PhD-értekezés tézisei Földtudományok Doktori Iskola
A vallási aktivitás földrajzi mintázata a rendszerváltás után Magyarországon
PETE JÓZSEF
Témavezet : DR. WILHELM ZOLTÁN PHD intézetigazgató-helyettes, tanszékvezet egyetemi docens
Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Pécs 2009
A doktori program címe: A doktori program vezet je:
Földtudományok Doktori Program Prof. Dr. Tóth József D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
A doktori témacsoport címe: A doktori témacsoport vezet je:
Terület- és településfejlesztés Prof. Dr. Tóth József D.Sc. egyetemi tanár, a földrajztudomány doktora PTE TTK Földrajzi Intézet Társadalomföldrajzi és Urbanisztikai Tanszék
A disszertáció tudományága: A disszertáció témavezet je:
Társadalomföldrajz Dr. Wilhelm Zoltán PhD intézetigazgató-helyettes, tanszékvezet egyetemi docens PTE TTK Földrajzi Intézet Általános és Alkalmazott Környezetföldrajzi Tanszék
2
1. Tudományos el zmények és célkit zések 1.1.Problémafelvetés A vallásföldrajz a civilizációs konfliktusok szaporodásával párhuzamosan világszerte visszatér a földrajz perifériájáról a geográfia f ágai közé (PARK, C. 1994). SAMUEL HUNTINGTON (2006) ezzel kapcsolatban a vallások reneszánszáról beszél, míg C. Peach szerint a vallás a 21. század els évtizedében a társadalomföldrajzi kutatások új területévé válhat (HENKEL, R. 2005) Hozzátehetjük: remélhet leg hazánkban is… Magyarország vallási aktivitására, vallásföldrajzára irányuló kutatások elvi alapjait, objektív okait az alábbiakban lehet összegezni: (1) A vallásföldrajzi kutatások aktualitását részben maga a modern földrajztudomány is kiköveteli, bels megújulási igényéb l fakadóan. Egyrészt azért, mivel a vallás és a tér sokoldalú összefüggésrendszerrel, számos kapcsolódási ponttal bír, másrészt pedig interdiszciplinaritása révén új utakat, fejl dési pályákat nyithat a geográfia számára a vallás vizsgálata. (2) A magyar földrajztudomány szempontjából ösztönz leg hat(hat) a politikai, ideológiai gátak leomlása. Ez egyrészt felszabadíthatja a korábbi „lefojtott keresletet”, másrészt megválaszolhat új, aktuális problémákat, témákat. (3) A vallás önmagában is sokoldalú elemzésért „kiált. Ennek tényez i a következ k: - Az egyházak óriási társadalmi t két jelentenek. - A vallás társadalmi szerepe iránti igény, az egyházak iránti bizalom az európai átlagnál jóval magasabb Magyarországon. - A világvallások – különböz szempontok alapján tipizálva – teljesen eredeti és egyedi harmóniateremt technikát alkottak. Éppen ezért a meghatározott társadalmi kihívásokra rendkívül sikeres válaszokat adtak. - A társadalmi tevékenységek földrajzi lokalizációjában a természeti adottságok, anyagi er források mellett minden tárgyi elemben jelen van a szellemi tartalom is. (NEMES NAGY J. 1998). A szellemi t ke vagy az innovativitás mellett talán a spiritualitás is ide érthet . Különösen igaz ez napjainkban, amikor az egyén – a maga tudásával, szellemi hátterével – sajátos térformáló er ként lép fel (WILHELM Z. 2006). 1.2. Kutatási el zmények A magyarországi vallásföldrajzi kutatások gyökerei a 19. század végére nyúlnak vissza. Kezdeteit a vallásnéprajzi, vallásstatisztikai publikációk jelentették. A vallásföldrajz, a vallás földrajzba integrálódásának els lépcs fokát tudományrendszertani helyének meghatározása jelentette. Ezen a téren Czirbusz Géza, Cholnoky Jen , Hézser Aurél és Fodor Ferenc tette meg az els lépéseket. A kevés számú vallásföldrajzi leírás közül kiemelkednek Prinz Gyula elemzései. A fentieken kívül inkább csak vallásföldrajzi jelleg publikációk születtek, pl. az egyházföldrajz tárgykörében. Az 1945 utáni néhány év korfordulót jelentett a magyar vallásföldrajzi kutatások történetében (is). Az „ötvenes évekre” pedig a „szám zetés”, „illegalitás”, „álnév” megállapítás illik leginkább a vallásföldrajz vonatkozásában. Egyrészt azért, mivel ebben az id szakban a földrajzi szintézisekb l a vallási szempontot teljesen
3
mell zték, szám zték. Másrészt a vallási viszonyok tárgyalása visszaszorult a szoros értelemben vett egyházi földrajz – és más, a határtudományok – keretei közé. A fenti „illegális” vallásföldrajzzal szemben a földrajztudományon belül csak az emberföldrajzi vizsgálatok helyét elfoglaló gazdaságföldrajzi kutatások „álneve” alatt lehetett a vallási vonatkozásokkal foglalkozni. A rendszerváltás után a vallásföldrajzi (jelleg ) publikációk számának robbanásszer növekedését könyvelhettük el. A számbeli növekedés ugyanakkor örvendetes tematikai b vülést is jelentett. A szoros értelemben vett vallásföldrajzi munkák mellett a földrajz egyéb ágai, valamint a statisztika, szociológia, történettudomány, néprajztudomány, vallástudomány és a teológia is szolgált adalékokkal a kérdés tárgyalásához. A statisztika érdekl dését jelezte, hogy majd fél évszázad után kezdtek megjelenni a korábbi népszámlálások vallással kapcsolatos adatsorai. Fokozottan volt ez jellemz a 2001. évi népszámlálás vallási adataira. Emellett megszaporodtak az ilyen tárgyú szociológiai, történettudományi, néprajztudományi publikációk is. A vallásföldrajz önálló munka – s mindjárt kötet – címében el ször 1993-ban jelent meg (HUNYADI L. 1993), így a tudományág megkerülhetetlen kiindulópontjává vált Magyarországon. TATAI ZOLTÁN (1997, 1999) pedig ezirányú kutatásainak összegzését adva az addigi eredményeket népszer sít formában a szélesebb szakmai, oktatói közönség számára is elérhet vé tette. Mindeddig azonban a téma legigényesebb és legígéretesebb összefoglalását HUNYADI LÁSZLÓ (1998) nyújtotta. Lényegi meglátása, hogy a vallás és a földrajzi környezet kapcsolatrendszerét dinamikus, egymást néha jelent sen szabályozó kölcsönhatások szövevényeként értelmezte, ezzel szakítva mind a determinista, mind az evolucionista felfogással. A vallásföldrajz „megszületése” gyümölcsöz leg hatott más, új földrajzi aldiszciplínákra is és földrajzi jelleg nek tekinthet néhány más kutatás is. Ezek a már korábban bemutatott demográfiai, statisztikai vizsgálatok sorába illeszthet k. Megemlíthet továbbá néhány ígéretes regionális kezdeményezés a témában. Más tudományágak esetében a vallásföldrajzi érdekl dés viszonylag csekélynek mondható. A két „hagyományos” kapcsolódási terület persze továbbra is produkál új eredményeket. A történettudomány rendelkezik néhány – vallásföldrajzilag is hasznosítható feldolgozással, a néprajztudomány „oldaláról” pedig KEMÉNYFI RÓBERT (2004) tett le alapvet munkát a kérdéskörben. Magyarország vallásföldrajzának vizsgálata, kutatása azonban más, rokon területeken (f leg az etnikai földrajz területén) indult fejl désnek, melynek aktualitását és perspektíváját a térségünkben, a Kárpát-Balkán térségben akkor kirobbant etnikai konfliktusok adták. KOCSIS KÁROLY (1991) azonban szükségesnek látta azok vallásifelekezeti hátterének – szélesebb kör bemutatását is. Magyarország vallásföldrajza vizsgálatának létjogosultságát jelzik az egyetemeken ekkor megjelent vallásföldrajzi jelleg kurzusok és szakdolgozatok, regionális vagy felekezeti feldolgozások is, valamint az a tény, hogy ebben az id szakban vált hosszú id után el ször egyetemi tankönyv témájává Magyarország vallási-felekezeti viszonyainak a kérdése (KOCSIS K. 1996). Kés bbi munkáiban KOCSIS KÁROLY (1999, 2003) tovább finomította a vallásföldrajzi képet.
