Földtani Közlöny,
Bull, of the Hungarian Geol. Soc. (1910)
100.
192-206
A visegrádi Fekete-hegy tortonai korall faunája Scholz Gábor* (2 á b r á v a l , ő t á b l á v a l )
Ö s s z e f o g l a l á s : A z általában szórványos hazai miocén korall-előfordulásokkal szemben a visegrádi talán a leggazdagabb, legjobb megtartású miocén, a u t o c h t o n z á t o n y m a r a d v á n y a hazánk n a k . A d o l g o z a t részletesen foglalkozik az előkerült koralifajok rendszerezésével, földrajzi és stratigráfiai elterjedésével, t o v á b b á a z o k paleoökológiai értékelését adja.
Bevezetés A F e k e t e - h e g y földtani v i s z o n y a i n a k leírásával először K o c h Antal (1877) ,,A dunai trachitcsoport j o b b p a r t i részének földtani leírása" c í m ű m u n k á j á b a n t a l á l k o z u n k , ő a t e r ü l e t r ő l n y o l c k o r a l i f a j t e m l í t . S с h a f a rz i k F . és V e n d l A . a „Geológiai kirándulások Budapest környékén" (1929) című m u n k á b a n K o c h a d a t a i t v e s z i k át. K o c h Antal és S c h a f a r z i k — V e n d 1 faunalistája: defrancei M . - E d w . — J. H a i m e , Heliastraea reussana M.H a i m e , Heliastraea conoidea R e u s s , Porites incrustans D e f г., ampla R e u s s , Cladangia conferta R e u s s , Stylophora subreticulata Ceratotrochus duodecimcostatus G о 1 d f. K o c h Antalnak a Földtani Intézetben ezt a listát részben korrigálni kell.
Heliastraea E d w . — J. Lithophyllia R e u s s ,
l e v ő eredeti g y ű j t e m é n y e
alapján
A Cladangia conferta-n&k v e t t f a j a Favia magnifica, a Lithophyllia amplanak határozott alak, m e l y e t ő 1870 körül gyűjtött, a z o n o s a Mussismilia vindobonensis f a j j a l , m e l y e t C h e v a l i e r 1 9 6 1 - b e n írt le és m e l y faj M a g y a r ország területéről máshonnan n e m ismert. A g y ű j t e m é n y tanúsága szerint k e l y h é t h a t á r o z t a Ceratotrochus
K o c h A n t a l e faj e g y fiatal duodecimcostatus-nak.
letört
sarj-
A z á l t a l a m v i z s g á l t a n y a g r é s z b e n saját g y ű j t é s e m , r é s z b e n K o p e k Gáborkorábbi gyűjtése, melyet v o l t szíves n e k e m átengedni. T o v á b b á átnéztem a M a g y a r Állami Földtani Intézet Kárpát-medencei m i o c é n korall anyagát, v a l a m i n t a M a g y a r N e m z e t i M ú z e u m ő s l é n y t á r á n a k és az E L T E ő s l é n y t a n i Intézetének gyűjteményét. A z egyes fajok hazai elterjedését R e u s s (1871) és К о p e к (1954) m u n kái, valamint az e l ő b b említett g y ű j t e m é n y e k alapján állítottam össze. A d o l g o z a t 1965/66-ban az E g y e t e m i Őslénytani Tanszéken A
fényképeket
К 1i n d a
Lajos
készítette.
* E l ő a d t a a M F T Őslénytani szakcsoportjának 1967. o k t ó b e r 9-i előadóülésén.
készült.
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koraüjai
193
A terület részletes leírása és a lelőhelyek ismertetése A Fekete-hegy Visegrádtól K-re, a V á r hegytől D-i irányban fekszik. A K á l v á r i a - h e g y t ő l k e s k e n y v ö l g y v á l a s z t j a el, m e l y f e l e m e l k e d i k a V á r h e g y és a F e k e t e - h e g y k ö z ö t t i nyeregre. D D N y - i irán} ban az A p á t k ú t i - v ö l g y ha tárolja. r
L e j t ő i t f ő l e g az alsó r é g i ó k b a n m i o c é n k ő z e t e k e t és ő s m a r a d v á n y o k a t tar t a l m a z ó lösz fedi, m e l y e t a h e g y D K - i s a r k á b a n h ú z ó d ó v í z m o s á s j ó l feltár. A r é t e g s o r l e g m é l y e b b t a g j á t a l k o t ó b i o t i t a n d e z i t - a g g l o m e r á t u m o t és tu fát a t e m e t ő m e l l e t t és a V á r r o m h o z v e z e t ő új m ű ú t b e v á g á s á b a n l á t j u k feltárva. U g y a n c s a k az út b e v á g á s á b a n látszik a tengeri tortonai (az új t e r m i n o l ó g i a s z e r i n t b a d e n i ) r é t e g ö s s z l e t a n d e z i t ö s s z l e t r e t e l e p ü l é s e . A z 1. á b r a s z e l v é n y e
7. ábra. A Fekete-hegy К — Ny-i irányú vázlatos szelvénye. J e l m a g y a r á z a t : a Biotit-amfibolandezit agglome rátum, 1. N a g y t ö m b ö s agglomerátum, 2. Andezittufa, 3. H o m o k o s márgás tufa, ősmaradvány nélkül, 4. F o k o z a t o s a n f i n o m o d ó konglomerátum, 5. Echinoideás — molluszkás kvarc- és andezithomokos márga, 6. Lajtamészkő Fig. 1. Sketch o f the E - W profile o f Fekete hill. L e g e n d : a Agglomerate o f biotitic amphibole andésite, 1. Agglo merate consisting o f large blocks, 2. Andésite tuff, 3. Sandy-marly tuff devoid o f fossils, 4. Conglomerate o f gradually decreasing grain size, 5. Marl with quartz and andésite sand particles, echinoids and molluscs, 6. Leithakalk
szerint, alul a n d e z i t - a g g l o m e r á t u m és tufa váltakozó rétegei találhatók. Ő s m a r a d v á n y o k e b b e n n e m f o r d u l n a k elő. E r r e az összletre v a s t a g , felfelé f o k o z a t o s a n f i n o m o d ó s z e m c s e n a g y s á g ú a b r á z i ó s k o n g l o m e r á t u m (4) települ k ö z b e t e l e p ü l t á t h a l m o z o t t t u f a p a d o k k a l , a t e n g e r p a r t o t j e l z ő Ostrea töredé k e k k e l . A z ü l e d é k s z e m c s e n a g y s á g á n a k t o v á b b i c s ö k k e n é s é v e l a n d e z i t - és k v a r c - h o m o k o s m á r g a (5) k ö v e t k e z i k g a z d a g ő s m a r a d v á n y a n y a g g a l . G y a k o r i a k a M o l l u s c á k m e l l e t t a S p a t a n g i d á k ; s o k a n ö v é n y i m a r a d v á n y is. E z az a n d e z i t t ö r m e l é k e t t a r t a l m a z ó m á r g a felfelé l i t h o t h a m n i u m o s lajtamészkőbe m e g y át. A r é t e g s o r f o l y t o n o s s á g á t a h e g y k ö z e p e t á j á n v e t ő szakítja m e g , m e l y m e n t é n az egész idáig leírt rétegsor l e z ö k k e n t . A rétegek 2 1 — 23°-os szöggel dőlnek D K - i irányban. A v e t ő K - i oldalán sajnos nincs összefüggő feltárás, a m e l y p o n t o s a b b m e g f i g y e l é s e k e t t e n n e l e h e t ő v é , a z a z o n b a n í g y is m e g á l l a p í t h a t ó , h o g y e z e n a szárnyon m é l y e b b helyzetű andezitösszlet v a n a lajtamészkő mellett. A rétegek hozzávetőlegesen D D N Y - i irányban dőlnek 32°-os szöggel. A z andezitösszlet f e l e t t i h e l y z e t b e n k i s f e l t á r á s o k b a n i t t is m e g t a l á l h a t ó k a t o r t o n a i t e n g e r i r é t e g s o r legalsó tagjai. E z e n az o l d a l o n m é g e g y h o m o k o s m á r g á s tufa feltárás v a n . E z az országút melletti (3)-as k é p z ő d m é n n y e l e g y e z i k .
