A váltakozó feszültség mérése

P E R É N Y I BÉLA — SASS Országos Mérésügyi Hivatal

JÁNOS

A váltakozó feszültség mérése ETO

E cikk az ipari frekvenciáktól eltérő frekvenciájú váltakozó feszültség mérésével foglalkozik, különös tekintettel a hivatalunkban megvalósított alap m é ­ rési feladatok és eszközök ismertetésére. Elöljáróban rögzíteni szeretnénk, hogy nem k í v á nunk részt venni abban a v i t á b a n , ami a feszültség­ mérések felső frekvenciahatárával kapcsolatos és amelyben az egyik szélsőséges i r á n y z a t a feszültség­ méréseket indokoltnak tartja egészen 10 GHz-ig, sőt e felett is. Ezzel szemben a másik vélemény szerint a pontos feszültségméréseknek 30 M H z felett gyakor­ latilag nincs jelentősége.

621.317.322.089.6

Egy szélessávú, ú n . nagyfrekvenciás voltmérő m é ­ rési pontossága a frekvencia függvényében a követ­ kezőképpen alakul: 1 10 100 1

MHz-ig MHz-ig MHz-ig GHz-ig

± 0,5%; ± 2%; ±10%; ±25%.

Ennek megfelelően jelenleg felső frekvenciahatárnak az 1 GHz-et t e k i n t j ü k . A bevezető gondolatsor f o l y t a t á s k é n t az alapméré­ si feladatok megoldásához olyan á t v i v ő eszközök szükségesek, amelyek az egyen—váltakozó á t v i t e l t A villamos feszültséget a villamos térerősségből' széles f r e k v e n c i a t a r t o m á n y b a n lehetővé teszik. E h ­ h a t á r o z z u k meg az hez szinte kizárólag hőátalakítós eszközöket alkal­ mazunk. ' U E.dl, A váltakozófeszültség—egyenfeszültség á t a l a k í t á s ­ hoz jelenleg kétféle h ő á t a l a k í t ó t használunk, a termokeresztet és a b o l o m é t e r t . Előnyeik, hogy a v á l t a ­ összefüggés szerint. M i u t á n E = ^ , ahol F az E t é r b e n kozó feszültség hullámalakjától függetlenül mindig a Q töltésre h a t ó erő, ezért az L görbe k é t pontja az effektív é r t é k e t érzékelik, és közvetlenül egyen­ közötti feszültség azzal a m u n k á v a l egyenlő, amit az feszültséggel k a l i b r á l h a t o k . A termokeresztnél az egyen- és váltakozó feszült­ egységnyi töltés végez, amikor az egyik pontból a ség teljesítményének azonosságát a hőelem kimeneti másikba halad. A fenti összefüggésnek megfelelően, figyelembe feszültségének azonossága, a bolométernél pedig a véve, hogy a töltés dimenziója As a feszültség dimen­ bolométer ellenállásának azonossága biztosítja. ziójára Nm/As adódik, amit voltnak nevezünk. H a A váltakozó feszültség nagypontosságú mérésének a fenti integrál értéke az időtől független érték, eszközei. akkor egyenfeszültségről beszélünk. A z egyenfeszült­ A kisebb, k b . 0,3 V alatti feszültségek mérésére, ség egysége a „ v o l t " . Ennek etalonját Weston-cellákból álló csoportokkal állítják elő. A z idő függvé­ illetve az ilyen mérési t a r t o m á n y ú feszültségmérők nyében nem állandó feszültségek közül kiemelkedő vizsgálatára a mikroforrásokat (az angolszász szak­ szerep j u t a periodikusan változó, egyenfeszültségű irodalomban mikropotencioniéter) használjuk ( 1 . á b ­ komponenst nem t a r t a l m a z ó feszültségeknek, ezeket ra). A mikroforrásban TK nagyfrekvenciás termokeváltakozó feszültségeknek nevezzük. Ezek jellemzé­ reszt és a koaxiális csatlakozóba beépített, különleges sére effektív értékük, szolgál az R tárcsaellenállás van. A csatlakozó a beépített ellen­ állással e g y ü t t cserélhető. ^ A mikroforrás működésének alapelve az, hogy a bemenetére adott és a termokereszttel indikált á r a m átfolyik az R ellenálláson is, és o t t m e g h a t á r o z o t t feszültségesést okoz, ami e g y e n á r a m ú helyettesítés­ meghatározás szerint. I t t u(t) a periodikus feszültség sel jól m e g m é r h e t ő ^ időfüggvénye, T a periódusidő. A kapcsolatot éhnek megfelelően az egyen- és v á l ­ takozó feszültség effektív értéke k ö z ö t t az azonos munkavégzés teremti meg. í g y a váltakozó feszült­ ség egysége ugyanaz a „ v o l t " , m i n t az egyenfeszültö ségé. y