4
A Magyarországgal foglalkozó földrajzi irodalom más szegmenseiben is teret nyert a vallási szempont. Az újjászület közigazgatási földrajz vizsgálódási körébe is beletartoznak az egyházak, felekezetek. Az elemzések másik, vallásföldrajzilag fontos vonulatát a kulturális földrajzi vizsgálatok képezték az ezredfordulón. TRÓCSÁNYI ANDRÁS és TÓTH JÓZSEF (2002) számottev geográfiai tényez ként szemlélték a vallást, amikor kiemelték: „a kifejezetten hitbéli tevékenységek mellett az egyházak az oktatás, egészségügy és szociális gondozás területén játszották a legnagyobb szerepet”, így nem elhanyagolható kulturális hatást gyakoroltak (TRÓCSÁNYI A. – TÓTH J. 2002. p. 76). A szerz k három területet elemeztek részletesebben: a felekezeti oktatási infrastruktúra, oktatásügy, a felekezeti megoszlás és az izraelita felekezet kulturális hatását. E korrekt összegzések is további kutatásokra ösztönözhetnek. 1.3. Célkit zések A disszertáció fenti munkák sorába igyekszik lépni. A kutatás során az alábbi kérdésekre kerestem a választ: (1.) A vallási aktivitás különböz aspektusainak felekezetileg is detektálható eltérései vannak-e? (2.) A létez modernizációs, szekularizációs tendenciák mellett miben és mennyiben vannak máig hatással a vallások, egyházak hazánkban? (3.) Az egyházak, felekezetek m ködésének milyen mértékben, milyen jelleg térreleváns következményei, hatásai vannak? A fenti kérdések vizsgálatának szemléletét meghatározó néz pontok közül három rajzolható ki. Egyrészt – földrajzi elemzés révén – a térbeli jelleg. Bár nem mindig explicit módon jelenik meg, de a háttérben – remélhet leg – mindig felsejlik. Másrészt a – vallás eszmei, ideológiai entitás mivolta ellenére vagy okán – kvantitatív jelleg. Harmadrészt a vallást gyakorló (vagy nem gyakorló) embercsoport körülhatárolhatósága(?) révén a társadalmi jelleg. Mindezt keretezi – vallásfenomenológiai megokoltságból is – egyfajta idiografikus, pozitivista jelleg. A részletesebb vizsgálatok azonban több területen más, specifikus kérdéseket is érintenek. Vallás és népesség – vallásos népesség? A legkézenfekv bb összefüggés a vallás és a népesség között figyelhet meg. A korábbi vizsgálatok is ezzel foglalkoztak leginkább. A népesség demográfiai (nemi, életkori, családi állapotbeli) összetétele és a vallás(osság) összefüggése korábban rögzült tételként szerepelt a szakirodalomban: a vallásos népesség szignifikánsan id sebb, n többlettel, magasabb gyerekszámmal jellemezhet populáció, amihez a falusi, alacsonyan iskolázott jelz is társult. A nyolcvanas évekt l ennek több aspektusát cáfolni lehetett (TOMKA M. 1999, 2000, 2006). Kevéssé vizsgált a halálozás (HAGGETT, P. 2006), valamivel jobban a devianciák és az egészség – f leg lelki egészség – vallásossággal, felekezetiséggel összefügg helyzete. Mindezekb l fakadóan feltételezhet , hogy bizonyos, a családmérettel, családi állapottal való korreláció kimutatható a vallással, felekezetiséggel kapcsolatban.
5
Település – társadalom - vallás A vallásszociológiai szakirodalom általános érvény megállapítása volt, hogy a „vallásosság” településtípusonként, településkategóriáktól (településmérett l) függ en változik. A városi lakosság kevésbé vallásos, mint a falusi, a f város és a megyei jogú városok lakói pedig kevésbé vallásosak, mint a többi város lakossága. A rendelkezésre álló statisztikai adatok vizsgálata során az alábbi hipotézisekkel éltem: (1.) Szignifikáns különbségek adódnak a különböz településtípusok, településkategóriák között a felekezethez tartozó – felekezethez nem tartozó népesség jelenlétét, arányát illet en. (2.) A településtípusok között a felekezeti szerkezetben is kimutathatók különbségek. (3.) A városállományon belül a különböz id szakban várossá nyilvánított települések között kimutatható a különbség a felekezeti szerkezetben. Mindezek rávilágíthatnak a „vallásosság” egyes területi típusaira is. Vallás, gazdaság, környezet A vallásökonómia problémakörének megközelítéséhez néhány elvi kérdés tisztázása szükséges. (1.) Lehet-e ökonómiailag racionális, ami filozófiailag inkább transzcendens? (2.) Melyek a vallás és gazdaság szférájának kapcsolódási és ütközési pontjai? (3.) Beilleszthet -e tágabb, globális összefüggésbe a gazdaság: létezhet-e etikus, ökológiai gazdaság – vallási alapon? (4.) Érvényesül-e mindez Magyarországon is? A fenti tisztázást követ en Magyarország vonatkozásában szükséges a számításba vehet adatbázisok (népszámlálási, adózási, egyéb) többoldalú elemzése. Ennek során az alábbi kérdések merülhetnek fel: (5.) Vizsgálható-e az egyes felekezetek közvetlen gazdasági szerepe, tevékenysége? (6.) Kimutatható-e bármiféle összefüggés a felekezetiség és a gazdasági aktivitás, gazdasági tevékenység, netán – a jövedelmi viszonyok tükrében értelmezett – gazdasági sikeresség között? Kultúrák keresztútján A fenti kérdések a kultúra és a vallás viszonylatában fel sem merülnek. Itt inkább a viszony – folytonos, mindig aktuális – újrafogalmazásának pillanatnyilag fontos vonásait kell kiemelni: a kultúrák együtt/egymás mellett élésének kérdését. A globális világban ez természetesnek hat, de – mint e világ része – Magyarország sem vonhatja ki magát hatásai alól. Vannak-e sajátos, térségünkre vagy csak Magyarországra érvényes konzekvenciái az utóbbi évtizedek folyamatainak? 2. Kutatási módszerek Mint minden kutatás, így a jelen dolgozat egyik legfontosabb kérdése a módszertan, a „mit, hogyan, miért mérünk” kérdésköre.
