INGATLAN-NYILVÁNTARTÁS
Dr. Hernádi László
A vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése A vezetékjog a dologi jogok körében helyezhető el a jogrendszerben. A dologi jogokon belül az ún. korlátolt idegen dologbeli jogok csoportjába tartozik, amelyek jellemzője, hogy abszolút szerkezetűek, s hogy a jogosult valamely más személy tulajdonában álló dologra vonatkozóan rendelkezik valamely jogosultsággal, illetőleg a tulajdonos tűrni köteles valamely magatartást a jogosult részéről. Az abszolút szerkezet azt jelenti, hogy a jognak meghatározott jogosultja van, s vele szemben – a tulajdonos mellett – mindenki más tűrni köteles a jog gyakorlását. A korlátolt jelleg pedig abban mutatkozik meg, hogy a tulajdonjog teljességével szemben az összes többi dologi jog tartalmilag korlátozva van, nem foglalja magában a tulajdonjog valamennyi részjogosítványát.
A vezetékjog a korlátolt dologi jogok speciális körébe tartozik, az ún. közérdekű használati jogok között helyezhető el, amelyekről a Ptk. 171. § (1)-(2) bekezdése rendelkezik általános szabályként. Az (1) bekezdés kimondja, hogy ingatlanra közérdekből a külön jogszabályban feljogosított szervek javára – államigazgatási szerv határozatával – szolgalmat vagy más használati jogot lehet alapítani. A használati jog alapításáért kártalanítás jár. A (2) bekezdés rögzíti, hogy a használati jog alapításának eseteit, továbbá a kártalanítás szabályait külön jogszabály állapítja meg. A használati szolgalmi jog alapján közérdekű tevékenységet folytató szerv a más tulajdonában lévő ingatlant meghatározott terjedelemben használhatja. Alanyai tehát a feljogosított szerv, valamint elsősorban az ingatlan tulajdonosa, de mint említettük, mindenki más is köteles eltűrni gyakorlását.
Különösen igaz ez az ingatlant valamely jogcímen használókra. Jogszabály határozza meg azokat a szerveket, amelyek javára használati jog (szolgalom) létrehozható. Ilyenek a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (Bt.) és a végrehajtásáról szóló 203/1998. (XII. 19.) Korm. rendeletet, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a földgázellátásról szóló 2003. évi XLII. törvény, a vasúti közlekedésről szóló 2005. évi CLXXXIII. törvény, az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (Tht.), a villamos energiáról szóló 2007. évi LXXXVI. törvény (Vet.) és itt említhetjük a földmérési és térképszeti tevékenységről szóló 1996. évi LXXVI. törvényt is. A használati jog (szolgalom) a felek megállapodásának hiányában a közigazgatási hatóság határozatával jön létre. A határozatnak tartalmaznia kell a jog terjedelmét, mértékét, gyakorlásának módját.
www.resimmobiles.hu
26
2009. 3-4. szám
A felsorolt törvények közül hármat, a Bt.-t, Tht.-t és a Vet.-et emelnénk ki, mint a vezetékjogot nevesítő törvényi szintű jogszabályokat. A vezetékjog tulajdonképpen „gyűjtőfogalom”, az egyes törvények szerint különböző, azonban jellegét tekintve hasonló tevékenységek végzésére jogosít, amelyek rendszerint egy nyomvonalas létesítmény üzemeltetéséhez kapcsolódnak. A Vet. 124. §-a szerint a hálózati engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) föld alatti és feletti vezetéket, valamint távközlési összeköttetést helyezhet el, b) tartószerkezetet és azon elhelyezett átalakító- és kapcsolóberendezést építhet, c) nem tartószerkezeten elhelyezett, külön jogszabályban meghatározott átalakítóés kapcsolóberendezést építhet, d) a közcélú hálózat mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő növényzetet eltávolíthatja. A Tht. 23. § (3) bekezdése alapján az engedélyes a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) szakhatóság közreműködése esetén a szakhatósági hozzájárulásokban foglaltak megtartásával – a föld alatti és különösen indokolt esetben a föld feletti távhővezeték-hálózatot és az ahhoz szükséges tartószerkezetet létesíthet, illetve helyezhet el; b) az a) pont szerint elhelyezett létesítmé-
RES IMMOBILES
