizű forrásokra, melyek köré új, már nem csak tisztasági funkcióval ellátott fürdőket építettek. Ezek többsége hagyományosan három medencével rendelkezett: egy úszómedencével, egy gyermek-, valamint egy melegvizes medencével. A fürdők tömeges megjelenésével megindult egy átalakulás a fürdővendégek társadalmi összetételében is: a fürdők rendszeres látogatása már nem csak az elit kiváltsága lett, a hétköznapi ember számára is elérhetőek lettek a szolgáltatások. Lerövidült azonban a fürdőben töltött időtartam: míg a század elején még heteket töltöttek a vendégek egy-egy fürdőben, addig az 1960-as években elterjedt a rendszeres, de csak egy-két napos látogatása ezeknek az intézményeknek. Megváltoztak a fürdőzési szokások, az emberek már nem csak a gyógyulás, a regenerálódás, hanem a szórakozás, a pihenés lehetőségét is meglátták a fürdőkben. A XXI. századra a magyarországi fürdőkultúra újabb átalakuláson ment keresztül. Az első Széchenyi Terv, majd az Új Magyarország fejlesztési program keretén belül számos kisés nagytelepülésen hoztak létre, vagy újítottak fel fürdőket. Néhány éven belül annyi új szereplő lépett be a piacra, hogy az eddig nagy népszerűségnek örvendő fürdők szolgáltatásai is megszokottá, már-már elavulttá váltak, így azok is folyamatos megújulásra, fejlődésre kényszerültek. A vendégek folyamatosan növekvő igényeinek kielégítésére jöttek létre a fürdőkomplexumok, melyek a lehető legváltozatosabb és legjobb minőségű szolgáltatásokat kívánták nyújtani a vendégek számára. Az önkormányzatok által igénybe vett állami és uniós
3
támogatások segítségével nem csak nagy fürdőkomplexumokat, hanem városi szintű fürdőket is létrehoztak, melyek főként a helyi közönség kiszolgálását tűzték ki célul. A komplexumok megépítésével és elterjedésével párhuzamosan megváltoztak a fürdőzési szokások is. Az élményparkok, valamint a különböző sport- és közösségi programok bevezetésével a fürdők területén is lehetővé vált az aktív szórakozás, a csendeswellness és a gyógyászati szolgáltatások fejlődése pedig új lehetőségeket nyitott az aktív pihenésre, a gyógyulásra. A gyógykezelések kibővítésével, kellemesebbé tételével is összefügghet, hogy Magyarországon is egyre jobban elterjedt az egészségtudatos életmód, és napjainkban már a rekreáció mellett a fürdővendégek többsége a prevencióra is nagy hangsúlyt fektet. A fürdőkomplexumok létrejöttével a termálvíz a magyarországi turizmus egyik fő, legkönnyebben értékesíthető kincsévé vált. Az utóbbi évtizedekben az ország nyugati felében a belföldi turizmus mellett nagy hangsúlyt fektettek a külföldi turizmusra is, ehhez képest a Dél-alföldi és az Észak-alföldi régiók országos turisztikai támogatása elmaradt. Bár az elmúlt néhány évben megindult a hátrányos régiók támogatása is, az egyre szaporodó helyi, illetve régiós szintű fürdőhelyek megépítésével a belföldi fürdőzési piac is egyre telítettebbé vált. Jelenleg az országban 147 minősített gyógyvízzel rendelkező fürdő, 39 fürdőhely és 13 gyógyhely van, és az elmaradott régiók intézményei szinte csak a régiós, vagy a belföldi fürdőzési piac részvevői. A telítettségre megoldásként szolgálna a külföldi turizmus erőteljes fellendítése, az elmaradott régiók esetében elsősorban Románia és Szerbia irányába. A határ menti fürdőkomplexumok azonban önmagukban nem képesek olyan szintű marketing tevékenységre, hogy a szomszédos országok teljes területén egy erőteljes népszerűsítő kampányt hozzanak létre. A Dél-alföldi régió határ menti fürdővárosai (Makó, Orosháza, Gyula) pontosan ezt a problémát felismerve hívtak életre egy együttműködést, mely keretében összefogva, a három fürdőt együtt reklámozva próbálnak kommunikálni a külföldi piacok felé. A kommunikáció fő iránya a szomszédos országok, Románia és Szerbia felé mutat, azonban a nyugati országok felé is elindult a népszerűsítés. Jelen tanulmány is az összefogás érdekében végzett marketing tevékenységet kívánja elősegíteni a fürdővezetők interjúi alapján elemzett fürdőzési piac jelenlegi helyzetének feltárásával, illetve a fürdővendégek demográfiai összetételének, valamint fürdőzési igényeinek felmérésével.
4
2. A kutatás menete A kutatás kezdetekor a három résztvevő fürdő (Makó Hagymatikum, Orosháza Gyopárosfürdő, valamint Gyulai Várfürdő) vezetőivel készültek elsőként interjúk. A beszélgetés során kikértük a személyes, valamint a szakmai véleményüket a mai magyarországi fürdőzési piac állapotáról, szereplőiről, telítettségéről, illetve a fürdővendégek demográfiai jellemzőiről és fürdőzési szokásairól szerzett tapasztalatairól. Az interjúkban részletesen kitértünk az egyes fürdők előzetes történetére, a jelenleg nyújtott szolgáltatásaikra, valamint e szolgáltatások áraira. A tanulmány első részében ezeknek az interjúknak az elemzésére kerül sor. Elsőként az egyes fürdők múltját, jelenét és tervezett jövőjét, majd a fürdőzésről, a piacról és a vendégkörről szerzett általános információkat vázoljuk fel az interjúk segítségével. A tanulmány következő részében a fürdővendégekkel készített interjúk elemzése történik. Mindhárom fürdőben nyolc interjúalanyt kérdeztünk meg személyesen arról, mit gondolnak a magyar fürdőzési piacról, mit várnak el egy fürdőtől, és mennyire elégedettek az aktuális fürdővel. A vendégekkel készített interjúk során is elengedhetetlen volt megőrizni az alanyok anonimitását. A beszélgetéseket ebben az esetben is diktafon segítségével digitálisan rögzítettük, majd írott formában, a tanulmányban mellékeltük. Az interjúkban kitértünk az alanyok lakhelyére, illetve fürdőzési szokásaikra is, mely információk a későbbi kvantitatív elemzési munka alapjául szolgáltak. A tipikus fürdőző csoportok például mindhárom fürdő esetében elkülöníthetőek voltak, mely csoportok létezését a tanulmány további részében statisztikai elemzési módszerekkel kívánjuk kimutatni. A tanulmány utolsó részében a három fürdőben készített kérdőíves adatfelvétel eredményeinek bemutatására kerül sor. A kvantitatív elemző munka első lépéseként a fürdőző vendégek demográfiai jellemzőit mutatjuk be. Mindhárom fürdő látogatói megvizsgálásra kerülnek kor, nem és iskolai végzettség szerint, majd felvázoljuk, hogy mely régiókból, országokból érkeznek az adott fürdőbe a legtöbben. Ezekből az adatokból már megrajzolható, hogy a három fürdőhelyet mely fürdőző csoportok látogatják a leggyakrabban, és ezek a csoportok milyen tulajdonságokkal rendelkeznek. Mivel az utóbbi néhány évben hasonló kvantitatív eljárásokon alapuló kutatást nem készítettek a fürdőkben, ezért az adatokon longitudinális elemzés nem végezhető, csak az adott időtartamra érvényes, horizontális elemzések hajthatóak végre. Az elemzés utolsó szakaszában a fürdővendégek igényfelmérésre történik, arra keresve a választ, hogy mely fürdőző csoportoknak pontosan milyen elvárásaik
5
vannak a számukra ideális fürdővel szemben, és mit gondolnak, a tanulmányban szereplő három fürdő mennyire felel meg az igényeiknek. Az elemzés végére várhatóan láthatóvá válik majd, hogy a fürdővezetők által leírt célcsoportok a valóságban mennyire aktív vendégei az adott fürdőknek, valamint megfogalmazhatóvá válnak olyan, még szükséges teendők, melyek elvégzésével a fürdőket tovább lehetne népszerűsíteni országon belül, vagy akár országon kívül is.
3. Múlt, jelen és jövő a fürdővezetők szemszögéből 3.1. A Makói Hagymatikum története A makói fürdő története 1956-ban kezdődött, amikor a jelenlegi épület mögött található, mára már használaton kívüli földhivatal udvarán fúrásokba kezdtek, abban a reményben, hogy gyógyvizet találnak. Ebben az időben tört fel a föld mélyéről az a 41 Celsius-fokos alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvíz, melyet a mai napig alkalmaznak Makón a gyógyászat során, és erre a gyógyvízre alapozva kezdtek el medencéket építeni a területen. Ahogy az interjúalany is beszámolt róla, az 1960-as évek szokásainak megfelelően itt is három klasszikus medence épült elsőnek: egy 50 méteres úszómedence, mely 3 méteres mélységével már akkor kuriózumnak számított; egy gyermekmedence; valamint egy gyógymedence. Az akkori fürdő épületét csak a medencék kiépítése után kezdték el felhúzni, mely a mai Hagymatikum helyén állt akkoriban. A fürdő az első időkben inkább tisztasági fürdőként üzemelt, volt kádfürdő is, így a lakosság gyakran naponta járt ide tisztálkodni, fürödni. A tisztasági fürdő megépítésével párhuzamosan a Maros partján a lakosság felfigyelt arra, hogy ízületi fájdalmaikat enyhíthetik, ha magukra kenik a Maros-parti iszapot. Mikor Dr. Batka István reumatológus főorvos bevizsgáltatta a parton található iszapot, kiderült, hogy az kivételesen jó szemcse összetételű, kiváló hőátadó tulajdonságokkal bíró, gyógyhatású iszap, melyet 1961-ben gyógyiszappá minősítettek. A marosi iszap gyógyító hatásának felfedezése után a fürdő fokozatosan inkább a gyógyászat irányába haladt, azonban egészen az 1980-as évekig főleg tisztasági fürdőként tartották nyilván. 1982-ben a gyógyvízzé minősített termálvízre és a gyógyiszapra alapozva a Makói Fürdőt gyógyfürdővé nyilvánították, és az eddigi kádfürdők felszámolásával megkezdődött a gyógyászati részleg üzemelése. A kezelések alapja a gyógyvíz és az iszap rendszeres használata volt, de kiépült egy komplett gyógyászat is, mely alkalmazta az elektroterápiát és a víz alatti gyógytornát is.
6
A gyógyászat fellendülése mellett azonban az 1980-as évek végére, az 1990-es évek elejére a már majdnem harminc éves medencék elavulttá váltak, gyakran már nem voltak képesek maradéktalanul ellátni funkciójukat. A városvezetés időben észlelte a problémát, és a gyulai, valamint a sárvári fürdő példáját szem előtt tartva újabb fejlesztésekbe kezdett. Az 1990-es évek elején az addig gyógyvízzel feltöltött 50 méteres úszómedencét feszített víztükörrel és vízforgatós rendszerrel látták el, mely a három méteres mélységével továbbra is egyedülállónak számított a Dél-alföldi régióban. Az építkezések folytatására 2002-ig kellett várni,
ekkor
készült
el
a
hullámfürdővel,
vadvízzel,
hidromasszázzsal
ellátott
élménymedence, egy évvel később pedig átadták a szabadtéri csúszdát a hozzá tartozó feszített víztükrű medencével. Bár a városvezetés számos fejlesztést vitt véghez a 2000-es évek elején, a fürdő legnagyobb gyengeségét ezzel sem tudták kikerülni: mivel nem rendelkeztek fedett medencékkel, ezért a fürdő szezonális maradt. 2007-re azonban sikerült átadni a fokozatosan mélyülő beltéri, 25 méteres tanmedencét, egy ülőmedencét és egy gyermekmedencét magába foglaló épületet, valamint a hozzá tartozó szabadtéri, élményelemekkel felszerelt gyermekmedencét és babamedencét, illetve a 33 méteres szabadtéri tanmedencét, a már úszni tudó
gyermekeknek.
Interjúalanyunk
elmondása
alapján
a
tanuszoda
épületének
megálmodásakor elsősorban a helyi lakosság igényeit tartották szem előtt, szerettek volna biztosítani egy olyan helyet a gyermekeknek, ahol biztonságosan megtanulhatnak úszni. A tanuszoda megépülésével párhuzamosan a fürdő többszörös pályázati részvétel után lehetőséget kapott az Új Magyarország Fejlesztési Terv Dél-Alföldi Regionális Operatív Program keretében uniós pályázati források lehívására, így 2009 novemberében elindulhatott a mai Makói Hagymatikum megépítése. Az új épület megtervezésére Makovecz Imre építészt kérték fel, akinek több munkája is megtalálható Makón: az ő nevéhez fűződik a Hagymaház és a makói buszpályaudvar is. A fürdő üzemletetése az építkezések idején sem állhatott le, ezért a gyógyászati részleget ideiglenesen a tanuszoda épületébe helyezték át. A közel két évig tartó építkezést 2011 augusztusában egy tűzeset zavarta meg, az épület egyik kupolája gyulladt ki. Az eset mindössze egy hónap csúszást okozott az építkezésben, így 2012. január 20-án a Makói Hagymatikum hivatalosan is megnyitotta kapuit a vendégek előtt. A fürdő jelenleg az országban, de talán egész Európa-szerte kuriózumnak számít, hiszen „nincs még egy olyan fürdő Magyarországon, amelyet az építészetével lehetne
7
reklámozni”1. Ahogy az interjúban is elhangzott, a fürdő megépítése során arra törekedtek, hogy minden korosztály, minden igényét ki tudják szolgálni. Egy beltéri és egy kültéri gyógymedencével rendelkeznek, valamint négy élménymedencével, ebből három a kupolán belül van, egy pedig szabadtéren, a csúszdával összekötve. A kisgyermekes családokra gondolva a kupolán belül létrehozták még a Sherwood-i gyermekbirodalmat, melyen belül babamedence és gyermekmedence is található. A szauna-parkban már 9 különböző szaunából lehet válogatni, a közelmúltban adták át az ország harmadik Kelo szaunáját, mely valódi 250 éves ezüstfenyő rönkfából épült. Vannak különböző szauna-szeánszok és szauna-feltöltések, melyekből kedvünk szerint válogathatunk, a makói hagymástól egészen a sörös felöntésig. Az új szolgáltatások közé sorolható továbbá a fürdőn belül létrehozott étterem, de működik büfé, sőt fodrászat és kozmetika is. A Hagymatikum kombinált jegyárakkal dolgozik, mely lehetővé teszi, hogy a vendégek csak azokért a szolgáltatásokért fizessenek, amelyeket igénybe is vesznek. A kombinált jegy mellett, mellyel az élménymedencék használata is engedélyezett, vásárolható úszójegy, mely kizárólag a tanuszoda területére érvényes, valamint úszó- és gyógyászati jegy, mely a tanuszoda mellett a gyógyászati szolgáltatásokat is magába foglalja. A szauna-park használatához külön szükséges jegyet vásárolni, azonban egy jeggyel korlátlanul használható a szauna-park bármely szolgáltatása. Van kedvezmény a diákok és a nyugdíjasok részére, valamint a helyi lakosok 50%-os kedvezménnyel vehetik igénybe a Hagymatikum szolgáltatásait. Az interjúból az is kiderült, hogy időszakosan újabb akciókkal próbálnak kedveskedni a vendégeknek, anyák napja alkalmából például, ha az édesanya gyerekkel érkezett, akkor az édesanya 50% kedvezményt kapott, illetve hasonló akciót terveznek a közel jövőben apák napjára is. A helyi közönség mellett az ország egész területéről érkeznek látogatók a Hagymatikumba. Az előzetes statisztikai adatok alapján2 a vendégkör mindössze 53,45%-a érkezett Magyarországról, 37% Romániából, 8% pedig Szerbiából, de jöttek vendégek Angliából és Ausztráliából is. Bár az utóbbi néhány évben hatalmas átalakuláson ment keresztül a makói fürdő, a fejlesztések a jövőben sem állnak le. A fiatal vendégkör érdekeit szem előtt tartva az interjú készítésének hetében készültek átadni a fürdőn belül négy új sportpályát is: egy röplabdapályát, egy streetball pályát, egy lábtengo pályát, valamint egy grundfoci pályát. A felnőtt korosztály igényeire támaszkodva azt is biztosítani kívánják a vendégeknek, hogy az 1 2
Idézet az 1. számú interjúalanytól A vendégek irányítószámai alapján készült statisztika, melynek felhasználása a Makói Hagymatikum engedélyével történt.
8
olimpiát együtt, nagyképernyős televíziókon tudják nézni a fürdő területén. A kisebb gyermekek egész napos szórakozását figyelembe véve a medencék mellett a napokban építettek egy óriási homokozót, mely több kisebb homokozót foglal magába. A nyári szezonban ezen kívül hat héten keresztül, hat különböző tematikával a Hagymatikumban lesz elhelyezve a Minimax kölyökstrand, mely ugyancsak a kisgyermekes családok aktív szórakozását segíti elő. A nem túl távoli tervek között szerepel még egy kupola megépítése is, amelyen belül egy komplett családi élményparkot kívánnak létrehozni. A fürdő vezetője szerint a Hagymatikum egyetlen hiányossága jelenleg, hogy nem rendelkezik saját szállodával. A lakosság már felismerte a fürdőben rejlő profitálási lehetőségeket, és több apartman, falusi ház épült, mely a fürdővendégek elszállásolására szakosodott, azonban még mindig nincs egy, a fürdőhöz tartozó négy csillagos szálloda, amely az egyes fürdőzők magas szintű igényeinek kielégítését szolgálhatná. A fürdő hosszú távú terveiben azonban szerepel, hogy a valaha földhivatalként működő épület helyén építsék fel ezt a szállodát, mely akár egy híddal közvetlenül is összeköthető lenne a fürdővel. A hátrányok közé sorolandó azonban az is, hogy a városközpontban épült fürdő nem tud majd mit kezdeni, ha további, nagy helyigényű szolgáltatásokat szeretne kialakítani az intézményen belül. Erre azonban megoldásul szolgálhat majd a környező telkek felvásárlása, vagy a felfelé építkezés, amelyet már most is alkalmaztak a Hagymatikumban.3 A Makói Hagymatikum múltját és jelenét felvázolva vélhetően a fürdő jó irányba halad, hogy Magyarország egyik meghatározó fürdőkomplexumává váljon, hiszen mind gyógyászatilag, mind az élményfürdőzés területén már olyan széleskörű szolgáltatásokat tud nyújtani, mely teljes mértékben képes lehet kiszolgálni az országhatáron belül, vagy akár kívül élő közönséget. Mindehhez azonban szükséges, hogy az egész országra, valamint a határokon túlra kiterjedő, erőteljes marketing-kampányt hozzanak létre, mely segítségével képesek lesznek felhívni a figyelmet a Dél-Alföld egyik legszebben kivitelezett fürdőkomplexumára.
3
1. számú interjúalany elbeszélése, valamint a http://www.magyarorszag_gyogyfurdoi.abbcenter.com internetes oldal tartalma alapján
9
3.2. Gyopárosfürdő története Gyopárosfürdőn már a kiegyezés időszakában, 1867-ben folytak vízminőség vizsgálatok. A vegyelemzés Dr. László Elek, Orosháza akkori orvosának kezdeményezésére indult meg 1869-ben, azonban a fürdő kiépítése még évekig váratott magára. Az akkori községi testület nem engedélyezte a tó melletti terület kiépítését, azonban megengedte a lakosságnak, hogy fürödjenek a tóban. A korabeli sajtó is sokat foglalkozott Gyopárosfürdő sorsával, és az 1880-as évekre a tó elismert és viszonylag sokak által látogatott fürdőhellyé vált. 1886-ban hivatalosan is fürdőhellyé nyilvánították a tó partját, és a következő öt évben rohamos fejlődésnek indult a terület. A kenderáztatásra használt, valamint a fürdőzésre szánt területet elkülönítették, és külön öltöző kabinokat is hoztak létre a nők számára. A gyors fellendülést azonban gyors hanyatlás követte, a tó környékét benőtte a nád, és a fürdővendégek többsége hanyagolta a látogatásokat a tónál. Az újabb fellendülés 1906-ban történt, amikor a község átvette Gyopárosfürdő irányítását, és megkezdődött a tó partjának kiépítése, a vízmélység megszabása. Ugyanebben az évben alakították ki az Orosháza-Szentes vasútvonalat, mely már érinteni tudta a gyopárosi városrészt, és a későbbiekben már külön vonatokat is indíthattak Gyopárosfürdő végállomással. Emellett ebben az évben indult meg a tó partján a parkosítás, fásítás, valamint építettek egy községi szállodát is 40 vendégszobával, majd 1908-ban a már fás ligetben ártézi kutat is fúrtak. A fejlődésnek ebben az esetben is az I. világháború vetett véget, és bár a két világháború között is történtek lépések a fürdő fejlesztéséért, azonban 1958-ig nem indultak be újabb nagy beruházások. A mai Gyopárosfürdő 4-5 ütemben fejlődött, és érte el mai állapotát. Az itt található alkáli hidrogén-karbonát tartalmú termálvizet 1999-ben nyilvánították gyógyvízzé, mely elsősorban a mozgásszervi, reumatológiai, ízületi bántalmakra, valamint nőgyógyászati problémákra nyújthat megoldást. A termálvíz gyógyító hatására alapozva Gyopárosfürdőn kiépült a Gyógyászati Központ is, mely teljes elektro- és balneoterápiás kezeléseket is biztosít a vendégek számára. Gyopárosfürdő múltjában az utolsó nagy beruházás 2004-ben valósult meg, ekkor adták át az új élményfürdőt és a wellnessrészleget, illetve az egykori laktanya helyén épült szállodát, mely hol magánkézben van, hol a fürdő tulajdonát képezi. Az utóbbi egy-két évben Gyopárosfürdő nem a fizikailag megfogható fejlesztésekre fektette elsősorban a hangsúlyt, hanem a fürdő image-át próbálta piacképesebbé tenni. Az interjúalany beszámolt arról, hogy egyik legfontosabb célcsoportnak a gyermekes családokat tartják, és január óta látható eredményeket értek el a családi programokkal kapcsolatos fejlesztésekben. A fürdőben külső- és belső gyermekfelügyeletet hoztak létre, valamint 10
animátorok és gyermek játszóházak segítségével próbálják színesebbé tenni a családok programjait, amikor Gyopárosfürdőre látogatnak. A kifejezetten kisgyermekes családoknak szóló programok mellett hangsúlyt fektettek az aktív korosztály szórakozására is, például bérelhető kerékpárokkal kívánják fellendíteni a kerékpáros turizmust. Gyopárosfürdőt jelenleg tipikusan többgenerációs fürdőként lehet említeni. A szolgáltatásai között szerepel a gyógyászat, a wellness, a bababarát programok és szolgáltatások, de az uszoda, az élményfürdő és a szauna-park is. Minden egyes részlegükkel az azt legfőképpen használó közönséget kívánják megszólítani, és az ő igényeikhez igazítani a szolgáltatást. Az interjúalany azt is kifejtette, hogy Gyopárosfürdőnek minden esetben többet kell nyújtania a megszokottnál, hiszen nem tud felmutatni olyan más attrakciót, ami emelné a fürdő színvonalát, így hátrányban van például a gyulai Várfürdőhöz képest, amely a vár közelségével máris egy pluszt nyújthat a közönségnek. A gyopárosi fürdő egyedisége azonban abban rejlik, hogy hatalmas zöld terület, zöld övezet veszi körül, amely alkalmas családok, nagyobb társaságok aktív szórakozására is, de a területen akár egész estés koncertek, nagy tömeggel járó rendezvények is megszervezhetőek. A nyári szezonban például a fürdő területén rendezik meg a Gyopárosi Sör és Virsli fesztivált, de volt már vízből nézhető mozi és éjszakai diszkó is. A fiatalok és a kisgyermekes családok mellett a fürdő jelenleg a nyugdíjas klubokat, egyesületek célozta meg, számukra gyakran a piaci árhoz képest lecsökkentett, egységes árakat biztosít, mely eredményeként az ország egyre távolabbi pontjairól érkeznek a nyugdíjas klubok tagjai, hogy akár egy fél napot itt töltsenek. Gyopárosfürdő árai nem sokban különböznek a Hagymatikum áraitól: kombinált jegy vásárlására itt is van lehetőség. Ha valaki csak a parkfürdőben szeretne napozni, akkor igénybe veheti a kinti medencék többségét, valamint az egyéb ingyenes szolgáltatásokat, azonban a szauna-park, vagy az élményfürdő részleg használatához külön belépőjegyet kell fizetni. Léteznek csökkentett árú jegyek, melyeket csak hétköznap lehet vásárolni, hiszen ekkor kisebb a forgalma a fürdőknek, a teljes napi jegyek között azonban nincs különbség, valamint diák- és nyugdíjas kedvezmény is létezik. A vendégek számára nagyon kedvező, hogy aki napi jegyet vásárol, az igénybe veheti még az aznap este kezdődő éjszakai fürdőzést is. Vannak külön wellness-csomagok is, melyekben különböző wellness szolgáltatásokat szedtek egy csokorba, s így kedvezményesebb árat tudtak adni ezekre. Ezen kívül léteznek gyógyászati csomagok is, melyeket az orvos is kiírhat, és így jóval kedvezményesebb áron vehetőek igénybe a szolgáltatások. A helyieknek természetesen Gyopárosfürdőn is 50%-os kedvezményük van a jegyárakra, azonban a kedvezményezettek köre itt annyival bővült, hogy
11
az Orosházi Kistérségen belül lakó vendégek 30%-os kedvezménnyel vásárolhatnak jegyet a fürdőbe. A fürdő vezetője elárulta, hogy a jövőben nem tervezik már az élményfürdőzés további erősítését Gyopárosfürdőn, hiszen az nagyon magas költségekkel bír, a látogatók gyorsan megunják, emellett pedig nagyon gyorsan amortizálódik. Inkább a sok apró strandélményre szeretnék fektetni a hangsúlyt, amelyek inkább animátor jellegű, ember végezte tevékenységeken fognak alapulni. A jövőben a gyógyászat fejlesztését is kitűzték célul, hiszen azon a részlegen régóta nem történt felújítás. Nem kifejezetten a szolgáltatások fejlesztésére lenne szükség, hiszen azok színvonala kifogástalan, hanem az eszközök modernizálására, vagy a falak újracsempézésére. A szezonalitás csökkentése érdekében a legfontosabb lenne, hogy a közeljövőben egy fedett uszoda részleget tudjanak átadni, hiszen amíg télen nem tudják kellőképpen kiszolgálni a közönséget, addig nem számítanak komoly konkurenciának a magyarországi fürdőkomplexumok piacán. 4 Gyopárosfürdő története majd száz évvel távolabb nyúlik vissza, mint az előbb tárgyalt Makói Hagymatikumé. Az új, építészetileg kivételes Makói Fürdővel ellentétben Gyopárosfürdő varázsa pontosan abban rejlik, hogy a hosszú évek nehézségeinek dacára képes volt megtartani fő profilját, és a beruházások, fejlesztések ellenére a fürdő megőrizte nyugodt,
családias
hangulatát,
mely
garantálja
helyét
az
ország
legnagyobb
fürdőkomplexumai között. 3.3. A Várfürdő története A Gyulai Várfürdő az egykori Almásy-birtok 8,5 hektáros kastélyparkjában épült ki, melyet mára már természetvédelmi területté nyilvánítottak. A fürdő építésének gondolata az 1940-es években fogalmazódott meg először, egy akkor alakuló részvénytársaság kezdte meg a próbafúrásokat. A szakértelem hiánya miatt a fúrások nem jártak nagy sikerrel, csak kis nyomású, nem túl meleg vizet sikerült találniuk a területen. A II. világháború miatt abbamaradtak a kísérletek, majd 1957-ben a Városi Tanács tűzte ki célul újra a fúrások megkezdését. 1958-ban már korszerű szovjet berendezésekkel indultak meg a munkálatok, és az őszi fúrások során 72 Celsius-fokos alkáli hidrogén-karbonát-kloridos, az ásványi anyagoktól barnára színeződött termálvizet találtak. A víz bevizsgálása során kiderült, hogy mozgásszervi betegségek, baleseti sérülés, idegbántalmak vagy akár nőgyógyászati problémák kezelésére is kiválóan alkalmas. A fürdő nem sokkal ezután, 1959-ben megnyitotta 4
A 2. számú interjúalany elbeszélése, valamint a http://www.oroshaza.abbcenter.com/?id=26872&cim=1 internetes oldal tartalma alapján
12
kapuit, egy évvel később pedig már átadtak egy strandmedencét, melyhez csúszda is tartozott, majd három gyermekmedencét és két gyógymedencét is. A Várfürdő történetében talán a legfontosabb évek voltak, amikor a hatvanas és hetvenes években az egészségügyi miniszter elsőként a termálvizet gyógyvízzé, majd a Gyulai Várfürdőt gyógyhellyé nyilvánította, majd a fürdőtelep környéke üdülőterületi rangot kapott. 1968-ban megkezdték a vízgyógyászati kezelések alkalmazását is, az egész ország területéről érkeztek ekkor beutalóval rendelkező vendégek. A város szálláshelyei ekkor már kevésnek bizonyultak, ezért általános iskolákban és kollégiumokban helyezték el a vendégeket, majd megnyitották a SZOT-üdülőt. Az 1970-es évek mindenképpen a Gyulai Várfürdő egyik aranykorának nevezhető: ebben az évtizedben kezdődött meg a rendszeres úszásoktatás az óvodások és az iskolások számára, valamint átadták az 50 méteres fedett versenyuszodát, mely a maga idejében egyedülállónak számított az egész országban. A fellendülést azonban a Gyulai Várfürdő esetében is hanyatlás követte. A következő majdnem két évtizedben a karbantartások, a felújítások elmaradtak, valamint a délszláv háború miatt látogatóinak száma is jelentősen lecsökkent. A társadalombiztosítási rendszer is átalakult Magyarországon: betegenként már csak évente kétszer 15 nap kezelést finanszírozott, ezzel jelentős jövedelem kiesést okozva a fürdőknek. Az előrelépésre 1999-ig kellett várni, amikor három nyertes pályázat és hitel segítségével korszerűsítésbe kezdtek a fürdőn belül: felújították az összes medencét, a közműveket és a gyógyászati részlegeket is. A fejlesztések eredményeképp 2004-ben a Gyulai Várfürdő elnyerte a legnagyobb szakmai minősítést strandfürdő és gyógyfürdő kategóriában is. A Gyulai Várfürdő jelenleg többgenerációs fürdőnek tekinthető, a gyógyvíz, a strand és a wellness ugyanis mind más korosztályt vonz a fürdőbe. Az elő- és utószezonban inkább a gyógyulni, rekreálódni vágyó idősebb korosztály, a nyugdíjasok látogatják rendszeresen a fürdőt, a főszezon idejében pedig általában az aktív keresők, a fiatalok, valamint a családok keresik fel a Várfürdőt. Számos különböző szolgáltatást nyújt a fürdő: saját gyógyászattal rendelkezik, egy reumatológus főorvos rendelése alatt pedig gyógykezeléseket lehet igénybe venni. A fürdő rendelkezik egy hatalmas ősparkkal is, ahol pihentető sétákat tehet a látogató, és amelyben több ritka növényfaj is található. Az aktív szórakozás mellett azonban lehetőség nyílik teljes wellness- és masszázs-szolgáltatások, valamint a szauna park igénybevételére is. A városban minőségi szálláshelyek is találhatóak, négy különböző négycsillagos szálloda, több háromcsillagos, valamint rengeteg panzió és apartman várja a turistákat.
13
A Gyulai Várfürdő a szolgáltatások mellett számos pluszt képes nyújtani látogatóinak. A fürdő a hatszáz éves Gyulai Vár tövében helyezkedik el, ezzel kulturális és élő történelmi élményt is biztosít a vendégkörnek. A város a nyári szezonban rengeteg kulturális és szórakozási lehetőset nyújt az idelátogatóknak, évről évre visszatérő, magas színvonalú rendezvényeivel. Kiemelt jelentőséggel bír a Gyulai Várszínház, de nyáron rendezik meg a Pálinkafesztivált, a Böllérnapokat, a Minden Magyarok Nemzetközi Néptánc Fesztiválját és a Gyulai Végvári Estéket is. A rendezvények mellett múzeumok és képtárak állnak rendelkezésre, valamint Gyula híres szülötteinek, például Kohán György és Erkel Ferenc életébe is betekintést nyerhet a látogató. A városon kívül is rengeteg szórakozási lehetőség van, a Körös partján, Városerdőn és Szanazugban számos strandoló és üdülőhely épült ki. A Gyulai Várfürdő árképzése is megfelel a mai magyar standard áraknak. A szezontól függően délután 4 és 5 óra után biztosítanak kedvezményt, valamint diák- nyugdíjas- és csoportos kedvezmények is igénybe vehetőek, gyulaiak pedig 50%-os csökkentett áron élvezhetik a fürdő szolgáltatásait. A Gyulai Várfürdő is kombinált jegyárakkal dolgozik, így elkerülhető, hogy a látogató olyan szolgáltatást is kifizessen, melyre valójában nem tart igényt. Gyula városába elsősorban belföldi turisták érkeznek, az ide látogatók 80-90%-a Magyarországról érkezik. A külföldi vendégek között nagyon sokan vannak, akik Romániából érkeznek, az összes külföldi turistának nagyjából 90%-a román. Főleg a szomszédos megyékből jönnek a látogatók, például Arad, Bihar, vagy Temes megyéből, a fürdő célja azonban pontosan az, hogy az ország belső részein élők is megismerhessék őket. A Gyulai Várfürdő vezetője pozitívan nyilatkozott a jövőről: a szezonális ingadozás orvoslására egy élményfürdő-beruházást terveznek, mely 2013. harmadik negyedévében fog átadásra kerülni. Az élményfürdő létrehozásával a gyógyászat és a wellness-szolgáltatások mellett már az aktív szórakozás terén is minőségi szolgáltatást tudnak majd nyújtani az odalátogató családos, vagy aktív életkorban lévő látogatóknak az elő- és az utószezonban is. Úgy véli, ez a beruházás más célcsoportokat tud majd a fürdőbe csábítani, így tovább növelhető a vendégkör, valamint csökkenthető a szezonális ingadozás. 5 A három Dél-Alföldi fürdőkomplexum múltjának, jelenének és jövőjének áttekintéséből látható, hogy bár mindhárom helyen hasonló minőségű termálvíz-készlet, és színvonalas szolgáltatások sora található, mégis képesek olyan pluszt nyújtani a látogatóiknak, mely 5
A 3. számú interjúalany elbeszélése és a http://www.bekesmegye.com/bekes-megye/a-gyulai-varfurdo-tortenete internetes oldal tartalma alapján
14
egyedivé teszi őket régiós és országos szinten is. A Makói Hagymatikum építészete lenyűgöző és különleges, szolgáltatásai jelenleg talán a legkorszerűbbnek nevezhetőek az országban. A fürdők vezetői mindannyian egyetértettek abban, hogy aki a legújabbra, a különlegesre vágyik, mindenképpen a Hagymatikumot fogja választani. Gyopárosfürdő azonban a tó közelségével, a csónakázási lehetőséggel és a hatalmas zöldterülettel szinte kiránduló élményt biztosít látogatóinak, és aki csendes, nyugodt környezetben szeretné igénybe venni az egyébként minőségi szolgáltatásokat, azok elsősorban Gyopárosfürdőre látogatnak el. A Gyulai Várfürdő mindezekkel szemben kulturális örökséget, történelmi látnivalókat és színvonalas rendezvényeket ígérhet vendégeinek, az ide érkező turisták több hetet eltölthetnek a fürdőn belül és kívül is anélkül, hogy egy programon kétszer vegyenek részt. A fent említettek alapján elmondható, hogy az összefogás nem járna a vendégkör csökkenésével, sőt, ha országos szinten és az országos határokat átlépve is ösztönöznék a közönséget arra, hogy mindhárom fürdőt kipróbálják, sokkal szélesebb körben terjednének a látogatók pozitív élményei. „Ha Magyarország kitalálná végre, hogy az image-a maga a fürdők országa, és valóban ezt egységesen kommunikálná külföld felé, akkor ebből nagyot profitálhatna az ország és fellendülhetne végre a turizmus is.”6 Ha a három komplexum, egyediségüket kiemelve, de együttesen lenne képes kilépni a külföldi piacra, sokkal hatékonyabb, eredményesebb munkát érhetnének el, mint egyenként.
4. A fürdőzési piac és a fürdőzés 4.1. Hogyan látják a fürdővezetők? 4.1.1. A fürdőzési piac magyarországi helyzete A három fürdővezetővel készített interjú során nem csak a fürdők helyzetéről és jövőbeli terveikről kérdeztük őket, hanem megvitattuk a magyar fürdőzési piac jelenlegi helyzetét és a Magyarországra jellemző általános fürdőzési szokásokat is. Az intézmények hasonlóságából fakadóan a vezetők véleménye sem tért el különösebben egymástól, hasonlóan értékelték a Magyarországon tapasztalható szokásokat. Az interjúalanyok egyetértettek abban, hogy az utóbbi években jelentős változás tapasztalható abban, hogy az emberek miért keresik fel a fürdőket. Néhány évtizeddel ezelőtt a gyógyászati szolgáltatásokat kizárólag azok vették igénybe, akik már valamilyen betegséggel küzdöttek és rehabilitációra volt szükségük. Az utóbbi néhány évben azonban
6
Idézet a 2. számú interjúalanytól
15
megnőtt az igény a prevencióra, a megelőzésre is, ennek fő okát az egészségtudatra ébredésben látják. A fürdők iránti igényt növelte az is, hogy a stressz Magyarországon népbetegséggé vált, és ennek leghatékonyabb ellenszere az aktív pihenés, kikapcsolódás, mely a fürdőkben érhető el a legkönnyebben. A mai gazdasági helyzetből fakadóan azonban az emberek többségének nincs arra lehetősége, hogy rendszeresen, heteket töltsön a regenerálódással, ezért bár rövidebb időre, de felkeresnek egy-egy fürdőkomplexumot, ahol egy hétvége alatt minden szolgáltatás elérhetővé válik számukra, így aktívan ki tudják használni szabadidejüket, illetve kipihenhetik fáradalmaikat. A nagy fürdőkomplexumok kiépítése mellett azonban folyamatosan létesültek kisebb településeken, kisebb fürdők is az országban. A fürdővezetők nem zárkóztak el attól, hogy a kisebb fürdőknek is lenne létjogosultságuk az országban, azonban ezeket csak a helyi igények kiszolgálása érdekében tartják praktikusnak, és úgy vélték, egy kis településen működő fürdő csak akkor logikus beruházás, ha el tudja tartani magát. A Hagymatikum vezetőjének véleménye szerint, az lenne a legszerencsésebb, ha az országban kevés számú, de nagy, minden igényt kielégítő fürdőket építenének, melyek mellett épülhetnének átlagos fürdők, de az 1960-as évekbeli 3 medencés közfürdőkre már nincs szüksége Magyarországnak. Gyopárosfürdő képviselője elmondta, hogy a nagy komplexumok építésekor figyelembe kell venni, hogy a település infrastrukturálisan és orvosi ellátás szintjén is felkészült legyen, ezek nélkül a beruházás értelmetlen. Mindhárom interjúalany megoldásnak látná, ha a helyi fürdők a helyi igények kielégítését tűznék ki célul, míg a régiós szintű komplexumok a külföldi piacot céloznák meg. Így elkerülhető lenne a fürdőzési piac túltelítettsége, a fürdőknek nem kellene konkurálniuk egymással, azonban amíg minden település fürdőt épít anélkül, hogy specializálódna egy bizonyos célcsoportra, vagy szolgáltatásra, addig az intézmények nem fogják tudni fenntartani magukat. A kisebb település fürdői mellett bekapcsolódtak a piacra a wellness szállodák is, melyek hasonló szolgáltatást képesek nyújtani, mint a fürdők, mindezt anélkül, hogy a vendégnek el kellene hagyni a szállást. A fürdőzési piac telítettségének megoldását mindhárom interjúalany az együttes, külföld irányába, főként Románia és Szerbia felé indított kommunikációban látja. A három fürdő összefogásával olyan erős marketing-kampányt lehetne létrehozni, mely segítségével a gyógyászatot egyedülálló módon lehetne reklámozni, fellendítve ezzel az orvosi turizmust Magyarországon, melyre eddig még nem volt példa. A romániai fürdőkkel való együttműködést is fontos elemének tartják az összefogásnak, hiszen „ahogy mi is szeretünk külföldre járni, úgy a románok szeretnek külföldre utazni, szeretik a magyar fürdőket a 16
rendezettségük, szépségük miatt.”
7
A román fürdők egyelőre nem tartanak olyan fejlettségi
szinten, mint a magyar intézmények, ezért a velük való kapcsolattartásból mindkét ország profitálhat, hiszen a magyar fürdők vendégköre a külföldi turisták számával növekedhet, a román fürdők pedig olyan komplexumok támogatását élvezhetik, amelyek egyedülállóak az országban. 4.1.2.A fürdőzési szokások Magyarországon 4.1.2.1. Kik és milyen céllal járnak fürdőbe? Az interjúk további részében a vezetőket arról kérdeztük, hogyan látják, kik és milyen céllal járnak fürdőbe ma Magyarországon, valamint milyen szempontok szerint választják ki az intézményeket. Remélhetően a vezetők véleménye és a vendégekkel készített interjúk során szerzett információk megfelelő alapot fognak nyújtani a kvantitatív elemzés hipotéziseinek megfogalmazásához. A vezetők elbeszélései alapján több, tipikus fürdőző csoport különíthető el. Az interjúkból látszik, hogy mindhárom interjúalany elsősorban a saját fürdőjének vendégkörét figyelte meg, és ezek alapján képzett csoportokat a látogatókból. A makói fürdő vezetője saját tapasztalatai alapján két fő csoportot különített el, a csoportképzés alapja a fürdő mérete volt. Az első csoport a helyi lakosság, aki a saját településén rendszeresen látogatja a fürdőt, úszni jár, igénybe veszi a gyógyvizet, és közben megbeszéli az elmúlt napok történéseit a többi fürdővendéggel. Ők megelégednek az alap szintű szolgáltatásokkal, rendszeres napi szintű kikapcsolódásra használják a fürdőt. A fürdőkomplexumok vendégköre azonban eltér a helyi kis fürdők látogatóinak összetételétől. A másik tipikus csoport, akik kevésbé figyelik a távolságot, és az országon belül olyan intézményekbe látogatnak el, amelyeknek van valami egyedisége, ami kuriózumnak számít az országban. Ez a csoport kevésbé ár-érzékeny, inkább az ár-érték arányt veszi figyelembe, és hajlandó nagyobb kiadásokra, ha valami különleges élményben lehet része. A makói fürdővezető hozzátette, hogy elkülöníthetőek még a fürdőző csoportok a látogatás célja alapján is, hiszen van, aki kifejezetten gyógyulni érkezik a fürdőbe, és vannak, akik az aktív pihenés miatt választják a gyógyfürdőket. Külön kis csoportokat alkotnak a kisgyermekes családok is, akik a gyermek szórakozási lehetőségeit veszik figyelembe, de a fiatal páros és baráti társaságok is, akik együtt járnak masszíroztatni és együtt csúszdáznak. A tipikus csoportokon kívül úgy véli, mindenki olyan fürdőt választ, amilyen szolgáltatáshoz éppen
7
Idézet az 1. számú interjúalanytól
17
kedve van. A magyar piacon számtalan fürdő közül lehet választani, így ha valaki kifejezetten csúszdázni szeretne, akkor egy aquaparkot választ, de ha minden szolgáltatást egyaránt szeretne élvezni, akkor meglátogat egy olyan fürdőt, mint a Hagymatikum. Gyopárosfürdő vezetője a fent említett csoportoktól eltérően inkább a demográfiai jellemzők mentén csoportosította a fürdőzőket. Egyik ilyen csoport a kisgyermekes családok. „Ők tipikusan ár és szolgáltatás érzékenyek, tehát minél többféle szolgáltatást, minél kedvezőbb áron szeretnének vásárolni és igénylik azt, hogy hasznos programokkal össze tudják kötni a nyaralásukat.”8 Jellemző rájuk, hogy szívesen eljönnek többször is a fürdőkbe akár egy hétvégére is, ritkán maradnak hosszabb időre. Ők azok, akik igénybe veszik a bérelhető kerékpárokat, a gyermekmegőrzést, a focipályát és a többi aktív programot, valamint az élményparkok elsődleges célcsoportjaikat is képezik. A másik megragadható csoport a gyógyászatot veszi rendszeresen igénybe, ők a 40 év feletti korosztály. Köztük is két kisebb csoport különíthető el: vannak, akik megelőzés céljából érkeznek a kezelésekre, míg mások már küszködnek valamilyen betegséggel és gyógyulni jönnek a fürdőbe. Ők rendszerint a felírt gyógyászati kezeléseket veszik igénybe, esetleg úsznak az egészségük érdekében, vagy szaunáznak egy keveset, de az élményparkot nem használják ki. Elkülöníthető még egy harmadik csoport is, akik kiszolgálására nem kifejezetten a fürdők, inkább a wellness szállodák szakosodtak. Ők abba az aktív kereső korosztályba tartoznak, akiknek a gyermekeik már kirepültek, egészségi állapotuk pedig nem kívánja meg, hogy rendszeres gyógykezelésekre járjanak. Őket az élményfürdőzés már nem érdekli, inkább a csendes-wellness szolgáltatásokat veszik igénybe. Számukra ezért a legelőnyösebb a szállodai szolgáltatások igénybevétele, hiszen így elkerülhetik a nyüzsgést, és több lehetőségük van az élményelemektől mentes rekreációra. A Várfürdő vezetője egy harmadik szempont alapján különítette el a fürdőkbe járó vendégek csoportjait, és az igénybe vett szolgáltatásaikat. Véleménye szerint főszezonon kívül azok járnak rendszeresen fürdőbe, akik valamilyen betegségben szenvednek, és gyógykezelést ajánlottak számukra. A főleg nyugdíjasokból álló korosztály fő célja a rehabilitáció, az élményelemeket nem használják ki. Szezonon kívül még gyakran látogat el a fürdőkbe az aktív kereső korosztály, akik a stresszt, a napi fáradalmakat szeretnék kipihenni. Ők kifejezetten a wellness-centrumokat keresik fel rekreáció céljából, de igénybe veszik a beltéri és a kültéri élménykomplexumokat is. Általában hétvégi vendégek, de az éjszakai fürdőzés látogatói is nagy arányban közülük kerülnek ki. Főszezonban megindulnak a
8
Idézet a 2. interjúalanytól
18
gyermekes családok és a fiatalok is, ők nem a gyógyvíz hatása miatt érkeznek, hanem főként a strand szolgáltatásait igénylik. A gyermekes családok kifejezetten olyan fürdőt választanak, ahol megtalálhatóak az élményelemek, amelyek egész napos szórakozást nyújthatnak a gyermekeknek. 4.1.2.2. Melyek a legfontosabb szempontok fürdőválasztáskor? Számtalan szempont vehető figyelembe fürdőválasztáskor, ez függ a vendég igényeitől, lehetőségeitől, de múlhat külső környezeti tényezőkön is. Az interjúk során megpróbáltuk összegyűjteni azokat a legfontosabb szempontokat, amelyeket a vendégek többsége figyelembe vesz, mielőtt kiválasztja, hogy melyik fürdőbe látogasson el. Az, hogy mely szempontok a legfontosabbak, az interjúk időpontjában még csak hipotézisek voltak, érvényességük csak a kvantitatív elemzéskor vizsgálható. Az interjúalanyoktól azt kértük, ők válaszolják meg, mely szempontok lehetnek a legfontosabbak. Mivel nem voltak adottak a választási lehetősek, három különböző szempontot vázoltak fel a vezetők. A makói képviselő a távolság és az idő függvényét nevezte meg a legfontosabb szempontnak. Elmondása szerint, ha valaki csak egy napot tud pihenésre szánni, nyilván nem utazik messzire a lakhelyétől. Ilyenkor egy maximum 100 km-es körön belül választ a vendég fürdőt. Ha több nap, esetleg több hét áll rendelkezésre, akkor a fürdőzők elhagyják ezt a 100 km-es sugarú kört, sőt néha még akkor is távolabb mennek, ha a közelben is megkapják ugyanazokat a szolgáltatásokat. A távolság mellett a fürdővezető fontosnak vélte még az egyediséget, az ár-érték arányt, a szolgáltatások minőségét, a tisztaságot, valamint design-t is. Gyopárosfürdő vezetője szerint a szempontok is elkülöníthetőek aszerint, hogy a vendég mely említett csoportba tartozik. A kisgyermekes családok számára az egyik legfontosabb mindig az ár-érték arány, valamint az, hogy a gyermekek a fürdőzés során ne unatkozzanak, minél színesebb programokkal szórakoztassák őket. Az aktív korú, főként wellness-szolgáltatások miatt érkezők ritkán nézik az árakat, őket inkább a nyugalom, és az igényes kiszolgálás érdekli. A Várfürdő képviselője is hasonlóan nyilatkozott, szerinte mindig ahhoz kell mérni a szempontokat, hogy milyen céllal érkezünk a fürdőbe. A gyógyászatra érkezők például gyakran egyszerűen csak azért mennek az adott fürdőbe, mert ott tudják felvenni a kezeléseiket. Általánosságban a legfontosabb értéknek ő is az egyediséget emelte ki, valamint azt, hogy a fürdőn kívül mindig legyen egyéb szolgáltatási lehetőség is a közelben, hiszen ez a titka annak, hogy sokan heteket töltenek például Gyula városában. 19
A fent említett szempontok közül elsőként az ár-érték arányt fejtették ki részletesen. Fontos megemlíteni, hogy mindhárom fürdővezető elmondta, az árak gyakran standard árak, ezért nem ezt kell figyelni, az a fontos, hogy mekkora mennyiségű és milyen minőségű szolgáltatást kapunk cserébe, ezért a szakmában ők csak ár-érték arányt vesznek figyelembe. Elmondásuk alapján az ár-érték arány fontos, de csak ezért az emberek többsége nem választ fürdőt. Az azonban gyakran előfordul, hogy akik kevésbé engedhetik meg maguknak, azok csak egy hosszú hétvégére, vagy 1-2 napra látogatnak el a fürdőkbe, ezzel tudnak spórolni. Az ár-érték arány után az elérhetőség és a nyitva tartás fontosságáról beszéltünk. Mindhárom fürdő úgy vélte, az elérhetőség akkor szempont, ha távoli városból, vagy országból érkeznek a vendégek. Ha Romániából vagy Szerbiából jönnek a látogatók, akkor kifejezetten előnyös, hiszen mindhárom fürdő határ menti településen helyezkedik el. Nagyobb probléma, ha a vendégek nyugat felől érkeznek, az utak minősége ugyanis egyre rosszabb, és előfordul, hogy egy-egy látogatót ez is visszariaszt a fürdő felkeresésétől. A helyiek szempontjából csak Gyopárosfürdő esetében van értelme elérhetőségről beszélni, hiszen a városon kívül található a komplexum. Ezt a „hátrányt” a gyógyászat esetében már kiküszöbölték, hiszen a fürdő saját kisbuszt indít a kórháztól, amely megoldja a ki- és beutazást a betegnek, valamint már helyi járatos buszok is indulnak, melyekkel bárki eljuthat a fürdőig. A nyitvatartás fontosságáról is mindhárom interjúalany hasonlóan vélekedett: kiemelt fontossággal kell kezelni, de csak a helyi lakosság miatt. Azok a vendégek, akik egy napra autóval, vagy tömegközlekedéssel utaznak a fürdőbe, általában 9 és 10 óránál hamarabb nem érkeznek meg, valamint délután 17 és 18 között általában már visszaindulnak lakóhelyükre. Számukra a napi 12 órás nyitva tartás több is, mint megfelelő, azonban a helyi lakosság igényei ennél magasabbak. „A törzsvendégek azok, akik egymással is vérre menő harcot vívnak, hogy a reggeli úszás, vagy az esti brügygölés a fontosabb.”9 A munka előtt úszni vágyók elvárják a fürdőtől, hogy reggel 6 órakor már nyitva legyen, azonban azok, akik munka után szeretnének érkezni, azt várják el, hogy legalább 9 óráig bent lehessenek. A fürdők feladata pontosan az, hogy megtalálják azt az arany középutat, mely a lehető legtöbb vendég igényeinek megfelel. A fürdővezetőkkel készített interjúk alapján világosan elkülöníthetőek a fürdőzők között tipikus nagyobb, illetve kisebb csoportok, mindezek bizonyításához azonban szükség van a vendégekkel készített interjúk, és a kérdőíves adatfelvétel eredményeire is. A
9
Idézet az 1. számú interjúalanytól
20
valóságban ugyanis ezek a tipikus célcsoportok nem ilyen letisztult formában jelennek meg, így előfordul, hogy a statisztikai elemzés során nem különülnek el láthatóan. A vendégekkel készített interjúk és a kérdőíves adatfelvétel elemzésekor tehát nem arra törekedtünk, hogy a vendégek egyes csoportjait láthatóan elkülönítsük egymástól, hanem arra, hogy egy átfogó képet kapjunk arról, milyen demográfiai jellemzőkkel és milyen fürdőzési szokásokkal bírnak az egyes komplexumok látogatói. 4.2. Hogyan látják a fürdő vendégei? 4.2.2. A fürdőzési piac és a fürdőzési szokások a vendégek szemszögéből A vezetői interjúkból egységes kép alkotható a magyar fürdőzési piacról, azonban érdemes a vendégek szemszögéből is megvizsgálni az utóbbi néhány évben lezajló folyamatokat, ezért mielőtt rátérnénk az interjúalanyok saját fürdőzési szokásaira, kikértük a véleményüket általánosságban is a fürdőzésről és a piacról. Mindhárom fürdőben nyolc-nyolc személlyel készült interjú. A beszélgetések alanyai a fürdő teljes vendégköréből kerültek kiválasztásra, ügyelve arra, hogy demográfiai összetételük valamennyire tükrözze a fürdő teljes vendégkörének eloszlását. Az interjúk rögzítése a megszokott módon, diktafon segítségével történt, biztosítva az alanyokat az anonimitásról. A fürdőzési piacról alkotott véleménykülönbségek már az első kérdés feltevésekor láthatóak voltak, azonban mindhárom fürdő esetében hasonlóan alakultak. Az interjúalanyok közül 10 fő úgy gondolja, hogy a kistelepüléseken is szükségesek a fürdők, míg másik 9 fő szerint csak a nagytelepülések komplexumaira van szüksége az országnak, a többiek nem fogalmaztak meg egyértelmű véleményt a témában. A nagy fürdőkomplexumok mellett érvelők szerint a túl sok, apró fürdő nem lenne képes minden igényt kielégíteni, ezért inkább arra van szükség, hogy ezek a nagy komplexumok megfelelő távolságra legyenek egymástól, így az ország bármely területéről viszonylag könnyen elérhető legyen egy-egy nagy komplexum. A kis települések mellett érvelők főleg az árakat hozták fel példának, a nagy fürdőket ugyanis a kombinált jegyek ellenére is túl drágának találják. Mindhárom fürdő vendégei úgy látták, hogy a fürdőbe járás nagyon elterjedt szokás a mai Magyarországon, azonban nem értettek egyet az utóbbi évek változásaiban. Többségük úgy vélte egyre több ember jár fürdőbe, és mindez a pihenés utáni vágy és a gyógyulni akarás következménye, de néhány interjúalany szerint már a fürdők vendégkörén is érezhető a mai gazdasági helyzet súlyosbodása, egyre kevesebben tehetik meg, hogy rendszeresen fürdőbe járjanak. Megoszlott a vélemény arról is, hogy milyen szolgáltatásokat keresnek az emberek
21
leginkább a fürdőkben, de két szolgáltatást szinte minden esetben kiemeltek: az élményt és a gyógyvizet. A fürdőzési szokások mellett a Romániában működő fürdőkről is kérdeztük a vendégeket. A Magyarországon élők közül (a kérdezettek 70%-a) mindössze egy látogató volt, aki járt már romániai fürdőben, azonban az elmúlt tíz évben ő sem látogatott vissza oda. A Románia területén élő vendégek ismerték az említett fürdőket, azonban mindannyian azt nyilatkozták, hogy messze elmaradnak a magyar fürdőkhöz képest. A vendégek vélekedése a magyar fürdőzési piacról és a fürdőzésről, nem nyújtott használható, plusz információkat a kutatás számára, azonban máris rávilágított arra, hogy a vendégek a vártnál sokkal gyakrabban hozzák összefüggésbe a fürdőzési szokásokat az anyagi helyzettel.