t

A hivatalunkban kifejlesztett és alkalmazott esz­ közök és módszerek lehetőséget biztosítanak, hogy az országban előforduló jelentős vizsgálati igényeket ki t u d j u k elégíteni. Ezek az igények az esetek nagy részében voltmérők kalibrálására vonatkoznak.

Beérkezett: 1976. I . 24.

r—

3

'"1

1. ábra. Váltakozó feszültségű voltmérő vizsgálata mikroforrással. 1. mikroforrás, 2. vizsgálandó voltmérő, 3. válta­ kozó feszültségű generátor, 4. egyenfeszültségű voltmérő, 5. egyenfeszültség-forrás, 6. galvanométer

281

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I I . É V F . 9. SZ.

A hivatalunkban h a s z n á l t mikroforrásokban levő termokeresztek névleges á r a m a 5, 10 és 15 mA, a t á r ­ csaellenállások értéke 0,02 és 22 ohm k ö z ö t t van, így a velük elvégezhető mérések feszültségtartománya 50 fjiV-tól 400 mV-ig terjed. A f r e k v e n c i a t a r t o m á n y 10 H z - t ő l 500 MHz-ig terjed. A mikroforrással végzett mérések során fellépő hibák egyik forrása az egyen- és a váltakozó feszült­ ségű voltmérő bemeneti ellenállása k ö z ö t t i k ü l ö n b ­ ség. Ennek kiküszöbölésére az egyenfészültségű m é ­ rés alatt a mikroforrás kimenetére 'egy, a váltakozó­ feszültség-mérő bemeneti ellenállásával megegyező é r t é k ű ellenállást kell kapcsolni, vagy a h i b á n a k meg­ felelő korrekciót figyelembe kell venni. A mérési h i b á k másik forrása, hogy a tárcsaellen­ állás impedanciája nem egyezik meg e g y e n á r a m ú ellenállásával. A z ebből eredő mérési bizonytalanság 5 MHz-en ± 3% 500 MHz-en + 5% lehet. Nagyobb frekvenciákon nem elhanyagolható h i b á t okozhat a mikroforrás kimeneti és a feszültségmérő bemeneti referenciasíkja közötti távolság. A h i b á t a k é t sík közötti távolság minimálisra csökkentésével, vagy a vizsgálandó feszültségmérő bemeneti ellen­ állásához illesztett vonalszakasz b e i k t a t á s á v a l lehet csökkenteni. H a ezek a módok megvalósíthatatlanok, akkor a h i b á t az impedancia viszony ok ismeretében az állóhullámarányból és a k é t sík távolságából lehet becsülni. A mikroforrások feszültség mérésére csak transzfer­ i n d i k á t o r r a l e g y ü t t alkalmasak. A mikroforrás k i ­ meneti feszültségét addig v á l t o z t a t j u k , amíg a transz­ fer-indikátoron akkora indikációt nem kapunk, m i n t a m e k k o r á t a m é r e n d ő feszültség adott. A m é r e n d ő feszültség ekkor azonos a mikroforrás k i m e n e t é n m é r h e t ő feszültséggel. A k b . 0,3 V-nál nagyobb feszültségek mérésére, i l ­ letve feszültségmérők vizsgálatára a 2. á b r á n bemuta­ t o t t felépítésű termokeresztes á t v i v ő k e t használjuk. Az á t v i v ő k b e n a termokereszt a m é r é s h a t á r t ó l függő, megfelelő é r t é k ű előtételellenállással van sor­ ba kapcsolva. Az átvivőbe olyan speciális RC hálózat van beépítve, amely széles f r e k v e n c i a t a r t o m á n y b a n biztosítja, hogy az á t v i v ő egyen—váltakozó átviteli hibája a megengedett érték alatt legyen. Ezt az á t ­ viteli h i b á t a következő m ó d o n definiáljuk:

mérőfejek a 0 , 3 . . . 50 V feszültségtartományban 10 Hz-től 50 M H z - i g a l k a l m a z h a t ó k ± 0,05 és + 0,5 % közötti bizonytalansággal. < Nagyobb, 1 GHz-ig terjedő frekvenciájú feszült­ ségek mérésére, i l l . összehasonlítására kifejlesztet­ t ü n k egy négy darabból álló termokeresztes mérőfej­ csoportot (3. ábra), amelyet alap-mérőeszközként használunk. A termokereszt-fűtőszál az előtétellen­ állás és a hozzávezetések impedanciájában azonban ezeken a frekvenciákon a r e a k t í v összetevők is jelen^ tősek lehetnek, amit m á r nem lehet széles frekvencia­ t a r t o m á n y b a n kompenzálni, ezért ezek csak korláto­ zott frekvenciasávban adnak konstans átviteli t é n y e ­ zőt. Megfelelő korrekciót alkalmazva azonban jól felhasználhatók a feszültségmérők kalibrálására, összehasonlítására. Jellemzőjük, hogy az előzőekben e m l í t e t t T-elágazás a mérőfejbe úgy van beépítve, hogy a T vízszintes szára igen rövid, így a mérőfej és a vizsgálandó feszültségmérő referehciasíkja maj dnem teljesen egybeesik. A bolométeres átvivő eszközök érzékelője hőfok­ függő ellenállás, például m i k r o h u l l á m ú gyöngytermisztor, amelyet a rajta disszipált villamos teljesít­ m é n y melegít, és ennek függvényében ellenállása változik.

2. ábra. Váltakozó feszültségű voltmérő vizsgálata termo keresztes átvivővel. 1. termokeresztes átvivő, 2. vizsgá­ landó voltmérő, 3. váltakozó feszültségű generátor, 4. egyenfeszültségű voltmérő, 5. egyenfesztiltség-forrás, 6. I-elágazás, 7. galvanométer

100, ahol d az átviteli hiba %-ban, és U az azonos k i ­ meneti hőelem-feszültséghez t a r t o z ó bemeneti v á l t a ­ kozó, illetve egyenfeszültség. / Az á t a l a k í t ó t ezekben a mérésekben, a mikrof orrástól eltérően, p á r h u z a m o s a n kapcsoljuk a vizsgálandó feszültségmérővel és a generátorral. A z összekapcso­ láshoz T-elágazást célszerű használni, az átvivő refe­ renciasíkja ugyanis a szabványos T-elágazás közép­ pontjára illeszkedik. Hivatalunknak k é t ilyen elven m ű k ö d ő műszere van. Az egyikkel 0,3 és 1000 V k ö z ö t t tudunk m é r n i a 10 H z . . . 1 M H z f r e k v e n c i a t a r t o m á n y b a n , a feszültségtől és a frekvenciától függően ± 0,02 és ± 0,1% k ö z ö t t i bizonytalansággal. A m á s i k műsze­ r ü n k öt, e g y e n k é n t 9 darabból álló mérőfej sorozat, amelyet csoportos e t a l o n k é n t h a s z n á l u n k . Ezek a x