194
Földtani
Közlöny,
100.
A korall-lelőhelyek
kötet,
2.
füzet
ismertetése
A k o r a l l o k két feltárásban s z á l b a n álló r é t e g e k b ő l (2. á b r a 1—3) g y ű j t hetők, v a l a m i n t a felszínen k i m á l l v a találhatók. A területen évtizedekkel e z e l ő t t s z ő l ő m ű v e l é s f o l y t és a m e z s g y é k e n n a g y t ö m e g ű kőzettörmeléket h a l m o z t a k f ö l , m e l y b ő l a g y ű j t é s s z i n t é n e r e d m é n y e s . A z 1. l e l ő h e l y a f e n n s í k D K - i p e r e m é n l e v ő kis feltárás. A k o r a l l o k itt az a b r á z i ó s k o n g l o m e r á t u m o n n y u g v ó a n d e z i t a n y a g o t t a r t a l m a z ó m á r g á b ó l s z á r m a z n a k , m e l y réteg a lajta m é s z k ő n é l i d ő s e b b . A f a u n á t i t t n a g y t e r m e t ű m a g á n y o s a l a k o k és v i s z o n y l a g n a g y o b b , k e v é s b é t ö r é k e n y t e l e p e s f o r m á k : Mussismilia vindobonensis С h e v., Syzygophyllia brevis R s s, Favia magnified R s s, Heliastraea aff. mellahica G r e g , uralják a viszonylag finomabb, törékenyebb alakokkal:
2. ábra. A vizsgált terület feltárásai. J e l m a g y a r á z a t : l . A fennsík D K - i peremén levő kis feltárás, 2. f e l h a g y o t t alkalmi kőfejtő, 3. Lajtamészkő feltárás, 4. A visegrádi v á r r o m h o z vezető új műút Fig. 2. Exposures in the investigation area. L e g e n d : 1. Small outcrop on the S E border o f the plateau, 2. A b a n doned quarry, 3. Exposure o f Leithakalk, 4. New r o a d leading to the ruins o f Visegrád castle
Tarbellastraea Palaeoplesiastraea
conoidea ( R s s ) , Tarbellastraea reussiana (M.-Edw.-J. desmoulinsi ( M . - E d w . - J . H.) szemben.
H.),
A hármas számú lelőhely a h e g y D-i lejtőjének tetején, a vető síkjához egész k ö z e l fekszik. A z itt található p o r l ó l a j t a m é s z k ő b ő l n a g y t ö m e g ű Liihothamnium m á l l o t t ki, g y a k o r i a k a fáciesre j e l l e m z ő e g y é b m a r a d v á n y o k is: Pecten latissimus В г . , Flabellipecten leythaianus P a r t s с h , Spondylus sp., Clypeaster s p . K o r a l l o k k ö z ü l a Tarbellastraea reussiana ( M . - E d w . — J . H.), Heliastraea froehlichiana ( R s s ) , Cyphastraea distans ( R e s s) gyűjthetők. A t r a n s z g r e s s z i ó s r é t e g s o r a l j á n a z 1. l e l ő h e l y p a r t i k o n g l o m e r á t u m á n t e l e p ü l t , n a g y t e r m e t ű , v a s k o s a l a k o k k a l s z e m b e n a 3. l e l ő h e l y e n t a l á l h a t ó k o r a l l o k finom alkotású törékenyebb formák. E z összhangban v a n a rétegsor transzgressziós jellegével, m e l y szerint l i t h o t h a m n i u m o s m é s z k ő kissé p a r t t á v o l i b b fáciest képvisel.
a
A fajok rövid leírása О г d о: Madreporaria S u b о г d о: Astraeoida F a m í l i a : Faviidae G r e g o r y 1902. A családra j e l l e m z ő t u l a j d o n s á g a k e l y h e n belüli sarjadzás. Telepesek, á l t a l á b a n t ö b b é -
Scholz:
A
visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koralljai
195
k e v é s b é l a p o s felszínű g u m ó s a l a k o k . A p o l y p á r i u m o k distális s z e g é l y ü k ö n e g y e n l ő t l e n , erős f o g a k a t viselnek. G e n u s : Favia O k é n 1815. 1961. Favia O k é n ; C h e v a l i e r
(132-0) cum syn.
G e n o t y p u s : Madrepora fragum E s p e r 1788. A z A n t i l l a t e n g e r b e n m a is él. A genus k é p v i s e l ő i az e o c é n t ő l n a p j a i n k i g Favia
magnifica
R e u s s
ismertek.
1871.