5. A fürdővendégekkel készített interjúk elemzése A fürdők vezetőivel készített interjúkat követően mindhárom intézmény nyolc-nyolc vendégével készült interjú a saját fürdőzési szokásaikról. A beszélgetések során az volt a törekvés, hogy a vezetői interjúk által nyitva hagyott kérdésekre is választ kapjunk. Az interjúkban elhangzott válaszok nem képezik szerves részét a statisztikai elemzésnek, inkább csak segítik a későbbi kvantitatív elemzést azzal, hogy irányt szabnak a hipotéziseknek, valamint gyakran választ adnak a statisztikai adatok eredményeire is, hiszen az alanynak ebben az esetben lehetősége van kifejteni véleményét. 5.1. A Makói vendégekkel készített interjúk eredményei Makóra a kérdezettek pontosan a fele érkezett a közeli megyeszékhelyről, Szegedről, a többiek közül egy helyi, valamint három külföldi, Aradról, Vajdaságból és Sydneyből érkező vendég. Ez az eloszlás máris informatív lehet a kutatás számára, hiszen a hazai vendégek közül szinte mindenki a fürdő közelében lakott, de akadt olyan is, aki másik földrészről érkezett. A makói és három szegedi interjúalany heti rendszerességgel látogat meg valamilyen fürdőt, a külföldről érkező vendégek azonban ritkábban járnak fürdőbe, akkor viszont hosszabb ideig maradnak. Céljaik között szerepelt főként az úszás, a szaunázás és a kikapcsolódás, de egy makói nyugdíjas hölgy például rendszeresen ezt az időtöltést választja, hogy unokájával együtt lehessen. A kérdezettek közül csak egy válaszadó jár rendszeresen egyedül fürdőbe, ő ilyenkor csak úszni szokott, azonban ha nem sportolási céllal érkezik, akkor ő is társaságban jár fürdőzni. A szolgáltatások igénybevételében különbség
22
tapasztalható az interjúalanyok szokásaiban. A két megkérdezett szegedi fiatal a lehető legtöbb szolgáltatást kipróbálja, ha társasággal érkezik, az idősebb korosztály viszont inkább a gyógyvizet és a masszázsokat preferálja. A szauna használata megosztja a vendégeket, 50% igénybe veszi, de van, aki drágállja az árát, vagy aki a szíve miatt nem használhatja. A vendégek, ha társasággal érkeznek, átlagosan 5-6 órát töltenek a fürdőben, ennél csak abban az esetben jönnek rövidebb időre, ha csak napközbeni úszás a fő cél. A fél, vagy sokszor egész napos fürdőzést azzal magyarázzák, hogy sokkal több szolgáltatás érhető el a fürdőben, mint amennyit ki lehet próbálni 2-3 óra alatt, valamint ha már kifizették a belépőjegyeket, akkor minél tovább élvezhessék a fürdő előnyeit. Az interjú során megkértük az alanyokat, hogy mondják ki azt az első szót, ami eszükbe jut a fürdőről: a válaszok 75%-a a pihenéssel, feltöltődéssel, rekreációval volt kapcsolatos, míg a maradék 25% az egészség és a gyógyulás kategóriába tartozott. A kérdezettek közül egyedül a Sydney-ből érkező vendég nem járt még Magyarországon más fürdőkben, a további interjúalanyok mindegyike az ország számos más fürdőjét felkereste már: jártak Mórahalmon, Gyulán, Zalakaroson, Budapesten, Szegeden, stb. A makói nyugdíjas hölgy volt a kérdezettek közül az egyetlen törzsvendég, a többi vendég először járt a fürdőben. A kérdezettek véleménye megoszlott arról is, hogy mi a legfontosabb szempont a fürdőválasztáskor. A Sydneyből érkező vendég nem jár fürdőbe, ő kizárólag a fürdő építészete miatt látogatott el ide, a vajdasági látogató a tisztaságot jelölte meg fő szempontként. Az ár-érték arányt mindössze egy vendég említette a legfontosabbnak, a kérdezettek többsége inkább azt tartja fő szempontnak, hogy a fürdőben minden szolgáltatás elérhető legyen, amit ő igénybe akar venni. A kérdezettek közül azért mindenki figyeli a fürdő árait, de országos szinten véleményük szerint nincsenek olyan nagy különbségek, hogy valahova csak az ára miatt érje meg elmenni, vagy pontosan azért kellene lemondani róla. Ettől függetlenül minden vendég azt nyilatkozta, hogy ha csökkentenék a belépők árait, akkor fellendülhetne a fürdő forgalma. Egy szegedi hölgy szorgalmazná azt is, hogy csökkentett áron 1-2 órát is lehessen a fürdőben tölteni, ugyanis rendszeres látogatója egy vízi tornafoglalkozásnak, ahol az edző óradíja mellett a fürdőbelépő teljes árát is ki kell fizetnie. Az elérhetőséget és a nyitva tartást a nyolc kérdezett közül hatan nem tartották kifejezetten fontosnak, és mindössze egy személy volt, aki kihangsúlyozta a késő estig tartó nyitva tartás elengedhetetlenségét az aktívan dolgozó, de úszni vágyó emberek érdekében. Az ingyenes buszjáratok indítását minden kérdezett jó ötletnek tartotta, azonban senki nem állította, hogy igénybe venné. A nyugdíjas kérdezettek azzal indokolták véleményüket, 23
hogy ők eleve ingyen utazhatnak az országban, de többek szerint az autó egyfajta mobilitást biztosít, amelyről nem szeretnének lemondani. A vendégek fürdőzési szokásainak megvitatása után a Hagymatikumról kérdeztem az interjúalanyokat. Többségük ismerős által, vagy valamilyen írott, illetve elektronikus médiából hallott elsőnek a fürdőről. A kérdezettek többsége látott reklámot a fürdőről helyközi buszokon, plakátokon, vagy sajtóban, a Vajdaságban és a Sydneyben élő látogatók azonban semmilyen reklámmal nem találkoztak a Hagymatikummal kapcsolatosan. Amikor az interjúalanyok véleményét kértük a fürdőről, 6 kérdezett a legjobb tulajdonságnak a Makovecz Imre által megálmodott kivitelezést nevezte meg. Pozitív tulajdonságként említették még emellett a szolgáltatások széleskörűségét, és minőségét, valamint a tisztaságot is. Negatívumként a makói interjúalany az 50 méteres úszómedence lecserélését nevezte meg, majd beszámolt arról, hogy a helyi közönségből mindenki hiányolja a régi medencét. A Sydney-ben élő vendég kifejtette, hogy amikor szállást keresett Makón, csak nagy nehézségek árán bukkant rá egyre, amivel viszont nagyon elégedett, de hiányolja a fürdőhöz tartozó szállodát. Az Aradról érkező látogató arról is beszámolt, a makói szállások között keresgélve nem talált olyat, amit megengedhetett volna magának. A Hagymatikum árait a látogatók többsége reálisnak tartotta, egy kérdezett jegyezte meg, hogy szeretné, ha azok, akik csak a gyógyászat miatt érkeznek ide, kevesebbet fizetnének. A 8 interjúalany közül 3 személy tartotta eddig a Hagymatikumot a legjobb fürdőnek, 2 személy nem tudott kiemelni „kedvenc fürdőt”, míg volt, akinek Balatonfüred, Gyula, valamint az Aquaworld tetszett a legjobban. Az indoklások során többségük arra hivatkozott, hogy alig ismerik még a fürdőt, ezért nem tudnak reális képet alkotni róla. Fontosnak tartják még a parkosítás befejezését, mellyel otthonosabbá lehetne tenni a fürdőt. Az interjú végén minden kérdezett megfogalmazhatta, hogy milyen tanácsot adna a fürdő vezetőinek. A kérdezettek fele szerint minden tökéletesen működik, ezért ők semmilyen észrevételt nem tettek. A helyiek érdekét védve az egyik interjúalany az 50 méteres úszómedence mihamarabbi visszaállítását kérte, de volt, aki szerint több csúszdára lenne szükség a kültéri medencéknél, valamint aki jó tanácsként megjegyezte, hogy továbbra is maradjon ilyen kedves a személyzet, és akkor rendben fog működni a fürdő.
24
5.2. A Gyopárosfürdőn végzett interjúk eredményei A Gyopárosfürdőn végzett interjúk alanyai az ország különböző pontjairól, valamint a határon túlról is érkeztek. Két kérdezett Aradról, egy Temesvárról látogatott Gyopárosfürdőre, de érkeztek Mohácsról, Balatonlelléről, Kiszomborról és Békéscsabáról is, míg az orosházi lakosok közül egy személlyel készült interjú. A kérdezettek fele heti rendszerességgel látogatja a fürdőket, de a további 50% is legalább kéthavonta szakít időt a fürdőzésre. A 8 kérdezettből heten a pihenést jelölték meg érkezésük elsődleges céljának, míg a nyolcadik kérdezett épp felfedező útra indult a feleségével Magyarországon, így kerültek Gyopárosfürdőre. Többségük baráti társasággal, valamint a családdal jár fürdőbe, de a kérdezettek között volt egy kempingező is, aki egyesülettel érkezett. A szolgáltatások közül szinte mindenki mást kedvel: a kérdezettek többsége megemlítette a szaunázást, de a családdal érkezők az élményfürdőt is preferálták, míg volt, aki kifejezetten csak úszni és a zöldövezet miatt napozni jár strandra. Kivétel nélkül mindenki legalább 5-6 órát tölt ilyenkor a fürdőben, de ha megtehetik, akkor az egész napjukat fürdőzéssel töltik. A 8 kérdezettből 5 interjúalanynak a pihenés volt az első szó, amely eszébe jutott a fürdőzésről, két vendég az úszást, egy látogató pedig az élményt párosítja elsősorban a fürdő fogalmához. Gyopárosfürdőre látogatók közül egy aradi és egy temesvári kérdezett nyilatkozta, hogy az utóbbi pár évben nem járt más fürdőben, a további hat interjúalany az ország szinte minden fürdőjében megfordult már. Említették Harkányt, Győrt, Makót, Szegedet, Igalt, Bükkfürdőt, Hajdúszoboszlót, Gyulát, Cserkeszőlőt. A fürdő kiválasztásának legfontosabb szempontjai a gyopárosfürdői kérdezettek szerint a tisztaság, a szolgáltatások minősége és az, hogy pihenni is tudjanak a fürdőben. Elmondták, hogy itt Gyopárosfürdőn például nincs zaj, nagyon nyugodt a környezet, és ők ezért is szeretnek ide járni. A kempingező házaspár természetesen a kemping minőségét tartja szem előtt. Esetükben az egyik legfontosabb, hogy a fürdő és a kemping közvetlenül össze legyen kötve egymással. Elmesélték, hogy bár az agárdi strand nagyon tetszett nekik, nem fognak többet odamenni, mert a kemping hiába volt összekötve a fürdővel, arra nem járhattak, ezért papucsban és fürdőköpenyben az utcára küldték őket, és megkerülve az intézményt, csak a főbejáraton tudtak bejutni a fürdőbe. Az árak fontosságát csak egy kérdezett emelte ki, a további hét interjúalany szerint meg kell nézni az árakat, de inkább a kényelem, a tisztaság, és az árért kapott szolgáltatások a mérvadóak. Az elérhetőséget nem tartották fontosnak a kérdezettek, a nyitva tartást Gyopárosfürdő esetében is csak a helyi közönség emelte ki. Az ingyenes buszjáratokat a makói fürdőzőkhöz képest itt többen igénybe vennék, a helyiek, vagy akik több napra érkeznek Gyopárosfürdőre, örülnének például, ha ingyenes 25
lenne a városba induló busz. Egy aradi kérdezett megjegyezte, hogy szeretné, ha Arad és Gyopárosfürdő között is lenne reggel és este közvetlen járat, de nem az ingyenesség miatt. A buszjárattal ő is el tudna jönni úgy, hogy a fürdőben kicsit jobban elengedje magát, megihatna egy pohár italt ebédkor, és nem kellene az autó miatt aggódnia egész nap. Az olcsóbb szolgáltatások minden kérdezett szerint több látogatót vonzanának a fürdőkbe, azonban hozzátették, ez gyakran a szabadidő függvénye is, hiába lenne meg az anyagi keretük, szabadság hiányában akkor sem tudnának sokkal gyakrabban ellátogatni ide. A kérdezettek többsége nagyon régen hallott elsőnek Gyopárosfürdőről, már alig tudták felidézni, de főleg a baráti körtől értesültek róla. Az újonnan érkező vendégek közül egy kérdezett egy másik fürdőbeli szaunázás során hallott Gyopárosfürdőről, és úgy vélte, ki kell próbálniuk. A beszélgetések során kiderült, hogy csak a békéscsabai és a helyi kérdezettek láttak Gyopárosfürdőről reklámot, előbbi a helyközi buszokon, utóbbi a nyomtatott sajtóból. A többi kérdezett csak az ajánlások alapján, maga kereste meg interneten a honlapot és érdeklődött a fürdő iránt. Az egyik aradi interjúalany ki is fejtette, hogy szerencsésnek tartaná, ha városában reklámoznák a fürdőt, hiszen az emberek többsége hallott már róla, de aki nem internetezik, az nem tudja elképzelni a fürdőt. Ő már nagyon sok ismerősének ajánlotta a helyet, és sokan azóta is idejárnak, ezért úgy gondolja szükségesek lennének a reklámok, hogy még többen el akarjanak jönni ide. A kérdezettek mindegyike maximálisan meg van elégedve Gyopárosfürdővel, de mindannyian más szolgáltatást dicsértek, főként a wellness-részleg és az élményfürdő szolgáltatásait. A hatalmas zöld területet és a tavat kuriózumként élik meg a látogatók, a többség úgy vélte, már csak ezért is érdemes meglátogatni Gyopárosfürdőt. Az egyik kérdezett kiemelte továbbá azt is, hogy amikor utoljára itt járt, egy kisgyermek megsérült játék közben, és az alkalmazottak azonnal szakszerűen és nagyon kedvesen látták el. Hiányzó szolgáltatásként csak néhány elemet tudtak felsorolni az interjúalanyok: több hintaszéket szeretnének, egy családos anyuka pedig hullámmedencét a gyermekeinek. Egy kérdezett emelte ki, hogy úgy vette észre, a termál medence alja kicsit csúszik, érdemes lenne gyakrabban leborotválni. Az interjúalanyok mindegyike reálisnak tartotta Gyopárosfürdő árait, két kérdezett kifejezetten olcsónak vélte országos szinten a belépőket. A helyi infrastruktúrával, az éttermekkel és a szállodákkal mindannyian meg voltak elégedve, a helyi látogató úgy véli, Orosháza központjában lenne szükség több szállodára és étteremre. A Romániából érkező
26
látogatók szerint viszont az utak minősége egyre rosszabb, ami bár nem a fürdőn múlik, de befolyásolhatja azt, hogy hányan jönnek át Romániából. A kérdezettek 50%-a kifejezetten Gyopárosfürdőt jelölte meg az országban a legjobb helynek, de a további 50% is úgy vélte, hogy ha nem is az első helyen, de mindenképpen a legjobbak között van. Egy interjúalany említette meg, hogy a többi fürdőhöz képest itt kevesebb a fedett terű medence, valamint egy másik kérdezett a gyulai szauna-parkot korszerűbbnek tartotta a Gyopárosfürdőn lévőnél. A gyopárosfürdői interjúalanyok többsége, a makóihoz hasonlóan semmilyen észrevételt nem kívánt tenni a fürdővezetők felé, hiszen mindennel teljes mértékben elégedettek voltak. A kempingező házaspár elmondta, hogy nagyon örültek a kemping és a fürdő közötti átjárhatóságnak, és ezért másik kempingező egyesületeknek is ajánlani fogják a helyet. Mindössze egy kérdezett fogalmazott meg kritikát a fürdővel szemben, miszerint úgy véli a beltéri egységekben nagyon fülledt a levegő, célszerű lenne javítani a szellőzésen. 5.3. A Várfürdő vendégeivel végzett interjúk eredményei Az eddig tárgyalt fürdőkhöz hasonlóan a Gyulai Várfürdőbe is az ország minden pontjáról érkeztek vendégek. Három interjúalany érkezett Budapestről, jöttek Nyíregyházáról, Sarkadról, Jobbágyról, Dunaújvárosból, valamint a határon túlról Nagyszalontáról is. A Várfürdő volt az egyetlen, ahol az interjúk készítése során nem találkoztunk helyiekkel, valamint kiemelendő, hogy láthatóan magasabb volt az átlag életkor, mint Makón vagy Gyopárosfürdőn.
A
Várfürdőben
kérdezett
látogatók
közül
senki
nem
jár
heti
rendszerességgel fürdőbe, évente néhány alkalommal látogatnak meg fürdőket, de ilyenkor legalább egy hétig maradnak. Az interjúalanyok 50%-a kifejezetten gyógyulni érkezik ide, a további 50% kikapcsolódni, pihenni, valamint kihasználni a Szép-kártya által nyújtott lehetőségeket. A kérdezettek ugyancsak fele párjával kettesben érkezik a fürdőkbe, 25% a családjával, 25% pedig a barátaival jár. Az interjúalanyok közül hatan kifejezetten a meleg vizet, a masszázst és a további gyógyászati kezeléseket veszik igénybe, ezen felül csak úszni járnak. Az interjúalanyok között egyetlen 25 éven aluli férfi volt, ő az éjszakai wellness szolgáltatásait szokta a leggyakrabban igénybe venni, míg a sarkadi család az élmény- és a wellness részleg miatt látogatja a fürdőket. A kérdezettek mindegyike legalább fél napot tölt egyszerre a fürdőben, de ha tehetik, akkor az egész napjukat itt töltik. A Várfürdőben lekérdezett alanyok nehezen tudták megfogalmazni, mi az az egy szó, ami elsőként eszükbe jut a fürdőről. Többen egyszerűen csak egy kellemes érzést társítanak hozzá, mások a gyógyulást, a pihenést, a regenerálódást. Az utóbbi néhány évben a 27
kérdezettek többsége Hévízen járt és Budapesten, de volt, aki meglátogatta Zalakarost és Bükfürdőt is. A makói és gyopárosfürdői kérdezettekhez képest a Várfürdő látogatói sokkal kevesebb helyen jártak az elmúlt néhány évben, elmondásuk szerint már csak a bevált helyeket látogatják. Az interjúalanyok véleménye eltért abban, hogy mi a legfontosabb szempont fürdőválasztáskor. Két kérdezett kifejezetten a gyógyvíz minősége szerint választ fürdőt, ketten a távolságot, az elérhetőséget tartják a legfontosabbnak. A többi kérdezett a szálláslehetőségek, a szolgáltatások és az árak szerint dönt, de van, aki hosszú évek óta csak egy fürdőbe jár, és nem hajlandó kipróbálni más intézményt. Az árakat csak egy kérdezett tartotta kifejezetten fontos szempontnak, a többi interjúalany figyeli ugyan az árakat, de nem az alapján dönt. A nyitva tartást és az elérhetőséget fontosnak tartották a kérdezettek, hiszen gyakran több száz kilométert tesznek meg, ezért előre tájékozódni szoktak, hogy mikor nyitnak a fürdők, valamint a fürdőhöz közeli szálláshelyeket keresik fel a legszívesebben. Az ingyenes buszjáratot a kérdezettek többsége nem venné igénybe, de úgy látják, hogy lenne létjogosultsága a szolgáltatásnak. Az egyik nyugdíjas interjúalany elmondta, ő eleve ingyen utazik, tehát nem a pénz miatt látja szükségesnek a szolgáltatást, hanem mert Gyula városában a bevásárlóközpontok többsége messze van a fürdőtől. Ő olyan szolgáltatást szeretne, amelyen belül lehetőség van kimenni busszal bevásárolni, majd visszajutni egészen a fürdőig, a szálláshelyig, hiszen nyugdíjasként már nehezen sétál vissza bevásárlás után. A kérdezettek úgy vélték, több látogató érkezne, ha alacsonyabbak lennének az árak, a mai gazdasági helyzetben ritkán jut elegendő pénz ilyenfajta szórakozásra. Nyolc kérdezettből hatan hosszú évek óta ismerik a fürdőt, és rendszeresen ide járnak, így nem tudták felidézni, hogy kitől, vagy honnan hallottak elsőnek a fürdőről. Ők azóta ismerik a fürdőt, hogy megnyílt a Hőforrás, többségük üdülőjoggal rendelkezik oda, vagy van ismerőse, akinek van üdülőjoga. A további két interjúalanyból egy az Erkel Hotel megnyitójára érkezett elsőnek a városba, egy másik látogatót pedig egy helyi üdülőtulajdonos beszélte rá, hogy próbálja ki a fürdőt. Reklámot kevesen láttak a fürdőről, interneten tájékozódtak róla inkább, de volt, aki nyomtatott sajtóban olvasott róla. Az interjúalanyok többsége elégedett a fürdővel, de több-kevesebb hiányosságot fel tudtak sorolni. A kültéri medence például mindig késéssel nyit ki, az ingyenes szaunát pedig nem tartják elég melegnek. Az ingyenesen igénybe vehető szauna esetében sérelmezték a látogatók azt is, hogy csak reggel 9 óráig van nyitva, hiszen ők 8 órakor kapnak reggelit, és mire befejezik, már nem tudják igénybe venni a szolgáltatást. Május 31-ig a szauna egész nap nyitva volt, ezért sem értik, hogy most miért kell bezárni nappalra. Nem szívesen fizetnének 28
az egész szauna-parkért, hiszen naponta csak egyszer szeretnének szaunázni. Továbbá egy látogató hiányolja a lovardában megrendezett heti kétszeri tornát, neki az volt az egyik kedvenc szolgáltatása. Országos viszonylatban nem tartják drágának a Várfürdőt, azonban többen úgy vélték, az ilyen komplexumok árai nem az átlagemberek pénztárcájához vannak igazítva. A látogatók többsége nem saját anyagi helyzetéhez mérve fogalmazta meg ezt a konzekvenciát, hiszen főleg kezelésekre járnak a fürdőbe, így sokkal olcsóbbak a szolgáltatások. A Nógrád megyéből érkezett interjúalany megemlítette, hogy jogosnak tartja a helyieknek és a nyugdíjasoknak járó kedvezményeket, azonban nem érti, miért kell neki sokkal többet fizetni, miközben még üzemanyagra is költenie kell, hogy el tudjon ide jönni. A helyi infrastruktúrával, a szállodákkal és az éttermekkel minden interjúalany teljes mértékben elégedett volt. Az ország legjobb fürdőjének a látogatók 50%-a a Várfürdőt tartja, további két kérdezett a Hévízi fürdőt említette, míg ketten nem tudtak egyértelműen nyilatkozni a témáról. A Hévízi fürdőt kedvelők a víz minőségét emelték ki, mely véleményük szerint magasan a legjobb gyógyvíz az országban. A Várfürdő mellett az érvek többsége a minőségi szolgáltatások, a kitűnő termálvíz mellett a város szépségét és különlegességét is kiemelik, mely miatt érdemes több hetet is eltölteni Gyulán. A látogatók közül 3 interjúalany semmilyen tanácsot nem adna a fürdővezetőknek, teljes mértékben elégedettek minden szolgáltatással. Volt olyan interjúalany, aki szerint szükség lenne három napos bérletre is, mely a napi jegyhez képest tartalmazhatna egy kisebb kedvezményt, így máris szívesebben töltene el itt egy hosszú hétvégét. Ezen kívül úgy vélte, az elővételben váltott jegyek ára is lehetne alacsonyabb, hiszen a látogató is egyfajta rizikót vállal azzal, hogy előre váltja meg a jegyét, az időjárást ugyanis nem lehet pontosan előre megjósolni. Többen említették a fedett gyermekmedencék fontosságát is, hiszen télen a gyermekeknek sokkal kevesebb lehetősége van a fürdőben. A három interjúsorozat eredményeit összevetve kirajzolható egy kép a fürdőzők általános jellemzőiről, valamint fürdőzési szokásaikról. Ha megvizsgáljuk, hogy honnan érkeznek a legtöbben az adott fürdőbe, látható, hogy Makóra egyelőre a közelben lakó, rendszeres fürdőlátogatók járnak, valamint az ország bármely más pontjáról vagy az országhatáron túlról érkező kísérletezők, akiket egy építészeti remekmű, valamint egy teljesen új fürdő vonzott a városba. Gyopárosfürdőre ezzel ellentétben kifejezetten az aktív pihenők, valamint a családosok járnak. Előzőekre jellemző, hogy a wellnesst, a szaunát, az úszást 29
veszik igénybe, valamint preferálják a csendet és élvezik a tó nyújtotta csodálatos látványt. Utóbbiak hasonlóan a természetet és a nyugalmat kedvelik, azonban általában gyermekeikkel, és nagyobb társasággal érkeznek, használják az élménymedencéket, de előszeretettel veszik igénybe a focipályát is. Az interjúk alapján a határon túlról érkezők többsége a családosok közé tartozik, akik reggel autóba ülnek, majd egy egész napos pihenés után este visszatérnek országukba. A Várfürdő vendégeinek többsége láthatóan a nyugdíjas korosztályba tartozik, ők gyógyulni jönnek, és kifejezetten a víz jótékony hatása miatt érkeznek Gyulára. Ők általában párjukkal, illetve hasonló korú barátaikkal érkeznek, gyakran rendelkeznek beutalóval is. A Várfürdő látogatóira jellemző még, hogy az ország bármely pontjáról érkeznek, és rendszeresen egy bizonyos fürdőbe szeretnek járni. Úgy vélem a gyógyulni vágyó csoport ilyen nagy arányát az is okozhatja, hogy az interjús felmérés még az előszezon végén zajlott le, így a nyári turizmus még nem indulhatott be kellőképpen. A vendégek beszámolói alapján mindhárom fürdőnél kiemelhetőek olyan egyedi jellemzők, amelyek miatt a látogató ezt a fürdőt választja. Makó esetében ez a jellemző az újdonság, valamint az építészeti különlegesség. Az emberek még nem ismerik eléggé az új fürdőt, a későbbiekben az egyediséghez a szolgáltatások minősége is hozzájárulhat majd. Gyopárosfürdő esetében a természet közeli nyugalom, és a családi hangulat azok a fő vonások, melyek miatt visszatérő vendégeik csak ide járnak. A Várfürdő országos szinten talán a három fürdő közül a legismertebb, vendégei hosszú éveken keresztül hűen visszajárnak a fürdőbe. Számos előnyét lehetne felsorolni, azonban a legfontosabb a kitűnő gyógyhatású termálvíz, valamint a fürdőhöz tartozó város. A város szépsége és egyedisége az a plusz a gyulai Várfürdőben, amiért érdemes hetekre eljönni ide nyaralni. A vendégekkel készített interjúk alapján látható, hogy bár három hasonló fürdőről van szó, mindegyik rendelkezik olyan egyedi jellemzőkkel, melyek kihangsúlyozásával együttesen is ki lehetne lépni a piacra, anélkül hogy egymás konkurenciái lennének. Az interjúkból szerzett másik legfontosabb információ az, hogy a Hagymatikum vendégein kívül szinte senki nem látott reklámokat a fürdőkről, mindenki ismerőstől, régi tapasztalatokra, esetleg internetes böngészés során meglelt adatokra alapozva választotta ki, melyik fürdőbe látogasson el. Az intézmények egyik legfontosabb feladata az összefogás során az lesz, hogy mindhárom fürdőt az ország egész területén és az országhatárokon kívül is a lehető legtöbb csatornán keresztül reklámozza. Az internet hasznossága tagadhatatlan, és a reklámozás egyik legfontosabb eszköze lehet, azonban nem szabad megfeledkezni az elektronikus médiumokon kívül eső csatornákról sem, hirdetni kell a televízióban, a buszokon és a buszmegállókban is, 30
hiszen minél többet mutatunk meg fürdőink szépségéből, annál többen szeretnék majd felkeresni azokat.
6. A fürdőzők és a fürdőzési szokások kvantitatív elemzése 6.1. A kutatás hipotézisei A fürdők vezetőivel és a fürdők vendégeivel készített interjúk eredményét statisztikai elemzésekkel is alá kívántuk támasztani. A személyes interjúk eredményeire alapozva mindhárom fürdőben egy-egy kérdőíves adatfelvételt végeztünk, mely minél gyorsabb és pontosabb megvalósításának érdekében kérdezőbiztosokat alkalmaztunk. A három fürdőben összesen 300 kérdőívet kérdeztek le, melyekből egy 272 fős elemszámú mintát képeztünk. Az adatfelvétel során törekedtünk arra, hogy a minta összetétele hűen tükrözze a teljes fürdőző sokaság nemek szerinti és korcsoport szerinti eloszlását. A kutatás fő hipotéziseihez az interjús felmérés eredményei szolgáltak alapul. A statisztikai elemzés első lépéseiben az egyes fürdők vendégkörének demográfiai jellemzőit vizsgáltuk. A nemek szerinti eloszlás a kutatás érvényessége szempontjából lesz informatív, hiszen így leellenőrizhető, mennyire képezi le a minta az országos sokaság jellemzőit. Az interjús vizsgálatokra támaszkodva az első hipotézis, hogy a három fürdő közül Gyula vendégkörének átlagéletkora a legmagasabb, míg Gyopárosfürdőn a legalacsonyabb az átlagéletkor. Az átlagéletkor mellett szükséges megvizsgálni az életkor móduszokat is, így megfigyelhető pontosan melyik korosztályból érkeznek a fürdőbe a legtöbben. A vendégkör iskolai végzettségében fürdőnként nem indokolt, hogy különbséget tapasztaljunk, de informatív lehet megvizsgálni, hogy milyen iskolai végzettségűek járnak fürdőbe. Mivel a fürdőzést gyakran az egészségtudatos életmóddal kötik össze az emberek, a sztereotípiákra hagyatkozva várható, hogy a fürdőzők iskolai végzettsége viszonylag magas legyen. Az interjúkban tapasztaltak figyelembe vételével a harmadik hipotézis szerint Makóra főleg a közelben lakók járnak, Gyopárosfürdőre és Gyulára azonban az ország egész területéről érkeznek látogatók, a Romániából érkezők többsége pedig Gyopárosfürdő vendége. Ahhoz, hogy pontosan meghatározható legyen, honnan érkeznek a vendégek, a lakhelyük típusát is vizsgáltuk, valamint a minél sikeresebb szemléltetés érdekében megyék szerint térképen helyeztük el a látogatók lakhelyét. A fürdők esetében gyakran megemlítjük, hogy a kisgyermekes családoknak külön igényeik vannak, hiszen a gyermekeket nem lehet például gyógyvízbe vagy szaunába vinni,
31
ezért külön szolgáltatásokkal kell lekötni őket. Mivel mindhárom intézmény próbál tudatosan figyelni ezekre az igényekre, szükséges megvizsgálni, hogy a vendégek valóban családostól érkeznek-e, valamint a családosok mely fürdőt preferálják a legjobban. A negyedik hipotézis szerint Gyopárosfürdő vendégei között lesz a legtöbb családos, hiszen a hatalmas zöldövezet, az élményelemek és a nyugodt hangulat kedveznek a gyermekes családoknak. A fürdőzők demográfiai és társadalmi összetételének utolsó hipotézise a fürdőzők jövedelmi helyzetére vonatkozik. Az ötödik hipotézis szerint nincs különbség az egyes fürdők vendégeinek jövedelmi helyzetében. Mindhárom fürdő a standard áraknak megfelelően dolgozik, a jegyárak között nincs kiugró különbség, valamint mindhárom fürdőben lehet orvosi beutalóval is igénybe venni szolgáltatásokat, így feltételezhetően az esetlegesen átlagnál rosszabbul élők is hasonló arányban lesznek, vagy nem lesznek jelen a fürdőkben. A tanulmány utolsó fejezetében a vendégek fürdőzési szokásait szükséges elemezni. A hipotézisek alapjául most is az interjúkban elhangzott információk, és az azok elemzésekor megfogalmazott állítások szolgálnak. Az első hipotézis a fürdőbe járás gyakoriságára vonatkozik: az interjúk alapján azt feltételezzük, hogy Makóra járnak a legtöbben heti rendszerességgel, míg a Várfürdőt inkább kevesebb alkalommal, de hosszabb időre veszik igénybe. Gyopárosfürdőt vizsgálva mindkét esetre találunk majd példát, de valószínűsíthető, hogy ott is inkább a gyakoribb látogatások lesznek a jellemzőek. Az előző hipotézissel összefüggően azt is megvizsgáljuk majd, hogy egy fürdőző nap hány órát töltenek a vendégek a fürdő területén. Második hipotézisünk, hogy fürdőnként eltérés tapasztalható majd a fürdőzéssel töltött órák számában is. Mint már előző hipotézisünknél
megfogalmaztuk,
Makó
esetében
valószínűsíthető,
hogy
a
heti
rendszerességgel járó vendégek egy alkalommal kevesebb időt töltenek a fürdőben, míg a Várfürdő vendégei, akik csak éves szinten egy-két alkalommal fürdőznek, nagyobb eséllyel töltik az egész napot a strandon. A fürdőzési szokások feltérképezéséhez szükséges megvizsgálni azt is, hogy általában kikkel érkeznek a vendégek a fürdőbe. Az előzetes csoportképző tulajdonságokból arra következtethetünk, hogy Makón lesz a legmagasabb azok aránya, akik egyedül vagy kettesben járnak fürdőbe, Gyopárosfürdőn pedig azoké, akik a családdal és a barátokkal fürdőznek. A tanulmány utolsó részében a szolgáltatások igénybevételének mennyiségéről, valamint minőségéről szerzett információk elemzését hajtjuk végre. Az interjúkból már kiderült, hogy a vendégek többsége a szolgáltatások teljes körét igénybe szokta venni, de vannak speciális csoportok is, akik csak egy-két szolgáltatás miatt érkeznek a fürdőbe, és nem is vesznek igénybe mást. A kérdéskörre vonatkozó hipotézis szerint mindhárom fürdő 32
esetében magas lesz az általános szolgáltatások, mint az úszás, wellness, szauna, élményfürdő igénybevételének arányai, és alacsonyak a közösségi programok, étterem, kávézó igénybevétele. A Hagymatikum esetében szinte minden szolgáltatás igénybevételénél magas értéket várunk, hiszen a helyi, rendszeresen járó közönség mellett jelen van a kísérletezők csoportja is, akik a lehető legtöbb szolgáltatást szeretnék kipróbálni. A Várfürdő vendégköre hipotézisünk szerint a gyógyászatot, a wellnesst, valamint a masszázst veszi leggyakrabban igénybe,
míg
Gyopárosfürdő
esetében
jósoljuk
a
legmagasabb
százalékot
az
élményfürdőzésre igényt tartóknál. A következő hipotézis teszteléséhez új változók, klaszterek létrehozása szükséges az eddigi fontos, csoportképző tulajdonságok alapján. A klaszterelemzés tulajdonképpen egy dimenziócsökkentő, csoportosító eljárás, mely azokat a megfigyelteket sorolja egy csoportba, melyek minden változó mentén közelednek egymáshoz. A klaszterképzés három változó mentén készült el: 1. „Milyen gyakran jár fürdőbe?” ezt a változót folytonossá tettük és egytől ötig terjedő skálán helyeztük el a válaszokat; 2. „A háztartásban élők közül hány kiskorú gyermek van?”; valamint 3. a születési évből készített, életkor változó. A kétlépcsős klaszterelemzés eredményeképp az alábbi klasztereket sikerült elkülöníteni:
33
1. ábra: A négy klaszter jellemzői
Az első ábrán jól látható, hogy 4 különböző klasztert különített el az eljárás:
Az 1. klaszterbe tartozók többségének átlag életkora 40 év, gyermekeik számának átlaga 1,43, valamint az egytől ötig elhelyezett skálán a fürdőbe járás gyakoriságának átlaga esetükben 3,4. Az aktív korú, kiskorú gyermekes, havonta-kéthavonta fürdőbe járó családok tehát az 1. klaszter domináns csoportja.
A 2. klaszterbe főként azok az idősek tartoznak, akik évente csak néhány alkalommal látogatják a fürdőket, és háztartásukban már nem él kiskorú gyermek.
A 3. klaszter domináns csoportja a fiatalok, akiknek még nincs gyermek a családban, és legalább havonta-kéthavonta el tudnak látogatni a fürdőkbe.
A 4. klaszter főként azokat a nyugdíjasokat foglalja magába, akik kiskorú gyermek nélkül élnek, és heti rendszerességgel járnak fürdőbe. A klaszterek mentén kívánjuk összehasonlítani, hogy az interjúkban tárgyalt fő
szempontokat mennyire tartják fontosak fürdőválasztáskor a kérdezettek. A klaszterektől azt 34
várjuk, hogy rámutatnak, a tipikus célcsoportok pontosan mit tartanak szem előtt, amikor kiválasztják, hogy melyik fürdőbe látogassanak. Hipotéziseink szerint a különböző klaszterekbe tartozóknak különböző szempontok lesznek fontosak: az 1. klaszter az élményt, a gyermekvilágot, valamint a wellnesst, a 2. klaszter inkább a gyógyászatot, a 3. klaszter az élményrészleget és a wellnesst, a negyedik klaszter pedig a gyógyvizet fogja preferálni. A tanulmány utolsó részében azt kívánjuk tesztelni, hogy a vendégek mennyire elégedettek a fürdők szolgáltatásaival. A felmérés során egy ötfokú skálán kellett elhelyezniük elégedettségük szintjét az adott szolgáltatással kapcsolatban. Hipotézisünk szerint különbség lesz a fürdők között abban, hogyan ítélik meg szolgáltatásaikat a vendégek. Az interjúk alapján Gyopárosfürdőt ítélik majd a legolcsóbbnak a három fürdő közül, azonban megközelíthetőségben a legrosszabbnak. A legújabb, legkorszerűbb technikával kialakított szauna-park és a wellness-szolgáltatások miatt feltehetőleg a Hagymatikum wellnessszolgáltatásai kapják majd a legmagasabb elismerést. A Várfürdő árait már az interjúk során is magasnak találták a kérdezettek, előre láthatóan a legalacsonyabb pontszámot fogja kapni az árakra, azonban gyógyászata és gyógyvize igen híres, feltételezhető, hogy ebben a szolgáltatásban a Várfürdővel lesznek a legjobban megelégedve. 6.2. A vendégek demográfiai és társadalmi összetételének elemzése fürdőnként Első lépésben a férfiak és a nők arányát volt szükséges ellenőrizni az elemzés során, hiszen ha az értékek kiugróan eltérnek az országos aránytól, akkor a mintánk nem megfelelő, a kutatás pedig ezzel érvényét is vesztené. 1. Táblázat: A vendégek nemek szerinti megoszlása fürdőnként (N=272)
Férfi Makó 40% Gyopárosfürdő 33% Gyula 32%
Nő 60% 67% 68%
Magyarországon a nők vannak többségben, a férfiak és nők arányát tekintve a mintánk érvényes, az országos átlaghoz közelítő. Az első hipotézis teszteléséhez, mely szerint Gyula vendégköre átlagosan a legidősebb, és Gyopárosfürdőé a legfiatalabb, első lépésben a vendégek átlagéletkorát kell megvizsgálni a fürdőkre lebontva.
35
A vendégek életkorának átlaga fürdőnként
54,15
53,25 44,43
60 50 40 Átlag életkor 30 20 10 0 Makó
Gyopárosfürdő
Gyula
2. ábra: A vendégek átlagéletkora fürdőnként10 (N=272)
Ahogy az első ábrán is látható, a három fürdő közül a Várfürdő vendégeinek a legmagasabb az átlagéletkora, azonban a Hagymatikum látogatóinak korát vizsgálva hasonló átlagéletkor tapasztalható. A Gyopárosfürdőn mért adatok alapján szemmel láthatóan a fiatalabb közönség gyakrabban választja a gyopárosfürdői strandot, mint a másik két fürdőt. Az átlagéletkor mutatói azonban nem fedik minden esetben a valóságot, hiszen ha az adathalmazunk csak szélső értékekkel rendelkezik, akkor is egy középértéket kapunk eredménynek, ha – a fürdők példáját bemutatva – egyetlen középkorú személy sem járt a strandon. Az átlagéletkorból levont következtetések megerősítésére a vendégek életkorának móduszát érdemes vizsgálni, ezzel kimutatható, hogy mely érték szerepelt a mintában a leggyakrabban, a fürdők esetében tehát mely életkorú személyekből voltak a legtöbben aznap a fürdőben.
10
A tanulmány a könnyebb érthetőség kedvéért minden diagramon azonos színnel jelöli a fürdőket: Makót pirossal, Gyopárost kékkel, valamint a Várfürdőt zöld színnel.
36
A vendégek életkorának módusza fürdőnként 69
65 70 60 50
26
Életkor móduszok 40
30 20 10 0 Makó
Gyopárosfürdő
Gyula
3. ábra: A vendégek életkorának módusza fürdőnként
A második ábrán látható, hogy az életkor móduszok igazolták az első hipotézist, valamint az átlagoknál jobban szemléltetik az egyes fürdő vendégeinek életkorbeli különbségeit. A Várfürdőben az adatfelvétel napján a 69 éves korosztályból voltak a legtöbben, míg Makón a 65 évesek voltak többségben. Gyopárosfürdőn az életkor módusz ennél sokkal alacsonyabb, a megkérdezettek közül a 26 évesek aránya volt a legmagasabb. A fürdőnkénti életkorkülönbségek egyelőre igazolják azt a feltevést, hogy a nyugdíjas és idős korosztály előszeretettel veszi fel a kezeléseit a Várfürdőben, ennek lehet köszönhető az életkor módusz ilyen magas értéke. A Gyopárosfürdőn mért életkor módusz ugyancsak magyarázó értékkel bír, alátámasztja azt a feltevést, miszerint a kisgyermekes családok és a baráti társaságok az átlagosnál gyakrabban választják Gyopárosfürdőt. A második hipotézis teszteléséhez a fürdővendégek befejezett iskolai végzettségét szükséges megvizsgálni. A hipotézis szerint fürdőnként nem különbeznek az iskolai végzettségek, azonban a befejezett iskolai végzettség statisztikája informatív lehet a későbbi kutatások során.
37
4. ábra: A vendégek befejezett iskolai végzettsége fürdőnként (N=272)
Látható, hogy lényeges különbségek nincsenek az egyes fürdők látogatóinak iskolai végzettsége között, azonban néhány eltérés tapasztalható. A legalább érettségivel rendelkezők aránya a makói látogatók között 75%, felsőfokú képzésben 37% részesült. A gyopárosfürdői vendégek 77%-a tette le legalább az érettségit, 45% járt főiskolára, vagy egyetemre. A Várfürdő közönségének 81%-a rendelkezik érettségivel, 42% végzett felsőfokú képzést. Szignifikáns különbség nem tapasztalható a fürdővendégek iskolai végzettsége között, azonban a statisztika némileg alátámasztja azt az általánosan elismert elképzelést, hogy az egészségtudatos életmód, tehát ezzel együtt a fürdőbe járás az átlagosnál magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők sajátossága. Nem állítjuk, hogy az elgondolás nem állná meg a helyét, azonban a fürdőbe járást, mint szokást, számos más dimenzió is befolyásolja, és a
38
befejezett iskolai végzettséggel való esetleges összefüggése egy másik, közös dimenzió hatása is lehet. A harmadik hipotézis alapján a három vizsgált fürdőbe az ország különböző pontjairól különböző arányban érkeznek a látogatók. Az interjúk alapján a Hagymatikumot főként a közelben lakók látogatják rendszeresen, valamint az ország területéről és a határon túlról is elszórtan egy-egy vendég. Mivel a fürdő híre csak most kezd terjedni, ezért a nagy csoportok még nem látogatják, inkább egy-egy kísérletező típusú vendég érkezik, s ha tetszik neki az intézmény, akkor viszi a hírét az országban. Gyopárosfürdő és Gyula múltja jóval távolabb nyúlik vissza az időben, így őket már ismeri az ország, a vendégek valószínűleg az ország minden tájáról érkeznek.
A vendégek lakhelyének típusa fürdőnként 75% 80%
53% 47%
60% 29% 40% 13%
21%
15%
12% 9% 17% 9% 1%
20% 0%
község, falu
város
megyeszékhely főváros
település típusok
Makó
Gyopárosfürdő
Gyula
5. ábra: A vendégek lakhelyének típusa fürdőnként
A településtípusok vizsgálata nem azért volt fontos, hogy látható legyen, ki érkezik faluból, vagy községből, hanem mert így kiszűrhető, hogy a vendégek hány százaléka érkezik a fővárosból, valamint megyeszékhelyekről. Az adatok azért számítanak informatívnak a kutatások szempontjából, hiszen Budapesten és az ország megyeszékhelyein szinte minden esetben találhatóak magas színvonalú fürdőkomplexumok, az innen érkező vendégek azonban mégis a vizsgált három fürdő egyikét választották. A 4. ábrából leolvasható, hogy a gyulai vendégek 21%-a érkezett Budapestről, amely a másik két fürdőhöz képest kiugróan magas arány. A megyeszékhelyekről ide látogatók aránya is a Várfürdő esetében a legmagasabb, míg Makóra és Gyopárosfürdőre inkább városokból és községekből, falvakból érkeznek a
39
látogatók. A településtípusok és az alapján, hogy a vendégek mely megyékből érkeznek, felrajzolható egy térkép, amely megmutatja, hogy pontosan honnan érkeznek a látogatók az egyes fürdőkbe.
