Összefoglaló a 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatról
I.
A pályázati felhívás és az előszűrés
Az Ügyészségi Közlöny 2013. évi 6. számában megjelent 36 fogalmazói álláshelyre szóló pályázati felhívás közzétételét kértük a jogi oktatást végző felsőoktatási intézmények dékánjaitól, valamint megjelentettük az ügyészség hivatalos honlapján (www.mklu.hu). A pályázatokat kizárólag postai úton lehetett benyújtani. A pályázatokat 2013. július 10-ei határidőig kellett a Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztályra beküldeni. A határidőig 168 pályázat érkezett. Azokat, akiknek a pályázata nem tartalmazta hiánytalanul a felhívásban előírt minden kelléket, hiánypótlásra hívtuk fel. A ki nem egészített pályázatokat érvénytelennek tekintettük. Összesen 3 érvénytelen pályázat volt. Az érvénytelenség oka minden esetben, hogy a pályázók – a felsőfokú végzettséghez előírt nyelvvizsga hiánya miatt – nem kapták meg jogi végzettséget igazoló oklevelüket. Pályázataikat visszaküldtük.
II.
A beérkezett pályázatok
A pályázati felhívásban jelölt határidőben 165 érvényes pályázat érkezett.
II/1.
A beérkezett pályázatok megoszlása
A túljelentkezés országosan közel 4,6-szoros (4,58-szoros), a pályázók által az első helyen megpályázott szolgálati helyek és a meghirdetett álláshelyek viszonyítása alapján. A jelentkezési arány az utóbbi években benyújtott pályázatok alapján emelkedést mutat. 2012-ben 4,39-szeres, 2011-ben 3,85-szörös, 2010-ben 3,96-szoros volt a túljelentkezés. Az arányszám azonban még nem érte el a 2002 és 2009 között tapasztalható jelentkezésekét, melyek közül kiemelkedett a 2006-os (15,60-szoros). Az ideihez hasonló volt a túljelentkezés 2009-ben (5,12-szeres) és 2002-ben (5,09-szeres). Az alábbi ábra mutatja a pályázatoknak a főügyészségenkénti megoszlását a pályázók által első helyen megpályázott szolgálati hely szerint.
-21. ábra 2013. évi ügyészségi fogalmazói pályázatok megoszlása az első helyen megpályázott főügyészség szerint
Veszprém; 1,3% Somogy; 8,1% Főváros; 66,3% Pest; 3,8% Nógrád; 3,1% KomáromEsztergom; 3,8% Jász-NagykunSzolnok; 3,1% Heves; 7,5% Bács-Kiskun; 3,1%
Minden pályázó több szolgálati helyet is megjelölhetett pályázatában. A pályázók átlagosan mintegy 3 szolgálati helyet pályáztak meg. Amennyiben a pályázók által nemcsak az első, hanem valamennyi helyen megjelölt szolgálati helyet figyelembe vesszük és az egyes szolgálati helyeken meghirdetett álláshelyek számához viszonyítjuk, abban az esetben a pályázatok megoszlása jelentősen megváltozik. Az országosnál jóval többen pályázták Jász-Nagykun-Szolnok (22-szeres), Somogy (15szörös), Veszprém (15-szörös), Pest (13,7-szeres), Zala (11-szeres), Komárom-Esztergom (9,5-szörös), Heves (7,5-szörös) megye, valamint a Főváros (8,9-szeres) szolgálati helyeit. A Bács-Kiskun megyében meghirdetett két szolgálati helyet – az országos átlaghoz közelítő mértékben – 5-ször annyian pályázták. Nógrád megye szolgálati helyeire vetítetten már csupán 2,8-szoros az egy szolgálati helyet megpályázók száma. A valamennyi megjelölt szolgálati helyet külön pályázatként figyelembe véve országosan átlagosan mintegy 11 pályázó (11,4) pályázott meg egy szolgálati helyet. II/2.
A pályázók nemek szerinti megoszlása
Az ügyészségi fogalmazói álláshelyre pályázók között a nemek szerinti megoszlás közel egy évtizede változatlan, ugyanis 2003. óta a pályázók mintegy 70%-a nő és 30 %-a férfi. A legnagyobb eltérés 2004-ben volt, amikor mintegy 5%-kal több volt a férfi pályázó (34,2%). A 2013. évi pályázatokat 115 nő (69,7%) és 50 férfi (30,3%) nyújtotta be. II/3.
A pályázók egyetemek, tagozatok és az oklevél minősítése szerinti megoszlása
A pályázók 8 magyar egyetem állam-és jogtudományi karán folytattak tanulmányokat és szereztek jogi végzettséget igazoló oklevelet. Külföldi egyetemről idén nem volt pályázó.
