ABONY VÁROS KÖZOKTATÁSI ESÉLYEGYENLŐSÉGI HELYZETELEMZÉSE
Készült: Abony, 2012.
1
Tartalomjegyzék Bevezetés ............................................................................................................................ 3 1.1 A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: ..................... 3 1.2 Jogszabályi hivatkozások ................................................................................................ 4 2. Helyzetelemzés..................................................................................................................... 15 2.1 Abony város ................................................................................................................... 15 2.2. A település demográfiai jellemzői................................................................................. 15 2.3. Abony gazdasági jellemzői ........................................................................................... 18 2.4 Közszolgáltatások elérhetősége: .................................................................................... 19 3.Abony Városban működő oktatási intézmények adatai 2011-es statisztikai jelentés alapján .................................................................................................................................................. 21 3.1 Abony Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a 3-6 éve korú gyermekek óvodai ellátását ..................................................................................................................... 22 3.2 Óvodai létszámok és csoportok: ..................................................................................... 24 3.3 Óvodai létszámok változása: .......................................................................................... 25 3.2 Óvodai létszámok csoportonként: .................................................................................. 27 3.3.1 Pingvines Óvoda csoportonként ............................................................................. 27 3.3.2 Szivárvány Óvoda csoportonként............................................................................ 28 3.3.3 Gyöngyszemek óvoda csoportonként..................................................................... 29 3.3.4 Montágh Imre Ált Isk. és Óvoda csoportonként ..................................................... 31 3.4 Összesítő az óvodai létszámokról: ................................................................................. 32 3.4.1Fokozott odafigyelést igénylő gyermekek aránya: ................................................... 33 3.5.Személyi feltételek ......................................................................................................... 34 3.6.Célkitűzések az óvodai feladatellátás tekintetében: ....................................................... 34 4.Iskolák ................................................................................................................................... 35 4.1 Oktatási intézményekben ellátott gyermekek /3-14 évesek/ .......................................... 36 4.2 Feladat ellátási helyek .................................................................................................... 36 4.3 Általános iskolai tanulók: ............................................................................................... 37 4.4 A 2011/2012-es tanévben 1. osztályosok, illetve 8. osztályosok száma: ...................... 39 4.5 Személyi feltételek: ........................................................................................................ 40 4.6 Tárgyi feltételek: ............................................................................................................ 40 4.7 Tanórán kívüli programokon való részvétel................................................................... 41 4.8 Évfolyamismétlők számának alakulása .......................................................................... 42 4.9 Az iskolákban működő segítő programok:..................................................................... 43 4.9.1 Útravaló program: ................................................................................................... 43 4.9.2 Integrációs, képességkibontakoztató program ........................................................ 44 4.10 Továbbtanulási mutatók az intézményekben ............................................................... 49 4.10.a) Somogyi Imre Általános Iskola ............................................................................ 49 4.10.b) Gyulai G.M.Ált.Isk. ............................................................................................. 50 4.11 Kompetencia mérések eredményei............................................................................... 51 5. Az önkormányzat önként vállalt feladatként működtetett intézményei ........................... 52 5.1 Montágh Imre Általános Iskola és Óvoda ...................................................................... 52 5.2 Középiskolai oktatás Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola ................................ 53 5.2.1 Tanulók száma osztályonként ................................................................................. 54 5.2.2 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben. ....................................................... 55 5.3 Művészetoktatás ............................................................................................................. 56 5.3.1 Bihari János Zeneiskola: ......................................................................................... 56 5.3.2 Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola AMI ............................................................. 58 Az önkormányzati hozzájárulás mértéke: ................................................................................ 59 6. Összegzés: ........................................................................................................................ 60 1.
2
1. Bevezetés
Abony Város Önkormányzata a jelenleg hatályos törvények szellemében dolgozza ki a település közoktatási esélyegyenlőségi programját. Vállalja, hogy a helyzetelemzésre alapozva dolgozza ki esélyegyenlőségi tervét, ezt összehangolja az önkormányzati intézkedési tervvel valamint a fenntartása alatt működő közoktatási intézmények működtetésével, pedagógiai munkájukat szabályozó dokumentumokkal.
1.1 A közoktatási esélyegyenlőségi helyzetelemzés és intézkedési terv célja: A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség elősegítése a település közoktatási intézményeiben. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok kiszűrése. Egyenlő hozzáférés biztosítása a minőségi oktatáshoz. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók és a sajátos nevelési igényű tanulók esélyegyenlőségének biztosítása és előmozdítása az oktatási és nevelési folyamatokban
(támogató
lépések,
szolgáltatások
bevezetése),
melyek
csökkentik a meglévő hátrányokat, javítják az iskolai sikerességet. A diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, az oktatási és társadalmi integráció támogatása.
3
1.2 Jogszabályi hivatkozások
Magyarország Alaptörvénye /2011. április 25/
XI. cikk (1) Minden magyar állampolgárnak joga van a művelődéshez. (2) Magyarország ezt a jogot a közművelődés kiterjesztésével és általánossá tételével, az ingyenes és kötelező alapfokú, az ingyenes és mindenki számára hozzáférhető középfokú oktatással, továbbá az oktatásban résztvevők törvényben meghatározottak szerinti anyagi támogatásával biztosítja.
XV. cikk (4)Magyarország az esélyegyenlőség megvalósulását külön intézkedésekkel segíti. (5)Magyarország külön intézkedésekkel védi a gyermekeket, a nőket, az öregeket és a fogyatékkal élőket.
XVI. cikk (1)Minden gyermeknek joga van a megfelelő testi, szellemi és erkölcsi fejlődéshez szükséges védelemhez és gondoskodáshoz. (2) A szülőknek joguk van megválasztani a gyermeküknek adandó nevelést. (3)A szülők kötelesek kiskorú gyermekükről gondoskodni. E kötelezettség magában foglalja gyermekük taníttatását.
4
A
KÖZOKTATÁSI
TÖRVÉNYNEK
A
TÉMÁHOZ
KAPCSOLÓDÓ
EGYES
RENDELKEZÉSEI (1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról) A törvény bevezető mondata kiemeli az esélyegyenlőség fontosságát: A Magyar Köztársaság Alkotmányában meghatározott a művelődéshez való jog esélyegyenlőség meggyőződés
alapján
való
szabadságának
gyakorlásának és
a
biztosítása,
vallásszabadságnak,
a a
lelkiismereti
hazaszeretetre
nevelésnek a közoktatásban való érvényesülése, a nemzeti és etnikai kisebbségek anyanyelvi oktatáshoz való jogának megvalósítása, a tanszabadság és a tanítás szabadságának érvényesítése, a gyermekek, tanulók, szülők és a közoktatásban foglalkoztatottak jogainak és kötelességeinek meghatározása, továbbá korszerű tudást biztosító közoktatási rendszer irányítása és működtetése. A törvény 10.§.-a foglalkozik a tanulói jogokkal, a 11.§. a tanulói különös jogokkal, az utóbbi paragrafus (7) bekezdése kiemelt jelentőségű: (7) Az e törvényben meghatározott jogokat és kötelezettségeket rendeltetésüknek megfelelően kell gyakorolni, illetőleg teljesíteni. A jogok rendeltetésszerű gyakorlása során kiemelt figyelmet kell fordítani a gyermeki és tanulói jogok érvényesítésére. A jog gyakorlása akkor nem tekinthető rendeltetésszerűnek, ha az e törvényben és a szakképzésről szóló törvényben, illetve az e törvények végrehajtására kiadott jogszabályokban biztosított jogok csorbítására, érdekérvényesítési lehetőségek korlátozására, a véleménynyilvánítás elfojtására, a tájékozódási jog korlátozására irányul, vagy erre vezet. A rendeltetésellenes joggyakorlást haladéktalanul meg kell szüntetni, és hátrányos következményeit - az e törvényben, illetve a szakképzésről szóló törvényben szabályozott eljárás keretében - orvosolni kell. Az eljárásban a gyermek, tanuló javára kell dönteni, ha a tényállás nem tisztázható megnyugtatóan.
5
83. § (1) A nevelési-oktatási intézmény a gyermekkel, a tanulóval Kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában írásban közli a tanulóval, illetve a szülővel. (2) A tanuló, a szülő, az óvoda, az iskola, a kollégium döntése vagy intézkedése, illetve intézkedésének elmulasztása (a továbbiakban együtt: döntés) ellen - a közléstől, ennek hiányában a tudomására jutásától számított tizenöt napon belül - a gyermek, tanuló érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartás, a szorgalom, valamint a tanulmányok értékelését és minősítését. Eljárás indítható a magatartás, szorgalom és a tanulmányok minősítése ellen is, ha a minősítés nem az iskola által alkalmazott helyi tantervben meghatározottak alapján történt, illetve a minősítéssel összefüggő eljárás jogszabályba vagy a tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközik. (3) Az eljárást megindító kérelem, ha a) egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, felülbírálati kérelem; b) jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be, törvényességi kérelem. (4) A fenntartó képviselője jár el, és hoz másodfokú döntést a) a törvényességi kérelem; továbbá b) az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással, a tanulói jogviszony, valamint a kollégiumi tagsági viszony létesítésével, megszüntetésével, a tanulói fegyelmi ügyekkel kapcsolatban benyújtott felülbírálati kérelem tekintetében. (5) A fenntartó képviselője a (4) bekezdésben meghatározott eljárásban a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén a) megváltoztathatja, vagy b) megsemmisítheti, és a nevelési-oktatási intézményt új döntés meghozatalára utasíthatja. (6) A felülbírálati kérelmet - a (4) bekezdésben felsorolt felülbírálati kérelmek kivételével - az iskolaszék, illetve, ha ilyen nem működik, a nevelőtestület tagjaiból álló, legalább háromtagú bizottság vizsgálja meg. A vizsgálat eredményeképpen az iskolaszék, illetve a bizottság 6
a) a felülbírálati kérelmet elutasítja; b) a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja; c) a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. (7) A felülbírálati kérelem és a törvényességi kérelem benyújtásával kapcsolatos határidő számítására, a mulasztásra, a kérelem elbírálásával kapcsolatos eljárásra az államigazgatási eljárás általános szabályairól szóló törvénynek a rendelkezéseit kell alkalmazni. (8) A tanuló, a szülő a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá - a 76. § (2) bekezdésének a)-b) pontjában és a 76. § (5) bekezdésének a)-b) pontjában meghatározott fegyelmi ügyek kivételével - a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti, a közléstől számított harminc napon belül, jogszabálysértésre és tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezésekbe ütközésre hivatkozással. A 2011. évi CXC. Törvény a Nemzeti köznevelésről 2013-tól fokozatosan kerül bevezetésre. EGYENLŐ
BÁNÁSMÓD
–
ESÉLYEGYENLŐSÉG
-
POZITÍV
MEGKÜLÖNBÖZTETÉS (2003 évi CXXV. törvény) Eddig is szabályozta a jogrend az egyenlő bánásmóddal kapcsolatos jogokat. Több jogszabályban és Alkotmánybírósági határozatban szerepel ezzel kapcsolatos állásfoglalás, de nem voltak egységesek a használt fogalmak, nem szankcionálta kellőképpen ezeknek, a jogoknak a megsértését a szabályozás. Az egyenlő bánásmódról szóló törvény törekszik ezeknek, a hiányosságoknak pótlására, az európai normákkal való összhang megteremtésére. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek egyes csoportjaival szemben közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent, a kötelezettek nem sérthetik meg mások 7
egyenlő emberi méltóságát. A jogosult oldalán ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként kikényszeríthető igénye van arra, hogy őt egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Az eleve hátrányos helyzetben levő személyek formálisan egyenlőként való kezelése ugyanakkor a hátrányos helyzet konzerválásával járna. Ahhoz, hogy a hátrányos helyzetben levő személyek ezt a hátrányukat leküzdhessék, nem elegendő annak biztosítása, hogy őket a többiekkel azonos jogok illessék meg, hanem olyan pozitív intézkedésekre van szükség, amelyek lehetővé teszik, hogy a helyzetükből fakadó hátrányaikat csökkenteni, illetve megszüntetni lehessen. Az esélyegyenlőségre törekvés látszólag ellentmond az egyenlő bánásmód elvének, de ez az ellentmondás csak látszólagos. Az esélyegyenlőségre törekvés bizonyos személyeket a többiekhez képest előnyösebb helyzetbe hoz, de ezt azért teszi, hogy az eleve fennálló hátrányukat csökkentse. Ezt nevezzük pozitív diszkriminációnak. A 2003 évi CXXV. törvény egy törvényen belül kívánja szabályozni az egyenlő bánásmódra és az esélyegyenlőségre vonatkozó szabályokat. Az egyenlő bánásmód követelménye kiterjed minden olyan nevelésre, oktatásra, képzésre: 27. § (1) a) amely államilag jóváhagyott vagy előírt követelmények alapján folyik, vagy b) amelynek megszervezéséhez az állam ba) közvetlen normatív költségvetési támogatást nyújt, vagy bb) közvetve - így különösen közterhek elengedése, elszámolása vagy adójóváírás útján - hozzájárul (a továbbiakban együtt: oktatás). (2) Az egyenlő bánásmód követelményét az (1) bekezdésben meghatározott oktatással összefüggésben érvényesíteni kell különösen a) az oktatásba történő bekapcsolódás feltételeinek meghatározása, a felvételi kérelmek elbírálása, b) az oktatás követelményeinek megállapítása és a követelménytámasztás, c) a teljesítmények értékelése, d) az oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatások biztosítása és igénybevétele, e) az oktatással összefüggő juttatásokhoz való hozzáférés, f) a kollégiumi elhelyezés és ellátás, 8
g) az oktatásban megszerezhető tanúsítványok, bizonyítványok, oklevelek kiadása, h) a pályaválasztási tanácsadáshoz való hozzáférés, valamint i) az oktatásban való részvétellel összefüggő jogviszony megszüntetése során. (3) Az egyenlő bánásmód követelményének megsértését jelenti különösen valamely személy vagy csoport a) jogellenes elkülönítése egy oktatási intézményben, illetve az azon belül létrehozott tagozatban, osztályban vagy csoportban, b) olyan nevelésre, oktatásra való korlátozása, olyan nevelési, oktatási rendszer vagy intézmény létesítése, fenntartása, amelynek színvonala nem éri el a kiadott szakmai követelményekben meghatározottakat, illetve nem felel meg a szakmai szabályoknak, és mindezek következtében nem biztosítja a tanulmányok folytatásához, az állami vizsgák letételéhez szükséges, az általában elvárható felkészítés és felkészülés lehetőségét. (4) Az oktatási intézményekben nem működhetnek olyan szakkörök, diákkörök és egyéb tanulói, hallgatói, szülői vagy más szervezetek, amelyek célja más személyek vagy csoportok lejáratása, megbélyegzése vagy kirekesztése. 28. § (1) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha az oktatást csak az egyik nembeli tanulók részére szervezik meg, feltéve, hogy az oktatásban való részvétel önkéntes, továbbá emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri. (2) Nem sérti az egyenlő bánásmód követelményét, ha a) közoktatási intézményben a szülők kezdeményezésére és önkéntes választása szerint, b) felsőoktatási intézményben a hallgatók önkéntes részvétele alapján Olyan vallási vagy más világnézeti meggyőződésen alapuló, továbbá kisebbségi vagy nemzetiségi oktatást szerveznek, amelynek célja vagy tanrendje indokolja elkülönült osztályok vagy csoportok alakítását; feltéve, hogy emiatt az oktatásban résztvevőket semmilyen hátrány nem éri, továbbá ha az oktatás megfelel az állam által jóváhagyott, államilag előírt, illetve államilag támogatott követelményeknek. (3) A 27. § (2) bekezdésének a) pontjától a nyelvi vagy kulturális önazonosság megőrzését szolgáló, illetve egyházi, kisebbségi vagy nemzetiségi oktatási intézmény tekintetében jogszabály eltérően rendelkezhet.