6. ábra: Mely megyéből érkeztek a vendégek? (N=272)
Az 5. ábra megmutatja, hogy pontosan mely megyékből érkeztek a vendégek a fürdőkbe, és a megyéken belül milyen típusú településen laknak. Látható, hogy a Hagymatikum vendégeinek túlnyomó többsége (83,9%-a) Csongrád megyéből érkezett, további 6,9% a szomszédos Békés megyéből, valamint 3,4% Romániából, tehát a kérdezettek kevesebb, mint 6%-a érkezett az ország többi pontjáról. Gyopárosfürdőre saját megyéjéből a vendégek 36%-a, a szomszédos Csongrád megyéből 18% érkezett. Gyopárosfürdő vendégei közül 14% nem Magyarországról látogatott a fürdőbe, s az összes külföldi vendég 70%-a fürdőzött a gyopárosfürdői strandon. Közkedvelt lehet Gyopárosfürdő még Győr-MosonSopron megyében és Pest megyében is, előbbiből a vendégek 9%-a, utóbbiból 13%-a érkezett. A térképről leolvasható, hogy Gyula valóban az ország teljes területén ismert, látogatóinak mindössze 18,8%-a jött Békés megyéből. Legtöbbjük, (29,4%) Pest megyéből érkezett, de az ország 19 megyéjéből 16-ból volt látogató aznap Gyulán, valamint a határon túlról érkezett a vendégek 3,5%-a. A térképről látható tehát, hogy a tanulmány harmadik hipotézise
40
beigazolódott. Makóra főként a helyi, környékbeli közönség jár, és csak néhány vendég érkezett a megyén túlról. Ennek magyarázata, hogy még mindig nagyon új a fürdő: az adatok felvételekor a Hagymatikum még nem volt 5 hónapja nyitva, ráadásul előszezonban sokkal kevesebb a valódi nyaraló, ilyenkor többnyire a rendszeres fürdőzők járnak az intézményekbe. Gyopárosfürdő a maga több mint száz éves múltjával az ország minden területén ismert és elismert, valamint a Romániából érkező vendégek kedvence. A vendégekkel készített interjúsorozatból arra lehet következtetni, hogy Romániából tényleg többségében a baráti társaságok és a családok érkeznek Magyarországra fürdőzni, ők pedig igénylik a nagy területet, a szabadságot, valamint a széleskörű szolgáltatásokat is, ezért Gyopárosfürdő a megfelelő hely számukra. A Gyulai Várfürdő országosan az egyik legismertebb fürdő, így nem meglepő, hogy szinte minden megyéből érkeznek ide vendégek. A Pest megyei vendégek ilyen magas arányára magyarázatul szolgálhatnak az interjúkban elhangzottak: a Hőforrás megépülésekor ugyanis nagyon olcsón lehetett üdülőjogot vásárolni, mely átruházható a rokonokra is. Akkoriban nagyon sokan vásároltak Budapestről üdülőjogot, hogy évente egykét hetet eltölthessenek vidéken. Ez a generáció mára már nyugdíjas lett, s a gyógyászati kezelésekkel összekötött nyaralásuk során veszik igénybe üdülőjogukat. A kisgyermekek számának százalékos aránya fürdőnként
Gyula
0,0% 4,7%
3 18,8% 76,5%
2 2,0% 11,1%
Gyopáros
1
20,2% 66,7%
0 1,1%
Makó
9,2% 8,0% 81,6%
7. ábra: A kisgyermekek számának százalékos aránya fürdőnként (N=272)
A kérdőíves adatfelvétel során a kérdezőbiztosok rákérdeztek, hogy a válaszadó háztartásában hány kiskorú gyermek él. A negyedik hipotézis vizsgálatakor az erre a kérdésre
41
kapott válaszokat szükséges elemezni, melyek százalékos arányát a 6. ábra mutatja meg. Látható, hogy mindhárom fürdő esetében nagyon magas azoknak a százalékos aránya, akik családjában már nincs kiskorú gyermek. Ez az arány a Hagymatikum esetében a legmagasabb, a kérdezettek 81,6%-ának családjában nincsen kiskorú gyermek, 8%-uknál 1 gyermek, 9,2%nál 2 gyermek van a családban, és mindössze 1,1%-uknál van 3 gyermek. A fürdőzők átlagéletkorához hasonlítva ezek az arányok nem meglepőek, hiszen a fürdőzők többsége középkorú és időskorú, akiknél már ritkán van kiskorú gyermek a háztartásban. A hipotézist igazolva ténylegesen Gyopárosfürdőre járnak a legtöbben a családosok közül, de az itt fürdőzők között is magas azok aránya, akik háztartásában nincsenek gyermekek (66,7%). Az egy gyermekes háztartásokból érkezők a gyopárosfürdői minta 20,2%-át teszik ki, a két gyermekesek 11,1%-ot, a három gyermekes háztartások pedig 2%-ot. A Várfürdő kérdezettjeinek 76,5%-a gyermek nélküli háztartásban él, azonban az összes fürdőző 18,8 százalékánál van egy kiskorú gyermek, 4,7%-nál pedig kettő. A Várfürdő statisztikai adatai ellentmondanak a vendéginterjúk által kialakított képnek, azonban ez az elő- és a főszezon különbsége miatt adódik. A gyermekesek vártnál magasabb aránya igazolja a Várfürdő vezetőjének elképzeléseit, miszerint a gyulai fürdő másik nagy célcsoportja a gyermekes családok. A fürdővendégek demográfiai és társadalmi összetételének vizsgálatakor végül szükséges kitérnünk a látogatók anyagi helyzetére is. Az anonimitás biztosítása ellenére az alanyok ritkán válaszolnak arra a kérdésre, hogy pontosan mennyit keresnek, ezért a kérdőívben nem is tettük fel ezt a kérdést. Nagyobb eséllyel adnak választ az alanyok, ha nem kell konkrét összeget megadniuk, csak egy ötfokú skálán elhelyezniük a jövedelmi helyzetüket, melynek középső értéke az átlag. Ez azzal a hátránnyal jár, hogy nagyon sokan automatikusan az átlaghoz sorolják magukat, ezért nehéz pontos adatokat szerezni a jövedelemről. A 7. ábrán látható, hogy a vendégek saját bevallása alapján a Várfürdő látogatói állnak a legjobban anyagilag: 28,3% az átlagnál jobb helyzetűnek sorolta magát, és nem volt olyan kérdezett, aki az átlagnál sokkal rosszabbnak ítélte volna meg jövedelmi helyzetét. A Gyopárosfürdőre érkezők 26%-a tartja jobbnak anyagi helyzetét az országos átlagnál, azonban 15% átlag alattinak véli helyzetét. Saját bevallásuk szerint a legrosszabb anyagi helyzetben a Hagymatikum vendégei vannak, akiknek 26,1%-a vallotta azt, hogy rosszabb helyzetben van az átlagnál. A statisztikai elemzés értékei alapján az 5. hipotézis megdőlt, van különbség az egyes fürdők vendégeinek anyagi hátterében.
42
Hogyan látják saját jövedelmi helyzetüket a vendégek fürdőnkénti csoportosítás 1,2% 27,1% Gyula
67,1% 4,7% 0,0% 9,0% 17,0%
Gyopáros
59,0% 12,0% 3,0% 1,2%
22,1%
Makó
50,0%
az átlagosnál sokkal jobb az átlagosnál kicsit jobb átlagos az átlagosnál kicsit rosszabb az átlagosnál sokkal rosszabb
18,6% 8,1% 8. ábra: Hogyan látják saját jövedelmi helyzetüket a vendégek (N=271)
A fürdővendégek demográfiai és társadalmi összetételének elemzése után elmondható, hogy az interjúk alapján elkülönített csoportok demográfiai és társadalmi értelemben valós csoportoknak tekinthetőek. A makói fürdőben valóban a helyi és a közelben lakó közönség fordul meg a legtöbbször, akik általában aktív vagy időskorúak, valamint az esetek többségében már nincs kiskorú gyermek a családjukban. Emellett a csoport mellett létező a kísérletezők csoportja, akik egyfajta hírnökként viszik élményeiket az ország számos különböző pontjára. A fiatalabb vagy aktív korú, gyermekes családok valóban Gyopárosfürdőt preferálják a leggyakrabban, és gyakran érkeznek a határon túlról is. A viszonylag kevés gyermekes háztartás jelenléte a fürdőben fakadhat a jegyárakból is: egy 2-3 gyermekes háztartás már sokkal kisebb eséllyel engedheti meg magának, hogy élménykomplexumokban töltse a délutánt, anyagilag egy 5 tagú családnak ugyanis már a belépők árai is megterhelőek lehetnek. A Várfürdő esetében a gyógyulni vágyók mellett a statisztikai elemzés felfedte egy újabb csoport jelenlétét is, a vezetői interjúban elhangzottakkal megegyezően a gyermekes családok valóban jelen vannak a Várfürdő célcsoportjai között.
43
6.3. A vendégek fürdőzési szokásainak statisztikai elemzése A fürdőzési szokások feltérképezését a fürdőbe járás gyakoriságával kívánjuk kezdeni. Az adatfelvételkor az alanyoknak arra kellett válaszolniuk, hogy milyen gyakran járnak fürdőbe. A gyakoriság alapján több válaszlehetőségből választhattak: hetente, vagy gyakrabban; havonta egyszer; évente párszor; évente egyszer; annál is ritkábban. Aki az utóbbit választotta, annak nem tettük fel a további kérdéseket, hiszen nagy eséllyel nem lett volna kompetens a fürdőzésről szóló kérdéskörökben.
Milyen gyakran járnak fürdőbe a vendégek - fürdőnkénti csoportosítás 9,4% 18,8%
Gyula
61,2% 9,4%
Gyopáros
17,0% 25,0% 54,0% 4,0%
Makó 3,4%
29,9% 26,4% 40,2%
hetente egyszer, vagy gyakrabban havonta egyszer évente párszor évente egyszer
9. ábra: Milyen gyakran járnak fürdőbe a vendégek - fürdőnként csoportosítva (N=271)
A 8. ábra alapján a hipotézis beigazolódott, valóban különbségek tapasztalhatóak a fürdőbe járás gyakoriságában, ha a három fürdő vendégeit külön-külön vizsgáljuk. Látható, hogy a Hagymatikum vendégkörének 29,9%-a legalább hetente egyszer jár fürdőzni, s csak elenyésző százalékban vannak olyan látogatók, akik éves szinten csak egyszer járnak fürdőbe. Gyopárosfürdő jelenleg az arany középutat képviseli: kevés vendége van, aki csak évente egyszer látogatja meg a fürdőket, azonban a kérdezettek több mint fele évente csak párszor jár fürdőzni. A statisztikai adatok teljes mértékben alátámasztották a Várfürdő látogatóiról megfogalmazott hipotézist, 61,2 százalékuk évente csak pár alkalommal jár fürdőben, és kevesebb, mint 10%-a a vendégeknek az, aki heti rendszerességgel fürdőzik. A fürdőzési gyakoriságok közötti nagy különbség magyarázható a fürdők tipikus csoportjainak jellemzőivel is: mint már említettük, Gyulára inkább az ország különböző pontjairól, évente
44
csak 1-2 alkalommal, látogatnak el a vendégek, azonban ilyenkor hosszabb időre, míg Makóra inkább a helyi közönség jár, akik a közelség miatt gyakrabban, de rövidebb időtartamra érkeznek a fürdőkbe.
Mennyi időt töltenek egy nap a fürdőben? - fürdőnkénti csoportosítás 81,0% 17,9%
Gyula 1,2%
83,0% Gyopáros
16,0% 1,0%
4-8 órát 2-4 órát kevesebb, mint 2 órát
57,5%
Makó
34,5% 8,0%
10. ábra: Mennyi idő töltenek egy nap a fürdőben? (N=271)
A 9. ábrán látható, hogy a hipotézis a Hagymatikum és a Várfürdő esetében is beigazolódott, de a legmagasabb arányban (83%), az egész napot strandon töltő vendégek Gyopárosfürdőn voltak. Az egész napos strandolás magas aránya utal a határon túlról érkező vendégekre, akik saját bevallásuk szerint reggeltől estig tartózkodnak a strandon, valamint bizonyítja azt is, hogy a fürdőben számos aktív program közül lehet választani, ami lefoglalhatja a fürdőzőket. A Várfürdőben is hasonlóan magas arány tapasztalható (81%), melyek főként a több hétre érkező nyugdíjasok napi jelenlétét mutatják. A Hagymatikum esetében sokkal alacsonyabb azok aránya, akik egy egész napot töltenek a fürdőben (57,5%), vélhetően azért, mert a heti rendszerességgel járó vendégek ritkábban töltenek el ilyen sok időt a fürdőben, ők gyakran csak úsznak, majd szaunáznak egyet munka előtt, vagy munka után. A fürdőzési szokások vizsgálatakor arra is kitértünk, hogy a kérdezettek általában kivel, vagy kikkel járnak fürdőbe. Az alanyok több választ is megjelölhettek az alábbiak közül: egyedül; párjával kettesben; családdal; barátokkal; munkatársakkal; egyéb. Az egyéb
45
válaszlehetőséget egyetlen kérdezett sem jelölte, ezért az elemzésben ezt a kategóriát figyelmen kívül hagytuk.
Kikkel szokott fürdőbe járni? fürdőnkénti csoportosítás 3,5% 50,6% 60,0% 45,9%
Gyula 4,7% 4,0% Gyopáros 8,0%
munkatársakkal barátokkal 52,0% 69,7% családdal 38,0% párjával kettesben egyedül
0,0% 54,0% 49,0% 55,2%
Makó 25,3%
11. ábra: Kikkel járnak fürdőbe a vendégek? (N=271)
Mindhárom fürdő esetében a legtöbb kérdezett11 a párjával, a családjával és a barátaival szokott fürdőbe járni. Az egyedül érkezők aránya a Hagymatikum vendégkörében a legmagasabb, a látogatók 25,3%-a jelölte, hogy szokott egyedül fürdőbe járni. Ahogy a 10. ábráról is leolvasható, ez nem zárja ki azt, hogy a Hagymatikumba is nagyon sokan érkeznek családdal és a barátokkal, csak annyit jelez számunkra, hogy valóban jelen lehet a fürdőben az a réteg, aki hetente többször, egy-két órára egyedül érkezik, úszik és sportol, majd a szaunázás után haza is tér. A családdal fürdőzők legmagasabb arányát ténylegesen a gyopárosfürdői látogatók között lehetett mérni, 68,7%-uk jelölte meg a családdal való fürdőzést. A Várfürdő esetében kirívó értékeket nem sikerült mérnünk, itt is magas a családdal érkezők száma, azonban sokan érkeznek párjukkal és barátaikkal is.
11
Az elemszám (N) csökkenése 272 főről 271-re abból adódik, hogy egy válaszadó nem adott választ minden kérdőívben feltett kérdésre.
46
A vendégkör fürdőzési szokásainak vizsgálatához elengedhetetlen, hogy lássuk, mely szolgáltatásokat veszik a legtöbben igénybe az adott fürdőben. Ez utalhat arra, is, hogy milyen összetételű csoportok járnak a leggyakrabban a fürdőbe, valamint tájékoztatást adhat továbbá arról, hogy mely szolgáltatások a legjobbak a fürdőn belül, hiszen azokat veszik igénybe a legtöbben.
Mely szolgáltatásokat szokták a leggyakrabban igénybe venni? 7,1% Gyula
52,4% 23,8% 47,6% 14,3% 52,4% 34,5%
közösségi programok étterem, kávézó 97,6%
14,0% Gyopáros
68,0% 47,0% 30,0% 19,0% 45,0% 19,0%
éjszakai fürdő 99,0%
2,3% Makó
57,5% 28,7% 55,2% 14,9% 40,2% 49,4%
csúszda,vízforgató,dö gönyöző masszázs
wellness gyógyászat úszás
98,9%
12. ábra: Mely szolgáltatásokat veszik igénybe a leggyakrabban - fürdők szerinti csoportosításban (N=271)
A 11. táblázatban látható, hogy a fürdővendégek szinte 100%-a igénybe veszi az úszást, az úszómedencéket, mint szolgáltatásokat. A Hagymatikum vendégkörének eredményei mutatják, hogy az éjszakai fürdőn és a közösségi szolgáltatásokon kívül minden szolgáltatás viszonylag magasabb értéket mutat. Az élményfürdőzés a többi értékhez képest alacsonyabb, erre magyarázatul szolgálhat, hogy a makói fürdő vendégkörének is igen magas 47
az átlagéletkora, az idős korosztály pedig ritkán veszi igénybe az élményelemeket. Gyopárosfürdő vendégköre ezzel ellentétben pontosan a pihentető-, és az élményfürdő szolgáltatásokat jelölte meg a legnagyobb arányban, valamint egyedül Gyopárosfürdő esetében volt valóban mérhető a közösségi programokon való aktív részvétel. A Várfürdő esetében a gyógyászat használata a vártnál alacsonyabb, az élményfürdő szolgáltatásai pedig a vártnál magasabb értékeket mutatnak. A gyógyuló nyugdíjasok mellett tehát biztosan vannak aktív keresőkből álló, egy-két gyermekes családok, mint tipikus csoportjai a fürdőnek, azonban az ő jelenlétük valóban csak a főszezonban, a jó idő beköszöntével mérhető. A kvantitatív elemzés során eddig ellenőriztük, hogy a három fürdő vendégköre milyen demográfiai és társadalmi jellemzőkkel bír, valamint, hogy milyen fürdőzési szokásaik vannak, mely szolgáltatásokat veszik igénybe, mennyi időt töltenek a fürdőben, stb. Az elemzés következő hipotézisét azonban dimenziócsökkentő eljárás segítségével képzett, mesterséges csoportokkal kívánjuk tesztelni. A klaszterezés eredményeképpen 4 különböző klasztert különített el az eljárás, melyeknek az alábbi neveket adtuk, domináns változóértékeik alapján:
Gyermekes családok: többségének átlag életkora 40 év, gyermekeik számának átlaga 1,43, valamint az egytől ötig elhelyezett skálán a fürdőbe járás gyakoriságának átlaga esetükben 3,4. Az aktív korú, kiskorú gyermekes, havonta-kéthavonta fürdőbe járó családok tehát az 1. klaszter domináns csoportja.
Ritkán fürdőző idősek: ide főként azok az idősek tartoznak, akik évente csak néhány alkalommal látogatják a fürdőket, és háztartásukban már nem él kiskorú gyermek.
Fiatalok: domináns csoportja a fiatalok, akiknek még nincs gyermek a családban, és legalább havonta-kéthavonta el tudnak látogatni a fürdőkbe.
Gyakran fürdőző idősek: főként azokat a nyugdíjasokat foglalja magába, akik kiskorú gyermek nélkül élnek, és heti rendszerességgel járnak fürdőbe. 2. Táblázat: a klaszterek előfordulása fürdőnként klaszter
Makó Gyopárosfürdő Gyula
gyerekes családok 18,4% 33,3% 21,2%
ritkán fürdőző idősek 21,8% 21,2% 40,0%
fiatalok 18,4% 24,2% 20,0%
gyakran fürdőző idősek 41,4% 21,2% 18,8%
A 2. táblázatban látható, hogy mindhárom fürdőben jelen vannak az eljárás által generált klaszterek, előfordulási arányuk pedig tükrözi az eddig tárgyalt csoportok
48
előfordulását is. A klasztereket a fürdőválasztás fő szempontjainak tesztelésekor használtuk fel. Az interjúk alapján kiemelt szempontokat vettük alapul, ezért az alábbiak fontosságáról kérdeztük a fürdőzőket: ár, elérhetőség, zöldövezet, tisztaság, wellness, gyógyászat, nyitva tartás, gyermekprogramok.
Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor
gyakran fürdőző idősek
Makó
fiatalok
3,33 3,75 3,78 4,75 4,31 5 4,75 4,75 4,61 3,75 3,63 4,81 3,94 4,75 5 4,88 4,75 3,69 2,95
ritkán fürdőző idősek
gyermekes családok
3,84 4 4,32 4,47 4,95 4,79 4,79 4
élmény gyermekprogram nyitva tartás gyógyászat wellness tisztaság zöldövezet elérhetőség ár
3,94 3,93 4,44 3,94 4,06 5 4,69 4,38 3,94
13. ábra: mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor - Makó
Elsőként a Hagymatikum vendégeinek válaszait teszteltük. Hipotézisünk szerint a Hagymatikum gyakran fürdőző idősei a gyógyászati szolgáltatást és a tisztaságot fogják a legfontosabbra értékelni, akár csak a ritkán fürdőző korosztály. A fiatalok inkább a wellness szolgáltatásait és az élményt tartják majd a legfontosabbnak, hasonlóan a gyermekes családokhoz, akik a gyermekprogramokat is fontosnak fogják tartani. 49
A gyakran fürdőző idős korosztály esetében hipotézisünk beigazolódott, valóban a tisztaságot és a gyógyászatot tarják a legfontosabb szempontoknak, azonban e mellett az elérhetőséget és a zöldövezetet is ugyan olyan fontosnak vélték, valamint a makói kérdezettek közül ők tartják az egyik legfontosabbnak az árakat. Az ár figyelembe vétele náluk logikus szempont, hiszen ők költenek a leggyakrabban a fürdőben. A ritkán fürdőző időseknek is fontos az ár, de ők a tisztaságot, az elérhetőséget és zöldövezetet tartják a leglényegesebbnek, a wellness és a gyógyászat csak másodlagos számukra. A fiatalok számára meglepő módon a zöldövezet és a tisztaság volt az egyik kiemelt szempont, de a wellness és a nyitva tartás is fontos számukra, míg az élmény csak másodlagos. A gyermekes családok számára a felsorolt szempontok közül minden a fontos, vagy a nagyon fontos intervallumba tartozik. A tisztaság, a zöldövezet, valamint a nyitva tartás a legfontosabb, azonban az élményt, a wellnesst, az árakat és a gyermekprogramokat is egyaránt fontosnak vélték. A Makói Hagymatikum vendégkörének válaszaiból leszűrhető, hogy korosztálytól függetlenül, a fürdők tisztasága az egyik legfontosabb, amit megfigyelnek az emberek. Azok, akik gyakrabban látogatják a fürdőket, sokkal többet törődnek az árral, mint akik ritkán jutnak el ilyen programokra. A felsorolt szempontok és a klaszterek arra engednek következtetni, hogy a Hagymatikum törzsvendégei főként az első klaszterbe sorolt vendégekből állnak, azokból a főként idős korban lévő kérdezettekből, akik rendszeresen, rövidebb időre látogatják a fürdőket, a kísérletezők pedig inkább a ritkán fürdőző idősekből és a fiatalokból állnak össze. A Gyopárosfürdőn végzett interjús vizsgálatokból előzetesen arra következtettünk, hogy a gyermekes családok a tisztaság és az árak mellett az élményt és a gyermekprogramokat tartják majd a legfontosabbnak. Mivel ők a fürdő egyik legfontosabb célcsoportja, az ő válaszaikat külön figyelemmel kell kísérni. A két idősödő korosztály között hipotézisünk szerint nem lesz nagy különbség tapasztalható, a gyakran fürdőző időseknek nagy valószínűséggel fontosabbak lesznek az árak. A fiatalok a makói példát megfigyelve fontosnak fogják tartani a nyitva tartást és a tisztaságot, de a legfontosabb szempontok között lesz az élmény a wellness is. A 14. ábráról leolvasható, hogy hipotéziseink többsége helytálló volt, azonban a többi következtetés tévesnek bizonyult. A gyermekes családok valóban a tisztaságot tartják az egyik legfontosabbnak, és a gyógyászaton kívül – a makói eredményekhez hasonlóan – mindent fontosnak tartanak fürdőválasztáskor, az élmény és az árak azonban csak másodlagosak a zöldövezethez és az elérhetőséghez képest. A gyakran fürdőző és a ritkán fürdőző idős csoportok között nem csak az ár fontosságában látható különbség: a gyakran fürdőzők közel 50
nem tartják olyan fontosnak a pihentető szolgáltatásokat, mint a ritkán fürdőbe járók, csak az ár, az elérhetőség, a tisztaság és a zöldövezet fontos számukra.
Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor 2,52 gyakran fürdőző idősek
Gyopáros
fiatalok
3,48 3,81 4 4,14 4,9 4,9 4,48 4,24
3,33 3,38 4,25 3,17 3,5 5 4,33 4,25 3,83 3,57
ritkán fürdőző idősek
gyermekes családok
4,43 4,43 4,24 4,19 5 4,9 4,67 3,76
élmény gyermekprogram nyitva tartás gyógyászat wellness tisztaság zöldövezet elérhetőség ár
4,12 4,18 4,09 3,61 4,09 4,97 4,79 4,52 4,3
14. ábra: Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor? – Gyopárosfürdő
A fiatalokról megfogalmazott hipotéziseink sem bizonyultak teljesen mértékben helyesnek, az élmény és a wellness ugyanis a fontossági sorrendjük közepén helyezkedik el, a tisztaság, a nyitva tartás valamint a zöldövezet náluk is sokkal nagyobb előnyt élvez. A Gyopárosfürdőn rögzített adatok alapján is elmondható, hogy a vendégeknek mindig az egyik legfontosabb szempont egy fürdőnél a tisztaság. Az árak mindig fontosak, azonban az esetek többségében van annál lényegesebb szempont is fürdőválasztáskor. A gyermekes családok esetében is hiába tudjuk, hogy keresik az élmény- és a wellness-
51
részleget, nem fogják igénybe venni, ha úgy látják a fürdő nem elég tiszta, vagy nem éri meg a szolgáltatás az értük elkért összeget. A Várfürdő vendégkörével kapcsolatosan is az előzőekhez hasonló hipotézist fogalmazhatunk meg. A sűrűn fürdőbe járó időseknek fontos lesz a tisztaság, a gyógyászat és az ár, de a kikapcsolódást nyújtó szolgáltatások, mint a wellness és az élmény, nem érdekli őket. A ritkán fürdőbe járók ezzel szemben sokkal több szolgáltatást próbálnak ki, az árak nem számítanak neki annyira, de a tisztaságra ők is nagyon odafigyelnek. A gyermekesek tipikusan ár érzékenyek, minden szolgáltatást szemügyre vesznek, mielőtt döntenének. Hipotézisünk szerint a fiatalok az élményt és a wellnesst keresik leginkább.
Mennyire fontosak az alábbi szempontok fürdőválasztáskor
gyakran fürdőző idősek
Gyula
fiatalok
ritkán fürdőző idősek
3,06 3,4 3,69 3,88 3,5
4,81 4,75 4,25 4,25
3,88 3,25 4,29 3,24 4,06 4,59 4,12 3,76 3,76 2,91 3,33 3,64 4,15 3,61 4,97 4,82 4,39 4,67 4
gyermekes családok
3,28 4
élmény gyermekprogram nyitva tartás gyógyászat wellness tisztaság zöldövezet elérhetőség ár
4,28 4,28 4,72 4,44 4,44 4,44
15. ábra: Mennyire tartják fontosnak az alábbi szempontokat fürdőválasztáskor – Gyula
52
A három fürdőt összehasonlítva hipotéziseink a Várfürdő esetében bizonyultak a legpontosabbnak. Valóban felfedezhetőek az interjúk során megfigyelt tulajdonságok a ritkán fürdőbe járó idősek körében: A tisztaság és a zöldövezet vonzza őket az egyik legjobban, azonban feltételezésünkkel ellentétben ők is ár érzékenyek, az egyik legfontosabb szempont számukra az ár. A gyógyászat miatt érkeznek a fürdőbe, az élmény és a wellness kevésbé érdekli őket. A gyakran fürdőbe látogató vendégek számára is fontos az ár, de ők is a tisztaságot és a zöld övezetet tartják az egyik legfontosabbnak.
A gyermekes családok
esetében tejesül, hogy mindenre odafigyelnek, amikor fürdőt választanak, a négy csoport közül számukra a legfontosabb az élmény, valószínűsíthető, hogy gyermekeik miatt. A fiatalokról megfogalmazott hipotézis nem tökéletesen helytálló, hiszen bár a felsoroltak közül előkelő helyen szerepelnek az élmény- és wellness-szolgáltatások, azonban nem tartják őket kifejezetten fontosnak. Az elemzés utolsó hipotézisének tesztelésekor arra kerestük a választ, hogy mennyire tér el fürdőnként a szolgáltatások minősége, ha azt a vendégek által, egy ötfokú skálán adott pontszámok alapján kívánjuk megmérni. A szolgáltatásokon nem változtattunk, ugyan azok szerepelnek ebben a kérdéskörben is, melyeknek fontosságát az elemzés korábbi részében már tárgyaltuk.
53
Mennyire elégedettek a szolgáltatásokkal 5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5
Makó
tis zt a él m
én ki yg vá az ló da a gy g óg ki yá vá sz ló at a w so el jó k ln ái k es g a s va gy n er ny m ek itv pr a og ra m ok
kö nn ye n
m
ol eg cs ó kö ze lít he tő cs en de s
1
Gyopáros
Gyula
16. ábra: Mennyire elégedettek az alábbi szolgáltatásokkal (N=272)
A 16. ábrán látható, hogy bár szignifikáns különbségek tapasztalhatóak a fürdők között, de egyik fürdő sem ért el az átlagosnál rosszabb átlag pontszámot egyetlen szolgáltatás esetében sem. Az egyetlen tényező, amely átlag alatti elégedettségi szintet ért el, az a Várfürdő árképzése. Hipotézisünknek megfelelően valóban a Gyopárosfürdő áraival a legelégedettebbek a látogatók, valamint a megközelíthetősége is jó pontszámot kapott. A Hagymatikumról megfogalmazott hipotézisek helytállóak voltak, azonban nem csak a felsorolt szolgáltatásokban tekinthetőek a legjobbnak a vendégek szerint, hanem a megközelíthetőségben, a tisztaságban, a gyógyászati szolgáltatásban és a gyermekeknek szánt programokban is. A Várfürdő Gyopárosfürdőhöz hasonlóan ugyan csak két kategóriában kapta meg a legmagasabb pontszámot: itt a legszebb és a legnyugodtabb a zöldövezet, valamint a legjobb a nyitva tartás. A Várfürdővel kapcsolatosan felállított hipotézisünk tehát nem teljesült, nem a gyulai gyógyvíz kapta a három fürdő közül a legmagasabb pontszámot, azonban valóban a Várfürdőt tekinti a legdrágábbnak a közönség. A kvantitatív elemzésből levonható, hogy összességében a vendégek nagyon elégedettek mindhárom fürdő szolgáltatásaival, hiszen a Várfürdő árképzésén kívül semmit
54
nem pontoztak rosszabbnak az átlagnál. Makó előnye a szolgáltatásokkal szempontjából nem elhanyagolható, a közel múltban épített fürdő ugyanis sokat profitálhat abból, hogy nagy valószínűséggel az övé a legkorszerűbb és legmodernebb komplexum jelenleg az országban.
7. Összegzés Az elemzés összefoglalásaként elmondható, hogy bár kimutatható volt mindhárom fürdő esetében a tipikus csoportok valamilyen szintű jelenléte, de a valóságban ezeket a tipizált csoportokat nem lehet statisztikai adatokkal tökéletesen megragadni. Az elemzés során megvizsgáltuk a fürdőbe látogatók szinte minden lehetséges jellemzőjét, s ezek segítségével próbáltuk bebizonyítani, hogy mind a három fürdő esetében beszélhetünk törzsvendégekről, s ők azok a célcsoport, akiket szükséges megragadni, s akik igényei mentén szükséges továbbfejlődnie a fürdőknek. A Makói Hagymatikum a helyi törzsgárda mellett a kísérletező, hírnök szerepet felvállaló vendégek igényeit kell, hogy a legjobban szem előtt tartsa, hiszen ők azok, akik az ország minden tájáról érkeznek, és hazaérve elmesélik mit tapasztaltak a fürdőben. Olyan akciókra van szükségük, amelyek biztosítják, hogy minél több szolgáltatást tudjon kihasználni az újonnan érkező, mindent lásson, és mindent ki is próbáljon. Ahogy az elemzésből is kiderült, a fürdő nagy előnye, hogy jelenleg az ország talán legkorszerűbb és legmodernebb komplexuma, ezáltal felveheti a versenyt a nagyobb múltra visszatekintő országos hírű fürdőkkel is. További előnye az építészete, mely a kulturális látványosság szintjére emeli a fürdőt. Az országos szintű jelenlét mellett természetesen a helyi érdekeket továbbra is szem előtt kell, hogy tartsa az intézmény, hiszen a téli időszakban a fedett helyiségek ellenére a szezonalitás nem csökkenthető le teljesen, és előfordulhat, hogy a helyi közönség lesz a legnagyobb számban a fürdőben. A sportpályák és a homokozó építése nagyban hozzájárulhat ahhoz, hogy a mai, kissé elöregedő közönség mellett megjelenjenek a fürdőben a kis családok és a nagyobb létszámmal érkező baráti társaságok is. A Hagymatikum egyetlen hiányossága, mely megtörheti felfelé ívelő pályáját, a hiányzó szálloda. Ha a Hagymatikum olyan presztízst szeretne kivívni magának, mint például a Gyulai Várfürdő, akkor minél hamarabb ki kell tudnia szolgálni a távolabbról érkezőket egy, a fürdőhöz közvetlenül kapcsolódó négy csillagos szállodával. A kutatás eredményeképp leszögezhető, hogy ha a vendégek szállására lesz megoldás, akkor a Makói Hagymatikumnak semmi másra nem lesz szüksége, csak rengeteg reklámra, mely a lehető legrövidebb idő alatt a legtöbb embert vonzza a fürdőbe az ország minden tájáról, vagy éppen a határon túlról is.
55
Gyopárosfürdő felvállalta a szerepet, hogy a családok és a baráti társaságok fürdőjévé válik, és őket is jelölte meg elsődleges célcsoportnak. A statisztikai adatok is kimutatták, hogy a többi fürdőhöz képest mérve Gyopárosfürdőre látogat el a legtöbb család. Elkezdték fejleszteni az aktív gyermekprogramokat, mellyel további családok figyelmét kelthetik fel. A gyermekeknek szóló programok mellett azonban nem szabad megfeledkezni a fiatalokról és az aktív korúakról sem, miattuk kell figyelni, hogy ha nem is korszerűsítik az élményfürdőt tovább Gyopárosfürdőn, de semmiképpen se hagyják leamortizálódni a részleget. Ahogy a fürdő vezetője is elmondta, a legnagyobb szükségük egy beltéri úszómedencére lenne, mellyel máris sokat tehetnének a szezonális ingadozás ellen. A kvantitatív adatok alapján az is kimutatható, hogy a három fürdő közül Gyopárosfürdőn volt a legnagyobb a Romániából érkezők jelenléte. Ahogy az egyik interjúalany is megfogalmazta, nagy szükség lenne arra, hogy Románia területén hirdessen Gyopárosfürdő, hiszen idáig csak a barátok, ismerősök ajánlása, vagy egy-egy szerencsés véletlen miatt akadtak rá az emberek a fürdőre. Gyopárosfürdő kivételesen korszerű honlappal
rendelkezik,
amely megkönnyíti
a
reklámozását a piacon, hiszen az emberek saját maguk is rátalálnak az oldalra, ahonnan minden információ elérhetővé válik számukra. Az elektronikus médiumok mellett azonban még mindig szükség van a hagyományos hirdetési technikákra is. A buszmegállókban elhelyezett plakátok, vagy a buszokon lejátszott reklámok jelenlétét gyakran nem is érzékeljük, mégis mindig elolvassuk és raktározzuk az információkat. A Romániából és Szerbiából induló családi turizmus fő célpontja tehát Gyopárosfürdő lehet, de mindez csak akkor kivitelezhető, ha az összefogással képesek lesznek a határon túli két ország belső területein is kampányolni. A Várfürdő esetében is két tipikus csoportot sikerült elkülöníteni a statisztikai módszerek segítségével. Az interjús kutatás során az egyik fő csoport, a gyermekes családok, rejtve maradtak, ugyanis ők csak a főszezon idején válnak a Várfürdő törzsvendégeivé. Erre a szezonális problémára nyújthat megoldást a közel jövőben remélhetőleg meginduló élményfürdő beruházás, mely a későbbiekben garantálja majd a szülőknek, hogy gyermekük nem fog unatkozni akkor sem, ha rossz idő van a szabadban. A vezetőkkel és a vendégekkel folytatott beszélgetés során nyilvánvalóvá vált, hogy a három fürdő közül a Várfürdőbe érkeznek a legtöbben hosszabb időre, a vendégek pontosan ezért sérelmezik, hogy nincs például kedvezmény az előre lefoglalt jegyekre, és hogy nem biztosítanak háromnapos bérletet sem. Egy-egy hosszú hétvége alkalmával, sokan igénybe vennék ezeket a kedvezményeket. Bár az interjúk és a statisztikai elemzés alapján is a Várfürdőt érte a legtöbb kritika a vendégek részéről, mégis pont a Várfürdőt nevezték meg a legtöbben az ország egyik 56
legjobb fürdőjének. Nagy valószínűséggel mindez annak köszönhető, hogy nincs még egy olyan fürdő Magyarországon, amelynek a városa ilyen gyönyörű, és ennyire tele van színesebbnél színesebb programokkal. A gyulai fürdő tehát a legjobb példa arra, hogy egy komplexum akkor válhat igazán országos szintűvé, ha a szolgáltatások kiváló minősége mellett képes valami pluszt is nyújtani látogatóinak, amelyről azonnal az adott fürdő jut a látogató eszébe. A vizsgált három fürdő esetében mindenhol találunk olyan egyedi jellemvonásokat (a makói fürdő építészete, a gyopárosfürdői tó, valamint Gyula városa), amelyek kihangsúlyozásával, előtérbe helyezésével még több látogatót lehetne a fürdőkbe vonzani. A külföldi piacokon azonban egyik fürdőnek sincs túl nagy esélye egyedül boldogulni, hiszen hatalmas marketing-kampány szükséges ahhoz, hogy több ország bármely pontján jelen lehessen egy fürdő. A három fürdő összefogása megoldás lehet a külföldi piacra való kijutás nehézségeinek legyőzésére. Együttes erővel ugyanis sokkal többet lesznek képesek elérni, példájukon pedig talán Magyarország más fürdői is rádöbbennek majd, hogy első sorban nem egymás konkurenciájának kellene lenniük, hanem együtt fellépni a külföldi piac felé.
57
8. Mellékletek 1. számú interjú fürdővezetővel – Makó
Mi a véleményed arról, hogy Magyarországon egyre több fürdő és wellnessközpont nyílik?
Hát egyrészről jó, másrészről nem jó, hiszen ha vendég szemmel nézed, akkor manapság minden városban, minden faluban vagy egy fürdő, nem kell messzire utazni, viszont ha fürdővezetőként nézed a dolgot, akkor nem jó, mert tömegcikk. Tehát már annyi van, hogy nem azt nézik az emberek, hogy mi az egyedi, amit megnézzünk, hanem, hogy itt van, ez van a legközelebb, nem kell távolra menni.
Szerinted szükség van kisebb településeken is fürdőkre, vagy inkább jobb az, hogy nagyvárosokban nagykomplexumok jönnek létre, amelyek ki tudják szolgálni teljesen az igényeket?
Szerintem nem az a lényeg, hogy a városhoz mérjük, hogy kisváros vagy nagyváros, hanem inkább azt kellene megnézni, hogy ne legyenek egymáshoz túl közel ezek a fürdők, viszont ahol fürdő van, az legyen nagy, elégítsen ki minden igényt, kapcsolódjon hozzá szálloda, étterem, mozi, tehát hogy komplex napokat tudjon eltölteni itt a vendég.
Ez nem áll ellentétben azzal, hogy a kispénzű emberekkel mi lesz? Mert azért egy nagy komplexumot, valljuk be, meg is kell fizetni.
Igen, erről az oldalról is lehet nézni, de ha egy kicsi fürdő, mint például a Makói fürdő is amilyen volt, az 1950-es években kezdték el a kutat fúrni, a '60-as években kezdték el az építkezést. Igaz, hogy jóval kisebb volt az épület, több kültéri medencéje volt, de azok már 50 éves medencék voltak és ugye olyan műszaki állapotban voltak, hogy elfolyt a víz mondjuk. Azok mellé ugyanúgy kellett munkaerő, mint ezek mellé, a gyógyászat ugyanúgy benne volt a régi épületben, mint itt a Hagymatikumban, csak más minőségben, más környezetben. Tehát jó, természetesen értem én hogy mire
58
gondolsz a kis fürdő és a nagy fürdő közötti különbségre, de akkor mondjuk azt, hogy az országban legyen, mondjuk kevés számú, de tényleg nagyon nagy, ami minden igényt kielégít, meg legyenek, mondjuk átlagosak, de olyan fürdőkre ma már szerintem nincs szükség, amelyeket az 50-es években építettek, az már nem a mai.
Mennyire telített a fürdőzési piac ma Magyarországon?
Hát kereslet vagy kínálat oldaláról nézzük, hát szerintem kínálat oldaláról nagyon. Tehát most itt ülünk Makón és Szeged, Mórahalom, Algyő, Hódmezővásárhely, Tótkomlós, Orosháza, Gyula, Békés, tehát nagyjából 100 km-es kör, és ez csak Magyarország.
Hány szereplő van a piacon?
Én úgy tudom, hogy közel 300 fölött, közelítünk a 400-hoz.
És milyen befolyással bírnak ezek? Van köztük hierarchia?
Hát hierarchiának nem nevezném a dolgot, de például az olyan fürdők, mint ugye Hévíz, ez magán vélemény, de Hévíz az egyetlen olyan természeti kincsünk, amely ugye a gyógyvíz és a tó, arra épült a szolgáltatás. Tehát én akkor azt mondanám, hogy ő az egyik csúcs az országban, de szerintem azért nincs köztük olyan, hogy hierarchia. Természetesen nagyobbak, kisebbek, most építettek, most felújítottak, vagy régiek, tehát azért ezek befolyásolják, hogy a vendégek hova mennek.
Mennyire jellemző az új belépés a fürdőzési piacra?
Szerintem az utóbbi 1-2 évben most már megcsappant, ugye a Széchenyi-terv után a 2000-es években megindultak, inkább a fejlesztések, de új fürdőket is építettek.
Szerinted kik és milyen céllal járnak fürdőbe?
59
Hát itt megint visszatérünk ahhoz, hogy ha kis, idézőjelben falusi fürdőket nézünk, igazából oda a saját lakosság jár. Igazából valaki elmegy egy szórakozó helyre, valaki elmegy egy társaságba, valaki meg elmegy egy fürdőbe és beleül az ottani gyógyvízbe. Igazából Magyarországon bárhol lefúrunk, találunk gyógyvizet, és mindegyiknek elég jó a hatása, ezért azt mondanám, hogy ezekbe a fürdőkbe a helyi közönség jár. Az olyan fürdőkbe, mint akár a Makói, ide azért az ország minden részéről jönnek, hiszen ennek van egy egyedisége, kuriózumnak számít az országban is, Európában is, az építész is, és ide inkább hosszabb távra jönnek az emberek.
Van ebben valami változás az utóbbi években? Nem csak Makón, hanem hogy kik, miért és hogyan járnak fürdőbe?
Igen, talán annyit változott a dolog, hogy a gyógyászat esetében, régebben inkább csak azok jártak, akik már valamilyen betegséggel küzdöttek, valamilyen baleset után voltak. Most igazából már a prevenció is, tehát a megelőzés is előtérbe kerül, és gyakori, hogy már a mi korosztályunk is, tehát a 20-asok is masszíroztatnak, hogy a hátuk ne fájjon, beleülnek kicsit a gyógyvízbe, vagy kipróbálják nálunk ugye a makói, marosi gyógyiszapot. Tehát megpróbálnak, hogy ha már egy picit fáj, akkor tudják, hogy ha 20-30 évesen már így fáj, akkor mi lesz 50-60 évesen. Tehát a gyógyászati részen így változott meg a dolog, és szerintem az utóbbi 10-15 évben mondható el az, főleg az ilyen fürdőkben is, mint a makói, hogy pihenni jönnek az emberek. Tehát nem azért, hogy csak nyáron, hogy kimegyünk a strandra, labdázunk, jégkrém meg zsíros kenyér, hanem eljönnek és élvezik a minőségi szolgáltatást, pihennek, olvasnak, és a gyerekeket beteszik például, mint nálunk is a Sherwood-i birodalomba, ahol tudnak egy kicsit idézőjelben megszabadulni a gyerkőcöktől, vigyáznak rájuk és ők meg pihennek. Szóval igen ez is egy kicsit elmozdult, hogy megpróbálunk egy kicsit kikapcsolódni. Hogy ha csak egy napra is jövünk el, akkor is a hétfőtől péntekig tartó monoton életből egy kicsit kizökkenünk.
Milyen típusú fürdőket és milyen szolgáltatásokat keresnek manapság leginkább a vendégek?
60
Hát szerintem ismételten azt kell, hogy elmondjam, hogy azokat a fürdőket keresik meg, aminek valami egyedisége van, ami nem a nagy átlag. Így ha valaki ugye csúszdázni szeretne, az a hajdúszoboszlói Aquaparkba megy, vagy az Aquaworldbe megy Pestre, hogyha valaki a gyógyászkodást akkor Hévíz, Sárvár, hogyha valaki például mindent, mint nálunk is ugye a sportpályák lassan átadásra kerülnek, itt van egy kis gyógyászkodás egy kis csúszda, van egy kis wellness, de aki többet szeretne, az megint olyat választ.
El lehet különíteni a fürdőzők között ilyen tipikus csoportokat?
Természetesen. Vannak Makón a „brügygölők”, akik a gyógyvizes medencében beszélik meg a napi pletykát és a politikát. Ők főként nyugdíjasok, illetve vannak a klasszikusok, a családok, akik egy nagyon jó példa rá, hogy bent vannak a Sherwood-i birodalomban, a gyerek ugrál és csúszdázik, apu, anyu meg ül a székben és nézik a tévében a kishableányt. Illetve a fiatalok. A fiatal párok például, a fiatal baráti társaságok, akik egyszerre mennek masszíroztatni, egyszerre csúszdáznak.
Szerinted mi a legfontosabb szempont fürdőválasztáskor? Végül is erről már beszéltünk, de konkrét szempontokat el tudunk-e különíteni?
Hát igazából most megpróbálok egy kicsit magamból kiindulni. Hogy ha csak egy napom van a hétvégén, akkor mondjuk, megpróbálok egy 100 km-en belül maradni, vagy ha mondjuk autópálya rendelkezésre áll, akkor mondjuk 200 km-en belül. Akkor reggel elmegyek, kipróbálom a szolgáltatásokat és este hazajövök. Tehát ugye ott az egyik szempont a közelség. Hogy ha több napra megyek, akkor megpróbálok ezen a körön kívül
menni,
hogy távolabb legyek
a megszokott
környezetemtől.
Természetesen fontos az egyediség, amiről már beszéltünk, hogy valami pluszt nyújtson, amit esetleg máshol nem kapok meg. Természetesen az ár-érték arány, hogy mennyi az ára, és azért mit kapok. A minőség, hogy milyen a design, milyen a tisztaság, milyen a szolgáltatás, azért ezek fontos szempontok.
A nyitva tartás mennyire fontos?
61
A nyitva tartás én úgy veszem észre, hogy az a törzsgárdának az egyik szívügye, hiszen mi eddig 9-től 9-ig voltunk nyitva, most ugye 8-tól 8-ig. A turistákat, ugye Romániában van egy óra eltolódás, tehát őket azért figyelembe vesszük, de azt kell mondani, hogy a turisták elindulnak valahonnan, 9-10-re érnek ide, illetve 5-6-7 órakor indulnak haza. Nos, abban az időszakban nyitva vagyunk. A törzsvendégek ugye azok, akik igazából egymással is vérre menő harcot vívnak, hogy most a reggeli úszás, vagy az esti brügygölés a fontosabb. Tehát igazából a nyitva tartás helyi szinten határozza meg a dolgot.
Hogyan látod, hogy a Gyulai, a Gyopárosfürdői és a Makói fürdő mennyire vetélytársai egymásnak?
Igazából mind a három fürdő más. A Gyulai fürdő az ugye egy történelmi fürdőváros, tehát ő már rendelkezik mindazzal, hogy ha valaki több napra megy oda, akkor ugye a város is gyönyörű, szolgáltatások is vannak, programok is vannak, és a fürdőnek is van egy múltja, valamint egy gyönyörű parkja. Gyopárosfürdő megint más, oda inkább a családok mennek, ugye ott van csúszda, és ugye eleve ott a tó. A tó az ugye egy természetes plusz Gyopárosfürdőnek. A Makói fürdő ugye építészetileg teljesen egyedi, szolgáltatásilag pedig minden megtalálható, minden össze van tömörítve. Én bízom benne, hogy azért mi nyújtjuk a legminőségibb szolgáltatást közben.
El tudsz-e képzelni valamilyen jellegű együttműködést a három fürdő között?
Igen, én a diplomamunkámat, az elsőt a klaszteresedésből írtam, az összefogásról a vállalkozások közötti összefogásból. Én teljes mértékben el tudom képzelni azt, hogy a fürdők összefognak, hogy nem egymás konkurenciái lesznek, hanem együtt lépnek fel a piacra külföld felé is. Hiszen ha jobban belegondolsz, ott van Ausztria is, hány hegycsúcsa van és hány sípályája, de nem egymással vetekszenek, hanem az a cél, hogy mindegyiket megtöltsék. És igazából nekünk is az lenne a célunk, hogy az összes kuriózum fürdőnket megtöltsük. Igazából azt kell, hogy mondjam, hogy van már egy közös pályázat, Makó-Gyopárosfürdő-Gyula, Menyháza és Buziás között, ez egy ilyen SPA-akció, és vannak közös reklámfilmjeink, óriásplakátok, táblák, tehát ezek kölcsönösen is népszerűsítik egymást és ez az, amiről eddig is beszéltem.
62
Hogyan látod a határ menti romániai fürdőkkel vetélytársak lehettek-e?
Szerintem ismételten nem, mert bár még nem voltam sajnos ott, de elsősorban más ország, tehát más a fürdőkultúrája is, ebből kifolyólag már nem lehet ugyanaz, illetve ahogy mi is szeretünk külföldre járni, úgy a románok is szeretnek külföldre járni és szeretik a magyar fürdőket, szeretnek hozzánk eljönni a rendezettségünk, a szépségünk miatt. Ugyanakkor gondolom ott is vannak olyanok, akik szeretik a saját fürdőjüket, ők meg inkább oda járnak. Úgyhogy én abszolút egyetértek azzal, hogy inkább ezt a régiót össze kell fogni, és mi is megyünk oda, ők is jönnek ide, és így mindenkinek jó lesz.
Tehát akkor szerinted velük is működőképes ez az összefogás?
Igen.
Akkor most már a Makói Fürdőről beszéljünk. Néhány szóban kérlek meséld el ennek a fürdőnek a korábbi történetét, most ugye fel lett újítva, mi volt ebben a szereped?