nyeket üzemeltetheti, karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja, eltávolíthatja; c) a távhővezeték-hálózat mentén levő, annak épségét közvetlenül veszélyeztető fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit – kártérítési kötelezettség mellett – eltávolíthatja; d) a távhővezeték-hálózattal – az energiapolitikáért felelős miniszternek a szabályozásban érdekelt miniszterrel együttesen kiadott, az e törvény végrehajtásáról szóló rendeletében meghatározott módon – más építményt és nyomvonalas műtárgyat megközelíthet, illetve keresztezhet. Míg a Bt. 38/C. § (3) bekezdés éretelmében az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a vezetékjog alapján az idegen ingatlanon a) az elosztóvezetéket – a hozzá tartozó szerelvényekkel együtt – elhelyezheti és üzemeltetheti, b) az elhelyezett létesítményeket karbantarthatja, kijavíthatja, átalakíthatja és eltávolíthatja, c) a vezeték mentén lévő, a biztonsági övezetet sértő fákat, bokrokat, azok ágait, gyökereit eltávolíthatja, d) a miniszternek a vízgazdálkodásért felelős miniszterrel, valamint az elektronikus hírközlésért felelős miniszterrel együttesen kiadott rendeletében meghatározott módon nyomvonalas létesítményt, folyót, vízfolyást, tavat, csatornát és építményt megközelíthet, keresztezhet.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A vezetékjog keletkezése A Ptk. 171. §-a államigazgatási szerv határozatát említi, mint a vezetékjogot alapító aktust, azonban egyes esetekben nincs kizárva az sem, hogy az ingatlan tulajdonosa és a jogszabályban meghatározott szerv az erre irányuló megállapodással, vagyis szerződéssel hozza létre a vezetékjogot. A Vet. alapján hatósági határozat hozhatja létre, míg a Bt. és Tht. szerinti vezetékjog megállapodással is alapítható. Az ingatlan-nyilvántartási gyakorlatban mindkettővel találkozhatunk. A vezetékjog tartalmát tekintve nincs különbség a két mód között, ugyanazok a jogok és kötelezettségek illetik a feleket, bármely módon is hozzák létre a vezetékjogot. A Bt. 38/C. § (2) bekezdése ezt kifejezetten ki is mondja: „Az elosztóvezeték az ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával is elhelyezhető és üzemeltethető. A tulajdonosi hozzájárulás a vezetékjoggal azonos, e törvényben megállapított jogosultságokat és kötelezettségeket keletkeztet. A tulajdonosi hozzájárulás nem vonható vissza.” Az egyes külön jogszabályok nevesítik az illetékes hatóságot, amely a vezetékjog alapításáról rendelkezhet, illetve azt a közérdekű célt, amelynek elérését elősegítendő a vezetékjog hatósági határozattal alapítható. A közérdekű használati jog alapításáért a Ptk. szerint kártalanítás jár, a gyakorlása maga ingyenes. Mindez természetesen igaz a vezetékjogra is. Emellett alapítása a szükséges mértékre kell korlátozódjék, nem vezethet az ingatlan használatának meghiúsításához. A Vet. és Tht. megfogalmazása szerint akkor engedélyezhető, ha „az ingatlan használatát lényegesen nem akadályozza.” A Bt. szövegezése szerint az ingatlan „rendeltetésszerű használatát nem akadályozó” módon.
2009. 3-4. szám
27
A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény 3. § (1) bekezdés a) pontja szerint, ha a közérdekű cél megvalósítása az ingatlanon fennálló tulajdon korlátozásával nem lehetséges, vagy – külön törvény alapján – a közérdekű használati jog, vezetékjog, szolgalmi jog alapításában a tulajdonossal nem jött létre megállapodás, illetve e jogokat az illetékes hatóság nem engedélyezte, akkor kisajátításnak van helye. Ezzel a törvény sorrendet is meghatároz, első a felek megállapodása, ennek hiányában hozható hatósági határozat, illetve a hivatkozott feltételek fennállása esetén kisajátítás. Akár hatósági határozattal, akár megállapodással hozzák létre a vezetékjogot, az létrejön akkor is, ha nem jegyzik be az ingatlannyilvántartásba. A vezetékjog bejegyzése ugyanis nem konstitutív, hanem deklaratív hatályú az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény (Inytv.) szerint, hiszen nem tartalmazza a konstitutív hatályú bejegyzéseket soroló 3. § (2) bekezdés. Azonban az egyes törvények előírják az ingatlan-nyilvántartási bejegyzést. A Vet. kötelezi a határozatot hozó hatóságot, hogy jogerős határozatával keresse meg a földhivatalt, míg a Tht. és a Bt. az engedélyes kötelezettségévé teszi, hogy akár határozat, akár megállapodás alapján keletkezett a vezetékjog, annak ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérje.
A vezetékjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzése Az Inytv. 16. § f) pontja szerint a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba bejegyezhető jog. A törvényben ez az egyetlen említése. A törvény végrehajtási rendelete, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet rendel-
www.resimmobiles.hu
28
2009. 3-4. szám
kezik róla, hogy a tulajdoni lap III. részén kell bejegyezni, illetve kimondja, hogy más közérdekű használati jogokkal egyetemben egész ingatlanra, illetőleg annak természetben vagy területi mértékben meghatározott részére lehet bejegyezni az ezek gyakorlására jogosult szerv javára.1 Bár, mint említettük, az Inytv. szerint nem a bejegyzés hozza létre, azonban ezt az egyéb törvények alapján meg kell tenni. Ez a kifejezett törvényi előírás hiányában, a világos jogi helyzet mindenki számára egyértelművé tétele érdekében is célszerű lenne, hiszen az ellenkező bizonyításáig az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett jogról és feljegyzett tényről vélelmezni kell, hogy az fennáll, és az ingatlan-nyilvántartás szerinti jogosultat illeti meg. A bejegyzéshez – szűkszavúan fogalmazva – ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre alkalmas okiratra van szükség. Ez az okirat elvéből következik: „Az ingatlan-nyilvántartásban jog bejegyzésére, jogilag jelentős tény feljegyzésére vagy adatok átvezetésére - ha törvény másként nem rendelkezik - csak az e törvényben meghatározott okirat vagy jogerős hatósági, illetve bírósági határozat alapján kerülhet sor.”2 További általános szabályokat tartalmaz a törvény, mikor kimondja, hogy „Jogok bejegyzésének és tények feljegyzésének – ha törvény másként nem rendelkezik – olyan közokirat, teljes bizonyító erejű magánokirat vagy ezeknek a közjegyző által hitelesített másolata (a továbbiakban: okirat) alapján van helye, amely a bejegyzés tárgyát képező jog vagy tény keletkezését, módosulását, illetve megszűnését igazolja, továbbá tartalmazza a bejegyzést, feljegyzést megengedő nyilatkozatot az ingatlan1
Vhr. 13. § Inytv. 8. § 3 Inytv. 29. § 4 Inytv. 34. § (1) bekezdés 2
RES IMMOBILES
nyilvántartásban bejegyzett, vagy közbenső szerzőként bejegyezhető jogosult részéről (bejegyzési engedély). A bejegyzési engedélyt a jogosult külön, a bejegyzés alapjául szolgáló okirattal azonos alakisággal rendelkező okiratban is megadhatja.”3 Ebből következően akár a megfelelő alakiságokkal rendelkező megállapodás, akár a hatósági határozat alapja lehet a bejegyzésnek. A megállapodás kötelező tartalmi elemeit az Inytv. 32-36. §-ai tartalmazzák. A legfontosabb azt leszögezni, hogy a törvény a vezetékjogról szóló megállapodás bejegyzéséhez nem kíván közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formát. Természetesen ilyen okiratok alapján is bejegyezhető, de az Inytv. 32. § (3) bekezdésének nem kell megfelelnie. A minimális tartalmi elemek az Inytv. 32. § (1) bekezdésében foglaltak. A minimális alaki kellékek a keltezés helye ideje, továbbá a 32. § (2) bekezdés a)-g) pontjaiban írtak teljesülése. A gyakorlatban a két tanúval aláíratott okirat a jellemző. Az Inytv. 39. § (3) bekezdésében foglalt tartalmi elemek – pl. helyrajzi szám, bejegyzési engedély, aláírások – hiánya a kérelem hiánypótlási felhívás nélküli elutasítását vonja maga után. A hatósági határozatnak a Ket. szabályainak és a külön jogszabályoknak kell megfelelnie mind tartalmi, mind alaki szempontból. A bejegyzési engedélyt a hatóság rendelkezése pótolja.4 Ha a földhivatal úgy ítéli meg, hogy a hatósági határozatot nem a hatáskörében eljáró szerv hozta, vagy a határozat tartalma jogszabályba ütközik, erről a határozathoza-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
