A VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG PATHOGENESISE TÖRTÉNELMI SZEMLÉLETBEN

A VELESZÜLETETT RENDELLENESSÉG PATHOGENESISE TÖRTÉNELMI SZEMLÉLETBEN írta: D r . B E R N D O R F E R

ALFRÉD

(Budapest)

f e j l ő d é s t a n i és a k ó r o s e m b r i o l ó g i a i k u t a t á s o k t e r é n elért ményeket a X I X . század m á s o d i k felének kutatói kiegészítették objektív

és

fejlesztették

kutatások

annak

ellenére,

hogy

elé a k a d á l y o k a t gördíteni. A

ered­

bővítették,

igyekeztek

az

darwini

elmélete­

k e t k i f o r g a t v a azt p r ó b á l t á k b i z o n y í t a n i , h o g y az e m b e r e k

k ö z ö t t is

l é t e z i k s z e l l e m i és t e s t i

szelekció, amelynek

m a g a s a b b és a l a c s o n y a b b

értékű

emberek.

következtében Természetesen

vannak az

b i e k n e k az u t ó b b i a k f e l e t t k e l l u r a l k o d n i u k . A z a l a c s o n y a b b

előb­ értékű

e m b e r e k f o k o z a t o s a n e l k o r c s o s o d n a k , a m i t azzal is l e h e t b i z o n y í t a n i , h o g y ezek u t ó d a i n á l a v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g e k g y a k r a b b a n dulnak

elő, m i n t

rendellenességet

a

magasabb

degenerációs

gyógyászatban ilyen értelemben

értékűek jelnek

esetében.

tekintették

honosodott

A és

for­

veleszületett az

elme-ideg­

m e g ez a f o g a l o m . E n ­

n e k az l e t t a k á r o s k ö v e t k e z m é n y e , h o g y a r e n d e l l e n e s s é g e k k e l e g y ü t t á l t a l á b a n szellemi defektust Míg

az

is

feltételeztek.

e l n y o m o t t osztály rendellenesen

született

gyermekeinek

egy r é s z e é l e t b e n m a r a d t és m i n d e n k i s z á m á r a l á t h a t ó v o l t , a d d i g az u r a l k o d ó o s z t á l y , az a r i s z t o k r á c i a defektusos

g y e r m e k e i t v a g y sike­

r ü l t e l p u s z t í t a n i , v a g y p e d i g ú g y i z o l á l n i , h o g y s e n k i sem r ó l u k . A z is e l ő f o r d u l t , h o g y az i l y e n g y e r m e k e t é s egy c s e l é d d e l , v a g y

paraszttal

örökbe

tudhatott

törvénytelenítették

fogadtatták,

mert

inkább

vállalták a törvénytelen gyermek „szégyenét", m i n t a rendellenessé­ get.

A z i l y e n „ t ö r v é n y t e l e n í t e t t " g y e r m e k a f a j b i o l ó g u s o k részére b i z o ­ n y í t á s i a n y a g l e t t , m e r t f e l l e h e t e t t h a s z n á l n i a faj k e v e r e d é s k á r o s k ö v e t k e z m é n y e i n e k i g a z o l á s á r a . A z a n t r o p o l ó g i a f e j l ő d é s é v e l szem­ ben, D a r w i n elméletének elferdítésével, a fejlődéstan tényeinek cá­ f o l á s a é r d e k é b e n új f a j e l m é l e t e t á l l í t o t t a k f e l . A z új s z e m l é l e t apos­ t o l a az á l f i l o z ó f u s gróf Gobineau v o l t , a k i n e k 1854-ben m e g j e l e n t k é t k ö t e t e s n a g y t a n u l m á n y a : „ E s s a i sur l ' i n é g a l i t é des races h u m a i ­ nes" l e t t a f a j e l m é l e t h a m i s és k á r o s á l t u d o m á n y á n a k alapja. Gobineau e b b e n a m u n k á j á b a n b i z o n y í t a n i a k a r t a , hogy v a n n a k m a g a s a b b r e n d ű e m b e r e k , az a r i s z t o k r a t á k , a k i k ha alacsonyabbrendűekkel keverednek, kóros utódokat nemzenek. í g y magyarázta az e m b e r i d e g e n e r á c i ó t , a m i n e k értelmében az arisztokráciának r e n d e l l e n e s g y e r m e k e csak faj k e v e r e d é s k ö v e t k e z t é b e n születhet. E g é s z s é g e s n e m z e d é k szerinte a fajtisztaság m e g ő r z é s é v e l l e h e t s é ­ ges; n á l a a faj n e m a n t r o p o l ó g i a i , t e r m é s z e t t u d o m á n y i , b i o l ó g i a i f o ­ g a l o m , h a n e m k i z á r ó l a g o s z t á l y t á r s a d a l m i , p o l i t i k a i eszme. E z t a g o n d o l a t o t r é s z l e t e s e b b e n Houston Stewart Chamberlain fejtette k i 1899-ben m e g j e l e n t m ű v é b e n : „ D i e G r u n d l a g e n des neunzehnten J a h r h u n d e r t s " , a m e l y a k é s ő b b i n é m e t n e m z e t i s z o c i a l i s t a faj k u t a t ó k s z á m á r a az a l a p v e t ő e n d ö n t ő t u d o m á n y o s f o r r á s m u n k a l e t t . A n é ­ m e t f a j t i s z t a s á g i d e á l t í p u s a a W a g n e r á l t a l m e g t e r e m t e t t hős, Sieg­ f r i e d l e t t , az a S i e g f r i e d , a k i a v é r f e r t ő z ő t e s t v é r s z e r e l e m g y ü m ö l c s e volt. E z t a „ f a j t i s z t a s á g i " e l m é l e t e t t u d o m á n y o s a n is a l á k e l l e t t t á m a s z ­ t a n i , a m i h e z Mendel örökléstani megfigyelései b i z o n y u l t a k a l k a l m a ­ s o k n a k . Mendel egyes n ö v é n y f a j o k k e r e s z t e z ő d é s é n é l az u t ó d o k f e j ­ l ő d é s é b e n m e g f i g y e l t bizonyos ö r ö k l ő d é s i t ö r v é n y s z e r ű s é g e k e t . M e g ­ á l l a p í t á s a i t a t o v á b b i a k b a n az ő e l m é l e t e a l a p j á n részletesen m e g ­ v i z s g á l t á k , m a g y a r á z t á k , a z o n b a n sok helyes m e g f i g y e l é s m e l l e t t s z á ­ m o s h i b á s és k á r o s k ö v e t k e z t e t é s t is v o n t a k le b e l ő l ü k . A k í s é r l e t e k és k u t a t á s o k k i m u t a t t á k , h o g y a z o k a bizonyos s z á l a k és s z e m c s é k , m e l y e k e t m á r r é g e b b e n is é s z l e l t e k a sejtekben, a f e j l ő d é s és ö r ö k ­ l ő d é s d ö n t ő t é n y e z ő i lehetnek. M i n d e n f i g y e l e m a k r o m o s z ó m á k r a terelődött. Theodor Bovert w ü r z b u r g i z o o l ó g u s n a k 1903-ban s i k e r ü l t b e b i z o ­ nyítania a k r o m o s z ó m á k szerepét a fogamzásban. A z o n b a n a k r o m o ­ s z ó m á n a k o l y a n s a j á t o s s á g o k a t is t u l a j d o n í t o t t a k , a m e l y e k messze 8

Orvostörr. közi.

t ú l h a l a d t á k a k í s é r l e t i l e g b i z o n y í t h a t ó t é n y e k e t . A m ú l t s z á z a d ne­ g y e d i k n e g y e d é b e n az a m e r i k a i Morgan és a n é m e t Weismann min­ d e n f a j t a és n e m ű ö r ö k l ő d é s t a k r o m o s z ó m á n a k tulajdonítottak. Weismann f e l t é t e l e z e t t egy b i z o n y o s a n y a g o t , m e l y e t „ c s í r a p l a z m á ­ n a k " n e v e z e t t el és a m e l y k é s ő b b a „ g é n " n e v e t is k a p t a . F e l t e v é s e szerint ez a c s í r a p l a z m a v a g y gén a f a j t a és a c s a l á d v a l a m e n n y i k ü l s ő és b e l s ő , testi és s z e l l e m i t u l a j d o n s á g á t a l e g m e s s z e b b m e n ő k i g egyesíti m a g á b a n ; a benne l e v ő adottságok, m e l y e k generációkon k e ­ resztül á t v i s z i k a f a j t a s a j á t o s s á g a i t , ö r ö k t ő l f o g v a m e g v o l t a k é s azokat külső körülmények befolyásolni nem tudják. Bizonyos v á l t o ­ z á s o k e l ő f o r d u l á s á t e l f o g a d j a , m i n t k ü l ö n b ö z ő „ f a j i " és „ c s a l á d i " k e r e s z t e z ő d é s e k k ö v e t k e z m é n y é t . M i n t h o g y az a p a i és az a n y a i sej­ t e k e g y e n l ő a r á n y b a n t a r t a l m a z n a k k r o m o s z ó m á k a t , az u t ó d o k m i n d az a p a i , m i n d az a n y a i g é n s a j á t o s s á g o k a t ö r ö k ö l h e t i k . Weismann a l e g é l e s e b b e n l é p e t t f e l a z o n f e l f o g á s e l l e n , m e l y szerint az ö r ö k l ő d é s t külső tényezők m e g tudják változtatni. A c s í r a p l a z m a v á l t o z á s i lehe­ tőséget, a m u t á c i ó t e l i s m e r i , d e a d a r w i n i s z e l e k c i ó s e l m é l e t h e l y t e ­ l e n m a g y a r á z á s á v a l a r r a a k ö v e t k e z t e t é s r e j u t o t t , hogy a m u t á c i ó f o l y t á n l é t r e j ö t t g y e n g é b b e g y e d e k k i s e l e j t e z ő d n e k és m e g m a r a d a tiszta, e g é s z s é g e s , t o v á b b f e j l ő d é s r e a l k a l m a s f a j . A s z e l e k c i ó s e l m é l e t i l y e n i r á n y ú m a g y a r á z a t á t Gallon folytatta. Francis Galton, D a r w i n u n o k a t e s t v é r e 1869-ben a d t a k i „ H e r e d i t a r y Gobineau G e n i u s " c í m ű k ö n y v é t . E b b e n a k ö n y v b e n a k a r a t l a n u l is faj e l m é l e t é t a m a g a s a b b r e n d ű és é r t é k ű e m b e r r e v o n a t k o z ó l a g tá­ m o g a t t a , m e r t i g y e k e z e t t k i m u t a t n i , h o g y a tehetség, a z s e n i a l i t á s csak a k k o r ö r ö k ö l h e t ő , h a a f a j t i s z t a s á g o t m e g ő r z i k . A k i m a g a s l ó tehetség, a zseni t e h á t n e m v é l e t l e n j e l e n s é g , h a n e m r é s z b e n a sze­ l e k c i ó k ö v e t k e z m é n y e , r é s z b e n p e d i g a jó és „ z s e n i á l i s " t u l a j d o n s á ­ g o k ö r ö k l ő d é s é n e k az e r e d m é n y e . Gallon későbbi követője, Albert Reibmayr, „ D i e E n t w i c k l u n g s g e s c h i c h t e des T a l e n t e s u n d G e n i e s " c í m ű 1908-ban m e g j e l e n t k ö n y v é b e n ezt a p r o b l é m á t m é g r é s z l e t e ­ sebben f e j t e t t e k i , a Galton k ö n y v é n e k m e g j e l e n é s e óta e l t e l t 40 é v a l a t t k i a l a k u l t f e l f o g á s o k és e l m é l e t e k i s m e r e t é n e k a l a p j á n . A z ö r ö k l é s t a n n a k ez a r e a k c i ó s útja o d a v e z e t e t t , h o g y az a n t r o ­ p o l ó g u s o k egy része, p l . Lapouge, Günther stb. o l y a n faj e l m é l e t e t és f a j b i o l ó g i á t á l l í t o t t a k f e l , a m e l y k é s ő b b sok százezer e m b e r p u s z t u ­ l á s á t o k o z t a . A n é m e t „ f a j t i s z t a s á g i " f a n a t i z m u s siettetni a k a r t a a