9
29. § Törvény vagy törvény felhatalmazása alapján megalkotott kormányrendelet az iskolarendszeren belüli, valamint az iskolarendszeren kívüli oktatásban részt vevők meghatározott körére - az oktatással, képzéssel összefüggésben - előnyben részesítési kötelezettséget írhat elő. Fontosabb fogalmak
2003. évi CXXV. törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról Hátrányos megkülönböztetés 8. § Közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek minősül az olyan rendelkezés, amelynek eredményeként egy személy vagy csoport valós vagy vélt a) neme, b) faji hovatartozása, c) bőrszíne, d) nemzetisége, e) nemzeti vagy etnikai kisebbséghez való tartozása, f) anyanyelve, g) fogyatékossága, h) egészségi állapota, i) vallási vagy világnézeti meggyőződése, j) politikai vagy más véleménye, k) családi állapota, l) anyasága (terhessége) vagy apasága, m) szexuális irányultsága, n) nemi identitása, o) életkora, p) társadalmi származása, q) vagyoni helyzete, r)
foglalkoztatási
jogviszonyának
vagy
munkavégzésre
irányuló
egyéb
jogviszonyának részmunkaidős jellege, illetve határozott időtartama, s) érdekképviselethez való tartozása,
10
t) egyéb helyzete, tulajdonsága vagy jellemzője (a továbbiakban együtt: tulajdonsága)
miatt
részesül
más,
összehasonlítható
helyzetben
levő
személyhez vagy csoporthoz képest kedvezőtlenebb bánásmódban. 9. § Közvetett hátrányos megkülönböztetésnek minősül az a közvetlen hátrányos megkülönböztetésnek
nem
követelményének megfelelő tulajdonságokkal
rendelkező
minősülő,
látszólag
rendelkezés, egyes
amely a
személyeket
az 8.
egyenlő §-ban
vagy
bánásmód
meghatározott
csoportokat
más,
összehasonlítható helyzetben lévő személyhez vagy csoporthoz képest lényegesen nagyobb arányban hátrányosabb helyzetbe hoz. Zaklatás, jogellenes elkülönítés, megtorlás 10. § (1) Zaklatásnak minősül az-az emberi méltóságot sértő magatartás, amely az érintett személynek a 8. §-ban meghatározott tulajdonságával függ össze, és célja vagy hatása valamely személlyel szemben megfélemlítő, ellenséges, megalázó, megszégyenítő vagy támadó környezet kialakítása. (2) Jogellenes elkülönítésnek minősül az a magatartás, amely a 8. §-ban meghatározott tulajdonságai alapján egyes személyeket vagy személyek csoportját másoktól - tárgyilagos mérlegelés szerinti ésszerű indok nélkül - elkülönít. (3) Megtorlásnak minősül az a magatartás, amely az egyenlő bánásmód követelményének megsértése miatt kifogást emelő, eljárást indító vagy az eljárásban közreműködő személlyel szemben ezzel összefüggésben jogsérelmet okoz, jogsérelem okozására irányul vagy azzal fenyeget.
Előnyben részesítés 11. § (1) Nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését az a rendelkezés, amely egy kifejezetten megjelölt társadalmi csoport tárgyilagos értékelésen alapuló esélyegyenlőtlenségének felszámolására irányul, ha az a) törvényen vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott kormányrendeleten, illetve kollektív szerződésen alapul, és határozott időre vagy határozott feltétel bekövetkeztéig szól, vagy
11
b) a párt ügyintéző és képviseleti szervének megválasztása, valamint a pártnak
a
választásokon
választási történő
eljárásról
szóló
jelöltállítása
során
törvényben a
párt
meghatározott alapszabályában
meghatározott módon érvényesül. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott rendelkezés nem sérthet alapvető jogot, nem biztosíthat feltétlen előnyt, és nem zárhatja ki az egyéni szempontok mérlegelését.
A diszkrimináció és esélyegyenlőség kapcsolata A diszkrimináció tilalma azonban önmagában nem oldja meg a törvényi előírások teljesülését, azaz nem szünteti meg a létező egyenlőtlenségeket. Pontosan ezért van szükség esélyegyenlőségi politikára. Az egyenlő bánásmóddal szemben az esélyegyenlőségi politika azt kívánja meg, hogy a diszkrimináció tilalmának betartásán
túl
erőfeszítéseket
tegyenek
a
nők,
a
romák,
valamint
a
fogyatékossággal élők (a továbbiakban: érintett célcsoportok) esélyegyenlőségének javítása érdekében. Az esélyegyenlőségi politika tehát nem esik egybe az egyenlő bánásmód biztosításával: mindazon jogi és nem jogi eszközöket jelenti, amelyek azt a célt szolgálják, hogy mindenki egyenlő eséllyel érvényesülhessen az élet legkülönbözőbb területein – oktatás, egészségügy, munkaerőpiac, szociális biztonság stb. –, de legalábbis csökkenjenek az érintett célcsoportokat érő hátrányok.
Esélyek javítása, kiegyenlítése Esélyeik javításán azt kell érteni, hogy a település önkormányzata hatékonyan eléri az érintetteket kapcsolatos információkkal, javítja hozzáférésüket a már létező szolgáltatásokhoz, azaz nagyobb számban vehetik igénybe ezeket, a szolgáltatásokat, illetve új szolgáltatásokkal látja el őket. Szolgáltatási kötelezettségek A szolgáltatás nyújtása során arra kell törekedni, hogy a célcsoportok, a lakosság tagjai:
12
minél nagyobb számban kapjanak információt a szolgáltatásról, minél nagyobb számban részesüljenek a szolgáltatásból, versenyképességét, helyzetét, életkörülményeit érdemben javítsák, személyre szabott, speciális igényeket kielégítő szolgáltatásokat kapjanak. Esélyegyenlőség érvényesítése Néhány társadalmi csoport, így különösen a szociálisan hátrányos helyzetűek közé tartozók számtalan hátrányt szenvednek el mindennapi életük során. Mindannyiunk érdeke, hogy javuljon ezeknek az embereknek az élete. A demográfiai változások, a foglalkoztatás növelése, a képzettségbeli hiányosságok orvoslása, a vállalkozások versenyképességének növelése, szegregációmentes közoktatás ebben fontos eszköz lehet. 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, értelmező rendelkezések 121. § (1) 14. hátrányos helyzetű gyermek, tanuló az, akit családi körülményei, szociális helyzete miatt a jegyző védelembe vett, illetve akinek rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságát a jegyző megállapította. E csoporton belül halmozottan hátrányos helyzetű az a gyermek, az a tanuló, akinek a törvényes felügyeletét ellátó szülője - a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben szabályozott eljárásban tett önkéntes nyilatkozata szerint - óvodás gyermek esetén a gyermek három éves korában, tanuló esetében a tankötelezettség beállásának időpontjában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; halmozottan hátrányos helyzetű (HHH) az a gyermek, az a tanuló is, akit tartós nevelésbe vettek; 16. integrációs felkészítés az esélyt teremtő nevelésnek és oktatásnak az oktatásért felelős miniszter által kiadott oktatási program alkalmazásával történő megszervezése. A szociális helyzetükből és fejlettségükből eredő hátrányok ellensúlyozása céljából részt vevő gyermekek, tanulók a többi gyermekkel, tanulóval együtt, azonos óvodai csoportban, iskolai osztályban, osztálybontás esetén azonos csoportban vesznek részt a foglalkozáson, illetve tanulnak, oly módon, hogy az
13
érintett gyermekeknek, tanulóknak a többi gyermekekhez, tanulókhoz viszonyított aránya nem haladhatja meg a jogszabályban meghatározott mértéket;
28. sajátos nevelési igényű neveléshez és oktatáshoz szükséges feltételek: A gyermek, tanuló külön óvodai neveléséhez, illetve iskolai neveléséhez és oktatásához, a sajátos nevelési igény típusának és súlyosságának megfelelő gyógypedagógus, konduktor foglalkoztatása, a neveléshez és oktatáshoz szükséges speciális tanterv, tankönyv és más segédletek; magánoktatáshoz, integrált óvodai neveléshez, iskolai neveléshez és oktatáshoz, a fejlesztő felkészítéshez, az illetékes szakértői bizottság által meghatározottak
szerinti foglalkozáshoz szükséges
szakirányú végzettségű gyógypedagógus foglalkoztatása; a foglalkozásokhoz szükséges speciális tanterv, tankönyv, valamint speciális gyógyászati és technikai eszközök; a gyermek, tanuló részére a szakértői és rehabilitációs bizottság által meghatározott szakmai szolgáltatások biztosítása; 29. sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló (SNI) az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján a) testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd, b) a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra vissza nem vezethető tartós és súlyos rendellenességével küzd. (9) Ha jogszabály az óvodai nevelésben részt vevő, a tanulói jogviszonyban, kollégiumi tagsági viszonyban álló vagy a képzési kötelezettséget teljesítő fogyatékos gyermek részére kedvezményt, juttatást, jogosultságot, kötelezettséget állapít meg, a fogyatékos gyermek, tanuló fogalom alatt a sajátos nevelési igényű gyermeket, tanulót kell érteni.