6
A vizsgálat indokát, „miértjét” két tényez ben ragadhatjuk meg. Egyrészt ugyanis ha a vallást mint társadalmi jelenséget térbeliségében, földrajzi vonatkozásaiban tudományos igénnyel kívánjuk megragadni, akkor elengedhetetlen egzakt, „kemény”, térbeliesíthet adatokkal, tényekkel alátámasztani állításainkat. Másrészt a vallástudomány, különösen a vallásföldrajz az eddigiekben még nem jutott egyöntet en elfogadott eredményre a vallás, vallási aktivitás mérésében. Ha pedig komplex vallásföldrajzi kép megrajzolására törekszünk, akkor a lehet legszélesebb kör , a vallásföldrajz minden aspektusára releváns adatokat kell felhasználni és adekvát eredményeket produkáló módszereket kell alkalmazni. Melyek lehetnek ezek, az adatok („mit mérünk”), módszerek („hogyan mérünk”)? 2.1. Adatbázisok, adatforrások Az adatbázisok, adatforrások alapvet en két csoportra oszthatók: els dleges (népszámlálások, népmozgalmi adatfelvételek, adatgy jtések) illetve másodlagos források (publikációk, számítások). Mivel a dolgozatban mindkett felhasználásával messzemen en éltem, a téma szempontjából célravezet bbnek t nt az adatforrásoknak az egyes részproblémák sajátosságaihoz jobban igazodó, az alábbiakban részletezend felosztása. Felekezeti létszámok Els dlegesen az egyes felekezetek híveinek létszámát szükséges térbeliségében megragadni. Földrajzilag leképezhet adatbázist az egyes felekezetek, egyházak saját bels felmérései, statisztikái, anyakönyvei jelenthetnek. Az alapvet problémát ezek összegy jtése, standardizálása (területi és id beli egyeztetése) okozza. A lényegi kérdés azonban továbbra is fennáll: mit reprezentálnak ezek az adatok? A formális egyháztagságot, felekezethez tartozást, de semmiképpen sem a vallásosságot, bels meggy z dést, hitet, az ezekb l fakadó vallási aktivitást. Ezen problémák miatt a disszertációban ilyen adatok nem szerepelnek. Hasonlóképpen mell ztem az egyes felekezetek személyi állományának földrajzi vizsgálatát is. Térbeliségében és tényszer ségében leginkább megragadható adatokkal, információkkal a felekezeti létszámok vonatkozásában a statisztikai felvételek, népszámlálási adatsorok szolgálhatnak, jóllehet, a statisztikai adatok is rejtenek problémákat. A népszámlálási kérd ív ugyanis nem a formális felekezethez, vallási közösséghez tartozást, sem a vallásgyakorlatot, annak intenzitását, netán a vallásos hitet, hanem egyedül a vallásos önbesorolást tudakolta. Mindazonáltal hiányosságai ellenére a lehet ségeknek leginkább megfelel megoldást mégis ez jelenti, így a legtöbb elemzés során ezekre az adatokra támaszkodtam a dolgozatban. Az így nyert adatok feldolgozását, értékelését különböz beavatkozás-mentes vizsgálatok (statisztikai és történeti/összehasonlító elemzések) tették lehet vé. Felekezeti intézmények Térben jól rögzíthet k, s t jelent s téralakítók a felekezeti intézmények, mint az egyházi infrastruktúra elemei. Feltérképezésüket mind az egyházak, felekezetek bels
7
kimutatásai, mind a világi speciális (szakmai) adatbázisok lehet vé teszik. Feltárásuk, felhasználásuk a felekezetek térbeli-társadalmi hatásának, szerepének vizsgálatát, területi jellemzését teszi lehet vé. Az alábbiakban több elemzés során is megjelennek ezek az adatok. Gazdasági, pénzügyi adatok A vallásföldrajzi kutatások egyik legérzékenyebb szegmensét az egyes felekezetek gazdasági, anyagi, vagyoni helyzetének vizsgálata jelenti, jóllehet a „hagyományos” vallásföldrajzi kutatások egyik legkedveltebb, leginkább kimunkált része. Adatforrásai részben átfedésben vannak a személyi állomány (lelkészek, világi alkalmazottak, egyházi intézményben foglalkoztatottak), illetve intézmények, (oktatási, egészségügyi, valamint szociális infrastruktúra és szolgáltatások) adatbázisaival. Másrészt azonban igen körülményes azok megszerzése, összesítése (építészet-épít ipar; nyomda-, kegyszer-, ajándékipar; pénzügyek; múzeumok, kegyhelyek idegenforgalma). A legkézenfekv bbnek t nik a nyilvános pénzügyi forrásokra vonatkozó adatok összegzése. Ilyenek a költségvetési támogatások, illetve az egyházi szja-rendelkezések statisztikája. Ezek kett s eredményt hozhatnak: mutathatják az egyes felekezetek pénzügyi, anyagi erejét, de az egyes felekezethez tartozók gazdasági-pénzügyiszociális helyzetét is. Ez utóbbi azonban igen csalóka lehet: az szja-rendszer – a benne rejl ellentmondások révén – csupán egy sz k mintára ad reális képet a jövedelmi helyzetr l, de ami számunkra fontosabb: nem rögzíthet térben, így területi elemzések nem végezhet k el ezek alapján. 2.2. Elemzési módszerek A vallásföldrajzi kutatások egy társadalmi jelenség térbeli, földrajzi dimenzióit vizsgálják, így annak megfelel , ahhoz ill módszereket, megközelítési módokat is kell alkalmazniuk. Ezek közül álljon itt néhány! Mivel a vallásföldrajz – a társadalomföldrajzon belül –a népességföldrajz részének tekinthet , így javarészt annak vizsgálati módszereivel élhet. Elmondható azonban, hogy nincsenek speciális népességföldrajzi módszerek és technikák. A munkamódszer legtöbbször tárgyfügg és célorientált. A geográfia általános ábrázolási technikái mellett (táblázatok, térképek, diagrammok) az adott tárgy szempontjából szomszédos tudományok módszereit is (demográfia, statisztika) felhasználtam. A népességföldrajzi folyamatok történetisége okán nem tekinthetünk el a történettudomány módszereinek alkalmazásától sem. Természetesen a regionális földrajz vizsgálati szempontjai, módszerei is fontos szerepet játszanak egyes problémák tisztázásában, feltárásában. A disszertáció egyes alfejezetei kísérletet tesznek a térbeli és funkcionális elrendez dés bemutatására, térbeli mintázat felvázolására; a területi egyenl tlenségi mutatók vallásföldrajzi alkalmazására, míg a dinamikus változások, térszerkezeti változások, térbeli terjedés és visszaszorulás elemzése további vizsgálatok tárgya lehet. Mindezen eredmények „el állítására” és megjelenítésére a Microsoft Office 2003 programcsomag adatbázis-kezel , képszerkeszt és egyéb programjait használtam.