-3A pályázók között a nappali tagozaton végzettek arányának folyamatos növekedése tapasztalható. (2004-ben még csak 79,5%-uk végzett nappali tagozaton.) A 2013. évi pályázók 87,9%-a nappali tagozaton végzett. Az 1. táblázat a pályázók képzési tagozatonkénti, valamint a jogi oklevél minősítése szerinti megoszlását mutatja. 1. táblázat 2013. évi ügyészségi fogalmazói álláspályázók megoszlása képzési tagozatonként és a jogi oklevél minősítése alapján
Oklevél minősítése Összesen
%
Nappali
145
Levelező Összesen:
Tagozat
summa cum laude
cum laude
rite
87,9
20
95
30
20
12,1
0
12
8
165
100
20
107
38
16,9
64,8
19,63
%
A pályázók nemek és a jogi oklevél minősítése szerinti megoszlását egyetemenként a 2. táblázatban foglaltuk össze. 2. táblázat 2013. évben ügyészségi fogalmazói álláshelyre pályázók megoszlása nemek és a jogi oklevél minősítése szerint
Oklevél minősítés
Nem Felsőoktatási intézmény Debreceni Egyetem Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem Miskolci Egyetem
Fő
%
Férfi
Nő
summa cum laude
18
10, 9
2
16
1
13
5
16
9, 7
4
12
0
12
4
17
10,3
8
9
0
9
8
21
12,7
9
12
4
12
5
cum laude
rite
-4-
Nem Felsőoktatási intézmény Pázmány Péter Katolikus Egyetem Pécsi Tudományegyetem
Oklevél minősítés summa cum cum laude rite laude
Fő
%
Férfi
Nő
37
22,4
8
29
3
28
5
29
17,6
9
20
8
16
5
Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc ÁJTK Szegedi Tudományegyetem
9
5,5
4
5
1
6
2
18
10,9
6
12
3
11
4
Összesen:
165
100
50
115
20
107
38
30,3
69,7
12
65
23
%
III.
A pályázók személyes meghallgatásai
Legfőbb Ügyész úr döntése alapján a pályázók személyes meghallgatása első körben az első helyen megjelölt szolgálati hely szerint illetékes főügyészségen történt, ahol minden érvényesen pályázót meghallgattak. A főügyészségi meghallgatások 2013. július 20-a és augusztus 19-e között zajlottak. A második körben – 2013. szeptember 10-én és 12-én –, a Legfőbb Ügyészségen Bizottság hallgatta meg a legalább „cum laude” minősítéssel jogi oklevelet szerzett, továbbá a főügyészek által javasolt pályázókat, összesen 118 főt. A Bizottságot Dr. Belovics Ervin legfőbb ügyész helyettes úr vezette. A Bizottság javaslatot tett az alkalmasnak talált jelentkezők pályázatának elfogadására.
-5-
IV.
Legfőbb Ügyész úr döntése a pályázatok elfogadásáról
Legfőbb Ügyész úr 34 pályázatot fogadott el ügyészségi fogalmazói álláshelyre. A meghirdetett álláshelyekből két ügyészségi fogalmazói álláshely maradt betöltetlen a Balassagyarmati és a Salgótarjáni Járási Ügyészségen. A pályázók írásban kaptak tájékoztatást a pályázatuk elfogadásáról vagy elutasításáról.
V.
Az ügyészségi fogalmazók kiválasztási rendszere
Az ügyészségi fogalmazók központi kiválasztási rendszere jól működő, mind Magyarországon, mind az Európai Unióban elismert és sikeres. Eredményei mérhetőek a jogi szakvizsgákon nyújtott teljesítményekkel, valamint az ügyészségi fogalmazók nemzetközi színtéren felmutatott komoly szakmai sikereivel (pl. a nemzetközi Themis versenyben). „Rite” végzett a pályázók között egyre kisebb arányban található, a felvettek között pedig évek óta nincs. Ennek egyik oka lehet, hogy az ügyészségi fogalmazók kiválasztási rendszere ismertté vált hazánkban.
VI.
Az eredményesen pályázók
Az eredményesen pályázók és a jelentkezők között a nemek arányát illetően nincs szignifikáns eltérés, ugyanis az elfogadott pályázók nemek szerinti megoszlása (34 nő 70,6% és 10 férfi 29,4%) közelíti a pályázóknak a II/2. pontban írt arányát. Az elfogadott pályázatokat benyújtók közül 32 fő végzett nappali, míg mindössze 2 fő levelező tagozaton. Az okleveleik minősítése 7 főnek „summa cum laude” (4 nő és 3 férfi), 27 főnek „cum laude” (20 nő és 7 férfi). Az elfogadott pályázók közül 29-en vették át jogi oklevelüket 2013-ban, az ügyészség lesz az első munkahelye 26 főnek, valamint tudományos tevékenységet folytat közel 60%-uk (20 fő). A nyelvismeret terén is igen kiemelkedőek az elfogadott pályázók adatai: 11 fő rendelkezik legalább egy felsőfokú nyelvvizsgával, 9 főnek pedig két középfokú nyelvvizsgája van. Legjellemzőbb az angol és a német nyelv ismerete, ugyanakkor van közöttük francia és szlovák felső-, valamint francia és olasz nyelvekből középfokú nyelvvizsgával rendelkező személy is. Az eredményesen pályázók nemek és jogi oklevél minősítése szerinti megoszlását egyetemenként a 3. táblázatban foglaltuk össze.