I. T . 1. 1876 Favia magnifica ü s s ; N e u g e b o r e n ( р . 47) 1915 Favia magnifica R s s; К r u m p h о 1 z ( p . 37) 1954 Favia magnifica R s s; K o p e k ( p . 14) T e l e p e s korall, á l t a l á b a n l a p o s felszínű g u m ó k a t alkot. A k e l y h e k á t m é r ő j e 3,5 — 8 m m . E g y m á s t ó l v a l ó t á v o l s á g u k s z a b á l y t a l a n , n é h a k é t e g y é n egész e g y m á s m e l l e t t v a n és g y a k r a n m e g f i g y e l h e t ő e g y - e g y erősen m e g n y ú l t , o s z t ó d á s a l a t t álló p é l d á n y . A l a k j u k á l t a l á b a n t ö b b é - k e v é s b é d e f o r m á l t , a m a j d n e m s z a b á l y o s k ö r a l a k és a teljesen e l n y ú l t é p p o s z t ó d ó f o r m a k ö z ö t t az összes á t m e n e t m e g t a l á l h a t ó . A k e l y h e k a t e l e p felszíné b ő l m i n t erős, a l a c s o n y c s o n k a k ú p o k állnak ki, m i n t e g y 3 — 4 m m m a g a s s á g i g . A k e l y h e k p e r e m e m e g l e h e t ő s e n éles, külső o l d a l u k o n 18 — 24 v é k o n y , éles, s z é l ü k ö n e g y sor erős f o g g a l ellátott b o r d a h ú z ó d i k . K é t ilyen j ó l k i e m e l k e d ő b o r d a k ö z ö t t g y a k r a n m e g f i g y e l h e t ü n k e g y s o k k a l a l a c s o n y a b b , k e v é s b é csipkézett, d e j ó v a l s z é l e s e b b k ö z t e s b o r d á t . A s z o m s z é d o s k e l y h e k b o r d á i s z ö g b e n é r i n t k e z n e k e g y m á s s a l . A kis m é l y s é g ű k e l y h e k 18 — 2 4 s e p t u m ú a k . A kis t e r m e t ű fiatal e g y é n e k b e n ez a s z á m c s ö k k e n h e t . A z első k é t c y k l u s s e p t u m a i m a j d n e m a z o n o s m é r t é k b e n fejlettek, a h a r m a d i k c y k l u s s e p t u m a i v é k o n y a b b a k és s o k k a l r ö v i d e b b e k . A s e p t u m o k á l t a l á b a n e g y e n l e t e s v é k o n y a k , vala m e l y e s t csak kifelé v a s t a g o d n a k m e g . A z i d ő s e b b p é l d á n y o k o n i d ő n k é n t m e g f i g y e l h e t ő e g y k e z d ő d ő 4. c y k l u s s e p t u m a i n a k kialakulása. A s e p t u m o k s z a b a d s z é l ü k ö n f o g a z o t t a k , az o l d a l l a p o k f i n o m a n s z e m c s é z e t t e k , és a t e n g e l y felé p o r ó z u s s á v á l n a k . N á l u n k idáig e g y e t l e n p é l d á n y k e r ü l t elő K e m e n c e t o r t o n a i r é t e g e i b ő l . A F e k e t e hegyen gyakori. A P a r a t e t h y s t e r ü l e t t ö b b p o n t j á r ó l említik. F a m í l i a : Heliastraeidae A l l o i t e a u 1952 G e n u s : Tarbellastraea A l l o i t e a u 1957 G e n o t y p u s : Astraea ellisiana D e f r. A g e n u s elterjedése a z o l i g o c é n r e és m i o c é n r e esik. Tarbellastraea
conoidea
(Reuss)
1871
I. T . 2. 1871 1876 1915 1954 1961
Heliastraea conoidea R e u s s ( p . 240, T . X . , fig. 3.) Heliastraea conoidea R e u s s ; N e u g e b o r e n ( p . 48) Heliastraea conoidea R e u s s ; К r u m p h o l z ( p . 34) Orbiceila conoidea ( R e u s s ) ; K o p e k ( p . 11) Tarbellastraea conoidea ( R e u s s ) ; C h e v a l i e r ( p . 199)
A faj a m i o c é n b e n i g e n elterjedt. N á l u n k is s z á m o s h e l y r ő l i s m e r t ( L e t k é s , M á r k h á z a , Nagymaros, Sámsonháza). Európában a Bécsi-medence, a Morva-medence, Dél-Lengyel o r s z á g h e l v é t - t o r t o n a i r é t e g e i b ő l , v a l a m i n t E g y i p t o m és T ö r ö k o r s z á g területéről k e r ü l t elő. Tarbellastraea
reussiana
(M.-E d w.-J. H.)
1915 Heliastraea reussiana ( М , — E . —J. H . ) ; K r u m p h o l z 1954 OrbiceUa reussiana (M.—E.—J. H . ) ; K o p e k ( p . 9) 1961 Tarbellastraea reussiana ( M . - E . - J . H . ) ; C h e v a l i e r
1857
( p . 32) ( p . 205)
A faj r e n d k í v ü l elterjedt a h e l v é t i és t o r t o n a i e m e l e t b e n , E u r ó p a m e d i t e r r á n térségé ben. N á l u n k e d d i g c s a k a t o r t o n a i ( b a d e n i ) r é t e g e k b ő l ismert, c s a k n e m m i n d e n i l y e n k o r ú hazai lelőhelyről előkerült (Nagymaros, Zebegény, K e m e n c e , Sámsonháza, Márkháza, Mátraverebély, Monosbél, Ipolytölgyes).
196
Földtani
Közlöny,
100.
kötet,
2.
füzet
E család t á r g y a l á s á n á l kell m e g e m l í t e n e m v é g e z e t ü l e g y p r o b l é m á t . K e u s s (1871) M . - E d w . —J. H a i m e u t á n a Heliastraea defrancei M . - E . — J . H . - v a l a z o n o s í t o l y a n f o r m á k a t , m e l y e k igen g y a k o r i a k és m e l y e k e t t ö b b szerző, í g y K o p e k G á b o r (1954) is m e g e m l í t . A z e g y e s leírások a z o n b a n eltérő jellegeket s o r o l t a k fel, ú g y h o g y m á r k o r á b b a n felismerték, h o g y e faj n e v e a l a t t t ö b b k ü l ö n b ö z ő fajt í r t a k le. M i n d e z e k a l a p j á n C h e v a l i e r (1961) r á m u t a t o t t , h o g y ez e l a v u l t k a t e g ó r i a , m u n k á j á b a n s z á m o s o l y a n fajt k ö z ö l , m e l y e t k o r á b b a n ezen a n é v e n t á r g y a l t a k . A c s o p o r t r e v í z i ó j a m é g n e m teljes. Mindenesetre a d d i g is, a m í g t o v á b b i , főleg v a r i á c i ó s a d a t o k s e g í t s é g é v e l teljesen tisztázni lehet e z t a r e n d s z e r t a n i p r o b l é m á t , ajánlatos ó v a t o s a n kezelni a k é r d é s t ós n e m használni a Heliastraea defrancei m e g n e v e z é s t . T e r ü l e t e m r ő l e g y e t l e n p é l d á n y k e r ü l t elő, m e l y a C h e v a l i e r által (1961) leirt s y n o n i m á k k ö z ü l l e g i n k á b b a Heliastraea mallahica G r e g o r y - h o z hasonlít. G e n u s : Heliastraea M . - E d w . — J. H a i m e G e n o t y p u s : Madrepora astroites F o r s k a e l 1775. a V ö r ö s - t e n g e r b e n m a is él. A n e m z e t s é g a z e o c é n t ő l k e z d v e ismert. A m i o c é n b e n elterjedt a fáciest s o k s z o r uralja. A p l i o c é n b e n a m e d i t e r r á n m e d e n c é b ő l a Heliastraea-^. eltűnnek. Napjainkban a genus elszórtan az I n d o p a c i f i k u s t e n g e r e k b e n és a z A t l a n t i ó c e á n b a n t a l á l h a t ó . Heliastraea
aff. mellahica
G r e g o r y
1906
I I I . t. 3., I V . T . 2. 1961 Heliastraea mellahica G r e g ;
Chevalier
(172.-0) c u m syn.