14
2. Helyzetelemzés 2.1 Abony város Abony Pest megye Dél-keleti sarkában Cegléd és Szolnok között fekszik, Budapesttől 85 km távolságra. Abony a Dél-Pest Megyei Statisztikai Kistérség harmadik legnagyobb városa Cegléd és Nagykőrös után. Jellegzetes
alföldi
település,
ahol
a
mezőgazdasági
tevékenységnek
nagy
hagyománya van. A város könnyen megközelíthető a 4-es sz. főútvonalról kiépített lehajtókon, valamint a Budapest-Szolnok-Debrecen vasútvonalon. Abony a mikrotérség központja. Rendszeres buszjárat köti össze a mikrotérség településeit a várossal. (Jászkarajenő, Kőröstetétlen, Törtel, Újszilvás)
2.2. A település demográfiai jellemzői A népesség számának alakulása
2000.
2005.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
Lakónépesség 15370
15746
15710
15631
15552
15542
15371
Lakónépesség számának alakulása 15800 15600 fő 15400 15200 15000 2000.
Lakónépesség 2008.
2011
év
A születési mélypont 2000-ben volt, 2001-ben hirtelen növekedést mutat a lakosság száma.
15
Ennek oka: Betelepülés a környező településekről, valamint Szolnokról. Szociális lakásépítési program A nevelőszülők számának jelentős növekedése 2000-2005. közötti emelkedés után lassú csökkenés tapasztalható, melynek eredményeként a 2011-es évre újra a 2000-es év lakosság számát mutatja a statisztika. Az összlakosság korösszetétele: /fő, összlakosság %-ban/ év
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
korcsoport fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
fő
%
0-19
4091
26
3882
24.8
3847
24.7
3784
24.3
3645
23.7
20-59
8658
55.1
8736
55.9
8675
55.8
8537
55.0
8453
55.0
60-110
2961
18.9
3013
19.3
3030
19.5
3221
20.7
3273
21.3
A 0-19 éves korosztály száma 2008-hoz képest 237-el csökkent (1.1%), 2011-re. Az aktív korúak száma ebben az időszakban 283-al csökkent , de az összlakosság százalékában még mindig magas 55%. Összességében a demográfiai mutatók változása nem mutatja a születések számának nagyfokú csökkenését, így a település oktatási intézményeiben a megfelelő gyermeklétszám fenntartható.
16
Korösszetétel alakulása:
korcsoport 2006.
2007.
2008.
2009.
2010.
2011.
0-1
348
342
336
343
334
308
2-3
355
359
348
341
336
343
4-5
385
363
355
359
348
341
6-9
717
728
754
760
757
750
10-13
840
814
775
724
717
703
14-17
874
884
872
857
840
803
900 800 700 600 500 400 300 200 100 0
0-1 2-3év 4-5év 6-9év 10-13év 14-17év 2006.
2008.
2010.
A gyermekkorú lakosok számának eloszlása nem egyenletes. Az utóbbi években csökken a 0-1 évesek száma, ami a születési szám csökkenésének a következménye. 0-1 éves és a 14-17 éves korosztály közötti különbség 2011-ben 495 fő. 4-5 éves kor között a gyermekek létszáma kicsi ingadozást mutat, de nem jelentős. A 6-9 éves korosztályban jelentős csökkenés tapasztalható 2011-ben.
17
2.3. Abony gazdasági jellemzői Abonyban is érezhető a gazdasági válság hatása. Jelenleg: foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesül 333 fő, rendszeres szociális segélyben részesül 12 fő 55 év feletti rendszeres szociális segélyezett 67 fő 2008-hoz képest nőtt az álláskeresők száma:
A munkané élkü ális kü ülönbsé ása a munkan lkülisé liség regioná region k nbségeinek alakulá alakul munkanélküliség regionális különbségeinek alakulása kközép-magyarországi özép-magyarorszá égió magyarországi ré rrégióban gióban A regisztrált álláskeresők száma 2008. április Régió= 48.544 fő Pest megye = 23.350 fő 2786
A regisztrált álláskeresők száma 2011. április Régió = 94.645 fő Pest megye = 43.224 fő 5322 2380
1471 2914
497 1257
25197
51421
2788 2362
2020
1947
3201
5272 3268
1559 2339
5447
955
4198
0-1000 1001-2500 2501-3500 3501-4000 4001 <
4508
6208
3875
0-1000 1001-2500 2501-3500 3501-4000 4001-5000 5001 <
Cegléd és körzetében a munkanélküliségi ráta alakulása:
2008.
2011.
Pest-megye
4,5 %
7,9 %
Régió
3,7 %
7,1 %
Cegléd és térsége
6,6 %
9,4
A munkanélküliek aránya jelentősen megemelkedett 2008-hoz képest. Ennek okán jelentősen megnőtt a szociális ellátások iránti igény a településen. Az elvándorlás a
18
fiatalok körében jellemző a településről, melynek oka elsősorban a munkahelyek hiánya. 2.4 Közszolgáltatások elérhetősége: Közszolgáltatások
Helyben
Más településen, éspedig…
Helyben, más településről kijáró A szolgáltatás szakember(ek). Havonta ellátatlan hány alkalom?
KÖZOKTATÁSI INTÉZMÉNYI FELADATOK Óvodai nevelés
x
Általános iskolai oktatás 14.
x
Általános iskolai oktatás 58.
x
Alapfokú művészetoktatás
x
KÖZOKTATÁSI SZAKSZOLGÁLATI FELADATOK Korai
fejlesztés,
Cegléd
tanácsadás és gondozás Fejlesztő felkészítés
x Cegléd
Nevelési tanácsadás
x
Logopédiai ellátás Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Cegléd x
Gyógytestnevelés
GYERMEKJÓLÉTI ALAPELLÁTÁSOK Gyermekjóléti szolgáltatás Bölcsőde
x x x
Családi napközi
x
Iskolai napközi Házi gyermekfelügyelet
x
GYERMEKVÉDELMI SZAKELLÁTÁSOK Családok otthona
átmeneti
x
19
A településen a közszolgáltatások nagytöbbsége elérhető. A településen az alábbi közszolgáltatási feladatok biztosítottak: Közoktatási szakszolgálati feladatok: Gyógypedagógiai tanácsadás, logopédiai ellátás az EGYMI feladataként. A korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés a Ceglédi Nevelési Tanácsadó ellátásában. Gyógytestnevelés a Ceglédi Többcélú Kistérségi Társulás keretében működő Abonyi Humánszolgáltató Központ ellátásában. Gyermekjóléti alapellátások: Gyermekjóléti szolgálat az Abonyi Humánszolgáltató Központ keretében. A bölcsődék működtetéséről Abony Város Önkormányzata gondoskodik. Napközis ellátást az általános iskolák biztosítanak. Közoktatási feladatok ellátása: Óvodai nevelés, általános iskolai nevelés és oktatás, alapfokú művészetoktatás, középiskolai oktatás, SNI-s gyermekek nevelése oktatása.
Nem biztosított közszolgáltatások:
Nevelési Tanácsadás
Továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás
Családi napközi
Házi gyermekfelügyelet
Családok átmeneti otthona
20
3.Abony Városban működő oktatási intézmények adatai 2011-es statisztikai jelentés alapján
Tanuló
gyermek-, tanulólétszám az intézményben
k száma OM
intézmény
a
azonosító neve
Össz
tagintéz esen mény
körze ten belülr ől
körzeté
HH
HH %
HHH
S
%
NI
HHH
SNI %
össze
ben
sen 032618
037771
037772
Kinizsi
Pál
Gimnáz-
220
032795
032793
039968
32
G.M.Ált.Isk.
708
708
708
368
669
669
263
Isk.és Óvoda
72
72
72
34
191
191
191
66
%
%
%
155
155
60
%
118
198
198
198
57
%
%
%
18
%
2,5%
2,39% 16
100,0 72
6,28 12
%
%
1,57%
1,29% 2
13,64 27
%
0%
3
6,45 10
0,00%
18
25,00
28,79
Gyöngyszemek
0
17,64
38,71
Szivárvány Óvoda
Óvoda
102
34,55
Pingvines Óv. És Bölcsőde
%
1.8% 14,4
47,22
Montágh Im. Ált.
Zeneiskola
3
39,31
Somogyi I.Ált.Isk.
Bihari
20.2% 51,98
155 032794
158
Gyulai
669 038547
220
3,03% 6
25,80
János
314
314
314
81
%
21
Az intézmények adatai alapján a 2011-12-es tanévben Középiskolás tanulók száma:220 fő Normál tantervű általános iskolai tanulók száma:1377 fő Speciális gyógypedagógiai általános iskolások száma:59 fő Óvodába beíratott gyermekek száma:544 fő Speciális fejlesztő óvodai csoportba járók száma: 13 Zeneiskolába beíratott gyermekek száma: 314 fő Más településen jár iskolába: Szolnok, Cegléd: nincs pontos adat Kőröstetétlen Református Általános Iskola: 17 fő
3.1 Abony Város Önkormányzata kötelező feladatként látja el a 3-6 éve korú gyermekek óvodai ellátását
Az óvodai nevelés 3 intézményben történik. Két intézmény bölcsődei ellátást is biztosít. Az új /44 férőhelyes/
bölcsőde átadásával a városban jelentkező
igényeket ki tudják elégíteni. Az óvodai nevelés célja: A 3-7 éves korú gyermekek sokoldalú, harmonikus fejlődésének elősegítése, a szocializáció feltételrendszerének biztosítása, ezáltal személyiségük formálása. Az egészséges életmód megalapozásával a testi-lelki egészség biztosítása .A gyermek biológiai, biztonság és önérvényesülési szükségleteinek kielégítése. Az énfejlődéshez és a szociális énkép kialakulásához a legideálisabb színtér felkínálása. Az általános emberi értékeket és normákat elfogadó, kommunikációs és kooperációs technikákat ismerő, a környezetet szerető, másságot toleráló egyénné válás segítése.
22
Az egyéni adottságok korlátain belül, a korosztály műveltségi anyagának elsajátítása. A gyermekek testi, értelmi és szociális érettségének célirányos fejlesztésével a zökkenőmentes iskolakezdés biztosítása. Az esélyegyenlőség javítása. Az óvodai nevelés feladata: A gyermek megismerése. A gyermekben lezajló belső biológiai, élettani és pszichés folyamatokhoz az egyéni szükségletekhez igazodó feltételrendszer biztosítása. Egészségügyi és közösségi szokások kialakítása. Biztonságot adó, szeretetteljes, érzelemgazdag, együttérzést sugárzó óvodai légkör megteremtése, fenntartása. A gyermekre jellemző tevékenységi vágy és önállósulási törekvés kielégítésével az „éntudat” ébredésének
és az anyáról való leválás folyamatának az
elősegítése. Az emberi viszonyokkal és kommunikációval való ismerkedés lehetőségének felkínálása, utánzásra alkalmas modellek állítása. A hatások újraéléséhez a játék és élettér biztosítása. A természet közelségének és élménytárának kihasználása. A gyermeki érdeklődés felkeltése az iskola iránt. Modellek segítségével tanulási technikák elsajátítása. A tanuláshoz szükséges készségek és képességek kimunkálása. Ismeretbővítés, problémamegoldó gondolkodás, figyelem, türelem, kitartás, feladat és szabálytudat, mozgáskoordináció és észlelési képesség fejlesztése. Az edzettség és állóképesség fokozása. A
feladatok
megvalósításához
a
leghatékonyabb
tartalmak,
módszerek,
tevékenységi formák és intézményi struktúra kialakítása. A humán erőforrások fejlesztése
23
3.2 Óvodai létszámok és csoportok: Feladatellátási helyek száma, funkciója és a gyermekek, tanulók létszáma Feladatellát
Főállású
Gyerme
ási
pedagóg
kek,
usok
tanulók
létszáma
száma
hely
megnevezé
címe
se
HH
HHH
HHH
SNI
SNI
gyerme
gyerme
gyerme
gyerme
gyerme
gyerme
kek,
kek,
kek,
kek,
kek,
kek,
tanulók
tanulók
tanulók
tanulók
tanulók
tanulók
száma
%
száma
%
száma
%
Pingvines
Bethl 9
Óvoda/Köz
en
32,58
ponti
G.u.3
%
telephely
-5
Pingvnes
Bethl 4
Óvoda/Gar
en
35,19
as-féle
G.u.8
%
telephely
.
Pingvines
Aran
Óvoda/Ara
y
37,50
ny
J.u.8.