282

Termofeszültség kimenet GR-900csatlakozó fpTf hoz illeszkedő menet II i I

3. ábra. Nagyfrekvenciás egyen—váltakozó átvivő

7

P E R É N Y I B . — SASS

A VÁLTAKOZÓ F E S Z Ü L T S É G M É R É S E

A termisztorra egyenfeszültséget kapcsolva meg­ mérjük ellenállását. E z u t á n a termisztorra az egyen­ feszültség mellé váltakozó feszültséget is kapcsolva, a teljesítmény viszony ok megváltoznak, amit az egyenfeszültség, i l l . teljesítmény csökkentésével el­ lensúlyozunk. A k é t teljesítmény összege akkor lesz azonos az előzővel, amikor a termisztor ellenállása megegyezik az előbbi értékkel. A váltakozó feszült­ ség é r t é k é t t e h á t a teljesítményekből visszaszámolva, a k é t egyenfeszültség négyzetének különbségéből vont négyzetgyök adja. " Az e g y e n á r a m ú teljesítmény szabályozását és az ellenállás mérését egyszerre úgy lehet megoldani, hogy a termisztort egy olyan hídba kapcsoljuk, amelyben a hídágak ellenállása megegyezik a ter­ misztor beállítandó ellenállásával, a hidat a t á p ­ feszültség v á l t o z t a t á s á v a l egyenlítjük k i . Ebben az egyszerű kapcsolásban megfelelő szűrőkorökkel gondoskodni kell az egyen- és váltakozó á r a m ú körök szétválasztásáról (4. á b r a ) . A k é t k ö r szétválasztását nagyban leegyszerűsíti á 5. ábrán látható két termisztoros elrendezés, a szű­ rőket i t t a k é t k o n d e n z á t o r helyettesíti. Az ábrából l á t h a t ó a n a" k é t termisztor e g y e n á r a m ú szempontból sorosan, váltakozó á r a m ú szempontból pedig p á r h u z a m o s a n kapcsolódik, amit a váltakozó feszültség számításánál figyelembe kell venni, mivel az egyenfeszültséget négyszer akkora ellenálláson mérjük, mint a váltakozó feszültséget. K ü l ö n figye­ lembe vesszük m é g azt is, hogy a k é t termisztor jel­ leggörbéje sohasem lehet teljesen egyforma, ezért ellenállásuk is különböző. A z egyenfeszültségeket ezért mindig külön-külön mérjük az egyes termisztorokon a váltakozó feszültség rákapcsolása előtt és u t á n . A váltakozó feszültség U é r t é k é t a fentiek f i ­ gyelembevételével, a levezetést mellőzve, az alábbi egyenlettel s z á m o l h a t j u k :

Hivatalunkban saját fejlesztésű, k é t termisztoros bolométeres feszültségetalont használunk, amely 0,5 . . . 1 V feszültséghatárok k ö z ö t t a l k a l m a z h a t ó az 50 k H z . . . 1 GHz f r e k v e n c i a t a r t o m á n y b a n . A m é r é ­ sek bizonytalansága a vizsgálandó feszültségmérőtől, a feszültség és a frekvencia nagyságától függően 1 . . . 5% k ö z ö t t mozog. A váltakozó feszültségek mérésére használatosak még a diódás, kompenzációs feszültségmérők. Ilyen rendszerű feszültségmérőket h a s z n á l u n k a K G S T államok közötti megegyezés alapján a K G S T k e r e t é ­ ben végzétt összehasonlító méréseknél alap-mérő­ eszközként. A műszerek alapkapcsolása a 6. á b r á n l á t h a t ó . A működési elv a dióda indulóáram t a r t o m á n y á n a k exponenciális jellegét használja k i , lényege az, hogy a bemenetre kapcsolt váltakozó feszültséget akkora U egyenfeszültséggel kompenzálja, hogy a diódán "ugyanaz a kezdeti á r a m folyjék á t , m i n t amekkora a váltakozó feszültség bekapcsolása előtt, rövidrezárt komp

\H l>li6-PS
4. ábra. Egytermisztoros^ bolométeres feszültségetalon kap­ csolási vázlata. 1. termisztor, 2. vizsgálandó feszültség­ mérő, 3. generátor, 4. csatoló hurok, 5. ellenállásmérő hídhoz