tal előtt az ügyészt értesíti.5 Egyéb vizsgálatnak nem vetheti alá, csak annyiban, hogy a bejegyzésre alkalmasságot vizsgálja (pl. jogosult, helyrajzi szám megjelölése). Természetesen nem elég megállapodni, illetve rendelkezni a vezetékjogról, gondoskodni kell a bejegyzésről is. Megállapodás esetén az Inytv. kérelemre vonatkozó általános rendelkezései az alábbiakat tartalmazzák: „a bejegyzést – ha jogszabály rendelkezéséből vagy a felek megállapodásából más nem következik – annak kell kérnie, aki ezáltal jogosulttá válik. Kérheti a bejegyzést az is, akinek ez bejegyzett jogát érinti.”6 Kérheti tehát a tulajdonos és a jogosult is. A gyakorlatban mindig a jogosult kéri, hiszen ő gondoskodik az egyéb munkarészek (vázrajz, területkimutatás) elkészíttetéséről és az eljárási díj befizetéséről is, amellett, hogy az ő érdekében áll a bejegyzés. Az egyes törvények azonban – mint jeleztük – ettől eltérő rendelkezést tartalmaznak. A Tht. 25. §-a szerint „a vezetékjognak az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes kérelmezi az ingatlantulajdonossal, az ingatlan kezelőjével, illetőleg a közterület tulajdonosával kötött szerződés vagy jogerős hatósági határozat alapján”. Ebben az esetben tehát akár határozaton, akár megállapodáson alapul a vezetékjog, az engedélyes kéri a bejegyzést. A Vet. 125. § (1) bekezdése szerint „a hatóság a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése iránt.” Ez esetben, a hatóság keresi meg a földhivatalt.
2009. 3-4. szám
29
Bt. 38/C. (4) „A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzését az engedélyes, valamint az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni.” A Bt. az engedélyest kötelezi, de nem emeli ki kifejezetten, hogy ez a határozatra és a megállapodásra is vonatkozik-e, ahogyan ezt a Tht. teszi. Látható tehát, hogy az azonos módon keletkező, különböző szerveket illető vezetékjogok bejegyzésével kapcsolatosan már nem hozott létre koherens rendszert a jogalkotó. Az egységes ingatlan-nyilvántartási gyakorlat kialakulását jobban segítené, ha azonos módon volna szabályozva a kérdés a különböző törvényekben. Amennyiben a vezetékjog az egész ingatlant terheli, a megállapodáson/határozaton, kérelmen/megkeresésen felül egyebet nem kell a földhivatalhoz benyújtani. Azonban, ha a vezetékjogot az ingatlan természetben vagy területi mértékben meghatározott részére kívánják bejegyeztetni (a dolog természeténél fogva rendszerint így kérik), akkor az ingatlanügyi hatóság érvényes7 záradékával ellátott vázrajz is szükséges a bejegyzéshez az Inytv 37. § (2) bekezdése szerint, mely kimondja, hogy „A bejegyzéshez vázrajz is szükséges, ha a változás az ingatlan-nyilvántartási térkép tartalmát érinti, illetőleg ha jogszabály azt előírja.” Az Inytv. végrehajtási rendelete, a 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelet (Vhr.) az a jogszabály, amely előírja a vázrajz meglétét: „Az ingatlan természetben meghatározott vagy területnagyságban kifejezett részére vonatkozó jog vagy tény bejegyzéséhez, illetve feltüntetéséhez az ingatlan érintett ré-
5
Inytv. 42. § Inytv. 26. § (7) bekezdés 7 2009. október 1-től a törvény a „hatályos” kifejezést használja. 6
www.resimmobiles.hu
30
2009. 3-4. szám
szét ábrázoló és a földhivatal által záradékolt változási vázrajz szükséges.”8 (Lásd a változási vázrajzot a következő oldalon.) A vezetékjogról rendelkező törvények közül erről a Vet. külön is rendelkezik: „Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is”.9 A többi jogszabály ezt nem említi, de természetesen ezekre is vonatkoznak az ingatlan-nyilvántartási jogszabályok általános rendelkezései, szükséges a vázrajz, ha természetben vagy területmértékben meghatározott ingatlanrészre kérik bejegyezni a vezetékjogot. A vázrajz az adatváltozás átvezetés alapjául szolgáló okirat. Az Inytv. 28. § (1) bekezdése értelmében a vázrajzot mindazoknak alá kell írnia, akik a változás alapjául szolgáló okiratot aláírják. Az ügyvéd a jogok és tények bejegyzés alapjául szolgáló okiratot nem írja alá, hanem azt csak ellenjegyzésével látja el. Ebből következően az ügyvédnek a vázrajzot nem kell aláírnia, s azt kézjegyével sem kell ellátnia. A vázrajz vonatkozásában a Vhr. 70. §-a nem alkalmazható, hisz az a bejegyzés és nem az adatváltozás átvezetése alapjául szolgáló okiratokra tartalmaz rendelkezést. A megfelelő – záradékkal és kézjegyekkel ellátott – vázrajz hiánya szintén az Inytv. 39. § (3) bekezdése szerinti elutasítási ok. A Vet. és a Tht. 2012 október 15-ig, illetve 2010 december 31-ig szóló átmeneti rendelkezéseket is tartalmaz a korábban alapított, azonban bejegyeztetni elmulasztott, illetve 8 9