1956-ban indult a fürdőnek a története, itt az épület mögött van egy földhivatal, vagyis volt egy földhivatal, és annak az udvarán kezdték a fúrásokat, akkor tört fel ez a 41 fokos, alkáli hidrogén-karbonátos gyógyvíz, amit a mai napig is szeretnek a vendégek és erre alapozva, elkezdtek építeni medencéket. A klasszikus '60-as évekbeli medencék épültek itt is, egy gyógymedence, a gyerekeknek egy kismedence, és egy 50 m-es úszómedence, hát ugye az ami mindenhol akkor meg volt található. Utána húzták fel az épületet mellé, ami a mostani Hagymatikum helyén állt. Elindult az élet, először ugye tisztasági fürdő volt, kádfürdő is volt benne. Nagyon gyakran ugye idejártak a vendégek, mert itt volt víz, itt tisztálkodtak. Közben ugye a marosi iszap gyógyító hatására is felfigyeltek, ugyanis a Maros-parton az emberek magukra kenték ezt az iszapot és hát ugye nem fájt annyira a térdük, stb. Dr. Batka István volt az, aki bevizsgáltatta és hát kiderült, hogy ez gyógyiszap, méghozzá nagyon jó szemcse összetételű, hő megtartó illetve hő átadó pontosabban, és gyógyiszappá minősítették.
63
Utána elkezdték a gyógyászatot is felfejleszteni, az 1980-as években a gyógyvízre és a gyógyiszapra alapozva gyógyfürdővé minősítették a fürdőt, elindult a komplett gyógyászati részleg, az elektroterápia, víz alatti gyógytornával. Azonban már a 80-as évek végén, 91-es évek elején, már ugye akkor is közel harminc éves volt a fürdő, és látták, hogy fejleszteni kell, lépni kell. Ugye Gyula példáján, Sárvár példáján, ezek azért jó példák voltak. Ekkor a városvezetés elkezdett gondolkodni, hogy hogyan is tovább. Ekkor a hátunk mögött látható medencék jöttek először. A '90-es évek elején a régi 50 méteres medencét, ami eddig termálvízzel volt töltve, vízforgatásossá tették, úgyhogy ilyen gyönyörű átlátszó vize volt és 3 méter mély volt ez a medence, úgyhogy kuriózumnak számított itt a Dél-Alföldön. Utána megépítették a csúszdamedencét 2002-ben, majd 2003-ban az élménymedencét, így egy kicsit kibővült a fürdő. Ezzel az volt még a probléma, hogy nyári, tehát szezonális fürdő volt. Nem volt fedett medencéje. Közben pályáztak már a Hagymatikumra is, több körös volt ugye, Széchenyi-terv, első pályázat, második pályázat, de előtte átadásra került a tanuszoda épülete, amely elsősorban azért jött létre, hogy a helyieket és a kistérségieket úszni tanítsák. Ott bent van egy 25 m-es tanmedence, egy gyermekmedence és egy ülőmedence. Kívül egy 33 m-es úszómedence a már úszni tudó gyerkőcöknek, az egy méteres, egy gyerek és egy babamedence. És akkor idő közben a többi pályázat is révbe ért, elfogadták. Az első pályázat ugye 5 milliárd forintra jött ki, ezért át kellett alakítani, így 3,5 milliárd lett, ami ez lett, amit itt látunk. Ennek a felét, azt hiszem 1,5 milliárd forintot az Unió támogatott és elindult az építkezés 2009 novemberében. Én 2009. szeptember 21.-e óta vagyok a fürdőnek az általános igazgatója, és vezetem a fürdőt Kovacsis úr keze alatt. Ő a főnököm. Akkor kezdtük el a régi épületből átköltöztetni a gyógyászatot a tanuszodába, mert nem akartuk, hogy abban a két évben, amíg az építkezések folynak, ne legyen gyógyászati szolgáltatás. Igazából végig néztem azt, ahogy a régi épületet lebombázzák, szétzúzzák, ezt az épületet elkezdik alapozni. Megvolt az alapkő letétel, minden héten kooperációt tartottunk, a kivitelező, az önkormányzat, mint tulajdonos, hogy épül, mint épül, aztán elértünk abba a fázisba, hogy ki kellett választani a tapétát a szappantartót, stb. Tehát igazából egy izgalmas periódus volt, ez a közel 2 év, ugye ennek a csúcspontja a tűzeset volt, mikor ez a kupola, ami itt mellettünk van, ugye 2011. augusztusában kigyulladt. Ez sok álmatlan éjszakát okozott, de hála a jó istennek, ez csak egy hónapos csúszást okozott az építkezésben, így 2012. január 20án került átadásra ez a gyönyörű fürdő. Fájó pont, hogy Makovecz úr nem élhette meg 64
az átadást. Többször volt itt az építkezés idején és felügyelte, hogy minden az elképzelései szerint alakul, mindenkinek nagyon hiányzott a megnyitón. Úgyhogy igazából már több mint négy hónapja üzemelünk. Közben kizöldült a fű is a hátunk mögött, a sportpályák is lassan átadásra kerülnek és a múlt héten volt a nyári szezonnyitó, úgyhogy most 1 hete működik abszolút a fürdő.
Röviden hogyan jellemeznéd a fürdőt? Milyen szolgáltatásokat nyújt, milyen fenntartású? Milyen árakon dolgoztok? Vannak-e különböző akcióitok, árcsomagjaitok?
Mint mondottam volt egész Magyarországon, egész Európában egyedinek számít ez a fürdő, nincs még egy olyan fürdő az országban, amit az építészetével lehetne reklámozni. Mindenki a gyógyvizével, a szolgáltatásaival, mi azért az építészetre is alapozunk. Ez az egyik kuriózum, illetve ahogy már mondtam is, minden generációt megpróbálunk kiszolgálni: a gyógyvíz, a gyógyvizes részleg, a gyerekvilág, az élményrészleg, a csúszdák, a sportpályák, az étterem, a kozmetika, a büfé, a szauna. Tehát minden megtalálható. Két gyógyvizes medencénk van, egy kültéri és egy beltéri, hogy mindenkinek jó legyen. Élménymedencéből három van bent a kupolában, plusz egy kültéri és egy csúszda. A Sherwood-i gyerekbirodalomban van egy babamedence és egy gyerekmedence. A szauna parkban most már 9 szauna van, ugyanis a múlt héten átadásra került az ország harmadik eredeti KELO-szaunája, amely igazi rönkfából készült, ezüstfenyőből, és a vendégek nagyon szeretik. Az étterem nagyon fontos, eddig nem volt ilyen szolgáltatás a Makói Fürdőben, és bízunk benne, hogy nagy sikert arat itt a nyári szezonban, hogy végre mindent lehet enni és nem kell nagy hátizsákokkal érkezni, meg szendviccsel. Hát az árképzésünk én úgy gondolom, hogy a 2400 Ft-os kombinált jegy ár egy ilyen egyedi fürdőben, 12 órás nyitva tartással szerintem teljesen megfelelő. Van természetesen nyugdíjas és gyerekjegy, illetve úgy van megosztva a fürdő, hogy lehet úszójegyet venni, az csak a tanuszodába szól, van tanuszoda és gyógyászat jegy, ha valaki csak úszni és gyógyvizet szeretne, illetve van a kombinált jegy, ez a 2400 Ft, ennél már csak lejjebb van. Vannak akcióink, például minden kedden eddig masszázs-kedd volt szezonon kívül, amikor 50%-os kedvezménnyel lehetett valamilyen masszázs-típust igénybe venni. Szauna-szerda, ez szintén 50% a szaunára, akkor anyák napján ha az anya elhozza a gyereket, akkor az anyának 50% kedvezmény volt, ugyanez lesz apák 65
napján, vagy gyereknapkor, ha a gyerek elhozott egy szülőt, akkor ingyen jöhetett be. Mindig van valami akció, amivel megpróbálunk kedveskedni. Azt még nem látjuk, hogy milyen összegekkel kell majd dolgoznunk, hogy mennyi lesz a rezsi és a fenntartási költség, annyit tudok mondani, hogy a termálvizes kutunkat hasznosítjuk, tehát azt is használjuk fűtésre, megpróbálunk azért a lehető legtöbb helyen spórolni, számokat ezzel kapcsolatban még nem tudok mondani. Az épület jellegéből adódóan biztosan nem kevés költség lesz, mert elég zegzugos, nagyon sok hely van. Illetve a világítás annyiból jó, hogy minden kupola mögött van üvegbevilágítás, ezért a nyári szezonban nagyon jó, mert egész nap világos van, még este is, tehát ilyenkor spórolunk. Száz százalékban önkormányzati tulajdonú a fürdő.
Említetted a szaunákat és az árakat. Ha valaki kombinált jeggyel jön be, attól függetlenül a szaunáért még külön kell fizetni?
Így van, a szauna 1700 Ft szezonban és 1500 Ft szezonon kívül. Persze egész nap, így nincs korlát, reggel megveszi és egészen estig bármelyiket használhatja. Vannak a szauna-felöntéseink és vannak a szauna-szeánszaink, hétvégente azt hiszem, 5 db is van, van például hagymás, makói hagymás, akkor erősebb típusúak, gyengébb típusúak, ki melyiket szereti, van például sörös is.
A helyi lakosok mennyire tudnak profitálni a fürdőből?
Szerintem maximálisan, ugyanis 50%-os kedvezményre van megállapodás a Makói Önkormányzat és a fürdő között, így minden ár, amiről az előbb beszéltünk, az alap jegyár fele, tehát ha egy makói szeretne kombinált jegyet venni, akkor az 1200 Ft. És tényleg rájuk gondoltunk azzal is, hogy ha valaki csak úszni szeretne munka előtt, akkor ne kelljen megvenni az egész jegyet, ha valaki csak úszni és a gyógyvizet szeretné, akkor sem. A kombinált jeggyel bármit kedvezményesen tud, aztán szeretik az éves és féléves bérleteket, annyi féle konstrukcióból válogathat, hogy a lehető legjobb legyen neki. Ha pedig másképp nézzük a profitálást, igen, a munka folyamán is sok helyit tudtunk foglalkoztatni, és a fürdőn belüli szolgáltatások is új munkaerőt kívántak, így bízom benne, hogy ebből is profitálhattak a lakosok.
66
Általában mekkora a fürdő vendégköre? Mekkora a szezonális ingadozás?
Ez ismételten az a helyzet, amiről sokat nem tudok még mesélni, igazából a tanuszoda, amikor építkezés volt, akkor azt kell, hogy mondjam, hogy az a pici terület állt a vendégek rendelkezésére és az élménymedence, és akkor is volt olyan nyári napunk, hogy több, mint 1200 ember volt bent, tehát az már a heringes doboz feeling volt. Én nagyon bízom benne, hogy most olyan hétvégéink lesznek, amikor 3-4000 ember is befér erre a helyre. Hogy mekkora az ingadozás? Hát a tanuszodában nagy volt, nem igazán volt téli fürdő, úgyhogy inkább a helyiek jöttek el a gyógyászatra. Most azonban ha esik, ha fúj, ha szakad a hó, majdnem minden, ami kint megtalálható, az bent is megtalálható, tehát azért jól érezték magukat az emberek télen is.
És főként honnan jönnek a vendégek?
Továbbra is azt kell, hogy mondjam, hogy a románok száma nagyon magas, a hétvégéken talán a külföldiek 70-80%-a Romániából érkezik, de most, hogy szezon van, jönnek Németországból is, Hollandiából, voltak már Angliából és most Sydneyből is, tehát azért megtalálhatóak azok, akik így jönnek kíváncsiságból. Az a jellemző, hogy egy megjelenik, aztán még kettő és utána így szaporodnak arról a helyről. Bízunk benne, hogy ez azért van, mert tényleg tetszik azoknak, akik itt vannak.
Az értékeiről már beszéltünk, de mik a fő gyengeségei a fürdőnek?
Hát konkrétan nem a fürdő gyengesége, de szükségünk van még egy szállodára, egy négy csillagos szállodára. Ugye az elején említettem a földhivatalt, ahol ugye elkezdték a fúrást, na az itt van konkrétan a fürdő szomszédságában. Tökéletes lenne arra ez az épület, hogy átalakítsák, és egy nyaktaggal összekössék a fürdő gyógyászati részlegével, és akkor utána olyan vendégeket is fogadhatnánk, akik 1-2 hetes kezeléseket szeretnének felvenni, vagy család, aki eljönne egy hétre nyaralni. Nem a fürdő gyengeségének mondanám, hanem amire még szükségünk van. A polgármester úr ma is elmondta, mert ugye egy kamarai rendezvény volt ahol beszélt, és ma is elmondta a megnyitójában, hogy több építési engedélyt is kiadtak. Tehát a környéken lévők felismerték, hogy szükség van erre, ők azonban ilyen apartmanokat, falusi
67
házakat tudnak létrehozni uniós támogatásból, de bízunk benne, hogy egy befektető is ránk fog találni, és akkor abszolút jó lesz a dolog.
Ezek kívül változtatnál a fürdőn valamit?
Nem. Igazából ez a sportpálya a legutolsó, a fiatalok gyakran mondják azt, hogy eljönnek, de a medencében ülnek és napoznak. Most akkor mit csináljunk még? Ezért most 4 sportpályát fogunk átadni szűk 4 héten belül, egy röplabdapályát egy streetball pályát, egy lábtengopályát és egy grundfocipályát. Ez mind egységben, tehát ott abszolút élvezhetik a dolgot. A medencék mellett egy óriás homokozót is építettünk most, rengeteg kis homokozóval, én is építettem egy várat, hogy jó legyen a dolog. Tehát a kisgyerekekre is megpróbálunk figyelni, hogy ők is el tudják tölteni az időt, hogy ne nyavalyogjanak a szülőknek. Illetve június 1.- és augusztus 12. között lesz nálunk egy Minimax kölyökstrand, ugye a minimax a picicica meg a macikutya kitelepülnek ide hozzánk. Hat héten keresztül 6 tematika lesz, ami csak a gyerkőcöké illetve a szülőké. Meg hát az olimpiát nagy tévéken nézhetik a vendégek, tehát nem változtatnék semmin, mert mindig megpróbálunk pluszokat adni.
Mennyire vagy elégedett az alkalmazottakkal?
Hát az igazság az, hogy jelen pillanatban 90-en vannak alattam, ekkora létszámnál azért már mindig van 1-2 probléma. Az sem titok, hogy 1-2 embert cserélni kellett, ugye felvettük őket a megnyitóra, és most már azt kell, hogy mondjam, hogy egyre elégedettebb vagyok. Lenyugodtak a kedélyek, mert azért ők is érezték annak a feladatnak a súlyát, hogy mit veszünk át és mit kell üzemeltetnünk, nekik is bele kellett tanulniuk. Idegesek voltak a pénztárosok, egy új rendszer és több száz ember, de én úgy veszem észre, hogy vesszük az akadályokat, veszik az akadályokat a dolgozók és akarják és csinálják. Mivel látják, hogy én is lehajolok és kavicsot igazítok, és gazolok, ezért úgy gondolják, hogy ha én szívből, akkor remélhetőleg ők is. Kivétel persze mindig van, de ha igazi fürdőváros akarunk lenni, akkor a kivételeket meg kell szüntetni.
Akkor a szolgáltatásokkal, a medencék számával, méretével meg vagy elégedve?
68
Én úgy gondolom, hogy ez most már így jó, mert tényleg minden van, a kültéri-beltéri, a gyógyvíz, az élményelemek, a csúszdák. A makói kedves vendégeink mondják, hogy hiányzik nekik az úszómedence. Megértem őket is, hogy hiányzik, nincs elvetve az ötlet, tehát az önkormányzat is úgy gondolja, hogy pár év múlva jöhetnek még a fejlesztések, és akkor szó lehet majd arról, hogy legyen egy 50 méteres medencéjük, de akkor azt már úgy szeretnénk kivitelezni, hogy az is megfeleljen a versenyeknek. Tehát, hogy pluszt is kapjon ezzel a fürdő. Illetve az 5 milliárdos tervben volt még 1 kupola, ami az élménymedence tér mellett van. Nos annak a helye még megvan és oda szintén egy pár év múlva egy nagy családi birodalmat tervezünk. Most ugye van egy kis Sherwood-i birodalmunk, de egy nagy csúszdás családi parkot még ki lehet alakítani. Tehát vannak még további tervek, fejlesztési lehetőségek, de ez egy új fürdő, ami most lett átadva, ezzel nem lehet egyszerűen elégedetlen az ember.
Területileg nem vagytok túlságosan behatárolva itt a város közepén? Már csak nagyjából fölfelé lehet terjeszkedni.
Igen, ez olyan tény, amivel nem tudunk mit kezdeni, tehát 1956-ban itt kezdték meg a fúrást, nem kint Makó határában, ezért én mindig azt mondom, hogy ami adott, azon nem tudunk változtatni, de próbáljuk meg belőle kihozni a legjobbat. Nem véletlen, hogy az épületben is a pince szinten van az öltöző, a szauna, tehát nem csak felfelé, hanem lefelé is építkeztünk, és így lett három szintes maga a épület.
Szerinted ki vagy kik a legfontosabb vetélytársak itt az országban?
Mint említettem igazából nincs olyan, hogy konkrét vetélytárs, ott van például Győr, ott van Agárd, mindegyik egy fantasztikus fürdő, az egyik az ország egyik határán van, a másik az ország szívében, mi pedig itt lent, a román határ mellett. Mind a három fürdő más körnek nyújtja a szolgáltatásait és azt kell, hogy mondjam, hogy ha most nem fürdővezetőként nézném a dolgot, hanem emberként, akkor egyik nyáron erre a vidékre mennék nyaralni, a másik nyáron arra a vidékre mennék. Tehát én nem mondanám, hogy vetélytársak, egyik sem vetélytárs, arra kell az embereket
69
ösztönözni, hogy mindegyiket kipróbálják, hogy vándoroljanak, hiszen magyarok vagyunk, tehát ez mind az ő fürdőjük.
Ezekről a fürdőkről mit tudsz, az áraik, szolgáltatásaik mennyire hasonlóak a makóihoz?
Természetesen figyeljük mi is az idézőjeles konkurenciát, aki a közelben van, meg kell próbálni figyelni, hogy náluk milyen szolgáltatás van, és mennyiért, tehát az árérték arány fontos. Tisztában vagyunk vele, hogy mennyi a szegedi ár, a mórahalmi ár, a gyopárosfürdői ár. Nem mindenhol vannak nagy eltérések. Természetesen, amit mi úgy gondolunk, hogy egyedi, mint például a kelo-szauna, akkor azért az megjelenik az árban is. Mondjuk most az agárdi és a győri fürdőt tudom én, hogy Győr igazából nyugat, erőteljesen nyugat, de ott is csak egy kicsivel magasabbak az árak.
Milyen marketing tevékenységeket folytat a fürdő?
Hát a megnyitó előtt igen intenzív volt a marketing tevékenység, azt mondták a szegediek, hogy már a csapból is a makói fürdő folyik. Tévében támogatóként voltunk jelen, spotokban voltunk jelen, a buszok oldalán, a buszokon a tévékben, molinókon, óriásplakátokon, rádióban, tehát a fürdő megnyitó előtt az összes lehetséges fórumot kihasználtuk, amit csak lehetett. Természetesen a központ az Makó és közvetlen környezete volt, valamint Románia, Szerbia és Budapest. Azóta study tourokat is szerveztünk, jöttek ide újságírók, utazási irodák, stb., megmutatjuk nekik a fürdőt, a kapcsolatot felvesszük velük, a környező szállodákkal és szálláslehetőségekkel is megpróbálunk együttműködni, hogy kölcsönösen segítsük egymás munkáját.
Ezt ki koordinálja nálatok?
Itt is van egy marketingigazgató, Kovacsis úr a cégvezető, az ő segédje, két marketinges, és nagyon sok segítséget kapunk az önkormányzattól, tehát vagy közösen megy, vagy ő egyeztet velük.
Eredményesnek látod?
70
Hát, amikor már Sydney-ből is ideérkeznek az emberek, akkor ez azt jelenti, hogy valószínűleg ők már a honlapon találtak rá, vagy pedig olyan barátoktól, akik már voltak itt.
Mindenkitől azt hallom, hogy nagyon jó és nagyon szép és nagyon
mosolygósak voltak, a szerbek azok, akiket még próbálunk megdolgozni, idézőjelben, hiszen ők mivel eddig kicsi volt a fürdő, ők nem jártak Makóra, ők a mórahalmi fürdőt szerették. De ismételten hangsúlyozom, hogy nem versenytársként viszonyulunk hozzájuk, hanem ezt is, azt is próbálják ki. Romániában pedig egyértelmű, hogy ismerik a Hagymatikumot. Aradon, Temesváron, volt már itt a tévéjük, és viszik a hírét, szóval szerintem abszolút hatékonyak vagyunk.
Van marketing tervetek?
Van természetesen, minden évben. A megnyitó előtt volt egy szűk év, és a megnyitás után pedig minden évre megvan, hogy melyik újság, mennyi rádió, milyen rendezvény, arra mennyi költség, hol hirdetjük meg.
Rendelkeztek-e honlappal, milyennek értékeled?
Igen. Nagyon szép, kellemes, nagyon szép kivitelű lett. Az információkat folyamatosan bővítjük, próbálunk mindent feltölteni, ami csak lehetséges, de a vendégektől is kapunk észrevételeket, hogy ez nem látható, vagy ezt még bővítsük. Én úgy gondolom, hogy nagyon jó, nagyon szép, nagyon jó is lesz, még egy kicsit informatívabbá kell tennünk.
Választható nyelvek vannak rajta?
Most nem néztem rá egy ideje, de magyar, román, szerb, angol, német, ez biztos.
Szerinted mekkora a jelentősége az internetnek?
Nagy. Nem is a marketing szempontot mondanám, hanem az információt. Hallottak már róla, mi az első, google, Hagymatikum, mi az, hol van, mennyiért lehet odamenni,
71
milyen szolgáltatásai vannak, hol tudok aludni. Ezt akár egy kecskeméti vagy egy Sydneyben élő nem tudja máshogy megcsinálni, csakis az internet segítségével.
Facebookon fent van a fürdő?
Így van, magyar, román és szerb facebookunk van.
A facebook jelenlétről a fürdő szempontjából mi a véleményed?
Igazából én úgy látom, hogy szinte mindenki facebookozik Magyarországon, és szeretik nézegetni a képeket, az eseményeket, ez volt az volt. Illetve akik nem magyarok, azok is szívesen megnézik, hiszen sok magyar él a világ minden táján, és megnézik, hogy mik voltak, ugye ha az egyik ismerős likeolja vagy megosztja, akkor terjednek a képek, hogy itt ez volt. Kedvet kapnak az emberek, eljönnek, nagyon sokan leírják a véleményüket, természetesen hideget-meleget kap az ember ilyenkor mindig. De amit úgy gondolunk, hogy jogos, azt azonnal meg kell fontolni, meg kell nézni, és akkor lehet módosítani.
Reflektáltok is ezekre? Vagy ez csak ilyen egyoldalú kommunikáció és akkor megfogadjátok, amit akár emailen, akár facebookon javasolnak?
Ha emailen, és van egy kis ládikónk ahova bedobják, ha valaki hagy címet, elérhetőséget, akkor mindig válaszolunk, megírjuk neki, ha kérdése van a választ, vagy ha valamit javasol, akkor, hogy köszönjük elfogadjuk, vagy miért nem lehetséges ez. Ha a facebookon írogatnak, akkor ott egymásnak is írogatnak, legtöbbször akkor szoktunk, hogy ha valami téves információ kering, akkor kijavítjuk, helyesbítünk, hogy ezt rosszul értelmezték.
Szerinted miben kell még előrelépnie a fürdőnek?
Hát mivel abszolút új fürdő vagyunk, így az elmúlt 4 hónapunk is az előrelépés volt, ugye a muskátli ültetéstől a fű kinövéséig, úgy gondolom, hogy a 100% lassan meglesz, a sportpályák is lassan átadásra kerülnek. Igazából előrelépni szerintem most
72
a városnak, a lakosságnak, nekünk dolgozóknak vendégszeretővé kell válni, nagyonnagyon-nagyon, és fogadni kell a vendégeket. Beindul a turizmus, beindul a pénzáramlás a városban. Mint említettem a szálloda, az kell még majd, illetve itt, ha mi úgy állunk, akkor a további fejlesztési lehetőségek, amiket mondtam, családi részleg, medencék, stb., azt ki kell használni.
És milyen veszélyeket látsz?
Buktatót sokat igazából nem látok, az emberek anyagi helyzete az, ami reméljük, hogy minél hamarabb megoldódik. Ha az emberek arra a szintre kerülnek, hogy gyógyszer, kenyér, ruházat és ennyi volt, akkor nem várhatjuk, hogy ő egy hetes wellnesshétvégére fog lemenni. Úgyhogy én inkább abban bízom, hogy az emberek életszínvonala növekszik majd.
73
2. számú interjú fürdővezetővel – Gyopárosfürdő
Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon egyre több fürdő és wellness központ nyílik?
Ez egyrészt nagyon szerencsés, mert ha Magyarország kitalálná végre, hogy az imagea az maga a fürdők országa, és valóban ezt egységesen kommunikálná külföld felé, akkor ebből nagyot profitálhatna az ország és fellendülhetne a turizmus. Annál is inkább, mivel még mindig olcsóbbak vagyunk, mint a különféle tengerparti üdülőhelyek és ráadásul sokkal minőségibb szolgáltatásokat tudnánk biztosítani, illetve az egészségügynek ez egy olyan kiaknázatlan lehetőséget biztosítana, egy kitörési pontot. Itt össze kellene fognia az orvosoknak és a fürdőknek és az egyáltalán ezzel foglalkozóknak, tehát a turizmust és az orvosi turizmust valahogy össze kellene kapcsolni. Hát ezen munkálkodik a Fürdő Szövetség, a Magyar Turizmus Zrt., azt mondja, hogy csinálja, de kissé lagymatag ez az egész, ez a lobbi tevékenység. Illetve a kormánynak kellene megtenni a maga lépéseit. Én igazából nem látom azt, hogy az, hogy csak a belföldi turizmusra ennyi fürdőt fejlesztettünk ez jó lenne, nyilván nem ez volt a koncepció, hanem az, hogy előbb-utóbb eljussunk odáig, hogy a gyógyvizeinkkel
gyakorlatilag
külföldre
is
be
tudjunk
törni,
illetve
magánbiztosítóknak, az elöregedett, elöregedő európai lakosságnak egy fajta alternatív kezelési lehetőséget biztosítsunk. Tehát maga az infrastruktúra megvan, előbb kellett volna a piacra vezetni, és utána létesíteni őket. Most fordítva ültünk egy kicsit a lovon, de lehetne így is.
Mi a véleménye, szükség van-e kisebb településeken is fürdőkre, vagy jobb az, hogy a nagyobb komplexumok minden igényt ki tudnak elégíteni?
Én úgy gondolom, hogy mindkettőnek megvan a maga létjogosultsága, tehát a kisebb fürdők, azok egy helyi érdeket kiszolgáló fürdők, ráadásul Magyarországon szinte minden fürdő közfürdő és nem magántulajdonban lévő fürdő. Innentől kezdve azt gondolom, hogy a probléma az ott kezdődött, hogy az olyan kisebb településeken is olyan gigakomplexumokat kezdtek el felépíteni, ahol utána további infrastruktúra nem volt, szállodai kapacitás nem volt, orvosi ellátás, egyéb program lehetőségek nem
74
voltak és mivel a szomszédos nagyobb településen is van saját fürdő, innentől kezdve nem is próbáltak a szomszéd településen ráfűződni ezekre a komplexumokra. De azt gondolom, hogy ha kisebb településeken kisebb fürdő, nagyobb településeken, illetve régiós jelentőségű fürdőknél külföldi piacokat meg lehetne találni, akkor nem lenne ekkora a konkurencia harc, illetve így sincs, mert mindenki megél azért valahogy, így úgy amúgy, csak ez hosszú távon nem fenntartható.
Mennyire telített a fürdőzési piac ma Magyarországon?
Hát ettől, hogy a külföldi vendégek nincsenek, illetve, hogy nem specializálódott mondjuk az Észak - és Dél-Alföld, nem specializálódott az orvos turizmusra, ettől egy kicsit túltelített, ezt a két régiót én így látom, hogy igen. A Magyar Turizmus Zrt. meg Budapestet és Balatont támogatja, de megfeledkezett évtizedekig a Dél-Alföldről, illetve az Észak-Alföldről, most már egy kicsit jobban benne vagyunk a vérkeringésbe, de csak a belföldből, illetve csak regionális piacon egy fürdő sem fog megélni.
Kb. hány szereplő van a piacon?
Hát 100 fölötti fürdő működik ma Magyarországon, de van szezonális közöttük, illetve strand két működő és egy plusz medencével mondjuk, de van rengeteg olyan szálloda, amely saját gyógyászattal rendelkezik, így már nem tudjuk összevetni, mert magánszálláshelyeken is van már komplex kialakított gyógyászati-, illetve wellnessrészleg, innentől kezdve szinte már fürdőnek tekinthetjük.
De azért gondolom, van köztük hierarchia, ezek a nagyobb komplexumok, nagyobb befolyással bírnak?
Hát valami olyan regionális, illetve turisztikai központban vannak ezek a szálláshelyek, amelyek ilyennel rendelkeznek, hogy még a fürdő mellett is meg tudnak élni a szállodán belül, egy teltházas szállodával, üzemeltetés szempontjából jól kalkulálták ki a dolgokat.
75
Mennyire jellemző az új belépés a piacra, az új szereplők megjelenése mostanában?
Inkább a határon túl jellemző, az Új- Szécsényi tervben már a fürdő fejlesztéseket nagyon limitálták, mert nagyon meg kellett indokolni azt, hogy miért. Például Gyopárosfürdőnek volt egy ilyen pályázata, amit végül az önrésznek egyre magasabbra emelése miatt végül nem tudta az önkormányzat bevállalni. A pályázatot megnyertük ugyan, de akkora volt az időbeli csúszás és az infláció miatt odáig fejlődött az önrész, hogy végül is nem tudtuk megvalósítani. Egy medical wellness centrum épült volna, amely szintén nem volt a külföldi piacra előtte bevezetve, úgyhogy tulajdonképpen azt mondom, hogy lett volna jogosultsága a dolognak, de biztos, hogy néhány évig nagyon intenzív külföldi jelenlét kellett volna, ahhoz, hogy ez piacképessé váljon.
Egy kicsit beszéljünk a fürdő vendégeiről. Kik és milyen céllal járnak a fürdőbe? Mit gondol?
Például a mi fürdőnk az egy tipikusan többgenerációs fürdő, itt van gyógyászat, wellness, bababarát programok és szolgáltatások, illetve uszoda, illetve élményfürdő és szauna park és még nagyon sok minden. Ezért azt gondolom, hogy nekünk minden egyes részlegünkben azt a közönséget kell megszólítani, nálunk a 0 éves is a babaúszás miatt, tehát a 0 évestől a 100 éves korig itt mindenki megtalálja a maga részét. Ez így fejlesztődött, annál is inkább, mert ugye itt nincs egy Gyulai vár, vagy egy tengerpart véletlenül, vagy egy sivatag, vagy egy valami, ami miatt egyéb turisztikai attrakciónk lehetne, ezért aztán a fürdőnek fejlesztett mindent az önkormányzat, amit jól tett egyébként, mert így részenként jól kommunikálva teljes mértékben jól eladható.
El tudunk-e különíteni kis csoportokat, tipikus csoportokat a fürdőzők között (bizonyos szolgáltatás, bizonyos kor alapján, ilyenekre gondolok)?
Így van! Mi is így végezzük a marketing tevékenységünket. Elsősorban koncentrálunk mostanában a családos kisgyermekesekre. Ők tipikusan ár érzékenyek és szolgáltatás
76
érzékenyek, tehát minél többféle szolgáltatást, minél kedvezőbb áron szeretnének vásárolni és igénylik azt, hogy hasznos programokkal össze tudják kötni a nyaralásukat. Nagyon jellemző rájuk, hogy szívesen eljönnek akár csak egy hétvégére is, a fürdőnket egyébként is kedvelik, illetve a környező szállodák, meg maga a turisztikai attrakciók mennyisége is körülbelül arra vonatkozik, hogy ha nem gyógyászati vendégünk érezik, akik egy idősebb korosztály, akkor általában a tehetősebb 50-esek és a fiatal kisgyermekesek is inkább rövidebb ideig, de többször érkeznek hozzánk, tehát egy évben többször is ellátogatnak, szeretnek visszatérni ide. Itt aztán a kerékpáros turizmustól kezdve, a bérelhető kerékpároktól,
a
gyermekmegőrzésig minden van nálunk. Tanmedence, bébi úszó medence, minden rengeteg medencénk van és ez egy nagyon fontos csoport nekünk és gyakorlatilag a szállodák helyek is rászerveznek a kisgyermekesekre, fiatalokra. És egyébként meg még a gyógyászatunk egy ilyen még, ahol ugye pontosan meg tudjuk határozni a célcsoportunkat, a 40 év fölöttieket, vagy preventív jönnek megelőzés céljából, hogy ne alakuljon ki betegség, illetve a már kialakult betegséggel a gyógyászatunkra, ezért kell nekünk foglalkoztatni fürdő orvost, illetve egy traumatológus orvos rendel. Itt minden hétköznapi nap, tehát a szállodai vendégeket is ugyanúgy meg tudja vizsgálni, hogy ha beutaló nélkül érkezik, akkor kiírják neki a beutalót, és akkor már meg is vizsgálta őket és ki is tudta írni a kezeléseket.
Mit
gondol
a
fürdővendégek
körében
mi
a
legfontosabb
szempont
fürdőválasztáskor? Mit néznek az emberek, amikor azt eldöntik, hogy hova utazzanak, vagy melyik fürdőt látogassák meg?
Ez ugye attól függ, hogy ő egy kisgyermekes család, vagy attól függ, hogy ő egy fiatal pár. Én voltam az Aquaworld-ben, és oda nyilván nem fog bemenni egy kisgyermekes család, mert talál egy darab medencét, vagy egyszer bemegy és rájön, hogy ez nem neki való, mert a gyerek nem fogja élvezni, mert túl sok hullám van túl sok négyzetméteren, meg olyan csúszdák, amik nem a kisgyermekeseknek valók. Nyilván attól függ, hogy milyen az ár, tehát, hogy mennyi szolgáltatást tud igénybe venni, milyen áron. Például a libamájfesztiválon voltunk Budapesten a várban és nagy meglepetésemre gyakorlatilag mivel egyetlen turisztikai attrakció a Gyopárosfürdő volt, ezért mindenki oda tévedt előbb- utóbb a faházhoz, illetve oda is csaltuk őket. Kivétel nélkül mindenki tudta, hogy hol van Gyopárosfürdő, vagy már járt itt, vagy nagyon tervezte, hogy eljön, vagy már hallott róla, de el tudták helyezni pontosan, hogy hol találják. Azt gondolom, hogy felnőtt egy olyan generáció, sőt már kezd 77
megöregedni egy olyan generáció, aki már használta a fürdőket Magyarországon, már a beruházás óta is látta legalább egyszer. Az üdülési csekkel nagyon sok helyre eljutottak a családok és leginkább azok a családok szimpatikusak még, akiknek már kirepültek a gyermekei, de még nem az a korosztály, aki a gyógyászatra érkezik, ők egy kicsit elhanyagoltak, én úgy veszem észre Magyarországon. Tehát annyira az élményfürdőzésre ment rá mindenki, minden fürdő, hogy nekik viszonylag kevesebb lehetőséget biztosít. Ennek a szegmensnek a kiszolgálására vannak, úgy gondolom a szállodák, a wellness részlegükkel, aki nem vágyik arra, hogy a nyüzsgésbe, a nyüzsgő életbe belefonódjon, azoknak vannak ezek a szállodai attrakciók, amiben kevés élmény elem van, de több rekreációs lehetőség.
Mit gondol, mennyire fontos például a nyitva tartás egy fürdő szempontjából?
Rettenetesen fontos az, hogy egy uszoda már legyen reggel 6-kor nyitva szezonban, az nagyon fontos. Az éjszakai fürdőzés ma már elengedhetetlen, pénteken és szombaton is van éjszakai fürdőzés. Hogy legyenek programok a fürdőben, azon kívül is, hogy már az ókorban is, mint közösségi tér működtek a fürdők és azért jártak össze barátok családok, és most ez elfelejtődött egy kicsit, mint közösségi tér. Jobban családoknak való, illetve kisebb csoportoknak, pároknak, de aki jól csinálja az értékesítést, az foglalkozik azzal, hogy hogyan lehet cégeket becsábítani céges bulikra, vagy nagyobb családi rendezvényeket behúzni. Voltak élmény mozik tehát a vízből moziztunk, vagy fedtünk le medencét félig színpaddal és akkor ott volt koncert bent, az éjszakai diszkók is nagyon mennek. Tehát egy olyan közösségi térré átalakítani, mint a régi szép időkben, illetve mi konkrétan megcéloztunk az összes orosházi egyesületet ebben az évben, a következő évben pedig a környékbeli egyesületeket is meg fogjuk keresni az úgynevezett egyesületi hétfővel. Hétfőn ugye a fürdőkben sincsenek túl sokan, ugye ez általános, és akkor hétfőnként az összes egyesület ott tud barátkozni nyomott áron, tehát egészen picike pénzért és akkor a fürdőnek is jó, mert van vendége hétfőnként és az egyesületeknek is jó, mert a hétfő egyébként is egy olyan nap, ami nyugodt, semmi sem történhet a fürdőben.
Mennyire fontos az elérhetőség? Akár az, ha azt nézzük, hogy Gyopárosfürdő azért nem a városközpontban van.
78
Igen, ez általában akkor probléma, hogy ha helyiekről van szó. Az ide érkező turistákat ez egyáltalán nem zavarja. Sőt, ők örülnek neki, hogy kívül van a nyüzsgésből, hiszen rengetegszer halljuk vissza, hogy azért inkább ezt választják, akár Makóval szemben is, mert az annyira bent van a város kellős közepén, és ők szeretik ezt a csendet, ezt a nyugalmat. Próbálkozunk azzal, hogy bekapcsoljuk a várost, minden pályázatunkba beleírjuk ezeket a bulikat, partikat, az autók megvásárlását, ami csak arra az időre szól, hogy pörögjön a városban. Majd egyszer csak lesz egy olyan pályázat, amibe ez is belekerül. Leginkább csak a városiaknak kellemetlen, de a gyógyászatra már van kisbusz, ami a kórháztól indul, tehát megoldja rendszeres járattal a kijutást és a visszajutást a városközpontig, illetve vannak helyi járatos buszok, csak ne szeretik igénybe venni.
Egy kicsit a többi fürdővel kapcsolatban is kellene beszélnünk. Hogyan látja, a Gyulai, a Makói és a Gyopárosi fürdő mennyire vetélytársak?
A Gyulai fürdővel szemben nagyon rosszak az esélyeink, ugyanis az, hogy SZOTüdülő volt Gyulán, hogy már 40 évvel azelőtt ismerték, mint Gyopárosfürdőt, azt a 40 évet nagyon nehéz behozni. A Makói fürdővel kapcsolatban azt gondolom, hogy egyáltalán nem vagyunk konkurenciák, ugyanis a Makói fürdő teljesen más kategória, mint a miénk. A miénk egy családi, nagy parkkal, az a város közepén van, egy építészeti remekmű, másfelé fognak majd ők elindulni, ha jobban ki lesz találva az ő arculatuk. Tehát ők is inkább a wellness felé, majd hogyha meglesz a saját szállodájuk, mert nincs szállodájuk. Na ha az is készen lesz, akkor ők például az a fajta wellness központtá fognak válni, ami nem a miénk, nekünk marad a családi hangulat. Azért 6 hektár parkot ugye azt ők nem tudják megadni, meg a tó felületet produkálni, tehát nekünk ez így nem konkurencia. Az élményfürdőzést nem szeretnénk tovább erősíteni, annál is inkább mert magasabb a költsége, és nagyon gyorsan amortizálódik, és nagyon gyorsan megunják a látogatók. A sok apró élmény a strand területén, ami animátor jellegű és ember végezte tevékenység, tehát emberek foglalkoznak másokkal és nekünk van rá helyünk, tehát nekünk ez a nagyon nagy előnyünk. Nekünk, ami rettenetesen hiányzik, az a fedés, a téli fedés az uszodánkról. Ez már 20 éve gyakorlatilag probléma, 20 éve nem tudnak ebben lépni, rettenetesen sok pénz egy medence megépítése és ezért aztán azt gondolom, hogy amíg nekünk nincsen uszodánk, addig minden fürdő konkurencia. 79
El tud képzelni valamilyen jellegű együttműködést a három fürdő között?
Gyakorlatilag van is együttműködés. Én azt gondolom egyébként, hogy ez az, amire annak idején a Dél-Alföldi Termál Klaszter, de végül a céljait nem nagyon tudta megvalósítani. Hozzáteszem, hogy erről nem ő tehetett, nem a
Termál Klaszter
tehetett, hanem mondjuk úgy, hogy én mindig a Turizmus Zrt.-re tudok visszautalni, hogy annyira elhanyagolta ezt a régiót, pedig olyan egyszerű lett volna a határ közelsége miatt is fölemelni, de hát sajnos így sikerült, nem így sült el. Tehát, amire a Termál Klaszter létrejött, hogy ezeket a fürdőket egységesen kommunikálni külföld felé. Szinte ugyanazzal a gyógyvízzel rendelkezik mind a három fürdő, azt nem mondom, hogy teljesen ugyan az a hatása, vagy teljesen ugyanazok a hatóanyagok, de azért nagyjából ebben a régióban lehet tudni, hogy ugyanazok a reumatikus ízületi fájdalmakra, ízületi problémákra való gyógyvíz van. Mindháromnak van hévize, tehát számtalan lehetőség van, abból fakadóan, hogy hogyan lehet ezeket a hőket hasznosítani. Millió együttműködési lehetőség lehetséges, és azt gondolom, hogy aki nem akar, vagy nem tud együtt működni, az ma életképtelenné válik egy pillanat alatt. Tehát ezeket csak mindig egységesen lehet. Külföldre is, egyik fürdőnek sincsen annyi pénze, hogy gyógyászatot külföld felé kommunikáljon, vagy megtalálja ennek a lehetőségeit.
Ez így megoldás is lenne, hogy összefogni hárman?
Hát én azt mondom, hogy nem csak hárman, hanem a határon túli fürdőkkel is, ahogy a Termál Klaszter, pont, ahogy a Dél-Alföldet összefogta és aztán ugye továbbfolytatni az Észak-Alföld felé, amely szintén ugyanezekkel a gondokkal küzd és ugye közelségekkel bír turisztikai szempontból a határon túli kapcsolatrendszerében. Tehát én csak arra tudok gondolni, hogy egységesen magát a gyógyászatot lehetne külföld felé vinni és ez egy olyan ág, amivel még nem igen foglalkoznak.
Értem. Említette a határon túli fürdőket is. Őket vetélytársnak tekintik, vagy számíthatnak-e egyáltalán konkurenciának? Például a Buziási fürdő vagy Menyháza?
80
A konkurencia fogalma azt jelenti, hogy például egyféle krémet gyártok, mondjuk egy hidratáló krémet, akkor nyilván megnézem, hogy a többiek hidratáló krémje milyen. De mivel teljesen másféléket, nem nagyon tudom összevetni. A kérdés az, hogy el tudunk-e oda jutni, ahogy szépen fejlődött a belföld illetve a külföldi turizmus is Magyarország felé, hogy egyre többször utaznak el az embereknek. Tehát nem csak egyszer, hanem egyszer, kétszer, háromszor és akkor nem konkurenciának hívnám én ezt, mert akkor már lehet konkurálni, hogy én azt mondom, hogy engem már választottak egyszer, jöjjön vissza még egyszer, de hogyha most ott tartunk gyakorlatilag, hogy családok most próbálgatják ki, élvezik ki, hogy máshova is el tudok menni. Akkor tudunk majd konkurálni egymással, ha már mindenkinek ugyanúgy benne lesz az igényszintjébe, hogy rendszeresen fürdőkbe járjon el. És akkor azt mondom, hogy a 30km-es, 50 km-es körzetben lévő fürdők nekem konkurencia. Akkor érdemes figyelni. De így is érdemes, csak azt mondom, hogy teljesen más az arculatunk, most pedig másért keresnek bennünket, és megint másért keresik például a Makó fürdőt. A Makói fürdőnek egyetlen problémája e pillanatban az, az hogy nincs szálláshelye. E pillanatban most, én szívesen adnék neki szálláslehetőséget és hirdetem is a fürdőjüket. Például Gyopárosfürdő ad szállást, fent van a honlapunkon is a Makói fürdő, mint programajánló, hogy szívesen adok mellé szállást. Tehát ezekkel nincsen probléma. Most e pillanatban a Makói fürdő én úgy láttam, hogy olyanfajta exkluzív wellness szolgáltatások felé indul el, amivel szemben Gyopárosfürdő teljesen más az arculata. Nálunk a családi hangulat az arculat, ez a mi erősségünk, nem is tudunk mással lenni. Úgyhogy azt gondolom, hogy nem vagyunk konkurencia és igen, nagyon tudnánk együttműködni velük.
Akkor most már beszéljünk konkréten Gyopárosfürdőről. Néhány szóban mesélje el ennek a fürdőnek a korábbi történetét. Hogyan alakult, vagy mikor alakult? Mi volt az Ön szerepe, vagy mióta van benne ebben a dologban?
Ugye már a kiegyezés idejében volt vízminőség vizsgálat, és végül ’80-ben lett gyógyvízzé nyilvánítva és azt történt, hogy voltak ilyen próba fúrások, mint mindenütt, földgáz, kőolaj miatti próbafúrások és meleg víz jött fel, és akkor így alakult ki a gyopárosfürdői fürdő. Medencéket építettek, termálmedencéket. Észrevették, hogy a kenderáztató tóban jó minőségű víz van, illetve reumatikus ízületi fájdalmakra jó, úgyhogy nagyjából ez volt a története Gyopárosfürdőnek meg az, hogy 81
négy ütemben, öt ütemben fejlődött ki a jelenlegi állapota. Utoljára a 2004-es beruházás, ami az élményfürdő meg a wellness részlegnek az átadása volt, illetve a szálloda, ami hol magánkézben, illetve bérelt állapotban van, most megint csak a fürdőhöz tartozik a laktanya helyén épült. Én már nagyon sokadára vagyok itt. Időnként megyek, időnként jövök. Én egyébként orosházi születésű vagyok, visszahúz a szívem mindig, úgyhogy édesanyám is volt fürdő vezető itt, úgyhogy mondhatom, hogy már akkor is beleláttam a fürdőnek az életébe és gyakorlatilag, amit én hibának tekintek itt a fürdőben, és ami miatt nem úgy működik, ami miatt kellene, az két okra vezethető vissza. Az egyik ok az, hogy túl későn építettek szálláshelyeket, úgyhogy remélem, hogy a Makóiak nem esnek ebbe a csapdába és időben meglesz a beruházásuk. A másik pedig, hogy nem készült fedett uszoda, és emiatt a téli szezonban teljesen elszoknak tőlünk a vendégek, aztán nyáron mire újra visszaszoknak, mert a paktfürdőbe azért csak szeretnek kijárni, ez így, tehát nálunk a szezonalitás rettenetesen megérződik. És ez így kellemetlen, és ezen az élményfürdő sem változtatott sokat. Voltak évek, amikor több román vendégünk volt, de most ugye az aradi fürdő megépülése után mondjuk úgy, hogy egy kicsit kevesebben lettek a román vendégek, de tudom, hogy előbb-utóbb ez visszaáll egy normális szintre, mert kipróbálják, mindenki elmegy oda is egyszer. Most érezzük egy kicsit, de lehet,hogy a gazdasági válságnak a hatása is benne van. Ezt most így nem tudnám megmondani, de nem folyamatosan fogyott, hanem amikor megépült az aradi fürdő, akkor rögtön észrevettük a csökkentést, tehát én mégiscsak úgy gondolom, hogy azzal lehet összefüggésben. Most már azért szállingóznak visszafele. Igénylik, meg hiányzik nekik, különösen télen.
Mit tudna mondani, az elmúlt évben milyen eredményeket ért el Ön itt a fürdőben?
Én január óta vagyok ismételten itt, úgyhogy az elmúlt évekről nem tudok beszélni, de ami nekem sikerélmény ezzel a fürdővel kapcsolatban az, hogy egyrészt, amikor az előző körben itt voltam 2008-2009-ben, akkor rengeteg televíziós megjelenésünk volt, illetve sajtó megjelenésünk, mert én azelőtt a médiában dolgoztam, így meg volt az a megfelelő kapcsolatrendszerem. Amit meg most tekintek eredmények, hogy ezeket a családi fejlesztéseket már január óta olyan szintre sikerült hozni, hogy egyik napról a másikra,
gombamód
kinőttek
a
földből,
külső-
belső
gyermekfelügyelet 82
animátorokkal, gyermek játszóházak, a kerékpárok megvásárlása, a rengeteg plusz lehetőség a gyermek dodzsemmig. Tehát minden, ami a gyermeknek kell, és rengeteg féle gyermekkedvezményt biztosítunk, tehát nagyon figyeltünk arra, hogy most már az iskolák konkrét ajánlatok kérnek és minden iskolába szinte a környező három megyéből naprakész kapcsolatunk van, tehát igénylik, hogy küldjük nekik. Ezeket, hogy a családosoknak külön meg tudtuk őket szólítani, hogy most már érződik a szállodákban is a hatása, hogy a családokat sikerült megszólítanunk. Nyugdíjasok, másik nagy csoport, de nem csak olyan csoportok érkeznek, a nyugdíjas csoportok elkezdtek visszalátogatni, ennek a következménye minden Dél-Alföldi nyugdíjas egyesülettel kapcsolatban állunk e pillanatban. Kapjuk tőlük a leveleket, egységes árakat ajánlunk ki nekik, csoportban érkeznek, még odáig nem jutottunk el, hogy akkor valahogyan felvegyék a kezeléseket is. Hiszen ezek egynapos kirándulások, busszal érkeznek. Mostanában csak úgy beállítanak, egy-egy busz, és ez olyan jó érzés, hogy már tudják, hogy milyen árat fognak kapni, és akkor csak megérkeznek. Szintén, ami hozzám köthető és az előző időszakban kezdődött, gyakorlatilag a DélAlföldön senki nem foglalkozott a szerb piaccal, mert volt vízumkényszer, és még mielőtt erre a piacra bárki figyelmet fordított volna, én, illetve a szállodákkal együtt, a nagykövetségen meghívtuk az összes szerbiai utaztató céget és a nagykövetség levele ment ki. Libamájjal és kenyérrel megvendégeltük őket és akkor a nagykövetség küldte szét a meghívókat, tehát lett egy akkora sajtókampány, ingyenes, ami eljutott mindenkihez. Aztán most az első TDM szervezet, ami megalakult a Vajdaságban, abba mi azonnal bekapcsolódtunk és most, hogy visszajöttem, már megint foglalkozom vele. De amit megköszönt nekem a Turizmus Zrt. és mondták is, hogy ez az én nevemnek is szól, meg a kapcsolataimnak és annak, hogy elkezdtem foglalkozni ezzel a dologgal, meglepő módon 30%-ot fejlődött a szerbiai beutazó piac és közben már ők is foglalkoznak ezzel a piaccal. Erre vagyok büszke igen.