T e l e p e s faj, a t e l e p n a g y , l a p o s felszínű t ö m b ö k e t alkot. A p o l y p á r i u m o k k ö z e l állnak e g y m á s h o z , lefutásuk ( h o s s z m e t s z e t b e n ) p á r h u z a m o s , ívelt. A k e l y h e k k e v é s s é e m e l k e d n e k ki a felszínből, és erősen b o r d á z o t t a k . A s z o m s z é d o s k e l y h e k b o r d á i e g y m á s s a l szög ben érintkeznek. A l a k j u k k ö r v a g y d e f o r m á l t , l a p í t o t t . N a g y s á g u k 5 — 6 m m - t ő l 8—10 m m - i g terjedhet. A t e l e p felszíne a p o l y p á r i u m o k n a g y s á g á t , a l a k j á t és e l h e l y e z k e d é s é t tekintve szabálytalan. A kelyhek mélysége igen csekély — a septumok száma 24—48-ig terjedhet. A z első h á r o m c y k l u s 24 s z a b á l y o s s e p t u m a j ó l fejlett, a n e g y e d i k , a m e n n y i b e n m e g v a n , rendszerint v é k o n y , r ö v i d és s z a b á l y t a l a n kifejlődésű. A c o l u m e l l a j ó l fejlett, s z i v a c s o s . A z e n d o t h e c a l e m e z e k v é k o n y a k , elég r i t k á k , befelé dőlnek, néha elágazók. A t e l e p m a g a s s á g a , a k e l y h e k á t m é r ő j e , a s e p t u m o k s z á m a (a 4. s z a b á l y t a l a n c y k l u s s e p t u m a i ) i r o d a l m i a d a t szerint variál. I s m e r t a m e d i t e r r á n térség m i o c é n j é b ő l . F a m í l i a : Columastraeidae A l l o i t e a u 1952 G e n u s : Plesiastraea M . - E d w . — J. H a i m e 1848 G e n o t y p u s : Astraea versipora L a m a r c k 1916 K o r á b b a n a K - m e d i t e r r á n m e d e n c é b ő l n é h á n y fajt m é g ehhez a g e n u s h o z s o r o l t a k , a m e l y e t e g y e s eltérő ősi b é l y e g e k m i a t t C h e v a l i e r (1961) a Palaeoplesiastraea subg e n u s b a v o n t ö s s z e . í g y eltérés v a n a s e p t u m o k f o g a z o t t s á g á b a n : a s u b g e n u s t a g j a i á l t a l á b a n k e v é s b é f o g a z o t t a k , t o v á b b á ezeknél p a l u s o k f i g y e l h e t ő k m e g , v é g ü l a septu m o k oldalfelülete s z a b á l y t a l a n u l s z e m c s é z e t t , m í g a Plesiastraea genusnál szabályosan e g y s o r b a n állnak a díszítő e l e m e k . E z e n k í v ü l a subgenusnál a p o l y p á r i u m o t á l t a l á b a n pseudotheca burkolja, a genusnál theca. S u b g e n u s : Palaeoplesiastraea C h e v a l i e r 1961 S u b g e n o t y p u s : Plesiastraea desmoulinsi M . - E . —J. H . 1851 Palaeoplesiastraea
desmoulinsi
( M . - E . — J. H . ) 1851
I. T . 3. 1871 Plesiastraea desmoulinsi M.— E . - J . H . ; R e u s s ( p . 243) 1954 Plesiastraea desmoulinsi M.— E.— J. H \ ; K o p e k ( p . 13) 1961 Palaeoplesiastraea desmoulinsi ( M . — E . — J . H . ) ; C h e v a l i e r
( p . 264)
Telepes faj, l a p o s felszínű g u m ó k a t a l k o t . A k e l y h e k k ö r a l a k ú a k v a g y e n y h é n lapí t o t t a k ; kis m é l y s é g ű e k . Á t m é r ő j ü k 2,5 — 3 m m . Sűrűn állnak, alig e m e l k e d n e k ki a k ö z t e s v á z b ó l , és ez m i n t á r k o s g e r i n c v á l a s z t j a el ő k e t e g y m á s t ó l . A p o l y p á r i u m o k külső f a l u k o n 24 v á l t o z ó v a s t a g s á g ú b o r d á t viselnek. A k e l y h e k k ö z ö t t a t e l e p felszíne s z a b á l y t a l a n u l , f i n o m a n s z e m c s é z e t t . H á r o m s z a b á l y o s kifejlődésű c y k l u s j e l l e m z ő , b á r C h e v a l i e r
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koralljai
197
m e g e m l í t e g y esetleges s z a b á l y t a l a n n e g y e d i k c y k l u s t is. A s ö v é n y e k a r á n y o s a n v é k o n y a k , felső s z é l ü k ö n , m e l y c s a k kevéssé e m e l k e d i k a k e h e l y f ö l é , f i n o m a n f o g a z o t t a k . A z első c y k l u s s e p t u m a i a l e g h o s s z a b b a k és v a s t a g a b b a k . 12 s z a b á l y t a l a n r ö v i d b ü t y k ö s k o r o n a l e m e z ü k (palus) v a n , a z első k é t c y k l u s s e p t u m a i e l ő t t állnak. A z első c y k l u s s e p t u m a i e l ő t t állók v a s t a g a b b a k és n a g y o b b a k , m i n t a m á s o d i k e l ő t t á l l ó k . A c o l u m e l l a g y e n g é n fejlett, a k e h e l y f e n é k e n g y a k r a n m i n t k é t e g y m á s m e l l e t t álló d u d o r l á t h a t ó , e z e k e g y b e is o l v a d h a t n a k . M é l y e b b m e t s z e t b e n a t e n g e l y s z i v a c s o s k é p e t m u t a t . A p o l y p á r i u m o k p s e u d o t h e c á v a l b o r í t o t t a k . A z e n d o t h e c a l e m e z e k igen v é k o n y a k , t á v o l á l l ó k , g y a k r a n villásan e l á g a z ó k . A z e x o t h e c a l e m e z e k ezzel s z e m b e n s ű r ű n állók, s z ö v ő d m é n y e s t ö m e g e t a l k o t n a k , és a t ö m ö r s é g felé f i g y e l e m r e m é l t ó h a j l a m o t m u t a t n a k . E l t e r j e d t faj a m e d i t e r r á n térség m i o c é n j é b e n . H a z a i l e l ő h e l y e k : L e t k é s , N a g y m a r o s , Nagybörzsöny. F a m í l i a : Echinoporidae M. E d w.—J. H a i m e 1857 G e n u s : Cyphastraea M . E d w . — J. H a i m e 1848 G e n o t y p u s : Astraea microphtalma L a m a r c k . A genus a m i o c é n b e n jelenik m e g , n a p j a i n k b a n az I n d o p a c i f i k u m b a n és az A n t i l l a t e n g e r b e n élnek k é p v i s e l ő i . Cyphastraea 1871 1876 1918 1954