Vhr. 65. § (2) bekezdés Vet. 125. § (1) bekezdés
RES IMMOBILES
de facto gyakorolt, azonban megállapodás vagy határozat hiányában létre nem jött vezetékjogok alapítására, illetve bejegyeztetésére vonatkozóan. Hatósági határozat, egyszerűsített engedély, illetve fennmaradási engedély alapján alapítható, illetve jegyezhető be utólag a vezetékjog. Ezek részletszabályait a Vet. 172.-173. §-ai illetve a Tht. 58. § (4) bekezdése tartalmazza. A Vet. rendelkezései szerint az engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz évvel korábban idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett vezeték, tartószerkezet, átalakító- és kapcsoló-berendezés tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére vonatkozó vezetékjog alapítása nem történt meg, vagy a vezetékjogi engedély nem lelhető fel, illetve a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, az illetékes hatóságtól a törvény hatálybalépésétől (2007. október 15.) számított öt éven belül kérheti a vezetékjog megállapítását, vagy a vezetékjog bejegyzésére alkalmas határozat kiadását. A vezetékjog fennállását és keletkezésének időpontját a határozatban kell megállapítani. Az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésre a hatóság jogerős határozata alapján kerülhet sor, amely a jogerős határozattal megkeresi az ingatlanügyi hatóságot bejegyzése iránt. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor a határozathoz mellékelni kell az ingatlan érintett részét ábrázoló, az ingatlanügyi hatóság által záradékolt vázrajzot is. Az engedélyes a kérelem benyújtását megelőzően tíz éven belül idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, vezetékjoggal rendelkező vezeték, tartószerkezet, átalakító- és kapcsoló-berendezés tekintetében, amennyiben a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásba nem került bejegyzésre, a fent jelzett idő-
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
2009. 3-4. szám
31
Változási vázrajz elektromos földkábel vezeték bejegyzéséhez www.resimmobiles.hu
32
2009. 3-4. szám
ponttól számított öt éven belül egyszerűsített üzemeltetési engedélyt kérhet. A vezetékjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzésére szintén az egyszerűsített engedély és megkeresés alapján kerül sor. Amennyiben a vezetékjog nem az egész földrészletet érinti, akkor ez esetben is vázrajzot kell mellékelni. Fontos, hogy az ily módon, utólagosan bejegyzett vezetékjog az ingatlannal kapcsolatban többlet jogokat és kötelezettségeket nem keletkeztethet, így nem teremt jogalapot kártalanítási igény érvényesítésére sem. A Tht. hivatkozott rendelkezése szerint a távhőszolgáltató a villamos energia termeléséről, szállításáról és szolgáltatásáról szóló 1994. évi XLVIII. törvény hatálybalépését megelőzően idegen ingatlanon megépült és üzembe helyezett, közterületnek nem minősülő idegen ingatlanon működő távhővezetékhálózat vagy annak részét képező vezeték tekintetében, amennyiben azok elhelyezésére a vezetékjog alapítása az ingatlan-nyilvántartásba is bejegyzett módon nem történt meg, a műszaki biztonsági szervtől 2010. december 31-ig kérheti, hogy fennmaradási engedélyt adjon ki, amelyben a vezetékjog fennálltát, és a keletkezésének időpontját a műszaki biztonsági szerv megállapítja. A műszaki biztonsági szerv vezetékjog fennálltát megállapító fennmaradási engedélye az ingatlannyilvántartásba történő bejegyzésre alkalmas okirat.
