A TUDOMÁNYOS TELJESÍTMÉNY MÉRÉSE IDÉZETTSÉGKERESÉS Míg az egyes iparágak teljesítményének mérése a termékenységi mutatók, a piacra került termékek által generált bevételek elemzése révén sokszor egyértelműen lehetséges, a tudományos kutatási trendek és eredmények, az egyes kutatók teljesítményének mérése kevéssé számszerűsíthető. Ezen a területen az értékelés elsődleges (és egyetlen) eszköze a tudományos bírálat volt egészen a közeli múltig. Ma is fontos eszköz a döntéshozók és pénzügyi támogatók kezében, azonban mára már a világ szinte összes jelentős tudományos kutatási bázissal rendelkező országa a bibliometriát használja a tudományos teljesítmény mérésére. A 20 századtól kezdve a kutatási területek egyre növekvő spektruma és szakosodása miatt ugyanis a szakemberek számára is egyre nehezebbé vált, hogy teljes mértékben értékelni tudják az egyre szerteágazóbb tudományterületek kutatásait, szükség volt egy másfajta módszerre. Ezt a bibliometria adta meg. A bibliometria a 20. század hetvenes éveiben indult el a tudománnyá válás útján, ekkor érték el a területén végzett vizsgálatok azt a mennyiséget, amelyekből már ezres nagyságrendű kutatói közösségre lehet következtetni. Számszerűségeket bemutató és elemző tudományág, a publikációk mennyiségi viszonyaival foglalkozik, törvényszerűségei statisztikus érvényességűek. Mindenféle publikáció a tárgya lehet, ám ma túlnyomórészt a tudományos szakirodalommal foglalkoznak a vizsgálatok, s az eddig megfogalmazott törvények is jobbára erre vonatkoznak. A tudománymetria, a tudomány, a szakirodalmi információk keletkezésének, terjedésének, felhasználásának mennyiségi törvényszerűségeit vizsgálja, abból a célból, hogy felderítse a tudományos kutatási tevékenység mechanizmusát. Egy publikáció jelentősége azzal is megbecsülhető, hogy más publikációk hány esetben hivatkoztak rá forrásmunkaként. Hasonlóképpen, egy kutató munkájának jelentőségét kifejezheti az, hogy műveire összesen hány, mások által írott hivatkozást (citációt) kap. Az önhivatkozásoknak (vagyis mikor a szerző egyik művében saját másik művére utal) e szempontból általában nem tulajdonítanak jelentőséget. Több helyen csak a független idézetek számát elemzik, ez esetben a citált mű szerzői és a citáló mű szerzői között egyetlen azonos személy sincs. A hivatkozások száma természetesen csak a formálisan is publikált hivatkozó művek esetében értelmezhető. A nem publikált művekben, például kéziratokban, szakdolgozatokban fellelt hivatkozások száma e szempontból lényegtelen. Az ISI (Institute for Scientific Information) által gondozott indexekben, mint az SCI-ben (Science Citation Index) és az SSCI-ben (Social Science Citation Index) közölt, az egyes tudományos folyóiratok minőségét mérő hatástényező számol az időtényezővel. Az idézettség számításánál a legtöbb szolgáltató azt méri, hogy a megfigyelt periodikák hány cikkében idézték az adott szerző valamely művét: előfordulhat, hogy egy szerzőt idéző cikk az adott szerzőnek több munkáját is idézi, ám ez egy idézetnek számít – így egy adott kutatási területen több egymáshoz kapcsolódó cikket is közlő kutató valódi idézettsége nagyobb lehet a kimutatottnál. Az 1920-as években Lotka - a szerzők produktivitását vizsgálva - arra a kérdésre keresett választ, hogy a szerzők munkásságuk során hány alkalommal jelentkeznek publikációval. Arra az eredményre jutott, hogy a publikációval jelentkező szerzők 60%-a csupán egyetlen alkalommal jelenteti meg nyomtatott formában a kutatásainak az eredményét, 15% publikál 2 alkalommal, 7% három alkalommal, és a többször publikálók száma hasonlóan meredeken csökken. Tapasztalatát összefoglalva: az „n” közleményt publikáló szerzők száma kb. 1/n2 - e azoknak, akik csak egyetlen egyszer publikálnak.