Solenastraea Solenastraea Cyphastraea Cyphastraea
distans
(Reuss)
1871
distans R e u s s ( p . 241) distans R e u s s ; N e u g e b o r e n ( p . 49) distans ( R e u s s ) ; D i e t r i c h ( p . 241) distans ( R e u s s ) ; K o p e k ( p . 12)
T e l e p e s f a j , l a p o s felületű g u m ó k a t alkot. A k e l y h e k k ö r a l a k ú a k , á t m é r ő j ü k 2 — 3 m m . A p o l y p á r i u m o k l e g y e z ő s z e r ű e n h e l y e z k e d n e k el. A k e l y h e k a l a p o s felszínből m i n t erő sen c s o n k a k ú p o k , g y e n g é n e m e l k e d n e k ki, kis m é l y s é g ű e k . E g y m á s t ó l v a l ó t á v o l s á g u k r a R e u s s és K o p e k szerint j e l l e m z ő , h o g y a k e l y h e k á t m é r ő j e m i n d i g k i s e b b , m i n t a z e g y e s k e l y h e k k ö z t i t á v o l s á g . ( R e u s s szerint e t t ő l h e l y e n k é n t eltérés is lehet.) M e g f i g y e l é s e i m szerint ez n e m állítható m i n d e n e s e t b e n i l y e n h a t á r o z o t t a n . A saját a n y a g o m , v a l a m i n t m á s l e l ő h e l y e k r ő l s z á r m a z ó a d a t o k szerint az e l ő b b e l m o n d o t t a k csak e g y i r á n y b a n é r v é n y e s e k . A k e l y h e k m i n t e g y „ f ü z é r e k e t " , s o r o k a t a l k o t n a k , és á l t a l á b a n k é t i l y e n „ f ü z é r " k ö z ö t t i t á v o l s á g r a áll az, h o g y a k e l y h e k k ö z ö t t i t á v o l s á g n a g y o b b , m i n t a k e l y h e k á t m é r ő j e . A „ f ü z é r e n " belül ez csak r i t k á n v a n í g y . K ü l s ő faluk 24 m a j d n e m sima, f i n o m a n s z e m c s é z e t t b o r d á t visel. E b o r d á k lefutása l e j j e b b , a k e l y h e k k ö z ö t t igen jellegzetes. A k e h e l y p e r e m é t ő l lefelé e l v é k o n y o d n a k , és a k e l y h e k k ö z ö t t a k ö z t e s v á z felszínén m á r csítk m i n t h a l v á n y c s í k o l a t , rajzolat jelent k e z n e k . H á r o m s z a b á l y o s c y k l u s j e l l e m z ő . A s e p t u m o k v é k o n y a k és sűrűn állók. A z első és a m á s o d i k c y k l u s s e p t u m a i a z o n o s m é r t é k b e n fejlettek, igen h a s o n l ó a k . A h a r m a d i k c y k l u s s ö v é n y e i v i s z o n t s o k k a l r ö v i d e b b e k és v é k o n y a b b a k . A c o l u m e l l a g y e n g é n fejlett, c s i s z o l a t b a n s z i v a c s o s szerkezetű. A z e n d o t h e c a l e m e z e k m e g l e h e t ő s e n r i t k á k , igen v é k o n y a k , m a j d n e m vízszintesek, g y a k r a n s z a b á l y t a l a n u l elágaznak. A z e x o t h e c a j ó l fejlett, t ö m ö t t , h ó l y a g o s szerkezetű. A z e g y e s l e m e z e k k ö z ü l n é h á n y a n e r ő s e n m e g v a s t a g o d n a k . I l y e k o r 1 — 1 v a s t a g l e m e z k ö z ö t t 1 — 3 eredeti v é k o n y l e m e z h e l y e z k e d i k el. E z a jelleg a fajra igen j e l l e m z ő . S u b о r d o: Fungiida F a m í l i a : Siderastraeidae V a u g h a n—W e l l s G e n u s : Siderastraea Blain ville 1830 G e n o t y p u s : Madrepora radians. A genus a m i o c é n b e n az egész t r ó p u s i ö v b e n elter j e d t v o l t . N a p j a i n k b a n a z A n t i l l a tengerben, Afrika n y u g a t i partjainál, a V ö r ö s - t e n g e r b e n és az I n d i a i - ó c e á n b a n élnek k é p v i s e l ő i . Siderastraea
jroehlichiana
(Reuss)
1847
I V . T . 1. 1916 Astraea froehtirhiana R e u s s ; K r u m p h o l z (p. 40) 1954 Siderastraea froehliehiuna ( R e u s s ) ; K o p e k (p. 16)
A faj m á r a b u r d i g á l i a i e m e l e t b ő l i s m e r t ( E g g e n b u r g - A u s z t r i a ) . N á l u n k r é t e g e k b ő l k e r ü l t e d d i g elő ( K e m e n c e , M á t r a v e r e b é l y , S á m s o n h á z a ) . S u b о r d o: Astraeoida F a m í l i a : Mussidae О г t m a n n 1890
tortonai
Földtani
198
Genus:
Közlöny,
100.
Mussismilia
kötet,
2.
O r t m i n n
füzet
1890
G e n o t y p u s : Mussa hartii V e r r i 11, Brazília p a r t j a i n á l m a is él. A g e n u s r a 1 — 3szoros sarjadzás, j ó l fejlett c o l u m e l l a , p o r ó z u s s e p t u m o k és s z a b á l y t a l a n e l h e l y e z k e d é s ű fogazottság jellemzők. Mussismilia 1961 Mussismilia
vindobonensis
vindobonensis C h e v a l i e r
C h e v a l i e r
1961
p. 285., Pl. X I V . fig. 4, 12, Pl. X V . fig. 1.