s z e l e k c i ó t és k í m é l e t l e n ü l k i i r t o t t a a szerinte „ f a j i d e g e n " ' n é p e k e t és n é p c s o p o r t o k a t , t o v á b b á t ö r v é n y i l e g szentesítette a „fajtisztaság" m e g ő r z é s é t . A n ü r n b e r g i f a j i t ö r v é n y e k 1936-ban m e g j e l e n t m a g y a ­ r á z a t á b a n a Gütt-Linden-Massfeller á l t a l összeállított „ B l u t s c h u t z u n d E h e g e s u n d h e i t s g e s e t z " - b e n o l v a s h a t j u k , h o g y ha e g y s z e l l e m i l e g m a g a s a b b r e n d ű f a j h o z t a r t o z ó e g y é n egy alacsonyabb f a j ú v a l egye­ sül, ú g y korcs u t ó d o k születnek. E n n e k b i z o n y í t á s á r a a k ö v e t k e z ő ­ k e t í r j á k : „ H i v a t k o z n u n k k e l l a szülési n e h é z s é g e k r e , a m e l y e k k e l egy asszonynak s z á m o l n i a k e l l , ha o l y a n f é r f i v a l k e r ü l ö s s z e , a k i s a j á t f a j á n a k m e g f e l e l ő e n nagy és e r ő s , m í g az asszony k i c s i és v é z n a fajhoz t a r t o z i k . K é t s é g t e l e n , hogy i l y e n esetben a l é t r e h o z o t t g y e r m e ­ k e k n e k testi e g é s z s é g e v e s z é l y e z t e t v e v a n , a szervek és a m i r i g y m ű ­ k ö d é s a r á n y t a l a n s á g a m i a t t . " E n n e k a f e l t é t e l e z e t t „ s z e r v - és m i r i g y ­ m ű k ö d é s i a r á n y t a l a n s á g n a k " testi és s z e l l e m i v i s s z a m a r a d o t t s á g , fej­ lődési rendellenességek, degenerálódás a következménye. A német n e m z e t i szocialista f a j t i s z t a s á g i e l m é l e t s z o l g á l a t á b a s z e g ő d ö t t t u d ó ­ sok az ö r ö k l é s t a n és a d a r w i n i t e ó r i á k m e g h a m i s í t á s á v a l , e l f e r d í t é s é ­ v e l i g y e k e z t é k ezt az e l m é l e t e t b i z o n y í t a n i és a „ v é r - és faj t i s z t a s á g " m e g t a r t á s á t s z o l g á l ó t ö r v é n y t b i o l ó g i a i l a g is szentesíteni. E z e k szerint a f e j l ő d é s i r e n d e l l e n e s s é g e k k e l e t k e z é s é n e k o k a i b a n d ö n t ő szerepet játszott a „ f a j t i s z t a s á g " k é r d é s e . E r r e v o n a t k o z ó a n ugyancsak 1936-ban j e l e n t m e g Gütt-Rüdin-Ruttke összeállításában „ Z u r V e r h ü t u n g e r b k r a n k e n Nachwuchses" című t ö r v é n y m a g y a r á z a t b i o l ó g i a i a l a p o n . H o s s z ú i d ő n át N é m e t o r s z á g b a n ez a k ö n y v k é ­ pezte a l a p j á t a t o v á b b i b i o l ó g i a i k u t a t á s o k n a k . A k ö z i s m e r t g e n e t i ­ kus, Otmar v. Verschuer 1943-ban m e g j e l e n t k ö n y v é b e n : „ L e i t f a d e n der Rassenhygiene" b e h a t ó a n f o g l a l k o z i k a veleszületett rendellenes­ s é g e k k e l és k ü l ö n ö s e n ezek ö r ö k l ő d ö t t s é g é v e l . B á r e l i s m e r i , h o g y e x o g é n f a k t o r o k is szerepet j á t s z a n a k , a z o n b a n szerinte az ö r ö k l ő d é s a f o n t o s a b b t é n y e z ő . S z á m o s m a i g e n e t i k u s m é g m a is a f e n t i m u n ­ k á k a l a p j á n á l l , ha n e m is írja ezt k i n y í l t a n . A r e a k c i ó s g e n e t i k u s o k t a g a d j á k , h o g y az ö r ö k l ő d é s t k ü l s ő t é n y e ­ z ő k , szerzett t u l a j d o n s á g o k m e g v á l t o z t a t h a t j á k . A v e l e s z ü l e t e t t r e n d ­ e l l e n e s s é g e t v a g y k ü l s ő t é n y e z ő okozza, v a g y a v é l e t l e n . R e n d e l l e ­ n e s s é g e k ö r ö k l ő d h e t n e k a k k o r , ha a w e i s m a n n i „csíraplazmában" v a g y a „ g é n b e n " m u t á c i ó á l l be, a m e l y m u t á c i ó nem s z e l e k t á l ó d i k , h a n e m á l l a n d ó s u l . Weismann és k ö v e t ő i a szerzett t u l a j d o n s á g o k j e 8*

115

l e n t ő s é g é t az ö r ö k l ő d é s r e „ k í s é r l e t e k k e l " és „ l o g i k a i " é r v e k k e l igye­ 1888. s z e p t e m b e r 20-án a n é m e t természet­ k e z t é k c á f o l n i . Weismann t u d ó s o k k ö l n i g y ű l é s é n „ Ü b e r d i e H y p o t h e s e einer V e r e r b u n g v o n V e r l e t z u n g e n " c í m e n e l ő a d á s t t a r t o t t , m e l y b e n i s m e r t e t t e kísérleteit. E z e k szerint e g e r e k f a r k a i t s z á m o s g e n e r á c i ó n k e r e s z t ü l l e v á g t a és í g y k ö z e l 1000 e g e r e t v i z s g á l v a , egy sem született f a r o k n é l k ü l . Sok n é p n é l é v e z r e d e k e n á t a rituális s z e r t a r t á s o k k ö z é t a r t o z i k a c i r c u m cisio, m é g s e m s z ü l e t n e k p r a e p u t i u m n é k ü l i u t ó d o k . Weismann még t ö b b h a s o n l ó p é l d á t is e m l í t . M i v e l a r e n d e l l e n e s s é g e k n a g y r é s z c n e m m i n d e n t e k i n t e t b e n p o n t o s a n azonos, m i n t az e l ő d ö k é v o l t , ez a m e l l e t t szól, h o g y n e m l e h e t e t t ö r ö k l ö t t . Weismann szerint a „csí­ r a p l a z m a " m e g v á l t o z h a t a t l a n u l a d j a vissza az ö r ö k l ö t t s é g f o r m á j á t és k é p é t . Vircbow az „ A r c h i v für p a t h o l o g i s c h e A n a t o m i e u n d P h y s i o l o g i e " 103. k ö t e t é b e n v i t á b a s z á l l Weismannal „ D e s z e n d e n z u n d Patho­ l o g i e " c í m ű c i k k é b e n . Vircbow s z e r i n t Weismann téved, amikor a szerzett t u l a j d o n s á g o k a t e g y e d ü l a m e c h a n i k u s s é r ü l é s e k r e vezeti vissza, m e r t v a n n a k b e t e g s é g e k , a m e l y e k az é l e t k ö r ü l m é n y e k e t m e g ­ változtatják. H a ezek a k ö r ü l m é n y e k a k á r a csírát, a k á r a fejlődő, v a g y m á r k i f e j l ő d ö t t szervezetet é r i k , v á l t o z á s t i d é z n e k e l ő . A v á l ­ t o z á s t p a t o l ó g i a z a v a r n a k , „ l a e s i ó n a k " nevezi, ha az v a l a m i l y e n k ó ­ ros m ű k ö d é s t , v a g y i n g e r t o k o z . A t o v á b b i a k b a n Vircbow magya­ r á z z a , h o g y a b e t e g s é g bizonyos f o k i g v e s z é l y t j e l e n t a szervezetnek és a faj t í p u s á b a n és élettani b e r e n d e z é s é b e n v á l t o z á s t h o z h a t létre. I l y e n értelemben tehát természetesen a patológiás f o l y a m a t - mely szerzett t u l a j d o n s á g - o l y a n v á l t o z á s t o k o z h a t , a m e l y v a l a m i l y e n f o r m á b a n a z u t á n az u t ó d o k r a t o v á b b v i h e t ő , azaz ö r ö k l ő d h e t . M a m á r s z á m o s d ö n t ő b i z o n y í t é k k a l t u d j u k Weismann téves á l l í ­ t á s a i t c á f o l n i . A „ s z e r z e t t t u l a j d o n s á g o k a t " Weismann egyszerűen mechanikusan fogta fel, a m i helytelen, mert egy-két szubjektív meg­ f i g y e l é s t ő l e l t e k i n t v e senki sem á l l í t o t t a , h o g y egy s é r ü l é s b ő l szár­ m a z ó defektus m i n t fejlődési rendellenesség öröklődhetett volna. A b b a n igaza v a n Weismannak, a m i k o r ö s s z e h a s o n l í t j a az i l y e n ö r ö k ­ lődést a régebbi i d ő k hitével a megcsodálással, megbabonázással, d e f i g y e l m e n k í v ü l hagyja, h o g y m i n d a testi, m i n d a l e l k i t r a u m a olyan megrázkódtatással járhat, a m e l y a szervezet b i o k e m i z m u s á t h o s s z ú i d ő r e , esetleg v é g l e g e s e n m e g v á l t o z t a t h a t j a és hogy e n n e k