17 =

ahol E és E a k é t termisztoron m é r t feszültség a váltakozó feszültség rákapcsolása előtt, E[ és E' a k é t termisztoron m é r t feszültség a váltakozó feszült­ ség rákapcsolása u t á n . A bolométeres mérés t u l a j d o n k é p p e n teljesítmény­ mérés, de a termisztoros mérőfej kialakítása olyan, hogy a vizsgálandó feszültségmérőt a bolométer sík­ jához lehet csatlakoztatni, ahol a feszültséget a fenti­ ek szerint pontosan ismerjük. A méréseknél fontos, hogy a termisztorok egyen- és váltakozó á r a m ú ellen­ állása megegyezzék, k ü l ö n b e n a v á l t a k o z ó feszültség nem a s z á m í t o t t é r t é k ű . ICüíöTrö^err m~ecíz-mé^^ ség csatlakozási p o n t j á r a hangoló elemeket kapcsol­ va, az e g y e n á r a m ú ellenállást m e g v á l t o z t a t v a , a bo­ lométeres eszköz hullámellenállását illeszteni lehet a m é r e n d ő körhöz. A méréseket nagyban leegyszerűsíti, ha a h í d k i ­ egyenlítését a u t o m a t i z á l j u k , azaz a tápfeszültséget az N nullindikátor szabályozza a V vezérlő egységen keresztül. í

2

2

5. ábra. Kéttermisztoros, bolométeres feszültségetalon. 1. bolométer-híd, 2. vizsgálandó voltmérő, 4. változtatható egyenfeszültség-forrás, 5. nullindikátor

6. ábra. A diódás-kompenzációs feszültségmérő elvi kapcso­ lási rajza

283

H Í R A D Á S T E C H N I K A X X V I I . É V F . 9. SZ.

ttérési hiba

7. ábra. A diódás-kompenzációs feszültségmérő átlagos frek­ vencia-hibája

bemeneti kapcsok mellett folyt. A k o m p e n z á l ó fe­ szültség nagysága a r á n y o s a bemeneti feszültség 0-acf r e n d ű Bessel-függvényének természetes logaritmusá­ val és függ m é g egy, a dióda jelleggörbéjét m e g h a t á ­ rozó tényezőtől, amelynek nagysága a dióda k a t ó d j á n a k hőmérsékletével állítható be. A műszerek kezelését nehézkessé teszi az, hogy minden mérés előtt meg kell m é r n i a dióda induló á r a m á t és ellenőrizni kell, illetve be kell állítani a diódatényezőt. A műszerek megfelelően k o n s t r u á l t mérőfejjel és megfelelő diódával jól h a s z n á l h a t ó k n é h á n y száz megahertz frekvenciáig, tiszta szinuszos feszültségek mérésére. Nagyobb frekvenciákon k e t t ő s hiba jelentkezik, az egyik az elektronok futási idejének h a t á s a , a m á ­ sik a dióda rezonanciája által okozott mérési hiba. Kz eredő mérési hiba függ a m é r e n d ő feszültség nagy­ ságától, a dióda rezonancia-frekvenciájának és a m é ­ rendő feszültség frekvenciájának h á n y a d o s á t ó l és a dióda rezonancia-görbéjének meredekségétől. A fu­ tási idő negatív, a rezonanciái pozitív mérési h i b á t ckoz. Az átlagos mérési h i b á k n a g y s á g á t mutatja a 7. á b r a .