M a g á n y o s f a j . С h e v a 1 i e r (1961) Catalonia területéről irta le, „ k ö z é p s ő v i n d o b o n i a i , rétegekből. A Fekete-hegyről K o c h A n t a l 1871-ben b e g y ű j t ö t t e , d e Lithophyllia ampla-naik vélte és í g y is írta le. M a g y a r o r s z á g területéről m á s l e l ő h e l y r ő l m é g n e m ismert. A n y a g o m b a n s z á m o s töre d é k e s és n é h á n y j ó m e g t a r t á s ú é p p é l d á n y v a n , m e l y e k k é t a l a k k ö r b e c s o p o r t o s í t h a t ó k . A k é t a l a k k ö r t a g j a i j e l l e g ü k b e n teljesen m e g e g y e z n e k s e p t u m s z á m b a n , f o g a z o t t s á g b a n stb. M i n d a k e t t ő n é l m e g f i g y e l h e t ő a jellegzetes k e l y h e n belüli sarjadzás. M í g a z o n b a n az e g y i k c s o p o r t tagjai átlag 4 — 6 c m n a g y s á g ú a k , a m á s i k a l a k k ö r b e t a r t o z ó f o r m á k (bár p o n t o s m é r e t ü k t ö r e d é k e s v o l t u k m i a t t n e m a d h a t ó m e g ) , az e l ő z ő n é l l e g a l á b b két szer n a g y o b b a k . A n a g y s á g b e l i k ü l ö n b s é g e n k í v ü l m á s e l v á l a s z t ó j e l l e g e t n e m t a l á l t a m és m i v e l C h e v a l i e r s e m a d j a m e g a m é r e t határértékeit, ezért a két a l a k k ö r t g a z d a g a b b a n y a g híján n e m v á l a s z t o m szét. ( L e h e t , h o g y e g y a z o n p o p u l á c i ó szélső alakjaival állunk s z e m ben.) N a g y t e r m e t ű m a g á n y o s faj. Jellegzetes t u l a j d o n s á g a a fajnak a k e l y h e n belüli 1 — 3szoros sarjadzás. I g e n g y a k r a n 2 — 4 k e h e l y b ő l álló o s z l o p o k f o r m á j á b a n f i g y e l h e t ő m e g . A p o l y p á r i u m o k m a j d n e m m i n d i g ö s s z e n y o m o t t a k , a falak e n y h é n kifelé d ő l v e , hosszú kás tölcséres, esetleg f e l j e b b p á r h u z a m o s a l a k o t h o z n a k létre. A k e l y h e k s e k é l y e k . A sep t u m o k g y e n g é n e m e l k e d n e k ki a p e r e m fölé, s z á m u k 39 — 60 k ö z ö t t m o z o g . A z első c y k l u s lemezei v a s t a g a b b a k a t ö b b i e k n é l és elérik a c o l u m e l l á t . A fiatal s e p t u m o k igen p o r ó z u s a k , az i d ő s e b b e k c s a k a t e n g e l y felé eső r é s z ü k ö n . A n e g y e d i k c y k l u s n e m teljes és g y a k r a n megfig3 elhető e g y k e z d ő d ő s z a b á l y t a l a n ö t ö d i k c y k l u s k é p z ő d é s e . A s e p t u m o k és a bor d á k n a g y felfelé álló f o g a k k a l b o r í t o t t a k , ezek a b o r d á k o n t á v o l á l l ó k , s z a b á l y t a l a n elhel y e z k e d é s ű e k , a s e p t u m o k belső, tengelyfelőli élén n a g y o b b a k , m i n t a p e r e m felé. A z idő s e b b s e p t u m o k e r ő s e b b e n f o g a z o t t a k . A z e n d o t h e c a j ó l fejlett h ó l y a g o s dissepimentum o k b ó l áll. K i f e l é t ö m ö t t e b b . A z e p i t h e c a g y é r kifejlődésű, v é k o n y fonálszerű. A sarjadz á s n a k k é t t í p u s a f i g y e l h e t ő m e g . E g y f ü g g ő l e g e s t e n g e l y ű , m e l y az e g y m á s m e l l e t t álló o s z l o p o s f o r m á t h o z z a létre, és e g y vízszintes t e n g e l y ű , m e l y az i d ő s e b b k e l y h e k belsejében fiatal s a r j a k a t e r e d m é n y e z . A c o l u m e l l a m e g l e h e t ő s e n fejlett. T
G e n u s : Syzygophyllia R e u s s 1860 G e n o t y p u s : Syzygophyllia brevis R e u s s . L a p u g y ( E r d é l y ) , „ v i n d o b o n i a i " emelet. Elterjedt csoport a mediterraneumban, V a u g h a n (1919) A m e r i k a i m i o c é n j é b ő l is leírta. Syzygophyllia
brevis
R e u s s
1871
I V . T . 3. 1871 Syzygophyllia brevis K e u s s fp. 254.) 1876 Syzygophyllia brevis R e u s s . ; N e u g e b o r e n
( p . 46)
A v á z m a j d n e m zsákszerű, széles t a p a d á s i felülettel. A fal n a g y j á b ó l p á r h u z a m o s , esetleg a k e h e l y n é l kissé összeszűkülő, és í g y a d j a a p o l y p á r i u m az e l ő b b e m l í t e t t zsák szerű f o r m á t . H e l y e n k é n t erős k ö r b e f u t ó b e f ű z ő d é s e k f i g y e l h e t ő k m e g . A külső fal szalagos e p i t h e c á v a l b o r í t o t t ( R e u s s e z t a leírásában s o k k a l e r ő s e b b n e k véli, m i n t a h o g y az á b r á i n l á t h a t ó ) . A b o r d á k v i s z o n y l a g k e s k e n y e k , szélüket e g y s o r b a n d u r v a , felfelé álló f o g a k b o r í t j á k . A k e h e l y k ö r v a g y e n y h é n elliptikus alakú, csak a k ö z p o n t i részén m é l y ü l be v a l a m e l y e s t . A c o l u m e l l a g y e n g é n feljett, s z i v a c s o s felső része s z e m c s é z e t t . A s e p t u m o k erősen a k e h e l y fölé e m e l k e d n e k , d u r v a f o g a k a t viselnek. R e u s s szerint a fiatal pél d á n y o k o n c s a k 4 c y k l u s t a l á l h a t ó és ez teljes. A z i d ő s e b b e k e n m e g e m l í t e g y s z a b á l y t a l a n ö t ö d i k c y k l u s t is, s ő t szélsőséges e s e t b e n m e g f i g y e l t e e g y 6. c y k l u s k é p z ő d é s é n e k a m e g i n d u l á s á t is. P é l d á n y o m o n m á r a 4. c y k l u s s e p t u m a i s e m teljesek m i n d e n rendszerben, a m i h o z z á j á r u l t e r m é s z e t e s e n az 5. m é g s z a b á l y t a l a n a b b kialakuláshoz. A s e p t u m o k s z á m a 76 — 90
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koralljai
199
k ö z ö t t variál, p é l d á n y o m o n ezt p o n t o s a n n e m lehet m e g h a t á r o z n i , o s a k a c y k l u s o k s z á m á t és j e l l e g é t . A f i a t a l a b b s e p t u m o k az i d ő s e b b o l d a l á h o z simulnak, m e l y jelleg a fajra jel l e m z ő . A z első és m á s o d i k c y k l u s s e p t u m a i a l e g h o s s z a b b a k , egész k i t e r j e d é s ü k b e n e g y e n letes v a s t a g o k és a v a l a m i v e l v é k o n y a b b h a r m a d i k c y k l u s l e m e z e i v e l e g y ü t t elérik a ten g e l y t . A k ö v e t k e z ő k h o s s z ú s á g b a n és v a s t a g s á g b a n t e k i n t é l y e s e n k ü l ö n b ö z n e k az e l ő b b i e k t ő l . A z első és m á s o d i k c y k l u s s e p t u m a i n l e g e r ő s e b b a f o g a z o t t s á g . A l e m e z e k o l d a l felülete s z e m c s é z e t t .