%
J.úti
telephely
2740
4
89
HH
54
48
29
5
19
0
5,62%
3
18
0,00%
2
5,56%
4
3,70%
1
8,33%
2,08%
a
Abony, 15
155
60
Tószegi út 58/a
10
51
8
2
6,45%
%
Szivárvány
Köztár 5
38,71
5
Központi
saság
15,69
Óvoda
út
%
1,29%
1
9,80%
1,96%
11/a. Appon 6
75
21
13
5
Apponyi úti yi
28,00
17,33
telephely
%
%
Albert
6,67%
út 5. úti Szelei 6 út 29. telephely Szelei
72
28
38,89 %
9
12,50 %
0
0,00%
24
3.3 Óvodai létszámok változása:
2006/2007
2008/2009
2010/2011
2011/2012
Szivárvány Óvoda és Bölcsőde létszám
178 fő
179 fő
165 fő
155 fő
Csoportok száma
7
7
7
7
átlaglétszám
25.42
25.57
23.57
22.14
fő/csoport
fő/csoport
fő/csoport
fő/csoport
4
4
2
Törvény szerint a maximális 4 25 főt meghaladó csoportok száma Pingvines Óvoda létszám
222 fő
208 fő
187 fő
191 fő
Csoportok száma
8
8
8
8
átlaglétszám
27.75 fő
26 fő
23.37 fő
23.87 fő
7
3
5
25 főt meghaladó csoportok 7 száma Gyöngyszemek Óvoda létszám
213
193
210
198
Csoportok száma
8
8
8
8
Csoportok átlag létszáma
26.6 fő
24.1 fő
26.25 fő
24.75fő
2
5
2
Törvény szerint a maximális 6 25 főt meghaladó csoportok száma .
25
Az óvodai nevelés 3 óvodában 7 feladatellátási helyen történik. A Szivárvány Óvoda és Bölcsőde 155 gyermek ellátásáról gondoskodik, a Pingvines Óvoda és Bölcsőde 191 óvodást lát el, a Gyöngyszemek Óvodába 198 gyermeket írattak be. 9 óvodai csoportban a maximális létszámot meghaladja a gyermekek száma. Az óvodákban egész napos nevelés folyik. Az óvónők barátságos környezetet varázsolnak a gyermekeknek. Minden intézményben a tisztaság, a rend, a szeretetteljes légkör a jellemző.
Mindhárom óvodában megvizsgálva a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek számát megállapítható, hogy 25 % eltérés sehol nem áll fenn, így szegregáció nem tapasztalható az intézmények között. Pingvines Óvoda
12 fő 7.7%
Szivárvány Óvoda:
10 fő 5.2%
Gyöngyszemek Óvoda: 27 fő 13.6% A Gyöngyszemek óvoda felvételi körzetében igen magas a hátrányos helyzetű, alacsonyan iskolázott családok száma, azonban az eltérés nem akkora mérvű, hogy indokolt legyen a felvételi körzetek újraosztása.
26
3.2 Óvodai létszámok csoportonként: 3.3.1 Pingvines Óvoda csoportonként
évfolyam
gyermek
és/vagy
és/vagy óvodai tanulólétszám csoport foka
az
Normál (általános) tanterv SNI
évfolyamon
tanulók HH
Összesen HH aránya(%) HHH aránya(%) Pillangó kiscsoport
13
13
3
24
24
10
26
26
8
26
26
8
27
27
13
27
27
6
21
21
9
27
27
9
Cica-mica középső Micimackó nagycsoport Katica nagycsoport Mazsola nagycsop. Manócska középső Napocska kiscsoport Csiga-biga nagycsoport
23,08% 41,67% 30,77% 30,77% 48,15% 22,22% 42,86% 33,33%
aránya
HHH
0
1
1
3
3
0
2
2
0,00% 4,17% 3,85% 11,54% 11,11% 0,00% 9,52% 7,41%
SNI (%)
0
0
0
0
1
1
0
1
0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 3,70% 3,70% 0,00% 3,70%
Az óvoda központi telephelye 1971-ben épült, a Garas féle épület régi 2002-ben újították fel. Az Arany János úti épület felújítása folyamatos ráfordítást igényel. A központi épületben van logopédiai fejlesztő szoba, tornaszoba nincs. A tisztasági festés időben megtörtént. A felújításokat évente ütemezett terv szerint végzik. Az eszközök állapota változó, folyamatos csere szükséges. Az udvari játékokat cserélni, fejleszteni kell. A fejlesztő játékok száma és minősége nem megfelelő.
27
A csoportok összetételét vizsgálva megállapítható, hogy az óvodában szegregáció nem tapasztalható. Az intézményben a HHH-s valamint az SNI-s gyermekek, csoportok közötti aránya megfelelő.
3.3.2 Szivárvány Óvoda csoportonként
Normál (általános) tanterv fő
csoport
HH Összesen HH aránya(%)
SNI
HHH HHH aránya(%)
SNI aránya (%)
Citromsárga kicsi
20 20
9
45,00%
1
5,00%
0
0,00%
Zöld kicsi
17 17
7
41,18%
1
5,88%
0
0,00%
Kék kis-középső
27 27
5
18,52%
2
7,41%
0
0,00%
20 20
7
nagy
27 27
7
Lila középső-nagy
20 20
15
75,00%
1
5,00%
0
0,00%
Piros nagy
24 24
10
41,67%
2
8,33%
0
0,00%
Narancssárga vegyes Bordó
középső-
35,00% 25,93%
1
2
5,00% 7,41%
tanulók
1
1
5,00% 3,70%
A központi épület 1981-ben épült, a bölcsőde 1985-ben. Az épület külső felújítása 2006/2007. nevelési évben megtörtént. A bölcsődei vizesblokk felújítása következtében a 2. sz épület,melegítő konyhája és vizes részei is felújításra kerültek. 4 csoportban a PVC burkolat cseréje megtörtént, 1 csoport laminált padló burkolatot kapott. A 7 óvodai csoportszobából 3 szoba a mérete és elrendezése miatt szükség csoportszoba. A tisztasági festés megtörtént. Tornaterem nincs. A minimális eszköznormában előírt csoportonként a gyerekek 30 %-nak megfelelő mennyiségű eszköz, játék nem áll rendelkezésre . Az ábrázoló tevékenységhez szükséges eszközöket nem tudják megvásárolni. A játszótéren az eszközök balesetveszélyesek voltak, ezért el kellett távolítani.
28
Az épületben a csoportszobák kicsik, ezért csak részben felelnek meg a követelményeknek. A csoportok kialakítása a törvényi előírásoknak megfelelő, az intézményben szegregáció nincs, az SNI-s gyermekek fejlesztése a határozatokban leírtak szerint történik. 3.3.3 Gyöngyszemek óvoda csoportonként
évfolyam
gyermek és/vagy
és/vagy óvodai tanulólétszám csoport foka
az
Normál (általános) tanterv SNI
évfolyamon
tanulók HH
Összesen HH aránya(%) HHH aránya(%) Kiscsoport "Csibe"
25
25
9
22
22
13
Középső csoport "Katica"
36,00% 59,09%
aránya
HHH
4
3
16,00% 13,64%
SNI (%)
0
0
0,00% 0,00%
Középső
24,00%
csoport "Micimackó"
25
25
6
8,00% 2
0,00% 0
Középső
11,54%
csoport "Méhecske"
26
26
3
25
25
5
29
29
4
22
22
8
24
24
9
Nagycsoport "Süni" Nagycsoport "Napraforgó" Nagycsoport "Manó" Nagycsoport "Pillangó"
3,85% 1
20,00% 13,79% 36,36% 37,50%
4
4
3
6
0,00% 0
16,00% 13,79% 13,64% 25,00%
1
2
1
2
4,00% 6,90% 4,55% 8,33%
198 óvodást látnak el az intézményben, ahol a HHH-s gyermekek arány a városban a legmagasabb 13.64 %. Az SNI-s gyermekek aránya 3.03 %.
29
A 6 SNI-s gyermekből: - enyhe fokban értelmi fogyatékos: 2 fő - egyéb fogyatékos: 4 fő, Az intézmény 3 telephelyen működik, mindháromra jellemző a szűkösség, az elöregedés. Az épületek felújítása nagy ráfordítást igényel. Köztársaság úti telephely: 2 csoportszoba, 2 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC-öltöző. A gyerekek a folyosón öltöznek. Hiányzik foglalkozató helyiség a logopédia és egyéb fejlesztések számára . Ezek jelenleg a felnőtt mosdóhelyiség előterében folynak. A csoportszobák zsúfoltak, a játékok és a fektető ágyak tárolására galériát építettek, mert nem fértek el. Az irodahelyiség fala több helyen repedezik, nyílik szét az épület. Padlója betonra tett PVC. Az ajtaja tokostól mozog. Nincs tornaszoba, ami a mozgásfejlesztés alapja. Apponyi úti telephely: 3 csoportszoba, 2 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC, amely a gyermekekével közös,1 felnőtt öltöző. A gyerekek a folyosón öltöznek. A felnőtt öltözőben folynak a fejlesztő foglalkozások. /kb. 3 m2/ A csoportszobák bútorzata cserére szorul több mint 30 éves bútorok vannak az épületekben. Az épület festése megtörtént, de a nedvesedés miatt egészségtelen. A csoportszobák mérete szerint max. 20 gyermek befogadására alkalmas. Szelei úti telephely: 3 csoportszoba, 3 gyermekmosdó, 1 tálalókonyha, 1 felnőtt WC-öltöző, mely a konyhából nyílik, 1 irodahelyiség, 1 kis alapterületű tornaszoba, a fejlesztő foglalkozások is itt történnek. A nyílászárók régiek, a padlóburkolatok kopottak, több helyen fölválnak, ezért balesetveszélyesek. Mindhárom egységben a fejlesztő játékok, az udvari játékok felújításra, cserére szorulnak, mert a mozgásfejlesztés alapvető feltétele nincs biztosítva. A 11/1994.(VI.8.) MKM rendelet előírása szerint szükséges fejlesztések: --csoportszobák kialakítása - tornaszobák kialakítása - orvosi szobák kialakítása - öltözők, /felnőtt. gyerek/ - felnőtt és gyermekmosdók, WC-k - fejlesztő helyiség - nyílászárók cseréje - külső felújítás
30
Összességében: Jelentős a 6-7 évesen még óvodában lévő gyermekek száma, melynek oka:
A szülő úgy gondolja, hogy még nem érett meg gyermeke az iskolai feladatokra, Születési ideje szerint még maradhat az óvodában. Az óvónők javaslata alapján még nem iskolaérett. Későn kezdte az óvodát, vagy sokat hiányzott. Nevelési Tanácsadó véleménye alapján. A 2012-13-as tanévben visszamaradó gyermekek száma: Pingvines Óvoda: 18 fő, ebből 3 SNI-s Szivárvány Óvoda:12 fő Gyöngyszemek Óvoda: 37 fő 2008-ban 155 gyermek született a településen, ők a 2012/2013-as tanévtől kerülnek óvodába.
3.3.4 Montágh Imre Ált Isk. és Óvoda csoportonként
évfolyam
és/vagy
óvodai csoport foka
gyermek tanulólétszám évfolyamon
és/vagy az
Gyógypedagógiai csoport, tagozat HH Összesen HH aránya(%)
vegyes csoport
13
13
4
HHH HHH aránya(%)
30,77%
A csoportban speciális ellátást igénylő gyermekeket vesznek fel, ellátásukat, fejlesztésüket az EGYMI szakemberei végzik
31
3.4 Összesítő az óvodai létszámokról:
Óvodai intézmények száma
3
Óvodai feladatellátási helyek száma (gyógypedagógiai 8 neveléssel együtt) Óvodai férőhelyek száma (gyógypedagógiai neveléssel 23*22=529+8=537 együtt) Óvodába beíratott gyermekek száma (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
558
Óvodába beíratott gyermekek aránya 104% (gyógypedagógiai neveléssel együtt)
Óvodába beíratott hátrányos 187 helyzetű gyermekek száma Óvodába beíratott halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 49 száma Az óvodába be nem íratott 3. életévüket betöltött gyermekek n.a. száma Az óvodába be nem íratott 3 életévüket betöltött halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek 0 száma Gyógypedagógiai nevelésben részesülő óvodás gyermekek száma (integráltan neveltek 13 nélkül) Az óvodai gyermekcsoportok száma (gyógypedagógiai 25 neveléssel együtt)
A 2012/13-as tanévben várható óvodai létszám: 2011/2012-es tanévben óvodás 558 fő Iskolába megy 168 fő Az óvodai ellátásban marad 67 fő 2012/2013-astnévben óvodáskorúvá 155 fő válik 2012/2013-as tanévben várható óvodai 612 fő létszám A fenti számok igazolják, hogy a jelenleg rendelkezésre álló óvodai férőhelyeken a kötelező óvodai feladatok ellátása nem oldható meg.