A tudományos szakirodalom koncentrálódását vagy szóródását a folyóiratokban objektív törvények szabályozzák. Ezek közül a legáltalánosabb a Bradford által 1934-ben megállapított, majd 1948-ban újra megfogalmazott szóródási törvény. Eredeti kérdése így hangzott: milyen mértékben járulnak hozzá a különböző folyóiratok egy adott szakterület irodalmához. Több vizsgálat során arra az eredményre jutott, hogy a téma szakirodalmát harmadrészben tartalmazzák az első zóna ún. magfolyóiratai, harmadrészben a második zóna, a határterületek folyóiratai, a harmadrészben pedig a harmadik zónához tartozó egyéb folyóiratok. Az egyes zónákban található folyóiratok száma úgy aránylik egymáshoz, mint 1:n:n2 (szokásosan n=5). [Tehát ha az első zóna 9 folyóiratot tartalmazott, akkor a második 9x5=45, a harmadik 9x25=225 folyóiratot.] A tájékoztatási szakemberek szempontjából ez azt jelenti, hogy adott téma teljességre törekvő szakirodalmának az összegyűjtéséhez nem elegendő csak a magfolyóiratokat átnézni. A tudományok egyetemessége miatt a vizsgálódás körébe kell vonni az egyéb folyóiratokat is, melyek száma arányosan növekszik aszerint, hogy tartalmuk mennyire távolodik el a kutatott témától. Egy-egy új felfedezés - a tudományterület erőteljes növekedése - esetén a tartalmilag távolabb eső területek folyóirataiban is nő a vonatkozó cikkek publikálása. Az információk, és az őket tartalmazó dokumentumok „életjelenségeit” vizsgálva azt tapasztaljuk, hogy az új megállapítások betörnek a tudományos kutatás területére, hatnak ott, beépülnek más kutatásokba, vagy megőrzik eredetiségüket, vagy idejétmúlttá válnak – elavulnak. Az avulás mértéke is a hivatkozások számával jellemezhető: egy információ, illetve az információt hordozó dokumentum avulásának a mértéke az adott időben rá történő hivatkozások számával számolható ki Az az idő, mely alatt a hivatkozások száma a felére csökkent, mutatja egy-egy dokumentum avulási mértékét. Impakt faktor = Garfield index = Hatástényező Megalkotója Eugene Garfield az Institute for Scientific Information (ISI) alapító elnöke. A folyóiratok rangsorolására alkalmazható, magukra a cikkekre, tudósokra nem. Évente állapítja meg, és teszi közzé az ISI a Science Citation Index (SCI) kiegészítő köteteként megjelenő Journal Citation Reports (JCR) című kiadványban. Először 1976-ban jelentek meg az impakt faktorok 1974. évi idézetek alapján kiszámított értékei. Az impakt faktor szám annak mértéke, hogy az adott évben milyen gyakran idézték egy adott folyóirat elmúlt két évében megjelent „átlagos” cikkét, nagysága az idézetek számától függ. Azt, hogy mely folyóiratok kerülnek az SCI adatbázisba, az ISI keretein belül működő szakértő testület dönti el. Az IF mérésének további eszközei: o Immediancy index (Közvetlenségi index): egy adott évben a folyóirat cikkeire történt hivatkozások száma osztva az összes publikált cikk számával. o Cited half-life (Felezési idő): A cikkek átlagéletkora, amelyekre évente a JCR-ben hivatkoznak. Ha például a folyóirat felezési ideje 2005-ben 5, az azt jelenti, hogy a 2001-2005 közötti hivatkozásokból a felét 2005-ben kapta, a másik fele pedig 2001 előtti. o Aggregate impact factor (összesített IF egy tárgykörben): kiszámításakor az adott tárgykör összes folyóiratában történt összes hivatkozást el kell osztani a tárgykör összes folyóiratában megjelent összes cikk számával.
Az impakt faktor múltja, jelene és jövője a tudományos folyóiratokéhoz kötődik. A döntő kérdés végül is az, hogy megmarad-e az egyszer s mindenkorra rögzített szövegű cikkek és azok folyóiratokba szerveződésének rendszere. Hirsch-index = H-index Jorge E. Hirsch, a Kalifornia Egyetem (San Diego) fizika professzora megalkotott és közzétett egy újfajta mutatószámot, amelyet h-indexnek nevezett el, és amely publikációs és idézettségi adatok alapján értékeli az egyes kutatók tudományos tevékenységét. A H-indexet a Web of Science közli. A h-index azonnal pozitív fogadtatásra talált a fizikus társadalomban, majd hamarosan nyilvánosságot kapott a Nature, a Science és a The Scientist hasábjain és érdeklődést keltett a tudománymetria szakirodalmában is. A H-index előnyei: o o o o
könnyen kiszámítható, a publikációszámot és az idézettséget sajátos módon kombinálja, statisztikai értelemben robusztus, a tartós teljesítményt részesíti előnyben az eseti kiugrásokkal szemben
A H-index hátrányai: o o o o
hátrányos helyzetbe sorolja a kezdő kutatókat, megengedi, hogy a kutatók "pihenjenek a babérjaikon", nem jelzi a kutatók teljesítményének hanyatlását erősen függ a szakterület kommunikációs szokásaitól.
A tudománymetriai szakirodalom szerint: o A h-index az első tapasztalatok szerint az impakt faktor hasznos kiegészítője a folyóiratok jellemzésében - érték-skálája talán az utóbbinál közelebb is áll a „józan ész” ítéletéhez. o A h-index nem független a folyóirat méretétől és impakt faktorától: értékükből közelítőleg ki is számítható. A folyóiratok h-indexét nem csak a teljes „életműre”, hanem egy meghatározott időszakra is kiszámíthatjuk. A folyóiratok szakterületekre ill. alterületekre való bontásával a függvénykapcsolatok tovább finomíthatók. Az így kapott szakterületi (alterületi) sajátosságok később felhasználhatók (lehetnek) a h-indexen alapuló egyéni, csoport- vagy intézményi szintű értékelések során is. Immediacy Index - a JCR alapján Az adott évben megjelent folyóiratcikkekre - ugyanabból az évből - érkezett idézeteket az adott évben megjelent folyóiratcikkek számával elosztva számítható ki. Eigenfactor és az Article Influence TM pontszám Az Eigenfactor a folyóiratok hatásának egy másik minősítő száma, a folyóirat tekintélyét méri, míg az ún. Article Influence érték a folyóiratcikk befolyását, ez összehasonlítható az IFel. Mindkét érték 2007-től elérhető az online JCR-ben.
