VÉR
A vér folyékony sejtközötti állományú kötőszövet. Egy átlagos embernek 5-5,5 liter vére van, amely két nagyobb részre osztható, a vérplazmára (55-56%) és az alakos elemekre (44-45%).
Vérplazma: az össztérfogat 55% - a Összetevői: · Víz (plazma 90%-a) · Fehérjék (albumin, globulin) · Véralvadási faktorok · Komplement anyagok · Cukor · Bilirubin · Ásványi anyagok ·Hormonok ·Maradéknitrogén
A vérplazma kb. 90%-a víz, emellett szénhidrátok (pl. szőlőcukor), fehérjék, valamint különböző ionok alkotják. Ionok közül magas a Na+-, és a Cl-koncentráció, ezek mellett a K+, Ca2+, Mg2+, HCO3- (hidrogénkarbonát), SO42(szulfát) ionok jellemzőek.
Alakos elemek az össztérfogat 45%-a. · Vörösvérsejt (feladata az oxigén és a széndioxid szállítása, és a vér vegyhatásának biztosítása) · Fehérvérsejtek (feladata a szervezet védekező rendszerének része) · Vérlemezke (feladata a véralvadás folyamatában van)
A fehérvérsejtek száma 6-8 ezer/liter, alakjuk változatos, színtelenek, nagyságuk 5-20 µm között. A fehérvérsejteket két csoportra oszthatók formájuk és működésük szerint: granulociták és agranulociták. Szerepük a szervezet megvédése az idegen anyagokkal szemben. Immunrendszer
Granulociták szemcsézett plazmájú, lebenyezett magvú sejtek, működésük szerteágazó, a szemcsék festődése és a sejtmag alakja alapján három csoportba sorolhatók: Semleges forma (neutrofil) Savas forma (eozinofil) Lúgos forma (basofil)
Az agranulociták típusai: • • • • • •
Monociták B limfociták T limfociták Plazmasejtek Ölő sejtek Helper (segítő) sejtek
A monociták a legnagyobb méretű fehérvérsejtek. Magjuk excentrikus elhelyezkedésű, bab alakú. Amöboid mozgásra és aktív fagocitózisra képes sejtek. Gyulladás esetén kilépnek a véráramból, kötőszöveti makrofággá alakulnak és részt vesznek a sejttörmelékek és baktériumok eltávolításában.
A limfociták a fehérvérsejteknek jelentős hányadát adják. Méretük nagyjából a vörösvérsejtekével egyezik, gömbölyű alakúak. Igen aktív sejtek, gyorsabban mozognak, mint a granulociták. Folyamatos körforgásban vannak a vér és a nyirokszervek között.
A limfociták a szervezet immunológiai védekezésében meghatározó szerepet játszanak. Két alcsoportjuk közül a B limfociták antigén stimulus hatására osztódni kezdenek, és plazmasejtekké differenciálódnak.
A plazmasejtek globulinokat, vagyis a vérben keringő antitesteket szintetizálnak, amelyek a vér útján eljutnak azokra a helyekre, ahol a szervezet intaktságát idegen anyagok veszélyeztetik, s így biztosítják a humorális immunválasz kialakulását.
A T limfociták egyik alcsoportja, az úgynevezett ölősejtek (killer) az idegen vagy vírussal fertőzött saját sejtek eliminálását végzik. A T sejtek másik csoportja, az úgynevezettsegítő sejtek (helper) a vírusra érzékeny B-limfocitákat és magukat az ölősejteket is aktiválják, s így indítják el a szervezetben a sejtes immunválaszt.
A vérlemezek A vérlemezkék (thrombocyta) a véralvadásban játszanak fontos szerepet, mert a vérlemezkék trombikináz nevű enzimet tartalmaznak. Nagyságuk 2-4 µm, korong vagy csillag alakúak. Számuk 150-300 G/l mennyiségben fordul elő.