32
A rendelkezésre álló helyek száma 529, az ellátandó gyermekek száma 612 fő. Jelenleg 83 gyermek óvodai ellátását nem tudjuk biztosítani. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy Abonyban év közben igen nagy számban helyeznek el nevelőszülőknél gyermeket. 3.4.1Fokozott odafigyelést igénylő gyermekek aránya:
óvoda Szivárvány Pingvines Gyöngyszemek
HH 60 fő 38.71% 66 fő 34.55% 57 fő 28.79%
HHH 10 fő 6.45% 12 fő 6.28% 27 fő 13.64%
SNI 2 fő 1.29% 3 fő 1.57% 6 fő 3.03%
Az óvodák a 2011-12-es tanévben 558 gyermek ellátását biztosították. A csoportok száma 25 a gyógypedagógiai csoporttal együtt. Az átlagos kihasználtság maximális, 9 csoport létszáma haladja meg a 25 főt. A hátrányos helyzetű gyermekek száma 187 fő, a halmozottan hátrányos helyzetűek száma 49 fő. 9 SNI-s gyermek fejlesztése integráltan történik. Abonyban és a környéken megszűnő munkahelyekről először nagy számban a nők szorultak ki. Több család döntött úgy, hogy az otthonmaradó anya nevelőszülői feladatokat vállal. Sok családnak napjainkban az egyetlen bevételi forrás a gyermekek gondozásáért járó munkabér. Az állami nevelésbe kerülő gyermekek sokszor év közben érkeznek, így az óvodai csoportok száma is változó a tanév során. A családból kiemelt gyermekek többsége sérült, idegrendszeri, mentális funkcióik a normál zóna alattiak. Komoly beilleszkedési és magatartási problémákkal kerülnek be a közösségekbe. Nevelésük, fejlesztésük nagy odafigyelést, sok időt, személyes gondoskodást igényel. Nagy számban kerülnek nevelési tanácsadóba, pszichológiai, pszichiátriai kezelésre. Ezeknek a tanulóknak a fejlesztése nagy létszámú csoportokban nem eredményes, pedagógiai asszisztens szakmai segítségét igényli a feladat. A Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői Bizottság folyamatosan végzi a rászoruló gyermekek vizsgálatát, így a tanév folyamán derül ki hány gyermeknek milyen fejlesztést javasolnak. Az SNI-s gyermekek fejlesztését fejlesztőpedagógusnak kell végeznie, általában heti2-3 órában. Ezek a gyermekek a létszámban 2 főnek számítanak, de csak abban az esetben, ha az előírt fejlesztést meg tudja oldani az intézmény. Mivel a gyermekek létszáma folyamatosan növekszik, ez nem megoldott minden óvodában. A Nevelési Tanácsadó által előírt kiscsoportos fejlesztések óraszáma is emelkedik minden évben. Jelenleg eléri a heti 15-20 órát. Logopédiai ellátást az EGYMI szakemberei végzik. A gyermekek szűrése után kidolgozzák az egyéni fejlesztő terveket, majd elvégzik a fejlesztő tevékenységet.
33
3.5.Személyi feltételek óvoda Szivárvány Pingvines Gyöngyszemek
pedagógus 15 17 17
dajka 7.75 8 8
Az óvodai feladatok ellátására megfelelő számú és képzettségű pedagógus biztosított.
Az elmúlt időszakban több szakmai továbbképzésen vettek részt. Az ott megszerzett ismeretekkel, új módszerekkel, eljárásokkal színesítik a mindennapi munkát. / projektpedagógia, fejlesztőpedagógia, drámapedagógia, népi játékok, stb./
3.6.Célkitűzések az óvodai feladatellátás tekintetében:
Az integrált nevelés lényege, hogy minden gyermek kapja meg a szükségleteinek és állapotának megfelelő ellátást. Az esélyegyenlőség keretében a fenntartó feladata az ehhez szükséges feltételek biztosítása. Biztosítani kell a magatartási zavarral küzdő gyermekek beilleszkedését, a szociális kompetenciák kialakítását. Cél, hogy az iskolakezdésre minden gyermek képessé váljon: - a közösségi szabályok betartására, - a közös munkavégzésre, - az iskolai tananyagok elsajátításához szükséges alapkészségeknek legyen birtokosa. Ezt csak differenciált foglalkozások szervezésével, az egyéni fejlettségi szintekhez igazodóan lehet elérni. A differenciálásnak, a kooperatív technikák alkalmazásának nincsenek meg a tárgyi feltételei: - megfelelő méretű csoportszobák, vagy kisebb létszámú csoportok - mozgásfejlesztéshez szükséges tornaszobák, tornaszerek - megfelelő minőségű udvari játékok - az egyéni és csoportos fejlesztéshez szükséges helységek - alapkészségeket fejlesztő játékok, eszközök Az elöregedett óvodai épületek tovább nem bővíthetők, a csoportszobák mérete, a kiszolgáló helyiségek hiánya megoldásra vár. Új telken, új
34
csoportszobák építésével oldható meg a feladat. 83 óvodás gyermek ellátása nem megoldott. Az eszközök pótlásának forrása lehet, ha az óvodák megpályázzák az integrációs képességkibontakoztató támogatást.
4.Iskolák Abony Város kötelezően ellátandó feladatként biztosítja az általános iskolai tanulók nevelését, oktatását, 2 általános iskola működtetésével. Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Somogyi Imre Általános Iskola Önként vállalt feladatként működteti: Montágh Imre Általános Iskola Óvoda és EGYMI-t Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskolát Bihari János Zeneiskolát
Az adatlapban mely vonatkozás(ok)ban szerepel az intézmény? Az adatlapban OM említett azonosít közoktatási óik: intézmények:
Óvodaként?
Somogyi 037772 Imre Ált. Isk. Gyulai Gaál Mikós Ált. 037771 Isk. AMI. Kinizsi Pál Gimnázium 032618 és Szakközépis kola Montágh Imre Ált. Isk. 038547 Óvoda és EGYMI Bihari János 038547 Zeneiskola
Ált. Iskolaként ?
Szakiskolaként?
Szakközép Gimnáziumként? Egyéb: iskolaként ?
x
x
x
x
x
x
EGYMI alapfokú. műv. okt. int
35
4.1 Oktatási intézményekben ellátott gyermekek /3-14 évesek/
Összesen: HH HH % A településen élő óvodás és általános iskolás gyermekek, tanulók száma
1993
HHH HHH % SNI SNI %
765 38,38% 282
14,15% 117 5,87%
Abonyban jelen tanévben 3-18 éves korosztályban 1993 gyermek ellátásáról gondoskodik a fenntartó. 4.2 Feladat ellátási helyek
Feladatel látási hely megneve zése Somogyi Imre Ált. Isk. Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk. Montágh Imre Ált. Isk. Óvoda és EGYMI Kinizsi Pál Gimn. és Szkö. Isk. Bihari János Zeneiskol a
Intéz mény címe
Funkci ó
Főállású pedagóg usok létszám a 52
Abony általán szelei os út 1. iskola ált. isk. 54
669
HH gyerme kek, tanulók száma 263
708
285
Gyerm ekek, tanulók száma
HH gyerme kek, tanulók %
39,31 %
HHH gyerme kek, tanulók száma 118
iskola, óvoda
15
isk.
19
59
30
220
műv.ok 16 t.int.
314
Kálvin út 1.
59
5
81
100,0 0% 0
2,27 % 0
25,80 %
2,39 % 2,54 %
30.50 %
21,82 %
SNI gyerme kek, tanulók %
18
18
48
Kossu th tér 18.
SNI gyerme kek, tanulók száma 16
14,41 %
50.8 %
Bicske i út 2.
17,64 %
102
40,25 %
Kálvin út 11.
HHH gyerme kek, tanulók %
0,00 % 0
0,00 %
0,00 %
Az 1993 főből : általános iskolai ellátásban részesül: 1436 fő középiskolások száma: 220 fő zeneiskolás: 314 fő Az általános iskolába járó gyermekek körében: -
HH-sok száma : 578 fő 40.25 % HHH-sok száma: 238 fő 16.57 % 36
A HHH-s tanulók száma közötti eltérés sehol nem haladja meg a 25 %-ot, így megállapítható, hogy a városban szegregáltan működő intézmény nincs. Egyenlő eséllyel vesznek részt az iskolák Pedagógiai Programjában jóváhagyott választható programokon.
4.3 Általános iskolai tanulók: fő HH HH%
Alsó tagozatos (1-4.)
HHH HHH% SNI SNI %
750 321 42,80% 122 16,27% 32 4,27%
helyben
750
más településre eljáró
15
Kőröstetétlen
Szolnok
ebből
A három leggyakrabban választott céltelepülés neve:
ebből
Felső tagozatos (5-8.)
686 257 37,46% 113 16,47% 61 8,89%
helyben
686
más településre eljáró
8
A három leggyakrabban választott céltelepülés neve:
Kőröstetétlen
Szolnok
37
A 2011/2012-es tanévben az alsó-fölső tagozaton tanuló gyermekek száma:
Iskola Somogyi I. Ált Isk. Gyulai G.M.Ált.Isk. Montágh I. Ált Isk. Összesen:
Alsó tagozat 336 391
Fölső tagozat 333 317
Összesen 669 708
23 750
36 686
59 1436
Az adatok alapján megállapítható, hogy az alsó tagozatosok száma 9.3 %-kal magasabb mint a fölső tagozatosoké. Tanulók száma évfolyamonként
évfol yam és/v agy óvod ai csop ort foka
gyer mek és/va gy tanul Normál (általános) tanterv óléts zám az évfol yamo HH H HHH S n Össze arány H arány N sen HH a(%) H a(%) I
Gyul ai 1.
98
98
38
2.
90
90
32
3.
85
85
39
4.
118
118
49
5.
89
89
39
6.
94
94
37
7.
62
62
23
8.
72
72
28
38,7 8% 35,5 6% 45,8 8% 41,5 3% 43,8 2% 39,3 6% 37,1 0% 38,8 9%
11 13 18 15 16 10 10 9
11,2 2% 14,4 4% 21,1 8% 12,7 1% 17,9 8% 10,6 4% 16,1 3% 12,5 0%
4 0 1 1 2 1 2 7
Emelt szintű oktatás és/vagy két tanítási nyelvű iskolai oktatás SNI tanu lók arán Ös ya sze (%) sen HH
HH arány a(%)
4,0 8% 0,0 0% 1,1 8% 0,8 5% 2,2 5% 1,0 6% 3,2 3% 9,7 2%
#### #### #### #### #### #### 29,6 3% 35,1 4% 26,3 2% 38,8 9% 18,4 2%
0
0
0
0
0
0
27
8
37
13
57
15
36
14
38
7
H H H 0 0 0 1 3 2 6 2
SNI tanuló HHH S k aránya N aránya (%) I (%)
#### #### #### #### #### #### 3,70 % 8,11 % 3,51 % 16,67 % 5,26 %
0 0 0 0 0 0 0 1
#### #### #### #### #### #### 0,00 % 0,00 % 0,00 % 0,00 % 2,63 %
A Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk. alsó tagozatos osztályainál nem adott emelt szintű oktatásra vonatkozó adatot.
38
Som ogyi 1.
85
85
43
2.
85
85
37
3.
84
84
37
4.
82
82
36
5.
82
82
36
6.
93
93
22
7.
81
81
28
8.
77
77
24
50,5 9% 43,5 3% 44,0 5% 43,9 0% 43,9 0% 23,6 6% 34,5 7% 31,1 7%
15 16 11 17 16 10 13 15
17,6 5% 18,8 2% 13,1 0% 20,7 3% 19,5 1% 10,7 5% 16,0 5% 19,4 8%
1 0 1 1 3 3 4 3
1,1 8% 0,0 0% 1,1 9% 1,2 2% 3,6 6% 3,2 3% 4,9 4% 3,9 0%
48
13
45
18
49
16
49
14
41
17
51
7
47
11
45
10
27,08 % 40,00 % 32,65 % 28,57 % 41,46 % 13,73 % 23,40 % 22,22 %
4 7 4 7 8 3 4 6
8,33 % 15,56 % 8,16 % 14,29 % 19,51 % 5,88 % 8,51 % 13,33 %
0 0 0 0 0 1 0 0
0,00 % 0,00 % 0,00 % 0,00 % 0,00 % 1,96 % 0,00 % 0,00 %
Mindkét iskolában a tanulói létszám egyenletes beiskolázást mutat, jelentős eltérés a két intézmény között nincs. 4.4 A 2011/2012-es tanévben 1. osztályosok, illetve 8. osztályosok száma:
iskola Gyulai Somogyi
1. osztályosok
8 osztályosok
Fő
Ebből HHH-s
Fő
Ebből HHH-s
98 85
11 15
72 77
9 15
Mindkét intézményben az iskolát megkezdő tanulók száma magasabb a kimenő diákok számánál. A HHH-s tanulók száma a belépő 1. osztályban magasabb a Gyulai iskolában, a Somogyiban a két adat megegyezik.