Az Eigenfactor pontszám mérésénél az aktuális évi JCR hivatkozásokat és azokat a tételeket veszik figyelembe - az elmúlt öt évre visszamenőleg - amelyekre hivatkozni lehet. Míg az impakt faktor egyenlő súllyal számít be minden folyóiratra történő hivatkozást, az Eigenfactor pontszám nagyobb súlyt helyez a fontos folyóiratokban megjelenő hivatkozásokra, így ezek a folyóiratok nagyobb hatást gyakorolhatnak azoknak a folyóiratoknak a rangsorolására, amelyre hivatkoznak. A pontszámba a folyóirat önhivatkozásai nem számítanak bele. Az összes folyóirat Eigenfactor pontszámának összege 100; az egyes folyóiratok Eigenfactor pontszáma ennek az összegnek egy bizonyos százaléka. Az Article Influence pontszám a folyóirat viszonylagos jelentőségét méri az egyes cikkekre vonatkozóan. Értéke: az Eigenfactor pontszám osztva a folyóiratban megjelenő cikkek arányszámával. Ez az arányszám át van skálázva úgy, hogy az összes folyóirat cikkeinek teljes összege 1. Az átlagos Article Influence pontszám 1,00. Az 1,00-nál nagyobb pontszám azt jelzi, hogy az adott folyóirat cikkeinek hatása az átlagnál nagyobb, míg az 1,00-nál kisebb szám az átlag alatti jelentőséget jelzi. Hivatkozásokra számos elektronikus, szakirodalmi információs és teljes szövegű tár, adatbázis, hálózati szolgáltatás segítségével lehet keresni. A kapott információk minősége, relevanciája, a keresés összetettsége rendkívül változatos lehet attól függően, melyik tudományterületről, milyen tárról és keresőrendszerről van szó. Meg kell említeni azonban, hogy mivel a kutatók változatos hatókörű kiadványokban publikálnak, csak kis mértékben lehet számítani az e közlemények hivatkozásaira vonatkozó adatok föllelésére az egyes, célzottan a tudományos hivatkozásokat követő nemzetközi adatbázisokban. KERESÉSI LEHETŐSÉGEK Alapvetően háromféle keresési módra van lehetőség: o Szabadszavas keresés: Ilyenkor szóra szűrve, a megadott szó, szavak írásos képére, a betűk sorozatára, karaktersorra keresünk. Eredményként a megadott szó, pontos kifejezés vagy szavak logikai operátorokkal összekapcsolt előfordulásairól kapunk információt. A több keresési szempontot is felkínáló felületeken általában a "Gyorskeresés", "Egyszerű keresés", "Kulcsszó", "Teljes szöveg", "Bármely szó", "Quick search", "Find" feliratú ”fülek” utalnak erre a keresési lehetőségre o Mezőspecifikus keresés: A megadott kifejezések meghatározott szemantikai értékkel vesznek részt a keresésben: ezek a keresőfelület megkülönböztetett mezői. A keresőpanelt megnyitó gombok feliratai legtöbbször: "Összetett keresés", "Szempontok", "Haladó keresés", "Advanced search", "Expanded search" o Mezőspecifikus keresés mutatók segítségével: A keresés legcélirányosabban a mutatók felől kezdeményezhető. A rendszer indexeket, mutatókat, szótárakat generál a szerzőkről, műcímekről, a hivatkozó szerzőkről, folyóiratokról, kulcsszavakról, tárgyszavakról. (van olyan szolgáltatás, amelyik nemcsak automatikusan generálja az elkülönített adattartományok mutatóit, hanem a homonimákat is megkülönbözteti, a polinímiát kiküszöböli, vagyis az alkotókat, hivatkozókat személyük szerint is elkülöníti, névváltozataikat összekapcsolja,
rendszerint egyetlen preferált névalakhoz gyűjtve a kapcsolódó tételeket) A betűrendes mutatókat behívó gombok címkéi leggyakrabban: "Index", "Böngészés", "Tallózás", "Browse". Az indexekben szereplő kifejezések átemelésével a keresőpanel megfelelő mezőjébe, a keresés a kívánt személyre, írásműre vonatkoztatva futtatható le. A betűrendes listák segítségével kontrollálható az, hogy egy-egy hivatkozó vagy hivatkozott szerző neve vagy az írásmű címe milyen formában került be az adatbázisba. Erre azért van szükség, mert a dokumentációs szolgáltatások gyakran használnak rövidítést, elhagyják az ékezeteket, egyszerűsített írásmódot alkalmaznak, de előfordul az is, hogy nem egységesítik ugyanazon személynek a publikációkon más-más formában fölbukkanó névváltozatát. KERESÉS KONKRÉT ADATBÁZISOKBAN IMPAKT FAKTOR KERESÉSE Journal Citation Report (JCR) adatbázis kifejezetten impact factor adatok keresésére szolgál, a Web of Science internetes szolgáltatásának keretében érhető el, a következő urlcímről: http://admin-apps.isiknowledge.com/JCR/JCR A keresés menete: o A keresendő tudományterület (Science Edition vagy Social Sciences Edition természet- vagy társadalomtudományok) és év, valamint további opciók (az összes folyóiratban, megadott tudományterület folyóirataiban vagy konkrét folyóiratban való keresés) kiválasztása
o Beállítási feltételek a találatok megjelenítésére - „View a group of journals by” Subject Category (tárgykörönként) Publisher (kiadók szerint) Country/Territory (országonként, területenként) Keresési szempont szerint (folyóirat címe, mutatók)
o A keresési opciók jóváhagyása („Submit”) majd keresés o A találati listából a megfelelő tételek kiválogatásával saját listát készíthetünk (Update Marked List), a folyóirat címére kattintva pedig a folyóirat részletes adatait lehet megjeleníteni. o A kiválasztott folyóiratok listája a későbbiekben az oldal tetején a Marked List gombra kattintva bármikor elérhető lesz mentésére és nyomtatására is van lehetőség. („Save to File”, „Format for Print”) A folyóiratra vonatkozó megjeleníthető mutatók
o Konkrét folyóirat kiválasztásakor a hivatkozási indexek (Total Cited, Journal Impact Factor, Journal Immediacy Index, Journal Cited Half-Life Citing Half-Life) megjelenítése mellett a következő opciók is választhatóak: Az utolsó 5 év IF adatainak megtekintése grafikon- és számszerűen (Impact Factor Trend gombra kattintva) A rá hivatkozó (Cited Journal Data), valamint az általa hivatkozott (Citing Journals Data) folyóiratok adatainak listázása
2008 februárjától működik a Thomson Scientific online szolgáltatása, a Science Watch oldal (http://sciencewatch.com/dr/sci), ahol havonta, kéthavonta bizonyos tudományterületek 10 legmagasabb IF értékű periodikájának adott évre/évekre vonatkozó adatait teszik közzé a „What’s New in Research’ menüpont alatt.