-63. táblázat Az eredményesen pályázók nemek és jogi oklevél minősítése szerinti megoszlása egyetemenként
Diploma minősítés
Nem
Nő
summa cum laude
cum laude
rite
0
3
0
3
0
14,8
1
4
0
5
0
1
2,9
0
1
0
1
0
Miskolci Egyetem
5
14,8
2
3
2
3
0
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
11
32,3
3
8
0
11
0
6
17,6
4
2
4
2
0
2
5,9
0
2
1
1
0
Szegedi Tudományegyetem
1
2,9
0
1
0
1
0
Összesen:
34
100
10
24
7
27
0
29,4
70,6
20,6
79,4
Felsőoktatási intézmény
Fő
%
Férfi
Debreceni Egyetem
3
8,8
5
Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem
Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc ÁJTK
Százalék:
Az idei évben a legnagyobb számban a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen végzett (32,3%) pályázók nyertek felvételt. Őket követik a Pécsi Tudományegyetem (17,6 %), az Eötvös Loránd Tudományegyetem, a Miskolci Egyetem (14,8% - 14,8%), a Debreceni Egyetem (8,8%), a Széchenyi István Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karának (5,9%), a Károli Gáspár Református Egyetem és a Szegedi Tudományegyetem (2,9 - 2,9%) volt hallgatói. Ez a szám önmagában azonban nem fejezi ki az egyes egyetemekről pályázók eredményességét.
-7VII.
Az egyetemek eredményessége az ügyészségi fogalmazói pályázaton
A 2001-ben a bevezetett központi fogalmazói kiválasztási rendszer lehetőséget ad arra is, hogy eredményesség mutatót határozzunk meg az egyetemekről érkezőknek a kiválasztás során nyújtott teljesítménye alapján. Az egyetemek ügyészségi fogalmazói pályázatban kimutatható eredményessége megközelíthető az egyes felsőoktatási intézményben jogi oklevelet szerzettek által benyújtott és elfogadott pályázatoknak az adott felsőoktatási intézményben végzettek által beadott összes, érvényes pályázat számára vetített százalékos arányával. Ez a viszonyszám kizárólag az egyes egyetemeknek jelenthet eredményességi visszajelzést, azonos viszonyítási alap hiányában. Ez a mutató nem az egyetemek egymás közötti összehasonlítására alkalmas, hanem az egyes egyetemek számára lehet jelentősége annak, hogy ez a szám hogyan változik az évek folyamán. 2013-ban az egyes egyetemekről a fentiekben kifejtett „eredményességi” mutató alapján alábbiakat állapíthatjuk meg. A pályázók az Eötvös Loránd Tudományegyetemről 31,2%-os, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemről 29,7%-os, a Miskolci Egyetemről 23,8%-os, a Széchenyi Egyetem Deák Ferenc Állam- és Jogtudományi Karáról 22,2%-os, a Pécsi Tudományegyetemről 20,7%-os, a Debreceni Egyetemről 16,7%-os, a Károli Gáspár Református Egyetemről 5,9%-os és a Szegedi Tudományegyetemről 5,5%-os eredményességgel pályáztak. Az egyetemek 2013. évi „eredményességi” mutatóit a 4. táblázatban foglaltuk össze.
-84. táblázat
Felsőoktatási intézmény
Debreceni Egyetem
Pályázók száma Eredményesen pályázók száma
2013-ban az ügyészségi fogalmazói pályázók száma és eredményessége egyetemenként
Az egyes egyetemen végzettek által beadott pályázatoknak az összes, érvényes pályázatra vetített százalékos aránya
Az egyes egyetemen végzettek elfogadott pályázatainak az összes elfogadott pályázatra vetített százalékos aránya
„Eredményesség”, az adott egyetemen végzettek eredményes pályázatainak az adott egyetemen végzettek által beadott összes érvényes pályázatra vetített százalékos aránya
18
3
10,9
8,8
16,7
16
5
9,7
14,8
31,2
17
1
10,3
2,9
5,9
Miskolci Egyetem
21
5
12,7
14,8
23,8
Pázmány Péter Katolikus Egyetem
37
11
22,4
32,3
29,7
29
6
17,6
17,6
20,7
9
2
5,5
5,9
22,2
18
1
10,9
2,9
5,5
100
100
–
Eötvös Loránd Tudományegyetem Károli Gáspár Református Egyetem
Pécsi Tudományegyetem Széchenyi István Egyetem, Deák Ferenc ÁJTK Szegedi Tudományegyetem
Összesen:
165 34
Budapest, 2013. október 10. Legfőbb Ügyészség Személyügyi, Továbbképzési és Igazgatási Főosztály