És amúgy mit gondol mennyi idő, amíg megtérül ez a fáradtság, vagy eredményes munkát mennyi idő alatt lehet elérni?
Mi volt a kitűzött cél? Tehát én azt mondom, hogy ugyanúgy, ahogy most már naprakészek vagyunk az iskolai csoportokkal, ez három hónap munkája volt, és most már eredményeket látok. Ha azt mondom, hogy az a célom, hogy a külföldi biztosítókkal valamilyen megállapodást kössek, és az Unión belül legalább három 83
országot több biztosítóját szeretném megtalálni, akkor azt mondom, hogy nekem legalább még egy év kőkemény munka lesz ez, mire eljutok idáig, hogy az első szerződést megírjuk és onnantól kezdve még hány év mire elkezdenek érkezni a csoportok. Egy biztos, hogy az egészségbiztosítók is átgondolják majd, ha mérlegelik, hogy mi az olcsóbb, ha elengedem Magyarországra fürdőzni a gerincbántalmas pacienst és akkor kifizetem neki inkább az egy hetet, és legyen itt, vagy előbb-utóbb eljut gerincműtétig és akkor egy évig lábadozni fog. Tehát ha meg tudom előzni a bajt, akkor egy évben egyszer engedélyezem neki, akár önköltségen, akár fél áron, akár hogy, ezt majd meglátjuk, hogy melyik országnak milyen a biztosító rendszere, illetve melyik biztosító mit tud biztosítani.
Értem. Akkor most konkrétan a Gyopárosfürdőt kellene jellemezni egy kicsit. Hogy milyen fenntartású, konkrétan milyen szolgáltatásai vannak? Milyen árak vannak? Vannak-e speciális kedvezmények, árcsomagok?
Ez egy 100%-ig önkormányzati tulajdonú fürdő, az üzemeltető cég is 100%-ig önkormányzati tulajdonú, tehát a Városüzemeltetési és Szolgáltató Zrt. tavaly átvette a fürdő üzemeltetését, amely szintén az önkormányzat tulajdona. Most már a szálloda is az önkormányzaté, ami most már a fürdőhöz kapcsolódik.
A szolgáltatásokról, akkor egy kicsit bővebben. Vannak-e kombinált jegyek?
Vannak természetesen kombinált jegyeink. Nálunk nincs különbség hétvégi és hétköznapi jegyek között, illetve vannak olyan jegyek is, amelyeket csak hétköznap lehet igénybe venni. Teljes napi jegyek között nincs különbség. Sőt, aki reggel vásárol napi jegyet, az éjszakai fürdőzésen is bent maradhat. Mondjuk, ha délután jön, akkor is ugyanannyi az ára, tehát megéri délelőtt jönni. Nyilván a parkfürdőre külön jegyáraink vannak, ez a helyi lakosok miatt van így. Nekünk egyszerűbb lenne az egységeset értékesíteni, hogy egy téli ár, meg egy nyári ár, meg ugye akkor jóval több medencét tudunk biztosítani, de a helyiek igénylik a külön parkfürdő jegyet. A szállodából érkező vendégek mindig a wellnesst, tehát az élményfürdővel és szaunával együtt vásárolják meg, illetve nyáron kivesszük a szaunát a jegyekből, mert az meg a másik, amiért a helyiek nem szeretnének külön fizetni, de a téli árba azt beletesszük. Vannak
84
különféle wellness csomagjaink, amelyek többféle wellness kezelést biztosít egy áron, tehát egy ilyen lebutított ár van rá. Illetve vannak gyógyászati csomagok is, amiket ki tud írni az orvos, a reumatológus orvos, és akkor szintén egy alacsony térítési áron, komplex csomagkezelést kap az ide érkező.
És jól tudom, hogy nem csak helyi, hanem kistérségi akció is van?
Igen, van. Az orosháziak 50%-os kedvezménnyel veszik igénybe, ugye ez minden jegyárra vonatkozik, illetve a kistérségi kedvezmény az 30%-os, és ha jól tudom, akkor hat település van a kistérségben. Még plusz ugye vannak olyan cégek, akiknek vannak különféle egészségprogramjaik, évek óta, nem tudom kimondhatom-e a nevét, a Guardian, helyi cég, és nagyon sok pénzt elkölt a dolgozóinak az egészségnevelésére, a dohányzásról való leszoktatására, tehát prémiumokat tűznek ki erre. Különféle szolgáltatás prémiumokat, és az is egy olyan prémium például, hogy Gyopárosfürdőre megállapodunk egy árban egy évre, és annak az 50%-át fizetik a dolgozók és a másik 50%-át pedig a Guardian, mert ő is rájött arra, hogy olcsóbb a rekreációt fizetni előre, mint a táppénzt utólag.
Tehát így nagyon okosan úgy
döntöttek, hogy mivel három műszakban dolgoznak, és nagyon megterhelő a műszak az üveggyárban, ezért aztán ők nagyon fontosnak tartják ezt a dolgot, illetve a sportot, a különféle sportolási lehetőségeket. Minden évben ők a leggyorsabbak, hogy mikor nyit már 6 órától az uszoda, mert ugye május elsején csak 8-tól nyitunk, és majd ahogy melegszik az idő, úgy nyitunk 6-tól. Ők azok, akik követelik, hogy legyen 6 órától, május elsejétől. És van több ilyen cég. Most már a különféle biztosítókkal és helyi cégekkel megvannak a megállapodások, hogy melyik cégnek a dolgozói milyen áron jönnek be ide. Természetesen igazolják magukat, ezt a fürdő adja a kedvezményt. Az 50%-os Orosháza-kártyát pedig a város állja az 50%-ot, visszatéríti a fürdőnek, a kistérségit meg a többit pedig a fürdő állja.
a helyi lakosok mennyit tudnak profitálni abból, hogy itt a fürdő? Akár munkahelyekre gondolok. Mennyire biztosít többletmunkahelyet?
Ugye a fürdőben nagy a szezonalitás, mint már mondtam, tehát ez a munkalehetőségekre is vonatkozik. Tehát nyáron pont a duplája, dupla munkaerőt
85
foglalkoztatunk, illetve a parkfürdő még egy plusz. De úgy, hogy a városüzem foglalkoztatja a dolgozókat, és így átarányíthatóak, a városüzemnek is van parkfenntartó egysége, így ezért aztán most már egyszerűbb az élete szempontjából, de tipikusan diákmunkás is van nálunk, aki nyári munkásnak jön medenceőrnek. Nyilván uszodamesteri végzettség kell az uszoda mellé, oda csak saját dolgozó mehet, de a bébi pancsoló mellé mennek a diákok. De sokan vannak a toronyban, az információnál, vagy rendezvényeknél segítenek a diákok.
Ugye beszéltünk már arról, hogy elég nagy a szezonális ingadozás. De mit tudunk arról mondani akár nyári, akár téli időszakot különvéve, hogy mekkora azért általánosságban a vendégkör. Akár egy hétköznap, akár egy hétvégén. Hány ember jön a fürdőbe nyáron?
Kezdjük a rendezvény nappal, ami általában egy olyan 6000-6500 ember, ez már majdnem a teljes befogadóképesség, mert a fürdő befogadóképessége 7000 fő, a napi, tehát nem az egyszeri, hanem a napi. Egy átlag jobb nyári napon olyan 2000-2500 fő. Ugye elég nagy a parkfürdő, meg az élmény, meg minden. Az úgy jó bevételnek számít, illetve vannak rosszabb nyári napok, amikor 500-900-ig. Az a nagyon gyenge időszak. És akkor így az előszezonban ezekkel a mennyiségekkel megyünk mi. És aztán ugye hétvégén mindig több, hétköznap mindig egy kicsit kevesebb, de átlagban úgy ezek a számok jönnek ki belépőszámra. Hát télen az ugye meg sem közelíti ezt a számot, de akkor ott csak az élményfürdő van, másik árkategóriában, az megint máshogyan néz ki a bevétel is, így nehéz megmondani, hogy télen mennyi. Azt hiszem, olyan 300-500 között van
Nem akarom még egyszer elismételtetni, hogy kik jönnek ide, de lényegében akkor azt mondhatjuk, hogy Gyopárosfürdőnak tipikusan a családos, a kisgyermekes, fiatalok például az egyik csoportja, és a gyógyulni vágyók?
Így van, tehát nekünk a kisgyermekes, kicsit nagyobb gyermekes, tehát kamasz gyermekes, illetve van még egy specialitásunk is a nagyi-unoka duó, akivel meg télen foglalkozunk, volt is a szállodában ilyen csomag, hogy a nagyszülőkkel jöttek. Egyik része ment a gyógyászatra, a másik része meg ment élménykedni. Tehát mindenkinek
86
volt egy ilyen, mert ugye a nagyszülők ráérnek elhozni a gyereket a téli szünetben. A szállodákkal szoktunk leginkább ilyen akciókat csinálni, de azt mondom, hogy a legelső és a legfontosabb célcsoportunk a kisgyermekes családok.
És főértéknek akkor ez a hatalmas terület és a tó tudható be?
Igen. Mondjuk, van még a Nyíregyháza Sóstó, meg a határon túl a Palics, akinek van saját a tava, de azt nem is tudom, hogy egyáltalán csónakázható-e, de lehet, hogy igen, de nem túl szép tiszta. Leginkább ez a legfontosabb értékünk a 6 hektár, meg a gyönyörű természeti környezet. Például ebben az évben az év madarának a szálloda mögött fészkelő helyei vannak. Tehát természetvédelmi terület, itt van parti fecske is. Meg lehet tekinteni nálunk az év madarát. Ezek utánozhatatlanok. Rengeteg sportolási lehetőség van, rengeteg kerékpárút van a városban, tehát ez tipikusan ideális helyszín azoknak, akik kisgyerekkel érkeznek, és nem akarnak sok pénzt azért elkölteni, hogy a gyerek ne unatkozzon. Itt biztos, hogy le tudják őket foglalni.
Legnagyobb gyengeségnek mit tudunk kiemelni?
A fedett uszoda.
Min változtatna? Ezen kívül, a fedett medencén kívül, mert ez ugye egyértelmű. Van-e olyan, amin változtatni kéne?
Talán még a gyógyászatunkat kellene gyorsan kicsit rendbe hozni, mert ugye mikor utoljára volt felújítva az nem tegnap volt. Már azóta, mióta itt vagyok újabb wellness helyiségeket nyitottunk meg, ezeket már olyanná tettünk, de a gyógyászaton, ahol a masszázsok folynak, ott még a fehér csempe, a kórházi csempe. Tehát ezeket kellene egy kicsit még kipofozni, ezeket a kezelő helyiségeket. De összességében maga a külső és belső terek igényesek, tiszták , ja igen és a vendégeink szerint, mert nem szerintem, hanem a vendégeik szerint pedig a legfontosabb erényünk a tisztaság. Azt minden vendég kiemeli és erre még sosem volt panasz. És ez csodálatos, egy ekkora területen.
87
Mennyire elégedett az alkalmazottakkal?
Azt kell, hogy mondjam, hogy mindenhol vannak olyanok akik, ez egy speciális terület, olyan emberek kellenek, akik tudnak a vendégekkel megfelelően bánni, fizikai, pszichikai, mind a külcsín, mind a belbecs egyben van és rendben van. Tehát vannak olyan dolgozóink, akik úgy érzem már kiégtek. Ezeknek a dolgozóknak a motiválása is egy ilyen aktuális kérdés, hogy hogyan tudjuk őket megfogni, vagy egyáltalán megmenthetők-e még. Ha nem, akkor nyilván ezen el kell majd gondolkodni. Azt mondom,
hogy
itt
a
dolgozók
80%-a
ugyanolyan
megszállottan
szereti
Gyopárosfürdőt, mint akár én is.
Beszéltünk a többi különböző fürdőről is. Mit gondol, Gyopárosfürdőnek így, ha országon belül nézzük, ki a legnagyobb vetélytársa? Vagy tudunk egyáltalán kiemelni olyan fürdőt, aki pontosan, vagy hasonló szolgáltatásokat biztosít és vetélytárs lehet?
Én erre most azt mondanám, hogy szeretném majd egyszer, ha oda jutunk azt mondani, hogy Gyula a vetélytársunk lesz. Most nem tudom még ezt mondani. Hiába van meg az ugyanakkora területünk, hiába van meg a majdnem ugyanannyi medence felületünk, hiába. Mondom, ezt a 40 évet nem lehet, ezt az előnyüket nem lehet sajnos behozni, meg hát a vár, ugye a várjátékok. Hogy ki a legnagyobb vetélytárs? Legnagyobb vetélytárs az út. Az, hogy nincs út ide. Hogy még nem kötötték össze Szegedet Békéscsabával, mert ha ez megoldott lenne, hogy végig az a négysávos út működjön egészen Gyuláig, akkor azt mondom, hogy az egy olyan pillanata lesz az életemnek, amiért már érdemes volt élni. Akkor gondolkodni fogok azon, hogy ki a vetélytárs, addig nem, mert egyszerűen nem tudok azzá válni. Azt szeretném elérni, hogy azzá válhassunk. De ehhez kellene útnak is lenni, igen.
És Gyula, jó persze említettük ugye a várat, meg azt a 40 évet, de mi az amitől erőseb
Hamarabb észbe kaptak akkor, amikor a turizmust fejleszteni kellett, kitűnő csapattal dolgoztak. Figyeltem őket a város foglalkozatott egy városmarketinges csoportot, azt hiszem 8 fő volt, vagy hat fő volt benne. Minden kiállításon ott voltak, minden kiállításon igényesen jelentek meg és pénzt, energiát nem kíméltek abba, hogy
88
egységes legyen a megjelenésük. A TDM-et nagyon ügyesen meglovagolták, amikor lehetőségük nyílt rá. Nagyon okos döntéseket hoztak a TDM-mel kapcsolatban, akkoriban ez olyan 2008 körül volt, azt hiszem, amikor ebben döntéseket kellett hozni, és regisztrálni kellett a TDM szervezetnél. Én felnézek erre, ahogy a város magával a turizmussal foglalkozott, hogy télen sem hanyagolta el. Farsangi szezonban is csinálta a belvárosban, megcsinálták úgy a belvárost, hogy az is igényes legyen, az is gyönyörű legyen. Aki Gyulára érkezik, az egy komplex élményben részesül. Aki Orosházára érkezik, aki Gyopárosfürdőre érkezik, akkor 3-4 nap után hiányérzete támad, és ezt sajnos így még nem tudjuk semmivel kompenzálni ezt a hiányérzetet.
Maga a város is erős?
Most van egy főtér koncepció, vannak most már rendezvények, de maga, aki összefogja ezeket a rendezvényeket, vagy ésszerűen átgondolná a különféle energiáknak az áramoltatását, ilyen személy nincs e pillanatban
városban, és ez
érezteti is a hatását. Tehát Gyopárosfürdőnek, egynek kellene lennie a sok közül, amit viszont, én magam is érzem, hogy Gyopárosfürdőn túl nagy nyomás van. Tőlünk várják el a csodát, mind a szállodák, mind a város, mindenki. Ez így maradt azóta, mióta nem voltak szálláshelyek, mert először úgy kellett turizmust csinálnunk szálláshelyek nélkül, tehát volt egy ilyen időszak, mikor a kenyérünnep először kitalálódott, az is azért találódott ki, hogy
egyszerre
nagyon
sok
ember
megismerhesse Gyopárosfürdőt, mert egynapos vendégekből éltünk. És ők el is utaztak utána.
Milyen marketing tevékenységet folytat a fürdő, milyen jellegű?
Külföldre, belföldre. Gyakorlatilag mindenfélét. Minden lehetőséget megragadunk. Az új honlapunk is elkészült, amire már gyakorlatilag mondhatom azt, hogy egy régiós programajánló, semmint egy egyszerű Gyopárosfürdő honlap. Tehát nem csak a várost mutatjuk be és nem csak a környező településeket. Állandóan naprakész, akár az összes közösségi portálon folyamatosan csevegünk. Mindenféle kiállításon részt veszünk. Külföldön direkt látogatásokat teszünk cégek és utazási irodák felé. Ezeket szerveztük saját költségre is. A Gyopárosfürdő fürdő két pozíciót biztosít a Magyar
89
Fürdő Szövetségnek. Az egyik a Benkő Ferenc igazgató helyettes, ő a Fürdő Szövetség Minősítő Szakbizottságának az egyik tagja, én pedig a Marketing Szakbizottságnak vagyok az egyik tagja, volt egy időszak, amikor a kommunikációját vittem. Tehát ez azt mondom, mindenféle olyan, akár bármi lobbi tevékenységet is, akár konkrét tudatos marketing tevékenységet is, különféle pozícionálás, sajtó, rádió, televízió, minden ingyenes lehetőség, vagy fizetős lehetőség, ami alkalmas rá, azt megragadjuk.
És ezt Ön koordinálja egyébként?
Igen.
És ezt mennyire látja eredményesnek?
Én türelmetlen ember vagyok, úgyhogy én sokkal több mindent szeretnék már viszont látni. A vezérigazgató meg még türelmetlenebb, tehát ő meg még több mindent szeretne viszont látni, de én azt mondom, hogy jó ütemben haladunk, ahhoz képest, hogy januárban jöttem, és mikor már beszámolót kellett készíteni márciusban szinte az egész marketing tervem pipa volt, tehát olyan gyorsan megcsináltunk mindent, hogy már nem is tudtam mit írni, hogy mit fogunk még megvalósítani, mert már kész volt. Most megint újabbak vannak, menetközben találgatjuk ki.
Tehát akkor, van marketing terv is?
Volt, van, lesz.
Ez milyen időszakra készül általában?
Egy évre készül. De mondom, ezt olyan gyors tempóban megcsináltunk, hogy mondjuk a vezérigazgató úr annyiban segített, hogy egyedül lettem volna rá, kaptam három segítséget mellém. Egy 4 órást, egy 6 órást és egy grafikust, aki a weboldalunkkal foglalkozik, ő maradt teljes 8 órában. Most már nem csak én, haladunk is, hatékonyabb a munka, érzem, hogy sokkal kevesebb van rajtam.
90
És akkor Önök rendelkeznek honlappal. Jónak értékeli a honlapot?
Kitűnőnek értékelem. Tehát azt mondom, hogy ez az a honlap, amire mindenki, a szálláshelyesek, meg mindenki úgy reagált vissza, hogy kiváló. Mindenki elégedett, meghökkentő, hogy milyen pozitív visszajelzések jönnek. Online lehet foglalni a fürdő oldalán, én is látom a foglalási kérelmeket, illetve az érdeklődéseket, ami hasznos. Látom, hogy hány helyre próbálnak foglalni. Most még ott tartok, hogy ijedten felhívok mindenkit, hogy megkapta-e mindegyiket. Nem vagyok még benne biztos, de majd egyszer lelazulok én is, és akkor majd látom, hogy ide is érkezett, oda is érkezett, amoda is érkezett. Nem szoktam még egyelőre súgni a szállodáknak, hogy hány helyre küldenek, de legalább én látom, hogy kinél érdeklődnek, mi az ár, ami elfogadhatónak tűnik a fürdővendégek számára, illetve az oldalon keresztül folyamatosan elkezdtek velem kommunikálni, és mondják a szállodák is, hogy kiugró látogatottság van az ő honlapjukon is, ami egyértelmű, hogy az új honlapunk beindulásával egy időben történt meg. Ez egy olyan honlap, ami a google-re optimalizált, tehát a szövegek, írja be a keresőbe és már dobálja is ki Gyopárosfürdőt.
Lényegében akkor azt mondhatjuk, hogy marketing szempontból az internet azért nagyon jelentős?
Én most azt mondom, hogy az új honlap beindulásával, ami megint csak friss élmény, amikor idejöttem, akkor kezdtünk el róla beszélni és mostanra készült el a honlap, az új honlap beindulásával én most azt mondom, hogy az első helyre tenném e pillanatban. Annyi lehetőség van benne.
Facebookon fent van egyébként a fürdő?
Hogyne!
És mennyire jelentős a facebook jelenlét?
Heti 3x kommunikálunk a facebookon. Ami még nem megoldott, hogy a facebook bejegyzéseket végig olvassam. Tehát ez még nem fért bele az időmbe. Nem tudok rá
91
reagálni, kivéve, ha felhívják a figyelmemet, hogy valami negatívum jelent meg, arra mindig szoktam. De ez eddig kétszer fordult még csak elő, hogy valamit félreértettek és azt kijavítottam.
Milyen veszélyeket lát a jövőben a fürdővel kapcsolatban? Ugye beszéltünk arról, hogy miben kellene előrelépni, mit kellene fejleszteni, ebbe nem is akarok már befolyni. De mik a veszélyek, mik gátolhatják ezeket a fejlesztéseket, az előrelépést?
Az, hogy ha nincs ilyen együttműködés a két fürdővel, illetve, hogy ha nem lesz meg ennek az eredménye a Dél- Alföldön. Nem tudom, hogy ennek pénzhiány az oka, vagy csak ötlettelenség, de nem itt áll a világ, nem ennyiből áll a világ, hogy ennyire lassúak és ügyetlenek tudjuk lenni. Tourinform irodák pörögnek, tehát nem tudom. Ezek, hogy ha azok a csúcsszervezetek, akiknek ez lenne a dolga, hogy ezeket a fürdőket
szakértelemmel,
illetve
módszerekkel,
meg
segítséggel
ellássák.
Gyakorlatilag annyiról szólna, hogy jelenj meg az oldalukon ennyi pénzért. Köszi! Én nekem ez így borzalmasan kevés, nem is látom értelmét, de azért meg szoktunk jelenni. Ugyan ez az utazás kiállítás, egyre kevesebb értelmét látom, most már 4 éve megvan, hogy ez csak presztízs megjelenés, mert nincs értelme. Nagyon sok pénzért, nagyon semmit nem ér. Látszik is a látogatókon, hogy őket, sem érdekli. Azt gondolom, hogy ugyanezt a pénzt bele kellene ölni olyan internetes, illetve televíziós kampányokba, ami külföld felé megy ki. Meg kellene találni ezeket az oldalakat. Nem az én dolgom, nem az én kompetenciám, nem az én kategóriám ezeket, hanem pontosan az övéké lenne. Nem is a kis brosúrákat, nem is a kis kirakom a polcra történeteket, hanem internet, internet, internet. Ennyi! Ezé a jövő! Már mindenki olyan ügyesen elboldogul itt, látom itt az új infópultnál, hogy a nyugdíjas házaspár ott olyan ügyesen bepötyögte és már a lányuknak küldték is, ott vigyorogtak előtte. Most is találkoztam egy idős házaspárral, megkérdeztem, hogy nem tudom mennyire tudnak internethez hozzáférni, azt mondta van, miért ne tudnának. Még majdnem föl is volt háborodva. Nap, mint nap dolgozik vele. Szóval azt mondom, hogy teljesen ez a DélAlföldön ez nem így van, de külföldön meg végképp, hiszen 20 év előnyük van velünk szemben a kategóriában, úgyhogy én szerintem ebben látom a legnagyobb veszélyt, hogy ezek a szervezetek nem válták be a hozzáfűzött reményeket, illetve nem fogják ezeket a lobbi tevékenységeket véghez vinni. Az, hogy a kormány még az sem igazán 92
tudja, - és ez az egyetlen kritikám a szép kártyával kapcsolatban, - hogy amikor a fürdők jelezték, hogy ebből ők csúnyán kimaradtak, mert hogy ugye nincs külön jelezve, hogy a fürdőbelépőre nem elszámolható, ez így nagyon kellemetlen nekünk, és hónapos csúszások vannak az ilyen döntésekben, hogy akkor felhasználható-e a fürdőbelépőre, különféle rekreációra, vagy mit tudom én még mi mindenre. Tehát ezekben a dolgokban milyen döntések születnek, az egyáltalán nem mindegy, és nem igazán értem, hogy mi tart ennyi ideig. Ez ennyi: igen, bocsánat kifelejtettük, vagy nem, nem akartuk beletenni. Ez válasz, és akkor majd erre is lépnek valakik valamit, de az, hogy válasz se jön, vagy nem jó válasz ez így kevés. Ez így mellébeszélés, ez így kevés. Mert közben nálunk meg látszik az üdülési csekk, hogy fut ki, onnantól meg nulla lesz. Az üdülési csekk mire nem volt jó, mindenre jó volt, bármire lehetett használni. Decemberben kifut az üdülési csekk, utána mi lesz? Most kellene gondolkodni, hogy a Szép kártyát hogyan, meg ugye mire megszokják az emberek, megtanulják ezeket a rendszereket. Ezekben látom a veszélyeket, és nem igazán értem, hogy miközben rettenetes bevételek lehetnének ebből a gyógy turizmusból, illetve a termálvízből kiépített turizmusból, az orvosi turizmusból, valamiért mindig csak beszélgetünk róla, de úgy konkrét előre lépéseket nem látok róla. Nekik meg lehetne szörfölni ezeket a hullámokat és akkor mi is csatlakozunk, hogy, jaj de jó, hogy van egy ilyen lehetőség. Aztán meg majd vagy ügyesen csinálom a szörfölést, vagy ügyetlenül, de most mihez csatlakozzak? Ahhoz, hogy beszélgetünk ezekről a dolgokról, attól még nem lép előre senki.
És mit gondol, mekkora esély van egyáltalán arra, hogy megkapja a kellő figyelmet akár ez a régió, akár a fürdők, akár tényleg a gyógy turizmus. Hogy belátható időn belül ez a helyzet, amiről Ön beszélt, ez normalizálódik.
Nem tudom. Ha most ilyen időintervallumokat kell meghatározni 2009-ben egy termálmedencében beszélgettem akkoriban a Termál Szakbizottság elnökével arról, hogy például miért ne gyűjt adatokat a fürdők forgalmáról a Fürdők Szövetsége, a már x ideje létező szövetség. De úgy feltaláltam a spanyolviaszt úgy ott, és akkor most meg már küldi tavaly óta. Eltelt két, két és fél év, és mostanra beérett az ige és most már gyűjtik is. Mert ugye azt beszéltük, hogy a KSH-nál is olyan adatok vannak, amelyek a vendég szálláshelyére vonatkozó forgalom, abba benne van a fürdő is valahogyan, de ugye a fürdőbe is csak egyszer lép be a vendég. Jó lenne, ha ezt a 93
Fürdő Szövetség is elkezdené gyűjteni, mert nekik van rá szüksége ahhoz, hogy le tudja vonni a megfelelő következtetéseket, és úgy tudjon majd lobbizni a fürdőfejlesztésekért, illetve majd egyszer olyan anyagokat tudjon összeállítani, ami szakmai anyag. Várjuk, hogy a rendszer majd lép valamit.
94
3. számú interjú fürdővezetővel – Gyula
Mi a véleménye arról, hogy Magyarországon egyre több fürdő és wellness központ nyílik?
Tény és való, hogy nagyon sok fürdő volt eddig is az országban, ha már csak a régiónkat, a Dél-Aflöldi régiót vizsgáljuk, itt is rengeteg a gyógyfürdő. A gyógyfürdőt elsősorban azok veszik igénybe, akik valamilyen betegségben szenvednek, vagy rehabilitálták magukat, de az embereknek megnőtt az egészség iránti igénye, ezért egyre több wellness-fürdő van, wellness élménykomplexum az országban. A régiónkat tekintve is ez egyre jobban elterjedt, én úgy gondolom, hogy az egészség utáni vágy és a szervezet rehabilitációja, rekreációja iránti igény miatt van szükségünk a fürdőkre.
Ön szerint szükség van kisebb településeken is fürdőkre, vagy inkább csak nagytelepüléseken egy-egy nagy komplexumra?
Megint csak a régiónkból indulunk ki, itt kisebb településeken is vannak gyógyfürdők, strandfürdők. Én úgy gondolom, hogy ha el tudja a település tartani, és megvan a vendégforgalma, akkor nyilvánvaló, hogy jó, hogy vannak ezek. Én nem pártolom 100%-osan azt, hogy csak nagyobb településeken legyenek ilyen fürdők és wellnessközpontok.
Mennyire telített a fürdőzési piac Magyarországon?
Szerencsére gyógyvízben igazán gazdag az ország, ha a régiónkat tekintjük is, a DélAlföldi régió is, én nem tartom igazán nagyon telítettnek.
Hány szereplő van a piacon?
A termálvízkészlet igen gazdag, 147 minősített gyógyvízzel rendelkező, 39 fürdőhely és 13 gyógyhely van az országban és ugye Gyula is gyógyhellyé lett minősítve, a vár és a környéke.
95
Milyen befolyással bírnak? Van-e köztük valamilyen hierarchia? Melyek a legfontosabbak?
Úgy gondolom, hogy ha a termálvizet nézzük, akkor mindegyiknek megvan a javallata és az ellenjavallata. A gyulai víz például kopásos eredetű megbetegedésekre, mozgásszervi problémákra kitűnő, de jó hatással van nőgyógyászati problémákra, balesetek, műtétek, operációk utáni rehabilitációs kezelésre is használható, de megvan az ellenjavallata, például különféle bőrbetegségek, érrendszeri problémák vagy szívbetegség esetén nyilván nem lehet használni. Én úgy gondolom, hogy mindegyik víznek megvan a maga pozitív iránya, hogy milyen betegségekre lehet használni, és gondolom, ha a vendég konkrétan a gyógyvíz hatása miatt keresi fel, akkor célirányosan azt a fürdőhelyet veszi célkeresztbe, de mivel ezek a fürdőhelyek már nem csak gyógyfürdők, mert a legtöbbje azért wellness-szel is bővíti a palettát, így a kiegészítő szolgáltatások miatt is jönnek.
Mennyire jellemző, hogy új fürdők nyílnak?
A régiónkban és a környékünkön most nyíltak új fürdők, az tény és való, hogy ha már csak Makóból indulunk ki, akkor legújabb a környéken a makói fürdő, de mondjuk Szegeden is van új fürdő, Kiskunmajsán is van fejlesztés, úgyhogy vannak, jellemzőek.
Kik és milyen céllal járnak általánosságban fürdőbe?
Most kicsit megismétlem azt, amit az előzőekben mondtam, tehát akik gyógyulni szeretnének, vagy rehabilitációs kezelésekre járnak, ugye elsősorban a gyógyvíz hatása miatt. mivel most a korunk népbetegsége a stressz, valamint a különféle feszültségi problémák, az emberek szeretnék kipihenni ezeket a terheket, és ezért rekreálódnának. Bejött a wellness életérzés, a wellness szállókat, wellness helyeket keresik fel, és az olyan fürdőket, ahol wellness centrum van, vagy különféle élményelemek, fedett, beltéri élménykomplexum, vagy valami hasonló dolog. Tehát én úgy érzem, hogy vegyes a paletta, és akkor nyilván ott a jó idő, a főszezon, a nyár dereka, amikor ugye szabadságolások ideje, iskola-óvoda szünet, ilyenkor elindulnak a
96
családok nyaralni, Ez pont az a célcsoport, akik mondjuk, tegyük fel nem gyógyvízbe jönnek, hanem a strand szolgáltatásait keresik, elsősorban ugye a gyerekeknek különböző élménymedencék miatt mennek nyaralni, úgyhogy ez megint egy másik célcsoport. Ha a gyulai Várfürdőre gondolok, akkor 4 generációsnak hívjuk a fürdőnket, mert a gyógyvíz, a wellness, és a strand miatt is felkeresik a családok, tulajdonképpen több generáció is jár hozzánk. Az elő- és az utószezonra inkább a gyógyulni, rekreálódni vágyó idősebb korosztály, főleg nyugdíjasok járnak hozzánk inkább, tavasztól egészen a főszezon végéig, őszig pedig mondhatni a családosok, az aktív keresők és a fiatalok keresik a Várfürdő szolgáltatásait.
Vannak-e tipikus csoportok, tipikus fürdőző csoportok? A család vagy nyugdíjas csoportoknál szűkebb csoportok.
Ez a jellemző inkább, a szezonalitástól függő a vendégcsoport.
Mi a legfontosabb szempont Ön szerint fürdőválasztáskor egy fürdőző szemszögéből?
Hát ez most így vegyes, mert van, aki mondjuk, betegsége miatt választja azt a bizonyos gyógyvizet és a hatását, van, aki csak pihenni, szórakozni vágyik, akkor egy olyan fürdőt keres fel, ahol kültéri medencék is vannak, bizonyos élményelemekkel és szórakozhat. Én úgy gondolom, hogy mindig a fürdő mellett jó, ha van valami plusz, ez mondjuk Gyula városának szempontjából jó, tehát szerencsések vagyunk, hogy ilyen városban élünk, hiszen itt tavasztól ősz végéig folyamatosan évről évre visszatérő színvonalas nagy rendezvények vannak. Ha már csak a színházat, a Gyulai Várszínházat tekintjük alapnak, ami mellett Pálinkafesztivál, Böllérnap, Minden Magyarok Nemzetközi Néptánc Fesztiválja, Gyulai Végvári Napoktól kezdve sorolhatnám. Nagyon sok színvonalas rendezvényünk van, tehát igazából Gyulára jó eljönni azért, mert van egy jó fürdője, lehet gyógyulni, pihenni, szórakozni, strandolni, amellett, ha a vendég megunja, hogy minden nap csak a fürdőben van, akkor kimegy a városba és szórakozni tud, tehát rengeteg lehetőség van. Úgy gondolom, hogy fontos, hogy több lábon is álljunk a város szempontjából, hiszen a rendezvényekre is ellátogatnak, tudnak fürdőzni és minőségi szálláshelyek is vannak a városban, például
97
4 darab 4 csillagos szálloda van, több háromcsillagos, rengeteg panzió, apartmanok, azok is több kategóriában. Tulajdonképpen megvan a szálláskínálat, a programkínálat, kulturális örökségünk is van, épített örökségünk, ez a hatszáz éves téglavár, ami megint csak egy vonzó attrakció, emellett híres szülöttek is vannak, voltak a városban, Erkel Ferenc, Kohán György, őket említeném. Múzeumokat, képtárakat lehet látogatni. Magának a városnak is van egy olyan vonzó hangulata, hogy tulajdonképpen mediterrán jellegű, nagyon szép a belvárosa, a sétálóutcája, a szökőkútjai, kellemes sétákat lehet tenni az élővíz-csatorna partján, ami Gyula-BékésBékéscsaba településeken folyik át. Különleges a hangulata, de a városon kívül is lehet szórakozni, vannak strandoló, üdülőhelyek a Körös partján, Városerdő vagy Szanazug amit említeni tudnék. Nagyon sok programunk van, van aktív turisztika is, tehát én úgy gondolom, hogy ez is fontos, tehát ha valaki nem csak strandolni akar, fürdőzni, hanem mondjuk, szeretne szórakozni jó helyen, megszállni minőségi szálláson, jó éttermekben enni és a környéket is felfedezni, akkor úgy gondolom, hogy Gyula ideális választás.
Hogyan látja, mennyire fontos az ár fürdőválasztáskor?
Nyilvánvaló, hogy az ár is befolyásolja a választást, ha az ár nem annyira, akkor inkább a vendégéjszakák száma rövidebb, úgy értem, hogy kevesebb napra jönnek el, de ezt az élményt választják. Hogy ha annyira nagyon az ár befolyásolja a vendég választását, akkor lehet, hogy olcsóbb helyet néz ki magának. Hát ebben a gazdasági helyzetben figyelembe kell venni az anyagi dolgokat is, biztos vagyok benne, hogy az emberek addig nyújtózkodnak, míg a takarójuk ér.
Az elérhetőség mennyire számít? Akár, ha országos szinten nézzük, a Dél-Alföldi régió eléggé szélén van az országnak, ráadásul határ menti település Gyula is.
Attól függ, hogy melyik irányból nézzük, mert itt vagyunk a határ mentén, tehát Arad megye, Bihar, Temes megyéből is sok vendég érkezik hozzánk, így nekünk elég jó a helyünk. Sajnos az infrastruktúra, az utak állapota nem annyira jó, nem olyan jó a minőségük. Talán megközelíthetőség szempontjából ez az, ami problémát okozhatna nekünk.
98
A fürdők közötti együttműködésről is szeretnék kicsit beszélni. Hogyan látja a Gyulai, Makói és a Gyopárosi fürdők mennyire vetélytársai egymásnak?
Elindult ez az interreges határon átnyúló együttműködési projekt, ugye az 5 fürdő együttműködése, Gyula, Orosháza-Gyopárosfürdő és Makó, valamint Buziás és Menyháza. Én úgy gondolom, hogy ez egy jó kezdeményezés volt, a világpiacon lévő hatékonyabb megjelenés érdekében lépett be ebbe ez az 5 fürdő. És ez azt jelenti, hogy a marketing csatornákat is úgy választottuk meg, hogy mind az öten szerepeltünk mindenhol Magyarországon is és Romániában is. Nekünk igazán jó ez Gyulának, de úgy gondolom, hogy Orosháza-Gyopárosnak és Makónak is, hiszen mindenki a határ mentén van és azért a külföldi célpiacunk az elsősorban Románia. Összefogással is jelentünk meg és nyilván mindenki mellett ott volt a másik, de nekünk ez így is jó volt, én úgy gondolom. Mindegyik fürdő más és más, nyilván a gyógyvíz hatása hasonló mind a három helyen, de a többi szolgáltatás az merőben más. Gyulán más a hangulat, van itt egy csodálatos park, egy 8 és fél hektáros ősparkunk, kastélyunk, ilyen nincs Orosházán és nincs Makón sem. A Makói fürdő az csodálatos, tényleg építészetileg különleges, és csodás, tényleg Hagymatikum a neve is, és én ismerem mindegyiket. Aki újat akar, tényleg vadonatújat akar felfedezni, megnézni, annak ez most tényleg egy nagyon jó választás, azt választja, megnézi, ott nincs meg mondjuk akkora kültéri, akkora part, és nincs meg az adottság, ami mondjuk megvan Gyulán. Orosháza pedig megint más, mert ugye Gyopáros meg nem a városban van, hanem a városon kívül, más a hangulata. Én úgy gondolom, hogy mindegyik valamilyen szinten különleges és mást tud adni a vendégnek. Tehát annyira szerintem nem konkurálunk egymással, szerintem összefogással többet érünk el, mint külön. Ez a projekt én úgy gondolom, hogy hasznos volt mindegyikünknek.
Ezen a projekten kívül el tud képzelni még valamilyen együttműködést?
Én úgy gondolom, hogy ha a jövőben hasonló pályázat lenne, akkor biztos vagyok benne, hogy nem zárkóznánk el, zárkózna el a város attól, hogy egy hasonló projektet kezdeményezzen a többi fürdővárossal.
99
Az említett romániai fürdők, mint például Buziás, velük kapcsolatban lehet konkurenciáról beszélni?
Ezek nagyon kicsi települések és nagyon kicsi fürdők, igazából ott nincs kiépítve az, ami
nálunk.
A
minőségi
színvonaluk
semmi
féleképpen
nem
nevezhető
konkurenciának, én úgy gondolom, hogy ők is úgy látják, hogy nekik ez az együttműködés csak pozitív, hiszen a magyar fürdők a színvonalukkal húzták maguk után a román fürdőket. Nekik ez mindenképpen jó, nekünk is jó volt, nem volt ezzel probléma, de szerintem nekik is megérte.
Arra lennék kíváncsi, hogy mi az Ön szerepe a fürdő életében?
Kommunikáció és marketing. Kapcsolattartás, belső kommunikáció és külső kommunikáció. Kapcsolattartás a városfenntartással, a helyiekkel, de kapcsolattartás a turisztikai szervezetekkel, utazási irodákkal és a médiumokkal.
Mit tud megemlíteni az elmúlt években milyen eredményeket ért el Ön?
Én nem olyan régen dolgozom itt, itt tulajdonképpen egy teljesen úgy menedzsment van, 2011. február 1-vel az egész menedzsment új lett, vezető váltás történt és egy úgy csapat irányítja most már a Gyulai Várfürdőt. Az előző csapatnak nem voltam a tagja, túl sok mindent nem tudok róluk elmondani, de úgy gondolom, hogy egy jó irányt vettünk fel és egy jó irányba haladunk.
Mit gondol mennyi idő szükséges az eredményes munkához?
Ha a marketingből indulunk ki, az nem egy olyan dolog, ami mérhető, napokon, hónapokon, vagy lehet, hogy éveken keresztül sem lehet mérni. Mindennek később jön meg az eredménye.
Röviden jellemezni kellene a fürdőt, hogy milyen fenntartású, milyen szolgáltatásokat tudunk például elkülöníteni?
100
Önkormányzati, városi fenntartású. Vannak például gyógyászati szolgáltatások, gyógyászatunk van, saját reumatológus főorvosunk van, gyógykezeléseket lehet ott igénybe venni. E mellett van a park, a kültéri medencék, a strand részlegünk, illetve van wellness-központunk, masszázs szalonunk, és szauna-parkunk, valamint egy új beruházás előtt állunk, egy élményfürdőt szeretnénk.
Milyen árakkal dolgoznak? Vannak-e speciális akciók, árcsomagok?
Igazából én úgy gondolom, hogy az áraink a standard áraknak megfelelőek, a régióban szerintem elég jó árak vannak itt a Gyulai Várfürdőben. Vannak kedvezmények, például 4 vagy 5 óra után, nyilván a nyitva tartás is számít. Nyári szezonnal később zár a fürdő, és nyilván ezáltal tolódik a kedvezményes jegy vásárlásának időpontja is, most 4 óra után, ha valaki vásárol jegyet, akkor már kedvezményt kap, ha majd 5 óra után vásárol a nyár folyamán akkor megint kedvezményt kap, vannak csoportos kedvezményeink, bérleteket lehet nálunk vásárolni és nyilván ezek árában is kedvezmény van. A gyulaiaknak, a diákoknak és a nyugdíjasoknak, a felnőtteknek is tudunk olyan kedvezményeket biztosítani, hát közel 50%-os a kedvezmény a jegyből, tulajdonképpen ennyi, ilyen kedvezményeink vannak.
A helyi lakosok mennyire tudnak profitálni a fürdőből?
Nyilvánvaló, hogy a lehetőség megvan, aki a turisztikában dolgozik, a vendéglátásban, annak megvan a lehetősége a profitálásra.
Általában mekkora a fürdő vendégköre? Mekkora a szezonális ingadozás?
Nagy a szezonális ingadozás, például a vendégek főszezonban vannak a legnagyobb létszámban, nyilván ez a városra is jellemző. Az élményfürdő beruházással, annak megépítésével arra törekszünk, hogy a szezonalitás megszűnjön, csökkenjen, így hogy az előszezonban is nyújtunk és az utószezonban is valamit. A cél a megszűntetés, hogy ne csak június- július-augusztusra koncentrálódjon a vendégforgalom, de egyébként a helyi TDM-szervezetnek is az a célja, hogy olyan marketing-tervet alakítson ki, hogy a vendég ne csak nyáron gondolja azt, hogy eljön ide. Nyilván az élményfürdő
101
megépítésének az a célja, hogy tavasszal, ősszel, télen mindig legyen vendég, mert szolgáltatást és minőséget tudunk neki biztosítani ez által, ha ez megépül 2013. harmadik negyedévében.
Mit gondol miért pont Önöket választáj a vendégek? Ki lehet-e emelni valamit?
Én úgy gondolom, hogy a választás az egy teljesen összetett dolog, ahogy korábban is mondtam, hogy van egy szép, hangulatos fürdő a csodálatos ősparkjával, minőségi gyógyvizével és az egyéb plusz szolgáltatásaival. Emellett itt van egy gyöngyszem, maga a város, ezt ékszerdoboznak is hívják a Dél-Alföldön, ami kulturálisan, építészetileg és programkínálat szempontjából is megéri, hogy ide eljöjjön. Igaz, néha a távolság probléma, vagy az, hogy rossz út vezet el idáig, de azt gondolom, hogy ha valaki eljön ide, itt olyan különleges élményben lehet része, amiben megkockáztatom, hogy az országban máshol nem.
Főként honnan érkeznek a fürdővendégek?
A városba első sorban belföldi turisták jönnek, mondjuk azt hogy 80-90%-a az ide érkező vendégeknek Magyarországról érkezik, és az a 10-20% pedig külföldről, ha a külföldieket vizsgáljuk, akkor a külföldiek 90%-a Romániából érkezik. Elsősorban ugye a szomszédos megyékből, Arad, Bihar, Temes, vagy mondjuk Kolozs megye, de célunk, hogy minél beljebb menjünk Romániába, hogy terjeszkedjünk, és minél többen tudják, hogy mi itt vagyunk és közel vagyunk, és érdemes ide jönni.
Az előbb említett csoportokból, családok, nyugdíjasok, a Romániából érkezők közül mely csoportok a dominánsak? Nyaralni jönnek, pihenni vagy gyógyulni?
Romániából elsősorban az aktív keresők, családosok, gyermekesek és a fiatalok jönnek. Ők a strandot szeretik, a csúszdákat, a szaunát, a wellnesst, de a gyógyvizet is. Mivel közel vagyunk a határhoz, például Arad megye egy órás távolság tőlünk és környéke, éjszakai wellness szolgáltatásunk is van pénteken és szombaton 8-tól éjfélig, hosszú hétvégéken van, hogy 3-4 éjszaka is van éjszakai fürdőzés. Ők
102
mondjuk kiruccannak Gyulára, eljönnek egy éjszakai fürdőzésre, éjfél után pedig hazamennek, szóval ez a vonal is népszerű a határ túloldalán úgy gondolom.
Tud-e felsorolni a Várfürdő esetében fő értékeket vagy gyengeségeket?
Kezdjük a gyengeséggel, ami ugye a szezonalitásra is jellemző, hogy csak a nyári időszakra korlátozódik a vendégforgalom, ez úgy általánosságban a városra is igaz. Ez a gyengesége, hogy ugye tavasszal, ősszel, télen nem tudja kiszolgálni jelen esetben a családokat, a fiatalokat és azt a korosztályt, ahol elmegyünk és szórakozunk és jól tudjuk érezni magunkat, mert nincsen olyan szolgáltatása, hiszen gyógyvízbe gyermeket nem lehet vinni, szaunába megint nem. Pont ezért lesz jó ez az új élményfürdő beruházás, mert így egész évben ki tudjuk őket szolgálni, mindenféle korosztályt meg tudunk ezzel célozni. Aki a gyógyvizet preferálta eddig, az valószínű fogja azt is, de én úgy látom, úgy tudom, hogy aki a gyógyvizet preferálta, az egyre nyitottabb a wellness-szolgáltatások felé is, a wellness elterjed az ő körükben is. A pozitívuma pedig az a sok minden, amit elmondtam már önnek, a park hangulata, a kulturális örökség, az élő történelem, ami körül vesz itt bennünket, hiszen az egykori vár kertjében vagyunk. A programok, a minőségi szálláshelyek, a város szépsége, hangulata, tisztasága, virágos város, úgyhogy több fantázianeve is van. A szlogen, amit mi a turisztikában használunk, az a „Gyula a történelmi fürdőváros”, ebben benne van a két legnagyobb érték, a történelem, a kultúra és ez már három, mert ugye a fürdő. A Gyulai Várfürdőnek is van saját szlogenje, az „Egészség bástyája”, ami ugye ugyancsak utal a történelmi emlékekre és ugye arra, hogy itt gyógyulni lehet. A várost nevezik még úgy is, hogy a fák és virágok városa, ami megint csak ugye a szépségét és a tisztaságát adja. Miután elkészült a belváros, a szökőkutas Kossuth-tér, azóta úgyis hívják, hogy a vizek és szökőkutak városa, de korábban, hát X évvel ezelőtt még az Alföld gyöngyszemeként is nyilvántartottak minket, Erdély kapujának is nevezik a várost, amiért a határ közel van.
Mennyire elégedett az alkalmazottakkal?
Elégedett vagyok teljes mértékben.
103
A szolgáltatások színvonalával, a medencék méretével, számával mennyire elégedett?
Mivel nagy beruházás előtt állunk, úgy gondolom, hogy más célcsoportot is el tudunk érni a jelenlegi mellett, és ki tudjuk szolgálni a vendéget egész évben, úgyhogy most pont egy nagy lépést fog megtenni a város és a Várfürdő, úgyhogy egy minőségi változást fogunk most elérni.
Mit gondol országos szinten a Gyulai Várfürdőnek ki vagy kik a legnagyobb vetélytársai?
Hát most itt a környékből kiindulok, akkor vetélytársunk, versenytársunk Hajdúszoboszló, de hát az kinek nem. Más jellegű fürdők vagyunk, nagy terület van, itt kis terület, más a hangulat, de nyilván konkurencia a piacon. Ha úgy vesszük az új fürdő Makón is konkurencia, hiszen megismeri a vendég, odamegy körülnézni, aztán eldönti a vendég, hogy ide jön, vagy visszamegy oda. Én most itt csak Hajdúszoboszlót emelném ki, mert ugye a piacon együttműködünk Orosházával és Makóval, tehát ez a kapcsolat ez jól működött eddig és úgy gondolom, hogy ezt kamatoztatni lehet a jövőben is a projekt keretein belül. Ha már most itt a megyéből kilépek, akkor maradjunk Hajdúszoboszlónál.
Hajdúszoboszló esetében mit tudna mondani, miben erősebb vagy miben gyengébb, mint Gyula?
Miben erősebb, hát X évvel ezelőtt 32 hektáron volt a fürdő, de már szerintem azóta több, lehet már 50, megmondom őszintén, nem tudom pontosan megmondani, hogy hol tartanak, mert folyamatosan vásárolnak területeket és építkeznek és terjeszkednek. Tehát ott megvan a lehetőség, itt nincs, itt egy 8 és fél hektáros kastélyparkban vagyunk, és nem tudunk se jobbra se balra menni, egyik irányból a vár vesz minket körül, másikból az Erkel Hotel, valamint az élővíz csatorna, tehát itt nem nagyon lehet terjeszkedni csak felfelé gyakorlatilag. Ott is építettek egy fedett élmény részt, élmény medencéket, egy komplexumot, a Palace-t, ami tényleg színvonalas és rengeteg szolgáltatása van, mindenféle vendégkört meg tud fogni, tehát ősszel télen és tavasszal
104
is, amikor nem strandszezon van, ez mindenképpen előnyére válik. Mi mondjuk a hátránya, hogy nincs plusz, amit a város mellé tud rakni. Ez egy akkora település, hogy összesen 22 ezer főt számlál, sokkal kisebb, mint Gyula, itt 32 ezren élnek. Hát egy egyszerű hajdúváros, ahol nincs akkora hangulat, szépség, kultúra és program kínálat. Igyekeznek ilyen fürdős programokat szervezni a nagyvárosokban, a vonzáskörzetében, mint például Debrecenben, de az megint egy más jellegű kikapcsolódás és nyaralás. Itt sokkal több a lehetőség városi szinten. Tehát mi erősebbek vagyunk város terén, szebbek vagyunk, több az előnyünk, nekik nem. Ott nagyobb a terület, több szolgáltatásai vannak, itt nyilván kevesebb, de úgy gondolom, hogy ha valaki megteheti, és úgy gondolkodik, akkor megéri egyszer elmenni ide is meg oda is, össze kell hasonlítani és akkor eldönti, hogy melyik tetszett jobban.