IDÉZETTSÉG KERESÉSE Ezen a területen nemzetközi, interdiszciplináris - az egyes tudományterületek magfolyóiratainak cikkeit és azok hivatkozásait feltáró - adatbázisok állnak rendelkezésre. Az ilyen adattárak regisztrálják, rendszerezik, és visszakereshetővé teszik a hivatkozások meta adatait (bibliográfiai adatait) is, valamint a szolgáltatók törekszenek arra, hogy a tételkapcsolatok révén a hivatkozások láncolatát is nyomon lehessen követni. Az adattárak 2 csoportra oszthatók a finanszírozás, az elérés módja szerint: Térítéses (előfizetéshez kötött) adatbázisok: o o o o o o o o
Web of Science (WoS) EBSCO Science Direct Scopus Cambridge Scientific Abstracts CSA – Econlit, Metadex IEEE Xplore JSTOR stb.
Ingyenes szolgáltatások: o o o o o
SCImago Journal and Country Rank (SJR) Google Scholar CiteSeersX Citebase Search stb.
Mindegyik szolgáltatás biztosítja a hivatkozások követését, de eltérő módon biztosítanak hozzáférést a hivatkozási listákhoz, és ezen listákat más-más módon jelenítik meg. A citációs indexek rendszerét, az idézettség háló weben való megjelenítését jelenleg két adatbázis valósítja meg. A WoS és a Scopus tulajdonsága, hogy a bibliográfiai rekordokat nem csupán egy halmazba gyűjti össze, hanem az azok közötti belső linkeket is feltárják tematikus keresés segítségével. Meg kell említeni, hogy, - az adatbázisok mellett - léteznek teljes szövegeket tároló repozitóriumok is, amelyek a hivatkozási adatféleségeket nem szegmentálják ugyan, a hivatkozásokat nem jelölik metaadatokkal, az idézett cikkek, tanulmányok szerzőjét, címét sem regisztrálják rendszerezhető és célzott visszakeresésre alkalmas módon, de a teljes szöveg pásztáztatásával, azaz szövegszavas szűréssel kereshető bennük egy-egy névelem, kifejezés, szavak együttes előfordulása, (többek között személynév, amely viszont egyidejűleg több személyt jelölhet) vagy egy-egy írásmű címe. Az efféle tárak esetében azonban nincs lehetőség a homonimák kiküszöbölésére, célirányos keresésre és a találatok közé nagy számban keveredhetnek nem releváns tételek. WEB OF SCIENCE (WOS) Az EISZ (Elektronikus Információ-szolgáltatás) rendszer keretében érhető el a Web of Science (WoS) bibliográfiai adatbázis csomag és citációs indexszolgáltatás. Használatához regisztráció szükséges.
A WoS három adatbázis-csomagja három fő tudományterületre osztva rendszerez: o Science Citation Index Expanded & SciSearch - Természet- és Műszaki tudományos Index o Social Sciences Citation Index & Social SciSearch - Társadalomtudományi Index o Arts & Humanities Citation Index - Bölcsészettudományi és Művészeti Index Az ISI hivatkozási adatbázisai olyan több ismeretágat átfogó adatbázisok, amelyeket több ezer akadémikus folyóirat bibliográfiai információiból állítottak össze. Olyan módon vannak indexelve, hogy keresni lehet az egyes cikkekre, azok témája, szerzője, annak lakhelye és a publikáló folyóirat alapján. Emellett - mivel minden egyes cikk eltárolt információi között szerepel annak idézett hivatkozási listája (bibliográfiája), ezért kereshetők az adatbázisokban olyan cikkeket is, amelyek egy bizonyos szerzőre, vagy annak munkájára hivatkoznak. Az ISI-re egyedülállóan jellemző hivatkozáskeresés (Cited Reference Search) révén egy megtalált mű alapján minden a közelmúltban megjelent egyező témakörű cikket azonosítani lehet, így az olyan témába vágó cikkeket is, amelyeket a hagyományos szerző - cím jellegű kereséssel nem lehetett volna megtalálni. (például minden olyan munkát, amely A. Williamson 1995-ben a Journal Neurophysiol-ban megjelent művére hivatkozik) Vagyis a megfelelő adatbázis kiválasztása, majd a keresés elindítása után a találati listában megjelennek a cikkek címei, ezekre rákattintva a teljes rekord látható, címmel, szerzővel, bibliográfiai adatokkal, absztrakttal stb. Ebből kiindulva megtekinthető a cikk hivatkozásainak listája, a lista azokról a cikkekről, amelyek a szóban forgó cikkből idéznek, illetve azon cikkek listája, amelyek kapcsolódnak (hivatkozásaikban) a szóban forgó cikkhez. Keresési lehetőségek: o Search (Általános keresés) Témakör, szerző, cím vagy szerző lakhelye szerinti keresés. Ez a legflexibilisebb keresési opció. o Advanced Search (Haladó keresés) Parancsszavas keresés, minden keresőszót, operátort, feltételt kézzel kell megadni, és utána lehet végrehajtani a keresést. Speciális kereső kifejezés összeállítására van lehetőség a mezőkódok és a Bool-algebra felhasználásával. o Cited Reference Search (Hivatkozáskeresés) Ez a módszer, olyan cikkek keresésekor használható, amelyek egy bizonyos munkát idéznek (hivatkozási listájukban) A keresés menete: Egy vagy több keresőmező kitöltése, annak behatárolására, hogy mely referenciamunká(k)ra hivatkozó cikkekre irányul a keresés. A különböző keresőmezők automatikusan az AND (és) keresőváltozóval vannak összekapcsolva, tehát több mező kitöltése szűkíteni fogja a keresést. A hivatkozáskereső mezői a következők:
„Cited Author” (Idézett szerző) – csak az első hivatkozott szerző indexelt (ő látható a hivatkozásoknál); a másodlagosan hivatkozott szerzők között is lehet keresni, de csak a forrásbejegyzések között. „Cited Work” (Idézett mű/folyóirat) – minden hivatkozott mű indexelve van. A hivatkozott köteteket négy karakterig, a hivatkozott oldalakat öt szóközig indexelik. „Cited Year” (Idézett mű megjelenésének dátuma) – indexelt és kereshető
A keresés elindítása után a találati oldalakon lehetőség van a megfelelő hivatkozások kiválasztására manuálisan vagy a „Select page” (az adott oldalon látható hivatkozások kijelölése) illetve a „Select All” (az első 500 tétel kiválasztása) opciók használatával.