8
2.3. A vallási aktivitási index Az adatok, módszerek kérdésének lezárásaként kísérletet teszek egy, a nemzetközi szakirodalom által is hiányolt mutató, a vallási aktivitás indexének kidolgozására. Ez mindazokat a – küls leg mérhet , vizsgálható – tevékenységeket, viselkedést, magatartást jelentheti, aminek hatása a földrajzi térben is érzékelhet , számszer síthet . Ennek elemei: (1) az egyházhoz, felekezethez tartozó népesség aránya (a népszámlálási önbesorolás), (2) a felekezeti intézményi index (a felekezeti oktatási, egészségügyi és szociális intézmények 100 000 lakosra vetített értéke), (3) a felekezeti központi index (a felekezetek országos központjainak 100 000 lakosra vetített értéke), valamint (4) a vallási diverzitási index (a felekezeti sokszín ség – valószín ség-számítási megközelítésben). A négy index értékeinek felhasználásával képeztem egy Bennett-féle komplex mutatót, melyet vallási aktivitási indexnek neveztem el. Az eredeti indexekb l számított, a maximum százalékában kifejezett jelz számok súlyozatlan számtani átlaga adja a vallási aktivitási indexet (NEMES NAGY J. 2005). A négy mutatót nem volt érdemes faktorokba összevonni, annyi azonban megállapítható, hogy a vizsgálatba bevont tényez k a vallási aktivitásnak talán két vonatkozását írják le: a vallási aktivitás „mélységét” (vertikális jellemz it) a felekezeti népesség aránya, a vallásgyakorlás „szélességét” (horizontális jellemz it) a vallási diverzitási index írja le. A kett nek mintegy „ered jeként” az intézményi index és a felekezeti központi index vehet tekintetbe. A megfeleltetés azonban nem teljesen egyértelm (1. táblázat). 1. táblázat: A vallási aktivitási index korrelációs mátrixa
Felekezeti Felekezeti Felekezeti Vallási népesség intézményi központi diverzitási aránya index index index ----0,180500 -0,367709 -0,806300 -0,180500 ---0,160956 0,477229 -0,367709 0,160848 ---0,625787 -0,806300 0,477229 0,625787 ----
Felekezeti népesség aránya Felekezeti intézményi index Felekezeti központi index Vallási diverzitási index
(Saját szerkesztés) 3. Az eredmények összefoglalása 3.1. A tudományág magyarországi kereteinek rögzítése Mivel a vallásföldrajz – mint a fentiekben láthattuk – igen csekély magyarországi el zményekkel rendelkezett, szükségesnek látszik magyarországi kereteinek rögzítése, meghatározása, kapcsolatainak, felosztásának felvázolása. A vallásföldrajz a kölcsönös vallás/tér-kapcsolattal foglalkozik, azaz a vallások befolyásával a földrajzi környezetre és fordítva, a természeti, kulturális, szociális és technikai környezet befolyásával a vallási elképzelésekre (RINSCHEDE, G. 1999). Éppen ezért igen széles diszciplináris kapcsolatokkal rendelkezik. 9
Egyes megközelítések szerint a kulturális földrajz tárgykörébe tartozik (JOHNSTON, R. J et al 2000; HUNYADI L. 2002; TRÓCSÁNYI A. – TÓTH J. 2002). Ugyanakkor egyes német geográfusok a kultúrföldrajz részterületének tekintett szociálgeográfia egyik részdiszciplínájának vélik a vallásföldrajzot (BERÉNYI I. 1992). Más megközelítés szerint a vallásföldrajz az ágazati földrajzok egyike, a társadalomés gazdaságföldrajz társadalomföldrajzi alrendszerének egyik önálló diszciplínája – az emberföldrajz, népességföldrajz és kulturális földrajz mellett (VOFKORI L. 2003). Ismét más megközelítések szerint a vallásföldrajznak a társadalmi-gazdasági földrajz keretében, a népességföldrajzon belül az ágazati földrajzok között van a helye. (TATAI Z. 1999). Más felfogás szerint a népességföldrajzon belül nem alkot aldiszciplínát, csupán a népesség kulturális jellemz inek egyikeként vizsgálandó (KOVÁCS Z. 2007). A Magyar Tudományos Akadémia Földrajz I. Tudományos Bizottság 1999. évi állásfoglalása szerint pedig a vallásföldrajz – az etnikai földrajz mellett – a népességföldrajz ágazata (BECSEI J. 1999). Egy lehetséges felosztása szerint általános, ágazati, regionális és történeti vallásföldrajzról beszélhetünk (1. ábra).
1. ábra: A vallásföldrajz felosztása (Saját szerkesztés) 3.2. A népesség vallási jellemz i A népesség vallási jellemz i közül a legkevesebbet a felekezeti összetétel mutatja (2. ábra). Annál fontosabb a különböz demográfiai mutatók vizsgálata. Bár globálisan, minden felekezetre vonatkozóan nem mutatható ki összefüggés a felekezetiség és a termékenység között, az egyes felekezetek esetében mégis dönt en átlag feletti értékeket kapunk. A halálozás oldaláról vizsgálva a kérdést – a szociológiai elemzések tanulságai alapján – megállapítgató, hogy a vallásosságnak egészségmeg rz szerepe van. A népesség nem és kor szerinti összetételét vizsgálva kirajzolódik a vallásos népességen belül a n k szignifikáns felülreprezentáltsága, valamint az id sek nagyobb aránya. A felekezetek lélekszámával csupán a történelmi egyházak esetében, a korösszetétel vonatkozásában tapasztalható összefüggés: a létszám csökkenésével együtt növekszik az öregedési index. Ez talán annak tudható be, hogy a kisebb,
10
asszimilációnak jobban kitett közösségekben a (vallási) identitás meg rzése inkább a hagyományokat jobban rz , id sebb generációkra jellemz . Nem kíván Ismeretlen, nincs válaszolni; 10,14 válasz; 0,68 Nem vallásos; 14,55 Más; 1,22 Katolikus; 54,51
Evangélikus; 2,98 Református; 15,92
2. ábra: Az egyes felekezetek aránya a teljes népességb l, 2001 (%) (KSH 2001 alapján, saját szerkesztés) A családi állapot jellemz i vonatkozásában a szociológiai vizsgálatok eredményei igazolódni látszanak. A vallásosakra magasabb házas arány, magasabb arányú házastársi együttélés, viszont alacsonyabb válási és élettársi arány jellemz . Természetesen kisebb-nagyobb felekezeti eltérések el fordulhatnak. 3.3. Vallás és település Az egyes felekezetek települési szint megoszlása – az országos arányokon túl is – mutat némi érdekességet. A statisztikai jellemz k ugyanis bizonyos szabályosságot tükröznek. A felekezetek adott településtípuson vizsgált szórásának értéke – talán nem meglep módon – a f városban a legnagyobb. A medián adatokból pedig látható, hogy a keresztény történelmi egyházak hívei az „átlagnál” kisebb, a többiek az „átlagnál” nagyobb településeken élnek nagyobb számban. A képet azonban a részletesebb vizsgálatok némileg tovább árnyalják. Bár a településmérettel csak az izraeliták eloszlása mutat er s korrelációt, de a városállományon belül a kisebb felekezetek megoszlása sem egyenletes. A városok – jogállás szerinti – korának vizsgálata alapján sajátos következtetések vonhatók le. A feltételezés, miszerint a szocialista kor városainak felekezeti jellege eltér a régebbi és újabb városokétól, nem igazolódott be. A városcsoportok között csupán a mai városok esetében találunk szignifikánsan magasabb értékeket a felekezeti arány vonatkozásában, mivel a „régi” városok esetében ezt a jelleget a nagyságukból, a „szocialista” városok esetében viszont történelmi múltjukból fakadó társadalomszerkezetük egyenlíti ki. Er síti ezt a hatást a friss falusias múltjukból (jelenükb l?) adódó tradicionális felekezeti és mentális jelleg. Külön figyelmet érdemelnek a legnépesebb városok vizsgálatának eredményei. A „top 20” város vizsgálata alapján részben a felekezetek – történeti okokkal is magyarázható – földrajzi elterjedése, részben viszont sajátos egyedi jegyek mutathatók ki (pl. Érd, Székesfehérvár esetében).