Az árakat össze tudjuk hasonlítani?
Hogy melyik a drágább? Az élményfürdő az nyilván egy olyan összeg, ami viszonylag drágább nekik, hogy ilyen sok szolgáltatásuk van, de azt hiszem pont a masszázs szolgáltatásokat néztem utoljára, hogy a mi masszázs-szalonunk egy éve üzemel, másfél éve és sokkal olcsóbb, mint az övéké. Úgyhogy most nagyjából ezeket látom.
Azzal tisztában vagyok, hogy ön felel a marketingért. Konkrétan milyen marketing tevékenységeket folytatnak? Milyen csatornákon?
Nekünk az elvünk, hogy együtt kommunikálunk a várossal, ami azt jelenti, hogy a városi turisztikát a TDM szervezet irányítja a Gyulai Turisztikai Nonprofit Kft. És a TDM szervezet, ami azt jelenti, hogy nem csak városi kézben van a turisztika, hanem a szakma is becsatlakozott, több szálloda és a Gyulai Idegenforgalmi Szervezet is a tagja. Nekünk az a célunk, vagyis úgy gondolom, hogy csak akkor tudunk előre haladni, ha együtt kommunikálunk.
Hol és hogyan szoktak hirdetni? Mennyire eredményesek ezek?
Több csatornán keresztül, ami azt jelenti, hogy elektronikus és írott médiában, nyomtatott verzióban is, illetve a közönséggel is találkozunk, hiszen járunk turisztikai
105
kiállításokra, vásárokon és workshopokon is ott vagyunk, belföldön és külföldön is, elsősorban Romániában, de Szerbiában is jelen vagyunk. Emellett csatlakozunk roadshow-hoz, study tourokhoz, sőt mi is szervezünk a várossal közösen együttműködve, vagy ha régió study tour jön ide, akkor nyilván ahhoz is csatlakozunk, tehát több féle programokon veszünk részt.
Van-e a fürdőnek marketing-terve? Ez milyen időszakra szokott általában íródni?
Mindig van éves marketing terv, tanulmány egy ideje már nem készült a fürdőről. A TDM szervezet készített tanulmányt a városról, de nyilván ez egy pályázat kötelező eleme. Nekünk mindig éves marketing tervünk van, a megelőző év vége felé készül el és kerül elfogadásra és végrehajtásra, de nyilván való hogy e mellett, ami be van tervezve egy évre, nagyon sok minden jön hozzá.
Láttam, hogy rendelkeznek honlappal, milyennek értékeli ezt a honlapot?
Ez a honlap már csak néhány hétig működik, hiszen pont egy megújulás előtt állunk. Egy vadonatúj honlap készül, a jelenlegi magyar, német, angol és román nyelven, ezt visszük tovább egy teljesen új honlapra, még talán a szerb nyelvvel lesz kiegészítve. Ez egy olyan dolog, amit mi megörököltünk, tehát ez a design, a jelenlegi struktúra és menürendszer ez megörökölt, de ezt mi szeretnék tovább bővíteni, megújítani. Az a koncepciónk, hogy egy vendégbarát, látogatóbarát honlapunk legyen, amin könnyű navigálni, könnyen megtalál a vendég mindent, a nyelvi változatokat is. Emellett még értékesíteni is fogunk a honlapon, saját webshopunk is lesz, jegyeket, szolgáltatásokat illetve saját termékeket is tervezünk értékesíteni. Hát egyéb plusz dolgok is lesznek rajta, mint hírlevél küldése, esetleg képeslapküldés, térkép, navigáció és minden féle plusz, ami még jöhet, tehát a jelenleginél minden féleképpen egy sokkal jobb honlapunk lesz.
Mit gondol mekkora jelentősége van akkor az internetnek?
106
Az internet az egy nagyon fontos kommunikációs csatorna, én úgy gondolom, azt látom, hogy minél fiatalabb valaki attól még használja, és most már az idősebb korosztály is használja az internetet. Az elektronikus média egy nagyon fontos csatorna a kommunikáció szempontjából, mindenképpen fejleszteni kell és jelen kell ott is lenni, de az nem azt jelenti, hogy a nyomtatott médiában már nem, mert annak is megvan a saját célközönsége. De az tény, hogy az internet nagyon sok mindent kiszorít a piacról.
Facebookon fent van a fürdő? Mi a véleménye a facebook-jelenlétről?
Igen van saját facebook oldalunk is. A facebook az nagyon elterjedt, és úgy gondolom, hogy nagyon kevés ember van már, akinek nincs saját facebook oldala, és nagyon kevés vállalkozás, cég vagy település van, akinek nincs saját facebookja, adatlapja. Kapcsolatteremtésre, kapcsolatépítésre és kapcsolatápolásra szerintem mindenképpen nagyon hasznos. A mi facebook oldalunkon is minden friss információ, adat vagy aktualitás megjelenik, mondhatni lényegében tükörképe a várfürdő.hu oldalnak, mert amilyen friss információ oda felkerül, az felkerül facebookra is. Feltettünk egyébként angolul, románul és németül is általános szöveget, és tényleg idegen nyelvűek is likeolják az oldalunkat illetve kérdeznek is, tesznek fel kérdéseket és nyilván azonnal válaszolunk is nekik. Ott is nagyon fontos, hogy elérjük azt a közönséget, aki ezt használja, és ezt tulajdonképpen a likeolások és a kedvelések számából is látjuk, hogy milyen sokan értékelnek egy új fotót, egy új programot amit felrakunk. Ezen kívül még városi eseményeket is szoktunk felrakni, nem csak a saját dolgainkról teszünk fel információkat.
Néhány kérdés végül a fürdő jövőéről. Mit gondol, miben kellene még előrelépnie a fürdőnek, vagy milyen veszélyek vannak a jövőben?
Hát az előrelépés, az út, ami ki van már itt előttünk kövezve, az élményfürdő megépítése a célunk és ez júliusban már indul is. Jelenlegi helyzet, ami a veszélyt jelenti, ha nem lépünk tovább, akkor a vendégkör egy idő után lecsökkenne, elfordulna, tehát az igény az megvan erre az élményfürdőre, a wellnessre, a rekreálódásra és ezt meg kell nekünk is teremteni. Nagyon nagy a versenyhelyzet
107
országos szinten is és lépni kell, ezt be kell vállalni és fejleszteni kell. Úgy gondolom, hogy ha nem lenne ez a beruházás és fejlesztés, akkor lennénk igazából bajban. Mi bízunk a pozitív jövőben mindenképpen, nyilván egy ilyen nagy léptékű építkezés, beruházás nem lesz egyszerű, minden térem bonyolult lesz az tény és való. Mindenképpen bízunk benne, hogy a vendégek is meg fogják érteni, és a helyiek is, mert ugye egy építkezés zajjal is jár, porral jár, de igyekszünk mindig megfelelően kommunikálni és bízunk benne, hogy ez az oldala nem lesz problémás. Tehát tulajdonképpen itt van ez is, ami egy kicsit a veszélyt jelentheti, de ez minden egyes építkezésnél és beruházásnál megvan ez a veszély, tehát ez az átmeneti időszak, amíg nincs kész. De bízom benne, hogy a helyiek, a környékbeliek illetve majd az idelátogatók is ugyanúgy fogják várni, hogy kész legyen ez az új élményfürdő, mint ahogy mi várjuk.
108
1. számú interjú sorozat fürdővendégekkel – Makó
Magyarországon egyre több fürdő- és wellness-központ nyílik, mi a véleményük Önöknek erről?
1. Mi nem az országból érkeztünk, nem látok bele mennyi fürdő nyílik az országban.
2. Szerintem ez egy nagyon jó dolog akkor, ha van kihasználtsága, tehát ha hosszú távon is ugye, de visszahozza azt a sok fáradalmat, időt és pénzt, amit belefektettek, akkor ez egy nagyon jó dolog, és turista csalogató is, szóval ennek szerintem van létjogosultsága. Én nagyon élvezem Szegeden is ezt az Aqua Polisz történetet, itt most Makón is, szerintem nagyon szép ez a hely, szóval ha van kihasználtsága, akkor szerintem nagyon jó dolog.
3. Szerintem ez jó dolog, minél több helyről lehet válogatni, az annál jobb.
4. Jó dolognak tartom a rekreációnak ezt a formáját, mi is alkalmazzuk.
5. Hát addig, amíg felveszi az embereket, amíg felveszi azt az embertömeget, akik igénylik és eljárnak ide, addig én azt mondom, hogy oké. De egy idő után én úgy gondolom, hogy nem éri meg, szenzációhajhászás már szerintem.
6. Ha én ezt mind elmondanám. Az az igazság, hogy szerintem ezeknek a fürdő- és wellness-központoknak nagyon nagy hiányossága, hogy nem mérték fel a fizetőképes keresletet, azt az igényt, hogy kik képesek megfizetni ezeket a szolgáltatásokat. Ezért egyenként, általában önkormányzat vagy részben önkormányzati tulajdonúak, és még senkinek nem jutott eszébe összefogni, azt hiszik, hogy egymás ellen kell a piacon harcolni, közben sokkal inkább együtt tudnának egy jóval nagyobb turizmust meglendíteni. Kellenek, de nincsenek is kihasználva, és nincs rá koncepció, hogy hogyan lehet egy magyarországi turizmust igazán jól hasznosító infrastruktúrává nőni egyenként és együtt.
109
7. A véleményem az, hogy ez nagyon-nagyon jó kezdeményezés, és mi sokszor jövünk ide Aradról, mert nagyon jól érezzük itt magunkat.
8. Szerintem jó, mert megoszlik a tömeg. Mi már többfelé jártunk kíváncsiságból is, itt a határ mentén, és volt olyan hely is, ahol tényleg alig lehetett elférni. Itt viszont most nagyon kellemes.
És mit gondol, szükség lenne több kisebb fürdőre, vagy az a jó, hogy ha nagy komplexumokat hoznak létre?
1. Érdekes, mi éppen ezen gondolkoztunk, hogy egy ilyen kis városnak milyen nagy fürdője van, de nem tudok hozzá szólni.
2. Most maximum olyan szinten tudok erre reagálni, hogy ha elképzelem, hogy kis településen élnék, akkor hogy érintene. Biztos, hogy az emberek nagy része ha kistelepülés, ha nagyváros is ahol lakik, akkor is igényli ezt. Tehát ha megoldható és nem sok 10, 20, 100 km-re van, akkor szerintem nem feltétlenül szükséges minden egyes kitelepülésen, csak a körzet azért legyen úgy lefedve, hogy az emberek igényeit teljes mértékben ki tudja elégíteni. Annak is, aki mondjuk nem olyan tehetős, hogy mindezt rendszeresen, autóval vagy menetrend szerinti buszokkal megjárja.
3. Én makói vagyok, és Makó sem olyan nagy település, mégis milyen hatalmas központot hoztak itt létre, nem hinném, hogy összefüggne ez a két dolog, bárhol lehet nagy fürdő.
4. Szerintem az lenne a jobb, ha több lenne, ha kisebb településeken is lennének, mert azt biztos többen elérnék, jobban igénybe tudnák venni.
5. Szerintem is-is, attól függ, hogy mire van igény. Amit én most tapasztalok, az, hogy akár kis- akár nagytelepülésről van szó, egyre többet és egyre több helyet, de én ezt inkább összehangolva csinálnám, vannak olyan települések, csomópontok igazából ahova mindenképpen, de van olyan település, ahova nem látom értelmét.
110
6. Meggyőződésem, hogy mind a kettőnek van alternatívája, nyilván meg kellene tudni különböztetnie a piacon önmagát minden egyes objektumnak. Tudnia kell, hogy mi a specialitása, mi az ami csak nála kapható és akkorának kell tudnia lenni, amekkorát el tud tartani az a bizonyos fizetőképes igény. Nem magyarországi igényre gondolok kizárólag, hanem leginkább európaira.
7. Szerintem a nagyon, mert mi voltunk Battonyán, Tótkomlóson, Gyulán és itt is, mi járunk több helyre. Már másodjára vagyunk itt, de ez tetszik a legjobban. Vagyis nem másodjára, mert voltunk ezelőtt is, csak akkor még nem újították, de nagyon szép.
8. Hát ezt nem tudom.
Melyik településről érkeztek?
1. Sydneyből.
2. Szegedről.
3. Itt lakom Makón.
4. Szegedről.
5. Szegedről.
6. Szegedről.
7. Aradról.
8. Vajdaságból.
Az ismeretségi körükben mit tapasztaltak, mennyire jellemző manapság fürdőbe járni?
111
1. Érdekes, de a fürdő nálunk inkább az óceán, a tengerpart, a hullámok, nekünk nem szokásunk fürdőbe járni. A magyar ismerőseim között sem hallom, hogy valaki állandóan, rendszeresen járna fürdőbe.
2. Én azt gondolom, ahogy az előbb is mondtam, hogy az emberek ezt manapság nagyon igénylik, de ahogy elég sok minden
tényleg drága sajnos, nem az emberek
pénztárcájához van igazítva, úgy azt tapasztalom, hogy a fürdőbelépők is tényleg borsos árúak. A fürdő oldaláról viszont abszolút érthető a dolog, mert nem egy kétmedencés történetről van itt szó, amekkora komplexumok mostanában épülnek, azért valahol vissza kell, hogy hozza a belefektetett pénzt. Vannak persze nagyon jó akciók imitt-amott, és ha az ember nem minden hétvégén akar lejárni, akkor azt hiszem, így azért belefér néha.
3. Hát én már nyugdíjas vagyok, én nem tudom annyira az ilyen dolgokat, de az igaz, hogy sokan jönnek. Én is a lányoméktól kaptam a bérletet, és az unokámmal járok ide, amíg ő csúszkál, én pihenek, és legalább együtt vagyunk. Erre nagyon jó, és mások is járnak így ide ismerősök, szóval szerintem azért szokás.
4. Az én ismeretségi körömben szinte mindenki jár. Szerintem az átlagnál mi jobbak vagyunk, mert nekünk van egy mozgásos gyakorlatsorunk, aqua joggingra járunk, és ezért hetente kétszer, nyári szezonban akár hetente négyszer is lejárunk. Ismeretségi körünkben is terjesztjük és sokakat megfertőztünk már ezzel, sokan járunk. Általában a közeli ismeretségi körünkben azért hetente legalább egyszer járnak, és van olyan is, akit megfertőztünk és önjáró lett, és ráér ezért hetente ötször is tudja művelni ezt a sportot. Van, aki nem műveli ezt a sportot, de azért ők is átlagosan havonta biztos, hogy lemennek.
5. Most így az idő kapcsán egyre jellemzőbb. Azt mondhatom, hogy az ismeretségi köröm nagy része vagy sportolási célból, vagy a kikapcsolódás céljából, de rendszeresen látogatja a fürdőket.
6. Az ismeretségi körömben egyre növekvő, egyrészt azért, mert magam is támogatom, segítem és inspirálom az embereket a sportra, főleg a baráti körömet, és jó néhányuknál
112
el tudtam érni, hogy rendszeresen látogatója lett a fürdőknek, és van, aki kifejezetten sport szinten is.
7. Nem tudom, mit mondjak, mi jövünk barátokkal.
8. Szerintem jellemző, tőlünk is nagyon sok ismerős jár.
Mit gondolnak főként kik és milyen céllal járnak fürdőbe?
2. Hát ezt nem tudom. Az, aki megteheti és szeret fürdőbe járni, az mindenképpen jár, most ha nem is havonta, akkor félévente, vagy évente, vagy nyáron, mindegy. Azt gondolom, hogy ha az embernek nincs is lehetősége hosszú nyaralásokra menni, akkor a fürdő az ideális, mindenkit érdekel. Hogy milyen céllal? Hát szerintem abszolút a kikapcsolódás miatt.
3. Gyógyulni jövünk mi, nyugdíjasok, meg beszélgetni. Hát aztán a fiatalok persze, ők inkább a szórakozást látják még ebben is, de szerintem itt mindenki megtalálja azt, amit szeretne.
4. Magyarországon szerintem nem nagyon, talán az ismeretségi körünkből, de ehhez az is hozzá tartozik, hogy mi főként ilyen középvezetőket, vezetőket ismerünk, és ők tudatosan próbálnak ilyen módon feltöltődni. Talán őket tudnám célcsoportnak megnevezni.
7. Nyugdíjasok vagyunk mindnyájan, de jönnek mások is ide Aradról. Ide is meg Gyulára is, nagyon szeretnek itt lenni, persze aki megteheti. Egyre többen jönnek, de még nem ismerik a népek teljesen ezt az új fürdőt.
8. Hát szerintem a 2-3-4 fős családok, mint amik mi is vagyunk, főként kikapcsolódás végett, 1-1 napra.
Látnak ebben valami változást az utóbbi években, Többen jönnek, vagy kevesebben?
113
2. Még nem figyeltem sosem ilyen szemmel, nem gondolom, hogy többen vagy kevesebben járnának. Az elképzelhető, hogy más társadalmi rétegekből jönnek, mint eddig, ugye az előbb említett anyagi és egyéb okok miatt.
3. Hát nem tudom, én csak ide járok főleg, itt a felújításkor azért sokan nem jöttek, akkor elég kényelmetlen volt itt fürdőzni, de még így is sok ember volt minden nap. Hát hogy úgy az utóbbi években nem látok semmit, de így hogy megújult a fürdő, biztos sokan jönnek majd megnézni.
5. Igazából szerintem inkább a kikapcsolódás kezd lenni a fontos. Én is, ahogy elhagytam az iskolát például és elkezdtem dolgozni, akkor ugye a kollégák inkább a kikapcsolódás miatt mentek, míg a suliban inkább a sportolás volt a lényeg.
6. Igen látok, örülök is neki, szerintem fejlődnek az emberek.
8. Szerintem egyre többen jönnek.
És milyen típusú fürdőket keresnek leginkább az emberek?
2. Én, ha magamból indulok ki, akkor minél több minden legyen, hiszen annál szívesebben fizetem ki azt a belépőt, amit kifizetek. Itt gondolok a szaunára, a wellnessrészlegre, ha a szegedi Aqua Poliszból indulok ki, mert az is egy hatalmas komplexum. Tény, hogy egy belépővel nem biztos, hogy mindenhova be tudok menni, de annál jobb, minél több mindent tud az ember ott kipróbálni.
3. Hát szerintem azt, ahol mindent lehet csinálni. Én is elhozom az unokám, és mindketten jól érezzük magunkat. Ha nincs kinyitva a csúszda, akkor az a fiú ott kinyitotta nekünk fél óránként, hogy a kis unokám csúszkálhasson, közben én látom őt innen a teraszról is meg a medencéből is. Az egyetlen, amit sajnálok, hogy itt volt régen egy igazi nagy úszómedence, azt vissza lehetne valahogy hozni.
114
4. Én úgy érzem, hogy nagyon divatosak mostanában ezek a wellness-szolgáltatások, a különböző csobogók, mindenféle pluszok a fürdőzésben.
6. Én megmondom őszintén, hogy erről nem kérdeztem még a barátaimat, én azt a fürdőt keresem, ahol megvan a rekreációnak minden egyes eleme.
7. Hát részünkről inkább a gyógyfürdő, már nem vagyunk fiatalok sajnos.
8. Inkább az élményfürdőket keresik, szerintem.
Milyen szolgáltatásokat keresnek leginkább?
3. Mint mondtam, mi, nyugdíjasok már inkább csak a pihenést nézzük, én a meleg vizet szeretem, mert jó az ízületeimre, de régen is és most is nagyon sokat úszom. Az unokám a csúszdát szereti meg a többi érdekességet, kortól függ ez szerintem.
4. Ez a régi típus, amikor sportra használják, az háttérbe szorult, de úgy gondolom, hogy ebben az is közre játszik, hogy elég magasak a fürdőbelépők árai. Össze tudom hasonlítani a régi szegedi fürdő és a mostani törzsközönségét, és lényegesen lecsökkent a száma. Tudom azt, hogy azért mert ők drágának tartják a belépőket. Ezeknek a nagy fürdőmonstrumoknak az is a hátulütője, hogy sokkal drágább a belépő, nyilván azért, hogy ki tudják termelni a fenntartási költségeket, ezért sokak számára nem elérhető.
5. Amit én tapasztalok, az, hogy kortól függetlenül inkább az ilyen élménymedencék, élménycsarnokok, csúszdák, ezeket szeretik, és a szaunákat szeretik még nagyon. Szegedből kiindulva ez a csendes wellness-részleg, ahol a szaunák vannak, ezeket szeretik az emberek, ahol ki lehet kapcsolódni.
6. Magamból kiindulva, szauna, infra szauna, akár aromaterápia, dagonyázás, főleg csuklyásizom és gerinc menti izmok lazítása, és természetesen a sportolási lehetőség.
8. Szerintem főleg az olyanokat, ahol van a gyerekeknek is külön részleg, ahol tudnak játszani. Itt is van például gyerekrészleg, szerintem gyönyörű, jól megcsinálták.
115
Hallottak-e a határ közeli Romániai fürdőkről? Pl Buziásról, Menyházáról
1. Nem hallottunk róla, de nem is tervezünk ellátogatni oda.
2. Nem, még soha.
3. Nem hallottam még róluk.
4. Nem, sajnos nem.
5. Nem.
6. Nem nagyon.
7. Hát ott nem nagyon van fürdő, nagyon gyengék azok.
8. Nem, nem hallottam róluk.
És mi a véleménye róla?
7. Nem mondom, hogy nem jók, de gyengék. Ehhez képest, főleg. Még a battonyai fürdő is jobb, mint Buziáson.
Önök személy szerint milyen gyakran járnak fürdőbe?
1. Legfeljebb 2 évente járunk erre.
2. Hál’ istennek a családom jóvoltából elég gyakran meg tudom tenni. Én nem igénylem olyan szinten, hogy minden hétvégén, vagy, hogy havi program legyen, de azért egy évben többször, vagy félévente kétszer azért eljövünk.
116
3. Az unokámmal minden hétvégén ide járunk. Ezt kaptam a lányoméktól elsőnek születésnapomra, majd karácsonyra is. Nagyon megéri egyébként a bérlet, amennyire én tudom, bár nyugdíjasként eleve olcsóbb lenne, meg makóiként is.
4. Heti rendszerességgel, sőt hetente többször is.
5. Heti egy alkalommal általában.
6. Heti háromszor.
7. Mi járunk elég gyakran, itt mondjuk, az évben még csak másodjára vagyunk. Én mondjuk már voltam Gyulán mert közelebb van Aradhoz, voltam az idén, már negyedik évben megyünk, kétszer vagy háromszor az évben.
8. Hát régebben, amikor még a nagyobb lányom is kisebb volt, akkor sűrűbben jártunk, nyáron is kéthetente átjöttünk, most ebben az utolsó évben már nálunk is ilyen válság van, és ritkábban jutunk el, nem is tudom, talán télen voltunk utoljára Mórahalmon.
És ilyenkor milyen céllal érkeznek?
1. Hát nem tudom, ez most különleges cél volt, ismerősömön keresztül jöttünk épp ide. Ő mondta, hogy nyílt új fürdő Makón, ő itt lakik.
2. Abszolút a kikapcsolódás és a társaság. Azért ketten ritkán megyünk, inkább hárman, vagy többen, nyilván ez családi vagy baráti társaságokkal élvezetesebb.
3. Én úszok, pihenek, ő pedig addig játszik, legalább együtt töltjük a napot, eszünk itt mindig egy fagyit, vagy ebédelünk, aztán délután meg megyünk haza.
4. Ilyenkor van egy gyakorlatsor, ami kb. másfél, két óra, attól függ, mennyi időnk van, aztán pedig szaunázunk, ennyi időt vagyunk itt alkalmanként.
5. Főleg úszni és szaunázni, sportolni és kikapcsolódni.
117
6. Ilyenkor sport és mellé ezek a rekreációs tevékenységek.
8. Ez csak ilyen gyors kikapcsolódás, egy napos.
Kikkel szoktak fürdőbe járni?
1. Ketten jöttünk, feleségemmel.
2. Hát a majdnem második családommal, a párom szüleivel és az ő társaságukkal.
3. Szinte mindig ketten jövünk az unokámmal, néha persze van, hogy eljön az egész család.
4. Férjemmel, barátainkkal, családommal.
5. Hát vagy magam, vagy havi egyszer ismerősökkel.
6. Barátaimmal, családtagjaimmal.
7. Barátaimmal.
8. A családdal és baráti társasággal jövünk.
Ilyenkor mely szolgáltatásokat veszik itt igénybe?
1. Mindent. A fürdőn kívül is, a hoteleket, múzeumokat, mindent kipróbálunk.
2. Amit lehet, én kipróbálom. A szaunát, amennyire jól esik, én kipróbálom, minden féle csúszda élményt, lazulós medencét, mindent, ami van, én szeretek.
3. A szaunát nem bírom, a vérnyomásom miatt, de a víz meg jót tesz az ízületeimnek. Ezen kívül úszom.
118
4. Természetesen a gyakorlatsor a medencében zajlik, utána pedig mindig szaunával fejezzük be.
5. Ismerősökkel inkább az élménypark, tehát akkor például csúszdázunk, de ha egyedül megyek, akkor egy sima medence és szauna.
6. Úszás, mélyvizű medence, szauna, bármilyen szauna, némi dagonyázás, gyógyvizes lehetőségek, hát és egyéb masszírozás.
7. Minden medencét körbejárjuk, szaunát nem szoktunk. Igénybe vesszük a vendéglőt, iszunk egy kávét. A masszázsok közül nekem annyi elég, ami a vízben van.
8. Hát maximum a szaunát, azon kívül csak medence, főleg a meleg vizes.
Mennyi időt töltenek itt ilyenkor?
2. Ezek ilyen napos programok részünkről vagy fél nap. Semmiképpen sem 1-2 óra, mert annál többet ér az, amit találunk egy ilyen nagy komplexumban.
3. Reggeli után hozom el, nem is lakunk messze, nagyjából 10 perc séta innen. Itt szoktunk ebédelni, aztán pihenünk, utána ő még játszik meg csúszkál kicsit, 4-5 óra felé szoktunk hazamenni.
4. Mindennel együtt alkalmanként 3 órát vagyunk fürdőben.
5. Ha többen jövünk, akkor olyan 6 óra, 6-8 óra.
6. Jó esetben 4-6 órát.
7. Egy hét, egy nap. Mikor kivel jövünk és hogy tudunk. A helyzet az, hogy nagyon sokba kerül a szállás. Megkérdeztem egy panzióba és 10 ezer forintot mondtak egy napra. Megbocsásson, de ez túl sok, mivel már nem vagyunk fiatalok, nekünk ez sok.
119
8. Hát jövünk délelőtt, olyan fél 11-re értünk most is ide, és délután nagyjából 5-ig szándékozunk maradni.
Hogyan tudnák megfogalmazni, mit jelent Önök számára a fürdőbe járás? Mi az első szó, ami eszükbe jut róla?
2. Kikapcsolódás.
3. Számomra pihenés, és közös program az unokámmal.
4. Rekreáció, feltöltődés, hozzáteszem, hogy ez a gyakorlatsor annyira jó, hogy közben az ember érdekes, hogy annyira el tud lazulni, miközben csinálja, hogy azt mondanám, lelkileg frissül fel, a stressztől mentesülni tud, hogy én például egészen kicserélődöm.
5. Nekem a kiszakadás a hétköznapokból.
6. Egészséges életmód.
7. Nekem használ, ez az első szó, ez az igazság. Nekem a lábammal baj van, a vérkeringésem már nem jó, és nekem ez a víz segít. Ez a legfontosabb.
8. Nem is tudom, ellazul az ember.
Az utóbbi néhány évben megfordultak esetleg más fürdőkben is Magyarországon?
1. Nem voltunk még Magyarországon fürdőben, de tervezzük, hogy meglátogatjuk Székesfehérváron az Árpád-fürdőt.
2. Itt most vagyok Makón először a Hagymatikumban, még nem térképeztem fel teljesen a terepet, az még hátravan. Voltam a szegedi Aqua Poliszban, Gyopároson jártam, bár azt nem az utóbbi években, hanem már jó pár évvel ezelőtt. Meg esetleg ilyen évközi hétvégi
120
kikapcsolódás folyamán egy-egy hétvégi wellness. Nem is tudom, Zalakaroson voltam talán utoljára.
3. Voltunk már 1-2 helyen a lányomékkal, voltunk például a Balatonnál, ott több fürdőbe is ellátogattunk, de nem emlékszem én már azokra annyira, ide járok csak rendszeresen.
4. Voltunk Mórahalmon és természetesen Szegeden a torna miatt rendszeresen. Mórahalomra családi program kapcsán mentünk, ott egy rendezvény miatt voltunk, de elsősorban a wellness-elemeket kerestük.
5. Igen, volt ahova nyaralás, vagy telelési célból érkeztem főleg. Ha ezért megyek, akkor én preferálom az élmény parkot, tehát akkor azért megyek, hogy szórakozzak, nem azért csak, hogy lemenjek és ússzak.
6. Igen, oda is ugyanezért mentünk, lazítás, pihenés, sport.
7. Igen, Gyulán és Battonyán, meg Tótkomlóson. Oda is gyógyulni mentem.
8. Voltunk Mórahalom, Budapesten, Aggteleken, az Aqua Worldben, Kiskunmajsán. Egerben is voltunk. Ezek az utolsó két évben voltak, kipróbáltunk ezt is azt is. Ilyenkor azért mentünk, hogy megismerjük az országot, fölfedező utakon jártunk, megnéztük a borvidékeket például, és ha volt arra fürdő, akkor oda is elmentünk.
Mielőtt elmennek egy fürdőbe, mi a legfontosabb szempont, ami alapján fürdőt választanak?
1. Itt is érdekes az építészeti stílusa a fürdőnek, és az Árpád-fürdő, ahova tervezzük, hogy ellátogatunk, ott is, oda szeretnék visszamenni, mert gyermekkoromban jártam ott, és most fel van újítva.
121
2. Én azt gondolom, hogy az ár-érték arány számomra a fő érték, aminek rendbe kell, hogy legyen, tehát, hogy ha feltérképezem, hogy amit én kifizetek, ha fél napos, ha pár órás, azért én mit kapok cserébe. Ennek függvényében döntök.
3. Hát én ugye nem válogatok, bérletem van, ajándékba kaptam. De nem is akarnék máshova menni, mert közel van. Nekem a közelség már fontos, nyugdíjas vagyok, ha egy fürdő messze lenne, elfáradnék még az út alatt, az meg milyen pihenés lenne.
4. Most már, lassan 6 éve az a legfontosabb, hogy ezt a gyakorlatsort meg tudjuk csinálni, legyen egy olyan mélyvizes, nem túl hideg vizű, nagyjából 27-29 fokos úszómedence, ami nem annyira foglalt, nincs annyira tele, mint például Szegeden a sportuszoda, hogy lehessen mellette egy olyan lassú mozgásos, nagy felületet igénylő gyakorlatsort megcsinálni, most már ez a legfontosabb. Aztán persze, ha a kultúrát helyezzük előtérbe, akkor voltunk például Gyulán és Szarvason is, oda kifejezetten ezért mentünk. Ha valahova utazás közben megyünk fürdőbe, akkor nyilván a természetesen adódó helyeket keressük fel.
5. Az élménypark jellege számít nekem a legjobban.
6. Hogy komplexen megkapjam, amit az előbb felsoroltam.
7. Mondok én valamit, tudja, mi minden fele járunk, autóval utazunk. Ez előtt két héttel is idejöttünk, és mielőtt megnyílt ez az új, már voltunk itt. Most, hogy megnyílt az új, hát így nagyon tetszik. Viszont a víz, azt hiszem az Gyulán erősebb. Ez azért nagyon tetszik nekünk, szép, ráadásul a személyzet is nagyon kedves, az étel finom, mást nem tudok mondani.
8. Inkább a tisztaság a legfontosabb, valamint a meleg víz minősége. Itt ráadásul nagyon szép.
Mennyire fontos az ár?
1. Nem fontos nekünk.
122
3. A bérlet is ajándékba van nekem, nem költök én ilyenkor sokat. Eszünk ebédet itt, nagy ritkán, mert általában csomagolok előre magunknak uzsonnát, de egy-egy fagyit vagy sütit, esetleg egy üdítőt veszünk mindig, vagy én iszom egy kávét.
4. Csak azért mert valami olcsóbb, azért nem szoktunk valahova elmenni, vagy csak azért mert drágább, nem szoktuk kihagyni. Ha szeretnénk, akkor rászánjuk azt az összeget, mert elég hajtós életet élünk, és úgy gondoljuk, hogy inkább ilyen módon töltődjünk fel, mint hogy annyira lestrapáljuk magunkat, hogy gyógyszereket kelljen, hogy szedjünk.
5. Hát azért meg szoktam nézni, de ha tudom, hogy egy jó fürdőbe megyek, akkor azért kifizetem érte az átlagosnál magasabb árat is, mert tudom, hogy megéri.
6. Nekem nem a leglényegesebb szempont, én inkább az ár-érték arányt szeretem figyelembe venni.
7. Nekünk itt is például kicsit sok. Amellett, hogy belekerül a benzin is, a belépés az nekünk sok, nyugdíjasoknak. Nekem van egy problémám, én bírom ezt az árat és a barátaim is bírják még ezt az árat, de nem mindenki bírja.
8. Igazából olyan nagy különbségeket nem tapasztaltunk az árakban, nem szoktunk érdeklődni, ahol meglátjuk, oda bemegyünk, de nem tervezettek a dolgok. Most úgy volt, hogy idejövünk, mert itt még nem voltunk, ezt kivételesen eldöntöttük előre.
A nyitva tartás vagy az elérhetőség mennyire fontos?
1. Ezek számunkra nem fontosak. Számunkra inkább a kikapcsolódás a legfontosabb, nem is a kemény úszás, hanem csak a kikapcsolódás. Inkább ülni, mint úszni szeretünk, szóval a kikapcsolódás a fő.
2. Szerintem ezek a fürdők elég vendégbarátok, elég sokáig nyitva tartanak, vannak bizonyos alkalmakkor éjszakai fürdőzések, szóval szerintem fontos, de abszolút kiszolgálja a látogatókat.
123
3. Nekünk jó ez így. Szoktam hallani a városban, hogy hát nyithatna korábban, hogy korán reggel jöhessen úszni az, aki akar. Én megértem ezt is, de engem nem érint már ez a dolog.
4. Nekünk egyik sem lényeges, az elérhetőség főleg nem, hiszen általában mindenhova autóval érkezünk.
5. Ez nem szokott gondot okozni, úgy gondolom, ehhez tudok alkalmazkodni. Az éjszakai fürdőt úgy látom, hogy egyre több helyen vezetik be, ha ehhez támad kedvem, akkor tudok csatlakozni ehhez is.
6. A nyitva tartás fontos, hogy a munkaidő után vagy olyan időszakokban is nyitva legyenek, amikor én elvégeztem a munkámat, letettem a napot. Ez a 7-ig, 8-ig való nyitva tartás szerintem nem szerencsés, inkább lehetne 9-ig 10-ig.
7. Az, hogy állandóan nyitva van, télen is, nyáron is, az szerintem sokat számít. Ugye mi gyulára mentünk eddig, mentünk szeptemberben, októberben, akkor is mentük. Nekem az én lábamnak ez sokat jelent, hogy jöhetek télen-nyáron.
8.
Ennek mindenesetre utána szoktunk nézni interneten, hogy nekünk megfeleljen,
szóval azért kicsit fontos.
Ha ingyenes buszjáratokat indítanának a fürdőbe, akkor mit gondolnak, igénybe vennék-e?
2.Elképzelhető. Szerintem lenne igény, főleg a nem makóiaknak.
3. Hát én itt lakom, nekem nincs erre szükségem, de mások szerintem biztosan igénybe vennék, miért ne. Mondjuk én nyugdíjasként eleve ingyen utazom, de másoknak ez biztos számít.
124
4. Esetleg akkor, ha valahol nyaralunk, akkor igénybe vennénk. Az emberek többsége manapság már úgyis kocsival jár, a nyugdíjasok meg ingyen utaznak, szóval szerintem ez nem annyira jelentős dolog.
5. Lehet, de én általában biciklivel közlekedem.
6. Elképzelhető, de én mondjuk, autóhoz vagyok szokva.
7. Ott Gyulán mentünk Békéscsabára, és nem kellett fizetnünk, itt a nyugdíjas ingyen utazhat, pedig én Romániából vagyok, ez sokat számít.
8. Hát mi nem hiszem, mi kocsival utazunk és így ott állunk meg, ahol nekünk tetszik.
Mit gondolnak, rendszeresebben járnának, ha a szolgáltatások olcsóbbak lennének?
2. Szerintem igen.
3. Hát ennél rendszeresebben már nem is nagyon tudnék járni, a kis unokám is kisiskolás, ezért csak hétvégén jövünk, de biztosan másoknak jobb lenne az úgy. Mondjuk a makóiaknak elég jó a kedvezmény, szerintem ez azoknak lenne fontos, akik messzebbről járnak ide.
4. Elképzelhető egyébként, hogy ezzel lendíteni lehetne egy fürdő forgalmán, de inkább az áron úgy kellene valamit alakítani, hogy ilyen sávos belépési jegyeket kellene kiépíteni, azzal lehetne lendíteni. Mert ha valaki lemegy például egy úszó, az általános, hogy az uszodákba reggel úszójeggyel be lehet menni, de nem mindenki reggel megy úszni, mert van olyan, aki napközben jut oda, hogy úszni menjen, de akkor nem tud úszójegyet venni. Erre például figyelni kellene, hogy arra is adjunk lehetőséget, hogy 1,52 órát tartózkodjon bent valaki, és ha olcsóbb lenne, biztos, hogy többen mennének. Például a vízi torna megszervezésében is segítene, mert például tudom, hogy a gyógytornászok és a fitness-edzők is azzal küzdenek, hogy meg kell vennie a résztvevőnek egyrészt a fürdőjegyet, és nyilván az oktatónak is kell adnia pénzt, hiszen ő dolgozik ezért. Amióta például az új fürdő működik Szegeden, azóta a mi csoportunk
125
teljesen széthullott, egyik pillanatról a másikra. Én úgy gondolom, hogy inkább a jegyek bizonyos szegmentálásával lehetne a forgalmat fellendíteni.
5. Ha olcsóbb lenne, én mindenképpen ez biztos, de úgy gondolom, hogy más is. Sok olyan ismerősöm illetve kollégám van, aki azért nem engedheti meg magának, mert ha elmegy a 4-5 fős családjával, akkor az havonta vagy kéthavonta maximum megengedhető, de többször nem, úgy már drága.
6. Szerintem biztos van olyan réteg, akinek ez jobban számít, mint nekem.
7. Külön a szolgáltatások nem kerülnek sokba, csak konkrétan a belépő. Tudja most például megebédeltünk a feleségemmel, nyugodtan a gyomor tele lett. A belépő viszont többe került egyenként, mint az étel kettőnknek.
8. Nem tudom, nem biztos, hogy ez az ártól függ, inkább attól, hogy mikor van szabadidőnk, mikor tudunk elszabadulni. Nem nagyon tudunk előre tervezni, egy-két nappal tudjuk meg csak hamarabb, hogy most tudunk, vagy nem tudunk jönni. Ha mindenki szabad, akkor jó, de ha fáradtak, vagy ha a gyerekeknek közbe jön valami.
Hol hallottak elsőnek a makói fürdőről?
2. Vannak makói barátaim, és tőlük hallottam, hogy újítják.
3. Mindenhol, még a régi fürdőbe is jártam meg hát helybéli vagyok.
4. Szegedi lakos lévén hallottam már a tervezés során, főleg Makovecz úr miatt hallottam, nyomon követtünk mindenféle eseményt a fürdővel kapcsolatban.
5. Itt dolgozik egy ismerősöm.
6. Újságban olvastam, a megyei lapban.
7. Hát vagy 4-5 évvel ezelőtt, voltunk már mi a régi fürdőben is.
126
8. Én már gyermekkoromban is jártam itt Makón, volt itt egy barátnőm, ilyen cserediák kapcsolat volt, és már akkor is létezett itt fürdő, csak még nem volt így kiépítve. Most a baráatink mondták, hogy hallották, hogy fel van újítva, és hogy ezt meg kell nézzük.
Találkoztak a Makói Fürdő reklámjával?
2.Persze sok a plakát, meg mondták rádióban is, talán még mintha a tévében is mutatták volna, de ez nem biztos, csak hallottam, nem láttam.
3. Azt hiszem a tévében láttam a reklámot a Hagymatikumról. Plakátokat nem figyeltem, de biztos vagyok benne, hogy az is sok van.
4. Reklámmal kifejezetten nem.
5. Találkoztam, Szegeden. Közlekedési járművön, szerintem busz volt, valamint nem tudom, mennyire számít reklámnak, talán inkább negatív, de a kupolaleégésről sokat hallottam.
6. Nem, én inkább a hírekben olvastam róla. Mondjuk, igen tudatosan keresem a híreket, nekem a megye gazdaságáról, vagy az ország gazdaságáról illik tudnom, mert olyan a szakmám, ezért én a hírekből tájékozódtam.
7. Láttunk, kaptunk szórólapot is.
8. Nem.
Mi a véleményük a makói fürdőről?
1. Nagyon szép és különleges a kivitelezés, csodálatos a tervezés. Nem csak szép, hanem tiszta és jól működő, tetszik.
127
2. Nekem nagyon tetszik a felépítése, tehát az építész, aki tervezte, nagyon szép munkát végzett. Van még itt pár növekedésben lévő zöld növény, ami ha kinő, akkor biztos vagyok benne, hogy még szebb lesz ez a komplexum. A környezetére is nagyon figyelnek, ez nagyon tetszik, belül pedig még nem láttam mindent.
3. Hát nagyon szép lett, az biztos. Én a régit is nagyon szerettem, de persze ez sokkal újabb, meg korszerűbb, mint az volt. Az építészünk is, aki megtervezte, nagyon híres, bár azt hiszem még azelőtt elhunyt, hogy átadták volna készen a fürdőt.
4. Gyönyörű, nagyon impozáns. Ha majd az oldalán is bezöldül, akkor lesz talán a legszebb. Belül még sajnos nem néztem teljesen szét, de nem fogom kihagyni.
5. Nekem tetszik, a megjelenítése, a megalkotása, a formatervezése, az nagyon. Jártam egy időben a Makói Hagymaházba, így éves szinten és azt mondom, hogy egy picit talán arra hajaz a forma kapcsán, de nekem nagyon tetszik.
6. Szerintem kulturált, szép, különleges, csak jókat tudok mondani róla.
7. Tetszik, nagyon meg vagyok vele elégedve.
8. Nekem nagyon tetszik, nagyon jól érezzük magunkat, és fontos, hogy ez most ilyen nyugis. Nincsenek sokan, lehet, hogy ez a fürdőnek nem jó, de nekünk nagyon jó.
Mely az a szolgáltatás, amellyel a legjobban meg vannak elégedve?
1. A medencék azok csodálatosak, például ami bent is van medence, az a csavaros, ezek nagyon modernek, újítóak. Az idő miatt most nem akarok bemenni a szaunába, de azokat is ismerem.
2. A szolgáltatásokat még nem tudom megmondani, most vagyok itt először, többségét még csak láttam.
128
3. Nagyon jó a víz, és nagyon örülök, hogy a gyerekeknek is van ennyi program.
5. Hát szerintem teljes körűek a szolgáltatások, csak nem akkora mértékben, mint például Szegeden, de szerintem ez teljesen rendben van, ha azt vesszük alapul, hogy egy sokkal kisebb településről van szó.
6. Nekem eddig minden tetszett.
7. Az tetszik, hogy minden van itt, mint a karácsonyfán. Nekem ez a vizes masszázs, ami nagyon segít. Ha csak nyomkodnak az nem ér semmit, a gyógyvíz a lényeg és ez így jó.
8. Az élményfürdőket próbálgattuk még eddig, és ez nagyon tetszik.
Van-e olyan szolgáltatás, amit hiányolnak, vagy amivel nem teljes mértékben elégedettek?
1. Talán nem találtam a pezsgőfürdőt. Szívesen láttam volna, mint ahogy a hirdetésükben is láttam a képeket, hogy kölcsönözhettem volna egy fürdőköpenyt, törölközőt, én nagyon szívesen fizettem volna érte. Mert úgy nézett ki a fényképen, hogy akik az étteremben ültek, mindenkinek egy színű, egyforma köpenye volt, és ez arra utalt nekem, hogy lehet kölcsönözni. Csupán ennyi, amit észrevettem. Valamint, mikor bejöttünk, akkor a fizetés után mondta a hölgy, hogy a kabinok ott vannak mindenkinek, van egy zárható rész, de a zuhanyzón kellett keresztül menni. Na, most ez már másodszor volt, két különböző hölggyel is voltam az Árpád-fürdőben is, és kicsit idegennek érezték magukat, mert nem tudtak magyarul. Én beküldtem őket, hogy öltözzenek fel, de egyedül, én nem tudtam velük menni, és nem tudták mit csináljanak, féltek, hogy mi lesz, most merre hogy, nem tudták, hogy kit kérdezzenek, tudnak-e majd nekem szólni. Még ez a kis út is idegen volt nekik. Ráadásul, hogy hallottam, hogy a zuhanyzón keresztül menni, arra gondoltam, hogy de ha a hölgyek nem akarják megáztatni a hajukat, milyen lehet ez a zuhanyzó? Hogy kell azon keresztül menni és minek? Azért kell, hogy lefertőtlenítsenek engem? Szóval ez egy kicsit idegen volt, de kérdezősködtünk. De amúgy mindenki nagyon kedves, nincs probléma senkivel, én nem is kérdeztem őket angolul, mert tudok magyarul.
129
2. Ez alapján nem merek még nyilatkozni, ahhoz több időt kellene itt eltölteni.
3. Hát az 50 méteres úszómedence onnan hátulról nagyon hiányzik. Van másik úszó is, de az nincs akkora meg nincs olyan mély sem, talán nekünk, helyieknek ez hiányzik a legjobban. Sokszor hallom, hogy erről beszélnek, de nem tudom, egyszer talán majd azt is visszahozzák. Mondjuk, most sportpályákat építenek, ha azok meg lesznek, akkor nem tudom lesz-e arra hely, ha csak ezt a mostani úszót nem csinálják úgy meg, mint a régit.
6.. Most még nincs, lehet, hogy ezt fél év múlva kellene megkérdezni és kiegészíteni.
7. Szerintem az a nagy medence, amiben az a nagyon meleg víz volt, az hiányzik.
8. Nincs gyógyszertár, az allergia miatt ez fontos.
Mennyire tartják reálisnak ennek a fürdőnek az árait?
2. Őszintén szólva, én most itt vendégként vagyok itt, úgyhogy nem tudom pontosan, hogy mennyibe kerülhet a belépő, de biztos vagyok benne, hogy így, hogy még friss fürdő és új fürdő, nem hiszem, hogy ne lenne vendégbarát az ára.
3. Amennyire én tudom reális, bár én igazából nem fizetek ugye érte, mert ajándékba kaptam a bérletet. Persze azért tudom én azt, hogy mennyibe kerül, hiszen van szemem, de szerintem máshol is van ennyi, és ez legalább új meg közel is van.
5. Erről még nem tájékozódtam teljesen.
6. Ez az ár szerintem teljesen reális.
7. Látja szerintem ez a probléma. Például Battonyán 600 Ft körül van a belépő, de ott nincs annyi minden, van meleg víz, úszómedence, meg van a gyerekeknek rész. Nem lehet ezzel összehasonlítani, ez az igazság, tudom én is. Minden esetre, ha csak magamról
130
volna szó, nekem nincs szükségem ennyi mindenre, az én lábamnak a meleg víz a fontos. Hogy szép? Igen az, és tetszik, és szeretem is a szépet, én alezredes voltam valamikor, ezért sokat járkáltam minden felé. Nekem tetszik, amit látok, csak sajnos már olyan helyzet van, hogy a pénz kevés, semmire nem elég, senkinek. Azért én meg vagyok elégedve, minden szép, az árak nem nagyok itt bent sem, semmire, csak a belépő sok.
8. Szerintem hasonló, mint a többi fürdőben, nincsenek lényeges különbségek az árak között, nincs vele különösebb gond.
A
környékbeli
infrastruktúrával,
az
éttermekkel,
szállodákkal
mennyire
elégedettek?
1. Mikor kerestem a hoteleket Makón, hát alig találtam, csak a végén egy apartmant. Azonban az nagyon kedves, nagyon rendes, tiszta és szép hely. Szívesen jönnék vissza bármikor hozzájuk, de eddig ezt az egy helyet ismerem, láttam eddig. Étterembe most este fogunk menni egy csoporttal, akik az én rokonaim és barátaim, így összejönnek estére. Majd meglátjuk. Szóval eddig még minden szép. Örültem, hogy volt egy élelmiszer bolt nyitva késő este, amikor megérkeztünk, úgyhogy tudtunk egy kis kávét, teát venni magunknak a szobába.
2. Azt láttam, hogy nagyon sok helyről meg lehet közelíteni a fürdőt, de autóval kicsit macerás volt idejönni, de lehet, hogy ez betudható annak, hogy nem ismertük pontosan a környéket.
3. Nem kell ilyen helyekre mennem, így csak azt tudom, amit itt hallok. Nem hinném, hogy volt rá úgy panasz, bár szállodánk az úgy igazából nem is nagyon van olyan nagy.
4. Nem ismerem Makót, el tudom képzelni, hogy a parkolással probléma lehet, hiszen ha a város közepére épül egy ilyen volumenű fürdő, akkor lehetséges, hogy a közterület ezzel nem tud olyan gyorsan lépést tartani.
131
5. Szerintem az infrastruktúra folyamatosan fejlődik, nagyjából azért évente jutok el 1-1 alkalommal Makóra és mindig azt látom, hogy egy lépéssel előrébb jutottak, azzal szembesülök, hogy fejlődik, tehát én ezt jónak látom nagyon. Éttermekről van tapasztalatom, az jó itt nagyon.
6. Szerintem a parkolók és környék nagyon igényesen, rendezetten van megoldva. Szállodákat és éttermeket nem szoktam igénybe venni, miután én Szegedről általában csak átruccanok ide, erre nekem így nincs szükségem, ezért nem tudom megmondani.
7. Nem voltam még soha szállodában, reggel jövünk, este megyünk. Nekem túl drága, 10 ezer forintot nem tudok ezért adni. Gyulán van egy panzió, oda már 4 éve járok, és ott 3000 Ft egy éjszaka. Nem tudok mit mondani, mert egyébként minden rendben lenne, én akartam is maradni egy hétre, érdeklődtem is. Gyulán voltunk is egy hétre és megyünk is még ebben az évben. De az 3000 Ft.
8. Azokat még nem nagyon próbáltuk, nem tudom.
Milyen más fürdőket ismernek még?
1. Csak a Székesfehérvárit.
2. A szegedi Aqua Poliszt, Gyopároson jártam már és Zalakaroson.
3. Sok helyen voltunk már, amikor lementünk a lányomékkal a Balatonra, akkor is több helyen, de ez sokkal szebb, mint azok.