Paleoökológiai értékelés M i n t ismeretes, a korallok optimális életfeltételeiket a trópusi tengerekben találják meg, ettől t á v o l o d v a m i n d a fajszám, m i n d az e g y e d s z á m csökken, ezzel e g y i d e j ű l e g f o k o z a t o s a n m e g v á l t o z i k a z á t o n y o k jellege is. Ennek
alátámasztására
felsorolnék
B e r m u d a szigetek: B a h a m a szigetek:
néhány
földrajzi ,,
adatot
szélesség ,,
a
33° 23,5°
mai 10 35
korallvilágból : faj faj
Vörös-tenger:
,,
,,
20°
71
faj
F ü l ö p szk. környéke
,,
,,
13°
180
faj
A F e k e t e - h e g y r ő l előkerült f a u n á n a k az e g y e d s z á m h o z képest feltűnően kis faj s z á m a — m i n d ö s s z e 9 faj — a k l í m a s z u b t r ó p u s i v o l t á r a u t a l és a z e l ő b b fel sorolt recens faunák közül jellegét tekintve a B e r m u d a szigetek korallvilágához hasonlítható. E z e k s z e r i n t a h a z a i k ö z é p s ő m i o c é n s z u b t r ó p u s i v i s z o n y a i m e l l e t t n e m is v á r h a t ó n a g y , összefüggő z á t o n y o k jelenléte, az itt élő k o r a l l o k kis, elszórt p a d o k a t alkotva éltek, é p p ú g y , mint a h o g y hasonló k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t utó daik élnek napjainkban.
Táblamagyarázat
—Explanation
I. t á b l a — P l a t e I. 1. Favia magnified R s s, term, nagys. 2. Tarbeüastraea conoidea ( R s s), term, nagys. 3. Palaeoplesiastraea desmoulinsi (M.—E.—J. H . ) harántcsiszolat 2 X II. tábla
Plate II.
1—2. Tarbellastraea reussiana (M.—E.—J. H . ) , term, nagys. I I I . tábla — Plate
III.
1. Cyphastraea distans ( R s s), hosszanti csiszolat З Х 2. Cyphastraea distans ( R s s), telepfelszín 2,5 X 3. Heliastraea aff. mellahica G r e g , telepfelszín 2 X IV.
tábla
Plate I V .
1. Siderastraea froehlichiana ( R s s), telepfelszín 2 X 2. Heliastraea aff. mellahica G r e g . , hosszanti csiszolat. Term, nagys. 8. Syzygophyllia brevis R s s, oldalnézet. Term, nagys. V. tábla — Plate V . -)bonensis C h e v . , oldalnézet. Term, nagys. 1, 2, 3, 5. Mussismilia vindoboi i. Mussismilia vindobonensis С С h1 e v., sarjadzó kehely 1,5 X
of Plate
200
Földtani
Közlöny,
100. kötet,
2.
füzet
Irodalom — References C h e v a l i e r , J. P. (1961): Madréporaires et formations recifales miocens de la mediterranée oecid. Mémoires de la S o c . Géol. France, T . X L . Paris. — D i e t r i c h , W . О. (1918): Zur Kenntnis des persischen Miozens. Centralbl. f. Min. Nr. 5 u. 6. p . 98 — 104. — К о с h А . (1877): A dunai trachitcsoport j o b b p a r t i részének földtani leírása. M T A Mat. és T e r m . T u d . Oszt. kiadványa, p . 298. — К о 1,0 s v á r y G. (1949): Dunántúli eocén korallok. F ö l d t . K ö z i . L X X I X . 5. f. p . 141 — 242. — K o p e k G. (1954): Észak-magyarországi m i o c é n korallok. M a g y . Á l l . F ö l d t . Int. É v k ö n y v e X L I I . k. 1. f. — К r u m p h о 1 z, F. (1915): Miozäne K o r a l l e n aus Bosnien. Verhandl. d. nat. Vereins in Brünn. B d . 54. — N e u g e b o r e n , L . (1876): Systemverzeichnis der in der Miozänschichten bei Ober-Lapugy in Siebenbürgen v o r k o m m e n d e n fossillen K o r a l l e n . — R e u s s , A . E . (1871): Die fossillen K o r a l l e n des Österr. — Ungar. M i o c ä n s . Denkschr. d. Math. Nat. Cl. d. k. A k a d . d. Wiss. W i e n . B d . X X X I . - S c h a f a r z i k-V e n d 1 (1924): Geológiai kirándulások Budapest k ö r n y é k é n . F ö l d t . Int. kiadványa, Budapest. — V a d á s z E . (1953): Magyarország földtana. Akadémiai k i a d ó , Budapest.
The Tortonian coral fauna o f Fekete hill at Visegrád 67.