11
A falvak vizsgálata alapján megállapítható, hogy a nagyobb történelmi egyházak inkább közelítik az országos lefedettséget, mint a kisebb, újabb felekezetek. A felekezeti arányok pedig fordítottan alakulnak: a nagyobb, történelmi felekezetek esetében a nagysággal csökken, a kisebb egyházak esetében a településméret növekedésével növekszik az adott felekezet aránya a méretkategórián belül. 3.4. Vallás és gazdaság Bár Magyarországon is jelen vannak az egyházi – jogi és természetes személyek által tulajdonolt – vállalkozások, gazdasági társaságok, – nemzetgazdasági szempontból nem túl jelent s – szerepük csupán a szolgáltató szférában mutatható ki. Ez utóbbi nem csupán a kultúrában, oktatásban, egészségügyben betöltött szerepükre korlátozódik, hanem a vendéglátás, (vallási) turizmus területére is kiterjed. 2007-ben az összes beutazás 0,4.%-a tartozott a vallási turizmus tárgykörébe. Ennek dönt többsége egynapos látogató. Az egy- és többnapos vallási célú beutazók között azonban szembet n különbség figyelhet meg: amíg az egynapos beutazók 84%-a 45 évesnél id sebb, addig a többnapos beutazók esetében ez az arány „csak” 66%. Az európai népesség demográfiai változásait figyelembe véve a jelenség a magyarországi turizmus – további kutatásokat érdeml – er ssége lehet. A vallás és gazdaság kapcsolatrendszeréb l ezen kívül még a népesség gazdasági aktivitásának, valamint az szja felajánlások kérdése érdemel említést. A foglalkoztatás és munkanélküliség vonatkozásában a felekezeti eltérések, sajátosságok hátterében az egyes felekezetek területi-demográfiai sajátosságai állnak. A f bb nemzetgazdasági ágak szerint vizsgálva a kérdést kimutatható valamennyi nem keresztény csoport alulreprezentáltsága a mez gazdasági szektorban. Ezt elégségesen magyarázza településtípusok szerinti megoszlásuk – a zömük városlakó. Az iparban foglalkoztatottak országos arányát viszont csak a katolikusok, valamint a ’többi keresztény’ felekezet haladja meg. A nagy történelmi egyházak hívei – illetve a ’többi keresztény’ felekezetek – alulreprezentáltak a szolgáltató szektorban. Az szja felajánlások vizsgálata azt a feltételezést engedi meg, hogy az egyes felekezetek gazdaságilag, jövedelmileg jellegzetesen eltér csoportokat képeznek. A nem vallásosak – a költségvetési el irányzat számára tett felajánlások alapján megkockáztatva – magasabb anyagi státuszúak, mint a vallásos népesség. Ezt részben demográfiai okok is magyarázhatják: a történelmi („nép”)egyházak hívei körében magasabb a nyugdíjas korúak, valamint a nagycsaládosok aránya. A „legtehet sebb” felekezetek hívei pedig jelent s részben az aktív korú, magasabb társadalmi-anyagi státuszú körökb l kerülnek ki. 3.5. Vallás és kultúra Jóllehet: az egyházi iskolák összességében sehol nem váltak az iskolafenntartók piacának meghatározó szerepl ivé, az intézmények 5, a diákság 8%-ával néhol számottev szerepet játszanak. Ez jelenti az egyházak kulturális szerepének legnagyobb szeletét. Oktatásföldrajzi szempontból az alapfokú oktatás vonatkozásában megállapítható, hogy az egyházak és felekezetek a nem önkormányzati
12
iskolafenntartók közül – Budapest és Heves kivételével – a legjelent sebbek. A felekezeti iskolák aránya Pest, Bács-Kiskun és Békés megyében, valamint Budapesten a legnagyobb. Utóbbi esetben a „biztos piac” és a vallási heterogenitás, míg DélkeletMagyarország tekintetében a reformátusok felülreprezentáltsága lehet az egyik f indok: a helyi gyülekezetek inkább visszakérik iskoláikat, mint a centralizáltabb katolikus közösségek. Vallásföldrajzi, felekezeti szempontból vizsgálva a kérdést azt tapasztalhatjuk, hogy a több mint 130 bejegyzett egyház, felekezet csak 10 százaléka, 14 egyház tart fenn iskolákat. Éppen ezért a felekezeti arányok és a felekezetek által fenntartott iskolák aránya jelent s mértékben eltér – országosan és megyei szinten is. A felekezeti oktatás társadalmi, földrajzi aspektusait – a közelmúlt oktatási, oktatásföldrajzi, oktatásszociológiai változásainak tükrében – a Dél-Dunántúl legnagyobb felekezeti oktatási intézménye példázza, a Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécsett. A tanulók területi eloszlása az elmúlt évtizedben meglehet s koncentráltságot mutatott. Regionális és megyei szinten ez egyértelm en a Dél-Dunántúl és benne Baranya egyre er teljesebb dominanciáját jelentette. Kistérségi szinten is hasonló tendenciákat figyelhetünk meg. Az intézmény vonzáskörzete, rekrutációs bázisa megfeleltethet a megyével: a diákok 90%-a 60 km-nél közelebb lakik az intézményhez. Pécs aránya folyamatosan csökkent, a bejárók és a kollégisták aránya n tt. A tendencia tehát harmonizál az általános folyamatokkal. A jelenség tágabb, társadalmi vetületeit vizsgálva az a megállapítás sz rhet le, hogy a gimnázium egyre inkább nyitott a vidéki, rurális, kevésbé iskolázott térségek irányába, s így „kultúrmissziós” feladatot lát el. Föltehet azonban a kérdés: vajon nem arról van-e szó, hogy – a globális szinten értelmezett agyelszíváshoz hasonló tendencia révén – a vállalkozó szellem , innovatívabb rétegek gyermekeit vonja magához így az intézmény? A korlátozott adatbázissal elvégzett vizsgálat azt a következtetést engedi meg, hogy az intézmény egy sajátos szociológiai csoport, a vidéki, vallásos, jelent s részben nagycsaládos, értelmiségi rétegek gyermekeit fogadja nagyobb számban. Némileg felesel ez az országos statisztikai adatokkal: a vallásos népesség az általános iskolát végzettek körében kissé felül, míg a diplomások között valamelyest alulreprezentált. Mindez csak az oktatás – legyen akár felekezeti – megkülönböztetett társadalmi, társadalompolitikai szerepét húzza alá. A felekezetek egyéb intézményfenntartó tevékenységének mutatói közül a legjellemz bb az egyházak – egészségügyi, szociális – szférában betöltött szerepének látványos növekedése: 1990-2001 között 3-ról 9%-ra n tt ezen intézmények aránya. Átlagon felüli a részesedésük a diákotthonok, kollégiumok, a tartós elhelyezést biztosító szociális intézmények, illetve az otthonházak vonatkozásában. Jellemz lehet továbbá az ellátottak felekezeti megoszlása is. Kiemelked en magas az egyházi intézmények által ellátott izraeliták aránya, s az átlagnál nagyobb a katolikusok, protestánsok és más vallásúak egyházi ellátása. Szembet n azonban a vallásosak, különösen a katolikusok és protestánsok alulreprezentáltsága az összes ellátott között. Mindez a más társadalmi csoportok iránti nyitottságot, „küldetést” jelentheti.