következtében „génmutáció" léphet fel. Mentségére szolgálhat Weismannak, h o g y m é g n e m i s m e r h e t t e a b i o k é m i a i d e v o n a t k o z ó r é s z l e t ­ k é r d é s e i t , a z o n k í v ü l n e m f o g l a l k o z o t t az e m b e r i t e r a t o l ó g i á v a l . N e m t u d h a t t a tehát, a m i t m a m á t k l i n i k a i t a p a s z t a l a t o k a l a p j á n f e l i s m e ­ r ü n k , hogy egy b i z o n y o s r e n d e l l e n e s s é g n e m ö r ö k l ő d i k o k v e t l e n ü l és t ö r v é n y s z e r ű e n azonos f o r m á b a n és k é p b e n . M a m á r k l i n i k a i a d a t o k a l a p j á n számos b i z o n y í t é k k a l r e n d e l k e ­ z ü n k , m i s z e r i n t szerzett t u l a j d o n s á g o k is ö r ö k l ő d h e t n e k , de n e m az a z o n o s s á g e l v e a l a p j á n , a h o g y a n a z t Weismann elképzelte. M a k i ­ t e r j e d t v i z s g á l a t o k f o g l a l k o z n a k p l . a s u g á r á r t a l o m k é r d é s é v e l és t u d j u k , hogy a r ö n t g e n , az i o n i z á l ó - s u g a r a k stb. m i l y e n k á r o s h a t á s ­ sal v a n n a k az o n d ó - és p e t e s e j t e k r e ; m e g v á l t o z t a t j á k s t r u k t ú r á j u k a t és k e m i z m u s u k a t , s ez az u t ó d o k k ó r o s f e j l ő d é s é b e n n y i l v á n u l m e g . A z a l k o h o l t ú l z o t t f o g y a s z t á s a n e m c s a k s z e l l e m i , h a n e m testi d e f e k ­ tus f o r m á j á b a n is k á r o s í t h a t j a az u t ó d o k a t . N e m l e h e t v é l e t l e n n e k m i n ő s í t e n i , ha az i s z á k o s n a g y s z ü l ő k n e k r e n d e l l e n e s u n o k á i k s z ü l e t ­ nek. L á t t u n k rendellenességgel született gyermekeket, a k i k n e k szü­ l e i és n a g y s z ü l e i t u b e r k u l o t i k u s o k v o l t a k . A t u b e r k u l ó z i s t b i z o n y á r a v a l a m e l y i k n a g y s z ü l ő „szerezte", a m i mutációt o k o z o t t a „csíraplaz­ m á b a n " és v é g e z e t ü l v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g h e z vezetett. E z a n é h á n y k l i n i k a i p é l d a b i z o n y í t j a , h o g y bizonyos k ö r ü l m é n y e k k ö z ö t t a szerzett t u l a j d o n s á g o k v á l t o z á s t o k o z h a t n a k a f e j l ő d é s b e n , a m i t a szerzett t u l a j d o n s á g o k bizonyos s z e m p o n t b ó l v a l ó ö r ö k ö l h e t ő s é g é n e k t e k i n t h e t ü n k . H a m a g a a szerzett t u l a j d o n s á g n e m is ö r ö k l ő d i k át az u t ó d o k r a v á l t o z a t l a n f o r m á b a n , az á l t a l a o k o z o t t e l v á l t o z á s n é l k ü l e m é g s e m jött v o l n a l é t r e és í g y b i z o n y o s f o k i g ö r ö k l ö t t n e k nevezhet­ jük. E z m e g c á f o l j a Weismann azon elképzelését, h o g y a csíraplazmá­ b a n , a g é n b e n , m i n d e n s z e l l e m i és t e s t i a d o t t s á g m e g v a n és a t u l a j ­ d o n s á g o k az a z o n o s s á g e l v e a l a p j á n ö r ö k l ő d n e k . E z e k szerint egy k ö l t ő a p á n a k n e m l e h e t n e t e h e t s é g e s muzsikus f i a ! A szerzett t u l a j d o n s á g o k ö r ö k l ő d é s é n e k l e h e t ő s é g é t Micsurin és Liszenkó sikeresen b i z o n y í t o t t a , a z o n b a n a m i s z e m p o n t u n k b ó l n e m é r t é k e l h e t j ü k a b o t a n i k a i s z e m p o n t b ó l értékes Micsurin eredményeit, é p p o l y k e v é s s é , m i n t Mendel, Morgan v a g y Weismann elméleteit, m e r t a n ö v é n y i ö r ö k l ő d é s t n e m l e h e t teljes m é r t é k b e n az e m b e r i genetikára a l k a l m a z n i . A genetikusok tévedése a b b a n á l l , hogy a

n ö v é n y i és á l l a t i g e n e t i k á t a z o n o s í t j á k az e m b e r i g e n e t i k á v a l . I g a z , h o g y e m b e r e n nem l e h e t g e n e t i k a i k í s é r l e t e k e t v é g e z n i , v i s z o n t né­ h á n y n ö v é n y - és á l l a t b i o l ó g i a i t a p a s z t a l a t az e m b e r i b i o l ó g i á r a is érvényes. A z emberi örökléstan kérdéseit mindekenelőtt a k l i n i k u m o n k e r e s z t ü l lehet m e g k ö z e l í t e n i és a k l i n i k u m o t a n ö v é n y b i o l ó g i a e r e d m é n y e i v e l összehasonlítani. A z öröklés k r i t i k a nélküli elismerése Weissok v e s z é l y t r e j t m a g á b a n a k l i n i k a i g y a k o r l a t s z e m p o n t j á b ó l . mann és Morgan e l v e a l a p j á n az ö r ö k l é s t ö r v é n y s z e r ű s é g e e g y e n l ő a megváltoztathatatlansággal, a m i a g y a k o r l a t b a n annyit jelent, hogy ha t u d j u k egy b a j r ó l , v a g y b e t e g s é g r ő l , h o g y az ö r ö k l ö t t , ú g y a z o n s e g í t e n i n e m lehet, m e g e l ő z é s i l e h e t ő s é g n i n c s . A v e l e s z ü l e t e t t r e n d ­ e l l e n e s s é g k l i n i k u m á n a k az ö r ö k l ő d ö t t s é g e t csak m á s o d s o r b a n lehet és s z a b a d t e k i n t e t b e v e n n ü n k . B á r a r e n d e l l e n e s s é g e k p a t o g e n e z i s é b e n az ö r ö k l ő d é s l e h e t ő s é g e e l v i t a t h a t a t l a n , m é g s e m f o g a d h a t j u k el teljes é r t é k b e n , m e r t az a k é n y e l m e s á l l á s p o n t , h o g y v a l a m e l y r e n d ­ ellenesség öröklődött, m e g a k a d á l y o z bennünket abban, h o g y tárgyi­ l a g o s a n v i z s g á l j u k azt, h o g y v a j o n n e m j á t s z o t t - e k ü l s ő t é n y e z ő , exo­ gen o k szerepet a r e n d e l l e n e s s é g k e l e t k e z é s é n é l ? N e m f o g a d h a t j u k e l azt az á l l á s p o n t o t , h o g y az ö r ö k l ő d é s s e l szemben t e h e t e t l e n e k v a ­ g y u n k , f e l a d a t u n k i n k á b b az, hogy k e r e s s ü k az e n d o g é n és az exo­ Nachtsheimgen o k o k k ö z ö t t i ö s s z e f ü g g é s t . M a m á r t ö b b e k n e k , í g y nek is az a nézete, h o g y az e n d o g é n , ö r ö k l ö t t o k a k k o r v e z e t h e t r e n d e l l e n e s s é g h e z , h a egy e x o g é n o k e r r e i n d í t é k o t a d és v i s z o n t , az e x o g é n o k a k k o r f e j t h e t i k i h a t á s á t , ha e r r e az ö r ö k l ö t t „ h a j l a m " , az e n d o g é n o k m e g v a n . A k ö l c s ö n h a t á s v i z s g á l a t a azért is f o n t o s , m e r t ha ezt s i k e r ü l b i z o n y í t a n i , a k k o r a m e g e l ő z é s l e h e t ő s é g é n e k útjára t é r t ü n k . E x o g é n o k o k k a l m e g v á l t o z t a t h a t j u k az ö r ö k l ő d é s i a d o t t s á ­ g o t . A szerzett t u l a j d o n s á g ö r ö k l ő d é s i l e h e t ő s é g é n e k e l v e t é s e egy­ ú t t a l a m i t e h e t e t l e n s é g ü n k e t is j e l e n t e n é . U j a b b a n a k í s é r l e t e k a r r a i r á n y u l n a k - a m i r ő l n e m r é g Tatum szá­ m o l t be - , hogy a k r o m o s z ó m á k a t b i z o n y o s e n z i m e k és f e r m e n t e k h a t á s á r a m e g lehet v á l t o z t a t n i , csak i s m e r n ü n k k e l l a b i o k é m i a i f o ­ l y a m a t o k a t , a m e l y e k az ú n . „ g é n m u t á c i ó t " e l ő i d é z i k . H a e z e k a k í ­ sérletek alacsonyabb r e n d ű élőlényeken keresztül a m a g a s a b b r e n d ű ­ k i g s i k e r ü l n e k , a k k o r m e g t a l á l h a t j u k a m ó d o t az e m b e r i g e n e t i k a m e g v á l t o z t a t á s á h o z is. M i v e l i l y e n k í s é r l e t e k e t e m b e r e k e n j e l e n l e g n e m v é g e z h e t ü n k , n e k ü n k a k l i n i k a i g y a k o r l a t b a n e l s ő s o r b a n az exo-