A vezetékjog megszűnése, törlése A vezetékjog megszűnése az egyes külön törvényekben van szabályozva. A Vet. 126. §-a szerint főszabályként a vezetékjog megszűnik, ha a hálózati engedélyes a közcélból elhelyezendő létesítmé-
RES IMMOBILES
nyeket a vezetékjogi engedélyt megállapító határozat jogerőre emelkedésétől számított két éven belül nem építi meg, vagy az említett létesítményeket véglegesen eltávolítja. A vezetékjog megszűnését az engedélyes az azt követő 30 napon belül köteles bejelenteni a hatóságnak, ennek hiányában azt a tulajdonos kérelmére, vagy egyéb módon történő tudomásszerzése estén hivatalból a hatóság határozatban állapítja meg. A vezetékjog megszűnése esetén a hatóság a vezetékjog megszűnését megállapító jogerős határozattal keresi meg az ingatlanügyi hatóságot a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból történő törlése iránt. A Tht. 27. §-a szerint a vezetékjog megszűnik, ha annak jogosultja, a mindenkori engedélyes a meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy ha annak üzemben tartását véglegesen megszünteti. A vezetékjog megszűnése esetén az engedélyes – a vezetékjog megszűnésével egyidejűleg – köteles kérni az ingatlan-nyilvántartásból való törlést. Ennek elmulasztása esetén – az engedélyes költségére – az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni a vezetékjog törlését. Az ingatlantulajdonos kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog jogosultja köteles kiadni. A vezetékjog jogosultja köteles az ingatlantulajdonosnak a vezetékjog ingatlan-nyilvántartásból való törlésével kapcsolatban felmerült kiadásait megtéríteni. A Bt. 38/C. § (5) bekezdése szerint a vezetékjog megszűnik, ha az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa a meghatározott létesítményeket az engedélyezéstől számított öt éven belül nem építi meg, vagy azokat véglegesen eltávolítja.
INGATLANJOG A GYAKORLATBAN
A vezetékjog megszűnése esetén az ingatlan-nyilvántartásból való törlést az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa köteles kérni, annak elmulasztása esetén az engedélyes, illetőleg az elosztóvezeték tulajdonosa költségére az ingatlan tulajdonosa is jogosult kérni. Az ingatlantulajdonos törlési kérelmének teljesítéséhez szükséges nyilatkozatot a vezetékjog volt jogosultja köteles kiadni. Láthatóan a Vet. a legszigorúbb, amely hatósági határozatot kíván meg a törléshez. A Tht. és Bt. az engedélyes kötelességévé teszi a törlés kezdeményezését, s ennek elmulasztása esetén feljogosítja erre a tulajdonost is. Ekkor is szükséges azonban a törléshez szükséges nyilatkozat beszerzése (bejegyzési engedély). Ennek hiányában nem törölhető a vezetékjog az ingatlan-nyilvántartásból. A nyilatkozat természetesen végső soron bírói úton kikényszeríthető az engedélyestől.