13
3.6. A felekezetek térbelisége Az egyes felekezetek térbeli, regionális hatását Magyarországon érdemben még nem vizsgálták. Talán azért sem, mivel térbeli jellemz ire sem álltak rendelkezésre megfelel adatok. A területi, statisztikai vizsgálatok els elemét a tapasztalati tények számszer sítése jelentheti. Ebben a vonatkozásban volt érdemes az egyes felekezetek térbeli súlyát, súlypontját megvizsgálni. Az eredmények azt mutatják, hogy a vallásos népesség – össznépességhez viszonyított – nyugati vergenciája egyértelm en a legszámosabb katolikus felekezet hatását mutatja. A „legnyugatibb” felekezet az evangélikus, a „legkeletibb” a görög katolikus – némileg megel zve a reformátust. A többi felekezet zömmel az országos súlypont körül szóródik (3. ábra).
3. ábra: Az egyes felekezetek súlypontja (KSH 2001 alapján, saját szerkesztés) Más területi statisztikai mutatók vizsgálata, áttekintése után csupán egyetlen, óvatos következtetés vonható le: a történelmi egyházak – nagy elterjedtségük, létszámuk révén – alapvet en létszámuknak megfelel en, többé-kevésbé egyenletesen fedik le a teret. Területi különbségek, egyenl tlenségek – f leg történeti okokból – els sorban a kisebb létszámú felekezeteknél figyelhet ek meg, felekezetr l felekezetre eltér jelleggel. Közülük csupán a nem keresztény felekezeteket vizsgáltam. A nem keresztény felekezetek térbeli rendjét tekintve els dlegesen azok marginalitása t nik ki: Budapest kivételével arányuk csak tized százalékokban mérhet , országosan is csupán az össznépesség 0,25%-a! Ennek magyarázata igen egyszer : a nem keresztény vallások mintegy felét kitev zsidóság Budapesten koncentrálódik. Vidéki „központjaik” pedig – az ország nyugati és keleti peremén – figyelemre méltó egybeesést mutatnak a zsidó lakosság 19. századi bevándorlási irányaival, 20. század eleji elhelyezkedésével. A többi területi-statisztikai eltérés magyarázata javarészt további vizsgálatot igényel (4. ábra).
14
4. ábra: A nem keresztény felekezetek aránya, megyénként, 2001 (KSH 2001 alapján saját szerkesztés) Más jelleg területi mutatót jelenthet a vallási aktivitás különböz szempontok szerinti vizsgálata. Ennek els közelítése az egyházhoz, felekezethez tartozó népesség aránya lehet (5. ábra).
5. ábra: Az egyházhoz, felekezethez tartozó népesség aránya megyénként, 2001 (%) (KSH 2001 alapján, saját szerkesztés) A felekezeti népesség mintázata nem vezethet vissza egyetlen, földrajzilag releváns okra, területenként különböz válaszokat lehet adni. A legszembet n bb Nyugat-Magyarország és a Tiszántúl markáns különbsége, amit a katolikus és protestáns felekezet aránya magyaráz. A fenti tendenciától eltér állapotokra egyedi magyarázatok adhatók: a Dunántúl alacsonyabb értékeit (Komárom–Esztergom, Fejér 15
és Baranya) a magasabb fokú (szocialista) iparosítás indokolhatja, míg Szabolcsban a görög katolikusok felülreprezentáltsága és szociális tényez k magyarázhatják a magas értéket. Budapest alacsony értéke a modernizációval együtt járt szekularizáció terméke, míg Pest megye viszonylag magas értékét a szuburbán középrétegek adhatják. Bizonyos szint vallási aktivitást jelenthet egy terület „vallási intézményekkel való ellátottsága” is, melynek alapján a felekezeti intézményi index értéke számítható (6. ábra). A térbeli mintázat rendszertelensége számos, f leg helyi tényez re vezethet vissza. A központi régió, mint legnagyobb „piac” kiemelked értékei talán nem szorulnak magyarázatra. Annál érdekesebb a Békésben található maximális érték, melynek hátterében a felekezeti összetétel, illetve az egészségügyi, szociális intézmények nagyobb súlya állhat. Nógrád, Tolna, Zala alacsony értékének hátterében – Budapesttel szemben – az oktatási piac sz kössége állhat, míg Észak-Dunántúl és a régióközpontok átlagos értékeit kiegyensúlyozott társadalmi hátterük indokolhatja. Csongrád alacsony értéke viszont az intézményrendszer aszimmetriáiból is adódhat, ti. szinte hiányzik az egyházi szociális szféra. Mindezek mellett a Dunántúl „egyveret bbnek”, alulreprezentáltnak t nik, amit a centralizáltabb katolikus intézményfenntartók nagyobb súlya okozhat.
6. ábra: Magyarország felekezeti intézményi indexe, 2002-2007 (Felekezeti honlapok alapján, saját szerkesztés) A felekezeti központi index (7. ábra) alapján megfigyelhet egy halványan kirajzolódó térszerkezeti eloszlás. Amíg a Dunántúlon egy nyugat-keleti növekedés figyelhet meg, addig Kelet-Magyarországon egy dél-északi trend mutatható ki. Mindez némiképpen emlékeztethet egy eltorzult, közép-magyarországi kisugárzásra, de ennek hátterét nem lehet egyértelm en felvázolni. Mindez talán összefüggésbe hozható a térség felekezeti struktúrájával is: ezen területek magas protestáns reprezentációja maga is a vallási újítás, új felekezetek megjelenésének talaját, bázisát
16
képezhette. Ez pedig a vallás bels innovatív hatására utal. A fent elmondottakat a vallási diverzitással összevetve igen tarka képet kapunk (8. ábra).
7. ábra: Magyarország felekezeti központi indexe, 2001 (Saját szerkesztés)
8. ábra: A vallási diverzitás értékei megyénként, 2001 (KSH 2001 alapján, saját szerkesztés) A Dunántúlon a központi területek felé növekszik a vallási diverzitás, az ország középs vidékeivel együtt szinte gy r ként veszi körbe a Közép-Magyarországi Régiót. Az ország keleti peremvidéke viszont kiemelked vallási diverzitással rendelkezik, nem utolsó sorban a magas protestáns részaránynak köszönhet en. A legszembeötl bb egybeesések ezzel kapcsolatban figyelhet k meg a két index között, 17
bár a korreláció nem egyértelm (pl. Nógrád). Északkelet-Magyarország el kel helyét a felekezeti központi index tekintetében közvetve is okozza a magas protestáns részarány: a teológiai tanítását tekintve liberálisabb protestáns felekezetek több szempontból is táptalaját jelentik a vallási újításnak. Részben a bels meghasonlások, megosztottságok vezethetnek új felekezetek létrejöttéhez, részben pedig a nagyobb létszámú, elvallástalanodott lakosság is alkalmas „piacot” jelenthet az új felekezeteknek. Protestáns területeken ugyanis a nem hív k és a nem válaszolók aránya is nagyobb. Leginkább szembeötl ez Közép-Magyarországon, ahol alacsony a katolikusok, magas a protestánsok, a nem hív k, nem válaszolók aránya (PETE, J. 2003). A fenti mutatókból számított új index, a vallási aktivitási index térbeli mintázata meglep , de meglehet s szabályszer ségeket mutat (9. ábra). A szabályszer séget egy a fentiekben is érzékelt „kétcentrumú” koncentrikus hullám jelentheti, részben Középrészben Kelet-Magyarországról kiindulva.