g é n o k o k a t k e l l a l e g m e s s z e b b m e n ő k i g k e r e s n ü n k m é g a k k o r is, ha a rendellenesség öröklődöttsége minden kétséget kizáróan bizonyít­ ható. M a m á r a n n y i e x o g é n o k o t i s m e r ü n k , és f e l t é t e l e z ü n k , h o g y m i n d ­ egyiket szükséges k r i t i k a i l a g elbírálni. L á t t u k , hogy a k ü l ö n b ö z ő k u ­ t a t ó k m á r a r é g e b b i i d ő k b e n is s o k f é l e o k o t tételeztek f e l . A m ú l t s z á z a d k ö z e p e óta, az i s m e r e t e k b ő v ü l é s é v e l új rendszereket, e l m é l e ­ t e k e t és s z e m l é l e t e t k e l l e t t f e l á l l í t a n i , j ó l l e h e t az a d d i g i helyes m e g ­ f i g y e l é s e k e t és t a p a s z t a l a t o k a t is f e l l e h e t e t t és k e l l e t t h a s z n á l n i , sőt ezek a l a p u l s z o l g á l t a k a t o v á b b i k u t a t á s s z á m á r a . Wolff, Blumen­ bach, Meckel, Baer, Geoffroy St. Hilaire és m é g sok m á s t u d ó s ha­ l a d ó m u n k á s s á g á r a v o l t s z ü k s é g ahhoz, h o g y az új s z e m l é l e t e k e t k i ­ a l a k í t h a s s á k . Augustus Förster i86i-ben megjelent „ D i e M i s s b i l d u n ­ gen des M e n s c h e n " c í m ű k ö n y v é b e n m á r új szellemben f e j t e g e t t e a patogenezis k é r d é s é t , ö az e l s ő , a k i b i z o n y í t é k o k k a l a l á t á m a s z t v a h a t á r o z o t t a n á l l í t j a , h o g y n e m c s a k az anya, h a n e m az apa is o k o z ó j a lehet a g y e r m e k v i l á g r a h o z o t t r e n d e l l e n e s s é g é n e k . A r e n d e l l e n e s s é g o k a i t k é t nagy c s o p o r t b a f o g l a l j a ö s s z e : i. a s z ü l ő k b e f o l y á s a és 2. m e c h a n i k u s o k o k . A s z ü l ő k b e f o l y á s a az ö r ö k l ő d é s b e n n y i l v á n u l m e g , m é g p e d i g v a g y a p e t e - és o n d ó s e j t b e t e g s é g e , v a g y a s z ü l ő k b e t e g s é g e , v a g y az a n y a i „ m e g c s o d á l á s " k ö v e t k e z t é b e n . E z u t ó b b i o k o t , m i n t m á r e l ő z ő l e g e m l í t e t t ü k , Förster d ö n t ő é r v e k k e l és b i z o ­ nyítékokkal v é g l e g elvetette, annyira, hogy utána számottevő t u d o ­ m á n y o s m u n k á k b a n ez a p a t o g e n e t i k u s o k m á r nem is f o r d u l e l ő , csak m i n t t ö r t é n e l m i k u r i ó z u m . F ö r s t e r az é r d e k l ő d é s r e v o n a t k o z ó l a g k i f e j t i , hogy m i n d az apa, m i n d az a n y a d e f e k t u s á t a g y e r m e k ö r ö k ö l h e t i , de csak i g e n kis s z á m ú r e n d e l l e n e s s é g ö r ö k l ő d i k és f ő l e g csak a z o k , a m e l y e k egyes kis t e s t r é s z e k e t érintenek. E z e k szerint a n a g y o b b és s ú l y o s a b b d e f e k ­ tusokat nem t e k i n t i ö r ö k l ő d ő i t e k n e k . A k l i n i k a i tapasztalat Förster á l l í t á s á t n a g y m é r t é k b e n a l á t á m a s z t j a , a m i t a z z a l is m a g y a r á z h a t u n k , hogy súlyos defektusban s z e n v e d ő szülők v a g y fogamzásra képtele­ nek, v a g y a m a g z a t o l y a n k o r á n p u s z t u l e l , h o g y r e n d e l l e n e s s é g é t l e g f e l j e b b részletes s z ö v e t t a n i v i z s g á l a t m u t a t h a t á k i . A s e b é s z ­ k l i n i k a i g y a k o r l a t b a n ö r ö k l ö t t e n csak a j a k - s z á j p a d h a s a d á s t , k é z - és l á b r e n d e l l e n e s s é g e k e t l á t u n k n a g y o b b s z á m b a n . S ú l y o s a g y i , pszi­ c h i k a i d e f e k t u s o k a t , a m e l y e k csak a születés utáni k é s ő b b i k o r b a n

m a n i f e s z t á l ó d n a k , az i d e g - e l m e - g y e r m e k g y ó g y á s z l á t ; számos i l y e n r e n d e l l e n e s s é g n é l az öröklöttség kimutatható. Förstemck tehát k ó r b o n c t a n i és s e b é s z - k l i n i k a i s z e m p o n t b ó l is i g a z a v a n . E z i g a z o l j a előbbi állításunkat, hogy nekünk - minthogy m i nemcsak ajak-száj­ p a d h a s a d á s t l á t u n k és o p e r á l u n k - e l s ő s o r b a n az e x o g é n o k o k a t k e l l keresnünk. A s z ü l ő k n e m z ő s z e r v e i n e k , helyesebben az o n d ó - és petesejt v á l ­ t o z á s a i n a k és b e t e g s é g e i n e k k ö v e t k e z t é b e n is k e l e t k e z h e t r e n d e l l e ­ nesség. Förster s z e r i n t i n d o k o l a t l a n az o v i s t á k a z o n á l l á s p o n t j a , h o g y az o n d ó s e j t b e n az e m b r i ó és í g y a r e n d e l l e n e s s é g is m á r k é ­ szen, p r e f o r m á l v a m e g v a n . „ H a n e m is szabad f e l t é t e l e z n ü n k - í r j a Förster -, h o g y a r e n d e l l e n e s s é g a n e m z ő s e j t e k b e n m á r készen m e g ­ v a n , azonban a n n a k a l e h e t ő s é g é t e l k e l l f o g a d n i , h o g y az o n d ó ­ v a g y petesejt h i b á s , k ó r o s á l l a p o t a egy k é s ő b b e n k e l e t k e z ő r e n d ­ e l l e n e s s é g e t e l ő t u d i d é z n i . " Wagner észlelt r e n d e l l e n e s o n d ó s e j t e t , Bischoff p e d i g k ó r o s petesejtet t a l á l t e m b e r b e n és á l l a t b a n . T ö b b hasonló m e g f i g y e l é s alapján arra a következtetésre j u t , hogy b á r m é g n e m s i k e r ü l t k i m u t a t n i az i l y e n p e t é b ő l f e j l ő d ö t t r e n d e l l e n e s m a g z a t o t , v a l a m i n t n e m l e h e t e t t b i z o n y í t a n i az e m b r i ó rendellenes­ s é g e és a k ó r o s p e t e közötti k a u z á l i s ö s s z e f ü g g é s t , m é g i s m á r e n n e k a l e h e t ő s é g n e k a f e l i s m e r é s e is i g e n értékes és a r r a k é n y s z e r í t b e n ­ n ü n k e t , h o g y k í s é r l e t e i n k e t és v i z s g á l ó d á s a i n k a t ez i r á n y b a is k i ­ terjesszük. M a ezen a téren i g e n nagy h a l a d á s t ö r t é n t , k ü l ö n ö s e n amióta a k r o m o s z ó m a - v á l t o z á s o k patogenetikus jelentőségét sikerült néhány kórképnél bizonyítani. A z ondósejt ilyen irányú vizsgálatával k i s s é e l m a r a d t u n k és m a j d n e m k i z á r ó l a g az a n y á k b a n k e r e s t ü k a r e n d e l l e n e s s é g e k p a t o g e n e t i k u s o k a i t . L e g ú j a b b a n m i n d többen ír­ n a k le s p e r m a b e t e g s é g e k b ő l s z á r m a z ó r e n d e l l e n e s s é g e k e t . Förster m i n t p a t o g e n e t i k u s o k o t m e g e m l í t i a szülők b e t e g s é g e i t és i t t i s m é t f e l t é t e l e z i az a p a b e t e g s é g é n e k az o n d ó s e j t e k e n á t t ö r t é n ő k á r o s í t ó is é s z l e l t , h o g y e g y h a t á s á t . B i z o n y í t é k u l felhozza, a m i t Bischoff a p á n a k t ö b b a s s z o n y t ó l u g y a n a z o n r e n d e l l e n e s s é g g e l születtek g y e r ­ m e k e i . T o v á b b i v i z s g á l ó d á s a i n k a t e r r e is k i k e l l terjesztenünk. A z anya b e t e g s é g e i n e k k ö v e t k e z m é n y e i t g y a k r a b b a n v i z s g á l t á k ; m i n d e n e k e l ő t t a b e l s ő m e c h a n i k a i o k o k a t e m l í t i Förster, m i n t az o v a r i u m , a G r a a f - f é l e tüsző és a pete hibás f e l é p í t é s é t , a t u b á k , a m é h , a m e d e n c e s z e r v e k és a m e d e n c e k ó r o s a l a k j a i t és e l v á l t o z á s a i t .

R e n d e l l e n e s s é g e t o k o z h a t n a k t o v á b b á az anya k ü l ö n b ö z ő b e t e g s é g e i , v é r ö s s z e t é t e l e , a v é r k e r i n g é s m e c h a n i z m u s a , a m e l y a n e m i szerveket és a m e d e n c e s z e r v e i n e k m ű k ö d é s é t z a v a r h a t j a . V é g e z e t ü l b i z o n y o s p s z i c h i k a i e f f e k t u s o k , m i n t r e n d k í v ü l i és s z o k a t l a n i z g a l o m , i j e d t s é g stb. o k o z h a t n a k r e n d e l l e n e s s é g e k e t . A z a n y a i „ m e g c s o d á l á s t " , m i n t patogenetikus okot azonban a legmesszebbmenőleg tagadja. A m á s o d i k nagy p a t o g e n e t i k u s c s o p o r t b a a k ü l s ő m e c h a n i k a i o k o ­ m i n t p l . k ü l s ő e r ő s z a k , ütés, r ú g á s a terhes a n y a k a t s o r o l j a Förster, h a s á r a ; a n y o m á s , m e l y e t i k e r t e r h e s s é g n é l az e g y i k fötus a m á s i k r a g y a k o r o l ; a k ö l d ö k e r e k a n a s t o m o s i s a i n a k z a v a r a stb. R e n d e l l e n e s s é ­ get o k o z h a t m é g az e m b r i ó k ö r ü l f e k v ő k ö l d ö k z s i n ó r , az a m n i o n és az e m b r i ó közötti ö s s z e n ö v é s e k , a c s ö k k e n t v a g y a f o k o z o t t a m n i o n folyadék. Förster c s o p o r t o s í t á s á t , o k f e j t é s é t és m a g y a r á z a t a i t szinte teljes e g é s z ü k b e n m a is e l f o g a d h a t j u k , sőt n é h á n y f e l t e v é s é n e k h e l y e s s é ­ gét m a m á r b i z o n y í t a n i is t u d j u k . K ö n y v é t a l a p v e t ő m u n k á n a k t e ­ kinthetjük, amelyhez sem Ahlfeld, sem Ballantyne, de m é g Schwalbe sem t e t t l é n y e g e s e n t ö b b e t hozzá. Ahlfeld k ö n y v e , „ D i e M i s s b i l d u n g e n des M e n s c h e n " i 8 8 o - b a n j e ­ lent m e g és l e g n a g y o b b é r t é k e a h a t a l m a s atlasz k é p a n y a g a , a m e l y ­ ben f e l s o r a k o z t a t j a a l e g k ü l ö n b ö z ő b b r e n d e l l e n e s s é g e k e t és a z o k v a r i á c i ó s f o r m á i t . Ahlfeld a patogenezis k é r d é s é t csak é r i n t i , m e r t m u n k á s s á g a a k a z u i s z t i k á b a n és a m o r f o l ó g i á b a n m e r ü l k i . A z e m b r i o l ó g u s o k is b e h a t ó b b a n k e z d t e k f o g l a l k o z n i a p a t o l ó g i á s e m b r i o l ó g i á v a l és k ü l ö n b ö z ő k í s é r l e t e k e t v é g e z t e k , a m e l y e k e r e d ­ m é n y e i t az e m b e r i e m b r i o l ó g i á r a is i g y e k e z t e k á t v i n n i . Panum a kó­ ros e m b r i ó é l e t t a n á n a k k u t a t á s á v a l g a z d a g í t o t t a a v e l e s z ü l e t e t t r e n d ­ ellenességek tudományát. A monstrumok formális geneziséből i n d u l k i és t a g a d j a azt a r é g i f e l f o g á s t , m e l y szerint a m a g z a t a m a g z a t ­ v i z e t issza és b i z o n y o s m é r t é k b e n ez s z o l g á l n a t á p l á l é k á u l . Á l l í t á s á t azzal b i z o n y í t j a , h o g y s z á j - és fej n é l k ü l i m o n s t r u m o k is s z ü l e t n e k és fejlődnek. Egy amorf tömeg, m i n t monstrum, a vérkeringés követ­ k e z t é b e n 9 h ó n a p o n á t f e j l ő d h e t és n ö v e k e d h e t a m é h b e n és m i n t daganat képzelhető el. Ismeretesek olyan szívnélküli torzok, amelyek teljesen k i f e j l ő d t e k 9 h ó n a p a l a t t . <