Mindkét intézmény nagy figyelmet fordít arra, hogy az első osztályok indításánál ne alakulhassanak ki szegregált osztályok. Az óvónőkkel és a szülőkkel történő beszélgetéseken elfogadtatják, hogy az iskolába lépő tanulónak a sikeres előmenetel érdekében mit javasolnak. Ennek az együttműködésnek köszönhető, hogy a tagozatos és az iskolák által kínált egyéb programokkal dolgozó osztályokban is érvényesül az integráció. /iskolaotthon, emelt matematika, idegen nyelv,stb./
39
Az évfolyamok és az osztályok közötti HHH-s létszám közötti különbség a törvényi előírásoknak megfelelően sehol nem haladja meg a 25 %-ot. Az SNI-s tanulók száma évről-évre csökken, ezzel párhuzamosan emelkedik a Nevelési Tanácsadó által kiadott szakvélemények száma, ahol a leggyakoribb diagnózis a tanulási nehézség, valamint a beilleszkedési, tanulási magatartási zavar. /BTM/ Ezeket a gyerekeket az előírt óraszámban kiscsoportos formában kell fejleszteni, a fejlesztést az előírásnak megfelelően fejlesztőpedagógus, valamint tanító végezheti. Gyakran előfordul, hogy a fejlesztőpedagógus által vezetett fejlesztő csoportok létszáma meghaladja a kiscsoportra /3-5 fő/ vonatkozó előírást kapacitás hiány miatt. 4.5 Személyi feltételek: Mindkét intézményben a szakos ellátottság 100%-os A növekvő számú magatartási beilleszkedési problémával küzdő tanuló ellátására kívánatos lenne iskolapszichológusok alkalmazása. Az iskolai gyermekvédelmi felelősök munkarendjének és feladatainak az áttekintése, az intézmények közötti kommunikáció erősítése javíthatna a helyzeten. Mivel mindkét iskola nyitott, porta- és őrszolgálatra beosztott személy alkalmazása nagyban növelhetné a belső rendet. 4.6 Tárgyi feltételek: Somogyi Imre Ált. Isk. 32 osztályra 32 tanterem áll rendelkezésre. 3 tantermet a Református egyháztól bérelnek, ezek a mai kor követelményeinek nem felelnek meg, szükségtantermek. A központi épületben sor került az akadálymentesítésre, valamint a nyílászárók és a kazán cseréjére. Az épület külső felújítására anyagi forrást kell keresni. A gyermekek rendelkezésére áll számítástechnika terem 49 db számítógép, internet hozzáféréssel. A Radák úti iskolaegység felújítása megtörtént, az ott tanuló kisdiákok rendelkezésére áll: tornaszoba, ebédlő, akadálymentes mosdók, megfelelő méretű tantermek. Az Abonyi Lajos úti iskolaegység felújításra vár. Az iskola rendelkezik: Számítógépes teremmel, tornateremmel, orvosi szobával. Összességében a szükségtantermek kiváltásával biztosítható az intézmény megfelelő szintű működtetése. A testnevelés órákat a tornateremben, a sportcsarnokban valamint a birkózó teremben tartják. A heti 5 óra testnevelés kötelezővé válásával kevés lesz a hely. Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola: A központi telephelyen megtörtént a tető felújítása, az összekötő üvegfolyosó tetőcseréje, valamint a nyílászárók és a kazán cseréje. A külső homlokzat felújítására még nem került sor. A számítástechnika teremben 26 számítógép, internet hozzáféréssel szolgálja a számítástechnika órákat, valamint szakköröket.
40
Az intézmény Szolnoki úti telephelyén a mosdók felújítása, valamint lambériázás, festés történt . Fontos lenne a nyílászárók cseréje, az elektromos rendszer felújítása, valamint a külső homlokzat tatarozása. Az intézmény tanterem gondokkal küzd. Az osztályok száma:32, a tantermek száma 28+3 kiscsoport befogadására alkalmas szoba + 2 fejlesztő szoba. A hiányzó tantermek pótlására, a színpadi függöny mögött is órák vannak. Az intézményben 1 tornaszoba van a központi iskolában, valamint 1 kisméretű tornaszoba a Szolnoki úton. A tornacsarnokot 3 intézmény / Somogyi isk., Gyulai isk., Gimnázium/ közösen l kialakított heti rend szerint használja. A heti 5 testnevelés óra bevezetése minden megoldhatatlan feladat, a feltételek hiányai miatt.
intézményben
szinte
4.7 Tanórán kívüli programokon való részvétel 2007/2008 Somogyi fő hhh Műv.okt. Napközi 147 41 Szakkör 171 29 Tábor 58 3
2008/2009 Gyulai Somogyi fő hhh fő hhh 112 2 233 35 168 45 1261 31 161 27 98 5 62 3
2009/2010 Gyulai Somogyi fő hhh fő hhh 132 4 259 41 187 39 1030 45 133 25 103 10 54 3
Gyulai fő hhh 116 5 204 49 1089 51 102 8
A napközis és iskolaotthonos alsó tagozatos tanulók aránya a település iskoláiban a 2010-es tanévben: Somogyi I. Ált. Isk. 27.9 % az összes tanulóhoz mérten, az alsó tagozatban 55.65 % Gyulai G.M.ÁltIsk. 28.8 % az összes tanulóhoz mérten, az alsó tagozatban 52.17 % Mindkét intézményben jól működő iskolaotthonos osztályok, valamint napközis és tanulószobai csoportok működnek. Alsó tagozaton napközis, fölső tagozaton tanulószobai ellátást biztosítanak az intézmények. Elutasított tanuló nincs, minden jelentkezőt felvesznek a napközibe. A tanulási problémákkal küzdő tanulóknak javasolják a napközis, tanulószobai ellátás igénybevételét, hiszen ott segítséget kapnak a tanulmányi munkában, valamint a szabadidő hasznos eltöltésében. A Gyulai iskolában működő művészetoktatásban a HHH-s tanulók számát kicsit nagyobb odafigyeléssel emelni lehetne, hiszen a művészeti tevékenységek igen jó hatással vannak a gyermekek tanulási képességének a fejlődésére is. A nyári táborok közül az utóbbi években népszerűek a napközis jellegűek. A vidékre szervezett táborok költségét a legtöbb szülő nem tudja vállalni.
41
A számadatok nagy eltérést mutatnak a két iskola között a szakköri létszámok tekintetében. A szakköbe járó tanulókat a Gyulai, szakkör féleségenként tartja nyilván. A számadataik azt mutatják, hogy 1-1 gyermek több szakkörnek is a tagja, valamint vannak tanórák, amelyek szakköri keretben működnek, így az egész osztályt érintik. /pl. idegen nyelvórák 1-2. osztályban/
4.8 Évfolyamismétlők számának alakulása
Évfolyamismétlők száma (fő)
Gyulai Isk. 2005/20 06 2006/20 07 2007/20 08 2008/20 09 2009/20 10
HHtanul ók köréb HH összlétszá en aránya( mon belül: (fő) %)
Magántanulók száma (fő)
HHHtanul ók köréb HHH en aránya( összlétszá (fő) %) mon belül:
HHtanul ók köréb HH en aránya( (fő) %)
HHHtanul ók köréb HHH en aránya( (fő) %)
6 5 23fő 3.3%
6
23fő 3.1%
5
27fő 3.7%
33,33 % 7
12
9
3
71,43 % 4
57,14 %
42
Évfolyamismétlők száma (fő) HHtanul ók köréb HH Somogyi összlétszá en aránya isk. mon belül: (fő) (%) 2005/200 6 26 2006/200 7 27 2007/200 8 27fő 3.4% 2008/200 9 44fő 6.0% 2009/201 0 30fő 4.3%
Magántanulók száma (fő)
HHHtanul ók köréb HHH en aránya (fő) (%)
HHtanul ók köréb HH összlétszá en aránya mon belül: (fő) (%)
HHHtanul ók köréb HHH en aránya (fő) (%)
5 3 7 0 6
Az évfolyamismétlők száma lényegesen nem tér el a két iskolában. Az első osztályt szülői kérésre ismétlők száma évente igen magas /10-15 gyermek/, ami abból adódik, hogy nem lehetett buktatni. Mi az oka a nagyfokú sikertelenségnek? Ezek a gyerekek az iskolai éveket nagyfokú szocializációs hátránnyal és alapkészség hiánnyal kezdik. Miért? - későn kezdenek óvodába járni - sokat hiányoznak - az otthonról hozott „tőke” kevés és hiányos a sikeres iskolai előmenetelhez. A magasabb évfolyamokon történő bukásokra jellemző: - tanulási motiválatlanság - feladat és kötelességtudat hiánya - hiányzások - magatartás és figyelemzavar. 4.9 Az iskolákban működő segítő programok: 4.9.1 Útravaló program: 2008/2009
2009/2010
HHHH Összlét tanulók körébe aránya(% ) számo n (fő) n belül Gy/23
5
S/4
3
21,74% 75%
HHHHHHH tanulók HHH Összlét tanulók aránya(% körébe körébe aránya(% ) ) számo n (fő) n (fő) n belül 16 1
69,57% 25 %
31
14
9
7
45.16% 77 %
HHHtanulók HH körébe aránya(% ) n (fő)
17 2
54.8% 22.3 %
43
A pályázásra jogosultak köre Tanulók: Az esélyegyenlőségi ösztöndíjak esetében (Út a középiskolába, Út az érettségihez, Út a szakmához ösztöndíj) pályázhat a Magyar Köztársaság területén működő közoktatási intézménnyel tanulói jogviszonyban álló azon magyar vagy külföldi állampolgár, aki a . tanévben: halmozottan hátrányos helyzetű; vagy családba fogadott; vagy átmeneti nevelésbe; vagy ideiglenes hatállyal elhelyezett, vagy utógondozásban; vagy utógondozói ellátásban részesül; vagy hátrányos helyzetű, és meghatározott intézményben és évfolyamon/képzésben tanul. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esetében – kivétel a tartós nevelésbe vett tanulókat – a halmozottan hátrányos helyzet megállapításához az alábbi dokumentumok valamelyikét a pályázó köteles az Ösztöndíjas pályázati űrlaphoz csatolni: jegyző előtt tett nyilatkozat másolatát arról, hogy a törvényes felügyeletet ellátó szülő/szülők vagy gyám/gyámok legfeljebb az iskolai nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte/fejezték be sikeresen; vagy jegyző által a halmozottan hátrányos helyzet meglétéről kiállított igazolást. A programba résztvevő gyermekek mellé az iskola mentor tanárt jelöl ki, aki személyes segítséget nyújt a gyermeknek a tanulásban, életvezetési tanácsokat ad, tartja a szülővel a kapcsolatot. Évente egyre több gyermek pályázik a programban való részvételre, de a befogadott tanulók száma nem nő a kívánt mértékben. 4.9.2 Integrációs, képességkibontakoztató program tanulók létszáma
OM azonosító
2007/2008
2008/2009
2009/2010
2010/2011
2011/2012
IPR
IPR
IPR
IPR
IPR
73
94
104
104
102
105
111
123
121
108
intézmény neve
037771
Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk.
037772
Somogyi Imre Ált Isk.
44
A program az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességéből indul ki. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását.