A „View Record” feliratú gombra kattintva megjeleníthető a teljes rekord és annak idézetei (az adatbázisban ténylegesen megtalálható cikkek esetében) A kiválasztás után a „Finish search” gomb megnyomásával a válogatott listában az idézett cikkek alatti „Times cited” gombra kattintva megjeleníthetőek a hivatkozó tételek
Ennek a keresési modulnak a korábban már említett egyedülálló jellemzői révén, lehetőség van egy további keresési módszer használatára is, az Implicit hivatkozáskeresésre Az Arts & Humanities Citation Index adatbázisban olyan cikkek keresésére nyílik ezáltal lehetőség, amelyek egy konkrét műalkotásra (festmény, fénykép, építészeti tervrajz, stb.) vagy zeneműre hivatkoznak és/vagy bemutatják azt. Az implicit hivatkozáskeresés előnye az, hogy azok az írások is elérhetők általa, amelyek hivatkozásjegyzékében nincs, de szövegében van olyan utalás, ami egy műalkotásra vonatkozik. Például egy írás, ami Bach egy kantátájának struktúráját elemzi, nem feltétlenül tartalmazza a kantátát hivatkozásjegyzékében. De amikor a cikk bekerül az ISI adatbázisába, akkor – a már említett eltárolt információk között - a kantáta is bekerül a cikk hivatkozásjegyzékébe. Ennek eredményeképp, hivatkozáskereséskor lehetőség van például Bach kantátáira hivatkozó cikkek keresésére (Idézett szerző: BACH J*, Idézett mű: CANTAT*) Fontos megjegyezni, hogy az idézett mű sok esetben angoltól eltérő írásmóddal kerül be az adatbázisba, ezért célszerű a szavak utolsó pár betűjét "levágni" és csillag vagy joker karakterrel helyettesíteni.
EBSCO Az EBSCO a központi költségvetésből támogatott, a kormányzat (NKÖM, majd 2006-tól az OM) által koordinált elektronikus tudományos információs portál-szolgáltatás. Az amerikai EBSCO Information Services ismert kiadók tudományos folyóiratait teszi elérhetővé az EBSCOhost keresőrendszeren keresztül Az adatbázis-szolgáltatás a http://search.ebscohost.com/ weboldalon érhető el. Az idézettség feltárása az EBSCO adatbázisok közül az Academic Search Premier és a Green File adatbázisokban lehetséges. A publikációk adatai között az idézett közlemények adatai is bekerülnek az adatbázisba. A hivatkozó cikkekhez kétféleképpen lehet eljutni: o A megfelelő adatbázis(ok) kiválasztása után a ’Hivatkozott referenciák’ feliratra kattintva a keresőmezők kitöltésével. A hivatkozások keresésére szolgáló mezők a következők: „Cited Author” (hivatkozott szerző) „Cited Source” (hivatkozott forrás, tartalmazó dokumentum) „All Citation Fields” (összes hivatkozott mező) „Cited Title” (hivatkozott cím) „Cited Year” (hivatkozás éve)
A keresés feltételeinek beállítása, majd a keresés után a találati listában kijelölhetők a megfelelő tételek és új saját lista készíthető („Hozzáadás mappához”) valamint megtekinthető az adott (kijelölt) tételt idéző cikkek listája a „Hivatkozó cikkek keresése” gomb használatával. A megjelenő oldalon a hivatkozó cikkek által hivatkozott tételekre is lehet keresni és így tovább. Ha egy tanulmányra olyan cikkben hivatkoztak, ami nem tartozik a szolgáltató gyűjtőkörébe, akkor értelemszerűen ennek adatai nem találhatók meg ebben az adatbázisban.
o A másik lehetőség szerint, keresés után (Egyszerű vagy összetett keresésnél is) a találatok listájában a tételek rövid leírása alatt található „Hivatkozás gyakorisága ebben az adatbázisban” gomb megnyomásával először a kiválasztott tétel részletes adatai majd a gomb újbóli megnyomásával a hivatkozások jelennek meg.
Találati lista
Dokumentum adatainak részletes megjelenítése
SCIENCE DIRECT Az Elsevier tudományos kiadó teljes szöveges (full text) adatbázis-szolgáltatása. Fő profilja a természettudományos, műszaki és orvosi folyóiratok nyomtatott és elektronikus formában való terjesztése. Teljes szövegű hozzáférést biztosít a saját kiadású papíralapú folyóiratok elektronikus változatához, illetve más kiadók e-folyóirataihoz. Több mint 30 millió rekord közötti navigációs lehetőséggel biztosítja a hatékony hozzáférést a különböző típusú elektronikus forrásokhoz. Lehetővé teszi a bibliográfiai adatok közötti keresést, valamint a teljes szöveges hozzáférést is. A szolgáltatások sajátossága egyrészt az a tudományos kontroll, amelyet a szolgáltatók az elektronikus folyóiratcsomagok összeállítása, válogatása során érvényesítenek, másrészt az elektronikus folyóiratok feldolgozásának módja, illetve a rendszeren belüli kereshetőség lehetőségei. A Science Direct nem citációs adatbázis, de részletes keresésnél van lehetőség a cikkekhez tartozó irodalomjegyzékben keresni. A „References” gomb választásával, az idézett szerző nevét beírva megtalálhatóak azok a cikkek, amelyek irodalomjegyzékében szerepel az adott név. Így az adatbázis lehetőségeit kihasználva hivatkozásokat is lehet keresni. Nem épít azonban szerzői indexet, azaz nincs felsorolva egy betűrendes listában az összes, az adatbázisban előforduló személynév, így adott szerző cikkeire történő keresésnél különböző névalakokkal érdemes próbálkozni.