His, 1882-ben

a k i számos értékes megjelent

munkával

„Gestalt und

az

embriológiát,

Grössenentwicklung

gazdagította

menschlicher

E m b r y o n e n " című m u n k á j á b a n k i f e j t i , hogy a rendellenességek oka r é s z b e n a b b a n k e r e s h e t ő , h o g y a s p e r m a t o z o o n , v a g y a pete k ó r o s , tehát a fejlődés m á r a fogamzás pillanatában kórosan i n d u l el. N e m szabad figyelmen k í v ü l hagyni, hogy a fejlődés feltételei zavart szenvedhetnek, p l . nem megfelelő táplálkozás, elégtelen respiráció, m e c h a n i k u s h a t á s o k , v a g y az u t e r u s h i b á s helyzete k ö v e t k e z t é b e n . His m e g j e g y z i , h o g y a v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g o k a i n a k k u t a t á ­ s á n á l a l a p o s a n k o m b i n á l n i k e l l a t e r a t o l ó g i a i i s m e r e t e k e t a gynek o l ó g i a i m e g f i g y e l é s s e l és ezért m e l e g e n a j á n l j a a f i a t a l szülész-nő­ g y ó g y á s z o k n a k , h o g y ezzel a k é r d é s s e l b e h a t ó b b a n f o g l a l k o z z a n a k . His f e l i s m e r i a k l i n i k u s m e g f i g y e l é s e i n e k j e l e n t ő s é g é t is az e l m é l e t i és kísérleti k u t a t á s b a n . Wilhelm Roux, a „ f e j l ő d é s i m e c h a n i z m u s " p r o b l é m á j á n a k k u t a t ó j a is t ö b b í z b e n h a n g o z t a t t a a k l i n i k u s m e g f i g y e l é s e i n e k és tapasztala­ t a i n a k nagy é r t é k é t és j e l e n t ő s é g é t . Roux embriológiai kísérleteivel új u t a t n y i t o t t m e g az e m b r i o p a t o l ó g i a i k u t a t á s b a n . A m e s t e r s é g e s e n előidézett rendellenességek értékes adatokat szolgáltattak a patogenezis k u t a t á s a s z á m á r a , a z o n b a n m i n d Roux, m i n d a k é s ő b b i k í ­ s é r l e t e z ő k e r e d m é n y e i n e k é r t é k é t n a g y b a n c s ö k k e n t e t t e az, hogy n e m s i k e r ü l t e l ő r e k i t e r v e l t r e n d e l l e n e s s é g e t e l ő i d é z n i . A m i k o r egy gyer­ m e k r e n d e l l e n e s s é g g e l jön a v i l á g r a , csak r i t k á n s i k e r ü l a k í s é r l e t e k ­ k e l e l ő i d é z e t t r e n d e l l e n e s s é g e k o k a i n a k b á r m e l y i k é t is a g y a k o r l a t ­ ban bizonyítani. A n é m e t Roux-va[ egyidőben működött a kísérleti embriológia f r a n c i a ú t t ö r ő j e , Camille Dareste, akinek hatalmas munkája, a „ R e c h e r h e s sur l a P r o d u c t i o n a r t i f i c i e l l e des Monstruosités ou Essais de T é r a t o g é n i e e x p é r i m e n t a l e " m á s o d i k b ő v í t e t t k i a d á s b a n 1891-ben j e l e n t m e g . E z a k ö n y v m é g m a , 70 é v u t á n is elengedhe­ t e t l e n k é z i k ö n y v n e k számít. Dar este szerint a f e j l ő d é s t i r á n y í t a n i lehet, m e r t a c s í r a n e m csak k ü l s ő k ö r ü l m é n y e k h a t á s a a l a t t f e j ­ l ő d i k és a l a k u l át. A n o r m á l i s f e j l ő d é s a f i z i k a i és k é m i a i k ö r ü l m é ­ n y e k k o m b i n á c i ó j á b ó l a d ó d i k . Dareste nagy j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t a k ö r n y e z e t h a t á s á n a k , a m i t a z z a l is b i z o n y í t , h o g y k é t i n d i v i d u u m u g y a n a z o n f a j t á b ó l sohasem l e h e t azonos. A z é l e t a b b a n n y i l v á n u l meg, hogy á l l a n d ó a n változik, a l a k u l ; a csíra terjedelme, formája, színe sok m ó d o s u l á s o n m e h e t át. A csíra is i n d i v i d u á l i s és f e j ő d é s e is i n d i v i d u á l i s a n a l a k u l . „ S e h o l sem n y i l v á n u l m e g j o b b a n az i d i -

v í d u a l i z m u s f i z i o l ó g i á j a - írja Dareste -, m i n t az o r v o s t u d o m á n y a z o n részében, m e l y e t e t i o l ó g i á n a k n e v e z ü n k . E g y b i z o n y o s b e t e g s é g s o k k ü l ö n b ö z ő o k b ó l a l a k u l h a t , egy o k v i s z o n t - az i n d i v i d u a l i z m u s t tekintetbe v é b e - a legkülönbözőbb okozatokat (affectiókat) hoz­ h a t j a l é t r e " . - „ A m i a felnőtt szervezetre igaz, az a c s í r á r a is v o n a t ­ k o z i k , a m e l y a f e l n ő t t e t p r o d u k á l j a . " Sohasem t a l á l u n k a n a t ó m i a i l a g é s é l e t t a n i l a g azonos e g y é n e k e t . E z azzal b i z o n y í t h a t ó , h o g y n e m m i n d e n csíra f e j l ő d i k e g y f o r m á n ; e g y i k n e k g y o r s a b b , m á s i k n a k las­ sabb a f e j l ő d é s e . A születés sem t ö r t é n i k m i n d i g p o n t o s a n azonos i d ő b e n . Dareste ez i r á n y b a n v i z s g á l t a a t y ú k t o j á s o k a t és m i n d s ú l y ­ b a n , m i n d f o r m á b a n i g e n sok k ü l ö n b s é g e t t a l á l t k ö z ö t t ü k . T e h á t n e m helyes az a h a s o n l a t , h o g y „ o l y a n e g y f o r m a , m i n t két t o j á s " . A f e j l ő d é s n e k k é t f e l t é t e l e v a n : az e g y i k m a g á b a n a c s í r á b a n , a csíra individualizmusában, a m á s i k a külső körülményekben van. M á r Réaumur k i m u t a t t a , hogy a hőmérséklet, a k l í m a befolyásolja a n o r m á l i s f e j l ő d é s t . A tojás r á z á s a m o n s t r u m o k a t o k o z , a m i r e v o ­ n a t k o z ó l a g Dareste számos kísérletet végzett. H a a külső körülmé­ nyek változása rövid ideig tart, a folyamat, a m i t előidéz, reverzibilis l e h e t ; ha a z o n b a n a k á r o s í t ó f o l y a m a t hosszabb i d e i g á l l fenn, v a g y á l l a n d ó lesz, a k k o r a csíra e l h a l , v a g y t o r z k é p z ő d m é n y a l a k u l k i . A k i s f o k ú a n o m á l i á k lassan a l a k u l n a k k i , a n a g y o k g y o r s a b b a n . E b b e n v a l ó s z í n ű l e g a csíra, i l l e t ő l e g a m a g z a t r e g e n e r á l ó k é p e s s é g e is szerepet j á t s z i k . Dareste k í s é r l e t e k e t v é g z e t t t o j á s o k o n és k i m u t a t t a , h o g y az élet és a f e j l ő d é s l e g f o n t o s a b b k e l l é k e az o x i g é n . A t o j á s p ó r u s a i n k e ­ r e s z t ü l s p ó r á k is b e j u t h a t n a k a t o j á s b a és í g y a c s í r a e l p u s z t u l h a t . Gayon 1875-ben k i a d o t t m u n k á j á b a n leírja, h o g y s i k e r ü l t a t o j á s b a n v i b r i ó k a t és b a k t é r i u m o k a t is k i m u t a t n i . F e l t é t e l e z i , h o g y a f e r t ő z ő é l ő l é n y e k a f e h é r j é k b e n i n k a r c e r á l v a v a n n a k , m i e l ő t t a tojás h é j a kialakul. A z á l t a l á n o s t e r a t o l ó g i a i f e j t e g e t é s e k n é l Dar este h á r o m típust is­ m e r t e t : /. az e m b r i ó f o r m á j a n e m a l a k u l k i ; 2. a f e j l ő d é s egy b i z o ­ nyos e m b r i o n á l i s szakban m e g á l l és í g y a l a k u l k i ; 3. az e m b r i o n á l i s k o r b a n egy-egy szerv m i n d i g csak á t m e n e t i j e l l e g ű és ez m a r a d v i s z sza a f e j l ő d é s b e n ( p l . B o t a l l - v e z e t é k , v a g y u r a c h u s stb.). V é g e z e t ü l Dareste k i f e j t i , h o g y a t e r a t o g e n e t i k a k i e g é s z í t i az e m b r i o l ó g i á t és f e l h í v j a a f i g y e l m e t o l y a n j e l e n s é g e k r e és r é s z l e t e k r e , a m e l y e k e t a