A törvény szerint a pedagógiai rendszer részét képezi a tanterv, a ráépülő tanításttanulást segítő és értékelő eszközrendszer, a gyakorlati alkalmazást lehetővé tevő, illetve segítő akkreditált pedagógusképzési és -továbbképzési kínálat, valamint a pedagógiai szakmai szolgáltató tevékenység. Az itt kiadott integrációs felkészítés pedagógiai rendszere az iskolák életébe egy speciális szempontot, az együttnevelés szempontját emeli be, mely átstrukturálja a pedagógiai rendszer fogalmának hagyományos kereteit. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszere nem ad meg részletes tanítási tartalmakat, választandó tantervet, tankönyvet, stb., nem nevez meg konkrétan alkalmazandó programokat, viszont kinyilvánítja az egyéni különbségekre alapozott nevelés kialakításának szükségességét. Kiindulópontja, hogy a tanulók közti különbségek rendkívül sokfélék, a személyiség széles dimenzióiban írhatók le, s nem korlátozhatók valamely tantárgyban elért iskolai eredményekben megmutatkozó különbségekre. A differenciálás nem azonosítható a felzárkóztatással és a tehetségneveléssel, a differenciálás tehát nem a tanulmányi eredményesség szintjeihez igazodik. A differenciálás mindenki számára a saját komplex személyiségstruktúrájának leginkább megfelelő, számára optimális fejlesztés biztosítását jelenti, figyelembe véve előzetes tudását, annak gyengébb és erősebb területeit, a tanuló igényeit, törekvéseit, érdeklődését, személyiségének rá jellemző vonásait, speciális erősségeit és gyengeségeit. A nevelés, az oktatás igazodik a gyermekhez, s ez azt is jelenti, hogy igazodik ahhoz a közeghez, amelynek a gyermek részese. Ha az integrációs nevelés ezt a célt eléri, működőképessé válik. A különböző intézmények a kialakított struktúrát már a saját pedagógiai programjuknak és helyi tantervüknek megfelelő tartalmakkal tölthetik ki. Az IPR rendszerben résztvevő intézmények által megvalósítandó tevékenységek: Kötelezően megvalósítandó: Az iskolába való bekerülés előkészítése Az óvodából az iskolába való átmenet segítése
[2]
Heterogén osztályok kialakítása a jogszabályoknak megfelelően (11/1994 (VI. 8.) MKM 39/D.§ (3), 39/E.§(1))
45
. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése Szülőházzal Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Szakmai és szakszolgálatokkal Középfokú oktatási intézményekkel Kisebbségi önkormányzattal Civil szervezetekkel II. A tanítást-tanulást segítő eszközrendszer elemei A
tanítást-tanulást segítő
eszközrendszer elemei az integrációs fejlesztést
megvalósító pedagógiai rendszert azokkal a szempontokkal egészítik ki, amelyek az együttnevelés pedagógiai esélyeit jelentősen növelik. Az integráció, - a heterogén összetételű iskolák és tanulócsoportok kialakítása - leginkább a differenciálásra alkalmas szervezési módok, kooperatív technikák alkalmazását jelentik. Így az egyes rendszerelemeket is ez a szempont befolyásolja alapvetően. Az arab számokkal jelölt fő sorok alatt megjelenő (dőlt betűvel jelölt) elemek közül legalább egyet kötelezően kell választani. Az iskola a kiválasztott programelem(ek) alkalmazását adaptálás, vagy önálló fejlesztés útján is megvalósíthatja. Amennyiben az iskola már alkalmaz egy programelemet, akkor azt kell megvizsgálni, hogy érvényesülnek-e az integrációs valamint,
felkészítésre hogy
milyen
vonatkozó módon
osztály-
mérik
az
illetve adott
csoportkritériumok,
elem
hatékonyságát,
eredményességét. 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek a következő területekről: 1.1. Az önálló tanulást segítő fejlesztés a tanulási és magatartási zavarok kialakulását megelőző programok az önálló tanulási képességet kialakító programok a tanulók önálló - életkornak megfelelő - kreatív tevékenységére épülő foglalkozások tanulási motivációt erősítő és fenntartó tevékenységek
46
1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése tantárgyi képességfejlesztő programok kommunikációs képességeket fejlesztő programok komplex művészeti programok 1.3. Szociális kompetenciák fejlesztése közösségfejlesztő, közösségépítő programok mentálhigiénés programok előítéletek kezelését szolgáló programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek patrónusi, mentori, vagy tutori rendszer működtetése együttműködés civil (pl. tanodai) programmal művészeti körök 3. Az integrációt elősegítő módszertani elemek egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés kooperatív tanulásszervezés projektmódszer drámapedagógia 4. Műhelymunka – a tanári együttműködés formái értékelő esetmegbeszélések problémamegoldó fórumok hospitálásra épülő együttműködés 5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer eszközei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés egyéni fejlődési napló 6. Multikulturális tartalmak multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban multikulturális tartalmak projektekben feldolgozva 7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása pályaorientáció továbbtanulásra felkészítő program
47
III. Várható eredmények Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének bevezetését követő néhány évben a következő eredményekről kell számot adni, amelyek a két éves kiépítés során az ellenőrzés szempontjait is jelentik : A hátrányos helyzetű tanulók aránya az oktatási-nevelési intézményben megfelel a jogszabályban előírtaknak. Az intézmény tartósan képes a különböző háttérrel és különböző területeken eltérő fejlettséggel rendelkező gyerekek fogadására, és együttnevelésére. Multikulturális tartalmak beépülnek a helyi tantervbe. Az intézmény párbeszédet alakít ki minden szülővel. Az intézményben létezik tanári együttműködésre épülő értékelési rendszer. Ezek eredményeként: Nő az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó hátrányos helyzetű tanulók száma. Csökken az intézményben a tankötelezettségi kor határa előtt az iskolai rendszerből kikerülők száma. Nő az érettségit adó intézményekben továbbtanuló hátrányos helyzetű tanulók száma. Az adott intézményben az országos kompetenciamérések eredményei az országos átlagot meghaladó mértékben javulnak. A program sikeres működtetése érdekében az intézmények pedagógusai szakmai továbbképzéseken vettek részt: / a Somogyi I. Ált. Isk. nem szolgáltatott adatot/ Módszertani terület
Résztvevő főállású Óvodapedagógus
Hatékony együttnevelés az iskolában - IPR képzés, multikultúra az Gyulai 20 fő iskolában Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
Gyulai 2 fő
Kooperativ tanulás
Gyulai 2 fő
Projektpedagógia
Gyulai 2 fő
Drámapedagógia
-
Egyéb / tanulás tanítása, magatartási zavarok kezelése/
Gyulai 25 fő
48
Mindkét intézmény több alkalommal szakmai konferenciát rendezett az IPR-es tevékenységgel összefüggő témában. -
IKT alkalmazásának a lehetősége a tanórákon Magatartási problémák kezelése A kompetenciamérés eredményességének javítása Differenciálási lehetőségek a tanórákon stb.
4.10 Továbbtanulási mutatók az intézményekben
4.10.a) Somogyi Imre Általános Iskola
Somogyi Imre Ált. Isk. Szakközépiskola képzés) (fő)
Gimnázium (fő)
2006/ 2007 2007/ 2008 2008/ 2009
összl étszá mon belül:
HHtanul ók köréb en (fő)
16
2
12,50 %
21
3
14,29 %
0
21
3
14,29 %
4
17,39 %
2009/ 2010 23
HH arány a(%)
HHHtanul ók köréb en (fő)
(érettségit
összl étszá mon belül:
HHtanul ók köréb en (fő)
30
13
43,33 %
13
0,00 %
46
11
23,91 %
1
4,76 %
41
12
29,27 %
1
4,35 %
16
57,14 %
HHH arány a(%)
28
HH arány a(%)
HHHtanul ók köréb en (fő)
adó
Szakiskolai képzés (fő)
összl étszá mon belül:
HHtanul ók köréb en (fő)
43,33 %
36
5
13,89 %
17
47,22 %
1
2,17 %
34
8
23,53 %
11
32,35 %
5
12,20 %
29
7
24,14 %
3
10,34 %
7
25,00 %
11
33,33 %
9
27,27 %
HHH arány a(%)
33
HH arány a(%)
HHHtanul ók köréb en (fő)
HHH arány a(%)
49
4.10.b) Gyulai G.M.Ált.Isk.
Szakközépiskola képzés) (fő)
Gimnázium (fő)
HHtanu összléts HH lók zámon arány köré belül: a(%) ben (fő)
HH Htanu HHH lók arány köré a(%) ben (fő)
2006/ 2007 2007/ 2008 9 2008/ 2009
(érettségit
HHtanu összléts HH lók zámon arány köré belül: a(%) ben (fő)
adó
HH Htanu HHH lók arány köré a(%) ben (fő)
22
23
2
2009/ 2010 18
2
8,7 0% 11, 11 %
Szakiskolai képzés (fő)
HHtanu összléts HH lók zámon arány köré belül: a(%) ben (fő)
HH Htanu HHH lók arány köré a(%) ben (fő)
19
35
3
34
6
8,5 7% 17, 65 %
36
5
12
4
13, 89 % 33, 33 %
A település intézményeiben a beiskolázási mutatók között jelentős eltérés nincs. A továbbtanulási adatokból látható, hogy a magasabb iskolai végzettséget adó középfokú oktatási intézményeket választják nagy számban. A jelentkezések eltolódtak a szakközépiskolák irányában, a gimnáziumban továbbtanulók aránya jelentősen nem változik.
2008/2009
Gy. S
2009/2010
Gimnázium %
Szakközépisk. %
Szakiskola %
Gimnázium %
Szakközépiskola %
Szakiskola %
Össz.
Össz.
HHH
Össz.
Össz.
Össz.
Össz.
HHH
37.2 45.0
3.2 5.4
38.3 5.3 31.8 3.2
18.7 39.3
6.2 10.7
HHH
24.4 2.1 23.0 1.0
HHH
HHH
28.1 3.1 27.3 1.0
HHH
53.1 9.3 33.3 8.3
Mindkét intézményből sikeresen továbbtanulnak a HHH-s gyermekek . A 2010/2011es tanévben érettségit adó képzésre jelentkezett a Gyulai iskolából 12.4%, a Somogyiból 9.3 %. A középiskolai visszajelzések szerint a bekerült diákok között nincs lemorzsolódás. Jellemzően nagy számban választják a szakiskolai képzést, 2011-ben a Gyulaiból 6.2 %, a Somogyiból 10.7 %. Az iskolai eredményességet vizsgálva megállapíthatjuk, hogy minden HHH-s gyermeknek sikerült úgy továbbtanulnia, hogy esélye van a szakmai végzettség
50
megszerzésére. A Somogyi iskolában előfordul, hogy évente 1-1 elsősorban leány tanuló nem vállalja a képzést. Az ok a családi és etnikai hagyományokra vezethető vissza.
4.11 Kompetencia mérések eredményei
Az Oktatási Hivatal által végzett kompetencia mérés eredményei nem álltak teljes mértékben rendelkezésre. A végzett mérések eredményei elmaradtak az országos átlagtól: Somogyi iskola 2007-es adat alapján: 8. osztályban: szövegértés eredménye: 454.00 pont, országos átlag 497.00 pont Matematika eredménye:441.00 pont, országos átlag 494.00pont Gyulai iskola 2008-as mérés eredménye: Szövegértés. 6. osztályban: 510 pont, 8. osztályban: 498 pont, Matematika 6.osztályban : 471 pont, 8. osztályban 476 pont,
országos átlag országos átlag országos átlag országos átlag
516 pont 497 pont 500. pont 491 pont
Mindkét intézményben 2010-ben az Intézményi Minőségirányítási Program keretében kidolgozásra került az intézményi mérési értékelési rendszer, melynek feladata: - minden tanév elején és végén egységes mérőeszközzel bemeneti és kimeneti teljesítmény mérése, értékelése - A tantervi minimum szint alatt teljesítő diákok részére egyéni fejlesztési terv kidolgozása A programot mindkét intézmény folyamatosan működteti, az eredményről a 2012-es évben írandó mérési eredmények jeleznek vissza.