„Cited reference search”: Egy bizonyos szerző cikkeire hivatkozó cikkek keresése. A keresett szerző nevének beírása, („Cited author”) majd a hivatkozás folyóiratának és évének megadása után („Cited work”, „Cited year”) a keresés elkezdésekor az „All sources” fülnél, a keresés helyének a „References” opciót kell megadni, hogy megjelenjenek az idéző tételek.
A találati listában a tételek kijelölése majd teljes megjelenítése után a „Cited by” linkre kattintva lehet megnézni azokat a tételeket, amelyek a kiválasztott publikációra hivatkoznak és itt található egy kapcsoló pont is a Scopus adatbázisban történt hivatkozásokra.
Ennek a keresésnek az eredménye attól függ, hogy a referenciákat bevitték-e az adatbázisba. Kereséskor ajánlott a kereső kifejezés minden lehetséges szinonimáját/formátumát/névalakját kipróbálni. SCOPUS Az Elsevier multidiszciplináris szolgáltatása. A WoK-hoz hasonló módon teszi kereshetővé a hivatkozásokat. Ez a bibliográfiai adatbázis, ami kb. 4000 kiadó, valamint konferenciák anyagát tartalmazza, főleg hivatkozáskeresésre használható. A Scopus a szakirodalom és a minőségi internetes forráskutatás egyik legnagyobb absztrakt és citációs adatbázisa. Több, mint 5000 kiadó lektorált folyóiratainak adatait tartalmazza napi frissítéssel. Gyors, egyszerű és átfogó, ezért kiváló támogatást nyújt a szakirodalom-kutatási folyamatban, a hivatkozások mérésére a h-indexet használja. 1996-ig visszamenőleg tartalmazza a hivatkozásokat. Keresési lehetőségek: o „Document Search” (Egyszerű keresés) Az adott dokumentumokra való hivatkozások keresésekor pontosan meg kell adni a következő adatokat: „Article Title” (cím) „Author” (szerző neve) Vagy: „Source Title” (tartalmazó dokumentum helye)
A keresés lefuttatása után a találati listából kiválasztható a keresett tétel, amelynek részletes adatainál a „Cited by [Number’]” link jelöli a rá történt hivatkozásokat, erre kattintva tekinthető meg a hivatkozott dokumentumok listája.
o „Autor Search” (Szerzői idézettség keresés) A szerző összes publikációjára történt hivatkozások száma kereshető. A szerzői adatok (vezetéknév, vezetéknév + keresztnév első betűje) megadása, majd a keresés lefuttatása után a találati listából ki kell válogatni a megfelelő tételeket (a többféle szerzői névalakból minél több lehetségest érdemes kiválasztani) és a „Citation Tracker” gomb megnyomásával megjeleníthető a szerzői idézettség évenként, illetve összesítve táblázatos formában. A képernyő jobb oldalán a h-index érték is láthatóvá válik.
Lehetőség van az adatok exportálására és nyomtatására is. A hivatkozott adatok (adatbázisbeli) korlátozásai: A Scopus nem dolgozza fel az összes tudományos publikációt, - a hivatkozási adatokat is csak 1995-től tárolja - nem tartalmazza a könyvekben történt hivatkozásokat. A találatok ebből következően nem tekinthetőek teljes körűnek.
CAMBRIDGE SCIENTIFIC ABSTRACTS CSA – ECONLIT, METADEX Cambridge Scientific Abstracts kiadó adatbázis gyűjteménye. (http://www.csa.com/aboutcsa/company.php) Számos adatbázishoz és gyűjteményhez nyújt hozzáférést a következő területeken belül: o Arts & Humanities (pl.: FRANCIS, MLA International Bibliography, International Bibliography of Art) o Natural Sciences (pl.: AGRICOLA, MEDLINE) o Social Sciences (EconLit, ERIC) o Technology (pl.: CSA Materials Research Database with METADEX) Keresés: „Advanced Search’” (összetett keresés) esetén lehet hivatkozásokra is keresni (amennyiben rögzítették azt az adatbázisban) a kulcsszavak megadásával és a keresés helyéül a „References” opciót választva. A találati listában, az egyes tételek alatt levő "Cited by [NUMBER]" link jelzi, hogy mely cikkek hivatkoztak az adott tételre.