k u t a t ó a n o r m á l e m b r i o l ó g i a i v i z s g á l a t o k n á l t a l á n észre sem v e n n e . A t e r a t o l ó g i a az e m b r i o l ó g i a s e g í t ő t á r s a . A z e m b r i o p a t o l ó g i a i k u t a t á s terén m a m i n d n a g y o b b szerepet k a p a k l i n i k u m . N a p j a i n k új t u d o m á n y o s d i s z c i p l í n a p r o b l é m á j a a „ s e ­ b é s z - k l i n i k a i e m b r i o p a t o l ó g i a " , a m e l y f o g a l o m e l s ő s o r b a n Roux és Dareste elgondolásai alapján keletkezett. A múlt század néhány k l i n i k u s a , nevezetesen Ammon, Bardeleben és Kirmisson folytatták ezt a m u n k á s s á g o t , a m i k o r a v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g e k s e b é s z e ­ ténél nemcsak a s e b é s z t e c h n i k a i , a m ű t é t i p r o b l é m á k a t k u t a t t á k és a jobb gyógyítási eljárásokat keresték, hanem k l i n i k a i tapasztalataik alapján segédkezet nyújtottak a kísérletező embriológusoknak ah­ hoz, h o g y a l e g n a g y o b b és l e g n e h e z e b b f e l a d a t o t , a p a t o g e n e z i s k é r ­ d é s é t m e g o l d h a s s á k . H o g y ez m i n d m á i g csak k i s részben s i k e r ü l t , az a p r o b l é m á k s o k r é t ű s é g é n m ú l o t t . A veleszületett rendellenesség problémája elsősorban klinikai p r o b l é m a , hiszen a m e g s z ü l e t e t t g y e r m e k k e l , ha életben m a r a d , v a ­ lamit tenni k e l l . N é h á n y elváltozást, p l . : nyúlajkat, néhány urog e n i t á l i s r e n d e l l e n e s s é g e t , k é z - és l á b d e f e k t u s o k a t m á r a s e b é s z e t nagy s z á z a d a e l ő t t is i g y e k e z t e k k o r r i g á l n i . A sebészet m ú l t s z á z a d i hatalmas előretörésével a kongenitális defektusok k l i n i k a i kérdését is m á s m e g v i l á g í t á s b a n k e z d t é k t a n u l m á n y o z n i . S z á m o s esetben a a rendellenes típusnak sokféle változatát lehetett látni, a m e l y n e k m o r f o l ó g i a i és e m b r i o l ó g i a i a l a k u l á s á t k e z d t é k k u t a t n i . K l i n i k a i t a ­ p a s z t a l a t o k a l a p j á n k i l e h e t e t t egészíteni a Geoffroy St. Hilaire ál­ t a l f e l á l l í t o t t és Förster által f o l y t a t o t t rendszert, amely most m á r gyakorlati jelentőséget kapott. A terápia technikájának fejlődésével m i n d t ö b b r e n d e l l e n e s s é g g e l született g y e r m e k e t v i t t e k az o r v o s o k ­ hoz, a k i k k é n y t e l e n e k v o l t a k s z ü k s é g s z e r ű e n f o g l a l k o z n i a p a t o g e n e ­ zis k é r d é s é v e l . Ammon sebészi k ö n y v e , „Chirurgische K r a n k h e i t e n a n g e b o r e n e n U r s p r u n g s " 1840-ben j e l e n t m e g , a m i k o r a v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g sebészete m é g g y e r m e k c i p ő b e n j á r t . E g y i l y e n ö s s z e ­ f o g l a l ó m u n k a m e g j e l e n é s e nagy h a l a d á s t j e l e n t e t t ebben a k é r d é s ­ ben. A sebészeti és g y e r m e k g y ó g y á s z a t i k ö n y v e k tesznek u g y a n e m ­ lítést a r e n d e l l e n e s s é g e k r ő l , de k l i n i k a i - s e b é s z e t i ö s s z e f o g l a l ó m u n k a , a m e l y a sebészet ú j a b b v í v m á n y a i t is f i g y e l e m b e veszi, e l s ő í z b e n Kirmisson tollából jelent meg. Bardeleben

1870-ben

kiadott

nagy

négykötetes

sebészetének

6.

k i a d á s á b a n r é s z l e t e s e n f o g l a l k o z i k a r e n d e l l e n e s s é g e k k e l . A felosz­ t á s , a d e f i n í c i ó k és a p a t o l ó g i a k é r d é s é b e n Bischoff munkájára hi­ v a t k o z i k , az e t i o l ó g i á n á l a z o n b a n t á r g y a l o l y a n p r o b l é m á k a t , a m e ­ l y e k a k l i n i k a i tapasztalata alapján merültek fel, p l . felveti a kér­ d é s t , h o g y m i v e l s z á m o s szerzett, azaz v a l a m i l y e n b e t e g s é g r é v é n keletkezett a l a k i elváltozás emlékeztet néhány veleszületett rend­ e l l e n e s s é g r e , n e m tételezhető-e f e l , h o g y ugyanezen o k o k és beteg­ s é g e k érhették a m a g z a t o t i n t r a u t e r i n é l e t e f o l y a m á n és í g y a l a k u l ­ t a k k i bizonyos d e f o r m i t á s o k ? A v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g e k egy r é s z é t tehát i n t r a u t e r i n b e t e g s é g e k r e v e z e t i vissza. E z t a k é r d é s t a z u t á n Ballantyne f e j t i k i r é s z l e t e s e b b e n 1892-ben „ T h e diseases a n d d e f o r m i t i e s of t h e F o e t u s " c í m ű k é t k ö t e t e s m u n k á j á b a n , m a j d k é ­ s ő b b m é g alaposabban dolgozza f e l „ M a n u e l of A n t e n a t a l Patho­ logy and Hygiene" című művében. Ezekben a könyvekben Ballan­ tyne e g y s é g e s e n s z e m l é l i a p a t o l ó g i á t és a k l i n i k u m o t . Ballantyne m u n k á i m é g m a is l e g a l a p v e t ő b b k é z i k ö n y v e i ennek a s z a k m á n a k . A k i z á r ó l a g o s s e b é s z - k l i n i k a i s z e m p o n t b ó l összeállított m u n k á t Kir­ misson írta meg, a k i n e k „ T r a i t é des m a l a d i e s c h i r u r g i c a l e s d ' o r i g i n e c o n g é n i t a l e " című k ö n y v e 1898-ban j e l e n t m e g és a m e l y m u n k a a z ó t a is e g y e d ü l á l l ó . B e v e z e t ő b e n Kirmisson k i f e j t i , hogy s z á m o s o l y a n betegséget ismerünk, amelynek eredete v a l a m i l y e n embrionális de­ f e k t u s r a v e z e t h e t ő vissza. N e m csak azt szabad és k e l l v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g n e k t e k i n t e n i , a m i a s z ü l e t é s után a z o n n a l látható, m e r t s z á m o s o l y a n d e f e k t u s a l a k u l h a t k i az élet f o l y a m á n , a m e l y r ő l k i d e r ü l , hogy az m á r az e m b r i o n á l i s k o r b a n k e l e t k e z e t t . E z é r t k ö n y ­ v é n e k nem a „veleszületett rendellenesség sebészete" címet válasz­ t o t t a , h a n e m a „ k o n g e n i t á l i s e r e d e t ű sebészi m e g b e t e g e d é s e k " c í m a l a t t a d t a k i . Kirmisson f e l o s z t á s a az e d d i g i p a t o l ó g i á s f e l o s z t á s s a l s z e m b e n tisztán k l i n i k a i , a m e n n y i b e n t e s t r é s z e k szerint, t o p o g r á f i a i szempontból osztályozza a defektusokat. E n n e k jelentősége abban á l l , h o g y m i n d e n egyes fejezet előtt, a m e l y az egyes t e s t r é s z e k k e l f o g l a l k o z i k , rövid fejlődéstani leírást ad, hogy a f o r m a i elváltozás j o b b a n m e g é r t h e t ő l e g y e n . K u t a t j a a f o r m a i és az o k i k e l e t k e z é s t , e l s ő s o r b a n az e x o g é n o k o k a t . E z u t á n b e m u t a t j a az egyes r e n d e l l e ­ n e s s é g e k k ü l ö n b ö z ő m e g j e l e n é s i t í p u s a i t és v é g ü l s e b é s z i g y ó g y í t á ­ s u k a t t á r g y a l j a . J ó l l e h e t az e l m ú l t 60 é v a l a t t a sebészi t e c h n i k a s o k a t v á l t o z o t t , új e l j á r á s o k a t d o l g o z t a k k i stb., m é g i s Kirmisson

l e í r á s a i és e l j á r á s a i n a g y j á b ó l m é g m a is m e g á l l j á k h e l y ü k e t . K ö n y ­ v é n e k l e g n a g y o b b e l ő n y e , h o g y m ű t é t i és t e r á p i á s e l j á r á s a i t e m b r i o ­ l ó g i a i és p a t o l ó g i a i a l a p r a h e l y e z i , t e h á t az az e l v e , h o g y a helyes m ű t é t i m ó d s z e r t az e m b r i o l ó g i a és az e t i o l ó g i a a d j a m e g . A m í g m i sem a f o r m a i , sem az o k i patogenezist n e m i s m e r j ü k , a d d i g m ű t é t i e l j á r á s a i n k csak t ü n e t i k e z e l é s e k n e k t e k i n t h e t ő k . M a m é g t o v á b b m e g y ü n k , a m i k o r azt m o n d j u k , h o g y a v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é ­ gek műtétjei t u l a j d o n k é p p e n s z ü k s é g s z e r ű k í s é r l e t e k , a m e l y e k a l a p ­ j á n n e m c s a k j o b b és helyesebb m ű t é t i e l j á r á s o k a t d o l g o z u n k k i , ha­ n e m n é h á n y p a t o g e n e t i k a i k é r d é s r e is v á l a s z t k a p u n k . E z a postcmbrionális fejlődés kérdése, amely ennek a tudománynak egyik j ö v ő útja. U j a b b i d ő k b e n n a g y s z á m b a n j e l e n n e k m e g r é s z l e t p r o b l é ­ m á k k a l f o g l a l k o z ó m u n k á k , a z o n b a n sebészi ö s s z e f o g l a l ó m ű v e t Kirmisson óta i l y e n összeállításban nem írtak. A X X . s z á z a d v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g e k r ő l s z ó l ó nagy k é z i ­ k ö n y v e a Schwalbe á l t a l szerkesztett „ M o r p h o l o g i e d e r M i s s b i l d u n ­ g e n " , m e l y n e k e l s ő r é s z e 1906-ban, u t o l s ó r é s z e p e d i g 1960-ban j e l e n t m e g . A z e l m ú l t 50 é v a l a t t i s m e r e t e i n k n a g y b a n b ő v ü l t e k , ezért az e l s ő S c h w a l b e - f é l e k ö t e t és az u t o l s ó rész m e g j e l e n é s e k ö z ö t t a p a t o ­ genezist i l l e t ő l e g t ö b b , s z e m l é l e t b e l i d i f f e r e n c i á t t a l á l h a t u n k . A M o r p h o l o g i e der M i s s b i l d u n g e n " a X I X . század eredményeinek nagy s z i n t e t i k u s g y ű j t e m é n y e . A z a d d i g i e r e d m é n y e k e t Schwalbe a k ö v e t k e z ő k b e n f o g l a l j a ö s s z e : „ H a m i a v e l e s z ü l e t e t t rendellenes­ ségek o k a i v a l kapcsolatban egyáltalában v a l a m i l y e n szemlélethez j u t u n k , ú g y v i l á g o s s á v á l i k , h o g y k ö v e t k e z t e t é s e i n k l e g f e l j e b b csak v a l ó s z í n ű s é g e k l e h e t n e k . T e k i n t e t b e j ö n n e k : 1. k l i n i k a i tapasztala­ t o k , 2. t a p a s z t a l a t o k a k í s é r l e t i f e j l ő d é s t a n t e r ü l e t é r ő l , 3. a n a t ó m i a i vizsgálatok eredményei." A k l i n i k a i t a p a s z t a l a t o k az a n a m n é z i s t ő l is f ü g g és ezt ó v a t o s a n k e l l v i z s g á l n i . A m i t az anya m o n d , az n e m é r t é k e l h e t ő m i n d i g he­ lyesen, m e r t az a d a t o k n e m f e l e l n e k m e g m i n d e n esetben ismere­ teinknek a rendellenesség keletkezésének időpontját illetően. A kí­ s é r l e t e k n é l szerzett t a p a s z t a l a t o k csak azt b i z o n y í t j á k , h o g y v a l a ­ m i l y e n kísérleti módszerrel rendellenesség keletkezhet, de nem kelet­ k e z i k m i n d e n esetben s z ü k s é g s z e r ű e n v a g y t ö r v é n y s z e r ű e n r e n d e l l e ­ n e s s é g . E b b ő l k ö v e t k e z i k , hogy ezeket a k e l e t k e z é s i l e h e t ő s é g e k e t i g e n ó v a t o s a n szabad csak é r t é k e l n i .