51
5. Az önkormányzat önként vállalt feladatként működtetett intézményei 5.1 Montágh Imre Általános Iskola és Óvoda gyermek-, tanulólétszám az évfolyamon az osztályszervezés módja szerint évfol yam és/v agy óvod ai csop ort foka
vegy es csop ort 1. oszt ály 2. oszt ály 3. oszt ály 4. oszt ály 5. oszt ály 6. oszt ály 7. oszt ály 8. oszt ály
(óvoda vonatkozásában amennyiben releváns, pl. gyógypedagógiai csoport) gyermek és/vagy Emelt szintű oktatás és/vagy két tanul%ól Normál (általános) tanterv tanítási nyelvű iskolai oktatás étszám az SNI SNI évfolya tan tan mon uló uló k k HH H HHH S ará HH H HHH S ará Össz H arány H arány N nya Össz H arány H arány N nya esen H a(%) H a(%) I (%) esen H a(%) H a(%) I (%)
Gyógypedagógiai csoport, tagozat
HH H Össz H arány H esen H a(%) H
HHH arány a(%)
30,77 % 13
3
8
5
7
12
10
11
3
13
3
8
5
7
12
10
11
3
4
1
6
1
2
7
6
5
2
33,33 % 75,00 % 20,00 % 28,57 % 58,33 % 60,00 % 45,45 % 66,67 %
1
2
1
2
2
5
3
2
33,33 % 25,00 % 20,00 % 28,57 % 16,67 % 50,00 % 27,27 % 66,67 %
Az intézmény a többi gyermekkel, tanulóval együtt nem foglalkoztatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai, iskolai ellátását, gyógypedagógiai szolgáltatást nyújt. Az itt ellátott gyermekek a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői bizottság határozata alapján kerülnek az intézménybe. Az osztályok létszámából következtetni lehet az elmúlt évek szemléletváltására.5-6 évvel ezelőtt a szakértői bizottság sokkal több gyermekről döntött úgy, hogy a többiekkel együtt a nevelése, oktatása sikertelen. Napjainkra ez megváltozott, csak az enyhe fokban értelmi sérült, valamint a középsúlyos értelmi fogyatékos gyermek ellátását javasolják speciális intézményben ellátni. A részképesség zavarral küzdő
52
tanulókat a szakértői bizottság áthelyezte, mondván integráltan nevelhetők, megfelelő fejlesztés mellett. Ennek okán az intézményben csökken a tanulók száma. A 2005/2006-os tanévtől az intézmény pedagógusai EGYMI-ként ellátják a város valamennyi intézményében a logopédiai, gyógypedagógiai tanácsadás, valamint az SNI-s gyermekek fejlesztésével kapcsolatos feladatokat. / évente 450-500 tanuló/ Az intézmény felújítása 2010-ben megtörtént, rendelkezik számítástechnika szaktanteremmel, tornateremmel, étkezővel. A technikai felszereltség kiemelkedően jó, a tanítást segítik az interaktív táblák és tananyagok, fejlesztő eszközök. Ezeket pályázati forrásból biztosította az intézmény. Főállású gyógypedagógusok száma: 8 fő, ebből 7 fő tanulásban akadályozott vagy oligofrénpedagógia szakos, 1 fő pszichopedagógus. Az óvoda a Tószegi úton működik, jelenleg 13 gyermeket látnak el. Az épület állaga megfelelő, de tornaszoba nincs. A mozgásfejlesztés feltételén javítani kell, hellyel, eszközökkel.
5.2 Középiskolai oktatás Kinizsi Pál Gimnázium és Szakközépiskola A középiskola többcélú intézményként működik, gimnáziumi és szakközépiskolai feladatokat is ellát. Általános műveltséget megalapozó, érettségi vizsgára és felsőfokú tanulmányokra, illetve közép és felsőfokú szakképzések megkezdésére felkészítő nevelő, oktató munkát végez. Osztályok száma. 2008/2009.
2010/2011
2011/2012
Gimn.
Szakköz.
Gimn.
Szakköz.
Gimn.
Szakköz.
létszám
112
113
111
112
106
114
Osztályok száma átlaglétsz ám
5
4
5
4
5
4
22 fő/oszt
28fő/oszt
22fő/oszt
28fő/oszt
21.2fő/osz 28.5fő/osz t t
53
5.2.1 Tanulók száma osztályonként
évfolyam és/vagy óvodai csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszám az Normál (általános) tanterv évfolyamon
HH Összesen HH aránya(%) 9.a
19
19
2
9.b
30
30
14
10.a
24
24
5
10.b
28
28
6
11.a
19
19
7
11.b
30
30
3
12.a
20
20
3
12.b
26
26
4
13.a
24
24
4
10,53% 46,67% 20,83% 21,43% 36,84% 10,00% 15,00% 15,38% 16,67%
HHH HHH aránya(%) 1 1 1 0 0 1 0 1 0
5,26% 3,33% 4,17% 0,00% 0,00% 3,33% 0,00% 3,85% 0,00%
SNI tanulók aránya SNI (%) 0 0 0 0 0 0 0 0 0
0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%
Az intézményben az „a” jelű osztályok a gimnáziumi a „b” jelűek a szakközépiskolai képzéshez tartoznak. Az 5 gimnáziumi osztály a 0. nyelvi előkészítő évfolyammal indítja tanulmányait. A hhh-s gyermekekre fokozottan figyel az intézmény minden pedagógusa, ezért lemorzsolódásuk nem jellemző. SNI-s tanuló nem jár az intézménybe. Más településről bejáró tanulók száma: 62 fő Ebből Hh: 16 fő Ebből Hhh: 2 fő Az intézményben tanító pedagógusok száma: 19 fő
54
5.2.2 Infrastruktúra és hozzáférés az intézményben.
az eszközt / létesítményt használó eszköz/létesít mény
logopédiai foglalkoztató, egyéni fejlesztő szoba nyelvi labor szükségtanter em számítástechn ikai szaktanterem számítógép (min. P4 szintű) ebből internet hozzáférésel: tornaterem
dar ab
HH HHH gyermek gyermek gyermek ek, HH-tanulók ek, ek, tanulók aránya % tanulók tanulók száma száma száma
####### ### 0
0
0
1
220
48
5
220
48
3
220
48
85
220
48
85
220
48
1
220
48
sajátos nevelési HHH igényű SNI gyermekek gyermek gyermekek , tanulók ek, , tanulók % aránya % tanulók száma
####### ### 0
21,82% 21,82%
5 5
21,82%
0
2,27% 2,27%
21,82%
0
5
0,00% 0,00%
2,27% 5
0,00%
0
5
21,82%
0
2,27% 5
21,82%
####### ###
0,00% 0
2,27% 2,27%
0 0
0,00% 0,00%
Tárgyi feltételek. Az intézmény tanterem gondokkal küzd. A Báthori úti telephelyen is több órát tartanak naponta. A megelőző években a szakképzési hozzájárulásból az eszközállományt bővítették, elsősorban informatikai eszközökkel./számítógépek, projektor, interaktív tábla digitális fényképező stb/ Az udvari kis épület és a főépület felújítása megtörtént. A testnevelés órákat a szomszédos tornacsarnokban tartják. A kötelező helyiségek közül hiányzik: -3 tanterem -helyettesi iroda -könyvtár -orvosi szoba -porta -raktár
55
5.3 Művészetoktatás
Abony város Önkormányzata két oktatási intézményben biztosítja az érdeklődő gyermekek művészetoktatását. Bihari János Zeneiskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Mindkét intézmény 2008-as minősítés alapján: Kiváló alapfokú művészetoktatási intézmény
5.3.1 Bihari János Zeneiskola:
A 2007/2008-as tanévtől a vidéki telephelyek megszűntek, azóta Abony Város önként vállalt feladatként működteti az intézményt.
Feladatellátá si hely Település címe megnevezés e e Bihari János Kálvi Zeneiskola n út AMI Abony 1
Funkció alapfokú művészetoktat ás
HH Főállású Gyermeke gyermeke pedagóguso k, tanulók k, tanulók k létszáma száma száma 16 314 81
HH gyermeke k, tanulók %
25,80%
56
Tanulók létszáma:
évfolyam és/vagy óvodai csoport foka
gyermek és/vagy tanulólétszám az Normál (általános) tanterv évfolyamon
HH Összesen HH aránya(%) előképző 1.
47
47
8
Előképző 2.
40
40
17
1
61
61
25
2
43
43
13
3
33
33
6
4
39
39
9
5
10
10
2
6
19
19
1
7
7
7
0
8
7
7
0
9
5
5
0
10
3
3
0
HHH HHH aránya(%)
SNI tanulók aránya SNI (%)
17,02% 42,50% 40,98% 30,23% 18,18% 23,08% 20,00% 5,26% 0,00% 0,00% 0,00% 0,00%
A 2011/2012-es tanévben 314 tanuló jár a zeneiskolába egyéni hangszeres valamint szolfézs képzésre. A moderntánc tanszakon nincs hallgató. Személyi feltételek: főállású pedagógusok száma 16 fő Tárgyi feltételek: KMOP-5.2.1/B-09-sf-2010-011 jelű „Lehetőségeink Fő tere – Abony Város integrált településközpont fejlesztése” című pályázat keretében a közeljövőben megépülő közösségi ház és zeneiskola megoldja az intézmény működési problémáit. Mivel a mostani épület lebontásra kerül, a tanszakok különböző helyre költöznek, de az építkezés idején is működik az intézmény.
57
5.3.2 Gyulai Gaál Miklós Általános Iskola AMI Az iskolában csoportos művészetoktatás folyik az alábbi szakokon. Modern tánc Néptánc Szobrászat Összesen a 2011/2012-es tanévben 139 tanuló iratkozott be.
Modern tánc szobrászat néptánc
előképző 1. 2. 16 0 13 0 20 0
alapfok 1. 2. 0 14 17 0 14 0
3. 21 0 0
4. 0 0 0
5. 15 0 0
6. 0 0 0
továbbképző 1. 2. 3. 0 0 0 9 0 0 0 0 0
Össz. 4. 0 0 0
66 39 34
Személyi feltételek. Modern tánc és néptánc szakon megfelelő képzettségű szakemberek foglalkoznak a gyerekekkel, a néptánc tanítás személyi feltételét évek óta nem tudja megoldani az intézmény. Tárgyi feltételek. Az iskolában a 20-as teremben felszerelt tükör segíti a moderntánc tanítását. Az aulában megépült színpadon a néptánc szakosok is megfelelő körülmények között tudnak próbálni. A stúdió technika folyamatos fejlesztésre szorul. A próbák zavartalanságát biztosítja a hordozható lejátszók vásárlása. A ruhák, kosztümök tárát folyamatosan bővíteni kell.
58
Az önkormányzati hozzájárulás mértéke:
intézmény neve
Önkormányzati hozzájárulás (Ft)
/társulási 1 gyermekre, tanulóra jutó hozzájárulás (Ft)
2006
2011
2006
2011
Somogyi Imre Ált. Isk.
41215000
89728000
53665
134122
Gyulai Gaál Miklós Ált. Isk.
52744000
85482000
66013
120737
Kinizsi Pál Gimn. és Szakközépisk.
10495000
37930000
55529
172409
Montágh Imre Ált Isk.Óvoda
s EGY 16309000 34529000
421085
226513
Bihari János Zeneiskola
42075000
29371000
90679
93538
Pingvines Óvoda
26466000
56196000
129102
294219
Gyöngyszemek Óvoda
32643000
40868000
148377
206404
Szivárvány Óvoda
37649000
45544000
213915
293832
Abony Város Önkormányzat saját bevételeiből jelentős összeget fordít az intézmények fenntartására. Folyamatosan pályázati forrásokat keres, melyekből fejleszteni tudja az intézményeket. 2011-ben az alábbi költségvetési hozzájárulást valamint Abony Város Önkormányzatának támogatását használták föl az intézmények:
59
6. Összegzés: A település lakossága a 3-5 éves, valamint a 6-14 éves korosztály száma biztosítja a közoktatási intézményekben a gyermeklétszámot. A településen a fiatal felnőtt lakosság elvándorlásának megszüntetése érdekében munkahelyeket kell teremteni. A településen rendszeres gyermekvédelmi kedvezményt igénylő szülőket nyilatkoztatni kell az iskolai végzettségüket illetően. A településen az óvodai ellátás feltételei nem egyenlők. Az épületek felújítása, folyamatos karbantartása a fenntartó felelőssége. A megfelelő méretű és felszereltségű csoportszobák biztosítása az esélyegyenlőség alapja. Különösen fejlesztésre szorul a Gyöngyszemek Óvoda, ahol a HHH_s és SNI-s gyermekek aránya a városban a legnagyobb, a feltételek pedig a legmostohábbak. 83 óvodás korú gyermek ellátásának feltételét meg kell teremteni. Meg kell vizsgálni az integrációs képességkibontakoztató pedagógiai rendszer bevezetésének a lehetőségét. A két általános iskolában meg kell szüntetni a tanterem hiányokat, a szükségés a bérelt tantermeket lehetőség szerint ki kell váltani megfelelő minőségű tantermekkel. A testnevelés órák megtartásához szükséges tornatermeket biztosítani kell, az iskolai sportpályákat fel kell újítani. A két általános iskolában ki kell dolgozni a tanulókövetés egységes rendszerét, fokozott figyelmet fordítva a HHH-s, Nev.Tanos, SNI-s gyermekekre. Meg kell vizsgálni az évfolyamismétlők bukásának az okát, erre intézkedési tervet kell készíteni. Felül kell vizsgálni és lehetőség szerint csökkenteni kell a magántanulók számát. A kimeneti teljesítmények javítására kidolgozott egységes mérési értékelési rendszer eredményességét évenként felül kell vizsgálni. A művészetoktatásba nagyobb számban be kell vonni a HHH-s gyermekeket. Nyári táborokat, kirándulásokat kell biztosítani a HHH-s tanulóknak. Az intézmények szakember ellátottsága megfelelő, az iskolák belső biztonsági rendszerének kidolgozása javasolt. Az egyre növekvő számú fejlesztő órákra való tekintettel, fejlesztőpedagógusok, asszisztensek alkalmazása indokolt. A BTM-es tanulók nagy száma miatt iskolapszichológusok alkalmazása indokolt.
60