Vezetékjogi bejegyzésekkel kapcsolatos hasznos gyakorlati tudnivalók Elsőként említhetjük a vázrajz kézjegygyel történő ellátásával kapcsolatban azt, hogy erre az Inytv. 32. § (2) bekezdés f) pontja alapján meghatalmazás adható. Ez főként akkor célszerű eszköz, ha a vázrajzot egyébként nagy számú személynek kellene kézjegyével ellátnia, ami akár a vázrajz áttekinthetetlenségéhez is vezethetne. Márpedig vezetékjogi bejegyzések esetében nem ritkán nagyszámú szerződő fél érintett. Mindez persze csak a megállapodáson alapuló vezetékjog esetében irányadó, hiszen határozat esetén nem beszélhetünk szerződő felekről. Akivel szemben határozat alapítja a vezetékjogot, annak kézjegye nem szükséges a vázrajzra.
2009. 3-4. szám
33
A vázrajzot a vonatkozó szakmai szabályok szerint legalább településenként és fekvésenkénti bontásban kell elkészíteni. Érdemes azonban megfontolni, hogy ez elegendő szűkítés-e. Egy-egy fekvés jelentős számú ingatlant foglal magába. Minél több földrészlettel dolgozunk, nyilvánvalóan annál nagyobb az esélye annak, hogy valamely ingatlan esetében beleütközünk egy megelőző vázrajzba, előzetes nyilvántartásban lévő munkába. A vázrajz készítésénél ennek adataiból kell kiindulni, azonban érdemes tájékozódni, hogy az adott munka meddig érvényes, illetve bármely módon okozhat-e fennakadást a vezetékjog vázrajzának készítésénél. A vezetékjog ugyanis mindaddig nem jegyezhető be az ingatlan-nyilvántartásba, amíg az előző munkák nincsenek átvezetve. Mindez időbe telhet, s így nagyszámú földrészlet esetén megeshet az, hogy mire a vezetékjog bejegyzése kezdeményezhető lesz, az ingatlanok tulajdoni viszonyaiban változás áll be, illetve terhelési tilalmat jegyeznek be egyes ingatlanokra. Ugyanilyen hatálya van annak, ha az ingatlant tulajdonjog fenntartással eladják. Ez az ingatlan-nyilvántartási kérelem elutasításával járhat, bejegyzésnek ugyanis csak a már bejegyzett, vagy az egyidejűleg bejegyzett jogosulttal szemben van helye az Inytv. 49. § (1) bekezdése alapján. A terhelési tilalom jogosultjának pedig a hozzájárulása szükséges a bejegyzéshez, hacsak nem határozaton alapul a bejegyzés. Érdemes tehát megtalálni a kellő egyensúlyt és nem túl nagy számú ingatlant érintő egységenként kezelni a munkát, esetleg kihagyva a „rizikós” területeket, a gondot nem jelentő ingatlanokra bejegyeztetni a vezetékjogot, s utóbb visszatérni a kényes helyekre.
www.resimmobiles.hu
34
2009. 3-4. szám
RES IMMOBILES
Fontos körülmény, hogy a vázrajzon és a hozzá tartozó területkimutatásban szereplő ingatlanok teljes körűen megegyezzenek az ingatlan-nyilvántartási kérelemben és az okiratokban érintett ingatlanokkal. Így pl. ha a vázrajz öt földrészletet érint, s azt a földhivatal földmérési osztálya záradékolta, akkor az ingatlan-nyilvántartási kérelemben mind az öt ingatlanra kérjék a vezetékjog bejegyzését. Ellenkező esetben ugyanis el kell utasítani a kérelmet, hiszen amennyiben csak három ingatlanra kérik a bejegyzést, a vázrajzra nem vezethető rá a jogerős átvezetés.
Végül fel kell hívni a figyelmet a villamosenergia-ipari építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokról szóló 382/2007. (XII. 23.) Korm. rendelet 5. § (8) bekezdésében foglalt szabályra, mely szerint villamosmű, termelői vezeték, magánvezeték és közvetlen vezeték vezetékjoga, használati joga vagy szolgalmi joga által érintett ingatlan telekalakítása esetén a vezetékjogot, a használati jogot, a szolgalmi jogot érvényesíteni kell. A változási vázrajzot a jog jogosultjával ellen kell jegyeztetni. Ha a vezetékjog, használati jog, szolgalmi jog feltüntetése megfelel az alapjául szolgáló hatósági határozatnak, az ellenjegyzést a jogosult nem tagadhatja meg.
***