IEEE XPLORE http://ieeexplore.ieee.org/xpl/login.jsp?tp=&arnumber=6108561&url=http%3A%2F%2Fieeex plore.ieee.org%2Fxpls%2Fabs_all.jsp%3Farnumber%3D6108561 Az adatbázis az IEEE (Institute of Electrical and Electronics Engineers) és az IEE (Institution of Electrical Engineers) kiadványait tartalmazza. Ha az idéző publikáció ezen kiadóknál jelent meg, akkor megtalálhatóak az idézettségi adatai az adatbázisban. Hivatkozások többnyire az Abstract Plus (zöld ikon) jelzésű rekordoknál vannak, ezek ugyanis tartalmazzák a cikk teljes szövegét a hivatkozásokkal együtt. Az adatbázis nem ad lehetőséget több hivatkozás egyszerre történő letöltésére, de más adatbázisokban nem talált egy-egy idéző letöltésére, kiegészítésre alkalmas. Keresés: o Az „Author Search” linkre kattintva a szerző nevének megadásával majd a megjelenő listából a megfelelő tétel(ek) kiválasztásával elindítható a szerzőkeresés. A találati listában a tételek alatti „AbstractPlus” linkre kattintva megjeleníthető a részletes leírás, ahol a lap alján a „Citing documents” link alatt látható az idéző művek listája. o „Advanced Search” (összetett keresés) esetén a keresési feltételek beállításánál a „Full text & Metadata” opció választásával a hozzáférhető teljes cikkekben (és hivatkozásaikban) is lehet keresni (a keresőmezőben a szerzői nevet megadva a „NOT” feltétel beállításával és a „Authors” opciót választva)
JSTOR JSTOR digitális archívum egy a tudósok, kutatók által összeállított közösségi kutató-platform, mely 1995-ben alakult. A nemzetközi tudós közösség támogatásával a JSTOR létrehozott egy magas tudományos minőségű, interdiszciplináris archív adatbázist. Az adatbázis 50 tudományág több mint 1400 folyóiratának teljes szövegét tartalmazza angol nyelven. Az adatbázis a jelenlegi konstrukció szerint retrospektív jellegű, archívum. 2008-ban egyesült az Alukával, így a cikkeken kívül levelek, kormányzati dokumentumok, röpiratok, képek, 3D-s modellek is bekerültek a gyűjteménybe, 2009-ben pedig az ITHAKAval, mely magában foglalja a Portico-t és az Ithaka S+R-t Az adatbázisból idézettség kereséskor visszakereshetőek cikkek, könyvek, könyvfejezetek, teljes szöveges cikkek. o Böngészés esetén megjelenik a tudományágak és folyóiratok teljes listája (rögtön a kezdő oldalon). Ebből választva, a folyóiratcímek után a keresett kötet keresett számának tartalomjegyzékét kapjunk meg, majd az egyes cikkek megnézhetők, kinyomtathatók, letölthetők és a hivatkozások is elérhetők. Érdemes kijelölni az adott tudományágat (akár többet is), pontosítás esetén a folyóiratot is ki lehet jelölni. Copyright megkötések: az adatbázisból egyszerre teljes számokat, illetve kutatási és oktatási céllal ésszerűen nem indokolható mennyiséget letölteni nem lehet. Kiadó és cím szerint is lehet böngészni. o Egyszerű keresésnél kulcsszavak megadásával többféle keresést lehet végezni. A cikkek teljes szövegében, tartalmi kivonataiban, a cikkek szerzői, és címe alapján a kiválasztott keresési halmaznak megfelelően. Az adatbázis óriási adatmennyisége miatt érdemes a keresésnél kihasználni a különböző szempontú szűkítési lehetőségeket. A keresést lehet limitálni, cikktípusok (tanulmányok, ismertetések, vitacikkek stb.), tematikus folyóiratcsoportok, időintervallum szerint. Kapcsolódó szövegeket le is lehet tölteni. o Összetett keresésnél kereshető csak full-text, vagy csak absztrakt szöveg, szűkíteni lehet szerzőre és címre, valamint feliratra. Az „add a field” opcióval tetszés szerinti keresőmező adható meg. Kiválasztható a dokumentum nyelve, időbeli határai, címe és a témakör. Az összetett keresés mellett hivatkozási vagy idézettségi kereső is használható. o A képernyő tetején a „SEARCH” gombra kattintva indul a keresés, a „Citation Locator” opciót kell kiválasztani, majd megadni a keresőszót/kereső szavakat. A találati listában a megfelelő tételre kattintva, a részletes adatoknál találhatóak az idézettségi adatok. (jobb oldali modul) A megkapott találati lista sorba rendezhető relevancia és időbeli megjelenés szerint. A folyóiratok listájában a folyóiratok mellett megjelenik az időbeli lefedettség is (pl. 19742007) SCIMAGO JOURNAL AND COUNTRY RANK (SJR) http://www.scimagojr.com/index.php Az SJR mint tudománymetriai mérőszám 2006-ban jelent meg - 2007 decemberében tárták a nyilvánosság elé. A fejlesztők spanyol egyetemek munkatársai. Mögöttük az egyik
legnagyobb európai kiadó, az amszterdami székhelyű Elsevier áll. Az Elsevier 2004-ben alkotta meg a Thomson Reuters-féle ISI Web of Science konkurensének szánt adatbázist, a Scopust, amely az SJR alapanyaga – ez alapján számítják a mérőszámokat. A SCImago továbbfejlesztette a Google Page Rank algoritmusát, amely jóval bonyolultabb lett, mint az impakt faktor közönséges törtszámítása. Az SJR módszere az iterálás: a kapott adatokat folyamatosan visszahelyettesítve a képletbe egyre finomabb eredmények születnek. Az Impakt Faktortól való eltérések: o A számításkor az egyes hivatkozások nem egyforma súllyal esnek latba: a nagyobb SJR-értékkel rendelkező lapban megjelent hivatkozás nagyobb súllyal szerepel a képletben, míg az Impakt Faktor számításánál mindegy, ki, hol, mire hivatkozik o Az IF két éves intervallumokat tekint, az SJR időablaka pedig 3 év o A két mérőszám alapja két eltérő adatbázis, a tudományterületek felosztása is jelentősen eltér Az SJR ingyenesen elérhető a http://www.scimagojr.com oldalon. Bárki hozzáférhet a számított adatokhoz, nyugodtan böngészhet a grafikonok, statisztikák között, kereshet érdekességeket akár a folyóirat-, akár az ország rangsorban.