Schwalbe szerint az a n a t ó m i a i k é p adja a l e g n a g y o b b v a l ó s z í n ű ­ séget az o k f e l f e d é s é r e . T e h á t ő a m o r f o l ó g i á r a helyezi a fő s ú l y t , a m i b i z o n y o s m é r t é k b e n helyes is, de m a m á r t u d j u k , h o g y o l y a n e l v á l t o z á s o k is v a n n a k , a m e l y e k n e k m o r f o l ó g i a i k é p é r ő l csak a l a p o s s z ö v e t t a n i és b i o k é m i a i v i z s g á l a t o k t u d j á k a v á l t o z á s t k i m u t a t n i . I t t t ű n i k k i , h o g y Schwalbe elsősorban kórbonctanilag gondolkozott és a r e n d e l l e n e s s é g e k e t is í g y v i z s g á l t a , n e m p e d i g f e j l ő d é s ü k b e n és kórélettani m e g n y i l v á n u l á s a i k b a n . E z a szemlélet v o n u l v é g i g a többkötetes munkán, bár a harmincas é v e k után megjelent részek b i o l ó g i a i és v a l a m e l y e s t b i o k é m i a i p r o b l é m á k a t is k e z d e n e k már felvetni. A hatalmas m u n k a óriási adathalmaz, a patológiai kazuiszt i k a t á r h á z a , a m e l y b e n v e z e t ő szerepet a l e í r á s és a f o r m a i k i a l a ­ k u l á s v i s z , m í g a k a u z á l i s genezisnek csak m e l l é k s z e r e p e v a n . M i n d ­ e n n e k e l l e n é r e a Schwalbe á l t a l szerkesztett „ M o r p h o l o g i e der M i s s ­ b i l d u n g e n " e n n e k a s z a k m á n a k l e g u t o l s ó n a g y és n é l k ü l ö z h e t e t l e n kézikönyve. A X I X . s z á z a d o r v o s t u d o m á n y á n a k nagy s z i n t e t i k u s k o r s z a k á t a X X . század analitikus szemlélete váltotta fel. Szükségessé v á l t a sok összegyűjtött p r o b l é m á t , a r e n g e t e g t a p a s z t a l a t o t r é s z l e t e i k r e b o n t v a v i z s g á l n i és t a n u l m á n y o z n i . A v e l e s z ü l e t e t t r e n d e l l e n e s s é g p a t o g e n e zis k é r d é s é n e k k u t a t á s á n á l is é r v é n y e s ü l t és m é g é r v é n y e s ü l az a n a ­ litikai szemlélet. Részletesen kutatják, kísérletezik a X I X . században feltételezett o k o k a t és e z e k b ő l a k u t a t á s o k b ó l n a g y j e l e n t ő s é g ű e r e d ­ m é n y e k és k ö v e t k e z t e t é s e k s z ü l e t t e k m á r e d d i g is. E z v o n a t k o z i k e l s ő s o r b a n a v í r u s k u t a t á s r a és a b i o k é m i á r a . A s z á m o s értékes f e l ­ fedezés, k í s é r l e t , m e g f i g y e l é s h i á n y o s s á g a a z o n b a n az, hogy az e r e d ­ m é n y e k e t l e g n a g y o b b r é s z t á l l a t k í s é r l e t e k a l a p j á n k a p t á k és ezek n e m é r v é n y e s e k teljes m é r t é k b e n az e m b e r g y ó g y á s z a t b a n . A z á l l a t ­ k í s é r l e t e k n e k s o k k a l n a g y o b b j e l e n t ő s é g e t t u l a j d o n í t a n a k , m i n t az e m b e r g y ó g y á s z a t b a n szerzett e l v i t a t h a t a t l a n t a p a s z t a l a t o k n a k . E z a t u d o m á n y o s s z e m l é l e t e g y o l d a l ú s á g á t és az a n a l i t i k a i g o n d o l k o z á s t ö b b r e b e c s ü l é s é t e r e d m é n y e z i , a m i a helyes i r á n y b a n n e m m i n d e n ­ b e n v i s z i e l ő r e t u d o m á n y u n k f e j l ő d é s é t . A z a n a l í z i s szükséges és elengedhetetlen, de a k l i n i k a i gyakorlatban, a m i k o r a rendellenes­ s é g g e l született g y e r m e k e t g y ó g y í t a n u n k és ehhez m i n d e n egyes eset­ ben a p a t o g e n e z i s t is k u t a t n u n k k e l l , a k k o r s z i n t e t i k u s a n k e l l g o n ­ d o l k o z n u n k és m i n d e n p a t o g e n e t i k u s o k o t f e l k e l l s o r a k o z t a t n u n k .

E z p e d i g a m a i túlzott a n a l i t i k a i k í s é r l e t e k m e l l e t t m a j d n e m

lehe­

tetlen. A

sok r é s z l e t k u t a t á s

annyira szétdarabolta, alakítani.

Pedig

a veleszületett rendellenességek

problémáit

h o g y n e h é z m a egy e g y s é g e s s z e m l é l e t e t k i ­

m e g g y ő z ő d é s e m , hogy ebben

a k é r d é s b e n csak

az

egységes szemlélet fog a v é g l e g e s m e g o l d á s h o z vezetni. M a i k o r s z a k u n k a t csak a j ö v ő n e m z e d é k f o g j a t u d n i helyesen t é k e l n i és b í r á l n i , a m i k o r a

sok

kianalizált részletkérdést

ér­

szinteti­

z á l n i f o g j á k és az e r e d m é n y e k e t f e l t u d j á k h a s z n á l n i a v e l e s z ü l e t e t t rendellenességek megelőzésére, illetve a rendellenesen

született

gyer­

m e k e k j o b b g y ó g y í t á s á r a . E z a j ö v ő útja és m e g v a n a r e m é n y , h o g y erre

az

útra

rátérhessünk.

kunk tudósainak, pasztalatai,

Ehhez

biztosítékot

adnak

mai

korsza­

k í s é r l e t e z ő i n e k , f e l f e d e z ő i n e k és k l i n i k u s a i n a k t a ­

e r e d m é n y e i és helyes

megfigyelései.

I R O D A L O M D'Alton, E.: De monstrorum duplicium origine atque evolutione commentatio. Halis, 1848. Ammon: Die angeborenen chirurgischen Krankheiten des Menschen. Berlin, 1840. Andral: Anatomie pathologique, T . I . Paris, 1829. Andry, V.: Mémoires sur les maladies du foetus et de ses annexes. Journal des Progrès des Sciences Méd., vol. 1., p. 126. 1830. Baer, Karl Ernst von: De ovi mammalium et hominis genesi. Lipsiae 1827. Baer, Karl Ernst von: Über Entwicklungsgeschichte der Tiere. Königsberg, 1828. Beobachtung und Reflexion. Béclard: Mémoire sur les Anéncépháles. Bulletin de la Faculté de Médecine de Paris. 1815 et 1817. Béclard: Mémoire sur les Acéphales. Bulletin de la Faculté de Médecin de Paris, 1815. p. 504. Béclard: Second mémoire sur les foetus acéphales. Bulletin de la Faculté de Médecine, 1817, No. I X - X . p. 499. Beneke: D e ortu et causis monstrorum disquis into Dissertatio, Göttingen 1846. Bérard: Causes de la monstruosité. Thèses. Paris, 1835. Bergk, ] . / . : D e morbis Foetus Humani. Lipsiae, 1829. Berger de Hivry: Traditions tératologiques. Paris, 1836. Bermann, A. L . : Prodromus Pathologiae et Therapiae Foetus Humani M >rborum. Berlin, 1836.

Bezeth, S.: De Morbis Foetus. Lugduni, 1844. Blanchi, G. B.: De Naturali in Humano Corpore Vitiosa Morbosaque Gencratione História. Torino, 1741. Bischoff: Artikel. „Entwicklungsgeschichte" mit besonderer Berücksichtigung der Missbildungen. In Wagners Handwörterbuch der Physiologie, Bd. I. Braunschweig, 1842. Bonnemain : Observations sur l'art de faire éclore et élever la volaille sans le secours des poules. Paris, 1816. Bréchet: Essai sur les monstres humains. Paris, 1829. Candiani, ] . A.: Cenni sopra alcune malattie del Feto e délie sus dipendente. Padova, 1844. Chervet:

Recherches pour servir à l'histoire générale de la monstruosité. Pa-

ris, 1827. Cruveilhier:

Anatomie pathologique.

Désormeaux

et Dubois,

Paris, 1830-42.

P.: Oeuf humain. Pathologie.

Dictionnaire de Mé-

decine. Vol. X X I . p. 577. 1840. Desormeaux

et Dubois,

P.: Maladies du Foetus. Dictionnaire des Diction-

naires de Médecine, vol. I V . p. 218. 1840. Dubreuil:

Description de deux monstres doubles humains. Mémoires du Mu-

seum, t. X V . , p. 245. 1827. Dulk:

Untersuchungen über die in den Hühnereiern enthaltene Luft. Schweig-

ger's Jahrbücher der Chemie, 1830, p. 28 und 263. Dattel,

Phillipus

Elben:

De Acephalis sive monstris corde carentibus. Berlin, 1821.

Engelhart:

jacobus:

De Morbis Foetum in Utero Materno. 1702.

Sistens Morbos Hominum a Prima Conformatione usquead Partum.

1792. Feiler: Fernau,

Über angeborene Missbildungen. Landshut, 1820. R. B.: D e causis monstrorum. Dissertatio. Berlin, 1844.

Fleischmann: Geoffroy

Bildungshemmungen der Menschen und Tiere. Nürnberg, 1833.

Saint-Hilaire,

au commencement

Etienne:

Des différents états de pesanteur des oeufs

et à la fin de l'incubation. Journal complémentaire des

sciences médicales, t. V I L , P. 271. 1820. Geoffroy

Saint Hilare:

Geoffroy

Saint-Hilaire,

Philosophie anatomique. Paris, 1822. T . I L Etienne:

Description d'un monstre

l'ère chrétienne et considérations sur le caractère des anéncéphales. Annales des sciences Geoffroy

Saint-Hilaire,

Etienne:

humain né avant monstruosités dites

naturelles. T . V I . , p. 357, 1825.

Sur les déviations organiques provoquées et

observées dans les établissements d'incubation artificielle. Mémoires du Museum, t. X I I I . , p. 289. 1826. Geoffroy

Saint-Hilaire,

9 Orvostürt. közi.

Etienne:

Des adhérences de l'extérieur du foetus cofi-

129

sidérées comme le principal fait occasionnel

de la monstruosité. Archives

générales de médecine. T . X I V . , p. 392., 1827. Geoffroy Saint-Hilaire, Isidore: Sur la monstruosité. Thèse inaug. Paris, 1829. Geoffroy Saint-Hilaire, Isidore: Histoire générale et particulière des anomalies de l'organisation chez l'homme et les animaux. Paris, 1832-27. V o l . 3. avec atlas. Girtanner, C: Abhandlungen über die Krankheiten der Kinder. Berlin, 1794. Graetzer, ] . : Die Krankheiten des Foetus. Breslau, 1837. Grosse, ] . A.: D e Embryi Morbis. Berlin, 1842. Guezenec, D. A.: Des Maladies du Foetus et de ses Annexes. Paris, 1953. Gurlt, E.F.: Handbuch der pathologischen Anatomie der Haussäugetiere. Berlin, 1832. Bd. I I . Gurlt, E. F.: Monstrum. Artikel im Berliner enzyklopädischen Wörterbuch der med. Wissenschaften. Bd. X X I V . 1832. Gurlt, E. F.: Über thierische Missgeburten. E i n Beitrag zur pathologischen Anatomie und Entwicklungsgeschichte. 1877. Hardegg, H. F.: De Morbis Foetus Humani. 1828. Hoff mann, Friedrich: De morbis foetus in utero materno. Dissert, inaug. Halae Magdeburg, 1702. Hohl, A. F.: Die Geburten missgestalteter kranker und todter Kinder. Halle, 1850.