4. Az algyői Borbála fürdőt nagyon jónak tartom, oda rendszeresen járunk, de a mórahalmi is nagyon jó. Tulajdonképpen nem tudok olyan fürdőt mondani, amivel kifejezetten problémám lenne, mert mindegyiknek más az előnye.
5. Szegeden, Zalakaroson, Kiskunmajsán, valamint Pesten ismerek fürdőket, meg hát ugye a Balatonon.
132
6. Rendszeresen járok Szegedre, de az ország minden pontján látogattam már meg fürdőket.
7. Gyulán voltunk, Orosházán, Tótkomlóson, Battonyán és Makón. Máshol nem nagyon jártunk.
8. Voltunk Mórahalmon, Kiskunmajsán, az Aqua Worldben, Hévízen, Egerszalókon, nagyon sok helyen.
Melyek voltak a legjobbak és miért?
1. A Székesfehérváriban a 60-as években voltam utoljára, akkor még sámlikra álltunk, hogy meg tudjuk szárítani a hajunkat. Szóval az már nagyon régen volt. Csak szeretnék most visszamenni, megnézni, hogy milyen most, nagyon szép állítólag.
2. Felépítését tekintve ez a Makói Hagymatikum nagyon tetszik, jobban tetszik, mint az Aqua Polisz Szegeden, viszont infrastruktúrát, a fürdő infrastruktúráját tekintve az szerintem komplexebb, gondolom itt a város méretéből is adódik, hogy ezt így tervezték meg. Nekem az jobban tetszik, az a megoldás.
3. Hát, mint mondtam, nekem ez a fürdő tetszik a legjobban, és közel is van.
4. Azt tudom, hogy ha valahova elmegyünk és tisztaság van, akkor az nagyon jó hatással van a fürdőről kialakított képre, ezt meg is kell tudniuk tartani.
5. Balatonfüreden tetszett nagyon a fürdő, de elfogult vagyok a szegedivel szemben, hiszen igazából nem volt olyan szolgáltatás, ami kapcsán nem kaptam volna meg azt, amiért elmentem oda.
6. Nem tudnék kiemelni kifejezetten egyet, nekem az a lényeg, hogy a sport mellett a wellness-szolgáltatások tényleg teljes körűek legyenek, de ez már majdnem mindenhol megtalálható.
133
7. Gyula, mindenképpen. Az a meleg víz jobb, mint ez. Az a meleg víz nekem jobbat tesz, mint ez. Ezen kívül ez még nagyon szép és új, de csak az épület. De Gyulán ott a park, a város, a sok szép fa a víz, a virágok. Nekem ez az életem, a természet, ezért nekem sokkal szebb, mint itt.
8. Az Aqua World volt a legérdekesebb a gyerekek miatt, de Egerszalók is tetszett. Ott nem csak széles a kínálat, de különleges is a kínálat, Magyarországon egyedülálló.
Más fürdőknek van-e olyan tulajdonsága, amit ha Makón is bevezetnének, alkalmaznának, az hasznára válhatna a fürdőnek?
4. Borbála fürdőben például vannak ezek a pedikűrös halak, amik úgy csipkedik az ember lábát, azt például el tudom képzelni, hogy ilyet is alkalmazzanak itt, hogy legyen ilyen szolgáltatás, mint különlegesség.
5. Hát így most nem tudok ilyet mondani.
7. Ez a parkosítás szerintem sokat számítana. Ott nagyon sokat számít a park, a virágok, a nem tudom milyen öreg fák, ott van is nap, de árnyék is. Itt nincs.
8. Szerintem itt még csak meg kell, hogy ismerjék a fürdőt, maximum több csúszda kellene.
Későbbiekben tervezik-e, hogy visszajönnek még ide Makóra?
1. Talán, lehetséges.
2. Szerintem mindenképpen.
3. Hát már jövő héten, ha jó idő lesz.
4. Persze.
134
5. Igen, persze.
6. Természetesen, szeretném jobban megismerni a fürdőt.
7. Persze, de csak így, egy napra, mert nem tudjuk a szállást kifizetni.
8. Szerintem biztos vissza fogunk.
Szokták ajánlani ismerősöknek?
1. Biztosan fogjuk a későbbiekben.
2. Igen.
3. Persze, de itt mindenki ismeri ezt a fürdőt, én meg nem találkozom sok idegennel.
4. Persze.
5. Még nem, de fogom.
6. Nem töltöttem még itt annyi időt, de azt hiszem, bátram fogom ajánlani.
7. Én már ajánlottam sokszor.
8. Igen, az is biztos, hogy ajánlani fogjuk.
Van-e olyan jó tanácsuk, amit a fürdővezetőknek üzennének? Amit érdemes lenne megfogadniuk?
1. Hát még erről gondolkodnom kellene, most nem tudok, de a legtöbbjét szerintem elmondtam már.
135
2. Ha jól hallottam, nagyon jó a szaunájuk, nagyon jó a felszereltsége és sok féle van, viszont csúszdából mindössze egyet látok. Lehet, hogy abból többet igényelne a közönség, de nem vagyok benne biztos, de lehet, hogy az elkelne még.
3. Ha egyszer megint el lehet majd dönteniük, mire költsenek, akkor a nagy úszómedence fontos lenne, azt sokan hiányoljuk.
4. Hát talán csak annyi, hogy legyenek kedvesek a vendéggel, érezze a vendég, hogy itt várják őket. Azzal nagyon el lehet rontani, ha egy utálatos, vagy dühös személytől kell jegyet venni, de nem jártam még így itt, csak ez egy jó tanács a későbbiekre is.
5. Nem, mert az talán reklám lenne. Van egy nagyon jó felnőtt képző ismerősöm, aki a személyzettel csodát tudna tenni. Én azt mondom, hogy egy fürdő, ha jól is van összerakva, akkor is ez az a pont ahol el tudnak bukni. Ha nem ismerem a személyzetet, ahogy itt sem nagyon, én akkor is beíratnám őket ilyenre egy belső- illetve külső ügyfél kommunikációs kurzusra.
7. Egyelőre nem találtam még ilyet, minden jól van itt azért, csak az a meleg víz hiányzik, ami volt itt lent, az majdnem olyan erős volt, mint Gyulán.
8. Szerintem meg vagyunk elégedve, még nézelődünk, de tiszta új minden, szóval tényleg nem lehet rá semmi panasz.
136
2. számú interjú sorozat fürdővendégekkel – Gyopárosfürdő
Magyarországon egyre több fürdő és wellness-központ nyílik, mi a véleményük erről?
1. Hát ez jó. Ez tényleg jó dolog.
2. Szerintem ez nagyon pozitív.
3. Hát ez a gyopárosi például tényleg nagyon szép, arra Baranyában, ahonnan jöttünk, ilyen szépet még nem láttunk. Mi már ugye nyugdíjasok vagyunk, és ezért a termálfürdőket kedveljük, de azok közül is azokat, ahol a kemping egybe van építve a fürdővel, hiszen mi kempingesek vagyunk. Ez így kényelmes, látod most is fürdőköpenyben jöttünk le úszni, nem kell utca hosszakat sétálni érte.
4. Nagyon szeretjük és járunk is ilyen helyekre.
5. Nagyon jó dolog ez, attól függ, hogy hol nyílnak és az embereknek milyen lehetőségeik vannak. Megengedhetik-e maguknak anyagilag, vagy nem tehetik meg.
6. Ezt nagyon jónak tartom, nekünk is van 3 gyermekünk, és szeretjük velük járni az országot és felfedezni a lehető legtöbbet közülük.
7. Szerintem ez jó.
8. Természetesen, csak az árak miatt a több kevesebb számomra lényegtelen, hogy van vagy nincs.
És mit gondolnak, szükség lenne több kisebb fürdőre, vagy az a jó, hogy ha nagy komplexumokat hoznak létre?
1. Jó a kisebb településeken is, mert ott is kell. De ezek is jók, a nagyobbak, kell mind.
137
2, Szerintem mindegyikben vagy jó dolog. Szóval én arra gondoltam, hogy Magyarországon vannak különböző fürdőző régiók, például a vásárhelyi. Ismerem, mert dédapám vásárhelyi születésű tulajdonképpen, ezért említettem pont Hódmezővásárhelyt. Minden településnek megvan a maga specifikuma, ezt kellene fejleszteni.
3. Szerintem sokkal szerencsésebb a nagyobb. Ha szét van szórva mindenhol, akkor az a kevés közönség, aki érintett ebben a turizmusban, akkor az nem tudja majd, hogy hova menjen, mert ez is egy nagy központ, meg például Szeged, vagy Cegléd, és akkor ez a kevés ember jobban össze tud tömörülni az ilyen helyeken, mint hogy ha mindenhol lennének kisebb központok.
4. Ez nagyon érdekes kérdés, egy kis település valószínűleg nem tudná eltartani. Szerintem a nagytelepüléseken lenne leginkább célszerű az ilyen.
5. Kisebb településeken is jó, ugyancsak az anyagiakra visszatérve, kisebb településeken ugye kisebb fürdők vannak, kevesebb a pénz, így ezeket meg tudja engedni magának az is, akink kevesebb a jövedelme. Az ilyen nagyobb településeken minden minél szebb és minél jobb, sokkal több lehetőség van, nagyobbak a medencék, a gyerekek is egészen más, hamar eltelik az idő, van csúszda meg minden. Ez is nagyon jó, szóval mindkettőben szerintem meg van a jó. Ha az ember nem is jut el minden hétvégén, csak egyszer egy hónapban, vagy kétszer egy hónapban, vagy legalább nyáron, akkor meglátogatja, ha teheti ezeket a komplexumokat.
6. Az igazság, hogy nekünk ez majdnem mindegy. Amerre éppen járunk, az sem baj, ha kisebb, az sem baj, ha nagyobb, nyilván voltunk olyan helyen ahol nagyon sokba került egy nagy komplexum és szívesebben kerestünk volna fel egy kisebb helyet.
7. Hát ez, egyértelmű, hogy nagyobb beruházás, ezért korszerűbb. Általában a kicsi is drága, szóval nem éri meg szétzilálni.
8. Nekem tetszik az, hogy kisebb településeken is legyenek fürdők, uszodák, elérhetőbb a helyi lakosok számára.
138
Melyik településről érkeztek?
1. Temesvárról.
2. Aradról.
3. Mohácsról.
4. Balatonlelle
5. Aradról.
6. Orosháziak vagyunk.
7. Kiszomborról.
8. Békéscsabáról.
Az ismeretségi körükben mit tapasztaltak, mennyire jellemző manapság fürdőbe járni?
1. Hát a barátok is járnak, ők is mennek gyakran. Nem tudom.
2. Ide nagyon szeretnek járni Aradról, rengeteg ismerőst hoztam én is. Voltunk mi már Battonyán, Makón, Szegeden, Gyulán. De ide jönnek az emberek, ezt szeretik, nem tudom megmagyarázni, hogy miért. A klíma miatt, meg nyugodt a terület, ha tele van az egész strand, akkor sincs zaj. Az ember ki tud kapcsolódni.
3. Egyre többen járnak, mivel hogy több lett a fürdő is sokkal, az utóbbi 20 évben Magyarországon. Ez a wellness-kultúra ez nagyon kezd elterjedni, sőt már azt hiszem el is terjedt, mondhatjuk.
4. Járnak azért, nem olyan sűrűn, az tény, de járnak.
139
5. Sokan járnak, nagyon sokan. Mi is egy családi barátunkkal jöttünk, ők már voltak, a gyerekeikkel voltak, és eljöttünk mi is, hogy megnézzük milyen. Elég népszerű, nem csak Magyarországon, hanem Romániában is ez a hely, mert másabb a felfogás Magyarországon, mint nálunk.
6. Van olyan ismerősöm aki már 7 éve nem volt, pont tegnap beszéltem vele erről, de mi voltunk múlt héten is. Szerintem ez nagyon változó, van, aki szégyelli például a testét, azért nem megy fürdőbe, illetve ők elmennek a Balatonra mert ott nem ismeri senki. Engem ez nem feszélyez, de én személy szerint nem nagyon szeretek a medencébe menni, de a gyerekek miatt mindenképpen jövünk, én addig napozok.
7. Ez nagyon pénzfüggő.
8. Hát egyre népszerűbb. Most itt a nyár, ilyenkor kifejezetten jó programnak számít, családok, baráti társaságok szívesen járnak.
Mit gondolnak főként kik és milyen céllal járnak fürdőbe?
1. Hát főként a családok, a gyerekeikkel, gondolom, pihenni főleg.
2. Szerintem csak nyaralók.
3. A fiatalok azért járnak, mert sok az élményfürdő, a nagypapák azért, hogy a fiatalokat elvigyék az élményfürdőbe, és vannak akik egészségügyi okokból használják a termál fürdőket.
4. Szerintem a hétvégesek inkább, főleg ha van hosszúhétvége. Ők nyilván a wellnessbe járnak, és főként hétvégén. Pihenni szerintem, ki lehet kapcsolódni hétvégén az egész heti rohanásból.
5. Szórakozás, időtöltés, legalábbis akiket én ismerek.
140
6. Sokan szerintem direkt napozni jönnek, tehát azt látom, hogy csak fekszenek a napágyakban és napoznak. Mások a gyerekek kedvéért jönnek, úgy, mint például én is.
7. Aki megteheti, kikapcsolódás miatt, egy kis masszírozás, de ez szerintem főként anyagi függő.
8. Igen, szerintem egy csoport a családok, egy a baráti társaságok, és azért ott van a nyugdíjas korosztály. A fiatalabbak szerintem inkább a bulizás, a szórakozás kedvéért, az idősebbek a pihenésért, a gyógyulásért.
Látnak ebben valami változást az utóbbi években, hogy többen jönnek, vagy kevesebben?
1. Hát szerintem inkább többen, egyre többen.
2. Romániából igen, Magyarországról sajnos nem, de csak szerintem.
5. Sokkal többen jönnek, mint régen, szerintem ez hatalmas változás. Ha valaki valami újat lát, szépet lát, jobbat lát, azt ajánlja is most már az embereknek, sokkal hamarabb ragad az emberre a lelkesedés, ha rábeszélik, hogy gyere te is én is voltam és milyen jó volt, ezt lehet csinálni, azt lehet csinálni.
6. Nem igazán, szerintem a nagyon idős korosztályt például csak a gyógyvizes medence körül lehet látni, ők az 50-60 felettiek. Tényleg a családosok, akik gyerekkel vannak, ők sokan jönnek, mert tényleg gyereknapkor is rengeteg család volt itt. De úszók is járnak már rengetegen, akik be sem jönnek az élménybe, csak kifejezetten úszni szeretnének.
7. Addig, amíg pénz nincs, amíg nincs kereset, hiszen pénz körül forog a világ, ha adnak többet, több pénze van az embernek például 200 ezer Ft, akkor többet költ, beindul a turizmus, de ha az én zsebemben turkálnak örökké, akkor egyértelmű, hogy kevesebb marad erre-arra.
8. Nem kifejezetten.
141
És milyen típusú fürdőket keresnek leginkább az emberek?
1. Hát szerintem ezeket a modernebbeket, amiben van wellness is, meg mit tudom én, szauna is.
2. Mi már más korosztályban vagyunk, ilyenkor az ember kikapcsolódni szeretne, ezért jók az ilyen nyugodt fürdők. A fiatalok, ők persze bemennek csúszkálni, bevallom én is voltam párszor, de ott nagyon nagy a zaj.
3. Hát szerintem az élményfürdő sokat számít, de inkább a fiataloknak, de a termál részben is fontos, hogy élményelemekkel legyen ellátva, például a vízbefújásos masszázs, hogy nem csak ücsörgünk a meleg vízben.
4. Hát általában a termálvizet, hogy nem csak úsznak, hanem hogy igénybe vesznek például valami kezelést, hogy valami plusz is legyen benne.
7. Ez, ami itt van, ez tökéletesen megfelel. Ott van Szegeden a Napfény Park, az sem rossz, tehát ennyi. Ez a Gyopáros, Mórahalom, meg a Napfény Park, ez a három itt viszi a pálmát.
8. Szerintem a wellness-fürdőkre, élményfürdőkre.
Milyen szolgáltatásokat keresnek leginkább?
1. Mi is ide szoktunk jönni a wellness miatt. Most szaunáztunk is, de ez drágább, mint simán.
2. Főleg a termálvíz, a szauna és hasonlók. A mi korunkban már nem annyira az élményelemek a fontosak, hanem hogy a termálvízben helyrehozza magát az ember és kicsit felfrissüljön.
142
6. Vannak, akik kifejezetten szauna kedvéért jönnek például, úsznak, szaunáznak, edzenek, és ők sem veszik igénybe az élményt. Szerintem fontos, hogy sokoldalú legyen egy fürdő, ez a titka. És tényleg vannak csoportok, akik kifejezetten csak a gyógyvíz miatt, vagy az úszás miatt, vagy a szauna miatt érkeznek.
8. Az élményrészlegre, az élménymedencékre, hullámmedencékre szoktak mostanában rá az emberek, tehát ami kicsit változatosabb, különlegesebb. A gyógyfürdőkbe inkább szerintem a nyugdíjas korosztály érkezik, de ezek már összevont komplexumok, mindenki megtalálja a saját magának megfelelőt.
Hallottak-e a határ közeli Romániai fürdőkről? Pl Buziásról
1. Voltam Buziáson, igen.
2. Hallottam persze. Nagy a különbség. A civilizáció, vagyis nem akarok megsérteni senkit, de a fürdőkultúra, fejezzük ki magunkat így, az sokkal másabb. Picivel elmaradottabbak.
3. Még nem hallottunk róla.
4. Nem, de nem is tervezzük, hogy meglátogatnánk.
5. Igen, meg Félixen is.
6. Hát arról semmit nem tudok.
7. Én nem hallottam róla, de ha a románok nem jönnek, a makói fürdő már be is zárhatott volna, annyian jönnek, ott 90%-a román.
8. Még nem.
És mi a véleményük róla?
143
1. Nem olyan jók a szolgáltatások, nincsenek ilyen szinten a szolgáltatások.
2. Nagy a különbség. A civilizáció, vagyis nem akarok megsérteni senkit, de a fürdőkultúra, fejezzük ki magunkat így, az sokkal másabb. Picivel elmaradottabbak.
5. Félixen, ott is voltunk, az például nevezet üdülőhely és vize nagyon jó. Hogy ha hotelban vagy, akkor ott megvan mindegyiknek a saját medencéje, és ott kevesebb az ember, viszont a nagy strandokon ott nem modernizáltak. Maradtak a régi medencék, ráférne a felújítás.
Önök személy szerint milyen gyakran járnak fürdőbe?
1. Hát nem épp olyan gyakran. Éves szinten egy párszor, nem érünk rá. Ritkán, szeretnénk többször, de hát.
2. Hát évente 8-szor, 10-szer eljövünk. De volt olyan, hogy hússzor is jöttünk. Télen még nem voltunk, mert nincs időnk eljönni, pedig volna hely.
3. Hát mi azért hetente járunk.
4. Mi elég sűrűn, éves szinten negyed évenként biztos, hogy itt töltünk néhány napot.
5. Elég gyakran, hétvégenként majdnem mindig, ha ráérünk.
6. Múlt héten is itt voltunk, tehát mondhatnám, hogy hetente, de azért ez nem igaz, viszont nyáron azért 2-3 hetente kijövünk. Például ha nagyon meleg van, hőség van, akkor volt, hogy minden délután itt voltunk. Nem az élményrészben, mert az azért úgy elég drága lenne, hanem a kinti medencében. 5 után, munka után kijöttünk a gyerekekkel, amikor a 40 fokok voltak.
7. Háromhavonta, négyhavonta.
144
8. Hát ez elgondolkodtató, nyáron gyakrabban, de olyan két havonta.
És ilyenkor milyen céllal érkeznek?
1. Hát csak pihenni, meg fürdeni.
2. Csak pihenni a családdal, barátokkal.
3. Most például felfedező úton vagyunk Magyarországon. Én mindig kinézek az interneten egy olyan várost, ahol van fürdő, és van kemping is, mert mi lakóbuszosok vagyunk. Most például nagyon messze jöttünk, mert több mint 250 km-re vagyunk Mohácstól. Érdekelt is és eddig nem csalódtunk benne. Reggel itt az uszoda, úszunk egyet, délelőtt kerékpározunk, majd fürdőzünk, ebéd után pedig megint fürdőzünk és eltelik a nap.
4.Mi csak pihenés és kikapcsolódás miatt jövünk.
5. Kikapcsolódni, pihenni kicsit.
6. Hát hűsölés céljából jövünk leginkább.
7. Pihenni jövök.
8. Vegyes, általában a baráti társasággal jövünk, akkor szórakozás, pihenés céljából.
Kikkel szoktak fürdőbe járni?
1. Hát általában barátokkal, még nem nagyon jöttek, mert bizonytalan volt az idő, még mi is néztük, hogy jöjjünk vagy ne jöjjünk.
3. Mi benne vagyunk a Baranya Megyei Kemping Karaván Szövetségben, minden évben befizetjük a tagdíjat, ennek a klubnak vannak minden hónapban programjai, amire lehet jelentkezni, persze nem kötelező. Van, hogy 10-en, 20-an, de van, amikor 50-en és akkor
145
megy a csoport együtt. Ilyenkor ki kell alkudni az árakat, mert azért nem mindegy, hogy 50 kocsi begurul egy kempingbe, akkor nem úgy néz ki, mint ez, hogy van benne 3. Ha jó engedményt adnak, akkor ugye ez megéri, hogy minél többen menjünk, ráadásul más társklubokkal is tudunk menni, ugyanezzel a kedvezménnyel jogosultak vagyunk velük is utazni.
4. Általában csak ketten jövünk a férjemmel, de van azért, hogy a barátainkkal.
5. Változó, szeretünk minden hétvégén mással menni, nehezen tudjuk beosztani, hogy kinek mikor van szabadideje, és hogy tudunk egyeztetni.
6. A családdal természetesen.
7. A családommal.
8. Kifejezetten barátokkal, keresztlányomat viszem, az ő anyukáját.
Ilyenkor mely szolgáltatásokat veszik itt igénybe?
1. Hát ilyenkor a wellnesst, például most, főleg, hogy ilyen bizonytalan az idő. De olyan is van, hogy nem vagyunk csak kint, és fürdünk.
2. Én az úszást, a pihenést. Hát nekem az a lényeg inkább, hogy kifekszünk, jönnek a haverok és jól érezzük magunkat, kártyázunk, sakkozunk, nekem ez a jó. A szauna is, meg minden, mindegyik jó. Szerintem nincs popularitása, nincs reklámja a fürdőknek, a magyar fürdőknek Romániában. Eljön 1-2 ember, elmennek 1-2 helyre, és ennyi. A többiek meg néznek, hogy várj, meg kellene magyarázni annak a szerencsétlennek, hogy jöjjön el ide is, nézze meg azt is, valami kedvezményt adni neki, hogy ideszokjon, és akkor lejönne. Például Aradon a strand nagyon híres, de annyira dugig vannak, hogy az már nem egészséges. Ott is van meleg víz, hideg víz, nem kellene idáig eljönnöm, csak felszállok a villamosra és ott vagyok. De inkább eljövök 70 km-t, mert itt kikapcsolódhatok. Ez nagyon ellentmondásos, de ez van, nem csak én gondolom így. Az
146
ismerősök mind ide járnak, egyszer lehoztam őket, azóta ide szoktak. Akikkel most jöttünk például, akartak gyereket, de sehogy sem sikerült. Eljöttek velünk, bemásztak abba a vízbe, és látja, ott fut utánuk a kisgyerek. Gyógyvíz, sokat segít.
3. Hát ha vannak ilyen masszázs-szolgáltatások, akkor azt. Ilyen lazábbakat, mert különösebb bajunk nincs, nem vagyunk rászorulva. Természetesen az úszómedencét, a gyógyvizet, ma reggel is úsztunk, most megyünk a gyógyvízbe.
4. Legfőképpen én, vagyis mi a szaunát használjuk legfőképpen, masszázsra nincs még szükségünk, hiszen tulajdonképpen a víz is megteszi ugyanazt, szóval kihagyjuk általában. Persze volt már, hogy igénybe vettük, de nem gyakran. A gyógyvizet, azt nagyon kedveljük.
5. Én nagyon szeretem a jakuccit, a masszázsokat a vízben, ez nagyon jót tesz nekem.
6. Uszodát, élményfürdőt, mi nem szaunázunk és nem szoláriumozunk, a férjem edzeni szokott itt, most is ott van bent. Ezeket szoktuk.
7. A szaunát, meg az élményfürdőt. Most fizettünk mindenhova, csak itt telepedtünk le, tehát úgy az egész élmény komplexumot.
8. Hát főként a hullámmedencét, az élményelemeket, valamint a szabadtéri medencét, ahol csak úgy pancsolni is lehet.
Mennyi időt töltenek itt ilyenkor?
1. Hát mondjuk délután 5-6-ig általában reggeltől, de nem is tudom.
2. Egész nap itt vagyunk.
3. Hát 5-6 órát, most majd délután megyünk.
147
5. Igyekszünk ilyenkor úgy jönni, hogy az egész napunkat rászánjuk. Reggel érkezünk, este indulunk, nem olyan nagy a távolság.
6. Ma kijöttünk 10-kor, és olyan 4 óra felé megyünk haza.
7. Egy egész napos program, este megyünk haza.
8. 4-5 óra hosszát, van, hogy egy fél napot, de ha alkalom nyílik rá, akkor van, hogy egy egész napot is.
Hogyan tudnák megfogalmazni, mit jelent Önök számára a fürdőbe járás? Mi az első szó, ami eszükbe jut róla?
1. Kikapcsolódás. Felüdülés.
2. Kikapcsolódás, nem szórakozás. Kikapcsolódás, ez nagy különbség.
3. úszás
4. élmény.
5. kikapcsolódás.
6. úszás, mert én úszni szoktam. Amint a férjem kijön az edzőteremből én megyek is úszni. A gyerekeknek pedig a pancsolás, én nem nagyon megyek be ezekbe a vizekbe, csak az úszóba.
7. Kikapcsolódás, egy jó élmény.
8. Lazulás.
Az utóbbi néhány évben megfordultak esetleg más fürdőkben is Magyarországon?
148
1. Nem voltam, de szeretnék majd menni, mert kinyílt Makó. Abba az újba szeretnék menni, de még nem jutottunk el.
2. Voltam Harkányban, voltam Nagyatádon, Győrben, Szegeden, Makón, akkor abban a Rózsafürdőben, Gyulán is voltunk már, de valahogy csak ide szeretünk a legjobban jönni.
3. Magyarországon igen sok helyen voltunk. Megfordultunk Kiskőrösön, Kiskunmajsán, Igalon, Tamásiban, Debrecenben, Hajdúszoboszlón, ahol meg még nem voltunk, oda megyünk ezután. Ilyenkor nem csak a fürdőt nézzük, hanem az egész várost, megismerjük a helyieket. Kimegyünk például a piacra, mert onnan lehet az egyik legjobban leszűrni, hogy milyenek az ottani emberek. A fürdőkben is jókat beszélgetünk helyiekkel, és egész kerek történeteket hallunk, ezek érdekes dolgok.
4. Igen, voltunk Tamásiban, Igalban, Bükkfürdőn, tavaly voltunk kétszer Mórahalmon, voltunk Cserkeszőlőn, de ez a hely most nagyon tetszik.
5. Nem voltunk az elmúlt pár évben erre, de pont az úton beszéltük, hogy meg akarjuk látogatni ugye Orosházát, és utána körbemenni a határ mentén, hogy hol milyen a szolgáltatás, és akkor jövőre már lehet mihez viszonyítani.
6. Jártunk Balatonfüreden, Balatonnál, Hajdúszoboszlón, Cserkeszőlőn, Hévízen, Vonyarcvashegyen, Füreden, Csopakon, stb. Ilyenkor erre megyünk nyaralni és ezek a helyek útba esnek nekünk.
7. Voltunk az egri fürdőben 3 éve, de én nem nagyon járok ilyen helyre. Azért mentünk, mert olyan meleg volt még árnyékban is, hogy nem lehetett megmaradni csak víz mellett. Mondtuk, hogy nincs más választásuk, sakk-matt, végül is olcsón megúsztuk, mert a szállásért nem kellett fizetni, és így annyi volt, mintha lementem volna a Balatonra, mert ott meg a fürdésért nem kellett volna fizetni.
8. Gyulára szoktunk még járni. Igazából ott azért voltunk, mert ide eljöttünk Gyopárosra, éjszakai fürdőbe szerettünk volna menni, de éppen zárva volt, a gyulai viszont nyitva, ezért visszafordultunk Gyulára.
149
Mielőtt elmennek egy fürdőbe, mi a legfontosabb szempont, ami alapján fürdőt választanak?
1. Hát a szolgáltatások. Meg az, hogy tiszta legyen.
2. A tisztaság szerintem mindenhol megvan, nem is erről van szó. De itt például nagyon jól ki tud kapcsolódni az ember. Itt nincs zaj, itt az embert nem háborgatják.
3. Nekünk az a legfontosabb, hogy legyen kemping és az közel legyen a fürdőhöz. Vagy egyben, mint itt, hogy egy kerítés választja el és kényelmesen át lehet jönni. Voltunk Agárdon is, de az nem tetszett, mert ott ezt a kaput, amivel össze van kötve a fürdő és a kemping, zárva tartották, mondván, hogy idegenek is ugye bemennek. Ezért keresztül kellett mennünk egy nagy parkolón, ott ki az utcára, és a főbejáraton keresztül vissza a fürdőbe, hogy fürödhessünk. Természetesen reklamáltunk, hogy gondolják meg magukat, mert így nem lehet vendéget fogadni. Itt állandóan nyitva a kapu, de nem is jut eszébe innen a fürdővendégek közül valakinek is átmenni oda. Úgyhogy Agárdra nem megyünk többet, hiába jó a pálinkafőzőjük például, de ne zavarjon már ki engem az utcára fürdőköpenyben, papucsban az autók közé. Tiszakécske is ilyen, mint itt, nincs kerítés, nincs karszalag, akkor jössz, amikor akarsz.
4. Nyugodt, csendes legyen, nem kell nekünk a nagy nyüzsgés ugye már a korunkból kifolyólag, de most is nagyon jót lehet pihenni a szálláson is, azzal is meg vagyunk elégedve, mi inkább a csendesebb helyet választjuk. Ezért nem megyünk az élménybe sem, mert nekünk tökéletesen megfelel ez a parki rész, és nagyon meg is tetszett.
5. Most úgy döntöttünk, hogy mindent megfigyelünk, a szolgáltatástól, a tisztaságtól kezdve, sőt már a parkolástól haladva. Utána pedig már lehet dönteni, mit veszünk figyelembe, hol volt nekünk a legjobb.
150
6. Hát általában ide járunk az orosházi strandra, mert nyilván nem kell messze menni. De szeretjük megnézni, hogy más strandokon milyenek a medencék, milyenek a lehetőségek, az árak, tehát szoktunk. Jártunk Szegeden, Gyulán, megnézzük a strandokat azért.
7. Nem tudom, így nincs semmi különös, nekem ez az a hely, ami az igényemnek megfelel. Esetleg csak annyi, hogy kíváncsiságból elmegyek a Napfény Parkba Szegedre, de csak ennyi.
8. Az árak, és persze a szolgáltatások, hogy melyik éri meg jobban. Ennek a kettőnek a függvénye szerintem.
Mennyire fontos az ár?
1. Az is fontos, de nem éppen az ár után megyünk, ha nekünk tetszik, akkor jövünk máskor is. Ez például tetszik, ezért is szoktunk ide jönni.
2. Szerintem fontos, itt már vagy 4 éve nem emeltek árat ha jól tudom, mi már 6 év járunk ide. Drágább, mint nálunk Romániában, de jobb.
3. Az is számít persze, de a kényelem, az szerintem sokkal többet számít.
4. Bizonyos szempontból ez is számít, de nem ez a mérvadó. Én ezt a gyopárosi fürdőt Tamásiban hallottam dicsérni a szaunában egy beszélgetés folyamán, és mivel még nem voltunk kipróbáltuk. A legközelebbi alkalommal még nem tudjuk hova megyünk, hiszen elég széles a választék szerencsére, voltunk például Tiszakécskén is, annak ellenére, hogy Dunántúlon lakunk. Gondoltunk egyet és úgy döntöttünk akkor megnézzük Gyopárosfürdőt. Nem azt néztük elsősorban, hogy hány kilométer vagy hány liter gázolaj, hanem hogy Gyopárosfürdő milyen.
5. Az ár az mindenképpen fontos mindenhol, hiszen a pénztárcához irányítjuk az utat.
6. Fontos az ár is, hál’ istennek itt Orosházán a helyieknek van kedvezmény, tehát Orosháza kedvezménnyel jövünk be, ez azért így sokkal kedvezőbb.
151
7. Hát az egy kicsit borsos, de nem tudunk mit csinálni. Most például öten jöttünk, az 12 ezer, de ebben van szauna, ha nem lenne, akkor 10 ezer. Szerintem ezt még ki lehet bírni, ez annyira nem motiválja az embert, csak az, hogy mindig az én zsebemben turkálnak.
A nyitva tartás vagy az elérhetőség mennyire fontos?
1. Hát fontos az is, de általában nyitva vannak, csak érjünk mi is rá, ez inkább a baj.
2, Az fontos, mert mi mindig úgy szoktuk, hogy jövünk már reggel, mert van a reggeli napozás, meg a délutáni napozás ugye, de egész este itt vagyunk.
3. Ha a kempingben vagyunk, akkor lényegtelen. Persze ha az uszoda 6-kor nyit, akkor az nagyon jó, mert 6-kor már lehet úszni. Voltunk Szentesen, ott még este 9-kor is bemehettünk a fürdőbe, még kerítés sem volt. Azt még akartam mondani, hogy különböző kézben van sok helyen a kemping meg a fürdő, akkor az nem jó, mert a kempinges is kalkulálja az árait meg a fürdő is, akkor ha a kettőt már összetesszük, akkor több ezer forinttal meghaladja azt, mint amikor egy kézben van a kettő. Itt meg azért beteszik az árba, bekalkulálják a kempinget, és végeredményben 3-4000 Ft-tal kevesebb így a vége, ami azért nem kevés, szóval ennyiből azért számít az ár.
4. Minket az nem izgat, hogy éjszaka fürödjünk, vagy ilyenek, csak az kell, hogy normális körülmények legyenek, amikor úgy érettük, hogy elég, akkor inkább elmegyünk pihenni, vacsorázni, körülnézni. Tegnap is elmentünk biciklizni és vacsorázni, miután itt már úgy éreztük, hogy elég volt.
6. A hosszú nyitva tartás az fontos, hogy sokáig lehessen itt maradni, főleg hogy nyáron sokáig van meleg és világos, ilyenkor nem befolyásoló tényező az idő, hogy mikor megyünk haza. Pont azért, mert 5-ig dolgozunk vagy 6-ig, akkor utána ki tudjunk még jönni fürdeni egy kicsit.
7. Hát az tökéletes itt szerintem, ebben nincs kifogásom.
152
8. Hát mint az előbbi példából is kiderült, fontos, valamint akkor az ember elgondolkodik, hogy ugyannyi pénzért hol vannak tovább nyitva, és hol kap többet a pénzéért. Az elérhetőség szerintem a költségtakarékosság miatt lehet fontos.
Ha ingyenes buszjáratokat indítanának a fürdőbe, akkor mit gondolnak, igénybe vennék-e?
1. Hát mi biztosan igénybe vennénk, de Romániából nem hiszem, hogy indulna ingyenes busz.
2. Mi igénybe vennénk, persze. Nem csak én, szerintem közülünk mindenki. Nem azért, mert nem költene az ember rá, hogy eljöjjön. Nem csak én vagyok így, hanem sok ember, hogy akkor eljön és megiszik egy sört vagy egy pohár bort. De így nem merek, mert ugye hazafelé az úton, 70 km-t nem lehet vezetni alkoholos állapotban.
3. Hát mi abszolút nem.
4. Ha például a városba bevinnének minket, azt például igen. Mondjuk, nem szeretjük az ingyenes dolgokat, inkább a magam lábán állva intézem a dolgokat, de persze általánosságban, ha másokra is gondolunk, akkor ez nem így megy.
5. Mindenképpen, persze.
6. Valószínűleg.
7. Minket ez nem motivál, a személykocsi az független, a busz azért az csak kötöttebb.
8. Szerintem igen.
Mit gondolnak, rendszeresebben járnának, ha a szolgáltatások olcsóbbak lennének?
1. Igen, azt hiszem, akkor sűrűbben jönnénk, azért egy picit drága.
153
2. Mi eleve nem a szolgáltatások miatt jövünk. A gyerekek igen, mi nem. Persze ha olcsóbb lenne, lehet, gyakrabban jönnénk. De hangsúlyozom nincs reklámja ennek a fürdőnek odaát, ez a nagy baj.
3. Nem hinném, mert idő kérdése is, hogy mikor ér az ember rá. Lehet, hogy a városiaknak például számít az ár, hiszen eljön kétszer vagy háromszor is akár a héten, ha olcsóbb. Nekünk inkább a mohácsi számít ennyiből, van ott is termálfürdő meg uszoda is. A nyugdíjast például ott beengedik 1000 Ft-ért és olyan is van, hogy a városiaknak támogatás van, a vidéki 1200 Ft-ért megy a városi meg 1000 Ft-ért, mert a város hozzáteszi az árhoz. Itt is él ilyen azt hiszem, már szinte mindenhol a helyieknek kedvezőbb árat adnak.
4. Én még valószínű, hogy igen, de pont az imént hallottam a szaunában vagy a medencében, hirtelen már nem is tudom, gondolom gyopárosi volt az illető, és ő mondta, hogy van 50%-os kedvezmény és mégsem jönnek az emberek. Nem tudom, hogy miért, hogy ennyire nem érnek rá, vagy még ennyire sincs pénzük az embereknek. Sajnos nem így van, de rá kellene jönniük az embereknek, hogy ez nagyon fontos az egészségük megőrzése érdekében. A pihenés, és a hétvége hasznos eltöltése, szüksége van az embereknek erre, hogy kikapcsolódjanak. Ez sokkal jobb elfoglaltság, mint ha bulira járnának a fiatalok. Országos szinten nem vagyunk elég egészségtudatosak. A fiatalok elmennek, pont most volt Szántódpusztán egy éjszakai őrültség, ott csápoltak, és egy csomó pénzükbe került, annyi pénzből lehet, hogy eljöhetett volna ide egy csendes panzióba vagy 3 napra, és biztos, hogy jobban érezte volna magát és kipihente volna magát, így meg visszamegy fáradtan. Jó persze egy fiatal másképp szórakozik, mint mi.
5. Szerintem igen, mindenképpen.
6. Igen, mindenképpen.
7. Hát erre megint azt tudom mondani, hogy ha úgy lenne, jönnék én minden hétvégén, de a pénz motivál.
8. Szerintem igen.
154
Hol hallottak elsőnek a gyopárosi fürdőről?
1. Hű, hát én már nem is emlékszem, hogy mikor hallottam róla elsőnek.
2. Egy ismerősöm, aki egyébként a kollegám, jött ide vagy 10 évvel ezelőtt már, és mesélt róla. Elsőnek nem akartam elhinni, hogy olyan jó, mondta, hogy gyere el. Azóta csak idejövünk vagy Görögországba, mert nyáron oda szoktunk, ősszel meg Törökországba. Aztán megint jövünk vissza. Május elejétől szeptember végéig, ha csak nincs valami, akkor mindig itt vagyunk.
3. A baráti körünkből. Vannak, akik ide járnak ismerősök, a hölgy rendőr, a férje pedig tűzoltó és van itt valami kapcsolatuk, hogy van rendőr akadémia vagy laktanya, vagy hasonló. Ők voltak, akik többször jártak ide, ők felhívták erre a figyelmet, aztán én megnéztem interneten, mert mi ott mindent leellenőrzünk.
4. Egy szaunai beszélgetés folyamán. Persze fél füllel hallottunk mi már arról, hogy van olyan, hogy Gyopárosfürdő, és azt hiszem mindenképpen az egyik legkellemesebb meglepetés volt.
5. Azt hiszem tavaly hallottam, nem ezekkel a barátokkal voltunk, hanem egész más csoporttal és ők mesélték. Itt dolgozik Orosházán egyik ismerősünk, és ő volt, aki mesélte.
6. Természetesen a városban, mi ezt már ismerjük gyermekkorunk óta.
7. Már vagy 8-10 éve járunk, miután megnyitott, 1-2 évvel kitaláltuk, hogy megnézzük és unokabátyámmal együtt eljöttünk. Volt, hogy havonta, de aztán abbahagytuk a hagymázást, elfogyott a pénz, nőttek a gyerekek.
8. Hát az már nagyon régen volt, egy általános iskolai osztálykirándulás alkalmával jöttünk ide elsőnek.
155
Láttak-e reklámot róla valahol?
1. Az interneten, ott láttam, hogy hirdették.
2. Mi úgy találkozunk reklámmal, hogy értse a dolgot, hogy jön 1-2 piackutató, elmegy 1-2 áruházba reklámozni. De nincs olyan hely, hogy kiraknának egy plakátot, vagy reklámot, hogy itt lehet kapni bérletet, vagy jegyet. Van például az a bérlet, amit a kollegám kapott valakitől, mert Temesváron van. El kellett menni érte Temesvárra, mert Aradon nincs, pedig onnan sokan jönnének ide. Erre nagy szükség lenne. Tehát reklámozni kell, egy fürdőt el kell adni külföldön is, én hiába mondom, mert hozok én pár embert, akivel együtt dolgozunk, egy társaságban vagyunk. De ha látják is, hogy milyen dolgok vannak, ha tényleg reklámozzák, akkor az már más.
3. Csak interneten, arra lent nálunk nincs ilyen. A kemping klubon belül szoktak lenni, mert oda szoktak küldeni a fürdők prospektusokat. A Baranya megyeieknek például nem küldtek, de a pestiektől kaptunk egy éves naptárt, és abba benne volt színes képpel minden egyes fürdő. Azt hiszem ezt a kemping adta ki, de a fürdőktől kért hozzá anyagokat. Azért ajánlatos is nekik hirdetni szerintem, hogy minél többen tudjanak róla. A pesti klubnak nem kell nézni a távolságot, ők sokan vannak 300-400 fő, ha csak a fele elmegy, akkor máris jó. A mi klubunk kisebb, és főként csütörtöktől vasárnapig szerveznek utakat, ilyenkor fontos a távolság, ezért sem jöttünk szerintem még erre, hiszen inkább közelebbi fürdőkbe megyünk el. Mondjuk, Tiszakécskére megyünk minden évben, ott nem számít a távolság, mert 10 napos. Nagyon szívélyes a fogadtatás, mert magán kézben van, egy család csinálja, elvisznek minket a város nevezetességeihez, és programokat is szerveznek nekünk. Még rendeltek városnéző vonatot is, sőt még szerveztek játékokat is nekünk, aki nyert még ajándékot is kapott. Mindegy, a lényeg, hogy ha valahol a dolgok jól meg vannak szervezve, akkor oda bizony sokan járnak.
4. Sehol nem találkoztunk még vele. Mondjuk, hozzátenném, hogy nagyon sok olyan reklám van, hogy az embere csak később figyel oda és addigra már az elején elmondják, hogy például Makón van, és az ember látja, hogy milyen szép, de nem tudja hol is van ez. Tehát a reklámoknak a végére is oda kellene ezt tenni, mert a múltkor is azt hiszem néztem Szegedről valamit, és akkor valami jelszót bemondtak, hogy Szeged a vizek városa, és na, akkor leesett. Szóval, ha ezt nem mondják be, akkor a képről és a reklámról
156
sem lehetett volna ezt megtudni. Azt is úgy mondták be, hogy én füleltem, tehát nem vésték az ember agyába, hogy ez itt van, és ha ez neked tetszett, akkor ide gyere.
5. Csak interneten láttam.
6. Persze, újságokban, különböző helyeken, még az ország másik pontján is találkoztam gyopárosi reklámmal.
7. Én nem, interneten nézték a gyerekek, hogy mik az árak.
8. Igen, helyközi buszokon szokott előfordulni a gyopárosi és a gyulai fürdőnek is reklámja.
Mi a véleményük a gyopárosi fürdőről?
1. Hát szép, szeretek ide jönni.
2. Itt tényleg látszik, hogy gondozott a park, szépek, tiszták, ugyanúgy a mellékhelyiségek is. A személyzet is nagyon odafigyelő, és sokan is vannak.
3. Ez egy gyönyörű hely.
4. Tetszik, teljesen meg vagyok vele elégedve.
5. Meg vagyunk elégedve.
6. Én maximálisan meg vagyok elégedve.
8. Nekem nagyon tetszik, minden tekintetben.
Mely az a szolgáltatás, amellyel a legjobban meg vannak elégedve?
1. Hát nem tudom, a wellness, az nagyon tetszett nekem például, de nem tudom.
157
2. Az, hogy csönd van, számomra ez a legfontosabb.
4. A szauna az, ami számunkra a legfontosabb, és nagyon meg vagyunk elégedve, tágas, kényelmes, nincs tolongás, szóval nagyon klassz. Ez a tó pedig különösen egy bónuszt ad a fürdőnek, mert olyan hangulatossá teszi és olyan széppé, hogy az egyik legjobbá teszi azok közül, ahol voltunk. Én teljesen nyugodtan fogom majd ajánlani, hogy jöjjenek ide, és ez a legjobb reklám egyébként, hiszen a tévében mindig minden szuper és jó, de tudom, hogy például engem mi zavart Mórahalmon, vagy minek örültem Tiszakécskén, de biztos, hogy azt fogom mondani, hogy ha nem voltál még Gyopároson, akkor, ha teheted, menj el.
5. Hát még azért nagyon az elején vagyunk, hiszen most vagyok itt elsőnek, de jó, a víz nagyon jó, és jó, hogy választhatsz, hogy hidegebb vagy melegebb.
6. Jó az élményfürdő, jó az uszoda, és tiszták a medencék is. Figyelnek az emberekre, egy kisgyereknek kivérzett a lába, akkor kötözték be azonnal, szóval figyelnek.
7. Most azt mondták, hogy a só szoba ingyenes, vagyis, hogy benne van a belépőbe. Na, az jó.
8. Nekem kifejezetten az éjszakai fürdő és az élményelemek tetszenek a legjobban.
Van-e olyan szolgáltatás, amit hiányolnak, vagy amivel nem teljes mértékben elégedettek?
1, Nem, azt hiszem, hogy megvan minden.
2. Hát speciálisan tudom, hogy ez hülyeség, de azt a hintaszéket nagyon hiányolom. Elvitték oda, pedig mindig itt volt. Szóval csak ennyi, a víz jó, a levegő jó, most még a nap is süt.
158
3. Szerintem azért a termál medencét időnként le kellene engedni és gőzborotvával leborotválni, majd visszatölteni, mert igen csúszik a talpam néha. Ez kellene, mert máshol is így csinálják, például Kiskőrösön vagy Tiszakécskén minden este. Este kihúzták, leengedték, kiborotválták majd reggelre már ott volt a friss víz. Szóval ezt nem lenne szabad így hagyni, mert ezzel elriaszthatják az embereket.
4. Hát most nem jut eszembe semmi, minden tiszta, a személyzet is tip-top, udvariasak és büfék is vannak.
5. Hát ezt sem tudom még teljesen, de egyelőre nem vettem észre olyan, ami hiányozna.
6. Hullámmedencét a gyerekek hiányolják.
7. Nincs ilyen, itt, amit akar az ember, minden megvan.
8. Nem gondolnám, hogy lenne ilyen.
Mennyire tartják reálisnak ennek a fürdőnek az árait?
1. Elég jó, azt hiszem reális.
2. Ami itt most van, azért szerintem nagyon megéri. Még így is, hogy nekem pontosan a duplájába kerül, hiszen benne van az út is.
3. Aránylag olcsó, ahhoz, hogy ennyi minden lehetőség van itt, ahhoz képest egyáltalán nem drága.
4. Számunkra talán még olcsó is, de ha másokra gondolok, még akkor is reálisnak tartom, szerintem egyébként az országos átlaghoz képest olcsó. Vannak ennél olcsóbb helyek, de nincs meg ez a színvonal, pár száz forinton meg nem érmesen spórolni. Azt nézi az ember, hogy ennyi pénzért milyen szolgáltatás jár, és hát ennyiért magasan itt van a legjobb és legtöbb szolgáltatás.
159
5. Az ára szerintem jó, nem magas. Hogy ha megnézzük, mennyi a medencék száma, kint is van, bent is van, reális.
6. Nem tapasztalunk olyan nagy árkülönbségeket, például a fagyi is ugyanannyi, mint a városban, tehát elég jók az árak, én azt gondolom.
7. Hát Szeged az tudom, hogy nagyon drága, ahhoz képest jó.
8. Azt hiszem azért reálisak, itt elfogadhatóak az árak.
A
környékbeli
infrastruktúrával,
az
éttermekkel,
szállodákkal
mennyire
elégedettek?
1. Nem voltam még soha olyan helyen, nem tudom megmondani.
2. A parkolás az itt például jó, lehet sok helyen parkolni, de az úthálózat, ami ide hoz, az szörnyű. Ha én azt mondom magának, hogy a ’80-as években még jöttünk át Magyarországra autózni, mert olyan jó utak voltak, és ittunk egy kávét, vagy ettünk egy fagyit közben. Erre most nálunk sokkal jobbak az utak. Menjen el innen egészen Battonyáig, és nézze meg milyen utak vannak, nagyon elhanyagolták. 8-10 év alatt nagyon visszafejlődött itt az infrastruktúra, azért is nem jönnek az emberek. Hiszen jön az autóval és egészen összerázza idáig. Szállodákat meg itt még nem próbáltam, de az éttermek azok jók, kifogástalanok. Jó főznek, magyarosan, ahogy szeretjük, szóval nincs probléma.
3. Szállodákból, éttermekből bőven van itt minden. Tegnap is elmentünk vacsorázni, meg hát a várost is jártuk már vagy két napja, szóval abból van bőven. Minden féle van, vannak igényesek is, de van kocsma is vagy egyszerűbb vendéglő, hát kinek mi az igénye. Tetszett a város is.
160
4. Szállodában lakunk és elmentünk éttermekbe is, mind a két este máshova és jók. Ár szempontjából is jók, finom is volt, mennyiség szempontjából is nagyon jó volt, sokat adtak.
5. A szállodákat nem ismerem, mert sosem voltunk rászorulva. Reggel jövünk, este megyünk, több időnk igazából nincs is. Ha szabadságon leszünk augusztusban, akkor lehet, kipróbáljuk a szállodákat is, vagy az éttermeket is. Az utak meg most le vannak zárva, mert javítják, de reméljük, ettől csak jobbak lesznek.
6. Elég kevés az étterem itt a környéken, akár Orosházán bent is, de Gyopároson is. Van egy pár hotel, na, most azt gondolom, hogy akár hotel is elférne több is, de nem vagyok azzal tisztában, hogy mennyire telítettek ezek a helyek nyaranta, de vannak jó szálláshelyek.