9. ábra: A vallási aktivitás megyénként, 1999-2002 (Saját szerkesztés) A meglepetést a hullám „iránya” jelentheti, mégpedig azáltal, hogy a feltételezett, s t evidensnek t n nyugat-magyarországi magasabb vallási aktivitás helyett a pólusok „felcserél dve” jelentkeztek Mindez két dolgot jelenthet. Egyrészt azt, hogy a vallás kapcsán talán érdemes átgondolni az aktivitás fogalmának értelmezését, hogy – tágabb összefüggésben – „beleférjenek” a fenti mutatók is, melyek a vallási aktivitás – reméljük – mélyebb rétegeinek, különböz (horizontális és vertikális) dimenzióinak leírására is alkalmasak lehetnek. A másik következtetés az lehet, hogy maga a mutató szorul átértékelésre. Ennek nyomán – a tényez k átalakításával – pedig további felekezeti és területi vizsgálatokra is alkalmassá válhat. Az egyes felekezetek esetén például a diverzitási és felekezeti központi indexet a gyülekezeti, egyházszervezeti struktúra „helyettesítheti”. Mindehhez azonban további, e dolgozat kereteit meghaladó részletesebb vizsgálatok szükségesek. 18
4. Az eredmények hasznosításának lehet ségei – Kitekintés Az értekezés eredményeinek hasznosítási lehet ségeit az alábbiakban látjuk: (1.) Els sorban is egy, a korábbiakban háttérbe szorult kutatási irány, a vallási aktivitás vizsgálatának lehet ségét. (2.) A további vizsgálatokhoz kiindulási alapul szolgálhat a fentiekben vázolt vallási aktivitási index (3.) A részvizsgálatokban feltárt adatok, összefüggések fényében pedig – bizonyos megszorításokkal – egy jól detektálható réteget, térben is megragadható szociológiai csoportot sikerült kitapintani, az egyházhoz, felekezethez tartozók rétegét. Ezen belül több területi-statisztikai mutató elemzése révén elkülöníthet ek a „történelmi” egyházak is. E vonatkozás társadalmi jelent sége még nem világos: vajon a máshol – pl. Hollandiában – megfigyelt, felekezeti tagolódással, elkülönüléssel járó „oszloposodás” jelensége játszódik-e le, vagy a vizsgálat eszközrendszere – jelent s részben intézményekhez köthet adatbázisa – következtében torz eredményt kaptunk? E tekintetben a választ talán csak a jöv adhatja meg. (4.) A területfejlesztés, emberi er források feltárásának szempontjából eddig elhanyagolt tényez ként számon (nem) tartott vallási aktivitás beemelése a vizsgálatok horizontjába. Ha területfejlesztésen (1.) leszakadás-megel zés (prevenció) (2.) értékmeg rzés (konszolidáció) (3.) min ségfejlesztés (innováció) (4.) adott szerkezetben történ mennyiségi fejlesztés (expanzió) (5.) tevékenységb vítés (diverzifikáció) (NEMES NAGY J. 1998) értend , akkor a vallási aktivitás elemzésének helye van ezekben a vizsgálatokban. Ha ugyanis a vallási aktivitás jellemz ire vonatkoztatjuk a fenti tevékenységeket, folyamatokat, szinte fenntartás nélkül állíthatjuk, hogy mindezekben történ pozitív elmozdulás területi fejl dést eredményez(het). Részleges fenntartásokat csupán a diverzifikáció kapcsán érzékelhetünk. A vallási diverzifikáció, diverzitás növekedése ugyanis – esetenként – vallási innováció eredménye lehet. Ez pedig – bizonyítottan – a gazdasági innovativitás komplementereként hozzájárulhat valamely térség, régió gazdasági-szociális lemaradásához. Ugyanakkor a vallási aktivitás eredményei hozzájárulhatnak a terület infrastrukturális, szociokulturális fejl déséhez. (5.) A vizsgálat átfogó és úttör jellegénél fogva feltételezhet fels oktatási alkalmazhatósága is. Magyarország vallásföldrajzának, vallási aktivitásának bemutatására az értekezés horizontális és vertikális terjedelmét elér próbálkozásokról nincs tudomásunk. Az el z ekben tett feltételes, kérd jeles kijelentések azonban a probléma nyitottságára is kívánnak utalni. Éppen ezért végezetül – igen vázlatosan – a kutatás további irányaira szeretném felhívni a figyelmet! (1.) Hasznosnak t nik a jöv ben feltárni Magyarország vallásföldrajzi viszonyainak történeti hátterét, dimenzióját. Bizonyos kérdések csak diakronikus szemléletben válaszolhatók meg. Ezen szálak feltárása – kezdeti próbálkozások ellenére (PETE J. 2008b) – meghaladta a disszerens erejét. (2.) Hiánya a munkának az egyes felekezetek részletes vallási térszerkezetének feltárása, elemzése. Némely területeken a dolgozat is tett erre kísérletet, egyes
19
felekezetek esetében – nem földrajzi szemlélet – meglév tanulmányra is támaszkodhatunk. (3.) További kutatásokat igényel a vallásökológiai rendszer, a vallás ökológiai integrációjának szélesebb kör , földrajzi elemzése. Ennek bizonyos elemeit, szintjeit a vallásnéprajzi kutatások megalapozták, ám – akár csak egyes tájak – szisztematikus feldolgozása árnyaltabb képet mutathat a természet–társadalom–vallás összefüggésrendszerér l. (4.) Szintén az elemzések mélységével, rendszerességével nyújthat sok újat Magyarország – pl. választókerületi szint – politikai földrajzi leírása a pártpreferenciák vallásföldrajzi jelleg vizsgálata alapján. (5.) Végezetül feltárandó az egyes felekezetek nemzetközi kapcsolatainak rendszere, mely alapján bemutatható a magyarországi vallási tér illeszkedése a globális vallási mez be. 5. Publikációk jegyzéke 5.1. A disszertáció alapjául szolgáló közlemények 1. PETE JÓZSEF (2002): Humán? Öko? Lógia? Egyházfórum, XVI. (III. új) évfolyam 6. sz. pp. 27-30. 2. PETE JÓZSEF (2005): Világvallások a fenntartható világban. In: Glück R. – Rácz G. (szerk.): Évkönyv 2004-2005. IV. kötet. PTE KTK Regionális Politika és Gazdaságtan Doktori Iskola Pécs, pp. 289-294. 3. WILHELM ZOLTÁN – PETE JÓZSEF – KISGYÖRGY PÉTER (2006): Adatok a kasmíri konfliktus politikai földrajzi elemzéséhez. Földrajzi Értesít LV. évf. 1-2. füzet, pp. 213-237. 4. PETE JÓZSEF (2006): A vallási aktivitás térszerkezeti vonásai Magyarországon. In: Baranyai G. – Tóth J. (szerk.): Földrajzi tanulmányok a pécsi doktoriskolából V. PTE TTK FI, Pécs, pp. 249-256. 5. PETE JÓZSEF (2008): A középkori Magyarország változó vallási térszerkezete. – Modern Geográfia. 2008/2. 34 p. http://www.moderngeografia.hu/tanulmanyok/etnikai_foldrajz/pete_jozsef_2008_2 .pdf 6. PETE, JOZSEF – BALINT, AGNES – WILHELM, ZOLTAN (2008): Indian Religions in Hungary. – Journal of Gandhian Studies Vol. VI. Nos. I-II., pp. 284-293. 7. PETE, JÓZSEF (2008): Some Aspects on Choice of Denominational Schools on the South-Transdanubium. Case Study In: Pusztai, G. (Ed.): Religion and Values in Education in Central and Eastern Europe. CHERD., Debrecen, pp. 115-127.