Home, Everard: On the existence of nerves in the placenta. Philos. Transact. 1825, p. 66. Hoogeveen, Theodore: Tractatus de Foetus Humani Morbis. Lugduni Batavorum, 1784. Hufeland, C. W.: Die Krankheiten der Ungeborenen und die Vorsorge für das Leben und die Gesundheit des Menschen vor der Geburt. Journal d. prakt. Heilkunde 1827. Január, Bd. 64. Huschke: Über di erste Entwicklung des Auges und die damit zusammenhängenden Cyklopie. Archiv für Anatomie und Physiologie. Meckels Archiv. 1832. T . V I . , p. 41. Jahn,

F.:

Jermijn: Joerg:

System der Kinderkrankheiten. 1807. . . . D e Variolis a Gravida Foetui Traditis. Lugd. Batav. 1792.

Zur Beförderung der Kenntnis des Weibes und Kindes. I I . Theil. Leip-

zig, 1818. Joerg: Joly:

Zur Physiologie und Pathologie des Embryo. Mémoire sur deux genres de monstres célosomiens. Annales des sciences

naturelles. Zool. 8e série, t. I I I . , p. 374. Jouard: Kalck:

Des monstruosités et bizarreries de la nature. Paris, 1807. Monstri acephali humani expositio anatomica. Berlin, 1825.

Kleinwächter

: Fötalkrankheiten. Real-Encyclopädie

der gesamten Heilkunde.

Vol. V I I . p. 299. Wien-Leipzig, 1886. Lautb, M. Fr.: Theses sur les diplogénés. Paris, 1834. Leuckart, K.: De monstris eorumque causis et ortu. Göttingen, 1845. Gekrönte Preisschrift. Loiset: Note sur un monstre mylacéphale. Mémoires de la Société des Sciences de Lille 1845. p. 240. Madge, Henri: The Diseases of the Foetus in Utero (not including Malformations) with an Outline of Foetal. Development. 1853. Malacarne: Dei monstri umani etc. Memoria délia Società Italiana. V o l . I X . 1802. Martini:

Considerazioni sulle monstruosità animali. Annali universali di me-

dicina. T . X X I . p. 396., 1824. Meckel,

] . F.: Handbuch der pathologischen Anatomie. 2. Bd., Halle, 1812-18.

Meckel,

J. F.: Über die Vcrschmelzungsbildungen. Archiv für Anatomie und

Phyisiologie, t. 1. p. 238., 1826. Meckel,

H.: Über die Verhältnisse des Geschlechtes, der Lebensthätigkeit und

der Eihäute bei einfachen und Mehrgeburten. Müllers Archiv., 1850. Moreau

de la Sarthe: Description des principales monstruosités. Paris, 1808.

Mur at:

Foetus

(Dictionnaire

des

Sciences

Médicales)

Tom. X V I . , p. 49,

Paris, 1816. Needham:

Disquisitio Anatomica de Formato Foetu. 1667.

North:

Über Monstruositäten. The Lancet, 7. March, 1840.

Oehler,

F. FL.: Prolegomena in Embryonis Humani Pathologiam. Leipzig, 1815.

Oebme:

D e Morbis Recens Natorum Chirurgicis Lipsiae, 1773.

Ollivier,

P.: Notes sur quelques faits relatifs à la pathologie du foetus. Arch.

Gén. de Méd. I L série, p. 70. 1834. Oslander,

F. B.: Handbuch der Entbindungskunst. Tübingen, 1819.

Otto: Monstrorum sexcentrorum descriptio anatomica. Wratislaw, 1841. Paris:

Some remarks on the Physiology of the Egg. Philosophical Transactions.

1810. p. 304. Pockels:

Neue Beiträge zur Entwickelungsgeschichte des menschlichen Embryo

in den ersten 3 Wochen. Okens Isis. 1825, H . 12, p. 1342. Prévost

et Dumas: Mémoire sur le développement du poulet dans l'oeuf. Anna-

les des sciences naturelles i-ère Série, t. X I I . , p. 417. 1828. Raabe, Raulin: Rey,

W. : Die Krankheiten des Fötus. Marburg, 1864. Traité des Maladies des Enfants. Paris, 1768.

Maximien:

Sur la pathogénie de quelques

affections de l'axe cérébro

spinal. Paris, 1834. Robert, 9*

F.: Beiträge zu den Krankheiten der Frucht. Bonn, 1843.

131

Roberts, W. C: Diseases of the Foetus. American Journal of the Med. Sc. Vol. X X V I . p. 569, 1831, and vol. I I . (New Series) p. 387. 1841. Rosbach, H.: D e numero digitorum adaucto. Disseratatio Bonnae, 1838. Schurig: Embryologia historica-medica. Dresdae, 1732. I V . Kapitel. Krankhei­ ten des Foetus. Schwann: De necessitate aeris atmosphaerici ad evolutionem pulii in ovo incubito. 1835. Seeligmann, C.: D e Morbis Foetus Humani, Erlangen, 1820. Serres, M.: Essai sur une théorie anatomique des monstres animales. Bulletin de la Société d'Émulation de Paris. Sept, 1821, p. 333. Serres, M.: Recherches d'anatomie transcendente et pathologique; Théorie des formations organiques appliquée à l'anatomie de Rita Christina. Mémoires de l'Académies des Sciences, 1832. T . I X . Sitnonart, Pierre: Sur l'accouchement prématuré arteficiel, considéré sous le rapport médico-légal et obstetrical. Ann. méd. Belge, 1843, I I . Simonart, Pierre: Archives de la Médecine Belg., 1846, p. 119. Sitnonart, Pierre: Journal des connaissances méd. prat., 1846 Juin. Simpson, James Y.: Spontaneous Amputation of the Limbs. Dublin Journal of Med. Sc., 1836. Simpson, James Y.: Peritonitis of the Foetus in Utero. Edinburgh Medical and Surgical Journal, 1838. Smellie, W.: Treatise on the Theory and Practice of Midwifery*, 1752. Stephan: De Morbis Foetus. Berlin, 1845. Tiedetnann: Treviranus:

Anatomie der kopflosen Missgeburten. Landshut, 1813. Biologie, Bd. I I I . Göttingen, 1802-22.

Treviranus,

C. R.

und

L. Ch.: Die Erscheinungen und Gesetze des organi­

schen Lebens. Bremen, 1831-33. Underwood,

M.: Treatise on the Diseases of Children, 1784.

Valenciennes:

Observations faites pendant l'incubation d'une femelle de Python

à deux raies. Annales des sciences naturelles, 2e série. Zool. T . X V I . p. 66. 1841. Valentin,

M. B.: Praxis Medicináé Infallibilis cuius Disputationem I . , de Mor­

bis Embryonum, cum Annexa Dispenstorio Domestico Gissae Hassorum. 1 7 0 4 . Velpeau: Vrolik:

Embryologie ou Ovologie Handboek

beschouwd Amsterdam, Vrolik:

humaine. Bruxelles, 1834.

dez ziétkekundige ontleedkunde

in hare regelmatige 1840-42.

Tabulae ad illustrandum embryogenesim.

Wassermann:

oder menschelijke frucht

en onregelmatige ontwikkeling. 2. Bände. Amsterdam, 1849.

D e mutationibus pathologicis primitivarum in organismo humano

formationum. Padua, 1820.

Wienholt: Wiese:

Vorlesungen über die Entstehung der Missgeburten. Bremen, 1 8 0 7 .

Dissertatio de monstris animal. Halle, 1812.

Zierhold:

De Notabilibus quibusdam quae Foetui in Utero contingere possunt.

Halle, 1778. Zimmer: Znccarini:

Physiologische Untersuchungen über Missgeburten. Rudolfstadt, 1 8 0 6 . Einiges zur Beleuchtung der Krankheiten der menschlichen Frucht.

Erlangen, 1824. Zurmeyer,

E.: De Morbis Foetus. Bonn, 1832.

SUMMARY

The Pathogenesis of Congenital Malformation from the Historical View-point Part 4 Dr. Alfred

Bemdorfer

The great medical discoveries of the 19th Century had an effect on the pathogène researchers of congenital malformation and the studies of Darwin were decisively important in the development of biology, genetics and anthropology. The hereditability of congenital malformation was scientifically studied, but objective research work was hindered by many pseudo-scientists, -researchers and -philosophers, who firstly dealt with biological questions from the social and political view-point. While Darwin's statements were avoided, racial arguments emerged. In addition to serious anthropological scientific research work, a racial evaluation has conquered some fields. A problem of superior and inferior races has been formulated, which considers the congenital malformation as an indication of degeneration, for it has been presumed that such irregularities can occur only among the people of an inferior race. This false idea, particularly expounded by the pseudo-philosophers Gobineau and Chamberlain affected the objective thinking of many scientists and some even tried to prove the correctness of this false and harmful conception on the ground of natural science. This theory of "congenital malformation" seemed capable of supporting the opinion of Gobineau and Chamberlain, and resulted in the bloodiest racial pursuit. Serious scientists who dealt with congenital malformations continued their search for the truth and inspire of the obstacles put in front of them by "racial politicians" and racial-biologists, produced important results. Clinical workers came particularly in the foreground because they were visited by

more and more parents with children born with irregularities, the causes of which were superstitiously considered in former centuries the result of en­ chantment or bewitchment. But these believes slowly fade away. More children survived as a result of the achievements of medical science and less children perished because of their malformation. So the physicians had more opportunities of observing and curing children with these defects. The surgeons Ammon, Bardeleben, Kirmission and others have described their experiences and observations in their major works. The casuistic material increased so that it became necessary to summarize it pathologically considering the new points of view. Naturally along with this embryology has also made progress. The aspects have essentially changed and the study in embryo-biology and embryogenetics has commenced in the field where many important discoveries have been made. The 1 9 t h Century was one of the greatest periods of medical science, for it was the era of great medical and natural science discoveries. The great syn­ thesis, and the many problems raised by the scientists of the 1 9 t h Century in­ evitably had to be elaborated. The 2 0 t h Century could be called the analy­ tical era as all the many new problems raised by the 1 9 t h Century had to be elaborated and solved. But it is to be beared that with so many details, the basic problem will become obscured. Today there are already so many special fields of study that one expert can hardly know the problems of the other professions. However, the congenital malformation is such a complex problem that it can only be regarded in synthesis. The historical logicality shows that if we want to make a question useful in practice, analyzed to the last detail, we have to synthetize it again. This is the future course of research work in the question of the pathogenesis of congenital malformation.