GOOGLE SCHOLAR http://scholar.google.com A Google kereső szolgáltatása egyszerű lehetőséget kínál a tudományos anyagokban való általános keresésre. Különböző témakörök és források között lehet keresni: lektorált cikkek tudományos kiadóktól, szakmai szervezetektől, kéziratokat tartalmazó adattárakból, egyetemekről és egyéb tudományos szervezetektől származó értekezések, könyvek, tartalmi kivonatok (absztraktok) és cikkek. A szolgáltatás arra törekszik, hogy ugyanolyan szempontok szerint rendezze a cikkeket, ahogyan azt a kutatók teszik, és ennek során figyelembe veszi a cikk teljes szövegét, a szerzőt, azt a kiadványt, amelyben a cikk megjelenik, továbbá azt is, hogy milyen gyakran idézik az adott cikket más tudományos irodalmi művekben. A legrelevánsabb eredmények mindig az első oldalon jelennek meg. Az idézett és idéző hivatkozások kezelése még elnagyolt: nem különítik el világosan az idézett és idéző folyóiratokat, az idézett és idéző éveket. Pozitívuma, hogy nemcsak a dokumentum idézettségi indexét jeleníti meg, hanem ezt a számot arra is felhasználja, hogy a rövid találati listán eszerint határozza meg a cikkek megjelenítésének sorrendjét. A keresésre két lehetőség van: o Basic - Egyszerű keresés A keresőmezőben megadható: (a) a szerző vezetékneve vagy a szerző vezetékneve és a tématerület/tárgykör (b) a publikáció (könyv, periodika) pontos címe (c) tématerület / tárgykör
Ezután a keresést lefuttatva a találati listát tételenként átböngészve lehet kiválogatni az esetleges hivatkozó tételeket. (A találati listában - angol felületen - némely tételnél a rövid leírás alatt előfordulhat utalás a idézettségre is, „Cited by” linkre a találatok is megjeleníthetők) o Advanced – Összetett keresés Az egyszerű kereséshez hasonló elven működik, csak itt további szűrő paramétereket is meg lehet adni. Találatok megjelenítése ugyanaz, mint az egyszerű keresés esetében. CITESEERSX http://citeseerx.ist.psu.edu/ A szolgáltatás a számítástudomány és az informatika területén saját adatbázisa alapján becsült impakt faktor adatokat is közöl. Keresési módszerek: A publikáció címére történő keresés: A „Documents” fülre kattintva és a kereső űrlap alatt kiválasztva az „Include citations” opciót, majd a keresőmezőbe beírt pontos címmel vagy címrészlettel lehet elindítani a keresést. A találati listában a tételek alatt megjelenik, hogy hány alkalommal hivatkoztak az adott tételre és ebből mennyi az önhivatkozás. Erre kattintva lehet eljutni a hivatkozó cikkek listájához. Szerző nevére történő keresés: Az „Authors” fülre kattintva és a keresőmezőbe beírt szerzői névvel lehet elindítani a keresést. (Amennyiben a „Disambiguated search” opció is ki van választva, akkor pontosan a megadott névre keres) A megjelenő listában a keresésnek megfelelő szerzők közül ki kell választani a megfelelőeket. Az adatbázis mindegyik tételnél feltünteti a további névalakokat, amelyeket az adott szerző használ, valamint az intézményi hovatartozást is (ezzel megkönnyítve a pontosabb beazonosíthatóságot) A kiválasztott tételre kattintva a szerző (adatbázisban) feldolgozott publikációinak listája jeleníthető meg, amelyikre hivatkoztak ott az idézettség száma is megtalálható. A publikáció címére kattintva lehet eljutni a részletesebb adatokhoz.
CITEBASE SEARCH A Citebase adatbázis tartalma folyamatosan épül (naponta frissül) csak olyan hivatkozó és hivatkozott dokumentumokat tartalmaz, amelyeket a szerzőik rögzítettek már a forrás eprint archívumában. A hivatkozó dokumentumok közül csak azokat, amelyeket belinkeltek. A szolgáltatás alapja egy kísérleti keresőmotor, amely a citációs rangsort tartalmazó adatbázisra épül. Metaadatokra („Metadata”) lehet keresni: o a szerző(k) nevére („Author’s name(s)”)
o a címben vagy tömörítvényben előforduló szavakra („Title or Abstracts keywords”) o a publikáció címére („Publication Title”) o időintervallumra („Record Year”) A találati listában a megfelelő tételre kattintva lehet eljutni a részletesebb leíráshoz, melynek végén hivatkozó dokumentumok listája is megjelenítésre kerül. EIGENFACTOR ÉRTÉK SZOLGÁLTATÁSA A periodikumok Eigenfactor értékét a http://www.eigenfactor.org/ oldalon lehet kikeresni egy konkrét évre vonatkozóan. ((jelenleg 1995-2008 közötti évekre vonatkozóan) Keresési lehetőségek: Keresés konkrét folyóirat címére, ahol - a kiválasztott folyóirat rövid leírása mellett - magára a folyóirat címére kattintva részletesebb adatok jeleníthetők meg. Keresés tudományterületre, (amennyiben a folyóirat pontos címe nem ismert) ilyenkor a megadott tudományterület adatbázisban feldolgozott folyóiratai jelennek meg egy betűrendes listában és a megfelelő tételre kattintva a részletes adatok megnyitására van lehetőség. (ahogy azt a konkrét folyóirat keresésnél már bemutatásra került) A HIRSCH-INDEX MEGHATÁROZÁSA KÜLÖNBÖZŐ ADATBÁZISOKBAN o EISZ (Web of Knowledge) Belépés után a ’Search’ fülre kattintva szerzői keresés lefuttatása után a ’Create Citation Report’ linkre kattintva – jobbra fent fog látszódni a h-index értéke. o Scopus ’Author search’ keresés, név, majd tudományterület megadása után a ’Show documents’ gombra kattintva lefut a keresés. Az összes találat kiválasztása („Select all”) majd a „Citation tracker” gomb megnyitása után látható a h-index értéke. Itt lehetőség van az önidézetek kikapcsolására is („Exclude from citation overview: Self citations of all authors’ – ’Update overview”) o Google Scholar A Google Scholar maga nem adja vissza a Hirsch-indexet, ezért interneten elérhető segédprogramokat kell használni. Publish or Perish - http://www.harzing.com/pop.htm Az oldalon a "Publish or Perish installer for Windows" (vagy a helyi rendszerre való…) gombra kattintva installálni lehet magát a programot. Ezután a szerző nevét és a tudományterületet megadva futtatható le a keresés „Lookup” gombbal. Quadsearch - http://quadsearch.csd.auth.gr/index.php?lan=1&s=2 Itt is meg kell adni a tudományterületet, majd a szerző nevét, s keresés elindítása („Auto Search”) után megjelenik az aktuális h-index érték. Az önidézetek kikapcsolására a ”Calculate’ gomb használható.
FELHASZNÁLT IRODALOM Adatbázisok honlapjainak információs anyagai Szabóné Kovács Beáta: Idézettség-figyelés. Tanulmány. [Belső anyag]. Miskolci Egyetem. Könyvtár, Levéltár, Múzeum. 2010, április