Nemzetközi együttműködés A váltakozófeszültség-mérések országok közötti egységességét a különböző nemzetközi összehasonlító mérések segítségével ellenőrizzük, illetve biztosítjuk. Ilyen összehasonlító mérések kétoldalú e g y ü t t m ű k ö ­ dés, KGST-feladat keretében és a Nemzetközi Mérés­ ügyi H i v a t a l ( B I P M ) szervezésében t ö r t é n n e k . •Ezen a t é r e n k o r á b b a n a Lengyel Mérésügyi H i v a ­ tallal (CUJM), majd a N é m e t Mérésügyi I n t é z e t t e l (ASMW) v o l t kétoldalú e g y ü t t m ű k ö d é s ü n k , jelenleg a Szovjetunió leningrádi Mendelejev Intézetével ( V N I I M ) állunk kétoldalú kapcsolatban. 1973-ban a KGST Szabványügyi Állandó Bizott­ sága keretében m ű k ö d ő Metrológiai Szekció munka­ terve alapján összehasonlító mérések t ö r t é n t e k a Szovjetunió, Bulgária, Lengyelország, Csehszlovákia, a N é m e t Demokratikus K ö z t á r s a s á g , R o m á n i a és Magyarország részvételével. Ugyancsak részt v e t t ü n k a B I P M által szervezett, 1 GHz frekvencián^ végzett, feszültség-összehasonlító mérésekben. . '

284

* A t o v á b b i a k b a n ezeknek a nemzetközi e g y ü t t m ű ­ ködési m u n k á k n a k az eredményeiről szeretnénk rövi­ den beszámolni. A Mendelejev Intézettel való e g y ü t t m ű k ö d é s fő célja megkeresni az alkalmas összehasonlítási m ó d ­ szert a magyar bolométeres feszültségetalon és a V3—24 típusú diódás kompenzációs voltmérő k ö z ö t t . A nehézséget az okozza, hogy a diódás voltmérő ere­ deti alkalmazási jellemzőjét tekintve 300 M H z felső frekvenciahatárra készült. Lehetőség van azonban arra, hogy a voltmérő a diódák egyedi kalibrálásával egészen 1 GHz-ig h a s z n á l h a t ó legyen. Ehhez alkal­ mas adapterek a különféle szovjet g y á r t m á n y ú esz­ közökhöz rendelkezésre állnak. Tekintettel azonban az eszközök eltérő jellegére, a közvetlenül m é r t érté­ kek k ö z ö t t viszonylag nagy az eltérés, és az eredmé­ nyek csak s z á m í t o t t korrekcióval értékelhetők k i . Az OMH-ban 1 GHz-en kalibrált, magyar termokeresztes transzfer etalont a Mendelejev Intézet tel­ jesítménymérő alap mérőeszközével — illesztett eset­ ben — összehasonlítva, a feszültségre vonatkoztatott eltérés kisebb, m i n t 1%. Ez a t é n y azt mutatja, hogy a diódás kompenzációs voltmérőnél kapott, k b . egy nagyságrenddel nagyobb eltérés a fent említett okok­ ból adódik. Ez az e g y ü t t m ű k ö d é s i munka m é g nincs befejezve, t o v á b b i lehetőségeket keresünk az összehasonlító mérések jobb elvégzésére. A K G S T összehasonlító méréseknél termokeresztes, bolométeres eszközök és^ diódás kompenzációs v o l t m é r ő k kerültek összehasonlításra. M e g h a t á r o z t á k az egyes országok diódás kompen­ zációs voltmérőjének a k a r a k t e r i s z t i k á j á t a~szovjet állami termisztoros etalonnal. A magyar diódára az álábbi korrekciók a d ó d t a k : Frekvencia (MHz)

100

300

600

800

1000

-0,3

-1,1

-3,3

-3,0

+ 1,3

+ 6,9

-0,5

-1,6

-4,6

-6,0

-3,9

+ 1,0

30

(

V

Korrekció a No. 2816 dió­ dára 1 V fe­ szültségnél (%) Korrekció a No. 2816 dió­ dára 0,3 V fe­ szültségnél (%)

A korrekció a futási időből és a rezonancia-hibából a d ó d ó eredő h i b á t kompenzálja. A magyar 1 V-os koaxiális termokeresztes á t v i v ő t összehasonlítva a szovjet diódás kompenzációs v o l t ­ mérővel, az alábbi eltérések a d ó d t a k : frekvencia