7.Én elégedett vagyok, nincs kifogásom semmi ellen.
8. Nekünk Békéscsabáról én azt mondom, hogy elégedett lehetek. Éttermet próbáltam, azzal 100%-osan meg vagyok elégedve, majd a közel jövőben egy hosszú hétvégét fogunk itt tölteni, akkor majd meglátjuk a szállodát is.
Milyen más fürdőket ismernek még?
1. Hát másikat nem, csak ezt a makóit például, de ott még nem voltam, csak szeretnék elmenni.
2. Hát ugye én már felsoroltam itt Harkányt, Gyulát, és sok helyet is.
3. Rendszerese járunk Tiszakécskére, de az országban már majdnem mindenhol voltunk.
4.Voltunk Tiszakécskén, Zalakaroson, Egerszalókon is, de Tamásiban, Cserkeszőlőn és még sok helyen is jártunk.
5. Még sosem voltam Magyarországon fürdőben.
161
7. Hát Gyulán voltunk, az nem nyerte meg a tetszésemet, az elavult, ez sokkal korszerűbb. Voltunk Mezőkövesden is egy nagy fürdőbe, ott volt hullámfürdő is.
Melyek voltak a legjobbak és miért?
2. Nekem a gyopáros, de ha azt nem számítjuk, akkor a gyulai. Most még nem voltam az új makói fürdőben, mert el kellene mennünk oda is, csak hát mindig ide húz a szívünk. Gyulán is az a jó, hogy nagy terület van, és hogy minden megvan, de akkor is csak Gyopáros a legjobb.
3. Hát Tiszakécske ugye a szívünk csücske, de itt ránézésre a rendezettség, a park tisztasága, ez tényleg a csúcson van, azzal a világítótoronnyal, a környékével, a hangulatával, ez tényleg nagyon szép. Persze Hajdúszoboszlón is van világítótorony, de ott más a hangulata az egésznek, van építve egy mű tengerpart, itt viszont itt a természetes víz, a tó. Nem tudnám őket igazán rangsorolni.
4. . Hát igazából most azt kell, hogy mondjam, hogy ez a Gyopárosfürdő a legjobb. Tavaly voltunk Tamásiban, azt is élveztük, szép és útba is esett. Jó még Tiszakécske, tavaly novemberben jártunk arra. Először Cserkeszőlőre mentünk, de elnéztünk Tiszakécskére is, az sokkal jobban tetszett. Bükfürdő például zsúfolt, nekem az nem adja ezt a szolgáltatást. A magyaroknak ez a jó, nem úgy, mint Bükfürdőn, hogy épp le tudja tenni a törölközőjét.
6. Hát ez nagyon nehéz. Az Esztergomi Fürdő az nem volt jó, az nem volt szimpatikus. Talán a Füredi az jó volt, az nagyon szép volt. Volt mindenféle hullám meg csúszda, ami a gyerekeknek kell, természetesen ezt inkább az ő szemszögükből nézem, nem nekem kell.
8. Nekem a Gyopárosi fürdő tetszik a legjobban.
Más fürdőknek van-e olyan tulajdonsága, amit ha Gyopároson is bevezetnének, alkalmaznának, az hasznára válhatna a fürdőnek?
162
3. Szerintem itt minden tökéletes lenne, ha a víz tisztaságára jobban ügyelnének. Meg ebben a nagy medencében is el lehetne engedni az automata porszívót, mert ha a víz alatt mész szemüvegben, akkor látod, hogy tele van homokkal. A kis medencét, azt reggel tisztították, azt láttam, van az automata porszívó, ami megy a víz alatt, és felszívja a koszt, na olyannal. A lényeg ott hátul, hogy ne nyálkásodjon el a meleg víz, mert fertőzést is okozhat.
4. Csak a fekvésük, de az nem átruházható. Az, hogy egy fürdő 10 km-re fekszik az osztrák határtól, az szerencsés, de ezen nem lehet változtatni.
6. Talán az, hogy fedett részen is több medence kellene. Itt nincs annyi lehetőség bent, most is ugye itt vagyunk a kinti részen, de ha rossz idő lenne, bent azért nem olyan, több élményrészleg kellene.
8. Gyulán talán a szauna park az, amire azt mondom, hogy kicsit komolyabb, felszereltebb, mint itt Gyopároson.
Későbbiekben tervezik-e, hogy visszajönnek még ide Gyopárosra?
1. Igen, igen, természetesen.
2. Még vagy 80 évig tervezem, tovább talán már nem.
3. Előfordulhat a klubbal, majd beszélünk a tagsággal, hogy szervezzenek ide utakat.
4. Biztosan jönni fogunk még ide.
5. Persze.
6. Természetesen, állandó vendégek vagyunk
7. Egy hónapban egyszer jó lenne.
163
8. Igen, mint mondtam hamarosan készülünk idejönni.
Szokták ajánlani ismerősöknek?
1. Igen, persze sokszor szoktuk.
2. Mindig hozok is valakit ráadásul, mindig új embereket csábítok erre.
3. Az ismerősöknek mi mindig szoktuk ajánlani, mert mindig amerre megyünk, akkor azokról készítünk fényképeket és megmutatjuk mindig, és aki kap kedved az jöhet, de a legcélszerűbb lenne, ha a klubbal jönnénk. Akkor együtt van a csapat, meg együtt főzhetünk, így meg itt vagyunk kicsit elárvulva egyedül.
4. Ajánlani fogjuk.
5. Mindenképpen ajánlani fogom.
6. Szoktuk, igen.
7. Hát szerintem igen.
8. Minden féleképpen igen.
Van-e olyan jó tanácsuk, amit a fürdővezetőknek üzenne? Amit érdemes lenne megfogadniuk?
1. Hát nem tudom, szerintem nincs. Jó, mert meleg a víz is, de azért van hidegebb víz is, szóval meg vagyok elégedve.
2. Több ilyen hintaszék kellene, mert mindenki ezt keresi. Volt itt pár, de nem tudom hova lettek, elvitték közben. 4 évvel ezelőtt még volt vagy 6 darab, de mára eltűntek. Minden más megvan, ha még plusz volna, az talán már sok is volna.
164
3. A lényeg, ami nekünk kedves, hogy itt vagyunk egy kerítésnyire, és minden kempingezőnek erre van szüksége. A kempingezők általában természetszerető emberek és a kényelmet kedvelik, átjárkálni az utcán keresztül, az csak macera, úgyhogy örülünk, hogy így van ez, és maradjon is így.
4. Mi ehhez nem értünk, csak élvezzük a kényelmet, amit biztosítottak nekünk.
6. Odabent nagyon fülledt a levegő, és ha kicsit jobban tudnának szellőztetni, vagy ventilálni, akkor az jó lenne, mert kellemetlen bent lenni, fojtós a levegő.
165
2. számú interjú sorozat fürdővendégekkel – Gyopáros
Magyarországon egyre több fürdő- és wellness-központ nyílik, mi a véleményük Önöknek erről?
1. Igazából erre nem tudom a választ.
8. Mi csak örülünk neki, de talán egy ideje már kezd túl sok is lenni belőle. Egy idő után betelnek ezek is, nem?
És mit gondolnak, szükség lenne több kisebb fürdőre, vagy az a jó, hogy ha nagy komplexumokat hoznak létre?
1. Nekem a kisebb az szimpatikusabb, ahol nincs olyan sok ember. Néha nagyon nyűgösek az emberek, és nem úgy viselkednek egymással, mint kellene.
2. Állandóan változik az igény, a nagyobbak jobban elbírják, hogy kövessék a fejlettebb eszközöket, és azokat beszerezni, mert ugye nekik nagyobb a bevételük is. Szerintem rájuk kell bízni, mert ha el tudják tartani magukat, egy egész kis település is vállalhat magára ilyen feladatot, de mivel az állami finanszírozás manapság nagyjából semmi, így igazából, ha az önerő elbírja, akkor lehet.
3. Egyszerűbb, hogy ha egy nagyobb településen van egy nagyobb fürdő és az kiszolgálja a környező településeket. Hogyha megfelelő távolságokra vannak, mondjuk megyénként 1-2, ami elosztja őket.
4. Hát ha az ember lakhelyéhez minél közelebb van, de nekem csak a gyógyfürdő, nálam csak az jön számításba.
5. Hát inkább a nagyobb.
6. Mi évek óta ide járunk, és meg vagyunk elégedve ezzel a fürdővel, a wellness-szel. Az, hogy mennyit nyitnak az országban az közömbös számunkra.
166
7. Szerintem az előbbi lenne a jobb, tehát, hogy kisebb településeken, mert annyira koncentrálva vannak a fürdők, a távolságokkal van a gond, meg az útiköltséggel. Ha jobban szét lenne osztva, nem lenne ekkora. Az ilyen nagy gyógyfürdők esetében azonban a koncentráltság, az jó.
8. Mi a kicsivel is megelégednénk. Nyugdíjasként nem sokan figyelnek oda ránk, itt sem látom értelmét annak, hogy ilyen magas a belépő. Én itt alig használok valamit. Persze, van, akit beutalnak. Mi mindig barátnőkkel csapatostól jövünk. De a szolgáltatások többségét nem használjuk. Ha kisebb fürdők lennének, az ára is kisebb lenne, az én igényeimet mégis ki tudnák szolgálni.
Önök hogyan látják, helybélieknek melyik lenne a legjobb szempont?
2. A helyi, mert akkor nem kellene utazni, viszont nem biztos, hogy ott nem tudnak olyan szintű szolgáltatásokat létrehozni. Ezért kell ezt megszavaztatni a helyi közösséggel. Meg lehet szavaztatni. A Helybéliek döntsék el.
Melyik településről érkeztek?
1. Budapestről.
2. Nyíregyháza
3. Nagyszalonta, Románia.
4. Budapestről.
5. Sarkad.
6. Budapestről.
7. Jobbágyról, Nógrád megyéből.
167
8. Dunaújvárosból.
Az ismeretségi körükben mit tapasztaltak, mennyire jellemző manapság fürdőbe járni?
1. Van olyan, aki jár, és van olyan, aki nem jár, vagy csak a szállodában lévő fürdőhelyre hajlandó menni.
2. Akinek több pénze van, meg aki beteges. Aki rászorul a kezelésekre. Középrétegből, aki még nincs lecsúszva nagyon. Mondjuk egy két gyerekes család minimum egy 10-es. Nem tudom, ki engedheti meg magának. Hát eggyel kevesebben.
3. Változó, a fürdőknél is. Vannak az Aqua parkok, ahova ugye fiatalabbak járnak, de az ilyen fürdőkben, mint például ez idősebbek, nyugdíjasok járnak. Gyógyászati céllal.
4. Igen. Hát egyrészt a gerinc és ízületi bántakkal, ez több kolléganőmet is érint a munkahelyemről, én személy szerint még nyári nyaralásra is jövök a gyerekekkel, ide Gyulára. Mikor először itt voltam, akkor nagyon megkedveltem, az három éve volt, azóta rendszeresen jövök. Igen kedvelik ezeket a nagy wellness központokat, a vízi paradicsomokat, mint nálunk Mogyoród, lakhelye szerint ezeket mindenki látogatja, főleg, hogy be van határolva, hogy szép kártyával is lehet, meg régebben az üdülőjeggyel.
5. Amennyire a pénztárca megengedi.
6. A nyugdíjasok sokan járnak.
7. Annyiból változott, hogy egyénileg most már nagyok a távolságok, ahova érdemes elmenni, például gyógyfürdőbe. Nekünk szerencsés a helyzetünk, mert van egy nyugdíjas klubunk, és társas klubbal megyünk, busszal, tehát így olcsóbb. Eljárunk a fürdőkbe, például Mezőkövesdtől Jászapátiig sok helyen voltunk. Mondjuk, tőlünk Gyula nagyon messze van.
168
8. Hát nekünk már ez a nyaralás. És szerintem a mi korunkban másoknak is, ha megtehetik. Aki szerencsés, és megteheti, az eljön évente néhányszor, mert megéri. Az ismerősök közül is az jön, aki megteheti. Persze ismerek olyat is, aki jönne, de nem tudom, mert fáj mindene. Az megint egy más kérdés. Amikor kimentünk boltba néhány napja, én is meglepődtem. Egy kinti bevásárlóközponthoz mentünk, és kisétáltunk. Csak nem tudtuk, hogy nincs busz vissza. Vagyis van, talán kettő egy nap alatt. A távolsági nem vett fel, mert, hogy jön a másik. A másik meg nem jött. Ez csak innen jutott eszembe. Ez égető kérdés, meg kellene oldani.
Mit gondolnak főként kik és milyen céllal járnak fürdőbe?
1. Azok, akik főleg pihenni mennek, mi pedig például gyógyulni szeretnénk.
2. Van, aki gyógyászati célból jön, van, aki kikapcsolódni.
6. Gyógyulni.
8. Mi nyugdíjasok, hogy pihenjünk, és a fiatalok, hogy szórakozni tudjanak.
Látnak ebben valami változást az utóbbi években, hogy többen jönnek, vagy kevesebben?
1. Itt nem látom, hogy olyan sokan járnának gyógyászati célból, mert ahhoz képest, hogy Hajdúszoboszlón mennyit kellett várni, hát ott rengetegen voltak. Nem hinném, hogy kifejezetten változott volna valami.
2. Ja igen, szó szerint. Ahogy az életszínvonal csökken. A vendégkör is csökken. Hétköznap is alig vagyunk. Többen eljönnek most a hosszú hétvégén, spóroltak, most többen eljönnek erre a három napra, de inkább hétköznap csak a beutaltak. Helyieket nem nagyon látok. A helyiekről, mert én a kezelőktől hallom, ahogy beszélgetnek, az asszisztensekkel, hogy a gyulaiak is beutalókkal jönnek. Meg ahol van még étkezési utalvány, egyre kevesebb helyen. Akkor azt fel tudják használni. Egyre kevesebb az is.
169
3. Mióta én ide járok egyre öregebbek, idősebbek. Pl. Egy Aquaworldbe drágább a belépő, így szerintem azért ez is egy szempont a választásnál.
4. Javult ez a hozzáállás. Egyre elterjedtebb.
5. Nem tudjuk. A szép kártyát le kell használni, azért jöttünk mi is.
6. Itt most láttunk. Tataroztak, felújították, szép lett nagyon.
7. Kellemes időtöltés végett, illetve mi korunk végett a gyógyulás miatt.
8. Szerintem egyébként többen. Viszont a középső, meg az alsó szintekről egyre kevesebben. Mi is csak épp megengedhetjük magunkat, mert már nincs család, kirepültek a gyerekek, és nincs más, amire gyűjtenék egész évben. És hát az egészség az mégis csak nagyon fontos, az ízületeimnek nagyon jót tesz ez a víz.
És milyen típusú fürdőket keresnek leginkább az emberek?
1. Hát olyat, mint ami itt is lenne, hogy van gyógyfürdő is, meg lenne gyerekmedence is, ha megnyitnák, de mikor jó idő volt, akkor sem volt megnyitva.
2. Hát nyílván gyógyfürdőt az idősebbek, olyan 40 éves kortól. Itt is van élmény. De most már nem kell külön fizetni az élménybe. Korábban külön kellett fizetni, és kevés vendég is volt. Igen, pénzt függvénye, hogy ki tud eljönni. A vendégek is egyre kevesebbek. De az ellátás színvonalával is meg vagyunk elégedve. A gyerekes meg inkább az élményfürdőket, meg az Aqua-parkokat, de azok nagyon drágák.
4. Szerintem inkább a wellnesst szívesebben látogatják, ha van lehetőség választani.
5.Inkább élményfürdőket keresnek a fiatalok.
6. Hát a meleg, és a gyógyfürdőket elsősorban, a termálvizeket.
170
7. A fiatalok a wellnesst, a luxust, mi idősebbek inkább már a gyógyfürdőket.
8. Hát nem tudom, én mint mondtam azt nézem, hogy gyógyulni tudjak. Van, aki csak a szórakozást keresi. Erre mondjuk jó az ilyen nagy fürdő. Mindenki megtalálja, amire szüksége van.
Milyen szolgáltatásokat keresnek leginkább?
1. Amit az előbb is mondtam, például a gyerekmedence, mert itt azért elég sokan tologattak babakocsikat olyan pici babákkal, akiket ugye nem engedhetnek be a nagy medencébe.
4. Hát, a masszázst mindenképpen, akkor a jakuzzi típusú dögönyözéses dolgokat, meg ahol pihenni lehet. De legyen strandolás is.
5. Csúszda, hullámfürdő.
6. Nekünk nincsen különösebb, mi csak az élménybe járunk, a wellnessbe, meg a szaunába. Szoktam néha masszírozást, de az nagyon drága, szóval arról már lemondtunk.
8. Ez szerintem megint attól függ, hogy kikről beszélünk. Minden esetre a wellness most nagy divat.
Hallottak-e a határ közeli Romániai fürdőkről? Pl Buziásról
1. Hallani hallottam, de nem sokat tudok róla, jobban szeretek itt Magyarországon maradni, nem is jártam még román fürdőben.
2. Ők is ide jönnek. Valószínűleg itt jobb a helyzet.
3. Igen, én már voltam is ott. Nagyszalontától 50 km-re van egy fürdő, egy kicsi hárommedencés, oda szoktunk még járni, amikor van időnk. Egy 5 percre beülök az autóba, ezért jó ez. Mások az emberek. Romániában nincs még olyan civilizáció, mint
171
itt. Amikor először voltam itt, akkor nagy szemekkel jöttem, mert magyart sem nagyon lehetett itt találni, inkább szerbeket, németeket. Manapság, inkább már ők a nyugati részre jönnek, Magyarország nyugati részére.
4. Nem halottam róluk, én nem is jártam még ott.
5. Nem.
6. Nem.
7. Én egyet ismerek, Parajdon. 10 éve volt. Most beszélgettem a piacon egy sráccal, aki parajdi és mondta, hogy fantasztikusan kiépítették. Ott van egy hatalmas gyógyfürdő és a sóbánya is. Az igazság, hogy én inkább azért maradok itthon.
8. Nem.
Önök személy szerint milyen gyakran járnak fürdőbe?
1. Egy évben egyszer biztosan, általában két hetet, de ha lehet, akkor inkább kétszer két hetet, de ezt nehéz megoldani. De nekem szerintem elég is ennyi, már itt vagyunk második hete és úgy érzem, hogy uszonyaim nőttek, meg hát nem is olcsó.
2. Csak ide jövünk egy évben maximum kétszer, ugyanis a szövetkezetben van üdülési jogunk és azzal jár egy évben kétszer két hét.
3. Ez attól függ, hogy mennyi időm van. Van, amikor havi szinten el tudok jutni, van, amikor nem.
4. Hát gyógyfürdőbe hébe-hóba, de uszodába és strandra is gyakran járok, télen is járok.
5. Évente háromszor. Anyagi lehetőség miatt nem tudunk gyakrabban eljönni.
6. Egy évben kétszer. Budapesten a Szécsényi fürdőbe, meg ide Gyulára.
172
7. A nyugdíjas klubbal szoktunk évente néhányszor menni, meg külön évente egyszer lejövünk ide Gyulára, mert a gyerekeinknek van itt üdülési joga, és egy hetet itt töltünk. Ezen kívül van nekünk a Tisza-tónál Poroszlón egy lakókocsink, van ott egy hajónk is, oda szoktunk járni. Azért az viszonylag közelebb van hozzánk, 100 km.
És ilyenkor milyen céllal érkeznek?
1. Azért, hogy egy kicsit jobbá tegyék a csontjaimat, a víz is meg a masszírozás is, meg a víz alatti torna, ahol egy tündéri torna tanárnő van, nagyon aranyos.
2. Gyógyulni, pihenni, szüleimet meglátogatni.
3. Kikapcsolódás, relaxálás.
4. Gyógyfürdőbe gyógyulni, strandra meg kikapcsolódni.
5. Lekölteni a széf kártyát.
6. Pihenni.
7. Pihenni, illetve gyógyulni.
Kikkel szoktak fürdőbe járni?
1. Férjemmel.
2. Mi már csak ketten vagyunk, de az egyik lányunk legtöbbször jön velünk.
3. A barátaimmal, bár nagyon nehéz összehozni a baráti kört.
4. Család.
173
5. Családdal.
6. Kettesben, a férjemmel.
7. Csak ketten a párommal.
Ilyenkor mely szolgáltatásokat veszik itt igénybe?
1. A masszírozást, azt szeretem a legjobban.
2. Mi természetesen a víz, meg a masszás, meg amit kiír, a betegségtől függ, hogy kinek mit lehet. Fizikoterápiás kezelés, masszázs, szénsavfürdő.
3. Leginkább az éjszakai wellnessre járok.
4. Az iszapot és a masszázst.
5. Gyógyászati, élmény, wellness.
6. Gyógyulni és pihenni.
7. A medencéket mindig, illetve a közgyógyellátás miatt a masszírozást is. A nejem most volt éppen, én meg nem sokára megyek.
8. A szaunát, az úszómedencét és a meleg vizet.
Mennyi időt töltenek itt ilyenkor?
1. 9 körül szoktunk érkezni, és olyan 2 óra felé hazamegyünk. Persze most kifogtuk a nem jó időt.
2. Reggeltől délután 2-3-ig általában.
174
3. 8-12-ig.
4. Egész nap. 10-órától 5-ig, 6-ig az időjárástól függően.
5. Egész napra. Reggeltől estig.
6. Mi egész nap. Reggel 8-tól estig. Rá is érünk, meg a meleg vízbe én csak kétszer megyek, de párom az háromszor. A 2x20 perces szabályt én betartom. Meg a hidegvízbe szoktunk úszni.
8. Két hetet töltünk itt összesen, de egész nap. Reggel megkapom a kezelést, én utána vagy a meleg vízben vagyok, amennyit szabad, vagy úszom. 6 óránál hamarabb nem megyünk soha, az asztalnál annyit vagyunk, hogy bekapjuk azt a néhány falatot, amit hoztunk. Persze a meleg vízben betartom amennyit szabad. Sokan azt mondják, ha már eljöttem, akkor lefürdöm az árát, én nem merek játszani az egészségemmel. Inkább úszom, elmegyek erre-arra.
Hogyan tudnák megfogalmazni, mit jelent Önök számára a fürdőbe járás? Mi az első szó, ami eszükbe jut róla?
1. Hát, hogy kellemes. Szeretek itt lenni.
2. Nekünk ez a gyógyvíz, gyógyulás. Kikapcsolódás pihenés.
3 Nincs ilyen.
4. Számomra a tisztaság és a felfrissülés. És itt, amit nagyon szeretek, az abszolút közelséget a természettel.
5. Pihenés, lazulás.
6. Regenerálódás.
175
7. Nem tudnék ilyet mondani, mert mindegyik fürdő más és más, más jut róla eszembe. De az biztos, hogy a gyulai kiszolgálásra, tisztaságra, felszereltségre a topon van.
8. Pihenés. Kikapcsolódás.
Az utóbbi néhány évben megfordultak esetleg más fürdőkben is Magyarországon?
1. Persze azért megpróbálunk körül nézni, hogy milyenek a fürdők az országban. Szoktuk nézni a reklámokat, valamint sokat befolyásol az, hogy mi mennyibe kerül. Jártunk Hajdúszoboszlón, Zalakaroson, Bükfürdőn, meg ahol olyan nagyon büdös a víz, nem tudom a nevét.
2. Én egy ideig Hévízen voltam, kétszer is a kórházban, és utána beutalókkal is voltam.
3. Igen. Budapesten is voltam. Németországban is voltam.
4. Hát Hévízen voltam többször.
5. Hogyne. Hévízen. Hajdúszoboszlón, Szécsényi fürdő meg itt.
6. Az idén nem voltunk, de most jön a nyár, ez már szabadidő kérdése.
8. Régen az ország minden részében megfordultam, de ide járunk a barátnőimmel évek óta. Máshova már nincs pénzünk elmenni, ez bevált, ennyi jut, két hétre elmenni. Én már nem járok el színházba, pedig van rá igényem, de inkább erre teszem félre.
És azért választottak másik fürdőt, mert ide szólt a beutaló?
2. Nem, nekem a fürdők között, a fürdővárosok között a Hévíz a király. A régi tradíciós fürdő, a gerincfürdő. De nyíregyháza Sóstó fürdő is, gyógyfürdő és élményfürdő is.
3. Mert arra jártunk.
176
5. Rehabilitáció miatt mentem Hévízre.
6. Anyagi céljai is vannak. Gyula az egy egész napos itt lét lehet. Más fürdőkben meg egy belépőért csak 2-3 órát lehet bent az ember. Például Hévízen, mert akkor a többi órákban mit csináljon. Hát nem, itt meg elvagyunk egész nap és kész. Megvan a menet, hogy melyik fürdőbe, vízbe mennyi időt. A Szécsényibe is kettő órát lehet bemenni, meg ott más, mert ott lakunk Pesten. De ha most ide eljövünk, és csak 2 órát lehet bent lenni, akkor utána mit csináljon az ember, hova csavarogjon. A lábaink fájnak, nem vagyunk már fiatalok.
Mielőtt elmennek egy fürdőbe, mi a legfontosabb szempont, ami alapján fürdőt választanak?
1. Interneten végig szoktam nézni, amit lehet, hogy egyáltalán milyen szálláslehetőségek vannak, milyen maga a fürdő, mit lehet ott a fürdőben csinálni, mert ugye nem mindenhol van ilyen komplex szolgáltatás.
3. Pl. a gyógy komplex, meg hogy milyen a víz. A kikapcsolódni vágyók biztos valamilyen gyógyfürdőt választanak. Akik kalandra vágynak, bulizni akarnak, ők biztosan valamilyen élmény fürdőt.
4. A megkedvelése. Hiába, hogy nem voltam soha Nyíregyházán, sok gyógyfürdőben nem voltam. De miután ez nekem megfelel, már nem is vágyakozom. Hévíz és Gyula ez a kettő.
5. Távolság, semmi más. Minek utaznánk el több száz kilométert, mikor itt is meg van. Sarkadról bejövünk 300 Ft-ért, és akkor itt is meg van. Ez hiába drágább, ott is ez van, de ott lemegy a pénz az utazásra. Meg szerintem a medence is számít. Gyomán csak 3 medence van, itt meg van kisebb- nagyobb. Szerintem az is számít. Mert Gyomára én nem mennék el azért a 3 medencéért, amikor ez itt is megvan.
177
6. Az ott tartózkodási idő és az anyagiak. Nagyon sokat. Meg hát a minősége a víznek, az is fontos. Ez egy jódos víz. Olvasunk róla sokat, hogy gyógyító hatása van, megy be utána a bőrbe és a sejtekbe is és fertőtleníti a rossz sejteket. Legalábbis ezt hallottuk, nem biztos, hogy így van. Meg a tisztaság.
7. Az első az elérhetőség, aztán, hogy milyen ott a rend, a tisztaság. Nem mindegy, hogy van ott egy vacak bódé, egy kóceráj, vagy van választási lehetőség.
8. Nekem az a legfontosabb, hogy a víz jót tegyen az egészségemnek. Ez után az jön, hogy tiszta legyen, mert hát nem mindegy, hogy mibe fürdünk. A kirándulás és az erdő is fontos, ezeket is szeretem még.
Mennyire fontos az ár?
1. Fontos, ez természetes.
2. Mi pillanatnyilag úgy állunk, nem vagyunk még lecsúszva, hogy a kétszer két hetet még az évben mindenféleképpen kibírjuk. Hogy aztán a jövőben hogy lesz, lehet váltunk és aztán maradunk otthon Sóstón, mert az közel van. Ugye ott nem kell benzint fizetni, meg közel van, nem kell eljönni Nyíregyházáról. Ha most mindent felszámol, akkor sokba van, még így is. Ez olyan dolog.
3. Megnézzük. A mai világban ez nagyon fontos. Persze megnézem, és ha normális, elfogadható áron van, akkor jó.
4. Hát fontos. Fontos.
7. Itt már nem lehet nagy különbségeket tenni, 100-200 Ft differencia van az árak között, de egy a nem mindegy: a minőség. Én például szeretek főzni, mi itt körbe nézegetünk, és nekünk ez az étterem, ez nagyon jó. Már télen is voltunk itt, akkor is itt ettünk és meg voltunk elégedve.
178
8. Hát az egyik legfontosabb. Akinek jó a keresete, az megteheti, hogy nem nézi, de az én nyugdíjam az nagyon kevés. A férjem is meghalt, ebből kell megéljek, és ebből kell kiszorongatni, hogy el tudjak jönni. De én ezt úgy élem meg, hogy ha nem jövök el, akkor meg a gyógyszertárba kell vinnem ezt a kis pénzt, és ott költöm el. Inkább idehozom, mert bár kiadom, de nem mindegy, hogy egészségesen, vagy betegen. És arra már nincs pénz, hogy beüljünk ebédre. Hozzuk magunkkal, főzünk otthon, és elhozzuk.
A nyitva tartás vagy az elérhetőség mennyire fontos?
1. Hát igazából így is elég messze vagyunk Budapesttől, egy évben egyszer vagy kétszer ezt meg lehet engedni talán.
2. Hát az nagyon fontos. Úgyhogy pl. nekünk ez a szerencse, hogy ilyen kreditrendszer van a Hőforrás üdülőben, be van osztva, nem akkor jöhetünk, amikor akarunk, hanem pörgünk folyamatosan. Mindenki el tudjunk jutni legalább kétévente egyszer, meg jó időben, tehát télen is, tavasszal is, nyáron is van. De azért nyíregyházáról eljönni télen, azért körülményes, de sikerült. De ezt a szövetkezetnek köszönhetjük, hogy elcserélhettük egy kora tavaszi időpontra. November, december akkor sosem voltunk. Most is próbáljuk elcserélni, mert éppen novemberre esik a másik fele.
3. Egy internetes oldal nem árt, főleg ha mondjuk, több száz kilométert utazok le miatta. Jó olyankor megnézni mikor van nyitva, milyen szolgáltatásaik vannak, mikor érdemes jönni. Fontos.
4. Az elérhetőség is megoldható, távolsági busszal, séta bármi. Nem autóval jövünk ilyen esetben.
6. Sokat számít. Rengeteget. Ez döntő befolyású. Mi is mikor jövünk, akkor azt nézzük, hogy a fürdőhöz közel tudjunk lenni a szállodában. Mert mi egy panzióban lakunk, nem itt közel a szállodákban, de az sincs olyan messzire. Meg egy jó kis hely, és olcsó. Reggeli, vacsora és anyagilag is jó.
8. Azért fontos, hiszen ha már kifizettem, lehessek itt sokáig.
179
Ha ingyenes buszjáratokat indítanának a fürdőbe, akkor mit gondolnak, igénybe vennék-e?
1. Nem hiszem, mert mi is mindig annyi cuccal jövünk, hogy az nem buszra való.
2. Ilyen kérdés manapság? Biztos, hogy annak lenne, de például nekünk, 60 év felettieknek így is ingyen van. De még az sem biztos, hogy ez így lesz, lehet tőlünk is elveszik. De ha a fürdőnek lenne egy busza és volna egy menetrendje és akkor a betegek ahhoz alkalmazkodnának, az jó ötlet lenne.
3. Biztos lenne, az ismeretségi körömből is, van ezért is marad otthon. Ha lenne busz, ami bevisz a városba, vagy bevásárló körútra, az nagyon jó lenne, ha lenne. Maga ez a város gyönyörű. Mondom három, vagy négy éve megismertem, azelőtt csak egyszer voltam. És mondták, hogy Uniós pénzből felújították és gyönyörű, szépek a virágok, rengetek üzlet, sétáló utcák, mindent megtalál az ember, amit akar.
4. Nem. Nem szeretem a buszt.
6. Mi ingyen utazunk. 65 év felett, de már ingyen.
8. A fürdőtől a városba, szerintem az nagyon fontos lenne. Mint említettem, nem jó kisétálni, és ha lenne olyan járat, ami elvisz minket és visszahoz a Hőforrásba, az sokat segíthetne.
Mit gondolnak, rendszeresebben járnának, ha a szolgáltatások olcsóbbak lennének?
4. Ha az üzemanyag olcsóbb lenne, akkor igen. Mi főként kocsival járunk, és a benzin nagyon drága. Így nem éri meg sokszor lejönni.
5. Igen. Főleg ha Gyulaiak lennénk, mindjárt feláron lenne.
180
8. Szerintem mindenképpen. Sokszor a pénz beszél, sokan szerintem azért nem járnak el, mert nincs miből, vagy legalábbis nincs annyi, ami elég erre.
Találkoztak-e reklámmal a fürdőről?
1. Olyan konkrét hirdetéssel vagy reklámmal nem.
2. Igen, láttam már reklámot, de már nem most volt, mikor elsőnek láttam.
5. Azt hiszem sajtóban láttam hirdetést, de nem biztos.
7. Ott felénk, Nógrád megyében nincs ilyen reklám.
8. Láttunk, főleg számítógépen, ott rengeteg van. De azt hiszem én is reklámozom, mert mondom mindig, és sok embert hoztam már ide.
Hol hallott elsőnek a gyulai fürdőről?
1. Szerintem a férjem hallott először, és ő akart ide eljönni. Meg az Erkel Hotelt, amikor tavaly megnyitották, akkor voltunk itt elsőnek.
2. Mint mondtam, láttunk többször reklámot. De egy itteni üdülőtulajdonos a szövetkezetben, ő beszélte rá a férjemet, hogy vegyen üdülőjogot a szövetkezetbe és az óta járunk ide. Nyilván Gyuláról hallottunk már. Előtte meg kirándulni voltunk. Egy kis szétterülő város. Nagyon szép a város. Nagyon szép kis város. Pedig Nyíregyháza sem csúnya.
3. Nagymamám is ide jár, meg anyukám is itt volt már a kezdetek óta. Szóval az egész család ide jár.
4. Földrajz órán, iskolás koromban.
5. Újságban biztos. ’83-ban, hallottam róla, ide kellett jönni, úszni gyógytornaként.
181
6. Te jó isten, már nagyon régen. Reklámot is láttunk, de már nagyon régen. De lehet, hogy ismerősök mondták. Nem tudom már pontosan.
7. Már régen hallottunk róla, csak tőlünk nagyon messze volt. A gyerekeknek itt van a Hőforrásban üdülőjoguk, és tőlük kaptuk a lehetőséget.
8. Hát valamikor huszonéve volt az már, nem emlékszem én pontosan.
Mi a véleményük a gyulai fürdőről?
1. Meg vagyok vele elégedve, kisebb- nagyobb bakik persze itt is vannak.
2. Több helyen is lehet étkezni egészen jó áron. Igen most már egyre több helyen és viszonylag jó árakon. El lehet viselni.
5. Az élményfürdővel vagyok a legjobban megelégedve.
7. Hát olyannal, ami felesleges, még nem találkoztam, és amik itt voltak eddig szolgáltatások, azokkal én személy szerint maximálisan meg voltam elégedve, nem tudok kiemelni külön semmit.
8. Régen ide járunk, azért jövünk ide minden évben, mert ezt tartottuk a legjobbnak.
Mely az a szolgáltatás, amellyel a legjobban meg vannak elégedve?
1. Hát itt szerintem a torna volt a legjobb, nagyon lelkes torna tanárnő volt.
4. Hát én azt mondhatom, hogy mindennel meg vagyok elégedve.
182
6. Mindegyikkel. Mi mindegyiket ki szoktuk próbálni. Nagy választékunk azért nincsen, mert mi szaunázni szoktunk meg fürödni. Nem vettünk mást igénybe, masszást sem veszünk igénybe, mert már nagyon drága.
8. Mi nem tudnánk kifizetni ennél luxusabb szolgáltatásokat, mi hozzuk az ételt, és minden a magunké. Én is látom, hogy van itt olyan, akinek jár köpeny a szállodában és sárga törölköző, de nekünk ez így pont elég. Nekem a meleg víz a legjobb szolgáltatás. Ez számít igazán. Szaunából is csak egybe járok, megmondom őszintén, azért mert az ingyenes. Kipróbálnám én az infra szaunát, és szerettem a gőzkabint is, amikor elkezdtünk idejárni, de most már fizetni kell azért is, és így már nem engedhetem meg magamnak.
Van-e olyan szolgáltatás, amit hiányolnak, vagy amivel nem teljes mértékben elégedettek?
1. Én azt hiányolom, hogy 9-kor nyit a medence és még töltik, pedig már háromnegyed 10 van. Majdnem mindennap később nyit ki, valamint nem tudom, milyen apropóból van egyáltalán az egyik medence meg a másik medence nyitva illetve zárva.
2. Nincs ilyen. Így idősebbek nem tudjuk. A víz jó, mondjuk, én a meleg vízbe nem mehetek bele, de van más lehetőségem.
3. A szauna park kiépítését már elkezdték, az fontos lenne, illetve az éjszakai fürdőzés, kevés az egy központi medence. Járnak azért sokan az emberek, és azért egy medencében ennyien, azért ez jó.
6. A szauna lehetne egy kicsit melegebb, mert csak 80 fokos, és lehetne 85-90 között. Hosszú időt kell benntölteni, hogy forogjon a víz. Ez az egyik. A másik pedig az, hogy a szauna június egytől reggel 9 óráig van nyitva. Na, most nekünk 8kor van reggelink. Mire kiérünk már bezárt a szauna. Van szauna a wellnessbe, de az pénzbe kerül. Ez az ingyenes, ami látogatható, ami nekünk nem. Május 31-ig ez a szauna egész nap nyitva van ez jó. Miért nem lehet júniustól is egész nap nyitva. Ez az egyetlen kifogásunk, más nincsen.
183
8. Én csak azt hiányolom, hogy régen lehetett a lovardában tornázni hetente kétszer. Nyáron meg az Éva tartotta a dögönyözőben, és volt, hogy 50-100-an is tornáztak egyszerre. Most ha azt mondják, hogy a mozgás nagyon fontos, akkor ezt miért szüntették be? Most érdeklődtünk utána, és mondta, hogy nem engedélyezték. Ne visszafelé épüljünk. Hallottam, hogy lesz itt wellness, de az ilyen kicsiségekre kellene odafigyelni, ne vegyük el, ami eddig bejött.
Mennyire tartják reálisnak, ennek a fürdőnek az árait?
1. Ehhez nehéz hozzászólni, mert mi kezelőlappal jöttünk, így ugye másabb, sokkal olcsóbb. Ahhoz képest, amit hallok például Hévízről, hogy 3-4 óráért 3000 Ft, ahhoz képest mindenképpen reális.
2. Igen reálisak, teljesen. Az is jó, hogy 70%-os kedvezmény van. Meg amit máshol adnak azt mindig meg tudja enni az ember, amit meg itt azt nem, olyan nagy adagot adnak. De el lehet tenni. És ez jó.
3. Szerintem eléggé reális. Diákigazolvány kedvezmény is van.
4. Szerintem ez nem drága.
5. Nem tudom megmondani, nem tudom másik fürdőről nyilatkozni, mert nincs mihez hasonlítani. Így nem tudjuk, hogy mi a reális.
6.Ez nekünk jó. Orvosi belépővel, 500 Ft. Ez nekünk teljesen megfelel. De ha nem anélkül jönnék, akkor az nagyon drága lenne. El sem jönnénk.
7. Nagyon megértem, hogy a helyi lakosoknak ilyen nagy a kedvezmény a belépőre. De azért azt tudomásul kellene venni, hogy ha megnézzük az átlag életkort, azért főleg idősek járnak. Na, most aki nem beutalóval jön, annak azért ez az ár húzós. Mondjuk a nem nyugdíjas korúaknak megértem, mert aktívan dolgoznak, van keresetük, de szerintem azért a nyugdíjasoknak levihetnék az árát. Azért ez kicsit diszkriminatív, hogy majd fele ár van a helyieknek, a nyugdíjasoknak is, mint ami nekem vagy a másiknak az ország
184
részéről, aki azért jön ide, mert itt jól érzi magát. Ha ezt az árat lejjebb vinnék, lehet, hogy többször is jönnének, lehet, hogy gyakorlatilag kompenzálná is azt. Illetve amit elkölt, az viszont már akkor többet is hozna.
8. Nem járok máshova, de azért tévéből, internetről én is tájékozódom, és tudom, hogy a gyulai országos viszonylatban nem drága a többihez képest. De azt is kell nézni, hogy kinek mennyi a pénztárcája. Ahhoz már a 3000 Ft is magas. Én elhiszem, hogy sokba van a fürdőnek is, de ha az egészségügyben azt mondják, hogy előzzük meg a betegséget, akkor át kellene gondolniuk, hogy ezt kellene inkább jobban támogatni.
A
környékbeli
infrastruktúrával,
az
éttermekkel,
szállodákkal
mennyire
elégedettek?
1. Hát szerintem nagyon szép, ez a rengeteg virág, meg itt a fürdőben is a rengeteg virág, ezt csak csodálni tudom. Nagyon szép város.
2. Tegnap ettünk kint egészen nagyon jó helyen kint a városközpontban. De ettünk már máshol is. Nagyon finom volt és egészséges.
3. Nem nagyon jártunk még ott, mert mi közel lakunk, annyira, hogy ne kelljen itt aludni.
4. Szuper, igen, igen.
5. Nem járunk.
6. Elégedettek vagyunk, bár mi nem járunk étterembe. Ahol be vagyunk jelentkezve, ott kapunk reggelit meg vacsorát, ebédet meg itt eszünk. Nem szoktunk, az anyagiak miatt, meg hát már nem is tudunk olyan sokat étkezni már. Adnak egy jó nagy adagot, és már nem tudjuk megenni.
7. Az igazság az, hogy mi a Hőforrásban vagyunk, azzal maximálisan meg vagyunk elégedve. Az itteni étteremmel, ahol szokunk is enni, ezzel is maximálisan elégedettek vagyunk. Ahol eddig voltunk Gyulán belül, mindenhol meg voltunk elégedve.
185
8. Még sosem engedhettem meg magamnak, hogy beüljek és megebédeljek, arra már nem telik. A Hőforrásban vagyunk minden évben, és azzal nagyon meg vagyunk elégedve, de nem tudok igazán mihez viszonyítani. Kívülről szépek. Egyszer voltam az Erkelben, még amikor üdülési csekk volt, de már azt is visszavonták, és így már nem tudom kifizetni. Nem éhezünk, nehogy félreértse, de csak egyszerű ételeket készíthetünk, főzünk, nem ehetünk itt.
Milyen más fürdőket ismernek még?
1. Akkor itt voltunk, Hajdúszoboszlón, most tényleg nem jut eszembe az a fürdő, amelynek furcsa a vize, de elég sok helyen jártunk.
2. Miskolc-Tapolca, Harkány, Balaton.
4. Hévíz, Széchenyi, Dagály, Jászapátin születtem, az ottanit is, de ott allergiás vagyok a vízre.
5. Gyopárosfürdő.
7. Bükkszék, Jászberény, Jászapáti, Mezőkövesd, és még sok.
8. Mint mondtam, régen az ország szinte minden pontján voltam, de az már nagyon régen volt. Ez a gyulai ez tetszik, ezért is járunk ide minden évben.
Melyek voltak a legjobbak és miért?
1. Nem tudom, talán ez, szerintem ezért is jöttünk végül vissza, mert jól éreztük magunkat itt, és nagyon tetszett a város is, nem csak a fürdő. Az ember azért ilyenkor elmegy sétálni is, legalább én, nem csak a fürdőben ülök.
2. Hévíz. Maga a táj. Az nagyon jó hatással van rám. Más a fekvése. Egy jóval korábbi fürdő, mint Gyula, és mások a lehetőségei. Mondjuk én nagyon beteg voltam, mikor
186
először voltam, lassan mozogtam, de mindig mentem és a táj nagyon gyógyított. Ott a tó, szép a táj. És busszal fel lehetett menni. Nem akarom megsérteni az itteni fürdőt, de más a kultúrája más. Nagyon kedvesek az emberek. De itt is.
3. Mindennek meg van a maga előnye és a maga hátránya.
4. A Hévízi. A tó miatt.
5. Itt voltunk, ezt ismerjük.
6. Gyula a legjobb, igen azért jövünk most már azt hiszem 5. éve ide járunk is rendszeresen. Mert előtte azt hiszem próbálkoztunk, mentünk ide-oda, de ez a legjobb. Egész nap nyitva van. Ha bejövünk reggel, akkor itt maradhatunk egészen estig. Hévízen három órát maradhatunk, Hajdúszoboszlón maradhatunk egész nap, de ott a szaunába 800 Ft-ot kell fizetni 10 percért. És nagyon szép tiszta csend van, kint sem szól a hangszóró, csak akkor, ha valamit közölni szeretnének, és ez nekünk nagyon sokat számít. Csendes, nyugodt, szép tiszta. A gyulai város is az. Pont tegnap mentünk befele és megállapítottuk, hogy még mindig szép tiszta Gyula. A közeledés is fontos, az átkelőnél is megálltak a kocsik, átengedtek, ez is fontos, hogy megállnak, már látják, hogy közeledünk, a gyalogátkelőhöz megáll. Pesten nem így van, az más világ.
7. Nekem, elsősorban ami a legjobban bejött, az Gyula. Aztán Mezőkövesd, Jászapáti, Bükkszék, gyakorlatilag ezek.
8. Hévíz is tetszett, meg Harkány is. A Bükfürdői nem, mert nem fért össze a szívemmel. Voltam Tamásiban is, de sok volt a bogár a fűben. Azért ezek már régen voltak, de nekem akkor is Gyula tetszett a legjobban.
Más fürdőknek van-e olyan tulajdonsága, amit ha is bevezetnének, alkalmaznának, az hasznára válhatna a fürdőnek?
3. Hajdúszoboszló szerintem egy börtön, annyira zsúfolt és nincsen terület, itt meg minden olyan zöld, ott meg minden beton. Az annyira nem tetszik. Miskolc-Tapolcának
187
meg ott van a barlang, ami egy nagyon nagy előny. Egy kincs, az maga a jellegzetessége a helynek, mint Gyulának meg ugye ez a nagy hektár a kastély mellett.
4. Igen. Ott gyakorlatilag, nem tudom, valahogy az jobban a gyógyvízről szól, ott úgy érzem.
7. Nem hinném, hogy van ilyen. Hasonló a gyulaihoz az infrastruktúrája Mezőkövesdnek meg Egernek. A kisebb strandok a maguk kicsiségével ugyanezt hozzák, csak kicsik és ez is jó.
8. Mondjuk télen nem ártana, hogy a gyerek medencéből több legyen. Télen nagyon kevés nekik a mozgásra a lehetőség.
Későbbiekben tervezik-e, hogy visszajönnek még ide?
1. Hát igen, már el is kezdtünk kinézni valami jó szállást, aztán, hogy sikerül-e azt még ne, tudjuk.
2. Persze.
3. Persze.
4. Igen.
5. Igen.
6. Hogyne. Minden évben, amíg lehetőségünk van mozogni, mi eljövünk.
7. Persze, igen.
8. Én tervezem, ha bírja a pénztárcám.
Szokták ajánlani ismerősöknek?
188
1. Persze, meg fogom is továbbra is.
2. Igen. Aki megkérdezi, rosszat nem mondunk Gyuláról.
3. Szoktuk, de nem nagyon jönnek el.
4. Igen.
5. Nem jönnek. Hiába ajánljuk, nem jönnek.
6. Persze ajánljuk. De most jönnek már először.
7. Hogyne, persze.
8. Én állandóan ajánlom. Olyan rendben van minden, ha megyek az utcán, akkor sem szólnak, hogy takarodjak, megállnak az autók, és még egy csikk sincs az utcán.
Van-e olyan jó tanácsuk, amit a fürdővezetőknek üzennének? Amit érdemes lenne megfogadniuk?
1. Igen, azt, hogy időjárástól függően nyissák ki a medencéket, nem pedig dátumtól függően.
2. Hogy például legyen három napos bérlet is. Nekem most arra lett volna szükségem. De másoknak is, családoknak is. De van 10 napos bérlet is, de ezt úgy szokták kiszámolni, hogy 2-en 5 napra. De ezt nem lehet jól szervezni. Egy hosszú hétvégén mondjuk, jól jönnének. Így meg minden nap venni kell. Azt mondja, hogy nekem ez nagyon sokba kerül. Mondjuk 2000 helyett csak 1500 Ft, akkor az már sokat jelent 3 nap alatt.
3. Szerintem nem csak számunkra merült ez fel, ez a kombinált jegy, mert hogy 1800 Ftért vettünk egy diákjegyet és ha közben meggondol magam, hogy szaunázni is szeretnék,
189
akkor vennem kell még egy jegyet, ami az egész élményfürdőnek a jegye. Szerintem ezt át kellene szervezni, vagy csoportosítani az árakat.
4. Azt mondhatom, hogy mindennel meg vagyok elégedve, amit én kapok, az jó. Jó, ha még lenne még több medence, de talán a gyerekeknek is jó lesz, mert nyáron visszajövünk a gyerekekkel. Rend van, tisztaság, szóval gyakorlatilag nem, de ha lenne még több medence, az talán jó lenne, még egy ilyen nagy medence.
5. Többször cserélni a vizet. A tisztasága miatt,bár nem tudom, mennyire sűrűn cserélik, de ez fontos.
6. Jó egészséget kívánunk, maradjanak meg így. Ami volt az a szauna, de minden más jó, az öltözőktől kezdve, mindenki kedves, aranyos, udvarias. Elégedettek vagyunk. Nincsenek nagy igényeink, de ami van, azt megkapjuk.
7. Nem tudom, hogy az igazgató ugyanaz-e, mint tavaly volt, mert amikor itt voltunk novemberben, nekünk nagyon furcsa volt, meglepődtem, én is sok helyen voltam vezető. A lényeg, hogy egy úriember, akit megkérdeztem a dolgozóktól, hogy kicsoda, minden nap körbejött, mindenkit üdvözölt, és most nem láttam. Na, ő volt elvileg a főnök. Korrekt úriember volt, körbejárt mindig és üdvözölte a népet. Én ezen meglepődtem, mert szerintem egy vezetőtől, bár nem magamból indulok ki, de másnál ez nem megszokott. Nekem ez nagyon szimpatikus volt, jött ment, vagy amikor mentünk ebédelni, akkor nem volt kivétel, ő is beállt a sorba. Szerintem ezt a hozzáállást kellene folytatni.
8. Talán az, hogy ha én családi jegyet veszek, jövünk 8-an, 10-en, 10 napra, akkor legyen valami nagyobb családi kedvezmény. Régen úgy volt, hogy ha megvettem előre, lényeges kedvezményt kaptam, most nem. Így nem fogom megvenni, mert eshet az eső, és bármi közbejöhet. És nem, hogy kedvezményt kapok, hanem büntetést, mert megveszem a jegyet és még az idő is rossz. Főleg, aki visszatérő vendég és még a családot is hozza, erre figyelni kellene.
190
A „Határmenti fürdővárosok együttműködése a turisztikai világpiacon történő hatékonyabb megjelenésük elősegítése érdekében” c. projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósul(t) meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevolt térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül türközi az Európai Unió hivatalos álláspontját.
191