Alakos elemek képződése
A vérsejt elemeit a csontvelő termeli. Minden vérsejt az úgynevezett őssejtből ered, és egy többlépcsős érési folyamat során alakul ki, mert a szaporodni kezdő őssejt különböző érett sejtekké alakul át
Vörös csontvelő: Felnőttkorban a vörösvérsejtek, granulociták, monociták és vérlemezkék képzése a vörös csontvelőben történik.
A limfociták a vörös csontvelőben és a nyirokszervekben is képződhetnek.
A vörös csontvelő a csontok üregrendszerében található. A csontvelő alapszövetét retikuláris kötőszövet képezi, nyúlványos retikulum sejtekkel és rácsrostokkal. A sejtes és rostos hálózatot az érés különböző stádiumaiban lévő vérsejtek, valamint makrofágok és zsírsejtek töltik ki.
A laboratóriumi vérvizsgálat: Az egészséges vér összetételének pontos ismerete (mennyiségi és minőségi) diagnosztikus jelentőségű az orvoslásban, mert a különböző összetevők mennyiségében és/ vagy minőségében bekövetkezendő változások mérhetőek.
Laboratóriumi vizsgálat módszere a vérvétel, melyet általában a vénás rendszer csapolásával nyernek (vénapunkció vagy az ujjbegy megszúrása), ritkább esetekben előfordul, hogy artériás vér vizsgálatát kérik, akkor artériát kell szúrni.
Kis vérkép: A kis vérkép alatt értjük azt a vérvizsgálatot, ahol a vörös vértesteket, a fehér vérsejteket, a vérlemezkéket, a vérfestéket és a haematocritot vizsgálják. Ehhez a vizsgálathoz elég egy pár csepp vért venni. A vérben található elemek számából és a vér mennyiségéből következtetnek a szervezetben előforduló részecskék összmennyiségére.
Haematocrit A vér részeinek összhányadát mutatja. Főleg a vörösvértest mennyiségére enged következtetni. Minél magasabb az értéke, annál rosszabb a vér folyékonyságának a minősége. Átlagérték 42-52% (férfiaknál), 37-47% (nőknél)
Kvalitatív vérkép A fehérvérsejt alcsoportjait, és az általuk betöltendő feladatuk végrehajtását vizsgálja. A vér alkotó elemeinek felismerése végett egy megfestett preparátumot állítanak elő, amiben egyszerűbb a részecskék összmennyiségének a megállapítása.
Enzimek Az enzimek olyan fehérjék, amelyek katalizátorként irányítják, gyorsítják a kémiai folyamatokat, a saját formájuk megváltoztatása nélkül.
A szervezetben mindenhol megtalálhatóak, ahol anyagcsere zajlik le. Minden sejt tartalmaz enzimeket a saját sejtanyagcseréjük lebonyolítása végett. Körülbelül 2500 féle enzimet tartanak számon, amelyeknek különböző feladatuk van a biokémiai folyamatokban.
Vérsüllyedés: A vérsüllyedést azért mérik, hogy kiderítsék, zajlik-e a szervezetben valamilyen gyulladásos folyamat. Nem specifikus vizsgálat, mégis jó szolgálatot tehet, mert a magas süllyedési érték leggyakrabban gyulladásos állapotot jelez, esetleg rosszindulatú daganat vagy vashiányos vérszegénység jelenlétére utalhat.
A vénán keresztül vett vért egy véralvadást csökkentő anyaggal kezelnek, majd egy 20 cm-es mérőcsőben függőleges helyzetben mérik a vér leülepedett alkotóelemeinek a magasságát milliméterben egy meghatározott idő (általában 2 óra) elteltével.
Mivel a nők vérében viszonylag kevesebb alkotóelem található, ezért náluk ez az ülepedési folyamat gyorsabban zajlik le. Átlagérték: 1 óra elteltével: 3-8 mm (férfiaknál), 3-10 mm (nőknél) 2 óra elteltével: 6-20 mm (férfiaknál, 620 mm (nőknél)