20
8. PETE JÓZSEF (2008): Vallás és etnikum Kárpátalján – magyar szemszögb l. In: Kupa L. (szerk.): Vallás és etnikum Közép-Európában. B&D Stúdió, Pécs. pp. 189196. 9. M. CSÁSZÁR ZSUZSA – PETE JÓZSEF (2009): Iszlám a Kárpát-Balkán térségben.
In: Tóth J. - Wilhelm Z. (szerk.): Keleti horizontunk. Publikon Kiadó, Pécs, pp. 323.
5.2. A disszertáció témájában tartott el adások 1. PETE JÓZSEF (2003): Introduction to the Geography of Religion of Hungary In: Lehoczky, L. – Kalmár, L. (eds.): 4th International Conference of PhD Students. University of Miskolc, Hungary. University of Miskolc, Innovation and Technology Transfer Centre, Miskolc, pp. 347-352. 2. PETE JÓZSEF (2004): A magyarországi vallásföldrajzi kutatások történetéb l. In: Barton G. – Dormány G. (szerk.): A magyar földrajz kurrens eredményei. II Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged. SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged, pp. 1390-1411. (CD-ROM) http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/cikkek/pete_jozsef.pdf 3. PETE JÓZSEF (2004): Egy új földrajzi diszciplína? Bevezetés a vallásföldrajzba. In: Barton G. – Dormány G. (szerk.): Táj, tér, tervezés. Geográfus doktoranduszok VIII. országos konferenciája, Szeged. SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék, Szeged. (CD-ROM) http://geography.hu/mfk2004/mfk2004/phd_keret.html 4. PETE JÓZSEF (2005): A vallások közti „párbeszéd” földrajzi vonatkozásai. In: Albertné Herbszt M. (szerk.): Tantárgy-pedagógiai kutatások. Válogatás a VII. Tantárgy-pedagógiai Tudományos Konferencián elhangzott el adásokból. Eötvös József F iskola, Baja, pp. 208-218. 5. PETE JÓZSEF (2005): The Space Structural Features of Religious Innovation in Hungary. In: 5th International Conference of PhD Students. University of Miskolc, Hungary. Natural Science. Published by: University of Miskolc, Innovation and Technology Transfer Centre. Editors-in-chief: Lehoczky, L. & Kalmár, L.. Miskolc, pp. 379-384. 6. PETE JÓZSEF (2006): A magyarországi nem keresztény felekezetek vallásföldrajzi vizsgálata. In: A III. Magyar Földrajzi Konferencia tudományos közleményei. MTA FKI, Bp. (CD-ROM) http://geography.hu/mfk2006/pdf/Pete%20J%F3zsef.pdf 7. PETE JÓZSEF (2007): A vallásföldrajzi vizsgálatok dimenziói. In: Bolla K. – Dévényi A. – Rab V. – Sarlós I. (szerk.): 5. Grastyán Konferencia. Országos Interdiszciplináris Konferencia 2007. p. 48. (Absztrakt kötet)
21
8. PETE JÓZSEF (2008): A vallások néhány politikai földrajzi aspektusa, típusa. In: Reményi P. – Szebényi A. (szerk.): V. Magyar Politikai Földrajzi Konferencia – A nagy terek politikai földrajza. Pécs. PTE TTK FI, Pécs pp. 279-289. 9. M. CSÁSZÁR ZSUZSA – PETE JÓZSEF (2008): A Kárpát-Balkán térség és az iszlám kapcsolatának térbeli-történeti aspektusai. In: Szabó V. (szerk.): IV. Magyar Földrajzi Konferencia, Debrecen. Meridián Alapítvány, Debrecen. pp. 444-450. http://www.geo.u-szeged.hu/pdf/MCsaszarZs-PeteJ.pdf 10. PETE JÓZSEF (2009): Vallások a virtuális világban. A virtuális tér vallásföldrajza Magyarországon. In: Bajmócy P. – Józsa K. – Pócsi G. (szerk.): Geográfus Doktoranduszok IX. Országos Konferenciája. Társadalomföldrajzi el adások. Szeged. SZTE TTIK Gazdaság- és Társadalomföldrajzi Tanszék, Szeged. pp. 1-5. 5.3. Egyéb publikációk 1. PETE JÓZSEF (2002): Telegdi Miklós pécsi püspök, az egyházf . Pécsi Szemle, 2002. tavasz, pp. 4-19. 2. PETE JÓZSEF (2003): A kertvárosi Szent Erzsébet építéstörténete. Pécsi Szemle, 2003. tavasz. pp. 52-64.
Plébániatemplom
3. PETE JÓZSEF (2004): Bevezetés Magyarország vallásföldrajzába. Alapok és kutatástörténet (Részlet) – A szakrális táj. In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2003/2004. iskolai évr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, pp. 85-90. 4. PETE JÓZSEF (2004): Keményfi Róbert: Földrajzi szemlélet a néprajztudományban. Etnikai és felekezeti terek, kontaktzónák elemzési lehet ségei. Kossuth Egyetemi Kiadó – Debreceni Egyetem, Debrecen, 2004. Földrajzi Közlemények, CXXVIII. /LII./ kötet 1-4. szám, pp. 201-202. (Könyvismertetés) 5. PETE JÓZSEF (2005): A Kárpát-medence földrajzi viszonyai megismerésének középkori alapjai. In: Pirisi G. – Trócsányi A. (szerk.): Tanulmányok Tóth Józsefnek a PTE Földtudományok Doktori Iskola hallgatóitól. PTE TTK Földrajzi Intézet – PTE Földtudományok Doktori Iskola, Pécs, pp. 35-41. 6. PETE JÓZSEF (2005): Két életrajz margójára. Prinz Gyula és Bulla Béla (Historiográfiai áttekintés) In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2004/2005. tanévr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, 2005. pp. 5866.
22
7. PETE JÓZSEF (2005): Nemzetpolitika – tegnap és ma. Van-e Magyarországnak jöv je? In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2004/2005. tanévr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, pp. 31-34. 8. PETE JÓZSEF (2006): A megújuló energiaforrások szerepe Magyarország energiagazdaságában. In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2005/2006. tanévr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, pp. 41-52. 9. PETE JÓZSEF (2007): „Szép magyar vitézek, aranyos leventék…” Az utolsó ciszterci levente-tábor. In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2006/2007. tanévr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs, 2007. pp. 1524. 10. PETE JÓZSEF (2008): A felekezeti iskolahálózat néhány térszerkezeti vonatkozása. In: A Ciszterci Rend Pécsi Nagy Lajos Gimnáziumának Évkönyve a 2007/2008. tanévr l. Közli: Páva Péter igazgató. Pécs. pp. 16-22. 11. PETE JÓZSEF (2009): Magyar sors a második világháborúban. In: Bartusz-Dobosi L. (szerk.): Magyar sors a XX. században I. Ciszterci Rend Nagy Lajos Gimnáziuma és Kollégiuma, Pécs. pp. 5-15.
23