Eltérés (%) Az összehasonlítás hibája (%)

1 kHz

80 MHz

60 MHz

100 MHz

-0,02 + 0,03 + 0,18 + 0,79 ±0,05 ± 0 , 2

±0,4

±0,5

A B I P M által szervezett összehasonlító mérések­ ben a vezető l a b o r a t ó r i u m az amerikai National Bureau of Standards (NBS) volt. Ezenkívül, a méré­ sekben r é s z t v e t t a National Research Council, Cana-

P E R É N Y I B . — SASS J . : A VÁLTAKOZÓ FESZÜLTSÉG M É R É S E

da (NRC), a National Physical Laboratory, United Kingdom ( N P L ) , az Electrical Quality Assurance Directorate, United Kingdom (EQD) és az Országos Mérésügyi H i v a t a l . Az összehasonlító mérések során k é t termokeresztes váltakozó-egyen á t v i v ő t kellett minősíteni, meg­ h a t á r o z v a azok váltakozó-égyen átviteli h i b á j á t . Az

összehasonlítások 1 GHz frekvencián az egyik á t v i v ő ­ nél 0,2 V , a m á s i k n á l 0,8 V-os szinten t ö r t é n t e k . A. vezető l a b o r a t ó r i u m a mérések ideje alatt négy alka­ lommal végezte el a minősítést, így az eszközök idő­ beli változására is a d ó d o t t e r e d m é n y . Az összehason­ lító mérések végén k ö z z é t e t t e r e d m é n y e k e t az alábbi t á b l á z a t mutatja.

Váltakozó-egyen eltérés, %. Láboratórium Átvivő

1

1

NBSi

NEO

NBS

2

OMH

NBS

3

NPL

EQD

NBS,

Átlag

0,8 V-os

-0,48

-0,40

-0,48

+ 0,3

-0,22

+ 0,21

+ 0,39

-0,28

+ 0,03

0,2 V^os

+ 2,37

+ 2,52

+ 2,40

+ 1,9

+ 2,28

+ 2,46

+ 2,22

+ 2,60

+ 2,3

A különböző összehasonlítások során kapott ered­ ményekből l á t h a t ó , hogy a nagyfrekvenciás feszült­ ségmérések pontossága az Országos Mérésügyi H i v a ­ talban megfelel a jelenlegi országos igényeknek és a nemzetközi színvonalnak. IRODALOM [1] Uiga, E.— White, W_.F.: Techniques and Errors in High Frequency Voltage Caiibration. I R E Transaction on Instrumentation, Vol. 1—9, No. 2. September 1960. [2] Selby, M. C . : Voltage Mesurement at High and Microwave Frequencies in Coaxial Systems. Proc I E E E Vol. 55. No. 6. June 1967. 3] Szokol H.—Perényi B.—Sass J.—dr. Pákay P.— Fjodorov,

[4]

[5] [6] [7]

[8]

A. M.: Szoszmesznie raboti VNR, i SzSzSzR v oblaszti elektricseszkih izmerenyij na vlszokih csasztotah. Izmerityelnaja Tehnika, No. 6. 1973. Mladenou, I.— Sass J.— Jon, D.— Kornacki, L . — Vojnuju, O.— Fjodoróv, A. M.— Bubliak, P.: Rezultati szlicsenij sztran-cslenov S z E V pri viszokih csasztotah. Izemrityelnaja Tehnika, No. 6. 1973. Williams, E. S.: Practical Aspects of the Use of AG— DG Transfer Instruments. NBS Technical Note, 257 Wilkins, F. J.: Multijunctíon Thermal Converter. Proc. I E E E , Vol. 112. No. 4. April 1965. Kies, /*'. A".: Report on the International Intercomparison oí Voltage Standards at 1 GHz in Coaxial Transmission Line. GIPM Consultativ Committee on Electricity, High Frequency Working Group (külön kiadvány) Perényi B.: Váltakozó feszültség effektív értékének méré­ se. Mérésügyi Közlemények, V I I . évf. 3. sz. 1966. aug.

285