Scholz
C o n t r a r y t o t h e m o s t l y s p o r a d i c a l o c c u r r e n c e o f M i o c e n e corals in H u n g a r y , V i s e g r á d seems t o r e p r e s e n t the richest a n d b e s t - p r e s e r v e d a u t o c h t o n o u s reef o f this c o u n t r y . S y s t e m a t i c classification, g e o g r a p h i c d i s t r i b u t i o n a n d s t r a t i g r a p h i e range, as well as, p a l e o e c o l o g i c a l c o n d i t i o n s o f t h e c o r a l species f o u n d a t this l o c a l i t y are discussed in detail. F e k e t e hill lies east o f V i s e g r á d , N o r t h H u n g a r y , s o u t h o f t h e Castle hill. T h e l o w e r m o s t m e m b e r o f t h e series consists o f a g g l o m e r a t e s a n d tuffs o f b i o t i t i c andésites. T h e rest o f the series is also e x p o s e d b y t h e n e w h i g h r o a d . T h e profile represented in F i g . 1., s h o w s a t y p i c a l transgressive s e q u e n c e w h o s e i n d i v i d u a l m e m b e r s are clearly e l u c i d a t e d b y the r e l a t i v e l e g e n d . Corals c a n b e c o l l e c t e d f r o m t h e a u t o c h t o n o u s b e d s o f t w o e x p o s u r e s ( F i g . 2., 1 — 3.) a n d o c c u r w e a t h e r e d o u t , in a b u d a n c e o n t h e surface. L o c a l i t y N o . 1. is a small e x p o s u r e o n the S E b o r d e r o f t h e p l a t e a u . Corals c a n b e c o l l e c t e d here f r o m andesite-bearing marls o v e r l y i n g a b r a s i o n c o n g l o m e r a t e s a n d u n d e r l y i n g t h e L e i t h a k a l k f o r m a t i o n . T h e fauna consists p r e d o m i n a n t l y o f single f o r m s o f g r e a t size s u c h as Mussismilia vindobonen sis С h e v . 1961, Syzygophyllia brevis R s s 1871 a n d o f a f e w coarser, less fragile c o l o nial f o r m s e. g. Heliastraea aff. mellahica G r e g . 1906, Favia magnifica R s s 1871 associa ted w i t h s p o r a d i c a l r e p r e s e n t a t i v e s of, m o r e slender fragile f o r m s s u c h as Tarbellastraea conoidea ( R s s) 1871, T. reussiana(M. — E d w . — J. H . ) 1857, Palaeoplesiastraea desmoulinsi ( M . E d w . —J. H . ) 1851. L o c a l i t y N o 3 is t o b e f o u n d at the t o p o f t h e s o u t h e r n slope o f the hill. T h e p u l v e r u l e n t L e i t h a k a l k o f this l o c a l i t y y i e l d s p l e n t y o f Lithothamnium a n d o t h e r fossils c h a r a c t e r i s t i c o f this facies. F r o m a m o n g the corals, Cyphastraea distans ( R s s) 1871, T. reussiana ( M . — E d w . - J . H . ) 1857, Heliastraea s p . , Siderastraea froehlichiana ( R s s ) 1847 c a n b e c o l l e c t e d here. A t t h e b a s e o f t h e transgressive series the corals o f l o c a l i t y N o . 3 are fine-structured, fragile f o r m s — a striking c o n t r a s t against t h e larger m a s s i v e o n e s sitting o n t h e littoral c o n g l o m e r a t e s o f l o c a l i t y N o . 1. This is in a g r e e m e n t w i t h the transgressive n a t u r e o f t h e series so that, t h e Lithothamnium limestone represents a less a g i t a t e d slightly farther o f f - s h o r e e n v i r o n m e n t . T h e f a u n a o f b o t h facies has y i e l d e d t o g e t h e r a t o t a l o f 9 c o r a l species. D e s c r i p t i o n a n d d i s t r i b u t i o n d a t a are g i v e n in t h e H u n g a r i a n t e x t . W e restrict ourselves here t o the follow ing remarks only. 1. A f t e r M . E d w . — J., H a i m e , R e u s s (1871) identified w i t h Heliastraea defrancei M . - E . — J. H . s o m e f o r m s m e n t i o n e d later b y several authors, e . g . b y G. K o p e k (1954). O n t h e basis o f d i v e r g e n c i e s in earlier d e s c r i p t i o n s , C h e v a l i e r (1961) p o i n t i n g o u t t h a t this w a s an o u t d a t e d c a t e g o r y , q u o t e d a n u m b e r o f species discussed earlier u n d e r this n a m e . U n t i l a r e v i s i o n o f this f o r m s g r o u p is carried o u t , it w o u l d b e a d v i s a b l e t o a v o i d t h e n a m e Heliastraea de francéi. F r o m t h e localities m e n t i o n e d a b o v e a single s p e c i m e n has b e e n e n c o u n t e r e d . B e c a u s e o f its similarity t o Heliastraea mellahica G r e g . 1906 o f t h e s y n o n y m s d e s c r i b e d in 1961 b y C h e v a l i e r , it is d e s c r i b e d here as Helias traea aff. mellahica. 2. A n o t h e r p e c u l i a r i t y o f the m a t e r i a l is t h e o c c u r r e n c e o f a single f o r m described b y ' C h e v a l i e r in 1961 u n d e r t h e n a m e Mussismilia vindobonensis f r o m Catalonia. I t o c c u r s in a b u n d a n c e at l o c a l i t y N o . 1. o n F e k e t e hill, a n d w a s c o l l e c t e d as early as
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
korálljai
201
1871 b y A . K o c h , w h o e r r o n e o u s l y t o o k it for Lithophyllia ampla. I t is n o t k n o w n t o o c c u r in a n y o t h e r p a r t o f H u n g a r y . A m o n g t h e s p e c i m e n s t w o f o r m g r o u p s c a n b e c l e a r l y distinguished the m e m b e r s o f b o t h s h o w i n g c o m p l e t e l y identical characteristics (number o f septa, dentition etc.). H o w e w e r the specimens o f the one g r o u p average 4 t o 6 c m those o f t h e o t h e r a t t a i n a t least t w i c e t h i s size. N o a d d i t i o n a l d i s t i n c t i v e m a r k c o u l d b e r e c o g n i z e d . S i n c e C h e v a l i e r d i d n o t g i v e a n y size limits t h e t w o f o r m g r o u p s w e r e n o t separated b y me. I t is w e l l - k n o w n , t h a t corals f i n d t h e m o s t f a v o u r a b l e c o n d i t i o n s o f l i v i n g i n t r o p i c a l seas. T h e farther f r o m this region, t h e smaller their p o p u l a t i o n — a p h e n o m e n o n a c c o m p a n i e d b y a s i m u l t a n e o u s v a r i a t i o n o f t h e c h a r a c t e r o f reefs. L e t us c o n s i d e r a f e w e x a m ples f r o m the recent coral k i n g d o m : B e r m u d a islands B a h a m a islands R e d Sea Philippines region
33° 23,5° 20° 13°
lat. lat. lat. lat.
10 35 71 180
species species species species
T h e strikingly l o w n u m b e r o f species (as l o w as 9) as c o m p a r e d t o t h e n u m b e r o f i n d i v i d u a in t h e fauna o f F e k e t e hill, indicates a s u b t r o p i c a l c l i m a t e and, j u d g i n g b y its characteris tics, it c a n b e c o m p a r e d t o the c o r a l c o m m u n i t y o f B e r m u d a islands. A c c o r d i n g l y , u n d e r the subtropical conditions o f the Middle Miocene o f H u n g a r y , the presence o f large, c o n t i g u o u s r e e f f o r m a t i o n s c a n n o t b e e x p e c t e d . Corals l i v i n g here f o r m e d m i n o r s c a t t e r e d b a n k s , e x a c t l y like their d e s c e n d a n t s t o - d a y l i v i n g u n d e r similar c o n d i t i o n s .
6 Földtani Közlöny
202
Földtani
Közlöny,
100. kötet,
2.
füzet I. table—Plate I.
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koralljai
203 I I . table—Plate I I .
6*
204
Földtani
Közlöny,
100. kötet,
2.
füzet I I I . table—Plate I I I .
Scholz:
A visegrádi
Fekete-hegy
tortonai
koralljai
205 IV. table—Plate I V .
206
Földtani
Közlöny,
100. kötet,
2.
füzet V . table—Plate V .
